A Szalay Fotóstúdió kiadványa
101 Fotótipp sorozat
101 Fotótipp sorozat
© Szalay Krisztián, 2012. © Clear Tech Stúdió, 2012. Minden jog fenntartva. Első, magyar nyelvű, elektronikus kiadás ISBN 978-963-08-4227-3 A grafikai munkákat és a nyomdai előkészítést a Szalay Fotóstúdió végezte. www.szalayfoto.com Kiadja a Clear Tech Stúdió Felelős kiadó a Clear Tech Bt. ügyvezetője www.cleartechstudio.com A jelen kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll. Részleteit vagy egészét sokszorosítani, másolni, átdolgozni vagy nyilvánosan felhasználni (beleértve az elektronikus másolást, tárolást vagy továbbítást is) kizárólag a szerző és a kiadó előzetes írásos engedélyével lehet!
Fényképezni jó Amikor valaki képes arra, hogy az általa elképzelt látványt a fényképével visszatükrözze, akkor elmondhatjuk róla, hogy jártas a fotográfiában. A jártasság elsajátítása nyilvánvalóan nem egyik napról a másikra, hanem szakaszokban történik. Tanulsz valamit, majd addig gyakorlod, amíg készség szinten tudod alkalmazni. Majd ismét tanulsz valamit, és azt is gyakorlod. Előbb-utóbb összeállnak az adatok és egy komplett egészet alkotva a részeddé válnak. A fotográfia nem egy bonyolult tudomány, bárki számára megtanulható. Ezzel a kiadvánnyal az volt a célom, hogy a hétköznapokban is könnyedén alkalmazható tudást adjak át a teljesség igénye nélkül. A 101 Fotótipp sorozat első részében ismerkedjünk meg néhány olyan alapvető fogalommal, amelyekre a fényképezés tudománya épül. Jó olvasást kívánok!
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
Csapjunk bele mint Beethoven a zongorába! Van két fogalom a fényképezésben, amit többször mondunk ki mint a saját nevünket. Ez a kompozíció és az expozíció. Barátkozzunk egy kicsit ezekkel a kifejezésekkel, és máris jól fogjuk érezni magunkat tőle. Ez az írás nem mérnököknek szól, tehát igyekszem minél egyszerűbben és érthetőbben megfogalmazni, hogy mit takar ez a két szó.
Kompozíció A kompozíció az, ahogyan a képi elemeket elrendezzük. Meghatározunk egy nézőpontot, eldöntjük, hogy mi kerüljön a képre, hogyan helyezkedjen el, mekkora legyen, mi legyen az előtérben és a háttérben, mekkora legyen a látószög, mik a kép irányvonalai, stb. Ide kapcsolódik a komponálás szó is. A komponálás az a folyamat, aminek során létrehozzuk a kompozíciót, azaz megtervezzük a látványt. A kompozícióról egy külön fejezet szól, ami szintén letölthető ingyenesen, tehát most nem megyünk bele részletesen.
Expozíció Amikor fényképezünk, akkor az objektíven keresztül a fényképezőgépbe érkező fényt rögzítjük. Tegyük fel, hogy szeretnénk lefényképezni, ahogyan az éjszaka közepén néger gyerekek Negrót majszolnak egy szenespincében. Fény nél5
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
kül ez nehéz feladat, tehát szükség lesz egy fényforrásra, ami megvilágítja őket. A példa kedvért legyen ez egy gyertya. A gyertyaláng által kisugárzott fény szétterjed és visszaverődik a gyerekekről, a Negróról, a falakról, stb. Ezt a visszavert fényt kell nekünk rögzítenünk a fényképezőgépünkkel. Ennek a fénynek a mennyisége és az általa alkotott kép az expozíció. Azt a folyamatot, aminek során elkészítjük a fényképet az exponáló gomb megnyomásával, exponálásnak nevezzük. Erről később még fogunk részletesen beszélni.
Jó, ha tudod... Amikor tanulmányozol valamit, ahogyan jelen esetben a fényképezést, valószínűleg felmerülnek olyan kérdések is, melyekre itt nem biztos, hogy megkapod a választ. Erre a célra készítettem egy Fórumot, ahol bátran kérdezhetsz és hozzászólhatsz bármelyik témához. A Fórum az alábbi címen érhető el: www.szalayfoto.com/forum Most pedig menjünk tovább az alapvető fogalmakon és nézzük meg, hogy mi az a fényérzékenység, és mit tudunk vele kezdeni.
6
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
Mire jó a fényérzékenység? A fényérzékenység azt jelenti, hogy mennyire érzékeny az a felület, amire a fény érkezik és ami rögzíti a képet. Ez a felület filmes gépeknél maga a film, digitális gépeknél pedig a szenzor. Tehát a filmnek is és a szenzornak is van fényérzékenysége, amit az ISO értékkel jelölünk. Ez az érték azt mutatja meg, hogy adott fényrekesz állásnál és adott zársebességnél mennyi fény kerül rögzítésre. A zársebességre és a fényrekeszre nemsokára visszatérük és megnézzük, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak. De most még a fényérzékenység a téma. Minél kisebb az ISO érték, annál több fényre van szükségünk a fényképezéshez, viszont annál tisztább és színekkel teltebb lesz a képünk. Alacsony ISO értékkel (100-200) érdemes fotózni napos időben vagy olyan helyen, ahol sok fény áll rendelkezésünkre. Ahogyan növeljük az ISO értéket, annál szemcsésebb, vagy ahogy még mondani szokás, „zajosabb” lesz a képünk, viszont az az előnyünk származik belőle, hogy kevesebb fény mellett is tudunk fényképezni. Például egy naplementekor készített portrénál sokkal jobban járunk, ha vaku helyett nagyobb ISO értéket (400-800) használunk. Ugyanez igaz, ha túl gyors mozgást szeretnénk megörökíteni kevesebb fény mellett. Akkor is nagy segítség lehet a magas ISO érték. Gyakoroljunk bátran, ismerjük meg a gépünket és tapasztaljuk ki, hogy különféle fényviszonyok mellett milyen értéket a legcélszerűbb beállítani. 7
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
Mélységélesség Gyakran hallunk vagy olvasunk a mélységélességről. Azonban nem biztos, hogy azonnal tudjuk is, hogy miről van szó. Nem pusztán annyit jelent, hogy éles a kép vagy homályos. Minden fotónak van mélységélessége. A mélységélesség egy tartományt jelöl, amin belül éles lesz a fénykép. Az objektívtől van egy pont, ami a fókuszpont, azaz ott a legélesebb a kép. Ettől fokozatosan távolodva és közeledve, egyre inkább életlenedik a kép, azonban van egy tartomány, amit még élesnek érzékelünk. Objektív típusától és a beállításoktól függően változik ennek a tartománynak a kiterjedése. Nézzük meg az alábbi illusztrációt, ami érthetővé teszi a fent leírtakat.
A barna terület jelöli azt a távolságot, ahova a fókuszt állítottuk. A mélységélességi tartomány pedig az a terület, amelyen belül a kép még éles lesz. Ennek mértéke függ az objektív gyújtótávolságától (fókusztávolságától) és a fényrekesz állásától. A nagylátszögű objektívek sokkal nagyobb mélységélességi tartománnyal rendelkeznek, mint a teleobjektívek. A fényrekesz (blende) nyitásával a mélységélességi tartomány csökken, a zárással pedig növekszik. 8
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
FORRÁS: ISTOCKPHOTO.COM
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
A fenti fotón jól látszik, hogy az élesség a lányra lett állítva. A mélységélességi tartomány kicsi, hiszen a háttér is és kissé a vizes palack innenső vége is életlen, mert kívül esik ezen a tartományon. A kép nyitott fényrekesszel (blendével) készült. 9
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
FORRÁS: ISTOCKPHOTO.COM
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
Ezen a képen pedig pont az ellenkezője történt. A blende szűkítésével (lerekeszeléssel) nagy mélységélességet kaptunk. Az élességi tartományba esik az előtérben a szikla is és a háttérben található épületek és domborzati elemek is. Tehát minél szűkebb a fényrekesz, annál nagyobb a mélységélesség, és fordítva is igaz, minél tágabb (nyitott), annál kisebb. Nézzünk egy analógiát. Lehet, hogy kissé együgyű a példa, de mivel a megértés a lényeg, ezért ezzel mutatom be. 10
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
Helyettesítsük be a fényrekeszt filctollal. Vegyünk egy vékony és egy vastag hegyű filctollat. A vasatag filctollal elnagyolt rajzokat tudunk készíteni, míg a vékony hegyűvel aprólékosan ki tudjuk dolgozni az apró részleteket is. Hasonló a működése a fényrekesznek is. Ha leszűkítjük, kisebb keresztmetszeten engedi át a fényt, tehát „finomabban” lehet vele „rajzolni”. Érdekesség képpen megemlíteném, hogy a fenti példa talán nem is volt annyira elvont, hiszen a fotográfia jelentése fényrajz, vagy rajzolás a fénnyel. Térjünk vissza az objektívhez. A nagylátószögű objektívek sokkal nagyobb mélységélességi tartománnyal rendelkeznek mint a teleobjektívek. Tehát elsődlegesen az objektív határozza meg az élességi tartományt. Utána jöhet a fényrekesz és a hozzá tartozó zársebesség helyes megválasztása. Amikor fényrekesz értéket választunk, meg kell hozzá határoznunk a zársebességet is. Szűk rekeszhez hosszabb idő, nyitott rekeszhez pedig rövidebb idő szükséges. Ezt könnyű megérteni a következő példán. Fogunk egy üres edényt és betesszük a csap alá. Ha kicsit nyitjuk meg a csapot, akkor hosszabb időbe telik, amíg megtelik vízzel, mintha teljesen kinyitnánk. Ugyanez történik a fénnyel. Ha keveset engedünk be, akkor több időre van szükségünk, hogy bejusson az elegendő fény mennyiség a helyes expozícióhoz. Ezeket az értékeket mindig az adott fényviszonyok szerint kell beállítanunk. Más értékkel dolgozunk verőfényes napsütésben és más az érték borult időben, szürkületkor vagy este. A gyakorlás az egyetlen módja annak, hogy mindezt készség szinten tudjuk alkalmazni. 11
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
A zársebesség
12
FORRÁS: ISTOCKPHOTO.COM
Minden fényképezőgépben van egy zár. A zár arra szolgál, hogy elzárja a fény útját, hogy az ne juthasson a képérzékelő felületre, csak akkor, amikor mi szeretnénk. Exponáláskor ez a zár kinyit, meghatározott ideig beengedi a fényt, majd újból összezáródik. Ezt a meghatározott időt nevezzük zársebességnek. A zársebesség összefügg azzal, hogy mi fog a képre kerülni. Az idő alatt, amíg nyitva van a zár, minden a képre kerül. Tehát nem mindegy, hogy hosszú vagy rövid ideig van nyitva. Ha például este az utcán fényképeznénk az elhaladó autókat hosszabb zársebességgel, akkor nyilvánvalóan bemozdulna a kép és az autó fényszórója egy hosszabb csíkot húzna, mivel amíg nyitva van a zár, addig az autó minden pozíciója rögzítve lenne, ahogyan ezt az alábbi képen láthatjuk.
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
13
FORRÁS: ISTOCKPHOTO.COM
Minél rövidebb ideig van nyitva a zár, annál kisebb a bemozdulás mértéke. Nagyon gyors zársebességnél (pl. 1/1000, 1/2000) szinte semmilyen bemozdulást nem látunk még gyorsan mozgó témák esetében sem. A zársebesség értéke másodpercekben értendő. Az 1/1000 és hasonló tört számok azt jelentik, hogy a másodperc ezred része az az idő, amíg a zár nyitva van. Erre jó példa a lenti kép, ahol a vízcseppek szinte megállnak a levegőben. Tehát a zársebességgel azt állítjuk, hogy mennyi mozgás kerüljön a képre. Mivel a zársebességgel a fény mennyiségét is meghatározzuk (hiszen kevesebb idő alatt nem jut be annyi fény mint hosszú idő alatt), ezért ehhez párosul a fényrekesz értéke is, ahogyan ezt az előző részben tárgyaltuk.
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
Fehéregyensúly
FOTÓ: SZALAY KRISZTIÁN • MODELL: B. REGINA
A fehéregyensúly lényege, hogy a színek helyesek legyenek a fényképen. Mivel ez a fogalom nagyon sok ember számára kínaiul hangzik, ezért igyekszem a lehető legegyszerűbben elmondani ennek a lényegét. Biztosan láttál már olyan fényképet, aminek a színei nem voltak jók, természetellenes érzést váltottak ki. Vagy túl sok volt benne a zöld, vagy túlzottan kék tónusú volt, vagy éppen a sárga és a vörös dominált. Nézzünk meg a miértjét.
Helytelenül beállított fehéregyensúly
Helyesen beállított fehéregyensúly 14
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
Minden fényforrásnak más és más a színe (szaknyelven színhőmérséklete). Az izzólámpa melegebb fényt ad, ami kissé sárgás színtónust eredményez. A neoncső fénye hideg, aminek eredményéül a zöld és a kék színek fognak uralkodni. Jó példa erre az iskolai tantermekben készült fénykép. Ha a szabadban fényképezünk természetes fénynél, ott is eltérő eredményt kapunk. Más lesz a hatása a képnek erős napfényben és más borult időben. Ezeket a különböző „színű” megvilágításokat kell kiegyensúlyozni úgy, hogy minél inkább természetes hatást kapjunk. Ezért létezik a fehéregyensúly. Szinte nincs olyan fényképezőgép, ahol ne lenne ilyen opció. Választhatunk automata üzemmódot, napfényt, borult időt, mesterséges fényt, vaku fényt és beállíthatjuk mi magunk is a nekünk tetsző színt. A színhőmérséklet mértékegysége a Kelvin. Nem szabad elfelejteni, hogy az automata üzemmód nem mindig a helyes értékre áll be, tehát esetenként indokolt lehet kézzel kiválasztani, hogy milyen körülmények között fotózunk. A fehéregyensúly helyes használatával igazán élettelivé varázsolhatjuk képeinket. A beállításokról bővebben a fényképezőgéped hasz- Egy automata Nikon fényképezőgép nálati útmutatójában fehéregyensúly beállítása olvashatsz. 15
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
A színek harmóniája A színek jelentéssel bírnak. Túl azon, hogy hogyan kommunikálunk, ügyelnünk kell a harmóniára, azaz az összhangra. A színharmóniáról egy egész könyvet lehetne írni, de mi most csak egy nagyon kis részét vesszük szemügyre. Minden színnek vannak szomszédos és kiegészítő (komplementer) színei. Az érthetőség kedvéért nézzük meg az alábbi ábrát, ami a színkör használatát mutatja be. Példaként a képen látható zöld színt vettem alapul.
A bal oldali színkörön a szomszédos színeit láthatjuk. A szomszédos színeknek csak kis árnyalat különbségük van, ezért is hívjuk szomszédos színeknek. A jobb oldali színkörön pedig ugyanannak a zöld színnek a kiegészítő színét láthatjuk. Nevezhetjük úgy is, hogy a komplementere. Természetesen egy színnek nem csak egy kiegészítő színe lehet, de mélységeiben most nem részletezzük. Ezek a színpárosítások alkotják az összhangot, azaz a harmóniát. 16
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
Ha megnézzük a fenti kép színeit, akkor láthatjuk, hogy a világoszöld, a fehér és a bőr tónusa dominálnak leginkább, így a színek összhangban vannak. Ha a lány fején lenne egy mályva színű sapka, még az is beleférne a színharmóniába, hiszen a mályva szín komplementere a fű zöldjének. A világoskék szín viszont rontaná az összhatást. Amikor a fotóinkat készítjük, akkor törekedjünk arra, hogy a felvételeinken a színek között minél nagyobb legyen az összhang. Ahogyan a zenében sem használhatunk egymáshoz nem illő hangokat, úgy a képalkotásban is igaz ez a színekre. Ez az egyik legfontosabb tényező. A színharmóniáról, a színkörről és a színek helyes megválasztásáról bővebben a Bevezetés a fotográfia világába című könyvemben olvashatsz, ahol illusztrációkkal gazdagított, érthető magyarázatot kapsz arra is, hogy ezt a gyakorlatban hogyan tudod könnyedén alkalmazni.
17
SZALAY KRISZTIÁN • 101 FOTÓTIPP
ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
Ne erőből fényképezz! Előfordult már veled az, hogy az elkészült kép kicsit elmozdult oldalra vagy megbillent, ezáltal ferde lett? Ennek a jelenségnek a legtöbbször az az oka, hogy túl erősen vagy lendületből nyomjuk meg az exponáló gombot. Valószínűleg sokunknál ez egy rossz beidegződés, hogy mikor a felvételt készítjük, túlzottan a beállításra koncentrálunk és elkapkodjuk magát az exponálást. Tartsuk a fényképezőgépet helyesen! Egyik kezünkkel a markolatot fogjuk, ujjunk az exponáló gombon, másik kezünkkel támasszunk a gép alá. Ha kisebb, automata géppel dolgozunk, akkor is igyekezzünk stabilan tartani a gépet. A helyes exponálást úgy hajtjuk végre, hogy a mutató ujjunkkal lassan kezdjük lefelé nyomni az exponáló gombot, de még nem kattintjuk el. Mikor félig benyomtuk a gombot, akkor lép működésbe az automata fókusz. Mechanikus fényképezőgépeken vagy teljesen manuális üzemmódban természetesen nincs ilyen opció. Amikor az élesség beállítása megtörtént, határozottan, de túlzott erő kifejtése nélkül nyomjuk meg az exponáló gombot és készítsük el a képet. Minél kisebb és könnyebb egy fényképezőgép, annál nehezebb úgy exponálni, hogy ne mozdítsuk be. A professzionális gépek többnyire nagyobb méretűek és jóval nehezebbek is. A méret és a tömeg stabilitást ad. Természetesen a profi gépeket is be lehet mozdítani, tehát nem árt erre minden esetben odafigyelni. 18
Kedves Olvasó! Köszönöm, hogy elolvastad ezt a kis anyagot. Mindezek az információk csak egy kis morzsája a fotográfia tárgykörének, azonban ezek alkalmazásával szebb és jobb képek készíthetők. Örömmel venném, ha leírnád nekem pár mondatban, hogy miben segített neked ez a kiadvány, hogyan tudtad alkalmazni ezeket az adatokat és milyenek lettek a fényképeid, amiket ennek a tudásnak a birtokában készítettél. A válaszod küldd el az
[email protected] e-mail címre. Ha késztetést érzel arra, hogy tovább fejleszd a tudásodat, akkor szeretném figyelmedbe ajánlani a Bevezetés a fotográfia világába című könyvemet. A közel 500 oldalas mű választ ad azokra a kérdésekre, hogy mi valójában a fényképezés? Mitől lesz jó egy fénykép? Hogyan tudjuk az előre elképzelt látványt megvalósítani? Mindezt rengeteg példával, illusztrációval és érthető magyarázattal. Mindegy, hogy milyen fényképezőgéped van és nem számít, hogy mennyire vagy jártas a fotográfiában, ezzel a könyvvel tovább fejlesztheted jelenlegi képességeidet. Ha igényes munkákat akarsz kiadni a kezedből, akkor ez az a könyv, amire szükséged van. Rendeld meg mielőbb a saját példányodat közvetlenül a kiadótól!
Tovább
Létezik a fotográfiában egy dolog, ami sokkal fontosabb mint egy jó fényképezőgép: a tudás, hogy ne a véletlenen múljon a végeredmény. Nem arról van szó, hogy fotográfus szakembernek kell lenned ahhoz, hogy jó képeket készíts. A lényeg, hogy rendelkezz az alapvető tudással, hogy létre tudd hozni bármikor azt a hatást, amit elképzeltél. Kívánom, hogy legyen sok örömöd a fényképezésben! Mindössze ennyi a célom ezzel a könyvvel.
Szerezd meg Te is a saját példányodat! Rendeld meg ezt az exkluzív megjelenésű könyvet közvetlenül a kiadótól! Az aktuális kedvezményekről és akciókról tájékozódj honlapunkon!
www.szalayfoto.com