A MÉRLEG A mérleg fogalma A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyonkimutatás, mely a vállalkozás vagyonát két vetületben (eszközök – források), egy adott időpontban (december 31.), összevontan, értékben (ezer Ft) mutatja be. A mérleg tartalma A vagyon azon anyagi és nem anyagi javak összessége, melyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgálják. A vállalkozás vagyonát kétféle szempont szerint vizsgálhatjuk: aszerint, hogy az anyagi és nem anyagi javak az újratermelési folyamat mely szakaszában és ott milyen formában, alakban vannakeszközöknek (aktíváknak), nevezzük honnan erednek, milyen forrásból származnakforrásoknak (passzíváknak) nevezzük Tehát a vagyonelemek: megjelenési forma szerint ESZKÖZÖK származás, eredet szerint FORRÁSOK A mérleg sémái
finanszírozási szemlélet esetén egyezőség bemutatása esetén
lépcsőzetes elrendezésű (B) mérlegszerű elrendezésű (A)
A mérleg jellemzői 1. A vállalkozás vagyonát kettős vetületben (eszközök és források), egy adott időpontban, a mérleg fordulónapján, összevontan, kötött sorrendben, előírt struktúrában, értékben – eFt-ban kerekítve, ill. mFt-ban, ha a mérleg főösszege a 100 mrd Ft-ot meghaladja, mutatja be. 2. Az eszközök és források főösszegének egyeznie kell – mérlegegyezőség elve! 3. Két változatban készíthető: kétoldalas, mérlegszerű felépítésű: „A” változat lépcsőzetes felépítésű: „B” változat 4. Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés. 5. Alá kell írnia a vállalkozás vezetőjének vagy a képviseletére jogosult személynek. 6. Mindkét oldalon – eszköz és forrás – két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévi és az azt megelőző évi adatokat, illetve három oszlopot, ha bemutatja a lezárt év(ek)re (ellenőrzés és önellenőrzés címén) eszközölt módosításokat is. 7. A mérleg sorait nagybetűvel, római számokkal, ill. arab számokkal jelöljük: a nagybetűvel jelölt sorok a mérleg főcsoportok, a római számokkal jelölt sorok a csoportok, az arab számokkal jelölt sorok a tételek.
A mérleg fajtái Mérlegkészítés célja alapján: STATIKUS mérlegek DINAMIKUS mérlegek ORGANIKUS mérlegek Készítés gyakorisága alapján: Rendszeres mérlegek Eseti mérlegek (alapítás, felszámolás, átalakítás) Terjedelmük alapján: Egyedi mérlegek Konszern mérlegek Nemzetgazdasági mérlegek Időszakkal való kapcsolatuk szerint Nyitó mérleg Záró mérleg Közbenső mérleg Közbenső felszámolási mérleg A számviteli törvény alapján értelmezett mérleg: dinamikus, rendszeres, egyedi és konszern. Mérleg formája Kétoldalas: „A” változatú Egyik oldal: ESZKÖZÖK Másik oldal: FORRÁSOK Lépcsőzetes: „B” változatú A leltár A leltár olyan részletes, jegyzékszerű kimutatás, amely a fordulónapra vonatkozóan a vállalkozás vagyonát két vetületben sorolja fel: mennyiségben és értékben, vagy csak értékben. A leltár:
a beszámolót alátámasztó okmány (valódiság elve!), továbbá a vagyontárgyakért felelős személyek elszámoltatásának eszköze.
A leltár fajtái vizsgálhatók: a) a fordulónapja szerint – azaz, hogy melyik naptári napra vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás vagyonát – van: a beszámolót alátámasztó leltár, december 31. a fordulónapja, különleges célú leltár, pl. a működés megkezdésekor, felszámoláskor készített leltár, év közben készített, azaz elszámoltató leltár. b) a készítés célja szerint, a fenti időpontokban készített leltárak lehetnek: vagyonmegállapító, elszámoltató leltárak (ez készülhet a raktár átadás – átvétele esetén is!) A leltározás egy tevékenység, amely a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök és források valóságos állományának megállapítására szolgál.
A leltározás módszerét befolyásolja a vagyontárgy fajtája, jellege is. Ennek megfelelően a leltározás történhet: a) mennyiségi felvétellel: o nyilvántartástól függetlenül, méréssel, számlálással, o a nyilvántartással való egyeztetéssel = rovancsolással. b) egyeztetéssel: o a nyilvántartások és a bizonylatok összehasonlításával, o egyeztető levelekkel való összevetéssel, pl. követelések, tartozások, bankbetétek esetében. A leltárfelvétel során bizonylatok készülnek: - leltár felvételi jegyek, - leltár felvételi ívek, ill. - folyamatos jegyzőkönyv. A vállalkozás a számviteli politika keretében köteles elkészíteni a „Leltárkészítési és leltározási szabályzat”-át, amely a leltározásnál, leltárértékelésnél alkalmazott módszereket, szabályokat tartalmazza: - előkészítéssel kapcsolatos feladatok, - a leltározási egységek kijelölése, - a bizonylati rend szabályozása, - a leltározás módja, értékelés szabályai, - az adategyeztetés módja, - ellenőrzési módszerek, - a leltári különbözetek megállapításának és rendezésének formája stb. A törvény nem leltározási, hanem leltárkészítési kötelezettséget ír elő, ezért a leltározás szabályozását a nyilvántartások függvényében a vállalkozás hatáskörébe utalja! A leltározás eredményeként a könyv szerinti adatok és a leltári adatok összevetésével megállapítják a leltári eltéréseket. Beszélhetünk: - egyező leltárról (leltári adat = könyv szerinti adat), - hiányról (leltári adat könyv szerinti adat) és - többletről (leltári adat könyv szerinti adat). Az eltéréseket a nyilvántartásokon keresztül kell vezetni, és a beszámoló a leltári eltérésekkel helyesbített valóságos adatokat tartalmazhatja. ESZKÖZÖK csoportosítása és fogalmi meghatározásaik A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK: Azok az eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan– legalább 1 éven túl – szolgálják. I. Immateriális javak: Olyan értékkel bíró, nem anyagi eszközök, amelyek 1 éven túl, tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: Olyan közvetlen költségek, amelyek a vállalkozás alapításával, átszervezésével kapcsolatosak, és a vállalkozás több év bevételeiből kívánja fedezni, ezért kiemeli a
költségek közül, és az immateriális javak között aktiválja. Az alapítás-átszervezés befejezését követően a bevételekben várhatóan megtérülnek, ill. a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatosak. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: Kísérleti – kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos – a jövőben várhatóan árbevételben megtérülő közvetlen költségek, ill. számlázott összegek, amelyek más termék értékében nem aktiválhatóak. 3. Vagyoni értékű jogok: Olyan megszerzett tartós jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz és nem tartoznak a szellemi termékek közé. Csak a használat joga és előre kifizették! Pl. bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév licencek, egyéb, ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok stb. 4. Szellemi termékek: Szellemi alkotások, melyeknek anyagtartalma kicsi vagy egyáltalán nincs, amelyekkel a gazdálkodó a szellemi vagy fizikai munka korszerűsítését, a műszaki alkotások realizálását biztosítja. Pl. találmány, védjegy, szabadalom, ipari minta, szoftver, know-how, gyártási eljárás, szerzői jogvédelemben részesülő javak stb. 5. Üzleti vagy cégérték: Cégvásárlás és átalakulás esetén a jövőbeni haszon reményében fizetett (elismert) többletérték (= Good will). Negatív üzleti vagy cégérték: bad will, nem vehető fel az immateriális javak között! 6. Immateriális javakra adott előlegek: A szállítónak immateriális javak vásárlására előre átutalt vagy kifizetett, levonható ÁFA nélküli összeg. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív különbözete. Csak a vagyoni értékű jogoknál és szellemi termékeknél! A felértékelés lehetősége!
II. Tárgyi eszközök: Olyan anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek értékkel bírnak és tartósan, közvetve vagy közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e. 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: A föld és minden olyan építmény, amelyet vele tartós kapcsolatban létesítettek, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: pl. erdő, telek, raktárépület, termőföld, ültetvény, földhasználat, használati jog, haszonélvezet, bérleti jog, szolgalmi jog, jogszabályban nevesített hozzájárulások (pl. gázfejlesztési hozzájárulás). 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek: Rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló gépek, berendezések, járművek.
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: Rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetetten szolgáló gépek, berendezések, járművek. 4. Tenyészállatok: Azok az állatok (függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet), amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek és ezen termékek értékesítése vagy a tenyészállatok egyéb hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését. 5. Beruházások, felújítások: Rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke, ill. a már aktivált tárgyi eszközök bővítésével, átalakításával, felújításával, élettartama növelésével stb. összefüggő munkák még nem aktivált bekerülési értéke. 6. Beruházásra adott előlegek: Tárgyi eszközök beszerzésére a szállítónak adott, levonható ÁFÁ-t nem tartalmazó összegek. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözete. (1) – (4)-ig szabad! III. Befektetett pénzügyi eszközök: Olyan szabad rendelkezésű eszközök, amelyek a folyamatos vállalkozási tevékenységhez nem szükségesek, ezért a vállalkozás befekteti más vállalkozóhoz abból a célból, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget szerezzen. 1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban: Kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés: részvény üzletrész, vagyoni betét. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban: Kapcsolt vállalkozásban lévő tartós pénzkölcsön + tartós bankbetét. 3. Egyéb tartós részesedések: Minden egyéb tartós befektetés, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban: Minden egyéb tartós kölcsön, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön: Nem részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott pénzkölcsön, bankbetét. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Hitelviszonyt kifejező befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek beváltása, lejárata a következő évben nem esedékes, és a vállalkozás nem is akarja eladni a
következő évben (pl. kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, kárpótlási jegy, közraktárjegy). 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözete. Csak a részesedéseknél megengedett! Kapcsolt vállalkozások
=
anyavállalat + leányvállalat + közös vezetésű vállalkozás + társult vállalkozás!
B. FORGÓESZKÖZÖK: Azok az anyagi és nem anyagi javak, amelyek a vállalkozási tevékenységet nem tartósan – max. 1 évig – szolgálják, könnyen átalakulnak, megváltoztatják alakjukat. I. Készletek: Olyan forgóeszközök, melyek közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mennyiségileg mérhetők, raktározhatók. 1. Anyagok: A munka tárgyai vagy tevékenységét szolgáló vásárolt készletek, melyeket a termékelőállításhoz, ill. szolgáltatáshoz szereztek be. A tevékenységi folyamatban egyszer vagy többször vesznek részt, de 1 éven belül elhasználódnak. Pl. nyers-, segéd-, alap-, építési anyagok; szerszám, műszer, munkaruha, egyenruha, védőruha (anyagi eszközök = max. 1 évig használható műszerek, berendezések, munkaruhák stb.) 2. Befejezetlen termelés és félkész termék: Megmunkálás alatt lévő termékek, amelyek az értékesítést megelőzően a feldolgozás valamely fázisában vannak, de a teljes megmunkálási folyamaton még nem mentek keresztül (saját termelésű készletek). 3. Növendék, hízó –és egyéb állatok: A tartás során növekednek, gyarapszik a súlyuk (saját termelésű készletek). 4. Késztermékek: Feldolgozott, elkészült állapotban raktárra vehetők és értékesítésre várnak (saját termelésű készletek). 5. Áruk: Olyan vásárolt készletek, amelyeket a rendszeres tevékenység során értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és értékesítés között változatlanok maradnak. Ide tartoznak: a kereskedelmi készletek, a göngyölegek, valamint a közvetített szolgáltatások a továbbszámlázásig. 6. Készletekre adott előlegek: A szállítónak, ill. az importot végző vállalkozásnak készlet vásárlására kifizetett összegek ÁFA nélkül.
Közvetített szolgáltatások:
A gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel kötött szerződés alapján változatlan formában továbbszámlázott szolgáltatás.
II. Követelések: Azok a különféle szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek már teljesített, a másik fél által is elismert áruszállításhoz, szolgáltatáshoz stb. kapcsolódnak (max. 1 éven belül érvényesíthetők!). 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): Minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik és nem kapcsolt vállalkozással vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben áll fenn. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: Minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, kapcsolódik és kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn.
szolgáltatásnyújtáshoz
3. Követelések egyéb részesedési viszonyba lévő vállalkozással szemben: Minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn. 4. Váltókövetelések: (Nem részesedési viszonyban állóval szembeni!) idegen (kapott) váltó, később esedékes fizetési igény. Pénzkövetelést kifejező rövid lejáratú speciális értékpapírok. 5. Egyéb követelések: Amelyek nem tartoznak a fentiek közé: munkavállalókkal, költségvetéssel és önkormányzatokkal szembeni követelések, rövid lejáratra kölcsön adott pénz, átsorolt tételek a befektetett pénzügyi eszközökből, peresített követelésekből mérlegkészítésig befolyt összeg. 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok: Árfolyamnyereség elérése céljából, forgatási célból – nem tartós befektetésre vásárolt –értékkel bíró, forgalomképes okiratok. 1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban: Tulajdoni részesedés kapcsolt vállalkozásban forgatási célból (részvény, üzletrész, vagyoni betét). 2. Egyéb részesedés: Nem kapcsolt vállalkozásban lévő, forgatási célú befektetés. 3. Saját részvények, üzletrészek: Átmeneti jelleggel visszavásárolt, tulajdoni részesedést jelentő saját részvények, üzletrészek. 4. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:
Azok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket forgatási célból szereztek be, valamint a következő évben lejáró beváltandó értékpapírok. 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök: A folyamatos működéshez szükséges, tartósan le nem kötött, különféle pénznemben (Ft, valuta, deviza) meglévő, fizetési eszközként felhasználható eszközök. 1. Pénztár, csekkek: A készpénz és készpénzkímélő fizetési eszközök (csekk, utalvány, bankkártya, hitelkártya stb.). 2. Bankbetétek: A hitelintézeteknél vezetett betétszámlák: - elszámolási betétszámla: itt bonyolítják a vállalkozások a tevékenységükhöz szükséges pénzforgalmat; - elkülönített betétszámlák: a felhasználási szándék alapján az elszámolási betétszámlán bonyolódó pénzforgalomtól elkülönített betétszámla (fejlesztési céllal, devizafedezetre) C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK: Az időbeli elhatárolások elvéből fakadó, a tárgyév reális költségeinek (ráfordításainak) és bevételeinek elszámolása, alapvetően – ezen keresztül – az eredményének helyes megállapítása érdekében végzett helyesbítő könyvelés. Aktív elhatárolások: amelyek a tárgyév eredményét növelik. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása: Bevételt növelő elhatárolások. 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: Költséget, ráfordítást csökkentő elhatárolások 3. Halasztott ráfordítások FORRÁSOK csoportosítása és fogalmi meghatározásaik D. SAJÁT TŐKE: (saját forrás) Az a tőkerész, amit a tulajdonosok (tagok) bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, ill. az adózott eredményből hagytak a vállalkozásban, ill. meghatározott eszközök felértékelése után képezték, jogszabályok a saját tőke elemei közé sorolták. A részeinél az előjelek jelentőséggel bírnak! I. Jegyzett tőke (+): Rt-nél, Kft-nél, egyéb Cégbíróságon bejegyzett vállalkozásnál a Cégbíróságon bejegyzett tőke, a tulajdonosok, tagok, befektetők által a vállalkozás alapításakor vagy tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott tőkerész. Más vállalkozásban a létesítő okirat szerint a tulajdonosok által ténylegesen átadott tőke (részvénytőke, törzstőke, alapítói vagyon stb.). Az így megszerzett jog után az adózott eredményből osztalékot, részesedést fizetnek, tagsági jog és a tulajdonosi részesedés arányában.
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–): Alapításkor, tőkeemeléskor a Cégbíróságon bejegyzett tőkéből a tulajdonosok által még be nem fizetett összeg. A jegyzett tőke ezzel a korrekcióval mutatja a működő tőkét! III. Tőketartalék (+): Rt-nél alapításkor, tőkeemeléskor a részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti különbözetből (= ázsió) származó, a többi vállalkozásnál alapításkor, tőkeemeléskor tőketartalék címén véglegesen kapott, ill. jogszabály alapján átvett eszközök pénzértékével egyező, Cégbíróságon be nem jegyzett forrás.
IV. Eredménytartalék (+): A vállalkozás működésének eredményességét mutatja, itt halmozódik az előző üzleti években keletkezett, a vállalkozásban hagyott eredmény (nyereség / veszteség) Származhat még jegyzett tőke leszállításából, visszavezetett lekötött tartalékból. V. Lekötött tartalék (+): Tőketartalékból, eredménytartalékból lekötött összegekből és veszteség fedezetére történt pótbefizetésekből keletkezik, korlátozza a saját tőke felhasználási lehetőségeit (pl. osztalékfizetési korlátokat képező összegek!). Megszüntetése – ha a lekötés okai megszűntek – visszavezetéssel történik azzal a tartalékkal szemben, amellyel szemben a lekötés megtörtént. VI. Értékelési tartalék (+): A befektetett eszközök felértékelhető elemeinél megállapított értékhelyesbítések összegével egyező érték, csak azzal együtt mozoghat. (Az eszköz oldalon figyelembe vett inflációs hatásokat ellentételezi a forrás oldalon!) 1. Értékhelyesbítés értékelési különbözete 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény (+): Osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára igénybe vett, eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, a tulajdonosok, a befektetők által a vállalkozásban hagyott vagyonrész. Összege az eredmény-kimutatásban levezetett összeggel azonos! E. CÉLTARTALÉKOK: Az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, ami az adózás előtti eredmény szűkítésével fedezetet biztosít a tárgyidőszakból eredő, de a következő évben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra. Valósabbá teszi a saját tőkét és pontosítja az eredményt. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre: Várhatóan felmerülő fizetési kötelezettségekre biztosít fedezetet, pl. garanciális javítás, kezességvállalás, végkielégítés, korengedményes nyugdíjak stb. fedezetére. ↑ Kötelező! 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre:
Amik biztosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan, pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi költségek. ↑ Ez egy lehetőség! 3. Egyéb céltartalék F. KÖTELEZETTSÉGEK: (idegen tőke) Különféle szerződésekből, jogszabályi előírásokból eredő, pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amik a másik fél által teljesített, a vállalkozás által elfogadott szállításhoz, pénznyújtáshoz stb. kapcsolódnak. I. Hátrasorolt kötelezettségek: Minden olyan kapott kölcsön, aminek a visszafizetése határozatlan, vagy 5 évet meghaladó. Bevonható adósságrendezésbe, törlesztése a tulajdonosok előtti helyre sorolt. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: Esedékességük az 1 évet meghaladja, nem tartalmazza a következő üzleti évben esedékes törlesztéséket. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (kölcsön = más vállalkozástól kapott!) 2. Átváltoztatható kötvények: Rt. által kibocsátott névre szóló kötvénytartozás, amelyet a tulajdonos kérésére részvénnyé kell alakítani. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek (hitelek = pénzintézettől felvett!) 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben: Velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: Velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek: 1 üzleti évet nem haladja meg az esedékességük, ide kerülnek át a Hosszú lejáratú kötelezettségekből a következő évben esedékes törlesztések. 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek: Áru-, termékbeszerzésre, szolgáltatásra a vevőktől átvett pénzösszeg forrása. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók): Olyan kötelezettségek, amelyek nem kapcsolt vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással kapcsolatban keletkezetek. 5. Váltótartozások: A szállítókkal szembeni kötelezettség kiegyenlítésére vagy pénz ellenében kiállított saját (adott) váltók miatti kötelezettségek. 6. Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: Amelyek nem tartoznak a fent nevesítettek közé, pl. munkavállalókkal szembeni kötelezettség (pl. bértartozás), költségvetéssel, önkormányzattal szembeni kötelezettség (pl. adótartozások), jogerős határozattal előírt tartozások stb. 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek értékelési különbözete G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK: Az időbeli elhatárolás elvét érvényesíti, az üzleti év eredményét csökkentő korrekció. 1. Bevételek passzív elhatárolása (a tárgyévi bevételt csökkenti!) 2. Költségek, ráfordítások passzív elhatárolása (a tárgyévi költséget, ráfordítást növeli!) 3. Halasztott bevételek
