A SZENTENDREI WALDORF ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA
A Waldorf óvodapedagógiai program (1997) adaptációja
Készítette: Buzás Tímea
Készült: 2017. augusztus 31.
„A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani.” Rudolf Steiner
1
TARTALOMJEGYZÉK
Az óvoda adatai Az óvoda bemutatása Bevezető A Waldorf pedagógia A kisgyerek Iskolaérettség Az óvoda célja és feladatai Ritmusok az óvodában Az óvodai élet tevékenységi formái A program feltételrendszere Az óvoda kapcsolatrendszere Gyermekvédelem Eszközök és felszerelések jegyzések A program ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Szakirodalom Legitimációs záradék
2
AZ ÓVODA ADATAI
Hivatalos megnevezése: Szentendrei Waldorf Óvoda Címe: 2000 Szentendre, Jobbágy u. 3. Képviselője: Buzás Tímea óvodavezető Fenntartó: Szentendrei Boróka Alapítvány 2000 Szentendre, Szentlászlói út 86. Alapító: Szentendrei Waldorf Alapítvány 2000 Szentendre, Tegez u. 39. OM azonosító: 200178
AZ ÓVODA BEMUTATÁSA
Az óvodát szülői és pedagógiai kezdeményezés hívta életre a Waldorf-pedagógia pedagógiai elveinek gyakorlati megvalósítására. Az óvodát a Szentendrei Waldorf Alapítvány alapította. 2001ben egy bérelt családi házban találták meg azt a helyet, ahol a gyermekek óvodai foglalkozásait meg kívánják kezdeni. Az óvoda használatba vételét megelőzte egy, az alapítvány által irányított, pénzügyileg támogatott és elvégeztetett átalakítás, felújítás. A helységek alkalmas kialakításával az óvoda megfelelt az ÁNTSZ vonatkozó előírásainak is. Az óvoda egy csoporttal működik. A csoport vegyes életkorú. A férőhelyek száma 24 fő.
3
Az óvoda pedagógiai irányító-nevelői feladatait egy Waldorf óvónő látja el. A nevelőtestület tagja továbbá a dajka, azaz óvónő segítője. Az óvodai munkát egy fejlesztő pedagógus és az óvónő mentora, továbbá az óvónő helyettese is segíti.
BEVEZETŐ
Az első Waldorf óvodák megnyitására az első Waldorf iskola 1919-es megalapozását követően mintegy hét-nyolc évvel került sor. Ma már több ezer Waldorf óvodai csoport működik világszerte. Szakmai és hivatalos központjuk a németországi Stuttgartban lévő Waldorf Óvodák Nemzetközi Szövetsége, mely részt vesz a Waldorf óvodapedagógiát érintő kutatásokban, rendezvényeken, valamint képzési és kutatási tevékenységekben. Helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten rendszeresen együttműködnek a Waldorf óvónők. Céljuk, hogy a Waldorf óvoda ideáját a maguk számára minél életszerűbbé, elevenebbé tegyék, maguk pedig képessé váljanak arra, hogy e pedagógia sajátos, de egyetemes koncepcióját egyre elmélyültebben tudják megvalósítani a mindenkori helyi adottságok között. A magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelvei, melyet az Óvodai nevelés országos alapprogramja dolgozott ki, teljes mértékben és tervszerűen jelennek meg a Waldorf óvodapedagógia valóságában. A magyarországi Waldorf óvodák 2013. áprilisa óta a már hivatalosan is elfogadott Waldorf Óvodapedagógiai Program szerint működhetnek.
4
A WALDORF-PEDAGÓGIA
A Waldorf pedagógia filozófiai háttere a Rudolf Steiner által az 1900-as évek elején kidolgozott emberismeret, az úgynevezett antropozófia. (Antroposz-szófia /görögül/ = az emberre vonatkozó bölcsesség, az emberből kiinduló tudás.) Az antropozófia hatással volt a gyógypedagógiára, az orvostudományra, a művészetekre, a mezőgazdaságra és más életterületekre is. Az antropozófia tapasztalatokon alapszik. Sok esetben az antropozófia megismerési módszerei által nyert – az egyéb szakterületekre vonatkozó – alapvető megállapítások csak évtizedekkel a koncepciók kimunkálása és sikeres alkalmazása után nyerték el az egyértelmű tudományos bizonyítást. A Waldorf-pedagógia egészét megalapozó élettani, embertani, orvosi és pszichológiai ismeretek mellett a Waldorf óvodapedagógiában a több évtizedes gyakorlati tapasztalatokból nyert felismerések is igen nagy súllyal jelen vannak. Az emberi lét célja az egyén erőinek mind teljesebb kifejtése a világ és a többi ember javára is. A nevelés, majd az önnevelés célja és feladata: segítséget nyújtani ahhoz, hogy az ember a fejlődési útján egészségesen haladva, a lehetőségek széles körével úgy kerüljön kapcsolatba, hogy képes legyen kiválasztani a személyiségének megfelelőt. Így váljon testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberré. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa. A Waldorf-pedagógia mindig a gyermekből indul ki, mégpedig abból a fejlődési szakaszból, amelyben a gyermek éppen van. A gyermek ismeretéből kiindulva biztosítja számára az egészséges fejlődést, az egészséges életmódot.
5
A Waldorf méltóságát.
óvodapedagógia
tiszteli
a
gyermek
emberi
A gyermekben megjelenő természetes erőket (teljes figyelem az érzékelésben, utánzásos tanulás, fantáziadús játék) úgy kell támogatni, hogy a gyermek szabadon tudja azokat felhasználni. A Waldorf óvodapedagógia segíteni kívánja, hogy a gyermek ezeket a benne működő természetes erőket szabadon tudja fejleszteni: érzékelésben, utánzásban, játékban és egyéb tevékenységekben. Ez szeretetteljes, meleg légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet és kizárja az erőszakos befolyásokat.
A KISGYEREK
A gyerekkor sajátságos létforma, saját szükségletekkel és lehetőségekkel. A gyermek nem kis felnőtt. A kisgyerek érzékleteiben él. Minden, ami a környezetében történik, akarva-akaratlanul hatással van rá. A gyermek érzékeli a fizikai világot. A látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás benyomásai töltik ki belső világát, ezek irányítják megismerő tevékenységében. (S ezen túlmenően természetesen a „többi” érzéklet, mint például az egyensúly érzékelése vagy a saját mozgásokat visszajelző kinesztétikus érzékelés.) A gyermek azonban a pszichikus világot is érzékeli. Átél olyan gondolatokat és érzelmeket, melyeket a környezetében élő, számára fontos személyek gondolnak és éreznek.
6
Az első években még nagyon közel áll egymáshoz a testi és a lelki fejlődés, így számos kölcsönhatás figyelhető meg. Ha szeretettel, figyelemmel, örömmel, pozitív érzésekkel és gondolatokkal veszik körül a gyermeket, akkor az kedvezően hat érdeklődésére, érzékelésének intenzitására. A sok érzékszervet igénybe vevő környezet előhívja a gyermek belső aktivitását. A gyermeket körülvevő felnőtt világ felelőssége és feladata biztosítani az ingerekben gazdag fizikai és pszichés környezetet. Nem szabad „becsapni” érzékleteiben. Egyrészt a tárgyak, berendezések, játékszerek jó minőségű, természetes anyagokból legyenek (fából, vesszőből, selyemből, vászonból, bársonyból, gyapjúból, méhviaszból, fémből), másrészt a nevelőnek megfelelő érzelmekkel és gondolatokkal kell a gyerekek közé lépnie. Fontos, hogy a gyermek saját tempója szerint fedezhesse fel a világot, dolgozhassa fel tapasztalataiból származó élményeit. Legyen elég ideje arra, hogy elsajátítsa a sokféle minőséget mindegyik érzékszerv területén.
Az utánzás: A kisgyerekkor tanulásának legfőbb formája az önkéntelen figyelem által vezérelt spontán utánzás. Az utánzás első feltétele az érzékszervek megfelelő működése, a már születéskor elkezdődő érése és tagolódása. A kisgyerek nem tudja nem utánozni azt, amit érzékel, átél, megtapasztal. Ilyen értelemben a kisgyerek „kiszolgáltatott érzékelő” és „kiszolgáltatott utánzó”. A gyermek szemlélődésből, tapasztalatból, cselekvésből tanul. Átéli a cselekvést, és érzelmileg kötődik a tapasztaltakhoz.
7
Majd utólag fogja felfedezni képzeteket és fogalmakat.
a
folyamatban
megjelenő
Ebben az életkorban a valódi tapasztalatszerzés a megfelelő tanulási forma. A kisgyerek utánzással tanul. A nevelés alapvetően a spontán utánzásra épít, mind a tevékenységek megtanulásában, mind magatartásformák kialakításában. Ehhez megfelelő követendő mintákat kell látnia és átélnie maga körül. Az óvónő csak olyasmit csinál, amit a gyermek utánozhat. A gyerekek mélységesen élvezik a cselekvésekben megnyilvánuló emberi munkát, a munkáját szerető és az azzal azonosuló ember látványát. A megfigyelt, megtapasztalt cselekvések sorrendjéből leolvassa azok tartalmát. Fontos, hogy ő maga fogalmazhassa meg tapasztalatainak értelmét, magyarázatát. Az utánzásos tanulásnak és a spontán érdeklődésnek ezen sajátosságai az egész kisgyerekkort jellemzik, mintegy a hetedik életév fordulójáig. Ekkor az önkéntelen, igen intenzív, de könnyen elterelhető figyelem helyébe a sokkal kisebb hatékonyságú, de a tárgynál már megtartható szándékos figyelem lép, tehát a gyermek képessé válik a szóbeli tanítás befogadására.
A játék: A játék a kisgyerekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A gyermek a külvilágból és saját belső világából nyert tagolatlan benyomásait játékában vetíti ki és ott újra szemügyre véve tagolja. A Waldorf-pedagógia nagyon komoly szerepet tulajdonít a gyermek játékának. A játszó gyermekben megjelenő természetes erőket, képességeket óvni és erősíteni kívánja. A szabad játék kiemelt fontosságot élvez az óvodai élet tevékenységi formái között. 8
A játék szabad kell, hogy legyen, csakis így vezethet céljához, az egyéni benyomások feldolgozásához. A játék a gyermek természetes életformája. A játszó gyermek örömmel és megelégedettséggel követi a belső világából fakadó indíttatásokat, melyek így egész szervezetét erősítik. Ezt jelzi csillogó szeme, friss arcszíne, meleg keze, lába. A szabad játékban megjelenő lelki és testi aktivitás a keringési rendszer egészsége kialakulását is elősegíti. A gyermek belső indíttatása úgy jelenik meg szabad játékában, mint megértési vágy, tettvágy, az érzelmi kötődés vágya, alkotó erejének kifejeződése. A gyermek spontán aktivitása (akarata) az, amely cselekvésre készteti őt. Fontos, hogy a gyermek saját tempója szerint tudja felfedezni a világot, feldolgozni tapasztalataiból származó élményeit. A természetben található lehetőségek változásai és sokszínűsége adják a legjobb teret a gyermek különböző játékformáihoz. Fontos, hogy a benti játékszerek is tartalmazzák a szabadban található, érzékszervek számára kínált változatosságot, hívják elő a gyermeki fantázia minél gazdagabb érvényesülését. A játékszerek nagy része nem részletesen kimunkált, így elősegíti a gyermek fantáziájának tevékenységét. (A fantázia elemi gyerekkori képesség. Megeleveníti, megmozdítja a gyermek belső világát.) A gyermek szabad játéka közben megismerheti a tárgyak tulajdonságait és saját akaratának, szabadságának határait is. Kipróbálhatja és megtapasztalhatja a megfelelő viselkedési formákat játszótársaival, így fejlesztheti szociális képességeit.
9
ISKOLAÉRETTSÉG
A Waldorf óvodából kilépő gyermek erre irányuló külön erőfeszítés nélkül iskolaérett. Ez általában a hetedik életév folyamán következik be. Ez az érettség megnyilvánul mozgásában, játékában, szociális életében és az ehhez kapcsolódó kommunikációban, az anyanyelv használatában, a környezet ismeretében, a mesék, mondókák, versek és számok birodalmában való jártasságában. Az iskolaérettség legszembetűnőbb jelei a testi változások. Ahogy változnak a test arányai, úgy változnak fizikai képességei is. Új elemek jelennek meg a nagy mozgásokban (tud már labdát dobni és elkapni, fél lábon ugrálni) és a legaprólékosabb mozgásokban is finomodik ügyessége (tud már masnit és csomót kötni, gombolni, varrni). Játéka céltudatos és tervezett. Konkrét célokra inkább a kifejezetten arra készített eszközök megfelelőek számára. Barátságai már hosszabb ideig tartanak. Belső egyensúlya engedi, hogy a különböző helyzetekhez alkalmazkodjon. Képes utasításokat végrehajtani. A vállalt kötelességeinek teljesítése örömet szerez neki, és önbizalmát növeli. Rajzaiban törekszik a tudatos komponálásra. Figyelme a vonalról a felületre, a színekre helyeződik át. Részletesebben kidolgozott emberformát rajzol és megtalálható rajzaiban a szimmetria. Kezd különbséget tenni a kívánság (belső világ) és a valóság (külső világ) között. Szereti elmesélni álmait, szeret sugdolózni, titkot tartani. Érzelmeit jobban kezeli, nyugodtabbá válik. Vágyik arra, hogy a felnőttben követhető tekintély lásson, akit szeretetből megajándékozhat bizalmával. 10
Az iskolaérett gyermek képes igazi kérdéseket feltenni, 10-15 percig koncentrálni a feladatra, képes összefüggésekben gondolkodni, valamit megmagyarázni, továbbá folyamatosan, tisztán beszélni. A gyerekben kialakul az ok-okozati gondolkodás, helyesen használja a múlt időt, emlékezete tudatossá válik. Mindezek képessé teszik őt arra, hogy a későbbiekben új gondolati struktúrákat fogadjon be. Már várja az iskoláskor tanulási formáit.
AZ ÓVODA CÉLJA ÉS FELADATAI
Célunk, hogy a gyermekek a nevelés során testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberekké váljanak, akik képesek környezetüket emberségesebbé tenni. A Waldorf óvodapedagógia a későbbi egészséges életvitelt akarja megalapozni munkájával. E tevékenység eredményei ennek megfelelően csak a későbbi életszakaszokban mutatkoznak majd meg teljes mértékben. Célunk: a Waldorf-pedagógia szellemiségén alapuló nevelés megvalósítása, a gyermek belső világának védelme. Minden egyes gyermekben megnyilvánul a sokrétű emberi természet, melyet az óvónő tisztelettel tanulmányoz. Az óvónő a gyermek megnyilatkozásaiból (az egészség és betegség jelei, a test-meleg, szóbeli megnyilvánulások, a lelki állapotok megnyilvánulásai, a tudati fejlődés megtapasztalható mozzanatai) „tudja meg”, hogy mire van szüksége a gyermeknek. Ez speciálisan kimunkált megfigyelést igényel, amely ítélet és előítélet mentes. Az óvónő nehézségeket leküzdő, szeretetteljes együttélést vállal a gyerekkel, amelyben a gyermek megőrizheti emberi méltóságát. 11
Óvja a gyermek fejlődő belső világát. Ott ajánl segítséget, ahol a gyermek éppen tart, és megvárja, míg önállóan megtalálja a következő lépést. Az óvónő feladata a gyermek természetében rejlő lehetőségek felismerése és az ehhez való alkalmazkodás, hogy a gyermek szabadon, ezáltal a teljesség lehetőségét kihasználva fejlődhessen. A cselekvés, az érzés és a gondolkodás fejlődésében figyelmes, tapintatos vezetéssel segíti az óvónő. Nem engedi a túlterhelést, védi a gyermek saját érésének és kibontakozásának tempóját. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerek megtalálja saját útját és azon egyre önállóbban járjon. Az óvónő követendő mintát nyújt a mindennapokban a maga tevékenységeivel, érzelmeivel, gondolataival. Az óvónő saját személyiségét állandóan fejleszti, ezáltal eleven példával szolgál a fejlődésben lévő gyermekek számára. Az óvónő elvárások helyett érzelmi biztonságot nyújt. Törekszik megérteni a gyermek világát és tiszteli alakuló világképét. A tárgyi, a szokásbeli, az érzelmi és a tartalmi környezet a gyermek fejlődésének, játékának, tanulásának bölcsője. A Waldorf óvoda minden apró mozzanatával a kisgyerek életformáját szolgálja. Igyekszik jó minőségű táplálékot adni a gyermek testének, lelkének, egész személyiségének. A gondozás szeretetteljes tevékenységei (a testápolás, a táplálkozás, a melegen tartás) nemcsak a gyermek fizikai szükségleteit elégítik ki, hanem egyben a lelkét is ápolják, növelik biztonságérzetét. (E szokásos teendők körül kis rítusok is kialakulhatnak.) Ezt az anyai gondoskodást az óvónő tudatosan magára vállalja, mivel ez nevelői tevékenységének (a gyerekkel való kapcsolatának) meghatározó része. Közben folyamatosan tájékozódhat a gyermek állapotáról, testi és lelki közérzetéről.
12
Az óvodai csoport ún. vegyes életkorú csoport. Így nem törik meg a család természetes közege (testvérek), továbbá a nagyobb gyerekek áthagyományozzák a csoport szokásait az utánuk következő kisebb gyermekekre. Az egyre önállóbb gyermek egyre több belső és külső aktivitást mutat, így maga is követendő mintává válhat a többi gyermek számára és (az óvónő mintáját követve) ő is felajánlja segítségét a kicsiknek. A családias kapcsolat az egész csoportot átöleli. Ebben a valódi közösségben mindenkinek van szerepe, mindenkire szükség van. A Waldorf óvodapedagógia az érzelmi biztonság fontosságát hangsúlyozza a kisgyerek pszichikus és mentális fejlődésében. Ezt az érzelmi biztonságot az óvodának is meg kell adnia, mely az anyát követve egyfajta szociális anyaöl szeretne lenni a kisgyerek számára. A Waldorf óvoda áttekinthetővé teszi a mindennapi cselekvések világát a gyermek körül. A gyerek látja a felnőtt tevékenységében, hogy mi miből lesz (pl. kenyér a búzából), így a későbbi életkorokban is otthonosan mozog az őt körülvevő világban. Az óvodai napot átszövi a napszakokhoz, évszakokhoz, ünnepekhez igazodó természetes munkálkodás. A gyermekek az értelmes és áttekinthető tevékenységeket átélhetik és utánozhatják. Az óvoda megkísérli az életünket és világunkat átszövő összefüggéseket érzékelhetővé és tapasztalhatóvá tenni a gyerek számára. A Waldorf-pedagógia a gyermek individuális fejlődését differenciált módon segíti. Az óvónő kivárja azt az időpontot, míg a gyermek maga kezd cselekedni. Minden gyermek máshol tart a fejlődésben, ezért tudásuk és képességeik nem lehetnek egyformák. Ám az óvónő magatartásából mindegyikük biztatást érezhet arra, hogy mindenre van elég idő, és mindennek eljön az ideje.
13
RITMUSOK AZ ÓVODÁBAN
A kisgyerek saját testi ritmusai csak lassan válnak rendszeressé. A Waldorf óvodapedagógia ezt a folyamatot úgy segíti elő, hogy a gyermek életét mindig ismétlődő, rendszeresen visszatérő időbeosztással tagolja. A Waldorf óvoda tudatosan él az ismétlődés szorongásoldó hatásával. A témakörök, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusban. Az ünnepek ritmusa: Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai és az ezzel összefüggő emberi munkák. A csoportszobában és az évszakasztalon is tükröződik az adott évszak hangulata és az évkörön belüli ünnep jellegzetessége. A színek, díszek, továbbá a mesék, versek, dalok tartalma és a tevékenységek, munkák jellege mind a gyermek számára érzékelhető szinten arról beszél, hogy milyen időszakban él ő éppen. A természet szüntelen körforgásban éli ritmusát. Mindez megszabja az ember életét, munkáját. A Waldorf óvodában ünneptől-ünnepig ezekkel a ritmusokkal összhangban él óvónő és gyermek. Az ünnepeken nemcsak személyes élményt élhet meg a gyermek, hanem sokkal többet, a „közösen emberit”. Egy-egy ünnepen a mindennapi élmények tudatosan kiválasztva töltenek be egy kijelölt helyet és formát, majd újra visszahatnak a hétköznapokra. Az ünnepeknek akkor van értelmük, ha azok nem üres formák, hanem megszületik az emberben az ünnepet teremtő erő. 14
Ez az erő él a hétköznapok készülődésében. Az ünnepek megformálását bizonyos tradíciók, népi és keresztény szokások segítik. Mivel a kisgyerek koránál fogva még nem értheti meg közvetlenül az ünnepek belső tartalmát, ezért az óvónő felelőssége ezeket a tartalmakat érzékekkel felfogható, átélhető formába önteni számára. Az ünnepek megjelenítése minden évben új személyes viszonyt kíván az óvónőtől az ünnepek időt álló tartalmával és a jelképekkel. Ezek a jelképek közvetlenül átélhetők a gyermek számára, így jelenik meg az ünnep tartalma. Ezekkel a jelképekkel veszi körül az óvónő a gyermekeket a hétköznapi életben. Így tudja az ünnepek mindenkori jelen idejűségét a maga számára élővé, a gyermek számára átélhetővé tenni. A Waldorf óvodapedagógia meg akarja valósítani, hogy a gyerek az éves ünnepkört ritmikus ismétlődésben énekelve, játszva élje át, ünnepeljen az óvónővel és a szülőkkel.
Az év ünnepei: Betakarítás időszaka Szent Mihály időszaka Szent Márton időszaka Advent (Szent Miklós) Vízkereszt (Három Királyok) Farsangi időszak Húsvéti időszak Mennybemenetel ünnepe Pünkösdi időszak Nyárünnep (Szent János)
15
Egy-egy időszak ünneppel fejeződik be, amelyre azt megelőzően hosszabb ideig tart a készülődés. A tevékenységekben bekövetkező változásokból lehet érzékelni azt, hogy az ünnep közeledik már. Minden gyermek születésnapját megünnepeljük az óvodában. Minél tovább kell várni, míg visszatér egy olyan jeles nap, mint például a gyermek születésnapja, annál nagyobb érzelmi töltéssel éli meg a várakozást, a beteljesülést, majd a rá váró emlékezést.
A hét ritmusa: A hét napjaihoz kötődő, mindig visszatérő azonosságok tagolják a hetet érzékletesen. A művészeti tevékenységek heti ritmusa: Hétfőn rajzolás, kedden festés, szerdán gyapjúkép készítése, csütörtökön kenyérsütés, pénteken viaszformálás és kirándulás. A ritmusok az étrendben is megjelennek. Havi változásban mindig az idényjellegű zöldségek, gyümölcsök szolgálnak táplálékul, a hét napjait pedig a feldolgozott gabonafajták különböztetik meg. Hétfőn rizs, kedden árpa, szerdán köles, csütörtökön rozs, pénteken zab.
A nap ritmusa: A kisgyerek igényli az ismert és áttekinthető ismétlődésekkel tagolt időrendet. A Waldorf-pedagógia úgy tagolja a napot, hogy a koncentráltabb tevékenységek után mindig egy szabadabb következik. Ezáltal lesz ritmusa a napnak. A napirend igazodik a programban megfogalmazott feladatokhoz. A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása.
16
A napirend kiépítése az óvónő feladata. Figyelembe kell venni a helyi igényeket, lehetőségeket és szokásokat. A gyermek egészséges fejlődéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rövidebb időtartamú, óvónő által „vezetett helyzetek” után hosszabb, „szabadon választott tevékenység” (pl. játék) következik. A különböző tevékenységek jellegét tekintve minden nap azonos felépítésű, de tartalma a heti és havi ritmusokban változatosan tér vissza. Természetesen a kivételes alkalmaknak is helye van.
Napirend: 6.30: Megérkezik az óvónő és előkészíti az aznapi tevékenységeket. Testileg-lelkileg felkészül a gyermekek fogadására. 7.30-8.15: Megérkeznek a gyermekek és bekapcsolódnak a játékba vagy a konyhai tevékenységekbe. Az óvónő már előkészítette a heti ritmusnak megfelelő művészeti tevékenységet, amelybe a gyermekek szabadon bekapcsolódhatnak. Amikor megérkezett minden gyermek és a szülők elmennek, becsukjuk az óvoda kapuját. 8.30-9.30: A szabad játék ideje. A gyermekek önállóan játszanak. Az óvónő és a segítő a hét különböző napjaihoz és az évkör ritmusához igazodó munkákat végeznek. 9.30-10.00: Csengőszó jelzi a szabad játék végét. Rendrakás, melyet az óvónő, a segítő és a gyerekek együtt végeznek. Székkör kialakítása az évszakasztalnál. 10.00-10.30: Reggeli körbeülés. Összeszámoljuk a hiányzókat. Gyertyagyújtás, majd az imaszerű vers elmondása után a gyertya elkoppintása. Körjáték (verses, dalos, mondókás játék).
17
10.30-11.30: A körjáték után kézmosás és az asztal megterítése. Gyertyagyújtás, asztali áldás, együtt étkezés. Étkezés után hálaadás és a gyertya elkoppintása. 11.30-12.00: Elpakolás evés után. Kézmosás után illatos olaj osztása a tenyerekbe. Mesegyertya meggyújtása. Halk metalofon-játék vagy dúdolás, énekszó jelzi a mese kezdetét. A mese (vagy bábozás) után a gyertya elkoppintása következik. 12.00-13.00: Öltözés. Kerti játék és munka. 13.00: A szülők várják a gyermekeiket. Az óvónő a kapuban egyenként elköszön a hazamenő gyerekektől.
Nyitva tartás: A gyermekeknek ebben az életkorban igényük van a családon kívüli kapcsolatépítés lehetőségére, de napi négy-öt órás csoportokban tartózkodás után feltétlenül szükségük volna arra, hogy visszatérhessenek személyes életükbe. Az óvoda reggel nem túl korán nyit, mert a kisgyereknek ki kell aludnia magát. Fél nyolc és fél kilenc között lassan minden gyermek megérkezik. Fontos, hogy minden gyermeknek legalább egy órányi benti szabad játékra lehetősége legyen. A gyermek érdeke megkívánná, hogy délben hazamehessen, mert maga a csoportban tartózkodás is fárasztó számára. Az a kedvező, ha a gyermek az ebédet már otthon eheti meg és a délutáni alvás után egy sokkal megnyugtatóbb személyes térben játszva, merengve dolgozhatja fel a délelőtti élményeit.
A ritmikus változásokba tartoznak a szünetek, ahogyan az alvás is hozzátartozik az emberi természet ritmusához. Évente többször is szüksége van a gyereknek hosszabbrövidebb szünidőre, amikor az óvodában szerzett élményeit feldolgozza.
18
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
A gyermek minden tevékenysége az óvónő jelenlétében vagy tudomásával zajlik. Az óvónő figyelemmel és érdeklődéssel kíséri a körülötte zajló eseményeket. A csoport életéhez szükséges minden munkát (öltöztetés, takarítás) a gyermekek előtt végez. Az óvodai időben az óvónő semmi olyat nem csinál, amit a gyerekek nem utánozhatnak. Az óvónő valamennyi tevékenysége táplálja a gyermekek szabad játékát.
Háztartási, kerti munkák: Az óvónő által végzett háztartási és kerti munkák zöme hasonlít egy régi, hagyományos háztartás munkáihoz. A munkák lehetnek naponta, hetente, havonta visszatérő tevékenységek. Ezeket a munkákat az óvónő a benti és kinti szabad játék ideje alatt végzi, egymást átható ritmusokban. A gyermekeknek lehetőségük van a folyamatok, a valóság változásainak átélésére.
Kézművesség: Az óvónő a gyermekek jelenlétében is készít játékokat. A gyermekek számára különös hangsúlyt kap a kézművesség, mint elemi játékkészítési lehetőség. Az ősi kézművességekben valóságos folyamatokkal megtapasztalható módon találkoznak. Szőnek, fonnak, nemezelnek, varrnak, hímeznek. Igazi szerszámokkal is dolgozhatnak, például kalapáccsal, reszelővel.
19
Ezek a folyamatok is érzéki és áttekinthető tapasztalatokkal szolgálnak a külvilág fontos, hozzánk kapcsolódó eseménysorairól.
Mese: A mese bepillantást jelent a gyermekek számára a valóság világába, amely megfelel mágikus világképüknek. Az eredeti népmesékben sok igazság rejlik, mert olyan lelkiszellemi értékekről és példakép erejű emberi fejlődési folyamatokról szólnak, melyek éppen olyan igazak, mint az érzékelhető világ tényei. A Waldorf óvodában a mesék mindig az aktuális ünnepkörhöz, évszakhoz kapcsolódnak. A vegyes életkorú csoport összetétele igényli a gondos meseválasztást. A mesék kiválasztása az óvónő feladata. A mese belső képként jelenik meg a gyermekben. Az óvónő hosszabb időn keresztül, hetekig meséli ugyanazt a mesét. Az ismétlés elmélyíti az azonosulást és a megértést, így nő érdeklődése, biztonságérzete. A gyermek örül, ha tudja, hogy mi következik. A mesélésnek minden gyermek egyformán résztvevője. A mesélés a mindennapokba beépített szertartás, mindig ugyanabban az időben, mindig ugyanazon a helyen. Mindig ugyanazok a gesztusok és események adják meg a jelet a mesekezdésre: a közös étkezés után elpakolnak, kezet mosnak, bejönnek a kisszobába, elhelyezkednek mesehallgatáshoz, illatos levendula olajat kapnak a tenyerükbe, az óvónő gyertyát gyújt, majd halk ének, dúdolás vagy metalofonjáték után kezdődhet a mese. A mesemondás fejleszti a gyermek érzelmi, értelmi és anyanyelvi képességeit egyaránt. Az óvodáskorú gyermeknek szüksége van arra, hogy anyanyelvét minél biztosabban tanulja meg. A szókincs segíti a belső képek kialakítását. 20
Nem csupán a megnevezés fontos, hanem az is, hogy érzékelhetővé, átélhetővé váljon a tartalom. Jó, ha a gyermek csak sejti a szavak jelentését és majd idővel tisztul az értés. Az érzelmi töltés ilyenkor is jelentős. Az óvónő nagy értékűnek tekinti a gyerek alakuló világképét. Ha a gyermek megosztja az óvónővel még képlékeny világnézetét, az óvónő nem javítja ki feltétlenül állításait a tudomány legutolsó eredménye szerint. A nyitott és eleven kérdésként átélt képzeleteket meghallgatja. Esetleg feltesz egy kérdést, de csak ha nem zavarja így a gyermek mesélőkedvét, melyben megnyilatkozik belső titkairól.
Bábozás: A vegyes életkorú csoport összetétele igényli a pedagógiai segítséget arra, hogy egy egyszerűbb mesét örömmel tudjanak végighallgatni a nagyobbak és egy hosszabb, bonyolultabb mese alatt ne fáradjanak el a kicsik. Segítség lehet a bábozás. A Waldorf óvoda bábszínházának bábui álló bábok, marionett figurák, vagy akár kendőből megkötött csomóbabák. Ezeket az óvónő takaratlanul vezeti az asztalszerű színpadon. Egyrészt az óvodás számára érzelmi biztonságot nyújt, hogy látja a báb mozgatóját. Másrészt jobban, mélyebben azonosítja magát a kívülről vagy felülről láthatóan vezetett teljes figurával. A bábok általában saját készítésűek, az óvónő együtt készíti azokat a szülőkkel vagy a nagyobb gyermekekkel. A bábok arca csak nagyjából kidolgozott, hogy teret adjon az intenzív gyermeki projekciónak. Színes selymekkel letakart, kellékekkel berendezett asztalon, a képzeletre támaszkodva valamilyen utat jár be a gyermek a hőssel együtt. A bábozás erősíti a gyermek figyelmét.
21
Színeivel, mozgásaival alátámasztja a gyermek belső képeit, és indíttatást ad arra, hogy a szabad játékban ő maga is felépítsen és elmeséljen egy bábjátékot.
A zene, az ének, a vers: A kisgyerek teljesen másképp hall, mint a felnőttek, mert más tudatállapotban él. A jó zene éltetően hat, a csendből indul ki. A gyermeknek meg kell tanulnia csendben lenni, hallgatni. A gyermekek csak nyugodt légkörben kezdenek el énekelni. Nagy zajban (szabad játék idején) önkéntelenül is elcsendesednek, ha az óvónő elkezd zenélni, énekelni. A kvint intervallumú és a pentaton zene a legmegfelelőbb számukra ebben az életkorban. A zenélés és az éneklés az óvoda napirendjének szerves része. Fontos, hogy a gyermek fel tudja fedezni, honnan erednek a különböző hangok. A hangszert és a zenélő embert akarják látni, az érzéseit és azt, ahogyan koncentrál. A Waldorf-pedagógia nem használ magnót és más technikai eszközöket, mert fontosnak tartja, hogy a gyermek mindig emberrel kapcsolatosan élje meg a dolgokat, hogy érezze, a hang ott keletkezik, ahol valaki zenél, mesél. A Waldorf-pedagógia kímélni kívánja a kisgyereket a műszaki zajoktól, a tömegkommunikációs eszközök hangáradatától. A gyermek egész testében érzékel. A hallás nemcsak a fülben zajlik. A zenéhez közvetlenül kapcsolódik a mozgás, ezért kezd el a zenére rögtön mozogni, táncolni.
Fontos, hogy több különböző hangszer legyen az óvodában: metalofon, csengettyűk, csörgők, furulya... 22
A hangszerek segítségével érzékelhetik a különböző minőségeket. Életkoruktól függően más és más hangszert használnak. A mindennapos tevékenységeket, munkákat is gyakran kíséri ének és vers. Bizonyos helyzetekhez szokásszerűen fűződik egy-egy dal vagy vers, amely a gyermek számára mintegy jelzi, hogy az óvónő éppen mit csinál. Így az énekszó bevonja a gyermeket az óvónő tevékenységébe anélkül is, hogy éppen akkor részt venne az adott helyzetben. A nap folyamán vannak olyan helyzetek, amikor a vers és a dal egy-egy szertartás elemeként szerepel. Kiemelkedő események kezdetét és végét is verssel, dallal jelzi az óvónő. Az óvónő az óvodában csak egy szólamban és magas hangon (ahogyan a gyermek is) énekel. A versek, dalok kiválasztása, összeállítása az óvónő folyamatos, állandó feladata. Az adott évszakhoz, ünnepkörhöz igazodva, a csoport összetételének megfelelően, elsősorban népi forrásokból keres igazi verseket, dalokat. Nem elsődleges cél az, hogy minél több verset vagy dalt tanuljanak meg a gyerekek. Az a lényeges, hogy az óvónő olyan hangulatot teremtsen, ahol az ének és a vers az öröm, a tisztelet, a belső világ kifejezése. A gyermek sohasem kényszerül arra, hogy egyedül szerepelve kelljen verset vagy dalt előadnia. Mindez csak az óvónő és a csoport védő burkában történhet.
Szép mozgás: A mindennapos körjáték jelentős szerepet játszik a kisgyerek saját test- és térérzékelésének elmélyítésében, a ritmusos mozgások átélésében, a mozgásformák harmonizálásában, a mesei jelenetek megelevenítésében.
23
Az aktuális ünnepekhez és évszakhoz kapcsolódó mondókákat, verseket, dalokat mozgással kíséri az óvónő. Úgy állítja össze a körjátékot, hogy abban frissítő változásban jelenjenek meg az erőteljesebb és gyengébb, illetve a nagy és egészen finom mozgások, a vidám és komolyabb hangulatok (Itt kaphatnak helyet a szabályosabb gyerekjátékok, körtáncok is.) Az óvónő egyszerűen mozdul és énekel. Olyan mozdulatokat használ, amely minél inkább a természetes mozdulatokat kívánja utánozni. Az óvodások szabadon kapcsolódnak be és bizalommal követik az óvónő mozdulatát. Ez a tevékenység (naponta 15-20 perc) a kisgyerek közvetlen utánzóképességére épül. Egy-egy körjáték tartalma ünnepkörönként változik, heteken át naponta ismétlődik. A körjáték harmonikus, szép mozgást hív elő a gyerekből. Ezt belső érzésből, a tartalomból, egy felnőttet utánozva hozzák létre. A körjáték mellett a mindennapi benti és kinti szabad játékban egyaránt lehetőségük nyílhat a gyerekeknek az életkoruknak megfelelő természetes játékos mozgásokra: futásra, ugrásra, dobálásra, kúszásra, csúszásra, mászásra, gurulásra, függeszkedésre, egyensúlyozásra. Hetente egyszer (minden pénteken) alkalom nyílik az udvari játék idejében egy kis patakparti sétára, mely fejleszti a gyermek állóképességét, testi ügyességét és kedvezően hat az egészséges fizikai test kialakítására. Képalkotás és formázás: A benti szabad játék ideje alatt lehetősége van minden gyermeknek arra, hogy rajzolás, festés, gyapjúkép készítés és gyurmázás folyamán alkotó- és formáló készségét fejlessze.
24
A hét minden napjához kötődik egy-egy művészeti tevékenység. Így rendszeresen tapasztalhatja meg a különböző minőségeket.
Hétfő: rajzolás Méhviaszból készült, élénk színű krétákkal rajzolnak. Ezek tégla alakúak, hiszen ceruzaszerű fogásra a kisgyerek keze még alkalmatlan. A téglácskákat, mint egy kődarabot, hüvelykujjukkal nyomják a másik négy ujjukhoz. Témához nem kötötten, önállóan tevékenykednek a gyerekek. Ez a tevékenység segíti a hétvége utáni visszaérkezést az óvodába, a gyerekek gyakran rajzolják le hétvégi élményeiket. Amikor befejezik a munkájukat, az elkészült rajzokat odaadják az óvónőnek, aki ráírja a nevüket és minden gyerek számára külön mappába gyűjti össze azokat. Az óvodáskor végén majd valamennyit ajándékként hazavihetik a gyerekek. A Waldorf-pedagógia a gyerekrajzokat üzenetnek tekinti, amit a gyermek ad a fejlődéséről. A gyermek rajzaiban nemcsak az figyelhető meg, hogy a képek egyre finomabbak és egyre jobban ábrázolja az őt körülvevő tárgyi világot. A rajzokban a gyermek egész testi és lelki fejlődése tükröződik, az óvónő leolvashatja belőlük a gyermek fejlettségi szintjét, esetleges hiányosságait, speciális szükségleteit.
Kedd: festés A festés körültekintő előkészítést, majd rendrakást igényel. Az óvónő leteríti az asztalokat viaszos vászon terítővel. Rajztáblákat, majd üvegekben vizet és piros, sárga, kék akvarellfestékeket rak az asztalokra. Az akvarellpapírokat beáztatja és a rajztáblákra teríti. 25
Amikor minden gyermek helyet foglalt már az asztaloknál, énekelve osztani kezdi a vastag ecseteket, amelyekkel a gyerekek szétfuttathatják a színeket a papíron. A piros, a sárga és a kék színből tudják a vizes papíron előállítani a többi színt. A színhatárok egymásba folynak. Fontos, hogy a tevékenység a színből, a színélményből indul ki. A gyermek szabadon dönti el, hogy melyik színnel fest és azt is, hogy mikor van a munkájának vége. A képekre az óvónő ráírja a nevüket és a megszáradt képek szintén a gyermek mappájába kerülnek. Ahogyan az előkészületeknél is segítettek a gyerekek, ugyanúgy részt vesznek az ecsetek, üvegek kimosásában, a rendrakásban is. A festésnek ez a fajta, az életkor sajátosságainak megfelelő megközelítése vezeti el a későbbiekben a gyermeket a valódi ábrázoló tevékenységig. Ahogyan a rajzolásban, úgy a festésnél is megfigyelhető az a folyamat, hogy az elkészült kép tükröt mutat a gyermek saját világélményéről és fejlődéséről.
Szerda: gyapjúkép készítése Festett, kártolt gyapjút filclapokra lehet tenni és így készíteni egy kevéssé kontúros képet. A filcanyag kartonpapírra van ragasztva, a színes gyapjú kis kosárban elrendezve. Ez a technika átmenetet képez a kézimunkához tartozó gyapjúfeldolgozás, a plasztikus formálás és a képalkotás között. A képek egy rövid „kiállítási idő” után leszedhetők és a következő alkalommal lehet egy új képet készíteni.
26
Csütörtök: a sütés, mint formálási tevékenység A hetenkénti kenyérsütés alkalmat ad tésztával dolgozni, azt megformálni és kisütni. Az óvónő körültekintően készíti elő a sütést. A teknőben dagasztjuk a tésztát. Egy részéből cipó lesz, amit kisütünk és a közös étkezéskor elfogyasztunk, másik részéből minden gyermek kap egy darabot, amit kedvére megformálhat. Eztán ezeket is egy tepsibe rakjuk és kisütjük. A munkafolyamatok során kialakított szokásrendszer megteremti a feltételeket ahhoz, hogy végig nyugodtan haladjon a munka.
Péntek: gyurmázás A gyurmázáshoz élénk színű, a kéz melegétől megpuhuló méhviasz lapocskákat használnak. A méhviasz megpuhulása után maga is átmelegszik, mintegy hőt sugároz. A gyerekek mindent megformálhatnak, amit csak akarnak.
A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a helyi hagyományok és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.
27
A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, síkés mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Meleg időben az udvaron a homokkal és vízzel való játék indítja őket „természetes agyagozásra”. Télen hóembert, várat lehet építeni a kinti játék idejében. A Waldorf-pedagógia fontosnak tartja, hogy a gyerekek közvetlenül megtapasztalják a föld, víz, hő és egyéb természetes „elemi” dolgok minőségét, kipróbálják az anyag és saját maguk lehetőségeit.
Szabad játék: A gyermek szabad játéka kiemelt fontosságot élvez a Waldorf óvodai élet tevékenységi formái között. A megfelelő tanulási forma ebben az életkorban a valódi tapasztalatszerzés, melyre a Waldorf óvodai élet egésze ad lehetőséget. Az óvoda napirendje biztosítja a kisgyermek szükségleteiből fakadó játék igényének kielégítését az óvodában. A szabad játék ideje alatt az óvónő különböző (háztartási, kézműves) munkákat végez. A meleg, derűs légkörben a gyermekek úgy érzik, mintha egy „burok alatt” játszanának. Lehetőségük van segíteni is az óvónőnek. Nem a munka eredménye, a teljesítmény a fontos, hanem az igazi örömet okozó tevékenység folyamata.
28
A gyermek megtalálja saját helyét a csoport élő, tevékeny közösségében. A játékszerek nagy része alapelvszerűen nem részletesen kimunkált, ezzel is elősegíti a gyermek fantáziájának tevékenységét. A különböző, természetből származó tárgyak (tobozok, faágak, gyökerek, kisebb-nagyobb kövek, kagylók) alkalmasak arra, hogy sok mindent jól helyettesítsenek anélkül, hogy rendeltetésükkel ellentétes módon kerülnének felhasználásra. A fából készült bútorok (székek, padok, asztalok, polcok, szekrények, térelválasztó paravánok) szépen megmunkáltak és több funkciónak is megfelelnek. A gyerekek úgy alkalmazzák a játékszereket, az anyagokat és a bútorokat, ahogyan szükségük van rá: alakítják környezetüket, megteremtik játékvilágukat. Az óvónő ezt figyelemmel kíséri és megértéssel követi. Ha szükséges, megfelelő eszközt ajánl fel vagy ötletet ad. Az óvónő törekszik arra, hogy a konfliktushelyzeteket megelőző jeleket észrevegye, és ilyenkor időben segíthessen. Tapintatosan belép a gyerekek játékvilágába, majd kilép, mintha ott se lett volna. A probléma megoldását esetleg egy kérdés felvetésével segíti elő, így a gyerekeket egy általuk megtalált, új folytatási lehetőségre vezeti. A szabad játék ilyen vezetése nem jelenti a tevékenységbe való beavatkozást. Azt az érzést kelti a gyerekekben, hogy ők uralják a saját játékukat.
29
A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE
Az óvodapedagógus feladatai Az óvónő feladata a gyermekek alapvető szükségleteinek biztosítása, továbbá az óvoda környezetének esztétikus, biztonságos kialakítása, a csoport egészséges életmódjának kidolgozása és betartása. Feladata az évi, havi, heti és napi ritmusok folyamatos kidolgozása, a szokásrendszer kiépítése. A Waldorf óvónő következetesen és állhatatosan formálja meg és dolgozza ki munkájának tervszerű egyéni keretét, figyelembe véve a napok, hetek ritmusát, a legapróbb részmozzanatokat és módszertani lépéseket az egész év folyamatában. Feladata a különböző tevékenységek megtervezése, előkészítése, levezetése, majd utólagos áttekintése. Az óvónő rendszeres visszatekintést végez: mérlegeli, hogy elképzelései milyen formában váltak valóra. A visszatekintés több szintre vonatkozik: a napra, az adott ünnepszakra, a gyerekek egyéni fejlődésére. Az óvónő saját magának naplót vezet a tapasztalatairól, megfigyeléseiről, így a gyerek fejlődését, problémáit folyamatosan követheti az iskolaérettségig. Az óvónő feladata az óvodai csoport összeállítása (pedagógiai szempontok szerint). Már az óvodába való felvételkor a szülők részletes leírást írnak, amelyből a várandósság időszakától kezdve a születésen át az óvodába lépésig nyomon követheti az óvónő a gyermek testi, lelki és szellemi fejlődését, megismerheti a gyermek szokásait, rokon- és ellenszenveit, félelmeit és örömeit. Az óvónő megfigyeli és segíti a gyermekek egyéni fejlődését, környezetének megismerését.
30
A gyermek megnyilvánulásait a mozgásban, a játékban, a rajzban a kibontakozó személyiség első jelzőjeként fogja fel. Egy élő, belső képet alakít ki a gyermekről, amely folytonosan változik. Az óvónő és a szülők rendszeres gyermekről folytatott beszélgetésein úgyszólván minden testi és lelki mozzanat szóba kerül. Fontos a szülőkkel való közösségi kapcsolat kialakítása, szülők és óvónő együttműködése, felmerülő problémák megbeszélése, a közös megoldáskeresés. Az óvónő kapcsolatot tart más Waldorf óvónőkkel. Együttműködik a gyerekorvossal, a védőnővel, az iskolai tanítókkal és egyéb, munkáját segítő szakemberekkel. Továbbképzéseken vesz részt és bekapcsolódik a Waldorf óvodák regionális, országos és nemzetközi együttműködésébe. Szervezeti forma A Waldorf óvodák csoportjai életkorilag mintegy egyharmadegyharmad arányban foglalják magukba a három óvodai korcsoportot. Ezzel egyrészt nem törik meg a család természetes közegét (testvérek), másrészt a felnőtt és a kisgyerek között a nagyobb gyermekekben kitűnő közvetítőket találnak, akik a csoport szokásait, ritmusait, napirendjét is teljesen természetes módon hagyományozzák át (utánzással) az utánuk következőkre.
Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A csoport munkáját folyamatosan és egy időben két dolgozó látja el.
31
A csoportvezető óvónő felsőfokú állami óvónői végzettséggel rendelkezik, valamint a Waldorf Óvodák Nemzetközi Szövetsége által elismert elméleti és gyakorlati képesítéssel, azaz Waldorf óvodapedagógiai diplomával. Rendelkezik továbbá a szükséges közoktatás-vezetői képesítéssel is. Az óvónő munkáját segítő dajka nem rendelkezik diplomával. A nevelőtestület minden tagja mintát jelent a gyermekek számára, így tevékenységüknek hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
Tárgyi feltételek Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet kell, hogy biztosítson a nevelőtestület tagjainak. Lásd: Eszközök és felszerelések jegyzéke.
AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE
Belső kapcsolatok Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttműködés. A Waldorf intézménybe való felvételkor alapvető kérdés, hogy a szülők ismerik-e a Waldorf-pedagógiát.
32
Fontos, hogy ismerik-e az intézmény működését legalább olyan mélységig, hogy világos képük legyen arról, hogy milyen környezetbe adják gyerekeiket. Elengedhetetlen, hogy a szülők tudják, miért akarják Waldorf óvodába járatni gyermeküket. Elfogadják-e a Waldorf-pedagógia elveit és gyakorlatát, képesek-e napi szinten együttműködni és a családban hasonló módon nevelni gyermeküket. A gyermek ideális felvételi kora 3,5 - 4 év, mivel ekkorra már kialakul bennük a családon túli világ felé irányuló érdeklődés, már képesek a közösségi életre, a csoporthierarchiába való beilleszkedésre. Tehát kialakult az igénye és képessége a társakkal való együttműködésre. Az óvodai beiratkozást megelőzi a családdal való ismerkedés. Az óvónő kéri, hogy a szülők egy részletes beszámolót írjanak a gyermekről, a család szokásairól, stb. Ha a gyermek felvételt nyert, az óvónő látogatást tesz a családnál. Az óvónő és a szülő megállapodik a beszoktatás menetéről, elkezdődhet a gyermek beszoktatása az óvodába.
A szülők és az óvónő kölcsönösen egy bizonyos fajta (a gyerekre irányuló) együttműködést kell, hogy felajánljanak egymásnak és elfogadjanak egymástól. Előzetes egyeztetés után az óvónő lehetőséget biztosít egyéni beszélgetésekre, úgynevezett fogadóórákra is. Hétköznap délutánokon telefonon is lehetőség van beszélni az óvónővel. A szülői esteken a szülők tovább ismerkednek mind a Waldorfpedagógiával, mind a csoport életével.
33
A szülők intenzíven részt vesznek az óvoda fenntartásának mindennapi tevékenységében, mind gyakorlati, mind anyagi értelemben. A Waldorf óvoda szociális szervezeti forma, ahol a gyerekért történik minden. A felnőttek együttműködnek azért a célért, hogy eredményesen és zavartalanul folyhasson a pedagógiai munka.
Külső kapcsolatok Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet alatt és az óvodai élet után meghatározott szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei feladatokhoz és a szükségletekhez.
alkalmazkodnak
a
• Egészségügyi Szakszolgálat (orvos, védőnő) • Waldorf-pedagógiai program alapján működő intézmények (óvodák, iskolák) • óvónők továbbképzése • óvónői konfrenciák • Antropozófiai Társaság • óvónő mentora • óvónő helyettese
34
GYERMEKVÉDELEM
A pedagógiai program sajátosságaihoz igazodóan a gyermekvédelem az óvoda és a család kapcsolatára terjed ki. Mivel az óvoda szülői kezdeményezésre alakult elsősorban a gyermek teljes megismeréséhez szükséges pedagógiai eszközökkel nyújtunk segítséget.
Feladatok: • Részletes „anamnézis” felvétele az óvodába lépéskor (családi viszonyok, gyermekvárás, szülés, csecsemőkor, a gyermek alkata). • A családok szokásainak, életének folyamatos figyelemmel kísérése (napi kapcsolattartás). • Gyermekmegfigyelés. • Segítségnyújtás a felmerülő nevelési és szociális problémák észlelése esetén (fogadóórák, szakember ajánlása). • Előadások megszervezése a Waldorf-pedagógia és az egészséges életmód témakörein belül. A programok szervezése az intézmény feladata, de a program témájára a szülők is javaslatokat tehetnek. • Óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezése. (A család szociális és anyagi helyzetét figyelembe véve lehetséges méltányossági kérelem a kuratórium felé. • A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása (szülői részvétel az ünnepek és egyéb közös programok szervezésében, lebonyolításában).
35
ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. MKM rendelet 7. számú melléklete lehetőséget biztosít arra, hogy az eltérő nevelési elveket tartalmazó nevelési program az eszköz és felszerelési jegyzéktől eltérően határozza meg a nevelőmunka eszköz és felszerelés szükségletét. A jegyzék összeállításánál hivatkozunk az Országos Közoktatási Intézet által minősített Waldorf Óvodapedagógiai Programra.
HELYISÉGEK Csoportszoba 2 db Játszóudvar 1 db Óvodavezetői iroda és felnőtt öltöző 1 db Gyermeköltöző 1 db Gyermek wc és mosdó 1 db Orvosi és elkülönítő szoba 1db Felnőtt wc és mosdó 1 db Raktár 1 db Tálaló, mosogató, felnőtt étkező 1 db
A HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Csoportszobák: Gyermekszék 24 db Gyermekaszal 12 db Fényvédő függöny 8 db Szőnyegek 6 db Nyittott polcos játéktartó 2 db Évszakasztal 1 db
36
Térelválasztó paraván 2 db Akvárium halakkal 1 db Szobai hőmérő 2 db Játszóudvar: Nagyobb kerti pad 1 db Kisebb padok 4 db Hinta-mászóka 1 db Homokozó 1 db Homokozó-takaró 1 db Színes autógumik 6 db Madáretető 1 db Szélcsengő 1 db Óvodavezetői iroda: Aszal 1 db Szék 1 db Mobil telefon 1 db Iratszekrény 1 db Könyvszekrény 1 db Gyermeköltöző: Pad 4 db Polc 7 db Fogas 24 db Falitábla 1 db Rajztáblatartó 1 db Gyermekmosdó: Törülközőtartó 24 db Fali polc 1 db
37
TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Szappan, szappantartó 2 db Fésűtartó 1 db Törülköző 1-1 db személyenként Ruhakefe 1 db Körömkefe 2 db
A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Vasaló 1 db Vasalóállvány 1 db Mosógép 1 db Szennyes ruha tároló 1 db Ruhaszárító 1 db Varródoboz 1 db Hűtőgép 2 db Dagasztóteknő 1 db Nyújtódeszka 1 db Sodrófa 1 db Lábasok 5 db Vágódeszkák 5 Kések 5 db Merőkanalak 3 Villák 30 db Kanalak 30 db Gyertyakoppintó 1 db Porszívó 1 db Partvis 1 db Kis seprű 1 db Szemeteslapát 1 db
38
Szemetesvödör 1 db Felmosó vödör 1 db Felmosó rúd 1 db Kalapács 1 db Csavarhúzó 2 db Csípőfogó 1 db Ásó 1 db Kapa 1 db Lapát 1 db Hólapát 1 db Gereblye 1 db Lombseprű 1 db Fűrész 1 db Metszőolló 1 db Locsolócső 1 db
A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK vásznak, selymek horgolt és szövött takarók kosarak többféle méretben kis asztalok kis székkel párnák játéktűzhely babakonyhai eszközök babaház kötött és varrott babák, bábuk kötött és filcállatok kötött és körmöcskézett kötelek fonott és csavart zsinórok
39
szövött és horgolt terítők metalofon, furulya, csengő, csörgő, hárfa kagylók, kövek, ásványok tobozok, fadarabok, kérgek, gyökerek fa építőkockák fából autók, szekerek, vonatok, sínek rajztáblák méhviasz kréták akvarell festékek (piros kék, sárga) vastag, lapos ecsetek szivacsok lavór a papíráztatáshoz viaszos vászon terítők színes és fehér gyapjú filc táblák konyhai köténykék méhviasz lapok gyurmázáshoz ugrókötél hajókötél egyensúlyozó rúgós lap kötött lókantár botparipa labda
EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Mentőláda 1 db Tűzoltó készülék 1 db Ételminta vételi üvegek 8 db
40
A PROGRAM ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE
ÉRTÉKELÉSI,
• Küldetésnyilatkozat (a helyi minőségfogalom megfogalmazása) A Waldorf óvoda tiszteli a gyermek emberi méltóságát. Feladatának tartja, hogy előkészítse a gyermek egészséges életvitelét. Nem szabályokat és tilalmakat akar megvalósítani, hanem a gyermek és a felnőttek művészi erőkkel áthatott együttélését. Ez akkor valósítható meg, ha a nevelő nyitott, járatos az embertani ismeretekben, képes az egyedi, az általánostól eltérő megfigyelésre és nincsenek előítéletei. Így felfogja a gyermekből érkező, szükségleteiből fakadó felszólításokat. Jósággal és szeretettel kell nevelni. Az óvónő pedagógiai fejlesztő munkájának alapelve az utánzás, amely az óvónő szeretetteljes mintaképül szolgáló tevékenységét követi. Az óvónő nem direkt utasításokkal vezet, hanem figyelmes, gondozó vezetést gyakorol, ami a gyermeki személyiség még hiányzó belső vezéreltségét helyettesíti. Segíteni kívánja, hogy a gyermek a benne működő természetes erőket szabadon tudja fejleszteni: utánzásban, játékban, egyéb tevékenységekben. A játékhoz szükséges eszközök egyszerű kiképzésével növeli a gyermek fantáziáját és az alakító tevékenységek belső aktivitását. A nap szervezésével (napirend) lehetőséget ad arra, hogy a gyerek érzékeit és cselekvési lehetőségeit kihasználva jó szokásokra tegyen szert, az akarat nevelésével, erősítésével, nem letörésével.
41
Lehetővé akarja tenni, hogy a gyerekek az értelmes és áttekinthető tevékenységeket átélhessék és utánozhassák. Így kerülhet felszínre az átélés és cselekvés összefüggésében az értelmi képesség és felfogó erő. Célja, hogy a gyerek a többi gyerekkel együttműködve a szabad játék során megtanulja egyénileg továbbfejleszteni azokat a képességeit, melyeket elsajátított. Fel akarja ébreszteni a gyerek lassan tudatossá váló érzékenységét szociális környezetén belüli felelőssége iránt, megtanuljon az előforduló feszültségeken felülkerekedni. Meg akarja valósítani, hogy a gyerek az éves ünnepkört ritmikus ismétlődésben énekelve, játszva élje át, ünnepeljen a nevelővel, szülőkkel. El akarja érni, hogy a gyerekek a mesélések során tiszta és érzékletes nyelvet sajátítsanak el, azt kapcsolják össze kifejező mozgásokkal, taglejtésekkel. Ennek átélésében fejlődik az a differenciált kifejezőképesség, ami az iskolai tanulási készség alapja. A gyermek élményvilágát, formáló erejét a művészeti ábrázoló tevékenykedés (rajzolás, festés, gyurmázás, éneklés, stb.) által felszínre kívánja hozni. Az óvoda figyelembe kívánja venni: a gyermek érettségi szintjét (óvodai felvételkor, iskolakezdés időpontjának meghatározásakor). A Waldorf-pedagógia az iskolaérettség kritériumait nem célkitűzésnek tartja, nem alkalmaz külön iskolára felkészítő foglalkozásokat. Az életkori sajátosságoknak nem megfelelő a túl korai fejlesztés. Az idő előtti absztrakt, verbális, intellektuális tanítás elvonja a személyiség önfejlesztő erőit azoktól az adott életkorban legfontosabb feladatoktól, melyek a testi, lelki egészséget szolgálják.
42
A testi, lelki, szellemi erő sokoldalú fejlődésében-fejlesztésében is minden elhamarkodottság nélkül, egyéni érettsége és szükségletei szerint akarja vezetni a gyereket. A Waldorf pedagógia hozzá akarja segíteni a gyermeket a nyitottság elsajátításához, a másság elfogadásához, a természet értő szemléletéhez. Utat akar nyitni (most még csak mesei, érzékletes szinten) a majdan globális szemléletmód előtt. A Waldorf-pedagógiai nevelés nagy hangsúlyt kíván helyezni a helyi hagyományok, a kulturális örökség megismerésére, ápolására is. Így lesz minden Waldorf óvoda mindenütt hasonló, és mégis más.
• Helyzetelemzés, belső és külső vevők azonosítása Helyzetelemzést évente, minden tanév végén készítünk, hogy világosan lássuk óvodánk külső és belső helyzetét, ahol akkor vagyunk, ahonnan a jobb minőség megvalósítására törekszünk.
Belső intézménykép: -Gyermekek Az óvoda egy legfeljebb 24 fős csoporttal működik. -Szülők Az óvoda fenntartása a szülőkre hárul. A szülők anyagi támogatása, ajándékai, a szülők által megnyert támogatók hozzájárulása biztosítják az óvoda fenntartását. Az óvoda működése a társadalmi munkákat tekintve is aktív részvételt kíván. Ez teszi lehetővé, hogy „részt vegyenek” az óvoda életében, így magukénak érzik az óvodát.
43
A tanév folyamán az óvoda takarítását heti váltásban osztják meg. Évente két alkalommal nagytakarítást végeznek. A szülők feladata a tisztító- és tisztálkodási szerek, az élelmiszerek bevásárlása. Mindezek megszervezését az óvónővel történt egyeztetések után a szülői kör egy-egy tagja végzi. A családok aktívan részt vesznek az ünnepek előkészítésében és lebonyolításában. A szülői estek szolgálnak az intézményben folyó pedagógiai munka és az aktuális problémák, kérdések megbeszélésére. - Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóinak száma jelenleg 2 fő. A Waldorf óvónő mellett egy dajka dolgozik. A csoportvezető óvónő nagy szabadsággal és teljes körű pedagógiai felelősséggel végzi munkáját a Waldorf-pedagógiai alapelvek szerint. - Fenntartó Az óvoda fenntartója a Szentendrei Boróka Alapítvány. Az alapítvány gondoskodik az óvoda működésével kapcsolatos jogi és gazdasági kérdésekről. Az óvoda működését anyagi eszközök bevonásával teszi lehetővé. Az óvónő évente egyszer beszámolót tart a kuratórium tagjainak az intézmény helyzetéről. Rendkívüli esetben az óvónő kezdeményezheti kuratóriumi ülés összehívását. Külső intézménykép: - Oktatási Hivatal - minisztériumok - kapcsolattartás Waldorf intézményekkel - szakmai konferenciák látogatása 44
• Az óvoda működési rendjének biztosítása Dokumentumok: - Az óvoda működését szabályozó dokumentumok: • Szervezeti és Működési Szabályzat • Munkaköri leírások • Házirend • Belső ellenőrzés • Munka- és tűzvédelmi terv - A tartalmi munkát szabályozó dokumentumok: • Óvodai nevelés országos alapprogramja • Waldorf Óvodapedagógiai Program • Éves munkaterv Tárgyi feltételek: Lásd Eszközök és felszerelések jegyzéke.
45
A nevelési folyamat ellenőrzési, értékelési, mérési, fejlesztési rendszere Nevelési célok, Hozzárendelt Az Az ellenőrzést részfeladatok, sikerkritériumok ellenőrzés végző tevékenységek periódusai személyek
Mérési A módszerek megoldáshoz szükséges eszközök
A gyermekek életkorának megfelelő, helyes életritmus, életvitel igényének kialakítása az egészséges testi fejlődés érdekében
Az óvodáskor Óvodába Óvodapedagógus, végére a lépéskor, szülők. gyermekek 90%- minden tanév ban önállóan végzik végén és az a személyük körüli óvodáskor teendőket, végén. igényükké válik az egészséges életvitel
Folyamatos megfigyelés és feljegyzés az egyéni fejlődési naplóba.
Az óvoda berendezési tárgyai és felszerelései.
Szabad játék közben élje át az alkotás örömét, fejlődjön a kreativitása. Fejezze ki érzelmeit, élményeit, elképzeléseit, tapasztalatait. Gyakorolja a társakkal való együttműködést, alkalmazza kommunikációs képességeit. A gyermekek szívesen kapcsolódjanak be a háztartási és kerti munkákba. Lehetőségük legyen különböző kézműves technikák megismerésére és érzéki tapasztalatok szerzésére a tevékenységeken keresztül.
Az óvodáskor végére a gyermekek 80%ban érjék el.
Tanév elején Óvodapedagógus. Folyamatos és tanév megfigyelés végén. és feljegyzés az egyéni fejlődési naplóba.
Az óvoda berendezési tárgyai és felszerelései.
Az óvodáskor végére a gyermekek 80%ban érjék el.
Tanév végén. Óvodapedagógus. Megfigyelés, Háztartási és elkészült kerti munkák munkák. eszközei. Kézműves foglalkozások eszközei.
A gyerekek a nagycsoportos év végére készítsék el úgymond vizsgamunkájukat.
46
Nevelési célok, Hozzárendelt Az Az ellenőrzést részfeladatok, sikerkritériumo ellenőrzés végző tevékenységek k periódusai személyek
Mérési módszerek
A megoldáshoz szükséges eszközök
A mese, Az óvodáskor Az Óvodapedagógu Szabad játék bábozás végére a ünnepkörök s. és művészeti segítse a gyerekek 90%-a végén. tevékenysége világban való képessé váljon a k alkalmával. eligazodásukat, bonyolultabb elégítse ki mesék világmagyaráza befogadására, ti igényüket. feldolgozására. Fejlessze érzelmi, értelmi, Az óvodáskor anyanyelvi végére a képességeiket, gyermekek 80%mesélőkedvüket a váljon képessé . Az eredeti érzelmei népmesék kifejezésére. szókincse és képei segítsék a Az óvodáskor belső képek végére a kialakítását. gyermekek 80%Bábozás a törekedjen a közben társakkal való alakuljon ki a együttműködésr társakkal való e. együttműködés, egy közös képi nyelv. A bábozás segítse a mesék képi feldolgozását.
A szabad játék eszközei, mesék, bábok.
A zene, éltetően Az óvodáskor Folyamatos. Óvodapedagógu Folyamatos hasson a végére a s. megfigyelés. gyermek gyermekek 90%fejlődésére. A a a szavakon hangszerek kívül más módon segítsék a is ki tudja fejezni különböző magát, minőségek érzelmeit. érzékelését. Képessé váljanak átélni a ritmizált beszéddel és énekkel kifejezett belső világ hangulatát.
Hangszerek, dalok, mondókák, versek.
47
Nevelési célok, Hozzárendelt Az Az ellenőrzést Mérési részfeladatok, sikerkritériumok ellenőrzés végző módszerek tevékenységek periódusai személyek
A megoldáshoz szükséges eszközök
A körjáték segítse Az óvodáskor Folyamatos. Óvodapedagógus. Folyamatos elő a saját test- végére a megfigyelés. és térérzékelésük gyermekek 80%-a elmélyítését, a váljon képessé a ritmikus mozgáson mozgások keresztül a szabad átélését, önkifejezésre. mozgásformák harmonizálását, meseelemek megelevenítését. Az euritmia segítségével képessé váljon szép, harmonikus mozgás előhívására. A séták és természetes játékos mozgások során fejlődjön állóképességük, testi ügyességük.
A szabad játék eszközei, hangszerek, dalok, mondókák, versek.
Alkotó és formáló A nagycsoportos Folyamatos. Óvodapedagógus. Elkészült készségüket év végére a munkák fejlessze a gyermekek 100%-a elemzése. rajzolás, a festés, ismerje az a gyurmázás, a alkalmazott gyapjúkép technikákat. készítése. Szerezzenek tapasztalatokat a különböző minőségekről. Festés során bátran alkalmazzák a három színt, tudják használni az ecsetet, élvezzék a vizes alap előnyeit. Ismerjék a gyapjú felhasználását.
A képalkotás és formázás eszközei.
Anyanyelvüket Az óvodáskor minél végére a biztosabban gyermekek 80%tanulják meg. ban érjék el. Folyamatosan, gátlások nélkül és érthetően tudjanak
Folyamatos. Óvodapedagógus. Egyéni és csoportos beszélgetések.
48
társalogni, elmondani történeteket.
49
SZAKIRODALOM Waldorf-óvodapedagógiai program Budapest, 1997. Villányi Jenőné: Óvodai programkészítés OKKER Nagy Jenőné – Ranschburg Jenő – Szakács Mihályné – Tárnokiné Joó Ildikó: Óvodavezetési ismeretek I.-II. kötet Raabe, 1999-2000 Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák Saxum, 2001. A közoktatási törvény OKKER, 2000. Dr. Szüdi János: Óvoda a közoktatás rendszerében OKKER Bakonyi Anna: Irányzatok, alternativitás az óvodai nevelés területén Tárogató Kiadó
50
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
Egyetértését nyilvánította:
aláírás: (az intézmény képviselője)
dátum:
Jóváhagyta:
aláírás: (a fenntartó képviselője)
dátum:
Elfogadta:
aláírás: (a szülői közösség képviselője)
dátum:
Szentendre, 2017. augusztus 31.
51