VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
„Velencei-tó a Természetes Egészség”
A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 1.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló........................................................................................................................................... 1 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe ............................................................................................. 1 1.2 Főbb célkitűzések........................................................................................................................................ 3 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja..................................................................... 3 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők ................................. 4 2. Helyzetelemzés................................................................................................................................................... 5 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése ......................................................... 5 2.1.1 A térség általános jellemzői: ............................................................................................................... 5 2.1.2. A térség természeti és táji adottságai, a környezeti állapota ........................................................ 10 2.1.3. Demográfiai helyzet: ........................................................................................................................ 13 2.1.4. Gazdasági környezet: ....................................................................................................................... 15 2.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a Helyi Partnerség Társadalmi környezet:................................. 17 2.3. A LEADER megvalósítása során elért eredmények áttekintése.......................................................... 21 2.5 SWOT elemzés .......................................................................................................................................... 31 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe ........................................................................................... 33 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez ........................................... 34 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései................................................................................... 35 4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések ................................................................. 47 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés................................................................................... 47 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása..................................................................................... 49 5 Mellékletek ................................................................................................................................................... 51 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek ................................................................................ 51 5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció ...................................................................................................... 52 5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok .................................................... 54 5.4 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek) ................................................ 63 A Velencei-tó Térsége ..................................................................................................................................... 63 Gárdonyi kistérség.......................................................................................................................................... 64 A Velencei-tó térségének domborzati viszonyai........................................................................................... 64 Természetvédelmi területek a Velencei-tó térségében ................................................................................. 65 A gárdonyi kistérség települései ....................................................................................................................... 66 Tájhasználat Velencei-tó Vértes .................................................................................................................... 67 Domborzati viszonyok .................................................................................................................................... 67 A Balatonfő-Velencei-hegység mélyföldtani térképe ................................................................................... 68 Különleges madárvédelmi és természetmegőrzési területek ....................................................................... 68 Natura 2000 területek 2010............................................................................................................................ 68 Dinnyési fertő .................................................................................................................................................. 69 Madárdal tanösvény ....................................................................................................................................... 69 Turistautak...................................................................................................................................................... 70 Velencei-hegység ............................................................................................................................................. 70
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 2.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai......................................................................... 71 A 15-74 éves népesség aktivitási aránya, a gazdaságilag aktív népesség megoszlása................................ 71 A belföldi bevándorlás különbözete ezer lakosra, az elvándorlók megoszlása a vándorlás iránya szerint .......................................................................................................................................................................... 71 Természetes fogyás, élveszületés, halálozás ezer lakosra ............................................................................ 72 Lakónépesség alakulása a Gárdonyi kistérségben 2011-ben ...................................................................... 73 A Gárdonyi Kistérség lakónépességének alakulása a 2002-2010 közötti időszakban............................... 73 Munkavállaló korú népesség a Gárdonyi kistérségben 2011-ben............................................................... 74 Nyilvántartott álláskeresők a Gárdonyi kistérségben 2011-ben ................................................................. 74 Nyilvántartott álláskeresők 2011 márciusában............................................................................................ 75 Nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség arányában a Gárdonyi kistérségben 2011 márciusában .................................................................................................................................................... 75 Belkereskedelem 2009-ben a Gárdonyi kistérségben................................................................................... 76 Vállalkozások a Gárdonyi kistérség területén 2009-ben ............................................................................. 76 A Gárdonyi Kistérség lakásállományának és üdülőingatlanjainak a viszonya 2009-ben......................... 77 A Gárdonyi kistérség népessége nemek és kor szerint 2009-ben ................................................................ 77 Tervezett és kipályázott források a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesületnél........................................... 78 Velence, LEADER pályázatok megoszlása szektoronként.......................................................................... 78 Összes pályázó szektoronkénti részesedése 2011. májusáig ........................................................................ 79 Velencei-tó LEADER HACS UMVP III. tengely 2008-2011 lekötött források ......................................... 79 Szállóvendégek száma a Gárdonyi kistérségben .......................................................................................... 80 5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája ........................................................................................ 80 A Velencei-tó Helyi Közösség stratégia programjának alapjait az alábbi dokumentumok és fejlesztési tervek célkitűzései határozták meg, összhangban a térség fejlesztési elképzeléseivel ................................................ 81 5.7 Fenntarthatósági alapelvek...................................................................................................................... 82 6. Összefoglaló a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület- ről............................................................................ 85
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 3.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Velencei-tó LEADER Helyi Akciócsoport Vidékfejlesztési Stratégiájának alapjai a 2008ban elkészített és 2009-ben módosított HVS alapjaira épülnek, az ebben megfogalmazott jövőkép ma is aktuális, az eltelt időszak pályázatai eredményei, a felmerült új szükségletek, irányok, esetleges hiányok és a gazdasági változások alkotják a változtatás szempontjait. Emellett a nagyon alacsony forrás allokáció amely településszám és lakosságszám alapján lett központilag megállapítva a Velencei-tó LEADER HACS részére meghatározza az elérendő reális célokat, de egyben megjelöli a fejlesztési irányokat, abban a reményben, hogy más források felhasználása is elősegítheti a térség fellendülését. „VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG” Jövőkép: : A VELENCEI-TÓ A TESTI – LELKI - KÖRNYEZETI HARMÓNIA MEGTEREMTÉSE, A FENNTARTHATÓ, REKREÁCIÓ ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS TURISZTIKAI MODELLJE A Velencei-tó jövőképe a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján: A Velencei-tó mint régió, mint nemzeti közkincs, kiemelt üdülőterület a
kivételes táji
természeti értékek fenntarthatóságát megőrizve, elindul azon a dinamikus pályán amely 2013- ra biztosítja a fenntartható rekreáció és egészségturizmus turisztikai modelljének megvalósítását a kilenc település együttműködésével. Megfelelő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely kihat a helyben foglalkoztatásra, és a jövedelmekre. A minőségi élet feltételei
adottak,
az
egészséges
életvitel
szemléletformálásának
modell
értékű
bemutathatósága, a szabadidő eltöltésének „négy évszakos” megteremtése a térség felemelkedésének kitörési pontja. A gazdasági fejlesztési célkitűzések megvalósítása megalapozza a turisztikai fejlesztéseket, a szolgáltatói háttér biztosításával, így a községekben élők új irányokat találhatnak. Az irányított turizmus a táj, a természet, és az épített örökség védelmét is szolgálja, a megújuló energiák használatának szemléletformálása, az ökológiai rendszerek (öko szisztémák) védelme, és a helyi értékek, hagyományok megmentése, megőrzése, továbbá - a térség gazdaságát fellendíteni és annak egyéni arculatát markánsan befolyásolni képes - helyi termékek és azok rendszerének felállítása feladatul szolgál a helyi civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 1.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
A stratégiai tervezés az akcióterület legnagyobb problémájának tekinti, hogy a Tó idegenforgalma az elmúlt 20 évben egyharmadára csökkent a kilencvenes évek forgalmához képest a stratégia erre keresi a megoldásokat. A Velencei-tó – Vértes úgy nevezett regionálisan kiemelt térségként van nyilvántartva az Országos Területfejlesztési Koncepció szerint. A „1117/2005. (XII. 14.) Kormány Határozat a Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programjáról” értelmében kiemelt üdülőterület, de ennek előnyeit nem élvezi, hiszen a pályázati támogatások bírálatában ez nem pontozható, vagy a támogatási intenzitásokban ez nem érvényesül. Érdekes anomáliát vet fel, hogy a Velencei-tó ismert is meg nem is, az utóbbi években a „retro”-tó kifejezéssel jellemzik, ahol bizonyos szempontból megállt az idő. A Velencei-tó kilenc települése a LEADER szerveződéskor magára maradt, így a lakosságszám és a településszám alapján megítélt forrásallokáció a térség feladataihoz képest igen alacsony, amelyet jó gazda módjára próbál hasznosítania a LEADER közösség, amit 76 nyertes pályázat igazol, amely azonban csak kisléptékű fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé.
Jelen
állás
szerint
a
térség
önkormányzatai,
turisztikai
vállalkozásai
forráshiányosak. A Velencei-tó az országos turisztikai térképről eltűnt, országos szakmai és érdekegyeztető fórumokon nincs képviselete és ez által érdekérvényesítő pozíciója. Lehetőség: - a Velencei-tó mint kiemelt üdülőterület, térség újra megjelenik az országos kínálatban, és így a Kormány programokban is - A Velencei-tó megjelenik mint önálló egység, összefoglaló anyag az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól szóló országgyűlési jelentés tervezetéről www.ngm.gov.hu - a Magyar Turizmus ZRT és a Közép dunántúli RMI stratégiájában, mint térség önálló marketing tervként, - a Vidékfejlesztés 2020 társadalmi vitaanyagban külön fejezet - forrás biztosítása - Rövid és Hosszú távú Területfejlesztési stratégia a térségre - A térségi vállalkozások, szervezetek, önkormányzatok az egyértelműsített stratégia mentén tervezik a rövid és középtávú cselekvési terveiket, keresve az együttműködés lehetőségeit társszervezetekkel, partnerekkel - innovatív megoldások elterjesztése
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 2.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
1.2 Főbb célkitűzések A HVS célkitűzéseinek elérését két fő irányban valósítjuk meg: így a jelenlegi HVS-ben szereplő, meghirdetett célok eredményeinek értékelése alapján, másrészről a felülvizsgálat során beérkező új projekt ötletek alapján, így megvalósul az új célok meghatározása, a régi célrendszer kiegészítése amely szinergikusan illeszkedik HVS aktuális célrendszerébe. Ugyanekkor azt is megvizsgáltuk, hogy a már meghirdetett és a fentiekben bemutatott célok alkalmazkodnak e térségünk szükségleti igényeihez, és melyek azok a hiány területek, amelyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 1. Célkitűzés: Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikrovállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért 2. Célkitűzés: Fenntarthatóság A táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatóság biztosításával 3.
Célkitűzés:
Életminőség
fejlesztés:
Igényes
élettér
kialakítása
alapvető
szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával 4. Célkitűzés: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Stratégiában korábban meghatározott célkitűzések legtöbb része még ma is megegyezik a helyi vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok fejlesztési céljaival, de új irányokat kell megjelölnünk, amelyek elősegítik az innovatív megközelítéseket,
fontos, hogy a
különböző intézkedések újszerűek legyenek A partnerségi megközelítést, amely meghatározza a Velencei-tó
LEADER
cselekvési tervet.
térség fejlesztéséhez szükséges együttes stratégiát és helyi
Hálózatépítés és térségek közötti együttműködés célja lehet a szűk
területünkről való kilépés, amely erősítheti a térségi szereplők érvényesülését. A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2008-ban jó alapokat biztosított, rendszerezte és struktúrába foglalata a térség legfontosabb problémáit, lehetőségeit. A stratégia megfogalmazásában jó irányvonal volt, hogy az UMVP fejlesztések szinergiában legyenek egyéb pályázati forrásokkal, és, hogy kapcsolódjanak a nagyobb új beruházásokhoz. Az elmúlt időszak eredményei, a tanulságok, legjobb gyakorlatok ismereteinek és elemzéseinek alapján, a gazdasági társadalmi környezetben bekövetkezett változásokra reagálva készült az új HVS amely az új kihívásokra adandó új válaszokat összegzi. A HVS felülvizsgálatának célja, •
a 9 település új, helyi fejlesztési igényeinek a felmérése,
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 3.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
•
reális képet adjon a környezeti, társadalmi változásokról,
•
meghatározza, a külső környezet változása miatt korrekcióra szoruló tényezőket, melyek új intézkedések bevezetését indokolják,
•
feltárja a térség saját erőforrásait, és ezeket próbálja minél hatékonyabban hasznosítani,
•
figyelembe vegye az időközben megjelenő új kihívásokat,
•
meghatározza a komplex megvalósításhoz szükséges elemeket, az eddig elért eredmények, megvalósult fejlesztések hatására keletkezett
•
újabb igények beépülhessenek a stratégiába.
1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatát az ÚMVP IH iránymutatásnak megfelelően hajtottuk végre. Egyesületünk honlapján már a HVS felülvizsgálatot megelőzően elérhető volt a helyi szereplők igényeinek felmérésére szolgáló projektgyűjtő adatlap. A projektötletek gyűjtésére tartott fórumokat az Egyesület által üzemeltetett honlapon (www.velenceitoleader.eu), a települések honlapjain, helyi újságokban hoztuk nyilvánosságra, valamint meglévő címlisták alapján a meghívókat e-mail útján is eljutattuk (több mint 250 db ügyfél e-mail cím). Honlapunkon különálló menüpontban tájékoztattuk az érdeklődőket az aktualitásokról, valamint a TCS, döntéshozó testületi ülések, lakossági fórumok meghívóját a Kezdőlapon is elhelyeztük. A projektötlet gyűjtési lehetőséget saját és a települések honlapjain, a helyi sajtóban, a helyi TV-ben hirdettük meg, amelynek eredményeképpen 109 projektötlet érkezett. Projektötlet adatlapok megoszlása: civil szféra: 30%, közszféra 22%, vállalkozási szféra 48%. A felülvizsgálat során 5 alkalommal rendeztünk ötletbörzével egybekötött tájékoztató fórumot (2011-ben összesen 8 alkalommal). A HVS felülvizsgálatában több kommunikációs csatornán keresztül folyamatosan biztosítottuk a véleményezés lehetőségét (e-mailen, személyes konzultáció, telefon, fórumok). 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A 2008-ban megfogalmazott 7 célkitűzést, prioritást összevonva 4 célkitűzés került véglegesítésre. A struktúra alapján a négy célkitűzés magában foglalja azokat az kihívásokat és elérendő eredményeket amelyet jelen szakaszban a Velencei-tó LEADER HACS közös együttműködésben reálisan meg tud valósítani. Megjelöli azokat az irányokat amelyek a Velencei-tó térség dinamikus fejlődéséhez szükségesek.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 4.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
2. Helyzetelemzés 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.1.1 A térség általános jellemzői: A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoportjának 9 települése (1. térkép) (Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Velence, Zichyújfalu) a Váli Völgy- Vértes- Sárvíz – Mezőföld ölelésében találhatók, a Velencei-tó partján. A Velencei-tó meghatározó adottságai miatt a gárdonyi kistérség települései a LEADER szerveződésben, mint térség önállóan próbált meg részt venni, amely forrás hiányt indukált. Gárdony
Kápolnás-
Nadap
Pákozd
Pázmánd
Sukoró
Velence
Vereb
Zichyúj-
9696 fő
nyék
528 fő
2980 fő
2046 fő
1253 fő
5417 fő
831 fő
falu
3544 fő
968 fő
A Gárdonyi Kistérség lakosainak száma: 27 263 fő, (1. melléklet) a népsűrűség 101 fő/ km2, a lefedett terület 248 km2, melyből a Velencei-tó területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. Települések száma két város, és hét község. A népesség több mint fele a kistérség két városában (Gárdonyban és Velencén) él. A lakosság 8 %-a ezer főnél kisebb lélekszámú településen lakik. A kistérség népessége 2000 óta 20%-kal nőtt, ami a belföldi bevándorlás következménye.
A Velencei-tó LEADER Helyi Akciócsoport a Közép-dunántúli régióban, Fejér megyében található. A Közép-dunántúli régió kedvező közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkezik. Nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben. A régió fontos térszerkezeti sajátossága Budapest közelsége, valamint a Dunántúl északi részének városhálózati, vonzáskörzeti jellegzetessége. A Velencei-tó körül található kilenc település a Gárdonyi kistérségben helyezkedik el, mely a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 15, a fővárostól 45 km-re található. A két nagyváros közelsége minden szempontból meghatározó a kistérségre nézve, a fent említett közlekedési kapcsolatokból az M7 autópálya, a 7-es főútvonal, és a BpSzékesfehérvár - Nagykanizsa vasútvonal áthalad a térségen, ezek a folyosók az ország egyik
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 5.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
legjelentősebb térszerkezeti fővonalával esnek egybe (Bp-Székesfehérvár-Balaton). A Velencei-tó területe 26 km2, a kedvező természeti és földrajzi adottságainak köszönhetően Magyarország egyik legvonzóbb üdülő- és pihenőhelye. A napsütéses órák száma 2050 óra évente, az átlagosan mindössze 1,5 méteres mélység miatt Európa egyik legmelegebb vizű tava, a víz hőmérséklete nyáron elérheti a 26-28 ˚C-ot is. A tó vize ásványi anyagokban gazdag. Magyarország egyik kiemelkedően jó természeti és turisztikai értékekkel rendelkező területe a Velencei-tó, félúton Budapest és a Balaton között. Vízgyűjtő területe 602 négyzetkilométer. A tó felületének csaknem harmadát nádasok borítják, több ezer vízimadárnak nyújtva ideális fészkelő-és búvóhelyet. A Gárdonyi kistérség a fejlett kistérségek közé tartozik. A lakónépesség több mint a fele a két városban él. Bevándorlások tekintetében a Gárdonyi kistérség a legkeresettebb a régióban (KSH: 2008-ban 2002 fő bevándorló; a lakosság 2000 óta több mint 20%-kal nőtt). (2. melléklet)
A Gárdonyi Kistérség lakónépességének alakulása a 2002-2010 közötti időszakban Forrás: KSH Közép-Dunántúl megyéi Statisztikai évkönyvei 2009 A jó megközelítés nem csak közúton, de vasúton is biztosított, hiszen Nyugat-Magyarország és a Balaton irányába haladó vasúti fővonalak egyaránt a kistérség területén haladnak át. A vasútvonal Tárnok Székesfehérvár közti Szakasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Európai Uniós társfinanszírozással az állomásokkal, megálló helyekkel és a vasúti pályával egyetemben megújul, így a menetidő sokkal rövidebb lesz. Közigazgatásilag Fejér
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 6.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
megyének csaknem a közepén fekszik. Északi partján Pákozd, Sukoró, Nadap és Velence, déli partján Gárdony város -a közigazgatásilag hozzá tartozó Dinnyés, Agárd, háttértelepülésként Zichyújfalu településekkel valamint a Velencéhez tartozó Velence-fürdő és Velence-újtelep terül el. A tó keleti szegletében fekszik Kápolnásnyék Északon a régió háttértelepüléseiként kapcsolódnak Pázmánd, Vereb. ( 2. térkép ) A térség gazdasági mutatói alapján az országos átlagnál jobb arányokat mutat. Azonban figyelembe véve az adottságokat, természeti táj, a tó, az épített környezet, az egyedi madárvilág, és a környezetben rejlő lehetőségeket egyértelmű, hogy a fejlődés a kistérségen is túlmutat, mind foglalkoztatottságot, mind a jövedelemtermelő képességet tekintve. Az elmúlt években jelentősen visszaesett az idegenforgalomból származó bevétel, jelentősen csökkent a vendégéjszakák száma, ami a legfontosabb megélhetési forrás a kistérségben. A minőségi turizmus kialakítása és megteremtése, helyi szolgáltatások kiszélesítése több munkahelyet teremthet. ( 3. és 4. melléklet )
Forrás:TEIR
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 7.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Forrás TEIR A fejlődés lehetséges iránya a Velencei-tó LEADER HACS területe, mint modell értékű rekreációs, egészségturisztikai központ, amely lehetőséget teremt az itt élők életszínvonalának minőségi fejlesztésére, és elérhetővé teszi a szolgáltatásokat az ország bármely területén élők számára. A térség kitűnő földrajzi elhelyezkedése, a Velencei – tó adottságai alapján a terület évszázados idegenforgalmi múltra tekint vissza. A Velencei – tó önmagában talán örökre kiszabta azt az utat, mely a fejlesztési irányt meghatározza, az önkormányzatoknak jelentős bevételt termel, az itt élő embereknek munkát biztosít. A minőségi innovatív turizmus kialakítása, rekreációs, egészségturisztikai központ megteremtése kínálja a lehetőséget a turizmus fejlesztéséhez. A munkavégzés helyének szempontjából két markáns csoport különböztethető meg. Egyrészről a térségben meghatározó az ingázás a budapesti, székesfehérvári munkahelyekre. A megélhetésüket helyben biztosítani kívánó dolgozók elsősorban az idegenforgalmi szektorban, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltató/kereskedelmi területen dolgoznak. A közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődése, a korábban virágzó mezőgazdasági „nagyüzemek” hanyatlása, megszűnése, mind inkább erősíti ezt az utat: a térség legfőbb fejlesztési iránya az idegenforgalom. A Velencei-tó kiemelt idegenforgalmi fogadóterület, mely 400 ezer látogatót vonz évente. A
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 8.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
tartózkodási formák közül elsősorban a nyári, több napos családi üdülés a meghatározó, valamint az egy napos kirándulások, hétvégi látogatások. Velencei-tavi üdülőkörzetben kb. 45 ezer fő kapacitása van a magántulajdonban lévő nyaralóknak. Míg a kistérség lakásállománya 10.335 db, addig a magán üdülőingatlanok száma 9.814 db. ( 5. számú melléklet )
Forrás: KSH Közép-Dunántúl megyéi Statisztikai évkönyvei 2009 A szálláshelyek forgalmát tekintve a két város, Velence és Gárdony régiós szinten is figyelemre méltó eredményeket mutat. A látogatók országonkénti megoszlása szerint a belföldi turisták túlnyomó többségben vannak a külföldiekkel szemben – természetesen –, az arányszámok romlása azonban nagy veszteségeket jelent a térségnek. A Velencei-tó ugyanis évről évre kevesebb turistát mutat, a külföldi látogatószám hanyatlása azonban roppant drasztikus. Probléma: - a kiemelt üdülőterületi státusz csak papír alapú - egységes terület- és településfejlesztési koncepció aktualizálása - szálláshelyek skálája nem kielégítő Lehetőség: - előremutató területfejlesztési koncepció a térségre - beruházási aktivitás növelése - turisztikai fejlesztések
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 9.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
2.1.2. A térség természeti és táji adottságai, a környezeti állapota A Velencei-tó Helyi Közösség területe kivételes természeti adottságok, gazdag természeti örökség, kiemelkedő táj-természeti értékek jellemzők. A térségben a természeti és épített táji értékek jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, védelmük az élő és megújuló természeti erőforrások érdekében is fontosak. A megőrzött természeti környezet az itt élők és az ide látogatók részére is megteremti a „testi-lelki harmónia”(Cooper), a rekreáció és egészség turizmus alapjait. A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetben a "fenntartható fejlődés" elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó térsége, mint biológiai sokféleséget reprezentáló egyedi természeti- táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió, mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen. A 2007-es Nemzeti Fenntartható fejlődés Stratégia értelmében „Helyi erőforrások hasznosításának elve. Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is.” 1 1
Nehézséget okoz, hogy a természeti környezet egyes területeinek más-más kezelője van, ami egyetértés hiányában a fejlesztéseket gátolja. A környezeti tudatosság elégtelensége miatt a terület nem mindenben felel meg az EU-s előírásoknak. A térség nemzetközi jelentőségű természeti értékei a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Velencei-tavi
Madárrezervátum
Természetvédelmi
Terület
és
a
Dinnyési-Fertő
Természetvédelmi Terület. A fenti területek továbbá résztét képzik az – Európai uniós jelentőségű – Natura 2000 hálózatnak is (Velencei-tó és Dinnyési-Fertő különleges madárvédelmi terület, Velencei-tó kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület, a Velencei-hegység egyes területegységeivel (Velencei-hegység kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület) együtt. A természeti értékek jelentős része ezen kívül az Országos Ökológiai Hálózat magterületébe is tartozik, továbbá a Velencei-tó (mint szikes tó) országos jelentőségű „ex lege” védelem alatt is áll. A Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület országos jelentőségű érték, ezen kívül számos, helyi jelentőségű védett természeti terület is található a térségben, pl. Sukorói Gyapjaszsák TT, Pázmándi kvarcitsziklák TT. A 1
Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (2007) Készítette: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja; a munkacsoport vezetője: Dr. Molnár Ferenc
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 10.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
felsoroltakon kívül számos, területi védelemben nem részesülő értékes élőhely, védett növény és állatfaj található a kistérségben. ( 3. térkép ) A Gárdonyi kistérség földtani szerkezeti viszonyait alapvetően az un. „Balaton-vonal” nevű nagyszerkezeti elem határozza meg. A „Balaton-vonaltól” Északra, a Velencei-hegység területén található a felszínen a felső-karbon korú Velencei-Gránit Formáció kristályos kőzetei, melyek a hegység fő tömegét adják. A gránit-intrúzió az egykori szilur-devon üledékek közé nyomult be. A „Balaton vonal”-tól D-re alaphegységi képződményként Dinnyés területén perm és alsótriász korú dolomitok, Gárdony és Velence térségében felsőeocén korú andezit és andezit-tufa alatt triász korú dolomit található a pannon korú homokos, agyagos üledékek alatt. Ezen területen is a felső pannon korú üledékeket pleisztocén korú finom homokos, agyagos üledékek fedik, a felszínen holocén talajtakaró található. ( 6. melléklet ) A településeken több, mint 30 műemlékvédelem alatt álló épület is található (pl. pákozdi 1848-as emlékmű, pázmándi Római katolikus plébánia templom). Ezek mellett a térség építészeti karakterét számos lakóház, pince, présház megőrizte. A sem műemléki, sem természetvédelmi oltalom alatt nem álló egyedi tájértékek a táj- és település karakterében meghatározó tényezőt jelentenek, potenciális turisztikai vonzástényezők, és a helyi közösségek számára egyfajta összetartó erőt is jelenthetnek, a hozzájuk fűződő hagyományok miatt. A térség egyedi tájértékekben gazdag (pl. útszéli feszületek, szentek szobrai, egykori itatóhelyek, bányászati emlékek), bár pontos felmérésük csak Pákozdon történt meg. A térség jelentős vonzástényezőjét jelentik más táji értékek is, melyek közül kiemelkedik a tájszerkezet és a tájkép, mint a tájkarakter meghatározó elemei. Tájképi értéknek tekinthető többek között a Velencei-hegységről feltáruló tájrészletek látványa, a rálátás a Velencei-tóra, a hegység sziluettje előtérben a vízfelülettel, a nádasok változatos mintázata. A felszíni vizekbe történő szennyvízkibocsátás területi határértékeinek szabályozása szerint a kijelölt érzékeny területek közé tartozik a Balaton és a Velencei-tó vízgyűjtő területe. Az ivóvízbázisok védelme, a magas talajvíz a felszíni vízfolyások, és tavak védelme a régióban egyik legfontosabb feladatnak tekinti a településeken keletkező szennyvíz kezelésének megoldását. A tó vízminőségének védelme, az emberi környezet javítása, és a térség fejlesztése érdekében valósult meg a Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető-, tisztító Rendszer bővítése és fejlesztése. Ennek eredményeként elkészült a teljes körű szennyvízcsatornázás, szennyvízelvezetés és a korszerű, az Uniós követelményeknek
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 11.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
megfelelő szennyvíztisztítás. A Gárdonyi kistérség települései közül hat településen, Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Nadapon, Pázmándon, Sukorón, Velencén 2007-ben befejezték a szennyvízelvezetési- és tisztítási rendszer kiépítését Uniós támogatással, míg Pákozdon, Vereben most folynak a kivitelezési munkálatok, Zichyújfaluban pedig ez a jövő feladata. A Velencei-tó vízminősége, ökológiai állapota üdülési - turisztikai hasznosítás szempontból is meghatározó. Az aránylag kis vízgyűjtőterületen elhelyezkedő sekély tó a szabályozott vízszint, erősen átalakított parti sáv miatt is érzékenynek tekinthető a külső behatásokkal szemben. A térségben jelentős ipari szennyezőforrás nincs, ugyanakkor a közlekedésből és mezőgazdasági forrásokból származó környezetterhelés számottevő. A főbb közlekedési útvonalak állapota megfelelő azokon a településeken, ahol a csatornázás befejezése után helyreállították az utakat. Az utóbbi időben népszerűvé vált kerékpáros turisták vonzása érdekében a Velencei-tó körül nagyarányú kerékpárút építésébe fogott a kistérség, melynek egy része már meg is valósult uniós támogatással. Az északi oldalon pedig most kezdték el a munkálatokat. A velencei Kistérségi Szakellátó Központ megépítésével a térség lakói számára nyolc kilométeren belül elérhető lesz a járóbeteg szakellátás. A kistérség egészségügyi ellátását 15 háziorvos, gyermekorvos és fogorvos biztosítja. A kistérségben 8 általános iskolai és 3 középiskolai feladat ellátási hely található. A szelektív hulladékgyűjtés, hulladékgazdálkodás és egyéb környezetvédelmet érintő intézkedések tekintetében is különböző fejlesztések indultak el. A belterületi utak egy része szinte minden településen megújításra vár. Natura 2000, Warema projekt. Probléma: - egyes területeinek más-más kezelője, és más a használója - a Velencei-tó viszonylag kis öntisztuló képessége - települési környezetvédelmi programok aktualizálása elmaradt - a táj korlátozott terhelhetősége - üdülési – turisztikai tájhasználat térbeli koncentrációja egyenlőtlen - egyes – turisztikai vonzástényezőt jelentő – táji, természeti értékek eltűnése - a helyi lakosság sincs teljesen tisztában a térségben jelenlévő táji, természeti értékekkel, környezeti problémákkal - a táji értékek (táj- és településkép, tájhasználat, táj- és településszerkezet), tájkarakter és védelem alatt nem álló természeti értékek szempontjából meghatározó területegységek, tájrészletek eddig nem kerültek egyértelműen lehatárolásra, nevesítésre
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 12.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
- egyes értékek jelentő, művi és természeti tájelemek, területegységek megfelelő kezelésének, fenntartásának elmaradása, hiánya - helyi jelentőségű természetvédelmi területek nem rendelkeznek természetvédelmi kezelési tervvel Lehetőség: - környezettudatosság elterjesztése - meglévő, kiemelkedő táji, természeti értékek védelmére, tájterhelhetőségi vizsgálatra alapozott fejlődés - a Velencei-tó part-rehabilitációja - Kisvízfolyások revitalizációja ökológiai, zöldfelületi, turisztikai szempontok együttes figyelembe vételével - Térségi léptékű területi tervezés - Környezetvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi szempontok integrációja a fejlesztési koncepciókba, programokba, stratégiákban, településrendezési tervekbe - A térség táji, természeti értékeinek jelentőségét megfelelő mértékben reprezentáló természetvédelmi bemutatás - Egykori külszíni bányászattal érintett területek rehabilitációja, újrahasznosításuk közösségi terekként, természetvédelmi, ökoturisztikai és rekreációs célokra 2.1.3. Demográfiai helyzet: A térséghez 9 település tartozik, amelynek lélekszáma 27 263 fő. A térség egyben statisztikai kistérség is, 2007-től Verebbel kiegészülve. Ebből a kistérség két városában (Gárdony és Velence) él népesség több mint a fele. A lakosság 6 %- a ezer főnél kisebb lélekszámú településen lakik. A népesség folyamatosan nő ami a természetes népességfogyást nagymértékben meghaladó pozitív belföldi vándorlási különbözet eredménye. A bevándorlást az üdülőterületek állandó lakóhelyként történő választása is befolyásolja, amely a korösszetételre is hatással van. Gárdonyi Kistérség lakosainak száma: 27 263 fő, a népsűrűség 101 fő/ km2, a lefedett terület 248 km2, melyből a Velencei-tó területe 27 km², a felület harmada nádassal borított. A népesség korösszetétele az idősebb korosztályok felé tolódott el, 22% az országos átlag 21 %. Jelentős 4%-al alacsonyabb az országos átlagnál a 14 éven aluliak száma, ami remélhetően javulni fog az elmúlt évek bevándorlásai adatainak emelkedését tekintve. Az inaktívak száma jelentős elsősorban a nők körében, ez összefüggésbe hozható, hogy gyermekvállalás után
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 13.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
helyben nehéz a nők elhelyezkedése, és a Székesfehérvár vagy Budapesti munkahelyekre történő bejárás szinte megoldhatatlan.
Forrás: TEIR Korszerű óvodák és iskolák találhatóak a településeken, és középiskolái is vannak a térségnek. Egyedül a bölcsődei elhelyezés nem megoldott, ami a fiatal nők munkába visszakerülési esélyeit csökkenti. Az itt élők iskolai végzettsége lényeges társadalmi mutató, mivel hatással van a lakosság életminőségére, gazdaságának fejlettségére, kulturális, szellemi és szabadidős tevékenységeire, és természetesen a térség fejlesztésének lehetőségeire is. Az országos átlagnál 3%-al magasabb a 8 általánossal rendelkezők száma 29%, a szakmai oklevéllel rendelkezők száma is 1 %-al meghaladja az országos átlagot 18%, az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők száma azonban 1%-al kevesebb az országos átlagnál 9%. A nyolc általánossal nem rendelkezők aránya 2 % alacsonyabb az országos átlagnál 18%. A magas szakmunkás végzettségűek aránya a térség erősségét is jelentheti a tőkebevonás szempontjából. A demográfiai jellemzők, jelzik a térség humánerőforrás kapacitását, illetve milyen szinten kell a szak- és felnőttoktatási prioritásokat helyezni, hogy a térség gazdasági eltartó képessége erősödjön, és az itt élők egzisztenciája fejlődjön. Az itt élők együttműködési akarata és készsége a vidék-és gazdaságfejlesztés egyik motorja lehet. A térségben élők nyitottak az újra, képesek az önszerveződésre, alkalmasak a fejlesztésre, az új típusú együttműködésre,
és
komoly
szerepet
vállalhatnak
a
térség
és
a
környezet
fenntarthatóságában, és az esélyegyenlőséget is biztosító megújulásban. Összességében a
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 14.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
demográfia adatok meghatározzák a feladatokat is így az idős korosztály életminőségének javítását, a vonzó élettér megteremtését, munkahelyteremtést a fiatalabb korosztály helyben tartására. A társadalmi kohézió elengedhetetlen a térség fejlődésében. Probléma: - idősödő lakosság Lehetőség: - pozitív belföldi vándorlási kedv - vonzó települési környezet kialakítása a lakófunkció erősödéséhez
2.1.4. Gazdasági környezet: Fejér megyében 45 588 regisztrált vállalkozás működik, ennek 6% a Gárdonyi kistérség 9 településén. A regisztrált aktív vállalkozások száma a kistérségben, 2006-ban 3121 volt, ebből 1089 a társas és 1939 az egyéni vállalkozás. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 126, mely a régió átlagánál magasabb. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban működik a legtöbb vállalkozás 24%, ezt követően a kereskedelem, javítás szektorban 21 %, jelentős még az építőipari vállalkozások száma 16 %.A vállalkozások 8%-a szálláshely szolgáltatás, és vendéglátás területén tevékenykedik, és mindössze 4 %
a működő
vállalkozásoknak tevékenykedik a mezőgazdaság, -erdő, -hal,- vadgazdálkodási szektorban. A jövedelmi viszonyok a régió átlagával azonosak, az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 587 ezer Ft. A kistérségben a mezőgazdasági, valamint ipari, építőipari vállalkozások aránya a régió átlagánál kisebb, az idegenforgalommal és vendéglátással foglalkozóké viszont a térség üdülőterületi jellege miatt több annál. A kistérségben, 2005-ben 30 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, közel 8 milliárd Ft saját tőkével, melynek77%-a külföldi részesedés. A vállalkozások nagy része 1-9 főt foglalkoztató. A Velencei-tó környéki települések esetében kiemelkedő jelentőségű a térség adottságai miatt, és mint legnagyobb fejlesztési potenciált hordozó lehetőség is a kereskedelem, vendéglátás szektor. Jelenleg 364 vendéglátóhely működik a településeken, ebből 303 étterem, cukrászda. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelye 8322, ebből a magánszálláshelyek száma 3042, ez összesen 118 476 és 42 792 vendégéjszakát a magánszálláshelyeken jelent a térségben, átlagosan 2,7 nap tartózkodási
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 15.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
időtartammal. Ennek nagy része a két városban realizálódik. A Fejér megyei vendégéjszakák 29 %-a
Velencei-tó településein valósul meg. A
kereskedelmi szálláshelyek forgalmának 20%-t teszi ki a külföldi vendégek aránya a térségben. A magánszálláshelyeken a tartózkodási időszak hosszabb átlagosan 6 éjszaka ez a nyári főszezonnak köszönhető. A térség idegenforgalmi adtainak visszaesését az elmúlt évtizedben több tényező is generálta. Minőségi
szálláshelyek
hiánya,
szezonhosszabbító
programok,
és
infrastruktúra,
szolgáltatások elégtelensége. Az ipar, döntően nem játszik szerepet a térség életében, Dinnyés település részen jelölt ki az önkormányzat iparterületet, amelyre „soft” jellegű vállalkozásokat várnak, amelyek összeegyeztethetőek a város turizmusával. Kápolnásnyék esetében szintén a közlekedési előnyökre épülő ipari park nyújthat lehetőséget. A Velencei-tó környéki településeknek vonzóbbá kell válnia a befektetők számára,és a vállalkozásfejlesztés szempontjából.
A
gazdasági népesség 40%-a foglalkoztatott, 3,1 %- a munkanélküli, 29,9 %- a inaktív kereső és 27%-a eltartott. A nyilvántartott álláskeresők száma a Gárdonyi kistérségben jelentősen megugrott az elmúlt egy évben. A munkanélküliek megoszlása nemek szerint: 52, 6%-a nő, 47, 4 %- a férfi, életkor szerint 26-35 évesek részaránya 24, 6 %, míg az 50 év felettiek 23, 5 %, iskolai végzetség szerinti megoszlásban 36, 7%-a ált. iskolai végzettséggel, 4, 7 %- a általános iskolát sem végezte el, míg a, 4 %- a diplomás. Az alacsony iskolai végzettségűek, 50 év felettiek elhelyezkedése a legnehezebb. Nőtt a pályakezdők aránya a munkanélküliek között. A relatív mutatók jobbak a megyei és országos értékeknél, azonban a két háttér településen Vereb és Zichyújfalu esetében eléri az országos értékeket. A foglalkoztatottak 4,1 %- a a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, 36,4 %- a az
ipar, építőipar, 58,8 %- a a szolgáltatási
jellegű ágazatokban dolgozott a népszámlálás idején. Az utóbbi években több kereskedelmi egység nyílt, Spar, Penny, Plus, és betelepült a Tesco, és az Aldi, amely a távolabbi településekről más kistérségekből is alkalmaz megfelelő munkaerőt. A helybéli fő -, ill. kiegészítő megélhetési források hiánya jelentős a településeken. Jelentős az inaktívak száma. Elsősorban a fiatal kismamák elhelyezkedési esélyei romlottak. A magasabb képzettségűek többnyire nem találnak állást a településeken, ezért az ingázást választják Székesfehérvár vagy Budapest irányába, a mobilitási hajlandóság magas. A regisztrált vállalkozások 2/3 egyéni vállalkozás. A kistérségben a mezőgazdasági és ipari vállalkozások aránya a régió átlagánál alacsonyabb. Helyben több munkahelyre lenne szükség. A térségben alacsony a képzési hajlandóság, amely figyelembe véve a fejlesztési irányokat ( minőségi szállodák,
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 16.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
szolgáltatások) hátránya lehet az itt élőknek. Szükséges a szakmai képzés, nyelvi képzések, és vállalkozásfejlesztés. A Velencei-tó településein korszerű gyümölcstermesztő körzetek alakultak ki, a feldolgozás, értékesítés tekintetében, és a háttér települések bevonásával a helyi termékek előállítása munkahelyet, és települési egyediséget is teremthet. A statisztikai mutatók alapján a Gárdonyi kistérség a fejlett kistérségek közé tartozik. A helyi gazdasági tevékenységben a tó közeli településeken, azon belül is a keleti és déli parti községekben az idegenforgalom, az ehhez kapcsolódó kereskedelem és szolgáltatás, míg a tótól távolabbi, északi háttértelepüléseken a mezőgazdaság a meghatározó ágazat. kistérségben a vállalkozói aktivitás magas, 130 vállalkozás jut 1000 lakosra.
A
Gárdonyi
kistérségben a nyilvántartott álláskeresők aránya jóval alacsonyabb, mint a megyei, a régiós átlag. Ez egyrészt köszönhető Székesfehérvár és Budapest közelségének, másrészt az idegenforgalom fellendülésének. 2.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a Helyi Partnerség Társadalmi környezet: A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesületet 2008-ban 35 alapító taggal hoztuk létre a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) megvalósítására, a helyi fejlesztési elképzelések támogatására, összehangolására. Az alakuláskor fontos szempont volt, hogy az Egyesület tagságán keresztül mindhárom szektor (közszféra, civil szervezetek, vállalkozások) képviseltesse magát. A LEADER alapelveknek megfelelően az Egyesület életében kiemelkedő szerepe van az összefogáson és együttműködésen alapuló helyi partnerségnek. Az Egyesület több tagja is részt vesz a térséget érintő fejlesztési programok kidolgozásában, a döntéshozatalban és a megvalósításban. Partneri kapcsolatainkon keresztül az Egyesület tagjain kívül a helyi közösségek, vállalkozások is aktívan részt vesznek a térség hosszabb távú fejlődési lehetőségeinek átgondolásában és a közösen kidolgozott tervek megvalósításában. Az
Egyesület
megalakulását
követően
az
operatív
feladatok
végrehajtására
jó
infrastruktúrával rendelkező irodát hoztunk létre Velencén. Az irodában működő munkaszervezet tevékenységének egyik alapelve a partnerségi, hálózatelvű működés, a valós kapcsolattartás. Egyesületünk tagjainak száma a közösségépítő tevékenység hatására folyamatosan bővül, jelenleg az Egyesület 48 tagból áll (8 tag tagsági viszonya megszűnt, 21 fő pedig újonnan lépett be a szervezetbe). A jelenlegi tagságban a közszféra 19 %, a civilszervezetek 52 %, a vállalkozó szféra 29 %-ban képviselteti magát. Az Egyesület vezető szerveiben is biztosított a háromoldalú partnerség.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 17.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Az Egyesület megalakulásakor fő célként tűztük ki, hogy mintegy hiánypótló szervezetként
biztosítsuk
a
Velencei-tó
egységét,
segítsük
a
települések
közötti
együttműködéseket, azok összehangolását, az eltérő gondolkodású partnerek találkozásából születő új ötletek, innovációk létrejöttét. A partneri kapcsolatok kiépítésekor törekszünk a bizalom és az együttműködési készség elérésére. Alapgondolatunk, hogy a vidékfejlesztés, az Egyesület munkája csak akkor lehet sikeres, ha az ott élők, az ott működő szervezetek együttműködésével, tevékenységeik összehangolásával valósul meg. A HVS-ben megfogalmazott jövőkép, miszerint a Velencei-tó környéki települések egyik kitörési pontja az egyedi természeti és turisztikai értékekkel rendelkező terület idegenforgalmának fejlesztése, az új és a meglévő szolgáltatások bővítése, azok színvonalának növelése, új attrakciók és innovatív beruházások megvalósítása. „Velencei-tó a természetes egészség”, modell értékű turizmus fejlesztés a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével. A kitűzött jövőkép elérése, az eredményes működés, valamint az Egyesület közösségépítő tevékenységének érdekében több helyi szereplővel együttműködve minden lehetőséget megragadunk, hogy a Velencei-tó környéki településeket, vállalkozásokat, helyi termelőket és azok termékeit több országos rendezvényen is megmutassuk. A bizalmon és együttműködésen
alapuló
kapcsolatok
kialakításának
eredményeképpen
ezeken
a
rendezvényeken a Velencei tavat, mint egységes turisztikai attrakciót tudjuk reprezentálni. Sikeresen vettünk részt az elmúlt két évben az évente megrendezésre kerülő Utazás Kiállításon (2009), a LEADER EXPO-n (2010), a Sziget Fesztiválon (2009, 2010), a Hungaroring Feszt Fesztiválon (2009), a Magyar Vidék Napján (2008, 2009, 2010), Pécsen a Teret a Vidéknek rendezvényen (2010), valamint több helyi, mára már országos hírnevű (Hal,-Vad,-Bor és Pálinkafesztivál – Agárd) rendezvényen is. A hálózatépítésünk hatékonyságának sikerét támasztja alá, hogy a Térség egyik potenciális
gazdasági
és
idegenforgalmi
húzóerejét
jelentő
főleg
borturisztikai
szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat sikerült összefogni. Ennek eredményeképpen e vállalkozások, társadalmi szervezetek együttgondolkodva, egymás munkáját kiegészítve hatékonyan dolgoznak együtt a HVS jövőképében megfogalmazott célokért. Munkájukat segítve 2009 óta a Velencei tavi borokat és borászokat felvonultató informatív honlapot üzemeltetünk nagy sikerrel. Partneri kapcsolataink révén felismertük, hogy a Térségben új igényként megjelent a helyi
termékek
iránti
érdeklődés,
kereslet.
A
hatékony
kommunikációnknak
és
hálózatépítésünknek köszönhetően a helyi termelőkkel szoros együttműködést sikerült
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 18.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
kialakítani, jelenleg folyamatosan megtekinthető helyi termék kiállítást üzemeltetünk az Egyesület székhelyének épületében. 2010-ben nagy sikerrel jelentettük meg Velencei-tó a természetes egészség címmel ingyenes turisztikai kiadványunkat, amely a Velencei-tó környéki települések turisztikai vonzerejét összefüggően mutatta be. Jól működő partneri kapcsolatainknak köszönhetően a kiadvány a LEADER térség valamennyi polgármesterének ajánlásával jelent meg. A HVS hatékony végrehajtása érdekében szorosan együttműködve, egymás munkáját segítve, azt kiegészítve dolgozunk együtt a Gárdonyi Kistérség két újonnan alakult TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezetével, a Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesülettel és a Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülettel. A partneri kapcsolat elmélyítése érdekében tagként is aktívan részt veszünk munkájukban. Partneri kapcsolatot tartunk fel a LEADER térségben működő Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulással, kölcsönösen meghívjuk és részt veszünk egymás ülésein, konstruktív javaslatokkal segítjük egymás munkáját. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a munkaszervezetünk egyfajta információs, tanácsadó központként, a projektek kiinduló pontjává váljon. A szervezet mindezt az információk folyamatos gyűjtésével, azok rendszerezésével, személyes konzultációkkal, folyamatosan működő tájékoztató tevékenységével, partneri kapcsolatok kialakításával segíti. Rendszeres, napi kapcsolatot alakítottunk ki a nyertes pályázókkal és a projektötletükkel irodánkat
felkereső
partnerekkel.
Részükre
folyamatosan
szervezünk
fórumokat
tájékoztatókat, valamint rendszeresek a személyes egyeztetések, programok is. Hatékonyan működik térségi információs rendszerként Egyesületi, valamint boros honlapunk, ezekre napi rendszerességgel töltünk fel információkat, tájékoztató anyagokat, programokat. Kialakítottuk a Velencei-tó a természetes egészség arculatot, melyet partnereink díjmentesen használhatnak kiadványaikon, rendezvényeiken. Partnereinkkel a kapcsolatot többféleképpen biztosítjuk. A helyi önkormányzatoknak folyamatosan nyújtunk tájékoztatatást, aktívan részt veszünk településfejlesztési koncepciójuk kialakításában. Személyes kapcsolatot alakítottunk ki a Térség meghatározó vállalkozóival, munkájukat honlapunkon való megjelenéssel, pályázati tanácsadással segítjük. A szélesebb vállalkozói réteggel folyamatosan bővülő vállalkozói adatbázis létrehozásával, tájékoztató fórumokkal, személyes konzultáció biztosításával igyekszünk mélyíteni a partneri kapcsolatot. Az elmúlt időszakban több civil szervezettel is hatékony kapcsolatot sikerült kialakítani, így mára már közösen dolgozunk a stratégia megvalósításán.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 19.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Kiemelkedő stratégiai partnereink:
Helyi önkormányzatok
Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület
Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesület
Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás
Velencei-tavi Kistérség Idegenforgalmi Egyesület
Pákozdi Tourinform Iroda
KDRMI
Katonai Emlékpark Pákozd
Velence Resort & Spa
Agárdi Pálinkafőző
Alkot6tok Egyesület
Életművész Ifjúság Egyesület
Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek munkájának köszönhetően sikerült jól működő kapcsolatot kialakítani az önkormányzatokkal, a kistérségi társulással, a térségben működő TDM szervezetekkel, a térség civil szervezeteivel és vállalkozásaival. Probléma: - helyi közösségek hagyományait őrző, térségi / helyi identitástudatot is meghatározó tájelemek eltűnése - jól működő közösségi terek nem megfelelő állapota, hiánya
Lehetőség: - oktatási intézmények intenzívebb bevonása nagyobb léptékű közösségi programokba (hagyományőrzés, környezeti tudatformálás) - környezeti tudatformálási koncepció meghatározása - önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésének koordinációja, folyamatos kommunikáció - közösségi részvétellel tervezett, kivitelezett fejlesztések - térséget érintő tudományos kutatások tudatos, tervezett megosztása a helyi közösséggel közérthető formában - a fejlesztésekkel, térség változásával kapcsolatos igények, elképzelések részletes felmérése és a változások fogadtatásának folyamatos nyomon kísérése
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 20.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
2.3. A LEADER megvalósítása során elért eredmények áttekintése Forrásallokáció és célkitűzések a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes nem horizontális intézkedéseinek a helyi szintű megvalósítására a III. tengely 4 jogcímére a 147/2007 (XII.4.) FVM rendelet alapján 881 076 Euro (234 982 969 Ft)a IV. tengely (LEADER) jogcímeire 725 404 Euro fejlesztési forrás használható fel, a két tengelyre összesen tehát 1 606 480 Euro (196 163 750 Ft) áll rendelkezésre a program 2007-2013-mas megvalósítási időszakában. A 147/2007 (XII.4) FVM rendelet 8.§-nak értelmében a fejlesztési forrás min. 45%-át tengelyenként gazdaságfejlesztési intézkedések megvalósítására kell fordítani, ez a III. tengely tekintetében a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint a Turisztikai tevékenységek ösztönzése, IV. tengely esetében a LEADER Terv gazdaságfejlesztési intézkedései. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célja eredetileg, hogy a megfogalmazott célkitűzésekhez tartozó, a térség adottságaihoz illeszkedő intézkedések megvalósításával, a Velencei-tó környéke a természetes egészség, a testi lelki harmónia eléréséhez modell értékű rekreációs turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat tudjon nyújtani az ide látogatóknak, gazdasági stabilitást és helybeni munkalehetőséget biztosítva az itt élők számára. Ennek megfelelően a Velencei-tó térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában az első tervezési folyamatban meghatározott 7 fejlesztési célkitűzést, valamint ehhez kapcsolódóan 20 intézkedés fogalmazódott meg. A fejlesztési célkitűzések az alábbiak: 1.Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével - 3 db intézkedés 2.Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával - 2 db intézkedés 3.Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikro-vállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért - 2 db intézkedés 4.Térségi marketing kialakítása: a helyi közösség és a turizmus szolgáltatások elérése érdekében - 4db intézkedés
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 21.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
5.Fenntarthatóság a táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatóság biztosításával - 3 db intézkedés 6.Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése - 1 db intézkedés 7.Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térség specifikus fejlesztési programok indításával - 2 db intézkedés ÚMVP III. tengely 1. körös pályázati időszak eredményei (benyújtási időszak: 2008. december – 2009. január) Az ÚMVP III. tengely I. körös pályáztatási időszakában az akciócsoporthoz 18 támogatási kérelem került benyújtásra, ebből Falumegújítás- és fejlesztés jogcímre 6 db, Vidéki örökség megőrzése jogcímre 5 db, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre 4 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre 3 db. A kérelemkezelés után 18 db kérelmet rangsoroltunk, majd– főként ponthatár alá kerülés miatt – 12 db kérelem került támogatásra. Egy pályázónk fellebbezését követően végül 13 kérelem részesült támogatásban. Egy pályázónk visszamondta a nyertes pályázatát. (A nyertes pályázatok táblázata az ... számú mellékletben található) A támogatás összértéke: 114 904 103 Ft. Az I. kör eredményei alapján a 2007-2013-as időszak III. tengelyes fejlesztési forrás 50%-a került felhasználásra.
Nyertes pályázók III. tengely első kör
Jogcím
Pályázó neve
Pályázat címe
Támogatás
Megvalósítás
összege
helye
7 296 429 Ft
Pákozd
9 909 550 Ft
Pázmánd
9 726 223 Ft
Pákozd
4 935 329 Ft
Pázmánd
Pákozdi Római Katolikus Vidéki örökség megőrzése Vidéki örökség megőrzése
Templomkert Pákozd-ért Alapítvány rehabilitációja Pázmánd községi
Pázmándi Kálvária
Önkormányzat
rehabilitációja
Turisztikai Jókai Vendégház
tevékenységek ösztönzése
Kovácsné Nagy Mária szolgáltatásainak bővítése
Turisztikai tevékenységek
A pázmándi Manó Kerkuska Csaba
Vendégház bővítése
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 22.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
ösztönzése Falumegújtás és
Pákozd Községi
Pákozd Hősök Tere
fejlesztés
Önkormányzat
parkosítása
Falumegújtás és
Gárdony Város
Gárdony-Csiribpuszta
fejlesztés
Önkormányzat
Közösségi Tér
Falumegújtás és
Sukoró Község
Sukoró Kalandvár
fejlesztés
Önkormányzat
Játszótér építése
Pázmánd Községi
Pázmánd Fő utca menti
fejlesztés
Önkormányzat
zöldfelületek felújítása
Falumegújtás és
Vereb Község
Pihenőhely és sétautak
fejlesztés
Önkormányzat
Király Attila István
Falumegújtás és
6 701 062 Ft
Pákozd
4 655 718 Ft
Gárdony
7 624 702 Ft
Sukoró
8 124 174 Ft
Pázmánd
kialakítása Vereben
3 801 078 Ft
Vereb
Autószerviz kialakítása
9 688 879 Ft
Kápolnásnyék
Gépbeszerzés
4 542 686 Ft
Sukoró
Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
E-Volreve PénzügyiMikrovállalkozások Informatikai létrehozása és
Szolgáltató és
fejlesztése
Tanácsadó Kft. Kápolnásnyéki
Vidéki örökség
Református
megőrzése
Egyházközség
38 612 287 Templom rehabilitáció
Kápolnásnyék
Nyertes pályázók III. tengely 2.kör
Vidéki örökség
Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Doni Kápolna Szervezete Rehabilitációja
7 994 335
Pákozd
Vidéki örökség
Pázmándi Római Katolikus Egyházközség
9 811 800
Pázmánd
Turisztikai
Hegedűsné Nagy Andrea Andrea Vendégház
9 922 445
Sukoró
Turisztikai
Bál-Na Produkció Kft.
Velencei-tavi és Bio Borok Múzeuma
9 592 810
Pázmánd
Turisztikai
Mészáros Lajos
Vendégház Bővítési és Korszerűsítése
7 662 262
Sukoró
Turisztikai
Lics Balázs Egyéni Vállalkozó
Borturisztikai Szolgáltatások
1 329 480
Pákozd
Pázmándi Templom felújítása
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 23.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Turisztikai
Csurgó Imre
Csurgó Vendégház
9 491 665
Pázmánd
Falumegújtás és fejlesztés
Tavirózsa Velencei-tavi Település- és Közösségfejlesztő Közhasznú Egyesület Egyesület
Sukoró főtér rehabilitáció
9 968 631
Sukoró
Falumegújtás és fejlesztés
Kápolnásnyék Község Önkormányzata
Parképítés Kápolnásnyéken
8 676 036
Kápolnásny ék
Mikrovállalkozások Pro-Holz
Pro-Holz Kft.
4 660 328
Sukoró
Mikrovállalkozások Rottman László
Telephely és eszközfejlesztés
8 733 474
Vereb
UNIKER 2000 Termelő, Kereskedelmi és Mikrovállalkozások Szolgáltató Kft.
Gépbeszerzés az "UNIKER 2000" Kft.-nél
3 972 766
Pákozd
Mikrovállalkozások KOLONIÁL Bt.
Profilozó marógép beszerzés
2 961 000
Pákozd
2 065 200
Kápolnásny ék
Horgász-Ker Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Mikrovállalkozások Bt. Cukrászműhely Mikrovállalkozások Kutai Gábor
Innovatív eszközfejlesztés
898 656
Pázmánd
ÚMVP IV. tengely 1. körös pályázati időszak eredményei (benyújtási időszak: 2009. október-november) Az ÚMVP IV. tengely I. körös pályáztatási időszakában 4 jogcímben 8 célterület fogalmazódott meg, melyek a következők: • LEADER vállalkozás alapú fejlesztés jogcím – Vállalkozásélénkítés • LEADER vállalkozás alapú fejlesztés jogcím – A minőségi rekreációs turizmus és szolgáltatás fejlesztése • LEADER vállalkozás alapú fejlesztés – Helyi termékek piacra jutásának elősegítése • LEADER térségen belüli együttműködés – Egységes, minőségi programkínálat létrehozása • LEADER rendezvény – Helyi rendezvények megvalósítása • LEADER közösségi célú fejlesztés – Rekreáció az életminőség fejlesztése érdekében • LEADER közösségi célú fejlesztés – Innovatív közösségi fejlesztések
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 24.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
• LEADER közösségi célú fejlesztés – a vidéki életminőség javítása, fejlesztése a civil szervezeteken keresztül. A IV. tengely I. körös pályázati időszakában 49 db pályázatot nyújtottak be, ebből egy pályázó általi visszavonást követően 48 pályázatra született támogatási határozat. Egy pályázatot a pályázó visszavont. ( A nyertes pályázatokat összefoglaló táblázat a 2. számú mellékletében található) A támogatás összértéke 161 322 180 Ft, így a meg nem hirdetett és a lekötésre nem került forrás mértéke a következő fordulókra 40 303 862 Ft. Az I. körben kiosztott forrás a 2007-2013-as időszak fejlesztési forrásának a 80%-a. ÚMVP III. tengely 2. körös pályázati időszak időközi eredményei (benyújtási időszak: 2009. november-december) Az ÚMVP III. tengely II. körös pályáztatási időszakában az akciócsoporthoz összesen 18 db támogatási kérelem került benyújtásra, ebből: Falumegújítás- és fejlesztés jogcímre 2db, Vidéki örökség megőrzése jogcímre 3 db, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre 7 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre 6 db. Támogatási rangsorba a beérkezett 18 db kérelem közül a kérelemkezelés után 15 db kérelem került. Két kérelem elutasításra, egy kérelem visszavonásra került. ( A nyertes pályázatokat összefoglaló táblázatot a 3. sz. melléklet tartalmazza) A II. körös pályázati eredmények kihirdetése folyamatosan történik a kötelezettség vállalások függvényében, a kötelezettségvállalás összege 97 740 888 Ft, mely a III. tengely 2. körben kiosztott forrásainak 48%-a. Az ÚMVP III. és IV. tengely eddigi eredményei a HVS-ben szereplő célkitűzések vonatkozásában A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában a 7 fejlesztési célkitűzés, prioritás vonatkozásában az alábbi eredmények valósultak meg:
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 25.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
UMVP III. tengely Velencei‐tó LEADER HACS tervezett és lekötött forrás 2008‐2011
1.Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészségturizmus elterjesztése A rekreációs és egészségturizmus fejlesztése, valamint a rekreációs és szabadidős szolgáltatásra épülő turizmus intézkedésein belül a tájra jellemző présházak és borospincék bemutathatóvá válnak építési beruházással, továbbá a turizmus szolgáltatásai bővülnek a vadászat illetve az aktív és a vízi turizmus színvonalas szolgáltatásaival, mint vadászmelegedő építés, strand korszerűsítés. A turisztikai szolgáltatásként funkcionáló szálláshelyek minősége kulcsfontosságú Az Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím első körben két falusi vendégház bővült turizmus szolgáltatásainak bővítése érdekében két működő vendégház bővítésére nyílt lehetőség, mellyel egyszerre több vendég elszállásolása valósulhatott meg. A második kör nyerteseinek beruházásával három vendégház bővül majd ki, kettő Sukorón, egy Pázmándon. A borturisztikai szolgáltatások bővítésére Pázmándon bioborokat bemutató Múzeum és pince létesül, Illetve Pákozdon már működő borászat nyújt bőségesebb programkínálatot családosok számára is. 2.Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés célkitűzés Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése intézkedésében a kistérség aktív civil szervezeteinek beruházásaival tette lehetővé, főleg számítástechnikai és hangtechnikai eszközök beszerzését általános iskolák és programszervezők rendezvénysorozat hatékonyabb működése érdekében. A tavi sportolást lendíti fel az erős közösségformáló sárkányhajózáshoz
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 26.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
kötődő
eszközbeszerzés.
Hagyományőrző
néptánc
csoportok
fellépő
ruhákkal
gazdagodhattak. Felnőtt játszótér létesült az agárdi Parkerdőben. A gárdonyi református közösség rendezvények lebonyolítására bútorokkal rendezhette be közösségi épületét. A települések szabad terei vonzó és kellemes keretet biztosítsanak az ott élők mindennapjainak, illetve a látogatóknak, a közterületek parkosítása, játszóterek építése az élhető települések nélkülözhetetlen elmei. 4 közpark, három pihenőhely, egy civilház 4 játszótér épülhetett fel. Ezen fejlesztések látványos változást hoztak a települések arculatába, mely elengedhetetlen a turisztikai vonzerő növelésénél. További kettő közpark fog még megépülni. A civil szervezetek ezen pályázatai az eszközbeszerzések útján elősegítik a helyi identitás erősödését, a hagyományok ápolását, illetve a rekreációs tevékenységeket is elérhetővé teszik. 3.Gazdaságfejlesztés:
vállalkozások
megerősítése,
hálózat
fejlesztés,
a
mikro-
vállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért A vállalkozásélénkítés célterülete lehetővé teszi működő vállalkozások eszközbeszerzését, ingatlanfejlesztési beruházásait, ami a helyben foglalkoztatás mértékét növeli. A stratégiai fontosságú strandok közül kettő megújul illetve új szolgáltatásokkal bővül, felépült egy újabb lovarda is. A régióban az új mikrovállalkozások létrehozásával, illetve a működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki technológiai fejlesztésének eredményeképpen a gazdaságon kívül végzett tevékenységgel fenntarthatóvá váltak a vállalkozások. A meglévő vállalkozások a gépbeszerzéseknek köszönhetően korszerűbb feltételek között tudják ellátni feladatukat. A kistérségben új vállalkozásként jön létre egy autó szerviz (II. tengely mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 1. kör). A mikrovállalkozások fejlesztése a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés révén egy kiemelt célterület, hiszen ez hoz tényleges gazdasági hasznot. A 2. körben már a mikrovállalkozásokra jóval nagyobb igény mutatkozott. A kistérségben létrehozott új, illetve már működő mikrovállalkozások műszaki technológiai fejlesztése a vállalkozások fenntarthatóságát segíti elő. 6 működő mikrovállalkozás nyert támogatást korszerű eszközök vásárlására, amivel az ácsmunkák gyorsabban elvégezhetők, a cukrászműhely hatékonyabban működik, két új ács telephely épül a vízvezeték szerelés kistérségi léptékben korszerű és elérhetővé válik, targonca vásárlással , külső nyílászárók készítésével foglalkozó cég profilozógép beszerzésével a termelés folyamata hatékonyabbá válik. A vállalkozások fejlesztéséhez kötődő eszközfejlesztési és építési beruházásokra nagy az igény továbbra is.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 27.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
4.Térségi marketing kialakítása: a helyi közösségek és a turizmus szolgáltatások elérése érdekében Velencei-tó rekreációs térség és értékeinek imázs növelése intézkedés keretében a LEADER Térségen belüli együttműködés jogcímének Egységes, minőségi programkínálat célterülete tette lehetővé azokat a kistérségi léptékű és érdekeltségű rendezvényeket, melyek a szomszédolás gyakorlására és az országos szintű ismertség növelésének elérését célozták. 7 rendezvény kínált minden igényt kielégítő, főleg zenei programokat minden korosztály számára. A tapasztalat azonban az volt, hogy a túl későn mozgósított marketing tevékenység nem hozta meg azt a látogató többlete, ami az eredeti célkitűzés volt. A jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a reklámozásra és a hírverésre. A kilenc településnek jobban kell érvényesíttetni a szomszédolás elvét. További megoldásokat kínált a LEADER Rendezvények jogcím Helyi rendezvények megvalósítása célterület, ahol 7 rendezvény költségeihez járult hozzá a pályázati támogatás. Velence, Sukoró, Gárdony, Pázmánd, Vereb rendezvényei színesíthették a Velencei-tó környékének nyári programkínálatát 2010-ben. A modell értékű turizmus szolgáltatásainak országos ismertségének elősegítése intézkedés keretében a LEADER Térségen belüli együttműködés jogcím Egységes, minőségi programkínálat létrehozása célterület nyújtott lehetőséget a ’Velencei-tó a Természetes Egészség ’ kiadvány 2010-es megjelentetésére, mely köszönhetően a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület országos rendezvényeken való részvételének ( Utazás kiállítás 2010, Teret a Vidéknek 2010, Sziget 2010) országosan megjelenhetett. Azzal, hogy a kiadvány minél szélesebb körben elterjed, a Velencei-tó újra kiemelt üdülőkörzetként vonulhat be a köztudatba, mely a turizmus fellendítését indukálja. 5. Fenntarthatóság a táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása fenntarthatóság biztosításával Épített örökségek védelme, fejlesztése, elérhetővé tétele intézkedés keretében a III. tengely Vidéki
Örökség
megőrzése
jogcím
nyújtott
vissza
nem
térítendő
támogatást
önkormányzatoknak, egyházaknak, civil szervezeteknek. A pákozdi Római Katolikus templom kertjének rehabilitációjára kerülhetett sor, továbbá rengeteg társadalmi munkával kiegészülve megújulhattak a pázmándi kálvária stációi is. Kápolnásnyék Református Templomának rehabilitációjára is sor kerül. Pázmánd Római Katolikus templomának külső felújítására nyílik mód, illetve a pákozdi Doni Emlékkápolna is megújulhat. A kistérség számos védett építészeti értékkel büszkélkedhet, melyek állapotmegóvására további pályázati igények jelentkeztek.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 28.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
6. Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése, piacra juttatása intézkedésre a LEADER vállalkozás alapú fejlesztés jogcím Helyi termékek piacra jutásának elősegítése célterület biztosított lehetőséget egy helyi piac megépítésére Gárdonyba. Az első kör 1 pályázatának összege 7 706 941 Ft. A helyi termékek értékesítésére több településen is van igény. 7. Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térség specifikus fejlesztési programok Fenntartható együttműködési formák támogatása intézkedésre a LEADER Képzés jogcím áll rendelkezésre, azonban ez a jogcím nem kerület meghirdetésre első körben. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2008-ban jó alapokat biztosított, rendszerezte és struktúrába foglalata a térség legfontosabb problémáit, lehetőségeit. A stratégia megfogalmazásában jó irányvonal volt, hogy az UMVP fejlesztések szinergiában legyenek egyéb pályázati forrásokkal, és, hogy kapcsolódjanak a nagyobb új beruházásokhoz. Eredményes időszak volt az elmúlt két év összesen 76 projekt nyert a beadott 88-ból. A mikrovállalkozások és a turisztikai pályázatok egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot. Egyre több pályázó kap kedvet. A LEADER pályázatoknál is tudtuk tartani a gazdaságfejlesztési arányt, új feladatok kerültek előtérbe a megújuló energiai források, a helyi termékek, a hálozatosodás, az öko szemlélet csírái felmerültek de az előző stratégia ezeket a területeket nem kellőképpen preferálta, elsősorban a vállalkozások felzárkóztatása miatt. A stratégiai felülvizsgálat során így új irányok kerültek megjeleölésre. Emellett a hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változások is indokolják a stratégia felülvizsgálatát. A Stratégiában korábban meghatározott célkitűzések legtöbb része még ma is megegyezik a helyi vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok fejlesztési céljaival, de új irányokat kell megjelölnünk amelyek elősegítik az innovatív megközelítéseket,
fontos, hogy a
különböző intézkedések újszerűek legyenek A partnerségi megközelítést, amely meghatározza a Velencei-tó
LEADER
cselekvési tervet.
térség fejlesztéséhez szükséges együttes stratégiát és helyi
Hálózatépítés és térségek közötti együttműködés
célja
lehet a szűk
területünkről való kilépés, amely erősítheti a térségi szereplők érvényesülését.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 29.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Az aktualizálás, a helyzetfeltárás és projektötletgyűjtés is alátámasztotta, a korábbi közjóléti, faluszépítő jellegű beruházások helyett a jövőben a munkahelyteremtés, a jövedelemszerző lehetőségek széles skálájának bővítése és az olyan hiányterületek, problémák kezelése kell, hogy a Stratégia homlokterében álljon, minta megújuló energiák használatának elterjesztése, például a fiatalok, önkéntesek, civil szervezetek megerősítése, környezeti, egészséges életmód szemléletformálás elősegítése. A rendelkezésre álló, illetve a felhasznált források alakulását mutatja a táblázat:
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 30.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Tengely
Tervezett forrás
Kipályázott forrás
LEADER
196 163 750 Ft
156 951 714 Ft
III. tengely Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése
53 340 000 Ft
37 522 989 Ft
III. tengely Vidéki örökség 58 160 869 Ft megőrzése
73 624 401 Ft
III. tengely Falumegújítás és fejlesztés 52 273 200 Ft
49 551 401 Ft
III. tengely Turisztikai tevékenységek ösztönzése
71 208 900 Ft
51 946 022 Ft
Összesen:
431 146 719 Ft
369 596 527 Ft
2.5 SWOT elemzés Erősségek: Természeti táji adottságok, több mint 30 műemlék Növekvő népesség Népességmegtartó erő A társas vállalkozások viszonylag nagy száma Dinamikus és fejlődő településeken él a lakosság többsége Viszonylag magas jóléti színvonal a jellemző (vásárlóerő, ingóságokkal való rendelkezés) A szolgáltatások dinamikus fejlődése 2000 óta A Tó vizének állapota A természeti és kulturális értékek védelme A Bor és gazstronómia kultúra feléledése Egyedi idegenforgalmi fejlesztések beindítása Egész évben működő gyógy-és wellnes fürdők működése
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 31.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Gyengeségek A kereskedelemi és a magánszállás-férőhelyek száma alacsony Az átlagosan eltöltött napok száma alacsonyabb, mint az átlag és csökkenő mértékű A vendégéjszakák száma kirívóan alacsony A kommunikáció hiányosságai (települések ismertsége, arculata, rendezvényei) Hiányos marketing (nincs egységes marketingstratégia, nincs térségi marketing koncepció Bolti struktúra felemás (kevés ruházat, műszaki, sok élelmiszer) Vendéglátóhelyek száma és lefedettsége alacsony, minőségi vendéglátó helyek hiánya Külföldi és a belföldi vendégek elmaradása Lehetőségek A folyamatosan kiszélesedő regionális turisztikai együttműködésekben (Fejér-VeszprémKomárom megye) való fokozott részvétel a kölcsönös előnyök alapján. A kulturális örökségek és a rekreáció együttes kínálata komplex turisztikai terméket alkothat. A természeti és kulturális értékei révén megfelel a turizmus új irányvonalai (Pl.: aktív-, öko,borturizmus) által támasztott követelményeknek, ami elősegíti a turizmus fejlődését. „Rosszidő programok” és helyszínek komplex tartalmi fejlesztése. Vendégek komfortérzését növelő beruházások. Négy évszakos turizmus Turisztikai információs irodák, információs táblák, kiadványok, információs és irányító felületek rendszerének kialakítása arculati egységesítése. Átfogó marketing aktivítás Veszélyek Az önkormányzatok fejlesztési forrásai korlátozottak; falumegújítás, tiszta, kultúrált környezet megóvásának, megvalósításának igénye Forráshiány akadályozza a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek gyors bevezetését. Mielőbb szükséges a Velencei-tó vízgyűjtő területén a mezőgazdasági termelés szabályozása az agrártermelők kompenzálásával Hiányos a különböző térségi együttműködések közötti összhang
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 32.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe „VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG” Jövőkép: A VELENCEI-TÓ A TESTI – LELKI HARMÓNIA MEGTEREMTÉSE, A REKREÁCIÓ ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS TURISZTIKAI MODELLJE A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának célja, hogy a Velencei-tó visszanyerje korábbi népszerűségét azzal, hogy a test-lelki harmónia megteremtésével a rekreáció és egészségturizmus turisztikai modelljét töltse be. A kivételes táji természeti adottságokat felhasználva a Velencei-tó kilenc települése elindul azon a dinamikus pályán amely 2013- re biztosítja a helyben a versenyképességet, megfelelő gazdasági szerkezettel rendelkezik majd, amely kihat a helyben foglalkoztatásra, és a jövedelmekre. A minőségi élet feltételei adottak, A gazdasági fejlesztési célkitűzések megvalósítása megalapozza a turisztikai fejlesztéseket, a szolgáltatói háttér biztosításával, így a községekben élők új irányokat találhatnak. Az irányított turizmus a táj, a természet, és az épített örökség védelmét is szolgálja, a megújuló energiák használatának szemléletformálása, az ökológiai rendszerek védelme, és a helyi értékek, hagyományok megmentése, megőrzése feladatul szolgál a helyi civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak. A gazdasági szereplők hálózatba tömörülésével növelhető a szolgáltatások színvonala, és az idegenforgalomból, turizmusból származó bevételek helyben maradnának. Rekreációs és egészségturisztikai innovativ szolgáltató programcsomagok új lehetőségeket teremtenek, nemcsak a helyben élőknek, hanem az idelátogatóknak. A turizmusnak, mint a térség meghatározó kitörési lehetőségének jelentős multiplikáló hatása van.
A minőségi és innovatív turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a térség
gazdasági szerkezetének átalakításához, fejlesztéséhez. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához. A lakosság környezet és egészségtudatosságának növelése magával vonja a természeti környezet és így a vidéki táj rekreációs célú felértékelődését. Az irányított modell egészségturizmussal nem csak az itt élők életminősége javul, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevő ide látogatóké is. A stratégiai tervezés a akcióterület legnagyobb problémájának miszerint a Tó idegenforgalma az elmúlt 15 évben egyharmadára csökkent a kilencvenes évek forgalmához
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 33.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
képest és a stratégia erre keresi a megoldásokat. A Velencei-tó kormányhatározat értelmében kiemelt üdülőterület, de ennek előnyeit nem élvezi, hiszen a pályázati támogatások bírálatában ez nem pontozható, vagy a támogatási intenzitásokban ez nem érvényesül. Érdekes anomáliát vet fel, hogy a Velencei-tó ismert is meg nem is, az utóbbi években a „retro”-tó kifejezéssel jellemzik, ahol bizonyos szempontból megállt az idő. Tény azonban, hogy a szálláshelyek minősége nem megfelelő, hiányoznak a magasabb kategóriájú szolgáltatásokat is nyújtó szállodák, és a falusi turizmus, ifjúsági turizmus kínálata is szegényes. A szezonhosszabbítás hiánya, a megfelelő szabadidős tevékenységek, a szolgáltatások elégtelensége, az aktív és öko turizmus kialakulatlansága, a táji, természeti egyedi értékek nem megfelelő ismertsége mind hozzájárul a jelenlegi állapothoz Lehetőség: A stratégiában elsősorban azok a fejlesztési elképzelések kaptak lehetőséget, amelyek a legrövidebb időszak alatt biztosíthatják a települések identitásának növelését, idegenforgalmi bekapcsolódását a turizmusba, a szolgáltatások, hatással vannak a helyi vállalkozások megerősítésére, a helyi táj, vonzerő egyediségét, kihasználva erősítik az együttműködéseket. Szervesen kapcsolódnak a most induló nagyobb beruházásokhoz (Termálpart, Nautilus Hotel, kerékpár út, Agárdi gyógyfürdő, ) a szezonhosszabbítás lehetőségét elősegítik, a Tó arculatát meghatározzák, és a térség ismertségét növelik. A fejlesztés alapvető célja e vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése. A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetben olyan természeti, táji, kulturális értékek és egyben turisztikai vonzerők koncentrálódnak, amelyek megóvásának, ill. fennmaradásának biztosítása országos és nemzetközi érdek. A „fenntartható fejlődés” elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó térség egyrészt, mint biológiai sokféleséget reprezentáló természeti, táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyzetelemzése tükrözi, hogy a települések egységesen olyan nehézségekkel, szükségletekkel küzdenek, ami egy összehangolt térségi
stratégia
intézkedései keretében kezelhetők és lehetőséget lehet teremteni a célkitűzésekkel mind a települési, mind a térségi célok eléréséhez. Fontos feladatunk a természeti és kulturális örökségünk védelme, megőrzése és
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 34.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
fenntartása. Igény mutatkozik értékeinek rendbetételére, a gazdaságfejlesztést is generáló építmények hasznosítására. Legfontosabb célkitűzés a helyi gazdasági potenciál erősítése, mivel a helyi vállalkozások létrehozásának vagy fejlesztésének támogatásával biztosítható a gazdasági stabilitás biztosítása a foglalkoztatás növelése, ezzel emelkedhet a vidék népességmegtartó ereje. További kitörési pont lehet a természeti adottságaink kiaknázatlanok, a Velencei-tó térségének gazdaságába olyan fejlesztések támogatása, melyek a megújuló energia, az alternatív energiahordozók használatára is építenek. A vízi, a horgász, a lovas, szakrális, a vadász- és a kerékpáros turizmus terén az infrastrukturális kialakítottság alacsony szintű, nincs kialakult szolgáltatói háttér. Ezen fejlesztések közvetve munkahelyeket generálhatnak, életminőség javulást hozhatnak. Civil szervezeteink fontos szerepet játszanak térségünk életében. A települések hagyományait megőrzik, programokat szerveznek, településeinket ismertté teszik. Nagy jelentőséggel bírnak a közösség építésben, és a helyi identitástudat erősítésében. A HVS kapcsolódása térségi szükségleti szinten négy fő szempont alapján értelmezhető: környezeti, demográfiai, gazdasági és társadalmi. Az említet négy fő szempont értékei és a térség egyéb területfejlesztési koncepciói határozzák meg a HVS jövőképét, egyúttal leképeződnek a fő célkitűzések szintjére és végső soron realizálódnak a HPME-k szintjén. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 1. Célkitűzés: Gazdaságfejlesztés:
vállalkozások
megerősítése,
hálózat
fejlesztés,
a
mikro-
vállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért A meglévő vállalkozások megerősödésével növekedhet a helyben foglalkoztatás (nők munkaerőpiacra történő visszatérésének növekedési esélye, az újonnan induló vállalkozások növelik a különböző szektorok kibővülését, elérhetővé teszik a helyben élők és az idegenforgalommal megnövekedett igényeinek kielégítését. A régióban az új mikrovállalkozások létrehozásával, illetve a működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki technológiai fejlesztésének eredményeképpen a gazdaságon kívül végzett tevékenységgel fenntarthatóvá válnak a vállalkozások.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 35.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
2. Célkitűzés: Fenntarthatóság A táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatóság biztosításával A „fenntartható fejlődés” elve szerint a térség terület-felhasználásában az ökonómiai és ökológiai egyensúlyt biztosítani kell. Maga a Velencei-tó, a természetvédelmi területei, a geológiai képződményei mind arra köteleznek bennünket, hogy védjük, ápoljuk és emellett a fenntartható bemutatást is biztosítsuk. A természeti, történelmi tájkép, látnivalók bemutathatóvá tételével új tanösvények (történelmi, kulturális) alakíthatók, a különleges egyedi attrakciók pihenőhelyek létesítésével, információs táblarendszerek, kiadványok meglétével növelik a turisztikai és rekreációs kínálatot, elősegítik a tájékozódást, környezettudatosságot generálnak. A térség táji, természeti értékeinek meglévő és tervezett bemutatási formáinak összehangolásával (térségi interpretációs stratégia kialakításával) az értékek védelme erősíthető, a turisták tartózkodási ideje növelhető a térségben, az egyes attrakciók vonzereje összeadódik. A vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése hozzájárul a fenntarthatósághoz. A térség örökségvédelmi értékei megújulnak, bekapcsolódásuk, bemutathatóságuk jelentősen hozzájárul a turisztikai kínálat bővítéséhez, a gazdaságfejlesztésben meghatározott szezonhosszabbítás céljait elősegítik, megvalósul a megörökítés és átmentés a következő nemzedékek számára, templomok, táji örökséget képviselő épületek, történelmi, kulturális jelentőségű épületek felújításával, érték mentésével fenntarthatóságuk biztosítva lehet. Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése Nő a helyi termékek kínálata, az értékesítés elősegíti a helyben élők foglalkoztatását, a bio termesztés elterjedése is megindulhat szélesebb körben, amivel a táj terhelhetősége csökkenthető. A térség megújuló energiáinak felhasználási lehetőségei kiaknázatlanok, a természetes környezetében fellelhető fahulladékok, illetve az ipari felhasználás során keletkezett fahulladékok megújuló hasznosítása, valamint a szél- és napenergia hasznosítását elősegítő technológiák, innovációk térségen belüli aktivizálása elősegíti a természeti környezet fenntarthatóságát. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a turistaút hálózatok kialakítását, a turisztikai attrakciók kialakítását, a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését és innovatív fejlesztését célozzák meg. Fejlesztési intézkedés
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 36.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
- Kistérségi fenntartható fejlődési stratégia (Agenda 21) kidolgozása - Turisztikai szempontból is releváns, táji és természeti adottságok és értékek felmérése, meghatározása, tájkarakter elemzés - Természeti és kulturális örökségek megőrzése, - környezettudatosság fejlesztése közösségi programokkal - Épített örökségek védelme, fejlesztése, elérhetővé tétele - Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések - Energiahatékonyságra irányuló fejlesztések 3. Célkitűzés Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával A rendezett, hagyományokat tükröző településkép (és felüdülést, esztétikai élményt adó tájkép) védelme és kialakítása, egy jelentős részben turisztikai szolgáltatásokra alapozott térségi fejlesztés során alapvető kívánalom. Az igényes élettér a települések demográfiai helyzete, népességmegtartó képessége tekintetében is fontos szempont, továbbá a kreatív, szellemi tevékenységet, folyamatos inspirációt igénylő tevékenységek betelepülésnek is kedvez. A megfelelő környezetminőség az életminőség meghatározó tényezője, ezáltal a környezetvédelmi szempontoknak a távlati fejlesztések minden fázisában meg kell jelenniük. Fejlesztési intézkedések: - helyi klímastratégia kialakítása - településkép elemzések, továbbá fejlesztési és védelmi intézkedések - belterületi zöldfelületi rendszerek tervezett kialakítása, reprezentatív közhasználatú - zöldfelületek, újszerű zöldfelületi elemek (pl. a mezítlábas parkokat is ide értem) 4. Célkitűzés: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térségspecifikus fejlesztési programok indításával A helyi civil összefogások biztosítják a térség társadalmi kohézióját. Ehhez szükséges a civil szervezetek infrastruktúrájának, eszközállományának megteremtése, annak érdekében, hogy
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 37.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
megfogalmazott céljaikkal hatást tudjanak kiváltani a térség társadalmi mobilitására. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a nonprofit szervezetek eszközbeszerzését, a térségi hagyományokat bemutató terek kialakítását, a térség turisztikai hasznosítását, a térség közbiztonságát elősegítő a települési, térségi bűn-és baleset-megelőzési fejlesztéseket, összefoglalva közösségi célú fejlesztéseit, valamint rendezvények megtartását célozzák meg. A térség turisztikai fejlesztésének nem a hazai kínálatban már jelen lévő szolgáltatások, attrakciók átvételében kell megnyilvánulniuk, hanem a vonzástényező egyediségét adó, helyi adottságok ésszerű kihasználásában, újszerű megoldásokkal. Fejlesztési intézkedések: - táji, természeti értékek bemutatásának térségi léptékű koordinálására és fejlesztésére interpretációs stratégia meghatározása Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület 2011.-évi LEADER célterületek 1.célterület Közösségi célú Dobbantó – hátrányos helyzetű csoportok munkahelyteremtését és életpálya kezdését célzó félutas ház támogatása Célterület azonosító: 1 020 418 keretösszeg: 4 000 000 Ft minimális: 2 000 000 Ft maximális: 4 000 000 Ft Fogalom magyarázat: Hátrányos helyzetű célcsoportok: nő; 25 év alatti pályakezdő fiatal; fogyatékkal élő; 40 évnél idősebb, 2 vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló; 10 éven aluli gyereket nevelő egyedülálló munkavállaló. Félutas ház: Olyan komplex innovatív szolgáltató ház, amely hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci reintegrációjának, illetve ezen csoportok komplex életpálya-orientációjának központjául szolgál.
Helyi TDM (Turisztikai
Desztinációs Menedzsment) szervezet: Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület; Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülete. Teljes akadálymentesítés: az építménynek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározottak szerinti akadálymentessé tétele.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 38.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Részleges akadálymentesítés: az építménynek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet 1. számú melléklet 82. pontjában ekként meghatározott fogalom. Támogatás vehető igénybe Támogatás vehető igénybe a Velencei-tó LEADER HACS területén félutas házak építésére, meglévők bővítésére, kialakítására és szolgáltatásaik fejlesztésére, ehhez kapcsolódó eszközbeszerzésre úgy, hogy a kialakításra kerülő épület alkalmas legyen a hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerő-piaci reintegrációjának , valamint e célcsoportok komplex életpálya-orientációjának hatékony kiszolgálására. A támogatható projekt működtetése során a kedvezményezett, olyan partnerekkel épít ki együttműködéseket, akik a Velencei-tó LEADER HACS területén végzik tevékenységüket, valamint a projektgazda ezen területen aktív közösségi szereplő. Számszerűsíthető eredmények: A teljes keret felhasználása estén legalább egy komplex innovatív szolgáltató ház létrejön, amely hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci reintegrációjának, illetve ezen csoportok komplex életpálya-orientációjának központjául szolgál. 2. célterület Helyi programok megvalósításának támogatása Rendezvény Célterület azonosító: 1 020 364 Kis értékű keretösszeg: 2 500 000 minimális: 50 000 maximális: 250 000 Fogalom magyarázat Szomszédolás: A térségben lévő települések egymás kulturális, történelmi, helyi adottságainak egymással történő megismertetése. A települések hálózati együttműködése,
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 39.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
egymás segítése, a közös értékek megtalálása, ezáltal erősítve a települések és a Velencei-tó térségi, országos imázsát és ismertségét. Helyi TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezet: Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület; Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülete. Támogatás vehető igénybe Támogatás vehető igénybe a "szomszédolás" elvének érvényesülése mellett a helyi adottságokon, igényeken alapuló programok szervezésére, támogatására (hagyományörzés, kultúra, művészet, történelem, egészséges életmód, sport, aktív turizmus, helyi termék) a helyi adottságokat népszerűsítő, közösségeket fejlesztő, erősítő programok, rendezvények, rendezvénysorozatok lebonyolításához. A célterületben megfogalmazott "szomszédolás" elvének figyelembevételével támogatható a Velencei-tó LEADER HACS területén megvalósuló rendezvények, táborok lebonyolításának költségei, a támogatott tevékenységhez kötödő kisértékű eszközök és alapanyagok beszerzése, valamint a program népszerűsítését szolgáló meghívók, szórólapok, plakátok. Számszerűsíthető eredmények A teljes keret felhasználása estén legalább 10 helyi adottságokat népszerűsítő, közösségeket fejlesztő, erősítő program, rendezvény, rendezvénysorozat megvalósításra kerül 3. célterület Közösségi célú fejlesztés (kis értékű) Értékmentés, a vidéki életminőség javítása, fejlesztése a civil szervezeteken keresztül Célterület azonosító: 1 020 401 keretösszeg 5 500 000 minimális:250 000 maximális: 1 000 000 Fogalom magyarázat Helyi TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezet: Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület; Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülete. Támogatás vehető igénybe
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 40.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Támogatás vehető igénybe a helyi összetartozás, a térségi hagyományok megőrzése, valamint a Velencei-tó térségének népszerűsítése és bemutatása céljából tradicionális eszközök, látvány és térelemek beszerzésére, információs táblák készítésére. Támogatás vehető igénybe a Velencei-tó LEADER HACS területét bemutató turisztikai kiadványok készítésére, térségi promóciós eszközök beszerzésére. Támogatás vehető igénybe civil szervezetek eszközbeszerzésére, tevékenységük fejlesztésére a helyi kultúra, sporttevékenység és kommunikációs tevékenység érdekében. Számszerűsíthető eredmények Legalább öt civil szervezet eszközbeszerzése megvalósul és egy tradicionális eszköz beszerzése megvalósul. 4. célterület Vállalkozás alapú fejlesztés Minőségi rekreációs turizmus és szolgáltatás fejlesztés, vállalkozás élénkítés Célterület azonosító: 1 020 388 keretösszeg: 19 000 000 Ft minimális: 300 000 Ft maximális: 5 000 000 Ft Fogalom magyarázat Helyi TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezet: Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület; Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülete. Rekreációs szolgáltatás: az aktív, szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó, az egészségmegőrzést célul kitűző szolgáltatás. Velencei-tó helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték: A Velencei-tó LEADER HACS területén működő hálózat, amelynek célja a háttértelepülések felzárkóztatása, a helyi termékek, helyi szolgáltatók, helyi értékek HVS-ben megfogalmazott gazdaságfejlesztési célkitűzések elérése érdekében. Támogatás vehető igénybe A turizmus fejlődésének szempontjából meghatározó strandok, szabadidős terek, vendéglátóhelyek fejlesztésére, építésére, bővítésére, korszerűsítésére és eszközbeszerzésére. Rekreációs szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódó épület, épületrész fejlesztésére, építésére,
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 41.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
bővítésére, eszközbeszerzésére, honlap fejlesztésére. Támogatás vehető igénybe: rendezvény eszközök, egységes arculatú kiállítói installációk, térelemek kifejlesztése és beszerzése, történelmi présházak, borospincék felújítására, eszközbeszerzésére, használati térelemek beszerzésére, aktív és vízi turizmus népszerűsítő eszközök beszerzésére. Kizárólag olyan pályázatok támogathatóak amelyek a Velencei-tó helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték hálózattal együttműködnek. Számszerűsíthető eredmények Három nagyobb és hat kisebb léptékű fejlesztés, valamint eszközök beszerzése valósul meg. . 5. célterület Közösségi célú fejlesztés Rekreáció az életminőség fejlesztése érdekében Célterület azonosító: Keretösszeg: 19 000 000 minimális: 300 000 maximális: 2 500 000 Fogalom magyarázat Helyi TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezet: Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület; Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülete. Támogatás vehető igénybe: Turisztikai szempontból frekventált helyen elhelyezkedő a rekreációt és életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása. Rekreációs és aktív turizmushoz kapcsolódó modell értékű fejlesztések, amelyek mintául szolgálnak a térségben és élménylánccá fűzhetőek. Támogatható tevékenységek: a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munkák, tereprendezés, parkosítás; kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, tradicionális eszközbeszerzés, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszközök beszerzése; látvány és használati térelemek kialakítása, marketing kiadások. Olyan fejlesztések támogathatóak, amelyek a térség adottságaira, hagyományaira építenek, a szektorok közötti partnerséget erősítik, helyi igényeket elégítenek ki, innovatívak, környezetbarát technológiát alkalmaznak.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 42.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Számszerűsíthető eredmények Legalább három rekreációs és aktív turizmushoz kapcsolódó modell értékű fejlesztés megvalósul, legalább egy tradicionális eszköz beszerzésre kerül. 6. célterület Tanulmányok Velencei-tó, mint regionálisan kiemelt térség Célterület azonosító: 1 020 371 keretösszeg: 1 000 000 minimális: 500 000 maximális: 1 000 000 Fogalom magyarázat Helyi TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezet: Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület; Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülete. Regionálisan kiemelt térség: A 75/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. § e) pontja szerinti: - Olyan speciális térségek - pl. nemzeti parkok, kiemelt üdülőkörzetek, környezeti szempontból veszélyeztetett térségek - esetében, melyek egységes fejlesztési, esetleg szabályozási kezelést igényelnek, esetleg több régiót érintenek, törvényi előírás nélkül az érintett régiók, megyék, kistérségek önkéntes partnerségen alapuló térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre az ún. regionálisan kiemelt térségek integrált fejlesztésére. Támogatás vehető igénybe Támogatás vehető igénybe a Velencei-tó LEADER HACS területén olyan előkészítő tanulmány elkészítésére, amely a Velencei-tó, mint regionálisan kiemelt térség területfejlesztési stratégiájának rövid (2014-ig) és hosszútávú (2020-ig) irányvonalait meghatározza. Az előkészítő tanulmánynak a Velencei-tó LEADER HACS HVS-ben megfogalmazott jövőkép és a HVS által feltárt problémák figyelembevételével kell megvalósulnia. Számszerűsíthető eredmények
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 43.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Egy darab előkészítő tanulmány megvalósul, amely a Velencei-tó, mint regionálisan kiemelt térség területfejlesztési stratégiájának rövid (2014-ig) és hosszútávú (2020-ig) irányvonalait meghatározza. 7. célterület Vállalkozás alapú fejlesztés Innovatív fejlesztések a helyi termékek és a rekreációs szolgáltatások megvalósítására Célterület azonosító: 1 020 296 keretösszeg: 20 000 000 minimális: 300 000 maximális: 5 000 000 Fogalom magyarázat Helyi TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezet: Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület; Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülete. Rekreációs szolgáltatás: az aktív, szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó, az egészségmegőrzést célul kitűző szolgáltatás. Támogatás vehető igénybe Támogatás vehető igénybe helyi termékek előállításához, helyi termék fejlesztéshez, a helyi termék piacra jutásához szükséges fejlesztésekre, bio-öko gazdálkodás fejlesztésére, valamint a helyi termékek turisztikai hasznosításának támogatására és bemutathatóvá tételének elősegítésére, innovatív rekreációs szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó eszközbeszerzésre, valamint megújuló energia hasznosítását elősegítő és bemutató fejlesztésre. A felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épület kialakítás, felújítás, bővítés, eszköz és gépbeszerzés, illetve kisléptékű infrastruktúra fejlesztés. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik vállalják, hogy a felsorolt tématerületek közötti együttműködést megvalósítják.
Számszerűsíthető eredmények
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 44.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
A térségben legalább két helyi terméket előállító termelő kezdheti meg tevékenységét, legalább egy megújúló energia hasznosítását bemutató projekt megvalósul, két helyi termékek forgalmazására szakosodott mintabolt kialakul, vagy polcrendszer, speciális rekreációs innovatív turisztikai szolgáltatás pl. kerékpározás, bakancsos turizmus, rekreációs mozgásra irányuló fejlesztés 2-3 helyen megvalósulhat. 8. célterület Közösségi célú fejlesztés Velencei-tó Helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték Célterület azonosító: 1 020 289 keretösszeg: 6 000 000 minimális: 3 000 000 maximális: 6 000 000 Fogalom magyarázat Helyi TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezet: Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület; Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülete. Helyi termék: a LEADER Helyi Akciócsoport tervezési területén előállított, a térségben honos vagy ott megtermelt, előállított alapanyagból, hagyományos és/vagy az adott térségre jellemző technológiával, eljárással készült vagy feldolgozott termék, kivéve a nagyüzemi technológiával előállított vagy feldolgozott termék. Védjegy: A magyar védjegytörvénynek megfelelően védjegyoltalomban részesíthető grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy a Velencei-tó területéről származó helyi terméket, árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Támogatás vehető igénybe Támogatás vehető igénybe a HACS területére vonatkozó helyi termék és szolgáltatás minősítési rendszer kidolgozására, működtetésére. Együttműködés révén megvalósuló egységes arculat kialakítására és bevezetésére a Velencei-tó helyi védjegy, helyi szolgáltatás, helyi érték koncepció elterjesztésére, ezzel összefüggésben marketing kommunikáció és rendezvény megvalósítására. Hálózatépítéshez kapcsolódó marketingtevékenység, hálózat tagjairól , tevékenységeiről készülő kiadvány készítés, hálózatépítéshez kapcsolodó
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 45.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
rendezvények, konferenciák szervezése, a hálózat működtetése érdekében kifejtett kommunikáció és kapcsolattartás. Számszerűsíthető eredmények Egy Velencei-tó Helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték hálózati rendszer kialakul és bevezetésre kerül. Települések: mind a 9 település 9. célterület Közösségi célú fejlesztés Értékmentés Együttműködésben Célterület azonosító: 020 234 keretösszeg: 6 000 000 Ft minimális: 3 000 000 Ft maximális: 6 000 000 Ft Fogalom magyarázat Helyi TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezet: Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület; Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülete. Támogatás vehető igénybe A komplex projekt célja a térség településeinek, értékeinek modern kommunikációs eszközökkel bemutathatóvá tétele, a térségi szereplők ezen képességének, tudásának fejlesztése. Értékek felmérése: A Velencei-tó térsége természeti, történelmi, kulturális értékeinek, hagyományainak feltérképezésére, a felmért értékeket bemutató turisztikai és oktatási célú információs kiadványok készítésére. Képzés: A Velencei-tó térsége akciócsoport településein működő civil szervezetek vagy magánszemélyek részére képzések megvalósítására a digitális fényképezés, filmkészítés vagy prezentációk, kiadványok készítése, honlap karbantartás, újság, és a felsorolt médiák kommunikációs alkalmazásai témakörökben.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 46.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Számszerűsíthető eredmények: Egy értékmentés együttműködésben létrejön, ami biztosítja a térség településeinek, értékeinek modern kommunikációs eszközökkel való bemutathatóvá tételét.
4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés A HVS felülvizsgálatát az ÚMVP Irányító Hatóságának 6/2011 (II.4) közlemény Nyilvánosság biztosítása című fejezete alapján, az iránymutatásnak megfelelően a helyi vidéki szereplők maximális hajtottuk végre. Egyesületünk honlapján már a HVS felülvizsgálatot megelőzően elérhető volt a helyi szereplők igényeinek felmérésére szolgáló projektgyűjtő adatlap, valamint a HVS felülvizsgálat IH általi meghirdetése előtt 2011. januárjában három projektgyűjtő fórumot is tartottunk, melyek meghirdetésénél fontos szempont volt, hogy azok tematikusan, egy-egy fontosabb téma (megújuló energia, helyi termékek, vállalkozás fejlesztés, öko szemlélet) köré csoportosuljanak. A projektötletek gyűjtésére tartott fórumokat az Egyesület által üzemeltetett honlapon (www.velenceitoleader.eu), a települések honlapjain, helyi újságokban hoztuk nyilvánosságra, valamint meglévő címlisták alapján a meghívókat email útján is eljutattuk az Egyesület tagjai, potenciális ügyfelek, a stratégiai partnerek részére
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 47.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
(több mint 250 db ügyfél e-mail cím). Munkaszervezetünk folyamatos hálózatépítő tevékenységével elértük, hogy fórumainkon nagy számban vesznek részt régi és új partnerszervezeteink, ügyfeleink. A HVS felülvizsgálat hivatalos indítását követően honlapunkon folyamatosan jelentettük meg a felülvizsgálattal kapcsolatos ülések, lakossági fórumok meghívóit, a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos hirdetményt. A HVS felülvizsgálat nyomon követése érdekében az IH iránymutatásnak megfelelően a hirdetmény és a lakossági fórumok időpontjai a Települések önkormányzataiban kihelyezésre kerültek, valamint saját honlapunkon, a települések honlapjain, települési újságokban, nyomtatott sajtó útján és a helyi TV-ben adott többszöri interjúkkal (TÓ TV) biztosítottuk azok minél szélesebb körben való terjesztését. A TÓ TV TóFélóra című műsorában megjelentünk 2011. február 23-án „Pályázat igény szerint (gárdonyi fórum 2011. február 22.), valamint 2011. március 2-án „LEADER, a fejlesztési lehetőség” (velencei fórum 2011. március 2.) címmel. Honlapunkon új, különálló menüpontban („HVS felülvizsgálat 2011”) tájékoztatjuk az érdeklődőket az aktualitásokról, valamint a TCS, döntéshozó testületi ülések, lakossági fórumok meghívóját a Kezdőlapon is elhelyeztük. Az indító megbeszélésen 14 tag jelent meg (tagság 29%-a), itt került megválasztásra a 7 fős Tervezői Csoport. A Tervezői Csoport a HVS felülvizsgálat során több alkalommal tartott egyeztető ülést, valamint folyamatos véleménycsere történt e-mail-en keresztül is. A csoport tagjaival a HVS felülvizsgálat során e-mailben tartottuk a kapcsolatot, dolgoztunk együtt, alakítottuk ki a prioritásokat. A projektötlet gyűjtési lehetőséget saját és a települések honlapjain, a helyi sajtóban, a helyi TV-ben hirdettük meg, amelynek eredményeképpen 109 projektötlet érkezett be emailben, személyesen, fórumokon vagy postai úton. Projektötlet adatlapok megoszlása: civil szféra: 30%, közszféra 22%, vállalkozási szféra 48%. A felülvizsgálat során 5 alkalommal rendeztünk ötletbörzével egybekötött tájékoztató fórumot (2011-ben összesen 8 alkalommal). A fórumok közül 5 a munkaszervezet székhelyén, 1 Gárdonyban, 1 Velencén zajlott le, az alábbi időpontokban és helyszíneken: Időpont
helyszín
megjelentek száma
2011.01.12.
Velence
15 fő
2011.01.19.
Velence
7 fő
2011.01.26.
Velence
6 fő
2011.02.22
Gárdony
7 fő
2011.02.24.
Velence
7 fő
2011.03.01.
Velence
12 fő
2011.03.02
Velence
0 fő
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 48.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
2011.03.09
Velence
2 fő
Megjelentek száma összesen: 56 fő. A fórumokon kívül folyamatosan kerestek fel bennünk projektötletekkel a térség civil szervezetei, vállalkozásai, az önkormányzatok képviselői. A HVS felülvizsgálatában több kommunikációs csatornán keresztül folyamatosan biztosítottuk a véleményezés lehetőségét (emailen, személyes konzultáció, telefon, fórumok). A végleges, a Tervezői Csoport által jóváhagyott Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát az Egyesület Közgyűlése 2011. május 24-én jóváhagyta. A felülvizsgálat alatt a HVS munkaanyagok, valamint a tervezéshez kapcsolódó dokumentációkat napi szinten aktualizáltuk és az Egyesület honlapján folyamatosan elérhetővé tettük. A végleges és az Egyesület legfőbb döntéshozó testülete által elfogadott HVS-t az elfogadást követően a honlapon is elhelyeztük. 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása Bár az ország legkisebb LEADER akciócsoportja a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület,
eredményes
munkáját
a
helyi
összefogásnak
és
a
jól
szervezett
munkvégzésnek köszönheti. Az országban elsőként hirdethetett 48 nyertest 2010 májusában LEADER tengelyben, (még mai is vannak bírálat alatt pályázatok több akciócsoportnál). A nyertesek több mint fele már kifizetési kérelmet is beadott, és megkapta az MVH-tól a támogatási összeget, még 2010-ben. Az országban elsőként hirdethetett 15 nyertest az UMVP III. tengely négy jogcímében, 2011- márciusában, miközben országosan még több ezer pályázat még bírálatra várt. Mi jellemezte és jellemzi a munkánkat ? Sok települési, térségi fórum, egyeztetés, aktív civil szervezetek, aktív vállalkozások, gondoskodó önkormányzatok. A Velencvei-tó térségének képviselete, rengeteg közös kiállítás, érték feltárás, gondolkodás, és jogszabály követés, jó együttműködés a veszprémi MVH-val. Idealizmus, kreativítás, és sok adminisztráció. A sok sikeres pályázat mellett a Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia és a kitűzött jövőkép
elérése,
az
eredményes
működés,
valamint
az
Egyesület
közösségépítő
tevékenységének érdekében több helyi szereplővel együttműködve minden lehetőséget megragadunk, hogy a Velencei-tó környéki településeket, vállalkozásokat, helyi termelőket és azok termékeit több országos rendezvényen is megmutassuk. A bizalmon és együttműködésen alapuló kapcsolatok kialakításának eredményeképpen ezeken a rendezvényeken a Velencei tavat, mint egységes turisztikai attrakciót tudjuk reprezentálni.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 49.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
2010-ben jelentettük meg Velencei-tó a természetes egészség címmel a LEADER Egyesület kiadványát, amely HVS-re épülve a Velencei-tó környéki települések értékeit, természeti, történelmi, kulturális hagyományait, turisztikai vonzerejét összefüggően mutatja be. Újdonság, hogy digitális formában is elérhető: www.velenceitoleader.eu honlapon. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület az elmúlt két évben sikeresen mutatta be a kilenc települést: az évente megrendezésre kerülő Utazás Kiállításon (2009), a LEADER EXPO-n (2010), a Sziget Fesztiválon (2009, 2010), a Hungaroring Feszt Fesztiválon (2009), a Magyar Vidék Napján (2008, 2009, 2010), Pécsen a Teret a Vidéknek rendezvényen (2010), valamint több helyi, mára már országos hírnevű (Hal,-Vad,-Bor és Pálinkafesztivál – Agárd) helyi rendezvényeken is. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület 2008-as megalakulása óta törekedett a LEADER alapelveknek, IH elvárásoknak, valamint a helyi igényeknek megfelelő működésre. Az Egyesület dolgozói folyamatos ügyfélszolgálat keretében személyesen, telefonon, és email útján nyújtanak segítséget, információt az ügyfelek, potenciális pályázók részére. Létrehozásra került továbbá egy információs portál, amely amellett hogy szolgálja az akciócsoport folyamatos kommunikációját, segíti a térségen belüli információáramlást (tematikus adatbázisok, rendezvénynaptár, turisztikai gyüjtőoldal stb.) is. Az akciócsoport tagsága az egyesületi rendezvényeken (pl. közgyűlés) túl időről időre tájákoztató e-mail-ek, hírlevelek formájában jut információhoz a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulásával kapcsolatosan. A stratégiai célok teljesítését szolgáló projektek generálása folyamatos tevékenységet jelent az Egyesület számára, ugyanakkor egy-egy pályázatbeadási időszak előtt ez a feladat hatványozottabban jelentkezik (megjelenés médiában, partnerszervezetek honlapján; fórumok szervezése stb.). A korábbi években hatékony együttműködés alakult ki a HVI irodákkal, akik szintén segítették a potenciális pályázókat tanácsadással. A helyi LEADER program sikeressége szempontjából kulcskérdés volt, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Startégiában megfogalmazottakat, a fejlesztési célokat mennyire érezték a helyi szereplők, az érintettek magukénak. Az akciócsoport emiatt a 2008-as és 2011-es HVS tervezésnél is nagyon ügyelt a valós fejlesztési igények feltárására, a nyilvánosságra, valamint arra, hogy aki akart az részt vehessen a közös munkában, az egyesület programjaiban. Az Egyesület tagságába sikerült bevonni és a mai napig „megtartani” a térség minden önkormányzatát, minden fontosabb civil szervezetét és vállalkozását. A különböző ágazati szakmai szervezetekkel (pl. társulások, idegenforgalmi egyesületek) egy-egy program,
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 50.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
rendezvény vagy projekt révén folyamatos az együttműködés. Az Egyesület az elmúlt években megfelelően beágyazódott a helyi társadalmi-gazdasági struktúrába. Az Egyesület honlapján www.velenceitoleader.eu - egy a címlapról közvetlenül elérhető oldalán
-
folyamatosan
tájékoztatást
nyújtott
a
Helyi
Vidékfejlesztési
Stratégia
felülvizsgálattal kapcsolatosan. A menüpontban elérhetőek voltak a folyamattal kapcsolatos aktuális események, hírek, rendezvény meghívók, munkaanyagok, véleményezési felhívások, valamint megtekinthető az elkészült HVS dokumentum is. 5 Mellékletek 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek Az Egyesület honlapján www.velenceitoleader.eu - egy a címlapról közvetlenül elérhető oldalán
-
folyamatosan
tájékoztatást
nyújtott
a
Helyi
Vidékfejlesztési
Stratégia
felülvizsgálattal kapcsolatosan. A menüpontban elérhetőek a folyamattal kapcsolatos aktuális események, hírek, rendezvény meghívók, munkaanyagok, véleményezési felhívások, valamint megtekinthető az elkészült HVS dokumentum is. Hangsúlyosan kezeltük és biztosítottuk a HVS felülvizsgálat során a folyamat teljes nyitottságát és nyilvánosságát. A nyilvánosság érdelében több fórumot tartottunk, melyet széles körben kommunikáltunk, illetve minden tervezéshez kapcsolódó megbeszélés, egyeztetés, ülés nyitott volt. A felülvizsgálat teljes időtartalma alatt az Egyesület irodája biztosította a folyamatos konzultációnak a lehetőségét. Tervezést megelőző projektötlet gyűjtő fórum:
2011. január 12.
Velence
15 fő résztvevő
2011. január 19.
Velence
7 fő résztvevő
2011. január 26.
Velence
6 fő résztvevő
Tervezési Csoport Ülések:
2011. február 11.
Velence
TCS tagok megválasztása, Tervezést indító ülés
2011. március 7.
Velence.
TCS ülés
2011. március 8.
Velence.
TCS ülés
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 51.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
2011. március 16.
Velence.
TCS ülés
2011. március 16.
Velence.
Elnökségi ülés (HVS elfogadása)
2011. április 13.
Velence
TCS ülés
2011. április 20.
Velence
TCS ülés
Tervezés időszakában tartott lakossági fórumok:
2011. február 22.
Gárdony
7 fő
2011. február 24.
Velence
7 fő
2011. március 1.
Velence
12 fő
2011. március 2.
Velence
nem volt résztvevő
2011. március 9.
Velence
2 fő
HVS, LEADER célterületek jóváhagyása: 2011. május 24. 16:00 Elnökségi Ülés 2011. május 24. 17:00 Közgyűlés A tervezési időszakban benyújtott projektadatlapok száma összesen: 138 db
5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció
Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület
euro
Forint
LEADER fejlesztési forrás (147/2007. (XII.4.) FVM rendelet
725 404
196 163 750
Kiegészítő LEADER forrás- ÚMVP IH 24/2011. (III.18.) közlemény Összesen:
44 535 857 240 699 607
LEADER 1. körben lekötött forrás: Rendelkezésre álló forrás 2011
156 951 714 83 747 893
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 52.oldal
Célterület összesítés 2011 LEADER HPME/CÉLTERÜLET TERVEZŐ ÉS ELLENŐRZŐ TÁBLÁZAT
II. CÉLKITŰZÉSEK
HPME sorszáma
HPME címe
III. INTÉZKEDÉSEK (HPME) Célterület jogcím besorolása (HVS jogcím szerint, betűjellel) Célterülethez allokált forrás (Ft) Gazdaságfejlesztési (igen=1, nem=0) Kis értékű célterület (igen = 1, nem = 0; LEGFELJEBB 4 DB) Komplex fejlesztés (igen = 1, nem = 0; LEGFELJEBB 2 DB; KOMPLEX NEM LEHET KISÉRTÉKŰ) Ellenőrzés (gazdaságfejlesztési arány). Minimum 45%. Ellenőrzés (kis értékű aránya). Maximum 10%. HPME/célterület kód
Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület Fenntarthatós ág a táji és Gazdaságfejles Gazdaságfejlesz épített Gazdaságfejleszt ztés: tés: természeti és vállalkozások és: vállalkozások vállalkozások kulturális megerősítése, megerősítése, megerősítése, örökség és hálózatfejleszté hálózatfejlesztés, hálózatfejleszté helyi s, a s, a a identitás mikrovállalkozá mikrovállalkozás mikrovállalkoz védelme, ások sok ok megőrzése, fennmaradásáér fennmaradásáért fennmaradásáé megújítása, t és és megújulásáért rt és fenntarthatós megújulásáért megújulásáért ág biztosításával 01 02 03 04
Fenntarthatós ág a táji és épített természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatós ág biztosításával 05
Életminősé Életminőség g fejlesztés: Igényes fejlesztés: Igényes élettér élettér kialakítása kialakítása alapvető alapvető szolgáltatásokh szolgáltatás okhoz való oz való hozzáférés hozzáférés elérhetőségével elérhetőség ével és és javításával javításával
Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokk al: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésév el
08
09
83
Velencei-tó helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték
Innovatív fejlesztések a helyi termékek és a rekreációs szolgáltatáso k megvalósítás ára
Értékmentés együttműköd ésben
A2.
A3.
B1.
B2
06 Dobbantó hátrányos helyzetű csoportok munkahelytere mtését és életpálya kezdését célzó "Félutas ház" támogatása C1
0a
0b
0c
0e
0f
0b
0d
0c
0f
19000000
1000000
6000000
20000000
6000000
4000000
19000000
2500000
5500000
83 000 000
összeg
1
0
0
1
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
0
0
1
1
2
darab RENDBEN
0
0
1
0
1
0
0
0
0
2
19000000
0
0
20000000
0
0
0
0
0
39 000 000
0
0
0
0
0
0
0
2500000
5500000
8 000 000
830a01
830b02
830c03
830e04
830f05
830b06
830d07
830c08
830f09
Minőségi rekreációs turizmus és szolgáltatás fejlesztés, vállalkozás élénkítés
Velencei-tó, mint regionálisan kiemelt térség
A1.
07
Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatáso kkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtés ével
Kód:
Rekreáció az életminősé g fejlesztése érdekében
Helyi programok megvalosítá sának támogatása
Értékmentés, a vidéki életminőség javítása, fejlesztése a civil szervezeteken keresztül
C2
D1
D2
RENDBEN RENDBEN RENDBEN
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 54.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 55.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 56.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 57.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 58.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 59.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 60.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 61.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 62.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
5.4 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek) A Velencei-tó Térsége
Forrás: Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 63.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Gárdonyi kistérség
forrás: TÉRPORT
A Velencei-tó térségének domborzati viszonyai
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 64.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Természetvédelmi területek a Velencei-tó térségében
forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati modul Velencei-tó vízgyűjtő
forrás: A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 65.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
A gárdonyi kistérség települései
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 66.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Tájhasználat Velencei-tó Vértes
Forrás: Fejér megye Területrendezési Terve Domborzati viszonyok
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 67.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
A Balatonfő-Velencei-hegység mélyföldtani térképe
Különleges madárvédelmi és természetmegőrzési területek Natura 2000 területek 2010
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 68.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Dinnyési fertő
Madárdal tanösvény
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 69.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Turistautak
Velencei-hegység
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 70.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai A 15-74 éves népesség aktivitási aránya, a gazdaságilag aktív népesség megoszlása
A belföldi bevándorlás különbözete ezer lakosra, az elvándorlók megoszlása a vándorlás iránya szerint
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 71.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Természetes fogyás, élveszületés, halálozás ezer lakosra
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 72.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Lakónépesség alakulása a Gárdonyi kistérségben 2011-ben
Forrás: Települések Önkormányzatai
A Gárdonyi Kistérség lakónépességének alakulása a 2002-2010 közötti időszakban
Forrás: KSH Közép-Dunántúl megyéi Statisztikai évkönyvei 2009
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 73.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Munkavállaló korú népesség a Gárdonyi kistérségben 2011-ben
Forrás: www.aszf.hu Nyilvántartott álláskeresők a Gárdonyi kistérségben 2011-ben
Forrás: www.aszf.hu
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 74.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Nyilvántartott álláskeresők 2011 márciusában
Forrás: www.afsz.hu Nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség arányában a Gárdonyi kistérségben 2011 márciusában
Forrás: www.aszf.hu
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 75.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Belkereskedelem 2009-ben a Gárdonyi kistérségben
Forrás: KSH Közép-Dunántúl megyéi Statisztikai évkönyvei 2009 Vállalkozások a Gárdonyi kistérség területén 2009-ben
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 76.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Forrás: KSH Közép-Dunántúl megyéi Statisztikai évkönyvei 2009
A Gárdonyi Kistérség lakásállományának és üdülőingatlanjainak a viszonya 2009-ben
Forrás: KSH Közép-Dunántúl megyéi Statisztikai évkönyvei 2009 A Gárdonyi kistérség népessége nemek és kor szerint 2009-ben
Forrás: TEIR
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 77.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Tervezett és kipályázott források a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesületnél
Forrás: Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület
Velence, LEADER pályázatok megoszlása szektoronként
Forrás: Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 78.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Összes pályázó szektoronkénti részesedése 2011. májusáig
Forrás: Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület Velencei-tó LEADER HACS UMVP III. tengely 2008-2011 lekötött források
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 79.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Forrás: Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület Szállóvendégek száma a Gárdonyi kistérségben
5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 80.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
A Velencei-tó Helyi Közösség stratégia programjának alapjait az alábbi dokumentumok és fejlesztési tervek célkitűzései határozták meg, összhangban a térség fejlesztési elképzeléseivel Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája 2007 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 2007 Közép –Dunántúli Régió Operatív Program (2007-2013), Nemzeti Turizmus Stratégia (2006), Közép-Dunántúli Innovációs stratégia (2005), Fejér megyei Agrárstratégia (2004), Országos Egészségturizmus (2007), Velencei-tó Vértes Területfejlesztési Tanács (2006), Településfejlesztési koncepciók (2007-2011) Új Széchenyi Terv
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 81.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
5.7 Fenntarthatósági alapelvek A HVS általános értékei Helyi fenntarthatóság: Járuljon hozzá a helyi fenntarthatósághoz, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli az ország egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságait, továbbá segítse a térség termék és nyersanyag, energia behozatal kiváltását; Globális fenntarthatóság: Járuljon hozzá a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a talaj megóvása terén; Ökoszociális vidékfejlesztés: Segítse elő a földhasználat strukturális problémáinak megoldását és a környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltást; Vonzó vidéki világ: Segítse elő a vidéki életmód javítását, erősítse a vidék megtartó- és vonzerejét, segítse elő a vidék Magyarország megismertetését; Értékőrző, diverzifikált gazdálkodás: Segítse elő a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését, biztosítsa a kulturális örökség részét képező építészeti, régészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását, óvja meg a vidék biológiai sokféleségét és relatíve jó környezetállapotát; Gondosság és önzetlenség: Biztosítsa a „jó gazda gondossága” elvének az érvényesülését, de nem sértheti más közösségek (pl. az érintett területekkel szomszédos térségek) értékeit és érdekeit, nem vezethet a területi különbségek növekedéséhez; Etikus működés: Elő kell segítenie az egészséges termékek előállítását, állatjóléti tevékenységet és az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulását; Tudatos élelmiszertermelés és fogyasztás: Segítse elő az élelmiszer termékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás javítását és a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését.
A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok Természetmegőrző vidékfejlesztés: Egyértelműen támogatnia kell a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését; Ökologikus vidékfejlesztés: A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátozott eltartóképességét és a helyi természeti adottságokat; Szennyezés megelőzés, minimalizálás: Törekedjen a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, e kibocsátások minimalizálására (a helyi környezetet csak az eltartó-képességéig terheli);
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 82.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Tovagyűrűző negatív hatások minimalizálása: Mérsékelnie kell a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti hatásokat; különösen nem erősítheti az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, a szélsőséges vízjárás, a talajpusztulás kedvezőtlen környezeti hatásait, továbbá nem vezethet a különböző környezeti rendszerek közötti szennyezés-átterhelésekhez; Dematerializáció: A felhasznált ipari nyersanyagok (pl. műtrágya, növényvédő szer, agrotechnika) és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell; Újrahasznosítás: Az intézkedéseknek elő kell segíteniük a szennyvizek, a hígtrágyák és a hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását; Takarékosság a kimerülő készletekkel: A meg nem újuló természeti erőforrások és lételemek igénybevételét minimálisra kell szorítani; Értékvédő gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal: A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni ; Ágazati integráció: Segítse elő a fenntartható közlekedéspolitika, energiapolitika, az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás érvényre juttatását.
fenntartható
A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok Prosperáló vidéki gazdaság: Segítse elő a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a mezőgazdasági ágazat tőkehiányának mérséklését, a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát; Integrált termékpolitika: Segítse elő az integrált termékpolitika érvényesülését azáltal, hogy a termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába mutasson; Decentralizált vidékfejlesztés: Nem vezethet a mezőgazdasági vállalkozások indokolatlan koncentrációjához, és elő kell segítenie a vállalkozások sokszínűségét, verseny-egyenlőségét ; „Termelj helyben, fogyassz helyben”: Segítse elő a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogassa a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazást; „Dolgozz helyben”: Segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogassa a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését; Minőségi termékek, innováció: Segítse elő a mezőgazdaságban az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi agrártermelést; Diverzifikált vidéki termék kínálat: Segítse elő a sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek (pl. hungarikum) előállítását;
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 83.oldal
VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011
Térségen belüli termelési együttműködések: Erősítse a térségen, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását. A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok Helyi ökoszociális érdekeltség és társadalmi felelősség vállalás: Segítse elő, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen, és a helyi közösségek érdekeit szolgálja. Társadalmi méltányosság: Járuljon hozzá a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához; Tudásalapú vidékfejlesztés: Segítse elő a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az információhoz és a tudáshoz, segítse a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését; Társadalmi kohézió: Segítse, hogy a vidéki közösségek kitalálják saját jövőképüket, identitásukat, továbbá támogassa a térségek, települések társadalmi probléma importjának kikerülését (pl. városról kiköltözők vidéki szegregációja); Szolidaritás, területi kohézió: Segítse elő az élelmiszertermelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását; Nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség: Az erőforrások értékvédő, takarékos, hosszú távú szempontokat szem előtt tartó gazdálkodását kell megvalósítani, oly módon, hogy a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlősége is biztosított legyen; Társadalmi részvétel: Segítse a gazdatársadalom és az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogassa a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését.
GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 84.oldal
VELENCEI‐TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011. 6. Összefoglaló a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület- ről
A LEADER-ben a legkisebb is számít
Magyarországon 96 LEADER akciócsoport kezdte meg működését 2008-ban, a fejlesztési források az akciócsoportok területén található településszám, lakosságszám alapján és a hátrányos helyzet alapján lettek meghatározva a LEADER cím elnyerésekor. Ön most magyarország legkisebb LEADER Helyi Akciócsoportjának a bemutatkozását olvashatja.A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER akciócsoportja amely kilenc Tó környéki települést képvisel rendelkezik a 96 LEADER csoport közül a legalacsonyabb fejlesztési és működési forrással.
Velencei‐tó, Bence hegy
Mit lehet megvalósítani, hogyan lehet LEADER alapelvű fejlesztéseket elindítani közel 450 millió forintból, az ország regionálisan kiemelt térségében, amely mint Velencei-tó térség elveszítette az elmúlt évtizedekben idegenforgalmi vonzerejét, az ország meghatározó turisztikai területeinek térképéről szinte eltűnt. Mi a titka, hogy mégis eredményes a Velencei-tó LEADER Hacs ? Mivel első perctől nyilvánvaló volt, hogy a LEADER fejlesztési és működési források nagyon alacsonyak a Velencei-tó térség jelentőségéhez képest, szerettük volna bebizonyítani, hogy a települések, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások összefogásával, minta értékű együttműködéssel és egy jól működő munkaszervezettel rászolgáljunk plusz fejlesztési források megítélésére, a Velencei-tó térség országos jelentőségét figyelembe véve. Mit tud a Velencei-tó LEADER Hacs ? 88 beadott pályázat az elmúlt két évben, ebből 74 nyertes pályázat. Az országban elsőként hirdethetett 48 nyertest 2010 májusában LEADER tengelyben, (még mai is vannak bírálat alatt pályázatok több akciócsoportnál). A nyertesek 85
VELENCEI‐TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011. több mint fele már kifizetési kérelmet is beadott, és megkapta az MVH-tól a támogatási összeget, még 2010-ben. Az országban elsőként hirdethetett 15 nyertest az UMVP III. tengely négy jogcímében, 2011- márciusában, miközben országosan még több ezer pályázat bírálatra vár.
Mi jellemezte és jellemzi a munkánkat ? Sok települési, térségi fórum, egyeztetés, aktív civil szervezetek, aktív vállalkozások, gondoskodó önkormányzatok. A Velencvei-tó térségének képviselete, rengeteg közös kiállítás, érték feltárás, gondolkodás, és jogszabály követés, jó együttműködés a veszprémi MVH-val. Idealizmus, kreativítás, és sok adminisztráció. A sok sikeres pályázat mellett a Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia és a kitűzött jövőkép elérése, az eredményes működés, valamint az Egyesület közösségépítő tevékenységének érdekében több helyi szereplővel együttműködve minden lehetőséget megragadunk, hogy a Velencei-tó környéki településeket, vállalkozásokat, helyi termelőket és azok termékeit több országos rendezvényen is megmutassuk. A bizalmon és együttműködésen alapuló kapcsolatok kialakításának eredményeképpen ezeken a rendezvényeken a Velencei tavat, mint egységes turisztikai attrakciót tudjuk reprezentálni.
2010-ben jelentettük meg Velencei-tó a természetes egészség címmel a LEADER Egyesület kiadványát, amely HVS-re épülve a Velencei-tó környéki települések értékeit, természeti, történelmi, kulturális hagyományait, turisztikai vonzerejét összefüggően mutatja be. Újdonság, hogy digitális formában is elérhető: www.velenceitoleader.eu honlapon.
86
VELENCEI‐TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011.
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A Velencei-tó LEADER Helyi Akciócsoport Vidékfejlesztési Stratégiájának alapjai a 2008-ban elkészített és 2009-ben módosított HVS alapjaira épülnek, az ebben megfogalmazott jövőkép ma is aktuális, az eltelt időszak pályázatai eredményei, a felmerült új szükségletek, irányok, esetleges hiányok és a gazdasági változások alkotják a változtatás szempontjait. Az alacsony forrás allokáció a Velencei-tó LEADER HACS részére meghatározza az elérendő reális célokat, de egyben megjelöli a fejlesztési irányokat, abban a reményben, hogy más források felhasználásával kiegészítve hozzájárulhat a térség fellendüléséhez. Az irányított turizmus a táj, a természet, és az épített örökség védelmét is szolgálja, a megújuló energiák használatának szemléletformálása, az ökológiai rendszerek (öko szisztémák) védelme, és a helyi értékek, hagyományok megmentése, megőrzése, továbbá - a térség gazdaságát fellendíteni és annak egyéni arculatát markánsan befolyásolni képes - helyi termékek és azok rendszerének felállítása feladatul szolgál a helyi civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak. A VELENCEI-TÓ A TESTI – LELKI - KÖRNYEZETI HARMÓNIA MEGTEREMTÉSE, A FENNTARTHATÓ, REKREÁCIÓ ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS TURISZTIKAI MODELLJE A Velencei-tó jövőképe a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján: 87
VELENCEI‐TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011. A Velencei-tó mint régió, mint nemzeti közkincs, kiemelt üdülőterület a kivételes táji természeti értékek fenntarthatóságát megőrizve, elindul azon a dinamikus pályán amely 2013- ra biztosítja a fenntartható rekreáció és egészségturizmus turisztikai modelljének megvalósítását a kilenc település együttműködésével. Megfelelő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely kihat a helyben foglalkoztatásra, és a jövedelmekre. A minőségi élet feltételei adottak, az egészséges életvitel szemléletformálásának modell értékű bemutathatósága, a szabadidő eltöltésének „négy évszakos” megteremtése a térség felemelkedésének kitörési pontja.
„VELENCEI-TÓ
A TERMÉSZETES
EGÉSZSÉG”
A stratégiai tervezés az akcióterület legnagyobb problémájának tekinti, hogy a Tó idegenforgalma az elmúlt 20 évben egyharmadára csökkent a kilencvenes évek forgalmához képest a stratégia erre keresi a megoldásokat. A Velencei-tó kormányhatározat értelmében kiemelt üdülőterület, de ennek előnyeit nem élvezi, hiszen a pályázati támogatások bírálatában ez nem pontozható, vagy a támogatási intenzitásokban ez nem érvényesül.
Új kihívások új lehetőségek A Velencei-tó kilenc települése a LEADER szerveződéskor magára maradt, így a lakosságszám és a településszám alapján megítélt forrásallokáció a térség feladataihoz képest igen alacsony, amelyet jó gazda módjára próbál hasznosítania a LEADER közösség amit 74 nyertes pályázat igazol, amely azonban csak kisléptékű fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé.
88
VELENCEI‐TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011.
A térség önkormányzatai, turisztikai vállalkozásai forráshiányosak. A Velencei-tó az országos turisztikai térképről eltűnt, országos szakmai és érdekegyeztető anyagokban nincs reprezentálva kivételes adottságainak megfelelően és ezáltal érdekérvényesítési pozíciója is alacsony a térségnek. Lehetőség: a Velencei-tó mint kiemelt üdülőterület, térség újra megjelenik az országos és nemzetközi turisztikai kínálatban, mint egészségturisztikai és rekreációs centrum hozzájárul az itt élők és idelátogatók egészség megőrzéséhez és állapot javulásához. A Velencei-tó Törvény elfogadásra kerül, amely biztosíthatja a térség fellendülését. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában elsősorban azok a fejlesztési elképzelések kaptak lehetőséget, amelyek a legrövidebb időszak alatt biztosíthatják:
a települések identitásának növelését,
a települések idegenforgalmi bekapcsolódását a turizmusba, a rekreációs lehetőségek széles skáláját biztosítják
új innovatív szolgáltatások, amelyek hatással vannak a helyi megerősítésére,
a helyi táj, vonzerő egyediségét, kihasználva erősítik az együttműködéseket,
szervesen kapcsolódnak a most indult nagyobb beruházásokhoz ( Dinnyési Hagyományőrző Központ, Vital Hotel Nautis, Velencei-tó Kapuja, Velencei-tó Egységes Kerékpár út, Pákozd Mészeghegy tematikus út, Velence-tavi Galéria, Madárdal tanösvény, stb.) ezzel is elősegítve az élménylánc megvalósulását, kiegészítve új innovatív szolgáltatásokkal.
a „négy évszakos” turizmus és a szezonhosszabbítás lehetőségét elősegítik, a Tó arculatát meghatározzák, és a térség ismertségét növelik.
vállalkozások
A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület az elmúlt két évben sikeresen mutatta be a kilenc települést: az évente megrendezésre kerülő Utazás Kiállításon (2009), a LEADER EXPO-n (2010), a Sziget Fesztiválon (2009, 2010), a Hungaroring Feszt Fesztiválon (2009), a Magyar Vidék Napján (2008, 2009, 2010), Pécsen a Teret a Vidéknek rendezvényen (2010), valamint több helyi, mára már országos hírnevű (Hal,-Vad,-Bor és Pálinkafesztivál – Agárd) helyi rendezvényeken is.
89
VELENCEI‐TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011. Agárd parkerdő Rekreációs park Partneri kapcsolataink révén felismertük, hogy a Térségben új igényként megjelent a helyi termékek iránti érdeklődés, kereslet. A hatékony kommunikációnknak és hálózatépítésünknek köszönhetően a helyi termelőkkel szoros együttműködést sikerült kialakítani, jelenleg folyamatosan megtekinthető helyi termék kiállítást üzemeltetünk az Egyesület székhelyének épületében Velencén.
Pázmánd Manó vendégház
Pákozd KEMPP
A Velencei-tó LEADER HACS területén elnyert támogatások száma településenként
Elnyert Pályázatok támogatás Település száma összege 18 53 160 397 Ft Gárdony 4 59 042 402 Ft Kápolnásnyék Nadap Pákozd Pázmánd Sukoró Velence Vereb
0 7 10 9 23 3
39 981 295 Ft 58 589 594 Ft 55 779 940 Ft 89 096 467 Ft 13 946 432 Ft
Zichyújfalu
0
-
Összesen:
74
369 596 527 Ft
Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER és III. tengelyes nyertes pályázatok szektoronkénti megoszlása 2008-2011 között
90
VELENCEI‐TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011.
A három pályázati kör során, 28 civil szervezet, 14 önkormányzati, 3 egyházi, 29 vállalkozási pályázat nyert támogatást összesen 369 596 527 Ft.- értékben.
Pákozd templomkert
Csirib puszta játszótér
A Velencei-tó LEADER HACS települései Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-PákozdPázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu összesen A partnerségi megközelítést, amely meghatározza a Velencei-tó LEADER térség fejlesztéséhez szükséges együttes stratégiát és helyi cselekvési tervet. Hálózatépítés és térségek közötti együttműködés célja lehet a szűk területünkről való kilépés, amely erősítheti a térségi szereplők érvényesülését.
1 606 480 euro fejlesztési forrást nyertek mint LEADER közösség.
György lovasudvar Gárdony
Sukoró Kalandvár
Turisztikai tevékenységek ösztönzése 7 pályázat átlag 7,4 millió .-Ft Vidéki örökség 5 pályázat, 4 pályázat esetében átlag 8,7.-millió.-Ft Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 8 pályázat átlag 4,6 millió.-Ft Falumegújtás és fejlesztés 7 pályázat átlag 7 millió Ft./pályázat 91
VELENCEI‐TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2011. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága 2011
A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2008-ban jó alapokat biztosított, rendszerezte és struktúrába foglalata a térség legfontosabb problémáit, lehetőségeit. A stratégia megfogalmazásában jó irányvonal volt, hogy az UMVP fejlesztések szinergiában legyenek egyéb pályázati forrásokkal, és, hogy kapcsolódjanak a nagyobb új beruházásokhoz. Eredményes időszak volt az elmúlt két év összesen 76 projekt nyert a beadott 88-ból.
A mikrovállalkozások és a turisztikai pályázatok egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot. Egyre több pályázó kap kedvet, látva a már megvalósult beruházásokat. Új feladatok kerültek előtérbe a megújuló energiai források, a helyi termékek, a hálozatosodás, az öko szemlélet, a szemléletformálás fontos része a 2011.-évi aktualizált HVS-nek. Ezek a célok a Velencei-tó természetes egészség jövőkép megvalósítását elősegítik, és a Velencei-tó gazdag értékeit megőrzve és fenntartható fejlődést figyelembe véve elérhetővé és mindenki számára hasznos térségi fejlődést biztosítanak.. Feladatunk a munkahelyteremtés, a vállalkozások stabilitásának, a jövedelemszerző lehetőségek széles skálájának az innovatív rekreációs szolgáltatások bevezetésének elősegítése a 2001.-évi LEADER pályázatokkal.
Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület 2481.Velence, Balatoni út 65. www.velenceitoleader.eu
92