A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015

A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 200352

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.

Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 200352 1119 Budapest, Rátz László u. 4 Tel/Fax.: 1/204-0847 www.talentohaz.hu e-mail: [email protected]

Az Intézmény neve: Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 1119 Budapest, Rátz László utca 4. Tel: 06 1 204 0847 Igazgató: Williné Bogyó Anikó Fenntartó: Briliáns Oktatási Alapítvány A Kuratórium elnöke: Kádár Péter Az irat hatályba lépése: a fenntartó jóváhagyása napján (melléklet)

Ph ..................................................... Williné Bogyó Anikó igazgató


TARTALOMJEGYZÉK 1.

Általános rendelkezések ___________________________________ 5

1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ___________ 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 5 1.3 Az iskola dokumentumai: _______________________________________ 6 1.3.1 1.3.2 1.3.3 1.3.4 1.3.5

Alapító okirat _____________________________________________________ SZMSZ _________________________________________________________ Házirend _________________________________________________________ Pedagógiai Program, Helyi Tanterv, Egészségnevelési és Környezeti Nevelési Program Pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményértékelési rendszere ______________________________________ 1.3.6 Továbbképzési program, beiskolázási terv ________________________________ 1.3.7 Az iskola éves munkaterve ____________________________________________ 1.3.8 Éves beszámoló ____________________________________________________ 1.3.9 Tanügyi nyilvántartások ______________________________________________ 1.3.10 Eszközjegyzék ____________________________________________________ 1.3.11 Kinevezések, átsorolások _____________________________________________ 1.3.12 Munkaköri leírás minták (mellékletben) __________________________________ 1.3.13 Adatkezelési Szabályzat (melléletben) ___________________________________ 1.3.14 Pénzkezelési Szabályzat _____________________________________________ 1.3.15 Belső ellenőrzési Szabályzat __________________________________________ 1.3.16 Iratkezelési Szabályzat (mellékletben) __________________________________ 1.3.17 Szabályzat a diákigazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról ___________________ 1.3.18 Leltározási Szabályzat ______________________________________________ 1.3.19 Selejtezési Szabályzat ______________________________________________ 1.3.20 Munkavédelmi, Tűzvédelmi Szabályzatok _________________________________

6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

1.4 Az iskola KIEMELT stratégiai dokumentumai ________________________ 7 1.5 A szabályzat hatálya __________________________________________ 9

2.

Az iskola alapadatai _____________________________________ 10

2.1 Az intézmény feladatai _______________________________________ 11 2.2 Az intézmény alapító okirata ___________________________________ 12

3.

Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ______________________ 15

4.

Az intézmény szervezeti felépítése _________________________ 18

4.1 Az iskola közösségei __________________________________________ 18 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4 4.1.5 4.1.6

Az iskola vezetője __________________________________________________ 18 Az iskola vezetőinek helyettesítési rendje ________________________________ 18 Az iskola képviselete ________________________________________________ 19 Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok ______________________ 19 Vezetők hatásköre _________________________________________________ 21 Az intézmény vezetése hogyan motiválja, támogatja az intézmény munkatársait, és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket ______________________________________ 21


4.1.7 Az igazgató által leadott feladat- és hatáskörök ___________________________ 21 4.1.8 Kiadmányozási jog __________________________________________________22

4.2 A nevelőtestület _____________________________________________ 23 A nevelőtestület döntési jogai: _____________________________________________24

4.3 A szakmai munkaközösségek ____________________________________ 24 4.3.1 4.3.2 4.3.3 4.3.4 4.3.5 4.3.6 4.3.7

Az intézményben működő munkaközösségek _______________________________24 A szakmai munkaközösség vezetője _____________________________________24 A munkaközösség-vezető jogai, kötelességei, feladatai _______________________25 A szakmai munkaközösségek feladatai, együttműködésük területei ______________26 A szakmai munkaközösségek beszámolásának rendje _________________________27 Célfeladatra alakuló csoportok _________________________________________27 Feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás intézményben _____________28

4.4 Osztályközösségek ___________________________________________ 28 4.5 Szakalkalmazottak közössége ___________________________________ 28 4.6 Az intézmény parnerei ________________________________________ 29 4.6.1 Diákok, tanulók közösségei____________________________________________29 4.6.2 Szülői közösségek __________________________________________________29 4.6.3 Az iskolával együttműködő szervezetek, intézmények ________________________30

4.7 Az iskola struktúrája _________________________________________ 32

5.

Az intézmény munkarendje ________________________________ 33

5.1 A dolgozók munkarendje _______________________________________ 33 5.1.1 5.1.2 5.1.3 5.1.4

A vezetők munkarendje, feladatmegosztása _______________________________33 A pedagógusok munkarendje __________________________________________33 A pedagógus ügyelet rendje ___________________________________________33 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ___________________34

5.2 Az iskola munkarendje ________________________________________ 34 5.3 Tehetséggondozás, felzárkóztató foglalkozások _____________________ 37 5.3.1 Egyéb programok, rendezvények _______________________________________37 5.3.2 Sportolási lehetőségek ______________________________________________39

5.4 A tanulók felvételének rendje __________________________________ 39 5.5 Az iratkezelés szervezeti rendje ________________________________ 39 5.5.1 5.5.2 5.5.3 5.5.4

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 40 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ___ 41 Diákigazolványok, pedagógus igazolványok kezelése __________________________ 41 Az adatkezelés és továbbítás rendje ____________________________________ 41

5.6 A tanuló által előállított dolgok díjazása __________________________ 41 5.7 Az intézmény dolgozói által munkahelyre bevitt dolgok szabályozása _____ 42 5.8 A tanév rendje ______________________________________________ 42

6.

Az iskolán belüli kapcsolattartás formái ______________________ 43

6.1 A szakmai munkaközösségek együttműködésének területei _____________ 44

2


6.2 Kapcsolattartás a célfeladatra alakult munkacsoportokkal _____________ 44 6.3 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ___________________ 45 6.3.1 A nevelőtestület véleményezési jogai ____________________________________46 6.3.2 A nevelőtestületi szavazások, döntések rendje _____________________________46 6.3.3 A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházásának rendje ______________47

6.4 A szülőkkel való kapcsolattartás rendje ___________________________ 47

7.

A nevelők pedagógiai feladatai, jogai ________________________ 48

7.1 A dolgozók megbízásának, kijelölésének elve _______________________ 48 7.1.1 Humán erőforrás ___________________________________________________48

7.2 A pedagógusok ellátandó feladatai _______________________________ 49 7.2.1 7.2.2 7.2.3 7.2.4 7.2.5

8.

A nevelő-oktató munkával kapcsolatos megbízások __________________________50 A megbízott dolgozók beszámolása, végzett tevékenységükről _________________50 Intézményi juttatás a dolgozóknak _____________________________________50 Munkakörök átadásának rendje ________________________________________50 Szabadság kiadásának elvei ___________________________________________ 51

Tanulói jogok és kötelezettségek ___________________________ 51

8.1 A tanulói jogviszony keletkezése ________________________________ 51 8.2 A felvételi kérelmek elbírálásának rendje__________________________ 51 8.3 A tanulói jogviszony megszüntetése ______________________________ 51 8.4 Tanulói jogok _______________________________________________ 52 8.5 Tanulói kötelezettségek _______________________________________ 52 8.5.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ____________52 8.5.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai _____________53

9.

A nevelő- oktató munka belső ellenőrzése ____________________ 56

9.1 A belső ellenőrzés célja _______________________________________ 56 9.2 Ellenőrzésre jogosultak ________________________________________ 56 9.3 Az ellenőrzés módszerei _______________________________________ 57 9.4 Az ellenőrzések ütemezése _____________________________________ 58 9.5 A dolgozók értékelése az ellenőrzések alapján ______________________ 59 9.5.1 Pedagógusok ______________________________________________________59 9.5.2 Nem pedagógus dolgozók _____________________________________________59

10.

Az iskola használatának rendje _____________________________ 59

10.1 A dolgozók és a tanulók benntartózkodásának rendje _________________ 59 10.2 Az iskola helyiségeinek használati rendje __________________________ 60 10.2.1 Az iskola tanulóinak helyiség használati rendje _____________________________60 10.2.2 Berendezések és felszerelések használata ________________________________60 10.2.3 Kártérítési felelősség _______________________________________________60

10.3 Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére __ 61

3


10.4 Az iskola biztonságos működésére vonatkozó szabályok _______________ 61 10.5 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ________________ 62 10.5.1 Étkezési díj ______________________________________________________62 10.5.2 Szociális támogatás _________________________________________________62

11.

Tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ____ 63

11.1 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok ______ 64 11.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei _________________________________________ 65 11.3 Az iskolai könyvek használatának rendje: __________________________ 66

12.

Ünnepélyek és megemlékezések_____________________________ 67

12.1 Az iskola hagyományai ________________________________________ 67 12.1.1 Iskolai szintű ünnepélyek és megemlékezések ______________________________67 12.1.2 Iskolai jelképek ___________________________________________________68

13.

Egészségügyi ellátás _____________________________________ 68

14.

Az intézményi védő-óvó előírások ___________________________ 69

15.

Balesetek megelőzése érdekében hozott intézkedések ___________ 70

15.1 Rendkívüli esemény bekövetkezése esetére hozott intézkedések_________ 72

16.

Az iskola külső kapcsolatai ________________________________ 74

16.1 Reklámtevékenység az iskolában _________________________________ 74

17.

Legitimációs záradék ____________________________________ 75

17.1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos egyéb intézkedések _________75 17.1.2 Az SZMSZ érvényességi ideje _________________________________________75 17.1.3 Az SZMSZ módosítása ______________________________________________75 17.1.4 Az SZMSZ nyilvánosságra hozatala ______________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Mellékletek Munkaköri leírás minták Iratkezelési Szabályzat Adatkezelési Szabályzat

4


1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket

a

szervezeti

és

működési

szabályzat

határozza

meg.

Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §ában

foglalt

felhatalmazás

alapján

történik.

A szervezeti és működési

szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított célés

feladatrendszerek,

tevékenység-csoportok

és

folyamatok

összehangolt

működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről



26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE Jelen

Szervezeti

munkavállalók

és

és más

Működési érdeklődők

Szabályzatot

a

megtekinthetik

tanulók, az

szüleik,

igazgatói

az

irodában

munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015. november 12-ei határozatával fogadta el. 5


A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi

munkavállalójára,

tanulójára

nézve

kötelező

érvényű.

A

szabályzatot a nevelőtestület fogadja el és az iskola fenntartójának (Briliáns Oktatási Alapítvány, 1119 Budapest, Rátz László u. 4.) jóváhagyása után válik érvényessé. A Pedagógiai Program, az SZMSZ és a Házirend nyilvános. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjában lép hatályba, és 4 évre szól.

1.3 AZ ISKOLA DOKUMENTUMAI: 1.3.1

Alapító okirat

1.3.2

SZMSZ

1.3.3

Házirend

1.3.4

Pedagógiai Program, Helyi Tanterv, Egészségnevelési és Környezeti Nevelési Program

1.3.5

Pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményértékelési rendszere

1.3.6

Továbbképzési program, beiskolázási terv

1.3.7

Az iskola éves munkaterve

1.3.8

Éves beszámoló

1.3.9

Tanügyi nyilvántartások

1.3.10 Eszközjegyzék 1.3.11

Kinevezések, átsorolások

1.3.12 Munkaköri leírás minták (mellékletben) 1.3.13 Adatkezelési Szabályzat (mellékletben) 1.3.14 Pénzkezelési Szabályzat 1.3.15 Belső ellenőrzési Szabályzat 1.3.16 Iratkezelési Szabályzat (mellékletben) 1.3.17 Szabályzat a diákigazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról 1.3.18 Leltározási Szabályzat 1.3.19 Selejtezési Szabályzat 1.3.20 Munkavédelmi, Tűzvédelmi Szabályzatok

6


1.4 AZ ISKOLA KIEMELT STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Intézményünk az alapító okiratban definiált feladataira tervezi, szervezi tevékenységét. A tervezés három szinten folyik: stratégiai tervezés, az operatív tervezés és a megvalósítás, azaz a napi működés tervezése. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési, demográfiai, munkaerő- piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. A stratégiai tervezés dokumentumai a pedagógiai program és az ötéves intézkedési terv, az operatív tervezés dokumentumai a pedagógiai program, az intézkedési terv és a szervezeti és működési szabályzat; a napi működés tervezésének programja az éves munkaterv, ehhez kapcsolódik az éves intézkedési terv. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai Program, a vezetői program, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákközösség bevonásával történik. Az intézményi tervek elkészítése a munkatársak és a partnerek bevonásával történik. Pedagógiai Program Amelyekről ill. változásukról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, a tanulókat az első tanítási napon. A dokumentumok az iskola igazgatójánál hozzáférhetők, olvashatók és a honlapon megtekinthetők. Az iskola vezetősége munkaidőben bármikor tájékoztatást ad a Pedagógiai Programmal kapcsolatban.

7


Házirend A Házirendet az iskolába beiratkozott tanuló írásban megkapja a beiratkozás alkalmával. A Házirendet az iskola előterében és az osztályokban ki lehet függeszteni. A Házirendben eszközölt változtatásokat a Pedagógiai Program tájékoztatási rendje szerint kell ismertetni. Az iskola éves munkaterve és az intézkedési tervek Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel, és jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira

vonatkozó

részcélok,

felelősök,

és

a

megvalósulást

jelző

eredménymutatók. Minden

tanév

tervezésekor

megtörténik

az

intézmény

tevékenységeinek

terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. Az intézkedési terv az intézmény fejlesztési feladatait, de legalábbis a fejlesztésekben a felelősség megoszlását, a végrehajtás céljait (pl. konkrét célkitűzések, határidők) és a szükséges erőforrásokat (pl. munkaórák, pénz) meghatározó,

az

önértékelés

eredményeképpen

létrejött

dokumentum.

Elkészítésekor figyelembe vesszük a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozását, értékelését, a tapasztalatok beépítése megtörténik az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A félévi és a tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése, melyekben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére). A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a Pedagógiai Program ismertetésének eljárása szerint. A teljes munkaterv az iskola igazgatójánál kerül elhelyezésre.

8


Környezet és Egészségnevelési Program Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a Pedagógiai Programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, és a beszámolókból követhető. E téma megjelenik a tervezésben és a tanórákon, nyomon követhető a tanulói dokumentumokban. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával

a

tanulók

a

gyakorlatban

alkalmazzák

a

téma

elemeit.

Megvalósításának aktuális eseményeit, feladatait az éves munkaterv tartalmazza. Nyilvánosságát a Pedagógiai Program szerint kell biztosítani. Ügyeleti rend Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és az iskola irodájában kerül kifüggesztésre.

1.5 A SZABÁLYZAT HATÁLYA Kiterjed az iskolával jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az iskola területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetén, de legkésőbb négyévente felül kell vizsgálni. Mindig biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

9


2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az iskola neve: Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Az iskola rövidített neve: Talento-Ház Alapítványi Iskola Az iskola címe:

1119 Budapest, Rátz László u. 4.

Működési engedély szám:

14-655/2005.

OM azonosító:

200352

Elérhetőségek:

1114 Budapest, Rátz László u. 4. Telefonszám: 06/1/204 08 47 Fax: u.az e-mail: [email protected] honlap: www.talentohaz.hu

Alapító okirat kelte és száma, alapítás éve: 2003. augusztus 01. 22/2003

10


2.1 AZ INTÉZMÉNY FELADATAI Az iskola működés területe: Budapest és agglomerációs övezete. Az iskola alaptevékenysége: (lásd alapító okirat) Intézményi jogosultságok: önálló jogi személy, önállóan gazdálkodik Fenntartó neve:

Briliáns Oktatási Alapítvány

Címe:


Intézmény típusa:

alapítványi iskola; többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

Engedélyezett évfolyamok száma: -

1 óvodai csoport

-

8 évfolyamos általános iskola

-

alapfokú művészetoktatás

Engedélyezett tanulócsoportok száma: -

iskolai osztály, 8 évfolyam

-

2 + 6 alapfokú művészeti osztály

Felvehető maximális tanulólétszám:

154 fő

Az iskola körbélyegzőjének lenyomata:

11


Az iskola hosszúbélyegzőjének lenyomata:

Az előirányzatok feletti rendelkezési jog: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az iskola gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a fenntartó gazdálkodási rendje szerint. Az iskola költségvetését a fenntartó állapítja meg. A költségvetés felhasználása: Az Alapítvány, mint fenntartó rendeletének megfelelő keretek között az iskola önállóan gazdálkodik. Az Alapítványnak kell gondoskodnia az iskola pedagógiai programjában

megfogalmazott,

az

alapfeladatok

ellátásához

szükséges

pénzeszközökről.

2.2 AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA A Talento-Ház Alapítványi Általános Iskola 1995. szeptember 20-án kelt, többször módosított Alapító Okiratának módosítása A Briliáns Oktatási Alapítvány 2003. augusztus 1-jétől átveszi a -Talento-Ház Alapítvány által az 1993. LXXIX. Közoktatási Törvény 3. § (2) és 37§ (5) bekezdése alapján 1995. szeptember 20-án alapított - közoktatási intézmény alapítói és fenntartói jogait, és kötelezettséget vállal annak fenntartására. Az intézmény neve:

Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Székhelye:


Az intézmény alapítója:

Talento-Ház Alapítvány

Székhelye:

1115 Budapest, Keveháza u. 6. 12


Az intézmény Fenntartója és működtetője:

Briliáns Oktatási Alapítvány

Székhelye:


Az intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény

Az intézmény feladatellátási helye:

1119 Budapest, Rátz László utca 4.

Felügyeleti szerv:

szakmai,

törvényességi

felügyelet:

az

alapítvány kuratóriuma; a Fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete:

Budapest

Főváros

Kormányhivatala, 1056 Budapest, Váci utca 62-64. Az intézmény alapfeladatai:

óvodai nevelés általános iskolai nevelés-oktatás alapfokú művészetoktatás

Az intézmény alaptevékenységei:

Tehetséggondozás, egyéni képességfejlesztés, a kreativitás és az egyéniség

kibontakoztatása,

felkészítése

az

a

tanulók

érdeklődésüknek,

képességüknek, tehetségüknek megfelelő továbbtanulásra

egész

napos

oktatás

keretében. 851011 óvodai nevelés/iskolaelőkészítő oktatás 8520

alapfokú nevelés-oktatás

852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (1-4. évfolyam) 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (5-8. évfolyam) 85203

alapfokú művészetoktatás

13


852032 képző-

és

iparművészeti

képzőművészeti festészet

tanszak,

tanszak

ág;

grafika

és

színművészeti-

bábművészeti ág; színjáték tanszak Az intézmény kiegészítő tevékenységei: 855911 iskolaotthonos foglalkoztatás az általános iskola 1-4. évfolyamán 562912 óvodai

intézményi

étkeztetés

(kedvezményes) 562913 iskolai

intézményi

étkeztetés

(kedvezményes) 855914 általános

iskolai

napközis/tanulószobai

foglakozás a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók után 856000 tanulók

ingyenes

támogatása

tankönyvellátásának

osztályfőnöki

pótlék

kiegészítése 856020 pedagógus

szakvizsga,

továbbképzés,

szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása,

képesség-kibontakoztató

felkészítés, nappali rendszerű iskolai oktatásban és óvodai

nevelésben

résztvevő

bejáró

tanulók, pedagógus diáksporttal kulturális,

szakkönyvvásárlás, kapcsolatos

feladatok,

szabadidős-

egészségfejlesztési feladatok Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy.

Az intézmény évfolyamainak száma:egy óvodai iskolaelőkészítő csoport nyolcévfolyamos általános iskola

14

és


alapfokú művészeti iskola 2 előképző és 6 évfolyammal. Feladatellátási

helyenként

az

iskolába

felvehető

maximális

gyermek-,

tanulólétszám: Összlétszám: 154 fő, óvodai nevelés: 14 fő általános iskolai nevelés-oktatás és alapfokú művészetoktatás: 140 fő.

3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI Intézményi jogosultságok: önálló jogi személy, önállóan gazdálkodik A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény székhelye bérlemény, 913 nm, bérbeadó: a Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat, helyrajzi szám: 3170/15 Alapítványi, támogatás

állami és

a

és

önkormányzati

fenntartó

alapítvány

vagyonát képező működéshez szükséges ingóságok. Az

intézmény

meghatározott

alapfeladataiban

működéséhez

szükséges

eszközöket, taneszközöket, a megrendelt szolgáltatásokhoz,

illetve

azok

működéséhez szükséges eszközöket az iskola eszközjegyzéke

tartalmazza. Az

eszközök karbantartását, javítását és az esetleges

hiánypótlást

a

fenntartó

alapítvány felügyeli. Az feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogot 15

a

Briliáns

Oktatási

Alapítvány


kuratóriuma

gyakorolja

az

alapítvány

képviselőjén

keresztül.

A

Fenntartó

határozat formájában dönt az intézmény éves költségvetési keretéről.

Az intézmény gazdálkodása:

A

Talento-Ház

Alapítványi

Óvoda,

Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

a

számára

költségvetésből

a

biztosított

pénzeszközökkel

önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásáról éves beszámolási

kötelezettsége

Alapítvány

Kuratóriuma

van

az

felé.

A

fenntartásához szükséges pénzeszközöket havonta kapja meg a Briliáns Oktatási Alapítványtól. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje és jogai: Az intézmény vezetőjét az alapítvány kuratóriuma

nevezi

ki.

Az

intézmény

vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat az

intézmény

dolgozói

felett,

és

a

költségvetésből önállóan gazdálkodik. Az intézmény képviseletére jogosultak köre: Az intézményt az iskola igazgatója, illetve az

általa

írásban

megbízott

személy

képviseli harmadik személlyel szemben. Záró rendelkezések: Az iskola működési engedély száma: 245/2/1995. Fenntartója és működtetője 2003. augusztus 1-jétől a Briliáns Oktatási Alapítvány, a 2003/1/2 számú alapítványi határozat alapján. Az iskola a tevékenységéről éves beszámolási kötelezettséggel tartozik a Fenntartó Alapítvány Kuratóriumának.

16


Az iskola gazdálkodási formája nonpropfit. Gazdálkodásának eredményét köteles a Fenntartó által meghatározott, az Iskola korszerű működését biztosító célokra felhasználni. Költségvetési végrehajtás különleges előírásai: A kiadási főcsoportok közötti előirányzat átcsoportosítást az iskola igazgatója dönti el, amelyről utólag az Alapítványt tájékoztatni köteles. ÁFA alanyiság: az iskola az ÁFA körbe beletartozik. A gazdálkodás folyamat- és kapcsolatrendszere: A törvényi szintű szabályozás szerint, az intézményi költségvetési tervben leírtak alapján az igazgató utasítására történik. Kötelezettségvállalást csak írásban, csak az igazgató tehet. A

kötelezettségvállalás

alapján

beérkező

számlák

érvényesítésre,

majd

utalványozásra és ellenjegyzésre kerülnek. A kifizetésre jóváhagyott számla kiegyenlítése készpénzben vagy átutalással történik a jogszabályokban előírtak szerint. A költségvetési előirányzatok teljesítéséről az iskola igazgatója beszámol az alapítványnak. Vállalkozási tevékenység működési forrásai: Az iskola alapfeladatainak ellátása mellett vállalkozási tevékenységet az alaptevékenység sérelme nélkül, a Fenntartó Alapítvány külön engedélyével folytathat.

17


4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI 4.1.1 Az iskola vezetője Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a Fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak alapján végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamban történik. Az igazgató dönt az iskola működésével, a dolgozók alkalmazásával és jogviszonyával kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolába történő felvételről. A legfontosabb feladatai: a nevelőtestület vezetése; a döntések végrehajtásának ellenőrzése; a nevelő- és oktatómunka irányítása, az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása és folyamatos fejlesztése. Feladatát a Köznevelési törvény 68-69. §-a határozza meg. Részletes feladatait a Fenntartó által készített munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait megoszthatja munkatársaival, amelyet munkaköri leírásukban kell rögzíteni, kompetenciájuk meghatározásával együtt. Az igazgató munkáját iskolavezetés segíti. Az iskolavezetés az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai: 

az igazgatóhelyettes



szakmai munkaközösség vezetők



az iskolatitkár, a gazdasági előadó

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. Az iskolavezetőség havonta egy alkalommal, illetve szükség szerint tart megbeszélést. Részletes feladataikat munkaköri leírásaik tartalmazzák.

4.1.2 Az iskola vezetőinek helyettesítési rendje Az iskola vezetőinek (iskolavezetésnek) munkaidő beosztását úgy kell kialakítani, hogy az intézmény nyitva tartása alatt tartózkodjon az épületben felelős vezető.

18


Az igazgatót távolléte, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes – hiányában a szakmai munkaközösség vezető helyettesíti -, ha a Fenntartó másképp nem rendelkezik. Az

igazgató

és

igazgatóhelyettes/szakmai

munkaközösség

vezető

akadályoztatása, távolléte esetén a helyettesítésüket az iskolatitkár (gazdasági vezető) ill. megbízott látja el. Az igazgatót távollétében helyettesítő iskolavezetőségi tag hatáskörét, döntési kompetenciáját külön írásban kell szabályozni.

4.1.3 Az iskola képviselete Az iskolát az igazgató képviseli. A képviseleti jogot bármikor átadhatja szóban vagy írásban bármelyik iskolai dolgozónak. Az iskolát érintő nyilatkozatokat tenni az igazgató jóváhagyásával lehet. Az igazgató akadályoztatása esetén az iskola képviseletére az iskolavezetés tagjai jogosultak a 4.1.2. fejezetben felsoroltak szerint.

4.1.4 Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok 

az intézmény szakszerű, törvényes működésének biztosítása



az intézmény képviselete



munkáltatói

jogkör

gyakorlása

–

kinevezés,

átsorolás,

felmentés,

jutalmazás, fegyelmi ügyek 

humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése (eredmények ismeretében, azokra épülve), annak érdekében, hogy a munkatársak szakmai

tudása

megfeleljen

a

jelenlegi

és

jövőbeli

igényeknek,

elvárásoknak 

döntés az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben



költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok



a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása



intézményi szabályzatok elkészítése



döntések személyi és tárgyi feltételekről



a belső ellenőrzés és irányítás



a tanulók felvétele



az intézményre vonatkozó szerződések megkötése

19




éves beszámoló elkészítése és a fenntartóhoz beterjesztése.

Az igazgató felelős a: 

a pedagógiai munka irányításáért



a nevelőtestület vezetéséért



az intézmény működését befolyásoló jogi szabályzók változásának nyomon követéséért



a

nevelőtestület

jogkörébe

tartozó

döntések

előkészítéséért,

végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért 

a pedagógusokat az őket érintő és a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról történő folyamatos tájékoztatásért



a hatékony kommunikációért – megbeszélések, értekezletek vezetése – a kommunikációs

eszközök

működtetéséért

–

verbális,

nyomtatott,

elektronikus, közösségi média, stb. – a pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében 

a nemzeti, és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért



a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért



az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének

megszervezéséért

(sportlétesítmények

eszközei,

taneszközök) 

a tanuló-, és gyermekbaleset megelőzéséért



a

gyermekek

és

tanulók

rendszeres

egészségügyi

vizsgálatának

megszervezéséért 

a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

Az igazgató általános feladatai: 

alapfeladatait,



végrehajtási feladatait (Pedagógiai Program, tanévi feladatok, vezetői munkamegosztás szerint végzendő feladatait, hivatalvezetői feladatait, munkakapcsolatait,

egyéb

feladatait)

munkaköri leírás tartalmazza.

20

a

Fenntartót

által

készített


4.1.5 Vezetők hatásköre A vezetők (iskolavezetés tagjai) hatáskörét és jogkörét munkaköri leírásaik tartalmazzák. Ezeket a kompetenciákat az igazgató az éves alakuló értekezleten hozza nyilvánosságra.

4.1.6 Az intézmény vezetése hogyan motiválja, támogatja az intézmény munkatársait, és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket Az intézmény vezetése mindig is nyitott az új pedagógiai programok és módszerek

megismerésére

és

kipróbálására.

A

munkatársakat

segítik,

támogatják ez irányú céljaik elérésében, új feladataik teljesítésében. Az intézmény kialakította és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit, melyről minden esetben a Fenntartó dönt. Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulás eredményességéről szóló információk, eredmények belső nyilvánosságáról. Az erkölcsi díjazás mindennapos intézményünkben, a kiváló/többletmunkát végző dolgozók azonnali szóbeli elismerésben részesülnek, a következő értekezleten, megbeszélésen illetve az elismerés súlyától függően tanévnyitó-, tanévzáró ünnepélyen részesülnek hivatalos elismerésben az iskola egész közössége előtt.

4.1.7 Az igazgató által leadott feladat- és hatáskörök Az igazgató a jogszabály által számára előírt feladat- és hatásköreiből leadja az alábbiakat: 

a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus számára a gyermekés ifjúságvédelmi munka irányítását, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek az intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálását



az igazgatóhelyettes, a felsős és alsós munkaközösség vezetők számára a területüket érintő dokumentumok előkészítését,



az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét.

21




A

nemzeti

és

iskolai

ünnepek

munkarendhez

igazodó

és

méltó

megszervezését a munkatervben kijelölt pedagógusok számára.

4.1.8 Kiadmányozási jog Az intézmény kiadmányozási joga az igazgatót illeti meg. Ezt a jogát esetenként átruházhatja az igazgatóhelyettesre/szakmai munkaközösség vezető, illetve az iskolatitkárra. A kiadmányozás rendje Az intézményvezető az intézmény nevében kiadmányozza: 

az intézmény működésével összefüggő jelentéseket, beszámolókat,



a hatáskörébe tartozó szabályzatokat és utasításokat,



a Fenntartóval, felsőbb szintű közigazgatási szervekkel folytatott levelezéseket, felterjesztéseket, tájékoztatókat, jelentéseket.

Saját nevében kiadmányozza: 

a nevelőtestület, munkaközösségek, szülők és tanulók részére összeállított tájékoztató anyagokat,



az általa készített jelentéseket,



a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét



a gyermekekkel, alkalmazottakkal kapcsolatban hozott döntéseket,



saját nevére érkezett kiadványok esetében a tett intézkedésekről szóló leveleket, kivéve azokat, amelyek tartalmuk alapján határozati formába kell önteni,



alkalmazási okiratokat,



egyéb személyi jellegű ügyekben hozott intézkedéseket

Az ügyintézők kiadmányozási joga 

az intézmény ügyintézői a munkaköri leírásuk szerint jogosultak kiadmányozni az intézmény működtetésével kapcsolatos ügyeket: o a gazdasági ügyeket, az ügyvitellel kapcsolatos ügyeket a gazdasági vezető, illetve iskolatitkár kiadmányozza.

22


4.2 A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület tagjai az iskola pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottai. Nevelőtestületi értekezletek: az éves munkatervben megjelölt témákban és időpontban, napirend alapján zajlanak. Az értekezleten való részvétel a nevelőtestület számára kötelező. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. A nevelőtestület legfontosabb feladatai: Döntési jogköre (a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70.§-a alapján) többek között az SZMSZ, a Házirend, a Pedagógiai Program elfogadása.

A

tanévi

munkaterv

jóváhagyása,

átfogó

elemzések,

értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, saját feladataik és jogaik részleges átruházása. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50%+1 fő) hozza, és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. (A jegyzőkönyveket a testület két tagja hitelesíti.) Az iskolára kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket a pedagógus, megbízás alapján köteles ellátni. A megbízás történhet kijelöléssel, kölcsönös megegyezéssel, és választás alapján. Megbízások: 

igazgatóhelyettes: az igazgató bízza meg a tantestület véleményét kikérve



szakmai

munkaközösség

vezető:

az

igazgató

bízza

meg

a

tantestület/munkaközösség véleményét kikérve 

osztályfőnök: igazgató bízza meg



szakkörvezető: igazgató bízza meg.

A pedagógiai munkával nem összefüggő külső feladatokat pedagógus csak az igazgató engedélyével vállalhat.

23


A nevelőtestület döntési jogai: a) a nevelési, illetve Pedagógiai Program és módosításának elfogadása, b) az SZMSZ és annak módosításainak elfogadása, c) az Éves Munkaterv elfogadása, d) az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, e) az intézkedési tervek, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, g) a Házirend véleményezése, elfogadása, h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, i) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása j) az igazgató pályázathoz készített vezetési programról szakmai vélemény kialakítása, k) a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása A nevelőtestület az a.), b.), c.), f.) pontok kivételével döntési jogkörét átruházhatja bizottságoknak.

4.3 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK Az iskola nevelőtestülete a 2015/16-os tanévtől szakmai munkaközösségekben dolgozik. A Nkt.71.§ értelmében a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai

munkájának

irányításában,

tervezésében,

ellenőrzésében.

A

munkaközösségek segítséget nyújtanak az iskola pedagógusai számára szakmai, módszertani kérdésekben.

4.3.1 Az intézményben működő munkaközösségek  

alsó tagozatos tanítók munkaközössége; felső tagozatban tanítók munkaközössége

4.3.2 A szakmai munkaközösség vezetője A szakmai munkaközösségek tevékenységét munkaközösség-vezető irányítja. A

munkaközösség

vezetőit

évente

egyszer

(a

tanév

megkezdésekor)

tisztségükben saját munkaközösségük megerősíti, illetve a közösségek tagjaik 24


kezdeményezésére új vezetőt választhatnak. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A szakmai munkaközösségek vezetői tagjai a kibővített iskolai vezetőségnek.

4.3.3 A munkaközösség-vezető jogai, kötelességei, feladatai A

szakmai

munkaközösség-vezető

feladata

a

munkaközösség

tevékenységének irányítása, szervezése, koordinálása, információ közvetítés az iskolavezetés és a munkaközösség között. A munkaközösség-vezető tanév elején elkészíti a munkaközösség munkatervét és ellenőrzi a tanmeneteket. Tájékozódik a munkaközösségi tagjainak szakmai munkájáról, ha igény van rá, segítséget nyújt nekik. A munkaközösség tagjainál tanítási órát, foglalkozást látogat. Munkaközösségében ötletbazárt szervez.

módszertani

tapasztalatcserét,

műhelymunkát

vagy

Az igazgató megbízásából a pedagógus önértékelés rendszerében szakmai ellenőrző, értékelő munkát végez, részt vesz az intézményi önértékelés folyamatában, illetve tagja lehet a BECS-nek. Nyilatkozataival, állásfoglalásával képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Mindezek előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell közvetítenie. A tanév során, a kibővített iskolavezetői értekezleteken (minden hónapban) a munkaközösség

vezetők

munkaközösségben

folyó

tájékoztatják tevékenységekről,

az a

intézmény félévi

és

vezetőjét a

tanév

a végi

nevelőtestületi értekezletre szóbeli beszámolóval készülnek az elvégzett munkáról. A felsős munkaközösség vezető főbb feladatai és felelősségei: 

a felső tagozat nevelési-oktatási folyamatának irányítása,



pedagógiai mérések elemzése,



munkaközösséggel kapcsolatos kérdések,



együttműködése a szülői közösséggel,



javító és osztályozó vizsgák szervezése.



ügyeletek beosztása,



iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése. 25


Az alsós munkaközösség vezető főbb feladatai és felelősségei:

A



az alsó tagozat nevelési-oktatási folyamatának irányítása,



ügyeletek beosztása,



munkaközösséggel kapcsolatos kérdések,



iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése,



javító és osztályozó vizsgák szervezése,



együttműködés a szülői közösséggel.

munkaközösség

vezetők

részletes

feladatkörét

a

munkaköri

leírásuk

tartalmazza (Mellékletek).

4.3.4 A szakmai munkaközösségek feladatai, együttműködésük területei 

Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskolát;



részt vesznek oktató-nevelő munka belső fejlesztésében;



közreműködnek az iskola éves munkatervének elkészítésében;



a szakterületükön belül az egységes követelményrendszer kialakítására törekszenek;



kialakítják egységes ellenőrzésük, értékelésük módszereit;



az éves munkaterv alapján részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, az önértékelés folyamatában;



fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, módszertani kultúráját;



kezdeményezik

pályázatokon

való

részvételt,

tanulmányi

versenyek

kiírását, házi versenyeket szerveznek; 

segítik a pályakezdő, és az új pedagógus alkalmazottak beilleszkedését,



segítik a továbbképzési terv elkészítését, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez



javaslatot

tesznek

a

költségvetésben

rendelkezésre

álló

szakmai

előirányzatok felhasználására 

közreműködnek

az

iskolai

ünnepélyek

megszervezésében,

megrendezésében; A szakmai munkaközösség önállóan dönt 

működési rendjéről és munkatervéről, melyet az intézmény Pedagógia Programjához és Éves munkatervéhez alakít,



az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

26


A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelésioktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntéselőkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően 

a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,



az iskolai nevelést-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,



a helyi tantervi követelmények meghatározásához,

az iskolavezetés kikéri. A munkaközösségek havonta megbeszéléseket fórumkén

is

tartanak.

működnek.

egy alkalommal (szükség

Ezek A

a

megbeszélések

havonkénti

tanári

esetén sűrűbben)

belső

tudásmegosztó

megbeszélésen

az

egész

nevelőtestületet érintő témákban a munkaközösség vezetők tájékoztatást adnak a fórumon született ötletekről „jó gyakorlatokról”. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Lehetőséget teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. Az intézményvezetés és a kollégák mindig pozitívan viszonyulnak a felmerült ötletekhez, nyitottak a legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, és megpróbálják beilleszteni a fejlesztési

folyamatokba.

A

munkatársak

képességük,

szakértelmük,

érdeklődésük szerint javaslataikkal segíthetik a fejlesztést.

4.3.5 A szakmai munkaközösségek beszámolásának rendje A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról – a munkatervük alapján – a félévi és a tanév végi nevelőtestületi értekezleten számolnak be.

4.3.6 Célfeladatra alakuló csoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak, a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése 27


alapján. (BECS belső ellenőrzési csoport, az intézmény-, a vezető- és a pedagógusok önértékelésének koordinálására.) Amennyiben a célfeladatra alakult munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. A célfeladatra alakult munkacsoportok tagjait az igazgató bízza meg. Az intézményben a nevelőtestület tagjainak, a szakmai munkaközösségeknek, a célfeladatra alakult csoportoknak és egyéb pedagógus csoportoknak (pl. az egy osztályban tanító pedagógusok közössége) kiemelkedő feladata a Pedagógiai Programunkban

megfogalmazott

célok

megvalósítása

érdekében

történő

együttműködés, kooperatív munka.

4.3.7 Feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás intézményben A vezetőség tagjainak feladat-, felelősség-, és hatáskörmegosztása a fentiekben az erre vonatkozó menüpontban már lejegyzésre került. A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről

rendszeresen

beszámolnak

az

értekezleteken,

szakmai

műhelymunkákon. A feladatmegosztás mindig a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában, és a munkaköri leírásokban rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

4.4 OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK Az osztályba járó tanulók közössége, vezetője az osztályfőnök.

4.5 SZAKALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE Tagjai az iskola adminisztratív és technikai dolgozói. Közvetlen feladatuk az iskola folyamatos működésének biztosítása. A szakalkalmazottak az igazgató közvetlen

irányítása

alatt

állnak.

Munkafeladataikat

tartalmazza.

28

munkaköri

leírásuk


4.6 AZ INTÉZMÉNY PARNEREI Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. Az intézmény partnereivel kapcsolatos tevékenységekről szükség szerint tartalomleírással is rendelkezik. Az intézményi tervek – pl. intézkedési terv – elkészítése során a vezetés egyeztet az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt partnerek elégedettségének megismerése/mérése. Rendszeres és követhető az intézmény panaszkezelése.

4.6.1 Diákok, tanulók közösségei A diákok közössége egyetértési jogot gyakorol az iskolai Pedagógiai Program, az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor. Dönt az egy tanítás nélküli munkanap programjáról, saját működési körébe tartozó ügyekről. A tanulók közösségei: osztályközösség. A diákok tevékenységükhöz szabadidőben használhatják az iskola termeit, annak berendezési tárgyait. A tanulók véleményt nyilváníthatnak, és személyesen fordulhatnak a tanárokhoz vagy az iskola vezetéséhez. Az iskola segíti, támogatja a pedagógusok-, az iskolavezetés, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

4.6.2 Szülői közösségek Az iskolában - a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése érdekében - szülői közösség működhet. Az osztályok szülői közösségeit az egyes osztályokba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségei kéréseiket, véleményüket, javaslataikat az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői közösségeket az alábbi jogok illetik meg: 

megválaszthatja saját tisztségviselőit



kialakíthatja saját működési rendjét



véleményt alkothat a tantárgyválasztással kapcsolatban az igazgatói közzététel előtt minden év április 15-ig



képviselheti a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében

29




véleményezheti

az

iskola

Pedagógiai

Programját,

Házirendjét,

Munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatosak 

A

szülők

megfelelő

kereteken

belül

részt

vehetnek

a

közösségfejlesztésben. 

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a diákok és a szülők is elégedettek.

4.6.3 Az iskolával együttműködő szervezetek, intézmények Az iskolai munka feltételeinek javítása, külső erőforrások felkutatása, bevonása az iskolai feladatok hatékonyabb végrehajtása, a tevékenység a lehetőségek bővítése érdekében az iskola vezetésének alapvető feladata, hogy az iskola külső kapcsolatait haszonelvűen gyakorolja. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Az iskola állandó külső kapcsolatai: 

a fenntartóval (Briliáns Oktatási Alapítvány)



a helyi önkormányzat Humánszolgálati Igazgatósággal



a Fővárosi Önkormányzattal



az Újbudai Pedagógiai Irodával



a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel



Nevelési Tanácsadóval



Gyógyír Egészségügyi Szolgáltató, Nonprofit Kft-vel



gyermek fogorvosi szolgáltatóval

A kapcsolattartás formái: telefon, e-mail, levél, személyes találkozók, tervezett rendezvények. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek, a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgáljuk, és ennek megfelelően fejlesztik. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. 30


A munkakapcsolat megszervezéséért, fenntartásáért és felügyeletéért az intézményvezető és az igazgatóhelyettes a felelős. Személyesen közreműködnek az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. Részt vesznek a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel történő kapcsolattartásban.

31


4.7 AZ ISKOLA STRUKTÚRÁJA

Alapítvány

Igazgató Iskolavezetés

Óvoda

Művészeti iskola

Iskola

Az iskola szervezeti felépítése, irányítási szerkezete

32

Technikai, adminsztratív dolgozók


5. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 5.1 A DOLGOZÓK MUNKARENDJE 5.1.1 A vezetők munkarendje, feladatmegosztása A tanulók általi iskolahasználati időben egy fő felelős vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Igazgató:

munkanapokon

7.30-tól

16.00-ig

tartózkodik

az

iskolában,

de

munkaidejét rugalmasan tölti el. Ha az igazgató munkaidejében nem tartózkodik az iskolában hivatali elfoglaltságai miatt, az igazgatóhelyettes vagy az igazgató által – az iskolavezetés tagjai közül megbízott vezető teljes felelősséggel helyettesíti (munkaköri leírásban megfogalmazott módon és mértékkel). Az iskolavezetőség tagjai az igazgató előzetes engedélyével helyettesíthetik egymást. A helyettesítés alatti döntésekről, intézkedésekről a helyettesítő az első lehetséges alkalommal tájékoztatja a helyettesítetteket.

5.1.2 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok kötelező óraszámát (a 40 órás heti munkaidőn belül) kinevezésük, átsorolásuk vagy munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógus kötelező óráit a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás, nevelői ügyelet, intézményi dokumentumok készítése) kell fordítani.

5.1.3 A pedagógus ügyelet rendje Az iskolában alapvető elvárás a tanulók biztonsága. Tanuló az iskolában tartózkodása alatt nem maradhat pedagógus felügyelet nélkül. Ezért 7.25-tól és az óraközi szünetekben is, valamint 16.00 – 17.00 óráig tanári ügyelet működik. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünet hossza 5 illetve 10, a nagyszünet 20 perc, az ebédszünet és szabadidő 55 perc. Az iskolában reggel 7.25-8.00-ig tartó ügyeletre az ügyeletes tanár, illetve 7.45től az első órát tartó tanár van beosztva, az óraközi szünetekben minden osztályban az előző órát tartó tanár van a gyerekkel, délután egy tanár ügyel.

33


Az ügyelet beosztása az iskolatitkárságon megtekinthető. Az ügyeleti teendőket ügyeletesi munkaköri leírás tartalmazza.

5.1.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdasági vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői

tesznek

javaslatot

a

napi

munkarend

összehangolt

kialakítására,

megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

5.2 AZ ISKOLA MUNKARENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.25 órától 17.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban is nyitva tartható (szombaton és vasárnap is) tanári felügyelettel és felelősséggel. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül 7.25 óra és 16.00 óra között az iskola igazgatójának, helyettesének vagy a megbízottnak az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délutáni távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó/ügyeletes pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben sem az igazgató, sem a helyettese – rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt – nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi kerettanterv alapján 8.00 és 16.00 között kell megszervezni.

34


A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünet hossza 10, illetve 5, a nagyszünet 20 perc, az ebédszünet és szabadidő 1 óra 50 perc.

CSENGETÉSI

Óra

REND

Szünet

1.

8.00 – 8.45

10 perc

2.

8.50 – 9.40

20 perc

3.

10.00 – 10.45

10 perc

4.

10.55 – 11.40

10 perc

5.

11.50 – 12.35

10 perc

6.

12.45 – 13.30

7.

13.30 – 14.15

Alsós játék, felsős ebédszünet

8.

14.25 – 15.10

5 perc

9.

15.15 – 16.00

10 perc Alsós ebédszünet

Az ügyelet a tanítási órák végeztével kezdődik és 17.00 óráig tart. Reggel 7.25-kor nyitjuk ki az iskola kapuját. 7.25-től és az óraközi szünetekben is, valamint 16.00-17.00 óráig tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában reggel 7.25-7.45-ig 1 ügyeletes tanár van beosztva, 7.45-től az első órát tartó tanárok vannak a gyerekekkel. Az óraközi szünetekben minden osztályban az előző órát tartó tanár van a gyerekekkel, délután, a tanítás után 2 tanár felügyel. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésre, az osztályfőnök /távolléte esetében az igazgató vagy helyettese/, illetve a részére órát tartó nevelő, szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

35


Rendkívüli esetben – szülő kérése hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése 7.30 óra és 16.00 között történik. Az iskola a tanítási szünetekben, a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért



a

tűz-

és

balesetvédelmi,

valamint

a

munkavédelmi

jogszabályok

betartatásáért 

az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják, ez alól csak az igazgató adhat felmentést. Az iskola épületében az iskola dolgozóin kívül csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak, mások csak az igazgató engedélyével lehetnek az épületben. Azok, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel, az iskolába nem léphetnek be az iskolatitkár, az igazgatóhelyettes, vagy az igazgató tudta nélkül. Ezt biztosítja a folyamatosan zárt kapu, amely távirányítással – csak az igazgatói, igazgatóhelyettesi, vagy a titkári irodából – működtethető. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőnek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben tartózkodhat az épületben. 36


Az iskola egész területén tilos a dohányzás. Iskolánk 2003-ban elnyerte a Dohányfüstmentes iskola címet.

5.3 TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK Mivel iskolánk tehetséggondozó feladatokat lát el, a tanórai munka valamennyi elemében, a korszerű információs és kommunikációs technológiai eszközök igénybevételével

folyamatos,

kiemelt

pedagógiai

munkája

a

tanárnak,

a

tehetséggondozás és a felzárkóztatás. Az iskola éves munkatervében, az igények felmérése, a szükségletek feltárása után, az anyagi lehetőségek függvényében határozzuk meg a térítésmentesen biztosított tanórán kívüli foglalkoztatást. A fenti feladatok, foglalkozások hatékonyabbá tétele érdekében, a szabadidőben sportolási lehetőségeket, alapfokú művészetoktatást, tanulmányi versenyeket, bemutatókat szervezünk. Lehetőségeinket kirándulásokkal, táborokkal, stb. bővítjük. Az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvények esetében is érvényesek a vonatkozó iskolai szabályok, viselkedési normák.

5.3.1 Egyéb programok, rendezvények Az iskola a tanulók érdeklődése, a szülők igényei és az iskola lehetőségei szerint tanórán kívül foglalkozásokat szervez. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezetttanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: 

művészeti szakkör



felzárkóztató foglalkozás



tehetségfejlesztő foglalkozás

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglakozás kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy évre szól. 37


A felzárkóztató foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik

alapján

a

tanítók,

szaktanárok

jelölik

ki,

részvételük

a

felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát minden tanév elején rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél lehetőség szerint figyelembe kell venni a tanulói, szülői, nevelői igényeket. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése

érdekében

osztályaik

számára

tanulmányi

kirándulást,

múzeumlátogatást stb. szerveznek. Ezt minden esetben egyeztetniük kell az iskola igazgatójával, illetve igazgatóhelyettesével. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulásokat osztálykeretben kell megszervezni, felelőse az osztályfőnök. Szorgalmi időben az osztályok részére kirándulás szervezhető. A kirándulások célja, hogy a tanulók fokozatosan megismerkedjenek a lakókörnyezetükkel, a környező városokkal. Pest megye természeti, gazdasági, történelmi nevezetességeivel, Magyarország fontosabb tájegységeivel, nagyobb városaival és azok nevezetességeivel. A kirándulásokon a tanulók részvétele önkéntes. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, kulturális

és

sportversenyeket,

vetélkedőket

szervez,

illetve

benevezi

tehetséges tanulóit a kerületi-, városi- és országos versenyekre. A vetélkedők megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére osztálykönyvtárak működnek. Ezen kívül tanulóink órák és szabadidős foglalkozások keretében, 38


illetve egyénileg rendszeresen látogatják a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat (1119 Budapest, Etele út 55.) (A 11/1994 MKM rendelet alapján: - A nevelési oktatási intézmények működéséről.)

5.3.2 Sportolási lehetőségek Az iskola tanulói számára biztosítja a mindennapos testnevelést. Ez a gyermekek mozgásigényének kielégítését, a mozgás, a sport megszerettetését szolgálja. Iskolánk

támogatja

a

tanulók

egyesületi

sportolását,

eredményeiket

közzétesszük.

5.4 A TANULÓK FELVÉTELÉNEK RENDJE Az iskola beiskolázási körzete: Budapest és agglomerációs övezete. A tanulók felvétele az igazgató jogköre. Munkáját felvételi bizottság segítheti. Iskolánkba más iskolából év elején, illetve év közben is át lehet jelentkezni. Az átvételről, valamint az osztályba sorolásról az igazgató és a leendő osztályfőnök - felső tagozatban még az osztályban fő tárgyakat tanító tanárok is - együttesen döntenek. Az intézménybe beiratkozáskor az igazgató a házirend egy példányát átadja a beiratkozottnak (szülőjének).

5.5 AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE Intézményünkben az iratkezelés a vezetői irodákban, ill. a titkárságon történik. Az

iktatást

a

titkárságon

az

iskolatitkár

–

munkaköri

leírásában

meghatározott feladatként – folyamatosan és két iktatókönyvben végzi. Az iratkezelés felügyeletét az intézményvezető látja el, tartós – 5 napot meghaladó – távolléte esetén e hatáskörét az intézményvezető-helyettes gyakorolja. Intézményünk

irattárban

tárolt

dokumentumait

iskolánk

dolgozói

az

iskolatitkár jelenlétében, amennyiben szükséges az igazgató jóváhagyása mellett az irodában áttekinthetik, onnan ki nem vihetik.

39


Iratkölcsönzés az irattárból: intézményünk dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A dolgozók a saját

– munkaköri

leírásukban meghatározott – feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, nem saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához, a

feladatban

való

közreműködéshez

az

intézményvezető

jóváhagyásával

kölcsönözhetnek ki iratot. Az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti. Az elektronikus úton előállított dokumentumokat, melyeket elektronikusan tárol az iskola, szintén az irodában, az iskolatitkár jelenlétében, az irodai számítógépen tekinthetik meg. Az ezzel kapcsolatos további szabályozásokat az iratkezelési szabályzat tartalmazza.

5.5.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) segítségével létrejött elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során a rendeletben meghatározott iratokat ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,



a pedagógus és tanulói névsor



intézményi statisztika



baleseti jegyzőkönyv



OKÉV mérés.

Az elektronikus úton előállított, és papír alapon tárolt dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola 40


informatikai hálózatában tároljuk. A mappához kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (iskolatitkár – gazdasági vezető – és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

5.5.2 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Ezen nyomtatványok hitelesítése az intézmény vezetőjének aláírásával, az aktuális dátummal és az intézmény körbélyegzőjével történik.

5.5.3 Diákigazolványok, pedagógus igazolványok kezelése A pedagógus – és diákigazolványokat az iskolatitkár kezeli (igényli, érvényesíti, pótolja elvesztés esetén) a vonatkozó jogszabályok betartásával. A jogosultságot az igazgatóval egyezteti. A diákigazolványokat az Oktatási Hivatal postázza a szülő címére.

5.5.4 Az adatkezelés és továbbítás rendje Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje jelen SZMSZ-ben terjedelmi okokból

csatolt

mellékletben,

az

Adatkezelési

Szabályzatban

kerül

szabályozásra.

5.6 A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT DOLGOK DÍJAZÁSA A nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő

kötelezettségének

teljesítésével

összefüggésben.

A

rajzokat

és

képzőművészeti munkákat értékelés és a jogszabályban meghatározott őrzési idő elteltével a tanuló kérésére az intézmény visszaadja alkotójának. Egyedi esetekben a díjazásról a tanuló (törvényes képviselője) és az iskola írásbeli megállapodást köt. A művészeti iskolában készült alkotások az iskola tulajdonát képezik

41


5.7 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓI ÁLTAL MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOK SZABÁLYOZÁSA A munkahelyére értéktárgyat minden dolgozó csak a saját felelősségére hozhat be. A folyamatos felügyeletet, elzárást az intézmény vezetősége nem tudja megoldani, ezért felelősséget sem tud vállalni érte.

5.8 A TANÉV RENDJE A tanév helyi rendjét az Oktatási Minisztérium által kiadott rendelet szabályozza.

A

értekezletek

és

tanítás más

nélküli iskolai

munkanapok, rendezvények,

tanítási

szünetek,

ünnepélyek,

a

szülői

megemlékezések

időpontját a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az osztályok munkarendjét (a helyi tantervben és a Pedagógiai Programban megjelölt tantárgyi/heti óraszámok alapján) az órarendjük jelöli ki. A tanév rendjének tanulókra és szülőkre vonatkozó dátumai, eredményei megtekinthetők az iskola titkárságán, a szülői hírlevelekben, az iskola honlapján: www.talentohaz.hu

42


6. AZ ISKOLÁN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Értekezletek:

vezetői értekezletek nevelőtestületi értekezletek munkaközösségek értekezletei szülői megbeszélések napi, személyes kapcsolattartások

A kapcsolattartás eszközei:

iskolai faliújság osztály hirdetőtábla e-mail szülőknek, kollégáknak iskolánk honlapja elektronikus hírlevél szülőknek, kollégáknak belső, papír alapú tájékoztató körlevelek megbeszélés, értekezlet, gyűlés

A kétirányú információáramlást segítő megbeszélések – vezetők közötti kapcsolattartás  

napi kapcsolattartás tájékoztatás, véleménykérés, állásfoglalás; a kibővített vezetői megbeszéléseken a munkaközösség vezetőkkel történő kommunikáció;



a vezetői értekezletek döntéseiről az igazgató tájékoztatja az iskolát



a vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás alapvető kölcsönös formája a szóbeli tájékoztatás, ez történhet a havonkénti tanári megbeszéléseken, de szükség esetén napi tájékoztatással;



munkaközösségi megbeszélések;



a vezetők a dolgozók munkáját évente több alkalommal (folyamatosan), meghatározott szempontok alapján (pl. óralátogatás és egyéb), személyes megbeszélések formájában értékelik. Az óralátogatásokat minden esetben megbeszélés követi.

A pedagógusok (pl. az egy osztályban tanítók közössége) napi személyes kapcsolatban állnak egymással, és ha szükséges az iskolavezetéssel is. A nevelési, oktatási problémákat, feladatokat, a munkájuk elvégzéséhez szükséges információkat folyamatosan megbeszélik. Ha szükséges ezek a megbeszélések az iskolai közösségek keretében történnek, például a

43


munkatervben

meghatározott

időpontban,

havonta

egy

alkalommal

megrendezett nevelőtestületi értekezleten, vagy a munkaközösségek ülésein. Az intézményen belüli információáramlás elősegítéséhez és a szakmai munkához

szükséges

ismeretek

megszerzéséhez

a

kollégáknak

rendelkezésükre áll az intézményi informatikai hálózat, internet hozzáférés, a tanári szobákban található számítógépek és a minden felső tagozatos osztályban felszerelt interaktív tábla a szükséges informatikai támogatással, és interaktív tananyaggal.

6.1 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK TERÜLETEI Az iskolán belüli szakmai munkaközösségek kapcsolattartása elsősorban a munkaközösség-vezetők

és

az

iskolavezetés

kibővített

értekezleteinek

formájában történik. Ezek az értekezletek (kivételes alkalmaktól eltekintve) minden hónapban egy alkalommal kerülnek megtartásra. Az értekezleten elhangzottakról

a

munkaközösség-vezetők

tájékoztatják

munkaközösségük

tagjait.

6.2 KAPCSOLATTARTÁS A CÉLFELADATRA ALAKULT MUNKACSOPORTOKKAL Az állandó feladatokkal megbízott munkacsoportok vezetői, akiket az igazgató bíz meg, a feladat jellegétől függően félévente egy alkalommal számolnak

be

tevékenységükről

nevelőtestületi

értekezleten.

Amennyiben

folyamatos tevékenységük során szükséges, konzultációt kezdeményeznek az intézmény

vezetőjével.

A

munkacsoport

tagjai

egymással

folyamatos

kapcsolatban állnak. A végzett munka eredményéről a feladat teljesítését követően a nevelőtestület előtt számolnak be. Az oktató-nevelő munkát segítő nem pedagógus dolgozók is napi kapcsolatban állnak a tanulókkal, pedagógusokkal, szülőkkel. Tőlük is elvárt a kölcsönös megbecsülés és tisztelet, egymás munkájának segítése.

44


6.3 A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, OSZTÁLYÉRTEKEZLETEI A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,



félévi és év végi osztályozó konferencia,



félévi és év végi nevelési értekezlet



szakmai értekezlet külső előadó meghívásával (esetenként)



rendkívüli értekezletek (szükség szerint)



tájékoztató és munkaértekezletek (szükség és aktualitások szerint)

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése) céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének

elemzését,

osztályközösségek

értékelését

problémáinak

(osztályozó

megoldását

értekezletek)

osztályértekezleten

az

végzi.

A

nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban

meghatározott

személyi

ügyeket,

amelyek

kapcsán

titkos

szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

45


Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi

dolgozóját

érintő

kérdésekben

gyakorolja,

akkor

munkavállalói

értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

6.3.1 A nevelőtestület véleményezési jogai A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményét ki kell kérni: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásának elosztása előtt, az igazgatóhelyettes megbízása, vagy a megbízás visszavonása előtt.

6.3.2 A nevelőtestületi szavazások, döntések rendje A nevelőtestület döntéseit szavazással hozza. A szavazás személyi ügyekben titkos,

illetve

ha

a

jelenlevők

50%-a+1

fő

igényli.

A

nevelőtestület

határozatképes, ha a kinevezett pedagógusok 75%-a jelen van (a tartósan távol lévők nélkül). Minősített többség szükséges (a jelenlévők 2/3-a+1 fő) a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend, az Éves Munkaterv és módosításaik elfogadásakor. Egyszerű többség szükséges (a jelenlévők 50%-a+1 fő) a tanulói fegyelmi ügyek határozatainak

elfogadásakor,

beszámolók,

értékelések,

az

igazgatói

pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény, az igazgatóhelyettes megbízása (illetve megbízás visszavonása) előtti vélemény kialakítása esetén. Valamennyi határozatról jegyzőkönyvet kell készíteni.

46


6.3.3 A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházásának rendje A nevelőtestület döntési jogkörét nem ruházhatja át, kivéve azokat a jogköröket, ill. jogkörök gyakorlását, melyeket jogszabály engedélyez. Az átruházásról nevelőtestületi értekezleten kell dönteni. Határozatképes a nevelőtestület, ha tagjainak kétharmada jelen van. A nevelőtestületi döntéseket egyszerű szótöbbséggel kell meghozni, nyílt szavazással. A nevelőtestület dönthet zárt szavazási eljárásról is. Az

átruházott

ügyek

beszámoltatásának

idejéről

és

módjáról

az

intézményvezető előterjesztése alapján dönt a nevelőtestület.

6.4 A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A szülői közösséggel az iskolavezetés részéről az igazgató tartja folyamatosan a kapcsolatot. Az osztály szülői közösségével (az osztályba járó tanulók szüleivel), az osztályfőnök tartja a kapcsolatot. Az éves munkatervben meghatározott módon, gyakorisággal és témában szülői értekezleteket, igény szerint fogadó órákat tart. Ennek tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. A szülőket azonnal tájékoztatni kell gyermekük betegsége, igazolatlan hiányzása, súlyos fegyelmi vétsége esetén. A tájékoztatást dokumentálni kell. A gyermek iskolai munkájáról folyamatosan írásban vagy szóban kell a szülőt tájékoztatni. Az osztályzatokat az ellenőrzőbe be kell vezetni. Az iskola által meghatározott módon, formában és gyakorisággal partneri igényés elégedettségméréseket kell végezni. Az így szerzett vélemények (kérések, javaslatok)

kezelése,

az

igazgató

és

az

igazgatóhelyettes

feladata

és

felelőssége. A pedagógusok a munkatervben meghatározottak szerint nyílt napokat és igény szerint fogadóórákat tartanak. A dolgozatok kezelésének rendje: A szülők csak saját gyermekeik dolgozatának eredményeit, érdemjegyeit tekinthetik meg. A pedagógus a dolgozatokat javítás céljából hazaviheti, de ennek érdemjegyét illetéktelenek nem ismerhetik meg. 47


A „röpdolgozatok”, írásbeli feleletek hazavihetők. A „nagydolgozatok”, témazárófélévi-, és év végi felmérők, dolgozatok megtekinthetők az iskolában, a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. Tanév végi szülői tájékoztatás Minden tanév végén – az éves munkatervben megjelölve – év végi osztályszülői értekezleteket tartunk, melyen az osztályfőnökök tájékoztatást adnak többek között a: 

tankönyvekről, tanulmányi segédletekről



következő

évben

szükséges

taneszközökről,

ruházati

és

más

felszerelésekről. A felsorolt eszközöket tanszerlista néven nyomtatott formában is megkapja minden tanulónk a bizonyítványosztás alkalmával, illetve tanév végén (júniusban) és az új tanév kezdete előtt (augusztusban) hírlevélben is elküldjük minden szülőnek.

7. A NEVELŐK PEDAGÓGIAI FELADATAI, JOGAI 7.1 A DOLGOZÓK MEGBÍZÁSÁNAK, KIJELÖLÉSÉNEK ELVE 7.1.1 Humán erőforrás Az intézmény vezetése aktuálisan felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik

a

nevelő-oktató

munka

humánerőforrás

szükségletéről.

A

bekövetkező hiányt, felmerülő problémákat idejében jelzi a Fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem, és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. Az intézmény vezetésének egyik fő feladata a pedagógiai munka irányítása, és folyamatos ellenőrzése. A pedagógusokat különböző, oktató-nevelő munkával összefüggő teendőkkel, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.

48


A megbízás általános elvei: 

a közérdek elsődlegessége az egyéni érdekkel szemben



a munka hatékonyságának elsőbbsége



szakképzettség, szakmai érdeklődés, rátermettség



önkéntesség



egyenletes feladatmegosztás elve



kedvezményezettek optimális terhelésének elve (pályakezdők, nyugdíj előtt állók, kisgyermekesek, stb.).

A tantárgyfelosztás készítésénél: 

A nevelőtestület véleményezési jogkörének gyakorlása előtt figyelembe vesszük a pedagógusok véleményét.



Az osztályfőnöki megbízásnál figyelembe vesszük a nagyfelmenőrendszert.

7.2 A PEDAGÓGUSOK ELLÁTANDÓ FELADATAI A pedagógusok ellátandó feladatai: 

a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása – óvodában az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet szerinti Kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése.



tanórán végzett oktató-nevelő tevékenység



a tanórához kapcsolódó felkészülési, szervezési, ellenőrzési és értékelési tevékenység



az iskola

Pedagógiai

Programjában,

a tantervekben meghatározott

tevékenység 

rendszeres önképzés, továbbképzés



iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatainak, problémáinak önálló, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon történő kezelése, intézése



a jogszabályok által előírt adminisztrációs és szervezési feladatok



hospitálás

49


7.2.1 A nevelő-oktató munkával kapcsolatos megbízások A nevelő-oktató munkával kapcsolatos megbízások: 

osztályfőnöki munka



szakkörvezetés



ügyeleti munka

7.2.2 A megbízott dolgozók beszámolása, végzett tevékenységükről A feladattal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízónak számolnak be, előre meghatározott szempontok alapján, a megbízásban meghatározott időpontban.

7.2.3 Intézményi juttatás a dolgozóknak Az átmeneti többletfeladatok ellátásáért iskolánkban kereset-kiegészítést adunk. A

kiemelt

munkavégzésért

járó

kereset-kiegészítés

megállapítható

–

a

közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel

fizetjük.

A

havi

rendszerességgel

fizetett

kereset-

kiegészítés egy tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei: 

minőségi munkavégzés



a pedagógiai fejlesztőtevékenység, illetve a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli tevékenység.

Az összeget és az időtartamot mindig az adott feladat alapján személyre szólóan határozzuk meg.

7.2.4 Munkakörök átadásának rendje A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: 

A munkakörök átadásánál a Pedagógiai Programot, feljegyzéseket, a fontos iskolai dokumentumokat át kell adni a munkát folytatónak.



A munkakör átadásán részt vesz az igazgató, a helyettese.

50




Tanév végén, a szabadság megkezdése előtt a munkakörrel kapcsolatos dokumentációt le kell adni az igazgatónak (naplók, anyakönyvek, leltárak, eszközök, segédkönyvek, stb.).

7.2.5 Szabadság kiadásának elvei A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A pedagógus alap- és pótszabadságát elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani. Az őszi, téli, tavaszi szünet munkanapra eső napjai az iskolában munkanapok. A rendes évi szabadság terhére, erre az időszakra is kérhetnek szabadságot a dolgozók. A szabadságon nem tartózkodó pedagógusoknak napi munkaidejüket az iskolában vagy azonkívül ügyviteli, szakmai feladatok ellátásával kell tölteniük. Indokolt esetben, szorgalmi időben is engedélyezhető szabadság a dolgozó részére, amennyiben szakszerű helyettesítése megoldható.

8. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 8.1 A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE A tanulói jogviszony az iskolába történő beiratkozással jön létre. A tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. Az első osztályosok beiratkozásának időpontja a tanév rendjében meghatározottak szerint történik.

8.2 A FELVÉTELI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE Az első osztályos tanulók beiratkozása a minisztérium által kiadott okmányok, nyomtatványok alapján, a mindenkori hatályos jogszabályok szerint történik. Az évközben történő ki- és beiratkozást az iskola igazgatója engedélyezi. A csoportok kialakításának szempontjai: osztályonként. A csoportbeosztásról az igazgató dönt.

8.3 A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZÜNTETÉSE Megszűnik a tanulói jogviszony a 8. osztály befejezésekor, kiiratkozáskor, a szülő írásbeli nyilatkozata alapján, illetve ha a tanulót másik iskola átvette. A jogviszony megszűnését a megfelelő dokumentumokban rögzíteni kell.

51


8.4 TANULÓI JOGOK Iskolánk tanulóinak joga van a színvonalas oktatásra, az iskola helyiségeinek használatára,

képességei

szerinti

foglalkozásokon

(tehetséggondozó,

differenciáló, stb.) való részvételre. A mindennapi sportolási lehetőségre, napközis (tanulószobai) ellátásra. Az iskola Pedagógiai Programjában leírt egyéb foglalkozásokon való részvételre. Joga van az egyenlő bánásmódra, sérelme esetén – szüleivel is – pedagógusaihoz, igazgatójához fordulni. A tanulói jogokat (kötelezettségeket) a házirend részletesen tartalmazza.

8.5 TANULÓI KÖTELEZETTSÉGEK A tanulók kötelezettségeit jogszabályok és a házirend tartalmazzák. A házirendet minden tanuló a beiratkozás alkalmával megkapja. Jogaikat és kötelezettségeiket a tanév elején osztályfőnökeik ismertetik szüleikkel is. A Házirend megtekinthető az előtérben és az iskola titkárságán.

8.5.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.



A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.



A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 52




A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel.

A

jegyzőkönyv

ismertetését

követő

kérdésekre,

javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket

és

javaslatokat

–

mérlegelésük

után

a

szükséges

mértékben – a határozati javaslatba beépítik. 

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.



A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.



A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.



A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.



A

fegyelmi

eljárással

kapcsolatos

iratok

elválaszthatatlanságának

biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

8.5.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető

események

feldolgozása,

értékelése,

ennek

alapján

a

kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

53


Az

egyeztető

eljárás

részletes

szabályait

az

alábbiak

szerint

határozzuk meg: 

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről



a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét



az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége



a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni



az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket



az egyeztető

eljárás

lefolytatására az intézmény vezetője olyan

helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei 

az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges



a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza



az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése



ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti

54




az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon



az

egyeztető

eljárás

lezárásakor

a

sérelem

orvoslásáról

írásos

megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá 

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása



az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.



a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

55


9. A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 9.1 A BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA Az iskola nevelő-oktató munkája folyamatos fejlődésének, fejlesztésének egyik meghatározó eleme a rendszeres ellenőrzés, értékelés. Ellenőrizni, értékelni kell az iskolai stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok, sikerkritériumok teljesülését, végrehajtásának módját és hatékonyságát, a kiadott vezetői utasítások teljesítésének színvonalát, az iskola dolgozóinak munkáját, amely a teljesítményértékelés alapja. A külső szakmai ellenőrzés, értékelés mindig írásban dokumentáltan történik. Az ellenőrzés dokumentációja a pedagógusok személyi anyagának részét képezik. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egységes, fenntartótól független

külső

értékelési

rendszer

(pedagógiai-szakmai

ellenőrzés

–

tanfelügyelet) működtetését írja elő. Az értékelés alapját képező elvárások központilag kerültek meghatározásra – a pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre megfogalmazott általános elvárások, az értékelési eljárások, módszerek és eszközök is egységes standardot alkotnak. A standardok alkalmazása fenntartótól függetlenül, külső ellenőrzés esetén külső szakértők (tanfelügyelők) bevonásával történik, önértékelés esetén pedig az intézményben az

önértékelést

végzők

alkalmazzák.

A

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szól. A rendelet részletesen tartalmazza a pedagógiaiszakmai ellenőrzés szabályait, és rendelkezik a pedagógiai-szakmai ellenőrzés részeként végzendő intézményi önértékelésről is. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

9.2 ELLENŐRZÉSRE JOGOSULTAK Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Igazgató: minden területen, teljes jogkörrel, munkaköri leírásában foglaltak szerint.

56


Igazgatóhelyettes: az igazgató által átadott – írásban rögzített – területeken, az igazgatónak való beszámolási kötelezettséggel. Az igazgató külső szakértőket is felkérhet, bevonhat a nevelő-oktató munkába, illetve az iskola tevékenységének, valamennyi folyamatának ellenőrzésébe, külön megbízás alapján. Belső

Ellenőrzési

koordinálását,

Csoport:

támogatását

Az és

intézményi ellenőrzését

önértékelés végző

tervezését,

pedagógusok

az

intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel felruházott csoportja. A tanulók teljesítményének ellenőrzése, értékelése az őket tanító pedagógusok feladata.

9.3 AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZEREI Az éves Munkatervben és a Belső Ellenőrzési Csoport Munkatervében kell rögzíteni az ellenőrzés területét, módját, formáját és idejét. A pedagógusok munkájának ellenőrzése: Módszerei:

óralátogatások,

dokumentumellenőrzések,

tanórán

kívüli

tevékenységek, versenyeredmények, feladatok határidőre történő teljesítése, ügyeletes munka, országos méréseken elért eredmények összehasonlítása. Az önértékelés: A vezető és a pedagógus tevékenységeinek, képességeinek, tudásának, viselkedésének, eredményeinek kritikai megítélése önmaga által, a standardban foglalt és az intézményi elvárásokkal bővített elvárásoknak való megfelelés

vizsgálatát

és

kritikai

megítélését

foglalja

magában.

Az

önértékelésben érintett pedagógus/vezető az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Az önértékelés lezárása az önfejlesztési terv elkészítése. (A vezető és a pedagógus önfejlesztési célkitűzéseit, önmagától elvárt kompetenciafejlődési eredményeit rögzítő dokumentum.) alapja pedagógus-, vezetői- és intézményi szinten a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe.

57


Az önértékelés során tények és adatok alapján kerülnek beazonosításra a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségek, fejleszthető területek. Az önértékelési folyamatban felhasználásra kerülnek a munkatársak, szülők, és a külső

partnerek

(fenntartó

és

más

partnerek)

elégedettségméréseinek

eredményei. A tanulók munkájának ellenőrzése: Módszerei, formái: 

szóbeli, írásbeli, gyakorlati, tanórai felmérés, kompetenciamérés.

A tantárgyi értékelést, a rendszeres ellenőrzést a tanító pedagógus végzi, az érdemjegyet is ő állapítja meg. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Az intézmény

azonosítja

az

egyes

feladatok

eredményességének

és

hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A

magatartás-

és

szorgalomjegyről az

osztályozó

értekezlet

dönt,

az

osztályközösség és az osztályfőnök javaslata alapján. A tantervi követelményeket kell a tanulók teljesítményével, tevékenységével, tudásával összehasonlítani. A

technikai,

adminisztratív

dolgozók

munkájának

ellenőrzése

napi

folyamatossággal, a tisztaságra, a munkaszervezettségre, hatékonyságra irányul. Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli.

9.4 AZ ELLENŐRZÉSEK ÜTEMEZÉSE Munkatervekben meghatározott módon, időben, formában és ütemezésben történik. A pedagógusok munkáját kétévente értékeljük teljes körűen, a pedagógus önértékelések is kétéves ütemezésűek – az intézményvezető önértékelése kinevezése 2. és 4. évében esedékes. Az intézményi önértékelés egyes feladatai évente, a teljes önértékelés minden 5. évben megtörténnek. A tanulók munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése folyamatos pedagógiai tevékenység.

58


9.5 A DOLGOZÓK ÉRTÉKELÉSE AZ ELLENŐRZÉSEK ALAPJÁN Minden ellenőrzést értékelés kell, hogy kövesse. Az ellenőrzések értékelésének célja az egyéni teljesítmények folyamatos javítása. Ezért az értékelés csak folyamatos ellenőrzések alapján történhet. Az ellenőrzések alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése.

9.5.1 Pedagógusok Az SZMSZ-ben, a szabályozottak szerint, a pedagógus önértékelésének figyelembevételével történik értékelésük. Az értékelés feltárja a nevelő-oktató, illetve a munkavégzés hiányosságait, megjelöli a javítás módját és határidejét. Az értékelés a jutalmazás alapja.

9.5.2 Nem pedagógus dolgozók Kétévente vagy a meghatározott célok, feladatok elérésének, megvalósításának határideje után történik. Az értékelés alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése, valamint egyéni célfeladatok.

10. AZ ISKOLA HASZNÁLATÁNAK RENDJE 10.1 A DOLGOZÓK ÉS A TANULÓK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A munkavégzés iskolai szabályait a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza a vonatkozó szabályok alapján. Valamennyi alkalmazott heti munkaideje 40 óra (5 napos munkahét, napi 8 óra munkaidő) A benntartózkodás konkrét tennivalóit az SZMSZ 6. fejezete tartalmazza. A pedagógusok kötelesek napi első órájuk, ügyeletük, kötelező iskolai rendezvény előtt 20 perccel az iskolában tartózkodni. A technikai dolgozók munkaidő beosztását az igazgató állapítja meg, az iskola megfelelő és biztonságos működtetésének figyelembevételével. A tanulók benntartózkodása konkrét szabályait a házirend tartalmazza. A tanuló munkanapokon 7.25-tól 17.00 óráig tartózkodhat az iskolában az arra neki kijelölt helyen. Tanuló tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhat az iskolában.

59


10.2 AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE Az iskola dolgozói saját munkahelyüket, valamint a közös helyiségeket az iskola nyitva tartása alatt használhatják, munkaszüneti napokon, tanítási szünetben az igazgató engedélyével. A leltározott tárgyakat csak az ügyeletes vezető engedélyével szabad kivinni. Visszaviteléről az átvevő gondoskodik. A tanításhoz közvetlenül nem kapcsolható helyiségek (konyha, raktárak) megfelelő használatáért az igazgató által megbízott vezetőségi tag felelős.

10.2.1 Az iskola tanulóinak helyiség használati rendje A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Az egyes tantermek speciális használati rendjére vonatkozó utasítások a termekben megtekinthetőek.

10.2.2

Berendezések és felszerelések használata

A helyiségekben levő berendezési tárgyakat, felszereléseket és eszközöket a tanulók pedagógus felügyelet mellett használhatják. Az eszközök szakszerű és balesetmentes használatát a tanulókkal az első foglalkozás alkalmával ismertetni kell. A meghibásodott eszközöket a pedagógusnak azonnal jelentenie, kell az iskolatitkárságon, ahol a javíttatásról gondoskodnak. Az iskolába behozott tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal.

10.2.3

Kártérítési felelősség

A tanulói kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén a kötelező minimálbér egy havi összegének ötven százaléka. Szándékos károkozás esetén az okozott kár legfeljebb a minimálbér öt havi összege lehet. A károkozás értéke a mindenkori amortizált érték. Az iskola a tanulónak okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a PTK rendelkezéseit kell alkalmazni.

60


10.3 AZ ISKOLA HASZNÁLATI RENDJE AZ ISKOLÁVAL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE Az intézmény helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően nevelési, oktatási célra lehet használni. Az

iskolával

közlekedhetnek.

jogviszonyban A

nem

főbejárat

állók

csak

folyamatosan

a

főbejáraton

zárva

van,

keresztül

csengetésre

elektronikusan nyitjuk az ajtót az iroda helységeiből. 

Külön engedély és felügyelet nélkül bent tartózkodhatnak: o szülő, gondviselő, kiskorú hozzátartozó (iskolába- érkezéskor, távozáskor, szülői értekezletre, fogadó órára érkezéskor) o meghívottak – pl.: az intézmény valamely rendezvénye alkalmából



Külön engedély és/vagy felügyelet mellett: o a tanulót kísérő személy – nem hozzátartozó o minden más személy

Külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. A szülőknek bent tartózkodásuk ideje alatt be kell tartaniuk az iskola házirendjét. Intézményünkben bármilyen párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység, politikai célú mozgalom, illetve párthoz kötődő szervezet nem működhet.

10.4 AZ ISKOLA BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolában mindent megteszünk a jogszerűség határain belül az agresszió megakadályozására. Technikai intézkedések: az iskola közvetlen környezetében figyelemmel kísérjük a közlekedés- és személyi biztonság megfelelőségét. Iskolán belül a kulturált, esztétikus, biztonságot és nyugalmat sugárzó környezet kialakítását valósítjuk meg.

61


Pedagógiai intézkedések: alternatív konfliktuskezelő technikák beépítése az osztályfőnöki

munkatervbe.

Konfliktuskezelő

csoport

létrehozása

és

működtetése intézményi szervezeti formában, szükség esetén. Az intézményben tartózkodó szülők, gondviselők, hozzátartozók kötelesek betartani intézményünk Házirendjét. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek elfogadni és betartani az intézmény következő szabályzatait, szabályait: 

Tűzvédelmi Szabályzat,



Munkavédelmi Szabályzat,



iskolánk „Dohányfüstmentes” iskola,



kötelesek az intézményben az intézményhez méltó öltözetben, valamint állapotban megjelenni, tartózkodni, nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó



pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, és rendezvényt. Intézményünkben, valamint intézményünkön kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken semmiféle, a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék árusítása nem folyik.

10.5 A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 10.5.1 Étkezési díj Az iskola az étkeztetővel szerződést köt. Az étkezési térítési díjakat minden hónapban, a megjelölt időpontban az iskolatitkár szedi be, majd az összeget az iskola bevételezi, és számla ellenében átutalja az étkeztetőnek. Az kifizetett étkezések a szerződésben megjelölt határidővel lemondhatók, majd a következő hónapban jóváírhatók. Visszatérítés nincs.

10.5.2

Szociális támogatás

Ha a hozzánk járó diákok közül valamelyik anyagilag nehéz helyzetbe kerül, az iskola szociálisan támogatja. Első lépésben az osztályfőnök foglalkozik a 62


problémával,

súlyosabb

esetekben

felvesszük

a

kapcsolatot

a

kerületi

gyermekvédelmi felelőssel. A rászoruló családok részére anyagi támogatást nyújtunk: ingyenes vagy kedvezményes étkezés, ingyenes tankönyv.

11. TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

ÉS

AZ

Az iskola tankönyvellátásának megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben 

elkészíti az iskolai tankönyvrendeléseket



tájékoztatja a szülői közösséget



a szükséges tankönyveket megrendeli a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től



részt vesz az iskolai tankönyverjesztésben.

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének figyelembevételével, a tanítók és a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolában – a következő tanítási évben – az állam által biztosított normatív kedvezménnyel élni, vagy esetlegesen az iskolai tankönyvállományból könyvet kölcsönözni – amennyiben van megfelelő példánya az iskolának. E felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok (1. osztály) összes tanulója 2013. szeptember 1jétől

felmenő

rendszerben

normatív

kedvezményre

jogosult.

Részükre

a

tankönyvjegyzékből tartós tankönyvek rendelése kötelező. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés

63


jogával.1 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét az igazgató rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A

normatív

kedvezményre

való

jogosultság

igazolása

nélkül

normatív

kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

11.1 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tankönyvrendelés előkészítésében az igazgató által megbízott személy (továbbiakban tankönyvfelelős) intézkedik arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék a pedagógusok rendelkezésére álljon. A tankönyvrendelést

a

pedagógusok

tankönyvválasztását

követően

lehet

összeállítani. A pedagógus az iskola Helyi Tantervének előírásai alapján választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet. 1

A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)

64


A tankönyvrendelés elkészítéséhez a tankönyvfelelős összegyűjti a tanítóktól és a felső tagozatos tantárgyakat tanító tanároktól a megrendelni kívánt tankönyvek listáját, majd ez alapján történik a megrendelés összeállítása. Mindezek után történik az igazgató felügyelete mellett a tankönyvrendelés véglegesítése. A tankönyvellátást, a tanulók tankönyvtámogatását, és az iskolai tankönyvellátás megszervezését, illetve lebonyolítását, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata tartalmazza.

11.2 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az adott tantárgyhoz tankönyvet a tárgyat tanító pedagógus választ az alábbi szempontok figyelembevételével: 

kapcsolódjon az elfogadott tantervhez



az adott tárgyban érvényesüljön a folyamatosság, az egymásra épülés felmenő rendszerben



elfogadható árfekvésű legyen.

A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a tantestület és az iskolavezetés jóváhagyásával lehet felvenni. A tankönyvrendelés alapján a nevelőtestület az igazgató jóváhagyása mellett határozza meg, hogy a tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítsuk. A tartós tankönyveket, segédkönyveket szükség esetén az iskola díjmentesen kölcsönzi a tanulók részére. Törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tanulókat térítésmentesen illeti meg a tankönyv. A térítésmentesség fedezetéül szolgáló normatívákat az adott költségvetést meghatározó törvény szabja meg. Azokon az évfolyamokon, ahol a tankönyvcsomag ára meghaladja a törvény által biztosított normatívát, a különbözet összegét a szülőkkel egyeztetni kell.

65


b. A tankönyv-értékesítés A kölcsönzött tankönyvet a normatív kedvezményre jogosult tanuló az iskolában megvásárolhatja.

c. A tankönyv elvesztése, megrongálása A tanuló szülője a tankönyv elvesztésekor, megrongálódásakor köteles a hiányt pótolni.

11.3 AZ ISKOLAI KÖNYVEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE: Iskolánk nem rendelkezik könyvtárral. Az

iskola

könyvei

az

iskola

működéséhez,

Pedagógiai

Programjának

megvalósításához nyújtanak segítséget: a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz, az intézmény pedagógiai tevékenységét segítő állomány formájában. Az kiadványok osztálytermekben és a tanári szobákban kerültek elhelyezésre. Diákok számára nem kölcsönözhetőek. A tanítási órákon és a napközis foglalkozások alatt a diákoknak a tanár engedélyével ezek helyben olvasására van lehetőségük. A mindenkori, tantervben előírt könyvtárhasználati ismeretek oktatását a közelben lévő Szabó Ervin Könyvtárban, szakképesített könyvtárosok segítségével végezzük. A tartós tankönyveket 2013 szeptemberétől külön gyűjteményként kezeljük. Az intézmény számára vásárolt a működést szabályzó és segítő könyveket az igazgatói és helyettesi irodákban helyeztük el. A tartós tankönyveket 2013 szeptemberétől szükség esetén, a szülői igények figyelembe vételével, az igazgató által megbízott személy koordinálásával, egész tanévre, a törvény által előírtak szerint biztosítjuk. A

pedagógusok

számára

vásárolt

segédleteket,

útmutatókat,

tanári

kézikönyveket a tanévre a mindenkori kölcsönző pedagógus nevére kiadjuk, majd a tanév végén összegyűjtjük.

A tartós tankönyvek kölcsönzése A tankönyveket az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak. A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt tart.

66


A tankönyvkölcsönzés az iskola tankönyvfelelőse közreműködésével történik. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról,

a

könyv

visszaadásának

feltételeiről

a

tankönyvfelelős,

dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad.

12. ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK 12.1 AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI Az iskolánk számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelőoktató munka részét képezik. Az intézményben tanulók és dolgozók ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. A tanulással kapcsolatos hagyományok: helyi versengések, vetélkedők, iskolai projektnapok, sportversenyek rendezése, erdei iskolák, táborok szervezése. Neveléssel kapcsolatos hagyományok kialakításának fontos területe az udvarias, fegyelmezett magatartás kialakítása. Az iskolai hagyományok külsőségeinek ápolása, megnyilvánulásai; az iskola zászlója, az iskola emblémája, a tanulók ünnepi ruházata (fehér ing, sötét nadrág, illetve szoknya).

12.1.1 Iskolai szintű ünnepélyek és megemlékezések Az ünnepélyeket az iskola vezetősége az éves munkatervben havi lebontásban rögzített felelős(ök) és a tanulók bevonásával szervezi. A jogszabályban meghatározott ünnepélyek, megemlékezések időpontját az éves munkatervben rögzítjük. Az iskolai ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése a megfelelő ünnepi öltözékben kötelező. Az iskola nyilvános ünnepélyei: 

tanévnyitó ünnepség



karácsony



anyák napja



ballagás



tanévzáró ünnepség. 67


A jogszabályban meghatározott megemlékezések közül iskolai ünnepély: 

március 15.



október 23.

Osztálykeretben, illetve alsós/felsős bontásban tartunk megemlékezést: 

az aradi vértanúkról



a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

Ezen megemlékezések alkalmával az osztályok saját termüket megfelelően díszítik. További hagyományos iskolai rendezvények: 

Nyílt napok



Halloween – „Tök jó nap” (angoltanárok rendezésében)



Mikulás ünnepe



Farsang



Költészet napja



Aktuális jeles napok projektnap keretében

12.1.2 Iskolai jelképek 

az iskola zászlója



az iskola emblémája



az iskolai évkönyv

Az

iskolai

jelképeket

rendszeresen

alkalmazzuk

az

épületben,

dokumentumainkon, rendezvényeinken.

13. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola megbízási szerződéssel a GYÓGYÍR által kijelölt gyermekorvost alkalmazza. A vizsgálat az erre rendszeresített helyiségben történik. A gyerekeknek az iskola biztosítja: 

fogászati szűrővizsgálatot évente egy alkalommal



belgyógyászati vizsgálatot évente egy alkalommal



szemészeti vizsgálatot évente egy alkalommal

68




a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal



a továbbtanulás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát



a

tanulóknak

a

körzeti

védőnő

által

végzett

higiéniai-tisztasági

szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal, illetve igény szerint 

iskolai kampányoltások elvégzése, dokumentálása



járványügyi előírások betartásának ellenőrzése



fertőző

betegségek

esetén

a

szükséges

járványügyi

intézkedések

elrendelése. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet, illetve kísérést biztosít. A vizsgálatok időbeosztását az iskolatitkár koordinálja. Ha a tanulónak, vagy dolgozónak az iskolában tartózkodása alatt elsősegély-nyújtásra, egészségügyi ellátásra van szüksége, akkor az ügyeletes vezető intézkedik, a tanulót, dolgozót kísérettel szakorvosi rendelésre irányítja, vagy mentőt hív. Az egészséges életmódra nevelés iskolai feladatait Pedagógiai Programunk tartalmazza.

14. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Általános előírások: A tanulókkal:  az iskolai tanítási év, valamint 

szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás, stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

Védő-óvó előírás:  a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó elírás, 

a tanórákkal, illetve foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,



a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetjük. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentáljuk a tanulók tájékoztató füzetében/ellenőrzőkönyvében. Az iskola védő-óvó előírásai, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk: 

Az iskola a tanév megkezdésekor a tanulókat, illetve a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatja az iskolában betartandó védő és óvó előírásokról. 69


Ennek keretében ismertetik a Tűzvédelmi Szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi, ill. katasztrófavédelmi előírásokat.

A

tanuló,

illetve

a

tanuló

szülője

a

tájékoztatás

tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. 

Az iskola gondoskodik a pedagógusok és más iskolai dolgozók Tűz- és Munkavédelmi

Szabályzatban

meghatározott

oktatásainak

lebonyolításáról, adminisztrálásáról. 

Az iskola egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az intézmény Házirendjében leírtak szerint ismertetésre kerülnek szintén év elején, a tűz- baleset és katasztrófavédelmi oktatás után, ill. a szülők részére

az

első

szülői

értekezlet

alkalmával

(sportlétesítmények,

természettudományi terem-számítógép terem esetében). 

Testnevelés órára nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon, stb.

15. BALESETEK MEGELŐZÉSE INTÉZKEDÉSEK

ÉRDEKÉBEN

HOZOTT

Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén betartandó intézményi védő-óvó előírások. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük,

testi épségük

megőrzéséhez

szükséges ismereteket

átadja,

valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladata a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: 

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a Munkavédelmi Szabályzat, valamint a Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó-terv rendelkezéseit.



Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

70




A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérik, a rendet megtartatják, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatják.



Az osztályfőnöknek – az osztályfőnöki órákon- a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárt magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:



A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat o a házirend balesetvédelmi előírásait o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés útvonalát, a menekülés rendjét o a tanulók kötelességeit a beleset megelőzésével kapcsolatban:



tanulmányi kirándulások, túrák előtt



rendkívüli események után



a tanév végén, a nyári szünet előtt (idénybalesetek veszélyei)



A nevelőknek oktatást kell tartaniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt fel kell hívni a figyelmüket a baleseti veszélyforrásokra, a viselkedés szabályaira,

egy

esetleges

rendkívüli

esemény

bekövetkezésekor

követendő magatartásra. 

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződniük arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.



Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék biztonsági rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.

71


15.1 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, és más veszélyes helyzet, ill. az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény – pl.-. gáz/áramszünet, járvány, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzriadó Terv előírásai szerint kell elvégezni. A

rendkívüli

esemény

észlelésekor,

tudomásra

jutásakor

haladéktalanul

tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően: 

haladéktalanul értesíti: o az érintett hatóságokat, o a fenntartót, o a szülőket



megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

A tűzriadó tervben meg kell határozni: 

a rendkívüli esemény jelzésének módjait



a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét



a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése).

A tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: 

az építmény alaprajzát (a menekülési útvonalakkal).

Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: 

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia



a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie



minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. 72


E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok alapján: 

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon kell nyilvántartani.



A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a belesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt az oktatásért felelős minisztériumnak, egy példányát pedig át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.



A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának, aki ezt nyolc napon belül köteles megküldeni a nevelési – oktatási intézmény működésétez szükséges engedélyt kiállító jegyző részére.



A

súlyos

baleset

kivizsgálásába

legalább

középfokú

munkavédelmi

szakképesítéssel rendelkező személyt kel bevonni. 

Az iskola nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat szabályozza.

73


16. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskola pedagógiai munkájával összefüggő kapcsolatait az SZMSZ 4.7-es pontja tartalmazza. Az egyéb külső kapcsolatok általános vezetője és felelőse az igazgató.

16.1 REKLÁMTEVÉKENYSÉG AZ ISKOLÁBAN Külső

cégek,

szervezetek,

egyesületek

stb.

általi

reklámtevékenység

engedélyezése az iskola területén az igazgató hatáskörébe tartozik. Az iskolában csak engedéllyel helyezhetők el reklámok. A reklámtevékenység engedélyezésekor különös figyelemmel kell lenni a tanulók egészséges életmódjára, a szabadidő kulturált eltöltésére.

74


17. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Talento-Ház Alapítványi Óvoda Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

módosított

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatát

az

iskola

nevelőtestülete 2015. november 12-én elfogadta. Az iskola Szülői Közössége véleményezési jogával élve azt elfogadta. Az

iskola

diákközössége

egyetértett

a

tanulókkal

kapcsolatos

SZMSZ

tartalommal. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó - a Briliáns Oktatási Alapítvány 1119 Rátz László u. 4. – jóváhagyó nyilatkozata után válik érvényessé, attól a naptól kezdve hatályos.

17.1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos egyéb intézkedések 17.1.2 Az SZMSZ érvényességi ideje Az intézmény SZMSZ-e a fenntartó - a Briliáns Oktatási Alapítvány – jóváhagyó nyilatkozata után lép hatályba és négy évig érvényes.

17.1.3 Az SZMSZ módosítása Az SZMSZ módosítására javaslatot tehet: 

az intézmény igazgatója



a nevelőtestület bármely tagja



a szülői közösség



a diákközösség



az intézmény fenntartója

A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézmény igazgatójához kell beterjeszteni.

75

MELLÉKLETEK

MUNKAKÖRI

LEÍRÁS

MINTÁK

IGAZGATÓ Az igazgató a nevelési-oktatási intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Feladatát a 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény 69. §-a határozza meg. A magánintézmények vezetőjét a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. 1. Általános feladatai A köznevelési intézmény egyszemélyi felelősségű irányítója, aki a szakszerű, hatékony és törvényes működést a helyi oktatáspolitikai igényeknek megfelelő színvonalas pedagógiai munkát és az ésszerű, takarékos gazdálkodást biztosítja. 2. Alapfeladatai Felelősséggel tartozik a fenntartónak, a diákoknak, a nevelőtestületnek, a szülőknek, a Köznevelési törvényben rendeltekben és az iskolai szabályzatokban meghatározott feladatok ellátásával, vezetőtársai és az általuk vezetett területek felügyeletével. Feladata a pedagógiai irányítás, a munkáltatói joggyakorlás, az intézmény működésével, működtetésével kapcsolatos minden olyan ügy, melyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Az

alkalmazottakra

vonatkozóan

jogkörét,

jogszabályokban

rögzített

egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestülettel együtt – a fenntartóval egyeztetve - alakítja, gondoskodik a megvalósításról, az eredmények érdekében tervszerű folyamatos ellenőrzésről, szükség esetén módosításokról. A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Minden esetben betartja a törvényi egyeztetési kötelezettségeket.

Gondoskodik a nevelő-oktató munka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeiről, figyelembe véve a tanulók érdekeit. Gondoskodik a demokratikus iskolai légkör megteremtéséről. Vezetőtársaival munkamegosztásban tervezi, szervezi, ellenőrzi, értékeli a folyamatos nevelő-oktató munkát, annak fejlesztését. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. 3. Végrehajtási feladatai 3.1.Az intézmény működését szabályozó stratégiai dokumentumokkal kapcsolatos feladatai: 

az

intézményi

működést

befolyásoló

azonosított,

összegyűjtött,

értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában 

a jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat, a pedagógiai program alapelveit, célrendszerét, és a vezetői pályázatában leírt jövőképet



előkészíti (előkészítteti), megszervezi a pedagógiai program kialakítását, részt vesz az ebben megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában



beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a teljesítmények fejlesztése érdekében



intézkedési tervet készít a beszámolók, mérési, értékelési eredmények kiértékelése alapján



nevelőtestületi döntésre terjeszti a dokumentumok tervezetét, illetve a kész dokumentumokat



a nevelőtestülettel véleményezteti és elfogadtatja azokat



a szülők és a diákszervezetek véleményét beszerzi



a dokumentumokat a fenntartóval jóváhagyatja



szervezi és

irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének,

pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését 

meghatározza az intézmény erősségeit, gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználva az intézményértékelés(ek) eredményét



irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását,

biztosítja

azok

megvalósítását,

értékelését,

továbbfejlesztését, pontosan, érthetően megfogalmazza a stratégiai célok

eléréséhez

szükséges

és

végrehajtható

feladatokat

a

nevelőtestület bevonásával 

értékeli a célok elérését, a szükséges lépéseket megfogalmazza, esetlegesen feladatokat módosít.

3.2. Tanév feladataival kapcsolatos feladatai 

előkészíti

az

Éves

Munkatervet,

a

helyi

tanév

rendjét,

és

a

nevelőtestülettel elfogadtatja 

az

SZMSZ,

PP,

Házirend

módosításokat

előkészíti,

előterjeszti,

pedagógusok

beosztását,

véleményezteti, elfogadtatja 

elkészíti

a

tantárgyfelosztást,

a

véleményezteti, elfogadtatja 

a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és a tehetséges tanulók számára a megfelelő foglalkozást előkészíti



a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat nyilvántartja, intézkedik a lemorzsolódás megelőzésére



a tanulói közösségek mindennapjait figyelemmel kíséri és elősegíti szabadidejük kultúrált eltöltését



a tanulók, felnőttek számára jogaikat biztosítja



nevelőtestületi értekezleteket, tudásmegosztó műhelyeket szervez, kollégáival megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, központi mérési eredményeket, elemzi azokat, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat



összeállítja a továbbképzési programot, beiskolázási tervet az intézmény szakmai céljainak és kollégái szakmai karriertervének megfelelően



a dokumentumokban rögzített feladatok végrehajtását, érvényesülését ellenőrzi.

3.3. Vezetői munkamegosztás szerint végezhető feladatok A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja: 

a tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása



nevelő-oktató

munka

eredményességének

és

a

tanulási-tanítási

módszerek beválásának vizsgálata, majd az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszerek és eljárások nyilvánossá tétele (a kollégák bíztatása mindezek tanulási-tanítási folyamatba történő beépítésére) 

a

jogszabályi

lehetőségeken

belül

a

helyi

tanterv

intézményi

sajátosságokhoz igazítása a kerettanterv alapján 

a Pedagógiai Program tervszerű, folyamatos belső és külső vizsgálati kontrollálása



a

tanmenetek

kidolgozásának

irányítása

és

összehangolása

annak

érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára 

a differenciáló, egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárások, tanulói egyéni fejlesztések irányítása



a

tanulók

értékelésének

közös

alapelveinek

és

követelményeinek

kialakítása az intézményben, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg, ezáltal a fejlesztő célú visszajelzés beépülhet a pedagógiai kultúrába 

elemzések, fejlesztő

tapasztalatok, célú

értékelés

beszámolók megjelenik

készíttetése, a

vezető

készítése

saját

(a

értékelési

gyakorlatában is) 

a célok megvalósulásának folyamatos nyomon követése



munkaköri leírások elkészíttetése



kiemelkedő, jó munkát végzők elismerésére felterjesztés



munkafegyelmi vétségek feltárása, felelősségre vonás.

4. Gazdálkodással kapcsolatos feladatai Az intézményi költségvetés tervezése, előkészítése, személyi, tárgyi feltételek biztosítása. Takarékos gazdálkodás.

5. Munkáltatói feladatai 

kinevezi, megbízza az intézmény dolgozóit



munkáltatói jogkör gyakorlója



munkaköri leírások egyeztetése, módosítása



nyilvántartások ellenőrzése.

6. Hivatalvezetői feladatai 

ügyviteli munka szervezése, jogszabályok szerint



központi, helyi oktatáspolitikai intézkedések ismerete



ügyintézési határidő betartása, levelek, panaszok megválaszolása.

7. Munkakapcsolatai 

vezetői

feladatait

munkatársak

együtt

felelősségét,

gyakorolja jogkörét

az és

igazgatóhelyettessel, hatáskörét

a

egyértelműen

meghatározza (felhatalmazást ad) 

az intézményi tartózkodás a vezetők között megosztott, kölcsönösen tájékoztatják

egymást,

együttesen

óvják

egymás

és

a

kollégák

tekintélyét 

folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról,

lehetőséget

biztosít

számukra

az

önálló

vezetőtársai

és

kollégái

információszerzésre 

vezetői

munkájával

kapcsolatban

számít

véleményére 

támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében, ösztönzi őket önmaguk fejlesztésére



személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel

problémáikra,

és

választ

ad

kérdéseikre,

konfliktushelyzeteket kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg 7.1. Kapcsolat iskolán belül 

pedagógusok



szülők



nem pedagógus alkalmazottak



értekezlet, fogadóórák, konferenciák, előadások, stb

a

7.2. Kapcsolat iskolán kívül 

fenntartó alapítvány, kuratórium



óvodák



pedagógiai szakmai szolgáltatók



középfokú iskolák



iskolát támogató helyi szervezetek



a XI. kerületi Önkormányzat.

8. Döntési hatáskör Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel: 

a tanulók felvétele



a felvett tanulók osztályba való beosztása



étkeztetés biztosításában való részvétel



tanulói felmentési kérelmek (ehhez kapcsolódó ügyek pl.: szakvélemény stb.)



tanulmányi időre vonatkozó kérelmek



tankötelezettség kezdete



jogkörét esetenként vagy meghatározott ügyekben átruházhatja.

9. Az intézmény, önmaga és mások stratégiai vezetési és operatív irányítási feladatai: 

ismerje meg a szakmai önértékelés modelljeit, használja eredményeit



vezetési stílusának érvényesítésekor reális önértékeléssel ismerje fel hibáit, melyet a tanulási folyamat részeként értékel, erősségeit és korlátait



önreflexiója során vizsgálja felül, elemezze egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit és szükség esetén változtasson, hatékonyságát

ezáltal

a

tapasztalatszerzés

által

növelve

vezetői



elkötelezetten keresse a tanári szakma és az iskolavezetés területein az új szakmai információkat és sajátítsa el azokat, folyamatosan fejlessze vezetői képességeit, felkészültségét



mindig tanúsítson hiteles és etikus magatartást



irányítsa és vegyen részt a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában)

és

működtetésében

(pl.

óralátogatások,

azok

megbeszélései, egyéni erősségek kiemelése) 

adjon

alkalmat

a

pedagógusoknak

személyes

szakmai

céljaik

megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire építve 

működtesse a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében aktívan vegyen részt a team munkában



rendszeresen felmérés készítése milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek



humánerőforrás kezelési ismeretekkel rendelkezve, és ennek alapján emberi erőforrás stratégia kialakítása



változások

alkalmával

részvétel

az

(bővítés,

intézményi

leépítés,

folyamatok,

átszervezés) változások

személyes

alakításában,

irányításában 

hatékony idő-, és emberi erőforrás felhasználás megvalósítása az egyenletes terhelés érdekében a túlterhelés elkerülésére



az intézményi dokumentumok jogszabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatala



szabályzás

az

intézményi

folyamatok,

döntések

átláthatósága,

ellenőrizhetősége érdekében, melyben elvárás a szabályos, korrekt dokumentáció 

a célok elérését támogató kapcsolatrendszer kialakítása.

10. Egyéb feladatai: 

a tanulók személyiségének épülésére, egymást segítő pedagógus-tanuló kapcsolat kialakítására törekvés



az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására és a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésének ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt



jó tantestületi légkört biztosít az értelmiségi munkavégzéshez



kezdeményezi,

szervezi

és

ösztönzi

az

intézményen

belüli

együttműködéseket 

önképzés



engedi és befogadja a tanulástanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket



figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait



a

változtatást,

annak

szükségességét

és

folyamatát,

valamint

a

kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad 

képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani



ha a körülmények változása indokolja a vezetői program tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára



joga és kötelessége az intézmény folyamatos fejlődését biztosítani, és ennek

érdekében

minden

lehetőséget

kihasználni

(pl.

pályázat,

alapítvány), támogatja, ösztönzi az innovációt, a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

Budapest, 2015. szeptember 1.

………………………………………………..

Kádár Péter a kuratórium elnöke

IGAZGATÓHELYETTES Általános

feladata:

Az

igazgató

munkájának

segítése

az

iskolavezetés

szerteágazó feladatainak ellátásában egyes munkaterületeknek a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes hatáskörrel való irányítása, az igazgató távollétében annak teljes jogkörrel és felelősséggel járó helyettesítése. Alapvető felelősségek, feladatok: Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával, magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához. 1. Az igazgatóhelyettes pedagógiai irányító munkája -

Részt vesz az iskola Pedagógiai programjának és Éves munkatervének kialakításában, végrehajtásában végrehajtatásában.

-

Tantestületi értekezleten a területéhez tartozó nevelés-oktatási témakörben általános beszámolót tart, statisztikai adatokat elemez, s javaslatot tesz az esetlegesen jelentkező feladatok megtételére, megoldására.

-

Gondoskodik az iskolai rendezvények, ünnepségek színvonalas, zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról.

-

Felügyeli a különféle vizsgák, tanulmányi versenyek zavartalan lebonyolítását.

-

Ellenőrzi a szakkörök tevékenységét, a szülői értekezletek megtartását.

-

Segíti és ellenőrzi a szakmai közösség munkáját.

-

A pedagógus közösség bevonásával tervezi, szervezi, ellenőrzi az alsó és felső tagozat szakmai, pedagógiai munkáját.

-

Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek.

-

Alkalmanként felméréseket végez.

-

Ellenőrzi az adminisztrációs munkát.

-

Tapasztalatairól

a

munkatervnek

folyamatosan tájékoztatja az igazgatót.

megfelelően

elemzéseket

készít,

-

Tantestületi értekezleteken vitaindítót tart, egy-egy nevelési-oktatási helyzetet

önállóan

elemez,

szakterületéhez

tartozó

témában

belső

továbbképzést szervez. -

Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. 2. Az igazgatóhelyettes ügyviteli irányítói feladatai

-

Javaslatot tesz az alsó és felső tagozat tantárgyfelosztására.

-

Részt vesz a továbbképzési terv elkészítésében.

-

Az igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, az ügyeleti beosztást.

-

Ellenőrzi az alsó és felső tagozat órarendjét, elkészíti, megszervezi a nevelők ügyeleti rendjét

-

Megszervezi a felmentett tanulók beszámolóit, vizsgáit

-

Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvarok rendjét és biztonságát a gondnokkal együtt, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez.

-

Felelős a helyettesítések megszervezéséért.

-

Gondoskodik arról, hogy minden információt hirdetést megismerjenek a pedagógusok.

-

Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti az étkezés rendjét, higiéniai, mennyiségi és minőségi

követelmények

meglétét.

Tapasztalatairól

tájékoztatja

az

igazgatót. -

Közvetlenül irányítja és felügyeli a felelősök és dolgozók munkáját. (tankönyvfelelős)

-

Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, ellenőrzők, anyakönyvek, stb.)

-

Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat

-

Szakmai munkaközösség vezető hiányában: o

elbírálja és jóváhagyásra előterjeszti a munkaközösség tagjainak tanmeneteit,

o

bemutató órákat szervez,

o

irányítja

a

munkaközösségek

tagjainak

szakmai

fejlődését,

biztosítja

a

szakirodalmat, o

javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére,

o

javaslatot

tesz

az

igazgatónak

a

munkaközösségi

kitüntetésére, átsorolására, o

képviseli a munkaközösséget az intézményen belül, kívül,

tagok

jutalmazására,

o

ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, és munkafegyelmét, a területükhöz tartózó tanulók tanulmányait,

o

felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást, egyezteti a bejegyzett anyagokkal.

-

Megszervezi az évi kompetenciaméréssel kapcsolatos teendőket.

-

Gondoskodik a szabályzatok aktualizálásáról, betartásáról és betarttatásáról.

3. Egyéb feladatai -

részt vesz, illetve képviseli az oktatási intézményt különböző szakmai és társadalmi rendezvényeken

-

az iskolai működést ellenőrző külső szervek megállapításai alapján feltárt hiányosságokat határidőn belül rendezi, orvosolja.

-

A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére.

-

Ellenőrzi az iskolai tanszer- és taneszköz ellátást.

Szervezeti kapcsolatok: Iskolán belül – iskolán kívül: Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és feladatokról, napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal. Rendszeresen látogatja a szülői értekezleteket, egyéni fogadóórát tart, óvodával közösen szervezi az iskolaérettségi vizsgálatokat. Budapest, 2015. szeptember 1. ………………………………………….

Williné Bogyó Anikó igazgató

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ A szakmai munkaközösség vezető általános feladatai 

A szakmaiság és a nevelés javítása: didaktikai fejlesztés,



Az intézményvezetés segítése (tervezés, ellenőrzés, értékelés),



A képzési eredményességért továbbképzések szervezése.

A szakmai munkaközösség vezetőt az igazgató bízza meg, a munkaközösség véleményének

kikérésével

a

középvezetői

feladatok

ellátására,

havonta

fizetendő pótlék biztosítása mellett. Munkájáról félévenként szóban be kell számolnia az intézményvezető szempontjai alapján. 1. A megbízás célja

Irányítja, koordinálja a pedagógusok munkavégzését, teljes jogkörrel ellenőrzi a különböző tantárgyak pedagógusait. Középvezetőként képviseli a tantárgycsoportok szakmai érdekeit, kollégáival jelentős erőfeszítéseket tesz a hatékony képzésért. Egyaránt felelős a munkaközösség szakmai, módszertani és nevelési tevékenységéért, valamint a munkafegyelemért. 2. Részletes feladatkör -

Felelősen irányítja a munkaközösség oktató és nevelő munkáját, kiemelve a pedagógusok módszereit, a gyerekekhez való viszonyát.

-

Ismeri a helyi közoktatás fejlesztési koncepciót, célirányosan vezeti pedagógiai program módosítását (az oktatás tantervi fejlesztését, a módszertani eljárások korszerűsítését).

-

Összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját, mely beépül az intézmény munkatervébe. Ellenőrzi a határidők betartását.

-

Kollégáival közösen megvalósítják az egységes követelményrendszert.

-

Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, bemutatóórákat, foglalkozásokat szervez, kijelölt mentorral segíti a pályakezdők, az új kollégák munkáját.

-

Ellenőrzi a pedagógusok munkáját, felmérések és rendszeres óralátogatások során (félévenként legalább egyszer) meggyőződik a tanulók elméleti, gyakorlati tudásáról, képességeiről, magatartásukról, szorgalmukról.

-

Rendszeresen ellenőrzi a dolgozatokat, a témazáró feladatlapokat, azok javítását, értékelését, a tantárgyi osztályzatokat.

-

Vezeti a szakterület módszertani fejlesztését, javaslatokat gyűjt a speciális irányok megválasztására, a használandó tankönyvekre, taneszközökre (tantárgyak, évfolyamok szerint), a szakmai előirányzatokhoz elkészítteti a taneszközök rendelési listáját.

-

Elbírálja, és az igazgatónak javasolja (nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, a pedagógusok továbbképzését.

-

Ellenőrzi

a

tantervhez

igazodó

tanmenetek

elkészítését,

az

időarányos

előrehaladást, a pedagógiai program céljainak és feladatainak megvalósítását, az eredményességet, az anyagok és eszközök célszerű és takarékos felhasználását. -

Irányítja a tantárgyi és egyéb versenyek szervezését és lebonyolítását.

-

Gondoskodik a tehetséggondozó körök, és felzárkóztató foglalkozások, stb. színvonalas megtartásáról.

-

Ellenőrzi a szakmai felszerelések, a szertárak, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használatát, meggyőződik a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatásáról.

-

Javaslatot

tesz

munkaközösségi

a

tantárgyfelosztásra,

tagok

jutalmazására,

a vagy

szakmai vezetői

továbbképzésekre, felelősségre

a

vonást

kezdeményez. -

Tájékoztatja az igazgatót a tantárgyi követelmények teljesítéséről, beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről.

-

Kidolgozza és a nevelőtestület elé terjeszti a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók komplex korai jelző- és támogató rendszerének keretében elvégzendő feladatok intézményi megvalósításának tervét. 3. Feladatköri kapcsolatok

Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. 4. Jogkör, hatáskör

Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és igazgatói utasításokat.

Hatásköre áthúzódik teljes tevékenység körére. Köteles az igazgató (helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. 5. Felelősségi kör

Szakmai tájékozódása, a pedagógusok rendszeres ellenőrzése és munkájuk szakmai értékelése alapozza meg felelős döntéseit, az igazgatónak tett megalapozott javaslatait. Felelőssége

kiterjed

tevékenységére.

teljes

Aktivitásától

megbízatására és

és

a

kreativitásától,

munkaközösség valamint

egész

példaadó

munkavégzésétől és igényességétől nagymértékben függ az egész munkaközösség eredményessége, a tanulók érdekében kifejtett hatékonyság.

Budapest, 2015. szeptember 1. ………………………………………….


PEDAGÓGUS A pedagógus feladatai: a) A pedagógus felelősséggel és önállóan, személyes példamutatással, a tanulók harmonikus fejlődése érdekében végzi a munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. b) A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. c) Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal: -

d) e) f) g)

a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók egésznapos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából. Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja felzárkóztatást, a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét. Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). A tanítási órákra felkészül (az írásbeliség a gyakornokoknál kötelező). A taneszközöket, tanári segédleteket egy tanévre átveszi, majd év végén elszámol azokkal.

h) Az általa átvett eszközöket megőrzi, megóvja, hiány, rongálódás esetén anyagi felelősséggel tartozik. i) Önképzésben, továbbképzésben, tanári közösségi munkában aktívan részt vesz. j) A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken részt vesz. k) Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája szükségessé tesz, illetve az érvényben levő jogszabályok előírnak. l) Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, a helyi tanterv és az új tankönyvek alapján készített tematikusan összeállított tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezető véleményével, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, az elért eredmények alapján a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. m) Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. n) Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó órát tart. o) Az intézményben a szükségszerűen felmerülő feladatok közül egyes teendőket – az intézményen belüli szakértelme és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el. A rábízott feladatot maradéktalanul, határidőre elvégzi. p) Részt vesz a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók komplex korai jelző- és támogató rendszerének keretében elvégzendő feladatok ellátásában az intézményvezetés/szakmai munkaközösség által meghatározottak szerint. q) A vezetők esetében feladatuk a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése, egyes óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl.: korrepetálás, helyettesítés, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókísérlet, tábori ügyelet, stb.), - osztályfőnöki munka - versenyekre való felkészítés - munkavédelmi és tűzvédelmi munka r) A nevelés-oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. s) Beosztása szerint a Házirendben meghatározott időpontban reggeli ügyeletet lát el.

A pedagógus kötelességei és jogai: 1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten,

j)

k) l) m)

n) o) p) q)

tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. 3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét. 4) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógustovábbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal látja el. 5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával

köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. 6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. 7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a. személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b. a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c. a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d. a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e. hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f. a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g. szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos

feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h. szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i. az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j. az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k. az oktatási jogok biztosához forduljon. 2) Az 1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog megilleti azt is, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba. 3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit pedagógus munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. 4) A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A munkáltató az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg. A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője és a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők a pedagógusigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.

Iskolánkban dolgozó pedagógusainktól: -

-

-

-

Olyan teljesítményt várunk el, amely az iskola erősségeit továbbfejlesztik, bővítik. Csökkentik a gyengeségeket és kiküszöbölik a veszélyeket. Az erőforrásokhoz arányosítva a folyamatos fejlesztés igényével növeli az iskola lehetőségeit. Olyan színvonalú pedagógiai munkát várunk el, amely a belső és külső partnerek folyamatos megelégedését váltja ki, és korszerű szakmai tudással párosul. Olyan színvonalú együttműködést várunk el úgy a szülőkkel, mind az iskolában dolgozókkal szemben, amely a gyermekek fejlődését, testi, érzelmi gyarapodását szolgálja. Olyan szakmai, közéleti tevékenységet várunk el - iskolán belül és kívül – amellyel hozzájárul nem csak önmaga, hanem az iskola szakmai, pedagógiai tevékenységének elismeréséhez, az iskola hírnevének öregbítéséhez. Gondoskodik, hogy tanítványai és azok szülei aktívan ápolják, fejlesszék tovább az iskola hagyományait. A tanulók Európai Uniós ismereteit gyarapítva, segíti uniós állampolgárrá válásukat. Elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetgondos) nevelését, fejlődését, bennük kialakítja a szociális felelősséget.

Budapest, 2015. szeptember 1. Williné Bogyó Anikó igazgató

SZAKTANÁR (Ének-zene tanár, idegen-nyelv tanár) Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: 1. Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve. 2. A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező (2 év). 3. A taneszközöket egy tanévre átveszi, majd év végén elszámol azokkal. 4. Az általa átvett eszközöket megőrzi, megóvja, hiány, rongálódás esetén anyagi felelősséggel tartozik. 5. Írásbeli munkájára gondot fordít. 6. A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi. 7. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza, és jelzi az esetleges hiányokat. A füzeteket rendszeresen ellenőrzi (helyesírás javítás minden tárgyból kötelező). 8. A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal, és értékeli. 9. Ügyeletet, helyettesítést vállal, és megbízott feladatát maradéktalanul ellátja. 10. A személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. 11. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót és gondoskodik arról, hogy a tanmenet, a tankönyv, a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. 12. Az iskolai rendezvényeken részt vesz. 13. A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken vesz részt.

14. Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja felzárkóztatást, a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét. 15. A nevelés-oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. 16. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettese megbízza.


………………………………………………….


TESTNEVELŐ TANÁR Feladatai a pedagógusokra és a szaktanárokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: 1.

Szakszerűen, a legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat.

2.

Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az iskola infrastrukturális és szerellátottsága alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve.

3.

A tanítási órákra érkeztekor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik.

4.

Tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó, vagy késő tanulókat.

5.

A tanulók számára a felmérések időpontját előre jelzi.

6.

Rendszeresen értékeli tanulói munkáját, tudását, tanévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának.

7.

Tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, a jobb eredmények elérése érdekében elvégzendő feladatokról.

8.

Kapcsolatot tart az általa tanított osztályok osztályfőnökeivel.

9.

Beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kirándulásokon, projektfoglalkozásokon, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre kísérését.

10. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettese megbízza.

Speciális feladatai: 1.

Külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el.

2.

Kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra járó tanítványai szüleivel.

3.

Az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban ‒ a lejjebb meghatározott országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. a. A fentebb meghatározottak szerint lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus ‒ a mérésben érintett tanulónként ‒ rögzíti és feltölti a lentebb ismertetett informatikai rendszerbe. b. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola igazgatja által kijelölt, és testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából ‒ elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között ‒ szükséges intézkedéseket. c. A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. d. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a 4. mellékletben meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli.

e. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskola igazgatója által kijelölt, és testnevelés tantárgyat tanító pedagógusnak a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.



FELJEGYZÉS Alulírott a Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola dolgozója az intézményi SZMSZ-ben szereplő a „Testnevelő tanár munkaköri leírása”-ban megfogalmazottakat tudomásul vettem, elfogadom.

Jármay Balázs Jármay Zsuzsanna Eszter

Budapest, 2014. november 5

...................................................................... ......................................................................


TANÍTÓ

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik: 1. A napló pontos vezetése. 2. A tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása. 3. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót és gondoskodik arról, hogy a tanmenet, a tankönyv, a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. 4. Javaslatot tesz, figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra (saját tanulói vonatkozásában). 5. Az oktatói-nevelői tevékenysége során: Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve. a) A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező (2 év). b) A taneszközöket egy tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol. c) - Az általa

átvett

eszközöket

megőrzi, megóvja,

rongálódás esetén anyagi felelősséggel tartozik. d) Írásbeli munkájára gondot fordít. e) A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi.

hiány,

f) A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza, és jelzi az esetleges hiányokat. g) - Félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítása minden tárgyból kötelező). h) Részt vesz a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók komplex korai jelző- és támogató rendszerének keretében elvégzendő feladatok ellátásában az intézményvezetés/szakmai munkaközösség által meghatározottak szerint. i) A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal, és értékeli.

6. Ügyeletet, helyettesítést vállal, és megbízott feladatát ellátja. 7. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az Igazgatónak azonnal jelenti. 8. Az iskolai rendezvényeken részt vesz. 9. A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken vesz részt. 10. A nevelői házirend megtartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 11. Oktató nevelő tevékenysége során ellátja a felzárkóztatást, a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét. 12. A nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. 13. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettese megbízza.


…………………………………………………..


OSZTÁLYFŐNÖK Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Osztálya közösségének felelős vezetője.

A gyermekek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve a következő hatáskörökkel rendelkezik: 1. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, segíti a közösség kialakulását. 2. Az osztály órarendjét elkészíti. 3. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. 4. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl.: pszichológus). 5. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Az intézményvezetés rendelkezése alapján nyomon követi a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók tanulmányi eredményeinek alakulását, egységes szempontok alapján kidolgozott nyilvántartást vezet

róluk, tanév végén az erre rendszeresített statisztikai adatfelületen rögzíti az ezzel kapcsolatos adatokat. Részt vesz a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerének működtetéséhez szükséges teendők ellátásában. 6. Minősíti a tanulók szorgalmát, magatartását, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. 7. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. 8. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). 9. Mint osztályfőnök, saját hatáskörben - az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva - indokolt esetben, 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. 10. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 11. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve) 12. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. 13. Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére.


………………………………………….


ÜGYELETES TANÁR

Az iskola minden tanítási napon délután 16.00-tól 17.00-ig ügyeletet tart. Az ügyeletes pedagógus a fenti időben az igazgató által az arra kijelölt tanteremben (jó idő esetén az udvaron) felügyel a gyerekekre. Feladata:

- a gyermekek felügyelete mellett a biztonságos, nyugodt légkör és a kultúrált együttélés biztosítása

A mindennapos ügyeletről ügyeleti naplót vezet. Az ügyeletes pedagógus feladata addig tart, amíg tanuló van a felügyelete alatt, illetve az ügyeleti idő lejártáig, 17 óráig. Amennyiben 17 óra után diák marad az ügyeletben, megpróbálja elérni a szülőket, majd megérkezésükig felügyel a gyermekükre.


………………………………………………………….


18.1.1 ISKOLATITKÁR Az iskolatitkárt az intézmény igazgatója nevezi ki, közvetlen felettese az iskola igazgatója. 1. Az intézmény Iratkezelési Szabályzata alapján végzi az iskolába érkezett és kimenő ügyiratok kezelését. 2. A postabontás után, melyet az igazgató, vagy helyettese végez, iktatja az ügyiratokat, az igazgató utasítása alapján a címzetteknek továbbítja, a határidős feladatokat számon tartja, e-maileket kezeli, eljuttatja a felelősökhöz. 3. Személyzeti ügyek adminisztrációját bonyolítja az igazgató utasítása alapján. (munkaszerződések, kinevezések, megbízási szerződések, munkaviszony megszüntető, elszámolólap, átsorolás gépelése, továbbítása) 4. Végzi a személyi anyagok naprakész kezelését. 5. Nyilvántartja a belépő és kilépő dolgozókat. Nyilvántartja az érkező és távozó diákokat. Feladatát az Adatkezelési Szabályzat figyelembevételével végzi. 6. Ellátja a gépelési feladatokat. 7. A jogszabályok változásait figyeli, továbbítja az igazgatónak illetve az általa kijelölt vezetőnek. 8. A tanulókkal, illetve az iskola működésével kapcsolatos nyomtatványokat: - megrendeli -

nyilvántartja

-

rendszerezi

-

kiadja.

9. Telefonügyeletet lát el, az üzeneteket továbbítja az érintettek számára.

10. Belső és külső körözvények, tájékoztatók az iskola dolgozóihoz történő eljuttatását és láttamozását számon tartja. 11. A tanulók részére megrendeli a diákigazolványokat, azok kezelését a jogszabályban meghatározattak szerint végzi. 12. A pedagógus és MÁV- igazolványokkal kapcsolatos teendőket ellátja: - érvényesítés - visszavonás. 13. Jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vezet: - minden olyan esetben, amikor erre az igazgatótól vagy helyettesétől utasítást kap. 14. Információt szolgáltat az igazgató utasítása alapján. 15. Közreműködik az intézmény leltározási tevékenységében. 16. A pénzkezelést a Pénzkezelési Szabályzatban előírtak szerint végzi. Munkáját felettese utasítása alapján tudása szerint maradéktalanul ellátja. Elvégzi mindazon a munkakörén kívül eső, végzettségének megfelelő feladatokat, amivel az igazgató, illetve az általa kijelölt vezető megbízza. Budapest, 2015. szeptember 1.

………………………………………….


INTÉZMÉNYI ADATFELELŐS Az intézményvezető által kijelölt– a munkaköri leírásában is felhatalmazott személyként az intézmény Közzétételi Szabályzatának és az Adatkezelési Szabályzatának megfelelően ellátja a jogszabály által előírt adatok közzétételével kapcsolatos feladatokat. Feladatai:    

az adatállomány-struktúrán belül a közzétételi egységeket feltölti adatokkal az iskola belső rendszerébe, valamint hivatalos honlapjára, az adatokat szükség szerint helyesbíti; az adatokat az Eitv. által előírt gyakorisággal frissíti és az előző állapot szerinti adatot archívumba helyezi; az adatokat eltávolítja az Eitv. által előírt megőrzési idő eltelte után;

A fenti feladatok ellátása során:  

gondoskodik a közzétételi egységek és azok leíró adatainak pontosságáról, szakszerűségéről, időszerűségéről; együttműködik az iskola vezetőségével, a fenntartóval és az iskola adminisztrátorával.

Budapest, 2015. szeptember 1. ..............................................................


18.2 Dajka A dajkát az intézmény vezetője nevezi ki, ő a közvetlen felettese. Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkarendben, irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére!

Tisztelje a

gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomására

jutott

kérdésekben

az

pedagógiai

érdeklődő

információkat

szülőket

titokként

tapintatosan

az

kezelje.

Nevelési

óvodapedagógushoz

irányítsa. 1. A dajka általános feladatai a gyermekcsoportban 

A csoportvezető óvodapedagógus által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában.



Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében.



Türelmes,

kedves

hangnemmel

segíti

a

nevelőmunkát,

a

gyermekek

szokásrendjének alakulását. 

Az

óvodai

nevelés

eredményességéhez

munkájával

nyújtson

minőségi

szolgáltatást. 

Hiányzás esetén díjazás ellenében köteles helyettesíteni.



Az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.



Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához!



Az

óvodai

ünnepélyeken,

hagyományokban

közreműködik,

a

szervezési

feladatokban a vezető és az óvodapedagógus útmutatásai szerint részt vesz. 

Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.



A

baleseti

veszélyforrásokat

figyeli,

azokat

haladéktalanul

jelenti

az

intézményvezetőnek, óvodapedagógusnak. 

A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön. 2. A dajka egyéb feladatai



Az óvoda helyiségeit tisztán tartja.



Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban.



A portalanítást mindennap elvégzi.



A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi.



A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.



Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az intézményvezetője időnként megbízza. Budapest, 2015. szeptember 1.

………………………………………………………….


KONYHAI DOLGOZÓ

1. Kiadagolja az ebédet, az ételt az utolsó csoport érkezéséig melegen tartja. 2. Naponta köteles az elkészített ételekből az erre a célra használatos üvegekbe ételmintákat tenni és azokat a hűtőszekrényben 3 napig megőrizni. 3. Étkeztetés

után

az

edényeket

a

higiéniai

előírásoknak

megfelelően

elmosogatja és a helyére teszi. 4. Minden nap, étkeztetés után a konyhát kitakarítja, fertőtleníti, az asztalokat lemossa, a padlót felmossa. Péntekenként köteles nagytakarítást végezni, melynek

során

lemossa

a

bútorokat,

a

csempéket,

kitisztítja

a

hűtőszekrényeket, átmossa a használaton kívüli edényeket, stb. 5. Anyagi felelősséggel tartozik a leltárban szereplő konyhai eszközök és berendezési

tárgyak

rendeltetésszerű

használatáért,

meglétéért,

megóvásáért. 6. Felelős a konyha vagyontárgyainak, eszközeinek védelméért, a tűzhely biztonságos

és

rendeltetésszerű

használatáért,

a

balesetmentes

munkavégzésért, a ÁNTSZ előírások maradéktalan betartásáért.

Munkájának

elvégzéséhez

havonta

biztosítani

kell részére

tisztítószert, fertőtlenítőszert, felmosó és portörlő rongyot, mosogatószivacsot, konyharuhát, partvist.

Egészségének védelmében gumikesztyűt, mosdószappant, kézvédő krémet kap. Jogosult évente 1 db munkaköpeny és 1 pár csúszásmentes cipő vásárlására. Munkáját az igazgató vagy az igazgatóhelyettes ellenőrzése mellett és útmutatásai alapján végzi.


………………………………………….


TAKARÍTÓ

Munkájával segíti az iskola zavartalan működését napi 4 illetve 8 órában.

Naponta végzendő teendők:

-

a helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása, szárazra törlése

-

padok, asztalok, székek letörlése, portalanítása szükség esetén (festék, ragasztó) lemosása

-

kancsók tisztántartása, fertőtlenítése

-

táblák lemosása

-

ablakpárkányok portalanítása

-

kézmosó csapok letörlése, szükség esetén súrolása, fertőtlenítése

-

virágok locsolása, portalanítása, gondozása

-

portörlés szükség szerint folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken

-

szeméttartók kiürítése (WC-ben is!) szemetek konténerbe való gyűjtése

-

mellékhelyiségek, WC-k (felnőtt, gyermek WC-k) takarítása, fertőtlenítése

-

ruhásszekrények tisztántartása

-

a bejárati lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása

-

az iskola udvarának és környékének (betonozott részeinek) letakarítása

Alkalmanként végzendő teendők:

Rendezvények utáni takarítás, a tantermek eredeti rendjének visszaállítása.

Időszakonként végzendő teendők:

-

ablakok, ajtók lemosása

-

függönyök mosása, vasalása

-

radiátorok lemosása

-

téli-tavaszi nagytakarítás

A takarításon kívül felelős:

-

a tantermek biztonságos zárásáért (ablakok)

-

az intézmény vagyontárgyainak védelméért

-

a tantermekben és egyéb helységekben tartott tanítói és tanulói eszközök sértetlenségért

-

elektromos árammal való takarékosságért

-

balesetmentes munkavégzésért

Munkájának elvégzéséhez havonta

biztosítani

kell

részére

tisztítószert, fertőtlenítőszert, felmosó és portörlő rongyot, seprűt, partvist. Egészségének védelmében gumikesztyűt, mosdószappant, kézvédő krémet kap. Jogosult évente 1 db munkaköpeny és 1 pár csúszásmentes cipő megvásárlására. Munkáját az igazgató vagy az igazgatóhelyettes ellenőrzése mellett és útmutatása alapján végzi.



TAKARÍTÓ- KISEGÍTŐ

Munkájával segíti az iskola zavartalan működését napi 8 órában.

Naponta végzendő teendők:

-

a helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása, szárazra törlése

-

padok, asztalok, székek letörlése, portalanítása szükség esetén (festék, ragasztó) lemosása

-

kancsók tisztántartása, fertőtlenítése

-

táblák lemosása

-

ablakpárkányok portalanítása

-

kézmosó csapok letörlése, szükség esetén súrolása, fertőtlenítése

-

virágok locsolása, portalanítása, gondozása

-

portörlés szükség szerint folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken

-

szeméttartók kiürítése (WC-ben is!) szemetek konténerbe való gyűjtése

-

mellékhelyiségek, WC-k (felnőtt, gyermek WC-k) takarítása, fertőtlenítése

-

ruhásszekrények tisztántartása

-

a bejárati lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása

-

az iskola udvarának és környékének (betonozott részeinek) letakarítása

Alkalmanként végzendő teendők:

Rendezvények utáni takarítás, a tantermek eredeti rendjének visszaállítása.

Időszakonként végzendő teendők:

-

ablakok, ajtók lemosása

-

függönyök mosása, vasalása

-

radiátorok lemosása

-

téli-tavaszi nagytakarítás

A takarításon kívül felelős:

-

a tantermek biztonságos zárásáért (ablakok)

-

az intézmény vagyontárgyainak védelméért

-

a tantermekben és egyéb helységekben tartott tanítói és tanulói eszközök sértetlenségért

-

elektromos árammal való takarékosságért

-

balesetmentes munkavégzésért Külső takarítás:

-

felelős az udvar, kert tisztántartásáért, karbantartásáért

-

felelős az intézményhez tartozó járdarész tisztántartásáért, takarításáért

Munkájának elvégzéséhez havonta

biztosítani

kell

részére

tisztítószert, fertőtlenítőszert, felmosó és portörlő rongyot, seprűt, partvist. Egészségének védelmében gumikesztyűt, mosdószappant, kézvédő krémet kap. Jogosult évente 1 db munkaköpeny és 1 pár csúszásmentes cipő megvásárlására. Munkáját az igazgató vagy az igazgatóhelyettes ellenőrzése mellett és útmutatása alapján végzi.



ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ADATKEZELÉSI I.

ADATKEZELÉSI I.1.

SZABÁLYZAT

SZABÁLYZATUNK JOGSZABÁLYI ALAPJA ÉS CÉLJA

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg

Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:  a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

I.2. 



a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény



a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény. Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról végrehajtásának biztosítása,



az

Intézményben

a

gyermekekkel,

tanulókkal,

illetve

a

foglalkoztatottakkal kapcsolatban vezetett nyilvántartások működésének törvényes rendjének meghatározása, 

az

adatbiztonsági

követelmények

érvényesülésének

biztosítása,

a

jogosulatlan hozzáférések, az adatok megváltoztatásának, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalának megakadályozása 

az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,



azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, alkalmazottairól az intézmény nyilvántart,



az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,



az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,



a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,



az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.



a gyermekekkel, tanulókkal, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő adatok titokvédelméről való rendelkezés



az adatvédelmi és a titokvédelmi kötelezettségek teljesítése helyi követelményeinek, szabályainak meghatározása. I.3.

A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya kiterjed az Intézményben folytatott valamennyi, a tanulókat, illetve gyermekeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére,  a közoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére,  a személyes adatokat feladatköre miatt ismerő személyre, függetlenül attól, hogy az Intézménynél alkalmazotti jogviszonyban áll, vagy állt-e.  az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi alkalmazottjára és a tanulójára nézve kötelező érvényű  az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintett személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 

II.

AZ

ADATKEZELÉSI

SZABÁLYZAT

ELFOGADÁSA,

JÓVÁHAGYÁSA,

MEGTEKINTÉSE

a) A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta az iskola szülői közössége és a diákok közössége. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a Fenntartó, a Briliáns Oktatási Alapítvány hagyta jóvá. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, a szüleik megtekinthetik az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

III.

AZ

ADATVÉDELEM ALAPFOGALMAI, ELVEI

III.1. A személyes adat és különleges adat Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret-,

valamint

az

adatból

levonható,

az

érintettre

vonatkozó

következtetés. Az

érintett

alatt

bármely

meghatározott,

személyes

adat

alapján

azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személyt kell érteni. Különleges adat: a) faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségügyi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi előéletre vonatkozó személyes adat. III.2. Adatkezelés Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például azok: 

gyűjtése,



felvétele,



rögzítése,



rendszerezése,



tárolása,



megváltoztatása,



felhasználása,



lekérdezése,



továbbítása (ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik),



nyilvánosságra hozatala (ha az adatot bárki számára hozzáférhet vé teszik),



összehangolása vagy összekapcsolása,



zárolása (az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának,

átalakításának,

megváltoztatásának,

megsemmisítésének,

törlésének,

összehangolásának

és

összekapcsolásának

felhasználásának

véglegesen

vagy vagy

meghatározott időre történő lehetetlenné tétele), 

törlése (az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreálltásuk többé nem lehetséges),



megsemmisítése (az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése), valamint



az adatok további felhasználásának megakadályozása.

Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személyes azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. III.3. Adatkezelő Adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely: 

az adatok kezelésének célját meghatározza,



az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza



az

adatkezelést

végrehajtja,

vagy

az

általa

megbízott

adatfeldolgozóval végrehajtatja. 

Az intézmény: o a tanulók, gyermekek adataival, o a foglalkoztatottak adataival, kapcsolatban adatkezelői minőséget tölt be.

III.4

A köznevelési intézmény adatkezelése

A köznevelési intézmény a nemzeti köznevelésről szóló 41. § (1) bekezdése alapján köteles: 

a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat vezetni,



a köznevelés információs rendszerébe (KIR) bejelentkezni,



az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.

A köznevelési intézmény adatkezelése alapvetően két területre tagozódik: 1.) gyermekekkel, tanulókkal összefügg adatkezelés, valamint 2.) a foglalkoztatottakkal összefügg adatkezelés

IV.

ÁLTALÁNOS IV.1.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Az adatok nyilvánosságra hozatala

Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát.

–

IV.2. . Az adatfeldolgozás Az Intézménynek, mint a gyermekek és tanulók adatait feldolgozónak, valamint az intézmény alkalmazottjainak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit jogszabályok, valamint jelen szabályzat rendelkezései határozzák meg. IV.3. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból,  jog gyakorlása és 

kötelezettség teljesítése

érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely:  az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, illetve 

a cél elérésére alkalmas.

A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait, valamint az alkalmazottak adatkezelésének célját a törvények határozzák meg. IV.4. Az adatfelvételre vonatkozó szabályok Az érintettel az adat(ok) felvétele előtt közölni kell a következőket:  az adatszolgáltatás jellegét, azaz azt, hogy az adatszolgáltatás: 

kötelező (és ha kötelező, akkor mely jogszabály alapján kötelező) vagy



önkéntes, illetve



az adatkezelés célját és jogalapját,



ki az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult,



az adatkezelés időtartamát,



az adatok megismerésére jogosultakat,



az adatkezeléssel kapcsolatos jogait és jogorvoslati lehetőségeit.

Kötelező adatkezelés A kötelező adatkezelési tájékoztatás történhet a kötelező adatszolgáltatást előíró jogszabályi helyre való hivatkozással, ha az tartalmazza az előbb felsorolt valamennyi információt.

Önkéntes adatszolgáltatással összefügg adatkezelés Önkéntes adatszolgáltatás esetén: 

a tanulót,



kiskorú tanuló esetén a szülőt is

tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatás esetén az érintettnek olyan hozzájárulást kell adnia, melyből egyértelműen megállapítható, az érintett akaratának önkéntes és határozott hozzájárulási szándéka, valamint beleegyezése a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez. IV.5.

Az adatkezeléssel szembeni követelmények

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:  felvételük és kezelésük megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek, valamint a nemzeti köznevelésről szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, 

a kezelt adatok legyenek pontosak, teljesek és - ha szükséges időszerűek,



az adatok tárolási módja alkalmas legyen arra, hogy az érintett személyt csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. IV.6. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása

A személyes adatok akkor továbbíthatóak, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatóak össze, ha:  az érintett hozzájárult, vagy 

törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra

nézve teljesülnek. Az adatkezelés és adattovábbítás szabályait a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a közalkalmazotti törvény határozza meg. IV.7. Az adatbiztonság Az Intézmény, mint adatkezelő köteles:  gondoskodni az adatok biztonságáról,

megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítani



azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatvédelmi törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen:  a jogosulatlan hozzáférés, 

megváltoztatás,



továbbítás,



nyilvánosságra hozatal,



törlés vagy megsemmisítés, valamint



a véletlen megsemmisülés és sérülés

ellen. IV.8. Az adatok statisztikai célú felhasználása A szabályzatban meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatóak, és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatóak. IV.9. A KIR részére történő adatszolgáltatás módja A köznevelési intézmény nevében az intézmény képviseletére jogosult személy, mint adatszolgáltató:  elsősorban a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással köteles az adatszolgáltatásokat megküldeni, 

amennyiben az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatlapokat postai úton kell megküldeni.

V.

A

TANULÓK, GYERMEKEK ADATKEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

V.1.

A köznevelési intézmény által kezelt adatok

A tanulók, gyermekek személyes adatai a közoktatási intézményben, a köznevelési törvényben meghatározott adatkörben kezelhetők. E kötelező adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg. A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: gyermek, tanuló adatai: 

neve,



születési helye és ideje,



neme,



állampolgársága,



lakóhelyének, tartózkodási helyének címe,



társadalombiztosítási azonosító jele,



nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;

szülő adatai:  szülő neve, 

lakóhelye,



tartózkodási helye,



telefonszáma;

a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; a gyermek óvodai jogviszonyával, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: 

a felvételivel kapcsolatos adatok,



a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,



a jogviszony szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos adatok,



a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,



a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok



a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,



a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,



mérési azonosító,

a tanuló jogviszonyával kapcsolatos adatok:  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, 

vizsgaadatok,



a tanuló- fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,



a tanuló diákigazolványának sorszáma,



a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,



az évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,



a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,



az országos mérés-értékelés adatai.

(A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek.

E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.) V.1.1

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatására

szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása során az adatkezelésre jogosultak körét jogszabály és az intézmény szervezeti és működési szabályzata által nevesített intézményi alkalmazottak jogosultak kezelni az adatkezelés általános szabályai alapján. V.2.

A KIR-ben nyilvántartott gyermek és tanuló adatok

A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes gyermek és tanuló adatokat. A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza a tanuló:  nevét, 

nemét,



születési helyét és idejét,



társadalombiztosítási azonosító jelét,



oktatási azonosító számát,



anyja nevét,



lakóhelyét (tartózkodási helyét),



állampolgárságát,



sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,



diákigazolványának számát,



jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy o magántanuló-e, o tanköteles-e, o a jogviszonyának szüneteltetése mikor kezdődött és fejeződött be, o jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,



a nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,



a jogviszonyát megalapozó köznevelési feladatot,



a nevelésének, oktatásának helyét,



tanulmányai várható befejezésének idejét,



évfolyamát. V.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása

A gyermekek, tanulók adatai közül – a köznevelési törvényben meghatározott célból – továbbíthatók: Továbbítással érintett szervezet, személy

Adatkör, illetve adattovábbítási cél

1. A köznevelési intézmény által nyilvántartott adatok vonatkozásában Fenntartó, bíróság, rendőrség, 1. a tartózkodásának megállapítása ügyészség, települési céljából önkormányzat jegyzője, közigazgatási a) gyermek, tanuló adatai: szerv, nemzetbiztonsági szolgálat - neve, részére - születési helye és ideje, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szül adatai: - szül neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma; c) a tanuló jogviszonyával kapcsolatos adatok: - jogviszonyának kezdete, - jogviszony szüneteltetésének ideje, - jogviszony megszüntetése, - a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, - mulasztásának száma. 2. a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben az érintett óvoda, iskola az óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatok egészségügyi, iskola egészségügyi az egészségügyi állapot megállapítása feladatot ellátó intézmény céljából a) gyermek, tanuló adatai: - neve, - születési helye és ideje, - társadalombiztosítási azonosító jele, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szül adatai: - szül neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma, a családvédelemmel foglalkozó c) az óvodai, iskolai egészségügyi

intézmény, szervezet, gyermek- és dokumentáció, ifjúságvédelemmel foglalkozó d) a tanuló- és gyermekbalesetekre szervezet, intézmény vonatkozó adatok

Fenntartó

tankönyvforgalmazó bizonyítvány nyilvántartó szervezet

a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza a szülnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati

a veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése céljából a) gyermek, tanuló adatai: - neve, - születési helye és ideje, - társadalombiztosítási azonosító jele, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szül adatai: - szül neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma, c) a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, d) a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok A tanuló igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehet állami támogatás igénylés céljából a számla kiállításához szükséges adatok az állami vizsga alapján kiadott bizonyítványok adatai a bizonyítványok nyilvántartása céljából sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok

képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének a KIR adatkezelője, a diákigazolvány a diákigazolvány kiállításához elkészítésében közreműködő személy szükséges valamennyi adat 2. A KIR-ben nyilvántartott tanuló nyilvántartás adatai vonatkozásában a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adatés lakcímnyilvántartás központi szerve részére

KIR tanuló nyilvántartásának személyes adata a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszer igénybevételének megállapítás céljából

A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefügg adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A köznevelési törvényben meghatározottakon túlmenően a köznevelési intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

VI.

A

FOGLALKOZTATOTTAK

ADATKEZELÉSÉVEL

KAPCSOLATOS

SZABÁLYOK

VI.1. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos adatkezelési szabályok A köznevelési intézményekben a foglalkoztatottak adatkezelése kiterjed:  a közalkalmazotti alapnyilvántartásra, valamint 

az óraadó tanárok nyilvántartására.

Minden köznevelési intézmény nyilvántartja:  a pedagógus oktatási azonosító számát, 

a pedagógusigazolványának számát,



a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét.

Közalkalmazotti alapnyilvántartás

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény VIII. fejezete rendeli el a közalkalmazottak személyes adatainak kezelését a közalkalmazotti nyilvántartás rendszerében. E kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül  a munkáltató megnevezése, 

a közalkalmazott neve, továbbá



a besorolására vonatkozó adat

közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A munkáltató közalkalmazotti alap-nyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. Óraadók nyilvántartása A köznevelési intézmény az óraadó tanárok tekintetében nyilvántartja:  a nevét, 

a születési helyét, idejét,



a nemét,



a lakóhelyét, tartózkodási helyét,



végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,



oktatási azonosító száma.

Az adatkezelés szabályai Az Intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelel mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. VI.2. A KIR-ben nyilvántartott alkalmazotti nyilvántartás adatok A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes alkalmazotti adatokat. A KIR tartalmazza az alkalmazotti nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott:  nevét, anyja nevét, 

születési helyét és idejét,



oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,



végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség,

szakképzettség,

a

pedagógus-szakvizsga,

PhD

megszerzésének idejét, 

munkaköre megnevezését,



munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,



munkavégzésének helyét,



jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,



vezet i beosztását,



besorolását,



jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,



munkaidejének mértékét,



tartós távollétének időtartamát.

Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. VI.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása Továbbítással érintett szervezet, személy Adatkör, illetve adattovábbítási cél 1. A közalkalmazotti nyilvántartás rendszerében és az óraadók nyilvántartásában nyilvántartott adatok vonatkozásában - közalkalmazott felettese, A vonatkozó jogszabályban - minősítést végző vezető, meghatározott feladataik ellátása céljából a közalkalmazotti nyilvántartásból - feladatkörének keretei között a A vonatkozó jogszabályban törvényességi ellenőrzést végző vagy meghatározott feladataik ellátása törvényességi felügyeletet gyakorló céljából törvényességi ellenőrzés, szerv, illetve törvényességi felügyelet miatt a közalkalmazotti nyilvántartásból - bíróság A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a közalkalmazotti nyilvántartásból - nyomozó hatóság, közalkalmazott ellen indult - ügyészség, büntet eljárásban a közalkalmazotti - bíróság nyilvántartásból a személyzeti, munkaügyi és személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat illetményszámfejtési ügyekben ellátó szerv e feladattal megbízott

munkatársa az adóhatóság

A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából az adóügyekbena közalkalmazotti nyilvántartásból a nyugdíjbiztosítási és A vonatkozó jogszabályban egészségbiztosítási szerv meghatározott feladataik ellátása céljából - a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási szerv a közalkalmazotti nyilvántartásból üzemi baleseteket kivizsgáló szerv A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - üzemi baleset – a közalkalmazotti nyilvántartásból munkavédelmi szerv A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - a munkavédelmi ügyekben - a közalkalmazotti nyilvántartásból Fenntartónak, kifizetőhelynek, az adatok célhoz kötöttség bíróságnak, rendőrségnek, megtartásával továbbíthatóak ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultnak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak a KIR adatkezelője, a A pedagógusigazolvány kiállításához pedagógusigazolvány elkészítésében szükséges valamennyi adat. közreműködők részére 2. A KIR rendszerében nyilvántartott alkalmazott nyilvántartás adatok vonatkozásában a szolgáltatást nyújtó vagy az A nyilvántartásból adat az egyes, a igénybevétel jogosságának foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellenőrzésére hivatott részére juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a személyi adat- és lakcímnyilvántartó A nyilvántartásból az adatok szerv részére pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében

azonosítás céljából

VII. AZ

ADATKEZELÉSSEL ÉRINTETTEK ADATKEZELÉSSEL KAPCSOLAT

JOGAI ÉS A JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok megilletik:  a kiskorú tanuló és gyermek esetében a gyermeket és szül t, 

nagykorú tanuló esetében a tanulót,



a foglalkoztatottat.

Az érintettek adatkezeléssel összefügg jogai különösen a következők:  tájékoztatáskérési jog, 

adathelyesbítés és



adattörlés vagy adatzárolás kérési jog.

VII.1. A tájékoztatás kérés A tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő), illetve a foglalkoztatott kérésére az Intézmény tájékoztatást ad:  az általa kezelt adatokról, illet leg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, 

az adatkezelés céljáról,



az adatkezelés jogalapjáról,



az adatkezelés időtartamáról,



az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről,



arról, hogy az adatokat kik és milyen célból kapják vagy kapták meg.

A tájékoztatás kérhető:  szóban vagy 

írásban.

Az Intézmény köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt – legfeljebb azonban 30 napon belül – írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás az intézményi jogviszonyhoz, foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó, a köznevelési, valamint a közalkalmazotti törvény alapján kötelez en nyilvántartott adatok tekintetében nem tagadható VII.2. Adathelyesbítés Az érintett tanuló (illetve kiskorú gyermek esetében a szülő), valamint az intézmény foglalkoztatottja kérheti a nyilvántartott adatainak helyesbítését.

A helyesbítést az Intézmény köteles elvégezni akkor, ha a valóságnak nem megfelel adatot tartott nyilván. VII.3. Az adat törlése, zárolása VII.3.1. Az adat törlése Az érintett, illetve képviselője kérheti a személyes adatai törlését. Törölni kell a személyes adatot, ha: 

a kezelése jogellenes,



az érintett a nem kötelez en nyilvántartott, kezelt adatainak törlését kéri,



a hiányos vagy téves - és az állapot jogszer en nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,



az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,



azt bíróság vagy arra jogosult szerv elrendelte.

VII.3.2. Az adatok zárolása Az intézmény, mint adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha:  az érintett ezt kéri, vagy 

feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekét.

A zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely miatt az adat nem került törlésre. VII.4. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha:  a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó

jogi

kötelezettség

teljesítéséhez

vagy

az

adatkezelő,

adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelés kötelező adatkezelés, 

a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,



a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett

személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlését l számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.

VIII.

AZ

ADATKEZELÉS HELYI RENDJE

VIII.1. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés-és továbbítás intézményi rendjét az Intézmény a jelen Szabályzat rendelkezéseinek kiegészítéseként, az egységes iratkezelés érdekében, az Iratkezelési Szabályzatában határozza meg. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az iratkezelési szabályzat adatkezelési szabályaira vonatkozóan a nevelésioktatási intézményben a szülői közösséget és az iskolai diákközösséget véleményezési jog illeti meg. VIII.2. Az adatokat kezelők személyi felelőssége Az Intézményben a gyermekek, tanulók, valamint a foglalkoztatottak személyes adatainak kezelésével kapcsolatban felelősség terheli:  az intézményvezetőt, 

az intézményvezető megbízásából adatkezelést végző személyt,



a feladatellátása során adatot kezelő személyt.

VIII.2.1. Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető felelős:  a személyes adatok védelméért, 

a személyes adatok adatkezelése jogszerűségéért, valamint



az intézményi, valamint a foglalkoztatási jogviszonnyal összefügg adatok védelmére

és

kezelésére

vonatkozó

jogszabályok,

valamint

az

e

szabályzatban rögzített el írások megtartásáért, illetve a követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. Felelősségi körében köteles gondoskodni:  az adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról, 

az adatvédelem ellenőrzési módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről, - az intézményi jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével,

valamint

a

titokvédelemmel

kapcsolatos

követelmények

szerven belüli közzétételéről, - az egyes adatkezelések ellenőrzésének szükség szerint, de legalább évente egyszer történő elvégzéséről.

Az intézményvezető a feladatait a szabályzat 2. sz. mellékletében megbízott adatkezelő személyre ruházhatja. (A feladatellátási kötelezettségnek szerepelnie kell az érintett személy munkaköri leírásában is.) VIII.2.2. Az adatkezelő felelőssége Az adatkezelő felelős:  az intézményvezető által átruházott feladatok jogszerű ellátásáért, 

a személyes adatok közvetlen védelméért,



az egyéb adatkezelési feladatok szabályszerű végrehajtásáráért.

VIII.2.3. A feladatellátása során adatot kezelő személy felelőssége A feladatellátása során adatot kezel személy köteles a tudomására jutott adatokat, információkat bizalmasan kezelni, a titokvédelmi szabályokat betartani. VIII.3. Adatkezelésekkel kapcsolatos nyilvántartás VIII.3.1. Az adatkezelési nyilvántartás Az adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni. Az adatkezelési nyilvántartást az intézményvezető által kijelölt személy(ek) végzi(k). Az Intézményben nyilvántartást kell vezetni minden adatkezelésről. Az adatkezelési nyilvántartás egy-egy példányát köteles megőrizni:  az intézményvezető, valamint az általa kijelölt személy, illetve 

az adatkezelést végző személyek.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb tényeket, körülményeket, mint pl.:  az adatkezelés megnevezését, 

az adatkezelés célját, rendeltetését,



az adatkezelés konkrét alapját, jogalapját,



az adatkezelést végző személyt,



az adatkezeléssel érintett tanulók, gyermekek körét és számát,



az adatkezelés során nyilvántartott adatok körét,



az adatkezelés során kezelt adatok forrását: o közvetlen adatkéréssel az érintettől, illetve o már meglévő nyilvántartásból,



az adatkezelés során az adatfeldolgozás módját: o manuális, o számítógépes, o vegyes



az adatokon végzett rendszeres adatkezelési műveletek meghatározását (tárolás, módosítás, stb.)



az adattovábbítás iránya és tartalmát,



a kiemelt adatbiztonsági intézkedéseket,



az adatok megőrzésének, illetve törlésének idejét.

Az adatkezelési nyilvántartás adattartamának helyességéről az intézményvezetőnek évente legalább egy alkalommal, ellenőrzés során kell meggyőződnie. VIII.3.2. Jegyzőkönyv az adatkezelések összekapcsolásáról Amennyiben az Intézményben adatkezelések összekapcsolása történik, az adatkezelésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az adatkezelés sajátosságait. VIII.3.3. Jegyzőkönyv az adatszolgáltatásokról Az Intézményhez érkezett megkeresések alapján teljesített adatszolgáltatásokról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az adatszolgáltatás, továbbítás legfontosabb adatait.

IX.

A

TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK

IX.1. Titoktartási kötelezettség A titoktartási kötelezettség azt jelenti, hogy a titoktartásra kötelezett személy hivatásánál fogva harmadik személyeknek nem árulhat el meghatározott információkat. IX.2. A titoktartási kötelezettséggel érintett személyek Titoktartási kötelezettség terheli:  a pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, 

aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában (a továbbiakban 8. pont alkalmazásában együtt: pedagógus),



részt vesznek a nevelőtestületi értekezleten, és ott a tanulókkal, gyermekekkel kapcsolatos információkhoz jutnak.

A titoktartásra kötelezett személyek kötelezettsége független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. IX.3. A titoktartási kötelezettség tartalma A titoktartási kötelezettség kiterjed a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Kivételek a titoktartási kötelezettség alól A titoktartási kötelezettség alól kivételt képez:



a szülők részére, illetve



a nevelőtestületi értekezleten nyújtott információ, valamint



a gyermekvédelmi szolgálat értesítése.

A szülők tájékoztatására vonatkozó szabályok:  A titoktartási kötelezettség általában nem terjed ki a gyermek, tanuló szülőjének adott információkra, így a gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető. 

Nem közölhető a szülővel sem a gyermek, illetve kiskorú tanulóra vonatkozó

olyan

adat,

melynek

közlése

súlyosan

sértené,

vagy

veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethet vissza.

A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: 

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefügg megbeszélésére.

A gyermekszolgálat értesítése: A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott a köznevelési intézmény vezetője útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglaltakra tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. (Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.) A titoktartási kötelezettséggel nem érintett adatok: A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak a köznevelési törvényben meghatározott adatnyilvántartásra és továbbítására. IX.4. Felmentés a titoktartási kötelezettség alól

A titoktartási kötelezettség alól:  kiskorú esetén a szülő, írásban felmentést adhat.

X. AZ

ADATVÉDELMI

SZABÁLYOK

A

NYILVÁNTARTÁSOK

VEZETÉSI

MÓDSZEREI SZERINT

Az adatvédelmi szabályok - az adatok vezetési, tárolási módszere miatt eltérőek. Sajátos szabályok vonatkoznak:  a hagyományos módszerrel végzett adatkezelésre, ahol az adatok papír alapúak, valamint 

a számítógépes rendszerekkel végzett adatkezelésre.

X.1. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok A Szabályzatban meghatározott adatok nyilvántartása csak akkor történik hagyományos módon, papír alapon, ha a számítógépes feldolgozás nem lehetséges. Az adatok védelme érdekében gondoskodni kell a számítógépes rendszerek adatvédelméről is. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani:  Gondoskodni kell a papír alapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást a páncélszekrényben kell megoldani. 

Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával csak azok az alkalmazottak rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak.



Amennyiben a kulcs elveszik, azt haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőnek, aki gondoskodik a zár lecseréléséről.



A nem rutinszerű, nem szokványos adatkezelésről, az adatkezelést megelőzően értesíteni kell az intézményvezetőt vagy megbízottját.



Az

adatkezelésekről

folyamatos

nyilvántartást

kell

vezetni.

A

nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy ki, milyen jogcímen, milyen iratot kezelt. Az intézményvezető, illetve a személyzeti szerv vezetője ellenőrzi a nyilvántartás vezetése naprakészségét, valamint az adatkezelők körét, és adatkezelésük jogszerűségét. X.2. A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok A szabályozás célja: biztosítani a számítógépes információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét.

Az adatbiztonság szabályozása keretében gondoskodni kell:  a fizikai biztonság, 

az üzemeltetési biztonság,



a technikai biztonság, valamint az



információ továbbítás biztonságának

biztosításáról. A fizikai biztonság érdekében ellátandó feladatok:  Az adathordozó eszközök elhelyezésére csak olyan helyiség jelölhető ki, amely

elegendő

biztonságot

nyújt

az

illetéktelen

vagy

erőszakos

behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen. 

Azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, csak olyan személyek léphetnek be, akik adatkezeléssel megbízottak, illetve akiknek betekintési joguk van. A betekintési jogukat igazolniuk kell.



A számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolása a hagyományos adathordozóknál rögzített módon történik.



A számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásai dokumentációját az intézményvezető őrzi.

Az üzemeltetési biztonság szabályairól:  Külső személy (pl.: takarító, karbantartó) számára a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést lehetőleg úgy kell biztosítani, hogy a kezelt adatokat ne ismerhesse meg. 

A rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó dokumentumokat biztonságosan kell kezelni, hogy azok el ne vesszenek, ne cserélődhessenek el, ne sérüljenek meg. A kezelés konkrét módjára az intézményvezető szóban adhat utasítást.

A technikai biztonság szabályai:  Az adatok és programok

véletlen

vagy

szándékos

megrongálását

számítógépes biztonsági hozzáférési rendszerek alkalmazásával kell megakadályozni. 

Az adatállományok kezelése úgy kerül megszervezésre, hogy részleges vagy teljes megsemmisülés esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát az adatrögzítőnek folyamatosan ellenőriznie kell. Az adatállományok kezelése során a munkaközi mentés eszközével is élni kell.



A számítógépes üzemeltetés biztonsága számítógépes jelszóval védett programokkal történik.



Az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell.



On-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell.



Programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását – ha a próbát külső szerv vagy személy végzi – el kell kerülni.



Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy adatokat tároló, hálózaton

keresztül

elérhető

szerverekhez

illetéktelen

személy

hozzáférjen. Az információ továbbítás szabályai: - az információ továbbítás a számítógépes információs rendszerből az e Szabályzatban meghatározott jogszabály alapján, az ott meghatározott szervnek és személynek, az ott leírt tartalommal lehetséges, - az információ továbbításról nyilvántartást kell vezetni, amely teljes körűen tartalmazza az adatszolgáltatást.

XI.

EGYÉB

ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A pedagógus igazolvánnyal, valamint a diákigazolvánnyal összefügg adatkezelési szabályokat külön belső szabályzat tartalmazza. E Szabályzat hatályba lépésével hatályát veszti minden, saját hatáskörben kiadott, a személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi szabályozás. A szabályzat 2013. március 21. napján lép hatályba. Budapest, 2013. március 18. ................................................... igazgató

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. Általános rendelkezések 1. Az intézmény Iratkezelési Szabályzata  a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. §-ának (1) bekezdése,  a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005.(XII. 29.) Korm. rendelet és  a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és aköznevelési intézmények névhasználatáról 82-116.§ és a 1. sz. Melléklet alapján készült. II. Az iratkezelési szabályzat hatálya 1. Az Iratkezelési Szabályzat hatálya kiterjed az intézményben keletkező, az oda érkező, illetve az onnan továbbított valamennyi iratra, elektronikus iratra, emailre továbbiakban együtt iratra. III. Az iratkezelés szabályozása 1. Az Iratkezelési Szabályzat az iratok kezelésének biztonságos módját, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba átadását szabályozza. 2. Az intézmény vezetője a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében határozza meg az iratkezelés rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá kijelöli az iratkezelés felügyeletét ellátó személyt. IV. Az iratkezelés felügyelete az intézményen belül 1. Az Iratkezelési Szabályzatban foglalt munka irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető tartós – 5 napot meghaladó – távolléte esetén az iratkezelés felügyeletét, az intézményvezető-helyettes látja el. Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. Az intézmény titkárságán az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az oda beosztott adminisztratív dolgozó végzi. A titkárság dolgozója az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el: 

a küldemények átvétele

     

a küldemények felbontása az iktatás a küldemények előkészítése, a kiadványok továbbítása, postai feladása határidős iratok kezelése az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése az irattár rendezése.

2. Az intézmény iratkezelését úgy kell megszervezni, hogy az oda érkezett, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat: a) azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen; b) tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető; c) kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen; d) szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelő feltételek biztosítva legyenek; e) a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen; f) a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, hogy a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen; g) az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson. 3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó igazgató vagy igazgatóhelyettes gondoskodik: a) az Iratkezelési Szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén kezdeményezi szabályzat módosítását; b) iktatókönyv biztosításáról c) elektronikus postafiókok működéséről; d) egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokról. V. Az iratok kezelésének általános követelményei. Az iratok rendszerezése. 1. Az ügyiratokat, valamint a közfeladatot ellátó intézmény irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat - még irattárba helyezésük előtt - az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe kell besorolni. VI. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása 1. Az iratot e célra rendszeresített papíralapú iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az

iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok intézményen belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. VII. Az iratkezelés folyamata. A küldemények átvétele. 1. A küldemény átvételére jogosult: a) a címzett vagy az általa megbízott személy; b) az intézmény vezetője, helyettese vagy az általuk megbízott személy, azaz az iskolatitkár; c) a postai meghatalmazással rendelkező személy; 2. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: a) a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát; b) a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét; c) az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét. 3. Az átvevő a papíralapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. 4. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell. 5. A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni. 6. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. VIII. A küldemény felbontása 1. Az intézményhez érkezett küldeményt - a minősített iratok kivételével

a) a címzett, vagy b) a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott dolgozó bonthatja fel. A küldemények címzettje köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény Iratkezelési Szabályzat szerinti iktatásáról. 2. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról. 3. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét rögzíteni kell, és erről tájékoztatni kell a küldőt is. 4. Ha felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. 5. Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik vagy fűződhet, gondoskodni kell, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papíralapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával biztosítható. Amennyiben a beküldő nevét vagy pontos címét az iratból nem lehet megállapítani, az ezek igazolására szolgáló információhordozókat az irathoz kell csatolni. 6. Az irat munkahelyről történő kiviteléhez, munkahelyen kívüli tanulmányozásához, feldolgozásához, tárolásához az Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően az igazgató szóbeli vagy írásbeli engedélye szükséges. 7. A személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást tartalmazó, illetve a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek kezeléséről a mindenkori hatályos törvények alapján rendelkezünk. IX. Az iktatókönyv 1. Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Az iktatást minden évben 1-es sorszámmal kell kezdeni. Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat: a) iktatószám;

b) iktatás időpontja; c) küldemény elküldésének időpontja, módja; d) küldő megnevezése, azonosító adatai; e) érkezett irat iktatószáma (idegen szám); f) mellékletek száma; g) ügyintéző megnevezése; h) irat tárgya; i) kezelési feljegyzések; j) irattári tételszám; k) irattárba helyezés időpontja. 2. Az ügyirat tárgyát - illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot – az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. 3. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követő áthúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. X. Az iktatószám 1. Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival Az iktatószám felépítése a központi ügyiratkezelés esetén: irattári tételszám/főszám/év. XI. Az iktatás 1. Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. 2. Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni, valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket. a) személyi nyilvántartások: - törzslapok, pótlapok, - beírási naplók, - felvétel, átvétel, - naplók, - tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

b) gazdasági jellegű nyilvántartások: - ingatlan- nyilvántartás, kezelés, fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek, - társadalombiztosítás, - leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés, - könyvelési bizonylatok, gyerekek tanulók ellátása, juttatási, térítési díjak c) belső szabályzatok d) egyebek - könyvek, tananyagok; - meghívók; - munkaügyi nyilvántartások; - közlönyöket, sajtótermékek; - visszaérkezett tértivevények és elektronikus visszaigazolások. 3. Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett- kétségtelen legyen. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. 4. A kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.

XII. Szignálás Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön teendőket (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). XIII. Kiadmányozás 1. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani.

2. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha:  azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja.

a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. (Az eredetivel megegyező hiteles másolat.) Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés, a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata. Az intézménynél keletkezett iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni. 

XIV. Irattározás 1. Az irattárba adást és az visszakereshetően kell végezni.

irattári

anyag

kezelését

dokumentáltan,

2. Irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek az ügyirathoz - ha eddig nem történt meg hozzá kell rendelnie (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálni, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. Ezt követően be kell vezetni az iktatókönyv megfelelő rovatába az irattárba helyezés időpontját, és el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelő gyűjtőbe. 3. Az intézmény dolgozói az érvényes Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogosultságuk alapján az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan kell végezni. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. XV. Selejtezés 1. Az ügyiratok selejtezését az intézményvezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után 2 példányban az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett. A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. A

megsemmisítésről az intézmény vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik. XVI. Levéltárba adás 1. A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket - a levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni. XVII. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme 1. Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében. Az intézmény alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. 2. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése, az adott tárgyban kiadmányozási joggal rendelkezők hitelesítik 3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelése:  Az iskola irodai számítógépes rendszerében kell tárolni.  Erről rendszeres időközönként (naponta) biztonsági másolatot kell készíteni.

XVIII. Záró rendelkezések 1. Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a vonatkozó jogszabályok okozta változások átvezetése) az igazgató kötelessége. 2. Az iratkezelési szabályzat 2013. március 19. napjával lép hatályba. 3. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi érintett dolgozójára. Budapest, 2013. március 18. Williné Bogyó Anikó igazgató

Melléklet Nevelési oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok (20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet 1. számú melléklete)

A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok I. Irattári terv Irattári Ügykör megnevezése tételszám I. Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem,

Őrzési idő (év)

nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10

5. 6. 7. 8. 9.

Fenntartói irányítás 10 Szakmai ellenőrzés 20 Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 Belső szabályzatok 10 Polgári védelem 10 Munkatervek, jelentések, 10. 5 Statisztikák 11. Panaszügyek 5 II. Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető 14. Felvétel, átvétel 20 15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 16. Naplók 5 17. Diákönkormányzat szervezése, működése 5 18. Pedagógiai szakszolgálat 5 Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, 19. 5 működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és 20. 5 ajánlások 21. Gyakorlati képzés szervezése 5 22. Vizsgajegyzőkönyvek 5 23. Tantárgyfelosztás 5 24. Gyermek- és ifjúságvédelem 3 25. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 26. Az érettségi vizsga, szakmai vizsga 1 27. Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum 5 III. Gazdasági ügyek Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, 27. határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek 28. Társadalombiztosítás 50 Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, 29. 10 selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, 30. 5 könyvelési bizonylatok 31. A tanműhely üzemeltetése 5 A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési 32. 5 díjak 33. Szakértői bizottság szakértői véleménye 20

IV. Egyéb II. Az iskolák által alkalmazott záradékok

1. 2. 3. 4. 5 6. 7. 8. 9.

10.

11. 12.

13.

14.

15.

Záradék Dokumentumok Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal Bn., N., Tl., B. áthelyezve] a(z) (iskola címe) ....................iskolába. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon Bn., Tl. folytatja. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn., Tl., N. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy Bn., Tl., N. osztályozó vizsga letételével folytathatja. ...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás N., Tl., B. szerint végzi. Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N., Tl., B. ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy N., Tl., B. tanévben teljesítette a következők szerint: .... Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. N., Tl., B. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény N., Tl. alapján) magántanulóként folytatja. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. N., Tl., B. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... N., Tl. évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket N., Tl., B. a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve N. ....................-tól ........................-ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület N., Tl. határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy N., Tl., B. A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon

16.

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

29. 30.

31.

folytathatja. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt N., Tl. teljesítette. A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., Tl.,B., A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... Tl., B. osztályzatot kapott, ....................... évfolyamba léphet. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, N., Tl., B. az évfolyamot meg kell ismételnie. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen Tl., B. osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó N., Tl. vizsgát tett. Osztályozó vizsgát tett. Tl., B. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. Tl., B. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. Tl., B. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga Tl., B. letételére .............................-ig halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság Tl., B. előtt tette le. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja Tl., B., N. tanulmányait. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, Bn., Tl. a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. A tanuló jogviszonya Bn., Tl., B., N. a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. ............................ fegyelmező intézkedésben részesült. N. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig Tl. felfüggesztve. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. Bn., Tl., N. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást

32. 33. 34. 35.

36. 37.

38.

39.

40. 41. 42. 43. 44.

kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra. Tankötelezettsége megszűnt. Bn. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................Tl., B. ra helyesbítettem. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt B. érvénytelenítettem. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... Pót. Tl. adatai (adatok) alapján állítottam ki. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) Pót. Tl. alapján állítottam ki. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány Tl., B. alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve ................................................ a(z) .............................................. iskola ............................................. Pót. B. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. Érettségi vizsgát tehet. Tl., B. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól Tl., B., N. .....................-ig pótolhatja. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. N.

Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévig ........ óra 46. közösségi szolgálatot teljesített. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány 47. kiadásához szükséges közösségi szolgálatot 48. ..... (nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi 45.

N. B. Tl. Tl., B.

tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte Beírási napló Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány

Bn. N. Tl. B.

A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015

Recommend Documents