A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. január 21.,

TARTALOMJEGYZÉK 2/2005. (I. 21.) BM–IM–MeHVM e. r.

péntek

3/2005. (I. 21.) BM r.

8. szám

4/2005. (I. 21.) GKM r.

I. kötet

5/2005. (I. 21.) GKM r.

6/2005. (I. 21.) GKM r.

7/2005. (I. 21.) GKM r.

Ára: 828,– Ft

8/2005. (I. 21.) GKM r.

9/2005. (I. 21.) GKM r.

1/2005. (I. 21.) OM r. 9/2005. (I. 21.) KE h. 10/2005. (I. 21.) KE h.

Oldal A fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselõi állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételérõl szóló 21/2000. (VIII. 23. ) BM–IM–TNM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés szabályairól a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerveknél 15/2000. (V. 26.) BM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . A közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . A villamosenergia-elosztás és -átvitel, a rendszerirányítás és a rendszerszintû szolgáltatások hatósági díjainak középtávú szabályozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az érettségi vizsga részletes követelményeirõl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról*. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vándor János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címzetes államtitkár felmentésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi szerzõdések közzététele Gazdasági Együttmûködési Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között. . . . . . . Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Alapító Okirata (A módosításokkal egységes szerkezetben.) . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató a Magyar Szocialista Párt 2004. évi szécsényi és soproni idõközi országgyûlési képviselõ-választás elszámolásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

204

208

218

224

227

231

232

236 237 238 238

239 240

247 247

* A rendelet mellékletét a Magyar Közlöny 2005. évi 8. számának II. kötete tartalmazza, melyet az érintett elõfizetõk (iskolák) kérés nélkül, más elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

204

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter, az igazságügy-miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 2/2005. (I. 21.) BM–IM–MeHVM együttes rendelete a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselõi állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételérõl szóló 21/2000. (VIII. 23. ) BM–IM–TNM együttes rendelet módosításáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 49. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Hszt. 179. §-ának (3) bekezdésében, az Mvt. 9. §-ának (3) bekezdésében, továbbá a keresõképtelenség és keresõképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenõrzésérõl szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakra, a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatára, továbbá – az egészségügyi miniszter egyetértésével – e szervek közalkalmazotti és köztisztviselõi állományának elõzetes és idõszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatára, valamint e szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának egészségügyi ellátását és a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapítását illetõen a következõket rendeljük el:

2005/8. szám

„(3) Az egészségi alkalmasság elbírálására orvos, a pszichikai alkalmasság elbírálására pszichológus jogosult, akik e tevékenységükben jogszabályban és szakmai elõírásban foglaltak kivételével nem korlátozhatók és nem befolyásolhatók.” (2) Az R. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A fizikai alkalmassági vizsgálaton a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki – 1 évnél nem régebbi – idõszakos orvosi vizsgálaton megfelelõ minõsítést kapott. A fizikai alkalmassági vizsgálatot testnevelõi vagy sportszakmai képesítéssel (erõnléti, terhelhetõségi ismeretekkel) rendelkezõ személyek végzik a központilag kiadott módszertani követelmény rendszer betartásával.”

2. § Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az egészségi és pszichikai alkalmasság elbírálását az 1. számú melléklet szerinti „Az Alkalmassági követelmények”-ben rögzítettek figyelembevételével kell végezni.”

3. § Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Akit az idõszakos vagy soron kívüli egészségi, személyi higiénés, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálat során a megjelölt beosztás ellátására ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlannak minõsítettek, az adott munkakörben tovább nem foglalkoztatható. Ennek érvényesítésérõl a szolgálati elöljáró köteles gondoskodni. Ha az érintett állapotának megfelelõ betölthetõ beosztás nem biztosítható, vagy az állapotának megfelelõ más betöltetlen beosztásba történõ kinevezéséhez nem járul hozzá, de elõreláthatóan szolgálati viszonya rendezésére, illetve állapotának megfelelõ más beosztásba helyezésére lehetõség van, a Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján rendelkezési állományba helyezhetõ. Amennyiben rendelkezési állományban eltöltött idõ eredménytelenül telik el, a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.”

1. § (1) A fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselõi állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételérõl szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

4. § Az R. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az ellenõrzõ orvosi vizsgálatok elvégzésére a BM Fõorvosi Bizottság felügyelete mellett a BM KKI Szakorvosi Rendelõintézetének kijelölt belgyógyász szakorvosa, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál pedig az illeté-

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kes vezetõorvos (a továbbiakban: ellenõrzõ fõorvos) jogosult.”

5. § (1) Az R. 1. számú mellékletének „Az Alkalmassági követelmények” 1. számú függelékében a Határõrség és Katasztrófavédelem címû rész helyébe az alábbi szövegrész lép: (I. Kategória: Idetartoznak az alábbi munkakörökbe, beosztásokba tartozó személyek, akik közterületen, külsõ helyszínen vagy intézményekben közvetlenül biztonsági, biztosítási, határõrizeti, mentési, illetve felügyeleti tevékenységet látnak el és így közvetlen, állandó kapcsolatuk van az állampolgárokkal.) „HATÁRÕRSÉG Munkakör (beosztás) fõosztályvezetõ (bevetési) fõosztályvezetõ-helyettes (bevetési) osztályvezetõ (bevetési) alosztályvezetõ (bevetési) kiemelt fõreferens (bevetési) kiemelt fõelõadó (bevetési) fõelõadó (bevetési) akciószolgálati beosztott bevetési csoportvezetõ elõadó (HÖK, HFK) fõútlevélkezelõ gépjármûvezetõ hajótechnikus hajóvezetõ hallgató határvadász igazgatóhelyettes (rendészeti) járõr járõrvezetõ kirendeltségvezetõ kirendeltségvezetõ-helyettes kutató kutyavezetõ kutyavezetõ (robbanó- vagy kábítószer-keresõ) objektumõr pályakezdõ rajparancsnok szakaszparancsnok (határvadász) szakaszparancsnok-helyettes századparancsnok (határvadász) századparancsnok-helyettes századparancsnok-helyettes (határvadász) szolgálati csoportvezetõ szolgálatvezetõ* szolgálatvezetõ-helyettes* technikai tiszt technikai ügyeletes

205

testnevelõ tiszt útlevélkezelõ ügyeletes vizsgáló KATASZTRÓFAVÉDELEM Munkakör (beosztás) Veszélyhelyzeti Felderítõ Csoport tagjai (beosztottjai) beosztott tûzoltó (Országház, repülõtér) csoportvezetõ* hallgató (tûzoltótechnikus képzés) különleges szerkezelõ (repülõtér) szerparancsnok (repülõtér)”. (2) Az R. 1. számú melléklete „Az Alkalmassági követelmények” 2. számú függeléke II. Kategória HATÁRÕRSÉG címe helyébe a következõ rendelkezés lép: (II. Kategória: Idetartoznak az alábbi munkakörökbe, beosztásokba tartozó személyek, akik az I. Kategóriába tartozók közvetlen irányítását végzik, illetve munkafeladataik jellegét tekintve csak közvetve vagy alkalmanként végeznek az I. Kategóriába sorolt munkatevékenységet.) „HATÁRÕRSÉG Munkakör (beosztás) alosztályvezetõ* fõügyeletes fõügyeletes-helyettes fõvizsgáló kiemelt fõügyeletes kiemelt fõvizsgáló kísérõ idegenrendészeti központvezetõ idegenrendészeti központvezetõ-helyettes központvezetõ központvezetõ-helyettes osztályvezetõ* osztályvezetõ-helyettes* õr (RSZKI) technikus* szakértõ (HÖK, HFK, RSZKI) vezetõügyeletes vizsgáló”. (3) Az R. 1. számú melléklete „Az Alkalmassági követelmények” 3. számú függeléke III. Kategória HATÁRÕRSÉG címe helyébe a következõ rendelkezés lép: (III. Kategória: Idetartoznak az alábbi munkakörökbe, beosztásokba tartozó személyek, akik adminisztratív tevékenységük folytán állnak kapcsolatban az állampolgárokkal, illetve irányítói, vezetõi, parancsnoki feladatokat látnak el, amelyek csak közvetve kapcsolódnak az operatív munkafeladatokhoz.)

206

MAGYAR KÖZLÖNY

„HATÁRÕRSÉG Munkakör (beosztás) alosztályvezetõ* fõigazgató-helyettes fõosztályvezetõ* fõosztályvezetõ-helyettes* gazdasági fõigazgató (országos parancsnok gazdasági helyettes) gazdasági fõigazgató-helyettes (technikai fõosztályvezetõ) hallgatói századparancsnok-helyettes igazgató (határõr) igazgatóhelyettes (gazdasági) központvezetõ központvezetõ-helyettes mûhelyparancsnok mûmester országos parancsnok rendészeti fõigazgató (országos parancsnokhelyettes) rendészeti fõigazgató-helyettes (határõrizeti fõosztályvezetõ) századparancsnok (felsõoktatási) szolgálatvezetõ* (felsõfokú tanintézet) tanszékvezetõ (katonai fõiskola, RTF) titkárságvezetõ* vezetõtechnikus*”. (4) Az R. 1. számú melléklete „Az Alkalmassági követelmények” 4. számú függeléke IV. Kategória HATÁRÕRSÉG címe helyébe a következõ rendelkezés lép: (IV. Kategória: Idetartoznak az alábbi munkakörökbe, beosztásokba tartozó személyek, akik hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkeznek és képzettségüknek, szakmájuknak megfelelõ, illetve nagyrészt adminisztratív munkát látnak el.) „HATÁRÕRSÉG Munkakör (beosztás) belsõ ellenõr ellenõr elõadó* elõadó (igazgatóság) étteremvezetõ fegyvermester* felcser felelõs szerkesztõ fotóriporter fõellenõr fõelõadó* fõorvos fõrevizor fõszerkesztõ fõszerkesztõ-helyettes gépjármûvezetõ* jogtanácsos karmester

2005/8. szám

kiemelt fõellenõr (kiemelt szakirányítók) kiemelt fõelõadó* (kiemelt szakirányítók) kiemelt fõmérnök (kiemelt szakirányítók) kiemelt fõrevizor (kiemelt szakirányítók) kiemelt fõtanár (kiemelt szakirányítók) menetvezetõ mérnök mûhelyvezetõ oktató (felsõoktatási) olvasószerkesztõ raktáros* raktárvezetõ* részlegvezetõ rovatvezetõ segédelõadó* segédelõadó (élelmezési) stúdióvezetõ szakoktató szakorvos századparancsnok (felsõoktatási) századparancsnok-helyettes (felsõoktatási) szólamvezetõ szóvivõ szóvivõhelyettes tanársegéd tanszékvezetõ-helyettes újságíró vezetõ jogtanácsos vezetõorvos vezetõoktató (felsõoktatási) zenekarvezetõ-helyettes zenész”. (5) Az R. 1. számú melléklete „Az Alkalmassági követelmények” 5. számú függeléke az alábbi Határõrség címmel egészül ki: „HATÁRÕRSÉG Munkakör (beosztás) alosztályvezetõ (speciális bevetési) szolgálati csoportvezetõ (speciális bevetési) járõrvezetõ (speciális bevetési)”. (6) Az R. 1. számú mellékletének „Az Alkalmassági követelmények” 6. számú függeléke helyébe e rendelet melléklete lép.

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. 1. számú mellékletében a Veszélyhelyzeti Felderítõ Csoport (polgári védelem) szövegrész hatályát veszti. (2) Ahol jogszabály, illetve állami irányítás egyéb jogi eszköze Országos Rendõr-fõkapitányság Egészségügyi és Pszichológiai Egyesített Központot (EPEK) említ, azon

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

e rendelet hatálybalépését követõen Országos Rendõrfõkapitányság Egészségügyi Szolgálatot kell érteni. Dr. Lamperth Mónika s. k.,

Dr. Petrétei József s. k.,

belügyminiszter

igazságügy-miniszter

Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

Melléklet a 2/2005 (I. 21.) BM–IM–MeHVM együttes rendelethez „Az Alkalmassági követelmények 6. számú függeléke Az egyes speciális szolgálatokra, valamint a külföldi szolgálatra jelentkezõkre, illetve azok tagjaira vonatkozó egyéb egészségi követelmények Terrorelhárító szolgálat – rendelkezzen az átlagosnál nagyobb erõfeszítést igénylõ feladatok elvégzéséhez szükséges fizikai erõnléti állapottal, ennek megfelelõ izomzattal, kiváló reflexekkel; – a családi és saját anamnesisében krónikus, örökletes megbetegedések ne szerepeljenek; – veleszületett és szerzett belgyógyászati, bõrgyógyászati, idegrendszeri, pszichiátriai, mozgásszervi, sebészeti elváltozásai nem lehetnek; – normális légzésfunkciós értékekkel rendelkezzen; – érzékszervi (látás, hallás, szaglás, egyensúly) fogyatékossága nem lehet; – testsúlytöbblete ne legyen (testtömegindex); – ép, szanált fogazata legyen. Ellenjavallatok: – a pszichés funkció károsodása; – neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésekre utaló panaszok miatt történt kezelés; – gyógyszer-, alkohol-, valamint drogfüggõség; – szemüveg vagy más korrekciós eszköz viselése, bármilyen keratotomiás vagy keratektomiás mûtét utáni állapot; artephakia (mûlencse beültetés utáni állapot), látótérkiesés; kancsalság bármilyen mértéke; színlátás bármilyen mértékû zavara; – a limfadenoid szövetek és az orr nyálkahártyájának az orrlégzést zavaró hipertrófiája (rhinitis allergica, orrpolyposis, deviatio septi nasi kifejezett formája, concha nasalis hypertrophia stb.); – a beszéd-, illetve a magas hang tartományban bármilyen mértékû halláscsökkenés; – elhízás; – kivehetõ, nem rögzített fogpótlás. Tûzszerész szolgálat – az idegrendszer kifogástalan állapota; – kifogástalan látás és színlátás; – audiometriával igazolt ép hallás; – a kéz ujjainak teljes épsége.

207

Ellenjavallatok: – a pszichés funkciók károsodása; – gyógyszer-, alkohol-, valamint drogfüggõség; – mozgáskoordinációs zavar, végtag tremor; – látóélesség-csökkenés, a színlátás zavara; – a limfadenoid szövetek és az orr nyálkahártyájának hipertrófiája; a kielégítõ orrlégzést akadályozó tényezõ (rhinitis allergica, orrpolyposis, deviatio septi nasi kifejezett formája, concha nasalis hypertrophia stb.); – halláscsökkenés. A vizsgálatok eredményét a beosztás ellátásához szükséges személyiségbeli, képességi és egészségi követelmények szerint kell elbírálni. Búvár szolgálat – az 1. számú függelék I. kategóriájába sorolt beosztásokhoz szükséges egészségi követelményeken kívül: – 0,6 látóélesség mindkét szemen, javítás nélkül; – ép hallás, teljesen ép hallójáratok, Eustach-kürt átjárhatósága. Ellenjavallatok: – systolés vérnyomás 100 Hgmm alatt és 150 Hgmm felett, pulzus 100/min felett nyugalomban; – a tüdõ vitálkapacitása 3000 köbcentiméter alatt; – tüdõgümõkór (inaktív szakban is); – visszérbetegség csomóképzéssel vagy anélkül; – sérvek, hasi mûtétek utáni állapotok; – idült bõrbetegségek, kiterjedt bõrgombásodás, torzító hegek a bõrfelületeken; – vestibuláris ingerek iránti kifejezett és tartós érzékenység; – koponyamûtét utáni csonthiány; – idült középfülgyulladás; – a limfadenoid szövetek és az orr nyálkahártyájának hipertrófiája, a kielégítõ orrlégzést akadályozó tényezõk (rhinitis allergica, orrpolyposis, deviatio septi nasi kifejezett formája, concha nasalis hypertrophia stb.); – szemüveg, illetve kontaktlencse viselése; – kiújulásra hajlamos homlok- és arcüreggyulladás; – a szemhéjak, a kötõhártya és a könnyutak idült megbetegedései; – szanálatlan fogazat, kivehetõ, nem rögzített fogpótlás. A külföldi szolgálatra jelentkezõ személyek – a jelentkezõ egészségi, pszichikai és fizikai állapota az élettani tûréshatárokon belül legyen, ebben az esetben a külföldi szolgálat teljesítésére nagy valószínûséggel alkalmas; – az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, jó beilleszkedési és tûrõképesség, káros szenvedély hiánya; – a légzõ-, valamint a szív-érrendszer kifogástalan állapota, ép légzés, tiszta szívhangok (a jelölt még funkcionális zörejek esetén is alkalmatlan), normális vérnyomás, szív- és légzési frekvencia; – ép, szanált fogazat;

208

MAGYAR KÖZLÖNY

– az emésztõrendszer kifogástalan állapota, dyspepsiás panaszok hiánya, rendezett székletürítés; – a mozgásszervek funkcionálisan ép állapota és teljes panaszmentesség; – 0,6 látóélesség mindkét szemen, javítás nélkül, amennyiben a fogadó ettõl eltérõ feltételeket nem határoz meg; – teljesen ép hallás és hallójáratok. Ellenjavallatok: – megállapított betegség vagy elváltozás következtében a hivatásos szolgálatra való egészségi alkalmasság módosításának indokoltsága; – a szolgálat teljesítése során neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésre utaló panaszok miatti kezelés; – túltápláltság vagy súlycsökkenés mellett gyenge fizikai teherbíróképesség; – aktuális neuro-pszichiátriai panasz, egyenetlen életvezetés, vagy a beilleszkedési és tûrõképesség nem kielégítõ; – kórelõzményben bármilyen anyagcserezavar, vagy meglévõ, illetve recidiváló allergiás folyamat; – szívzörej vagy szívritmuszavar van; – a vérnyomás ismételt ellenõrzés során magasabb 150/95 Hgmm-nél, nyugalmi állapotban 100/min-nál szaporább pulzus; – visszértágulatok; – szanálatlan fogazat; – dyspepsiás panaszok, étvágy- vagy székletürítési zavarok; – bármilyen sérv; – mozgásszervi elváltozások (a kórelõzményben szereplõ vagy aktuálisan jelentkezõ panasz, funkciókárosodás); – krónikus nõgyógyászati megbetegedés; – graviditás.”

A belügyminiszter 3/2005. (I. 21.) BM rendelete az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés szabályairól a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerveknél 15/2000. (V. 26.) BM rendelet módosításáról A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Mvt. 17. §-ának (7) bekezdésére és 86. §-ának rendelkezéseire – az érintett érdekképviseletek egyetértésével – a következõket rendelem el:

2005/8. szám 1. §

(1) Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés szabályairól a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerveknél 15/2000. (V. 26.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „1. munkáltató: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 247. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állományilletékes parancsnok, illetve az önkéntes és létesítményi tûzoltóságok vonatkozásában a fenntartó vagy az alapító okiratban meghatározott jogi személy vezetõje (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok).” (2) Az R. 2. §-ának 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „5. szervezett tevékenység: a szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont), valamint a rendkívüli munkavégzés és szolgálati feladat ellátása; a munkaidõn (szolgálati idõn) kívüli tevékenység akkor tekinthetõ szervezettnek – tekintettel a 2. § 6. pontjának b) és c) alpontjaira – amennyiben azt az állományilletékes parancsnok, illetve az általa megbízott vezetõ elrendeli, és azt a tevékenység meghatározásával, valamint az idõpont és az érintett személyek megjelölésével írásban rögzítik.” (3) Az R. 2. §-ának 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „8. munkavédelmi megbízott (õr): az állandó készenléti szolgálattal rendelkezõ tûzoltóságokon szolgálati csoportonként az állományilletékes parancsnok által írásban megbízott személy, aki a 24 órás készültségi (készenléti) szolgálat ellátása során – feladatai ellátása mellett – tevékenységével és munkavédelmi ismereteivel folyamatosan biztosítja a munkavédelmi feladatok ellátását.”

2. § Az R. 3. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik: „(2) A szervek veszélyességi osztályba sorolása nem zárja ki, hogy az 1. §-ban meghatározott szerv vezetõje az egyes szervezeti egységnél végzett tevékenység alapján az adott szervezeti egységet az I. osztályba sorolja.”

3. § Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„5. § (1) Az állományilletékes parancsnokok feladata az irányításuk alá tartozó szervezeti egységeknél az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, valamint a szakmai felügyeletük alá tartozó szervezeti egységek (munkáltatók) munkavédelmi felügyeletének ellátása. A munkavédelmi tevékenység felügyeletével kapcsolatos feladatokat az országos hatáskörû központi szerveknél munkabiztonsági fõfelügyelõk (a továbbiakban: rendvédelmi szervek munkabiztonsági fõfelügyelõi), a területi szerveknél munkabiztonsági felügyelõk útján látják el. (2) A BM munkavédelmi fõfelügyelõje ellenõrzi a rendvédelmi szervek munkavédelmi tevékenységét, továbbá végzi a rendvédelmi szervek munkabiztonsági fõfelügyelõi szakmai irányítását. (3) A rendvédelmi szervek munkabiztonsági fõfelügyelõi – az egészségügyi szolgálatokkal együttmûködve – ellenõrzik a területi és az ezekkel azonos jogállású szervek, valamint a szakmai felügyeletük alá tartozó szervek munkavédelmi tevékenységét. Ellátják a munkabiztonsági felügyelõk szakmai irányítását, és segítik a felügyeletük alá tartozó munkavédelemmel foglalkozó személyek munkáját. (4) A rendvédelmi szervek területi és területi besorolású szerveinél foglalkoztatott munkabiztonsági felügyelõk – az egészségügyi szolgálatokkal együttmûködve – ellenõrzik a hatáskörükbe tartozó helyi szerveknél a munkavédelmi szabályok érvényesülését. (5) A rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott munkavédelmi szakképesítésû személyek és a munkabiztonsági felügyeletet ellátó személyek – a munkahelyi sajátosságokhoz igazodó – létszámát, a munkavégzés ajánlott napi idõtartamát és a szakképesítési követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. A rendvédelmi szerveknél bekövetkezett szervezeti- és létszámváltozás esetén az 1. számú melléklet módosítását az országos hatáskörû központi szerv kezdeményezi.”

209

d) az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos szolgálat ellátás (munkavégzés) személyi és tárgyi feltételeivel kapcsolatos adatok.”

5. § Az R. a következõ 8/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „(Az Mvt. 21. §-ához) 8/A. § A veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák körét – a vonatkozó jogszabályok és a szervezeti egységek kockázatértékelése alapján – az országos hatáskörû központi szerv vezetõje határozza meg.”

6. § Az R. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § (1) Az országos hatáskörû központi szerv vezetõje határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket betöltõ személyeknek munkavédelmi vizsgát kell tenniük. (2) A 6. § (1) bekezdése alapján az állományilletékes parancsnokok az MvSz-ben kiterjeszthetik azoknak a körét, akiknek munkavédelmi vizsgát kell tenni. (3) A munkavédelmi vizsgát a beosztásba helyezést követõ 90 napon belül kell teljesíteni, azt követõen 5 évenként meg kell újítani. (4) A munkavédelmi vizsga alól mentesül az a személy, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik. (5) A munkavédelmi vizsga lebonyolítását, a vizsgával kapcsolatos dokumentációkat az országos hatáskörû központi szerv vezetõje határozza meg. A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét, a vizsgáztatás szabályait az MvSz-ben kell rögzíteni, és az érintettek munkaköri leírásában is meg kell határozni a vizsgakötelezettséget.”

4. § 7. § Az R. 7. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az országos hatáskörû központi szerv vezetõje határozza meg – e rendelet elõírásainak figyelembevételével – az adott rendvédelmi szerv munkavédelmi felügyeletének mûködési szabályait. (4) A munkavédelmi felügyelet jogosult az 1. §-ban meghatározott szervektõl a feladata ellátásához szükséges alábbi adatokat bekérni: a) szolgálati és munkabalesetek dokumentumai, b) a munkáltató által végzett munkavédelmi ellenõrzésekrõl (munkavédelmi szemle) készült jegyzõkönyvek, c) a munkavédelmi helyzet éves értékelésérõl készített dokumentum,

Az R. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § Az 1. § hatálya alá tartozó szervek a munkabalesetek és a szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesetek vizsgálata során a 3. számú melléklet szerinti baleseti jegyzõkönyvet kötelesek alkalmazni.”

8. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

210

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Az R. az e rendelet 3. számú mellékletével meghatározott, „ÚTMUTATÓ a balesetek kivizsgálásával, bejelentésével, minõsítésével kapcsolatos elõírások eljárási szabályairól” címû 4. számú melléklettel egészül ki.

9. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „BM Személyzeti és Munkaügyi Fõosztálya” szövegrész helyébe a „BM Humánpolitikai Fõcsoportfõnöksége” szövegrész lép.

10. §

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

1. számú melléklet a 3/2005. (I. 21.) BM rendelethez A munkavédelmi szakképesítésû személyek és a munkabiztonsági felügyeletet ellátó személyek létszáma, a szakképesítési követelmények és a munkavégzés ajánlott napi idõtartama 1. A munkavédelem hatósági felügyeletének személyi feltételei

Belügyminisztérium

Megnevezés

munkavédelmi fõfelügyelõ

Megnevezés

Munkavédelmi szakképesítés

Fõ/munkaidõ

Országos Rendõrfõkapitányság

munkabiztonsági fõfelügyelõ

felsõfokú

1/teljes

Határõrség Országos Parancsnoksága


felsõfokú

1/teljes

BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság


felsõfokú

1/teljes

2. A munkavédelem felügyeletének (a hatósági felügyelet szakmai támogatásának) személyi feltételei a rendvédelmi szervek területei szerveinél Szerv

Az R. a következõ 25/A. §-sal egészül ki: „25/A. § (1) Az R. hatálya alá tartozó szervek munkaegészségügyi (foglalkozás-egészségügyi és munkahigiénés) feladatainak ellátására, felügyeleti ellenõrzésére vonatkozó elõírásokat külön ágazati jogszabály határozza meg. (2) Az R. hatálybalépését követõen létrejött szervezetek e rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül, e rendelet hatálybalépését követõen létrejövõ új munkáltatók a mûködésük megkezdését követõen 90 napon belül kötelesek elkészíteni az MvSz-t.”

Szerv

Szerv

2005/8. szám

Megnevezés


Fõ/munkaidõ

Budapesti és Megyei Rendõrfõkapitányságok, valamint a velük azonos jogállású szervek

munkabiztonsági felügyelõ

felsõfokú

1/teljes

Határõr Igazgatóságok

munkabiztonsági felügyelõ

legalább középfokú

1/teljes

Megyei Katasztró- munkabiztonsági favédelmi Igazga- felügyelõ tóságok

legalább középfokú

1/napi 4 órában

3. A munkavédelmi tevékenység személyi feltételei a rendvédelmi szervek munkáltatóinál (Például ORFK központi szervei, BRFK, rendõrkapitányságok, BM OKF szervei, hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok stb.) I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatóknál: 1–9 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, heti 2 órában. 10–49 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, napi 2 órában. 50–500 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, napi 4 órában. 501–1000 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ felsõfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, teljes munkaidõben. 1000 fõ feletti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ felsõfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, teljes munkaidõben és minden megkezdett 600 fõ beosztott (munkavállaló) után további egy-egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy teljes munkaidõben. II. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatóknál:


Fõ/munkaidõ

felsõfokú

1/teljes

1–9 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, heti 1 órában.

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10–49 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, napi 1 órában. 50–500 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, napi 2 órában. 501–1000 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, teljes munkaidõben. 1000 fõ feletti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ felsõfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, teljes munkaidõben és minden megkezdett 800 fõ beosztott (munkavállaló) után további egy-egy fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy teljes munkaidõben. III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatóknál: 1–9 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, heti 1 órában. 10–49 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, napi 1 órában. 50–500 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, napi 1 órában. 501–1000 fõ közötti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ középfokú munkavédelmi szakképesítésû személy, napi 4 órában. 1000 fõ feletti beosztotti (munkavállalói) létszám esetében: 1 fõ felsõfokú munkavédelmi szakképesítésû személy teljes munkaidõben.

211

4. Amennyiben a munkáltató az R. 3. § (1) bekezdésében általánosan meghatározott tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat: – ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb; – ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni. A létszám-kategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint). 5. A munkavédelem hatósági felügyeletét ellátó munkavédelmi szakemberek nem számíthatók be a 3. pontban meghatározott személyek közé. 6. Az 1. és 2. pontban felsorolt szervek esetében – a munkavédelmi szakképzettség mellett – indokolt, hogy a felügyeletet ellátó személy az adott rendvédelmi szervnek megfelelõ felsõfokú szakmai végzettséggel is rendelkezzen. (A munkavédelmi fõfelügyelõ esetében valamely rendvédelmi szerv felsõfokú végzettségével.) 7. Az elõírt minimális feltételeken felüli munkavédelmi szakember foglalkoztatásának szükségességérõl az állományilletékes parancsnok saját mérlegelése alapján dönt.

212

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/8. szám

2. számú melléklet a 3/2005. (I. 21.) BM rendelethez Iktatószám:

BALESETI JEGYZėKÖNYV Szerv megnevezése: A SÉRÜLT Neve, rendfok.: (leánykori név): Anyja neve: Lakcím: Állománycsoportja: 1. Hivatásos 2. KöztisztviselĘ 3. Közalkalmazott Tevékenysége: 01. RendĘri feladatok végrehajtása 02. HatárĘrizeti tevékenység 03. TĦzoltói feladatok végrehajtása 04. Katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása 05. Szellemi, irodai tevékenység 06. Gépkezelés, gépkiszolgálás Szolgálati, szakmai, munkavédelmi ismeretei 1. Igen 2. Nem 3. Nem szükséges A BALESET Helyszíne:

Fajtája: 01. JármĦvek ütközése, borulása, gázolás 02. Leesés, zuhanás 03. Elbotlás, elesés, elcsúszás 04. Tárgyak esése, omlása 05. Forgó, mozgó, géprész érintése 06. Áramütés Jellege:

Születési idĘ: TAJ-szám: Születési helye: Beosztása, munkaköre: Beosztási helye: 4. SzerzĘdéses 5. Önkéntes segítĘ 6. Egyéb 07. Javítás, karbantartás 13. Szabadfoglalkozás 08. Munkavégzés kézi erĘvel 14. Kiképzés 15. Egyéb 09. Anyagmozgatás 10. Közlekedés 11. Napirend szerinti tevékenység 12. KötelezĘ sportfoglalkozás A szükséges szolgálati, szakmai képesítéssel rendelkezik:

Az elĘírt munkavédelmi oktatásban részesült: IdĘpontja: év hó nap (24 órás idĘszámítás) Napja: 1. H. 2. K. 3. Sz. 4. Cs. 5. P. 6. Szo. 7. V. A szolgálat, illetve munkaidĘ hányadik órájában történt a baleset? 07. Természeti tényezĘ 08. Ütés, ütĘdés 09. Szúrás, vágás 10. Lövés 11. Robbanás 12. Heveny mérgezés

1. Szolgálattal, munkával összefüggésben, objektumon belül 2. Szolgálattal, munkával összefüggésben, objektumon kívül 3. Szolgálatba, munkába menet onnan jövet 1. Szerv tulajdonában lévĘ, vagy általa igénybevett jármĦvel történĘ közlekedés közben 2. Személyi tulajdonban lévĘ jármĦvel történĘ közlekedés közben

Oka: 01. Környezet hibája 02. Anyag, szerszám, gép hibája 03. Egyéb eszköz, szerkezet, berendezés hibája 04. VédĘburkolat, -berendezés, jezĘberend. hibája, hiánya 05. Egyéni védĘeszköz hibája, hiánya 06. Káros környezeti hatás 07. Emberek támadása 08. Állatok támadása 09. Elemi csapás 10. ElĘírási, tervezési, szervezési hiba 11. EllenĘrzés elmulasztása 12. Karbantartás elmulasztása 13. Felügyelet hiánya Eszköze, anyaga: 01. Fegyver, lĘszer, haditechnikai eszköz 02. GépjármĦ, egyéb közlekedési eszköz 03. Gép, gépi berendezés 04. Munkaeszköz, szerszám 05. Sporteszköz, -létesítmény

óra

13. Égés, forrázás 14. Fagyás 15. Sugárhatás 16. Biológiai hatás 17. Elmerülés 18. Egyéb

4. TB szolgáltatások igénybevétele során 5. Szolgálattal, munkával nem összefüggésben, objekt. belül 6. Szolgálattal, munkával nem összefüggésben, objekt. kívül 3. Tömegközlekedési jármĦvel tört. közlekedés közben 4. Gyalogos közlekedés közben 5. Nem közlekedés közben

14. A sérült szakképzetlensége, gyakorlatlansága 15. A sérült egészségi alkalmatlansága 16. A sérült figyelmetlensége 17. A sérült fegyelmezetlensége, gondatlansága 18. A sérült elĘírástól eltérĘ tevékenysége 19. A sérült ittassága 20. Más személy szakképzetlensége, gyakorlatlansága 21. Más személy figyelmetlensége 22. Más személy fegyelmezetlensége, gondatlansága 23. Más személy elĘírástól eltérĘ tevékenysége 24. Más személy ittassága 25. Más személy jogellenes magatartása

06. Anyagok, hatások (maró, ionizáló, hĘ stb.) 07. Berendezési tárgy 08. Használati eszköz 09. Egyéb 10. Eszköz nélkül

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

VédĘeszközök alkalmassága 1. Alkalmas, a sérült használta 2. Alkalmas, a sérült nem használta 3. Alkalmatlan, a sérült használta Volt-e hasonló baleset ezen a szolgálati, illetve munkahelyen az elĘzĘ évben: 3. Többször 1. Nem 2. Egyszer A baleset során megsérült személyek száma: Természete (BNO alapján az orvos tölti ki): A SÉRÜLÉS Kórisme (magyarul): 01. Törés 02. Izületi ficam 03. Izületek, izmok rándulása, húzódása 04. KoponyaĦri sérülés 05. Mellkas, hasüreg, medence belsĘ sérülése 06. Nyílt seb Súlyossága 1. KönnyĦ (1–8 nap)

213

Egyéni védĘeszköz: 4. Alkalmatlan, a sérült nem használta 5. Szükséges, de nem volt 6. Nem szükséges VédĘberendezés:

Felmentési napok száma: 07. Erek sérülése 08. Felületes sérülés 09. Zúzódás sértetlen bĘrfelszínnel 10. Égés 11. Mérgezés 12. Egyéb

2. Súlyos (8 napnál több)

3. Súlyos csonkulásos

4. Halálos

Egészségügyi szabadság (táppénzes állomány) kezdetének idĘpontja: P. H.

....................................................... BM orvos

Kelt: A baleset részletes, pontos leírása:

Milyen munkavédelmi, illetve más elĘírást szegtek meg:

(Ha szükséges külön lapon kell folytatni!) Hasonló balesetek megelĘzéséhez szükséges intézkedések, a végrehajtás határideje, felelĘse:

Egyéb adatok: (Tanúk, balesetért felelĘs személyek, elhalálozás esetén a hozzátartozó adatai, elhalálozás idĘpontja stb.)

A jegyzĘkönyvet készítették:

.................................................. a szerv részérĘl

Kelt:

....................................................... munkavédelmi megbízott

.................................................. érdekképviselĘ

A sérült a jegyzĘkönyvben foglaltakkal 1. Egyetért 2. Nem ért egyet (EllenkezĘ véleményt csatolni kell!) P. H. .......................................................... sérült (hozzátartozó)

…………………………………. a szerv vezetĘje (parancsnoka)

214

MAGYAR KÖZLÖNY 3. számú melléklet a 3/2005. (I. 21.) BM rendelethez [4. számú melléklet a 15/2000. (V. 26.) BM rendelethez] ÚTMUTATÓ a balesetek kivizsgálásával, bejelentésével, minõsítésével kapcsolatos elõírások eljárási szabályairól

A balesetek kivizsgálásának, nyilvántartásának általános szabályai A baleset-kivizsgálás általános szabályait a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet vonatkozó elõírásai szerint – a rendvédelmi szervekre, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozó eltérõ rendelkezések figyelembevételével – kell alkalmazni. E rendelet hatálya alá tartozó szervek személyi állományát ért baleset kivizsgálásáról a munkáltatói jogot gyakorló, állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni. A hivatásos állomány tagját ért baleset kivizsgálásával, minõsítésével és orvosi véleményezésével kapcsolatos elõírásokat a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 180. §-a, valamint a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselõi állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételérõl szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet 23–25. §-ai tartalmazzák. Amennyiben a személyi állomány tagját ért baleset (megbetegedés) körülményeibõl hivatásos állomány esetén szolgálati eredetére, más foglalkoztatott esetén munkavégzéssel való összefüggésére lehet következtetni, 48 órán belül baleseti jegyzõkönyvet kell felvenni. A baleseti jegyzõkönyv mintáját a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A személyi állomány tagját ért baleset kivizsgálásáért, a munkavédelmi felügyeletet ellátó szerv felé történõ bejelentéséért az állományilletékes parancsnok felelõs. Az állományilletékes parancsnok a szerv munkavédelmi szabályzatában határozza meg a balesetkivizsgálás szabályait, a baleset kivizsgálásában részt vevõ személyeket. A kivizsgálás során a sérültet, illetve a tanúkat a baleset körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni, és arról jegyzõkönyvet kell felvenni, valamint a szükséges bizonyítékokat beszerezni. A baleset kivizsgálásának eredményeképpen keletkezõ dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a baleset lefolyása a késõbbiek során bármikor rekonstruálható legyen, feltárja a baleset okait, a baleset bekövetkezésében esetlegesen a felelõsséget megállapítsa, és a hasonló balesetek elkerülése érdekében iránymutatást adjon.

2005/8. szám

Az Mvt. 87. §-ának 3. pontjában meghatározott súlyos munkabaleset kivizsgálásába be kell vonni a munkavédelmi felügyeletet ellátó szerv munkabiztonsági felügyelõjét. E balesetek kivizsgálását – az állományilletékes parancsnok jogainak és kötelezettségeinek meghagyásával – a munkavédelmi kérdések vonatkozásában szakmailag a munkabiztonsági fõfelügyelõ vagy munkabiztonsági felügyelõ irányítja. A súlyos baleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minõsül. Ha a súlyos munkabaleset bekövetkezésében közrejátszottak olyan gépek, berendezések, amelyek hatósági felügyelet alá tartoznak, akkor az illetékes felügyeletet is értesíteni kell.

A baleseti jegyzõkönyv kitöltése Általános elõírások Az elõreláthatóan szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggõ balesetet a kivizsgálás során megállapított adatok és tények alapján haladéktalanul, de legkésõbb 48 órán belül „Baleseti jegyzõkönyv”-be (a továbbiakban: jegyzõkönyv) kell rögzíteni. A jegyzõkönyveket legalább az alábbiak szerinti példányszámban kell kitölteni: – a jegyzõkönyv egy példánya a baleset minõsítésére jogosult állományilletékes parancsnoknál (munkáltatónál) marad, – egy példányt a társadalombiztosítási ellátások biztosítása céljából az illetékes pénzügyi szervnek (illetményszámfejtõ helynek) kell eljuttatni, – egy példányt a területileg illetékes BM orvos kap, szükség esetén az egészségügyi alkalmasság, illetve a munkaképesség-csökkenés megállapítására meghatározott eljárásban kell alkalmazni, – egy példányt kap a sérült (hozzátartozó), – egy példányt kell biztosítani a munkavédelem felügyeletét közvetlenül ellátó szerv részére, – egy példányt a sérült személyi anyagában kell elhelyezni. Az állományilletékes parancsnok, illetve az országos hatáskörû központi szervek vezetõi – a szerv sajátosságainak megfelelõen a leírtaktól eltérõ példányszámot is megállapíthatnak. A jegyzõkönyv szöveges válaszokat igénylõ valamennyi részét ki kell tölteni. A kódnégyzetekbe (a továbbiakban: négyzet) – a kivizsgálás tényeinek megfelelõ – kódszámot (a továbbiakban: számot) kell beírni. Részletes elõírások A szerv megnevezése: Annak az önálló egységnek a megnevezését kell beírni, amelynek az állományába a sérült tartozott, illetve – vezénylés esetén – ahol tevékenységét végezte. A szerv megnevezése után következõ három négyzet a területi azonosításra (pl. megye) szolgál és a számítógépes feldolgozást segíti.

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A sérült születési ideje: A sérült születési idejét – év, hónap száma, nap – kell beírni. A sérült TAJ-száma: A sérült társadalombiztosítási azonosító jelét (számát) kell beírni. A sérült beosztása, munkaköre: A sérültnek a baleset idõpontjában fennálló beosztását, munkakörét kell beírni, tekintet nélkül arra, hogy mi volt az eredeti foglalkozása. A sérült beosztási helye: Azt a szervezeti egységet kell megnevezni, ahová a sérült közvetlenül be volt osztva. A sérült állománycsoportja: A négyzetbe az állománycsoportra vonatkozó megfelelõ számot kell beírni: hivatásos 1, köztisztviselõ 2, közalkalmazott 3, a Hszt. alapján szerzõdéses 4, önkéntes és létesítményi tûzoltó 5, egyéb, az elõzõkbe nem tartozó kategória 6. A sérült tevékenysége: Annak a tevékenységnek a számát kell beírni – függetlenül a beosztástól, munkakörtõl –, amelyet a sérült a baleset bekövetkezésekor folytatott. A 01, 02, 03 és 04 számokat az adott rendvédelmi szerv törvényben, jogszabályokban meghatározott rendvédelmi tevékenységének, szolgálati és rendkívüli munkavégzési körülmények között ellátott feladatai közben bekövetkezett baleset esetén szabad használni. A napirend szerinti tevékenység és a szabadfoglalkozás (11 és 13 számok) válaszként csak bentlakásos, tartós vezénylés alatt állók esetében adható. Idetartozik a 24 órás készenléti szolgálatot ellátó állomány is. Kötelezõ sportfoglalkozás (12 szám) tevékenység körébe kell sorolni – a napirend szerinti sportfoglalkozások mellett – azokat a sportfoglalkozásokat, amelyek szervezetten, a parancsnok írásos engedélyével, elrendelésével történnek. (Pl. tûzoltóversenyen, fizikai állapotfelmérés közben, illetve az ezekre történõ felkészülés közben stb.) A sérült szolgálati, szakmai ismeretei: A felsorolt három válasz közül kell a felsõ, illetve az alsó négyzetbe beírni a megfelelõ számot. A szükséges szakmai képesítés elbírálásánál a tevékenységhez szükséges szakmai képesítésre (pl. hegesztõ vizsga, szakmunkás bizonyítvány stb.) vonatkozó elõírások az irányadók. A munkavédelmi oktatás elbírálására a munkavédelmi szabályzatban az oktatásokra, illetve a munkavédelmi ismeretek számonkérésére vonatkozó elõírások az irányadók. A baleset helyszíne: A baleset bekövetkezésének pontos helyszínét kell megnevezni (pl. helységnév, utca, házszám; a létesítményen belül: mûhely, udvar, szoba stb.).

215

A baleset idõpontja: Az 1–2. négyzetbe a baleset évének utolsó két számjegyét (pl. 2004. évnél 04-et). A 3–4. négyzetbe a baleset hónapjának megfelelõ számot (pl. április esetén 04-et). Az 5–6. négyzetbe a baleset napjának számát. A 7–8. négyzetbe a baleset bekövetkezésének óráját (pl. ha hajnali három és négy között történik a baleset 04-et, ha délután négy és öt óra között, akkor 17-et) kell beírni. A baleset napja: A baleset napjának megfelelõ számot (pl. csütörtök esetén 4-et) kell a négyzetbe beírni. A szolgálati, illetve a munkaidõ hányadik órájában történt a baleset: A négyzetbe a baleset elõtt eltöltött, megkezdett munkaóra számát kell megadni (pl. munkakezdés utáni elsõ 10 percben bekövetkezett balesetnél 01-et). Ha a baleset szolgálati idõn (munkaidõn) kívül történt 00 órát kell beírni. Készenléti szolgálat esetén a szolgálatváltás és az azt megelõzõ – a szolgálati helyen eltöltött – idõben 01-et kell írni. Amennyiben rendkívüli okok miatt a szolgálat nem fejezõdik be a szolgálati idõ végén, akkor a ténylegesen eltöltött idõt kell figyelembe venni. A baleset fajtája: A balesetet okozó körülmények csoportját kell megadni (pl. elesésnél 03-at, robbanásnál 11-et). A baleset jellege: A baleset jellegére vonatkozó megfelelõ számot a felsõ négyzetbe kell beírni. Külön meg kell állapítani azt, hogy a felsõ négyzetben meghatározott jellegû baleset, közlekedés közben vagy attól függetlenül következett-e be. Az erre vonatkozó meghatározást az alsó négyzetbe, a mellette lévõ megfelelõ szövegrész kiválasztása alapján kell beírni. A baleset oka: A baleset elsõdleges okát a felsorolt, balesetet kiváltó tárgyi, környezeti, szervezési vagy személyi tényezõk közül kell kiválasztani. A kiválasztott ok elõtt lévõ számokat kell a négyzetekbe beírni. Elsõdleges okként azt kell tekinteni, ami a balesetet közvetlenül kiváltotta. A sérült egészségügyi alkalmatlansága (15-ös szám) a baleset pillanatára vonatkozó állapotot minõsíti (pl. hirtelen rosszullét). A baleset eszköze, anyaga: A balesetet okozó eszköz, anyag megfelelõ számát kell megadni. (pl. a kalapáccsal történõ kézsérülésnél 04-et, törött székláb miatt bekövetkezett balesetnél 07-et, egyenetlen talajú sportpálya esetén 05-öt). Védõeszköz alkalmassága: Az egyéni védõeszközre, valamint a gépjármûvekbe beszerelt biztonsági övre a felsõ négyzetbe, a védõburkolatra, védõberendezésre, jelzõberendezésre az alsó négyzetbe a felsorolt megnevezések közül a megfelelõ válasz szerint külön-külön válaszolva kell a válaszok mellett levõ számokat beírni.

216

MAGYAR KÖZLÖNY

Volt-e hasonló baleset ezen a szolgálati, illetve munkahelyen az elõzõ évben: A felsorolt meghatározások közül a megfelelõ válasz melletti számot kell a négyzetbe beírni. A baleset során megsérült személyek száma: A négyzetbe a baleset során megsérült személyek számát kell beírni. Ha 9-nél több személy sérült meg, akkor a négyzetbe 0-át kell beírni és a tényleges számot az „egyéb adatok” rovatban kell megadni. A sérülés természete (Az alapellátó orvos tölti ki.): Az orvos minden esetben köteles a BNO kódot megjelölni, a kórismét magyarul meghatározni. Politraumás baleseteknél az orvos a vezetõ kórismének megfelelõ választ adja meg, a mellette levõ számok beírásával. A sérülés súlyossága (Az alapellátó orvos tölti ki.): A válasz kiválasztásakor – a „Könnyû (1–8 nap)” és a „Súlyos (8 napnál több)” esetében az orvosi felmentési javaslatot kell figyelembe venni. Felmentési napok száma: A „Sérülés” rovat jobb felsõ sarkában lévõ három négyzetbe a szolgálat (munkavégzés) alóli felmentési naptári napok számát kell beírni. Amennyiben a felterjesztés idõpontjáig (30 napon belül) ez nem ismert, úgy üresen kell hagyni, és azt az ismertté válás idõpontjában kell közölni a munkavédelmi felügyeletet ellátó szervvel. A baleset részletes, pontos leírása: Ebben a rovatban röviden és pontosan a vizsgálat során megállapított tényeket kell leírni. Ha szükséges, külön lapon kell folytatni. A baleset lefolyását olyan részletességgel kell ismertetni, hogy a leírtakból egyértelmûen lehessen következtetni a baleset okaira, a bekövetkezésért esetlegesen felelõs személyekre, a hiányosságokra, és a leírtakból utólag rekonstruálható legyen az esemény. Súlyos szolgálati és munkabaleset bekövetkezésekor minden esetben, más balesetnél szükség szerint helyszínrajzzal is ki kell egészíteni a jegyzõkönyvet. Ha a korábbi adatok megadása során „Egyéb” válasz felhasználásra került, itt minden esetben konkrétan meg kell jelölni, hogy az egyéb fogalom mit jelent. Milyen munkavédelmi, illetve más elõírást szegtek meg: A munkavédelemre vonatkozó, vagy azzal kapcsolatos elõírásoknak, szabályoknak, utasításoknak azokat a pontjait kell feltüntetni, amelyeket a baleset bekövetkezésekor megszegtek. Amennyiben nem szegtek meg elõírást, úgy az erre vonatkozó bejegyzést is be kell írni. Hasonló baleset megelõzéséhez szükséges intézkedések, a végrehajtás határideje, felelõse: Fel kell sorolni azokat a mûszaki, szervezési, egészségügyi, jogi, oktatási intézkedéseket, amelyekkel a hasonló balesetek megelõzhetõk. Amennyiben intézkedés nem szükséges, akkor azt kell beírni.

2005/8. szám

Egyéb adatok: A sérült, illetve a tanúk meghallgatásáról készített jegyzõkönyvek, illetve más a baleset kivizsgálása során keletkezett iratok, dokumentumok felsorolása (azonosító számuk megjelölésével). A sérült a jegyzõkönyvben foglaltakkal egyetért – nem ért egyet: A megfelelõ válasz aláhúzásával, illetve aláírásával a sérült tölti ki. „Nem ért egyet” vélemény esetén a sérült ez irányú indoklását a jegyzõkönyvhöz csatolni kell. Aláírások: A jegyzõkönyvben foglaltak valódiságáért a jegyzõkönyv aláírói felelõsek. Az azonosíthatóság miatt az aláírók nevét olvashatóan is fel kell tüntetni. A szerv részérõl és a munkavédelmi megbízott aláírásoknál az állományilletékes parancsnok által a baleset kivizsgálására kijelölt vezetõ és munkavédelmi szakember (munkavédelmi tevékenységgel megbízott személy) ír alá. Az érdekképviselõ aláírásnál: – ha mûködik az adott munkahelyen munkavédelmi érdekképviselet (az Mvt. 70. §-a szerint), akkor õ vesz részt a baleset kivizsgálásában; – munkavédelmi érdekképviselet nélkül, amennyiben a sérült tagja valamely szakszervezetnek, akkor azon szakszervezet képviselõje vehet részt a baleset kivizsgálásában; – ha az elõzõ két feltétel egyike sem áll fenn, akkor az aláírás helye üresen marad. A szerv vezetõje (parancsnoka) aláírásnál a baleset kivizsgálásáért felelõs állományilletékes parancsnok (munkáltató) ír alá. Kelt: Fontos feltüntetni a jegyzõkönyv felvételének helyét és a pontos dátumot.

A balesetek minõsítése A szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset fogalmát e rendelet 2. §-ának 6. pontja, a munkabaleset fogalmát az Mvt. 87. §-ának 3. pontja, az üzemi baleset fogalmát a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 52. §-a határozza meg. A bekövetkezett balesetet a kivizsgálás során feltárt adatok alapján az állományilletékes parancsnok minõsíti, hivatásos beosztású esetén szolgálati kötelmekkel összefüggõnek vagy nem összefüggõnek, egyéb munkavállaló esetén munkabalesetnek vagy nem munkabalesetnek. A minõsítésrõl a parancsnoknak a baleseti jegyzõkönyv kézhezvételétõl számított 15 napon belül kell döntenie. A határozatot a döntést követõ 5 napon belül kell közölni a balesetet szenvedettel. A hivatásos állományú beosztottak a minõsítés ellen a határozat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a belügyminiszterhez, annak döntése ellen az illetékes bírósághoz fordulhatnak. A nem hivatásos állományú munkavállalók a határozat ellen a munkavédelmi hatósági felügyeletet ellátó szervhez fellebbezhetnek.

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A belügyi alapellátást végzõ orvos a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendeletben meghatározottak szerint véleményezi a hivatásos állományt ért baleseteket. Az utólagosan kivizsgált balesetek esetében (amikor a baleset bejelentésére nem a bekövetkezés napján, szolgálati idõben kerül sor) a munkáltatónak minden esetben ki kell kérni az alapellátó orvos vagy a belügyi egészségügyi szolgálat véleményét arról, hogy a megállapított egészségkárosodás és a bejelentett baleset között van-e okozati összefüggés. A minõsítésrõl hozott határozat rendelkezõ része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyszínére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá a munkáltatónak a baleset minõsítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslati jogosultságról szóló tájékoztatást is tartalmazza. Az indoklásnak meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálatellátás, munkavégzés közötti összefüggést alátámasztják, vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést, illetve – ha szolgálattal összefüggés megállapítható – a sérült közrehatását. A határozat meghozatalával egyidejûleg az állományilletékes parancsnoknak intézkednie kell a baleset társadalombiztosítási ellátások szempontjából történõ minõsítésérõl (üzemi, nem üzemi), illetve gondoskodnia kell a baleseti ellátások folyósításáról. A baleseti jegyzõkönyv és a baleset üzemiségét elismerõ határozat egy példányát az illetékes egészségbiztosítási szerv részére is meg kell küldeni. A határozat(ok) elkészítésénél figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alaki és tartalmi követelményekre. A munkavédelmi szempontból történõ minõsítõ határozat megfelelõségét az adott rendvédelmi szerv munkabiztonsági fõfelügyelõje minden esetben ellenõrizze! A társadalombiztosítási szempontból történõ minõsítés ellenõrzésének rendszerét az országos hatáskörû központi szervek szervezeti sajátosságuknak megfelelõen határozzák meg. A szolgálati és munkabalesetekrõl – a felmentési nappal nem járókról is – nyilvántartást kell vezetni az adott szervnél. A balesetet szenvedettel kapcsolatban a nyilvántartásnak – az Mvt. 64. §-ának (3) bekezdése és az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5. §-a alapján – a következõ adatokat kell tartalmazni: – a sérült neve (ideértve a születési nevet is), TAJ-száma, neme, állampolgársága, születési helye és ideje, anyja neve, – a sérült munkaköre, – a sérülés idõpontja, helyszíne, jellege, – az esemény leírása, – a sérült ellátására tett intézkedések, – a sérült folytatta-e a munkáját, – a tanúk neve, lakcíme, – a bejegyzést végzõ neve, munkaköre (beosztása). A nyilvántartást „Baleseti naplóban” kell vezetni. A nem szolgálati és nem munkabaleset kategóriába tartozó balesetekkel kapcsolatban, jegyzõkönyvben kell nyilatkoztatni a sérültet a baleset körülményeirõl. Vezénylés, kirendelés, illetve munkavégzésre átengedés esetén a sérült munkáját, szolgálatát irányító szerv – az érintett szerv egyidejû értesítése mellett – köteles a balese-

217

tet bejelenteni, kivizsgálni, és a minõsítésre – az arra jogosult állományilletékes parancsnok felé – javaslatot tenni. Hivatásos állományú sérült esetén a baleset társadalombiztosítási ellátások szempontjából történõ minõsítésérõl a munkáltatói jogokat gyakorló állományilletékes parancsnok intézkedik.

A balesetekkel kapcsolatos bejelentési, tájékoztatási feladatok A balesetet szenvedett személy köteles a sérülését közvetlen munkahelyi (szolgálati) felettesének azonnal bejelenteni. Amennyiben a sérülés súlyossága ezt nem teszi lehetõvé, úgy e bejelentési kötelezettség a sérült közvetlen munkatársát terheli. A baleset kivizsgálása során keletkezett dokumentumok közül a baleseti jegyzõkönyv és határozat egy példányát a baleset bekövetkezésétõl számított 30 napon belül kell – a szolgálati út betartásával – az országos hatáskörû központi szervek munkavédelmi felügyeleti tevékenységet ellátó szervezetéhez felterjeszteni. A munkavédelem hatósági felügyeletét ellátó szervek a balesetekkel kapcsolatosan – a felsoroltakon kívül – egyéb dokumentumok bekérésére is jogosultak. E rendelet 1. §-ának c) bekezdése alá tartozó szervek – az Mvt. alapján vonatkozó baleset-kivizsgálási, bejelentési kötelezettség teljesítésén túl – kötelesek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek munkavédelmi felügyeletét e rendeletben meghatározottak szerint tájékoztatni, és baleseti jegyzõkönyvet felvenni. Az éves baleseti statisztikával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget az országos hatáskörû központi szervek határozzák meg. A rendvédelmi szervek, illetve a felügyeletük alá tartozó szervek személyi állományát ért balesetek statisztikai összesítését az országos hatáskörû központi szervek készítik el, és a tárgyévet követõ január 31-éig terjesztik fel a BM Humánpolitikai Fõcsoportfõnökségre. A baleseti statisztikában állománycsoportonként kell értékelni a balesetek és a felmentési napok számát. Összesített formában a balesetek okait, a keletkezett sérüléseket és a baleset bekövetkezésekor a sérült tevékenységét, valamint a baleset bekövetkezésében szerepet játszó eszközöket, anyagokat. Az Mvt. által meghatározott súlyos munkabaleset kategóriába tartozó baleseteket azonnal be kell jelenteni a munkavédelmi felügyeletet ellátó szervnek, lehetõvé téve ezzel, hogy a baleset kivizsgálásában részt tudjon venni a munkabiztonsági fõfelügyelõ, illetve a munkabiztonsági felügyelõ. E balesetekrõl a kivizsgálást, illetve a baleset minõsítését követõen tájékoztatni kell a BM Humánpolitikai Fõcsoportfõnökséget. A bejelentésnek tartalmaznia kell a balesetet szenvedett személyi adatait, az esemény rövid ismertetését, annak helyét, idõpontját, valamint a baleset kivizsgálásával kapcsolatos fõbb megállapításokat.

218

MAGYAR KÖZLÖNY

A balesetekbõl eredõ esetleges károk megtérítése Amennyiben a balesettel kapcsolatban a sérültnek kára keletkezett, úgy a kár megtérítésére – a Hszt. és annak végrehajtására kiadott 23/1997. (III. 19.) BM rendelet, – a köztisztviselõk és közalkalmazottak esetében a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó elõírásai alapján van lehetõség. Az állományilletékes parancsnok (munkáltató) a károkozásról való tudomásszerzését követõ 15 napon belül köteles felhívni a károsultat kárigénye elõterjesztésére. A felhívásnak tartalmaznia kell a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy milyen jogcímen igényelhet kártérítést, és kártérítési igényét hova kell benyújtania.

A gazdasági és közlekedési miniszter 4/2005. (I. 21.) GKM rendelete a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendelet alkalmazási körébe tartozik a) a közüzemi nagykereskedõ által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia árának szabályozása, b) a közüzemi nagykereskedõ által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árainak és azok alkalmazási feltételeinek a megállapítása, valamint c) a közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia átlagárának szabályozása.

2005/8. szám

(2) A közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árainak és azok alkalmazási feltételeinek megállapítását külön jogszabályok* tartalmazzák.

Fogalommeghatározások 2. § (1) Az e rendeletben használt fogalmak meghatározását a VET 3. §-a, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a, valamint a (2) bekezdés tartalmazza. (2) E rendelet alkalmazásában a) árszabályozási év: az adott naptári év január 1. és december 31. napjai közötti idõszak; b) éves árkorrekció: évente egyszer (az árszabályozási év kezdetén), rendszeresen végrehajtott ármódosítás; c) felek közötti szerzõdés: az(ok) a szerzõdés(ek), amely(ek) megkötését a közüzemi nagykereskedõ és a közüzemi szolgáltatók számára a VET 43. § (2) és (4) bekezdései írják elõ, s amely(ek)et a Vhr. 3. § (1) bekezdése értelmében a feleknek meg kell küldeniük – az aláírást követõ 15 napon belül – a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) számára; d) fogyasztói profil: a fogyasztók egy meghatározott körének a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbéje; e) indokolt költség: a VET-ben megfogalmazott legkisebb költség elvén, valamint az Ártv. 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon alapuló költségek (beleértve a szükséges környezetvédelmi kiadásokat is); f) induló árrés: a közüzemi nagykereskedõ, illetve a közüzemi szolgáltató indokolt költségei alapján, az e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg – e rendelet 2. számú mellékletében, illetve külön jogszabályokban* – megállapított árakban elismert árrés; g) mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerzõdésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérõket tápláló áramváltókat beépítették, és ahonnan az együttes (összegzett) elszámoláshoz szükséges mérési adatokat a felek nyerik; h) szigetüzem: olyan üzemállapot, amelyben a villamos energia termelése és fogyasztása a villamosenergia-rendszertõl függetlenül, azzal össze nem kapcsolva történik.

A közüzemi célra és az elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozása 3. §

* Jelenleg a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, valamint a nem lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet.

(1) A közüzemi nagykereskedõ által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia – e rendelet 2. számú melléklete sze-

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

rinti – árainak számítási alapját képezõ közüzemi nagykereskedelmi átlagár meghatározása során e rendelet 1. számú mellékletének 1.1. pontja szerint kell eljárni. Ennek során figyelembe kell venni a piaci folyamatok alakulását, az elvégzett összehasonlító vizsgálatok eredményeit, a szükséges ösztönzési szempontokat (a legkisebb költség elvével összhangban), az indokolt egyedi gazdaságpolitikai és árszabályozási szempontokat, valamint a közüzemi szegmens terjedelmének és struktúrájának változását is. (2) A közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia külön jogszabályokban* megállapított árainak számítási alapját képezõ átlagár meghatározása során e rendelet 1. számú mellékletének 1.2. pontja szerint kell eljárni. Ennek során figyelembe kell venni a közüzemi szegmens terjedelmének és struktúrájának változását is. (3) Az árak megállapításához szükséges adatokat az engedélyesek a MEH által elõírt részletezettséggel és formában kötelesek megadni. Az egyes díjtételek számszerûsítése a MEH által elfogadott mennyiségi adatok alapján történik. (4) Az éves árkorrekciót – a szükséges egyedi vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve – e rendelet 1. számú melléklete szerint kell végrehajtani. (5) A MEH akkor tesz rendkívüli – az éves árkorrekción kívül végrehajtandó – árkorrekcióra javaslatot, ha a villamosenergia-piaci események vagy jelentõs szabályozási problémák azt egyértelmûen szükségessé teszik. (6) Az éves (vagy rendkívüli) árkorrekció során érvényesítendõ átlagárak (árszint) meghatározásával együtt kell az átlagárakat lebontani díjtételekre. Ennek keretében az induló árak megállapításánál figyelembe vett mennyiségi adatokat és azok súlyarányait kell alapul venni. (7) Az árkorrekció során a (3) bekezdés szerint figyelembe vett mennyiségi adatoktól akkor indokolt eltérni, ha a) a közüzemi célra értékesített villamos energia árainak megállapításánál figyelembe vett mennyiségi adatok és arányok fenntartása indokolatlan mértékû, az adott szabályozási helyzetben is elfogadhatatlan elõnyöket vagy hátrányokat jelentene az ezen villamos energiát értékesítõk számára, vagy b) a tarifarendszerek szerkezete lényegesen módosul. (8) Az éves árkorrekciók során a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztóiár-index elõrejelzésnek (a „Jelentés az infláció alakulásáról” címû kiadvány szerint) az inflációkorrekciós tényezõ (,,X” tényezõ) korrigált értékét kell alkalmazni. A MEH minden évben elvégzi a számításokat, és annak eredményérõl írásban tájékoztatja az érintett engedélyeseket. (9) Az inflációkorrekciós tényezõ értékére mindig az éves árkorrekció alkalmával – az árjavaslatoknak az ár megállapítója (jelenleg gazdasági és közlekedési miniszter) számára történõ benyújtása kapcsán – a MEH tesz javaslatot. Javaslata megtételekor a MEH elemzi a társaságok mûködését és a várható folyamatokat. Az inflációkor-

219

rekciós tényezõ értéke minden társaság, társaságcsoport, illetve tevékenység esetében lehet azonos, de indokolt esetben a MEH az egyes társaság(csoport)okra, illetve tevékenységekre vonatkozóan egymástól eltérõ mértékû inflációkorrekciós tényezõre is tehet javaslatot. (10) A közüzemi szolgáltatóra vonatkozó nyereség-megosztási szabályokat az 1. számú melléklet 2. pontja tartalmazza.

A közüzemi villamos energia nagykereskedõ által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árainak és azok alkalmazási feltételeinek megállapítása. 4. § (1) A közüzemi nagykereskedõ által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energiára két zónaidõs tiszta áramdíjas árszabást kell alkalmazni. (2) A közüzemi nagykereskedõ által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energiáért fizetendõ legmagasabb (nagykereskedelmi) hatósági árakat (díjtételeket) e rendelet 2. számú melléklete, az alkalmazandó zónaidõket e rendelet 3. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (3) Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van elhelyezve, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és a csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell. (4) Amennyiben a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztó hálózati engedélyes a közüzemi nagykereskedõ mérlegkörének tagja, akkor a közüzemi villamosenergia-igények biztonságos, legkisebb költségû kielégítése érdekében köteles a közüzemi nagykereskedõnek naponta, a következõ munkanapra és az azt megelõzõ szabad és munkaszüneti napokra menetrend bejelentést küldeni. A menetrend(ek)et úgy kell elkészíteni, hogy a különbözõ engedélyes tevékenységekhez tartozó (rendelt) villamos energia mennyiségek egymástól egyértelmûen elkülöníthetõk legyenek. A menetrendkészítés és küldés tekintetében a közüzemi nagykereskedõ mint mérlegkör felelõs és a közüzemi mérlegkörbe tartozó közüzemi szolgáltatók, illetve elosztó hálózati engedélyesek a közöttük fennálló mérlegkör tagsági szerzõdésben foglaltak szerint járnak el. Ilyen szerzõdés hiányában a Kereskedelmi Szabályzat vonatkozó elõírásait kell alkalmazni. (5) A (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen bejelentett menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség és a ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség különbözetének elszámolásáról és áráról a szerzõdõ felek külön szerzõdésben állapodnak meg. Ilyen szerzõdés hiá-

220

MAGYAR KÖZLÖNY

nyában a 4. számú melléklet szerinti képleteket és díjakat kell alkalmazni. (6) Amennyiben a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztó hálózati engedélyes önálló mérlegkör felelõs, akkor az engedélyes tevékenységéhez tartozóan az általa a rendszerirányítónak bejelentett mérlegköri menetrendektõl való eltérések után – a Kereskedelmi Szabályzat alapján – a rendszerirányítóval számol el. (7) Amennyiben a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztó hálózati engedélyes a közüzemi nagykereskedõ mérlegkörétõl eltérõ mérlegkör tagja, akkor az általa megadott menetrendektõl való eltérésekkel kapcsolatban a mérlegkör felelõsével kötött szerzõdés szerint számol el.

kn =

2005/8. szám

NA ´ z + NV – NAB – NEB + NK vn

ahol NA = NAe ´ z, kivéve a 2005. évet, ahol NA = a közüzemi nagykereskedõi induló árrés. 1.2. Átlagos közüzemi szolgáltatói ár (Ft/kWh): ks =

SA + SV + SR – SE vs

ahol SA = SAe ´ z, kivéve a 2005. évet, ahol SA = a közüzemi szolgáltatói induló árrés. 1.3. Inflációkövetési tényezõ (z): z =1 +

Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba, egyidejûleg a villamosenergia-termelõk által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról szóló 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet és a módosításáról szóló 37/2004 (IV. 1.) GKM rendelet, a 95/2004. (VII. 9.) GKM rendelet, továbbá a villamos energia, melegített víz és gõz hatósági árait és díjait érintõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a hatályát veszti. (2) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) elsõ alkalommal az e rendelet hatálybalépése utáni elsõ mérést (leolvasást) követõen vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni. (3) A hatálybalépést követõen a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerzõdésben foglaltaktól eltérõ idõpontban is jogosult egyszeri külön mérõleolvasást végezni vagy kérni. (4) A rendeletben közzétett árak és áralkalmazási feltételek a hatálybalépés elõtt kötött szerzõdések részévé válnak, kivéve, ha a felek az e rendelet szerinti legmagasabb hatósági ártól közös megegyezéssel lefelé eltérnek. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 4/2005. (I. 21.) GKM rendelethez Az éves árkorrekciók mechanizmusa 1. Képletek és jelölések 1.1. Átlagos közüzemi nagykereskedelmi ár (Ft/kWh):

Y –X 100

1.4. Jelölések kn: a villamos energia átlagos közüzemi nagykereskedelmi ára, Ft/kWh; ks: a közüzemi szolgáltatók átlagos villamos energia eladási ára, Ft/kWh; NA: a közüzemi nagykereskedõ tárgyévre elismert, villamosenergia-vásárláson kívüli egyéb közüzemi nagykereskedelmi költsége (árrése), Ft; NAe: a közüzemi nagykereskedõ elõzõ évre elismert, villamosenergia-vásárláson kívüli egyéb közüzemi nagykereskedelmi költsége (árrése), Ft; NAB: a közüzemi nagykereskedõ tervezett összes átállási költség bevétele, Ft; NEB: a közüzemi nagykereskedõnek a hatósági áron történõ villamosenergia-értékesítésen és az átállási költségbevételen kívüli egyéb tervezett bevétele, Ft; NK: a közüzemi nagykereskedõnél az árhatóság által figyelembe vett korrekció mértéke, Ft; NV: a közüzemi nagykereskedõnél – a beszerzési szerkezet figyelembevételével – elismert villamosenergia-vásárlási költség, Ft; SA: a közüzemi szolgáltatók tárgyévre elismert, a villamosenergia-vásárláson és a villamos energia rendszerhasználaton kívüli egyéb közüzemi szolgáltatói költsége (árrése), Ft; SAe: a közüzemi szolgáltatók elõzõ évre elismert, a villamosenergia-vásárláson és a villamos energia rendszerhasználaton kívüli egyéb közüzemi szolgáltatói költsége (árrése), Ft; SE: a közüzemi szolgáltatók közüzemi célú villamosenergia-értékesítésen kívüli egyéb árbevétele, Ft; SR: a közüzemi szolgáltatók által a villamos energia rendszerhasználatáért fizetett összeg, Ft; SV: a közüzemi szolgáltatók elismert villamosenergia-vásárlási költsége, Ft;

2005/8. szám vn:

vs:

X:

Y:

z:

MAGYAR KÖZLÖNY

a közüzemi nagykereskedõ által a 2. számú melléklet szerinti árakon értékesített villamos energia mennyisége, kWh; a közüzemi szolgáltatók által a közüzemi fogyasztók részére értékesítettként a 3. § (3) és (7) bekezdésének figyelembevételével meghatározott villamos energia mennyisége, kWh; inflációkorrekciós tényezõ, értékére a MEH tesz javaslatot a következõ korlátok között: 1,8 £ X £ 2,2; a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó), a következõ árszabályozási évre vonatkozó éves átlagos fogyasztóiár-index elõrejelzés (a „Jelentés az infláció alakulásáról” címû kiadvány szerint); az esedékes éves árkorrekciónál figyelembe veendõ inflációkövetési tényezõ.

2. Nyereségmegosztás 2.1. Ha adott közüzemi szolgáltatói jogi személy elosztói engedéllyel nem rendelkezik, és a) teljesül, hogy NYS > KS, ahol: KS = 1,5 ´ TS ´ INF, és NYS: a közüzemi szolgáltatói tevékenység – a VET 101. § (1) bekezdésével összhangban kimutatott – adott évi üzemi-üzleti eredménye, Ft, KS: a közüzemi szolgáltatói tevékenység nyereségkorlátja, Ft, TS: a közüzemi szolgáltatói tevékenységre az induló árrésben elismert, kalkulált tõkeköltségelem, Ft, INF: a „tárgyév december / 2004. december” típusú, KSH tényadatok alapján számított, háztartásienergia-árak nélküli fogyasztói árindex, akkor a közüzemi szolgáltató az alábbi képlettel meghatározott összeget (MS) köteles – a MEH-hel egyeztetett módon – közvetlenül vagy közvetve továbbadni közüzemi fogyasztói részére: MS = (NYS – KS) / 2; b) külön jogszabály alapján megállapított elosztói árengedményben részesül, köteles annak teljes összegét – a MEH-hel egyeztetett módon – közvetlenül vagy közvetve továbbadni közüzemi fogyasztói részére. 2.2. Ha adott jogi személy elosztói és közüzemi szolgáltatói engedéllyel is rendelkezik, és [(NYE + NYS) – (KE + KS) / 2 > ME – MES ahol: NYE: az elosztói tevékenység – a VET 101. § (1) bekezdésével összhangban kimutatott – adott évi üzemi-üzleti eredménye, Ft, KE: az elosztói tevékenység külön jogszabály alapján megállapított nyereségkorlátja, Ft,

221

ME:

az elosztói árengedmény külön jogszabály alapján megállapított mértéke, Ft, MES: az elosztó által a vele azonos jogi személyiségû közüzemi szolgáltatónak külön jogszabály alapján adandó árengedmény mértéke, Ft, akkor az adott társaság az alábbi képlettel meghatározott összeget (MK) köteles – a MEH-hel egyeztetett módon – közvetlenül vagy közvetve továbbadni közüzemi fogyasztói részére: MK = [(NYE + NYS) – (KE + KS)] / 2 – (ME – MES).

2. számú melléklet a 4/2005. (I. 21.) GKM rendelethez A közüzemi nagykereskedõ által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árai (áfa és energiaadó nélkül) Csúcsidõszak Völgyidõszak

18,76 Ft/kWh 9,38 Ft/kWh

3. számú melléklet a 4/2005. (I. 21.) GKM rendelethez Az egyes napszakok (zónaidõk) tartalma 1. Az egyes napszakok (zónaidõk) idõtartalmát munkanapokon – a mindenkor érvényes (közép-európai) idõszámítás (a továbbiakban: téli idõszámítás), illetve – a külön jogszabály szerint elrendelt nyári idõszámítás tartama alatt a következõképpen kell figyelembe venni: Napszakok (zónaidõk)

nappali Csúcsidõszak esti Csúcsidõn kívüli idõszak (völgyidõszak)

éjszakai nappali

Nyári idõszámítás

Téli idõszámítás

08–14 óra között 18–21 óra között 21–08 óra között 14–18 óra között


2. Nem munkanapnak számító napokon az egész nap (24 óra) csúcsidõn kívüli idõszaknak (völgyidõszaknak) minõsül.

222

MAGYAR KÖZLÖNY 4. számú melléklet a 4/2005. (I. 21.) GKM rendelethez

A közüzemi nagykereskedõ által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia áralkalmazási feltételei 1. Általános szabályok a) A fizetések a villamos energia ellátási szabályzatokkal összhangban végzett méréseken, valamint a közüzemi szolgáltatók és elosztó hálózati engedélyesek által megadott menetrendeken alapuló számla alapján történnek. b) A jogosult köteles számláját a kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség idõpontját legalább öt banki nappal megelõzõen kézhez vehesse. c) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétõl számított négy munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik. d) A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítõ fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedõ idõszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére. 2. Különös szabályok a) A villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedõ havonta két számlát állíthat ki és nyújthat be. b) Az elsõ számla tartalmazza a közüzemi szolgáltató vagy az elosztó hálózati engedélyes által a havi bontású villamosenergia-igénynek a tárgyhónapot megelõzõ hónap 15. napjáig esetlegesen benyújtandó, elõrejelzett tárgyhavi villamosenergia-mennyiség 50%-ának megfelelõ díjösszeget. c) Az elsõ számlát a villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedõ a tárgyhónap 15. napját követõ elsõ munkanapon nyújthatja be a közüzemi szolgáltatónak és az elosztó hálózati engedélyesnek. Az elsõ számlában foglalt fizetési kötelezettséget a közüzemi szolgáltató és az elosztó hálózati engedélyes legkésõbb a számla benyújtásának napját követõ ötödik banki napon köteles teljesíteni. d) A második számla tartalmazza (i) adott közüzemi szolgáltatóra vonatkozóan e melléklet 3. pontja, (ii) adott elosztó hálózati engedélyesre vonatkozóan: – ha a közüzemi nagykereskedõ mérlegkörének tagja, akkor e melléklet 4. pontja, – ha nem a közüzemi nagykereskedõ mérlegkörének tagja, akkor e melléklet 7. pontja szerinti díjösszeget, csökkentve az elsõ számlában foglalt díjösszeggel. e) A havi második számla kiállítása érdekében a rendszerirányító – az elosztó hálózati engedélyesnek a VET 23. § (1) a) pontja, illetve az Üzemi Szabályzat szerinti bevonásával – köteles a közüzemi nagykereskedelem mennyiségi elszámolásához a mérési rendszerének elszá-

2005/8. szám

molási adatait érvényesíteni, és az elszámolási idõszakot követõen a Kereskedelmi Szabályzat szerint meghatározott idõponttól az érintett erõmûvek, kiserõmûvek, közüzemi szolgáltatók, elosztó hálózati engedélyesek, kereskedõk és a közüzemi nagykereskedõ részére az adatokhoz való hozzáférést biztosítani, valamint a közüzemi szolgáltatók, elosztó hálózati engedélyesek és a közüzemi nagykereskedõ részére elektronikus úton megküldeni. Az átadott adatokat a rendszerirányító köteles a rendszerében dokumentáltan nyilvántartani. Amennyiben a rendszerirányító az elszámolást követõen hibás mérési adatokat észlel, köteles a Kereskedelemi Szabályzatban meghatározott határidõig a korrekciót elvégezni és a meghatározott idõponttól az érintettek tájékoztatása mellett az elszámolási mennyiségeket az érintetteknek megküldeni. f) A havi második számlát a villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedõ a tárgyhónapot követõ hónap 8. munkanapjáig nyújthatja be az átvevõ közüzemi szolgáltatónak és az elosztó hálózati engedélyesnek. A havi második számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevõ közüzemi szolgáltató és az elosztó hálózati engedélyes a tárgyhónapot követõ hónap 15. napjáig, de legkésõbb az ezt követõ elsõ banki napon köteles teljesíteni. 3. A közüzemi szolgáltató által a közüzemi nagykereskedõnek fizetendõ díjösszeget (KSD) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni: KSD = å KSMi ´ NDi i

ahol KSMi: az „i”-edik zónaidõbe tartozó elszámolási mérési idõintervallumokra a közüzemi szolgáltató – vagy mérlegkör felelõse – által megadott menetrendben a közüzemi nagykereskedõtõl a közüzemi szolgáltató által vásárolt mennyiségként feltüntetett elszámolási mérési idõintervallumonkénti átlagteljesítmények alapján számszerûsített villamos energia, kWh, NDi: a jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti, az „i”-edik zónaidõben érvényes energiadíj, Ft/kWh. 4. A közüzemi nagykereskedõ mérlegkörébe tartozó elosztó hálózati engedélyes által a közüzemi nagykereskedõtõl vásárolt villamos energiáért fizetendõ díjösszeget (ED) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni: é ù ED = êå (BEi – FFi – FPi – KSMi – MEi) ´ NDi ú + KD û ë i BEi:

az adott elosztó hálózatra betáplált – ezen melléklet 5. pontja szerint megállapított – villamosenergia-mennyiségek, jelen rendelet 4. számú mellékletében szereplõ zónaidõk szerinti bontásban (a továbbiakban: az „i”-edik zónaidõben), kWh;

2005/8. szám FFi:

FPi:

MEi:

KD:

MAGYAR KÖZLÖNY

az adott elosztó hálózatra csatlakozó, mérés alapján elszámoló feljogosított fogyasztók villamosenergia-fogyasztása az „i”-edik zónaidõben, kWh; az adott elosztó hálózatra csatlakozó, külön jogszabályban meghatározott profil elszámolású fogyasztók profiljai alapján számszerûsített, „i”-edik zónaidõre vonatkozó villamosenergia-mennyiség, kWh; az adott elosztó hálózatra csatlakozó fogyasztókat ellátó közüzemi szolgáltató által nem a közüzemi nagykereskedõtõl átvett, „i”-edik zónaidõre meghatározott (mért) villamosenergiamennyiség, kWh; ezen melléklet 6. pontja alapján meghatározott (az elosztó hálózati engedélyes által fizetendõ) kiegészítõ díjösszeg.

5. Az adott elosztó hálózatra betáplált villamos energia mennyiségeket – zónaidõk szerinti bontásban – az alábbiak szerint kell meghatározni: BE = ST+SK+SA+SE ahol: T:

K:

H:

A:

E:

az adott elosztó hálózatra csatlakozó termelõ engedélyes villamosenergia-betáplálása (erõmûvi egységenként); az adott elosztó hálózatra csatlakozó kiserõmû villamosenergia-betáplálása (az átvevõ által megadott csatlakozási pontonként); az adott elosztó hálózathoz csatlakozó határkeresztezõ vezeték magyar oldalon mért villamosenergia-forgalma (elõjelhelyesen, betáplálás pozitív, kitáplálás negatív elõjellel); az adott elosztó hálózat és az átviteli hálózat közötti csatlakozási ponton mért villamosenergia-forgalom (elõjelhelyesen); az adott elosztó hálózat és más elosztó hálózat közötti 120 kV feszültségû csatlakozási ponton mért villamosenergia-forgalom (elõjelhelyesen).

6. A közüzemi nagykereskedõ mérlegkörébe tartozó elosztó hálózati engedélyesek által a menetrendektõl való eltérések után fizetendõ kiegészítõ díjösszeg (KD) tekintetében az érintett felek egymás közötti megállapodása az irányadó. Amennyiben nincs érvényes megállapodás, akkor a kiegészítõ díjösszeg (KD) értékét a következõ módon kell meghatározni: a) KD = å ( KDFj + KDLj ) j

ahol: KDFj: az elosztó hálózati engedélyes által a „j”-edik elszámolási mérési idõintervallumban a menet-

223

rendtõl való pozitív irányú eltérésért fizetendõ kiegészítõ díj, Ft. KDLj: az elosztó hálózati engedélyes által a „j”-edik elszámolási mérési idõintervallumban a menetrendtõl való negatív irányú eltérésért fizetendõ kiegészítõ díj, Ft. b) Amennyiben a „j”-edik elszámolási mérési idõintervallumon belül adott elosztó hálózati engedélyes által ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség nagyobb mint a menetrendjében megadott átlagteljesítmények alapján számszerûsített villamosenergia-mennyiség, akkor KDFj = (ETj – EMj) ´ NDj ´ 0,1; ellenkezõ esetben: KDFj = 0 ahol: ETj: az elosztó hálózati engedélyes által „j”-edik elszámolási mérési idõintervallumban ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség, kWh; EMj: az elosztó hálózati engedélyes által a „j”-edik elszámolási mérési idõintervallumra a menetrendben megadott átlagteljesítmény-érték alapján meghatározott villamosenergia-mennyiség, kWh; NDj: a „j”-edik elszámolási mérési idõintervallumra vonatkozó zónaidõben érvényes, jelen rendelet 2. számú mellékletben meghatározott hatósági energiadíj, Ft/kWh. c) Amennyiben a „j”-edik elszámolási mérési idõintervallumon belül adott elosztó hálózati engedélyes által ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség kisebb mint a menetrendjében megadott átlagteljesítmények alapján számszerûsített villamosenergia-mennyiség, akkor KDLj = (EMj – ETj) ´ NDj ´ 0,1; ellenkezõ esetben: KDLj = 0. 7. Amennyiben adott elosztó hálózati engedélyes nem tagja a közüzemi nagykereskedõ mérlegkörének, akkor az általa a közüzemi nagykereskedõnek fizetendõ díjösszeget (ED) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni: ED = å EMi + NDi ahol: EMi:

i

az „i”-edik zónaidõbe tartozó elszámolási mérési idõintervallumokra az elosztó hálózati engedélyes – vagy mérlegkör felelõse – által megadott menetrendben a közüzemi nagykereskedõtõl az elosztó hálózati engedélyes által vásárolt mennyiségként feltüntetett elszámolási mérési idõintervallumonkénti átlagteljesítmények alapján számszerûsített villamos energia, kWh.

224

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/8. szám

8. Ha a közüzemi szolgáltató villamosenergia-ellátása – a közüzemi nagykereskedõ, a rendszerirányító és az érintett hálózati engedélyes megállapodása alapján – a rendszerszintû legkisebb költség elve alapján részben vagy egészben szigetüzemben történik, akkor az ezzel okozott, igazolt többletköltségeket a közüzemi nagykereskedõ köteles az érintett hálózati engedélyes részére megtéríteni.

(2) E rendeletben meghatározott középtávú árszabályozási mechanizmus kiindulópontját az 1. számú mellékletben foglalt módszertani szabályok, valamint az azok alapján, e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg, külön jogszabályban* megállapított (az általános forgalmi adót és az energiaadót nem tartalmazó) úgynevezett induló rendszerhasználati díjak (a továbbiakban: induló árak) képezik.

9. A rendszerirányító a közüzemi nagykereskedõ mérlegkörének mûködtetéséhez köteles a tárgynapot követõ nap 8. órájáig a közüzemi nagykereskedõ és az érintett mérlegkör tagok részére a mérlegkör tagok és a mérlegkör tárgynapi mérési és elszámolási adatait – tagonkénti, elszámolási egységenkénti bontásban – rendelkezésre bocsátani.

(3) Az induló árak megállapítását követõen e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján kell az árakat megállapítani.

3. § Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter 5/2005. (I. 21.) GKM rendelete

1. számú melléklet az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelethez

a villamosenergia-elosztás és -átvitel, a rendszerirányítás és a rendszerszintû szolgáltatások hatósági díjainak középtávú szabályozásáról

Az induló rendszerhasználati díjak megállapításának módszertani szabályai

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazási körébe tartozik a villamos energia a) átvitel, b) elosztás, c) rendszerirányítás, d) rendszerszintû szolgáltatások díjainak (a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) szabályozása a 2008. december 31-ig terjedõ idõszakban.

2. § (1) Az 1. § a)–d) pontjai szerinti – külön jogszabályban* megállapított – hatósági díjakat (árakat) az e rendeletben foglaltak alapján kell megállapítani.

* Jelenleg a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet.

1. Az induló árak megállapításának célja az, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó díjak feleljenek meg a VET-ben elõírt követelményeknek. 2. Az induló árak megállapítása során ezen melléklet 3–6. pontjai szerint kell eljárni. 3. Az induló árak megállapítása során figyelembevételre kerülnek: a) a villamosenergia-ipari engedélyesek által a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) elnökének a villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztásáról szóló 1/2002. (XII. 31.) MEH irányelvében foglaltaknak megfelelõen elkészített 2003. évi auditált mérlegek és eredménykimutatások, tevékenységi beszámolók, valamint az azok elkészítésénél alapul vett adatok, számítások, statisztikák, b) a 2004-ben bekövetkezett és várhatóan bekövetkezõ lényeges változások (infláció, jogszabályváltozások, egyedileg értékelendõ eszköz- és költségváltozások, mennyiségi változások stb.), c) a 2005. január 1-je utáni idõszakra vonatkozó, megbízhatónak tekintett elõrejelzések (új jogszabályok várható hatálybalépése, infláció stb.), d) a MEH, valamint megbízott szakértõi által – az a)–c) pontok és a kapcsolódó MEH dokumentumok figyelembevételével – végzett eszköz- és költség-felülvizsgálat eredményei, e) a 2004. december 31-én lezáruló ármegállapítási idõszakban kialakult árak szintje és szerkezete,

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) a más vizsgált társaságnál érvényesülõ vagy érvényesítendõ árak, illetve költségek szintje, valamint egyéb – összehasonlító – vizsgálatok eredményei, g) a – 2003. évi tény, – 2004. évi várható, – 2005. évi tervezett mennyiségi adatok, valamint az ezek segítségével összeállított korrigált villamosenergia-mérlegek. 4. A 2003. évi indokolt mûködési költségek inflációs indexálásánál [lásd 5. e) pont] az alábbiak szerint számszerûsített korrigált kétéves inflációt (IKK) kell figyelembe venni: æ Y04 – X ö æ Y05 – X ö IKK = ç 1 + ÷ * ç1 + ÷ 100 ø è 100 ø è ahol: X: Y04:

Y05:

d) Külön metodika alapján számított tételek: – hálózati veszteség, – alapmûködés finanszírozás hitelkamata. e) Egyéb mûködési költségek: A 2003. évi árszinten számolt, a b)–d) pontokban nem érintett indokolt költségeket fel kell szorozni a 4. pontban meghatározott korrigált kétéves infláció (IKK) indexével. 6. Az induló árak megállapítása során a MEH által elfogadott mennyiségi adatok alapján kerül sor az egyes tarifák (díjtételek) számszerûsítésére. 2. számú melléklet az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelethez Az éves árkorrekciók mechanizmusa 1. Általános árképzési szabályok

Inflációkorrekciós tényezõ, értéke: 2,2. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (utolsó) éves átlagos fogyasztói árindex elõrejelzés a 2004. évre (a „Jelentés az infláció alakulásáról” címû kiadvány szerint), A Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (utolsó) éves átlagos fogyasztói árindex elõrejelzés a 2005. évre (a „Jelentés az infláció alakulásáról” címû kiadvány szerint).

5. Az (induló) átviteli és elosztási díjak megállapítása során figyelembe veendõ fontosabb kategóriák értelmezése: a) Eszközérték: Az engedélyes tevékenységekhez rendelt eszközök (tárgyi eszközök és a vagyoni értékû jogokkal csökkentett immateriális javak) tekintetében a 2003. évi tevékenységi beszámolókban szereplõ eszközértéket kell kiindulásként figyelembe venni az indokolt korrekciókkal. A MEH az érintetteket a korrekciókról tájékoztatja. b) Értékcsökkenés: Meghatározásához az a) pontban leírtak szerinti, adott tevékenységhez rendelt korrigált eszközértéket és a maradó hasznos élettartamot kell alapul venni. c) Tõkeköltség: A társaság által végzett hatósági áras tevékenységre kalkulált árképzõ elem (TKTEV). Kiszámításának módja: TKTEV = TETEV ´ WACCTEV ahol TETEV:

225

az adott társaság adott tevékenységéhez rendelt, az a) pont szerint számított (nettó) eszközérték, Ft, WACCTEV: adott tevékenységre – pénzügyi modell alapján – meghatározott átlagos súlyozott reál tõkehozam (%), konkrét értékére a MEH tesz javaslatot.

1.1. Alapvetõ fogalmak a) Árszabályozási év: az adott naptári év január 1. és december 31. napjai közötti idõszak. b) Indokolt költség: a VET-ben megfogalmazott legkisebb költség elvén, valamint az Ártv. 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon alapuló költségek (beleértve a szükséges környezetvédelmi kiadásokat is). c) Elismert tõkeköltség: a hatósági áras tevékenységekhez rendelt tárgyi eszközök és a vagyoni értékû jogokkal csökkentett immateriális javak – e rendelet 1. számú mellékletének 5. a) pontja szerint figyelembe vett – értékének összege alapján a tevékenységnek megfelelõen súlyozott átlagos tõkehozam figyelembevételével az induló árakban számszerûsített árképzõ elem. (TKTEV) d) Éves árkorrekció: évente egyszer (az árszabályozási év kezdetén), rendszeresen végrehajtott ármódosítás. 1.2. Az árszintek változtatása a) Az éves árkorrekciót – az ezen melléklet 2. pontjában meghatározott árképletek, valamint – a szükséges egyedi vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével kell végrehajtani. b) A MEH akkor tesz rendkívüli – az éves árkorrekción kívül végrehajtandó korrekcióra – javaslatot, ha a villamosenergia-piaci események vagy jelentõs szabályozási problémák azt egyértelmûen szükségessé teszik. c) Amennyiben az árszabályozási év végén kialakuló tényleges elosztási átlagárak 3%-nál nagyobb mértékben térnek el az árszabályozási év kezdetén számításba vett átlagáraktól, a különbséget utólag figyelembe kell venni. A MEH minden évben elvégzi a számításokat, és annak eredményérõl írásban tájékoztatja az érintetteket. 1.3. Az infláció figyelembevétele az ármechanizmus mûködtetése során Az éves árkorrekciók során a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztói árindex elõrejelzésnek (a „Jelentés az infláció alakulásáról” címû kiadvány szerint) az „X” tényezõvel korrigált értékét kell alkalmazni.

226

MAGYAR KÖZLÖNY

1.4. Inflációkorrekciós tényezõ (,,X”) Az inflációkorrekciós tényezõ értékére mindig az éves árkorrekció alkalmával – az árjavaslatoknak az ár megállapítója (gazdasági és közlekedési miniszter) számára történõ benyújtása kapcsán – a MEH tesz javaslatot a következõ korlátok között: 1,8 £ X £ 2,2. Javaslata megtételekor a MEH elemzi a társaságok mûködését és a várható folyamatokat. Az „X” értéke minden társaság, társaságcsoport, illetve tevékenység esetében lehet azonos, de indokolt esetben a MEH az egyes társaság(csoport)okra, illetve tevékenységekre vonatkozóan egymástól eltérõ mértékû inflációkorrekciós tényezõre is tehet javaslatot. A meghirdetett áraknál alkalmazott „X” tényezõ értékérõl a MEH írásban tájékoztatja az érintett engedélyeseket. 1.5. Az átlagárak és a tarifák (díjtételek) a) Az árak (tarifák) megállapításához szükséges adatokat az engedélyesek a MEH által elõírt részletezettséggel és formában kötelesek megadni. A MEH az ezek felhasználásával meghatározott mennyiségi adatok alapján számszerûsíti az egyes tarifákat (díjtételeket). b) Az éves (vagy rendkívüli) árkorrekció során érvényesítendõ átlagárak (árszint) meghatározásával együtt kell az átlagárakat lebontani tarifákra (díjtételekre). Ennek keretében az induló árak (tarifák) megállapításánál figyelembe vett mennyiségi adatokat, illetve azok súlyarányait kell alapul venni. c) Az árkorrekció során az a) pont szerint figyelembe vett mennyiségi adatoktól akkor indokolt eltérni, ha: (i) az induló áraknál figyelembe vett mennyiségi adatok és arányok fenntartása indokolatlan mértékû, az adott szabályozási helyzetben is elfogadhatatlan elõnyöket vagy hátrányokat jelentene az érdekeltek számára, (ii) a tarifarendszerek szerkezete lényegesen módosul. 1.6. Nyereségmegosztás Az elosztó a hálózat használatáért részére elosztói díjakat fizetõk számára köteles – a MEH-hel egyeztetett módon – árengedményt adni az elosztói díjakból, ha az elosztói tevékenységének – a VET 101. § (1) bekezdésével összhangban kimutatott – adott évi üzemi-üzleti eredménye (NYE) túllépi az alábbiak szerint meghatározott nyereségkorlátot (KE): KE = 1,5 ´ TKE. Az ennek alapján adandó elosztói árengedmény mértékét (ME) – a MEH-hel egyeztetett módon – a következõ képlettel összhangban kell megállapítani: ME = (NYE – KE)/2, ahol: NYE: az elosztói tevékenység – a VET 101. § (1) bekezdésével összhangban kimutatott – adott évi üzemi-üzleti eredménye, Ft; KE: az elosztói tevékenység nyereségkorlátja, Ft; TKE: az elosztási tevékenységre adott évre elismert tõkeköltség, Ft.

2005/8. szám

2. Különös árképzési szabályok A rendszerhasználat legmagasabb hatósági díjait az éves árkorrekciók során a következõ szabályok alapján kell megállapítani: 2.1. A villamos energia rendszerirányítás díja: rin =

RIn + KRIn - 1 + KRIn – 2 vrn

2.2. A villamos energia rendszerszintû szolgáltatások díja: rsn =

RSn + KRSn - 1 + KRSn - 2 vrn

2.3. A villamos energia átvitel díja: ra = rae ´ z ahol „z” a 2.5. pont szerinti inflációkövetési tényezõ. Az átviteli eszközállományban bekövetkezõ változásoknak az értékcsökkenésre és a tõkeköltségre gyakorolt hatása évenként érvényesíthetõ, amennyiben sor kerül ilyen célú árfelülvizsgálati eljárásra. 2.4. A villamos energia elosztás díja: re =

REVe ´ c + REEe ´ Z ve

ahol „z” a 2.5. pont szerinti inflációkövetési tényezõ. 2.5. Inflációkövetési tényezõ: z =1+

Y– X 100

2.6. Jelölések: c: a tárgyévben érvényes közüzemi nagykereskedelmi átlagár változása az ármegállapítást megelõzõ évhez képest KRIn–1: az „n”-edik évi rendszerirányítási díj számítása során az „n–1”-edik évre vonatkozó korrekciós tényezõ. Meghatározása a rendszerirányítás tételes vizsgálat alá vont költségeinek és megfelelõ bevételeinek az „n–1”-edik évi díjszámítás során tervezett értékeiktõl való várható, indokolt eltérései alapján történik KRIn–2: az „n”-edik évi rendszerirányítási díj számítása során az „n–2”-edik évre vonatkozó korrekciós tényezõ. Meghatározása a rendszerirányítás tételes vizsgálat alá vont költségeinek és megfelelõ bevételeinek az „n–2”-edik évi díjszámítás során tervezett értékeiktõl való tényleges, indokolt eltérései alapján történik oly módon, hogy az „n–1”-edik évi díjszámítás „n–2”-dik évre vonatkoztatott korrekciója is figyelembevételre kerül

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

KRSn–1:

az „n”-edik évi rendszerszintû szolgáltatások díjának számítása során az „n–1”-edik évre vonatkozó korrekciós tényezõ. Meghatározása a rendszerszintû szolgáltatásokkal összefüggõ, tételes vizsgálat alá vont költségeknek és megfelelõ bevételeknek az „n–1”-edik évi díjszámítás során tervezett értékeiktõl való várható, indokolt eltérései alapján történik KRSn–2: az „n”-edik évi rendszerszintû szolgáltatások díjának számítása során az „n–2”-edik évre vonatkozó korrekciós tényezõ. Meghatározása a rendszerszintû szolgáltatásokkal összefüggõ, tételes vizsgálat alá vont költségeknek és megfelelõ bevételeknek az „n–2”-edik évi díjszámítás során tervezett értékeiktõl való tényleges, indokolt eltérései alapján történik oly módon, hogy az „n–1”-edik évi díjszámítás „n–2”-dik évre vonatkoztatott korrekciója is figyelembevételre kerül ra: a villamos energia átvitel tárgyévi díja, Ft/kWh rae: a villamos energia átvitel elõzõ évi díja, Ft/kWh re: a villamos energia elosztás tárgyévi díja, Ft/kWh REEe: az elismert elosztói költségnek (elosztó hálózati veszteség költsége nélkül) az elõzõ, éves árkorrekciónál megállapított értéke, Ft REVe: a közüzemi nagykereskedelmi átlagáron elismert elosztó hálózati veszteségnek az elõzõ, éves árkorrekciónál megállapított költsége, Ft rin: a villamos energia rendszerirányítás tárgyévi díja, Ft/kWh rsn: a villamos energia rendszerszintû szolgáltatások tárgyévi díja, Ft/kWh RIn: a rendszerirányítás tervezett összes tárgyévi indokolt költsége, Ft RSn: a rendszerszintû szolgáltatások tervezett összes tárgyévi indokolt költsége, Ft vrn: a tárgyévre vonatkozó rendszerirányítási és rendszerszintû szolgáltatási díjak elõkészítését célzó számítások során mennyiségként figyelembe vett villamosenergia-mennyiség, kWh ve: az elosztói hálózatból kitáplált, a tárgyévre vonatkozó elosztási díjak elõkészítését célzó számítások során figyelembe vett villamosenergia-mennyiség, kWh X: inflációkorrekciós tényezõ, értékére a MEH tesz javaslatot, a következõ korlátok között: 1,8£X £ 2,2 Y: a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó), a következõ árszabályozási évre vonatkozó éves átlagos fogyasztói árindex elõre-

z:

227

jelzés (a „Jelentés az infláció alakulásáról” címû kiadvány szerint) az esedékes éves árkorrekciónál figyelembe veendõ inflációkövetési tényezõ.

A gazdasági és közlekedési miniszter 6/2005. (I. 21.) GKM rendelete a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdés a), l) és m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) E rendelet alkalmazásában] „a) átállási díj: az e rendelet 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak figyelembevételével megállapított átállási költségek fedezésére a VET 98. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a villamos energia rendszerirányításának díjával együtt beszedett, a VET 123. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzeszköz;” „l) tõkeköltség: a hatósági áras tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak nettó értéke alapján számszerûsített árképzõ elem; m) közvilágítási elszámolási egység: az a fogyasztási hely (közvilágítási körzet), amelynek az általános rendszerhasználati díjairól az elosztói engedélyes (külön) számlát állít ki;”

2. § Az R. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Abban az esetben, ha a hálózati engedélyes a rendszerhasználók ellátása érdekében nem a saját tulajdonában lévõ hálózati elemet is igénybe vesz, akkor ezért a hálózati engedélyesekre alkalmazott elveknek megfelelõen meghatározott igazolt költségek alapján, az igénybevétel arányában díjat köteles fizetni a hálózati elem tulajdonosának a

228

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/8. szám

megállapodásuknak megfelelõen. Ezen összeg árban történõ elismerésére vonatkozó árfelülvizsgálati kérelem esetén a Magyar Energia Hivatal az indokolt költségként elismerhetõ összeget a rendszerhasználati díjak elõkészítésénél figyelembe veszi.”

„(1) Az elismert hálózati veszteségek pótlására (beszerzésére) fordított indokolt költségek fedezetére az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott költségek és a 7. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott díjak szolgálnak.”

3. §

6. §

(1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A rendszerirányítási díj hivatott fedezetet nyújtani a) az átviteli hálózaton elismert hálózati veszteség pótlásának (beszerzésének) indokolt költségeire, b) a VET 99. §-a alapján kifizetésre kerülõ átállási költségre [nem önálló díjként: átállási díj – a 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a, 10. §-a és 13. §-a alapján], c) a megújuló, a hulladékból és a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének támogatása [a VET 125. §-ának (2)–(6) bekezdéseiben foglaltak teljesítése] érdekében felmerülõ kifizetésekre, d) a rendszerirányítónak az Európai Parlament és a Tanács 1228/2003/EK rendeletében, a VET-ben, az ezen alapuló külön jogszabályokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban megfogalmazott kötelezettségei teljesítéséhez tartozó valamennyi egyéb indokolt költségére, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott költségeket.”

(1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: „e) kiegyenlítõ szabályozás (figyelembe véve az ezzel összefüggésben kapott külön bevételeket is).” (3) Az R. 5. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A rendszerirányító az 1. számú melléklet I. B) fejezet 4.1. és 4.2. pontjában meghatározott országok felsorolását a honlapján köteles közzétenni.”

4. § Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az átviteli díj hivatott fedezetet nyújtani az átviteli hálózat indokolt mûködési és tõkeköltségeire. Az átviteli hálózat indokolt hálózati veszteségeinek pótlására (beszerzésére) fordított indokolt költségek fedezetét nem az általános átviteli díj tartalmazza, erre az 5. § (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendszerirányítási díj szolgál.”

5. § Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az R. 2. és 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

7. § Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az R. 1. §-ának (2) bekezdése, 6. §-ának (3) és (4) bekezdése, valamint a 4. számú melléklete, továbbá az R. módosításáról szóló 106/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, 3. §-ának (6) bekezdése, 5. §-ának (1) bekezdése és az 1. számú melléklete. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 6/2005. (I. 21.) GKM rendelethez [1. számú melléklet az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez] A villamos energia általános rendszerhasználat legmagasabb hatósági díjai (áfa nélkül) I. Rendszerirányítási díj és rendszerszintû szolgáltatások díja A) Az elosztó részére fizetendõ 1. Az elosztó hálózatra csatlakozó, az elosztó hálózatot vételezésre használó [5. § (3) bekezdés aa)–ac) pontjai] az 1.1. és az 1.2. pontokban meghatározott mértékû díjakat köteles megfizetni: 1.1. Rendszerirányítási díj: A rendszerirányítási díj részeként (i) átállási díjként: (ii) az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célra: került meghatározásra. 1.2. Rendszerszintû szolgáltatások díja:

1,237 Ft/kWh 0,300 Ft/kWh 0,700 Ft/kWh

0,701 Ft/kWh

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. Az elosztó hálózatra csatlakozó erõmû vagy közvetlen vezeték tulajdonosa [5. § (3) bekezdés ad) pontja] a 2.1. és 2.2. pontokban meghatározott mértékû díjakat köteles megfizetni: 2.1. Rendszerirányítási díj: 2.2. Rendszerszintû szolgáltatások díja:

0 Ft/kWh 0 Ft/kWh

B) A rendszerirányító részére fizetendõ 1. Az átviteli hálózatra csatlakozó, az átviteli hálózatot vételezésre használó [5. § (3) bekezdés ba)–bc) és be) pontjai] az 1.1. és 1.2. pontokban meghatározott mértékû díjakat köteles megfizetni: 1.1. Rendszerirányítási díj: A rendszerirányítási díj részeként (i) átállási díjként: (ii) az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célra: került meghatározásra. 1.2. Rendszerszintû szolgáltatások díja:

1,125 Ft/kWh 0,273 Ft/kWh 0,637 Ft/kWh

0,638 Ft/kWh

2. Határkeresztezésen keresztül történõ villamosenergia-kiszállítás [5. § (3) bekezdés ca) pontja] esetén a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyes a rendszerirányító részére a következõ díjakat köteles megfizetni: 2.1. Rendszerirányítási díj: 2.2. Rendszerszintû szolgáltatások díja:

0 Ft/kWh 0 Ft/kWh

3. Az átviteli hálózatra csatlakozó erõmû vagy közvetlen vezeték tulajdonosa, amikor az átviteli hálózatot betáplálásra használja [5. § (3) bekezdés bd) pontja] a 3.1. és 3.2. pontokban meghatározott mértékû díjakat köteles megfizetni: 3.1. Rendszerirányítási díj:

0 Ft/kWh

3.2. Rendszerszintû szolgáltatások díja:

0 Ft/kWh

4. Határkeresztezésen keresztül történõ villamosenergia-beszállítás [5. § (3) bekezdés cb) pontja] esetén a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyes a rendszerirányító részére a 4.1. és 4.2. pontokban meghatározott mértékû díjakat köteles megfizetni: 4.1. Az Európai Parlament és a Tanács 1228/2003/EK rendelet 3. cikkének végrehajtására a rendszerirányító

229

által kötött szerzõdés(ek)ben részt vevõ országból történõ beszállítás esetén: 4.1.1. Rendszerirányítási díj: 0 Ft/kWh 4.1.2. Rendszerszintû szolgáltatások díja: 0 Ft/kWh 4.2. Egyéb országból történõ beszállítás esetén: 4.2.1. Rendszerirányítási díj: 4.2.2. Rendszerszintû szolgáltatások díja:

0,25 Ft/kWh 0 Ft/kWh

II. Átviteli díj A) Az elosztó részére fizetendõ 1. Az elosztó hálózatra csatlakozó, az elosztó hálózatot vételezésre használó [6. § (5) bekezdés aa)–ac) pontjai] a következõ mértékû díjat köteles megfizetni: Általános átviteli díj:

0,968 Ft/kWh

2. Az elosztó hálózatra csatlakozó erõmû, vagy közvetlen vezeték tulajdonosának [6. § (5) bekezdés ad) pontja] a következõ mértékû díjat köteles megfizetni: Általános átviteli díj:

0 Ft/kWh

B) Az átviteli engedélyes részére fizetendõ 1. Az átviteli hálózatra csatlakozó, az átviteli hálózatot vételezésre használó [6. § (5) bekezdés ba)–bc), be) pontjai] az 1.1. és 1.2. pontokban meghatározott mértékû díjakat köteles megfizetni: 1.1. Általános átviteli díj: 1.2. Átviteli meddõ energia díj:

0,881 Ft/kWh 0 Ft/kWh

2. Határkeresztezésen keresztül történõ villamos energia kiszállítása esetén a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyes [6. § (5) bekezdés ca) pontja] a következõ díjat köteles megfizetni: Általános átviteli díj: 0 Ft/kWh 3. Az átviteli hálózatra csatlakozó erõmû vagy közvetlen vezeték tulajdonosa, amikor az átviteli hálózatot betáplálásra használja [6. § (5) bekezdés bd) pontja], és a határkeresztezésen keresztül történõ villamos energia beszállítása esetén a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyes [6. § (5) bekezdés cb) pontja] a következõ díjat köteles megfizetni: Általános átviteli díj: 0 Ft/kWh

230

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/8. szám

III. Elosztási díj 1. A 7. § (4) bekezdésében meghatározott rendszerhasználók a következõ díjakat kötelesek fizetni:

Elosztói alapdíj

Elosztói teljesítménydíj

Elosztói forgalmi díj

Elosztói meddõ energia díj

Elosztói veszteség díj

Ft/csatlakozási pont/év

Ft/kW/év

Ft/kWh

Ft/kVArh

Ft/kWh

A) Az elosztó részére fizetendõ A1) Az elosztó hálózatot vételezésre használók által [7. § (4) bekezdés aa), ab) és ac) pontja] a) Nagyfeszültségû csatlakozás

155 232

552

0,16

1,74

0,20

b) Középfeszültségû transzformátorhoz történõ csatlakozás

77 616

1 716

0,72

2,10

0,28

c) Középfeszültségû csatlakozás

77 616

3 180

1,17

2,10

0,59

2 592

–

6,81

2,91

1,73

db) II.

852

–

1,30

–

1,30

dc) III.

25 872

6 120

3,28

2,91

1,73

d) Kisfeszültségû csatlakozás da) I.

A2) Az elosztó hálózatot betáplálásra használók által [7. § (4) bekezdés ad) pontja] a) Nagyfeszültségû csatlakozás

0

0

0

0

0

b) Középfeszültségû csatlakozás

0

0

0

0

0

c) Kisfeszültségû csatlakozás

0

0

0

0

0

B) Az elosztó részére fizetendõ B1) Az elosztó hálózatról történõ villamosenergia-kiszállítás esetén [7. § (4) bekezdés ba) pontja] a) Nagyfeszültségû csatlakozás

155 232

552

0,16

1,74

0,20

b) Középfeszültségû transzformátorhoz történõ csatlakozás

77 616

1 716

0,72

2,10

0,28

c) Középfeszültségû csatlakozás

77 616

3 180

1,17

2,10

0,59

d) Kisfeszültségû csatlakozás

25 872

6 120

3,28

2,91

1,73

B2) Az elosztó hálózatra történõ villamosenergia-beszállítás esetén [7. § (4) bekezdés bb) pontja] a) Nagyfeszültségû csatlakozás

0

0

0

0

0

b) Középfeszültségû csatlakozás

0

0

0

0

0

c) Kisfeszültségû csatlakozás

0

0

0

0

0

2. A 7. § (5) bekezdésében meghatározott rendszerhasználók az 1. pont szerinti díjakon túl a következõ díjat is kötelesek fizetni: Elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj: 0,05 Ft/kWh

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. számú melléklet a 6/2005. (I. 21.) GKM rendelethez 1. Az R. 2. számú mellékletének „B) Különös szabályok” fejezetében az 1.1.1. pont helyébe a következõ rendelkezés lép: „1.1.1. Az elosztó az átviteli és az elosztó hálózat közötti elszámolási mérési pontjainak, valamint a hálózatára csatlakozó 0,1 MW-nál nagyobb beépített teljesítményû erõmûvek mérési pontjainak az összegzett energiaforgalma után fizet a rendszerirányítónak.” 2. Az R. 2. számú mellékletének „B) Különös szabályok” fejezetében az 1.1.4. pont helyébe a következõ rendelkezés lép: „1.1.4. A villamos energiának az átviteli hálózatról történõ kiszállításánál, illetve az átviteli hálózatra történõ beszállításánál a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyesek a párhuzamos üzemû villamosenergia-rendszerek esetében menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség, egyéb esetben a mért energiaforgalom után fizetnek a rendszerirányítónak.” 3. Az R. 2. számú mellékletének „B) Különös szabályok” fejezetében a 2.1.1. pont helyébe a következõ rendelkezés lép: „2.1.1. Az elosztó az átviteli és az elosztó hálózat közötti elszámolási mérési pontjainak, valamint a hálózatára csatlakozó 0,1 MW-nál nagyobb beépített teljesítményû erõmûvek mérési pontjainak az összegzett energiaforgalma után fizet az átviteli engedélyesnek.” 4. Az R. 2. számú mellékletének „B) Különös szabályok” fejezetében a 2.1.4. pont helyébe a következõ rendelkezés lép: „2.1.4. A villamos energiának az átviteli hálózatról történõ kiszállításánál, illetve az átviteli hálózatra történõ beszállításánál a VET 64. §-a szerinti tevékenységi engedélyesek a párhuzamos üzemû villamosenergia-rendszerek esetében menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség, egyéb esetekben a mért energiaforgalom után fizetnek az átviteli hálózati engedélyesnek.” 5. Az R. 2. számú mellékletének „B) Különös szabályok” fejezetében a 3.1.4. pont helyébe a következõ rendelkezés lép: „3.1.4. A közvilágítási célra vételezõ fogyasztók esetében a) 3.1.2. pont szerinti díjakat – mért fogyasztással, vagy – a 3.2.9. pontban meghatározott teljesítmény és a közvilágítási naptár szerint, vagy más módon megállapított világítási idõtartam szorzata alapján számított fogyasztással; b) az elosztói alapdíjat közvilágítási elszámolási egységenként;

231

c) az elosztói teljesítménydíjat a 3.2.9. pontban meghatározott teljesítmény alapján kell megfizetni. A fogyasztó közüzemi szerzõdésének a VET 46. § (2) bekezdésében meghatározott módon történõ felmondását követõen, a hálózati hozzáférést feljogosított fogyasztóként biztosító szerzõdésének megkötésekor a b) pontban meghatározott elosztói alapdíj számításánál figyelembe vett közvilágítási elszámolási egységek megállapítása nem lehet hátrányosabb a fogyasztó korábbi közüzemi szerzõdésének vonatkozó szerzõdéses feltételeinél.” 6. Az R. 2. számú mellékletének „B) Különös szabályok” fejezetében a 3.1.6. pont helyébe a következõ rendelkezés lép: „3.1.6. Amennyiben a csatlakozási pontokhoz nem tartozik külön mérés – kivéve a 3.1.4. pont b) alpontjában meghatározott esetet –, akkor erre a csatlakozási pontra nem kell az elosztói alapdíjat megfizetni.” 7. Az R. 3. számú mellékletének „B) Különös szabályok” fejezetében az 1.3. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az „A) Általános alapelvek” fejezet 2. pontjában leírtak figyelembevételével benyújtott második számla tartalmazza:] „b) a rendszerirányítási díjat [az 1. számú melléklet I. B) fejezetének 1.1. pontja szerinti részletezettséggel] és a rendszerszintû szolgáltatások díját,”

A gazdasági és közlekedési miniszter 7/2005. (I. 21.) GKM rendelete a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 5. §-ának e) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § A lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiak-

232

MAGYAR KÖZLÖNY

ban: R.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A „C” díjszabással kell elszámolni a villamosenergia-ipari társaságok munkavállalói és nyugdíjasai által vételezett villamos energiát évi 20 000 kWh-t meg nem haladó fogyasztás esetén. Az e feletti fogyasztást – a (4)–(5) bekezdésben leírtak figyelembevétele mellett – az „A” díjszabás II. tömbjének díjtételével kell elszámolni.”

2. § Az R. 3. §-a a következõ (9)–(11) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az 1. számú melléklet „A” (lakossági általános) díjszabásában szereplõ díjakhoz tartozó, éves elszámolási idõszakra vonatkozó tömböket a számlázás során 12 egyenlõ részre osztva kell alkalmazni, és az elszámolási idõszak végén összesítõ záró elszámolást kell készíteni. A leghosszabb tényleges elszámolási idõszak 12 hónap, amely nem feltétlenül egyezik meg a naptári évvel. (10) Az elszámolási idõszak vége elõtt bekövetkezõ árváltozás esetén az árváltozáskor a fogyasztásmérõ berendezésnek a szolgáltató által történõ leolvasásával, a szolgáltató kezdeményezésére történõ fogyasztói önbevallással, vagy ennek elmaradása esetén a fogyasztás idõarányos megosztásával a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. (11) A 2. számú melléklet d) és f) pontjában feltüntetett fogyasztók 1. számú melléklet „A” (lakossági általános) díjszabás szerint elszámolandó villamosenergia-felhasználásának teljes mennyiségénél az I. tömb szerinti díjakat kell alkalmazni.”

3. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

4. § (1) Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba. (2) Havi elszámolás esetén e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjakat a hatálybalépés idõpontját követõ elsõ leolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál lehet alkalmazni. (3) Egy hónapnál hosszabb elszámolási idõszak esetén e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjak alkalmazásának osztónapja a fogyasztásmérõ berendezések szolgáltató által történõ leolvasásának napja, a hatálybalépés hónapjának utolsó napjáig történõ fogyasztói önbevallás napja, vagy ezek elmaradása esetén a hatálybalépést követõ hónap elsõ napja. A fogyasztásmérõ berendezések

2005/8. szám

szolgáltató által történõ leolvasásának vagy a fogyasztói önbevallásnak a hiánya esetén a fogyasztásmérõ berendezés állásának megállapítása az osztónapot alapul vevõ idõarányos fogyasztásmegosztással történik. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 7/2005. (I. 21.) GKM rendelethez [1. számú melléklet az 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez] A lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia legmagasabb díjai általános forgalmi adó nélkül Díjszabások

„A” (lakossági általános) I. tömb: A fogyasztás 1320 kWh/év-et meg nem haladó része II. tömb: A fogyasztásnak az I. tömböt meghaladó, 1320 kWh/év feletti része „B” (lakossági vezérelt, külön mért) „C” (villamosenergia-ipari)

Áramdíjak Ft/kWh

26,80 28,00 14,30 8,10

A gazdasági és közlekedési miniszter 8/2005. (I. 21.) GKM rendelete a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § (1) A nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

233 2. §

Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 8/2005. (I. 21.) GKM rendelethez [1. számú melléklet az 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez] A) Teljesítménydíjas árszabás 1. Árak (díjtételek) a) Díjtételek Sorszám

Díjszabások

Nagyfeszültség 1. Teljesítménydíjas I. 2. Teljesítménydíjas II. Középfeszültség 3. Teljesítménydíjas I. 4. Teljesítménydíjas II. Kisfeszültség 5. Teljesítménydíjas I. 6. Teljesítménydíjas II.

Teljesítménydíjak Ft/kW/év Csúcsidei Csúcsidõn kívüli

Áramdíjak Ft/kWh Csúcsidei Csúcsidõn kívüli

20 952 15 900

14 256 10 044

13,80 15,10

8,60 9,80

19 968 14 556

13 200 8 736

15,00 15,90

10,00 11,50

19 188 14 340

12 420 8 688

16,90 18,00

11,50 12,80

b) Egyéb árak ba) A tartalékteljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelõ – berendezésenként számított – csúcsidõn kívüli díj 5%-a. bb) A többirányú ellátás díja valamennyi feszültségszinten a csúcsidõn kívüli díj 10%-a. bc) A tartalék csatlakozó-berendezés díja – ha az nem a fogyasztó tulajdonát képezi – a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított csúcsidõn kívüli díjának 5%-a. bd) A fogyasztónak a ba)–bc) pontokban felsorolt díjakat a zónaidõk szerint lekötött nagyobb teljesítmény után kell megfizetnie. be) A hétvégi többletteljesítmény napi idõarányos díja az éves csúcsidõn kívüli díj 1/250-ed része. bf) A kisegítõ teljesítményért havonta a zónaidõk szerint lekötöttek közül a nagyobb teljesítménnyel és a csúcsidõn kívüli teljesítménydíjjal számított éves díj 1/12 részének 25%-át kell fizetni. A vételezés idõtartamára a 2. pont bc) alpontja szerint megállapítandó napi idõarányos teljesítménydíjat is fizetni kell. bg) Operatív teljesítményért vagy eseti többletteljesítményért

– csúcsidõszakban igénybe vehetõ többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidei díj 1/12 részét, – csúcsidõn kívüli idõszakban igénybe vehetõ többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidõn kívüli díj 1/12 részét kell fizetni a megállapodás minden hónapjára. bh) A csúcsidõn kívüli éjszakai többletteljesítmény díja az éves csúcsidõn kívüli díj 1/24-ed része, a csúcsidõn kívüli éjszakai többletigény minden hónapjában. 2. Áralkalmazási feltételek a) Az 1. pont a) alpontjához: aa) A fogyasztó a szerzõdésben a csúcsidõszakra és a csúcsidõn kívüli idõszakra eredetileg lekötött teljesítményeket a szerzõdéses idõszakon (12 hónapon) belül két alkalommal megváltoztathatja úgy, hogy ebbõl legfeljebb az egyik módosítás eshet november 1. és március 31. közé. ab) A csúcsidei díja(ka)t, a csúcsidõn kívüli díjat, a tartalékteljesítmény díját és a tartalék csatlakozó-berendezés díját az e módosítás utáni idõszakra újból meg kell állapítani. ac) Ha a fogyasztó a szerzõdés idõtartamán belül a csúcsidõszakra és/vagy csúcsidõn kívüli idõszakra lekö-

234

MAGYAR KÖZLÖNY

tött teljesítményt a rendelkezésre álló teljesítményen felül növelni kívánja, akkor a szolgáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a megnövekedett igényt hogyan tudja kielégíteni. A vizsgálat eredménye alapján a külön jogszabályban foglalt feltételek teljesítése után a szolgáltató a csúcsidei és/vagy a csúcsidõn kívüli díjat a szerzõdésmódosítás idõpontjától növeli. A módosítás – a mûszaki lehetõségek határain belül, a szerzõdésmódosításban rögzített módon – vonatkozik a tartalék-teljesítmény, a tartalék csatlakozóberendezés és a többirányú ellátás díjára is. ad) Ha a szolgáltató az érvényes szerzõdés szerint fõfogyasztónak szolgáltat villamos energiát, akkor a szolgáltatóval közüzemi szerzõdéses jogviszonyban álló alfogyasztó(k) napszakonkénti teljesítmény és energia igénybevételét a szolgáltató és a fõfogyasztó között létrejött szerzõdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. b) Az 1. pont b) alpontjához: ba) A tartalékteljesítmény a szerzõdés hatálya alatt azonos értékkel köthetõ le. A fogyasztási helyen vételezett teljesítmény összege a tartalékteljesítmény igénybevétele esetén sem haladhatja meg a szerzõdésben a fogyasztási helyre üzemszerû vételezésre összesen lekötött teljesítményt [az 1. ba) ponthoz]. bb) A díjszámítás alapja a fogyasztási helyre üzemszerû vételezésre lekötött teljesítmény. Ha a fogyasztási helyre üzemszerû vételezésre lekötött teljesítmény meghaladja a tartalék csatlakozó berendezésen keresztül szolgáltatható rendelkezésre álló teljesítményt, a díj számítási alapja az utóbbi érték [az 1. bc) ponthoz]. bc) A napi idõarányos teljesítménydíj számítási alapját a kisegítésre lekötött teljesítmény képezi. A napi idõarányos teljesítménydíj – csúcsidei vételezés esetén az éves csúcsidei díj, – csúcsidõn kívüli vételezés esetén az éves csúcsidõn kívüli díj 1/250-ed része. A számítást naptári napok szerint kell végezni úgy, hogy minden megkezdett nap – a díjfizetés szempontjából – egész napnak számít [az 1. bf) ponthoz].

B) Alapdíjas árszabás 1. Árak (díjtételek) a) Nagyfeszültség és középfeszültség

Díjszabások

Alapdíj Ft/kVA/év

Áramdíj Ft/kWh Csúcsidei

Csúcsidõn kívüli

Nagyfeszültség Alapdíjas kéttarifás

12 612

15,00

10,20

Középfeszültség Alapdíjas kéttarifás

11 916

19,40

13,70

2005/8. szám

b) Kisfeszültség Díjszabások

Kisfeszültség Alapdíjas kéttarifás Kisfeszültség Alapdíjas egytarifás Kisfeszültség Alapdíjas vezérelt, külön mért

Alapdíj Ft/Amper/ év

2 436

Áramdíj Ft/kWh Csúcsidõn Csúcsidei kívüli

23,10

16,90

1 572

20,70

408

14,30

c) Egyéb árak – A tartalékteljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó-berendezés feszültségszintjének megfelelõ alapdíj 5%-a. – A tartalék csatlakozó-berendezés díja – ha az nem a fogyasztó tulajdonát képezi – a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított alapdíjának 5%-a. 2. Áralkalmazási feltételek aa) Kisfeszültségen a fogyasztónál a fogyasztó által igényelt névleges áramerõsség behatárolása kismegszakítóval, késes olvadóbiztosító betéttel vagy állítható túláramvédelemmel történik. ab) Kisfeszültségen az elszámolás alapját képezõ áramértéket – kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerõsségek fázisonkénti összegzésével, – beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a fogyasztó által meghatározott és a szolgáltató részérõl elfogadott (de 1 óránál nagyobb) kioldó áram fázisonként beállított értékeinek összegével kell figyelembe venni. ac) A kismegszakítók névleges áramának a fogyasztó által választható értékei az érvényes szabvány szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 13 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A. A késes olvadóbiztosító betét névleges áramának a fogyasztó által választható értékei az érvényes szabvány szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 12 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A, 160 A, 200 A, 250 A, 315 A, 400 A, 500 A, 630 A, 800 A, 1000 A, 1250 A. ad) Ha a fogyasztási hely üzemszerû ellátására több, önálló túláramvédelemmel ellátott vezeték, illetve transzformátor – ide nem értve az egyidejûleg nem üzemeltethetõ tartalék transzformátort – szolgál, akkor az egyes túláramvédelmek névleges vagy fázisonként beállított áramerõsség értékeinek összege alapján kell az alapdíj mértékét megállapítani. ae) Közép- és nagyfeszültségen – az af) pontban leírtakon kívüli esetekben – az alapdíjat a fogyasztó által kért és szerzõdésben rögzített látszólagos teljesítmény (kVA)

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

értékével kell meghatározni. Ez a teljesítmény nem lehet nagyobb a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél. A szerzõdésben rögzített teljesítmény igénybevételét a szolgáltató folyamatos méréssel ellenõrzi (1/4 órás átlagteljesítmény). A mérés során a ténylegesen igénybe vett látszólagos teljesítmény (kVA), legnagyobb (1/4 órás átlag) értéke kerül megállapításra. A szerzõdésben rögzített teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része. af) A nagyvasúti és közúti vontatásnál elszámolt látszólagos teljesítmény (kVA) alapja a havonkénti elszámolási idõtartamban az arra alkalmas fogyasztásmérõvel mért félórás átlagteljesítmény. A mérés feltételeinek kialakításáig a szolgáltató köteles elfogadni a vontatási fogyasztók által mért – a látszólagos teljesítmény érték meghatározáshoz szükséges – villamos adatokat. Az érintett szolgáltató jogosult az átadott mérési eredményeket ellenõriztetni. A vontatási fogyasztók szerzõdésében rögzíteni kell csatlakozási pontonként a rendelkezésre álló teljesítmény értékeket, mely értékek – egyéb megállapodás hiányában – az üzemviteli megállapodásokban közölt, a terhelés által behatárolt áramerõsség-értékek figyelembevételével határozhatók meg. Ezek a teljesítményértékek azonosak az üzembiztos teljesítõképességekkel. A rendelkezésre álló teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része. A pótdíj megfizetésével kapcsolatban e rendelet 3. §-ának (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak. b) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményét meghatározó túláramvédelem áramerõsségét (amper) vagy a szerzõdésben rögzített teljesítményét növelni kívánja, a növelt érték után az alapdíj az annak rendelkezésre állását követõ hónap elsõ napjától kezdõdõen számítható fel. c) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményigényét meghatározó túláramvédelem áramerõsségét (amper) csökkenteni kívánja, akkor a fogyasztó által megjelölt hónapot megelõzõ hónap 20-áig megtett írásbeli igénybejelentés esetén az alapdíjat a megjelölt hónaptól kezdve a csökkentett érték után kell felszámítani. d) A b)–c) pontban meghatározott módosítási igények kielégítését követõen a fogyasztó újabb módosítást csak legalább három hónap elteltével kezdeményezhet. C) Az ideiglenes vételezés árszabása 1. Árak (díjtételek) Sorszám

Feszültségszint

1.

Nagyfeszültség

Alapdíj Ft/ Ft/kVA/ Amper/ nap nap

Áramdíj (egész napos) Ft/kWh

43,30

12,30

Sorszám

2. 3.

235

Feszültségszint

Középfeszültség Kisfeszültség

Alapdíj Ft/ Ft/kVA/ Amper/ nap nap

Áramdíj (egész napos) Ft/kWh

42,90

17,40 21,90

6,40

2. Áralkalmazási feltételek a) A napi idõarányos alapdíjat a fogyasztó a villamosenergia-vételezés várható idõtartamára – ha annak idõtartama 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésõbb a hálózatra kapcsolás idõpontjában egy összegben, – ha két naptári hónapnál hosszabb, havonként elõre köteles megfizetni. b) Átalányelszámolás esetén a fogyasztó az áramdíjat, ha a villamosenergia-vételezés várható idõtartama – 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésõbb a hálózatra kapcsolás idõpontjában, – ha 2 naptári hónapnál hosszabb, havonként elõre köteles megfizetni.

D) Közvilágítási árszabás 1. Árak Teljesítménydíj: Áramdíj:

57 552 Ft/kW/év 20,50 Ft/kWh

2. Áralkalmazási feltételek a) A teljesítménydíj havi összege a hónap elsõ napjáig üzembe helyezett (beépített) fényforrásoknak az elõtétekkel együtt számított névleges teljesítmény felvétele (kW) után számított éves díj 1/12-ed része. b) Az áramdíjat a vételezett villamos energia mennyiségének (kWh) – fogyasztásméréssel, vagy – a fényforrásoknak az elõtétekkel együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele és a szerzõdésben az egyes hónapokra megállapított világítási idõtartam szorzata alapján kell kiszámítani. c) Ha a közvilágítási hálózat fényáramszabályzóval van ellátva, akkor – a teljesítménydíj kiszámításának alapjául szolgáló teljesítmény meghatározásához az a) bekezdés szerint megállapított névleges teljesítményt a szabályzóberendezés által beállított legnagyobb feszültségnek megfelelõ szabályozási tényezõvel kell módosítani; – mérés hiányában a vételezett villamos energia mennyiségét a szolgáltató üzletszabályzatában rögzített módon, a szabályozási tényezõket figyelembe vevõ számítással kell meghatározni. d) A mûködésképtelenné vált fényforrás teljesítménydíja és – mérés hiányában – áramdíja nem számítható fel a

236

MAGYAR KÖZLÖNY

számlázási idõszakra, ha annak cseréjét a szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott idõtartamon belül nem végezte el.

E) A meddõ villamos energia elszámolása 1. Az induktív meddõ villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában) a) Az elszámolási idõszakhoz tartozó induktív villamos energiának a hatásos villamos energia százalékában figyelembe veendõ határértékei: Nagyfeszültség 40%

Középfeszültség 30%

Kisfeszültség 25%

ba) Nagyfeszültségen az elszámolási idõszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddõenergia díjmentes. bb) Középfeszültségen az elszámolási idõszakban vételezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó induktív meddõenergia díjmentes. bc) Kisfeszültségen az elszámolási idõszakban vételezett hatásos villamos energia 25%-át meg nem haladó induktív meddõenergia díjmentes. c) Az a) pontban meghatározott határértékeket meghaladó meddõenergia esetén a 3. pont szerinti meddõenergia díjat kell fizetni a megfelelõ határérték feletti meddõenergia után. 2. A kapacitív meddõ villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában) A kapacitív meddõ villamos energia esetén a 3. pont szerinti díjat kell fizetni az összes meddõenergia után.

2005/8. szám

b) A hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor esetén a transzformátor típusának megfelelõ mérési lapokon feltüntetett, az általános közüzemi szerzõdés mellékletében szereplõ üresjárási hatásos veszteségét (kWh/hó), az üresjárási hatásos veszteségnek megfelelõ teljesítményértékét (kW), valamint – a transzformátor egyedi fázisjavítása hiányában – a meddõenergiáját (kVArh/hó) is el kell számolni a csatlakozási ponthoz tartozó szerzõdött tarifa díjszabás díjtételeivel.

2. számú melléklet a 8/2005. (I. 21.) GKM rendelethez [2. számú melléklet az 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez] Az egyes napszakok (zónaidõk) idõtartama 1. Az egyes napszakok (zónaidõk) idõtartamát munkanapokon – a mindenkor érvényes (közép-európai) idõszámítás (a továbbiakban: téli idõszámítás), valamint – a külön jogszabály szerint elrendelt nyári idõszámítás tartama alatt a következõképpen kell figyelembe venni: Napszakok (zónaidõk)

nappali Csúcsidõszak esti nappali Völgyidõszak éjszakai

3. – – –

A meddõ villamos energia díja, Ft/kVArh: nagyfeszültségen: középfeszültségen: kisfeszültségen:

2,00 2,40 3,30

Nyári idõszámítás

Téli idõszámítás



2. Nem munkanapnak számító napokon – az 1. számú melléklet szerinti árak alkalmazása szempontjából – a csúcsidõszak is völgyidõszaknak minõsül.

F) A transzformátorveszteség elszámolása Áralkalmazási feltételek a) A terhelt állapotú transzformátor hatásos veszteségét – 500 kVA transzformátor névleges teljesítõképességig a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 2,5%-ával, – 501–1000 kVA transzformátor névleges teljesítõképesség között a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1,5%-ával, – 1001 kVA transzformátor névleges teljesítõképesség felett a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1%-ával kell számításba venni.

A gazdasági és közlekedési miniszter 9/2005. (I. 21.) GKM rendelete az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 5. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 1. §

Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. § (1) Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 2/2005. (I. 13.) GKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, valamint 1. számú melléklete hatályát veszti.

237

4. A 4. § (5) bekezdésének a) pontjában és b) pontjának (i) alpontjában foglaltakon belül az 5. számú melléklet 1. a), valamint 2. a) pontja alá tartozó, földgáz tüzelõanyaggal kapcsoltan termelt villamos energia esetében Ft/kWh gázmotorral nem gázmotortermelt ral termelt

Csúcsidõszak Völgyidõszak Mélyvölgy idõszak

27,54 14,85 3,00

26,13 14,85 9,38

5. A 4. § (5) bekezdésének a) pontjában és b) pontjának (i) alpontjában foglaltakon belül az 5. számú melléklet 1. b), valamint 2. b) pontja alá tartozó (nem földgáz tüzelõanyaggal, kapcsoltan termelt) villamos energia esetében Ft/kWh

Dr. Kóka János s. k.,


gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 9/2005. (I. 21.) GKM rendelethez [1. számú melléklet az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez] Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia árai (áfa nélkül)

24,84 14,13 9,38

6. A 4. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozó villamos energia esetében Ft/kWh

Csúcsidõszak Völgyidõszak és mélyvölgy idõszak

44,10 27,60

1. A 4. § (4) bekezdés a)–d), f) és h) pontja alá tartozó villamos energia esetében Ft/kWh


28,74 16,51 9,38

2. A 4. § (4) bekezdés e) pontja alá tartozó villamos energia esetében 0,1 és 5 MW közötti villamos energia átadási teljesítmény mellett

Az oktatási miniszter 1/2005. (I. 21.) OM rendelete az érettségi vizsga részletes követelményeirõl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról*

Ft/kWh


28,74 16,51 9,38

3. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott villamos energia esetében

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 63. §-ának (12) bekezdésében foglaltak végrehajtására a következõket rendelem el:

Ft/kWh

Csúcsidõszak Völgyidõszak és mélyvölgy idõszak

18,76 9,38

* A rendelet mellékletét a Magyar Közlöny 2005. évi 8. számának II. kötete tartalmazza, melyet az érintett elõfizetõk (iskolák) kérés nélkül, más elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

238

MAGYAR KÖZLÖNY 1. §

Az érettségi vizsga részletes követelményeirõl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban R.) mellékletében szereplõ érettségi vizsgatárgyakhoz tartozó vizsgaleírások helyébe – az evangélikus hittan, a hangkultúra, a hangtani és akusztikai ismeretek érettségi vizsgatárgyak vizsgaleírásainak változatlanul hagyása mellett – az e rendelet mellékletében meghatározott vizsgaleírások lépnek.

2. § Az R. melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében meghatározott belügyi rendészeti ismeretek, judaisztika, gazdasági ismeretek, katonai alapismeretek, valamint utazás és turizmus érettségi vizsgatárgyak részletes követelményeivel és vizsgaleírásával.

3. § A vizsgabizottságot mûködtetõ intézménynek az érettségi vizsgával összefüggõ, az általános és részletes követelményekbõl levezethetõ, a vizsgaleírásnak megfelelõ, a vizsgát érintõ tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat a május–júniusi, illetve a február–márciusi vizsgaidõszak kezdete elõtt legalább hatvan nappal nyilvánosságra kell hoznia, és a vizsgára jelentkezõk számára elérhetõvé kell tennie. A szeptember–októberi vizsgaidõszakban a május–júniusi vizsgaidõszakra nyilvánosságra hozott tudnivalók érvényesek.

2005/8. szám

III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 9/2005. (I. 21.) KE határozata Vándor János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentésérõl A külügyminiszter elõterjesztésére Vándor János rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet felmentem a Magyar Köztársaság bangkoki nagykövetségének vezetésére, valamint a Magyar Köztársaság Brunei Darussalamban és a Myanmar Unióban való képviseletére kapott megbízása alól. Budapest, 2005. január 13. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Budapest, 2005. január 14. Dr. Somogyi Ferenc s. k., külügyminiszter

KEH-ügyszám: V-4/0093/2005. 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az „ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA” vizsgatárgy címe helyébe az „ÁBRÁZOLÓ ÉS MÛVÉSZETI GEOMETRIA”, a „BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA” vizsgatárgy címe helyébe a „FILOZÓFIA” cím lép. Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter

A Köztársaság Elnökének 10/2005. (I. 21.) KE határozata címzetes államtitkár felmentésérõl A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 31/A. § (2) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

dr. Magyari Lászlót, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium címzetes államtitkárát e tisztségébõl – 2005. január 17-i hatállyal – felmentem. Budapest, 2005. január 19. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

KEH-ügyszám: V-1/0167/2005.

V. rész

NEMZETKÖZI SZERZÕDÉSEK

Sorszám: 1. A gazdasági és közlekedési minisztertõl Gazdasági Együttmûködési Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között* A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya, a továbbiakban: Szerzõdõ Felek, megelégedéssel nyugtázva a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti baráti kapcsolatok fejlõdését, különös tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává válik, attól a közös óhajtól vezérelve, hogy új szakaszt nyissanak gazdasági kapcsolataikban, azzal a szándékkal, hogy az egyenlõség és kölcsönös elõnyök alapján, közös érdekeikkel összhangban, intenzívebbé és szélesebb körûvé tegyék gazdasági és technológiai együttmûködésüket, elhatározták, hogy megkötik ezt a megállapodást, melynek részletei a következõk:

239 2. CIKK

Figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét és kilátásait, a Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy a hosszú távú együttmûködéshez kedvezõek a feltételek többek között a következõ területeken: – Mezõgazdaság, beleértve a mezõgazdasági feldolgozóipart; – Ipar és bányászat; – Energetika; – Közlekedés; – Környezetvédelem; – Hírközlés; – Tudomány és technológia; – Együttmûködés harmadik országokban.

3. CIKK A jelen Megállapodás céljainak elérése érdekében a Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy elõsegítsék és támogassák, egyebek mellett: – a kormányzati intézmények közötti párbeszédet és együttmûködést; – a szakmai szervezetek, kamarák és szövetségek közötti kapcsolatokat; – az egyének, delegációk és gazdasági szervezetek közötti együttmûködést elõsegítõ – látogatásokat, kapcsolatokat és egyéb tevékenységeket; – vásárok és kiállítások szervezését; – szemináriumok és szimpóziumok szervezését; – tanácsadási szolgáltatások nyújtását; – a pénzügyi intézmények közötti együttmûködést; – a befektetéseket és vegyes vállalatok alapítását; – a kis- és középvállalkozások részvételét a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban.

4. CIKK A Szerzõdõ Felek elismerik a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmének fontosságát a gazdasági, ipari és technológiai együttmûködésben. A Szerzõdõ Felek rendszeresen tájékoztatják egymást az országaikban hatályban lévõ, a szellemi tulajdonjogok védelmét szabályozó törvényekrõl és eljárásokról.

1. CIKK A Szerzõdõ Felek hatályban levõ törvényeik keretein belül, valamint az egyenlõség és a kölcsönös elõnyök elvével összhangban törekednek arra, hogy bátorítsák a gazdasági együttmûködés folyamatos bõvítését. * A Megállapodás 2005. január 1-jén lépett hatályba.

5. CIKK 1. A Szerzõdõ Felek jelen Megállapodás megkötésével Gazdasági Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Gazdasági Vegyes Bizottság társelnökeit a Felek államtitkári/miniszterhelyettesi szinten nevezik ki.

240

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A Gazdasági Vegyes Bizottság feladatai a következõk: – jelen Megállapodás mûködésének nyomon követése, vizsgálata, valamint a – megvalósított együttmûködési módozatok ellenõrzése; – jelen Megállapodás végrehajtása során esetlegesen felmerülõ kérdések vizsgálata; – a Szerzõdõ Felek közötti gazdasági együttmûködés fejlõdését esetlegesen gátló problémák megvizsgálása; – eszközök és új lehetõségek feltárása a gazdasági együttmûködés fejlesztéséhez; – javaslatok tétele jelen Megállapodás céljainak elérése támogatására a közös érdeklõdésre számot tartó területeken. 3. A Gazdasági Vegyes Bizottság évente egyszer vagy bármely Szerzõdõ Fél kívánságára ülésezik, felváltva Magyarországon, illetve Kínában. Ha mindkét Szerzõdõ Fél szükségesnek találja, a Gazdasági Vegyes Bizottság munkacsoportokat hozhat létre, hogy azok segítsék munkáját.

VI. rész

2005/8. szám

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Alapító Okirata* (A módosításokkal egységes szerkezetben.) A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Alapító) a jelen Alapító Okirattal a Ptk. 74/G. §-a alapján – az 1947. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett Párizsi Békeszerzõdés 27. Cikkének 2. pontjában vállalt nemzetközi jogi kötelezettség teljesítésére, az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségek kárpótlására, a közösség életben maradt tagjai javára és érdekében – az alábbiakban részletezett állami közfeladat folyamatos biztosítása céljából határozatlan idõre Közalapítványt hoz létre.

6. CIKK Jelen Megállapodás nem befolyásolja Magyarország Európai Uniós tagságából származó kötelezettségeit, illetve ezen kötelezettségeknek alá van rendelve. Ennek megfelelõen jelen Megállapodás egyetlen pontja sem használható vagy értelmezhetõ úgy, hogy az érvénytelenítse vagy másképpen befolyásolja az Európai Uniót létrehozó szerzõdésbõl származó kötelezettségeket, illetve a Kínai Népköztársaság és az Európai Unió közötti megállapodást.

1. A Közalapítvány neve Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) 2. A Közalapítvány székhelye 1054 Budapest, Tüköry u. 3. 3. A Közalapítvány célja

7. CIKK Jelen Megállapodás azon napot követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amelyen a Szerzõdõ Felek egymást értesítették az erre a célra szükséges jogi eljárás lezárásáról. A Megállapodás öt évre szól, hatálya ezután automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik mindaddig, amíg az egyik Szerzõdõ Fél a Megállapodás lejárta elõtt hat hónappal írásban nem értesíti a másik Felet a Megállapodás felmondásának szándékáról. A Szerzõdõ Felek kölcsönös megegyezése alapján a jelen Megállapodás rendelkezései módosíthatók. Készült és aláírásra került Budapesten, 2004. június 10-én, két eredeti példányban, magyar, kínai és angol nyelven, mely példányok mindegyike egyformán hiteles. Eltérõ értelmezés esetében az angol változat szövege a mérvadó. A Magyar Köztársaság Kormánya részérõl

A Kínai Népköztársaság Kormánya részérõl

3.1. A Közalapítvány a részére átruházandó javakból, azok hozadékaiból megteremtse annak lehetõségét, hogy azok a személyek, akik zsidó származásuk miatt faji, vallási vagy más fasiszta szellemû zaklató rendszabályok elszenvedõi voltak és utódaik, ha Magyarországon élnek (életvitelszerûen Magyarországon tartózkodnak), továbbá e személyek közösségei, ha Magyarországon bejegyzett székhelyük van és Magyarországon mûködnek, újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erõsíthessék zsidó identitásukat, és a személyek szociális helyzetüket javíthassák. 3.2. A Közalapítvány olyan kiemelkedõen közhasznú tevékenységet lát el, amelyrõl az 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjának felhatalmazása alapján az államnak kell gondoskodnia [Ksztv. 5. § a) pont].

* A Fõvárosi Bíróság a 11.Pk.60604/97/25. számú végzésével elrendelte a változások bejegyzését.

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3.3. A Közalapítvány a Ksztv. 26. § c) pontjában felsorolt tevékenységek közül a következõket végzi [Ksztv. 4. § (1) bekezdés a) pont]: – szociális tevékenység, családsegítés, idõskorúak gondozása, – tudományos tevékenység, kutatás, – nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, – kulturális tevékenység, – kulturális örökség megóvása, – mûemlékvédelem, – hátrányos helyzetû csoportok társadalmi egyenlõségének elõsegítése, – emberi és állampolgári jogok védelme, – rehabilitációs foglalkoztatás. 3.4. Fenti tevékenységek keretében [Ksztv. 4. § (1) bekezdés b)–d) pont] – vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, – gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre fordítja, – a Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt sem közvetlenül, sem közvetett módon, továbbá országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állíthat és nem támogathat. 4. A Közalapítvány jellege A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, illetve egyéb, vagyoni értékû felajánlással bárki csatlakozhat, akinek adományát a Közalapítvány elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem, vagy csak részben illeszkedik a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokhoz. 5. A Közalapítvány vagyona 5.1. Az Alapítvány által a Közalapítványnak juttatott induló vagyon a következõ eszközökbõl áll: a) 4 milliárd forint címletértékû, kizárólag életjáradékra váltható kárpótlási jegy, b) az Alapító Okirat mellékletében felsorolt ingatlanok 1 271,8 millió forint értékben, c) az Alapító Okirat mellékletében felsorolt muzeális értéktárgyak 12 400 ezer forint értékben. 5.2. A Közalapítványt, annak létrehozásáról szóló 1035/1997. (IV. 10.) Korm. határozat 3. pontja alapján, az Alapító a folyamatos mûködés biztosítására az éves központi költségvetési törvényben évenként meghatározott

241

összegû költségvetési támogatásban részesíti, melyet bevételként kell elszámolni. 6. A Közalapítvány gazdálkodása 6.1. A Közalapítvány vagyonának felhasználásáról a Kuratórium – az Alapító Okiratban és a Vagyonkezelési Szabályzatban foglalt elõírásoknak megfelelõen – dönt. 6.2. A Közalapítvány célvagyona a Közalapítvány törzsvagyonon felüli vagyonrésze, valamint ezen és a törzsvagyon hozadékai. A Közalapítvány célvagyona részévé válnak a késõbbiekben a Közalapítványhoz csatlakozó bel- és külföldi természetes és jogi személyek feltétel nélküli, valamint a feltételekhez kötött pénzbeli és dologi adományai, amennyiben ezeket a Közalapítvány Kuratóriuma elfogadja, illetve a Közalapítvány vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele. 6.3. A célvagyon a közalapítványi célok megvalósítását és mûködési költségeinek biztosítását szolgálja, azt a Kuratórium – az Alapító Okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat keretei között – szabadon felhasználhatja. 6.4. A Közalapítvány saját tõkéje az alapításkori ingatlanvagyon és muzeális értéktárgy 50%-ának megfelelõ érték, illetve annak a KSH megelõzõ évi fogyasztói árindexével folyamatosan átértékelt összegének mértéke alá nem csökkenhet a Közalapítvány fennállásának ideje alatt. E szabály alkalmazásakor a saját tõke számításánál a Közalapítvány tulajdonába került életjáradékra váltható kárpótlási jegy, illetve annak forintértéke nem vehetõ figyelembe (törzsvagyon). 6.5. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében folytathat, amelynek mértéke nem haladhatja meg az 5.1. b) és c) pontokban megjelölt vagyontárgyak összesített, mindenkori értékének 50%-át. Vállalkozási tevékenységet kizárólag belföldön, az Alapító Okiratban meghatározott célkitûzések megvalósítása érdekében folytathat úgy, hogy a Közalapítvány céljának megvalósítását nem veszélyeztetheti, és felelõsségvállalása az adott ügylet során nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulása összegét, figyelembe véve a 6.4. pontban foglaltakat. Az induló vagyont képezõ ingatlanok bérbeadás útján is hasznosíthatóak. 6.6. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl, felosztásuk módjáról. 6.7. Az életjáradék kifizetésének rendjét a Kuratórium szabályozza. Az életjáradékra váltható kárpótlási jegy juttatása a személyenkénti 600 ezer forint címletértéket nem haladhatja meg.

242

MAGYAR KÖZLÖNY

6.8. A Közalapítvány befektetési tevékenységet a Kuratórium által elfogadott befektetési szabályzat szerint végzi (Ksztv. 17. §). 6.9. A Közalapítvány – az Áht. 104. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja. Nem tartoznak e kötelezettség körébe a nyugellátás jellegû ellátások és a természetes személyek részére nem ösztöndíj jelleggel nyújtott olyan természetbeli ellátások, amelyek értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. 6.10. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik [Ptk. 74/G. § (4) bekezdése], és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. 7. A Közalapítvány kezelõ szerve, képviselete 7.1. A Közalapítvány vagyonának kezelõje és legfõbb döntést hozó szerve a 21 tagú Kuratórium. 7.2. A Kuratórium tagjai (ideértve a tisztségviselõket is) a Közalapítvány részérõl alapítványi támogatásban, más anyagi juttatásban – ideértve a költségtérítést is – nem részesülhetnek. 7.3. A Kuratórium tagjait az Alapító – a zsidó szervezetek javaslata alapján jelölt személyek közül – a magyarországi zsidó szervezetek, a nemzetközi zsidó szervezetek jelöltjei, valamint a tudomány és a közélet kiemelkedõ személyiségei körébõl kéri fel határozatlan idõre. Az Alapító a Kuratóriumban két taggal képviselteti magát. A Kuratórium tisztségviselõit – tiszteletbeli elnökét, legfeljebb három társelnökét, illetve három alelnökét – az Alapító a Kuratórium tagjai közül jelöli ki. Az Alapító a tiszteletbeli elnök kijelölésének jogával késõbb kíván élni. 7.4. A Kuratórium tagjai a következõk: 1. a Kuratórium tiszteletbeli elnöke (késõbb kerül kinevezésre) 2. Eliezer Gilad, a Kuratórium társelnöke 3. Zoltai Gusztáv, a Kuratórium társelnöke 4. Fixler Herman, a Kuratórium alelnöke 5. Tordai Péter, a Kuratórium alelnöke 6. Eli Spanic, a kuratórium tagja 7. Dr. Englander Tibor, a Kuratórium tagja 8. Herczog László, a Kuratórium tagja 9. Dr. Kardi Judit, a Kuratórium tagja 10. Dr. David Moskovits, a Kuratórium tagja 11. Dr. Korányi László, a Kuratórium tagja 12. Dr. Molnár József, a Kuratórium tagja (az Alapító Által delegált tag) 13. Sessler György, a Kuratórium tagja

2005/8. szám

14. Heisler András, a Kuratórium tagja 15. Diener Jorge, a Kuratórium tagja 16. Dr. Szabó Zoltán, a Kuratórium tagja (az Alapító által delegált tag) 17. Dr. Szenes Iván, a Kuratórium tagja 18. Dr. Feldmájer Péter, a Kuratórium tagja 19. Dr. Talyigás Katalin, a Kuratórium tagja 20. Weisz Péter, a Kuratórium tagja 21. Zvi Ramot, a Kuratórium tagja 7.5. A kuratóriumi tagság megszûnik a tag a) lemondásával; b) halálával; c) a Közalapítvány megszûnésével; továbbá d) a kijelölésnek a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése, és a jelölõ szerv által tett javaslat alapján történõ visszavonásával. 7.6. A megüresedett kuratóriumi hely betöltésérõl az Alapító dönt úgy, hogy a kuratóriumi tagra az a szervezet tesz javaslatot, amely az elsõ Kuratórium megalakításakor az adott személyt javasolta. Ha a szervezet az Alapító erre vonatkozó felhívásától számított 30 napon belül nem tesz javaslatot, az Alapító a kuratóriumi hely betöltésérõl javaslata nélkül is dönthet. 7.7. A Közalapítványt Eliezer Gilád vagy Zoltai Gusztáv társelnök együttesen képviseli Fixler Herman vagy Tordai Péter alelnökkel. A Közalapítvány bank (kincstári) számlája feletti rendelkezés szabályai ugyanezek [Ptk. 29. § (3) bek.]. A képviseletre jogosultak akadályoztatása esetén legalább két képviseletre jogosult (társelnök, illetve alelnök) járhat el személyesen. A Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) a mûködés körében a képviseletre delegálás részletes szabályait rendezi, és más személyek részleges képviseleti jogosultságával is rendelkezhet. Az SZMSZ nem lehet ellentétes az Alapító Okirattal. 7.8. A Közalapítvány döntéseinek végrehajtásáról, folyamatos mûködésének biztosításáról a Kuratórium munkáját segítõ, ügyintézõ, titkársági, pénzügyi, gazdálkodási feladatokat ellátó – Közalapítványi Iroda – gondoskodik, amelyet a titkár irányít. A titkár a kuratóriumi ülések tanácskozási jogú, állandó résztvevõje. Hatáskörébe tartozik az Iroda irányítása, a kuratóriumi döntések elõkészítése, végrehajtása. 7.9. A Közalapítványi Iroda titkárát a Kuratórium – pályázat alapján – 3 évre nevezi ki. 8. A Kuratórium mûködése 8.1. A Közalapítvány gazdálkodására, mûködésére, szervezetére, képviseletére vonatkozó további elõírásokat és a Kuratórium döntéshozatalának részletes szabályait az SZMSZ határozza meg. 8.2. A Kuratórium hatáskörében: a) elfogadja a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési, valamint Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzatát,

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

illetve a mûködéshez szükséges egyéb szabályzatokat (pénzkezelési stb.); b) elfogadja saját ügyrendjét; c) elfogadja a Közalapítvány éves pénzügyi-gazdálkodási tervét és költségvetését; d) elfogadja a Közalapítvány éves beszámolóját; e) elfogadja a közhasznúsági jelentést; f) évente köteles beszámolni az Alapítónak a Közalapítvány mûködésérõl; g) elfogadja (vagy visszautasítja) a Közalapítványhoz való csatlakozást, a pénzbeli vagy természetbeni, illetve bármely más eszközökkel vagy módon történõ támogatást, megállapodik mindezek feltételeirõl; h) javasolja az Alapítónak a Közalapítvány más alapítvánnyal (közalapítvánnyal) való egyesítését; i) gondoskodik olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a Kuratórium döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható (határozatok könyve); j) rendelkezik a Közalapítvány vagyonáról, dönt a befolyt pénzeszközök felhasználásáról, pályázatot bocsát ki és bírál el; k) dönt 10 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalásról; l) dönt a költségvetési elõirányzatot meghaladó vagyontárgy megszerzésérõl; m) más személy tulajdonában álló ingó- és ingatlanvagyonon a Közalapítvány javára fennálló jogról, illetve a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításáról; n) dönt a szervezet korszerûsítésérõl; o) meghatározza a Közalapítvány befektetéseinek összetételét, lejáratát; p) gondoskodik a Közalapítvány mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról; q) a Közalapítványi Iroda közremûködésével szervezi és bonyolítja a Közalapítvány befektetési ügyleteit; r) vezeti a vagyonkezelésbe átadott-átvett szabad közalapítványi eszközök nyilvántartását; s) folyamatosan ellenõrzi a tulajdonában lévõ vagyon összetételét, a mûködéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását; t) megvitatja és dönt a Felügyelõ Bizottság által elõterjesztett kérdésekben; u) kinevezi/megbízza a Közalapítvány titkárát, illetve gyakorolja vele szemben a felmondás jogát; v) a Közalapítvány mûködéséhez szükséges ügyintézõ, titkársági, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs, könyvvezetési, szervezési feladatok ellátására létrehozza a Közalapítványi Irodát; w) elfogadja a Közalapítvány emblémáját (logóját); x) minden olyan ügy, amelyet jogszabály, jelen Alapító Okirat, avagy a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata a Kuratórium hatáskörébe utal.

243

8.3. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a Közalapítvány számviteli beszámolóját; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét; f) a Közalapítvány vezetõ tisztségviselõinek nyújtott támogatás értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót. 8.4. A Kuratórium a Közalapítványi Irodán keresztül gondoskodik a) olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a Kuratórium döntésének a tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, b) a Kuratórium döntéseinek az érintettekkel való közlésérõl, illetve nyilvánosságra hozataláról a d) pontban leírt módon, c) a Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba történõ betekintés lehetõségérõl, amelyre a személyiségi jogok és az üzleti titok védelmének figyelembevételével, elõzetes megbeszélés után, a Közalapítványi Iroda hivatalos nyitva tartása alatt kerülhet sor. Az iratokról a Közalapítványi Iroda kérésre másolatot készít, d) a nyilvánosság tájékoztatásáról. A Közalapítvány mûködésérõl, szolgáltatási igénybevétele módjáról, Alapító Okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatairól [Ksztv. 5. § b) pontja], beszámolóiról a nyilvánosságot legalább egy országos napilapban, a Népszabadságban és az Új Élet címû hetilapban tájékoztatja. 8.5. A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente négyszer tart ülést. Az ülést a Közalapítványi Iroda útján egy elnök (tiszteletbeli elnök, illetve társelnök) és egy alelnök együttesen hívhatja össze. A napirendet írásban legalább 8 nappal az ülés elõtt el kell juttatni a kurátorokhoz. A Kuratórium határozatképes, ha az ülésen a Kuratórium legalább 11 tagja jelen van, közöttük egy társelnök vagy alelnök. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium üléseit 8 napon belül változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. A Kuratórium legalább 5 tagjának a napirendet is megjelölõ indítványára a tiszteletbeli elnök, illetve a Kuratórium által felhatalmazott társelnök köteles a Kuratóriumot 8 napon belül összehívni. 8.6. A Kuratórium határozatainak meghozatalához a jelenlévõk egyszerû többségének igenlõ szavazatára van szükség. A kuratóriumi ülésen résztvevõ tagok 2/3-ának igenlõ szavazata szükséges a következõ döntések meghozatalához: – az SZMSZ megállapításához, módosításához, a Vagyonkezelési Szabályzat elfogadásához, módosításához;

244

MAGYAR KÖZLÖNY

– az éves gazdálkodási terv és az éves mûködési költségvetés elfogadásához; – az életjáradék külön törvény alapján történõ személy szerinti elosztásához; – döntés az alapítványi támogatásokról; – könyvvizsgáló megbízatásához, felmentéséhez; – a Közalapítvány titkárának megválasztásához; – az SZMSZ-ben meghatározott döntésekhez. 8.7. Az a társelnök vagy alelnök, aki az 1 000 000 forintot (egymillió forintot) meg nem haladó, mûködési költség jellegû kötelezettségvállalásról dönt, utólag errõl köteles a Kuratóriumnak beszámolni. 8.8. A Kuratórium az Alapítóval együtt közremûködik a Közalapítvány vagyonának gyarapításában, beleértve a külföldön lévõ, az 1946. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó ún. uratlan vagyon felkutatását, hazahozatalát is. 8.9. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A személyiségi jogok, valamint a Közalapítvány vagy üzletfele jogos üzleti érdekei védelmében lehetõség van zárt ülés megtartására, amelyhez a jelenlévõk 2/3-ának egyetértése szükséges. A Kuratórium tagjai közül bárki tehet javaslatot zárt ülés megtartására. 8.10. A Kuratórium üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell – a Kuratórium ülésének idõpontját, helyét, az ülésen megjelent kuratóriumi tagok nevét, az ülés napirendjét; – a hozott határozat évente elölrõl kezdõdõ sorszámát, törve az ülés idõpontjával; – a határozat hatályát és tartalmát, – a határozat támogatóinak és ellenzõinek számarányát (nyílt szavazás esetén személyét is). A jegyzõkönyvet a levezetõ elnök és két, hitelesítõként megválasztott kuratóriumi tag írja alá. A jegyzõkönyveket, amelyek nem selejtezhetõ iratok, a Közalapítvány egyéb irataitól elkülönítetten, évente külön összefûzve kell megõrizni. 8.11. A Közalapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetõleg abból saját költségére másolatot készíthet. 8.12. A Kuratórium határozatában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b)], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt [Ksztv. 8. § (1) bekezdés a)–b) pont]. Nem minõsül elõnynek az egyéb jogszabály szerint folyósított életjáradék. 9. A Felügyelõ Bizottság 9.1. A Közalapítvány kezelõ szervezetének ellenõrzésére az Alapító 7 tagú Felügyelõ Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. A Bizottság évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Munkáját éves munkaterv alapján

2005/8. szám

végzi, a munkatervet és éves beszámolóját a Kuratórium elé terjeszti. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg [Ksztv. 10. § (2) bekezdés]. 9.2. A Bizottság tagjai a következõk: 1. Suchman Tamás, a Felügyelõ Bizottság elnöke 2. Albert Reichman, a Felügyelõ Bizottság tagja 3. Or-Csillag Shai, a Felügyelõ Bizottság tagja 4. Streit Sándor, a Felügyelõ Bizottság tagja 5. Dr. Mészáros Ferenc, a Felügyelõ Bizottság tagja 6. Donáth Ferenc, a Felügyelõ Bizottság tagja 7. Steiner Pál, a Felügyelõ Bizottság tagja 9.3. A felügyelõ bizottsági tagság megszûnik: a) a tag lemondásával; b) a tag halálával; c) ha az Alapító a kijelölést visszavonja; d) a Közalapítvány megszûnése esetén. 9.4. A Felügyelõ Bizottság a) jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerûségét veszélyeztetve látja, vagy ha erre az Alapító vagy a Kuratórium felkéri; b) jogosult a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni; c) jogosult a Közalapítvány üzleti könyveit, iratait a pénzkezelés, utalványozás rendjét megvizsgálni; d) köteles a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását az ügyek teljes körére nézve átfogóan ellenõrizni; e) az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység összhangját; f) véleményezi az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést; g) a Közalapítvány mûködésével összefüggõ tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal írásban beszámol az Alapítónak. 9.5. A Felügyelõ Bizottság feladatának végrehajtása során kialakított véleményét írásban közli a Kuratóriummal. 9.6. A Felügyelõ Bizottság tagjai a Közalapítvány Kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vesznek. 9.7. A Felügyelõ Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merül fel. 9.8. A Kuratóriumot a Felügyelõ Bizottság indítványára – annak megtételétõl számított 30 napon belül – össze

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a gazdálkodás törvényességét és célszerûségét ellenõrzõ Állami Számvevõszéket, illetõleg a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget, valamint az Alapítót. 9.9. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke, társelnöke vagy tagja; b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat; d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója; e) a Közalapítvány könyvvizsgálója.

245

e) az a)–d) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója; f) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval. 11. A vezetõ tisztségviselõkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok 11.1. A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 11.2. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen írásban tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 12. A Közalapítvány megszûnése

10.3. A könyvvizsgáló ellenjegyzése és a Felügyelõ Bizottság véleménye nélkül a Kuratórium a Közalapítvány éves beszámolójának elfogadásáról érvényesen nem hozhat határozatot.

12.1. A Közalapítvány megszûnik a) ha az Alapító Okiratban meghatározott cél maradéktalanul megvalósult, és a bíróság a Közalapítványt a nyilvántartásból törli; b) amennyiben céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetõleg ha jogszabályváltozás folytán a bíróságnak a bejegyzést meg kellene tagadnia, és az ügyész keresete alapján a bíróság azt megszünteti; c) amennyiben a Kuratórium tevékenységével annak célját veszélyezteti és az Alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelõként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki, feltéve, hogy a bíróság azt megszünteti; d) ha mûködésének törvényessége másképp nem biztosítható, és az ügyész kérelmére a bíróság kötelezi a Kuratóriumot, hogy a Közalapítvány jogszabálynak megfelelõ mûködését a bíróság által kitûzött határidõre állítsa helyre, amelynek eredménytelen eltelte után a bíróság a Közalapítványt megszünteti; e) ha az érdekelt alapítók közös kérelmére a bíróság annak más alapítvánnyal (közalapítvánnyal) történõ egyesítését rendeli el; f) ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható, valamint, ha a céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és az Alapító kéri annak megszüntetését a bíróságtól.

10.4. Nem lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója olyan személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja; b) a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja; c) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; d) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül;

12.2. A Közalapítvány bármely okból történõ megszûnése esetén a megszûnés idején lévõ vagyon – a hitelezõk kielégítése után – az Alapítót illeti meg, aki köteles azt a közalapítványi célokkal azonos vagy hasonló célra fordítani, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni. A Közalapítvány megszûnése esetén az alapító vagyon további mûködésének módjáról, a további mûködtetés jogi formáinak megválasztásáról a Kuratórium javaslatának figyelembevétele mellett, az Alapító határoz.

10. A könyvvizsgáló 10.1. A Közalapítvány könyvelési, gazdálkodási feladatainak ellenõrzését – a Közalapítvány nyilvántartásba vételét követõen – pályáztatás útján felkért, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló könyvvizsgáló végezheti. 10.2. A könyvvizsgáló a) köteles félévenként a Közalapítvány könyveit megvizsgálni és ennek, továbbá az éves mûködés vizsgálatának eredményérõl a Kuratóriumnak a vizsgálatot követõen jelentést készíteni; b) feladatai ellátása során a könyvvizsgáló (különösen) – jogosult felülvizsgálni a Közalapítvány pénztárát, szerzõdéseit, bankszámláját, – jogosult felvilágosítást kérni a Közalapítvány alkalmazottaitól, – ellátja a Kuratórium által meghatározott feladatokat.

246

MAGYAR KÖZLÖNY

13. Záró rendelkezések 13.1. A Közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Alapító Okiratot a bírósági nyilvántartásba vételt követõen a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 13.2. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére az alapítványok gazdálkodási rendjérõl szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének

2005/8. szám

sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadók. 13.3. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetõleg a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Közalapítvány tevékenységére vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Budapest, 2003. december 17. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

Az Alapító Okirat melléklete A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány tulajdonában lévõ ingatlanok Sorszám

Megnevezés

Cím

Területe

Hrsz.

Millió Ft

1.

házingatlan

Bp. I., Szentháromság tér 7–8.

657 m2

6667

207

2.

házingatlan

Bp. II., Orgona u. 8.

1081 m2

12979

60

11514/11

42

24656

300

1216 m

29604

108

2872/10000 tulajdoni hányad

36795

194,8

29 884 m2

40/1, 0283/10

360

Ingatlan összesen:

1271,8

3. 4.

házingatlan

2

Bp. II., Pasaréti út 48.

házingatlan

1106 m

2

Bp. V., Tüköry u. 3.

5.

házingatlan

Bp. VI., Bajza u. 26.

6.

gazdasági épület

Bp. VIII., Mária u. 54.

7.

Club-Tomaj üdülõ Badacsonytomaj

821 m

2

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány tulajdonában lévõ muzeális értéktárgyak (festmények) Sorszám

Mûvész

A mû neve

E Ft

1.

Rippl-Rónai

Párizsi nõ

1 600

2.

Rippl-Rónai

Anella legvígabb kiadásban

1 500

3.

Székely Bertalan

Fiatal nõ képmása

1 500

4.

Csók István

Varrogató nõ

2 000

5.

Aba-Novák

Majális

2 000

6.

Csók István

Sokác menyecske

1 500

7.

Ismeretlen (magyar) festõ

Férfiportré

500

8.

Iványi Grünwald Béla

Gémeskútnál

600

9.

Mednyánszky László

Táj

600

10.

Mednyánszky László

Tájkép

600

Muzeális értéktárgyak összesen:

12 400

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

247

Tájékoztató a Magyar Szocialista Párt 2004. évi szécsényi és soproni idõközi országgyûlési képviselõ-választás elszámolásáról (Forintban) 1. A jelölõ szervezet neve: Magyar Szocialista Párt 2. A jelölõ szervezet által állított jelöltek száma: 2 3. Az országgyûlési képviselõ-választásra fordított összeg: 3.1. Forrásai összesen 3.1.1. Egyéb források összesen: ebbõl: – saját forrás 3.2. Jogcímek szerinti felhasználás összesen: 3.2.1. Egyéb források terhére – anyagjellegû ráfordítás – postaköltség – sokszorosítás – bérleti díj – hirdetési díj – egyéb szolgáltatás

1 596 430

1 596 430 1 596 430 19 850 97 200 22 500 292 500 805 675 358 705 Puch László s. k., pénztárnok

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2004. évi 198. számának II. kötetében kihirdetett, a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. mellékletében – az 5.389C nemzetközi lábjegyzet szövegének vége helyesen: „…Határozat* rendelkezései szerint lehetséges. (WRC-97)” – az 5.556A nemzetközi lábjegyzet szövegének vége helyesen: „…sem haladhatja meg a –147 dB(W/(m2·100 MHz)) értéket. (WCR-97)” (Nyomdahiba)

248

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/8. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2005. évi éves elõfizetési díja: 13 248 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.

MEGRENDELÕLAP

Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2005. évi elõfizetési díj fél évre

6624 Ft áfával

egy évre 13 248 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

2005/8. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

249

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2005. évre: 20 424 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2005. évi elõfizetési díj egy évre: 20 424 Ft áfával fél évre: 10 212 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

250

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/8. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2005. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2005. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ

89 148 Ft/év 13 248 Ft/év 20 424 Ft/év 4 968 Ft/év 17 112 Ft/év 4 416 Ft/év 22 908 Ft/év 19 044 Ft/év 23 736 Ft/év 3 036 Ft/év 16 560 Ft/év 21 528 Ft/év 5 796 Ft/év 4 416 Ft/év 14 352 Ft/év 19 872 Ft/év 13 524 Ft/év 94 700 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság

22 080 Ft/év 17 112 Ft/év 17 940 Ft/év 13 800 Ft/év 19 872 Ft/év 27 600 Ft/év 11 868 Ft/év 14 076 Ft/év 10 488 Ft/év 5 796 Ft/év 8 556 Ft/év 4 416 Ft/év 9 936 Ft/év 2 484 Ft/év 4 140 Ft/év 5 520 Ft/év 6 624 Ft/év

Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvül, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2005. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 111 900 Ft, fél évre 55 950 Ft. A 32 éves

hagyományait viszi tovább 2005 januárjától a Jogtanácsadó.

Az új név és formátum olvasóink igényei alapján kibõvített tartalmat, új rovatokat és nagyobb oldalterjedelmet is takar. Szerzõink ezután is olyan elismert szakemberek lesznek, akik elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt jártasak, a témaválasztásban pedig továbbra is szem elõtt tartjuk olvasóink kívánságait. Az új Jogtanácsadó 2005. évi éves elõfizetési díja: 5796 Ft áfával, fél évre 2898 Ft áfával.

A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2005. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

186 000 Ft 249 600 Ft 436 800 Ft

Egyszeri belépési díj: 7200 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2004-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.0169 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents