A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János
Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok az erıforrások túlfogyasztása. A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelıen, merıben új gondolkodással kell megközelíteni.
Túllıttünk a célon
Az emberi közösség életfeltételeit összetett ökológiai rendszer biztosítja A rendszer fenntartható, ha anyagforgalma az erıforrások megújulására épül – vagyis az erıforrások felhasználása lassabb, mint azok újratermelıdése Ha egy rendszer hosszabb ideig a fenntartható mértékőnél többet fogyaszt, akkor az erıforrások kritikus hiányával kerül szembe
Az energetika ellentmondásai
G K
Biztonság zd Ga
Fenntarthatóság, Fenntarthatóság, takarékosság takarékosság
K
Versenyképesség, Versenyképesség, profit, profit,piaci piaciár ár
G
o ág as ág ss
Kö rn ye ze t
Növekedés, Növekedés, fogyasztás fogyasztás
B
Létfeltétel Létfeltétel
B
Gazdasági Gazdaságitényezı tényezı
Megfizethetıség, Megfizethetıség, költség-típusú költség-típusúár ár
Nézzünk Magyarország energiatükrébe!
Földgázfelhasználásunk túlsúlyos A hazai épületállomány részesedése meghatározó a végenergiavégenergiafelhasználásban Épületeink energiafelhasználása pazarló Megújuló--energia hasznosításunk Megújuló minimális
A gáz szerepe hazai végenergia felhasználásban
Közvetlen földgáz arány: 40% A 16%16%-ot kitevı villamos energia 1/3 1/3--át gázból állítjuk elı: +5% A 7 %%-ot kitevı távhıt szinte teljes egészében gázból állítjuk elı: + 7% Gázfelhasználás végenergiaként: 40 + 5 + 7 = 52 % Háztartások vonatkozásában: 54 + 5 + 11 = 74 %
Energiagazdálkodási kockázatok I.
Energiafüggıségünk meghaladja a 62 százalékot A felhasznált földgáz négyötöde importból származik A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetıvé a természeti és társadalmi erıforrások elégséges mértékő megújulását
Energiagazdálkodási kockázatok II.
Az energiatörvények áttekinthetetlenek és bürokratikusak Az energetikai piac koncentráltsága magas A fogyasztóvédelem megingott Elmélyült az energiaszegénység Az Ötv. 19951995-ös módosításával a helyi közösségek kezébıl kivették az energetikai infrastruktúrát
Szemlélet-- és irányváltásra van Szemlélet szükség
A vállalkozás szabadságának elvét tiszteletben tartva, a jelenleginél erısebb állami szerepvállalásra van szükség Az Európai Unió által megfogalmazott elvárások teljesítését nemzeti érdekeink figyelembe vétele mellett kell megtervezni és végrehajtani
Elsıdleges nemzeti érdek
A lakossági, intézményi és gazdasági fogyasztók biztonságos energiaellátása A legkisebb költség elvének figyelembe vétele A környezeti szempontok fokozott érvényesítése Az Unió energiapolitikájának magyar érdekő befolyásolása Az ország súlyával, és erıforrásaival arányos részvétel a globális problémák megoldásában
Intézményrendszer megerısítése
Energetikai stratégiaalkotás feltételeinek megteremtése Döntéshozói kompetencia kialakítása minisztériumi szinten A MEH függetlenségének biztosítása A szabályozási hitelesség helyreállítása – átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás Államilag finanszírozott, független fogyasztóvédelmi szervezet létrehozása Energetikai információkhoz történı szabad hozzáférés biztosítása A hazai energetikai képzés megtépázott tekintélyének helyreállítása
Rendszerszemlélet és súlypontképzés
Az ország energiaellátásának három pilléren nyugszik: hıtermelés hıtermelés-- és ellátás, villamos áram termeléstermelés- és szolgáltatás, közlekedés Cél az ország energiafüggıségének csökkentése: energiatakarékosság, energiahatékonyság, megújuló energiák részesedésének növelése, beszerzési diverzifikáció
Megújulók: kerüljük a görbe tükröt!
Feltörekvı piaci szereplık rövidrövid- és középtávon túlértékelik a megújuló energiaforrások szerepét Az ország területén gazdaságosan „kitermelhetı” megújuló energia az éves energiafelhasználás 36.5%36.5%-át képes biztosítani Amennyiben az ország 10%10%-án ártéri gazdálkodásra térünk át, akkor 45%45%-át A hazai megújulómegújuló-energiák – biomassza, geotermikus energia – elsısorban hıellátási célra alkalmasak
Geotermikus adottságaink
A jelenleg kitermelt termálvíz egyharmada szolgál energetikai célokat Az évi 4 PJ hımennyiség az ország primer energiaigényének 0.3%0.3%-át fedezi A nagymélységő termálpotenciál 6565-70 PJ/év A sekély mélységő készlet 3030-40 PJ/év Az ország főtési hıigényének 20%20%-át lenne képes biztosítani, azaz a teljes primer energia szükséglet 1010-12%12%-át
Alkalmazási lehetıségek és 2020--as célértékek 2020 Közintézmények és távhı ellátó rendszerek kiszolgálása Önálló épületek klimatizálása hıszivattyús rendszerekkel A villamosenergia termelésre is alkalmas rezervoárok használatával együtt 30 PJ/év (primer szükséglet 2,6%--a, a jelenlegi használat 2,6% nyolcszorosa)
Elvégzendı feladatok
Megújulóenergia-törvény Megújulóenergiamegalkotása Digitális nemzeti erıforrás kataszter létrehozása Vízbázisaink lehatárolása, és termálvízkészleteink meghatározása K+F háttér megteremtése Egységes „geotarifa” rendszer bevezetése