A/11 A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI, A SZERZŐSÉG FOGALMA
A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Továbbá műfajták példálózó felsorolását adja: (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. A szerzői mű fogalmi elemeit ezért az elmélet állapítja meg. Mindenekelőtt valóban alkotás, magasrendű szellemi tevékenység eredményének kell lennie a szerzői műnek. A jogi szabályozás nem hivatott az alkotás szakmai kritériumainak értékelésére, mérlegelésére, különösen nem az alkotásnak a nem-alkotástól való elhatárolására. A jogirodalom pragmatikus felfogást követ: a műként történő társadalmi felhasználás tényére, illetőleg igényére építi az oltalomra érdemesség védelmét. Szerzői műnek csak az irodalom, a művészet és a tudomány területén létrejött művek minősülnek. A szerzői alkotásnak egyéni-eredeti jellege kell, hogy legyen, ami megkülönbözteti más művektől A fenti követelmény kifejezi azt, hogy kritérium az abszolút újdonság. Nem objektíven kell újnak lennie, hanem szubjektíven: a mű alkotója szemszögéből (szubjektív újdonság, ellentétben a műszaki alkotásoknál megfigyelhető objektivizálódással). Ez ahhoz vezet, hogy minden szerzői mű egyedi és megismételhetetlen.
1
A/11 A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI, A SZERZŐSÉG FOGALMA
Az egyéni-eredeti jelleg meghatározásánál mind a mű tartalmának, mind a formájának szerepe lehet: egy tudományos mű esetén inkább a tartalmi elemek, a művészeti alkotásnál inkább a formai elemek alkalmasak az egyéni-eredeti jelleg kifejezésére A védelem tárgya a megformált tartalom Nem feltétlen, de szokásos fogalmi eleme a szerzői műnek a valamilyen módon történt rögzítés. Bizonyos műfajok esetén ez magától értetődő, de pl. a tánc- vagy zeneművészeti alkotás akkor is oltalomban részesül, ha rögtönzött, improvizatív. A lényeg az, hogy a mű a „közönség”, mások számára elvileg felfogható, megismerhető, ismételten azonosítható legyen, amihez a rögzített forma rendszerint, de nem szükségképpen feltétel A fenti kritériumok fennforgása esetén nem releváns az oltalom szempontjából a mű értéke, esztétikai színvonala. (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
A kritériumok alapján a szerzői mű fogalmát úgy határozhatjuk meg, mint az irodalom, a művészet, a tudomány területén kifejtett alkotó szellemi tevékenység egyéni-eredeti jelleget viselő, megformált gondolatot kifejező, mások számára felfogható és rendszerint rögzített formában megjelenő eredményét.
4. § (2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. A nyersfordítás nem mutat fel egyéni-eredeti jelleget, így ki van zárva az oltalomból. 1. § (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. (5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
2
A/11 A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI, A SZERZŐSÉG FOGALMA
Néhány újabb műtípus: 64. § (1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az ismeretterjesztő film. (2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. E rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított jogait. (3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről. A filmalkotást a törvény a műtípusok közt példálózóan felsorolja, kitérve arra, hogy a fogalmat tág értelemben az egyéni-eredeti jelleggel nem rendelkező audiovizuális művekre is alkalmazni kell. A szűkebb értelemben vett filmalkotással a törvény külön fejezetben foglalkozik: a rögzítés módjától függetlenül ismeri el műalkotásnak, és az egyes főbb filmtípusokat csak példálózó felsorolással említi (játékfilm, televíziós film, reklám- és dokumentumfilm, animációs és ismeretterjesztő film), biztosítva ezzel, hogy bármilyen technikai megoldást is használjanak. A film előállítója (= producer) olyan személy, aki saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását. Jogunk a filmet közös műnek tekinti, és szerzőnek minősíti mindazokat a természetes személyeket, akik a film egészének kialakításához alkotó módon hozzájárultak. Emellett ilyennek nevezi meg a rendezők és a film számára készült irodalmi és zeneművek szerzőit. 66. § (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot. (2) A felhasználás jogának átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (6) bekezdésében és a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra. (3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles. Ezzel gyakorlatilag a film bármely fajta forgalmazására szerez jogot az előállító. Megjegyzendő, hogy bizonyos felhasználásokra, ill. az azokból fakadó díjigényekre még a jogátruházási szerződéssel sem szerezheti meg a filmelőállító a jogokat, mert azokat a jogszabály erejénél fogva a szerzők közös jogkezelő szervezetei gyakorolják. A számítógépi programok (szoftver) jogi védelmét is biztosítja a hatályos jogi szabályozás: a példálózó felsorolás alapján a programalkotás és a kísérő dokumentáció bármeny fajtája rögzítési formától és funkciójától függetlenül tárgya a védelemnek. A rögzítési formák: olyan megállapítások és utasítások sorozata, amelyek a gépbeni közvetett (az ember által érzékelhető formában rögzített ún. forráskód) vagy
3
A/11 A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI, A SZERZŐSÉG FOGALMA
közvetlen (ez az emberi szemmel nem érzékelhető formában rögzített bináris, tárgyi kód vagy tárgykód) felhasználása a számítógépben meghatározott eredményre vezet. A védelem független attól, hogy a számítógép működését biztosító operációs rendszerről vagy felhasználói programról van –e szó. Sajátos funkciót töltenek be az ún. csatlakozófelületek (interface). Olyan programokról van szó, amelyek feladata az, hogy biztosítsák két vagy több program együttes működését. Az ún. rutinszoftverek (a szoftveren belül különböző színvonalú és jellegű programok/dokumentációk, ezek nem mindegyike elégíti ki a szerzői mű fogalmát) jogi oltalmát a szerzői jog nem biztosítja. Ezek oltalmára igénybe vehető a know-how oltalmát szolgáló jogi szabályozás. Szerzői jogi védelemben részesül az adatbázis egésze és az alkalmazott kiválasztási, szerkesztési elv az adott adatbázis vonatkozásában (a védelem alanya a szerkesztő), de nem esik az adatbázis szerzői jogi védelmének hatálya alá az abban lévő egyes adat. A védelem mind az elektronikus eszközökkel működtetett, mind a papírhordozón rögzített adatbázisokat is megilleti. Szerzői jogi védelemben csak a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis részesül. E védelem az adatbázis egyéni-eredeti szerkesztését oltalmazza tekintet nélkül az egyes adatokra. Az EU adatbázisok gyűjteményes műként való védelme mellett bevezette az adatbázisok más, sajátos (sui generis) védelmét is. Az Szjt. 2001-es módosítása során a magyar jog része lett a „szerzői joghoz kapcsolódó jog” védelme is. Az EU-szabályt követve a törvény meghatározza az adatbázis általános fogalmát is: amely mind a gyűjteményes műnek minősülő, mind a kapcsolódó jogi védelemben részesülő adatbázisra irányadó. Az adatbázis olyan adatgyűjtemény, amely valamely rendszer vagy módszer szerint van elrendezve, és amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni. Kumuláció (kumulált jogvédelem): ha egy adatbázis mind a szerzői jogi, mind a kapcsolódó jogi védelem feltételeinek megfelel, a kétféle jogvédelem az eltérő védelmi tárgyakra nézve párhuzamosan, és nem azonos jogosultak javára áll fenn (szerzői jog: szerkesztő, kapcsolódó jog: adatbázis-előállító). A kumuláció nem érinti az adatbázisba felvett, jogvédelem alá eső adatok külön védelmét.
Külföldi művek, teljesítmények és adatbázisok védelme: A nemzetközi szerzői jogvédelem sajátossága, hogy a szerzői jog- és cselekvőképesség elismerése világszerte territoriális hatályú maradt. 2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti. 3. § Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A BUE szabályai szerint a szerzői jogi tényállásoknál annak az államnak a jogát kell alkalmazni, ahol a szerzői jogfelhasználás vagy jogsértési cselekmény történt. A külföldi művek magyarországi védelménél tehát az Szjt. szabályai irányadóak. Ennek egyetlen korlátja van: ha a külföldi védelmi idő rövidebb, mint a magyar a rövidebb külföldi időtartam az irányadó.
4
A/11 A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI, A SZERZŐSÉG FOGALMA
A szerzői joggal szomszédos előadóművészi, hangfelvétel-előállítói, a rádió- és televíziószervezetek, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivők teljesítményének védelmét a Szjt. szabályai tartalmazzák, ennek ellenére a territorialitásból eredő korlátozás ezekre nem vonatkozik. Így a külföldi szomszédos jogi jogosultak, illetve teljesítményeik Magyarországon feltétel nélkül az itteni jogosultakkal, teljesítményekkel azonos védelemben részesülnek. A kapcsolódó jogi adatbázis-védelem az Európai Közösség valamely tagállamában honos természetes, jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok javára áll fenn. A természetes személyek honosságát az állampolgárság vagy szokásos tartózkodási hely, a többi adatbázis-előállító honosságát pedig a nyilvántartásba vétel helye, a létesítő okiratba megjelölt székhely, a központi ügyvezetés vagy az üzleti tevékenység fő helye határozza meg.
A SZERZŐI JOGVISZONY ALANYAI 4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). A szerzői jogviszony alanya jogosulti pozícióban – azaz a szerzői alanyi jog jogosultja – a szerző. Csak természetes személy lehet, de származékosan a szerzői jog nemcsak a természetes személy szerzőt illetheti (ld. 6.§ és munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű) Szerzői alkotás létrejöhet több személy alkotó együttműködésének eredményeként. Ekkor beszélünk közös műről. Az együttműködő személyek között szerzői jogilag értékelt kapcsolat akkor jön létre, ha valamennyien alkotó jellegű tevékenységgel vesznek részt a mű létrehozásában. Az együttműködő szerzők jogviszonyának alakulása elsősorban attól függ, hogy a közös mű részei önállóan felhasználhatók -e. A közös mű szerzői: társzerzők ( vagy szerzőtársak). 5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. (2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. Pl. egy megzenésített vers felhasználásához mind a zeneszerző, mind a költő engedélye szükséges, jogsértés esetén bármelyikük felléphet. A vers önálló felhasználásához csak a költő, a zene önálló felhasználásához csak a zeneszerző engedélye szükséges. A módosított Szjt. bevezette az együttesen létrehozott mű fogalmát: 6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti
5
A/11 A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI, A SZERZŐSÉG FOGALMA
meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. (2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. Az együttesen létrehozott művé minősítés nem a felek elhatározásától függ. Ezt a §-t csak akkor lehet alkalmazni, ha az alapul fekvő tényállás megfelel a meghatározott feltételeknek: - a fentiekben ismertetett „klasszikus” műre vonatkozó szabályok - a gyűjteményes művek szabályai - a filmalkotásra, és ezen belül az alkotásnak nem minősülő audiovizuális teljesítményekre - a szoftverekre vonatkozó külön rendelkezések és ez utóbbin belül - az a bírói gyakorlat, amely szerint a szoftverfejlesztés bármely fázisában létrejött alkotás külön védelmet élvez Ezek a feltételek nem sok teret engednek az együttesen létrehozott műveket bevezető rendelkezéseknek. (pl. szoftver fejlesztése, építészeti alkotások, műszaki létesítmények tartozhatnak e körbe) A törvény a vagyoni jogok jogutódlással történő átszállásának egyik kivételes esetét hozza létre az együttesen létrehozott művekre. E művek szerzői a megalkotásban részt vevő természetes személyek, a vagyoni jog azonban az e tevékenységet végző szervezetet illeti meg (a befektetésre, irányításra tekintettel). Gyűjteményes mű 7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. (2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. (3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire. Vagyis, ha a gyűjteménybe felvett művet (teljesítményt) külön kívánják felhasználni, ahhoz az eredeti jogosult engedélye szükséges.
lásd még A/11 Melléklet
6
