A méhkímélő növényvédő szer használat aktuális előírásai Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Növényvédelmi Hatósági Osztály
Vasszécseny, 2015. február 6.
Jogszabály 2008. évi XLIV. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről • 5. § (3) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell. • 17. § (3) bekezdés a) pont: A termelő, illetve a földhasználó tevékenysége során köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban számára előírt, a méhek védelmére vonatkozó előírásokat betartani és ezekkel kapcsolatos bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni.
Jogszabály 43/2010 FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről
• 15.§ (1) Gazdasági növények kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban (virágzásban) méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel tilos. A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják. • (2) A gazdasági növényt a virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak időtartama alatt valamely károsító ellen nem jelölésköteles vagy méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerrel lehet kezelni.
Jogszabály
• (3) Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat (ezen eljárás a továbbiakban: méhkímélő technológia). • (4) A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatósághoz.
Jogszabály
43/2010 FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről • 12. § (1) A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység. – Felelősség!
• (2) Növényvédelmi tevékenység során növényvédő szer nem kerülhet a kezelendő területen kívül más területre.
Változások az engedélyokiratokban
Neonikotinoidok felfüggesztése (imidakloprid, klotianidin, tiametoxám ) Európai Bizottság - 2013. május 24. 485/2013/EU sz. végrehajtási rendelet
engedélyokiratok felülvizsgálata
Neonikotinoidok Változások: 2013. december 1. Az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám hatóanyagokkal csávázott vetőmagok forgalmazása és felhasználása tilos. Méhekre attraktív kultúrákra vonatkozik! (kukorica, repce, napraforgó, szója, mák) 2013. július Korlátozások kerültek bevezetésre a méhekre attraktív kultúrákban a virágzás előtti állománykezelések esetében is!!! Gyümölcsösökben BBCH 71-től alkalmazható (termésnövekedés) 2014. Hiba: virágzó gyümölcsös (szermaradék 3-4 mg/kg)
Klórpirifosz I. Kategória Változás: 2012. február Repce – rejtett bimbós (BBCH 50) Alma – korai zöldbimbós - sziromhullás (BBCH 55-BBCH 69) Kukorica – címerhányás előtt (BBCH 50) 2014. Hiba: virágzó aljnövényzet, virágzó almaültetvény (szermaradék 4-6-8 mg/kg!) Hiba: klórpirifosz szermaradék cseresznyében és meggyben
Dimetoát
I. Kategória Változás: 2012. augusztus Számos kultúrából kivonásra került! Maradt: dohány, dísznövények, hagymafélék, cukorrépa, káposzta
2014. Hiba: szermaradék (virágzó) gyümölcsösben!
Indoxakarb Változás: 2014. május Változott az összetétel – Steward szigorúbb besorolású lett! • Avaunt 150 EC • Steward 30 DF
„méhekre kifejezetten kockázatos” „méhekre mérsékelten kockázatos”
Csávázott vetőmag vetése 2008. Németország - Tömeges méhmérgezések virágzó repcetáblákon A vizsgálatok kiderítették, hogy minden esetben a csávázott kukorica vetése során sodródott a csávázó szer por a virágzó növényekre, és ennek estek áldozatul a méhek.
A jelenség több tagállamban is előfordult, ezért az érintett tagállamok óvintézkedéseket tettek a szóban forgó hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalának átmeneti felfüggesztése érdekében (Franciaországban a repce, Németországban és Olaszországban a kukorica, illetve Szlovéniában az összes növénykultúra esetében)
Deflektor
Növényvédő szerrel csávázott vetőmag vetése növényvédelmi tevékenység!!! Csávázószerek engedélyokiratainak módosítása – pneumatikus vetőgépek esetében deflektor használata kötelező– nem csak inszekticidek esetében!!! Jogszabályi szinten is tervezzük bevezetését: „A csávázott vetőmag pneumatikus vetőgéppel történő kijuttatásakor a magokról esetlegesen ledörzsölődő port, megfelelő csővezetékkel, eszközzel (pl. deflektor) a talaj felszínére vagy a barázdába le kell vezetni.”
A méhmérgezések kivizsgálása során követendő eljárásrend 2012. november 22. óta • A növényvédelmi és az állategészségügyi hatóság együtt vizsgálja ki az esetet (tervek szerint közös jegyzőkönyvet készít) • A NÉBIH állategészségügyi és növényvédőszermaradék-analitikai laboratóriumai párhuzamosan vizsgálnak (ki-ki saját hatáskörben) • Összefoglaló jelentés készül, ami alapján a megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság eljár.
Hatósági tapasztalatok 2013. • Méhpusztulási ügyek száma: 41 • Minták száma: 57 méh, 146 növény Méhmintákban talált hatóanyagok: o klórpirifosz (14 esetben) o klotianidin/tiametoxám (19) o dimetoát (3) o cipermetrin (2) o teflutrin (1) o fipronil (szándékos mérgezés)
Növényi mintákban talált kifogásolható hatóanyagok: o klórpirifosz o klotianidin/tiametoxám o cipermetrin o lambda-cihalotrin o indoxakarb o bifentrin o diazinon
Hatósági tapasztalatok 2014. Méhpusztulási ügyek száma: 66 (ebből fipronilos: 22) Minták száma: 128 méh, 232 növény minta (ebből fipronilos 64 méh, 102 növény) Méhmintákban talált hatóanyagok: o klórpirifosz (80 esetben!) o klotiandidin/tiametoxám (22+8) o dimetoát (14) o diazinon (3) o klórpirifosz-metil (2) o cipermetrin (2) o fipronil (57) o tetrametrin (szándékos mérgezés)
Növényi mintákban talált kifogásolható hatóanyagok: o klórpirifosz (18) o klotianidin/tiametoxám o cipermetrin o dimetoát o fipronil
Szermaradék vizsgálatok a rovarölő szeres védekezések méhekre jelentett kockázatának a tisztázására NÉBIH vizsgálatok 13 megyében, a 6 legfontosabb, méhek által látogatott kultúrában 7 permetezőszerrel, 11 csávázószerrel • engedélyokirat szerinti, szabályos felhasználás (utolsó fenológiai állapotban), • mintavételek virágzó állományban (virágzás elején, csak virágokból) • laborvizsgálatok szermaradék mennyiség megállapítása céljából
NÉBIH szermaradék vizsgálatok eredménye Referenciaértékek: összehasonlítási alap a méhmérgezések kivizsgálása során gyűjtött minták szermaradéktartalmának elemzéséhez
A vizsgálatokról készült Jelentés a NÉBIH honlapján itt érhető el: https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig /aktualitasok/2013_rovarolo_szermaradek-analitikai_vizsgalat.html
Engedélyokiratok
NÉBIH honlapján: Szakterületek > Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság > Növényvédőszerek adatbázisa vagy
https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso.aspx
Köszönöm a figyelmet!
