A ZENE ALAPJAI 1. Klaviatúra és az ABC Mindenek előtt szükségünk lesz egy zongorára, melyen jól láthatóak a hangok. Arra az esetre, ha még nem láttál zongorát, mutatok egy hagyományos billentyűzetet, mely (kevés kivétellel1) minden zongorán ugyanez.
Mint az látható, a billentyűzet fekete és fehér billentyűi periodikusan ismétlődnek. A fehér billentyűk között két majd három, majd ismét két és megint három feketét találhatunk. Ennek zeneelméleti okát később fejtjük meg. A zenei hangoknak van egy úgynevezett ABC-s nevük. Hét alaphangot használunk, a zongorán ezek lesznek a fehér billentyűk. Elnevezésük és elhelyezkedésük a következő: Lehetőségünk van arra, hogy ezeket a hangokat szükségszerűen módosítsuk. A módosítás kétféle irányban lehetséges, fölfelé ill. lefelé. A fölfelé módosított hangokat –isz toldalékkal látjuk el, a lefelé módosítottakat –esz CDEFGAH toldalékkal; pl. Cisz, Esz, Fesz, Aisz. Ily módon a fekete billentyűk nevei változóak; pl. a C és D közötti fekete billentyű lehet Cisz, vagy Desz.
2. Vonalrendszer A fenti hangok lejegyzésére ötvonalas rendszert használunk. Ez a kotta alapeleme, a zenei lejegyzés lelke. A vonalrendszerben ábrázolunk minden jelentős információt, amit a zenészek tudtára szeretnénk adni. Minden bejegyzés segítheti a zenész munkáját, azonban a túl sok bejegyzés zavaró lehet, és gátat vethet a szabad előadó művészetnek. Mindig törekedjünk a kevés, de pontos instrukcióra.
C
D
E
F
G
A
H
Ezek tehát a fő hangok. Mint az látható, a nem csak a vonalakat, hanem a vonalközöket is használjuk. Valamint a vonalrendszer meghosszabbítására használunk úgynevezett pótvonalakat, melyeket alatta és fölötte is elhelyezhetünk. A pótvonalak (és vonalközök) száma nem meghatározott, de nem célszerű túllépni az ötödik pótvonalat. 1
néhány márkás versenyzongorán előfordulhat 2-4 hanggal több, ezek bal oldalon, a legmélyebb hang alatt találhatóak – Szubkontra G, Gisz; esetleg Szubkontra F, Fisz, G, Gisz.
Mivel a zongorán is periodikusan ismétlődnek a hangok, így itt is bejegyezhetjük az ismétlődést, ameddig a vonalrendszer kapacitása bírja.
Az említett módosításokhoz további jelölésekre lesz szükségünk, méghozzá szám szerint három darabra. Ezeket a jelöléseket közvetlenül a hangok elé tesszük. Az egyik a # (kereszt), mely felfelé módosítja a hangot, felemeli. A másik a b (bé), mely lefelé módosítja a hangot, leszállítja. A harmadik a § (feloldó jel), mely visszaállítja a hangot eredeti magasságára – ez utóbbit csak bizonyos esetekben használjuk.
Természetesen a periodikus ismétlődés erre a sorra is érvényes, Házi Feladat kiszámolni és lejegyezni. Mint az látható, az említett toldalékokban néhol van némi eltérés. Pl. nem Aesz, hanem csak Asz, és nem Eesz csak Esz. Legszembetűnőbb a H hang lefelé módosítása, mely nem Hesz lesz, hanem B. Ennek oka inkább hagyomány jellegű mint logikai. Annyit meg kell említenem, hogy az angolszász és amerikai kottákban nem szerepel H betű, helyette B-t használnak és annak módosításait (B# és Bb).
3. Kulcs Mint láthattuk, a vonalrendszer önmagában eléggé szűkösnek bizonyult a zongora billentyűzetéhez képest. A hangterjedelem bővülése végett további jelekre lesz szükségünk. A regiszterek (adott hangterjedelem) megjelölésére kulcsokat használunk. A kulcsok a pótvonalak túlzott alkalmazását hívatottak elkerülni. A zongorán látott ismétlődő periódust oktávnak2 nevezzük, minden oktávnak saját neve van. Az oktávok elnevezései a következők: 2
Az oktáv egy hangköz is, az okto nyolcat jelent. – A hangközöket később, egy másik kötetben fogjuk tárgyalni.
Kontra
Nagy
Szubkontra A, Aisz/B, H
Kis
1 vonalas
2 vonalas
3 vonalas
4 vonalas
5 vonalas C
Ezeket az oktávokat ábrázoljuk az ötvonalas rendszerben különböző kulcsok szerint. A kulcsok által megjelölt regiszterek között természetesen vannak átfedések. A kulcsok alkalmazhatóságára különösebb szabály nincs, inkább csak technikai könnyebbséget adnak.
Mint az látható az első és második sorban ugyanaz a hang más oktávban lévő megszólaltatását eredményezi a kulcs megváltoztatásával. A 8-as egy oktávot, a 15-ös két oktávot jelöl, a kulcs fölött elhelyezett szám a magasabb oktávot, az alatti a mélyebb oktávot jelöli. Így ugyanaz a hang alaphelyzetben az egyvonalas C-t jelöli, míg más kulcs szerint két vagy három vonalas, esetleg kis C-t. Az utolsó helyeken a kulcsok máshová esnek, ma már nem túl gyakran használjuk ezeket a kulcsokat (Francia hegedű kulcs és Bariton kulcs). Az utolsó sorban a C kulcsok családját láthatjuk, ezek mindegyike az egyvonalas C-t jelöli. Sorrendben balról: Szoprán, Mezzo, Alt, Tenor és Bariton kulcs. Ezek közül leggyakrabban a hagyományos Violin és Basszus, valamin az Alt és Tenor kulcsot használjuk.
4. Ritmusértékek A ritmusértékek használata és lejegyzése viszonylagos. Az időbeli jegyzéshez a tempó is hozzájárul, hiszen nem mindegy, hogy a megadott ritmust milyen gyorsan játsszuk. Ma használatos leghosszabb ritmusértékünk az egészkotta. Ennek fele a félkotta, a félkotta fele a negyed, a negyed fele a nyolcad, a nyolcad fele a tizenhatod, a tizenhatod fele a harmincketted, és végül a harmincketted fele a hatvannegyed. A hatvannegyed és az annál kisebb értékek nem túl jellemzőek.
Mint az látható, az egészkottát mindig páros jelleggel osztottuk – hasonló módon, ahogyan a matematikai törteket: 2/2, 4/4, 8/8 stb. Lehetőségünk van azonban páratlan módon is felosztani. Az efféle „törtek” –ola végződést kapnak (pl. triola, kvintola).
Mint az látható, a fenti példában a félkották kimaradtak. Ennek pusztán az, hogy írás szerint háromnál több félkotta nem fér bele az egészkottába, apróbb ritmusok lejegyzéséhez apróbb értékeket kell választanunk.
A fenti példában már a negyedek is kimaradnak hasonló okok miatt.
Ezeken kívül lehet nónola (9), decimola (10) és szabad, kötetlen játékmódban bármennyi hangot össze lehet fűzni. Van továbbá egy jel, melynek használatával lehetőségünk nyílik a hang értékének meghosszabbítására, az eredeti hang értékének felével, ez a „pont”.
h = q + q ; h. = q + q + q Tehát, míg a félkotta eredetileg két negyed értéknek felel meg, addig a pontozott félkotta három negyed értékű. Valamint használunk szünetjeleket, melyekre ugyanaz vonatkozik, mint az eddig tárgyalt hangjegyekre.
Esetenként előfordulhatnak apróbb hangjegyértékek is, melyek kötetlenül helyezkednek el valamely hang közelében. Ezeket a díszítő jellegű kishangokat tempóban, a fő hang értékéből elvéve játsszuk. Két fajtáját különböztetjük meg. Ha a fő hang előtt áll előkének, ha utána akkor utókának nevezzük. Továbbá létezik áthúzott és áthúzatlan formában. Az áthúzott aprókat a már említett módon, gyorsan, a fő hang idejéből elvéve játsszuk. Az áthúzatlant viszont teljes értékében, mintha hagyományos értékként játsszuk – ez általában barokk vagy klasszikus kompozíciókban fordul elő, a régebbi kottaírás mód miatt.
5. Ütemmutató Ahhoz, hogy a zene ne csak egy folyondár kavarodás legyen, hanem igazán érthetővé váljon, formába kell öntenünk. Ezért meg kell adnunk egy intervallumot, amelybe a hangokat belehelyezhetjük ritmusértékeikkel együtt. Ez az intervallum az ütem. Az ütemeket ütemvonalak3 választják el egymástól, a kompozíció végét vastag, záróvonal jelzi. Az ütemmutató az a szám, mely megmutatja, hogy egy ütemben milyen értékből mennyi lehet.
Jelen esetünkben az ütemmutató 4/4 (négy negyed), tehát egy ütemben négy negyednek kell lennie (sem több, sem kevesebb nem lehet). A felső szám gyakorlatilag szinte bármi lehet, bár 3
Az ütemvonal semlegesíti ugyan az előtte lévő módosításokat (kereszt, bé), de általában a szerzők azért kiteszik a feloldójelet az ütemvonal után, félreértések elkerülése végett.
a 12-nél több nem túl gyakori. Az alsó érték valójában csak hagyományos hangjegyértékként értelmezhető, tehát lehet 1, 2, 4, 8, 16, esetleg 32 vagy 64, ennél kisebbnek már nem sok gyakorlati jelentősége van. Speciális írásmód szerint előfordulhat a szám helyén nagy C betű, mely a 4/4 megfelelője, valamint nagy C függőlegesen áthúzva, mely a 2/2 megfelelője. Ezeknek az ütemmutatóknak más vonzatuk is van, más-más helyre kerülnek az ütem súlyai, de erről majd legközelebb.
Ezzel végére értünk az első leckének. Íme egy kottapélda ismétlés gyanánt, melyben megtalálhatóak a legfontosabb dolgok a fent említettekből.
Mire emlékszel?
