A ROYAL SPED RT. VÁMÜGYNÖKI

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali Tagozat Export-Import Szakirány

A ROYAL SPED RT. VÁMÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉGE

Készítette: Kovács Enikő

Budapest, 2002.

Szakdolgozat


Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................. 5 2. A vám története, fogalma és forrásai ................................................. 6 2.1 A hazai vámjog története............................................................................................. 6 2.2 Vámpolitika ................................................................................................................. 7 2.3 A vám fogalma ............................................................................................................ 7 2.4 A vám funkciói ............................................................................................................ 8 2.5 A vámtarifa .................................................................................................................. 8 2.6 A vámjog belső jogforrásai.......................................................................................... 9 2.7 A vámjog jelentősebb nemzetközi jogforrásai ............................................................ 9

3.Vámügynökségek ............................................................................................. 11 3.1 A vámügynökségek megjelenése............................................................................... 11 3.2 A vámügynökségek működésének feltételei ............................................................. 12 3.3 A működési engedély ................................................................................................ 13 3.4 Jelentősebb vámügynöki tevékenységet folytató cégek Magyarországon ................ 14

4. A Royal Sped Rt. ............................................................................................. 15 4.1 A Royal Sped Rt. szakmai története.......................................................................... 15 4.2 Az irodák teriileti elhelyezkedése.............................................................................. 15 4.3 A cég feladata ........................................................................................................... 16 4.4 A cég vámspedíciós tevékenysége ............................................................................ 16 4.5 A zalaegerszegi vámszolgálati hely.......................................................................... 18 4.5.1 A szolgálati hely bemutatása .............................................................................. 19 4.5.1.1 Vámhivatal................................................................................................... 19 4.5.1.2 Vámspedíció ................................................................................................ 19

5. Vámeljárások ...................................................................................................... 21 5.1 A vámeljárások bemutatása ....................................................................................... 21 5.2 Vámkezeléshez szükséges okmányok ....................................................................... 23 5.2.1 Árunyilatkozat .................................................................................................... 23 5.2.2. Számla ............................................................................................................... 24 5.2.3 Vámértékbevallás ............................................................................................... 26 5.2.4 Fuvarokmányok .................................................................................................. 27 5.2.5 Engedélyek ......................................................................................................... 27 5.2.6 Származást igazoló okmányok ........................................................................... 27 5.2.7 Növény-és állategészségügyi bizonyítványok.................................................... 29 5.2.8 Egyéb okmányok ................................................................................................ 29 5.3 Vámkezelések csoportosítása .................................................................................... 29 5.3.1 Vámáru jelleget megtartó vámkezelések............................................................ 29 5.3.1.1 Árutovábbítás............................................................................................... 29 5.3.1.2 Raktározás: .................................................................................................. 31 5.3.1.3 Aktív feldolgozás......................................................................................... 34 5.3.1.4 Ideiglenes behozatal .................................................................................... 37 5.3.2 Vámáru jelleget megszüntető vámkezelés.......................................................... 40 5.3.2.1 Belföldi forgalom számára történő vámkezelés .......................................... 40

3

Szakdolgozat


5.3.3 Kiviteli irányú vámkezelések ............................................................................. 43 5.3.3.1 Kiviteli ellenőrzés........................................................................................ 43 5.3.3.2 Ideiglenes kivitel.......................................................................................... 46 5.3.3.3. Passzív feldolgozás..................................................................................... 48

6.Vámfelügyelet ..................................................................................................... 51 6.1 Vámbiztosíték............................................................................................................ 51 6.1.1 A vámteher biztosításának gyakorlati alkalmazása ............................................ 52 6.1.2 A vámteher biztosításakor felmerülő problémák................................................ 53

7. Vámterhek biztosítását szolgáló nemzetközi egyezmények okmányai ..................................................................................................................... 54 7.1 TIR-igazolvány.......................................................................................................... 54 7.2 A.T.A.-igazolvány ..................................................................................................... 55 7.3 T1/'T2 árutovábbítási eljárások ................................................................................. 55 7.3.1 A Tranzitegyezmény garanciarendszere............................................................. 56 7.3.1.1 A TC-32 Átalánydíjas garanciajegy forgalmazása...................................... 57

8. Halasztott vámfizetési engedély .......................................................... 59 9. Magyarország az Európai Unió kapuja előtt .............................. 61 9.1 Az Európai Unió vámpolitikája................................................................................. 61 9.2 A fejlődés jövőbeni irányai........................................................................................ 62 9.3 Magyarország és az Európai Unió intézményi kapcsolatainak fejlődése.................. 62 9.4 A Royal Sped Rt. az Eu csatlakozás tükrében........................................................... 63

10. Befejezés ............................................................................................................. 65 Irodalomjegyzék .................................................................................................... 66 Melléklet ...................................................................................................................... 68

4

Szakdolgozat


1. Bevezetés Az 1980-as évek elejétől kezdődő reformfolyamatok a ’89-es rendszerváltással mind politikailag mind gazdaságilag nyitást jelentettek a demokrácia és a piacgazdaság irányába. Magyarországnak fel kellett készülnie a szabad piaci verseny jellegének átvételére, ami a fejlett ipari országokban már kiteljesedett, míg hazánkban még gyerekcipőben járt. A ’80-as években a külkereskedelmi tevékenység folytatása állami monopólium volt, ami 1988-tól alanyi joggá vált. 1991-től kezdve pedig gyakorlatilag minden gazdálkodó tevékenységet folytató jogi személy és – bizonyos korlátok mellett – a magánszemélyek is folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet. A külkereskedelem liberalizálása során kialakult széles ügyfélkör tette szükségessé a vámügynökségek megjelenését. Legfőbb feladatuk, hogy „hidat” képezzenek az ügyfél és a vámigazgatás között. Ennek a szakmának ma a Royal Sped Rt. az egyik meghatározó résztvevője. Szakdolgozatom célja a vámügynökség tevékenységének, gyakran előforduló problémáinak bemutatása. Arra is válasz próbáltam keresni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás hogyan fogja befolyásolni a cég tevékenységét, és mit tesznek az erre való felkészülés érdekében. Az első részben egy rövid vámtörténeti áttekintés található a magyar vámjogról, egészen az 1995. évi C. törvény megszületéséig. Dióhéjban ismertetem a vámok szerepét, jelentőségüket, illetőleg a jelenleg hatályos belső és nemzetközi jogforrásokat. Továbbá megismerhetjük a vámügynökségek működéséhez szükséges jogi hátteret, valamint bemutatom a Royal Sped Rt. szakmai történetét, feladatait, valamint irodáik területi elhelyezkedését. Ezt követően bemutatom a vámkezelések során leggyakrabban előforduló okmányokat, valamint a vámeljárások legfőbb mozzanatait. Ismertetem a vámügynökség egyéb fontos szolgáltatásait, illetve a halasztott vámfizetési engedéllyel járó előnyöket. Végül bemutatom Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának fejlődését, valamint a csatlakozás várható következményeit. Próbálok választ keresni arra, mindez hogyan érinti a Royal Sped Rt.-t, és milyen módon készül fel a csatlakozásra. Munkámat rövid összefoglalással zárom.

5

Szakdolgozat


2. A vám története, fogalma és forrásai 2.1 A hazai vámjog története Magyarország gazdasági életében történelmi eseménynek számít az 1995. évi C. törvény elfogadása, mely a vámjogot szabályozza. Bár a szakma jelentős múltra tekint vissza, a vámjogot mégsem szabályozták mindig az adott kornak megfelelően. Az újkori történelemben mindössze egy vámtörvényünk volt, ha nem számítjuk annak az 1867. évi XVI. törvénycikket, amely Magyarország és Ausztria közötti vám- és kereskedelmi szövetséget hirdette. Az első és eddig egyetlen vámtörvényünk tehát az 1924. évi XIX. törvénycikk volt. E törvény megállapította az állam kizárólagos vámszedési jogát, meghatározta a vámok körül felmerülő területi, tárgyi és személyi hatályra vonatkozó rendelkezéseket és más vámjogi fogalmakat, szabályozta a vámigazgatás szervezetét és körülírta azokat a jogosítványokat, amelyek a vámigazgatás közegeit az érdekelt ügyfelekkel szemben megillették. Rendelkezett a vámfizetési kötelezettség keletkezéséről, ennek tartalmáról és a jogorvoslatokról, ami a polgárok rendelkezésére állt. A törvény meghatározta azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a vámigazgatási közegnek az áruk vámkezelése során be kellett tartaniuk. Ugyanakkor magába foglalta a vámjövedéki büntető anyagi jogú szabályokat, valamint a büntető eljárási normákat is. Ez a törvény 1951. október 1-ig volt hatályban. Az Elnöki Tanács 1951. évi 24. sz. törvényerejű rendelete rendelte el a hatályon kívül helyezését. Ez mindössze 38 §-ből állt, és lényegében a korábbi vámtörvény gyenge kivonatának lehetett tekinteni. Az 1954. évi 16. sz. törvényerejű rendelet annyiban hasonlított a korábbihoz, hogy a végletekig leegyszerűsítette a vámszabályokat. Különbözött viszont abban, hogy a vámtestület

a

pénzügyminiszter

alárendeltségéből

a

külkereskedelmi

miniszter

alárendeltségébe helyezte. A politikai rendszerváltás során bekövetkező gazdasági változások miatt rendkívül fontossá vált egy korszerű, hatékony vámrendszer kidolgozása, amelynek alapelemei a vámtarifa és a vámjog. Ez a kettéválasztott szabályozás gazdaságpolitikai szempontból lényeges. A vámtörvény rendelkezéseit viszonylag állandónak lehet tekinteni, azonban az alkalmazandó vámok mértékét az elérhető célok, és a nemzetközi egyezmények alapján gyakrabban kell változtatni.

6

Szakdolgozat


A vámrendszert gyökeresen meg kellett újítani annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eredményes eszköze lehessen.

2.2 Vámpolitika A vámpolitika az állam vámokkal kapcsolatos tevékenysége, vagy más megközelítésben a vámok gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai-közvetetten-pénzügypolitikai - felhasználására és alkalmazására vonatkozó elvek, eszközök és gyakorlat összefüggő rendszere, tehát az általános gazdaságpolitika része. A vámpolitika célja: •

a hazai gazdaság érdekeinek védelme a külgazdasági szférában,

•

a külkereskedelem vámeszközökkel történő irányítási rendszerének szervezése,

•

kedvező nemzetközi feltételek biztosítása a nemzetgazdaság nemzetközi munkamegosztásban való bekapcsolására.

Megvalósításának egyik legfontosabb eszköze a vámtarifa, de ezt szolgálja – egyre szélesebb körben a vámjog is. A magyar vámpolitika, az országban lezajlott társadalmi és gazdasági változások következményeként egyre inkább piacorientálttá vált. Ma már a külkereskedelem alanyi jog, a lakossági és külkereskedelmi vámok, vámszabályok közötti különbségek egyre inkább oldódtak, tehát kialakult az egységes alapokon nyugvó vámszabályozás, tarifális szabályozás, a vámpolitika hatóköre kiteljesült, gyakorlatilag egységessé, szektor semlegessé vált.

2.3 A vám fogalma A vám egy olyan köztartozás, speciális adó, amit a vámszervezet szab ki és szed be. Teszi ezt a költségvetés javára, mégpedig a külföldről behozott vámáru vámértéke alapján. Az egész eljárás célja a társadalmi közkiadások finanszírozása. A vámszedés joga egyidős a társadalmak kialakulásával. Jelentősége, mértéke és módja azonban állandóan változott az adott társadalmi és gazdasági céloknak, érdekeknek megfelelően. Az újkorig a vámoknak csupán fiskális szerepük volt. Közgazdasági szabályozási céllal a merkantilizmus idején jelentek meg. A századfordulóra pedig kifejlődött a vámszedés átfogó jogi szabályozása, a vámeljárások teljes rendje.

7

Szakdolgozat


A vám fogalmára többféle meghatározás ismert, amelyek ezen speciális jellegű köztartozás egy-egy sajátosságára, hatására világítanak rá, attól függően, hogy gazdasági vagy jogi szempontból vizsgálják- e a kérdést. A vám fogalmának pontos meghatározása a következő: „ A vám az állami költségvetés bevételeinek egyik eleme, amolyan kényszer jellegű, ellenszolgáltatás nélkül fizetendő köztartozás, amit az állam erre hatáskörrel rendelkező szervei útján, jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint szed az államhatáron át behozott áruk után”.

2.4 A vám funkciói A vám a korábbi időkben egyértelműen kincstári bevétel volt. Egyéb célokra a szabadversenyes kapitalizmusban kezdték alkalmazni. A ma ismert és elfogadott célok a múlt század második felében kristályosodtak ki. A

vám

funkciói

tehát:

termelésvédelem,

költségvetési

bevétel

és

kereskedelempolitikai eszköz. A termelésvédelem nemcsak a nevelő és tiltó jellegű vámok alkalmazását jelenti. Kereskedelempolitikai eszközként talán legfontosabb szerepet a nemzetközi tárgyalásokon játszik: vámcsökkentés azért, hogy az exportot elősegítse, és igy más országnál is vámcsökkentés legyen elérhető.

2.5 A vámtarifa A vámtarifa a vámrendszer egyik fontos eszköze. Részletes árufelsorolást tartalmaz a nemzetközi követelményeket, illetve a hazai igényeket is figyelembe véve. A vámtarifa rendszerében az áruk az egyszerűtől a bonyolult felé haladnak. Alkalmazási szabályai lehetővé teszik valamennyi létező dolog besorolását. A jelenleg hatályos Kereskedelmi Vámtarifa a Harmonizált Áruleíró és Jelölési Rendszerről szóló egyezményen alapul, és megfelel az Európai Unió által használt Kombinált Nómenklatúrának. A vámtarifa olyan, a nemzetközi kereskedelemben előforduló áruk meghatározott rendszer szerint összeállított jegyzéke, amely tartalmazza a nevesített áruk után fizetendő vám mértékét. A magyar vámtarifa többhasábos rendszerű, a származás függvényében egy-egy árura más-más vámtétel alkalmazását teszi lehetővé. A magyar vámtarifa a legnagyobb kedvezményes

8

Szakdolgozat


elbánás alapján alkalmazandó (II. hasáb szerinti), a preferenciális (I. hasáb szerinti) és nemzetközi szerződéseken alapuló kedvezményes és büntető vámtételeket tartalmazza.

2.6 A vámjog belső jogforrásai A vámmal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a vámjog szabályozza. A vámjog magában foglalja a vámra, a vámigazgatás szervezetére, a vámtarifára vonatkozó anyagi és eljárási szabályok összességét. A vámjog meghatározza valamely állam vámrendszerét, a vámpolitika viszont megszabja a jogszabályok alakulásának irányát, és befolyásolja a nemzetközi szerződések tartalmát. Jogforráson a jog megjelenési formáját, a jog megismerésének helyét értjük. A vámra vonatkozó joganyag hierarchiája azonos a jogrendszer jogforrásainak rendszerével. A csúcson az 1949. évi XX. törvény, - a magyar alkotmány áll – ez alatt a 1995. évi C. törvény foglal helyet a vámjogról, vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról. A 45/1996. (III. 25.) Kormányrendelet a törvény végrehajtásáról szól. Végül a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól a pénzügyminiszter 10/1996. (III. 25.) rendelete rendelkezik. Ahogy az alkotmánytól eljutunk a miniszteri rendeletig, úgy szélesedik, bővül a joganyag tartalma.

2.7 A vámjog jelentősebb nemzetközi jogforrásai A vámjogi szabályozás feladati közé tartozik a külgazdasági kapcsolatok segítése és a nemzetközi kereskedelem liberalizációjának támogatása is. A szabályozás egységesítése céljából számos nemzetközi egyezményt is kiadtak, amelyek nagy része szervesen beépült a vámjog és a vámeljárás hazai szabályozásába, egy részüket pedig – anélkül, hogy beépült volna a törvénybe – ismerni és alkalmazni kell. Ezek közül csak a legfontosabbakat említeném meg: •

Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), amely 1995 január 1-je

óta Világkereskedelmi Szervezetként (WTO) működik. Az 1947-ben alakult szervezethez Magyarország 1973-ban csatlakozott. •

Egyezmény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének

végrehajtására és a hozzá tartozó Jegyzőkönyv (GATT Értékegyezmény). 1996. január ltől ennek helyébe az ún. WTO Vámértékegyezmény lépett, amelynek szabályai alapjaiban nem térnek el a korábbi szabályoktól.

9

Szakdolgozat •


A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló Nemzetközi

Egyezmény (Kyotói Egyezmény). Az egyezményt a Vámegyüttműködési Tanács (VET) égisze alatt hozták létre 1973-ban. •

Oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló

Egyezmény (Firenzei Egyezmény), melyet Lake Succes-ben hozták létre 1950-ben. •

A áruk előjegyzési eljárásban történő behozatalához szükséges A.T.A-

igazolványra vonatkozó Vámegyezmény, amely 1961-ben Brüsszelben jött létre. •

A

TIR

-

igazolvánnyal

történő

nemzetközi

fuvarozásra

vonatkozó

Vámegyezménym anut 1975-ben Genfben hoztak létre. • Egyezmény az Egységes Árutovábbítási Eljárásról (Tranzitegyezmény), illetve Egyezmény az Áruforgalom Formalitásának Egyszerűsítéséről. Mindkettőt 1987-ben Interlaken-ben hozták létre.

10

Szakdolgozat


3.Vámügynökségek 3.1 A vámügynökségek megjelenése A vámügyek intézése egyre nagyobb szakértelmet követel. A legtöbb NyugatEurópai országban ma már természetes, hogy az export-import ügyletek lebonyolításánál vámügynökségek segítségét veszik igénybe. A vámügynökség, mint szakma régi időkre tekint vissza. Európában már a múlt században elkezdődött működésük. Magyarországon a 30-as években jelentek meg. Az 1924. évi XIX. TC. 41. § (2) bekezdése azonban már rendelkezett a közreműködőkről: „Az árubevallás adására illetékes ügyfél meghatalmazott útján adhat árubevallást.” A második világháború után megszűnt a vámügynökség, mint tevékenység, mivel a központosított tervgazdaságban nem volt rá szükség. Az a néhány speditőrcég, amely részt vett a nemzetközi áruszállításban végzett ugyan bizonyos vámügynöki szolgáltatást, ám ez csak az árunyilatkozatok

kitöltését

és

benyújtását,

valamint

a

vámvizsgálatnál

történő

közreműködését jelentette. Ez a szolgáltatás azonban messze állt a teljes körű vámközvetítéstől. Az 1980-as évek közepétől indult meg egy folyamat, ami az ügynökségek kialakulása felé hatott. Néhány, nagy tradíciókkal rendelkező külkereskedelmi vállalat, szállítmányozó végzett külkereskedelmi tevékenysége mellett vámközvetítést is. Ezek később önállósodtak és korábbi munkahelyük, valamint mások számára megbízás alapján kezdtek végezni vámkezelésnél történő közreműködést. A 90-es évek elején újra megjelent ez a szakma, mivel gazdasági igény volt rá. Ennek okai: A külkereskedelmi tevékenység alanyi joggá való válása az ügyfélkör robbanásszerű megnövekedéséhez vezetett. Ezzel szemben a vámigazgatás nem tudta tevékenységi körét kiterjeszteni, valamint feladatát megfelelő minőségben ellátni. Problémát jelentett továbbá az is, hogy nem volt megfelelő jogszabályi háttér a kiegyensúlyozott külkereskedelem folytatásához. 1992-ben a pénzügyi kormányzat 50-100 milliárdos kintlévőséget állapított meg, ami nagymértékben megterhelte a költségvetést. Ennek az volt az oka, hogy vámáru után fizetendő vámot nem biztosították. A külkereskedelemmel foglalkozó cégek nem

11

Szakdolgozat


mutatták be az árut a vámkezelési helyeken. A határon bemutatott áru nem volt a továbbiakban nyomon követhető. Ennek

kiküszöbölésére

1992.

augusztusában

rendeletet

hoztak

a

vámáru

behozatalára, mely szerint a vámáru után fizetendő terheket biztosítani kell. Az egyre szélesedő ügyfélkör és a vámbiztosítás kötelezővé válása szükségessé tette olyan szervezetek létrehozását, amely egyrészt közvetít az ügyfél és a vámigazgatás között, másrészt harmadik személynek készfizető kezességet nyújt.

3.2 A vámügynökségek működésének feltételei A vámügynöki tevékenység egy olyan szolgáltatás, melynek során a vámügynök megbízója valamennyi problémáját megoldja, képviseli ügyfelét a vámhatóság előtt. A vámtörvény meghatározza a vámügynökök, vámügynökségek fogalmát, megállapítja működésének feltételeit, jogait, továbbá kötelezettségeit. „A vámközvetítést megbízás alapján, hivatásszerűen végző egyéni vállalkozó a vámügynök, a vámközvetítést hivatásszerűen végző jogi és /vagy természetes személyek társasága vagy szervezete a vámügynökség (továbbiakban együtt: vámügynök).” 1 A vámügynök a tevékenységet a székhelye szerint illetékes területi vámszerv engedélye (működési engedély) alapján folytathatja, ha rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel, egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy – társaság esetén – cégjegyzékbe bejegyezték és azt három hónapnál nem régebbi keltű, cégbíróság által kiadott cégkivonattal igazolja. A törvény szerint a vámhatóság a vámügynöki engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel bizonyos követelményeknek: • magyar állampolgár, illetve magyarországi székhellyel rendelkezik • vámszempontból megbízható •

a létesítendő vámügynökség belföldi székhelyű pénzintézet által kiadott

bankgaranciával rendelkezik • a létesítendő vámügynökség vezetője (ügyvezető igazgatója) vagy – több tevékenység folytatása esetén – a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője vámszakértői engedéllyel vagy felsőfokú vámügyi szakképesítéssel rendelkezik

1

Vtv. 203. § 1 bekezdés

12

Szakdolgozat


• határátkelőhelyre kért működési engedély esetében a vámügynök elhelyezés és tevékenysége a határforgalom lebonyolítását nem zavarja • a létesítendő vámügynökség vezetője (ügyvezető igazgatója) vagy – több tevékenység folytatása esetén – a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője legalább háromévi vámszakmai gyakorlattal rendelkezik

3.3 A működési engedély A vámhatóság a működési engedélyt öt naptári évre bocsátja ki, és az előírt feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabítható. Az engedély iránti kérelmet a székhely szerinti illetékes területi parancsnoksághoz kell benyújtani a meghatározott feltételek meglétének igazolásával. Az engedély birtokában a vámügynök megbízás alapján kéri a vámkezelést, közreműködik annak végrehajtásában, a megbízója javára kezességi nyilatkozatot adhat, továbbá a székhelyén (telephelyén) – külön engedéllyel- vámraktárt tarthat fenn, ahol a vámhivatal szolgálati helyet tarthat, üzemeltethet. Köteles az árunyilatkozat benyújtása előtt meggyőződni a vámkezeléshez szükséges feltételek meglétéről, valamint a rendelkezésre álló okmányok adattartalmának és az árunyilatkozat adatainak összhangjáról. A vámügynöki tevékenység folytatásához általános vámbiztosítékot kell a kérelmezőnek nyújtania. A garancia mértéke a tervezett egyévi áruforgalom együttes vámterhének 2 százaléka- legalább egy millió forint- tízezer forintra kerekítve. A

tevékenységi

engedély

birtokában

csak

akkor

lehet

kezességvállalási

tevékenységet is végezni, ha a szükséges garanciafedezetet biztosították. A garancia mértéke a tervezett áruforgalom vámterhéhez igazodik, nem lehet azonban kevesebb egy millió forintnál. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy mindig az engedélyt kiadó vámszervhez kell benyújtani a különböző tevékenységi engedélyekhez szükséges bankgaranciát. A vámügynök a tevékenységét mindig megbízási szerződés alapján látja el. A vámügynököt

a

tevékenységi

engedélye

a

vámügynöki

név

használatára

és

kezességvállalásra jogosítja fel. Minden egyéb tevékenységet- így vámraktár, vámszabad terület üzemeltetését, halasztott vámfizetést- csak erre vonatkozó külön engedéllyel folytathat.

13

Szakdolgozat

3.4

Jelentősebb


vámügynöki

tevékenységet

folytató

cégek

Magyarországon A legjelentősebb vámügynöki tevékenységet folytató cégek közé ma a Hungária Határspedíciót, a Royal Spedet és az Eurospedet soroljuk. Ezek a cégek majdnem minden határon rendelkeznek kirendeltségekkel, irodákkal. A Miremare (olasz), Volán Spedíció, Pannonsped, Murasped, Masped a kisebb cégek közé tartoznak, amelyek elsősorban határ menti régiókra, kisebb övezetekre koncentrálódnak.

14

Szakdolgozat


4. A Royal Sped Rt. 4.1 A Royal Sped Rt. szakmai története A Royal Sped Rt. vamügynökség ennek a szakmának ma az egyik meghatározó résztvevője. 1991-ben két zalai vállalkozó -látva a rábafüzesi határátkelőnél kialakult torlódásokat -úgy gondolta, hogy speditőri vállalkozásba fogva talán gyorsítani lehetne a határtechnológiát. Így alakult meg a Royal Sped Kft. 1 millió Ft-os alaptőkével, 1 irodával, 10 fővel. Tisztában voltak vele, hogy ez a vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha nem csak egy, hanem több iroda is az ügyfelek rendelkezésére áll. Ezért céluk egy országos zárt rendszer kialakitása volt. Az akkori vámudvarok fő profilja a készfizető kezességvállalás volt, így alapvető érdekük fűződött ahhoz, hogy aki belépéskor Royal Sped-nél kapott kezességet, az olyan határátkelőhelyen is hagyja el az országot, ahol mükődik Royal Sped iroda. A következő feladat a beltertületi hálózat kiépitese volt azért, hogy aki náluk lép be az országba az náluk is vámkezeltessen. A hálózat bővülésével egyidejűleg kialakult egy szakértő gárda is, akinek személye mindenkor garanciat jelentett a hatóságokkal való munkakapcsolat és az ügyfeleknek való megfelelés szempontjából. A vámtörvényre való felkészülés számunkra is komoly terhet jelentett, ezért igyekeztek megfelelő módon felkészülni rá. Ennek fontos része volt az, hogy a Royal Sped átalakult részvénytársasággá, jelentős több százmillió forintos alaptőkével, ugyanakkor több száz millió forintos bankgaranciát is produkáltak. Tehát a cég 5 év alatt az egy irodás, 10 fős Kft-ből 53 irodás 400 főt foglalkoztató Rt.-vé fejlődött, amely hatékony struktúrával működik.

4.2 Az irodák teriileti elhelyezkedése Irodáik ma a következő megoszlásban működnek az ország különböző pontjain: Határátkelőhelyek: Hegyeshalom, Sopron, Kópháza, Kőszeg, Bucsu, Rábafüzes, Rédics, Letenye, Drávaszabolcs, Tompa, Nagylak, Ártánd, Záhony, Röszke, Tornyosnémeti, 15

Szakdolgozat


Bánréve, Somoskőújfalu, Balassagyarmat, Udvar, Parassapuszta, Gyula, Rajka Vámszogálati helyek: Budapest (Jászberényi ut 38. ÉPTEK telep), Zalaegerszeg, Szeged, Tapolca, Nagyatád Közvámraktárak: Pécs, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely, Budapest ÉPTEKVámudvar, Kéviseletek, Vámügynökségek : Zalaegerszeg Vezérképviselet Budapest repülőtér LRI CARGO, Győr Szombathely, Székesfehérvár, Veszprém, Szekszárd, Pécs, Kecskemét, Szeged, Nagyatád, Szeged RO-LA terminál, Salgótarján, Debrecen, Nyíregyháza, Baja, Törökbálint DEPÓ, Cegléd, Dombóvár, Mohács, Tapolca

4.3 A cég feladata A cég a klasszikus és a vámspediciós tevékenységi szolgáltatás széles palettáját kinálja az ügyfelek számára. Ezen tevékenységi kör lényegében az ügyfélnek a hatóságokkal

va1ó

"kommunikációját",

kapcsolatát

hivatott

elősegiteni.

A

kü1kereskedelmet folytatók, vagy az államhatárt átlépő magánszemélyek segitséget igényelnek a jogszabályi útvesztőkben va1ó eligazodásban, ezért ezt az elvárást az egész országot átszövő há1ózatukon keresztül próbáljak kielégiteni. A jogszabályi és piaci változásokat követve nyújtanak az ügyfeleknek egyre magasabb szinvonalú és szélesebb korű szolgáltatást. Ennek érdekében szerződéses kapcsolatot alakitottak ki több kü1földi spedicióval is (FRATELLI PRIOGLIO S.p.A. Trieste, TRAST d.d Split, CENTRASPED Zagreb, FIL d.o.o. Koper, PST Ostrava, PST Slovakia, C.HARTVIG Katowice, ROMTRANS), akiknek a számat továbbiakban is bővitik. Az országos há1ózat bővitése mellett létrehozott -saját fuvarozó eszközökkel működő -fuvarszervező ágazatukkal kivánják teljessé tenni spediciós, vámügynöki szolgáltatásaikat.

4.4 A cég vámspedíciós tevékenysége A Royal Sped Rt. vámügynökségei az alábbi szolgáltatásokat nyújtják ügyfeleiknek: • “Vám elé állitás” a határvámhivataloknál és a belterületi vámhivataloknál, akár export-, akár importtevékenységről legyen szó, mely többek között magába foglalja az

16

Szakdolgozat


igény szerinti fuvar- illetve vámokmányok kitöltését, mint például CMR -fuvarlevél, Rakományjegyzék,

Egységes

Vámárunyilatkozat,

EUR.l

Szállitási

Bizonyitvány,

Vámértékbevallás, A.T.A. es TIR Carnet, Tl/T2 okmány. • . Az ún. ideiglenes, vámáru jelleget fenntartó vámeljárások (vámáru továbbitás tranzitban, illetőleg behozatali irányban, raktározás, ideiglenes behozatal), illetve jövedéki termékek exportjának elvégzését a hatályos jogszabályok a vámterhek maximális biztositása mellett teszik lehetővé. Ezen garanciális követelményeknek va1ó megfeleléshez nyújt a vállalat készfizetői kezességet. A kezességvállalásra általános, visszavonásig érvényes engedélyük van. • Engedéllyel rendelkeznek a gépjárműadó beszedésénél való közreműködéshez is. Ennek segitségével a fuvarozók időt takarithatnak meg, mert a vámhatóság előtti hivatalos procedúrát leveszik a vállukról, azaz az esedékes gépjárműadót is befizethetik az egyéb szolgáltatások igénybevételével párhuzamosan. • A különféle vámeljárásokhoz kapcsolódóan komplett vámügynöki szolgáltatást nyújtanak, melybe beletartozik a fent vázoltakon kívül a vámáru/áru raktározási lehetőség, melyet közvámraktárak létrehozásával és működtetésével szélesítettek ki. • Megkezdték az Egységes Árutovábbitási Egyezény keretein belül a TC 32 Átalánydijas garanciajegyek forgalmazását. Ezen szolgáltatási lehetőség megindítását követően mód nyilt az egységes Európa fuvarozási, szállitmányozási rendszerehez va1ó hatékonyabb alkalmazkodáshoz. •

Megkapták

a

Vám-

és

Pénzügyőrség

Országos

Parancsnokságától

a

Tranzitegyezmény szerinti "engedélyezett cimzetti" státust. Ez azt jelenti, hogy az importszállitmányokat -bizalmi elv alapján -a vámhatóság helyett és nevében érkeztethetik. Így az ügyfelek nem kényszerülnek a vámhivatali sorban állásra, mivel a vámhivatalok, vámszolgálati helyek hivatalos idején kivül is elvégezhetik az importáruk érkeztetését. Ezzel a szállitóeszközt felszabaditják, megkimélve az indokolatlan várakozástól, mellyel az importőrök költséget takarithatnak meg. • A halasztott vámfizetési engedélyük adta lehetőségeket kihasználva vámfizetés átvállalását kinálják. Ennek keretében az ügyfelek 15 munkanapon belül fizethetik meg az esedékes vámterhet. • Az ügyfelek számára teljes körű szaktanácsadást, információnyújtást biztositanak, mely egyrészt kiterjed a napi információkra, másrészt továbbképzések megszervezésére is.

17

Szakdolgozat


4.5 A zalaegerszegi vámszolgálati hely A Royal Sped Rt. zalaegerszegi irodájában lehetőségem volt arra, hogy a vámügynöki tevékenységgel közelebbről is megismerkedhessem. A továbbiakban az ott szerzett tapasztalataimat is ismertetem. Az ott dolgozó szakemberek számára rendkivül fontos a vámtörvény alapos ismerete. A vámjogszabályokat, illetve a változásokat, új rendelkezéseket tartalmazó Magyar Közlönynek mindig kéznél kell lennie. Mivel a jogszabályok elég gyakran változnak, ezért ezekől a lehető leggyorsabban kell értesülniük. Mindezek segitségével a cég akár több millió forintot is megtakarithat ügyfelének, akinek általában nincs ideje a törvény mélyreható tanulmányozására. Zalaegerszegen a Royal Sped Rt-nek egy szolgálati helye működik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vámügynökség mellett önálló vámhivatal is üzemel. Tehát a vámkezelést kérő közvetlenül is benyújthatja a vámárunyilatkozatot a vámhivatalnak, nem feltétlenül szükséges a vámspediciót igénybe vennie. Ettől függetlenül az ügyfelek kb. 50-60 %-a igénybe veszi a cég szolgáltatásait. A spedición 5 vámügynök dolgozik, -akik mindannyian felsőfokú vámügyintézői vizsgával rendelkeznek valamint egy raktáros (mivel közvámraktárat is üzemeltetnek), egy portás és egy takaritónő. A szolgálati helyek üzemeltetése mellett lehetőség van állandó felügyeletek fenntartására is. Ez abban különbözik a szolgálati helyektől, hogy itt a vámhivatalhoz csak a spedició nyújthat be vámárunyilatkozatot. A spedició ebben az esetben tulajdonképpen "megvásárolja" a vámhivatalnokokat. Egy 8 órás műszakban dolgozó vámhivatalnokért naponta 8000 forintot kell fizetni a VPOP- nak szemledijként. A vámhivatal 21 óráig van nyitva, ami azt jelenti, hogy 15-l5.30-ig fogadják el a vámárunyilatkozatot a benyújtás napjára, ha nem különösen sok a teendőjük. A vámhivatalok országos átlagban is 16 óráig tartanak nyitva. Budapesten működik egy éjjelnappal nyitva tartó vámhivatal. Korábban Veszprémben is 18 óráig voltak nyitva, mára azonban ők is visszaálltak az általános nyitvatartásra. Sok helyen tervezik a további nyitvatartást, máig azonban ez még nem valósult meg. Pedig rendkivül fontos lenne a vámhivatalok és a szolgálati helyek nyitvatartását vagy legalább ügyeleti rendszerét a ténylegesen meglevő, jogos igényekhez igazitani. A vámhivatalnokoknak a megnövekedett külkereskedelmi forgalom miatt rendkivül sok feladatuk van. Az ügyintézés gyorsitása érdekében több dolgozóra lenne szükségük. 18

Szakdolgozat


Az ügyfelek megfelelő együttműködésével is gyorsithatóak a vámeljárások (pI. kifogástalan okmányok, lemezen is benyújtott okmányok stb.).

4.5.1 A szolgálati hely bemutatása 4.5.1.1 Vámhivatal A vámhivatal napi forgalma átlagosan 80-100 kamion. Ennél azonban naponta több tétel kerül a vámhivatalhoz, mivel az egy kamionban levő árukra több vámkezelést is kérhetnek. A leggyakrabban előforduló vámkezelési mód a belföldiesités, illetve a kiviteli ellenőrzés. Ezek körülbelül azonos arányban fordulnak elő és napi 25-35 kamiont jelentenek. Ezt követi az aktiv feldolgozás, mely szintén nagy számban fordul elő. A sorban ezután az árutovábbitás jön, ami átlagosan napi 10 kamiont jelent. A kiviteli előjegyzés, illetve raktározás már lényegesen kisebb nagyságrendben fordul elő. A forgalom nagysága az adóbevallási kötelezettségek miatt is változó. Jelenleg havi és negyedéves ÁFA elszámolás létezik, amit a vámhivatalban is megéreznek, mivel a külkereskedők az adott negyedév utáni ÁFA-visszatéritéshez hozzá akarnak jutni. A negyedéves adóbevallások előtt a forgalom jelentősen növekszik. Az ünnepek előtt is észrevehetően nagyobb a forgalom, illetve a hosszabb ünnepek (karácsony, húsvét) utáni napokon is több kamion érkezik. Megfigyelhető, hogy hétvégék előtt -csütörtökön és pénteken -a kiviteli irányú forgalom intenzivebb. A hét elején pedig -hétfőn és kedden -a behozatali forgalom a számottevőbb.

4.5.1.2 Vámspedíció Az adott vámügynökségen a forgalom tulajdonképpen hasonló az előbb leirtakhoz, hiszen a vámhivatal forgalmának fele, kétharmada rajtuk keresztül jut el a vámkezelésekig. Az éves forgalom általában a következőképpen alakul: Az év elejére viszonylag kisebb forgalom jellemző, a január gyenge, ami 6-700 kamiont jelent. Ez az értek folyamatosan emelkedik a nyár elejéig. Nyáron a forgalom stagnál, nyár végén egy kis visszaesés is megfigyelhető, de ezt követően az év végéig dinamikus fejlődés tapasztalható. Egy hónapban átlagosan 900-1000 kamion fordul meg a vámspediciónál. Ezt az értéket az év végén, decemberben is elérik, pedig akkor a munkanapok száma kevesebb. Az export-import forgalom nagysága itt is hasonló. A hét elején több az import, a hét vége fele pedig több export figyelhető meg. A hét végén indult kamionok a hét elejére érkeznek

19

Szakdolgozat


az országba, illetve ez forditva is igaz, a hét végén az országból indult kamionok hét elejére érkeznek meg rendeltétesi helyükre. Abban pedig mindenki egyetért, hogy ünnepnapok után nagyobb a forgalom az átlagosnál.

20

Szakdolgozat


5. Vámeljárások 5.1 A vámeljárások bemutatása Fogalma: A vámkezelés azoknak az előírásoknak, eljárásoknak és cselekményeknek az összessége, amelyek alapján a vámhatóság (vámhivatal) az ügyfél kérelmére a behozott árut, kivinni kívánt árut, visszaszállítandó vámárut a vámjog szabályainak megfelelő vámeljárásban részesíti. Lebonyolításának módja: A vámeljárások • normál eljárásban és • egyszerűsített eljárásban bonyolíthatók le. Csoportosítása: A. Vámáru jelleget megtartó vámkezelések • árutovábbítás • raktározás • aktív

feldolgozás

• ideiglenes behozatal

B. Vámáru jelleget megszüntető eljárás • belföldi

forgalom számára történő vámkezelés

C. Kiviteli irányú vámkezelések • kiviteli

ellenőrzés

• ideiglenes kivitel

21

Szakdolgozat • passzív

Készítette: Kovács Enikő feldolgozás

• vámfelügyelet

melletti feldolgozás

• vámszabadterületi

be- illetve kitárolás

Mivel az eljárás az ügyfél vagy annak megbízottja kérelmére indul, ezért ők kötelesek a vámkezeléseknél saját költségükre és veszélyükre közreműködni. A vámkezelés a következő helyeken történhet: • vámhivatal

hivatalos helyén

• áruvizsgálatra kijelölt • áru

helyen

felett rendelkezni jogosult lakhelyén, telephelyén ( házi szemle )

A vámkezelés helyét a vámhivatal jelöli ki az ügyfél kérését is figyelembe véve. Ahhoz, hogy a vámkezelés a megfelelő helyen elvégezhető legyen, a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell vennünk.(PM rendelet) 1. A hatáskör: A hatáskör az államigazgatási ügyek tárgy szerinti felosztását jelenti, vagyis a hatósági ügyekben mely vámszerv az, amelyik döntést hozhat. Néhány példa: •

vámkezelést csak vámhivatal végezhet

•

halasztott vámfizetés engedélyezése a VPOP hatásköre

•

vámraktárak létesítésének engedélyezése a területi vámszervek

feladata

2. Az illetékesség: Az illetékesség az azonos hatáskörű vámszervek közötti területi felosztást jelenti, vagyis egy adott ügy melyik vámszerv területén keletkezett, illetve végezhető el. Ezen belül megkülönböztetünk: • különös • általános • területi illetékességet

22

Szakdolgozat


A vámeljárások legfontosabb mozzanatai: • a vámvizsgálat • az azonosság megállapítása és biztosítása • a vámteher biztosítása • áruátengedés • a vámfizetési kötelezettség megállapítása • a vámteher kiszabása, közlése • a vámteher megfizetése, beszedése • határidő ( visszaviteli, visszahozatali, raktározási ) megállapítása • elszámolás

5.2 Vámkezeléshez szükséges okmányok 5.2.1 Árunyilatkozat A vámkezelést írásban, árunyilatkozat benyújtásával kell kérni. Az árunyilatkozat a nemzetközi vagy a nemzeti vámjogon alapuló formanyomtatvány. Az árunyilatkozatot a vámáru/ áru felett rendelkezésre jogosult vagy annak meghatalmazottja, megbízottja adhat. Az árunyilatkozatok fajtái: A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy az árunyilatkozat nem más, mint az Egységes Vámárunyilatkozat (EV). Az EV általános célú árunyilatkozat, amely valamennyi

vámkezelés

kezdeményezésére

felhasználható,

de

az

EV-n

kívül

meghatározott esetekben, forgalomban más okmány is felhasználható árunyilatkozatként. Az Egységes Vámárunyilatkozat nemzetközi megállapodáson alapuló nemzeti vámokmány, amelyet valamennyi vámkezelési fajta kezdeményezésére fel lehet használni, és egyben nemzetközi vámokmány. Az EV egy 8 vagy 4 példányos nyomtatvány, melynek egyes példányai részgarnitúraként is felhasználhatóak. A forgalom iránya szerint különböző vámkezelésekhez az alábbi példányokat kell kitölteni: •

kiviteli EV 1. 2., 3. sorszámú példányai,

•

behozatal, raktározás EV 6. 7., 8. sorszámú példányai, 23

Szakdolgozat •


árutovábbítás, tranzit EV 1. 4., 5. sorszámú példányai.

Általános írásbeli árubejelentési okmányok: • Vonatjegyzék (vasúti forgalomban az egyszerűsített árutovábbításnál) • Kilépési Állítási Jegyzék (vasúti forgalomban tranzit vámáruk kiléptetésénél) • Érkezési- indulási jelentés (hajózási forgalomban tranzit vámáru kiléptetésénél) • Áru- és Postajegyzék (légi forgalomban tranzit vámáru kiléptetésénél) •

CN

Átadójegyzék

(nemzetközi

postajáraton

szállított

küldemények

árutovábbítására) • TIR igazolvány (nemzetközi vámokmány, amelyet a hazai előírások szerint közúti forgalomban a behozatali, illetve az átviteli árutovábbításnál lehet felhasználni) • A.T.A. igazolvány (nemzetközi vámokmány, amely a vonatkozó nemzetközi egyezményben írtaknak megfelelően árutovábbításra (tranzit), ideiglenes behozatalra, majd ebből történő újra-kivitelre, illetve ideiglenes kivitelre és az ebből történő újra-behozatalra használható) • Helyettesítő okmány (az egyszerűsített vámeljárásban az árut kísérő kereskedelmi okmány, vagy fuvarokmány) • NATO okmányok • Felszerelési füzet • Útipoggyász-vevény (feladott úti holmi esetén)

5.2.2. Számla Az eladó jognyilatkozata, tartalma jogi kötelezettségeket von maga után. Alakisághoz nem kötött (tehát nem formanyomtatvány), de tartalmaznia kell az alábbi adatokat: • az eladó/ vevő neve, címe, telephelye, • a számla száma és kelte, • az áru/ vámáru származási országát • szállítási és fizetési feltételeket • fajtánként külön-külön, 1. a vámáru kereskedelmi, tarifális megnevezése 2. súlya (tömege, térfogata) 24

Szakdolgozat


3. mennyisége 4. értéke, egységára 5. az áru/ vámáru azonosításához szükséges adatok A számla akkor is elfogadható, ha a kötelező adatoknak egy része nem a számlán, hanem az árut / vámárut kísérő más okmányon szerepel, illetve elektronikus úton érkezik. Nem fogadható el a számla, ha •

adatai olvashatatlanok, vagy eltérnek a vámkezelni kért áru / vámáru adataitól

•

azon a kiállító által nem igazolt javítás, átírás található

Bizonyos esetekben számla benyújtása nem kötelező: • •

árutovábbítás nemzetközi szállítást, fuvarozást végző légi jármű külföldön történt

meghibásodása esetén a hazatéréshez szükséges, külföldön kölcsönkapott alkatrész vámkezelése •

belföldi tértiáru vámkezelése

•

az ideiglenes kivitelből változatlan állapotban visszahozott áru belföldi forgalom

számára történő vámkezelése •

az aktív feldolgozás során keletkezett hulladék, melléktermék belföldi forgalom

számára, valamint újra-kivitelben való vámkezelése •

az alaktalanítással, megsemmisítéssel kezdeményezett vámkezelés

•

meghatározott szervezetek részére ajándékba küld9tt, ellenszolgáltatás nélkül

küldött vámáruk vámkezelése • •

az egyszerűsített vámérték- meghatározással kezdeményezett vámkezelés a fuvarozó, szállítmányozó, vámügynök zálogjogának érvényesítésével

kapcsolatos vámkezelés •

a csővezetéken beérkező áruk belföldi forgalom számára való vámkezelése

•

a NATO okmányok fedezetével szállított áruk/ vámáruk vámkezelése

25

Szakdolgozat


Kereskedelmi áruforgalomban a következő számlafajtákkal találkozhatunk: •

kereskedelmi számla

•

előszámla (megelőzi az árut)

•

pro forma számla (akkor alkalmazzák, amikor nincs adásvételi ügylet, pl.:

passzív feldolgozás, aktív feldolgozás) •

vámszámla (egyes országok előírják, hogy az alapvető adatokon kívül mit kell

tartalmaznia a számlának) •

konzuli számla (a számlán feltüntetett összeg hitelességét az adott ország

konzulja igazolja).

5.2.3 Vámértékbevallás A kereskedelmi forgalomban az árunyilatkozathoz vámértékbevallást is csatolni kell a vámkezelést kérőnek. Ha a vámáru vámértéke küldeményenként nem éri el a 300.000 Ftt, ezt nem kell kitölteni. Ha az ügyleti érték 300.000 Ft és 1.000.000 Ft között van, az ügyfél eldöntheti, hogy csatol-e vagy sem vámértékbevallást, tehát nem szükséges. Ha az ügyleti érték 1.000.000.Ft felett van, akkor kötelező vámértékbevallást csatolni. Nem szükséges vámértékbevallást csatolni: • árutovábbítás • vámraktárban való raktározás • kiviteli ellenőrzés • passzív feldolgozás • ideiglenes kivitel esetén. Meghatározott vámtarifaszám alá tartozó zöldségekhez, gyümölcsökhöz, vágott virágokhoz egyszerűsített vámérték-megállapítás tartozhat. Ehhez a rendszerhez való csatlakozást az importőr kérheti a vámhivataltól. Az ügyfél vámérték kimunkálást is csatolhat az okmányokhoz. Ez azt tartalmazza, hogy az ügyfélnek mennyi vámterhet, ÁFA-t, illetve környezetvédelmi termékdíjat kell fizetnie. Az ügyfél ezt nem köteles elkészíteni, ilyen estben mindez a vámhivatal feladata.

26

Szakdolgozat


Nem fogadható el a vámértékbevallás, ha • adatai olvashatatlanok, vagy eltérnek a vámkezelni kért vámáru adataitól • azon a kiállító által nem igazolt javítás, átírás található, és • az ügyleti érték szerinti vámérték- meghatározás esetében nem a megfelelő nyomtatványon adják, vagy a nyomtatványt nem a kitöltési előírások szerint állították ki.

5.2.4 Fuvarokmányok Fuvarozási módonként más-más fuvarlevél létezik. Két fajtája létezik: • értékpapír jellegűek (pl.: Bill of Lading): az áru átvételére jogosít • nem értékpapír jellegűek (pl.: vasúti, közúti, légi, stb. fuvarlevelek): utólagos rendelkezési jogot biztosít

5.2.5 Engedélyek Általában valamilyen korlátozáshoz, tiltáshoz vagy állam által előírt feltételhez kapcsolódnak. Nézzünk néhány fontosabb engedélyt: •

Export és import engedély (qvóta)

•

Tevékenységi engedély (gazdasági vámeljárások)

•

KERMI engedély

•

Jövedéki engedély

•

Halasztott vámfizetési engedély, stb.

5.2.6 Származást igazoló okmányok „Ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az áru származási helyének azt az országot kell tekinteni, ahol az árut teljes egészében kitermelték, termesztették, tenyésztették, vagy előállították, illetőleg azt az országot, ahol az árut vagy az ahhoz felhasznált anyagokat elegendő mértékben megmunkálták, feldolgozták, és ahonnan azt közvetlenül az importáló országba szállítják.”2

2

Vtv.16.§ (1) bekezdés

27

Szakdolgozat


A származási ország megállapítása vámszempontból azért lényeges, mert ez befolyásolja a vám mértékét. A vámáru származása jelentős vámjogi tényező, mert annak függvényében, meghatározott estekben, a vámtarifa II. jelzésű, legnagyobb kedvezményes vámtételénél kedvezőbb mértékű vámtétel alkalmazható. A Kyotói Egyezmény a kialakult nemzetközi gyakorlatot összefoglalva határozta meg a származás igazolásának általános szabályait. Mivel a Magyar Köztársaság csatlakozott a Kyotói Egyezmény származásra vonatkozó mellékletéhez, így ezeknek a szabályoknak az alkalmazása ránk nézve kötelező. A vámtörvény a származási szabályokat a Kyotói Egyezmény rendelkezése alapján állapítja meg, figyelembe véve az EU származási szabályainak rendelkezéseit is. Ugyanakkor Magyarország az utóbbi években számos nemzetközi egyezményhez csatlakozott, amelyek vámkedvezményeket állapítottak meg, és ehhez származási szabályok alkalmazását rendelik. Általános szabály, hogy a kedvezmények csak akkor vehetők igénybe, ha a vámáru származását igazolták. Ha ez nem történt meg, akkor a vámtarifa legnagyobb kedvezményes hasábja az irányadó. A legfontosabb nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások az EU-val, az EFTA-val, CEFTA-val, Izraellel, Szlovéniával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, valamint Törökországgal köttettek. Itt a származás igazolására 6000 Euro értékhatárig a számlanyilatkozat, 6000 Euro felett az EUR.l Szállítási Bizonyítvány, illetve ha az exportőr rendelkezik vele, akkor az elfogadott exportőri nyilatkozat szolgál. A vámkedvezmény igénybe vételéhez a származást okmányszerűen igazolni kell. A származás igazolására szolgál: •

Form „ A” származási bizonyítvány ! preferenciális vámtétel, és ! a legkevésbé fejlett országokból való származás igazolásához,

•

EUR.1

szállítási

bizonyítvány,

a

szabadkereskedelmi

megállapodásos

országokból való származás általános igazolásához •

Származási nyilatkozat ! paritáson számolva a 300.000 forintot, a FORM „A” helyett, ha a szállítmány

értéke nem haladja meg a FOB értéket ! az EUR.1 helyett 28

Szakdolgozat


- ha a szállítmány értéke nem haladja meg a 6000 eurót, vagy - értékhatártól függetlenül, ha az exportőr saját országa vámhatósága által kiadott ún. elfogadott exportőri engedéllyel rendelkezik, és az engedély száma szerepel a nyilatkozatban

5.2.7 Növény-és állategészségügyi bizonyítványok Növények és állatok, illetve ilyen eredetű termékek nemzetközi forgalmánál a megfelelő egészségügyi bizonyítványhoz általában nemcsak az importőr, hanem a tranzit országok is ragaszkodnak annak érdekében, hogy a fertőző betegségek behurcolását elkerüljék. A bizonyítvány végigkíséri az árut az egész út során. A bizonyítványok kiállítására külön szakemberek állnak rendelkezésre, akiket növény- illetve állategészségügyi felügyelőnek neveznek. Ilyen esetekben az EV 44-es rovatában jelezni kell a bizonyítvány meglétét. Karantén esetén az árut csak ideiglenesen engedik be az országba, és csak ennek megszűnése után lehet az árut véglegesen vámkezelni. Addig átmeneti megőrzésben kell tartani.

5.2.8 Egyéb okmányok •

megelőző vámkezelés okmányai

•

vámbiztosíték, vámteher, illetve egyéb kötelező befizetéseket igazoló okmányok,

stb.

5.3 Vámkezelések csoportosítása 5.3.1 Vámáru jelleget megtartó vámkezelések 5.3.1.1 Árutovábbítás Az árutovábbítás olyan vámkezelési mód, amely a vámárunak a vámjogi sorsát csak időlegesen rendezi, vagyis az árutovábbítás befejezése után is vámáru marad, amelynek vámfelügyeletéről gondoskodni kell. A vámárunak az egyik vámhivatal vámfelügyelete alól egy másik vámhivatal vámfelügyelete alá helyezése a vámáru továbbításával történik.

29

Szakdolgozat


Csoportosítása: 1. A forgalom irányát tekintve megkülönböztetünk: a. határtól határig b. határtól belterületre c. belterületről belterületre d. belterületről határra történő árutovábbítást 2. Jogi szabályozást figyelembe véve elkülöníthetünk: a. hazai árutovábbítási rendszert b. nemzetközi árutovábbítási rendszert Az árutovábbítás: vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából és a vámteher biztosításából áll. A továbbításra irányuló írásbeli árunyilatkozathoz csatolni kell a vámáruhoz tartozó okmányokat és bizonylatokat. A határvámhivatalnál történő beléptetés után a vámárut általában nem csak azért kell másik (belterületi) vámhivatalhoz továbbítani, mert a határvámhivatalnál nem teremthetők meg azok a feltételek, amelyek a vámáru végleges vámkezeléséhez szükségesek, hanem a továbbítás szükségességét az is indokolhatja, hogy a vámáru kezelésére csak különös hatáskörrel rendelkező vámhivatal jogosult. Árutovábbításkor a vámáru általában kikerül a vámhatóság közvetlen vámfelügyelete alól, ezért az esetleges vámteherre vámbiztosítékot kell nyújtani. A vámbiztosítékot akkor kell feloldani, amikor a vámárut a rendeltetési vámhivatalnál, vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál hiánytalanul bemutatták. Az árutovábbításhoz a továbbító vámhivatalnál Egységes Vámárunyilatkozatot (EV-t) kell benyújtani és a továbbítást ennek alapján kérni. Az árutovábbításkor a vámhivatal meghatározza a rendeltetési vámhivatalt és ezzel egyidejűleg a vámáru bemutatási határidejét, vagyis azt a határnapot, amelyen belül a vámáru további vámkezelését, illetve kiléptetését kell kérni. Ezt a határidőt legfeljebb 15 munkanapban állapíthatjuk meg. A gyakorlatban 3 munkanapot adunk a bemutatás teljesítésére a szállítónak. Ha az árutovábbítást kérő a továbbított árut/ vámárut - alapos indokkal - nem a kijelölt rendeltetési vámhivatalnál mutatja be és kéri annak további vámkezelését, akkor az ilyen vámkezelés elvégezhető, azonban erről a tényről a vámkezelést végző vámhivatal 30

Szakdolgozat


mind a kijelölt rendeltetési vámhivatalt, mind pedig a továbbító vámhivatalt tájékoztatni köteles. Alapos indoknak minősülhet a rendkívüli esemény: baleset, árvíz bekövetkezése. Okmányai: a. EV 1-4-5 példánya vagy nemzetközi vámokmány (ha van): T okmány, TIR, ATA b. Fuvarokmányok • fuvarozási módra vonatkozó fuvarlevél • árubejelentésre szolgáló okmány c. Egyéb okmányok: • számla ( nem kötelező) • befizetést igazoló okmány • megelőző vámkezelés okmányai (ha volt ilyen) • származási okmányok (nem szükséges) • engedélyek (ha jogszabály előírja )

5.3.1.2 Raktározás: A vámraktározás tevékenységi engedélyhez kötött, behozatali irányú, vámáru jelleget megtartó, gazdasági jellegű vámeljárás, amely • vámvizsgálatból • a vámáru/áru azonosításából • az áru átengedéséből • a beraktározás és kiraktározás ellenőrzéséből áll. A vámraktározás gazdasági célját alátámasztja az is, hogy • annak közvámraktár fajtája esetében ! bárkinek, így külföldinek a vámáruja/ áruja betárolható ! külföld funkció, státus érvényesíthető • magánvámraktár fajtája is széleskörű üzemeltetési lehetőségeket biztosít, igaz ennek nincs külföldi státusa. A vámraktározás, mint vámeljárás lehetőséget nyújt, • re-export tevékenység lebonyolítására 31

Szakdolgozat


• vámáruval folytatott termelés folyamatosságának biztosítására • külföldivel kötött bizományosi értékesítési tevékenység folytatására • külföldivel kötött vevőszolgálati szerződésen alapuló tevékenység folytatására. Vámraktárban tárolható: • vámáru • kivitelre kerülő áru, melynek külföldre történő kiszállítására csak későbbi időpontban kerül sor. • belföldi áru is. Vámraktár lehet: • közvámraktár: bárki (így külföldi megbízó) rendelkezése alatt álló vámáru/ áru betárolható •

magánvámraktár: csak a raktárengedélyes részére (címére) érkező vámáru

tárolható be. A vámraktározás vámeljárás szereplői: • ügyfél ! engedélyes (üzemeltető) ! betároló • vámhivatal ! engedélyező (felügyeletet ellátó) vámhivatal ! a vámraktár vámeljárásban esetenként résztvevő más vámhivatalok

Közvámraktárak: Ide a következők raktározhatók: a) vámáru, melynek vámjogi sorsa bizonytalan b) áru, melyet később kívánnak külföldre szállítani és a kivitel feltételei fennállnak

Feltétel: !

A kivitel külkereskedelmi szerződés kapcsán történjen

!

Korlátozó, tiltó rendelkezések okmányai, valamint a szükséges engedélyek

meglegyenek 32

Szakdolgozat


Jellemzői: Működtethető: •

vámhivatal által (itt a vámhivatal az üzemeltető)

•

vámhivatal engedélyével (itt a raktárengedélyes az üzemeltető)

A beraktározás történhet: •

hivatalból

•

az ügyfél kérelmére

•

üzemeltetése normál eljárásban történik

Normál eljárás lényege: -

a be-és kiraktározás vámfelügyelet mellett történhet (személyes közreműködés

nem szükséges) -

a raktározást a benyújtott vámokmányok alapján megtartott vámvizsgálat után

lehet elvégezni -

engedélyezhető naponta összevont árunyilatkozat adása

-

raktárdíjat csak a vámhivatal által működtetett vámraktárba történő raktározás

esetén kell fizetni Magánvámraktárak Ide a következő dolgok tárolhatók: - vámáru, melynek vámjogi sorsa bizonytalan - bizományosi és vevőszolgálati szerződés keretében, valamint exporttermékbe történő beépítés címén érkező vámáruk Jellemzői: - csak vámhivatal engedélyével működtethetők - a beraktározás az ügyfél kérelmére történik - raktárdíj fizetési kötelezettség nem merül fel a vámhivatal felé Üzemeltetése történhet: • normál eljárásban • egyszerűsített eljárásban

33

Szakdolgozat


Raktározás mozzanatai: 1. Vámvizsgálat Okmányai: - EV 6-7-8 pld-a vagy a hivatalból történő raktározás okmányai - fuvarokmányok - egyéb okmányok 2. Azonosság megállapítása, biztosítása 3. Raktározási határidő megállapítása A köz-, illetve magánvámraktárban az áru/vámáru korlátlan ideig raktározható. 4. Be-és kiraktározás ellenőrzése

5.3.1.3 Aktív feldolgozás Aktív feldolgozásnak minősül: a)

1. a külföldi féllel kötött szerződés keretében a külföldi fél által

ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott vámáruval, 2. a vámraktárban végzett egy vagy több feldolgozási tevékenység, amelynek eredményeként a végterméket a feldolgozást követően külföldre visszaszállítják anélkül, hogy az esedékes vámteher beszedése megtörtént volna (felfüggesztő eljárás). b)

a vámteher megfizetése mellett vámkezelt vámáruval végzett egy vagy több

feldolgozási tevékenység, melynek eredményeként létrejött végterméket külföldre kiszállítják és ennek alapján a behozott vámáru után kiszabott és megfizetett vámterhet a vámhatóság visszatéríti (vám-visszatérítési eljárás).3 Feldolgozási tevékenységnek minősül: 1.

az áruk/ vámáruk megmun álása,k ideértve az összeszerelést, összeállítást és más

árukhoz/ vámárukhoz való hozzáillesztést,

3

2.

az alapanyagokból, félkés termékekből z kész- vagy félkészáru / vámáru előállítása,

3.

a vámáruk javítása, beleér ve azok t helyreállítását és beszabályozását,

Vtv.72.§. (1)

34

Szakdolgozat 4.

Készítette: Kovács Enikő olyan áruk/ vámáruk zfelha nálása, s amelyek nem épülnek be a végtermékbe, de

lehetővé teszik vagy megkönnyítik a végtermék előállítását, még akkor is, ha a folyamat során teljesen vagy részben megsemmisülnek.4 Jellemzői: a)

a vámáru jelleg a feldolgozás során mindvégig megmarad

b)

ideiglenes jelleggel hozzák be az országba, azaz külföldre vissza kell vinni

c)

a készáru visszavitele határidőhöz kötött

d)

a beküldött vámáru a külföldi tulajdonában marad

e)

meghatározott

tevékenység

céljából

hozzák

be

külföldről.

Ezek

a

tevékenységek az aktív feldolgozás jogcímei, melyek megegyeznek a passzív feldolgozás jogcímeivel (lásd passzív feldolgozás) f)

a külföldi az elvégzett munkáért fizet

Az aktív feldolgozás vámjogi tartalma: Felfüggesztő eljárásban: • vámvizsgálat • azonosság biztosítása • vámfizetési kötelezettség megállapítása • vámteher biztosítása (csak jövedéki termék esetén) • vámáru átadása • visszaviteli határidő megállapítása • elszámolás

Vám-visszatérítési eljárásban: • vámvizsgálat • azonosság biztosítása

4

Vtv.72.§ (2)

35

Szakdolgozat


• vámfizetési kötelezettség megállapítása • vámteher kiszabása, közlése, beszedése • forgalmi adók biztosítása • vámáru átadása • visszaviteli határidő megállapítása • elszámolás • vámteher visszatérítése 1. vámvizsgálat Okmányai: •

EV 6-7-8 pld.

•

Pro forma számla

•

Nyilatkozat a vámérték bevallásáról

•

Fuvarokmányok

•

Engedélyek

•

Külkereskedelmi szerződés

•

Származást igazoló okmányok

•

Egyéb okmányok

2. Vámáru azonosítása Olyan módszert vagy eljárást kell alkalmaznunk, amely alapján a feldolgozást ellenőrizni, felügyelni tudjuk, hogy valóban az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáruból állították-e elő a készárut. 3. Vámfizetési kötelezettség megállapítása (ld. ideiglenes behozatal) 4. Visszaviteli határidő megállapítása A visszaviteli határidőt a kiadott tevékenységi engedély érvényességi idejének, valamint a külkereskedelmi szerződésben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani. Átlagosan 24 hónap. Ez a határidő indokolt esetben meghosszabítható.

36

Szakdolgozat


5. Vámteher kiszabása (ld. Ideiglenes behozatal) 6. Vámteher biztosítása Aktív feldolgozásban történő vámkezelésnél vámbiztosítékot csak a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén kell az ügyfélnek nyújtania. 7. Elszámolás Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárukat a visszaviteli határidőn belül elszámolásra alkalmas vámeljárás alá kell vonni.5

Elszámolásra alkalmas vámeljárások: 1.

külföldre végleges rendel etésselt történő kiszállítás

2.

közvámraktárba kivitel jábólcétörténő l beraktározás

3.

belföldi forgalom számár történő a vámkezelés

4.

újbóli aktív feldolgozásba , vagyn ideiglenes behozatalban történő vámkezelés

5.

vámszabad területi kitáro ás l

5.3.1.4 Ideiglenes behozatal A vámáru vámjogi sorsát ideiglenesen rendező vámkezelési mód. Fogalma: Ideiglenes behozatalban kell vámkezelni azt a vámárut, melyet a külföldi tulajdonjogának fenntartása mellett, jogszabályban meghatározott jogcím alapján ideiglenesen hoznak be az országba és bizonyos határidőn belül változatlan állapotban vissza fogják vinni külföldre. Jellemzői: - vámárut lehet csak vámkezelni - ideiglenes jelleggel hozzák be az országba külföldi tulajdonában marad (Mo.-on eladni, illetve 3. személy részére átadni nem lehet)

37

Szakdolgozat


- változatlan állapotban kell visszaszállítani (a szokásos elhasználódás, kopás nem minősül változásnak) - visszaviteli határidőhöz kötött - meghatározott célból hozzák Mo.-ra (ezek az ideiglenes behozatal jogcímei) Jogcímei6 -

Szakmai felszerelések

-

Valamely rendezvényen való kiállítás vagy bemutatás céljából behozott vámáruk

-

Oktatási segédeszközök és tudományos felszerelések, ezek alkatrészei és tartozékai, kifejezetten az ilyen eszközök, felszerelések karbantartására, ellenőrzésére, hitelesítésre vagy javítására tervezett szerszámok

-

Kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek behozott orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelések

-

Vámterületet sújtó katasztrófák következményeinek elhárítása érdekében hozott intézkedésekkel összefüggésben felhasználásra kerülő anyagok

-

Göngyölegek

-

Áruminták

-

Helyettesítő temelőeszközök (olyan müszerek, berendezések, gépek, amelyeket a külföldi fél ideiglenesen és ingyenesen bocsát a belföldi szerződő fél rendelkezésére

-

Műtárgyak, gyűjtemény részét képező vámáruk és antikvitások kiállítás céljára, esetleges értékésítésre behozott vámáruk; megtekintésre küldött kikészített szőrmeáru, drágakövek, szőnyegek és ékszerek, feltéve, hogy sajátos jellegük folytán nem hozhatók be árumintaként

-

Személyes használati tárgyak és sportcélokra behozott vámáruk

-

Idegenforgalmi reklámanyagok

-

Bármely fajta élő állat, amelyet a vámterületen található föld megművelése érdekében hoznak be

-

Tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagok (a tengerészek kulturális, művelődési, szabadidős, vallási vagy sporttevékenységéhez szükséges anyagok)

-

Kereskedelmi célra használt járművek (valamennyi közúti jármű és ahhoz csatlakoztatható pótkocsi)

5 6

Vtv.74.§ (3) Vrh.134

38

Szakdolgozat -


Magáncélra használt járművek, vasúti szállítóeszközök, légijárművek, tengeri és belvizi járművek

-

Raklapok, szállítótartályok

-

Tartalék alkatrészek, tartozékok, felszerelések amelyek a járműhöz tartoznak

Mozzanatai: 1.Vámvizsgálat Okmányai: -

EV 6-7-8 pld. vagy ATA igazolvány

-

Pro forma számla

-

Vámértékbevallás

-

Fuvarokmányok

-

Engedélyek

-


-

Külkereskedelmi szerződés

2. Vámáru azonosítása 3. Vámfizetési kötelezettség megállapítása Ideiglenes behozatal esetén vámfizetésre kötelezettnek a vámkezelést kérőt tekintjük. 4.Visszaviteli határidő megállapítása A vámhatóság határozza meg azt az időtartamot, amelyen belül az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut külföldre végleges rendeltetéssel ki kell szállítani, vagy új vámeljárás alá kell vonni. Ezt az időtartamot úgy kell meghatározni, hogy azon belül az engedélyezett felhasználás megvalósulhasson. Általános esetben 24 hónap, de a vámtörvény végrehajtási rendelete, illetve a nemzetközi szerződés más határidőt is megállapíthat. Kérelemre a határidő meghosszabítható, akár többször is.

39

Szakdolgozat


5.Vámteher kiszabása Ideiglenes behozatal esetén csak a vámot, vámkezelési díjat és a statisztikai illetéket szabjuk ki és ezek összegét közöljük az ügyféllel vámteher címén, de nem szedjük be. A fogyasztási adót, a jövedéki adót és az ÁFA-t csak akkor kell kiszabnunk, ha -

a vámárut belföldi forgalom számára történő vámkezelést kéri az ügyfél

-

az elszámolási határidőig nem számoltak el a vámáruval

6.Vámteher biztosítása Ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáruk után a vámot, és egyéb felmerülő költségeket biztosítanunk kell. A belföldi forgalomba kerülés esetén a fizetendő vámterheket kell biztosítani. 7. Elszámolás Az ideiglenes behozatalban kezelt vámárukkal a határidő lejártát követő 5. munkanapig el kell számolni. Elszámolás alatt a vámáru külföldre történő kiszállításának, közvámraktárba kivitel céljából történő beraktározásának vagy belföldi forgalom számára,, illetve újbóli ideiglenes behozatalban vagy aktív feldolgozásban történő vámkezelésének igazolását kell érteni. Amennyiben az elszámolás nem történik meg, az illetékes vámhivatal hivatalból intézkedik a ki nem szabott vámteher és az ezzel járó kamat, valamint a vámigazgatási bírság kiszabása, közlése- és beszedése iránt.

5.3.2 Vámáru jelleget megszüntető vámkezelés 5.3.2.1 Belföldi forgalom számára történő vámkezelés Fogalma: A vámáru vámjogi sorsát véglegesen rendező vámkezelési mód, mivel az esedékes vámot és az egyéb kötelező befizetéseket a vámfizetésre kötelezett megfizeti. Ezen a jogcímen vámkezelt termékekkel az ügyfél szabadon rendelkezhet, kivéve ha feltételhez kötötte a vámkezelést a vámhatóság.

40

Szakdolgozat


A belföldi forgalom számára történő vámkezelés a vám megfizetését tekintve 3 alapvető formában végezhető el. Ezek: -

vámfizetés mellett történő vámkezelés

-

vámkedvezmény figyelembe vételével történő vámkezelés

-

vámmentes vámkezelés

Mozzanatai: 1. Vámvizsgálat Okmányai: -

EV 6-7-8 példány vagy nemzetközi vámokmány

-

Számla

-

Vámértékbevallás

-

Engedélyek, korlátozó, tiltó okmányok (ha jogszabály előírja)

-


-

Egyéb okmányok. a) megelőző vámkezelés okmányai (ha volt ilyen) b) befizetést igazoló okmányok c) kedvezményre jogosító okmányok

2. Behozatalra vonatkozó származási szabályok Ha az ügyfél igazolja a vámáru származását, és a származás feltételeinek eleget tesz, sok esetben kedvezőbb vámtétel alkalmazásával lehet a vámárut vámkezelni, de minden esetben vizsgálni kell az áru származását. 3. Vámfizetési kötelezettség megállapítása Ahhoz, hogy az állami bevételeket biztosítani tudjuk, meg kell állapítanunk, hogy ki az,

41

Szakdolgozat


aki a kiszabott vámterhet határidőre megfizeti. Vámfizetésre kötelezett az,7 a) aki a vámáru felett rendelkezésre jogosult b) aki a vámteher megfizetésére kezességet vállal c) aki vámárut jogellenesen forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti d) aki a vámárut azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy azt változatlan állapotban megőrzi vagy a vámhivatalnak bemutatja, de ennek a kötelezettségének nem tesz eleget e) aki olyan vámárut szerez meg, amelyről tudja, vagy kellő gondossággal mellett tudnia kellett volna, hogy azt vámteher terheli. 4.A vámteher kiszabása A vámterhet a vámkezelés céljából a benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján érvényes előírások szerint, forintban kell kiszabni A vámhatóságnak a vámterhet jogcímenként kell kiszabni, azaz: -

a vámot a vámérték alapján a kereskedelmi vámtarifa meghatározott vámtételével

-

a vámkezelési díjat a vámérték alapján

-

a vámmal együtt fizetendő adókat, illetékeket és más kötelező befizetéseket, a vonatkozó jogszabályok alapján

5. A vámteher közlése A vámhivatal a vámterhet a vámfizetésre kötelezettel a kiszabás napjától számított 3 munkanapon belül írásbeli határozattal közli. A közlés történhet személyesen vagy postai úton. Lényeges, hogy az átvételt és annak időpontját az ügyféllel igazoltassuk le az átadásra kerülő határozaton. 6. A vámteher beszedése A kiszabott vámteher megfizetésére a vámfizetésre kötelezettnek kétféle lehetősége van:

7

Vtv.125.§ (2)

42

Szakdolgozat -


azonnali vámfizetés: ez azt jelenti, hogy a fizetendő vámterhet a közlést követő 5 munkanapon belül kell megfizetni. A vámárut is a vámteher megfizetésének igazolása után adhatjuk ki.

-

halasztott vámfizetés: a fizetendő vámteher az ügyfélnek az esedékességtől számított 15 munkanapon belül meg kell fizetnie. Ezt csak a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezők kérhetik.

7. A vámáru kiadása A vámáru kiadása vámjogi szempontból az áru feletti szabad rendelkezést jelenti. A belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut ki kell adni, ha a.) a kiszabott vámterhet megfizették, vagy arra a vámbiztosítékot készpénzben nyújtották, vagy azt a törvény vagy más jogszabály alapján megfizetni nem kell,illetve annak megfizetésére halasztott vámfizetést, fizetéshalasztást vagy részletfizetést engedélyeztek, továbbá megfizetésére e törvény vagy végrehajtási rendeleteeltérő szabályokat állapít meg, b.) egyszerűsített eljárásban az egyszerűsített árunyilatkozatot a vámhatóság elfogadta.8

5.3.3 Kiviteli irányú vámkezelések 5.3.3.1 Kiviteli ellenőrzés Fogalma: önálló vámkezelési mód Kiviteli ellenőrzés alá kell vonni azt a belföldi árut, amelyet végleges rendeltetéssel külföldre kívánnak szállítani, továbbá a külföldre visszaszállításra kerülő vámárut (újrakivitel)9. A kiviteli ellenőrzés vámvizsgálatból, az áru azonosításából, valamint az adózatlan jövedéki termék esetében a vámteher biztosításából áll. Célja: A határforgalom gyors lebonyolításának elősegítése. Mivel belterületen a szükséges vámvizsgálatot megtartották a határon elég a pénzügyőrnek ellenőrző vizsgálatot tartani a 8 9

Vtv.80.§ (1) Vtv 84.§.(2)

43

Szakdolgozat


kiléptetés alkalmával. A kivitelre kerülő áru/vámáru vámvizsgálata az áruk/vámáruk adatait tartalmazó, 3 példányban kiállított részletes jegyzék (konszignáció) benyújtásával kérhető, ha az nem az áru/vámáru feladásával vagy szállítóeszközbe történő berakásával egyidejűleg történik. Mozzanatai: 1. Előzetes vámvizsgálat: Nem önálló vámkezelési mód, hanem a kiviteli ellenőrzést megelőző vámigazgatási eljárás, de nem feltétlenül. Lényege: A belső áruvizsgálatot és a vámáru/áru azonosítását elvégezzük, így a tényleges kiviteli ellenőrzésnél a szállítójárműbe történő berakódáskor csak külső áruvizsgálatot kell tartanunk. Az előzetes vámvizsgálat mozzanatai: 1./a Vámvizsgálat Belső áruvizsgálatot kell tartanunk. Okmányai (árunyilatkozat még nincs): - konszignáció (általában 3 példányos) - egyéb benyújtható okmányok: számla, engedélyek, vámbiztosíték befizetését igazoló okmányok 1./b Vámáru/áru azonosítása (részletesen ld. kiviteli ellenőrzés) 1./c Vámteher biztosítása (jövedéki adózatlan termék esetében) (ld. Kiviteli ellenőrzés) Konszignáció (csak akkor kell, ha a kiviteli ellenőrzés nem a feladáskor illetve berakáskor történik) tartalma: - ügyletben közreműködők adatai - árura vonatkozó adatok - csomagok adatai 44

Szakdolgozat


- szállítójárművek adatai - hitelesítés A példányok rendeltetése: 1 példány előzetes vámvizsgálatot végző vámhivatal példánya 2 példány kíséri az árut 3 példány nem szükséges, ügyfél példánya 2. Vámvizsgálat Módját a pénzügyőr határozza meg. 2./a Okmányai: - árunyilatkozat (EV, TIR,) - számla - engedélyek (export engedély, jövedéki engedély) - állat- és növény-egészségügyi bizonyítvány - származási okmányok (ha az ügyfél kéri az igazolást) - egyéb okmányok pl. megelőző vámkezelések okmányai - befizetést igazoló okmányok 2./b Kivitelre vonatkozó származási szabályok Export esetén a külföldi szerződő partner kérheti a kiszállításra kerülő belföldi áru magyar származásának igazolását, mivel így ő kedvezőbb vámtételeket vehet igénybe. Ha a vámhivatal a benyújtott származási bizonyítvány hitelesítését megtagadja, de a kiviteli ellenőrzés jogszabály szerint elvégezhető, a vámkezelést el kell végezniük. 3. Vámáru, áru azonosítása: Biztosítanunk kell a termék azonosságát ahhoz, hogy az indító vámhivatal által elküldött szállítmány érkezzen a határokhoz, majd a rendeltetési vámhivatalhoz, vagyis a szállítmány tartalma ne változhasson meg. 45

Szakdolgozat


Bizonyos esetekben jogszabály rendelkezik arról, hogy a vámáru/áru azonosítása nem elegendő felügyeleti forma és ilyenkor az árutovábbítás szabályait is alkalmaznunk kell a kiviteli ellenőrzés során. Erre azért van szükség, mert fokozott ellenőrzést igénylő termékekről van szó és az EV 5-ös példányának visszaküldésével a kiléptető vámhivatal megfelelő módon igazolja a szállítmány kiléptetését az indító vámhivatal felé. 4. Adózatlan jövedéki termék esetén a vámteher biztosítása: Adózatlan jövedéki termék kivitelekor az árutovábbítás alkalmazása mellett adóbiztosítékot kell szednünk, hogy a szállítmány eltűnése vagy jogellenes belföldi forgalomba hozatala esetén a vámérdek ne szenvedjen csorbát (vagyis a kötelező befizetések megtörténjenek.

5.3.3.2 Ideiglenes kivitel Önálló vámkezelési mód Fogalma: azokat a belföldi árukat kell ideiglenes kivitelben vámkezelni, melyeket valamilyen célból kiszállítanak és az országba meghatározott időn belül vissza fognak hozni változatlan állapotban. Lényege: -

csak belföldi árut vámkezelhetünk ideiglenes kivitelben

-

visszahozatali határidőhöz kötött, állaguk nem változhat, vagyis ugyanazt kell visszahozni, amit külföldre kiszállítottak (csekély mértékű elhasználódást a jogszabály megengedi).

-

meghatározott célból szállítják külföldre, ezek az ideiglenes kivitel jogcímei. Pl. kiállítás, sportverseny, hangverseny, vásár, kongresszus, bemutató, stb.

Mozzanatai: l. Vámvizsgálat Okmányai: - ATA igazolvány 46

Szakdolgozat -


EV 1-2-3 példány. Fel kell tüntetni rajta az ideiglenes kivitel célját, az azonosítás lehetőségét, a visszahozatal határidejét, engedély számát (ha van)

-

pro forma számla

-

engedélyek (ha a jogszabály előírja)

-

egyéb kötelező okmányok (pl. állat- és növény-egészségügyi bizonyítvány)

2./a Az áru azonosságának megállapítása A kivitelre kerülő árukat azonosítani kell, hogy később is azonosíthatók legyenek, hiszen a vámhatóság közvetlen felügyelete alól kikerülnek. Az egyedi azonosítást az ügyfélnek kell feltüntetnie az árunyilatkozaton. 2./b Az áru azonosságának biztosítása Biztosítani kell az áru azonosságát, hogy az indító vámhivataltól elküldött áru érkezzen meg a rendeltetési vámhivatalhoz, vagyis a szállítás alatt az áruból elvenni, vagy ahhoz hozzátenni ne lehessen. 3. Visszahozatali határidő megállapítása Visszahozatali határidő alatt azt a vámhatóság által meghatározott időpontot értjük, amelynek lejártáig az ideiglenesen kivitt árut külföldről vissza kell szállítani. . Visszahozatali határidő ideiglenes kivitelben: •

általános eset 24 hónap, mely indokolt esetben meghosszabítható

•

speciális esetek: 1. ATA igazolvánnyal ideiglenesen kiszállított áruk esetén 1 év, mely egyben az ATA igazolvány érvényességi ideje is. 2. Külföldön tanulmányokat folytató, huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek esetén a személyes használatukra szolgáló áruk visszahozatali határideje a végleges hazatérés időpontja. 3. Természetes személy által behozott és belföldi forgalom által vámkezelt áru szavatossági vagy jótállási igényén alapuló cserére, javításra történő kiszállítás esetén maximum 3 hónap. Ez az időpont akkor hosszabítható meg, ha a külföldi fél igazolja, hogy a javítás vagy csere hosszabb időt vesz igénybe. 47

Szakdolgozat


4. Elszámolás Szintén határidőhöz kötött mozzanat, mely a visszahozatali határidő lejártát követő 30. napig tart. Ezen az időn belül kell az ideiglenesen kivitt árut a vámkezelést végző vámhivatalnál bemutatni, és újabb vámkezelést kérni. Az elszámoláshoz be kell nyújtani az aktuális vámkezelés okmányait, valamint a megelőző vámkezelés (ideiglenes kivitel) okmányait is.

5.3.3.3. Passzív feldolgozás Passzív feldolgozás vámeljárás alá kell vonni azt a belföldi árut, továbbá az aktív feldolgozási eljárásban lévő árut/ vámárut, amelyet vissza-hozatal szándékával végzett feldolgozási tevékenység céljából kívánnak ideiglenesen külföldre kiszállítani.10 A passzív feldolgozás jogcímei: •

Összeszerelés

•

Megmunkálás

•

Javítás

•

Karbantartás

•

Bérhízlalás

•

Bértenyésztés

•

Bértartás

•

Bértermelés

A passzív feldolgozást a feldolgoztató székhelye, telephelye szerint illetékes vámhivatal engedélyezi.11 Az engedély érvényességi idejét a vámhivatal a szerződés és a kérelmező igényeinek figyelembe vételével határozza meg. Ha az érvényesség időtartama meghaladja a két évet, azokat a feltételeket, amelyek alapján az engedélyt kiadták, az engedélyben meghatározott

10 11

Vtv.87.§ (1) Vtv.88.§ (1)

48

Szakdolgozat


időközönként rendszeresen felül kell vizsgálni. Az említett időközök nem haladhatják meg a huszonnégy hónapot. Az engedély érvényességi ideje meghosszabítható, ha a szerződés feltételeinek változása azt indokolja.12 Mozzanatai: 1.Vámvizsgálat Okmányai: • EV 1-2-3 pld. • Pro forma számla • Engedélyek • Tevékenységi engedély • Külkereskedelmi szerződés • Egyéb kötelező okmányok 1.a Áru azonosítása • különleges jelzések vagy gyártási számok feltüntetése, illetve az áru leírása • ólomzár, pecsét, csiptetőjelzés vagy egyéb megkülönböztető jelzés elhelyezése • mintavétel, illusztráció vagy műszaki leírás • elemzések végzése • nyilvántartások vagy egyéb kiegészítő okmányok vizsgálata a szóban forgó ügyletre vonatkozóan, amelyek egyértelműen mutatják, hogy a végterméket a kivitt áruból állították elő. 1.b. Azonosság biztosítása 2. A visszahozatali határidő megállapítása A passzív feldolgozási eljárásban alkalmazandó visszahozatali határidőt a kiadott tevékenységi engedélyérvényességi idejének, valamint a külkereskedelmi szerződésben 12

Vtv.88.§ (3)

49

Szakdolgozat


foglaltak figyelembevételével a vámhatóság állapítja meg. Ez a határidő az engedély jogosultjának kérelmére meghosszabítható.13 4.Elszámolás A passzív feldolgozás alá vont áruval a megállapított visszaviteli határidő lejártát követő 30 napon belül el kell számolnia.14

13 14

Vtv.89.§ (1) Vtv.89.§ (2)

50

Szakdolgozat


6.Vámfelügyelet A vámfelügyelet az az eszköz a vámhatóság kezében, amely biztosítja a vámárut/árut terhelő vámterhek érvényesítését, a vámkezelésekhez fűzött törvényi rendelkezések megtartását. A vámhatóság köteles vámfelügyelet alatt tartani: •

a vámárut,

•

a jövedéki törvény hatálya alá tartozó, termelési célból importált adózatlan

terméket, •

a jövedéki törvény hatálya alá tartozó, kiviteli célból továbbított adózatlan

terméket, •

a külön jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak hatálya alá tartozó

kiviteli célból továbbított olyan árukat, melyek kilépését igazolni kell. A vámfelügyelet közvetlen és közvetett módon valósulhat meg. Közvetlen, amikor a vámhivatal a vámárut, adózatlan jövedéki terméket őrzi vagy kíséri. Minden egyéb esetben a vámfelügyelet közvetettnek minősül. Közvetett a vámfelügyelet általában az árutovábbításnál, az ideiglenes behozatal és az aktív feldolgozás eseteiben, a nem a vámhivatal által üzemeltetett vámraktárban. Az első ábra a vámfelügyelet szerkezetét mutatja:

6.1 Vámbiztosíték Az 1992-től hatályos jogszabályok szerint a vámáru kiadása csak a vám kézpénzben való megfizetése után lehetséges. A cég szolgáltatásai közé tartozik a vámbiztosíték nyújtása is. Ez azonban a jelenlegi magyarországi viszonyok között igen kockázatos tevékenységnek számít, ezért csak nagyon alapos és komoly vizsgálatok után vállalják át a rizikót. A cég még viszonylag nagy likviditása mellett sem engedheti meg magának, hogy felszínes vizsgálatok miatt megbízhatatlan ügyfelek olyan helyzetbe hozzák, hogy hatalmas összegeket kelljen kifizetnie. A vámbiztosíték célja egyrészt az állami követelések hatékony érvényesítése, másrészt az ügyfélnek lehetőséget nyújt arra, hogy akkor is rendelkezhessen az áru/vámáru

51

Szakdolgozat


felett, amikor annak végleges vámjogi rendezésére valamilyen okból még nem kerülhet sor. A vámbiztosíték nyújtása történhet készpénzben, ami után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A Royal Sped Rt. nem nagyon vállalja ezt a formát, mivel rendkívül kockázatos a magyarországi viszonyok mellett. Történhet belföldi székhelyű bank által vállalt bankgaranciával, vagy belföldi székhelyű

bank

által

felülgarantált

külföldi

bankgaranciával,

illetve

banki

fedezetigazolással. Mindez előnyös a cég számára, hiszen a kockázat ezen formákkal jól kiszűrhető. Hátrányos viszont abból a szempontból, hogy a banknál meghatározott fedezet biztosítása erősen csökkentené a cég likviditását. Végül pedig a készfizető kezességvállalás is a vámbiztosíték nyújtásának egyik formája. A Royal Sped Rt-nél ezt a formát alkalmazzák, mert ez a legalkalmasabb a cég formáját, anyagi lehetőségeit, mobilitását és rugalmasságát tekintve.

6.1.1 A vámteher biztosításának gyakorlati alkalmazása A Royal Sped Rt. a vámbiztosításnál különleges figyelmet szentel az áru minőségére, fajtájára, az ügyfél megbízhatóságára, valamint a biztosítandó összeg mértékére. Elsősorban azt nézi meg. hogy találkozott-e már korábban az ügyféllel működése során, azaz létezik-e már partneri szerződés. Ha ez adott, akkor megvizsgálja, hogy az ügyfél korábban minden esetben pontosan fizetett-e, azaz hiánytalanul eleget tett-e fizetési kötelezettségeinek. Továbbá kitér arra is, hogy az ügyfél milyen gyakran vette igénybe a Royal Sped Rt. szolgáltatásait, illetve van-e jelenleg az ügyfélnek a cégnél valamilyen tartozása. Ha mindent rendben talál, akkor a kért szolgáltatást hiánytalanul teljesíti. Előfordul az is, hogy a már létező ügyfélkörhöz tartozó megbízóval a Royal Sped Rt. kapcsolata nem volt túl problémamentes, ami az ügyfélkörről összeállított számítógépes rendszerben azonnal lehívható és pontosan meghatározható. Ilyen esetekben a Royal Sped Rt. csak szigorú feltételek mellett vállalja el a megbízást. Új ügyfél esetén - azaz, ha nem létezik partneri szerződés - a cég csak a céghírekre, bankkiadványokra támaszkodhat. A céghírekben megvizsgálja, hogy egyáltalán létezik-e ilyen cég és mekkora a likviditása. A határra érkező fuvarozó megbízóját lenyomozzák, illetve viszontgaranciát kérnek írásban vagy faxon a fuvarozó megbízójától. Ezt követően a Royal Sped Rt. kiállítja a kezességi nyilatkozatot, és az okmányokkal együtt beadja a

52

Szakdolgozat


vámhivatalhoz, majd megköti a partneri szerződést. Azok a cégek, amelyekkel a Royal Sped Rt. már kötött partneri szerződést, a szolgálati díjakból átlagosan 10 % kedvezményt kapnak.

6.1.2 A vámteher biztosításakor felmerülő problémák Sajnos előfordul az is, hogy a határra érkező áru a vámbiztosítás után belép az országba és egyszerűen eltűnik, vagyis nem jelenik meg bemutatásra az illetékes vámhivatalnál. Ilyen esetben a vámhivatal egy határozatot küld a Royal Sped Rt-nek. Ha a határon bejegyzett áru nem jelenik meg a rendeltetési hely vámhivatalánál, akkor elkezdődik a keresés. Ha nem találják meg, a Royal Sped Rt-nek fizetnie kell. Az ügyfél nem fizetése esetén megkeresik a céget és megpróbálják behajtani a vámbiztosíték tárgyát képező összeget. A mai magyar viszonyokat tekintve gyakran ez csak úgynevezett „behajtó" embereken keresztül lehetséges, de természetesen ez is csak akkor valósítható meg, ha a megbízó rendelkezik az összeggel, de mégsem hajlandó fizetni. Az esetek többségében az ügyfél, - ha késve is - de fizet vagy valamilyen árut a Royal Sped Rt. rendelkezésére bocsát, melynek értékesítéséről a cégnek kell gondoskodnia. Ha az ügyfél nem hajlandó vagy nem tud fizetni, akkor a Royal Sped Rt. bírósági keresetet nyújt be az illetékes jogi szervhez.

53

Szakdolgozat


7. Vámterhek biztosítását szolgáló nemzetközi egyezmények okmányai 7.1 TIR-igazolvány A TIR-igazolvány a nemzetközi közúti áruszállításban használható. Funkcióját tekintve vámokmányként szolgál határátlépéskor és alkalmazása esetén nem kell külön vámbiztosítékot nyújtani ( a dohány- és szesztermékek kivételével). A TIR-igazolvány kizárólag a szállított vámárura szóba jöhető vámra és vámmal együtt fizetendő adóra, kamatra, vámkezelési díjra, valamint illetékekre és esetlegesen felmerülő pénzbírságokra nyújt fedezetet 50 000 USD értékig. Magyarország területére érvényes a TIR-igazolvány, amelyet a Nemzetközi Fuvarozási Unió (IRU) tagállamaiban telephellyel, székhellyel rendelkező fuvarozók részére az IRU által erre feljogosított szervezet ad ki. A TIR-igazolványt abban az országban kell kiállítani, ahol az áruszállítás megkezdődik, vagy ahol az igazolvány birtokosának telephelye, állandó székhelye van. Magyarországon az igazolvány kibocsátója a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). A kiadáskor az igazolványon feltüntetik az érvényesség idejét. Eddig az időpontig a fuvarozónak meg kell kezdenie a szállítást. Egy igazolvány csak egy útra érvényes. A TIR fedezetével történő fuvarozáskor a Magyarországról külföldre irányuló áruszállítás esetén a kiviteli ellenőrzést a fuvarozónak a CMR fuvarlevél és a TIRigazolvány benyújtásával kell kérnie. A vámhivatal kezeli az igazolvány meghatározott példányait, és a szállítást végző járműre vámzárat alkalmaz. Az okmány a határátlépésnél vámokmányként felhasználható, egyrészt mentesít a vámbiztosíték alól, másrészt a vámhivatalok sértetlen vámzár esetén eltekinthetnek a szállítmány vizsgálatától. A Royal Sped Rt. vállalja a TIR Carnet és a CMR fuvarlevél kitöltését is. Az előbbi 1200 Ft+ÁFA-ba kerül, amit a partnereknek 1000 Ft+ ÁFA-ért készítenek el. Az utóbbit 1000 Ft +ÁFA-ért töltik ki, a partnereknek pedig mindez csupán 900 Ft+ÁFA-ba kerül.

54

Szakdolgozat


7.2 A.T.A.-igazolvány Az A.T.A.-igazolvány az áruknak ideiglenes célból történő behozatala és kivitele során alkalmazott vámokmány. Felhasználása nincs fuvarozási módhoz kötve. A magyar felhasználók elsősorban külföldre ideiglenes bemutatásra kiszállított áruk vámkezelésekor használják. Az A.T.A.-igazolványt hazánkban a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara bocsátja ki és a kibocsátástól számított egy évig érvényes. Vámbiztosíték nyújtása alól árutovábbítási, ideiglenes behozatali, kiviteli ellenőrzési vámeljárásokban mentesít.

7.3 T1/'T2 árutovábbítási eljárások Magyarország 1996. május. 28-án csatlakozott a Tranzitegyezményhez. A gyakorlati alkalmazás során bizonyossá vált, hogy a szerződő országok egymás közötti fuvarozásának folyamatát - a TIR vagy A.T.A. szabályokhoz képest jelentősen egyszerűsítik és a határátlépések időszükségletét csökkentik. Mivel az áruszállításokat egységes okmány és garanciarendszer támasztja alá, ezért lényegesen egyszerűsíti a vámellenőrzés folyamatát is. Az áruk gyors és biztonságos szállítása érdekében azonban részletes és szigorú előírásokat tartalmaz. Ezzel a T (Tranzit) eljárással csak a szerződő országokon át lehet szállítani az árut. Ha a szállítás során olyan országon is át kell haladni, amely nem tagja az egyezménynek, akkor továbbra is a TIR-okmány alkalmazandó, amely mellé szükség esetén a T-okmány is kiállítható. A

Tranzitegyezmény

keretén

belül

lebonyolítható

egységes

árutovábbítási

eljárásoknak alapvetően két formája létezik, mégpedig a T1 és a T2 eljárás. 1. A Tl eljárás szabályait kell alkalmazni minden olyan esetben, amely nem tartozik a T2 eljárás alá. 2. A T2 eljárásban olyan ún. közösségi árukat lehet szállítani, amelyeket: •

az EU területén termeltek vagy állítottak elő, anélkül, hogy ezekhez harmadik országból, vagy nem a Közösség területéhez tartozó országból származó árut adtak volna hozzá,

•

azok az áruk, amelyek nem a Közösség vámterületéhez tartozó országból vagy területről származnak, de valamely tagországban már a belföldi forgalomban

55

Szakdolgozat


megtalálhatók, vagy más szavakkal azokat az EU-ban már vámkezelték a belföldi forgalom számára, vagyis utánuk a vámot és az adót már megfizették, •

végül azok az áruk, amelyeket a Közösség vámterületén termelt, előállított és az EU-ban korábban már belföldi forgalom számára vámkezelt árukból állítottak elő.

Az EU-ból egy EFTA-országba T2 eljárással csak •

továbbszállítási és

•

raktározási célhól, illetve

•

kiállítás, bemutatás, vagy egyéb nyilvános rendezvényen történő bemutatás céljából lehet árut szállítani, feltéve, ha azokat az árukat vámfelügyelet alatt tartják és később el- vagy visszaszállításra kerülnek az EU valamelyik országába. Ez a meghatározás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha T2 eljárással – a felsorolt

célból - az EU-ból Magyarországra beszállított árukat később közvetlenül az EU valamelyik országába visszaszállítják, akkor a visszaszállítás is T2 eljárással történhet. Az ilyen áruk a visszaszállításig vámfelügyelet alatt állnak. Az ilyen eljárásban történő árutovábbításokhoz az Egységes Vámárunyilatkozat 1., 4., 5. és 7. példányai alkalmazandóak. Ha az árukat T1 vagy T2 eljárás szerint továbbítják, akkor az EV 1-es rovatának jobb alrovatába a „T1", illetve „T2" jelzést kell írni. A nyomtatványoknak az összes olyan adatot tartalmazniuk kell, amelyeket a különböző országok megkövetelhetnek. Bizonyos rovatok kitöltése mindig kötelező, míg más rovatokat csak akkor kell kitölteni, ha az adott ország ezt megköveteli. A továbbítási EV tartalmazza az EV-nél leírt adatokat, azonban itt nincs feltüntetve a fuvarparitás, bankszámlaszám, érték és a statisztikai érték. Meg kell határozni továbbá a rendeltetési vámhivatalt, mivel az árut csak ott lehet vámkezeltetni.

7.3.1 A Tranzitegyezmény garanciarendszere A Tranzitegyezmény szerint az árut indító országban kell letétbe helyezni a vámbiztosítékot, amelyet a főkötelezett köteles nyújtani. Részletesen szabályozza, hogy a vámbiztosítékot milyen formában és milyen mértékben kell az árutovábbítási engedély megszerzéséhez a vámhatóság felé nyújtani. A szabályozás szerint a biztosítéknyújtás lehet:

56

Szakdolgozat


1. egyedi garancia 2. átalánygarancia 3. összgarancia Az első esetben az egyedi garanciajegy tölti be ezt a funkciót, a másodikban a TC-32 Átalánydíjas garanciajegy, a harmadikban pedig a TC-31 Kezességi tanúsítvány.

7.3.1.1 A TC-32 Átalánydíjas garanciajegy forgalmazása A Royal Sped Rt. 1997-ben kezdte meg a TC-32 Átalánydíjas garanciajegyek forgalmazását. Az

átalánygarancia

egy 7000

Euro-t

érő

garancialevél.

Forgalmazásának

engedélyezését a cég a vámhatóságtól kérte. Ebben az esetben a cég (forgalmazó) vállal garanciát a tőle garanciajegyet „vásárló" főkötelezett által fuvarozott áru után megállapított biztosítéki összeg megfizetésére. A VPOP az átalánydíjas garanciajegy forgalmazását általában annak engedélyezi, aki vámszempontból

megbízható

és

rendszeresen

foglalkozik

áruszállítással,

szállítmányozással, vámközvetítéssel, egyáltalán vámügynöki tevékenységet végez, illetve aki legalább 3000 db okmány forgalmazására kér engedélyt, és ennek megfelelő összegben nyújtja a garanciát. A kérelemhez csatolni kell: •

a szervezet, illetve a szakág vezetőjének három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,

•

a társasági szerződést vagy az alapító okiratot,

•

a cégbírósági végzést a cégbejegyzésről,

•

három hónapnál nem régebbi cégkivonatot,

•

adóbejelentkezési lapot,

•

a vámszámlát vezető szervezet igazolását arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző évben nem volt vámtartozása és jelenleg sincs,

• •

a bankgaranciát és a Tranzitegyezmény szerinti mintának megfelelően elkészített és záradékolt Kezességi nyilatkozatot. Ha a VPOP az Átalánydíjas garanciajegy forgalmazását engedélyezte, akkor ez azt is

jelenti, hogy jogilag a forgalmazó kezességet vállal a garanciajegyet tőle megvásároló

57

Szakdolgozat


(főkötelezett) által T1 és T2 eljárásban szállításra kerülő áruknak a rendeltetési vámhivatalnál történő hiánytalan bemutatásáért, illetve egyetemlegesen felelős a főkötelezettre megállapított feladatok teljesítéséért. A közvetlen felelősség a főkötelezettet terheli, aki nem más, mint akinek nevére a forgalmazó az Átalánydíjas garanciajegyet kiállította. A főkötelezett megvásárolja a cégtől a garancialevelet, és annak benyújtásával kérheti az árutovábbítási eljárást. Egy szállítmány továbbításához azonban szükség esetén több garanciajegy is adható. Az ún. érzékeny áruk listáján található termékek továbbításához több garanciajegy benyújtása szükséges, figyelembe véve a listán feltüntetett mértékegységeket, illetve a darabszámot. Az Átalánydíjas garanciajegy lehet „korlátozott érvényű" is. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazó meghatározhatja, hogy milyen árukat nem enged szállítani az általa forgalmazott Átalánydíjas garanciajegy fedezetével. A Royal Sped Rt. él ezzel a lehetőségével és egy ún. „ Tiltólistát” alkalmaz. Az ezen szereplő árukra a cég egyáltalán nem ad ki Átalánydíjas garanciajegyet. Ezt egy hármas szabályozásba foglalták, melybe a következők tartoznak: • jövedéki termékek • kínai, tajvani, koreai, török áruk illetve • a 2,5 tonnát nem meghaladó áruszállító járművek.

58

Szakdolgozat


8. Halasztott vámfizetési engedély A vámot a vámkezelés napján kell kiszabni. A vámot a vámfizetésre kötelezettnek legkésőbb a vámkiszabást követő öt munkanapon belül kell megfizetnie. Kérelemre azonban a vámszervezet központi szerve engedélyt adhat ki arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámterhet esedékességétől számított 15 munkanapon belül fizesse meg. Ilyen engedéllyel rendelkezik a Royal Sped Rt. is. Az engedély kiadásának feltételei: a. vámszempontból megbízható és a kérelem benyújtását követő tizenkét hónapban rendszeresen – átlagosan legalább heti egy alkalommal- kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést b. a számláját vezető pénzintézet a kiszabásra kerülő vámteher megfizetésére legalább a megelőző tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettség egy hónapra eső átlagának erejéig, legfeljebb 200 millió forint összegű, jövedéki termék esetében három hónapra eső átlagának erejéig, legfeljebb 400 millió forint összegű garanciát vállal c. vámszempontból megbízható és nem rendelkezik ugyan az a) pontban leírt feltételekkel, de • a kérelem benyújtását megelőző tizenkét havi vagy ennek hiányában a tervezett forgalmának havi átlagos vámterhe meghaladja a 10 millió forintot, és • az 1. alpontban megállapított vámteher után a b) pontban meghatározott bankgarancia kétszeresét nyújtja. Az így kiadott engedély egy évre érvényes, ezt követően az a) és b) pont szerinti feltételek esetén és mellett lehet a kérelmező részére új engedélyt kiadni. Az ilyen egy évre szóló engedély azonos kérelmező részére csak egyszer adható, d. rendelkezik a társasági cégjegyzékbe való bejegyzéssel, illetve annak igazolásával, természetesen csak akkor, ha a kérelmezőt a külön jogszabály szerint be kell egyezni a cégnyilvántartásba. A bankgarancia minimuma 5 millió Ft. Ha a vámfizetésre kötelezettnek az engedély kiadását követően – folyamatos tevékenység mellett – két éven keresztül nem keletkezik

59

Szakdolgozat


vámtartozása, akkor a bankgarancia mértékét a vámteher 4 %-ában lehet megállapítani, vagyis csökkenteni. A vámtörvény szerint a vámügynök a halasztott vámfizetési engedélyét a vámigazgatási jogviszonyba való belépésével kiterjesztheti megbízójára is. Amennyiben ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor a halasztott vámfizetés iránt benyújtott kérelmében meg kell jelölnie azt a vámhivatalt (vámhivatalokat), amelyeknél ezt a tevékenységet folytatni akarja. A vámhatóság a vámügynök által megnevezett vámhivatalt akkor fogadja el, ha az a vámügynök székhelyére vagy telephelyére illetékességgel rendelkezik. Továbbá a vámügynöknek vállalnia kell egy olyan nyilvántartás vezetését, amelyből elkülönítetten megállapítható a halasztott vámfizetési engedély alapján saját importjára, valamint a megbízás alapján végzett olyan vámkezelések adatai, amelyeknél a halasztott vámfizetési engedélyét a megbízó javára érvényesítette. E nyilvántartás adatai alapján a vámhivatal az engedély meghosszabbításakor, de legkésőbb évente ellenőrizni köteles, hogy a bankgarancia összege arányban áll- e a vámügynök tényleges forgalmával. Tíz százalékot meghaladó eltérés esetén intézkedni kell a bankgarancia módosítása iránt. Ha a halasztott vámfizetésre jogosult a meghatározott feltételeket megszegi, akkor az engedélyét visszavonják. Újabb engedély csak a visszavonást követő két év elteltével adható ki számára. A Royal Sped Rt. 1996 óta rendelkezik halasztott vámfizetési engedéllyel. Halasztott vámfizetés esetén a Royal Sped Rt. fizeti ki a vámhivatalnak a vámterhet. Az ügyfél pedig a Royal Sped Rt-nek fizet. Mivel ez önmagában igen rizikós vállalkozás lenne, ezért a cég ügyfelével inkasszószerződést köt, és ezen túl bank- vagy ingatlangaranciát kér. Ez a szerződés azonban csak egy bizonyos összeghatárig érvényes, e felett a szerződést újra át kell gondolni. Ha halasztott vámfizetés keretében az ügyfél helyett a Royal Sped Rt. fizeti meg a vámot, akkor az Egységes

Vámárunyilatkozaton a 14-es rovatban az Rt. adó- és

bankszámlaszáma szerepel. A halasztott vámfizetési engedély megszerzéséhez meglehetősen szigorú feltételeket kell teljesíteni. A cég azonban ezzel az engedélyével jelentős előnyökhöz is jut: A Royal Sped Rt. részére a vámáru a vámkezelést követően azonnal kiadható, árutovábbításkor vámbiztosítékot nem kell fizetnie, és mivel kezességvállalási engedélye is van, ezért a vámfizetést is átvállalhatja.

60

Szakdolgozat


9. Magyarország az Európai Unió kapuja előtt 9.1 Az Európai Unió vámpolitikája Az Európai Unión belül az egységes belső piac bevezetése az integráció alapintézményének tekinthető vámunió kifejlődésében minőségi ugrást eredményezett. Mindez akkor is vitathatatlan, ha a vámok eltörlése, a közös külső vámtarifa és az egységes vámkódex megteremtése nyomán az integráció csak a jog szintjén valósult meg, de a végrehajtás terén még nem. A belső vámhatárok megszüntetése, a vámeljárásoknak az Unió külső határra való telepítése legalább olyan mélyreható változást jelentett, mint az egységes fizetési eszköz, az EURO bevezetése. A vámok az Európai Unión belül is ellátják a tőlük elvárható hármas funkciót: védik az Unió gazdálkodóinak érdekeit, váltópénzként használhatók fel a kölcsönös vámcsökkentésekről szóló nemzetközi tárgyalásokon és saját forrásként táplálják az Európai Unió költségvetését. A vámunió és a vámok klasszikus funkciója az Európai Unióban megnyilvánuló sajátosságok miatt további új elemekkel bővültek ki. Ezek között megtaláljuk a kereskedelemteremtés-és fejlesztés, befektetés-ösztönzés eszközeit, de olyan, csak az európai Unióra jellemző szerepeket is, mint a csatlakozni kívánó országok felkészítése. A vámunió igazgatásával kapcsolatban azt a bonyolult feladatot kell megoldani, hogy az egységes belső piacként funkcionáló vámuniót a 15 különböző vámigazgatás egy egészeként működtesse. Az Európai Unió kibővülése következtében a vámuniónak is számolnia kell az új tagállamokkal. A csatlakozási csomag fontos eleme a hatékony, modern vámigazgatás megteremtése. Ez az oka annak, hogy a kibővítési folyamatot alátámasztó csatlakozási partnerségben a vámügyeket prioritásos ágazatként jelölik. A vámunió fejlődése az elmúlt 30 év alatt olyan eredményeket mutathat fel, mint a tagállamok közötti forgalomban a vámok eltörlése, a Közösség egészére érvényes vámkódex kidolgozása és a belső piac megvalósítása. A 15 tagállam vámrendszerének egybeötvözése még nem történt meg, de annak jogi kerete már a helyén van. A Közösség jelenleg a magasabb operativitást szintjét felmutató vámintegráció felé halad előre. 61

Szakdolgozat


A Közösség vámuniója nélkül nem lett volna lehetőség az Európai Unió közös kereskedelmi és fejlesztési politikájára, a közös mezőgazdasági piacra, valamint a gazdasági és pénzügyi politikák tényleges összehangolására.

9.2 A fejlődés jövőbeni irányai Az Európai Unió kibővülése következtében a vámuniónak is számolnia kell az új tagállamokkal. A kibővített Európai Unió nevében a külső határokon gyakorlandó vámellenőrzés önmagában jelentős feladat, miközben a vámfunkciók gyakorlása az egységes belső piac feltételei között speciális szakértelmet követel meg. A számítógépesítés a vámeljárások egész sorára kiterjedhet. Az Eu-ban jelenleg több számítógépes rendszer működik. A TARIC mindenegyes termékre megadja a teljes és a preferenciális vámtételt, valamint az alkalmazandó egyéb intézkedések részleteit, a kötelező tarifa besorolási információt, a mennyiségi korlátozások kezelésének adatait, stb.

9.3 Magyarország és az Európai Unió intézményi kapcsolatainak fejlődése Magyarországot az Európai Uniót alkotó országokhoz a történelmileg kialakult kereskedelmi kapcsolatokon túlmutató gazdasági, politikai, tudományos, kulturális és szellemi kapcsolatok is fűzik. Az EU tagországaival fennálló kapcsolataink jelentőségére utal a külkereskedelmi forgalom nagysága. A magyar külkereskedelem 80%-az EU-ba irányul illetve onnan származik. A magyar -EU kapcsolatokban az 1980-as évtized második felében, de elsősorban 1989-től jelentős fejlemények következtek be. Ezek a változások jelentik az előfeltételét és az alapját Magyarország európai integrálódásának. Az 1950-es 60-as évtizedekben Európát politikai és gazdasági megosztottság jellemezte. Magyarország a keleti-európai hatalmi, politikai és gazdasági együttműködési szférához tartozott, és ez meghatározta a nyugat-európai integrációs folyamatokhoz, valamint intézményekhez való viszonyát. A 60-as évtized utolsó éveiben sikerült egy kis lépést tennünk. Ez a Közösségekkel kötött technikai jellegű megállapodásokban nyilvánult meg. Magyarország abból a célból

62

Szakdolgozat


kötötte ezeket, hogy egyes mezőgazdasági termékek számára javítsa az értékesítési feltételeket, megkönnyítse piacra jutásukat. Három termékre született megállapodás: 1968ban sertéshúsfajtákra, 1970-ben borokra, 1971-ben pedig juhsajtokra. Ezeket a szerződéseket azonban nem a magyar állam kötötte, hanem az adott termék külkereskedelmének kizárólagos jogával rendelkező külkereskedelmi vállalatok. A vámokat tekintve az EK 1974-től biztosította a magyar termékek számára a legnagyobb kedvezményes vámtételeket. A 80-as évek elején a magyar kormány szektorális megállapodásokat kötött az EKval. Magyarországnak ez azért állt érdekében, hogy bizonyos szektorokban elkerülje az export teljes ellehetetlenülését. A magyar-EK intézményes kapcsolatok fejlődésének fontos lépése volt annak a megállapodásnak a megkötése hazánk és az Európai Gazdasági Közösségek között, amely a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együtt működésről szólt (1988). A megállapodás azért volt nagyon jelentős, mert kiindulási alapot szolgáltatott a társulási szerződés előkészítéséhez. A társulási szerződés gondolata először az EK 1990-ben Dublinban megtartott csúcsértekezletén vetődött fel. 1990 decemberében kezdődtek meg a tárgyalások a Közösségekkel valamint 12 tagországával, és 1991.december 16.-án írták alá a társulási szerződést. A teljes társulási megállapodás, Európai Megállapodás néven 1994 február 1jén lépett hatályba. Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be az Európai Unióhoz történő csatlakozásra vonatkozó kérelmét. A tényleges csatlakozási tárgyalások 1998. március végén kezdődtek meg Brüsszelben. Valójában itt egy hosszú folyamatról van, amíg Magyarország adoptálni tudja mindazokat a feltételeket, amelyeket az Európai Unió támaszt. A csatlakozási fejezetek nagy részét már sikerült lezárni, azonban még mindig vannak olyan témakörök, amiben nem sikerült megegyezni. A csatlakozás legújabb várható időpontja 2004. május 1.

9.4 A Royal Sped Rt. az Eu csatlakozás tükrében Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos változást okoz valamennyi vámügynökség számára. A Royal Sped Rt-nek is-mint az egyik legnagyobb vámügynökségnek-, fel kell készülnie az új kihívásokra. Mivel Magyarország

63

Szakdolgozat


kereskedelmének közel 80%-t az EU-val bonyolítja és csak 15-20 %-t tesz ki a tengerentúli országokkal való kereskedés, EU csatlakozásunk után a vámügyekkel foglalkozó szervek szerepe lecsökken. A csatlakozás a határterületet érzékenyebben fogja érinteni, mint a belterületet. A csatlakozás után Magyarország egy országnak fog számítani az Unióval. Ez azt jelenti, hogy a nyugati határok tulajdonképpen elvesztik jelentőségüket, csupán adminisztratív szerepük lesz. Ha az áru csak EU határokon halad át, akkor nem lesz vámkezelés és nem kell külön vámbiztosítékot sem nyújtani. Abban az esetben, ha az áru más határokon is áthalad, akkor az adott országban kell a vámkezelést kérni és vámbiztosítékot kell nyújtani. Ezen okok miatt a Royal Sped Rt.-nek át kell csoportosítani erőit a keleti és a déli határra, hiszen a spediciós feladatok ide tolódnak. A jelenlegi 25 határirodából 9 marad meg a mostani feltételezések szerint. A keleti és déli határátkelőhelyek mindegyikén képviseltetnie kell magát, hogy a speditőri tevékenységet végző cégek magyarországi piacán a jövőben is stabil pozíciót birtokolhasson. Annak ellenére, hogy a vámtételek igen alacsonyak lesznek –sok esetben null %-osak- a Royal Sped Rt.-nek a jövőben is megmaradnak a vámkezelésekkel kapcsolatos feladatai. Magyarország EU -tagsága esetén a vámok Brüsszelbe folynak be, de az adókat a tagországok önállóan fogják beszedni. A keleti és a déli határokon a Royal Sped Rt.-nek fel kell készülnie a szigorúbb vámvizsgálatokra, melynek során az ország nyugati felén irodákat kell felszámolnia, az ország egyéb részein pedig újakat kell nyitnia. Véleményem szerint röviddel az EU csatlakozás előtt a vámigazgatás területén uralkodik az egyik legnagyobb bizonytalanság. Úgy éreztem, hogy senki nem tud konkrét tényekkel szolgálni, csak az esetleges lehetőségeket felvázolni. Az biztos, hogy ez a szakma az EU csatlakozás egyik vesztese, mivel jelentős leépítésekre lehet számítani. Jelenlegi információim szerint Budapesten most 99 vámkezelő hely létezik, amelyből 9 maradna meg, mint logisztikai központ a csatlakozást követően. Mindez jól jelzi, mennyire súlyosan érinti ezt a szakmát a csatlakozás. Magyarországon 10 logisztikai központot akarnak kialakítani (Győr, Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Békéscsaba, Kecskemét, Miskolc, Debrecen, Budapest, Székesfehérvár), amelyek közül néhány már részben megvalósult. A Royal Sped Rt. ezeken a helyeken mindenképpen jelen akar lenni.

64

Szakdolgozat


10. Befejezés A Royal Sped Rt. ma az egyik legjelentősebb vámspedíciós tevékenységet folytató gazdasági társaság Magyarországon. Szakdolgozatom során ezen az Rt.-én keresztül mutattam be a vámügynökség szerepét. E témát azért tartottam fontosnak és aktuálisnak, mert a rendszerváltás óta - a privatizációt követően – a vámigazgatás és a külkereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaságok nem nélkülözhetik azt a „közreműködést”, szaktudást és felelősségvállalást, amit a vámügynökök, illetve vámügynökségek nyújtanak. Dolgozatom rövid vámtörténeti áttekintéssel és a vámok szerepéről szóló elméleti összefoglalással kezdődik. Bemutatásra került a vámügynökségek megjelenésének okai, jogszabályi háttere. Ezt követi munkám súlypontja, vagyis a cég vámspedíciós tevékenységének bemutatása. Ennek során kiemeltem a vámkezelési eljárásokhoz szükséges leggyakoribb okmányokat és az ezzel kapcsolatban előforduló problémákat. A cég fő tevékenységei közé tartozik a készfizető kezesség vállalása, melynek előnyeit és kockázatait is bemutattam. A Royal Sped Rt. halasztott vámfizetési engedélyével is jelentős előnyökhöz juttatja ügyfeleit. Az engedély megszerzéséhez szükséged szigorú feltételekkel is foglalkoztam. Kitértem továbbá arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás hogy érinti a céget és ezt a szakmát, valamint milyen feladatok megvalósításával próbálnak felkészülni. Tapasztalatom az, hogy a vámügynökség szolgáltatásainak igénybevételével a vámkezelési eljárás ideje jelentősen csökkenthető. Így a külkereskedelmi tevékenységet folytató cégek időt takaríthatnak meg, ami a mai gazdasági életben az egyik legfontosabb tényező. Másrészt a vámtörvény alapos ismeretével és a változások folyamatos nyomon követésével a vámügynökség kiválasztja az ügyfél számára a legkedvezőbb eljárási módot, amely megfelelő szakmai tudás nélkül nem lehetséges. A Royal Sped Rt. ma még egy sikeres vállalkozás hazai viszonylatban, amely fő tevékenységét megfelelő szakszerűséggel látja. Azonban az Európai Unióhoz való csatlakozás után szerepe meglehetősen lecsökken, de megpróbálnak továbbra is vezető pozícióban maradni.

65

Szakdolgozat


Irodalomjegyzék 1. Vámjogszabályok 2002 I-II. kötet Kiadja: a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága megbízásából a VIVA Média Holding 2. Magyar Vámkódex I.: A vámtörvény és a vámtarifa törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott rendeletek egységes szerkezetbe foglalt gyűjteménye 1997. Kiadja: West-End Kft. 3. Vámügyi ismeretek: Budapest 1998 Kiadja: Vám és Pénzügyőri iskola 4. Vám-Zoll: Az Európai Közösség határán 1995. március 5. Kézikönyv

az

Egységes

Árutovábbítási

Egyezményről

és

Formalitásainak Egyszerűsítéséről, Budapest 1996. Kiadja: VIVA Média 6. Vámjogi ismeretek, Budapest 1996. Kiadja: Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ 7. Vám-Zoll 1997. június A vámigazgatásnak vissza kell kapni klasszikus funkcióit 8. Vám-Zoll 1997. június Egy szakma jövőjéről: vámügynökök,-ügynökségek 9. Világgazdaság 1996. szeptember 18 Munkában az első vámügynökök 10. Vámügyi Kiskönyvtár sorozat kötetei (1-2-3-4-5-6) Kiadja: Zenith Zoll Vámtanácsadó Kft. Budapest, 2002 11. Majoros Pál: Magyarország a Világkereskedelemben Budapest, 1999. 12. Mikolay Lászlóné: Gyakorlati Külkereskedelem Budapest 2000. 13. A Royal Sped által kiadott Üzleti Jelentés, 2001. 14. A Royal Sped Rt 2001. évi Mérlegbeszámoló Kiegészítő Melléklete

66

az

áruforgalom

Szakdolgozat


15. A Royal Sped által kiadott Szabályzatok Kézikönyve 16. Cséplő Bernadett: A Vámügynökségek kialakulása, Széchenyi István Főiskola,1998.

67

Szakdolgozat


Melléklet

Vám felügyelet

Vám áru nyilvántartásba vétele

K özvetett felügyelet

Vám áru azonosságának biztosítása

K özvetlen felügyelet

Vám biztosíték

Vám áru õrzése Vám áru kísérése

vám zár

készpénzfizetés

pecsét

kezesség (készfizetõ)

lakat

N em zetközi vám okm ány (TIR , A.T.A.)

m intavétel

bankgarancia

közvetlen felügyelet

közraktári jegy

1. Ábra, vámfelügyelet szerkezete.

68

Szakdolgozat

Készítette: Kovács Enikő vb

69

A ROYAL SPED RT. VÁMÜGYNÖKI

Recommend Documents