A ROMÁN PROPAGANDA HATÁSA NYUGATEURÓPA KÖZVÉLEMÉNYÉRE

A ROMÁN PROPAGANDA HATÁSA NYUGATEURÓPA KÖZVÉLEMÉNYÉRE

A MULT SZÁZAD folyamán egészen a nyolcvanas évekig Nyugateurópa közvéleménye általában rokonszenvvel tekintett Magyarország felé. Ennek a rokonszenvnek a gyökerei kétségtelenül részben még az 1848-as szabadságharcig nyúltak vissza, amikor az európai haladó közvélemény a császárral szövetkezett nemzetiségekkel szemben velünk rokonszenvezett. E u r ó p a liberális országai ekkor a szabadság ügyének legelső harcosai közé sorolták Magyarországot is és jóindulatú támogatásukról nem egyszer biztosított á k hazánkat. Kossuth és az emigráció még fokozta ezt a rokonszenvet, s így a század végéig, amíg a politikai érdekek mind jobban előtérbe kerülő szempontjai s a monarchia nemzetiségeinek egyre agresszívebbé váló p r o p a g a n d á j a nem zavarták meg hazánk és N y u g a t közt fennálló barátságos légkört, az európai közvélemény előtt a Dunamedence egyik legrokonszenvesebb állama Magyarország volt. E fentebb említett k é t körülménynek h a t á s á r a azonban rövid tíz év a l a t t a külföldnek Magyarországról való eddig kedvező véleménye teljesen megváltozott. A század végén a liberális Magyarország m á r mint nemzetiségeinek elnyomója szerepelt a külföld közvéleményében s a n y u g a t i demokráciák szemében a szabadság ügye lassan a nemzetiségek ügye kezdett lenni. 1 E z ú t t a l csupán a románság szerepét kíséreljük meg nagy vonásaiban bemutatni a monarchia nemzetiségeinek abban a nagyszabású p r o p a g a n d á h a d j á r a t á b a n , amely E u r ó p a közvéleményének hazánkról alkotott felfogását rövid idő a l a t t ilyen gyökeresen átalakította. Az események tisztánlátásához a román propaganda ténykedéseinek vizsgálata előtt, szükségesnek t a r t j u k röviden vázolni azokat a háttérben működő mozgató erőket, amelyek legfőbb irányítói voltak minden ország politikai állásfoglalásának. A propaganda céljaira alkalmas t a l a j t mindenütt ezek a nemzetiségi törekvésekkel összeegyeztethető közös politikai érdekek készítették elő. A

NYUGATI KÖZVÉLEMÉNY MAGYARORSZÁGTÓL

ELFORDULÁSA

EURÓPA LIBERÁLIS ORSZÁGAI KÖZÜL Franciaország a XIX. század közepéig minden m á s politikai szemponttól mentesen csupán a szabadság-testvériség-egyenlőség eszméinek egyik diadalravivőjét l á t t a hazánkban. Még a hetvenes években is nagy elismeréssel nyilatkozott Magyarországról, amely elsőnek valósította meg a 1 Mikó Imre: Az erdélyi k é r d é s az e u r ó p a i közvélemény előtt. 1 8 6 5 – 1 9 2 0 . Lugos, 1936. 1. l.

Erdélyi Magyar Adatbank

Polónyi N.: A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére 493 Dunamedencében a liberális alkotmányt. S bár a két országot eddig a rokonszenv egyre s ű r ű b b szálai kötötték össze, 2 mégis p á r év elég volt ahhoz, hogy a külpolitikai események h a t á s a a l a t t Franciaország elforduljon tőlünk és a nemzetiségek ügyének leglelkesebb pártfogójává váljék. A f r a n k f u r t i béke u t á n a francia külpolitika még Magyarországban vélte megtalálni szövetségesét a jövendő német-francia háború számára, bennünk látta az »antigermán koefficienst«, amely a »corpus Germanicum« egyre fenyegetőbbé váló h a t a l m a s tömegét kelet felől leköti. 3 Mme Adam 1884-ben személyesen j ö t t evvégből Magyarországra, azonban az ország egész közvéleménye helyett csupán a függetlenségi p á r t o t t u d t a meggyőzni a f r a n c i a szövetség előnyeiről. Hiába léptek szoros összeköttetésbe a szabadkőműves és liberális gondolkozású m a g y a r írókkal, hiába t á m o g a t t á k hálából jelentékeny összegekkel a szegedi árvízkárosultakat – mivel a 71-es vereség u t á n a m a g y a r o k is segítették a német fogságban lévő f r a n c i á k a t – a k é t ország között közös politikai érdekkapcsolat nem jöhetett létre. 4 A f r a n c i a külpolitika irányelveivel még a függetlenségi p á r t elgondolásai sem voltak összeegyeztethetők, vagyis még a n n a k az egy p á r t n a k a törekvései sem, amely hajlandó volt a hagyományos német b a r á t s á g helyett új u t a k r a lépni. F r a n ciaország előtt ugyanis csak a dualizmus keretében élő Magyarország látszott reális szövetségesnek Németország ellen, m e r t a független Magyarország jelentéktelen tényezőnek t ű n t fel számításaikban. A magyarországi kísérletek sikertelensége következtében bebizonyosodott tehát Franciaország előtt, hogy a Németország keleti h a t á r á n végighúzódó szláv népek érdeke a magyaroknál sokkal jobban összhangban van céljaival és hogy ezeknek a népeknek az összesége alkalmas olyan övezet alkotására, mely Németország mögött, »a Visztulától az Adriáig« húzódik. 5 A f r a n c i a gondolkodás rugalmas, »Allemagne«-fogalma ezután m á r Magyarországot is magában foglalta s a német politikai egység köré tervezett g á t középső része ezáltal kijebb tolódott. 6 Így került előtérbe a r o m á n nép is, amelynek a francia külpolitika számára való f o n t o s s á g á t most 2

Lelkes István: A m a g y a r - f r a n c i a b a r á t s á g a r a n y k o r a . B u d a p e s t , 1933. E. Fournol: De la succesion d’Autriche. P a r i s - N a n c y , 1918. 267. l.: I d . Baráth Tibor: A d u n a i t á j a f r a n c i a n y e l v ű t ö r t é n e t í r á s t ü k r é b e n . ( 1 8 7 1 – 1 9 3 5 ) . S z á z a d o k , 1937. 1 – 3 . sz. 56. l. B a r á t h Tibor m e g á l l a p í t á s a s z e r i n t egyébk é n t ez a p o l i t i k a i koncepció mélyen b e n n e g y ö k e r e z i k a f r a n c i a t ö r t é n e t í r á s ban. M á r a X V – X V I . század f o r d u l ó j a ó t a F r a n c i a o r s z á g k o n t i n e n t á l i s külp o l i t i k á j á n a k e g y i k vezetőeszméje mindíg az volt, h o g y a .,corpus G e r m a n i c u m ” n a g y t ö m e g é t t ö b b oldalról lekösse s í g y b i z t o s í t h a s s a az „ e u r ó p a i e g y e n súlyt”. ( L e s b a s e s de la politique e x t é r i e u r e de la F r a n c e . P a r i s , 1933. 24. l.) A X I X – X X . s z á z a d f o r d u l ó j a felé a z u t á n ez az érdeklődés a n é m e t W e l t politik m e g e r ő s ö d é s é v e l e g y e n e s a r á n y b a n b o n t a k o z o t t k i mind r o h a m o s a b ban. B a r á t h i. m. 56. l. 4 E z t a g o n d o l a t o t S z e k f ű Gyula f e j t e t t e ki a b u d a p e s t i P á z m á n y P é t e r t u d o m á n y e g y e t e m e n a z 1 9 3 5 – 3 6 . t a n é v II. f . é.-ben t a r t o t t e l ő a d á s á b a n . 5 „ s e r o n t la c e i n t u r e qui t o u c h e r a d i r e c t e m e n t au c o r p s g e r m a i n de la Vistule à l’Adriatique.’’ E. F o u r n o l i. m. 267. l. 6 B a r á t h T. i. m. 59. l. 3


494

Polónyi Nóra

vették csak észre. Érdeklődni kezdtek sorsa, helyzete s törekvései iránt, efelől addig meglehetősen tájékozatlanok voltak. 7 A politikai érdekek megváltozása okozta tehát elsősorban a f r a n c i a közvélemény irányunkban észlelt rokonszenvének leáldozását, másrészről viszont éppen ez volt az oka annak a kedvező fogadt a t á s n a k , amellyel a f r a n c i á k a nemzetiségek, jelesül a románok p r o p a g a n d á j á t m á r megindulásától kezdve részesítették. E u r ó p a másik liberális országának, Olaszország közvéleményének érdeklődését a r o m á n s á g először a »közös eredet« és a »latin testvériség« frázisainak hangoztatásával r a g a d t a meg. A román törekvések iránti rokonszenv és b a r á t s á g kifejlődését azonban i t t is azok a mélyebb politikai indítékok segítették elő, amelyek különösen a XIX. század végén Olaszországot szövetségeseitől, a Központi H a t a l m a k t ó l az ellenkező t á b o r oldalára h a j t o t t á k . A monarchia balkáni terjeszkedése ugyanis mind jobban elidegenítette a Hármasszövetségtől Itáliát, amely Ausztria olasz lakosságának irredentizm u s a m i a t t is szívesen f o g a d t a a monarchia nemzetiségeinek hasonló célú törekvéseit. A románok egységre irányuló mozgalmai teh á t bizonyos mértékben hasonlítottak az olaszokéhoz, ez volt a főoka a n n a k a ténynek, hogy a szabadságharc idejére visszanyúló lelkes magyar-olasz b a r á t s á g utolsó foszlányai is lassanként eltünedeztek. E u r ó p a e két l a t i n f a j ú nemzetével ellentétben az angol közvélemény a m ú l t század végéig is még meglehetősen közömbös magat a r t á s t t a n ú s í t o t t az erdélyi kérdés iránt. Ennek oka abban a körülményben rejlett, hogy Anglia komolyabb politikai érdekei nem kapcsolódtak össze a r o m á n s á g törekvéseivel. E g y e s személyektől eltekintve, általában nem érdeklődtek iránta s határozott állást sem foglaltak egyik fél mellett sem. L a s s a n k é n t azonban éppen e tájékozatlanságot használta fel a r o m á n s á g a m a g a céljaira. Az egyoldalú román propaganda ugyanis bebizonyította az angol közvélemény előtt, hogy a románoknak a monarchia szétbontására irányuló törekvései a legnagyobb összh a n g b a n vannak Anglia hasonló elgondolásaival, miért is ezután szívesen pártolt Anglia minden r o m á n mozgalmat, m e r t úgy vélte, h o g y ezzel egyúttal s a j á t céljait közelíti meg. A politikai érdekellentétek m i a t t a m a g y a r államtól fokozatos a n elhidegülő európai országokon kívül a velünk szoros kapcsolatban, sőt szövetségben lévő német és osztrák közvéleményben is 7 Moroianu George r o m á n p o l i t i k u s s z e r i n t is – a k i Erdélyből R o m á n i á b a m e n e k ü l t és ott, v a l a m i n t a k ü l f ö l d ö n a l e g n a g y o b b p r o p a g a n d a t e v é k e n y s é g e t f e j t e t t e k i – n e m c s a k a f r a n c i a közvélemény, d e egész N y u g a t - E u r ó p a előtt egészen 1881-ig i s m e r e t l e n volt a z erdélyi r o m á n s á g é s M a g y a r o r s z á g k a p c s o l a t a . „ L e s R o u m a i n s d e T r a n s y l v a n i e c o m m e Organisation politique a p a r t d a n s les c a d r e s de l’État hongrois, c o m m e p a r t i d’opposition politiques et int e l l e c t u e l s d e l’Europe occidentale q u e depuis u n e cinquantaine d’années”. G. Moroianu: L e s l u t t e s des R o u m a i n s t r a n s y l v a i n s pour la l i b e r t é et l’opinion européenne. (Épisodes et S o u v e n i r s ) P a r i s , 1933. 17. l.: M o r o i a n u id. m ű v e először r o m á n n y e l v e n j e l e n t m e g : L u p t e l e d e e m a n c i p a r e ale R o m â n i l o r din A r d e a l în l u m i n a e u r o p e a n ă . B u c u r e ş t i , 1929. címen.


A román propaganda hatása Nyugateurópa közvéleményére

495

visszhangra találtak a Magyarország megbontására irányuló r o m á n irredenta törekvések. Németországnak a magyar-román kérdéssel szemben t a n ú s í t o t t m a g a t a r t á s á b ó l azt lehet legjobban bebizonyítani, hogy a nemzetiségi kérdésre vonatkozó szépen hangzó elméleteket az illető népek mindíg s a j á t érdekeik szerint készítik el, de ha ezek megvalósítása m á r érdekkörükbe ütközik, végrehajtásából nem csinálnak lelkiismereti kérdést. 8 Németország ugyanis a korszellemnek megfelelően, éppen úgy, mint E u r ó p a többi nagy és kis népe, a politikai határokon kívül élő f a j t e s t v é r e i t is s a j á t h a t a l m a alá igyekezett vonni. Az így megszerzett vegyeslakosságú területeken a többi népek asszimilálását a m a g a s a b b k u l t ú r á j ú nép által lehetségesnek, szükségesnek t a r t o t t a . Példa gyanánt maguk mellett a m a g y a r o k a t is felhozták, midőn azonban a hazai németség szempontjából ítélték meg a helyzetet, akkor t e ó r i á j u k a t egyszerre megváltoztatták. A szász egyetemnek 1876-ban t ö r t é n t feloszlatása óta, a magyarországi nemzetiségek állítólagos elnyomásának legendája Németországban is t e r j e d n i kezdett. Természetes tehát, hogy ebben a hangulatban a r o m á n propaganda termékeny t a l a j r a talált. A bécsi u d v a r b a n a rendkívül befolyással bíró s a monarchia sorsát szinte teljhatalmúlag kormányzó cseh feudális arisztokraták érdekszövetségének a dualizmus szétbontására irányuló tervei kapcsolódtak össze a románság törekvéseivel. 9 Az osztrák keresztényszocialista párt, melyet ez a valósággal kamarillaszerű egyesülés céljai terjesztése és népszerűsítése érdekében kerített hatalmába, rendkívüli politikai rövidlátással a monarchia területén szoros szövetségbe igyekezett tömöríteni a dualizmus ellenségeit. A létesítendő összmonarchia céljait vélték elérni a nemzetiségek s így a románok törekvéseinek támogatása révén, s nem vették észre, hogy a nemzetiségek a kezükbe adott fegyverrel csak s a j á t egyéni céljaikat f o g j á k megvalósítani. A cseh feudálisoktól szervezett propaganda h a t á s á r a a század végén m á r szinte az egész osztrák közvélemény ellenséges szemmel tekint Magyarország felé s az ekkor meginduló r o m á n propaganda szólamait a legnagyobb megértéssel f o g a d j a . A különböző európai országok előbb vázolt politikai érdekei és céljai világosan megokolják azt a kedvező f o g a d t a t á s t , amelyben a nyolcvanas években meginduló román propagandát mindenütt részesítették. A felszín alatt mélyen rejtőzködő szempontok f e l t á r á s a azonban nem csökkenti a román propaganda érdemeit. Ugyanígy nem menti a háború előtti magyar nemzedék közömbösségét sem, amelylyel a nemzetiségek külföldi ténykedései i r á n t viseltetett. E szívós és k i t a r t ó h a d j á r a t eredménye lett az a gyűlölködő m a g a t a r t á s , amellyel az európai országok közvéleménye az első világháború előtt hazánkra t e k i n t e t t . Az »ezeréves m a g y a r elnyomás« valótlan állít á s a minden egyéb politikai októl függetlenül, kizárólag a nemzetiségek propagandaműködésének eredményeképen alakult ki. 8

S z e k f ű G y u l a m e g á l l a p í t á s a idézett e l ő a d á s á b a n . S z e k f ű Gyula: H á r o m n e m z e d é k é s a m i u t á n a k ö v e t k e z i k . 1938. 276. k k . l. 9


Budapest,

Polónyi Nóra

496 A

ROMÁN

PROPAGANDAHADJÁRAT

MEGINDULÁSA

A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN a dáko-román kontinuitás elvén felépülő román irredentizmus célkitűzései az ókirályságbelieknél sokkal mélyebben á t h a t o t t á k az erdélyi románság lelkét. Erdélyi románok elgondolásaiban vetődött fel először az egész román f a j egyetlen független államba való tömörítésének eszméje, s kezdeményezésükre lett az egyesülés gondolata az ú j o n n a n megalakult román fejedelemségnek történeti alapja. 1 0 Az irredentizmus megalapításához azonban az európai nagyhatalmak j ó a k a r a t ú támogatása feltétlenül szükségesnek látszott, az első lépés t e h á t a román törekvések felől tájékozatlan E u r ó p a felvilágosítása lett. Mindennek természetes következménye volt, hogy az erdélyi kérdés, vagyis Erdély történeti, társadalmi, kulturális és politikai viszonyainak ismertetése is az erdélyi románok gondolatában vetődött föl először. Az erdélyi kérdés nemcsak helyi, de általános érvényű európai kérdés – ez volt a románok véleménye, – meg kell tehát tenni minden lehetőt, hogy ismertté tegyék ezt európai körökben is. E r r e a »felvilágosító« szerepre pedig az ókirályságbeliek több okból nem vállalkozhattak. Egyrészt a f i a t a l királyság a m a g a kialakulatlan, még f o r r á s b a n lévő kül- és belpolitikai nehézségei m i a t t egyáltalában nem volt alkalmas arra, hogy egységes nemzetiségi politikát diktáljon erdélyi testvéreinek. Másrészt meg a 80-as években még olyan mély szakadék választotta el a Kárpátokon inneni és túli románságot egymástól, hogy emezek még érdeklődést sem m u t a t t a k az erdélyiek eszméi iránt. 1 1 Az erdélyi r o m á n s á g az 1881-ben, Nagyszebenben rendezett értekezleten h a t á r o z t a el a román törekvések külföldi ismertetését, azon a jelentős és korszakalkotó gyűlésen, amely az erdélyi románság érdekeit képviselő r o m á n nemzeti p á r t o t is megalapította s a jövőben követendő új politikai p r o g r a m m alapjait lerakta. 1 2 Az 1883-ban Párisban megjelent francianyelvű Memorandum 10 A r o m á n i r r e d e n t i z m u s g y ö k e r e i P a p i u I l a r i a n erdélyi e m i g r á n s 1861ben s z e r k e s z t e t t M e m o r a n d u m á r a n y ú l n a k vissza. B á r C u z a fejedelem, akihez P a p i u E m l é k i r a t á t intézte, a p r o g r a m m o t n e m t u d t a m e g v a l ó s í t a n i , mégis P a p i u g o n d o l a t a a pozitív r o m á n politika a x i ó m á j á v á és a r o m á n értelmiség m i n d e n k o r i á b r á n d j a lett. Papiu Ilarian: I d e a l u l n a t i o n a l al Românilor, tov á b b á : I n d e p e n d e n ţ a c o n s t i t u ţ i o n a l ă a T r a n s i l v a n i e i . 1861. Ez a f e l f o g á s mindm á i g m e g m a r a d t a r o m á n t u d o m á n y o s közvéleményben. Ld. Polónyi N ó r a : A L i g a C u l t u r a l ă és az erdélyi r o m á n n e m z e t i s é g i t ö r e k v é s e k . Bp., 1939. 36. l., 59. j. 11 Az erdélyi és K á r p á t o k o n t ú l i r o m á n s á g ellentétére vonatkozóan ld. P o l ó n y i N. i. m. 6. k. l. Az e u r ó p a i k ö z v é l e m é n y felvilágosításán kívül t e h á t m é g a K á r p á t o k o n inneni és túli r o m á n o k k ö z t i ellentétek elsimítása is fela d a t á v á lett a 80-as é v e k b e n m e g i n d u l ó r o m á n p r o p a g a n d á n a k . Az 1891-ben m e g a l a k u l t L i g a C u l t u r a l ă v a l ó b a n e k e t t ő s célt i k t a t t a p r o g r a m m j á b a . 12 Jancsó Benedek: A r o m á n i r r e d e n t i s t a m o z g a l m a k története. Bp. 1920. 92. k k . l.; N. Iorga: I s t o r i a R o m â n i l o r din A r d e a l şi U n g a r i a . Buc., 1915. 274. k k . l.: Enciclopedia R o m n â n i e i . H. n. 1936. I. 786. k k . l.: T. V. Păcăţian: C a r t e a de A u r . Sibiu, 1913. VII. k t .



497

elsőízben kiáltotta ki n y u g a t felé a románok panaszait és ismertette politikai és nemzetiségi törekvéseit 1 3 A modern román nemzeti politika megalapítójától, Slavicitól irányított s a nyugati és a romániai körökkel élénk összeköttetésbe kerülő radikális f i a t a l román nemzedék ugyan m á r 1884-ben nem találta megfelelőnek ennek a Memorandumnak h a n g j á t , mégis ebben az Emlékiratban fellelhetjük mindazokat a szólamokat, amelyeket ezután a románság többkevesebb változtatással a külföldi közvélemény elé t á r t . A »latin testvériség« únos-úntalan hangoztatott frázisa, az erdélyi románság szenvedéseinek egyoldalú s rosszindulattal beállított felsorolása, a »magyar zsarnokság rémtetteinek« napfényrehozása épen úgy megvan m á r ebben a legelső Memorandumban, mint az erdélyi románság igazi törekvéseinek álcázása, óvatos elhallgatása. A román propaganda titkos, de igazi p r o g r a m m j á t , a hazát és kenyeret adó magyar államtest s z é t b o n t á s á r a irányuló törekvéseket, érthető okokból igyekezett a r o m á n s á g a rokonszenvet s céljainak népszerűsítését váró külföld előtt eltitkolni. Az utólagosan t e t t beismerések és megcáfolhatatlan tények birtokában most m á r túlhaladott álláspont lenne bebizonyítani, hogy a román propaganda m á r megindulásától kezdve csak egyik oldalát, természetesen az ő szempontjukból legelőnyösebb és legcélravezetőbb oldalát m u t a t t a a külföld felé. 14 A r o m á n p r o p a g a n d a h a d j á r a t e céltudatos, kettős p r o g r a m m j a azonban csak az 1891-ben megalakult »Liga Culturală« kereteiben bontakozott ki a m a g a teljességében. A magyar-román kérdés, egyoldalú román szempontból való ismertetése a bukaresti kultúrliga megalapításával a külföldi s a j t ó b a n és a nemzetközi konferenciákon állandóan napirenden volt. E széleskörű s nagyszabású propagandah a d j á r a t sikereinek elérésében az ezt megelőző kísérletekkel ellentétben az erdélyi és ókirályságbeli románság együttesen v e t t részt. A kezdeményezés ugyan ezúttal is az erdélyi r o m á n s á g köréből indult ki, az egész Nyugatot behálózó p r o p a g a n d a h a d j á r a t nagyvonalúságát azonban m á r az Ókirályságban különösen kulturális téren erősen érvényesülő francia h a t á s eredményezte. A L i g a Cult u r a l ă t e h á t a külföldi propaganda új alapokra való helyezésén kívül még azért is nagyfontosságú az egyetemes r o m á n s á g szem13 G. Moroianu id. r o m á n n y e l v ű m ű v e 13. l.: E. Pascu: M é m o i r e s et p r o t e s t a t i o n s des r o u m a i n s de T r a n s y l v a n i e . R e v u e de T r a n s y l v a n i e , 1939 ( V ) 346. l.: A r o m á n s á g p r o p a g a n d á j a k i a l a k í t á s á n á l m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g szerint a c s e h e k p é l d á j á t t a r t o t t a s z e m előtt. B e n e s E d u a r d , a cseh p r o p a g a n d a egyik f ő i r á n y í t ó j a e m l é k i r a t á b a n k i f e j t i , h o g y ő k i s először t ö r e k v é s e i k m i b e n l é t é t i s m e r t e t t é k m e g a közvéleménnyel és a h i v a t a l o s k ö r ö k k e l . A p r o p a g a n d a m á s o d i k f á z i s á b a n l e t t i n k á b b diplomáciai, illetőleg k a t o n a i t e r m é s z e t ű v é . E. B e n e s : N e m z e t e k f o r r a d a l m a . B r a t i s l a v a ( P o z s o n y ) . 1936. I. k t . 118. k k . l.: A cseh p r o p a g a n d á n a k ilyen felépítése t e l j e s e n m e g e g y e z i k a r o m á n h í r v e r é s menetével. 14 A r o m á n p r o p a g a n d a e k e t t ő s , v. i. nyílt és t i t k o s p r o g r a m m j á r a v o n a t k o z ó a n a L i g a C u l t u r a l ă val k a p c s o l a t b a n ld. Polónyi N. i. m. 35. k k . l.: Moroianu, a r o m á n p r o p a g a n d a egyik l e g h i v a t o t t a b b képviselője és i s m e r ő j e művében n y í l t a n b e v a l l j a , h o g y a r o m á n p r o p a g a n d a eleitől k e z d v e c s a k a polit i k a i egység g o n d o l a t á n a k s z o l g á l a t á b a n állt. I. m. 50. l.


498

Polónyi Nóra

pontjából, m e r t ennek kapcsán érte el az erdélyi és anyaországi románság a szolidaritásnak azt a f o k á t , amelytől kezdve m á r mindíg együttesen, egymást támogatva igyekeztek a közös cél, Nagy-Románia megvalósítása felé. A Liga pedig az Ókirályság hivatalos tényezőitől erkölcsileg és anyagilag e g y a r á n t támogatva m á r megalakulásától kezdve elismerésreméltó buzgalommal és ügyességgel t e t t eleget kitűzött p r o g r a m m j á n a k . A bukaresti központi szerv körül alakult belső tagozatai, amelyek az összes románok nemzeti öntudatát és az összetartozás érzését ápolták, épen olyan eredménnyel végezték fela d a t u k a t , mint a propagandatevékenységgel megbízott külföldön létesített fiókok. A párizsi, berlini, antwerpeni és liègei szekciók szívós k i t a r t á s s a l és f á r a d h a t a t l a n buzgalommal igyekeztek a külföldi közvélemény rokonszenvét megnyerni. Munkatársaik, akik elsősorban a külföldön tanuló román egyetemi hallgatók soraiból kerültek ki, vitaülések kereteiben tárgyalták meg a propaganda legcélravezetőbb módozatait. Megbeszéléseik eredményeképen valóban sikerült mozgalmuknak olyan színezetet adni, amellyel azután az összes külföldi nemzetek rokonszenvét megszerezték. Egyéni céloktól távol, a románok »csak méltányos és igazságos harcot harcolnak, amikor az ármányos és hazugsággal dolgozó magyarság ellen fellépnek. Kötelessége t e h á t a románoknak, akik a nyugaton uralkodó elvek, a nemzeti eszme és k u l t ú r a nevében cselekszenek, hogy a m a g y a r hazugságoktól félrevezetett külföldet s a j á t érdekükben f e l v i l á g o s í t s á k . . . « 1 5 A Liga legfőbb ügyessége azonban abban rejlett, hogy minden nemzettel szemben megtalálta azt a hangot és szempontot, amely által sikerült együttérzésüket számukra biztosítani. Felismerték az egyes nemzetek »rokonszenvét« irányító mélyebb politikai érdekeket s ezeket minden országban a s a j á t törekvéseikkel azonosnak t ü n t e t t é k fel. Németországban például a román propaganda a magyarságról, mint a hazai németség elnyomóiról beszélt, Franciaországban pedig a magyarokat, mint a poroszok hűséges szövetségesét m u t a t t á k be. Méreteit és elért sikereit tekintve a külföldi fiókok közül a párizsi tagozat volt a legjelentősebb, amelynek eredményei elsősorban Moroianu György, a román propaganda egyik leghivatottabb irányítója munkásságának tulajdoníthatók. Moroianu a belgiumi közvélemény rokonszenvének megnyerése u t á n rövid idő alatt Franciaország b a r á t s á g á t és t á m o g a t á s á t is megszerezte a román törekvések számára. Tapasztalt és ügyes módszerrel az általa irányított Liga először a közvéleményt befolyásoló újságírókhoz és politikusokhoz szerzett összeköttetéseket, m a j d a legelterjedtebb napilapok a t á r a s z t o t t a el ismeretterjesztő cikkek tömegével, ösztönszerű megérzéssel ezeket az ismertetéseket később m á r kizárólag a románság számára megnyert külföldi újságírókkal iratták, ők csak a s a j á t szempontjaik szerint átdolgozott és beállított anyagot szolgál15 Ion Lupulescu: R a p o r t u l g e n e r a l despre a c t i v i t a t e a c o m i t e t u l u i c e n t r a l al Ligei p e n t r u U n i t a t e a C u l t u r a l ă a Românilor. Bucureşti, 1892. 17. l.



499

t a t t á k ezek számára. 1 6 Minden lehető alkalmat felhasználtak a r r a , hogy felkeltsék és ébrentartsák irányukban a külföldi nemzetek érdeklődését és b a r á t s á g á t . A román nemzet ünnepeit zajosan ülték meg, a francia nemzeti ünnepek és az államférfiak ünneplése alkalmával viszont sohasem mulasztották el üdvözlő t á v i r a t o k a t küldeni s jóindulatú t á m o g a t á s t kérni nemzetük és ügyük számára. Előadássorozatokat t a r t o t t a k a vidéki városokban s ha úgy vélték, hogy az erdélyi románságot a m a g y a r s á g részéről valami sérelem éri, kaptak az alkalmon, hogy ú j a b b méltatlankodó cikkek tömegével á r a s z t h a t j á k el a n y u g a t i s a j t ó t . P r o p a g a n d á j u k eredményeképen maguk a franciák is L i g á t alakítottak a román ügy érdekében, mely nemcsak az erdélyi kérdés napirenden t a r t á s á t tűzte ki célul, hanem a román információkat megszívlelve, egyúttal azt is, hogy ennek az egész európai politika szempontjából való fontosságát is kimutassák. A franciaországi eredmények u t á n az olasz közvélemény rokonszenvét szerezték meg legnagyobb mértékben a román törekvések számára. Olaszországban, Franciaországhoz hasonlóképen, a román propagandának sikerült lerombolni »Magyarország liberalizmusának és szabadságérzetének hamis nimbuszát« 1 7 s a román ügyet az olasz közvélemény a demokrácia s a liberális szellem küzdelmének ítélte a feudális Magyarország ellen. Garibaldi Menotti, a m a g y a r b a r á t Garibaldi tábornok fia, a román felvilágosítás h a t á s á r a azt mondotta Pulszky m a g y a r képviselőnek, hogy a magyarok nem méltók Itália rokonszenvére, m e r t a legbarbárabb módon elnyomják az olaszok három millió testvérét. 1 8 De Gubernatis gróf is hasonlóan vélekedett a magyarságról, Imbriani szenátor pedig, a római ú j s á gokban a magyarországi románok panaszait együtt közölte az ausztriai olaszokéval, elárulva ezzel a rokonszenv igazi o k á t : a két nemzet azonos irredenta törekvéseit. A Ligával teljesen megegyező Dante Alighieri egyesület, valamint a római, nápolyi, turini és pármai egyetemi hallgatók szimpátia-tüntetéseket rendeztek a románok mellett s tevékenyen munkálkodtak honfitársaik között a román kérdés ismertetésén. Az egyetemi i f j ú s á g szellemének megfelelően azután sok olasz ú j s á g is b a r á t s á g o s hangon í r t a román törekvésekről. Az angol közvélemény megnyerése, a politikai érdekek előbb k i f e j t e t t helyzete miatt, m á r sokkal nagyobb nehézségekbe ütközött. Ebből a szempontból is Moroianunak vannak felbecsülhetetlen érdemei, aki a román kérdés iránt eleinte közömbösen viselkedő angol közvélemény legnagyobb részét vezetői megnyerésével a rom á n s á g p á r t j á r a vonta. Felvilágosításai alapján elsőnek emelte fel h a n g j á t a r o m á n s á g mellett lord Edmond Fitzmaurice, m a j d lord 16

Benes is a r r a a m e g á l l a p í t á s r a j u t o t t , h o g y a különböző o r s z á g o k közvéleménye m i n d í g szívesebben a d o t t hitelt egy s a j á t nemzetéből való t u d ó s í t á s a i n a k . „Megfelelő h e l y e n d i s z k r é t n e k és s z e r é n y n e k lenni: s z e r i n t e m ez jelent h a t a l m a t és erőt.” B e n e s i. m. 125. l. 17 P ă c ă ţ i a n i. m. VII. k t . 512. l. 18 G. M o r o i a n u i. m. 16. l.


500

Polónyi Nóra

J a m e s Bryce, akik előkelő származásuk s közéleti tekintélyük által nagy mértékben elősegítették a r o m á n kérdés népszerűsítését az angol közvéleményben. 19 Az oxfordi egyetemi tanárok és tanulók például nagyszabású meetingen nyilvánították ki r o m á n b a r á t érzelmeiket. E meetingen, s általában az angol közvélemény megnyerésében az említetteken kívül n a g y szerepe volt még Jeanne Del’homme kisasszonynak és W. R. Morfillnak, akik Moroianu szerint kitartó igyekezettel, áldozatkészséggel és meleg érdeklődéssel segítették a románokat céljaik elérésében. 20 Németországban a Deutsche Schulverein-ok karolták fel nagy megértéssel a Liga céljait. 2 1 Wattenbach professzor és Helen Engel tanárnő t á m o g a t t á k a román törekvéseket s előadásokkal igyekeztek új b a r á t o k a t szerezni a németség köréből a r o m á n ügy számára. A nagynémet és antiszemita irányú hirlapok, élükön a berlini Kreuzzeitung-gal, a legnagyobb szolidaritást fejezték ki a román törekvésekkel szemben. Ausztriában az osztrák keresztényszociálista p á r t vezére, Lueger bécsi polgármester, a bécsi városházán és a román parlamentben is hevesen harcolt a m a g y a r s á g ellen s tüntetően kifejezésre j u t t a t t a r o m á n b a r á t érzelmeit és szoros román kapcsolatait. A keresztényszociálista párton és újságokon kívül i t t főleg a klerikális és antiszemita színezetű lapok és politikai p á r t o k rokonszenvét sikerült megnyerni, akik az erdélyi román újságok, főleg a Tribunából átvett cikkeikben hevesen keltek ki az állítólagos m a g y a r nemzetiségi elnyomás ellen. A

ROMÁN

IRREDENTA

ESZKÖZEI

A LIGA CULTURALĂ által megkezdett, irredenta jellegű rendszeres izgatásnak legfőbb eszközei azok az emlékiratok voltak, amelyeket a r o m á n s á g a 90-es évektől kezdve t e r j e s z t e t t a megfelelően előkészített nyugateurópai közvélemény elé. Ezek közül az első memorandumot az 1891. évben a Liga ösztönzésére a bukaresti i f j ú s á g a d t a ki román, olasz, f r a n c i a és német nyelven s a »jövő embereit«, az egyetemek i f j ú s á g á t igyekezett megnyerni a román nemzeti törekvések megértésére és támogatására. 2 2 A r o m á n törekvéseket e Memorandum valóban nagy lépésekkel vitte előre. Az egyoldalú román felvilágosítások állításait minden 19 A z a n g o l p o l i t i k u s o k c s u p á n r o m á n s z e m p o n t ú t á j é k o z ó d á s á r a jellemző példa lord F i t z m a u r i c e á l l á s f o g l a l á s a az erdélyi v i s z o n y o k k a l kapcsolatban. A londoni P a l l Mall G a z e t t e h a s á b j a i n közölt c i k k s o r o z a t á b a n k i f e j t e t t e , h o g y c s a k a m a g y a r p o l i t i k á t o k o l j a a z é r t , a m i é r t a z erdélyi nemzetiségi viszonyok á l l a n d ó a n f e l b o r u l á s s a l f e n y e g e t i k E u r ó p a b é k é j é t . G. Moroianu i. m. 16. l. 20 G. M o r o i a n u i. m. 19. l. 21 I. L u p u l e s c u i. m. 8, 11. l. Henri Gaidoz: Les R o u m a i n s de H o n g r i e . R e v u e de P a r i s , 1894. 22. l. 22 A M e m o r a n d u m c í m e : M e m o r i u l s t u d e n t i l o r universitari r o m â n i privit ó r e la s i t u a ţ i u n e a r o m â n i l o r din T r a n s y l v a n i a şi U n g a r i a . B u c u r e ş t i . T i p . Carol Göbl. 1891.



501

ország közvéleménye kételkedés nélkül elfogadta s nyomában a Magyarország i r á n t i rokonszenv nagy mértékben megcsappant. Jó hírnevünk helyreállítását a m a g y a r egyetemi hallgatók e Memorand u m r a kiadott Válasziratukkal már nem t u d t á k elérni. Az ellenséges tábor m á r e k k o r r a mindenütt elhintette a magyargyűlölet magvát és így a sokkal k i t a r t ó b b s legfőképpen anyagi eszközökkel bőven ellátott r o m á n p r o p a g a n d a h a d j á r a t t a l ez a tisztán egyetemi hallgatók köréből kiinduló m a g y a r felbuzdulás nem vehette fel a versenyt. Jó alkalmat szolgáltatott viszont a románságnak arra, hogy a bécsi, gráci, budapesti és kolozsvári román egyetemi hallgatók Ellenválaszával, Replicá-val a román ügy i r á n t megindított érdeklődést továbbra is fenntartsák. 2 3 A Replicának az egyetemi hallgatók Memorandumánál sokkal szenvedélyesebb, szélsőségesebb hangja, mindenekelőtt a m a g y a r kormányzatot kívánta megrágalmazni a külföldi közvélemény előtt. A Liga Culturală által megindított szélsőséges á r a m l a t n a k a magyarországi r o m á n s á g sem t u d o t t többé ellentállni. A Bukarestből kapott u t a s í t á s o k n a k megfelelően az uralomra jutó radikális p á r t 1892. m á j u s á b a n a magyarországi és erdélyi románság panaszait összefoglaló Emlékiratot szerkesztett, melyet tüntető jellegű célzattal személyesen kísérelt meg á t n y u j t a n i az uralkodónak. Közvetlen célját a Bécsbe való zarándoklattal ugyan nem é r t e el, m e r t az uralkodó nem f o g a d t a a küldöttséget. Következményei által e Memorandum mégis a román nemzeti törekvések egyik igen fontos állomását képezi. A román nemzeti komité a Liga Culturalăval egyetértve ugyanis azt a politikai kudarcot, amelyet a Memorandum Bécsbe vitele alkalmából szenvedett, úgy a k a r t a palástolni, hogy ezt a Memorandumot a további és sikeresebb izgatás céljaira használta fel. T a r t a l m á t közölték az erdélyi román újságokban és nyomtatvány ú t j á n terjesztették, m e r t meg voltak győződve arról, hogy ez esetben a királyi ügyészség a Memorandum szerzőit vád alá f o g j a helyezni. Számításuk be is vált s a r o m á n s á g ezekután m á r csak a r r a törekedett, hogy a Memorandum pöre által a romániai és európai közvéleményt egyaránt foglalkoztató nagyszabású politikai h a r c o t idézzen elő. Ugyanez a cél vezette őket az ú. n. Replica-pörrel kapcsolatosan is, amelynek szerkesztőit a m a g y a r ügyészség 1893. augusztusában vonta felelősségre nemzetiség elleni gyűlöletre való izgatás vétsége miatt. A Replica, de még inkább a méreteiben sokkal jelentősebb Memorandum-pör valóban a múlt század egyik legnagyobb politikai pere volt. N e m jelentősége tette azonban ezzé, hanem elindítói, akik szándékosan provokálták ki, s akik ezt a két egyszerű és mindennapi s a j t ó p ö r t a románság nagyvonalú nemzeti küzdelmévé a k a r t á k formálni. Jól t u d t á k ugyanis azt, hogy bármilyen kimenetele is legyen, csak használni f o g a románságnak azzal a ténnyel, hogy az 23

T. V P ă c ă ţ i a n . i. m. 552. l.


502

Polónyi Nóra

egész világ figyelmét felhívja a pör t á r g y á r a : a magyarországi románságnak nemzeti és politikai törekvéseire. 2 4 A Replica- és Memorandum-per által n y u j t o t t kiváló és páratlan alkalom kihasználása, vagyis a tárgyalások során kifejtendő európai propaganda megszervezése és lebonyolítása a Liga feladatává lett, s a Liga valóban a szokottnál is erőteljesebb energiával vezette akcióit. Egyrészt a magyarországi románságot szervezte meg azzal a gondolattal, hogy a tárgyalásokon megjelenő, összetoborzott r o m á n tömegek az egész r o m á n s á g együttérzését bizonyítják a külföld előtt. Másrészt az egész külföldet elárasztó hírszolgálati szervezetet létesített a Liga, mely azután a francia, olasz és német hírlapokban a magyarellenes cikkek sorozatát jelenttette meg. A román felvilágosításokkal felingerelt európai s a j t ó mintegy 30 képviselőjét személyesen is elküldte Kolozsvárra. Ezek azután, akik közül Roberto F a v a az olasz, Rudolf Eigel az osztrák, Safir Rubin pedig a f r a n c i a s a j t ó t képviselte, a romániai és a magyarországi román hírlapok tudósítóival együtt sajtó- és távirati irodát rendeztek be és cikkeikkel az összes nyugati ú j s á g o k a t elárasztották. 2 5 Ezeken az egyoldalú hírlapi tudósításokon kívül gyűlölködő röpiratok tömegét is terjesztették, amelyekből elszörnyedve értesültek a jóhiszemű külföldiek, hogyan a k a r j á k a magyarok a kolozsvári fajtörvényszéken 25 á r t a t l a n román ember életét kioltani(?). A tudományos világ képviselői is hitelt a d t a k ezeknek a román vádaknak s m é g a politikai élet vezetői közül is sokan támogatói lettek a r o m á n ügynek. Clémenceau magyar-gyűlölete a Memorandum-pör idejébe nyúlik vissza, Seaton Watson (Scotus Viator) és Wickham Steed is ekkor kezdték meg akciójukat a monarchia ellen. Azok az anyagi és erkölcsi áldozatok, amelyeket a Liga Culturală a p r o p a g a n d a h a d j á r a t eredményeiért hozott, várakozást felülmúló sikerrel j á r t á k . Egész E u r ó p a közvéleménye elfordult tőlünk s bent az országban a »jogtalan üldözés« még az eddiginél egységesebbé kovácsolta össze a románságot. Azt a tényt, hogy Őfelsége egy év mulva az összes elítélteknek kegyelmet adott, továbbá, hogy a nemzetiségi izgatások m i a t t betiltott román nemzeti p á r t valójában e rendelkezés u t á n is f o l y t a t t a működését, természetesen m á r nem siettek a külföld t u d o m á s á r a hozni. A Memorandum-pör u t á n egész E u r ó p a nemzetiség-elnyomással vádolt minket és a m a g y a r s á g semmit sem tett, meg sem próbálkozott a közvélemény felvilágosításával. Államügyész és államfogház ú t j á n reagált továbbra is az izgatók támadásaira, ahelyett, hogy egész társadalmi és politikai életét e cél szolgálatába állította volna. »Valójában, amikor egész E u r ó p a a Nemzeti Erőszakot alkal24 J a n c s ó B e n e d e k i. m. 151. l.; R o m á n f o r r á s o k s z e r i n t : „A r o m á n n é p n e m v e s z t h e t , h a n e m c s a k n y e r h e t e p ö r által.’’ T r i b u n a , 1894. á p r i lis 1/13. 25 Enciclopedia R o m â n i e i . I. 787. l.



503

mazta, mi e r r e gyöngék voltunk, mi csak az erőszak látszatát kelt e t t ü k fel.« 26 A nagy s a j t ó p e r e k által felvert hullámok azonban lezajlásuk után még k o r á n t s e m csendesedtek el. A monarchia nemzetiségeinek 1893. évi bécsi s 1895. évi budapesti gyűlései alkalmával újból és újból foglalkoztatták a külföldet az erdélyi kérdés problémáival s még a m a g y a r s á g 1896. millenáris ünnepségeit is a m a g u k j a v á r a használták fel. Külföldön, Bécsben és P á r i s b a n nagyszabású meetingeket rendeztek ez alkalomból, amelyeken tiltakoztak a szerintük sajátosan m a g y a r jellegű évfordulós ünnepségek ellen. 27 A Liga Culturală 1896-os akciói egyszersmind lezárták a román propaganda első korszakát. A romániai zavaros belpolitikai viszályok aláásták u g y a n i s a Liga belső egységét is és külföldi tagozatainál fellépő korrupció lerombolta a tekintélyét. 1904-ig a »haldoklás« állapotában volt s újjászületése és második f é n y k o r a csak az ekkor megválasztott új főtitkár, Iorga Miklós személyének tulajdonítható, aki egyúttal »dinamikus erővel« f o r m á l t a át a románság egész nemzeti történetét is. 28 A nemzeti szellemnek ebben az időben ú j o n n a n s minden eddiginél nagyobb erővel felébredt korszakában Iorga kultúrális és nemzeti propagandájával a h a t á r o k a t igyekezett eltörölni s »kategorikus imperativusként« tűzte ki a nagy célt: az összes románok politikai egyesítését. 2 9 Egyrészt az idegen uralom a l a t t élő románok nemzeti öntudatát igyekezett elevenebbé tenni, másrészt viszont a román kérdés külföldi ismertetését helyezte új alapokra. Első célkitűzésének megfelelően a m a g y a r országi románok ekkor fellépő, fiatal radikális nemzedéke valóban főleg e romániai új szellem h a t á s á r a a szászvárosi »Libertatea« és Gogáék budapesti »Luceafărul«-ja lapjain teljesen á t a l a k í t o t t a a Kárpátokon inneni románok politikai, szociális és kulturális felfogását. 3 0 A megújhodott Liga Culturală külföldi p r o p a g a n d á j á n a k működése pedig 1904-től kezdve egyenes vonalban vezetett a végső kifejlődés felé. 26

Hóman–Szekfű: M a g y a r t ö r t é n e t . V I I . 376. k k . l. A bécsi tiltakozó m e e t i n g e n , a m e l y e t az o s z t r á k k e r e s z t é n y - s z o c i a l i s t a p á r t t a l egyetértésben t a r t o t t a k m e g , a z u t ó b b i a k f e l f o g á s á h o z a l k a l m a z k o d v a a millenáris ünnepségeket a románok zsidó-magyar jellegűnek tüntették fel. „ L e m i l l é n a i r e . . . est u n e f e t e qu’on n e p e u t p a s dire s p é c i f i q u e m e n t m a g y a r e , m a i s bièn j u d e o - m a g y a r e . ” Pascu Etienne: Un m e e t i n g de p r o t e s t a t i o n a Vienne c o n t r e les f ê t e s au millénaire h o n g r o i s (1896). R e v u e de T r a n s y l v a n i e , 1939. V. No. 3. 366. l.. A p á r i z s i g y ű l é s r e v o n a t k o z ó a n ld. Pascu: Un m e e t i n g r o u m a i n e , serbe, et s l o v a q u e en 1896. R e v u e de T r a n s y l v a n i e , 1939. V. N o . 2. 232. k k . l. 28 Al. Olteanu: L i g a C u l t u r a l ă şi U n i r e a . „ F a m i l i a ” , 1939. j a n . 24. 83. l. 29 P a t r i a , 1929. I. 30. 30 S z e m előtt kell t a r t a n u n k a z o n b a n ennél a m e g á l l a p í t á s n á l a z t a k é t s é g b e v o n h a t a t l a n t é n y t , h o g y ez a f i a t a l és szélsőséges i r á n y o k a t k ö v e t ő r o m á n nemzedék s z o r o s r o m á n i a i összeköttetései ellenére a h a r c á h o z s z ü k s é g e s szellemi f e g y v e r e k e t elsősorban a m a g y a r művelődésből, a z ő k e t k ö r ü l v e v ő m a g y a r kultúrlégkörből merítette. Kultúrtörténeti vonatkozásaiban ezeket a megfigyeléseket Gáldi László f e j t i k i : Goga p e s t i évei és a L u c e a f ă r u l , Bp., 1941. c. t a n u l m á n y á b a n . A k é r d é s politikai t ö r t é n e t i r é s z é t p e d i g Polónyi Nóra. A h a z a i r o m á n s á g politikai, szociális és k u l t u r á l i s f e l f o g á s a a XX. s z á z a d elején c. s a j t ó a l a t t lévő t a n u l m á n y a dolgozza ki. 27


504

Polónyi Nóra

A

MEGÚJULÓ

MOZGALOM

A ROMÁN PROPAGANDA 1904-től 1914-ig t e r j e d ő szakaszában Iorgáé a vezető szerep, aki felismerte a Liga Culturalăban elfoglalt állásának gazdag lehetőségeit és fel is használt minden eszközt azok gyümölcsöztetésére. E r e d m é n y t annál könnyebben sikerült elérnie, mivel 1907-ben a r o m á n szenátus erkölcsi testületnek és jogi személynek ismerte el a L i g á t s ez a tény egyúttal az állam legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi t á m o g a t á s á t is biztosította számára. Az információs jellegű propaganda-művek tömegével á r a s z t o t t á k most el a külföldet s ú j u l t erővel használtak fel ismét minden lehetőséget a r o m á n mozgalom é b r e n t a r t á s á r a . Az 1906-os bukaresti kiállítás jó alkalmul szolgált e szempontból, valamint az idegen országokban tartózkodó románok lelkes buzgólkodása is. A külföldi propaganda irányítóhelye ebben az időben Bécs volt. A kereskedelmi a t t a s é minőségében ott tartózkodó Moroianu, a román hírverés e kipróbált mestere, a Bécsben időző külföldi újságírók körében eredményes és jelentős propaganda-tevékenységet f e j t e t t ki. 3 1 Az angol és olasz újságírók képviselőivel szoros összeköttetéseket épített ki, s azokat később gondosan ápolta egészen a világháború kitöréséig. Scotus Viator és Wickham Steed most már szívvel-lélekkel a r o m á n ügy harcosaivá lettek s az olaszok közül F r a n c o Caburi, Doda, E r n e s t o Vercesi és Gayda t a r t o t t á k napirenden lapjaikban az erdélyi román kérdést. A Bécsben tartózkodó románok f r a n c i a és angol b a r á t s á g o t szorgalmazó csoportján kívül a század elején jelentős befolyással b í r t a Popovici által irányított osztrák-barát románok tábora, akiknek tekintélyét a trónörökös Ferenc Ferdinánddal való kapcsolataik növelték. A föderális Auszt r i a terveit azonban idővel mind kevesebb román t e t t e magáévá, az egyensúly az a n t a n t - b a r á t s á g felé lassan aránytalanul eltolódott. 32 Iorga és Moroianu munkálkodásán kívül a romániaiak közül Filipescu, T a k e Ionescu, Cantacuzino, az erdélyieknél pedig Goga O k t a vián és Lukács László munkálkodott a r o m á n törekvések érdekében s együttes működésük eredményezte, hogy »a világháború kitörésekor az erdélyi kérdés az európai külügyi hivatalokban ismeretes volt.« 33 A r o m á n propaganda 1 9 1 4 – 1 9 2 0 között m á r jól megalapozva f o l y t a t t a működését, méretei azonban ekkor minden eddigi tevékenységet messze felülmúló h a t a l m a s arányokban bontakoztak ki. A háború és békekötés éveiben a románok érveiknek egész fegyv e r t á r á t felvonultatták a külföld előtt. Ezzel mind azt akarták bebizonyítani, hogy az összes románok egyesítése a történeti jog, 31

G. M o r o i a n u i. m. 54 l. Eöttevényi Olivér: F e r e n c F e r d i n á n d . Bp., 1943. 167. k k . l.: C o n s t . Grauer: Cu p r i v i r e la F r a n z F e r d i n a n d . H. n. 1935. 33 G. M o r o i a n u i. m. 179. l. „ A u m o m e n t ou la g r a n d e g u e r r e a é c l a t é la Question T r a n s y l v a i n e é t a i t u n e q u e s t i o n connue des chancelleries e u r o p é ennes.” 32



505

népi demokrácia, a nemzetiségi elv érvényesülésének és a keleteurópai egyensúlynak egyaránt elengedhetetlen feltétele. 3 4 A külpolitikai a n t a n t orientáció erősödésével párhuzamosan a románság külföldi gyülekezőhelye Bécs helyett mindinkább P á r i z s lett, ahol az a n t a n t hangadó elemein kívül a monarchia többi nemzetiségeinek vezetőivel is kapcsolatba kerültek. I t t alakították a románok is a csehek p é l d á j á r a a rendszeres propaganda f e n n t a r t á sára egy állandó szervet, a »Consiliul Unităţii Române«-t, mely sajtóorganumával, a népszerű »La Roumanie«-val e g y ü t t nagy lépésekkel vitte előre az erdélyi kérdés franciaországi népszerűsítésének ügyét. A Consiliul vezetői Take Ionescu, Lukács László és Goga barátságos kapcsolatokat létesítettek azután a befolyásos politikusokhoz, így Clémenceauhoz s Poincaréhoz és a cseh nemzetiség n a g y harcosával, Benessel az együttműködés szálait i t t kezdték fonni. Az antant másik központja, az angol főváros is fontos működési területe volt a r o m á n háborús propagandának. I t t Moroianu irányította az akciókat, ő f ű z t e még az eddiginél is szorosabbra az angol közéleti vezetőkkel való kapcsolatokat s keresett ú j a b b t á mogatókat a r o m á n törekvések számára. A románság n a g y p á r t fogója, Wickham Steed házában b a r á t s á g o s megbeszélések keretében találkoztak a románok a legjelesebb francia, olasz, angol, sőt japán és amerikai politikusokkal is, akikkel megvitatták közös ügyeiket. Seton W a t s o n még folyóiratot is szerkesztett „The N e w E u r o p a ” címen a monarchia nemzetiségei érdekében, Allan Leeper, Lloyd George miniszterelnök titkára, pedig egyenesen felszólította a románokat, hogy Memorandumban f e j t s é k ki az angol külügyminisztérium előtt a jövendő Nagy-Románia nemzetiségi politikáj á n a k elgondolását. 3 5 Az angol közvélemény azonban ilyen erőfeszítések ellenére is a békekötés éveiben sem volt feltétlenül a r o m á n törekvések mellett, sőt 1920-ban határozottan a m a g y a r o k felé m u t a t o t t rokonszenvet. Vaida-Voivod Sándor miniszterelnök 1920-ban Londonban t e t t látogatásával t u d t a csak feloldani ezeket az ellentéteket. Eredményes »missziójával« sikerült a Románia i r á n t tanusít o t t bizalmatlanság utolsó foszlányait is eltüntetni. 3 6 Az angol közvéleményhez hasonlóan az Egyesült Államok sem állottak teljes mértékben a román törekvések p á r t j á n . Amerika még a h á b o r ú utolsó éveiben is meg volt győződve az osztrák-magyar monarchia f e n n t a r t á s á n a k szükségéről s Kossuth és az emigráció emléke Magyarországot t e t t e rokonszenvessé előttük. 3 7 Ilyen körülmények között a román kormány fontosnak találta egy bizottság A m e r i k á b a küldését, amelynek feladatául az Egyesült Államok vezetőinek és a közvélemény rokonszenvének megnyerését tűzte ki. A feladat annál is inkább szükségesnek látszott, mivel Amerika h á borús készülődései, felszerelésének óriási arányai bebizonyították 34

Mikó I m r e i. m. 8. l. G. M o r o i a n u i. m. 62. l. Tilea V. V.: A c ţ i u n e a diplomatică a României. N o v . 1 9 1 9 – M a r t . 1920. Sibiu, 1925. 38. l. 37 Stoica Vasile: In A m e r i c a p e n t r u c a u z a r o m â n e a s c ă . Bucureşti, 1926. 35

36


506

Polónyi Nóra

az ottani románok előtt, hogy az Egyesült Államok képviselőinek a háború végső kifejlődésére és a béketárgyalások menetére döntő befolyásuk lesz. Lukács László, Moţa és Stoica, a román küldöttség t a g j a i t e h á t minden e n e r g i á j u k a t latbavetették a cél érdekében s a s a j t ó megnyerésével párhuzamosan a vezető politikusok meggyőzését is megkísérelték. A »Washington Post« és a »New-York Times« c s a k h a m a r a r o m á n ü g y jóakaró támogatóivá lettek s az Egyesült Államok államférfiainál kieszközölt személyes kihallgatások ú t j á n pedig azok rokonszenvét is sikerült megszerezni. Th. Roosewelt, az Egyesült Államok volt elnöke például, aki eddig meg volt győződve a Habsburg-birodalom civilizatorikus szerepéről, a román küldöttséggel f o l y t a t o t t audiencia u t á n m á r szívvel-lélekkel egyetértett a román törekvésekkel. A cseh propaganda példáját követték a románok – s a j á t bevallásuk szerint – amerikai ténykedésük alkalmával is. Stefanik, m a j d Masaryk j ó a k a r a t ú tanácsai nagy lépésekkel vitték előre törekvéseiket. Ú t m u t a t á s a i k a t felhasználták a k k o r is, midőn a k o r m á n y t a g j a i n a k megnyerése u t á n elsősorban tudományos körökkel vették fel a kapcsolatokat s a politikai tényezők felvilágosítását, t á j é k o z t a t á s á t is tudományos színezettel végezték. 38 A rendszeres propagandaszervet Amerikában a Stoica által alapított »Liga Naţională R o m â n ă din America« kereteiben építették ki, ahol »minden lehető eszközt« igénybevettek céljaik eléréséhez. Szívós k i t a r t á s s a l f o l y t a t o t t működésüknek meg is lett az eredménye: az Egyesült Államok k o r m á n y a 1918. novemberében hivatalos formában is kijelentette, h o g y »szimpátiával viseltetik az összes románok nemzeti egységének megvalósítása i r á n t és nem f o g j a elmulasztani, hogy a m a g a idejében befolyását a román nép politikai és területi jogai érdekében é r v é n y e s í t s e . . . « 3 9 Az Egyesült Államok legfőbb hivatalos f ó r u m á n a k fentebbi kijelentése nem m a r a d t ü r e s f o r m a s á g . Briand 1917. j a n u á r 10-i jegyzéke, m a j d Lloyd George 1918. j a n u á r 5-i nyilatkozata u t á n Wilson elnök 14 p o n t j a között is o t t szerepelt a nemzetiségi elv és önrendelkezési jog az a n t a n t hadicéljai között. B á r az Egyesült Államok elnöke csak Ausztria-Magyarország népeinek »autonóm fejlődéséről« a k a r t tudni, a győztes államoknak a r o m á n s á g törekvéseivel megegyező politikai érdekei m i a t t s a k i t a r t ó és ügyes propagandah a d j á r a t h a t á s á r a a r o m á n s á g reményei a legnagyobb mértékben beteljesedtek: megszületett Nagy-Románia. A háborúelőtti magyar nemzedék vétkesen jóhiszemű és közömbös m a g a t a r t á s á v a l öntudatlanul hozzájárult a r o m á n s á g külföldi ténykedésének megkönynyítéséhez. A r o m á n propagandának így az európai országok közvéleményében teljes mértékben sikerült eloszlatni »az AusztriaMagyarországról virágzó legendák« 4 0 emlékét. POLÓNYI NÓRA 38 » Í g y a z e m b e r e k n e k b i z a l m u k volt a b b a n , a m i t mondtam.« Stoica, i. m . 39. l. 39 Stoica i. m. 51. l. 40 „Legendele înflorite d e s p r e A u s t r o - U n g a r i a . ” Stoica i. m. 12. l.


A ROMÁN PROPAGANDA HATÁSA NYUGATEURÓPA KÖZVÉLEMÉNYÉRE

Recommend Documents