:
1'
• A
15.G.41.074/2010/25. Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Budapest II. Varsányi I. u. 40-44. 1535. Bp. Pf.: 887.
bíró
15.G.41.074/2010/25. (
A
A Magyar Köztársaság nevében !
A Fővárosi Bíróság e ' r , -a,.— képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1Ö13 Budapest. Krisztina körút 39.1 felperesnek, a . képviselt Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt . (1065 Budapest, Hajós utca 30-32.) aloerft« ellfin mialu nprhe,
B . beavatkozók a felperes pernyertessége érdekében beavatkoztak általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi
ítéletet.
A bíróság megállapítja, hogy az alperes 2007. március 01. napjától 2010. március 01. napjáig hatályban volt, továbbá 2010. március 01. napjától hatályos hitelezési üzletszabályzatának X.3.1. b) pontja, 3.1. d) pontja, 3.2. pontja a 4.2. f) pontja, a 4.2. p) pontja, a 4.8. a) pontjának „az adós és/vagy a biztosítéknyújtó a vételi jogot alapító szerződés aláírásával lemond azon jogáról, hogy a vételi jog érvényesítése során hozzá befolyt vételár összegét vitassa." kikötése, a 4.5. b) pontjának adós és/vagy biztosítéknyújtó az önálló zálogjogot alapító szerződés aláírásával lemond azo n jogáról, hogy a zálogjog érvényesítése során befolyt vételár összegét vitassa" kikötése, a X3.7. pontjának „ adós és biztosítéknyújtó a kölcsönszerződés aláírásával lemondanak arról, hogy a kölcsönszerződést a feltűnő értékarányta lanság címén megtámadják." kikötése, a X. 4.2. pontja, a X. 1.2. pontjának „amennyiben bármilyen elnevezésű, vagy tartalmú
15.G.41.074/2010/25. jogszabály vagy jegybanki rendelkezések megváltozása, bevezetése, ezek értelmezésében vagy alkalmazásában bekövetkezett változás, illetve más tökemegfelelési vagy tartalékolási előírásoknak megfelelés miatt a hitelezőnél addicionális költségek merülnek fel a kölcsönszerződéssel kapcsolatban, akkor az adós időről-időre a hitelező ez irányú kérésére haladéktalanul köteles megfizetni a hitelező részére azt az összeget, amely a hitelezőt, hiánycsökkentés, költség illetve megnővekedett költség kifizetése illetve viselése folytán ért." kikötése, a IV. 7.9. pontjának „adós nem jogosult a hitelezőnek a kölcsönszerződésből és az azzal összefüggő szerződésekből eredő követeléseivel szemben, ellenköveteléseket felszámítani, vagy visszatartási és csökkentési jogokat érvényesíteni" kikötése, a VII. 1.2. pontja, a Vli. 3. 2. pontja, a IV.5.4. pontjának „rendkívüli előtörlesztés esetén az átvállalt árfolyamváltozás kockázatára tekintettel további költségként a tőketartozás 1,5%-ának, azaz egy egész öt tized százalékának megfelelő összegű kockázati felár kerül felszámításra. Az előtörles ztésnél irányadó valutaátváltási árfolyam a hatodára, illetve rendkívüli előtörlesztésnél a kérelemben jelzett időpontra a bank Rt. által jegyzett CHF valuta eladási árfolyam" kikötése, a VII. 2.9. pontja , az alperes által szerződéskötésekénél alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés-minta 7.3. pontja, a 7.4. pontja, az 5.5. pontjának „a jelen pont szerinti vételi jog teljes futamidőre való meghosszabbításának az adósok és^agy biztosítéknyújtó érdekkörében felmerült bármely okból történő elmaradása esetén a hitelező jogosult a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására" kikötése, a 4.3. pontjának „a szerződés bármely nem szerződésszerű teljesítéssel való megszűnésekor és a szerződés felmondásának visszavonásakor az adós a fennálló illetve a módosítással érintett tőketartozás százalékában módosítási díjat köteles megfizetni a hitelező részére a szerződésmódosításával egyidejűleg" kikötése, a 7.5. pontjának a, és h, és i, alpontjai, továbbá az alperesnek 2008. november 01. napjától érvényes hirdetményének a rendkívüli előtörlesztési felárra a soron kívüli folyósítás kockázati felárára a kényszerértékesítés díjára és a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal én/énytelenek. A bíróság az alperes által saját költségén közzéteen dő közlemé ny szövegét az alábbiak szerint határozza meg: „Közlemény" A Fővárosi Bíróság 2011. április 22. napján kelt ítéletével valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 2007. március 01. napjától 2010. március 01. napjáig hatályban volt, továbbá 2010. március 01. napjától hatályos hitelezési üzletszabályzatának X.3.1. b) pontja, 3.1. d) pontja, 3.2. pontja a 4.2. f) pontja, a 4.2. p) pontja, a 4.8. a ) pontjának „az adós és/vagy a biztosít éknyújtó a vételi jogot alapító szerződés aláírásával lemond azon jogáról, hogy a vételi jog érvényesítése során hozzá befolyt vételár összegét vitassa." kikötése, a 4.5. b) pontján ak adós és/vagy biztosítéknyújtó az önálló zálogjogo t alapító szerződés aláírásával lemond azon jogáról, hogy a zálogjog érvényesítése során befolyt vételár összegét vitassa" kikötése, a X3.7. pontjának „ adós és biztosítéknyújtó a kölcsönszerződés aláírásával lemondanak arról, hogy a kölcsönszerződést a feltűnő értékaránytalanság címén megtámadják." kikötése, a X. 4.2. pontja, a X. 1.2. pontjának „amennyiben bármilyen elnevezésű, vagy tartalmú jogszabály vagy jegybanki rendelkezések megváltozása, bevezetése, ezek értelmezésében vagy alkalmazásában bekövetkezett változás, illetve más tőkemegfelelési vagy tartalékolási előírásoknak megfelelés miatt a hitelezőnél
15.G.41.074/2010/25. addicionális költségek merülnek fel a kölcsönszerződéssel kapcsolatban, akkor az adós időről-időre a hitelező ez irányú kérésére haladéktalanul köteles megfizetni a hitelező részére azt az összeget, amely a hitelezőt, hiánycsökkentés, költség illetve megnövekedett költség kifizetése illetve viselése folytán ért." kikötése, a IV. 7.9. pontjának „adós nem Jogosult a hitelezőnek a kölcsönszerződésből és az azzal összefüggő szerződésekből eredő követeléseivel szemben, ellenköveteléseket felszámítani, vagy visszatartási és csökkentési Jogokat érvényesíteni" kikötése, a VII. 1.2. pontja, a VII. 3. 2. pontja, a IV.5.4. pontjának „rendkívüli előtörlesztés esetén az átvállalt árfolyamváltozás kockázatára tekintettel további költségké nt a töketartozás 1,5%-ának, azaz egy egész öt tized százalékának megfelelő összegű kockázati felár kerül felszámításra. Az előtörlesztésnél irányadó valutaátváltási árfolyam a hatodára, illetve rendkívüli előtörlesztésnél a kérelemben Jelzett időpontra a bank Rt. által Jegyzett CHF valuta eladási árfolyam" kikötése, a VII. 2.9. pontja, az alperes által szerződéskötésekénél alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés-minta 7.3. pontja, a 7.4. pontja, az 5.5. pontjának „a Jelen pont szerint i vételi Jog teljes futamidőre való meghosszabbítá sának az adósok és/vagy biztosítéknyújtó érdekkörében felmerült bármely okból történő elmaradása esetén a hitelező Jogosult a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására" kikötése, a 4.3. pontjának „a szerződés bármely nem szerződésszerű teljesítéssel való megszűnésekor és a szerződés felmondásának visszavonásakor az adós a fennálló illetve a módosítással érintett tőketartozás százalékában módosítási díjat köteles megfizetni a hitelező részére a szerződésmódosításával egyidejűleg" kikötése, a 7.5. pontjának a, és h, és i. alpontjai, továbbá az alperesnek 2008. november 01. napjától érvényes hirdetményének a rendkívüli előtörlesztési felárra a soron kívüli folyósítás kockázati felárára a kényszerértékesítés díjára és a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek. A kikötések azért érvénytelenek, mert a feleknek a szerződésből eredő Jogait és kötelezettségeit a Jóhiszeműség és a tisztesség követelményét sértve egyoldalúan indokolatlanul a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-vel szerződő fél hátrányára állapítja meg. A bíróság kötelezi az alperest, hogy a közleményt saját költségén egy országos napilapban, továbbá a Hitelintézeti Szemle című szakmai lap két egymást követő számában továbbá az alperes internetes honlapján 15 napon belül tegye közzé. A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 125.000.Ft (azaz Egyszáz-huszonötezer) perköltséget. A bíróság kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak a felperes teljes személyes illetékme ntessége folytán le nem rótt 21.000.- Ft (a zaz Huszonegyezer) kereseti illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet 3 példányban ennél a bíróságnál kell benyújtani, de a Fővárosi ítélőtáblához címzetten. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére és ősszegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegegezett megfizetésére vonatkozik a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, avagy a fellebbezés csupán az ítélet indokolása ellen irányul, a felek
15.G.41.074/2010/25. kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kére lemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabá ly megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet, a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálják el.
INDOKOLÁS
Az alperes az 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó pénzkölcsön nyújtását végzi, pénzügyi szolgáltatási tevékenység keretében, az engedélyezett pénzügyi szolgáltatást ingatlanok megvá sárlásának finanszírozásá ra vagy ingatlanok fedezete mellett szabad felhasználásra pénzkölcsönök nyújtására üzletági korlátozással végezheti. Az alperes a fogyasztókkal kötött szerződésekhez általános szerződési feltételként hitelezési üzletszabályzatot, közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés mintát, és hirdetményt használ. Az alperesi üzletszabályzat IX. 3.1. (b) pontja azt tartalmazza, hogy: „A hitelező jogosult a szerződéstől egyoldalúan írásban tett az adósnak címzett nyilatkozattal elállni, ha b, a kölcsönszerződés illetve egy ezzel összefüggő szerződé s a magyar jog szerint hatálytalan semmis, vagy megtámadható." Az alperes üzletszabályzatának IX. 3.1. (d) pontja akként rendelkezik, hogy: ,A hitelező jogosult a szerződéstől egyoldalúan írásban tett az adósnak címzett nyilatkozattal elállni, ha d, az ingatlan tulajdonjoga illetve jogi helyzete a hitelező megítélése szerint kétséges, vagy azzá válik." Az alperesi üzletszabályzat IX. 3.2. pontja szerint: A kölcsönszerződéstől való adós, vagy hitelező általi elállás esetén az adósnak az esetlegesen felmerülő rendelkezésre tartási díjon felül meg kell térítenie a hitelező számára az összes addig, a hitelező oldalán felmerült, illetve hitelezőnek okozott költséget az elállási nyilatkozat kézhezvét elét követő 5 banki napon belül. Az adós által eddig az időpontig teljesített fizetések nem kerülnek visszatérítésre." Az alperesi üzlets zabályzat IX. 4.2. f ) pontja szerint az alábbi esemény ek bekövetkezte felmondási eseménynek minősül: ,Az adós és vagy a biztosítéknyújtó (bármely a kölcsönszerződésben és vagy az üzletszabályzatban meghatározott tájékoztatási nyilatkozattételi vagy doku mentum, illetve
15.G.41.074/2010/25. adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő időben és módon tesz eleget, vagy téves információt szolgáltat." Az alperesi üzletszabályzat IX. 4.2. p) pontja szerint; ,Az adós (bármely) általa mint hitelfelvevő vagy kezes által fizetendő adósságát tartozását nem fizeti meg esedékességkor." Az alperes által alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés-minta 7.3. pontja szerint: adós a hitelező kérésére az ingatlan sértetlen a szerződéskori eredeti állapotnak megfelelő állagban....üres állapotban kell átadnia a kölcsönszerződéstől számított 5 naptári napon belül." Az alper es üzl etszabályzatának a kölcsönbiztosítékairól szóló VII. fejezet 2.9. pontja szerint: „Amennyiben az adós és vagy biztosítéknyújtó a IV. 2.8. pontban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, és a hitelező vagy megbízottja eljárást kezdeményez az ingatlan kiürítése és átadása érdekében az adós és vagy biztosítéknyújtó a végrehajtási eljárás felfüggesztésének jogáról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LM. tv. 48. §-ának a) és b) pontjainak alkalmazását megalapozó az adós és vagy biztosítéknyújtón kívül álló olyan objektív rendkívüli esemény bekövetkezése esetén is lemond, mely létfenntartását vagy munkáját veszélyeztet. Az adós és vagy biztosítéknyújtó az önálló zálogjogot alapító szerződé s aláírásával lemond, továbbá a végrehajtási eljárás bármely okból való felfüggesztésének jogáról, amelyet a részére polgári perrendtartás vagy más tőrvény lehetővé tesz." Az alperes közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés-mintájának a kölcsön felmondására vonatkozó 7.4. pontja szerint: „Az adós a kölcsönszerződé s aláírásával lemond az említett végrehajtási jog tőrvény által biztosított felfüggesztésének jogáról." Az alperes üzletszabályzatának IV. fejezetének 7.9. pontja szerint: ,Az adós nem jogosult a hitelezőnek a kölcsönszerződéstől és az azzal összefüggő szerződésekből eredő követeléseivel szemben ellenkövetelést felszámítani, vagy visszatartási és csökkentési jogokat érvényesíteni." Az alperes üzletszabályzatának X. fejezet 3.7. pontja szerint: ,Az adós és a biztosítéknyújtó a kölcsönszerződés aláírásával lemondanak arról, hogy a kölcsönszerződést a feltűnő értékaránytalanság címén megtámadják." Az alperes üzletszabályzatának X. fejezet 4.2. pontja szerint: „Az adós a kölcsönszerződés aláírásával kifejezetten és visszavonhatatlanul lemond a kölcsönszerződés és annak mellékletébe csatolt szerződésekkel, nyilatkozatokkal kapcsolatban a Rk. 236. §-ában biztosított jogáról." Az alperesi üzletszabályzat IX. fejezet 4.8. a), pontja szerint: ,Adós és vagy biztosítéknyújtó a vételi jogot alapító szerződés aláírásával előre lemond azon jogáról, hogy a vételi jog érvényesítése során hozzá befolyt vételár összegét vitassa."
15.G.41.074/2010/25.
Az alperesi üzletszabályzat IX. fejezet 4. 5. b), pontja szerint: „Adós és vagy biztosítéknyújtó az önáiió záiogjogot alapító szerződés aláírásával előre lemond azon jogáról, hogy a vételi jog érvényesítése során a hozzá befolyt vételár ősszegét vitassa. „ A közjegyzői okiratba foglalt az alperes által alkalmazott vételi jog alapításáról szóló szerződés, mint a kölcsönszerződéshez kapcsolódó mellékszerződés 2. pontja kiköti, hogy az opciós szerződést a felek „megállapodástól számított 5 éves időtartamra köt ik ki, és megállapodnak, hogy az 5. év végét megelőző 30. napig jelen megállapodásra azonos feltételek szerint újabb 5 évre megállapodást kötnek." Az alperesi kölcsönszerződés 5. pótlólagos biztosítékok pontja alatt a csatolt mellékszerződések tekintetében az 5.5. pont akként rendelkezik, hogy: ,A vételi jog teljes futamidőre való meghosszabbításának az adósok és vagy biztosítéknyújtó érdekkörében felmerült bármelyik okból történő elmaradása esetén a hitelező azonnali hatályú felmondással élhet." Az alperes üzletszabályzatának VII. 1.2. pontja szerint: „A kölcsönszerződés tartalma alatt az ingatlanon végzett valamennyi új beruházás fejlesztés, kiegészítés, felújítás amely az ingatlan tartozékává válik a hitelező javára kikötött vételi jog hatálya alá tartozik. A vételi jog kiterjed az ingatlan valamennyi törvényes és tényleges tartozékára." Az alperes üzletszabályzatának VII. 3.2. pontja szerint: „Hitelező a kauciót a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének teljesítésér e, valamint az adós késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmaradása következményeinek elhárítására felhasználni, külön felhatalmazó nyilatkozat nélkül." Az alperes üzletszabályzatának IV. 5.4. pontja szerint: „Rendkívüli előtörlesztés esetén az átvállal árfolyamkockázatára tekintettel további költségként a tőketartozás 1,5%-ána k azaz 1,5%-án ak megfelelő összegű koc kázati felár kerül felszámításra. Az előtörlesztésnél irányadó valutaátváltási árfolyam a hatodára, illetve rendkívüli előtörlesztésnél a kérelemben jelzett időpontra a bank Rt. által jegyzett CHF valuta eladási árfolyam." Az alperesi üzletszabályzat X.1.2. pontja szerint: „Amennyiben bármilyen elnevezésű vagy tartalmú jogszabály megváltozása, bevezetés e ezek értelmezésében vagy alkalmazásában bekövetkez ett változás miatt a hitelezőnél addicionális költségek merülnek fel, akkor az adós időről-időre a hitelező ez irányú kérésére haladéktalanul köteles megfizetni azt az összeget, amely a hitelezőt az ilyen költség megnövekedett költség kifizetése illetve viselése folytán ért." Az alperes által alkalmazott kölcsönszerződés 4.3. pontja szerint: „A szerződés bármely nem szerződésszerű teljesítéssel való megszűnésekor és szerződés felmondásának visszavonásakor az adós a fennálló, illetve módosítással érintett tőketartozás %-ában szerződésmódosítási díjat köteles fizetni."
15.G.41.074/2010/25. Az alperes által alkalmazott kölcsönszerződés 7.5. pont a, és h és i pontjai: „Amennyiben az Adós jelen kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesíti és/vagy jelen kölcsönszerződés az Adós(ok) és/vagy Biztosítéknyújtó érdekkörében felmerült okból a futamidő lejárata előtt megszűn ik, úgy az Adós köteles megfizetni: a) a jelen szerződésből eredő valamennyi meg ki nem egyenlített, lejárt tőke és kamattartozását, az esetleges módosítási vagy egyéb dijat, a szerződés felmondásakor felszámított módosítási dij a felmondással esedékessé vált tőketartozás 6-10%-a, minimum 250.000.- HUF, azaz Kettőszázötvenezer forint h) amennyiben Adós felmondás esetén nem fizeti meg határidőre az egy összegben esedékes tartozását és Hitelező a követelés kényszer értékesítésére, illetve opciós joga gyakorlására kerül sor a kényszerértékesítés külön dija a felmondással esedékessé vált összes tartozás 4%-a, de minimum 300.000.- Ft, azaz Háromszázezer forint. i) a Hitelező opciós vételi joga gyakorlása során felmerülő egyéb költségeket (vagyonbiztosítás őrzés, értékbecslés, értékesítési megbízás díja, vagyonátruházási illeték, stb.)." A bíróság a beavatkozók beavatkozási kérelmét 18/1. sz. nem jogerős végzésével elutasította.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes által alkalmazott Üzletszabályzat IX. 3.1. b, pontjában az Üzletszabályzat IX. 3.1. d, pontjában az Üzletszabályzat IX. 3. 2. pontjában az Üzletszabályzat IX. 4. 2. f, pontjában az Üzletszabályzat IX. 4.2. p, pontjában, a Kölcsönszerződés 7.1. a, pontjában a Kölcsönszerződés 7.1. e, pontjában, a Kölcsönszerződés 7.3 pontjában, az Üzletszabályzat VII. 2.9 pontjában, a Kölcsönszerződés 7.4 pontjában, az Üzletszabályzat IV. 7.9. pontjában, az Üzletszabályzat X. 4.2. pontjában az Üzletszabályzat X. fejezetének 3. 7. pontjában, az Üzletszabályzat IX. 4.8. a, és b pontjaiban, az Üzletszabályzat VII. 1.2. pontjában, továbbá a Közjegyzői Okiratba foglalt opciós vételi jog a kölcsönszerződéshez kapcsolódó mellékszerződés alapításáról szóló szerződés 2. pontjában, a Kölcsönszerződés 5. 5. pontjában az Üzletszabál yzat IV. 5.4. pontjában , az Üzletszabályzat X. 1. 2. pontjában, a Kölcsönszerződés 7.5. a, és h, és i, pontjaiban a Kölcsönszerződés 4.3. pontjában, az alperes által 2008. november 0l -jétől én/ényes Hirdetménynek a rendkívüli előtörlesztési felár a soron kívüli folyósítás kockázati felára, a kétszer értékesítés díja, a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések, továbbá a kölcsönszerződés 5.1. pontjában az Üzletszabályzat VII. 3. 2. pontjában megfogalmazott általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítását kérte valamennyi félre kiterjedő hatállyal, továbbá kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a tisztességtelennek minősülő szövegrészek alkalmazásától. Továbbá kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest teljesítési határidővel a közleménynek az alperes költségén, országos napilapban és a Hitelintézeti Szemle című szakmai lap két egymást követő számában, illetve alperes internetes honlapján történő közzétételére. A felperes továbbá kérte, hogy a bíróság marasztalja az alperest a perköltségben. A felperes a 2010. évi CLVIII. tv. (új Psztv.) 116. § (1) bekezdése alapján előterjesztet t másodlagos kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a 2007. március 01. napjától hatályos alperesi hitelezési üzletszabályzat alapján, illetve az ezen szabályzat
15.G.41.074/2010/25.
8
helyébe lépő 2010. március 01.-tői hatályos hitelezési üzletszabály zatban is változatlan szövegzésű általános szerződési feltételeket tartalmazó és ezen általános szerződési feltételek alapján megkötött és még jelenleg is hatályos blanketta szerződések vonatkozásában az elsődleges keresetben részletesen megjelölt szövegrészek jogellenességét, valamennyi a szerződési feltételek alapján szerződő fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Továbbá kérte, hogy a bíróság határozza meg azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosításukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére. Továbbá kérte, hogy a bíróság ítéletébe n jogosítsa fel a felperest, hogy a jogsértő alperes költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb a jogsértés jellege által indokolt formába nyilvánosságra hozza. A felperes az alperesnek a felperesi perbeli legitimáció hiányára vonatkozó kifogásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a keresetet a Ptk. 209/B §-a alapján terjesztette elő, mely szerint a külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti a bíróságtól a tisztességtelen kikötések érvénytelenségének megállapítását, nem pedig az adott szerv vezetője. E körben továbbá hivatkozott arra, hogy a Ptké II. 5. § b) pontja is a közkereset indítására a felperesi országos hatáskörű szervet, nem pedig annak vezetőjét hatalm azza fel. Az alperes elévülési kifogásával kapcsolatba n hangsúlyozta, hogy a Ptk. 2006. március 01. óta hatályos 209/A § (2) bekezdése szerinti szöveg alapján megállapítható, hogy a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen kikötés semmis, ekként annak külön megtámadására nincs szükség, mivel a semmisségre időhatár nélkül lehet hivatkozni. A felperes a keresetet érdemben azzal indokolta, hogy az alperesi üzletszabályzat IX. 3.1. (b) pontja azért tisztességtelen, mert az adós által nem ismert az adóstól akár teljes mértékben független szerződések esetében is elállási jogot biztosít a hitelezőnek, ezzel az adóst teljesen kiszolgáltatottá téve, mert az adósnak a számára meg nem ismerhető szerződéses kör érvénytelensége esetén is számolnia kell az elállás súlyos jogkövetkezményével. Ezért az Üzletszabályzat ezen pontja kimeríti a Korm. r. 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. Az alperesi Üzletszabályzat IX. 3. 1. (b) pontjában fog lalt általános szerződési feltételeket a felperes azért állította tisztességtelennek, mert a 18/1999. (II. 6.) Korm. r. (a továbbiakban kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésének a) pontjába ütközik, mivel a szerződéses feltétel indokolatlanul tág körben a hitelezőnek egyoldalú értelmezést biztosít a fogyasztó hátrányára feljogosítva az alperest. Az alperes Üzletsza bályzatának IX. 3. 2. pontjába foglalt általános szerződési feltételt a felperes azért állította tisztességtelennek, mert az adósnak ugyan meg kell fizetnie a hitelező által a szolgáltatás jellegéből már teljesített és vissza nem állítható szolgáltatásokért járó költséget és díjakat, azonban az adós által teljesített ezen túlmutató fizetéseket a hitelező köteles lenne akár beszámítás útján visszatéríteni. Ugyanakkor a teljesített fizetések fogalma bármely adós által kifizetett összeget jelenthet, így a kifogásolt szövegrész túlságosan tág. Ezért a Korm. r. 1. § (1) bekezdésének f) pontjába ütközik. Az alperesi Üzletszabályzat IX. 4. 2. f, pontjába foglaltakat a felperes azért tartotta tisztességtelennek, mert a kikötés indokolatlanul tág körben határozza meg a hitelező felmondási jogát, amikor bármely információ vagy adatközlés elmulasztását azonnali
15.G.41.074/2010/25. felmondással szankcionálja. Ezen túl a kikötés nincs összhangban a R k. 525. §-ának (2) bekezdés b) pontjában foglaltakkal sem. Továbbá az Üzletszabályzat II. 1. 1. pontja és az 1.4. pontja, továbbá az 1. 5. pontjában foglaltakkal sem, mivel a fogyasztó számára nem válik egyértelművé, hogy a kifogásolt általános szerződési feltétel, avagy a további pontokban meghatározottakat az irányadóak a „megfelelő időben és módon" történő közlési kötelezettség teljesítésére. A felperes e körben utalt a Gfv.lX. 30. 316/2008. számú határozatban, mely tisztességtelennek minősített egy olyan általános szerződési feltételt mely azonnali hatályú felmondást tett lehetővé bármely szerződés esetén. Az alperes által alkalmazott általános szerződési feltétellel is az egyensúly indokolatlanul és egyoldalúan bomlik meg, mert a szerződés teljesítését a hitelezői érdekeit nem veszélyeztető kötelezettségek megszegését aránytalanul súlyos jogkövetkezményekkel sújtja szemben a Rk. által elfogadott súlyos jogkövetkezményekkel járó felmondási okokkal, melyek viszont az adós rosszhiszemű csalárd magatartásával a szerződés gazdasági rendelkezésének meghiúsulásával a hitelezők biztonságának megóvásával vannak összefüggésben. Ezért a felperes álláspontja szerint a szerződési feltétel a Korm. r . 1. § (1) bekezdésének a) pontjába ütközik. Az alperesi Üzletszabályzat IX. 4. 2. p) pontját a felperes azért állította tisztességtelennek, mert a Korm. r. 1. § (1) bekezdésének a) pontjába ütközik, mivel az alkalmazott „adósság" fogalom a felek között fennálló sze rződéses jogviszonyon túlmutató bárm ely szerződéses kötelezettség megszegését jelentheti, összevontan kezelve az adós, akár az alperestől független hite l illetve lízingviszonyait is, ezzel túlságosan tág körben meghatározva az azonnali felmondásra okot adó indokokat, olyan szerződésre kiterjesztve a felmondási jogkört, amely nem veszélyezteti a felek között fennálló hitelszerződésből eredő teljesítést. Az alperes által alkalmazott Közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 7. a, pontjába foglalt általános szerződési feltételt azért tartotta tisztességtelennek a felperes, mert indokolatlanul hozza hátrányos helyzetbe a fogyasztót, túlságosan tág körbe határozva meg az azonnali felmondásra okot adó indokokat. A felperes álláspontja szerint az alperes által alkalmazott kölcsönszerződés 7. 3. pontjába foglalt általános szerződési feltétel a Korm. r. 2. § a) pontjába ütközik, ezért tisztességtelen, mivel az ingatlan e redeti állapotnak megfelelő állagban történő átadás ára a kiürítésre, kiköltözéssel biztosított 5 naptári napra vonatkozó határidő önmagában is ésszerűtlenül rövid, mivel 5 naptári napon belül eredeti állapotnak megfelelő állagba hozni és kiüríteni az ingatlant, lehetetlen. A felperes álláspontja szerint az alperes által alkalmazott üzletszabályzatnak a kölcsönbiztosítékairól szóló VII. fejezetének 2.9. pontja és a kölcsönszerződésnek a kölcsön felmondása 7.4. pontjában megfogalm azott általános szerződési feltételek azért tisztességtelenek, mert a jövőben bekövetkező bizonytalan eseményre vonatkozóa n kőtik ki előre az adós megtámadási jogáról való lemondását, még a lemondást megalapozó jogi helyzet beállta előtt. így a szerződés megkötésekor még nem létező jogról nem is lehetn e lemondani. Ezért ezen általános szerződési feltételek a Ptk. 236. § (2) bekezdés ének c) a Ptk. 207. § (4) bekezdésébe ütköznek. így az állandó bírói gyakorlatra figyelemmel (1/1983. GKT-PKT.) tisztességtelenek.
15.G.41.074/2010/25.
10
A felperes az alperes által alkalmazott üzletszabályzat IV. fejezetének 7.9. pontjába foglalt szerződési feltételeket, mint a Korm. r. 1. § (1) bekezdésének f) pontjába ütközőt, állíto tta tisztességtelennek, mert egy jövőben bekövetkező bizonyt alan eseményre vonatkozóan kötik ki előre az adós beszámítási jogról való lemon dását, még a lemondást megalapoz ó jogi helyzet beállta előtt. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat X. fejez etének 3. 7. pontjába foglalt általános szerződési feltételeket azért állította tisztességtelennek, mert bár a Ptk. 236. § (4) bekezdése lehetővé teszi a megtámadási jogról való lemondást, de a bírói gyakoríat szerint (BH1996.47.) a szerződés megtámadásáról való joglemondás jogszerűen nem foglalható magába a szerződésbe, ilyen nyilatkozatot a jogosult csak a megtámadási határidő megnyílta után tehet, miután az adós teljesítése folyamatos, illetve a kölcsön szerződéshez kapcsolódó egyes szerződések tekintetében időben is eltérő. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat X. fejeze tének 4. 2. pontjába foglalt általános szerződési feltételeket az előbbi ponthoz kifejtettek alapján tartotta szintén tisztességtelennek. Az alperesi üzletszabályzat IX. fejezetének 4.8. a) pontjába, illetve 4.6. b) pontjába foglaltakat szintén a fentebb kifejtett indokokkal állította tisztességtelennek a felperes. Az alperes által közjegyzői okiratba foglalt vételi jog alapításáról szóló szerződés 2. pontjába foglalt általános szerződési feltételeket, mint a Ptk. 374. § (2) bekezdésébe ütközőt, illetve a Korm. r. 2. § c) pontjába ütközőt állította tisztességtelennek, mivel a vételi jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni. Az alperes által alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt opciós szerződés 5. pontjában megfogalmazott általános szerződési feltételeket azért állította a felperes tisztességtelennek, mert a vételár meghatározása érthetetlen, márpedig a vételi jog érvényesítésével létrejövő adásvételi szerződé snek is alapvető és kőtelező jogi eleme a vételár meghatározása. Enélkül a megállapodás illetve a szerződés érvényesen nem jön létre. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat VII. 1.2. pontjában foglalt általános szerződési feltételeket a felperes azért állította tisztességtelennek, mert a kölcsön fedezetéül felajánlott ingatlanon a szerződés időtartama alatt végzett értéknövelő beruházás indokolatlanul kedvezőbb helyzetbe hozza a hitelezőt azáltal, hogy továbbra is az eredetileg meghatározott opciós ár alapján vállhat jogosulttá az alperes az adós esetleges nemteljesítésekor. E körben utaít a If.ll. 30. 619/2008/8. sz. határozatra, ahol a Debreceni ítélőtábla kimondta, hogy a vételi jog mint a Rk. 375. § (1) bekezdésébe szabályozott jogintézmény lényege az, hogy a vagyontárgy ellenértéke a vételár a vagyontárgy értékéhez igazodjék, és nem egy attól független más jellegű ügyletből eredő követelés aktuális összegszerűségéhez. Az alperes üzletszabályzatának VII. 3. pontjában alkalmazott általános szerződési feltételt a felperes azért állította tisztességtelennek, mert a folyósítandó kölcsönösszegből elkülönítésre kerülő kaució felhasználásának jogosultságként történő megjelölése megbontja a szerződő felek közötti egyensúlyi, az adósnak ugyanis nincs joga rendelkeznie a kaució felhasználásáról, annak felhasználásáról az alperes egyoldalúan
15.G.41.074/2010/25. 11 dönthet. A felperes álláspontja szerint a kaució csak akkor tölti be maradéktalanul biztosítéki szerepét, ha azt indokolt esetben alperes valóban fel is használhatja, tehát a szerződésben arra utalni, hogy ez csupán egy jogosultság indokolatlanul bizonytalan, és hátrányos helyzetbe hozza a fogyasztót. Az alperes által alkalmazott üzletszab ályzat IV. 5.4. pontjába foglalt általános szerződési feltételt a felperes azért állította tisztességtelennek, mert bár a hitelezőnek valóban adódhat többletköltsége a rendkívüli előtörlesztésből, azonban a többletköltséget az alperes a töketartozás mértékéhez és nem az előtörlesztendö összeg hez képest számítja fel. E körben a felperes utalt a Gfv.lX.30.316/2008. eseti döntésre, ahol tisztességtelennek minősített a bíróság egy olyan általános szerződési feltételt, mely korlátozza az adós törvény által biztosított előtörlesztési lehetőségét. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat X.1.2. pontjába megfogalmazott általános szerződési feltételt a felperes azért állította tisztességtelennek, mert a Hpt 210. § (3) bekezdése szerint a pénzügyi intézménynek ugyan van joga egyoldalú szerződésmódosításra, azonban az azt meghatározó feltételeket előre meg kell határoznia, és a 4. bekezdés szerint az ügyfélre kedvezőtlen módosítást az ügyféllel előzetesen a módosítás hatálybalépését 15 nappal megelőzően közölni kell. Ehhez képest az alperes által alkalmazott szerződési feltétel az adóst azonnali teljesítésre szólítja fel, így a módosítást vitatni, attól idejében elállni sincs lehetőség. Továbbá a költségek megváltozásának indokául alperes rendkívül tág keretet biztosít magának, Indokot biztosítva ezáltal az addicionális költségek bármikor történő felhasználására. Ezért a szerződési feltétel a Korm. r. 2. § b) pontjába ütközik. Az alperes által alkalmazott kölcsönszerződés 4.3. pontjában kikötött szerződési feltételek felperes szerint azért tisztességtelenek, mert azok lehetetlen szolgáltatásra irányuló ellenszolgáltatásnak a díjai, ugyanis a felmondással a szerződés megszűnik. Az alperes által alkalmazott kölcsönszerződés 7.5.a, és h, és i pontjaiban foglalt általános szerződési feltételek álláspontja szerint azért tisztességtelenek, mert a %-ban meghatározott díjaknak csak minimum határa van, de maximum felső határa nincs, és semmi nem indokolja, hogy a felmondáskor felszámolt módosítási ősszeg magasabb legyen, mint a módosítás normál esetében felszámított díj. A felperes továbbá állította, hogy a h) és az i) pont alatt a kényszerintézkedés díját két különböző módon is felszámítja az alperes. A felperes továbbá utalt arra, hogy a %-ban meghatározott díjak felső korlátjának meghatározása hiányzik, ezzel lehetőség nyílik a szolgáltatással arányban nem álló adminisztratív jellegű díjak kiszabására is, figyelemmel arra, hogy továbbá a díjak %-os meghatározását sem az esetleges adminisztrációs költségek, sem a kockázatviselés nem indokolja, mivel ezen utóbbiak arányosan nem nőnek a kölcsönösszeg mértékével. E körben a felperes kifogásolta, hogy az e kategóriába eső az alperes 2008. november 01jétöl érvényes hirdetményében meghatározott díjak esetén a) az előtörlesztési díj a kintlevőségből előtörleszteni kívánt összeg 3-8%-a de minimum 30.000.- Ft illetve a futamidő 1/4-én belüli előtörlesztés esetén 1% felár, hitelező által előírt kötelező előtörlesztések esetén is. Továbbá b) rendkívüli nem törlesztési napon történő (előtörlesztési felár előtörlesztési díj + 1,5%, és c) felmondás díja. szerződésmódosítás díja, feltehetően a kintlevőség 6-10% minimum 250.000.- Ft, míg d) késedelmi kamat 2,5% havonta, az e) soron kívüli folyósítás kockázati felára az igényelt ősszeg 1-6%-a.
15.G.41.074/2010/25.
12
Továbbá a kölcsönszerződés 7.5. h) pontja szerint a kényszerértékesítés díja a kinnlevőség 4%-a. A felperes álláspontja szerint a szerződéskötési dij és hitel- adminisztrációs díj fizetésének kötelezettsége arra az esetre is, ha az adós nem kéri a kölcsön folyósítását, illetve a rendelkezésre tartási időszak alatt nem teljesülnek a kölcsön folyósításának feltételei, azért tisztességtelenek, mert az adós általi elállás esetére olyan díjakat alkalmaz az alperes, amit jogszerűen csak a teljesült szerződés alapján lehetne felszámítani.
Az alperes ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását, felperes perköltségben marasztalását. Az alperes elsődlegesen a felperesi legitimáció hiányára hivatkozott, figyelemmel arra, hogy a R k. 209/B §-a szerint kőz kereset érvényesítésére a Rké. II. 5. § b) pontja szerint kizárólag az országos hatáskörű szervnek a vezetője jogosult, ellenben a perbeli keresetet a felperes, mint országos hatáskörű szerv terjesztette elő. Ezért a bíróságnak a pert a Pp. 157. §-a alapján figyelemmel a 130. § (1) bekezdésében foglaltakra meg kell szüntetnie. Az alperes másodlagosan a Ptk. 236. §-ára utalással hivatkozott arra, hogy a felperes nem a törvényben biztosított határidőn belül támadta meg a keresetben megjelölt szerződési feltételeket. Az alperes érdemben arra hivatkozott, hogy az üzletszabályzat IX. 3.1. b) pontja szerint a hitelezőt csak a folyósítás előtt illeti meg az elállás joga, a hitelfolyósítás után ezzel a jogával nem élhet. Az alperes utalt arra, hogy a kereset benyújtását követően az üzletszabályzat IX. 3.2 bekezdése az adós beszámítási lehetőségét már nem zárja ki. A keresetben megjelölt a korábbi üzletszabályzat IX. 4.2. f) pontjában a 2010. március 01. napjától hatályos új üzletszabályzatban IX. 4.2. h) pontja alatt szereplő általános szerződési feltétel kizárólag tájékoztatási nyilatkozattételi valamint adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén biztosít azonnali felmondási lehetőséget a hitelezőnek. Az alperes itt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a hitelezőnek még inkább körültekintően kell figyelnie az adós életében bekövetkező változásokat, különösen a vagyoni helyzetét érintő változásokat, ezért amennyiben az adós a tájékoztatási kötelezettségének időben eleget tesz, akkor a hitelező nem él az azonnali felmondás lehetőségével. A közjegyzői okiratba foglalt alperes által alkalmazott kölcsönsze rződés 7. a) pontjában illetve 7. 3. pontjában megfogalmazott a keresettel megjelölt általános szerződési feltételek tekintetében, továbbá az üzletszabályzat VII. 2.9 pontjában a kölcsönszerződésnek a kölcsön felmondása 7.4. pontjában, az üzletszabályzat IV. fejezetének 7.9. pontjában, az üzletszabályzat X. fejezeténe k 3. 7. pontjában, illetve az üzletszabályzat X. fejezetének 4.2. pontjában, illetve az üzletszabályzat IX. fejezetének 4.8 a) és 4.8 b) pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt általános szerződési feltételek tekintetében az alperes közölte, hogy azok módosításra, illetve tőrlésre kerültek. A közjegyzői okiratba foglalt vételi jog alapításáról szóló szerződés 2. pontja vonatkozásában foglalt általános szerződé si feltételek vonatkozásában kifejtette, hogy az
15.G.41.074/2010/25. 13 alperes a törvényes lehetőségek korlátai között próbálja a lehető legjobban biztosítani azt, hogy a kihelyezett pénze visszafizetésre kerüljön. Továbbá a kölcsönszerződést opciós szerződést valamint a zálogszerződést az adós egy napon írja alá. és annak tartalmát a Közjegyző részletesen elmagyarázza az adósnak. A közjegyzői okiratba foglalt opciós szerződés 5. pontjába foglalt általános szerződési feltétel tekintetében hangsúlyozta, hogy lehetőséget enged ezen pont arra. hogy a felek az esetleg időközben megváltozott piaci viszonyokra tekintettel a vételárat - nyilvánvalóan egy szerződésmódosítás keretében - megváltoztassák. Álláspontja szerint az adós részére ezen eljárás nem lehet hátrányos, mert a közjegyzői okiratba foglalt opciós szerződésbe meghatározott vétel ár szerinti adásvétel - a vételár későbbi vitatása esetén is - létrejön. Az üzletszabályzat VII. 1.2. pontjába foglalt általános szerződési feltételekkel kapcsolatban az alperes hangsúlyozta, hogy a jelzálog tárgya a zálogkötelezett birtokában marad, aki azt továbbra is használhatja, birtokolhatja, így a mindennapi használat miatt az ingatlan értéke veszít az értékéből. Ezért ha annak ideje alatt az adós, illetve zálogkötelezett beruházást eszközöl a kizárólagosan általa használt ingatlanra, akkor annak elsődleges haszonélvezője az ingatlan tulajdonosa, nem pedig a hitelező. Az alperes utalt arra. hogy a keresetben megjelölt az üzletszabályzat VII. 3. pontjába, valamint a kölcsönszerződés 5.1. pontjában megfogalmazott általános szerződési feltételek idővel módosításra kerültek. Az üzletszabályzat IV. 5.4. pontjába foglalt a keresetben megjelölt szerződési feltételek vonatkozásában kiemelte, hogy az lehetőséget biztosít az adósnak arra. hogy meghatározott időben éljen az előtörlesztés lehetőségével. Ugyanakkor a nem előtörlesztési időszakban visszafizetett hitel esetén az alperes költségei jelentősen megnőnek. így ebben az esetben ezeket a költségeket - a szerződést be nem tartó személyeknek - kell megfizetnie. Az üzletszabályzat X. 1.2. pontjában megfogalmazott, a keresetben megjelölt általános szerződési feltételek tekintetében hangsúlyozta, hogy a szerződési feltételekn ek a célja a szolgáltatás ellenszolgáltatásoknak a megváltozott körülményeket kővető egyensúlyban tartása. A felek nem lehetnek felkészülve a jövőbeni jogszabály változásokra. így a szerződésben rögzített hitelezői jogok megóvása érdekében, valamint az érdekegyensúlyos helyzet fenntartása végett szükségesek ezek a szerződési feltételek azzal, hogyha jogszabály változás következtében a hitelezőt hátrány éri. úgy arról haladéktalanul értesíti az adóst, és utána az abból adódó kötelezettségeket beépíti az adós tartozásába. A keresetben megjelölt a kölcsönszerződés 4.3. pontjában, a 7.5. a) és h). és i) pontjaiban, továbbá a 2008. november 01-jétől érvényes hirdetményben megfogalmazott a keresetben megjelölt a díjak jogcímére és rendszerére vonatkozó általános szerződési feltételek tekintetében az alperes jelezte, hogy azok szintén módosításra kerültek, illetve a kölcsönszerződés 7.5. h) pontjában és i) pontjában megfogalmazottak pedig tőrlésre kerültek. Ugyanakkor a kényszerértékesítésnél a jelenlegi kölcsönszerződés-minta a g) pont alatt tartalmazza, melynek díja a felmondással esedékessé vált tartozás 1%-a.
15.G.41.074/2010/25.
14
A felperes keresete megalapozott. A Rk. 209. § (1) bekezdése sze rint tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és Indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kőtő fél hátrányára állapítja meg. A Ptk. 209/A § (2) bekezdése szerint a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A Ptk. 209/B § (1) bekezdése szerint az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tényállást a Pp. 206. § (1) bekezdése szerint a peres felek előadása és a becsatolt okiratok alapján állapította meg. fKz alperes, mint gazdálkodó szervezet által alkalmazott és gazdasági tevékenysége körében megkötött és fogyasztói szerződés részévé vált általános szerződési feltétel tisztességtelennek állított kikötései érvénytelenségének megállapítása a jelen per tárgya. Az alperesnek a felperesi perbeli legitimáció hiányára alapított kifogása azért megalapozatlan, mert a Rk. 209/B §-a a fogyasztói szerződések részévé váló tisztességtelen kikötések érvénytelenségének megállapítására irányuló közkeresetek előterjesztésére szervezeteket jogosít fel, mint ahogyan az 197 8. évi 2. tv. erejű rendelet (Ptké II.) 5. § b) pontja is, amely országos hatáskörű szervet említ. A felperes ezen feltételeknek, mint országos hatáskörű szerv megfelelt. Az alperesnek a perbeli szerződések megtámadására biztosított jogszabályi határidő elkésettségére alapított kifogása is alaptalan, mert a Rk. 209/A § (2) bekezdésére figyelemmel, mely a 93/13/EGK tanácsi irányelvvel összhangban írja elő a fogyasztói jogviszonyokban a tisztességtelen feltétel semmisséggel történő szankcionálását, ezért azok megtámadására külön nincs szükség. Mindezekre figyelemmel a bíróság a keresetet érdemben bírálta el. kz. alperesi üzletszabályzat IX. 3.1. b) pontjában illetve a d) pontjában foglalt a keresetben megjelölt általános szerződési feltételek azért minősü lnek tisztességtele nnek, mert nem határozzák meg egyértelműen, hogy mely szerződések függenek össze a felek által megkötött kölcsönszerződéssel, melyek érvénytelenségétől teszi függővé a peres felek által megkötött szerződésektől az alperesi egyoldalú elállást. A felek jogviszonyára is irányadó jogszabályi rendelkezések által biztosított fel mondási lehetőségtől eltérően ez a megfogalmazás a jelentéktelen a szerződés teljesítését nem veszélyeztető kötelezettségszegések esetére is megteremti a jogviszony felszámolásának lehetőségét az alperes számára ami aránytalanul súlyos jogkövetkezmény.
15.G.41.074/2010/25. 15 Az alperesi üzletszabályzat IX. 3.1. d) pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt szerződési feltétel azért tisztessé gtelen, mert egyértelműen a 18/1999 (II. 5 .) Korm. r. (a továbbiakban kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az alperest jogosltja egyoldalúan, a vele szerződő fogyas ztóval szemben annak értelmezésére, hogy az adott ingatlan tulajdonjoga illetve jogi helyzete mennyiben kétséges illetve mennyiben válhat kétségessé az általános szerződ ési feltétel által alkalmazott „a hitelező megítélése szerint" megfogalmazás miatt. Az alperes üzletszabályzatának IX. 3.2. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt általános szerződési feltétel tisztességtelen, mert a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul az alperessel szerződő fogyasztót elzárja a felek közötti elszámolás lehetőségétől a szerződés megszűnése esetén. Az alkalmazott szerződési feltétel kizárja a fogyasztó lehetőségét arra, hogy a szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg, ezáltal a kormányrendelet 1. § f) pontjába ütközik a kikötés. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat IX. 4.2. f) pontjában meghatározott, a keresetben megjelölt általános szerző dési feltétel a kormányrendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint nem minősül tisztességtelennek, mert ennek megállapításához az egyoldalú értelmezésre feljogosító kifejezett rendelkezés szükséges. A támadott kikötés ugyan az alperes megítélésére bízza, hogy a vele szerződő fogyasztó milyen mértékben, és időben, és módon nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, ez azonban nem az általános szerződési feltétel egyoldalú értelmezésére vonatkozó felhatalmazás. Ugyanakkor a szerződési feltétel tisztesség telennek minősül, mert akár a jelentéktelen, a szerződés teljesítését nem veszélyez tető kötelezettségszegések esetére is megteremti a jogviszony felszámolásának egyoldalú lehetőségét az alperes számára, ami szintén aránytalanul súlyos jogkövetkezmény. Az alperes üzletszabályzatának IX. 4.2. p) pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt szerződési feltétel sem amiatt tisztességtelen, mert a kormányrendelet 1. § (1) bekezdésének a) pontjába ütközik, mivel kifejezett egyoldalú értelmezésre feljogosító rendelkezést az alperes számára nem tartalmaz, ugyanakkor nem határozza meg pontosan, hogy az alperessel sze rződő fogyasztó milyen adósságáról van szó, a bármely adósság kifejezéssel e körbe vonja a fogyasztónak alperessel szemben fennálló adósságán túli a felek közötti szerződéses viszonyhoz egyáltalán nem tartozó ekként a szerződés teljesítését nem veszélyeztető adósságát, továbbá megteremti jogszabályellenesen a kezes teljesítéséért való felelősségét. Az alperes által szerződéskötéseinél alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés-minta 7.a pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt szerződési feltétel azért tisztességtelen, mert bár a kölcsönszerződéssel összefüggő fizetési késedelmet szankcionálja, azonban a megfogalmazás szerint ezen fizetési késedelem akár a jelentéktelen a szerződés teljesítését szintén nem veszélyeztető kötelezettségszegések esetére is megteremti az egyoldalú felmondás lehetőségét az alperes számára. Az alperes által szerződéskötéseinél alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés-minta 7.3. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt szerződési
15.G.41.074/2010/25.
16
feltétel ésszerűtlenül rövid határidőt ír elő a fogyasztónak a kikötésben megfogalma zott kötelezettsége teljesítésére amellett, hogy az ésszerűtlenül rövid határidő elteltét kötbérfizetéssel szankcionálja. Ezen szerződési feltétel a kormányrendelet 2. § a) pontja alapján minősül tisztességtelennek. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat VII. 2.9. pontjában és a IX. 4.8. a) alpontjában és b) alpontjában, továbbá az alperes által szerződések megkötésénél alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 7.4. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt szerződési feltételek azért tisztességtelenek, mert a szerződés megkötéseko r még nem létező jogról való lemondást írnak elő a szerződés feltételévé úgy, hogy a jővőben bekövetkező bizonytalan eseményre vonatkozóan köti ki előre a fogyasztói jogról való lemondását még a lemondást me galapozó jogi helyzet beállta előtt. Ezen szerz ődési kikötés a Ptk. 236. § (2) bekezdés c) pontjába, és a Ptk. 207. § (4) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, ezért az 1/1983. GKT-PKT szerint, mint jogszabályba ütköző tisztességtelen. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat X.3.7. pontjában és a X.4.2. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt szerződési feltételek tisztességtelen, mivel a megtámadási határidő megnyílta előtt kívánják meg a fogyasztótól a megtámadási jogról való lemondásra vonatkozó nyilatkozatot, ráadásul a szerződésbe foglaltan. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat IV.7.9. Pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt általános szerződési feltétel a kormányrendelet 1. § (1) bekezdésének f) pontja szerint minősül tisztességtelennek, mert kizárja a fogyasztó lehetőségét arra, hogy a szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg. Az alperes által szerződéskötéseinél alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt vételi jog alapításáról szóló szerződés 2. pontjában illetve a kölcsönszerződés 5.5. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt szerződési feltételek tisztességtelenek, mert önmagában az a körülmény, hogy a hitelezőnek a szerződés teljes időtartama alatt nyomós érdeke fűződik a kölcsön biztosításához, nem szolgálhat alapul arra, hogy az egyéb rendelkezésre álló biztosítékok helyett jogszabály megkerülése útján gondoskodjék biztosítékról. A kifogásolt kikötés tartalmilag ugyanis egy újabb vételi jog alapítására vonatkozó, így nyilvánvalóan a Rk. 375. § (4) bekezdése folytán irányadó 374. § (2) bekezdésébe írt hátrányos jogkövetke zmény a semmiség elkerülését célozza. Ezért az a rendelkezés, mely a vételi jog kikötésének törvény által időben korlátozott lehetőségével szemben ilyen jogosultságnak 5 évet meghaladó id őtartamra történő létesítését szolgálja, nem egyeztethető össze a jóhiszeműség és tisztesség követelményével. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat VII. 1.2. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt általános szerződé si feltétel azért tisztességtelen, mert az opciós ár emelésének elmaradásával nem veszi figyelembe az értéknövelő beruházást, ezzel az adott vagyontárgy értőkéhez annak ellenértéke nem igazodik. így a kikötés a felek szerződésből eredő jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt egyoldalúan és indokolatlanul az alperessel szerződő fél hátrányára bontja meg. Az alperes üzletszabályzatának VII. 3. pontjában, illetve az alperes által szerződéskötésnél alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 5. 1. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt szerződési feltétel azért tisztességtelen.
15.G.41.074/2010/25. 17 mert elzárja a fogyasztót attól, hogy az általa megfizetett kaució felhasználásával a szerződéses kötelezettségeit beszámítás útján szüntesse meg. Ezáltal a szerződéses kikötés a kormányrendelet 1. § f) pontjába ütközik. Az alperes által alkalmazott üzletszabályzat IV. 5.4. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt általános szerződési feltétel esetén nem vitatható, hogy az alperesnek az előtörlesztés esetén felmerülő költségei megtérítésére - a szerződéskötéskor nem kalkulál - többletköltségei merülnek fel. Azonban az előtörlesztés a hitelszerződést nem módosítja, mivel sem a szerződés tartalmát, sem a kötelezettségvállalás jogcímét nem változtatja meg (Ptk. 240. § (1)). Ezáltal az alperes számára egyoldalú tisztességtelen előnyt jelent az előtörlesztés alkalmának felhasználása arra, hogy költségeit ne egy fix stornó díj formájában, avagy százalékosan, de az előtörlesztendő összeghez képest, hanem a még hátralévő tartozás mértékéhez viszonyítva állapítsa meg. Az alperes üzletszabályzatának X. 1.2. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt általános szerződési feltételekben előírtak a Pkt. 240. §-a alapján szerződésmódosítást feltételeznek, méghozzá egyoldalúan az alperes részéről. Ezzel szemben nem teszik lehetővé az alperessel szerződő fogyaszt ó részére a szerződéstől való azonnali hatállyal történő elállás avagy a felmondás lehetőségét. Ezért ezen szerződési feltétel a kormányrendelet 2. § d) pontja alapján tisztességtelen. Az alperes által szerződéskötéskor alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 4.3. pontjában megfogalmazott a keresetben megjelölt általános szerződési feltétel, mint jogszabályba ütköző (Ptk. 227. § (2) bekezdés) tisztességtelen, hiszen egy már megszűnt szerződés esetén szerződésmódosítási díj fizetésére kötelezi az alperessel szerződő fogyasztót. Ezért az alperes által a szerződéskötésekkor alkalmazott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 7.5. pontjának a, és h, é s i alpontjaiba foglalt továbbá a fenti általános szerződési feltétellel kapcsolatos az alperes 2008. november 01. napjától érvényes hirdetménye szerint megállapított az előtörlesztési díjra, a rendkívüli előtörlesztési felárra, a felmondási díjra és a késedelmi kamatra vonatkozó azok mértékét meghatározó szerződési kikötések is tisztességtelenek. Az alperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a perköltség megfizetésére, mely a felperest képviselő ügyvédnek a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 3. §a alapján megállapított ügyvédi munkadíjat és a felperes teljes személyes illetékmentessége fólián le nem rótt kereseti illetéket tartalmazza. Budapest, 2011. április 22. kz. ítélet írásba foglalásának a napja: 2011. április 22. dr. Tóth Gyula s. k.
bíró
A kiadmány hiteléül: Földi Szilvia
