A SÁSDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIRENDJE. Sásd, március 31

A SÁSDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIRENDJE

Sásd, 2013. március 31.

1

Tartalomjegyzék

I. A házirend célja és feladata ......................................................................................... 3 II. A Sásdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola házirendjének véleményezése és elfogadása .................................................................................................................... 3 III. A házirend hatálya ................................................................................................... 4 A házirend nyilvánossága ........................................................................................... 4 IV. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ....................... 5 V. A tanulók közösségei ................................................................................................ 7 VI. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ........................................... 8 VII. Az iskola működési rendje....................................................................................... 9 VIII. A tanulók tantárgyválasztása ................................................................................ 10 IX. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében ...................................................................................... 11 X. A tanulók mulasztásának igazolása ........................................................................... 12 XI. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ................................... 12 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ........................................................ 12 XII. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................. 13 XIII. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok .................................... 15 XIV. A tanulók jutalmazása ......................................................................................... 16 XV. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ..................................................... 18 XVI. Jutalmazás, büntetés beírása ................................................................................ 22 XVII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába ....................... 22 XVIII. A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás díjazása ...................................... 22 XIX. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai ............................................ 23 Mellékletek................................................................................................................ 24 Érdemjegyek értéke ................................................................................................. 30

2

I. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

II. A Sásdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola házirendjének véleményezése és elfogadása

A házirendbe foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban a Szülői Szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleménynyilvánítási jogát gyakorolta.

Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2013. elfogadta. Kelt: Sásd, 2013.

napján tartott ülésén

. …………………………………… igazgató 

3

III. A házirend hatálya 1. 2.

3.

A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

A házirend nyilvánossága 1. 2.

3. 4.

5.

6.

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyettesénél;  az osztályfőnököknél;  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolaszék elnökénél;  az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.  Az iskola honlapján A házirendet az iskolába történő beiratkozáskor a szülővel ismertetni kell. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

4

IV. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1.    

  

A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai: Minden tanuló kötelessége, /hogy/:             



becsöngetéskor a tanteremben vagy a szaktanterem előtt tartózkodjon úgy érkezzen az osztályba, hogy becsengetésre készen álljon a tanuláshoz fél nyolc előtt a kijelölt helyen, az aulában várakozzon tevékenyen részt vegyen a tanórákon. életkorához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően dolgozzon. tartsa tiszteletben azt a tényt, hogy társainak joga van a tudás nyugodt körülmények között történő elsajátításához. az iskola tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. a tanórára a napi felszereléssel jelenjen meg. A tanszerek, a felszerelés 5-ször jegyzett hiánya fegyelmi fokozattal jár és beszámít a szorgalomjegybe. A felszerelés hiánya nem mentesíti a számonkérés alól. a tájékoztató füzetet minden nap az iskolába elhozni. 5-szöri hiánya írásbeli fegyelmit von maga után. A tájékoztató füzet hivatalos irat, ennek rongálása, firkálása, díszítése tilos. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége. A tájékoztató füzet elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek. Elvesztésének fegyelmi fokozat a következménye. a kapott jegyet aláíratni a szaktanárral és még aznap, de legkésőbb az osztályfőnöki órára szüleivel is.

5

         

vigyázzon az iskola, a tantermek és berendezésük tisztaságára, állagára óvja a falakat, a dekorációt, ügyeljen padja tisztaságára, rendjére, használja az udvart rendeltetésszerűen, ne rongálja a játékokat, fokozottan figyeljen a mellékhelyiségek kulturált használatára. az okozott kárt jelenteni köteles, a szándékosan okozott kárért a szülőt anyagi felelősség terheli a tanítási órán néma felállással üdvözlik a tanulók a belépő és a távozó tanárt ha a tanórát más tanteremben kell töltenie, az ott maradt felszerelést, értéket köteles tiszteletben tartani, más gyermek holmijához nem nyúlhat az iskolába hozott értékekért a tanuló felelős, az iskola anyagi felelősséget nem vállal A fegyelmezetlenség miatti károkozás fegyelmi fokozatot von maga után.  A közösségi éltben meg kell tartani a kulturált viselkedés szabályait.     

Véleményét megfelelő hangnemben kell elmondania. Kötelessége a kulturált éttermi viselkedés. Tilos a dohányzás, a szeszes ital, az energiaital és a kábító hatású szerek fogyasztása. A tanuló öltözete legyen tiszta, az alkalomhoz és az évszakhoz illő, ne legyen kirívó. Iskolai ünnepélyen fekete nadrág-szoknya, fehér ing-blúz a kötelező öltözet. o A feltűnő testékszerek, ékszerek, festett haj, körömfestés, tetoválás, smink, stb használata, viselése nem megengedett! o A tanítási órákon nem megengedett az evés, ivás, rágózás. o Az iskola a tanulók munkahelye. Területén a diákszerelem és az együtt járás külső jeleitől tartózkodni kell. o Csak a tanuláshoz szükséges dolgokat hozhatja magával az iskolába:

Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül,( pl. mobiltelefon ) a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.

6

3. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, póló, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, karláncot, bokaláncot, lógó fülbevalót. 4. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének ellátása: Az ellátást az intézményben az iskolai egészségügyi szolgálat biztosítja szerdai napokon. 5. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése: Az iskolai egészségügyi szolgálat végzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – az alábbi területeken:  fogászat: évente egy alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,  szemészet: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,  valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik, nyolcadik évfolyamon. 6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, a hajas fejbőr vizsgálatát szükség esetén gyakrabban.

V. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:  osztálytitkár,és  helyettese: ők képviselik társaikat az iskolai diákönkormányzat vezetőségében. 3. Diákkörök: A tanulók az oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére diákköröket, szakköröket, diákönkormányzatot hozhatnak létre.

Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeik képviseletére, a közéleti felelősségre nevelés érdekében, valamint a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét diákönkormányzati vezetőség, a diáktanács irányítja. Ennek tagjai az osztálytitkárok és helyetteseik.

7

3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el.

4.

5. A diákönkormányzatnak a házirend elfogadása, módosítása kapcsán véleményezési joga van. 6. A diákönkormányzat jogait, működését annak szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól,  A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.  A DÖK az igazgató által biztosított 5 tanítás nélküli munkanapból egy nappal szabadon rendelkezhet. 7.    

VI. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkaterv őket érintő részeiről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója tájékoztatja: o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, o körözvényekben az aktuális hírekről, feladatokról, o illetve az iskola honlapján  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetéséhez, osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

8

5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója o az iskolai szülői értekezleten tanév elején  az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a tanulók egyéni haladásáról a nevelők az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,  írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első évfolyamon a tanév végi, a második évfolyamon a félévi értékelő lapokon. 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján előzetesen egyeztetett időpontban közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.

VII. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhat óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja. (busz indulásáig 16:30 ig) 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 és 7.45 óra között kell megérkezniük. 4. A (az első osztályosokat) tanulókat elkísérő szülők az első hónap elteltével gyermekeiktől a főbejáratnál búcsúzzanak el. 5. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0. óra: 7.15. - 7.55. 1. óra: 8.00. - 8.45. 2. óra: 9.00. - 9.45. 3. óra: 9.55. - 10.40. 4. óra: 10.50. - 11.35. 5. óra: 11.45. - 12.30. 6. óra : 12.40. - 13.25.

9

7. óra: 13.35.- 14.20. 6. A tanulóknak az időjárástól függően, a főügyeletes nevelő döntése alapján az óraközi szünetekben – kivéve az első szünetet – jó időben az udvaron, rossz idő esetén a folyosón kell tartózkodniuk. 7. Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkeznek. A főétkezésre biztosított hosszabb szünetre az utolsó tanítási óra vagy a 6. óra után van lehetőség. Az utolsó tanóra és a tanórán kívüli foglalkozás között 30 perc szünetet kell tartani. 8. Az óra kezdete előtt –az első és a második óra kivételével- az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. Kicsengetés után a tantermek ajtaját zárva kell tartani A tantermeket az osztályban órát tartó pedagógus nyitja ill. óra után zárja. A tanulók a tanterem előtt sorakoznak és fegyelmezetten várják a pedagógust. 9. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Tanítás után pedig a szülői nyilatkozat alapján mehetnek haza a tanulók. ill. tanulószobán kötelesek lenni a busz indulásáig, vagy a köv. délutáni foglalkozásig. 10. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 és 15 óra, pénteki napon 7.30 és 12 óra között. 11. Az iskola a nyári szünetben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. (A bejárati ajtóra kifüggesztjük.) 12. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. 13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 14.Hivatalos ügy intézéséhez a portán kell útbaigazítást kérni.

VIII. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja:  1. évfolyamon: angol nyelv vagy német nemzetiségi nyelv  informatika  erkölcstan/ hit-és erkölcstan 2. Az iskola igazgatója minden tanév márciusában a beiratkozást megelőző óvodai szülői értekezleten értesíti a szülőket a választható tantárgyakról, és az azt tanító nevelőkről.

10

3. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor szóban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 4. Az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. 5. A szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

IX. A tanulók feladatai saját környezetük rendben a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

tartásában,

1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként két-két hetes,  tantárgyi felelősök. 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;  a szünetben az egyik hetes a tanteremben marad, a másik az osztállyal az udvarra megy, és felügyel az osztály rendjére a sorakozónál;  az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 5. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb.

11

X. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon  három napig terjedő mulasztás esetén szülői,  három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását lehetőleg az ellenőrzőben. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 4. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 5. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 6. Az első igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök az ellenőrzőben értesíti a szülőt. 5 óra hiányzás után. Ezt követően 10 óra, 30 óra és 50 óra igazolatlan hiányzás elérése esetén az iskola feljelentést ír a törvényi előírásoknak megfelelően. (5 óra után felszólítás, 10 óra után feljelentés az illetékes gyámhatóságon) 7. A nyolcadik osztályosok középiskolai nyílt napokon igazoltan két alkalommal

vehetnek részt. Az osztályfőnökkel ezeket a napokat előre közölni kell.

XI. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás tankönyvfelelős a felelős.

megszervezéséért

az

iskola

igazgatója

és

a

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozóval az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozó feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,

12



a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét.

A jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:  A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri,  hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.  A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet.  A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőket.  Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.  Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

XII. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:  Egész napos iskolai oktatás, iskolaotthonos: a szülők igényei szerint – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első évfolyamon egész napos iskolai oktatás, második évfolyamon iskolaotthon (kifutó rendszerben), a harmadik-

13

negyedik és ötödik-nyolcadik évfolyamokon szintén egész napos iskolai oktatás működik.  Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Iskolai sportkör. A törvényben előírt iskolai sportfeladatok megvalósítása érdekében jött létre, elnöke a mindenkori igazgató. Közvetlen kapcsolatot az iskolai sportkört irányító testnevelő tanárral tart fenn. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök, diákkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév májusában az iskola nevelőtestülete dönt.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.  Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon kötelező, a felmerülő költségeket a fenntartó fedezi.  Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár, tanítási napokon (péntek kivételével ) 9:45 órától 13:40 óráig tart nyitva. H-K9:30 – 12, 12:30 – 16:00; Sz-Cs-P 7:30 – 12:00, 12:30 - 14:00. Rendkívüli esetben a könyvtár nyitva tart. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.  Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 13 óra és 16 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató

14

foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az előző tanév május 20-ig kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokon kirívó magatartást tanúsító tanulót a jegyző által védelembe vett napközis, iskolaotthonos gyerekek kivételével, az igazgató a foglalkozásról kizárhatja.

XIII. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. 2.

3.

4. 5.

6.

7. 8.

9.

10. 11.

A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra tanévenként előre minden év májusában és az adott tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A buszok indulásáig minden bejáró tanuló számára kötelező a tanulószoba igénybe vétele. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná az előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,  akiknek mindkét szülője dolgozik,  akik nehéz szociális körülmények között élnek. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00. óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16.00. óra és 16.30. óra között az iskola felügyeletet biztosít. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 15.30 óráig tart. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A hiányzást a nevelő a foglalkozási naplóban nyilván tartja, az osztályfőnöknek jelzi, aki a mulasztások igazolásának rendje szerint jár el. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat jutalomban részesíthető. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:

15

   

osztályonként egy tanulmányi felelős, nemenként egy tisztaságfelelős. egy játékfelelős. virágfelelős stb

XIV. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy a tőle elvárhatónál lényegesen jobban teljesít,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. 5. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el plakettet, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 7. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

Szaktanári dicséret  folyamatos, jól végzett , kiemelkedő szaktárgyi munka

16

      

az elvárhatónál jobb teljesítményért megfelelő szertárosi munka háziversenyen 1-3. helyezés területi versenyen elért 1-10. helyezés bemutató órán való részvétel /alsós/ osztályok közötti sportversenyen való részvétel szaktárgyi kiselőadások

Napközis dicséret         

példamutató közösségi munka társak segítése fegyelmezett, szorgalma, kitartó munka, tanulás a tanórákon az elvárhatónál jobb teljesítményért aktív részvétel a szabadidős tevékenységben a felelősi munka dicséretes elvégzése folyamatos illemtudó viselkedés szereplés a nevelő munkájának segítése

Osztályfőnöki dicséret      

közösségi munka /10 piros pont, felelősi munka, osztálydekorálás társak segítése becsületesség levelezős versenyen való folyamatos részvétel /alsós/ példamutató magatartás, szorgalom három szaktanári dicséret után

Igazgatói dicséret          

iskolai és városi ünnepélyen való részvétel három osztályfőnöki dicséret után egész évi kiváló énekkari munka iskolai szervezésen kívüli /úszás, pingpong/ sportversenyen való sikeres szereplés kimagasló zeneiskolai teljesítmény körzeti versenyen elért1-10. helyezés megyei versenyen elért 10-20. helyezés után öt szaktanári dicséret után becsületes viselkedés, olyan tett, mellyel iskolánk hírnevét öregbíti önmagához mért nagy fejlődés

Nevelőtestületi dicséret

17

     

megyei versenyen elért 1-10. helyezés országos helyezés három igazgatói dicséret után levelező versenyen elért országos helyezés több éven át végzett kimagasló diákönkormányzati munka több tárgyból elért megyei vagy körzeti jó eredmény

Év végi jutalmazás Ballagók:  a nyolc éven át kitűnő eredményt elérő tanulók érmet, oklevelet, könyvjutalmat kapnak  a négy éven át kimagasló: énekkari munkát,  diákönkormányzati munkát,  kiemelkedő sporttevékenységet folytató tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek 1-7.évf:  kitűnő tanulóink oklevelet és könyvjutalmat.  jeles tanulók ( 1-2 db jó osztályzat ) oklevelet kapnak.  megyei, országos verseny 1-3 helyezettjei könyvjutalmat, 4-10. helyezettjei oklevelet kapnak.

XV. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Az a tanuló, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben részesül . 2. Az iskolai büntetések formái  szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,

18

3. 4.

5.

6. 7.

 tantestületi megrovás  eltiltás az iskolai rendezvényektől  fegyelmi tárgyalás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az emberi méltóság megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló által okozott kárt a szülő köteles megtéríteni.

BÜNTETÉS Napközis figyelmeztetés        

a tanóra rendjének megzavarása az iskola területének engedély nélküli elhagyása szándékos balesetokozás verekedés trágár beszéd illetlen viselkedés társakkal, nevelővel kulturálatlan viselkedés az ebédlőben lopás , hazugság

Szaktanári figyelmeztetés     

sorozatosan nincs házi feladata sorozatosan hiányos a házija zavarja a tanítási órát felelősi munkája nem megfelelő folyamatosan nem készül az órára

Osztályfőnöki figyelmeztetés (írásbeli , szóbeli)  a házirend megsértése /kisebb vétek/

19

      

a nevelő által rábízott feladat nem teljesítése 10 fekete pont után engedély nélküli távozás az iskolából, óráról igazolatlan mulasztás/1 óra/ kisebb szándékos rongálás három szaktanári után mobiltelefon használata

Osztályfőnöki intő          

házirend súlyos megsértése trágár beszéd verekedés szándékos rongálás társaival szembeni agresszív viselkedés tiszteletlen magatartás a nevelővel szemben igazolatlan mulasztás / 5 óra/ kisebb lopás nem megfelelő öltözék iskolába, ünnepélyre 1jegy hamisítása, aláírása

Osztályfőnöki rovó      

több jegy hamisítása lopás szándékos károkozás zsarolás „bandázás” , kisebb tanulók „védelme” verekedés

Igazgatói figyelmeztetés      

dohányzás nevelővel, felnőttekkel szembeni kirívó magatartás zsarolás társak megfélemlítése, megalázása verekedés az óra rendszeres zavarása

Igazgatói intés    

igazgatói figyelmeztetés tételeinek megismétlése szándékos, súlyos testi sértés, rongálás alkohol fogyasztása iskolai rendezvényeken, kirándulásokon jelentős anyagi károkozás

20

Igazgatói rovás     

tiltott veszélyes eszközök behozatala kábítószerezés italozás terrorizálás az igazgatói intő elemeinek újabb megsértése

Nevelőtestületi figyelmeztetés      

három igazgatói után a tanár, a társ zaklatása /pl .telefonon/ faji megkülönböztetés rendőrségi ügy miatt agresszivitás jelentős anyagi károkozás

Nevelőtestületi intés, rovás  a fentiek megismétlése miatt Eltiltás az iskolai rendezvényektől Nevelőtestület határozata alapján eltiltás:  iskolai ünnepélyekről  farsangi bálról  kirándulásról  ballagási ünnepélyről Fegyelmi eljárás Részletes szabályozása az iskolai SZMSZ-ben található. Egyeztető eljárás: Szülő értesítése írásban az egyeztető eljárás lehetőségéről. Szülő írásban válaszol a levél kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül: kéri, nem kéri. Érintettek értesítése: szülő, tanuló, szülői szervezet, diákönkormányzat, nevelőtestület: az egyeztető eljárás lehetőségéről, időpontjáról, helyszínéről. Az értesítés kiküldésének napjától számított 7. tanítási naptól lehet az egyeztető eljárást megtartani. Egyeztető eljárás megtartása: Események megbeszélése, javaslatok a probléma megoldására. Amennyiben az egyeztető eljárás eredményes, a fegyelmi eljárás felfüggeszthető. Ha a szülő nem kéri az egyeztető eljárást, a fegyelmi eljárást el kell indítani. Ha az egyeztető eljárás eredménytelen, a fegyelmi eljárást el kell indítani. Fegyelmi eljárás: A hatályos jogszabályok szerint.

21

XVI. Jutalmazás, büntetés beírása         

szaktanári (szaktanár, a naplóban) osztályfőnöki (osztályfőnök) igazgatói (osztályfőnök) nevelőtestületi (osztályfőnök) versenyeredményekért járó jutalmazás (szaktanár) iskolán belüli, kívüli sporteredményekért (testnevelő tanár) év végi énekkari munkáért (énektanár) év végi sportmunkáért (testnevelő tanár) év végi tanulmányi, közösségi munka (osztályfőnök)

XVII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. 2.

A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik. A tanulók által az iskolába hozott pénzért, ékszerért, mobiltelefonért az iskola felelősséget nem vállal.

3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig.(pl. mobiltelefon) Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.

4.

5.

Az iskola egész területén, az iskolában tartózkodás ideje alatt a mobiltelefon és egyéb elektronikai eszközök csak kikapcsolt állapotban lehetnek a táskában. Megszegése fegyelmi intézkedést és a szülő behívását vonja maga után. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az osztályfőnöknek be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén, lezárva kell tartani. A kerékpárok megőrzéséért az iskola felelősséget nem vállal.

XVIII. A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás díjazása A tanuló által az iskolai foglalkozások keretében előállított termék, dolog, alkotás az iskola tulajdona. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértékét, az iskola számára kifizetett összeg százalékának szabályozását az első

22

ilyen alkalommal végzett tevékenység után végezzük el. A megállapított összeget, az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

XIX. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. 2. 3. 4. 5.

A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat, az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.

Kelt: Sásd, 2013.

................................................... igazgató P.H.

23

Mellékletek

24

A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE

MAGATARTÁS Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: 7-8. évfolyam Példás l. Társaival és a felnőttekkel való kapcsolatát az udvariasság, a kulturált hangnem jellemzi. Őszinte, segítőkész, igazságos. Életkorának megfelelő felelősségérzettel rendelkezik. Kiáll saját és társai igazáért. Megbecsüli mások munkáját, környezetére igényes, ennek esztétikussá tételében aktívan részt vesz, megóvására másokat is figyelmeztet. Betartja házirendet és mindent megtesz azért, hogy társai is betartsák. Vigyáz a saját és társai testi épségére. Részt vesz az iskolai rendezvényeken és annak sikeréért aktívan közreműködik. Testi képességének fejlesztéséért legalább a testnevelési órákon és a tömegsport órákon következetesen dolgozik. Képességeinek, lehetőségeinek megfelelően sportol, vesz részt a szaktárgyi versenyeken és az iskola kulturális tevékenységében. Nincs igazolatlan órája. 2. Magaviselete mások elé példaként állítható: jó és igazságos, de szerénysége miatt nem képes mások negatív megnyilvánulásával szemben aktívan fellépni, a többi fenti feltételnek megfelel.

Jó Magaviseletére általában a példásnál felsoroltak a jellemzők, de visszahúzódóbb. Kezdeményezésre nem képes. Nincs igazolatlan órája.

Változó Néha megsérti a házirendet. Cselekedeteit inkább az érzelmei, hangulatai irányítják, de nem helyezkedik szándékosan szembe a kulturált magaviselet szabályaival. Megfelelő képességei ellenére nem vesz részt az iskolai versenyeken, kulturális tevékenységben. Környezetét nem rongálja. Igazolatlan mulasztás miatt a rendszeres iskolába járásra csak egy felszólítást kapott.

Rossz l. Szándékosan, gyakran szegi meg a házirend szabályait. Magaviseletére a durvaság, agresszivitás jellemző. Ezzel gyakran veszélyezteti társai testi épségét és lelki fejlődését.

25

Szándékosan rongálja környezetet. 2. Igazolatlan hiányzásai miatt szüleit fel kellett jelenteni.

5-6. évfolyam Példás l. Betartja a házirendet. Életkornak megfelelő felelősségérzettel rendelkezik. Őszinte, segítőkész, nem verekszik. Vigyáz a saját és társai testi épségére. Társaival és a felnőttekkel udvarias, kulturált hangnem jellemzi. Környezetére igényes, megóvására másokat is figyelmeztet. Részt vesz az esztétikusabb környezet kialakításában. Jó képességű gyermek, a szaktárgyi versenyeken a lehetőségeiket mérlegelve részt vesz. Az iskolai rendezvényeken képességeik szerint vállaljanak szereplést. Tömegsportokban akkor tevékenykedjék, ha saját órarendjével nem ütközik. Nincs igazolatlan órája. 2. Magaviselete mások elé példaként állítható, de szerény vagy gátlásos. Emiatt kevésbé aktív.

Jó Magatartása általában a példással egyezik, de kezdeményezésre nem képes.

Változó Néha megsérti a házirendet. Időnként udvariatlan, hangulatai, érzelmei irányítják. Szándékosan nem fordul szembe a kulturált magatartás szabályaival, de néha agresszív társaival. Környezetét nem rongálja. Néha csúnyán beszél. A felelősséget nem akarja vagy nem meri vállalni tetteiért. Legfeljebb egy igazolatlan hiányzása van /felszólítás/.

Rossz Rendszeresen megszegi a házirendet. Csúnyán beszél, udvariatlan, durva, agresszív. Veszélyezteti társai testi épségét és szellemi fejlődését. Szándékosan rongálja környezetét, az iskola területén szemetel Nem fogad szót a felnőtteknek, tiszteletlen. Több alkalommal szándékosan késik, illetve igazolatlanul mulaszt /feljelentés/

3 - 4. évfolyam Példás Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias. Őszinte, segítőkész. Viselkedésére a kulturált hangnem jellemző. Környezetére igényes és megóvására másokat is figyelmeztet. Betartja a

26

házirendet. Vigyáz a társai és saját testi épségére. Részt vesz az iskolai rendezvényeken. Testnevelés és tömegsport órákon szorgalmasan dolgozik. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelően sportol. Részt vesz szaktárgyi versenyeken és az iskola kulturális tevékenységében. Nincs igazolatlan mulasztása. Magaviselete mások e1é példaként állítható

Jó Magaviseletére általában a példásnál felsoroltak a jellemzők, de visszahúzódóbb, kezdeményezésre nem képes. Nincs igazolatlan órája.

Változó Néha megsérti a házirendet. Időnként hangulatai, érzelmei irányítják cselekedeteit. Nem helyezkedik szembe szándékosan a kulturált magaviselet szabályaival. Környezetét nem rongálja. Csak egyszeri igazolatlan mulasztása van.

Rossz Szándékosan megszegi a házirendet, Magaviseletére a durvaság, agresszivitás jellemző. Ezzel gyakran veszélyezteti társai testi épségét és lelki fejlődését. Szándékosan rongálja .környezetét. Udvariatlan. Gyakran használ csúnya szavakat. Többszöri igazolatlan mulasztása van.

2. évfolyam Példás Udvarias. Nem beszél csúnyán. Nem szemetel, vigyáz a rendre. Az udvaron vigyáz magára, társaira, sohasem verekszik. Nem hiányzik igazolatlanul. Mindenkor fegyelmezett, osztályának aktív tagja.

Jó Mindenben egyezik a példással, de nem kezdeményező. Alkalmanként /tanítási órákon, udvaron/ fegyelmezni. kell.

Változó A házirend szabályait néha megszegi. Cselekedeteit gyakran jó vagy rossz kedve irányítja. Nem vigyáz társai és saját felszerelésére. Padja, táskája, ruházata rendetlen. Néha durva, csúnya szavakat használ. Legfeljebb egy igazolatlan mulasztása van.

27

Rossz Szándékosan árt közösségének, rongálja a környezetet Gyakran vét a házirend. szabályai ellen. Durva, sokat verekszik, csúnyán beszél. Nem fogad szót tanítójának, a felnőtteknek. Udvariatlan. Az udvaron, osztályban szemetel. Igazolatlanul sokat hiányzik.

SZORGALOM 7 - 8. Évfolyam Példás Jó tantárgyi eredményeit rendszeres tanulással éri el, ezért erőfeszítésre is képes. Az órákon aktívan dolgozik. Felszerelése esztétikus, áttekinthető. Házi feladatait igényesen készíti el. Szaktárgyi megbízatásait, vállalásait pontosan teljesíti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése.

Jó Jó tanulmányi eredményeit jó képességének köszönheti, ezt különösebb erőfeszítés nélkül éri el. Szaktárgyi megbízatásait teljesíti. Gyengébb képessége ellenére rendkívül nagy szorgalommal ér el mérsékelt eredményt. Felszerelése rendben van. Füzeteit esztétikusan, áttekinthetően vezeti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése.

Változó Önállóan nem képes erőfeszítésre, de a kudarcok után igyekszik javítani. Gyakori bíztatásra éri el közepes, illetve elégséges eredményeit. Írása olvasható.

Hanyag Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Felszere1ése hiányos, rendetlen. Az órákon nem teljesíti feladatait. A jobb eredmény eléréséért nem működik közre. Egy vagy több tárgyból megbukik.

5 - 6. évfolyam Példás Szorgalmas, jó tanulmányi eredményeit rendszeres tanulással éri el. Tanórákon tevékeny. Felszerelése esztétikus, teljes, áttekinthető. Házi feladatait rendszeresen és igényesen készíti el. Szaktárgyi megbízatásait, vállalásait pontosan teljesíti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése. Gyengébb képességei ellenére rendkívüli szorgalommal eredményeket ér el.

Jó Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek, jó adottságainak köszönheti.

28

Kényelmes, de vállalásait, szaktárgyi megbízatásai teljesíti. Felszerelése rendben van, legfeljebb szóbeli szaktanári figyelmeztetése van. Órákon társaival halad, jó eredménnyel, de keveset jelentkezik. Gyengébb képességekkel, de kitartó szorgalommal mérsékelt eredményt ér el.

Változó Erőfeszítésre csak segítséggel képes /elégséges vagy közepes/. Kudarcok után igyekszik javítani. A tanórákon passzív és hibákkal dolgozik. Felkészültsége változó. Felszerelése időnként hiányzik, hiányos, rendetlen. Többször szándékosan nem készül. Lebecsüli az iskolai értékeket otthoni környezete miatt /ingerszegény vagy fellengzős/. Írásbeli szaktanári figyelmeztetése van.

Hanyag Teljes érdektelenség jellemzi. Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Rendetlen, nincs felszerelése vagy használhatatlan. Jobb eredmény eléréséért sem hajlandó együttműködni. Szaktanári figyelmeztetései vannak. Egy vagy több tárgyból bukik.

3 - 4. évfolyam Példás Rendszeresen, szorgalmasan tanul. Az órákon aktívan dolgozik. Gyengébb képessége ellenére rendkívül nagy szorgalommal ér el mérsékelt eredményt. Felszerelése esztétikus áttekinthető. Házi feladatait igényesen készíti e1. Vállalásait pontosan teljesíti. Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek köszönheti, ezt különösebb erőfeszítés nélkül éri el. Vállalásait teljesíti. Órákon aktívan dolgozik. Felszerelései rendben vannak. Füzeteit esztétikusan, áttekinthetően vezeti.

Jó Jó tanulmányi eredményei vannak, de ezt képességeinek köszönheti. A rábízott feladatokat teljesíti, de nem kezdeményez aktívan. Az órákra felkészül, de nem aktív. Házi feladatait elkészíti, füzete rendezett. Rendszeresen ellenőrzi saját munkáját.

Változó Önállóan nem képes erőfeszítésre, sok segítséget igényel. Felkészülése változó. Órákon passzívan dolgozik. Felszerelése gyakran hiányos, rendetlen.

Hanyag Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Rendszeresen felkészületlenül jön iskolába. Felszerelése hiányos, rendetlen. Órákon passzív. Jobb eredmény eléréséért nem működik közre. Egy vagy több tárgyból bukásra áll.

29

l - 2. évfolyam Példás Képességeinek megfelelően tanul, erőfeszítésre is képes. Az órákon aktívan dolgozik. Munkatempója állandó. Rendszeresen figyel, érdeklődő. Ügyel felszerelésére, annak tisztaságára. A rábízott feladatokat mindig igényesen, többnyire önállóan készíti el. Rendszeresen ellenőrzi saját munkáját.

Jó Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek vagy kitartó szorgalmának köszönheti. rábízott feladatokat teljesíti. Az órákra felkészül, figyel, de különösebb érdeklődést nem mutat. Házi feladatait önállóan vagy kevés segítséggel végzi el. felszerelése, füzetvezetése szép.

Változó Önálló erőfeszítésre nem képes, illetve nem hajlandó. Tanulmányi munkában ingadozó a teljesítménye, kitartása, figyelme változó. Nem ellenőrzi magát, házi feladata gyakran hiányzik. Felszerelése hiányos, rendetlen, igénytelen.

Hanyag A tanulmányi munkában megbízhatatlan. Órán figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Tanszerei gondozatlanok. Házi feladatait nem .készíti el és ez gyakran bukáshoz vezet.

Osztályozás , értékelés Alsó tagozat: Első osztály félévkor, év végén, második osztály félévkor –szöveges értékelés Második osztály év végétől osztályzattal 1-5-ig Felső tagozat: Osztályzattal történő értékelés 1-5-ig

Érdemjegyek értéke Témazáró egy jegynek számít A jegyek eltérése:0,51 Jobb jegyet: 0,51 –től Piros pont: 10 db nagy ötös Fekete pont: 10 db nagy egyes Kisjegy: 3db beváltható nagy jegyre

30

31

A Sásdi ÁMK első évfolyamára jelentkezők felvétele, átvétele, illetve a sorsolással történő felvétel szabályzata A felvétel rendje Ha az intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor az alábbi rend szerint veszünk fel tanulókat:  halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat ( előnyben vannak a helyben, ill. körzetben lakók )  sajátos nevelési igényű tanulókat ( ha az intézményünk a kijelölt iskola )  sajátos helyzetű tanulókat ( ha a tanuló szülője tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az iskola tanulója, vagy a szülő munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola lakóhelyétől 1 km-en belül található ) Abban az esetben, ha az iskola igazgatója valamennyi sajátos helyzetű tanuló felvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, sorsolás útján kell a döntést meghozni. A sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre további felvételi kérelmeket is teljesítünk. Ha több a jelentkezési kérelem, mint a szabad férőhelyek száma, akkor a felvételről sorsolással döntünk. A sorsolás időpontja: A beiratkozást követően. A sorsolás helyszíne: Az iskola könyvtára. A sorsolásban közreműködők:  A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános.  A Sorsolási Bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezető, az Iskolai Szülői Munkaközösség elnöke, a leendő elsős tanítók, az intézmény vezetője, vagy helyettese, jegyzőkönyvvezető A sorsolás menete: A sorsolás menetéről jegyzőkönyv készül, mit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak. A sorsolás megkezdése előtt a szülőket tájékoztatni kell a sorsolás menetéről, valamint arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkezők, és mennyi a férőhelyek száma. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol. Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlévők előtt kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a Sorsolási Bizottság egy tagja egy-egy borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező

32

szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, illetve akiket nem húztak ki. ( Fel kell olvasni a névsorokat. )Mindezt a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy volt-e valamilyen zavaró esemény, észrevétel a sorsolás során Értesítési kötelezettség: A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál kifüggesztett hirdetésben , az iskola honlapján és a beiratkozáskor értesítjük a sorsolás időpontjáról, helyszínéről. A szülőket írásban értesítjük a sorsolás eredményéről. Az elutasítással kapcsolatos döntést HATÁROZAT-ba kell foglalni. Abban fel kell tüntetni a sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő §-ra vonatkozó hivatkozást. A jogorvoslat rendje: A jogszabályban meghatározottak szerint. A szabályzat közzététele:  Bejáratnál kifüggesztve  Beiratkozáskor  Honlapon

33

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA A VIZSGASZABÁLYZAT CÉLJA

Vizsgaszabályzatunk célja a tanulmányok alatt tett vizsgák lebonyolítási rendjének szabályozása a 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet 64-73.§ és a Nkt. alapján. Az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programja határozza meg. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012-13-as tanévben megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

34

Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - magántanuló, - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 15 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén –legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgát tehet az is, aki az osztályozó, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A bizonyítványhoz csatolni kell a javítóvizsga témaköreit. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

35

PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A tanulónak joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig,amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

TANULMÁNYOK ALAPELVEI

ALATTI

VIZSGÁK

SZERVEZÉSÉNEK

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár -

lehetőség szerint szakos tanár

-

felel a vizsga szabályszerűségéért

ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

36

LEGFONTOSABB

- a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása: - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót

A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 30 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 15 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a pihenőidő 15 perc - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni

37

AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE

A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom

írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan

írásbeli + szóbeli vizsga

Történelem

írásbeli + szóbeli vizsga

Idegen nyelv

írásbeli + szóbeli vizsga

Matematika

írásbeli + szóbeli vizsga

Fizika

írásbeli + szóbeli vizsga

Földrajz

írásbeli + szóbeli vizsga

Biológia

írásbeli + szóbeli vizsga

Kémia

írásbeli + szóbeli vizsga

Informatika

gyakorlati vizsga

Testnevelés

gyakorlati vizsga

Technika

gyakorlati vizsga

Rajz

gyakorlati vizsga

Ének

gyakorlati vizsga

38