A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

CSÍKSZEREDA 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Fejlesztési stratégia alapjául szolgáló szakpolitikai folyamat megtervezését és szervezését, a fejlesztési dokumentum elkészítését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megbízása alapján a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja végezte: dr. Biró A. Zoltán társadalomkutató, egyetemi tanár (témavezető), dr. Bodó Julianna társadalomkutató, egyetemi tanár, Blága Ágnes szociológus, PhD hallgató, Bogyor Izabella szociológus.

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

TARTALOM 1.Előszó……………………………………………………………………………………2 2.Vezetői összefoglaló, a stratégia elkészítésének kontextusa…………………………4 3.A munkafolyamat összefoglalása……………………………………………………...7 4.Európai szakpolitikai környezet………………………………………………………9 5.A romániai magyar szakképzés általános helyzetképe……………………………...12 5.1.Szakmai kiindulópontok…………………………………………………………….12 5.2.Általános helyzetelemzés………………………………………………………….....13 5.3.A szakképzési rendszer néhány jellemzője………………………………………....19 5.4.A Fórumfolyamat ismertetése és szakmai eredményei…………………………….25 5.5.Kérdőíves véleménynyilvánítás………………………………………………...........32 6.SWOTelemzés…………………………………………………………………………..35 7.A romániai magyar szakképzési rendszer jövőképe………………………………....39 8.Fejlesztési célok, irányok, programok………………………………………………...42 8.1.Fejlesztési célok……………………………………………………………………….42 8.2.Fejlesztési irányok…………………………………………………………………....43 8.3.A fejlesztési irányok és fejlesztési programok szerkezete………………………….44 9.Javaslatok és prioritások: magyarországi támogatáspolitika a fejlesztési stratégia kontextusában…………………………………………………………………………….46 9.1.Kiindulópontok………………………………………………………………………46 9.2.Kétpólúsú támogatási modell………………………………………………………..48 9.3.Tematikus javaslatok…………………………………………………………………51 10.Az RMPSZ szerepvállalása………………………………………………………...…57 11.Fejlesztési programok táblázatai………………………………………………...…..59 12.MELLÉKLETEK………………………………………………………………….….92 1


1. Előszó A magyar kormány a 2015-ös évet a határon túli szakképzés évének nyilvánította. E program keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság felkérte Szövetségünket a romániai magyar szakképzés stratégiai fejlesztésével kapcsolatos szakpolitikai folyamat megszervezésére és lebonyolítására. Ez a folyamat magába foglalta a stratégia készítéséhez szükséges helyzetelemzést, amelynek keretében fórumsorozatot is szerveztünk Erdély minden régiójában a szakképzés intézményi, gazdasági, közéleti szereplőinek a részvételével. Szakmai egyeztetések zajlottak Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Nagyváradon, Kolozsváron, sor került székelyföldi léptékű egyeztető fórumra is Szovátán. E folyamat eredményeként gazdag szakmai anyag, véleménycsomag állt össze. A tervezésre irányuló szakpolitikai folyamat másik fontos ösztönző tényezője azzal kapcsolatos, hogy alig egy éve Romániában is új alapokra helyeződött a szakképzés. A romániai magyar szakképzés számára ez az új helyzet kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent, természetesnek tekinthető, hogy stratégiai tervezési munkába kell fogni. Nem tekinthetünk el attól, hogy a szakképzés megújítása egész Európában napirenden van. A 2008-as évben induló gazdasági válság egész Európában több területen fontos változásokat kényszerített ki, és ezek közé tartozik a szakképzés megújítása is. Kissé leegyszerűsítve azt lehetne mondani, hogy a szakképzés és a munkaerőpiac viszonyát újra kell gondolni. De ez komplex folyamat, érinti a gazdaságot, a helyi és regionális fejlesztést és természetesen a családokat is. Többszereplős változásról van szó. A lényeg az, hogy sokévnyi várakozás, stagnálás után felértékelődni látszik a szakképzés ügye, ehhez a változáshoz kell kapcsolódni nekünk is. Ebben az új helyzetben a szakképzés nem csupán az iskola, a tanügy gondja. Sikeres szakképzést az iskola önmagában nem is tud kialakítani. Szükség van a gazdasági szereplők közvetlen és aktív részvételére, erről szól a duális képzés koncepciója. Fontos az önkormányzatok szerepvállalása, mert helyi vagy regionális léptékben ők foglalkoznak a fejlesztési stratégiák kialakításával, és ebben egyre nagyobb súlyt kapnak a munkaerőpiaci témák. Sokszereplős folyamatról, közös társadalmi ügyről van szó, igyekeztünk minden terület képviselőit megszólítani. A helyzetelemző munka eredményeinek ismeretében nyilvánvaló, hogy a romániai magyar szakképzést hálózattá, önálló rendszerré lehet és kell szervezni, amelyben a szakképzés szereplői ismerik, látják egymás munkáját, és kialakulnak a saját körön belüli, illetve a kárpát-medencei szakmai együttműködés keretei is. Ezek hiányában nehéz lenne versenyképes szakképzést kialakítani. A Fejlesztési Stratégia kialakításával ez a folyamat csak elkezdődött, hiszen a szakképzés romániai magyar rendszerének kialakítása sokféle munkát, időt, több szakmai és közéleti szereplő munkájának összehangolását igényli. A Fejlesztési Stratégia elkészítése az első fontos lépés ahhoz, hogy a romániai magyar szakképzés elinduljon a versenyképessé válás útján. Legfontosabb szerepe az, hogy szakmai alapot, viszonyítási keretet képezzen a következő évek közös fejlesztéspolitikai munkájához.

2


Szövetségünk ennek az együttmunkálkodási folyamatnak a szervezésében, menedzselésében tud szakmai-szervezői szerepet vállalni. Ezt a munkát végeztük tulajdonképpen a Fórumsorozat szakmai koncepciójának kidolgozásával, illetve a rendezvények megszervezésével is. És ennek a munkának szerves része a szakképzés fejlesztésével kapcsolatos kiadványok szerkesztése, közreadása is. Szövetségünk nevében ezúton is szeretném megköszönni mindazoknak a közreműködését, akik ebben a fontos szakpolitikai folyamatban aktív szerepet vállaltak, munkánkat szakmai hozzájárulásukkal támogatták. Meggyőződésem, hogy egy nagyon fontos folyamat elején vagyunk, és bízom abban, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a magyarországi és kárpát-medencei szakmai szereplők támogatásával és együttműködésével ezt a folyamatot sikerre tudjuk vinni.

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke Csíkszereda, 2015. november

3

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------2.

Vezetői összefoglaló, a stratégia elkészítésének kontextusa1

A romániai magyar szakképzés aktuális helyzetének elemzésével kapcsolatos szakmai munkát, a széleskörű szakmai konzultációs lehetőséget kínáló Fórumsorozatot, valamint a stratégiakészítés fölvállalását három fontos tényező motiválta. Ösztönző és támogató tényezőt jelentett a folyamat számára az, hogy a magyar kormány a 2015-ös évet „A külhoni magyar szakképzés évének” nyilvánította, és ez a program a Kárpát-medence magyarságát is átfogja. E program keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság felkérte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét a romániai magyar szakképzés stratégiai fejlesztésével kapcsolatos munka elindítására, ez természetesen magába foglalta a helyzetelemzést, az aktuális problémák és a fejlesztési elképzelések számbavételét, a továbblépéssel kapcsolatos koncepciók kidolgozását. A szakmai munka első és természetes lépése a fórumsorozat megszervezése, a szakképzés szereplői közti eszmecsere kereteinek kialakítása volt. A másik ösztönző tényező azzal kapcsolatos, hogy alig egy éve Romániában is új alapokra helyeződött a szakképzés. A romániai magyar szakképzés számára ez az új helyzet kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent, és természetesnek tekinthető, hogy a kisebbségi társadalom szakképzési igényeit illetően is stratégiai tervezési munkába kellett fogni. Ez az országos jellegű és léptékű intézményes ösztönzés a maga során szintén előtérbe helyezte az egyeztetést a szakképzés iskolai, vállalkozói, önkormányzati, szakmai szereplőivel. Nem utolsósorban szakmai munkánk indítását lényeges mértékben meghatározta az is, hogy a szakképzés megújítása egész Európában napirenden van. A 2008-as évben indult globális gazdasági válság egész Európában több területen fontos változásokat kényszerített ki, és ezek közé tartozik a szakképzés megújítása is. A foglalkoztatást, a szakmai tudást, a mobilitási lehetőségeket, az IT kompetenciák térnyerését érintő globális trendek hatása nyomán a szakképzés és a munkaerőpiac viszonyát újra kell gondolni. Ez komplex folyamat, érinti a gazdaságot, a helyi és regionális fejlesztést, természetesen a családokat is. Többszereplős változásról van szó. A lényeg mindebben az, hogy sokévnyi várakozás, stagnálás után felértékelődni látszik a szakképzés ügye, ehhez a változáshoz, ehhez a kihíváshoz kapcsolódnia kell az oktatás, a gazdaság, a társadalom egész sor érintett szereplőjének. Olyan globális változási folyamatról van szó, amely a szó szoros értelmében kikényszeríti a stratégiakészítést, mégpedig ennek a szakmai munkának azt a variánsát, amely az érintett szereplők megszólításának, a közösségi, együttműködésen alapuló tervezésnek nagyobb hangsúlyt ad.

1

A szakpolitikai folyamat megtervezését és szervezését, a Fejlesztési Stratégia elkészítését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megbízása alapján a KAM- Regionális és Antropológiai Kutatások Központja végezte, dr. Biró A. Zoltán társadalomkutató, egyetemi tanár (témavezető), dr. Bodó Julianna társadalomkutató, egyetemi tanár, Blága Ágnes szociológus, PhD hallgató, Bogyor Izabella szociológus .

4


A szakképzés szükségessége, fejlesztése ebben a megközelítésben közügy, illetve ha úgy ítéljük meg, hogy ma még nem az, akkor a romániai magyar közösség számára is közüggyé fog válni. A szakképzés kapcsán sokféle elemzés, vitatéma, tervezési szempont, érv, igény, megközelítés került és kerül előtérbe, de a szakképzés ügyének fontossága aligha lehet kérdéses. Az újjászerveződő szakképzésnek több nagyon fontos kihívással kell szembenéznie. Ezek egy része helyi, konkrét megoldandó feladat, más része erőteljes globális kihívás, amelyektől ma már nem lehet eltekinteni. Vannak olyan feladatok szép számmal, amelyek teljesítésének elmaradása az alapszintű működést, a szakképzési intézmények fennmaradását veszélyeztetik. De vannak emellett hosszabb távú stratégiai kérdések is, amelyeket szintén végig kell gondolni. A stratégia készítésének és gyakorlati alkalmazásának folyamatában választ és gyakorlati megoldást kell találni egy sor kérdésre: o Mit hasznosíthatunk a korábbi évek, vagy akár évtizedek szakmai, intézményműködtetési tapasztalataiból? Mi az, amit a korábbi gyakorlatból érdemes visszaállítani és folytatni, és mi az, amit célszerű végképp elfelejteni? o Tudnak-e aktív szerepet vállalni a szakképzés szereplői abban, hogy a szakképzéssel kapcsolatos negatív társadalmi közvélemény megváltozzon? o Meg tudjuk-e oldani azt, hogy a romániai magyar szakképzés intézményeit, oktatási programjait – az országos rendszerhez tartozás mellett – olyan saját hálózattá szervezzük, amely képes – a magyar közösség érdekei mentén – a versenyképességet fokozni? o Nyitottakká tudunk-e válni a képzési gyakorlatban olyan megközelítések iránt, mint a képzés moduláris jellege, a team munka, a projektszemlélet? o Meg tudunk-e barátkozni olyan szakmai-módszertani megoldásokkal, amelyeket az országos rendszer egyelőre nem ír elő, de amelyek bevezetése saját magunk számára előnyt, a versenyképesség fokozását jelentené? o Meg lehet-e találni a szakképzés és felsőfokú képzés közti kapcsolatot? o Milyen esély mutatkozik arra, hogy szakképző intézményeink a felnőttképzés terén is aktív szerepet vállalhassanak? o Ki tudunk-e alakítani olyan erős szakképzési intézményeket vagy képzési programokat, amelyek nem csupán követik a divatszerű társadalmi elvárásokat, hanem alakítani, formálni is tudják azokat? o Milyen területeken, milyen módon tudunk felzárkózni a megújuló európai szakképzéshez, a technológiai és társadalmi innovációhoz? Ha a fentiekben felsorolt – és korántsem teljes – kérdéssorra válaszokat és fenntartható gyakorlati megoldásokat akarunk találni, akkor teret kell adni a stratégiai gondolkodásnak, rendszer szinten, regionális szinten, illetve az egyes képzési intézmények és képzési programok szintjén egyaránt. És nem csupán a helyzetfeltárást és a stratégiai feladatokat összefoglaló dokumentum elkészítésének idejére, hiszen a szakképzés gyakorlatára irányuló kihívások folyamatosan változnak. 5

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Nem utolsó sorban a tervezési kompetenciák erősítése mellett szól az is, hogy ma már valós lehetőségei vannak a magyarországi, kárpát-medencei szakmai-intézményi integrálódásnak, olyan partnerségi együttműködések kialakításának, amelyek lényegesen kibővítik a romániai magyar szakképzési rendszer szereplőinek mozgásterét. A szakpolitikai folyamat eredményeként összeálló, a romániai magyar szakképzés egészére vonatkozó dokumentum elsősorban többszintű és rugalmas cselekvési keret a szakképzés szereplői számára, nem pedig mechanikusan végrehajtandó program. Olyan cselekvési keret, amelynek tartalmi elemeit illetően a szakképzés meghatározó szereplői körében konszenzus alakult ki, de amelyek kivitelezése – legyen szó egyedi, eseti programokról vagy rendszer szintű cselekvési lépésekről – minden esetben egy sor belső és külső feltételtől is függ. A közösségi munkán alapuló stratégiakészítés fontos jellemzője, hogy az első összefoglaló dokumentum elkészültével a folyamat nem zárul le. Nem is zárulhat le, hiszen maga a fejlesztési munka tárgya is – a szakképzés mindennapi gyakorlata – folyamatos változásban, alakulásban van. Meggyőződésünk, hogy az eddig elvégzett sokszereplős, összetett tervezési, koncipiálási folyamat hozzájárul a szakképzés intézményrendszerének versenyképessé válásához, és olyan rugalmas keretet alkot, amely nem lezárja, hanem megnyitja a további tartalmi és módszertani gazdagítás lehetőségét.

6


3. A munkafolyamat összefoglalása A „2015 A külhoni magyar szakképzés éve” program keretében, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága ösztönzésére és támogatásával a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elkészítette a romániai magyar szakképzés helyzetelemzését és fejlesztési lehetőségeit tartalmazó stratégiai anyagot. Tekintettel a feladat összetett voltára és sajátos jellegére, a stratégiakészítéshez kapcsolódó munka többszereplős, integratív és kollaboratív szakpolitikai folyamatként került megtervezésre és kivitelezésre. A szakképzés intézményi, gazdasági és társadalmi szereplőinek bevonásával zajló szakpolitikai folyamat célja az volt, hogy a munka közös végzése, illetve az elkészült anyag hozzájáruljon az adottságok és a reális fejlesztési lehetőségek minél pontosabb körvonalazásához. Ezt a szakmai munkát az a felismerés vezérelte, hogy a romániai magyar szakképzés rendszere fokozatosan ki fog lépni a jelenlegi marginális szerepéből, ez az intézményi hálózat a szakmai-tartalmi megújulás, a munkaerőpiaci szerepvállalás bővülése, a versenyképesség megszerzése révén a nemzetiségi intézményi bázis már középtávon meghatározó szereplőjévé válhat. A szakképzési stratégia elkészítésének folyamata az ilyen típusú munkák esetében szükséges munkafázisok (többszintű adatgyűjtés és adatfeldolgozás, dokumentumelemzés, terepmunka, SWOT elemzés stb.) mellett tartalmazott több sajátos, a kollaboratív tervezés módszeréhez sorolható munkafázist is. - Az RMPSZ égisze alatt és koordinációjával szakmai fórumsorozat került megszervezésre a romániai magyar szakképzés szereplői részvételével a 2015. május-július közti időszakban. Fórumra került sor Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Kolozsváron, valamint egy székelyföldi egyezető fórumra Szovátán. A Fórumsorozaton oktatási intézmények vezetői és szervezői, a gazdasági szféra képviselői, döntéshozók vettek részt. A Fórumsorozat célja az volt, hogy a szakképzés intézményi, gazdasági és társadalmi szereplőinek közreműködésével elinduljon a helyzetfeltárási, valamint a stratégiai tervezési folyamat. E munka keretében kialakítottunk egy szakmai modellt az előkészítésre, a szervezésre és lebonyolításra vonatkozóan. - További hasznos munkafázist jelentett még a tervezési folyamat módszertanával és gyakorlati feladatival kapcsolatos módszertani tréning, amelynek megszervezésére kétnapos program keretében Szovátán került sor. - A fórumokon résztvevők körében készített közvéleménykutatás a szakképzési folyamatot közvetlenül meghatározó csoport, az intézményvezetők, pedagógusok körében készült, és a szakképzési rendszer működését ténylegesen alakító legfontosabb csoport véleményét tükrözi. - Az intézményi fejlesztéshez, illetve az egyes képzési programok fejlesztéséhez kapcsolódó rövidtávú és távlati fejlesztési tervek bekérése részben a rendszer működésének jelenlegi fontos hiányosságaival kapcsolatos képet pontosította, illetve a tervezési és fejlesztési gyakorlatról kínált információkat 7

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A munkafolyamat szakmai eredményeit, illetve az intézményvezetők szakmai álláspontját tartalmazó kiadvány összeállítása a szakpolitikai folyamat, illetve a szakképzés újrapozícionálásának szervez része. - A szakpolitikai folyamat összegzése és a további fejlesztési lehetőségek elemzése záró konferencia keretében történt, plenáris előadások, tematikus műhelymunkák, szakmai kiértékelések formájában.

8


4. Európai szakpolitikai környezet A szakképzés fejlesztéspolitikai kezelése számára hasznos támogató, menedzselési és tervezési környezetet képez az országos szakpolitikai és intézményi keret, illetve az európai szakpolitikai és támogatási keret. Ez a tény minden kétséget kizáróan összefüggésbe hozható azzal, hogy a szakképzés versenyképes működtetése és fejlesztése nem csupán oktatási kérdés, hanem igen összetett, többszereplős társadalompolitikai és fejlesztéspolitikai kérdés is. A kisebbségi magyar szakképzési rendszer szereplői számára is fontos feladatot jelent annak fölismerése, hogy az országos és az európai intézményi és szakpolitikai kontextusba miként lehet beleilleszteni a saját működtetési és tervezési gyakorlatot. Az országos szabályozási környezet, intézményi rendszer a szakoktatás szereplői számára nagyon jól ismert, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy európai szakpolitikai kontextus már sokkal kevésbé. Ez utóbbi megismerése nagymértékben segítheti a más országok szakképzési intézményeivel való kapcsolatok kialakulását, a forrásszerzést, de fölhasználható a tervezési, fejlesztési elképzelések kidolgozása során is. A következőkben néhány tájékoztató jellegű szempontot mutatunk be az európai intézményi és szakpolitikai kontextusból, megjelölve azokat a forrásokat, amelyek figyelembe vételével a tájékozódás folyamatos gyakorlata kialakítható. A szakképzés európai szakpolitikájával kapcsolatos anyagokból a szakképzési fórumokon résztvevők számára tájékoztatási céllal összeállítást készítettünk. Ehhez csatoltuk azoknak a szakmai anyagoknak, fejlesztéspolitikai és jogi dokumentumoknak a link tárát is, amelyek a romániai szakképzési rendszer adminisztratív és működési keretét képezik. Az európai kontextusról röviden A következőkben a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről szóló bruges-i közlemény 2 alapján mutatjuk be vázlatosan azokat az alapelveket, célkitűzéseket és fejlesztési szempontokat, amelyek a romániai magyar szakképzés fejlesztéspolitikai megközelítése számára minden bizonnyal hasznosak lehetnek. A 27 tagállamból álló, EU-ra vonatkozó 2010. szeptemberi adatok szerint Európában az egyik, kifejezetten nagy fajsúllyal rendelkező társadalmi probléma a munkanélküliség, ezen belül pedig a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének alakulása. E problémakörhöz is kapcsoltan az Európai Bizottság közleményt fogadott el „Új lendület az európai szakképzési együttműködésnek az Európa 2010 stratégiai támogatására” címmel, amely általános ajánlást tesz az európai szakképzési szakpolitika jövőbeli napirendjére. A 2010. december 7-i bruges-i közlemény alapján Európában magas az alacsony képzettséggel, illetve a képzettséggel nem rendelkezők száma, ezért sürgősen szükség van olyan intézkedésekre, amelyek megakadályozzák a korai iskolaelhagyást, vagy enyhítik annak következményeit.

2

Közlemény a szakképzésért felelős európai miniszterek, az európai szociális partnerek és az Európai Bizottság 2010. december 7-én Brugges-ben a koppenhágai folyamat 2011-2020-as időszakra vonatkozó stratégiai megközelítésének és prioritásainak felülvizsgálatára tartott találkozójáról.

9

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------A közlemény jelenlegi és a jövőben várható kihívásainak köréből kiemelten említi meg az oktatás és a képzés terén mutatkozó igényeket és változásokat, a munkaerőpiac alakulásának trendjeit, a megfelelő készségek elsajátítását. A szakképzés számára kettős célkitűzést fogalmaz meg: a foglalkoztathatósághoz és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulást, illetve a szélesebb körű társadalmi kihívások kezelését, ideértve különösen a társadalmi kohézió előmozdítását. A közlemény alapján további kihívást jelentenek az olyan feladatok, mint: a szakképzés fenntarthatóságának és színvonalának biztosítása, a szakképzés nemzetközivé tétele, illetve a szakképzésbe történő beruházás. Mindez a nemzeti kormányok, a szociális partnerek, a szakképzési szolgáltatók, a tanárok, a szakoktatók, illetve a tanulók közös érdeke és feladata. A koppenhágai folyamat döntő szerepet játszott a szakképzés jelentőségének megismertetésében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezt a folyamatot vitte tovább a 2004. december 14-i Maastrichti közlemény (DE, EN, FR), a 2006. december 5-i Helsinki közlemény (DE, EN, FR), valamint a 2008. november 26-i Bordeaux-i közlemény (EN, FR). A leglátványosabb haladás a közös európai eszközök terén következett be: Europass, az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR), az európai szakoktatási és szakképzési keretrendszer (ECVET) és a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET). Ezek olyan előmozdulást elősegítő elvek és iránymutatások, amelyek célja a képesítések átláthatóságának, összehasonlíthatóságának és átvihetőségének fokozása, valamint a tanulás rugalmasságának és minőségének javítása. A fentiekben jelzett folyamat jelentősége abban áll, hogy nagy hatást gyakorolt az egyes országok szakképzési szakpolitikájára, reformok indultak el, nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása kezdődött el. A folyamatra vonatkozó felelősségvállalás és a további tevékenységek elindítása megtörtént, de mivel a szakképzési politikák önmagukban nem képesek megfelelni a társadalmi-gazdasági kihívásoknak, és megvalósítani a mobilitást és az egész életen át tartó tanulást, átfogó, szakképzési politikákat más politikákkal – különösen a foglalkoztatási és szociálpolitikákkal – összekapcsoló megközelítésre van szükség. A bruges-i közlemény az „Európa 2020” és az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszert figyelembe véve a 2002-es koppenhágai nyilatkozat (EN) fellendítését javasolja. Ennek értelmében a szakképzésnek szerepet kell kapnia az Európa 2020 program oktatás terén kitűzött két kiemelt céljának elérésében: 2020-ig a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell szorítani és a 30-34 éves korúak körében 2020-ig legalább 40%-ra kell növelni a felsőoktatásban vagy annak megfelelő oktatásban végzettek arányát. Az európai stratégiai prioritások és átfogó célok figyelembevételével, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett, az alábbiak kerültek elfogadásra:  A szakképzés 2020. évi helyzetére vonatkozó átfogó elképzelés.  Erre az átfogó elképzelésre alapuló 11 stratégiai célkitűzés a 2011 és 2020 közötti időszakra.  22 nemzeti szintű rövid távú cél az első négy évre (2011-2014), az uniós szintű támogatás feltüntetésével.  A koppenhágai folyamat kormányzásának és a folyamatra vonatkozó felelősségvállalásnak az elvei.

10


A Szakképzés 2020. évi helyzetére vonatkozó átfogó elképzelés szerint 2020-ra el kell érni, hogy az európai szakképzési rendszerek vonzóbbak, aktuálisabbak, fokozottan életpályaorientáltak, innovatívabbak, elérhetőbbek és rugalmasabbak legyenek, mint 2010-ben, és hogy az alábbiak biztosításával előmozdítsák az egész életen át tartó tanulásban a kiválóságot és a méltányosságot:  vonzó és inkluzív szakképzés  magas színvonalú szakmai alapképzés  könnyen hozzáférhető és életpálya-orientált szakmai továbbképzés  a tanulási eredményekre vonatkozó megközelítésen alapuló rugalmas szakképzési rendszerek, amelyek lehetővé teszik a nem formális és az informális tanulás, többek között a munkavégzés során szerzett kompetenciák érvényesítését  Európai oktatási és képzési térség  az országok közötti mobilitásra vonatkozó lehetőségek növelése  könnyen elérhető és magas színvonalú, koherens hálózatot képező tájékoztató, pályaorientációs és tanácsadó szolgálatok Az átfogó elképzelésre alapozva a 2011 és 2020 közötti időszakra megfogalmazott 11 stratégiai célkitűzés, valamint a 2011-2014 közötti periódusra kitűzött 22 nemzeti szintű rövid távú cél a következőkre irányul:  A szakképzés minőségének és hatékonyságának javítása, vonzó jellegének erősítése és a munkaerőpiachoz történő igazodásának fokozása  Az egész életen át tartó tanulás és mobilitás megvalósítása  A kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erősítése  A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása A CEDEFOP (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) 2010-2014-es időszakra vonatkozó szakképzés-politikai monitoring elemzése szerint a bruges-i közlemény az országok harmadában eredményezett nemzeti reformokat a következő területeken: a tanulási eredmény-orientált kimeneti követelmények és tantervek létrehozására irányuló rendszer kialakítása, a munkaalapú tanulás és tanulószerződéses képzés fejlesztése, a nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása, a korai iskolaelhagyás mértékének csökkentése, az alacsonyan képzettek és az egyéb veszélyeztetett csoportok egész életen át történő képzését elősegítő szakpolitikák bevezetése. A jelentés alapjául a ReferNet tagok által 2012 óta évente kitöltött kérdőívek, valamint a szakképzésért felelős főigazgatók, a szakképzési tanácsadó bizottság és az EU-s szintű munkacsoportok tagjai által nyújtott információk szolgáltak.

11


5. A romániai magyar szakképzés általános helyzetképe 5.1. Szakmai kiindulópontok Az már a folyamat első fázisában nyilvánvalóvá vált, hogy a romániai magyar szakképzés „rendszerének” kialakításához várhatóan háromféle olyan általános jellegű stratégiai célt lehet hozzárendelni, amelyek mindenike szorosan kapcsolódik a kisebbségi helyzethez, az ebből adódó sajátos kisebbségpolitikai, fejlesztési és oktatáspolitikai feladatokhoz.  Minden saját „pontról” (szakképzési intézmény, szakképzési program) gondoskodni kell  Versenyképességre, minőségre való törekvés  Bővülési, fejlődési modell követése A „rendszer” sajátos jellegét az is adja (nyilván nem csak romániai magyar vonatkozásban), hogy az intézményes oktatás keretén belül ez a képzési ciklus/forma van közvetlen, szoros kapcsolatban a gazdasággal, a munkaerőpiaccal. Ezért a szakképzés nem csupán kisebbségi vagy oktatási kérdés, hanem nagyon hangsúlyos komplex fejlesztéspolitikai, társadalmi modernizációs kérdés is. A célokat és a sajátos helyzetet együttesen értelmezve két alapvető lépés megtétele mutatkozik szükségesnek a romániai magyar szakképzés ”rendszerének” vonatkozásában: - Tényleges rendszerré (működő hálózattá) válás, amely nyilván összeállhat kisebb léptékű, területi szakmai struktúrákból -

A saját rendszernek (hálózatnak) a magyarországi (kárpát-medencei) tágabb rendszerbe való szervezeti-funkcionális integrációja

Mindezek a kiindulópontok meghatározták a helyzetelemzési munkát, amelynek keretében nem csupán a kisebbségi helyzethez kapcsolódó szempontokat vettük figyelembe (adatok, hiányosságok, eredmények illetve jogi, támogatási és egyéb elvárások), hanem a szakképzés szélesebb körben alkalmazott standard szempontjait is. Fontos feladat, és egyben szakmai kihívást jelentett azonban, hogy a három témakör együttes kezelése érdekében – a romániai magyar szakképzés helyzetére vonatkozóan – közös kiindulópontokat is rögzítsünk. Ez nem csupán a számok rögzítését, a hiányosságok felsorolását, elvárásaink listázását jelentheti (bár ezek alapvetően fontosak, nélkülözhetetlenek), hanem saját szakképzési „rendszerünk” státusának, környezetének, működési módjának, és nem utolsósorban a rá irányuló kihívásoknak a számbavételét is. A szakképzés nagyon szorosan, közvetlenül kapcsolódik olyan más ágazatokhoz és területekhez, mint a gazdaság, a munkaerőpiac, a munkamigráció, a népességmegtartás, a technológiai és társadalmi innováció, a szétosztható társadalmi munkavagyon bővülése vagy csökkenése és hasonlók. És nem utolsósorban azt is jelezni kell, hogy ez a terület nagyon érzékenyen reagál az olyan globális folyamatokra/kihívásokra, mint az új technológiák terjedése, a munkaerő mobilitása, a tanulási és fogyasztási divatok és hasonlók.

12


5.2. Általános helyzetelemzés Társadalompolitikai környezet A romániai magyar szakképzés „rendszerének” elemei (intézmények, képzési programok, oktatók, működési módok, tananyagok stb.) egyenként a romániai országos jogiadminisztratív rendszer részei. Amennyiben a romániai magyar szakképzésre „rendszerként” tekintünk, akkor az kisebbségi helyzetben van. A „saját mozgástér” az egyes intézményeken belül, a működési mód terén lehetséges. Rendszerszintű saját mozgástér (program, szervezeti forma, anyagi keret, közös arculat stb.) egyelőre nincsen. Az országos rendszerben a 2007-2013-as finanszírozási ciklusban többféle szakmai alapozás történt (fejlesztési dokumentumok, egy országos szakmai-módszertani központ létrehozása, a POSDRU keretben képzési és egyéb fejlesztési programok, lásd: www.tvet.ro, http://www.edu.ro/index.php/articles/c105/). A dokumentumok és az ebben az időszakban folytatott projektek határozott centralizációs modellt mutatnak. A kapcsolódó EU dokumentumok inkább rövid tartalmi összefoglalás formájában jelennek meg, de elérhetők hasznos kézikönyvek is néhány témában (Sikeres gyakorlat bemutatása, Minőségbiztosítási kézikönyv és hasonlók). Ezt megerősíti a szóban forgó szakmai központ 2014-es tevékenységi beszámolója, illetve a 2015-ös évre közzétett tevékenységi terve (lásd: http://cndiptoi.tvet.ro/). A szakmai képzés kutatása az oktatási rendszer egészével foglalkozó országos intézmény keretében történik. A 2014-es évtől kezdődően a szakképzés témája hangsúlyosan és explicit módon jelenik meg az országos fejlesztési dokumentumokban, egyértelműen az EU fejlesztéspolitikai szemléletébe és narratívájába iktatva, elsősorban olyan témák kapcsán, mint a fiatalok helyzete, a munkaerőpiaci helyzet kezelése, az iskolai lemorzsolódás csökkentése. Az országos léptékű szakpolitikai kezelés legfontosabb csatornáit a megyei szakfelügyelők, esetenként az iskolaigazgatók bevonásával zajló tájékoztatások, konzultációk jelentik, illetve a témakörhöz kapcsolódó célképzések szervezése. A kisebbségi helyzetből adódóan az országos rendszer a hálózati önállósodást nem ösztönzi és nem támogatja, részint etnikai megfontolások alapján, részint pedig szerkezeti jellegű decentralizáció-ellenessége okán. A romániai magyar szakképzés szereplői számára a hálózatosodás, a saját rendszerré szerveződés elvben nem tiltott, de ez csak saját kezdeményezésre, saját erőforrások alapján indulhat el, alakulhat ki. A mai helyzetben az egyes alkotóelemek (intézményi aktorok) megszerveződése, erősödése a jellemző folyamat, a hálózatosodás (önálló rendszerré szerveződés) igénye eddig programként nem tematizálódott. (Megjegyzés: az országos rendszerhez tartozó elemek saját rendszerré való szerveződésére szemléletes példa az RMPSZ, amely rendszerszintű kisebbségi és egyéb szakpolitikai funkciókat lát el.)

13

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Demográfiai környezet A most szerveződő romániai magyar szakképzés számára beazonosítható és számszerűsíthető demográfiai korlátot jelent az iskoláskorú népesség csökkenése, a magyar nyelvű oktatási intézményt választók csökkenési folyamata. Ugyanakkor számításba kell venni azt, hogy a most szerveződő szakképzésnek azon a már létező, illetve ezután középiskoláskorba lépő népességen kell ”osztoznia”, amelyre a nem szakképzés jellegű középfokú oktatásigényt tart. A szakképző intézmények helyzetét erősíti két tényező. Az egyik az, hogy a családok egyre rövidebbre tervezik a gyerekek tanulási életpályáját (ami egyébként negatív hatású társadalmi folyamat), egy jól működő szakképzés azonban elérhető/elfogadható és hasznosnak ígérkező képzési célt kínálhat ezen réteg számára. A másik: ha a szakképző intézmények lépni tudnak a felnőttképzés irányába, ez további elérhető társadalmi csoportot jelent. Ez utóbbinak egy fontos része a munkamigrációt tervezők azon csoportja, akik a külföldi munkavállaláshoz itthon kívánnak szakképesítést szerezni (pl. technikumok). Fejlesztéspolitikai fordulat, a munkaparadigma változása A munkaparadigma változása egyfelől a szétosztható társadalmi munkavagyon csökkenését, a munkatípusok erőteljes további differenciálódását, a munkaformák és a hozzákapcsolódó technológiák gyors változását jelenti. Másfelől pedig azt, hogy a rutinmunka, a szalagmunka helyét fokozatosan átveszi az egyedi, a ”kézműves” jellegű munka, amely a munkafolyamatot egyre nagyobb mértékben szubjektivizálja (egyedi megoldások felértékelődése, kötetlen munkaidő, egyéni megoldások és egyéniségek beépítése a folyamatba, kreatív aspektusok felértékelődése stb.). Ennek a trendnek még csak első jelei láthatók térségünkben (egyelőre csak a fiatal munkavállalók elvárásaiban, illetve néhány munkaterületen), de várhatóan nagyon gyorsan fog megjelenni ez a trend. Ez a változás fel fogja értékelni azokat a szakképzési programokat, amelyek a képzés módszerében, tartalmában ráfelelnek erre a változásra, és leértékeli a „hagyományosan” szervezett képzési programokat. Tekintettel arra, hogy a szakképzés rendszere újraépül, és ma még a folyamat elején tartunk mind a képzési tartalmak, mind pedig az oktatói potenciál kialakításában, esély van arra, hogy kidolgozásra kerüljenek sikeres modellek. Ehhez célzott tudástranszferre van szükség. Gazdasági és munkaerőpiaci kontextus A foglalkoztatással és a munkanélküliséggel kapcsolatos adatsorok – bár fokozatosan egyre pontosabbak lesznek – csak tájékoztató jellegűek, ezért ezek alapján középtávú szakképzést tervezni problematikus. A tervezés számára azonban az igazi gondot az okozza, hogy a „másodfoglalkozások” nagy száma és sokféle formája, a pénzkiváltó háztartási tevékenységek nagy súlya, illetve a nem regisztrált foglalkozások miatt nehéz képet alkotni arról, hogy a szakmunkát folytatók köre jelenleg milyen munkát végez, milyen kompetenciákkal rendelkezik, és mindez az egyéni/családi életvitelben milyen szerepet kap. 14


Nagyon egyszerűen fogalmazva: nem látható és nem becsülhető fel a „szakmai munkavégzések” tartalma és társadalmi szerepe, és ezért nem körvonalazható a szakképzéssel kapcsolatos társadalmi beállítódások és elvárások rendszere sem. Enélkül pedig minden, a munkaerőpiaccal kapcsolatos képzés tervezése problematikus. Fokozza a tervezési gondot az, hogy a gazdasági szerkezet az egyetlen olyan szereplő, aki a munkaerőpiaci igényét – az aktuális szükségleteken túlmenően – tervezni tudná, és ennek érdekében a képzési intézményekkel tartós együttműködésre tudna lépni. Mindez azt jelenti, hogy a saját környezet, a saját társadalom aktuális és beazonosítható szakképzési igényeinek figyelembe vétele mellett a tervezésben célszerű lenne számításba venni azt is, hogy milyen gazdasági-társadalmi változásoknak (trendeknek) kellene elébe menni, amelyekhez többé-kevésbé beazonosítható középszintű szakmai kompetencia kapcsolható (jellemző példák változási területekre: alternatív energiaforrások hasznosítása, informatika, környezetgazdálkodás, agrárinnováció, különféle kreatív iparágak és mások). A gazdasági szegmenssel való kapcsolat felveti azt a kérdést is, hogy milyen lehetőségek vannak a duális képzés alkalmazására. Ennek szabályozása, támogatási gyakorlata még kezdeti szinten van, szerkezeti változások hiányában, saját erőből, saját kezdeményezésre előbbre lépni nagyon nehéz. A hazai kontextust figyelembe véve jelen pillanatban nem is az a kérdés, hogy valaki hol tanul (műhelyben vagy vállalkozás keretében), hanem sokkal inkább az, hogy hol sajátíthat el nagyobb eséllyel korszerű technológiát, versenyképes munkakultúrát. Pozitív példa lehet erre a szépségipar, ahol az innovációs lépéstartás szükségszerű, de egész sor gazdasági ágazatban ez még nem így van. Iskolai végzettség, tanuláshoz való viszonyulás Az iskolai tanuláshoz, a tanulási életpálya kialakításhoz kapcsolódó társadalmi beállítódások ma trendszerűen kedvezőtlenek. Az elmúlt években fokozatosan teret nyert az a beállítódás, hogy „nem nagyon érdemes tanulni”, ”nem nagyon érdemes sokáig tanulni”, ”a munkavégzés fontosabb, mint a tanulás” stb. Ennek a folyamatnak sokféle megnyilvánulási módja van (a tanulási életpálya rövidre tervezése, lemorzsolódás menet közben, a képzési programokkal való azonosulás mértékének csökkenése, a formális teljesítések társadalmi normaként való elfogadása stb.).Változik az a családi szemlélet, amely lehetővé tette/támogatta a fiatalok számára az általános iskola befejezése után a 1015 éves „tanulási parkolást”. Ez a folyamat – paradox módon – pozitív hatással lehet a szakképzésre, legalábbis az első években, az újraindulás időszakában. A szakképzés újraindítása ebben az értelemben egy hallgatólagos társadalmi elvárásra felelt rá. Várható, hogy az iskolai tanulástól elfordulók köre a szakképzésben a maga számára a hasznos, rövid távú kimenet ígéretét találja meg. Maga a folyamat azonban társadalmi léptékben nem pozitív (értsd: a tanulás trendszerű leértékelődése), és ezt a negatív társadalmi viszonyulást a szakképzést professzionális módon tervezőknek is célszerű figyelembe venni. 15

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Saját szakpolitikai mozgástér A romániai magyar szakképzés tartalmi és intézményszerkezeti célrendszerét, prioritásait – amennyiben rendszerré, működő hálózattá válik – nyilván az ehhez a rendszerhez tartozó szereplőknek kell meghatározniuk. Az ezzel kapcsolatos rutinok, tudások, narratívák ma olyan tartalmi elemeket hordoznak, amelyek jelentős mértékben korlátozzák a rendszerszintű helyzetértékelést és tervezést. Mind a helyzetértelmezésben, mind pedig a tennivalók meghatározásában nagy szerepük van a múltbeli, többnyire személyes tapasztalatoknak (milyen volt korábban a szakképzés, amikor jól működött, mit kell „visszacsinálni”). Az elindítás, a beruházás szükségességének hangoztatása mellett a fenntarthatóság szempontjai sokkal kevesebb teret kapnak. Gyakran hangoztatott érv, hogy a „gazdaság mondja meg nekünk, hogy mire van szüksége”, és ezzel a tervezési felelősség külső szereplőkre hárítódik. Az oktatói állománnyal, a képzés tartalmi vonatkozásaival kapcsolatos kérdések kisebb szerepet kapnak. A saját intézmény, program promoválásában, a potenciális merítési bázis megszólításában csak kevés eszköz kerül alkalmazásra. Ami pedig a legfontosabbnak tűnik: a szakképzés szereplőinek körében még mindig meghatározó szerepe van a korábbi időszakból örökölt ”szakképzés képnek” (azok jöjjenek, akik „nem akarnak vagy nem tudnak tanulni”, „egy jó szakma többet ér, mint az érettségi vagy az egyetemi diploma”, „a cél az, hogy minél rövidebb idő alatt munkát adjunk a kezükbe”,”nem a tanulás fontos, hanem egy szakma megszerzése” stb. stb.). Ezt a populista megközelítést a közszereplők egy része és a média is gyakran hangsúlyozza. Ez nyilván hasznos lehet a most induló szakképzési programok feltöltésére, de látni kell azt, hogy a közeljövő „szakmunkás” és ”szakmunka” robotképe teljesen más, és a saját rendszer belső szakpolitikai tematizációjában ez a populista megközelítés várhatóan kontraproduktív lesz. Intézményi keretek Az intézményi keretek kialakítása ma pozitív folyamat abban az értelemben, hogy a három éves szakképzés rendszere most van felfutóban, egyelőre a ”minél több szakképzés legyen ” elve érvényesül. Ma nem lehet megállapítani, hogy az egyik évről a másikra létrehozott új szakképzési programok közül melyik lesz fenntartható és társadalmilag elfogadott, a létrehozott keretek tartalmi feltöltése hosszabb időt vesz igénybe. Az azonban ebben a helyzetben is fontos kérdés, hogy legyenek-e kiemelt programként támogatott, modellszerűen működő „fejlesztési pólusok”, illetve milyen területen, milyen célok és feltételek mentén, illetve milyen mennyiségben célszerű létrehozni kimondottan „saját” intézményeket pl. egyházi háttérrel). Az alapozás körüli kérdések (kinek milyen képzési program jut, illetve mit tud magának kilobbizni) természetesen ilyen esetekben elfedik a rendszerszintű stratégiai tervezéssel kapcsolatos kérdéseket. Rendszerszinten, stratégiai szempontból vélhetően az jelenthetné a kiemelt támogatás számára az alapvető érvet, hogy a szóban forgó szakképzési program vagy intézmény mennyire tudja biztosítani a tanulói számára a középfokú képzés más formái felé az átjárást, illetve a felsőfokú képzés felé a továbblépés lehetőségét.

16


A szakképzés tartalmi kérdései A szakképzés tartalmi kérdéseit illetően két fontosnak mutatkozó ellentmondással szembesülünk. Tudomásul kell vennünk egy ellentmondásos helyzetet. Ma a képzési intézmények (nem csupán a szakképzésben!) legjobb tudásuk, lehetőségeik szerint felkészített végzősöket bocsátanak ki, a munkaerőpiac szereplői pedig gyakorlatilag kivétel nélkül elégedetlenek a végzettek szakmai tudásával, munkavégzési kompetenciáival. Az indoklásokat illetően mindkét fél érvei helytállóak – a maguk szempontjából. Elvben a duális képzés feladata lenne, hogy ezt az ellentmondást feloldja, részben a képzési tartalom befolyásolásával, részben pedig a munkahelyi adaptáció előrehozásával. A másikellentmondás a gazdaság fejlettségi szintjéhez, működési módjához kapcsolódik. Az oktatásnak elvben lehetősége van arra – az információk szabad áramlása, a képzési anyagok szabad hozzáférése révén – , hogy nagyon korszerű, innovatív ismereteket adjon át. A képzési intézmény, képzési program környezete azonban nagyon sokféle munkaerőpiaci szereplőből áll, akik a korszerűség, az innovatív tananyagok hasznosítása terén különbözőek. Különösen így van vidéki térségekben, és ennek a sokfélségnek a képzési intézmények nem képesek megfelelni. Az más kérdés, hogy esetenként nem is foglalkoznak ezzel, és a végzett tanulóikra bízzák, hogy megszerzett tudásukat úgy és ott hasznosítsák, ahol és ahogyan sikerül. Megoldást rövidtávon a szakképzés olyan regionális stratégiának a kidolgozása jelenthet, amely biztosítja egy térség szintjén a szakképzés minden szerepelője között a minimális információcserét. Ennek a feladatnak a betöltésére elvben regionális centrumok lehetnek képesek. Humánerőforrás potenciál a szakképzésben Az újjáalakuló szakképzés kulcsfontosságú kérdése az, hogy oktatóként kik dolgoznak ebben a rendszerben, milyen kompetenciákkal rendelkeznek tartalmi és módszertani vonatkozásban, milyen opcióik és lehetőségeik vannak a szakmai karrierjüket illetően, milyen jellegű azonosulást mutatnak az intézmények/képzési programok és a munkavégzés iránt. Ez a kérdés ma a romániai magyar oktatási rendszer egészére vonatkoztatva is feltehető, sokféle feltevés, vélekedés van forgalomban, de megbízható információink nincsenek. A szakképzés helyzeti előnye az, hogy most indul, és megpróbálhatja tervezni/befolyásolni az oktatói állomány alakulását, hátránya pedig az oktatóhiány. Ez a kérdés az egyes intézmények, képzési programok szintjén megoldandó napi feladatként vetődik fel, rendszerszinten pedig vélhetően az egyik legfontosabb stratégiai kérdés. Ez utóbbinak az értelmezése és kezelése a romániai magyar szakképzés működő hálózatásnak (rendszerének) kialakítása nélkül várhatóan nem lesz lehetséges.

17

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------A szakképzéshez kapcsolódó szolgáltatások, pályaorientáció Ez a tevékenységi kör ma kialakulatlan, szórványos próbálkozásokról lehet csak beszélni. Várható, hogy a bemeneti vagy kimeneti fázishoz kapcsolódó kompetenciamérések bevezetése, szakszerű alkalmazása után majd ez a tevékenységi kör is megszerveződik. Ugyanakkor célszerű hangsúlyozni azt, hogy ez a terület egyike azoknak az előbbre lépési lehetőségeknek, ahol a saját rendszerhez tartozó intézmények, képzési programok önálló programokat dolgozhatnak ki, illetve működtethetnek. Ehhez nyilván tudástranszferre van szükség (máshol alkalmazott sikeres megoldások megismerése, adaptációja), illetve saját forrásbevonásra vagy célzott támogatásra. Társadalmi újrapozícionálás A szakképzéssel kapcsolatos társadalmi beállítódás ma dominánsan negatív abban az értelemben, hogy ez a tanulási forma a tanulási tevékenységek skáláján alacsony státuszbeli megítéléssel rendelkezik. Ez a társadalmi leértékelés hosszabb múltra tekint vissza, rávetül a képzésben résztevő fiatalokra, a tanulási folyamatra, az intézményre vagy képzési programra, az oktatókra. Ezt a társadalmi megítélést sok esetben maguk a rendszer szereplői elfogadják, tettekben és narratívákban visszaigazolják. Ennek következtében kialakult az önfenntartó „szakiskola habitus”. Alapvető belső tartalmi eleme ennek a leértékelésnek az, hogy a szakképzésbe nincsen belefoglalódva a mobilitás lehetősége. Fontos első ellentmondása ennek a megítélésnek az, hogy a szaktudásnak van értéke (státuszt és megélhetést biztosít, a „szakember értékes”), de a hozzá vezető tanulási útnak nincsen (és ezért általában a tanulási útban közreműködőknek sincs). Kedvezőtlen mai folyamat, hogy a közélet és a média szerepelőinek egy része egyfajta populista tematizációval („nem kell annyit tanulni” stb.) ráerősít erre a szakképzés képre. Ennek a szakképzés által is visszaigazolt társadalomképnek a megváltoztatása időigényes és beruházást igénylő feladat. Célszerű figyelni arra, hogy a tágabb körben megfogalmazott „szakképzés kép” (lásd a Munkafüzetben foglaltakat) már lényegesen más, magába foglalja a tanulás és a mobilitás tartalmát is. Ez a külső kontextus lényeges mértékben segíthet abban, hogy a romániai magyar szakképzés szereplői a következő időszakban a szakképzés képet a saját társadalomban is újrapozícionálják. Kapcsolat a felnőttképzéssel A felnőttképzés terén mutatkozó szerepvállalási lehetőség – amennyiben a jelenlegi szabályozás és támogatási gyakorlat nem változik – korlátozott marad, eredményes mozgásteret nem nyújt. A felnőttképzésben ma sok olyan szerepelő van (megyei hatáskörű intézmények, cégek, alapítványok), amelyek uralják az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos forrásszerzést, fizetőképes kereslet pedig ezen a téren alig van. Ugyanakkor az egyetemek egyre több szerepet fognak vállalni ezen a téren.

18


A szakképző intézmények szerepvállalási lehetőségei elvben jelentősek, mivel szakmai tudással és infrastruktúrával is rendelkeznek (műhelyek, eszközparkok), és az ilyen tevékenység egyben nagyon jelentős forrásbevonási lehetőséget, marketing lehetőséget is jelent, és nem utolsósorban a vonzáskör tágítását, a tanulói toborzási körzet kiszélesítését. Lehetőséget kínál az is, hogy a felnőttoktatás jelenlegi szereplői sok esetben nem szakmai tudást adnak, hanem csak diplomát, és ezzel tulajdonképpen korlátozzák a munkahelyekért folyó versenyt, illetve konzerválják a munkaerőpiac jelenlegi állapotát. Ahhoz, hogy a szakképző intézmények ezen a téren áttörést érjenek el, ma még nincsenek meg a szükséges feltételek, de középtávon már valós cselekvési tér van. Kapcsolat a felsőfokú képzéssel A felsőfokú képzéssel való kapcsolat csak távlati lehetőség, erről csak a szakképzési intézmények és programok megerősödése után lehet majd beszélni. Egyedi hasznos kapcsolatok, együttműködések természetesen már ma kialakíthatók. Partnerségek alakíthatók ki az oktatásban (egyetemi oktatók bevonása), a laborkapacitások kihasználásában, közös forrás bevonásában, tananyagfejlesztésben és más területeken. Amennyiben a szakképzés az egyetemek számára hallgatói toborzási tereppé válik, attól kezdve az érdekeltségük meg fog növekedni. Együttműködési módozatok, a magyarországi rendszerhez való kapcsolódás eszköz- és feltételrendszere A romániai magyar szakképzés intézményes és szakmai szereplői ma nem alkotnak rendszert. Az együttműködés alkalmi és efemer próbálkozásain túlmenően az utóbbi években a téma napirenden tartása (megbeszélések, egyeztetések), a megyei tanfelügyelőségek koordinációs és nyilvántartási munkája jelentette a ”szervezettség” alapszintű kereteit. Fontos adottságot jelent az újjászerveződéshez, az intézmények és programok kiépítéséhez kapcsolódó pozitív hozzáállás, valamint az olyan – kisebb vagy nagyobb hatókörű egyeztetések nyomán elindult – fejlesztési elképzelések, amelyek erős képzési pontok kialakítására irányulnak. A magyarországi rendszerhez való kapcsolódás alakulásában alapvető kérdés az, hogy mennyiben lesz sikeres a saját rendszert/hálózatot kialakító folyamat, amely az eseti, egyedi kapcsolatok megtartása mellett a tudástranszfer és a rendszer egészére irányuló folyamatmenedzsment kereteit is ki tudja termelni.

19


5.3. A szakképzési rendszer néhány jellemzője A romániai magyar szakképzés intézményi szerkezete térben nagyon tagolt, tartalmában sokféle. Ez a szerkezet napjainkban évről évre változik, és számítani kell arra, hogy a változási folyamat még egy ideig tart. Az egyes képzési helyek, illetve megyék szakképzési alapinformációi az intézményvezető számára ismertek, de többnyire csak az adott intézmény vagy megye szintjén. Az érdeklődési körnek ez a szűkre szabott jellege minden bizonnyal kapcsolatban van a helyzetelemzésben részletesebben is kifejtett pontszerű működési gyakorlattal, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó menedzselési rutinokkal. A rendszer egészére irányuló információk csak akkor jelennek meg, ha kisebbségpolitikai kontextusban kerül tárgyalásra a magyar intézményi szerkezet, és arra kell választ adni, hogy az országos rendszeren belül mekkora a részesedési arány, illetve ha a rendszer egésze szintjén gondot jelentő létszámcsökkenés mutatkozik. Az alábbi táblázatok a romániai magyar szakképzési intézményi rendszer néhány belső jellemzőjét mutatják be, jelzést adnak annak intézményi, tartalmi összetételéről, regionális jellemzőiről. A bemutatott százalékos arányok a 2014-2015-ös tanévre vonatkoznak. Természetesen a rendelkezésre álló információk alapján végezhetők sokkal részletesebb, célirányosabb elemzések is, attól függően, hogy a szakképzési intézményrendszer milyen jellemzőjéről akarunk információkat nyerni. Tekintettel arra, hogy a szakképzési rendszer ebben az időszakban alakul újra, az úgynevezett kiinduló helyzetnek a rögzítése több szempontból is hasznos lehet. Összehasonlítási alapot jelenthet majd a későbbi elemzések számára, hasznos lesz a későbbi változások mérése szemszögéből, és természetesen a stratégiai fejlesztéshez kapcsolódó döntéshozatal is hasznosíthatja a rendszer jellegére vonatkozó információkat. Rövid bemutatónk célja az is, hogy felhívjuk a figyelmet a szakképzéssel kapcsolatos adatgyűjtés és adatkezelés elindításának fontosságára, és nem utolsósorban a rendszerszintű elemzések hasznosíthatóságára. Az elkészített táblázatok négy témakörben adnak jelzést a szakképzési rendszer belső jellemzőiről. Mivel a szakképzés szakiskolai és líceumi szinten is zajlik, esetenként elkülönítve vagy összevontan mutatjuk be a megoszlási arányokat, mindig pontosan jelezve, hogy milyen képzési formáról van szó. Az első ábrasorozat (1.1. - 1.3.) a szakképzési programok tematikai arányait jelzi, a rendszer egészére vetítve. A második ábrasorozatban (2.1. -2.2.) a szakképzési helyek/intézmények számának százalékos megoszlását láthatjuk. A szakképzési osztályok megoszlásának százalékos arányait mutatja a harmadik sorozat (3.1. – 3.3.), végül a negyedik sorozat ábrái (4.1.- 4.3.) a szakképzésben résztvevő tanulók százalékos megoszlásáról közöl információkat.

20


1.1. A szakiskolai képzési programok tematikai megoszlása (százalékos arányok)

1.2.A líceumi szintű szakképzési programok tematikai megoszlása (százalékos arányok)

21


1.3.A szakiskolai és líceumi szintű szakképzési programok tematikai megoszlása (százalékos arányok)

2.1.A szakiskolai és szaklíceumi magyar szakképzési helyek/intézmények megyék szerinti mennyiségi megoszlása (százalékos arányok)

22


2.2.A szakiskolai és szaklíceumi magyar szakképzési helyek/intézmények régiók szerinti mennyiségi megoszlása (százalékos arányok)

3.1.Szakiskolai és szaklíceumi osztályok számának térségi megoszlása (százalékos arányok)

23


3.2.Szakiskolai osztályok számának térségi megoszlása (százalékos arányok)

3.3.Szaklíceumi osztályok számának térségi megoszlása (százalékos arányok)

24


4.1.Szakiskolában és szaklíceumban tanulók térségi megoszlása (százalékos arányok)

4.2. Szakiskolában tanulók térségi megoszlása (százalékos arányok)

25


4.3. Szaklíceumban tanulók térségi megoszlása (százalékos arányok)

5.4. A Fórumfolyamat ismertetése és szakmai eredményei A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága felkérésére és támogatásával (és az Államtitkárság vezetőinek, munkatársainak részvételével) az RMPSZ szakmai fórumsorozatot szervezett a romániai magyar szakképzés szereplői részvételével a 2015. május-július közti időszakban. A Fórumsorozat közvetlen, rövid távú célja az volt, hogy a szakképzés intézményi, gazdasági és társadalmi szereplőinek közreműködésével  Elinduljon egy olyan folyamat, amelynek keretében stratégiai koncepciót és munkatervet dolgozzunk ki a szakképzés intézményrendszere számára, illetve  Megkezdődjön egy olyan intézményi-szakmai hálózat kialakítási folyamata, amely a következő időszakban élni tud azokkal a szakmai-intézményi integrálódási lehetőségekkel, amelyeket a magyarországi szakképzés rendszere a kárpát-medencei szakképzés szereplőinek felkínálhat. A Fórumsorozatra készített Vitaindító anyagban, ha csupán jelzésszerűen is, de számba vettük mindazokat a tényezőket, amelyek ma kárpát-medencei léptékben, de tágabb körben is, a szakképzés helyzetéről és fejlesztéséről való szakmai munkát aktuálissá, de azt is mondhatjuk, sürgőssé teszik. A fontosabb tényezőcsoportok, amelyek a helyzetelemzéshez szükségesek, a következők (nem a teljesség igényével): a demográfiai helyzet, a munkaerőpiaci kihívások változása, a gazdasági szereplők igényei és a duális képzés aktualitása, a családoknak a szakképzéshez való viszonyulása, a szakképzés intézményi

26


keretei és tartalmi kérdései, az oktatói állománnyal kapcsolatos gondok, kapcsolat a felnőttképzéssel és a felsőfokú képzéssel, a pályaorientáció szükségessége, az együttműködési formákra való felkészülés. A szakképzés gondjainak kezelése nyilván alapos helyzetelemzést kíván, de minél előbb lépni kell a fejlesztési elképzelések és konkrét programok kidolgozása terén is. Mindez együttesen arra figyelmeztet, hogy a szakképzés ügye nem csak aktuális téma, hanem sokféle társadalmi szereplőt érintő közösségi ügy is, amellyel – a Szakképzés évének programsorozata után is – foglalkozni kell majd. Kialakítottunk egy szakmai modellt az előkészítésre, a szervezésre és lebonyolításra az alábbiak szerint: o Az érintettek előzetes tájékoztatása a fórum szervezésének szándékáról és tartalmáról o Vitaindító előzetes elküldése o Fejlesztési elképzelések előzetes összegyűjtése o A témához kapcsolódó szakmai háttéranyagokból összeállítást készítettünk minden résztvevő számára o A fórumon a rövid prezentációk után a véleménynyilvánításra, eszmecserére helyeztük a hangsúlyt o Az egyes fórumok anyagát összegeztük, feldolgoztuk o Az összegzések visszaküldése a résztvevők számára, felkérés a stratégiakészítési folyamatban való további részvételre. A Fórumsorozat eredményei: általános következtetések - Ez volt az első alkalom az olyan eszmecserére, amely a szakképzési rendszer országos léptékű átalakítása után teret kínált a tapasztalatok és a tervek megfogalmazására, a közös szakmai eszmecserére. -

A fórumokon való részvétel, a véleménynyilvánítások sora egyértelműen igazolta azt, hogy az ebben a témakörben érintettek elkötelezettek a romániai magyar szakképzés ügye iránt, a szakképzés szakmai megalapozásában és fejlesztésében olyan kihívást látnak, amellyel foglalkozni kell.

-

Egyértelműen megmutatkozott a párbeszédre és az együttműködésre való hajlandóság. Ezt nagyon fontosnak tartjuk a továbbiak szempontjából.

A Fórumsorozat eredményei: előtérbe került témák - Az egyes intézmények, szakképzési programok szintjén a nehezen kezelhető vagy megoldatlan problémák száma nagyon sok, és ezek egy része esetenként az adott intézmény vagy szakképzési program működtetését, illetve fenntarthatóságát veszélyezteti. Ez a problémahalmaz egyben akadálya annak is, hogy a szakképzés szereplői érdemben összpontosítani tudjanak olyan kérdésekre, mint a versenyképesség, a fejlesztés, a társadalmi kapcsolatok.

27

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A szakképzési rendszer szereplői nagyon keveset tudnak egymásról, ez párhuzamosságokhoz vezet, illetve komoly korlátja az együttműködésnek. -

A regionális szakképzési központok kialakításának szükségessége, illetve egy ilyen folyamat kivitelezésének nehézségei.

- Az országos rendszer működéséből, a jogi és adminisztratív szabályozás hiányosságaiból vagy bürokratikus jellegéből adódó nehézségek A Fórumsorozat keretében elhangzott vélemények, javaslatok összegzése A Fórumsorozat keretében arra törekedtünk, hogy a helyzetértékelés és a továbblépési lehetőségek mérlegelése egyaránt kerüljön napirendre. A helyzetértékeléssel kapcsolatos megfogalmazások, illetve javaslatok az esetek többségében természetesen egy-egy település, intézmény vagy szakképzési program szemszögéből fogalmazódtak meg, de nyilvánvaló, hogy ezek – kisebb vagy nagyobb körben – másokra is vonatkoznak. Az alábbiakban bemutatjuk a Fórumsorozat keretében elhangzott legfontosabb kijelentéseket. Az állítások egésze – ha csak vázlatosan is –, de képet rajzol a romániai magyar szakképzés mai állapotáról, tájékoztatást ad a számbajöhető továbblépési lehetőségek köréről. Az egyes észrevételek, javaslatok ismertek lehetnek, az ezekből összeálló kép azonban jóval több, mint a kijelentések egymás mellé sorakoztatása. A rendszer egészét jellemzik. Az elhangzott észrevételeket, javaslatokat hét témakörbe csoportosítottuk az alábbiak szerint:  Gyakorlati oktatás, duális képzés  Kifele irányuló kapcsolatok  Az oktatás tartalma, minősége  Társadalmi igényekhez, körülményekhez való alkalmazkodás  Fejlesztési kérdések, megoldási javaslatok  Pályaorientációs programokra, a szakképzés népszerűsítésére van szükség  Elvi és fejlesztéspolitikai kérdések, megoldások Gyakorlati oktatás, duális képzés

      

A duális képzés terén nem feltétlenül nagy cégekben kell gondolkodni. Sok esetben nem biztosított az oktatás gyakorlati része, nincsen megfelelő anyagi keret a műhelyek felszereltségének biztosításához. A duális képzés alapvető problémája az, hogy a gazdaság nincsen erre felkészülve. A gazdasági cégek saját érdekeik alapján hajlandók műhelyeket létrehozni. Be kell vezetni a gyárlátogatásokat, tapasztalatszerzési programokat, a csoportosan végzett tájékozódási programokat. A vállalatok bizonyos esetekben nem úgy foglalkoztatják a tanulókat, ahogyan a szerződés előírja, ez rontja a szakképzés társadalmi megítélését. Tangazdaságok létrehozása nagyon fontos a gyakorlati képzéshez. 28

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kifele irányuló kapcsolatok          

A szakképzés terén fontos lenne az, hogy próbáljunk meg a nemzetközi trendekhez kapcsolódni. A testvérvárosi együttműködések jobb kihasználása fontos lenne ezen a téren. Meg kell vizsgálni a szakképzés terén is a Magyarország és Románia közti kölcsönös elismertetési rendszer kialakításának lehetőségét. Mobilitási programok kialakítása a szakképzésben, lásd. Erasmus Mundus program. Mérlegelni kell az oktatói mobilitás bevezetését, ez többek között az intézményközi kapcsolatok fontos bázisa lehet. Egyéni és csoportos mobilitás programok tervezése és menedzselése. Vendégoktatók meghívása Magyarországról, ez kapcsolatépítési lehetőséget is jelent. Ki kell használni az EU program lehetőségeit, különösen a mobilitás terén. A két ország mesterségi névjegyzéke nagyon eltérő, ezek között meg kell teremteni a megfeleltetéseket. Magyarországi partnerrel kihelyezett képzés indítása olyan területen, amire itthon nincsen szakmegjelölés.

Az oktatás tartalma, minősége  

        

Fontos lenne bevezetni a szakképzésben a vállalkozási ismeretek oktatását. Már a képzési időszak alatt ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy a megszerzett szakmai ismereteiket felhasználva majd képesek legyenek saját vállalkozások indítására. A tankönyvek biztosítása – képzési programokként eltérő mértékben – általában mindenhol gondot jelent. A jó szakképzés alapja az, hogy legyen egy mester, és kell hozzá tanítvány (mentor modell). A beiskolázási tervek készítését egy térségben vagy egy megyében előzetes megbeszélés nyomán célszerű végezni. Valahol legyen elérhető digitális formában minden szakág oktatási anyaga magyar nyelven. Fel kell készülni a szakoktatás és a középfokú képzés, a szakoktatás és az egyetemi képzés közti átjárhatóságra. A tanügyi törvény nem tiltja a digitális platformok hasznosítását. Miért nem élünk vele? A többnyelvű képzés lehetőségei: magyar, román, angol. A hasznosnak ítélt magyarországi tankönyveket el lehet fogadtatni oktatási segédanyagként. Nem elég erős a szakoktatás marketingje. 29

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A minőség fontossága minden területen.  A műszaki képzés mellőzése a szakképzésben nagyon nagy gond, ennek vissza kell adni a súlyát.  A román szaknyelv elsajátításának fontossága.

Társadalmi igényekhez, körülményekhez való alkalmazkodás

 A településfejlesztési stratégiákba be kell venni a szakoktatás problémakörét, mert munkaerőpiaci és innovációs kérdés is.  A szakoktatás legyen dinamikus, rugalmas, kapcsolódjon a gazdasági körülményekhez.  A szakképzés csak akkor lehet eredményes, ha van gazdasági stratégia is, amelyhez kapcsolódni tud.  A versenyképes szakképzés biztosításának feltétele az erős gazdasági háttér. Lásd ezzel kapcsolatban a nagy cégek támogatására alapozó országos példákat.  A tartós együttműködések kialakításához keretprogramok, források kellenek.  A vállalkozókkal akkor működik jól a kapcsolat, ha megtaláljuk, hogy a vállalkozónak mi az érdeke.  Helyi gazdaság, gazdaságfejlesztés nélkül nem érdemes szakképzéssel foglalkozni.  Azt kell számba venni, hogy mit tudunk tenni saját kezdeményezésre, saját erőforrásból.  Az igazi munkaerőpiac a KKV szektor: a kézművesség iránt van érdeklődés.  A szakképzésnek érdemes a gazdaságra figyelnie, mert a gazdaság rendszerint jövőorientált.  A szakképzésben fontos a szakmaváltoztatás, a rugalmasság. Erre meg kell találni a módozatokat, mert a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatosan változik.  Célirányos, kiemelt támogatással lehet versenyképes képzési helyeket, képzési programokat vagy regionális centrumokat kialakítani.  Fel kell készülni az EU források bevonására.

Fejlesztési kérdések, megoldási javaslatok      

 

A meglévő struktúrában sok kihasználatlan lehetőség van. Térségi szakképzési központok/pólusok létrehozása. Olyan intézmény vagy szolgáltatás kell, amely segít szervezési, menedzseri feladatok megoldásában, szaktanácsadást biztosít a szakképzés fejlesztésére. Meg kell keresni az együttműködést a felsőoktatási intézményekkel is. Működő inkubátorházak is vannak, ezeket ki kell használni a szakképzésben. A szakképzésben az egyház szerepét, cselekvési lehetőségeit is érdemes mérlegelni, figyelembe venni, mert ez az intézmény, amelynek tradicionálisan erős kapcsolata van a családokkal, a fiatalok egy jelentős részével. Mérlegelhető megoldás: olyan központok létrehozása, amelyek színvonalas gyakorlati oktatást biztosítanak több szakképzési program számára. Azt kell megerősíteni, ami működőképes (vagyis: nem újakat létrehozni...). 30

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------    

Ki kell alakítani a kapcsolatokat a különböző intézményekben dolgozó oktatók között, a szakoktatókat kell összehozni. A közös útkeresés, egyeztetés nagyon fontos. A Sapientia szerepvállalása: az anyanyelvi oktatás ügyének kezelése. Az itt végzett hallgatók ismerik a magyar szaknyelvet. A középszintű képzéssel és az egyetemi képzéssel kapcsolatokat, együttműködéseket kell kialakítani. Hasznos megoldást jelentenek a kisebb létszámú szakok (pl. egy osztály keretében két szak működtetése). A nagy létszámú osztályok szakmai képzése problematikus. .

Pályaorientációs programokra, a szakképzés népszerűsítésére van szükség

 A pályaorientációs folyamat szerepe nagyon fontos, ezt erősíteni kell a családon belül is.  A képzési keresletet ki kell alakítani! A szülőket és a fiatatokat meg kell kérdezni, be kell vonni.  A szakmai versenyek többféle típusának bevezetése segít a szakképzés társadalmi elfogadtatásában.  Az iskolaválasztás előtti kompetenciafelmérés bevezetése a szülők számára is hasznos lenne.  A szakmai tudás “tehetségként” való kezelése, a programszerű tehetséggondozás lehetőségei a szakoktatásban.  Fontos a jó gyakorlatok leírása és bemutatása.  Hasznos lenne szakmaismereti „mozgalmat” indítani az általános iskolások számára.  Csak a sok jó példa győzi meg a szülőket abban a tekintetben, hogy a gyerekeik számára szakiskolát válasszanak.  Hálózatépítési lehetőségek kihasználása diákcsere, tanárcsere révén, a saját rendszeren belül is.  A pályaorientációs rendszer kialakítása, működtetése kulcskérdés a további fejlesztés szempontjából. Elvi és fejlesztéspolitikai kérdések, megoldások  A mentalitás megváltoztatása a legnehezebb, és a leginkább időigényes munka.  A szakképzés még sok esetben azok gyülekezőhelye, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetben vannak.  Most is vannak sikeres megoldások, jó szakemberek, vannak jó műhelyek, ezekre is figyelni kell, nem csak a hiányokra és panaszokra.  Törekedni kell arra, hogy ne az országos intézmények vagy a szabályozások merevsége, a „nem lehet” ideológiája legyen a kiindulópont a tennivalók megtervezésekor. 31

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A döntéshozók nem eléggé bátrak.  Szervezéssel, utánajárással ma is sok problémát meg lehet oldani.  Bentlakási környezet biztosítása a szakképzésben résztvevők számára.  Amire külön kell figyelni: az “egyiskolás megyék” helyzete, az azokban zajló képzési programok működésének biztosítása.  Alapos előkészítést igényel annak eldöntése, hogy mit érdemes regionalizálni, és mit nem érdemes.  A szakképzésben a nők munkavégzési és munkaerőpiaci opcióira is gondolni kell.  Sokkal többet kell befektetni a humánerőforrásba (szakoktatók).  Az akkreditációs munkát fel kellene vállalja valaki más, ez az iskolák számára túlságosan nagy megterhelést jelent.  A szaktanárok hiánya sok helyen gondot okoz. Összefoglaló  A szakképzés aktualitásához, társadalmi fontosságához nem fér kétség.  A jelenlegi rendszert a működési modell tekintetében a pontszerűség, az izoláltság jellemzi.  Nagyon sok a helyi, egyedi hiány, probléma, megoldásra váró helyzet. Az egyes intézmények/tanulmányi programok szintjén konkrét és rövidtávon megoldásra váró problémák egész sorozata rögzíthető.  Átfedések, párhuzamosságok tapasztalhatók több területen, és nem alakult ki még az ezeket csökkenteni tudó egyeztetések rendszere.  A napi gondok, problémák, nehézségek mellett a fejlesztési, stratégiai kérdések gyakran háttérbe szorulnak.  Ezek a megjelölt problémák tartalom, prioritásigény, anyagi feltételek, személyi feltételek, adminisztratív feltételek és időbeli kivitelezhetőség szempontjából gyakorlatilag annyifélék, ahány probléma nevesítésre került.  Ez az egyedi helyekhez kötött problémahalmaz egyrészt annak eredménye, hogy a szakképzés romániai újraindítása nem régen és rövid idő alatt történt, lényegét tekintve csak jogszabályi-adminisztratív fordulat volt, kismértékű szakmai és anyagi erőforrás allokációval.  Ugyanakkor a sokféle helyi/egyedi probléma nevesítése azt is jelzi, hogy a szakoktatás székelyföldi szereplői nagyon komolyan veszik ezt az ügyet, megalapozott és színvonalas képzést kívánnak létrehozni. Ez a pozitív hozzáállás és cselekvési szándék akkor is nagy érték, ha kibontakozását ma még sok tényező korlátozza.

32


5.5. Kérdőíves véleménynyilvánítás A szakképzési Fórumsorozat minden helyszínén megkértük a résztvevőket egy rövid kérdőív kitöltésére. Ezt a típusú adatgyűjtést három tényező is indokolta. Mindenekelőtt az, hogy az egyes fórumokon a résztvevők száma nagy volt, és a rendelkezésre álló időkeret nem nyújtott lehetőséget arra, hogy mindenki kifejthesse véleményét, illetve arra, hogy a hozzászólók minden, általuk fontosnak tartott kérdésre kitérjenek. A fórumok tematikájához szorosan kapcsolódó kérdőívvel a véleménynyilvánítás kiegészítő módját kínáltuk a résztvevők számára. A kérdőíves véleménygyűjtés fontosnak mutatkozott azért is, mert ezeken a fórumokon a romániai magyar szakképzés meghatározó szereplői vettek részt (intézményvezetők, oktatók, gazdasági szereplők, döntéshozók), ennek a csoportnak a tagjai a szakképzési folyamat alakulásában/alakításában a szó szoros értelmében véve érdekgazdáknak tekinthetők. Véleményük, hozzáállásuk megismerése és a stratégiai tervezésbe való beépítése fontos feladatnak mutatkozott. Nem utolsósorban azt is számításba vettük, hogy a kérdőívre kapott formalizálható válaszok hasznosan fogják kiegészíteni a kerekasztalok nehezebben feldolgozható narratív anyagait. Az egy oldal terjedelmű, rövid idő alatt megválaszolható kérdőív kitöltésére a kerekasztalok időtartama alatt került sor. Ebben egy konkrét kérdésben és négy témakörben kértük a megkérdezettek véleményét, minden föltett kérdés esetében a válaszolók ötös skálán jelölhették be válaszaikat. A kiemelt kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszolók milyen mértékben tartják fontosnak a romániai magyar szakképzés hálózattá való szervezését. Ez a kérdés azért is fontos, mert a szakképzési intézmények és programok jelenlegi működésére alapvetően a pontszerű, befele forduló működés a jellemző. A kiemelt kérdést követő három kérdéscsoport a romániai magyar szakképzés rendszerének kialakításával kapcsolatban vázolt fel cselekvési lehetőségeket az alábbi három témakörben: - Milyen mértékben támogatja a válaszoló a hálózattá szerveződés módszereit, gyakorlati megoldásait? - Milyen területeken tartja fontosnak a válaszoló a magyarországi szakképzési rendszerrel való együttműködést? - A felsorolt szakképzési fejlesztési területek közül melyiket mennyire tartja fontosnak? Az első ábra a szakképzési rendszer hálózattá szerveződését támogatók százalékos arányát mutatja. A következő három ábra a ”fontos” és a „nagyon fontos” válaszok százalékos arányát mutatja a fentebb jelzett három témakör egyes kérdéseire vonatkoztatva.

33


Szükségesnek látja-e, hogy a szakképzés intézményei és programjai hálózattá szerveződjenek?

Milyen mértékben tartja fontosnak a hálózattá szerveződés alább felsorolt módozatait? (A „Fontos” és „Nagyon fontos” válaszok összesített százalékos aránya)

34


Milyen mértékben tartja fontosnak a magyarországi szakképzési rendszerrel való együttműködés alább felsorolt módozatait? (A „Fontos” és „Nagyon fontos” válaszok összesített százalékos aránya)

Milyen mértékben tartja fontosnak a fejlesztési lehetőségek alább felsorolt módozatait? (A „Fontos” és „Nagyon fontos” válaszok összesített százalékos aránya)

35


6. SWOTelemzés

ELŐNYÖK

 A szakképzési rendszer vezetőinek pozitív és cselekvő jellegű hozzáállása, a fejlesztés melletti elkötelezettsége  A már lezárult, vagy a folyamatban lévő magyarországi intézményfejlesztési támogatások  Az egyházi szerepvállalás megjelenése, térnyerése  Sikeres helyi kezdeményezések és együttműködési formák jelentős száma  A szakképzés számára az európai és az országos szakpolitikai kontextus fontos támogató környezetet jelent  A hálózattá való szerveződés igénye, elvi támogatottsága az intézményi vezetők körében  Az együttműködési formák kialakításának elvi támogatottsága  A munkaparadigma változása, a kézműves jelleg és a gyakorlati képzés előtérbe kerülése  Intézményi hagyományok, tapasztalatok jelenléte  Az „újrakezdési” helyzetben lévő társadalmi energia  Az „erős pontok” modellben rejlő előnyök

36


HÁTRÁNYOK

o Az egyes intézmények szintjén a hatékony működést akadályozó tényezők nagy száma o A fejlesztési kezdeményezések egyéni, pontszerű jellege o A rendszer szereplői nem ismerik egymást (eredmények, gondok, összekapcsolódási lehetőségek) o Az országos rendszer működésében lévő adminisztratív korlátok o A szakképzési intézményrendszer alulfinanszírozott jellege o Tapasztalathiány a rendszerszerű tervezésben és együttműködésben o A szakképzés, szakképzési programok és intézmények kedvezőtlen társadalmi megítélése o A képzési tartalmak nagy része megújításra szorul o Megfelelő oktatóműhelyek hiánya o Az IKT eszközök és képzési, együttműködési és prezentációs lehetőségek alacsony fokú kihasználtsága o A közvetlen környezetben lévő társadalmi erőforrások hasznosításának gyakorlata kevésbé ismert o Kedvezőtlen demográfiai folyamatok o A magyar vállalkozói szegmens fejletlensége, a szerepvállalás korlátai o A szakképzés humán erőforrás bázisát újra ki kell alakítani o Pályaorientációs gyakorlat hiánya o Átfedések, párhuzamosságok o A napi gondok kezelése háttérbe szorítja a fejlesztési feladatokat o A kisebbségi helyzetből adódó strukturális, ügyintézési és forrásszerzési hátrányok o Fejlesztési célú források hiánya

37


LEHETŐSÉGEK

 A szakképzési intézmények hálózattá, együttműködési rendszerré való fejlődése  Versenyképes képzési centrumok kialakulása  A magyarországi és a kárpát-medencei rendszerbe való integrálódás várható előnyei  Magyar nyelvű felsőoktatási intézményekkel való kapcsolat lehetőségei A felnőttképzési műhelyekkel, programokkal való együttműködés lehetőségei  Tudástranszfer lehetőségek a magyarországi rendszerhez való kapcsolódós keretében  Az RMPSZ szervező, integráló és folyamatmenedzselő szerepének kialakítása  Az egyházi szerepvállalás további erősödése, centrumfejlesztő szerep  Alternatív forrásbevonási gyakorlat kialakulása  Az EU szakképzési rendszeréhez való szemléleti, módszertani és gyakorlati közeledés  A romániai magyar iskolarendszer keretében a szakképzés elismert, önálló szegmenssé válhat

38


VESZÉLYEK

 A hálózattá, együttműködési rendszerré válás időben elhúzódik vagy csak részlegesen valósul meg  A fejlesztési elképzelések és kezdeményezések továbbra is kifejezetten pontszerűek, egyéni jellegűek maradnak  A szakképzés társadalmi megítélése változatlanul negatív marad  Nem sikerül kialakítani a gazdasági szereplőkkel a tartós együttműködési formákat  Az önkormányzatok nem vállalnak aktív szerepet a szakképzés hosszútávú megalapozásában  Elmarad vagy tartósan késlekedik a szakképzés országos fejlesztésének a folyamata  A szakképzési rendszer működtetése kizárólag a normatív jellegű állami támogatásra szorítkozik

39


7. A romániai magyar szakképzési rendszer jövőképe Romániában a magyar szakképzés jogi-adminisztratív értelemben az országos rendszer része, ;s mint ilyen sok, többé-kevésbé önálló, többé-kevésbé életképes, működőképes „pontból” (intézményből, képzési programról) áll. Ezek a különböző helyeken, változó sikerrel működő, változó életképességű képzési „pontok” egyelőre csak halmazt alkotnak, és nem rendszert, nem hálózatot. Meggyőződésünk szerint a stratégiaalkotó munkának arra kell irányulnia, hogy o ezt a jelenlegi halmazt – működési szempontból – rendszerré, szervezett hálózattá fejlesszük, o és ha sikerül fölépíteni ezt a rendszert, akkor annak egészét és/vagy kisebb-nagyobb egységeit az anyaországi, a kárpát-medencei jóval nagyobb rendszerbe integráljuk, a lehetséges módokon, a lehetséges tartalommal. Mindez azt jelenti, hogy nem elégedhetünk meg azzal, hogy úgynevezett erős magyar képzési pontjaink (intézményeink, programjaink) legyenek. Ez fontos, de nem elégséges célkitűzés. Szakképzési rendszer, tartós együttműködési forma, működőképes hálózat kialakítására kell törekednünk. Ez a cél az anyagiak mellett a szakmai tudás bővítésével, a szervezéssel és együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket is előtérbe hozza. Nem kétséges, hogy a képzés minősége terén előbbre kell lépnünk, fel kell mérnünk a gazdaság szakember utánpótlási igényeit, ki kell alakítanunk a duális képzés működőképes kereteit és gyakorlatát, a szakképzés rendszerét vonzóvá kell tennünk, és mindehhez értelemszerűen jövőképre és az ahhoz vezető út menetrendjének kidolgozására (cselekvési stratégiára) van szükség. A felsoroltak összessége úgy is definiálható, mint a kisebbségi magyar közösség előtt álló kihívás, belső igény, a magyar oktatás egyik nagyon fontos szegmense előtt álló feladat. Van azonban egy másik kihívás, késztetés is arra vonatkozóan, hogy a szakképzéssel kapcsolatban stratégiaépítéssel foglalkozzunk. A Magyar Kormány kezdeményezése – amely arra irányul, hogy a határon túli magyar szakképzést, jelen esetben a romániai magyar szakképzést egy átfogóbb, hatékony szervezeti-működési keretbe integrálja – számunkra a lehető legkedvezőbb pillanatban jött. Egy éve indult el a romániai, ezen belül a romániai magyar szakképzés egész rendszerének az újrapozícionálása, az intézményes építkezés újraalapozásának stádiumában vagyunk. Ebben az újjászerveződési folyamatban – véleményünk szerint – nagyobb esély van arra, hogy éljünk a fölkínált támogatásiintegrálódási lehetőséggel, arra, hogy felnőjünk a partnerséghez, a kárpát-medencei keretben szerveződő integrálódási lehetőségekhez. Ha a fentiekben felsorolt – és korántsem teljes  kérdéssorra válaszokat és fenntartható gyakorlati megoldásokat akarunk találni, akkor három területen egészen bizonyosan lépnünk kell.

40

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A konkrét, most azonnal megoldandó feladatok kérdésköre. Azoknak a kérdéseknek a megoldása, azoknak a hiányosságoknak a pótlása, amelyek nélkül nem lehet építkezni, amelyek az indulást nehezítik, vagy a fennmaradást fenyegetik. Ezek jelentős részének anyagi vonzata van (műhelyek létrehozása és/vagy fejlesztése, oktatói státusok), de van sürgős pótolnivaló sok más területen is (oktatói állomány, képzési módszertan, a gazdasági szereplőivel való kapcsolatok, forrásbevonás, társadalmi megítélés stb.). Törekednünk kell arra, hogy a létező/működő képzési pontok/helyek erősödjenek, a hiányosságokat pótolják. Ez az egyedi, eseti támogatások gyakorlata. A helyzetet ismerve nagyon sok ilyen jellegű kérés, óhaj lesz, hiszen minden intézménynek, minden képzési programnak hiányosságai vannak. Nem is beszélve arról, hogy a hároméves szakképzési rendszer alig egy éve indult. Szinte a nullpontról kell mindent újraépíteni, és nagyon sok minden hiányzik. Természetes, hogy a szakképzés intézményi szereplőit elsősorban ez foglalkoztatja, számítunk arra, hogy közreműködésükkel elkészülhet a sürgős és fontos fejlesztések leltára. A Fórumsorozat keretében kell összegyűjteni, elemezni és valamiképpen majd rangsorolni is a szakképzés ma működő „pontjainak” legfontosabb igényeit, hiányosságait, nagy hangsúlyt helyezve az alig egy éve indult, fokozatosan most kiépülő hároméves szakképzési intézményekre és programokra. Ez Operatív terv elkészítését jelenti erre az évre, és javaslatcsomag kidolgozását az 2020-ig terjedő időszakra.

 A szakképzés fejlesztésével kapcsolatos stratégiai munka megtervezése és végzése kisebb régiók és/vagy a romániai magyar szakképzési intézményhálózat szintjén. Közülünk nem kevesen vannak olyanok – a szakképzés szereplői, közintézmények és szakintézmények vezetői –, akik tudatában vannak a stratégiai feladatoknak, a rendszer- vagy hálózatépítés feladatainak is. Az RMPSZ fontos feladata, hogy az egészben, a halmaz minden elemét átfogó szerkezet építésében gondolkozzon és cselekedjen. Ismert, hogy a szórványban sok esetben a szinten tartás, az intézmények és képzési programok megmentése a cél. De vannak térségek, ahol versenyképességre, az országos rendszerhez képest is előnyszerzésre kell törekedni. Ehhez tartós és tartalmas szakmai kapcsolatokra, tudástranszferre, innovációra és hasonlókra van szükség, olyan összetevőkre, amelyekre a magyarországi stratégiai anyagokban, az EU szakpolitikai anyagaiban és támogatási programjaiban utalás történik. Ez a dimenzió rendszerszintű elemzést és tervezést tesz szükségessé, és nagyon bízunk abban, hogy a helyi, térségi szakmai és intézményi partnerek a rendszerszintű közös építkezés feladatainak megoldásában is szerepet vállalnak.  Felkészülés a magyarországi, kárpát-medencei szakmai-intézményi integrálódásra és ezeknek a lehetőségeknek a kihasználására. Ez új helyzetet, új feladatot jelent. Hiszen nem csupán anyagi támogatási lehetőségről van szó (aminek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni), hanem egy összetett, több szintre és cselekvési területre kiterjedő, szervezeti-működési integrálódási folyamatról is, amely egyszerre jelent építkezést, tervezést, tanulást és együttműködést. 41


A jövőkép meghatározó eleme az, hogy a szakképzés kilép jelenlegi marginális szerepéből, fokozatosan versenyképessé válik. Ez elsősorban az alábbiakat jelenti:

 Kialakul a gazdasági szegmenssel és az önkormányzati rendszerrel való együttműködés modellje.  A szakképzés társadalmi elfogadottsága megerősödik.  Kialakulnak a párhuzamosságokat kiiktató, az erőforrásokat koncentráló regionális vagy képzési profilként szerveződő szakképzési centrumok.  A kompetenciamérések és a pályaorientáció gyakorlata nyomán a szakképzésben való részvétel az iskolai életpályák tudatosan választott modelljévé válik.  Kialakul a középfokú és a felsőfokú képzés közti átjárhatóság rendszere.  A gazdasági és az önkormányzati szereplőkkel együttműködő szakképzési intézményrendszer a romániai magyar intézményi hálózat meghatározó szereplőjeként működik.  A szakképzés gyakorlata egyre fokozódó mértékben meg tud felelni a munkaerőpiac átalakulásából adódó szakmai, társadalmi elvárásoknak.

42


8. Fejlesztési célok, irányok, programok 8.1. Fejlesztési célok

A szakképzés rendszere a nemzetiségi intézményi bázis meghatározó szereplőjévé válik A romániai magyar szakképzés együttműködési rendszerré alakítása

hálózatjellegű

A szakképzés tartalmi megújítása (képzési bázis, humán erőforrás, oktatási programok, tananyagok) A gazdasági-társadalmi szereplőkkel együttműködés rendszerének kialakítása A társadalmi megteremtése

elfogadottság

és

való

partnerség

A szakképzési rendszer versenyképességének megteremtése (szakképzési programok, intézmények, térségek és a hálózat működése szintjén)

43


8.2. Fejlesztési irányok

1. Regionális vagy ágazati integratív képzési centrumok kialakítása 2.Intézményfejlesztési beruházások és programok 3.A duális fejlesztése

képzés

4.Pályaorientáció együttműködés

gyakorlatának

és

társadalmi

5.Humán erőforrás fejlesztés 6.Oktatási programok és tartalmak fejlesztése 7.A hálózati működés menedzselése 44


8.3. A fejlesztési irányok és fejlesztési programok szerkezete 1. Regionális vagy ágazati integratív képzési centrumok kialakítása 1.1. 1.2. 1.3.

A szakképzési centrumok létrehozási folyamatának kidolgozása Szakképzési centrumok kiemelt infrastrukturális fejlesztése Szakképzési centrumok tartalmi fejlesztése

2. Intézményfejlesztési beruházások és programok 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Az alapszintű intézményi működést veszélyeztető hiányosságok pótlása Az intézményi működés versenyképességét erősítő beruházási programok és tartalmi fejlesztések (ingatlan rehabilitáció, ingatlanbővítés, oktatóműhely, didaktikai felszerelés) Az intézményi szintű stratégiai tervezés és a professzionális intézményi menedzsment támogatása Forrásbevonási kompetenciák fejlesztése

3. A duális képzés gyakorlatának fejlesztése 3.1. Modelljellegű pilot-programok tervezése és indítása 3.2. Szakképzési rendezvények és versenyek szervezése

4. Pályaorientáció és társadalmi együttműködés 4.1.

4.5.

A szakképzés újrapozícionálása a társadalmi nyilvánosságban (közélet, média, döntéshozási testületek, fejlesztéspolitikai intézmények) A családokkal való kapcsolat kialakításához kapcsolódó programok Kompetenciamérés megtervezése és bevezetése Önkormányzat – Gazdaság – Szakképzés hármas helyi együttműködési programok kialakítása Intézményi és képzési program marketing

5.

Humán erőforrás fejlesztés

5.1. 5.2.

Továbbképzési programok szervezése szaktárgyak szerint Kompetenciafejlesztési programok intézményi tevékenységi körök szerint (intézményi menedzsment, PR-kommunikáció, Rendezvényszervezés, Arculatépítés, Forrásbevonás, Projektmenedzsment Intézményközi mentor modellek kialakítása Szakmai tereputak és tapasztalatcserék szervezése szakcsoportok szerint (külföld, study club hazai rendszer kialakítása)

4.2. 4.3. 4.4.

5.3. 5.4.

6.

Oktatási programok és tartalmak fejlesztése

6.1.

Új, a technológiai fejlődéssel lépést tartó innovatív szakképzési programok bevezetése Ágazati közös, illetve adott térséghez, intézményhez kapcsolódó oktatási tartalmak fejlesztése, azok rendszerszintű megosztása

6.2.

7. A hálózati működés menedzselése 7. 1. A stratégia folyamatának menedzselése 7.2. Hálózatépítés (Programok: évente egyszeri regionális egyeztetés, igénykataszter összeállítása és gondozása, szakképzési portfóliók kialakítása és megjelenítése, best 45

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------practice disszemináció, modelljellegű fejlesztési pilot programok szervezése, tutori modellek kialakítása és disszeminációja, study club modell kialakítása 7.3. Monitoring és elemző munka 7.4. A romániai magyar szakképzési hálózat információs, tájékoztatási és adatbázis kezelési rendszerének kialakítása (Hírlevél, Integrált Facebook hálózat) 7.5. Szakképzési módszertani háttér, fejlesztéspolitikai műhely kiépítése

46


9. Javaslatok és prioritások: magyarországi támogatáspolitika a fejlesztési stratégia kontextusában A szakképzési rendszer további fejlesztésével kapcsolatos konzultációs folyamat és a stratégiakészítési folyamat eredményei alapján elmondható, hogy a romániai magyar szakképzés fenntartási és fejlesztési erőforrásai (anyagi, szellemi, humán erőforrások) három csoportba sorolhatók:  A romániai országos rendszer létéből és működéséből adódó erőforrások (jogi és adminisztratív keret, infrastruktúra, alapszintű működtetés, fejlesztési beruházások). Ezek az erőforrások azt eredményezik, hogy a romániai magyar szakképzés ma – alapszinten – működőképes szerkezetnek tekinthető.  A kisebbségi társadalom saját erőforrásai (ideértve nem csupán a szakképzésbe bevonható külső erőforrásokat, hanem a romániai magyar intézményrendszert is, annak a ma rendelkezésre álló humán erőforrás kapacitásával egyetemben, illetve a szakképzés egyes intézményeinek működését biztosító/támogató szervezetek, intézmények hozzájárulását)  A magyarországi erőforrások (tudástranszfer, kapcsolati tőke, anyagi támogatások, szervező-mozgósító és szakmai legitimációs funkció) Nyilvánvaló, hogy a kisebbségi helyzetből adódó követelmények, elvárások teljesítése érdekében, illetve a szakképzés versenyképességének megteremtése érdekében mindhárom erőforrás csoport hasznosítására szükség van. Annál is inkább, mert – amint azt az alábbiakban látni fogjuk – az egyes erőforráscsoportok másként és másként tudnak hozzájárulni a romániai magyar szakképzés fejlesztéséhez. A magyarországi támogatások intézmény fenntartási és/vagy fejlesztő funkciója a fentiekben jelzett hármas erőtérben konkretizálódik. A Fejlesztési Stratégia fejezeteiben megfogalmazásra kerültek a szakképzés egészének fejlesztésével kapcsolatos célok, fejlesztési irányok, programcsomagok. Ugyanakkor a Stratégia keretében bemutatásra kerültek a romániai magyar szakképzés mai állapotának, működési módjának fontosabb jellemzői. Ezek együttesen alkotják a „saját társadalom” kontextusát. A következőkben röviden jelezzük azokat a szempontokat is, amelyek a romániai országos kontextus működéséből adódnak, s amelyek figyelembe vétele a magyarországi támogatások menedzselése során hasznos lehet. 9.1. Kiindulópontok A támogatások tartalmát (irányát), mértékét, térbeli és intézményi igényeloszlását, a támogatások hasznosulását alapvetően az definiálhatja, hogy: - A romániai országos intézményrendszer struktúrája, működése, támogató-fejlesztő funkciója miként van fölépítve és hogyan működik, mennyire támogatja, vagy nem támogatja a magyar intézmények működését. 47

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------A kisebbségi intézményrendszer sajátos nemzeti és társadalmi funkciói, jövőbeli feladatai – ideértve a kárpát-medencei léptékű integrálódás lehetőségeit is – miként körvonalazhatók. Az alábbiakban az első tényezővel foglalkozunk röviden. A romániai magyar szakképzési rendszer jelenlegi állapotát az határozza meg perdöntő mértékben, hogy a szakképzés jogi-adminisztratív átalakítása nagyon gyorsan és beruházások nélkül történt, ezért a jelenlegi helyzet és a teljesítménnyel kapcsolatos elvárások között az eltérés jelentős mértékű. Ugyancsak nagyon jelentős az eltérés a jelenlegi adottságok és az intézmények szintjén mutatkozó fejlesztési elképzelések/óhajok között is. Ez a helyzet azt a fejlesztéspolitikai paradoxont vetíti előre a szakképzés terén is, amely az EU-hoz való csatlakozás után Romániában több fejlesztési területen is kialakult: a kiinduló helyzet és az igények/elvárások között túlságosan nagy az eltérés (szakadék), ezért a rendelkezésre álló fejlesztési források és kompetenciák rövidtávon nem képesek ezt a szakadékot áthidalni. Ebből következően az ágazat fejlesztése nagyon hullámzó (megindul, megtorpan), s a rendszer minden elemére kiterjedő, normatív jellegű fejlesztések helyét a pilot program jellegű, pontszerű, kiemelt fejlesztések veszik át (a következmény: csak kevés intézménynek jut kiemelt fejlesztési forrás). Ez az állapot pedig kiemeli a lobbi tevékenység, az érdekérvényesítés szerepét, amely alapvetően túllép az egyes képzési intézmények kompetenciáján, s csak politikaiönkormányzati közbenjárással lehet érdemben eredményt elérni. A romániai magyar szakképzés intézményei számára az ilyen lehetőségek nagyon korlátozottak. (Ennek rendszerint három fontos összetevője van: a politikai-önkormányzati érdekérvényesítés lényeges mértékben kormányzati szerepvállaláshoz kötött, a romániai magyar közéleti elit számára a szakképzéshez kapcsolódó lobbimunka ma még nem tartozik a prioritások közé, a kisebbségi helyzet a fejlesztési érdekérvényesítésben hátrányt jelent). A fentiekből az következik, hogy a szakképzési rendszer működése alapszinten (intézményfenntartás, képzési normatívák) biztosított (hasonlóan az országos rendszer egészéhez). Emellett permanensen neuralgikus pont a magyar nyelvű képzési keretek elfogadtatása. De ha ez utóbbi megvan, akkor az alapszintű fenntartás biztosított. Emellett azonban a lényeges mértékű fejlesztésre, a „kiugrásra”, a best practice típusú modellek kialakítására – az országos rendszer erőforrásaiból – a magyar intézmények számára az esély nagyon kicsi. -

A fentiek függvényében az hangsúlyozható, hogy a romániai magyar szakképzési rendszer esetében – stratégiai, fejlesztéspolitikai szempontból - NEM a működési fenntartás az alapvető gond, HANEM a változás, a fejlődés korlátos volta.

48


Ezért a támogatási gyakorlat számára az alábbi célterületek jelölhetők meg:  A romániai országos rendszer jellemzőiből adódóan a jelenlegi helyzetet meghaladni tudó, lényeges továbblépést jelentő fejlesztések, a versenyképesség elérését szolgáló beruházások hiányoznak, vagy ezek száma nagyon kicsi (infrastruktúra, műhelyek, tananyagok, intézménymenedzsment, képzési centrumok szerveződése). Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetből való elmozdulást célzó anyaországi támogatásoknak – a szakképzési rendszer egészre vetítve – stratégiai jelentősége van.  Az állami rendszerrel nehezen elfogadtatható új kezdeményezések támogatása.  Szórványhelyzetben az intézményei leépülések megakadályozása.  A szakképzési intézmények egészét támogató, hálózatépítő funkciójú tevékenységek és programok támogatása (az RMPSZ-nek a rendszer egészére kiterjedő szervezőmenedzselő funkciója, az egyházi hátterű fenntartó szervezetek működése). Az anyaországi támogatások szerepe – a támogatott oldalán, a hasznosulás jellegét illetően – általában kétféle módon alakul. Lehet „segítő” jellegű funkciója a támogatásnak, amely adott intézményre, helyszínre irányul, a hasznosulás a támogatott intézmények keretein belül marad. Lehet ugyanakkor „rendszerfejlesztő” jellegű támogatás is, amely irányulhat adott intézményre, helyszínre vagy a rendszer kisebb-nagyobb szegmenségre, de a hasznosulás a támogatott intézményen túl is megmutatkozik (direkt vagy indirekt hatás a szakképzés rendszerének kisebb vagy nagyobb szegmenségre). A kétféle hasznosulási mód nem zárja ki egymást, de az esetek többségében – a Támogató szándékával egyetértésben vagy akár ellenében is – az első változat érvényesül. A támogatási javaslatok megfogalmazása során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: - A támogatási javaslatnak a stratégiai célrendszerbe való illeszkedése. - A támogatás javasolt időintervalluma (rövidtáv, középtáv, hosszútáv). - A kisebbségi magyar intézményrendszer fenntartásának szempontjai. - A versenyképesség erősítésével kapcsolatos szempontok. - A magyarországi, kárpát-medencei keretben való együttműködési kompetenciák kialakításának lehetőségei. - Facilitátor szerep jellege és mértéke, vagy a romániai magyar szakképzési rendszer egészére gyakorolt hatás. 9.2. Kétpólusú támogatási modell A romániai magyar szakképzési rendszer (a továbbiakban: szakképzési rendszer) jelenlegi helyzete, működési módja és jövőképe a magyarországi támogatás két alapvető formáját igényli: Projekttámogatások: egyedi/eseti jellegű, intézményhez vagy képzési centrumhoz kötött támogatás, rövidebb lefutású, célja az adott intézmény tevékenységének erősítése olyan 49

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------területeken, amelyeken a romániai szakképzési rendszerfejlesztő támogatása késlekedik, időben nem betervezhető, vagy nem is várható. Tartós programtámogatások: A rendszer egészére irányuló szakmai, szervezési, hálózatépítési és más programok támogatása. Céljuk a szakképzés működő, versenyképes rendszerré alakítása. 9.2.1. Eseti projekttámogatások A romániai magyar szakképzési intézmények működő hálózattá alakítása időigényes és nehéz folyamat, ezért már a jelen helyzetben kiemelten fontos, hogy „pontszerű”, projekt jellegű támogatással lehessen rásegíteni a szakképzési rendszer intézményeinek működésére az alábbiak szerint: o „Erős pontok”, modellértékűen működő szakképzési helyek alakuljanak ki. Működési módjuk révén facilitátor hatást tudnak gyakorolni a rendszer többi elemére Újszerű, innovatív továbblépési lehetőségeket kínálnak, képesek kimozdítani a rendszert (kisebb vagy nagyobb léptékben) a jelenlegi állapotából. o A nehéz körülmények között működő intézmények vagy képzési programok ne kerüljenek veszélybe. o Létrejöjjenek azok az új képzési helyek, szerkezetek, amelyekre a kisebbségi társadalomnak szüksége van, de kialakítása az országos rendszer keretei között késlekedik vagy nem várható. Fontos fejlesztési elvek és irányok, amelyeket a támogatási gyakorlat tényleges kialakításánál és működtetésénél közép és hosszú távon is célszerű figyelembe venni:  A szakképzési intézmények identitásőrző, identitáserősítő szerepének támogatása o Szórványterületek intézményei és programjai o Csángóföld – intézményteremtés és fenntartás  Az erdélyi, agrárjellegű szakképzési hagyományok rehabilitációja, erősítése  Térség specifikus természeti és társadalmi adottságokhoz való illeszkedés erősítése szakképző intézmények és programok támogatása vagy indokolt esetben szakképzési centrumok létrehozásának ösztönzése révén o Húsipari szakterület o Faipari szakterület o Egyéb agrárágazat vagy specifikus térségi szakmai adottság erősítése térségek jellegétől függően  Innovatív, versenyképes képzési helyek kialakulásának támogatása, szakképző intézmények és programok támogatása vagy indokolt esetben szakképzési centrumok létrehozásának ösztönzése révén o Turizmus-vendéglátás o Innovatív fémipari szakképzés  A gazdasági- társadalmi-egyházi intézményi szereplőkkel való együttműködési formák erősítése (mintaadó együttműködési modellek kialakításának támogatása a duális képzés, illetve az önkormányzatok, egyéb helyi szereplők (pl. közbirtokosságok) és a szakképzési intézmények közti programszerű együttműködések ösztönzése 50


MEGJEGYZÉS A támogatási gyakorlat menedzselése során célszerű figyelembe venni azt, hogy a romániai magyar szakképzés intézményei ma is „pontszerűen” működnek (erre a Fejlesztési Stratégia helyzetelemzése során felhívtuk a figyelmet), s ennek nem kevés negatív vonzata is van. Többek között: együttműködési készség alacsony foka, befele fordulás, esetenként felesleges intézményközi versengés stb. Hasznos lenne arra törekedni, hogy a projektalapú támogatások gyakorlata ne erősítse tovább ezt az amúgy is erős „pontszerű” működési modellt. Figyelembe véve a támogatást befogadó intézményi-társadalmi környezetet, ennek elvben kétféle útja, módozata lehet: - A projektalapú, formájában „pontszerű” támogatások teljesítési követelmény rendszerébe a Támogató fokozatosan bevezeti a facilitátor funkcióval kapcsolatos elvárásokat (a fejlesztés hasznosulása a támogatott intézmény keretein kívül is, együttműködési formák ösztönzése stb.). - Már a jelenlegi helyzettől kezdődően szerepet kapnak a Tartós programtámogatások is, amelyek a pontszerű működés gyakorlatát mérséklik, vagy hasznosan kiegészítik (Például: rendszerszintű tájékoztatás kialakítása, konzultációs fórumok kialakítása és fenntartása, hálózatiság erősítése, menedzsment és marketing kompetenciák fejlesztése stb.) 9.2.2. Tartós programtámogatások: A tartós, folyamatos, a szakképzési rendszer egészére irányuló programok elsősorban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez köthetők, abban az értelemben is, hogy ez a szakmai szervezet tudja fölvállalni a Fejlesztési Stratégiában foglalt célkitűzések intézményes képviseletét, koordinációját, a folyamat monitoringját, s nem utolsó sorban azoknak a programoknak a tervezését és szervezését, amelyek a magyar szakképzési intézmények hálózattá szerveződését támogatják (hálózatiság, rendszerszintű belső kommunikáció, rendszerszintű kapcsolatmenedzsment, egyeztetési fórumok szervezése, rendszerszintű innovációk ösztönzése vagy kezdeményezése, intézményi jellegű menedzsment és marketing kompetenciák, oktatási tartalmak fejlesztés stb.). Rendszerszintű programok tervezésével és menedzsmentjével természetesen más szakmaitársadalmi szereplő vagy oktatási intézmény is megbízható, amennyiben a rendszer egészét vagy nagy részét érintő tevékenységet tervez. Ilyen program lehet többek között a szakmai versenyek szervezése, a tananyagfejlesztés, regionális, felekezeti vagy ágazati szakmai program. A Fejlesztési Stratégiában foglaltak alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy a romániai magyar szakképzés együttműködési rendszerének kialakítására szükség van. Ennek az együttműködési rendszernek a kialakítása szükséges ahhoz, hogy az egyes intézmények és képzési programok a maguk során erősebbekké és versenyképessé válhassanak, de szükséges ez az anyaországi és a kárpát-medencei más intézményekkel, képzési programokkal való együttműködési lehetőségek és szakmai integrációk kialakításához is. 51

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------A romániai magyar szakképzés együttműködési rendszerének kialakítása olyan munka, amely csak (1.) folyamat formájában, (2.) stratégiai koncepció mentén, (3.) az egyeztetések rendszerének kialakítása és működtetése révén képzelhető el. Ez azt jelenti, hogy egyszerre kell foglalkozni az együttműködési módok kidolgozásával és kipróbálásával, gyakorlatba ültetésével, illetve a stratégiai jellegű közös tervezéssel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervező és folyamatmenedzselő szerepet tud vállalni a fentiekben jelzett 3 tevékenységi területen. Föl tudja vállalni a romániai magyar szakképzés együttműködési rendszerré való alakításában a szervezési, menedzselési, tematizációs feladatokat. El tud indítani és működtetni tud olyan rendszerépítő részprogramokat, mint az információk és a kapcsolatok menedzsmentje, a szakképzéshez kapcsolódó tudományos és szakpolitikai tevékenység szervezése, a forrásbevonás ösztönzése, a jó gyakorlatok közzététele, konkrét feladatok megoldása számára célprogramok szervezése. Ugyanakkor az RMPSZ rendelkezik azzal a tapasztalattal és eszköztárral, hogy kialakítsa és működtesse a szakmai és intézményközi egyeztetés kereteit. Ennek a munkának a végzése csak tartós, céljaiban és szakmai folyamatában jól megtervezett programok formájában lehetséges.

9.3. Tematikus javaslatok 9.3.1. Tematikus javasatok eseti projekttámogatásokhoz Agrárjellegű szakképzési bázisok kialakítása Az agrárszegmenshez tartozó adottságok és fejlesztési lehetőségek több erdélyi térségben eddig csak kismértékben kerültek hasznosításra. Annak ellenére is így van ez, hogy az agrárinnováció a térségi modernizáció egyik fontos lehetősége. Az eddigi kezdeményezések kisléptékűek, illetve az agrárinnovációnak, mint komplex folyamatnak csak egy-egy részletére összpontosítanak (termékértékesítési kísérletek). Hiányzik az olyan megalapozott, intézményes program, amely a térségi adottságok hasznosításában a folyamat minden komponensére figyel. Modellszerű fejlesztési lehetőséget jelent erre az egyes ágazatokhoz kapcsolható szakképzés fejlesztése. Ez fontos térségi adottságokra alapozhat (térségi agrár adottságok, lakossági pozitív hozzáállás), ugyanakkor hangsúlyt helyez a térségbe irányuló tudástranszferre, a képzés szakszerű tartalmi-didaktikai megtervezésére, a műszaki innovációnak a képzési folyamatba való beépítésére. Előnyt jelent az, ha a szakképzési intézményhez társadalmi partnerek is kapcsolódnak. Sikeres fejlesztés esetén ez az intézménytípus – működési módját tekintve – példaértékű modell lehet más ágazatokban létrehozandó hasonló szakképzési bázisok számára. A turisztikai gyakorlati képzést támogató centrumok létrehozása Az egyes térségekben az elmúlt két évtized során jelentős mennyiségű turisztikai fogadófelület alakult ki (panziók, szállodák, vendéglátóhelyek, széles körben ismert rendezvények és szórakoztató programok stb.). A létrehozók, működtetők folyamatosan visszatérő panasza az, hogy nem áll rendelkezésre középfokú képesítéssel rendelkező megfelelő munkaerő. 52


Bár a több szakképzési intézményében beindult a turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó képzési program, s a fiatalok körében az ilyen szakokra való jelentkezés igen jelentős, a kimeneti oldalt illetően folyamatosan napirenden vannak a megszerzett szaktudás minőségével kapcsolatos kifogások. Ennek oka két tényezőben keresendő. Az egyik a képzési kompetenciák szétaprózottsága (sok helyen zajlik képzés, a szakképzési programok még a kiépülés fázisában vannak, s a rendelkezésre álló oktatói szakmai tudás ebből eredően mindenhol csak részlegesen felel meg az elvárásoknak). A másik ok a gyakorlati képzés megszervezésével és tartalmával kapcsolatos: a képzési időtartam kevés, a szakképzési intézmények saját gyakorló bázissal nem rendelkeznek, az igénybe vett vendéglátóhelyek és szálláshelyek oktatási potenciálja részleges és minőségében nagyon változó stb. Ebben a helyzetben a megoldást a turisztikai képzéshez kapcsolódó gyakorló centrumok kiépítése jelentheti, amelyek kiszolgálnak a körzetükben több térségi képzési intézményt, s amely az adott képzési helyen teljes körű és magas szintű képzési potenciált tud mozgósítani. Erre esély elsősorban azokban a fürdővárosokban van, ahol magas besorolású, a képzésbe bevonható vendéglátóhelyek működnek. A képzési centrumok kialakítása mellett szól az az érv is, hogy a ma működő, a turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakképzési programok egymással versengő helyzetben vannak, gyakorlatilag minimális az esély arra, hogy – megegyezés alapján, a többiek támogatásával – közülük valamelyik képzési centrummá nője ki magát. Ezért a „zöld mezős” megoldások, amelyek magas színvonalon tudják szolgáltatni a gyakorlati képzés, optimális megoldásnak mutatkoznak. Csángóföld – szakképzési bázis kialakítása, működtetése A magyar nyelvű oktatási tevékenység kialakítása és fenntartása, illetve intézményi kereteinek támogatása terén több fontos támogatási program irányult és irányul a Csángóföldre. A térség helyzetéből adódóan a tevékenységi formák és az intézményesítési lehetőségek oktatási szintektől függően többfélék, s az egyes tevékenységek funkciója is többféle. A szakképzés szakmai bázisának és intézményes kereteinek kialakítása egy nagyon fontos továbblépési lehetőséget jelent abba az irányba, hogy ebben a térségben a magyar nyelvű képzési kínálat spektruma szélesebb körű, átfogóbb legyen. Mégpedig olyan területen, ahol a képzésnek a munkaerőpiaccal, a megélhetési lehetőségekkel közvetlen és gyakorlati kapcsolata van. Egy kialakítandó szakképzési bázis ugyanakkor abban is fontos szerepet tölthet be – a szakképzés szervezésének és működtetésének jellege folytán –, hogy a térség különböző társadalmi szereplőit összekapcsolja. Az építőipari szakképzés fejlesztése Az építőiparhoz kapcsolódó szakképzés azon területek egyike, ahol reális lehetőségek vannak a tartós és színvonalas működésre. Több érv is szól emellett. Az építőipar egész sor szakmát integrál, (épületgépészet, ács, asztalos, parkettázó, kőműves stb.).

53

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------munkaerőpiaci, elhelyezkedési lehetőségek várhatóan Ezeken a területeken a megmaradnak, az ilyen szakmai képesítést szerzett szakemberek az adott térségben tarthatók, ebben az ágazatban a társadalmi szereplők közti együttműködésnek reális lehetőségei vannak. Tekintettel arra, hogy ezen a szakterületen a technológiai innováció nagyon gyors, alapvető szükségletet jelent a tanműhelyek korszerűsítése, felszerelése, a szakmai tapasztalatcsere kereteinek kialakítása, a képzési anyag folyamatos fejlesztése. Technológiai innováció a szakképzésben Több térségben is adottak a lehetőségek arra, hogy a gazdasági szereplőkkel való helyi együttműködés és a külső támogatás összekapcsolása révén kialakuljon a szakképzésnek egy korszerű, a korábbi térségi gyakorlattól lényegesen eltérő modellje. A szakképzés fogalmához még ma is döntően kézi munkát kapcsol a közvélemény, s ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szakképzés társadalmi presztízse alacsony. A vállalkozások tevékenységében nagy szerepe van már a számítógépes tervezésnek és gyártás előkészítésnek (CAM, CAD technológia), a számítógép vezérléses (CNC) munkafolyamatoknak, és a cégek nyitottak a szakképzési intézményekkel való együttműködésre. Ez lehetőséget kínál olyan szakképzési centrumok kialakítására, amelyekben a műszaki innováció kiemelt szerepet kap. Szakképzési hálózat a Partiumban A Bihar megyei szakképzés intézményi hálózata és tematikai megoszlása több szempontból is indokolttá teszi középtávon egy olyan képzési centrum kialakítását, amely az agráriumközélelmezés-turizmus témaköréhez tartozó szakiskolai, szakközépiskolai képzéseket szakmai-módszertani hálózatba fogja össze. Többek között a vidék többféle értéket hordozó agrárpotenciáljának hasznosítása, a térségben lévő városok gazdasági élete és ipara által kínált innovációs környezet, az egyetemi programokkal való összekapcsolás lehetősége, a határon átnyúló kooperációk révén menedzselhető fejlesztési forrásbevonás lehetősége hozható fel érvként a szakképzési centrum kialakítása mellett. További fontos érv a térségi léptékű hálózatépítés mellett az, hogy – eltérően a székelyföldi térség intézményeitől, amelyeknek gyakorlatában rendszerint az önálló fejlesztési utak, fejlesztési tervek kapnak prioritást – a partiumi szakképzési intézmények vezetői a fejlesztési kérdések megközelítése tekintetében nyitottabbak és pragmatikusabbak, s ez lehetőséget kínál – ösztönző, szervező támogatás esetén – a tervek egyeztetésére, az erőforrások egyesítésre is. A duális képzés modellszerű programjának támogatása Ebben a kontextusban olyan támogatási modell mutatkozik célravezetőnek, amelynek egy intézmény lehet a fogadófelülete, de a támogatás során megvalósuló fejlesztés minél több intézményre hatással van. A duális képzés gyakorlati megoldása ma minden szakképzési intézmény számára nagy kihívás és sokféle nehézséggel jár. Az eredményes kezdeményezés további támogatása, fejlesztés lehetőséget kínál arra, hogy első lépésben, már rövid távon best practice típusú modell alakuljon ki, amely a térség többi intézményére is pozitív hatással lehet.

54


Az „egyiskolás” megyék oktatási intézményeinek szakképzési szerepvállalása Sajátos helyzetet jelent az úgynevezett „egyiskolás” megyék (Temesvár, Arad, Hunyad, Szeben megye) magyar oktatási intézményeinek működése, s ezért az ezekhez kapcsolható támogatások tartalma és mértéke is. Ezeknek az iskoláknak a kisebbségi intézményrendszerben betöltött szerepük egyedi, ennek a szerepnek a stratégiai fontossága nemzeti, nemzetiségi szemszögből nyilvánvaló. Ezeknek az intézményeknek értelemszerűen az a törekvése, hogy lehetőleg az iskolai képzés minden szintjén és minden formájában (illetve minél több szintjén és minél több formájában) oktatási kínálatuk legyen. A szakképzés romániai újraindulása új lehetőséget is jelent ezen iskolák számára, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy eddigi szerepvállalásaik fenntartása is nehéz. Bár stratégiai helyzetük formailag egyformává teszi őket, ezek az intézmények esetenként más és más gondokkal szembesülnek, s a kezelési lehetőségek is változóak. Az azonban tény, hogy a jól működő szakképzés erősítené ezeknek az intézményeknek a fenntarthatóságát. Célszerűnek tartjuk azt a stratégiát, hogy minden ilyen intézmény esetében kerüljön elemzésre a szakképzési modul (társadalmi funkciója, intézményerősítő szerepe, fenntartási és fejlesztési lehetősége stb.), s ennek függvényében fogalmazódjanak meg azok a középtávú igények, támogatási lehetőségek, amelyek pozitív hatással lehetnek az egyes intézmények tartós működésére. Egyházi hátterű szakképzési intézmények fejlesztése Az egyházi szervezeti-támogatási háttérrel vagy kifejezetten egyházi szervezeti keretben működő szakképzés a romániai magyar szakképzési intézmények körében sajátos fejlesztési lehetőséget jelent. Ennek lényege az, hogy az ilyen intézmény – miközben a hivatalos elvárások alapján beleilleszkedik az országos rendszerbe – többlet mozgástérrel, alternatív vagy komplementer cselekvési lehetőségekkel is rendelkezik. Ennek a „részleges autonómiának” a következménye az, hogy az ilyen oktatási intézmény több vonatkozásban is más stílust, más működési módot, más gyakorlatot, más kapcsolati tőkét képvisel, mint a kifejezetten állami jellegű oktatási intézmények. Erdészeti-faipari képzési centrumok kialakítása Fontos társadalmi és gazdasági érvek szólnak amellett, hogy a faipari-erdészeti szakképzés integrált bázisait célszerű kialakítani. Emellett szól többek között a közbirtokossági vagyonok száma, gazdasági ereje, társadalmi súlya, illetve az ezen a téren eddig még ki nem használt térségi gazdaságfejlesztési, termelési, foglalkoztatási potenciál. Mindez egy olyan szakképzési centrumok kialakításához vezethet, amelyek magas műszaki színvonalon, az ágazatban rejlő innovatív és kreatív lehetőségeket kihasználva kapcsolják össze az ilyen tartalmú térségi szakképzési intézményeket és szakképzési programokat. Ehhez azonban az első lépést egy ilyen koncepció kidolgozása, illetve a helyi, térségi adottságok és együttműködési lehetőségek pontos számbavétele jelenti.

55


9.3.2. Tematikus javaslatok tartós programokhoz Belső kommunikáció, regionális és országos léptékű egyeztetések, hírlevél A romániai magyar szakképzés intézményi szerkezetére jellemző, hogy jelenlegi állapotában rendkívül szétaprózott, az intézményi szerkezetek és a képzési formák sokfélék, az egyes intézmények térben szétszórtan és nagy területen helyezkednek el, az intézmények eddig kialakult működési rutinja, illetve a megyei struktúrákba való szerveződés nem kedvez az egymás közti kommunikációnak és az egymásra való figyelésnek. Ebben a helyzetben a minden intézményt és képzési programot átfogó belső kommunikáció megszervezése és működtetése létfontosságú. Ez összhangban van a Fejlesztési Stratégia célkitűzéseivel, amely kiemeli a jelenlegi intézményi szerkezet hálózattá való szervezésének fontosságát. A hálózattá szerveződés kezdő feltétele a rendszeres belső információforgalmazás, a szereplők összekapcsolása. Tervezett gyakorlati megoldások a program keretében: o Minden intézményhez és minden pedagógushoz rendszeresen eljuttatott elektronikus Hírlevél o A szakképzési rendszer szereplői számára közösségi médiafelület kialakítása és napi gondozása o Regionális és országos léptékű egyeztetési fórumok kialakítása és periodikus működtetése o Rendszeres információgyűjtés a szakképzés folyamatáról, az egyes intézmények és programok működéséről, s ezek rendszeren belüli megosztása. o A szakképzési rendszer egészének kifele irányuló megjelenítése

A szakképzési rendszer marketingje, a szakképzés társadalmi újrapozícionálása A szakképzés jelenlegi társadalmi megítélése kedvezőtlen, kevés kivételtől eltekintve alacsony a presztízse a képzési formának, az egyes szakoknak, a képzési intézményeknek. A kedvezőtlen vélekedés a hétköznapi szereplőktől a döntéshozókig és a közvélemény formálókig minden szinten kimutatható. A helyzet fokozatos megváltoztatása érdekében szükség van olyan cselekvési terv kidolgozására és végrehajtására, amely a szakképzés újrapozícionálását szervezett módon, több szinten és többféle formában végzi. Ez a munka magába foglalja az alábbiakat: o tájékoztató anyagok készítése és terjesztése o direkt és indirekt közvélemény formáló programok lebonyolítása o a jó megoldások széles körben való megismertetése o médiaanyagok rendszeres megjelentetése o szakmai versenyek és egyéb szakmai bemutatók szervezése

56


Intézményi portfóliók készítése A szakképzés rendszerszintű újrapozícionálása mellett már rövidtávon el kell indítani az egyes intézmények és képzési programok újrapozícionálását abban a térségben, ahol működnek. A jelenlegi helyzet ismeretében ennek hatékony formája az lehet, hogy szakmai támogatással és koordinációval minden intézmény, illetve szakképzési program „megtanulja” és gyakorolni fogja a saját portfólió elkészítését és megjelenítését, társadalmi forgalmazását. Erre a folyamatra szakmai modellt kell kidolgozni, illetve felkészíteni minden intézményben egy-egy személyt, folyamatosan konzultálni azokkal az intézményekkel, akik a megszerzett ismeretek után ezt a folyamatot elkezdik. A program további fontos várható eredménye az, hogy az intézményi portfólió, vagy a szakképzési program portfólió elkészítése után jelentős mértékben növekedhet az adott intézmény vagy képzési program kapcsolatépítő és együttműködési képessége. Ágazat specifikus képzési programok szervezése és menedzselése A szakképzés sajátos helyzete (együttműködés a gazdasággal, a társadalmi szereplőkkel, közvetlen kapcsolat a munkaerőpiaccal, az oktatás hangsúlyosan gyakorlati jellege stb.) az intézményi menedzsment, a fejlesztés, a képzés és a gyakorlati munka terén más szakmai kompetenciákat igényel, mint amit a csupán az oktatásra összpontosító intézményeknél tapasztalhatunk. Romániában a szakképzés új rendszerének kialakítása nagyon rövid idő alatt, váratlanul, adminisztratív síkon történt. Az új rendszer célkitűzéseihez, működési modelljéhez kapcsolható kompetenciák többfélék, ezért ezek megszerzése érdekében több témában és szakterületen rövid időtartamú, koncentrált célképzésekre van szükség. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a romániai magyar szakképzés a versenyképesség irányába mozduljon el. További fontos érv a célképzések megszervezése mellett, hogy a magyarországi szakképzési rendszerrel való együttműködési lehetőségek, a kárpátmedencei kooperációs formák szintén kompetenciabővítést igényelnek a romániai magyar szereplők oldalán.

57


10. Az RMPSZ szerepvállalása A Fórumsorozat tapasztalatai alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy a romániai magyar szakképzés együttműködési rendszerének kialakítására szükség van. A szakképzés rendszere kifejezés alatt nem formai összefogást, hanem tartalmi jellegű összekapcsolódást, interaktív jellegű tájékoztatást, együttműködési módok ösztönzését és kialakítását kell értenünk. Ennek az együttműködési rendszernek a kialakítása szükséges ahhoz, hogy az egyes intézmények és képzési programok a maguk során erősebbekké és versenyképessé válhassanak, de szükséges ez az anyaországi és a kárpát-medencei más intézményekkel, képzési programokkal való együttműködési lehetőségek és szakmai integrációk kialakításához is. A romániai magyar szakképzés együttműködési rendszerének kialakítása olyan munka, amely csak (1.) folyamat formájában, (2.) stratégiai koncepció mentén, (3.) az egyeztetések rendszerének kialakítása és működtetése révén képzelhető el. Ez azt jelenti, hogy egyszerre kell foglalkozni az együttműködési módok kidolgozásával és kipróbálásával, gyakorlatba ültetésével, illetve a stratégiai jellegű közös tervezéssel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervező és folyamatmenedzselő szerepet tud vállalni a fentiekben jelzett három tevékenységi területen. Föl tudja vállalni a romániai magyar szakképzés együttműködési rendszerré való alakításában a szervezési, menedzselési, tematizációs feladatokat. El tud indítani és működtetni tud olyan rendszerépítő részprogramokat, mint az információk és a kapcsolatok menedzsmentje, a szakképzéshez kapcsolódó tudományos és szakpolitikai tevékenység szervezése, a forrásbevonás ösztönzése, a jó gyakorlatok közzététele, konkrét feladatok megoldása számára célprogramok szervezése. Ugyanakkor az RMPSZ rendelkezik azzal a tapasztalattal és eszköztárral, hogy kialakítsa és működtesse a szakmai és intézményközi egyeztetés kereteit. A fentiekben jelzett feladatok ellátása érdekében az RMPSZ működési szervezetén belül önálló Szakképzés Fejlesztési Program indítása indokolt, erre a célra rendelt költségvetési kerettel és operatív munkatervvel.

58


FEJLESZTÉSI PROGRAMOK TÁBLÁZATAI

59


PROGRAMOK Bevezetés A romániai magyar szakképzés működése hármas erőtérben zajlik: országos jogiadminisztratív-intézményi keret, magyarországi szakmai, szervezési és anyagi támogatás rendszere, saját erőforrások rendszere. A konkrét programjavaslatok ennek a hármas erőtérnek a figyelembevételével készültek, de minden egyes esetben a romániai magyar szakképzési rendszer szereplőit helyezik cselekvőként a középpontba. Ez a pozícionálás a Fejlesztési Stratégia jellegéből és tartalmából egyértelműen következik. Az alábbi konkrét programok elsősorban olyan javaslatokként kezelhetők, amelyeknek kivitelezésére a feltételek vagy azok nagyobb része adott, és a rendszer belső szereplőinek közreműködése révén elindíthatóak. A romániai magyar szakképzés rendszere nem alkot adminisztratív egységet. Ez a helyzet a Stratégia gyakorlati alkalmazása tekintetében azt jelenti, hogy nincsen olyan „hatóság” amely előírhatná a Stratégiában foglaltak teljesítését, és nincsen olyan igénybe vehető, „központi” fejlesztési alap, amelynek felhasználási módozataival a Stratégia gyakorlatba ültetése ösztönözhető és ellenőrizhető lehetne. Ebben a kontextusban a Fejlesztési stratégia gyakorlatba ültetésére irányuló konkrét programok olyan opcionális javaslatok, amelyek a rendszer szereplőnek közös érdeke és együttműködése révén indíthatók el. A hangsúly ebben a tekintetben a kisebbségi intézményhálózat működtetéséből és a kisebbségi társadalmi elvárás rendszerből adódó „közös érdeken” van. A programjavaslatok közti szelekció, a kivitelezések konkrét formája és időbeli ütemezése alapvetően attól függ, hogy a rendszer ezt a kisebbségi helyzetből adódó közös érdeket miként értelmezi és kezeli. Természetesen a folyamat elindítása és sikeres működtetése érdekében szükség van olyan intézményes szereplőre (a romániai magyar szakképzésesetében a jelenlegi helyzetben ez értelemszerűen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége lehet), amely össze tudja kapcsolni a szakképzési rendszer sokféle egyedi szereplőjét, és föl tudja vállalni ennek a sokszereplős fejlesztési folyamatnak a menedzsmentjét (szervezés/ösztönzés, egyeztetés, forrásszerzés, egyes esetekben konkrét szervező szerep, a rendszer egészére irányuló és minden szereplőt érintő szakmai munkák végzése, a fejlesztési folyamatnak a társadalmi és a szakmai nyilvánosságban való megjelenítése, a fejlesztési folyamatra irányuló monitoring munkavégzése, a fejlesztési folyamat rugalmasságának, adaptációs jellegének biztosítása). A konkrét programjavaslatok köre nem lezárt, ugyanakkor az egyes javaslatok keretjellegűek abban az értelemben, hogy a tartalmi összetevők megőrzése vagy igényelt adaptációja mellett több helyen, többféle formában, eltérő léptékben is kivitelezhetők. Ez a programcsomag nem készülhetett volna el a Fórumsorozat hét rendezvényén elhangzott sok-sok szakmai észrevétel, javaslat nélkül, s rendkívül sok hasznos támpontot kínált a Szovátán szervezett módszertani műhelymunka, illetve a csíkszeredai záró konferencia keretében szervezett négy tematikus helymunka. A résztvevők javaslatait, szakmai hozzájárulását ezúton is még egyszer hálásan köszönjük.

60

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Regionális vagy ágazati integratív képzési centrumok kialakítása Program: Szakképzési centrumok kiemelt infrastrukturális fejlesztése Kód: 1.2. A Program tárgya Cél

Tartalom

Indoklás, igény

Célcsoport, résztvevők Tevékenységek Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás

Kivitelező(k)

Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés Megjegyzés

Több intézményt/programot kiszolgáló tanműhelyek korszerűsítése/kialakítása A program célja a szakképzés színvonalának az emelése, jó szakemberek képzése, tanműhelyek korszerűsítése, az iskolák kooperációjának javítása, a centrumok fokozatos kialakításának lépcsőzetes elindítása. A szakképzés színvonalának emelése érdekében fontos a meglévő tanműhelyek felszerelésének korszerűsítése a szakképzési irányoknak megfelelően. Ezáltal a diákok már a szakmai gyakorlat előtt, illetve azzal párhuzamosan el tudják sajátítani bizonyos szakmák alapjait. Célszerű olyan fejlesztésekben is gondolkodni, amelyeknek több intézményt érintő vagy regionális funkciója van. Korszerű tanműhelyekre nagy szükség van, hiszen ezekben lehet elvégezni a szakmai alapozó gyakorlati feladatokat, ami továbbra is a szakképző intézmények feladata, és amit a cégeknél végzett szakmai gyakorlat nem vált ki. A közös tanműhely tervezése, kialakítása, fejlesztése a regionális integráció praktikus kerete és dinamizáló tényezője lehet. Intézmények egy településen vagy egy kisebb térségben Együttműködési formák keresése, szervezés, anyagi feltételek biztosítása, szakmai egyeztetések, kivitelezés, marketing tevékenységek. 2 év A gyakorlati képzés fejlesztése, minőségének javulása, jobb, optimálisabb csoportlétszám, képzettebb szakemberek a munkaerőpiacon. A tanműhelyek korszerűsítésével, az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzésével lényegesen javulnak a munkaerőpiacon jól hasznosítható szakmák oktatásának feltételei. Várható ebben az esetben az intézményközi együttműködés erősödése. A lebonyolítás támogató szakmai ajánlat csomag (RMPSZ vagy annak regionális szervezete) Szervezési keretek kialakítása (RMPSZ) Képzési intézmények vagy programok Anyag és eszköz-szükséglet Forrás: állami és EU-s források Nem megfelelő anyagi forrás, kooperációs szándék hiánya. A program egyik továbbfejlesztési lehetősége a digitális tartalmakra épülő korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása. A kivitelezésre megoldás lehet, hogy a tanműhelyek korszerűsítését az egymáshoz közeli iskolák közösen lássák el.

61

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Regionális vagy ágazati integratív képzési centrumok kialakítása Program: Szakképzési centrumok tartalmi fejlesztése Kód: 1.3. A Program tárgya Cél Tartalom

Célcsoport, résztvevők Tevékenységek

Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények

Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés Megjegyzés

Minőségbiztosítási rendszer kialakítása a centrumok létrehozásával együtt A program célja olyan minőségbiztosítási rendszer kialakítása, amely hozzájárul a helyi, regionális és országos döntések meghozatalához, a tevékenységek összehangolásához A közoktatási rendszer javítása érdekében fontos egy egységes, átfogó értékelési és minőségbiztosítási rendszer kialakítása, ami hozzájárul az oktatás és képzés színvonalbeli különbségeinek megszüntetéséhez is. Hasznosnak mutatkozik a saját intézményrendszer keretében elindítani ezt a folyamatot, s erre alkalmas keretet kínál a centrumalakítási folyamat. Bármilyen tartalommal is jöjjön létre a romániai magyar szakképzés keretében szakképzési centrum, ehhez az innovatív megoldáshoz hozzá kell kapcsolni a minőségbiztosítást. Ez adott esetben relatív előnyszerzést is jelenthet az országos rendszerhez viszonyítva, ugyanakkor növeli a nemzetközi hálózatokba való belépés lehetőségét. A szakképzés minőségének javítása és a nemzetközi átláthatóság érdekében biztosítani kell a szakképző intézmények részére az EU-s szakképzési minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert. Intézmények, szakképzési centrumok, szakképzési programok, oktatók, szakemberek. Tervezési rendszer kialakítása, nemzetközi átláthatóság biztosítása, a szakképzés és a munkaerőpiac közötti kapcsolat megerősítése, más országban jól működő modellek felülvizsgálása és alkalmazása, információgyűjtés, információszolgáltatás, koordináció, minőségbiztosítási referenciapontok létrehozása. A program kivitelezésére megfelelő anyagi feltételek mellett egy év elegendő. Minőségbiztosítási rendszer kialakítása, a szakképzés struktúrájának átalakítása, megfelelő helyi, regionális és országos döntések meghozatala, az oktatás és a képzés színvonalbeli különbségeinek a megszüntetése, az európai és nemzeti szinten megvalósított tevékenységek összehangolása. A szakképzés intézményrendszerének fejlődése, a szakképzésről való lemorzsolódás megszüntetése, átláthatóság, fenntarthatóság biztosítása, hálózatosodás. A lebonyolítás támogató szakmai ajánlat csomag (RMPSZ) Szervezési keretek kialakítása (RMPSZ) Képzési intézmények vagy programok Humánerőforrás, eszközök Forrás: állami és EU-s források Nem megfelelő anyagi forrás, kooperációs szándék hiánya. Részvétel az európai szintű hálózatban. A programot össze lehet kapcsolni a pályaválasztási tanácsadó központok kialakításával.

62

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Intézményfejlesztési beruházások és programok Program: Az alapszintű intézményi működést veszélyeztető hiányosságok pótlása Kód: 2.1. A Program tárgya Cél Tartalom

Indoklás, igény


Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok

Továbbfejlesztés

Az alapszintű működési hiányosságok pótlását segítő igénykataszter összeállítása és periodikus aktualizálása Az egyes intézmények és szakképzési programok alapszintű működését fenyegető hiányosságok fokozatos felszámolása Az alapszintű működésében mutatkozó hiányosságok összegyűjtése és nyilvántartása, szakmai értékelése, rangsorolása és a potenciális támogató struktúrák fele való megjelenítése/képviselete. A helyzetelemzés folyamatában igazolást és megerősítést nyert az a tény, hogy a szakképzési intézmények és programok esetenként több olyan hiányossággal küzdenek, amelyek – változó mértékben ugyan – az alapszintű működésben gondokat okoznak. Ezeknek az igényeknek az összegyűjtése, napirenden tartása, a prioritások megállapítása, a támogatók fele a kurrens igények közvetítése fontos feladat a rendszer egésze szempontjából is. Ezek a hiányosságok a tartalom, a funkció és a támogatás mérete szemszögéből nagyon sokfélék. Az alapszintű hiányosságokkal küszködő intézmények és szakképzési programok. - Igénykataszter keretének kialakítása és információkkal való feltöltése adatgyűjtés révén - Az igénylista tematikai rendezése, az egyes igények szakmai értékelése, a prioritások megfogalmazása - Az igények megjelenítése, képviselete Ez a program várhatóan 3-5 évet tart, célravezető lesz 1 éves munkaprogramot készíteni. - Igénykataszter - Hiánypótló támogatások rendszerének kialakulása A támogatott intézmények és programok esetében megszűnik vagy mérséklődik az alapszintű működést veszélyeztetettsége. Szervező-koordináló szerep: RMPSZ Támogatást igénylő intézmények Támogató szervezetek, programok A program megszervezése és menedzsmentje jelentős beruházást nem igényel. Esetenként gondot okozhat az igények besorolása, a szakképzési intézmények feladata lesz, hogy különbséget tegyenek az alapszintű működtetés hiányosságai, és a fejlesztési elképzelések között. A program keretében kialakítandó igénykataszter erősíti a rendszer egészének menedzsmentjét, lehetővé teszi a fejlesztéspolitikai igénykataszter megtervezését is.

Megjegyzés

63

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Intézményfejlesztési beruházások és programok Program: Az intézményi működés versenyképességét erősítő beruházási programok és tartalmi fejlesztések Kód: 2.2. A Program tárgya Cél Tartalom

Indoklás, igény


Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás

Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés

Pályaválasztási tanácsadó központok kialakítása, korszerűsítése A program célja az információellátottság, információcsere javítása pályaválasztási tanácsadó központok kialakításával, illetve korszerűsítésével. Fontos, hogy minden nagyobb városban legyenek olyan korszerű, pályaválasztási tanácsadó központok, amelyek segítik a diákok tájékoztatását, illetve a munkaerőpiacra való bekerülését. Fejleszteni kell statisztikai információs rendszert, a gazdaság és a munkaerőpiac aktuális információi szerint. Fontos, hogy ezeknek a központoknak a felszerelése a korszerű és versenyképes szakképzési tanácsadás igényeinek megfeleljen. A munkaerőpiaci problémák megoldása érdekében folyamatosan vizsgálni kell a régiók munkaerőpiaci igényeinek változását, adatokat kell szolgáltatni a szakképzésből kikerülő fiatalok elhelyezkedéséről, hozzá kell járulni a pályaorientációs, pályaválasztási döntések meghozatalához. Ehhez kapcsolódnia a megfelelő demonstrációs és egyéb korszerű eszközökkel felszerelt szakképzési tanácsadó központnak. Ez a program a szakképzés struktúrájának átalakításához is egy nagyon fontos kiindulópontot képezhet. Intézmények, szakképzési centrumok, szakképzési programok, oktatók, külső szakértők. Máshol kialakult jó példák megismerése, hazai adaptáció, szervezés, az uniós szintű adatszolgáltatáshoz szükséges indikátorok kialakítása, a statisztikai rendszer kialakítása, korszerűsítése, pályakövetési rendszer kialakítása, anyagi feltételek biztosítása, szakmai egyeztetések, marketing tevékenységek, tanácsadó/konzultációs bázisok technikai felszerelése. Ezt a programot fontos minél gyorsabban megvalósítani. Megfelelő anyagi feltételek mellett két év elegendő hozzá. Az információellátottság, információcsere javítása, pályaválasztási tanácsadó központok kialakítása és korszerűsítése, a szakképzés struktúrájának átalakítása. A program lényegesen megkönnyíti a pályaorientációt, az munkavállalók igényeinek, illetve a munkaerőpiaci szükségleteknek az egyeztetését, tehát azt, hogy a szakképzés szerkezete jobban alkalmazkodjon a munkaerőpiaci igényekhez. Szervezés, koordináció - RMPSZ Képzési intézmények vagy programok Humánerőforrás, eszközök Forrás: állami és EU-s források Nem megfelelő anyagi forrás, kooperációs szándék hiánya A program egyik továbbfejlesztési lehetősége az egyház, a helyi önkormányzat, illetve a felsőoktatási intézmények szerepének, szerepvállalásának a növelése. További fejlesztési lehetőség: a kialakított központok hálózatba kapcsolása.

Megjegyzés 64

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Intézményfejlesztési beruházások és programok Program: Az intézményi szintű stratégiai tervezés és a professzionális intézményi menedzsment támogatása Kód: 2.3. A Program tárgya Cél Tartalom Indoklás, igény


Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés

Az intézményi szintű stratégiai tervezés gyakorlatának megalapozása és pilot programok indítása A szakképzési intézmények körében az intézményi léptékű stratégiai tervezés meghonosítása Szakmai közreműködők felkérésével a szakképzési intézmények számára hasznosítható stratégiakészítési modell kidolgozása, és 2-3 konkrét stratégia készítési pilot program lefuttatása. Az oktatási intézmények körében jelenleg a központi intézmény által előírt formalizált stratégiakészítési modell ismert, amely - Nem tartalmazza a szakképzés specifikus tartalmi elemeit - Nem veszi figyelembe a szakképzési ágazat várható dinamikáját és az ebből adódó lehetőségeket - Nem veszi figyelembe a kisebbségi helyzetből adódó specifikumokat A pilot programok számára kiválasztott intézmények, közvetve a szakképzési rendszer intézményei. - A kisebbségi kontextusban működő szakképzési intézmények számára adekvát, integrált stratégia készítési modell kidolgozása - Két vagy három, eltérő típusú intézmény esetében konkrét stratégiakészítési munka - Kiértékelés, facilitáció 1 év - Az intézmények számára hasznosítható modell - Két vagy három gyakorlati alkalmazás A stratégia készítés gyakorlatának megismerése pozitív irányba fogja befolyásolni az egyes intézmények menedzsment gyakorlatát. Koordinációs szerep: RMPSZ Pilot program: szakmai csoport, résztvevő intézmények A konkrét stratégiakészítés anyagi keretét kell biztosítani A forrás biztosításának feladatán kívül más akadály nem merül fel. - A stratégiakészítés általánossá válása a szakképzési intézmények körében - A stratégiakészítés gyakorlatának hasznosítása új szakképzési programok tervezése, indítása esetén

Megjegyzés

65

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Intézményfejlesztési beruházások és programok Program: Forrásbevonási kompetenciák fejlesztése Kód: 2.4. A Program tárgya Cél Tartalom

Indoklás, igény

Célcsoport, résztvevők Tevékenységek Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés

Tematikus szeminárium a forrásbevonási kompetenciák fejlesztésére A rendezvény célja a jó példák, működő gyakorlatok, illetve lehetőségek ismertetése, tapasztalatcsere, párbeszéd és együttműködés biztosítása a résztvevők között. A szakképzési programok sikeres működése érdekében fontos fejleszteni a munkatársak, oktatók forrásbevonási képességeit. A forrásbevonási képességek fejlesztése az ismeretek oktatásán kívül hozzájárul az újszerű projektszemlélet kialakulásához és elterjedéséhez, ami a szakképzés fennmaradásának és fejlődésének záloga. A program szükségszerűségét az indokolja, hogy a romániai oktatási rendszer nem támogatja a hálózati önállósodást, ezért számos program csak saját kezdeményezésre, saját források révén indulhat el, amelyet külső forrásokból (pályázatokból, fundraising révén) lehet biztosítani. Intézményi szereplők, oktatók Együttműködési formák keresése, szervezés, anyagi feltételek biztosítása, szakmai egyeztetések, marketing tevékenységek. Szeminárium-sorozat egy éven keresztül más-más helyszíneken. Szakmai kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, forrásbevonási készségek fejlődése, önálló rendszerré szerveződés, decentralizáció elősegítése. A program várható hatása, hogy a résztvevők érdeklődni fognak más témájú szemináriumok iránt is, illetve képesek lesznek önálló programokat megtervezni és kivitelezni. A lebonyolítás támogató szakmai ajánlat csomag (RMPSZ) Szervezési keretek kialakítása (RMPSZ) Képzési intézmények vagy programok Utazási, étkezési és szállásköltségek Forrás: saját forrás, illetve pályázati program Érdeklődés hiánya. A program egyik továbbfejlesztési lehetősége a regionális, nemzeti, illetve később a nemzetközi szinten való megszervezés és lebonyolítás.

Megjegyzés

66

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: A duális képzés gyakorlatának fejlesztése Program: Modelljellegű pilot-programok tervezése és indítása Kód: 3.1. A Program tárgya

Külföldi szakmai gyakorlat

Cél

Külföldi intézményekkel, vállalatokkal való közreműködés révén két héttől egy hónapig terjedő időtartamú szakmai gyakorlat tervezése és bevezetése a szakképzésben résztvevő diákok számára. A diákok utazásának, szállásának, megélhetésének biztosításával legalább két héttől egy hónapig terjedő szakmai gyakorlat biztosítása külföldi intézményekben, vállalatokban. Fontos, hogy a szakmai gyakorlaton résztvevő diákok elismervényt kapjanak az elvégzett tevékenységekről. (pl. Europass mobilitási igazolvány) A hosszabb időtartamú, külföldi szakmai gyakorlat célja az intézmények közötti együttműködés, tapasztalatcsere intenzívebbé tétele, a megfelelő gyakorlati tudás, illetve kapcsolati tőke elsajátításának lehetősége, új technikák elsajátítása, meghonosítása bizonyos szakterületeken belül. Intézményvezetők, vállalatvezetők, oktatók, tanulók Együttműködési formák keresése, anyagi feltételek biztosítása, szakmai egyeztetések, szakmai profilok kialakítása, marketing tevékenységek. Félévente egy szakmai gyakorlat biztosítása. Nemzetközi munkakörnyezetben szerzett munkatapasztalat, szakmai kapcsolatépítés, új módszerek megismerése és meghonosítása. Szakmai ismeretek bővülése, intézményközi bizalomerősítés, a szaknyelv és az idegen nyelv gyakorlása, sikeres működési modellek kialakítása és működtetése hosszútávon. A lebonyolítás támogató szakmai ajánlat csomag (RMPSZ) Szervezési keretek kialakítása (RMPSZ) Képzési intézmények vagy programok Külföldi intézmények, vállalatok, gyárak - Utazási költségek, szállásköltségek, étkezési költségek - Célszerű megoldás a feltételeket pályázati programon, szponzorokon keresztül biztosítani, például Erasmus + program Anyagi források szűkössége, felelősségvállalás a program koordinátorai részéről. Működési modellek kialakulása és önálló működése.

Tartalom

Indoklás, igény

Célcsoport, résztvevők Tevékenységek Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k)

Forrásigény, forrásbiztosítás

Akadályok Továbbfejlesztés

Megjegyzés

67

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: A duális képzés gyakorlatának fejlesztése Program: Szakképzési rendezvények és versenyek szervezése Kód: 3.2. A Program tárgya Cél

Tartalom

Indoklás, igény

Célcsoport, résztvevők Tevékenységek Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás

Kivitelező(k)

Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés

Tematikus üzleti kávéház – kerekasztal beszélgetés szervezése diákokkal és cégvezetőkkel Cégek segítése a tehetséges fiatalok megtalálásában, módszerek, jó gyakorlatok megismerése és terjesztése, pályaorientáció, a munkaadók és munkavállalók igényeinek megismerése, a keresleti és kínálati oldal feltérképezése. Rendszeres kávéházi, kötetlen beszélgetések szervezése Y és Z generációs fiatalokkal, amelyek révén népszerűsíteni lehet a szakképzést, illetve közelíteni lehet egymáshoz a munkaadók és a munkavállalók elvárásait. A program szükségszerűségét az indokolja, hogy az 1990-es évek végén született fiatalok, akik számára a digitális technológia természetes és magától értetődő, teljesen másképp gondolkodnak, más tanulási szokásokkal rendelkeznek, hozzászoktak a gyors információáramláshoz, amely nagymértékben megváltoztatta az oktatással és munkerőpiaccal kapcsolatos elvárásaikat is. Mivel az oktatási rendszer változása egy lassú folyamat, az alulról építkezés érdekében szükségszerű olyan találkozási felületeket megteremteni, amelyek révén meg lehet ismerni, egyeztetni lehet az oktatással, munkaerőpiaccal kapcsolatos elvárásokat, információkat, népszerűsíteni lehet a szakképzést. Ennek egyik kötetlen és jól bevált formája lehet a kávéházi rendezvények szervezése. Intézményvezetők, vállalatvezetők, oktatók, tanulók. Együttműködési formák keresése az üzleti élet képviselőivel, tematikus rendezvények tervezése, anyagi feltételek biztosítása, szakmai egyeztetések, marketing tevékenységek. Havonta egy rendezvény szervezése, változó helyszíneken, másmás témában. Szakmai kapcsolatépítés, a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának megismerése, a toborzási folyamatok átalakulása. Fiatalok tájékoztatása és motiválása, közreműködés a cégek, az oktatási intézmények és a fiatalok közötti interakció, kommunikáció megteremtésében, a munkaerőpiaci feszültségek csökkenése, a szakképzés fontosságának megértése és elterjedése, az utánpótlás nevelése. A lebonyolítás támogató szakmai ajánlat csomag (RMPSZ) Szervezési keretek kialakítása (RMPSZ) Képzési intézmények vagy programok Cégek, gyárak Utazási és étkezési költségek az előadók, cégek képviselői, programkoordinátorok számára Forrás: saját forrás, illetve pályázati program Érdeklődés hiánya, a találkozók keretében a protokoll előtérbe kerülése a gyakorlati témák terhére. A program egyik továbbfejlesztési lehetősége a regionális, nemzeti, illetve később a nemzetközi szinten való megszervezés és lebonyolítás.

Megjegyzés

68

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Pályaorientáció és társadalmi együttműködés Program: A szakképzés újrapozícionálása a társadalmi nyilvánosságban (közélet, média, döntéshozási testületek, fejlesztéspolitikai intézmények) Kód: 4.1. a. A Program tárgya Cél

Tartalom

Indoklás, igény


Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés Megjegyzés

A szakképzés újrapozícionálása a társadalmi nyilvánosságban. Kommunikációs operatív program készítése A szakképzési intézmények oktatási kínálatának, tevékenységének és a szakképzés társadalmi szerepének újrapozícionálása a romániai magyar társadalmi nyilvánosságban, különös tekintettel a családokra, a médiára és a döntéshozó intézményekre. A program keretében középtávú operatív munkaterv kialakítása zajlik, éves bontásban, a feladatok tartalmi leírásával és a folyamatba bevonható aktorok feladatvállalásainak meghatározásával. A Fejlesztési stratégia készítése során egyértelműen megmutatkozott, hogy a szakképzés társadalmi ismertsége és elismertsége nagyon alacsony, s ez azzal jár, hogy a szakképzés további fejlesztési lehetőségei korlátosak. A szakképzés intézményi szerkezetének alakítását, illetve a tartalmi jellegű fejlesztéseket össze kell kapcsolni a szakképzés átfogó és programszerű társadalmi újrapozícionálásával. Az iskolai oktatásban érintett családok, a közvélemény formáló ágensek, fejlesztési és döntéshozási testületek. Az operatív munkaterv készítéséhez szükséges szakmai előmunkálatok elvégzése, a folyamatban szerepet vállalni tudó ágensekkel a szükséges egyeztetések lebonyolítása, az operatív munkaterv összeállítása. 6 hónap A szakképzésben érintett szakmai és társadalmi szereplők mozgósítása. Az operatív munkaprogram. Az operatív munkaterv összeállítása megteremti a lehetőséget a tényleges újrapozícionálási munka elindítására és rendszeres végzésre. Erre a célra létrehozott munkacsoport vagy felkért szakmai csoport. A munkacsoport munkájának költségei. ---A operatív munkaterv gyakorlati alkalmazása.

69

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Pályaorientáció és társadalmi együttműködés Program: A szakképzés újrapozícionálása a társadalmi nyilvánosságban (közélet, média, döntéshozási testületek, fejlesztéspolitikai intézmények) Kód: 4.1.b. A Program tárgya Cél Tartalom

Indoklás, igény



Konferenciaszervezés: a szakképzés újrapozícionálása a társadalmi nyilvánosságban A rendezvény célja a szakképzés újrapozícionálása a társadalmi nyilvánosságban, a szakképzés által is visszaigazolt társadalomkép megváltoztatása. Találkozási és kommunikációs lehetőségek megteremtése a szakképzésben érintett vállalkozások és képző intézmények, vállalkozók, civil szervezetek, illetve iskolafenntartó intézmények között. Fontos, hogy rendszeresen megszervezésre kerüljenek médianyilvánosságnak örvendő rendezvények, amelyek nem csak a tapasztalatcserére és az elképzelések megvitatására, egyeztetésére adnak lehetőséget, hanem hozzájárulnak a szakképzésről alkotott negatív társadalomkép megváltoztatásához. Ennek első lépése a szakképzés képének újrapozícionálása a romániai magyar szakképzés szereplői körében. A program megvalósítását az indokolja, hogy a szakképzéssel kapcsolatos társadalmi beállítódás ma dominánsan negatív, ugyanis ez a tanulási forma a tanulási tevékenységek skáláján alacsony státuszbeli megítéléssel rendelkezik. Ezt a társadalmi megítélést sok esetben maguk a rendszer szereplői elfogadják, tettekben és narratívákban visszaigazolják. Szakképzésben érintett vállalkozások és képző intézmények, vállalkozók, civil szervezetek, iskolafenntartó intézmények képviselői. Együttműködési lehetőségek áttekintése, hazai és külföldi jó példák, sikeres projektek bemutatása, amelyek az üzleti, civil, vállalkozói, valamint az intézményi szféra együttműködésének hasznosságát szemléltetik, marketing tevékenységek (szórólapok, plakátok, közösségi média, kiadványok). Rendszeresen, negyedévente Tapasztalatcsere, önálló rendszerré szerveződés, együttműködési formák kialakítása, a szakképzéssel kapcsolatos narratívák megváltozása és ez által egy pozitív társadalomkép kialakulásának elősegítése. A szakképzéssel kapcsolatos pozitív társadalmi beállítódás kialakulása és elterjedése. A lebonyolítás támogató szakmai ajánlat csomag (RMPSZ) Szervezési keretek kialakítása (RMPSZ) Képzési intézmények vagy programok Utazási, étkezési és szállásköltségek Forrás: saját forrás, illetve pályázati program Kezdeti lelkesedés elvesztése, mivel a társadalomképnek a megváltoztatása időigényes és beruházást igénylő feladat. A program egyik továbbfejlesztési lehetősége a nemzeti, illetve később a nemzetközi szinten való megszervezés és lebonyolítás.

Megjegyzés

70

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Pályaorientáció és társadalmi együttműködés Program: A családokkal való kapcsolat kialakításához illeszkedő programok Kód: 4.2. A Program tárgya Cél

Tartalom Indoklás, igény


Időkeret, időtábla

Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés Megjegyzés

Pályaválasztást és foglalkoztatást segítő szolgáltatások fejlesztése a családok számára Átfogó és több területre kiterjedő információs rendszer kialakítása a szakképzéssel, munkaerőpiaccal kapcsolatos, naprakész adatok, információk rögzítésére. A döntési folyamatok elősegítése, a munkaerőpiaci feszültségek csökkentése. Ennek a rendszernek a családok tájékoztatásába való bekapcsolása. Egységes pályaválasztást és foglalkoztatást segítő információs rendszer kialakítása, fejlesztése, amely segíti a munkaerőpiacra való belépés folyamatát. A meglévő intézmények nincsenek abban a helyzetben, hogy komplex tanácsadói szolgáltatásokat nyújtsanak, kevés esély van személyre szabott tanácsadásra, szakmai és intézményi kapcsolatokat tekintve nincs koordináció, a szakpolitikák nincsenek eléggé összehangolva. Ez a családok számára nagyon kedvezőtlen, szűkség van olyan rendszer kialakítására, amely a témához kapcsolódó szolgáltatásokat és a családokat összekapcsolja. Családok, intézmények, szakképzési centrumok, szakképzési programok, oktatók, szakemberek. Pályaorientációs képzési programok szervezése, információkat nyújtó füzetek, kézikönyvek, kisfilmek készítése, pedagógusok továbbképzése, tapasztalatcsere lehetőségének kialakítása, felmérések, a pályaorientáció és életpálya építés tananyagának kidolgozása. A program kivitelezése egy átfogó, időigényes feladat, amelyhez számos szakmai egyeztetésre és felsőbb szintű döntéshozatalra van szükség. A szakmai alapozáshoz és az indításhoz minimálisan szükséges egy év. A szakképesítések és a kapcsolódó tevékenységformák megismerése, a tanulói választás megalapozása, átjárhatóság biztosítása, lemorzsolódás csökkentése, a pályaválasztással kapcsolatos családi terhek csökkenése. A munkaerőpiaci ellentmondások feloldása, a társadalmi kohézió elősegítése, hatékonyabb forrásfelhasználás, a szakpolitikák egyeztetése. A lebonyolítás támogató szakmai ajánlat csomagkialakítása Szervezési keretek kialakítása (RMPSZ) Képzési intézmények vagy programok Humánerőforrás, képzési programok Forrás: állami Nem megfelelő anyagi forrás. Folyamatos együttműködés a munkaerőpiac szereplőivel. Szakterületenként egységes pályaorientációs modulok kialakítása az adott szakterületen működő középiskolák bevonásával.

71

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Pályaorientáció és társadalmi együttműködés Program: Kompetenciamérés megtervezése és bevezetése Kód: 4.3. A Program tárgya Cél Tartalom

Indoklás, igény Célcsoport, résztvevők Tevékenységek Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok

Továbbfejlesztés

A kompetenciamérés szakmai megalapozása a szakképzési intézményhálózat fejlesztés érdekében Olyan mérési eljárás megtervezése az 5-8. osztályos korcsoport vonatkozásában, amely a tanulók és a családok pályaorientációját szolgálja. Olyan saját modell szakmai megalapozása, amely - az országos léptékű kompetenciamérés kialakításának késlekedése esetén legalább részlegesen használható - Az országos rendszer működésbelépése esetén komplementer jelleggel alkalmazható a kisebbségi helyzetből adódó sajátos pályaorientációs gondok kezelésére. Ezt a modellt első lépésben kísérleti jelleggel célszerű megalkotni és a gyakorlatban kisebb populáción tesztelni. A kompetenciamérésre a szakképzési rendszer minden szakmai szereplője szerint sürgősen szükség volna. Az 5-8.osztályos tanulók erre a célra kiválasztott egy-egy csoportja rurális és urbánus környezetben. A kompetenciamérés saját hatáskörben is hasznosan kivitelezhető modelljének megtervezése kés szakmai kidolgozása, illetve egy adott mintán valótesztelése. 1 év A gyakorlatban alkalmazható modell kialakítása és a kapcsolódó tesztelési eredmények. Szakmai és társadalmi hatás a későbbi fázisban, a modell szélesebb körű alkalmazása után várható. Erre a célra felkért szakmai csoport és közreműködésre hajlandó iskola. A szakértői csoport költsége. - A saját modell kidolgozását és alkalmazását nem fogják célravezetőnek tartani azok, akik ezt csak országos rendszerben látják kivitelezhetőnek. - Anyagi keretet kell biztosítani a munkához A kialakított modell a sikeres alkalmazási teszt után szélesebb körben használható.

Megjegyzés

72

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Pályaorientáció és társadalmi együttműködés Program: Önkormányzat – Gazdaság – Szakképzés hármas helyi együttműködési programok kialakítása Kód: 4.4. A Program tárgya Cél Tartalom

Indoklás, igény

Célcsoport, résztvevők

Tevékenységek Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés Megjegyzés

Önkormányzat – Gazdaság – Szakképzési intézmény: lokális együttműködési modell kialakítása A saját erőforrások bevonása érdekében intézményesített együttműködési forma kialakítása. Intézményesített együttműködési forma kialakítása helyi erőforrások bevonásával egy konkrét szakképzési program felfuttatása érdekében. Lényege: összekapcsolni az önkormányzat (vagy közbirtokosság) tartós szerepvállalását, egy adott szegmensben a munkaerőpiaci igényt és a gazdasági tevékenységet, illetve egy szakképzési program minőségi fejlesztését. A saját erőforrások (gazdasági szereplők, önkormányzat, civil szegmens) hasznosításnak legkézenfekvőbb hasznosítási lehetőségét a lokális léptékű kooperációs formák kialakítása jelenti. Ez elsősorban a tömbmagyar térségben működhet (városok), de nem kizárt más térségben sem, ahol ezt a kooperációt – a helyi erőforrások jellege miatt – nem lokális, hanem tájegység szinten célszerű kezdeményezni. Egy településen a fejlesztésre kiválasztott szakképzési programfelelős intézménye, az ebben érdekelt gazdasági szereplő(k), a támogatásban és a folyamatmenedzsmentben tartós szerepet vállaló önkormányzat vagy közbirtokosság. Külső szakértői közreműködéssel, illetve már ismert jó példák alapján az együttműködési modell kidolgozása és kialakítása. 1 év Mások által is átvehető, működőképes együttműködési modell a sajáterőforrások hasznosítása tekintetében Jó gyakorlat generálása a saját erőforrások hasznosítása terén Helyi szereplők, szakértők A modell kialakításnak jelentős forrásigénye nincsen Szervezési nehézségek a helyi aktorok szerepvállalása körüli nehézségek A kialakított modell szélesebb körben való alkalmazása

73

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Pályaorientáció és társadalmi együttműködés Program: Intézményi és képzési program marketing Kód: 4.5. A Program tárgya Cél Tartalom

Indoklás, igény



Portfólió kialakítása szakképzési intézmények, illetve szakképzési programok számára A szakképzés társadalmi elfogadtatása szakképzési programok, illetve szakképzési intézmények szintjén Portfólió készítési módszertani javaslatcsomag kialakítása és gyakorlati alkalmazása szakképzési intézmények és szakképzési programok számára. Fontosabb az egyes szakképzési programok portfóliójának kialakítása, mert ezek a rendszer működtetésének és a képzési kínálatnak az alapegységei A szakképzés egészének társadalmi újrapozícionálása mellett szükséges az egyes szakképzési programok, illetve az egyes szakképzési intézmények újrapozícionálása is abban a társadalmi környezetben, illetve tanulói rekrutációs közegben, ahol a szóban forgó intézmények, szakképzési programok működnek. Az egyes intézmények vagy szakképzési programok közvetlen társadalmi környezete - A portfóliók kialakításával kapcsolatos módszertani útmutató összeállítása - Gyakorlati bemutatók szervezése - Szakképzési programok vagy intézmények portfóliójának kialakítása Előkészítés és gyakorlati bemutatók- 6 hónap Egyedi portfóliók elkészítése - 6 hónap A folyamat kiértékelése Az egyes szakképzési programokat megjelenítő portfóliók, illetve intézményi portfóliók A szakképzési programok és intézmények ismertségének és vonzerejének növekedése. A modell elkészítését az RMPSZ tudja vállalni, az egyes portfóliókat az intézmények készítik. Ennek a programnak lényeges forrásigénye nincsen. Előfordulhat, hogy kezdetben csak kevesen vállalkoznak erre a munkára. A kialakított portfóliók további, professzionálisabb marketing megoldásokra adnak lehetőséget.

Megjegyzés

74

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Humán erőforrás fejlesztés Program: Továbbképzési programok Kód: 5.1. A Program tárgya Cél

Tartalom

Indoklás, igény


Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés Megjegyzés

Szakmai továbbtanulás biztosítása: szakképzés és felnőttképzés közti kapcsolat A szakképzés és a felnőttképzés rendszere közti átjárás rendszerének kialakítása. Folyamatos képzés és átképzés lehetőségének biztosítása, a felnőttképzési rendszer fejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás megvalósulása érdekében minden életszakaszban fontos biztosítani a hozzáférést a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz, valamint ezek után a hozzáférést a felnőttképzési kínálatokhoz. Szükséges fejleszteni és a szükségletekhez igazítani a szakmai továbbtanulás rendszerét a különböző célcsoportok szerint. Ehhez meg kell teremteni az előzetesen megszerzett tudás beszámításának a lehetőségét. Fontos, hogy a szakképzés az egész életen át tartó tanulást illetően ne legyen lezárt jellegű, hanem biztosítva legyen a továbbtanulás lehetősége az olyan személyek számára, akik motivációval rendelkeznek. A szakképesítési szintek szerinti programok átgondolása és újratervezése segíthet megerősíteni a szakközépiskolák jelentőségét. A munkaerőpiacon kevés a középfokú végzettségűek aránya, mert szakközépiskola után is egyre többen tanulnak tovább. Tehát ezt a továbbtanulási igényt kezelni kell a szakképzés szintjén is. Intézmények, szakképzési centrumok, szakképzési programok, oktatók, szakemberek. A két rendszer átjárás kereteinek kialakítása, a moduláris képzési programok kialakítása, a megszerzett tudásszint beszámíthatóságának megteremtése, a mobilitás növelése, felmérések, egyeztetések, döntéshozás. A program kivitelezése egy átfogó, időigényes feladat, amelyhez számos szakmai egyeztetésre és döntéshozatalra van szükség. Szakmai továbbtanulási lehetőség biztosítása, moduláris szakképzés, a továbbtanulási igény kezelése A felsőoktatás elszívó hatásának csökkentése Kezdeményező és szervező szerep: - RMPSZ Képzési intézmények vagy programok Humánerőforrás, eszközök, helyek Forrás: állami és EU-s források Nem megfelelő anyagi forrás, kooperációs szándék hiánya Jogszabályok módosítása, a kompetenciamérés rendszerének kialakítása A programot meg lehet valósítani iskolarendszeren kívül is

75

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Humán erőforrás fejlesztés Program: Kompetenciafejlesztési programok intézményi tevékenységi körök szerint (intézményi menedzsment, PR-kommunikáció, Rendezvényszervezés, Arculatépítés, Forrásbevonás, Projektmenedzsment) Kód: 5.2. A Program tárgya

Cél

Tartalom

Indoklás, igény

Célcsoport, résztvevők

Tevékenységek

Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás

Kivitelező(k)

Forrásigény, forrásbiztosítás


Az intézményi menedzsment kommunikációs tartalmaival kapcsolatos modell kidolgozása és ismertetése A szakképzési intézmények intézményvezetési kompetenciáinak bővítése kommunikációs ismeretmodulokkal. Alapozó jellegű, gyakorlati megoldásokkal illusztrált ismeretterjesztő anyag kidolgozása, az oktatási intézményekhez valóeljuttatása és a gyakorlati alkalmazást segítő prezentációk lebonyolítása. A program indítását két tényezőcsoport indokolja: - A szakképzési programok és a kapcsolódó intézményi tevékenységek megjelenítési módozatai ma kevésbé ismertek, szűk skálán mozognak - Az újjászerveződő szakképzés most vagy ezután induló új szakmai programjaihoz színvonalas és következetes promóciós munkát kell kapcsolni A program célcsoportja: a szakképzési intézmények vezetősége, illetve az egyes szakképzési programok felelősei. A program gazdája: RMPSZ - Az ismeretanyag megtervezése a Fejlesztési Stratégiában foglaltak alapján - Az ismeretanyag elkészítése - Az ismeretanyag forgalmazása és prezentációja A kivitelezés javasolt időkerete: 6 hónap Ismeretterjesztő szakmai anyag a hozzá kapcsolt gyakorlati alkalmazási útmutatóval. A promóciós módozatok eljárásainak megismerése és alkalmazása lényeges mértékben meg fogja változtatni a szakképzési kínálatok társadalmi ismertségét és vonzerejét. A gyakorlati jellegű ismeretterjesztő anyag összeállítására PR-kommunikációban jártas külső szakmai munkacsoportot kell felkérni. A program kétféle költségigényt tartalmaz: a szakmai megrendelés költsége és a terjesztés (ajánlatos a nyomtatott változat elkészítése). Az anyagi keretbiztosításán kívül más kivitelezési akadály nem merül fel. Az ismeretterjesztő program nyomán elindítható a sikeres kommunikációs megoldások ismertetése, illetve a szakmai alapokat már ismerő, ezzel a feladattal foglalkozó intézményi munkatársak célirányos képzése.

Megjegyzés

76

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Humán erőforrás fejlesztés Program: Intézményközi mentor modellek kialakítása Kód: 5.3. A Program tárgya Cél Tartalom Indoklás, igény


Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények

Várható hatás Kivitelező(k)

Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok

Továbbfejlesztés

Intézményközi mentor modellek kialakítása magyarországi és erdélyi intézményrészvételével Az anyaországi és az erdélyi szakképzési intézmények között a szakmai és intézményi partnerségen alapuló tudástranszfer kereteinek kialakítása, működtetése. A partnerjellegű szakmai kapcsolatok intézményesítési folyamatainak kezdeményezése, támogatása. A jelenleg működő kapcsolatok gyakorlata azt mutatja, hogy a partnerségen alapuló intézményközi tudástranszfer szinte kizárólag személyes kapcsolatok keretében működik, ezért minden ilyen kialakult együttműködési modell sérülékeny, efemer jellegű. Célszerű arra törekedni, hogy az intézményközi kapcsolatok – a személyi, bizalmi aspektusok megtartása mellett – fokozatosan intézményesüljenek, formalizálódjanak. Magyarországi és erdélyi szakképzési intézmények, illetve inkább azonos vagy nagyon hasonló profilú szakképzési programok. - Javaslatcsomag összeállítása a partnerségben lévő vagy partnerségre törekvő intézmények, szakképzési programok számára a kapcsolat és az együttműködés intézményes formáinak kialakítását illetően - A folyamat szakmai ösztönzése konkrét esetekben - A jó megoldások nyomon követése és szélesebb körben valóismertetése 1 tanév időkerete A program eredményeként várhatóan olyan partnerszintű együttműködési formák jönnek létre, amelyek a jelenleginél magasabb fokon intézményesültek (pl. munkaterv szerű együttműködés, az együttműködés középtávú közös tervezése, az együttműködési formák bővítése, közös forrásbevonás az együttműködés fenntartása érdekében stb.). A Magyarországból Erdélybe irányuló tudástranszfer tartalmi és formai gazdagodása. Partnerintézmények a két országból, vagy a Kárpát-medencéből. A szakmai tervezés és a szervezés tekintetében szükség van az RMPSZ közreműködésére, illetve magyarországi intézmény/hivatal közreműködésére. A szakmai alapozást a fejlesztési Stratégiára alapozva el lehet végezni, a program további működtetése jelentősebb anyagi forrást nem igényel. - A kapcsolatok intézményesítése esetenként ellenérzést válthat ki - Az új együttműködési formák megtanulása idő igényes folyamat A kapcsolatmenedzsment terén az eltérő kompetenciák is együttműködési gondokat okozhatnak A kétszereplős partnerségi formák jó együttműködés esetén alapot kínálnak a konzorciumszerű együttműködési keretek kialakítására.

Megjegyzés

77

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Humán erőforrás fejlesztés Program: Szakmai tereputak és tapasztalatcserék szervezése szakcsoportok szerint Kód: 5.4. A Program tárgya Cél Tartalom Indoklás, igény Célcsoport, résztvevők Tevékenységek

Időkeret, időtábla Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás


Kölcsönös intézménylátogatási programok. Study club modell alkalmazása Intézményközi kapcsolatok és együttműködések ösztönzése Azonos vagy hasonló profilú szakképzési programok oktatóinak és hallgatóinak személyes jellegű, közvetlen tapasztalatcseréje. A hálózatszerű együttműködés feltétele, hogy egyes intézmények vagy képzési programok ismerjék egymást, bizalommal legyenek egymás iránt. Intézményvezetők, oktatók, tanulók Gyakorlati jellegű tapasztalatcsere a 3 szint (vezetők, oktatók, tanulók) szerinti lebontásban, alapozás előzetes kölcsönös tájékoztatással, gyakorlati megoldások megmutatása keretprogram szerint, együttműködési lehetőségek keresése. Az esemény dokumentálása, és értékelése. Félévente egy utazás más intézménybe, vagy más intézmény fogadása A térségi rendszer működését támogató tapasztalatcsere alkalmak megszerveződése. Intézményközi bizalomerősítés, kooperációs képesség erősödése. A lebonyolítás támogató szakmai ajánlat csomag (RMPSZ) Szervezési keretek kialakítása (RMPSZ) Képzési intézmények vagy programok - Utazási költségek - A létszámtól függően egy munkaebéd 30-40 fővel számolva (utazás a térségen belül, ebéd) Célszerű megoldás az lehet, hogy az RMPSZ egy évre megpályáz egy igényelhető keretet. Érdeklődés hiánya, a találkozók keretében a protokoll előtérbe kerülése a gyakorlati témák terhére. A kapcsolatok önállósodása, intézményi érdekből való további működtetése.

Megjegyzés

78

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Oktatási programok és tartalmak fejlesztése Program: Új, a technológiai fejlődéssel lépést tartó innovatív programok bevezetése Kód: 6.1. A Program tárgya

Kísérleti program: innovatív szakképzési program indítása

Olyan innovatív tartalmú szakmunkástanulói program megtervezése és elindítása, amely egy kiemelten innovatív ágazatban a gyakorlati és az elméleti képzés mellett a tanulók számára betekintést nyújt a vállalat mindennapjaiba, és akár nemzetközi környezetben továbbfejlődési lehetőséget biztosít. Ez értelemszerűen IT technológián alapuló program lehet. 3-5 éves időkeretben innovatív, technológiai intenzív Tartalom szakmunkástanulói program megalapozása és elindítása, egy vagy több nagyvállalattal, gyárral való együttműködés révén. A program szükségességét az indokolja, hogy a munkaerőpiac Indoklás, igény szereplői általában elégedetlenek a végzettek szakmai tudásával, és egy innovatív program indítása lényeges mértékben meg tudja változtatni ezt az attitűdöt. Intézményi szereplők, oktatók, vállalatok vezetői, Célcsoport, résztvevők szakképzésben résztvevők. Együttműködő vállalatok keresése, felmérési és felvételi Tevékenységek rendszer kialakítása. 3-5 éves programok elindítása, amelynek előkészítésére Időkeret, időtábla minimum egy év szükséges Várható termékek, Szakmai kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, gyakorlati készségek fejlődése, önálló rendszerré szerveződés, decentralizáció eredmények elősegítése. - A szakképzés tartalmi megújításának elkezdése Várható hatás - Megfelelően képzett munkaerők biztosítása, azonnali munkába állás lehetőségének a megteremtése, a vállalati betanítási idő csökkenése munkába álláskor, a szakképzés és a termelő területek közötti kommunikáció intenzívebbé válása Kezdeményezés, szervezési keretek kialakítása - RMPSZ Kivitelező(k) Képzési intézmények vagy programok, innovatív vállalkozások. Humánerőforrás, ösztöndíj programok Forrásigény, forrásbiztosítás Forrás: saját forrás, illetve pályázati program Érdeklődés, együttműködés hiánya Akadályok Továbbfejlesztési lehetőség a nemzetközi szintű Továbbfejlesztés együttműködések kialakítása. Az ilyen program egyben a térségi innováció szereplője is lehet. Megjegyzés Cél

79

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: Oktatási programok és tartalmak fejlesztése Program: Ágazati közös, illetve adott térséghez, intézményhez tartalomfejlesztés Kód: 6.2.

kapcsolódó

A Program tárgya

A szakképzés tartalmi fejlesztésének rendszerszerű kezelése

Cél

A szakképzés tartalmi fejlesztése, amely igazodik a munkaerőpiaci igényekhez, fejleszti az egyének munkavállalói kompetenciáit, hozzájárul a társadalmi kohézió és a régió versenyképességének fejlődéséhez. Fontos, hogy a szakképzésből a helyi gazdaságba beilleszthető, minőségi munkaerő kerüljön ki. Ehhez korszerű oktatási és képzési módszerekre, korszerű technológiák alkalmazására van szükség. A program megvalósítását az indokolja, hogy a munkaerőpiac szereplői elégedetlenek a végzettek szakmai tudásával, illetve hogy az iskolák képzési anyagai nem adnak át korszerű, innovatív ismereteket. Fontos, hogy a képzési intézmények a változatos munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szaktudást biztosítsanak. Intézmények, szakképzési centrumok, szakképzési programok, oktatók, szakemberek. - A szaktudás fejlesztése (célképzések) Tananyag fejlesztési rendszer kialakítása - Szakképzési módszertani továbbképzés - Eszköz-ellátottság javítása A program kivitelezése egy átfogó, időigényes feladat, amelyhez számos szakmai egyeztetésre és felsőbb szintű döntéshozatalra van szükség. A megalapozás és indítás időkerete minimum egy év. A munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, helyi gazdaságban hasznosítható szaktudás biztosítása, tananyagfejlesztés, képzett pedagógusok, megfelelő eszközök. A munkaerőpiaci ellentmondások feloldása. Szervezési munka, program menedzsment feladatok ellátása: RMPSZ Képzési intézmények vagy programok Humánerőforrás, eszközök, képzési programok Forrás: állami Nem megfelelő anyagi forrás, motiváció hiánya. Folyamatos együttműködés a munkaerőpiac szereplőivel.

Tartalom

Indoklás, igény


Időkeret, időtábla

Várható termékek, eredmények Várható hatás Kivitelező(k) Forrásigény, forrásbiztosítás Akadályok Továbbfejlesztés Megjegyzés

80

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: A hálózati működés menedzselése Program: A stratégia folyamatának menedzselése Kód: 7.1. A Program tárgya Cél Tartalom

Indoklás, igény



A stratégia gyakorlatba ültetési folyamatának menedzselése A Stratégia megvalósítására irányuló középtávú operatív program kialakítása, az első évre szóló munkaterv naptári rendszerének meghatározása, a Stratégia gyakorlatba ültetésével kapcsolatos munka szervezése és menedzsmentje. A 2015-ös évben elkészített Fejlesztési stratégia gyakorlatba ültetése olyan intézmény rendszeres szakmai szerepvállalását igényli, amely képes átfogni a romániai magyar szakképzés rendszerét, és rendelkezik a menedzsment munka végzéséhez szükséges műszaki-logisztikai eszközökkel, illetve kompetenciákkal. A romániai magyar szakképzés rendszere, a rendszert alkotó intézményi és nem intézményi szereplők A középtávú operatív munkaterv kialakítása, és ennek éves bontása, az első évre naptári terv kidolgozása Az éves munkatervben foglaltak megvalósítása és monitoring munka végzése. Középtáv, éves feladatcsomagokra és monitoring tevékenységre bontva. A Fejlesztési stratégiában foglalt lépések éves bontásban történő megvalósulása. Az egyes intézményekés régiók szintjén a tervezési és menedzsment folyamatok professzionalizálódása, az intézményközi együttműködés erősödése. Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége A tervezett munka elvégzésére, erre a célra biztosított intézményi költségkeretre van szükség. Forráshiány. Ez a program lehetővé teszi, hogy kialakuljon a rendszer egészére nézve a stratégiai menedzsment állandósult (nem csupán tervezési ciklusokhoz kötött) gyakorlata.

Megjegyzés

81

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: A hálózati működés menedzselése Program: Hálózatépítés (évente egyszeri regionális egyeztetés, igénykataszter összeállítása és gondozása, szakképzési portfóliók kialakítása és megjelenítése, best practice disszemináció, modelljellegű fejlesztési pilot programok szervezése, tutori modellek kialakítása és disszeminációja, study club modell kialakítása) Kód: 7.2. A Program tárgya

Hálózatépítési tevékenység programszerű végzése

Cél

A helyzetelemzésben nagy hangsúllyal jelzett „pontszerűség” fokozatos felszámolása. A szakképzési intézmények, a kapcsolódó társadalmi szereplők és az oktatók számára olyan közös referenciakeret kialakítása, amely lehetővé teszi az egyes tevékenységek és az újszerű kezdeményezések ismeretét, az egymáshoz kapcsolódást, és a rendszerszintű értékelést. A szakképzés szereplőinek gyakorlati jellegű, rendszeres összekapcsolása olyan tevékenységek formájában, mint: - Időszaki regionális és ágazati egyeztetések szervezése, lebonyolítása - Jó gyakorlatok összeállítása és rendszerszintű ismertetése - A szakképzés menedzsmentjéhez kapcsolódó szakmai kompetenciák erősítése - Innovatív modellek kidolgozása, disszeminációja A helyzetelemzési munka egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a romániai magyar szakképzés mai rendszerében a működés dominánsan „pontszerű”. Ez a gyakorlat az egyes intézmények szintjén pozitív tartalmakat is hordoz, de rendszerszintű hatása negatív. A pontszerű működési gyakorlat fokozatos csökkentése csak olyan átfogó, következetes programrévén lehetséges, amely közös referenciatérbe fogja össze – gyakorlati vonatkozásokban is – a szakképzési rendszer szereplőit. A szakképzési rendszer szereplői, ideértve a társadalmi aktorokat is. - Regionális és ágazati egyeztetések - Jó gyakorlatok összeállítása és disszeminációja - Az együttműködést erősítő szakmai kompetenciák bővítése - Innovatív modellek bevezetése Ezt a tevékenységet éves operatív program formájában célszerű végezni. Ez a rendszerszintű fejlesztési folyamat több évet vesz igénybe, első lépésben egy éves időtartamú kísérleti program javasolt. Hálózat alakító programok, az éves naptári rend szerint

Tartalom

Indoklás, igény



A pontszerű működés fokozatos háttérbe szorulása Szakmai felelős: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Erre a célra az RMPSZ-nek elkülönített költségvetési keretre van szüksége. Költségvetési keretek biztosításának kérdése. A hálózatépítési tapasztalat a későbbiek során átvihető lesz a kárpát-medencei léptékű együttműködési formákra is.

Megjegyzés

82

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: A hálózati működés menedzselése Program: Monitoring és elemző munka Kód: 7.3. A Program tárgya

Monitoring és elemző munka

Cél

A szakképzési rendszer működésének felügyelete és időszaki értékelése - Éves munkatervben rögzített elemző munka végzése a szakképzési rendszer egészére vonatkozóan (statisztikai összegzések), illetve kvalitatív módszerekkel résztémákra vagy egyes régiókra vonatkozóan. - Éves szinten összegőz-elemző jelentés készítése a szakképzési rendszer működéséről A stratégia gyakorlatba ültetésének sajátos jellege megköveteli, hogy a változási folyamatokra vonatkozóan időszaki elemzések szülessenek, és a monitoring munka éves jelentés formájában is megfogalmazása kerüljön. A rendszer egésze. - Tematikus, regionális vagy speciális részelemzések a szakképzési rendszerre vonatkozóan (kvantitatív és kvalitatív anyaggyűjtés alapján) - Monitorizálási céllal végzett rendszeres információgyűjtés és feldolgozás. A tevékenység folyamatos, éves munkaprogram alapján zajlik. Információk a rendszer állapotáról, működésének jellemzőiről.

Tartalom

Indoklás, igény



Az önreflexió erősödése, a minőségbiztosításhoz kapcsolódó szakmai kompetenciák erősödése. Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Erre a célra az RMPSZ-nek elkülönített költségvetési keretre van szüksége. Költségvetési keretek biztosításának kérdése. Az elemzési és monitoring munka eredményeinek hasznosítása a szakpolitikai helyzetértékelésben és a stratégiai tervezésben.

Megjegyzés

83

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: A hálózati működés menedzselése Program: A romániai magyar szakképzési hálózat információs, tájékoztatási és adatbázis kezelési rendszerének kialakítása (Hírlevél, Integrált Facebook hálózat) Kód: 7.4. A Program tárgya Cél Tartalom Indoklás, igény



A romániai magyar szakképzési hálózat információs, tájékoztatási és adatbázis kezelési rendszerének kialakítása A rendszer minden elemére kiterjedő információgyűjtési, tájékoztatási, tartalomgyártási és tartalom megosztási rendszer kialakítása és működtetése. A rendszerminden elemét integráló adatbázis építés, hírlevél és Facebook hálózat kialakítása és működtetése. A romániai magyar szakképzési intézmények együttműködési rendszerré való átalakítása csak akkor lehetséges, ha a jelenlegi izolált, pontszerű működési gyakorlatra sikerül ráépíteni a minden szereplőt érintő információs, adatbázis építési és kölcsönös megmutatkozási rendszert. Ehhez egy olyan intézményi programra van szükség, amely a kapcsolatépítés mellett föl tudja vállalni a tartalomgyártás és a tartalommegosztás feladatkörét is. A szakképzési rendszer minden szereplője. - Adatbázis építés: a szakképzési programok alapvető paramétereinek nyilvántartása és alapszintű időszaki feldolgozása. - Hírlevél rendszer kialakítása a szakképzés szereplőitől beérkezett anyagok rendezése és újra osztása révén - A rendszer szereplői számára integráló jellegű Facebook profil működtetése tartalomgyártással és tartalom megosztási gyakorlattal A program szakmai megalapozása és kialakítása kb. fél év, a működtetés ezután folytonos. Működő, interaktív, többszintű kommunikációs hálózat Növekszik a rendszer szereplőinek az egymásról való tudása és növekszik ezzel az együttműködési lehetőség. Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Erre acélra az RMPSZ-nek elkülönített költségvetési keretre van szüksége. Költségvetési keretek biztosításának kérdése. Az alapszintű kommunikációs hálózat kialakítása után rá lehet térni az IT alapú rendszerfejlesztés további korszerű megoldásaira.

84

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fejlesztési irány: A hálózati működés menedzselése Program: Szakképzési módszertani háttér, fejlesztéspolitikai műhely kiépítése Kód: 7.5. A Program tárgya Cél Tartalom

Indoklás, igény



Szakképzési módszertani háttér és fejlesztéspolitikai műhely kiépítése A szakképzési rendszer egészének módszertani és fejlesztéspolitikai támogatása - A szakképzés korszerű, EU-konform fejlesztésével kapcsolatos módszertani bázis kialakítása (tervezési és fejlesztéspolitikai dokumentumtár, országos léptékű fejlesztés dokumentumai, nemzetközi és hazai jó gyakorlatok, szakképzési innovációs modellek stb.) - Szakképzés fejlesztési szakmai műhely megalapozása A szakképzés romániai újraindításának módja, az új fejlesztési lehetőségek megismerése, a jó gyakorlatok megismerése és átvétele, a gazdasági és társadalmi szereplőkkel való fenntartható együttműködési formák megtalálása egyaránt igényli egy módszertani bázislétrehozását, valamint egy szakpolitikai fejlesztési műhely megalapozását. A szakképzési rendszer egésze - A módszertani bázis keretében gyűjtemények összeállítása: jogtár, fejlesztéspolitikai dokumentumtár, szakmai fórumok és kiadványok, didaktikai anyagok, jó gyakorlatok stb.) - A módszertani bázis anyagainak rendszeres formában történő hozzáférhetővé tétele - Tanácsadási-konzultációs szolgálat kialakítása - Szakképzési fejlesztéspolitikai műhely koncepciójának és működési modelljének elkészítése A kialakítás időkerete kb. 1 év, a módszertani bázis működtetése ezek után folyamatos kell legyen. - A módszertani bázis anyagi, adatbázisai, szolgáltatásai - A fejlesztéspolitikai műhely szakmai koncepciója A szakképzési intézmények és programok munkájában a szakmaiság erősödése Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Erre acélra az RMPSZ-nek elkülönített költségvetési keretre van szüksége Költségvetési keretek biztosításának kérdése A szakképzési fejlesztéspolitikai műhely tényleges kialakítása és működtetése

Megjegyzés

85

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MELLÉKLETEK

 A Fórumsorozat résztvevői számára összeállított szakmai háttéranyagok jegyzéke  SZAKKÉPZÉS – GAZDASÁG – TÁRSADALOM. Székelyföldi egyeztető fórum, Szováta, 2015. Június 10.  Műhelymunka a szakképzés fejlesztési lehetőségeiről, módszereiről. Szováta, 2015. Július 14-15.  Kiadvány, tartalom: SZAKKÉPZÉS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ. A romániai magyar szakképzés helyzetképe és fejlesztési lehetőségei  Zárókonferencia, tematizációs anyag: Duális képzés - lehetőségek és korlátok, modell jellegű jó gyakorlatok szervezése  Zárókonferencia, tematizációs anyag: Napirenden a szakképzési centrumok kialakítása: elvárások, lehetőségek, szervezeti formák  Zárókonferencia, tematizációs anyag: Szakképzési programok, szakképzési intézmények társadalmi elfogadtatása: arculatépítés, kommunikáció, marketing, bizalomteremtés  Zárókonferencia, tematizációs anyag:Tudástranszfer, szakmai tapasztalatcsere programok: együttműködési formák hazai és külföldi szakmai szereplők között, study club modell


MELLÉKLET 1.

A Fórumsorozat résztvevői számára összeállított szakmai háttéranyagok jegyzéke  A bruges-i közlemény a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről a 2011–2020-as időszakra vonatkozóan (részlet)  A koppenhágai folyamat: a szakoktatás és -képzés területén való fokozott európai együttműködés Forrás:http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_y outh/vocational_training/ef0018_hu.htm  Oktatás és képzés 2020 (ET 2020) Stratégiai Keretrendszer Forrás:http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth /general_framework/ef0016_hu.htm  Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák Forrás:http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth /lifelong_learning/c11090_hu.htm  ReferNet – a szakképzés európai információs és szakértői hálózata FORRÁS: http://refernet.hu/about-rolunk/refernet-halozatrol/  Tájékoztató A CEDEFOP (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) szakmai anyagairól, programjairól Forrás: http://refernet.hu/ *  Murvai László: KISEBBSÉGBEN: 2015 – a magyar szakképzés éve http://www.maszol.ro/index.php/kisebbsegben/43281-kisebbsegben2015-a-magyar-szakkepzes-eve  Institutul de Ştiinţe ale Educaţiei Analiza sistemului de învățământ preuniversitar din România 2014 (részlet)  ORDIN Nr. 3152 din 24 februarie 2014 privind aprobarea planurilorcadru de învăţământ ANEXA 2 NOTA DE FUNDAMENTARE  Hasznos linkek


MELLÉKLET 2. SZAKKÉPZÉS–GAZDASÁG–TÁRSADALOM SZÉKELYFÖLDI EGYEZTETŐ FÓRUM SZOVÁTA 2015. JÚNIUS 10.

A szakképzés fejlesztése a székelyföldi térségben: adottságok és programok

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett „SZAKKÉPZÉS – GAZDASÁG – TÁRSADALOM” tematikájú Fórumsorozat keretében három helyszínen (Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely) került sor a szakképzés székelyföldi szereplőinek (oktatási intézmények, a döntéshozás és adminisztráció, gazdasági szektor) kerekasztal értekezleteire. A Fórumsorozat célja az volt, hogy a szakképzés intézményi, gazdasági és társadalmi szereplőinek közreműködésével  elinduljon egy olyan folyamat, amelynek keretében stratégiai koncepciót és munkatervet dolgozzunk ki a szakképzés intézményrendszere számára, illetve  megkezdődjön egy olyan intézményi-szakmai hálózat kialakítási folyamata, amely a következő időszakban élni tud azokkal a szakmaiintézményi integrálódási lehetőségekkel, amelyeket a magyarországi szakképzés rendszere a kárpát-medencei szakképzés szereplőinek felkínálhat. A Fórumsorozat során arra törekedtünk, hogy a szakképzés gazdasági és társadalmi szereplői minél több témakörben fogalmazzák meg álláspontjukat, szerepvállalási lehetőségeiket olyan témakörökben, mint a helyzetértékelés, helyi fejlesztési szükségletek, együttműködési lehetőségek. A Fórumsorozat termékeként – amely természetesen nem csupán a székelyföldi térségben került megszervezésre - stratégiai anyag készül a 2015-ös évre, illetve a 2015-2020 közti időszak szakképzési fejlesztési irányaira vonatkozóan.

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Tekintettel a székelyföldi régió tömbmagyar jellegére, a szakképzés terén mutatkozó intézményi súlyára, a térség adottságaira, értelemszerűen adódott - a három térségi kerekasztal után -, hogy megszervezzük a térségi igényeket és lehetőségeket elemző-összehangoló székelyföldi Fórumot is. Nyilvánvaló, hogy a fejlesztési elképzelések tekintetében a romániai magyar szakképzés egészében kell gondolkodnunk, azonban egészen bizonyosan vannak/lesznek olyan témák, feladatok, tennivalók, megközelítési módok, amelyek a tömbmagyar térségben nagyobb hangsúlyt kapnak, vagy akár sajátosan csak erre a térségre vonatkoznak A három helyszín szakmai fórumain 136 résztvevőt regisztrálhattunk, elsősorban az oktatási szegmens képviselői és közéleti/döntéshozói szféra képviselői, kisebb mértékben a gazdasági élet és a civil szféra képviselői. Szóban és írásban több mint 80 vélemény, elemzés, problémafelvetés, hozzászólás, fejlesztési elképzelés fogalmazódott meg. A számok önmagukban nyilván nem értékelhetik a Fórumsorozat szakmai tartalmát, de azt egészen bizonyosan jelzik, hogy a szakképzés helyzete, a szakképzés székelyföldi fejlesztésével kapcsolatos feladatok az egyik legfontosabb térségi kihívást jelentik. Olyan fejlesztéspolitikai kihívást, amelynek nem csupán az oktatás a címzettje, hanem a gazdaság, a döntéshozás, a munkaerőpiac,a média, sőt a térségben élő családok egy nagyon jelentős hányada is.

I.

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ

A Fórumsorozat három székelyföldi helyszínének anyaga egyértelműen mutatja azt, hogy: o A szakképzés térségi aktualitásához, fontosságához nem fér kétség. o Az egyes intézmények/tanulmányi programok szintjén konkrét és rövid távon megoldásra váró problémák egész sorozata rögzíthető. o Ezek a megjelölt problémák tartalom, prioritásigény, anyagi feltételek, személyi feltételek, adminisztratív feltételek és időbeli kivitelezhetőség szempontjából gyakorlatilag annyifélék, ahány probléma nevesítésre került. o Ez az egyedi helyekhez kötött probléma halmaz egyrészt annak eredménye, hogy a szakképzés romániai újraindítása nem régen és rövid idő alatt történt, lényegét tekintve csak jogszabályi-adminisztratív fordulat volt, kismértékű szakmai és anyagi erőforrás allokációval. o Ugyanakkor a sokféle helyi/egyedi probléma nevesítése azt is jelzi, hogy a szakoktatás székelyföldi szereplői nagyon komolyan veszik ezt az ügyet, megalapozott és színvonalas képzést kívánnak létrehozni. Ez a pozitív hozzáállás és cselekvési szándék akkor is nagy érték, ha kibontakozását ma még sok tényező korlátozza.

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Fórumsorozat résztvevői által kitöltött kérdőívek válaszai azonban arra utalnak, hogy a helyi, intézményi problémák jelzése és megoldása mellett a térségi szakoktatás szereplői nyitottak arra is, hogy közösségi szinten, rendszer szinten is lépéseket lehet és kell tenni a szakoktatás fejlesztés érdekében.  A válaszolók több mint 80 százaléka támogatja elvben azt az elképzelést, hogy a romániai magyar szakképzés intézményeit, programjait rendszerré, hálózattá kellene szervezni.  Ennél is jóval nagyobb támogatottsága van annak a javaslatnak, hogy közös belső tájékoztatási rendszert kell kialakítani (95,5 százalék),  Fontos az intézmények közti tapasztalatcsere (97 százalék).  A válaszolók nagy többsége szerint célszerű lenne mindenki számára látható közös adatbázist kialakítani (84,8 százalék). A fentiekben jelzett két kiindulópont (sokféle helyi, egyedi probléma ami megoldásra várés igény, szándék a közös problémakezelésre is) egyértelműen utal a székelyföldi térség kapcsán az alapvető fejlesztéspolitikai kérdésre:

Kialakítható-e, végezhető-e székelyföldi léptékben az EGYEDI, HELYI TERVEZÉS és a térségi léptékű KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS összehangoltan, egymást erősítve? Természetesen minden egyedi, helyi fejlesztés egyben közösségi érdek is, ez nem vitatható. De úgy tűnik, a szakképzés térségi szereplői egyetértenek abban, hogy vannak az egyedi, helyi problémákon és érdekeken túl közösségi léptékű problémák és tennivalók is. Az egyedi, helyi tervezés és menedzsment gyakorlata ma már működik, a közösségi léptékű még nem. A stratégiai tervezés egyik fontos feladat az lehetne, hogy ezt a két szintet összekapcsolja, együtt működtesse. Az egyedi, intézményi tervezés és menedzsment területei:  Az egyes intézményi célok, tervek és fejlesztési érdekek megfogalmazása, intézményi lobbizás, kijárás/ügyintézés, forrásbevonás.  Az intézményi oktatási kínálatok társadalmi megjelenítés, toborzási bázis erősítése, toborzás, intézményi és képzési program marketing.  Tartalmi fejlesztés belső erőforrásokból (duális képzés kapcsolatrendszere, más intézményekkel való célirányos kapcsolat, tananyag biztosítás, események/rendezvények, stb.) Közösségi tervezés és szervezés – térségi léptékben  Témák, területek  Időtávok  Feladatvállalók, kivitelezési feltételek

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az alábbi vázlat – a Fórumsorozat eredményei, a térségi elemzések és a szakpolitikai fejlesztési kihívások alapján fogalmazza meg és bocsátja vitára első lépésben - a stratégiakészítés modellje szerint – a Célokat, Fejlesztési területeket és a Konkrét progam javaslatok egy részét. Tekintettel arra, hogy a tömbmagyar régióban a szakképzési intézmények száma és szakmai súlya jelentős, a stratégiai program kidolgozása értelemszerűen többszöri egyeztetést és időt igényel. A romániai magyar szakképzés stratégiai fejlesztése számára három tényezőcsoport képezi a keretfeltételeket: 1. A szakképzés tartalmi és szervezeti reformját sürgető/támogató EU célrendszer és szakpolitika, illetve az ennek függvényében formálódó romániai keretrendszer (országos szakpolitikai stratégia, intézményrendszer és szabályozás). 2. A Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságával kötendő Megállapodás, amely várhatóan rögzíteni fogja azokat a kereteket és módozatokat, amelyek révén Magyarország elvi, szakmai és anyagi hozzájárulással támogatja a romániai magyar szakképzés rendszerré szerveződését, fejlesztését és kárpát-medencei léptékű szakmai-intézményi integrálódását. 3. A romániai magyar szakképzés szereplői (oktatási intézmények/programok, szakmai intézmények/hivatalok és gazdasági szereplők) által megfogalmazott és egyeztetett célok, tevékenységi és együttműködési formák. A fentiekben jelzett 3 feltételrendszerből az első kettő gyakorlatilag adott, és a romániai magyar szakképzés szereplőire vár, hogy hasznosítsák ezeket. Mindehhez azonban szükség van arra, hogy a romániai magyar szakképzés szereplői megfogalmazzák azokat a célokat, cselekvési módokat és igényeket (fejlesztési koncepciókat), amelyek a szakképzés jelenleg működő intézményeit és képzési programjait fenntarthatóvá, versenyképessé, ugyanakkor együttműködésre és hálózatosodásra képessé tudják tenni. Ez a munka indult be a Szakképzési Fórumsorozat keretében, a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai és anyagi támogatásával.

Ha a szakképzés jelenlegi állapotából és jövőbeli lehetőségeiből adódó kérdésekre válaszokat és fenntartható gyakorlati megoldásokat akarunk találni, akkor három területen egészen bizonyosan lépnünk kell.  A konkrét, most azonnal megoldandó, az egyes szakképzési intézményeknél és oktatási programoknál jelentkező feladatok kérdésköre. Azoknak a kérdéseknek a megoldása, azoknak a

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------hiányosságoknak a pótlása, amelyek nélkül nem lehet építkezni,amelyek az indulást nehezítik, vagy a fennmaradást fenyegetik.  A szakképzés fejlesztésével kapcsolatos stratégiai munka megtervezése és végzése az egyes régiók, illetve a romániai magyar szakképzési intézményhálózat szintjén.  Felkészülés a magyarországi, kárpát-medencei szakmai-intézményi integrálódásra és ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása.

II.TEMATIKUS JAVASLATOK A FEJLESZTÉSI CÉLOK tekintetében – figyelembe véve egyfelől a szakképzéssel kapcsolatos társadlami kihívásokat, másfelől pedig a kisebbségi helyzetből adódó elvárásokat – két általános célkitűzést kell megfogalmazni és folyamatosan szem előtt tartani:  VERSENYKÉPESSÉG munkaerőpiaci érdek)

MEGTEREMTÉSE

(társadalmi,

gazdasági,

 A SAJÁT INTÉZMÉNYEK EGYEDI MEGTARTÁSA/MEGERŐSÍTÉSE (kisebbségpolitikai, nemzetpolitikai érdek) Attól függően, hogy egy-egy szakképzési intémzény vagy képzési program hol helyezkedik el, milyen környezetben van, mi a képzés tartalma stb., az egyik vagy másik általános célkitűzés szerepe/fontossága változó lehet.

Figyelembe véve a fentiekben jelzett két általános célkitűzést, a szakképzés székelyföldi rendszere esetében első lépésben az alábbi

TERÜLETEK

FEJLESZTÉSI

fogalmazhatók meg, illetve bocsáthatók vitára (a megjelölt témakörök esetenként tágabb körben, a romániai magyar szakképzés egészére vetítve is érvényesek lehetnek) :  Az egyes intézmények fejlesztésével kapcsolatos tervek, koncepciók, megoldások egyeztetési kereteinek kialakítása és működtetése  A szakképzési fejlesztési pólusok (regionális képzési centrumok) kialakításnak folyamata  Térségi léptékű saját információs, tájékoztatási és adatbáziskezelési rendszer kialakítása  A szakképzés tartalmi vonatkozásait illetően (tananyagok, humán erőforrás, duális képzés, szakmai rendezvények, versenyek, pályaorientáció stb.) a kölcsönös segítség és az együttműködési lehetőségek kereteinek kialakítása

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ A szakképzés társadalmi elfogadtatásával, a szakképző intézmények és programok pozícionálásával kapcsolatos munkában való együttműködés  Az országos rendszeren belül változásokra való felkészülés, az országos fejlesztéspolitika által nyújtott lehetőségek kihasználása érdekében közös lobbitevékenység kereteinek kialakítása  A székelyföldi szakképzési potenciál közös megjelenítése a magyarországi rendszerrel való rendszerszerű együttműködés kialakítása érdekében  A székelyföldi szakképzés folyamatának elemzése (statisztika, jó gyakorlatok, elemző tanulmányok)  EGYÉB TERÜLETEK

KONKRÉT JAVASLATOK, PROGRAMOK  Évi egyszeri fejlesztési egyeztetés, az egyez intézmények éves terveinek kialakítási fázisában.  Az egyedi fejlesztési terveket bemutató igénykataszter összeállítása.  Szakképzési centrumjavaslatok kidolgozása (ajánlatok megfogalmazása), és azok szakmai vitájának megszervezése.  Térségi közös szakképzési portfólió elkészítése.  Pilot programok indítása magyarországi támogatással, azzal a céllal, hogy felkészüljünk a következő évek változásaira, kihívásaira, és ezeknek a programoknak a láthatóvá tétele minden intézmény számára (folyamat, eredmény)  Tutori modellek konkrét programjai (Egyetem – Szakképző intézmény, Szakképző intézmény – Általános iskola, Magyarországi intézmény/képzési program - Székelyföldi intézmény/képzési program  Gyakorlati jellegű kölcsönös intézménylátogatási programok  Célirányos közös képzések  A szakképzés saját szakmai-intézményi nyilvánosságnak kialakítása és működtetése (Hírlevél, Integrált Facebook hálózat)  Fejlesztéspolitikai módszertani műhely működtetése: gyakorlati megoldások kidolgozása és kínálata az egyes intézmények számára olyan területeken mint a forrásbevonás, a toborzás , médiajelenlét stb.  EGYÉB PROGRAMOK…


MELLÉKLET 3. MŰHELYMUNKA A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIRŐL, MÓDSZEREIRŐL Szováta, 2015. július 14-15.

TÉMAKÖRÖK Stratégiakészítés iskolának, képzési programnak vagy egy intézményen belül képzési programok összefüggő csoportjának.  Hasznos-e az intézményi stratégiakészítés? Érvek és ellenérvek?  Milyen egy elkészített stratégia? Tartalmi elemek, formai megoldások.  Melyek a sikeres stratégiakészítés kiinduló feltételei?  Az intézményi stratégia: alapfogalmak  A készítés módozatai és fontosabb lépései  Ki készítse: külső szakember vagy mi magunk?  Időtartam, anyagi költségek  Hogyan hasznosítható az elkészült stratégia Segédanyagok a műhelymunkához: modellek, példák, végtermék o Egy kész stratégiai anyag bemutatása o Tartalom, szerkezet o SWOT analízis o Egyszerű kérdőív o Fókuszcsoport modell o Foresight módszer Intézményi portfóliók készítésének gyakorlata  Rövid prezentáció: Mi a személyi és intézményi portfólió? Mit tartalmaz? Mire jó? Hogyan készül? Hogyan használható? Modellek bemutatása.  Az oktatási intézmények portfóliójával kapcsolatos kérdések: o Hogyan néz ki? Változatok o Tartalmi egységei? o Melyik tartami egység mire jó? o Hogyan készítsük el? o Elkészítése mennyi időt, energiát kíván? o Saját magunk készítsük, vagy szakember segítségét igényeljük? o Készítsünk-e szakképzési programnak saját portfóliót? o Mit kezdjünk a kész portfólióval?


 Mire lenne jó rendszer szinten a portfólió (vagyis: ha minél több intézmény elkészítené)  Hogyan lehetne rávenni minél több intézményt, hogy készítsen portfóliókat? Módszerek. Anyagi támogatás. Szakértői csoport felkérése. Segédanyagok a műhelymunkához  Portfólió modellek  Példák a hasznosításra A média, társadalmi nyilvánosság, média, közösségi média felhasználása  Kiindulópont: a szakképzésről és a szakképzési intézményekről alkotott közvélekedés sok esetben kedvezőtlen, s ennek megváltoztatásához a társadalmi nyilvánosságot fel kell használni.  Nem reklámról van szó, hanem ismertség- és bizalomteremtésről.  Nem célszerű arra várni, hogy a média ezt a feladatot önmagától megoldja, a szakképzési intézmények maguk is vegyék kézbe ezt a folyamatot.  Távlati cél – Az RMPSZ konkrét megoldásokat, példákat, megoldási mintákat tartalmazó javaslatcsomagot készítene/készíttetne az egyes intézmények vagy képzési programok számára.  Kérdés: a kommunikációs szakma nagyon sokféle megoldást kínál, de az alapvető kérdés az, hogy milyen megoldásokat tudnak megtanulni és kivitelezni az iskolák?  A társadalmi nyilvánosságot nem kell leszűkíteni a médiára.  A „társadalmi nyilvánosság” működési módja, az ebből adódó gyakorlati megoldások.  Tematizációs lehetőségek. Ez nemcsak lehetőség, hanem kényszer is. A megmutatkozás nemcsak belső (saját) igény, hanem külső elvárás is!  A sikeres tematizációs munkához kapcsolódó kompetenciák.  Az intézmény rendszeres bemutatásának/megmutatkozásának lehetőségei, céljai, módszerei, terepei. o Nem elég a létezést üzenni, élmény is kell hozzá („érdekes vagyok”) o Rendszeresen kell üzenni o Célcsoport képzése o Interaktivitás o Cél: legyek képben, legyek téma  Terepek, csatornák ahol jelen lehet lenni: Web, Facebook, Fotó, Videó, Újságcikk neten, Újságcikk nyomtatatásban, Rádió, TV, Szórólap, Saját hordozók (tárgyak, rendezvények, alumni rendszer kialakítása, oktatók, stb.)


A romániai magyar kommunikáció

szakképzés

szereplői

között

rendszerszintű

Kiindulópont: az intézmények és képzési programok keveset tudnak egymásról. Ez egyrészt párhuzamosságokhoz vezet, esetenként pazarláshoz, ugyanakkor kizárja az egymástól való tanulás lehetőségét. Egymás ismertsége, együttműködés o Akarják-e ismerni egymás munkáját a szakképzés szereplői? o Mi az, amit kölcsönösen ismertté tennének és mit nem? o Mi lehetne a kölcsönös ismertség minimuma, amire érdemes törekedni? Példák. o Van-e értelme az egy ágazaton belüli (pl. faipar) nagyobb fokú ismertségnek, vagy inkább a verseny a fontos? o Milyen területeken, témákban hajlandók a nyitottságra az iskolák? o Milyen fokú nyitottság kell az együttműködéshez? Külső információk iránti igény Megoldások, a kölcsönös ismertséget lehetővé tevő vagy növelő felületek o Elektronikus hírlevél: Mi lehetne a hasznos tartalom? (külső információk, belső információk) o Jó gyakorlatok, sikeres megoldások megmutatása o Közös web felület kialakítása o Facebook hálózat – ez nagyfokú spontaneitást jelent o Zárt vagy nyilvános fórum terek a szakképzés kérdéseivel igényesen foglakozók számára


MELLÉKLET 4. SZAKKÉPZÉS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ A romániai magyar szakképzés helyzetképes és fejlesztési lehetőségei Szerkesztette: Biró A. Zoltán – Bodó Julianna – Burus-Siklódi Botond. Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Alutus Kiadó, Csíkszereda, 2015.

Tartalom Ajánlás (Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára) Előszó (Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke) I. Tapasztalatok, vélemények, javaslatok Bevezetés Balázs Bécsi Gyöngyvér: Mezőgazdasági szakképzés a mezőségi szórványban Baranyai Tibor: Magyar nyelvű szakképzés a Partiumban Gazdag Ildikó: Gondolatok a romániai magyar szakképzésről Gindele Imre: Tanműhely felújítása Nagykárolyban Györfi Rita: Vélemény a szakképzés szükségszerűségéről, aktualitásáról Erdei Ildikó – Halász Ferenc: A szakoktatás kérdése szórványban Keresztély Irma: A szakoktatás fejlesztése a székelyföldi térségben: adottságok és cselekvési programok Kéry Hajnal: A szakoktatás helyzete Bihar megyében Kiss Imre - Dr. Péter Sándor: Terv egy székelyföldi húsipari tanüzem létrehozására Papp Szilamér Zsolt: Szakiskola és kompetencia Mészár Julianna – Nagy Ildikó: Nagyszalonta vonzáskörében, a szórványban élő magyarság szakoktatási helyzete Mezei Sándor: Javaslatok a szakképzés javítására Pávai Gyöngyvér: A szakképzés nehézségei Székelykeresztúron Timár Ágnes: Szakoktatás a kolozsvári elméleti líceumokban II. Szakmai fórumok, fejlesztési stratégia (Összeállította: Biró A. Zoltán)         

A stratégiakészítés kontextusa, kihívások A Munkafolyamat összefoglalása, kiindulópontok Romániai magyar szakképzés általános helyzetképe A szakképzési rendszer néhány jellemzője A Fórumfolyamat ismertetése és szakmai eredményei Kérdőíves véleménynyilvánítás SWOT elemzés A romániai magyar szakképzési rendszer jövőképe Fejlesztési célok, irányok, területek

III. A romániai magyar középfokú szakképzés intézményei

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------MELLÉKLET 5. ZARÓKONFERENCIA 2015.NOVEMBER 7.

Duális képzés: lehetőségek és korlátok, modell jellegű jó gyakorlatok szervezése Szekcióvezető: Baranyai Tibor TEMATIZÁCIÓS ANYAG Kérdéskörök, megközelítési lehetőségek, amelyek a műhelymunka során előtérbe hozhatók 1. A fejlesztési terület beazonosítása. A duális képzés bevezetése miért, mennyire fontos feladat? Kiindulópontok: részlet a Helyzetelemzés alapján: A gazdasági szegmenssel való kapcsolat felveti azt a kérdést is, hogy milyen lehetőségek vannak a duális képzés alkalmazására. Ennek szabályozása, támogatási gyakorlata még kezdeti szinten van, szerkezeti változások hiányában, saját erőből, saját kezdeményezésre előbbre lépni nagyon nehéz. A hazai kontextust figyelembe véve jelen pillanatban nem is az a kérdés, hogy valaki hol tanul (műhelyben vagy vállalkozás keretében), hanem sokkal inkább az, hogy hol sajátíthat el nagyobb eséllyel korszerű technológiát, versenyképes munkakultúrát. Pozitív példa lehet erre a szépségipar, ahol az innovációs lépéstartás szükségszerű, de egész sor gazdasági ágazatban ez még nem így van. A duális képzés tervezésében célszerű lenne számításba venni azt is, hogy milyen gazdasági-társadalmi változásoknak (trendeknek) kellene elébe menni, melyek azok az együttműködési formák, amelyek innovációt hordoznak: alternatív energiaforrások hasznosítása, az informatika különböző ágazatai, környezetgazdálkodás, agrárinnováció, különféle kreatív iparágak és mások). 2. Választható cselekvési lehetőségek, programváltozatok. Ezekhez milyen adottságok állnak rendelkezésre? Melyik változat alkalmazásának van nagyobb esélye? A Fórumsorozat következtetései,megállapításai ebben a témában:  A duális képzés terén nem feltétlenül nagy cégekben kell gondolkodni.  Sok esetben nem biztosított az oktatás gyakorlati része, nincsen megfelelő anyagi keret a műhelyek felszereltségének biztosításához.  A duális képzés alapvető problémája az, hogy a gazdaság nincsen erre felkészülve.  A gazdasági cégek saját érdekeik alapján hajlandók műhelyeket létrehozni.  Be kell vezetni a gyárlátogatásokat, tapasztalatszerzési programokat, a csoportosan végzett tájékozódási programokat.  A vállalatok bizonyos esetekben nem úgy foglalkoztatják a tanulókat, ahogyan a szerződés előírja, ez rontja a szakképzés társadalmi megítélését.  Tangazdaságok létrehozása nagyon fontos a gyakorlati képzéshez.

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Továbblépési változatok, forgatókönyvek:  Csak erős és nagy cégekkel lehet ilyesmit kialakítani  Célirányos önkormányzati támogatást kell bevonni, mert a vállalkozásoknak rövid távon nem érdekük, hogy a duális képzésbe befektessenek  Ahol van közbirtokosság, ott szerepet kellene vállaljanak a duális képzés kereteinek a kialakításában.  Magyarországi intézményi-szakmai támogatással példaértékű és működőképes modellt kell kidolgozni egy helyen  Még néhány évig csak a sok kis apró lépés, alkalmi megoldás lesz a járható út a duális képzésben  Egyéb változat... 3. Eddigi sikeres példák (ha vannak ilyenek). Melyik hol, hogyan ültethető gyakorlatba máshol? o Jó példák, kezdeményezések, sikeres megoldások bemutatása o miként lehet ezeket a tapasztalatokat hasznosítani más helyszíneken? o Új, konkrét kezdeményezési lehetőségek? o Anyagi források és társadalmi hozzájárulások, amelyek ehhez a fejlesztési területhez kapcsolhatók (ami rendelkezésre állhat, és amit meg kell szerezni) o Együttműködési lehetőségek ezek a fejlesztési területen (ha vannak ilyenek) o A műhelymunka résztvevőinek egyéb észrevételei, javaslatai


MELLÉKLET 6. ZARÓKONFERENCIA 2015.NOVEMBER 7.

Napirenden a szakképzési centrumok kialakítása: elvárások, lehetőségek, szervezeti formák Szekcióvezető: Keresztély Irma

TEMATIZÁCIÓ A MŰHELYMUNKA SZÁMÁRA Kérdéskörök, megközelítési lehetőségek a szekció számára, amelyek a műhelymunka során előtérbe hozhatók 1. A fejlesztési terület beazonosítása. Miért, mennyire fontos téma és mennyire aktuális feladat a Centrumok kialakítása? Rövidtávú, középtávú szükségletek, célok. Kiindulópontok a mai helyzetkép alapján  A jelenlegi rendszert a működési modell tekintetében a pontszerűség, az izoláltság jellemzi.  Átfedések, párhuzamosságok tapasztalhatók több területen, és nem alakult ki még az ezeket csökkenteni tudó egyeztetések rendszere.  Nagyon sok a helyi, egyedi hiány, probléma, megoldásra váró helyzet. Ez az egyes intézményeket gyakran arra ösztönzi, hogy elsősorban a saját, konkrét és sürgős problémák megoldásával foglalkozzanak, ez a jelenlegi helyzet nem igazán támogatja a közös szerkezetek, a centrumok közös megegyezésen alapuló létrehozását.  Egyéb, fontosnak tartott kiindulópontok a műhelymunka résztvevő szerint:

2. Választható cselekvési lehetőségek, programváltozatok. Ezekhez milyen adottságok állnak rendelkezésre (szakmai tapasztalat, eszköz, intézményi keret, forrás)? Melyikváltozat alkalmazásának van nagyobb esélye? Melyiktől milyen eredmény várható? A témával kapcsolatos fontosabb, esetenként egymástól eltérő tartalmú felvetések a Fórumsorozat rendezvényein:       

Térségi szakképzési központok/pólusok létrehozása fontos. Működő inkubátorházak is vannak, ezeket ki kell használni a szakképzésben. Mérlegelhető megoldás: olyan központok létrehozása, amelyek színvonalas gyakorlati oktatást biztosítanak több szakképzési program számára. Azt kell megerősíteni, ami működőképes (vagyis: nem újakat létrehozni...). Ki kell alakítani a kapcsolatokat a különböző intézményekben dolgozó oktatók között, a szakoktatókat kell összehozni. A közös útkeresés, egyeztetés nagyon fontos. Alapos előkészítést igényel annak eldöntése, hogy mit érdemes regionalizálni, és mit nem érdemes.


Miként lehetne példaértékű, sikeres modelleket kialakítani? Első változat:egy térség vagy egy szakterület intézményei megegyeznek, hogy egy helyen központi, erős intézményt hoznak létre, a többi ennek alárendelődik? Van reális lehetőség ilyen megegyezés elindítására? Második változat: Külső, belsőkormányzati vagy önkormányzati támogatással olyan területen kell kialakítani szakképzési centrumot,amilyen képzési terület a térségben még nincs. Ez az úgynevezett „zöld mezős beruházás”, amihez a már működő intézmények nem kell meg egyezzenek. Harmadik változat: Országos adminisztratív döntéssel intézményeket összevonnak. Meg kell várni, amíg az országos hatóság ezt kezdeményezi és kidolgozza ehhez a módszertant. Negyedik változat: Az egy képzési területhez tartozó intézmények egy csoportja közösen hoz létre olyan gyakorlati képzést biztosító közös tulajdonú centrumot, amelymindenik intézményt kiszolgálja. Azt a centrumot létrehozhatja vállalkozás vagy önkormányzat is. Ötödik változat???? 3. Ha a saját kezdeményezést helyeznénk előtérbe, akkor fölmerül egy sor gyakorlati és szervezési kérdés:  Költségtényezők (anyagi, személyi, munkavolumen, időkeret)  Anyagi források és társadalmi hozzájárulások, amelyek ehhez a fejlesztési területhez kapcsolhatók (ami rendelkezésre állhat, és amit meg kell szerezni)  Együttműködési lehetőségek ezen a fejlesztési területen (ha vannak ilyenek) 4. Egyéb megközelítések, vélemények, felvetések, gyakorlati jellegű javaslatok



Szakképzési programok, szakképzési intézmények társadalmi elfogadtatása: arculatépítés, kommunikáció, marketing, bizalomteremtés Szekcióvezető: Szőcs Ildikó TEMATIZÁCIÓS ANYAG

Kérdéskörök, megközelítési lehetőségek, amelyek a műhelymunka során előtérbe hozhatók 1. A fejlesztési terület beazonosítása. Miért, mennyire fontos és sürgős feladat az,hogy az egyes szakképzési intézmények, vagy akár az egyes szakképzési programok foglalkozzanak saját arculatépítésükkel, saját marketingjükkel? Van-e erre az egyes intézmények szintjén szándék, akarat, szakmai ismeret, idő, munkaerő? 2. Kiindulópontok. Részlet a Helyzetelemzés alapján: A szakképzéssel kapcsolatos társadalmi beállítódás ma dominánsan negatív abban az értelemben, hogy ez a tanulási forma a tanulási tevékenységek skáláján alacsony státuszbeli megítéléssel rendelkezik. Ez a társadalmi leértékelés rávetül az intézményre vagy egyes képzési programokra is. A kérdés az, hogy meg kell-e várni, amíg a szakképzéssel kapcsolatban a társadalmi megítélés egésze gyökeresen megváltozik, vagy az egyes intézmények, képzési programok szintjén is vannak egyéni, egyedi megoldási, előrelépési lehetőségek? Miként látják a műhelymunka résztvevői az egyes intézmények, képzési programok szintjén a cselekvési lehetőségeket annak érdekében, hogy az adott intézményhez, adott képzési programhoz kapcsoltan a társadalmi megítélés változzon? 3. Választható cselekvési lehetőségek, programváltozatok. Ezekhez milyen adottságok állnak rendelkezésre (szakmai tapasztalat, eszköz, intézményi keret, forrás)? Melyik változat alkalmazásának van nagyobb esélye? Melyiktől milyen eredmény várható? Változatok:  Elegendő az adott intézmény képzési kínálatának közzététele (milyen szakok vannak, mekkora a beiskolázási keret stb., ezt közölni a médiában, weblapon)  Minden képzési programnak (szaknak) egyedi jellemzői vannak, ezért külön-külön kell mindeniknek a bemutatásával foglalkozni.

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Az iskoláról, a képzési programról jelenjenek meg a közösségi médiában rendszeresen anyagok (pl.képek, beszámolók stb.)  Saját kommunikációs tevékenység megtervezése és rendszeres működtetése szükséges  Ehhez a munkához szakmai alapozás kell, az alkalmi próbálkozás nem vezet sehova  Egyéb változatok, gyakorlati megoldások Terepek, csatornák,eszközök: Web, Facebook, Twitter, Fotók, Videók, Újságcikk neten, Újságcikk nyomtatatásban, Rádió, TV, Szórólap, Saját imázs hordozók (tárgyak, rendezvények, alumni, oktatók, stb.) 4. Eddigi sikeres példák, kezdeményezések bemutatása. Melyik mutatkozik átvehetőnek, hogyan ültethető gyakorlatba máshol?



Tudástranszfer, szakmai tapasztalatcsere programok: együttműködési formák hazai és külföldi szakmai szereplők között, study club modell Szekcióvezető: Biró A.Zoltán TEMATIZÁCIÓS ANYAG Kérdéskörök, megközelítési lehetőségek, amelyek a műhelymunka során előtérbe hozhatók 1. A fejlesztési terület beazonosítása Kiindulópontok. Részlet a Helyzetelemzésből: A romániai magyar szakképzés intézményes és szakmai szereplői ma nem alkotnak rendszert, az egyes intézmények, szakképzési programok, térségek vagy az egy diszciplínához kapcsolódó oktatók között az információcsere, a tapasztalatcsere, az együttműködés kismértékű , a közös programok száma kevés, a közös tervezés ritka. A romániai magyar szakképzés rendszerré, működő hálózattá való átalakítása elsősorban attól függ, hogy milyen módon, milyen mértékben sikerül az egyes intézmények, képzési programok, térségek között kapcsolódási felületeket kialakítani. Fontos adottságot jelent az újjászerveződéshez, az intézmények és programok kiépítéséhez kapcsolódó pozitív hozzáállás, valamint az olyan – kisebb vagy nagyobb hatókörű egyeztetések nyomán elindult – fejlesztési elképzelések, amelyek erős képzési pontok kialakítására irányulnak. A magyarországi rendszerhez való kapcsolódás alakulásában alapvető kérdés az, hogy mennyiben lesz sikeres a saját rendszert/hálózatot kialakító folyamat, amely az eseti, egyedi kapcsolatok megtartása mellett a tudástranszfer és a rendszer egészére irányuló folyamatmenedzsment kereteit is ki tudja termelni. 2. Választható cselekvési lehetőségek, programváltozatok. Melyik változat alkalmazásának van nagyobb esélye? Melyiktől milyen eredmény várható? A Fórumsorozat során előtérbe került vélemények ebben a témában:  A szakképzés terén fontos lenne az, hogy próbáljunk meg a nemzetközi trendekhez kapcsolódni.  A testvérvárosi együttműködések jobb kihasználása fontos lenne ezen a téren.  Meg kell vizsgálni a szakképzés terén is a Magyarország és Románia közti kölcsönös elismertetési rendszer kialakításának lehetőségét.  Mobilitási programok kialakítása a szakképzésben, lásd.Erasmus Mundus program.

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA – 2015 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------     

Mérlegelni kell az oktatói mobilitás bevezetését, ez többek között az intézményközi kapcsolatok fontos bázisa lehet. Egyéni és csoportos mobilitás programok tervezése és menedzselése. Vendégoktatók meghívása Magyarországról, ez kapcsolatépítési lehetőséget is jelent. Ki kell használni az EU program lehetőségeit, különösen a mobilitás terén. A két ország mesterségi névjegyzéke nagyon eltérő, ezek között meg kell teremteni a megfeleltetéseket. Magyarországi partnerrel kihelyezett képzés indítása olyan területen, amire itthon nincsen szakmegjelölés.

3. Eddigi sikeres példák: - Jó gyakorlatok, sikeresnek tartott kezdeményezések - Ezek miként ültethetők gyakorlatba máshol? - Együttműködési lehetőségek ezek a fejlesztési területen 4. A hálózatépítés egyik alapvető feltétele az, hogy a rendszer résztvevőnek minél több ismerete legyen a rendszer többi szereplőjéről. Lehet-e a romániai magyar szakképzés szereplői között rendszerszintű kommunikációt kialakítani? Kiindulópont: az intézmények és képzési programok keveset tudnak egymásról. Ez egyrészt párhuzamosságokhoz vezet, esetenként pazarláshoz, ugyanakkor kizárja az egymástól való tanulás lehetőségét. Első lépés: Egymás ismertsége,együttműködés Kérdések: o Akarják-e ismerni egymás munkáját a szakképzés szereplői? o Mi az amit kölcsönösen ismertté tennének és mit nem? o Mi lehetne a kölcsönös ismertség minimuma, amire érdemes törekedni? Példák: o Van-e értelme az egy ágazaton belüli (pl. faipar) nagyobb fokú ismertségnek, vagy inkább a verseny a fontos? o Milyen területeken, témákban hajlandók a nyitottságra az iskolák? o Milyen fokú nyitottság kell az együttműködéshez? Második lépés: külső információk iránti igény - szakképzés más országokban - szakképzés az ország más térségeiben - továbbképzési formák Megoldások, a kölcsönös ismertséget lehetővé tevő vagy az ismertséget növelő felületek kialakítása - Elektronikus hírlevél - Jó gyakorlatok, sikeres megoldások megmutatása - Közös web felület a szakképzésről - Facebook hálózat kialakítása

A ROMÁNIAI MAGYAR SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents