A Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata
Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI
Bevezetés
A szakdolgozat témája:Soroksár és Pesterzsébet határán elhelyezkedő Sósmocsár elnevezésű terület környezetföldtani vizsgálata ennek kiegészítése: a terület alakulásának kutatását, az elmúlt 250 év folyamán munka folyamán a MÁFI archív adatait felhasználva megvizsgáltam a földtani környezetet. Ezt követően talaj-, felszínalatti és felszíni vízminta vétele történt kémiai laboratóriumi vizsgálat céljából. Statisztikai módszerek segítségével megállapítottam a természetes háttérterhelést, valamint értékeltem a területen végbemenő folyamatokat. Külön figyelmet fordítottam a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM (MAGYAR KÖZLÖNY 2009) együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértékeket meghaladó mintákra.
A vizsgálati terület bemutatása
főváros déli részén, a XX. kerületi Szentlőrinci és Vecsési út között található Soroksár és Pesterzsébet találkozásánál helyezkedik el. Egyes részei Pestimre, és Pestlőrinc területére nyúlnak Sósmocsár területe 0,73 km2. tengerszint feletti magassága 98 mBf és 112 mBf
talajvíztükör mélysége É-ról D-re 6 méterről 2 méterre emelkedik
Történeti térképek
Mintavétel
Mintavétel történt mocsár területén belül (Mb), a mocsár közvetlen környezetéből (Mk), a mocsáron átfolyó kisebb felszíni vízfolyásokból (Fv) 9 mocsáron belüli és 10 mocsáron kívüli talajminta, 5 felszíni vízmintát vettünk. A fúrásokból talaj és felszínalatti vízminta vétel is történt. A felszíni vízminta: mintavételi pontonként:1,5 liter vízmintát vettünk. A helyszínen vezetőképesség, pH, és hőmérsékletmérést végeztünk A felszínalatti vízmintát kézi, perisztaltikus szivattyú segítségével vettük. A fúrások mélyítése közben fúrásonként kettő darab talajmintát vettünk. Az egyiket a felszín közeléből, a másikat a telített zónából. A mintaelemzést a MÁFI akkreditált laboratóriuma végezte
Mintavételi pontokat ábrázoló dokumentációs térkép
Eredmények
Külön vizsgáltam az anomáliás és a 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendeletben meghatározott „B”szennyezettségi határértéket meghaladó mintákat A háttér és az anomália szétválasztása az elemek gyakorisági maximumai alapján történt Azért, hogy megtudjam az elemek eloszlását milyen folyamatok alakítják ki faktor-analízist végeztem. A faktorok úgy jönnek létre, hogy az elem koncentrációját megszorozzuk az együttmozgás erősségét kifejező analízis eredményeként kapott (+1 és -1 közötti) számmal. Ez az megmutatja, hogy az illető elem mennyire vesz részt a faktornak megfeleltetett földtani folyamatban.
Talajminta eredmények
A gyakorisági görbék alapján a legtöbb anomáliát mutató mintát a szelén és az ólom adta. a legtöbb elemre anomális mintaMb-1/0,1m; Mb-4/0,1m; Mb7/0,1m; Mk-1/ 0,2m; Mk-10/4,0m egy kivételével a rétegsorból vett legfelső minta. az ólomra és a cinkre anomális a minták mindegyike, a szelénre és nikkelre anomális minták 75%-a a legfelső mintából származik nyomelemek felhalmozódásában szerepe van a bioakkumulációnak.
Talajminta eredmények (Feltalajban)
A feltalajban a króm, szelén és nikkel koncentrációja haladja meg a megengedett értéket Szelén és nikkelszennyezések csak pontszerűen jelentkeznek Króm esetében lehetőség volt koncentrációgörbe rajzolására feltalajból származó mintában mértük a vizsgált területen a legmagasabb krómkoncentrációt: 829 mg/kg-ot, ami 11-szerese a „B” szennyezettségi határértének (krómra:75mg/kg) Ilyen mértékű króm-szennyezést nem indokolnak a terület geokémiai viszonyai és a területhasználathoz kapcsolódó előzmények
Talajminta eredmények (Telített zónában)
telített zóna esetében nikkelszennyezés nem figyelhető meg A talajvíztükör feletti és alatti minták esetében a króm koncentrációk térbeli kiterjedése többnyire megegyezik. egyetlen mintavételi-Mb-7-es a telített zónában nincs „B”-feletti 75 mg/kg krómérték, a feltalajban viszont a legmagasabb az itt mért krómkoncentráció A telített zónában a szelén pontszerűen mutat magas értékeket
Vízminták eredményei
Az anomáliás minták alapján elválnak a felszíni és a felszín alatti vizek különbséget tudunk tenni a mocsár területén belül és az azon kívülről vett minták között felszíni vizekben anomális a bór, a klorid és a bárium Mb-s mintákban magasabb arzén, kálium, foszfát, réz, stroncium és szelén koncentráció figyelhető meg A klorid csak a felszíni vizekben mutat a háttérnél magasabb értéket
Vízminta eredmények (arzén, szelén)
az arzén és a szelén is jól körülhatárolható, kis területen adott magasabb értékeket Talajmintákat összevetve azt látjuk, hogy a szelén ezen a területen a talajban is határértékhez közeli, vagy azon túli koncentrációban van jelen arzén magas értékei az aktív mocsári területre esnek, oka: arzén oldhatósága redukált környezetben nő
Vízminta eredmények (szulfát, foszfát)
a szulfát koncentrációja a keleti mocsárrészben hosszanti sávban ad nagyon magas értéket A megengedett 250 mg/l szulfát koncentráció helyett 1000 mg/l feletti értékeket is!!! arzén és a szulfát magas koncentrációinak kiterjedése nem egyezik meg, de ugyanazt az irányt követi =>ebben a sávban valamilyen folyamat hatására a vizek ezekre az elemekre anomáliát mutatnak Magas foszfát értékek csak pontszerűen jelentkeztek
Faktoranalízis 1-es faktor
kialakításában a kalcium, a klorid, és a szulfát,a nátrium, a magnézium és a nitrit vesz részt a klorid a felszíni vizekben jelentkezik jelentős mennyiségben A nitrit mennyisége a felszíni minden esetben magasabb. A nátrium nagy mennyiségű megjelenése felszínközeli, sekély vizekben csakúgy, mint a klorid, a nagyobb mélységből történő feláramlás vagy felszíni szennyezés jele lehet. Jelen esetben az utóbbi a valószínűbb. A kalcium és magnézium jelenléte normális a kis mélységű, lokális áramlási területeken ezen ionok túlsúlya a jellemző. feltételezhetjük, hogy a faktor azonosítható a különböző típusú (felszíni és felszín alatti) vizek keveredésével
Faktoranalízis 2-es faktor
A kettes faktort a kálium, a vas, a foszfát, és az arzén adja a faktornak megfeleltetett folyamat a jelenleg is aktív mocsaras területekkel esik egybe folyamat a reduktív környezetben történő kioldódás lehet az arzén és a vas változó vegyértékű elemek, amelyek oldhatósága redukált környezetben növekszik. Ebben az esetben a megfelelő kémiai környezetet a mocsári viszonyok adják.
Összefoglalás
Történeti térképek felhívják a figyelmünket arra, az emberi beavatkozások komoly természetátalakítással járhatnak. Az első 150-170 évben is megfigyelhetők voltak változások, azok korántsem bizonyultak olyan erőteljes mértékűnek, mint az utóbbi 30-50 évben, amikor az emberi beavatkozás sokkal tetten érhetőbb volt a korábbi időkhöz viszonyítva. természetes háttér megállapítása nagyon fontos =>természetes okoknál fogva is bizonyos komponensek koncentrációja meghaladja a „B” szennyezettségi értéket, ezeket ésszerű volna másként kezelni mocsár területén három fő folyamat alakítja az elemek térbeli eloszlását: 1. az eltérő kémiai tulajdonságú vizek keveredése 2. a reduktív környezetben történő kioldódás 3. az emberi tevékenység okozta változások (pl.: magas krómkoncentráció) a két mocsárrész között elhelyezkedő hosszanti pásztában fordulnak elő a talaj és a felszínalatti vizekben is magasabb szulfát, arzén és króm koncentráció értékek.
További kutatási lehetőségek
A magas krómkoncentráció okainak feltárása A két mocsárrész közötti sávban megfigyelhető magas koncentráció értékek pontos okainak felderítése A nemzetközi, illetve a magyar vízkémiai tipizálások összevetése
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
