A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJÁT MEGALAPOZÓ IGÉNYFELTÁRÓ JELENTÉS
KÉSZÍTETTE: A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MEGBÍZÁSÁBÓL A BFH EURÓPA KFT.
2007. JÚNIUS 29.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
1
TARTALOMJEGYZÉK 1 A KUTATÁSI FELADAT ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK BEMUTATÁSA..................................................... 3 2 AZ EGYES RÉSZKUTATÁSOK ÖSSZEGZÉSE............................................................................................5 INGÁZÓK ................................................................................................................................................................ 5 FIATALOK.............................................................................................................................................................. 11 GYES-EN, GYED-EN LÉVŐK.................................................................................................................................12 ROMÁK................................................................................................................................................................. 18 CIVIL SZERVEZETEK.................................................................................................................................................22 MUNKAADÓK, VÁLLALKOZÁSOK................................................................................................................................ 25 ÖNKORMÁNYZATOK.................................................................................................................................................33 KÉPZŐINTÉZMÉNYEK................................................................................................................................................38 3 ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI JELENTÉS.................................................................................................. 42 3.1 ERŐFORRÁSOK................................................................................................................................................... 42 3.2 KAPCSOLATI TŐKE............................................................................................................................................. 43 3.3 MUNKAVÁLLALÁST, FOGLALKOZTATÁST GÁTLÓ TÉNYEZŐK....................................................................................... 43 3.4 FOGLALKOZTATÁST, EGYEDI SZERVEZETI CÉLOKAT ERŐSÍTŐ TÉRSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK............................................... 45 4 JAVASLATOK...................................................................................................................................................46 4.1 MUNKAHELYTEREMTÉS....................................................................................................................................... 46 4.2 HAZATÉRÉS.......................................................................................................................................................46 4.3 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE................................................................................................................... 46 4.4 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE.............................................................................................................. 46 4.5 MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE................................................................................................... 46 4.6 FELNŐTTKÉPZÉS FEJLESZTÉSE............................................................................................................................... 47 4.7 PARTNERSÉGEK ÉS A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM FEJLESZTÉSE...................................................................................47 4.8 HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK INTEGRÁCIÓJA............................................................................................................... 48 5 MELLÉKLETEK...............................................................................................................................................49 5.1 KUTATÁSI TERV................................................................................................................................................. 49 5.2 KÉRDŐÍVEK, INTERJÚTERVEK............................................................................................................................... 61 5.3 LEKÉRDEZETTEK, INTERJÚALANYOK LISTÁJA........................................................................................................... 82 5.4 ROMA NÉPESSÉGRE VONATKOZÓ TÉRSÉGI ADATOK, INFORMÁCIÓK.............................................................................. 84
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
2
A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJÁT MEGALAPOZÓ IGÉNYFELTÁRÓ JELENTÉS 1
A kutatási feladat és végrehajtásának bemutatása A kutatás célja a foglalkoztatási stratégiát megalapozó helyzetelemzéshez kapcsolódó igényfelmérések elvégzése volt a foglalkoztatási paktum kiemelt célcsoportjainak (GYESen, GYED-en lévők, fiatalok, romák, ingázók) és meghatározó szereplőinek (képzőintézmények, munkaadók, civil szervezetek, önkormányzatok) körében. A kutatás során problémafeltáró és problémamegoldó módszerek kombinációját használtuk. A problémafeltárás célja a statisztikai adatok elemzése alapján nem azonosítható valós problémák feltárása a paktum kiemelt célcsoportjainak és meghatározó szereplőinek körében. Emellett cél a korábbi statisztikai adatok térségi közvetlen mintákon keresztül való aktualizálása (megerősítése). A problémamegoldó elemek célja az igényfelmérés során felmerült problémák lehetséges megoldási lehetőségeinek feltérképezése a stratégia megalapozása céljából. Közvetett cél a – a paktum filozófiájához igazodva – a kutatásba bevont szereplők tájékoztatása, emellett elkötelezettségük-, partneri hozzáállásuk erősítése a térség foglalkoztatási helyzet javítását célzó kezdeményezéshez. A kutatás során az erőforrások, a kapcsolati tőke, a munkavállalást, foglalkoztatás gátló tényezők, foglalkoztatást, egyedi szervezeti célokat erősítő térségi kezdeményezések feltérképezésére koncentráltunk az alábbi kutatási kérdések mentén:
A kutatási probléma összetevői Kutatási kérdések Erőforrások A szervezet hány főállású alkalmazottal rendelkezik? Alkalmaznak-e részmunkaidős munkatársat? Van-e önkéntesük? Milyen a felsőfokú végzettségűek aránya? Milyen az infrastrukturális ellátottságuk? Melyek a fejlesztési szükségleteik? Szervezeti szintű célok, tevékenységi területek. Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a foglalkoztatás fejlesztésének területén? Rendelkezik-e kapacitásokkal ahhoz, hogy aktívan közreműködjön a foglalkoztatási paktum keretében megfogalmazott fejlesztések végrehajtásában? Vannak-e ötletei a fejlesztésekre?
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
3
Kapcsolati tőke
Munkavállalást, foglalkoztatást gátló tényezők
Foglalkoztatást, egyedi szervezeti célokat erősítő térségi kezdeményezések
Milyen szervezetben vesznek részt aktívan tagként, alapítóként? Milyen személyes, vagy szervezeti hálózatokban tevékenykednek? Milyen a partneri együttműködésben való részvételi hajlandóság? Milyen tapasztalatokat szerzett korábban? Kik a főbb partnerei a kistérségben? Milyen problémákkal küzdenek a munkaadók a helyi munkahelyek mennyiségi növelése, és minőségének javítása területén? A foglalkoztatottak munkahelyre jutása milyen módon valósítható meg? Milyen nehézségekkel szembesülnek a foglalkoztatók és foglalkoztatottak? Milyen a térségi humán erőforrás állapota, - képességek, képzettség, munkához való viszony stb.? A térségben milyen oktatási, képzési lehetőségek vannak? Milyennek ítéli ezek minőségét, eredményességét? Hogy oldató meg a munkaerő-piacon szükséges tudások megszerzése, szinten tartása? Melyek a felmerülő problémák? Melyek a szociális ellátórendszer hiányosságai, amelyek gátolják a munkavállalást? A kistérségben a humán (oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, munkaerő-piaci) szolgáltatásokkal való ellátottság és hozzáférés milyen módon segíti, vagy gátolja a társadalmi bevonást? Mennyire ismeri- és mi a véleménye a térség fejlesztése érdekében tevékenykedő szervezetek munkájáról? Mely kezdeményezésekben, térségi projektekben vesz/vett részt közvetlenül (pl. LEADER, Turisztikai fórumok, Civil kerekasztal), miben látja ezek pozitívumait, illetve negatívumait. Mely szervezetek, intézmények segítik a munkáját, és mivel? Melyek lehetnek a Hegyhát, mint elmaradott térség fejlődése szempontjából meghatározó lépések (kitörési pontok)?
A kutatás során a kérdőívezés és interjúkészítés módszerét használtuk. A kutatás előkészítésében és megvalósításában a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás, a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a Hegypásztor Kör, Promen Kft. és a BFH Európa Kft. munkatársai vettek részt. A kutatás lebonyolítása 2007. május-június hónapokban történt egy közösen kidolgozott és végrehajtott kutatási terv alapján (lásd melléklet).
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
4
2
Az egyes részkutatások összegzése
Ingázók A kutatási jelentést készítette: Serman Lajosné. A kutatás célja Vasvár térsége a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági potenciállal, hiszen a foglalkoztatottaknak már akkor is közel 50%-a lakóhelyén kívül volt kénytelen munkát vállalni. A gazdasági átalakulást követően a helyzet tovább romlott. A foglalkoztatottaknak már közel 60%-a ingázik. Ez a magas arány feltétlen indokolja, hogy egy térségi minta alapján az ingázók közvetlen megkérdezésével további aktuális információkat szerezzünk az ingázási szokásokról, megismerjük és felderítsük az ingázók motiváltságát, életkörülményeit. Az ingázók számának az alakulása 1990.év Megnevezés
Vasvári térség Vas megye
Foglalkoztatottak száma, fő
2001.év
ebből:ingázók száma, fő aránya,%
Foglalkoztatottak száma, fő
ebből:ingázók száma, fő aránya,%
6777
3292
48,6
5518
3206
58,1
124565
37799
30,3
114846
42583
37,1
Célcsoport A Hegyháti Kistérségben lakóhellyel rendelkező ingázók. Mintavétel A Hegyháti Kistérségben lakóhellyel rendelkező ingázók közül 100 fő került kiválasztásra a térségi önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek segítségével. A 100 fős minta a 23 település lélekszámával arányosan került lebontásra. Adatfelvétel és az adatelemezés Az ingázók többsége készségesen szolgáltatott adatokat, információkat. Néhány érintett azonban elzárkózott az együttműködéstől. Volt olyan önkormányzat is, akik ugyan vállalták, hogy a kérdőívet eljuttatják az ingázóiknak, de ez csak ígéret maradt. Itt a településre személyesen kellet kiutazni és a helyszínen kellett a munkát elvégezni.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
5
A kutatás eredményei A megkérdezett ingázók között 8%-ponttal nagyobb arányban fordultak elő a férfiak, mint a nők. Az ingázók nem és életkor szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja:
35
A megkérdezett ingázók megoszlása életkor és nemek szerint
30
Nő
25
11
fő
20 15
15 5
10 5
Férfi
15
17
16
9
9
0 30 éves és fiatalabb
31-40 éves
41-50 éves
50 éves nél idős ebb
A megfigyelt körben legnagyobb arányban a 31-40 évesek utaznak naponta a munkahelyükre, de nem számottevően kisebb a 41-50 évesek aránya sem. Az utazási hajlandóság 50 év felett jelentősen lecsökken. Míg a legfiatalabbak között a nők vannak nagyobb arányban, amely arány a 31-40 évesek körében viszonylag kiegyenlítődik, addig 40 éves kor felett a férfiak magasabb részaránya a jellemző. Az ingázók iskolai végzettség szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja: A megkérdezett ingázók iskolai végzettség szerinti megoszlása 14%
5%
6%
8 ált. 40%
s zakm unkás képző s zakközépis k. gim názium főis k. egyetem
35%
A megkérdezett ingázók ¾-e szakmunkás vagy szakközépiskolát végzett, közel fele-fele arányban. A felsőfokú végzettségűek aránya is meghaladja a 10%-ot. 8 általánost illetve gimnáziumot 5-6%-uk végzett. A naponta munkába járók meghatározó hányada, 47%-a Szombathelyre utazik, 8-9%-a Vasvárra illetve Zalaegerszegre, további 3-4%-a Sárvárra illetve Körmendre. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
6
A Szombathelyre utazók közül legtöbben (28%) a MÁV Vasjármű Kft-nél állnak munkaviszonyban, jellemzően lakatos munkakörben. A többi munkáltatónál ilyen fokú koncentráció nem tapasztalható a megfigyelt körben. Az ingázók között legnagyobb számban operátorok, lakatosok, betanított munkások, gépkezelők fordulnak elő. Az ingázók lakóhelyének a távolsága a munkahelytől
20,0%
1
0%
12,0%
20%
10 km vagy kevesebb
30,0%
40% 11-20 km
16,0%
60% 21-30 km
23,0%
80% 31-40 km
100%
41 km vagy több
A naponta munkába utazók legnagyobb hányadának 21-30 km-re van a munkahelye a lakóhelyétől. A lakóhelyüktől legfeljebb 10 km-re a megkérdezettek 20%-a dolgozik. Ők a kis távolságból adódóan vagy autóval, vagy busszal utaznak és e rövid távolságon belül senkinek sem kell átszállnia. Többségük elfogadhatónak tartja a közlekedést, rossznak az Oszkó-Vasvár, Nagytilaj-Pókaszepetk valamint a Kám- Szombathely vonalat minősítették. 11-20 km-t utaznak naponta oda-visza a felmérésben résztvevők 12%-a. Az utat jellemzően autóval vagy busszal teszik meg. Akik autóval közlekednek szinte valamennyien kifogásolták a tömegközlekedést és egyfajta kényszerből használják az autót. A kifogásolt útvonalak: Gersekarát-Vasvár, Telekes-Lakhegy, Alsóújlak-Jánosháza, Egervölgy-Ikervár, Sárfimizdó-Körmend, Vasvár-Csipkerek. Általában a busszal történő közlekedés még ebben a távolságban sem igényel átszállást. A 11-20 km-es út megtétele oda-vissza általában legfeljebb 1 órát igényel, kivéve AndrásfaZalaegerszeg távolságot, amelyre 3 óra szükséges. Ebben a körben már minden megkérdezett hátrányként éli meg az ingázást. Az út megtétele általában 10-20 ezer Ft költséget jelent az érintetteknek. 1/3 részüknek meg sem térítik, ½ részüknek pedig 20% önrészt kell vállalni. 21-30 km–t tesz meg minden nap az érintettek 30%-a. Az igénybe vett közlekedési eszközök palettája ebben a körben már kiszélesedik. Az autót (20-25%) kissé háttérbe szorítva, a busz (35-40%) mellé felsorakozik a vonat (35-40%) is, mint használatos közlekedési eszköz. Ezt a távolságot az ingázók már nem tudják átszállás nélkül megtenni, sőt három esetben két alkalommal is át kell szállni. Az átszállások természetesen már meghosszabbítják az utazási időt is. 1 órán belül csak ritkán lehet megtenni ezt az utat. Jellemzőbb a legalább 1,5-2 óra utazás. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
7
A túlnyomó többség hátrányként éli meg a bejárást. Az ingázás 15-20 ezer Ft-ba kerül ezen a távolságon, amelyet a munkáltatók általában támogatnak, de jellemzően 20%-os önrészt kell fizetni a munkavállalónak is. 31-40 km-en az autó és a busz a domináns közlekedési eszköz. Ebben a távolságban nem ritka a kétszeri, háromszori átszállás és általában azok a személyek a legelégedetlenebbek, akiknek át kell szállni. Ebben a távolságban már nem ritka, hogy naponta 3 órát töltenek utazással és általában hátrányos helyzetben is érzik magukat az érintettek. Az utazás költsége ebben a kategóriában már 20 ezer Ft fölé kúszik, amit a munkáltatók általában 80%-ban támogatnak. 41 km-nél nagyobb távolságról Mikosszéplakról, Oszkóból, Olaszfáról és Telekesről járnak Szombathelyre. Szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy nagyon rossz a közlekedés, gyakori a kétszeri-háromszori átszállás, az utazás időtartama pedig elérheti a 7 órát is. Egyértelműen hátrányosnak érzik magukat az ingázás miatt. Az utazás költsége ebben a körben megközelíti, illetve eléri a 30 ezer Ft-ot, amit a munkáltató részben vagy egészben térít. Az alábbi ábra összegzi, hogy az ingázók milyen közlekedési eszközöket használnak a munkahelyükre történő eljutáshoz: A munkahely eléréséhez használt közlekedési eszközök megoszlása
1
24
0%
33
20%
40%
24
60%
autó
autó, autóbus z
autóbus z
céges autó
vonat
céges autóbus z
80%
100%
autóbus z, vonat
Az ingázók 1/3-a kizárólag autóbusszal közlekedik, további 1/4 -1/4 részük pedig saját autóval illetve vonattal. A busszal közlekedők közel héttizede elfogadhatónak, 20%-a nagyon rossznak tartja a járatsűrűséget. A busszal utazók közel 3/4 részének nem kell átszállnia, 3 főnek egyszer, 5 főnek kétszer és előfordul olyan ingázó is, aki háromszor száll át, amíg a munkahelyére beérkezik. Az autóbusz járatok időzítését az ingázók közel 2/3-a megfelelőnek tartja, viszont a hazafelé utazás több esetben csak nehezen oldható meg. További 2 fő busszal kezdi meg az utazást, és vonatra átszállva folytatja. A vonattal utazók közel 90%-ának nem kell átszállni, 1 főnek egy, 2 főnek pedig kettő alkalommal. A vonattal utazók 80-85%-a viszonylag elégedett, 15%-a elégedetlen a vonatok közlekedésével. A járatok időzítését 62-63%-uk megfelelőnek tartja.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
8
A saját gépkocsival munkába járóknak közel fele rendszeresen együtt utazik már egy társasággal, ők kevésbé fogadnának be új útitársakat, viszont akik egyedül utaznak saját gépkocsival, a jövőben szívesen társulnának másokkal. A tömegközlekedést igénybe vevők közül a busszal közlekedők mintegy 55%-a, a vonattal járóknak közel 80%-a, amennyiben a jövőben lehetősége adódna társulni utasként egy autóhoz, hajlandó lenne együtt utazni másokkal. A munkahelyválasztásnál az érintett személyeknél más-más súllyal szerepel a munkahelynek a lakóhelytő való távolsága, a bér , a rugalmas munkaidő kérdése, a műszakok száma, illetve hogy a munkakör megfelel-e a végzettségnek. A felmérés szerint legfontosabb kérdés a munkahelyválasztásnál a bér nagysága. (Másfélszer fontosabb a műszakrendnél, a rugalmas munkaidőnél és a végzettségnek megfelelő munkakörnél.) Második legfontosabb kérdés, hogy milyen messze van a munkahely a lakóhelytől. A rugalmas munkaidő azonos fontosságú azzal, hogy a végzettségnek megfelelő legyen az ellátandó munkakör. Legkevésbé számít a munkahelyválasztásnál, hogy milyen műszakrendben kell dolgozni. Annak ellenére, hogy az ingázás számtalan kellemetlenséggel jár (időveszteség, költségek, hátrány a munkáltatónál stb.) a megkérdezettek többsége továbbra is a bejárást választaná a bércsökkenéssel járó esetleges helyben foglalkoztatással szemben, amelyben annak is meghatározó szerepe van, hogy a válaszolók közül mintegy 60 főnek a jelenlegi munkahelyén is legfeljebb 100 ezer Ft a nettó fizetése. Következtetések ♦ ♦
♦ ♦
♦ ♦ ♦
♦
A Hegyháton az ingázók száma a rendszerváltást követően tovább emelkedett (48,6ról 58,1%-ra 1990 és 2001 között). A válaszadók szerint a Oszkó-Vasvár, Nagytilaj-Pókaszepetk, valamint a KámSzombathely vonalon a legrosszabbak a közlekedési feltételek, de rossznak tartják a tömegkölzeledéstr a Gersekarát-Vasvár, Telekes-Lakhegy, Alsóújlak-Jánosháza, Egervölgy-Ikervár, Sárfimizdó-Körmend, Vasvár-Csipkerek viszonylatban is. Az autóbusz a leggyakrabban használt közlekedési eszköz (33%), de a válaszadó bejárók hasonló arányban utaznak autóval és vonattal is (25-25%). Az autóval közlekedők a tömegközlekedés hiányosságai miatt kényszerből alkalmazzák az egyéni autós közlekedést a munkába járáshoz. A válaszadók nagy része hátrányosnak érzi magát a bejárói státusz miatt, és 1/3-uknak nem téríti meg a munkáltató a bejárás költségeit. Az utazási távolságok növekedésével egyre nő az elégedetlenek tábora a többszöri átszállás, és a napi 2-3, néhány esetben 5-7 órás utazások miatt. A saját gépkocsival munkába járók fele már társsal utazik, és kevésbé fogadnának újabb útitársakat, de az egyedül utazók szívesen társulnának másokkal, és a tömegközlekedési eszközökkel utazók is nagy arányban tennék ugyanezt. A munkahelyválasztás legfontosabb szempontja a bér nagysága, majd a munkahely távolsága. A munkahely minőségi jegyei másodlagosak (rugalmas munkaidő, végzettségnek megfelelő munkahely, műszakrend). Ez a szűk helyi munkalehetőségekkel és az alacsony helyi munkajövedelmekkel magyarázható.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
9
♦
A bejárás kellemetlenségei ellenére a munkavállalók inkább az ingázást választanák, mint az alacsonyabb jövedelemmel járó helyi munkahelyeket.
Javaslatok A munkába eljárók nagyságrendje miatt a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani a közösségi közlekedés térségi szinten összehangolt fejlesztésére (igényfelmérés, egyéni- és tömegközlekedési eszközök kombinációja stb.). ♦ A foglalkoztatási stratégiában törekedni kell helyi munkahelyek megteremtésére, amely a kevésbé mobil idősebb munkavállalóknak, a kisgyermekes szülőknek, valamint a megváltozott munkaképességűeknek nyújtanának leginkább segítséget. ♦ A munkahely-teremtési akcióknál törekedni kell magasabb munkajövedelmet kínáló, minőségi állások létesítésére. ♦
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
10
Fiatalok Első lépésként az iwiw rendszerében a paktum iroda munkatársai létrehoztak egy csoportot „Vasi Hegyhátról elszármazottak” névvel. Az adatlap feltöltése megtörtént, a képek megjelenítése az oldalon még folyamatban van. Elindult a tagok „gyűjtése”, ismerősnek jelölése, 2007. június végéig közel 100 fő regisztrálta magát. (Közöttük természetesen vannak, akik nem férnek bele az kijelölt célcsoportba, de őket sem utasították el). A számukra készült kérdőívek kiküldése 2 körben történt. Első körben kb. 30 főt, a másodikban kb. 25 főt kerestek meg egy kísérőlevéllel, e-mailen (a levélben megjelenítettük, amennyiben nem kíván részt venni a felmérésben akkor is jelezzen vissza). Ezidáig 6 kitöltött kérdőív érkezett vissza. Tekintettel az alacsony válaszadási hajlandóságra ezek elemzését későbbre halasztottuk, és augusztusban újra értékeljük az előrelépéseket. A felmérés hatékonyságának növelése érdekében: - az iwiwes adatbázison kívül az elszármazottak felkutatása személyes kapcsolatok, ismeretség révén is elindul - az iwiw tagok újból megszólítása is megtörténik – mivel ezen kapcsolatok alapja többségében szintén személyes ismeretségen alapul így remélhetőleg a másodszori megkeresés nagyobb hatékonyságot eredményez (mindezt telefonon, e-mailen, találkozások alkalmával).
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
11
GYES-en, GYED-en lévők A kutatási jelentést készítette: Serman Lajosné. A kutatás célja A GYES-en, GYED-en lévők munkavállalói képességének, motiváltságának feltérképezése. Milyen lehetőségeik vannak az információhoz való hozzájutáshoz. A GYES, GYED ideje alatt milyen társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek, milyen a munkavállalási jövőképük. Igényelnek e mentori vagy egyéb szolgáltatást, ha igen, melyek ezek. Célcsoport A Hegyhát bármely településén élő nő, aki a felmérés idején GYES-en vagy GYED-en van. Mintavétel A Hegyhát 23 településén élő a felmérés idején GYES-en vagy GYED-en lévő nők közül településenként 1-1 fő került kiválasztásra. A kiválasztáshoz a védőnők segítségére volt szükség. Ők azok, akik nap mint nap kapcsolatban vannak ezzel a réteggel. Ám ez sem volt olyan egyszerű, mert a védőnői szolgálat úgy épül fel a térségben, hogy van egy központi, vasvári vezetés és körülbelül 3-4 településenként egy-egy felelős védőnő. A hálózat csak legfeljebb havonta találkozik személyesen, ezért nem vezetett megoldáshoz, hogy egy ilyen munkamegbeszélésen kérjük a segítségüket a központban. A munkát úgy sikerült elkezdeni, hogy a vezető védőnő megadta a munkatársainak a telefonszámát. Így hét védőnőt kellett utolérni és elmondani, mihez kérjük a segítségüket. A többségük a telefonbeszélgetés másnapján már jelentkezett felkereshető kismamák névajánlatával, sőt telefonszámával. Volt azonban olyan védőnő is, aki az adatvédelem érdekében csak a kismama nevét adta. Ebben az esetben ki kellett nyomozni a telefonszámot. Összességében azonban eredményes volt a mintavétel során a védőnőkkel való együttműködés. Adatfelvétel és adatelemzés Az adatfelvételre 2 oldalas kérdőívet állítottunk össze, amelyet telefonos vagy személyes megkérdezés során töltöttünk ki. Mindenki készségesen válaszolt a feltett kérdésekre. A kitöltött kérdőíveket Excel-ben rögzítettük és a táblázatok segítségével készítettük az elemzést.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
12
A kutatás eredményei Az egyénekre vonatkozó alapinformációk A felmérésbe bevont nők életkor szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja: A megkérdezett GYES-en, GYED-en lévő nők életkor szerinti megoszlása
3
fő
0%
13
20%
7
40%
25 éves és fiatalabb
60% 26-35 éves
80%
100%
35 évnél idősebb
A minta jól tükrözi, hogy a gyermekvállalás időben kitolódott. A megkérdezetteknek alig több mint 10%-a 25 év alatti, meghatározó hányaduk (56-57%) 26-35 év közötti, további 30% pedig 35 évnél idősebb. A megkérdezett nők 56-57%-ának 2 gyermeke van, 21-22%-ának 1 illetve 3 gyermeke. A három gyermekesek 80%-a 35 évnél idősebb.
100%
A megkérdezett GYES-en, GYED-en lévő nők életkor és a gyermekek száma szerint 1 fő
80% 60%
2 fő
4 fő 3 gyerm ek
8 fő
2 gyerm ek 40% 20%
1 gyerm ek 1fő
4 fő
3 fő
0% 25 éves és fiatalabb
26-35 éves
35 évnél idős ebb
A megkérdezett nők hattizede kap GYES-t, 30%-a GYED-et és a 3 gyermekesek közül 2-en főállású anyák. A nyilatkozatok szerint közel 50% más egyéb szociális ellátásban nem részesül, 42-43% kap családi pótlékot (ebből közel 10% emeltet), közel 10 % pedig évente egy alkalommal gyermekvédelmi támogatást kap.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
13
A felmérésbe bevont nők iskolai végzettség szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja. A megkérdezett GYES-en GYED-en lévő nők iskola végzettség szerint
4 fő
fő
0%
5 fő
20% 8 általános
7 fő
40% s zakm unkás képző
7 fő
60%
80%
s zakközépis kola
100% főis kola
A 8 általános végzettséggel rendelkezők közül 2 fő semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, 1-1 fő pedig szociális ápoló illetve varrónő végzettségű. 2-2 fő semmilyen szintű idegen nyelvtudással illetve számítástechnikai ismerettel nem rendelkezik, 2-2 fő nyilatkozott úgy, hogy németül alapfokon beszél illetve alapfokú számítástechnikai ismetettel rendelkezik. A szakmunkás végzettségűek közül 3 fő kereskedelmi végzettségű, 1-1 fő pedig hentes illetve virágkötő, kosárfonó. Közülük mindössze 1 fő beszél angolul illetve németül alapfokon. Számítástechnikai ismerettel azonban mindegyikük rendelkezik legalább alap vagy felhasználói szinten. A szakközépiskolát végzettek annak ellenére, hogy túlnyomó többségük 35 év alatti, közel ¾ részük semmilyen idegen nyelvtudással nem rendelkezik, akik beszélnek idegen nyelvet (2 fő), ők is csak alapfokon. Számítástechnikai ismereteknek nagyobb arányban (70%) vannak birtokában, habár ez a tudás is csak alapfokú. A felsőfokú végzettségűek közül 1 fő gyógypedagógus, 1 fő tanár, 1 fő közgazdász, 1 fő BM dolgozó, 1 fő óvodapedagógus + idegenforgalmi ügyintéző, 1 fő művelődés és szociális szervező+ statisztikus, könyvelő, 1 fő közlekedési mérnők+postaforgalmi előadó. Az utóbbi 3 főnek tehát több szakképzettséggel is rendelkezik. a felsőfokú végzettségűek túlnyomó többsége 35 év alatti, ennek ellenére négytizedük nem rendelkezik semmilyen nyelvtudással, aki viszont beszél idegen nyelvet, annak minimum középfokú nyelvvizsgája van. Számítástechnikai ismereteknek – 1 fő kivételével- legalább alap vagy felhasználói szinten birtokában vannak.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
14
A megkérdezett GYES-en, GYED-en lévő nők a gyermekek száma és az iskolai vézettségük szerint 100% 1 fő
80%
3 fő
2 fő
60%
3 gyerm ek 5 fő
40% 20%
5 fő
2 fő
1 fő
1 gyerm ek 3 fő
1 fő
1 fő
0% 8 ált.
2 gyerm ek
s zakm unkás
s zakközép
főis kola
A középfokú végzettségű nőknél a legjellemzőbb a 2 gyermek, az 1 illetve 3 gyermek pedig az alapfokú illetve felsőfokú végzettségűek körében fordult elő leggyakrabban a megfigyelt körben. Munkaviszonyra vonatkozó információk A megkérdezett nők száma közel fele-fele arányban oszlik meg azok között, akik rövidebb (legfeljebb 3 éve) vannak távol a munkaerőpiactól, illetve azok között, akik huzamosabb ideje (legalább 4 éve vannak távol a munkaerőpiactól. Az előbbi csoportba azok tartoznak, akiknek legfeljebb 1 gyermekük van vagy a második/harmadik gyermek születése előtt visszamentek dolgozni. A megkérdezett nőknek közel 2/3-a a GYES, GYED ideje alatt is tartja a kapcsolatot a munkáltatójával, illetve a kollégákkal, személyes találkozás vagy telefonon történő beszélgetés formájában. A kapcsolattartást sok esetben a hosszabb idejű (több éves) távollét sem akadályozza. A kapcsolat megszakadását több esetben a munkahely megszűnése eredményezte, illetve a munkahelytől való távolság is kedvezőtlenül hat a korábban meglévő kapcsolatokra. Előfordul, hogy az érintett a munkáltatójával ugyan nem tartja közvetlenül a kapcsolatot, de a munkatársakkal igen. A felmérésben érintett nők átlagosan 7-8 év munkatapasztalattal rendelkeznek, háromtizedük esetében még a 10 évet is meghaladja a munkában töltött idő, amely részben alátámasztja a korábbiakat: gyermekvállalás ideje korban kitolódott, ugyanakkor a korábbi több éves munkatapasztalat elősegítheti a munkaerőpiacra történő visszatérést. A megkérdezetteknek mintegy 80%-a a képzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. Aki nem tudott a szakmájának megfelelő munkakörben elhelyezkedni, ők általában betanított munkát végeztek. Minden ötödik megkérdezett határozottan kijelentette, hogy a GYES-ről, GYED-ről visszatérve nem fogja tudni ellátni ugyanazt a munkakört, mint korábban, mert a gyermekek ellátását nem tudja megoldani. Ennek elsősorban a műszakrend az oka, de a bejárást sem tudják már vállalni a kisgyermek mellett. A technikai fejlődéstől kevésbé tartanak.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
15
A munkaerőpiacra való visszatérés Minden ötödik anyuka 1 éven belül szeretne visszatérni a munkaerőpiacra, további 5 fő pedig 2 éven belül. Az újbóli munkavállalást csak feltételekkel tudják vállalni. A gyermek elhelyezésére való tekintettel döntően 1 műszakos munkarendben szeretnének dolgozni, néhányan megjelölték a reggel 8 órai munkakezdést. Előfordult a rövidebb idejű (4-6 órás) munkavégzés igénye is. A feltételek között szerepelt, hogy ne kelljen túlórázni, illetve hétvégén dolgozni, valamint a gyermek betegsége esetén ne okozzon problémát a táppénz. Munkába állás esetén a szülők jellemzően óvodába adják a gyermekeiket. Ezt igyekeznek akkor is megoldani, ha a településen nincsen óvoda. A kistérséghez tartozó 23 település közül egyikben sincs bölcsőde, 9-ben pedig óvoda sem működik, tehát másik településre kell elvinni a gyerekeket. Ott jellemzően a szomszéd faluba járnak óvodába, de előfordul, hogy a szülő magával viszi a gyereket arra a településre, ahol dolgozik. A szülők többsége az óvoda mellett a nagyszülőknek is jelentős szerepet szánnak a gyermekfelügyelet terén. A megkérdezett nők közül mindössze egy keres jelenleg állást, elsősorban újság hirdetések, volt kolléganők, család által. Közel négytizedük úgy nyilatkozott, hogy a korábbi munkahelyére visszaveszik, ezért nem érdeklődik új munkahely iránt. Néhányan főállású anyaként szeretnének még egy ideig otthon maradni, míg mások korainak tartják az álláskeresést. Véleményük szerint az álláskereséshez nem áll rendelkezésükre megfelelő információ, de több esetben ez azzal is indokolható, hogy az érintettek még nem aktivizálták magukat az álláskeresés tekintetében, ezért nincsenek is tisztában az információs lehetőségekkel. Az álláskeresésben jellemzően nem segíti senki a GYES-en, GYED-en lévőket, kivéve néhány megkérdezettet, akik ismerősöktől, barátoktól, volt kollégáktól kapnak információkat illetve azt remélik, ha regisztráltatják magukat munkanélküliként a munkaügyi kirendeltség is a segítségükre lesz. Az érintettek munkahelykereséssel kapcsolatos tapasztalataiból, véleményeiből egyértelműen az derül ki, hogy az esetek többségében gyermekes anyaként nehezebb állást találni, amit tovább fokoz, ha vidéken laknak, ahol kevesebb a munkahely és be kell járni. Néhányan a munkaügyi kirendeltségtől várják, hogy a számukra megfelelő állást feltárják számukra. A megkérdezettek közül mindössze 2-en tanulnak. Az egyik érintett másodéves hallgató a főiskolán, rajta kívül egy fő számítástechnikai tanfolyamra jár. A megfigyelt körben nagyfokú a tanulási hajlandóság. Mindössze egy személy jelezte határozottan, hogy a gyermekek mellett nem tudná megoldani a tanulást. A felmérésben résztvevő nők többsége nyelvi képzésben vagy számítástechnikai oktatáson venne részt A feltételek között néhányan kiemelték, hogy ne legyen a tanfolyam intenzív jellegű, és általában a hétvégék lennének alkalmasak a tanulásra. A tanfolyamra való bejárást a térségben kedvezőtlenül befolyásolja a rossz közlekedés.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
16
Következtetések ♦
♦ ♦ ♦
♦
♦ ♦
A nők gyermekvállalási hajlandósága az életkor tekintetében utóbbi években jelentősen kitolódott. Ezáltal viszont módjukban áll számottevő munkatapasztalat szerzése, amely megkönnyítheti a gyermekvállalás utáni újbóli visszatérést a munkaerőpiacra. A visszatérésre pozitívan hat, ha a GYES, GYED ideje alatt is kapcsolatot tart a korábbi munkáltatójával, amely jellemző a megkérdezettek körében. A visszatérés után a legnagyobb gondot az okozza, hogy a munkáltatók kevésbé tolerálják a gyermekkel kapcsolatos problémákat (pl. betegség). A munkaidő beosztás nem veszi figyelembe a gyermek elhelyezéssel kapcsolatos gondokat, amit tovább fokoz, hogy a munkahelyek kevés száma miatt a megkérdezettek közül mindössze 4-5-en dolgoztak a lakóhelyükön, a többiek ingáztak (legalább a szomszéd faluba). A családi körön kívül nem kapnak külső segítséget a kisgyermekes szülők, ezért a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiánya gátja a munkavállalásnak, a szolgáltatásokhoz való hozzájutásnak, a társadalmi részvételnek. Az álláskereséshez szükséges információkhoz való hozzáférésük korlátozott. A megkérdezettek alacsony aránya jár képzésre, de a tanulási hajlandóság magas a körükben. Leginkább nyelvi és számítástechnikai képzéseken vennének részt. A képzéseken való részvételt gátolja a rossz közlekedési helyzet és a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiánya.
Javaslatok ♦
♦
♦ ♦
♦
A GYES-en, GYED-en lévők munkaerő-piaci integrációja, társadalmi részvételének biztosítása érdekében fejleszteni szükséges a gyermekfelügyeleti szolgáltatásokat (bölcsőde, családi napközi, egyéb alternatív megoldások). A GYES-en, GYED-en lévők munkaerő-piaci helytállása érdekében fejleszteni szükséges az alternatív munkavállalási formákat (rugalmas munkaidő, részmunkaidős foglalkoztatás, egyéni igényeknek megfelelő munkakörülmények kialakítása). A munkáltatók körében szemléletformáló kampány megvalósítása javasolt családbarát munkahelyek kialakítása érdekében. Kiemelt figyelmet kell fordítani a GYES-ről, GYED-ről visszatérők számára nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztésére (információszolgáltatás, pályaorientáció, felkészítés az újbóli munkavállalásra, mentorálás stb.). A GYES-en, GYED-en lévők számára személyre szabott képzési programok indítása javasolt a sikeres munkaerő-piaci integráció érdekében (az igényeknek megfelelő helyszínen és tartalommal).
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
17
Romák A kutatási jelentést készítette: Rodler Tamás. A kutatás célja A munkaerő-piaci hátrányok és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes csoportokat. Különösen hátrányos helyzetben vannak az alacsony iskolai végzettségű emberek, a roma emberek, a hátrányos helyzetű térségben élők, a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű emberek, a mentális betegséggel élők, valamint bizonyos demográfia csoportok, elsősorban életciklusokhoz köthetően (közéjük tartoznak a gyermeket vállaló nők, a fiatalok és az idősebb munkavállalók). Esélyegyenlőségi szempontok által leginkább érintett célcsoportok helyzetének vizsgálata, fejlesztési igények, szükségletek felmérése. Célcsoport A hátrányos helyzetű csoportok sokrétű, összetett problémakörét nem volt lehetséges egy vizsgálatba összesűríteni. Kiválasztottuk a roma emberek csoportját, amit a roma lakosság koncentrált megjelenése indokol. Ők a párhuzamos lekérdezésekben nem voltak érintettek, véleményük, szerepük fontos a térségben is. A roma népesség foglalkoztatási szintje jelentősen elmarad az országos átlagtól. Becslések szerint1 a romák foglalkoztatottsági szintje kevesebb, mint a fele a nem roma népességének, munkanélküliségi rátájuk három-ötszörös, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszoros. A 2003. évi országos reprezentatív cigányvizsgálat szerint a munkavállalási korú cigány népesség foglalkoztatási rátája az össznépességre vonatkozó ráta fele. A romák munkanélküliségi rátája átlagosan 40%, de egyes különösen elmaradott, hátrányos helyzetű térségekben eléri akár a 90%-ot is. A romák rendkívül rossz munkaerő-piaci helyzetében egyszerre több, egymást erősítő tényező játszik szerepet. Az átlagosnál jóval magasabb közöttük a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, a szakmunkás végzettségűek közül – bizonyos iparágak leépülése nyomán – sokaknak elavulttá váltak készségeik, ami megnehezíti, olykor ellehetetleníti elhelyezkedésüket. Igen gyakran sújtja őket a munkaerőpiacra való belépésüket nehezítő diszkrimináció. Mintavétel A célcsoport tagjainak közvetlen megkérdezése helyett célravezetőbb volt a cigány kisebbségi önkormányzat vezetőinek és a polgármesterek megkérdezését. Mintavételi technikának a szakértői kiválasztást alkalmaztuk. Célunk a térségi cigány kisebbségi önkormányzatok vezetői (3), HJSZ vezetőjének, Csehimindszent, Rábahidvég, Vasvár, Bérbaltavár, Győrvár, Telekes polgármestereinek megkérdezése (polgármesteri interjúk keretében) volt. A mintavételi keret forrása a társulási adatbázis.
Mivel Magyarországon a jogszabályok tiltják az etnikai alapú adatgyűjtést, így pontos adatok nem állnak rendelkezésre. 1
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
18
A minta nagyságát befolyásolja, hogy 3 cigány kisebbségi önkormányzat van a kistérségben. Adatfelvétel és adatelemzés Az adatfelvétel módja interjú volt. A cigány kisebbségi önkormányzatok vezetői az interjúk során nyitottak voltak és feltárták a problémákat. A polgármesterek zömmel éreztették, hogy nem érnek rá az általuk megadott időben és általánosságokat válaszoltak csak a kérdésekre. A megkérdezett cigány kisebbségi önkormányzatok vezetői és a polgármesterek is jól ismerik a településükön élőket, a közölt adatok megbízható becslésnek tekinthetők. A kutatás eredményei A roma népesség átlagosan 6-7% közötti arányban van jelen a kistérségben (a polgármesterek és a cigány kisebbségi önkormányzati vezetők által megadott adatok alapján, lásd: 5.4. melléklet). Az átlag azonban jelentős különbségeket takar. A kistérség településeinek 56,5%ában nincs számottevő mértékű roma lakosság. A települések 26,1%-ában 5-10%, 8,7%-ában 15-20%, 8,7%-ában 25-35% a roma lakosság aránya. A roma népesség iskolai végzettségére vonatkozó kérdésre adott válaszok statisztikai elemzésre nem alkalmasak, de érezni lehet, hogy jelentős részben legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el. A képzettebbek gyakran nem vallják magukat romának és valószínűleg életszínvonaluk sem a szegénységet mutatja. A lakhatási körülmények a romák jelentős részénél a szegénység jegyeit mutatják. Komfort nélküli rossz lakásokban kis helyen sokan laknak együtt. A Győrváron élők egy jelentős csoportja 200 m távolságról hordja a vizet a lakásba. A munkanélküliség jelentős, részben megoldhatatlan probléma számukra. A vezetők válaszából kiderül, hogy a képzetlenek körében jelentős (kár 90%-os) munkanélküliség alakult ki és ez az állapot tartós. Jellemző problémájuknak a munkanélküliséget és a lakhatási gondokat nevezték meg. Munkahelyi diszkriminációt is kénytelenek megélni. Az általános iskolát követő továbbtanulásra vonatkozó kérdésre adott válaszokból azt derül ki, hogy a válaszadók még a 8 osztályos iskolarendszerben gondolkodnak, pedig a tankötelezettség 10 osztály elvégzéséig, vagy 18 éves korig tart már. Természetesen a tanulmányok zárásaként a vizsgán roma tanulók is sikeresek. A romák elhelyezkedését elősegítené, ha több szabadban végezhető munkához jutnának pl.: gyógynövény termesztés, kertészeti munkák, facsemeték ápolása és az építőipar területén. A munkaviszonyban állók jelentős része is az építőiparban szezonálisan van foglalkoztatva. A közfoglalkoztatás bővítésével és megfelelő foglalkoztatási támogatással lehetne a válaszadók szerint a helyi foglalkoztatást bővíteni a romák körében.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
19
A helyzetük javításához az iskolai képzésben való eredményesebb részvételt támogató rendszert, az információhoz, pályázati pénzekhez jutást segítő integrációs irodákat és a sorsuk alakításába való nagyobb beleszólást biztosító jogszabályokat tartanak szükségesnek. 10 település polgármestere jelezte, hogy legalább 5% a roma népesség aránya, de csak 3-ban működik cigány kisebbségi önkormányzat, amelyből 1 csak a 2006. évi választásokon alakult. A nagyobb arányú roma népességű településeken nincs önkormányzatuk. A cigány kisebbségi önkormányzatok közül csak 1-nek van irodája. A helyi önkormányzattal nincs jó együttműködésük. Sikeres tevékenységük kulturális rendezvényekre, ajándékcsomagok osztására korlátozódik. Következtetések ♦
A romák foglalkoztatási, oktatási, területi-települési adatainak együttes elemzése arra utal, hogy kialakulóban van egy olyan etnikai alapú szegénységben élő réteg, amely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti. A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, a kultúrára, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, komplex térségi fejlesztési programokra és antidiszkriminációs intézkedésekre van szükség2. A romákat közvetve vagy közvetetten célzó programok mellett a romák társadalmi integrációjának kulcskérdése esélyegyenlőségük horizontális érvényesítése.
♦
A szegénység és a társadalmi kirekesztettség szempontjából meghatározó tényező a munkanélküliség és a tartós inaktivitás, az alacsony iskolai végzettség és az egészségi állapot. Miközben kimutathatóan növekszik a szegénységben élők száma, a közösségi szolgáltató- és ellátórendszerek minőségének és hozzáférhetőségének egyenlőtlenségei (oktatás, egészségügy, szociális ellátás és szolgáltatások) konzerválják, esetenként felerősítik a leszakadást és a szegregációt. A leghátrányosabb helyzetben a legnépesebb kisebbséget alkotó romák vannak: 56%-uk a népesség legszegényebb 10%-ához tartozik.
♦
Számos társadalmi csoportot sújt előítéletesség, hátrányos megkülönböztetés. E jelenségek közismerten leginkább a roma kisebbséget érintik. A hátrányos megkülönböztetés az élet minden területén – például a munkaerőpiacra való belépéskor, az általános iskolai oktatásban, egészségügyi ellátásban, lakhatási körülményeikben, de akár a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, hivatalos ügyek intézésében – éri őket, és jelentős mértékben akadályozza társadalmi beilleszkedésüket.
Ezt a megközelítést erősíti a TÁRKI-nak a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából készített, a roma programok értékeléséről szóló tanulmánya is. 2
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
20
♦ A közéletből, a demokratikus intézményből való kiszorulásuk egyrészt tovább erősíti kirekesztettségüket (nélkülük születnek őket érintő döntések), másrészt csökken az élethelyzetük javítását szolgáló intézkedések eredményessége, mivel nem hasznosul tudásuk, tapasztalatuk. A társadalmi kirekesztődés együtt jár a kulturális kirekesztődéssel, a kulturális szegénységgel, ami a társadalmi érvényesüléshez szükséges kompetenciák hiányához vezet. A kulturális szegénység a közösség szintjén öröklődő társadalmi egyenlőtlenséget szül, a gazdaság és a foglalkoztatás szintjén pedig rontja a versenyképességet, mivel akadályozza a kreativitás kibontakozását. ♦ A kistérségben néhány településen koncentrálódik a roma népesség, ahol halmozottan jelennek meg a szociális és társadalmi problémák (Bérbaltavár, Csehimindszent, Olaszfa, Mikosszéplak, Olaszfa, Rábahidvég). Javaslatok ♦
Kiemelt figyelmet kell fordítani a roma népesség munkaerő-piaci kiszorítottságának orvoslására. A roma népességet azon jellemzők mentén lehet „megcélozni”, amelyeken keresztül jól megragadhatók hátrányaik a társadalom egészéhez képest. Ilyen jellemzők lehetnek a munkaerő-piaci státusz (munkanélküliség, inaktivitás), az iskolai végzettség, a lakóhely. A munkanélküliekre és az inaktívakra, az alacsony iskolai végzettségűekre, vagy a hátrányos helyzetű, elmaradott térségekre irányuló programok esetében a roma szervezetekkel való együttműködésre építve lehet elősegíteni, hogy a romák minél nagyobb arányban legyenek kedvezményezettjei ezeknek a programoknak.
♦
A munkaerő-piaci hátrányok leküzdését segítő programok mellett a diszkrimináció megszüntetésére irányuló kezdeményezéseknek és a komplex térségfejlesztési programoknak is fontos szerepe lehet a romák munkaerő-piaci helyzetének javításában.
♦ A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférését támogató programokat kell kidolgozni és működtetni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai pályafutásának nyomonkövetéses vizsgálatával fel kell tárni középiskolai lemorzsolódásuk okait és mechanizmusait, valamint az iskola elhagyása utáni élethelyzetüket. Tovább kell fejleszteni a lemorzsolódás megelőzését támogató ún. preventív programokat (mentor-patronáló programok, tanodák hálózatának fejlesztése, kollégiumi programok, mobilitás támogatása, rendszeres korrepetálás). A halmozottan hátrányos helyzetű és tehetséges diákok iskolai sikerességét, felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítését célzó programokat kell indítani és elterjeszteni. ♦
Az oktatási rendszerből idő előtt kimaradt fiatalok iskolarendszerű képzésbe való visszavezetéséhez rugalmas, egyénre szabott tanulási utakat kínáló „új esély” és „második esély” típusú programokat kell kifejleszteni és elterjeszteni, a „learning by doing” (aktív tanulás, gyakorlatias képzés, élményalapú) tanulási típusú módszereket, programokat kell kidolgozni és bevezetni.
♦
A magasabb roma népességgel rendelkező településeken speciális programokat szükséges indítani.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
21
Civil szervezetek A kutatási jelentést készítette: Kámán István. A kutatás célja A civil szervezetek szerepe, helyzete a foglalkoztatás szempontjából, (humán, infra-, anyagi-) erőforrásaik, nyújtott és tervezett szolgáltatások feltérképezése, potenciális foglalkoztatásbővítési területek azonosítása, a partnerségi együttműködésben való korábbi tapasztalatok és részvételi hajlandóság vizsgálata. Célcsoport A Hegyháton működő civil szervezetek vezetői, alkalmazottai. Mintavétel A kutatás kezdetekor egy lista állt rendelkezésre, mely a hegyháti civil szervezetek nevét, címét tartalmazta, némely esetekben a kontakt személy nevével együtt. Az elérhetőségek (telefon, e-mail) felderítése után a kapcsolatfelvétel telefonon történt. Az adatfelvételt minden esetben telefonos kapcsolatfelvétel előzte meg, s ez alkalommal került sor a kutatás céljának, jelentőségének ismertetésére is. Előzetesen mintegy 15 szervezet tagjával, vezetőjével történt kapcsolatfelvétel, de interjú csak a foglalkoztatásban érintett szervezetekkel készült. A mintavételnél, de az adatgyűjtésnél is fontos háttér információval szolgáltak az önkormányzatok, és a térségben kulturális, szociális vonalon dolgozó, a civil szervezeteket ismerő személyek, akik készségesen segítették a felderítést. Adatfelvétel és adatelemzés A civil szervezetek képviselői készségesek voltak az együttműködést illetően. A telefonos kapcsolatfelvétel során azon intézményekről is információkat gyűjtöttünk, amelyek nem kerülhettek be a mintába. Az elemzés során az interjúterv előzetesen összeállított kérdései alapján adott válaszok összegzése, a lényeges elemek kiemelése történt meg. A kutatás eredményei A Vasi Hegyhát kistérségben közel száz bejegyzett civil szervezet van, arról nincs pontos adat, hogy közülük valójában mennyi működik. A bejegyzett szervezetek valódi tevékenységét a név többnyire „jelzi”. Tevékenységük meghatározza azt is, hogy milyen a viszonyuk a foglalkoztatáshoz. A hegyháti civil szervezetek nagy része egy-egy tevékenységi területhez kötődik. Az egyes területek közti megoszlás a következő: Sportegyesület, sportkör: 25 Művészeti csoport (zenekar, énekkar, színjátszó): 18 Polgárőrség: 8 Vadásztársaság: 7 Diák, ifjúsági egyesület: 5 A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
22
Szociális, segítő: 5 Település szépítő: 5 Kulturális, szabadidő: 7 Hegyközség, gazdaszövetség: 3 Réteg: 6 Egyéb: 3 Foglalkoztatási helyzet A hat megkérdezett szervezet összesen 25 főt foglalkoztat (14 férfi, 11 nő). A foglalkoztatottak közül 13 fő határozatlan idejű, 9 fő határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik, 3 fő megbízási szerződéssel foglalkoztatott. Végzettség szempontjából az összetétel a következő: felsőfokú végzettségű, szellemi foglalkozású: 8 fő; középfokú végzettségű, szellemi foglalkozású: 8 fő; szakképzett fizikai: 8 fő; szakképzetlen fizikai: 1 fő. Mindössze egy szervezet nyilatkozott arról, hogy van betöltetlen álláshely a szervezetnél, de nem azért, mert nem találnának rá megfelelő személyt, hanem a bérfedezet hiányzik. A többi szervezetnél nincs betöltetlen álláshely. A kutatási körbe bevont, illetve az előzetes elbeszélgetések alapján szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a hegyháti civil szervezetek néhány kivételtől (Jóléti Szolgálat Alapítvány, Hegypásztor Kör) eltekintve nem foglalkoztatási célúak. A megkérdezett szervezetek által foglalkoztatott személyek a szervezet alapszintű működését biztosítják. Az igazán foglalkoztató civil szervezetek pályázatok útján megvalósított programok keretében, vagy átvett állami, önkormányzati feladatok megvalósítása során foglalkoztatnak (pl. Hegypásztor Kör, Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány). A sport, szabadidős, településszépítő, stb., civil szerveződések tevékenységüket az önkéntes segítőkre bízzák. Tapasztalható, hogy a falvakban, ha van egy rátermett vezéregyéniség, hajlandók az emberek közösségi célokért ingyen dolgozni. A szolgáltatások bővítése Két szervezet tervez szolgáltatás-bővítést, amely összesen 6 fő foglalkoztatás bővüléssel járna. Mindkét fejlesztés megalapozott, de forrásfüggő: múzeum épület egészében való gondozását, szálláshely kialakítást, illetve teleházi szolgáltatás-bővítést céloz meg. Gondot okoz, hogy a szervezetek gazdálkodása alig tervezhető bevételeken alapul, ez megnehezíti a hosszabb távra történő gondolkodást. A beszélgetésekből azonban arra lehet következtetni, hogy az anyagi helyzetük nem stabil, nem tudnak foglalkoztatni egy állandó „törzsgárdát”, amely a pályázatokon eredményesen vehetne részt. Infrastruktúra, tervezett fejlesztések Infrastruktúra-fejlesztést a megkérdezett szervezetek fele tervez. Ketten a számítógép parkot szeretnék bővíteni, a vasvári önkéntes tűzoltóknak fecskendőre lenne szükségük. Összességében a szervezet műszaki infrastrukturális ellátottságát a jó és a közepes osztályzatokkal illették, ami azt jelenti, hogy az alapvető infrastruktúra igényeiknek közepesen felel meg. Tetten érhető a szervezetek menedzsmentjének gondolkodásában az, hogy az igényeiket sem merik megfogalmazni, az anyagi korlátok miatt. Éppen ebből következhet, hogy azok a szervezetek sem képesek továbblépni, amelynek a tevékenységi körük alapján megvolna a lehetőségük.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
23
Képzés, képzési lehetőségek A civil szervezetek számára több szempontból is fontos, hogy legyenek képzések, sőt (pl. a munkaügyi központ által) támogatott képzések a térségben. A foglalkoztatást elősegítő HEFOP, illetve a jövőben TÁMOP projektek esetén, mint a foglalkoztatást elősegítő, illetve az azt megelőző tevékenységként szinte mindig megjelenik a képzés. A képzőintézményekkel történt interjúknál is kiderült, hogy a kicsi a képzési kínálat a térségben, ennek oka a fizetőképesség hiánya is. A képzések nagy része a megyeszékhelyre koncentrálódik. Egy szervezet nyilatkozott úgy, hogy nem ismerik a képzési kínálatot, de hozzáteszi, hogy nem sok képzés indul a térségben, egy másik szervezet képviselője szintén hasonlóan nyilatkozik. A tűzoltók belső képzéssel oldják meg gondjaikat. A képzések színvonalára mindössze két szervezet adott osztályzatot, ők jónak ítélik a képzések színvonalát. Partnerség, részvétel a hegyháti paktumban A szervezetek fele még nem vett részt projektben, tapasztalataik vannak a partneri együttműködésről. Az eddigi projektekről az a vélemény, hogy szükségesek a „fennmaradáshoz”. Van, aki szóvá teszi, hogy az Irányító Hatóság sokat késik a kifizetésekkel, más észrevétel, hogy sok az adminisztráció a projekteknél. Egy szervezet kivételével mindegyiknek van jelenleg is partneri együttműködése. A hegyháti paktumról felületes ismereteik vannak. Érdekes – de nem véletlen – az, hogy a partnerségben működő szervezetek kapcsolataikat tovább szeretnék bővíteni. Egyik szervezet a kérdésre jellemzően azt a választ adta: „Ami településünkön a fejlődés érdekében zajlik, mindenben benne szeretnénk lenni”. Következtetések A térségben működő civil szervezetek jelentős része a tevékenységi kör alapján nem foglalkoztatási célú civil szervezet, hanem valamilyen speciális cél érdekében jött létre. ♦ A szervezetekben kevés a foglalkoztatotti létszám, annál több az önkéntes segítő. ♦ Néhány szervezet van a kistérségben, amelyik aktív a foglalkoztatásban, munkaerő-piaci programok végrehajtásában (Hegypásztor Kör, Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány). ♦ A szervezetek egy része csak a pályázati lehetőségek, és egyén támogatások elérése céljából jön létre. Megfelelő háttér nélkül azonban működésképtelenek. ♦
Javaslatok ♦ Szükséges lenne a működő civil szervezetek és a foglalkoztatást közvetlenül végzők naprakész nyilvántartása. ♦ Egy-egy civil szervezet csak néhány fő foglalkoztatására képes, ezért a térségben törekedni kell arra, hogy „sok” működő szervezet legyen, mert csak így képesen a foglalkoztatási helyzet jelentős javítására. ♦ A foglalkoztatási célú szervezetek nyilvántartása segíthetné a hasonló célú, adottságú szervezetek egymásra találását. ♦ Át kellene gondolni esetlegesen ernyőszervezetek létrehozását, amelyek segíthetnék a kiegyensúlyozott működési feltételek kialakítását. ♦ A szervezetek törekedjenek állami feladatok átvételére, helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatások nyújtására. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
24
Munkaadók, vállalkozások A kutatási jelentést készítette: Kőris Tiborné. A kutatás célja A munkaadó helyzete, problémái a foglalkoztatás szempontjából, gazdasági helyzete, erőforrásaik (humán, infra, anyagi), rövid- és középtávú foglalkoztatás-bővítési tervek, a foglalkoztatás-bővítést gátló tényezők, a partnerségi együttműködésben való korábbi tapasztalatok és részvételi hajlandóság vizsgálata. Ingázás, fiatalok foglalkoztatásának helyzete. Önkormányzatok által nyújtott szolgáltatásokat feltérképezése. Célcsoport A Hegyháton telephellyel, vagy székhellyel rendelkező, ott aktívan foglalkoztató gazdasági és egyéb szervezetek vezetői, akik meghatározóak a térség foglalkoztatási palettáján. (potenciális paktum szereplők). Mintavétel A mintavétel során figyelembe vettük a térségi lefedettséget, valamint a paktum előkészítésébe bekapcsolódott szervezeteket, illetve a térségben várhatóan hosszabb távon maradni, fejleszteni kívánó szervezeteket. A kiválasztáskor igyekeztünk egyrészt a legnagyobb foglalkoztatók közül választani, de ugyanakkor ügyeltünk arra is, hogy a cégek tevékenységi köre minél szélesebb kört öleljen fel. Adatfelvétel és adatelemzés A vállalkozások körében végzett interjúk során 15 foglalkoztató megkérdezése történt a kistérségből, amelyek vagy telephellyel, vagy székhellyel rendelkeznek itt és meghatározóak a térség foglalkoztatói körében. A kiválasztott vezetőket ezután megkerestük levélben, amelyben kértük az interjúban való részvételüket, valamint csatoltuk az interjú kérdéseit is és az eddig megjelent paktum hírleveleket. Az interjúalanyok nyíltan és őszintén válaszoltak a kérdésekre. A megkeresések során az interjúkészítőt partnerként kezelték és igyekeztek véleményükkel segíteni a felmérés hitelességét. Sikerült minden cégnél a vezetővel elkészíteni az interjút, így talán még pontosabb, reálisabb, részletesebb és árnyaltabb válaszokhoz jutottunk. Az elkészült interjúkat ezután Excel táblázatba rögzítettük, tisztítottuk, majd ennek segítségével elkészült a kutatási jelentés.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
25
A kutatás eredményei Aktuális foglalkoztatási helyzet Az interjú első négy kérdése az aktuális foglalkoztatási helyzetre irányult, mely során azt kívántuk megtudni, hogy milyen a vállalkozás jelenlegi helyzete. A felmérésben részt vett cégek közül 2 cég 10 fő alatt, 4 cég 10-50 fő között, 5 cég 50-100 fő között és 4 cég 100-200 fő között foglalkoztat. 200 fő fölötti foglalkoztató a térségben nincs. A megkérdezettek jellemzően központtal, székhellyel rendelkeznek a térségben (12/15). Vasváron működik 9 munkáltató, vidéken 5, Vasváron és vidéken egy foglalkoztató. A fő tevékenységi körük között nagyrészt az ipar, ezen belül a feldolgozóipar jellemző, de megtalálható a mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, gazdasági szolgáltatás és szociális ellátás is. Statisztikai állományi létszám A statisztikai állományi létszámuk 2007.04.30-án összesen 1048 fő, egy vállalkozásra átlagosan 70 fő jut. Ebből 49 fő (4,7%) 25 év alatti foglalkoztatott. A nők az összes alkalmazott 69 %-át (723 fő) teszik ki. Felsőfokú végzettségű mindössze 112 fő, ez az összlétszám 10,7%-a. Lakóhelyén kívül végez munkát, azaz bejáró az összes foglalkoztatott 55,5%-a, 582 fő. Megváltozott munkaképességű a foglalkoztatottak 0,9%-a, 9 fő. Határozott idejű munkaszerződéssel 127 fő (12,1%), részmunkaidőben 29 fő (2,8%) dolgozik, míg távmunkában a megkérdezettek közül senki sem foglalkoztat. A kölcsönzött munkaerő sem jellemző, összesen 7 főt foglalkoztatnak így, alkalmi könyvvel pedig 38 főt. A foglalkoztatási helyzet alakulása az elmúlt néhány évben Az elmúlt 1-2 évben 5 cégben csökkent, 4-ben változatlan maradt, 6 cégben nőtt a foglalkoztatott létszám. A csökkenést és a szinten tartást jellemzően az erősödő piaci versennyel, a gazdasági megszorításokkal és a természetes fogyással (nyugdíjazás) magyarázták a vezetők. Említették még a megfelelő munkaerő hiányát is. A növekedésnek egyértelműen a megrendelések növekedése és a profilbővülés volt az oka. Legintenzívebb növekedésről a Hegyháti J. Szolgálat Alapítvány vezetője számolt be, az ő létszámuk 44 fővel nőtt, amit Rózsás Miklós egy menedzsment kialakításával magyarázott, aminek feladata volt a közszolgáltatásban rejlő tartalékok feltárása és kihasználása és ehhez a megfelelő pályázatok felkutatása. Ennek a sikeres munkának eredményeképpen bővültek a szolgáltatásaik, így jelentős fejlesztéseket tudott végrehajtani. Infrastrukturális ellátottság, fejlesztési szükségletek A jelenlegi infrastruktúrát a cégnél 1 vezető rossznak, 7 megfelelőnek, 7 pedig jónak ítéli. A megkérdezettek jellemzően folyamatosan igyekeztek fejleszteni, szinten tartani a meglévő infrastruktúrát. A szennyvíz hálózat kiépítését két vezető is hiányolta, erre azonban saját erőből nem képesek. Két cégnek is bérelt ingatlanja van, ahol a tulajdonos feladata az állagmegóvás, karbantartás, a fejlesztés, modernizálás viszont nem érdeke. Az elmaradt fejlesztéseket a foglalkoztatók forráshiánnyal indokolták. Arra a kérdésre, hogy szükségesek-e ezen a területen fejlesztések 7 vezető mondott igent, 8 azt mondta nincsenek. A fejlesztések között felsoroltak új ingatlan építéseket, szennyvíz hálózat kiépítését, gépek, berendezések korszerűsítését, informatikai fejlesztést és utak, épületek felújítását. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
26
Munkaerővel való ellátottság A jelenlegi munkaerővel való ellátottság 10 foglalkoztatónál megfelelő, 5-nél munkaerőhiány mutatkozik. A munkaerőhiány okát a megfelelően képzett és motivált munkaerő hiányában, profilbővítésben és az ágazatban kialakult bérversenyben látják a vezetők. Szükséges intézkedésnek nevezték meg a munkaerő felvételt, a belső és munkaerő piaci képzéseket, valamint a bérek emelését. A munkaerő beszerzéssel 9 vezető nem, 6 vezető tapasztal problémát. Ezek a problémák elsősorban a már sokat emlegetett megfelelően képzett és motivált, valamint gyakorlattal rendelkező munkaerő hiányával, valamint a térségre jellemző alacsonyabb kereseti lehetőséggel magyarázhatók. Okként előfordul még az irreális bérelvárás és a nyelvismeret hiánya. A tömegközlekedés foglalkoztatásra, munkaerőhiányra gyakorolt hatásának vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy a térség tömegközlekedése nem alkalmas a többműszakos munkarendben való bejárásra, illetve szinte csak Vasvár irányában alkalmas az egyműszakos munkarendbe való bejárásra is. A térségbe „kívülről (szomszéd térségből) bejárás csak Szombathely Zalaegerszeg esetleg Körmend irányából megoldható. Ezért egyre több munkáltató alkalmazza a saját gépjárművel való munkába járás megszervezését. A megfelelő munkaerőhöz a legtöbb munkáltató a munkaerőpiacról jut, ezen belül is leginkább a saját dolgozók ismeretségi köréből, munkaügyi kirendeltségről, önként jelentkezők közül, akikről legtöbben saját nyilvántartást vezetnek, valamint hirdetések útján, magán munkaerő közvetítőkön keresztül (nem jellemző). A megkérdezettek közül 7 cégnél foglalkoznak a saját dolgozók át-, vagy továbbképzésével. Három vezető veszi fel a kapcsolatot a képzőkkel, akik neki megfelelő képesítésű hallgatókat képeznek. Itt alapvető hiányosság, hogy a legtöbb képző nem vezet nyilvántartást arról, hogy a nála végzettek közül ki nem helyezkedett még el. Jövőbeli fejlesztési elképzelések A vállalkozás 1-2 éven belüli bővítésével 7 munkáltató számol, 8 munkáltató ezt nem látja valószínűnek. Minden vezető elmondta az interjú során, hogy nagyon nehéz 1-2 évre előre tervezni. Nem nagyon látják a jövőt, mivel a szabályozások és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek egyre gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul változnak. A bővítők kapacitást és létszámot is növelnek. A bővítésnek 2 vezető nem látja akadályát, 5 vezető pedig igen, elsősorban a megfelelően képzett és motivált munkaerő hiányában, valamint a pályázatok, állami, foglalkoztatási támogatások, szabályozások elbürokratizálódásában, finanszírozási problémákban.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
27
Munkába járás A munkába járással kapcsolatos útiköltség térítést 10 vezető fizet dolgozóinak, 8 a törvényben meghatározott adómentes határig, kettő pedig a fölött, illetve egyéni elbírálás szerint 3 munkáltató saját gépjárművel oldja meg a bejárást. Két foglalkoztató nem fizet útiköltséget dolgozóinak a munkába járáshoz, közülük egy más módon kompenzálja a bejárót. Az interjú során azt tapasztaltam, hogy megfelelő munkaerőért a munkáltatók hajlandók több terhet vállalni, az útiköltség mértéke önmagában nem befolyásolja az alkalmazást, sokkal inkább az utazás megoldása, lehetősége. Persze a távolság a dolgozónak sem mindegy, hiszen fontos, hogy mennyi időt tölt naponta utazással. Részmunkaidős, távmunkás foglalkoztatás, pályakezdők, megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazása
GYES/GYED-en
lévők
és
Részmunkaidőben 6 cég foglalkoztatna munkavállalót, vagy bővítené a foglalkoztatottak létszámát, 9 pedig nem választaná ezt a fajta alternatív foglalkoztatást. Az elutasítás oka elsősorban az, hogy nem tudják a vezetők kihasználni megfelelően így kapacitásukat, valamint túl drágának találják ezt a formát. A távmunka lehetőségével két vezető élne szívesen, de a távmunkahelyek kialakítása jelentős beruházást igényel, ami csak később térülne meg. Erre vonatkozóan kevés a pályázati lehetőség, valamint kevés az a szolgáltatás, amit távmunkával meg lehetne oldani. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását 5 cég tudná vállalni és vállalná is szívesen, a többi foglalkoztatónál nem tudnának olyan munkát ajánlani, ami csökkent munkaképességgel végezhető. Wessely István vetette fel az akadálymentesítés problémáját, ami jelentős anyagi terhet jelentene a vállalatnak, ha ezt meg kellene oldaniuk. GYES/GYED-en lévő dolgozója jelenleg a megkérdezettek közül 9 munkáltatónak van, és valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy szívesen alkalmazzák őket a GYES/GYED lejárta után is. Nem fogalmaztak meg problémákat a GYES/GYED-ről visszatérőkkel kapcsolatban, valamennyien úgy látják, hogy rövid betanulási idő után könnyen beilleszkednek ezek a dolgozók. Elmondásuk szerint nem problémának, megoldandó feladatnak látja a visszatérők helyzetének megoldását. Két munkáltató is azt mondta, szívesen alkalmazkodnak a kismamák igényeihez munkaidő beosztásban, esetleg részmunkaidőben stb. Fiatalok (pályakezdők) felvételét 10 cég tervezi a jövőben kb.: 32-35 fő létszámban. Az elzárkózók általában egyáltalán nem terveznek munkaerő felvételt. A munkáltatók nem diszkriminálják a fiatalokat, bár volt aki azt mondta, hogy jobban szűrik őket, mivel nem rendelkeznek munkatapasztalattal, de többségük szívesen alkalmaz pályakezdőket. A fiatalokat a következő munkakörökben kívánják alkalmazni: lakatos, hegesztő, bet.munkás, eladó, varrónő, traktoros, adminisztrátor.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
28
A térség munkaerő állományának állapota A munkáltatók a térség munkaerő állományát meglehetősen vegyesen ítélik meg. Általánosságban elmondható, hogy a saját dolgozóikról pozitívabb a véleményük, mint a munkaerő állományról összességében. Elmondásuk szerint a nem saját dolgozóikról alkotott véleményüket a munkaerő felvételénél tapasztaltak alapján alakították ki. Eszerint képzettségképesség tekintetében két vezető szerint jó, 7 szerint megfelelő, 6 vezető szerint nem megfelelő, gyenge a munkaerő-állomány. Munkához való viszony, motiváltság tekintetében 4 vezető megfelelőnek, 4 változónak, 7 vezető nem megfelelőnek ítélte a térség munkaerőállományát. Főleg azoknál a munkavállalóknál látnak nagy problémákat, akik hosszabb ideje nem dolgoznak. Gyakran túlértékelik a lehetőségeiket, nem látják reálisan helyzetüket. Rugalmatlanok, nehezen szokják meg a rendszerességet, a huzamosabb munkát. Gyakran lemorzsolódnak. A foglalkoztatottság növelésének akadályai A foglalkoztatottság növelésének akadályát a térségben a megkérdezett munkáltatók szinte egybehangzóan a befektetők hiányában és a megfelelő munkaerő hiányában határozták meg. Ennek több oka is van. Wessely István szerint az alacsony lakosságszám nem vonzza a „multikat”, minőségi és mennyiségi munkaerőhiány van, alacsony a térségben a megtartó képesség, a minőségi munkaerő elvándorol. Rózsás Miklós szerint a gazdaság fejlesztésével helyi szinten nem foglalkoznak, nem használják ki a kapcsolati tőkét, az érdekelteket nem vonják be a döntésekbe. Birkás István szerint munkáltatói nyitottságra, gondolkodásmód váltásra lenne szükség, a foglalkozatási politika változására, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek csökkentésére. Sipos Tompa János elmondta, hogy a helyi szolgáltatás, kereskedelem fejlesztésének komoly akadálya a kevés helyi foglalkoztató és az alacsony bérek, hiszen a térségből eljárók nem itt vásárolnak, vesznek igénybe szolgáltatást. Fejlesztések támogatási igényei, önkormányzati kapcsolatok A munkáltatók fejlesztési elképzeléseit elsősorban anyagi eszközökkel (11 fejleszteni kívánó cégből 9 vár anyagi segítséget), másodsorban képzett munkaerővel (2/11) lehetne segíteni. Az anyagi eszközök között leggyakrabban nevezték meg a pályázati lehetőségeket, foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásokat, foglalkoztatási terhek (adók, járulékok) csökkentését, kedvező banki hitelehetőségeket. Többen elmondták, hogy a legtöbb pályázatnál utófinanszírozás zajlik, ami jelentős terheket ró a munkáltatókra. Elhangzott az is, hogy a sikeres pályázatok után a pályázati pénzekhez csak nehezen, késve jutnak hozzá. A helyi önkormányzatoktól a megkérdezettek közül 6-an várnak segítséget 9-en nem. Kapcsolatukat az önkormányzattal a vezetők 80%-a jónak, vagy megfelelőnek ítéli, 20%-a pedig még lát fejlesztenivaló ezen a területen. A munkáltatók az önkormányzatokról nagyon szűkszavúan és diplomatikusan nyilatkoztak, csak kevesen tárták fel a tényleges problémákat. Több esetben személyes konfliktusok húzódnak a háttérben. Általában elmondhatjuk, hogy ahol jó a személyes kapcsolat a polgármesterrel, ott maximálisan jónak ítélik a kapcsolatot és a kommunikációt, ahol nem érdeklődik a polgármester a vállalkozások iránt, ott kevésbé.
. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
29
A térség oktatási, képzési lehetőségei Megfelelőnek tartja 5 vezető, 1 változónak, 6 nem tartja megfelelőnek, 3 vezető pedig nem nyilatkozott erről a kérdésről, mivel nem szakképzett munkaerővel dolgozik, illetve nem a térségben él. Szinte minden megkérdezett elmondta, hogy a térségben neki megfelelő profilú képzés nincs, de a megyében tulajdonképpen szinte minden képzés megtalálható. A kifogások között elmondták, hogy úgy látják, hogy a képzések nem felelnek meg a piac elvárásainak, a piachoz jobban alkalmazkodó képzések kellenének. Eltűntek a szakmunkás képzések például a cipőgyártásból, textiliparból, ami nagy veszteség a szakmának. Vissza kellene állítani a szakmunkás képzés becsületét, tanfolyamokon ezeket a tudásokat nem lehet kellő mélységben, gyakorlattal elsajátítani. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a nyelvi képzésekre, ne csak a felsőfokú végzettségűeknek legyen kötelező nyelvvizsga. A felnőttképzésben nem minden képző képez megfelelő szinten, a piac szétszedése zajlik és csak az alacsony képzési költség számít. A képzések minőségét megfelelőnek tartja 7 cég, változónak 2, nem megfelelőnek 1 és nem tudja megítélni, mivel nincs ilyen tapasztalata saját dolgozóival kapcsolatban 5 cég. A problémák között megfogalmazták a megkérdezettek a gyakorlat hiányát, szinte minden gyakorlatot a munkahelyen kell megszerezni. Sipos Tompa János szerint a 10 évvel ezelőtti képzések színvonalához viszonyítva romlott, de a képzők között is lát különbséget. Birkás István szerint sok múlik a tanulón is, ha motivált akkor megfelelő tudás birtokába juthat. Alkalmazkodóképesség, a munkaerőpiacon szükséges tudások megszerzése, szinten tartása 10 munkáltató szerint ez elsősorban képzéssel, továbbképzéssel, 5 vezető szerint elsősorban gyakorlással, a gyakorlat megszerzésével lehet ezt elérni. Bene Zoltán szerint csábító jövőképpel lehet a fiatalokat ösztönözni a tanulásra, és szigorúbb, következetes oktatással lehet a megfelelően képzett és így már motivált munkaerőt képezni. Rózsás Miklós azt fogalmazta meg, hogy elsősorban pályaorientációval lehet a fiatalokat (már általános iskolában) felkészíteni a pályaválasztásra, majd gyakorlati képzésekkel, gyakornoki rendszer kiépítésével nevelni, tanítani a munkatapasztalat megszerzésére. Problémának látják a saját dolgozók képzésénél a helyettesítés problémáját, valamint mivel ezek a képzések nagyrészt a megyeszékhelyen folynak az eljárást. Gondot okoz, hogy ezeket a képzéseket általában a munkáltatók állják, ami gyakran jelentős megterhelést ró rájuk. Kapcsolatrendszer Minden megkérdezett fontosnak tartja a széles, megfelelően kiterjedt és személyes kapcsolatrendszer kialakítását. A saját kapcsolatrendszerükkel elégedettek. A kapcsolati tőke, a partnerségi kapcsolatok már többüket juttatott előnyökhöz, profitáltak belőle. Igyekeznek ezeket a kapcsolatokat szélesíteni, a meglévőket ápolni.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
30
Foglalkoztatási paktum és a vállalkozások A megkérdezett vezetők valamennyien hallottak már a Hegyháti Paktumról, bár 3 vezető bevallotta, hogy nem sokat tud róla. Elvárásuk vele szembe, szinte mind egy irányba mutat, a térség munkaerő-piaci helyzetének javulását várják tőle. Érthetően mindenki a maga érdekeit figyelembe véve. Rózsás Miklóstól a problémák pontos meghatározását várja a paktumtól, valamint a feltárt eredmények hozzáférését, nyilvánosságra hozását. Szeretné és várja a tervezés utáni minél hatékonyabb megvalósítást. A megkérdezettek közül 10-en szívesen vállalnák a partnerséget a paktummal, hárman elzárkóztak, míg ketten a tartalmától teszik függővé, hogy vállalják-e. Összességében a Paktum létrehozását támogatják, örülnek ennek a kezdeményezésnek. Következtetések ♦ A térségben jellemzően a foglalkoztatottság bővülésének két akadálya van, az egyik az új befektetők hiánya, valamint a térségben lévő foglalkoztatók anyagi erőforrásának hiánya, a másik a megfelelő számú szakképzett és motivált munkaerő hiánya. ♦ A gazdaság fejlesztésével helyi szinten nem megfelelően foglalkoznak, nem használják ki a kapcsolati tőkét, illetve az érdekelteket nem vonják be a döntésekbe. ♦ A munkáltatók a megfelelő munkaerő alkalmazása érdekében hajlandók több terhet vállalni, az útiköltség mértéke önmagában nem befolyásolja az alkalmazást, sokkal inkább a közlekedési problémák. ♦ A felmérésből kiderül, hogy a tömegközlekedés alkalmatlan a munkába járás biztosítására, bizonyos településekről emiatt nem tudnak munkát vállalni az emberek (különösen, ha többműszakos munkarend szerint kellene dolgozni). ♦ A térségi munkaadók és a képzőintézmények között nincs kialakult kapcsolatrendszer. A munkaadók hiányolják a képzések beválásának vizsgálatát, a képzést követő elhelyezkedési eredmények közzétételét. Problémát jelent, hogy a képzések nagy része Szombathelyen van, így sok időt vesz igénybe a munkavállalók továbbképzése. Nincsenek helyben szervezett vállalati képzések. ♦ A megváltozott munkaképességűek alkalmazására részben nyitottak a térségi munkáltatók, de a megfelelő speciális munkakörülmények kialakításához támogatásra lenne szükségük. ♦ A fiatalokkal szemben nem előítéletesek a térségi munkáltatók, de a munkatapasztalat hiánya gátja a sikeres munkaerő-piaci helytállásnak. ♦ A hosszabb távollét után munkát vállaló emberek (pl. tartós munkanélküliek) alkalmazásában negatívak tapasztalatokkal rendelkeznek a munkáltatók. Rugalmatlanok, nehezen vállalják a munkahelyi kötöttségeket, és körükben nagy arányú a lemorzsolódás. ♦ A térségben nem megoldott a gyermekek napközbeni ellátása, amely gátolja a munkavállalást. ♦ Az önkormányzatokkal való kapcsolatok fejlesztésre szorulnak. ♦ A válaszadó munkáltatók nagy része fontosnak tartja a térségi partnerségi kapcsolatok fejlesztését. ♦ A foglalkoztatási paktum kezdeményezéstől a munkáltatók a problémák feltárását és mielőbbi megoldását várják. Nagy többségben vállalják a partnerségben való részvételt.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
31
Javaslatok ♦
♦
♦ ♦ ♦ ♦
♦
♦
Elsősorban pályázati lehetőségek még aktívabb kihasználásával, kapcsolati tőke kiépítésével, piacorientált képzésekkel és beilleszkedést segítő, motivációs tanácsadásokkal, mentori támogatással lehetne a megfelelő számú szakképzett és motivált munkaerő hiányán enyhíteni. Alternatív közlekedési formák kialakításra lenne szükség az önkormányzatokkal és egyéb érdekelt szereplőkkel összefogva a térségben. Szükség lenne a térségben a felnőttképzési programok szervezésére egy koordinációs irodát működtetni, amely folyamatosan felmérné a felmerülő igényeket, és szükség szerint megszervezné a képzést külső képzőintézmény bevonásával. Térségi munkatapasztalat-szerzési és gyakornoki programok indítása lenne célszerű a pályakezdő fiatalok és a tartós munkanélküliek sikeres munkaerő-piaci helytállása érdekében. Olyan komplex programra lenne szükség, amely révén a jól képzett fiatalok a térségben maradnának, telepednének le, vállalnának munkát. A GYES/GYED-ről visszatérők helyzetének javítására a gyermek elhelyezési gondok megoldása lenne fontos feladat (pl. a nyári óvodai leállások idejére a szomszéd település óvodájába helyeznék el a gyerekeket, önkormányzati összefogással). Az önkormányzatoknak több energiát kellene fektetni a fiatalok megtartásába, az ott foglalkoztató vállalkozás igényeinek kielégítésébe, velük a személyes, rendszeres kapcsolat ápolásába. A munkáltatók irányába különösen fontos a paktum kezdeményezés várható eredményeinek világos kommunikációja, motivációjuk megteremtése.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
32
Önkormányzatok A kutatási jelentést készítette: Serman Lajosné. A kutatás célja A polgármesterek véleményének problématerületekkel kapcsolatban, elkötelezettségük növelése.
(információinak) becsatornnázása a feltárandó valamint a Foglalkoztatási partnerség iránti
Célcsoport A Hegyhát településeinek polgármesterei. Mintavétel A Hegyhát 23 településének polgármesterei (teljes körű lekérdezés). Adatfelvétel és adatelemezés Az önkormányzatok esetében kellett a legnagyobb energiákat mozgósítani az interjú előkészítésére. A települési vezetők olyan mértékben el vannak foglalva a közügyekkel, értekezletekkel, teljesítendő feladatokkal, hogy némely esetben nagyon nehéz volt időpontot egyeztetni a találkozáshoz. Ugyanakkor az önkormányzati vezetők interjúíve személyes találkozást feltételezett a pontos adatfelvétel miatt. Az interjúk elkészítésében külső segítség igénybevételére is sor került, hogy mindenkihez időben eljuthassunk a rövid idő alatt. A polgármesterek többsége készségesen fogadott bennünket, de azt minden esetben éreztették, hogy kevés az idejük és a kb. egy órás interjú sokak esetében nehezen volt beilleszthető a napi munkamenetükbe. A kutatás eredményei Alapadatok, humán – erőforrás kapacitások A 23 település közül mindössze 4, Püspökmolnári, Alsóújlak, Vasvár valamint Rábahidvég rendelkezik önálló jegyzőséggel, a többi községben körjegyzőség működik. A képviselő testület a kisebb önkormányzatoknál 1 polgármesterből és 5 képviselőből, a nagyobb önkormányzatoknál 1 polgármesterből és 7 képviselőből, illetve Vasváron 1 polgármesterből és 11 képviselőből áll. A községi önkormányzatok 3-9 fő közötti létszámmal működnek, néhány esetben kiegészülve hivatalsegéddel vagy falugondnokkal. Vasvár város önkormányzatánál 33 köztisztviselő dolgozik. 8 falu elégedett az alkalmazott szakemberek számával, nekik nincs szükségük további létszámra. A települések háromtizede pályázatírót, ezen kívül 1-1 falugondnokot, építészt, környezetvédelmi szakembert, projektmenedzsert, közművelődési szakembert, informatikust, segédjegyzőt, közterület felügyelőt várna szívesen. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
33
Valamennyi önkormányzatnál alkalmaznak 1-2 fő közhasznú és/vagy közcélú munkást elsősorban a közterületek rendben tartására, épületek karbantartására. Vasvár kivételével, ahol tudnának több embert is alkalmazni, jelenleg elegendőnek is tartják a rendelkezésükre álló létszámot. Demográfia, térségi szolgáltatások, együttműködések, képzési lehetőségek, esélyegyenlőség A térség 23 településének lakóinak száma nem éri el a 15 ezer főt. A falvak átlagos nagysága 460 fő. 13 község népessége az átlagosnál kisebb (a legkisebbek Sárfimizdó, Nagytilaj, Hegyhátszentpéter), 9 községé pedig az átlagosnál nagyobb (a legnagyobbak Rábahidvég, Püspökmolnári, Gersekarát). Az öregkorúak aránya – településenként különböző mértékben – meghaladja a fiatalok arányát, tehát elöregedő a térség. Az elöregedést a születések napjainkra is jellemző alacsony száma tovább erősíti. A kisebb falvakban évente mindössze 1-2 gyerek születik, a nagyobbakban 5-6. Vasváron mutatnak kedvező folyamatokat az adatok a születések száma tekintetében: 2007 eddig eltelt időszakában már több gyermek született, mint az elmúlt évben összesen. Vezetékes gázszolgáltatás mindössze Bérbaltaváron és Nagytilajban nincsen. Gersekarát, Kám és Vasvár kivételével a szennyvízhálózat még nem épült ki, valamint a szélessávú internet kiépítése is a jövő feladatai közé tartozik a községek túlnyomó többségében. Bölcsőde egyetlen településen sincsen, de Vasváron létezik a családok napközije, ami bölcsődei feladatokat is felvállal. A térség 6 településén sem óvoda, sem általános iskolai osztály nem működik. 14 faluban még sikerült fenntartani az óvodát és 13-ban az iskolát, de ebből 5 esetben csak 1-1 általános iskolai osztály jár a faluba. A térségben Vasváron legfejlettebb az orvosi ellátás, ahol az alapellátásokon kívül szakrendelés is zajlik: szemészet, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, urulógia, bőrgyógyászat, ideggyógyászat. A védőnői szolgálat is működik. A kisebb falvakban heti 1, a nagyobbakban heti 3 alkalommal rendel a háziorvos. 1-2 faluban heti egyszer gyermekorvos is rendel. A védőnői ellátás általában csak alkalomszerű a községekben. A térség valamennyi településén található közösségeket, helybeli ifjúságot ellátó kulturális intézmény. Ez az intézmény általában a Művelődési Ház, de találunk internetszobát, könyvtárat, teleházat, idősek klubját, konditermet is. A Hegyhát falvai közül 7-ben semmilyen civil kezdeményezés nincsen, 8-ban pedig mindössze 1-2. Legszínesebb a paletta Vasvár mellett Püspökmolnáriban, Olaszfán, Oszkón, ahol 6-7 civil szervezet is működik (Polgárőrség, Tűzoltó Egyesület, Nyugdíjas Klub, Sportkör, Baráti kör, Vöröskereszt stb.). A kis lélekszámú, elöregedő falvakban a lakosság részéről semmilyen oktatási, képzési igény nem merül fel. A nagyobb településeken leggyakrabban gépkocsi vezetői tanfolyamot szerveznek, ezen kívül néhány helyen számítástechnikai, nyelvi, esetleg borászati képzéseket, kézműves foglalkozásokat tartanak.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
34
A Hegyháti települések szociális szolgáltatásokkal való ellátottsága, elsősorban a Hegyháti Jóléti Alapítványnak köszönhetően, megoldott. Minden településen jelen vannak és az önkormányzat megelégedésére végzik a munkájukat. Az Alapítvány tevékenységét néhány esetben falugondnoki szolgálattal egészítik ki az önkormányzatok. Vasváron Idősek Otthona is működik. A térség 12 településén semmilyen kisebbséggel nem találkozunk. Mikosszéplakon 15%-ra, Olaszfán 20%-ra, Oszkón 8%-ra, Andrásfán 5%-ra, Bérbaltaváron 35%-ra, Győrváron 8%-ra, Rábahidvégen 5-10%-ra, Csehimindszenten 20-25%-ra tehető a kisebbségek aránya. Az alacsony arányban előforduló kisebbségek egyre inkább igyekeznek beilleszkedni a közösségekbe. A problémák azokon a településeken jelentkeznek, ahol nagyobb arányban élnek – döntően romák. A gondjaik elsősorban az aluliskolázottságukból, az életmódjukból, a munkanélküliségükből fakad. Az önkormányzatok segéllyel, szociális lakás kiutalással, közmunka programmal igyekeznek segíteni rajtuk. A településeknek mindössze ¼ részében nem jellemző a megváltozott munkaképességűek jelenléte, ahol van, 5-10%-ra becsülik az arányukat. Elhelyezkedési lehetőségük a lakóhelyükön szinte lehetetlen, de a környéken is korlátozott, ezért többnyire otthon tartózkodnak. A térségben e réteg foglalkoztatásával mindössze a Lux-Tex valamint Bérbaltaváron működő olasz tulajdonú varroda foglalkozik. A munkaerőpiaci helyzet A települések munkaerőpiaci helyzetét illetően jelentős különbségek vannak. Egyes falvakban több, másutt kevesebb a munkanélküli. Ahol nagyobb arányú a munkanélküliség ott jobban jelen van az illegális munkanélküliség is. A fiatalok többsége ingázik a munkahelyre, csakhogy legyen állása. A társégben jellemzően több a nő a munkanélküliek között, mert a férfiak hajlandóbbak ingázni és a környéken is több számukra a munkalehetőség. A települések vezetői közül közel fele elfogadhatónak tartja a tömegközlekedés helyzetét, némely esetben azonban jó lenne további járatok beiktatása, amely a munkavállalók érdekeit, kényelmét szolgálná. A fiatalok az iskolai tanulmányaik befejezését követően a kedvezőbb lehetőségek miatt elvándorolnak. Az elköltözés a felsőfokú végzettségűekre még fokozottabban érvényes. Elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségűek maradnak a lakóhelyükön. A polgármesterek tapasztalatai alapján a kismamák munkaerőpiacra történő visszatérése részben sikeres, illetve részben sikertelen. Az eredményességet számtalan tényező befolyásolja. Néhány negatív esettől eltekintve az önkormányzatoknak és a lakosságnak jó a kapcsolata a vállalkozásokkal. A vállalkozások munkahelyeket teremtenek a településeken, támogatják a falu programjait, rendezvényeit, természetben adományoznak.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
35
A települések 1/3 részének nem áll módjában a vállalkozások letelepítésének elősegítése, mert sem szabad földterülete, sem használaton kívüli épülete nincs erre a célra. Hattizede épületet (iskola, óvoda, kultúrház, posta stb.), 4 földterületet, további 2 önkormányzat pedig épületet is és földterületet is fel tud ajánlani. Partnerségek A térség települései közül mindössze háromnak van viszonylag alacsony szintű kapcsolata más településekkel. A jövőre vonatkozóan az önkormányzatok tele vannak tervekkel, amelyek közül csak néhány kecsegtet helyi gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás-bővítési hatással. A tervezett fejlesztések: kerékpárút létrehozása, közintézmények felszerelése, temető rendbehozatala, szabadidős területek létrehozása, sportöltöző újrahasznosítása, futball csapat kialakítása, a szélessávú Internet kiépítése, a csatornnahálózat megépítése, a kábeltévé behozatala, utak javítása. A települések részvétele a különböző programokban szűk körűnek bizonyul, a többségük mindössze a Leader projektekben, esetleg turisztikai fórumokban, Vasvárnak van Osztrákmagyar területi Együttműködési Programja, valamint a Térségi Zarándokturizmusban vesz részt. A térség települései az elmúlt 5 évben aktívan részt pályázatokon vettek, amelynek segítségével az alábbiakat sikerült kivitelezni: Parlagfű mentesítés Sportrendezvény Egészségház kialakítása Mezei utak javítása E-Magyarország Pont Pedagógusok számítógépes támogatása Parkok, árkok felújítása Közmunka szervezése Önkormányzat akadálymentesítése Önkormányzati tulajdonban lévő házak tetőcseréje Buszvárók felújítás Szeméttelep rekultivációja Kultúrház felújítás Járdák felületkezelése Sportszerek, irodai felszerelések vásárlása Óvoda felújítása Orvosi rendelő felújítása Iskola felújítása A térség kitörési pontjait a polgármesterek az alábbiakban határozták meg: Turizmus - ezen belül gyógyturizmus, szőlőhegyi turizmus, lovasturizmus, vadászat Zarándokhely kialakítása Infrastruktúra fejlesztése M9-es út megépítése, 8-as út fejlesztése.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
36
Legtöbben a munkahelyteremtést szorgalmazzák, mert szerintük ezáltal fejlődne igazán a térség. A polgármesterek különböző mélységben hallottak a foglalkoztatási paktumokról, aki nem, szeretné részletesen megismerni. Összességében pozitív az önkormányzati vezetők hozzáállása a foglalkoztatási együttműködéshez. Következtetések ♦
♦
♦ ♦ ♦
♦ ♦
♦ ♦
A térségen belül, Vasvár mellett, lokális központok alakultak ki (Gersekarát, Győrvár, kisebb mértékben Csehimindszent, Kám), ahol szinte 100%-os az infrastrukturális ellátottság, óvoda, iskola működik, általában háziorvosi körzet központok és az átlagosnál élénkebb közösségi élet folyik. Vasvár térsége a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági potenciállal, hiszen a foglalkoztatottaknak már akkor is közel 50%-a lakóhelyén kívül volt kénytelen munkát vállalni. A gazdasági átalakulást követően a helyzet tovább romlott. A foglalkoztatottaknak már közel 60%-a ingázik. A jelentős arányú ingázás ellenére a tömegközlekedés a települések jelentős részéről nem megfelelő, többen naponta órákat utaznak, hogy eljussanak a munkahelyükre. A Hegyhátra jellemző elöregedést tovább erősíti az ott élő fiatalok intenzív elvándorlása, ezáltal a térség munkaerő-potenciálja tovább csökken, amely a térség fejlődésének egyik akadályozó tényezőjévé válhat. Az idősebb népesség erőteljesebb jelenléte miatt a szociális szolgáltatások igénye fokozottabban jelentkezik a térségben, amelyet napjainkban a Hegyháti Jóléti Alapítvány minden településen eredményesen ellát. Egyes településeken a romák magasabb aránya miatt fokozottabban jelentkeznek a társadalmi, szociális problémák. A megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedési esélye minimális. Az infrastruktúra kiépületlensége (pl. szélessávú internet, csatornázás) gátja lehet a fejlesztéseknek. Az önkormányzatok egyelőre még nem fogalmaztak meg világos gazdaságfejlesztési programot, amely kiutat mutatna a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági és munkaerő-piaci helyzetből. Széles körű partnerségben megvalósított fejlesztésekben kevés az önkormányzatok tapasztalata.
Javaslatok A helyi munkahelyek teremtése elsődleges feladat a foglalkoztatási paktumban. A fiatalok megtartására komplex program indítása javasolt, amely magában foglalja a tanulás segítése, a munkához segítése és a letelepedés segítése elemeket is. ♦ Célzott programokat javasolt indítani a magasabb roma népességgel rendelkező településeken. ♦ Meg kell teremteni a társadalmi és munkaerő-piaci részvétel lehetőségét a térség megváltozott munkaképességű lakosainak is munkahelyteremtéssel, támogató és mentori szolgáltatások nyújtásával. ♦ A kistérségi foglalkoztatási stratégiában javasolt a gazdaságfejlesztési célok és prioritások megfogalmazása is (integrált megközelítésben). ♦ ♦
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
37
Képzőintézmények A kutatási jelentést készítette: Kámán István. A kutatás célja A térségben tevékenykedő felnőttképző intézmények (humán-, infra-, anyagi-) erőforrásainak, az eddig szervezett és a következő időszakra tervezett képzéseinek feltérképezése. A felnőttképző intézmények végeznek-e igényfelmérést, milyen partnerségi (elsősorban munkáltatói) kapcsolatok működnek. Célcsoport A térségben 2004-2006-os időszakban aktív képzőintézmények. Mintavétel A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet nyilvántartásában szereplő iskolarendszerű felnőttképzést folytató intézmények közül kerültek kiválasztásra a megkérdezett intézmények. Az elsődleges cél az volt, hogy a Hegyháti Kistérségben székhellyel rendelkezőket kérdezzük, hiszen elsősorban tőlük remélhető az, hogy fejlesztenek, és bővítik a foglalkoztatottak számát, képzési kínálatukat. A nyilvántartásokból kiderült, hogy mindössze két felnőttképző intézmény székhelye található a kistérségben, ezért azt vizsgáltuk, hogy mely külső képzők hirdettek indítandó képzéseket. Polgármesteri hivataloktól, iskoláktól, művelődési intézményektől és a munkaügyi központtól szereztünk információkat azokról a képzőkről, akik az elmúlt három évben folytattak felnőttképzést a kistérségben. Adatfelvétel és adatelemzés Az adatfelvétel telefonon és személyesen történt. Az adatfelvételt minden esetben telefonos kapcsolatfelvétel előzte meg, s ez alkalommal került sor a kutatás céljának, jelentőségének ismertetésére is. A képző intézmények képviselői készségesek voltak az együttműködést illetően. Az interjúterv előzetesen összeállított kérdései alapján adott válaszok összegzése, a lényeges elemek kiemelése, az alacsony szám miatt nem okozott különösebb problémát. A kutatás eredményei Magyarországon ötezer fölött van a nyilvántartásban szereplő felnőttképző intézmények/cégek száma. A Vasi Hegyháton is tevékenykedő felnőttképző intézmények közül mindössze kettőnek a székhelye található a kistérségben: a Béri Balog Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola; valamint a Reginnov Tanácsadó Kft. A két felnőttképző közül csak az előbbi folytatott, illetve szándékozik folytatni felnőttképzést a kistérségben. A Reginnov Tanácsadó Kft. a saját maga által menedzselt projektek keretében végzett felnőttképzési tevékenységet. A fent említett iskolán kívül további öt felnőttképzőt sikerült felderíteni, akik az elmúlt három évben a Vasi Hegyhát településein felnőttképzési tevékenységet folytattak, folytatnak. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
38
A megkérdezett intézmények/cégek a következők voltak: - Béri Balog Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola - Szent-Györgyi Albert Középiskola - Topido Kft. - RITMO Kft. - Szombathelyi Regionális Képző Központ (REMEK) - Fény-Szoft Kft. A felsorolt hat intézményből kettő közoktatási (szakképző) intézmény, egy állami fenntartású felnőttképző intézmény, három pedig felnőttképzési vállalkozás; tehát a hatból négynek fő profilja a felnőttképzés. Képzési kínálat A felmérés tapasztalataiból leszűrhető, hogy szűkös a felnőttképzési kínálat a kistérségben. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy egy-egy képzés indításához nincs meg a szükséges létszám, amellyel a képző gazdasági szempontból megfelelőnek tekintheti az eredményt, ezért már a képzés meghirdetéséig sem jutnak el. A megkérdezett képzők közül a REMEK profilja a legszélesebb, azt lehet mondani, hogy szinte bármilyen iskolarendszeren kívüli képzés indítására alkalmas önállóan, vagy külső segítség igénybevételével. Az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy a piac törvényei érvényesülnek a felnőttképzésben is. Ha igény merül fel képzésre, megjelennek a térségben felnőttképzők, ha tartós az igény akár új vállalkozások is létrejönnek. A hegyháti székhellyel rendelkező képzők rendkívül alacsony száma is azt mutatja, hogy nem jelenik meg markáns igény a felnőttképzések iránt. A megkérdezés során azt is tapasztaltam, hogy a Hegyháton lakók általában Szombathelyen vesznek részt képzésben, ritkábban Körmenden, esetleg Zalaegerszegen. A képzési választék Szombathelyen a legnagyobb, a rendelkezésre álló infrastruktúra, eszközellátottság is a megyeszékhelyen a legjobb. A lebonyolított és tervezett képzések összetétele A megkérdezett felnőttképzők az elmúlt három évben az alábbi szakirányokban folytattak képzést: angol és német nyelvtanfolyam, számítástechnika (ECDL), szociális gondozó és ápoló, nehézgépkezelő, TB ügyintéző, távügyintéző, jogosítványt adó képzések (Személygépkocsi vezető, motorkerékpár vezető, tehergépkocsi vezető, nehézpótkocsi-vezető, autóbusz-vezető, belföldi és nemzetközi árufuvarozó) Meg kell említeni azt is, hogy iskolarendszerű képzés keretében a Béri Balog Ádám középiskola évente esti gimnáziumi osztályt is indít, ami az érettségi megszerzését teszi lehetővé. A képzőknek nincsenek konkrét elképzeléseik arról, hogy milyen képzést kínáljanak a térség számára. Válaszaikból az látható, hogy az eddig indított képzéseikkel számolnak a jövőben is. A külső képzők közül a (Kőszegen kirendeltséggel rendelkező) Fény-Szoft Kft. a legaktívabb, számítástechnikai, nyelvi, kereskedelmi, továbbá személyi szolgáltatást nyújtó képzéseket kínál kevés eredménnyel. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
39
A képzők úgy látják, nem érdemes szélesebb körű igényfelmérést végezni a kistérségben. Nem is végzett ilyet egyik sem. A kis számú érdeklődésnek – a képzők szerint – oka a pénzhiány is. A képzések támogatása (uniós források, munkaügyi központ) elősegíti azt, hogy egynéhány képzés (elsősorban számítástechnikai, idegen nyelvi, jogosítványszerző) indulhat a következő években is. Foglalkoztatási helyzet A fő tevékenységként felnőttképzést végző intézmények/cégek között nincs olyan, amelyiknek a térségben van a székhelye. Tehát értelmetlen lenne a foglalkoztatott létszám összetételének elemzése, mivel azok nem a térség jellemzőihez tartoznak. A képzők szervezési módszerére jellemző, hogy általában egy munkatársuk szervezi és vezeti a képzést (tanfolyamvezető), az oktatók a képzőhöz tartozó, vagy megbízással foglalkoztatott külső személyek, ritkábban helyi szakemberek. Üres álláshely nincs jelenleg a képzőknél. Ha lenne, be tudnák tölteni. Arra a kérdésre, hogy hogyan juthat megfelelő munkaerőhöz, a megkérdezettek válasza azt tükrözte, hogy gyakorlattal rendelkezőket vennének fel, s a konkrét feladatok végzésére a képző betanítaná az új munkaerőt. A térségben működő képző intézmények a foglalkoztatás szempontból sem jelenleg, sem potenciálisan nem számottevőek. Munkáltatói kapcsolatok A munkáltatói kapcsolatok alkalminak mondhatók, egy-egy képzéshez kacsolódnak. Konkrét munkáltatói igényre a REMEK végzett képzést az EDS Magyarország számára, a SzentGyörgyi A. Középiskola pedig a Munkaügyi Központ megrendelésére bonyolított le Szociális gondozó- és ápoló képzést, mely az új vasvári idősek otthona részére volt hivatott gondozókat biztosítani. A Béri B. Ádám középiskola az iskolarendszerű képzési profiljának megfelelően tart fenn munkáltatói kapcsolatokat, melynek célja a tanulók szakmai gyakorlatának biztosítása. Összességében tehát egyik képzőre sem mondható el, hogy folyamatos kapcsolatot tartana fenn munkáltatókkal. Infrastruktúra, tervezett fejlesztések A szervezetek műszaki infrastrukturális ellátottságukat jónak értékelik. Csak a Béri B. Ádám iskola rendelkezik saját bázissal, a külső képzők iskolák és művelődési házak infrastruktúráját használják. Ilyen bázisintézménynek számít Vasváron a művelődési ház és a Kardos László Általános Iskola, Győrváron a Faluház, ahol képzők helyiséget bérelnek egy-egy képzés lebonyolításához. Eszközfejlesztésként csak számítógép-beszerzést említenek, egyébként nincs szándékukban saját iroda, kirendeltség létrehozására a térségben, mert nem tudnák a működést nyereségessé tenni. Partnerség, részvétel a hegyháti paktumban A képző szervezetek többsége részt vett már projektben, jó tapasztalataik vannak a partneri együttműködésről. A hegyháti paktumról nincsenek konkrét ismereteik, de többségük részt venne benne, elsősorban képzés-megrendeléseket várnának tőle.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
40
Következtetések ♦ A kistérség a felnőttképzést illetően elmaradottnak tekinthető. Egyrészt kicsi a képzési kínálat, másrészt az érdeklődés sem megfelelő. ♦ Nincs, vagy alig van kapcsolat a képzőintézmények és a munkáltatók között. ♦ Igényfelmérés nem áll rendelkezésre, de feltételezhető, hogy megvan a hajlandóság a kistérség lakosságában (legalábbis a fiatalokban) képzésen való részvételre. A kutatásból leszűrhető, hogy elsősorban un. kiegészítő képzések (nyelv, informatika) szervezésére nyílna lehetőség. ♦ Külső források bevonása nélkül a térségre jellemző (alacsony) jövedelmi viszonyok sem teszik lehetővé a képzési igény nagyarányú bővülését. ♦ A képzőintézmények piaci lehetőségeik bővülését várják el a foglalkoztatási paktumtól. Javaslatok A képző intézmények és a munkáltatók közötti kapcsolatok fejlesztése szükséges. A támogatott képzések szervezésénél a célcsoport elérése érdekében hatékonyabb marketing munkát kell elérni. ♦ Célszerű lenne felmérést végezni a lakosság és a munkaadók körében a képzések iránti igényről. ♦ Szükséges lenne olyan projektekre, amelyek során lehetőség nyílik támogatott képzések indítására. ♦ ♦
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
41
3 3.1
Összefoglaló kutatási jelentés Erőforrások
Vasvár térsége a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági potenciállal, hiszen a foglalkoztatottaknak már akkor is közel 50%-a lakóhelyén kívül volt kénytelen munkát vállalni. A gazdasági átalakulást követően a helyzet tovább romlott. A foglalkoztatottaknak már közel 60%-a ingázik. A Hegyhátra jellemző elöregedést tovább erősíti az ott élő fiatalok intenzív elvándorlása, ezáltal a térség munkaerő-potenciálja tovább csökken, amely a térség fejlődésének egyik akadályozó tényezőjévé válhat. A fiatalok elvándorlásával a szebb jövő lehetőségét veszíti el a kistérség, hiszen ők azok, akik az innovációt hordozzák, akik képesek lehetnek egy új, sikeresebb kistérség felépítésére. A térségen belül, Vasvár mellett, lokális központok alakultak ki (Gersekarát, Győrvár, kisebb mértékben Csehimindszent, Kám), ahol szinte 100%-os az infrastrukturális ellátottság, óvoda, iskola működik, általában háziorvosi körzet központok, és az átlagosnál élénkebb közösségi élet folyik. Emellett azonban jelentős számban vannak olyan „háttértelepülések” ahol korlátozott a közszolgáltatásokhoz (oktatási, egészségügyi, közművelődési, szociális szolgáltatások, tömegközlekedés) való hozzáférés, rosszabb az infrastrukturális ellátottság, és a jelentős számú munkanélküli, inaktív és roma lakosság miatt a helyi társadalmi feszültségek is megjelennek. A térségi önkormányzatokra és civil szervezetekre jellemző a humánerőforrás kapacitások hiánya (mennyiségi és minőségi értelemben is), illetve a partnerségi együttműködésekben tapasztalattal rendelkező munkatársak hiánya. Az önkormányzatok pályázatírókat, falugondnokot, építészt, környezetvédelmi szakembert, projektmenedzsert, közművelődési szakembert, informatikust, segédjegyzőt, közterület felügyelőt alkalmaznának szívesen. A térségben működő civil szervezetek jelentős része a tevékenységi kör alapján nem foglalkoztatási célú civil szervezet, hanem valamilyen speciális cél érdekében jött létre. Néhány nagyobb civil szervezettől eltekintve (Hegypásztor Kör, Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány) a civil szervezetek foglalkoztatási képessége nagyon alacsony, nem jellemző a foglalkoztatás. Jellemzően 1-2 alkalmazottal és önkéntesekkel tevékenykednek, működésük szervezeti és pénzügyi feltételei nem megalapozott. A jelentősebb vállalkozások infrastrukturális helyzete saját megítélésük alapján megfelelő, a fejlesztések legfőbb gátja a tőkehiány, illetve a szakképzett munkaerő hiánya. Kb. 10% a felsőfokú végzettségűek aránya a mintában szereplő vállalkozásoknál. Részmunkaidős alkalmazottak aránya 2,8%, míg összesen 9 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaznak. A távmunka nem jellemző. A vállalkozások a jövőben tervezett fejlesztések között felsoroltak új ingatlan építéseket, szennyvíz hálózat kiépítését, gépek, berendezések korszerűsítését, informatikai fejlesztést és utak, épületek felújítását. Felnőttképzéssel érdemben foglalkozó helyi szervezet nincs a kistérségben, amely jelentős hátrányt jelent a munkavállalók foglalkoztathatóságának fejlesztése és alkalmazkodóképességük kialakítása érdekében.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
42
A foglalkoztatás fejlesztésének területén anyagi források az önkormányzatoknál és civil szervezeteknél nem állnak rendelkezésre. Fontos feladat külső befektetői és pályázati források bevonása, illetve a vállalkozások érdekeltségének megteremtése a foglalkoztatás bővítésében. A szervezetek nagy része nem rendelkezik elegendő kapacitásokkal a foglalkoztatási paktumban való aktív részvételhez, emiatt olyan fejlesztéseket szükséges kezdeményezni, ahol a szervezetek egyéni érdeke is egyértelműen látszik az elfogadott közösségi érdekek mellett. 3.2
Kapcsolati tőke
A térségi szereplők kapcsolatrendszere elsősorban a térségen belüli kapcsolatokra korlátozódik, nem jellemzőek a szélesebb regionális és ágazati kapcsolatok. A térségen belül az egyes szektorok közötti partnerségek is kezdetlegesek. A térségi munkaadók és a képzőintézmények között egyáltalán nincs kialakult kapcsolatrendszer. A képzőintézmények a szűkös piaci lehetőségekre hivatkozva nem végeznek igényfelméréseket. A vállalkozások és önkormányzatok kapcsolatai zömében a hivatalos ügyintézésre korlátozódnak, emiatt fejlesztésre szorulnak. A helyi gazdaság fejlesztése az önkormányzatok számára nem elsődlegesen megoldandó feladat. A helyi kapacitások hiánya miatt más szervezet nem vállalja fel ezt a feladatot, így nem valósul meg egy közösségi alapú gazdaságfejlesztés, mivel nincs kezdeményező, koordinációs szervezet. A felmérések alapján a partneri együttműködésekben való részvételi hajlandóság megfelelőnek mondható, de az aktivizálás fontos feladat a paktumot létrehozó projektnek. A válaszadó munkáltatók nagy része fontosnak tartja a térségi partnerségi kapcsolatok fejlesztését, és nagy részük ismeri, vagy már hallott a paktum kezdeményezésről. 3.3
Munkavállalást, foglalkoztatást gátló tényezők
A térségben jellemzően a foglalkoztatottság bővülésének két akadálya van, az egyik az új befektetők hiánya, valamint a térségben lévő foglalkoztatók anyagi erőforrásának hiánya, a másik a megfelelő számú szakképzett és motivált munkaerő hiánya. Az alacsony lakosságszám nem vonzza a „multikat”, minőségi és mennyiségi munkaerőhiány van, alacsony a térségben a megtartó képesség, a minőségi munkaerő elvándorol. A térségi foglalkoztatók nem tartják megfelelőnek a munkaerő állapotát (foglalkoztatottak képzettségét, szaktudását, illetve a motivációjukat sem). A hosszabb távollét után munkát vállaló emberek (pl. tartós munkanélküliek) alkalmazásában negatívak tapasztalatokkal rendelkeznek a munkáltatók. Rugalmatlanok, nehezen vállalják a munkahelyi kötöttségeket, és körükben nagyarányú a lemorzsolódás. A megváltozott munkaképességűek alkalmazására részben nyitottak a térségi munkáltatók, de a megfelelő speciális munkakörülmények kialakításához támogatásra lenne szükségük. A megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedési esélye jelenleg minimális. A fiatalokkal szemben nem előítéletesek a térségi munkáltatók, de a munkatapasztalat hiánya gátja a sikeres munkaerő-piaci helytállásnak.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
43
A munkahelyválasztás legfontosabb szempontja a bér nagysága, majd a munkahely távolsága. A munkahely minőségi jegyei másodlagosak (rugalmas munkaidő, végzettségnek megfelelő munkahely, műszakrend). Ez a szűk helyi munkalehetőségekkel és az alacsony helyi munkajövedelmekkel magyarázható. A munkáltatók a megfelelő munkaerő alkalmazása érdekében hajlandók több terhet vállalni, az útiköltség mértéke önmagában nem befolyásolja az alkalmazást, sokkal inkább a közlekedési problémák. A Hegyháton az ingázók száma a rendszerváltást követően tovább emelkedett (48,6-ról 58,1%-ra 1990 és 2001 között). A térség egyik legnagyobb problémáját jelenti a munkahelyre jutás megoldása. A foglalkoztatók és foglalkoztatottak számára is komoly problémát okzonak a tömegközlekedési hiányosságok. A felmérésből kiderül, hogy a tömegközlekedés alkalmatlan a munkába járás biztosítására, bizonyos településekről emiatt nem tudnak munkát vállalni az emberek (különösen, ha többműszakos munkarend szerint kellene dolgozni). A válaszadók szerint a Oszkó-Vasvár, Nagytilaj-Pókaszepetk, valamint a Kám- Szombathely vonalon a legrosszabbak a közlekedési feltételek, de rossznak tartják a tömegkölzeledéstr a Gersekarát-Vasvár, Telekes-Lakhegy, Alsóújlak-Jánosháza, Egervölgy-Ikervár, SárfimizdóKörmend, Vasvár-Csipkerek viszonylatban is. Az autóbusz a leggyakrabban használt közlekedési eszköz (33%), de a válaszadó bejárók hasonló arányban utaznak autóval és vonattal is (25-25%). Az autóval közlekedők a tömegközlekedés hiányosságai miatt kényszerből alkalmazzák az egyéni autós közlekedést a munkába járáshoz. Az utazási távolságok növekedésével egyre nő az elégedetlenek tábora a többszöri átszállás, és a napi 23, néhány esetben 5-7 órás utazások miatt. A saját gépkocsival munkába járók fele már társsal utazik, és kevésbé fogadnának újabb útitársakat, de az egyedül utazók szívesen társulnának másokkal, és a tömegközlekedési eszközökkel utazók is nagy arányban tennék ugyanezt. A válaszadók nagy része hátrányosnak érzi magát a bejárói státusz miatt, és 1/3-uknak nem téríti meg a munkáltató a bejárás költségeit. A bejárás kellemetlenségei ellenére a munkavállalók inkább az ingázást választanák, mint az alacsonyabb jövedelemmel járó helyi munkahelyeket. A nők gyermekvállalási hajlandósága az életkor tekintetében utóbbi években jelentősen kitolódott. Ezáltal viszont módjukban áll számottevő munkatapasztalat szerzése, amely megkönnyítheti a gyermekvállalás utáni újbóli visszatérést a munkaerőpiacra. A visszatérésre pozitívan hat, ha a GYES, GYED ideje alatt is kapcsolatot tart a korábbi munkáltatójával, amely jellemző a megkérdezettek körében. A visszatérés után a legnagyobb gondot az okozza, hogy a munkáltatók kevésbé tolerálják a gyermekkel kapcsolatos problémákat (pl. betegség). A munkaidő beosztás nem veszi figyelembe a gyermek elhelyezéssel kapcsolatos gondokat, amit tovább fokoz, hogy a munkahelyek kevés száma miatt a megkérdezettek közül mindössze 4-5-en dolgoztak a lakóhelyükön, a többiek ingáztak (legalább a szomszéd faluba). A családi körön kívül nem kapnak külső segítséget a kisgyermekes szülők, ezért a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiánya gátja a munkavállalásnak, a szolgáltatásokhoz való hozzájutásnak, a társadalmi részvételnek. A GYES-en, GYED-en lévők álláskereséshez szükséges információkhoz való hozzáférésük korlátozott. A megkérdezettek alacsony aránya jár képzésre, de a tanulási hajlandóság magas a körükben. Leginkább nyelvi és számítástechnikai képzéseken vennének részt. A képzéseken való részvételt és a munkavállalást is gátolja a rossz közlekedési helyzet és a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiánya. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
44
A kistérségben néhány településen koncentrálódik a roma népesség, ahol halmozottan jelennek meg a szociális és társadalmi problémák (Bérbaltavár, Csehimindszent, Olaszfa, Mikosszéplak, Olaszfa, Rábahidvég). A romák foglalkoztatási, oktatási, területi-települési adatainak együttes elemzése arra utal, hogy kialakulóban van egy olyan etnikai alapú szegénységben élő réteg, amely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti. A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, a kultúrára, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, komplex térségi fejlesztési programokra és antidiszkriminációs intézkedésekre van szükség. A térségben nagyon alacsony a felnőttképzési aktivitás, nincsenek helyben szervezett vállalati képzések sem. A foglalkoztatók szerint a képzések nem felelnek meg a piac elvárásainak, a piachoz jobban alkalmazkodó képzések kellenének. A munkaadók a képzések beválásának vizsgálatát, illetve a képzést követő elhelyezkedési eredmények közzétételét hiányolják. Problémát jelent, hogy a képzések nagy része Szombathelyen van, így sok időt vesz igénybe a munkavállalók továbbképzése, illetve a távolság és a szociális szolgáltatások hiánya miatt hátrányos helyzetűek nem tudják igénybe venni a képzési szolgáltatásokat. Emiatt társadalmi kirekesztődésük tovább erősödik, és csekély esélyük marad a munkavállalásra, amely a helyi erőforrások pazarlását jelenti. A munkaerő-piacon szükséges tudások megszerzését, szinten tartását a munkaadók szerint elsősorban képzéssel, továbbképzéssel, gyakorlással, a gyakorlat megszerzésével lehet elérni. A fiatalokat csábító jövőképpel lehet ösztönözni a tanulásra, és szigorúbb, következetes oktatással lehet a megfelelően képzett és így már motivált munkaerőt képezni. Pályaorientációval kellene a fiatalokat (már általános iskolában) felkészíteni a pályaválasztásra, majd gyakorlati képzésekkel, gyakornoki rendszer kiépítésével nevelni, tanítani a munkatapasztalat megszerzésére. Problémának látják a saját dolgozók képzésénél a helyettesítés problémáját, mivel ezek a képzések nagyrészt a megyeszékhelyen folynak. Gondot okoz, hogy ezeket a képzéseket általában a munkáltatók fizetik, ami gyakran jelentős megterhelést ró rájuk. Igényfelmérés nem áll rendelkezésre, de feltételezhető, hogy megvan a hajlandóság a kistérség lakosságában (legalábbis a fiatalokban) képzésen való részvételre. A kutatásból leszűrhető, hogy elsősorban un. kiegészítő képzések (nyelv, informatika) szervezésére nyílna lehetőség. 3.4
Foglalkoztatást, egyedi szervezeti célokat erősítő térségi kezdeményezések
A térség fejlesztése érdekében tevékenykedő szervezetek munkája nem eléggé ismert a paktum kulcsszereplői számára, és nagyon kevesen említették, hogy közvetlenül rész vettek térségi kezdeményezésekben (pl. LEADER, Turisztikai fórumok, Civil kerekasztal). A legnagyobb probléma, hogy a projektek végrehajtásában 2-3 szervezet vesz részt intenzíven a térségben, és nem jellemzőek a szektorokon átívelő partnerségek sem. Széles körű partnerségben megvalósított fejlesztésekben kevés az önkormányzatok tapasztalata. A megkérdezett szervezetek vállalják a partnerségben való részvételt. Az önkormányzatok egyelőre még nem fogalmaztak meg világos gazdaságfejlesztési programot, amely kiutat mutatna a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági és munkaerő-piaci helyzetből. A foglalkoztatási paktum kezdeményezéstől a munkáltatók a problémák pontos feltárását és mielőbbi megoldását, a képzőintézmények pedig a piaci lehetőségeik bővülését várják. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
45
4
Javaslatok
4.1
Munkahelyteremtés ♦ A helyi munkahelyek teremtése elsődleges feladat a foglalkoztatási paktumban. ♦ A munkahely-teremtési akcióknál törekedni kell magasabb munkajövedelmet kínáló, minőségi állások létesítésére. ♦ A foglalkoztatási stratégiában törekedni kell helyi munkahelyek megteremtésére, amely a kevésbé mobil idősebb munkavállalóknak, a kisgyermekes szülőknek, valamint a megváltozott munkaképességűeknek nyújtanának leginkább segítséget. ♦ A GYES-en, GYED-en lévők munkaerő-piaci helytállása érdekében fejleszteni szükséges az alternatív munkavállalási formákat (rugalmas munkaidő, részmunkaidős foglalkoztatás, egyéni igényeknek megfelelő munkakörülmények kialakítása). ♦ A munkáltatók körében szemléletformáló kampány megvalósítása javasolt családbarát munkahelyek kialakítása érdekében.
4.2
Hazatérés ♦
4.3
A fiatalok megtartására komplex program indítása javasolt, amely magában foglalja a tanulás segítése, a munkához segítése és a letelepedés segítése elemeket is. Közösségi közlekedés fejlesztése
A munkába eljárók nagyságrendje miatt a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani a közösségi közlekedés térségi szinten összehangolt fejlesztésére (igényfelmérés, egyéni- és tömegközlekedési eszközök kombinációja stb.). ♦ Alternatív közlekedési formák kialakításra lenne szükség az önkormányzatokkal és egyéb érdekelt szereplőkkel összefogva a térségben. ♦
4.4
Szociális szolgáltatások fejlesztése ♦
4.5
A GYES-en, GYED-en lévők munkaerő-piaci integrációja, társadalmi részvételének biztosítása érdekében fejleszteni szükséges a gyermekfelügyeleti szolgáltatásokat (bölcsőde, családi napközi, szünidei programok, egyéb alternatív megoldások, pl. a nyári óvodai leállások idejére a szomszéd település óvodájába helyeznék el a gyerekeket, önkormányzati összefogással). Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése
Kiemelt figyelmet kell fordítani a GYES-ről, GYED-ről visszatérők számára nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztésére (információszolgáltatás, pályaorientáció, felkészítés az újbóli munkavállalásra, mentorálás stb.). ♦ Elsősorban pályázati lehetőségek még aktívabb kihasználásával, kapcsolati tőke kiépítésével, piacorientált képzésekkel és beilleszkedést segítő, motivációs tanácsadásokkal, mentori támogatással lehetne a megfelelő számú szakképzett és motivált munkaerő hiányán enyhíteni. ♦
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
46
♦ Térségi munkatapasztalat-szerzési és gyakornoki programok indítása lenne célszerű a pályakezdő fiatalok és a tartós munkanélküliek sikeres munkaerő-piaci helytállása érdekében. ♦ Meg kell teremteni a társadalmi és munkaerő-piaci részvétel lehetőségét a térség megváltozott munkaképességű lakosainak is munkahelyteremtéssel, támogató és mentori szolgáltatások nyújtásával. 4.6
Felnőttképzés fejlesztése ♦ Szükség lenne a térségben a felnőttképzési programok szervezésére egy koordinációs irodát működtetni, amely folyamatosan felmérné a felmerülő igényeket, és szükség szerint megszervezné a képzést külső képzőintézmény bevonásával. ♦ Célszerű lenne felmérést végezni a lakosság és a munkaadók körében a képzések iránti igényről. ♦ Szükséges lenne olyan projektekre, amelyek során lehetőség nyílik támogatott képzések indítására. ♦ A támogatott képzések szervezésénél a célcsoport elérése érdekében hatékonyabb marketing munkát kell elérni, és be kell vezetni a képzési programok átlátható értékelését is. ♦ Javasolt a képzési programok kötelező összekapcsolása támogatott, vagy nyílt munkerő-piaci foglalkoztatással. ♦ A GYES-en, GYED-en lévők számára személyre szabott képzési programok indítása javasolt a sikeres munkaerő-piaci integráció érdekében (az igényeknek megfelelő helyszínen és tartalommal). ♦ Az oktatási rendszerből idő előtt kimaradt fiatalok iskolarendszerű képzésbe való visszavezetéséhez rugalmas, egyénre szabott tanulási utakat kínáló „új esély” és „második esély” típusú programokat kell kifejleszteni és elterjeszteni, a „learning by doing” (aktív tanulás, gyakorlatias képzés, élményalapú) tanulási típusú módszereket, programokat kell kidolgozni és bevezetni.
4.7
Partnerségek és a foglalkoztatási paktum fejlesztése ♦ A kistérségi foglalkoztatási stratégiában javasolt a gazdaságfejlesztési célok és prioritások megfogalmazása is (integrált megközelítésben). ♦ Az önkormányzatoknak több energiát kellene fektetni a fiatalok megtartásába, az ott foglalkoztató vállalkozás igényeinek kielégítésébe, velük a személyes, rendszeres kapcsolat ápolásába. ♦ A munkáltatók irányába különösen fontos a paktum kezdeményezés várható eredményeinek világos kommunikációja, motivációjuk megteremtése. ♦ A képző intézmények és a munkáltatók közötti kapcsolatok fejlesztése szükséges.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
47
4.8
Hátrányos helyzetűek integrációja ♦ A magasabb roma népességgel rendelkező településeken speciális programokat szükséges indítani. ♦ Kiemelt figyelmet kell fordítani a roma népesség munkaerő-piaci kiszorítottságának orvoslására. A roma népességet azon jellemzők mentén lehet „megcélozni”, amelyeken keresztül jól megragadhatók hátrányaik a társadalom egészéhez képest. Ilyen jellemzők lehetnek a munkaerő-piaci státusz (munkanélküliség, inaktivitás), az iskolai végzettség, a lakóhely. A munkanélküliekre és az inaktívakra, az alacsony iskolai végzettségűekre, vagy a hátrányos helyzetű, elmaradott térségekre irányuló programok esetében a roma szervezetekkel való együttműködésre építve lehet elősegíteni, hogy a romák minél nagyobb arányban legyenek kedvezményezettjei ezeknek a programoknak. ♦ A munkaerő-piaci hátrányok leküzdését segítő programok mellett a diszkrimináció megszüntetésére irányuló kezdeményezéseknek és a komplex térségfejlesztési programoknak is fontos szerepe lehet a romák munkaerő-piaci helyzetének javításában. ♦ Célzott programokat javasolt indítani a magasabb roma népességgel rendelkező településeken.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
48
5 5.1
Mellékletek Kutatási terv
Munkacím: Megrendelő: Kivitelező:
Időtáv: - Kezdet - Zárás Tervkészítők: Dátum:
Kutatási terv Foglalkoztatási stratégiát megalapozó helyzetelemzéshez kapcsolódó igényfelmérések elvégzése a foglalkoztatási paktum kiemelt célcsoportjainak és meghatározó szereplőinek körében. Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás - Serman Erzsébet – Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Kőris Tiborné – Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Rodler Tamás – Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Éder Géza – Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Kámán István – Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás (Laki Edina, Pogács Mónika, Trombitás Marietta) - Hegypásztor Kör - Promen Kft. (Kovács István, Szabó Réka) - BFH Európa Kft. (Hollósi Szabolcs, Tóth Dolóresz) 2007. május 9.-2007. június 30. Szabó Réka, Kovács István, Hollósi Szabolcs, Serman Erzsébet, Éder Géza, Kámán István, Kőris Tiborné, Rodler Tamás 2007. május 9.
I. A kutatás osztályozása és céljai A kutatás problémafeltáró és problémamegoldó módszerek kombinációját használja. A problémafeltárás célja a statisztikai adatok elemzése alapján nem azonosítható valós problémák feltárása a paktum kiemelt célcsoportjainak és meghatározó szereplőinek körében. Emellett cél a korábbi statisztikai adatok térségi közvetlen mintákon keresztül való aktualizálása (megerősítése). A problémamegoldó elemek célja az igényfelmérés során felmerült problémák lehetséges megoldási lehetőségeinek feltérképezése a stratégia megalapozása céljából. Közvetett cél a – a paktum filozófiájához igazodva – a kutatásba bevont szereplők tájékoztatása, emellett elkötelezettségük-, partneri hozzáállásuk erősítése a térség foglalkoztatási helyzet javítását célzó kezdeményezéshez.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
49
II. Kutatási kérdések A kutatási probléma összetevői Erőforrások
Kutatási kérdések A szervezet hány főállású alkalmazottal rendelkezik? Alkalmaznak-e részmunkaidős munkatársat? Van-e önkéntesük? Milyen a felsőfokú végzettségűek aránya? Milyen az infrastrukturális ellátottságuk? Melyek a fejlesztési szükségleteik? Szervezeti szintű célok, tevékenységi területek. Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a foglalkoztatás fejlesztésének területén? Rendelkezik-e kapacitásokkal ahhoz, hogy aktívan közreműködjön a foglalkoztatási paktum keretében megfogalmazott fejlesztések végrehajtásában? Vannak-e ötletei a fejlesztésekre?
Kapcsolati tőke
Milyen szervezetben vesznek részt aktívan tagként, alapítóként? Milyen személyes, vagy szervezeti hálózatokban tevékenykednek? Milyen a partneri együttműködésben való részvételi hajlandóság? Milyen tapasztalatokat szerzett korábban? Kik a főbb partnerei a kistérségben? Milyen problémákkal küzdenek a munkaadók a helyi munkahelyek mennyiségi növelése, és minőségének javítása területén? A foglalkoztatottak munkahelyre jutása milyen módon valósítható meg? Milyen nehézségekkel szembesülnek a foglalkoztatók és foglalkoztatottak? Milyen a térségi humán erőforrás állapota, - képességek, képzettség, munkához való viszony, stb.? A térségben milyen oktatási, képzési lehetőségek vannak? Milyennek ítéli ezek minőségét, eredményességét? Hogy oldató meg a munkaerő-piacon szükséges tudások megszerzése, szinten tartása? Melyek a felmerülő problémák? Melyek a szociális ellátórendszer hiányosságai, amelyek gátolják a munkavállalást? A kistérségben a humán (oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, munkaerő-piaci) szolgáltatásokkal való ellátottság és hozzáférés milyen módon segíti, vagy gátolja a társadalmi bevonást? Mennyire ismeri- és mi a véleménye a térség fejlesztése érdekében tevékenykedő szervezetek munkájáról? Mely kezdeményezésekben, térségi projektekben vesz/vett részt közvetlenül (pl. LEADER, Turisztikai fórumok, Civil kerekasztal), miben látja ezek pozitívumait, illetve negatívumait. Mely szervezetek, intézmények segítik a munkáját, és mivel? Melyek lehetnek a Hegyhát, mint elmaradott térség fejlődése szempontjából meghatározó lépések (kitörési pontok)?
Munkavállalást, foglalkoztatást gátló tényezők
Foglalkoztatást, egyedi szervezeti célokat erősítő térségi kezdeményezések
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
50
III. Alkalmazott kutatási módszerek A vizsgálat feltáró kutatást igényel, amely segít a problémák megértésében és áttekintésében, valamint megoldási javaslatok megfogalmazásában. Az igényfelmérés során interjú és kérdőív módszereket használunk. III.1. Az átfogóbb kutatási módszerek részletes terve III.1.1. Kérdőíves felmérések: A kérdőív alapvető célja Sokaság (populáció) Célcsoport (pontos leírás)
Térségi minta alapján aktuális információ szerzése az ingázási szokásokról, az ingázók közvetlen megkérdezésével. Az ingázók motiváltságának és életkörülményeinek megismerése, felderítése. Hegyháti kistérségben, lakóhellyel rendelkező ingázók.
Kérdőív típusa
Jelen kérdőív esetében munkavállalási célból az ingázók – az egyéb ingázó csoportokról (pl. kistérségen kívülről bejárók), más lekérdezések (pl. vállalati interjúk) kapcsán lehet információt szerezni. A Hegyhát 23 településéről munkavállalási célú ingázással érintett céltelepülések, foglalkoztatási helyek. személyes, v. telefonos megkérdezés
Időintervallum
5-10 perc
Kivitelező
Szabó Réka (módszertan), Trombitás Marietta és a társulás (lekérdezés, adatelőkészítés), Serman Erzsébet (elemzés, jelentésírás) Lásd mellékelt kérdőív.
Területi behatárolás
Kérdőívvázlat (Az igényelt témák, kérdéskörök felsorolása) Kérdésstruktúra (ha van rá igény)
-
A kérdőív alapvető célja
Kapcsolati adatbázis összeállítását követően kiválasztott mintán belül a Hegyháthoz való kapcsolódás jellegének, erősségének, tartalmának vizsgálata, a térség munkaerőpiacához való közvetlen kapcsolódás lehetőségének tesztelése. Közvetve az elszármazottakkal való élő kapcsolat kialakítása, a térség fejlesztése érdekében felszabadítható erőforrások mobilizálása érdekében. Térségből elszármazottak.
Sokaság (populáció) Célcsoport (pontos leírás) Területi behatárolás
Nem a térségben lakó, maximum 10 éve dolgozó, közép-, vagy felsőfokú végzettségű fiatalok (tágabb értelemben véve nem csupán a fiatalok, hanem minden elszármazott, aki potenciális erőforrás-gazda lehet a térség szemszögéből). Csak az elszármazási hely szerint kötött: Vasi Hegyhát 23 települése.
Kérdőív típusa
e-mail, telefonos lekérdezés
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
51
10-15 perc Időintervallum Kivitelező Kérdőívvázlat (Az igényelt témák, kérdéskörök felsorolása)
Kérdésstruktúra (ha van rá igény) A kérdőív alapvető célja
Sokaság (populáció)
Szabó Réka (módszertan), Trombitás Marietta és a társulás (lekérdezés, adatelőkészítés), Serman Erzsébet (elemzés, jelentésírás) 1. Törzsadatok (név, elérhetőség, lakóhely, születési hely, idő, végzettség) 2. Jelenlegi élethelyzettel összefüggő adatok (munkahely, családi állapot, gyerekek száma, hobby, stb.) 3. Foglalkoztatással összefüggő kérdések (elégedettség jelenlegi munkahellyel, korábbi munkahelyek, tapasztalatok, bérszint, nyelvtudás, munkahely-váltással kapcsolatos kérdések) 4. Múltbeli és jelenlegi térségi kapcsolat erősségét vizsgáló kérdések (milyen kapcsolata van jelenleg a térséggel (rokonlátogatás, rendszeres ottlét, ennek gyakorisága, szabadidőeltöltés, munka, stb.), mit szeretett, mit tartott rossznak a térségben, hiányzik e a szorosabb kapcsolat, stb. 5. Jövőbeni térségi kapcsolódás lehetőségeinek vizsgálata (Mi az, ami érdekli a Hegyháttal kapcsolatosan – „Milyen szolgáltatásokat, információkat nyújtson számára a Paktum”): Pl.: Munkalehetőségekkel kapcsolatos info-k, vállalkozás-indítási, befektetési lehetőségek, kulturális, turisztikai rendezvények, támogatható helyi/térségi kezdeményezések, szervezetek, letelepedéssel kapcsolatos ügyintézés (lakásárak, ingatlanközvetítés, felújítás), Településről/térségből elszármazottak találkozója- részt venne-e, Milyen feltételek mellett költözne vissza (bér, munkahelytől való távolság, helyi szolgáltatások minősége (óvoda, iskola, orvos, kultúra, stb.); Virtuális közösség – Hegyhátiak Klubja 6. Kapcsolati adatbázis bővítésének lehetőségei: Kiket ismer még, akik a térségből származtak el, és akiket érdekelhet a kezdeményezés? -
Munkavállalási képesség, motiváltság feltérképezése, információhoz való hozzájutás lehetőségei, társadalmi kapcsolatok feltárása, munkavállalási jövőképük regisztrálása, szükséges (mentori és egyéb) szolgáltatási igények feltérképezése. A Hegyhát bármely településén GYES-en, GYED-en lévők.
Célcsoport (pontos leírás) Területi behatárolás
A Hegyhát bármely településén GYES-en, GYED-en lévők.
Kérdőív típusa
személyes, v. telefonos megkérdezés
Időintervallum
30 perc
Kivitelező
Serman Erzsébet (módszertan), Trombitás Marietta és a társulás (lekérdezés, adatelőkészítés), Serman Erzsébet (elemzés, jelentésírás) Lásd mellékelt kérdőív.
Kérdőívvázlat (Az igényelt témák, kérdéskörök felsorolása) Kérdésstruktúra (ha van rá igény)
Vasi Hegyhát 23 települése.
-
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
52
III.1.2 Interjúk: Az interjú célja
Sokaság (populáció) Interjúalanyok
A civil szervezetek szerepe, helyzete a foglalkoztatás szempontjából, erőforrásaik (humán, infra, anyagi), nyújtott és tervezett szolgáltatások feltérképezése, potenciális foglalkoztatás-bővítési területek azonosítása, a partnerségi együttműködésben való korábbi tapasztalatok és részvételi hajlandóság vizsgálata. Hegyháti civil szervezetek vezetői, alkalmazottjai.
Kiválogatási szempont
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó tevékenységet végző civil szervezetek (pl. szociális, kulturális szolgáltatók), vagy foglalkoztatók. Tevékenységi körét és a foglalkoztatottak létszámát figyelembe véve.
Megkérdezettek száma
15
Összetétele
-
Időintervallum
45 perc
Kivitelező
Kámán István (módszertan), Kámán István (lekérdezés, adatelőkészítés), Serman Erzsébet (elemzés, jelentésírás) Lásd mellékelt interjúterv.
Kérdéssor vázlat (Az igényelt témák, kérdéskörök felsorolása) Az interjú célja
A munkaadó helyzete, problémái a foglalkoztatás szempontjából, gazdasági helyzete, erőforrásaik (humán, infra, anyagi), rövid- és középtávú foglalkoztatás-bővítési tervek, a foglalkoztatás-bővítést gátló tényezők, a partnerségi együttműködésben való korábbi tapasztalatok és részvételi hajlandóság vizsgálata. Ingázás, fiatalok foglalkoztatása, önkormányzatok milyen szolgáltatásokat nyújtanak munkahelyteremtés szempontjából a cégeknek?
Sokaság (populáció)
Hegyháti munkaadók, vállalkozások.
Interjúalanyok
Megkérdezettek száma
Hegyháti munkaadók, vállalkozások vezetői, személyügyesek (potenciális paktum szereplők) Térségi lefedettség, paktum előkészítésébe bekapcsolódott szervezetek, várhatóan hosszabb távon a térségben maradó szervezetek. 15 fő.
Összetétele
-
Időintervallum
30 perc
Kiválogatási szempont
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
53
Kivitelező Kérdéssor vázlat (Az igényelt témák, kérdéskörök felsorolása) Az interjú célja
Serman Erzsébet (módszertan), Kőris Tiborné (lekérdezés, adatelőkészítés), Kőris Tiborné (elemzés, jelentésírás) Lásd mellékelt interjúterv.
Sokaság (populáció)
Polgármesterek véleményének (információinak becsatornnázása) a feltárandó problématerületekkel kapcsolatban, valamint a Foglalkoztatási partnerség iránti elkötelezettségük növelése. – megvalósítása a projekt későbbi szakaszában (2007. júniust követően). Térségi polgármesterek.
Interjúalanyok
23 polgármester.
Kiválogatási szempont
Teljes körű lekérdezés.
Megkérdezettek száma
23 fő
Összetétele
Teljes körű lekérdezés.
Időintervallum
1-1,5 óra
Kivitelező
Trombitás Marietta (módszertan), Trombitás Marietta és a társulás (lekérdezés, adatelőkészítés), Rodler Tamás (elemzés, jelentésírás) Kérdéssorok az alábbi problématerületek szerint (később pontosítandó) 1. helyi/térségi foglalkoztatási lehetőségek, vállalkozások aktivitása 2. munkanélküliség (kik, miért, külföldi (illegális) munkavállalás 3. Kiemelt gazdasági ágazatok helyzete, perspektívái 4. Térségi Humán erőforrás értékelése 5. Képzési lehetőségek 6. Ingázás, tömegközlekedés helyzete, 7. korosztályi csoportokkal kapcsolatos kérsések (fiatalok, idősek) 8. Hátrányos helyzetű csoportok 9. gyermekvállalás – munkavégzés 10. térségből elszármazottak – adatbázis kiegészítése 11. Helyi/ térségi szolgáltatások, szolgáltatási partnerségek 12. Térségfejlesztési kezdeményezések értékelése 13. Kitörési pontok, fejlesztési javaslatok, foglalkoztatási Paktummal kapcsolatos elvárások, saját szerepek
Kérdéssor vázlat (Az igényelt témák, kérdéskörök felsorolása)
Az interjú célja Sokaság (populáció) Interjúalanyok
Esélyegyenlőségi szempontok által leginkább érintett célcsoportok helyzetének vizsgálata, fejlesztési igények, szükségletek felmérése Hátrányos helyzetűek (romák, nők, megváltozott munkaképességűek)
Megkérdezettek száma
Térségi CKÖ vezetői (3), HJSZ Csehimindszent, Rábahidvég, Vasvár, Bérbaltavár, Győrvár, Telekes polgármesterei (polgármesteri interjúk keretében) Roma lakosság koncentrált megjelenése. Akik a párhuzamos lekérdezésekben nem voltak érintettek, de véleményük, szerepük fontos 4 fő (+ polgármesterek)
Összetétele Időintervallum
Szervezeti/intézményi vezetők. 45 perc
Kiválogatási szempont
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
54
Kivitelező
Pogács Mónika (módszertan, lekérdezés, adatelőkészítés), Rodler Tamás (elemzés, jelentésírás)
Kérdéssor vázlat (Az igényelt témák, kérdéskörök felsorolása)
Lásd mellékelt interjúterv.
Az interjú célja
Megkérdezettek száma
Erőforrásaik (humán, infra, anyagi), nyújtott és tervezett képzések, igényfelmérések módja, partnerségi kapcsolatok (kiemelten munkaadókkal való kapcsolatok) feltérképezése. A térségben a 2004-2006-os időszakban aktív képzőintézmények (külső és térségi). Béri Balogh Ádám SZKI, Kardos L. Ált. Isk., Művelődési Ház, HJSZA, Győrvári Faluház, Ált, Iskola…., illetve a térségben képzést szervező cégek, intézmények.……………. A térségben a 2004-2006-os időszakban aktív képzőintézmények (külső és térségi). 8-10 fő
Összetétele
-
Időintervallum
45 perc
Kivitelező
Kámán István (módszertan, jelentésírás) Lásd mellékelt interjúterv.
Sokaság (populáció) Interjúalanyok Kiválogatási szempont
Kérdéssor vázlat (Az igényelt témák, kérdéskörök felsorolása)
lekérdezés,
adatelőkészítés,
elemzés,
IV. Mintavétel A lekérdezések nem reprezentatívak. A sokaságra nem vonhatunk le következtetéseket! IV.1. Ingázói kérdőívnél használt mintavételi kritériumok A sokaság Hegyháti kistérségben, lakóhellyel rendelkező ingázók. meghatározása A mintavételi keret Honnan szerezhetünk információt a mintavételi keret lehetséges tagjairól? forrásai - Polgármesteri előzetes megkérdezésekből - Közlekedési csomópontokban várakozók - Kapcsolati tőke alapján Mintavételi technika Mintanagyság (figyelembe véve a kutatás alapprofilját)
Polgármesteri javaslatok, pl. aki szembe jön velünk, hólabdás módszer, ajánlások. Minimum: 100 Optimális: 150
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
55
IV.2 Fiatalokra irányuló kérdőívnél használt mintavételi kritériumok A sokaság Térségből elszármazottak. meghatározása A mintavételi keret Honnan szerezhetünk információt a mintavételi keret lehetséges tagjairól? forrásai Közvetlen megkérdezések, személyes ismeretségek, IWIW. Mintavételi technika
Hólabda, + iwiw-es adatbázis előszűrése után.
Mintanagyság (figyelembe véve a kutatás alapprofilját)
Minimum: 50 Optimális: 80
IV.3 GYES-en, GYED-en lévőkre vonatkozó kérdőívnél használt mintavételi kritériumok A sokaság - Ki kerüljön be a mintába: meghatározása A Hegyhát bármely településén GYES-en, GYED-en lévők. A mintavételi keret Honnan szerezhetünk információt a mintavételi keret lehetséges tagjairól? forrásai Védőnők, polgármesterek. Mintavételi technika
Védőnők, polgármesterek ajánlása.
Mintanagyság (figyelembe véve a kutatás alapprofilját)
Minimum: 20 fő Optimális: 23 fő
IV.4 Civil szervezeti interjúnál használt mintavételi kritériumok A sokaság Hegyháti civil szervezetek vezetői, alkalmazottjai. meghatározása A mintavételi keret Honnan szerezhetünk információt a mintavételi keret lehetséges tagjairól? forrásai Kapcsolati tőke, térségi adatbázis. Mintavételi technika
Szakértői kiválasztás.
Mintanagyság (figyelembe véve a kutatás alapprofilját)
Minimum: 15 Optimális: 20
IV.5 Munkaadói, vállalkozói interjúnál használt mintavételi kritériumok A sokaság Hegyháti munkaadók, vállalkozások. meghatározása A mintavételi keret Honnan szerezhetünk információt a mintavételi keret lehetséges tagjairól? forrásai Munkaügy Vasvári Kirendeltsége Önkormányzatok Mintavételi technika Szakértői kiválasztás. Mintanagyság (figyelembe véve a kutatás alapprofilját)
Minimum: 15 Optimális: 20
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
56
IV.6 Önkormányzati interjúnál használt mintavételi kritériumok: A sokaság 23 polgármester meghatározása A mintavételi keret forrásai Mintavételi technika Mintanagyság (figyelembe véve a kutatás alapprofilját)
Honnan szerezhetünk információt a mintavételi keret lehetséges tagjairól? Társulási adatbázis. Nem szükséges, mivel teljes körű lekérdezés. Minimum: 20 Optimális: 23
IV.7 Hátrányos helyzetű csoportokra irányuló interjúnál használt mintavételi kritériumok: A sokaság Hátrányos helyzetűek (romák, nők, megváltozott munkaképességűek) meghatározása A mintavételi keret Honnan szerezhetünk információt a mintavételi keret lehetséges tagjairól? forrásai Társulási adatbázis. Mintavételi technika Szakértői kiválasztás. Mintanagyság (figyelembe véve a kutatás alapprofilját)
Minimum: 8 fő Optimális: 10 fő
IV.8 Képzőintézményi interjúnál használt mintavételi kritériumok: A sokaság A térségben, a 2004-2006-os időszakban aktív képzőintézmények (külső és meghatározása térségi). A mintavételi keret Honnan szerezhetünk információt a mintavételi keret lehetséges tagjairól? forrásai Kapcsolati tőke, nyilvántartásba vett szervezetek adatbázisa. Mintavételi technika
Szakértői kiválasztás.
Mintanagyság (figyelembe véve a kutatás alapprofilját)
Minimum: 8. Optimális: 10.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
57
V. Időterv Kutatási fázisok és feladatok I. Kutatási terv készítése II. Kérdőívek elkészítése és próbalekérdezések III. Mintavétel IV. Felmérések Kérdőívek lekérdezése Interjúk készítése V. Adatelőkészítés (ellenőrzés, tisztítás) VI. Elemzés VII. Kutatási részjelentések készítése VIII. Összegző jelentés készítése IX. Monitoring, minőségbiztosítás, személyes találkozások (sárga színnel)
19
05.09. kutatási terv
Hetek 20 21 22 23
24
06.14. elemzést követően
25
26
06.28. összegző jelentést követően
X. Nyilvánosság
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
58
VI. Erőforrásmátrix Kutatási fázisok és feladatok/közreműködők I. Kutatási terv készítése II. Kérdőívek elkészítése és próbalekérdezések 1. Ingázás 2. Fiatalok 3. GYES-en, GYED-en lévők 4. Civil szervezetek 5. Munkaadók, vállalkozások 6. Önkormányzatok 7. Hátrányos helyzetű csoportok 8. Képzőintézmények III. Mintavétel 1. Ingázás 2. Fiatalok 3. GYES-en, GYED-en lévők 4. Civil szervezetek 5. Munkaadók, vállalkozások 6. Önkormányzatok 7. Hátrányos helyzetű csoportok 8. Képzőintézmények IV. Felmérések Kérdőívek lekérdezése 1. Ingázás 2. Fiatalok 1. GYES-en, GYED-en lévők Interjúk készítése 4. Civil szervezetek 5. Munkaadók, vállalkozások 6. Önkormányzatok 7. Hátrányos helyzetű csoportok 8. Képzőintézmények V. Adatelőkészítés (ellenőrzés, tisztítás, rögzítés) 1. Ingázás 2. Fiatalok 3. GYES-en, GYED-en lévők
S.E.
É.G.
K .I.
K.Tné
R.T
Társulás
HPK
Promen
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
BFH
59
4. Civil szervezetek 5. Munkaadók, vállalkozások 6. Önkormányzatok 7. Hátrányos helyzetű csoportok 8. Képzőintézmények VII. Kutatási részjelentések készítése 1. Ingázás 2. Fiatalok 3. GYES-en, GYED-en lévők 4. Civil szervezetek 5. Munkaadók, vállalkozások 6. Önkormányzatok 7. Hátrányos helyzetű csoportok 8. Képzőintézmények VIII. Összegző jelentés készítése IX. Monitoring, minőségbiztosítás X. Nyilvánosság
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
60
5.2
Kérdőívek, interjútervek INGÁZÓI KÉRDŐÍV
1.
Megkérdezett neve: (nem kötelező kitölteni)...........................................................................................
2.
Neme: nő
3.
Életkora:....................................................................................................................................................
4.
Lakóhelye (település név): .......................................................................................................................
5.
Legmagasabb iskolai végzettsége:
férfi
•
8 általános
•
szakmunkásképző iskola
•
szakközépiskola
•
gimnázium
•
főiskola
•
egyetem
•
egyéb, éspedig:...........................................................................................................................
6.
Munkahely neve:.......................................................................................................................................
7.
Munkahely címe:......................................................................................................................................
8.
Milyen munkakörben dolgozik?...............................................................................................................
9.
Hány km-re lakik a munkahelyétől?.........................................................................................................
10. Milyen közlekedési eszközt használ a munkahely eléréséhez? •
autó
•
busz
•
vonat
•
céges autó
•
a munkahely által biztosított busz körjárat, kifejezetten dolgozók számára)
•
bicikli
•
stopp
•
egyéb, éspedig:...........................................................................................................................
11. Mennyire megfelelő a tömegközlekedési járatok sűrűsége az Ön lakóhelyétől a munkahelyéig? •
nagyon rossz
•
elfogadható
•
kitűnő
12. Hányszor kell átszállnia, míg a lakóhelyétől elér a munkahelyéig? •
egyszer sem
•
kétszer
•
háromszor
•
négyszer
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
61
13. Mennyire megfelelő a járatok időzítése? •
igazodik a munkaidőmhöz, megfelelő
•
sokat kell várnom a munkaidő lejárta és a tömegközlekedési eszköz indulása között, hazafele út nehezen megoldott
•
sokkal hamarabb beérek a munkahelyemre a rossz tömegközlekedési viszonyok miatt, mint kellene, tehát a bejárás nehezen megoldott
•
oda és a visszaút is nehezen megoldott
14. Amennyiben gépkocsival utazik a munkahelyére: 1.
saját gépkocsival utazik: igen
nem
2.
Rendszeresen együtt utazik egy bizonyos társasággal: igen
nem
15. Amennyiben saját gépkocsival egyedül utazik, hozzájárulna ahhoz, hogy másokat is elvigyen? 16. Amennyiben jelenleg tömegközlekedési eszközt használ, és a későbbiekben lehetősége adódna társulni utasként egy személygépkocsihoz, hajlandó lenne együtt utazni másokkal? igen
nem
17. Napi hány percet/(órát) vesz igénybe az ingázás (munkahelyre, majd onnan haza):............................... .......................................................................................................................................................................... 18. Mennyire érzi hátrányosnak, hogy ingáznia kell? •
hátrányosnak érzem
•
nem érzem hátrányosnak
19. Mi a tapasztalata, mennyire jelent hátrányt álláskeresés során, hogy Ön „bejáró”, ingázó? •
egyáltalán nem hátrány
•
hátrányos
•
egyéb, éspedig:..................................................................................................................................
20. Mennyire érzi azt, hogy az ingázás következtében sok mindenről (programok, egyéb szabadidős elfoglaltság) le kell mondania?................................................................................................................. .......................................................................................................................................................................... 21. Az alábbiak közül melyik nettó fizetési kategóriába sorolná be magát? (nem kötelező kitölteni) •
50. 000 Ft alatt
•
50 000- 100 000 Ft között
•
100 000- 150 000 Ft között
•
150 000-200 000 Ft között
•
200 000 fölött
22. Havonta mennyibe kerül Önnek az ingázás?....................................................................................... FT 23. Kifizeti e Önnek ezt a költséget a munkahelye? a.
igen
b.
nem
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
62
c.
igen, de csak részben, ……………….
%-ban kapok támogatást
24. Amennyiben munkahelyet váltana, maximum hány százalékos bércsökkenést vállalna annak érdekében, hogy helyben dolgozhasson? (amennyiben releváns, és egyáltalán váltana kevesebb bérért) .......................................................................................................................................................................... 25. Kérjük állítson fel egy sorrendet, hogy a munkahelyválasztásnál az alábbiak közül mely szempontokat tartja legfontosabbnak: (1- legkevésbé fontos, 5- legfontosabb kritérium) a.
lakóhelyhez minél közelebbi munkahely
b.
magas bér
c.
végzettségnek megfelelő munkahely
d.
rugalmas munkaidő
e.
egy műszakos munkabeosztás
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
63
FIATALOKRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍV 1.
Neve:....................................................................................................................................................................
2.
Neme: nő;
3.
Elérhetőség (email cím vagy levelezési cím).......................................................................................................
4.
Életkor:.................................................................................................................................................................
5.
Melyik településen nőtt fel?.................................................................................................................................
6.
Jelenlegi lakóhelye (település név): ....................................................................................................................
7.
Legmagasabb iskolai végzettség:
8.
férfi
•
általános iskola
•
szakmunkásképző iskola
•
szakközép iskola
•
gimnázium
•
főiskola
•
egyetem
•
egyéb, éspedig........................................................................................................................................
Melyik településen végezte alapfokú (általános iskola) tanulmányait?........................................................
..................................................................................................................................................................................... 9.
Melyik településen végezte középfokú tanulmányait (ha releváns)?...........................................................
..................................................................................................................................................................................... 10. Melyik településen végezte felsőfokú tanulmányait (ha releváns)?............................................................. ..................................................................................................................................................................................... 11. Szakképzettsége:........................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... 12. Beszél idegen nyelvet/nyelveket? a.
igen, éspedig: (beszélt nyelv(ek) és szintje(i))...............................................................................
....................................................................................................................................................................... b.
nem
13. Melyik településen dolgozik jelenleg?......................................................................................................... 14. Ez az első munkahelye? a.
igen
b.
nem
15. Amennyiben nem, melyik településen/településeken dolgozott előzőleg?................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... 16. Dolgozott a Hegyháti térségben? a.
igen
b.
nem
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
64
17. Amennyiben igen, miért váltott munkahelyet? (mi volt elsősorban az oka) a.
magasabb bér
b.
szakmai fejlődés
c.
magán jellegű ok
d.
egyéb, éspedig:...............................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... 18. Mivel foglalkozik jelenleg?.......................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... 19. Mióta dolgozik a jelenlegi munkahelyén?.................................................................................................... 20. Elégedett jelenlegi munkahelyével? a.
igen
b.
nem
21. Az alábbiak közül melyik nettó fizetési kategóriába sorolná be magát? (nem kötelező kitölteni) •
50. 000 Ft alatt
•
50 000- 100 000 Ft között
•
100 000- 150 000 Ft között
•
150 000-200 000 Ft között
•
200 000 fölött
22. Elégedett jelenlegi fizetésével? a.
igen
b.
nem
23. Mikor költözött el a Hegyháti térségből?..................................................................................................... 24. Mi volt az indoka? a.
nem talált munkahelyet
b.
nem talált megfelelően fizető munkahelyet
c.
tanulmányait követően nem tért haza
d.
egyéb, éspedig:...............................................................................................................................
25. Amennyiben elköltözésének oka abban rejlik, hogy helyben nem talált megfelelő (akár bér, akár más szempontból, ami motiválja) munkahelyet, milyen lehetőségek mellett költözne vissza? (pl: ha ugyanolyan vagy magasabb bért kapna, stb) ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... 26. Családi állapota: a.
férjnél van
b.
nős
c.
párkapcsolatban él
d.
egyedülálló
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
65
27. Vannak gyerekei? (hány gyereke van?)........................................................................................................ ..................................................................................................................................................................................... 28. Van e még kapcsolata a térséggel? a.
van
b.
minimális
c.
nincs
29. Milyen célból látogatja a térséget? a.
rokonlátogatás
b.
baráti kapcsolatok
c.
szabadidős elfoglaltság
d.
munkahelyi kiküldetés
e.
egyéb, éspedig:...............................................................................................................................
30. Milyen gyakorisággal jön a térségbe? a.
hetente többször
b.
heti rendszerességgel
c.
havonta többször
d.
havi rendszerességgel
e.
félévente
f.
évente
g.
egyáltalán nem járok vissza
31.Nevezzen meg pozitívumokat a térséggel kapcsolatosan: (helyi szolgáltatások minősége, munkalehetőségek, bérek, közlekedési viszonyok, továbbtanulási lehetőségek, elhelyezkedési lehetőségek, stb…) ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... 32. Nevezzen meg negatívumokat a térséggel kapcsolatosan: (helyi szolgáltatások minősége, munkalehetőségek, bérek, közlekedési viszonyok,továbbtanulási lehetőségek, elhelyezkedési lehetőségek stb…) ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... 33. Van e tudomása a Hegyháti Paktum létrejöttéről? •
igen
•
nem
34. Tudja e, hogy mit takar a Hegyháti Paktum elnevezés? A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
66
• •
igen
nem (röviden felvázolni, hogy mi a célja a Paktumnak, mit szeretnénk megvalósítani a kérdőív elkészítésével)
35. A Hegyháti Paktum keretében szeretnénk, ha erősödne az elszármazottak térségi kapcsolódása. Ennek érdekében információkat, szolgáltatásokat kívánunk nyújtani számukra a Hegyhátról. Mely területek érdekelnék Önt az alábbiak közül? •
munkalehetőségekkel kapcsolatos információk: igen
•
vállalkozás indítással kapcsolatos információk:
•
befektetési lehetőségekkel kapcsolatos információk: igen
•
kulturális, turisztikai rendezvényekkel kapcsolatos információk: igen
•
támogatható helyi/térségi kezdeményezésekkel kapcsolatos információk: igen
nem
igen
nem nem nem
nem
•
szervezetekkel kapcsolatos információk: igen
•
letelepedéssel kapcsolatos információk: igen
•
egyéb ötlet, hogy mely téma érdekelné.........................................................................................................
nem nem
36. Részt venne egy találkozón, melyet a településről/térségből elszármazottak számára szerveznénk? •
igen
•
nem
37. Szívesen visszaköltözne a térségbe? •
igen
•
nem
38. Amennyiben igen, milyen feltételek motiválnák a visszatérésben? •
végzettségének megfelelő munkalehetőség
•
hasonló, vagy magasabb fizetés
•
kedvező lakásvásárlási lehetőség
•
egyéb, éspedig:..............................................................................................................................................
39. Kit/kiket ismer, akit/akiket érdekelne a kezdeményezés, és szívesen válaszolna erre a kérdőívre, szívesen kapcsolódna a Hegyhátiak Baráti Köréhez (elnevezés még pontosítandó, kísérőlevél pontosan tartalmazza, hogy mit takar a kifejezés, mi a kezdeményezés célja)? név: ............................................................................................................................................................................. elérhetőség: .................................................................................................................................................................
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
67
GYES-EN, GYED-EN LÉVŐK INTERJÚTERVE I. Alapadatok az egyénre vonatkozóan 1.
Lakóhelye:……………………………………………………………………………….
2.
Életkora: 25 év alatti, 26-35 éves, 35 évnél idősebb
3.
Gyermekek száma és életkora?
4. 5.
Jelenleg részesül e társadalombiztosítási ellátásban a gyerekek után? Ha igen, miben részesül? Jelenleg részesül e más szociális ellátásban? Ha igen, miben részesül?
6.
Legmagasabb iskolai végzettsége?
7.
Rendelkezik szakképzettséggel? Ha igen, milyen szakképzettséggel rendelkezik?
8. Beszél idegen nyelvet? Ha igen, milyen nyelvet beszél és milyen szintű nyelvtudással rendelkezik? 9. Rendelkezik számítástechnikai ismerettel? Ha igen, milyen szintű számítástechnikai ismerettel rendelkezik? II. Munkaviszonyra vonatkozó információk 10. Mennyi ideje van távol a munkaerőpiactól?.........év 11. A GYES/gyed ideje alatt tartja a kapcsolatot a munkáltatójával? Találkozik – e volt munkatársakkal? 12. Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? ……….év 13. Legutóbbi munkahelyén milyen munkakörben dolgozott? Lakóhelyén dolgozott vagy bejárt? 14. Véleménye szerint a GYES/GYED-ről viasszatérve el tudja látni ugyanazt a munkakört? Ha nem, mi az oka? III. Viszatéréssel kapcsolatos kérdések 15. Mennyi idő múlva tervezi a visszatérést?......év……hónap 16. Milyen feltételek teljesülése esetén tud újból munkát vállalni? 17. Munkába állása esetén biztosítottnak látja a gyermekfelügyeletet? Van óvoda vagy bölcsőde a települése? Ha nincs, milyen alternatív megoldást tud elképzelni? 18. Jelenleg keres állást? Ha nem keres, mi az oka? Ha keres állást, milyen módon? 19. Megfelelő információ áll rendelkezésére az álláskereséshez? 20. Segít Önnek valaki az álláskeresésben? Kitől várna segítséget? 21. Az álláskereséssel kapcsolatos tapasztalata, véleménye? Véleménye szerint mi akadályozza az elhelyezkedését? Véleménye szerint ki/mi tudná segíteni a munkába állását és milyen módon? 22. Jelenleg tanul? Ha igen, mit tanul? 23. Elhelyezkedése érdekében hajlandó képzésben részt venni? Ha nem, mi az oka? Ha igen, milyen jellegű képzésben venne részt? Milyen feltételekkel tudja vállalni a képzést? Egyéb kérdések 24. A gyermeknevelés mellett rendelkezik szabadidővel? Ha igen, jellemzően mivel tölti a szabadidejét? 25. Mennyire volt kiterjedt a kapcsolatrendszere a GYES/GYED idejét megelőzően? Jut ideje a korábbi kapcsolatok ápolására? 26. Tagja civil szervezetnek, bármilyen helyi közösségnek? Milyen előnyét látja a közösséghez való tartozásnak?
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
68
INTERJÚ A ROMA KISEBBSÉGRŐL I. Alapadatok, munkavállalást gátló tényezők 1. Település neve: 2. Válaszadó neve és beosztása: 3. Elérhetőségei (cím, telefon, e-mail): 4. Becsülten mennyi roma él a településen? Mennyien vallják magukat romának? 5. Hogy tudná jellemezni a kisebbséget -végzettség -lakhatás -családi állapot -munkahelyek illetve munkanélküliség szempontjából? 6. Mi a jellemző problémájuk? Hogyan találtak erre helyben megoldást? 7. Az általános iskola befejezése után jellemző-e a gyermekek továbbtanulása? 8. Sikerrel fejezik-e be a szakmaszerzést a továbbtanulók? 9. Milyen munkahelyek megléte segítené a romák elhelyezkedését? 10. Helyben is lát-e lehetőséget ilyen munkahelyek telepítésére? 11. Miben lehetne a kisebbség helyzetén -a településnek -a kistérségnek -a megyének -az országnak segíteni?
II. Erőforrások, diszkrimináció 1. Milyen a CKÖ-t segítő munkatársak végzettsége? Milyen az együttműködés a megyei CKÖ-kel és esélyegyenlőséget képviselő civil szervezetekkel? 2. Érez-e bármilyen szinten(helyi társadalomban, iskolában, munkahelyeken) megkülönböztetést illetve tud-e ilyen megkülönböztetésről a térségben?
hátrányos
helyzetű
3. Mi a véleménye a térség humán közszolgáltatási rendszeréről?
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
69
III. Kapcsolati tőke, foglalkoztatást, egyedi szervezeti célokat erősítő térségi kezdeményezések 1. Mióta működik a településükön a CKÖ? 2. Van-e irodája a CKÖ-nek? 3. Hogy tartja az állandó kapcsolatot a romákkal? Hogy kereshetik meg problémáikkal? 4. Tudnak- e a felmerült problémákra valamilyen megoldást találni/keresni? 5. Milyen sikereket tud felmutatni a CKÖ, a kisebbség érdekeinek képviseletében? 6. A legjellemzőbb problémákról néhány szóban: 7. Vannak-e pályázatok, amikben indultak? 8. Milyen sikeres pályázataik vannak? 9. Tud-e a település vezetőségével, testületével együtt dolgozni, munkálkodni? Tudják- e segíteni egymás munkáját? 10. Miben látja a települése, a térség kitörési pontjait, fejlődési lehetőségeit? 11. Hallott-e a foglalkoztatási paktumról? Ha igen, vannak-e ezzel kapcsolatos elvárásai, javaslatai?
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
70
INTERJÚTERV CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE A szervezet neve:……………………………………………………………………………… székhelye:……………………………………………………………………………………… alapításának éve:………………………………… szolgáltatásai:……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. A szervezet által foglalkoztatott, fizetett munkatársak száma: Összesen: ……………fő ebből nő:………fő Milyen foglalkoztatási formában alkalmazza a szervezet a munkatársakat? összesen (fő) összesenből nő (fő) Határozatlan idejű foglalkoztatással Határozatlan idejű foglalkoztatással: Megbízási szerződéssel: Hogyan alakult az elmúlt 3 évben a foglalkoztatási helyzet az ön szervezetében? Bővült
változatlan maradt
csökkent
Milyen befejezett képesítéssel rendelkeznek a szervezet munkatársai? Végzettség Szakképzetlen fizikai Szakképzett fizikai Szellemi (alap- és középfokú) Szellemi (felsőfokú) Van-e betöltetlen álláshely szervezetnél?
fő
igen – nem
Ha igen:
Szakképzetlen fizikai: …fő Szakképzett fizikai: …fő Szellemi (alap- és középfokú): …fő Szellemi (felsőfokú): …fő Mi az oka, hogy nem sikerült betölteni az üres álláshelye(ke)t? ………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………...
Tervezik-e szolgáltatásaik bővítését az elkövetkezendő 3 évben? Igen - nem A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
71
Ha igen: Mivel bővül a szolgáltatások köre? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… Ha nem: Milyen akadályai vannak a bővítésnek? - tőke - munkaerő - egyéb, éspedig:……………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Fejlesztés esetén véleménye szerint, milyen létszámbővítésre lesz szükség? Végzettség Szakképzetlen fizikai Szakképzett fizikai Szellemi (alap- és középfokú) Szellemi (felsőfokú)
fő
Véleménye szerint, hogyan juthat hozzá megfelelő munkaerőhöz? - saját maga kiképzi, betanítja - a munkapiacról, más munkahelyről - iskolarendszerű képzés után - iskolarendszeren kívüli képzést követően - egyéb, éspedig:………………………………………………………………………………. Milyennek ítéli a szervezet műszaki infrastrukturális ellátottságát? - elégséges - közepes - jó - kiváló Terveznek-e infrastrukturális fejlesztést az elkövetkezendő három évben? Igen - nem
Ha igen, mit fejlesztenek?
..................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................ ...................................................................................................................................................... Milyen lehetőségek vannak a térségben képzésben, továbbképzésben való részvételre? ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
Milyennek ítéli a képzések színvonalát? (képzési program, személyi és tárgyi feltételek, elhelyezkedési mutatók, a hallhatók elégedettsége alapján) Osztályozza: 1 2 3 4 5 (a legjobb osztályzat: 5)
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
72
A szervezet részt vett-e projektben korábban? Igen - nem
Ha igen: Mik voltak a tapasztalatok, eredmények? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. Van-e, s ha igen, milyen szervezetekkel van partneri együttműködése, és milyen céllal? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Vállalna-e partnerséget a Hegyháti Paktumban?
Igen - nem
Miért? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………….
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
73
INTERJÚ A VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Az adatszolgáltató neve: Címe: A felkeresett egység: központ/ telephely Alapításának éve: Fő tevékenységének megnevezése: Fő tevékenységének TEÁOR kódja: I. AKTUÁLIS FOGLALKOZTATÁSI HELYZET 2007. 04. 30. 1. Statisztikai állományi létszám összesen: ebből: 25 év alatti ebből: nő ebből: felsőfokú végzettségű ebből: határozott idejű szerződéssel ebből: bejáró ebből: megváltozott munkaképességű ebből: részmunkaidős ebből: távmunkás Kölcsönzött munkaerő létszáma Alkalmi könyvvel foglalkoztatott létszám
. fő fő fő fő
fő fő fő fő fő fő fő
2. Hogyan alakult a cégnél a foglalkoztatás az elmúlt 1-2 évben? Milyen tényezők befolyásolták a foglalkoztatást? (bővült, változatlan maradt, csökkent) ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... II. JÖVŐBELI FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK 3. Jelenleg milyen a cég infrastrukturális ellátottsága? Ha nem megfelelő, miben látja az okát? Milyen fejlesztési szükségletek lennének ezen a területen? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... 4. Jelenleg milyen a cég munkaerővel való ellátottsága? Ha nem megfelelő, miben látja az okát? Milyen intézkedések szükségesek ezzel kapcsolatban a jövőben? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 5. Számol –e a vállalkozás bővítésével 1-2 éven belül? Ha tervezi a bővítést, milyen jellegű lesz, mit fog érinteni? A termelési kapacitást, létszámot vagy mindkettőt? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
74
6. A bővítésnek jelenleg látja-e akadályát? Ha igen, miben látja az akadályát? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 7. Tapasztal e a munkaerő beszerzéssel kapcsolatos problémát? Ha igen, miben látja? Ebben van e szerepe a térség tömegközlekedésének? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 8. Véleménye szerint hogyan juthat hozzá megfelelő munkaerőhöz? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 9. Hajlandó-e a dolgozók részére útiköltséget fizetni? Ha igen, milyen összeg erejéig? ..................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... 10. Hajlandó-e részmunkaidős, távmunkás, megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatni vagy a létszámot tovább bővíteni? ..................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... 11. Jelenleg van e GYES/GYED-en lévő dolgozója? Hajlandó-e GYES/GYED-ről visszatérők foglalkoztatására? Melyek a GYES/GYED-ről visszatérők foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalataik? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... 12. Tervezi e a jövőben fiatalok felvételét? Kb. milyen létszámban? Milyen munkakör/ök/ben? ..................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... 13. Összességében milyennek ítéli a térség munkaerő-állományát (képesség, képzettség, munkához való viszony)? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 14. Véleménye szerint milyen akadályai vannak a térségben a foglalkoztatottság növelésének? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 15. Az Ön fejlesztései, beruházási elképzeléseit milyen módon lehetne segíteni? Az önkormyányzat részéről vár –e valamilyen támogatást? Általában milyen a kapcsolata a helyi önkormányzattal? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
75
III. EGYÉB KÉRDÉSEK 16. Megfelelőnek tartja e a térség oktatási, képzési lehetőségeit? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 17. Milyennek ítéli a képzések minőségét, eredményességét? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 18. Véleménye szerint hogyan oldható meg a munkaerőpiacon szükséges tudások megszerzése, szinten tartása? Melyek a felmerülő problémák ezzel kapcsolatosan? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..............................................................................................................................................................19. Mi jellemző a cég kapcsolatrendszerére? Mennyire kiterjedt? Jellemzően kikkel áll kapcsolatban? Milyen tapasztalatai vannak a partnerségi együttműködésben? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 20. Hallott már a Hegyháti Paktumról? Mit vár a Hegyháti Paktumtól? Vállalna e partnerséget a Hegyháti Paktumban? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
76
INTERJÚTERV ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE I. Alapadatok, humán-erőforrási kapacitások 1. Település neve: 2. Válaszadó polgármester neve: 3. Elérhetőségek (cím, telefon, e-mail): 4. Mi a településének közigazgatási formája( körjegyzőséghez tartozik vagy önálló jegyzőséggel rendelkezik)? Ha körjegyzőség, mely településekkel? 5. Önkormányzat alkalmazotti létszáma: 6. Milyen szakemberre illetve technikai személyzetre lenne szüksége ideális esetben a hivatalnak? 7. Közmunkásokat, közcélú munkásokat alkalmaz-e? 8. Elegendő-e a közcélra alkalmazható munkatársak létszáma? 9. Képviselő testület hány főből áll? II. Demográfia, korosztályi csoportok, gyermekvállalás, térségi szolgáltatások, együttműködések, képzési lehetőségek, esélyegyenlőség 1. Település lakóinak száma: 2. A település korosztályi megoszlása hogyan épül fel? Fiatalok-idősek aránya? A lakosság egészségügyi állapot jellemzője? 3. A születések száma hogy alakul napjainkban? 4. Milyen a település infrastrukturális ellátottsága (gáz, szennyvíz, szélessávú Internet)? Milyen fejlesztési szükségleteik lennének ezen a területen? 5. Működik-e bölcsőde, óvoda, iskola a településen? Ha nem, hogyan megoldott a településen a bölcsődei, óvodai, iskolai szolgáltatás/ellátás? 6. Kérjük, jellemezze az egészségügyi rendszert a településén! (Vasváron szakellátások felsorolása is!) 7. Közösségeket, a helybeli ifjúságot ellátó kulturális, intézményi háttér van-e? 8. Milyen civil kezdeményezések vannak? Nevezze meg szervezeteket! 9. Milyen oktatási, képzési lehetőségek vannak helyben a felnőtt korosztály számára? Milyen érdeklődési intenzitással? 10. Milyen a település szociális szolgáltatásokkal való ellátottsága? 11. Hogy tudná jellemezni a település iskolázottságát? 12. A településén megjelenik-e a kisebbség (etnikai, vallási) bármilyen formája, ha igen milyen mértékben? 13. Mi a jellemző problémájuk? Hogyan próbálják ezt helyben megoldani? A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
77
14. Jellemző-e a településre a megváltozott munkaképességű személyek jelenléte? 15. Milyenek az elhelyezkedési jellemzőik? III. Munkaerő piaci helyzet,, helyi, térségi foglalkoztatási lehetőségek kiemelt gazdasági ágazatok, partnerségek, elszármazottak, ingázás 1. Hogy tudná a település munkaerő piaci helyzetét jellemezni (kor és nem szerinti megoszlás is!)? Jellemző-e az illegális munkavállalás? 2. A tömegközlekedés helyzetét milyennek ítéli meg? Milyen lehetőségei vannak egy a településén élő, de nem helyben munkát vállaló lakosnak (közlekedés, munkavállalás)? 3. Mennyire jellemző a fiatalok elvándorlása? Tanulmányaik utáni visszatérés, helyben maradásuk, letelepedésük gyakori-e? 4. Információi szerint a településen élő kismamák munkába való visszatérése mennyire sikeres/eredményes? 5. A településen működő vállalkozások, cégek, üzemek (felsorolás szintjén) – Vasváron a 10 legaktívabb, legnagyobb? Hogyan látja hogy alakul a jövőjük a településen? 6. Milyen a munkáltatókkal a falu kapcsolata? Milyen a szerepük a település életében? 7. El tudna-e képzelni olyan céget, vállalkozókat, akiket letelepítenének a faluban? Mit tudnának nekik kínálni? Milyen kapacitásaik vannak (humán, infrastrukturális)? IV. Partnerségek, térségfejlesztési kezdeményezések, kitörési pontok 1. Településének van-e a térségben vagy ezen kívül említésre méltó partneri kapcsolata? Kik a főbb partnerei? 2. Mik azok a közép-és hosszú távú tervek, melyek a falu továbbfejlesztéséhez elengedhetetlenek? 3. Mely kezdeményezésekben, térségi projektben vesz/vett részt (pl. Leader, turisztikai fórumok) miben látja ezek pozitívumait, illetve negatívumait? 4. Milyen pályázatokat írtak az elmúlt öt évben? Ebből mennyi lett sikeres? 5. Miben látja a települése, a térség kitörési pontjait, fejlődési lehetőségeit? 6. Hallott-e a foglalkoztatási paktumról? Ha igen, vannak-e ezzel kapcsolatos elvárásai, javaslatai? V. Hátrányos helyzetűek (Megjegyzés: A roma népességgel érintett településeknél (6) az esélyegyenlőségi szempontok által
leginkább érintett célcsoportok helyzetének vizsgálata, fejlesztési igények, szükségletek felmérése a kisebbségi interjú kérdéseivel.)
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
78
INTERJÚTERV KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK/CÉGEK RÉSZÉRE A képző intézmény neve: Székhelye: Rendelkezik-e telephellyel, bázissal a Hegyháti Kistérségben: igen – nem Ha igen, hol?............................................................................................................................ A telephely/bázis saját tulajdon – bérelt* Az intézmény jellege: közoktatási intézmény állami felnőttképző intézmény vállalkozás civil szervezet egyéb, éspedig:……………… Fő tevékegysége: iskolarendszerű oktatás felsőoktatás iskolarendszeren kívüli felnőttképzés közművelődés szervezés egyéb, éspedig…………… Az öt legfontosabb, a Hegyháti Kistérségben hirdetett iskolarendszeren kívüli felnőttképzése:
Statisztikai állományi létszám összesen: Szakképzetlen fizikai: Szakképzett fizikai: Szellemi (alap- és középfokú): Szellemi (felsőfokú): A Hegyháti Kistérségben foglalkoztatottak száma:0 .fő Van-e betöltetlen álláshely az intézménynél/cégnél?
igen – nem
Ha igen, milyen munkakör(ök)ben:……………………………………………………… Milyen végzettséggel?:
Szakképzetlen fizikai:…fő Szakképzett fizikai: …fő Szellemi (alap- és középfokú): …fő Szellemi (felsőfokú): …fő
Mi az oka, hogy nem sikerült betölteni az üres álláshelye(ke)t? Szándékukban áll-e betölteni az üres álláshely(eke)t a közeljövőben? Igen - nem
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
79
Véleménye szerint hogyan juthat hozzá megfelelő munkaerőhöz? - saját maga kiképzi, betanítja - a munkapiacról, más munkahelyről - iskolarendszerű képzés után - iskolarendszeren kívüli képzést követően - egyéb, éspedig:………………………………………………………………………………. Az intézmény milyen felnőttképzéseket bonyolított le a Hegyháti Kistérségben 2004-2007-ben? ………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………. Milyen iskolarendszeren kívüli felnőttképzések indítását tervezi a kistérségben, 2007-2008-ban?
A képző intézmény/cég végzett-e igényfelmérést szolgáltatásaik igénybevételére? Igen - nem Tapasztalatuk szerint milyen képzésekre van igény a Hegyháti kistérségben? ………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………... Ön szerint anyagi gondok befolyásolják-e a képzésekben való részvételi hajlandóságot? A térség munkaadóival tartanak-e kapcsolatot?
Igen - nem
Igen – nem
Ha igen: Milyen módon? ………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………… Az intézmény/cég képzési kínálatát milyen tapasztalatok, információk alapján változtatják? ………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………. Milyennek ítéli a szervezet műszaki infrastrukturális ellátottságát? - elégséges - közepes - jó - kiváló Kistérségi működésükhöz szükséges lenne-e fejlesztésre, beruházásra? Igen - nem Ha igen: Milyen fejlesztésekre? ………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………... A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
80
A térségben szervezett képzések személyi és tárgyi feltételeit, milyen módon tudják biztosítani? ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Milyennek ítéli képzéseik színvonalát? (képzési program, személyi és tárgyi feltételek, elhelyezkedési mutatók, a hallhatók elégedettsége alapján) Osztályozza: 1 2 3 4 5 (a legjobb osztályzat: 5) A szervezet részt vett-e projektben korábban? Igen - nem Ha igen: Mik voltak a tapasztalatok, eredmények? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. Van-e, s ha igen, milyen szervezetekkel van partneri együttműködése, és milyen céllal? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………... Vállalna-e partnerséget a Hegyháti Paktumban?
Igen - nem
Miért? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
81
5.3
Lekérdezettek, interjúalanyok listája
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS
Nyári Gyula Sárközi János Kánya László Mecseki Csaba Horváth István Landor Gyula Bodnár Endréné Nagy László Kovács Endre Hosszú Zoltán Orbán László Korán Tibor Balogh Dezső Auer Gyuláné Herczeg Gyula Szita Károly Márton László Varga Lajos Holler Ferenc Nagy István Németh Tibor V.Németh Zsolt Varga Viktória Pintyőke István Borsits Zoltán Fukszberger Imre
ROMA KISEBBSÉG válaszadó: CKÖ elnök CKÖ elnök CKÖ elnök polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester előadó polgármester polgármester polgármester polgármester polgármester
település: Győrvár Rábahidvég Vasvár Kám Mikosszéplak Olaszfa Sárfimizdó Csehi Hegyhátszentpéter Oszkó Telekes Andrásfa Csipkerek Egervölgy Gersekarát Nagytilaj Petőmihályfa Püspökmolnári Szemenye Pácsony Alsóújlak Vasvár Bérbaltavár Győrvár Rábahídvég Csehimindszent
CIVIL SZERVEZETEK Zágorhidi Czigány Balázs Vasvári Domonkos Kolostor Alapítvány 9800 Vasvár, Kossuth u. 1. Birkás István Verna-menti Földtulajdonosi Közösség 9825 Oszkó, Rákóczi u. 68. Kálmán Edina Hegypásztor Kör 9825 Oszkó, Molnár A. u.4. Ferenc Lászlóné Gersekaráti Baráti Kör 9813 Gersekarát, Honvéd u. 2. Bozzai Lajos Önkéntes Tűzoltóság Vasvár 9800 Vasvár, Alkotmány u. 8. Varga Gézáné Faluház Baráti Kör 9821 Győrvár, Balogh Ádám u. 109.
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
82
MUNKAADÓK, VÁLLALKOZÁSOK
1.
Szervezet Eiffel Hegyhát
Név Szőnye Péter
Település Pácsony
Telefonszám 373-038, 06-30/204-9540
2.
Meindl Kft.
Hőbér Károly
Kám
575-470
3.
Birkás István
Birkás István
Oszkó
06-30/256-3066
4.
EDS
Wessely István
Vasvár
572-101
5.
Vasi Darugép Kft.
Pölöskei Gábor
Hegyhátszentpéter 373-135
6.
Richter Kft.
Zakics Jenőné
Vasvár
370-053
7.
ÁFÉSZ
Sipos Tompa János
Vasvár
572-310
8.
TSZ
Kárpáti Zoltán
Vasvár
573-250
9.
Polgár Gábor
Polgár Gábor
Vasvár
573-130
10.
Idősek Otthona
Kis-Bódog Zoltánné
Vasvár
573-311
11.
Karintia Kft.
Bene Zoltán
Vasvár
572-055
12.
Varga és Varga Kft.
Varga István
Vasvár
573-157
13.
Hegyháti Jóléti Alapítvány
Rózsás Miklós
Vasvár
573-045
14.
Póker Jeans
Harmath István
Csehimindszent
575-008
15.
Zágorhidi és Társa Kft.
Zágorhidi C. Csabáné
Vasvár
372-180, 573-273
KÉPZŐK
Trummer Borbála Béri Balog Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola, Vasvár Mórocz Györgyné Szent-Györgyi Albert Középiskola, Szombathely Cseh Géza Topido Kft., Szombathely Bándly József RITMO Kft., Szombathely Kiss Sándor Szombathelyi Regionális Képző Központ (REMEK), Szombathely Bálint Edit Fény-Szoft Kft., Kőszeg
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
83
5.4
Roma népességre vonatkozó térségi adatok, információk Roma kisebbség
Település neve
aránya
Kám
0
Alsóújlak Andrásfa
0% 5%
Bérbaltavár Csehi
35% 0%
Csehimindszent
25%
Csipkerek
0%
Egervölgy Gersekarát
0% 0%
Győrvár Hegyhátszentpéter
8% 0%
Mikosszéplak
Nagytilaj
Település lakóinak A településén megjelenik-e a kisebbség (etnikai, Mi a jellemző problémájuk? Hogyan próbálják ezt száma (fő) vallási) bármilyen formája, ha igen milyen mértékben? helyben megoldani? Nincs kisebbség semmilyen formában a 0 440 településünkön. Nem jelenik meg a településen a kisebbség semmilyen 0 642 formája. 14,25 285 A falunak kb. 5%-a etnikai kisebbség. Nincs problémájuk, beilleszkednek a közösségbe. Igénytelenség,munkanélküliség.a polgármester asszony próbál számukra a multi cégektől tesztírást a faluba szervezni. Azonban jellemző, hogy direkt rosszul írják meg helyben, hogy ne kelljen dolgozni A cigány kisebbség hangsúlyosan jelen van. Arányuk menni. Ugyanis több pénzt kapnak segélyként, mint 200,55 573 35%. munkabérként. 0 309 Nem jelenik meg a kisebbség. Jellemző problémájuk a munkanélküliség és az 104,25 417 Etnikai kisebbség k.b. 25%-ban. életmód problémák. Nem jellemző a településünkön a kisebbség bármilyen 0 415 formájának megnyilvánulása. Nem jelenik meg a kisebbség sem etnikai sem vallási 0 398 tekintetben. 0 776 Nem jelenik meg semmilyen formában. Ezáltal nincs problémájuk. 56 A cigány kisebbség hangsúlyosan jelen van. Arányuk (110) 700 8%. Ckö van. Gond nincs. Szociális problémák 0 169 Nincs a településen semmilyen kisebbség. Nincs jellemző problémájuk, egyre inkább 52,5 350 A lakosság 15%-át teszi ki az etnikai kisebbség. beilleszkedést mutatnak. A faluban mindössze 3 etnikai kisebbségű család van. Nagy problémákkal nem küszködnek, próbálják felvenni a falu többi lakójával a tempót.
számított létszáma
15%
5%
8,15
163
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című - projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
84
Roma Település neve
kisebbség
Olaszfa Oszkó Pácsony Petőmihályfa Püspökmolnári
Település lakóinak száma (fő) 0 440 Nincs kisebbség semmilyen formában a településünkön. 20%-ban etnikai kisebbség van jelen a településen, 10%-ban evangélikus vallás, 1%-ban Jehova Tanúi vallás. 97,4 487 0 694 Nagyon minimális a Jehova Tanúi vallás. A falu lakosságának 8%-át teszik ki. 0 302 Nem jelenik meg semmilyen formában. 0 254 Nem jelenik meg nálunk szerencsére. 0 960 Nem jelenik meg nálunk a kisebbség semmilyen formában. 107,7 1077 A cigány kisebbség hangsúlyosan jelen van. Arányuk (100) 5-10%. 0 99 A településen nem jelenik meg a kisebbség semmilyen formában. 0 365 Kisebbség nem jelenik meg a településen sem etnikai sem vallási formában. 28,3 566 Etnikai kisebbség kis arányban megjelenik.
számított létszáma
aránya Kám
A településén megjelenik-e a kisebbség (etnikai, vallási) bármilyen formája, ha igen milyen mértékben?
0
20% 0% 0% 0% 0%
Rábahidvég
10%
Sárfimizdó
0%
Szemenye
0%
Telekes
5%
Vasvár
6% 6,28% (6,59%)
282 (68 család) 951,1 (997,4)
4700 Roma kisebbség 15141
Mi a jellemző problémájuk? Hogyan próbálják ezt helyben megoldani? Sajnos az etnikai kisebbséggel gyakori a probléma, a problémát sokféle módon próbáltuk kezelni kisebbnagyobb sikerekkel. Továbbra is igyekszünk és bízunk a megbékélésükben. Zökkenőmentes a működésük, jó a kapcsolatuk a lakossággal. Ezáltal nincs probléma. Munkanélküliség
Igazából velük nincs komolyabb probléma, beilleszkednek a falu többi lakói közé. Aluliskolázottság, munkanélküliség,szociális gondok,lakások hiánya, komfortfokozatok alacsonysága. Segítség segéllyel, szociális lakásjuttatás, közmunkaprogram
A számított létszám adatoknál zárójelben a CKÖ elnökök által megadott érték
A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című - projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás.
85