ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17.
A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor1 – Rajkai Kálmán2 – Schmidt Rezső1 1NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17.
A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor1 – Rajkai Kálmán2 – Schmidt Rezső1 1NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest
CÉLKITŰZÉSEK
Mérések alapján konkrét helyeken meghatározni a csapadék és talajvíz hatását a talaj nedvességkészletére. Meghatározni, hogy mennyivel emeli meg a fölemelkedő talajvíz a talaj nedvességkészletét. Bemutatni mennyire befolyásolja a talajvíz szintje a növénytermesztés hozamait.
A hazai csapadékviszonyok néhány jellemzője
A csapadék mennyisége csökken Az országban sok év átlagában több mint másfélszeres különbségek vannak Nagy az évek közti különbség A szántóföldi növénytermesztésben súlyos csapadékhiánnyal kell számolni
A talaj vízgazdálkodása
A talaj 100 cm-es rétege elméletileg 300-350 mm víz tározására képes A talajvíz kapilláris vízemelkedéssel évi 100150 mm vízutánpótlást biztosíthat a gyökérzóna számára A váltakozó átnedvesedés és kiszáradás fokozza a tápelemek feltáródását
Esettanulmány I: A talaj nedvességkészletének változása
A szigetközi talajnedvesség mérőhelyek Talajvíz- és talajnedvesség-mérő helyek A talaj nedvességtartalma a T-02 mérőhelyen 2010-ben és 2011-ben A T-02 mérőhely talaja A csapadék havi mennyisége 2010-ben és 2011-ben Mosonmagyaróváron (OMSZ) A talajvíz mélysége a T-02 mérőhelyen 2010-ben és 2011-ben (ÉDUVIZIG)
Talajnedvesség mérőhelyek
Talajvíz- és talajnedvesség-mérő kutak
Forrás: szigetkoz.biz
A talaj nedvességtartalma (T-02 ) 0-100 cm átlaga, 2010.
100 cm alatti átlag, 2010.
0-100 cm átlaga, 2011.
100 cm alatti átlag, 2011.
40 35
térfogatszázalék
30
A talaj nedvességkészlete kimerül 100 cm fölött
A talajvízszint emelkedése megemelte a mélyebb rétegek nedvességét
25 20 15 10 5 0
Az indulókészletek nem csökkentek tovább, de alacsonyabbak, mint 2010-ben
a mérés ideje
A T-02 mérőhely talaja • Közepes humuszos fedőrétegű felszíntől karbonátos humuszos öntés talaj • A humuszréteg vastagsága 45 cm • 180 cm-ig vályog, alatta homokos vályog majd homok • 330 cm alatt több mint 30% kavics • Mérési mélység 300 cm
Havi csapadékösszegek (mm) Mosonmagyaróváron Hónapok
2010
2011
Január
45
15
Február
20
5
Március
15
43
Április
73
15
Május
153
32
Június
103
137
Július
57
70
Augusztus
112
53
Szeptember
87
18
Október
31
45
November
53
0
December
40
21
585 mm
325 mm
IV. – IX.
A talajvíz szintje (cm), T-02 T - 02
Hónapok Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
2010 2011 393 365 398 368 385 385 361 373 335 363 263 344 298 333 310 327 293 331 328 359 363 385 376 402
2010 február/március
min max
398 fordulója 243 június
min max
2011 410 december 321 szeptember
Esettanulmány II: A talaj víztározása
A Duna vízszintje Dunaremetén A talaj nedvességtartalma két időpontban
A Duna vízszintje Dunaremeténél
Talajnedvesség-értékek tf%-ban és a talajvíz mélysége (cm)* T-11 Réteg 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300
T1 370* 26 27 32 27 25 25 21 18 12 12 23 31 30 31 31 30 30 34 36 36 37 37 38 37 23 12 8 10 16 18
T2 282* 23 34 36 33 31 30 30 30 28 27 34 35 35 33 33 34 34 35 37 37 37 39 39 39 39 40 42 43 44 45
T-09 T1 336* 26 29 30 29 30 27 27 28 30 30 28 24 24 25
T2 241* 33 35 37 37 35 34 33 32 32 35 35 37 37 38
T-04 T1 384* 22 26 28 29 27 25 23 21 18 16 15 16 15 14
T2 257* 32 35 36 35 34 31 30 30 30 30 32 36 32 27
T1: 1999. 11. 02., T2: 2006. 04. 24.
Esettanulmány III: A talajvíz és a termés a Szigetközben
Az üzemi táblák besorolása a talajvízmélység és a fedőréteg vastagság alapján Az őszi búza hozamok 1980-1998 között A szemes kukorica hozamok 1980-1998 között
A táblák besorolása a vegetációs időszak átlagos talajvízszintje alapján Talajvíz- kategóriák TV1 a talajvíz 0-150 cm között TV2 a talajvíz 151-200 cm között TV3 a talajvíz 201-300 cm között TV4 a talajvíz 301 cm alatt a talajvíz nem éri el a TVN fedőréteget /TVN1 a fedőréteg 1 m-nél vékonyabb /TVN2 a fedőréteg 1 m-nél vastagabb
Az őszi búza termésátlaga és tápanyagellátása talajvíz-kategóriánként Talajvíz- kategória
Termésátlag NPK átlag (t/ha) (kg/ha) Esetszám TV1 494 5,609 301 TV2 656 5,592 268 TV3 757 5,541 299 TV4 145 5,268 232 TVN 2645 5,002 267 /TVN1 199 4,451 233 /TVN2 2446 5,046 270 4697 5,244 276 Összes/Átlag
A szemes kukorica termésátlaga és tápanyagellátása talajvíz-kategóriánként Talajvíz-kategória
Termésátlag NPK átlag (t/ha) (kg/ha) Esetszám TV1 314 7,4 360 TV2 322 7,4 342 TV3 359 7,1 298 TV4 114 6,6 318 TVN 1560 6,2 266 • TVN1 108 5,4 230 • TVN2 1452 6,2 269 2669 6,6 293 Összes/Átlag
Hogyan tovább?
A folyamatos mérés biztosítása A mérőhelyre jellemző talajfizikai vizsgálatok elvégzése Az elavult műszerek cseréje A BR-150 típusú nedvességmérő A Campbell CS616 nedvességmérő
A folyamatosság biztosítása • Egy-egy helyszínen több nedvességmérési módszerrel kell mérni az eltérések kimutatása és kezelése érdekében. • A Szlovák Tudományos Akadémia Hidrológiai Intézetével négy helyen végeztünk neutronszondás és gravimetriás összehasonlítást
Talajfizikai vizsgálatok • A jelenlegi talajszelvény leírások a mezőgazdasági táblákra vonatkoznak • Nem pontosan a mérőhelyre vonatkoznak • Néhány esetben azokat a mérőhely melletti vizsgálatokkal egészítettük ki • Az új műszerek telepítésekor új talajmintavétel és vizsgálat szükséges
A műszerek cseréje • Minden mérés terepi munkát igényel, az adatszám kicsi • A készüléket különböző szemcse-összetételű talajrétegekre kalibrálni szükséges • A BR-150 készüléket nem gyártják, nincs alkatrészellátása és szervize • A Cambell műszerekkel óránkénti étékekből lehet napi átlagot számolni, így biztosított a mérés a kritikus időszakokban is
A BR-150 FD-elvű nedvességmérő
Mérőfrekvencia: 80 MHz A nedvességtartalom mérése az oszcillátor frekvenciaváltozásán alapszik A műszert kalibrálni szükséges
Forrás: Rajkai, 2007. kézirat
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17.
Köszönöm a figyelmet!
