Abaúj Antikvárium és Aukciósház

Abaúj Antikvárium és Aukciósház 6. jogi, jogtörténeti és politikai könyvárverés

Kiállítás: 2013. március 13-án (szerdán) az árverés napján 12 től - 17 óráig az árverés kezdetéig. Az árverés helyszínén (MEDOSZ Hotel), Budapest, VI. ker. Jókai tér 9. Tel.: 20/428-9105 E-mail: [email protected] A katalógus olvasható: www.axioart.com (képekkel) www.konyvlap.hu / www.konyvpub.hu

Az árverést vezeti: Pogány János

Árverés: 2013. március 13-án (szerdán) 17 órai kezdettel MEDOSZ Hotel, Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.

ÁRVEREZÉSI FELTÉTELEK 1. A tételekk árverezése úgy történik, hogy az árverésvezetõ a katalógus sorrendjében bemondja a tételek sorszámát és kikiáltási árát. A vételár 1.000,-Ft-tól 10.000,-Ft-ig 500,-Ft 10.000,-Ft-tól 20.000,-Ft-ig 1.000,-Ft 20.000,-Ft-tól 50.000,-Ft-ig 2.000,-Ft 50.000,-Ft-tól 100.000,-Ft-ig 5.000,-Ft 100.000,-Ft-tól 200.000,-Ft-ig 10.000,-Ft 200.000,-Ft tól 500.000,-Ft-ig 20.000,-Ft 500.000,-Ft felett 50.000,-Ft összeggel emelkedik. 2. Azonos összegû ajánlat esetén a vételi megbízással szemben a helyszíni árverezõ elõnyt élvez. 3. A leütéssel a tétel a vevõ tulajdonába megy át, s ezt befizetéssel érvényesíti. Ha a vevõ a vételárat az árverés végén fizeti ki, a tételt a helyszínen átveheti. Azon vásárlóink, aki a helyszínen licitálnak, de könyveiket a helyszínen nem veszik át 30 % foglaló megfizetése mellett 15 napon belül kötelesek könyveiket átvenni. A foglaló alól felmentést kérhetnek rendszeres és időben fizető vásárlóink. A 15 nap leteltével fenntartjuk a foglaló megtartásának jogát, az át nem vett könyveket értékesítjük. A Ptk. 211. § szerint a vásárlástól való elállást szerződésszegésnek tekintjük, amelynek akár peres úton is érvényt szerzünk. Az esetlegesen így megkárosított rendes vevőink érdekeit is megvédjük! Ezért kérjük Önöket licitáláskor felelős döntést hozzanak, mindenkori anyagi lehetőségeiknek megfelelően! Vételi megbízók és azon vásárlók, akik az árverés helyszínén nem veszik át könyveiket telefonon egyeztetett idõpontban és helyen (Budapesten), vagy futárszolgálattól utánvéttel fizetve vehetik át. (Az utánvét díja: 990 Ft/cs.) 4. A leütési ár, +15% árverési jutalék a vételár. A kikiáltási és leütési árak az ÁFA-t tartalmazzák. A számlaigényt kérjük elõre jelezni. 5. Azon vásárlóink, akik nem tudnak személyesen részt venni az árverésen, vételi megbízást adhatnak írásban: Abaúj Antikvárium és Aukciósház, 3553 Kistokaj Táncsics út. 11., Tel.: 20/428-9105, Email: [email protected] 6. A tételek a bemutatón kiállított állapotban kerülnek árverezésre, a vevõnek saját magának kell meggyõzõdnie a tételek állapotáról és a katalógusban leírtakkal való egyezõségérõl az árverést megelõzõen. Vásárlás után reklamációt nem tudunk elfogadni. Kistokaj, 2013.

Pogány János

A régi ügyvédvilágban minden jó nevű ügyvédnek saját könyvtára volt. A könyvtárak gyakorlati hasznukon felül szakmai felkészültségük szimbólumai. Impozáns könyvek hirdették az ügyfelek számára, hogy ügyük jó kezekben van. Többek ezek a könyvek a tudás hordozóinál, egyszersmind a szép kultuszának is népszerű terjesztői. A régi ügyvédi könyvtárak a II. világháborút követően szinte teljesen eltűntek. Számos könyvtár megsemmisült. Azok a könyvek, amelyek jogalkotásunk alappillérei részben üldözötté válltak, vagy elhitették velünk, hogy hasznavehetetlen elavult munkák. A kommunista vezetés rendeletek útján szabályozta életünket a demokratikus jogalkotást kivezették életünkből. A régi jogi könyvek gyűjtésének fontosságát már a XIX. században felismerte a magyar országgyűlés. Ugron Gábor eképp szólalt fel a képviselőház 1893 január 21-i ülésén: „Mit érünk egy könyvtárral, amelyben a világ minden létező jelentékeny és számottevő munkái vannak beszerezve, de éppen a magyar törvényhozásnak régebbi múltjára és történelmére vonatkozó forrásmunkák hiányoznak belőle?” Ugron – általános helyesléssel kísérve – határozati javaslatot nyújtott be: „A könyvtári bizottságot utasítja a ház, hogy a régi magyar törvényhozások forrásmunkáit eredetiben vagy másolatban a képviselőház részére beszerezni igyekezzék."

büntethetővé tette a forradalmi mozgalmakhoz való puszta tartozást. 1913-tól 1917-ig még Pécsett szerkesztette és adta ki az első magyar nyelvű büntetőjogi és büntető eljárásjogi folyóiratot, a Bűnügyi Szemlét, majd 1920-tól 1944-ig a Magyar Jogi Szemlét. Publikált e mellett többek között a Magyar Jogász Újságban és a Társadalomtudományban is. 30.000,4., ANGYAL Pál, Dr. A honvédelmi törvényben és novellájában meghatározott bűncselekmények /A magyar büntetőjog kézikönyve 20./ Bp., (1942.) Attila-Ny. XVI. 180 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 12.000,5., ANGYAL Pál, Dr.: A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények. Árdrágító visszaélések. A fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések. /A magyar büntetőjog kézikönyve 18./ Bp., (1941.) Széchenyi Irodalmi és Művészeti Rt. XXIII. 228 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 12.000,6., ANGYAL Pál, Dr.: A magyar büntetőjog tankönyve I-II. Bp., 1920. Athenaeum. (1.) IV. 580 p. (2.) X. 842 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (2 db.) 28.000,7., ANGYAL Pál, Dr.: Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal /A magyar büntetőjog kézikönyve 2./ Bp., (1928.) Athenaeum. XXIV. 120 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 12.000,8., ANGYAL Pál, Dr.: Hivatali és ügyvédi bűntettek és vétségek /A magyar büntetőjog kézikönyve 21./ Bp., (1943.) Attila-Ny. XVI. 149 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 12.000,9., ANGYAL Pál, Dr.: Kettős házasság. A családi állásra vonatkozó bűntettek és vétségek /A magyar büntetőjog kézikönyve 15./ Bp., (1938.) Attila-Ny. XVII. 108 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 12.000,10., ANGYAL Pál, Dr.: Okirathamisítás. Bélyeghamisítás. Védjegybitorlás. Csalárd és vétkes bukás. /A magyar büntetőjog kézikönyve 5./ Bp., (1929.) Athenaeum. XXVII. 186 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 12.000,-

1., ALMÁSI Antal, Dr.: A dologi forgalom – Magánjogi tanulmány. /M. Jogászegylet Kk. V. III. évf./2./ Bp., 1910. Athenaeum. 2 sztl.lev. 417 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott, szecessziós (Kis Tivadar, Pápán) félvászon kötésben. Almási Antal (Galgóc, 1873. – Bp., 1941.) jogász, egyetemi tanár, kúriai bíró. Magánjoggal foglalkozott, Grosschmid Béni iskolájának egyik legkövetkezetesebb képviselője. A Fodor-féle Magyar magánjog (jogok védelme) és a Szladits-féle Magyar magánjog (házassági jog, kötelmi jog) c. gyűjteményes munkák munkatársa, döntvénytár-szerkesztő. 12.000,2., ANGYAL Pál, Dr. és Degré Alajos, Dr.: A XVI.-XVII. századi erdélyi büntetőjog vázlata /Angyal szeminárium kiadványai 49./ Bp., 1943. Attila-Ny. 118 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „Vargha Endre kedves barátomnak igaz szeretettel Degré Alajos” dedikált példány! Tételünk, amit a második világháború vége felé adott ki, főműveinek egyike. Nagyon ritka! Angyal Pál mellett a másik legritkábban dedikáló jogász! Degré Alajos (Zalaegerszeg, 1909. – Zalaegerszeg, 1984.) jogtörténész, levéltáros, ítélőtáblai bíró, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1955). Kutatásainak középpontjában a magyar magánjog, perjog és büntetőjog története és Zala megye helytörténete állt. Szerkesztette a Zalai Tükör c. lapot, valamint a Zalai Gyűjtemény c. megyei kiadványsorozatot. 24.000,3., ANGYAL Pál, Dr.: A szemérem elleni bűntettek és vétségek /A magyar büntetőjog kézikönyve 14./ Bp., (1937.) Attila-Ny. XXXII. 190 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „Béla bátyámnak szeretettel: Pali…” - dedikált példány! A szerző nagyon ritkán dedikált (ezt a kötetet is az öccsének)! Tudtunkal dedikált Angyal Pál kötet még árverésen nem szerepelt! Angyal Pál (Pécs, 1873 - Bp., 1949) jogász, egyetemi tanár, 1911-től a MTA levelező-, majd 1930-tól rendes tagja, 1939től a Magyar Jogászegylet elnöke. Főként büntetőjoggal, büntetőeljárás joggal és jogbölcselettel foglalkozott. Fiatalabb korában számos modern jogintézmény (fiatalkorúak feletti bíráskodás, patronázs intézmény stb.) pártfogójaként lépett fel. Mint büntetőjogász elvileg a klasszikus büntetőjogi iskola híve volt. Részt vett a büntetőjogi kodifikációban, jelentős része volt „Az állam és a társadalmi rend hatályosabb védelméről” szóló 1921. évi III. törvény tervezetének elkészítésében, amely

3

Baintner János (Liptóújvár, 1815. – Pusztaberki, 1881.) bíró, egyetemi tanár, a hétszemélyes tábla szavazóbírája, az MTA tagja. Jelentős szerepe volt a magyar nyelvnek az akadémiai oktatásba való bevezetésében. 12.000,16., BALÁS P. Elemér, Heller Erik, Személyi Kálmán, Székely István és Túry Sándor Kornél: A magyar jog fejlődése a Trianont követő húsz év alatt - - egyetemi ny. r. tanárok előadásai. Előszó: Buza László. /A Kolozsvári M. Kir. Ferenc J. Tud.egyetem… kiadványai I./ Kolozsvár, 1941. ( Az egyetem.) 234 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a könyvtestbe kötve. 15.000,17., BALLA Ignác, Dr.: Magánjogtan Bp., 1923. Politzer Zs. és fia. 214 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,18., BALLAI Károly: A magyar függetlenségi nyilatkozatok története I. (Unicus! Több nem jelent meg!) Okmányok, iratok, jegyzőkönyvek és törvények. Bp., 1935. Merkantil-Ny. 2 sztl.lev. 268 p. 7 t. (ebből 5 hasonmás) 2 sztl.lev. Korabeli aranyozott, Kossuth címerrel illusztrált egészvászon kötésben. 15.000,19., BALOG Elemér, Dr.: Magánjogi fejezet-vázlatok Az első füzet első fele. Unicus! Különlenyomat a Jogból. Bp., 1905. Politzer-féle. 117 p. 1 sztl.lev. Hozzákötve: MESZLÉNY Artur Dr.: Magánjog-politikai tanulmányok Bp., 1901. Politzer Zs. és fia. 224 p. MESZER Artur: Országbírói értekezlet (21. és 156. §§.) és osztrák polgári törvénykönyv Bp., 1897. Politzer Zs. 72 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (3 mű, egybekötve). Mindhárom mű egyetlen kiadás! 28.000,20., BALOGH Arthur, Dr.: A magyar államjog alaptanai Bp., 1901. Franklin-T. 2 sztl.lev. 400 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk egyik fő műve!

11., ANGYAL Pál, Dr.: Pénzhamisítás. Hamis tanuzás és hamis eskü. Hamis vád. /A magyar büntetőjog kézikönyve 17./ Bp., (1940.) Attila-Ny. XXXII. 269 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 12.000,12., ANGYAL Pál: A szociologia vázlata Pécs, 1922. Dunántúl. 70 p. Későbbi gerincén címkével ellátott, papírkötésben, a kiadói papírborítók bekötve. 12.000,13., APÁTHY István, Dr.: Tételes európai nemzetközi jog Bp., 1888. Franklin-T. XVI. 479 p. Második, teljesen átdolgozott és bővített kiadás. Korabeli, gerincén aranyozott félvászon kötésben. Nádor Lajos kir. törvényszéki hites szerb-horvát tolmács könyvtárából, a címlapon vörös szárazbélyegzőjének címkéjével. Megkímélt állapotú, szép példány! Apáthy István (Hidja, 1829. – Bp., 1889.) jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az MTA tagja. Piarista növendékpap volt, majd az 1848–49. évi forradalom és szabadságharcban tüzértiszt. Ezután végezte el a jogot. A kereskedelmi és váltójog egyik legelső tudományos hazai művelője, jelentősen közreműködött a kereskedelmi jognak a 70-es években a klasszikus kapitalizmust tükröző, legnagyobbrészt német mintára készült kodifikációjában (kereskedelmi törvénykönyv – 1875 XXXVII. tc., váltótörvény 1876: XXVII. tc., csődtörvény – 1881: XVII. tc.). Elkészítette a magánjogi törvénykönyv első tervezetének kötelmi jogi részét (1885). 1878-tól országgyűlési képviselő. 18.000,14., Ausztriai általános polgári törvénykönyv – Allgemeines österreichisches bürgerliches Gesetzbuch (I-II.)-III. Kihirdetett az 1852 november 29. nyíltparanccsal Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban és a temesi bánságban, az ezen törvénykönyvre vonatkozó, a függelékben foglalt utólagos rendeletekkel együtt. Bécsben, 1863. A cs. kir. udvari és álladalmi Ny. (1.) XXI. 110 p. + XXI 110 p. (2.) 395 p. + 395 p. (3.) 1 sztl.lev. 56 p. + 56 p. CLXXV. (Betűrendes lajstroma) 122 p. + 122 p. (Függelék) Két kötetbe kötve. A két kötet egymástól eltérő, korabeli, gerincén aranyozott félvászon kötésben. (2 db.) Első - a magyar könyvészeti szakirodalomban nem szereplő ún. bécsi kétnyelvű teljes kiadás. Ezzel egy időben Pesten is megjelent, de ez csak a magyar nyelvű szöveget tartalmazta. Rendkívül ritka! 80.000,15., BAINTNER János: A bírósági szervezet különösen a bíróságok megalakulása /Értekezések a törvénytudományi osztály köréből XI./ Pest, 1870. Eggenberger F. 37 p. 1 sztl.lev. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a kötéstáblára ragasztva.

Balogh Artúr (Abony, 1866. – Kolozsvár, 1951.) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1926-ban Kolozs-, 1928-ban, 1932-ben és 1933-ban Udvarhely vármegyében magyar párti szenátorrá választották. 1940-ben, mint képviselőt, behívták a magyar parlamentbe. Concha Győző tanítványa és konzervatív szemléletének továbbvivője. 12.000,-

4

24., BAY Ferencz: A birtok rendezési perek természetének rövid vázlata Debreczen, 1856. Telegdi K. Lajos. 81 p. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban.

21., BALOGH Jenő dr. – Edvi Illés Károly dr. – Vargha Ferenc: A bűnvádi perrendtartás magyarázata I-III. Kiegészítve az esküdtbíróságról s a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényekkel. Bp., 1910. Grill K. (1.) XI. 741 p. (2.) VII. 600 p. (3.) IX. 600 p. Egyetlen kiadás! Kiadói egységes festett egészvászon kötésben. (3 db.) 45.000,22., BALOGH Jenő: Fiatalkorúak és büntetőjog /A Magyar Jogászegylet Kk. V. II.évf/2./ Bp., 1909. Athenaeum. XIX. 286 p. 2 kihajtható t. 1 sztl.lev. Kiadói aranyozott (Athenaeum) bordó egészvászon kötésben. Tételünk az egyik fő műve!

Bay Ferencz (Nyírmada, 1815 - ?, ?) jogász, ügyvéd, az ő oklevele volt a legelső magyar nyelven kiadott oklevél! 1838-ban Szabolcs megye tiszti alügyésze, 1841-ben első aljegyzője, 1844ben főjegyzője. 1849-ben gr. Zichy Ferencz országos fő biztos első alispánná és megyei főnökké nevezte ki, mely tisztét 1853. augusztusig viselte. 1856-tól Szabolcs megyében mint jegyző az úrbéri perekben s a polgári törvényszékek előtt mint előadó működött. 1861-ben az úrbéri székek feloszlatása után visszavonult a birtokára, hol haláláig gazdálkodott. 24.000,25., BECCARIA Caesar: Bűntett és büntetés Fordította és bevezette: Dr. Tarnai János. Bp., 1887. Révai Leo. L. (előszó) 120 p. Második magyar nyelvű kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Hoffner Sándor könyvtárából autográf névbejegyzésével.

Balogh Jenő (Devecser, 1864. – Bp., 1953.) jogász, egyetemi tanár, ítélőtáblai bíró, az MTA tagja. 1910-től közoktatásügyi államtitkár és nemzeti munkapárti programmal országgyűlési képviselő. 1913. január 4-től 1917. június 16-ig igazságügy miniszter. Ezután visszavonult a politikai élettől. Több liberális jogalkotás (fiatalkorúak büntetőjoga, a büntetés feltételes felfüggesztése, képviselőházi bíráskodás, börtönügyi igazgatási reformok, próbára bocsátás stb.) mellett számos reakciós jellegű törvény (esküdtszékek hatáskörének korlátozása, országgyűlési választási törvény, törvényhatósági választási törvény, háborús felhatalmazási törvények kiegészítése stb.) kezdeményezője. Az MTA-nak 1920–35-ben főtitkára, 1940–43-ban másodelnöke volt. A református konvent világi elnöke, 1927-től felsőházi tag. 12.000,23., BÁRDOSSY László: Magyar politika a mohácsi vész után Bp., 1943. Kir. M. Egyetemi Ny. 379 p. Kiadói félvászon kötésben. Tételünk fő műve!

Cesare Beccaria, márki (Marchese de Bonensena) (Milánó, 1738. – Milánó, 1794.) olasz jogtudós, író, publicista, egyetemi tanár, a modern büntetőjog és a felvilágosodás jelentős alakja. A parmai jezsuitáknál tanult, majd a paviai egyetemen szerzett jogi doktorátust. Kapcsolatban állt a felvilágosodás olyan nagy személyiségeivel, mint Voltaire és Diderot. Büntetőjogi főműve Dei delitti e delle pene címmel 1764-ben jelent meg, ami tanulmány a börtönviszonyokról. Követelte, hogy csak törvények állapíthassák meg, mely cselekmények tekinthetők bűncselekménynek. A büntetés célja szerinte az, hogy visszatartsa a bűnelkövetőt újabb bűncselekmények elkövetésétől. Úgy vélte, az igazságos büntetésnek meg kell felelnie az elkövetett bűncselekmény súlyának. Egyértelműen elvetette a halálbüntetést, ahogy a kegyetlen büntetéseket is. Munkájának eredményeként egyre inkább tért hódított a „nullum crimen sine lege” és a „nulla poena sine lege” elve. Közgazdászként a tőke működését és a munkamegosztás kérdéseit tanulmányozta. Írt egy könyvet a filozófia nyelvéről, valamint a stílustanról is. 15.000,26., BEDŐ Mór, Dr.: A magyar váltójog kézikönyve /Jogi zsebkönyvek gyűjteménye V./ Bp., (1912.) Grill K. 388 p. Második, bővített kiadás. Kiadói egészvászon kötésben, festett lapszélekkel.

Bárdossy László (Szombathely, 1890. – Bp., 1946.) jogász, politikus, külügyminiszter, majd miniszterelnök. 1930-tól a londoni követség tanácsosa, 1934-től bukaresti követ. Horthy 1941. február 4-én külügyminiszterré, Teleki Pál halála után, április 3-án miniszterelnökké nevezte ki. Szerepe volt a Jugoszlávia elleni támadás előkészítésében és végrehajtásában. A németek által elkövetett provokatív célzatú kassai repülőtámadásra hivatkozva, az alkotmányt megsértve, a parlament hozzájárulása nélkül hadat üzent az SZU-nak (1941. június 27.), majd az USA-nak is (1941. december). Ribbentroppal és Keitellel folytatott tárgyalásain (1942. január) hozzájárult a II. magyar hadsereg frontra küldéséhez. Nevéhez fűződik a faji alapon álló, a zsidók és keresztények házasságkötését tiltó 1941. XV. tc. 1942. március 7-én, elsősorban a kormányzó-helyettesi tisztség körül Horthyval támadt ellentéte miatt kénytelen volt lemondani, de távozása után is aktív, németbarát politikát folytatott. 1944 őszén Sopronban vezető tagja volt a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének. A Népbíróság, mint háborús bűnöst, halálra ítélte, golyó által kivégezték. 8.000,-

Bedő Mór (Szeged, 1879 - Budapest, 1928) jogász, ügyvéd, várospolitikus. A kereskedelmi jog specialistája, aki több szenzációs magánjogi perben elvi jelentőségű döntések meghozatalára adott alkalmat a bíróságoknak. A főváros törvényhatósági bizottságának éveken át tagja volt, a budapesti községi demokrata párt programjával, egyúttal a BESZKART igazgatóságában is helyet foglalt pártjának megbízásából.

5

Több sikeres akciót folytatott a főváros közigazgatásának és pénzügyi gazdálkodásának purifikálásáért a túltengő bürokrácia ellen az adózó lakosság védelmében. Jogi irodalmi munkásságot is kifejtett. Önállóan megjelentek tollából a kereskedelmi, váltóés csődjognak gyakorlati kommentárokkal ellátott kiadásai. 12.000,27., (BEKSICS Gusztáv), Timoleon: Legujabb politikai divat Bp., 1884. Zilahy Sámuel. 1 sztl.lev. 133 p. Második kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

31., BERNHARD Miksa, Dr.: A csődjog Bp., 1914. Ráth M. 296 p. + bekötött jegyzetlapok. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 8.000,32., BERNHARD Miksa, Dr.: A csődmegtámadási jog Bp., 1912. Ráth M. 274 p. + bekötött jegyzetlapok. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk az első önálló munkája és az egyik fő műve egyben! 8.000,33., BERTÉNYI Iván: Szepesi Jakab országbíró – A magyar királyi kuriai biráskodás történetéhez a XIV. században. Bölcsészdoktori értekezés. Bp., (1963. Dr. Sinkovics István. – ELTE Sokszorosító Üzemében.) 1 sztl.lev. 162 p. 2 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. Mindössze 250 példányban rota sokszorosítással készült kötet. E disszertáció alapján a szerzőt 1963-ban „summa cum laude” minősítéssel bölcsészdoktorrá avatták. Bírálói Dr. Elekes Lajos és Dr. Lederer Emma egyetemi tanárok.

Beksics Gusztáv (Gamás, 1847. – Bp., 1906.) újságíró, történész, publicista, jogász, ügyvéd. Papnak készült, majd a pesti egyetemen bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. 1870-től a Pesti Napló szerkesztőségének tagja Kemény Zsigmond oldalán. 1874-től több ízben szabadelvű párti képviselő. 1894-96-ban a miniszterelnökségen miniszteri tanácsos. Cikkírója volt a Nemzetnek, 1896-tól a Magyar Nemzet, 1905től a Budapesti Közlöny c. hivatalos lap szerkesztője. Publicisztikája a „dualizmuson belüli, önálló magyar imperializmus nacionalista törekvéseit szolgálta”. 12.000,28., BELKY János, Dr.: A törvényszéki orvostan alapvonalai különös tekintettel az uj magyar büntető törvénykönyvre. Bp., 1880. Eggenberger-féle kk. X. 3 sztl.lev. 288 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk első és egyben az egyik fő műve!

Bertényi Iván (1939–) történész, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora, 1987–1993 között a Keszthelyi Helikon Könyvtár igazgatója. 1993–1996 között az Eötvös Collegium igazgatója, 1998-tól a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, 1988-tól a Madridi Királyi Heraldikai és Genealógiai Akadémia levelező tagja, 1970-től a Nemzetközi Heraldikai Akadémia levelező tagja, 1976-tól a Nemzetközi Heraldikai Akadémia rendes tagja. Oktatási területe a történelem segédtudományai, középkori kormányzattörténet, középkori magyar történelem. Kutatási területe középkori kormányzattörténet, középkori magyar történelem (különösen a 14. század története), a Szent Korona története, címertan, pecséttan. Az 1960-as évek elejétől alapvető szerepe volt a címertan népszerűsítésében. Kis magyar címertan című műve a második világháború után elsőként ismertette meg a nagyközönséggel a címertan szabályait. A Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság újjáalapításának egyik kezdeményezője. A rendszerváltozás körüli időszakban a magyar államcímer megváltoztatásának (koronás, illetve a korona nélküli hagyományos magyar államcímer) kérdésében fontos szerepet játszott. 8.000,34., BESNYŐ Béla: Justinianus institutiói Latinul és magyarul Fordította: - -. /Római jogi gyakorlatok/ Bp., 1899. Politzer Zs. IV. 339 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Ritka! 18.000,35., BINGERT János, Dr. – Baik Mihály, Dr.: A mozgófényképüzemek és filmügyek rendezése (Bp., 1928.) Magyar mozi és film. 112 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Ritka! 6.000,-

Belky János (Miskolc, 1851. – Kolozsvár, 1892.) orvos, egyetemi tanár, igazságügyi orvos szakértő, 1883-92 között a törvényszéki orvostani intézet igazgatója. A törvényszéki orvostan terén végzett munkássága sok vonatkozásban úttörő. A tiszaeszlári gyilkossági perben mint felkért igazságügyi ellenőrző szakértő szerepelt Scheuthauer Gusztávval és Mihalkovics Gézával együtt. Szakvéleményeik alapján ejtették el a vádat. A perben felmerült kérdésekről jelentős tanulmányt írt (Kolozsvár, 1883). 15.000,29., BENYOVITS Lajos dr.: Nemzetközi jogsegély Bp., 1898. Ny.: Neuwald Illés. 100 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. Ritka! 12.000,30., BERNHARD Miksa, Dr.: A csődeljárás Bp., 1914. Ráth M. 321 p. + jegyzetlapok Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Bernhard Miksa (Trencsén, 1878. – Bp., 1939. ) ügyvéd, jogi író. 1904-39 között budapesti ügyvéd. Részt vett a Polgári jogesetlexikon c. összefoglaló, rendszeres döntvénygyűjtemény szerkesztésében. 8.000,-

6

40., CONCHA Győző: Politika I-II. I. Alkotmánytan. II. Közigazgatástan. Bp., 1894. Eggenberger-féle. XII. 619 p. Bp., 1905. Grill K. VII. 447 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Tételünk egyik fő-műve, amiért az MTA nagyjutalmát kapta! (2 db.) 24.000,41., CSÁNK Béla, Dr.: Az angol sajtójog vázlata Bp., 1941. (Szerző.) 134 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „dr. Picker Ernő ügyvéd urnak, az angol jog kiváló ismerőjének igaz barátsággal…” dedikált példány! 15.000,42., CSARADA János, Dr.: A tengeri zsákmányjog elvei a háborúban Bp., 1882. Szerző. XVI. 208 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Tételünk az első munkája és egyben egyik fő műve!

36., BOROS László dr., T.: Magyar politikai lexikon (Magyar politikusok) 1914-1929. Szerkesztette: - -. Bp., (1929.) Europa Irodalmi és Ny. Rt. 511 p. portrékkal illusztrálva. Kiadói aranyozott, gerincén bordázott félbőr kötésben. Szép példány! 28.000,37., BOZÓKY Alajos: Institutiók – Római magánjog. Bp., 1886. Franklin-T. XVI. 510 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Bozóky Alajos (Buda, 1842. – Nagyvárad, 1919.) jogász, egyetemi tanár. Római joggal és egyházjoggal foglalkozott, lefordította Gaius Institutióinak négy könyvét. 18.000,38., BUZA László: A kisebbségek jogi helyzete - A békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében. Bp., 1930. MTA. XX. 432 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány. Tételünk egyik fő műve!

Csarada János (Nyitra, 1850. – Bp., 1923.) jogász, egyetemi tanár, a nemzetközi jog konzervatív szemléletű művelője. 24.000,43., CSATSKO Imre: Büntetőjogi elméletek tekintettel a büntetésfajaira, különösen halálbüntetésre; mikép gyakoroltatott ez régi s újabb népeknél? I-II. Bécsben, 1843. Straussnő és Sommer bet.. XX. 151 p. Győrött, 1843. Özvegy Streibig Klára bet. IX. 162 p. Egyetlen kiadás! Mind két kötet kiadói illusztrált papírborítóban. (2 db.) A második kötet elülső borítójának verzóján „Főtisztelendő tudós Albach Sal. Ferencz Úrnak barátság jeléül – az író” dedikált példány! Rendkívül ritka!

Buza László (Sárospatak, 1885. – Bp., 1969.): nemzetközi jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, az MTA Jogtudományi Bizottságának meghívott tagja (1930–37). A Magyar Jogász Szövetségnek 1959–65-ben, az Állam és Jogtudományi Bizottságnak 1960–64-ben elnöke. Kezdetben közjogi, alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozott. Mint a hazai közjogi pozitivizmus képviselője a nyugati parlamentarizmus alkotmányos megoldásait népszerűsítette a hivatalos történeti jogi irányzattal szemben. Az I. világháború után a nemzetközi joggal foglalkozott. Különösen a nemzeti kisebbségek nemzetközi jogi helyzetét elemezte. A II. világháború után a megújhodott nemzetközi közjog alapvető problémáit vizsgálta és közreadta az új szellemű nemzetközi jogi kapcsolatokra vonatkozó kutatási eredményeinek összefoglalását. 12.000,39., CONCHA Győző: Báró Eötvös József állambölcselete és a külföldi kritika Bp., 1908. Athenaeum. 75 p. Kiadói aranyozott (Athenaeum) egészvászon kötésben.

„A szerző a bölcselkedésnek és jogoknak tudorja, hites ügyvéd, a Kir. Győri Academiában a természeti és magyarországi nyilvános jognak tanítója, t. Győr vármegyének, vecsei, bácsai, és füssi praedialis székeknek táblabírája, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja” volt. 80.000,44., CSEKEY István, Dr.: A német vezéri állam /A M. Kir. Ferencz J. Tud.egyetem baráti egyesületének jog- és államtudományi szakosztályában tartott előadások 22./ Szeged, 1936. Szeged városi ny. 29 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Dr. Iványi Béla jog- és művelődéstörténész, politikus könyvtárából. „Dr. Iványi Béla kedves kartársamnak…” dedikált példány!

Concha Győző (Marcaltő, 1846 – Bp., 1933): jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az MTA tagja és több alkalommal alelnöke. 1913-tól 1918-ig főrendiházi tag, 1927-től felsőházi tag. A Magyar életrajzi lexikon szerint „a századfordulót előző és követő évtizedekben a politika és alkotmányelmélet konzervatív felfogású, bár az uralkodó osztályok ilyen jellegű ideológusainál magasabb színvonalú művelője; eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást”. 8.000,-

Csekey István (Szolnok, 1889 – Pécs, 1963) jogi író, egyetemi tanár. Elsősorban közjogi kérdésekkel foglalkozott. 15.000,-

7

A szerző egyetemi magántanár, Budapest Székesfőváros Árvaszékének elnöke. 12.000,50., DARVASY Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése /Palaestra Clalasanctiana. A piaristák doktori ért. 1932/39./ Bp., 1942. (Szerző) 64 p. 6 t. (35 város viaszpecsétje) Kiadói papírborítóban. 8.000,51., DEÁK Ferencz: Adalék a magyar közjoghoz Észrevételek Luskandl Venczel munkájára: „Das UngarischÖsterreichische staatsrecht” A magyar közjog történelmének szempontjából. Pest, 1865. Pfeifer F. 188 p. Első kiadás! Későbbi gerincén bordázott ízléses félbőr kötésben.

büntetőtörvénykönyv tervezetének előkészítését. A bizottság 1841–42-ben készítette el a kor színvonalán álló javaslatait: mellőzte a testi és a halálbüntetést; tervezte az úriszék eltörlését, valamint esküdtszékek és szakbíróságok bevezetését. Az első felelős minisztériumban Batthyány Lajos az igazságügyi tárca vállalására kérte fel. Szeptember 11-én Jelačić támadásának hírére Batthyányval együtt ő is lemondott tárcájáról, de továbbra is részt vett az országgyűlés munkájában. A világosi fegyverletétel után megszemélyesítője a passzív ellenállás politikájának. 1854-ben Pestre költözött, és az „Angol királynő” szállóban bérelt lakást, amely rövidesen gyülekezőhelye lett politikai elvbarátainak. Itt fejtette ki nézeteit néhány bizalmasának az együtt nem működés politikájáról, az 1848-as törvényekhez való ragaszkodásról. Az Októberi Diploma (1860) kiadását követően meghívták az 1861. január- márciusban tartott országbírói értekezletre. Az 1861. április 6-án megnyíló országgyűlésen a pest-belvárosi választókerületet képviselte a Felirati Párt színeiben. 1865 elején jelent meg egy tanulmánya Lustkandl osztrák szerző államjogi tanulmányával vitázva, majd 1865. április 16-án a Pesti Naplóban a „húsvéti cikk” néven emlegetett írása, amely az 1848-as törvények fenntartása mellett magáévá teszi Apponyi György 1862 végi javaslatait a külügyek, a hadügy, valamint a pénzügyek közösségéről. Így indultak meg a kiegyezési alkudozások. A megállapodásra 1867. február 17én került sor. Utána Deák még egy ideig a képviselőházban megmaradt, mint pártjának vezére, azonban az1873. június 23i képviselőházi felszólalását követő tapsvihar utolsó nyilvános szereplését jutalmazta. Az irodalom kérdései iránt is érdeklődött. Vörösmartyhoz ifjúkorától fogva szoros barátság fűzte, a költő halálos ágyán őt kérte fel gyermekeinek gyámjául. Arany Jánossal, Kemény Zsigmonddal, Gyulai Pállal stb. is baráti viszonyba került. 50.000,52., DEÁK József: A cseh-szlovák egység diplomáciai története /Bp-i Kir. M. Pázmány P. Tud.egyetem Keleteurópai Történeti Inézetének kiadványai 8./ Pécsett, 1943. Dunántúl Pécsi Egyetemi. 174 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 10.000,53., DEMKÓ Kálmán, Dr: A szepesi szászok ősi jogélete Lőcse, 1896. Ny.: Reiss J. T. 2 sztl.lev. 143 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk egyik fő műve!

Deák Ferenc (Söjtör, 1803. – Bp., 1876.) ügyvéd, főszolgabíró, alispán, az árvaszék jegyzője, igazságügy miniszter, államférfi, jogtudós, a kiegyezés megalkotója, az MTA igazgató-tagja, a „haza bölcse”, 1833-tól országgyűlési követ. Az 1840 tavaszán meghirdetett amnesztiával szabadon engedte Kossuthot, valamint a Lovassy-per elítéltjeit, és megszüntette a folyamatban levő hűtlenségi pereket. Az országgyűlés az Ő elnöksége alatt működő bizottságra (Klauzál, Bezerédj, Eötvös) bízta a

Demkó Kálmán (Görömböly, 1852. – Bp., 1918.) tanár, történetíró. Lőcsei levéltár anyagának egy részét Ő rendezte és elkészítette a leltárát. 1883-ban létrehozta a Szepes megyei Történelmi Társulatot. 1906-ban 3 hónapig kormánypárti képviselő a Fejérváry-kormány idején. Sok eredeti kutatáson alapuló tanulmányában foglalkozott a felső-magyarországi városok történetével. 12.000,-

45., CSEKEY István, Dr.: Nagy Ernő és a magyar közjogírás új iránya /M. Jogászegyleti értekezések/ Bp., 1926. Franklin-T. 3 sztl.lev. 144-236 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 6.000,46., CSEKEY István: A magyar nemzetfogalom /Acta XIII./ Különlenyomat a Menyhárth emlékkönyvből. Szeged, 1938. A M. Kir. Ferencz J.-Tud.egyetem barátainak egyesülete. 87 p. Kiadói papírborítóban. Dedikált példány! 12.000,47., CSEKEY István: A magyar pragmatica sanctio írott eredetijéről Bp., 1916. MTA. 88 p. 2 kihajtható nagyméretű hasonmás t. Egyetlen kiadás! Későbbi egészvászon kötésben, a címlap másolata a kötéstáblára ragasztva. 8.000,48., CSEKEY István: Magyarország alkotmánya Bp., 1943. Renaissance. 256 p. Egyetlen kiadás! Kiadói félvászon kötésben. 10.000,49., CSORNA Kálmán, Dr.: Gyámsági jog és jogszolgáltatás Bp., 1935. (Szerző.) 289 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén bordázott, aranyozott félbőr kötésben, festett előzéklapokkal. Dr. Döbrősy Vilmos könyvtárából.

8

Donászy Ferenc (Zalaegerszeg, 1858. – Bp., 1923.) gyógyszerész, ifjúsági író, az Athenaeum kiadóvállalat munkatársa. Ifjúsági regényei a mai napig töretlenül népszerűek és keresettek. Tételünk csak halála után látott napvilágot. 8.000,57., DÓSA Elek: Erdélyhoni jogtudományI-III. Melyet az alkotmányos Erdélyhonban az 1000-dik év olta törvényszerűen költ, s az 1849-dik évig érvényességgel bírt törvények és szokások szerint szerkeszte: - -. Kolozsvártt, 1861. Demjén László biz. – Ny.: Ev. Ref. Főtanoda bet. (1.) XLIII. 244 p. 1 sztl.lev. (2.) XVI. 580 p. 1 sztl.lev. (3.) XIII. 327 p. 1 sztl.lev. Korabeli egységes díszesen aranyozott egészvászon kötésben. Az első kötetbe bekötött kiadói papírborító verzóján „Dósa Gergely öcsémnek emlékül MVásárhelyen 1866 october 25én Dósa Elek jogtudor és tanár” dedikált példány! Erdély első rangú jogi doktorának kiemelkedő munkája!

54., DOMANOVSZKY Sándor: A szepesi városok árumegállapító-joga Lőcse és Késmárk küzdelme az árumegállításért 1385-1570. Az Ipolyi – díjjal jutalmazott pályamunka oklevéltárral és egy térképmelléklettel. Bp., 1922. MTA. X. 522 p. 1 sztl.lev. 1 kihajtható térk. Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva. Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877 – Bp., 1955) történetíró, egyetemi tanár, az MTA, a lengyel és az osztrák tudományos akadémia és a Comité International des Sciences Historiques tagja, a Századok szerkesztője, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke. 1939-től a felsőházi tag. Mindig gondosan adatszerű szakirodalmi munkássága során főleg a magyar történet középkori forrásaival és egyes gazdaságtörténeti problémákkal foglalkozott. 18.000,55., DOMOKOS József, Dr.: Kivételes hatalom és rögtönbíráskodás a Horthy uralom alatt (Hozzászólás a Sallai Fürst ügyhöz.) Bp., 1946. Athenaeum. 63 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Tételünk az első munkája és az egyik fő műve egyben!

Dósa Elek (makfalvai) (Marosvásárhely, 1803. március 15. – Pest, 1867. november 19.) jogi doktor, akadémiai jogtanár, a képviselőház alelnöke, az MTA tiszteleti tagja, költő. Dósa Gergely jogtanár fia volt. 1828. május 19-én a büntetőjogból, július 14-én a római jogból, 1829. január 28-án az egyházi jogból tett vizsgáiról nyert okleveleket. 1828. szeptember 24-én ügyvédi censurát és 1829. január 9-én, február 20-án és április 24-én, jogi doktori szigorlatokat tett és ezzel Erdélyben az első jogi doktor volt. 1831. január 22-én történt beiktatása s beköszöntése a marosvásárhelyi református jogi akadémián, hol 1848 májusáig működött. Ezen év izgalmas napjaiban, mint a Széchenyi István elveit valló s követő mérsékelt ellenzéki megtartotta irányát. 1849. február 12-én Csány László kormánybiztos Marosszék kormánybiztosává nevezte ki; ezért az osztrák kormány Marosvásárhelyre internálta s javait zár alá tétette. 1850 szeptemberében a kollegiumi elöljáróság reá ruházta a paedagogarchai hivatalt. 1851. október 15-én a pesti haditörvényszék elé idézték és decemberben hazabocsátották; azonban 1852. május 4-én négy évi várfogságra ítéltek és május 9-én elfogták, mire Szebenbe s onnan Josefstadtba vitték; félévi fogságából császári kegyelem útján november 25-én haza bocsátották. Ezután a kollégium és magánosok jogügyeivel foglalkozott. 1866-ban szülővárosa a pesti országgyűlésbe választotta képviselőjéül s a képviselőház megválasztotta alenökének. 60.000,58., ECKHART Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörtént Bp., 1946. Politzer Zs. és Fia. 468 p. Első kiadás! Kiadói papírborítóban. 10.000,59., EDVI Illés Károly, Dr.: A magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata I-III. Bp., 1894. Révai T. (1.) VII. 452 p. (2.) VIII. 581 p. (3.) VI. 605 l p. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Mind három kötet kiadói aranyozott, egészvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. (3 db.) Tételünk, melyet már vakon írt, önálló büntetőjogi főműve!

Domokos József (Békéscsaba, 1890. – Bp., 1978.) jogász, ügyvéd, államügyész, Legfőbb Ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Előadóként és mozgalmi harcosok védőjeként tevékenykedett. Tagja volt a békéscsabai Nemzeti Tanácsnak (1918. november) és a helyi MSZDP vezetőségének, a Tanácsköztársaság idején a munkástanácsnak. Küldött volt a Magyarországi Szocialista Párt kongresszusán (1919. június). 1920-ban Bécsbe emigrált, részt vett a Bécsi Magyar Újság (1919–23) szerkesztésében. 1925-ben hazatért, 1927-ben ügyvédi vizsgát tett, 1927-től egyik alapítója, ill. szervezője, majd vezetőségi tagja volt a Szociáldemokrata Jogászok Szervezetének. 1931-ben felkérték az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék védőjének. A bíróság elé állított kommunisták és szocialisták védőügyvédje (1931–44). 1940-től a bőrmunkás-szakszervezet ügyvédje volt. 1944-ben letartóztatták és utóbb Mauthausenbe deportálták. 1945 májusában térhetett haza. 1945 augusztusában igazságügyi államtitkár, legfőbb államügyész; 1949-ben a Legfelsőbb Ügyészség vezetője. 1954-től 1958-ig, nyugdíjazásáig, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szerepe volt az új igazságszolgáltatás kiépítésében, a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonásában, a koncepciós perekben elítéltek rehabilitációjában. Nyugdíjazásától irodalmi tevékenységet folytatott. 8.000,56., DONÁSZY Ferenc: Nemzeti jelvényeink története Bp., 1941. Kir. M. Egyetemi. 77 p. 1 sztl.lev. 8 kétoldalas t. (képek) Egyetlen kiadás! Kiadói rajzos papírborítóban.

9

Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842 – Bp., 1919) ügyész, ügyvéd, jogi író, az MTA tagja. Szegeden részt vett a Bach-korszakban megrendült közbiztonság helyreállításában, majd bűnügyi védőként büntetőjoggal és büntető eljárásokkal foglalkozott. Balogh Jenővel és Vargha Ferenccel közösen kiadták a büntető eljárásjogi kommentárt, Gyomai Zsigmonddal sajtó alá rendezték Csemegi Károly műveit. Számtalan értekezése a büntetőjog köréből a Jogtudományi Hetilapban, a Magyar Jogászegylet Évkönyvében, a Magyar. Igazságügyben, a Jogban, az Ügyvédek Lapjában és a Jogi Szemlében jelentek meg, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Emellett szépirodalommal is foglalkozott. Cifra Juci c. népszínművét 1888-ban mutatták be. 45.000,60., EGYED István, Dr.: Vármegyei önkormányzat Bp., 1929. Eggenberger-féle. 468 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. „Mély tisztelete jeléül a szerző” – dedikált példány, „Concha Győző könyveiből” tulajdonosi pecséttel!

64., ENGELBERG, Dr. von A büntetendő cselekmények megelőzése Különös tekintettel a patronage-ra. Fordította: Bogsch Árpád. /Büntetőjog értekezések 6-7./ Bp., 1909. A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportja. 1 sztl.lev. 102 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány. A szerző titkos kormánytanácsos a német börtönügyi tisztviselők egyletének elnöke. 10.000,65., EÖTVÖS József, B.: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra I-II. Pest, 1870-71. Ráth M. (1.) 4 sztl.lev. 538 p. 1 sztl.lev. (2.) 2 sztl.lev. 744 p. Második kiadás. Korabeli gerincén borázott, aranyozott félbőr kötésben. (2 db.) 36.000,66., EÖTVÖS József, Báró: A nemzetiségi kérdés Pest, 1865. Ráth M. IX. 158 p. Első kiadás! Kiadói kissé foltos papírborítóban, körülvágatlan példány. 24.000,67., ERDÉLYI Sándor, Dr.: A devizaügyletek /Magyar kereskedők könyvtára III./2-3./ Bp., (1904.) Lampel R. 175 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 8.000,68., ERSKINE Tamás, May: Az angol parlament és eljárása A 4-dik kiadás után átdolgozta: Barsi József. Pest, 1861. Ráth M. 2 sztl.lev. 376 p. XV. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott ízléses félvászon kötésben. 15.000,69., FABINYI Tihamér, Dr.: A választott bíráskodás Bp., 1920. (A Váczi Kir. Orsz. Fegyintézet Ny.) 2 sztl.lev. 258 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. „Szemethy Károly dr. ügyvéd úrnak őszinte baráti vonzalma jeléül – a szerző” dedikált példány! Tételünk az első munkája és az egyik fő műve egyben!

Egyed István (Bp., 1886 – Bp., 1966: jogász, ítélőtáblai bíró, egyetemi tanár. Több társadalmi és szakegyesületben, ill. bizottságban (Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság, Statisztikai Vizsgabizottság) viselt tisztséget, de tagja, majd elnöke volt a Szent István Akadémiának is. 24.000,61., EGYED István: A mi alkotmányunk /A Magyar Szemle könyvei XVIII./ Bp., 1943. M. Szemle T. 373 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. 10.000,62., (Első) I. Országos Ügyvédkongresszus 1962. augusztus 24-25. Közzéteszi: Az Országos Ügyvédi Tanács. Bp., 1963. (Orsz. Ügyvédi T.) 183 p. Kiadói illusztrált papírborítóban. Többek között Dr. Udvardi Miklós, Dr. Szeszák Gyula, Dr. Nezvál Ferenc, V. Szamszonov… fölszólalásai és korabeli sajtóanyag. 8.000,63., ENGEL Emil, Dr. és Bartha László: A Budapesti Tőzsde története 1864-1914. I-II. Bp., 1914. Budapesti Áru- és Értéktőzsde. (1.) 307 p. 1 sztl.lev. (2.) 1 sztl.lev. 355 p. 4 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. (2 db.) Nagyon szép példány! Mind két kötet címlapján Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, közgazdasági író, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank áruosztályának vezető igazgatója, az MTA tagjának autográf névbejegyzése. Rendkívül ritka! 100.000,-

Fabinyi Tihamér (Hisnyóvíz, 1890. – Boston, Mass., USA, 1953. ) ügyvéd, miniszter, felsőházi tag, az MTA tagja. Jogi tanulmányait a berlini, lipcsei, a cambridge-i és a budapesti egyetemen végezte (1913), 1921-től a Ganz Danubius Rt. jogügyi igazgatója, utóbb ügyvédi irodát nyitott. A Nemzeti Egység Pártja programjával Kiskundorozsma országgyűlési képviselője (1931–36), kereskedelemügyi miniszter (1932. október 1. – 1935. március 4.), majd pénzügyminiszter (1935. január 6. – 1938. március 9.). A „győri program” meghirdetése után Reményi-Schneller Lajos foglalta el hivatalát. 1938-tól 1944-ig a Magyar Általános Hitelbank elnöke. Svájcban (1944), majd az USA-ban telepedett le. 18.000,-

10

végigviszi a törvény előtti egyenlőség eszméjét: nincs különbség nemes és nem nemes, világi és klerikus között. Mélyen humánus: nincs halálbüntetés, botbüntetés,s a büntetési tételek felső határát szabta meg csupán (korlátlan enyhítési lehetőség). A büntetendő cselekmények tipizálásánál a dichotomikus rendszert követi (bűntetteket és kihágásokat ismer). Számos fogalmat precízen kidolgozott (pl. gondatlanság, kísérlet, részesség, viszszaesés, súlyosbító és enyhítő körülmények, elévülés). A büntetések legfontosabbika a szabadvesztés-büntetés, ami mellett a közhivatal elvesztése, a pénzbüntetés, és a bírói dorgálás lehetőségei között választhatott a bíró. A bűncselekményeket a polgárok személye és vagyona, a társadalmat sértő magatartás foka szerint csoportosította. A büntetőeljárás szabályozásának tervét és a börtönügyi tervezetet kidolgozó bizottság lelke Szalay László volt. Az európai minták után felépített, haladó szellemű javaslat (tisztán vádelvi főtárgyalás, vizsgálóbíró tisztsége, felek egyenjogúsága) az esküdtbíróság intézményén bukott el, melyről a főrendek hallani sem akartak. A börtönügyi tervezet szorosan kötődött a büntető anyagi jogi javaslathoz: az alapvető büntetésnem a szabadságvesztés lett. Ez is elbukott, de európai színvonalú terv volt. Megfogalmazódott a nulla poena sine lege, és a nullum crimen sine lege elve is! A javaslat kidolgozói a legkorszerűbb büntető törvénykönyveket vették alapul, és ezek a normák nem állták volna meg a helyüket a magyarországi viszonyok között (bírói tisztségek a konzervatív nemesség körében, az eljárásban középkori elvek, csak nemesi szabadság létezik). A társadalomidegen törvénytervezetet a diéta nem szavazta meg. A progresszív elvek azonban jótékony hatással voltak a bírói gyakorlatra, a halálbüntetés a minimumra csökkent. A javaslat szelleme az első büntető törvénykönyvig kísérte az országgyűléseket. 120.000,73., FAYER László, Dr.: Tanulmányok a büntetőjog és a bűnvádi eljárás köréből Bp., 1894. (Ny.: Franklin-T.) 2 sztl.lev. 130 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 15.000,74., FEHÉRVÁRY Jenő, Dr.: Magyar magánjog kistükre Bp., 1942. Barkóczy László. XV. 618 p. Nyolcadik javított, bővített kiadás. Korabeli félvászon kötésben. 12.000,75., FEHÉRVÁRY Jenő: Magyar anyagi büntetőjog kistükre Bp., 1936. Budai-Ny. 4 sztl.lev. 1 errata 203 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 10.000,76., FERDINANDY Gejza, Dr.: Magyarország közjogi viszonya Ausztriához és annak történelmi fejlődése Előbeszéddel ellátta: Dr. Vécsey Tamás. Bp., 1892. Pallas. 260 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk az első munkája és egyben főművei egyike!

70., FALCSIK Dezső, Dr.: A polgári perjog tankönyve (Magyar polgári törvénykezési rendtartás.) Bp., 1907. Politzer-féle kkv. VIII. 363 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott igényes félvászon kötésben, körben márványozott lapszéllel. Az utolsó műve, főműveinek egyike! Falcsik Dezső (Törökszentmiklós, 1862. – Bp., 1924.) jogász, egyetemi tanár, 1891–92-ben váci városi aljegyző, egyúttal a Váci Hírlap felelős szerkesztője. 12.000,71., FAYER László 1842-1906 Bp., 1907. (Franklin – Társulat nyomdája) 94 p. 2 t. (hártyapapírral védett fényképek Fayer Lászlóról) Későbbi félbőr kötésben, gerincén címkével. Merített papírra nyomott emlékkönyv és tisztelgés a nagy büntetőjogász halála alkalmából többek között Wlassics Gyula, Szladits Károly, Angyal Pál, Finkey Ferencz, Fodor Ármin, Márkus Dezső, Edvi Illés Károly, Vámbéry Rusztem és mások írásaival. Fayer László (Kecskemét, 1842. – Budapest, 1906. november 9.) jogász. A MTA tagja. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte s miután eleinte országgyűlési gyorsíró volt, 1873-ban egyetemi magántanár, 1895-ben tanár, 1901-ben pedig a büntetőjog tudományának nyilvános rendes tanára lett. Fayer egyik alapítója volt a Magyar Jogászegyletnek, melynek később alelnöke is lett. 1870-1880 közt szerkesztette a Magyar Themisz című jogi szaklapot, majd a Jogtudományi Közlöny-t, ahol a bírósági ítéleteket és a Btk.-t nem egyszer szigorú, de nagy tudásra valló kritikában részesítette. 30.000,72., FAYER László, Dr.: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye I-III. Bp., 1896-1898-1900. MTA. (1.) 462 p. (2.) XVI. 543 p. (3.) XXVI. 1 sztl.lev. 618 p. Egyetlen kiadás! Mindhárom kötet korabeli, gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tudtunkkal árverésen még soha nem szerepelt. Rendkívül ritka! Az 1843. évi törvényjavaslat a magyar büntetőjog történetének igen jelentős fejezete, ami már a maga korában is „a büntetőjogászok osztatlan elismerésével” találkozott. Nem emelkedhetett törvényi szintre, azonban mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból korszakalkotó volt, főként azért, mert az egységes szabályozás hiányát pótolta, valamint az úriszékek visszaéléseitől hemzsegő, dicséretesnek és igazságosnak egyáltalán nem mondható joggyakorlatot kívánta felszámolni. „A bűntettekről és büntetésekről” szóló anyagi jogi javaslat teljesen önálló, rendkívül színvonalas alkotás. A kódex általános rendeletek cím alatt foglalta össze a büntetőjog általános része körébe tartozó rendelkezéseket, az egyes tényállásokat pedig a „Külön rendeletek a bűntettek egyes nemeiről és büntetésükről” szóló részben. A törvénykönyv következetesen

11

Ferdinandy Geyza (Kassa, 1864. – Bp., 1924.) közjogász, egyetemi tanár, honvédelmi államtitkár, az MTA tagja. A magyar közjog történetével és alkotmányjoggal foglalkozott. Korábban Széchenyi és – bizonyos korrekciókkal – a dualizmus híve, de utolsó írásaiban az önálló magyar államiság mellett foglalt állást. Tudományos működése mellett – különösen 1903–05-ben – élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 12.000,77., FIEDLER Ignácz: A telekkönyvi törvény gyakorlati alkalmazása A telekkönyvi törvény mindazon részeivel, melyek a feleket érdeklik, okirati s kérvényi mintákkal és példákkal felvilágosítva, különös tekintettel az erdélyi telekkönyvekre a felek és ügyködők használatára. Pest, 1872. Heckenast G. VIII. 303 p. Harmadik javított és bővített kiadás. Korabeli félvászon kötésben, márványozott lapszéllel. 15.000,78., FINKEY Ferenc, Dr.: Vitéz Moór Gyula uj elmélete a büntetőjog magánjogi jellegéről Bp., 1941. (Szerző.) - Attila-Ny. 24 p. Kiadói papírborítóban. Lukinich Imre történésznek dedikált példány!

82., FINKEY Ferencz: A magyar büntető eljárás tankönyve Bp., 1908. Politzer-féle. XXIV. 651 p. Harmadik kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 15.000,83., FODOR Ármin, Dr.: Magyar magánjog I-V. I. Általános rész. II. Dologjog. III. Kötelmi jog. IV. Családjog. V. Öröklési jog. Bp., é.n., Singer és Wolfner. (Pallas Rt. ny.) Egyetlen kiadás! Mind az 5 kötet kiadói dombornyomású - Justicia Istennő szobrát ábrázoló -, aranyozott egészvászon kötésben. Mind az 5 kötetben Neubauer Ferenc Dr. exlibrisével. (5 db.)

Finkey Ferenc (Sárospatak, 1870. – Sárospatak, 1949.) jogász, egyetemi tanár, 1930-tól kúriai tanácselnök, 1935-től 1940-ig, nyugalomba vonulásáig koronaügyész. 1939-ban a felsőház tagja. 1940–42-ben újra kinevezték. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság elnöke. Az anyagi büntetőjogban dogmatikai téren K. Binding, kriminálpolitikai kérdésekben Franz List követője, a büntető eljárásjogban a liberális, humánus irányzatot képviselte. 15.000,79., FINKEY Ferenc: Finkey Pál, pécsi kir. ítélőtáblai tanácselnök és Finkey József, József Nádor Műegyetemi tanár, volt pataki diákok emlékezete /Pataki krónika 4./ Bp., 1943. Pataki diákok orsz. szövetségének bp-i egyesülete. 47 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „Kornis Gyula, kedves barátomnak szíves emlékül – Finkey Feri” dedikált példány! 18.000,80., FINKEY Ferenc: Jelszavak harca a büntetőtörvénykönyvek revízója körül /Értekezések a filozófiai és társadalmi tud. köréből V./1./ Bp., 1937. MTA. 35 p. Kiadói papírborítóban. 8.000,81., FINKEY Ferencz, Dr.: Az egység és többség tana a büntető jogban (Egy büntetendő cselekmény és bűnhalmazat.) Sárospatak, 1895. Ny.: Steinfeld Jenő. 1 sztl.lev. 207 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Hoffner Sándor könyvtárából autográf névbejegyzésével. 15.000,-

84., Az ügyvéd IV. évf. Rendkívüli szám. Ügyvédgazdasági-, társadalmi- és jóléti közlöny. Bp., 1932. jun. 25. Hadviselt Ügyvédek Orsz. Szöv. 16 p. Kiadói papírborítóban. A Hadviselt Ügyvédek Orsz. Szövetsége Hősök emléknapjára kiadott különszám. Többek között Dr. Rott Pál ünnepi beszédével. „Bajtársi szeretettel Dr. Rott Pál” által dedikált példány! 8.000,85., Bűnügyi Szemle 1916. IV. kötet (évf.) Szerkeszti: Dr. Angyal Pál. Pécs, 1916. Ny.: Wessely és Horváth. XI. 428 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,86., Jogállam – Jog- és Államtudományi Szemle 1930. XXIX. évf. Dr. Baumgarten Nándor, Vargha Ferenc, Báró Wlassics Gyula közreműködésével szerkesztik: Dr. Gaár Vilmos, Dr. Szalai Emil, Dr. Vajda Petúr. Bp., 1930. Kiadóhivatal. IV. 448 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,87., Kereskedelmi jog 1907. IV. évf. A hiteltörvények (kereskedelmi, ipar-, váltó-, csődjog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. Főszerkesztő: Grecsák Károly. Felelős szerkesztő: Dr. Bender Béla. Bp., 1907. Orsz. Központi Községi Ny. IV. 532 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,88., Kereskedelmi jog 1936. XXXIII. évf. Hiteljogi és gazdaságpolitikai folyóirat. Tőzsdei jog melléklettel. Alapította: néhai Grecsák Károly. Főszerkesztő: Dr. Kuncz Ödön. Felelős szerkesztő: Dr. Szente Lajos.

Fodor Ármin (Nagymihály, 1862 – ? ) bíró, kúriai tanácselnök, jogi író. Részt vett a polgári perrendtartási törvény (1911. évi I. tc.) tervezetének előkészítésében. Nevét az utókor számára mégis a Magyar magánjog c. gyűjteményes munkája őrizte meg, amiben a magánjogi törvények alapján kialakított bírói gyakorlatot is feldolgozta. 100.000,-

FOLYÓIRATOK

12

Bp., 1936. Pesti Lloyd-T. 4 sztl.lev. 184 p. + 44 p. (Tőzsdei jog) Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

Tételünket, amely a szerző egyik főműve, Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia történetet c. 1932-ben írt munkájában az 1000 legritkább és legbecsesebb magyar könyv között sorolja fel.

12.000,89., Közgazdasági Szemle 1911. XXXV. évf. 45. kötet. Kiadja a MTA. Nemzetgazdasági Bizottsága hozzájárulásával a Magyar Közgazdasági Társaság. Szerkeszti: Mandelló Gyula. Bp., 1911. Pesti Kny. V. 442 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,90., Külügyi Szemle 1935. XII. évf. Külpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági folyóirat. Szerkesztőbizottság: Gratz Gusztáv, Eöttevényi Olivér, Drucker György. Bp., 1935. M. Külügyi T. – Biz.: Dr. Vajna Gy. és Tsa. 437 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,91., Magyar Jogász-ujság 1905. IV. évf. A jog- és államtudományok minden ágát felölelő félhavi folyóirat. Szerkesztik: Dr. Barna Ignácz és Dr. Rósa Ferencz. Bp., 1905. Kiadóhivatal. VI. 2 sztl.lev. 458 p. + 72 hasáb (Judaiktúra) 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,92., Magyar Jogász-ujság 1906. V. évf. Szerkesztik: Dr. Barna Ignácz és Dr. Rósa Ferencz. Bp., 1906. Kiadóhivatal. XV. 350 p. + Judaiktúra Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,93., Magyar Jogi Szemle 1924. V. kötet (évf.) Szerkesztette: Dr. Angyal Pál. Bp., 1924. (Pallas.) IV. 328 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,94., Magyar Jogi Szemle 1935. XVI. kötet (évf.) Szerkesztik: Dr. Angyal Pál és Dr. Nagy Dezső Bálint. Bp., 1935. (Attila-Ny.) VII. 424 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,95., Társadalomtudomány 1926. VI. évf. A Magyar Társadalomtudományi Társulat folyóirata. Heller Farkas és Bibó István közreműködésével szerkeszti: Szombatfalvy György. Bp., 1926. Stephaneum Ny. IV. 479 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, az első szám kiadói papírborítójának címlapja a kötéstáblára ragasztva. 12.000,-

Fraknói Vilmos (Ürmény, 1843 - Budapest, 1924) történetíró, kanonok, címzetes püspök, az MTA titkára, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának őre. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított. Történészi munkássága során a középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történetnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. Szerkesztette az Akadémiának az Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatát (1872–1878), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét (1878–1889) és a Magyar Könyvszemlét (1876-tól 1879-ig). Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I–X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I–IV. kötetét (1884–1899) és Mátyás király levelezését a római pápákkal (1891). 18.000,97., (FRAKNÓI), FRANKL Vilmos: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése Pesten, 1863. Pfeifer F. 2 sztl.lev. 173 p. 1 sztl.lev. Későbbi keménytáblás papírkötésben. A kötet tartalmazza Magyarország nádorainak, királyi helytartóinak és országbíróinak korrendileg szerkesztett névsorát, ismerteti a nádori hivatal eredetét és történetét. Ritka! 18.000,98., FRIEDMANN Bernát, Dr.: A népbírák és esküdtszékek intézménye, tekintettel hazai viszonyainkra s büntető eljárásunk reformjára. Bp., 1876. Pfeiffer Nándor. 4 sztl.lev. 288 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk az egyik fő műve! Friedmann Bernát (Nagyvárad, 1843. – Bp., 1925.) ügyvéd, jogi író. Mint védő vett részt az ún. vérvád miatt indított tiszaeszlári perben. Irodalmi működésében főként büntető eljárással és igazságügyi szervezeti kérdésekkel foglalkozott. 15.000,99., GAÁR Vilmos, Dr.: A magyar polgári perrendtartás (1911. évi I. T.-Cz.) magyarázata I-II. Bp., 1911. Athenaeum. (1.) VIII. 368 p. (2.) 2 sztl.lev. 432 p. Kiadói festett egészvászon kötésben papír védőborítóban. (2 db.) Tudtunkkal árverésen még nem szerepelt! Gaár Vilmos (Győrsziget, 1862. – Bp., 1938.) ügyvéd, ítélőtáblai-, majd kúriai bíró, jogi író, 1927-ben a felsőház tagja. Főként magánjoggal és eljárásjoggal foglalkozott. A gyakorlattal szoros kapcsolatot tartó jogszabály- és döntvénygyűjteményei alapján korában igen ismert volt. Részt vett a Grill-féle jogszabálygyűjtemények és döntvénytárak szerkesztésében (polgári peres és peren kívüli eljárások), a Fodor-Márkus-féle Magyar magánjog c. gyűjteményes munka megírásában (tartási

*** 96., FRAKNÓI Vilmos: A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Történeti tanulmány. Bp., 1895. MTA. 1 sztl.lev. 559 p. Egyetlen kiadás! Későbbi gerincén címkével ellátott félvászon kötésben.

13

kötelezettség). Egyik szerkesztője volt a Jogállam c. liberális irányzatú jogi szakfolyóiratnak (1923–34) és egy ideig a Sopron c. szabadelvű napilapnak. 28.000,100., GÁBOR Gyula, Dr.: A kormányzói méltóság a magyar alkotmányjogban Bp., (1932.) Athenaeum. 255 p. Kiadói papírborítóban. „Nagyságos Dr. vitéz Szilágyi László miniszteri segédtitkár Úrnak őszinte igaz tisztelete jeléül…” dedikált példány!

zásában is. 1889-től 1909-ig a „Kelet” és az „Orient” szabadkőműves újságok szerkesztője volt. Megírta a „Könyves Kálmán” páholy történetét és a „Demokratia” páholy könyvtárának a szerkesztése és rendszerezése is az ő nevéhez fűződik. 28.000,104., GERŐ Ernő, Dr.: Válás és nőtartás Gyakorlati népies jogi könyv. Bp., (1941.) Szerző. 32 p. Második kiadás. Kiadói papírborítóban. 6.000,105., GÉVAY-WOLFF Nándor, Ifj – Schirilla László Arisztid: Emléklapok - Viski Illés József Dr. egyetemi tanárságának huszonötéves jubileuma alkalmából kiadták hálás tanítványai 1902-1927. Bp., 1927. Ny.: Kir. M. Egyetemi Ny. 1 t. 94 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban. „Illés József 1929. máj. 11.” aláírt példány! 15.000,106., GROSSCHMID Géza, Dr.: Kisebbségi sors Kassa, 1930. Szerző. 499 l. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben.

Gábor Gyula (Balassagyarmat, 1868. – Bp., 1936.) jogász, ügyvéd, jogi író, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára, három évtizeden át főügyésze, az Országos Iroda ügyvezető elnöke. Az I. világháború alatt honvéd hadbíró őrnagyi rangot ért el. Jogi és történelmi tárgyú művei szaklapokban jelentek meg. 18.000,101., GAJZÁGÓ László, Dr.: A nemzetközi jog eredete annak római és keresztény összefüggései különösebben a spanyol nemzetközi jogi iskola Bp., 1942. Stephaneum. XI. 433 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, a borító verzóján ex-libris. Tételünk az egyik fő műve! Gajzágó László (Karcag, 1883. – Bp., 1953.) diplomata, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hazai és külföldi jogi tanulmányok után több ízben képviselte Magyarországot a Népszövetségben. Tagja volt az Institut de Droit Internationalnak. Művei a jog osztályok feletti voltát hirdető természetjogi iskola hatását tükrözik. 15.000,102., GÁRDONYI Albert, Dr.: Pest hatósági szervezetének kialakulása a Szlávy-féle statutumig /Különlenyomat – Városi Szemle XXXII. évf./ Bp., én. Székesfőváros Hny. 14 p. Kiadói papírborítóban. 3.000,103., GELLÉRI Mór: Szocziális napikérdések - Munka nélkül. – Munkásérdekképviselet. – Munkás-jóléti intézmények. Bp., 1903. Pesti Kny. 604 p. Kiadói egészvászon kötésben. „Vázsonyi Vilmos urnak tisztelettel a szerző” dedikált példány!

A szerző, Márai Sándor apja, Kassa szenátora, nemzetgyűlési képviselő. A kötet tartalmazza 1918-tól-1929-ig a nemzetgyűlésen mondott összes beszédét, törvényjavaslatát, interpellációját, továbbá a hírlapi cikkeit és alkalmi beszédeit. „Ez a könyv részben fájó visszhangja az elmúlt 12 év eseményeinek, részben a jogaink tudatában való további kitartásra ösztönző bátorítás.” „A magyarság helyzete Csehszlovákiában; Hlinka és a magyarság; A magyarság egységéről; Benes és a magyarok…” 15.000,107., HACKER Ervin, Dr.: Bevezetés a büntetőjogba Bp., 1924. Pfeifer F. (Zeidler testvérek.) XII. 312 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Hacker Ervin (Pozsony, 1888. – Miskolc, 1945.) jogász, egyetemi tanár. A bűnügyi tudományok számos ágával (kriminálstatisztika, krimináletiológia, kriminológia, börtönügy stb.) foglalkozott. 12.000,108., HAJDU János: Eötvös József báró első minisztersége (1848.) Bp., 1933. MTA. VIII. 283 p. Egyetlen kiadás! Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja felragasztva. „Mérei Ferenc főigazgató Úrnak…” dedikált példány! 15.000,109., HALÁSZ Zoltán, Dr.: A szemérem elleni bűncselekmények Tanulmány az anyagi büntetőjog köréből.

Gelléri (Glück) Mór (Apátfalva, 1854 – Bp., 1915) közgazdasági – és ipartörténeti író, a magyar iparfejlesztés és a magyarországi szabadkőművesség kiemelkedő alakja. 1879-ben csatlakozott a budapesti „Könyves Kálmán” szabadkőműves páholyhoz, melynek nemsokára a helyettes főmestere lett. 1882ben megalapította a „Világosság” című szabadkőműves újságot. 1887–1888-ban Aigner Lajossal együtt szerkesztették a „Hajnal”-t és a német nyelvű „Orient”-et, a szabadkőművesek lapját. 1889-ben részt vett a „Demokratia” szabadkőműves páholy megalapításában, haláláig ennek a páholynak maradt a tagja, majd főtitkára lett. Részt vett a szabadkőműves rituálé kidolgo-

14

Bp., 1909. Athenaeum. VI. 426 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

Hegedüs Lajos, Candid (Nagyvárad, 1831. – Rákospalota, 1883.) jogi író, az MTA tagja. Jogi tanulmányok után 1851-től a pesti bíróságon, 1856-tól a bécsi igazságügy minisztériumban, 1860-ban a bécsi magyar kancellárián működött, 1867-től, mint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium osztálytanácsosa, a műemlékek, múzeumok ügyével foglalkozott. Sokát tett a műemlékvédelem, múzeum- és képtárfejlesztés terén. Több gyakorlati jellegű munkát (polgári eljárás, jegyzői rendtartás, váltórendtartás stb.) írt. 20.000,114., HELLER Erik, vitéz Moór Gyula, Rácz György: Büntetőjogi tanulmányok Angyal Pál születése 60-ik és jogtanári működése 35-ik évfordulójának emlékére Szerkesztették: - -. Bp., 1933. Pallas. 1 sztl.lev 1 t. 397 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány. 18.000,-

12.000,110., HANAUER A. István: A kölcsönös igazságosság a kath. erkölcstanban különös tekintettel a magyar magánjogra Bp., 1909. Stephaneum Ny. VIII. 371 p. Egyetlen kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. Tételünk az első munkája és egyben az egyik fő műve. Ritka! Hanauer Árpád István (Pápa, 1869. – Vác. 1942.) váci püspök, hittudományi író. 1911– től a Szent Imre Kollégium igazgatója, 1913-tól marosvásárhelyi c. apát, 1917-ben veszprémi kanonok, 1919. júliusban váci püspök lett. Újjáalapította a váci papnevelő szemináriumot. 1927-től a felsőház tagja. 12.000,111., HARRER Ferenc, Dr.: A német városi szervezet kifejlődése és mai alakja Bp., 1910. Grill K. 102 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a kötéstáblára ragasztva. Dr. Buza Lászlónak dedikált példány!

HÍRES BESZÉDEK 115., APPONYI Albert gróf: - - beszédei I-II. 1872-1890. – 1890- 1895. Bp., 1897. Singer és Wolfner. (1.) XI. – 17-738 p. (2.) 2 sztl.lev. 762 p. 2 kihajtható t. (kézirat hasonmás) 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Nyáry Béla ügyvéd, főszentszéki ügyész könyvtárából. (2 db.)

Harrer Ferenc (Bp., 1874 – Bp., 1969) politikus, miniszter, jogász, a Városi Szemle alapítója, szerkesztője, a Városok Országos Kongresszusának főtitkára, később ügyvezető elnöke. 1918ban Budapest alpolgármestere, 1918. október 25-től a Nemzeti Tanács tagja. 1925-től ismét részt vett a közéletben. Az újjáalakult budapesti törvényhatósági bizottság demokrata párti programmal képviselővé választotta. 1925-től 1942-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt, majd Budapest felsőházi képviselője (1934–43). 1945-től címzetes egyetemi tanár, tagja a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a fővárosi törvényhatósági bizottságának és az Országos Építésügyi Tanácsnak. 1946-tól a jogi reformbizottság tagja, a Polgári Radikális Párt elnöke (1947), országgyűlési képviselő (1949–69), az országgyűlés korelnöke (1949, 1953, 1958, 1963, 1967), a jogi és igazságügyi bizottságának alelnöke, az államigazgatási jogi bizottság tagja. 1957-től, az országgyűlés jogi- és igazságügyi bizottságának elnökhelyettese. 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a budapesti népfrontbizottság elnöke. 15.000,112., HATTYUFFY Dezső, Dr.: A magyar családjog kézikönyve Bp., 1909. Benkő Gy. XVI. 415 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. 12.000,113., HEGEDŰS Lajos: A magyar közjog alapvonalai Gróf Cziráky Antal Mózes nyomán írta: - -. Pest, 1861. Heckenast G. IV. 260 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén sérült, kopottas félbőr kötésben. Tételünk egyik fő műve!

Apponyi Albert, gróf (Bécs, 1846 – Genf, 1933) politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja. 1872-től Deák-párti -, majd a Sennyey - féle konzervatív párt országgyűlési képviselője, 1878-tól az egyesült, majd mérsékelt ellenzéki párt vezére. 1899ben belépett a kormánypártba (Szabadelvű Párt). 1901-től 1903ig a képviselőház elnöke. 1903 végén kilépett a Szabadelvű Pártból és újból megszervezte az ellenzéki Nemzeti Pártot, majd 1904-ben belépett az Ellenzéki Pártok Szövetségébe és a Függetlenségi Pártba. Ettől kezdve az I. világháború végéig a párt egyik vezetője. 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig a koalíciós kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Nevéhez fűződik az iskolatörvény keresztülvitele. 1917. június 15-től 1918. május 8-ig ismét közoktatásügyi miniszter. Az I. világháború után a magyar békedelegáció vezetője, 1920-tól a legitimista ellenzék vezérszónoka. 1923-tól haláláig Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben. Kitűnt nagy nyelvtudásával és szónoki képességével, amelyet a trianoni békeszerződés revíziójáért folytatott harc szolgálatába állított. 28.000,116., DÉNES István: Végzetes szanálás Bp., (1929.) Közlekedési Ny. 285 p. 1 sztl.lev. szövegközti ábrákkal. Egyetlen kiadás! Kiadói rajzos papírborítóban, rajzos papírborítóban, amely Pérely Imre grafikus művész munkája, a borító verzóján az illusztrátor portréja a szerzőről.

15

Dénes István (Szászváros, 1889. – Bp., 1963.) jogász, ügyvéd, politikus, gazdasági és politikai író, 1918-ban Tordán a Nemzeti Tanács elnöke. 1921-ben a kormány támogatásával megalapította a Nemzeti vagy Magyarországi Munkáspártot, amelynek elnöke és 1922-ben egyetlen parlamenti képviselője lett. Nagy demagógiával támadta a Bethlen-kormányt; újabb mérsékelt földreformot követelt. Miután az 1926-i választásokon' megbukott, mint ügyvéd tevékenykedett tovább. 12.000,117., ISTÓCZY Győző: - - országgyűlési beszédei, indítványai és törvényjavaslatai 1872-1896 Bp., 1904. Buschmann F. Kny. VIII. 408 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Nagyon ritka!

fel az általános választójog érdekében. 1912-ben vezette a Tisza elleni obstrukciót. 1913-ban Tisza István politikájával szemben ismét az egyesült függetlenségi párt társelnöke lett Kossuth Ferenccel, azonban a tényleges vezetést átengedte Károlyi Mihálynak, a párt ügyvezető elnökének, egyetértve Károlyi polgári radikális programjával. Élete utolsó éveiben betegeskedése miatt visszavonult a politikai élettől. 10.000,119., KÁDÁR János: A szocializmus megújulása Magyarországon Válogatott beszédek és cikkek 1957-1986. Bp., 1986. Kossuth. 444 p. 2 sztl.lev. Kiadói aranyozott (vörös) egészvászon kötésben, papír védőborítóban. „Grósz Károlynak baráti üdvözlettel Kádár János – Budapest, 1986. dec. 25.” dedikált példány! Ez a kötet a Kádár-korszak lenyomata, amelynek épp a dedikáció címzettje jelentette a végét.

Istóczy Győző (Szentkereszt, 1842 – Bp., 1915.) ügyvéd, politikus. Vas vármegyében aljegyző, majd szolgabíró. 1872-ben mint Deák Ferenc híve országgyűlési képviselő lett, 1875-ben csatlakozott a Szabadelvű Párthoz, majd pártonkívüliként egy kisebb csoport élén antiszemita nézetekkel lépett fel a parlamentben és a sajtóban. A „hírhedt tiszaeszlári vérvád idején különösen aktív munkát fejtett ki a felekezeti gyűlölet szításában”, Tizenkét röpirat c. havi folyóiratában (1880–1892) és Füstölő c. élclapjában közölt cikkeiért faji izgatás miatt sajtópert indítottak ellene. 30.000,118., JUSTH Gyula: Justh Gyula beszédei az általános, egyenlő, titkos választói jog mellett és az általános politikai helyzetről 1911-1912-1913. Összeállította: Dr. Szalay Mihály. Politikai bevezetést írt: Batthyány Tivadar gróf. (Bp.), 1913. Az általános, egyenlő, titkos választójog Orsz. Szövetsége. 142 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. Tételünk a fő műve!

Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) kommunista politikus. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1952 és 1954 között egy koncepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított. Kétszer volt miniszterelnök. Kádár a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja. Személye és a nevéhez köthető politika, a kádárizmus (avagy „gulyáskommunizmus”) ma is éles viták tárgya Magyarországon; az 1957 és 1989 közötti időszakot a történetírás és a publicisztika is az ő nevével jelzi („Kádár-korszak”). „Minden legyen az, ami. A krumplileves legyen krumplileves, elvtársak!” – Kádár János programadó szlogenje.

Justh Gyula (Necpál, 1850. – Bp., 1917.) liberális polgári politikus. Jogot végzett. 1876-ban a gyulai járás főszolgabírója lett, függetlenségi álláspontja miatt azonban 1878-ban a kormányon levő Szabadelvű Párt megbuktatta. Visszavonult tornyai birtokára, majd 1884-ben Makó függetlenségi párti képviselőjévé választották. Haláláig Csanád vármegye képviselője, a polgári demokratikus reformok szószólója volt. 1891-ben a Függetlenségi Párt alelnökévé 1893-ban elnökévé választották. Döntő szerepe volt Wekerle egyházpolitikai reformjainak keresztülvitelében. A 48-as frakciók szétválásakor szakított Ugron Gábor csoportjával. A párt egyesülésekor ismét elnökké választották, 1895-ben azonban lemondott a hazatért Kossuth Ferenc javára. Tovább is szerepet vitt azonban az ellenzéki megmozdulások, így 1897-ben a büntető perrendtartás ún. sajtóparagrafusa ellen, 1898-ban a Bánffy-kormányt megbuktató obstrukció vezetésében. 1905-ben a képviselőház elnökévé választották. Az önálló Nemzeti Bank követelésében éles ellentétbe került a párt Kossuth által vezetett csoportjával és 1909ben lemondott a házelnökségről. Ezt követően a polgári radikálisokkal és a szociáldemokratákkal együttműködve lépett

Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. – Gödöllő, 1996. január 7. ) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára. 1956-ban a forradalom alatt a posztján maradt. Az újságíróknak megtiltotta, hogy az eseményekről tudósítsanak, az Észak-Magyarország című lap fejlécéről a Kossuth-címert is eltávolíttatta. 1988-ban Kádár Jánost követte az MSZMP főtitkári székében, amely véget vetett a jó időben jó helyen lenni korszakának. Népszerűtlen miniszterelnök volt egy nehéz időszakban. Amerikai útján kívül egyetlen jelentős külpolitikai kezdeményezése Aradon tartott találkozója volt Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezetővel, amit akkor és azóta is egyöntetűen súlyos kudarcnak tartanak. Miniszterelnöksége idején vezették be a személyi jövedelemadót. 30.000,120., KÁLLAY Miklós: A magyar nép nagy viharban - - miniszterelnök kilenc beszéde. Bp., 1942. (Ny.: Athenaeum.) 1 t. (portré) 80 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban.

16

Kállay Miklós (Nagyhalász, 1887. – New York, 1967.) jogász, politikus, főszolgabíró, főispán. 1931-ben országgyűlési képviselő kormánypárti programmal. 1932. október 1-től 1935. január 9-ig a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere. 1936-tól 1942-ig az Országos Öntözési Hivatal elnöke. 1942. március 9-én Horthy Miklós Bárdossy László helyére miniszterelnöknek nevezte ki. 1944. március 19-én, miután a németek megszállták az országot, menedékjogot kért a török követségen, majd ezt önként elhagyta, mire a németek elfogták, később koncentrációs táborban őrizték. 1945 után Olaszországban, majd 1951-ben az USA-ban telepedett le. 12.000,121., KOSSUTH Ferencz: - - harmincz parlamenti beszéde Életrajzi adatokkal kiséri Hentaller Lajos. A beszédeket sajtó alá rendezte Szatmári Mór. Bp., 1906. Kunossy, Szilágyi és Tsa. 302 p. 1 sztl.lev. számos szövegközti képpel. Egyetlen kiadás! Kiadói dombornyomással illusztrált egészvászon kötésben.

123., SZILÁGYI Dezső beszédei I-IV. Szerkesztik: Dr. Fayer Gyula és Vikár Béla. I. Közös ügyek. Közös egyetértéssel czélszerűbben elintézhető ügyek. - A keleti kérdés. A Tisza-Széll-féle kiegyezés. II. Az egyházpolitika. III. Közös ügyek és rokon tárgyak. IV. - - Ferencz Ferdinánd főherczeg házassági nyilatkozata. Bp., 1906-13. Athenaeum. (1.) 1 t. XX. 428 p. (2.) XV. 480 p. (3.) XII. 490 p. (4.) XII. 386 p. Egyetlen kiadás! Mind a 4 kötet kiadói gerincén aranyozott, egészvászon kötésben. (4 db.) Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840 – Bp., 1901) politikus, ügyvéd, egyetemi tanár (politika, büntetőjog) igazságügy miniszter, az MTA tagja, Deák-párti, a pártfúzió után 1875-ben szabadelvű párti képviselő. 1877-ben a vámkérdés miatt kilépett a szabadelvű pártból és az egyesült ellenzék egyik vezéralakja lett. 1886-ban kivált az ellenzékből, 1889-ben újból a Szabadelvű Párt tagja. 1889. ápr. 9. – 1895. jan. 15. között igazságügy miniszter Tisza Kálmán, Szapáry Gyula és a Wekerle Sándor kormányban. 1895 – 98 között a képviselőház elnöke. Igazságügy miniszterségére a kodifikációs tevékenység a legjellemzőbb, több polgári jellegű törvényalkotás fűződik nevéhez. Előkészítette a büntető perrendtartást, amelyet már utóda alatt fogadtak el (1896: XXXVI. tc.). Megkezdte a polgári törvénykönyv kodifikációját, előkészítette az anyagi büntetőjog reformját. Rendkívül heves politikai harcok, a király és a klérus ellenzése ellenére is sikerült megszavaztatnia az ún. vallásügyi törvényeket, amelyek a polgári liberális körök törekvéseit fejezték ki (1894. évi XXXI. tc. a házassági jogról, 1894. évi XXXII. tc. a gyermek vallásáról, 1894. évi XXXIII. tc. az állami anyakönyvezésről). 48.000,124., TELEKI Pál, Dr.: - - országgyűlési beszédei I-II. I. kötet: 1917-1938. II. kötet 1938-1941. Sajtó alá rendezte: Papp Antal. Bp., (1944.) Studium. (1.) VIII. 403 p. (2.) VIII. 456 p. Egyetlen kiadás! Kiadó illusztrált papírborítóban. (2 db.)

Kossuth Ferenc (Pest, 1841. – Bp., 1914.) dualizmus kori politikus, mérnök, miniszter, Kossuth Lajos idősebb fia. A szabadságharc bukása után európai hírnevet szerzett a vasút- és hídépítés, valamint az alagútfúrás terén. Részt vett az emigráció politikai és publicisztikai tevékenységében is. 1859-től a Magyar Nemzeti Igazgatóság titkára. 1894-ben hazakísérte atyja holttestét, s véglegesen hazaköltözött. 1895-ben képviselővé választották; majd a Függetlenségi Párt elnöke lett. A Wekerlekormányban 1906. ápr.ilis8-től 1910. január 17-ig kereskedelmi miniszter. 1907-ben megújította a vám- és kereskedelmi szerződést Ausztriával. Mikor 1909-ben a Függetlenségi Párt két táborra szakadt, kisebbségben maradt Justh Gyulával szemben. A Wekerle-kormány lemondása után Apponyi Alberttel együtt a Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt vezetője. A két Függetlenségi Párt egyesülésekor az egyre többet betegeskedő ~ már csak az egyik elnöki tisztet vállalta. Kiadta atyja iratainak egy részét. (Bp., 1908). 12.000,122., PASZLAVSZKY Sándor: A kath. főpapok- és főuraknak a középiskolai törvényjavaslat felsőházi tárgyalása alkalmával mondott beszédei . 1883. Bp., 1885. Szüts és Társa Kath. Kk. – Ny.: „Hunyadi Mátyás”. XLIII. 157 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Többek között Ipolyi Arnold, Trefort Ágoston, Gróf Zichy Nándor… beszédei. Nagyon ritka!

Teleki Pál, gróf (Bp., 1879. – Bp., 1941.) politikus, miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja, 1915-től 1918-ig alkotmánypárti képviselő, 1909 – 1913 közt a Földrajzi Intézet igazgatója. A Magyar Földrajzi Társaságnak 1910-től 1923- ig főtitkára, majd alelnöke. 1918 – 19-ben a Területvédő Liga elnöke, majd a Bécsben szervezkedett (Antibolsevista Komité), utána a Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső szegedi kormányában kultusz-, ill. külügyminiszter (1919. május 3-tól augusztus 12- ig). A béke előkészítő iroda tudományos osztályának vezetője, a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar delegáció tagja. 1920. április 19- től a Simonyi-Semadam-kormány külügyminisztere, július 19-től 1921. április 13-ig miniszterelnök (1920. szeptember 22-ig külügyminiszter is). Ratifikáltatta a trianoni békét, fellépett a különítmények garázdálkodása ellen, meghozatta a zsidóellenes „numerus clausus” törvényt.

Paszlavszky Sándor, (Deregnyő, 1850. - Budapest, 1899), római katolikus plébános, aki „szabad idejét pedig az irodalommal való foglalkozásra fordította, melyet már, a papnevelő intézetben fennálló magyar egyházirodalmi iskola vezetését viselve, gyakorolt”. 1878-tól 1886-ig püspöki engedéllyel vásonkeői gróf Zichy Rezső gyermekeinek a nevelője. Rendkívül sokoldalú, terjedelmes munkásságot fejtett ki, de csak ez az egy jogi munkája ismert. 15.000,-

17

Az első királypuccs után lemondott. A Keresztény Nemzeti Liga, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a Menekültügyi Hivatal elnöke. 1922 – 23-ban országos főcserkész, de a továbbiakban is a magyar cserkészmozgalom reprezentáns irányítója. 1920 – 21-ben nemzetgyűlési, 1922 – 26-ban országgyűlési képviselő pártonkívüli programmal; 1926-ban belépett a kormánypártba. 1927-től 1938-ig felsőházi tag, majd ismét képviselő. Az 1925-ben kirobbant frankhamisítási botrány egyik szereplője. A nemzeti propaganda ellenőrzésére kinevezett kormánybiztos, a Szociográfiai Intézet és Államtudományi Intézet alapítója (1926), a Magyar Revíziós Liga megteremtője (1927). 1938. május 14-től vallás- és közoktatásügyi miniszter Imrédy kormányában. 1938-ban egyik vezetője a komáromi cseh-magyar tárgyalásokon a magyar delegációnak; előkészítője az első revíziós eredménynek. 1939. február 16-tól 1941. április 3-ig másodízben miniszterelnök. Csatlakozott az antikomintern paktumhoz, végrehajtotta Magyarország kilépését a Népszövetségből. Meghozatta a második zsidótörvényt s egy mérsékelt földreformtörvényt. Jugoszláviával örökbarátsági szerződést kötött semlegesítése céljából, majd öngyilkos lett. 24.000,125., TISZA István: Küzdelem a parlamentarizmusért. Gróf --- beszédei Bp., 1904. Athenaeum. 110 p. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban.

126., VÁZSONYI Vilmos: - - beszédei és írásai I-II. Bp., 1927. Orsz. Vázsonyi-Emlékbizotság. (1.) 1 t. 568 p. (2.) 1 t. 558 p. Egyetlen kiadás! Mind a két kötet, gerincén aranyozott, kiadói félbőr kötésben. Vázsonyi Vilmos, Weiszfeld (Sümeg, 1868 – Baden, 1926) jogász, ügyvéd, miniszter, polgári liberális, legitimista politikus. 1894-ben megalapította a Demokratikus Kört, s még ugyanebben az évben bekerült Budapest törvényhatóságába. 1901-ben demokrata párti programmal országgyűlési képviselővé választották. 1904-ben a vasutassztrájk idején vezette a sztrájkolók és a kormány közötti tárgyalásokat, majd a perbe fogott vasutasok védőügyvédje volt. Mint ügyvéd sikert aratott a Polónyi-Lengyel Zoltán-féle sajtóperben, majd a Lukács-féle panamaperben is. 1917. június 15-től augusztus 18ig az Eszterházy-, majd 1918. január 25-től május 8-ig igazságügy miniszter a második Wekerle-kormányban, közben választójogi miniszter. Élesen fellépett a megélénkülő háborúellenes forradalmi mozgalmak ellen, ellenezte a forradalmi Oroszországgal való békekötést. Választójogi törvényjavaslata védte az uralkodó körök érdekeit. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom napján emigrált s csak a proletárdiktatúra bukása után tért vissza Magyarországra. Nemzeti Demokrata Polgári Párt néven (Gál Jenővel együtt) újjászervezett pártjával a legitimistákat támogatta. Tevékenyen részt vett az 1924-ben alakuló, a baloldali ellenzék egy részét összefogó Demokrata Blokk létrehozásában és működésében. A frankhamisítási ügy parlamenti tárgyalásán a kisebbségi vélemény egyik szerkesztője volt. Emiatt súlyos támadások érték a szélsőséges soviniszta, nacionalista körök részéről. 30.000,127., EÖTVÖS József, B.: - - beszédei I-II. I. 1840-1867., II. 1867-1870. Hozzá tartozik: (III.) Emlék és ünnepi beszédei. Bp., 1886. Ráth M. (1.) 1 sztl.lev. IV. 456 p. (2.) VI. 369 p. (3.) 3 sztl.lev. 393 p. Kiadói díszesen aranyozott, illusztrált, festett (Gottermayer) egészvászon díszkötésben, körben festett lapszéllel. (3 db.) A mű tartalmazza a szerző politikai működésének teljes lenyomatát, az országgyűlés ülésein mondott élvezetes beszédeit és a híres beszédét a válaszfelirati vitában, a zsidók emancipációjáról, a népiskolai és közoktatási törvény tárgyában, a kiegyezésről.

Tisza István gróf (Geszt, 1861. ápr. 22. – Bp., 1918. okt. 31.) politikus, miniszterelnök, az MTA tiszteletbeli tagja, Tisza Kálmán fia. 1886-tól szabadelvű párti programmal képviselő. Már politikai pályája kezdetén felismerte, hogy a Monarchia előbb utóbb válságba, háborús konfliktusba keveredik és az erre való felkészülést sürgette. 1906-ban feloszlatta a Szabadelvű Pártot és visszavonult a közvetlen politikai tevékenységtől. 1910ig csak a főrendiház működésében vett részt. 1910. február 19én régi szabadelvű párti híveire támaszkodva megalapította a Nemzeti Munkapártot, amely a választáson nagy győzelmet aratott. Herczeg Ferenccel együtt indította 1911-ben a Magyar Figyelő c. politikai lapot. 1912. május 22-én az a képviselőház elnökévé választották. Megbízatása másnap a korszak legnagyobb, „vérvörös csütörtök” néven ismert munkásmegmozdulását, sztrájkok sorát váltotta ki, június 7-én Kovács Gyula képviselő a parlamentben sikertelen revolveres merényletet kísérelt meg ellene. Megszavaztatta a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket, a hadiszolgáltatásokat tartalmazó törvényeket. 1913. jún. 10-én kezdődő második miniszterelnökségére a közvetlen háborús készülődés jegyében került sor. A szarajevói merénylet után a háború megindítása ellen foglalt állást. Háborús politikáját a német szövetséghez való ragaszkodás, a belső gazdasági és politikai erőknek a háború szolgálatába állítása jellemezte. 1917. május 23-án kénytelen volt beadni lemondását, pártjának vezetéséről azonban nem mondott le. 1918. október 31-én fegyveres katonák mint a háború és a régi rendszer egyik legfőbb megszemélyesítőjét; a demokratikus átalakulás ellenségét budapesti lakásán agyonlőtték. 12.000,-

Eötvös József, báró (Buda, 1813. – Pest, 1871.) Jogász, ügyvéd, királyi táblabíró, író, költő, reformpolitikus, államférfi, a magyar realista regényírás első nagy mestere, az MTA tagja, de zenei tanulmányokat is folytatott: fuvolázott és komponált. Politikai fellépése az 1832–36-i országgyűléshez fűződik. A főrendi tábla liberális ellenzékéhez tartozott. 1840-ben Szalay Lászlóval együtt szerkesztette a Budapesti Szemlét. Kossuth és Széchenyi vitájában Kossuthot védte, bár sohasem volt vele azonos állásponton. Szorgalmazta a börtönviszonyok megjavítását, a hasznos ismereteket terjesztő társaságokat. Az 1843–44–i országgyűlésen, mint a centralista ellenzék vezetője, harcolt a

18

polgári reformok érdekében. Politikai gondolatait 1844-től a Pesti Hírlapba írt cikkeiben fejtette ki. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében, születtek meg nagy regényei, a magyar kritikai realizmus kiemelkedő alkotásai: A falu jegyzője (1845); Magyarország 1519-ben (1847). 1848-ban az első felelős minisztériumban ő kapta a vallás- és nevelésügyi tárcát (1848. április 7.–1848. szeptember 11.). 1848 őszén családjával együtt Münchenbe menekült, amire a forradalomtól való félelme s az a felfogása késztette, hogy Magyarországot nem szabad kiszakítani a Habsburg birodalomból. 1853-ban hazatért Budára. 1855-től tevékenyen részt vett az MTA (másodelnök 1856-tól, elnök 1866-tól) és a Kisfaludy Társaság életében (tag 1838, elnök 1848-tól 1867-ig). 1861-ben országgyűlési képviselő. 1865-ben megalapította a Politikai Hetilapot, 1867-ben Deákhoz csatlakozott; újból vallás- és közoktatásügyi miniszter lett (1867. február 20.–1871. február), és megalkotta az általános és kötelező népoktatásról és a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt. A jobbágyság felszabadításáért, Magyarország demokratikus átalakulásáért következetesen küzdött a reformkorban. Szépirodalmi munkássága szorosan kapcsolódik politikai eszméihez. Az író társadalmi hivatását hirdette. Elsőnek ábrázolta hitelesen Magyarországon egy korszak társadalmi ellentéteit, figyelmeztetésül arra, hogy milyen veszedelem származhat abból, ha a nép jogait eltiporják. 36.000,-

131., BARY József: A Tiszaeszlári bűnper - -vizsgálóbíró emlékiratai. Bp. 1944. Magyar Élet. 848 p. Ötödik kiadás. Kiadói félvászon kötésben. 1932. április 1-én volt ötven esztendeje annak, hogy egy Tisza menti faluban, Tiszaeszláron, nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter, 15 éves parasztleányka, kinek neve csakhamar az egész világsajtót bejárta, s az egész művelt világ érdeklődését az addig ismeretlen kis falu felé irányította. Eltűnése arra a napra esett, midőn a tiszaeszlári zsidók új hitközségi metszőt választottak és e célból több idegen zsidó fordult meg a községben. Csakhamar felmerült a gyanú, hogy a leánykát idegen zsidók tüntették el, és megindult a tiszaeszlári bűnper, amely másfél éven át a legnagyobb izgalomban tartotta az országot, és naponta foglalkoztatta a világsajtót is. Bűnper sem azelőtt, sem azóta nem keltett nagyobb izgalmat és érdeklődést nemcsak Magyarországon, hanem - a Dreyfus ügy kivételével – világszerte sem. A nyolcvanas évek legnagyobb eseménye volt ez a bűnper, nemcsak bűnügyi, hanem politikai és társadalmi vonatkozásaiban is, és ennek folyamán és ennek eredményeként indult meg az a nagy antiszemita mozgalom, amely az ország határain is túlterjedt és egészen a nyolcvanas évek végéig tartott. 12.000,132., EÖTVÖS Károly: A nagy per mely ezer éve folyik még sincs vége I-III. Bp., én. Révai. (1.) 1 sztl.lev. 333 p. 1 sztl.lev. (2.) 1 sztl.lev. 332p. (3.) 1 sztl.lev. 323 p. Ötödik kiadás. Kiadói papírborítóban, fel-, és körülvágatlan példány. (3 db.)

*** HÍRES PEREK, PERBESZÉDEK 128., ÁBRAHÁM Ferenc és Kussinszky Endre: A Bárdossy Per I-II. füzet 1. A vád. - 2. A tárgyalás és az ítélet. Bp., 1945. Hiradó könyvtár. (1.) 31 p. (2.) 63 p. Egyetlen kiadás! Mind két füzet fűzve. (2 db.)

A nagy per az egyik főműve, amelyben az 1883-as tiszaeszlári gyilkosság és az azt követő per eseményeit írja le – természetesen a saját szemszögéből. 15.000,133., FÁBIÁN Béla, Dr.: A Désy – Lukács pör Előszóval ellátta Andrássy Gyula gróf. Bp., én. Dick Manó. XII. 227 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

8.000,129., ÁBRAHÁM Ferenc és Kussinszky Endre: A Szálasi-per - A vád, a vallomások és az ítélet. Szálasi, Szöllősi, Csia, Gera, Vajna, Beregfy, Kemény bűnügyeinek főtárgyalása és az ítélet. /Ítél a történelem/ Bp., 1945. Hiradó Könyvtár. 191 p. Kiadói rajzos papírborítóban. 8.000,130., BALASSA Ármin Dr.: Védőbeszéd, Haverda Mária érdekében elmondotta a budapesti esküdtbiróság előtt 1910. október 11-én- -. Szeged, 1910. Dugonics-ny. 69 p. Egyetlen kiadás! Korabeli papírborítóban. Cseres Tibor könyvtárából.

A per lényege röviden az, hogy Désy Zoltán 1912. szeptember 18-án a Sas-körben tartott ifjúsági gyűlésen „megvádolta a munkapártot azzal, hogy lopott pénzen került a parlamentbe, hogy a munkapárt és a kormány egyik erkölcsi alapja a lopás, Lukács László pedig Európa legnagyobb panamistája. Ezt a beszédet inkriminálta a királyi ügyészség, de csudálatos módon a beszédnek csak azt a részét, mely Lukács Lászlót vádolja meg azzal, hogy Európa legnagyobb panamistája. Azt, hogy a munkapárt lopott pénzen került a parlamentbe, hogy a munkapárt és a kormány egyik erkölcsi alapja a lopás, ezeket nem találta olyan tényállításoknak, melyek miatt vád emelendő és emelhető lett volna”. 12.000,-

Balassa Ármin (Hódmezővásárhely, 1861. – Szeged, 1924. ) ügyvéd, író, újságíró. 1902-ben megindította a Szeged és Vidéke c. napilapot. Tárcái és cikkei hódmezővásárhelyi és szegedi lapokban jelentek meg. Több színdarabot írt, népdalokat is szerzett. 12.000,-

19

„Az ítélet nem jogerős … Milyen sokszor hallottam az izgalmaktól túlfűtött tárgyalótermekben a hidegen csengő végszavakat, amelyek hol életek felemelkedését, hol sorsok bukását jelentették. Esztendők során át ezer és ezer bírósági tárgyalás történetét, ezer és ezer ítélet körülményeit – előzményeit és utórezgését – gyűjtöttem össze. Pontosan, hivatásszerű hűséggel jegyeztem fel a vád, a védelem és az igazságtevő bíró szavait az újságok hasábjain. De nem fértek bele a tiszavirágéletű napi tudósítás kereteibe, mert sokkal mélyebbek, bonyolultabbak és elrejtettebbek, semhogy a rideg tények területén fel lehetne ismerni őket. Végighallgattam a tárgyalásokat, amelyek a könyv lapjain most újra életre kelnek” – írja a szerző a könyve előszavában. 12.000,138., PONGRÁCZ Bálint: Igazságszolgáltatás Magyarországon (Három per története.) Rozsnyó, 1887. Szerző. – Ny.: Kovács Mihály kny. 2 sztl.lev. 112 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „A honattyáknak kedveskedik a kiadó" szerzői ajánlással!

134., FÉNYES László védőbeszéde a Tisza-perben - A forradalom okai és a Tisza-bünper vádja. Bp., 1922. Löblovitz Andor. 131 p. Későbbi gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. Fényes László (Éradony, 1871 – New York, 1944) újságíró. Gyógyszerésznek, majd mérnöknek készült, de 1894-től újságíró, 1910-től Az Est munkatársa lett. 1917-ben Nyíregyházán képviselővé választották. Pártonkívüli volt, de közel állt a polgári radikálisokhoz és a Károlyi-párthoz. Riportjait nem csak művészi forma, emberi - politikai bátorság is jellemezte. 1918 októberében a Nemzeti Tanács tagja és a nemzetőrség kormánybiztosa. 1919 végén nyílt levélben tiltakozott a fehérterror embertelenségei ellen, ezért a Tisza István meggyilkolásában való bűnrészesség ürügyével vád alá helyezték. 1921-ben bizonyítékok hiányában felmentették. Ezután a Népszava munkatársaként folytatta a Horthy-rendszer leleplezését, újabb sajtópere elől azonban 1926-ban kénytelen volt Bécsbe emigrálni. 1934-ben az osztrák fasizmus előretörése miatt Pozsonyban telepedett le, Csehszlovákia német megszállása után, 1938-ban Franciaországba, onnan 1940-ben az USA-ba menekült. 12.000,135., HUBERT Gusztáv, Dr. - Müller Viktor, Dr.: Perbeszédek gyűjteménye II. Válogatott vád és védőbeszédek. Bp., 1929. Tisza Testvérek. 425 p. 1 szt.lev. Későbbi, aranyozott címkével ellátott, bordázott gerincű félbőr kötésben.

A szerzőről Szinnyei csupán annyit tud, hogy közbirtokos volt Bodva-Lenkén és 73 éves korában írta (!) tételünket, ami az egyetlen munkája. Nagyon tanulságos olvasmány, a XXI. század jogászai számára! A szerző 3 konkrét per ismertetése által bemutatja a XIX. századi magyarországi „igazságszolgaltatás” működését. Az olvasás során a múlt és a jelen között számtalan hasonlóságot lehet felfedezni. 18.000,139., RÉDEI József: Magyar tragédia száz év előtt Lovassy László pere és rabságának titkos iratai. Bp., 1938. Századunk. 165 l. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói félvászon kötésben. 8.000,140., A Révai-Franklin per Bp., 1912. Révai T. 234 p. 1 szt.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a könyvtestbe kötve.

Néhány beszéd ízelítőül: A nagy magyar per legnagyobb ügyvédjének védőbeszéde (Apponyi Albert gróf nagy beszéde a Népszövetség 1927 szeptember 8-án megtartott genfi ülésén a magyar-román optonáns pörben); Finkey Ferenc koronaügyészhelyettes beszéde a kir. Curián a Kacziány ügyben 1925. március 4.; Désy-Lukács per (Dr. Vázsonyi Vilmos beszéde a Désy-Lukács perben Désy Zoltán védelmében); Dr. Baumfeld Lajos védőbeszéde a dánosi cigányperben Kolompár Balog Tuta védelmében … stb. 30.000,136., LUKINICH Imre, Dr.: II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története 1701 (Különlenyomat az Archivum Rákóczianum I. osztály XI. kötetéből) Bp., 1935., MTA. 1 t. (II. Rákóczi Ferenc arcképe) 143 l. Egyetlen kiadás! Későbbi gerincén aranyozott félbőr kötésben, a kiadói papírborító a kötéstáblára ragasztva. 12.000,137., MÁTRAI Sándor: Az ítélet nem jogerős… (Bp., 1943.) „Mundus”. 654 p. 5 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói egészvászon kötésben.

A könyv a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaságnak a Franklin – Társulat elleni, egy szállítási szerződésből kifolyó, a tőzsdebíróságon letárgyalt perének anyagát tartalmazza a bíróság megalakulásától az ítélet kihirdetéséig bezárólag rendkívül részletesen. A tőzsdebíráskodás teljes területét felölelő, jogi kordokumentum. 12.000,141., ROSADI, Giovanni: Jézus pöre (Bp.), én. Révai. 384 l. Egyetlen kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. A szerző kiváló toscanai író, a firenzei fórum messze híres büntetőjogásza, „aki a büntetőjogász szemével nézi a Jézus-pör világtörténelmi eseményét s a kitűnő író alkotó zsenialitásával

20

rekonstruálja a kereszténység kezdeteit s e bűnper tárgyalásának lefolyását. Végső következtetése az, hogy Jézus keresztre feszítése nem egyéb, mint egyszerű politikai gyilkosság, melynél a mózesi törvény szigorú rendelkezéseit éppúgy felrúgták a csodálatos próféta s az új rabbi elvakult ellenségei, mint a római perrendtartás alapvető elveit az a hitvány helytartó, aki a római törvény és méltóság reprezentánsa volt 29-ben Jeruzsálem városában.” 12.000,142., STILLER Mór, Dr.: Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben 1870-1880 Bevezetésül: Törvényszéki szónoklatunk és ügyvédségünk. Bp., 1881. Pfeifer F. 2 sztl.lev. 240 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Későbbi kissé kopottas, gerincén bordázott félbőr kötésben. „Kedves Wellisch Alfréd jogoronznak szíves üdvözlettel…” dedikált példány! Wellisch Alfréd műépítész könyvtárából.

144., UJLAKI Géza dr.: Ágoston Péter dr. védelme Bp., 1920. (Ny.: Buzárovits G., Esztergom.) 99 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 12.000,145., (VÁMBÉRY): A Rákosi per Vád – védelem –ítélet. Vámbéry Rusztem előszavával. Bp. 1935. (Vikrória Ny.) 158 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,146., A „Viharsarok” a bíróság előtt - Féja Géza pere. A Bp-i Kir. Büntetőtörvényszék 1937 okt. 14-én tartott főtárgyalásának gyorsírói feljegyzések alapján készült teljes szövege. (Bp., 1937.) Márciusi Front. 47 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban.

Wellisch Alfréd a nagy fellendülésének idején egy sorozat bérházat és villát tervezett. Legismertebbek voltak a maga korában: az állami főgimnázium a Tavasz mező utcában, a Vilma királynő úti Izraelita Fiúárvaház, az Izraelita kórház több pavilonja.

Féja Gézát a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző, sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntette és az 1921. évi III. tc. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző, sajtó útján elkövetett a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség címén azzal vádolta meg, hogy a „Viharsarok” című könyvében a munkásosztályt a munkaadó és a Földbirtokos osztály elleni gyűlöletre izgatta és olyan valótlan tényeket állított, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülését csorbítsák és hitelét sértsék. 8.000,147., BIRÁNYI Ákos: Bocarmé-per, vagyis Gróf Bocarmé és nője mérgezési története Pesten, 1851. Ny.: Lukács Lászlónál. 3 sztl.lev. 178 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott (vörös) félbőr kötésben. Rendkívül ritka! 36.000,-

Stiller Mór (Miskolc, 1842 – Bp., 1917) ügyvéd, jogi író, neves kereskedelmi jogász, a Jog c. szaklap alapítója. Ügyvédi pályája első éveiben csaknem kizárólag sajtó- és bűnügyekkel foglalkozott és a 70-es éveknek csaknem minden nagyobb sajtó- és bűnügyében, mint védő szerepelt. Ügyvédsége későbbi éveiben a kereskedelmi jogot tette tanulmányai tárgyává és a vasúti, biztosítási, bizományos és részvényjog köréből számos dolgozata jelent meg a szaklapokban. 1871-től az ügyvédvizsgáló-bizottság és az ügyvédi kamara megalakulása után a választmány tagja. Zsidó egyházának ügyeivel is sűrűn foglalkozott, és úgy a budapesti zsidó egyházközség választmányának, mint a magyar izraelita irodalmi társaságnak egyik igazgató tagja volt. Cikkei az Ország Tükrében, Jogtudományi Közlönyben, a Magyar Themisben és a Magyar Pénzügyben jelentek meg. 30.000,143., SZALAY Jeromos: Igazságok Magyarország körül – A magyar pör II. kötet Magyarország megcsonkítása. Trianon – Párizs – 1956. (Párizs, 1960.) Collection Danubia. 237 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. Ritka emigráns kiadás!

*** 148., HOFFMANN Pál: A római magánjog rendszere mai érvényében vagyis pandekták alapvonalai Pest, 1868. Heckenast G. 440 p. Átdolgozott és bővített harmadik kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A szennylapon Pilinszky Ferencz egykori (1885.) joghallgató autográf névbejegyzése. Tételünk egy egyik fő műve! Hoffmann Pál (Nagymarton, 1830. – Sopron, 1907.) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, a római jog egyik első magyar nyelvű hazai művelője. 1865-től szabadelvű párti országgyűlési képviselő. Mint jogbölcselő az észjogi irányzattal harcoló tiszta jogtörténeti felfogást képviselte. Önálló részletkutatások nélkül – főleg Arndt, Puchta és Kuntze műveit követve – római jogi tankönyveket írt, lefordította Justinianus Institutióit. Részt vett a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban. 24.000,-

Szalay Jeromos (Nóráp, 1896. – Párizs, 1964.) pap, benedekrendi szerzetes, irodalomtörténész, nyelvész, a Pápa és Vidéke c. hetilap szerkesztője. 1943-ban Párizsban telepedett le, ahol a párizsi magyarok lelkésze (1943–53) és franciaországi magyar főlelkész (1943–64) volt. Francia nyelvtanáért elnyerte a Francia Akadémia jutalomdíját (1928). 12.000,-

21

Későbbi félvászon kötésben, az első kötet kiadói papírborítója a kötéstáblára ragasztva, a második kötet borítója a könyvtestbe kötve. (egybekötve)

149., HOLUB József: Néhány kérdés a leánynegyed köréből Bp., 1936. (Ny.: Főiskolai kny, Pápa.) 47 p. Egyetlen kiadás! Későbbi félvászon kötésben. Tételünk az első megjelent műve és egyben főműveinek egyike!

Horváth Jenő (1881-1950) diplomáciatörténész, külpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető igazgatója. Tudományos és gyakorlati politikai munkásságának tengelyében a Duna menti népek sorsközösségének tanulmányozása, a Trianoni tragédiához vezető út és annak feldolgozása állott. 1945 után minden műve indexre került és gyakorlatilag hozzáférhetetlenné vált. 15.000,154., HORVÁTH Jenő: Magyar diplomácia A magyar állam külpolitikai összeköttetései a bécsi végzésektől a kettős monarchia felbomlásáig 1815-1918 Bp., 1928. Pfeifer F. 4 sztl.lev. 202 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Későbbi félvászon kötésben. „Tisztelete jeléül a szerző” dedikált példány! Tételünk, amit még az MTA is jutalomban részesített, egyik főműve! 18.000,155., HORVÁTH Jenő: Magyar diplomácia, magyar diplomaták A magy külpolitika századai. Bp., (1941.) Szent István-T. 445 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 8.000,156., HUF József: A magyar telekkönyvi rendtartás gyakorlati használatra Bp., 1898. Politzer Zs. XII. 452 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Nyomtatásban ez az egyetlen önálló munkája jelent meg. Ritka!

Holub József (Alsókubin, 1885. – Pécs, 1962.) történész, egyetemi tanár, államtudományi doktor, az MTA tagja, 1909-től 1923-ig az MNM kézirattárának őre. Elkészítette Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Hungaricis libri XXXIV. c. munkájának kritikai kiadását (kéziratban az MTA könyvtárában). 8.000,150., HÓMAN Bálint: Magyar sors – magyar hivatás Múlt és jövő. Bp., 1942. Athenaeum. 4 sztl.lev. 307 p. Kiadói papírborítóban. 10.000,151., HOROVITZ Simon, Dr.: A magyar büntetőjog rendszeres tan- és kézikönyve különös tekintettel a gyakorlati életre. Általános rész. Kassa, 1891. Kocziányi és Vitéz. 6 sztl.lev. 372 p. VI. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás! A könyvtestbe ragasztva: Horovitz Simon, Dr.: Adalékok büntetési rendszerünkhöz Különlenyomat a Jogi Szemle 15. számából. (Bp., 1893. Jogi Szemle.) 14 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kiadói papírborítók a könyvtestbe kötve. A fő mű címlapján „Szeretve tisztelt kartársamnak volt tanítványomnak Tek. Dr. Horváth Ödön úrnak…” dedikált példány! A kötet szerzője egykor köz- és váltóügyvéd és az Eperjesi Jogakadémián a római jog és büntetőjog tanára. 24.000,152., HORVÁTH Barna: Bevezetés a jogtudományba Szeged, 1932. Szeged Városi Ny. 149 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban.

Huf József (Lajta-Ujfalu, 1831. - ?, ?), bíró, főügyész helyettes, szolgabíró, majd ügyvéd Sopronban. 12.000,157., HUSZÁR Ferenc, Dr.: A magyar alkotmány története a szatmári békétől napjainkig Pécsett, 1913. Ny. Wessely és Horváth. 192 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. „Kiváló tisztelettel a szerző” dedikált példány! 15.000,-

Horváth Barna (Bp., 1896. – New York, 1973.) jogfilozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1948-tól az USA-ban élt. 19501956 között New York-ban a politikatudomány, a nemzetközi jog és a jogelmélet tanára a New School of Social Research egyetemi fakultásán. Zürichben (1948, 1964), Bécsben, Berlinben (1962), Freiburgban (1964), Koppenhágában és Genfben (1966) tanított. Az újkantiánus jogbölcselet képviselője. Elsősorban jogelmélettel, jogfilozófiával, jogszociológiával foglalkozott. 1952-ben az Académie Libre International des Sciences et des Arts (Párizs) tagja lett. 8.000,153., HORVÁTH Jenő: Diplomáciai történelem (I-II.) Bp., 1921. Szent István-T. (1.) 230 p. 1 sztl.lev. (2.) 249 p. 1 sztl.lev.

22

HUMOR A JOGBAN

164., POGÁNY József: Mosolygó közigazgatás Bp., 1934. Szerző. 172 p. számos szövegközti rajzzal, amelyek Mühlbeck Károly munkái. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. 8.000,165., SZÜLLŐ Géza: A T. Ház humora Kivonat a parlamenti naplókból. Bp., 1943. (Szeged Városi Ny.) 268 p. Egyetlen kiadás! Későbbi félbőr kötésben.

158., BÉKEFFI László: Közéleti tankönyv Ügyvédek, orvosok, diplomaták, politikusok, bankárok, pincérek, színészek, közgazdászok, ujságírók, dizőzök, rémhírterjesztők, stb., stb. részére. Bp., (1940.) Rózsavölgyi és Tsa. 224 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 8.000,159., (GUTHI Soma, Dr.), Gutius: Jeles firmák Humoros törvényszéki karczolatai. Bp., 1908. Adorján Testvérek. 96 p. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben.

Szüllő Géza (Bp., 1873. – Kisfalud, 1957.) nagybirtokos, politikus, az MTA tagja (1937 – 45). Jogi tanulmányainak befejezése után politikai pályára lépett, 1905-ben pártonkívüli, 1910-ben nemzeti munkapárti programmal képviselő. 1918ban, a forradalom kitörésekor visszavonult Pozsony környéki birtokára. A 20-as évek elején megalapította a magyar keresztényszocialista pártot, amely később Egyesült Felvidéki Magyar Párttá alakult át. Mint ennek a pártnak elnökét 1925ben beválasztották a prágai parlamentbe. Mindvégig nacionalista álláspontot képviselt. A bécsi döntés után 1938-tól a magyar felsőház tagja, a Foncičre Általános Biztosító Intézet alelnöke, a Leszámítoló- és Pénzváltóbank Rt., az Angol-Magyar Bank Rt. és több ipari vállalat igazgatósági tagja. 10.000,166., VIDOR Gyula: Meskó Zoltán vidám históriái – Elmondja a t. Ház folyosóján. Összegyűjtötte: - -. Rákosi Jenő előszavával. Bp., 1925. Légrády Ny. 128 p. számos szövegközti és egy egészoldalas címlaprajzzal, amelyek Szigethy István munkái. Egyetlen kiadás! Kiadói restaurált, rajzos papírborítóban, amely Szigethy munkája. 8.000,-

Újságírói és színpadi sikerei eltérítették Guthit az ügyvédi pályától, amelyen a fiatal Guthi doktort, mint Magyarország egyik legkitűnőbb jövendő kriminalistáját emlegették és Zsitvay Leó, a legkeményebb magyar bíró nem egyszer külön is aposztrofálta ítéleteiben a kezdő ügyvéd tehetséges védelmét. 8.000,160. (GUTHI Soma, Dr.), Gutius: A törvény nevében Humoros törvényszéki karczolatai. Bp., 1908. Adorján Testvérek. 96 p. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. 8.000,161., (GUTHI Soma, Dr.), Gutius: Nevető vádlottak Humoros törvényszéki karczolatai. Bp., 1908. Adorján Testvérek. 96 p. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. 8.000,162., KENEDI Géza: Anekdoták a magyar közéletből Bp., 1913. Athenaeum. 208 p. Kiadói rajzos papírborítóban, amely Guncser munkája. 8.000,163., LUCIÁN: Klasszikus bűnperek Bp., 1900. Politzer Zsigmond és Fia. 152 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

167., BAINVILLE, Jacques: Diktátorok Fordította: Havas József. Bp., én. Dante. 251 p. 2 sztl.lev. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Többek között bolsevista diktátorokkal.

A szerző – kinek személyét nem sikerült kideríteni – „nagyságos Eötvös Károly úrnak a magyar humor fővajdájának” ajánlja jelen munkáját, ami Dávid király-, Páris-, Medea-, Brutusz és társai-, Borgia Lukréczia és társai-, Margit és Dr. Fauszt-, Don Quijote- és Herosztratusz bűnperét, továbbá Szókratész bűnperének-, és a Shylock-per revízióját tartalmazza eléggé sajátos formában. A szerző a vádlottak által elkövetett cselekményt a Csemegi-kódex által minősíti és teszi a vád tárgyává, s a XIX. század fordulóján hatályos bűnvádi perrendtartás szabályai alapján folytatja le az eljárást, vádlottat, védőt, bírót, tanúkat felvonultatva. 12.000,-

8.000,168., BALOGH Arthur dr.: A társadalmi forradalom (Az anarkizmus.) Bp., 1894. „Vasúti Lapok”. 109 p. Egyetlen kiadás! Későbbi gerincén bordázott, címkével ellátott félbőr kötésben, a kiadói javított rajzos papírborító a könyvtestbe kötve. Ritka! 12.000,169., BENCS Zoltán, Dr.: A munka alkotmánya Olaszországban Carta del Lavoro. A fordítást átnézte, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta ---. Bp., én., Stádium. 163 p. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban.

*** IDEOLÓGIA A POLITIKÁBAN

23

174., GYILASZ, Milovan: Beszélgetések Sztálinnal Brüsszel, 1963. Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Int. 204 p. 2 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. 12.000,175., HASS, Eric: Mi a szocializmus? Válaszok a gyakran feladott kérdésekre. Angolból fordította: Vaszily Tivadar. New York, 1946. Munkás Kk. 46 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban. Nagyon ritka!

A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! Mussolini miniszterelnök beszéde az olasz képviselőházban; Rocco igazságügyminiszternek a képviselőházban tartott beszéde; Mussolini miniszter-elnök beszéde az olasz szenátusban; Rocco igazságügyminiszternek az olasz szenátusban tartott beszéde; A munka alkotmánya... 15.000,170., BÉRAUD, Henri: Mit láttam Moszkvában? Fordította: Orbók Attila. Bp., 1926. Pfeifer F. (Zeidler Testvérek). 237 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli egészvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka!

A szerző New York állam főügyésze, amerikai szocialista szenátor, aki három alkalommal is indult az elnökválasztáson. 8.000,176., HORVÁTH István: Az olasz politikai gondolkodás jellegzetességei Bp., 1943. Stádium. 87 p. Kiadói papírborítóban. 8.000,177., JÁSZI Oszkár: Mi a radikalizmus Bp., (1918.) Orsz. Polgári Radikális Párt. 20 p. Kiadói papírborítóban. 4.000,178., KIRCHNER Gyula: Hét hónap szovjetszolgálatban Bp., 1932. Dante. 164 p. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka!

Henri Béraud (Lyon, 1885 - Saint-Clément-des-Baleines, 1958) francia író és újságíró. A német megszállás után – bár a nácizmust elítélte - támogatta a Vichy kormányt (érdekes paradoxon), amiért Charles de Gaulle 1944-ben halálra ítélte, de életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták az ítéletet. 1950-ben szabadult egészségi állapotára való tekintettel. Kötelességem volt, hogy leleplezzem annak a gazdasági egyenlőségnek a csődjét, amit az októberi felkelőknek ígértek; el kell mondanom, hogy magában a proletárok fővárosának a szívében a szegények jobban szenvednek, mint bármely más pontján a világnak s kihívóbb a gazdagság és undorítóbb a konjuktúra - lovagok mohóbb étvágya” – így összegzi egy hónapos utazásának tapasztalatait a szerző. 12.000,171., BUZA Barna, Dénes Lajos, Fényes László, Nagy Vince, Rupert Rezső, Supka Géza, Szász Zoltán, Vámbéry Rusztem: Öt év múltán - A Károlyi-korszak előzményei és céljai. Bp., 1923. Dr. Nagy Vince. 221 p. 1 sztl.lev. Kiadói rajzos papírborítóban, amely Márffy Ödön munkája. 12.000,172., (CIANO, Gróf Galeazzo): Ciano naplója 1939-1943 - - olsz külügyminiszter, 1936-1943 teljes, rövidítés nélküli naplói. Szerk.: Hugh Gibson. Előszó: Sumner Welles. Fordította: Bányász György. (Bp., 1946.) Athenaeum. 538 p. 1 sztl.lev. Kiadói félvászon kötésben. Ciano 1936–1943-ig, letartóztatásáig olasz külügyminiszter volt. Mussolini kivégeztette. Felesége, Edda Ciano átszökött a svájci határon a napló kéziratával. A kötetet megjelenése után nem sokkal visszavonták, ezért kevés példány került forgalomba. 12.000,173., GABÁNYI János, Olysói: „Mártírjaink” Az „Őszrózsás” forradalom és a proletárdiktatúra áldozatainak meggyilkolása, lelki és testi megkínzása. Bp., én. Kiadóbizottság. 171 p. 8 t. (képek) Kiadói kopottas keménytáblás kötésben. A mártírhalált halt személyek névsorával. Rendkívül ritka! 15.000,-

„Ha átlépjük Szovjetoroszország határát, nemcsak más országba, más néphez és más szokások közé kerülünk, hanem oly világnézettel találjuk magunkat szemben, amely minden vonatkozásban tagadja mindazt, amit mi évszázadok tapasztalata alapján, mint legjobbat és legtökéletesebbet fogadtunk el életberendezkedésünk alapjául. A felületes szemlélő a kommunizmusban nem lát egyebet, csak a nincstelenség harcát a tőkével s új gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedés kifejlődését, holott mindezek csak részei az eddigi életfelfogások és életberendezések összességét alapjukban megrendítő törekvéseknek”- írja a szerző a könyve előszavában. 12.000,179., KORCSMÁROS Nándor: Forradalom és emigráció /Magyar bajok I./ Bp., 1923. Szerző. 181 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói rajzos papírborítóban, amely Balázsfy munkája. Dedikált példány! Tételünk az egyik fő műve! Korcsmáros Nándor (Siófok, 1883. – Bécs, 1959.) író, újságíró, A Tengerpart c. folyóirat társszerkesztője, az Útközben c.

24

kétnyelvű időszaki lap kiadója. A proletárdiktatúra bukása után letartóztatták (1919), kiszabadulása után Bécsben élt emigrációban. Hazatérése után budapesti napilapok munkatársa, a Magyar Újságírók Egyesületének elnöke. A német megszálláskor letartóztatták (1944). 1945 után fővárosi lapok munkatársa, majd hivatalnok. 1956-ban Ny-ra távozott, s emigráns lapokban cikkezett. 15.000,180., KOVRIG Béla: Korfordulón Bp., 1940. Kir. M. Egyetemi Ny. 371 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „A harmadik Róma és a Harmadik Birodalom Állama, Kereszténység és nemzeti szocializmus, Roosevelt új sáfárkodása, Magyar nacionalizmus…” Tételünk az egyik fő műve!

182., SZABÓ László, Dr.: Mi okozta az összeomlást és a forradalmakat? Hadvezérek, államférfiak és diplomaták emlékiratai nyomán. Bp., 1922. Athenaeum. 158 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. „E könyvben elénk áll Hindenburg és Ludendorff, Helfferich, Erzberger és Czernin és mindazok, akik sorsintézők voltak. E nagy emberekhez nem igen ér fel az elfogultságnak vagy éppen a tények hamis beállításának gyanúja, mert hiszen vallomásaikat tíz millióknak ellenőrzése alatt teszik meg, s ami ennél sokkal biztosabb ránk nézve: ők valamennyien egymás ellenőrzése alatt is állnak; ha milliókat és tíz milliókat lehetne is félrevezetni, de egy hadvezér és egy igazi államférfiú sem kockáztat meg a legnagyobb nyilvánosság előtt oly állítást, melyet a másik hadvezér vagy államférfiú valótlanságnak nyilváníthat. A vallomások jóhiszeműségéhez tehát nem fér kétség. Ha olvassuk e vallomásokat, meglepő egyetértést tapasztalunk a dolgok lényegében: azért vesztettük el a háborúk, mert gyengék voltunk, s oly körülmények között veszítettük el, hogy a vereség után logikusan, szükségszerűen forradalomnak kellett következnie” – írja a szerző. 12.000,183., UNGHVÁRY Sándor: Mit láttam az Andrássy-úti nyilasházban? A hungarizmus élete és bukása. Kaposvár, 1939. Új-Somony Ny. 104 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói rajzos (hungarista) papírborítóban. 15.000,184., WELTNER Jakab: Forradalom, bolsevizmus, emigráció Bp., 1929. Szerző. 317 p. 1 sztl.lev. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben, a színes, rajzos papírborító címlapja a könyvtestbe kötve. „Halász Ernő kollégámnak őszinte nagyrabecsüléssel 1929 XII/04 Weltner” – dedikált példány!

Kovrig Béla (Bp., 1900. – Milwaukee, USA, 1962.) jogász, politikus, egyetemi tanár, szociológus. 1923-ban Bethlen István miniszterelnök személyi titkára,majd az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) aligazgatója. Kidolgozta az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló 1928: 40. tc.-et. 1929-től az OTI c. igazgatója, igazgatási főosztályvezetője, majd Teleki Pál miniszterelnök megbízásából a lélektani hadviselést irányító V. osztályt vezette a miniszterelnökségen (1939–40), 1940–44-ben a kolozsvári tudományegyetem tanára, 1941–42-ben az egyetemi tanács elnöke, 1942–43-ban rektora volt. A II. világháború után Mindszenty esztergomi érsek bizalmasa. 1948-ban kivándorolt az USA-ba, ahol 1949–62-ben a milwaukee-i Marquette egyetemen a szociológia tanára volt. 12.000,181., OSSENDOWSKI (Ferdinand Antoni): Lenin I-II. Bp., én. Franklin-T. (1.) 286 p. 1 sztl.lev. (2.) 293 p. 1 sztl.lev. Egyetlen magyar kiadás! Kiadói félvászon kötésben. (2 db.) A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! Vlagyimir Iljics Uljanov ( Szimbirszk, 1870 – Gorkij, 1924) ügyvéd, orosz nemzetiségű szovjet államférfi. A Szovjetunió első vezetője, marxista gondolkodó, a leninizmus névadója. A „Lenin” név az egyik forradalmi álneve volt. Ennek eredetéről több elmélet is létezik; ő maga soha nem tisztázta, hogy miért választotta ezt a nevet. Valószínűleg a Léna folyóhoz van köze, ahogyan egy másik orosz marxista, Gregorij Plehanov álneve „Volgin” volt a Volga folyó alapján. Az elmélet alapján Lenin azért választotta a Léna folyót, mert hosszabb, és a Volgával ellenkező irányba folyik. A nyugati antikommunista irodalom gyakran „Nyikolaj Lenin” néven emlegeti, ami az eredeti álneve volt, azonban nem ezen a néven vált ismertté. Egy kutató Lenin apját is kétségbe vonja (aki szerint valójában Ivan Szidorovics Pokrovszkij, a család orvosa nemzette a későbbi politikust), ennek alapján apai neve is Ivanovics lenne, ahogyan egyébként a diplomájában is szerepel. Minden egyéb megtudható Leninről ebben a 2 kötetes, objektív, rendkívül olvasmányosan megírt életrajzból. 24.000,-

Weltner Jakab (Bp., 1873. – Bp., 1936.) újságíró, politikai író, eredetileg asztalossegéd. 1896-ban az SZDP vezetőségének tagja, majd 1898-tól központi titkára. 1909-ben a Népszava helyettes, 1918-ban felelős szerkesztője. 1918-ban, az októberi polgári forradalom alatt tagja volt a Nemzeti Tanácsnak és elnöke az újságíró-szakszervezetnek. Fellépett a KMP ellen, ellenezte a proletárdiktatúrát. 1919 – 1924 között emigrációban, Bécsben, Prágában és Amerikában élt, hazatérése után újból átvette a Népszava szerkesztését. 1931- től haláláig országgyűlési képviselő. Széles körű publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Lefordította Marx és Kautsky egy-egy munkáját. Tételünk az egyik fő műve! Halász Ernő újságíró társa, aki 1938-ban kivándorolt Izraelbe. 18.000,-

***

25

185., Az ideiglenes nemzeti kormány rendeletei I-V. füzet Megjelentek a Magyar Közlöny hivatalos lapban. (Bp., 1945.) A miniszterelnökség sajtóosztája. 64 p. (füzetenként) Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. (5 db.) Teljes, több nem jelent meg! Ritka forrásmunka az „új Magyarország” születésének a kezdetéről! 12.000,186., ILLÉS József, Dr.: A magyar szerződési jog az Árpádok korában /Magyar jogászegyleti értekezések XXII./4./ Bp., 1901. Franklin-T. 145 p. 1 sztl.lev. Korabeli félvászon kötésben.

189., IMRIK Péter, Dr.: Választás vagy kinevezés? Tekintettel a rend- és szabadságra. Bp., (1879.) Ny.: Goldstein Mór. – Ifj. Nagel Ottó biz. 36 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Imrik Péter (Jászapáti 1852 - ?, ?) jogász, ügyvéd, királyi ítélőtáblai bíró. Jogi munkássága mellett költeményeket és képmagyarázatokat írt a Képes Családi Lapokba (1879–80.), az Üstökösbe névtelenül és Csingham-Buh álnév alatt, a Borsszem Jankóba; tárcákat a Honba, a Lehel – Kürtbe. A boszniai occupatio alatt ő írta a híressé vált Mollináry-nótát. Cikkei a Jogtudományi Közlönyben (és az Ügyvédek Lapjában jelentek meg. Rikkants címmel még alkalmi lapot is kiadott 1879-ben. 12.000,190., Indoklás a polgári törvénykönyv törvényjavaslatához I. kötet: Bevezetés. Személyi és családi jog. Közzéteszi: A M. Kir. Igazságügyminisztérium. Unicus! Több nem jelent meg! Bp., 1914. Grill K. VI. 265 p. Egyetlen kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. 12.000,191., IRK Albert: Bevezetés az új nemzetközi jogba /Tudományos gyűjtemény 102./ (Pécs), 1929. Danubia. 310 p. 1 sztl.lev. Második kiadás. Kiadói papírborítóban.

lllés József (Huszt, 1871 – Bp., 1944): ítélőtáblai bíró, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1913-tól 1918-ig nemzeti munkapárti, 1922-től 1939-ig egységes párti nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint „mint jogtörténész a Werbőczyt magasztaló konzervatív, erősen feudális szemléletű iskola egyik utolsó képviselője”. Munkássága során több tanulmányában foglalkozott az Árpád-házi királyok korának jogintézményeivel. 12.000,187., ILLÉS Károly, Dr.: A bűnhalmazat, különös tekintettel a magyar B. T. K. 95. §ára, s a csalás és okirathamisitás eseteire. Bp., 1887. Pesti Lloyd-T. 123 p. Egyetlen kiadás! Hozzákötve: EDVI ILLÉS Károly: A közokirathamisitás tekintettel az iskolai bizonyítványok hamisítására Bp., 1893. Pesti Lloyd-T. 64 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Hoffner Sándor könyvtárából autográf névbejegyzésével. (2 mű, egybekötve) Edvi Illés Károlyról lásd: 59. tétel. 28.000,188., IMLING Konrád, Dr.: A magyar telekkönyvi jog Mint Zlinszky Imre „A magyar telekkönyvi rendtartás” czímű művének hatodik kiadása. Bp., 1902. Franklin-T. VIII. 401 p. + jegyzetlapok Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

Irk Albert (Csernátfalu, 1884. – Pécs, 1952.) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1952). A kolozsvári egyetemen 1908-ban szerzett jogi doktorátust. 1910–11-ben Berlinben Fr. List kollégiumában folytatott kriminalisztikai tanulmányokat, 1922–1950-ben a pécsi egyetemen a büntetőjog és perjog tanszékvezető tanára. Mint jogbölcselő a jog irracionális elemeivel foglalkozott, mint büntetőjogász a List-féle kriminológiai isk. egyik jelentős hazai képviselője, egyben a korabeli kriminológiai szemléletnek egyik hazai úttörője volt. 8.000,192., IVÁNYI Béla: Mossóczy Zakariás és a magyar corpus juris keletkezése Bp., 1926. MTA. 135 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Tételünk az egyik fő műve!

Imling Konrád (Stósz, 1840. – Bp., 1913.) jogi író. 1873-tól vidéken, majd 1881-től Budapesten teljesített bírói szolgálatot. 1889-től ítélőtáblai, 1891-től kúriai bíróként az Igazságügyminisztérium Törvényelőkészítő Osztályán dolgozott (telekkönyvi ügyek, végrehajtási törvény stb.). 1906-tól haláláig államtitkár. Kezdettől (1894) fogva részt vett a polgári törvénykönyv előkészítésének munkájában. Ő készítette a dologjogi részt a tervezet mindkét szövegezésében (1910 és 1913). 1906–1913 között vezette a törvénykönyvtervezet előkészítési munkálatait. A Fodor-féle Magyar magánjogban a telki terhekről, a zálogjogról és szolgalmakról szóló részeket dolgozta ki. A Ráth-féle jegyzetelt törvénytár egyik szerkesztője. A jogi szaklapokban számos cikke jelent meg a dologi jog, a telekkönyvi ügy, valamint a törvénykezés és a bírósági szervezet tárgyköréből. 12.000,-

Iványi Béla (Nagykanizsa, 1878. – Vonyarcvashegy, 1964.) jogász, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Nyugdíjba vonulása után a Batthyány és Festetics családok levéltárainak rendezésével és feldolgozásával foglalkozott. Számos tanulmányt, történeti munkát és fontos városi és családi oklevéltárakat tett közzé. 8.000,193., KARÁDY Ignácz: Legujabb magyar-német levelező és üzleti tanácsadó A leghasználtabb czimekkel valamint a példányok gazdag gyűjteményével együtt mind a két nyelven. Szerkeszté: - -.

26

Bp., 1886. Franklin-T. 351 p. Tizedik kiadás. Kiadói félvászon kötésben, illusztrált táblával.

38 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „Dr. Moór Mihály barátomnak őszinte nagyrabecsüléssel és csekély viszonzásul…” dedikált példány! Tételünk az egyik fő műve!

Karády Ignác (? – a Fulton gőzhajó fedélzetén, 1858.) nyelvtanár, író. 1848-tól Kossuth Lajos fiainak nevelője. 1851-től Londonban, 1853-tól Párizsban, 1857-től ismét Londonban élt tanítványaival. Hazatérési kérelmére az osztrák kormány elutasító választ adott. 1858-ban Amerikába indult, de útközben meghalt. Az 1840-es évek folyóirataiban néhány cikke és elbeszélése jelent meg, német és francia nyelvkönyveket írt, s az ifjúság számára átdolgozta Cervantes Don Quijotéját (Pest, 1848) és lefordította a Grimm-meséket (Pest, 1872). 12.000,194., KÁRPÁTHY-Kravjánszky Mór, Dr.: Magyar inkvizíciós perek Velencében Bp., 1933. Szent István Akadémia. 20 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 6.000,195., KASSAY Adolf: Önügyvéd a nőket illető jogügyekben, s más körülményekben Pest, 1866. Kugler Adolf. 175 p. Későbbi félvászon kötésben.

Kelemen László (Szeged, 1895. – Szeged, 1967.) jogász, egyetemi tanár, 1948-tól tanszékvezető. 1964-ben vonult nyugdíjba. Kutatási területe a magyar magánjog és a jogtörténet volt. 12.000,200., KENEDI Géza, Dr.: A magyar szerzői jog /M. Jogászegylet Kk. V. I. évf./2./ Bp., 1908. Athenaeum. 250 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott, szecessziós (Kis Tivadar, Pápán) félvászon kötésben. Kenedi Géza (Padé, 1853. – Bp., 1935.) ügyvéd, publicista, író, az Áchim-perben a Zsilinszky fivérek védője! 1881-től a Pesti Hírlap szerkesztője, 1902-től Az Ujság főmunkatársa. 1910– 18-ban kormánypárti országgyűlési képviselő. A Tanácsköztársaság után a Szózat, a 8 Órai Újság, 1926-tól a Budapesti Hírlap munkatársa. A Kisfaludy Társ. tagja (1921). 12.000,201., KEPES Ernő, Dr.: Az aranyvaluta összeomlása és a szanálás illuziója Bp., 1928. „Magyar Nemzetgazda”. 236 p. 2 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 10.000,202., A Képviselőház házszabályai – Érvényes az 1906-1911iki országgyűlés harmadik ülésszakától az országgyűlés végéig. Bp., 1908. Pesti Kny. Hivatalos kiadás. 1 sztl.lev. 219 p. + 55 p. (tárgymutató) Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 10.000,-

Kassay Adolf (Vác, 1828. – Bp., 1903.) ügyvéd, jogi író. 1846ban ügyvédi vizsgát tett; honvédtisztként vett részt az 1848–49i forradalom és szabadságharcban, majd újból ügyvédként működött. A jognak szinte minden ágával foglalkozott; igen népszerűek voltak ismeretterjesztő munkái (Házi jogi tanácsadó, Házi ügyvéd stb.). 18.000,196., KATONA Artur, Dr.: Kereskedelmi jog (Kérdés-felelet.) A gyakorlati és vizsgázó jogász számára. Bp., 1929. Ny.: Kertész J., Karcag. 317 p. Második, bővített és teljesen átdolgozott kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a szövegben helyenként aláhúzások. 8.000,197., KATONA Artúr, Dr.: Polgári perjog kalauza Bp., 1934. Politzer Zs. és Fia. 213 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. 10.000,198., KATONA Mór: Magánjogi dolgozatok gyűjteménye Bp., 1905. Politzer-féle. 480 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

KÉZIRATOK, KORDOKUMENTUMOK 203., Adásvételi („Adás-vevési szerződés”) 1885-ből (a Miskolci Királyi Törvényszék bejegyző végzésével), melyben Gondos Márton „eladó eladja ezennel örökre és visszavonhatatlanul” a szerződésben megjelölt, természetben Szirákon található ingatlanokat Pál Istvánnak. Szirák, 1885. 2 sztl.lev (3 beírt oldal aláírásokkal, illetékbélyeggel, a m. kir. adóhivatal és a törvényszék pecsétjével ellátva) 8.000,204., Adásvételi („Adás-vevési szerződés”) 1940-ből Dr. Gere Jenő ügyvéd fejléces papírján (Jászberény Megyei Jogú Város Árvaszékének a jóváhagyásával, a Jászberényi Királyi Járásbíróság bejegyző végzésével), melyben Ungár Miksáné eladja a természetben Jászberény, Széchenyi u 1/a. alatt található ingatlanát kiskorú Beregi Márta vevőnek Schvartz Ferencz javára ½ arányban holtigtartó haszonélvezeti joggal, Müller Hermina javára pedig „holtigtartó lakhatási jog”-gal terhelten. Jászberény, 1940. 2 sztl.lev. (4 beírt oldal aláírásokkal, illetékbélyeggel, árvaszéki és bírósági pecséttel ellátva) 7.000,-

Katona Mór (Szentmihályfa, 1845. – Bp., 1927.) jogász, egyetemi tanár. 1903–05-ben országgyűlési képviselő (Szabadelvű Párt). A Fodor-féle Magyar magánjogban Ő írta a birtokról és a kötelmi jog általános részéről szóló fejezeteket. 12.000,199., KELEMEN László, Dr.: A jogképesség és a személyállapot hazánkban az árpádházi királyok alatt /Jogtörténeti értekezések 1./ Szeged, 1927. Nemzeti Sajtóvállalat.

27

munkatársa, 1919 után szerkesztője. 1922-ben átkerült a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, amelynek 1926-tól belső munkatársa. Szabadelvű polgári politikusként csatlakozott a Független Kisgazda Párthoz, amelynek programjával nemzetgyűlési képviselővé (1945–47) választották. 1945. november 15-től 1946. november 20-ig tájékoztatásügyi miniszter. Egyik szerzője a Magyarország köztársasági államformájáról szóló 1946. évi I. tc. indokolásának. 1946-ban átvette pártja központi lapjának, a Kis Újságnak a felelős szerkesztését. 1946–48-ban a közgazdasági egyetemen a gazdaságtörténet tanára. Széles körű publicisztikai és fordítói tevékenysége mellett jelentős történetírói munkásságot is fejtett ki.

205., Adásvételi szerződés 1900-ból, (a Sziráki Királyi Járásbíróság bejegyző végzésével) melyben Blasko Istvánné, Verner Jánosné és Benedek Mártonné „örökre és visszavonhatratlanul eladják” Szőke Pálnak a szerződésben felsorolt helyrajzi számokon lévő, természetben Kövesd községben található „ingatlanokból és ezeknek minden tartozékaikból” továbbá a FelsőSáp községben található „kipusztult szőlőből s ennek minden tartozékaiból megillető jutalékaikat”. Kövesd, 1900. 1 sztl.lev (2 kézzel beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, bírósági pecséttel ellátva) 6.000,206., Antal István géppel írt, autográf aláírásával ellátott levele a M. Kir. Igazságügyi Államtitkár fejléces papírján 1941ből Csoór Lajos országgyűlési képviselő úrnak „Kedves Barátom!” megszólítással, melyben örömmel hozza a címzett szíves tudomására, hogy pártfogoltja Dr. Király János „kir. bírósági joggyakornoki kinevezést nyert a kolozsvári kir. itélőtábla kerületébe”. Budapest, 1941. 1 sztl.lev (1 beírt oldal)

Bajcsy-Zsilinszky Endre (Szarvas, 1886. – Sopronkőhida, 1944.) publicista és politikus, a II. világháború idején a magyar függetlenségért folytatott harc kiemelkedő vezető egyénisége és vértanúja. Zsilinszky Gábor öccse. Jogi tanulmányait Kolozsvárott, Lipcsében és Heidelbergben végezte, majd hazatérve ügyvédjelölt lett. Békéscsabán családja és a demokrata parasztvezér, Áchim L. András között politikai és családi okokból kiéleződött a viszony. Ennek következtében 1911 május 14-én egy vita során – Gábor bátyja védelmében – Áchimot lelőtte. 1918. nov.-ben a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) egyik megalapítója. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, majd visszatérve Szegeden csatlakozott az ellenforradalmi erőkhöz. A proletárdiktatúra megdöntése után a Gömbös vezetése alatti nacionalista és fajvédő csoport (Eckhardt, Kozma stb.) tagjaként a Szózat c. fajvédő lap főszerkesztője. Derecskén 1922-ben egységes párti programmal képviselővé választották, de 1923-ban Gömbössel együtt kilépett Bethlen pártjából és részt vett a Fajvédő Párt megalapításában. 1925ben vitézzé avatták és ettől kezdve anyja nevét felvéve, a BajcsyZsilinszky kettős vezetéknevet használta. 1926-tól a Magyarság vezércikkírója, 1928-ban megindította Előőrs c. lapját, amely fórumot adott József Attilának, Féja Gézának, Szabó Dezsőnek, Szabó Pálnak stb. Ettől kezdve lassanként eltávolodott Gömbös Gyulától és megkezdődött fordulata a demokratikus ellenzéki politika felé. 1930–31-ben megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot, és 1932. március 15-től kezdve az Előőrs utódaként megindította a Szabadság c. hetilapot. 1935-ben leköszönt vitézi rangjáról, és a demokratikus ellenzéki erők tömörítése érdekében 1936-ban pártja fuzionált a Független Kisgazdapárttal és 1939-ben Tarpán már ennek a pártnak lett országgyűlési képviselője. Publicisztikai tevékenységét akkor a Független Magyarország c. hétfői lap főszerkesztői tisztében, valamint a Magyarország c. napilap hasábjain végzi. Idejében felismerte, hogy a német veszéllyel szemben szükség van a Dunamenti kis népek összefogására. A II. világháború időszakában parlamenti felszólalásaiban, cikkeiben és memorandumaiban bátran támadta a kormányok németbarát kül-, és reakciós belpolitikáját, harcolt Magyarországnak a háborúból való kilépése érdekében és követelte a délvidéki tömegmészárlásért felelősök szigorú megbüntetését. 1941 karácsonyán cikket írt a Népszavába, főszerkesztője lett a Szabad Szó c. antifasiszta hetilapnak, 1942ben bekapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság munkájába

Antal István (Kenderes, 1896. – Bp., 1975.) politikus, miniszter, 1920-ban jogi doktorrá avatták A polgári demokratikus forradalom után megszervezte a jobboldali Piros-Fehér-Zöld Blokkot. A Tanácsköztársaság idején Szegeden Gömbös Gyula mellett, majd a miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott. 1920-ban megalakította a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségét (MEFHOSZ), melynek első elnöke, majd A Szózat c. jobboldali napilap vezércikkírója volt. A Gömbös-kormány idején a miniszterelnökség sajtóosztályát vezette (1932–35). Igazságügy miniszteri államtitkár (1935–36); országgyűlési képviselő a Nemzeti Egység Pártja (1935–39) s a Magyar Élet Pártja programjával (1939–44). Igazságügy miniszteri államtitkárként (1938–42), részt vett az első és a második zsidótörvény kidolgozásában. Nemzetvédelmi propaganda miniszter (1942. április 17.–1944. március 22), igazságügy miniszter (1944. március 22.–augusztus 29.), egyidejűleg vallásés közoktatásügyi miniszter. 1944. október 15. után a Gestapo letartóztatta, miután képviselői mandátumáról lemondott, szabadlábra helyezték. 1944 végén Németországba távozott, az amerikaiak hazahozták, majd háborús és népellenes bűnökért a népbíróság golyó általi halálra ítélte (1946. április 5.). Köztársasági elnöki kegyelem folytán életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Közkegyelemmel szabadult (1960). 20.000,207., Bajcsy- Zsilinszky Endre és Balla Antal által „Nagys. Győri Imre szerkesztő úrnak” küldött autográf képeslap az 1930-as évekből, melyben közlik a címzettel, hogy átrándultak a Badacsonyhoz és szeretettel üdvözlik. Valószínű, hogy nem vizet ittak, mert a lap tartalma (főleg Balcsy-Zsilinszky írása) néhol szinte olvashatatlan! Badacsony, é.n. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, autográf aláírásokkal, bélyeggel, postai pecséttel) Balla Antal (Kiskunhalas. – Bp., 1953.) újságíró, történész és politikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. A Nemzet

28

és részt vett a március 15-i antifasiszta és háborúellenes tömegtüntetés megszervezésében. Kapcsolatba került a szociáldemokrata és kommunista párt képviselőivel, kiállt a politikai és faji okokból üldözöttek védelmében, tanúvallomást tett Schönherz Zoltán és a kommunisták hazafisága mellett. 1943 júliusában megszerkeszti a kisgazdapárt háborúellenes és demokratikus újjászületést valló programját. Végül a polgári politikusok közül egyedül ő jutott el a németellenes fegyveres ellenállási harc vállalásáig. 1944. november elején a németellenes fegyveres ellenállási mozgalom megszervezésére hivatott Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökévé választották és részt vett a fegyveres felkelés tervezetének kidolgozásában. November 23-án reggel árulás következtében elfogták és december 23-án kötél általi halálra ítélték és december 24-ének reggelén kivégezték. 50.000,208., Buza László és Heller Erik autográf aláírásával ellátott, latin nyelvű politikai („Doctorem Scientiarum Politicarum”) diplopma 1943-ból Nagy Sándor József nevére kiállítva. Kolozsvár, 1943. 1 sztl.lev. (1 beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, nemzetiszínű szalagon lógó eredeti viaszpecséttel). Rendkívül dekoratív, kifogástalan példány! Buza Lászlóról lásd: 38. tétel.

211., Bűnügyi zárlat feljegyzésének a feloldása iránti autográf kérelem 1891-ből, melyben Veres Györgyné, „alázattal folyamodik” a Tekinetetes Margittai Járásbírósághoz, hogy a „bűnügyi zárlat feljegyzésének törlését elrendelni s foganatosítása végett a tkvi. Hatóságot megkeresni szíveskedjék”, mivel a „nagyméltóságú m. kir. Kúria … azon bűnvád következményei alól, melynek folytán a bűnügyi zárlat elrendeltetett” felmentették. Hn. én. 2 sztl.lev (2 kézzel beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, bírósági pecséttel) 8.000,212., Engedményezési okirat 1932-ből (a Kispesti Királyi Járásbíróság bejegyző végzésével), melyben Dr. Kiss Gyuláné a Bulther Mihály főszámvevővel és nejével szemben fennálló egész követelését a Kőbányai takarékpénztár Részvénytársaságra engedményezi és ezzel együtt ahhoz is hozzájárul, hogy az engedményezési okiratban szereplő ingatlanokra engedmény jogcímén jelzálogjogot jegyezzenek be. Bp., 1932. 1 sztl.lev (2 beírt oldal, aláírásokkal, okmánybélyegekkel, bírósági pecsétekkel) 6.000,213., FINKEY Ferenc autográf aláírásával ellátott bírói és ügyvédi vizsgabizonyítvány 1938-ból Dr. ifj. Dobos Sándor nevére kiállítva. Bp., 1938. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, az egyetem pecsétjével, koronás címerrel díszítve), részére készített dekoratív mappában. Finkey Ferencről lásd: 78. tétel. 30.000,214., Finkey Ferenc géppel írt, autográf aláírásával ellátott levele 1935-ből Dr. Loyczel Kálmán koronaügyészhelyettes urnak, melyben tudatja a címzettel, hogy „A Kormányzó Ur Ő Főméltósága… legmagasabb elhatározásával a m. kir. Kuriához tanácselnökké kinevezte”. Ezzel a kinevezéssel a sorok írója szerint „ egy hosszú és nagy értékű munkás élet, egy minden tekintetben kiváló, magasra ívelt bírói és ügyészi pályafutás nyerte el méltó jutalmát és kitüntetését”. A címzett „több mint négy évtizeden át szolgálta nagy hűséggel, becsületes odaadással és teljes elismerést érdemlő sikerrel a magyar igazságszolgáltatás szent ügyét”. Bp., 1935. 2 sztl.lev (3 beírt oldal, aláírással) 25.000,215., Fizetési meghagyás 1919-ből, amelyben a Magyar Királyi Adóhivatal arra kötelezi Nagy K. Elemért és nejét, Varga Juliannát, hogy az előírt illetéket „a jelen fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt az alólírt m. kir. adóhivatalnál közvetlenül vagy posta útján fizesse be”. Kis-Kun-Halas, 1919. 1 sztl.lev. (1 beírt oldal, aláírásokkal, adóhivatali pecséttel) 6.000,216., Fizetési meghagyás 1924-ből, melyben a Magyar Királyi Adóhivatal arra kötelezi Nagykálosi Imrét, hogy az 1924. évi 32.000. számú pénzügyi rendelet alapján kivetett 60.000 „takarék-korona állami kölcsönelőleget” 3 részletben fizesse meg. Kecskemét, 1924. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, aláírásokkal, pecséttel)

Heller Erik (Bp., 1880., 1958.) jogász, egyetemi tanár, királyi fűügyészhelyettes, dékán, MTA tag. Anyagi büntetőjoggal, büntető eljárásjoggal s a fiatalkorúak büntetőjogával foglalkozott. Önálló munkái mellett szerkesztette többekkel a Büntetőjogi tanulmányok c. Angyal Pál-emlékkönyvet és a Jogi értekezések Degré Miklós 70. életéve betöltésének megünneplése alkalmából c. kötetet. Tagja volt a Jog c. folyóirat szerkesztőbizottságának is. 30.000,209., Büntető eljárást megszüntető végzés 1856-ból, melyben a „szegzárdi cs. kir. tolnamegyei Törvényszék Ő apostoli Felsége által adományozott hivatalos hatalmánál fogva tolvajság bűntettével gyanusított Szontagh János, és Maurer György … ellen … a további vizsgálati eljárással felhagyni határoztatik”, mert az általuk elkövetett bűncselekmény csupán kihágás. Szegzárd, 1856 .1 sztl.lev (2 kézzel beírt oldal, aláírással, bírósági szárazpecséttel, osztrák császári címmel díszítve) 15.000,210., Büntető ítélet 1932-ből „ A Magyar Szent Korona nevében!”, melyben a Budapesti Királyi Büntető Törvényszék a sikkasztás vétsége miatt elítélt Kerényi Sándor ellen meghozott 2 jogerős ítéletben foglalt, szabadságvesztésre vonatkozó részeket hatályon kívül helyezi, „mert a jogerős ítéletekkel két szabadságvesztés-bünteésekre ítélték és az ítéletek hozásánál az összbüntetésre vonatkozó szabályokat nem alkalmazták” és új ítéletet hozott. Bp., 1932. 1sztl.lev (2 beírt oldal, aláírásokkal, bírósági pecséttel) 6.000,-

29

Hozzátartozik: Elismervény 57.000 korona befizetéséről Kiskunhalas, 1924. 1 sztl.lev (2 beírt oldal, aláírással, pecséttel, koronás címerrel díszítve) 6.000,217., Gadó István géppel írt, autográf aláírásával ellátott levele a ”A budapesti kir. Büntető Törvényszék Elnöke” fejléces papírján 1938-ból „Dr. Rácz Ernő budapesti kir. törvényszéki biró” úrnak, melyben arról tájékoztatja, hogy az igazságügyminiszter az igazságügyminisztériumban kívánja alkalmazni, ezért a törvényszéken teljesített szolgálata alól felmenti. Bp., 1938. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, aláírással, törvényszéki szárazpecséttel.

elemző tanulmányokat tett közzé. Finn nyelvből fordított regényeket, meséket. Első regényfordítását 1914-ben adta ki az Athenaeum. Magyarra fordította Linnankoski, Sillanpää, Järnefelt, Waltari és Kokko regényeit. A Finnugor Társaság, a Finn Irodalmi Társaság tagja, a Finn Köztársaság Oroszlánrendje parancsnoki fokozatának tulajdonosa volt. 20.000,220., Idegen váltó 1896-ból, melynél fogva Rózsa Vilmos rendeletére Sztojanovits Jenő 84,-Ft.-ot köteles fizetni Budapesten a „Pesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesületnél”. Bp., 1896. 1 sztl.lev (2 kézzel beírt oldal, aláírásokkal, nyomtatott illetékbélyeggel, banki pecséttel) Sztojanovits Jenő (1864-1919) énektanár, a Zenevilág főszerkesztője, 1907-től a budapesti Szent István-bazilika első karnagya, 1913-tól haláláig a koronázó főtemplom karmestere. Nevéhez fűződik az elemi iskolák énekszakoktatás megszervezése. 1908-ban az ő kezdeményezésére létesítették a Székesfővárosi Zenetanfolyamok alsó tagozatát, melynek vezetője is volt. 1912-ben megalapította a Székesfővárosi Énekkart, melyet két éven át vezetett. Alapítója és 1903 - 1913 között elnöke volt a Magyar Zenészek Országos Egyesületének. Művei: 2 opera (Ninon, Othello mesél); 3 balett (Csodás stb.); számos operett és iskolai daljáték, továbbá egyházi művek, férfikarok és más vokális kompozíciók stb. 10.000,221., Imrédy Béla géppel írt, autográf aláírásával ellátott levele 1932-ből Szörtsey Józsefnek „Igen tisztelt Barátom!” megszólítással a „magy. kir. Pénzügyminister” fejléces papírján, melyben arról értesíti a címzettet, hogy pártfogoltja, Szecsődy Sotfics Jenő kérelmét a zalaegerszegi pénzügyi igazgatóságnak „adta ki” és utasította a pénzügyi igazgatóságot, hogyha a pártfogoltja a a „fennálló tartozásának 10%-át azonnal lefizeti”, az ellen „kitűzött árverést 15 napra tartsa függőbe”. Bp., 1932. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, aláírással)

Gadó István (Pécs, 1876. – Bp., 1939.) jogász, törvényszéki elnök. 1922-től kúriai bíró, 1926-tól a budapesti ítélőtábla tanácselnöke, 1934–39 között a budapesti büntetőtörvényszék elnöke. Több nagy politikai perben (Tisza-per, frankhamisítási per) ítélkezett. 15.000,218., Holttá nyilvánító végzés 1946-ból, melyben a Tapolcai Járásbíróság dr. Berger Sándor izraelita vallású ügyvédet, volt tapolcai lakost holttá nyilvánítja és „az eljárás során felvett bizonyításfelvétel eredménye alapján tényként állapítja meg, hogy … Auschwitzban a németek 1944 évi julius hó 8.-án gázkamrában ölték meg”. Tapolca, 1946 1 sztl.lev (2 beírt oldal, aláírással, bírói pecsétekkel, a hátoldalon egy teljesen más ügy 1939. évi külzetével). Ritka kordokumentum! 12.000,219., Holub József által „dr. Németh Gyuláné urasszonynak” küldött autográf képeslapja 1921-ből, melyben Párizsból „kézcsókkal és őszinte tisztelettel” üdvözletét küldi. dr. Németh Gyuláné Sebestyén Irén néven vált ismertté. Paris, 1921. 1 sztl.lev ( 1 beírt oldal, autográf aláírással, bélyeggel, postai pecséttel)

Imrédy Béla (Bp., 1891. – Bp., 1946.) politikus, miniszterelnök. Jogi tanulmányai után 1921-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) titkára, 1924-ben főtitkára lett. 1926-tól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgató helyettese, 1928-tól igazgatója. Részt vett több jelentős nemzetközi gazdasági konferencián. 1932. október 1-től 1935. január 6-ig a Gömbös-kormány pénzügyminisztere, felsőházi tag. Lemondása után a kormányzó az MNB elnökévé nevezte ki. 1938. március 9-én közgazdaságügyi miniszter, 1938. május 14-én miniszterelnök lett. 1938 augusztusában Horthyval együtt Hitlernél tett látogatást a Csehszlovákia elleni agresszió előkészítése végett. Miniszterelnöksége alatt hozták az I. bécsi döntést (1938. november 2.). Az Ő nevéhez fűződik az 1938: XV. tc. – az első zsidótörvény; 1938: XVI. tc. – az ötös tanácsok felállítása; 1938: XVII. tc. – az egyesülési szabadság korlátozása; 1938: XVIII. tc. a sajtószabadság korlátozása; – a második zsidótörvény javaslat benyújtása: 1938. december 23. 1939. január 6-án megindította a Magyar Élet Mozgalmat. Kormánya a bécsi döntés után csatlakozott az antikomintern-paktumhoz

Holub József (Alsókubin, 1885. – Pécs, 1962.) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Bölcsészeti, majd államtudományi doktorátus megszerzése után 1909-től 1923-ig az MNM kézirattárának őre. 1920-tól budapesti egyetemi magántanár (diplomatika). 1923-tól a pécsi egyetem bölcsészkarán a magyar történelem, 1938-tól 1952-ig – nyugdíjba meneteléig – a jog- és államtudományi karon ny. r. tanár (jogtörténet). Elkészítette Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Hungaricis libri XXXIV. c. munkájának kritikai kiadását (kéziratban az MTA könyvtárában). Sebestyén Irén, N. (Nagyenyed, 1890. – Szeged, 1978.) nyelvész, műfordító, c. egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora (1956). Németh Gyula felesége. Szintaktikai és morfológiai kutatásokat végzett, és az uráli őstörténettel foglalkozott. Magyar és idegen nyelvű nyelvészeti folyóiratokban számos közleménye jelent meg a finnugor összehasonlító mondattan és őstörténet köréből, irodalmi lapokban a finn irodalmat népszerűsítő,

30

(1939. január 13.), ami a diplomáciai kapcsolat megszakításához vezetett a Szovjetunióval. 1939. február 16-án a konzervatív és a polgári ellenzék – zsidó származását bizonyítva – megbuktatta. Kilépett a kormánypártból (1940. október) s létrehozta a Magyar Megújulás Pártját, amely a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal lépett szövetségre. 1943 márciusától kapcsolatban állt Veesenmayerrel, az 1944. március 19-i megszállás után a németek egyik miniszterelnök-jelöltje volt. 1944 tavaszától a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség elnöke. 1944. május 23-tól augusztus 7-ig, mint a Sztójay-kormány közgazdasági minisztere, komoly erőfeszítéseket tett, hogy a magyar gazdasági életet teljes egészében a német hadicélok szolgálatába állítsa. 1944 őszén részt vett a háborút támogató Törvényhozók Nemzeti Szövetsége munkájában. 1946. februárjában mint háborús bűnöst a Népbíróság halálra ítélte; kivégezték. 30.000,222., KÁDÁR János által autográf tintával aláírt Magyar Dolgozók Pártja 8819 (számú) pártmunkás igazolvány.

226., Közjegyzői okiratba foglalt autográf ajándékozási szerződés 1925-ből, melyben Orosz Mária a szerződésben foglalt, természetben Borsodszirákon található kertes házingatlanát „az illetőségnél mely reá néhai édes atyjáról Orosz Jánosról hárult férjének Juhász Józsefnek ajándékozza és tulajdona és birtokába adja”. Miskolc, 1925. 1 sztl.lev (2 kézzel beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, közjegyzői és bírósági pecséttel ellátva, koronás címerrel díszítve) 6.000,227., Lázár Andor géppel írt, autográf aláírásával ellátott levele a ”A magyar kir. Igazságügyminiszter” fejléces papírján 1932-ből „Tekintetes ifj. dr. Rácz Ernő győri kir. törvényszéki biró” úrnak, melyben arról tájékoztatja, hogy kirendeli „a m. kir. Kuriához tanácsjegyzőül” 2 évre. Bp., 1932. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, miniszteri pecséttel, koronás címerrel díszítve) Lázár Andor (Pápa, 1882. – Leányfalu, 1971.) politikus, ügyvéd, gazdasági szakíró, igazságügy-miniszter, alapító tagja a Területvédő Ligának, a Magyar Nemzeti Szövetség alelnöke, 1933-ig az MTI alelnöke, a Magyar. Telefonhírmondó és Rádió Rt. és a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. igazgatósági tagja. A Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt listáján Szentes (1931–35), a jobboldali Nemzeti Egység Pártja listáján Debrecen országgyűlési képviselője (1935–39). 1931–32-ben az Országos Testnevelési Tanács elnöke, 1932. október 1-től 1938. március 9-ig igazságügy miniszter. 20.000,228., Marton Béla által géppel írt, autográf aláírásával ellátott levele a Nemzeti Egység Pártja fejléces papírján 1935-ből Szörtsey Józsefnek a TESZ ügyvezető elnökének „Kedves Barátom!” megszólítással, melyben „örömmel közli” a címzettel, hogy a Nemzeti Egység Pártja és a TESZ közötti megállapodást a „Vezér … nemcsak jóváhagyólag tudomásul vette, hanem azt a határozott kívánságát fejezte ki, hogy a TESZ jövőbeli működése teljesen ennek a megállapodásnak a szellemében történjék”. A „Vezér” természetesen Gömbös Gyula miniszterelnök. A megállapodás nem sokkal a halála előtt született. Bp., 1935. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, aláírással)

A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) sztálinista irányvonalat követő kommunista párt volt Magyarországon 1948 és 1956 között, amely 1948. június 12-én alakult a a Szociáldemokrata Párt erőszakos felszámolásával és a Magyar Kommunista Pártba történő beolvasztásával. A Magyar Dolgozók Pártja az 1956os forradalom idején átalakult (1956. november 2.), és Magyar Szocialista Munkáspárt néven működött tovább, 1957-től Kádár János vezetésével. 30.000,223., Kérelem („Kérvény) 1883-ból Erdélyi József köz- és váltó ügyvéd fejléces papírján melyben a Nagyváradi Görögkatolikus Káptalan nevében Erdélyi József („egyházmegyei ügyvéd”) azzal a kéréssel fordul a Margittai Járás Bírósághoz, hogy a Purgye Anna és társai elleni végrehajtási ügyében a megtartott árverés után hirdetési díjat megállapítani szíveskedjék. Hn. én. 2 sztl.lev (2 kézzel beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, bírósági pecséttel) 8.000,224., Kossuth Ferenc autográf aláírásával ellátott levele a Kereskedelemügyi m. k. Minister fejléces papírján 1907-ből Brandstatter József magyar királyi államvasuti főellenőr úrnak, melyben arról tájékoztatja a címzettet, hogy az 1907. évi I. törvénycikk alapján „1907. évi julius hó 1-jétől folyósítandó évi 4600, azaz négyezerhatszáz korona fizetés élvezetébe lép”. Bp., 1907. 1 sztl.lev (1 kézzel beírt oldal, miniszteri szárazpecséttel) Kossuth Ferencről lásd: 121. tétel. 30.000,225., Közjegyzői okiratba foglalt autográf adásvételi szerződés 1902-ből, melyben Legendi József, mivel „az ingatlan javaira nehezedő tartozásokat önerejéből kielégíteni képtelen lévén, eladja Veszprém város határában fekvő összes ingatlan javait nejének Csepregi Vilmának”. Veszprém, 1902. 2 sztl.lev (4 kézzel beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, pecséttel, koronás címerrel díszítve) 6.000,-

Marton Béla (Bp., 1896 – ?) politikus. Eredetileg hivatásos katonatiszt volt. Az I. világháború után részt vett a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) létrehozásában, amelynek ügyvezető igazgatója lett. A MOVE 1919 eleji feloszlatását követően lakásáról irányította a szervezet illegális tevékenységét. A Tanácsköztársaság idején Bécsbe szökött, ahol bekapcsolódott az Antibolsevista Komité szervezkedésébe és részt vett a bécsi magyar követség kifosztásában. Bekapcsolódott a szegedi szervezkedésbe is; tagja lett a „Tizenkét kapitány” nevű csoportosulásnak (Gömbös Gyulával, Kozma Miklóssal és másokkal) és országos elnöke az újra szervezkedő MOVE-nak. 1921-ben részese volta Prónay Pál vezetésével folyó „lajtabansági” kalandnak. 1922-től dánszentmiklósi (Pest vármegye) birtokán gazdálkodott. 1931 októberében egy időközi választáson az

31

Egységes Párt jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották az alberti kerületben. 1932-ben országos ügyvezető főtitkára lett a Nemzeti Egység Pártjának. E minőségében az egész országban az ő nevéhez fűződik a párt szervezeteinek létrehozása (1933. június 15.). 1935-ben és 1939-ben ismét országgyűlési képviselő. Vezetője volt a Nemzeti Munkaközpont nevű jobboldali munkásszervezetnek. 1945 után valószínűleg Ausztráliában élt. 25.000,229., Munkaszerződés („Szerződés”) 1944-ből (a M. kir. hovédelmi miniszter jóváhagyásával) „mely egyrészt a m. kir. honvédelmi minisztérium másrészt alulírott Herczegh Erzsébet budapesti lakos között” jött létre 1944 június hó 1.-n, határozott időtartamra. A munkavállaló a „munkálatokat a megkívánható hozzáértéssel, szorgalommal és erkölcsi, valamint esetleges büntetőjogi felelősének tudatában” kellett végezni, titoktartásra volt kötelezve. Túlóradíjra, végkielégítésre, kártérítésre nem volt jogosult. Bp., 1944. 2 sztl.lev (3 beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, a honvédelmi minisztérium pecsétjével és a honvédelmi miniszter szárazpecsétjével ellátva) 8.000,230., Osvald István géppel írt, autográf aláírásával ellátott levele A Magyar Királyi Kúria Elnök fejléces papírján 1935-ből dr. Rácz Ernő győri kir. törvényszéki bíró úrnak, melyben arról tájékoztatja, hogy „a m. kir. Kúrián az 1935. évre alakított kisebb fegyelmi tanács helyettes jegyzőjéül” rendeli ki. Bp., 1935. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, a koronás címmel díszítve)

ber 9. és 1944. március 22. között igazságügy miniszter. 1944 áprilisától decemberéig az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságának elnöke. A Magyar Élet Pártja listáján Tapolca– Balatonfüred országgyűlési képviselője (1939–44). 20.000,232., Saját váltó 1874-ből, melynél fogva Gutfrain Mór és Zölei József Balassagyarmaton 150 ,-Ft.-ot kötelesek fizetni Steininger Lipótnak. B. Gyarmath, 1874. 1 szl.lev (1 kézzel beírt oldal, aláírásokkal, nyomtatott illetékbélyeggel) 8.000,233., Schimdt Henrik autográf aláírásával ellátott „Jogi doktori bizonyítvány” („Hivatalos bizonyítvány” 1932-ből Schwarcz István nevére kiállítva. Szeged, 1932. 1 sztl.lev. (1 beírt oldal, aláírással, illetébélyeggel, az egyetem szárazpecsétjével) Schmidt Henrik (Újverbász, 1877. – Szeged, 1953.) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Hat évig Tisza István fiának nevelője. E hat év alatt a lipcsei, berlini és heidelbergi egyetemeken végzett tanulmányokat. 1911-től 1946. decemberéig a kolozsvári, ill. a szegedi egyetem tanára; 1945 után már nem működött. Főleg a magyarországi németek eredetét és művelődési viszonyait vizsgálta szóföldrajzi és településtörténeti alapon. 15.000,234., Széll Kálmán autográf aláírásával ellátott levele 1900ból Lukács László „pénzügyi magy. kir. ministernek” „Nagyméltóságú Minister Úr!” megszólítással, melyben „szíves tudomásul vétel végett tisztelettel értesíti” Őméltóságát, hgy „fejér ferencz mkir. Csendőrőrmestert … irodasegédtisztté” nevezi ki. Bp., 1900. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, aláírással)

Osvald István (Pest, 1867. – Bp., 1944.) jogász, a Kúria elnöke. Hazai jogi tanulmányok után 1890-től vidéki, majd budapesti bírósági szolgálatot teljesített. 1901-től törvényszéki bíró, 1906tól budapesti ítélőtáblai elnöki titkár. 1909-ben budapesti ítélőtáblai bíró. 1916-ban kúriai bíró címmel a pozsonyi törvényszék elnöke. 1917-től budapesti ítélőtáblai tanácselnök, 1918-ban a budapesti törvényszék élére került. 1926-ban kinevezték kúriai tanácselnöknek, 1929-től a Kúria másodelnöke, 1934 – 37 között a Kúria elnöke, 1929-től 1937-ig a felsőház tagja. 15.000,231., Radocsay László géppel írt, autográf aláírásával ellátott levele a ”A magyar kir. Igazságügyminiszter” fejléces papírján 1940-ből „Nagyságos dr. Rácz Ernő… budapesti kir. főügyészi helyettes” úrnak, melyben arról tájékoztatja, hogy kirendeli „az Országos Bünügyi Nyilvántartó Hivatalhoz az 1908. évi 24.300. I. M. rendeletben körülírt igazságügyi vonatkozású tennivalók ellátására”. Bp., 1940. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, miniszteri pecséttel, koronás címerrel díszítve)

Széll Kálmán (Gasztony, 1843. – Rátót, 1915.) politikus, miniszterelnök, az MTA ig. tagja, Vörösmarty Mihály leányának, Deák Ferenc gyámleányának férje. 1867-ben Vas vármegyében szolgabíró, 1869-től 1911-ig megszakítás nélkül a szentgotthárdi kerület képviselője Deák-párti, illetve szabadelvű párti, 1906tól alkotmánypárti programmal. 1875. március 2-től 1878. október 11-ig pénzügyminiszter a Wenckheim- és a Tisza Kálmán-kormányban. Ezután megalapította a Jelzálog Hitelbankot, melynek vezérigazgatója, később elnöke volt. Rátóti birtokán mintagazdaságot létesített, híres szarvasmarha-tenyészete volt. 1899. február 26- án miniszterelnök és ideiglenes belügyminiszter lett. 1902. december 31-én kötötte meg a Széll-Körber-paktumot Körber osztrák miniszterelnökkel, melyben a gazdasági kiegyezést Ausztriával az általa felállított ún. „Széllformula” alapján rendezte. Az újoncjavaslat miatt kitört obstrukció következtében 1903. június 27-én megbukott. 1906-ban az Andrássy- féle disszidens csoporthoz csatlakozott. A koalíció idején az alkotmánypárt elnöke. A koalíció bukása után már nem szerepelt a politikai életben, gazdasági téren azonban tovább is tevékenységet fejtett ki. 30.000,-

Radocsay László (Istvánfölde, 1878. – Bp., 1968.) jogász, főispán, igazságügy miniszter, jobboldali politikus. A jogi tanulmányai után Temesváron ügyvédkedett, majd 1912–14-ben Temes vármegye alügyésze, 1914–18-ban főjegyzője.1934-től 1939-ig főispán (Komárom–Esztergom, Győr). 1939. novem-

32

235., Szladits Károly által „Nagys. Antal József urnak” (a rendszerváltás utáni első független magyar miniszterelnök apja” küldött autográf képeslapja 1927-ből, melyben a címzettnek „sok szívélyes üdvözleté”-t küldi „erről a drága helyről”. Zermatt, 1927. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, autográf írással és aláírással, bélyeggel, postai pecséttel)

237., Ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának autográf hirdetése 1878-ból, melyben a Pozsonyi Ügyvédi Kamara arról tájékoztatja a Szombathelyi Ügyvédi Kamarát, hogy a „kamara fegyelmi bírósága közhírré teszi, hogy Kövesligethy Károly h. ügyvéd … minősített fegyelmi vétség elkövetése miatt az ügyvédség gyakorlatától mai naptól számítandó hat hónapra felfüggesztetik”. Pozsony, 1876. 1 sztl.lev. (1 kézzel beírt oldal, aláírásokkal) 8.000,238., Ügyvédi meghatalmazás 1891-ből, melyben özv. Dempwolff Edéné meghatalmazza Bónyi Adorján ügyvédet, hogy néhai férje, Dempwolff Ede, által „közárverésen” megvásárolt, természetben Láplak községben lévő teleknek az részére az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése iránt eljárni-, és az esetleges elutasító végzés ellen fellebbezni szíveskedjék. Decs, 1891. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, bírósági pecséttel) 8.000,239., Ügyvédi meghatalmazás 1938-ból, melyben Mezei Sándor meghatalmazza Dr. Háló Tibor ügyvédet, hogy a Honvédelmi Minisztériummal szemben, „végkielégítési összeg ismételt kiutalása iránti”ügyében „mint meghatalmazott ügyvéd az ügyvédi rendtartás értelmében képviselje”. Debrecen, 1938. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyegekkel, bírósági pecséttel) 6.000,240., Végrehajtási lap („Kielégítési végrehajtási kérvény”) 1891-ből, melyben Lenkas Péter és neje Szőnyi Mária, Farkas György ügyvéd által, azzal a kéréssel fordulnak a Margittai Járás Bírósághoz, hogy Terjei Major György és Major Traján vádlottakkal szemben bírói ítélet alapján 9-9 forint és járulékai erejéig minden ingóságukra és természetben Csujafalván találgató ingatlanukra végrehajtás elrendelni szíveskedjék. Margitta, (1891.) 2 sztl.lev (2 beírt oldal, aláírásokkal, illetékbélyeggel, bírósági pecsétekkel) 8.000,241., Wenzel Gusztáv és Récsi Emil autográf aláírásával ellátott német nyelvű „Jogi bizonyítvány” (Staatsprüfungs -Zeugniss Rechts- und Staatswissenschaften”) 1860-ból Joseph Kóti Hódmezővásárhelyi lakos nevére kiállítva Pesth, 1860 1 sztl.lev (1 főként kézzel beírt oldal, aláírásokkal, okmánybélyegekkel, az egyetem normál és szárazpecsétjével). Az első diplomák egyike, amit már az 1855-ben újjászervezett és a Habsburg Birodalom egészében bevezetett egységesített 8 féléves jogi oktatás bevezetése után adtak ki. Rendkívül ritka!

Antall József, kisjenői (Oroszi, 1896. – Bp., 1974.) jogász, miniszter, Antall József miniszterelnök apja. Az I. világháborúban katona, orosz hadifogság után jogot végzett. Az 1930-as évek második felétől kapcsolatban állt a népi írók mozgalmával, az MSZDP-vel és Bajcsy-Zsilinszky Endre körével. 1939-től tevékenységi körét is túllépve, segítette a különböző nemzetiségű politikai menekülteket. A háború alatt együttműködött a lengyel ellenállási mozgalommal. A német megszállás után a Gestapo letartóztatta (1944. március 19.). 1944 szeptemberében helyezték szabadlábra. 1945-ben újjáépítési államtitkár, majd 1946. július 23-ig újjáépítési miniszter. 1946–48-ban a FKgP pártigazgatója, a párt centrumához tartozott. Egyidejűleg a Vöröskereszt, a Külforgalmi Rt., a Lengyel - Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. A FKgP nemzetgyűlési (1945-46) és országgyűlési képviselője (1947–49). 1948 áprilisában a FKgP Politikai Bizottságának tagja volt. 1949 tavaszán visszavonult a politikai élettől. 1956-ban részt vett a FKgP újjászervezésének kísérletében, majd nyugdíjasként Bp.-en és Somlón élt. 25.000,236., Szladits Károly autográf aláírásával ellátott hallgatói jogviszony igazolás („Igazolvány”) 1938-ból, melyben a budapesti kir. magy. Pázmány Péter Tudomány Egyetem igazolja, hogy az izraelita vallású Földes Lajos György „rendes hallgatóul be van iratkozva”. „Ez az igazolvány kizárólag a m. kir. honvédségnél karpaszományos minőségben vállalt egyéves katonai szolgálat elhalasztása iránti kérelem céljából használható”. Bp., 1938. 1 sztl.lev (1 beírt oldal, aláírással, az egyetem pecsétjével) Szladits Károly (Dunaszerdahely, 1871. – Bp., 1956.) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas (1953). A kötelmi és dologi jog terén a magyar polgári jogi tudományban a németosztrák jog szolgai követése ellen küzdő Grosschmid Béni követője. Irodalmi tevékenységét a gondos anyaggyűjtés, a meggyőző elemzés és a világos kifejezésmód jellemzi. Irányítószerkesztő, a részfeldolgozásokat kijelölő munkájával valóságos iskolát teremtett. Tudományos munkásságának legfőbb eredménye a Magyar magánjog c. gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és – az alapvető elméleti részek kidolgozásával – egyik társszerzője volt (megírásában részt vett Kolosváry Bálint). Részt vett a polgári törvénykönyv (1901) előkészítésében, majd később az újabb tervezet (1918 – 28) kidolgozásában is. Szerkesztette a Magánjogi Döntvénytár c. időszakos döntvénygyűjteményt (a Jogtudományi Közlöny melléklete, 1914 – 33), továbbá a Békejog és Békegazdaság c. folyóiratot (1920 – 22). 1945 után a Jogtudományi Közlönynek első főszerkesztője, a hágai állandó nemzetközi választott bíróságnak tagja. 25.000,-

Wenzel Gusztáv (Lukau, Szászország., 1812. – Bp., 1891.) jogász, egyetemi tanár, az MTA-, 1889-től a főrendiház tagja. Mint jogi író a régi feudális intézmények nemzeti jellegének hirdetője, a történeti jogi iskolák híve. Elsőként tanította hazánkban az európai jogtörténetet. Történelmi források közreadásában is jelentős szerepet vitt (Szalay Lászlóval kiadta Verancsics Antal összes munkáit, közreadta Kitonich János, Szerémi György stb. műveit). 1871-ben munkásságát akadémiai nagyjutalommal jutalmazták.

33

Récsi Emil (Kolozsvár, 1822. – Pest, 1864.) jogász, újságíró, műfordító, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1858). Bölcsészeti tanulmányok után Pesten 1837-ben már 15 éves korában doktorrá avatták. 1841-ben ügyvédi vizsgát tett, 1848-ban a közoktatásügyi minisztériumban dolgozott. A szabadságharc bukása után a pesti egyetemen az állam- és közigazgatási jog tanára. 1850-tól – kisebb megszakításokkal – 1853-ig a Pesti Napló szerkesztője. 1858-tól római jogot is tanított a pesti egyetemen. Jogi tanulmányai mellett fordítói tevékenységet is folytatott. George Sand, Eugčne Sue, Dumas fils, Thackeray és Dickens több művét fordította le. Kevesen tudják, hogy miután Erkel Ferenc visszavonult a komoly sakkozástól, 1859 elejétől haláláig vitathatatlanul Ő lett a legjobb magyar sakkozó. 50.000,242., Zichy Nándor autográf levele 1902-ből ismeretlennek „Tisztelt Barátom!” megszólítással, melyben igéretet tesz az ismeretlennek arra, hogy vagy Ő vagy az öccse, Zichy János, „aki a miniszter úrral nálam többször találkozik” közbenjár Fejérváry miniszter nagyméltóságánál” „engedményes hely kérvényezéséhez” a a Ludovika Akadémiára. Fejérváry Géza későbbi miniszterelnök (1905-05), a levélírás időpontjában hadügyminiszter! Adony, 1902. 1 sztl.lev (1 kézzel beírt oldal)

célozták a tételes jog formái között. A kötelmi jog egész rendszerét átfogó Fejezetek kötelmi jogunk köréből c. munkáját utóbb volt tanítványai külön is kiadták. Szentmiklósi Márton, Kajuch (Verbic, 1866. – Bp., 1932.) jogász, egyetemi tanár. Irodalmi munkásságában a német jogtudomány római jogszemléletének híve. 40.000,-

*** 244., KISS Géza, Dr.: A jogalkalmazás módszeréről Dogmatörténeti és kritikai tanulmány a magánjog köréből. /M. Jogászegylet Kk. V. II. évf./1./ Bp., 1909. Athenaeum. 243 p. Korabeli gerincén díszesen aranyozott, szecessziós (Kis Tivadar, Pápán) félvászon kötésben. 12.000,245., KISS István: Magyar közjog (Magyar államjog) Bp., 1888. Eggenberger-féle kk. XII. 499 p. Negyedik kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk egyik fő műve!

Zichy Nándor, gróf (Pozsony, 1829. – Adony, 1911.) közgazdász, politikus, 1848-tól a filozófia doktora, 1861-ben Fejér vármegye alispánja. Az önkényuralmi rendszer idején Deák híve, 1863. február 7-én A Honban megjelent Alapkérdéseink c. cikke miatt megfosztották grófi rangjától és fogságra ítélték. A Schmerling-provizórium után (1865) a Helytartótanács elnökhelyettese lett. A kiegyezési tárgyalások aktív részese volt, 1865-től 1880-ig országgyűlési képviselő, utána főrendiházi tag; a Néppárt megalapítója (1895). Elnöke volt a Szent István Társulatnak; jelentős része volt az Alkotmány c. napilap megalapításában. 1906-ban tárnokmesterré nevezték ki. Életre hívta a Székesfehérvári Kereskedelmi Bankot és a Fejérmegyei Takarékpénztárat. Szövetkezetek létesítését szorgalmazta. 25.000,243., Zsögöd Benő és Szentmiklóssy Márton autográf aláírásával ellátott latin nyelvű jogi diploma 1918-ból Gyöngyössy Zoltán máramarosszigeti lakos nevére kiállítva Bp., 1918. 1 sztl.lev. (1 beírt oldal, aláírásokkal, okmánybélyeggel, az egyetem becsétjével), részére készített dekoratív mappában. A diploma érdekessége, hogy az I. világháború végén fellépő papírhiányból adódóan nem papírra, hanem vászonra nyomták.

Kiss István (Ürmény, 1836. – Óbecse, 1918.) jogakadémiai tanár, jogi szakíró. Előbb a piarista, később a premontrei rend tagja. Kilépve a rendből jogot végzett. Irodalmi működése során alkotmányjoggal, nemzetközi joggal és államigazgatási joggal foglalkozott. 15.000,246., KLUG Emil, Dr. és Sárfy Aladár, Dr.: A magyar illetékjog I-II. Előszóval ellátta: Benedek Sándor. Bp., 1930. Grill K. (1.) XLVII. 668 p. (2.) XXXII. 718 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (2 db.) 15.000,247., KMETY Károly, Dr.: A magyar pénzügyi jog kézikönyve Bp., 1902. Politzer Zs. és Fia. XXIII. 657 p. XXIV. (függelék) Egyetlen kiadás! Korabeli egészvászon kötésben. „Tek. Vekerdy József Úrnak a népbank igazgatójának régi tiszteletem jeléül a szerző: Hódmező-Vásárhely…” dedikált példány! Kmety Károly (Hódmezővásárhely, 1863. – Bp., 1929.) jogász, egyetemi tanár, két cikluson át függetlenségi párti országgyűlési képviselő. A közjogi, közigazgatási, valamint hatásköri kérdések szélső konzervatív felfogású ismertetője és magyarázója volt. Műveiben kerülte mind a bölcseleti alapok, mind a jogszabályok mögötti társadalmi tartalom tárgyalását. 18.000,-

Grosschmid Béni, Zsögöd (Máramarossziget, 1852. – Visegrád, 1938.) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Műveinek jelentékeny részét Zsögöd Benő néven írta. Az 1894iki polgári házassági törvény nagyrészt tőle származik. A német szellemi hatás elleni védekezés jegyében támadta a polgári törvénykönyv hivatalos, Teleszky-féle tervezetét. Finom dogmatikai elemzései, Közép-Európában úttörő tudományos rendszerezései az „igazságosság” követelményének érvényesítését

34

248., KNORR Alajos: A magyar magánjog különös tekintettel a gyakorlati élet igényeire is. Pest, 1873. Eggenberger-féle kk. XVIII. 528 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Előbb Horváth Lajos köz- és váltó ügyvéd Győrött, majd Dr. Raffay Ferencz jogtanár Eperjesen könyvtárából.

magánjog (öröklési jog stb.) és a Szladits-féle Magyar magánjog (tulajdonjog stb.) c. gyűjteményes munkák megírásában. 24.000,253., KOLOSVÁRY Bálint, Dr.: A szerzeményi közösség a házassági vagyonjogok rendszerében Bp., 1900. Stein János, Kolozsvárt. IX. 1 sztl.lev. 548 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Raffay Ferencz eperjesi jogtanár könyvtárából, autográf névbejegyzésével. 15.000,254., KOLOSVÁRY Miklós: Értekezés. Mikép lehetne a római és angol bírák s tisztviselők rendtartásait honunkban is létesíteni, a nélkül, hogy ősi intézményeinket helyéből mozdítsuk Hn., 1843. Kn. Nyn. 37 p. + 2 sztl.lev. (kézirat) Hozzákötve: A cenzúra által kitörölt részek a szerző saját kezű írásával 3 számozatlan oldalon. Korabeli félvászon kötésben. Petrik nem ismeri. Szinnyei szerint a szerző jelen munkája nem jelent meg, csupán kéziratban létezik cenzúrai példányként a Magyar Nemzeti Múzeumban a következő címen: Mikép lehetne a rómaiak és angolok biráskodásit honunkban létesíteni a nélkül, hogy ősi intézeteinket helyökből mozdítsuk. Különösen ritka „nem létező” jogi kuriózum!

Knorr Alajos (Nagyvárad, 1828. – Bp., 1911.) bíró, jogi író, részt vett az 1848–49. évi szabadságharcban.Gyakorlati tárgyú munkákat, tankönyveket (büntetőjog, polgári törvénykezési rendtartás, bírói ügyvitel – kérdésekben-feleletekben stb.) írt. 18.000,249., KNORR Alajos: Önügyvéd vagyis gyakorlati útmutatás jogügyletek elintézésére, okiratok s beadványok szerkesztésére. A legújabb törvények alapján 450 iromány – példával felvilágosítva bírák, ügyvédek, jegyzők és felek használatára. Szerkesztette: --- . Bp., 1894. ifj. Nagel Ottó. XV. 1015 p. Ötödik újra átdolgozott kiadás. Kiadói gerincén restaurált, díszesen aranyozott kiadói egészvászon kötésben. 18.000,250., KNORR Alajos: Önügyvéd, vagyis gyakorlati útmutatás mindennemű jogügyletek elintézésére és a közéletben előforduló okiratok s beadványok szerkesztésére. A legujabb törvények alapján 275 irománypéldával felvilágosítva bírák, ügyvédek, jegyzők és felek használatára. Bp., 1873. Eggenberger-féle Kk. VIII. 578 p. Második javított és tetemesen bővített kiadás. Korabeli, gerincén bordázott, aranyozott kötésben, márványozott lapszéllel. Szép kötés! 24.000,251., KOLLONICS László: Német – magyar egyetemes hivatali műszótár (Deutsch – ungarische allgemeine amtliche Terminologie) tekintettel a hivatali szakok minden ágazatára Pest, 1870. Petrik Géza biz. 446 p. 1 sztl.lev. Kiadói, dúsan aranyozott egészvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. „Schauschek Ignácz kir. tanácsos és a m. k. központi állampénztári igazgató úr ő Nagyságának öszinte tisztelete jeléül Kollonics” - dedikált példány! 28.000,252., KOLOSVÁRY Bálint, Dr.: A magyar magánjog tankönyve I-II. Bp., (1907.) Politzer-féle. (1.) 536 p. (2.) 792 p. Második kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (2 db.)

Kolosváry Miklós (?, 1779 – Szil-Sárkány, 1844) országgyűlési követ és több megye táblabírója. 80.000,255., KONCZ János, Dr.: Ötvenéves Jegyzőegyesület 1877-1927 A Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesületének félszázados története. Szerkesztette: - -. Bp., 1927. Az Egyesület. 286 p. 15 t. Egyetlen kiadás! Későbbi keménytáblás papírkötésben, a kiadói papírborítók a könyvtestre ragasztva. „Nagyságos Milotay István dr. Úrnak a „Magyarság” felelős szerkesztőjének hazafias üdvözlettel…” a szerkesztő elnök és az egyesület titkára által dedikált példány! 15.000,256., KOSUTÁNY Ignácz: A magyar alkotmány és jogtörténelem tankönyve I. (Unicus!) Bp. 1895. Athenaeum. 334 p. 6 térk. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. Tételünk első és egyben egyik főműve! Hozzátartozik: Kosutány Ignácz névjegye, kézírásával javítva. Kosutány Ignácz (Mátészalka, 1851- Szeged, 1940) jogász, egyetemi tanár. Publikált a Pécs, a Pécsi Napló, a Századok, a Nyugat magyarországi Híradó c. folyóiratokban, de a Magyar jogi Lexikonban is több cikk őrzi a nevét. A Magyar életrajzi Lexikon szerint „Polgári liberális felfogású, akinek pozitivista szemlélete keveredett protestáns egyházi nézetekkel is.” 24.000,-

Kolosváry Bálint (Kolozsvár, 1875. – Bp., 1954.) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Konzervatív szemléletű jogi szakíró, monográfiáin kívül tankönyveinek volt nagyobb hatása. Mint a gyakorlatias jogi oktatás egyik propagálója, több esetgyűjteményt állított össze a magyar magánjogból az egyetemi hallgatóság számára. Részt vett a Fodor–Márkus-féle Magyar

35

257., KOVÁCH Pál és Kovách Sándor: A magyarhoni törvényhozás történeti vázolata Törvénytárunk és pótgyűjtemények nyomán. Árpád korától fogva mostanig, évsor s a nevezetesebb pontok szerént készítve, és egy törvénykönyvi szótárral felvilágosítva kiadták - .-. Szeged, 1861. Burger Zsigmond. III. 282 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói gerincén javított papírkötésben. Az első hitelesnek tekinthető magyar törvénytár!

ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt is, ami 1790. január 28án veszítette hatályát, mégis óriási hatással volt a további büntetőjogi fejlődésre és az ítélkezésre. Rendkívül ritka! 80.000,261., KRÁHL Vilmos, Dr.: Mikszáth a jogász Bp., 1941. Dr. Vajna és Bokor. 161 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 10.000,262., KRÁLIK Lajos: A magyar ügyvédség – Az ügyvédi kar I-II. Kiadja a Budapesti Ügyvédi Kamara. Bp., 1903. Franklin-T. (1.) XIV. 1 sztl.lev. 431 p. (2.) 2 sztl.lev. 500 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (2 db.) Tételünk az egyik fő műve. Nagyon ritka! Szép példány!

Kovách Pál (Vác, 1810 – Vác, 1888) jogi doktor, egyetemi tanár, táblabíró, a királyi tábla hiteles jegyzője, váci kanonok, Vác díszpolgára. Cikkei többek között az Idők Tanujában, a Magyar Államban, a Váczividéki Lapokban, a Religióban jelentek meg. 20.000,258., KÖTSKY Gábor, dr.: A magyar alkotmány és jogtörtnet compendiuma /Jogi compendiumok gyűjteménye XXI./ Bp., én. Grill K. 1 sztl.lev. 142 l. Korabeli, félvászon kötésben. 8.000,259., (KÖVY Sándor): A magyar törvények rövid summája a gyermekek számára S. Patakon. 1837. Nádaskay András. 90 p. 1 sztl.lev. Korabeli ízléses papírkötésben. A könyv szerzője valószínű, hogy Kövy Sándor. Szinnyei Ferenc Magyar írók c. munkájában az Ő művei között sorolja fel a munka 1798-as, első kiadását. Petrik csak az első és a második kiadást ismeri, tételünket nem.

Králik Lajos (Pest, 1849. – Pozsony, 1913.) jogász, jogi író. Pesten és Bécsben végzett jogi tanulmányok után 1874-től budapesti ügyvéd. Mint gyakorlati szakember több törvény előkészítő munkájában részt vett (csődtörvény, a polgári törvénykönyv tervezetének a szülőkről és gyermekekről szóló részei) és több gyakorlati igényű kommentárt is írt. 36.000,263., KRISZTICS Sándor, Dr.: A békeszerződések reviziója Bp., 1927. Grill-féle Kk. - Benkő Gy. Rt. XX. 508 p. Egyetlen kiadás! Későbbi gerincén bordázott, címkével ellátott félbőr kötésben. A szerző főként ezért a művéért lett 1945 után kegyvesztett.

Kövy Sándor (Nádudvar, 1763 – Sárospatak, 1829) ügyvéd, táblabíró, jogakadémiai tanár. 1793-tól haláláig a sárospataki református jogakadémián a hazai jog első tanára, és mint ilyen egyebek közt Kossuth Lajos, Szemere Bertalan tanára is volt. A gyakorlatias jogi oktatás egyik legelső képviselője. Mint jogtudós, úttörő, irányadó munkásságot fejtett ki és saját iskolát alapított, melynek hívei egész 1848-ig kimutathatók jogi irodalmunkban. Országos hírét, tekintélyét bizonyítja az is, hogy tagjává választatott annak a bizottságnak, amely a MTA alapszabályát készítette el. A nyelvújításnak nagy ellensége volt. Azok közé a pataki tanárok közé tartozott, a kik a Kazinczy eljárásban s modorában megbotránkoztak, a kik a dunántúliakkal tartva, a Mondolat kiadását örömmel fogadták. 36.000,260., Közönséges törvény a vétkekről, és azoknak bűntetésekről Budán, 1788. A Királyi Akadémiának betűivel. 4 sztl.lev. 128 p. Korabeli keménytáblás papírkötésben.

Krisztics Sándor (Bp., 1890. – Bp., 1966.) jogász, egyetemi tanár, rektor, 1958-tól haláláig a Belkereskedelmi Kutató Intézet tudományos munkatársa. 1924-től 1949-ig a Magyar Szociográfiai Intézet igazgatója. Működése elsősorban a politikai tudományok terén volt jelentős, felfogásában a liberális polgári ideológia nézőpontja érvényesült. 24.000,264., KRISZTICS Sándor, Dr.: Nemzet és állam a keletkezés, fejlés, viszony szempontjából Bp., 1914. Grill K. X. 1 sztl.lev. 344 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk az első és egyben az egyik fő műve. Rendkívül ritka! 24.000,265., LADIK Gusztáv, Dr.: Tételes közigazgatási jogunk alaptanai Bp., 1941. Attila-Ny. 464 p. Harmadik teljesen átdolgozott kiadás. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Tételünk az egyik fő műve!

Magyarország első hatályos büntető törvénykönyve, amit II. József - a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve - fogalmaztatott meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787 január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd

36

hezen kilábaló Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal. Ennek megtörténte után, 1881-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója, majd elnöke lett. A legjelentősebb eredmény azonban az volt, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank olyan tőkét és betéti állományt halmozott fel, ami a hitelkihelyezések útján lehetővé tette Budapest iparának és kereskedelmének fellendítését. Az első világháború alatt Heinrich Ferenccel a hadigazdálkodás megszervezője volt. Érdemeiért 1893-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé választotta. Később elnyerte az udvari tanácsosi címet, 1905-től főrendiházi tag, később a delegáció tagja, 1912-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. 12.000,269., LEDERMANN László: A Nemzetek Szövetsége egyességokmánya gazdaságpolitikai rendelkezéseinek eredete A háború utáni gazdasági világorganizáció és a nemzetközi gazdasági együttműködés tervei a párisi békekonferencián. Bp., 1933. Gergely R. 76 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 10.000,270., LEPSIUS, Johannes – Bartholdy, Albrecht Mendelssohn – Thimme, Fridrich: Alte und neue Balkanhandel 1896-1899 –Erste halfte. /Die Grosse Politik der Europaischen Kabinette 1871-1914. – 12. band/ Hrsg. von: - -. Berlin, 1924. Deutsche verlagsgesellschaft für politik und geschichte. 4 sztl.lev. 305 p. Kiadói gerincén aranyozott félbőr kötésben, a kötéstábla verzóján ex-liris Horthy Miklós. Horthy Miklós könyvtárából! Nagyon ritkán kerül elő kötet, amit egykoron a kormányzó birtokolt! 36.000,271., LOMBROSO Cesare: Lángész és őrület Fordította: Szabó Károly. Bp. (1906.) Vass József. 199 p. Kiadói gerincén aranyozott, egészvászon.

Ladik Gusztáv (Feketebátor, 1860. – Bp., 1959.) közigazgatási jogász, jogi író ügyvéd, 1895-től az Országos Törvénytár szerkesztője. 10.000,266., LAJTOR László: A keleti kérdés története Bp., 1940. Faust Imre. 144 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Későbbi gerincén díszesen aranyozott félbőr kötésben. Szép kötés! 12.000,267., LAMARTINE A: A girondiak története (I-IV.) (V-VII.) (VIII-X.) Fordította: Jánosi Ferencz. Pest, 1865. Pfeiffer F. (1.) 1 sztl.lev. 229 p. 1 sztl.lev. (2.) 187 p. 2 sztl.lev. (3.) 1 sztl.lev. 210 p. 1 sztl.lev. (4.) 208 p. 1 sztl.lev. (5.) 210 p. 1 sztl.lev. (6.) 206 p. 1 sztl.lev. (7.) 192 p. 1 sztl.lev. (8.) 110 p. 1 sztl.lev. (9.) 190 p. 1 sztl.lev. (10.) 158 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (3 db.) Alphonse Marie Louis de Prat de Lamartine (Macon, 1790Párizs, 1869) francia költő, regény- és drámaíró, politikus, kitűnő szónok, a francia akadémia tagja, aki részt vett a Második Köztársaság kikiáltásában és kormányában. 1830-ban elindult a politikai karrierje, de a képviselőválasztáson megbukott. 1833-ban megválasztották képviselőnek és ezt a tisztségét 1851-ig megtartotta: kitűnő szónoklataival nyűgözte le hallgatóságát. Az 1848. évi februári forradalomban és a köztársaság kikiáltásában meghatározó szerepet vállalt: tagja volt a „kollektív államfő”- i csoportnak és ezzel párhuzamosan külügyminiszteri pozíciót is betöltött az 1848-as átmeneti kormányban hónapon át (1848. február 24. – 1848. május 9.). Mérsékelt politikusként a liberális eszmékhez állt közel, ezt mutatta az a tény is, hogy 1848. február 25-én nem támogatta a piros színű zászló bevezetését. 1848. április 27-én aláírta a rabszolgaság eltörlését tartalmazó rendeletet. 1848. május 10-én az átmeneti kormányt felváltotta a végrehajtó-bizottság melyben szintén helyet kapott. 1848 decemberében azonban az elnökválasztáson csúfos vereséget szenvedett (a szavazatok 0,26%-át tudhatta magáénak) ez arra sarkalta, hogy fokozatosan visszavonuljon a politikai élettől. 50.000,268., LÁNCZY Leó: Huszonöt év a magyar közgazdaság terén - - munkássága, beszédei és dolgozatai. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselőinek megbízásából szerkesztette: Dr. Makai Ernő. Bp., 1907. Grafikai Int. 1 t. 2 sztl.lev. IX. 263 p. 2 t. (egyike dupla) Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

Cesare Lombroso, születési nevén Ezechia Marco Lombroso (Verona, 1835 – Torino, 1909), orvos, olasz kriminológus, az olasz pozitivista kriminológiai iskola alapítója. Elutasította a klasszikus iskola tanítását, amely szerint a bűnözésre való hajlam az emberi természetben rejlik. Elmélete, az antropológiai kriminológia, lényegében azt állította, hogy a bűnözés örökletes, és bizonyos fizikai tulajdonságokból kétség kívül megállapítható, hogy ki a "született bűnöző". Híres könyvében meglehetősen részletesen foglalkozik gróf Széchenyi István döblingi korszakával, külön megemlítve például a gróf sakkozás iránti szenvedélyét, ami szintén az őrületbe hajlott. Fel kellett fogadni egy diákot mellé, akivel napi 10-12 órát sakkozott. A végén a diák megőrült, Széchenyi viszont jobban lett (77-79. p.). Másutt az elmebeteg zseni listáján kitüntetett szerepet tulajdonít a grófnak (56. p.). 12.000,-

Lánczy Leó (Pest, 1852. május 10. – Budapest, 1921. január 26.) bankelnök. A Magyar Általános Földhitel Rt.-hez kerülve, annak vezérigazgatója lett. A francia tulajdonosokat rávette, hogy engedélyezzék az részvénytársaság fúzióját a válságból ne-

37

272., LUKÁCS Adolf, Dr.: A főtárgyalás Kolozsvárt, 1902. Ny.: Gámán János örököse. 135 p. Harmadik teljesen átdolgozott és bővített kiadás. Hozzákötve: Lukács Adolf, D.: Az esküdtbíróság. A „főtárgyalás” befejező része. Kolozsvár, 1904. Lapage Lajos. 155p. Második, bővített és javított kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. 20.000,273., LUKÁCS Adolf, Dr.: Az esküdtbíróság A „Főtárgyalás” befejező része. Kolozsvárt, 1902. Ny.: Gámán J. örökösénél. 2 sztl.lev. 139 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. „Méltóságos Báró Szentkereszty Zsigmond curiai bíró kir. széki elnök úrnak őszinte tisztelete jeléül – a szerző” dedikált példány! 18.000,274., MADARASSY János, Gojzesti: A magyar polgári törvénytudomány vázlata; Kelemen Imre, Markovics János s többek után és a legujabb törvények szerint köz használatra rajzolva - - …által. (Három könyvben: I. Személyekről; II. Vagyonokról; III. Keresetekről) Egerben, 1845. Érseki Lyceum betűivel. 2 sztl.lev. 118 p. 1 sztl.lev. ; 253 p. ; 101 p. Korabeli gerincén címkével ellátott egészvászon kötésben.

277., Magyar jogászegyleti értekezések 1892-93. VIII./1-11. Reichard Zsigmond, Dr.: Az anthropologikus büntetőjogról Concha Győző, Dr.: Az államhatalmak megoszlásának elvei Csiky Lajos: Képek a börtönügy történetéből Vázsonyi Vilmos, Dr.: A szavazás decentralisatiója Liszt Ferencz, Dr.: A jövő büntetőjoga Neuman Ármin, Dr.: A korlátolt felelősségre alakult társaságokról szóló 1892. évi Német Birodalmi törvényről Reichard Zsigmond, Dr.: Az ügyvédség szervezete Bleuer Samu, Dr.: Az ügyvédség szervezete Nagy Dezső, Dr. és Márkus Dezső, Dr.: Az ügyvédség szervezete Nagyiványi Fekete Gyula, Dr.: Az elhagyott gyermekek és a fiatalkorú bűntettesek gondozása Bp., 1892-93. Franklin-T. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (10 mű egybekötve) Mind a 10 mű egyetlen kiadás! Reichard Zsigmond (Székesfehérvár, 1863. – Bp., 1916.) bíró, jogi író. 1888-tól ügyvéd, 1894-től bíró, 1913-tól kúriai bíró. A büntetőjog mellett a közigazgatási bíráskodás kérdéseivel is foglalkozott. Cikkei főleg a Jogtudományi Közlönyben és a Jogászegyleti Értekezésekben jelentek meg. 40.000,278., Magyar jogászegyleti értekezések 1904-05. XXX./1-7. XXXI./1-6. Almási Antal, Dr.: Törvényes kötelmek a tervezetben Kármán Elemér, Dr.: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban Rózsa Vilmos, Dr.: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra Magyary Géza, Dr.: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában Baumgarten Izidor, Dr.: A büntetés kimérésének reformjáról Engel Zsigmond, Dr.: A gyermekvédelem alapkérdései I. Vavrik Béla, Dr.: Közgyűlési megnyitó beszéd – II. Illés József, Dr.: A Magyar Jogászegylet huszonötéves működése – III. A Magyar Jogászegylet kiadványainak jegyzéke Navratil Ákos, Dr.: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet Dévai Ignácz, Dr.: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet Ágoston Péter, Dr.: A rangsor, mint jog (Többek): A szövetkezetekről szóló törvénytervezet Zsitvay Leó: A büntetőtörvénykönyv novellája Fazekas Oszkár, Dr.: A szabadalmi törvény reformja Bp., 1905. (Ny.: Franklin-T.) Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (13 mű egybekötve) Mind a 13 mű egyetlen kiadás!

A szerző „bölcsészet- és törvénytanár, hites ügyész, a magyar polgári és büntető törvénytudomány, úgy a tiszti írásmód nyílvános rendes tanítója, a tekintetes törvényi kar másod idősbbike, tekintetes nemes Heves és Külső Szolnok törvényesen egybekapcsolt vármegyék czímzetes főjegyzője, s ugyan azon, valamint Békés, és Gömör vármegyék táblabírája” volt. 36.000,275., MADARASSY László: Értekezés a házasságból eredő vagyoni jogviszonyok és a gyámügyről, javaslattal ezek mikénti rendezésére. Kecskemét, 1872. Ny.: Tóth Lászlónál. 270 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Rendkívül ritka! Tudtunkkal ezen kívül - rendkívül kiterjedt írói munkássága ellenére - csupán még 2 jogi munkája ismert! Madarassy László (Izsák, 1840. – Kispest, 1893.) jogász, ügyvéd, író és utazó. 1871-től 1881-ig a kecskeméti törvényszék ügyésze. Hivataláról lemondva Amerikába utazott és bejárta Észak-, Kelet- és Dél-Amerikát. Hazatérve úti élményeiről több regényt, elbeszélést írt. Számos jogi munka szerzője. 15.000,276., A magyar jog változásai 1918-1938. Bp., 1938. Orsz. Ügyvédszövetség. 80 p. Kiadói papírborítóban. 8.000,-

Kármán Elemér (Bp., 1876. – Bp., 1927.) törvényszéki bíró, kriminálpedagógus. Hosszabb időt töltött Hans Grossnak, a büntetőjog grazi tanárának szemináriumában, kitől a lélektani módszernek a bírói gyakorlatban való alkalmazását sajátította el. 1913-ban részt vett a fiatalkorúak bíróságának megalkotásában. A kriminálpedagógia egyik hazai megalapítója. A kedvezőtlen környezetben élő gyermekek számára Pestalozzi-

38

otthont szervezett, melyet 1915-ben Kriminálpedagógiai Intézettel egészített ki.

Lengyel Aurél (Székesfehérvár, 1879. – Bp., 193?) bíró, ügyvéd, jogi író, részt vett számos törvénytervezet előkészítésében. A Jogtudományi Közlöny c. folyóirat mellékleteként megjelenő Büntetőjogi Döntvénytár c. időszakos bírósági határozatgyűjtemény egyik szerkesztője. Több rövidebb tanulmányt írt a fiatalkorúak bűnözéséről, valamint külföldi büntetőjogi intézményekről.

Navratil Ákos (Bp., 1875. – Bp., 1952.) jogász, közgazdasági író, egyetemi tanár, az MTA tagja. Közgazdasági elméleti eklektikus értékelméletében a határhaszon elvének az alapján állt. Vizsgálta a társadalmi gazdaságtannak a joggal, a filozófiával, az etikával való kapcsolatát. 40.000,279., Magyar jogászegyleti értekezések 1906-07. XXXIII./1-8. Kérdőpontok a magyar büntető törvénykönyv reformjának előkészítéséhez Dombováry Géza, Ifj.: A Nyáry-féle 1842. évi „Büntetőtörvényszolgáltatási eljárás” Thót László, dr.: Az előkészítő eljárás az új olasz bűnvádi perrendtartásban (Többek): A szerzői jogról szóló törvény reformja Balog Arnold, Dr.: Bíró és törvény Török Aurél, Dr.: A bűnügyi embertanról A Magyar Jogászegylet büntetőjogi bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tervezete tárgyában I. Wittmann Ernő, Dr.: A tervezet 1079. §-áról, a rokonító magánjog szempontjából Bp., 1907-08. (Ny.: Franklin-T.) Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (8 mű egybekötve) Mind a 8 mű egyetlen kiadás!

Boér Elek (Maroscsapó, 1872. – Újfehértó, 1952.) jogász, egyetemi tanár. Kolozsvári és külföldi tanulmányok után közigazgatási pályára lépett. 1916-tól közigazgatási bíró és öt éven át a washingtoni hármas vegyes döntő bíróságnál Magyarországot képviselte. 24.000,281., Magyar Jogászegyleti értekezések 1910. Nagy Ferencz: Székfoglaló beszéd A sajtótörvény reformjának főbb kérdései A sajtójog főbb kérdéseinek reformja Kovács Marcel, Dr.: Részletkérdések a polgári perrendtartás javaslatában Kisebb magánjogi előadások és viták Balogh Jenő, Dr.: Újabb bűnügyi törvényhozás külföldön Pap Dezső, Dr.: Az ipartörvény-tervezet Doleschall Alfréd, Dr.: A svájczi, osztrák és német büntetőjavaslatok Magyar István, Dr.: A büntetés kimérése Finkey Ferenc, Dr.: A motivumok értékesítése Gallia Béla, Dr.: A kereskedelmi biráskodás és a polgári perrendtartás Meszlény Artur dr.: A polgári perrendtartás szocziális szempontjai Bp., 1910. Pfeiffer F. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (12 mű, egybekötve) 24.000,282., Magyar jogászegyleti értekezések 1911. III./20-26. Baumgarten Izidor, Dr.: A bíró Királyfi Árpád, Dr.: A Bosnyák-Herczegovinai tartományi illetőség és következményei Timkó Zoltán, Dr.: A szövetkezeti uzsora Tihanyi Lajos, Dr.: Bosznia-Herczegovinát érintő viszonyaink jogi természete Buza László, Dr.: Bosznia és Herczegovina államjogi helyzete Moór Gyula: Stammler „Helyes jogról szóló tana” Halász Zoltán, Dr.: A becsület oltalma a német, osztrák és svájci büntetőtörvény-tervezetben Bp., 1911. Pfeiffer F. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (7 mű, egybekötve) Mind a 7 mű egyetlen kiadás! 24.000,283., Magyar jogászegyleti értekezések 1911. Imling Konrád, Dr.: A magánjog és a büntetőjog viszonya egymáshoz Plósz Sándor, Dr.: A polgári per szerkezete az új perrendtartásban

Török Aurél, Ponori Thewrewk (Pozsony, 1842. – Genf, 1912.) orvos, egyetemi tanár, antropológus, az MTA tagja. A budapesti embertani intézet és múzeum megalapítója, idegen nyelveken (főleg németül) megjelent nagyszámú tudományos dolgozata, valamint az általa szerkesztett koponyamérő (craniometer) alapán neve külföldön is jól ismert. A darwinizmus korai híve. Embertani méréseket végzett tudományos működésének időszakában kihantolt történelmi személyek (II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, III. Béla) csontvázán, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával. 30.000,280., Magyar jogászegyleti értekezések 1907-08. XXXVI. Kiss Géza, Dr.: A pozitiv szerződésszegések a német polgári törvénykönyv és a tervezet alapján Fazekas Oszkár, Dr.: Sürgős iparjogvédelmi reformok Lengyel Aurél, Dr.: A Magyar Jogászegylet büntetőjogi bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában Márkus Dezső, Dr.: A végrehajtási törvény reformja (Többek): A végrehajtási törvény reformja Boér Elek, Dr.: Törvényhatósági önkormányzatunk és közigazgatási bíróságunk hatáskörének kiterjesztése Schiller Bódog, Dr.: A Hármaskönyv egyik állítólagos forrásáról Bp., 1907-08. (Ny.: Franklin-T.) Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (7 mű egybekötve) Mind a 7 mű egyetlen kiadás!

39

Részvényjogi reformkérdések Nagy Dezső, Dr.: Az ügyvédi rendtartás reformja Bp., 1912. Pfeifer F. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (9 mű egybekötve) Mind a 9 mű egyetlen kiadás!

Balog Arnold, Dr.: Bírói szervezeti reformkérdések (Többek): Bírói szervezeti reformkérdések Dombováry Géza, Ifj.: Hérics Tóth János a magyar Bonjuge Perjéssy Mihály, Dr.: A büntető novella a gyakorlatban Bakonyi Kálmán, Dr.: Az egyesbírósági hatáskör kérdése fiatalkoruak bűnügyeiben Bp., 1911. Pfeiffer F. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (7 mű, egybekötve) Mind a 7 mű egyetlen kiadás!

Nagy Dezső Bálint (Kisújszállás, 1855. – Bp., 1913.) ügyvéd, jogi író. Az igazságügyminiszter megbízásból elkészítette az ügyvédi rendtartás tervezetét. 1906 – 10 között függetlenségi párti országgyűlési képviselő, ill. a Függetlenségi Párt alelnöke. Részt vett a képviselőházi választási bíráskodásról szóló törvény tervezetének előkészítésében. A budapesti ügyvédi kamarának 1891-től 1902-ig titkára, majd az Országos Ügyvédszövetség elnöke volt. 30.000,286., Magyar jogászegyleti értekezések 1913. VI./41-48. Ágoston Péter, Dr.: A jogismerés kötelessége Baumgarten Izidor, Dr.: A fiatalkorúak bíráiról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról szóló törvény előadói tervezete Nagy Ferencz, Dr.: A hágai államértekezlet által elfogadott nemzetközi váltótörvény Baumgarten Nándor, Dr.: Az új polgári perrendtartás és a kereskedelem Kayser Szilárd, Dr.: Polgári perrendtartás és szabadalmi jog Exner Kornél, Dr.: Egyenes adóink reformja Kohler József: Észrevételek a magyar polgári perrendtartáshoz Kohler József: A házasság mint kulturjelenség Bp., 1913. Pfeifer F. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (8 mű egybekötve) Mind a 8 mű egyetlen kiadás!

Plósz Sándor (Pest, 1846. – Bp., 1925.) jogász, ügyvéd, bíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1894-től igazságügyi államtitkár, 1899. február 26. – 1905. június 18. között igazságügyminiszter Széll Kálmán, Khuen-Héderváry és Tisza István kormányában. 1913-ban az MTA másodelnökévé választották. A polgári perjog terén kifejtett működésével a magyar polgári perjog tudományos művelésének egyik legelső képviselője. Munkásságának legfontosabb eredménye az 1911. évi I. tc., a polgári perrendtartás, amelyet közel 30 évi kutatómunka, tervezet és részletreform után dolgozott ki végleges formában. Minisztersége alatt lépett életbe a büntetőeljárásról szóló 1896. évi XXXIII. tv. 1895-től országgyűlési képviselő is volt. 1914ben főrendiházi tag. 24.000,284., Magyar jogászegyleti értekezések 1912. IV./27-31. Fodor Ármin, Dr.: A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban Térfi Gyula, Dr.: A polgári perrendtartás hatásköri szabályai Meyer Félix, Dr. és Sichermann Bernát, Dr.: A hágai váltókonferencziáról Pollák Illés: A jog és az egyén küzdelme (Többek): A választói jog reformja (208 p.) Bp., 1912. Pfeiffer F. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (5 mű egybekötve) Mind az 5 mű egyetlen kiadás!

Exner Kornél (Beregszász, 1867. – Bp., 1938.) jogász, államtitkár, közigazgatási bíró, egyetemi tanár, 1895-től 1920-ig a Pénzügyigazgatás c. lap szerkesztője. Baumgarten Nándor (Bp., 1875. – Bp., 1935.) jogász, közigazgatási bíró egyetemi tanár, 1899-1914 között ügyvéd. 1901-ben a Jogállam c. folyóirat szerkesztője és a Magyar Jogászegylet titkára. Nyugdíjazása után a Beocsini Cementgyári Unió elnöke lett. 30.000,287., A magyar jogélet időszerű kérdései (A magyar Jogmívesek Társasága tag-összejövetelein elhangzott előadások.) Bp., 1940. M. Jogmíves T. – Ny.: Held J. 291 p. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Többek között Ajtay Gábor, Térfy Béla, Csánk Béla… előadásai. Ritka! 10.000,288., Magyar Törvénytár – Corpus Juris Hungarici 10001895 (-1902). Milleniumi emlékkiadás. Dr. Csiky Kálmán, Dr. Kolozsváry Sándor, Nagy Gyula, Dr. Óváry Kelemen és Tóth Lőrinc közreműködésével szerkeszti Dr. Márkus Dezső. Hozzátartozik: Werbőczy Hármaskönyve Erdélyi Törvények 1540-1848. Tárgymutató 1000-1902.

Pollák Illés (Szombathely, 1852. – Bp., 1930.) ügyvéd, jogi író, az Országos Ügyvédszövetség elnöke, neves bűnügyi védő, újságíró (Neues Pester Journal, Pester Lloyd, Pesti Hírlap). 1902-ben az igazságügyminiszter megbízásából elkészítette az ügyvédi rendtartás tervezetét. 24.000,285., Magyar jogászegyleti értekezések 1912. V./32-40. Schreyer Jakab, Dr.: Csődjogi vitás kérdések Márkus Dezső, Dr.: A polgári perrendtartást életbeléptető törvény javaslatáról Reitzer Béla, Dr.: A teljesítési és szavatossági szabályok viszonya a tervezetben – Szirtes Artur, Dr.: Szociális jogtudomány és szociográfiai módszer Almási Antal, Dr.: Polgári perrendtartás és magánjog Vita Emil, Dr.: A községi illetőség Dombováry Géza, Ifj.: A tény- és jogkérdés a bűnvádi gyakorlatban Kádár Zoltán, Dr.: Az orvosi műhibákról Riesser Jakab, Dr. – Kuncz Ödön, Dr.:

40

Bp, 1899-1905. Franklin – Révai. Kiadói, aranyozott félbőr kötésben. (28 db.)

Makay Dezső (Eger, 1850. – Bp., 1927.) bíró, jogi író. Jogi tanulmányai után igazságügyi szolgálatba lépett, 1898-tól ítélőtáblai, majd 1900-tól közigazgatási bíró. Jog- és családtörténeti tanulmányokkal is foglalkozott. 18.000,293., MÁRKUS Dezső, Dr.: Magyar jogi lexikon öt kötetben I-VI. Számos szakférfiú közreműködésével szerkesztette: ---. Bp., én. Pytheas. Eredeti kiadás: 1898-1907. Pallas. A 4. kötettől a címlapon a korábbi 5 helyett 6 kötetnek jelezve. Kiadói, díszesen aranyozott gerincű félbőr kötésben. Reprint kiadás. Kifogástalan példány! 120.000,294., MÁRKUS György: Az állam magángazdasági tevékenysége különös tekintettel a legujabb szocializálási törekvésekre Bp., 1930. Pallas. 215 p. Korabeli gerincén aranyozott félbőr kötésben. A kötet Márkus György saját példánya. A mű elé kötött 30 lapon a kötet megjelenésével kapcsolatos beragasztott újságcikkek, elismerések, kritikák, a kortárs professzorok, jogtanárok és szakférfiak részben kézzel írt, autográf aláírásával ellátott elismerő levelek. Dr. Fellner Frigyes, Dr. Kuncz Ödön, Neuman Károly, A képviselőház alelnöke, Dr. Steinecker Ferenc, Karch Kristóf Dr., Dr. Dengl János, Szekfű Gyula, Az Országos Iparegyesület elnöke, Budapest polgármestere, A Budapesti Közlekedési Rt. elnök-vezérigazgatója, A Magyar-Olasz Bank vezér-igazgatója, Fodor Oszkár levelei. 50.000,295., MÁRTONFFY Károly: A magyar közigazgatás megújulása Bp., 1940. Kir. M. Egyetemi Ny. VIII. 337 p. Második kiadás. Későbbi gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Tételünk egyik fő műve!

320.000,289., Magyarország magánjogi törvénykönyve A M. Kir. Igazságügyiminiszter által 1928. március 1-én az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat. Közzéteszi: M. Kir. Igazságügyminisztérium. Bp., 1928. A minisztérium. VIII. 592 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. 12.000,290., MAGYARY Géza: Magyar polgári perjog Bp., 1913. Franklin-T. V. 996 p. Első kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Magyary Géza (Alsólóc, 1864. – Bp., 1928.) perjogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Sokoldalú, európai látókörű, alapos képzettségű polgári író, legjelentősebb munkái a polgári eljárásjog köréből valók; foglalkozott a nemzetközi bíráskodás kérdéseivel is. A polgári perjog, valamint a nemzetközi jog körében megjelent műveiért halála után az MTA nagydíját kapta (1929). 15.000,291., MAGYARY Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése Bp., 1927. Kir. M. Egyetemi. VIII. 45 t. (képek) 628 l. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Tételünk, az egyik fő műve! Magyary Zoltán (Tata, 1888. – Héreg, 1945.) jogász, egyetemi tanár. A költségvetés és a tizedes rendszer kérdéseivel, majd tudománypolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1930-tól rövid ideig racionalizálási kormánybiztos. Közigazgatási elképzeléseit a tanszéke mellett szervezett Magyar Közigazgatástudományi Intézetben fejtette ki. 1932 – 1935 között, mint a VI. Nemzetközi Közigazgatástudományi Kongresszus főelőadója, külföldön – többek között a SZU-ban is – tanulmányozta a modern közigazgatás kialakulását. Sürgette a közigazgatás kérdéseinek a tényeken alapuló és a modern szervezéselmélet eredményeinek figyelembevételével történő vizsgálatát. Kutatásai azonban főként a szervezeti megoldásokra irányultak és nem foglalkoztak azok politikai összefüggéseivel. Az erőteljes állami centralizáció híve. Eszméinek gyakorlati megvalósítása érdekében 1938 után a tatai járásban népfőiskolát szervezett és helytörténeti anyagot gyűjtött. 18.000,292., MAKAY Dezső, makói: Visszapillantások hazánk régi igazságszolgáltatási viszonyaira Jogtörténeti tanulmány. (Árpád-korszak.) Nagy-Kanizsán, 1887. Ny.: Wajdits József. 4 sztl.lev. 240 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk az egyetlen munkája, ezen kívül csupán egy különlenyomata jelent meg nyomtatásban. Rendkívül ritka!

Mártonffy Károly (Belényes, 1890. – Bp., 1979.) jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, dékán, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1957). Tagja volt az Államjogi és Államigazgatási Jogi Kormánybizottságnak. Beér Jánossal irányította az Államigazgatási Tudományos Munkaközösséget. A közigazgatási jogtudományi irányzat képviselője, a magyar és nemzetközi közigazgatás tudomány ismert művelője. 12.000,296., MECSÉR József: A tettazonosság problémája Tanulmány a büntető törvénykezési jog köréből. /Acta VI/2./ Szeged, 1937. A M. Kir. Ferencz J.-Tud.egyetem barátainak egyesülete. 1 sztl.lev. 100-193 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. 8.000,297., MELHA Kálmán: A kisajátításról hazai törvények és rendeletek tekintettel a külföldi törvényhozásokra és gyakorlatokra. I. rész Hazai törvények és rendeletek. Összegyűjtötte és írta: - -.

41

Bp., 1889. Pallas. 1 sztl.lev. IV. 1 sztl.lev. 247 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Unicus, több nem jelent meg. A szerző egyetlen munkája. Ritka! 12.000,298., MESZLÉNYI Artur, Dr.: A svájci polgári törvénykönyvről Magánjogi tanulmány társadalomtudományi alapon. /M. Jogászegylet Kk. V. II. évf./3./ Bp., 1909. Athenaeum. VIII. 430 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott, szecessziós (Kis Tivadar, Pápán) félvászon kötésben. 12.000,299., MILL STUART János: A szabadságról Angolból fordította és az előszót írta: Kállay Béni. Pest, 1867. Ráth M. 2 sztl.lev. LXIV. 184 p. Első kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott (vörös) félvászon kötésben. Megkímélt állapotú, szép példány! 15.000,300., MOLNÁR Éva: Boszorkányperek Magyarországon a XVII-XVIII. században Bp., 1942. (Szerző.) 63 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Dedikált példány! 12.000,301., MOLNÁR Kálmán: A Szent Korona-tan kifejlődése és mai jelentősége Pécsett, 1927. Dunántúl Egyetemi Ny. 1 sztl.lev. 16 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban.

Montesquieu (La Brède, 1689 – Párizs, 1755) 1708-ban Bordeaux-ban szerzett jogi diplomát. 1721-ben már irodalmi sikert ért el. Ekkor írta a korabeli társadalom abszurditásait bemutató Perzsa levelek című szatirikus regényt, amely azonnal hatalmas sikert aratott. 1728-ban a Párizsi Akadémia tagjává választották. 1729-ben Angliába utazott, ahol találkozott a hatalmi és szellemi élet vezető személyeivel. Tagja lett a Királyi Társaságnak és a szabadkőműves nagypáholynak is. 1731-ben visszatért Párizsba, ahol még Pompadour is a kegyeibe fogadta. Eljárt az Akadémia üléseire, valamint részt vett szabadkőműves páholyok összejövetelein. 1748-ra készült el A törvények szelleméről című munkájával. Az eredetileg névtelenül megjelentett könyv azonnal elsöprő hatást váltott ki. A művet Franciaországban mind a hatalom támogatói és ellenzői ellenségesen fogadták, a legsúlyosabban egyházi körökből támadták. Hiába írta meg 1750-ben A törvények szellemének védelmét, a könyv 1751-ben tiltólistára került. Európa többi részén viszont már ekkor széles körű megbecsülésnek örvendett, Amerikában az új amerikai alkotmány kidolgozói pedig munkájuk során a modern alkotmányozás elvi alapjaiként használták fel a művet. E műben jelenik meg először a világon az ún. hatalommegosztás elve. E szerint a hivatali hatalom megoszlik a törvényhozói-, a bírói- és a végrehajtói hatalom között. Ez az elv a maga korában nagyon „szélsőséges” volt, mert egyrészt a papságot teljesen kihagyta az állam működéséből, másrészt a feudális rend utolsó nyomait is eltörölte. 150.000,303., MONTESQUIEU: Európa egységéről A törvények szelleme és a Perzsa levelek válogatott részei. Fordította és az előszót írta: Rózsahegyi Zoltán. /Klasszikus írások/ Bp., 1943. Phönix. 128 p. Kiadói papírborítóban. 8.000,304., MOÓR Gyula – Török Árpád: Két tanulmány a pacifizmusról Móór Gyula: A pacifizmus útján – Török Árpád: A pacifizmus válsága. /Társadalomtudományi füzetek 10./ Pécsett, 1929. M. Társadalomtudományi T. – Dunántúl Egyetemi. 31 p. Kiadói papírborítóban. „Mélt. Dr. Keveházi Kováts Gyula egyetemi tanár úrnak mély tisztelettel…” dedikált példány! Hozzátartozik: MOÓR Gyula, vitéz: A jogrendszer tagozódásának problémája /Értekezések a filozófiai és társadalmi tud. köréből V./2./ Bp., 1937. MTA. 44 p. Kiadói papírborítóban. (2 db.)

Molnár Kálmán (Nagyvárad, 1881. – Bp., 1961.) közjogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, 1923-ban a Jogakadémiai Tanárok Országos Egyesületének alelnöke. 1944-ben a nyilasok a nagykanizsai internáló táborba hurcolták. 1944-től 1945-ig tagja volt az ideiglenes nemzetgyűlésnek. Értékes könyvtárát Pécsről távozásakor az egyetem közjogi szemináriumának adományozta. Konzervatív legitimista felfogású volt. Alkotmányfejlődésünk irányával, valamint a szentkorona-tannal foglalkozó tanulmányai és cikkei széles körű vitát váltottak ki; az utóbbi kérdésekben Eckhart Ferenc polgári történelmi szemléletével került szembe. 8.000,302., (MONTESQUIEU) Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója: A’ törvények lelkéről I-III. Fordítatott a’ párisi 1816-dik esztendei kiadás szerint. Posonyban, 1833. Belnay örököseinek bet. (1.) 1 sztl.lev. XXIV. 366 p. (2.) 376 p. (3.) 336 p. Első magyar nyelvű kiadás! Korabeli gerincén aranyozott, vaknyomással díszített egészvászon kötésben. (3 db.) A fordító nevének feltüntetése nélkül megjelent mű fordítója a kutatások szerint Rédly Károly uradalmi főszámvevő Pozsonyban. Rendívül ritka!

Moór Gyula (Brassó, 1888. – Bp., 1950.) jogász, jogfilozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Kora jogtudományára az újkantiánus jogfilozófiája nagy hatást gyakorolt. 1947-től 1948-ig Pfeiffer-párti országgyűlési képviselő volt. Polgári demokrata

42

Bp., 1909. Athenaeum. (1.) IX. 500 p. (2.) VI. 499 p. Hetedik, a legújabb törvények és gyakorlat alapján átdolgozott kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (2 db.) Tételünk az egyik fő műve!

felfogása szembeállította a magyar és német fasiszta törekvésekkel; másrészt azonban tagadta a marxista elméletet, az SZU történelmi jelentőségét. 12.000,305., MOÓR Gyula: A szocializmusról /Miskolci Ev. Jogakadémia tud. értekezéseinek tára 27./ Pécs, 1925. Dunántúl Kk. és Ny. 15 p. Kiadói papírborítóban. Kettős dedikációval! Dr. Szandtner Pál jogász egyetemi tanárnak Moór Gyula által dedikált példány, majd Szandtner Pál tovább ajándékozó soraival Soós Zoltán Úrnak! Hozzátartozik: MOÓR Gyula dr., vitéz: A joghézag kérdéséről Bp., 1939. Grill K. 16 p. Kiadói papírborítóban. (2 db.) 12.000,306., MÓRA Mihály: Magister Gratianus mint perjogász Bp., 1938. (Szerző. – Ny.: Stephaneum.) 43 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Dedikált példány! Tételünk az egyik fő műve!

Nagy Ferenc, Verseghi Nagy (Verőce, 1852. – Röjtökmuzsaj, 1928.) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1900-tól szabadelvű párti országgyűlési képviselő. 1905-ben kivált a szabadelvű pártból és részt vett az Alkotmánypárt megalapításában; 1910-től a munkapárthoz csatlakozott. 1909-től a Magyar Jogászegylet elnöke. Jelentős része volt a hazai kapitalizmus fejlődését tükröző törvényhozás előkészítésében (szövetkezeti jog, tengeri magánjog stb.). Számos kommentárt (szövetkezeti törvény, kereskedelmi törvény, végrehajtási törvény stb.) is közzétett. 1927-től felsőházi tag. 24.000,310., NAGY Ferencz, Dr.: A magyar váltójog kézikönyve különös tekintettel a bírói gyakorlatra és a külföldi törvényhozásokra Bp., 1906. Athenaeum. VIII. 576 p. Ötödik javított és bővített kiadás. Korabeli egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a könyvtestbe kötve. A MTA. által a Sztrokay-díjjal jutalmazott munka. 12.000,311., NAPOLEON, Bonaparte) (I.): A franczia büntetőtörvénykönyv (Code Pénal) A törvényjavaslat bemutatásakor az 1810. évi franczia törvényhozótest üléseiben kifejtett ministeri előterjesztvényekkel, és a törvényen egész a legujabb időkig tett változtatásokkal együtt. A hivatalos szöveggel egyeztetett kiadások nyomán fordította: Németh Antal, T. Sopron megye szolgabírája. Sopron, 1867. Seyring Ádolf. XVIII. 299 p. 1 sztl.lev. Egyetlen magyar nyelvű kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Rendkívül ritka!

Móra Mihály (Dunavecse, 1908. – Bp., 1967.) jogász, ügyvéd, bíró, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a Magyar Jogászegylet Könyvtára szerkesztője, a Magyar Jogász Szövetség választmányi tagja. Az eljárásjog körében folytatott kutatásait külföldön is elismerték. Élete végén a római jog kérdéseivel foglalkozott. Érdemeket szerzett a jogi nyelvművelés terén. 10.000,307., MUTSCHENBACHER Viktor, Dr.: A magyar váltójog gyakorlatilag, elméletileg és történelmileg Pécs, 1895. Valentin Károly fia. VIII. 231 p. Második kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 15.000,308., NAGY Ernő: Magyarország közjoga (Államjog) Bp., 1891. Eggenberger-féle. IX. 367 p. Második, átdolgozott kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk az egyik fő műve!

A Code Pénal, a francia büntető törvénykönyv, 1810-ben lépett hatályba. Akárcsak a Code Napóleonnak, a hatása is szinte felmérhetetlen. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a világ büntetőjogi törvényhozásában itt jelenik meg először az ún. trichotóm, vagyis hármas felosztású bűncselekménykategória rendszer, amely megkülönbözteti egymástól a kihágást, a vétséget és a bűntettet. A bűncselekmények trichotóm felosztását átveszi a P. J. A. v. Feuerbach nevéhez fűződő, Bajorországban született első modern büntetőjogi kódex is, ami aztán a világ büntetőjogi törvényhozásának az alapjává vált. 60.000,312., (NAPOLEON, Bonaparte) (I.): Francia polgári törvénykönyv (Code Napoleon) Fordította: Kún Barna. Pest, 1866. Kugler Adolf. XII. 13-448 p. Egyetlen magyar nyelvű kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Rendkívül ritka!

Nagy Ernő, Felső-eőri Nagy (Székesfehérvár, 1853. – Kishantos, 1921.) közjogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Mint közjogász abból indult ki, hogy az államjog tárgyalásánál az ún. történeti módszer kizárólagosan már nem alkalmazható. Munkásságában a Laband-féle iskola híve. A pozitivista közjogi irányzat egyik prominens képviselője. 12.000,309., NAGY Ferenc, dr.: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve I-II. Különös tekintettel a bírói gyakorlatra és a külföldi törvényhozásokra.

43

Bonaparte Napóleon 1800-ban, mint Első Konzul, felállított egy négy jogászokból álló bizottságot, melynek feladata volt, hogy hozzon létre egy tisztán racionális jogi felfogás alapján álló, minden múltbéli előítélettől mentes, az erkölcsi jog, és az ésszerűség alapján álló polgári törvénykönyvet. A bizottság tagjai - Jean-Etienne-Marie Portalis, Jaques de Maleville, FélixJulien-Jean Bigot de Préameneu és François-Denis Tronchet négy évi munka eredményeként megalkották a 1804. március 21-én hatályba lépett Code Napoléon-t, a világ első polgári törvénykönyvét, ami Franciaországban – számos módosítással – ma is hatályban van. A törvénykönyv a világon először bevezette a polgári jogegyenlőséget, eltörölte az elsőszülöttséget, az öröklődő nemességet és az osztálykiváltságokat. A polgári intézményeket függetlenítette az egyházi ellenőrzéstől, deklarálta és alapelvéül tette meg többek között az egyén szabadságát, a szerződés szabadságát és a magántulajdon sérthetetlenségét. A Code Napoleonnak a világ törvényhozására gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen. A 19. század folyamán számos európai és latin-amerikai ország önkéntesen átvette a Code Napoléont vagy egyszerű fordításként, vagy számottevő módosításokkal. Haiti-ban és a Dominikai Köztársaságban még mai napig hatályos. 60.000,313., OSZETZKY Dénes: A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség felbomlásakor I. Városi polgárjog. II. Városi hatóság. /A Pázmány P. Tud.egyetem történelmi szemináriumának kiadványai 3./ Bp., 1935. Kir. M. Egyetemi Ny. 137 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén bordázott, aranyozott félbőr kötésben, a kiadói papírborítók a könyvtestbe kötve. A hátsó kötéstábla verzóján a Balzac utcai Borda Antikvárium egykori címkéje. A művet Kolozsváry-Borcsa Mihály is jegyzi A zsidókérdés magyarországi irodalma című munkájában. Szép példány! Ritka! 18.000,314., ÖSTÖR József, Dr.: A nemzeti ellenállás Sopronvármegyében (Sopron, 1906.) Kn. 2 sztl.lev. 89 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli díszesen aranyozott egészvászon kötésben. „Nagyméltóságú Kossuth Ferenc m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnak…” címzett autográf ajánlással!

Rendkívül titka! Tudtunkkal az első magyar nyelvű „ügyvédi törvény” tervezet”! Palugyay Imre (Mád, 1818. – Kispalugya, 1866.) statisztikus, jogtörténész, az MTA tagja. 1840-ben lépett a Helytartótanács szolgálatába. 1848-ban a Statisztikai Hivatalban vállalt állást. 1849-ben Pest vármegye alispánja. 1859-ben a pozsonyi Helytartótanács tanácsosa. 45.000,316., PÁRDÁNYI Miklós, Dr.: Államegység és nemzetidégi kérdés a politika rendszerében Bp., 1944. Veritas. 581 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. Az államszervezettan, állameszmetan különösen tartalmas átfogó tanulmánya. 8.000,317., A Párisi Magyar Békeszerződés és magyarázata Az Atlanti-óceáni Alapokmány és a Fegyverszüneti Egyezmény teljes szövegével. /Documenta Danubiana 3./ Bp., 1947. Gergely R. 82 p. Kiadói papírborítóban. 8.000,318., PÁRNICZKY Mihály, Dr.: A magyar ius regium az árpádházi királyok korában /Az Illés szeminárium kiadványai 6./ Bp., 1940. (Általános Ny.) 71 p. Kiadói papírborítóban. Szent István, Szent László, Kálmán, II. és III. Endre, IV. Béla törvényei és az Aranybulla. 8.000,319., PAUER Imre, Dr.: Az ethikai determinismus elmélete Az MTA-tól a „Gorove”-díjjal kitüntetett pályamunka. Bp., 1899. Hornyánszky V. 2 sztl.lev. 185 p. Második kiadás. Kiadói aranyozott, gerincén bordázott egészbőr kötésben, körben aranyozott lapszéllel. A szép kötés Müller György könyvkötő munkája, Budapest (Az első táblán kisebb kopás). Az első levélen, teljes oldalon, dedikált példány! Tételünk főművének tekinthető! Pauer Imre (Vác, 1845 - Bp., 1930) egyetemi tanár, az Athenaeum szerkesztője. Elsősorban logikával és pszichológiával foglalkozott. Hazánkban elsőként követte Wundt néplélektani felfogását. Művei hatással voltak a korszak elméleti pedagógiájának alakulására és filozófiai megalapozására is. 30.000,320., PAULER Tivadar, Dr.: Büntetőjogtan (I-II.) Pest, 1864. Pfeifer F. (1.) VI. 300 p. 1 sztl.lev. (2.) V. 458 p. Későbbi gerincén címkével ellátott félbőr kötésben. (egybekötve) Az első magyar nyelvű büntetőjogi tankönyv első kiadása. Tételünk, ami egyik főműve, mérföldkő a magyar büntetőjog oktatása terén.

Östör József (Gyülevíz, 1875 – Sopron, 1949) ügyvéd, Sopron vármegye tiszti ügyésze, majd árvaszéki ügyész, végül tiszti főügyész. 1920 – 35-ben pártonkívüli, ill. 1929-től egységes párti programmal nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő, a Soproni Napló szerkesztője. Több tanulmányban foglalkozott a Széchenyi-kérdés különféle vonatkozásával. Jelen munkájában, országgyűlési képviselőként a Fejérváry-kormány iránti ellenállásról értekezik. 18.000,315., PALUGYAY Imre, Ifj.: Ügyvédek Korszerű tervezet ezeknek ügyében - - -től. Budán, 1841. M. Kir. Egyetem bet. XIV. 3 sztl.lev. 160 p. Egyetlen kiadás! Kiadói feliratos papírborítóban.

Pauler Tivadar (Buda, 1816 – Bp., 1886): büntetőjogász, jogbölcsész, egyetemi tanár, igazságügy miniszter, az MTA tagja. 1863-ban rövid ideig a hétszemélyes táblának, 1869-ben a

44

Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírója. 1871. február 10től 1872. szeptember 4-ig vallás- és közoktatásügyi, 1872. szeptember 8. – 1875. március 2. között igazságügy miniszter az Andrássy-, a Lónyay-, a Szlávy- és a Bittó-kormányban; majd 1878. július 1-től haláláig ismét az igazságügy miniszteri tárcát töltötte be Tisza Kálmán kormányában. 1871-től 1886-ig országgyűlési képviselő. Számos fontos jogalkotás kezdeményezője. Minisztersége alatt kezdődtek meg a magyar. polgári törvénykönyv, valamint a büntetőeljárási törvénykönyv előkészítésének munkálatai. Jogbölcsészként Kant gyakorlati bölcsészetének híve, lényegében azonban kompromisszumot fogadott el az észjogi és a történeti jogi iskola között. 36.000,321., PAULER Tivadar, Dr.: Jog és államtudományok encyclopaediája Pest, 1865. Emich G. VIII. 341 p. Harmadik, javított és bővített kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Szép példány! 28.000,322., PERNECZKY Béla, Dr.: A kollektív munkaszerződés /A Bp-i Kir. M. Pázmány P. Tud.egyetem magánjogi szemináriumának kiadványai 11./ Bp., 1938. Grill K. XII. 311 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Tudtunkkal az első magyar nyelvű, de a nemzetközi jogirodalomban is egyedülálló, rendkívül tartalmas munka a kollektív szerződésekről!

Hozzákötve: 202 p. Blau Albert lithografiai Műintézetében készült sokszorosított jegyzet. Korabeli gerincén címkével ellátott egészvászon kötésben. Pikler Gyula (Temesvár, 1864. – Bp., 1937.) jogbölcsész, egyetemi tanár, a Tanácsköztársaság bukása után nyugdíjazták. A pozitivista állam- és jogbölcselet legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású, külföldön is ismert hazai képviselője. Pozitivista felfogása nemcsak írásaiban, hanem tudománypolitikájában és társadalmi tevékenységében is érvényesült. Tudományos felfogásának bátor kifejtése miatt szinte élete végéig kemény harcban állott a konzervatív és klerikális irányzatok hazai képviselőivel (Jehlicska Ferenc). A társadalom fejlődését kezdetben – magáévá téve H. Spencer organikus társadalomfelfogását – „természettudományos társadalomszemléletből” magyarázta. Ezt a felfogást az államra és a jogra is érvényesnek tartotta. Tulajdonképpeni állam- és jogelméletét fő műve: A jog keletkezéséről és fejlődéséről (Bp., 1897) c. munkája tartalmazza, amelyben az állam és a jog lényegét meghatározó teljes rendszert fejt ki. Magát a szocializmushoz közel állónak vallotta, de nem volt szocialista: szembe fordult a történelmi materializmussal és „belátásos elméletét” maga is igyekezett elhatárolni a marxizmustól. 1900 után a vezetése alá került Társadalomtudományi Táraságnak és folyóiratának, a Huszadik Századnak tevékenysége. 12.000,326., PIKLER Gyula: Bevezető a jogbölcseletbe Bp., 1892. Athenaeum. XXXII. 166 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. 12.000,327., PLÁNER MIKSA, Dr.: A börzeügyletek /Magyar kereskedők könyvtára II./9-10./ Bp., (1903.) Lampel R. 163 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 8.000,328., PLOSKÁL-Tempis Rudolf, Dr.: Tanulmány a XII táblás törvényről Római jogtörténeti értekezés. Bp., 1913. Franklin-T. 237 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány. „Szeretettel barátomnak Kis-Erős Ferenc Urnak igaz nagyrabecsüléssel…” dedikált példány!

Perneczky Béla (1903–?) jogász, egyetemi magántanár, 1945 után a Földművelésügyi Minisztérium osztályfőnöke. 1948-ban letartóztatták. Azzal a váddal, hogy az ármenesítő és vízi társaságok államosítását késleltette, valamint hogy illetékteleneknek (így. pl. katolikus szervezeteknek) nagyobb összeg kifizetését tette lehetővé, az ún. FM-per elsőrendű vádlottjaként életfogytiglani fegyházra ítélték. 1990-ben az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette. 12.000,323., PETHŐ Tibor, Dr.: Az 1932. évi VI. törvénycikk az uzsoráról /TÉBE könyvtár 71. szám./ (Bp., 1932.) TÉBE. (Pestvidéki Ny., Vác) 38 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 8.000,324., PETHŐ Tibor, Dr.: Váltójog Adreánszky István, Dr.: A váltók illetéke /TÉBE zsebkönyvtár 2. szám./ Bp., én., TÉBE. 298 p. Egyetlen kiadás! Későbbi egészvászon kötésben, az első papírborító a kötéstáblára ragasztva. 12.000,325., PIKLER Gyula: A jog keletkezéséről és fejlődéséről Bp., 1897. Pilitzer Zs. 4 sztl.lev. 276 p. Egyetlen kiadás!

Ploskál-Tempis Rudolf, dr. (Hidasnémeti, 1874. - Rákoscsaba, 1931) egyetemi tanár, tábori esperes. 18.000,329., POLZOVICS Iván Dr., Ókéri: A gazdasági háboru és a nemzetközi jog Különlenyomat a Külügyi Szemle 1940. XVII. évf. 2. Bp., 1940. (Szerző. – Ny.: Dunántúl Pécsi.) 16 p. Kiadói papírborítóban. 4.000,-

45

332., RAFFAY Ferencz, Dr.: Osztrák magánjog I. füzet. Eperjes, 1906. Sziklai Henrik. 2 sztl.lev. 193 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Unicus! Több nem jelent meg! Kézirat gyanánt!

330., PULSZKY Ágost és Tauffer Emil: A börtönügy multja, elmélete jelen állása különös tekintettel Magyarországra / A M. K. Tud. Egyetem által 1866. évben első díjra érdemesített pályamű. Pest, 1867. Emich G. 325 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

Raffay Ferenc (Cegléd, 1870. – Eperjes, 1907.) ügyvéd, bíró, az ausztriai magánjog egyetemi tanára. Részt vett a polgári törvénykönyv tervezetének előkészítésében, számos tanulmányban foglalkozott a polgári törvénykönyv második javaslatának egyes részeivel (házassági jog, különvagyon és közszerzemény, egyesületi jog; birtoktan stb.; ezek egy része németül is megjelent). A házassági törvényhez kommentárt írt. 12.000,333., RAJK László - Révai József: Kommunisták a nemzetgyűlésen Rajk László nemzetgyűlési beszéde 1945 december 1-én. Révai József nemzetgyűlési képviselő beszéde 1945 december 4-én. (Bp., 1946. Szikra.) 36 p. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban.

Tauffer Emil (?, ? – Zenicza, 1891) orvosdoktor, fegyházigazgató, a németországi fegyintézeti hivatalnokok egyletének, a párisi Société generale des prisons, a Société de legislation comparé, a londoni Howard-Association tagja, a zeniczai nagy fegyház tervezője. Cikkei a Budapesti Szemlében, az Igazságügyben, a Jogtudományi Közlönyben és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Tételünk, amit Pulszky Ágosttal közösen írt első és egyben főműve. Pulszky Ágost (Bécs, 1846. – Budapest, 1901.) jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Társadalomtudományi Társaság első elnöke. 1872-től egyetemi magántanárként tevékenykedett, majd 1875től már rendes tanárként oktatta a jogbölcsészetet, illetőleg szemléletváltással a jogszociológiát. A jogintézmények vizsgálatát beágyazta a társadalmi-történeti körülmények elemzésébe. Nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik között ott volt pl. Jászi Oszkár is. 1871-ben a Deák-párt tagjaként nyert mandátumot. 1877-től 1884-ig a mérsékelt ellenzék tagja volt a parlamentben. 1889-ben újra a szabadelvű párt tagja lett. Társadalomelméletében középutat keresett a liberális és szocialisztikus tanok között. Megjelenik elméletének horizontján egy nemzetek fölötti gazdasági társadalom, de ez nem lesz szocialista, hanem megmarad a kapitalista társadalom egy tökéletesített változatának. Pulszky ideológiailag szociálliberális gondolkodónak tekintendő. Nem véletlenül írta ő az első tudományos igényű munkát a szociális problémákról A munkáskérdés címmel (1890). 24.000,331., RAFFAY Ferencz, Dr.: A magyar házassági jog 1894. évi XXXI. törvényczikk. Bp., 1902. Grill K. 1 sztl.lev. 294 p. Hozzákötve: RAFFAY Ferencz, Dr.: A hűtlen elhagyás mint házasságbontó ok Bp., 1901. Grill K. 67 p. RAFFAY Ferencz, Dr.: Házassági perrendtartás Bp., 1898. Politzer Zs. 112 p. 1 sztl.lev. RAFFAY Ferencz, Dr.: Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez Bp., 1901. Politzer Zs. és fia. 64 p. RAFFAY Ferencz, Dr.: A párbérkérdés megoldása Bp., 1898. (Ny.: Franklin-T.) 27 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (5 mű, egybekötve). Mind az 5 mű egyetlen kiadás! 32.000,-

Rajk László (Székelyudvarhely, 1909. – Bp., 1949.) politikus, miniszter, 1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, 1937-től Spanyolországban a Nemzetközi Brigád magyar zászlóaljának politikai biztosaként harcolt a fasizmus ellen. Az ellenállási mozgalom egyik fő szervezője és irányítója, 1945 után az MKP Központi Vezetőségének, Politikai Bizottságának és titkárságának tagja; országgyűlési képviselő. 1946. március 20-tól 1948. augusztus 5-ig belügyminiszter, majd 1949. május 20-ig külügyminiszter. 1949. máus. 30-án koholt vádak alapján letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. 1956. október 6-án ünnepélyesen temették el a Kerepesi temetőben. 6.000,334., RÉCSI Emil: A római jog rendszere, tekintettel mai alkalmazhatóságára, vázlatban Puchta Fr. Gy. után: - -. Pest, 1862. Emich G. 2 sztl.lev. 276 p. Egyetlen kiadás! Korabeli, félvászon kötésben. Marselek Béla jogász, korábban Komjátszegi Pál egyetemi joghallgató könyvtárából. 28.000,335., REGINALD, Palgrave: Képek az angol alsóház történetéből és működéséből Angolból fordította: Csernátony. Bp., 1888. Ráth M. 147 l. Kiadói papírborítóban. „A parlamenti ima; Hogyan működik a Ház; Milyen veszélyek fenyegették a Házat…” 12.000,336., REINER Ignácz, Dr.: A magyar ügyvédség – Kézikönyv. Bp., 1888. Ny.: Neuwald Illés. 2 sztl.lev. 188 p. 4 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk egyik fő műve!

46

Reiner Ignác (Gyulafehérvár, 1861. – Bp., 1917.) jogász, ügyvéd, jogi író. Cikkei jelentek meg a Jogtudományi Közlönyben, Jogi Szemlében, Magyar Szalonban. 24.000,337., REINER János, Dr.: Magyar házassági jog Első füzet. (Unicus, több nem jelent meg!) Bp., 1904. Franklin-T. 1 sztl.lev. 232 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

340., SCHAFER István, Dr.: A kábítószerek és a nemzetközi büntetőjog feladatai /A M. Külügyi Társaság kiadványa/ Bp., 1946. Fővárosi Ny. – (Szerző). 176 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „Lacinak baráti szeretettel Pista 946. I/29.” dedikált példány! A kábítószerkérdés bűnügyi vonatkozásainak első rendezett feldolgozása! 12.000,341., SCHAFER István, Dr.: Sterilisatio és castratio a büntetőjog szolgálatában Különlenyomat - M. Jogászegyleti Ért. 1939./1. Bp., 1939. Attila-Ny. 20 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Aláírt példány! 8.000,342., SCHILLER Bódog, Dr.: A Hármaskönyv jogforrástana (A Hármaskönyv közjogának első fejezete.) /Jogi értekezések 6./ Bp., 1902. Singer és Wolfner. 48 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben.

Reiner János (Nagybecskerek, 1865. – Bp., 1938.) jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Szent István Akadémia főtitkára. Cikkei a Történelmi Tárban, a Századokban, a Jogi Szemlében, a Jogtudományi Közlönyben és az Ügyvédek Lapjában jelentek meg. Teljesen átdolgozta és új részekkel kiegészítette Zlinszky Imre A magyar magánjog c. munkáját (Bp., 1897); a Fodor Ármin által szerkesztett Magyar magánjog c. gyűjteményes munka III. kötetében megírta a szerződésen kívüli kártérítési kötelmek c. részt. 12.000,338., ROUSSEAU, J. J.: A társadalmi szerződés vagy az államjog alapelvei Francziából fordította: König Ferencz. /Olcsó könyvtár./ Bp., 1910. Franklin-T. 220 p. Második kiadás. Kiadói illusztrált papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány.

Schiller Bódog (Pozsony, 1877 – Bp., 1914) jogász, bíró, egyetemi tanár, jogtörténész. Ő fordította le németre Timon Ákos Magyar alkotmány – és jogtörténet c. munkáját. 8.000,343., SCHILLER Bódog: Az örökös főrendiség eredete Magyarországon A budapesti Kir. M. Tudományegyetemen pályadíjjal jutalmazott jogtörténeti tanulmány. Előszóval ellátta: Dr. Timon Ákos. Bp.1900. Kilián F. utóda. 336 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben. Tételünk főműve! 15.000,344., SCHVARCZ Gyula: Melyik görög állam közelítette meg leginkább a képviseleti rendszer alapgondolatát? /Értekezések a társadalmi tudom. köréből/ Bp., 1886. MTA. 79 p. Hozzákötve: SCHVARCZ Gyula: Taras, Syrakusa, Akragas és egyéb görög államok demokratiája / Bp., 1890. (MTA.) 58 p. 1 sztl.lev. SCHVARCZ Gyula: Az athenei alkotmánytörténelem korszakai - Azon csak imént fölfedezett munkában melyet némellyek Aristotelesnek tulajdonítanak. / Bp., 1891. MTA. 67 p. SCHVARCZ Gyula: További tanulmány a legujabban fölfedezett A ϑhnaiωn πoλiteia fölött Bp., 1891. MTA. 77 p. SCHVARCZ Gyula: Gondolatszabadság és ódon tömeguralom / Bp., 1886. MTA. 79 p. SCHVARCZ Gyula: Lucius Cornelius Sulla a római alkotmányjog történelmében / Bp., 1887. MTA. 80 p. SCHVARCZ Gyula: A király tanácsosainak felelőssége Aragóniában és Magyarországon III. András óta Bp., 1889. MTA. 78 p. SCHVARCZ Gyula: Adalék a magyar állampolgári társadalom egységes természetének elméletéhez

Jean-Jacques Rousseau (Genf, 1712 – Ermenonville, 1778), svájci francia felvilágosodás kori filozófus, író és zeneszerző. Politikai eszméi hatást gyakoroltak a nagy francia forradalomra, a kommunizmus és a szocializmus eszméinek kifejlődésére, valamint a nacionalizmus megjelenésére. Radikális és forradalmi munkássága tételünk egyik legismertebb sorával is jellemezhető: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.” 8.000,339., SÁNDOR Aladár, Dr.: A kiskoru jogai és kötelezettségei Bp., 1907. Grill K. VI. 1 sztl.lev. 233 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott, szecessziós (Kis Tivadar, Pápán) félvászon kötésben. Tételünk az első munkája és egyben az egyik fő műve! Sándor Aladár (Pápa, 1872. – Bp., 1943.) ügyvéd, jogi író. Tanulmányainak befejezése után a pápai Független Újság szerkesztője. Rövid vidéki bírósági szolgálat után 1902-től budapesti bíró, 1921-től 1942-ig ügyvéd. A Grecsák-féle Magyar Döntvénytárban szerkesztette a kereskedelmi, szabadalmi jogi, kereskedelmi és váltóeljárási kötetet (Bp., 1912), a Grill-féle Döntvénytárban a váltójogi és cégjogi anyag szerkesztésében működött közre (Bp., 1932). Részt vett a Révai-kiadásban megjelenő Codex Hungaricus szerkesztésében. 12.000,-

47

Bp., 1889. MTA. 75 p. SCHVARCZ Gyula: Tudomány és társadalom Bp., 1888. MTA. 79 p. SCHVARCZ Gyula: Az európai monarchiák rendszeres alaptörvényeiről tekintettel ezek alkotmánytörténelmi előzményeire / Bp., 1887. MTA. 80 p. SCHVARCZ Gyula: A két utóbbi évtized államformatani irodalmának kritikai méltatásához / Bp., 1887. MTA. 80 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (11 mű, egybekötve) Tételünk mind a 11 „államtudományi” munkáját tartalmazza. Mindegyik egyetlen kiadás!

348., SEBESTYÉN Ernő dr.: A vádlott és védője Bp., 1935.(Szerző.) 100 p. 2 sztl.lev. Kiadói illusztrált papírborítóban. „Fischhof Gyulának barátsággal, szeretettel és nagyrabecsüléssel…” dedikált példány! 12.000,349., SÍK Sándor, Dr.: A főispán az igazságszolgáltatásban Bp., 1886. (Szerző. – Ny.: Szigeti M.) 26 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Dedikált példány! Rendkívül ritka, Petrik nem ismeri!

Schvarcz Gyula (Székesfehérvár, 1838. – Bp., 1900.) államtudományi író, történész, kultúrpolitikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Tanulmányait Budapesten, Münchenben, Berlinben és Jénában végezte. Bejárta Kelet-Európát, Angliát. 1865ben Új korszak címen közművelődésügyi folyóiratot indított. 1868 – 72, 1875 – 78 és 1887 – 94 között országgyűlési képviselő. 1868-ban a 48-as párton belül Kossuth terveivel ellentétben a pártot kulturális kérdésekre szűkített programmal akarta átszervezni, de ez a terve a párt vezetésében nem talált tetszésre. 60.000,345., SCHWÁB Mária: Az igazságszolgáltatás fejlődése a török hódoltság idején az alföldi városokban Bp., 1939. Kir. M. Egyetemi Ny. 115 p. Kiadói papírborítóban. 8.000,346., SCHWARZ Gusztáv, Dr.: Az obstrukczió jogtana Bp., 1904. Athenaeum. 32 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban.

Sik Sándor jogi doktor, ügyvéd Budapesten; egyike volt a képzettebb jogászoknak. A budapesti ügyvédi kamara, melynek egy ideig titkára volt, őt bízta meg a magyar ügyvédség történetének megírásával. Sik nagy buzgalommal fogott a munkához és sok adatot gyűjtött össze, de a munkát közbe jött halála miatt nem fejezhette be. A politikai küzdelmekben is élénk részt vett. Lelkes híve volt a nemzeti pártnak és az általános képviselőválasztásnál föl is lépett, de kisebbségben maradt. Meghalt 1900. jan. 1. Budapesten 47 éves korában. 18.000,350., SOLTÉSZ Imre Bálint: Lycurgus és Solon törvényhozása Bevezetéssel, és felvilágosító függelékkel. Német kútfők után. Kassán, 1851. Werfer Károly Ny. 102 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban, részben fel- és körülvágatlan példány. A szerzőről Szinnyei József is csak annyit tudott kideríteni, hogy „akadémiai történettanár”. Petrik nem ismeri a kötetet. Rendkívül ritka! 36.000,351., SÓLYOM Jenő: A magyar vámügy fejlődése 1519-ig Bp., 1933. M. Kir. Vámszéki Tisztviselők Otthona. 216 p. Kiadói papírborítóban. „Nagyságos Horváth Ferenc ny. igazgató tanár úrnak tisztelettel…” dedikált példány! 12.000,352., SOMOGYI Ferenc: Társadalompolitikai törvényalkotás Werbőczy után írta: - -. Kassa, 1944. „Szent Erzsébet” Ny. 56 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Rendkívül ritka!

Szászy-Schwarz Gusztáv, Schwarz (Pest, 1858. – Bp., 1920.) jogász, ügyvéd, a római jog-, és a váltójog egyetemi tanára, az MTA tagja. Részt vett a magyar polgári törvénykönyv tervezetének előkészítésében. 6.000,347., SEBESS Dénes: Két Magyarország Az elmult század politikai eszményei. (Bp., 1931.) Könyvbarátok Szövetsége. 258 p. 16 t. (képek) Egyetlen kiadás! Kiadói gerincén aranyozott félvászon kötésben. Az elmult század bármelyik politikai vagy szellemi időszakát vizsgáljuk, az mindig kettős. Ha van konzervatív, van liberális, a forradalmárral szemben áll az ellenforradalmár. Széchenyi István "Wiener"-je mint labanc áll szemben a "magyar"-ral, aki kuruc. Deák és Kossuth követői a nemzeti szellem ellentétes útjait járják, pártoknak, politikusoknak, tömegmozgalmaknak adnak irányt, melyek pólusa mindig ugyanaz, de ellentétes mozgást végeznek. Milyen nehéz megtalálni a mult nagy igazságait, milyen nehéz azok között meglátni a történelmet és elkülöníteni azt a politikai divatoktól... 12.000,-

Somogyi Ferenc (Nárai, 1906. - Cleveland, Ohio, USA, 1995.) jogász, egyetemi tanár, a Turul Szövetség pécsi Werbőczi Bajtársi Egyesületének vezére, a pécsi Széchenyi Szövetség főtitkára, falukutató szakosztályának elnöke, a faluszeminárium vezetője. 1939-44-ben a Magyar Élet Pártja programjával Pécs országgyűlési képviselője; az országgyűlés cserkész képviselőiből alakított „Parlamenti őrs” tagja, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap ügyvezető elnöke. A Pécsi és Pozsonyi Jogászok Szövetségének titkára, a pécsi Katolikus Kör titkára, a pécsi Széchényi Szövetség és a MOTESZ társelnöke. 1945-ben

48

elmenekült, majd 1950-ben kivándorolt az USA-ba. 1961-67 között Clevelandben (Ohio) a Western Reserve University előadó tanára, 1971- től a Collegium Hungaricum igazgatója. 1966-tól a clevelandi Árpád Akadémia főtitkára, majd elnöke. 10.000,353., SURÁNYI-Unger Tivadar, dr.: A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései /Közgazdasági kvt. III./ Bp., 1927. Grill-féle. XI. 280 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. „lovag Vasváry Ferencz Őméltóságának… - a szerző” dedikált példány!

Elkészítette a magyar nemzetközi magánjog kodifikációs tervezetét (1948). Felhívta a figyelmet a nemzetközi magánjog, munkajog és polgári eljárási jog kodifikálásának szükségességére (1967). Élete utolsó éveiben a fejlődő országok kollíziós jogával foglalkozott. 10.000,357., SZÁSZY-SCHWARZ Gusztáv: Parerga – Vegyes jogi dolgozatok. /A Magyar Jogászegylet Kk. V. V/1./ Bp., 1912. Athenaeum. 2 sztl.lev. 521 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott, szecessziós félvászon kötésben, körben márványozott lapszéllel. 12.000,358., SZÉLL Kálmánné Vörösmarty Ilona: Deák Ferenc politikai és magánéletéből Bp., (1925) Pallas 152 p. 1 t. (Széll Kálmánné) Korabeli, gerincén aranyozott egészvászon kötésben. 12.000,359., SZEMERE Bertalan: A büntetésről s különösebben a halálbüntetésről Koszorúzott pályamunka. Budán, 1841. M. Kir. Egyetem bet. VI. 194 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Rendkívül ritka! Az első munka a világon, amit kimondottan a halálbüntetés ellen írtak!

Surányi-Unger Tivadar (Bp., 1898. – New York, 1973.) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1919-ben állam- és jogtudományi doktorátust szerzett a grazi-, 1920-ban filozófiai doktorátust a budapesti-, majd 1921-ben közgazdasági doktorátust a budapesti egyetemen. 1945-től külföldön élt. 1946-tól 1964-ig a syracusai (USA, New York állam) egyetem professzora. 1958-tól Göttingenben is tanított, 1964-65-ben a göttingeni egy. társadalomtudományi és közgazdasági karának dékánja. Több egyetemen (München, Marburg, Tübingen, Bombay, Sanghaj) oktatott mint vendégprofesszor. Gazdaságtörténettel, gazdaságfilozófiai kérdésekkel, K-Európa gazdasági kérdéseivel foglalkozott. 1939-ben a francia Ordre de Mérite Agricole érdemrenddel tüntették ki. 18.000,354., SZABÓ Imre, Dr.: A nürnbergi per és a nemzetközi büntetőjog Bp., 1946. Officina. 49 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 6.000,355., SZALAY Zoltán, Dr.: Országos Ügyvédszövetség 1911-1936 jubileumi emlékalbum Dr. Lázár Andor M. Kir. Igazságügyminiszter előszavával. Szerkesztette: - -, az Orsz. Ügyvédszövetség ügyvezető alelnöke. Bp., 1936. Orsz. Ügyvédszövetség. 263 p. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Megkímélt állapotú, szép példány! 24.000,356., SZÁSZY István: A Szovjetunió magánjogának alapelvei Kolozsvár, 1945. Józsa Béla. 148 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban.

Szemere Bertalan (Vatta, 1812. – Pest, 1869.) politikus, miniszterelnök, író, az MTA levelező tagja (1840). Közéleti pályájának kezdetén, 1832-ben Pozsonyban az országgyűlési ifjúság tagjaként szabadelvű reformokat sürgetett. 1836-ban beutazta Európát s élményeiről könyveket is írt. Az 1843 – 44i és az 1847 – 48-i országgyűléseken az ellenzék egyik vezére. 1848 április 7 – től szeptember 28-ig az első felelős magyar kormány belügyminisztere, szeptember után az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, felvidéki teljhatalmú országos biztos. A detronizáció után miniszterelnök és belügyminiszter 1849. május 2-től szeptember 11-ig. A szabadságharc bukása után Törökországban, Párizsban és Londonban élt. 1851-ben in contumaciam halálra ítélték. Az 1850-es években kapcsolatba került Marxszal, akit a magyar kérdésre vonatkozó információkkal látott el. Az emigrációban szembekerült Kossuthtal. 1860-tól az Ausztriával való kiegyezés mellett foglalt állást. 1865-ben elborult elmével tért haza. A halálbüntetés hazai történetét tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír Szemere Bertalan javaslata. A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben pályázatot írt ki e tárgykörben, amelyet Szemere Bertalan nyert meg. Tételünkben kifejtette, hogy az emberi élet elidegeníthetetlen. Már 1841-ben tiltakozott a halálbüntetés ellen, és helyette az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazását javasolta. Javaslatát elvetették. 100.000,-

Szászy István (Bp., 1899. – Bp., 1976.) jogász, törvényszéki-, majd ítélőtáblai bíró, egyetemi tanár, az MTA tagja, az egyiptomi Nemzetközi Vegyes Bíróság bírája (1937–40), majd a hágai Állandó Választott Bíróság tagja (1947–53). A Nemzetközi Jogtudományi Intézet és a Brit Nemzetközi és Összehasonlító Jogtudományi Intézet is tagjává választotta. Főként a nemzetközi magánjog anyagi és eljárásjogi területével, bírósági határozatok elismerésének és végrehajtásának kérdéseivel foglalkozott. „Haladó szellemű tudós volt, szocialista jogalkotásra, a szocialista jog érvényesítésére törekedett”.

49

360., SZEMERE Miklós: Országgyűlési beszéd a hadseregről – 1903 február 27-én. Bp., (1903.) Athenaeum. 29 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. Beszédében a húsz évvel később megalkotott levente intézmény első szószólója! 4.000,361., SZEMETHY Károly, Dr.: A Magyar Királyi Kúria teljes ülési és jogegységi határozatai polgári és büntető ügyekben Bp., 1920. „Comptoir”. 92 p. + jegyzetlapok Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A szerző egyetlen munkája. Ritka! 10.000,362., SZENDE Pál: A magyar ügyvédség válsága /A Huszadik Század könyvtára 43./ Bp., 1912. Politzer Zs. 29 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva.

A Rákosi Mátyás kézjegyével ellátott könyveket már az előző rendszer begyűjtötte, a dedikált és kézjegyével ellátott könyvek különösen ritkák! Rákosi Mátyás (szül. Rosenfeld Mátyás, Ada, 1892. március 9. – Gorkij, Szovjetunió, 1971. február 5.) az MKP és az MDP első- és főtitkára, az ötvenes évek elején Magyarország miniszterelnöke. Több nyelven kiválóan beszélt, ez tette lehetővé, hogy Trumannal angolul tárgyalhatott Washingtonban a békeküldöttség tagjaként, de emellett meg tudta magát értetni oroszul, németül és olaszul is. A politika volt a „hobbija”, amely élete minden percét kitöltötte. A nevével fémjelzett korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. Sokakat ért megtorlás: a koncepciós perekben kivégzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető. Az SZKP XX. kongresszusa után, 1956. július 18-án - szovjet nyomásra - az MDP Központi Vezetősége első titkári tisztségéből eltávolította, ekkor a Szovjetunióba távozott, s többet már nem is tért haza. Élete végéig abban a hitben volt, hogy őt Magyarországon szeretik és visszavárják. Az MSZMP KB sokat foglalkozott hazatelepedési kérelmeivel, amihez feltételül a közügyektől (vagyis a politikától) való eltiltást és a házi őrizetet ajánlották fel. Mivel Rákosi ezt nem fogadta el, Gorkijban maradt és ott is érte a halál.

Szende Pál (Nyírbátor, 1879. – Szinérváralja, Románia, 1934.) jogász, ügyvéd, politikus, pénzügyminiszter, közgazdasági író, 1908- tól 1918-ig az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) titkára, később főtitkára, egyben az egyesület OMKE e. lapjának szerkesztője. Jászi Oszkárral együtt részt vett a radikális politikai mozgalomban és a Huszadik Század c. folyóirat körül kialakult csoportban. 1918. október 31-től a Károlyi kormányban pénzügyi államtitkár. November 25 – től 1919. március 21-ig pénzügyminiszter. 1919 májusában Bécsbe költözött. Elénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki külföldön, előadásokat tartott Párizsban és több más városban. Bécsben csatlakozott a Világosság nevű centrista, szociáldemokrata csoporthoz. Részt vett az 1934-es felkelésben, ezt követően Csehszlovákiába menekült, majd Romániába utazott. 8.000,363., SZENDE Pál: Werbőczi Wien-Leipzig, 1933. E. Prager. 31 p. Második kiadás. Kiadói illusztrált papírborítóban. Az 1. kiadás 1907 októberében jelent meg a Huszadik Században, minek hatására Ady Endre a szerzőnek ajánlott verset írt Werbőcziről. Nagyon ritka! 12.000,364., SZENDRŐ Ferenc – Tiszay Andor: 1848-1948 száz év a szabadságért A demokratikus Magyarország monográfiája. Szerkesztette: - -. (Kispest, 1948.) Dolgozók Kultúrszövetsége. – (Ny.: Faragó Imre.) 328 p. XVI. Hozzákötve: Lukácsi Sándor – Patai Endre – Szabó Endre: Negyvennyolctól negyvennyolcig – A magyar ifjúság könyve Bp., 1948. M. Ifjúsági Népi Szövetség. 1 sztl.lev. 378 p. 15 kétoldals t. (képek) + 80 p. (Adattár) 3 sztl.lev. Kiadói aranyozott félvászon kötésben. Kiadói kolligátum. „Dobi István elvtársnak Rákosi Mátyás 1948. május 1.” dedikált példány!

Dobi István (1898-1968) politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, miniszterelnök, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. A Kisgazdapárt jobboldali vezetőinek leleplezése után, őt választották a párt elnökének. Vezetése alatt tisztították meg a Kisgazdapártot a reakciós elemektől és állították a népfronton belül a népi demokrácia építésének szolgálatába. Dinnyés Lajos december 10-ei lemondását követően Dobi István lett Magyarország miniszterelnöke. Kormánya működése alatt fejeződött be és vált véglegessé (legalábbis négy évtizedre) a kommunista hatalomátvétel. Dobi 1952. augusztus 14-étől 1967. április 14-éig volt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobinak folyamatos súrlódásai voltak Rákosival. Ebbéli tisztségében hivatali ideje alatt formálisan ő iktatott be minden kormányt, így az 1956-os forradalom alatt a második Nagy Imre-kormányt is. 60.000,365., SZENICZEY Gusztáv: A magyar csődtörvény és csődeljárás az 1868-ik évi LIV. t. cz. 45. § alapján az 1840-ik évi XXII. és 1844-ik évi VII. törvényczikkekből az országbírói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályok szerint egybeilleszté: - -. Pest, 1869. Heckenast G. 2 sztl.lev. VII. (módosítások) 286 p. 1 sztl.lev. Második kiadás. Korabeli félvászon kötésben. Szeniczey Gusztáv (Paks, 1816. - Budapest, 1875.) királyi váltófeltörvényszéki bíró, a Jogtudományi Közlönynek állandó munkatársa. Rendkívül termékeny jogi író. Szinyei 31 önálló munkáját sorolja fel. 18.000,-

50

366., SZENICZEY Gusztáv: A magyar váltóeljárás A szükséges peres és nemperes bírói határozatok és beadványok gyűjteményével… Segéd-kézi-könyv váltótörvényszéki hivatalnokok, váltó-ügyvédek s perlekedő felek számára. Pest, 1869. Heckenast G. XII. 382 p. Harmadik bővített kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk az első önálló munkája és egyben főműveinek egyike! 18.000,367., SZENICZEY Gusztáv: A magyar váltótörvény (1840. XV. t. cz.) Kérdés és feleletekben, tekintettel az 1844. VI. törv. czikkre, a váltó-utasításra ideiglenes törvénykezési szabályokra, és váltói végrehajtásokra… Tanulók és váltó-ügyvédi vizsgára készülők számára szerkeszté: - -. Pest, 1871. Heckenast G. VI. 1 sztl.lev. 199 p. Korabeli félvászon kötésben. 18.000,368., SZENICZEY Gusztáv: A magyar váltó- és kereskedelmi törvény és a magyar váltóeljárás, az 1840. és 1844. törvényczikkekből s az országbírói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályok szerint Pest, 1862. Heckenast G. 236 p. Korabeli bordázott gerincű, gerincén aranyozott, félbőr kötésben. Petrik Géza 1861-re datálja a kiadás évét. 24.000,369., (SZENT ISTVÁN első magyar király): A királyok tízparancsolatáról Szent Imre herceghez Szent István erkölcstana, egyben törvénytárunk első törvénye. Bevezette és fordította: Kalamos János. (dr. Kalmár Simon írói álneve) Magyar és latin nyelven. Bp., (1938.) Stephaneum. 64 p. Kiadói papírborítóban. 8.000,370., SZEÖKE Imre, dancsházi, dr.: Bányajog Bp., (1915.) Tisza Testvérek. 397 p. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. 12.000,371., SZÍVÓS Béla: Az arany bulla /A miskolci Ág. Hitv. Ev. Jogakadémia szemináriumainak értekezései 5./ Miskolc, 1926. Magyar Jövő Ny. 38 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 8.000,372., SZLADITS Károly, Dr.: A magyar magánjog vázlata I-II. Bp., 1933-35. Grill K. (1.) VI. 1 sztl.lev. 370 p. (2.) V. 1 sztl.lev. 508 p. Negyedik, átdolgozott kiadás. Kiadói, aranyozott egészvászon kötésben. (2 db.) 24.000,-

373., SZLADITS Károly, Dr.: A magyar magánjog vázlata A bánya-, csőd-, kereskedelmi és váltójog alapelveivel. Bp., 1909. Grill K. 323 p. 1 sztl.lev. Második, átdolgozott kiadás. Korabeli gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. 12.000,374., SZLADITS Károly: Magyar magánjog. I-VI. Szerkesztette: ---. 1.: Általános rész. Személyi jog. 2.: Családi jog. 3.: Kötelmi jog általános része. 4.: Kötelmi jog különös része. 5.: Dologi jog. 6.: Öröklési jog. Bp., 1939-1942, Grill. Mind a 6 kötet egységes, kiadói, aranyozott egészvászon kötésben. (6 db.) 120.000,375., SZLEMENICS Pál: Fenyítő törvényszéki magyar törvény Pesten, 1847. Eggenberger J. és Fia. 3 sztl.lev. 189 p. 3 sztl.lev. Második, újonnan átdolgozott kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk egyik fő műve! Szlemenics Pál (Kecskemét, 1783. – Pozsony, 1856.) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Fiatalabb korában polgári és büntetőjoggal, élete későbbi időszakában jogtörténettel foglalkozott. Mint büntetőjogász eredetileg Anselm Feuerbach követője volt, a büntetés jogalapja tekintetében azonban eklektikus álláspontot foglalt el. Büntetőjogi munkáinak – amelyekbe elsősorban Cr. Hupka bécsi büntetőjogi tanár munkáit vette alapul – más segédkönyv hiányában hosszú időn át volt gyakorlati hatása. Szemléletében általában a történeti jogi iskola híve. Élete végén írt jogtörténeti munkásságában már határozottan aulikus beállítottságú. 36.000,376., SZOKOLAY Leó, Dr.: Gyámság és gondnokság Bp., 1940. Grill K. 1 sztl.lev. 206 p. Egyetlen kiadás! Korabeli aranyozott egészvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapjának verzóján „Dr. Döbrősy Vilmosnak kartársi szeretettel…” dedikált példány! 15.000,377., SZOKOLAY Leó: Jogi alapismeretek a szociális munkában - Szendy Károly Budapest székesfőváros polgármestere előszavával. Bp., 1937. (Szerző.) 239 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén bordázott, címkével ellátott félbőr kötésben. „Dr. Döbrősy Vilmosnak kartársi szeretettel…” dedikált példány! 15.000,378., SZŐGYÉNI Gyula, Dr.: Jogi vizsgák Az alapvizsgától a közigazgatási és ügyvédi vizsgáig. Bp., (1936.) Fonetikus Jogi Szeminárium. 64 p. Kiadói papírborítóban. 3.000,-

51

384., TARNAI János: Sajtójogi dolgozatok Bp., 1913. Franklin-T. 215 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban.

379., TAKÁCS János, Dr.: Közteherviselés II. Rákóczi Ferenc korában Zalaegerszeg, 1940. Pannonia Ny. 332 p. 2 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. Ritka! 12.000,380., TANÁRKY Gedeon: Magyarország helyzete az európai államrendszerben Történeti és politikai tanulmány. Pest, 1866. Pfeifer F. 205 p. 1 sztl.lev. 1 errata. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben márványozott lapszélekkel.

Tarnai János (Gyöngyös, 1843. – Bp., 1930.) jogi író, 1870től budapesti ügyvéd, 1891-től ítélőtáblai, 1897-től kúriai bíró, 1912-től 1917-ben történt nyugdíjazásáig tanácselnök. Részt vett a bűnvádi eljárási törvénykönyv előkészítésében (Fabinyféle javaslat), foglalkozott a büntetőjog és bűnvádi eljárás történetével. Szerkesztette az igazságügyminisztérium kodifikációs osztályának lapját, a Magyar Igazságügy c. folyóiratot. 12.000,385., TELEKI Pál Gróf – Dr. Máday Béla: Merjünk magyarok lenni! Idézetek Teleki Pál Gróf beszédeiből és írásaiból. Bp., 1943. Fiatal Magyarság Szövetség. 62 p. 1 sztl.lev. Kiadói illusztrált papírborítóban. 3.000,386., TEMESVÁRY György, Dr.: A kábítószerekről Az idevonatkozó magyar törvények és rendeletek gyűjteményével. Az előszót írta: Dr. Pekár Mihály. Bp., (1936.) Hornyánszky V. 167 p. Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány. 12.000,387., TIMON Ákos: A párbér Magyarországon Jogtörténeti fejlődése és jelen állása szerint. Oklevéltári nyomozások alapján. Függelék: A párbér vezérlő okmányai. Bp., 1885. Pallas. XV. 411 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A Magyar állam- és jogtörténet c. főműve még életében 9 magyar és egy német kiadást ért meg, tételünket pedig Langer Mór A magyar és a külföldi bibliofília története c. művében már 1932-ben az 1000 legritkább és legbecsesebb magyar könyv között sorolja fel!

Tanárky Gedeon (Nagykőrös, 1815 – Bp., 1887) váltóügyvéd, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, az MTA levelező tagja. 1842-től Nagykőrös főjegyzője, 1848 – 49-ben Nagykőrös képviselője az első népképviseleti országgyűlésen. A kormányt Debrecenbe is követte. 1850-ben a szabadságharc alatt folytatott politikai szereplése miatt haditörvényszék elé állították, de 1851ben kegyelmet kapott. A közélettől visszavonult és csak a protestáns egyházi élet terén működött, valamint történelmi és pénzügyi tanulmányokkal foglalkozott. Szerepe volt a nagykőrösi református főiskola újjáteremtésében. Arany János, Szász Károly, Szilágyi Sándor baráti köréhez tartozott. 24.000,381., TANKÓ János: A forradalmak kora és ujabb állami alakulások Bp., 1890. Magyar Irod. Int. és Kny. 1 t. (forradalmak fája) XI. 256 p. Korabeli félbőr kötésben. Tankó János (Segesvár, 1846 – Bp., 1902.) bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár. Egy ízben szélsőbaloldali képviselőjelölt is volt. „Ő sürgette először a március 15. iskolai ünnepek meghonosítását”, s mikor terve nem sikerült, kivitte a fiúkat péczeli nyaralójába és ott ünnepelte velük a szabadság évfordulóját. 15.000,382., TARDE: Összehasonlító tanulmányok a kriminológia köréből - Paul Cuche előszavával. Fordította s a bevezetést írta: Dr. Lengyel Aurél. /A Magyar Jogászegylet Kk. V. I. évf./3./ Bp., 1908. Athenaeum. 186 p. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott (Athenaeum) bordó egészvászon kötésben. Tételünk az egyetlen magyarul megjelent munkája!

Timon Ákos (Eger, 1850 – Bp., 1925) jogi doktor, egyetemi tanár, miniszteri tanácsos, a Szent István Társulat igazgatótanácsának. Trefort Ágost miniszter az 1875–1876-diki tanévre állami ösztöndíjjal külföldi egyetemekre küldte. Berlinben Momsent hallgatta és Brunner Henrik jogtörténeti szemináriumán vett részt. Strassburgban Laband jogtörténeti szemináriumának tagja és részt vett Sohn Rudolf jogtörténész és egyházjogi író magán társalgási szemináriumában is. A párizsi nemzeti könyvtárban a germán alkotmányra vonatkozóan folytatott tanulmányokat. 1890-ben József főherceg ő reá bízta elsőszülött fiának, József Ágost hercegnek két évig tartó jogi oktatását, majd 1897 októberétől magyar közjogi oktatását vezette. Egy ilyen széles látókörű jogtudósról nehezen hihető el a Magyar Életrajzi Lexikon azon állítása, hogy munkáiban „úgyszólván teljesen figyelmen kívül hagyta az újabb kutatások eredményeit”. 28.000,-

Tarde, Gabriel (Sarlat, 1843. - Páris, 1904.) francia büntetőjogász, filozófus és szociológus. Mint filozófus eleinte Comte és Taine pozitivizmusához csatlakozott, később engedett ezek szigorúságából és inkább elismerte a tudattalannak és megismerhetetlennek jogosultságát. 12.000,383., TARNAI János: A politikai büntett – Büntetőjogi tanulmány. Pécs, 1917. Wessely és Horváth kny. 54 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. Tételünk az egyik fő műve! 8.000,-

52

tikában erős antiklerikális irány jellemezte, mely gyakran túlságig ment; hevesen támadta a jezsuitizmust cikkeiben és munkáiban. 1872-ben Csongrádon fellépett képviselőjelöltnek, de a baloldal, a papok segítségével, megbuktatta.1875-ben alapította a Nemzeti Hirlapot, melyet a fuzió után (1878. július 10.) Márkus István barátjának engedett át, Ő pedig mint főmunkatárs segített tárcáival, cikkeivel a lap magas színvonalát fenntartani. 18.000,392., TOMCSÁNYI Lajos: Attikának kereskedelme történelmi és jogi szempontból Kalocsa, 1906. Jurcsó Antal. 174 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Nagyon ritka!

388., TIMON Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet Különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. Bp., 1919. Grill K. XI. 841 p. Hatodik kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 18.000,389., TOLCSVAI NAGY Barna: Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére teljes igénnyel nem bíró egyévi önkéntesjelöltek tájékoztatója Bp., 1915. Franklin-T. 1 sztl.lev. 61 p. 1 sztl.lev. Kiadói gerincén aranyozott ízléses félbőr kötésben. 6.000,390., TOLDY Ferenc: A Magyar Birodalom alaptörvényei Az eredeti deák szöveg mellé vetett magyar fordítással, közjogtani segédkönyvül. Kiadta: - -. Pesten, 1866. Emich G. XVI. 17-336 p. Második javított kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

Tomcsányi Lajos (Pusztakovácsi, 1846. – Bp., 1926.) gimnáziumi tanár, római katolikus pap, 1863-tól haláláig jezsuita szerzetes. Ezt a művét „passzióból” írta, miután megvádolták a rendjét, hogy az életidegen szőrszálhasogatáson kívül semmihez sem ért. 15.000,393., TOMCSÁNYI Móric: Magyarország közjoga Bp., 1940. Kir. M. Egyetemi Ny. 560 p. Harmadik átdolgozott és bővített kiadás. Korabeli gerincén címkével ellátott félvászon kötésben.

Toldy Ferenc, Schedel (Buda, 1805. – Bp., 1875.) orvos, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja,1846tól haláláig az Egyetemi Könyvtár igazgatója. 1836-ban ő kezdeményezte a Kisfaludy Társaság létrehozást, melynek 1841től 1860-igazgatója, 1860-tól másodelnöke, 1873-tól elnöke. Mint a Bajza-Vörösmarty-Toldy „triumvirátus” tagja, irányító szerepet töltött be az 1830-as és 40-es évek szellemi életében, de az ellenzéki mozgalom radikalizálódásával már nem tartott lépést. A szabadságharc idején távol tartotta magát a közélettől. Az 1849 utáni korszakban befolyása már a szorosabban vett tudományos élet területére korlátozódott, melynek fellendítése érdekében széles körű tevékenységet fejtett ki. 1871-ben, 50 éves írói jubileuma alkalmából országos méretű ünneplésben volt része. A tudományos igényű magyar irodalomtörténet írás megteremtője. A korabeli folyóiratokban és más kiadványokban rendkívül nagyszámú tanulmánya, cikke, kritikája, emlékbeszéde stb. jelent meg. E kisebb írásaiból élete utolsó éveiben 8 kötetes gyűjteményt állított össze. Igen sok magyar nyelvemléket és történelmi kútfőt fedezett fel és tett közzé, valamint számos klasszikus írónk műveinek kiadását rendezte sajtó alá. 18.000,391., TOLDY István: Pártjaink feladata a választások után Pest, 1869. Ráth M. 2 sztl.lev. 143 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Rákosi Jenő könyvtárából, ex-libris bélyegzőjével.

Tomcsányi Móric (Temesvár, 1878. – Bp., 1951.) jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1917-ben Turóc vármegye főispánja, 1928-tól 1944-ig felsőházi tag 12.000,394., TÓTH Lajos, Dr.: A növedékjog Debreczen, 1908. Hegedüs S. V. 301 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dedikált példány! Tóth Lajos (Kiskunhalas, 1876 – Budapest, 1936) a magyar magánjog professzora, az MTA levelező tagja, a Tisza István Tudományos Társaság főtitkára. Joghallgatóként Concha Győző, Grosschmid Béni, Plósz Sándor, Nagy Ferenc és a fiatal Polner Ödön előadásait, fejtegetéseit hallgatta, ami a közjog felé csábította érdeklődését. Grosschmid Béni a Fejezetek kötelmi jogunk köréből című munkája azonban a magánjog irányába indította el, és kijelölte a későbbi meghatározó oktatási és kutatási területét. 1914-től haláláig a Debreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar Magánjogi Tanszékét vezette. Számos közigazgatási és egyházi tisztséget töltött be, de bekapcsolódott az önkormányzati igazgatásba is. Részt vett PestPilis-Solt-Kiskun vármegye és Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottságának munkájában és a magyar országgyűlés felsőházának munkájában is. Érdemei elismeréséül Horthy Miklós kormányzó a Magyar Érdemérem középkeresztjével (hivatalos nevén II. osztályú Magyar Érdemkereszt) tüntette ki. Munkássága a magánjog egészét átfogta, bár elsősorban az öröklési jogban érvényesülő belső törvényszerűségek feltárására koncentrált. Művei tartalmukat

Toldy István (1844-1879), jogász, drámaíró és publicista, a Kisfaludy-társaság tagja, Toldy Ferenc egyetemi tanár és Mojsisovics Auguszta fia. 1866-ban le akarta tenni a doktorátust a jogból és beadott e célra egy értekezést, mely a házasság feloldhatóságát tárgyalta; de az egyetem a munkát, mint egyházellenest, visszautasította; 1867-ben azonban ismét értekezett e kérdésről. Politikai felfogását a Deák-párti elvek s az egyházpoli-

53

tekintve a magánjog „nemzeti konzervatív” irányzatához sorolhatók. Úgy gondolta, hogy a magyar jogot a magyar hagyományokból kell (és lehet is) megújítani, nem pedig idegen jogintézmények befogadásával és meghonosításával. 12.000,395., TÓTH Lőrincz: A rövidtartamú szabadságvesztés-büntetések s a föltételes elitélés /Értekezések a társadalmi tudományok köréből XI./4./ Bp., 1891. MTA. 45 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány. 12.000,396., TÓTH Lőrincz: A visszaesés okairól s óvszereiről /Értekezések a társadalmi tudományok köréből X./4./ Bp., 1889. MTA. 81 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány.

Uj csődrendtartás /Új törvénytár VI./ Pest, 1853. Heckenast G. (1.) 2 sztl.lev. VIII. 75 p. (2.) 2 sztl.lev. 155 p. (3.) XVI. 93 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén díszesen aranyozott félbőr kötésben, körben márványozott lapszéllel. Szép kötés! Mindhárom munka egyetlen magyar kiadás! (egybekötve) Együtt rendkívül ritka! 60.000,399., (Törvény) 1791-dik esztendöbéli diaetalis provisionalis articulusok Kolosváronn, 1818. Ny. Ref. Kollégyom betűivel, Könyvárus Gutman János költségével. 45 p. Hozzákötve: Nemes Erdély ország külső törvényes székin perfolyta leveleinek formáji, melyek A’ Törvényt tanuló ifjaknak kedvekért közönségessé tétették Kolosváronn, 1818. Ny. Ref. Kollégyom betűivel, Könyvárus Gutman János költségével. 47 p. Nagy Erdélyi Fejedelemségbéli nevezetesebb törvényes dolgok, melyek vagy Törvényen, vagy Törvényes szokáson gyökereztetnek, nem külömben a nemes székelly nemzetnek különös törvénnyei és utasitás az esketéseknek végben-vitelére Kolosváronn, 1818. Ny. Ref. Kollégyom betűivel, Könyvárus Gutman János költségével. 46 p. Korabeli papírborítóban. Az első mű címlapján metszett jelvény és „Csiky Kálmán 1877.” autográf névbejegyzése.

Tóth Lőrinc (Komárom, 1814. – Bp., 1903.) író, jogász, ügyvéd, jogtudós, az MTA tagja, ügyésze és pénztárosa, főúri családok ügyésze. A Kisfaludy Társaságnak 1837-től jegyzője, 1841 – 43-ban titkára. Tagja volt a Petőfi Társaságnak is. 1844ben a Védegylet titkárává választották. Részt vett politikai, társadalmi és kulturális mozgalmakban; Vörösmarty baráti köréhez tartozott. Távol levő főrendek követeként részt vett az 1839 – 40-i és az 1843 – 44-i országgyűlésen, 1847 – 48-ban pedig Breznóbánya országgyűlési követe volt. A szabadságharc idején országgyűlési képviselő és igazságügyminiszteri osztálytanácsos, az állami ügyészi osztály vezetője. Debrecenben a Békepárt híve, a kormányt azonban Szegedre és Aradra is elkísérte. Világos után egy ideig bujkált, majd Pesten elfogták, haditörvényszék elé állították és halálra ítélték, de kegyelmet kapott, s Pestre internálták. Ezután jogtudományi és újságírói munkásságot folytatott. 1865 – 69-ben országgyűlési képviselő. 1869-től a semmítőszék, később a Kúria bírája, 1883-tól 1894ig tanácselnöke volt. 1881-ben a Fankel Leó elleni bűnper előadója, a jogerőre emelt ítélet előkészítője. Számos jogtudományi műve jelent meg. 12.000,397., TÓTH Mór: Tanulmányok a börtönügy terén Egerben, 1874. Érseki Lyceumi Ny. 164 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

Csiky Kálmán (Kenderes, 1843. – Bp., 1905.) történeti és jogi fordító, népszerűsítő közigazgatási jogász, egyetemi tanár, költő. Egyúttal a Pesti Hírlap, majd a Korunk, végül a Nemzeti Hírlap munkatársa. 1870-ben haditudósítóként is működött a poroszfrancia háborúban. 1881-84 között országgyűlési képviselő. 1884-től műegyetemi tanár (közjog-magánjog). Római és francia történetírókat (Tacitus, Boissler, Thierry) és latin jogi szövegeket (Werbőczy Tripartituma stb.) fordított. Több verse is megjelent. 60.000,400., (Törvény) 1832/6-dik évi országgyűlésen alkotott törvény czikkelyek – Articuli comitiorum anni 1832/6-i. Posonyban, (1836.) Országgyűlési Nyomtatványok. 150 p. XXIV. Korabeli félbőr kötésben. Magyar és latin nyelven. Az első hivatalos magyar nyelvű törvénygyűjtemény! 60.000,401., (Törvény) 1847/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek Nyomtatott minister-elnöki rendeletnél fogva a k. kir. megerősítést nyert eredeti kézirat után. Pozsonyban, 1868. Országgyűlési Iratok Kiadó-hivatala. – Ny.: Pesten, Landerer és Heckenastnál. 94 p. 1 sztl.lev Későbbi, az eredetivel megegyezően feliratozott papírborítóban. 24.000,402., (Törvény) Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. t.-c. /Büntetőjogszabályaink a gyakorlatban I./ Bp., 1931. Politzer Zs. és fia. 120 p. Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány 12.000,-

Tóth Mór (tőrei és tótmegyeri), királyi ügyész, Karcag város díszpolgára. Pest megyében kezdte meg az ügyészi pályát, azután a szegedi várban, majd Egerben és Debrecenben folytatta, Szolnokon pedig bevégezte, hol 1902-ben meghalt. 15.000,398., (Több pesti jogtudós): Közönséges váltórendszabály Bevezetéssel, s utasító és felvilágosító jegyzetekkel kísérve. /Új törvénytár II./ Ideiglenes utasítás a peres ügyeken kívül való jog-egyletekbeni eljárás iránt - Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerb-vajdaság és a Temesi bánság számára. /Új törvénytár V./

54

Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. (2 db.) Tételünk egyik fő műve!

403., TURCSÁNYI Gyula: A modern bűnözés I-II. Az előszót írta: Dr. Váry Albert. A kötet munkatársai többek között: Tábori Kornél és Borbély zotán hírlapírók, Gellért Ede dr. detektív-főfelügyelő, Szentirmay Endre rendőrkapitány. (Bp., 1929.) Rozsnyai Károly. (1.) 414 p. 1 sztl.lev. (2.) 416 p. 2 sztl.lev. számos szövegközti képpel. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben, az első kötet eredeti illusztrált (Brenner) papírborítóban. (2 db.) Rendkívül alapos, a korabeli bűnözés minden ágát felölelő és részletesen ismertető szakmunka. Borítóval különösen ritka! 36.000,404., TÚRY Sándor Kornél, Dr.: A valutakrízis kötelmi jogi vonatkozásai különös tekintettel a magánbiztosításra. /Magyar Jogi Szemle könyvtára 12./ Bp., 1921. Pallas. 45 p. Korabeli, aranyozott félvászon kötésben. „Dr Szemethy Károly kedves barátomnak igaz barátsággal Túry Sándor Kornél” - dedikált pédány!

Vadász Lajos (Szeged, 1881. – Bp., 1948.) bíró, törvényszéki bíró, majd törvényszéki tanácselnök. Főleg polgári joggal foglalkozott. 24.000,408., VÁMBÉRY Rusztem dr.: Büntetőpolitikai követelések Bp., 1900. Politzer Zs. és fia. 2 sztl.lev. 133 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban fel-, és körülvágatlan példány. „Pistának és Gézának őszinte szeretettel Rusztem” dedikált példány! Vámbéry Rusztem (Bp., 1872. – New York, 1948.) ügyvéd, büntetőjogász, publicista, az MTA tagja. Munkásságával a „közélet reakciós erői ellen fordult és hamarosan a polgári radikalizmus élvonalához csatlakozott”. 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, 1920 után katedrájától megfosztották. 1938-ban a hitlerizmus elől Londonba emigrált, később az USA-ba költözött. 1947. szeptembertől 1948. Márciusig Magyarország washingtoni követe. Elsősorban büntetőjoggal és büntető eljárásjoggal foglalkozott. Széles körű társadalomtudományi ismeretekkel rendelkező író. Mint védőügyvéd különösen a Tanácsköztársaság bukása után indított politikai perekben állt ki bátran (1920-ban a népbiztosok pere, 1935-ben (Rákosi-per). Az 1946-tól új folyam megjelöléssel ismét megindított, Jogtudományi Közlöny c. liberális irányzatú szakfolyóiratnak felelős szerkesztője volt betiltásáig (1913 – 34). 1926-tól 1938-ig szerkesztette Századunk, c. polgári radikális szemléletű társadalomtudományi folyóiratot. Jelentős szerepet vitt a Társadalomtudományi Társaságban és a Magyar Fabiánus Társaságban. A kriminológia egyik első hazai művelője, behatóan foglalkozott a fiatalkorú bűnözéssel. 18.000,409., VÁMBÉRY Rusztem: Két büntetőjogi dolgozat Bp., 1910. Grill. (Benkő Gyula.) 80 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány. 12.000,410., VARGA Lajos, Dr.: Bankpolitika és nemzetpolitika Debrecen, 1931. Városi Ny. 79 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „Dr. Szentpéteri Kun Béla úrnak atyafiságos szeretettel…” dedikált példány! 15.000,411., VÉCSEY Tamás, Dr.: Római családi jog Bp., 1875. Eggenberger-féle. 2 sztl.lev. 346 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben.

Tury Sándor (Makó, 1856. – Bp., 1941.) jogi író. Vidéki ügyvéd, majd bíró, 1907-ben kúriai bíró, 1918 – 26 között kúriai tanácselnök. Kereskedelmi és hiteljogi tanácsot vezetett, részt vett a Dárday-féle Igazságügyi Törvénytár szerkesztésében (hitel-, kereskedelmi és ipartörvények), valamint több döntvénytár szerkesztésében. Dr. Szemethy Károly (1884-1937), jogász, jogi író, emellett híres hanglemezgyűjtő. Lemezhagyatékát a halála után Fügi Béla örökölte, majd 2005 novemberében az OSZK Zeneműtárába került. 12.000,405., UJLAKI Miklós, Dr.: Hetven év magánjogi irodalma I. A magyar magánjog bibliográfiája 1861-1930. Dr. Szladits Károly irányításával összeállította: - -. Hozzákötve: Öt év magánjogi irodalma – II. A magyar magánjog bibliográfiája 1930-1934. Bp., 1930.; 1935. Grill K. (1.) XIX. 572 p. (2.) 210 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (2 mű, egybekötve) Nagyon ritka és alapos bibliográfia! 24.000,406., URBÁN Zoltán, Dr. és Harmathy Attila, Dr.: A jelzálogtörvény ismertetése különös tekintettel a gyámhatóságok szempontjaira Bp., 1935. (Szerzők.) 102 p. Egyetlen kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. „Dr. Szemethy Károly t. főügyész urnak őszinte nagyrabecsüléssel…” mind két szerző által dedikált példány! 15.000,407., VADÁSZ Lajos, Dr.: Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk I-II. Bp., 1929. Szerző. – Apostol Ny. (1.) LX. 716 p. + 48 p. (függelék) (2.) XXV. 468 p. + 173 p. (Öröklési rész) Egyetlen kiadás!

Vécsey Tamás (Szikszó, 1839 – Bp., 1912) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, 1861-től Eötvös Loránd nevelője. 1870től 1881-ig balközép, majd szabadelvű párti programmal

55

országgyűlési képviselő. Elsősorban római joggal foglalkozott. Pauler Tivadar alatt részt vett a polgári törvénykönyv tervezetének előkészítésében. Szemléletében a történeti jogi iskola híve, a „nemzeti feudális hagyományok ápolója”. A római jog köréből igen sok részlettanulmányt, forráskiadványt, magyarázatot írt és tett közzé. 24.000,412., VÉCSEY Tamás: Sextus Caecilius Africanus jogtudós Székfoglaló értekezés. Bp., 1889. MTA. 96 p. 1 sztl.lev. Későbbi gerincén aranyozott félvászon kötésben 12.000,413., VÉCSEY Tamás: Széchenyi és a magyar magánjog A MTA. 1894. november 4-én tartott Széchenyi ünnepére. Bp., 1895. MTA. 2 sztl.lev. 64 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány. 12.000,414., VERHOVAY Gyula: Az álarcz korszaka Bp., 1889. Buschmann F. 160 p. Későbbi gerincén bordázott félbőr kötésben. Rendkívül ritka!

nemes Pest vármegyének 1840. aug. és nov. hónapokban közgyűlés alkalmával a vegyes házasságok érdekében kelt határozatai fölött. 28.000,416., VINCENTI Gusztáv, Dr.: A munka magánjogi szabályai Bp., 1942. Grill K. IX. 351 p. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. 12.000,417., VLADÁR Ervin: Mi is az a Népszövetség Bp., 1930. Gergely R. 87 p. 1 táblázat Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. „Lenkey Gusztáv főszerkesztő úrnak őszinte tisztelettel – a szerző” dedikált példány! 12.000,418., VOJDISEK Jósef: Magyar házi ügyvéd A’ polgári életben előforduló különbféle tiszti írások szerkesztésére vezérlő kézi könyv… Pesten, 1831. Hartleben K. A. IV. 200 p. Kiadói illusztrált papírborítóban, körülvágatlan példány. A szerző egyetlen magyar nyelvű munkája. Rendkívül ritka!

Verhovay Gyula (Nátafalva, 1849. – Battonya, 1906) jogász, újságíró, politikus. Az Ellenőr, majd 1879-ig az Egyetértés szerkesztőségében dolgozott, mint újságíró. 1878-tól függetlenségi párti programmal ceglédi országgyűlési képviselő lett. Eötvös Károllyal történt összetűzése után 1879-ben megalapította a Függetlenség című napilapot. Magatartása és lapjának antiszemita hangja miatt a Függetlenségi Párt 1880-ban megszakította vele a kapcsolatot. A tiszaeszlári per után szélsőséges antiszemita nézetekkel lépett fel. 1884 és 1887 között Istóczy Győző antiszemita pártjának országgyűlési képviselője Cegléden. „Az álarc korszaká”-ban Verhovay visszapillantást vet küzdelmeire: "Mennyi per, mennyi küzdelem, folyt a körül a három láb széles és öt láb hosszú deszka körül, mely az én világom, számát se tudom a pereknek, zaklatásoknak, sarcolásoknak, hajszáknak. Kidülledt pofacsontokkal kiáltotta oda az esküdtszéki tárgyalásokkor az eszlári vérvád rituális főügyésze: "Csak minél több bírságot, hogy a szerkesztő is megérezze!" – olvashatjuk többek között tételünkben. 30.000,415., (VESZTRÓCZY Ferencz): Nem a haza híve, hanem önkény és önzés szülöttje az, ki a törvény s belső csend feldulásával zavarosban halászni, s e kép a nemzetközti meghasonlásra, öldöklésre, és a haza pusztulására utat nyitni nem irtózik Esztergamban, 1841. Beimel J. 46. p. Fűzve. Reformkori, szekularizáció ellenes, az egyházi birtok létjogosultsága érdekében írott röpirat.

Vojdisek (Vajdafy) József (Pest, 1797. - Budapest, 1888.) jogász, ügyvéd, tanár, nyugalmazott. törvényszéki tanácsos. 1818 -ban Pest városa tisztviselőnek választotta. 1834-ben már tanácsnok volt. Mint tanácsos előszeretettel fordult a város oktatásügyéhez. Az „1848. a márcz. kiütött szabadságharcz következtében évi 600 frttal nyugalmazták”. A szabadságharc után Luka Sándor cs. kir. igazságügyi miniszter biztos mellett titkár lett, majd 1851-ban a pestmegyei törvényszék ülnökévé, négy év múlva pedig Székesfehérvárra megyei törvényszéki ülnökké nevezték ki. 1861-ben Vojdisek családi nevét Vajdafyra változtatta. 1864. nyugalomba vonult. Még 1887-ben 90 éves kora daczára szemüveg nélkül olvasott és írt. 36.000,419., WENZEL Gusztáv: Visszapillantás az előbbi magyar királyi curiának 1724-1769-iki működésére /Értekezések a társadalmi tudományok köréből III./VIII./ Bp., 1875. MTA. 132 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan példány. Wenzel Gusztávról lásd: 241. tétel. 15.000,420., WERBŐCZI István: - - hármaskönyve Az eredetinek 1517-iki első kiadása után fordították, bevezetéssel és utalásokkal ellátták: Dr. Kolosvári Sándor és Dr. Óvári Kelemen. Magyarázó jegyzetekkel kíséri: Dr. Márkus Dezső. /Corpus juris hungarici – Magyar törvénytár 1000-1895./ Bp., 1897. Franklin-T. LV. 437 p. 1 sztl.lev. Millenniumi emlékkiadás. Kiadói gerincén díszesen aranyozott, dombornyomásos (Gottermayer) egészvászon díszkötésben.

Vesztróczy Ferencz (Devecser, 1791 - ?, ?) káptalani ügyész Esztergomban és több megye táblabírája. Tételünkön kívül még az alábbi műve jelent meg nyomtatásban: Rövid értekezés

56

Werbőczi István (Verbőc, 1458 – Buda, 1541) ítélőmester, királyi személynök, nádor, kancellár. Politikai pályafutása a vármegyénél (Ugocsa) kezdődött és lassan a Szapolyai-féle köznemesi párt egyik vezére lett. Több, a köznemességet gazdaságilag is érintő politikai siker fűződött ekkor nevéhez. A szabad királyválasztás joga, a főrendek bandériumállítási kötelezettsége, a főpapok dézsmaszedési jogának korlátozása stb. A Dózsa György-féle parasztháború leverésében fegyveresen vett részt. Egyik kezdeményezője a jobbágyság földhözkötöttségét kimondó 1514. évi törvénynek. 1516-ban királyi személynök (az ország egyik főbírája), majd 1525-ben – mint a köznemesség képviselőjét – nádorrá választották. Ezután hűtlenség címén pert indított ellene; elmarasztalták, száműzetésre ítélték és minden vagyonától megfosztották. Mohács idején visszavonultan élt, majd Szapolyai János királlyá választása után ennek kancellárja és tanácsosa, törökbarát politikájának támogatója és követe a szultánnál. Budavár elfoglalása után 1541-ben a szultán a magyarok főbírájává tette, de hamarosan meghalt; valószínűleg megmérgezték. Életének fő műve a latin nyelvű Hármaskönyv (Tripartitum opus juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae), amely a „feudális jogrendszert a köznemesség szempontjából kodifikálja”. A munka formálisan ugyan nem emelkedett törvényerőre, de mint„szokásjogi” forrást 300 éven át törvényként használták. 24.000,421., WERBŐCZI István: - - hármaskönyve / Az MDXVII-ki eredeti kiadásra ügyelve magyarul kiadta a MTA. Pest, 1864. Eggenberger F. 4 sztl.lev. 376 p. 1 kihajtható t. XIV. 1 sztl.lev. Második kiadás. Korabeli vörösréztáblákkal borított kötésben, a táblákon fémveretekkel, a gerincén feliratos réztáblával. A Magyar Tudós Társaság által 1844- ben kiadott magyar nyelvű fordítás második kiadása. Különleges kötés! 80.000,422., WERNER Rudolf, Dr.: A természetjog vagy bölcseleti jogtudomány kézikönyve I. Összehasonlító tekintettel a tételes jog intézkedéseire. Dr. Schilling Frigyes Adolf után - -. Pest, 1869. Heckenast G. XXXII. 308 p. Egyetlen kiadás! Korabeli félvászon kötésben, márványozott lapszéllel.

424., WLASSICS Gyula: A magyar bűnvádi eljárás törvényjavaslata Különlenyomat – Budapesti Szemle 1888. december. Bp., 1888. (Ny.: Franklin-T.) 1 sztl.lev. 29 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. Wlassics Gyula, báró (Zalaegerszeg, 1852. – Bp., 1937.) jogász, egyetemi tanár, miniszter, kultúrpolitikus, az MTA tagja. 1892től szabadelvű párti országgyűlési képviselő; az egyházpolitikai törvényjavaslatokkal kapcsolatban a polgári házasság mellett foglalt állást. 1895. január 15-től 1903. november 3-ig vallásés közoktatásügyi miniszter a Bánffy- és a Széll-kormányban. Minisztersége alatt polgári jellegű reformokat kezdeményezett (nők felvétele a bölcsészeti, gyógyszerészi és orvosi karokra; nyomdai kötelespéldányok beszolgáltatása; Képzőművészeti Akadémia alapítása stb.).1906-tól 1935-ig a Közigazgatási Bíróság elnöke. 1916-ban báróságot kapott. 1898 – 1901-ben az MTA másodelnöke. 1918-ban a főrendiház, majd 1927-től 1935-ig a felsőház elnöke. 1920-ban MTA nagyjutalmat kapott. 1923-tól tagja volt a hágai választott bíróságnak. 10.000,425., ZACHÁR Gyula – Mattyasovszky László, Dr.: Váltó-isme, jog- és szokások /Gyakorlati kereskedelmi tudományok II. kötet/ Bp., 1888. Pesti Kny. VIII. 240 p. Egyetlen kiadás! Korabeli aranyozott egészvászon kötésben. Zachár Gyula (Edelény, 1853. máj. 21. – Bp., 1910.) tanár, közgazdasági író. 1880-ban a Magyar Általános Takarékpénztár irodafőnöke, 1883-tól egyben a Magyar Pénzintézetek Országos Nyugdíjegyesületének igazgatója, a Pesti Hírlap közgazdasági rovatának a vezetője. 1886-tól 1896-ig szerkesztette és kiadta a Kereskedelmi és Pénzügyi Szemlét, 1898-ban az Államgazdasági Szemle c. folyóiratot alapította. Mattyasovszky László (Nagy-Bittse – Budapest, 1891) jog doktor, középiskolai tanár, 1876-ban a főváros szolgálatába lépett és 1885-ben tolnoknak választották. 18.000,426., ZLINSZKY Imre: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire Dr. Reiner János újra dolgozott munkának harmadik kiadása. Bp., 1902. Franklin-T. XII. 1200 p. Nyolcadik kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

Werner Rezső Rudolf (Kalocsa, 1838. – Bp., 1907.) jogász, egyetemi tanár. Jogbölcselettel foglalkozott, Schelling vallásos természetjogi irányzatának híve, akinek tankönyvét lefordította (Természetjog, Pest, 1869). A jogbölcselet történetéről írott saját könyvét e munka kiegészítésének szánta. Néhány kommentárt is írt (büntetőjog). 18.000,423., WITTMANN Ernő: Nemzetközi és időközi magánjog Bp., 1902. Politzer Zs. 4 sztl.lev. 270 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. „Siklósy Albert barátomnak őszinte tiszteletem jeléül…” dedikált példány! A szerző első nyomtatásban megjelent munkája és egyben az egyik fő műve! 18.000,-

Zlinszky Imre (Pest, 1834. – Balatonfüred, 1880.) jogász, kúriai bíró, jogi író, az MTA tagja (1876). Irodalmi munkássága során főleg magánjoggal és polgári eljárásjoggal foglalkozott. A konzervatív irányzathoz tartozott, „aki a haladással szemben védelmezte az ősi, lényegében feudális jogintézményeket”. Perjogi munkássága viszont a kor színvonalán állott. Több kommentár (végrehajtási törvény, örökösödési eljárás, váltó- és kereskedelmi eljárás, közjegyzői eljárás stb.) szerzője. 15.000,-

57

431., HAJDU István, Dr. – Szabó Jenő, Dr.: A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezései (Függelékben a vonatkozó törvények, rendeletek és határozatok.) /Tébe zsebkönyvtár 1./ Bp., (1941.) Tébe. 353 p. 1 sztl.lev. 4 kihajtható t. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 18.000,432., MARX, (Karl): A zsidókérdés Előszót írták Ujvári László és Imre. A bevezető tanulmányt írta: Franz Mehring. Bp., 1934. „Phönix”. 64 p. Kiadói illusztrált (avantgárd jellegű) papírborítóban. 8.000,433., (SÓS Endre): Egyház és társadalom a fajelméletről és a II. zsidótörvény javaslatáról - Egyházfők, tudósok, államférfiak, közírók és testületek megnyilatkozásai. Szerkesztette: - -. (Bp., 1939.) Periszkóp. 82 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Szerzők a teljesség igénye nélkül: Dr. Ravasz László, Dr. Csekey István, Gróf Apponyi György, Eckhardt Tibor, Dr. Gratz Gusztáv, Pallavicini György őrgróf, Mikszáth Kálmán, A budapesti, szegedi, miskolci frontharcosok, Gróf Bethlen István… 12.000,434., SZÉKELY Sándor István, Dr.: A második zsidótörvény teljes, hiteles szövege részletes magyarázatokkal Összeállította és magyarázatokkal ellátta: --- bp.i ügyvéd. Bp., 1939. (Kellner Albert Könyvnyomdája). 64 p. Egyetlen kiadás! Fűzve, kiadói papírborítékban. 12.000,435., TÓTH László, Dr. és Ribáry Géza, Dr.: A zsidók egyenjogúsítására és külön jogrend alá helyezésére vonatkozó jogszabályok Bp., 1939. Hungária. 576 p. 2 kihajtható t. Kiadói papírborítóban. A címlapon Dr. Garay Gottlieb ügyvéd autográf névbejegyzése. 36.000,436., ZEHERY Lajos, Dr. – Térfy Béla, Dr.: A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV. t.c. és annak végrehajtásáról szóló rendeletek. Függelék: Az 1938:XV. t.c. érvényben maradt §-ai. Összeállították, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátták: ---. Bp., 1939. Grill K. VIII. 271 p. Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva. 24.000,437., ZICHY Hermán gróf és Derestye Gy. M.: Magyar zsidók a Millenniumon Művelődéstörténeti tanulmány. Szerkesztik: - -. Bp., 1896. Miljkovic Dragutin. 256 p. 1 sztl.lev. számos portréval illusztrálva. Egyetlen kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Rendkívül ritka! 28.000,-

427., ZÖLDY Miklós, Dr.: Irány a büntetőjog spiritualizálása felé Különlenyomat a Notter Antal emlékkönyvből. Bp., 1941. Stephaneum. 15 p. Kiadói papírborítóban. „Bézay Jenő Őméltóságának baráti nagyrabecsüléssel…” dedikált példány! 8.000,-

ZSIDÓTÖRVÉNYEK 428., A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942 évi XV. törvénycikk és végrehajtási rendeletei Bp., 1942. (Neuwald Illés Utódai ny.) 84p. Egyetlen kiadás! Fűzve, kiadói papírborítékban. 15.000,429., CSIKY János, Dr. vitéz: Zsidó magánalkalmazottakra és elbocsátásukkor járó illetményeikre vonatkozó jogszabályok a Kormánybiztos joggyakorlatával – A zsidókra vonatkozó erdélyi jog-szabályok – Nemzsidó magánalkalmazottak illetményeinek szabályozása Összeállította és magyarázatokkal ellátta: - - kir. törvényszéki bíró. Bp., 1941. Grill K. VIII. 220 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány. A borítón és címlapon felülbélyegezve: „A leltári naplóból törölt, elkülönítetten zár alatt őrzendő könyv. Kizárólag a törvényelőkészítő osztály vezetője által engedélyezett hivatalos használatra adható ki.” „Méltőságos dr. Lutilszky Jenő úrnak min. osztályfőnök mély tisztelettel…” dedikált példány! Vitéz Kolozsváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma című kötetében és A fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek listáján egyaránt szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! Rendkívül ritka! 50.000,430., DÉRY Endre, Dr. (rendőrnagy) – Elbert Endre, Dr. (sz.főv. népjóléti főtiszt) – Friedmann Endre, Dr. – Vági József, Dr. (ügyvédek): A fasizmus üldözötteit védő jogszabályok (1945-1946) Az előszót írta: Reis István, Dr. (igazságügyminiszter) Bp., 1946. American Joint Distribution Committee Magyarországi Bizottsága. VIII. 179 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. 1945-ben és 1946-ban egymás után születtek jogszabályok, amelyeknek összefoglaló neve "A fasizmus üldözötteit védő jogszabályok" volt. Ezek egyrészt a politikai okból okozott személyi szabadságkorlátozás kompenzálását, másrészt pedig a vagyonvesztést lettek volna hivatottak rendezni. A helyzet fonáksága azonban a rendezés utáni államosítási hullámban csúcsosodott ki, amikor is az 1945-46-ban visszaszolgáltatott vállalkozásokat, nagykereskedéseket - a bolsevista diktatúra gazdasági elképzelései alapján - a kommunista párt a tulajdonosaitól elvette. 10.000,-

***

58

438., ZSILINSZKY Mihály, Dr.: Az 1848-iki vallásügyi törvényczikk története Bp., 1908. Luthertársaság Ev. Kk. IV. 82 p. 1 sztl.lev. számos szövegközti portréval. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Tételünk az egyik fő műve!

Ha még több! Ha még érdekesebb! Ha még becsesebb könyvekre vágyik, megtalálja az Abaúj Antikvárium kínálatában a www.konyvlap.hu oldalon!

Zsilinszky Mihály (Békéscsaba, 1838. – Bp., 1925.) tanár, történész, az MTA tagja, 1873-tól 1885-ig a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat főtitkára és évkönyveinek szerkesztője. 1875-től több ízben szabadelvű párti képviselő, 1889 – 1892-ben csongrádi-, 1892 – 1895-ben zólyomi főispán. Lefordította Lamartine Az 1848-iki francia forradalom című munkáját. Számos történeti és művészettörténeti tanulmányt írt. 10.000,439., ZSÖGÖD Benő: Magánjogi tanulmányok II. Tervezetek és kisebb dolgozatok főként az öröklési, kereskedelmi és család jog köréből. Második kötet. Bp., 1901. Politzer Zs. és fia. VII. 915 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A mű két kötetben teljes. Rendkívül ritka! 24.000,440., ZSÖGÖD Benő: Öröklött s szerzett vagyon Tanulmány újabb irodalmunkból, függelékkel a kiskoruak utáni törvényes öröklésről. A szerző engedelmével sajtó alá rendezte: Vámbéry Rusztem Dr. Bp., 1897. Politzer Zs. IX. 246 p. Második, változatlan kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, a tábláin vaknyomással díszített egészvászon kötésben. Ritka! 18.000,-

Ha még több hasznos információt és érdekességet szeretne olvasni a könyvekről, keresse a www.konyvpub.hu oldalt!

59