AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei
Jelen általános feltételek alkalmazandóak az AIM Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) vízi járművekre vonatkozó biztosítási szerződéseire. Jelen általános feltételek, az egyes biztosítások különös feltételeivel, az alkalmazott záradékokkal, mellékletekkel és a biztosítási kötvénnyel együtt alkotják a biztosítási szerződést (a továbbiakban: biztosítási szerződés vagy szerződés). A biztosítási szerződésre vonatkozó és alkalmazott összes feltétel, záradék, melléklet a biztosítási kötvényben felsorolásra kerül. A Biztosító a biztosítási szerződésben kötelezettséget vállal, hogy biztosítási díj megfizetése ellenében a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben és feltételek mellett biztosítási szolgáltatási összeget fizet. Amennyiben a biztosítási kötvény, vagy az egyes biztosítások különös feltételei jelen általános feltételektől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, a kötvény, illetve a különös feltételek rendelkezései az irányadóak. Azon kérdésekben, amelyekről sem a kötvény, sem a különös feltételek nem rendelkeznek, jelen általános feltételek előírásai alkalmazandók. Bizonyos - a szerződésben vastag és dőlt szedéssel jelölt - szavak és kifejezések különleges jelentéssel bírnak, amelyek alatt a szerződés feltételeinek alkalmazása során a jelen feltételek végén a ’Meghatározások’ pontban találhatóakat kell érteni. A biztosítási szerződésben résztvevő felek (a továbbiakban: felek): 1. Szerződő: Biztosítási szerződést kötő és biztosítási díj fizetését vállaló fél, akinek érdeke fűződik a vízi jármű megóvásához (mint tulajdonos, bérlő, üzembentartó stb.), vagy aki a biztosítási szerződést ilyen személy javára köti. A Szerződő kötelezett a biztosítás díjának megfizetésére. Amennyiben a biztosítási szerződésben más személy Biztosítottként nincs megjelölve, megegyezik a Biztosítottal. 2. Biztosított: Akinek javára a biztosítási szerződés létrejön, akinek a Biztosító a biztosítási szolgáltatást ide nem értve a felelősségbiztosítás alapján nyújtott biztosítási szolgáltatást - teljesíti. A Biztosított a vízi jármű tulajdonosa, aki megegyezhet a Szerződővel, de bizonyos esetekben attól elkülönülhet (pl. lízingkonstrukció, tartósbérlet stb.) 3. Biztosító: az AIM Általános Biztosító Zrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. Cg:01-10-045571) Jelen feltételek a biztosítási szerződéskötést megelőző ügyféltájékoztatást is szolgálják. I.
A Biztosítási szerződés létrejötte 1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A Biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre és a kötvényben meghatározott kockázatviselési időpontban lép hatályba. 2. Ha a kötvény tartalma a Szerződő / Biztosított ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő / Biztosított 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. 3. Lényeges eltérésekre a Biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a Szerződő / Biztosított figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés kezdete és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke, feltételei. 4. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító a Szerződő / Biztosított ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. 5. A Biztosító a biztosítási ajánlatot a Biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belül jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a Biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a Szerződőnek haladéktalanul visszafizeti. 6. Amennyiben a biztosítást a Szerződő megbízásából biztosítási alkusz közvetíti, a Biztosító számára nyitva álló 15 napos nyilatkozattételi határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor az alkusz a Szerződő által aláírt biztosítási ajánlatot a Biztosítónak átadta.
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
1/17
II.
Kockázatviselés kezdete 1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a Szerződő (Biztosított) által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpontban veszi kezdetét, feltéve, hogy a Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a Biztosító képviselőjének, illetve a Biztosító meghatalmazása alapján az alkusznak nyugta ellenében átadta, illetve ha a biztosítás első díjának megfizetésére vonatkozóan a Biztosító halasztást adott, és a biztosítási szerződés a I. pontjában meghatározottak szerint létrejön. 2. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat Szerződő általi aláírásának időpontja.
III.
Biztosítás területi hatálya
A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki. IV.
A biztosítás időbeli hatálya
A biztosítás tartama a kötvényen feltüntetett azon időintervallum, amelyben a Biztosító kockázatviselése fennáll. A biztosítási szerződés, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A biztosítási időszak egy év, mely biztosítási szerződés létrejöttének napjától a következő év azon napjáig tart, amely hónapjának elnevezésénél, és számozásánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. V.
Biztosítási esemény 1. Vízi jármű casco biztosítás esetében a Biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott vízi járműben az AIM Vízi járművek casco biztosításának különös feltételeiben meghatározott - jövőbeni események (biztosítási események) által okozott károkra terjed ki. 2. Felelősségbiztosítás esetében a biztosítási esemény olyan – az AIM Vízi járművek felelősségbiztosítási különös feltételeiben meghatározott - másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyért a magyar jog szerint a Biztosított a felelős, és amelynek a teljesítése alól a Biztosítottat a Biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – a biztosítási szerződésben meghatározottak szerint mentesíti. 3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll. 4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási szerződésben meghatározott egyéb feltételeken túl – csak akkor áll fenn, ha a kármegelőzési és üzemeltetési követelmények (ld. XV. .4 pont) teljesülnek.
VI.
Biztosítási összeg 1. Vízi jármű casco biztosítás esetén: a) A biztosítási összeg a vízi járműnek a biztosítási szerződésben megjelölt forgalmi értéke, amely egyben a díjszámítás alapja és a vízi jármű káraival kapcsolatban a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. b) Amennyiben a biztosítási összeg alacsonyabb, mint Biztosított vagyontárgy káridőponti forgalmi értéke (alulbiztosítás), Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridőponti avult érték arányában téríti meg. c) Amennyiben a vízi jármű forgalmi értéke valamely ok miatt nem határozható meg, (például a vízi jármű típusának, korának, műszaki állapotának, és felszereltségének megfelelő jármű nem kapható a kereskedelmi forgalomban) úgy a vízi jármű avult értékét kell biztosítási összegnek tekinteni. d) Avult érték: a vagyontárgy utánpótlási (új) értéke, csökkentve a használtsági fokának (műszaki avulás) megfelelő összeggel. 2. Felelősségbiztosítás esetén: a) A biztosítási eseményenként meghatározott biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosítási szerződés rendelkezései szerint – kifizethető legmagasabb összeg. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre a Biztosító szolgáltatásának szabályai szerint összesen kifizethető összeg. b) Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt a vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
2/17
a Biztosítónak, a Biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még abból fennmaradó biztosítási összeg az irányadó. c) Amennyiben a Biztosított károkozó magatartása miatt a biztosítási esemény nem a károkozás biztosítási időszakában, hanem csak a következő biztosítási időszakban következik be, a Biztosító fizetési kötelezettségének mértékére a károkozás szerinti biztosítási időszakra megállapított, illetőleg a még abból fennmaradó biztosítási összeg az irányadó. VII.
Kártérítési limit
1. A biztosítási szerződésben a felek bizonyos esetekben a biztosítási összeg(ek)től független kártérítési limit alkalmazásában is megállapodhatnak. 2. A kártérítési limit vonatkozhat egy biztosítási eseménnyel kapcsolatos, illetve a biztosítási időszakon belül kifizetendő biztosítási szolgáltatás(ok)ra. 3. Az adott kártérítési limit a Biztosító szolgáltatásának felső határa, függetlenül a kár(ok) tényleges összegétől, illetve káreseménnyel, káreseményekkel kapcsolatban ténylegesen felmerült költségektől. 4. A biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limit a káridőponttól a biztosítási időszak további részére a Biztosított részére nyújtott szolgáltatás összegével csökken, kivéve ha a Szerződő /Biztosított a biztosítási díjat megfelelően kiegészíti. 5. Felelősségbiztosítás esetén az egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban meghatározott kártérítési limitet a Biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a kártérítési kötelezettség több Biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és az egy biztosítási eseménnyel kapcsolatos kártérítési limit valamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem elegendő, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában nyújt biztosítási szolgáltatást. 6. A kártérítési limit a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. VIII.
Díjfizetés
1. A szerződés díja határozott időtartamra létrejött szerződések kivételével, egy biztosítási évre (biztosítási időszak) vonatkozik, amely - a Szerződő és a Biztosító megállapodása szerint – egy összegben vagy félévi, negyedévi illetve havi részletekben fizetendő. A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is - a teljes biztosítási évre meg kell fizetni, kivéve azt az esetet, amikor annak időarányos része a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a Biztosítót. Határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés esetén az egyszeri biztosítási díj a szerződés teljes időtartamára szól, amelyet a biztosítási szerződés létrejöttekor egy összegben kell megfizetni, kivéve, ha a felek eltérően állapodtak meg. a) Az évi egyszeri díjfizetés mellett megállapított díj a biztosítás éves alapdíjának minősül. Ha a Szerződő ettől eltérően fél- negyedévenkénti, illetve havi díjfizetés vállalásával kötötte meg a szerződést, a Biztosító pótdíjat alkalmaz a szerződés éves díjának megállapításához. b) A szerződés első díja - a díjfizetés gyakoriságától függően – az első hónapra, negyedévre, félévre, évre számított időarányos díj. A Biztosító az időarányos díjat a szerződés évfordulójáig hátralévő tényleges naptári napok számának figyelembevételével határozza meg. c) A biztosítás első díja a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes, kivéve, ha a felek későbbi díjfizetésben állapodnak meg. A folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. d) A szerződés díj nemfizetés miatti megszűnését követő 3 hónapon belül a felek a szerződést közös megállapodással, az eredeti tartalommal újra hatályba helyezhetik (reaktiválás). Az újra hatályba helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a Biztosító kockázatviselése arra az időszakra, mely a szerződés megszűnése és az újra érvénybe helyezés időpontja között telt el. Az újbóli érvénybe helyezés időpontjáról és feltételeiről a Biztosító dönt. e) Reaktiválás esetén a Biztosítót egy összegben megilleti a teljes biztosítási évre járó díj. f)
A díjfizetés elmaradása miatt megszűnt szerződések esetében is megilleti a Biztosítót a kockázatviselés teljes időtartamára – a respiro időszak végéig – járó díj.
g) A biztosított vízi jármű ellopása vagy totálkára esetén a Biztosító követelheti a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését. 2. Amennyiben a szerződés érdekmúlás (pl. tulajdonosváltás) miatt szűnik meg, a biztosítási díj a szerződés megszűnésének napjával bezárólag illeti meg a Biztosítót. 3. A Biztosító a biztosítás díját az infláció és a kárstatisztikák alapján, a biztosítás időtartama alatt – a biztosítási szerződés évfordulójakor – biztosítási évenként módosíthatja. A biztosítás díjának változásáról a Biztosító az évforduló előtt legkésőbb 40 nappal írásban értesíti a Szerződőt. Amennyiben a Szerződő a díjemelési javaslatot, az évfordulót megelőző 20. napig bezárólag írásban elutasítja, a szerződés a biztosítási év végével megszűnik. AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
3/17
IX.
A szerződés megszűnése, megszüntetése 1. A díjfizetés elmaradása a biztosítási szerződés megszűnését vonja maga után. Díjfizetés hiányában a biztosítás az első elmaradt díj esedékességétől számított 30. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díj nem került megfizetésre, kivéve, ha a Szerződő a díjfizetésre a Biztosítótól halasztást kapott, illetőleg a Biztosító a díjkövetelését bírósági úton érvényesítette. 2. A szerződés megszűnik, amennyiben a Biztosított érdeke a biztosított vízi jármű megóvásához megszűnik (érdekmúlás) Ilyen esetben (pl. tulajdonosváltás) a biztosítási díj a szerződés megszűnésének napjával bezárólag illeti meg a Biztosítót. 3. A határozatlan időtartamra létrejött biztosítási szerződés bármely fél részéről írásban felmondható a biztosítási évforduló napjára, az évfordulót legalább 30 nappal megelőzően. 4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződést a felek nem mondhatják fel. A három évnél hosszabb időtartamra kötött biztosítási szerződés a negyedik évtől kezdve bármelyik fél részéről felmondható. 5. A határozott tartamra kötött szerződés a tartam végén abban az esetben is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.
X.
Önrészesedés
A szerződésben meghatározott azon összeg, amelyet a Biztosított a kárösszegből maga visel. Az önrészesedés biztosítási eseményenként kerül levonásra, abban az esetben is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy károkozó eseménnyel, vagy folyamattal összefüggésben következtek be. XI.
Általános kizárások 1. Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem nyújt szolgáltatást azon károk esetében, amelyek az alábbiakban felsorolt okokból, illetve körülmények között, vagy az alábbiakban felsorolt eszközök hatására következtek be: a) a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károk (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, stb.), de amennyiben, ezen károk miatt biztosítási esemény következik be, úgy arra a Biztosító szolgáltatást nyújt, b) a káresemény bekövetkeztekor olyan személy vezette a vízi járművet, aki a káresemény bekövetkezésének időpontjában nem szerepelt a kötvényen, mint Szerződő, Biztosított, illetve mint a vízi jármű vezetésére felhatalmazott személy; c) a vízi jármű szállítása során keletkezett károk; d) jogellenes használat során bekövetkező károk; e) amikor a vízi járművet nem a szerződésben, a kötvényben megállapított céllal (pl. magán cél, üzleti cél, bérbeadás) használják (ld. még a ’Meghatározások’ pont ’Felhasználás módjára vonatkozó meghatározások’); f)
nukleáris reakció, robbanás, sugárzás, radioaktív szennyezés, nukleáris energia károsító hatása, sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználása, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a különös feltételekben definiált biztosítási események képében jelentkeztek;
g) mérgező, robbanásveszélyes anyagok, h) vegyi-, biológiai-, nukleáris-, illetve hagyományos fegyverek i)
elhagyott aknák, torpedók, bombák vagy más gazdátlan háborús fegyverek;
j)
háborús események, megszállás, harci hadüzenet vagy sem) bármely fajtája;
cselekmények
(függetlenül
attól,
hogy
történt-e
k) katonai/polgári hatóságok rendelkezései, például, de nem kizárólagosan: késleltetés, visszatartás, állandó, vagy ideiglenes birtokfosztás, elkobzás, kisajátítás, rekvirálás, katonai célra való igénybevétel; l)
katonai, vagy népfelkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, ellenforradalom, polgárháború, szeparatista cselekmény, zendülés;
forrongás,
forradalom,
m) sztrájk, részleges vagy teljes munkabeszüntetés, elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, valamint bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt, vagy velük, illetve fellépésükkel összefüggésben felmerülő okok; n) terrorizmus, illetve a hivatalos szervek terrorizmus ellenes intézkedései. o) az ionizáló sugárzás, illetve radioaktív szennyeződés hatására bekövetkezett károk, p) hangrobbanás által okozott károk,
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
4/17
q) a járműből kiszerelt vagy leszerelt alkatrészekben, illetve tartozékokban keletkezett károk, r)
a károk, amelyek környezetszennyezés hatására keletkeznek.
2. Az egyes biztosítások különös feltételei, és/vagy az alkalmazásra kerülő záradékok, valamint a ’Meghatározások’ további kizárásokat is tartalmazhatnak. XII.
Felelősségbiztosításra vonatkozó kizárások
1. A fenti általános kizárásokon túl a Biztosító nem téríti meg: a) a kárt, ha a kár közvetlen kiváltó oka valamilyen természeti katasztrófa miatt következett be, b) azt a kárt, amely a Biztosított működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok miatt következett be; c) azt a kárt, illetve a kárnak azt a részét, amelyet a károsult felróható magatartása okozott. A károsult terhére esik mindazok tevékenysége vagy mulasztása is, akiknek a magatartásáért jogszabály szerint felelős; d) a Biztosított saját kárát és a Biztosított Ptk. 685.§ b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak okozott károkat (Jogi személyek képviselője, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a Biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik.); e) ha a Biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor tagjainak, részvényeseinek, tulajdonosainak okozott kárt; f)
olyan jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt, amelyben a Biztosított részesedéssel rendelkezik;
g) több Biztosított esetén a Biztosítottak egymásnak okozott kárait; h) azt a kárt, amelyért a Biztosított nem a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében felel; i)
azt a kárt, amely a Biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;
j)
azon károkat, melyeket a Biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) bűncselekménnyel okoz;
k) a kárt, ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy írásban figyelmeztette a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be; l)
a többletkárt, ha a Biztosított nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének;
m) a tisztán pénzügyi veszteségeket, úgymint elmaradt vagyoni előnyt (hasznot), gazdasági veszteséget és bármely egyéb olyan következményi kárt, amely abból származott, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek. 2. Az egyes különös biztosítási feltételek, és/vagy az alkalmazásra kerülő záradékok további kizárásokat is tartalmazhatnak. XIII.
A Biztosító mentesülésének esetei vízi jármű casco biztosítás esetében
1. Amennyiben a Szerződő / Biztosított nem tesz eleget a szerződésre vonatkozó általános és különös feltételek és a záradékok előírásainak – így különösen az adatközlési, változás bejelentési, kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségeinek – a Biztosító mentesülhet a szerződés szerinti szolgáltatás nyújtása alól. 2. A Biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen: a)
a Biztosított, illetőleg a Szerződő,
b)
vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
c)
a Biztosítottnak a biztosított jármű üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, megbízottjai,
d)
a biztosított jogi személynek a tagjai vagy szervei
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. 3. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. 4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha: a) a vízi járművet alkoholos, a járművezetést károsan befolyásoló gyógyszer, illetve egyéb bódító szer által befolyásolt állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át. Alkoholos befolyásoltságnak minősül a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol szint, illetve a 0,5
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
5/17
mg/l értéket meghaladó légalkohol szint, valamint a mindenkori büntetőjogi gyakorlatban az alkoholos befolyásoltságra alkalmazott határértékek, b) a kárt szakszerűtlen üzemeltetés okozta, c)
a kárt a vízi jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta,
d) a biztosítási esemény bekövetkeztekor a vízi jármű vezetője nem rendelkezett érvényes járművezetői engedéllyel, e) a vízi jármű vezetője a hatályos jogszabályi, illetve hatósági előírások alapján a vízi járművet nem vezethette volna; f)
bíróság jogerős határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét;
g) a kár a Biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződéses kármegelőzési előírások súlyos, illetve ismételt vagy folyamatos megsértése miatt következett be; h) a Biztosított ismételt károkozása olyan ok miatt következett be, vagy abban olyan ok is közrehatott, melynek megszüntetésére a Biztosító a Biztosítottat korábbi károkozás alkalmával felhívta, azonban azt a Biztosított ennek ellenére sem szüntette meg, bár erre lehetősége lett volna. 5. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a Biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a Biztosító általános és különös feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Amennyiben a Szerződő, vagy Biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő, vagy megtévesztő adatokat közölt, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. (Ld. még a Szerződő/Biztosított kötelezettségei pontot.) XIV.
Biztosító megtérítési igénye felelősségi károk esetében
1. Felelősségbiztosítási károk esetén a Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. 2. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen mindaz, amely a jelen feltételek XIII.. fejezetében ilyenként szerepel. 3. A Biztosító az általa nyújtott biztosítási szolgáltatás megtérítését követelheti a Biztosítottól, amennyiben bizonyítja, hogy a Biztosított, vele közös háztartásban élő hozzátartozója, vezetője, alkalmazottja vagy tagja a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. XV.
Szerződő / Biztosított kötelezettségei
A Biztosító csak abban az esetben nyújtja a szerződés szerinti szolgáltatást, amennyiben a Szerződő / Biztosított eleget tesz a szerződésre vonatkozó általános és különös feltételek és a záradékok előírásainak. A Szerződő / Biztosított kötelezettségszegése a Biztosító mentesüléséhez vezethet. 1. Megfelelő gondosság A Biztosított köteles tevékenysége gyakorlása során minden esetben megfelelő gondossággal eljárni és minden általában elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy megelőzze a baleseteket és káreseményeket, illetve, azok bekövetkezése esetén csökkentse, enyhítse azok hatását. 2. Megfelelés a közlekedési és egyéb szabályoknak A Biztosított a biztonságos üzemeltetés érdekében köteles betartani a vízi közlekedési és üzemeltetési szabályokat, valamint bármely hatáskörrel rendelkező hatóság, vagy feljogosított szervezet határozatát, előírásait, továbbá köteles biztosítani, hogy a) a vízi jármű valamennyi, a hatályban lévő rendelkezés által megkövetelt nyilvántartási dokumentuma naprakész legyen. Ezen dokumentumokat igény esetén a Biztosított köteles a Biztosító részére bemutatni. b) a Biztosított dolgozói és megbízottai betartsák a fenti rendeleteket és elvárásokat. 3. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség a) A Szerződő és a Biztosított a szerződéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelően, hiánytalanul közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel. b) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
6/17
c) A közlésre, illetőleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat. Egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna. d) A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. e) Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított is felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt és Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti. f)
A Szerződő / Biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.
g) Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amely ismeretében a Biztosító az álláspontját másképp alakította volna a kockázat elvállalása, illetve a díjszabás tekintetében, így különösen: -
a vízi jármű előzménykáraira vonatkozó adatok,
-
a vízi jármű használatának jellemzői (pl. magán célú használat, különleges használat, bérbeadás, stb.).
h) Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a vízi jármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési -, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az erre vonatkozó szerződés létrejöttét a Szerződő / Biztosított köteles a Biztosítónak 5 napon belül írásban bejelenteni. 4. Kármegelőzési és üzemeltetési kötelezettségek a) A Biztosított / Szerződő köteles a kár bekövetkezését tőle telhetően megelőzni. A jelen feltételek egyes rendelkezései további kármegelőzési kötelezettségeket tartalmazhatnak. b) A Biztosító kizárólag abban az esetben nyújt biztosítási szolgáltatást, amennyiben a vízi járművet a káresemény időpontjában a kötvényben meghatározott céllal használták és a Szerződő, a Biztosított, illetve az általuk a jármű vezetésére felhatalmazott, és erre a vonatkozó jogszabályi és egyéb előírások szerint jogosult, kötvényben meghatározott (megnevezett) személy vezette, kivéve, ha a biztosítási szerződés ettől eltérő rendelkezést tartalmaz. 5. Kárenyhítési kötelezettség a) Amennyiben káresemény következik be, a Biztosított, alkalmazottai és megbízottai kötelesek minden általában elvárható, ésszerű intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a kárt, mely jelen biztosítási szerződés alapján megtérül, csökkentsék, illetve a további károsodást elhárítsák. b) A Biztosító, jelen pont korlátozásainak, valamint a különös feltételek, záradékok figyelembe vételével, megtéríti azokat a költségeket, amelyek a fenti intézkedések megtétele érdekében indokoltan felmerültek. c) A Biztosító által megtérített kárenyhítési költségek és a káreseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás összege együttesen semmilyen esetben sem haladhatja meg a vízi jármű biztosítási összegét. d) A Biztosított köteles a Biztosítót segíteni minden rendelkezésére álló információval, bizonyítékkal, stb, hogy az megtehessen minden szükséges, ésszerű és lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy a jelen biztosítási szerződés alapján általa kifizetett biztosítási szolgáltatás összegét a kárért felelős személy a Biztosító részére megtérítse. e) A Biztosítottnak, illetve a Biztosítónak a vízi jármű mentésére, védelmére, visszaszerzésére irányuló intézkedése semmiképpen nem tekinthető joglemondásnak vagy átengedésnek, illetve ezek tudomásulvételének, vagy a felek jogai más módon történő korlátozásának. 6. Kárbejelentési kötelezettség a) A Szerződő / Biztosított köteles -
az észlelést követően haladéktalanul – legkésőbb 1 napon belül - a Biztosító részére írásban bejelenteni az alábbi címen minden olyan eseményt, amely jelen biztosítási szerződés alapján a Biztosító szolgáltatását vonhatja maga után: AIM Hungary Biztosítási Szolgáltató Kft. 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. Tel: 1 / 413-2360 Fax: 1 / 413-2361 e-mail:
[email protected] www.aimhungary.hu
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
7/17
-
A Szerződő / Biztosított köteles a lopást, valamint rongáláskárokat a rendőrségnek, a tűzkárokat a tűzoltóságnak is bejelenteni.
-
Az írásban tett kárbejelentést semmilyen szóban (telefonon, sms-ben) tett bejelentés nem pótolja. Amennyiben a felelősségi káreseményt nem a Biztosított jelenti be a Biztosítónak, a kár rendezéséhez a Biztosított nyilatkozata szükséges.
-
haladéktalanul írásban megküldeni a Biztosító részére a káreseményhez kapcsolódó dokumentációkat (levélváltások és egyéb dokumentumok);
-
írásban bejelenteni a Biztosítónak, amennyiben a vízi jármű üzemeltetésével kapcsolatban vele szemben büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, polgári per, vagy hatósági vizsgálat indul vagy várhatóan indulni fog;
A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a jelen feltételekben meghatározott idő alatt a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosításokat nem adja meg, vagy nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Lényeges körülménynek minősül különösen: a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a Biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények. Mentesül a Biztosító, amennyiben a Biztosított valótlan kárbejelentést tesz, tudván, hogy a kárigény akár összegszerűségét, akár jogalapját tekintve hamis vagy meghamisított adatokon alapszik. 7. Együttműködési kötelezettség a kárrendezés során a) Biztosított köteles a kárrendezés során a Biztosítóval együttműködni, információt szolgáltatni és minden elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a Biztosító a káresemény körülményeit feltárhassa és a Biztosító esetleges megtérítési igényét a károkozóval szemben érvényesíteni tudja. b) Biztosított köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a Biztosító érdekeit sérti vagy veszélyezteti. c) A Biztosított, a Biztosító előzetes írásbeli beleegyezése nélkül nem ismerhet el felelősséget, nem fizethet, ajánlhat, vagy ígérhet kártérítést. A Biztosító a biztosítási esemény körülményeit a Biztosított ezen kötelezettségének megszegése esetén is külön vizsgálja és dönt a biztosítási szolgáltatás jogalapjáról, valamint összegszerűségéről. d) Felelősségbiztosítási kárrendezés során a Biztosító jogosult, de nem köteles a tárgyalások irányítására. e) Felelősségbiztosítási károk esetén a Biztosító szolgáltatásának feltétele a Biztosított Biztosítóhoz címzett felelősséget elismerő nyilatkozata, vagy az ezt kimondó bírósági (hatósági) határozat. A Biztosított Biztosítóhoz címzett felelősséget elismerő nyilatkozatának megtétele nem jelenti egyben a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének beálltát. A Biztosító a Biztosított kárfelelősségét a Biztosított felelősséget elismerő nyilatkozatától függetlenül is vizsgálja. Amennyiben a Biztosító a Biztosított kárfelelősségét megállapítja, de a Biztosított ezen felelősségét jogos és méltányolható ok hiányában nem ismeri el, az ebből eredő hátrányok őt terhelik. f)
XVI.
Amennyiben a Biztosító biztosítási szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelő személlyel szemben. A Biztosított köteles együttműködni a Biztosítóval és minden szükséges segítséget megadni a Biztosítónak annak érdekében, hogy az fenti jogaival és lehetőségeivel élhessen.
A kárrendezés menete és általános szabályai
1. Amennyiben a sérült vízi jármű üzemképtelen, illetve vízi forgalomban való részvétele jogszabályba ütközik, a Biztosított / Szerződő és a Biztosító mindkét fél érdekeit és a költségek minimalizálását figyelembe véve határozza meg a kárfelvétel (szemle) helyét és időpontját. 2. A Biztosító alkalmazottja vagy megbízottja a kárbejelentés alapján a vízi járművet, a kárbejelentést, illetőleg a vízi jármű kárfelvételi helyére való szállítását követő 5 munkanapon belül megszemlézi, a bekövetkezett kárról kárfelvételi jegyzőkönyvet készít, továbbá a helyreállítás során az első szemle alkalmával fel nem tárható sérüléseket a pótszemlén jegyzőkönyvben is rögzíti. 3. A Biztosító saját belátása szerint dönt arról, hogy a sérült vízi járművet melyik kikötőben, hajójavítóban javítsák meg (a döntés miatt felmerülő többletköltségeket Biztosító megtéríti Biztosított részére). A Biztosító jogosult a vízi jármű javítására árajánlatokat bekérni, illetve megkövetelheti Biztosítottól, hogy a javításra több javítócégtől kérjen árajánlatot. 4. A szolgáltatási igény elbírálásához az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges: a) a kár időpontjában a vízi járművet vezető személy vezetői engedélyének másolata,
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
8/17
b) a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum, c)
a Biztosító által rendszeresített és kitöltött kárbejelentő nyomtatvány,
d) töréskár esetén a – Biztosító írásos beleegyezésével - elvégzett javítás(ok) számlája / számlái, e) lopáskár esetén – illetve ha töréskárnál rendőri intézkedés történt – a feljelentésről készült jegyzőkönyv, valamint az eljárást lezáró határozat, f)
tűzkár esetén a tűzoltósági jegyzőkönyv, valamint határozat (önkormányzati tűzoltósági igazolás, hatósági bizonyítvány),
g) teljes lopáskár esetén az adás-vételi szerződés, vagy beszerzési számla másolata, lízing- vagy bérleti szerződés másolata. Felelősségi kár: a) a Biztosított Biztosítónak címzett írásbeli felelősségelismerő nyilatkozata, b) kárfelvételi jegyzőkönyv c)
árajánlat, javítási kalkuláció
d) esetenként kárenyhítéssel, kármegelőzéssel kapcsolatos tevékenységek igazolása. 5. A felsorolt dokumentumokon kívül a Biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabálya szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesítse. 6. A Biztosító szolgáltatása az elbíráláshoz szükséges összes dokumentumnak a Biztosítóhoz való beérkezését követő 15 naptári napon belül esedékes. 7. A Biztosító általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. 8. A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. 9. Az elbíráláshoz a Biztosító által kért iratokat az igény érvényesítőjének kell beszereznie. 10. A különös biztosítási feltételek speciális kárrendezési szabályokat tartalmazhatnak. XVII. Külföldön bekövetkezett károk bejelentése és rendezése Amennyiben a biztosítás területi hatálya Magyarországon túlra is kiterjed, 1. A külföldön bekövetkezett biztosítási eseményt a Magyarországon történt károkkal megegyező módon kell bejelenteni a Biztosító részére. A Biztosító a kár jellegétől függően határozza meg a további teendőket. 2. A külföldi tűz - és robbanáskárt, továbbá a lopáskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni. 3. Külföldön bekövetkezett totál- vagy lopáskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hazai rendőri szervet is. 4. A károsodott vízi jármű véglegesen csak a Biztosító hozzájárulásával hagyható külföldön. XVIII. Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 1. Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. 2. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a fenti célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 3. A Biztosítási titok tekintetében – időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait, és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
9/17
4. A biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosító csak akkor adhatja ki harmadik fél részére, ha az érintett fél vagy törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, arra írásbeli felmentést ad. A Biztosító az ügyfél felmentésének hiányában biztosítási titkot kizárólag a már hivatkozott Biztosítási törvényben felsorolt szerveknek és csak az ott megjelölt körben szolgáltathat ki. 5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége – jogszabályban meghatározott megkeresés vagy adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során - nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; ha
adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a
külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
titkosszolgálati
eszközök
a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l)
az e törvényben szabályozott adattovábbítások során kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
átadott
adatok
tekintetében
a
m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n)
valamint a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;
o)
a kiszervezett tevékenység tevékenységet végzővel,
p)
fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q)
a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) s)
végzéséhez
szükséges
adatok
tekintetében
a
kiszervezett
a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. 6. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
10/17
foglaltak szerinti i) kábítószerrel visszaéléssel, ii) terrorcselekménnyel, iii) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, iv) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, v) pénzmosással, vi) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. 7. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. 8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot. 10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az összesített adatszolgáltatás, valamint a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. A Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. 11. A Biztosított tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatai helyesbítését – illetve a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését, vagy zárolását. 12. A Biztosító, mint adatkezelő a kérelmező részére tájékoztatást ad az általa kezelt adatiról, és az adatkezelés törvényben meghatározott körében annak körülményeiről. 13. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, többek között, ha a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéshez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az érintett tiltakozhat abban az esetben is, ha a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. 14. A Biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéséket a törvény előírása szerint kivizsgálni, és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. 15. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen az illetékes bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat. Az adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta. 16. Az adatkezelés célja lehet a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből eredő követelések megítélése vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél. 17. A Biztosító a személyes adatokat, valamint biztosítási titkot képező adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatok pedig addig kezelhetők, ameddig a szerződés meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. 18. A papíralapú és elektronikus adatfeldolgozást a Biztosító által megbízott szervezetek kiszervezett tevékenységként végzik. XIX.
Elévülés
A jelen szerződésből származó igények 1 év elteltével évülnek el. XX.
Módosítás
A jelen feltételeken alapuló szerződés módosítása csak a felek közös megegyezésével, írásban történhet. XXI.
Egyéb rendelkezések
1. A Biztosítottra / Szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződés alapján érvényesíthetik, és ugyanezek betartását meg kell követelniük a vízi jármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a Szerződőt / Biztosítottat. 2. A Szerződő és a Biztosított hozzájárulnak ahhoz, hogy a biztosítási szerződéshez kapcsolódó adataikat a jelen biztosítás keretein belül a Biztosító nyilvántartsa és kezelje.
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
11/17
3. Az AIM Hungary Biztosítási Szolgáltató Kft. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11., Cg.: 01-09702259), mint a Biztosító a biztosító biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. 50.§-a szerinti Vezérügynöke, aki/amely jogosult a Szerződő jognyilatkozatainak és egyéb közléseinek az átvételére, valamint azoknak a Biztosító részére történő továbbítására, a Vezérügynök tudomásszerzése a Biztosító tudomásszerzésének minősül. A Vezérügynök jogosult a kár rendezésére is. A Vezérügynök szakmai tevékenysége során okozott kárért a Biztosító áll helyt, eljárásával szemben a Biztosítónál tehető írásbeli panasz. 4. A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. 5. A panasz elutasítása esetén a fogyasztó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. 6. A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei: 1013 Budapest, Krisztina levélcím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172., telefon: +361-489-9100, e-mail:
[email protected]
krt.
39.
7. A Biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó. A biztosítás jelen általános, illetve különös feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A Biztosító főbb adatai, fogyasztói bejelentésekkel foglalkozó egységeinek, valamint felügyeleti szerveinek megnevezése és elérhetőségei: AIM ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. Az AIM Általános Biztosító Zrt. a PSZÁF 2006. november 16. napján kelt E-II-287/2006. számú alapítást engedélyező határozata alapján, zártkörű alapítással létrehozott egyszemélyes részvénytársaság. A Biztosító a nem életbiztosítási ágon belüli tevékenységét a 2007. február 1-jével, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének E-II52/2007. számú határozata alapján kezdte meg. 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. 1388 Budapest, Pf.: 67 Cg.: 01-10-045571 Központi telefon: 461-05-40 Központi fax: 461-05-41
FELÜGYELETI SZERV PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE (PSZÁF) 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Központi levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777 Központi telefon: 489-91-00 Központi fax: 489-91-02
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
12/17
Záradékok: A következőkben felsorolt záradékok közül kizárólag azok kerülnek alkalmazásra a biztosítási szerződésben, amelyeket a kötvényben megjelöltek. AIM-VJB-01.sz. Záradék Az AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei XI. 1. b) pontjában meghatározottakkal ellentétben a szerződés alapján térülnek azok a károk, amelyeknek bekövetkezésekor a vízi járművet Szerződő, a Biztosított, illetve általuk meghatalmazott jogszerű használó vezette. Jelen záradék alkalmazásának feltétele, hogy a Biztosító által meghatározott pótdíjat a Szerződő a Biztosító részére megfizesse. AIM-VJB-02. sz. Záradék Az AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei XI. 1. b) pontjában meghatározottakkal ellentétben a szerződés alapján térülnek azok a károk, amelyeknek bekövetkezésekor a vízi járművet Szerződő, a Biztosított, illetve általuk meghatalmazott jogszerű használó vezette, feltéve, hogy az adott személy vízi jármű vezetésére feljogosító hatósági engedélye kiállításának éve legalább öt évvel megelőzi a káresemény időpontjának évét. Jelen záradék alkalmazásának feltétele, hogy a Biztosító által meghatározott pótdíjat a Szerződő a Biztosító részére megfizesse. AIM-VJB-03. sz. Záradék Versenyzés Az AIM Vízi járművek casco biztosításának különös feltételei III. 11. pontjában, valamint – amennyiben a szerződés felelősségbiztosítást is tartalmaz - az AIM Vízi jármű-felelősségbiztosítás különös feltételeinek Kockázatkizárások pontjában meghatározottakkal ellentétben a szerződés alapján térülnek azok a károk, amelyek amiatt, vagy azzal kapcsolatban következtek be, hogy a vízi jármű versenyen, sebesség teszten, vagy bármely hasonló eseményen vett részt, amennyiben a Biztosító által meghatározott pótdíjat a Szerződő a Biztosító részére megfizette. AIM-VJB-04. sz. Záradék Hajócsavar, hajtómű, kormánylapát töréskárai Az AIM Vízi járművek casco biztosításának különös feltételei III. 12. pontjában megfogalmazottakkal ellentétben a szerződés alapján térülnek a hajócsavar és a hozzá csatlakozó, a hajótesten kívüli alkatrészek (a hajtótengely, annak felfüggesztése és a kormánylapát) azon kárai, amelyeket az okozott, hogy a vízi jármű megfeneklett, vagy érintkezett, összeütközött bármilyen tárggyal, amennyiben a Biztosító által meghatározott pótdíjat a Szerződő a Biztosító részére megfizette. AIM-VJB-05. sz. Záradék: Európai hatály Jelen záradék alkalmazásával a biztosítási fedezet kiterjed az európai szárazföld hajózható természetes és mesterséges felszíni vizeire, valamint az európai országokhoz tartozó felségvizekre (a partvonaltól számított 12 tengeri mérföldig), amennyiben a Biztosító által meghatározott pótdíjat a Szerződő a Biztosító részére megfizette. AIM VJB-06. sz. Záradék: Szállítási kockázat Az AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei XI. 1. c) pontjában meghatározottakkal ellentétben a szerződés alapján térülnek a biztosított vízi jármű szállítása során bekövetkező károk, az alábbiakban megfogalmazott feltételek szerint, amennyiben a Biztosító által meghatározott pótdíjat a Szerződő a Biztosító részére megfizette. I.
A biztosítási fedezet időbeli hatálya:
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási időszak alatti összes szállításra kiterjed, ezen belül minden egyes szállítás esetén a biztosítási fedezet hatálya 1. abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított vízi járművet szállításra kész állapotban a tárolás helyéről azonnali elfuvarozás végett elmozdítják, 2. kiterjed a szállítás egész tartamára, kiterjesztve a kényszerátrakodásokra, továbbá azon közbenső tárolásokra, útvonaltól való eltérésekre és azon szállítási késedelmek idejére, amelyek a Biztosított hatáskörén kívül esnek, azzal a korlátozással, hogy a közbenső tárolás időtartama nem haladhatja meg a 15 napot és 3. abban az időpontban végződik, amikor a biztosított vízi járművet a rendeltetési (tárolási) helyre leszállították. II.
Biztosítási események:
A Biztosító jelen záradék alapján a biztosított vízi járműben keletkezett azon károkat téríti meg, amelyeket az alábbi események okoztak: AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
13/17
1.
tűz, villámcsapás, robbanás;
2.
vihar, jégeső, felhőszakadás, árvíz, földrengés, sziklaomlás, földcsuszamlás;
3.
a szállító járművet ért közlekedési baleset;
4.
berakás, átrakás vagy kirakás közben bekövetkezett baleset;
5.
hidak, más építmények beomlása, kivéve, ha a szállító jármű vezetője nem tartotta be a magasságivagy súlykorlátozást.
III.
Kizárások:
A biztosítási szerződés egyéb kizárásain túl jelen záradék alapján a Biztosító nem téríti meg az alábbi károkat: 1.
a szállítójármű alkalmatlansága – ideértve azt az esetet is, amikor a jármű nem rendelkezik érvényes forgalmi engedéllyel - illetve túlterhelése miatt bekövetkezett károk;
2.
öngyulladás, tűz vagy robbanás károk esetében azokat a károkat, amelyek amiatt keletkeztek, hogy a Szerződő vagy a Biztosított tudtával, de a Biztosító tudta nélkül a biztosított vagyontárgyakat olyan vagyontárgyak közelébe helyezik, amelyek öngyulladás, tűz- vagy robbanásveszélyesek;
3.
azokat a károkat, amelyek oka a tartalomhiány, illetve sérülés sértetlen külső burkolaton belül;
4.
a szükséges csomagolás hiányának vagy hiányosságának következtében bekövetkezett károk,
5.
a helytelen berakodás vagy elhelyezés miatt keletkezett károk, amennyiben ezt maga a Szerződő vagy a Biztosított végzi vagy irányítja;
6.
a tárolási helyen, kikötőn belüli szállítások során keletkezett károkra;
7.
azon károkra, amelyekért Biztosított, mint fuvarozó felelős.
AIM-VJB-07.sz. Záradék Tárolási időszak Szerződő / Biztosított azon írásbeli közlése alapján, mely szerint a biztosított vízi járművet az év egy megadott időszakában a forgalomból kivonva, a kötvényben meghatározott helyen és módon tárolja, a felek megállapodnak abban, hogy - eltérően az AIM Vízi járművek casco biztosítása különös feltételeinek II. pontjában meghatározottaktól - a tárolási időszak tartama alatt bekövetkező károk közül a Biztosító kizárólag azon károk esetében nyújt szolgáltatást, amelyeket az alábbi események valamelyike okozott: 1.
tűz;
2.
robbanás;
3.
villámcsapás;
4.
földrengés;
5.
árvíz;
6.
vihar.
Amennyiben a tárolás helyében, illetve annak módjában változás áll be, ideértve a vízi jármű használatbavételét a tárolási időszak tartama alatt, Szerződő (Biztosított) köteles a Biztosítót erről a tényről haladéktalanul írásban értesíteni. AIM-VJB-08. sz. Záradék Vízisízők felelőssége Az AIM Vízi jármű-felelősségbiztosítás különös feltételeiben megfogalmazottaktól eltérően a biztosítási fedezet kiterjed azokra a károkra is, amelyeket a biztosított vízi jármű által vontatott vízisíelők, ejtőernyősök, illetve vízen sikló eszközök utasai okoztak, feltéve hogy a Biztosító által meghatározott pótdíjat a Szerződő a Biztosító részére megfizette. AIM-VJB-09. sz. Záradék: Európai Unió és Horvátország hatály Jelen záradék alkalmazásával a biztosítási fedezet kiterjed az Európai Unió valamint Horvátország és Montenegró területének hajózható természetes és mesterséges felszíni vizeire, valamint a felségvizeikre (a partvonaltól számított 12 tengeri mérföldig), amennyiben a Biztosító által meghatározott pótdíjat a Szerződő a Biztosító részére megfizette.
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
14/17
Meghatározások: Vízi jármű
A biztosítási szerződésben vízi jármű alatt a hajótestet, valamint annak összes szokásos – a normál forgalom során a vízi járművel együtt átruházott - tartozékát, felszerelését, mint például motor, hajtómű, vitorlázat, kötélzet stb. kell érteni.
A felhasználás módjára vonatkozó meghatározások Magán cél:
a magán-, vagy hobbi célú használatot jelenti. NEM terjed ki az üzleti célból történő használatra, úgymint: szakmai-, bérbe-, vagy egyéb ellenszolgáltatás fejében át-, illetve kölcsönadásra, vagy valamely üzletszerű tevékenység folytatása közbeni használatra.
Üzleti cél:
bármely jövedelemszerzés céljából, illetve valamely szakma gyakorlása során végzett használatot jelenti, ide nem értve a személy-, és teherszállítást, bérbeadást, illetve egyéb, ellenszolgáltatás fejében történő használatba, vagy kölcsönbe adást. Az üzleti célú használat körülménye független attól, hogy a vízi járművet esetlegesen magán célra is használják.
Bérbeadás:
bérbeadáson bármely természetes személy, vagy szervezet által, a vízi jármű magánés/vagy üzleti célokra történő Biztosítottól való kölcsönzése, bérbevétele értendő, ahol a vízi jármű üzemeltetése nem a Biztosított felügyelete alatt történik, ide nem értve azt az esetet, amikor bérbeadás teljes ideje alatt a vízi járművet a Szerződő, illetve a kötvényen szereplő, a gépjármű vezetésére felhatalmazott személy vezeti.
A felhasználás módjára vonatkozó meghatározások normál használatra vonatkoznak, és nem foglalják magukba az oktatást, vadászatot, járőrözést, mentést, tűzoltást, vagy bármilyen olyan használatot, mely rendkívüli kockázattal jár. Ezen speciális használati módokra a biztosítási szerződés kizárólag a felek erre vonatkozó megállapodása esetén terjed ki, feltéve, hogy a használati módot a kötvényben Speciális használat címszó alatt megjelölik.
Baleset:
Hirtelen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező esemény, amely jelen feltételekben meghatározott biztosítási eseményhez vezethet. Ugyanazon okból bekövetkező, illetve egyazon okra visszavezethető balesetek sorozata egy balesetnek számít.
Tűz:
Tűz alatt olyan anyagi változásokkal együtt járó, hő és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik - vagy ott keletkezik, de azt elhagyja - és önerőből továbbterjedni képes. Biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek: a)
gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűz biztosítási eseményre;
b)
öngyulladás miatt következtek be (ez a kizárás magára az öngyulladást elszenvedő anyagban keletkezett károkra vonatkozik)
c)
a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá;
d)
a tűzkár nélküli koromszennyeződésből származnak;
e)
a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása);
f)
földrengés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz károkozása miatt keletkeztek.
Abban az esetben, ha a b.) vagy az e.) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a Biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. Robbanás
Jelen szerződésben robbanásnak illetve összeroppanásnak kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erőhatást. A Biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskárként azokat a károkat, amelyek a)
belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;
b)
az normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkeztek
c)
tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
15/17
Villámcsapás
d)
hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás eredményeként keletkeztek,
e)
rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartályok, kazánok, csővezetékek, stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek
Jelen szerződésben villámcsapásnak kell tekinteni az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hőhatással kísért töltéskiegyenlítődést, mely a felhő és a földfelszín, illetve a földfelszíni tárgy között játszódik le. A Biztosító nem téríti meg a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya, elégtelen volta vagy a meglévő villámhárító karbantartásának elmulasztása miatt következett be. Amennyiben ezen okok miatt tűz keletkezik, és az más vagyontárgyakra átterjed, a Biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.
Vihar:
Jelen szerződésben viharnak minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet. Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó- és szívóhatása, illetve az általa sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak. A Biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva, stb.) keletkeztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.
Földrengés:
Jelen különös feltételek szerint földrengésnek kell tekinteni: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgást. Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minősül. A Biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti robbantás, stb.) által okozott károkat.
Árvíz:
Jelen szerződésben árvíznek kell tekinteni: az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak víztárolók olyan kiáradását, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el, továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépő buzgárok és fakadóvizek vízhatását. Biztosító nem téríti meg árvízkárként: a)
talajvízszint változásai miatt fellépő károkat,
b)
a vízügyi szabályok szerinti hullámtérben és/vagy nem mentett árterületen, valamint olyan területen elhelyezett (épített) vagyontárgyakban keletkezett árvíz, illetve magas vízállás miatt bekövetkező károkat, amelyek esetében a helyi felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében előre látható.
Árvíz, földrengés, vagy vihar esetén egy káreseménynek tekintendőek az egy bizonyos biztosítási esemény hatására a biztosított vagyontárgyakban 72 órán belül bekövetkezett káresemények. Felhőszakadás:
Jelen szerződésben felhőszakadásnak kell tekinteni az olyan csapadékhatást, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagy mennyiségű csapadékvíz a vízelvezető rendszer elégtelensége folytán felgyülemlik, és vagyontárgyakat károsít. Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz. Biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő biztosított vagyontárgyakban keletkező kárt csak abban az esetben téríti meg, ha a vagyontárgyakat legalább 15 cm magas állványon helyezték el. Biztosító nem téríti meg felhőszakadás kárként:
Jégeső: Sziklaomlás, földcsuszamlás:
a)
az elöntés nélküli átnedvesedés miatt keletkező károkat;
b)
a felhőszakadás miatti árvíz, belvíz, talajvíz által okozott károkat.
Jelen szerződésben jégesőnek kell tekinteni a jégszemek formájában lehulló csapadékot. Jelen szerződésben sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve földtömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik. A Biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlás-, kárként: a)
a föld ásványai anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat;
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
16/17
b) Lopás:
az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a gyenge alapozás miatt keletkezett károkat.
Megfelelően lezárt és az előírásoknak megfelelően működtetett, gyári-, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által minősített biztonságtechnikai berendezésekkel ellátott vízi jármű jogtalan eltulajdonítása. Nem tekinthető megfelelően lezártnak a vízi jármű, ha a kajütajtó nem zárható, illetve a zár zárbetétje hiányzik, vagy olyan módon megrongálódott, hogy a zár a vízi jármű kulcsainak használata nélkül is működtethető.
Részlopás:
A teljes vízi jármű eltulajdonítása nélkül a biztosított vízi jármű biztosított tartozékainak, alkatrészeinek ellopása. Nem minősül részleges lopáskárnak a biztosított vízi jármű leszerelt, vagy kiszerelt állapotban lévő, vagy ebben az állapotban tárolt alkatrészeinek és tartozékainak ellopásával keletkezett káresemény.
Rablás:
Rablás elkövetésének minősül, ha valamely személy vagy személyek a vízi járművet jogtalan eltulajdonítás végett úgy veszi(k) el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaznak, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyeznek. Rablásnak minősül az is, ha a tetten ért tolvaj a vízi jármű megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
Rongálás:
Idegen személy által a biztosított vízi jármű megsemmisülésével, vagy megrongálódásával együtt járó károkozás. Nem minősül rongálásnak az esztétikai károkozás (pl.: grafiti).
Terrorizmus:
Terrorizmuson a bármely szervezettel kapcsolatban álló személy(ek) által politikai célzattal elkövetett erőszakos cselekmények, valamint az állampolgároknak vagy azok egy részének megfélemlítése céljával végrehajtott akciók értendők.
AIM Vízi járművek biztosításának általános feltételei 120101
17/17