A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes)

Vadgazda mérnök mesterszak

Integrált apróvadgazdálkodás


A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai

A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás Vadgazda mérnök mesterszak

Aldo Leopold (1933) – a vadgazdálkodás megalapozása Ú A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy Ú Ú Ú Ú

védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége.



A ragadozó gazdálkodás tudományos alapjai Ú az előforduló ragadozó fajok és

állományváltozásaik meghatározása Ú a ragadozó fajok lehetséges hatásainak feltárása Ú Kutatási programok az FVM, az OTKA, a KTM, a KAC és a Hubertus Kft. Támogatásával 1987 óta. Vadgazda mérnök mesterszak



A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban Ú A vadvédelem felébredésének és a ragadozók

korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000) Ú A ragadozó fajokat mindenki korlátozás nélkül pusztíthatja Ú Ú Ú Ú

(1883. évi XX. tv. A vadászatról). Emlős ragadozó fajok védetté nyilvánítása: 1973-tól Az apróvad elsőszámú közellensége a róka (Balázs 1988) A róka ökológiája és vadászata (Heltay 1989) A rókagyérítés értékelése, a tudatos ragadozó gazdálkodás javaslata (Szemethy, Heltai és Pusztai 1994)



Monitorozási lehetőségek Ú Kérdőíves felmérés – 1987-óta – 1997-óta egységes rendszerben, minden ragadozó fajra kiterjedt – 2001-óta hivatalos NBmR projekt Ú Országos terítékadatok – Az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartása alapján Ú Terepi felmérések – 1997-óta – 2001-től hivatalos NBmR projekt alapja Vadgazda mérnök mesterszak


1

Vörösróka állománysűrűség (db/1000 ha)

Magyarország ragadozói

Egész évben vadászható vörösróka nyestkutya mosómedve aranysakál

Engedéllyel vagy szezonban vadászható

közönséges görény borz

nyest Vadgazda mérnök mesterszak


farkas vadmacska hiúz Hermelin, menyét molnárgörény nyuszt vidra

A vörösróka állományváltozásának lehetséges okai (2003) Ú A róka állomány nagyjából a 12 egyed/1000 ha-s

állománysűrűségnél éri a lehetséges eltartó képességet. Ú A Dunántúlon befejeződött a teljes országrészre kiterjedő veszettség elleni immunizálás, ma már csak kisebb gócokat kezelnek. Ú A rendkívül kemény 2003-as tél után a kisrágcsáló populációk összeomlottak. Tavasszal a kölyöknevelés időszakában alig állt rendelkezésre táplálék. Ú A rühösség terjedése. Vadgazda mérnök mesterszak


Publikációk az egyes fajok elterjedéséről és állományhelyzetéről

Magyarország

Év

Védett

0

SD

Dunántúl 0

n

SD

Dunától keletre 0

N

SD

N

1988

4,4

3,2

233

4,9

3,7

97

3,6

2,7

1990

5,1

3,8

186

5,1

3,6

74

4,8

4,0

112

1994

5,9

4,9

280

7,1

4,7

119

4,7

4,6

161

1995

6,3

4,8

377

7,3

5,5

141

5,5

4,1

236

1997

7,5

5,8

299

9,0

6,8

121

6,5

4,7

178

1998

8,2

6,8

448

10,6

8,1

193

6,4

4,8

255

2000

8,4

9,1

551

12,5

12,3

220

5,6

4,4

328

2001

9,2

7,6

413

12,8

8,5

167

6,7

5,8

245

2002

9,47

14,0

458

13,04

9,44

159

7,57

15,58

299

2003

7,95

6,7

455

8,99

6,84

173

7,31

6,56

282

2004

7,45

7,45

455

7,71

6,19

175

7,28

8,14

280

2005

7,50

7,19

476

8,52

7,20

178

6,89

7,12

298

7,89

383

9,45

7,86

160

6,56

7,70

223

2006 Vadgazda7,76 mérnök mesterszak


136

Faj

Honosság

Elterjedési terület

Állomány

Kezelési cél

Aranysakál

Őshonos

Növekvő

Növekvő

Lokálisan a növekedés korlátozása

Farkas

Őshonos

Foltszerű

Esetleges

Védelem

Vörösróka

Őshonos

Stabil

Csökkenő

Állománycsökkentés

Nyestkutya

Faunaidegen

Foltszerű

Esetleges

Állomány felszámolása

Mosómedve

Faunaidegen

Foltszerű

Esetleges

Állomány felszámolása

Hermelin

Őshonos

Állandó

Állandó

Védelem

Molnárgörény

Őshonos

???

???

Védelem

Menyét

Őshonos

Állandó

Változó

Lokálisan az állomány csökkentése

Közönséges görény

Őshonos

Állandó

Állandó


Nyest

Őshonos

Növekvő

Növekvő

Állománycsökkentés

Nyuszt

Őshonos

Növekvő

Növekvő


Borz

Őshonos

Növekvő

Növekvő


Vidra

Őshonos

Állandó

Növekvő

Védelem

Vadmacska

Őshonos

Csökkenő

Csökkenő

Védelem

Foltszerű Esetleges Integrált apróvadgazdálkodás

Védelem

Hiúz

Vadgazda mérnök Őshonos mesterszak

Ragadozó emlősök táplálék vizsgálati módszerei

Ú Szemethy L. és Heltai M. 1996. Néhány védett emlős ragadozó faj helyzete Magyarországon 1987-1994.

Vadbiológia, 5:1-17. (CIT: 8) Ú Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs. 1999. Effects of oral immunization against rabies on the red fox

population in Hungary. Rabies Bulletin Europe, 23(3): 12-14. (CIT: 4) Ú Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2000. Új fajok a hazai faunában: az aranysakál, a nyestkutya és a Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú

mosómedve Magyarországon. Vadbiológia, 7: 63-71. (CIT: 6) Szemethy, L., Heltai, M. és Csányi, S. 2000. A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és monitoring programok alapján. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 51-61. (CIT: 5) Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2001. A nyest, a nyuszt, a menyét és a hermelin aktuális helyzete és elterjedése Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények , 9: 287-297. Heltai, M., Bíró, Zs. és Szemethy, L. 2001. A borz terjeszkedése Magyarországon 1988 és 2000 között. Vadbiológia, 8: 63-68. (CIT: 1) Heltai, M., Szemethy, L. és Lehoczky, R. 2002. A vidra elterjedése Magyarországon 1990 és 2001 között. Vadbiológia, 9: 100-106. Heltai, M., Szűcs, E., Bíró, Zs. And Lehoczki, R. 2003. The presence of the raccoon dog (Nyctereutes procyonides L., 1758) and the raccoon (Procyon lotor L., 1758) in Hungary between 1997 and 2001. Bulletin of Szent István University, 2003: 37-46. Szabó, L., Heltai, M., Papp, K., Lanszki, J. és Szűcs, E. 2004. Előzetes eredmények az aranysakál hazai állománybecsléséről. Vadbiológia, 11: 75-82. Heltai, M., Bíró, Zs. and Szemethy, L. 2006. The changes of distribution and population density of Vadgazda wildcats Felismérnök silvestris Schreber, 1775 in Hungary between 1987-2001. Nature Conservation 62: 37-42. Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak

• Közvetlen megfigyelés • Kiegészítő lehetőségek: • automata fényképezőgépek • kritikus „pontok”: átjárók, fészkek, műfészkek, váltók használatának ellenőrzésére, faunisztika. • Zsákmányállat tetem/prédamaradvány vizsgálata • Gyomortartalom vizsgálat • Ürülék analízis Vadgazda mérnök mesterszak


2







Ragadozók hullatéka/ürüléke

mérnök Integrált apróvadgazdálkodás BalrólVadgazda jobbra: vidra, hermelin, nyest, nyuszt, borz, róka, sakál 1 és 2 mesterszak

Farkas Dénes, 1984. kotorék

gyomor tavasz

m.nyúl

Vörösróka - Abádszalók

nyár

ősz

tél

55,87*

19,19

-

1,91

-

m.pocok

0,05

22,39

46,98

25,02

23,83

fácán

13,13

11,92

22,87

5,39

11,81

rovar

-

0,13

-

-

-

növény

-

-

15,2

29,8

0,73

*: 80-90%-a néhány napos és párhetes.





3

Publikációk az egyes fajok táplálkozásáról

A vörösróka évszakos kisemlős és apróvad fogyasztása Fonyód körzetében 2000 és 2002 között (E%)

Ú Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L. 2000. Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7:

72-82. (CIT: 4) Ú Begala, A., Lanszky, J., Heltai, M. és Szemethy, L. 2000. Adatok néhány fontosabb hazai ragadozó

táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 28-37. (CIT: 1) Ú Szabó, Á., Heltai, M. és Lanszky, J. 2001. A hiúz és a farkas táplálék-összetétele Magyarországon.

Vadbiológia, 8: 77 - 84. (CIT: 1) Ú Lanszky, L. and Heltai, M. 2002. Feeding habits of golden jackal and red fox in southwestern Hungary

during winter and spring. Mammalian Biology-Zeitschrift für Säugetierkunde, 67(3): 129-136. (Impact faktor: 0.302) (CIT: 3) Ú Heltai, M. és Lanszki, J. 2003. Adatok a borz táplálkozásához. Vadbiológia, 10: 87-91. (CIT: 1) Ú Bíró, Zs., Lanszki, J., Szemethy, L., Heltai, M. and Randi, E. 2005. Feeding habits of feral domestic cats

(Felis catus), wild cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary. Journal of Zoology, London. 266: 187-196. (CIT: 2) Ú Lanszki, J., Heltai, M. and Szabó, L. 2006. Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric

golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology, 84(11): 1647-1656. (CIT: 2) Ú Lanszki, J. and Heltai, M. 2007. Diet of the European polecat and steppe polecat in Hungary.

Mammalian Biology, 72(1): 49-53. Ú Lanszki, J. and Heltai, M. 2007. Diet of the weasel in Hungary. Folia Zoologica 56(1): 109-112. Vadgazda mérnök mesterszak




Az elterjedési és táplálkozás vizsgálatok alapján Ú Elsődleges fontosságú ragadozó fajok – Róka – Borz – Kóbor állatok Ú Másodlagos fontosságú ragadozó fajok – Területtől függő – Célzott vizsgálatok alapján meghatározható Vadgazda mérnök mesterszak


A hatékonyság egyszerű mérése: a gyérítési ráta Ú A teríték és a

törzsállomány nagyságának hányados – Teríték: a vadászterület nyilvántartásából – Törzsállomány: kotorékbecslésből



A ragadozógazdálkodás értékelése



A gyérítési ráta Év

állománysűrűség (db/1000 ha)

terítéksűrűség (db/1000 ha)

gyérítési ráta

1988

4.39

3,15

0.72

1990

5.09

3.48

0.68

1994

5.87

3.52

0.6

1995

6.30

3.88

0.62

1997

7.52

4.48

0.6

1998

8.20

4.8

0.59

2000

8.40

6.5

0.77

2001

9.2

6.9

0.75

2002

9.47

8.2

0,86

2003

7.95

6.9

0,86

2004

7.45

6.1

0,82

2005

7.50

6.2

0,83



4

A jelenlegi 0.7-0.8-es gyérítési ráta elégséges-e a rókaállomány csökkentéséhez? Ú Szaporulat: öt kölyök/szuka Ú Ivararány: 1 : 1 Ú feltételezve, hogy minden szuka szaporít Ú késő tavaszra a rókaállomány 3.5-szeresére nő Ú A róka létszám szinten tartásához a növekményt kellene eltávolítani. Ú Ez a tavaszi állomány mintegy 70 %-a, ami 2,5ös gyérítési rátát jelent. Ú A rókagyérítés hatékonysága rossz. A minimálisan kívánatos teríték a jelenlegi mintegy négyszerese lenne! Vadgazda mérnök mesterszak


A gyérítés időpontja Ú A szőrme szezon négy hónapja

alatt ugyanannyi róka kerül terítékre, mint az év másik nyolc hónapjában. Ú A vadászati nyomás tehát télen kétszer akkora, mint az év egyéb időszakában. Vadgazda mérnök mesterszak




A rókaállomány válasza az őszi-téli gyérítésre Ú A nem szaporító inaktív szukák

bekapcsolódása a szaporodásba. Ú Magasabb utódszám. Ú Jobb felnevelési arány. Ú Az átlagosnál több süldő róka kora nyáron.



Kampányszerű beavatkozások

A róka gyérítés időzítése

Ú A létszám apasztás lanyhulása esetén a



rókapopuláció létszáma szinte egyik évről a másikra ugrásszerűen megnő és helyre áll az eredeti állapot. Ú Sikeres szabályozás csak folyamatos, intenzív munkával érhető el. Ú Nincs értelme a kampányszerű gyérítési akcióknak, hiszen ha az intenzitás magas szintje nem tartható fent akkor az erre fordított energia, idő és költség csak Vadgazda mérnök kidobott pénz. Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak

5

Csoport

Mód

Alkalmazási Lehetőség

Vonatkozó jogszabály

Fegyverre alapozott

Lesvadászat

Legális

1996/LV. tv. 70. §

Hívás

Legális

1996/LV. tv.

Hajtás

Legális

1996/LV. tv. 70. §

éjszakai reflektoros

Engedéllyel

2000/LV. tv. 71. §

Ugrasztás

Legális

1996/LV. tv.

Füstölés

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Kiásás

Legális

1996/LV. tv.

Ládacsapda

Legális

1996/LV. tv. 30. §

Élő csali használata

Legális

1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után

lábfogó vas

Tiltott

2000/11 FVM vhr.

Csapóvas

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Hurok

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Horog

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Verem

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Ölőcsapda

A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható


Mérgezés

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Kotorék ismeretére alapozott

Csapdára alapozott

Kémiai anyagokra alapozott Vadgazda mérnök mesterszak

Integrált apróvadgazdálkodás fogamzás gátlás rendezetlen

-

Publikációk a ragadozó gyérítés értékeléséről Ú Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A

rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151. (CIT: 2) Ú Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs. 2000. The situation of predator control in Hungary and the possibilities of predator management. Magyar Apróvad Közlemények- Hungarian Small Game Bulletin, 5: 291300. (CIT: 3) Ú Szemethy, L., Bíró, Zs., and Heltai, M. 2001. Problems of predator management in Hungary. Pages 201-205 in R. Field, R.J. Warren, H. Okarma, and P.R. Sievert (Eds.): Wildlife, land, and people: priorities for the 21 st century. Proceedings of the Second International Wildlife Management Congress. The Wildlife Society, Bethesda, Marylend, USA. (CIT: 1)



Változtatni kell Ú Az alkalmazott módszerekben


Értékelés Ú a ragadozógyérítés hatékonysága rossz, Ú a használt módszerek egysíkúak Ú a gyérítés időszaka nem megfelelő


Ú A gazdálkodók érdekeltségében Ú szemléletben Ú eszközrendszerben

Ú Kötelező kilövéseket kell előírni - A kilövések

Ú Ú Ú

Ú Jogszabályban Ú Vadgazda mérnök mesterszak



Általános javaslatok

Ú a gyérítés időszakában Ú a gazdálkodók képzésében



nagyságrendjének, pontos mennyiségét előre meg kell adni - kiszámítható (Az OVA által gyűjtött adatokat ki kell terjeszteni a rókára vonatkozó legfontosabb adatokkal ) Az adatgyűjtés módszereinek meghatározása, szükség esetén fejlesztése. az adatgyűjtést megszervezését és a számolásokat a megyei vadászati felügyeleteknek kell elvégezni Egységes koncepción alapuló, nagy területet érintő, hosszú távú terveket kell készíteni Integrált apróvadgazdálkodás

6

Általános javaslatok Ú Bővíteni kell a vadgazdálkodók

ragadozókra és ragadozó-gazdálkodásra vonatkozó ismereteit. Ú A képzéseket kötelezővé, vagy támogatottá kell tenni. Ú Folytatni kell a már eddig is jelentős ismeretterjesztő tevékenységet. Ú Meg kell oldani a lakott területek megjelenő fajok kezelésének nehézségeit. Ú További részletes, gyakorlati célú ökológiai kutatások folytatása szükséges. Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás

mesterszak

Javaslatok az ellenőrzésre Ú a gyérítendő mennyiséget hatóságilag

kell előírni és annak kilövését ellenőrizni Ú érdekeltség/szankcionálás megteremtése – korlátozni lehet az apróvad vadászatok számát, vagy csökkenteni a terítéket – a kötelezően előírt teríték után kifizetendő lődíjak összegét a társaságoknak előre, az éves tervek leadásával egy időben be kelljen fizetni egy közös, a felügyelet által kezelt alapba. Vadgazda mérnök mesterszak


Ragadozógazdálkodási stratégia Ú Egységes tanulmány az FVM részére kutatási

zárójelentés részeként 2003-ban – Kitér a problémákra, az egyes fajok helyzetére, lehetséges hatásaira, a gazdálkodás értékelésére és a változtatási lehetőségekre

Ú A tanulmány legfontosabb elemeinek publikálása

(Heltai és munkatársai 2004) Ú A tanulmány bemutatása az OMVK Természetvédelmi Bizottságában (2004) Ú A tanulmány bemutatása ismeretterjesztő előadásokon Vadgazda mérnök mesterszak

Javaslatok az eszközök esetében Ú a kotorékebek tartási és idomítási

kötelezettsége Ú hivatásos állomány külön engedély

nélkül használhatna lámpát tavaszi és nyári időszakban Ú (((élő csalik és ölőcsapdák alkalmazása))) Ú Adott helyeken a ragadozók kártevőnek minősítése Ú Fogamzásgátlás??? Vadgazda mérnök mesterszak


Publikációk a ragadozógazdálkodás lehetőségeiről Ú Szemethy, L. és Heltai, M. 2000. Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet

összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 81-88. (CIT: 3) Ú Heltai, M. és Szemethy, L. 2000. A vadgazdálkodás törvényes lehetőségei a

ragadozókkal való együttélésben. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 89-98. (CIT: 4) Ú Szemethy, L. és Heltai, M. 2001. Ragadozógazdálkodási stratégia - a jövő

lehetőségei. Magyar Apróvad Közlemények-Hungarian Small Game Bulletin, 6: 59 - 78. Ú Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2004. A tudatos ragadozó gazdálkodás

szerepe és lehetősége a XXI. század vadgazdálkodásában. Vadbiológia, 11: 6574. (CIT: 1) Ú Szemethy, L. és Heltai, M. 2006. Gazdálkodás a ragadozókkal. In: Heltay, I. és

Kabai, P. (Szerk.): Hivatásos vadászok kézikönyve II. Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest. pp. 338-361. (CIT: 1) Vadgazda mérnök mesterszak


Konfliktusok a ragadozókkal A konfliktusok okai: az ember és ragadozó élőhelyeik találkoznak, átfedik egymást, közös erőforrásokat használnak. Konfliktusuk akkor keletkezik, amikor a közös erőforrás használata – bármelyik oldalról nézve – egy, a környezet, és a résztvevők környezettel való kapcsolata által meghatározott küszöbértéket meghalad.

Közvetlen konfliktusok

Ember ellen irányuló támadások Háziállatok ellen támadások

irányuló

Élőhely használatból adódó konfliktusok Közvetett konfliktusok

Gazdálkodási célú vadfajok ragadozása Veszélyeztetett ragadozása Betegségek, hordozása

vadfajok zoonózisok


7

A konfliktushelyeztek csökkentése I. Ú Problémás területek elkerítése Ú A szereplők viselkedésének változása – Az ember elleni támadások csökkentése – A ragadozó termékei kereskedelmének csökkentése – Állattartás módszerváltás • Őrkutyák használata • Szamarak használata • Lámák használata

– Változtatás a ragadozók viselkedésében • • • • •

Averzív kondicionálás Hang- és fényriasztások Táplálékszabályozás (elterelő táplálék) Ragadozó ragadozók ellen Ökoturizmus

A konfliktushelyeztek csökkentése II. Ú Problémás állatok kérdése – Problémás egyedek eltávolítása – Áttelepítés Ú Ragadozó betegségek kezelése Ú Létszámszabályozás – Vadászat – Csapdázás – Élőhely-manipuláció – Fogamzásgátlás, sterilizálás

Ragadozógazdálkodás folyamatábra

Módszerek költségei

Mi a gazdálkodás tárgya? Maximálni Maximálni aa vadállomány vadállomány hasznosítását hasznosítását

Növelni Növelni aa vadállományt vadállományt

AAvadállomány kezelése vadállomány kezelése ragadozó táplálékának a aragadozó táplálékának maximálása érdekében maximálása érdekében

AAvadászok hasznosítják vadászok hasznosítják megnövekedett a amegnövekedett vadállományt? vadállományt? Nem No

Csökkenteni vadállományt Csökkenteni aavadállományt vagymegengedni megengedni aatermészetes vagy természetes ragadozó-préda egyensúly egyensúly kialakulását ragadozó-préda kialakulását

AAragadozók hatása ragadozók hatása érezhető aa érezhető vadállományon? vadállományon?

Igen Yes

Igen Yes

Nem No

AzAz élőhely élőhelyképes képesnagyobb nagyobb vadállományt vadállományt eltartani? eltartani?

Nem No

Igen Yes

A szabályozásgazdaságos gazdaságos éséselfogadható? A szabályozás elfogadható? Nem No

Igen Yes

Forrás:Big Game of North Amreica Echology and Management

A ragadozószabályozás növeli növeli a avadállományt? A ragadozószabályozás vadállományt?

Igen Yes

Nem No

Ragadozószabályozás szabályozás szükséges Ragadozó szükséges Ragadozószabályozásra szabályozásra nincs szükség Ragadozó nincs szükség

A ragadozó gazdálkodás Ú jól meghatározott cél érdekében történik,

Ragadozógazdálkodás a gyakorlatban

Ú megbízható ismereteken nyugszik, Ú idejében, módszereiben megtervezett,

összehangolt, Ú eredményessége ellenőrzött, Ú gazdaságilag (ökonómiailag) értékelhető.





8

A ragadozó gazdálkodás

Ragadozó gazdálkodás

Ú Védett fajok esetében – fajvédelmi tervekkel megalapozott, – tudatos, – élőhely minőségére ható, – az eddiginél lényegesen tudatosabb, aktív védelmi és kezelési intézkedésekkel járó tevékenység. – Célja: a védett préda fajok állományainak növelése vagy stabilizálása.

Ú Vadászható fajok esetében – jól meghatározott cél, számszerűsíthető cél, – a lehető legnagyobb terület, – megfelelő alapadatokon nyugvó, – előre tervezett, – Eredményességében ellenőrzött, – a beavatkozás költségei nem haladhatják meg az annak eredményeképpen megjelenő plusz bevétel összegét. – Alapja egy hosszú távú gazdálkodási terv.




A cél meghatározása


Az alapállapot objektív felmérése és adatgyűjtés

Ú A ragadozók teljes kiirtása nem cél – természet- és állatvédők, – ökoszisztémákban betöltött hasznos szelektáló és eltakarító szerep, – a teljes kiirtás valószínűleg nem lenne gazdaságos, mert túl nagyok lennének a költségei. Ú Tényleges célok lehetnek – prém megszerzése, – apróvad védelme, – e két cél egymás alternatívája, köztes megoldás nincs. – A célnak számszerűsíthetőnek kell lennie.

Ú Sikeres gazdálkodás







– megbízható, objektív módszerekkel gyűjtött adatokon nyugszik – a faj populációdinamikájának ismerete – Hol lehet a leghatékonyabban, vagyis a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt elérve beavatkozni • Róka fialás és az utódgondozás idején a kotorékok vagy a kölykök elpusztítása • A megüresedő helyekre bevándorlással válaszol a rókaállomány (bevándorlás csak akkor történhet, ha van honnan, tehát ha az elhanyagolt apasztás miatt a környéken magasabb s űrűségű állományok is élnek) összehangoltság!

– mennyi és milyen ragadozó van a területen – mekkora a törzsállomány és mekkora a szaporulat. – Koterékok számának és a lakottság arányának ismerete

A vörösróka állománybecslése Ú A kotorékok számának becslése – télvégén teljes kotorékszámlálás – lehetséges? – A kotorékásásra alkalmas területek ellenőrzése a télvégén – megfelelő élőhelyi adottságok esetén – Kotorékbecslés Ú A lakottság ellenőrzése az utódnevelési

időszakban Ú Törzsállomány: lakott kotorékok száma X 2 Vadgazda mérnök mesterszak


9

Populációdinamikai adatok gyűjtése Ú Szaporulatbecslés – Kölyökszám a kotorékban – Placentahegek számlálása – Szaporító/nem szaporító szukák aránya Ú Kondíció becslés Ú Korbecslés Ú Mortalitás becslése Ú Az állomány szinten tartáshoz a

szaporulatnak/állománynövekménynek megfelelő mennyiséget kell eltávolítani. Vadgazda mérnök mesterszak



Mortalitás okai

Betegségek


A ragadozók hatása

Vadászat

Ú Táplálkozás vizsgálatok – Vizuális megfigyelések – Zsákmánymaradványok megkeresése – Gyomortartalom vizsgálat – Hullaték analízis Ú Ragadozó elvonási kísérletek



Mennyit, mikor, hogyan? Ú Mennyi rókát kell eltávolítani? – A gyűjtött adatok alapján: • A törzsállomány nagysága = kotorékszám × 2 • A szaporulat = kotorékszám × az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat • A nyári állomány nagysága a kettő összege: • Nyári állomány = kotorékszám × (2 + az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat)

Ú Szinten tartás esetén az elérendő teríték a

szaporulat nagyságával egyezik meg. Vadgazda mérnök mesterszak




Mennyit, mikor, hogyan? Ú Mikor kell a gyérítést végezni? – A védendő vadfaj számára legkedvezőbb időszakban • pl. fácán utónevelés, kibocsátás előtt

– és a ragadozó számára legkedvezőtlenebb időben • pl. a vemhesség végén vagy az utódgondozás elején

Ú Optimális megoldás, ha a kettő jól

egybeesik Vadgazda mérnök mesterszak


10

Mennyit, mikor, hogyan? Ú Hogyan történjék a gyérítés? – A terület adottságainak és lehetőségeinek legjobban megfelel és leghatékonyabb módszerek – A ragadozó sűrűségével növekvő hatékonyságságra képes módszerek (ilyen pl. csapdázás.)

Csoport

Mód

Alkalmazási Lehetőség

Vonatkozó jogszabály

Fegyverre alapozott

Lesvadászat

Legális

1996/LV. tv. 70. §

Hívás

Legális

1996/LV. tv.

Hajtás

Legális

1996/LV. tv. 70. §

éjszakai reflektoros

Engedéllyel

2000/LV. tv. 71. §

Ugrasztás

Legális

1996/LV. tv.

Füstölés

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Kiásás

Legális

1996/LV. tv.

Ládacsapda

Legális

1996/LV. tv. 30. §

Élő csali használata

Legális


lábfogó vas

Tiltott

2000/11 FVM vhr.

Csapóvas

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Hurok

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Horog

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Verem

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Ölőcsapda

A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható


Mérgezés

Tiltott

1996/LV. tv. 30. §

Kotorék ismeretére alapozott

Csapdára alapozott

Ú A hatékonyság nemcsak gyérítési eredményt

hanem költséghatékonyságot is jelent! – A drágább olcsóbb is lehet – Egy drága, de hosszú ideig jól működő csapdapark, vagy néhány jól képzett, vizsgázott kotorékeb beszerzése megtérül. Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás

mesterszak

Az eredmények értékelése Ú Ellenőrzés – Elértük-e a kívánt hatást? – Lecsökkent-e a ragadozóállomány az elviselhető szintre? – Csökkent-e a károkozás, érezhetően növekedett-e az apróvad terítéke? – Ráfordítás-haszon számítások – Megérte-e a gyérítés? – Erőteljesebb gyérítés kell-e? – Arányban áll-e a ráfordítás az eredménnyel? – Nem rontja-e a kevesebb ráfordítás a nyereségességet?

Ú Megválaszolásukhoz – a ragadozógyérítés költségeit és az ennek tulajdoníthatóan megnövekedett bevételt is ismernünk kell. Vadgazda mérnök mesterszak


Mióta tudjuk, hogy így kéne?

Kémiai anyagokra alapozott Vadgazda mérnök mesterszak

Integrált apróvadgazdálkodás fogamzás gátlás rendezetlen

-

Néhány gyakorlati tanács: Ú Ragadozó gyérítéshez teljes állású vadőr

szükséges. Ú Minden lehetséges törvényes eszközt alkalmazni kell. Ú A gyérítés súlypontja: január 1 – június 30. Ú Az élőhely fejlesztés is védelem! Ú Annyit fordítok rá, ami még a terítékben megtérül. Vadgazda mérnök mesterszak


Van értelme? Megéri?

Ú Aldo Leopold (1933) – a vadgazdálkodás

megalapozása – A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. – Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. – A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. – A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. – A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége.

Ú Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A

rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151. Vadgazda mérnök mesterszak




11

A ragadozó gazdálkodás értékelése három apróvadas vadászterületen

Tényleg lehet hatékonyabban?




A kotorékbecslés adatai

A kotorékbecslés adatai Terület

Abádszalók Jászárokszállás Karcag

Bejárt útvo nal (km) 74,080 53,060 75,450


Bejárt Megtalált kotoré terüle k (db) t (ha) 1712 1567 1712

4 4 8

Becsült kotoré k (db) 53 29 154

Becsült törzsállo mány (db) 106 58 308

Terület

Abádszalók

mintaszám

Átlagos Szórás szaporula t

77

6,43

2,81

Jászárokszállá 51 s

29

6,04

2,11

Karcag

11

9,18

2,48


105

Szaporító szuka

13


22751 10190 29190



Kotorék sűrűség (db/1000 ha) 2,32 2,85 5,25

Terület nagysága (ha)

Abádszalók Jászárokszállás Karcag

A vizsgált szukák reprodukciós adatai Terület


Törzsállomány sűrűség (db/1000 ha) 4,64 5.7 10.5


Az állománynövekedése és az éves terítékadatok (I: törzsállomány 50%-a – 5 kölyök szukánként; II: inaktív szukák és valós szaporulat figyelembe vételével) Terület

Szaporító szukák Növekmény

Teríték

I.

II.

I.

II.

Abádszalók

53

39

265

251

281

Jászárokszállás

29

16

145

94

101

Karcag

154

130

770

1170

248



12

A teríték éven belüli eloszlása Terület

Teríték összesen

Teríték szezonban (nov-febr)

Teríték szezonon kívül (márcokt)

Db

%

Db

%

Abádszalók

281

20

7.11

261

92.89

Jászárokszállás

101

26

25.74

75

74.26

Karcag

248

37

14.92

211

85.08


A gyérítési ráta alakulása Terület

Állománysűrű Terítéksűrűsé Gyérítési ráta ség g (db/1000 (db/1000 ha) ha)

Abádszalók

4.64

12.35

2,66

Jászárokszállá 5.7 s

9.91

1,73

Karcag

8.49

0,80

10.5



A tesztelt csapdák hatékonysága


Hattyúnyak szelektivitásának vizsgálata Ú Három vadászidény a teljes vadászterületen.

Csapdázási periódus

CSÉ

2006.10.01. 525 2007.04.21. 2008.01.01- 635 2008. 10. 10. 2009. 635 Vadgazda mérnök mesterszak 01.01.-

Róka kan

Róka szuka

Róka Róka/100cs kölyök é

19

26

0

8,5

13

24

7

6,9

13

23

19

8,6


Ú Összesen 290 ismert fogás Ú Róka 269 pld, borz 6 pld, kóbor kutya 3 pld,

nyest 4 pld, kóbor macska 4 pld, vaddisznó 2 pld Ú Védett fajok: nyuszt 2 pld ( túlélték) Ú Róka 93 % Vadgazda mérnök mesterszak




A ragadozó humánus elpusztításának vizsgálata Ú Humánus elpusztítás követelményei Ú 1.csapdázási periódus 12 % hibás fogás Ú 2.csapdázási periódus 6,8 % hibás fogás Ú 3. csapdázási periódus 7,2 % hibás fogás Ú A hibaszázalék átlag 8,3 % Ú Hibás fogások okai



13







Mindig lehet találni új eszközöket - Collarum Ú Összeszerelési útmutató:

http://www.youtube.com/watch?v=zJyLA2s L9ug&feature=related 0 Végeredmény: http://www.youtube.com/watch?v=0Fi7u4K 1fqQ&feature=related

Apróvadas körzetek I/1 Sűrűségi mutatók

1,5 ≤

O ≥

0,5 ≤

+++ --s. s.

-

-

Borz sűrűség



V/1

V/2

Róka Borz Róka Borz Róka Borz Róka Borz gyérítési gyérítési gyérítési gyérítési gyérítési gyérítési gyérítési gyérítési ráta ráta ráta ráta ráta ráta ráta ráta O ≥

Róka sűrűség

Nagyvadas körzetek

I/7

-

-

+++ --s. s.

Mezei nyúl --- +++ + terítéksűrűsé s. s. ns. ns. g Vadgazda mérnök mesterszak

O ≥

1,5 ≤

O ≥

0,5 ≤

+++ --s. s.

-

-

-

-

+ ns. ns.

--- +++ -s. s. s.

O ≥

1,5 ≤

O ≥

0,5 ≤

+++ --s. s.

-

-

-

-

++ + - s. s. s.

+++ --s. s.

O ≥

1,5 ≤

O ≥

0,5 ≤

+ ns. ns.

-

-

+ ns.

ns.

+ ns.

ns.

-

-

+ + ns. ns. ns. ns.


14

Következtetések Ú A ragadozó gazdálkodás értékelése – A 2.5-es gyérítési ráta elérhető

Ú A gyérítési ráta finomabb értékelése a tapasztalatok

alapján: – a gyérítési ráta kisebb, mint 1,5: a gyérítés elégtelen, a róka állományát nem a gyérítés szabályozza, állománynövekedés az élőhely minőségének függvényében várható; – a gyérítési ráta 1,5 és 2 között: a gyérítés intenzitása valószínűleg elegendő a további növekedés megakadályozásához; – a gyérítés ráta több mint 2: a gyérítés megfelelő intenzitású, az állomány csökkenhet.

Miért kell ismerni a közönséges ragadozó fajok helyzetét védett területeken? Heltai Miklós, Patkó László, Szabó László, Márton Mihály és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet

Ú Az ölőcsapa értékelése – Hatékony – Szelektív Vadgazda–mérnök Kíméletesen mesterszak

öl


Bevezetés Ú Védett vs. vadászható faj Ú Védett terület vs. vadászterület Ú Kezelés vs. gazdálkodás Ú Kezelési terv vs. üzemterv/éves terv Ú ˝Fenntartható természetvédelem Magyarországi

Natura 2000 területeken˝ – Emlős ragadozó fajok monitorozása – vidra, molnárgörény, vadmacska, hiúz, farkas – Kiskunság és Mátra

Bevezetés

Aldo Leopold (1933) – a vadgazdálkodás megalapozása Ú A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy

védett faj állománysűrűsége. Ú Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. Ú A ragadozó fajok táplálék összetétele,

preferenciája. Ú A vadászható, vagy védett faj állományának

kondíciója és élőhelyének minősége. Ú A ragadozó fajok számára rendelkezésre álló

alternatív préda fajok hozzáférhetősége.

Hogyan hathat a megfelelő ragadozó gazdálkodás egy potenciális prédafajra?

Ú Nem lehetséges megfelelő kezelési terv a

közönséges, de jelent ős hatással bíró ragadozó fajok ismerete nélkül. Ú Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék (HUKN10002) különleges madárvédelmi terület – Földön fészkelő fajok, kiemelten a túzok védelem Ú A vörös róka és az európai borz mint potenciálisan

ható fajok állományainak ismerete és ez alapján az azokkal való gazdálkodás megkerülhetetlen.

15

Eredmények

Anyag és módszer Ú Vizsgálati terület: Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági

szikes tavak és az őrjegi turjánvidék (HUKN10002) különleges madárvédelmi terület

– A DVCS, a Kígyós csatorna és az 52-es számú főút által határolt 3000 hektáros terület

Ú Vizsgálat módszer: a borz és a róka kotorékok

sűrűségének, valamint a kotorékhely választási preferenciák becslése – Szisztematikus sávos becslés (2013) – Rétegzett mintavétel (2014) – Ivlev és Jacobs index (Chi2 , Fischer exact , Bonferoni Z teszt)

Eredmények kotoréksűrűség (db/1000 ha) Összes 10,0 26,0

Borz Róka

Borzkotorék

Lakott 5,7 14,6

Ú A borz preferálja a fedett és elkerüli a nyílt

területeket (szignifikáns eltérés) Ú A borz elkerüli a 93 méter alatti és preferálja a

Rókakotorék

Kotoréksűrűség

Összes (db/1000 ha)

Lakott (db/1000 ha)

Összes (db/1000 ha)

Lakott (db/1000 ha)

≤ 93m > 93m

6,7 28,6

3,3 19,0

23,4 40,5

13,4 21,4

Következtetések

Eredmények kotorékhely választás

93 méter tengerszint feletti magasságú területeket (szignifikáns eltérés) Ú A róka elkerüli a 93 méter alatti és preferálja a 93 méter tengerszint feletti magasságú területeket (szignifikáns eltérés) Ú A róka számára mindegy, hogy a terület fedett vagy nyílt (nem szignifikáns az eltérés)

Molnárgörény előfordulások (20092016, n=13)

Ú A területen a NATURA 2000-es jelölő

fajok: – Molnárgörény – nem került kimutatásra – Vadmacska – nem került kimutatásra – Vidra – közönséges, de nem ható tényező a földön fészkelő fajok esetében – A borz és a róka közönséges/tömeges faj

16

Következtetések

Következtetések

Ú A borz természetes életközösségekre/prédafajokra gyakorolt

hatása feltételezhetően kisebb mint a rókának Ú A mezei nyúl terítéksűrűségére nincs kimutatható hatása Ú A kotorékásásoshoz fedett hely kell

Ú Ilyen magas ragadozó sűrűség mellett a potenciális

prédafajok esetében (földön fészkel ő madárfajok) eredményes és fenntartható természetvédelmi munka nem folytatható. Ú A magas állománysűrűséggel rendelkező, közepes testű emlős ragadozó fajok jelenléte és hatása a területen lényegesen fontosabb, mint az ugyanoda jelölő fajként meghatározott molnárgörényé vagy vidráé. Ú Nem kezelésre, hanem gazdálkodásra, ez esetben ragadozó gazdálkodásra van szükség.

Köszönjük a figyelmet és a támogatást!

Szarka Piroska felvétele



17

A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes)

Recommend Documents