A tel:

MAGYARALMÁS – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

1

Egyeztetési dokumentáció

MAGYARALMÁS KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERV - HÉSZ Megbízó:

MAGYARALMÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8071 Magyaralmás, Fő u. 11. tel: 22 296801 e-mail: [email protected]

Tervező:

POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 1071 Budapest, Damjanich u. 26/A tel: 30 3540076 e-mail: [email protected]

SZABÁLYOZÁSI TERV - RENDELET

2016. NOVEMBER



2

2016. NOVEMBER


3

MAGYARALMÁS KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERV - HÉSZ MEGBÍZÓ: MAGYARALMÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8071 Magyaralmás, Fő u. 11. Tel: 22 296801 e-mail: [email protected] Képviseli: Vas Istvánné polgármester

TERVEZŐ: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 1071 Budapest, Damjanich u. 26/A Tel: 30 3540076 Email: [email protected] Településtervezés: Tapolczai Tiborné okl. építészmérnök okl. településtervező szakmérnök TT1 É/1-2184 Cs. Falk Judit okl. építészmérnök okl. településtervező szakmérnök TT1 É/1-0873 Hambek Zoltán okl. építészmérnök Tájrendezés, zöldfelületek, környezetvédelem: Drobni és Morvay kft. Drobni Mária okl. táj-, és kertépítész mérnök K-1 01-5106/05; TK-1 01-5106/12. Közlekedés: Jámbor László okl. közlekedés, város- és vízépítő mérnök „A” kategóriájú K1D-1 13-10203 Közművek: Ligninvest Kft. 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 76. Kováts János okl. építőmérnök V3a-1/01-2448 Hazai András okl. építőmérnök Mk.sz. 01-2447 Régészet: Archeo-Art Bt. 2119 Pécel, Csíktarcsa utca 8. Vágner Zsolt okl. régész okl. szám: 459/2002 Ügyvezetők: ....................………………….. Városy Péter, Pomsár András


2016. NOVEMBER


4

TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ FEJEZET 1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.1 Általános előírások 1.1.2. Közterületek alakítására vonatkozó előírások 1.1.3. Az épített környezetre és településképre vonatkozó előírások 1.1.4. A táj, a természeti környezetre vonatkozó előírások 1.1.5. Környezetvédelmi előírások 1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások 1.1.7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások 1.1.8. Közművek előírásai 1.1.9. Építés általános szabályai 1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei MÁSODIK FEJEZET 1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai 1.2.2. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai MELLÉKLET FÜGGELÉK


2016. NOVEMBER


5

Magyaralmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……………..(…….) számú önkormányzati rendelete Magyaralmás helyi építési szabályzatáról Magyaralmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, önkormányzatok és államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

I. FEJEZET 1.1 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.1 Általános előírások 1. §

A rendelet hatálya és alkalmazása

(1) Jelen rendelet hatálya Magyaralmás község közigazgatási területe. (2) A HÉSZ mellékletei: a) Rajzi mellékletek: 1. SZ-1.1 sz. melléklet: Magyaralmás belterületére készült Szabályozási Terv 1:2000 2. SZ-1.2 sz. melléklet: Magyaralmás belterületére készült Szabályozási Terv 1:2000 3. SZ-2 sz. melléklet: Magyaralmás közigazgatási területére készült Szabályozási Terv 1:10000 b) Szöveges mellékletek: 1.Beépítési határérték táblázata 2. Szabályozási elemek 3. Fogalom-meghatározás (3.) A HÉSZ függelékei: 1. Épített értékek 2. Természeti értékek 3. Hidrogeológiaia védőidom „B” védőterülete 4. Birtoktest - birtokközpont (4)Tervlapon jelölt szabályozási elemekre vonatkozó előírások: a) Kötelezőnek kell tekinteni a tervlapon „kötelező elemek”-ként jelölt elemeket, melyek megváltoztatása csak a terv módosításával lehetséges. b) A más jogszabály által elrendelt elem megváltozik, ha a külön jogszabályok szerinti általános előírások, lehatárolások megváltoznak. c) A javasolt elem képviselő-testületi döntés alapján megváltoztatható, ha a változás a HÉSZ előírásaival és más jogszabályokkal nem ellentétes. d) A SZT-en jelölt meglévő vagy javasolt telekhatárokkal tervezett telkeken ábrázolt elő-, oldalés hátsókert irányadó mérete, a HÉSZ-ban általánosan előírt mérete és az ezek által lehatárolt építési hely eltérő telekalakítás esetén a telekhatárokkal együtt értelemszerűen megváltoznak.


2016. NOVEMBER


6

Ebben az esetben a mindenkori telekhatárhoz viszonyított, elő-, oldal- és hátsókert megtartása javasolt. e) A HÉSZ-ban és a SZT-en az építési övezeteket és övezeteket rövidített övezeti kód tünteti fel, melynek értelmezése és jelmagyarázata az alábbi: ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET RÖVIDÍTETT KÓDJA: Lf-2 (példa) Övezeti jel: (Lf)

Övezet SZT szerinti helyi kódja: (2)

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET TELJES JELE: Bm Ém [m]

Lf – 2 Bm Beép (%) Ém Tt

Beép [%] Tt [m2]

beépítési mód (SZ: szabadonálló, O: oldalhatáron álló, K: kialakult) a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (%) a megengedett legnagyobb épületmagasság (m) a kialakítható legkisebb telekterület (m2)

1.1.2. Közterületek alakítására vonatkozó előírások 2. §

Közutak, közterek, közparkok kialakítása

(1) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen a (2) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések a min. 1,50m szélességű gyalogsávon kívül - a gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban - létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a gyalogos közlekedést, a közúti közlekedést, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem korlátozza, és nem veszélyezteti. (2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak: a) önálló reklám, hirdető berendezés, b) árusító pavilon, c) tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely építménye, d) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, e) szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, f) utcabútor, kerti építmény, g) távbeszélő fülke, h) közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy, i) üzemanyagtöltő állomás, j) autómosó. (3) A közterületen jelentős beavatkozást okozó építési tevékenység engedélyezését megelőzően el kell készíteni az adott teljes közterületi szakasz (zöldfelületekre, burkolatokra, utcabútorokra,......... kiterjedő) egységes szemléletű közterület-alakítási tervét. (4) A közterületek használatát az Önkormányzat vonatkozó rendelete szabályozza. (5) Közterületi zöldfelülettel kapcsolatos előírások: a) A tervezett 10m, vagy szélesebb szabályozási szélességű utak területén egyoldali, 12m, vagy szélesebb szabályozási szélességű utak területén kétoldali fasor telepítése kötelező, legfeljebb 7m-es tőtávolsággal. b) Az gépjármű parkolókat befogadóképességüktől függetlenül fásítani kell minden megkezdett négy parkoló után egy db fa telepítésével.


2016. NOVEMBER


7

c) A járdák előírt szélességén túl 0,5m széles biztonsági sávot kell kialakítani, ha a járda mellett nincs zöldsáv. d) A beépítetlen és burkolattal el nem látott közterület-részeket zöldfelületként kell kialakítani. (6) Az utakat és egyéb közterületeket, a vízelvezető rendszereket és fasorokat úgy kell kialakítani, átépíteni, felújítani, hogy a HÉSZ-ban jelölt kerékpárutak megvalósítását lehetővé tegye. 3. §

Közterületen elhelyezett pavilonok, vendéglátó teraszok kialakítása, átépítése, bővítése

(1) Meglévő pavilonok számára legkésőbb az átépítésüket, újjáépítésüket vagy bővítésüket megelőzően, új pavilonok elhelyezése előtt telket vagy úszótelket kell alakítani. (2) A pavilon telkén és annak határán kerítés nem építhető. (3) Árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló pavilonok csak csoportos formában, egységes építészeti megjelenéssel létesíthetők, kivéve a legfeljebb 4,0m2 alapterületű újság- és virágárusító pavilonokat, ha 100 m távolságon belül nincs, vagy nem létesül csoportos pavilon. (4) Pavilon, önálló vendéglátó terasz elhelyezése: a) más építménytől a pavilon épületmagasságának értékével, de min. 3,0m-re, b) lakószoba vagy konyha nyílászárójától legalább hat méterre, vendéglátó rendeltetésű pavilon legalább 12m-re helyezhető el, c) vendéglétszámnak megfelelő illemhelyet és parkolási lehetőséget a vonatkozó jogszabály szerint méretezve biztosítani kell. (5) Pavilon épületmagassága legfeljebb 4,0m lehet. (6) Pavilon tömegalakítása: a) tömegformája csak konvex, zárt geometriai forma lehet, b) a tömegkontúrtól legfeljebb 30cm-es eltérés lehetséges, de a főbejárat ennél nagyobb beugrással, kitüremkedéssel is kialakítható, c) a tömegen konzolos épületrész az előtető kivételével nem létesíthető. (7) Új pavilon építése, meglévő bővítése csak szerelt épületszerkezettel történhet. (8) Pavilonnak illeszkednie kell a környezet arculatához. (9) A tetőn bitumenes zsindely, kavicsolt lemezfedés nem alkalmazható. (10) Pavilon előtetője: a) legfeljebb 2,2m belmagassággal alakítható ki, b) legfeljebb két méterre állhat ki a homlokzattól, c) az előtető a külső peremén is alátámasztható. (11) A pavilonhoz tartozó terasz, egyéb vendéglátó terasz a) a terephez képest legfeljebb 30cm magasságban alakítható ki, b) a teraszt legfeljebb 75cm magas korláttal lehet körülvenni, c) lefedése egységes szerkezetű és megjelenésű ponyva lehet,

1.1.3. Az épített környezetre és a településképre vonatkozó előírások 4. §

A településkép általános védelme, a településkép alakítása

(1) Az Öreghegy délnyugati lejtésű és Páskom kertes beépítésű területein a látványvédelem érdekében az épületet – amennyiben ezt a telek beépíthetősége lehetővé teszi – a szomszédos telkek beépítésének, beépíthetőségének figyelembe vételével úgy kell elhelyezni, hogy az épület legmagasabb szerkezeti eleme a terep gerinc-szintje alatt min. 3m-rel elmaradjon, a Mór felé vezető útról és a belterületről összefüggő gerincvonal legyen látható. (2) A terep szintjét megváltoztatni építési helyen kívül legfeljebb 0,5m-rel lehet, kivéve a) utak, közművek,


2016. NOVEMBER


8

b) vízgazdálkodási létesítmények, c) geotechnikai okokból kialakított rézsűk, támfalak, d) támfalgarázsok, e) épület megközelítését biztosító építmény létesítése esetén. (3) A településkép védelme érdekében hagyományos és kialakult övezetekben telekalakítás, új épület építése, meglévő bővítése, felújítása esetén az illeszkedési (I) szabályokat kell alkalmazni, azaz az egyéb jogszabályok betartása mellett építés csak akkor lehetséges, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés módja és helye valamint mértéke, az épület karaktere alkalmazkodik a meglévő környezethez, annak eredeti, általánosan jellemző karakteréhez. a) telekmegosztás csak akkor végezhető, ha a határoló telkek méreténél kisebb telkek nem alakulnak ki, illetve azok telekméreténél legfeljebb 5%-al kisebbek. b) telekalakítás akkor végezhető, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek. c) építési helyen belül az épület csak oldalhatáron állhat. d) az épület utcai beépítés vonalát a jobbra, balra eső épületekhez illeszkedve, attól legfeljebb fél méteres eltéréssel kell meghatározni. e) az utcai homlokzatmagasságot a jobbra, balra eső épülethez illeszkedve, attól legfeljebb fél méteres eltéréssel kell meghatározni, az övezetre előírt maximális épületmagasság figyelembevételével együtt. f) az épülettömeg, a tetőforma, a meghatározó utcai gerincvonal iránya a jobbra, balra álló épület által kialakított utcaképbe illeszkedjen, fedés anyaga csak hagyományos cserép lehet. (4) Kerítés létesítésére vonatkozó előírások: a) Belterületen a közterület felöli kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet, melynek lábazata sehol nem haladhatja meg a közterület terepszintjétől mért 80 cm-t. A lábazat fölött csak áttört kerítés alkalmazható, kivéve a fakerítést, mely tömör is lehet. A kerítéssel legfeljebb 2 m2 alapterületű szeméttároló, 6m2 alapterületű portaépület, támfalgarázs egybe építhető. b) Újonnan kialakított településközpont vegyes területen intézmények, szolgáltató és kereskedelmi épületek körül az óvoda, iskola, öregek napközi otthona kivételével csak zöldkerítés létesíthető. c) Külterületi lakás céljára felhasznált területen legfeljebb 1,8 m magas kő, tégla, fa tömör kerítés vagy fa, fém áttört kerítés építhető. d) Külterületen, belterületi gazdasági területek határán oszlopok közé feszített 2,0 m magas drótfonatos kerítés építhető. e) Belterületen a nem szabályozási vonalhoz illeszkedő telekhatáron max. drótfonatos kerítés létesíthető az oldalhatáron álló épületeket összekötő falazott kerítés kivételével. (5) a reklámokra, hirdetőtáblákra vonatkozó előírásokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza. (6) A településen szelektív hulladékgyűjtés csak a közterületen és vegyes területen elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő konténerekben, és az önkormányzat által üzemeltetett hulladékudvarban végezhető. 5.§

Az épített örökség helyi védelme alatt álló területek, építmények

(1) A helyi védelemre kijelölt területet, helyi védelemre javasolt utcaképet, épületeket, építményeket a Szabályozási Terv feltünteti, listáját az 1. sz. függelék 1.3 pontja tartalmazza. (2) A helyi védetté nyilvánítási eljárást és törlésének módját, a helyi védelem nyilvántartását, valamint a védelemmel összefüggő önkormányzati támogatás lehetőségét külön önkormányzat rendelet szabályozza. (3) Településszerkezet helyi védelme a) A helyi védett területeken a telekalakítások és az építések során meg kell őrizni a település történelmileg kialakult


2016. NOVEMBER


9

aa) utca- és térszerkezetét, az utcakép ritmusát, a légtérarányokat, ab) telekszerkezetét és a beépítés jellegét, ac) jellegzetes építészeti hangulatát, hagyományos karakterét, léptékét, ad) az épített térfalak vonalvezetését, és ae) a közel azonos időben megvalósult, sajátos beépítési módot tükröző, egységesen megmaradt településrészek, utcaszakaszok utcaképeit. b) A helyi védett területeken a bontások helyén az új beépítéseknek igazodniuk kell a meglévő, védett térstruktúrához és törekedni kell a megbomlott összhang helyreállítására. c) Meg kell őrizni, vagy az értékeket figyelembe véve változtatás nélkül meg kell újítani: ca) az épületek környezetét jelentő, azokkal harmonikus, táji egységet alkotó zöldfelületeket (parkok, ligetek, fasorok), táji elemeket (vízfolyások, árkok), hagyományos tájalkotó műtárgyakat (hidak, átereszek, támfalak) és a még fellelhető hagyományos utcabútorokat (padok, lámpák, közkutak, stb.), cb) az értéket képező építészeti részeket (bejárati kapuk, rácsok, keretezések, tagozatok, profilok, díszek). d) A helyi értékvédelmi területen – a történelmi falumagban meg kell őrizni a jellegzetes utcára merőleges gerincű parasztház épülettípust, az utcával párhuzamos gerincű polgári lakóépület típust, azoknak az alábbi karakteres homlokzati, szerkezeti elemei, motívumai nem szüntethetők meg, felújítás során eredeti állapotukban megtartandók da) oromfal, db) tornác, tornácbejáró, dc) téglakémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, de) vakolt, festett falfelületek, df) függőleges tengelyű (álló) ablakok, ablakosztás, dg) kőlábazatok, kerítések. e) Funkcióváltás engedélyezhető. (4) Utcakép helyi védelme a) a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjbeépítéseknél ahhoz kell illeszkedni. aa) Az épület elhelyezésének, tömegének, formavilágának, karakteres elemeinek illeszkedni kell a jobbra-balra eső épülethez. ab) Utcára merőleges gerincű épületek között csak utcára merőleges tetőgerinc létesíthető, az épület az utcai homlokzattól minimum 6,0m mélységben bővíthető keresztszárnnyal, melynek gerincmagassága nem lehet nagyobb a főtömeg gerincmagasságánál. ac) Oromfalra, utcahomlokzatra vonatkozó előírások: maximális szélessége 7,0m, az oldalkert felőli oldalán létesíthető nyitott tornáccal együtt legfeljebb 8,5 m lehet, utcai homlokzaton erkély, terasz, loggia nem alakítható ki, utcai homlokzaton parabola antenna és klíma berendezések kültéri egységei, égéstermék kivezető nem helyezhető el. ad) Tetőre vonatkozó előírások: tetőforma nyeregtető, mely a tető magasságának felső negyedében kontyolható csak, tetőhajlásszög 35°-45° közötti lehet, tetőfedés anyaga csak hagyományos, mázatlan cserép lehet a piros különböző árnyalataiban, enyhe lejtésű tető, lapos tető nem építhető nem utcai homlokzaton megjelenő előtető kivételével tetőtér beépítés esetén csak tetősíkban, oromfalon helyezhető el nyílászáró, ae) Homlokzatképzés: vakolás,


2016. NOVEMBER


10

homlokzatburkolat lábazaton, pilléreken, homlokzati motívumokon alkalmazható, anyaga csak lábazati vakolat, tégla, kő lehet, af) Az új nyílászárók megjelenésükben kövessék a régiek jellegét, színét. Formájuk álló téglalap. Az üvegezett veranda csak az oromfaltól mért 6 m mélység után alkalmazható. (5) Épület helyi védelme a) Helyi védett épületet elbontani nem lehet. A helyrehozhatatlanul károsodott épületek, épületrészek (számítással igazoltan) felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal az oromfaltól mért 6,0m telekmélységben nem térhet el az eredeti épülettől. b) Helyreállítani, átalakítani, felújítani értékvizsgálat figyelembe vételével, a védett érték szempontjából az eredeti állapotban kell. c) Meg kell őrizni: ca) a helyi védett épület hagyományos, értékes építészeti tömegét, tetőformáját, cb) az eredeti nyílásrendet úgy, hogy új nyílás nem alakítható ki, a nyílások szélessége nem változtatható meg, cc) az eredeti épülettartozékokat, felszereléseket, cd) az eredeti színezést, amennyiben az ismert ce) az épületdíszt, tagozatokat. d) Amennyiben a korábban átalakított, védelem alá vont épület eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és a következtetések sem falkutatással, sem egyébbel nem bizonyíthatók, úgy a homlokzatot - a stílusidegen állapot megszüntetésével - a megfelelően fennmaradt eredeti elemek és helyi analógiák felhasználásával kell helyreállítani. e) Védett épület homlokzatán, tetőzetén nem alkalmazható: ea) bitumenes zsindely-, cseréputánzatú fémlemez-, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés, eb) nyílászáró elhelyezése, vagy a belső tér növelés céljából létesített tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény, ec) homlokzatra utólag felszerelt redőnyszekrény, ed) szekcionált garázskapu. ef) hirdetőtábla, portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata stb. csak az épület teljes homlokzati felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki. eg) utcai homlokzaton parabola antenna, klíma berendezések kültéri egységei, égéstermék kivezető. (6) Felújítás esetén a) nyílászáró cseréje során kapu, homlokzati bejárati kapu az eredetivel azonos anyagból, kialakítással és részletképzéssel, az új ablak az eredetivel azonos anyagból, azonos nyílásosztással készülhet, b) utólagos hőszigetelés külső falsíkon csak akkor és olyan vastagságban alkalmazható, amennyiben a fal síkjának változása nem eredményezi az épület jellegének megváltozását, értékeinek elvesztését, c) homlokzatot egységesen kezelve lehet felújítani, a homlokzat egy részének önálló felújítása, színezése nem megengedett. g) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, bővítését, funkcióváltását a védettség nem akadályozza, értékes belső tér esetén a belső átalakításokat, korszerűsítéseket az eredeti szerkezetek tiszteletben tartásával és a védett értékek sérelme nélkül kell megvalósítani. (7) Köztárgyak, építmények, épületrészek helyi védelme a) Önkormányzati rendelettel helyi egyedi védelem alá helyezett építményrészeket és épülethez nem kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat, köztárgyakat lehetőség szerint eredeti helyükön kell megőrizni.


2016. NOVEMBER


11

b) A környezet átalakítása miatt történő bontás esetében a védett érték megőrzéséről gondoskodni kell. 6. §

Régészeti lelőhelyek, műemlék

(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolásait a SZT tünteti fel, listáját az 1. sz. függelék 1.1 pontja tartalmazza. (2) Magyaralmási patakok, folyóvizek ártere melletti 4–500 m széles sáv, a bel- és külterületen egyaránt, a jelenleg ismert régészeti lelőhelyeken kívüli részeken is régészeti érdekű terület. (3) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. (4) Az országos védelemben részesülő műemléki épületeket, építményeket és a műemléki környezet határait a SZT tünteti fel, listáját az 1. sz. függelék 1.2 pontja tartalmazza.

1.1.4. A táj, a természet védelmének előírásai 7. §

Tájvédelem

(1) A tájkép védelme érdekében a meglévő és megépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel, a szabályozási szélesség függvényében egy- vagy kétoldali fasor létesítésével kell gondoskodni. (2) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységek takarásáról telkeken belül többszintű növényállomány telepítésével gondoskodni kell. (3) A növénytakaró tájba illő megjelenése érdekében a beépítésre nem szánt területeken – a közlekedési területek forgalomtechnikai szempontból védendő belátási területeinek valamint a szántóföldi és kertészeti kultúrák területeinek kivételével – új zöldfelületek létesítésénél, meglévők felújításánál a növényállományt honos fajokból, a biológiai sokszínűséget fokozó, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, élőhely teremtő módon és formában kell kialakítani. 8. §

A természeti környezet védelme

(1) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területek megóvását – különös tekintettel a védett természeti területekre, valamint a vizes élőhelyekre, csatornák, vízfolyások természetközeli állapotú partjaira – valamint az azokat összekötő - az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító – ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell. (2) Védett (Tóhely-domb) és védelemre javasolt (Szőlők alja) és Lf-5 övezet építési helyen kívüli területén természeti területeken annak élővilágát károsító, zavaró tevékenység nem folytatható. (3) Védett természeti területen a meglévő művelési ág intenzívebbé nem változtatható. (4) Vizes élőhelyek védősávjában a meglévő terepszínt megváltoztatása, burkolása tilos. 9. §

Zöldfelületek alakítása

(1) Építési telken védőfásítást kell kialakítani az ültetési kötelezettségű telekrészeken. (2) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a nem beépített, burkolatlan területeket a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány figyelembe vételével rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani. (3) A SZT-en a zöldfelület kialakítási kötelezettségű területen többszintes, télen is takaró (lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmazó) növényállomány létesítendő. A zöldfelület kialakítási kötelezettségű területébe épületrész nem nyúlhat be. E területen az építmények közül az épülethez kapcsolódó, legfeljebb 1,50 m széles járda, gépkocsi behajtó, támfal és a terepszint alatti műtárgyak helyezhetők el.


2016. NOVEMBER


12

(4) Az agresszíven gyomosító és allergiát okozó fafajok elszaporodásának megakadályozására új zöldfelületek kialakításánál, meglévők felújításánál az agresszíven terjedő, vagy allergiát okozó fafajok és azok dísznövény változatai nem telepíthetők.

1.1.5. A környezet védelmének előírásai 10. §

A termőföld védelme

(1) Bármely építési munka során - amennyiben az eljárások során a talajvédelmi hatóság szakhatóságként nem vesz részt – a termőföld védelméről, a termőréteg összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni az alábbiak szerint: a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszt a kiporzás ellen védeni kell (takarás, füvesítés, nedvesítés) c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni, d) feleslegesen maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. (2) Telkek terepfelszínét kizárólag úgy alakítható, hogy a területen a talaj erózióvédelme és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. (3) Területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem folytatható. (4) A településen területfelöltésre csak (inert) környezetre ártalmatlan anyagok használhatók. (5) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket (bányaterületek, hulladéklerakó, szélerőmű) a művelés megszűnése után rekultivációs terv alapján helyre kell álltani. (6) A szélerőmű-park területén a termőföld védelmét az alábbiak szerint kell biztosítani: a) A szélerőmű-park létesítményeit úgy kell elhelyezni, hogy az a lehető legkisebb mezőgazdasági területet vegye igénybe, a mezőgazdasági használatra a lehető legkisebb mértékben legyen káros hatással. b) Az építkezés után a roncsolt talaj – a felvonulási területek és a földkábel nyomvonalának – helyreállításáról a következő termesztő szezon előtt gondoskodni kell. c) A szélerőmű-park működésének megszűnése után a szélerőműveket és azok alapozását, a kiszolgálásukra telepített utakat, a talajban elhelyezett vezetékeket egy éven belül el kell távolítani, a keletkezett üregeket úgy kell feltölteni, rekultiválni, hogy a földterület mezőgazdasági hasznosítása ismét biztosított legyen. 11. §

A levegő védelme

(1) A területen zavaró környezeti hatású, bűzzel járó tevékenység nem folytatható. (2) Lakóterülettel határos gazdasági területen, a telken belül a lakóterületi határ mentén min. 10,0m széles védelmi célú zöldsáv telepítendő, tájra jellemző őshonos fa- cserjefajok felhasználásával. (3) Állattartás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény, terület távolsága a) telken belül lakóépülettől min. 10 m, b) nem egy telken álló egészségügyi, nevelési, oktatási intézménytől, lakóépülettől, iroda, szállás, élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől legalább 25 m. (4) Oldal- és hátsókertben gépkocsik közlekedésére, várakozására szánt burkolat a telekhatártól mért 2 m széles sávban nem építhető. 12. §


A felszín és felszín alatti vizek védelme

2016. NOVEMBER


13

(1) Állati eredetű trágya és szennyvizek, a csapadékvizek szennyvízcsatornába történő bevezetése tilos. (2) A település teljes területén a kommunális szennyvizek szikkasztása még ideiglenesen is tilos. (3) A belterületen új épületet létesíteni, meglévő épület funkcióját megváltoztatni csak a keletkező szennyvizek a közcsatorna hálózatba történő elvezetésével szabad. Külterületen a közműpótló használata megengedett és kötelező. (4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. (5) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani. (6) Vízfolyások medrének rendezése során csak mérnökbiológiai módszerek használhatók. A rendezés során a meder természetes vízdinamikáját meg kell őrizni. (7) Az ingatlan tulajdonosa/használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vízi létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse. (8) A szélerőművek, bánya területén a szennyvizek szikkasztása tilos, az építés és az üzemelés folyamán a kommunális szennyvizek zárt tárolóban gyűjtéséről, elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell. (9) A munkagépek karbantartásánál és üzemanyaggal való feltöltésnél esetileg keletkező veszélyes hulladékot közbenső gyűjtés nélkül veszélyes hulladékgyűjtő helyre kell szállítani. (10) Csapadékvizek csapadékvíz befogadóba történő vezetése csak szennyvíztől mentesen lehetséges. (11) Az utak, rézsűiről lefolyó vizeket ártalommentesen el kell vezetni, termőföldre, erdőterületre engedni nem szabad. 13.§

Zaj- és rezgésvédelem

(1) A zaj elleni védelem szempontjából zajterhelési határértékkel nem szabályozott közlekedési, közmű, mezőgazdasági, vízgazdálkodási területeken, valamint az erdőgazdálkodási területen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas épület elhelyezésénél és védendő homlokzatára vonatkozóan alkalmazandó határértékeket az épület rendeltetése alapján kell megállapítani: lakás céljára szolgáló épület esetében az Lk övezet határértékei, termelést szolgáló épület esetén a Gksz övezet határértékei a meghatározóak. (2) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalomból keletkező zaj csillapítása érdekében forgalomtechnikai eszközökkel kell csökkenteni a terhelést. Amennyiben ez nem elegendő, a védendő létesítmények és utak között a közterületen védelmi célú zöld-sáv telepítendő. (3) Zajvédelmi rendeltetésű erdőterületen a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat váltakozva, örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni. (4) A szélerőmű-park területén az erőművek elhelyezését és típusát oly módon kell meghatározni, hogy azok semmilyen szélsebesség esetén ne okozhassanak káros mértékű zajterhelést a lakott területen. (5) A szélerőművek üzembe helyezésekor műszeres méréssel kell igazolni, hogy a szélerőmű-park megfelel a zajvédelmi előírásoknak.

1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások 14. §

Megkutatott ásványvagyon területe

(1) Az ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott területeket az SZT tünteti fel. (2) A bányafektetésre alkalmas területeken a felszínen új épület csak ideiglenes jelleggel helyezhető el, meglévő nem bővíthető.


2016. NOVEMBER


15. §

14

Vízminőség-védelmi terület

(1) Kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi területen a keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetése és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetése csak zárt rendszerben történhet. (2) A települést érinti a Rákhegyi II. vízbázis hidrogeológiai „B” védőterülete, ahol a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 16. §

Nyílt karszt területe

(1) A szabályozási terven nyílt karszt jellel jelölt területeken a) A szennyvíz és csapadékvíz szikkasztása tilos. b) Csapadékvíz koncentrált talajba juttatása tilos. c) Új építés esetében csapadékvíz tárolás csak zárt építményben engedélyezhető.

1.1.7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások 17. §

Tilalmak, korlátozások

(1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított a) védőterületek, védősávok, b) védelmek és korlátozások figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók. (2) Az országos közút tengelyétől számított 50-50 m széles területen nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület a gazdasági terület, a nyersanyag kitermelés, nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület, a hulladékkezelő, -lerakó terület, mezőgazdasági üzemi terület kivételével, és nem sorolható közjóléti erdő területfelhasználási egységbe. (3) A temetőn kívül a telekhatártól számított 50,0m-en belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem helyezhető el, a temetőn kívül a temető telekhatára és épület távolsága min.30m lehet. (4) Oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50 m széles területsáv, melyen belül az intézmény működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely, zajos létesítmény) nem helyezhető el. (5) Állattartó épületek: a) Trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter lehet, b) A nagylétszámú állattartó telepek védőtávolságán belül lakóépület és közintézmény nem helyezhető el kivéve a tulajdonos és a használók lakóépületét, irodaépületét. (6) Élővízfolyások, árkok, időszakos vízfolyások védőtávolságai: a) mindkét oldalán 6-6 méteres üzemeltetési és fenntartási sáv biztosítandó, b) belterületen 20m távolságon belül épület, építmény nem helyezhető el, c) tilos - belterület kivételével - a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, források, vizes élőhelyek partvonalától számított 50m-en belül új épület, építmények, burkolat elhelyezése. 18. §


Településrendezési kötelezések

2016. NOVEMBER


15

(1) Helyi értékvédelmi területen településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre vonatkozik az önkormányzat döntésében meghatározott időn belüli történő helyrehozatali kötelezettség. (2) A közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő az önkormányzat döntésében meghatározott módon és időn belüli beültetése kötelező az építés elmaradása esetén is a) az újonnan kialakított telektömbökben, b) a szabályozási terven jelölt helyeken. (3) A szabályozási tervlapon jelölt területen az önkormányzatnak elővásárlási joga van. (4) Útépítési és közműépítési hozzájárulás a) Az újonnan beépítésre szánt területeken a telekalakítás abban az esetben engedélyezhető, ha az érintett tulajdonos hozzájárul a beépítéshez szükséges utak és infrastruktúra megvalósítási költségeinek viseléséhez. b) A hozzájárulás mértékét, arányát, az érintettek körét, a fizetés módját, időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. (5) A szabályozási terven jelölt közterület az egységes arculat kialakítása érdekében - szabadtérépítészetet, kertépítészetet gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület-alakítási terv alapján alakítható ki, vagy változtatható meg. a) a Fő utca műemléki környezetbe eső szakaszára a Dózsa Gy. utcáig bezárólag, b) a sportpályát határoló utcákra és a szomszédos közpark területén, c) a településközpont területén, d) a temetőt határoló utca és közpark területén.

1.1.8. Közművek előírásai 19. §

Közművek általános előírásai

(1) A község területén bármilyen építményt igényszintjének megfelelően, de csak teljes közművesítéssel lehet elhelyezni, építeni. (2) Közterületen a közműhálózatokat, közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak, eseti szakhatósági, ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, az adott szabályozási szélességen belül. (3) A meglévő nem közterületén vezetett közüzemű ellátó vezetékek, vízelvezető árkok helyigényét - ha azok építési korlátozást nem jelentenek - szolgalmi jogos bejegyzéssel kell fenntartani. Építési korlátozás esetén azokat közterületre kell áthelyezni. A szolgalmi átvezetés tényét az illetékes földhivatalokban, a földrészletek tulajdoni lapjára be kell, jegyezteti. (4) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, a közvilágítás kiépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek egyidejű felújításáról gondoskodni kell. (5) Bármilyen okból feleslegesé vált közműhálózatot el kell bontani. Funkcióját vesztett vezeték a földben nem maradhat. 20. §

Vízi közművek, vízelvezetés

(1) A vonatkozó rendelet értelmében a területen szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. (2) A rendelet értelmében, az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során érintett meglévő föld alatti tűzcsapokat föld feletti tűzcsapokra kell kicserélni. (3) A 170,,0 mBf szint feletti területek beépítésének feltétele új nyomásövezet kialakítása. Az ú.n. felső zóna létesítésével párhuzamosan el kell végezni a vízellátó rendszer teljes hidraulikai felülvizsgálatát úgy, hogy a vízellátás szempontjából legkedvezőtlenebb helyen is a 2 bar kifolyási nyomás és a megkívánt oltóvíz intenzitás biztosított legyen.


2016. NOVEMBER


16

(4) A tűzcsapok a védendő szabadtéri éghetőanyag-tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb és - a tűzcsapcsoportok kivételével - egymáshoz 5 méternél közelebb nem helyezhetők el. (5) A község területén kút csak az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek megléte esetén létesíthető. Jelenleg 1995. évi LVII Tv 72/1996.(V.22.) sz. Korm. rendelet és a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet szerint. (6) A felszíni vizek minősége védelmében a vonatkozó jogszabályban, valamint a szennyvizek kibocsátási határértékeiről, az alkalmazási szabályairól szóló rendeletben előírtakat kell figyelembe venni. (7) Rövidtávon a tervezett fejlesztések figyelembevételével el kell készíteni a község és a Magyaralmási vízfolyás teljes vízgyűjtő területére kiterjedő vízrendezési – vízjogi engedélyezési terveit. (8) Élővízfolyások és mellékágaik mindkét oldalán a 46/1999. sz. Korm. rendelet értelmében a 6-6 méteres üzemeltetési és fenntartási sáv biztosítandó. Időszakos vízfolyások, árkok esetében ez az érték 3-3 méter. 21. §

Földgázellátás

(1) Gázellátó rendszerek létesítése esetében be kell tartani a vonatkozó rendeletben leírt polietilén csőből építendő új gázelosztó vezeték méretaránya és a legnagyobb üzemi nyomás viszonyát ,valamint a védőtávolságokat. (2) Nagyközépnyomású vezetékek védőtávolsága épületektől 5-5 m, középnyomású vezetékeknél ez az érték 4-4 m. 22. §

Villamosenergia ellátás

(1) A villamosművek biztonsági övezetében végezhető tevékenységeket, azok mikéntjét, a tilalmakat és korlátozásokat jelenleg a 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről rendelet szabályozza. 23. §

Elektronikus hírközlés

(1) A hírközlési létesítmények elhelyezési területét, a műszaki iránymutatást, az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a vonatkozó rendeletek, előírások határozzák meg. (2) Hírközlési létesítmények közül önálló antennatartó szerkezet (torony), 4 m2-nél nagyobb alapterületű távközlési létesítmények, szekrények csak a vonatkozó rendeletek betartásával, építési engedély alapján helyezhetők el. (3) Az új beépítések vezetékes távközlési hálózata és a kábeltelevíziózási rendszer földkábeles kiépítettségű legyen.

1.1.9. Építés általános szabályai 24. §

A közigazgatási terület megoszlása

(1) A település igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre oszlik, melynek övezetei a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján az alábbiak: a) Beépítésre szánt területek építési övezetei: 1. Lakóterület (L) falusias lakóterület Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5, kialakult falusias lakóterület Lfk


2016. NOVEMBER


17

hagyományos falusias lakóterület Lfh 2. Vegyes terület (V) településközpont vegyes terület Vth, Vt-1, 3. Gazdasági területek (G) kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 4. Különleges terület (K) sportolási célú létesítmények területe Ksp temető területe Kte rekreációs terület Kre mezőgazdasági üzemi terület Kmü b) Beépítésre nem szánt területek övezetei: 1. Közlekedési területek (Kö) utak, utcák, terek Köu 2. Zöldterületek (Z) közkertek Zkk 3. Erdőterületek (E) gazdasági erdő Eg védelmi (védő) erdők Ev közjóléti erdő Ek 4. Mezőgazdasági területek (M) általános mezőgazdasági területek Má alternatív energiahasznosításra alkalmas mezőgazdasági terület Má-a bányaművelésre kijelölhető mezőgazdasági terület Má-b kertes mezőgazdasági terület Mk birtokközpont Mbk 5. Vízgazdálkodási területek (V) patakok, árkok medre parti sávja Vá vízgazdálkodással kapcsolatos területek Vb 6. Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb) bánya terület Kb-b (2) A település igazgatási területe külterületre és belterületre oszlik. (3) A belterületbe vonás szakaszosan, ütemezetten hajtható végre. (4) Telket belterületbe vonni csak a kialakult belterületekhez közvetlenül csatlakozóan lehet, vagy ha a külterületi út túloldalán fekvő telkek a kialakult belterülethez tartoznak. (5) Csak azok a telkek csatolhatók a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon vagy a beépítésre szánt terület határán belül helyezkednek el. 25. §

Telekalakítás

(1) Telket alakítani, telekhatárt rendezni csak úgy szabad, hogy a telek beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a telkek közlekedési terület (továbbiakban: közterület vagy magánút) csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen. (2) A telekalakítás során igazodni kell a meglévő település- és telekstruktúrához, a jellemző telekméretekhez, beépítési módhoz. (3) Amennyiben egy telek, építési telek több övezetbe, építési övezetbe tartozik, a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének és a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület mértéke az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső térmértékének figyelembevételével számítandó.


2016. NOVEMBER


18

(4) Az egyes építési övezetekben meghatározott telkeket téglalap vagy azt megközelítő négyszög alakúan kell kialakítani. Összetett forma és nyúlványos telek nem alakítható. (5) Szabályozási vonal végrehajtása miatt történő telekalakítás esetén a kötelezően előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni. (6) Új telektömbök telekalakításánál a) a legkisebb telekszélesség 18m, a legkisebb telekmélység 35m lehet, b) Az előírt teleknagyság feletti terület 50%-al számítható be a beépítettségbe. c) beépítésre szánt területen lakóépületek építése céljából telkek az övezetre előírt min. telekméret legfeljebb háromszorosáig vonhatók össze. (7) Hagyományos és kialakult övezetekben a) telekalakítás csak a vonatkozó rendelet előírásait betartva lehetséges, és akkor, ha a kialakuló telkek beépítettsége az övezetre vonatkozó előírásoknak jobban megfelel. b) a telekalakítás során a kialakítható legkisebb telekszélesség 14m. 26. §

Építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

(1) Az egyes telkek, építési telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. (2) Az egyes építési övezetekben előírt, a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozó előírásoknak meg nem felelő méretű építési telkek az övezetre előírt szabály szerint építhetők be. (3) Építmény elhelyezésénél figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megállapított, az illetékes szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot. (4) A beépítésre szánt területen huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni – amennyiben műszakilag megoldható – csak teljes közművesítettség esetén szabad, közcsatorna hiányában részleges közműellátás biztosítandó zárt szennyvíztároló vagy egyedi biológiai tisztítóberendezés alkalmazásával. Átmeneti megoldást nyújtó közműpótló műtárgyként csak ellenőrzötten vízzáró medence alkalmazható, aminek szippantó kocsival való megközelítését a telken belül biztosítani kell. (5) A beépítésre nem szánt területeken huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni részleges közművesítettség esetén szabad. (6) A telkeken, építési telkeken belül lévő rézsűk erózió elleni védelmét biztosítani kell. (7) A hatályos övezeti előírásoknak nem megfelelő beépítés az elavulásig fennmaradhat, azokon a) belső átalakítás végezhető, b) homlokzat átalakítás akkor végezhető, ha az megfelel a rendelet előírásinak, c) alapterület bővítése akkor végezhető, ha az összes beépítettség megfelel a rendelet előírásainak, d) tetőtér beépítés akkor végezhető, ha az építménymagasság megfelel a rendelet előírásainak. (8) Az építési helyen túlnyúló épületek állagmegóvása – az általános szabályok szerint megengedett, bővítés esetén a túlnyúló épületrészt a beépítettségbe be kell számítani, vagy el kell bontani. (9) Az építési telken épületet elhelyezni – hulladéktároló, támfalgarázs valamint a gazdasági területek telkein kialakítható legfeljebb 6,0m2-nyi portaépület kivételével, mely a szabályozási vonalra is építhetői – csak az építési helyen belül lehet. (10) Ha a telek terepadottságai lehetővé teszik, utcavonali támfalgarázs kialakítható. (11) Építési telken több épület elhelyezése esetén a fő funkciójú épületet kell a közterülethez közelebb elhelyezni. (12) Az építési hely határait általánosan a vonatkozó jogszabályok, jelen rendelet előírásai, ettől eltérő esetekben a SZT-en ábrázoltak határozzák meg. a) Amennyiben saroktelek esetén az építési hely közterülettel érintkezik, az erre néző homlokzatot is utcai homlokzatszerűen kell kialakítani.


2016. NOVEMBER


19

b) Előkert ba) kialakult és hagyományos beépítés esetében az előkertet a jobbra, balra eső épülethez illeszkedően, attól legfeljebb fél méteres eltéréssel kell meghatározni, bb) új beépítésű tömböknél 5,0m bc) Előkert nélküli hagyományos, kialakult beépítésű tömbben – eltérő övezeti előírás hiányában – az előkert 0 méter, az építési vonal azonos a szabályozási vonallal, szabályozási vonal hiányában a közterületi telekhatárral. c) Oldalkert ca) az oldalkert 10-12 méter telekszélesség esetén 4,5 méterre csökkenthető. cb) oldalhatáros beépítési mód esetében azon az oldalhatáron kell az építési helyet képezni, amelyen az adott utcában már kialakult. cc) Újonnan beépülő utca, lakóterület esetében az oldalhatár a kedvezőtlenebb tájolású telekhatár d) Oldalhatáros beépítési mód esetében az oldalhatáron álló épületet da) hagyományos és kialakult beépítésű tömbökben min. 0,6m, db) új építésű tömbökben min. 1,0m távolságra kell elhelyezni. e) Hátsókert mérete ea) kialakult és hagyományos beépítés esetében a kialakult állapotnak megfelelő, eb) új beépítésű tömböknél nem lehet kisebb 6m-nél, sem az épület hátsó kertre néző homlokzatmagasságnál. (13) Azokban a túlnyomó részben beépült tömbökben, ahol a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott oldal- és hátsókert mérete a kialakult beépítésből adódóan nem tartható be, ott az építési hely határait az illetékes hatóság állásfoglalása alapján – eltérő övezeti előírás hiányában – a meglévő épületek homlokzati síkjához igazodóan kell meghatározni a tűztávolságok figyelembevételével, de az így számított oldalkert mérete szabadonálló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén nem lehet kevesebb 3,0 m-nél. A hátsókert mérete nem lehet kevesebb 6,0 m-nél, de ezen méreten belül kiegészítő, melléképítmény elhelyezhető. (14) Állattartó épület a hatályos állategészségügyi jogszabályok, az állattartásra vonatkozó helyi rendelet, a szakhatóságok előírásai alapján, a jelen szabályzatban engedélyezett helyeken létesíthető: a) építési helyen belül, b) védőtávolság figyelembevételével, c) az építési helyhez illeszkedő oldalhatártól min. 1m-re, d) lakóépülettől, középülettől, szomszédos építési helytől min. 12m-re, e) ásott kúttól 15m-re, f) fürdőmedencétől 5m-re, g) gyermekintézmények telkétől 50 m-en kívül. (15) Terepszint alatti beépítés új építés esetén kizárólag a fő rendeltetési egységet magában foglaló épülettel egy tömegben valósítható meg. Kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények, támfalgarázsok és a földdel borított pincék. (16) Építési telken új piceszellőző a közterülettől, és meglévő pinceszellőzőtől min. 20m távolságban helyezhető el. (17) Terepszínt alatti építmény a szomszédos telekhatártól legalább 1,0m távolságra helyezhető el. (18) Lakótelken max. 25m2 területű fedetlen vízmedence (úszómedence) létesíthető, mely alapterületének 50%-ával a zöldfelületi minimumba beszámítható. Medence a telekhatároktól legalább 2-2 m távolságra helyezhető el. (19) Fák kivágása (lakótelek gyümölcsfáinak kivételével) fakivágási terv alapján végezhető. A fakivágási engedélynek tartalmaznia kell a fapótlás számítását és a fapótlásra kerülő fák elhelyezésének helyszínrajzon történő bemutatását. (20) Föld feletti gáztartály, fóliasátor építési helyen belül, épülettel, zöldfelülettel takartan helyezhető el.


2016. NOVEMBER


20

(21) A "Szélerőmű-park" szomszédságában a terven szereplő szélerőművek 500m-es távolságán kívül létesíthető csak más beruházás keretében szélerőmű. 27. §

A beépítésre vonatkozó szabályok

(1) Az épületformákra vonatkozó előírások: a) Kialakult falusias lakóterületen utcára néző oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 8,5 méter lehet. b) Kialakult lakóterületen oromfal és kontytető 30˚ és 45˚ fok között alakítható ki, egy épületen belül a tető és kontyolás csak azonos hajlásszögű lehet, az épület 20%-án enyhe lejtésű tető is alkalmazható. c) Falusias lakóterület kialakult és új építésű tömbjeiben, településközponti vegyes területeken, gazdasági-, mezőgazdasági-, sport- és rekreációs területen az épület lefedéseknél enyhe lejtésszög is alkalmazható. d) Újonnan épülő épület égésterméke csak tetőn vezethető ki. e) Homlokzati égéstermék-kivezetés utcai homlokzaton nem létesíthető. f) Parabola antenna, klímaberendezés az utcai homlokzattól minimum 4m mélységen túl helyezhető el. (2) Tetőfelépítmények a) A gerincet függőlegesen mért 80 cm-en belül tetőfelépítmény nem közelítheti meg. b) A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz-hosszának legfeljebb 50%a lehet. c) A nyílás vagy nyílászáró és az azt körülvevő függőleges falazatok, burkoló-, takarószerkezetek homlokzatsíkra vetített felülete legfeljebb 25 %-a lehet a hozzá tartozó tetőfelület függőleges vetületének. d) Nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb 3,0 méterre közelítheti meg. e) Kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb 2 méterre közelítheti meg. f) A tetőfelépítmény semmilyen szerkezete sem állhat a homlokzatsík elé az eresz kivételével. g) Egy épületen csak egyféle, vagy egymással harmonizáló formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. (3) Anyaghasználatra vonatkozó előírások: a) Településszerkezetileg védett lakó, településközponti vegyes, különleges rekreációs, belterületi sportterületen, temetőterületen, birtokközpontban az építmények homlokzatán csak hagyományos szerkezet, anyag alkalmazható (tégla, kő, fa stb.). b) Hagyományos lakó és településközpont vegyes és kialakult falusias lakóterületen csak épített megjelenésű kémény létesíthető. c) Hagyományos és kialakult falusias lakóterületen, hagyományos településközpont vegyes területen tetőfedésre főépületen csak kiselemes pikkelyes fedés használható.

1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei 28. § (1) A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (II. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit Magyaralmás veszély-elhárítási és vízkárelhárítási terve határozza meg.


2016. NOVEMBER


21

(2) Katasztrófaveszélynek, katasztrófa kockázatnak kitett területen beépítésre szánt területet kijelölni, illetve épületet elhelyezni csak a település katasztrófavédelmi besorolásának és a veszélyeztető hatásnak a figyelembevételével lehet.

II. FEJEZET 1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1.2.1 Beépítésre szánt építési övezetek előírásai 29. §

Falusias lakóövezetek előírásai

(1) Az övezetben jellemzően lakóépület, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények helyezhetők el. (2) Az övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a vonatkozó jogszabály szerint az rendeltetésű épületek helyezhetők el. (3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer. c) tehergépkocsi telephely. (4) Az övezetben a vonatkozó jogszabályban felsorolt valamennyi melléképítmény elhelyezhető. (5) Építési telek kizárólag gépkocsi-tárolóval, melléképítménnyel nem építhető be. (6) A rendezett terepszint alatti építmény és építményrész(ek) határoló szerkezetének külső síkjai által közrefogott összterülete nem haladhatja meg az övezetre, építési övezetre előírt legnagyobb beépítettség 1,25-szörösét, melynek legfeljebb 20%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül vagy önálló terepszint alatti építményként. (7) Hagyományos falusias beépítésű övezetek (Lfh) a történelmileg kialakult falu településszerkezeti, falukép- és utcakép-védelmi területén helyezkedik el (8) Kialakult falusias beépítésű övezetek (Lfk) területén építés esetén az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. (9) Lf jelű övezetek a jelen tervvel szabályozott új beépítésre kerülő övezetek. (10) Elhelyezhető fő rendeltetésű épületek száma kettő. (11) A falusias lakóterületen eltérő övezeti előírás hiányában a) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresénél kisebb telken egy fő rendeltetésű épület, összesen legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, b) a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresének megfelelő, vagy annál nagyobb méretű telek esetében legfeljebb két fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység helyezhető el. (12) Amennyiben egy épület építhető, a lakófunkciótól eltérő funkció csak a lakóépület részeként alakítható ki, oly módon, hogy az épület bruttó szintterületének legalább fele lakó rendeltetésű legyen. Ez a rendelkezés rendeltetés módosítása esetén is betartandó. (13) Szennyvízcsatornára nem kötött telken legfeljebb 1 fő rendeltetésű épület és legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el akkor is, ha az övezeti előírások több önálló rendeltetési egység kialakítását is lehetővé tennék. (14) Lakóterületen egy lakóépület beépített alapterülete legfeljebb 400m2 lehet. Amennyiben az övezeti előírások ennél nagyobb beépítést tesznek lehetővé, lakóépület esetében több épület, egyéb funkciónál bontott tömegű épület alakítandó ki.


2016. NOVEMBER


22

(15) Járműtároló kialakítása telken belül elsődlegesen a lakóépületekkel egy épületben, vagy támfalgarázsban, terepszint alatti elhelyezéssel oldható meg. Különálló épület kialakítása esetén a gépkocsi-tároló csak a főrendeltetésű épület építészeti megjelenéséhez igazodóan alakítható ki. (16) A lakótelkek zöldfelületének minden 150m2-re után egy nagy lombkoronájú, a táji karakterhez illeszkedő fa telepítendő. Az ültetendő fák fajtáját és helyét szakirányú terven jelölni kell. (17) Utcavonalon támfalgarázs csak a szabályozási vonaltól 1,5m-re, és a gépkocsitároló mélységében min. 30%-nál nagyobb természetes tereplejtés esetében építhető. (18) 25%-nál nagyobb tereplejtés esetében a lejtő felöli homlokzatmagasság nem lehet nagyobb a megengedett építménymagasság 1.25-szörösénél. (19) A terepszínt alatti építményt – pince kivételével – csak ott lehet elhelyezni, ahol az építési telek természetes terepszintje ezt úgy teszi lehetővé, hogy az épület a felette lévő földtakarással együtt nem magasabb 1 méternél. (20) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. (21) Beépítés közművesítettségi feltétele: részleges közművesítettség. 30. §

Településközpont övezetek előírásai

(1) A településközpont övezet a lakó rendeltetésen kívül olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) Az övezetben a lakóépületen kívül a vonatkozó jogszabály szerinti rendeltetésű épületek helyezhetők el. (3) A jogszabályban felsorolt rendeltetéseken kívül elhelyezhető kézműipari rendeltetésű épület, mely 100 méteres sugarú környezetében lévő telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarja. (4) Az övezetben nem helyezhető el a) üzemanyagtöltő, b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer c) tehergépkocsi telephely, (5) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, d) kerti építmény, e) antenna oszlop, zászlótartó oszlop (6) Hagyományos településközponti vegyes övezetek a történelmileg kialakult falu településszerkezeti, falukép- és utcakép védelmi területén helyezkednek el. (7) Az ex-lege védett műemléki környezet épületeiben csak egy rendeltetési egység helyezhető el. (8) Hitéleti, kulturális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető. (9) Településközpont vegyes területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. (10) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség 31. §

Kereskedelmi, szolgáltató övezetek előírásai

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető épület: a) gazdasági, b) logisztikai, c) igazgatási, iroda, SZABÁLYOZÁSI TERV - RENDELET

2016. NOVEMBER


23

d) tárolóépület, e) a fő funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás. f) üzemanyagtöltő, g) tehergépkocsi tároló telephely (3) A kereskedelmi, szolgáltató övezetben a rendeltetésszerű használatot, működést kiegészítő melléképítmények: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, e) építménynek minősülő kirakatszekrény, antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, f) porta (4) Az övezetben építhető épület alapterülete legfeljebb 1000m2 lehet, nagyobb beépítettség esetén az épületet több részre bontott, nyaktaggal kapcsolt tömegekkel kell kialakítani. (5) A fő rendeltetésű épületeken kívül szükség esetén elhelyezett kiegészítő, vagy kiszolgáló rendeltetésű építményeket, épületeket lehetőleg összevontan, elsődlegesen a főépülettel egy tömegben kell telepíteni. (6) Az előkertben a közterület felőli 5 méteres sávon belül kizárólag portaépület, hulladéktároló, kerékpártároló, közműlétesítmény kialakítását szolgáló épület valamint a főépülethez igazodó megjelenésű árusító- és szolgáltató épület helyezhető el, összesen legfeljebb 50 m2 beépített alapterülettel. (7) Technológiai követelmények igényeinek megfelelően kialakított épületrészek nem esnek magassági korlátozás alá. (8) A telekhatár mentén általános esetben legkevesebb 5.0m, lakóterülettel határosan a telken belül a kerítés mentén legkevesebb 10,0m széles zöldsáv telepítendő háromszintes növényállomány kialakításával, tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával. (9) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: részleges közművesítettség (10) Lakóterülettel határos területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. 32. §

Különleges területek általános előírásai

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. (2) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: a) belterületen a funkcionális követelményeknek megfelelő teljes közművesítettség, b) külterületen a funkcionális követelményeknek megfelelő részleges közművesítettség, igény esetén ÁNTSZ által engedélyezett ivóvíz (3) Lakóterülettel határos területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. (4) A megengedett legnagyobb épületmagasságtól az üzemeltetéshez tartozó technológiai berendezések műszakilag szükséges méretéhez igazodóan (sportépítmények, lelátók és egyéb, az állattartáshoz, terméktároláshoz szükséges épületek, …) építése esetén el lehet térni. (5) A telekhatár mentén többszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő. (6) Az övezetek területén lévő értékes növényállomány megtartandó. 33. §


Nagy kiterjedésű sportolási terület övezete

2016. NOVEMBER


24

(1) Az övezet sportolási, rekreációs, kulturális rendeltetésű terület, ahol a terület működéséhez és fenntartásához szükséges fő rendeltetés mellett azzal összhangban lévő azt szolgáló vendéglátó, kiskereskedelmi és szolgáltató, szálláshely szolgáltató, a pihenést, rekreációt szolgáló rendeltetés, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás Is elhelyezhető. (2) Az elhelyezhető, a rendeltetésszerű használatot, működést kiegészítő melléképítmények: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, hirdetőtábla, e) kerti építmény, f) folyadék és gáztároló, g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, (3) Az építési övezetben nem helyezhető el: a) technikai sportra alkalmas szabadtéri létesítmény, b) üzemanyagtöltő, c) nem mobil lakókocsi, lakókonténer, d) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor, (4) Az elhelyezhető rendeltetési egységeket egy épülettömegen belül kell telepíteni. (5) Technikai sportlétesítmény zártan, épületben csak akkor helyezhetők el, ha a környező lakóterületek határán az előírt zajhatárértékek betarthatók és a környezetre vonatkozó levegőminőségi előírások betartása folyamatosan biztosítható. (6) Elő,- oldal-, és hátsókert legalább 10m. (7) Az övezetben a közterülettel határos parkoló felületeket a közterület felé meg kell nyitni, kerítés nem építhető. 29. §. Különleges temető terület övezete (1) Az övezet temetkezési és kegyeleti célokat szolgáló terület, ahol ravatalozó, kápolna, sírépítmények, temetkezési emlékek, kegyeleti építmények, a dísz- és pihenőkert rendeltetéshez kapcsolódó építmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, a terület fő rendeltetésével összhangban lévő, és azt szolgáló építmények helyezhetők el. (2) Az elhelyezhető, a rendeltetésszerű használatot, működést kiegészítő melléképítmények: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) komposztáló, g) folyadék és gáztároló (3) Az építési övezetben nem helyezhető el: a) lakóépület, b) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor (4) A ravatalozó, kápolna kivételével az elhelyezhető rendeltetéseket egy épülettömegben kell elhelyezni. (5) Elő,- oldal-, és hátsókert legalább 10m. (6) Új építmény, épület elhelyezése csak a meglévő értékek megőrzésével, az azokhoz való illeszkedés figyelembe vételével történhet. (7) Ravatalozó, kápolna építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15 m magasságig.


2016. NOVEMBER


30. §

25

Különleges rekreációs terület övezete

(1) Az övezet lósportot, tenyésztést, rekreációt szolgáló terület, ahol a terület működéséhez és fenntartásához szükséges fő rendeltetés mellett azzal összhangban lévő azt szolgáló vendéglátó, kiskereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, a pihenést, rekreációt szolgáló rendeltetés, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás Is elhelyezhető. (2) Az elhelyezhető, a rendeltetésszerű használatot, működést kiegészítő melléképítmények: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, reklámhordozó e) kerti építmény, f) folyadék és gáztároló, g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. (3) Elő-, oldalkert legalább 6m, és hátsókert legalább 10m. (4) Az övezetben igényes kialakítású, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek építhetők. 31. §

Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezete

(1) Az övezet állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények, tároló, fenntartó épületek, építmények, valamint a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben a jogszabályban felsorolt valamennyi melléképület elhelyezhető. (4) Elő-, oldalkert legalább 6m, és hátsókert legalább 10m. (5) Az övezetben igényes kialakítású, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek építhetők.

1.2.2. Beépítésre nem szánt építési övezetek előírásai 32. §

Közlekedési és közmű területek KÖu, KÖm

(1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével - a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. (2) A területen elhelyezhető építmények: a) közlekedési építmények, b) a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények, c) parkoló, d) közmű létesítmények és berendezések, utcabútorok (3) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak, vegyes használatú utak) magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közművek megfelelő elhelyezése, d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek megvalósítása biztosított legyen. (4) Szabályozási szélességet az alábbi táblázat, az ettől eltérő szélességeket a szabályozási terv tartalmazza. 1. összekötőút (076 hrsz): 18 m


2016. NOVEMBER


26

2. bekötőút (81116): 30 m 3. gyűjtőút : 16 - 20 m 4. kiszolgálóút: 12 - 14 m 5. helyi gazdasági kiszolgáló közút: 6m 6. gyalogút: 3m 7. önálló kerékpárút: 4m (5) A közlekedési területek védőterülete a létesítmény kezelője és a közlekedési hatóság hozzájárulásával használható fel. A védősáv szélességi mérete úttengelytől mérve országos mellékút esetén 50 - 50 méter (6) A közutak tervezési osztályba sorolása: a) külterületen: 1. 81116 jelű bekötőút K. VI. B. 2. kerékpárutak K. IX. 3. gyalogutak K. X. 4. helyi gazdasági kiszolgáló közutak K. VIII. B. (30) b) belterületen: 1. 81116 jelű bekötőút, helyi gyűjtőút B. V. c. B. 2. kiszolgáló utak kapcsolati funkcióval B. VI. d. C. 3. vegyes használatú kiszolgáló utak B. VI. d. C. 4. kiszolgáló utak B. VI. d. B. 5. kerékpárutak B. IX. 6 gyalogutak B. X. (7) A 81116 számú állami bekötőút belterületi szakaszának burkolatszintje tovább nem emelhető. A következő burkolat-felújítás csak kiemelt szegéllyel és zártszelvényű csapadékvíz elvezetéssel történhet. (8) A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell építeni. (9) Közlekedési területen legfeljebb 100 méterenként 0,8 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető. Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni. (10) Az övezetben a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. (11) Magánút csak közúthoz csatlakoztatható. (12) Új magánút minimális szélessége: a) lakó és vegyes területet feltáró út esetén legfeljebb négy telek megközelítése esetén legalább 4,0m, négynél több, de legfeljebb nyolc telek megközelítése esetén legalább 6,0m, nyolcnál több, de legfeljebb húsz telek megközelítése esetén legalább 8,0m, húsz, vagy annál több telek megközelítése esetén legalább 12,0m. b) kereskedelmi, szolgáltató területen legalább 12,0m, c) mezőgazdasági és különleges területen 100,0m hosszig legalább 6,0m, efelett legalább 8,0m. (13) Kerékpárutakra vonatkozó előírások a) Önállóan vezetett kerékpárutak szabályozási szélessége: kétirányú forgalom és egyoldali önálló nyílt árkos vízelvezetés esetén 4,0m, egyirányú forgalom és egyoldali önálló nyílt árkos vízelvezetés esetén 3,0 méter b) Közút mentén vezetett kerékpárút esetén a közút szabályozási szélességén belül kell a szükséges területsávot (2,20m széles) biztosítani. c) Vegyes használatú utakon a kerékpárutat forgalomtechnikai eszközökkel külön kell jelölni. d) A kerékpárutat úgy kell kialakítani, hogy azokon gépkocsi ne tudjon közlekedni. (14) Gyalogutakra vonatkozó előírások: a) Gyalogutak kialakításánál tekintettel kell lenni az akadálymentes közlekedés biztosítására.


2016. NOVEMBER


27

b) A főtér díszburkolata hézagosan (vízáteresztő módon) rakott természetes kőből készüljön. (15) Parkolás a) A közhasznú parkolók 50 %-a az OTÉK 42. § (11) bekezdésben meghatározott feltételekkel az egyes építményekhez szükséges gépjármű elhelyezési kötelezettség teljesítéséhez a közterületek közlekedésre szánt területe egy része, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy része igénybe vehető b) A Fő út, és a legalább 20 méter széles szabályozási szélességű utcák egyik oldalán a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közlekedési hatóság engedélye szerint fásított parkolókat lehet kiépíteni, amelyek az utca menti építési övezetek kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egységekhez szükséges gépjármű várakozóhelyként – a (1) bekezdésben meghatározott mértékben – igénybe vehetők. 4) Szilárd burkolatú parkolóknál kétirányú – zöldszigetes – parkolás esetén négy férőhelyenként, egyoldali parkolás esetén két férőhelyenként, egy db előnevelt, legalább kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű, tág tűrőképességű, lombos fa telepítendő. 5) A tehergépjármű, kamion, autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől legalább 100,0méter védősáv megtartásával kell kialakítani. (16) Közlekedési területek zöldfelületeire vonatkozó előírások: a) Fasorok kialakítása az utak mentén fasorok telepítendők legkevesebb 7,0m telepítési távolsággal, legalább kétszer iskolázott fával, 16cm törzskörmérettel, 2,2m törzsmagassággal, fasor telepítésénél tekintettel kell lenni a közművek elhelyezhetőségére, fasor telepítésétől el lehet tekinteni 10,0m-nél keskenyebb utcák esetén, út- és közműfelújítás esetében is biztosítani kell a fasor telepítésének lehetőségét, utak, sétányok mentén, közlekedési zöldterületen a jellegzetes, idős fasorokat meg kell őrizni, folyamatos rekonstrukciójukról gondoskodni kell. az utcák fásításának egységes megjelenéséről gondoskodni kell. b) A szabályozási terv szerinti kötelező fásítással érintett útszakaszokon a fásítást az utak kiépítésével egyidejűleg kell megvalósítani. c) A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni. 33. §

Zöldterületek Zkk

(1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. (2) Az övezetben elhelyezhető építmények: a) a terület rendeltetésszerű használatához, fenntartásához szükséges épület, építmény, b) vendéglátó épület, (3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c hulladéktartály-tároló, e) kerti építmény (4) Zöldterületek kialakításánál tekintettel kell lenni az akadálymentes közlekedés biztosítására. (5) Meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról, hiányos növényzet esetén kiegészítéséről gondoskodni kell. (6) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévők felújítása során olyan tájba illő, honos fajok többszintű telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását, élőhelyet nyújtanak a vadon élő állat- és növényfajoknak.


2016. NOVEMBER


28

(7) Rekultivált terület közparkként csak talajvizsgálat, és szükség esetén talajcsere után hasznosítható. (8) Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15%-át boríthatja. 34. §

Erdőterületek

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (2) A település területén az erdészeti hatóság nyilvántartásában ekként szereplő földrészletek, és tervezett erdők: gazdasági erdők (Eg) védelmi erdő (Ev) közjóléti erdő (Ek) (3) Erdőben elhelyezhető épületek, építmények: a) védelmi erdőben az erdő rendeltetésének megfelelő építményeken kívül (kilátó, magasles) kizárólag olyan – nem épület jellegű – építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, a környezetvédelmet, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló építmények, árkok) helyezhetők el és alakíthatók ki, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák, épület nem helyezhető el. b) gazdasági erdőben kizárólag olyan épületek (a fenntartásához szükséges tanya-udvar, tulajdonosi vagy szolgálati lakás, vadászház, erdészeti célú gazdasági, bemutató épület), építmények, létesítmények (nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdő gazdasági rendeltetésének betöltését nem akadályozzák. c) közjóléti erdőben a rendeltetésnek megfelelő és a rekreációt szolgáló épületek (a fenntartásához szükséges tanya-udvar, tulajdonosi vagy szolgálati a lakás, turisztikai, szállásadó, vendéglátó létesítmény, kilátó), építmények (nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdő alapvető rendeltetését nem korlátozzák. (4) Erdő telepítése esetén min. 30m széles, véderdő esetében min. 10m széles őshonos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fa és cserjefajokból elegyes erdő alakítandó ki. (5) Az erdőnek nem minősülő honos fajokból álló facsoportok megtartásáról – függetlenül a terület földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágától - gondoskodni kell a település területén. (6) Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet-és környezetkímélő gazdálkodási módszere alkalmazhatók. (7) Erdőterületen kerítés csak vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető. (8) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv vagy a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet. 35. §

Mezőgazdasági terület övezetei

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés, és ezekkel kapcsolatos saját termékfeldolgozás, tárolás, árusítás építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A település területén az alábbi mezőgazdasági területek találhatók: általános mezőgazdasági terület (Má) alternatív energiahasznosításra alkalmas mezőgazdasági terület (Má-a) bányaművelésre kijelölhető mezőgazdasági terület (Má-b) kertes mezőgazdasági terület (Mk) mezőgazdasági birtokközpont (Bk)


2016. NOVEMBER


29

(3) Mezőgazdasági területen elhelyezhető a) 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad, b) 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, c) 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. d) lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet. e) gyep, rét, legelő művelési ágban nyilvántartott területen fenntartást, bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló állattenyésztés építményei helyezhetők el, ha a terület eléri az 5ha-t. (4) Általános mezőgazdasági területen a közterületi határvonaltól 15m előkertet kell tartani. (5) Alternatív energiahasznosításra alkalmas mezőgazdasági terület övezetben az (1) bekezdésben felsorolt létesítményeken kívül szélerőművek telepíthetők a meglévő úthálózat figyelembe vételével, és a mezőgazdasági művelés legkisebb mértékű akadályozásával. a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek (építmények): szélturbinák, technológiai kiszolgáló épületek, építmények, mezőgazdasági tároló, feldolgozó épületek b) A szélerőmű létesítményei magassági korlátozás alá nem esnek, paramétereit a technológia határozza meg. c) A szélerőmű-park területén kerítés csak biztonságtechnikai okokból létesíthető, legfeljebb 1,8m magassággal, drótfonatból. d) A szélerőmű-park területén a beruházás megvalósításához szükséges földrészletet művelés ág alól kivett területté kell átminősíteni, a földterületből le kell választani és az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. e) Áthelyezés, bontás esetén a funkciójukat vesztett építményeket, alapozást, közműveket a termőterületről el kell távolítani, és a felszabaduló területet az eredeti állapotnak (mezőgazdasági művelési ág) megfelelően kell helyreállítani. (6) Bányaművelésre kijelölhető mezőgazdasági terület, ahol bányatelek kijelölése már megtörtént. a) Az övezetben épület csak ideiglenes jelleggel helyezhető el. (7) A kertes mezőgazdasági terület elsősorban a szabadidő-eltöltésként gyakorolt növénytermesztés, kertművelés célját szolgálja, ahol a saját (családi) szükségletek kielégítésére alkalmas mértékig az állattatást, állattenyésztést szolgáló építmény helyezhető el. a) A kertes mezőgazdasági övezetben épületet a közterületi telekhatártól számított 10 m-es, az oldalsó telekhatároktól számított 3 m-es, és a hátsó telekhatároktól számított 6 m-es sávban elhelyezni nem lehet. b) Az övezetben csak tájba illő, magastetős épület helyezhető el. c) Az övezetben lakóépület, üdülőépület nem helyezhető el. (8) Birtokközpont megfelelő nagyságú birtoktest esetén min. 10.000m2 területen a műveléshez szükséges ellátó, feldolgozó, tároló funkciók elhelyezésére alakítható ki. (1) A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 40%-ot nem haladhatja meg.


2016. NOVEMBER


30

(2) A birtokközpont telkén az (1) bekezdésben felsorolt rendeltetésen túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető. (3) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg. (4) Az épületek paramétereinek meg kell felelni a terület jellegének, művelési ág és tájbaillesztés követelményeinek. Az épületek engedélyezése és létesítése során figyelemmel kell lenni a szabályozási tervlapon feltüntetett környezetvédelmi védőtávolságokra és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó tiltó és korlátozó előírásokra. a) Alkalmazható anyagok: hagyományos szerkezet – tégla, kő, fa, agyagcserép, fém. b) Épülettömeg, tetőidom: a terület építési hagyományainak feleljen meg, üzemi épületnél enyhe lejtésű tető is alkalmazható. Nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető hajlásszöge 30-45 fok közötti hajlásszöggel létesülhet. c) Az épület padlószintje az eredeti terephez képest legfeljebb 50cm-rel emelhető ki. d) Üzemi méretű - 1000m2-nél nagyobb – gazdasági épületek létesítési igénye esetén (pl: állattartó telep, termékfeldolgozó, tároló stb.) az épületek külön tömegben építendők, nyaktaggal csatlakoztathatók. e) Terepszint alatti beépítés a beépíthető terület 1,25.szöröse lehet. f) Technológiai szükségszerűségből kialakuló épületek (terményszárító, silótorony) magassági korlátozás nélkül elhelyezhető (5) A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemei megtartandók és kiegészítendők a fasorok, védősávok visszaállításával, telepítésével. Mezőgazdasági terület határán kötelezően többszintű védőnövényzetet kell telepíteni. (6) Beépítés minimális feltétele: részleges közművesítés 36. §

Vízgazdálkodási területek

(1)Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el külön jogszabály szerint (2) A település vízgazdálkodással összefüggő területei: a) patakok, árkok medre, parti sávja (Vá) b) vízbeszerzési területek (Vb) (4) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók. (5) Vízfolyások rendezése, karbantartása kizárólag a táji-, természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet. (6) A part-élektől számítva a vízfolyások mentén 6-6 m, az egyéb önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások mentén 3-3 m szélességű sávot karbantartás és az esetleges rendezés számára szabadon kell hagyni. A parti sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelés folytatható. (7) A vizes élőhelyek mentén telek feltöltése, burkolása tilos. (8) Az övezetben olyan építési tevékenységek nem folytathatók, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak. (9) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. 37. §

Különleges beépítésre nem szánt terület


Kb-b

2016. NOVEMBER


31

(1) A település különleges beépítésre nem szánt területe – az ott folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatása miatt – a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület. (2) A különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

Záró rendelkezések (1)Jelen rendelet az elfogadását követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Magyaralmás község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 4/2008. (IV. 10.) sz. Ökt. rendelet és mellékletei.

jegyző

polgármester

A rendeletet Magyaralmás Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 2016. -i ülésén fogadta el, kihirdetve 2016. -án.


2016. NOVEMBER


32

1 sz. melléklet 1.1

Beépítési határértékek táblázata

Építési övezetek beépítési határértékei

építési övezet jele h hagyományos k kialakult

beépítés módja O oldalhatáron álló, SZ szabadon álló

Lfh Lfk Lf-1 Lf-2 Lf-3 Lf-4 Lf-5

O O O O O O SZ

Vth Vt-1 Vt-1

O O, SZ O, SZ

Gksz-1 Gksz-2 Gksz-3

SZ SZ SZ

Ksp Kte Kre Kmü

SZ SZ SZ SZ

kialakítható legkisebb telek terület


megengedett legnagyobb beépítettség

megengedett legkisebb zöldfelület

m2

% % Falusias lakóövezetek K 30 50 K 30 50 900 30 50 1000 30 50 1500 25 55 2000 20 60 8000 15 65 Településközpont vegyes övezetek K 30 50 2000 40 40 1000 30 60 Kereskedelmi, szolgáltató övezetek 2ha 30 30 3000-1ha 40 30 2000 50 30 Különleges terület övezetei K 10 30 K 10 70 1ha 30 40 1ha 30 40

megengedett legnagyobb épület magasság I Illeszkedő m

egyéb

I – 4,8 I – 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 6,5 I 7,5 5,0

csak lakófunkciónál

7,5 7.5 5,5 3,5-10,5 7,5 7,5 7,5

torony t t

2016. NOVEMBER


1.2

33

Övezetek beépítési határértékei

övezet jele

beépítés módja O oldalhatáron álló, SZ szabadon álló

kialakítható legkisebb telek terület

megengedett legnagyobb beépítettség

megengedett legkisebb zöldfelület

megengedett legnagyobb épület magasság

m2

%

%

m

K 55

3,5 4,5

60 60 70

3,5 3.5 5,0

95 90 85

3,5 4,5 4,5

80 80 80

4,5 4,5 4,5

80

4,5

Köu Köm

SZ SZ

Zkk-1 Zkk-2 Zkp

SZ SZ SZ

Ev Eg Ek

SZ SZ SZ

Má Má-a Má-b

SZ SZ SZ

Közlekedési övezetek 5 10 Zöldterület övezetei K 3 500 3 10000 3 Erdő terület övezetei K 0,5 K 0,5 K 5 Mezőgazdasági terület övezetei 2ha 10 6000 10 6000 3

Mk

SZ

1500

Mbk

SZ

Vá Vb

SZ

Kbb

SZ

K K

10

1ha 30 35 Vízgazdálkodási terület övezetei K K 10 80 Különleges beépítésre nem szánt terület övezete K 5 5

egyéb

Épület csak ideiglenesen helyezhető el Lakó- és üdülő épület nem helyezhető el

7,5 4,5 4,5

Megjegyzések: Technológiai követelmények igényeinek megfelelően kialakított épületrészek nem esnek magassági korlátozás alá.


2016. NOVEMBER


2 sz. melléklet 2.1

Kötelező szabályozási elemek

a) b) c) d) e) f)

h) i) j) k) l) m) n)

a belterületi határ és a tervezett belterületi határmódosítás, a beépítésre szánt területek határa, szabályozási vonal (tervezett közterületi telekhatár), szabályozási szélesség, építési övezet, övezet határa, építési övezet, övezet jele és a hozzá rendelt szabályozási tartalmak, a beépítési mód, a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, a legkisebb zöldfelület mértéke, a megengedett legnagyobb épületmagasság, a kialakítható legkisebb telekterület, kötelező megszüntető jel (tervezett közterületen), közműsáv, közlekedési célú közterület, közpark, vízfolyás, kötelező fásítás tájképvédelem

2.2

Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek

a) aa) ab) ac) ad)

Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek nyilvántartott régészeti lelőhely határa és száma, műemlék, műemléki környezet határa, helyi értékvédelmi terület határa,

b) ba) bb) bc) bd) be)

Táj- és természetvédelmi elemek országos ökológiai hálózat magterülete, helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa, országos jelentőségű természetvédelmi terület határa, ex lege védett forrás, nyílt karszt terület

c) ca) cb) cc) cd) ch) ci) cj)

Védőterületek, védősávok, korlátozások védőterület, védőtávolság, védősáv határa, Rákhegyi II. vízbázis hirogeológiai „B” védőterülete megkutatott ásványvagyon területének határa bányatelek határa nagynyomású földgázvezeték nagy-középnyomású földgázvezeték ivóvíz gerincvezeték

2.3 a) b)

Javasolt szabályozási elemek javasolt telekhatár, belterületi határ javasolt megszüntető jele,


34

Szabályozási elemek

2016. NOVEMBER


c) d) h) i) j) k) l) m) n) o)

a mindenkori telekhatárhoz viszonyított elő- oldal és hátsókert irányadó mérete, építési hely gyalogút nyomvonala, kerékpárút nyomvonala vegyes használatú út nyomvonala jelentős felszíni gépjárműparkoló javasolt területe és férőhely száma, javasolt közterületi fásítás helyi egyedi védelemre javasolt épületek, helyi védelemre javasolt objektumok helyi védelemre javasolt utcakép

2.4

Egyes sajátos jogintézmények

a) b)

telekcsoport újraosztással érintett terület határa beültetési kötelezettséggel érintett terület határa


35

2016. NOVEMBER


3 sz. melléklet

36

Fogalommeghatározások

Állattartó építmény: e rendelet alkalmazásában kizárólag a gazdasági célú haszonállatok tartására szolgáló építmény. E rendelet alkalmazásában nem számít állattartó építménynek a kedvtelésből tartott állatok védelmére épített építmény és a károsodás nélkül elmozdítható építmény (pl. ketrec, kalitka) Háromszintű növénytelepítés: háromszintűnek tekintendő az a növénytelepítés, amelyik a zöldfelület területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre. Helyi védett terület: A HÉSZ R1 mellékletében lehatárolt helyi, a településkép és az épített örökség szempontjából védett terület. Helyi védelemre javasolt épület: DÉSZ R1 mellékletén feltüntetett, nem védett, de az épített örökség szempontjából védelemre érdemes épület, külső megjelenésében épület jellegű építmény. Pavilon: legfeljebb 40 m2, közút területén legfeljebb 10 m2 hasznos alapterületű, egyszintes, épített térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építmény, melynek rendeltetése a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, vagy pavilon elhelyezésére kialakított építési övezetben vagy közterületen áll. Reklám: Olyan kommunikációs eszköz, amelynek célja a kiválasztott célcsoport befolyásolása, attitűdjeinek megváltoztatása. Nem tartoznak ebbe a körbe az üzleti érdekeket nem szolgáló tájékoztató +eszközök. Reklámhordozó építmény: olyan építmény, amelyet abból a célból építettek, hogy rajta reklámot helyezzenek el, vagy más célt is szolgál, de reklám elhelyezésére is használják (pl. kerítés). Rendeltetési egység: Bizonyos használati célt, funkciót együttesen kiszolgáló helyiségek összességét tartalmazó épület, épületrész. Szerelt jellegű épületszerkezet: olyan épületszerkezet, amely károsodás nélkül szétszedhető, és más területen összerakható. Szolgálati lakás: nem lakó rendeltetésű övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás. Támfalgarázs: olyan gépkocsitároló rendeltetésű építmény, amely legalább 0,5 m vastag földtakarással létesülő önálló, 3 oldalról szint alatti építmény, amelynek 3 fala egyben támfal is, a negyedik oldalán létesített kapuját terepszinten helyezték el. Telek be nem építhető része: olyan, a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen épület nem helyezhető el. Tetőfelépítmények: a) jelen szabályzatban tetőfelépítménynek nevezzük azokat a ferde tetősíkból kiálló épülettömegeket, melyek a tetőtér, padlástér belső bővületét határolják. b) jelen szabályzatban „hozzá tartozó tető”-nek nevezzük azt a tetőt, amelyből a tetőfelépítmény kiemelkedik. Vegyes-használatú kiszolgáló út: Vegyes-használatú kiszolgáló út a gyalogosforgalom előnyben részesítésével: olyan, általában 12 méternél kisebb szabályozási szélességű közút, melyen a gyalogos, kerékpáros, kerekes-székes, babakocsis forgalom részére egy – legkevesebb 3 méter széles – burkolat épül, és a gépjárművek lépésben közlekedhetnek. A járható felület szélessége nem lehet kevesebb 5,5 méternél. Védőfásítás: az a növénytelepítés, amelyik legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 8 m-nél szélesebb terület esetén 50 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és 15 db cserje kerül telepítésre talajtakaró kerül ültetésre.


2016. NOVEMBER


37

1 sz. függelék

Épített értékek

A táblázatok a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodájának Magyaralmás közigazgatási területére vonatkozó közhiteles adatait tartalmazzák 1.1

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

Lelőhelyek adatszolgáltatása azonosító megye, település 68211 Fejér Magyaralmás 68215 Fejér Magyaralmás

lelőhely szám 1 2

név

védelem

HRSZ

R.k. templom, Fő utca 36-42 Református templom

szakmai

20, 21, 22, 23, 24, 25, 29, 30, 444/8 446/2, 446/4, 450/1, 452/1, 452/2, 454/1, 454/2, 445, 456/2, 45, 455/2, 451 625/1, 565, 567, 070/13, 070/18 070/8, 070/9

szakmai

EOV Y koordináta 595358

EOV X koordináta 217045

595191

216924

594828

217207

594557

216897

68221

Fejér Magyaralmás

3

Községi temető

szakmai

68229

Fejér Magyaralmás

4

szakmai

68231

Fejér Magyaralmás

5

szakmai

070/3, 070/9, 070/10, 070/11

594327

216616

68237

Fejér Magyaralmás Fejér Magyaralmás Fejér Magyaralmás

6

Magyaralmásivízfolyás melléke I. Magyaralmásivízfolyás melléke II. Falu felett

szakmai

021/3, 021/4

595663

217498

7

Burján

szakmai

039/3, 039/4, 039/5

597421

218694

8

Rokkant-dűlő

szakmai

065/7, 631, 630/34, 630/53, 630/36, 630/52, 630/35, 067, 065/9, 630/51, 630/41, 630/37, 630/50, 630/38, 630/4, 630/39, 630/49, 630/48, 630/47, 630/46, 630/54, 630/55-62, 065/4,. 065/5, 065/6

594997

215571

68241 68243

megjegyzés: - ■ - ■

a felsorolásból kimaradt hrsz, a felsorolásban tévesen szereplő hrsz,

A jelzett ellentmondás hatósági feloldására van szükség !


2016. NOVEMBER


38

Lelőhelyek térinformatikai adatszolgáltatás (Forster Központ 2016.01.11.)


2016. NOVEMBER


1.2

39

Műemlékek

műemlékek adatszolgáltatása törzsszám azonosító helység 1653

22244

Magyaralmás

1653

3679

Magyaralmás

cím

Fő u.

név

védelem

R.k. kápolna ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

R.k. kápolna

Műemlék

helyrajzi szám 16, 17, 18, 19, 444/7, 458/1, 459/2, 604, 606/1, 606/2 605

EOV Y koordináta

EOV X koordináta

595269

217096

Műemlékek térinformatikai adatszolgáltatása (Forster Központ 2016.01.11.)


2016. NOVEMBER


1.3

Helyi védelemre javasolt elemek

-

Településszerkezeti, védelem

40

Történeti településmag 625/9 út - Fő utcai teleksor hrsz. 625/10-38 – hrsz. 445/1 árok – hrsz. 445/2 árok - Fő utcai teleksor hrsz. 446/1459/2, Kossuth L. utca – Kistemplom utca hrsz. 454/2-ig – hrsz. 445/2 árok menti kertekig – Temetősor utcai teleksor hrsz. 525/2-568 – Temetősor – Kossuth Lajos utcai teleksor hrsz. 585-596 – hrsz. 472/1 árok – hrsz. 585/4 közút által határolt terület. Utcakép

-

Fő u. hrsz. 3-16, Fő u. hrsz. 606/1-2, 607., 611-618, Fő u. hrsz. 449/1, 450/1, 451, 452/1, 454/1, 455, 456/1, Temetősor hrsz.525/1-2,526, 527, 583, 582/1, 575, 574/1-2, 570/1, 569, 568

-

Helyi egyedi védelemre tett tervezői javaslat kategóriái

Épületek

-

Református templom H-3 Cím: Kistemplom utca Hrsz: 464, 446/4

-

Malom H-4 Cím: Temetősor 10. ’’Hosszúház’’ H-2 Cím: Kistemplom u. 1.

-

Hrsz: 525/1 Hrsz: 469

Temető terület Katolikus és református temetők H-8 Cím: Termetősor Hrsz: 565, 567 Köztéri objektumok, szobrok 1956-os emlékmű H-7 Cím: Fő utca emlékpark Hrsz: 444/8 Kőkeresztek H-5, H-6 Cím: Fő utca Sárkeresztes felől, Fő utca Söréd felé


2016. NOVEMBER


2 sz. függelék

41

Természeti értékek

Ex lege védett forrás Hely: falu felett Hrsz: 021/1 Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt áll. Gyurgyalagok fészkelőhelye Cím: Szőlők alja, működő homokbánya Hrsz: 017/2 d, 017/4 c A telek É-i sarkában lévő homokbánya falában található a fokozottan védett gyurgyalag madárfaj telepe Országos védelemre javasolt terület.

Tóhely-dombi magaslat sziklagyepe, kilátás a dombról Cím: Északi zártkertek felett Hrsz: 08/5 Magyaralmás legmagasabb pontja a 250 m magas, körpanorámával rendelkező Tóhely-domb. 12/1999 IV.25. Kt. rendelettel helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított.

Magyaralmás mészkőszikla képződmények Hrsz: 062/34 Helyi védelemre javasolt

A térség vízgyűjtő rendszeréhez tartozó természetes, nyílt árkok és vízmosások és parti sávjuk ökológiai folyosóként országos védettségűek. Magyaralmási vízfolyás mellékágai Hrsz: 070/8, 9 és 070/3, 070/9, 10, 11 -

Burján-árok felszíni vízfolyás vízmedre és a hozzá tartozó parti sáv ökológiai folyosóként országosan védett.


2016. NOVEMBER


-

42

A Gyűrűs pusztán eredő vízfolyás forrásvidéke és környezete a Gyűrűs puszta menti árok országosan

védett. Közigazgatási terület nyugati szélén húzódó árok Hrsz: 067-068, Településközpontot átszelő árkok (Kossuth L. utcát, Fő utcát keresztezik) Hrsz: (022), 445/1-2, 472/1-2 egy szakasza mélyfekvésű, zöld vízmosásos terület.

Magyaralmás nyílt karsztos területek Hrsz: 07, 08/1, 08/5, 08/6, 09, 010, 011, 012, 013, 014, 062/2, 062/9, 062/10, 062/11, 062/12, 062/33, 063, 075/1, 075/2, 076/1, 076/3, 076/4, 077, 078/1, 078/3, 078/4, 078/5, 078/6, 078/7, 078/14, 078/16. (az adatok csak tájékoztató jellegűek.)

-

Magyaralmás ökológiai hálózat területe, magterület, ökológiai folyosó terület


2016. NOVEMBER


3. számú függelék

43

Hidrogeológiai védőidom"B" védőterület

A kijelölésre javasolt hidrogeológiai "B" védőterületre eső ingatlanok helyrajzi számai Magyaralmás 09 út Magyaralmás 804 szántó Magyaralmás 808 szántó Magyaralmás 851 szántó,erdő Magyaralmás 855 szántó,erdő Magyaralmás 870 szántó Magyaralmás 871 szántó Magyaralmás 874 kert Magyaralmás 875 kert Magyaralmás 878 kert Magyaralmás 881 ft Magyaralmás 882 szántó Magyaralmás 884 szántó Magyaralmás 895 szőlő Magyaralmás 895 szőlő Magyaralmás 985 szőlő Magyaralmás 988 szántó Öreghegy Magyaralmás 1045 út részben (északi része) Magyaralmás 1131 legelő Magyaralmás 08/5b út Magyaralmás 08/5c erdő Magyaralmás 08/5d legelő Magyaralmás 08/5f legelő Magyaralmás 08/5g út Magyaralmás 08/5h legelő Magyaralmás 802a szántó Magyaralmás 08/6a ft Magyaralmás 802b erdő Magyaralmás 08/6b út Magyaralmás 803/1 kert Magyaralmás 08/6c legelő Magyaralmás 803/2 kert Magyaralmás 08/6d anyagbánya Magyaralmás 805/1 szántó Magyaralmás 08/6f erdő Magyaralmás 806/1a erdő Magyaralmás 08/6g legelő Magyaralmás 806/2 erdő Magyaralmás 08/6h legelő Magyaralmás 807a erdő Magyaralmás 08/6j út Magyaralmás 809c szőlő Magyaralmás 08/6k út Magyaralmás 823/1b erdő Magyaralmás 08/6l erdő Magyaralmás 08/6n legelő Magyaralmás 08/6m legelıő Magyaralmás 823/2 szántó Magyaralmás 840/1 szántó Magyaralmás 840/2 szántó Magyaralmás 08/6p erdő Magyaralmás 840/3 szántó Magyaralmás 08/6r legelő


Magyaralmás 840/4 szántó Magyaralmás 1000/2 kert Magyaralmás 840/5 szántó Magyaralmás 1000/3 kert Magyaralmás 853c szántó,erdő Magyaralmás 1000/4a kert Magyaralmás 856b erdő Magyaralmás 1000/4b szőlő Magyaralmás 859b szántó Magyaralmás 1001a szőlő Magyaralmás 859c erdő Magyaralmás 1001b kert Magyaralmás 859d szőlő Magyaralmás 1002/3a szőlő Magyaralmás 860a szántó Magyaralmás 1002/3b kert Magyaralmás 860c erdő Magyaralmás 800/1a szántó Magyaralmás 861/1 szántó,erdő Magyaralmás 800/1b erdő Magyaralmás 861/2c szőlő,erdő Magyaralmás 800/2 kert Magyaralmás 862/1c szántó Magyaralmás 801a szántó Magyaralmás 862/2b szántó Magyaralmás 801b út Magyaralmás 865/1 szántó Magyaralmás 801c erdő Magyaralmás 865/2 szántó Magyaralmás 883a kert Magyaralmás 489 Magyaralmás 883b gyümölcsös Magyaralmás 490 Magyaralmás 888/1a szántó Magyaralmás 491 Magyaralmás 888/1b szőlő Magyaralmás 492 Magyaralmás 888/2 szőlő Magyaralmás 493 Magyaralmás 889/2 szőlő Magyaralmás 494 Magyaralmás 893/1 szőlő Magyaralmás 495 Magyaralmás 893/2 szőlő Magyaralmás 496 Magyaralmás 893/3a szőlő Magyaralmás 499 Magyaralmás 893/3b kert Magyaralmás 500 Magyaralmás 894/2 szőlő Magyaralmás 502/1 Magyaralmás 986a szőlő Magyaralmás 502/2 Magyaralmás 986b kert Magyaralmás 503 Magyaralmás 987/2 kert

2016. NOVEMBER

MAGYARALMÁS – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Magyaralmás 522/1 Magyaralmás 999/4 kert Magyaralmás 523/1 Magyaralmás 464 Magyaralmás 523/2 Magyaralmás 454/2 Magyaralmás 472/2 út részben (déli része) Magyaralmás 452/2 Magyaralmás 344 Magyaralmás 450/2 Magyaralmás 348 Magyaralmás 449/2 Magyaralmás 345 Magyaralmás 448/2 Magyaralmás 346 Magyaralmás 445/2 árok Magyaralmás 347 Magyaralmás 483/1 Magyaralmás 353 Magyaralmás 483/2 Magyaralmás 360 Magyaralmás 484 Magyaralmás 361 Magyaralmás 485 Magyaralmás 369 Magyaralmás 486 Magyaralmás 371 Magyaralmás 487 Magyaralmás 385 Magyaralmás 488 Magyaralmás 386 Magyaralmás 396 Magyaralmás 309/2 Magyaralmás 399 Magyaralmás 309/1 Magyaralmás 416/1 Magyaralmás 308 Magyaralmás 416/2 Magyaralmás 307/2 Magyaralmás 417 Magyaralmás 307/1 Magyaralmás 426 Magyaralmás 305/3 Magyaralmás 431 Magyaralmás 305/4 Magyaralmás 432 Magyaralmás 304 Magyaralmás 434 Magyaralmás 303 Magyaralmás 435 Magyaralmás 302 Magyaralmás 436 Magyaralmás 301 Magyaralmás 354 Magyaralmás 300 Magyaralmás 355 Magyaralmás 299 Magyaralmás 357 Magyaralmás 292 közút Sport utca, Ny-i része Magyaralmás 358 Magyaralmás 281/1

44

Magyaralmás 359 Magyaralmás 281/2 Magyaralmás 363 Magyaralmás 282/1 Magyaralmás 364 Magyaralmás 282/2 Magyaralmás 365 Magyaralmás 283 Magyaralmás 366 Magyaralmás 284 Magyaralmás 367 Magyaralmás 285 Magyaralmás 368 Magyaralmás 306/2 közút Sport utca Magyaralmás 372 Magyaralmás 630/1 Magyaralmás 373 Magyaralmás 630/2 Magyaralmás 374 Magyaralmás 630/3 Magyaralmás 390 Magyaralmás 630/4 Magyaralmás 391 Magyaralmás 628 közút Szedres u., É-i része Magyaralmás 392 Magyaralmás 630/22 Magyaralmás 343/3 közút Petıfi S. utca Magyaralmás 0267/8 sportpálya Magyaralmás 396 Magyaralmás 309/2 Magyaralmás 399 Magyaralmás 309/1 Magyaralmás 416/1 Magyaralmás 308 Magyaralmás 416/2 Magyaralmás 307/2 Magyaralmás 417 Magyaralmás 307/1 Magyaralmás 426 Magyaralmás 305/3 Magyaralmás 431 Magyaralmás 305/4 Magyaralmás 432 Magyaralmás 304 Magyaralmás 434 Magyaralmás 303 Magyaralmás 435 Magyaralmás 302 Magyaralmás 436 Magyaralmás 301 Magyaralmás 354 Magyaralmás 300 Magyaralmás 355 Magyaralmás 299 Magyaralmás 357 Magyaralmás 292 közút Sport utca, Ny-i része Magyaralmás 358 Magyaralmás 281/1 Magyaralmás 359 Magyaralmás 281/2 Magyaralmás 363

2016. NOVEMBER

MAGYARALMÁS – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Magyaralmás 282/1 Magyaralmás 364 Magyaralmás 282/2 Magyaralmás 365 Magyaralmás 283 Magyaralmás 366 Magyaralmás 284 Magyaralmás 367 Magyaralmás 285 Magyaralmás 368 Magyaralmás 306/2 közút Sport utca Magyaralmás 372 Magyaralmás 630/1 Magyaralmás 373 Magyaralmás 630/2 Magyaralmás 374 Magyaralmás 630/3 Magyaralmás 390 Magyaralmás 630/4 Magyaralmás 391 Magyaralmás 628 közút Szedres u., É-i része Magyaralmás 392 Magyaralmás 630/22 Magyaralmás 343/3 közút Petőfi S. utca Magyaralmás 0267/8 sportpálya Magyaralmás 236/2 Magyaralmás 215/1 Magyaralmás 237/1 Magyaralmás 214/2 Magyaralmás 237/2 Magyaralmás 214/1 Magyaralmás 238 Magyaralmás 213/2 Magyaralmás 239/1 Magyaralmás 213/1 Magyaralmás 239/2 Magyaralmás 212/2 Magyaralmás 240/1 Magyaralmás 212/1 Magyaralmás 240/2 Magyaralmás 205/2 Magyaralmás 241 Magyaralmás 205/3 Magyaralmás 242/1 Magyaralmás 205/4 Magyaralmás 242/2 Magyaralmás 206/1 Magyaralmás 242/3 Magyaralmás 206/2 Magyaralmás 228 Magyaralmás 207 Magyaralmás 227 Magyaralmás 208 Magyaralmás 226 Magyaralmás 198/1 Magyaralmás 225 Magyaralmás 198/2 Magyaralmás 224/2 Magyaralmás 197 Magyaralmás 221/1 Magyaralmás 196/2

45

Magyaralmás 221/2 Magyaralmás 196/1 Magyaralmás 222 Magyaralmás 195 Magyaralmás 220 Magyaralmás 194/2 Magyaralmás 219/2 Magyaralmás 194/1 Magyaralmás 219/1 Magyaralmás 193 Magyaralmás 218/2 Magyaralmás 192 Magyaralmás 218/1 Magyaralmás 188 út Magyaralmás 217/2 Magyaralmás 187/2 Magyaralmás 217/1 Magyaralmás 187/1 Magyaralmás 216 Magyaralmás 186 Magyaralmás 215/2 Magyaralmás 185/2 Magyaralmás 185/1 Magyaralmás 204/2 Magyaralmás 184/2 Magyaralmás 633/1 Magyaralmás 184/1 Magyaralmás 189/4 Magyaralmás 183/2 Magyaralmás 189/1 Magyaralmás 183/1 Magyaralmás 189/2 Magyaralmás 182 Magyaralmás 190/1 Magyaralmás 199/1 Magyaralmás 190/2 Magyaralmás 199/2 Magyaralmás 191/1 Magyaralmás 200/1 Magyaralmás 062/34 legelő Magyaralmás 200/2 Magyaralmás 078/1a szántó Magyaralmás 201/1 Magyaralmás 078/1b legelő Magyaralmás 201/2 Magyaralmás 078/1c anyagbánya Magyaralmás 202/1 Magyaralmás 077 út részben Magyaralmás 202/2 Magyaralmás 076/3 szántó Magyaralmás 203/1 Magyaralmás 076/1b legelő Magyaralmás 203/2 Magyaralmás 076/1c anyagbánya

2016. NOVEMBER

MAGYARALMÁS – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA

4. számú függelék a)

b)

46

Birtoktest – birtokközpont

Magyaralmás Agrár ZRt. Birtoktest: Fehérvárcsurgó hrsz. 0121/1, 0121/2, 0144/2, 0146, 0150, 0158 Söréd hrsz. 021/2, 030/6 Magyaralmás hrsz. 02, 03/1-3, 03/5-8, 08/1, 08/5-8, 010/1-5, 014, 018, Birtokközpont: Magíaralmás hrsz. 03/1-3, 03/5-8, 02c, 05/1a Családi mezőgazdasági vállalkozás Birtoktest: Csákberény hrsz. 08/35-37 Magyaralmás hrsz. 05/1, 05/10, 021/15, 027/7, 036/2, 039/3-5, 040/1, 042/4, 047/26-31, 049/30, 062/5-9, 070/9-10, 078/12, 078/15, 834-836 Birtokközpont: Magyaralmás hrsz. 05/1, 05/10


2016. NOVEMBER

A tel:

Recommend Documents