SISA
BÉLA*
A SZÁRAZMALMOK UTOLSÓ
EMLÉKEI
E u r ó p á b a n az állati vonóerőt hasznosító szárazmalmok sok évszázados m ú l t r a tekintenek vissza. Az ókorban a görögök és rómaiak m á r használtak állati erővel m ű k ö d ő szárazmalmokat. Magyarországon az első lóval hajtott szárazmalomról 1449-ben emlékeznek meg egy pozsonyi adókönyvben. H a z á n k b a n az utolsó m ű k ö d ő szárazmalom Szarvason volt, s 1962-ig m ű k ö d ö t t . Molnárának halálával befejező dött'egy mesterség magyarországi története, hírmondót is alig hagyva maga u t á n . A szárazmalmok, a vízimalmok mellett jelentős szerepet töltöttek be. E l ő n y ü k , hogy az időjárástól függetlenül üzemeltethetők voltak. Magyarországon a NagyAlföldön különös jelentősége volt ennek, mert a folyó szabályozások előtt a vízi malmok egyrészének üzemeltetése bizonytalan volt. A szárazmalmok különböző fajtái m ű k ö d t e k még a bizonytalan energiát szolgáltató helyeken is, így különösen a v á r a k b a n . Jelentőségüket az is bizonyítja, hogy h á b o r ú b a n az ellenfelek gyakran elpusztították egymás malmait. A malmokat faragómesterek, faragómolnárok, ácsok, asztalosok, kerék gyártók, hajóépítők, ezermesterek építik. Kezdetben a malomépítőt faragómolnár nak, az őrléssel foglalkozó mestert őrlőnek, őrlőmesternek nevezik. A malom építők céhekbe tömörültek, m á s mesterekkel közösen vagy külön alkottak céhet. Pongrácz P á l az emberi és állati erővel működő szárazmalmokat az alábbiak szerint csoportosította Energiafelvevő szerkezet 1 kézi meghaj tású (kézi őrlőkő) 2 taposókerekes (taposómalom) 3 tiprókorongos (tiprómalom) 4 járgányos (szárazmalom)
Energiatováb bító szerkezet 1 azonos forgás síkú áttétel lel működők 2 forgássíkkal változó á t tétellel mű ködők
Rendeltetés 1 lisztelődaráló 2 hántoló fejtő 3 olaj ü t ő 4 kendertörő
Malomház jellegük szerint 1 közös energia felvevő és technológiai térrel épülő, egy épülettömegű malom 2 külön energia felvevő és tech nológiai térrel épülő, összetett épülettömegű malom
A malmok építésére kezdetben nem készültek tervek, építésük technológiája * Országos Műemléki F e l ü g y e l ő s é g , B u d a p e s t
1. ábra.
N a g y v á r a d i szárazmalom tervek
1777-ből
egy-egy céh féltve őrzött t i t k a . A X V I I I . századtól kezdve maradtak fenn malom építésre vonatkozó tervek. Az 1777-ben N a g y v á r a d o n készült mintaterv, három és négy párköves — az előbbi egy, az u t ó b b i k é t keringősátorral készülő, alsó kerékmeghajtásos lisztelő s z á r a z m a l m o k r a ad működési tervet. A J á s z b e r é n y i J á s z m ú z e u m É v k ö n y v é b e n K o m á r o m y József közöl egy X I X . századi keringősátorból és malomházból álló alsókerék meghajtásos olajütő száraz malom tervet. A terven levő meghajtást szolgáló keringőn túlnyúlik egy küllő, ez elé fogták be az állatokat. Az erőt átvevő alsó kerék földbesüllyesztve vízszintes tengelyen forog, a h ú z a t á s t végző állatok a tengely fölött egy fahídon j á r n a k á t . A Kamarai Levéltár is értékes adatot őriz 1791-ből a Beregszászról G á t r a áthelyezett „száraz őrlőmalomról". A malmok építésénél kezdetben csak fát használnak, később a falszerkezet vályogból és téglából is készül. A tetőzet fedésére általában zsindelyt használtak, ezen kívül használtak még zsuppot, n á d a t és cserepet is. A malomházhoz kapcsolódhat egy, k é t , sőt három keringősátor. Eszerint beszélünk egyes, kettes vagy h á r m a s malomról. A szárazmalmok településen belül vagy a település szélén helyezkednek el, a X I X . századból van adat t a n y á k o n m ű k ö d ő szárazmalmokról is. Statisztikai adatok szerint Magyarországon 1863-ban 7966 szárazmalom m ű k ö d ö t t . Egyes városokban a Nagy-Alföldön egész utcasorokat képeztek, H a j d ú iböszörményben 95, K e c s k e m é t e n 81, Makón 54, Orosházán 33 szárazmalom m ű k ö d ö t t . A szárazmalmokat a szélmalmok kezdik kiszorítani, végső pusztulásu kat pedig a gőzmalmok megjelenésével kialakuló modern malomipar okozta. 1885-ben 3197, 1906-ban m á r csak 652 malom üzemel az alábbi eloszlás szerint:
2. ábra.
B e r e g s z á s z r ó l 1971-ben G á t r a t e l e p í t e t t m a l o m á t t e l e p í t é s i t e r v v á z l a t a
Északnyugati-Felföld Dunántúl Nagy-Alföld Északkeleti-Felföld Horvát-Szlavonország
1 136 478 5 32
Az utolsó m ű k ö d ő szárazmalom v á r o s á b a n Szarvason 1847— 1857 k ö z ö t t 44 szárazmalom m ű k ö d ö t t . Dr. Erdélyi Zoltánná muzeológus a Gyulai L e v é l t á r b a n végzett k u t a t á s a alapján sok értékés adat került elő a szarvasi malmokról, malom építőkről. K u t a t á s a alapján került elő az alábbi 1837-ben készült malomépítésre vonatkozó szerződés is „Alól í r o t t a k adjuk tudtukra mind azoknak, akiket illet, hogy Szarvas Városa egyik egy keringőre való m a l m á n a k építése e r á n t a következő contractusra lépünk. 1. É n T ó t h P á l molnár és magyar á t s mester kötelezem magamat azon elsőben építendő malomnak sátorfáját czélerányosan felállítani, az egész tetejét bézsindelyezni, — keringőt és k ő p a d o t megcsinálni, — a köveket kifaragni, — szóval mindent a m i egy újonnan építendő malomhoz tartozik, a k o v á t s
3. ábra.
4. ábra.
A szarvasi s z á r a z m a l o m h e l y r e á l l í t á s i t e r v é n e k metszete
A szarvasi s z á r a z m a l o m h e l y r e á l l í t á s e l ő t t (fotó: M i h a l i k
Tamás)
5. ábra.
6. ábra.
A szarvasi s z á r a z m a l o m h e l y r e á l l í t á s k ö z b e n ( f o t ó : M i h a l i k T a m á s )
A szarvasi s z á r a z m a l o m h e l y r e á l l í t á s u t á n (fotó: M i h a l i k T a m á s )
7. ábra. A s z a r v a s i s z á r a z m a l o m k e r i n g ő s á t r á n a k belseje a keringővel
8. ábra. A s z a r v a s i s z á r a z m a lom keringőjének kapcsolata a k i s és a n a g y o r s ó h o z ( f o t ó : Mihalik Tamás)
9.
ábra.
A köles h á n t o l á s á r a szolgáló berendezés: a ) k e r i n g ő l a p , b ) n a g y o r s ó , c) s z á l v a s , cs) t a l p , d ) k i s g e r e n d a , e) k i s o r s ó , f ) s z á l v a s , g ) t a l p , g y ) k e r e s z t s z a l l í t ó g e r e n d a , h ) é k e k , i ) s z á l l í t ó , j ) v i t o r l a d o b , k , 1) v i t o r l á k , l y ) k ő p a d , m ) p a d k ő , n ) t ő k e , n y ) a n y a g , o) f o r g ó k ő , p ) k é r e g , r ) garat t a r t ó , s) g a r a t , sz) o s z t á l y o z ó t e k n ő , t ) v é k a , t y ) o n d ó c s a t o r n a , u ) g r á d i c s é s v) ondóház (Nagy Gyula n y o m á n )
* 10.
ábra.
.
J
j
A d a r á l á s r a szolgáló berendezés: a) k e r i n g ő t a l p , b ) o r s ó , c) s z á l v a s , d ) t a l p , e) p o r v é d ő d e s z k a , f ) s e g é d o s z l o p , g) k e r e s z t s z á l l í t ó gerenda, h ) s z a b á l y o z ó ó k , i ) k ő s z á l l í t ó , j ) k ő p a d , k ) p a d k ő , 1) t ő k e , m ) k o t r ó v i l l a , n ) f o r g ó k ő , o ) k é r e g , p ) k i f o l y ó c s ő , r ) e t e t ő v á l y u , s) sza b á l y o z ó , sz) r á z ó f a , t ) g a r a t t a r t ó , t y ) g a r a t , v ) r o s t á l ó t e k n ő , é s z ) k é z i r o s t a (Nagy Gyula nyomán)
és kőmíves m u n k á n kívül megtenni, — úgy nemkülönben a fenyők meg vétele és kiválogatás véget Szolnokba elmenni, — végre pedig. . . a malmot f. é. Sz. Mihály napig tökéletesen elkészítve Szept. 29.-ére meg is indítani. 2. M i pedig Szarvas Városának alulírott Bírái és Elöljárói minden ahoz. m e g k í v á n t a t ó materiáléknak megszerzése mellett kötelezzük magunkat a fent nevezett molnár és magyar á t s mesternek a malomépítésre fordítandó munka fejében 400 f. t. azaz négyszáz váltó forintba megfizetni olly mó dokkal, hogy ezen summa az általa haszonbérben bírt malom árendájába bele tartozzék, megajánlva egyszersmind azt is, hogy a fent nevezett mes ter a felépítendő malomnak egyheti őrletés hasznát vehesse. Melly szerződésnek mind a két részről leendő megtartására saját neveiket is aláírják. Kelt Szarvason J ú n i u s 2 - i k á n 1837." A Szarvason fennmaradt szárazmalom építtetője a gróf Bolza család volt, a kőpad gerendájába vésett évszám szerint 1836-ban készült. A malom-regálé szerint a földesurak szabadon építhettek malmokat, m ű k ö d tetésükért nem fizettek. 1845-ben az örökmegváltás évében 24 malmot vásárol meg uraitól Szarvas városa. Ezek között lehetett a Bolza malom is. Pontos adatunk nincs, hogy a malom mikor kerül az utolsó m ű k ö d ő szárazmalom molnárának, Tomka Sándor családjának tulajdonába, a családi h a g y o m á n y szerint Tomka Sándor nagyapja vásárolta meg. Eredetileg k e t t ő s malomnak épült, 1883-ban az egyik sátort e l b o n t o t t á k és egy t a n y á n állították fel. A megmaradt malomházból szobát, a két malomház közötti r a k t á r b ó l pedig k o n y h á t a l a k í t o t t a k k i , később Tomka Sándor az utólago san kialakított szoba- és konyharészt elbontotta. Az így megmaradt malom keringősátorból, malomházból állt, hozzá csatla kozott még az utólagosan épült műhely, kocsi- és t a k a r m á n y o s szín. A malomhoz tartozó telken állt még egy lőállás színnel egybeépítve egy gémeskút és egy kuko ricagóré. A keringősátor sokszög alaprajzú sátortetős épület. Tetőzetét 11 téglapillér tartja, ebből 2 a malomházhoz csatlakozik. A pillérek ötszög alapraj zúak és felfelé sudarasodnak, valamennyi pillér belső oldala függőleges. A s á t o r t e t ő szerkezete 12 főszaruállásból és 20 mellékszaru állásból áll. A mel lékszarufák lapolt illesztéssel, kovácsszeges kötéssel kapcsolódnak a főszarufákhoz. A főszarufák a pilléreken levő fiókgerendákra fekszenek fel. A mellékszarufák a pilléreket áthidaló talpgerendákhoz kapcsolódnak. A mellékszaru állások n y o m á s á t egymásba, horgas illesztő csapolással készült híd, illetve koszorúfák veszik fel. A főszarufákat a mellékszarufák csatlakozása alatt csillaggerendázat fogja össze. A tetőszerkezet merevítésére a csillaggerendázat alatt és fölött egy-egy merevítőgerenda szolgál. A csillaggerendázat közepéből (függőlegesen) császárfa nyúlik a tetőszerkezet fölé. A császárfa tetőn túlnyúló része díszesen volt faragva. Az eredeti leg vakolt és meszelt tartópillérek között lécrács van. K é t pillér közötti rész üresen van hagyva, i t t vezették be a lovakat a keringősátorba. Az I—Il-es pillérek között a lécrácson egy kis lécajtó van. A keringősátor padozata föld. A keringősátorban helyezkedik el a malmot meghajtó keringő. Ennek központi része egy függőleges tengely, az úgynevezett b á l v á n y . A bálványhoz keresztrudak segítségével kapcsoló dik az íves darabokból összeállított keringőtalp, vízszintes síkban t a r t á s á t a b á l v á n y felső végéhez csatlakozó karfák biztosítják. A keringőtalpból vízszintesen 420 db akácfafog áll k i , egymástól 5,5 cm-re. A keringő fogai körüli érintőleges á t m é r ő 13,26 m . A keringőtalp földtől számított magassága 1,00 m. A b á l v á n y alsó végén levő acélcsap a b á l v á n y t a l p közepén levő acélperselyben
11. ábra.
A s z a r v a s i s z á r a z m a l o m m a l o m h á z á n a k belseje a d a r á s k ő felől ( f o t ó : M i h a l i k Tamás)
forog. A bálvány felső része p á r h u z a m o s gerendákból kialakított járorngerendák csapházához illeszkedik. A keringő „forgatása" — a húzatás — 2 vagy 3 lóval történik. A befogáskor a járomgerendák közötti kapcsológerendákat a lentről i r á n y í t h a t ó kötéllel felemelik, ekkor a keringő oldalra billenthető lesz és a lovakat befogják a keringőtalphoz erősített húzatófához. Befogás u t á n a keringőt eredeti állásába kell visszaállítani. A keringő k i - és bekapcsolását egy ember különösebb erőkifejtés nélkül elvégezheti. H ú z a t á s a k o r a lovak egyenletesen j á r n a k körbe, a keringő percenként kétszer fordul és vízszintes síkú egyenletes körmozgást végezve az így nyert erőt a keringő akácfogai továbbítják az őrlőszerkezetnek. Az őrlőszerkezet a keringősátorhoz kapcsolódó malomházban helyezkedik el. A malomház vályogfalazatú, nyeregtetős épület, falai a sátor egy-egy téglapilléré hez csatlakoznak. Tetőzetét a keringősátor tetőzetével íves nyaktag köti össze. A sátor és a malomház belső terét deszkafal választja el, ez 140 cm magasságban megtörik és a malomház felé galériaszerűen nyer kiképzést. Ez az oszlopokkal a l á t á m a s z t o t t galéria a kőpad. A malomházból lépcsőn lehet feljutni a kőpadra, ahol az őrlést végző k o p á r o k helyezkednek el. A k ő p a d alatt helyezkedik el a kis- és nagyorsó.
12.
ábra.
A s z a r v a s i s z á r a z m a l o m m a l o m h á z a a k á s a k ő felől ( f o t ó : M i h a l i k T a m á s )
A nagyorsó 16 függőleges csőből áll, a csöveket összefogó tányérok átmérője 60 cm, a felső kettős tányéron 32 fog van kiképezve. Az 1,40 m hosszú nagyorsó alul perselyben álló kovácsolt szálvason forog. Fogait a 33 csőből álló 25 cm á t mérőjű kisorsó forgatja. A kisorsó tengelyére az orsó fölé van erősítve a vitorla, e fölött a kőpadon helyezkedik el a p a d k ő , felső része a kő alja, állati szőrrel kevert anyagból készül homorú kiképzéssel, fölötte a kisorsó szálvasára van erősítve a forgókő. A k o p á r t a deszkából készült kéreg védi. A forgókő percenként 110— 120-at fordul. A hántolandó, rostált kölest a garatba öntötték, innen a lefolyócsövön és a forgókő nyílásán keresztül került a kövek közé. A forgókő nyílásán levegő áramlik a kövek közé. A kövek olyan távolságra vannak egymástól, hogy a maguk között sodort köles héját megtörik, lehántolják. A köveken levő vályatok a bennük áramló levegő segítségével terelik k i a kölesszemeket. A kövek alatt elhelyezett vitorla légárama pedig az ondó nyílás felé hajtotta a kölest, héját pedig a pelyvásba sodorta. A daráló berendezés működési elve hasonló a köles hántolóéhoz, de i t t a keringő mozgás energiáját csak egy orsó, a kisorsó veszi át, ennek szálvasa forgatja a daráskövet. Ennek teljesítménye 150 kg kukorica, vagy árpa/óra. A Békés megyei Tanács V B 1968-ban megvásárolta a szárazmalmot. A száraz-
13.
ábra.
A
szarvasi
szárazmalom, malomház, keringősátor, (foto: M i h a l i k T a m á s )
javítóműhely
malom műemléki helyreállítása 1969-ben kezdődött meg az Országos Műemléki Felügyelőség tervei alapján. A helyreállítás feladata a rossz állapotban levő malom teljes felújítása é s üzemképessé tétele volt. Az utólagosan a malomházhoz épített t a k a r m á n y o s szint és a keringősátorhoz csatlakozó kocsiszint elbontották. A keringősátor házitéglából készült. A téglapilléreket rossz műszaki állapotuk miatt cserélni kellett, mert további teherhordásra alkalmatlanná váltak. Csak a javítóműhely melletti k é t , eredeti téglapillér maradt meg. Az új pillérek az eredeti vel megegyező méretben készültek. A keringősátor tetőszerkezete is erősen megrongálódott. A korhadt, fertőzött elemeket cserélni kellett. Az új és régi szerkezetet arról lehet megkülönböztetni, hogy az újonnan beépített elemek nem l á t h a t ó felső oldala fűrészelt felületként jelentkezik.. Az egységes belső t é r h a t á s érdekében az új faanyag l á t h a t ó felülete bárdolt minőségben készült. (Az eredeti szerkezet is ú s z t a t o t t bárdolt fenyőfa volt.) A világos szerkezeti elemeket diópáccal festették be. A tölgyfából készült császárfa tető t ú l n y o m ó része, a csúcsdísz legfelső része teljesen elkorhadt. Nagy Gyula t a n u l m á n y á b a n , melynek adatait Tomka Sándor szárazmolnártól kapta, egyértelműen csillagnak nevezi ezt a díszt. Csillagdísz a népi építészetben még ma is megtalálható a Szabolcs-Szatmár megyei gémeskutak csúcsdíszként, és a református fejfák díszeként is gyakran alkalmazták. Meg nevezése mindkét esetben csillag. Az eredeti császárfa a csúcsdísszel e g y ü t t kon zerválás u t á n a m ú z e u m b a került. Mivel az új csúcsdísz egy része (csak a csillagdísz) rekonstrukció, a császárfa
14. ábra.
A szarvasi s z á r a z m a l o m m e g n y i t á s a k o r t ö r t é n t k ö l e s h á n t o l á s ( f o t ó : László)
Kunkvács
nem egy darabból készült, hanem a t e t ő n túlnyúló része csapolással kapcsolódik a szerkezeti császárfához. Ha ugyanis bármikor a további k u t a t á s o k során k i derülne, hogy e következtetés téves volt, kis m u n k á v a l és költséggel a csúcsdísz bármikor cserélhető. A malomháznál visszaállították az eredeti nyílászáró rendszert, a tető szerke zetén kicserélve a rossz szerkezeti elemet. Az oromfalnál a macskalépcsőt elbontot ták és a t e t ő t az oromfal elé n y ú j t o t t á k . Belül a kőpad alatti deszkázatot, valamint a galéria karfáját is kiegészítették. A karfa tüzetes vizsgálata u t á n valószínűnek látszik, hogy az eredeti lépcsőfel járat a k ő p a d jobb oldalán volt. Elképzelhető az is, hogy a jelenlegi őrlőberendezés is egy későbbi átalakítás eredménye, de erre hivatkozó adattal vagy utalással nem találkoztunk. Elkészült a kőpad profilírozott korlát alatti áthidaló gerendájának kiegészítése is. Ezen a gerendán a daráskő alatti része az egyik átalakítás alkalmával szabály talanul kivágták az 1836. évszám közötti részt. Az évszám között — az utolsó zárazsmolnár l á n y á n a k Borgulya Györgynének (szül.: Tomka Julianna) közlése szerint — címer volt. Nagy Gyula t a n u l m á n y á b ó l tudjuk, hogy az építtető a Bolza gróf-család volt, aki ebben az időben kapta a grófi címet, s így érthető, hogy az új címer a szárazmalom díszíthető helyén is jelentkezett. A szatmárcsekei szárazmalomnál az építtető birtokos család még a nevét is felíratta. Előfordult más malmoknál is hasonló megoldás. Az 1862-ben épült Késik
15. ábra.
A
szarvasi
szárazmalom
megnyitásakor történt húzatás. (fotó: László
Kunkovács
A n d r á s malom építő szélmalma kőpadjára a felirat közé díszesen faragott címert helyezett el. (Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum.) A művészi vagy népies fara gásokról maradtak fenn emlékek, bizonyítván a malomépítő molnármesterek szakmai képességét és szépérzékét. A keringősátor és malomház tetőzetét nyaktag köti össze. A sátor tetőzetének kúpfelülete és a nyeregtetős malomház ferde tetősíkja csatlakozásánál kialakult hózug miatt a nyaktag gerincvonalát ívesen képezték k i , hogy csökkentsék a v á p a hosszát. Hasonló nyaktag kiképzéssel találkozunk a Győrffy I s t v á n által közölt túrkevei szárazmalom képén is, és ilyen a kiképzése a tarpai szárazmalomnak is. Ez a nyaktag kiképzés csak a zsindelyfedésű szárazmalmok egy részére lehetett jellemző. A malom falazata vakolva és meszelve készült. Pilléreit eredetileg is vakolták. A malomház eredetileg tapasztva volt, vakolata ezért d u r v á b b a n , finom simítás nélküli vakolattal készült. A tetőzet egész felületét, mint eredetileg is volt, zsindelyezték. Az utólagosan a keringősátorhoz épített j a v í t ó m ű h e l y t m e g t a r t o t t á k . I t t és a m a l o m h á z b a n helyezték el a malom üzemeltetéséhez használt szerszámokat. A malomházhoz tartozó lőállás és szín a jobb b e m u t a t á s érdekében eredeti helyétől n é h á n y méterrel távolabbra került. A malomhoz tartozik még egy gémes k ú t és egy kukoricagóré. 8
113
16. ábra.
A v á m o s o r o s i s z á r a z m a l o m felmérési rajza ( F e l m é r t e : dr. Vargha László, GiUyón N á n d o r , O t t É v a 1953)
A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása 1973. szeptemberében fejező d ö t t be, azóta, mint Malommúzeum várja látogatóit. H a z á n k b a n a szarvasi szárazmalomon kívül még k é t keringősátoros száraz malom maradt meg, a vámosoroszi és a tarpai. A vámosoroszi szárazmalom 1846-ban épült Csegöldön, onnan került á t Vámosorosziba a keringősátorhoz. Egyik oldalához a malomház, a másikhoz az utólag épült olajütő csatlakozik. A sátort faoszlopok t a r t j á k , a malomház is fából készült. H é j j a z a t a n á d és zsupp, ami különlegesen szép megjelenést biztosít a malomnak. A malomház és a sátor csatlakozásánál i t t a nyaktag gerince felfelé a sátor felé felhajlik, míg a vékony héjjazatú, zsindelyfedésű malmoknál a nyaktag gerince i n k á b b lefelé hajlítva íves kiképzésű. A sátor tetőzetének dísze ennél a malomnál is csillag volt.
)t>
17.
ábra
A m e k é n y e s i s z á r a z m a l o m felmérési rajza Pál nyomán)
(felmérte: Tillai Ernő)
(Pongrácz
A tarpai szárazmalom nagyon rossz állapotban van. Malomházának és a be rendezésének jelentős része hiányzik. A fából készült, eredetileg zsindelyes malom helyreállítása okvetlenül szükséges lenne. A D u n á n t ú l o n keringősátor nélküli olaj ütő malmok maradtak fenn: a meké nyesi, a dabronci, és a szentjakabfai. A szárazmalmoknak, mint gyülekezőhelyeknek, jelentős társadalmi szerepük volt. A magyar faluképnek is értékes részei voltak. E u r ó p á b a n m á s országokban is maradtak fenn szárazmalmok. Legközelebb a szomszédos Jugoszláviában t a l á l k o z h a t u n k velük. Hollandiában az arnhemi Sza b a d t é r i Néprajzi Múzeumban lévő Wormerveerből származó k á s a t ö r ő szárazma lom különlegesen érdekes, mert egészen bonyolult munkafolyamat elvégzésére al kalmas. A Baltikumban is használatosak voltak a szárazmalmok, i t t kendertörésre és posztóványolásra is használták őket. 8*
115
A szárazmalmok régen jelentős szerepet t ö l t ö t t e k be egy-egy ország életében, a malomipar fejlődésével jelentőségüket vesztették, ma m á r csak, mint i p a r t ö r t é neti ritkaságok, egy régi, n a g y m ú l t ú mesterség emlékeit őrzik. IRODALOM Erdélyi Z o l t á n n é — Sisa B é l a : A s z a r v a s i s z á z a z m a l o m m ű e m l é k i h e l y r e á l l í t á s a . — A B é k é s m e g y e i M ú z e u m o k K ö z l e m é n y e i , B é k é s c s a b a 2. 1973. Freudenreich, A l e k s a n d a r : K a k o n a r o d g r a d i . Z a g r a b 1972. Qyőrffy I s t v á n : M a g y a r f a l u — m a g y a r h á z . — ( A m a l o m . ) B u d a p e s t 1943. Komáromy József: S z á r a z m a l m o k helye régi j á s z b e r é n y i t é r k é p e k e n . — A j á s z b e r é n y i J á s z m ú z e u m É v k ö n y v e . I I . B u d a p e s t 1943. Nagy G y u l a : Az u t o l s ó m ű k ö d ő s z á r a z m a l o m . N é p r a j z i é r t e s í t ő X X X V I I I . 1956. Nagy G y u l a : A v á m o s o r o s z i s z á r a z m a l o m . N y í r e g y h á z i M ú z e u m É v k ö n y v e TI. Nederlands Openlucht M u s e u m Guide (Arnhem) O r s z á g o s L e v é l t á r — K a m a r a i L e v é l t á r T . 62 N° 978 ( A B e r e g s z á s z r ó l G á t r a á t t e l e pített szárazmalom tervvázlata.) O r s z á g o s L e v é l t á r T . 60 H e l y t a r t ó - t a n á c s i t e r v e k JsTe 2 6 1 ( N a g y v á r a d i s z á r a z m a l o m tervek) O r s z á g o s M ű e m l é k i F e l ü g y e l ő s é g : A szarvasi s z á r a z m a l o m helyreállítási t e r v d o k u m e n t á c i ó j a . ( T e r v e z ő : Sisa B é l a ; t ö r t é n e t i f e l d o l g o z á s : d r . E r d é l y i Z o l t á n n é ) B u d a p e s t 1969. O r s z á g o s M ű e m l é k i F e l ü g y e l ő s é g ( N é p i k u t a t á s i a n y a g a ) Tarpa (Szabolcs-Szatmár m e g y e ) S z á r a z m a l o m . F e l m é r t e : (1955 V I I . 2 — 11.) d r . V a r g h a L á s z l ó , M u n k a t á r s a k : G ü y é n N á n d o r , O t t É v a , R á t h G y ö r g y , Cseh I s t v á n , F a r k a s v ö l g y i I s t v á n . O r s z á g o s M ű e m l é k i F e l ü g y e l ő s é g ( N é p i k u t a t á s i a n y a g ) Vámosoroszi (SzabolcsS z a t m á r m e g y e ) S z á r a z m a l o m . F e l m é r t e : ( 1 9 5 5 . V I I . 2 — 11.) d r . V a r g h a L á s z l ó , M u n k a t á r s a k : G i l y é n N á n d o r , O t t É v a , R á t h G y ö r g y , Cseh I s t v á n , F a r k a s v ö l g y i I s t v á n . Palov J ó z s e f : A s z a r v a s i s z á r a z m a l o m . T e s s e d i k S á m u e l M ú z e u m ( v e z e t ő ) S z a r v a s 1973. Pongrácz P á l : R é g i m a l o m ó p í t é s z e t . B u d a p e s t 1967. Sisa B é l a : S z a r v a s i s z á r a z m a l o m . T e r m é s z e t V i l á g a 1 9 7 1 . 2. s z á m . Szaimárcseke (Szabolcs-Szatmár megye) s z á r a z m a l o m r a v o n a t k o z ó adat L a k a t o s József t a n á r szíves közlése. T e c h n i s c h e D e n k m a l e i n d e r D e u t s c h e n D e m o k r a t i s c h e n R e p u b l i k . B e r l i n 1973.