93
tömegesebben nem igen szokott elszaporodni. Evvel egészen megegyezik a vöröslábú-zsizsik iBruchüs ru/imanus Boh.) és a sárgalábú
Bruchus
a/finis
vagy fiavimanus
Fröhl.
Boh., melyeket a repkedve gyakran találhatunk.
többi zsizsikfajok közt a szabadban
A
(Onobrychis sativa) mag-termelkre
baltaczim
a Bruchus Cisti F., mely
fontos lehet
nálam
nézve pedig
ennek a
^^^^ ^''
magvából
Biró Lajos.
A
pókok
száj részei és táplálkozása.
Gyakran lehetünk tanuja annak a jelenetnek, milyen ügyesen
remekmvét,
fogja el áldozatát a hálós pók. Kifeszíti
példás
nekirepül és
igyekszik hatalmába lakkal,
hálóját, azután
míg az ügyetlen légy vagy bogár beleakad lába vagy szárnya. Erre elrohan a pók és
türelemmel várja meg,
ejteni a rovart
vagy
;
körülfonja vastag szá-
hogy a kétségbeesett áldozat menekülési
gátolja és lenygözhesse, vagy
kísérleteit
meg-
ha prédája nem nagy, egy csípéssel
mozdulatlanná teszi és kiszívja nedvét.
A nem
természet barátja ilyenkor
nem
távozik
figyelemmel nézi a tovább történket
a fogott prédát és nyomja,
mire hosszabb-rövidebb
id múlva
közönyösen, haszájába veszi
míg a kifolyó nedvet
préseli,
Miért szívja ki az a pók
el
A pók
is.
kiszívta,
ismét eldobja a száraz hullát.
csak a nedvét vagy mondjuk vérét
annak a légynek? Hiszen úgy látszik, hogy a póknak jó nagy és ers rágói vannak és azokkal, kivált a gyenge testíí legyet, könnyen meg is rághatná és egészen megehetne. A helyett pedig megmaradnak a légynek még a lágyabb testrészei czosodnak, de magát a legyet a pók
ségben sem
eszi
még
is,
legfölebb összerán-
a legnagyobb eledelszük-
meg. Olyan vérszopó-e az a pók, hogy neki csak
az áldozat vére kell, vagy talán
nem
is
tud belle egyebet megenni
Megkísértjük megadni a feleletet ezekre a kérdésekre. azonban, hogy azt megértethessük,
meg
kell
?
Elbb
ismertetnünk a pókok
szájrészeit és azt a szerepet, melyet azok az evésnél játszanak.
A pókok
szájrészei sok tekintetben
hasonlók a rágó rovarok
szájrészeihez, mindamellett lényegesen elütnek azoktól.
különbség fej
magának a
fejnek
másforma alakulásából
A legnagyobb állott
el.
A
ugyanis a pókoknál nincs önálló testrészként kifejldve, mint a
rovaroknál, egészet,
a
hanem fej
a mellkasba olvadt,
-mellkast
úgy hogy azzal egy osztatlan A pókok fej-
(cephalothorax) kéi^ezi.
94
mellkasán ennélfogva mindazokat a lényeges morphologiai részeket megtaláljuk, a melyeket a rovar feje és mellkasa együttvéve visel
a különbség csak az, hogy a pókoknál a
embryonalis állapotban
lev
összesen 7 pár végtaggal
Az hogy
önállóságát veszté.
fej
kis pókot vizsgálva, azt találjuk,
míg a kifejldött póknak csak 6 párja
bir,
van, mert az egyik pár functióját vesztvén elsatnyult, és pedig az a
végtagpár, mely a rovarok rágdinak felel meg.
A
de a
fejnek visszafejldése és egybeolvadása a mellkassal,
nagyban befolyásolhatták a végtagoknak, fképen a szájrészeknek és csápoknak másforma alakulását. E viszszafejldés következtében vannak a szájrészek és a járólábak a fej-
különös táplálkozásmód
is
mellkason úgy összetömörülve,
hogy közvetetlenl egymás mellett
állanak és tövük egészen összeér.
Ez
alól
csupán a csápok képeznek
mert ezek távol az utánuk következ végtagoktól, egészen
kivételt,
nnek
külön helyrl
mells
a hátpajzs
ki,
széle alatt,
lékeztetnek a rovaroknak és rákoknak néha
ered
majdnem
miáltal
em-
a hátoldalon
csápjaira.
Nagyon csalatkoznék azonban csápjaihoz
hasonló
nem
pókoknál
lehet találni,
részekkel együtt
idben
alakú
typikus
az,
ki
csápokat
a pókoknál a rovarok
keresne.
Ilyeneket
mert náluk a csápok annyira a
mködnek, hogy
sok
természettudós
még
a
száj-
a leg-
ragoknak (mandibulae) tartotta és tartja, különösen mert a fejldés alatt, mint feljebb említem, a ragoknak megfelel végtagpár elsatnyul, és így a kifejldött póknak nincs rágója, me-
újabb
is
lyeknek szerepét az e czélnak megfelelen átalakult csápok vették át.
Ezért
rágóknak ki
irodalomban
az
is
többnyire
ragoknak
nevezik. Ezt a nézetet fogadta
el
vagy
Hermán
c s á p-
Ottó
is,
Magyarország pókfaunájában szintén ragoknak nevezi a csápokat.
Ugyané véleményen voltak régebbi hires búvárok is, mint D u g é s, Erichson, Carus, Dufourés mások, míg Latreille, Okén, Siebold, Blanchard felismerték bennök a csápokat. Gers t
áck e
r
csápoknak
boncztani érvekkel támogatta felel
meg,
Ba
1
f
azt,
hogy
e
végtagpár a
o u r pedig fejldéstani vizsgálatai alapján
a rovar-mandibuláknak megfelel részeknek tekintette. Pontos
ldéstani ós boncztani tanulmányozások azonban kiderítették, én azt
nem régen kimutattam, *) hogy
csápoknak
*)
L
kell tekinteni,
e n d
Budapest, 1886
1
ezt a
fej-
mint
legels pár végtagot
mely a mandibulák szerepét végzi, míg a
Adolf, A pókok
végtagjainak
értelmezése.
Akad. Értés
95
mandibulák csak embryonalis állapotban ismerhetk
késbb
és
fel
eltnnek. Igya Balfoiir és a vele egy párton levk nézete tévedésen alapult, mert azok az aránylag nagy, tollkésformán becsapkaromizzel
ható és kinyitható
rágóhoz
ellátott,
hasonló végtagok
csakugyan a pókoknak csápjai. Közvetetlenül a homlok alsó széle alatt
vannak
beizesülve és többnyire függlegesen lefelé állnak és
eltakarják a mögöttük
fekv
Izeltségük csak az által
szájrészeket.
nyer kifejezést, hogy két izülékbl állanak, egy nagyobb, többnyire
domború
vaskos kúpalakú, fels oldalon
laposabb alapizü-
és alól
lékbl és a vele mozgékonyan izesül és becsapható karomizbl. Mindkét íz belsejében végig vonul a méregmirigy kivezet csatornája,
mely
hegye mellett a küls oldalon korsószer
karomíz
a
A
kiöblösödés után nyilik.
két csáp töve
között
pálczaidomú
kis
tengely fekszik, mely körül a csápok szétterpeszthetk vagy össze-
hajthatok fel
e tengely a csápokkal együtt
;
vagy behúzza.
mint
nem
a
A
mozog, mikor a pók azokat
csápok izmai egész másképen vannak kifejldve,
többi végtagokéi,
és
világosan
hogy
mutatják,
a rágásra
használhatók, mert azok az izmok vannak leginkább kifejldve,
melyek a csápokat behúzzák az állkapcsok tani érvül szolgál
felé.
azonban csápvoltuk mellett
garatfeletti idegduczból {ganglion
Legfontosabb bonczaz,
hogy idegeiket a
stipra-oesaphagetim)
nyerik, vala-
hogy a fels ajak alattuk fekszik. A pókok második pár végtagját a rágok (mandibulae) képeznék, de ezeket csak az embryónál lehet felismerni, késbb pedig apró dudorokká fejldnek vissza, melyek egymással s részben a fels ajakkal
mint az
is,
vannak összenve. Azért
A pókok
könny
fels
is
kerülték ki a tanulmányozók figyelmét.
ajkát, mely egy
észrevenni, mert rendesen hosszú
mint az elsatnyult rágok dudorodásait nevezték e dudorokat a fels
is;
rendesen nyelvecskének
állkapcsok
melyeknek bels szélén rendesen a
szájnyílás felé
két szrkefe, alsó szabad szólón pedig néha fürész van.
csok sem használhatók rágásra, mint az izmaikról
figyelésbl
is
maxillares),
tudom. Az állkapcsok viselik a
bels
sík
Az
vezet állkap-
meg-
látható és
tapogatókat
[paliyi
melyek igen hasonlók a járólábakhoz, habár rendesen
sokkal kisebbek. a
Maguk
felülettel
a maxillalemezek
a csápok
felé
többnyire
fordulnak
;
lapátalakúak,
egy-egy
izületet
képeznek az úgynevezett »alsó ajakkal«, melynek két oldalán, fölötte vannak elhelyezve.
tleg
igen
épúgy
el,
ajakkal együtt véve. Ezek alatt van
a szájnyílás két oldalán a harmadik pár végtag, az {maxillaé),
nem
lemezke,
kis
szrök takarják
ille-
96
A pókoknak egy része.
A
állkapoespárjának
nem
felel
egy végtagpárnak össze-
ugyanis
mely végtagpár a rákok második, alsó meg. így a pókoknál az alsó ajak szintén lemez
csak végtagpár vagy abból összeolvadt a pókok alsó ajkának tekintettek,
az,
lehetne.
Amit eddig
mint fejldéstanilag kimutat-
sternum mells része, tehát nem végtagpár
a
ható,
nincsen, mert az
más, mint a mellvértnek (sternum)
alsó ajka
rovarok
keletkezett,
olvadásából
alsó ajakuk
tulaj donképeni
amit eddig annak neveztek,
és így
nem
lehet alsó ajak sem. Azért én ezt a részt prosternum névvel jelöl-
tem meg. Az most tehát a kérdés, hogy a pókok
meg
felel
hát
rovarok
a
maxiilapárjának
alsó
melyik végtagpárja
vagyis a rákok
ajkának,
második
?
Minthogy a pókoknak egy párral több lábuk van mint a rovamár ez rávezet arra, hogy a pókok els pár járó-lábát
roknak,
tekintsük annak a résznek,
Ismervén az
ajak
alsó
összeolvadásából
mely a rovarok alsó ajkának megfelel.
keletkezését,
mely a második maxillapár
el, állításunkat fejldéstanilag
áll
is
igazolhatjuk,
mert az a körülmény, hogy époly alkotású mint a többi járóláb, nem bizonyít ez állítás ellen, mikor még a maxiiiák alkotása is nagyon hasonló ezekéhez.
Az sem
czáfolja
meg,
mert a lemez, arányítva a tapogatóhoz, gyenge, és
még
ennél
is
hogy
még
rágólemeze
a maxilláknál
nincs, is
igen
túlsúlyban van a tapogató a maxillalemez
felett.
így tehát
meg
párral több lábuk,
els
pár
láb
lehet fejteni,
hogy miért van a pókoknak egy
mint a rovaroknak? Azért mert a pókoknál az
megmaradt a
csatlakozott a szájrészekhez,
helyváltoztatás
szolgálatában
és
nem
mint a rovaroknál, melyeknél ez alsó
ajakká alakult.
Miután ekképen megismertük a pókok szájrészeinek alkotását, nézzük meg, hogy milyen szerepet játszanak azok szóval,
A
mködés
közben,
hogy hogy eszik a pók? mint már
láttuk,
alkalmasok a rágásra,
sem a csápok, sem
csupán a megfogott
az állkapcsok
nem
rovar nedveinek kipré-
selésére használhatók. A- csápok a pókoknál tehát azt a szolgálatot teszik, hogy a csápok nyomják a kiszivandó rovart az állkapocshoz, melyek a prosternum által szilárd tárapontot nyerve, elmozdíthatatlan alapul szolgálnak. A fels ajak és azok a dudorok, melyek a ragokat jelölik, minthogy a fels ajak és a két dudor a maxiiiák mells, alig homorú felületével majdnem egy síkban feküsznek.
97
nem akadályozzák Az
szoríthassa.
a pókot
és fels
állkapcsok
abban, hogy prédáját
ebbe
présbe
a
így bepréselt rovar nedvei kifolyhatnak, és a rágok,
hatnak a szájnyílás
ajak szrkeféi utján mintegy csatornákon foly-
A
felé.
folyékony tápszert aztán a külön szívó-
készülékkel ellátott szivógyoraor veszi magába.
A pókok
nem úgy mködnek, mint s nem aprítják fel
tehet
szájrészei
a rágó szájszervekkel
rovarokéi,
biró
meg prédájukat, hanem maguk épségében a pók
maradnak meg
csak kipréselik. Ezért
Némely
pók csak a csápok között
fajta
ha az lágytest és nem nagy.
a
rovar szilárdabb testrészei,
által kiszívott
melyeket aztán a pók, mint hasznavehetetleneket, kivált
általában és rágják
ott hagy.
préseli
ki
áldozatát,
Ilyenkor a csápok izmai
is
másforma alkotásuak, úgy hogy a két csáp a kell ervel szorítható egymáshoz. Eszerint a pókok
használhatnák
mennyiség
nem
ha
fel
prédájuknak csak folyékony nedvét,
táplálkozásra.
Nem
táplálék?
folyékony
is
De
vájjon
elegend
emészthetnék-e
szöveteit,
az
meg
vérét,
e ez a csekély
a rovarnak lazább,
izmokat,
belszerveket
és
a
mirigyet is? Igen, ezek egy részét
már
felszívja a pók,
is
de csak azután, ha
átalakíttattak és fel lettek oldva. így tehát
nem
csak a száj-
er, de vegyi erk is szerepelnek, melyeknek azonban legújabb idben, azt hiszem, nagyobb
részek és csápok által
kifejtett
mechanikus
fontosságot tulajdonítanak, mint kellene.
Nem
régen
fedeztek
mirigyeket az állkapocsban,
fel
azok bels (mells) felületén nyílnak érintkezésbe
felveend táplálékkal.
a
kintették, daczára annak,
szerkezetével
a
is
hoznának
keményítre
lagosan fordul
állati
;
lev
a
ki a nyál
keményítt nem
hatással,
anyagokkal
el ? B e r t k
au
")
chemiai
változtatják
át
De hiszen mely fképen
diastaticus ferment okoz.
létre ezek a mirigyek oly váladékot,
bírna
melyek
így váladékuk könnyen jön Ezeket nyálmirigyeknek te-
hogy nem választanak
folyadékot
biró
czukorrá, mit a nyálban
miért
s
mikor a pókok
úgyszólván kizáró-
táplálkoznak és ezekben kísérletekkel
keményít nem nyomára
igyekezett annak
hogy milyen hatásuk van ezen mirigyek váladékainak az Két Tarantula inquüina (9) összemorzsolt állkapcsait kevés destillált vízzel öntötte le, hogy a mirigyváladék a
jönni, állati
szövetekre.
*)
B
e r
t
mikr. Anatomie.
ka
u,
Ueber das VerdauuDgsapparat der Spinnen. (Archív für
XXIV.
p.
3.
98
vizbe menjen át
azután egy légy mellkasának a
;
és ellenrzés czéljából a mellkas másik
Tizenkét óra lefolyása
ekkor
épek maradtak.
is
mellkas-
a tiszta vizben
Ezt másféle pók
lev darab
sr még
izmai
állkapcsaival
is
megkí-
így hát látható, hogy az állkapmirigyek váladéka az állati szövetekre oldó hatással
csokon nyiló
Ne
fekv
12 óra múlva kásás,
hasonló eredménynyel.
sértette,
bir.
míg
át,
felét destillált vizbe tette.
folyadékban
kezdtek és ismét
darab izmai szétválni folyadékká változtak
elbbi
alatt az
felét fekteté bele
csodálkozzunk azon, hogy a kísérletnél
szükséges az izmok teljes esetre concentráltabb
chemiai
hatást
még
átváltoztatására, az
ily
él
hosszú
a szájrészekkel
volt
a miben a
hathatósabb a mirigyváladék,
és
id
póknál minden-
nyomkodás, dörzsölés
való
is
elsegítheti.
Tehát a rovarnak nemcsak vérét szívhatja izmait
más lazább
talán
és
a
alatt
rendesen
még rövidebb id
alatt
is,
perez alatt sokat oldana
fel
légy
eldobott
kiszivott,
kiszív
így
fel
fel
egy
sem
közönséges
ha
azok
infernalis
házilegyet,
st
hogy néhány mikor egy már egészen
lehet tenni,
a légy izmaiból
maradványait
még
a pók, de
felemésztheti,
is
Egy nstény Trochosa
mirigy váladékban.
feloldódnak
4—5
perez
szövetit
;
megvizsgáltam,
találtam
is
benne ép izmot eleget. Lehetséges, hogy a pókoknál fajuk szerint a mirigyváladéknak különböz hatása van, mégis azt tartom, fontosabb a szájrészek mechanikus munkája, kiszívás,
a nyomkodás,
préselés és
mint a váladék oldó képessége, habár hiszem, hogy ez
is
pók a rovarnak nem csupán csak nedveit, hanem még más szöveteit is felemésztheti kis mennyiségben, mikor hozzájárul
s
így a
már folyadékká
A
alakultak.
^^^^^ ^^^;^_
magyarországi fa-rontó darázsok. IV.
IV,
A
Cephinae álcsalád.
Cephus- fajokat ujabb idben több újonnan felállított nembe sorozták, a szerint, a mint a csápok végük felé vagy végeiken vastagodnak vagy vékonyodnak, hány izülékbl állanak, vagy tojócsövük
A
egyenes vagy görbe, hogy az elmellkas domború, ell kevéssé vagy nagyon lejts, a középs és hátsó lábszárakon a középen alul hány tövis van és végre a szerint, a milyenek szájrészeik. így állottak el aztán az egyetlen Cephus- nembl a Janus Steph., Phylloecus
