A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

INNOAXIS The borderline as an axis of innovation

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

Rövidített változat

INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2011

1

INNOAXIS The borderline as an axis of innovation Mottó: A magyar – szerb határ mindkét oldalán úgy fogták fel a hatalmak a határmentét, hogy ott valami befejeződik és elhanyagolták, visszafejlesztették a múltban. Különböző emberek másképpen fognak fel egy teret, de itt az emberek a határ mindkét oldalán azt gondolják, hogy együtt kellene működni és fejlődni.

© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011

Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028

Project title: The borderline as an axis of innovation - INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata

2


Tartalom A vizsgált határmelléki területek ..................................................................................................... 3 A mezőgazdaság jelentősége a vizsgált határ- menti területeken Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tények, jellemzők a határ - menti mezőgazdaságról ...................................................................... 4 A homokhátsági tanyák jellemzői és fennmaradásuk problémái.. Hiba! A könyvjelző nem létezik. A vajdasági - határ menti régió mezőgazdasága ........................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Földhasználat és felszínborítás az INNOAXIS térségben ............... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az agrárfejlesztést érintő nemzetközi, országos és térségi dokumentumok áttekintése ..... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Magyar dokumentumok áttekintése ......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A mezőgazdasági irányítás szervezeti felépítése a két országban Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szervezeti felépítés Magyarországon ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Forrásfeltárás a magyar oldalon ................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szerbia agrárirányítása .............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. A vajdasági mezőgazdasági szaktanácsadás.............................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. A mezőgazdaság támogatása, ösztönzése Szerbiában .............. Hiba! A könyvjelző nem létezik. A mezőgazdasági támogatások szabályozása Szerbiában ......... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szövetkezéssel, szerveződéssel kapcsolatos stratégiai - alkotó műhelymunka .............................. 4 A SWOT elemzés eredményei ......................................................................................................... 4 A SWOT elemzés eredményeinek értékelése................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A konkurenciaképesség SWOT elemzése ........................................................................................ 5 Gazdaságfejlődési forgatókönyv és prognózisok ............................................................................ 7 Javaslatok .................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Támogatásra alkalmas mezőgazdaságot érintő fejlesztési célok .................................................... 8 Lehetséges operatív programok ...................................................................................................... 8 Záró gondolatok .............................................................................................................................. 8 Irodalmi jegyzék ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A több, mint 60 oldalas tanulmányból a legfontosabb alapadatokat és megállapításokat mutatjuk be:

3


A vizsgált határmelléki területek

1.

ábra

A vizsgált terület kistérségei Magyarországon és községei Szerbiában

Tények, jellemzők a határ - menti mezőgazdaságról 1. táblázat Ter. egység

A vizsgált terület területi és lakossági jellemzői Mezg. ter. %

Telep. száma

Szerbia

Terület km2 88 361

Tel. átlag 14,35

65,2

6 157

Lakónépesség 7 350 222

Lakos/ telep. 1 193

Vajdaság

21 506

46,05

81,3

467

1 979 389

4 238

É. Bács.

1 784

39,64

89,2

45

193 329

4 296

É- Bán.

2 328

46.56

87,7

50

155 387

3 107

Ny. Bács

2 419

65.38

82,3

37

197 974

5 351

Három körzet összesen Bácsalmási

6 531 381

47,7

89,6

8

16804

2100

Bajai

546 690

1190

59,5

73,1

20

73802

3690

Jánoshalmai

399

99,8

66,3

4

16269

4067

Kiskunhalasi

826

91,8

53,1

9

44980

4998

Kiskunmajsai

485

13,5

70,9

6

19635

3272

Mórahalomi

535

59,4

74,2

9

26240

2916

Kisteleki

410

68,3

77,6

6

18538

3090

Szegedi

753

62,7

74,1

12

208694

17391

Nyolc kistérség összesen

4 979

424 962

Szövetkezéssel, szerveződéssel kapcsolatos stratégiai - alkotó műhelymunka A SWOT elemzés eredményei Erősségek Pont Megnevezés 45 Olcsó munkaerő

4


44 41 40 39 34

Pont 53 53 53 48 32 29

Szabad munkaerő, külföldi kapcsolatok, értjük az Unió nyelvét Szántó területek magas aránya Kedvező természeti feltételek (talaj, éghajlat, vízgazdálkodás) Mezőgazdálkodás hagyománya, kötődés a földhöz Tudás, tapasztalat, munkaszokások

Gyengeségek Megnevezés A nem termelő, de eredményességet befolyásoló feltételek, tényezők gyenge ismerete Egymásközi bizalmatlanság Változások nehéz elfogadása Lehetőségek gyenge kihasználása Információhiány Pénzhiány

Pont 55 55 54 50 49 49 41

Lehetőségek Megnevezés Tagság tömegesítése Lobbyzás A termelés diverzifikációja Védett márkajegyű termékek fejlesztése Piackutatás Termőföld és egyéb kapacitások birtoklása Társulások létrehozatala

Veszélyek Pont Megnevezés 48 Túltermelés 47 Ellenérdekű lobby 47 Gyenge felvásárló erejű hazai piac 41 Tisztességes versenyhelyzet hiánya 31 Külföldi konkurencia 30 Általános politikai helyzet A konkurenciaképesség SWOT elemzése A szövetkezéssel, szerveződéssel kapcsolatos stratégiai alkotó műhelymunkán túl még egy műhely megtartására sor került. A műhelymunka feladatát a konkurenciaképesség vizsdgálatában határoztuk meg. A régió erősségei:  Elfogadható termelési adottságok (termőtalaj, időjárás, vízkészletek).  Egyes mikroreonok komparatív előnyei (Tavankút -Horgos homokvidék).  Kiváló feltételek a mezőgazdaság diverzifikálására (vidéki turizmus, vendéglátás, energiatermelés, termálvíz források, stb.).  Fejlődőképes állattenyésztés. 5


      

A konvencionális mezőgazdasági termelés gazdag tradíciói. Relative jól képzett munkaerő. Aránylag fejlett mezőgazdasági kis és közép vállalatok. A mezőgazdaság multifunkcionális fejlesztését szolgáló kiváló feltételek. Feldolgozó kapacitások fejlődése. Alapvető mezőgazdasági oktatási infrastruktúra és szaktanácsadás megléte. Az önkormányzatok érdekeltsége a fejlesztésekben.

A régió gyengeségei:  A mezőgazdasági területek nem kielégítő rendezettsége.  A mezőgazdasági területek, parcellák elaprózottsága.  Az állami földterületek nem megfelelő használata.  A gazdaságok mérete (kb. 3.5 ha), formája, termelőkapacitása közötti összhang nem megfelelő.  Az állattartás gyenge színvonala. (A sertés és baromfitenyésztés negatív tendenciái.)  Egyes tevékenységekben a műszaki színvonal alacsony.  Kevésbé elterjedtek a környezetbarát technológiák.  A vízkészletek kihasználásának és öntözésnek a gazdasági feltételei nem kielégítőek.  Az öntözőrendszerek gyenge kihasználtsága.  A termelés külterjes struktúrája és korlátozott hozamok a lehetőségekhez viszonyítva.  Alacsony jövedelmezőség, tőkehiány.  A magántermelők gyenge szövetkezési hajlama és igénye a magasabb szintű szervezettségre.  A létező szövetkezetek nagy része kereskedéssel foglalkozik, nem pedig, szervezéssel, szakmai és pénzügyi segélynyújtással.  Hiányosak a gazdálkodók szakmai, vállalkozói, piaci, marketingismeretei.  Fejletlenek a termékpályák egészét segítő szolgáltatások, kereskedelmi rendszerek.  Fejletlen mezőgazdasági intézményrendszer elenyésző hatással a fejlesztésére.  Minőségi, élelmiszerbiztonsági hiányosságok.  A mezőgazdasági fejlesztések nem kielégítő állami támogatása.  Az elöregedő mezőgazdasági termelők számbeli növekedése, falvak kiürülése. Fejlesztési lehetőségek:  Határrendezés további alkalmazása.  Öntözött terület növelése.  Struktúraváltás a növénytermelésben.  Belterjesítés - növekvő befektetések a termelésbe.  Takarmánytermelés fokozása öntözés segítségével.  Precíziós mezőgazdaság alkalmazása az arra alkalmas méretű területeken.  Állattenyésztés növelése, belterjesítése.  Gyógy és fűszernövények termesztése.  Termékfeldolgozás fokozása fogyasztási termékekig.  A termékfeldolgozás technikai -technológiai fejlesztése.  A díverzifikációs lehetőségek kihasználása: vidéki turizmus, falusi manifesztációk, vendéglátás, biotermelés, stb. 6


 Kis és középvállalkozások biotermékek feldolgozására és helyi specialitások termelésére, piacosítására.  Szövetkezés lehetőségeinek kihasználása a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, kiszerelés és piacosítás erősítésére.  Minőségügyi rendszerek, GAP - Good Agricultural practice (Jó mezőgazdasági gyakorlat) bevezetése.  Mezőgazdasági felépítmény: szaktanácsadás, mezőgazdasági laboratoriumok, ellenőrző szervek fejlesztése.  Kísérleti telepek, gazdaságok létrehozása,  Hazai és külföldi szakemberek alkalmazása  A tartomány, valamint a hazai és külföldi tudományos intézetek támogatása.  A régióban működő vállalkozók készségei. Veszélyek  Alacsony a vidéki térségek kulturális és természeti értékeinek gazdasági kihasználtsága.  A fejlesztéshez szükséges saját tőke hiánya.  A kistelepülések általánosan romló településképet mutatnak.  A nem mezőgazdaságra alapozott megélhetési formák elterjedése lassú.  A vidéki lakosság vállalkozási képessége, innovációs készsége, gazdasági aktivitása alacsony.  Szegényes gazdasági szolgáltatások.  A fejlesztéshez szükséges saját tőke hiánya.  Helyi fejlesztések közötti gyenge szinergia, gyenge integráció.  A piacok beszűkülése.  Kiviteli korlátok (kvoták, a kivitel nem kielégítő stimulálása, tilalmak, stb.).  Korlátozott állami támogatási lehetőségek.  Nem kielégítő külső - állami pénzügyi források a mezőgazdaság fejlesztésére és finanszírozására.  Hiányosságok az előírásokban.  A fizetésképtelenség okozta hazai gyér kereslet.  Az EU és a szomszédos országok piacvédelmi intézkedései, amelyek az áruforgalmazást hátráltatják.  Klímaváltozás, időjárási szélsőségek növekedése, szárazodás.  A Tisza rossz vízminősége.  Biztonsági alapok hiánya, a biztosítási rendszer hiányosságai az időjárási és egyéb szélsőségek ellensúlyozására. Gazdaságfejlődési forgatókönyv és prognózisok Az előzőekben leírt műhelyviták eredményeit felhasználva kerestük a választ a fejlesztési lehetőségekre. Eltérve a klasszikus megoldásoktól speciális előkészítő eljárás után számítógépes gazdaságfejlesztő forgatókönyveket generáló programcsomaggal dolgoztunk és generáltunk fejlesztési forgatókönyveket. Tekintettel a természetes összefüggésekre a régió mezőgazdaságának fejlesztését a gazdaságfejlesztés szerves részeként vizsgáltuk. Ennek megfelelően terveztük és valósítottuk 7


meg a gazdaságfejlesztési forgatókönyvek kidolgozását. Munkánkban a Cross –impact probability methods elgondolásaihoz, eljárásaihoz tartottuk magunkat. A korábban bemutatott SWOT elemzések eredményei és újabb műhelymunka segítségével 19 potenciálisan elképzelhető gazdasági folyamatot és azok 62 kombinációját vizsgáltuk a SMYC – PROB – EXPERT programcsomaggal. Hosszabb elemzés alapján jutottunk el a mezőgazdaságot éríntő záradékokig, javaslatokig, támogatásra alkalmas mezőgazdaságot érintő fejlesztési célokig és a következő lehetséges operatív programokig: I. Diverzifikáció II. Az új típusú szövetkezetek létrehozása III. A termékfeldolgozás és értékesítés. IV. Az oktatás, továbbképzés V. Élelmiszertermelési információs rendszer VI. Tesztüzemi rendszer VII. A nyugdíjkérdés megoldása A felsorolt 7 program befektetés és költségigénye e dolgozat keretében nem becsülhető. Legtöbb program messze túlmutat a határ-menti régiókon mindkét oldalon. Záró gondolatok A vizsgálatban a határ két oldalán érintett élelmiszertermelés (mezőgazdaság, feldolgozóipar), vidék, az árutermelő üzemek, családi gazdaságok problémái ugyanazok, csak eltérő szabályozási környezetben működnek. Mindkét oldal problémája, hogy élelmiszer és mezőgazdasági termékekből többleteket termelnek. A legtöbb termék esetében a terméklánc kérdése megoldott országon belül az agrárpolitika és agrárkereskedelem megoldási rendszerében. Közös programokat, kitörési pontokat lehet keresni a következő területeken: -

Agrárkörnyezet gazdálkodás Vízkészletek megőrzése és felhasználása Bioenergetika. Helyi értékek megőrzése és harmonizálás a fogyasztó társadalom hatásaival.

E területeken gondolkodni lehet közös stratégiák tervezéséről, hálózatépítésről átfogóbb, megfelelő költségvetésű projekteken keresztül, számolva azzal, hogy az EU keretében a határon átnyúló fejlesztések előreláthatólag az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásokon (EGTC) keresztül fognak megvalósulni.

8

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

Recommend Documents