1
A ZSOLTÁROK KÖNYVE - MI AZ IMÁDAT? BEVEZETÉS A ZSOLTÁROKHOZ A zsoltárok könyve a zsidók énekes könyve. A legtöbb zsoltár külön-külön is érthető, csak kevés közülük, melyek más zsoltárral együtt érthetőek. Habár a zsoltárok különböző témával foglalkoznak, mégis két dolgot hangsúlyoznak: 1.) A gyakorlati-t - Az ÓSZ könyvei közül a zsoltárokat idézi legtöbbször az ÚSZ. Isten gyermekei
között ez volt, és mai is ez a legkedveltebb könyv. Ez azért van így, mert szinte minden, amit átélünk itt újra és újra találkozuk velük. A zsoltárok nemcsak tudósítások az élet különböző dolgairól, hanem hasznos bibliai tanítások, melynek gyökere az, hogy mind az Isten és az ember évszázadok óta ugyanolyan (természete nem változik). Ha az ÓSZ könyvei elveszítenék is az értelmét, a zsoltárokból megtudhatjuk miben hittek a zsidók, és hogyan éltek meg hitüket. A zsoltárok könyve egyedülálló. Ez az egyetlen könyv a Bibliában, ahol az alaptéma: AZ EMBER BESZÉL ISTENHEZ. Minden más bibliai könyvben ISTEN BESZÉL AZ EMBERHEZ 2.) A prófétai-t - A Biblia egyik legnagyobb prófétikus mondanivalóját témáját a zsoltárok tárja
elénk: A Messiás várása - Ezek sokoldalú igazságok. A Messiás különböző aspektusát és munkáját jelentik ki: I Emberré létét (Zsolt 8) II Papi voltát (Zsolt. 110) III Fiúságát (Zsolt 2) IV Szenvedését és halálát (Zsolt 22) V Feltámadását (Zsolt 16) VI Királyként való visszatérést (Zsolt 2 és 24) b) Izrael jövője - A jövő ígéretét Izrealnek, melyek szorosan kapcsolódnak a Messiással való szövetségkötéshez. (Zsolt 68; 89; 102). c) A pogányok - Vannak prófétikus kijelentések a nemzetekről is a zsoltárok könyvében. (Zsolt 2; 65; 66). a)
A különböző énekek, melyek Dávid és más szerzők művei, Kr. e. 500 körül egy könyvbe gyűjtötték össze, és héber megjelölést kaptak, mint „tehillim“, ami „dicsértek“-et jelent. Körülbelül 300 év múlva, amikor a ÓSZ-et lefordították görögre és megjelent a Septuaginta, ebben a „tehillim“ szót „Psalmoi“-al fordították. A „Psalmoi“ jelentése: énekek vonós hangszeres kísérettel. Az ÚSZ napjaiban is ez a név maradt fenn (pl.: Apcsel 1:20) A ZSOLTÁROK KELEKEZÉSE Az 1 Krón 16:1 - 43 mondja, mikor Dávid a frigyládát Jeruzsálembe vitette. Olvassuk a 4. verset: „És rendele (Dávid) az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dicsérjék az Urat, Izráel Istenét.“ A 7. versben ez áll: „Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dicséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.“ A 8 - 36 versek Dávid hálája, melyek részei a 105, 96 és 106 zsoltárokhoz hasonló. Úgy tűnik mintha a zsoltárok kezdeti stádiumban Dávid írta, azután Aszáf és a léviták majd zenei kísérettel előadták. A 36. vers arról számol be, hogy „az egész nép így felelt: Ámen! Dicséret az Úrnak“. A 37. vers világossá teszi, hogy „állandóan végezzék a szolgálatot a ládánál a mindennapi rend szerint“. Egy későbbi időpontban (lásd 1. Krón 25:1-8) Aszáf fiai már egy szabályszerű kórust vezényelt, naponta a különböző áldozatokkal egybekötve Istent dicsérték és magasztalták zenei kísérettel.
2
A ZSOLTÁROK SZERZŐI A zsoltárok könyvet Dávid zsoltárainak is szokták nevezni. Ez a megjelölés érthető, ha belegondolunk abba, hogy Dávid a 150 zsoltárból ő maga 73-at írt - legalábbis „hivatalosan“-, tehát a 49%-át. Vannak további zsoltárok, amelyek nem viselik a Dávid feliratot, mint pl.: a 2. zsoltár. „Hivatalosan“ ismeretlen a szerzője, de az Apcsel-ben a Szent Lélek Dávidot nevezte meg szerzőjeként. A következő táblázat áttekintés a zsoltárok szerzőire nézve: A zsoltárok szerzői:
1. KÖNYV (1 - 41)
2. KÖNYV (42 - 72)
3. KÖNYV (73 - 89)
1. KÖNYV (90 - 106)
5. KÖNYV (107 - 150)
ÖSSZESEN HÁNY ZSOLTÁRT ÍRT EGY SZERZŐ
DÁVID
37
18
1
2
15
73
ASZÁF
-
1
11
-
-
12
KORÁH
-
7
3
-
-
10
MÓZES
-
-
-
1
-
1
SALAMON
-
1
-
-
1
2
ETÁN
-
-
1
-
-
1
HÉMÁN
-
-
1
-
-
1
ISMERETLEN
4
4
-
14
28
50
SZERZŐ
1 - 41
42 - 72
73 - 89
90 - 106
107 - 150
1. KÖNYV
2. KÖNYV
3 KÖNYV
4 KÖNYV
5. KÖNYV
IMÁDAT TISZTELETTEL
IMÁDAT CSODÁLATTAL
ÁLLANDÓ IMÁDAT
KÉSZSÉGES IMÁDAT
TÖKÉLETES IMÁDAT
Dicséret 41:13
Dicséret 72:18-19
Dicséret 89:52
Dicséret 106:48
Dicséret 150:6
41 Zsoltár
31 Zsoltár
17 Zsoltár
17 Zsoltár
44 Zsoltár
A 150 zsoltárt 5 könyvre tagolják, melyeket egymástól mindig egy dicséret választja el. Egyes bibliatanítók hangsúlyozzál, hogy a különböző könyvek az imádat ötfajtát mutatják be. BEVEZETÉS
FŐGONDOLAT: AZ ÉLET TAPASZTALATA I) II) III) IV) V)
1. KÖNYV 2. KÖNYV 3. KÖNYV 4. KÖNYV 5. KÖNYV
-
IMÁDAT TISZTELETTEL: 1 - 41 IMÁDAT CSODÁLATTAL: 42 - 72 ÁLLANDÓ IMÁDAT: 73 - 89 KÉSZSÉGES IMÁDAT: 90 - 106 TÖKÉLETES IMÁDAT: 107 - 150
3
TANÍTÓ ZSOLTÁROK A tanító zsoltárok értékes oktatást adnak, azért hogy Isten népe megismerje a szellemi igazságokat. Ezek a zsoltárok az igaz ember jellemét és élethez való viszonyulását segítik. 1. ZSOLTÁR Az első zsoltár jó példa arra, hogy milyen a tanító zsoltár. A Zsoltárok könyvének ez egy jó bevezetője. Két embertípust mutat be, melyek a zsoltárokban újra és újra felbukkannak. AZ IGAZ (1 - 3)
A GONOSZ (4 - 6)
Személyleírás
Megvilágítás - összehasonlítás „mint a pelyva“
Megvilágítás - összehasonlítás „mint a fa“
Magyarázat
Az igaz (1 - 3) - Először azt nézzük meg, mit nem csinál, azután pedig azt. mit csinál: AZ IGAZ NEM jár
gonoszok
tanácsán
NEM áll
bűnösök
útján
NEM ül
csúfolódók
székében
Leírja, mit csinál, és hogyan teszi azt: AZ IGAZ OLYAN, MINT A FA 1) Kitartó
-
stabil és mozdíthatatlan
2) Gyümölcsöző
-
évről-évre gyümölcsözik
3) Sikeres
-
Isten akaratában sikeres
A gonosz (4 - 6) - Igenis különbség van a gonosz és az igaz között. A gonosz olyan, mint a pelyva – élettelen, értéktelen és múlandó. 101. ZSOLTÁR Ennek a zsoltárnak a megszületésének az oka valószínűleg az volt, hogy Dávid elhatározta, hogy jó király lesz. Dávid ebben a zsoltárban nagy elszántságot mutat. Ő ismerte az 1. zsoltár igazságát. Mondhatjuk azt, hogy a 101. zsoltár az 1. zsoltár alkalmazása. Két részre oszthatjuk ezt a zsoltárt:
4
Az igaz király (V. 1 - 4) AZ IGAZ KIRÁLY AKAROK AKAROK
kegyelmet és igazságot énekelni zsoltárt énekelni
AKAROK AKAROK AKAROK AKAROK
bölcsen cselekedni tökéletesen járni hiábavalóságot nem tenni gonoszt nem tenni
Dávid viszonya Istenhez
Dávid viszonya másokhoz és viszonya önmagához
Az igazságos ország (5 - 8) AZ IGAZSÁGOS KIRÁLY AKAROM AKAROM AKAROM
kiveszteni azt, aki titkon rágalmazza felebarátját a kevélyszívűeket nem elszenvedi a gonoszokat naponta kiírtani Csak a föld hűségesei, a tökéletességben járók, ők legyenek, akik Dávidot szolgálják.
TOVÁBBI TUDNIVALÓK A ZSOLTÁROKRÓL Ahogy már említettem a héber irodalom a gondolati parallelizmusokra épít. A zsoltárokban három igen gyakori parallelizmus van: 1) rokon értelmű - azt jelenti, hogy a második sor megismétli az első sor igazságát hasonló
szavakkal. pl.: „Az Úré a föld s annak teljessége, a föld kereksége s annak lakosai“ (Zsolt. 24:1) 2) ellentétes - azt jelenti, hogy az első sor kijelentését a második sor összehasonlításával
hangsúlyozza. pl.: „Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész.“ (Zsolt. 1:6) 3) összefoglaló, kiegészítő - azt jelenti, hogy a második sor megmagyarázza, vagy kiegészíti az
elsőt. pl.: „Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket“ (Zsolt. 19:7) Sok zsoltár elején magyarázat van, mint pl.: „Az éneklőmesternek; Kóráh fiainak tanítása.“ (Zsolt 42) vagy „Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek előtt, és mikor ez elűzte őt és elment.“ (Zsolt 34:1). Ezek is hozzátartoznak az eredeti szöveghez és összefügg a mindenkori olvasott zsoltárral. Ezek főleg háromféle dolgot tartalmaznak: 1) ki írta a zsoltárt - száznak ismerjük az íróját, a többi pedig ismeretlen szerző.
5 2)
a zenéhez kapcsolódó információ - ez azt mutatja meg, milyen zeneszerszámmal kísérték (Zsolt 6) vagy hogyan énekelték. Gyakori kifejezés a „szela“. A pontos jelentését nem tudjuk (lehetséges a „megszüntet“ héber szóból származik). Valószínűleg szünetet jelent és ez a zenei kísérethez kellett. Nagyon valószínű, hogy ezt a szót nem felolvasták, hanem az előadáshoz egy információ.
3) történelmi információ – sok zsoltár fontos információt ad Dávid életéről (pl.: Zsolt 3, Zsolt 7), más
zsoltárokat pedig ünnep alkalmával adták elő. A MESSIÁSI ZSOLTÁROK Ezek a zsoltárok csodálatos próféciákat tartalmaznak, és Jézus Krisztusra utalnak, mint Messiásra. Ha megnézzük a zsoltárok keletkezésének miértjét, egy nagyobb része elveszti jelentőségét. A messiási zsoltárok nemcsak a Messiás munkájának az eseményeit írják le, hanem egyes zsoltárokban maga a Messiás szólal meg (lásd a 22. zsoltárt és a Máté 27:35-36-ot). A messiási zsoltárok három dolgot hangsúlyoznak: 1) A szenvedő Messiást 2) Az Ember Fiát 3) A király Messiást 2. ZSOLTÁR A Zsid. 1:5 szerint ez a zsoltár Jézus Krisztusra mutat. Ez szellemileg logikus folytatása az első zsoltárnak. Az 1. zsoltár az embert, mint bűnöst mutatja be. A 2. zsoltárban a bűnös istentelen társaságának képe bővűl. A zsoltár két ellentétes jelenetet mutat be, és a végén egy meghívást tartalmaz:
A MEGVETETT FIÚ (1 - 5)
A FIÚ URALKODIK (6 - 9)
A MEGHÍVÁS (10 - 12)
Első jövetele
Második jövetele
Istent SZOLGÁLNI - vagy
EMBERI LÁZADÁS
ISTENI HARAG
az úton ELVESZNI
A zsoltár történelmi háttere bizonytalan. Két feltételezés létezik: 1) Képes – A zsoltár nem tükrözi vissza a történelmi hátteret. 2) Konkrét történelmi összefüggés – Egy király koronázása, talán éppen Dávidé. Ebben az esetben a
körülötte lévő pogány nemzeteknek nem tetszik trónra lépése (lásd 2Sám 5:17). A király meg van győződve, hogy Isten nevezte őt ki. Az ÚSZ írásaiból világosan kiderül, hogy a zsoltár történelmi összefüggései nem egyértelműek (lásd Apcsel. 4:25-26, 13:33, Zsid. 1:5, 5:5). A 2. zsoltár kinyilatkoztatja az eljövendő Királyt, Jézus Krisztust a Messiást, először mint megvetett, aztán mint uralkodó Királyt. A Fiút megvetik (1 - 5) Az első versek Izrael királya elleni nemzetek lázadását és nyugtalanságát mutatja be. Szélesebb síkon az emberiség elutasítását láthatjuk a Felkent Király vagyis Jézus Krisztus ellen. A 4. versben egy mennyei jelenetet láthatunk, ahol Isten a lázadókat kineveti. Aztán ez átalakul haraggá és ítéletté. A Fiú uralkodik (6 - 9) A zsoltár első felében a királyok harcoltak a világ uralmáért, de Isten máris elküldte kiválasztott és felkent Királyát. A világ Krisztusé. Sion hegyéről fog uralkodni (6.) és minden lázadó pogány népet széjjelzúz, mint cserépedényt.
6
A meghívás (10 - 12) A zsoltáros egy meghívással fejezi be a zsoltárt. Vagy szolgáljátok az Urat félelemmel, vagy elvesztek az úton, és felgerjed az Ő haragja (12). 22. 23. és a 24. zsoltár (Krisztus hármassága) Ezek a messiási zsoltárok talán a legjobban mutatják be a hármas hangsúlyt: 22. zsoltár - A Golgota dala 23. zsoltár - A pásztor dala 24. zsoltár - A király dala
-
a szenvedő Messiás az Ember Fia a király Messiás
Habár mindhárom esetben Dávid volt a szerzője a zsoltárnak, a prófétai alkalmazás elvét itt láthatjuk a legtisztábban. Ezek a zsoltárok nemcsak Dávid életének eseményeit, hanem Jézus Krisztus személyében a valóraválást, és az Ő munkáját mutatják be. Krisztus hármassága: 22. ZSOLTÁR
23. ZSOLTÁR
24. ZSOLTÁR
KRISZTUS A SZENVEDŐ
KRISZTUS A PÁSZTOR
KRISZTUS A KIRÁLY
halála
élete
uralma
a kereszt
a pásztorbot
a korona
MEGVÁLTÁS
KERESZTYÉN ÉLET
VISSZAJÖVETELÉNEK ÖRÖME
22. ZSOLTÁR (a múlt) A kereszt zsoltára. Habár Dávid életében sokat szenvedett, itt a zsoltár szavai valaki más szenvedését mutatja be, aki még eljövendő. Az első vers szószerint Jézus kereszten elhangzó szava (lásd Máté 27:46). További más szempontok is ezt igazolják: 1) az ellenség csúfolódása (6 - 8) 2) átlyukasztották kezét és lábát – utalás a keresztrefeszítésre (17) 3) megosztoznak ruháján, és köntösére sorsot vetnek (19)
23. ZSOLTÁR (a jelen) Itt Dávid valami olyasmiről ír, amiben otthonosan mozgott – ő volt nyáj pásztora. Ismerte a nyáj megbízhatatlanságát és sebezhetőségét és ezért még nagyobb volt a pásztor felelőssége. Ebben a zsoltárban az Úrhoz való személyes viszonyát így fejezi ki: „Az Úr az én pásztorom”. A nyáj életében a pásztor szerepe elengedhetetlen. 1) Ő elégíti ki a szükségeket – mint a nyugalmat, ételt, italt ad és vezet. 2) Ő veszi el a félelmet – jelenléte még a halál félelmét is eltünteti. 3) Ő csillapítja a kívánságokat – A nagylelkű vendéglátó, aki kívánságainkat jóságával és
kegyelmével teljesíti – most és mindörökké: „az Úr házában lakozom“.
7
24. ZSOLTÁR (a jövő) Az 1-2 vers kijelenti, hogy a föld és minden, ami a földön van az Úré, aki teremtette azt. A 3-6 vers a következő kérdést teszi fel: “Kicsoda megy fel az Úr hegyére?” (Ki jelenhet meg a hatalmas Isten előtt?). A válasz így hangzik: „az ártatlan kezű és tiszta szívű…”. Ki az, aki ezt a követelményt be tudja tölteni? Jézus Krisztus. A 7-10 versig az Atya trónjáról az Ő dicsőséges földre való visszajövetelét írja le. Ő a dicsőség királya. Ötször kapta itt ezt a titulust. Lehetséges, hogy ezt a zsoltárt akkor énekelték, amikor a frigyládát Obed-Edomból Sionba vitték (lásd 2Sám 6:12-17). Később a templomi szolgálatban minden héten a szombat ünneplésekor énekelték. KÜLÖNBÖZŐ ZSOLTÁR TÍPUSOK
Habár majdnem minden zsoltár mást hangsúlyoz, mégis megállapítható mi a főhangsúly, vagyis miről szól az adott zsoltár. A következő táblázat kilenc különböző típust különböztet meg: ZSOLTÁR TIPUSOK TANÍTÓ ZSOLTÁROK
FŐ HANGSÚLY Tanítás
PÉLDÁK 1, 5, 7, 15, 17, 50, 73, 94, 101 1) A szenvedő Messiás 22, 35, 41, 55, 69
Sok próféciát tartalmaz Jézus Krisztusról, 2) Az Ember Fia mint Messiásról. 16, 23, 40 MESSIÁSI ZSOLTÁROK
Három dolgot hangsúlyoznak: 1) A szenvedő Messiást 2) Az Ember Fiát 3) A király Messiást
BÜNBÁNATI ZSOLTÁROK Isten figyelmeztetése a bűnnel szemben Mindegyik zsoltárban ott van a hála és a dicséret, de egyesekben ez még erőteljesebb TÖRTÉNELMI Izrael történelmi eseményeit foglalja ZSOLTÁROK össze. A dicséret és imádat még nagyobb DICSÉRŐ ZSOLTÁROK mértékben fedezhető fel ezekben A természet és annak csodáit szemlélve TERMÉSZET ZSOLTÁROK keletkezett zsoltárok Valószínűleg az éves jeruzsálemi út LÉPCSŐ ZSOLTÁROK alkalmával az imádat kifejezői HÁLAADÓ ZSOLTÁROK
ÁTOK ZSOLTÁROK
Isten ellenségeire lesújtó ítéletkérés
3) A király Mesiás 2, 18, 20, 21, 24, 45, 61, 72, 89, 110, 132 4) Más messiási zsoltárok 31, 50, 68, 96 - 98, 102, 118 6, 32, 38, 51, 102, 130, 143 16, 18 78, 105, 106, 136 111 - 113, 115 - 117, 135, 146 - 150 8, 19, 29, 33, 65, 104 120 - 134 35, 52, 58 - 59, 69, 83, 109, 137, 140
KÖLTŐI KIFEKJEZÉSEK A ZSOLTÁROKBAN A zsoltárok elsősorban költemények. A szerzők gyakran költői kifejezést használnak. Ezek közül az öt fontosabb: 1) A hasonlat – ha két személyt vagy két dolgot egymással összehasonlítunk. Kötőszavuk a „mint“:
„...És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett“ (Zsolt. 1:3) 2) A metafora – hasonló a hasonlathoz, de nincs benne a „mint“ kötőszó:
„Mert nap és pajzs az Úr Isten;“ (Zsolt. 84:12) 3) A költői túlzás – a valóságtól nagyobb fok, erősebb kifejezés:
8
„egész éjjel áztattam ágyamat, könnyhullatással öntöztem nyoszolyámat“ (Zsolt. 6:7) 4) A megszólítás – élettelen dolgokat szólít meg:
„Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?“ (Zsolt. 114:6) 5) A szinekdoché – egy szó szűkítése vagy bővítése:
„Elesnek mellőled ezren, és jobb kezed felől tízezren; és hozzád nem is közelít.“ (Zsolt. 91:7) BŰNBÁNATI ZSOLTÁROK (6, 32, 51, 102 és 143) Ezeket a zsoltárok mindig az elkövetett bűnök fenyítése alatt vagy azután írták. Ezek az ÓSZ zsoltárok ugyanazt mondják, mint ÚSZ párjuk 1 Ján. 1:9-ben: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.“ 51. ZSOLTÁR Ez a zsoltár egyik legjobb példa a bűnbánati zsoltárra. A történelmi hátteret a zsoltáros megadja: „...Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett...“, amit 2 Sám. 12:1-9.ben elolvashatunk. Három részre bonthatjuk fel ezt a zsoltárt: 5 1. Z S O L T Á R 1-7
8 - 14
15 - 21
A bűn felismerése
Kérés a megtisztításra
A közösség helyreállítása
A bűn felismerése (1 - 7) - Dávid elismeri, hogy bűne tudatos volt. El akarta rejteni bűnét (Zsolt 32: 1-4 – leírja Dávid belsejének hihetetlen nyomását), de bűntudata erősödött. Beismeri, hogy nem csak Urriás és Betseba ellen vétkezett, hanem sokkal inkább Isten ellen. A 7. vers a bűn okáról beszél arról, hogy vétekben fogantatott. Kérés a megtisztításra (8 - 14) A bűn beismerése után tisztulását és örömének helyreállítását kéri. Míg Dávid a bűnt nem vallotta meg, az életét három ismertető jegy jellemezte (ezeket a tapasztalatokat Isten minden egyes gyermeke átéli, ha nem vallja meg bűneit): 1) Tisztátalan szív és elerőtlenedett lélek = belső meggyengülés (12) 2) Isten szabadításának öröme eltűnik (14) 3) Nem tudta teljes szívből dicsérni és magasztalni az Urat (16) A közösség helyreállítása (15 - 21) – Külső jele annak, hogy Dávid kapcsolata Istennel megújult az, hogy Isten munkájában új célokat tűzött ki. DICSÉRŐ ZSOLTÁROK (146 - 150)
Minden zsoltár dicsérő zsoltár. De vannak olyanok is, melyeknek tartalma kimondottan dicséret és imádat. Erre a legjobb példa a 146-150 közötti zsoltárok, amelyek Istent dicsőítik. Ezek képezik a zsoltárok csúcspontját, melyet halleluja zsoltároknak is nevezzük. Mindegyik zsoltár egy hallelujával kezdődik és azzal is végződik (halleluja = dicsérjétek az Urat). Ha összehasonlítjuk az 1. zsoltárt és a 150. zsoltárt egy érdekes felfedezést látunk – a zsoltáros az emberrel kezdte: „boldog ember az...“(Zsolt 1:1) és az Istennel fejezi be: „Dicsérjétek az Urat“ (Zsolt 150:1). Ez a fokozatos átmenet a zsoltárok csúcspontjához visz, mint ahogy az az alábbiakban látható: 146. Zsoltár 147. Zsoltár 148. Zsoltár 149. Zsoltár
-
Dicsérd az Urat, én lelkem Dicsérd az Urat, óh Izrael Dicsérjétek az Urat, ti teremtmények Dicsérd az Urat énekkel
9
150. Zsoltár -
Dicsérd az Urat, mindenki dicsérje Őt
Ez a zsoltár analízis a dicsér szó előfordulásának gyakoriságát veszi figyelembe és kihangsúlyozza a dicséret és imádat tényét. 146. Zsoltár 147. Zsoltár 148. Zsoltár 149. Zsoltár 150. Zsoltár
-
4x 5x 13 x 5x 13 x
Összesen 40-szer
Ahhoz, hogy jobban megértsük a dicsérő zsoltárokat hat kérdést kell tisztáznunk: 1) 2) 3) 4) 5)
Ki dicséri és imádja az Urat? Mikor és milyen körülmények között teszi ezt? Kicsoda az Isten, és milyen dicséretet és imádatot fogad el Ő? Mik az akadályai a dicséretnek és az imádatnak? Mi a gyümölcse ennek? 6) Miért dicsérjük Őt, mi a motivációnk? 150. ZSOLTÁR Ez a zsoltár négy (kimondatlan) kérdést tesz fel: 150. ZSOLTÁR 1. vers
2. vers
3 – 5. vers
6. vers
HOL kell Istent dicsérni?
MIÉRT kell Istent dicsérni?
HOGYAN kell Istent dicsérni?
KINEK kell Istent dicsérni?
Az Ő szent helyén
Hősi tetteiért (= cselekedeteiért) Nagyságának gazdagságáért (= személyéért)
A teljes embernek kell Minden léleknek dicsérni. (Luk. 10:27) 1) szájjal = kürt 2) kézzel = hárfa, citera, dob, hegedű, fuvola 3) lábbal = tánc
HÁLAADÓ ZSOLTÁROK (Zsolt 16 és 18) Mindegyik zsoltárban ott van a hála és a dicséret, de egyesekben ez még erőteljesebb 18. ZSOLTÁR A valószínű hátteret a 2 Sám. 8:2-ben találhatjuk meg. 2 Sám. 22 bemutatja azt, amikor Dávid ezt a zsoltárt első alkalommal előadja. A zsoltárt öt részre oszthatjuk fel: Dicséret és hála (2 - 4) - Dávid halmozza Isten dicséretét. Az isteni szabadulás jelképei (5 - 20) Az isteni szabadulás oka (21 - 32) – Dávid Isten útján marad és nem tér le a bűnösök útjára. Az isteni szabadulás leírása (33 - 46) - Dávid sok segítséget kapott, amivel teljesen legyőzhette ellenségeit. Dicséret és imádat (47 - 51) – Ahogy kezdte a zsoltárt úgy is fejezi be, Istent dicsérve és magasztalva.
10
TÖRTÉNELMI ZSOLTÁROK ( 78, 105 és 106) Ezekben a zsoltárokban a fő hangsúly Izrael történelmén van. Erre a legjobb példák a 78, 105, 106 és a 136-os zsoltárok, amelyek Izrael történelmét a teremtéstől, a babiloni fogságból való hazatérésig meséli el. 105. ZSOLTÁR A zsoltár keletkezésének oka, legalábbis az 1-15. vers szerint a frigyláda Jeruzsálembe való vitele volt (lásd 1Króm 16:1.7-22). Később a mindennapi áldozatoknál énekelték (1Krón 16:37). A zsoltár négy részre osztható: Felhívás dicséretre (1 - 6) – Ábrahám magva dicsérd az Urat! A szövetség (7 - 15) – Ezek a versek mindenekelőtt a megígért kánaáni ország örökségéről szól (11). A megváltás (16 - 42) – Ebben a részben Izrael történelméről olvashatunk, a kánaáni éhség kezdetétől egészen Józsuéig, az ország bevételéig. Az örökség (43 - 45) – Miért adta Isten ezt az örökségek népének? – „Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék“ (45). TERMESZET ZSOLTÁROK (Zsolt. 8,9 ás 29) Egyes zsoltárokat a természet csodáit bámulva írták. Dávid gyakran írt Isten teremtő munkájáról és a természet csodáiról. 19. ZSOLTÁR Ez a zsoltár azt állítja, hogy Isten jelen van mind a teremtésben és az Írásokban is. 19. ZSOLTÁR ISTEN KINYILATKOZTATÁSA (2 - 11) A természetben (2 - 6)
Igéjében (8 - 12)
Általános kinyilatkoztatás Speciális kinyilatkoztatás
AZ EMBER VÁLASZA (13 - 15) „titkos bűnöktől tisztíts meg engem... kősziklám és megváltóm“
Isten kinyilatkoztatása a természetben (2 - 6) – Az egész teremtett világ Istenről tesz bizonyságot (lásd még a Róm. 1:18 - 20). Öt aspektusa van általános kinyilatkoztatásnak. A természet bizonyságtétele: 1) korlátozott (2) 2) szakadatlan, szüntelen (3) 3) csendes (4) 4) globális (5) 5) dicsőséges (6 - 7) bizonyságtétel Isten kinyilatkoztatása az Igében (8 - 11) – Az Úr az Ő Igéjét kinyilatkoztatta. Nincs ellentmondás a természet és Igéje közötti kinyilatkozásnak. Ő a szerzője mindkettőnek. Igéjét hatféleképpen nevezi, s mindegyike 3 részből áll:
11
AZ ÍGE SZINONIM SZAVAI
AZ ÍGE TULAJDONSÁGAI
AZ ÍGE HATÁSA
tökéletes
megeleveníti a lelket
2. az Úr bizonyságtétele
biztos
bölcsé teszi az együgyűt
3. az Úr rendelése
helyes
megvidámítja a szívet
4. az Úr parancsolata
világos
megvilágosítja a szemet
5. az Úr félelme
tiszta
megáll mindörökké
6. az Úr ítélete
változhatatlan (igaz)
mindenestől fogva igazságos
1. az Úr törvénye
Az ember válasza (13 - 15) – Az Úr kinyilatkoztatta magát. A zsoltáros erre válaszol. Az Úr megtisztítja őt és távol tartja őt a szándékostól(elbizakodottságtól). Aztán azt mondja a zsoltáros, hogy szájam mondásai és szívem gondolatai legyenek kedvesek előtted.. A ZARÁNDOK ZSOLTÁROK (Zsolt 120 – 134) A zarándok zsoltárok vagy a lépcsőzsoltárok egy 15 zsoltárból álló gyűjtemény, melynek témái Isten gyermekeinek az életéből származnak. Sokféle feltételezés létezik a zsoltárok keletkezéséről. Valószínűleg mindegyik zsoltárt a zarándokok a jeruzsálemi templom felé haladva énekelték, ahogyan azt a 2. Mózes 23 különböző ünnepein tették. A fő hangsúly az imádaton van. Ezeknél a zsoltároknál fejlődés állapítható meg és habár a meredek út lépcsőfokain haladva felfelé ezeket énekelték addig amíg elérték a legfelső fokot. A csoport elkezdte a 120. zsoltárral, melyben a bűnös zarándokok kérése és a bűnökből való szabadulás található és a 134. zsoltárral fejeződik be, amely felhívja a zarándokokat, hogy dicsérjék Istent. Itt a zarándokútnak vége lett és megérkeztek a céljukhoz. VÉGE,CÉL A zarándokok Zs. 134 áldása A zarándokok Zs. 133 egysége Zs. 132 A zarándokok bizodalma
Zs.
A zarándokok magatartása
Zs.
131
Zs.
130
A zarándokok megváltója
Zs.
129
A zarándokok szüksége
Zs.
128
A zarándokok családi élete
Zs.
127
A zarándokok alárendeltsége
Zs.
126
A zarándokok gyógyulása
Zs.
125
A zarándokok biztonsága
Zs.
124
A zarándokok megmentője
Zs.
123
A zarándokok kérése
Zs.
122
A zarándokok városa
Zs.
121
A zarándokok pásztora
120
Az út - A zarándokok iránya
KEZDET
12
AZ ÁTOK-ZSOLTÁROK (52. és a 137.) Sokak számára az átok-zsoltárok ill. néhány zsoltár érthetetlen. Isten ítéletének kérését azonban a lelki összefüggésekben kell megérteni. 1) Ezek nem személyes bosszúkérések. Az ellenség, akit említenek Isten ellenségei (lásd Zsolt 139:21-22). 2) Az átkok végrehajtója nem az emberek, hanem Isten. Sok átok-zsoltár szorosan kapcsolódik Izrael nemzeti életének szövetségkötéséhez (lásd Zsolt 144:5-7). 3) A zsoltáros egyes esetekben még magát is megátkozza (lásd Zsolt 7:3-6) 4) A bűnös jóléte ellentétes volt a szentséggel és az isteni igazságossággal szemben.
