A szellemi tulajdon védelme, a K+F minősítés előnyei, a szabadalmaztatásra ösztönzés rendszere

A szellemi tulajdon védelme, a K+F minősítés előnyei, a szabadalmaztatásra ösztönzés rendszere Farkas Szabolcs műszaki elnökhelyettes Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Szegedi Tudományegyetem Innovációs napja 2016. április 28.

Szellemi tulajdon: Az emberi elme kreatív tevékenysége során létrejött bármilyen addig nem létező alkotás, amely nem feltétlenül nyilvánul meg anyagi formában

Szellemi vagyon: - Tudástőke a szellemi tulajdonon és immateriális javakon túl ide tartoznak a szellemitulajdon-védelmi oltalomban nem részesíthető egyéb javak, pl. a goodwill

Szellemi tulajdon védelme: - jogi keretek, társadalmi konszenzus alapján előnyök biztosítása

2

3

A magyar vállalkozások szellemitulajdon-védelmi tudatossága Kérdőíves felmérés készült 2014-ben a magyar vállalati szféra iparjogvédelmi tudatosságának és ismereteinek leírása, az iparjogvédelemmel és fejlesztésekkel kapcsolatos információs csatornák és preferenciák feltárása, valamint a magyar vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének értékelése céljából az SZTNH megrendelésére az MKIK GVI bevonásával. A 2005-ben, 2009-ben már vizsgált vállalkozói réteg körében készült a 2014-es felmérés, így lehetségessé vált a 2009-es és a 2014-es eredmények összehasonlítása is. 4

Kutatás-fejlesztéssel, termék- vagy szolgáltatásfejlesztéssel is foglalkozók megoszlása vállalatméret szerint (%), N2009 = 398 N2014 = 418

Mind a kis- és középvállalkozások körében jelentősen nőtt azok aránya, akik foglalkoznak kutatás-fejlesztéssel. 5

Szabadalmi vagy használatiminta-oltalmat fontosnak tartók indokai (%) N2009 = 103 N2014 = 155

Megjegyzés: több válasz is megjelölhető volt

A vállalatok egyre tudatosabban tekintenek szabadalmakra mint a vállalat értékét növelő meghatározó tényezőre.

a és 6

K+F minősítési rendszer létrejötte Egységes fogalomrendszer 2012. január 1-jétől:  K+F alapfogalmak az innovációs törvényben  az adótörvények is erre utalnak vissza  az SZTNH módszertani útmutatója hazai és nemzetközi gyakorlat alapján Egységes minősítési intézményrendszer 2012. február 1-jétől:  Vállalkozások által önkéntesen és opcionálisan kezdeményezhető K+F minősítési eljárás  Az SZTNH szakértői közreműködése 7

K+F minősítési eljárás  A minősítési eljárás keretében hozott határozat felhasználható: a)a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez; b)a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt projekt kutatásfejlesztési tartalmának igazolására  Az SZTNH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie 8

K+F minősítési eljárás a pályázati rendszerben  Vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok: a) GINOP-2.1.1-15 és VEKOP-2.1.1-15 „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” b) GINOP-2.1.7-15 „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés”  2015 őszétől több mint 500 minősítési kérelem (az SZTNH határozata hiánypótlás, illetve tisztázó kérdés keretében is benyújtható.

 Együttműködés az NGM Közreműködő Szervezettel 9

Pályázatok: Iparjog és Innovációs voucher Iparjog (GINOP-2.1.3-15 és IPARJOG_15)     

Újdonságkutatás és egyéb szabadalmi kutatási szolgáltatások Hazai és külföldi oltalomszerzés és/vagy -fenntartás PCT nemzeti szakasz Európai szabadalom hatályosítása Szellemi vagyon értékelése és szellemi vagyon audit

Alacsony igénybevétel, különösen a GINOP esetében! Innovációs voucher (GINOP-2.1.4-15)  innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatások 10

Európai szabadalmi rendszer (jelenleg)

11

Az új európai szabadalmi rendszer (az egységes hatályú európai szabadalom és az Egységes Szabadalmi Bíróság létrejötte)

12 Forrás: Wikipédia

Egységes hatályú európai szabadalom  

 

Megadásig az ESZE jelenlegi szabályai alkalmazandók A 25 résztvevő tagállamra nézve ugyanolyan igénypont-sorral megadott európai szabadalmak esetében kérhető az ESZH-nál az egységes hatály bejegyzése Egységes hatály: egységes átruházás, korlátozás, megsemmisítés stb. Az egységes hatály megadást követő adminisztrációs feladatait a tagállamok az ESZH-ra bízzák – Egységes hatály iránti kérelmek fogadása és elintézése – Az egységes hatályú európai szabadalmak lajstromának vezetése – A licenciakészségi nyilatkozatok nyilvántartása – Az átmeneti időszakban a fordítások közzététele – Az egységes hatályú európai szabadalmak fenntartási díjainak kezelése – Kompenzációs mechanizmus (és a gépi fordítások rendszere) – Az ESZH döntéseivel szemben bírósági (ESZB) felülvizsgálat 13

Egységes Szabadalmi Bíróság Hatáskör Az Európai Szabadalmi Bíróság hatásköre kiterjed az egységes hatályú és „klasszikus” európai szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákra (ideértve az SPC-ket is):  bitorlás  nemleges megállapítás  ideiglenes intézkedések  szabadalom megsemmisítése és tanúsítvány érvénytelensége  előhasználati joggal, előzetes hasznosítással kapcsolatos igények  ESZH-döntések felülvizsgálata (az egységes hatály adminisztrációja körében)

14

Egységes Szabadalmi Bíróság Felépítés  Elsőfokú Bíróság: központi divízió *Párizs, szekciókkal Londonban (gyógyszeripar) és Münchenben (gépipar)+, helyi és regionális divíziók  Fellebbviteli Bíróság (Luxemburg)  Hivatal (Luxemburg) - kirendeltséggel minden divízónál  Szabadalmi Közvetítési és Választottbíráskodási Központ (Ljubljana és Lisszabon)  Képzési Központ (Budapest)  Bizottságok (igazgatási, költségvetési, tanácsadó) 15

Egységes Szabadalmi Bíróság Bíróképző Központ Megállapodás az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról  19. cikk: Képzési rendszert kell létrehozni (a részleteiről a Statútum rendelkezik)  A képzés elemei: szakmai gyakorlat, nyelvtudás fejlesztése, szabadalmi jog, polgári eljárásjog, a bírói tisztségre pályázó személyek felkészítése  Az infrastruktúra Budapesten kap helyet: a Bíróképző Központ megnyitására 2014 márciusában

16

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.sztnh.gov.hu