A MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODÁJA
2010 MÓDOSÍTOTT HELYI NEVELÉSI PROGRAM
255/2009.(XI.20.) Kiadott Kormány rendelet szerint.
Tartalomjegyzék: Bevezető.................................................................................................................................................. 2 Az óvoda helye, szerepe a város életében ............................................................................................. 3 Az intézmény adatai ............................................................................................................................... 4 1. Az intézmény általános jellemzői ....................................................................................................... 5 1.1.Az óvoda alaptevékenysége .......................................................................................................... 5 2. Az óvoda alapelvei, cél-, feladat-, feltétel és kapcsolatrendszere .................................................... 7 2.1 A Helyi Óvodai Program (HOP) cél- és feladatrendszere .............................................................. 7 2.2.Az óvoda funkciója ........................................................................................................................ 8 2.3. Személyi – és tárgyi feltételek az intézmény telephely óvodáiban .............................................. 9 3. Óvodánk feladatai a közoktatási törvény és az alapító okiratból adódóan ................................... 13 3.1 Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége...................................... 13 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása.................................................................................... 16 4.1.A foglalkoztatási forma a napirendben ....................................................................................... 19 4.1.1. Sérülés–specifikus fejlesztés elvei feladatai az óvodai élet során ....................................... 20 4.1.1.1. Enyhe fokban testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek ..................................... 20 4.1.1.2. Enyhe fokban látásfogyatékos, gyengén látó gyermek ................................................ 20 4.1.1.3. Enyhe fokban hallássérült – nagyothalló gyermek....................................................... 22 4.1.1.4. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek ......................................................................... 23 4.1.1.5. A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek .......................... 24 5.Az etnikumhoz tartozó és a migráns gyermekek nevelése .............................................................. 25 6. Az intézmény kapcsolatrendszere.................................................................................................... 26 6.1. A közvetlen partnereinkkel való kapcsolattartás ....................................................................... 26 6.1.1. Óvoda - család ..................................................................................................................... 26 6. 1.2.Az óvoda és az iskola ........................................................................................................... 28 6.1.3.. Az óvoda és a fenntartó...................................................................................................... 28 6.1.4 Az óvodák közötti kapcsolattartás ....................................................................................... 29
7. A József Attila Általános Művelődési Központ 1-es számú óvodájának Nevelési gyakorlata........ 30 7.1 Bemutatkozunk ........................................................................................................................... 31 7.2 Gyermekképünk .......................................................................................................................... 31 7.3 Alapelveink, céljaink, feladataink ................................................................................................ 33 7.4. Tárgyi feltételek:......................................................................................................................... 35 7.5. Nevelési rendszerünk, rendszerábra .......................................................................................... 36 7.5. 1.A nevelés keretei .................................................................................................................. 36 7.5.1.1. Esztétikai nevelés.......................................................................................................... 36 7.5.1.2. Az egészséges életmódra nevelés................................................................................. 38 7.5.1.3. Érzelmi nevelés és szocializáció .................................................................................... 42 7.5.2 Tevékenységformák .............................................................................................................. 45 7.5.2.1 Mozgás .......................................................................................................................... 52 7.5.2.2 A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................. 55 7.5.2.3 Vers - mese .................................................................................................................... 59 7.5.2.4 Ének - zene - énekes játékok .......................................................................................... 62 7.5.2.5 Rajzolás, mintázás, kézimunka ...................................................................................... 66 7.5.2.6 Munka............................................................................................................................ 69 8. József Attila Általános Művelődési Központ 2-es számú óvodájának nevelési gyakorlata ........... 72 Gyermekképünk, óvodaképünk......................................................................................................... 73 Rendszerábra ..................................................................................................................................... 75 8.1. Nevelési gyakorlatunk alapelvei, célja, feladata ........................................................................ 76 8.1.1.Nevelési gyakorlatunk alapelvei ........................................................................................... 76 8.1.2.Nevelési gyakorlatunk célja, feladata .................................................................................. 76 8.1.2.1.
A nevelés keretei ................................................................................................... 79
8.2. Tevékenységek kerete ................................................................................................................ 86 8.2.1 Hetirend ................................................................................................................................ 86 8.2.2 Napirend ............................................................................................................................... 87
8.2.3 Néphagyomány-ápolás, népszokások .................................................................................. 88 8. 3 Nevelésünk tevékenységformái ................................................................................................. 91 8.3.1 Játék...................................................................................................................................... 91 8.3.2 Játékba integrált tanulás ...................................................................................................... 96 8.3.3 Ének, énekes játékok, zenehallgatás .................................................................................. 102 8.3.4 Rajzolás, mintázás, kézi munka .......................................................................................... 105 8.3.5 A mozgás, mozgásos játékok.............................................................................................. 109 8.3.6 A külső világ tevékeny megszerettetése, megismerése...................................................... 112 8.3.7 Munkajellegű tevékenységek ............................................................................................. 116 8.4 Kapcsolataink............................................................................................................................. 118 8.4.1 Az óvoda és a család ........................................................................................................... 118 8.4.2 Az óvoda és az iskola .......................................................................................................... 119 8.4.3 Az óvoda és a közművelődési intézmények ........................................................................ 119 8.4.4 Az óvoda szakmai kapcsolatai ............................................................................................ 120 9. József Attila Általános Művelődési Központ 3-as számú óvodájának nevelési gyakorlata ......... 121 9.1 Az óvoda bemutatkozása - Küldetésnyilatkozata ...................................................................... 122 9.1.1 Gyermekképünk; Óvodaképünk .......................................................................................... 123 9.2 Nevelési gyakorlatunk modellje ................................................................................................ 126 9.3 Nevelési gyakorlatunk célja, feladata ........................................................................................ 128 9.4 Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai..................................................................... 130 9.3.1 Individualizálva szocializálunk ............................................................................................ 130 9.3.2 Az individualizálás lehetőségei a játékban ......................................................................... 131 9.3.3 Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása ........................................................................ 132 9.3.4 Tevékenységközpontok rendszere ...................................................................................... 134 9.4 A család bevonása az óvodai életbe .......................................................................................... 154 9.4.1 A család bevonásának alapszabályai ................................................................................. 155 9.4.2 Családgondozás, szociális munka ....................................................................................... 156
9.4.3 Együttműködésünk, külső kapcsolataink............................................................................ 157 9.5 Felhasznált irodalom ................................................................................................................. 161
A József Attila Általános Művelődési Központ Óvoda Nevelési Programjának módosítását készítették 2010-ben:
Kozma F. 17. sz. 1-es (Központi) óvoda:
Ruisz Gy. u.2. sz. 2-es (Újtelepi) óvoda:
Csokonai u. 1.sz. 3-as (Cuki-Ovi) óvoda:
Nagy Jánosné Tóth Gyuláné Imre Miklósné Szarkáné Kondacs Gabriella
Varga Ákosné Balogh Lajosné Borosné Kardos Csilla Borbély Katalin Molnár Józsefné Molnárné Lakatos Edina Otrok Éva Balogh Elvíra Ujné Vereczki Mária
Az egész intézményre vonatkozó fejezeteket az óvodai intézményegység vezető készítette. A telephely óvodák nevelési gyakorlatát tartalmazó részterületeket az óvodák nevelőtestületének tagjai dolgozták át az intézményegység vezető szakmai segítségével. A programot szerkesztette: Hollósné Havasi Helén Dobos Ferenc informatikus
1
Bevezető Mezőhegyes Város Önkormányzata 2007. szeptember 1.-től az általa fenntartott óvodákat egy óvodaként működteti az Általános Művelődési Központ irányítása alatt. E racionalizálásra azért volt szükség, hogy szakmailag, gazdaságilag, létszám – és bérgazdálkodás tekintetében az óvodák hatékonyabban és takarékosabban működjenek. A 2009/2010-es tanévben az Intézményi Minőség Irányítási Programban meghatározottak szerint elvégeztük az Óvodai Nevelési Program beválás vizsgálatát. A Kormány 255/2009.(XI.20.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításainak figyelembevételével elvégeztük a helyi nevelési programunkban a szükséges módosításokat. A település három különböző helyén működő óvodák háromféle irányultsággal alakították ki, nevelési gyakorlatukat. Az óvodai nevelés világa, a naponta megújulni képes inger gazdag környezet adja az intézményes nevelés fundamentumát. Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés tudatosan tervezett és szervezett, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, szem előtt tartva az alapvető gyermeki jogokat. Minden helyzetben, tiszteletben tartjuk a gyermek szabad akaratát és szükségleteit. Egységes nevelési
elveink
alapján,
tudatosan
segítjük
gyermekeink
megismerő,
felfedező
tevékenységét az egyenlő hozzáférés biztosításával. Kiegészítő szerepet vállalva, de együttműködve, a családdal erősítjük, hogy minden körülmények között a legfontosabb a gyermekeinkről való gondoskodás és különleges védelem. A szakmai önállóság, óvodai nevelésünk sokszínűsége mellett, a mindennapok gyakorlatában arra törekszünk, hogy nevelő – fejlesztő munkánk megfeleljen a gyermekek érdekeinek, valamint a partnerek és a társadalom általános igényeinek. A Kozma Ferenc u. 17. szám, valamint a Ruisz Gyula utca 2. szám alatt működő óvodák nevelőtestülete saját készítésű nevelési programot alkalmaz, benne megjelenő sajátos arculattal. A Csokonai úti óvoda nevelőtestülete a Lépésről - Lépésre nevelési programot adaptálta. Törekvéseink összhangban vannak az Alapprogramban foglaltakkal.
2
Az óvoda helye, szerepe a város életében A város életében jelentős helyet foglal el az óvoda, hiszen a dolgozó anyák számára, akik, reggelente sietősen adják be gyermekeiket, fontos tudni és érezni, hogy gyermeke rendezett, barátságos környezetben, szerető gondoskodás mellett tölti napjait. De legalább ilyen fontos ez a tudat azok számára is, akik valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetben vannak és szükségük van az óvoda, támogató tevékenységére, egyenlő esélyeket biztosító közreműködésére. Hivatalos megfogalmazással: „A közoktatási rendszer legalsó láncszeme.” „A magyar nevelési – oktatási rendszer része.” •
segít az anyának – családnak a gyermekkel való törődésben, hogy nyugodtan végezhesse a munkáját, mert tudja, hogy olyan helyre vitte, ahol minden a gyermekért van.
•
segít a gyermeknek, hogy megtanulhassa – ott, ahol még mindenre jut idő – a közösségi élet szabályait.
•
megtanítja a gyermeknek, hogy az a hely – városunk – ahová ő született, olyan értékekben gazdag, ami érdekes, ami felfedezni való, amire méltán büszkék lehetünk.
•
mindent megtanít, ami az életben való helytálláshoz szükséges.
Az óvoda hagyományaival, a település jellemző hagyományainak ápolásával, cselekedtetés által, a gyermek egy életre meghatározó élményt kap, amelyek a szülőföldhöz, a társakhoz való érzelmi kötődést alapozzák meg. Óvónőink hisznek abban, hogy a múlt átörökítése a pedagógus íratlan kötelessége. A hiteles hagyományápolás a családok szemléletmódjában is változásokat idéz elő. Az értékek mértékké válnak. Kultúraközvetítő életszakaszra felkészítő szerepkört tölt be.
3
Az intézmény adatai Az intézmény megnevezése: József Attila Általános Művelődési Központ Óvodája
Telephely óvodák
Férőhely
Csoportok száma
50
2
50
2
45
2
Kozma F. u. 17. 1-es számú óvoda Ruisz Gy. u. 2. 2-es számú óvoda Csokonai u. 1. 3-as sz. óvoda
Törzsszáma:
344201000
Szakágazat száma:
85201
OM azonosító:
028 308
az intézmény típusa: közoktatási intézmény (óvoda) intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám:
145 fő
Felügyeleti szerve:
József Attila Általános Művelődési Központ
Fenntartó:
Mezőhegyes Város Önkormányzata
Tevékenységi jogkör szerinti tevékenysége: Alaptevékenység:
alapfokú oktatás
TEÁOR szám: 852010 Szakfeladat számok 851011-1-01 óvodai nevelés 851011-1-02 óvodai nevelés 851011-1-03 óvodai nevelés 562 912 óvodai intézményi közétkeztetés
4
1. Az intézmény általános jellemzői Óvodánk szakmailag önálló nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, amelynek alapfunkciója: személyiségfejlesztő, szocializációs és nevelő tevékenység biztosítása, az óvodás gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése.
Az óvoda három épületben, 6 csoporttal működik.
Az óvoda férőhelye:
145 fő
Óvodapedagógusok száma:
12 fő
Óvodai Intézményegység vezető:
1 fő
A nevelőmunkát segítő dajkák száma:
6 fő
A fejlesztő munkát segítő személyek:
1 fő logopédus 1 fő gyógypedagógus 1 fő pszichológus 1 fő Ayrisz terepauta 1fő konduktor 1fő pszichológus.
Az intézményegység vezetőjét az Általános Művelődési Központ Igazgató Tanácsa nevezi ki.
Gazdálkodási jogkör szerint: - részben önállóan gazdálkodó intézményegység
1.1.Az óvoda alaptevékenysége Alaptevékenység leírása: •
óvodai nevelés
•
logopédiai ellátás
•
sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása
•
testi, érzékszervi, értelmi (enyhe fokban sérült), beszédfogyatékos, gyermekek nevelése, fejlesztése
5
•
Biztosítjuk az óvodába felvett gyermekek gondozását, nevelését, három éves kortól az iskolakezdésig, a közoktatási törvény és a helyi nevelési program előírásai szerint.
•
Megszervezzük az óvodai nevelést oly módon, hogy az óvoda a szülői igények alapján eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak, különös tekintettel a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre.
•
Biztosítjuk a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét.
•
Napközi-otthonos óvodai ellátást, napi háromszori étkezést, a megállapított térítési díj alapján.
•
Felnőtt étkeztetést az óvoda alkalmazottai részére.
Intézményünk pedagógiai programjának módosításánál figyelembevett dokumentumok: •
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, módosított 2009.(XI. 20)
•
1993. évi LXXIX közoktatási törvény
•
A telephely óvodák helyi nevelési programja, módosított 2004.
•
1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos gyerekek jogairól
Jövőképünk Nevelőtestületünk valamennyi tagjára jellemző az új kihívások keresése és azoknak való megfelelés. Nyitottak és fogékonyak vagyunk az újra. Szakmai munkánk során keressük azokat a megoldási módokat, módszereket, amelyekkel a legeredményesebbek lehetünk nevelő
munkánkban.
Ezért
is
ismerkedünk
a
kompetencia
alapú
neveléssel.
Továbbképzéseken vettünk részt az elmúlt években, ahol igen részletes tájékoztatást kaptunk a programcsomagról és az inkluzív szemlélet lényegéről. Ez a szemlélet nem áll tőlünk távol, hiszen a Lépésről – Lépésre programban is ez érvényesül. A jövőben azon dolgozunk, hogy megteremtsük a kompetencia alapú nevelés lehetőségeit a Mezőhegyesi óvoda minden csoportjában.
6
2. Az óvoda alapelvei, cél-, feladat-, feltétel és kapcsolatrendszere „Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben” /Rousseau/ Alapelvünk: •
Gyermekközpontúság: a befogadó gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása,
fejlesztése,
képességeinek
kibontakoztatása
szeretetteljes,
biztonságérzetet adó óvodai légkörben, a családokkal együttműködve. •
Érzelem gazdag, nyugodt, tevékeny, segítőkész óvodai élet megteremtése, amely biztosítja az egyéni és a közösségi szükségletek kielégítését
•
Játékközpontú életmódszervezés. A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása.
• Esztétikailag
igényes
óvoda
megteremtése
a
helyi
nevelési
gyakorlatok
specifikumainak alkalmazásával. •
A pedagógus és a pedagógus munkát segítő dolgozók modell szerepének érvényesítése.
•
Partner- és minőségközpontúság.
2.1 A Helyi Óvodai Program (HOP) cél- és feladatrendszere Alapvető célunk: Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem és a különleges gondozást igénylő gyermekek figyelembevételével. Általános nevelési feladataink: Az óvodai nevelés feladata az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
7
2.2.Az óvoda funkciója Óvó-védő, szociális, nevelő – személyiségfejlesztő funkció. Óvó-védő: Mindhárom óvodánkban érvényesítjük azt az elvet, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Szociális: Lehetőséget biztosítunk a családi hátterükből eredően hátrányos helyzetű gyermekeknek is, hogy
óvodai
nevelésük
során
alkalmunk
legyen
egy
másfajta
életmód
és
műveltségtartalommal való találkozásra. A nevelők az óvodákban élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek az elsődleges szocializáció koncentrált formájában jelennek meg. Nevelő – személyiségfejlesztő: Városunkban az a nevelői meggyőződés érvényesül, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, tanítani, vezetni, segíteni, hogy célba érjen. Olyan nevelési életteret, tanulási szituációkat kell teremtenünk, mely által képessé válnak az iskolai élet megkezdésére. A cél és feladat minden óvoda nevelőközössége számára azonos, a célhoz vezető út azonban lehet más.
Út az óvodák nevelési gyakorlata, melyek a következők: • 1-es sz. (Központi) óvoda saját készítésű nevelési programját alkalmazza, felhasználva a művészeti nevelés eszközeit. • 2-es sz.(Újtelepi) óvoda szintén saját készítésű program alapján dolgozik, kiegészítve a néphagyomány a népszokások ápolásával • 3-as sz.(Cuki - Ovi) Dr. Deliné Fráter Katalin: Lépésről – Lépésre adaptált program szerint végzi fejlesztő nevelő munkáját.
8
2.3. Személyi – és tárgyi feltételek az intézmény telephely óvodáiban az alkalmazottak végzettsége felsőfokú végzett
létszám 13 fő
szakvizsgázott
3 fő
főiskolai felsőfokú végzett
2 fő
szakképzett nem szakképzett (képzésük folyamatban van)
3 fő 3 fő
óvodapedagógus
pedagógiai munkát segítő dajka Egyéb alkalmazottak
fűtő (szükség szerint; megosztva) karbantartók (szükség szerint; megosztva)
1 fő 3 fő
Tárgyi feltételek A programok megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, amelyek megfelelnek a kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlása és korszerűsítése azonban szükséges. Helységeink megnevezése Csoportszoba Tornaszoba Egyéni foglalkoztató Játszóudvar Óvodavezetői iroda Óvodavezető helyettesi iroda Gazdasági vezetői iroda Orvosi szoba Nevelőtestületi szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó +WC Felnőtt öltöző Elkülönítő szoba Melegítők konyha - tálaló Felnőtt mosdó Felnőtt WC Moslék tároló Raktár Szertár
Jelenlegi állapot 6 2 2 + só szoba 3 1 + családi szoba -(közös a foglalkoztatóval) 2 5 6 3 közös az egyéni foglalkoztatóval 3 3 3 (azonnal elviszik) 3 3
9
A szülők fogadására nincs külön helyiségünk. Azt, hogy éppen melyik helyiségben (például vezetői iroda, foglalkoztató, csoportszoba) fogadjuk a szülőket, a szülővel való célja határozza meg.
Helységeink bútorzata és egyéb berendezési tárgyaink Helység megnevezése óvodai fektető gyermekszék gyermekasztal fényvédő függöny szőnyeg játéktartó szekrény vagy polc fektető tároló élősarok állvány hőmérő óvodapedagógusi asztal felnőttszék eszköz előkészítő asztal textiltároló szekrény tároló edény- és evőeszköz tároló szekrény szeméttároló Tornaszobában: tornapad tornaszőnyeg bordásfal óvodai többfunkciós mászó készlet egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések Logopédiai foglalkoztató: tükör asztal szék Játszóudvar kerti asztal kerti pad babaház udvari homokozó mozgásfejlesztő eszköz Óvodavezető iroda íróasztal és szék telefon (óvodánként) könyvszekrény irattartó polc 10
jelenlegi állapot 145 145 36 csoportszobai ablakonként 2 csoportonként 3 csoportonként 5 csoportonként 2 csoportonként 1 8 6 25 3 9 9 9 6 3 3 30 3 3 12 11 20 1 3 60 1 + 10 fotel 1 1 4
Nevelőtestületi szoba asztal szék könyvtári dokumentum könyvszekrény Gyermeköltöző ruhafogas és polc Gyermekmosdó, WC törölközőtartó falitükör hőmérő fogmosópohár- tartó
4 14 800 8 145 a gyermeklétszámnak megfelelő 17 csoportonként 1 csoportonként 3
Tisztálkodási és egyéb felszereléseink fésű, fogkefe, fogmosó pohár körömkefe, szappantartó fésűtartó törölköző(felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3) abrosz (asztalonként3) takaró ágyneműhuzat, lepedő
gyermekenként 1-1 26 csoportonként 1 435 + 57 48 145 290
Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök szennyes ruhatároló mosott ruhaszárító mósógép-centrifuga vasaló vasalóállvány (vasalóasztal) szárítóállvány takarítóeszközök ásó, kapa, gereblye,kapa, locsoló hűtőgép porszívó
11
3 3 3 3 3 3 csoportonként 1-1 garnitúra óvodánként 2-2 3 3
Nevelőmunkát segítő játékaink és egyéb eszközeink Különféle játékformák eszközei mozgásfejlesztő eszközök ének, zene, énekes játék eszközei anyanyelv és kommunikáció fejlesztéshez értelmi képességek fejlesztéséhez ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök természeti, emberi, tárgyi környezet megismerését segítő eszközök, anyagok munkajellegű tevékenységek eszközei
csoportonként a gyereke 30%-nak megfelelő mennyiségben csoportonként a gyermeklétszámnak megfelelően csoportonként a gyermeklétszámnak megfelelően csoportonként a gyerekek 30%nak megfelelő mennyiségben csoportonként a gyerekek 30%nak megfelelő mennyiségben csoportonként a gyermek létszámnak megfelelően csoportonként a gyermek létszámnak megfelelően csoportonként a gyerekek 30%nak megfelelő mennyiségben
megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő
Nevelőmunkát segítő eszközök videó –Mp 3 ljátszó televízió diavetítő vetítővászon hangszer pedagógusoknak
3 3 6 3 7 a csoport 30%-nak megfelelő mennyiségben 3 1 3 2
hangszer gyermekeknek számítógép fénymásoló multifunkciós nyomtató egyéb irodai technikai eszköz
12
Egészség és munkavédelmi eszközeink étel- mintavételi készlet mentőláda gyógyszerszekrény munkaruha védőruha tűzoltó készülék
3 3 3 törvény alapján megfelelő törvény alapján megfelelő törvény alapján megfelelő
Az óvodai alapeszközöket kiegészítve a feladataink eredményességét segítik az alábbi speciális eszközök. • egész alakot láttató tükör • lateralitást jelző kendő • fejlesztő játékok • mozgást fejlesztő tornaszerek, napi játékos használatra • hagyományos óvodai játékok, eszközök, berendezési tárgyak • szakkönyvek, folyóiratok
3. Óvodánk feladatai a közoktatási törvény és az alapító okiratból adódóan 3.1 Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége Általános célunk: • A gyermeki alapvető szükségleteinek kielégítése és emberi jogainak érvényesítése. • Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára
Hátrányos helyzetűnek akkor minősíthetünk egy-egy gyermeket (családot), ha az alábbi szempontok szerint több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni. Hátrányos helyzetű gyermekként kell továbbá nyilvántartani azt, akinek családja rendszeres Gyermekvédelmi támogatásban részesül.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: a hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője – 13
a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a gyermek 3 éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja.
Feladataink: Közvetlen célunk: A hátrányos a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű gyermekek életesélyeinek javítása érdekében, koordináló, segítő tevékenység a csoport óvónőivel és a szülőkkel.
Az óvónők feladatai • az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése • szükség szerint környezettanulmány készítése • Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése az intézményegység vezetőnek • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek nevelése, fejlesztése • A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése az egységvezetőnek Részfeladatok: A gyermekvédelmi esetek feltérképezése Adatszolgáltatás az intézményvezetőnek: •
óvodások száma
•
ebből veszélyeztetett gyermekek száma
•
három vagy többgyermekes családban élők száma
•
sajátos nevelést igénylők száma
•
csonkacsaládban nevelkedők száma (elvált, vagy egyedül álló) 14
•
rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma
•
prevenció, segítségnyújtás, támaszadás
Kapcsolattartás: •
Az óvodák munkaközösség vezetőivel
•
Intézményegység vezetővel
•
Gyermekjóléti Szolgálattal
•
Családsegítő Szolgálattal
•
Gyámhatósággal
Az óvodai intézményegység vezető feladatai: • A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: megbízások, feladatok, kompetenciák megjelölése nevelőtestületi szinten • Bizalmi elvű kapcsolat kiépítése a családokkal • A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása • Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása • Együttműködés az étkezést nyilvántartó, gazdasági ügyintézővel az étkezési kedvezményeket meghatározó törvények alapján • Együttműködés a Polgármesteri Hivatal közvetlen ügyintézőjével az óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatokban, nyilvántartás vezetése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei: • Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről • Kedvezményes étkezési térítési díj biztosítása • A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás • Az önkormányzat tandíj és térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján • A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak
15
A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni: • a gyermekorvossal • a védőnővel • a városi gyámügyi hivatal képviselőjével • a Gyermekjóléti Szolgálattal • a Családsegítő Központ illetékes megbízottjával Sikerkritériumok: • Csökken a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek száma • Minden rászoruló időben megkapja a segítséget • A szülők bátran fordulnak gondjaikkal az óvónőhöz és a vezetéshez • Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából • A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki
4. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének elvei intézményünkben a 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet alapján
Az elmúlt évtizedekben egyre több az olyan gyermek óvodáinkban, aki kicsit „más”illetve különböző, fejlettségben, megnyilvánulásaiban, mint a nagy többség. Természetesen, óvodai közösségünk minden esetben felvállalta és felvállalja az ilyen gyermek gondozását, nevelését és fejlesztését a speciális szakemberek segítségével. Valljuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek csak akkor fejlődhet állapotának és képességeinek megfelelően a legoptimálisabban, ha azt kapja környezetétől, ami számára, lelkileg a legbiztonságosabb.
16
„A gyermek fejlődésére nézve legkisebb korától fogva Döntő fontosságú, hogy érezze, nemcsak szeretik Hanem olyannak szeretik amilyen.” (Hermann Alice) Óvodáinkban ellátjuk az alapító okiratunkban meghatározott óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését integráltan egyéni és csoportos keretek között. Alapelvek: •
A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.
•
Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a legeredményesebb formája a fejlesztésnek.
•
Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők.
•
A gyermekek, mindenekfelett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, ismereteik bővítéséhez.
•
Az óvodapedagógusoknak olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése)
•
A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell épülni.
Célunk: A különbözőséget elfogadó környezet megteremtése, az egészséges és sajátos nevelési igényű
gyermekek
kommunikációs
készségének,
részképességeinek
fejlesztése,
önállóságuknak, alkalmazkodó képességüknek, együttműködésüknek fejlesztése, a szükséges
17
speciális módszerek, terápiás eljárások alkalmazása a sérültfunkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. Feladatunk: •
Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készség alakítása.
•
A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónőink figyelembe veszik a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát
•
A gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt felismerve gondozzuk
•
Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek
•
A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyerek, hogy önállóan tudjon cselekedni
•
Az óvodapedagógusnak fontos tudatosítani a dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű, mint az övé
•
A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren
•
A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködés a szaksegítőkkel – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus
•
Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő szakszolgálatoktól
•
A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében,szakmai kompetenciánk
határain
belül,
speciális
fejlesztési
terv
kidolgozás,
megvalósítása, negyedévenkénti értékelése •
az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés
18
•
Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, téri tájékozódást, beszédészlelés és megértés fejlesztését és gondolkodási stratégiák támogatását szolgáló eszközök
4.1.A foglalkoztatási forma a napirendben
fejlesztés formája csoportos
fejlesztés ideje játékidőben
a fejlesztő személye óvodapedagógus
a fejlesztés jellege spontán
mikrocsoportos
szervezett tevékenység
óvodapedagógus
tervezett
egyéni
napirendben meghatározott időben napirenden kívül
logopédus, gyógypedagógus ayrisz terepauta, konduktor pszichológus
tervezett
A fejlesztés anyaga: •
a napirendben a helyi program szerinti fejlesztés anyaga (óvodapedagógus)
•
egyéni vagy mikro csoportos fejlesztés, mely:
•
logopédia,gyógypedagógia, ayrisz terápia, értelmi fejlesztés
•
fejlesztési terv szerinti anyag.
A fejlesztések időtartama az óvodai napirendben maximum 20-25 perc
A fejlesztési tervek elkészítésében (max. 3 hónap) a speciális szakemberek segítséget nyújtanak. A megvalósítás során felmerülő eredményekről rendszeresen konzultálunk. A székértői vélemények alapján a diagnózis és fejlesztés irányai szerint a pszichológus is segíti az óvodapedagógus munkáját.
19
4.1.1. Sérülés–specifikus fejlesztés elvei feladatai az óvodai élet során 4.1.1.1. Enyhe fokban testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgáskorlátozott gyermek sérült és fejlődésben veszélyeztetett funkcióinak, képességének fejlesztése, korrekciója segítségével a harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatása. A speciális egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása – használatával a tágabb- szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése a megtanult mozgás alkalmaztatása. A gyermekek állapotának megfelelő mozgás és élettér biztosítása az önállóságra nevelés biztosítása. Az óvodai napirend egészét átszövi a mozgásfejlesztés az elsajátított mozgásminták rögzítése és az életkor függő játékos fejlesztés alkalmazása. Törekedni kell, hogy a gyermekekben egészséges én-kép, önbizalom és kudarctűrő képesség kezdjen kialakulni. Esélyegyenlőség alapjainak megteremtésére törekvés a család bevonásával, kompetenciájuk, erőforrásaik aktivizálása.
4.1.1.2. Enyhe fokban látásfogyatékos, gyengén látó gyermek A látássérült gyermek koncentrikusan bővülő spontán ismeretszerzése rendkívül beszűkült – közelebbről kistérben tudják használni látásukat s így tájékozódásuk a világban tapasztalati bázison igen szegényes marad – ezért a nevelésben szükség van a többi érzékszervre hallásra, tapintásra hangsúlyt fektetni. A gyengén látó gyermek gondolkodás és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja ezért a környezet vizuális megismertetésébe a kommunikációra fokozottan kell figyelnünk. Feladatunk a fejlesztés kiemelt területein belül: Önkiszolgálás terén életkoruknak és sérüléseik mértékének figyelembe vételével önállóság kialakítása, a környezetük megismerése – biztonságos téri tájékozódás a tapintásos tájékozódásra támaszkodva. Látásnevelés (speciális optikai eszközökkel) a látásmaradvány használatának 20
látástréning a szem funkcióinak működésképességének szinten tartása, javítása. Játékos szituációkba ágyazva – mozgásos és konstruáló játékok során. építőjátékok (legó, mozaik), dobójátékok, horgászjáték, labdázás, mozgótárgyak követése különböző irányba (pl. autó, labda, golyó), állótárgyak követése mozgás közben (pl. labda, kocka, baba körbejárása, ugrálása) Látásélesség óvodáskorban még fejlődő stádiumba van – fejleszthető: mozaikjáték, gyöngyfűzés, színezés, puzzle játék segítségével. A látásneveléshez szükséges a vizuális megismerő tevékenység, pszichikus funkcióinak fejlesztése – a vizuális gondolkodás fejlesztése. Vizuális megfigyelő és megkülönböztető képesség fejlesztése: amely a tárgyak lényeges tulajdonságait kiemelve és az azonosságokat, különbözőségeket megfigyeltetve ismerik meg a gyermekek. •
tárgyak csoportosítása, szín, forma nagyság szerint,
•
párosítási feladatok – különböző alakok, formák, méretek felismerése
•
eltérések hasonlóságok felismerése tárgyakon, kártyákon, ábrákon.
•
vizuális minták másolása – egyszerűbb, bonyolultabb.
Vizuális emlékezet fejlesztése: A látóképesség eredményes használatához könnyen felidézhető képzeteket kell emlékezetében rögzítenie – melyet gyarapítania kell a képzetek mennyiségét és a vizuális emlékezet terjedelmét. Fejlesztő játékok: memória játékok dominók mozaik játékok logika vizuális minta lemásolása, sordísz egyszerű testmozgás bemutatás utáni lemozgása
21
Vizuális képzelet fejlesztés: A látássérülés miatt a valóságból csak kevesebbet ismerhet meg a gyermek. Az ismeretszerzésben ezért nagyobb szerepe van a képzeletnek, emlékképek felidézésének. Képzelet fejlesztő tevékenységek: építés konstruálás formázás képalakítás szerepjátékok Nagymozgások fejlesztése – térbeli tájékozódás a látás felhasználásával– mozgáskoordináció, mozgás biztonság. Finommozgás fejlesztése – kézügyesség fejlesztése, írás előkészítése. A fogási mechanizmusok gyakorlását, a kézmozgások ügyesítését a szem-kéz koordináció fejlesztését a következő játékok segítik: építés, fűzés, vágás, rajzolás, gyűrés, festés, stb.
Személyiségfejlesztés speciális feladatai: •
Önállóság iránti igény fejlesztése, önkiszolgálás, mozgás és tájékozódás terén.
•
A környezet a látható világ megismerése iránt az érdeklődés felkeltés (speciális eszközhasználat).
•
Valamennyi érzékszerv fokozott fejlesztése.
•
Akarati tulajdonságok, önbizalom pozitív énkép kialakítására törekvés.
•
Látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének figyelembevétele, szembetegség – szemvédelem megalapozására nevelés.
4.1.1.3. Enyhe fokban hallássérült – nagyothalló gyermek •
A nagyothalló óvodáskorú gyermek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására – differenciálására képes. Beszédfejlődése késve – sokszor speciális segítséggel indul meg.
22
•
A hallássérült gyermekek óvodai nevelésében a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása és fejlesztése az elsődleges feladatunk.
•
A fejlesztésben az óvodai napirendünknek megfelelően hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, szókincsfejlesztés, a beszédérthetőség folyamatos javítása.
•
A hallásállapottól függően, hallókészülék, adó-vevő készülék használatának alkalmazása.
Feladatunk: •
A kommunikációk során figyelnünk kell arra, hogy közel legyünk a gyengén halló illetve a nagyothalló gyermekhez és feléje fordulva beszéljünk. Az óvodástársak számára is mintát adunk a vele való beszédre.
•
A feladatok adása során győződjünk meg arról, hogy a gyermek megértette e mondanivalónk lényegét.
•
-A tevékenységek során annyi segítséget adjunk számára, amennyire igazán szüksége van.
•
-A hallásfejlesztéskor hangélményhez jutott gyermek figyeljen a hangra- a hallásmaradványt maximálisan ki kell használnunk.
•
-A családdal szoros kapcsolatalakítás hogy teljes mértékben bekapcsolódjanak a kommunikációs – fejlesztés rendszerébe-, a hallókészülék használatára szoktatás.
•
- Harmonikus személyiség fejlesztésük során törekednünk kell a módosult életvitel elfogadtatására a gyermekkel.
4.1.1.4. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek személyiség fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével, vagy funkciózavarával van összefüggésben. A kognitív funkciók lassabb fejlődése miatt a megértés a nyelvhasználat lassabban alakul ki – s ez a beszédkészség fejlődésében mutatkozik meg – ez által az önállóság kialakulása is lassul. Feladatunk: •
A gyermek az óvodai életében az élmények és minták alapján a társakkal való együttműködése során a fejlődés biztosítása. A játék adta spontán tanulás és a 23
kommunikációs
képesség
–
a
mindennapi
érintkezés
nyelvi
formáinak
megértetésének, elsajátítatásának biztosítása. •
Legyen lehetősége az óvodában folyó valamennyi tevékenységben részt vennie, figyelve a fejlettségére, teherbíró képességére.
•
Az enyhe fokú értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében elsődlegesen a játék adta lehetőségeket kell megragadnunk tudatosan és spontán is. A szerepjátékokban való részvételben kapjanak lehetőséget az egyéniségüknek megfelelően.
4.1.1.5. A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékosság a gyermekeknél megjelenhet a beszédfejlődés kiterjedt és hosszantartó elmaradásában, a beszédfolyamatosság és beszéd – és hangképzés sérüléseiben. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést központba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósítható meg- amely során az anyanyelvi nevelés, mozgás, kommunikáció, illetve vizuomotoros koordinációs készségek fejlesztése történik. Feladatunk: •
A beszéd beindítása, beszélőkedv felkeltése a kommunikációs készség fejlesztése, szókincs bővítése a logopédus iránymutatásával.
•
Az óvodai nevelés során a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyával, kapcsolatteremtési készségének elősegítése.
•
Az óvodai kommunikációs környezet a társas kapcsolatok a közös tevékenység mintái és motiválói legyenek a gyermekek fejlődésének.
A megvalósítás eredményei a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében
Céljainkat akkor látjuk megvalósultnak ha: •
A sajátos nevelési igényű gyermekek megkapják fejlődésükhöz szükséges pedagógiai ráhatásokat (eljárásokat) a napirendjük sérülése nélkül és ez mind a tárgyi és személyi környezetben biztosított.
24
•
A befogadó csoport tagjai elfogadják a különbözőséget, megkönnyítik sérült társaik, beilleszkedését az által, hogy pozitív magatartási minták mutatkoznak meg viselkedésükben.
•
A szülők viszonyulásában megjelennek az empatikus vonások a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik iránt.
•
Magatartásukban megmutatkoznak a tolerancia jegyei, amely mintául szolgál saját ép gyermekeinknek is.
•
A befogadó gyermek csoport tükrözi a pedagógus által feléjük közvetített pozitív viszonyulásokat – az elfogadást.
•
A pedagógusok nevelési hatásai mérhetőek lesznek a sajátos nevelési igényű gyermekek
alkalmazkodó
készségének,
akaraterejének
önállóságának,
együttműködési szintjében •
A sajátos nevelési igényű gyermekek állapotában mérhető javulás tapasztalható, amely növeli az esélyegyenlőség javításának esélyeit. Az integrált gyermekcsoport mikroklímájában, valamint a szülői közösségben érzékelhető a pozitív változás.
5.Az etnikumhoz tartozó és a migráns gyermekek nevelése Településünkre nem jellemző a cigány kisebbségi csoport jelenléte, de un. „asszimilációs” kisebbség itt is megtalálható, igen alacsony számban. Tiszteletreméltó törekvéseik (igényes életmód, életvitel, a társadalmi elvárások, szabályok elfogadása, a munkavállalói szándékmegfelelés) révén több éves múltra visszatekintve, igen szoros kapcsolat alakult ki óvodapedagógusaink és az érintett családok között.
Kiemelt feladatunknak tekintjük, ezen családok segítését, gyermekeik különös gondozását fejlesztését.
Migráns gyermekek fogadása
„Migráns gyermek az a gyermek, aki, valamint akinek családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú.”
25
Amennyiben óvodáinkban megjelenő családok az említett státusszal rendelkeznek, •
gyermekeik a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellet vehetik igénybe az óvodai nevelést
•
az egyéni bánásmód elvét az ő esetükben is érvényesítjük
•
tiszteletben tartjuk emberi méltóságukat, emberi jogaikat
•
támogatjuk fejlődésüket nyelvben – zenében – táncban és sajátos kultúrájuk más területén
6. Az intézmény kapcsolatrendszere 6.1. A közvetlen partnereinkkel való kapcsolattartás Az óvoda minden közvetlen partnerével kapcsolattartó személy, az óvodai intézményegység vezető és a telephely óvodák munkaközösség vezetői, akik ápolják a partnerek közötti együttműködést. A partnereket évenként megkérdezzük, - mi a véleményük az óvoda működéséről, tevékenységéről - (az ÁMK IMIP szabályzata szerint). Az óvodáról összegyűjtött információkat közösen megbeszéljük, s ha szükséges intézkedési tervet készítünk az együttműködés javítása érdekében.
6.1.1. Óvoda - család A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk nevelési célját és azt, hogy ennek a célnak az eléréséért mit csinálunk, mit teszünk mi itt az óvodában. Tudatosítjuk, hogy az óvodai nevelés a családi nevelést egészíti ki. Kérjük a szülőket, hogy segítsenek bennünket ebben a folyamatban, mert munkánk nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A felvételről személyesen vagy határozatban tájékoztatjuk a szülőket. Otthonukban felkeressük, meglátogatjuk a gyermekeket. A fokozatos beszoktatás lehetőségét minden szülőnek biztosítjuk. Könnyebben bízzák gyermeküket egy ismerős felnőttre. Ez a bizalom meghatározója a családi ház és az óvoda kapcsolatának. A családi nevelés elsődlegességét hangsúlyozzuk, miszerint a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. 26
Az óvoda, szolgáltató intézmény. Jellegéből eredően a szülőnek joga és kötelessége, hogy rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, az óvónőnek feladata, hogy a szülő számára a tájékoztatást a gyermek fejlődéséről rendszeresen, tényszerűen megadja. Kapcsolattartás formái: Beiratkozás – a kisgyermekkel együtt Óvodaszintű szülői értekezletek Családlátogatások: •
Évente egyszer, illetve szükség szerint többször.
•
A gyermek fejlődésével kapcsolatos észrevételek megbeszélése.
•
Ismerkedés a családi nevelés szokásaival.
Egyéni beszélgetések: időpont egyeztetése után, célirányos tartalommal évente legalább kétszer, az egyéni fejlesztő lap alapján. Közös ünnepségek: az egyes óvodák nevelési gyakorlatától függően változó. Közös kirándulások: Az intézményünk óvodáiban szervezett kirándulások helyét, távolságát érintő költségterhek viselésében a tanévnyitó szülői értekezleten állapodnak meg az óvónővel a csoportok szülői szervezetei. A megállapodást rögzítjük az éves szülői munkaközösség tervben, melyhez minden egyes szülő írásos beleegyezése szükséges. A kirándulások szervezéséhez, lebonyolításához a szülők segítségét kérjük. Nevelési időben a 30-60 km. távolságú kirándulásainkon 4 fő gyermeket 1 fő felnőtt felügyel. Hosszabb távú kirándulásokat is a szülők részvételével szervezünk. Közös rendezvények az éves szülői munkatervben meghatározottak alapján. Igény– és elégedettség vizsgálatok évente. A kapcsolattartás formái: •
látogatások,
•
tapasztalatcserék,
•
partneri igényfelmérések évente.
27
6. 1.2.Az óvoda és az iskola Az óvoda és az iskola kapcsolata mindenekelőtt a gyermekek érdekeit kell, hogy szolgálja. A gyermekek iskolakezdését úgy tudjuk közösen segíteni, ha képesek vagyunk megteremteni azt a körülményt és lehetőséget, hogy az óvoda-iskola átmenet örömteli élmény legyen gyermeknek és szülőnek egyaránt. Mi a feltétel? Az intézmények közötti jó kapcsolat, megbecsülés és tisztelet egymás iránt. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak megismeréséhez, megértéséhez, ami nélkülözhetetlen a gyermekközpontú „otthonos” iskola megteremtéséhez.
A kapcsolattartás formái: •
látogatások, tapasztalatcserék,
•
értekezletek,
•
munkaközösségi foglalkozások,
•
partneri igényfelmérések évente,
•
egymás rendezvényeinek látogatása,
•
közös programok szervezése.
6.1.3.. Az óvoda és a fenntartó Az óvoda nevelőtestülete a fenntartót is a közvetlen partnerei közé sorolja. Az intézmény zavartalan működése érdekében folyamatos tartalmi kapcsolat kialakítása szükséges. A kapcsolattartás formái: • kölcsönös tájékoztatás, igény szerint adatszolgáltatás • partneri kapcsolat ápolása– interjú az óvodai munkáról, (jegyző – polgármester képviselők) •
meghívás az óvoda által szervezett szakmai programokra
• óvónők aktív részvétele a testületi üléseken
28
6.1.4 Az óvodák közötti kapcsolattartás Az intézmény óvodái folyamatos és hagyománymegtartó kapcsolatra törekszenek. Minden óvoda, a helyi sajátosságaihoz alkalmazkodva igyekszik minél színesebbé tenni óvodája arculatát. Nevelési programunk megírásához két különböző programot vettünk alapul. Az ezeket felölelő szakmai munkaközösségek (a nevelőtestületek) folyamatosan és jól működnek. Az óvodák közötti szakmai munkaközösségek teszik színesebbé intézményünk szakmai színvonalát. A óvodák közötti szakmai és emberi kapcsolatot a nevelőtestületi értekezletek, bemutatók, közös rendezvények, team munkák, és közös kirándulások teszik szorosabbá. A nevelőtestület tagjai valamennyien arra törekszenek, hogy a kapcsolattartás különböző formáit megkeressék, fenntartsák, újakat létesítsenek.
29
7. A József Attila Általános Művelődési Központ 1-es számú óvodájának Nevelési gyakorlata Az óvoda rövid története: A mai óvodánk elődje 1870-ben népiskolának épült. Kezdetben magán intézményként katonai ménes iskola volt, később egyházi felügyelettel iskolaként működött. A felszabadulás előtt az óvodák egészségügyi, és nem pedig oktatási – nevelési intézménynek számítottak. Elsősorban gyermekmegőrző helyként működtek. Az 1940-es években már óvoda működött az épületben. Két teremből állt. A kisebb helységet raktárnak használták. Északi fekvésű lévén sötét és nehezen fűthető volt. A padló olajjal fölkenve, a fal körben 1,5 méter magasan feketére festve, hogy ne piszkolódjon. A bútorzat hosszú padokból és asztalokból állt. A gyermeklétszám 70-80 fő volt és az óvónőn kívül egyetlen dajka dolgozott. A felszabadulás után az óvoda feladatainak megváltozásával az óvoda személyi létszáma növekedett és az óvoda két csoportossá vált. A megnövekedett gyermeklétszám miatt 1978. VII. 29. –én átadásra került az átépített óvoda épülete. Férőhelye 75- főre bővült, a csoportok száma háromra emelkedet A dolgozói létszám is megváltozott, 6 óvónő, 2 dajka, 1 takarító dolgozott. Óvodánk sajátosságának tartjuk, hogy az itt dolgozó óvónők néhány területen – érdeklődésüknek megfelelően- kiemelkedően teljesítenek. Óvodánk fekvéséből adódóan, természetes adomány a tiszta levegő. Tágas, nagyméretű udvarunkban sokféle mozgáslehetőség adott a gyermekek egészséges fejlődéséhez, edzettségéhez.
30
7.1 Bemutatkozunk Óvodánk a város központjában található, de a városközpontban lakó gyermekeken kívül fogadjuk a majorokból érkező gyermekeket is. A gyermekek nevelése, gondozása jelenleg, két vegyes csoportban történik. A mozgásfejlesztésre tornaszoba áll rendelkezésre. A csoport kialakításánál figyelembe vesszük elsősorban az életkort, a nemek arányát és a gyermekek szociális helyzetét, a szülők kérését. A nevelőmunkát 4 óvodapedagógus végzi, munkájukat 2 szakképzett dajka segíti. Hitvallásunk az, hogy az óvodás gyermek személyiségét a művészeti tevékenységeken keresztül lehet a legteljesebben kibontakoztatni. Ezért változtattunk óvodánk arculatán, hiszen tapasztalataink szerint az évek alatt folyamatosan egyre kiemelkedőbb teljesítményt nyújtottunk a vers, mese, ének-zene, rajzolás – mintázás - kézimunka területein. Ezen művészeti területek gyakorlása és fejlesztése által látjuk önmagunkat kiteljesedni.
7.2 Gyermekképünk „Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. (Mi lenne, gondoltam, ha mindig lent volnál, ahol a gyerek?) … És ijesztő volt odalentről, hogy olyan nagyok a nagyok, hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok. Minden lenézett, megalázott, és hórihorgas vágy emelt -föl! föl! – mint az elsőhajóst, ki az egek felé szárnyra kelt.” 31
Szabó Lőrinc csodálatos verséből egyértelműen kiderül, hogy mit kell tennünk azért, hogy a kisgyermek ne érezze nyomasztónak, félelmetesnek a felnőttek világát. Ahogyan Ő tette, nekünk is le kell tudni hajolni gyermekeinkhez, hogy jobban lássuk, halljuk őket. Lássuk csillogó szemeiket, a csodálkozó, őszinte tekinteteket és halljuk az ezer kérdést, amellyel ostromolnak. Lássuk az izgatott, lázas tevékenységet, hogy felfedjék a titkot, a nagycsodát. Az örömet, ha sikerül, a bánatot a pillanatnyi kudarcért, az akarni, a tudni vágyást, amely átsegít az akadályokon. Gyermekeink nyitottak, őszinték, bátrak, kezdeményezők, tettre készek. Minden gyermek vonzódik a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában és őszinte szeretettel, türelemmel, odafigyeléssel, tisztelettel viseltetünk irántuk, jó példa adásával egyengetjük útjukat, akkor minden megnyilvánulásuk, tettük őszinte lesz, boldog, derűs, kiegyensúlyozott, mindenre nyitott gyermekként lépnek át az iskolába. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.
Küldetésnyilatkozatunk Valljuk, hogy fontos az olyan szeretetteljes, biztonságérzetet adó óvoda megteremtése, amely lehetőséget ad a gyermeki személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődésének. Fontosnak tartjuk a gyermekközpontúságot, mellyel lehetővé tesszük a gyermeki önállóság kibontakozását és teret adunk az önmegvalósítási törekvéseknek. Biztosítjuk, hogy a gyermekek szeretetben, érzelmi biztonságban, sok szép élménnyel gazdagodva tölthessék el óvodás éveiket. Vállaljuk, hogy az óvodai életet a gyerekek testi-lelki szükségleteihez igazodva, zsúfoltság és feszültségmentes körülményeket létrehozva szervezzük meg. Valljuk, hogy munkánk csak a szülőkkel való szoros együttműködés alapján lehet sikeres és az óvodapedagógusi munkánkban a szeretet, a bizalom, az elfogadás, az együttérzés, a segítőkészség hitelesen jelenik meg.
32
7.3 Alapelveink, céljaink, feladataink Változó világunkban a családok életkörülményei megváltoztak, ezek a változások a gyermekek fejlődését is befolyásolják: a természettől való elszakadás, a technika fejlődése, a családok
szerkezetének
változásai,
korlátozottabb
lehetőségek
a
családon
belül,
élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, stb. Ezek következménye tapaszaltunk szerint: •
helytelen életvitel
•
rossz táplálkozási szokások
•
mozgásszegény életmód
•
helytelen beszédstílus
•
emberi kapcsolatok, viselkedési normál lazulása.
Ennek tudatában fogalmazzuk meg nevelési céljainkat, feladatainkat, melyek a következő területekre vonatkoznak: •
Esztétikai nevelés, hagyományok ápolás
•
Az egészséges életmód és egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása
•
A mozgás, mint életszükséglet fejlesztése
•
A környezet megismerésére való nevelés
•
A kreativitás és önkifejezés a játékon keresztül
Alapelveink: •
szeretetteljes, érzelem gazdag légkör megteremtése, amely biztonságérzetet nyújt a gyermekek számára
•
az óvoda minden dolgozójának viselkedése, magatartása minden helyzetben követendő mintaként áll a gyermekek előtt.
•
Fontos továbbá a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése gyermekgyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatában, elsősorban az óvodapedagógus modell hatása révén.
•
Az énkép- önismeret – önértékelés fejlesztése teljesítményükön keresztül pozitív megerősítések által megy végbe.
A gyermekek fő tevékenységi formájára: játék- mozgásra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A komplex hatások érdekében
33
változatos, egymásra épülő tevékenységeket szervezünk, amely a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, személyére, érzelmeire és megismerési vágyára támaszkodik. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.
Céljaink •
sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. /SNI – HH – HHH/
•
A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.
Feladataink: •
Tágas, világos környezetbarát élettér megteremtése, amelyben családias légkörben történik a nevelés.
•
Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
•
Az esztétikai ízlést alapozó élmények kiváltását komplex esztétikai hatások megteremtésével fejlesztjük, összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikájával.
•
A gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelően eleget mozoghassanak az óvoda épületén belül és a szabadban.
•
Fontos az egészségügyi hátrányok leküzdése, a fokozott gondozási feladatok mindennapi ellátása.
•
Törekszünk a gyermekek társas viszonyának kialakításában az egymás elfogadására, magatartásuk alakítására, társas viszonyok formálásra
•
A tanulási lehetőségek kihasználása minden tevékenység által.
•
A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, bővítése, az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése.
•
A fejlesztést mindenkor az adott életkori sajátosságok és a gyermek személyiségének figyelembevételével végezzük.
34
•
Az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget el nem érő gyermekek differenciált fejlesztése, felzárkóztatása a szakember ajánlása alapján, mindig egyéni fejlesztési terv szerinti történik.
•
Kiemelt feladatunk az eltérő szociókúlturából jövő gyermekek integrált nevelése, a nehezen
szocializálható,
alacsonyabb
fejlettségi
szinten
álló
gyerekek
felzárkóztatása.
7.4. Tárgyi feltételek: A nevelési gyakorlat végrehajtásához szükséges a tárgyi feltételek megléte és javítása. Az óvodában szükség van mind a játék – mind pedig az egyéb eszközök kiegészítésére, pótlására. Elengedhetetlen az udvari mozgásfejlesztő eszközök szabványnak megfelelő, számszerű bővítése, és azok folyamatos javítása, karbantartása.
35
7.5. Nevelési rendszerünk, rendszerábra
7.5. 1.A nevelés keretei 7.5.1.1. Esztétikai nevelés A gyermeki személyiséget úgy szeretnénk alakítani a művészeti nevelés segítségével, hogy az iskolába lépés idejére nyitott, érdeklődő, önálló, természetszerető- védő, tisztelettudó, segítőkész egyén váljék belőle. Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik a meséhez, zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.
36
Fontos feladat: Valamennyi óvodapedagógus legyen képes legalább egy művészeti ágban magas szinten, kellő kreativitással és beleélő képességgel közvetíteni az esztétikai értékeket. A gyermekek esztétika iránti fogékonyságának alakításban alapvető feladat: •
Egyéni igények figyelembevételével az esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása
•
Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejélődésének elősegítése
•
Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása, segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, a tárgyi-és társadalmi környezetben egyaránt.
•
A művészeti tevékenységekhez kapcsolódjanak rácsodálkozási élmények, s ez által a gyermekekben erősödjön az élmény befogadó képesség.
•
Képesek legyenek a tárgyi – emberi - természeti környezetben észrevenni a szépet, a csúnyát.
•
Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének.
37
7.5.1.2. Az egészséges életmódra nevelés Cél: A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítása.
Feladat: •
A gyermekek gondozása
•
A testi nevelés feltételeinek biztosítása
•
A
gyermekek
egészségének
védelme,
edzettségének,
mozgásfejlődésének
biztosítása •
Az óvónő- gyermekorvos- védőnő kapcsolatának fenntartása a gyermekek egészségvédelme érdekében.
A gyermek óvodába lépésekor minden szülővel személyiséglapot töltetünk ki, mely tájékoztatást ad számunkra a gyermek mozgás és beszédfejlődéséről, szokásairól, ezzel indítva az ismerkedés folyamatát. A gyermek környezete és családja megismeréséhez családlátogatást végzünk, amit a későbbiek során szükség esetén megismétlünk. A beszoktatás nagy körültekintéssel, odafigyeléssel történik, ami kiterjed a gyermek kedvenc játékszereinek, eszközeinek óvodába való behozatalára is. Az optimális, a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakításnál figyelembe vesszük a családi szokásokat is. A helyes életritmust, az egyes tevékenységekre fordított időt a kiegyensúlyozott élettempó érdekében a napirendben határozzuk meg. A gyermek egészséges fejlődésének alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A dajkák bevonásával végzett gondozási feladatok közben kialakítjuk a bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot. A testápolás alkalmával megtanítjuk a tisztálkodás eszközeinek használatát, a helyes technikákat. 38
A gondozás, egészséges életmódra nevelés során megkülönböztetett figyelmet fordítunk az eltérő szocikultúrális közegből érkező gyermekekre. Türelemmel, tapintattal tanítjuk meg őket a testápolási teendőkre, szükség szerint el is végezzük azokat. A mosdóban válaszfallal ellátott WC biztosítja az intimitásra nevelést, minden gyermeknek saját fogkeféje, pohara, fésűje van, a mosdóknál körömkefét használnak szükség szerint. A papír zsebkendőt minden csoportban a gyerekek számára elérhető helyen tároljuk. Figyelemmel kísérjük az óvodában tartózkodó gyermek egészségi állapotát, rendellenesség esetén azonnal értesítjük a szülőt. Tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy az óvodában minden gyermek számára kötelező a csere fehérnemű illetve felszerelés. A gyermek az öltözködés gyakorlásával jelzéseket kap a testsémáról és az öltözködés sorrendjéről, mikéntjéről is. A ruházatuk rendben tartásában és a testséma gyakorlásában nagy segítséget ad a csoportszobákban elhelyezett tükör. Segítünk az öltözködési szokások kialakításában, felhívjuk a szülők figyelmét az alul- illetve a túlöltöztetés veszélyeire. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlása alakítja, végső soron lehetővé teszi a gyermekek önállóvá válását. A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (pihenés, egészséges táplálkozás, levegőzés), természetes mozgásigényének kielégítését is. Igyekszünk minél több időt a szabadban tölteni, kihasználva a levegő edző hatását. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Gyermekeink mozgásigényének kielégítését, mozgáskoordinációjuk fejlődését a csoportszobai tornaszereken túl az udvari sportszerek, mászókák és más mozgásfejlesztő eszközök biztosítják. A szereken korlátozás nélkül engedjük őket fejlettségük, bátorságuk szerint mozogni. Testi épségük védelme és a baleset megelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket. Az eszközök használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történik. Nyáron az udvaron álló sok fa védi meg a gyermekeket a nap káros hatásaitól. Télen is sokat tartózkodunk a szabadban, hógolyózunk, szánkózunk, csúszkálunk.
39
A táplálkozás során az elhasznált energiát pótoljuk, illetve a további testépítéshez szükséges tápanyagot biztosítjuk. Óvodánk számára a napi háromszori étkezést a Centrál étterem konyhája biztosítja. Az étlap kihelyezésével lehetővé tesszük a szülők számára, hogy a gyermek étkezését az egészséges táplálkozás kívánalmainak megfelelően kiegészíthesse azzal a táplálékelemmel, amelyből aznap az óvodában kevesebbet kapott a gyermek. Minden csoportban megteremtjük a feltételét a kulturált étkezési szokások kialakításának. Ez megnyilvánul az esztétikus terítés során, valamint abban is, hogy az étkezés eszközei gyermekméretűek. Az étkezés során is szükséges, elkerülhetetlen az óvónői mintaadás. Figyelembe vesszük az egyes gyermek étkezési szokásait, esetleges érzékenységét, kedvenc ételeit, undorát valamilyen étel láttán, fogyasztása során. Tájékoztatjuk a szülőket a helytelen táplálkozási szokások elkerülésének lehetőségéről, pl. rágógumi hozatal, reggeli édesség adása, stb. A gyermek alvásigényének egy részét az óvodában elégíti ki. Minden csoportban megteremtjük a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket. A gyermekméretű ágyak és a felszerelés, a levegő cseréje, az alvás előtti mese, a halk zene kellő kritériumai a pihenés létrejöttének. Az alvás ideje alatt az óvónő vagy a dajka a csoportban tartózkodik, hogy szükség esetén segítsen, vagy megnyugtassa a felriadó gyermeket.
40
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: •
önállóan tisztálkodnak, öltöznek
•
helyesen használják a zsebkendőt
•
készség szintjén használják az evőeszközöket, kialakulnak a kultúrált étkezési szokások
•
tudnak sorrendben öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik
•
igénylik környezetük esztétikus rendjét, gondozottságát.
Napirend A tevékenységek megszervezésnél a gyermekek fejlesztését délelőtt és délután valósítjuk meg, elvi szempontunk a folyamatosság és a választhatóság biztosítása. A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét a játékot vesszük kiinduló pontnak. Ebből következik, hogy a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk.
Napirend IDŐTARTAM
TEVÉKENYSÉG Játék a csoportszobában Játékba integrált egyéni és csoportos tevékenységek végzése. A mikro és makro környezetben szerzett élmények, tapasztaltok feldolgozása esetenként egész csoportos szervezési formában is. Mozgásos percek Testápolási teendők Tízórai Játék a szabadban Csoportos séta, kirándulás, szabad mozgás Ebéd, testápolási teendők Pihenés mesével, altatóval Ébredés, testápolási teendők, uzsonna Játék az időjárás függvényében a szabadban vagy a csoportszobában, hazabocsátás
7,00-10,30
10,30-12,00 12,00-13,00 14,00-14,30 14,30-15,00 15,00-17,00
41
7.5.1.3. Érzelmi nevelés és szocializáció Cél: A szociális és érzelmi nevelés célja a gyermek egyéni érzelmeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Feladat: •
Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodákor végéig.
•
A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, a döntés képesség megalapozása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.
•
Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése, amelynek során alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, önkifejezésre, önérvényesítésre,ezáltal a reális ÉN-kép, a pozitív értékrend, a helyes viselkedés alakulására.
A gyermek elsősorban a családban nevelődik, az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Az első találkozás, annak emberi, érzelmi és tárgyi környezete alapvetően befolyásolja a gyermek csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. A beszoktatás menetét az óvónők megbeszélik a szülőkkel. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat fokozó eszközeiket magukkal hozhatják. Bármelyik életkorban történik a beszoktatás, a tapintat, törődés, a szeretetteljes odafordulás nemcsak a csoport óvónőivel, hanem az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. A régebbi óvodásokat is felkészítjük az újak fogadására. Azok a gyermekek, akik szociálisan érettek, pozitív modellként közvetítik a szokásrendszert. Véleményformáló hatásuk van. Olyan tapasztalatokhoz juttatják társaikat, hogy – pl:
jó együtt lenni,
tevékenykedni – képessé válnak a kapcsolatok megteremtésére. Közös élményekre épülő tevékenységek szervezése során alakuljon ki és fejlődjön erkölcsi tulajdonságaik /együttérzés, segítőkészség,
önzetlenség
önfegyelem,kitartás,
figyelmesség/,
feladattudat,
szabálytudat/,
akarati szokás
tulajdonságaik és
/önállóság,
normarendszere.
Az
óvodapedagógus modell hatása fejleszti a gyermekek viselkedéskultúráját, segíti a különbözőség elfogadását, tiszteletét. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. 42
A nehezen szocializálható a lassabban fejlődő, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, a sajátos nevelési igényű, illetve a valamilyen területen kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, nagyobb empátiát, odafigyelést a pedagógustól az integrációjukhoz. A differenciált fejlesztéshez – szükség esetén – szakemberek /pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, ayres terapeuta/ közreműködését vesszük igénybe. Hagyományok, jeles napok Az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok köré épül óvodai életünk. Nevelőmunkánk fontos része az ünnepek sajátos hangulata és a hagyományok és szokások felelevenítése. Az ünnepek és szokások keretet adnak munkánknak. A gyerekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és hogy mindennek megvan a maga ideje. A várakozás, készülődés fokozza az ünnepekhez kapcsolódó érzelmeket, belső tartást ad, így teljesedik ki gyermekeink személyisége. Óvodánkban ünnepelhető jeles napok: Mihály nap /szeptember 29/
Megtapasztalják a természet változásait, őszi munkákat, tevékenységeket.
Állatok világnapja /október 4./
Állatok témakörben dalok, mesék, versek, rajzok készítése, könyvek, plakátok, képek gyűjtése, nézegetése.
Szüret /október 15-től/
Közeli kertekben részt veszünk szüreten.
Advent / Borbála nap
Ismerkedés az advent jelképével, a koszorúval, megfigyelik
Mikulás
a vízbe tett ágak és elültetett búza változásait. Az óvodába
Luca nap
látogató Mikulást műsorral köszöntik a gyermekek.
Karácsony/
Hangulati előkészítés, fenyődíszítés, karácsonyi dalok, Versek, jelenetek, megvendégelés karácsonyi süteménnyel.
Farsang:
Tréfás farsangi álarcok készítése, óvodai jelmezes farsangi bál, jelmezes tréfás játékok játszása.
Húsvét:
Hagyományok átélése játékos formában, az ünnep hangulati előkészítése, tojásfestés.
Föld napja /április 22./
Ráirányítjuk a gyermekek figyelmét a természetünk védelmére.
Szent-György-nap/április 24/
Városunkhoz kötődő hagyománnyal való ismerkedés.
Május 1
Természet virágba borulását, tavasz érkezését ünnepeljük.
Madarak-Fák napja/május 10/
Környezetünk szépítése, ápolása, óvása, tevékenységeken keresztül. 43
Anyák napja:
Csoportonként dallal, verssel, jelenettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat.
Évzáró:
Csoportonkénti rendezvény, a nagycsoportosok elbúcsúznak az óvodától.
Gyermeknap:
Óvodai
szinten
rendezett
tartalmas,
színes,
vidám
összejövetel. Nemzeti ünnepek:
Életkoruknak megfelelő érzelmi átélés tevékenykedtetésen keresztül.
Születésnap, névnap:
Az ünnepelt csoportos köszöntése, illetve apró meglepetés, ajándék adása.
Nyugdíjasok köszöntése
Nagycsoportos gyermekek köszöntik az időseket.
Szabadidős programok, közös rendezvények a szülőkkel év közben szükség szerint (pl. karácsonyi készülődés, kertrendezés)
Egyéb hagyományaink: •
kirándulások helyben és vidékre
•
színház, mozi, koncert, tárlatok látogatása alkalmanként
•
Városi Napok alkalmával, lehetőség szerint ismerkedés az ott jelen lévő népi kismesterségekkel
•
nagycsoportosoknak iskolalátogatás, könyvtárlátogatás, étteremlátogatás
A fejlődés várható eredménye az óvodákor végén: Ragaszkodnak egymáshoz, felnőttekhez, érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák azt nyilvánosságra. Igényükké válik a helyes cselekvés és viselkedés szabályainak betartása. A szabályok megszegése esetén egymást figyelmeztetik. Szeretettel érdeklődnek egymás iránt óvodán kívüli találkozások alkalmával is. Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés, figyelmesen hallgatják a felnőtt és gyermekek közléseit A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek
44
Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció alapvető jelzéseit: nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság Segítenek
egymásnak,
megértőbbek,
türelmesebbek
lesznek,
társas
viszonyuk
megszilárdul. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.
7.5.2 Tevékenységformák Játék
A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység. A játékban teljesedik ki a gyermek személyisége. A játék során fejlődik a megismerő tevékenység, pontosabbá válik a valóságról alkotott kép. A gyermek szabadok és kreatívan használhatja a rendelkezésére álló eszközöket, módja van befejezni a maga választotta tevékenységeket, lehetősége nyílik a játszótársak megválasztására, a problémahelyzetek és konfliktusok önálló megoldására, a társakkal való egyezkedésre. Játék közben alakul kommunikációs készsége, fejlődik kreativitása, a különböző játékszituációkban fejlődnek érzelmei, alakul magatartása, viselkedése, kifejlődik a társas kapcsolatok iránti igénye, képessé válik a tartós, huzamos együttműködésre.
Cél:
Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlődhet kreativitásuk.
Feladat: •
Óvodapedagógusi feladatunk, hogy a gyermekek játékában indirekt módon legyünk jelen, hogy a gyermek saját élményeit, a külvilágból szerzett benyomásait kreatív módon tudja kiélni, megjeleníteni játékában és más tevékenységben.
•
Óvodánkban a gyermeki tevékenységek feltételeinek biztosításával szolgáljuk a gyermek
játékéletét, támogató segítséget nyújtva mindenegyes játékfajtában,
kiemelten a szimbolikus szerepjátékban. 45
•
Alapvető feltételek: légkör – hely – idő – eszköz – tapasztalatszerzés.
•
A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása.
A gyermeknek módjában áll nézelődni, válogatni, töprengeni, végül a számára éppen legvonzóbb játéktevékenységbe belefogni. A gyermekek az óvodába lépéstől a hazaindulásig minden szabadidejükben maguk dönthetnek arról, hogy mit és hol kívánnak játszani. Minden gyermek szabadon választ társakat a játékhoz. A szabad társválasztás magában foglalja a „nem választást” a félrehúzódás, egyedüllét lehetőségét is. A játékeszközök szabad birtoklása, ennek a feltételnek a biztosításával az elmélyült, hosszan tartó játékot, a játék zavartalanságát segítjük elő. A legtöbb gyermek szereti magával hozni az óvodába otthoni kedvenc játékát, legújabb szerzeményét, a számára éppen legkedvesebb tárgyát. A gyermekek közötti szabad egyezkedés tárgya legyen az otthonról hozott eszközök birtoklása. Így kialakul a gyermekben az egyezkedés képessége is. Minden gyermek maga dönthessen arról, hogy mikor, kinek adja át a nála lévő játékot. A játék szempontjából érvényes szabályok: ne zavarják egymás játékát, ne rongálják az eszközöket, a játék végén tegyék helyére azokat (kivéve: a megőrzendő építmény, barkács munka stb.) Mindig rendelkezésükre állunk, együttműködésre és segítségre kész vagyunk, akihez bármilyen problémával szívesen fordulhatnak a gyerekek. Segítségünk akkor fejlesztő, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Közvetlen beavatkozás általában csak a szomorúan magányos és a társakat rendszeresen zaklató gyermekek esetében történik. Feladatunk, hogy az ilyen gyermeknél rámutassunk a viselkedés és következményének összefüggésére és a társak jó példájának kiemelésével felhívjuk a figyelmét az együttműködési megoldásmódokra. A viselkedésünkkel közvetítjük a társak felé azt, hogy a szomorúakat, elesetteket, bátortalanokat felkarolni, segíteni kell, a rendbontókat pedig tapintatosan megszelídíteni. Hagyományos játéklehetőségek, fejlesztések: A gyakorlójáték során lehetőséget adunk, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével földön, asztalon és az udvaron, hogy alkalmuk legyen újabb ötletek kitalálására.
A
finommozgások
elemeit
különféle
változatokban
próbálhassák
ki,
gyakorolhassák, még biztosabban bánjanak az összerakható, szétszedhető játékokkal és saját magukkal. 46
A ritmikus gyakorlás és megismerő tevékenység során fejlesztjük a szem-kéz koordinációt, a dominanciát, a térérzékelést. Szimbolikus szerepjáték: már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték, amikor valamilyen szerepet magukra vállalnak a gyerekek. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. A gyerekek játékát figyelemmel kísérve, a szituációtól függően bekapcsolódunk és segítjük a „mintha” helyzetek alakulását. A szerepjáték lényegi sajátossága az utánzás. Mivel a gyerekek mindig azt utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, ügyelünk arra, hogy mi felnőttek is mintát adjunk nekik, ezáltal fejlesztjük a gyermekek viselkedéskultúráját, alkalmazkodóképességét, aktivitását, segítőkészségét, komplex személyiségfejlődését. Szabályjáték: a szabályjáték lényege, hogy a játék meghatározott szabályok szerint zajlik. Feladatunknak tartjuk az olyan szabályjátékok megismertetését, amelyek az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelő, amelynek szabályai könnyen érthetőek és teljesíthetőek. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok elégítsék ki a mozgásigényt és fejlesszék az értelmi képességeket. Fejlesztjük a szabályok pontos betartására való törekvést, az egymásért folytatott játéktevékenység örömének kialakítását. Konstrukciós játék: a gyerekeket az alkotás öröme ösztönzi a konstruálásra, a valamit létrehozni igénye a kreativitás mellett fejleszti az értelmi és társas képességeket. Éppen ezért elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb építőelemeket, amelyek segítségével képesek elmélyülten játszani és sikerélményhez jutni. Fejlesztjük, segítjük az összerakosgatás és szerkesztés örömeinek kibontakozását, az egyéni ötletek, elképzelések megvalósítását, az eszközök kombinált alkalmazásának lehetőségét, a szerkesztés örömének átélését. Szabadban történő játék: a gyermek megismerő, felfedező tevékenysége, amelynek alapja a tapasztalatszerzés, a természetes kíváncsiság. Az udvari környezet kedvelt játszó és kirándulóhelyek
a
sajátos
lehetőségeikkel,
hangulatukkal,
kellékeikkel
örömteli
tevékenységek sokaságát biztosítják, ahol kedvezően alakulnak a gyerekek közötti társas kapcsolatok, együttműködésre, elkülönülésre, mozgásigény levezetésére: mászásra, csúszásra, gyaloglásra, futásra, homokozásra, pancsolásra, stb. van lehetőség. Mind a csoportszobai, mind pedig az udvari játékeszközök, játékszerek esztétikusak, balesetmentesek, fejlesztő hatásúak, az életkori sajátosságoknak megfelelnek.
47
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: •
a változatos játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük.
•
Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín- alak- formanagyság) a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.
•
A játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy egy játéktémát több napon keresztül is játszanak.
•
Kialakul az együttjátszás igénye.
•
A játszócsoportok között jó, társas kapcsolat alakul ki, ahol egymás játékát kiegészítik, segítik.
•
Szimbolikus szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani.
•
Saját elképzeléseiknek megfelelően próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat játékukban alkalmazzák.
•
Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak.
•
Alkalmazkodnak egymáshoz és betartják a játékszabályokat.
•
A játék során olyan tulajdonságok, magatartásformák alakulnak ki, amelyek a későbbiekben meghatározóak lesznek.
Tevékenységekben megvalósult tanulás
Cél: A gyermekek mikro és makro környezetében szerzett tapasztalataira és önkéntelen figyelmére
építve
és
támogatva
irányítjuk
a
gyermekek
gondolkodásának,
személyiségének fejlődését és fejlesztését, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekek kompetenciájának fejlesztésére és erősítésére. A tanulás közvetett irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Feladat: •
a gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak bővítése, feldolgozása, a megismerési képességek fejlesztése.
•
A mikro és makro környezet önálló megfigyelésére, felfedezésére való nevelés – látásra nevelés.
48
•
A
valósághű
észlelésre,
figyelemösszpontosításra
való
képesség,
problémamegoldó és kreatív gondolkodásra nevelés. Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A tanulás tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint tanulásnak tekinthető mindazoknak a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítása, melyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedés alakulását is elősegítik. A játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatokat kap és old meg. Gyakorolja, végiggondolja, hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Kialakul és fejlődik az önállósága, a feladattudata, a kezdeményező, az alkotó és a szervező képessége. Ebben az életkorban előnyt élvez az utánzásos tanulási forma. Ezért szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket, a modellnyújtás gyakoribb alkalmazását. Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva komplex tevékenységeket szervezünk, melyen keresztül ismereteket szerez a természeti és társadalmi környezetből. Sok-sok lehetőséget biztosítunk arra, hogy közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik. A kötetlen tevékenységek alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű kis csoporttal tevékenykedünk. A kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermek fejlődési ütemének figyelembe vételére. Figyelnünk kell a kezdeményezéstől távol maradó gyermekekre, hogy játékuk zavartalan legyen, illetve ők se zavarják a foglalkozáson résztvevő társaikat. Ügyelünk arra, hogy témakörökhöz kapcsolódó tevékenységekből sorozatosan ne maradjon ki egy gyermek sem. A kötetlen tevékenységi forma már önmagában differenciálást tesz lehetővé, hiszen a gyermek választ, differenciál saját képességei alapján. Jogunk és feladatunk, hogy csoportunkat ismerve, adott témakörben és szituációban a kötött vagy kötetlen tevékenységeket válasszuk el. Kötött formában főleg a nagyobb gyermekeknél alkalmazunk a szándékos figyelem, a kitartás, önfegyelem, csoporthelyzet, feladattartás, türelem fejlesztéséhez – azaz az iskolakészültséghez fontos magatartás kialakításához. A kötött tevékenység választása esetén is törekedni kell az oldott, családias légkör megvalósítására. Mind a kötött, mint a kötetlen tevékenységeket áthatja a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. 49
Ha azt tapasztaljuk, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában lemarad, vagy tartósan stagnál, abban az esetben vissza kell térnünk a gyermeknek arra a szintjére, amelyben még biztonságosan mozog (mozgás, cselekvés) és fokozatosan serkentve, nehezítve a feladatokat kell őt eljuttatni a következő szintre. A gyermek fejlődését az erre szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk nyomon követni az óvodába lépésből az iskolakezdésig. A fejlettségmérő lapon a mindennapos életben tudatosan megfigyelt fejlettségi szintet rögzítjük évente 2 alkalommal. A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekhez igazodva szükséges korrigálni. Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre.
50
Tervezett tevékenységek szervezeti formái
Kötetlen
3-4 évesek
4-5 évesek
5-6 –7 évesek
Környezet tevékeny megismerése, mese – vers báb, rajzolás, mintázás, kézimunka, énekzene, énekes játékok Környezet tevékeny megismerése, irodalmivizuális, zenei Környezet tevékeny megismerése, irodalmivizuális, zenei
Kötött
Részben kötött alkalomszerű
Ajánlott időkeret
Mozgásos percek
I. félév 10-15’
testnevelés
II. félév 15-20’
Mozgásos percek testnevelés
Mozgásos percek testnevelés
Környezet tevékeny megismerése
I. félév 15-20 ’
matematika
II. félév 20-30’
Környezet tevékeny megismerés
I. félév 20-30’
matematika
II. félév 30-40’
A mozgásos percek mindennap. Ajánlott időkeret az életkortól függően 10-20’ Tervezett tevékenységek a nevelési év folyamán: 3-4 évesek: november 1 – május 30. 4-5 évesek: október 1 – május 30. 5-6-7 évesek: október 1 – május 30.
51
7.5.2.1 Mozgás A mozgás a gyermek természetes megnyilvánulási formája, amely életkori sajátosságaiból adódik. Az örömmel végzett tevékenység a testi és értelmi képességeinek, s ezáltal a személyiség fejlődésének eszköze. Cél: •
A
gyermekek
természetes,
esztétikus,
harmonikus
mozgásának,
testi
képességeinek fejlesztése játékos formában
Feladat: •
A csoportszobában és a szabadban rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás
a
gyermekek
természetes
igényévé
váljon
és
beépüljön
a
szokásrendszerükbe. •
A nagymozgások, a szem-kéz, szem-láb koordináció, az egyensúlyérzék, a finom mozgás fejlesztése.
•
A közös, örömmel végzett mozgás közben a társas kapcsolatok szélesítése. A társakhoz való alkalmazkodás közben önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük fejlesztése.
•
Lehetőség biztosítása a különböző viselkedésminták tanulására.
A mozgásfejlesztés két területe: •
a gyermek kötetlen, szabad mozgástevékenységének biztosítása
•
a konkrét fejlesztést szolgáló testnevelés
Szabad mozgástevékenység: A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítsunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A gyermekek rendelkezésére állnak mindenkor a labdák, ugrálókötelek és karikák. Az udvaron minden gyermek érdeklődésének megfelelően csatlakozhat bármelyik óvónő vagy
52
gyermek által kezdeményezett játékhoz. Ezáltal is tanulhatják az egymáshoz alkalmazkodást, egymás tiszteletben tartását. A mozgásfejlesztés a bábjátékon keresztül is megvalósul. Egész évben folyamatosan gyakorolhatjuk és fejleszthetjük a bábmozgatáshoz szükséges mozgásanyagot. A bábok mozgatása közben fejlődik a gyermek szem-kéz koordinációja, finommotorikája, bizonyos testrészeinek ismerete, saját testéhez viszonyítva a báb mozgását, fejlődik észlelése (látási, hallási mozgásos) valamint térészlelése. A mozgásfejlesztésben az óvónő legalapvetőbb feladata a derűs légkör, a jó hangulat biztosítása, erősítése, fejlesztése. A sikeresen jó hangulatú tevékenység a gyermek számára pozitív élményt nyújt és ez újabb cselekvésre készteti. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá és igénnyé válik. E közben fejlesztjük a gyermekek természetes mozgását és a testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. A „Zenés-mozgásos percek” a mozgás szépségének együttes átélését jelenti a gyermekek számára. A zene árasztotta bensőséges hangulat, változatos mozgásforma, az óvónő és a gyermekek
együttes
mozgása
által
kialakult
sajátos
hangulat
a
mozgáskultúra
megalapozásához biztosít tág teret. Testnevelés A testnevelés szervezett, kötött mozgástevékenység. A kötöttség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermek számára. A foglalkozás levezetésénél maximális lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Különböző nehézségű, differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességének legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Fontos szempont a foglalkozások szervezésénél, hogy a gyermekek legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak. A játékot a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően hol mint eszköz, hol mint cél. Elsősorban olyan készségeket és képességeket akarunk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. Természetesen megmutatjuk a helyes mintát, 53
ösztönözzük és bíztatjuk a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra, ezt azonban soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tesszük. A rendszeresen szervezett tevékenységeknél nagy lehetőség van a fejlesztő program feladatainak fokozatos és természetes megvalósítására. A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata beépíthető a testnevelésbe. Az észlelés területéről a következő feladatok beépítésére van lehetőség. •
Alaklátás, formaállandóság fejlesztése: formaalakítás mozgással, különböző alakzatok végig mozgása, körbemozgása bizonyos mozgások végzése, feszültség és elernyedés érzékeltetése.
•
Térészlelés
fejlesztése:
alapvető
térirányok
megismerése
saját
testének
közvetítésével. A verbális fejlesztő programból: a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód. A 3-4 évesek testnevelési anyaga a természetes mozgásokat tartalmazza, ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése a kiemelt feladat. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési tevékenység végzésekor a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival. Ezért alkalmazható jól a testséma fejlesztő programból: •
a testrészek ismeretét cél gyakorlatok
•
a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása
•
a test személyi zónájának alakulása
A 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot kell tervezni, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. Pl. futás jelre, sorakozás az óvónő előtt (az óvónő a helyzetét mindig változtatja) szökdelés padok körül, fák, székek között hullámvonalban, stb. A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül: -
az egyensúlyérzék fejlesztése
-
szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok 54
a testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. Az 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot – ezek közül egyeseket csukott szemmel is végrehajthatunk. Új feladatként jelentkezik a finommozgás fejlesztése. A finommozgás összerendezettsége az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testneveléskor ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok, stb. A tevékenység végzésekor lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: •
Biztonságosan, bátran mozgó, jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekekké válnak.
•
Igénylik, szeretik a mozgást
•
Tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat.
•
Kialakul testsémájuk, oldaliságuk
•
Biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani, mozgásuk összerendezett, esztétikus
•
Betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük
•
Önfegyelmük, figyelmük megerősödik
7.5.2.2 A külső világ tevékeny megismerése A környezettel való ismerkedés az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit. Cél: A gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, megismerési vágyára, érzelmeire alapozva minél több tapasztalathoz, ismerethez juttassuk az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezet 55
ről. A környezet megismerése során matematikai ismeretekhez, tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket./mennyiségi,alaki,nagyságbeli,térbeli viszonyokat/ Feladat: •
A már meglévő tapasztalatokra, ismeretekre támaszkodva új ismeretek nyújtása
•
A meglévő ismeretek mélyítése, rendezése.
•
A gyermek önálló véleményalkotásának és döntési képességeinek erősítése.
•
Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása
•
A mennyiségi, minőségi, nagyságbeli formai, tér és síkbeli szemlélet alakítása
A környezet tevékeny megismerése segíti a gyermekeket ahhoz, hogy az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetükben biztonsággal tudjanak eligazodni. A nevelés során spontán érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozva bővíthetjük látókörüket figyelembe véve a gyermekek meglévő tapasztalatainak, ismereteinek különbözőségét, amely az eltérő szociokulturális háttérből adódik. A sokoldalú tapasztalatszerzést, annak feldolgozását tudatos irányítással, élményszerű átadással tesszük. Megtanítjuk látni őket, rácsodálkozni és eligazodni a környezetükben. Amit csak lehet a helyszínen, a természetben, a valóságban figyeltetünk meg, lehetőséget adva a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, a folyamatos és alkalmi megfigyelésre, a minél sokoldalúbb megismerés lehetőségét biztosítva ezzel. Állandóan gyűjtünk, keresgélünk, figyelünk, kísérletezünk, tevékenykedünk, ez adja az alkotótevékenységeink témáinak feldolgozását. Az óvodapedagógus mintát ad a környezettudatos életvitelhez a gyermek így megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a táj, a helyi hagyományok, szokások, tárgyi értékek szeretetét, védelmét. A környezet, a külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi az identitás megőrzését, a kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását. Felhívjuk a szülők figyelmét a gyermeki kíváncsiság kielégítésének szükségességére és hogy gyermekük környezet iránti érdeklődését megértéssel fogadják.
56
Anyaga: 3-4 éves korban: •
az óvoda elfogadása, megszerettetése
•
az óvoda közvetlen környezetének megismertetése
•
a család tagjai,
•
testünk, önmaga felismerése tükörben
•
az évszakok szépségei, színei, jelenségei.
•
időjárás és öltözködés összefüggései,
4-5 évesek: •
élményszerző séták az óvoda közvetlen környezetében
•
a családról szerzett ismeretek bővítése – szimbolikus játékok
•
testünk, testrészek ismerete, testfogalom kialakítása, oldaliság kialakítása jelző szalaggal (jobb kéz)
•
az évszakok: az időjárás változásainak megfigyelése, összefüggések keresése az időjárás változása.
•
az emberek tevékenysége a növények, állatok körül
•
közlekedés: gyalogos közlekedés szabályai, személy és teherszállító járművek
5-6-7 évesek: •
megismertetjük a tágabb környezetet: városunk nevezetességeit, ellátogatunk intézményekbe, középületekbe,
•
család: nemek és korszerinti csoportosítás, rokoni kapcsolatok (nagyszülők, unokatestvérek, stb.)
•
munka területei, eszközei
•
testünk: testrészek pontos megnevezése, domináns kéz tudatosítása, érzékszervek használata, ápolása, keresztcsatornák fejlesztése,
•
évszakok: környezetszennyezés, környezetvédelem
•
állatok – vadon élő állatok – kirándulás állatkertbe, vadasparkba,
•
közlekedés: szárazföldi, légi, vízi
57
A természeti és társadalmi környezet megismerésére alapvető lehetőség az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik. A természeti és társadalmi témakörök több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással. (pl.: testünk – család – évszak, - séták, kirándulások – közlekedés, stb) Fontosnak tartjuk, hogy az általunk nevelt gyermekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természetszeretetet, a természet tisztaságának, szépségének védelmét, hogy a gyermekek ne rongálják, hanem védjék és gondozzák az élő természetet. Matematikai nevelés A bennünket körülvevő világ mennyiségi, kiterjedésbeli, formai összefüggéseinek rendszerezése, a problémafelismerő és megoldó képességre és ezáltal a logikus gondolkodásra nevelés eszköze. A matematikai jellegű tevékenységek végzése közben is biztosított a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztése. A közös tevékenység, a társak munkáinak megfigyelése, a gondolatok kicserélése, a segítségnyújtás során erősödik közösségi érzékük, fejlődik a szóbeli kifejező képességük. Az óvodába kerülés kezdetén megismerjük a gyermekek aktivitását, érdeklődését, felmérjük képességeiket. 3-4 éves korban is adunk a gyermekeknek matematikai ismereteket, de játékaikba, mindennapi tevékenységeikbe ágyazva használjuk a matematikai fogalmakat. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés, amely játékos cselekvés, ezáltal minden érzékszervüket bevonjuk a tapasztalatszerzésbe. Óvodánkban a matematikai nevelés egyéni és csoportos formában történik. Mozgásfejlesztés a tevékenységek során Séták, kirándulások: nagymozgás, térészlelés – érzékelés, testzónák fejlesztése Megfigyelések, cselekvések: észlelőfunkciók, szem-kéz koordináció, finommozgás fejlesztés
58
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén •
Az óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei: a környezet felfedezése, a rácsodálkozás, a természet szeretete, gondozása, megóvása.
•
A gyermek a környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza.
•
Különbséget tud tenni az évszakok között, gyönyörködni tud annak szépségében.
•
Ismer háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.
•
Ismeri a környezetében található növényeket, virágokat, s azok gondozását, ápolását.
•
Tízes számkörben el tud igazodni, összehasonlítani nagyság, szín, forma szerint.
•
Tud tájékozódni a térben, ismeri az irányokat, érti a névutókat, felismeri a mennyiségi és alaki viszonyokat és ismereteit tevékenységeiben is alkalmazza.
7.5.2.3 Vers - mese A kisgyermekek első irodalmi élményeiket születésük után a családban szerzik meg. A felnőttek által mondott dúdolók, csiklandozó, tapsoltató és más játékok adják az első olyan nyelven át közvetített élményt, amely a gyermekeket is tevékenységre serkenti. Ezekhez az élményekhez csatlakozik az óvoda. A vers, mese, dramatikus játék a művészeti nevelés egyik fontos területe, mely által felfedezheti az őt körülvevő világot.
Cél: Az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése. Ráébreszteni a gyermeket a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.
Feladat: •
a nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetése, fejlesztése verssel, mesével, dramatikus játékkal.
59
•
Helyes
nyelvhasználattal,
mondatszerkesztéssel
a biztonságos
önkifejezés
megalapozása. •
A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése.
•
A báb pozitív személyiségfejlesztő hatásával a társas viszonyok alakítása.
•
A gyermek előadásmódjában jelenjenek meg az összetett művészeti alkotás jellemzői. /logikai,erkölcsi,esztétikai,hangulati,érzelmi,vizuális elemek/
Csoportszobáinkban hangulatos mesesarkot igyekszünk kialakítani. Ehhez az igényesen válogatott mesekönyveket csoportonként, folyamatosan szeretnénk biztosítani, arra ügyelve, hogy nép, klasszikus és kortárs művekkel egyaránt találkozzanak a gyerekek. Az eszközök, könyvek, bábok a gyermekek számára könnyen elérhető helyen találhatók. Szükséges, hogy a gyermekek kézbe vegyék, vehessék ezeket az eszközöket, de meg kell őket tanítani azok helyes használatára, megóvására. Alapfeltételnek tartjuk a megfelelő érzelmi légkör, az azonosulást, átélést segítő atmoszféra megteremtését. A gyermekek legyenek egymásra is tekintettel, ne zavarják társaikat mesehallgatás közben. Előadásmódunkban törekszünk a szeretetteljes, érthető, könnyen követhető, kellemes beszédmódra,éreztetve anyanyelvünk varázslatos szépségét Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az általuk kitalált történeteket elmondják, vagy a már ismertek cselekményét tovább szőjék, befejezzék. Alkalmat adunk arra, hogy a gyerekek eljátsszák, elmondják, vagy játékos mozgásokkal megelevenítsék , ábrázolják kedvelt és saját maguk által kitalált meséiket, verseiket, és mindezek kombinációjával biztosítjuk az önkifejezés lehetőségét. Nagy hangsúlyt fektetünk a népmesék bábjátékkal történő megjelenítésére, mivel a bábok segítségével olyan eszméket tolmácsolunk, amelyek a gyermek személyiségének fejlődését, kibontakozását szolgálják. A gyermekekhez közel áll a mese gondolatvilága a varázslatos elemei miatt. Cselekményével együtt él, fantáziája szabadon szárnyalhat. Azonosul a mese szereplőivel, ezért a mesének döntő szerepe van a gyermek erkölcsi érzelmi, esztétikai, intellektuális nevelésében. A mesék erkölcsi mondanivalóját szólásokkal, közmondásokkal erősítjük. A dramatikus játék során már improvizálnak, mely által fejlődik kommunikációjuk, személyiségük. A dramatikus játékhoz fontosnak tartjuk a szimbolikus szerepekre utaló kellékeket, jelmezeket, melyek segítik a szerepekbe való beleélés sikerét. 60
A versek, mondókák használata a művészeti nevelés során nagyon fontos. Legalkalmasabbak, azok a versek, melyek reális világképet tükröznek művészi szinten és hiteles, pontos megfigyeléseket adnak környezetükről. A vers, mese, dramatikus játékok komplexen hatják át a gyermekek többi tevékenységét. Rajz, mintázás, kézimunka tevékenysége gyakran mese élményekre épül. Élményrajzból mesealbum készülhet, mely felidézheti a kedvelt meséket, verseket. A zenével, gyermekdallal fokozhatjuk a dramatikus játék és bábozás művészi élményét. A mesék és versek többszöri meghallgatása és az óvónő bábjátéka hatására a gyerekek képesek először segítséggel, majd önállóan is eljátszani az ismert mesét.
Az egyes korosztályok irodalmi anyaga A 3-4 évesek : •
8-10 mondókát: hintáztatók, höcögtetők , lovagoltatók, egyszerű mondóka mesék
•
a mesék közül az egyszerű állatmeséket, amelyekben ismétlések vannak
A 4-5 évesek : •
10-12 mondókat: népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók, vidám humoros szövegű versek, mai magyar költők ritmusélményt nyújtó versei
•
meseanyag: állatmesék, egyszerű tündérmesék, refrénekkel tagolt verses mesék
Az 5-6-7 évesek : •
12-14 mondókák, versek, ezek lehetnek: népi mondókák, kiolvasók, találós kérdések, lírai versek, alkalmi versek
•
A mesék, történetek a tágabb környezetről:
•
állatok élete, emberek világa, bonyodalmasabb, tréfás állatmesék, hosszabb tündérmesék, folytatásos meseregények.
Forrásaink elsősorban a magyar népmese, vers és mondókagyűjtemények.
61
Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek otthonról is behozhassák az óvodába kedvenc mese, verses vagy képeskönyvüket és a megfelelő irodalmi élményt társaikkal is megoszthassák. Az óvodán kívül szerzett élményeket sem tiltjuk ki az óvodai életből (TV, lemez, videó, stb.) ha az irodalmi értéket közvetít. Mozgásfejlesztés a tevékenységek során: •
verselés: ritmus, ritmikus mozgás
•
dramatizálás,
bábozás:
téri
irányok,
finommotorika,
testséma,
szem-kéz
figyelmük
fejlődik,
koordináció, térpercepció (térészlelés) A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: •
igénylik a mesét, a verseket
•
gondolkodásuk,
képzeletük,
fantáziájuk,
szándékos
beszédkészségük, beszédkedvük erősödik, kialakul beszédfegyelmük. •
Ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen, a napi élet részeként használják, forgatják.
•
A sokoldalúan biztosított tapasztalatszerzés és ismeretanyag által kedvező mértékben gyarapodik szókincsük, lehetőségük adódik a választékos beszédre és a mese szereplők pozitív és negatív jellemvonásait felismerik és azonosulnak vele.
•
Az irodalmi nevelésünk akkor éri el fejlesztő hatását, ha a gyermek „befogadóból” maga is „előadóvá” válik, mely erősíti lelki biztonságát.
7.5.2.4 Ének - zene - énekes játékok Az óvodai zenei nevelés elsősorban az érzelmekre hat, de ezzel egyidejűleg az értelemre is. Segíti a gyermekek biztonságérzetének erősödését, gátlásaik feloldását, önként vállalt fegyelmük, közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását. Hatására mozgásuk rendezetté, testtartásuk esztétikussá válik, ezért is fontos része az óvodai művészeti nevelésnek. A zenei élményszerzés fejleszti a zenei hallást, ritmusérzéket, emlékezetet, serkenti az esztétikai kíváncsiságot.
62
Cél: A zene iránti érdeklődés felkeltése, a közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása.
Feladat: •
Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása.
•
Gyermekeink örömteli, érzelemgazdag, lehetőleg tiszta éneklésének alakítása
•
Néphagyomány megszerettetése, gyermek közelivé hozása.
•
A
gyermekek
zenei
hallásának
ritmusérzékének,
zenei
emlékezetének,
mozgáskultúrájának fejlesztése. A zenei élményt igyekszünk többféle tevékenységhez kapcsolni a mindennapok során. A néhány gyermek által kezdeményezett énekes játékok játszása mikrocsoportos formában történik. Az énekek, énekes játékok esztétikai érzékük alakítását segítik. Az éves anyag összeválogatásakor igényes, művészi dalokat választunk, melyek ünnepekhez, évszakokhoz, hagyományokhoz kapcsolódnak. Az óvónő csalogató éneke motiválja a gyermekeket a szervezett tevékenységen való részvételre. A zenei nevelés programja 3 éves kortól 6-7 éves korig az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével átgondolt, tervezett tevékenység óvodánkban. A zenei anyag kiválasztásának szempontjai: 3-4 éves korban: a kötetlen énekelgetési forma igen jól megfelel az életkornak. A kétszemélyes játékok, utánzó mozgással kísért szerepjátékok jellemzik a zenei nevelést. •
ölbeli játékok, mondókák 6-8
•
arc, kéz, ujj, lovagoltató játékok
•
4-5 hangból álló énekes játékok 10-15
A zenei készségeket és alapfogalmakat játék közben ismertetjük meg a gyerekekkel. Hallásfejlesztés: •
halk, hangos megkülönböztetése beszéden, mondókán, éneken keresztül
•
a környezet hangjainak megfigyelése
•
dallamjátszó hangszerek hangszínének megfigyelése
63
Ritmusérzék fejlesztés: -
egyenletes lüktetés, különböző játékos mozdulatokkal
4-5 éves korban: •
mondóka 4-5
•
4-8 hangból álló énekes játékok12-15, műdalok 2-3
Hallásfejlesztés: •
halk, hangos megkülönböztetése ének, beszéd, taps során
•
magas, mély érzékeltetése, dallamvonal érzékeltetése a levegőben
•
a tiszta éneklés érdekében gyakori önálló éneklés
Ritmusérzék fejlesztés: •
egyenletes lüktetés járással, tapssal,
•
dalok, mondókák ritmusának kiemelése
•
ritmuseszközök használata (dob, csörgő)
5-6-7 éves korban: •
mondóka 4-7
•
énekes játék 15-18
•
műdal 3-4
Hallásfejlesztés: •
halkabb – hangosabb
•
dallamfelismerés dúdolásról
•
dallambújtatás
•
tiszta éneklés az egyéni éneklés gyakorlásával
Ritmusérzék fejlesztés: •
egyenletes lüktetés és a dalok ritmusának megkülönböztetése
•
ritmuseszközök használata (cintányér, triangulum)
•
gyors, lassú ritmus érzékelése, gyakorlása
Az 5-6-7 évesek számára már tanítjuk a párcserés, sorgyarapító-fogyó, kapus, hidas játékokat, amelyek a gyermek néptánc elemeit tartalmazzák és a hagyományok továbbélését segítik. Nekik zenei előképzőt is szervezünk a Zeneiskolával.
64
Az zenehallgatás anyagának kiválasztásánál fő hangsúlyt helyezünk a magyar népdalkincsre: de figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai és más népek kultúráját és segítjük identitásuk megőrzését. Jól hasznosíthatók a zenehallgatáskor az óvodások számára készült zenei hangkazetták, melyek komolyzenei és népzenei felvételeket is tartalmaznak. Jeles napokhoz kapcsolódó zenei élmény nyújtást biztosítunk, ahol élő előadásban hallgathatnak a gyermekek hangszeres és énekes zeneműveket. A különböző énekes játékok és mondókák alkalmat adnak a nyelv kifejező erejének gyakorlására, a szókincs bővítésére. A gyermekek zenei aktivitására, a dalanyag vagy a zenehallgatási anyag bábos bemutatása nagy hatással van. A báb sajátos eszközeivel elmélyíti a gyermekekben a zenei élményt. A zenei elemek elsajátításához, gyakorlásához is játékos segítséget adhat a báb. Évszakonként hangversenyeket szervezünk, amire a zeneiskola tanítványait hívjuk meg. A gyermekek hangszeres előadást és kórus éneklést hallgathatnak. Természetesen az óvónők is közös énekléssel, hangszeres játékkal zenei élményhez juttatják a gyermekeket. Mozgásfejlesztés a zenei nevelési folyamatában A mozgásos játék az együttes táncmozdulatok örömteli végzése közben fejlődik a gyerekek nagymozgása. A zene segít ebben, hiszen a dal ritmusa, lüktetése önmagában mozgásra serkent. Egyensúlyérzékük fejlődésével párhuzamosan, fokozatosan éreznek rá a mozgás ritmusára, ez a ritmikus mozgás visszahat, erősíti az egyensúlyérzékelést. Hangszerek használata során fejlődik finommozgásuk. Az oldaliság ismerete, fejlesztése a páros játékok, táncok közben is alakul. A tapsoltatók, tenyérsimogatók, láblógatók, a ritmikus mozdulatok a különböző testrészek megismerését segítik elő. A térérzékelés fejlesztése: a tér mozgásos alakítása, a téri irányok bemozgása, különböző téri helyzetek mozgásos megélése. Az összes mozgásforma tükör előtt is gyakorolható.
65
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén •
A gyermekek önállóan kezdeményeznek énekes játékokat, melyben átélik a közös játék örömét.
•
Esztétikus, kifejező mozgásra törekednek, ismerik a néptánc alapjait.
•
Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.
•
Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
•
Élményként élik meg az élő zenét, csakúgy mint más zeneműveket.
7.5.2.5 Rajzolás, mintázás, kézimunka A vizuális nevelés önmagában is összetett, sokszínű nevelési terület, a művészet egyik fontos eszköze. Magába foglalja a rajzolást, festést mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát. Ezen technikák gyakorlása, pontosítása segíti a gyermeket abban, hogy „művei” kifejezőbbé váljanak, tükrözzék a világról szerzett ismereteit, érzelmei megnyilvánulásait. A környezet szépségének
megteremtésében és megőrzésében igen fontos szerepe van a
vizuális nevelésnek. A rajzolás, mintázás, kézimunka végzésekor a gyermeki személyiségfejlesztés komplexitása érvényesül, összhangban a verssel, mesével, énekkel, zenével, mozgással, a környezet tevékeny megismerésével.
Cél: Az ábrázoló tevékenység, a tárgyi világ megismerése, az újra-alkotás a gyermek számára örömteli cselekvés legyen. Legyenek fogékonyak a szépre és formálódjon esztétikai igényük.
Feladat: •
Az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk térben és eszközök tekintetében, hogy a gyermekek spontán és szervezett formában tevékenykedhessenek.
•
Megismertetjük
a
gyermekeket
a
munkafogásokkal, technikai alapelemekkel.
66
különböző
anyagokkal,
egyszerű
•
Feladatunk továbbá a vizuális észlelés, emlékezés képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele, amelyhez minél több, mélyreható egyéni és közös élményre van szükség.
•
Elindítjuk az esztétikai érzékenység és értékelő képesség kialakulását , saját és mások alkotásában való gyönyörködést.
A gyermek alkotó tevékenysége a játékra épül, a játék egyik formája. A gyermek saját elgondolásai szerint saját élményeit alkotja újra. Ebben csak akkor segítünk, irányítunk, ha a gyermek elakad, téved és rávilágítjuk figyelmét arra, hogy a tévedés az újra alkotás lehetősége. A spontán lehetőségek kihasználása mellett óvodánkban a rajzolás, mintázás, kézimunka mint tevékenység csoportos és egyéni fejlesztés keretein belül történik. Az óvodai ábrázoló tevékenység szervezésében alapvető feladatunk egy elhatározott hely biztosítása, ahol a nap folyamán bármikor, bárki szabad választása alapján ábrázoló tevékenységbe kezdhet. Ennek alapfeltétele: az ábrázolás minden eszköze a gyermekek számára elérhető helyen legyen. Igyekszünk biztosítani minőségben megfelelő eszközöket, amelyek célszerűek, praktikusak, esztétikusak. Minden gyermek megalkothatja a kapott eszközökkel a képi és plasztikai elképzeléseit. Megjeleníthetik saját egyéniségüket, fantázia és élményvilágukat, érzelmeiket, vágyaikat. Ösztönözzük a szülőket arra, hogy otthon is adjanak lehetőséget gyermeküknek az ábrázolásra, kész alkotásaikat őrizzék meg, örüljenek neki és lehetőséget biztosítunk az óvodában készült alkotások megtekintésére az Ovi-galériában. Ellátogatunk
kiállításokra
az
ÁMK.ba,
ahol
műalkotásokkal
ismerkedhetünk
és
gyönyörködhetünk a képzőművészeti tanszak növendékeinek alkotásaiban. Tervezhető, alkotó alakító tevékenységek és azok tartalmának, minőségének fejlesztése: 3-4 éves korban játszva ismertetjük meg a gyermekeket az anyagokkal, eszközökkel és alapvető technikákkal. A szabadon firkálgató, mázoló, gyurmázó gyermekekkel együtt éljük át a felfedezés, az alkotás, a színek, a formák adta örömöt, esztétikai élményt. A firkából kilépő gyermeket egyénileg segítjük a továbblépésben. Engedjük szabadon próbálkozni. •
Képalakítás különböző technikákkal: festés, rajzolás, papírragasztás, agyagba, homokba karcolás, nyomat.
67
•
Plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva.
•
Építés: különböző tárgyakkal formák, alakzatok létrehozása.
4-5 éves korban jelentkezik a szándékos képalakító tevékenység, melyet segítünk kapcsolódó témákkal, technikával. Megjelenik az ember – környezet – tárgyak - cselekmények ábrázolása. Egy-egy emlék közös, vizuális felidézése során felhívjuk figyelmüket a részletek fontosságára. •
Képalakításra jellemző: gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok
•
Eszköztár bővül spárgákkal, fonalakkal, textillel, termésekkel, bőrrel.
•
Plasztikai munkájukat jellemzi: a formák tagolása. Játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése.
•
Építési lehetőségek részletezése, tér variálása.
5-6-7 éves korban a tevékenységi formák, az eszközök és a fejlesztési célok azonosak a 4-5 évesekével. A fejlődés a részletgazdagságban, kompozíciókészítésben, a készülő dolgok bonyolultságában és tervszerű készítésben jelenik meg. Támogatjuk az egyre gyakrabban jelentkező „közös alkotásokat”. •
képalakítás során alkalmazzuk: batikolás, kollázskészítés
•
rajzban és plasztikai munkáknál megjelenik a térben és síkban a többalakos cselekményábrázolás
•
díszítőtechnikák: varrás, fonás, szövés
Mozgásfejlesztés a vizuális nevelés tevékenységein keresztül: Sok mozgással, cselekvéssel a különböző észlelőfunkciók együttműködésével a gyermek finommozgása, szem-kéz koordinációja fejlődik. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: •
kialakul a gyermekek tér, forma és szín képzetének gazdagodása,
•
fejlődik képi gondolkodásuk, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük, képalkotásban bátrak,ötletesek, együttműködöek
•
megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról
•
megfelelően fejlődik kézügyességük, finommozgásuk, mely az írástanulás előkészítését szolgálja 68
•
Egyéni módón jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket
•
Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne, örülnek alkotásaiknak és a közös kompozícióknak
7.5.2.6 Munka A munka a gyermek önként vállalt, örömmel, szívesen végzett, célra irányuló tevékenysége, amely játékos formában megy végbe. A gyermeki munka felnőtt irányításával folyik, végrehajtása a gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást, és annak teljesítését igényli. A munkavégzés ismereteken, készségeken alapul. A gyermek a munkavégzés során megfigyeléseket végez, ismereteket szerez, megtanulja a munkavégzéshez szükséges eszközök nevét, használatát, ezáltal fejlődik együttműködő képessége, kapcsolatai az együttműködés során szorosabbá, bensőségesebbé válnak. Cél: Az erkölcsi tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése, szocializálás. Különböző típusú alkalmi megbízatások teljesítése és ezeken keresztül a munka önként, örömmel és szívesen vállalt és végzett tevékenység legyen. Feladat: •
A munkavégzés során, olyan készségek, képességek, attitűdök alakulnak ki, melyek segítik a gyermekek helyes értékítéletének alakulását.
•
Közös tevékenységek, munka során a társas kapcsolatok, a csoportokra jellemző erkölcsi szabályok, normák alakítása, ezáltal látja saját munkájának értékét és másokét is elismeri
A gyermek mindennapi tevékenységének része a munkajellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő tárgyi világról a gyermekek. Munkajellegű tevékenységek óvodánkban: •
önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés)
•
alkalomszerű munka 69
•
közösségi munka – naposi munka
•
környezetgondozás, növénygondozás
Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végeznek önkiszolgáló tevékenységet a csoportban. Az alkalomszerű munka – a csoport életében előre nem meghatározható, a nap mint nap váratlanul jelentkező problémák megoldásában van szerepe. Egyéni fejlettségüknek megfelelő feladatokat bízunk rájuk. Pl.: önként segítsenek az óvónő munkájában Üzeneteket adjanak át az óvoda épületén belül A közösségi munka és naposi munka: egyértelműen a közösség érdekében végzendők. Ez a tevékenység hozzájárul a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakulásához. Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása. A gyermekek munkáját a környezet szükségessége indokolja, annak eredményessége mindenki számára érzékelhető. E tevékenység nevelőereje nagy hatású, mert erősíti a gyermekben a munka játéktól eltérő jegyeit. Ízlésinformáció hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket. A környezetgondozás, növénygondozás óvodánkban a virágok öntözését és a madáretetést, az udvar takarításában, rendezésében való részvételt jelenti. Figyelni kell arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, de egyik gyermeket se terheljük túl. Figyelembe kell venni, hogy a legtöbb gyermeknek van kedvenc „munkája”, amit szívesen, örömmel vállal. Hagyni kell, hogy ebben kiteljesedhessék. Saját érdekében azonban ügyelni kell arra is, hogy minden munka alapfogásait megismerje. A munkajellegű tevékenység fejleszti a szükséges készségeket. A gyermekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, tárgyak célszerű használatát, miközben tapasztalatokat szereznek a munkaszervezésről, elemi fokon. Bemozogják az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetüket, megtanulnak eligazodni környezetük térbeli viszonyai között, mozgásos, tapintásos, vizuális információkat szereznek a világról Felhívjuk a szülők figyelmét a gyermeki munka szükségességére, annak értékelésére. A gyermeket vonják be az otthoni munkavégzésbe, szoktassák a saját személye körüli teendők önálló elvégzésére.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén •
Természetes, észrevétlen módon reagálnak a külső szükségletekre, szeretnek közösen dolgozni
70
•
Segítenek önmagukon, ha kell társaikon, észreveszik ha valamit meg kell csinálniuk.
•
Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére
•
Tevékenységváltás folyamán tárgyi környezetüket igényüknek megfelelően alakítják.
Az óvoda kapcsolatrendszere és a kapcsolatok működésének módja megegyezik a fő fejezetben leírtakkal.
71
8. József Attila Általános Művelődési Központ 2-es számú (Újtelepi) óvodájának nevelési gyakorlata „Legyen tietek a ködlő határ hűs erdőben az énekes madár. A nyári fény, a sárguló kalász Legyen tietek minden aratás, Kisgyermekek…” /Várnai Zseni/
Az óvoda rövid története Óvodánk ideális környezetben Mezőhegyes kertvárosi részén helyezkedik el. Még 1950-ben építették és 25 fős csoporttal indult. A nyolcvanas évek közepén felújították, ekkor már három csoportban 75 kisgyermek fogadására vált alkalmassá. 2007-től az önkormányzat képviselőtestületének döntése eredményeként két vegyes csoporttal működhettünk tovább, így egy csoportszobát tornaszobává tudtunk átalakítani. Az épületet tágas kert, udvar veszi körül,sok a fa,cserje,virág – van füves, árnyékos napos játszórész,fedett terasz ,betonozott udvarrész is, hogy esős időben is szabadlevegőn tartózkodjunk. Az udvari játékeszközeink különböző típusú mozgásokhoz biztosítanak lehetőséget. Az óvodánkba járó gyerekek eltérő szociokulturális környezetből érkeznek - a város központjában lévő panellakásokból,kertes házakból és a környező majorokból ( 6,81,21,28-as ) is járnak hozzánk gyerekek. A partnerigény felmérésekor kiderült : a szülők elvárása óvodánkkal szemben, hogy teremtsük meg annak a feltételeit, hogy a gyermek biztonságban s jól érezze magát a közösségben, gondozzuk, biztosítsuk az egészséges életmód szokásainak alakulását.. Hangsúlyos elvárásként fogalmazódik meg, hogy az iskolai életre alkalmassá váljanak. A szülők elismerik és igénylik óvodai munkánkat. Óvodánkban a gyermekek gondozása és nevelése kettő vegyes csoportban történik.(nyuszi és katica csoportok) Jól felszerelt tornatermünkben biztosított télen is a gyermekek mozgásigényének kielégítése . Szakmailag felkészült és hivatásszerető óvónők (2 főiskolai, 2 felsőfokú végzettségű), valamint egy-egy dajka néni segíti az óvodai munkát.
Az
önképzés,
képzési
folyamatokban
való
aktív
részvétel
jellemzője
kolleganőinknek. Óvodánkban biztosított a logopédus, fejlesztő pedagógus és a zenepedagógus heti 1-1 foglalkozása. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a HHH- s családok gyermekei minél hamarabb óvodába kerüljenek, rugalmas beszoktatással megkönnyítjük az első szociális közeg elfogadását. Az óvodai élet egészében biztosítjuk a gyermekek egyénre szabott – egyéni ütemű fejlődését. ( HHH-s; SNI-s; HH-s) 72
Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a harmonikus, nyugodt, családias, egymásra figyelő, segítő, támogató, érzelmi biztonságot nyújtó, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai élet. Fontosnak tekintjük a felnőtt feltételteremtő szerepét. Fejlesztő tevékenységünk során mi a néphagyományra és a művészetek eszközeivel ható vers – mese – dramatikus nyelvi játékokra, a vidám éneklés, énekes játék és zenehallgatásra, valamint a rajz, mintázás, kézi munka tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. A természeti – emberi – tárgyi környezet megismertetését elsősorban a közvetlen környezetünkben a tapasztalati lehetőségek biztosításával tesszük lehetővé. Az óvodás korosztályra a „mozgáséhség” jellemző. Nevelési gyakorlatunkban a mindennapi szabad mozgáson túl beiktatunk szervezett mozgásokat is, hogy a gyermekek életkorának megfelelően fejlődjön keringési, mozgató- és légzési rendszerük, valamint a csont-és az izomrendszerük teherbíró képessége. . Azért választottuk ezt a nevelési rendszert gyakorlatunk kimunkálásának alapjául, mert illeszkedik
a
gyermek
életkori
igényeihez,
nevelési
elképzeléseinkhez,
személyi
beállítottságunk, óvodai munkánk gyakorlatához.
Gyermekképünk, óvodaképünk Valljuk, hogy fontos az olyan szeretetteljes, biztonságérzetet adó óvoda megteremtése, amely lehetőséget ad, a gyermeki személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődésének. Fontosnak tartjuk a gyermekközpontúságot, mellyel lehetővé tesszük a gyermeki önállóság kibontakozását és teret adunk az önkifejezésre, az önérvényesítő törekvéseknek. A gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása érdekében biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, tudatosa kerülve a nemi sztereotípiák erősítését és elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Nevelőtestületünk
szakmailag
jól
felkészült,
pedagógiai
megújulásra
törekvő
óvodapedagógusokból áll, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együttérző, befogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző.
73
Küldetésnyilatkozat •
Tetteinkkel, viszonyulásunkkal sugározzuk a gyermekek feltétel nélküli elfogadását.
•
Kezdeményezők vagyunk partnerkapcsolatainkban. A szülőkkel tartalmas nevelői kapcsolatra törekszünk. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket gyermekük egyéni fejlődéséről.
•
Kocogás – kacagás - lazítás”. A testi-lelki jólét érzését naponta megteremtjük.
•
A művészet emberformáló erejére építünk. Élmény- és tevékenység gazdag óvodai életet ajánlunk.
•
Segítjük a gyermekeket korukhoz mérten tapasztalatok- ismeretek megszerzésében.
•
Naponta megerősítjük a gyermekeket pozitív személyiség-jegyük tudatosodásában.
•
Munkánkban a rend – harmónia - biztonság érték-rendszerét érvényesítjük.
74
Rendszerábra
75
8.1. Nevelési gyakorlatunk alapelvei, célja, feladata 8.1.1.Nevelési gyakorlatunk alapelvei •
Arra törekszünk, hogy óvodásaink nyugodt, élménygazdag, bizalomra épülő, harmonikus
fejlődését
elősegítsük
az
életkori
és
egyéni
sajátosságok
figyelembevételével. •
Igyekszünk sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődést biztosítani, elősegíteni.
•
Komplex élményeket biztosítunk, a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítésével, melyek segítségével erős érzelmi kötődést alakítunk ki a gyermekek és a művészetek között.
•
A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.
8.1.2.Nevelési gyakorlatunk célja, feladata Váljék a gyermek harmonikus személyiséggé, formálódjanak magasabb rendű érzelmei. Fejlődjenek mindazon képességei, melyek befolyásolják pozitív személyiségének alakulását. Alakuljon ki erős érzelmi kötődés a gyermek és a művészetek között.
Általános nevelési feladataink Az óvodásaink testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi – szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Erkölcsi – szociális érzelmek alakítása A gyermek életét meghatározó szokásrendszer mindkét csoportnak sajátos légkört ad. Ez az alapja a biztonságos, családias, derűs, szeretetteljes közösségi életnek, amiben a gyermekeink társas kapcsolatai, erkölcsi tulajdonságai, szokása, normái kialakulnak.
76
A közös élményekkel, tevékenységekkel, közös együttlétekkel, közösen végzett munkával olyan erkölcsi tulajdonságokat kívánunk megerősíteni, mint az egymásra odafigyelés, egymás iránti figyelmesség, megértés, felelősségérzet, tolerancia. Segítjük, támogatjuk a gyermekek között létrejövő kapcsolatokat, barátságokat, kisebb csoportok kialakulását, az érzelmekre épülő képességek kibontakozását. Erősítjük a gyermekekben önmaguk elfogadását, társaik és a felnőttek iránti szeretetre, tiszteletre és a különbözőség elfogadására neveljük őket. A mindennapi testi – lelki edzés biztosításával fejlesztjük a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodóképességét, harmonikus testi fejlődését. Esztétikai érzelmek alakítása A gyermekek esztétikumhoz való szoktatásával a széphez való belső viszonyukat tesszük elérhetővé. Az esztétikai ízlést alapozó élmények kiváltását komplex esztétikai hatásokkal igyekszünk elérni, ezért összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikáját. A természet esztétikája magában foglalja a bennünket körülvevő táj, a természeti jelenségek szépségeit. A gyermekek szívesen tartózkodnak a szabadban, gyönyörködnek a természet szépségeiben. Kíváncsian figyelik a táj, az évszakok változásait. Sétáink során számtalan lehetőség adódik a csúnya és a szép megláttatására. Környezetünk önálló felfedezésével lehetővé tesszük a környezetvédelemhez, a környezetalakításhoz, a környezet esztétikájához kapcsolódó érzelmi viszonyok kialakulást fejlesztve a környezettudatos magatrtást. Fontosnak tartjuk a felnőttek példamutatását, hiszen ennek nyomán a gyermekek is könnyebben alkalmazzák a természethez való helyes viselkedést. Fontos feladatunknak tekintjük a mindennapi élet esztétikájára való figyelemirányítást. Ide tartozik a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés, szokásainak megismerése, gyakorlása. Az intellektuális érzelmek kialakítása A
gyermekek
természetes
kíváncsiságára,
érzelmeire,
érdeklődésére,
tanulási,
megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel tesszük lehetővé, hogy gyermekeink egyre több ismeretet szerezzenek az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetükről. A közös
élmények
befogadása,
megismerése
segíti
a
gyermekeinket,
biztonságosabban, jobban tudjanak tájékozódni az őket körülvevő környezetben. 77
hogy
A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek, a környezetben szerzett tapasztalatok élményszerű
átélése,
újrarendezése
találkoznak,
amelyek
megoldása
során segíti
olyan az
érdekes
egyszerű
problémahelyzetekkel
gondolkodási
műveletek
kibontakozását, a logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését. A meghitt beszélgetések és meghallgatások, a kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédkészségét, beszédaktivitását. A gyermekek számára érzelmi biztonságot, védettséget nyújtó környezettel, a felnőttek személyes
példaadásával,
mintájával
az
alkotásra
ösztönző
eszközök
állandó
biztosításával segítjük a gyermekeinket, hogy gondolataikat, érzelmeiket szóval, mozgással, vizuális eszközökkel szabadon megjeleníthessék.
78
8.1.2.1.
A nevelés keretei
Az egészséges életmód alakítása Célunk: Alakuljon ki a gyermekeinknél az egészséges életvitel szokásai iránti igény. Feladatunk: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt megismerni a gyermeket. Családlátogatás során, illetve a szülővel való egyeztetés után az óvodában tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyekben elég nagy eltéréseket tapasztalunk, majd ezt követően elkészítjük a gyermektükröt. A gyermekek gondozása fontos feladat számunkra. Törekszünk meghitt viszony kialakítására, őszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, ezzel is elősegítve, hogy ők is elfogadjanak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy gyermekeink egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó óvónők a dajka nénikkel megbeszélik, hogy mindenki azonos módon gyakoroltassa. A napi 3-szori étkezést biztosítjuk, de a központi étrendet kiegészítjük a gyermekek által hozott gyümölcsökkel, az ebből készítünk gyümölcslevet, vitaminsalátát. Az étkezések megközelítőleg azonos időpontban, kulturált körülmények között zajlanak., Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakaszában ihassanak a gyermekeink. Az ebéd minden csoportban kötött időtartamú, de figyelembe vesszük a gyermekek egyéni tempóját, egyéni szükségleteit. Ösztönözzük a gyermekeket, de nem kényszerítjük az étel elfogyasztására. A gyermekek tisztaságigényének kialakításához biztosítjuk az alapvető feltételeket /személyenként külön törölköző, fésű, mosdókagylónként szappan, körömkefe/. Ezeket a
79
tevékenységeket a nap bármelyik szakaszában önállóan elvégezhetik saját szükségletüknek megfelelően, de ügyelünk a fokozatosság betartására. Folyamatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk, a betegségmegelőzés érdekében. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen, és ezt önmaguk is igényeljék. A gyermekek mozgásigényét igyekszünk kielégíteni a változatos udvari játékokkal, sokirányú szabályjátékok szervezésével, a napi mozgásos percekkel, séták szervezésével. Jó idő esetén a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron szervezzük. A gyermekeknek szükségük van a mindennapi nyugodt pihenésre, amelyhez biztosítjuk a szükséges feltételeket. Elalvás előtt mindkét csoportunkban mesével nyugtatjuk meg gyermekeinket. Az alvás – pihenés ideje alatt csend, nyugalom, tiszta levegő biztosított. Igyekszünk figyelembe venni eltérő alvásigényüket. Lehetőséget adunk arra, hogy a korábban ébredők, vagy el sem alvók 1 órai pihenés után tevékenykedhessenek (könyvnézegetés, kedves tárggyal, játékkal való játszadozás). ebéd után. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott gondoskodás övezi, és értesítjük szüleiket. A szülő megérkezéséig felügyeletet biztosítunk számára. A szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinni gyermekét – az óvónőnek addig is gondoskodni kell lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát gyógyulásig nem látogathatja. A gyermekek a betegség után csak orvosi igazolással jöhetnek ismét óvodába. Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet fordítunk a fertőtlenítésre, tisztaságra. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, saját tárgyak használatával, igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést mindig tapintatosan kezeljük, és amennyiben a szülő partner benne, a szülőkkel közösen keressük az okát és az esetleges megoldási lehetőségeket. Fontosnak tartjuk, hogy edzettek legyenek a gyermekeink, ezért minden nap – ha az idő engedi kétszer is – kint tartózkodunk az udvaron. Esős időben a rendelkezésünkre álló teraszon, illetve a tornaszobában biztosítjuk a szabad mozgást. Sáros időben a betonozott 80
részen légfürdőzésre adunk lehetőséget. Télen kihasználjuk a tél adta lehetőségeket, és szánkózunk, csúszkálunk, hóembert építünk, hógolyózunk gyermekeinkkel. Az óvodáinkban szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítését, a gerinc-deformitások megelőzését szolgálják. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekeink egészséges életmódját úgy biztosítjuk, ha mindennapi edzési lehetőségükről gondoskodunk. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása A lehetőségeinket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikus környezetet kialakítani, amely pozitívan befolyásolja gyermekeink egészséges életmódjának alakulását. Óvodánk udvarán van füves, betonos rész, napos, árnyékos terület egyaránt. Még barátságosabbá varázsolják a virágok, szép fák, cserjék. Gyermekeink szabad mozgását, edzését az udvari játékaink biztosítják. Lehetőségeinkhez mérten cseréljük a fém játékokat fából készült játékeszközökre, hiszen ezek jobban szolgálják a gyermekek mozgásfejlesztését. Rendelkezünk babaházzal, fából készült padokkal, asztalokkal, ahová kivihetjük a műhelymunkákhoz, szerepjátékokhoz stb. a kellékeket. Csoportjainkban mesesarkot alakítottunk ki, amelyek ízlésesek, esztétikusak. Vannak sarkok, kis helyek, ahová a „kincseket” helyezhetik el a gyermekeink. A csoportok saját öltözővel rendelkeznek, mosdóhelyiségeink az utóbbi év felújításainak, bővítésének köszönhetően ízlésesek, a gyermekek igényeinek megfelelőek. A mellékhelyiségek valamennyi korcsoport számára biztosított. A mosdók berendezése a gyermek életkorához igazodó. Minden gyermeknek külön fésűje, fogmosó felszerelése, törölközője van. A törölközőket, ágyneműket az óvodában biztosítjuk és ott is mossuk. A mosdókban a tevékenységek helyes sorrendjének elsajátítását megkönnyíthetjük képek, jelek segítségével. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: •
A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek
81
•
A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.
•
Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.
•
Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.
•
Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.
•
Étkezés közben halkan beszélgetnek.
•
Teljesen önállóan öltözködnek.
•
A ruhájukat ki – és begombolják, cipőjüket bekötik.
•
A ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcokra helyezik.
•
A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.
•
Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.
Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Célunk: Váljon képessé a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatására a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével. Feladatunk: Az érzelmi biztonságot nyújtó kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszokatástól az óvodáskor végéig. A gyermek – gyermek, felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. A gyermeki érzelmekre épülő kapcsolatteremtő- és megtartó képességének formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása. Segítjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, teret engedve az önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszokatástól az óvodáskor végéig: Az óvodás gyermek jellemzője a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó, derűs, családias légkör megteremtését. Már a beszokatásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó, esztétikus környezetet alakítunk ki. A csoportszobában, 82
a mosdóban, az udvaron szabadon mozoghatnak a megfelelő biztonság mellett. A gyermekek érkezésekor az óvodáink öltözőiben, ahol a feltételek adottak: halk zene segíti a nyugalmat árasztó miliő megteremtését. Mindkét csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, neve van, ami mélyíti összetartozásukat. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy szülő és gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe. Mi óvónők megismerkedünk a gyermekotthon kialakult szokásaival,
megengedjük, hogy az
óvodába magukkal hozzák kedves játékaikat, tárgyaikat. Jelüket lehetőség szerint úgy válogatjuk, hogy ahhoz mondókát, dalt vagy verset lehessen kapcsolni, így még kedvesebbé válik számukra a jelük. A családias légkör megteremtésével befolyásoljuk a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Gyermekeinknek lehetőséget biztosítunk, hogy érdeklődésüknek megfelelően tevékenységi lehetőséget választhassanak a nap folyamán. Figyelmet szentelünk az érdektelen gyermekekre, hogy mielőbb kideríthessük érdektelenségük okát. Már a beszoktatás ideje alatt játékos formában gyakoroltatjuk a különböző tevékenységeket, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékokkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél külön figyelmet
fordítunk
a
személyes
kapcsolatra
(simogatás,
betakargatás,
mesélés).
Tevékenykedtető óvodai életet biztosítunk, amely segíti a gyermekek együttműködését, formálja egymáshoz való viszonyukat.
A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítés:
A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak ki, ha jól érzi magát a csoportban. Biztonságuk és bizalmuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. Nevelésünk alapja a feltétel nélküli szeretet. A korlátokat úgy állítjuk fel, hogy azoknak gyermekközösségeink meg tudjanak felelni, az elvárásoknak eleget tudjanak tenni. Partneri kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttnevelésben. Megismerjük a gyermekek egyéni jellemzőit óvodatükörben rögzítjük, melyek segítik az egyéni nevelésüket. A felnőtt – gyermek kapcsolatában fontosnak tartjuk, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítsunk, pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget 83
adunk a javításra. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket a nap folyamán, ahol lehetőség nyílik a saját érzésének elmondására. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményre épülő tevékenységek gyakorlásának. Az együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás,
önzetlenség,
figyelmesség.
Mindez
fejleszti
akaratukat,
ezen
belül
önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat.
Tilalom helyett választási lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket is hozhassanak. A humort, mint segédeszközt használjuk a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a feszültségek oldásában. A csoportokban használjuk az egyéni jellemzők tábláit /pl.: születésnapi tábla, magasság – tábla, „Megérkeztem, itt vagyok” – jelző tábla/. A pozitív visszajelzés fontosságát erősítjük.
84
A bátorító nevelésben a felnőtt-gyermek viszonya
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén •
Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.
•
A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és a helyes cselekvés, szokás szabályainak betartása.
•
Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.
•
A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együttéreznek a közösség tagjaival.
•
Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek.
•
Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.
•
A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.
•
Igényükké vált a tevékenységben való részvétel és együttműködés.
•
A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.
•
Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.
•
A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.
•
Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat.
•
Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket.
•
Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.
•
Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
85
8.2. Tevékenységek kerete 8.2.1 Hetirend
Hétfő
Délelőtti játékba integrált tanulás
Vers - mese dramatikus játék
Ének-zene
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek Vers - mese -
Vers - mese dramatikus játék
Rajz, mintázás, kézimunka
dramatikus Vers - mese -
Vers - mese -
dramatikus
dramatikus
játék
játék
játék
Mozgás, mozgásos játékok
Udvari
A külső világ
A külső világ
játékba
Énekes
tevékeny,
tevékeny,
integrált
játékok
megismertetése
megismertetése
tanulás
A külső világ tevékeny, megismertetés e
A csoportok heti rendjében a tábla szerinti javaslat a számosságokat jelöli, a variációkat az óvodapedagógusok határozzák meg.
86
8.2.2 Napirend
Időtartam
Tevékenységek
S
J
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN 6.00 – 8.30
Szabad játék
Z
Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos E
tevékenységek
Á
Testápolási teendők Tízórai 8.30 – 10.30
M
Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka Ének – zenei képességek fejlesztése Külső világról szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése
É
T
L
JÁTÉK A SZABADBAN Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séta 10.30 – 12.00
Énekes játékok az udvaron
Y
É
Mindennapi mozgásos percek E
Testápolási teendők 12.00 – 13.00
Ebéd S
Testápolás teendők 13.00 – 15.00
Pihenés, alvás mesével, altatódallal
Testápolási tevékenységek 15.00 – 16.00
16.00 – 18.00
Uzsonna
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Részképességek fejlesztése egyénenként
87
K
Egy héten egyszer –a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt – a játékba integrált tanulás rendje felborul.
8.2.3 Néphagyomány-ápolás, népszokások „Ezt a kincset nem lehet médiára, könyvre, kazettára bízni. Véren át és lelken át, tenyérből tenyéren, testtel a testhez érve, zöldellő búzacsíra fölé hajolva vagy épp az ünnepi gyertyát gyújtva csak az együttes élmény során adható át a hagyomány. Itt és most mutasd neki, tedd meg vele, amikor annak a tettnek ideje van.” /Gabnai Katalin 1994./
A mi nevelési gyakorlatunk a néphagyomány őrzését, a népi kultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti. A kisgyermekek nevelésébe be kell építenünk mindazon értékeket, amelyek a hagyományokból merítve az óvodáskorú gyermekek számára megőrzésre érdemesek. A óvodába lépés első pillanatától a nevelésünk szerves része a hagyományápolás. Meg kell ismernünk a népszokások eredetét, azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit, és tovább kell éltetnünk azokat. Ismernünk kell számos népi kismesterséget, népi játékokat, népmeséket, népdalokat, de meg kell tudnunk teremteni az egészséges egyensúlyt a népi értékek feldolgozása és a mai kor értékei között. Nagyon hasznos, ha a lakóhelyünk hagyományaiból is merítünk. Képzésünk, önképzésünk során hangsúlyt kell fektetni ezeknek az ismereteknek a megszerzésére, a már meglévő ismeretek bővítésére. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Célunk:
Legyenek képesek meglátni a szépet a környezetben, a természetben és a művészetekben. Vers, mese, dramatikus játék népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések Ének, énekes játékok, zenehallgatás mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene Rajz, mintázás, kézimunka tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, gyurmázás, mézeskalács sütés A külső világ tevékeny megszerettetése találós kérdések, népi jóslások, jeles napok Mozgás, mozgásos játékok 88
ügyességi és sport játékok Az óvodáink jeles napjai
Mihály napi vásár és a szüret - vásári forgatag szeptember végétől október közepéig.
Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a 4. vasárnapig) Mikulás
(december 6.)
Luca nap (december 13.) Karácsony érzelmi előkészületei (hangulati lezárásnak alkotó délutánt szervezünk a szülők bevonásával) Farsang (Vízkereszttől – jan.6.- húshagyóig) Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Komázó Pünkösd (Húsvét után az 50. nap)
A hagyományápolás tartalma korcsoportonként Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez a gyermekek kíváncsiságát hagyományok
folyamatosan ápolása
kielégítő,
közben
az
változatos
tevékenységet
együttjátszásunk,
biztosítunk.
a
együttmunkálkodásunk,
tervezgetésünk örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep, külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen.
Szüret: Szülők bevonásával szüreti hangulatban eltöltött vidám délután. A tél jeles napjai: Advent: •
Megismerkednek advent jelképeivel, koszorút és naptárt készítenek.
•
Időjárás változásainak megfigyelése, ezekhez igazodó népi jóslások.
•
Mikulás – megtanulnak néhány verset és dalt.
•
Luca – lucabúza ültetés, 4-5 évesek jókívánságokkal köszöntenek a csoportokban.
89
•
A karácsony hangulati előkészítése – versekkel, dalokkal, betlehemes játékokkal, mézes sütéssel, fenyődíszek, ajándékok készítésével.
•
Karácsonyi gyermekműsor – szülőket és meghívhatnak.
Farsang: télbúcsúztató népszokás. Kisebbek: •
Álarcok, szemüvegek, maskarák készítése.
•
Egyszerű tánclépések megismerése.
•
Tréfás rigmusokat, versikéket, dalokat ismernek meg.
•
Kedvük szerint ölthetnek jelmezt.
Nagyobbak: •
Különféle technikákkal álarcok, maszkok, kalapok stb. készítése.
•
Tréfás mesék, versek, dalok tanulása, népi lakodalmas játékok, táncok megismerése.
•
Versengés.
•
Ha kedvük tartja, jelmezt ölthetnek.
•
Kiszebáb készítés
A tavasz jeles napjai: Húsvét: •
Az ünnepekhez kapcsolódó mondókák, versek, dalok tanulása, népi játékok játszása.
•
Különféle technikákkal tojások díszítése.
Májusi májusfa állítás: Gyermekeinek és óvónőinek közös játékos délelőttje. Pünkösd: Az év ünnepélyes lezárása. A tavasz győzelmét népi játékokkal, versengéssel, viaskodással, pünkösdi király-királyné választással ünnepeljük. Természetjáró jeles napok: 90
Április 22. – Föld napja összekötve a Madarak és fák napjával. Október 4. – Állatok világnapja. Társadalmi ünnepünk: Március 15.
Az évenként ismétlődő ünnepeink: édesanyák köszöntése iskolába készülők búcsúztatása
8. 3 Nevelésünk tevékenységformái 8.3.1 Játék Célunk:
Legyen képes a gyermek kreatív játékra az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok
többszöri
átélésével.
Legyen
képes
vágyainak
és
ötleteinek
kibontakoztatására. Célunk továbbá, hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás.
Feladatunk A
játékhoz
szükséges
feltételek
biztosítása
(légkör,
hely,
idő,
eszközök,
tapasztalatszerzés, élmények). A 3–7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszereinek alkalmazása. A
játékhoz
szükséges
feltételek
tapasztalatszerzés-élmények)
91
biztosítása
(légkör,
hely,
idő,
eszközök,
Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetünk el, ahol gyermekeink szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközökkel, jelenítik azt meg, milyen helyet választanak és mennyi ideig tart a játékuk. A sajátos légkört segítjük sok új ötlettel, kellő időben adott segítséggel, megerősítéssel. A csoportban annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Kezdeményezésünkre a gyerekek szívesen részt vesznek az énekes és mozgásos játékokban. A szimbolikus szerepjátékoknál a gyermekek szabadon választhassanak a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az együttjátszás során megteremtjük a játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és helyet, mindez mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az oldott légkör érdekében bátran használjuk a humoros kifejezéseket és tréfás szavakat.
A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, segítségünkkel alakítják ki játékuk számára az állandó és variálható helyet. Jelentős szerepet kap a csoportszobában az esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek kincsesládája is, amit együtt gyarapítunk különféle játékfajtákhoz szükséges kellékekkel. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekekkel közösen alakítunk ki, és rendezünk különböző szempontok alapján. Rajzolás, festés, alkalmanként népi játékok készítése. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért minél több nagymozgásos tevékenységet, szerepjátékot szervezünk, az időjárás függvényében (pl.: népi játékok, mozgásos-közlekedési játékok, színpadi játékok, ügyességi és sportjátékok).
92
A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység a gyermekek óvodába érkezésekor kezdődik, szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát, a rugalmas napirend jól biztosítja, így gyermekeink egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül.
A 3-4 éves gyermekeink a tisztálkodás, az alvás és étkezés idejét kivéve szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett.
Az 5-6 éves gyermekeink már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, a szerepek elosztásához több időre van szükségük, ezért figyelemmel kísérjük játékukat, s ha a gyermekek játéka felbomlóban van, ill. a körülmények ezt szükségeltetik, akkor ajánlunk másik játékot.
Az 5-6-7 éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint a kitartás kialakuljon. A napi életszervezésben arra törekszünk, hogy gyermekeink minél több időt tölthessenek udvari játéktevékenységgel.
A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a gyermekek cselekvésének, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják elképzeléseiket. A játékba igyekszünk olyan eszközöket biztosítani, melyek ízlésesek, praktikusak, egyszerű félkész játékok, hogy minél több ötletre, játékfajtára ihlesse a gyermekeket. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükségünk. Mindenekelőtt a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, azontúl a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (babaszobai papás-mamás, orvosos stb.) amelyek ösztönzik a gyermekeket a szerepjátékra.
93
A 4-5-6-7 éves gyermekeknek az eszközválasztékát bővítjük, elsősorban a szerepjátékhoz szükséges kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem-és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy mikrocsoportban felnőttel indirekt irányításával, vagy egyedül játszanak. Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, a csoportszobai eszközöket kirakjuk s ott is biztosítjuk a nyugodt, kreatív játékot (barkácsolást, rajzolást, festést).
A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzet tapasztalatokkal játékuk tartalmát gazdagítják, ezért biztosítjuk, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek játékidőben újra és újra átélhessék. A mikrocsoportos sétákat alkalmanként szervezünk, melynek fejlesztő hatása a gyermekek tapasztalatainak gazdagítását segíti. A 3–6 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. Gyakorló játék: A gyermekek megismerik az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a cselekvéshez örömszerzés társul, mely alapot ad a cselekvés többszöri megismétléséhez, ami szinte ritmikusan jelentkezik. Figyelemmel kísérjük a gyermekek halandzsázását, mivel a többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. A gyakorló játék lehetőségét az udvaron is biztosítjuk, a rendelkezésünkre álló homok, víz, kisebb-nagyobb tárgyak erre a legalkalmasabbak. Szerepjáték: A gyermekek játékának továbbfejlődését segítjük szerepvállalással, mely a gyermekeknek minta a közös cselekvésekhez, a különböző kapcsolatok kialakításához. A kicsik játékában teret kap a papás-mamás játék, a fodrászos, orvosos, buszos játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek szerepeket vállalnak, szimbólumokat használnak a „mintha”- helyzetek megteremtéséhez. 94
A dramatizálásnak, bábozásnak a rendszeres, többször ismétlődő meseélmény az igazi táptalaja. Az egyszerű mesék megjelenítésében modellt adunk egy-egy szereplő megformálásához.
Kezdetben
több
kelléket
használunk
a
képzeletbeli
képek
megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás saját előadásunkban jelenik meg az óvodában először. A csoportnak mágikus bábja lehet, akinek a gyermekek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítjük, gyűjtjük.
A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenik meg a barkácsolás, elsősorban saját
magunk által barkácsolt kellékek készítésével, amit a gyermekek bevonásával hozunk létre. A gyermekek az „én készítettem”- alkotás örömét igyekeznek többször átélni, így játékára a formagazdagság lesz a jellemző. Olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat játszanak a gyermekek, amelyet könnyen betartanak. Olyan szabályjátékot tervezünk, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégítik. A szerepjátékot és a dramatizálást kiegészíti az építő, konstrukciós játék. Bonyolultabb formákat,
tárgyakat,
alkotásokat
hoznak
létre,
különböző
anyagok,
eszközök
felhasználásával. A szabályjátékok játszásakor lehetőséget biztosítunk arra, hogy ők is hozzanak létre szabályokat, hogy ők maguk is legyenek a játék vezetői. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Modellt nyújtunk szerepvállalásainkkal a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (mimika, gesztus) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékokkal segítjük elő, az anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. (pl.. hangutánzó játékok, fonémahallást fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok felsorolása) Az óvónő játéksegítő módszerei Játéksegítő metódusaink szituációtól függőek. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha a gyermekek problémamegoldóak, arra törekszünk, hogy az irányítás játékot követő, szemlélő, a gyermekeket cselekedni hagyó legyen.
95
A kisgyermekeknél, ha szükség van rá, játékkezdeményezőek, modellnyújtó játszótársak vagyunk. Ebben a helyzetben is támogató, engedő és elfogadó, a kevésbé kreatívaknak, ötletszegényeknek segítők vagyunk. Ha a játékban a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát, akkor beavatkozunk. Az udvaron napi egy szervezett játéktevékenységet ajánlunk a gyermekeknek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elfogadott viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.
8.3.2 Játékba integrált tanulás Az óvodában gyermekeink tevékenységeik által illetve azok során szerzett benyomásaik, tapasztalataik, élményeik alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti, melynek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. A játékon keresztül fejlesztjük az óvodás gyermek értelmi képességét, érzékelését,
észlelését,
emlékezetét, figyelmét, képzeletét, képszerű szemléletes
gondolkodását. Ehhez társulnak a szervezett tanulási lehetőségek, az általunk irányított megfigyelések, tapasztalatszerzések, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Helyet kap az általunk kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amelyek számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermekeknek. A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy a kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Egyetlen napon borul fel ez az alapelv, amikor szervezett mozgástevékenységet tartunk.
96
Nevelési gyakorlatunkban alkalmazott tanulási módszerek Változatos eljárások alkalmazására törekszünk, a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja a módszerünk megválasztását. Az adott szituációnak megfelelően kombinálva minél gyakrabban alkalmazzuk a játékosságot, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetést, elemezgetést, rendszerezést a tevékenységekben. Hasznos módszerek, amelyek a tanulási folyamatot segítik: az élmények elmondása, az otthoni és óvodai megbízások adása, szülők, nagyszülők bevonása az óvodai tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetés.
Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: Arra törekszünk, hogy gyermekeink kapjanak sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést Igyekszünk elérni, hogy mindegyik gyerek minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést, kiemelve konkrét jó cselekedetét, tettét. Úgy alakítjuk a tanulási szokásokat, hogy egy kérdés, egy tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.
97
A szervezett tanulás formái (A 3-6-7 éves korosztálynak számára)
Mozgás, mozgásos játékok
Kötelező: Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)
Közvetve kötelező:
Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézi munka
Kötetlen:
Ének-zene, képességfejlesztés. A külső világ tevékeny megszerettetése, megismertetése
A szervezett tanulás munkaformái
Mozgás, mozgásos játék. Vers, mese, dramatikus játék.
Frontális
Zenés-mozgásos percek. Énekes játékok. Ének-zene - képességfejlesztés. Rajz, mintázás, kézi munka.
Mikro csoportos A külső világ tevékeny megszerettetése.
Egyéni
Részképességek fejlesztése.
98
Vers, mese, dramatikus játék
Célunk: A gyermekek érzelmi, értelmi, etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.
Feladatunk: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Művészi értékű irodalmi anyaggal kívánjuk biztosítani a gyermekek esztétikai élményét. A választásban érvényesítjük a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságot.
A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, ringatókból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. Számukra egyszerű cselekményű, szerkezetű állatmeséket gyűjtünk egybe. Kiscsoportosainknak 10-12 mondókát, és 10-14 mesét ajánlunk.
A 4-5 éves gyermekeket népi mondókákkal, kiolvasókkal, vidám versekkel, névcsúfolókkal, klasszikus és mai magyar költők ritmusélményt nyújtó verseivel fejlesztjük. Meseanyagukat többfázisú állatmesékkel, népmesékkel, a magyar klasszikusok meséivel bővítjük (Móra, Móricz). Számukra 4-5 mondóka, 4-6 rövid vers „tanulását” tervezzük, és 10-14 új mesével ismertetjük meg gyermekeinket.
99
Az 5-6-7 évesek versanyagát népi mondókákból, kiolvasókból, lírai versekből, névcsúfolókból, találós kérdésekből állítjuk össze. A gyermekek élményéhez kapcsolódó 10-15 új verset választunk, 4-5 kiolvasót és 5-6 mondókát. Meseanyagukat kibővítjük tündérmesével, modern mesével.
Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményes népmeséket, novellisztikus-realisztikus tündérmeséket, tréfás meséket és műmeséket építünk be a gyermekek mesetárába. A kiválasztott versekkel, mesékkel erősítjük meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét. Óvodáskor végére 15-20 új mesével bővítjük mesetárunkat. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az első irodalmi élményhez mondókával, ölbeli játékokkal juttatjuk a 3-4 éves gyermekeket. Ezek az ölbeli játékok igazi „szeretet-megnyilvánulások”, melyet a gyermekek a felnőtt ölében testmelegében teljes biztonsággal hallgatnak. A gyermekekkel együtt sokat ismételgetjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltsük bennük a gyakorlás érzetét. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával megismertetjük a gyermekekkel a bábokat. Bemutatunk párbeszédes formában előadott rövid, ötletes jeleneteket. A vershez, meséhez, dramatikus játékokhoz olyan kellékeket is használunk, amely elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Időnként- a nagycsoportos gyermekeket is bevonva bábozunk, dramatizálunk a kisebbeknek. Az új versek bemutatását a gyermekek élményeihez, tapasztalatához, hangulatához kapcsolódóan mondjuk el. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját megerősítjük havonként egy közmondással, melyet az öltözőben kifüggesztünk. Így a szülők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán. A gyermekek segítségünkkel megjelenítik a meséket, az egyéb élményeket. Bábjátékokat rögtönzünk. A gyermekekkel gyakran játszunk rímes találós kérdéseket, együtt alkotunk
100
rímjátékokat. A gyermekekkel albumokat készíthetünk a tanult versekről, mesékről. A hallott élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A mese, mint tevékenység minden nap megjelenik az óvodában. A gyermekeket zenei szignállal, mesepárnák elkészítésével a mesesarokba várjuk. Amikor minden gyermek megérkezett, csak akkor kezdjük el a mesét gyertyafénynél, vagy lámpagyújtás után. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét mondjuk a gyermekeknek, hogy a dramatizálásra alkalmas mesét eljátszhassák, továbbá segítjük a gyermek világképének alakulását, hogy ráébresszük a valóság és a mesevilág közötti különbségre. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességeket mesével, verssel, bábozással és dramatikus játékokkal kívánjuk fejleszteni. Ezeken keresztül segítjük a gyermekeket abban, hogy elsajátítsák a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. Formáljuk, gazdagítjuk előbb a passzív, majd az aktív szókincsüket. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek jó lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. Legyenek képesek meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.
101
8.3.3 Ének, énekes játékok, zenehallgatás Célunk: Érezzék meg a közös éneklés, a közös játék örömét, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatunk: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3-6-7 éves korban megtervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, és a zenei képességfejlesztő játékokkal. A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása
Az óvodai zenei nevelés során gyermekeinket megismertetjük mondókákkal, énekes játékokkal, komponált gyermekdalokkal. A 3-4 éves gyermekeket a felnőttel közösen játszható ölbeli játékokkal ismertetjük meg. Ezek arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató játékok. A tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény a szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme. Ezt a korosztályt 4-5 hangból álló énekes játékokkal ismertetjük meg, melyeket játékos mozdulatokkal eljátszhatnak. A 4-5 éves gyermek zenei ismeretét mondókákkal, további ölbeli játékokkal, és énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük velük a csigavonalban, hullámvonalban való mozgást, a szerepcserére épülő játékokat, fejlesztve mozgásukat is. Alkalmi dalokat is válogatunk. A dalok egyenletes lüktetése mellett törekszünk azok ritmusképét is megismertetni.
102
Az 5-6-7 éves gyermekek zenei ismeretét a különböző játékhelyzetekben alkalmazható kiolvasókkal bővítjük. Általunk előadható, a gyermek figyelmét fejlesztő zenehallgatási művekkel erősítjük az értékes zene iránti érdeklődést. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat, rokon és más népek dalait, a magyar műzene darabjait alkotó dalokat és a klasszikus műzenét mutatjuk be. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekekkel 6-8 mondókát, ölbeli játékot, 10-15 énekes játékot ismertetünk meg. A mondókák, dalok 2/4-es üteműek, negyed és páros nyolcad ritmusokat tartalmaznak. Játék közben ismertetjük meg gyermekeinkkel az alapfogalmakat, és ekkor szerzik meg zenei készségeiket is. Gyakorolnak halkan és hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Megfigyelhetik a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Különböző mozdulatokkal érzékelik az egyenletes lüktetést. A gyermek nevét, jelét énekelgetjük és énekelve hívogatjuk őket játékba, tevékenységbe. Felkeltjük a gyermekek figyelmét a zenehallgatás iránt, figyelve arra, hogy azt mindenkor áhítattal, érzelmekben, élményekben gazdagon tegyük. Különböző tevékenységekhez kapcsolódva, minden nap nyújtunk zenehallgatási élményt. A 4-5 éves gyermekeket 4-5 új mondókával, 12-15 új gyermekdallal, műdallal ismertetjük meg, s lehetőséget teremtünk a 3-4 évesen tanultak ismételgetésére is. A körjátékok közül a szerepcserés, a párválasztós, sorgyarapítós játékokat választjuk. Lehetőséget biztosítunk a gyermekek önálló éneklésére a tiszta éneklés érdekében. Mikro csoportban, illetve egyénileg való éneklés mellett gyakoroltatjuk a halk, hangos, magasabb, mélyebb éneklést. Változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal kérdés-felelet játékokat gyakorolhatunk. Az egyenletes lüktetés mellett kihangsúlyozhatjuk a dalok, mondókák ritmusát. A gyermekeket többféle népi ritmuseszközzel is megismertetjük, ezzel is fejlesztve ritmusérzéküket. A ritmushangszereket közösen készítjük el a gyermekekkel. Lehetőséget biztosítunk, hogy a különböző tevékenységekhez kapcsolódva mindennapos zenei élményhez jussanak.
103
Az 5-6-7 éves gyermekek 4-7 új mondókával és 15-18 új énekes játékkal, 3-4 alkalomhoz illő műdallal ismerkednek meg. A tanult mondókákhoz, dalokhoz szimbólumokat keresünk, elhelyezve azokat a zenei polcon, vagy sarokban. Ezek a szimbólumok emlékeztetik a gyermekeket a tanult dalokra, és lehetőséget adnak az élmények felelevenítésére. Olyan dalokat is megtaníthatunk, melyekben szünet és szinkópa is megtalálható. Ebben a korban már bonyolultabb játékokat választhatunk. Olyanokat melyekben párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító, fogyó, fogó játékok találhatók. Ez jelenti a korosztály néptánc-alapját. Egyszerű táncos lépésekkel is megismertetjük a gyermekeket az utánzás lehetőségének biztosításával. Törekszünk a tiszta éneklést elősegíteni egyéni énekeltetéssel. A halk, hangosabb éneklést összekapcsoljuk a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. A legügyesebb gyermekek használhatják az egyszerű hangszereket. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztés kötetlen jelleggel, mikro csoportos formában tartjuk, a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve tudjuk fejlesztő munkánkat végezni. Az énekes játékokat kötötten, lehetőleg az udvaron tartjuk, rossz idő esetén a délelőtti levegőzés előtt. Így biztosítjuk az önfeledt, zavartalan, élmény teli játékot. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. Jeles napokhoz kapcsolódva élő előadásban hallgathatnak hangszeres zenét, pár tagú kórusokat, esetleg szülők, zenetanárok előadását. A gyermek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogy beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetésével segítjük a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák,
énekek
szövegének
hanglejtése,
hangsúlya,
ritmusa
kifejezésével,
hangerejének utánzásával megéreztetjük nyelvünk kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak énekeltetésével segítjük a magán-és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék gyakorlásával bővül a gyermekek szókincse.
104
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül, tudnak egyedül is énekelni. Élvezettel tudnak figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek ismernek 4-7 mondókát. A gyermekek ismernek 10-15 gyermekdalt.
8.3.4 Rajzolás, mintázás, kézi munka Célunk: A vizuális képességek fejlesztése. A gyermekek képesek legyenek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésére. Alakuljon, gazdagodjon a gyermekek tér-, forma-, színképzete, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük. Feladatunk: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok lehetőségének biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítás. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.
Az alkotó tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. Kiválasztásuknál a praktikumot, a célszerűséget és az esztétikumot vesszük figyelembe. A tevékenységhez minden csoportszobában olyan teret biztosítunk, ahol az alkotók körét nem zavarják a mozgásos tevékenységet végző gyermekek. Fontosnak tartjuk, hogy egyszerre annyi gyermek tevékenykedjen, amennyi kényelmesen elfér egymás mellett.
105
Olyan légkört alakítunk ki, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak az alkotó munkába, ahol annyi ideig tevékenykedhetnek, ameddig jól esik nekik, ahol az elrontott, sikertelen lépéseket pótolhatják, javíthatják. Az alkotó munkához szükséges eszközöket megfelelő tárolóhelyen helyezzük el. Az eszközök biztonságos kezelését a gyermekekkel egyenként tanítjuk meg. A különböző technikákhoz szükséges feltételeket a mindennapi szabad játékban is biztosítjuk (rajzolás, festés, mintázás, gyurmázás, szövés, fonás, batikolás, origami, építés, műalkotásokkal való ismerkedés).
A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése
A 3-4 éves gyermekekkel játszva ismertetjük meg az anyagokat, eszközöket és a technikai kivitelezés lehetőségeit. Elkezdjük az esztétikum iránti érzékenység kialakítását, észrevétetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásunkban, a mű- és népművészeti szépségekben. Teret
engedünk
a
gyermek
szabad
témaválasztásának.
Segítjük
a
képalakítást
eszközbiztosítással, hogy élményeit festéssel, zsírkrétával, papírhajtással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal kifejezhesse. Segítjük a képalakító készségének megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendeléséig. Gyermekeink tetszés szerint vesznek részt a plasztikai alakításban. Az anyagok, gyurmák alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva ismerik fel. A gyurmázást minden nap biztosítjuk számukra. Felfedeztetjük velük a különböző tárgyak formáit, alakjait. Beszélünk velük az alkotásaikról. Olyan légkört alakítunk ki, amelyben öröm egy-egy produktum. Többször megtekintjük az „ovi-galériában” kiállított alkotásokat. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük az élményekhez kapcsolódó, képalakító témajavaslatokkal és az azokhoz illő technikákkal. Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, eseményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. Arra törekszünk, hogy a színkeveréssel létrehozott színárnyalatok, a sokféle, gazdag forma kiváltsa gyönyörködésüket.
106
Biztosítjuk lehetőségeinkhez képest a különböző technikai megoldásokhoz és a rajzok finomabb kidolgozásához elengedhetetlen ceruzákat, filc- és rostironokat, fapálcákat, különböző méretű ecseteket, anyagokat, spárgát, fonalakat, festékeket, textileket, terméseket. Törekszünk arra, hogy plasztikai munkájuk során egyre jobban tagolják a formákat, hogy képesek legyenek apró ajándéktárgyakat készíteni, hogy a plasztikus formák létrehozásához használjanak pl. nagyobb dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat. A gyermekek részt vesznek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Kisebb csoportokban megtekintjük az „ovi-galériát”. Lehetővé tesszük, hogy a látottakról véleményüket kinyilvánítsák. Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó- együttműködési készségét fejlesztjük. Megteremtjük a közös kompozíció készítésének lehetőségét. Gazdagítjuk a technikai megoldások körét, az eszközlehetőségeket pl.: batikolás, kollázsok, plakettek, domborművek, lenyomatok, viaszkarcok, makettek, márványozás stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelentetjük a mesékhez, dalokhoz, versekhez, ünnepekhez, énekes játékokhoz kapcsolódó eseményábrázolásokat. Segítjük őket, hogy a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat használjanak, hogy a formákat, színeket egyéni módon alkalmazzák, a plasztikai munkájukban megjelenjen a térbeli, többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. Az ünnepekhez kapcsolódva apró ajándékokat készítenek szüleiknek, a felnőtteknek és a kisebbeknek. Az alkotó-alakító tevékenységhez szükséges anyagokat szüleik segítségével gyűjtik. Közösen tervezzük meg közvetlen környezetük díszítését, átalakítását, formálását. Segítjük a gyermekeket a játék, a bábok, kellékek készítésében és abban, hogy nagyobb elemekből „búvóhelyeket” házat, tornyot hozzanak létre. az alkotó tevékenységhez szükséges eszközöket, anyagokat önállóan készítsék elő. A szülők igénye alapján a gyermekek munkáit a folyosóra, öltözőbe kitesszük. Az „ovi-galériát” sokszor látogatják. Ez segíti ízlésük fejlődését. Ez a hely szemet gyönyörködtető,
beszélgető
hely,
ahol
a
műalkotások
hangulati,
formai
színbeli
elrendezéséről esik szó. Szüleiknek is bemutatják a kiállított műveket. A város nyújtotta lehetőségeket kiaknázva, több alkalommal is ellátogatunk a város helytörténeti múzeumába, a lovardába, kocsi múzeumba kiállításokra, A településre jellemző 107
ősi mesterségeket még gyakorló személyek felkutatása, felkeresése. A vizuális nevelés ismeretforrása az egész látható világ. Minél szélesebb körét tárjuk a gyermek elé, annál nagyobb lesz az esély számára a legfontosabbat, a legszebbet meglátni, megalkotni.
A tevékenység szervezeti formáinak kialakítása E tevékenység a mindennapi játékban integrálódik. Minden héten egy alkalommal tudatosan irányított, mikro csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. Egyszerre csak annyi gyermek vehet részt a tevékenységben, amennyi az alkotó sarok asztalánál elfér, éppen azért, hogy legyen módunk egyénileg segítséget nyújtani. Ilyenkor is megteremtjük annak lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothassa képi ill. plasztikai
elképzelését,
személyiségük
kivetített
darabját,
érzelmeik,
vágyaik,
szorongásaik, fantáziájuk és élményviláguk darabjait. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzelésüket. A gyermekek alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. Önállóan és együtt is készítenek kellékeket, ajándékot.
108
8.3.5 A mozgás, mozgásos játékok Célunk: Alakítsa, fokozza a gyermekek mozgásának, testi képességeinek fejlesztését. Segítse
a
gyermekek
tájékozódásának,
alkalmazkodóképességének,
valamint
a
személyiség akarati tényezőinek fejlesztését úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Feladatunk: A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgás, mozgásos tevékenység és játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása
Fontosnak érezzük természetes mozgásvágyuk megőrzését, mozgásszükségletük tudatos kielégítését. A gyermekek nagymozgása jól fejleszthető a tornaszobában és az óvoda udvarán, változatos tornaszerek, kézi szerek biztosításával. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőségeket ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A gyermekek mozgásos tevékenységeit, azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez, a csoport összetételéhez mérten tervezzük meg.
Kialakult gyakorlatunkban a 3-4 évesek szervezett mozgásos tevékenysége során a természetes nagymozgások fejlődésének segítése kap hangsúlyt. Fokozatosan kialakítjuk az együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást mozgás közben. Megismertetjük őket a futásgyakorlatokkal a menetirány betartásával, az elhelyezett akadályok kikerülésével. Játszanak ugrásgyakorlatokat, előkészítő mozgásformákkal. Megismertetjük dobásgyakorlatokkal, babzsákkal, labdával, többféle kéziszerrel gyermekeinket. 109
A mozgásos játékok adnak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is. Pl.: mozgásos játékok szervezése során főleg a törzs izomzatát erősítő csúszások, kúszások, mászások. Mozgásfejlesztő játékok szervezése során késztetjük a gyermekeket a tőlük elvárható erőkifejtésre /a feladatokat úgy válogatjuk össze, hogy se túl könnyűek, se túl nehezek ne legyenek/. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában továbbra is a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Irányított mozgásos játék során megjelennek a járás- futásgyakorlatok /pl.: a síkban-térben való változatos gyakoroltatási lehetőségek /. Fussanak
az
elhelyezett
akadályokon
át,
fel-
és
lelépéssel,
átbújással,
tárgyhordozással. Házas fogójátékokban gyakorolják az üldözés, menekülés taktikáját. Korrigáljanak irányváltozásokat, fussanak egymással szemben, kikerüléssel. Ugrógyakorlatokat szervezünk, egy lábon, páros lábon, szökdelésekből felugrás – leugrás két lábra, játékos helyből távolugrás, versenyek megszervezésével. Szabad mozgás, játéklehetőséget ad a megismert labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok gyakorlására. Próbálgatják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetekben gurítani. A támaszgyakorlatok során gyakorolják a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, haránt terpeszállásból. Irányított mozgásos játék során gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon és szeren. A talajtorna elemeként megjelenik a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlata a „csikórugdalózás”. Nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálására. Játsszák az egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szeren. Próbálják az együttes, egyöntetű ritmusú gyakorlatvégzést a gimnasztika során. A szervezett foglalkozásokon megismertetett mozgáselemeket szabad játék során, egyensúlyérzék fejlesztő játékeszközökön gyakoroltatjuk. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Ismert mozgáselemeket játékos formában szívesen ismételnek. A nevelőmunkánkban hangsúlyt kap ennél a korosztálynál az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása.
110
Gyakran használjuk a különböző kéziszereket /maroklabda, kendő, szalag/. Több a futó, fogó, ügyességi játék. A futás feladataiban megjelenik a tempóváltás. Megismerik a fokozódó futást, a gyors futást és a lassú futást. Sorozatugrásokat végeznek, magas- és távolugrásokat. Ugrásgyakorlatokat végzünk. Szökdeléseket páros és egy lábon haladással. Néhány lépéses nekifutással gyakoroljuk a magas –és távolugrásokat. Játszunk dobásgyakorlatokat. Labdát dobunk egykezes, kétkezes, alsó- és felső dobással célba 2 méter magas kötél felett. A gyermekekkel gyakran játszunk labdagyakorlatokat. Vezetik a labdát járás, futás közben. Támaszgyakorlatokat végeznek (pl.: pók-, rákjárás, talicskázás). Ismétlik az óvodában tanult talajtorna-elemeket: guruló átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézállás. Egyre több fogó, futó ügyességi játékkal ismertetjük meg a gyermekeket. Az irányított mozgásos tevékenység során a futás feladataiban megjelenik a tempóváltás, gyorslassú futás, a belegyorsuló futás. A futó, fogó játékok szabályai bonyolultabbak lesznek, sor- és váltóversenyekkel egészülnek ki. A tanult gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt is gyakorolják. Minden alkalmat kihasználnak a szabadon történő mozgásra. Óvodaközi sportnap szervezés, megrendezése A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében
A mindennapi szervezett mozgást (a kocogást, a futást mindhárom korosztálynak) bevezetjük. A futás mennyiségét a gyermekek szabadon határozzák meg. Irányított szervezett mozgás keretén belül a délelőtti játékidőben naponta valósítjuk meg.
111
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése összerendezett. Ismerik az irányokat, a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek rövid távon futni. Tudnak helyben labdát pattogtatni.
8.3.6 A külső világ tevékeny megszerettetése, megismerése Célunk: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatunk: A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. A tevékenység szervezeti formáinak megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekeket az óvodába érkezésükkor esztétikus, meleg, barátságos környezet fogadja. Igyekszünk a megfelelő tárgyi természetes anyagokkal és azzal összhangban lévő, kellemes benyomást keltő kiegészítőkkel tisztaságot, harmóniát sugárzóvá tenni termeinket, kiegészítő helyiségeinket. A 3-4 éves gyermekekkel először saját szűk környezetüket ismertetjük meg. Lehetőleg a csoport szimbólumát jelképző apró ajándékon tüntetjük fel a frissen óvodába érkezők jelét. Az első hetek ismerkedő, barátkozó, pozitív érzelmi szálakra épülő kapcsolatok kialakulása után és közben megtanuljuk a saját és társaik jelét. Megismerkedünk a mosdó, WC, öltöző helyiségeivel, majd a kicsik udvarrészével, az ottani játékokkal, növényekkel, kialakítjuk közös együttlétünk szokásainak alapjait.
112
Tervezünk az óvoda utcájában, közeli parkban sétát, megfigyeljük az állatok, növények életét, a természet változásait. A séták során gyűjtünk leveleket, terméseket. Otthonról hozott képekből, ill. együtt kivágottakból albumot készítünk, melyekhez a gyűjtött terméseket, leveleket is felhasználhatjuk.
Ekkor beszéljük meg az addig látottakat,
rendszerezzük őket (anyagok mennyiségét, formáját, nagyságát). Minden korosztály bármely tevékenységében megjelenik a matematikai képességfejlesztés. A családról gyűjtött, ill. az otthonról hozott családi fotók alapján beszélgetünk (Ki tartozik a családhoz?, Anyák napja stb.). A házi állatokat lehetőleg természetes közegükben ismertetjük meg a gyermekekkel. A téli időszakban lehetővé tesszük az otthonról hozott vagy a könyvtárból kölcsönzött videofilmek megtekintését. Ezek a filmek főleg vadállatokról szólnak, de ezen túl bármilyen fejlesztő célzattal rendelkező videofilmek is lehetnek. A 4-5 éves gyerekek élményszerző sétáikon már a távolabbi környezetük megismerésére törekednek. A szomszédos, vagy éppen távolabbi utcák üzleteivel, szolgáltató helyiségeivel is megismerkednek, az ott folyó munkatevékenységek folyamatosságát is megfigyelik (fodrász, papírüzlet, húsbolt, élelmiszerüzlet stb.). Találják meg a felnőtt segítségével a természet változásai és az emberi tevékenységek közötti összefüggéseket. Törekszünk arra, hogy a gyerekek e korban már maguktól is rácsodálkozzanak, felfigyeljenek természeti jelenségekre, hétköznapi szépségekre (fa, bokor, virág színe, formája, illata, madarak csicsergése, nagypelyhű hó hullása stb. ). Közös csoportsétáink alkalmával, de a szülőket is bevonva gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat stb. olyanokat, amelyek barkács tevékenységünk során fel tudunk majd használni. (A gyűjtés ne legyen céltalan!) A gallyakat rügyeztetünk és magvakat csíráztatunk. Minden évszakról gyűjtünk képeket, melyeket folyamatosan albumba rendezhetünk. Ellátogatunk az orvosi rendelőbe, másik óvodába, közben gyakoroljuk a közlekedési szabályokat, megismerkedünk személy- és teherszállító járművekkel. Ha a lehetőségeink engedik, videofilmen megtekinthetjük régi korok közlekedési eszközeit. Vásárlásokat tervezünk, ha lehetőség van rá a piacon vagy a zöldség boltban, majd a friss zöldségféléket, gyümölcsöket nyersen elfogyasztjuk, közben megbeszéljük azok színét, formáját nagyságát, a fogyasztás higiénés feltételeit. 113
Az óvoda udvarán előforduló madarak neveivel is megismertetjük őket (veréb, galamb, fecske, varjú, gólya, rigó, seregély, cinke, bagoly …). Mindenlehetőséget kihasználva az óvoda udvarán foglalkoztatjuk a gyermekeket, megismertetjük őket a bokrok alján, fűszálon élő bogarak, rovarok nevével is (katicabogár, katonabogár, szúnyog, lepke, méhecske, darázs, pillangó, hernyó stb.). Lehetőség szerint a téli időszakban, a „fonó hangulatában” lehetőséget biztosítunk kukoricamorzsolás, kukoricafosztás, diótörés munkatevékenységének megismerésére. Ez az időszak ad lehetőséget a házi állatok, az erdő, mező állatai és a vadállatok videofilmről való megismerésére. A 6-7 éves gyerekekkel az óvodától távoli helyekre, lehetőség szerint közlekedési eszközökkel utazunk. Ekkorra már a gyerekek többsége megtanult nyitott szemmel járni a természetben. A színek, magasságok, térbeli viszonyok megnevezéseivel tájékozódik, összehasonlít, tájékoztat, kísérleteket végezhet. Sétáink során megismerkedünk többféle fa, fű cserje, virág nevével. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a természet változásait, lehetőségünk szerint szedjünk gyógynövényeket, melyeknek a nevét is megtanuljuk (csipkebogyó, bodza, kamilla, hárs, csalán). A begyűjtött növényeket szárítjuk, majd megtanuljuk a felhasználási módjait. Az évszakokat jelző tábla mellett megtanuljuk a napszakot mutató tábla használatát is. Az évszakok változásait és az ezekkel összefüggő emberi viselkedési és munkatevékenységeken túl már a környezetünk védelmére, a szülőföldhöz, városunkhoz való kötődés megalapozását is fontos feladatunknak tekintjük. Ezt többek között városunk nevezetességeinek megismertetésével érjük el (szélmalom, fogadóház, múzeum, tájházak stb.) Csoportszobáinkban gondozzunk növényeinket. A szobanövények tavaszi átültetésénél is bevonhatjuk a gyermekeket a munkába. Egyszerű kísérleteket végzünk állatokkal, növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal. Ellátogatunk középületekbe (pl.: könyvtár, rendőrség, tűzoltóság, iskola). Hagyományként működik az autóbuszon illetve vonaton utazás, lovas kocsikázás. A vízi és légi közlekedésről az ismeretek megszerzésének egyik lehetősége a videofilmek megtekintése, melyet szívesen alkalmazunk, hiszen helyi sajátosságaink ezek helyszínen való megfigyelésére nem adnak lehetőséget. Videofilmen ill. állatkerti látogatások során tekintjük 114
meg a vadon élő állatok jellegzetességeit, környezetüket, életmódjukat. Igény szerint ezeket a filmeket többször is levetítjük. A mikrocsoportos tevékenységi formák során megbeszéljünk a környezetünkben látható, felfedezhető formák nagyságbeli, mennyiségbeli, formai jellemzőit. Az állatok világnapján (október 4.) lehetőleg kirándulást tervezünk. A Föld világnapján, illetve a Madarak, fák napján az ÁMK által szervezett programokon, vagy kirándulásokon veszünk részt. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad minden gyermek számára az őszinte, érdeklődő
beszélgetésre.
megnyilatkozásaira,
Beszélgetéseink
érdeklődő
kérdéseire,
során reagálunk,
odafigyelünk válaszolunk
gyermekeink azokra.
A
mikrocsoportos foglalkoztatási forma intimebb hangulata lehetőséget ad a zárkózott vagy beszédhibás gyermek véleményének elmondására, nyelvi kifejezőképességük, szókincsük csiszolására. A valós élethelyzetek a gyerekeket is a természetes viselkedésre ösztönzik. Lehetőségük van az illedelmes viselkedés szabályainak hatékonyabb kialakítására, a bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérés, kérdés, felvetés helyes alkalmazására. A mikrocsoportos séták utáni beszélgetéseknek közösségformáló. összetartozást erősítő hatásuk is van. Lehetőséget biztosítunk mindenki számára gondolatainak, tapasztalatainak, érzelmeinek megfogalmazására. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében túlnyomórészt mikrocsoportos formában történik, közvetlen tapasztalat, élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával. Évente 1-2 alkalommal (lehet többször is) erdei programokat szervezünk. Erre a természet ünnepein, azaz a természetóvó jeles napokon van leginkább lehetőség. A célszerű alkalmak: október 4., március 20., április – május. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek tudják a lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. 115
Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. Vannak ismereteik az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl.: alá, fölé). Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.
8.3.7 Munkajellegű tevékenységek Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan attitűdök, készségek, képességek, tulajdonságok formálása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladatunk:
A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek
biztosítása A gyermekek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, melyet a gyerekek elsősorban önmagukért és a közösségért végeznek. Valamennyi munkafajtánál megmutatjuk a gyermekeknek az egyes munkafajtához használatos eszközöket és a munka mozzanatainak sorrendiségét. Bekapcsolódunk a gyermeki munkatevékenységbe úgy, hogy érezzék a gyerekek a munkavégzés szépségét, de a nehézségét is. A vállalt munkavégzést értékeljük. Dicsérjük, ezáltal a gyerekekben pozitív viszonyt alakítunk ki a munka iránt. Arra is figyelünk, hogy a gyermek legyen tisztában a munkavégzésének milyenségével.
116
A gyermekek elsődleges munkavállalása önmagukkal kapcsolatos (önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés). Törekszünk arra, hogy ezek a tevékenységek mindkét csoport gyerekeinél megfelelő színvonalú legyen, hisz ezek után kapcsolhatjuk be őket a további teendőkbe. A 3-4 éves gyerekekkel még csak megfigyeltetjük a növényápolást. Bevonjuk őket a későbbi időben jelentkező betakarítási munkába (termék összeszedése, elszállítása). Ösztönözzük őket a mindennapi munkába, a rend megteremtésébe, segítséggel, példamutatással bekapcsoljuk őket a játékok elrakásába, a terem rendbetételébe (székek helyére tevése). Apróbb feladatokat, megbízásokat szívesen vállalnak és elvégzik azt (kanál, villa kiosztása, kenyérkínálás). A babaszobák rendbetételébe a gyermekeket is bevonjuk. A 4-5 éves gyerekeknél bevezetjük a naposi munkát, ha már érettek erre.. Naposi munkára főleg az étkezési feladatok végzésénél számítunk. Fontosnak tartjuk a naposi és az egyéb munka menetének megbeszélését óvónő és dajka között, a zökkenőmentes munkavégzés érdekében. Bővítjük e korosztály munkajellegű tevékenységét a csoportrendezéssel, eszközök kiosztásával, összeszedésével, az öltöző rendjének megtartásával. Megadjuk a szükséges segítséget a feladatok pontos gyakorlásához. Élünk az alkalmi megbízások végeztetésével, ha önként vállalják. Dicsérettel ismerjük el a jól végzett munkát. A kevésbé jól sikerült munkavégzésnél élünk a bátorítással. Bevonjuk a gyermekeket a növénygondozásba Feladatul kapják az élősarok gondozását, az óvodaudvar tisztántartását (hulladék, játék összeszedése). Közösen madáretetőket készítünk. Arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy rendszeresen figyeljék és töltsék fel segítséggel az üres madáretetőket. Az 5-6-7 évesektől már elvárjuk a naposi munka önálló végzését. A begyakorlás után helyesen és pontosan végezzék a terítést, a kenyér kínálását, a víz öntését. Étkezés után a szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek, rendbe teszik az asztal környékét. A kiérdemelt dicsérettel az a célunk, hogy szívesen vegyenek részt a gyermekek a munkában. Arra neveljük a gyermekeket, hogy legyenek igényesek környezetük rendjére, lássák meg, és végezzék el az ezzel kapcsolatos feladatokat.
117
Amennyiben a körülmények, az időegyeztetés lehetővé teszi, megkérjük a nagyokat a kicsik öltöztetésére, segítésére. Lehetőséget teremtünk arra, hogy tevékenykedjenek az udvar rendezésében és a növények ápolásában. A környezet esztétikájának megteremtésébe bevonjuk a gyermekeket. Mind a három korcsoportnál célunk a jó kedvvel végzett munka. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik Önállóan, igényesen, aktívan végzik a naposi munkát Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában Örömmel, szívesen segítenek a kicsiknek Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak
8.4 Kapcsolataink 8.4.1 Az óvoda és a család Meggyőződésünk, hogy az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülő tud legtöbbet saját gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónő rendelkezik olyan pedagógiai szaktudással, olyan korosztályi tapasztalattal, amely alapján igazi segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztésében. Korrekt, partneri együttműködésre törekszünk a szülőkkel a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. A kapcsolattartásunk formái: Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a már felvételt nyert, de még az óvodába be nem került gyermekeket meglátogassuk otthonukban, és ezáltal is próbáljunk közelebb kerülni a gyermekekhez, így amikor bekerül hozzánk, már nem lesz idegen az óvó néni. Lehetőséget biztosítunk, hogy aki igényli, anyás beszoktatást vegyen igénybe. Fontosnak tartjuk a napi kapcsolattartást a szülőkkel, hiszen így lehetőségünk van, hogy a szülők folyamatosan tájékozottak legyenek a gyermekükkel történt napi eseményekről. 118
Hagyományainkhoz híven megtartjuk a szülői értekezleteket évente 3 alkalommal. Óvodánknak színes foltjai a nyílt rendezvények, nyílt napok, amikor a szülők a gyermekeikkel, óvodai dolgozókkal jó hangulatú, színvonalas rendezvényeken szerezhetnek élményeket az óvodánkról.
8.4.2 Az óvoda és az iskola Célunknak tartjuk, hogy olyan jó kapcsolatot, együttműködést tudjunk kialakítani az iskolákkal, ami lehetővé teszi gyermekeinknek a minél zavartalanabb iskolakezdést. Ennek elérése érdekében igyekszünk megismertetni nevelési céljainkat, feladatainkat az iskolával és természetesen mi is megismerjük az ő nevelési céljaikat, ezáltal segítve, hogy gyermekeink érettek legyenek az iskolai élet megkezdésére – nagycsoportos szülői értekezletek. Szeretnénk, ha minél több alkalommal ülnének le közös beszélgetésre, eszmecserére az óvónőink és az iskolák alsós tanítói. Meglátogatjuk a nagycsoportosokkal az iskola első osztályát, mielőtt beiratkoznának gyermekeink. Rendezvényeinkre meghívjuk a nevelőket is. A mi programunk megköveteli tőlünk, hogy a zeneiskolával, szoros kapcsolatot építsünk ki a zenei előképző foglalkozások kapcsán.
8.4.3 Az óvoda és a közművelődési intézmények Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a környezetünkben működő ÁMK-val szoros kapcsolatot, jó együttműködést alakítsunk ki. Városi és a gyermek Könyvtár Helytörténeti Múzeum A kapcsolattartás formái: A látogatások, tájékoztatások, megbeszélések, egymás rendezvényeinek a látogatásai, a meghirdetett pályázatokon való aktív részvétel. A nagy, városi rendezvényeken ezentúl is aktívan részt veszünk (fenyőünnepség, gyermeknapi rendezvény, rajzversenyek, mesemondó versenyek stb.).
119
8.4.4 Az óvoda szakmai kapcsolatai Nevelési programunk eredményes megvalósítása és szakmai fejlődésünk érdekében minden óvodapedagógus aktívan képezi magát továbbképzéseken és önképzés során. Kapcsolattartás formái: •
bemutató foglalkozások látogatása,
•
egymás rendezvényeinek megtekintése.
Külső kapcsolatok Törekszünk arra, hogy külső kapcsolataink korrektek, eredményesek legyenek, minden esetben gyermekeink érdekeit szolgálják. Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatával a Nevelési Tanácsadóval, a Rehabilitációs Szakbizottsággal felmerülő probléma esetén jelzéssel élünk és felvesszük a kapcsolatot. A védőnővel és a gyermekorvossal rendszeres kapcsolatot tartunk.
120
9. József Attila Általános Művelődési Központ 3-as számú óvodájának (CUKI – OVI) nevelési gyakorlata
Az óvoda rövid története: Óvodánk a Cukorgyári lakótelep kertvárosi környezetében található. Több mint 50 évvel ezelőtt épült az egykori cukorgyár megrendelésére. Fennállásának 50. évfordulóját 2005 októberében, méltó módon ünnepeltük. Az évforduló emlékére építettük az óvoda udvarán található látványos ivó kutat, amelynek talapzatán, az óvodát támogató személyek neve olvasható. A gyermekléptékű padokkal körülvéve, a legkedveltebb helyszín „pihenő sziget” a felnőttek és a gyermekek számára. Az épület, a tervek szerint óvodának épült, amely ma is megfelel funkciójának. Egy évig 1 bölcsődei és 1 óvodai csoporttal működött. 1956-tól már csak 1 óvodai csoportot tartott fenn a cukorgyár, mivel a bölcsőde nem volt kihasználva. 1978-ban kezdődött fűtés korszerűsítés és bővítés - felújítás eredményeként, 2 csoportban valósulhatott meg a továbbiakban az óvodáskorú gyermekek nevelése, foglalkoztatása. A férőhelyszámot 45 fő - ben határozták meg, de pl. 1985-ben 77 fő napközis gyermekre főztek az óvodában működő főzőkonyhában. (Köjál jegyzőkönyv 1985. május 17.) Az intézménynek 1991-ig (41 év alatt) hat óvodavezetője volt és minden csoportban 2 óvónő és 2 dajka dolgozott. Önálló konyhával rendelkezett. A fenntartó szükség szerint 2-3 fő kisegítő személyzetet biztosított. 1992-től jelentős változások történtek az óvoda életében. Az óvoda a Városi Önkormányzat tulajdonába került és egyben fenntartója is lett. 1995-ben egy sikeres pályázat révén, kapcsolatba kerültünk a Soros Alapítvánnyal. Nagy lehetőséget kaptunk a szakmai fejlődésre és a tárgyi fejlesztések tekintetében. Adaptáltuk a Lépésről – Lépésre kisgyermekkori fejlesztő programot, amelyet a helyi sajátosságok figyelembe vételével, immár 14. éve alkalmazzuk, mind a nevelőtestület, mind a szülők megelégedésére, de leginkább az óvodánkba járó gyermekek örömére. 121
9.1 Az óvoda bemutatkozása - Küldetésnyilatkozata
„Ismerem jól az utat, lám, gyere hát ide, megmutatnám. Amerre a játék útja Arra van az okosság kútja.” /Mándi Stefánia/
Helyi nevelési gyakorlatunk a „Lépésről-lépésre” minősített óvodai program adaptálására épült, melyet 14 éves tapasztalatainkkal gazdagítottunk. Ennek a feladatnak az ellátására óvónőink, dajkáink szakmailag felkészültek. A hozzánk járó óvodások gondozását, egész napos ellátását 4 óvón néni és 2 dajka néni végzi, igen nagy gondoskodással, a szülők elvárásainak megfelelően. Hitvallásunk, hogy minden gyermek számára olyan nyugodt és szeretetteljes légkört alakítsunk ki, ahol természetes egymás tiszteletben tartása, elfogadása. A gyermeki játék elsődlegességét, s a tevékenységeken keresztüli tanulás, tapasztalás fontosságát hangsúlyozzuk, melyet a tevékenységközpontokban végzünk. A gyermekek nevelését 2 vegyes csoportban valósítjuk meg, ahol lehetőséget biztosítunk arra, hogy a testvérek, barátok egy csoportba legyenek. Férőhelyünk szerint 45 fő befogadására van lehetőség, ám ezt általában 20%-al majdnem minden évben meghaladjuk. A gyermekek mozgásigényének kielégítéséről óvodánkban, a csoportszobákban és a játékokkal felszerelt udvaron gondoskodunk. Pedagógiai
elképzelésünket
a
„Lépésről-lépésre”
óvodafejlesztő
programban
látjuk
megvalósíthatónak, melyben hangsúlyozzuk az egyéni fejlesztést – a különbségek figyelembe vétele mellett – de nem feladva a közösségi értékeket. . A családok közreműködésével gazdagítjuk a gyermekek élményeit, tapasztalatait, lehetőséget adva minél több ismeret elsajátítására. Tesszük ezt, annak tudatában, hogy a Mezőhegyesen élő kisgyermekes családok többsége hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.
Küldetésnyilatkozata Olyan gyermeki világot teremtünk, mely tiszta, új és szép, tele csodákkal, felfedezéssel és várakozással.
122
A teljes személyiség kibontakoztatása és szocializációja mellett, ésszerű korlátok között biztosítjuk a szabad önkifejezés lehetőségét, bátorítunk és irányítunk. Jól
felkészült
óvodapedagógusként,
olyan
gyermekeket
nevelünk,
akik
képesek
döntéshozatalra, kritikus gondolkodásra, problémák kreatív megoldására, az egyéni különbségek tiszteletben tartására. Az egészséges testi-lelki fejlődést szeretetteljes, nyugodt légkörben, zöld övezetben biztosítjuk. A műveltségtartalom közvetítését a szabadjátékban, tevékenységeken keresztül integrált tanulásban valósítjuk meg. Megteremtjük a hátrányos helyzetben születő és ott nevelkedő gyermekeknek az egyenlő hozzáférés lehetőségét. A „Lépésről-lépésre” óvodai nevelésünk alapja, hogy gyermekeink a helyüket megtaláló, a változásokkal lépést tartani tudó és másokkal együttműködő képességekkel rendelkezzenek.
9.1.1 Gyermekképünk; Óvodaképünk Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően biztosítjuk a gyermek
személyiségének
szabad
kibontakoztatását
az
egyenlő
hozzáférés
lehetőségét. A gyermeket egyedi, mással nem helyettesíthető individumnak tekintjük, Az életkori sajátosságok, az egyéni szükségletek, és e különbségek ismeretében tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Környezetünkben jól eligazodó, önálló, kreatív gyermekeket igyekszünk nevelni, figyelembe véve a személyiség szabad kibontakoztatását, melyben az őt körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot adó szeretetteljes légkör megteremtéséről. Segítjük és támogatjuk a gyermekek közösségbe való beilleszkedését, hogy kialakuljanak a helyes magatartásformák, amelyek által alkalmassá válhatnak az iskolai életre. Nevelő munkánk során lehetőséget teremtünk szűkebb és tágabb környezetünk megismerésére. Séták, kirándulások szervezésével, természetbarát tevékenységekkel, lakóhelyünk hagyományainak ápolásával, elősegítjük a környezettudatos magatartás kialakulását. 123
Biztosítjuk a más országokból érkező és az etnikumhoz tartozó gyermekek kultúrájának és anyanyelvének tiszteletben tartásával az önazonosság tudat kialakulását. Törekszünk a szereteten, a feltétel nélküli elfogadáson alapuló nevelői magatartásra, toleranciára, meleg, megengedő de következetes bánásmódra. nyitott óvoda évente felmérjük a szülők elvárásait, véleményét az óvodai nevelésről, megismerjük a családok szükségleteit, értékrendjét, a szülőket bevonjuk az óvodai életbe, a szülők igényei, az óvodapedagógus tapasztalatai alapján szakmai segítséget adunk a családi neveléshez, a családok közreműködésével gazdagítjuk a gyermekek élményeit, tapasztalatait, szükség esetén közvetítő szerepet töltünk be a családok és a speciális szolgáltató Elsősorban a családi nevelés kiegészítését vállaljuk fel. Az óvodánkba érkező gyermekek családi háttere sokszínűséget mutat. A gyermekek egy része olyan családokból érkezik, ahol a szülők elfoglaltak, egyre kevesebb idő jut a gyerekekkel való foglalkozásra, együttlétre. Ezeknél a gyerekeknél hangsúlyosabbá válnak az érzelmi és szociális szükségletek. Közös kirándulásokat, játékos délelőttöket, délutánokat szervezünk ünnepek alkalmával, ahol lehetőség nyílik a gyermek-szülő kapcsolatának erősítésére. A gyermekeink másik csoportja halmozottan hátrányos helyzetű, ahol legfontosabb az óvó, védő, gondozó funkció. Sajnos ezek a gyermekek sok esetben csak 5 éves korban kerülnek óvodába. Feladatunk: ezeknek a gyermekeknek a felkutatása, a lehetőségek figyelembe vételével a beóvodázása.
A korai prevenció megvalósítására törekszünk az egészséges életmód, az érzelmi, értelmi és a szocializáció területén. A szülők, gyermekek jelzéseire reagálva, gyakori látogatással, a csoport óvónőivel szervezzük meg a családgondozást.
124
Óvónőink nyitottságát tükrözi a nevelő-személyiségfejlesztő funkciónk: A multikulturális értékek megismerése, kiegészítése a gyermek beilleszkedését elősegítő szokásokkal, normákkal. Az együttérzés, a nyitottság, a valós életre orientálás, a pozitív jövőkép elemi szintű elsajátítása. A különbözőség elfogadtatása, a tolerancia, az identitástudat alapjainak lerakása. A társas érintkezés, a verbális és nonverbális kommunikáció bővítése, a szókincs gyarapítása.
125
9.2 Nevelési gyakorlatunk modellje
Nevelési gyakorlatunk célja, feladata
Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai
I. INDIVIDUALIZÁLÁS SZOCIALIZÁLÁS
II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE 1. Családi, szituációs és szerepjáték központja
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Építőjáték Manipulác Homok-víz A külső világ Művészeti Irodalmi, iós asztali tevékeny tevékenysége központja ének-zenei tevékenys tevékenysé- megismerésék központja tevékenysége éggek nek központja (rajzolás, k központja (szobában mintázás, központja központja folyó, udvari kézimunka) tevékenysége k)
SZABAD JÁTÉK
AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK
választható
kötelezően választható
126
kötelező
egyéni mikrocsoportos egész csoportot érintő TERVEZÉS (az óvodai élet megszervezésének elvei, keretei, a nevelés tervezése)
A FEJLESZTÉS TARTALMA (feladatrendszere)
1.
2.
3.
Az egészséges Érzelmi nevelés Az életmód és a anyanyelv alakítása, szocializáció fejlesztése mozgásfejleszté biztosítása s
4.
5.
Művészeti nevelés
A külső környezet tevékenység megismerése
Ének-zenei ÁbrázolásMese, 5.A. 5.B. mintázás dramatizánevelés A Matemati kézimunka lás természeti kai kézműveskörnyezet tapasztalaség megismer tok ése III. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE
INFORMÁLIS
FORMÁLIS
127
KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK
IV. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
9.3 Nevelési gyakorlatunk célja, feladata
Alapvető céljaink: A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, személyiségük fejlesztése az eltérő egyéni szükségletek, életkori sajátosságok ismeretében. Olyan személyiségek formálása, akik képesek döntéseket hozni, kritikusan gondolkodni, rátalálni a problémákra, azokat kreatívan, fantáziadúsan ötletesen megoldani. Tiszteletben tartják az egyéni különbségeket és a családok értékrendjének sokféleségét. Általános feladataink: Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. A program módosítása során és a tartalmi kidolgozásnál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára, a mozgásra és játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A program nevelési keretét egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg. Feladatunk
a
következő
egyéni
tulajdonságok,
képességek,
személyiségértékek
megalapozása: Rendelkezzenek a gyermekek pozitív énképpel, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket.
128
Alakuljon ki a szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, táplálkozás, egészségügyi szokások). Tapasztalják meg, tanulják meg az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit. Fogadják el társaik különbözőségét. Ismerjék meg, alkalmazzák a kulturált magatartás szokásait. Alakuljon ki a döntés, a választás, a kreativitás képessége. Legyenek optimista szemléletűek. Ismerjék meg kulturális értékeinket, hagyományainkat. A szocializáció szempontjából a következő magatartásmódok és szokások kialakítása a feladatunk: Tartsák tiszteletben a környezetükben élő társaikat, felnőtteket. Tanulják meg a kompromisszumok, az önérvényesítés stratégiáit. Legyenek képesek társaikkal, felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek önmagukat motiválni, problémáikat megoldani. Jussanak el az önkontroll elemi szintjéig. Tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat.
Az értelmi nevelésünket a gyermekek egyéni tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozzuk a tevékenység és gondolkodás egységét biztosítva. Fontosnak tartjuk: az utánzásra épülő tanulással együtt, a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését, a hagyományok ápolását, a természet, az élőlények szeretetét és védelmét,
129
az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést.
Alapfunkciónknak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletet, a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését, az esetleges hátrányok korrekcióját.
9.4 Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai 9.3.1 Individualizálva szocializálunk Az individualizálás a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül. Nevelésünk folyamatában az életkori szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett a gyermekek egyediségére, a köztük lévő különbségekre irányítjuk figyelmünket. A család és az óvoda szocializáló szerepét hangsúlyozva 3-7 éves korban, az intenzív „én-fejlődés” szakaszában kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egyediség támogatására, megalapozására, ösztönözve az együttműködést, a gyermekek szocializációját. A differenciálás szemléletmód, metodikai eljárás, mellyel az individualizálást valósítjuk meg (a gyermek megismerése, fejlesztése).
Az individualizálás elveinek megvalósításából eredő feladataink: A gyermekeket egyénenként ismerjük meg. Érvényesítjük az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elveit (képességek, részképességek elemzése). Biztosítjuk a személyes kontaktust a tevékenységekben (óvodapedagógus –gyermek között). Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő egyéni testi-lelki szükségleteit. Igény
szerint
biztosítjuk
a
szeparáció
lehetőségeit
(terem
tevékenységközpontokat alakítunk ki). A gyermekek eltérő mozgásigényét. Biztosítjuk a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolását. A gyermekekre vonatkozó információkat bizalmasan kezeljük. 130
berendezésével
A gyermek folyamatos megismerése, a képességek erősségek, gyenge pontok regisztrálása, fejlesztése.
9.3.2 Az individualizálás lehetőségei a játékban Az egyéni eltérések tolerálása a játékban: megfigyeljük a gyermekek jelzéseit, viselkedéseit, a kapott információkat értékeljük, megteremtjük az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételeket, támogatjuk az egyéni elképzeléseket, szándékokat, konfliktushelyzetekben bevonjuk a gyermeket a megoldásba, a szabályalkotásba, kommunikációnkat egyénekre irányítjuk, az egyének eltérő szociális szükségleteit kielégítjük, erősítjük, formáljuk a gyermekek érzelmi kötődéseit, közvetlen segítséget adunk a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekeknek. A személyiségközpontú szemlélet feltételeinek megteremtése: lehetőséget biztosítunk az egyéni érdeklődés megvalósítására a tevékenységközpontokban, a gyermekek jelei mellé nyomtatott nagybetűvel odaírjuk neveik kezdőbetűit, megbeszéljük a hétvégi és más családi élményeket, a tevékenységközpontokban tagoljuk a teret, hogy a kis létszámú gyermekcsoportok elmélyült együttes tevékenységéhez megteremtsük a feltételeket. • A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése nevelési gyakorlatunkban: személyre szóló pedagógiai hatásunk, szeretetteljes elfogadásunk, megértésünk, pedagógiai optimizmusunk érvényesülése kommunikációnkban és az ezt kifejező metakommunikációnkban, segítségadásunk a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, hangsúlyozzuk a személyiség értékeit és ezt próbáljuk elfogadtatni a kortársaikkal is, beszélgetéseink a gyermekekkel személyes élményeikről, érzéseikről, gondolataikról a szülőket bevonjuk a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe, megteremtjük a tevékenységek feltételeit és egyénekre szabott szabályjátékokat kezdeményezünk, 131
figyelünk a gyermekek változó testi, lelki szükségleteire.
9.3.3 Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása Óvodáskorban meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek mind a magatartás megnyilvánulásaiban, mind a tevékenységekben. Átszövik a gyermekek életét és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. Fejlődésükben meghatározó a családban a szülők szerepe, az óvodában az óvodapedagógusok mintája. A tevékenységközpont-rendszer az a színtér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal. Az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődését az alábbi elvek érvényesítésével valósítjuk meg: kirándulásokat, sétákat, óvodán belüli és kívüli programokat szervezünk, melyek élethelyzetei, szituációi a gyermekek érzelmeit aktivizálják, minden gyermek felé kifejezzük szeretetteljes elfogadásunkat és megértésünket, érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás mintát adunk, a művészetek eszközeivel is biztosítjuk a szocializációt.
Az óvodai életben a szocializáció folyamatának biztosítása A családi védettségből naponta kilépő gyermekek számára kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségükre hatást gyakorló személyek száma. Megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. Fontos, hogy felismerjék, a saját boldogulásuk függ attól, hogy a közösségben érvényesüljenek. E fejlődésben meghatározó szerepet töltünk be jelzéseinkkel, értékeléseinkkel. Alakítjuk a gyermekek önmagukról kialakított képét, a közöttünk létrejövő érzelmi kapcsolat minőségével pedig befolyásoljuk szociális érzékenységüket, közérzetüket. A megvalósítás módja: megfigyeljük és alakítjuk a gyermekek társas kapcsolatait, a közös élmények forrásait gazdagítjuk (élményszerző napok, kirándulások), megalapozzuk a viselkedés-kultúrát, az egységes szokás- és normarendszert aktivizáljuk a gyermekeket a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában, 132
bővítjük a mikrocsoportos tevékenységek körét a felajánlott és a szervezett keretekben egyaránt, erősítjük a szűkebb és tágabb környezetünkhöz való kötödést, a szülőföld szeretetét, az értékek megbecsülését kiemelt feladatunk: a környezet megóvására, a természet szeretetére, a munka megszerettetésére, hasznának megláttatására nevelés, a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeit közösen szervezzük a csoportban (születésnap, névnap), a jeles napok, szimbolikus ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományait ápoljuk az óvodai életben, tevékenységekben fejlesztjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságait, demokratikus légkörben rendezzük le a konfliktusokat, ösztönözzük a gyermekeket a megkezdett tevékenységek befejezésére, motiváljuk őket az akadályok leküzdésére, a gyermekeket pozitívan értékeljük, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal, olyan eszközöket, felszereléseket, tablókat, funkciótáblákat készítünk a gyermekekkel közösen, melyek az egymás felé irányuló törődést segítik, az egyén fejlődésének változását mutató táblákat folyamatosan vezetjük, bevonjuk a gyermekeket a szabályok kialakításába, ésszerű korlátok felállításával biztosítjuk a rendet (önfegyelem, önkontroll megtanítása), szabadságot adunk a gyerekeknek világos, egyértelmű határok között.
133
9.3.4 Tevékenységközpontok rendszere Nevelési gyakorlatunk legfőbb jellemzője, hogy egységbe foglaljuk, integráljuk a játékot, a tanulást, és a munkajellegű tevékenységeket. Tevékenységközpontokat alakítunk ki, ahol állandó lehetőséget biztosítunk a sokszínű tevékenységre.
A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai: A csoportszobákat világosan elhatárolódó, áttekinthető tevékenységközpontokra osztjuk. Ezek a terek variálhatók. A tevékenységközpontban elhelyezett eszközök az ott végzett tevékenységeket szolgálják. Teret biztosítunk a mozgásigény kielégítésére, a mozgásos szabályjátékokra és az énekes játékokra. A tevékenységközpontokban az eszközöknek, tárgyaknak a helyét tárgyképekkel jelezzük. A tevékenységközpontokban a részt vevő gyermekek létszámát piktogrammal jelezzük, az építőközpontban az építőelemek helyét tárgyképek jelzik. A csoportszobákban tükröződik a feldolgozandó projekt.
A hét tevékenységközpont a következő: 1. Családi, szituációs és szerepjáték központja 2. Építőjáték központja (barkácsolás) 3. Manipulációs tevékenység központja 4. Homok-víz asztali tevékenységek központja 5. A külső világ tevékeny megismerésének központja (szobában folyó és udvari tevékenységek) 6. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek központja 7. Művészeti tevékenységek központja (rajzolás, mintázás, kézimunka) A tevékenységközpontokban egységes rendszerbe integráljuk azokat a játéklehetőségeket, amelyeket tudatosan, átgondoltan választási lehetőségként a gyermekek számára biztosítunk. Felajánlásokat is kínálunk, melyek a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek ezt ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A tevékenységközpontok a szabad játék és az általunk felajánlott, választható tevékenységek színtere, ahol a gyerekek egy választásokra és elmélyült tevékenységekre ösztönző környezetet találnak. Megadjuk a lehetőséget gyermekeinknek, hogy szabadon rendelkezhessenek az eszközökkel, valamint a játékuk során gazdagíthatják az eszköztárat. Elvárásunk, hogy a gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. 134
A hely tudatos alakításával, a térrel való befolyásolással szabályozzuk a társas kapcsolatokat. A terek nyitásával a szocializáció fejlettebb szakaszában a kreatív, több csoportra kiterjedő összedolgozásra ösztönzünk. Szabad játék Nevelési gyakorlatunkban a játéknak kiemelt helyet, szerepet, jelentőséget tulajdonítunk. Ennek az életkornak az alapvető szükséglete, mely semmi mással nem helyettesíthető, hisz a gyermek ezt a tevékenységet maga öröméért, önként választja. Integráló tevékenység, amelyet végigkísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A játék a spontán tanulás színtere. Ennek a gyermeki tevékenységnek a gyakorlása során alakulnak a társas kapcsolatok, gazdagodnak szociális érzelmeik, a világról szerzett tapasztalataik, ismereteik. Szabad játékban maximális szabadságot élveznek a gyermekek, korlátait az együttélés szabályai teremtik meg. Feladatunk, az óvodai környezet gazdagabbá tétele. Nevelési gyakorlatunkban a játék szabadságának érvényesítése nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Ez a gyermekek fejlesztését, feltételrendszerét, folyamatokat befolyásoló tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagításával segítjük a szocializáció folyamatát, formáljuk az érzelmeket, a szokásokat, a magatartásmódokat, közvetítjük a kultúrát a szabad játékban. Ez a nevelési mód pótolhatatlan segítséget ad a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény családi háttérből jövő gyermek számára. Megfelelő hely A csoportszobában egymástól távol helyezzük el a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységeket. A mozgás biztosítására az építő, az irodalmi, ének-zenei központot találjuk a legalkalmasabbnak, ahol kezdeményezhetők a mozgásfejlesztő szabályjátékok is. A mobil bútorokkal igény szerint tudjuk alakítani a teret. A játékformák iránti igények alakulását követi a terek nagysága.
A játékidő biztosítása A szabadjáték védelmét a napirendben megfelelő időtartamban biztosítjuk. Az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll, kivétel az öltözködésre, testápolásra, étkezésre, alvásra szükséges időtartam. 135
Az általunk kezdeményezett, választható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében sem haladja meg a 20-25 percet.
Élmények biztosítása Gyermekeink
játéka
élményeikből
építkezik.
Egyéni
élményeikre
játékukból,
kommunikációikból tudunk következtetni. Egyéni élményeik változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az egészséges személyiségfejlődés érdekében fontosnak tartjuk a sok közös óvodai élményforrás biztosítását. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú megközelítése és tevékenységekhez kapcsolásával gazdagítjuk a játékfajtákat.
A munkajellegű tevékenységek
A munkajellegű tevékenységeket játékidőben a mindennapi tevékenységek során szervezzük. Kezdetben a gyermekek saját szükségleteik kielégítéséért segítségünkkel végeznek munka jellegű tevékenységet, később társaikért, a közösségért is szívesen vállalnak feladatokat.
Nevelési gyakorlatunkban megjelenő leggyakoribb munkafajták: Önkiszolgáló munka: testápolás, étkezés, öltözködés. Eredménnyel záruló tevékenységek, melyet a gyermekek önként, nagy aktivitást mutatva, alkalomszerűen
vállalnak
(takarítás,
salátakészítés,
üzenetek
átadása,
tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok). Folyamatos értékelés. Csoportjaink hagyományaihoz kapcsolódó munkába bevonjuk a nagyobb gyermekeket, pl.: ünnepi készülődések során terem díszítése, átrendezése, ajándékok készítése. Élő környezetünk ápolásában, növényeink gondozásában, vagy egyéb munkában vállalt feladatok. Feladatunk: Az elvégzendő munka feltételeit megteremtjük és a felajánlásoknál figyelembe vesszük az az egyéni képességeket. Reális, konkrét értékelésre törekszünk, hogy megfelelő módon alakuljanak a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek és készségek. 136
A szülőket is bevonjuk a munkajellegű tevékenységekbe.
137
Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere
A megfelelő tanulási tartalmakat szakszerűen válogatjuk össze és integráljuk a különböző területekről. Az integrált témakör feldolgozásával lehetővé tesszük a konkrét tapasztalatok szerzését, és a multiszenzoros tevékenységeket. Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. Ez nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, a „kezdeményezett foglalkozásokon” valósítjuk meg, amely a játékban a leghatékonyabb. Nevelési gyakorlatunkban a játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont-rendszerben folynak (kivétel: a kötelező mozgásfejlesztés és a mozgásos játék). A szabadjáték lehetőség és az általunk felajánlott tevékenyég között a különbség, hogy az utóbbi
tartalmaz
megkötéseket.
Ezeket
a
tevékenységeket,
műveltségtartalmakat
tervszerűbben közvetítjük, kezdeményezzük, illetve irányított játéknak minősíthetjük. Választható tevékenységek
Ebben a formában kezdeményezzük spontán játék közben a tanulási helyzetet, felajánlva a szervezett tevékenységet is. Az egy időben több központba biztosított választásnál alkalmanként a szülőket és a dajkákat is bevonjuk. A kisebb gyermekek számára minden felajánlott tevékenység választható. A választás lehetőségét mi biztosítjuk, a gyermekek pedig dönthetnek.
Kötelezően választható tevékenységek
Ez azt jelenti, hogy több tevékenységközpontban ajánlunk fel lehetőséget a nagyoknak, amelyből a választás kötelező, de a gyerekek maguk döntik el, hogy melyik tevékenységet választják. Ha elképzeléseik, ötleteik, szükségleteik azt kívánják, szabad az átjárás.
138
Kötelező tevékenységek kötelező (egyszerre, az egész csoport számára): nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés heti két alkalommal minden korcsoportban alkalmanként a nagyoknak az ének-zenei tevékenység napi játékos mozgásfejlesztés A felajánlott tevékenységek jellemzői:
A gyermekek szempontjából: feladattartásra nevel a választás, a döntés lehetőségét biztosítva, a tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integráltan kerül megközelítésre, tapasztalás útján ismerkednek meg a problémákkal, felfedezéssel, kísérletezéssel, szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával, játékosan tanulnak.
Az óvodapedagógus szempontjából: komplex fejlesztő hatást fejtünk ki a tevékenységközpontokban, tervszerűen, átgondoltan érvényesítjük a nevelés kultúraközvetítő szerepét, figyelembe véve a gyermekek elképzeléseit, szükségleteit, személyes mintaadó szerepünkkel kiegészítjük a gyermekek önálló tevékenységeit, a szabad játék intenzitását figyelembe véve határozzuk meg a kezdeményezésre alkalmas helyzetet.
A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezésének feltételei: A választható tevékenységeket kapcsoljuk egymáshoz, és csak akkor szervezzük, ha a gyermekcsoport már rendelkezik egy fejlettebb játékkultúrával. Ne zavarjuk a szabad játékot! Differenciáljuk a felajánlott tevékenységeket. Ez a forma egy szervezettebb helyzetet igényel.
139
Kötelezően választható tevékenységeket novembertől április végéig szervezzük az iskolába készülő nagyok számára.
Kötelező tevékenység a vegyes csoportban a nagyoknak: nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés, csoportközi tevékenységben ének-zene tevékenység, udvari tevékenység. A felajánlott tevékenységek formái: egyéni, mikrocsoportos, az egész csoportot érintő tevékenységformában valósul meg. Minden tevékenységformában érvényesítjük a differenciálást, mint alapelvet. A gyerekek egyéni különbségeit toleráljuk, figyelembe vesszük A differenciálás gyermekcsoportjainkban a fellelhető fejlődési szintekhez, eltérésekhez való alkalmazkodást jelenti. Alapos gyermekismeretet kíván meg tőlünk, hogy minden helyzetben több lépcsőfokot fel tudjunk kínálni a gyermekek számára, s az ehhez szükséges feltételeket előre meg tudjuk tervezni. Hiszen, ha bízunk a gyermekekben, az általuk választott szinten sikerélményekben lesz része, akkor ez továbblépésre, bonyolultabb feladatok választására ösztönöz.
Egyéni tevékenységforma: E tevékenységforma jelen van az egész nap folyamán, melyben célirányos fejlesztést végzünk.
Mikrocsoportos tevékenységforma: A gyermekek érdeklődése alapján, spontán módon, a gyermekek választásai, baráti kötődései, valamint javaslataink alapján alakulhatnak ki a mikrocsoportok.
Egész csoportot érintő tevékenységek: E tevékenységi forma is csak differenciáltan szervezhető. Pl.: egyensúlyérzék fejlesztését az egész csoport számára egyszerre, 3-4 fokozatban, 3-4-féle eszközzel tervezzük. Beszélgető
140
körben: lassabban kommunikáló gyermekeket türelmesen kivárjuk, fokozatosan elengedjük őket. Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységben
Nevelési gyakorlatunkban az integrált fejlesztéssel komplex fejlesztésre törekszünk, e tevékenységben sokféle képesség alakítását tűzzük célul. Ehhez a lehetőséget a projektrendszer adja. Az alábbi integrációt, projekt lehetőségeket alkalmazzuk: témaprojekt: közös élményre, előkészületre építjük és egy téma köré szervezzük a felajánlott tevékenységeket a gyermekek által készített eszközökkel sokféle tevékenységeket indukálunk a központokban
Fontos feladatunk a felajánlott tevékenységekben: a differenciálás elvének érvényesítése. Az iskolaérettséghez szükséges személyiségjegyek, képességek fejlesztésére, személyre szóló fejlesztő tervet készítünk a gyermekek részére.
Tervezés
Szervezeti keretei
Az óvodai csoportok kialakítása a jelentkezők száma, életkora és a szülői igények. figyelembe vételével történik. A nevelési gyakorlatunkban a heterogén szervezési forma érvényesül.
A tevékenységek időkeretei: a napirend és a hetirend
Nevelési gyakorlatunkban hosszabb és rövidebb távra szóló terveket készítünk. Programtervet éves szinten nevelési tervet csoportra vonatkozóan és az aktuális projekthez kapcsolódóan A tervek kapcsolódnak az intézményi szinten meghatározott feladatokhoz. Ez a program komplex, mivel kiterjed a csoportbeli szokásokra, magatartásformálásra és hagyományápolásra, közös élményekre, témakörökre, célkitűzésekre, feltételekre, feladatokra. A komplex témafeldolgozáshoz a projekteket többféle tevékenységre lebontjuk, mely nem
141
szűkül le az értelmi fejlesztésre. Rövidebb távra szóló tervezést a napi-és hetirend és a heti vagy kétheti terv jelenti.
A napirend
Napirendünk kialakításánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: Legyen rugalmas, élet specifikus, figyelembe véve az eltérő alapvető biológiai szükségletek kielégítéséhez szükséges időtartamot (étkezés, alvásigény). Legyen
stabil,
melyet
a
rendszerességgel,
azonos
időpontban
visszatérő
tevékenységekkel (étkezések időpontja, levegőn tartózkodás, pihenés időpontja) biztosítunk a gyermekek számára, melyeket egy idő után megszoknak és biztonságérzetet ad számukra. NAPIREND az életkori összetételtől függően
Időkeretek
6.00-8.00 órától
12.00 óráig
12.00 órától 15.00 óráig
15.00-18.00 óráig
TEVÉKENYSÉGEK 4-5 évesek
3-4 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás
SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás
JÁTÉK A SZABADBAN
JÁTÉK A SZABADBAN
5-6-7 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Választható, vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás JÁTÉK A SZABADBAN
Ebéd (kötött formában, Ebéd (kötött formában, Ebéd (kötött formában, előtte, utána testápolás előtte, utána testápolás előtte, utána testápolás PIHENÉS és (vagy) PIHENÉS PIHENÉS felajánlott tevékenység SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek)
SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK ( választható felajánlott ( választható felajánlott tevékenységek) tevékenységek)
JÁTÉK A SZABADBAN
JÁTÉK A SZABADBAN
142
JÁTÉK A SZABADBAN
Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőtől függően rugalmasan változnak. A hetirend
A hetirend összeállításánál a következő elveket vesszük figyelembe: legyenek stabil pontjai a heti programnak, megszokott napokon visszatérő tevékenységek, legyen lehetőségünk az aktualitásokra, és a szülők bevonására, hetente 1 alkalommal tervezzünk kötelező mozgásfejlesztést, a mindennapos testnevelések alkalmával mozgásfejlesztő szabályjátékot, két napra tervezzük a tevékenységközpontokban felajánlott tevékenységeket, integrált módon történő feldolgozást (ezeken a napokon a csoportban dolgozó óvónőknek nagyobb fedési idő szükséges), a
felajánlott,
választható
tevékenységet
úgy
alakítjuk,
hogy
művészeti
tevékenységekre minden nap, folyamatosan legyen lehetőség a szabad játék keretein belül, kis- és középső korcsoportokban a felajánlott tevékenységek választhatók legyenek, vegyes összetételű csoportjainkban a nagyok számára felkínált kötelezően választható tevékenységek a kisebbek számára választható lehetőséget jelenthetnek. Általános minta a hetirendre: Hétfő Kedd Szerda
Testnevelés Mozgásfejlesztő szabályjátékok (kezdeményezett) Mozgásfejlesztő szabályjátékok
Csütörtök
Mozgásfejlesztő játékok (kezdeményezett)
Péntek
Közös élmények szerzése
Választható tevékenységek Kötelezően választható vagy /és felajánlott tevékenységek Választható tevékenységek Választható vagy /és kötelezően választható felajánlott tevékenységek
A heti-és napirendnek megfelelő rendszerben tervezzük a heti-, kétheti tervet, melyet a váltótárssal együtt készítünk el. Ez komplex pedagógiai program, melyben a tevékenységközpontokban szervezendő játékot és játékos tanulást biztosító folyamatokat tervezzük meg.
143
A keretjellegű heti rendünket a heti tervben töltjük meg tartalommal. A heti-, kétheti tervet a csoportok naplójában rögzítjük. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása egyéni mérő, értékelő, fejlesztő lapon történik. A gyermekek fejlődéséről rendszeresen egyénileg konzultálunk a szülőkkel. Nevelési gyakorlatunk tartalma és feladatrendszere
Nevelési gyakorlatunk integrálja a műveltségtartalmakat. Az integrálást „projektrendszernek” nevezzük. A tartalom hordozói a tevékenységek, amelyet a gyermekek vagy az óvodapedagógus kezdeményez.
„A projekt sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projekt-módszer tudatos tervezést igényel, csakhogy elsősorban a tanulói tevékenységek tervezését…”/4/
Mit is jelent ez számunkra a nevelési gyakorlatunkban?
Azért tartjuk a projekt-módszert hatékonynak nevelésünk során, mert a dolgok, jelenségek nem verbális, absztrakt síkon jelennek meg, hanem konkrétan, a tapasztalás szintjén, ahol gyermekeink maguk is képesek megfigyelésekre, felfedezésekre, felismerésekre. A témakörök kiválasztásában, a témák több szempontú feldolgozásában aktív partnerként vonjuk be a gyermekeket, akik saját élményeikkel, tapasztalataikkal hozzájárulnak a kreatív tervezéshez. A kiválasztott témák tartalmát a különböző tevékenységközpontokban, a szabad játékban és a szervezett tanulás helyzeteiben dolgozzuk fel, tevékenységhez kapcsolva. Egy-egy téma feldolgozása több héten keresztül is eltarthat, hiszen közben a gyermekek ötleteikkel, gyűjtéseikkel, megfigyeléseikkel, információikkal, tovább építik a tartalom kibontását. A tematikus projektrendszerünk jellemzői: A gyermekek érdeklődésének megfelelően sok érdekes témát tartalmaz, nem szűkül le az évszakrendszerre. 144
A gyerekek változatos formában találkozhatnak a témával, sokféle módszert, eljárást integrál. Sokféle tevékenységet integrál (ábrázolást, ének-zenét, dramatizálást, stb.). Sokféle helyzetben találkoznak a gyermekek a témával, pl.: helyszíni megfigyelések, képek gyűjtése, albumok készítése stb. Nevelési feladatainkat tudatos nevelőmunkával öt nagy tevékenységforma keretében valósítjuk meg.
Az egészséges életmód kialakítása
Ez a feladatkör a nevelési funkciónk közül a legfontosabb. Feladatunk: a lakótelepen, vagy a település külterületein elhanyagolt körülmények között élő gyermekek egészségének, testi fejlődésének, fizikai állapotának védelme. Feladatunk: Biztosítjuk az egészséges életmód feltételeit,a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítását. Kompenzáljuk a szociális hátránnyal érkező gyermekek hiányait. Megalapozzuk a higiéniai, táplálkozási szokások, a pihenés, edzés, s mentálhigiénét biztosító szemléletet. Az egészség megőrzését edzéssel, prevencióval és korrekcióval segítjük, együttműködve a szülővel és a szakemberekkel Támogatjuk gyermekeink egészséges testi-lelki fejlődését. Fejlesztjük a harmonikus, összerendezett nagy-és kismozgást, a testi képességeket, a mozgáskultúrát. Mozgásfejlesztés Célunk: A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordináció) Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. 145
A gyermekek mozgásigényének kielégítését, a mozgás fejlesztését az alábbi formában valósítjuk meg: Szabad mozgással az egész évben rendelkezésre álló, tematikusan felszerelt udvaron, ahol a nagy mozgástér és egyéb tevékenységek elkülönítése biztosítja a zavartalan mozgást.
Az eltérő szükségletű és a különböző képességű gyermekek mozgásigényének kielégítését a csoportszobában a szabad tevékenységközpontokban valósítjuk meg. Terveink között szerepel tornaszoba kialakítása. A gyermekek igényeinek megfelelően az általunk kezdeményezett mozgásfejlesztés, lehetőleg a szabadban valósul meg / A mozgásfejlesztő szabályjátékokhoz sokféle eszközt használunk.
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Személyiségközpontú pedagógiánkban meghatározó szerepet kap a gyermek érzelmi fejlesztése, formálása, az érzelmekre hatás. Egész nap erősítjük a szeretet, a kötődés szálait, formáljuk az együttérzést, az empátiát, a segítőkészséget, a szülők, kortársak, a település. a haza szeretetét. Feladatunk: Közvetítjük a társadalmi élet alapvető ismereteit a közös élmények, tapasztalatok útján. Olyan erkölcsi tulajdonságok kialakítását segítjük, amelyek révén erősödnek a társas kapcsolatok, és megvalósulhat az egymás iránti tisztelet és a különbözőség elfogadása. Fejlesztjük a udvariassági szokásokat, magatartási módokat. Megalapozzuk az egységes szokás- és normarendszert a közösségi élet szabályozott működése érdekében. Megteremtjük a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés összhangját. A tevékenységek során fejlesztjük az eredményre, akadályok leküzdésére való törekvést. Segítjük a reális önismeret, a helyes identitás kialakulását.
146
A sajátos nevelési igényű, a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a kiemelkedő képességű gyermekek nevelését, fejlesztését speciális szakemberek közreműködésével segítjük. Ápoljuk a személyes és a csoportélet hagyományait. Feloldjuk a kezdeti gátlásokat egyéni élmények átélésével, mintakövetéses tanulással. Erősítjük a bizalmat önmaguk és egymás iránt. Az anyanyelv fejlesztése Nevelési gyakorlatunkban az anyanyelv fejlesztése elválaszthatatlan bármely tevékenységtől és nevelési feladattól. Óriási szerepet tulajdonítunk, a másokra való odafigyelés, az irodalmi nevelés fejlesztő hatásának. Egyre több óvodásaink közül, azoknak a száma, akik gyenge beszédkészséggel, minimális szókinccsel, beszédértési problémával érkeznek. Célunk: A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése Kognitív képességeik fejlesztése: •
egyre pontosabb, valósághű észlelés
•
figyelem összpontosításra való képesség
•
valósághoz közelítő képzeleti működés
•
reproduktív emlékezet
•
problémamegoldó és kreatív gondolkodás
•
az alakuló fogalmi gondolkodás
A beszédkedv felkeltése és fenntartása A beszédhallás és szövegértés fejlesztése Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával Feladatunk: Fejlesztjük a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségét (beszélgetőkörök
szervezésével).
Egymás
kommunikációs kedv fenntartását segítjük
147
meghallgatására
ösztönzünk,
a
Megalapozzuk a kontaktusteremtés, kommunikációs készség és az önkifejezés alakulását, szituációs, dramatikus játékokkal. A fonemahallás preventív korrekcióját végezzük fejlesztő játékokkal. Támogatjuk az olvasás előkészítését, sokféle képes- és mesekönyv állandó hozzáférésének biztosításával. A beszélő környezet megteremtésével, (a javítgatás elkerülésével), a helyes mintaadással ez irányú nevelési eredményességre törekszünk. Művészeti nevelés Művészeti nevelésünkben a legnagyobb hangsúlyt a komplex élményekre helyezzük. Ennek alapja az a globális élmény, amely a teljes gyermeki személyiséget érinti (zene, mozgás, önkifejezés együttessége).
Nevelési koncepciónkat három tevékenységcentrumban érvényesítjük: a) az irodalmi b) az ének-zenei c) az ábrázoló, kézműves Feladatunk: Megalapozzuk a polarizált érzelmeket, erősítjük az empátiát, az önkifejezést (mese, vers, zene, ábrázolás, mozgás, bábjáték). Az esztétikai, etikai fogékonyságot élmények nyújtásával formájuk. Ápoljuk a népi hagyományok, a kultúra gyökereit, a multikultúrális értékeket. A drámapedagógia eszközeivel hangsúlyozzuk az érzelmek, gondolatok mozgással történő kifejezését. Az alkotás, az esztétikum létrehozására ösztönzünk. a) Irodalmi nevelés Az
irodalmi
nevelésünket
megalapozó
mesélést,
mondókázást,
verselést
sokféle
tevékenységhez kapcsolhatjuk, spontán vagy gyermeki kezdeményezésre, vagy általunk felajánlva a gyermekek számára. A mondóka, a vers improvizálásra ösztönzi a gyermekeket, amelyre mi magunk is példát adhatunk, amit támogatunk. Irodalmi nevelésünkben megjelenik a magyar gyermekköltészet, népmesék, népi mondókák világa, más népek kultúrájának közvetítése. 148
A mesék dramatizálására ösztönözhetjük a nagyobb gyermekeket. A dramatizálás egy olyan komplex tevékenység, amely integrálja a művészeti ágakat, nagyszerű lehetőséget ad a közös élményszerzésre, az együttműködés készségének alakítására. Lehetőséget biztosítunk a nap folyamán a gyermekeknek, hogy beöltözzenek, „mintha” – helyzeteket teremtsenek, melyben megjeleníthetnek történéseket, elképzelt meséket és történeteket.
Irodalmi nevelésünk során fontos szerepet kap a bábjáték. A bábozás integrálja a különböző művészeteket –mozgás, beszéd, zene, irodalom, ábrázolás. A gyermeki önkifejezés egyik legfontosabb eszköze, mely során fontos információhoz juthatunk a partnerként közreműködő gyermekről. Ezáltal igen fontos eszköze számunkra a megismerésnek és fejlesztésnek is a bábozás. Célunk: A
nyelv
szépségének,
kifejezőerejének
megismertetésével,
a
helyes
nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése A magyar kultúra értékeinek átörökítése, amelyben helye van a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek Interkultúrális nevelés A szülők nevelési szemléletének formálása Feladatunk: Olyan hangulat megteremtése, melyben lehetőség nyílik irodalmi élmények átélésére, ahol a nagyobb gyermekeknél megjelennek a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés és a saját vers - mese létrehozásának igénye. Alkalmanként lehetőséget teremteni egy-egy szülő, nagyszülő gyermekkori élményeink meghallgatására. Készítsünk a gyermekekkel kedvenc figuráikról elbeszéléseket, képeskönyveket, alkossanak saját mesét. Segítsük a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formáját, a belső képalkotást. Óvodai életünkbe minden nap építsük be a mesét, verset, elbeszélést. 149
A mesekönyveket jól láthatóan, tematikusan, könyvtári elhelyezéshez hasonlóan rakjuk ki. A népköltészet remekei, a kortárs gyermekirodalom művei mellett más népek irodalmi alkotásai is részei irodalmi nevelésünknek. b) Ének zene nevelés A gyermekek és az általunk kezdeményezett zenei tevékenységek az egész nap folyamán megjelenhetnek. A mozgás –a ritmus – a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelenti a zenei élményt. Legfontosabb célunk a zene megszerettetése, a mozgás és az éneklés élményének nyújtása, jó hangulatú, szabad légkörben. Elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti a legnagyobb élményt, nincs ösztönzőbb gyermekeink számára, ha gyakran énekelünk körülöttük, akár más tevékenységek közben is. Nevelési gyakorlatunkban Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokon építjük zenei nevelésünket. Célunk: A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadásra való képesség megalapozása A
gyermekek
zenei
hallásának,
ritmusérzékének,
éneklési
készségének,
harmonikus, szép mozgásának fejlesztése A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által. Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően. Feladatunk: Mozgás – hang - szöveg összekapcsolásával a készségek fejlesztése. A gyermekek éneklésének ösztönzése sok zenei élmény nyújtásával. Zenei kreativitás, zenei hallás, ritmus és formaérzék fejlesztése. A gyermekeket ismertessük meg környezetünk hangjaival. Mondókák, gyermekjátékok, táncok, dalok, és népdalok tanulásán keresztül zenei képességek fejlesztése. Alakítsuk ki a gyermekekben a zene iránti fogékonyságot (érdeklődésük felkeltése, zenére koncentrálás, improvizációjukat támogatjuk). 150
Zenét értő és szerető szülőket, nagyobb testvéreket bevonunk a közös zenei tevékenységbe. Hangszerekkel való ismerkedések, készítsünk a gyermekekkel közösen sok zenei eszközt. c) Vizuális nevelés, ábrázolás, mintázás, kézi munka, kézművesség Az ábrázoló-kézműves tevékenységek lehetőségét állandóan biztosítjuk a nap folyamán. A gyermekek számára az anyaggal való játék, az alkotás során a tevékenység a fontos. A kreatív önkifejezéshez, alkotáshoz oldott légkört teremtünk a csoportban, megtanítjuk a gyermekekkel észrevenni mindazt, ami gyönyörködtető, ami esztétikus. A művészeti tevékenységek során megismertetjük a gyermekeket a színvilággal, a formavilággal, a téri ábrázolás világával, az anyagok különböző természetével, a technikákkal, amelyekkel kifejezhetjük elképzeléseinket, gondolatainkat, érzelmeinket. Minden csoportban fontos berendezési tárgy a festőállvány. Célunk: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezéshez a lehetőségek biztosítása Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása A helyes ceruzafogás elsajátítása Feladatunk: A műhelymunka lehetőségének megteremtése az egész nap folyamán, ehhez a feltételek biztosítása (élmények, anyagok, eszközök, rend-és tisztántartás). Térbeli tájékozódásuk, képi, plasztikai kifejezőképességük fejlesztése. Tér - forma - színképzetük fejlesztése. Egyszerűbb művészeti alkotásokkal való megismerkedtetés. A gyermekek munkáinak megbecsülése, azokból kiállítások rendezése. A gyermekmunkák megfigyelése, elemzése. A teljes személyiség fejlesztése. A tevékenységekhez szükséges anyagok folyamatos gyűjtése. A (2,5)3-4 évesekkel megkedveltetni a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást
151
A 4-5 éves gyermekek körében formálja a képalkotást, megismertetjük a vágás, hajtogatás, egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait. Az 5-6-7(8) éves gyermeknél a képalkotás különböző, változatos technikákkal történő készítését erősítjük (pl. mozaik, kollázs,nyomatok),és megismertetjük a szövés technikáját, valamint a többféle technikai megoldást igénylő barkácsolást Az alkotókedvet ötletekkel, javaslatokkal, egy-egy inspiráló eszközzel segítjük A csoportszoba, öltöző, mosdó, és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása révén formáljuk a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét. A gyermekek számára a legkedvesebb eszköz, melyet ő maga teremtett. A különböző technikákkal készített eszközöket felhasználjuk az építőjátékhoz, a szerepjátékhoz, az ünnepekre (pl.: maszkok, jelmezek), kártyajátékhoz, melyeket maguk a gyermekek készíthetnek el, zenei tevékenységhez a termésekből készült hangszereket, képeskönyvek, albumok készítéséhez. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása a matematikai érdeklődés felkeltése a logikus gondolkodás megalapozása A környezet megismerését tapasztalati úton, a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően végezzük. Ez két tapasztalati kört foglal magába: tapasztalatokat, társadalmi ismereteket nyújtunk a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatban, matematikai tartalmú tapasztalatok szerzését integráljuk a környezetben, tevékenységekben és az élethelyzetekben. A külső világ megismerésének elsődleges, legfontosabb forrása a természet és a társadalmi valóság. Az aprólékos megfigyelésekhez, kísérletekhez megteremtjük a feltételeket a csoportszobában. Ezt a természetismereti tevékenységközpontunk szolgálja. Itt a gyermekek gyűjteményei, a folyamatok, a különféle anyagok és jelenségek közvetlenül megfigyelhetők, tapasztalhatók. 152
A másik fontos tapasztalati forrás és képességfejlesztő hely a homokkal, vízzel és különféle anyagokkal ellátott tevékenységközpont, a „homok-víz „asztal. Ez a központ alkalmas: az anyagokkal való ismerkedésre, itt reprodukálhatók a közös és egyéni természeti élmények, alkalmas különféle fizikai tapasztalatszerzésre, színtere lehet fizikai, kémiai, jelenségek megtapasztalására, megfigyelhető benne a vízkörforgás, a halmazállapot változás. A természeti, társadalmi, matematikai tapasztalatok, ismeretek változó körülményekben történő játékos alkalmazását segítjük a szabály-és társasjátékokkal. A megfigyelések rendezését szolgálják a gyermekek által készített tablók, képeskönyvek, tematikus albumok. Feladataink között kiemelt jelentőségű a természet, az élővilág szeretetére és a környezetvédelemre nevelés. Gyermekeinktől elvárjuk, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák az élőlényeket. Szemléletüket formálják, érzékenységüket alakítják azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezet károsító jelenségeivel kapcsolatban szereznek (szemetes környezet, vandalizmus, lég-és vízszennyezés, zajártalom, vegyi anyagok és műanyagok károsító hatása).
A külső világ tevékeny megismertetésének forrása elsősorban: az otthon, az óvoda, a lakóhely, a szülők munkahelye, a város intézményei, szűkebb és egyre tágabb környezete. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy óvodáink belső és külső környezetükkel a szép megbecsülésére ösztönözzenek! Matematikai nevelés Nevelési gyakorlatunkban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekek konkrét tárgyakkal való műveleteken keresztül tapasztalják a gyermekek a matematikai viszonyokat. A környezetükben található tárgyakkal való manipuláció során tanulják meg a kisgyermekkor leggyakoribb matematikai műveleteit (az egy az egyhez megfeleltetést, a számolást, a sorrendiséget, a számtani műveleteket, a csoportosítást, a mérést, az összehasonlítást, az idő fogalmát) és a geometriát, mely programunk céljai szerint a forma és a minta felismerését jelenti. 153
Tervszerűen elrendezett csoportszobáink tevékenységközpontjai a felfedezési, gyűjtési, szervezési és építési lehetőségek sokaságát kínálja. E tevékenységek mindegyike matematikai gondolkodást feltételez. A nap folyamán matematikai program színtere lehet: Óvodánk
állandó
napirendje
sok
lehetőséget
nyújt
konkrét
matematikai
tapasztalatokra, valamint az idő múlásának mérése kapcsán konkrét mérési tapasztalatot is eredményez. Az öltözőben vagy az étkezések alkalmával lehetőség nyílik az egy az egyhez megfeleltetésre. A tevékenységváltás (forgás) jó lehetőség a gyerekek megszámolására vagy valamilyen tulajdonság alapján történő csoportosítására. Hiányzók megbeszélése esetén a számolást és számtani műveleteket gyakorolhatjuk. A szabadtéri tevékenység, a testmozgás lehetőséget nyújt matematikai konkrét megtapasztalásra. A naptár, az időjárás változásainak folyamatos megfigyelése, jelzések elhelyezései a matematikai tapasztalatok gazdagítását teszik lehetővé. A kirándulásokon sok lehetőséget biztosítunk a matematikai élményekre. Szabályjátékokban,
társasjátékokban
tapasztalatszerzésre,
alapokkal
való
ismerkedésre, mérésre, becslésre, térbeli matematikai ismeretek szerzésére van lehetőség.
A gyermekek matematikai fogalmainak kialakításához a hétköznapi élet tárgyai legalább olyan sok lehetőséget kínálnak, mint a direkt erre a célra tervezett matematikai eszközök Ezek az eszközök azonban nem nélkülözhetetlenek, hisz mélyreható segítséget nyújtanak a gyerekek matematikai fogalmakkal való ismerkedéséhez. Ezért valamennyi csoportszobában (általában a manipulációs központban) helyezzük el ezeket.
9.4 A család bevonása az óvodai életbe Nevelési gyakorlatunk harmadik alappillére a családok bevonása az óvodai életbe. Óvodai nevelésünk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Valljuk, hogy a család 154
hatása a kisgyermekkori fejlődésre meghatározó. Ezért tartjuk nélkülözhetetlennek, létfontosságúnak az óvodai nevelőmunkánkban a szülői közreműködést, a gyermekek egészséges és harmonikus fejlődése szempontjából.
Óvodáinkban a szülők mintát láthatnak a nevelési helyzetek megoldására, elsajátíthatják az óvodapedagógusok attitűdjeit. Az óvodában gyermekével együtt játszó szülő megtanulja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységet szervezni. A szülő alkalmanként besegít a szervezési feladatokba. A szülők és gyermekek közreműködésével alakítjuk ki az „élményszerző” programokat, tapasztalatszerzési lehetőségeket. Megismerve a szülők foglalkozását, hobbiját, segítségünkre lesznek nagyobb hozzáértésükkel egy-egy érdekes téma feldolgozásában. Az együttműködés, együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek gyerekükről, az azonos problémával küzdő családok segíthetik egymást.
A családhoz közeledés jellemzői
A család pótolhatatlanságának hangsúlyozásával erősítjük a szülők kötelességérzetét. A szülőket partnerként tekintjük a nevelőmunkánk során, akiknek igényei és szükségletei vannak. A szülőknek jogaik vannak, s azokat a gyermekek érdekében érvényesíthetik.
9.4.1 A család bevonásának alapszabályai Alapkövetelmény: az óvodai életbe bevont szülővel nem lehet a közoktatási törvényben biztosított személyi feltételeknek a hiányát pótolni. Nem lehet az óvodapedagógus szerepét helyettesíteni a segítő szülővel. A családok, szülők, testvérek, nagyszülők fogadására alkalmas hely a családi szoba, ahol lehetőség van nyugodt, bizalmas beszélgetésre. A hirdető táblán a napokat és tevékenységeket, feladatokat előre jelezzük, amikor a szülőkre számítunk.
Óvodai nevelő munkánknak vannak hagyományai a családdal való együttműködésre, amelyet továbbra is ápolunk. A kapcsolattartásunknak informális és formális lehetőségei vannak. Az együttműködésünk informális lehetőségei: 155
reggeli időszakban információcsere, délutáni beszélgetések, falitábla,
hirdetőtábla
(több
szülőt
érintő
információkat
tartalmaz,
melyet
folyamatosan cserélünk), írásos köszönetnyilvánítások. Kapcsolattartásunk formális lehetőségei: értekezlet, családlátogatás, a család óvodalátogatása, a szülők érdekképviseletének működtetése, kérdőív.
A szülők részvételének egyéb lehetőségei: közös szabadidős programok és más együttműködési formák. A család bevonása az óvodai életbe tartalmazza az óvoda hagyományainak sajátos formáit. Óvodába lépése előtt az otthoni környezetében megismerjük a gyermeket, mindenre kiterjedő ismeretet szerzünk a gyermekről. Munkánk összehangolásával készülünk a gyermekek fogadására, érzelmi biztonságot jelentő, vonzó tevékenységek szervezésével. A beszoktatásnál a szülő is jelen van, amíg ezt a gyermek igényli. A család bevonását a következő dokumentumok segítik: a szülők igényeit felmérő lapok, kérdőívek, a szülők képviseletéből álló testület és az óvoda nevelőtestületének éves dokumentumai, hirdetések faliújságon, Ovisajt(Ó), szükség szerint vagy alkalomszerűen szórólapok, tájékoztatók
9.4.2 Családgondozás, szociális munka Óvodáink családi hátterét a bemutatkozásban már részleteztük. A felsorolt tényekből és nevelési gyakorlatunk alapkoncepciójából következik ez a fontos területe munkánknak. Óvodapedagógusaink eddig is végeztek családpedagógiai, családgondozói, család és gyermekvédelmi tevékenységet. A szociális munka átfogó kategória, amely magába foglalja a szociális jellegű tevékenységek széles körét. Megfelelő végzettségű szakember nincs óvodáinkban, ezt a feladatot szociális érzékenységgel és elhivatottsággal rendelkező óvónőink
156
vállalják fel, a lehetőségek szerint. Feladatunk átképzéssel, továbbképzéssel megfelelő végzettségű szakember alkalmazása. Lehetőségeink a családsegítésben: érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújtunk a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek, együttműködünk a szociális ellátó intézményekkel, szakemberekkel, bemutatjuk a szociális támogatások rendszerét, szükséges esetben ellátjuk a gyermek érdekének képviseletét a szakszolgáltató intézmények megkeresésével,
9.4.3 Együttműködésünk, külső kapcsolataink Nyitott óvodáinkat óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkciója összekapcsolja elsősorban a családdal és a gyermekek fejlődésére közvetlenül ható más intézményekkel.
Team-munka az óvodában
Óvodáink a József Attila Általános Művelődési Központ telephely óvodáiként működnek. Zavartalan munkánkhoz nélkülözhetetlen testületeink harmonikus együttműködése, a teammunka több szinten történő jelenléte. Óvodapedagógusaink differenciált munkaidőbeosztásban dolgoznak, munkájukat szakképzett dajkák segítik. A folyamatosság és differenciálás érdekében az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusaink váltott ciklusban dolgoznak, kölcsönösen kiegészítve egymás tevékenységeit, támaszkodva a csoportban dolgozó dajka és a szülő-segítők munkájára. Rendszeres kapcsolatot tartunk a Szolnoki régió „Lépésről - Lépésre” programot alkalmazó óvodáival; a Békéscsabai testvér óvodával; a Lépésről - Lépésre Országos Szakmai Egyesülettel Az óvoda-iskola kapcsolata Együttműködésünk formái: Szülői értekezleteken lehetőséget biztosítunk a leendő elsős tanítóknak, hogy a gyermekek iskolába lépése előtt tájékoztassák a szülőket az iskolával kapcsolatos tudnivalókról.
157
A nagycsoportos gyerekekkel ellátogatunk az első osztályokhoz, ismerkedünk az iskolával, a taneszközökkel, közösen játszunk. A leendő első osztályos tanítók az óvodai környezetben barátkozhatnak az iskolába készülő gyermekekkel. Közös terv készítése az éves együttműködés programjait meghatározó eseményekről (Ovi – Suli kukucskáló program) Egyéb kapcsolataink Az ÁMK közművelődési csoportjával az elmúlt évek során kialakított jó kapcsolatot tovább mélyítjük. Az általuk, óvodások számára szervezett programokban részt veszünk, városi rendezvényeikhez aktív szakmai segítséget nyújtunk. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, hatóságokkal Az egyházak számára a szülők igényei alapján-nevelési időn kívül-lehetőséget biztosítunk a hitéletre nevelésre.
A kapcsolattartás formái: rendezvényeinkre meghívjuk, a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek közös segítése, beóvodázása, közös pályázatok, rendezvények, A fejlettség várható eredményei az óvodás kor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor
végére eléri az iskolai élet
megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 1. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdik a fogváltást. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. 158
2. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél – az önkéntelen emlékezetei bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,a cselekvőszemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkornak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és a gyakorlatban is alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek
159
egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését. feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésben, feladattartásban,a feladatok egyre eredményesebb elvégzésben nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az öt éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
160
9.5 Felhasznált irodalom 1. 1993.évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 2. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet; módosított: 255/2009.(XI.20.) 3.
A művelődési és közoktatási miniszter 32/19997. ( XI. 5.) MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve
4. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 23/1997. (VI.04.) MKM rendelet 5. Egyezmény a gyermekek jogairól Bp. Egyesült Nemzetek – UNICEF 1992. 3-32. p. 6. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok, 1997. 7. Négyszínvirág Helyi Nevelési Program Vésztő, 1998. 8. Szemán Józsefné dr.: Multikultúrális értékeket közvetítő óvodai program Hajdúböszörmény, 1998. 9. Lépésről-lépésre Óvodafejlesztő Program Dr. Deliné dr. Fráter Katalin Hajdúböszörmény 1997. 10. Lépésről-lépésre Óvodai Program Tanári Kézikönyve Soros Alapítvány Bp. 1997. 11. Hortobágyi Katalin: Projekt Kézikönyv Bp. 1991. 195 12. Bihariné dr. Krehó Ilona - Kanczler Gyuláné dr.:
161
Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program természet, társadalom, ember, a környezeti nevelés lehetőségei, szervezése a program keretében Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1998. 13. Boza Erzsébet: Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program művészet tevékenységek, vizuális, komplex foglalkozásainak szervezéséhez Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1998. 14. Patócs Béláné: Mozgásműveltség fejlesztő óvodai nevelési program Miskolc, 1997. 15. Sugárné Kádár Júlia : A beszédfejlődés útjai Tankönyvkiadó Bp. 1986. 16. dr. Kiss Tihamér: A gyermekek értelmi fejlesztése az első hat életévben Piaget szellemében. Módszertani Segédanyagok Hajdú Bihar Megyei pedagógiai Intézet Debrecen, 1992. 196 17. Porkolábné dr. Balogh Katalin - dr.Páli Judit - Pintér Éva - Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program Bp. 1996. 18. dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FER-CO Kft. és a váci Ofszet Kft. 1994. 19. Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITINO MUSICA Bp. 1974. 20. dr. Fejes Erzsébet-Kanczler Gyuláné dr. : Mesélő természet Kincs Könyvkiadó 1995. 21. Csanádi Gabriella: Bevezetés a korai fejlesztés témakörébe 162
Comenius Bt. Pécs, 1998. 22. Koósné Reha Valéria – Kassa Mária - Molnár Katalin: Integrált nevelés és óvodai ütemterv a kerecsendi óvodában M.O.P.E. 2003. 23. Fejlesztő Pedagógia, Szerkesztette: Martonné Kovács Márta ELTE, Bp. 2002. 24. Horváth Judit – Horváthné Csapuczha Klára – Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni SZORT Bt, Bp., 2003. 25. Gyógypedagógiai alapismeretek. Szerkesztette: Dr. Illyés Sándor Főiskolai tankönyv, Bp. 2000. 26. Pereszlényi Éva – Porkolábné dr. Balogh Katalin: Játék – mozgás – kommunikáció óvodai program Alcius BT. Budapest 1996
163
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
A helyi óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1-jétől visszavonásig A helyi nevelési program felülvizsgálatának és módosításának indokai
Kötelező: • Jogszabályváltozás • Az Országos Alapprogram módosító rendelkezései
Lehetséges: • Sikeres innováció eredményeinek beépítése • A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbé eredményes elképzelések elhagyása
A helyi óvodai nevelési program nyilvánossága:
Egy példány az óvodai intézményegység vezető irodájában Egy-egy példány a telephely óvodák nevelői szobájában A szülők részére készített rövidített változat minden csoport faliújságján
164
