Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt előterjesztés valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat! A tervezet előterjesztője
HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei A tervezetben foglaltak végrehajtása nem igényel további intézkedést. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások 2. Másodlagos hatások III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A tervezet nem ró többletkötelezettséget a vállalkozásokra. b) A háztartások pénzügyi terhei A tervezet nem terheli meg vagy javítja a háztartások helyzetét. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés nem terheli meg vagy javítja valamely konkrét társadalmi csoport helyzetét. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Nincsenek. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A módosítás adminisztratív kötelezettséget nem állapít meg. IV. Költségvetési hatások Az 1995. évi LVI. törvény 5/A § (6) bekezdése szerint a kötelezett lehetőséget kap egyedi mentességi kérelem benyújtására. A kötelezett köteles ennek benyújtásakor a hatályos igazgatási szolgáltatási díj (144.000Ft) tizenötszörösének megfizetésére. A megfizetés feltétele a helyes számlaszám közzététele. Díjfizetési mentességben részesülnek a nemzeti park igazgatóságok az 1. melléklet I. 36.-48. pontjai alá tartozó tevékenységek esetében. A nemzeti park igazgatóságok által befizetett igazgatási-szolgáltatási díjak leggyakoribb típusa: Eljárási díj fizetése a természetvédelmi szakterületet illetően:
védett állatfaj egyedeinek kikészítése, preparálása, a preparátumok birtokba tartására vonatkozó engedély; növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása (pl.: vegyi anyag
használatának engedélyezése saját vagyonkezelésben lévő védett természeti területnek minősülő erdőben); fokozattan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének, vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez szükséges engedély; barlang, barlangszakasz hasznosításának, illetve hasznosítási mód megváltozásának engedélyezése; védett állatfaj (ürge) egyedeinek áttelepítése; héjatojás fészekből történő kivétele, tartási engedély; művelési ág változtatása; erdőterv kérelem miatti oszlopakadály kihelyezési; fakivágási engedély; kaszálási, legeltetési engedélyek; nádvágási engedély kérelem;
Eljárási díj fizetése a víz- és környezetvédelmi szakterületet illetően: o Létesítési-, üzemeltetési-, fennmaradási-, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyek, illetve azok módosítása esetén, vízhasználati díjak, vizitura engedély; o Környezeti hatásvizsgálatok illetve az egységes környezethasználati engedélyezés kapcsán. Éves szinten egy-egy nemzeti park igazgatóság körülbelül 40 ezertől - 2 millió forintig terjedő mértékű igazgatási szolgáltatási díjjal terhelt, így az összes, mind a tíz nemzeti park igazgatóság körülbelül 5 millió forint igazgatási szolgáltatási díjat fizetett a 2010. évben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek részére. A díjak mértéke a 2011-es adatok alapján az idei évben ennél várhatóan nagyobb lesz, 6-7 millió. A nemzeti park igazgatóságok által végzendő igazgatási szolgáltatási díjhoz kötött tevékenységek esetében a díjmentesség biztosítását a két területi természetvédelmi szerv között létrejött speciális feladatmegosztás indokolja. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeken a természetvédelmi szakterület tekintetében nincs minden speciális természetvédelmi témának szakreferense, illetve a védett természeti területek, a Natura 20000 területek és a védett értékek komplex, tudományos nyilvántartása is a nemzeti park igazgatóságoknál áll rendelkezésre. Fentiek miatt évente több száz hatósági, szakhatósági eljárás során a nemzeti park igazgatóságokat keresik meg vagy belföldi jogsegély keretében, vagy a szakmai véleményüket, területi, fajokra vonatkozó adatokat kének be tőlük a hatósági döntések megalapozásához. A nemzeti park igazgatóságokon működő természetvédelmi őrszolgálat által gyűjtött terepi információk, helyi adatok szintén nem állnak rendelkezésére a felügyelőségeknek, ezért ezekben az esetekben is gyakran vonják be a nemzeti park igazgatóságokat az eljárásba. Sok esetben a felügyelőség helyett a nemzeti park igazgatóság végzi el a helyszíni ellenőrzést, terepi szemlét. A nemzeti park igazgatóságok és a természetvédelmi őrszolgálat a területünkhöz kapcsolódóan több felügyelőség számára heti gyakorisággal jelentős szakmai segítségnyújtási, kvázi szakértői tevékenységet végez, melynek bér, járulék és sokszor dologi vonzata is van (pl.: üzemanyag).
A szakértői tevékenység értékét nehéz pontosan meghatározni, de durva becsléssel mintegy évi tizenötmillió forintra tehető nemzeti park igazgatóságonként ennek dologi és személyi költsége, ez az összes nemzeti park igazgatóságot illetően évi 150 millió forintot is kitehet. A becslés alapja: a szakértői vélemények körülbelül 2/3-a igényel terepi kiszállást, átlagos kiszállási távolság 120 km, egy kilométer költsége kb. 50 Ft, az ügyintéző munkadíj része 20.000 forint esetenként. A nemzeti park igazgatóságok fenti tevékenységeiket ingyenesen végzik, ezért a kölcsönösség elve alapján a nemzeti park igazgatóságok által a felügyelőségeknek fizetett igazgatási szolgáltatási díjak eltörlése lenne szükséges, ezzel a két természetvédelmi államigazgatási szerv közötti indokolatlan pénzmozgások megszűnnének. A nemzeti park igazgatóságok nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, több szervezetnek komoly likviditási gondjai is vannak, a költségvetési források a jogszabályban előírt tevékenységüknek csak a 25%-át fedezik. A nemzeti park igazgatóságok által a felügyelőségeknek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak eltörlésével enyhíteni kívánunk a nehéz pénzügyi állapotukon. Álláspontunk szerint a nemzeti park igazgatóságok számára biztosított mentesség nem eredményezne jelentős bevétel-kiesést a szintén nehéz anyagi körülmények között lévő felügyelőségek részére, többek között azért sem, mert a természetvédelem szakterületén az igazgatási szolgáltatási díjfizetéssel járó hatósági engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezését sok egyéb olyan szereplő is kéri a felügyelőségektől, amelyek nem részesülnek díjmentességben a rendelet-tervezet alapján. V. Egészségügyi hatások A tervezetnek közvetlen egészségügyi hatása nincs. VI. Környezeti hatások A tervezetnek közvetlen környezeti hatása nincs.
TERVEZET A vidékfejlesztési miniszter ……/2011. (……) VM r e n d e l e t e a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-ának (13) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró, adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben- a következőket rendelem el: 1. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Díjfizetési mentességben részesülnek a nemzeti park igazgatóságok az 1. melléklet I. 36.48. pontjai alá tartozó tevékenységek esetében.” 2. § A R 2. mellékletének 12. pontjában a) a „Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „Vidékfejlesztési Minisztérium” b) a „10032000-01468216-00000000” szövegrész helyébe a „10032000-01494549” szöveg lép. 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
