2011. december – 2. szám
Ady Endre: K arácsony I. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszu sorba Indulnak el ifjak, vének Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének
II. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből - Úgy mint régen Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni.
III. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. És a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomoru útra. Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra…
Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna Az én kedves, kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma.
1
A vallás
G Gyöngyösmellék valyermekkoromban
lási szempontból kb. 65% református, 30% római katolikus és 5% zsidó lakosú volt. Ekkoriban a községben három templom volt. A főtéren a református templom és a paplak, a temető felé vezető utcában egy zsidó zsinagóga, mellette a zsidó pap lakása, a harmadik templom a falu nyugati végén, a római katolikus kápolna emelkedett. Ezt a kápolnát Kutchenich birtokos elődei építették és a családtagjaik a kápolna mellé temetkeztek. A kápolnában minden kettős ünnepen - húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor - volt mise az ünnep másnapján. Ilyenkor nem a mellékiek mentek Újfaluba, hanem az újfaluiak jártak Mellékre. A háromféle vallás nagyon megértette egymást, köztük ezen a téren semmiféle veszekedés soha nem volt. Ha valaki a községben meghalt, minden házból volt végtisztesség tevő, bármilyen vallású is volt az. A zsidó boltos is behajtotta üzletének ajtaját, ha arra ment a gyászmenet. Egyszóval a falu lakossága békében és megértésben, összetartozandóságban és egymás megsegítésében élt, bármilyen vallású is volt. A zsidók az ortodox hívőkhöz tartoztak, úgynevezett „kóser” zsidók voltak, papjuk tehát nem pap, hanem - ahogy héberül mondják - „bocsher” (előimádkozó) volt. A zsidó gyerekeket hittanra tanította. Vasárnap, ünnepnap templomba jártak az emberek.
2
Életképek I . Idősebb polgártársak viselete a csizma, fehér bőgatya, fekete mellény, kabát, kalap volt, fiataloknak, legényeknek csizma, csizmanadrág, vagy hosszú nadrág kabáttal, kalap természetesen feketébe’. Öregasszonyok, idősebb nénik fekete vagy sötét ruhában, fejkendősen jelentek meg. A fiatal menyecskéknek színes blúz, szoknya csipkés köténnyel, fejükön díszes életszínű virágokkal, csipkével és hátul a vállukra nyúló széles virágos máslival készített fejdísszel, konttyal volt a viselet. Lányoknak színes öltözék, csipkés kötény, egy vagy két copfra befont haj, felül és végén fehér vagy rózsaszín, vagy világoskék szalag csokorkötéssel volt a divat. Az imakönyv, illetve zsoltáros könyv mellé saját készítésű csipkés zsebkendő járt, vagy egy rózsa, székfű - milyen virág épp volt.
A falu
E feküdt az iskola utca szak-déli
irányban
(németújfalui), itt volt található az iskola, patika, csendőrség, három kocsma, hitelszövetkezet, iparosok java része. Az utca déli végénél két irányba ágazódott. Az egyenes vonal Németújfalu felé, a délkeleti irányú Szentmihályfa felé vezetett. A főtértől jobbra eső utcát „Polgár” utcának nevezték, mert ebben az utcában iparos nem lakott, hanem főleg mezőgazdasággal foglalkozó, azaz „polgár”. A paraszt szó sértő volt. A főtértől balra vezető utat nevezték Antal utcának, mert ez az utca a Somogy
megyei Antalfaluhoz hasonlított. Ebbe’ vegyes nép lakott; polgárok, zsellérek is és a két uradalomnak cseléd lakosai apró szalmafedelű házakban.
Az iskola
A terem, padokkal és a
z iskola egy nagyobb
padokban nagyon sok gyerek. Összes felszerelésem: egy palatábla, melynek egyik oldala piros vonalas, írás tanulás céljára, a másik oldala kockás a számolás részére. A táblához volt hozzákötve a zsinegen egy szivacs, majd egy tartóban egy grafit ceruza és egy palavessző (grifli), no meg az első osztályos ABC. Soós Lajos - egy körszakállas idős tanító - táblán mutatta be az első vonalakat, mel�lyel a táblánkat tele kellett írni. Minden nap az egész iskola fennhangon mondta el a 1x1-et. Második, harmadik osztályban olvasás, írás, számolás volt az összes foglalkozás. A harmadik osztályban már tintával írtunk. Az idősebbek tanultak földrajzot, történelmet, fizikát, ásvány-növénytant, alkotmánytant, állattant, rajzot, mértant. Az iskolában a földrajz és történelem Magyarországról szólt részletesen, majd Ausztriát és általában mind az öt világrészt tanították. Tanítóm sokat oktatott az utcán menve a jó viselkedésre, köszönésre, a szülőkkel és emberekkel való érintkezésre. Jóságra nevelt. Az iskolából kettesével mentünk haza sorrendben, csendben. Mindenkinek köszöntünk. A tanulás mellett üres időben játszottunk. A délelőtti és délutáni
tanulást húsz perces pihenő játék szakította meg az udvaron. Ilyenkor Soós Lajos tanító úr kiült és pipázott. Olyan hosszú pipaszára volt, hogy nyújtott kézzel gyújtotta meg. Az iskolába’ bizonyítványt nem kaptunk minden évben, hanem év végi vizsga után tanítónk megmondta, hogy szeptemberben ki hol ül, vagyis egy paddal feljebb, ha az osztályt illetően is feljebb jutott. Bizonyítványt csak azok kaptak, akik tovább tanultak, elköltöztek, vagy inasnak mentek.
Karácsony
K
arácsony előtt való héten Németújfaluból betlehemesek jöttek előkészíteni az ünnepet. Ott volt a három király tiszta fehér ruhában, papírsüveggel, kampósbottal és két szárnyas angyal kis templomot cipelve, amiben bent feküdt a kis Jézus. A betlehemesek házaknál énekeltek: „Csordapásztorok midőn Betlehembe…”. Karácsonyeste sok gyermek kolompot, csengőt rázva, ostort pattogtatva végigszaladt minden utca során. Majd szólt az esti harangszó; nagy és kis haranggal. Akinek puskája volt, a levegőbe lőtt. Ez jelezte a karácsony estet, a karácsonyfa érkezését, a Jézuska jöttét. A hosszú téli estéken beszélgetés, tollfosztás, s közben könyv vagy újság olvasása és ennek munka közbeni hallgatása volt a szórakozás. Nagyon felkapott volt Petőfi költeményeinek és a János vitéznek felolvasása, Jókai és Gárdonyi regényeinek elmesélése. Sokan olvasták az akkor megjelent
Angyal Bandi vagy Rinaldo Rinaldini betyárok és más szabad emberek történetét. Ennek hiányában az évenként megjelenő kalendáriumban leírt események és elbeszélések egészítették ki a tudás- és szórakozásvágyat a téli időszakban. Neményi (Novottny) Alajos 1958. június 27. Szerkesztette: Dr. Hajas Endre
Neményi (Novottny) Alajos
G (akkoriban
yöngyösmelléken Somogy megye) 1898. június 21-én születtem. Szüleim: apám
Novottny Gusztáv, jegyző, anyám Vinkovics Piroska, háztartásbeli. Ötéves koromban szüleim elváltak egymástól. Hat éves koromban anyám meghalt, anyai nagyanyám vett magához, aki ekkor 78 éves volt. Az ő háztartásában élt özv. Német Mihályné, zsellér asszony, aki nevelt s anyám helyett anyám volt. Az elemi iskola öt osztályát Gyöngyösmelléken, a négy polgárit Szigetváron, a felsőkereskedelmi iskolát Zalaegerszegen végeztem, ott érettségiztem. Érettségi után a pécsi 19. gyalog ezredhez vonultam be, s 1917-ben az olasz frontra kerültem, ahonnan 1918 decemberé-
Neményi (Novottny) Alajos
Neményi (Novottny) Alajos és felesége ben jöttem meg. Majd ismét behívták korosztályomat, így két hónapig még katona voltam Kaposváron. Ezután visszakerültem az apai házhoz Gyöngyösmellékre, ahol a jegyzői irodában segédkeztem, valamint mostoha-
anyámnak, aki postamester volt. Én lettem a postakocsisa és a 4 km-re eső vasútállomásra mentem mindennap postát vinni, illetve a vonatra ki és behordani a leveleket, csomagokat. 192224. évben Kisdobsza községben jegyzői írnok voltam, onnan kerültem a szombathelyi községi közigazgatási tanfolyamra, ahol 1926ban végeztem. 1926-tól 1942. november 1-jéig mint segédjegyző működtem Somogyapátiban. 1942 márciusában kikerültem az orosz frontra, ahonnét 1942 decemberében a községi elöljáróság utánjárásával, felmentéssel kerültem haza betegen és sebesülten. A somogyapáti körjegyzőségnél vezetőmet 1942 novemberében nyugdíjazták, egy évig helyettes, majd főjegyző lettem, ahol 1945. június havában nyugdíjaztak. Ezt követően anyai örökségem 8 kataszterihold földjén dolgoztam. Mezei munkát végeztem, majd a földet a helybeli tsz-nek átadtam. A községi tanács hívására hosszabb-rövidebb ideig még a közigazgatásban dolgoztam a szigetvári járási tanácsnál a pénzügyi osztályon. Neményi (Novottny) Alajos Szerkesztette: Dr. Hajas Endre
3
Czinder y L á szló (Pécs, 1792. júl. 6. – Pécs, 1860. jan. 24.)
Édesapja Czindery Rokus Ferenc, édesanyja Czindery Rokusné született Wächter Júlia. Közhivatalnokként Somogy vármegye alispánja (18301840) és országgyűlési követe (1832-1836), majd Vas vármegye főispáni helytartója, 1845-től 1848-ig Somogy vármegye főispánja. Ami Magyarországnak gróf Széchenyi István, az Baranya és Somogy vármegyének Czindery László volt. Füzes Miklós szerint „1848 márciusáig az ország felemelkedése érdekében tevékenykedett, megértette korának haladó eszméit és gazdasági törekvéseivel elismerést vívott ki magának, de politikai kérdésekben konzervatív maradt, a pártharcoktól féltette az alkotmányt és a kormányt.” 1 Reformer tevékenységéhez köthető: Czindery László alakította ki Kaposvár első parkját a későbbi Jókai ligetet. - A „Somogymegyei Közkórház” alapításának élére Czindery László állott. Az építés 1840-ben kezdődött.2 Czindery László később is állandóan pártolója volt a kórháznak s emlékét a kórház főbejárata fölött elhelyezett emléktábla örökíti meg. - Szabályozta a községi bírói állás betöltését. 3 Eszerint a bírót három jelölt közül a falubeliek választották, s amennyiben a nép vonakodott volna a választásban részt venni, a bírót a járási szolgabíró jelölte ki (1834. augusztus 21-én hozott közgyűlési határozat). - Elrendelte, hogy a községi elöljárók felégetett épületeit a falubeliek tartoztak felépíteni. 1 Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány III. Janus Pannonius Múzeum évkönyve 28 (1983, Pécs)
- A marhák itatása céljából a falvak határaiba elegendő számú kutat ásatott. - Az 1838. május 1-jén tartott közgyűlés vármegyei posztógyár felállítását határozta el. Munkásokul 24 vármegyei rabot alkalmaztak. A vármegyei rabok foglalkoztatását Czindery László több alkalommal javasolta. - Az 1832. június 18-án tartott közgyűlés határozta el Somogy vármegyében könyvtár felállítását Czindery László vezetésével. Mezőgazdászként, íróként a Gazdasági Tudósításokban, a Magyar Gazdában jelentek meg írásai a fásításról, a szőlőművelésről és a borkészítésről. Önálló műve Pozsonyban 1844. évben jelent meg „Miképp gazdagodhatunk ingyen?” címmel. Nagybirtokosként Németladon angol telivér ménessel rendelkezett. A Pesti Hírlap 1841-es tudósítása szerint a Nemzeti díjon Czindery László Sobri nevű lova ötödik lett. Ugyancsak németladi birtokán létesített berni tenyészetet 1838-ban. Az alapító tenyészállatokat Svájcból hozatta, mely 1 bikából és 20 tehénből állt.4 A szigetvári cukorgyárat Czindery László 1837-ben alapította. A gyárat üzemvezető irányította és mellé egy uradalmi tisztviselő volt beosztva. Czindery László 1852ben Szigetváron elkezdte második cukorgyárának az építését, amely 1853-ban kezdte meg működését. A régi cukorgyár 1854-ben beolvadt az újba, vagyis ettől az időtől kezdve Czindery László már csak az új gyárat tartotta üzemben.5 Szentmihályfa-pusztán szeszgyárat építtetett.
Kétújfalu (Németújfalu) katolikus templom
2 Szaplonczay Manó dr.: Közegészségügyi viszonyok
4 V. Góz Gabriella: A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon (272. oldal)
3 Csánki Dezső dr: Magyarország vármegyéi és városai – Somogy vármegye 1914. 516-517 oldal
5 Kopasz Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 18371867 (50-51. oldal)
4
Czindery László pellérdi gazdaságában géppel vetették a gabonát és egy ideig a gőzmalomnak szánt épületben főzték a sört.6 Katolikus egyház patronusaként Németújfaluban7 a mai is látható templomot építtette 1812-ben. A plébániát földekkel, rétekkel, legeltetővel, makkoltatási joggal, valamint állandó tűzifával ajándékozta meg. Ünnepélyes és örök időkre kiható ígéretet adott, hogy a helybeli plébánosnak évenként bizonyos mennyiségű gabonát és bort ajándékoz.
Lad (Németlad) katolikus templom 1840 és 1841 között újabb és terjedelmesebb templomot építtetett. Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelték, oltárral, fekete márványból készült keresztelő kúttal, harangokkal látta el. 1856. október 29-én Czindery László a lelkésznek egy egész, a tanítónak fél telket biztosított, valamint 2 hold erdőt. 1855-ben Németladon (jelenleg Lad) 32 000,-Ftos adományából a mai is látható templomot és tornyot építtetett. Színház támogatójaként a8 Czindery László tulajdonát képező Czindery-kertben nyári színházi pavilont, fürdőt és fürdőházat kívánt létesíteni. Az új létesítmény valószínűleg már 1853-ban rendelkezésére állt. Később a pécsi 6 Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után (107. oldal)jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon (272. oldal) 7 Vesztergom János: A németújfalusi plébánia története Veszprémi Hírlap 1905. 29,31-32. számai 8 Márfi Attila: Színjátszás az abszolutizmus kori Pécsen (191, 207.. oldalak)
színjátszás fontos színhelyévé lett. Községek alapítójaként és újjáépítőjeként Teklafalut 1838-ban alapította és telepítette be. Magyarújfalu1842-ben tűzvész által gyakorlatilag megsemmisült. Az újjáépítés nem a leégett település helyén történt meg, hanem ahol jelenleg is áll. Az újjáépítéshez Czindery László és Sárközi Albert nyújtottak segítséget.9 Pesti János szerint Németújfalu 1799-ben telepíttetett és Czindery László alapította.10 Czindery László 1799ben hét éves volt, települést kiskorúságára tekintettel nem alapíthatott. Édesapja Czindery Rokus Ferenc 1792. év Szent György havának (április) 10. napján halálozott el, ezáltal ő sem lehetett a település alapítója. Vesztergom János írása szerint Czindery László édesanyjának gyámsága alatt állott még az 1804. évben. Ekkor németajkúak kezdtek az uradalomba jönni, s a fennálló Magyarújfalu északkeleti részén telepedtek meg. Németújfalu községet a fentiek alapján Czindery Rokusné született Wächter Júlia alapította és telepíttette be. Társadalmi tevékenysége során az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapító tagja, 1839-49 között alelnöke. A Somogy vármegyei gazdák részvételével lótenyésztő társaságot is alapított. Majláth Györggyel javasolta MohácsPécs vasútvonal építését 1850-ben. Pénzintézet alapítójaként 15 ezer forint alaptőkével 1845-ben Czindery László „ügybuzgalmából” létrehozták a Pécsi Takarékpénztár kétemeletes palotáját. Dr. Hajas Endre 9 Csánky Dezső dr: Magyarország Vármegyéi és városai – Somogy vármegye 107. oldal 10 Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei. I. köt. Baranya monográfiai sorozat. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982.
5
Akikre büszkék lehetünk
V
inkovics Antal író, körjegyző. Született Baján 1831. június 3-án, elhunyt Gyöngyösmelléken 1891.
január 8-án. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban mint honvéd harcolt. Az 1872-ben alakult Gyöngyösmelléki Körjegyzőség körjegyzőjeként dolgozott haláláig. (Társult települések voltak: Bürüs, Endrőc, Magyarújfalu, Németújfalu, Szörény, Teklafalu, Várad, Zádor). Az 1881-ben megalakult Somogyvármegyei Községi és Körjegyzők Egylet tagszervezetének, a Szigetvári Járási Községi és Körjegyzők Egyletének első elnöke volt. Vinkovics Antal írásai a Somogy nevű lapban jelentek meg a „Fekete leves” rovatban „vics-ics” álnéven. Paál László, sajtótörténész szerint az egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb szerző volt. Saját kezűleg írt önéletrajza alapján jelent meg Neményi Alajos „Hűség a hazához” című könyve 2006-ban. Dr. Hajas Endre
E
lemy Sándor kántor, zenepedagógus,
állami népiskolai tanító volt. Született Németújfaluban 1842. december 25-én, elhunyt 1897. március 3-án Temesváron. Édesapja, Elemy György Németújfaluban kántortanítóként, jegyzőként tevékenykedett, édesanyja Gruber Örzse volt. Elemy Sándor a Gimnáziumot Pécsett és Kaposvárott végezte; ezután egy évig édesapja mellett Németújfaluban, mint tanítógyakornok működött. 1859-ben a pécsi tanítóképzőbe lépett, hol 1861-ben a főelemi iskolákra tanítóképesítő oklevelet nyert. Ezt követően 1865-ig édesapja mellett segédtanító, azután pedig kinevezett rendes kántortanító volt. 1869-ben többek közreműködésével megalakította a szigetvár-vidéki tanítóegyletet, melynek első elnökévé megválasztották. Ugyanazon évben Báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által a népiskolaügy tanulmányozása végett Bajorországba küldetett. 1875-ben a temesvári állami népiskolához nevezték ki állami tanítónak. 1876-ban a dél-magyarországi tanítóegylet közgyűlésén ő tartotta az első magyar értekezést. 1879-től 1882-ig fennállott Dél-magyarországi Tanítóegylet Közlönyének szerkesztője volt. Főbb művei: 1861-ben a Szanter Antal által kiadott Népnevelők Kalauza című évkönyvben a gyermekjátékokról írt cikket. A magyar hangfokozat és még valami (Zenészeti L. 1862 ápr.). Magyar zeneirodalmi régiség (Gáti István zongoraiskolájáról) (Zenészeti L. 1862 jún. 19.); Igénytelen nézetek katholikus egyházi zenénk emelésének érdekében (Zenészeti L. 1863 ápr.), A népiskola hamupipőkéi - Kritikai eszmetöredékek a népiskolai oktatás köréből. Temesvár, 1890. Álnevei: Sándor József, Csetneky Gábor (Dél-magyarországi Tanítóegylet Közlönye 1880/2), Somogyi Sándor; jegye: y. r.1 Dr. Hajas Endre
M szentelték pappá. Ezt követően káplán volt Hosszúperesztegen, Lékán, Szentléranton, Rábaszentmártonban, ujszer József 1809. március 3-án Szombathelyen született, iskoláit is ott végezte. 1832. március 21-én
Ezen idő alatt fél évig gróf Széchenyi Pálnál (Széchenyi István bátyjánál) nevelőként dolgozott. 1838-ban került Barcsra, előbb adminisztrátor, majd a következő évtől plébános volt. 1848-ban országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Fazekas Csaba szerint 1849-ben Pesten „A gyámság alól felszabadult katholika egyház teendője Magyarországban. Nézetek és vélemények Muyszer J…től” címmel megjelent füzet szerzője Mujszer József. A szabadságharc után 1849-ben politikai fogságba esett. 1851-ben a felségsértés vádja alól felmentették, 1852. február 8-án lemondott, s végleg a Somogy megyei Szörény és Zádor község között a róla elnevezett Mujszer-tanya nevű külterületen telepedett le, ott is halt meg 1882. július 26-án.2 Dr. Hajas Endre 1 Felhasznált szakirodalom: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái Brockhaus-Riemann Zenei Lexikon.1-3. köt. Bp. 1982-85. 499 o. Magyar írói álnév lexikon / Gulyás Pál. Bp. 1956. 107 o., 386 o., 401 o. Új magyar életrajzi lexikon. 1-5. köt. Bp. 2001-2004. II. kötet 332 o. 2 Felhasznált szakirodalom: Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950) püspökei, kanonokjai, papjai 1987. 744 old Fazekas Csaba: Ismeretlen egyházpolitikai röpirat 1849-ből – Magyar Könyvszemle 117. évf. 4.sz./2001
6
Vinkovics Antal „Fekete leves” szerző írásaiból 1885. szeptember 15. Somogy újság (2. rész)
H rándos politikai nézetű ember volnék, ki azt hiszi,
a valami, minden kákán csomót kereső, valami áb-
hogy a földi életből bármely kormány eldorádót képes számunkra elővarázsolni s hogy az adófizetés egyedül arra való, miként minden adózó mellé egy csendőr állítandó, ki azt védje. Esetleg ha rosszban törné a fejét fékezze. Már tavaly, ilyen időtájban megírtam, hogy Hobolban egy ember a másikat felhasította, hogy Vitézi pusztán egy ember a másikat baltával fejbe köszöntötte, hogy a kolompár czigányok közt a messzelátónál egyik a testvérjét agyonlőtte, hogy a Darányból Istvándiba kisért két czigány a kísérőjét a földre gyűrte s a leveleket, iratokat elvette, hogy az alatt, míg Dobszánál tanyáztak a kolompárok, 4 ló vett búcsút gazdájától, hogy a kolompárok Teklafalun átvonulásának 4 ló elvonulása lett a következménye, hogy a Legéncsei csőszön a kolompárok a ruhát megsokallván, arra bírták, miszerint a kedvökért egészen mezitlábra vetkőzzék, hogy a gyöngyösmelléki kanászbojtár kenyerét forgópisztol�lyal támogatott ékesszólással elkéregették. Azután nekifohászkodva elmondanám, hogy ma reggel virradóra a gyöngyösmelléki legelőről 4 ló ment világot látni ezen kolompárokkal, kik Magyarországon a népvándorlás korát képviselik, akik a környéken a napokban kéjutazást tettek
stb. De én ilyen haszontalanságokat restellek feljegyezni s mindjárt az újságban kikürtölni. A kolompárok is emberek, s azok azon joggal születtek a világra, mint más kétlábú teremtménye az istennek. A megélhetésre joguk van, s ha e jogát esetleg a gazdasági munkában fáradtan, mélyen alvó jámbor adófizető tudta és beleegyezése nélkül gyakorolják, rossz néven nem vehető tőlük, hiszen ők nem tanultak más mesterséget. Már pedig a jó rend korunk szakszerűsége megkívánja, hogy mindenki a maga mesterségét folytassa és abból éljen. A kolompárok Magyarország Kultur-civillizációjának speczialitásai. Méltán sajnálandó, hogy megyénk nem gondoskodott annak idején arról, hogy legalább húsz sátorallját az országos kiállításra küldjön. Mily bámulatos fogalmat költöttek volna fel az idegen látogatókban, ezen erőteljes, se vérrel se pénzzel nem adózó alakok ottan. Hát még a forgalom, melyet előidéztek volna. Maradt volna azért még nekünk annyi, amennyi a maguk módja szerénti lóforgalmat fenntartotta volna. Vinkovics Antal Összegyűjtötte: Neményi Alajos
Az iskola, a tanító és a falu
Részletek Elemy Sándor néptanító írásaiból, 1870. május 10.
M mával. A gyermek elkezd beszélni a föld forgásáról.
agyar-ujfaluban történt a közelmult examén alkal-
„Ugyan tanító úr – vág közbe Bós János községbíró – mért tanítja ilyen bolondságra a gyermekeket. Hát csak látja minden ember, hogy nem a föld forog hanem, a nap mén a föld körül”. És a jelenvolt lelkész úr nem utasította rendre az intelligens elöljárót. Nesze nektek néptanítók! Tanítsatok földrajzot, míg a nép suprematiója alatt álltok. Teklafaluban az iskolaszék elnöke Gruber Károly kellő eréllyel és szigorral akarta végrehajtani a törvény azon rendelését, mely a tankötelesek rendes iskolába járását célozza. Nem sikerült. Büntetésre került a sor. A büntetendők közt egy iskolaszéki tag is volt. Ekkor egymásután felröffentek. Az elnököt és tanítót az utcán is dehonestálták. A tanítót különösen fenyegették, mért jegyzi be a mulasztókat? Végre az elnök megelégelte a dicsőséget és úgy lassanként minden visszament az előbbi kerékvágásba. Ha iskolakényszert akartok, akarnotok kell a néptanító függetlenségét is. Egyik a másik nélkül meg nem állhat. Endrőcön valódi patriarchalis életet élnek. A tanítót árlejtéssel fogadják, mint a kanászt. Fizetése szabad lakáson kívül legföljebb 90-100 frt. Akkor megy el, mikor nekik tetszik. Kisem törődik velök. Néhány év alatt már 3-4-et
ismertem. És azt gondoljátok, nem kap tanítót? Dehogy nem! Az egyiknek alig tették ki a szűrét, már a másik ott van. Nem lenne bolondság a néptanítók fizetését följebb emelni? Gyöngyös-melléken három felekezet lakik. Katholikusok, reformátusok és izrealiták. Önerejével egyik sem képes csak valamire való iskolát is fenntartani. A reformátusokat nagyon tanítgatja a pap, az izraelitáknak szokott egy kis zugiskolájuk lenni, a katholikusoknak, - kik tán a legtöbben vannak, - semmilyen nincs. A szomszéd faluba járogatnak, akik járogatnak iskolába. Azt hiszitek a község ipárkodik községi népiskolát állítani? Van eszébe. Hiszen ez pénzbe kerülne. Pedig a tankötelesek száma bizonyosan nagyobb 100-nál, tehát legalább is kétosztályos, azaz két tanítóval bíró népiskolával kellene rendelkeznie. Gyűjtötte: Dr. Hajas Endre
7
Közé r dekű tájék oztatá s
Önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetése Az Országgyűlés a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXI. törvény megalkotásával lehetőséget teremtett arra, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek lehetősége legyen a jogszabályok előkészítése során véleményének kifejezésére, észrevételezésre, javaslattételre. Ugyanezen törvény a helyi önkormányza tokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 103/B.§-át úgy módosította, hogy a helyi önkormányzatoknak rendeletben kell szabályozni a helyi jogszabályok előkészítése során alkalmazandó társadalmi részvétel szabályait. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103/B.§-a előírja, hogy a helyi önkormányzatoknak rendeletben kell szabályozniuk a helyi jogszabályok előkészítése során alkalmazandó társadalmi részvétel szabályait. Bürüs, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor községi Önkormányzatok Képviselő-testületei a fenti jogszabályi előírásoknak megfelelően módosították az Önkormányzat és intézményei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeleteiket miszerint; - Az önkormányzati rendeletek előterjesztésnél többek között tartalmaznia kell a rendelet-tervezetet, indokolást és hatásvizsgálatot, valamint a társadalmi véleményezést követően a véleményekről szóló összesítést, - Az önkormányzati rendelet tervezeteket és indokolásaikat társadalmi egyeztetésre kell bocsátani (nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésről, a helyi
adókról, a költségvetés végrehajtásáról és ezeknek a módosításáról szóló önkormányzati rendeletek tervezeteit), - A társadalmi egyeztetést a www.korjegyzoseg.hu honlapon kialakított „rendeletek társadalmi egyeztetése” menüpont alatt történik. Ezen elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet, - A tervezetet a www.korjegyzoseg.hu honlapján az erre a célra kialakított felületen úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre minimum 15 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-testületi ülések előkészítését, - A rendeletek társadalmi egyeztetésre történő megjelentetésre a Körjegyzőség épületében elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a www.korjegyzoseg.hu honlapon fel kell hívni a lakosság figyelmét, - A rendeletek előkészítéséért felelős körjegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról összefoglalót készít, - Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani. Dr. Hajas Endre
M ecsek-D ráva Rekultivációs Projekt Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás 2004ben alakult azzal a céllal, hogy Európai Uniós források felhasználásával megoldást teremtsen a társult önkormányzatok (jelenleg 313) hulladékkezelési feladatainak teljesítésére. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretében valósítják meg a rekultivációs munkálatokat Baranya, Somogy és Tolna megyében 89 önkormányzati tulajdonban lévő hulladéklerakónál. A rekultivációs munkálatokra az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támo8
gatás összege 6 848 121 712,-Ft. A kivitelezés ideje 2011.05.19.-2012.10.31. Ebből a 89 rekultiválandó hulladéklerakóból felszámolásra kötelezett 25 lerakónál a felszedett hulladék szétválogatásra kerül. A kiválasztott fémeket értékesítik, a veszélyes hulladék megfelelő ártalmatlanító helyre kerül, a komposztálódott hulladék és az inert hulladék a helyszínen marad. A lerakóban elhelyezendő maradék hulladék a projekt területén lévő három szigetelt lerakó (Kökény, Sellye, Marcali) egyikébe szállítódik. A felszá-
molás után a lerakó helyén a hatóság által előírt men�nyiségben és módon talaj és vízmintavételre kerül sor az esetleges szennyezés kizárására. A fentieknek megfelelően Gyöngyösmellék község
külterületén (a valamikori Akácliget területén) található szilárd hulladéklerakó rekultivációja, teljes felszámolása megkezdődött. Dr. Hajas Endre
Érted-e a szomszédodat? Érdekes szavak, kifejezések a környékbeli falvakból
kopoz
kesőce
gángó
kopoz = bolygat, motékony = hanyag, gángó = pubertás korban lévő fiatal fiú, aki
hirtelen megnő,
motékony
kesőce = félig megfőtt lekvár Illusztráció: Sár József 9
Kívánunk boldog ünnepeket, szé p felesége t, jó bor t, elegendő há zibarátot, elég vé n és jó nyelves anyóst, s végre egy kis paradicsomot, hol családot alapítva gond nélkül élhe t! A Dél-nyugat D ráva-sík Kulturális E gyesüle t tagjai: Boros István, Csonka Edit, Fekete Ildikó, Hajas Endre, Hajasné Balog Brigitta, Németh Melinda Rózsahegyi Tamás, Sár József, Simara Boglárka, Szoboszlai Dániel, Szolga József, Újházi Tibor
Kiadja: Dél-nyugat Dráva-sík Kulturális Egyesület Felelős szerkesztő: Hajasné Balog Brigitta ISSN szám: 2062-7866 Nyilvántartási szám: 163/2202/2/2011. Nyomdai munka: Magyar Kultúra Kiadó Kft. Példányszám: 500 db Honlap: www.dndravasik.hu 10
