A SZOCIALISTA NÉPESEDÉSPOLITIKA ELMÉLETI MEGALAPOZÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ1 V. SZ. SZTESENKO A népesedéspolitika olyan intézkedések rendszere, am ely a tá r sadalom szám ára kívánatos, tudatos népesedési m agatartás kialakí tására irányul. T artalm át, jellegét, alapvető irányát, céljait és lehe tőségeit az adott társadalm i-gazdasági viszonyok határozzák meg. „A népesedéspolitika a népesedési elm élet gyakorlata”2, ezért az aktuális népesedési problém ák m egoldásának sikere jelentős m érték ben függ az elm életi dem ográfiai kutatások lendületétől és m élysé gétől. A szocialista társadalom hatékony népesedéspolitikájának ki dolgozásánál az elsőrendű feladat e politika tudom ány-elm életi m eg alapozása a népességi reprodukció m arxista—leninista elm életének szilárd alap jára tám aszkodva. A népesedési folyam atokra ható m egalapozott és hatékony in tézkedések kidolgozásának alapja a társadalm i-gazdasági és dem o gráfiai tényezők kölcsönhatásának vizsgálata. Úgy tűnik, hogy a társadalm i-gazdasági és dem ográfiai tén y e zők kölcsönhatásának további kutatásában olyan koncepció jele n th e t előrelépést az elm életben és gyakorlatban egyaránt, am ely lehetővé teszi, hogy a népesség reprodukcióját, m in t egységes folyam atot szem léljük, nem csak konkrét, biológiai (nem, életkor), hanem társadalm i értelem ben is. Ez a m egközelítés a népességi reprodukció vizsgála tán ál lehetőséget ad a szűklátókörű és egyoldalú inform ációk kiszű résére. Ezáltal az is m egakadályozható, hogy a program gyakorlati végrehajtását a családtervezésre szűkítsük le. Ez különösen fontos, m ivel az em beri reprodukció m ár régen tú lm u ta t a családi k erete ken, lényegében szélesebb körű és összetettebb társadalm i kollektí vák — oktatási, term elési stb. — funkciójává vált. Ilyen m egköze lítésben világos, hogy a népesedéspolitika taktikai jellegű feladatait alá kell rendelni a népesség élet- és m unkakörülm ényeinek javítását szolgáló stratégiai jellegű feladatoknak. Ez a m egközelítés m egala pozza az em beri és népességi problém ák tanulm ányozásával foglal 1 „ A n é p e s s é g v iz s g á la tá n a k m ó d sz e r ta n i p r o b lé m á i a s z o c ia lis ta tá r s a d a lo m b a n ” c ím m e l K ije v b e n 1973. d e c e m b e r 6—7 -én ta r to tt tu d o m á n y o s k o n fe r e n c iá n e lh a n g z o tt e lő a d á s n a k a fo ly ó ir a t szá m á r a k é s z ü lt v á lto z a ta . a V la d im ir Srb. U v o d d o d e m o g r a fie .
P raha, 1965. rtr. 205.
12
V . SZ . S Z T E S E N K O
kozó társadalom - és biotársadalom tudom ányok széles körű eredm é nyeinek szintézisét. Pontosabban a konstruktív népesedéspolitika szükségleteinek m egfelelően teszi lehetővé ezen eredm ények haté kony felhasználását, a politikai gazdaságtani analízis alkalm azását; a szociológia eredm ényeinek felhasználását a szocializációs folyam a tok vizsgálatánál (amely lényegében véve dem ográfiai problém a és az egyik legrégibb és legösszetettebb társadalom tudom ány) a peda gógia értékes eredm ényeinek alkalm azását. Gyümölcsöző lehet ebből a szem pontból a népességi reproduk ció rendszerének elm életi m odellje, am ely az U krán Tudom ányos Akadém ia Közgazdasági Intézetének D em ográfiai osztályán készült. Ezzel a m odellel összefüggésben a népességi reprodukció társadalm i m agját k ét tényező — a dem ogeneráció3 és a dem oreprodukció — egységeként kell szem lélni. Az előbbi szerint az em ber a m unka tá r gya, az utóbbi szerint a társadalm i m unkafolyam at4 alanya. Ez a m egközelítés lehetőséget ad annak m egvilágítására, hogy a népességi reprodukció rendszerében az alapvetően m eghatározó társadalm i tényező a m unka. Pontosabban a stru k tú rá jáb a n és jel legében végbem enő változás, am ely a népesség dem ográfiai m agatar tásában bekövetkező változások döntő tényezője. Ez a koncepció azt is m egvilágítja, hogy a dem ográfiai m agatartás változásában nap jainkban alapvető a m unkaerő reprodukciójának intenzívvé válása. Ez a tudom ányos-technikai forradalom fejlődésével függ össze. E kon cepció alapján világossá válik, hogy a m ikroszinten észlelhető de m ográfiai változásokat a m akroszintű változások határozzák meg. M indenekelőtt a társadalm i term elés m inőségi változása, illetve a m ár funkcionáló és a kiképzésre kerülő m unkaerő oktatásával szem ben tám asztott m ind m agasabb követelm ények. Végül világossá vá lik olyan folyam atok közötti szerves kapcsolat is, m in t a term ékeny ség csökkenése és a lakosságnak n y ú jto tt szolgáltatások fejlettsége. A szem élyes szolgáltatások fejlettségének színvonala jelzi a népes ségi reprodukció intenzív voltát, am ely az „em beri befektetések” növekedésében fejeződik ki. Ezért a m ikroszinten, azaz a családban észlelhető dem ográfiai feszültségek enyhítésének egyik hatékony m ódja lehet a szem élyi szolgáltatások további fejlesztése. A fejlett szocialista társadalom különösen kedvező lehetőségekkel rendelkezik ehhez. Tervszerűen és célirányosan fejleszthetők a társadalm i szol gáltatásoknak azok az ágazatai, am elyek közvetlenül h atn ak a gyer m eknevelés feltételeire. Hiszen a fejlett szocializmus időszaka nem csak az em ber harm onikus és sokoldalú fejlődését teszi lehetővé, eh hez a fejlődés közvetlen körülm ényeit is m egterem ti. E koncepció alapján a kevés gyerm ekkel rendelkező családokat U krajnában5 — ahogy a Szovjetunió sok m ás körzetében is — nap* A d e m o g e n e r á c ió a s z e m é ly i s z o lg á lta tá s o k k ín á la tá v a l k a p c s o la to s (a fe ln ö v e k v ő n e m z e d é k n e v e lé s é n e k tá r s a d a lm i fo r m á i, la k á s s z o lg á lta tá s , e g é s z s é g ü g y i e llá tá s, o k ta tá s , stb .). * L d .: „ D e m o g r a fic s e s z k ie te tr a d i” . 6—7. sz ., K ie v , az U k r á n T u d o m á n y o s A k a d é m ia K ö z g a z d a sá g i I n té z e té n e k k ia d v á n y a , 1972. M. 37—60. 6 1971—72-b en az U k r á n S Z S Z K -b a n a te r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k a la p já n m e g h a tá r o z o tt á tla g o s g y e r e k s z á m 2,1 v o lt (a ,,V e s z tn y ik s z t a tis z t ik i” c . fo ly ó ir a t 1973. é v i 12. s z á m á n a k 75. o ld a lá n k ö z ö lt a d a to k a la p já n s z á m ítv a ).
N É P E S E D É S P O L I T I K A
13
jainkban a fejlődő szocialista term elés „dem ográfiai tükröződésének” kell tekinteni. Ez pedig a népesség reprodukciójának intenzívvé vá lását, az „em beri befektetések” növekedését vonja m aga után. M ind ez a m unkaerő m inőségével szem ben tám asztott követelm ények em el kedésének köszönhető. A m unkaerővel szem ben tám asztott általános m űveltségbeli és szakm ai szakképzettségbeli követelm ények növekedése két irányban hat a házaspárok általános beállítódására (a gyerm ekszüléssel kap csolatban). Ahogy a dolgozók felkészültségének színvonalával szem ben tám asztott követelm ények nőnek, úgy növekszik a szabad idő irán ti igény, am ely összefügg a családban található gyerm ekek szá m ával (legalábbis a nők esetében). A dolgozók szociális és kulturális színvonalának em elkedésével együtt növekszik az igény a gyerm ek nevelés körülm ényeinek javítására. A szabad idő hiánya a család dolgozó tagjainál, különösen a gaz daságilag aktív nőknél észlelhető. Ezt ellensúlyozza m ajd a felnö vekvő nem zedék társadalm i keretek közt folyó nevelésének további tökéletesítése, a családban és a gyerm ekintézm ényekben folyó neve lés hatékonyabb és kedvezőbb form áinak keresése és bevezetése. Kedvezőbb körülm ényeket terem tü n k a nők szám ára a társa dalm i term elésben való részvételhez, nagyobb lehetőségeket szem é lyiségük kiteljesítéséhez, az anyai hivatás ellátásához. A term ékeny ség színvonalára ható, a term elési szférában fellelhető faktorokhoz a fogyasztási szféra változásának hatásával m agyarázható tényezők társulnak. A népesség életszínvonalának gyors növekedésével egy idejűleg az igények növekedésének törvénye következtében sajátos ugrás észlelhető a fogyasztásban. A halaszthatatlan, az élelmezésben, a ruházkodásban és a lakáskörülm ényekben jelentkező létszükségle tek kielégítése után, a szükségletek intenzív növekedése észlelhető a tartós fogyasztási cikkek, a jobb m inőségű árucikkek, az egyedi te r m ékek stb. iránt. M agasabb fokot értek el a kulturális szükségletek is. Gyorsan nő az élet minősége irán ti igény. Ebben a szituációban a gyerm ek irá n ti szükséglet olyan helyet foglalhat el a szükségletek hierarchiájában, am ely a születési arányszám csökkenését eredm é nyezi. E tényező hatása is csökkenni fog a fenti igények kielégítésé vel párhuzam osan.6 A dem ográfiai fejlődés és a társadalm i-gazdasági tényezők kölcsönhatásának vizsgálata ahhoz a következtetéshez vezet, hogy nincs a népesedési problém áknak „tisztán dem ográfiai” m eg oldása. Ezek a problém ák beletartoznak m inden társadalom általános 6 M eg á lla p íth a tó , h o g y a z a la c s o n y s z ü le t é s i a r á n y s z á m az U k r á n SZ S Z K d e m o g r á fia i fe jlő d é s é n e k c su p á n e g y s z a k a sz á t je lz i. A to v á b b i tá r s a d a lm i-g a z d a sá g i fe jlő d é s f o ly a m a ta m e g te r e m ti a fe lté te le k e t a z a n y a s á g é s az a p a sá g ir á n ti s z ü k s é g le te k te lje s e b b k i e lé g íté s é h e z . M ár n a p ja in k b a n is é s z le lh e tő a tá r s a d a lm i-g a z d a sá g i té n y e z ő k fe jlő d é s é n e k h a tá sa o ly m ó d o n , h o g y a k ö z tá r s a sá g n a k a z o k b a n a k ö r z e te ib e n , a h o l a le g a la c s o n y a b b a s z ü le t é s i a r á n y s z á m , m e g fig y e lh e t ő az a r á n y s z á m o k b iz o n y o s n ö v e k e d é s e , h a b á r e z m é g n e m tü k r ö z ő d ik a k ö z tá r s a sá g i m u ta tó s z á m o k b a n . H a ö s s z e h a s o n lítju k a le g p o n to sa b b m u ta tó s z á m o k a t, a za z a n é p s z á m lá lá s i é v e k ; az 1969—70. é v a d a ta it h a s o n lítju k az 1958—59. é v i a d a to k h o z , m e g á lla p íth a tju k , h o g y a te r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k n ö v e k e d te k 3 te r ü le t v a la m e n n y i t e le p ü lé s é n (v á r o sá b a n é s k ö z s é g é b e n ), 11 te r ü le t v á r o si te le p ü lé s e in é s 1 te r ü le t k ö z s é g i te le p ü lé s e in (U k r a jn á b a n ö s s z e s e n 25 te r ü le t v a n ) . A v iz s g á la to k a z t m u ta t já k , h o g y e z a n ö v e k e d é s n e m c s a k a h á z a s sá g i m o z g a lo m ja v u lá s á v a l, a za z a n é p e s s é g n e m é s k o r s z e r in ti s tr u k tú r á já n a k n o r m a liz á ló d á sá v a l m a g y a r á z h a tó , h a n e m a t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k n ö v e k e d é s é v e l, a z a z az e lle n e h a tó tá r s a d a lm i-g a z d a sá g i t é n y e z ő k c sö k k e n ő b e fo ly á s á v a l is.
14
V. SZ. SZTE SE N K O
problém áinak összességébe, és átfogják a társadalom életének vala m ennyi területét. E zért nincs olyan „recept”, am elynek segítségével például növelni vagy csökkenteni lehet a term ékenységet a társadal m i-gazdasági problém ák m egoldásától elszakítva. Tudom ányosan és gyakorlatilag még elfogadhatatlanabbak az aktuális társadalm i-gaz dasági feladatok m egoldásának „dem ográfiai m ódszerei” . Különösen aktuális a dem ográfiai folyam atokra ható célirányos intézkedések tu dom ányos alapjainak kidolgozásánál a kom m unista társadalom népe sedési törvényének vizsgálata. A népesedéspolitikának éppen e tö r vény hatókörének kiterjesztése a célja. A szocialista építés időszakában a szocialista népesedéspolitika, m int folyam at jelentkezik és hatásához átm eneti jellegű körülm ények észlelhetők, am elyek nem adekvátak az új társadalom lényegével. A fejlett szocializmus időszakában m egterem tődnek a szükséges felté telek a törvény teljesebb kibontakozásához, következésképp az elm é letben való pontosabb tükröződéséhez is. U gyanakkor napjainkban nincs egységes állásfoglalás a népesedési törvény lényegéről és m eg jelenésének körülm ényeiről a szocializmusban. Ez a körülm ény fék jévé válik a népességfejlődés em pirikus kutatásán ak és a népesedés politika kidolgozásának. Ugyanis a társadalm i-dem ográfiai fejlődés alapvető irányzatainak előzetes m élyreható elemzése, m echanizm u sának, szociális aspektusainak, a reprodukció stru k tu rális jellegének és dinam ikájának m egism erése nélkül nem rem élhetjük, hogy nagy gyakorlati értéke lesz a dem ográfiai kutatásoknak, a hatályos népe sedéspolitika kidolgozásának. A szocialista népesedéspolitika m egfogalm azásának alapvető kö vetelm énye a teljes és racionális foglalkoztatottság. Ha nem valam ennyi kom m unista form ációra, hanem annak két szakaszára külön-külön fogalm azzuk meg a népesedési törvényt, ak kor — szerintünk — v itathatatlan, hogy a fejlett szocializmus idő szakában nem a teljes és racionális foglalkoztatottság követelm énye képezi a la p já t a népesedési törvény tartalm ának. A társadalm i fejlő dés e periódusának alapvető dem ográfiai problém ája olyan népesség fejlődés körülm ényeinek m egterem tése, am elyek lehetővé teszik az em ber sokoldalú és harm onikus fejlődését. E fejlődés alkotó elemei a kom m unista ideálok kialakítása a családok form álásában, a lakos ság egészségügyi helyzetének javítása, a m unkaképes időszak m eg hosszabbítása, a várható átlagos élettartam növelése. V alam ennyi egyéb dem ográfiai részproblém át a fenti alapproblém ából kiindulva kell vizsgálni. A m unkaerőtartalékok teljes és ésszerű foglalkoztatása csupán az egyik eszköze a dem ográfiai alapproblém a m egoldásának és nem cél ja a népesség fejlődésének általában. Népesedési résztörvények sorát lehet m egfogalm azni, am elyek a népesség reprodukcióját szabályoz zák. A társadalm i-gazdasági fejlődés m inden szakaszára jellem zően előtérbe kerül az a törvény, am ely a társadalm i-dem ográfiai fejlő désnek a rra a terü leté re hat, am elynek fejlődése a legaktuálisabb. Ez a résztörvény az adott időszakban a népesedési alaptörvény je lentőségével bír, de ez term észetesen nem azt jelenti, hogy népese
N É P E S E D É S P O L I T I K A
15
dési alaptörvénnyé vált az adott formáció egészére. Ilyen résztör vény, am elynek a szocializmus építésének időszakában elsőrendű je lentősége volt, a teljes és racionális foglalkoztatottság törvénye. Ez a törvény napjainkban is érvényes, de m ár nincs annyira előtérben, hogy hozzá kellene igazítani az egész gyakorlati tevékenységet. A foglalkoztatottság növelése a kapitalizm usban égetően fontos problém a, am elynek m egoldása nem lehetséges a kapitalista term e lési viszonyok m egdöntése nélkül. Ezzel szem ben a szocialista alap győzelm ével ez a problém a teljes egészében m egoldódik és nem lesz a további fejlődés „vezérlő csillaga”. Ez a formáció nem tartalm az elegendő „m obilizálható” im pulzust az erőfeszítések növeléséhez a kom m unista építés gyakorlatában. A relatív túlnépesedés ellentm on dása, am ely központi helyet foglal el a kapitalizm us összeomlásának folyam atában, véglegesen m egoldódik a szocializmusban. A teljes foglalkoztatottság a szocialista term elés egyik specifikus jegye, am ely a fejlődés törvényszerűségeinek adekvát sajátossága. Az ellentm on dás feloldása nem a társadalm i fejlődés m ozgatóereje, azaz nem ké pezheti alapját a fejlődési törvénynek egyetlen szférában sem. A népesedési törvény a társadalm i-dem ográfiai fejlődés m echa nizm usának alapját képezi. Ennek a törvénynek — vélem ényünk sze rin t — olyan irányúnak kell lennie, am ely a jövendő társadalm i-gaz dasági fejlődés folyam atában m ozgósítja a társadalom gazdasági, de m ográfiai és szellemi tartalékait. A népesedési törvénynek meg kell oldania a társadalom dem ográfiai alapproblém áját és az alapvető tá r sadalm i-gazdasági ellentm ondásokat, valam int összhangban kell len nie a gazdasági alaptörvénnyel. A népesedési törvény egységes az egész kom m unista form ációra. Hatásához a legkedvezőbb körülm é nyek a fejlődés m agasabb fokain terem tődnek meg. A szocialista és kom m unista társadalm i fejlődés célja a társad a lom valam ennyi tagjának teljes jóléte és sokoldalú fejlődése. E cél m egvalósításának útján, a szocializmus körülm ényei között kibonta kozik a népesedési törvény is. V élem ényünk szerint a kom m unista form áció népesedési törvényének alapkövetelm énye az egész népes ség és m inden egyén harm onikus fejlődésének biztosítása. A népesedési törvény alapkövetelm ényének ilyen értelm ezése alapján kijelenthetjük, hogy a szocialista társadalom népesedéspoli tik ájának stratégiai célja, hogy m egterem tse a körülm ényeket az em ber sokoldalú és harm onikus fejlődéséhez. E zért olyan m egközelítésre van szükség a népesedési folyam atokra ható célirányos intézkedések kidolgozásánál, am ely a szocialista társadalom társadalm i-gazdasági, valam int dem ográfiai problém áinak m egoldását tűzi ki célul. Mi a népesedési m agatartás szabályozására irányuló népesedés politikai intézkedések rendszerének m ozgatója? Ezek m indenekelőtt a jelenlegi népességreprodukció alapvető ellentm ondásának kiküszö bölésére kell, hogy irányuljanak. Az ellentm ondások a dem ográfiai reprodukció és a dem ogeneráció szférájában a társadalm asítás foká nak eltérésében n y ilvánulnak meg. A demogeneráció szférájában m ég létezik, sőt jelentős m értékű a nem társadalm asított, a sablonos, a kevéssé vonzó, a nem term e
16
V. SZ. S Z T E S E N K O
lékeny m unka. Az ilyen m unkában való részvétel ellentm ond a m un kaerővel szem ben fellépő növekvő követelm ényeknek, am elyeket a tudom ányos-technikai forradalom tám aszt. A népesség szakmai és ál talános m űveltségének növeléséhez a társadalm asított m unka szfé rája terem ti a legkedvezőbb körülm ényeket. Ezért a jelenlegi sza kaszban a születési arányszám ok növelésének kérdése a dem ogeneráció áttérését jelenti a társadalm i m unka progresszív ágazatába. Az „em beri befektetések” növekedésével járó dem ográfiai reprodukció intenzívvé válásához növelni kell a reprodukcióhoz szükséges m unka volum enét. így érthetővé válik, hogy napjainkban m ilyen hatalm as szerepet játszik a felnövekvő nem zedék nevelésében a társadalom hozzájárulásának továbbfejlesztése és tökéletesítése. Csak a követel m ényekkel összhangban álló tevékenység eredm ényezheti a demogenerációra fordított m unka hatékony felhasználását, vonzerejének fokozását, az ifjú nem zedék harm onikus fejlődéséhez a legkedvezőbb feltételek m egterem tését. A dem ogeneráció szférájának társadalm ivá válása régen kezdő dött, am ikor a m unkaerő reprodukciója tú ln ő tt a háztartás keretein. U gyanakkor csak a szocializmusban valósultak m eg e szféra követ kezetes és teljesebb társadalm asításának objektív feltételei. Ezek a szolgáltatások fejlődésének m inden eddigit felülm úló ütem ében és a felnövekvő nem zedék társadalm i nevelésében nyilvánulnak meg. A demogeneráció szférájának továbbfejlesztésében még sok fel adat áll előttünk. A gyerm ekintézm ények jelenlegi, m ég bizonyos vo natkozásokban nem tökéletes m unkája — vélem ényünk szerint — , nehezíti a nők anyai és szakm ai hivatásának összeegyeztetését a gyer m ek születése utáni első években. A demogeneráció társadalm asításának elm aradása a m ai köve telm ényektől több következm ényt von m aga után. A nem társad al m asított m unka jelentős volum ene a demogeneráció szférájában szük ségszerű veszteségeket okoz a népesség reprodukciójában. Utóbbi a term ékenység csökkenésével já r és negatív hatása van a társadalm i term elésre, m ivel a nők jelentős részét a kevéssé term elékeny ház tartási m unkával való foglalkozásra kényszeríti. A népgazdaságban folyó m unka társadalm i jellege és a dem ográfiai reprodukció nagy részt nem társadalm i jellege közti ellentm ondás m egoldása jelenti a fő irán y t a szocialista társadalom ban a népességi reprodukció prob lém áinak m egoldásában.7 A népesség életszínvonalának em elkedése nem oldja meg auto m atikusan a keletkező dem ográfiai problém ákat. Az anyagi jólét nö vekedése nem oldja fel m agától a dem ográfiai reprodukció alapvető ellentm ondását, am ely pedig a term ékenység csökkenését okozza. Vé lem ényünk szerint m egalapozatlanok azok a rem ények, am elyek a születési arány szám jelentős em elkedését várják a többnyire elemi népesedéspolitikai intézkedések — például a családi pótlék — be vezetésétől. Sem m ilyen, még a nagy összegű családi pótlék sem ké pes önm agában a term ékenységi szokások m egváltoztatására. Sőt, a 7 R é sz le te se b b e n m e g ta lá lh a tó a ..D e m o g r a fic s e s z k ie te tr a d i” c . k ia d v á n y 6—7. s z á m á b a n ; az U k r á n SZ SZ K T u d o m á n y o s A k a d é m iá já n a k k ia d á sa . K ie v 1972. 60—72. pp.
N É P E S E D É S P O L I T I K A
17
m ai körülm ények között a jelentős összegű családi pótlék csökkent heti a m unkaerő volum enét, m ivel a nők egy része kim arad a társa dalm i term elésből. Az anyagi ösztönzők alkalm azására való törekvés a szülési kedv fokozása érdekében, a fejlett szocialista társadalom ban csak akadályokat gördíthet a további sokoldalú fejlődés útjába. Jelentős anyagi eszközök elvonása a népgazdaság, a tudom ány és kul tú ra fejlesztésétől és ezeknek a születések direkt anyagi ösztönzésére fordítása nem lehet tudom ányosan m egalapozott és hatékony. Nem csak azért, m ert negatívan befolyásolja a népgazdaság m unkaerő igényének kielégítését, hanem azért is, m ert korlátozhatja a tudom á nyos-technikai forradalom által igényelt új m unkahelyek létesítését a jövőben. A születések száma növelésének direkt anyagi ösztönzése csupán a népesedéspolitika rövidtávú, taktikai feladatait oldhatja meg többékevésbé eredm ényesen, azaz a term ékenység ilyen vagy olyan szín vonalának elérését — azonban nem valósíthatja meg az alapvető célt, a lehető legkedvezőbb körülm ények m egterem tését a sokoldalúan fej le tt nem zedék felneveléséhez. Vannak, akik arról beszélnek, hogy különleges népesedéspoliti kai intézkedések segítségével em elni kell a népesség term észetes sza porodásának színvonalát, m ivel ellenkező esetben m unkaerőhiány lép fel és csökken a népgazdaság fejlődésének ütem e. Csakhogy nem ve szik figyelem be, hogy nem a dem ográfia terü letén kell keresni a gaz dasági problém ák m egoldásának kulcsát. A term észetes szaporodás ütem ének lassulása és a m unkaerőtartalékok csökkenése annak a kö vetkezm énye, hogy a dem ográfiai reprodukció alkalm azkodott az in tenzívvé váló népgazdaság követelm ényeihez. Ezért, ha ilyen körül m ények között jelentős anyagi összegeket fordítunk a családok köz vetlen anyagi ösztönzésére, a term ékenység növelése érdekében, a kísérletek kudarcra lesznek kárhoztatva. V alam ennyi erőforrást olyan körülm ények létrehozására kell irányítani, am elyek lehetővé teszik a népgazdaság intenzív fejlesztését. Ez pedig a későbbiekben lehető vé teszi a népesség anyagi és k ulturális szükségleteinek gyors kielé gítését. Ennek eredm ényeképpen létrejönnek a felm erülő dem ográ fiai problém ák m egoldásának objektív körülm ényei.8 Ezért figyelem be kell venni, hogy a családok m ár nem tu d ják olyan nevelésben részesíteni gyerm ekeiket, am elyet a társadalm i gazdasági fejlődés napjainkban m egkövetel. A fejlett szocialista tá r sadalom dem ográfiai problém áinak tényleges m egoldását a m unka további társadalm asítása jelentheti a demogeneráció szférájában. Ez a társadalm asítás nem teszi lehetővé, hogy a m ai háztartást úgy te kintsük, m int olyan alapegységet, m elyre a népesedéspolitika „gaz dasági ágának” erőfeszítései irányulnak. Ilyen alapegységgé m ind inkább a szélesebb körű társadalm i képzésnek kell válnia, am ely a • A s z o c ia lis ta tá r sa d a lo m n é p e s e d é s i p r o b lé m á in a k m e g o ld á s á t n e m le h e t v is s z a v e z e tn i az o p tim á lis d e m o g r á fia i r e p r o d u k c ió k é r d é sé h e z . K ü lö n ö se n a k k o r n e m , h a e ze n a r e p r o d u k c ió n a sz ű k e b b (b io ló g ia i) é r te le m b e n v e tt te r m é s z e te s sz a p o r o d á st é rtjü k , azaz a n é p e s s é g e t a tá r s a d a lm i te v é k e n y s é g t ő l e ls z a k ítv a v iz s g á lju k . K e r e s n i k e ll a z t az utat, a m e ly le h e tő v é t e s z i a n é p v a la m e n n y i t e v é k e n y s é g i fo r m á já n a k tö k é le te s íté s é t é s f e j le s z té s é t, a m e ly m e g te r e m ti a k ö r ü lm é n y e k e t a z e m b e r s o k o ld a lú é s h a r m o n ik u s fe jlő d é s é h e z .
18
V. SZ. S Z T E S E N K O
m ai háztartástól fokozatosan átveszi az ,,élet term elésének” funkció ját. A népesedéspolitikának lehetővé kell tennie olyan viszonyok m egterem tését a demogeneráció területén, am elyeket a jövő követel. A felnövekvő nemzedék nevelésében a társadalm i form ák fejlesztése képezi a dem ográfiai reprodukció intenzitását jelző egyik legfonto sabb m utatót. Ez jelzi az „em beri befektetések” intenzív voltát; ez eredm ényezheti az em beri képességek kiteljesülését. A dem ográfiai reprodukció által felvetett problém ák m egoldásának tartós, és a fej le tt szocialista társadalom m al adekvát anyagi bázisa a társadalm i fo gyasztási alap. Továbbfejlesztése lehetőséget terem t a reprodukció speciális szükségleteinek kielégítéséhez is. A kom m unális szolgálta tások és a felnövekvő nem zedék társadalm i nevelését szolgáló gyer m ekintézm ények tökéletesítését célzó intézkedések a jelenlegi népe sedéspolitika valódi mozgatórugói. A társadalm i fogyasztási alap fej lesztése és alkalm assá tétele a dem ográfiai igények kielégítésére m eg oldják a népesedéspolitika „részproblém áit” a fejlett szocialista tá r sadalom egész szociálpolitikai stratégiájának keretében. Ez az egyet len járható út, am elynek segítségével kedvezőbb körülm ényeket le het terem teni a születési arányszám növekedéséhez, anélkül, hogy csökkenne a nők gazdasági aktivitása. Ezenkívül ezen az úton meg terem tődnek annak objektív feltételei, hogy a nők fokozottabban ve gyenek részt a társadalm i term elésben, különösen annak progresszív ágazataiban. Utóbbi a teljes és tényleges egyenjogúság anyagi bá zisát jelenti, valam int az egész népesség sokoldalú és harm onikus fej lődését eredm ényezi. A mai dem ográfiai szituáció javításának ú tja nem a nők gazda sági aktivitásának csökkentése, hanem a konkrét körülm ények ha tára in belül a gazdasági aktivitás folyam atosságának m axim ális m eg őrzése, am ely elengedhetetlen a személyiség szakmai és általános m űveltségének fejlesztéséhez. Ez az aktuális és bonyolult társadalm i problém a akkor oldható meg eredm ényesen, ha a szolgáltatások és a felnövekvő nem zedék nevelési rendszerét tökéletesítjük. Másrészt, ha olyan m unkarendet vezetünk be a nők szám ára, am ely figyelem be veszi a társadalm i term elésben való részvétel m ellett fontos társadal mi hivatásukat, az anyaságot. Az időráfordítás hatékonysága és eredm ényessége érdekében, a népesség m unkaképességének növelése céljából kedvezőbb körülm é nyeket kell terem teni a fellelhető m unkaerőtartalékok teljeskörű és hatékony foglalkoztatásához, beleértve a még m unkaképes nyugdí jasokat is. A népesség m unkaképességének m ind hatékonyabb fel használása gyorsítja a népgazdaság fejlődését. Ezáltal létrehozza a népjólét további növelésének anyagi alapját, am ely a felm erülő de m ográfiai problém ák m egoldásának fontos összetevője. A népesedéspolitikának ez az iránya még nagyobb jelentőségre tesz m ajd szert a jövőben9, am ikor forradalm i eredm ényeket érnek el a szív- és érrendszeri betegségek, valam int a rosszindulatú daga9 L d . e rr ő l a ..D e m o g r a fic se s z k ie te tr a d i” 2—3. sz á m á t: K ie v , az U k r á n SZ SZ K T u d o m á n y o s A k a d é m iá ja K ö z g a z d a sá g i I n té z e té n e k k ia d v á n y a 1970. 82—90 p p ., v a la m in t „ I n te r n a tio n a l S o c ia l S c ie n c e J o u r n a l” v o l. X X V I. N o. 2, 1974. pp. 235—243.
N É P E S E D É S P O L I T I K A
19
natok gyógyításában. Ezek a várható átlagos élettartam jelentős em el kedését vonják m aguk után. Ebben a helyzetben gyakorlatilag lehe tetlen a születésszám növelésével ellensúlyozni a népesség öregedé sét. Ezért a gazdasági és dem ográfiai fejlődést összhangba kell hozni a gazdasági és társadalm i aktivitás meghosszabbodásával. A korstruk tú ra változása a társadalm i-gazdasági fejlődésre való hatás szem pont jából egyenértékű a népesség fiatalodásával, am elyet a születési arányszám növekedése okoz. A tudom ányos-technikai forradalom m egterem ti az objektív fel tételeket a „term észetes” elem ek erősítéséhez a társadalm i m unka megosztásban. Biztosítja a különböző nem ű és korú dolgozók erőtel jesebb és hatékonyabb részvételét a társadalm i term elésben. Erősö dött azoknak a dem ográfiai jellegű tényezőknek a hatása, am elyek az idős em berek m unkaképességét bekapcsolják a társadalm i term e lésbe. A családstruktúra változása, am elyet a csökkenő születési arányszám eredm ényez, csökkenti az idős em berek részvételét a fel növekvő nem zedék nevelésében. Az idős em bereknek a háztartások m unkájában való részvételét csökkenti a gyerm ekintézm ények háló zatának bővítése és a szolgáltatások fejlesztése. A term előerők és a term elési viszonyok fejlettségének új szintje nem hat azonnal olyan m értékben a dem ográfiai folyam atokra, hogy a dem ográfiai reprodukció folyam atában a szocialista társadalom új életkörülm ényeinek adekvát tükröződéséről beszélhetnénk. A társa dalmi tu d at fejlődése elm arad a társadalom anyagi körülm ényeinek fejlődésétől. A nnak ellenére, hogy a dem ográfiai m agatartás sok fon tos eleme m ár tudatossá vált — azaz egyes individuum ok ak aratn y il vánításának eredm énye le tt —, az egyes személyek, illetve családok egyéni dem ográfiai m agatartása nem vág teljesen egybe jelenlegi életkörülm ényeikkel. A népesedéspolitikának kell „felzárkóztatnia” a dem ográfiai tudatot az életkörülm ényekhez. H angsúlyozni kell, hogy a népesedéspolitika nem szűkíthető le csak a term ékenységre ható intézkedésekre. Ügy kell kidolgozni a né pesség reprodukciójára ható dem ográfiai program ot, hogy az a de m ográfiai problém ák kom plex m egoldására irányuljon. Ha túlhang súlyozzuk a term ékenységi színvonal em elésének kérdését, m egne hezítjük a kom plex m egközelítést. G yakorlatilag a népesedéspolitika egyoldalú felfogása háttérbe szorítja a népesség egészségügyi hely zetének további javítását, valam int a gazdaságilag aktív élettartam m eghosszabbításának bonyolult és aktuális problém áját. A népesedéspolitika családtervezésre irányuló intézkedéseinek alapvető célja a társadalom szám ára kívánatos szám ú gyerm eket vál laló család m egvalósulása. Ezzel szem ben a m orbiditás és a halan dóság színvonalának csökkentésére irányuló intézkedések célja a fi zikai erőnlét m egőrzése m ind m agasabb életkorig. Ebből a szem pont ból rendkívül aktuális napjainkban az em berek egészséges életm ódra nevelése, olyan ideál kialakítása, am ely ésszerű és hosszú életet pro pagál. A tudom ányos-technikai forradalom fejlődésével és a kom m u nizm us építésével párhuzam osan az anyagi erőforrások m ind nagyobb
20
V. SZ. S Z T E S E N K O
részét fordítják m aguknak a term előknek a fejlődésére. Ez azt jelenti, hogy növekszenek az ,,em beri befektetések” ; egyre aktuálisabbak lesznek az olyan problém ák, m int a központi célok m eghatározása ezen eszközök befektetéséhez, s m ind ésszerűbb felhasználásuk mó dozatai. Az elm életi kutatások továbbfejlődése lehetővé teszi, hogy fi gyelem be vegyük a népesedéspolitika kidolgozásánál a dem ográfiai reprodukció belső sajátosságait és a társadalm i élettevékenység vala m ennyi egyéb jelenségeivel fennálló szerves kapcsolatát. Ez pedig m egterem ti a lehetőséget arra, hogy helyesen értékeljük a reproduk ciós folyam atokra való tudatos ráhatás problém ájának sokrétűségét. El kell k erülnünk azt a reális veszélyt, am elyet az egyedi, nem ren d szerbe foglalt népesedéspolitikai intézkedések esetleges eredm ényei nek túlértékelése okozhat. Helyesen kell m eghatároznunk feladatait és azok helyét a társadalm i problém ák rendszerében. Meg kell jelöl nünk a kitűzött célok elérésének tudom ányosan m egalapozott módo zatait; ki kell dolgoznunk a szocialista országok népesedéspolitikájá nak egységes alapelveit.
К ВОПРОСУ О ТЕОРЕТИЧЕСКОМ ОБОСНОВАНИИ ДЕМОГРАФИЧЕСКОЙ ПОЛИТИКИ СОЦИАЛИСТИЧЕСКОГО ОБЩЕСТВА (Резюме) Настоящая статья является переработанным для журнала докладом на Всесоюзной конференции, посвященной методологическим проблемам изучения народонаселения в социалистическом обществе, которая состоялась в г. Киеве 6—8 декабря 1973 г. Автор излагает изменения демографических процессов в социалистическом обществе. Рассматривает факторы демографического положения; подчеркивает, что воспроизводство населения можно рассматривать только в целом. Демографическая политика представляет собой систему мероприятий, не посредственно направленных на формирование желательного для общества осознанного демографического поведения его членов. Его содержание, характер, основные направления, цели и возможности определяются конкретными социаль но-экономическим условиями. Имеет особую важность взаимосвязь между социально-экономическими и демографическими факторами, только с ее учетом можно предпринимать обоснованные и эффективные мероприятия по демографической политике. Автор на этой основе рассматривает причины социалистической демографи ческой политики, специфические черты закона народонаселения социалистиче ского общества. Особое внимание уделяется отношению между полной занятостью и воспро изводством населения, роли общества в воспитании подрастающего поколения при новых условиях.
N Ê P E S E D Ë S P O L I T I K A
21
TO TH E PR O BLEM OF TH E T H EO R ETICA L COM FIRM ATION OF SO C IA LIST P O P U L A T IO N POLICY
S um m ary The p ap e r is a version of the lecture entitled „M ethodological problem s of population research in socialist societies” delivered at th e scientific confe rence held in K iev on 6—7 D ecem ber 1973 — p repared for this journal. The au th o r analyses th e changes of population developm ent in th e so cialist society. R eview ing th e contributors of population developm ent he em phasizes th a t population reproduction m ust be studied in its com plexity. He states th a t population policy is a system of m easures intended to develop a conscious attitu d e tow ards population b ehav io u r desirable for th e society. Its subject, characteristics, basic tendency, targ ets and possibilities are d eterm ined by the given socio-econom ic conditions. He attaches a special im portance to the interactio n of th e socio-economic and dem ographic factors, because solid and effective population political m ea sures (institutions) can be established (produced) only by tak in g th em all into account. In connection w ith th is he studies the principles of th e socialist popu lation policy, th e specific characteristics of the population law s of th e socialist society. He especially deals w ith the interrelatio n s betw een th e full em ployem ent an d th e reproduction, as w ell as w ith th e role of the society in the education of th e generation grow ing up — u n d er the new conditions.