A SZÁRAZMALMOK UTOLSÓ

SISA

BÉLA*

A SZÁRAZMALMOK UTOLSÓ

EMLÉKEI

E u r ó p á b a n az állati vonóerőt hasznosító szárazmalmok sok évszázados m ú l t r a tekintenek vissza. Az ókorban a görögök és rómaiak m á r használtak állati erővel m ű k ö d ő szárazmalmokat. Magyarországon az első lóval hajtott szárazmalomról 1449-ben emlékeznek meg egy pozsonyi adókönyvben. H a z á n k b a n az utolsó m ű k ö d ő szárazmalom Szarvason volt, s 1962-ig m ű k ö d ö t t . Molnárának halálával befejező­ dött'egy mesterség magyarországi története, hírmondót is alig hagyva maga u t á n . A szárazmalmok, a vízimalmok mellett jelentős szerepet töltöttek be. E l ő n y ü k , hogy az időjárástól függetlenül üzemeltethetők voltak. Magyarországon a NagyAlföldön különös jelentősége volt ennek, mert a folyó szabályozások előtt a vízi­ malmok egyrészének üzemeltetése bizonytalan volt. A szárazmalmok különböző fajtái m ű k ö d t e k még a bizonytalan energiát szolgáltató helyeken is, így különösen a v á r a k b a n . Jelentőségüket az is bizonyítja, hogy h á b o r ú b a n az ellenfelek gyakran elpusztították egymás malmait. A malmokat faragómesterek, faragómolnárok, ácsok, asztalosok, kerék­ gyártók, hajóépítők, ezermesterek építik. Kezdetben a malomépítőt faragómolnár­ nak, az őrléssel foglalkozó mestert őrlőnek, őrlőmesternek nevezik. A malom­ építők céhekbe tömörültek, m á s mesterekkel közösen vagy külön alkottak céhet. Pongrácz P á l az emberi és állati erővel működő szárazmalmokat az alábbiak szerint csoportosította Energiafelvevő szerkezet 1 kézi meghaj­ tású (kézi őrlőkő) 2 taposókerekes (taposómalom) 3 tiprókorongos (tiprómalom) 4 járgányos (szárazmalom)

Energiatováb­ bító szerkezet 1 azonos forgás­ síkú áttétel­ lel működők 2 forgássíkkal változó á t ­ tétellel mű­ ködők

Rendeltetés 1 lisztelődaráló 2 hántoló fejtő 3 olaj ü t ő 4 kendertörő

Malomház jellegük szerint 1 közös energia­ felvevő és technológiai térrel épülő, egy épülettömegű malom 2 külön energia­ felvevő és tech­ nológiai térrel épülő, összetett épülettömegű malom

A malmok építésére kezdetben nem készültek tervek, építésük technológiája * Országos Műemléki F e l ü g y e l ő s é g , B u d a p e s t

1. ábra.

N a g y v á r a d i szárazmalom tervek

1777-ből

egy-egy céh féltve őrzött t i t k a . A X V I I I . századtól kezdve maradtak fenn malom­ építésre vonatkozó tervek. Az 1777-ben N a g y v á r a d o n készült mintaterv, három és négy párköves — az előbbi egy, az u t ó b b i k é t keringősátorral készülő, alsó kerékmeghajtásos lisztelő s z á r a z m a l m o k r a ad működési tervet. A J á s z b e r é n y i J á s z m ú z e u m É v k ö n y v é b e n K o m á r o m y József közöl egy X I X . századi keringősátorból és malomházból álló alsókerék meghajtásos olajütő száraz­ malom tervet. A terven levő meghajtást szolgáló keringőn túlnyúlik egy küllő, ez elé fogták be az állatokat. Az erőt átvevő alsó kerék földbesüllyesztve vízszintes tengelyen forog, a h ú z a t á s t végző állatok a tengely fölött egy fahídon j á r n a k á t . A Kamarai Levéltár is értékes adatot őriz 1791-ből a Beregszászról G á t r a áthelyezett „száraz őrlőmalomról". A malmok építésénél kezdetben csak fát használnak, később a falszerkezet vályogból és téglából is készül. A tetőzet fedésére általában zsindelyt használtak, ezen kívül használtak még zsuppot, n á d a t és cserepet is. A malomházhoz kapcsolódhat egy, k é t , sőt három keringősátor. Eszerint beszélünk egyes, kettes vagy h á r m a s malomról. A szárazmalmok településen belül vagy a település szélén helyezkednek el, a X I X . századból van adat t a n y á k o n m ű k ö d ő szárazmalmokról is. Statisztikai adatok szerint Magyarországon 1863-ban 7966 szárazmalom m ű k ö d ö t t . Egyes városokban a Nagy-Alföldön egész utcasorokat képeztek, H a j d ú ­ iböszörményben 95, K e c s k e m é t e n 81, Makón 54, Orosházán 33 szárazmalom m ű k ö d ö t t . A szárazmalmokat a szélmalmok kezdik kiszorítani, végső pusztulásu­ kat pedig a gőzmalmok megjelenésével kialakuló modern malomipar okozta. 1885-ben 3197, 1906-ban m á r csak 652 malom üzemel az alábbi eloszlás szerint:

2. ábra.

B e r e g s z á s z r ó l 1971-ben G á t r a t e l e p í t e t t m a l o m á t t e l e p í t é s i t e r v v á z l a t a

Északnyugati-Felföld Dunántúl Nagy-Alföld Északkeleti-Felföld Horvát-Szlavonország

1 136 478 5 32

Az utolsó m ű k ö d ő szárazmalom v á r o s á b a n Szarvason 1847— 1857 k ö z ö t t 44 szárazmalom m ű k ö d ö t t . Dr. Erdélyi Zoltánná muzeológus a Gyulai L e v é l t á r b a n végzett k u t a t á s a alapján sok értékés adat került elő a szarvasi malmokról, malom­ építőkről. K u t a t á s a alapján került elő az alábbi 1837-ben készült malomépítésre vonatkozó szerződés is „Alól í r o t t a k adjuk tudtukra mind azoknak, akiket illet, hogy Szarvas Városa egyik egy keringőre való m a l m á n a k építése e r á n t a következő contractusra lépünk. 1. É n T ó t h P á l molnár és magyar á t s mester kötelezem magamat azon elsőben építendő malomnak sátorfáját czélerányosan felállítani, az egész tetejét bézsindelyezni, — keringőt és k ő p a d o t megcsinálni, — a köveket kifaragni, — szóval mindent a m i egy újonnan építendő malomhoz tartozik, a k o v á t s

3. ábra.

4. ábra.

A szarvasi s z á r a z m a l o m h e l y r e á l l í t á s i t e r v é n e k metszete

A szarvasi s z á r a z m a l o m h e l y r e á l l í t á s e l ő t t (fotó: M i h a l i k

Tamás)

5. ábra.

6. ábra.

A szarvasi s z á r a z m a l o m h e l y r e á l l í t á s k ö z b e n ( f o t ó : M i h a l i k T a m á s )

A szarvasi s z á r a z m a l o m h e l y r e á l l í t á s u t á n (fotó: M i h a l i k T a m á s )

7. ábra. A s z a r v a s i s z á r a z m a ­ l o m k e r i n g ő s á t r á n a k belseje a keringővel

8. ábra. A s z a r v a s i s z á r a z m a ­ lom keringőjének kapcsolata a k i s és a n a g y o r s ó h o z ( f o t ó : Mihalik Tamás)

9.

ábra.

A köles h á n t o l á s á r a szolgáló berendezés: a ) k e r i n g ő l a p , b ) n a g y o r s ó , c) s z á l v a s , cs) t a l p , d ) k i s g e r e n d a , e) k i s o r s ó , f ) s z á l ­ v a s , g ) t a l p , g y ) k e r e s z t s z a l l í t ó g e r e n d a , h ) é k e k , i ) s z á l l í t ó , j ) v i t o r l a d o b , k , 1) v i t o r l á k , l y ) k ő p a d , m ) p a d k ő , n ) t ő k e , n y ) a n y a g , o) f o r g ó k ő , p ) k é r e g , r ) garat­ t a r t ó , s) g a r a t , sz) o s z t á l y o z ó t e k n ő , t ) v é k a , t y ) o n d ó c s a t o r n a , u ) g r á d i c s é s v) ondóház (Nagy Gyula n y o m á n )

* 10.

ábra.

.

J

j

A d a r á l á s r a szolgáló berendezés: a) k e r i n g ő t a l p , b ) o r s ó , c) s z á l v a s , d ) t a l p , e) p o r v é d ő d e s z k a , f ) s e g é d o s z l o p , g) k e r e s z t s z á l l í t ó gerenda, h ) s z a b á l y o z ó ó k , i ) k ő s z á l l í t ó , j ) k ő p a d , k ) p a d k ő , 1) t ő k e , m ) k o t r ó v i l l a , n ) f o r g ó k ő , o ) k é r e g , p ) k i f o l y ó c s ő , r ) e t e t ő v á l y u , s) sza­ b á l y o z ó , sz) r á z ó f a , t ) g a r a t t a r t ó , t y ) g a r a t , v ) r o s t á l ó t e k n ő , é s z ) k é z i r o s t a (Nagy Gyula nyomán)

és kőmíves m u n k á n kívül megtenni, — úgy nemkülönben a fenyők meg­ vétele és kiválogatás véget Szolnokba elmenni, — végre pedig. . . a malmot f. é. Sz. Mihály napig tökéletesen elkészítve Szept. 29.-ére meg is indítani. 2. M i pedig Szarvas Városának alulírott Bírái és Elöljárói minden ahoz. m e g k í v á n t a t ó materiáléknak megszerzése mellett kötelezzük magunkat a fent nevezett molnár és magyar á t s mesternek a malomépítésre fordítandó munka fejében 400 f. t. azaz négyszáz váltó forintba megfizetni olly mó­ dokkal, hogy ezen summa az általa haszonbérben bírt malom árendájába bele tartozzék, megajánlva egyszersmind azt is, hogy a fent nevezett mes­ ter a felépítendő malomnak egyheti őrletés hasznát vehesse. Melly szerződésnek mind a két részről leendő megtartására saját neveiket is aláírják. Kelt Szarvason J ú n i u s 2 - i k á n 1837." A Szarvason fennmaradt szárazmalom építtetője a gróf Bolza család volt, a kőpad gerendájába vésett évszám szerint 1836-ban készült. A malom-regálé szerint a földesurak szabadon építhettek malmokat, m ű k ö d ­ tetésükért nem fizettek. 1845-ben az örökmegváltás évében 24 malmot vásárol meg uraitól Szarvas városa. Ezek között lehetett a Bolza malom is. Pontos adatunk nincs, hogy a malom mikor kerül az utolsó m ű k ö d ő szárazmalom molnárának, Tomka Sándor családjának tulajdonába, a családi h a g y o m á n y szerint Tomka Sándor nagyapja vásárolta meg. Eredetileg k e t t ő s malomnak épült, 1883-ban az egyik sátort e l b o n t o t t á k és egy t a n y á n állították fel. A megmaradt malomházból szobát, a két malomház közötti r a k t á r b ó l pedig k o n y h á t a l a k í t o t t a k k i , később Tomka Sándor az utólago­ san kialakított szoba- és konyharészt elbontotta. Az így megmaradt malom keringősátorból, malomházból állt, hozzá csatla­ kozott még az utólagosan épült műhely, kocsi- és t a k a r m á n y o s szín. A malomhoz tartozó telken állt még egy lőállás színnel egybeépítve egy gémeskút és egy kuko­ ricagóré. A keringősátor sokszög alaprajzú sátortetős épület. Tetőzetét 11 téglapillér tartja, ebből 2 a malomházhoz csatlakozik. A pillérek ötszög alapraj zúak és felfelé sudarasodnak, valamennyi pillér belső oldala függőleges. A s á t o r t e t ő szerkezete 12 főszaruállásból és 20 mellékszaru állásból áll. A mel­ lékszarufák lapolt illesztéssel, kovácsszeges kötéssel kapcsolódnak a főszarufákhoz. A főszarufák a pilléreken levő fiókgerendákra fekszenek fel. A mellékszarufák a pilléreket áthidaló talpgerendákhoz kapcsolódnak. A mellékszaru állások n y o m á s á t egymásba, horgas illesztő csapolással készült híd, illetve koszorúfák veszik fel. A főszarufákat a mellékszarufák csatlakozása alatt csillaggerendázat fogja össze. A tetőszerkezet merevítésére a csillaggerendázat alatt és fölött egy-egy merevítőgerenda szolgál. A csillaggerendázat közepéből (függőlegesen) császárfa nyúlik a tetőszerkezet fölé. A császárfa tetőn túlnyúló része díszesen volt faragva. Az eredeti­ leg vakolt és meszelt tartópillérek között lécrács van. K é t pillér közötti rész üresen van hagyva, i t t vezették be a lovakat a keringősátorba. Az I—Il-es pillérek között a lécrácson egy kis lécajtó van. A keringősátor padozata föld. A keringősátorban helyezkedik el a malmot meghajtó keringő. Ennek központi része egy függőleges tengely, az úgynevezett b á l v á n y . A bálványhoz keresztrudak segítségével kapcsoló­ dik az íves darabokból összeállított keringőtalp, vízszintes síkban t a r t á s á t a b á l v á n y felső végéhez csatlakozó karfák biztosítják. A keringőtalpból vízszintesen 420 db akácfafog áll k i , egymástól 5,5 cm-re. A keringő fogai körüli érintőleges á t m é r ő 13,26 m . A keringőtalp földtől számított magassága 1,00 m. A b á l v á n y alsó végén levő acélcsap a b á l v á n y t a l p közepén levő acélperselyben

11. ábra.

A s z a r v a s i s z á r a z m a l o m m a l o m h á z á n a k belseje a d a r á s k ő felől ( f o t ó : M i h a l i k Tamás)

forog. A bálvány felső része p á r h u z a m o s gerendákból kialakított járorngerendák csapházához illeszkedik. A keringő „forgatása" — a húzatás — 2 vagy 3 lóval történik. A befogáskor a járomgerendák közötti kapcsológerendákat a lentről i r á n y í t h a t ó kötéllel felemelik, ekkor a keringő oldalra billenthető lesz és a lovakat befogják a keringőtalphoz erősített húzatófához. Befogás u t á n a keringőt eredeti állásába kell visszaállítani. A keringő k i - és bekapcsolását egy ember különösebb erőkifejtés nélkül elvégezheti. H ú z a t á s a k o r a lovak egyenletesen j á r n a k körbe, a keringő percenként kétszer fordul és vízszintes síkú egyenletes körmozgást végezve az így nyert erőt a keringő akácfogai továbbítják az őrlőszerkezetnek. Az őrlőszerkezet a keringősátorhoz kapcsolódó malomházban helyezkedik el. A malomház vályogfalazatú, nyeregtetős épület, falai a sátor egy-egy téglapilléré­ hez csatlakoznak. Tetőzetét a keringősátor tetőzetével íves nyaktag köti össze. A sátor és a malomház belső terét deszkafal választja el, ez 140 cm magasságban megtörik és a malomház felé galériaszerűen nyer kiképzést. Ez az oszlopokkal a l á t á m a s z t o t t galéria a kőpad. A malomházból lépcsőn lehet feljutni a kőpadra, ahol az őrlést végző k o p á r o k helyezkednek el. A k ő p a d alatt helyezkedik el a kis- és nagyorsó.

12.

ábra.

A s z a r v a s i s z á r a z m a l o m m a l o m h á z a a k á s a k ő felől ( f o t ó : M i h a l i k T a m á s )

A nagyorsó 16 függőleges csőből áll, a csöveket összefogó tányérok átmérője 60 cm, a felső kettős tányéron 32 fog van kiképezve. Az 1,40 m hosszú nagyorsó alul perselyben álló kovácsolt szálvason forog. Fogait a 33 csőből álló 25 cm á t ­ mérőjű kisorsó forgatja. A kisorsó tengelyére az orsó fölé van erősítve a vitorla, e fölött a kőpadon helyezkedik el a p a d k ő , felső része a kő alja, állati szőrrel kevert anyagból készül homorú kiképzéssel, fölötte a kisorsó szálvasára van erősítve a forgókő. A k o p á r t a deszkából készült kéreg védi. A forgókő percenként 110— 120-at fordul. A hántolandó, rostált kölest a garatba öntötték, innen a lefolyócsövön és a forgókő nyílásán keresztül került a kövek közé. A forgókő nyílásán levegő áramlik a kövek közé. A kövek olyan távolságra vannak egymástól, hogy a maguk között sodort köles héját megtörik, lehántolják. A köveken levő vályatok a bennük áramló levegő segítségével terelik k i a kölesszemeket. A kövek alatt elhelyezett vitorla légárama pedig az ondó nyílás felé hajtotta a kölest, héját pedig a pelyvásba sodorta. A daráló berendezés működési elve hasonló a köles hántolóéhoz, de i t t a keringő mozgás energiáját csak egy orsó, a kisorsó veszi át, ennek szálvasa forgatja a daráskövet. Ennek teljesítménye 150 kg kukorica, vagy árpa/óra. A Békés megyei Tanács V B 1968-ban megvásárolta a szárazmalmot. A száraz-

13.

ábra.

A

szarvasi

szárazmalom, malomház, keringősátor, (foto: M i h a l i k T a m á s )

javítóműhely

malom műemléki helyreállítása 1969-ben kezdődött meg az Országos Műemléki Felügyelőség tervei alapján. A helyreállítás feladata a rossz állapotban levő malom teljes felújítása é s üzemképessé tétele volt. Az utólagosan a malomházhoz épített t a k a r m á n y o s szint és a keringősátorhoz csatlakozó kocsiszint elbontották. A keringősátor házitéglából készült. A téglapilléreket rossz műszaki állapotuk miatt cserélni kellett, mert további teherhordásra alkalmatlanná váltak. Csak a javítóműhely melletti k é t , eredeti téglapillér maradt meg. Az új pillérek az eredeti­ vel megegyező méretben készültek. A keringősátor tetőszerkezete is erősen megrongálódott. A korhadt, fertőzött elemeket cserélni kellett. Az új és régi szerkezetet arról lehet megkülönböztetni, hogy az újonnan beépített elemek nem l á t h a t ó felső oldala fűrészelt felületként jelentkezik.. Az egységes belső t é r h a t á s érdekében az új faanyag l á t h a t ó felülete bárdolt minőségben készült. (Az eredeti szerkezet is ú s z t a t o t t bárdolt fenyőfa volt.) A világos szerkezeti elemeket diópáccal festették be. A tölgyfából készült császárfa tető t ú l n y o m ó része, a csúcsdísz legfelső része teljesen elkorhadt. Nagy Gyula t a n u l m á n y á b a n , melynek adatait Tomka Sándor szárazmolnártól kapta, egyértelműen csillagnak nevezi ezt a díszt. Csillagdísz a népi építészetben még ma is megtalálható a Szabolcs-Szatmár megyei gémeskutak csúcsdíszként, és a református fejfák díszeként is gyakran alkalmazták. Meg­ nevezése mindkét esetben csillag. Az eredeti császárfa a csúcsdísszel e g y ü t t kon­ zerválás u t á n a m ú z e u m b a került. Mivel az új csúcsdísz egy része (csak a csillagdísz) rekonstrukció, a császárfa

14. ábra.

A szarvasi s z á r a z m a l o m m e g n y i t á s a k o r t ö r t é n t k ö l e s h á n t o l á s ( f o t ó : László)

Kunkvács

nem egy darabból készült, hanem a t e t ő n túlnyúló része csapolással kapcsolódik a szerkezeti császárfához. Ha ugyanis bármikor a további k u t a t á s o k során k i ­ derülne, hogy e következtetés téves volt, kis m u n k á v a l és költséggel a csúcsdísz bármikor cserélhető. A malomháznál visszaállították az eredeti nyílászáró rendszert, a tető szerke­ zetén kicserélve a rossz szerkezeti elemet. Az oromfalnál a macskalépcsőt elbontot­ ták és a t e t ő t az oromfal elé n y ú j t o t t á k . Belül a kőpad alatti deszkázatot, valamint a galéria karfáját is kiegészítették. A karfa tüzetes vizsgálata u t á n valószínűnek látszik, hogy az eredeti lépcsőfel járat a k ő p a d jobb oldalán volt. Elképzelhető az is, hogy a jelenlegi őrlőberendezés is egy későbbi átalakítás eredménye, de erre hivatkozó adattal vagy utalással nem találkoztunk. Elkészült a kőpad profilírozott korlát alatti áthidaló gerendájának kiegészítése is. Ezen a gerendán a daráskő alatti része az egyik átalakítás alkalmával szabály­ talanul kivágták az 1836. évszám közötti részt. Az évszám között — az utolsó zárazsmolnár l á n y á n a k Borgulya Györgynének (szül.: Tomka Julianna) közlése szerint — címer volt. Nagy Gyula t a n u l m á n y á b ó l tudjuk, hogy az építtető a Bolza gróf-család volt, aki ebben az időben kapta a grófi címet, s így érthető, hogy az új címer a szárazmalom díszíthető helyén is jelentkezett. A szatmárcsekei szárazmalomnál az építtető birtokos család még a nevét is felíratta. Előfordult más malmoknál is hasonló megoldás. Az 1862-ben épült Késik

15. ábra.

A

szarvasi

szárazmalom

megnyitásakor történt húzatás. (fotó: László

Kunkovács

A n d r á s malom építő szélmalma kőpadjára a felirat közé díszesen faragott címert helyezett el. (Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum.) A művészi vagy népies fara­ gásokról maradtak fenn emlékek, bizonyítván a malomépítő molnármesterek szakmai képességét és szépérzékét. A keringősátor és malomház tetőzetét nyaktag köti össze. A sátor tetőzetének kúpfelülete és a nyeregtetős malomház ferde tetősíkja csatlakozásánál kialakult hózug miatt a nyaktag gerincvonalát ívesen képezték k i , hogy csökkentsék a v á p a hosszát. Hasonló nyaktag kiképzéssel találkozunk a Győrffy I s t v á n által közölt túrkevei szárazmalom képén is, és ilyen a kiképzése a tarpai szárazmalomnak is. Ez a nyaktag kiképzés csak a zsindelyfedésű szárazmalmok egy részére lehetett jellemző. A malom falazata vakolva és meszelve készült. Pilléreit eredetileg is vakolták. A malomház eredetileg tapasztva volt, vakolata ezért d u r v á b b a n , finom simítás nélküli vakolattal készült. A tetőzet egész felületét, mint eredetileg is volt, zsindelyezték. Az utólagosan a keringősátorhoz épített j a v í t ó m ű h e l y t m e g t a r t o t t á k . I t t és a m a l o m h á z b a n helyezték el a malom üzemeltetéséhez használt szerszámokat. A malomházhoz tartozó lőállás és szín a jobb b e m u t a t á s érdekében eredeti helyétől n é h á n y méterrel távolabbra került. A malomhoz tartozik még egy gémes­ k ú t és egy kukoricagóré. 8

113

16. ábra.

A v á m o s o r o s i s z á r a z m a l o m felmérési rajza ( F e l m é r t e : dr. Vargha László, GiUyón N á n d o r , O t t É v a 1953)

A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása 1973. szeptemberében fejező­ d ö t t be, azóta, mint Malommúzeum várja látogatóit. H a z á n k b a n a szarvasi szárazmalomon kívül még k é t keringősátoros száraz­ malom maradt meg, a vámosoroszi és a tarpai. A vámosoroszi szárazmalom 1846-ban épült Csegöldön, onnan került á t Vámosorosziba a keringősátorhoz. Egyik oldalához a malomház, a másikhoz az utólag épült olajütő csatlakozik. A sátort faoszlopok t a r t j á k , a malomház is fából készült. H é j j a z a t a n á d és zsupp, ami különlegesen szép megjelenést biztosít a malomnak. A malomház és a sátor csatlakozásánál i t t a nyaktag gerince felfelé a sátor felé felhajlik, míg a vékony héjjazatú, zsindelyfedésű malmoknál a nyaktag gerince i n k á b b lefelé hajlítva íves kiképzésű. A sátor tetőzetének dísze ennél a malomnál is csillag volt.

)t>

17.

ábra

A m e k é n y e s i s z á r a z m a l o m felmérési rajza Pál nyomán)

(felmérte: Tillai Ernő)

(Pongrácz

A tarpai szárazmalom nagyon rossz állapotban van. Malomházának és a be­ rendezésének jelentős része hiányzik. A fából készült, eredetileg zsindelyes malom helyreállítása okvetlenül szükséges lenne. A D u n á n t ú l o n keringősátor nélküli olaj ütő malmok maradtak fenn: a meké­ nyesi, a dabronci, és a szentjakabfai. A szárazmalmoknak, mint gyülekezőhelyeknek, jelentős társadalmi szerepük volt. A magyar faluképnek is értékes részei voltak. E u r ó p á b a n m á s országokban is maradtak fenn szárazmalmok. Legközelebb a szomszédos Jugoszláviában t a l á l k o z h a t u n k velük. Hollandiában az arnhemi Sza­ b a d t é r i Néprajzi Múzeumban lévő Wormerveerből származó k á s a t ö r ő szárazma­ lom különlegesen érdekes, mert egészen bonyolult munkafolyamat elvégzésére al­ kalmas. A Baltikumban is használatosak voltak a szárazmalmok, i t t kendertörésre és posztóványolásra is használták őket. 8*

115

A szárazmalmok régen jelentős szerepet t ö l t ö t t e k be egy-egy ország életében, a malomipar fejlődésével jelentőségüket vesztették, ma m á r csak, mint i p a r t ö r t é ­ neti ritkaságok, egy régi, n a g y m ú l t ú mesterség emlékeit őrzik. IRODALOM Erdélyi Z o l t á n n é — Sisa B é l a : A s z a r v a s i s z á z a z m a l o m m ű e m l é k i h e l y r e á l l í t á s a . — A B é k é s m e g y e i M ú z e u m o k K ö z l e m é n y e i , B é k é s c s a b a 2. 1973. Freudenreich, A l e k s a n d a r : K a k o n a r o d g r a d i . Z a g r a b 1972. Qyőrffy I s t v á n : M a g y a r f a l u — m a g y a r h á z . — ( A m a l o m . ) B u d a p e s t 1943. Komáromy József: S z á r a z m a l m o k helye régi j á s z b e r é n y i t é r k é p e k e n . — A j á s z b e r é n y i J á s z m ú z e u m É v k ö n y v e . I I . B u d a p e s t 1943. Nagy G y u l a : Az u t o l s ó m ű k ö d ő s z á r a z m a l o m . N é p r a j z i é r t e s í t ő X X X V I I I . 1956. Nagy G y u l a : A v á m o s o r o s z i s z á r a z m a l o m . N y í r e g y h á z i M ú z e u m É v k ö n y v e TI. Nederlands Openlucht M u s e u m Guide (Arnhem) O r s z á g o s L e v é l t á r — K a m a r a i L e v é l t á r T . 62 N° 978 ( A B e r e g s z á s z r ó l G á t r a á t t e l e ­ pített szárazmalom tervvázlata.) O r s z á g o s L e v é l t á r T . 60 H e l y t a r t ó - t a n á c s i t e r v e k JsTe 2 6 1 ( N a g y v á r a d i s z á r a z m a l o m tervek) O r s z á g o s M ű e m l é k i F e l ü g y e l ő s é g : A szarvasi s z á r a z m a l o m helyreállítási t e r v d o k u ­ m e n t á c i ó j a . ( T e r v e z ő : Sisa B é l a ; t ö r t é n e t i f e l d o l g o z á s : d r . E r d é l y i Z o l t á n n é ) B u d a p e s t 1969. O r s z á g o s M ű e m l é k i F e l ü g y e l ő s é g ( N é p i k u t a t á s i a n y a g a ) Tarpa (Szabolcs-Szatmár m e g y e ) S z á r a z m a l o m . F e l m é r t e : (1955 V I I . 2 — 11.) d r . V a r g h a L á s z l ó , M u n k a t á r s a k : G ü y é n N á n d o r , O t t É v a , R á t h G y ö r g y , Cseh I s t v á n , F a r k a s v ö l g y i I s t v á n . O r s z á g o s M ű e m l é k i F e l ü g y e l ő s é g ( N é p i k u t a t á s i a n y a g ) Vámosoroszi (SzabolcsS z a t m á r m e g y e ) S z á r a z m a l o m . F e l m é r t e : ( 1 9 5 5 . V I I . 2 — 11.) d r . V a r g h a L á s z l ó , M u n k a ­ t á r s a k : G i l y é n N á n d o r , O t t É v a , R á t h G y ö r g y , Cseh I s t v á n , F a r k a s v ö l g y i I s t v á n . Palov J ó z s e f : A s z a r v a s i s z á r a z m a l o m . T e s s e d i k S á m u e l M ú z e u m ( v e z e t ő ) S z a r v a s 1973. Pongrácz P á l : R é g i m a l o m ó p í t é s z e t . B u d a p e s t 1967. Sisa B é l a : S z a r v a s i s z á r a z m a l o m . T e r m é s z e t V i l á g a 1 9 7 1 . 2. s z á m . Szaimárcseke (Szabolcs-Szatmár megye) s z á r a z m a l o m r a v o n a t k o z ó adat L a k a t o s József t a n á r szíves közlése. T e c h n i s c h e D e n k m a l e i n d e r D e u t s c h e n D e m o k r a t i s c h e n R e p u b l i k . B e r l i n 1973.