A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének Alapszabálya (Tervezet – változásokat a félkövér szövegrészek jelzik)
I. A szakszervezet általános meghatározása és célja 1. A szervezet neve: Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete A rövidített neve: PVDSz 2. A szervezet székhelye: 1142 Budapest, Teleki Blanka u. 15-17. 3. A szervezet emblémája és bélyegzője: Az embléma: Az embléma baloldali középpontból két dinamikusan kiinduló szélesedő vonal. A felső keskenyebb vonalat függőlegesen metszi egy egyenes, amely nem éri el az alsó vastagabb vonalat. A függőleges és az alsó vonal képzeletbeli metszéspontjából húzott jobbra tartó átlón egy kör alakú jel van. A felső és függőleges vonal vörös, az alsó szürke, a kitöltött kör zöld. A betűtípus Arial Narrow. Tartalma: A rajz a vasúti pályáról mozgás közben látott motívumok stilizált ábrázolása. A perspektivikus, a haladás irányába táguló vonalak és a folt az egymásrautaltságot, dinamizmust, együvé tartozást, a közös utat jelzi. A bélyegző: Téglalap alakú, a téglalap belsejében a "Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete" felirat, valamint az embléma és a szakszervezet székhelye található. 4. A szervezet feladata és célja: A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a MÁV Zrt. és utódszervezetei területén dolgozó, valamint a MÁV ZRt. által létesített gazdasági társaságok szervezeteinél dolgozó fizikai és szellemi dolgozók érdekvédelmi és érdekképviseleti szerve. A szakszervezet célja, hogy biztosítsa tagjai élet és munkakörülményeinek, életszínvonalának folyamatos javítását, elismertesse a pályavasúti és az azzal összefüggő munka társadalmi helyét és szerepét, jogi védelmet, képviseletet biztosítson. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete tevékenységét minden esetben politikai szervezetektől, és munkaadóktól függetlenül látja el. 5. A szervezet képviselői: Az elnök és az öt alelnök. Az elnök képviseleti joga teljes körű és korlátlan. Az alelnökök az Alapszabály által meghatározott feladatkörükben eljárva önállóan is jogosultak képviselni a PVDSZ-t, amely - az elnök akadályoztatása esetén - magában foglalja az azzal összefüggő kiadmányok, levelek, a nem pénzügyi tárgyú megállapodások stb. aláírását is. 1
A szervezet képviselői képviseleti tevékenységük ellátása során mindenkor - a lehetőséghez képest előzetesen - egyeztetni kötelesek egymással és az elnökségi taggal. II. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének tagsága 1. A tagsági viszony keletkezése: a) A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének tagja lehet minden olyan természetes személy, aki elfogadja a szakszervezet céljait és Alapszabályát. • PVDSz tag, aki MÁV Zrt. és utódszervezetei, illetve MÁV Zrt. által létesített társaságnál munkaviszonyban, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetével foglalkoztatási jogviszonyban áll vagy onnan vonult nyugdíjba és belépési szándékát – az arra rendszeresített nyomtatványon – kinyilvánítja, illetve fenntartja. • PVDSz pártoló tag, aki a szakszervezet bármely szolgáltatásának igénybevételén keresztül – az ott meghatározott módon – írásban nyilvánítja ki belépési szándékát. b) A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének tagja egy időben más érdekvédelmi szervezet (kivétel munkáltatói érdekvédelmi szervezet), szakszervezet tagja is lehet, ha a másik szervezetben tisztséget nem visel. c) Tagsági viszony a szakszervezet visszaigazolásával keletkezik. 2. A tagsági viszony megszűnése: A tagsági viszony megszűnik: a.) kilépéssel b.) törléssel c.) kizárással d.) a tag halálával e.) a szakszervezet megszűnésével f.) kettős tagság esetén, ha a másik szervezetben tisztséget vállal. 3. Aki a szakszervezet, vagy annak tagja ellen - jogerős bírói ítélettel megállapított - bűncselekményt követett el, azt a szakszervezetből ki kell zárni. Aki szándékosan és súlyosan a szakszervezet érdekeivel, törekvéseivel, vagy Alapszabályával szemben cselekszik - A Felügyelő és Etikai Bizottság javaslata alapján – ki kell zárni. 4. A tag jogai: 1. A tagok jogosultak: a.) az szakalapszervezeti gyűléseken (döntéshozó fórumokon) részt venni; b.) a testületi üléseken (illetve azokon kívül is) az ügyrendben meghatározott módon javaslatot tenni; c.) az üléseken szavazati jogukat Alapszabály szerint megválasztott tisztségviselők útján gyakorolni; d.) jelöltet állítani, bármely tisztségre; e.) mások személyes adatainak kivételével – előzetes egyeztetés alapján - a szakszervezet dokumentumaiba betekinteni; f.) a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben védelmet és képviseletet kérni; g.) az Alapszabály módosítását és a tisztségviselők leváltását - kollektívan - kezdeményezni; h.) bármely tisztségre jelöltetni magukat, bármely tisztséget betölteni, kivéve, ha: - adott területen munkáltatói jogokat gyakorolnak; - más érdekvédelmi szervezet, szakszervezet tagja (kettős vagy többes tagsági viszony). 2
i.) jogsegélyszolgálat keretében tanácsadást igénybe venni; j.) a szakszervezet szolgáltatásait igénybe venni; k.) etikai vizsgálatot kezdeményezni. 2. A pártoló tag jogait a 4.1. pontban felsorolt a. - e.) és f.- h.), valamint a k.) pontok kivételével gyakorolhatja. 5. A tag kötelezettségei: A tagok kötelesek: a.) a szakszervezet Alapszabályában foglaltakat betartani; b.) a szakszervezet céljai érdekében végezni tevékenységüket; c.) együttműködni a tagtársaival; d.) a vállalt tagdíjat megfizetni.
III. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének szervezeti felépítése A.) a.) b.) c.)
Alapszervezet Helyi szervezet Az alapszervezet Alapszervezeti Képviselő Közös Képviselő
B.) Területi szervezet Területi képviselő a.) területi forgalmi szakmai képviselő; b.) területi PML szakmai képviselő; c.) területi TEB szakmai képviselő. C.) Országos Szervezet a.) Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének Közgyűlése b.) Felügyelő- és Etikai Bizottság c.) Elnökség d.) Munkabizottságok e.) Elnök f.) Érdekvédelmi Alelnök g.) Szervezési Alelnök h.) PML Alelnök i.) TEB Alelnök j.) Forgalmi Alelnök k.) Szakági Tanács l.) Szakági Tanács Elnök m.)k.) PML Szakági Választmány n.) l.) PML Szakági Választmányi Ügyvezető o.) m.) TEB Szakági Választmány p.) n.) TEB Szakági Választmányi Ügyvezető q.) o.) Forgalmi Szakági Választmány r.) p.) Forgalmi Szakági Választmányi Ügyvezető 3
Valamennyi tisztségviselő megválasztásakor titkos szavazást kell elrendelni. IV. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének működése A.) Alapszervezet a.) Az alapszervezet 1. A szakszervezet alapegysége az alapszervezet. 2. A tagok közös érdekeik képviseletére alapszervezetet hoznak létre legalább 5 fővel, melynek élére alapszervezeti képviselőt választanak. 3. Az alapszervezetek érdekeik képviseletére a szakszervezet közgyűlésén az alapszervezetek által választott delegált közös képviselővel képviseltetik magukat. Az alapszervezetek közös érdekeik képviseletére - az azonos munkáltatói jogkörrel rendelkező munkahelyeken, telephelyeken – közös (területi) képviselővel is képviseltethetik magukat. A közös képviselőt az érintett alapszervezeti képviselők maguk közül választják. 4. Az alapszervezet megszűnik, ha önmagát feloszlatja. b.) Alapszervezeti Képviselő 1. Az alapszervezet képviselőt választ tagjai sorából. 2. Feladatai: a.) Az Alapszervezeti gyűlés előkészítése, összehívása és levezetése; b.) Képviseli, illetve képviselteti a közös képviselőn keresztül az alapszervezet tagságát a munkáltatóval szemben és a Közgyűlésben; c.) Gondoskodik arról, hogy az alapszervezet döntései eljussanak az érintettekhez; d.) Elkészíti és jóváhagyatja az elnökséggel az alapszervezet ügyrendjét. c.) Közös képviselő 1. Közös képviselőt az Üzemi Tanács szintű telephelyeken működő alapszervezetek képviselői választják maguk közül. Azonos szavazat esetén a nagyobb taglétszámmal rendelkező alapszervezeti képviselő a közös képviselő. 2. Feladatai: Az alapszervezetek képviselete, tájékoztatás, feladataik koordinálása, tagszervezés, szakszervezeti fórumok szervezése. A munkáltatóval való tárgyalás. B.) Területi szervezet Területi képviselő - Területi Képviselőt a területen működő Üzemi Tanács szintű telephelyek közös képviselői választják meg a megválasztott területi szakmai képviselők közül. - Feladata a PVDSZ szervezetpolitikai feladatainak ellátása. Az alapszervezetek munkájának segítése, az alapszervezetek tájékoztatása, koordinálása, szakszervezeti fórumok szervezése. Kapcsolattartás az illetékes munkáltatókkal, területi szakmai képviselőkkel. Tagszervezés. a.) területi forgalmi szakmai képviselő; - A forgalmi szakterület közös képviselői választják meg. - Feladata a szakmai terület közös képviselőivel, rajtuk keresztül valamennyi alapszervezeti képviselővel a kapcsolattartás, tájékoztatás, munkájuk segítése, tagszervezés. Igény és szükség esetén a közös képviselők helyettesítése a munkáltatókkal való tárgyalás során. b.) területi PML szakmai képviselő; 4
A PML szakterület közös képviselői választják meg. Feladata a szakmai terület közös képviselőivel, rajtuk keresztül valamennyi alapszervezeti képviselővel a kapcsolattartás, tájékoztatás, munkájuk segítése, tagszervezés. Igény és szükség esetén a közös képviselők helyettesítése a munkáltatókkal való tárgyalás során. c.) területi TEB szakmai képviselő. - A TEB szakterület közös képviselői választják meg. - Feladata a szakmai terület közös képviselőivel, rajtuk keresztül valamennyi alapszervezeti képviselővel a kapcsolattartás, tájékoztatás, munkájuk segítése, tagszervezés. Igény és szükség esetén a közös képviselők helyettesítése a munkáltatókkal való tárgyalás során. -
C.) Országos Szervezet a.) Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének Közgyűlése 1. A Közgyűlés a szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve. 2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) Az Alapszabály elfogadása és módosítása; b.) Az éves beszámoló elfogadása és az éves költségvetés meghatározása; c.) Nemzetközi és hazai szakszervezeti szövetséghez való csatlakozás, illetve az abból való kilépés kezdeményezése, d.) A Közgyűlés által választott testületek, valamint az Elnökség beszámolójának elfogadása; e.) Az Elnök, és az Alelnökök, az Elnökségi Tag, a Felügyelő Bizottság, Szakági Tanács Elnöke, valamint a Szakági Választmányok (PML, TEB, Forgalmi) Ügyvezetőinek megválasztása és visszahívása. A tisztségviselők megválasztása 5 év időtartamra történik; A tisztségviselők időközi visszahívását a tagok 20%-a, írásban kezdeményezheti. f.) A szakszervezeten belüli tagdíjfizetés mértékének és a tagdíj szervezeten belüli megosztási arányainak meghatározása; g.) A szakszervezet feloszlatása; h.) Visszahívás, kizárás elleni fellebbezések elbírálása; i.) Szervezeti- és Működési Szabályzat (SZMSZ) jóváhagyása. 3. A Közgyűlés évente kétszer tartja üléseit. A Közgyűlés az Alapszervezetek által delegált közös képviselőkből, valamint a területi szakmai képviselőkből áll. 4. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok legalább 20%-a írásban kéri, valamint az Elnökség döntése alapján, az ok megjelölésével. 5. A Közgyűlés összehívásáról rendes esetben az alapszervezeteket legalább egy hónappal előbb, írásban kell értesíteni, a hely, a javasolt napirend és az időpont megjelölésével. 6. Rendkívüli Közgyűlés összehívása esetén legalább tizenöt nappal előbb írásban kell értesíteni az alapszervezeteket a javasolt napirend, az időpont, a hely megjelölésével, valamint az összehívás okához kapcsolódó írásos anyagokat meg kell küldeni. 7. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az alapszervezetek által delegált képviselők több mint fele jelen van. 8. A döntések érvényességéhez a jelenlévő képviselők több mint felének (50%+1 fő) szavazata szükséges. 9. A döntések nyílt szavazással történnek, kivéve a tisztségviselők választását. A tisztségviselők választása titkos szavazással történik. 10. Ha az összehívott Közgyűlés határozatképtelen, akkor harminc napon belül újra össze kell hívni.
5
b.) Felügyelő- és Etikai Bizottság 1. A Felügyelő- és Etikai Bizottság feladata a jogszabályok, a szakszervezet Alapszabály szerinti működésének betartatása, valamint a gazdálkodás szabályainak felügyelete. A tagság vagy alapszervezetek által kezdeményezett etikai jellegű ügyek vizsgálata és javaslattétel az illetékes testület számára. A PVDSZ szervezetei, tisztségviselői, tagjai közötti konfliktusok kivizsgálása, javaslattétel azok feloldására. Vizsgálat alapján visszahívás, kizárás kezdeményezése. Megállapításairól, javaslatairól az Elnökség dönt. 2. A Felügyelő- és Etikai Bizottság három tagját a Közgyűlés választja meg. 3. A Felügyelő- és Etikai Bizottság tagjai maguk közül Elnököt választanak, melyről haladéktalanul tájékoztatják a szakszervezet Elnökségét. A Felügyelő- és Etikai Bizottság döntést csak akkor hozhat, ha mind a három tagja együttesen jelen van. A döntések érvényességéhez legalább két tag egyetértése szükséges. Döntéseiket nyílt szavazással hozzák meg. 4. Dönt a tagkizárások fellebbezésének ügyében. 5. Munkájáról, tapasztalatairól beszámol évente a Közgyűlésnek, illetve folyamatosan az Elnökségnek. 6. A Felügyelő- és Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek az Elnökség tagjai. 7. Elfogadja saját Ügyrendjét. c.) Elnökség 1. Az Elnökség a szakszervezet operatív végrehajtó szerve. Két Közgyűlés közötti időszakban irányítja a szakszervezet működését, ebben a minőségében minden olyan kérdésben döntést hozhat, mely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Eltérő szakági érdekek koordinálása. 2. Az Elnökség 7 10 tagú; melynek összetétele: a.) Elnök; b.) 5 fő Alelnök; c.) 1 fő Elnökségi Tag. d.) 3 fő szakági választmányi ügyvezető. 3. Az Elnököt és alelnököket, valamint az elnökségi tagot a Közgyűlés választja meg. 4. Az Elnökség legalább 3 havonta ülésezik. 5. Az Elnökségi ülés összehívása az Elnök feladata. Az érintetteket legalább egy héttel korábban írásban kell értesíteni a téma és az időpont megjelölésével, a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokkal együtt. 6. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt bármelyik Elnökségi tag írásban, az ok megjelölésével kéri. A rendkívüli elnökségi ülés előtt is ki kell értesíteni az érintetteket, az idő, a hely és a napirendi pontokhoz kapcsolódó, rendelkezésre álló anyagokkal együtt. 7. Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. 8. Az Elnökség döntései érvényességéhez a jelenlevő tagok több mint felének (50%+1 fő) egyetértése szükséges. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza. Elnökség a döntéseit (határozatait) távszavazással is meghozhatja. 9. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 10. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) a Közgyűlés határozatainak végrehajtása. b) a Szakági Tanács és a Szakági Választmányok határozatainak képviselete. c) döntés a szakszervezet operatív ügyeiben; d) a rendes és az ok megjelölésével a rendkívüli Közgyűlés összehívása; e) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Elnök felett; f) állandó (munkaszervezet) és ideiglenes (pl.: sztrájkbizottság) jellegű munkabizottságokat 6
hozhat létre; g) elfogadja a saját ügyrendjét; h) jóváhagyja az Alapszervezetek, a Szakági Tanács Ügyrendjét; i) elkészíti a szervezet SZMSZ-ét. d.) Munkabizottságok 1. A szakszervezet Elnöksége által létrehozott állandó bizottság a munkaszervezet. A munkaszervezet feladata a szakszervezet érdekvédelmi, szervezeti, gazdasági és egyéb (ügyvitel, sajtó, reklám, technikai) tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése. A munkaszervezetet az Elnök vezeti. 2. A szakszervezet Elnöksége ad- hoc jelleggel ideiglenes bizottságokat is létrehozhat. (Ideiglenes jelleggel létrehozott bizottságnak minősül pl.: a sztrájkbizottság) 3. A bizottságok tagjai a szakszervezet tisztségviselői, kiválasztásukról, illetve kijelölésükről (kooptálás) a munkáltatói jogkört gyakorló Elnök - az Elnökség véleményének figyelembe vételével - dönt. e.) Elnök 1. Az Elnököt a szakszervezet Közgyűlése választja meg. 2. Az Elnök köteles a Közgyűlés, és az Elnökség döntéseit képviselni. Ellátja a szakszervezet képviseletét. Az Elnök képviseleti joga teljes körű és korlátlan. 3. Irányítja az Elnökség munkáját. Elkészíti az Elnökség Ügyrendjét és azt elfogadásra az Elnökség elé terjeszti. 4. Azokban az ügyekben, amelyekben nincs érvényes testületi határozat, az Elnök a tárgyalások előtt köteles szóban vagy írásban kikérni az Elnökség tagjai véleményét, miután a szükséges információkat a rendelkezésükre bocsátotta. 5. Az Elnök a tárgyalásai eredményéről köteles a következő ülésen tájékoztatni az Elnökséget és utólag jóváhagyatni a képviselt álláspontot. 6. Az Elnök köteles a szakszervezet Közgyűlésén írásban beszámolni az Elnökség munkájáról és a szakszervezet elmúlt időszakban végzett tevékenységéről. 7. Az Elnök köteles részt venni az Elnökség ülésein. 8. Az Elnök a (könyvelő és az irodavezető) útján gondoskodik a szakszervezet vagyonának gazdaságos és biztonságos működtetéséről. 9. Az Elnök biztosítja a pénzügyi és számviteli rend kialakítását, és szabályszerű működtetését. Ellenőrzi a bizonylati fegyelem megtartását. 10. Az elnök biztosítja a szervezet működésének tárgyi feltételeit, valamint gondoskodik azok szinten tartásáról, pótlásáról, megújításáról. 11. Biztosítja a szakszervezeti jogsegélyszolgálat működését. A jogsegélyszolgálat vezetője a munkaszervezet tagja. 12. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének Elnöke, politikai pártban tisztséget nem tölthet be. 13. Gyakorolja a munkáltatói jogkört az állandó munkaidő kedvezménnyel kikért tisztségviselőkre vonatkozóan. Döntései előtt azonban köteles kikérni az Elnökség véleményét. 14. Az Elnök esetében az Elnökség gyakorolja a munkáltatói jogokat. f.) Érdekvédelmi Alelnök 1. Feladata a szakszervezet – testületei által történő felhatalmazás után - bér, foglalkoztatás, munkaügyi, szociális képviselete a MÁV ZRt.-vel és utódszervezeteivel történő tárgyalásokon, és 7
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
egyéb fórumokon. Az Elnök akadályoztatása esetén őt helyettesíti. Köteles részt venni az Elnökségi, a Szakági Tanács, a Szakági Választmányok ülésein, a Közgyűléseken, és negyedévente egyszer beszámolni az Elnökségnek, évente egyszer pedig Közgyűlésnek. Feladata a Közgyűlés, az Elnökség, a Szakági Tanács, valamint a Szakági Választmányok által hozott döntések végrehajtása és koordinálása. Kapcsolattartás a társszakszervezetekkel, a szakszervezeti konföderációval és a minisztériumokkal. Ellátja a szakszervezet érdekképviseleti tevékenység koordinálását. Irányítja a PML, TEB és Forgalmi szakági érdekegyeztetést. Feladatkörében eljárva önállóan képviseli a szakszervezetet. Az Elnök akadályoztatása esetén, Utalványozási és Bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorol Szervezési Alelnökkel együttesen. Az elnökség véleményének figyelembe vételével a Közgyűlés elé terjeszti a szakszervezet éves költségvetését és az éves beszámolót.
g.) Szervezési Alelnök 1. Feladata a Közgyűlés, az Elnökség, a Szakági Tanács, valamint a Szakági Választmányok által hozott döntések végrehajtása és koordinálása. 2. Köteles részt venni az Elnökségi, a Szakági Tanács, a Szakági Választmányok ülésein, a Közgyűléseken és negyedévente egyszer beszámolni az Elnökségnek, évente egyszer pedig a Közgyűlésnek. 3. Feladatkörében eljárva önállóan képviseli a szakszervezetet. 4. Feladatkörében ellátja a szakszervezet érdekképviseletének koordinálását. 5. Felelős a szakszervezet információs, és nyilvántartási rendszerének kidolgozásáért és annak működtetéséért. 6. Biztosítja a Felügyelő-és Etikai Bizottság technikai működését. 7. Biztosítja a szakszervezet taglétszám növelésének személyi és tárgyi feltételeit valamint, részt vesz a szervezésben. 8. Elkészíti a szakszervezet szervezetépítési és képzési tervét. 9. Az Elnök és az Érdekvédelmi Alelnök akadályoztatása esetén őket helyettesíti. 10. A PML-, TEB- és Forgalmi Alelnök távollétében ellátja helyettesítésüket. 11. Az Elnök akadályoztatása esetén, Utalványozási és Bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorol az Érdekvédelmi Alelnökkel együtt. h.) PML Alelnök 1. Feladata a Közgyűlés, az Elnökség, a Szakági Tanács, valamint a Szakági Választmányok által hozott döntések végrehajtása és koordinálása. 2. Köteles részt venni az Elnökségi üléseken, a Szakági Tanács, a Szakági Választmány ülésein, a Közgyűléseken és negyedévente egyszer beszámolni az Elnökségnek, évente egyszer pedig a Közgyűlésnek. 3. Feladatkörében eljárva önállóan képviseli a szakszervezetet. 4. Feladata a szakszervezet taglétszám növekedésének elősegítése, belső szervezettségének javítása. 5. Feladatkörében ellátja a szakszervezet érdekképviseletének koordinálását. 6. Irányítja a PML szakági érdekegyeztetést. 7. Köteles részt venni a PML Szakági Választmány ülésein. 8. Az Elnök, az Érdekvédelmi- és a Szervezési Alelnök Akadályoztatása esetén őket helyettesíti. 9. A TEB és a Forgalmi Alelnök távollétében ellátja helyettesítésüket. 8
i.) TEB Alelnök 1. Feladata a Közgyűlés, az Elnökség, a Szakági Tanács, valamint a Szakági Választmányok által hozott döntések végrehajtása és koordinálása. 2. Köteles részt venni az Elnökségi üléseken, a Szakági Tanács, a Szakági Választmányok ülésein, a Közgyűléseken és negyedévente egyszer beszámolni az Elnökségnek, évente egyszer pedig a Közgyűlésnek. 3. Feladata a szakszervezet taglétszám növekedésének elősegítése, belső szervezettségének javítása. 4. Feladatkörében eljárva ellátja a szakszervezet érdekképviseletének koordinálását. 5. Irányítja a TEB szakági érdekegyeztetést. 6. Köteles részt venni a TEB Szakági Választmány ülésein. 7. Feladatkörében eljárva önállóan képviseli a szakszervezetet. 8. A PML és a Forgalmi Alelnök távollétében ellátja helyettesítésüket. 9. Feladatkörében eljárva önállóan képviseli a szakszervezetet. j.) Forgalmi Alelnök 1. Feladata a Közgyűlés, az Elnökség, a Szakági Tanács, valamint a Szakági Választmányok által hozott döntések végrehajtása és koordinálása. 2. Köteles részt venni az Elnökségi üléseken, a Szakági Tanács, a Szakági Választmányok ülésein, a Közgyűléseken és negyedévente egyszer beszámolni az Elnökségnek, évente egyszer pedig a Közgyűlésnek. 3. Feladata a szakszervezet taglétszám növekedésének elősegítése, belső szervezettségének javítása. 4. Feladatkörében eljárva ellátja a szakszervezet érdekképviseletének koordinálását. 5. Irányítja a forgalmi szakági érdekegyeztetést. 6. Köteles részt venni a Forgalmi Szakági Választmány ülésein. 7. Feladatkörében eljárva önállóan képviseli a szakszervezetet. 8. A PML és a TEB alelnök távollétében ellátja annak helyettesítését. 9. Feladatkörében eljárva önállóan képviseli a szakszervezetet. k.) Szakági Tanács 1. A Szakági Tanács a Szakági Választmányok koordináló szerve. 2. A Szakági Tanács tíztagú, melynek összetétele: - az Elnök - 9 fő tag 3. A Szakági Tanács Elnökét a Közgyűlés választja meg. 4. A Tanács kilenc tagja közül 6 főt a Szakági Választmányok delegálnak (2 fő PML, 2 fő TEB, 2 fő Forgalom). A Szakági Választmányok Közgyűlés által választott Ügyvezetői a Tanács alanyi jogú tagjai. 5. A Szakági Tanács legalább félévente ülésezik. 6. A Szakági Tanács ülés összehívása Szakági Tanács Elnökének feladata. Az érintetteket legalább egy héttel korábban írásban kell értesíteni a téma és az időpont megjelölésével, a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokkal együtt. 7. Rendkívüli Szakági Tanács ülést kell összehívni, ha azt bármelyik tag írásban, az ok megjelölésével kéri. A rendkívüli Szakági Tanács ülés előtt is ki kell értesíteni az érintetteket, az idő, a hely és a napirendi pontokhoz kapcsolódó, rendelkezésre álló anyagokkal együtt. 8. A Szakági Tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. 9. A Szakági Tanács döntései érvényességéhez a jelenlévő tagok több mint felének (50%+1fõ) 9
egyetértése szükséges. A Szakági Tanács határozatait nyílt szavazással hozza. 10. Szavazategyenlőség esetén a Szakági Tanács Elnökének szavazata dönt. 11. A Szakági Tanács hatáskörébe tartozik: a) a Közgyűlés, az Elnökség, és a Szakági Választmányok határozatainak összehangolása és képviselete; b) az esetleg eltérő szakági érdekek koordinálása; c) elfogadja a saját Ügyrendjét, és jóváhagyásra az Elnökség elé terjeszti. l.) Szakági Tanács Elnök 1. A szakszervezet Közgyűlése Szakági Tanács Elnököt választ. 2. A Szakági Tanács Elnöke köteles a Közgyűlés, az Elnökség és a Szakági Választmányok határozatait képviselni. 3. Ellátja a Szakági Tanács képviseletét. 4. Irányítja a Szakági Tanács munkáját. Elkészíti a Szakági Tanács Ügyrendjét, és azt a Szakági Tanács elé terjeszti. 5. Összehívja a rendes- és összehívhatja a rendkívüli Szakági Tanács ülését, az ok megjelölésével. 6. Azokban az ügyekben, amelyekben nincs érvényes testületi határozat, a Szakági Tanács Elnöke a tárgyalások előtt köteles szóban vagy írásban kikérni a Szakági Tanács véleményét, miután a szükséges információkat rendelkezésükre bocsátotta. 7. A Szakági Tanács Elnöke tárgyalási eredményeiről köteles a következő ülésen tájékoztatni a Szakági Tanácsot, és utólag jóváhagyatni az ott képviselt álláspontot. 8. A Szakági Tanács Elnöke köteles a Közgyűlésen beszámolni a Szakági Tanács munkájáról, és a Szakági Tanács elmúlt időszakban végzett tevékenységéről. 9. A Szakági Tanács Elnöke köteles részt venni a Szakági Tanács ülésein. k.) PML Szakági Választmány 1. A PML Szakági Választmány a szakszervezet munkáltatóval történő szakmai érdekegyeztetést előkészítő fóruma. 2. A Szakági Választmány a PML alapszervezeti és a gazdasági társaságok szakmailag közel álló közös képviselőiből, valamint a területi szakmai képviselőkből áll. 3. A Szakági Választmány Ügyvezetőjét a Közgyűlés választja meg. 4. A Szakági Választmány félévente ülésezik. 5. A Szakági Választmányi ülés összehívása a Szakági Választmány Ügyvezetőjének feladata. Az érintetteket legalább egy héttel két héttel korábban írásban kell értesíteni, a téma és az időpont megjelölésével, a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokkal együtt. 6. Rendkívüli Szakági Választmányi ülést kell összehívni, ha azt a válaszmányi tagok legalább 20%-a írásban, az ok megjelölésével kéri. A rendkívüli Szakági Választmányi ülés előtt is ki kell értesíteni az érintetteket, az idő, a hely és a napirendi pontokhoz kapcsolódó, rendelkezésre álló anyagokkal együtt. 7. A Szakági Választmány akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. 8. A Szakági Választmány döntéseihez a jelenlévő tagok több mint felének (50%+1 fő) egyetértése szükséges. A Szakági Választmány határozatait nyílt szavazással hozza. Választmány a döntéseit (határozatait) távszavazással is meghozhatja. 9. A Szakági Választmány hatáskörébe tartozik: a) Közgyűlés, Elnökség, Szakági Tanács határozatainak végrehajtása; b) a szakágat érintő szakmai kérdések megtárgyalása; c) a munkavállalói szakmai érdekek képviselete a munkáltatónál; d) 2 fő delegálása a Szakági Tanácsba; 10
e) d) saját Ügyrendjének elfogadása. l.) PML Szakági Választmány Ügyvezető 1. A szakszervezet Közgyűlése Szakági Választmány Ügyvezetőt választ. 2. A Szakági Választmány Ügyvezetője köteles a Közgyűlés, az Elnökség, a Szakági Tanács Választmány döntéseit képviselni. 3. Köteles részt venni a Szakági Tanács Közgyűlés, az Elnökség és a PML Szakági Választmány ülésein. 4. Ellátja a Szakági Választmány képviseletét 5. Irányítja a Szakági Választmány munkáját. 6. A Szakági Választmány Ügyvezetője tárgyalási eredményeiről köteles a következő választmányi ülésen tájékoztatni a Szakági Választmányt. 7. A Szakági Választmány Ügyvezetője köteles a Közgyűlésen beszámolni a Szakági Választmány munkájáról, és a Szakági Választmány elmúlt időszakban végzett tevékenységéről. 8. Összehívja a rendes és összehívhatja a rendkívüli Szakági Választmány ülését, az ok megjelölésével. m.) TEB Szakági Választmány 1. A TEB Szakági Választmány a szakszervezet munkáltatóval történő szakmai érdekegyeztetést előkészítő fóruma. 2. A TEB Szakági Választmány a TEB alapszervezeti és a gazdasági társaságok szakmailag közel álló közös képviselőiből, valamint a területi szakmai képviselőkből áll. 3. A Szakági Választmány Ügyvezetőjét a Közgyűlés választja meg. 4. A Szakági Választmány félévente ülésezik. 5. A Szakági Választmányi ülés összehívása a Szakági Választmány Ügyvezetőjének feladata. Az érintetteket legalább egy hónappal két héttel korábban írásban kell értesíteni, a téma és az időpont megjelölésével, a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokkal együtt. 6. Rendkívüli Szakági Választmányi ülést kell összehívni, ha azt a válaszmányi tagok legalább 20%-a írásban, az ok megjelölésével kéri. A rendkívüli Szakági Választmányi ülés előtt is ki kell értesíteni az érintetteket, az idő, a hely és a napirendi pontokhoz kapcsolódó, rendelkezésre álló anyagokkal együtt. 7. A Szakági Választmány akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. 8. Szakági Választmány döntéseihez a jelenlévő tagok több mint felének (50%+1 fő) egyetértése szükséges. A Szakági Választmány határozatait nyílt szavazással hozza. Választmány a döntéseit (határozatait) távszavazással is meghozhatja. 9. A Szakági Választmány hatáskörébe tartozik: a) Közgyűlés, Elnökség, Szakági Tanács határozatainak végrehajtása; b) a szakágat érintő szakmai kérdések megtárgyalása; c) a szakmai érdekek képviselete; d) 2 fő delegálása a Szakági Tanácsba; e) d) saját Ügyrendjének elfogadása. n.) TEB Szakági Választmány Ügyvezetője 1. A szakszervezet Közgyűlése Szakági Választmány Ügyvezetőt választ. 2. A Szakági Választmány Ügyvezetője köteles a Közgyűlés, az Elnökség, a Szakági Tanács Választmány döntéseit képviselni. 3. Köteles részt venni a Szakági Tanács Közgyűlés, az Elnökség és a TEB Szakági Választmány ülésein. 11
4. Ellátja a Szakági Választmány képviseletét. 5. Irányítja a Szakági Választmány munkáját. 6. A Szakági Választmány Ügyvezetője tárgyalási eredményeiről köteles a következő ülésen tájékoztatni a Szakági Választmányt. 7. A Szakági Választmány Ügyvezetője köteles a Közgyűlésen beszámolni a Szakági Választmány munkájáról, és a Szakági Választmány elmúlt időszakában végzett tevékenységéről. 8. Összehívja a rendes és összehívhatja a rendkívüli Szakági Választmány ülését, az ok megjelölésével. o.) Forgalmi Szakági Választmány 1. A Forgalmi Szakági Választmány a szakszervezet munkáltatóval történő szakmai érdekegyeztetést előkészítő fóruma. 2. A Forgalmi Szakági Választmány a Forgalmi alapszervezeti és a gazdasági társaságok szakmailag közel álló közös képviselőiből, valamint a területi szakmai képviselőkből áll. 3. A Szakági Választmány Ügyvezetőjét a Közgyűlés választja meg. 4. A Szakági Választmány félévente ülésezik. 5. A Szakági Választmányi ülés összehívása a Szakági Választmány Ügyvezetőjének feladata. Az érintetteket legalább egy hónappal két héttel korábban írásban kell értesíteni, a téma és az időpont megjelölésével, a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokkal együtt. 6. Rendkívüli Szakági Választmányi ülést kell összehívni, ha azt a válaszmányi tagok legalább 20%-a írásban, az ok megjelölésével kéri. A rendkívüli Szakági Választmányi ülés előtt is ki kell értesíteni az érintetteket, az idő, a hely és a napirendi pontokhoz kapcsolódó, rendelkezésre álló anyagokkal együtt. 7. A Szakági Választmány akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. 8. A Szakági Választmány döntéseihez a jelenlévő tagok több mint felének (50%+1 fő) egyetértése szükséges. A Szakági Választmány határozatait nyílt szavazással hozza. Választmány a döntéseit (határozatait) távszavazással is meghozhatja. 9. A Szakági Választmány hatáskörébe tartozik: a) Közgyűlés, Elnökség, Szakági Tanács határozatainak végrehajtása; b) a szakágat érintő szakmai kérdések megtárgyalása; c) a szakmai érdekek képviselete; d) 2 fő delegálása a Szakági Tanácsba; e) d) saját Ügyrendjének elfogadása. p.) Forgalmi Szakági Választmány Ügyvezető 1. A szakszervezet Közgyűlése Szakági Választmány Ügyvezetőt választ. 2. A Szakági Választmány Ügyvezetője köteles a Közgyűlés, az Elnökség, a Szakági Tanács Választmány döntéseit képviselni. 3. Köteles részt venni a Szakági Tanács Közgyűlés, az Elnökség és a Forgalmi Szakági Választmány ülésein, 4. Ellátja a Szakági Választmány képviseletét. 5. Irányítja a Szakági Választmány munkáját. 6. A Szakági Választmány Ügyvezetője tárgyalási eredményeiről köteles a következő ülésen tájékoztatni a Szakági Választmányt. 7. A Szakági Választmány Ügyvezetője köteles a Közgyűlésen beszámolni a Szakági Választmány munkájáról, és a Szakági Választmány elmúlt időszakában végzett tevékenységéről. 8. Összehívja a rendes és összehívhatja a rendkívüli Szakági Választmány ülését, az ok megjelölésével. 12
V. A szakszervezet gazdálkodása 1. A szakszervezet működésének költségeit a tagdíjakból és egyéb bevételekből fedezi. Utalványozási és Bankszámla feletti rendelkezési joga az Elnöknek, akadályoztatása esetén az Érdekvédelmi- és a Szervezési Alelnököknek van együttesen. 2. A szakszervezeten belüli tagdíjfizetés mértékének, módjának és a tagdíj szervezeten belüli megosztási arányainak meghatározása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. 3. A tagdíj fizetése történhet: a) munkáltató által történő levonással; b) a szakszervezet pénztárába történő befizetéssel; c) átutalással. 4. A szakszervezet a rendelkezésre álló eszközállományt a Közgyűlés által meghatározott költségvetés alapján használhatja fel. 5. A tagdíj a következő módon kerül felosztásra: - 10% a központi sztrájkalapba; - 90% a szakszervezet központi számlájára, a szervezet működtetésére. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete minden pályavasutas érdekvédelmét el kívánja látni, ezért a tagdíjfizetés mértékét a következőképpen állapítja meg: havonta legfeljebb a személyi alapbér 0,5%-a. A tag jogosult plusz tagdíjfizetést is vállalni. A tagdíj fizetése évenként és visszamenőleg is lehetséges. 6. Szakszervezet a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkülönült gazdasági tevékenységet is folytathat. ………………………………..… Dr. Laboda József elnök s.k. A kiadmány hiteléül: …………………………………………. X.Y. jegyzőkönyvvezető s.k. ………………………………………… X.Y. jegyzőkönyv hitelesítő s.k. Kelt, Budapest, 2012. év május hó 30. nap. Előttünk, mint tanúk előtt: Név:……………………………. Lakcím:………………………… Szem. ig. sz.:………………….…. Aláírás:…………………………..
..…………………………………….. X. Y. jegyzőkönyv hitelesítő s.k. Név:……………………………. Lakcím:…………………………. Szem. ig. sz.:………………….…. Aláírás:…………………………..
13
