A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2007. november 7., szerda

149. szám

Ára: 399,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. 2007: CXXII. tv.

Oldal Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról . . . . . . . . . . . . . A szolgálati nyugdíjjal összefüggõ egyes törvénymódosításokról

10456 10473

10456

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2007. évi CXXI. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról* I. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A törvény hatálya kiterjed] „a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idõpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint” 2. § (1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldrõl vagy külföldrõl származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerûsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minõsül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerûsített vállalkozói adó vagy egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthetõ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. október 15-i ülésnapján fogadta el.

2007/149. szám

költségnek minõsülõ igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezõgazdasági õstermelõ adóévi õstermelésbõl származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthetõ az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelõ összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetõleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelõ összeggel. Befizetési kötelezettségnek minõsül a személyi jövedelemadó, az egyszerûsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelõ egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minõsül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)–(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelõszülõk számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj, 5. a személyes gondoskodásért fizetendõ személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelezõ legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.” (2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármû, továbbá vagyoni értékû jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetõleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minõsül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érin-

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tett személy életvitelszerûen lakik, az a vagyoni értékû jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármû;” (3) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének dc) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó:] „dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelõzõen is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),” (4) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének ma)–mb) és md) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában fenntartó:] „ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), mb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyû egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyû szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyû egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minõsül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,” „md) a magyarországi székhelyû jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – az ma)–mb) alpontokban foglaltak kivételével,” (5) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése n) pontjának ne) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a pont a következõ nf) alponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejezõ arányszáma, ahol] „ne) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket az nc)–nd) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni; nf) az na)–nb) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.” 3. § (1) Az Szt. 10. §-a a következõ (2)–(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)–(5) bekezdés jelölése (6)–(9) bekezdésre változik: „(2) A jogosultság megállapításakor

10457

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve õstermelõi tevékenységbõl (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelõzõ hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelõzõ tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt idõszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétõl eltelt idõtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység idõtartama alapján kell kiszámítani. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelõzõen megszûnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszûnt. (5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthetõ megszûntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az õstermelõi igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetõleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékbõl.” (2) Az Szt. 10. §-ának – (1) bekezdéssel átszámozott – (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetékes hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítõ szervként a kincstár jár el.” 4. § Az Szt. 17. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a jegyzõ a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy fõre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, b) részletekben fizettetheti meg. (5) Ha a helyi önkormányzat képviselõ-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat

10458

MAGYAR KÖZLÖNY

összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a) elengedheti, b) csökkentheti, c) részletekben fizettetheti meg.” 5. § Az Szt. 19. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejûleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy három hónapnál hosszabb ideig részesül idõskorúak járadékában, a 37/A. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján rendszeres szociális segélyben vagy a 43/B. § alapján ápolási díjban, a jegyzõ errõl a tényrõl értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.” 6. § Az Szt. 20/A. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Házi segítségnyújtás és idõsotthoni ellátás esetében a kérelmet a gondozási szükséglet megállapítását követõen, a kérelem benyújtásának idõpontjára visszamenõlegesen kell nyilvántartásba venni.” 7. § Az Szt. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtõl, valamint az ingatlanügyi hatóságtól a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.” 8. § (1) Az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az idõskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelõ összegben tovább kell folyósítani.” (2) Az Szt. 25. §-a (5) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás idõpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegû rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként” [a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének idõpontjára visszamenõlegesen,

2007/149. szám

b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének idõpontját követõ harmadik hónap elsõ napjától kell folyósítani.] (3) Az Szt. 25. §-ának (6)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élõ családtagok létszáma megváltozott. (7) Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat, b) a keresõtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követõ hónapban fennáll, c) a keresõtevékenység megszûnését, d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)–c) ponton kívüli okból három egymást követõ hónapban 10%-nál nagyobb mértékû változás következik be. (8) A felülvizsgálatot a) a rendszeres pénzellátásnak minõsülõ ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre, b) az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell elvégezni.” (4) Az Szt. 25. §-a a következõ (9)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(9) Ha a havi rendszeres szociális ellátás összege a (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkezõ változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az idõpontjától, b) csökkent, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkezõ változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az idõpontját követõ hónap elsõ napjától kell folyósítani. (10) Ha a (4)–(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra való jogosultság megszûnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.” 9. § Az Szt. 32/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kérelmet – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmezõ lakcíme van.

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Ha a kérelmezõnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerûen lakik.” 10. § Az Szt. 32/B. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem állapítható meg az idõskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy] „c) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszûnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.” 11. § (1) Az Szt. 37/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egészségkárosodott személynek minõsül az, aki] „a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, vagy” (2) Az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minõsül az, akinek esetében] „e) a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás mértékének változása miatt szûnt meg,” 12. § (1) Az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének ac) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetõleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a személynek, aki] „ac) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszûnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;” (2) Az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének bb) és bd) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetõleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a nem foglalkoztatott személynek, aki] „bb) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,” „bd) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,” 13. § (1) Az Szt. 37/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülõ, illetve a közfoglalkoztatásban részt vevõ és rendszeres szociális segélyben (ideérve a szünetelés esetét is) részesülõ személy nem a közfoglalkoztatás, illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ munkavégzés körébe tartozó keresõtevékenységet kezd, és ezzel kapcsolatos beje-

10459

lentési kötelezettségének eleget tett, részére a rendszeres szociális segélyt a) a keresõtevékenység kezdõ napjától számított három hónapig 50%-os összegben, b) az a) pont szerinti idõtartam lejártát követõ naptól számított három hónapig 25%-os összegben kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülõ személy keresõtevékenysége folyamatosan fennáll. Ebben az esetben a 25. § (7) bekezdésének b) pontját nem kell alkalmazni.” (2) Az Szt. 37/E. §-a a következõ (7)–(10) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (7) bekezdés jelölése (11) bekezdésre változik: „(7) Ha a közfoglalkoztatásban részt vevõ személy a (3) bekezdés szerint kezd egyéb keresõtevékenységet, részére a segélyt a közfoglalkoztatást közvetlenül megelõzõen folyósított segély összege alapján kell továbbfolyósítani. (8) Ha a rendszeres szociális segélyt a 37/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti összegben folyósítják és a segélyben részesülõ személy a (3) bekezdés szerint egyéb keresõtevékenységbe kezd, akkor részére a segélyt ezen összeg alapulvételével kell továbbfolyósítani. (9) Közfoglalkoztatásban részt vevõ személy esetében a rendszeres szociális segély 25. § (4)–(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszûnését követõen kell lefolytatni. (10) A 25. § (4)–(6) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén a rendszeres szociális segélyben részesülõ személy házastársa vagy élettársa közfoglalkoztatásból származó jövedelmének 50%-át kell figyelembe venni.” (3) Az Szt. 37/E. §-a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Ha a közfoglalkoztatásban részt vevõ, rendszeres szociális segélyre jogosult személy a közfoglalkoztatás megszûnésének idõpontjától táppénzben részesül, akkor a táppénz folyósítása alatt a rendszeres szociális segély a) a 37/C. § (1) bekezdése szerint szünetel, vagy b) a 37/C. § (2) bekezdése szerinti összegben kerül folyósításra.” 14. § Az Szt. 37/H. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthetõ.” 15. § Az Szt. 42. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha] „d) az ápolást végzõ vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszûnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,”

10460

MAGYAR KÖZLÖNY

16. § Az Szt. 47. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 32–32/A. § szabályait az e Fejezet szerinti ellátásokra – az 55/D. § szerinti kivétellel – alkalmazni kell.” 17. § (1) Az Szt. 48. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetrõl való tudomásszerzést követõ 30 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történõ eltemettetésérõl, ha” [a) nincs vagy nem lelhetõ fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrõl nem gondoskodik.] (2) Az Szt. 48. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik: „(4) A települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlõ körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.” 18. § Az Szt. 50. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A jogosultság az (1) bekezdés szerinti jogosult esetében két évre, a (2)–(3) bekezdés szerinti jogosult esetében egy évre kerül megállapításra.” 19. § (1) Az Szt. 50/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret a jogosultság idõtartamára kerül megállapításra. Az 50. § (2)–(3) bekezdése szerinti jogosultságot és a gyógyszerkeretet 18 hónapnál nem régebben kiadott szakhatósági állásfoglalás alapján lehet megállapítani.” (2) Az Szt. 50/B. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(4) A felülvizsgálat során megállapított magasabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követõ 15. naptól jár. A felülvizsgálat során megállapított alacsonyabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követõ 30. naptól jár. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a jogosultság megszüntetésére kerül sor, annak idõpontja a határozat meghozatalát követõ 30. nap.” 20. § Az Szt. 50/E. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az eseti keret összegét az egészségbiztosítási szerv a jogosultság kezdõ idõpontjával nyitja meg. Két évre megállapított jogosultság esetén az eseti keretet évente, a jogosultság kezdõ idõpontjával, illetve az attól számított egy év elteltével kell megnyitni.”

2007/149. szám

21. § (1) Az Szt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 50. § (3) bekezdése alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követõ egyéves idõtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a jogosultság kezdetétõl számított három munkanapon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni. Amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb idõtartamra magasabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, a különbözet 6 havi összegének 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére. Amennyiben a települési önkormányzat a jogosultság kezdetétõl számított 30 napon belül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségbiztosítási szerv követelését az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról azonnali beszedési megbízás benyújtásával érvényesítheti. Az egészségbiztosítási szerv megkeresésére a Magyar Államkincstár az önkormányzat költségvetési elszámolási számlaszámát közli.” (2) Az Szt. 53. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb idõtartamra alacsonyabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, az önkormányzat visszaigényelheti az egészségbiztosítási szervtõl a különbözet 6 havi összegének 30%-át.” 22. § Az Szt. 54/A. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A jegyzõ a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki – a kérelmezõ saját és családtagjai jövedelmére vonatkozó igazolás alapján – annak a személynek, akinek a családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelezõ legkisebb összegét, és családjának vagyona nincs.” 23. § Az Szt. a következõ 55/D. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „Energiafelhasználási támogatás 55/D. § (1) Az energiafelhasználási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 50. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból, külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújtott támogatás. A támogatásra az I. Fejezet III. címét nem kell alkalmazni. (2) A kincstár a támogatás megállapításával, érvényesítésével, a jogszerû igénybevétel ellenõrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésével kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: a) a támogatást igénylõ személy, valamint a háztartása tagjainak természetes személyazonosító adatait;

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a támogatást igénylõ személy belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét; c) a támogatást igénylõ személy, valamint a háztartása tagjainak adóazonosító jelét; d) a jogosultsági feltételekre vonatkozó, illetve a támogatás mértékének megállapításához – így különösen a fogyasztó, valamint a fogyasztási hely azonosításához, valamint a fogyasztó által felhasznált hõmennyiség megállapításához – szükséges adatokat; e) a támogatást igénylõ személy, valamint a háztartása tagjainak a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi adatait; f) a támogatás megállapítására, megszüntetésére, illetve visszakövetelésére vonatkozó döntést. (3) A (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatokat a kincstár a támogatást igénylõ személy adatszolgáltatása alapján gyûjti és tartja nyilván. A kincstár a támogatás jogszerû igénybevételének ellenõrzése céljából a) a (2) bekezdés a)–b) pontjában foglalt adatok tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervtõl, b) a (2) bekezdés c) és e) pontjában foglalt adatok tekintetében az állami adóhatóságtól, továbbá c) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatok tekintetében a támogatást igénylõ személy részére szolgáltatási vagy közüzemi szerzõdés alapján gáz-, földgázalapú hõ-, illetve távhõszolgáltatást nyújtó, a támogatás érvényesítésére a külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult szolgáltatótól (e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) adatot kérhet. (4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a támogatás megállapítására jogosult szerv a) a támogatás jogszerû igénybevételének ellenõrzésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése céljából az állami adóhatóságnak a (2) bekezdés a)–c), valamint e) pontja szerinti körben, b) a támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából a szolgáltatónak, illetõleg a támogatás forrásául szolgáló elõirányzat kezelésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott közremûködõi feladatokat ellátó szervezetnek a (2) bekezdés a)–b), valamint d) és f) pontja szerinti körben, c) a külön jogszabály szerinti értesítési kötelezettségének ellátása céljából a támogatásra jogosult személy közös képviselõjének a (2) bekezdés f) pontja szerinti körben adatot szolgáltat. (5) A kincstár a (2) bekezdés szerinti adatokat, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott szerv, illetve személy az átadott adatokat a külön jogszabály szerinti jogosultsági idõszak végétõl számított öt évig tartja nyilván. (6) A kincstár a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetõleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.”

10461

24. § Az Szt. 58. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „58. § A szociál- és családpolitikáért felelõs miniszter – a jogszabályokban meghatározott szakmai, módszertani feladatok ellátására – módszertani intézményeket jelöl ki.” 25. § Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg.” 26. § (1) Az Szt. 63. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelõzõen – a 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezetõ, ennek hiányában a jegyzõ kezdeményezi az igénylõ gondozási szükségletének vizsgálatát. (5) A gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban megjelölt szakértõi bizottság mûködik.” (2) Az Szt. 63. §-a a következõ (6)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(6) A szakértõi bizottság a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelezõ erejû szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékérõl. (7) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelõ idõtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylõt az intézményvezetõ tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetõségérõl. (8) Ha a szolgáltatást igénylõ személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegû vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezetõ döntése alapján legfeljebb három hónapos idõtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a (4) bekezdés szerint kezdeményezni kell. (9) A települési önkormányzat a 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkezõ, házi segítségnyújtást igénylõ személyek ellátásáról köteles gondoskodni.” 27. § Az Szt. 65. §-ának (1) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „Jelzõrendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végzõ szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat.”

10462

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/149. szám

28. § Az Szt. 65/F. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre.”

ségnyújtás igénybevételének lehetõségérõl és a szakvéleményt részére átadja, valamint másolatát megküldi az ellátást igénylõ lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti települési önkormányzatnak. Ebben az esetben a házi segítségnyújtás igénylése során a szociális szakértõi szerv szakvéleménye igazolja a gondozási szükségletet.”

29. § Az Szt. 67. §-ának (1) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „A 68. § (5) bekezdése szerinti személy ellátása esetén az ellátás tartalmát a 94/B., illetve 94/D. § szerinti megállapodás határozza meg.”

32. § Az Szt. 70. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában történõ elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.”

30. § (1) Az Szt. 68. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az idõsek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkezõ, de rendszeres fekvõbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylõ, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. (2) Az idõsek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkezõ személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.”

33. § Az Szt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép „(3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) idõskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza; c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; d) szenvedélybetegek átmeneti otthona; e) éjjeli menedékhely; f) hajléktalan személyek átmeneti szállása; g) bázis-szállás.”

(2) Az Szt. 68. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Idõsek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élõ házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehetõ.”

34. § (1) Az Szt. 85/A. §-ának (5) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában történõ elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.”

31. § Az Szt. a következõ 68/A. §-sal egészül ki: „68/A. § (1) Az idõsotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezetõ kezdeményezi az ellátást igénylõ gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértõi szervnél. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelõzõen, ebben az esetben az intézményvezetõ e § szerinti feladatait a beutaló szerv látja el. (2) A szociális szakértõi szerv a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelezõ erejû szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékérõl, illetve a külön jogszabály szerinti körülményekrõl. (3) Idõsotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. (4) Ha az idõsotthoni ellátást igénylõ személy gondozási szükséglete a szakvélemény szerint fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idõsotthoni elhelyezést a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezetõ tájékoztatja a házi segít-

(2) Az Szt. 85/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körû ellátást biztosít.” 35. § Az Szt. 86. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fõnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fõnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idõsek nappali ellátását, c) tízezer fõnél több állandó lakos él, az a)–b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzõrendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer fõnél több állandó lakos él, az a)–c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer fõnél több állandó lakos él, az a)–d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani.

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-jétõl nem kötelezõ önkormányzati feladatok.” 36. § (1) Az Szt. 92/K. §-ának (2) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „A mûködési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek.” (2) Az Szt. 92/K. §-a a következõ (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(8) A mûködést engedélyezõ szerv a fenntartóval, az intézményvezetõvel, illetve más jogsértõ személlyel szemben az ellátottak jogainak megsértése és más, külön jogszabályban meghatározott jogsértések esetén legfeljebb 200 000 forint összegû szociális igazgatási bírságot szabhat ki. A szociális igazgatási bírság több jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. (9) A jogerõsen kiszabott és meg nem fizetett bírság köztartozásnak minõsül, és adók módjára kell behajtani.” 37. § Az Szt. 94/A. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tartós bentlakásos intézménybe történõ beutaló határozat tartalmazza] „c) idõsotthon esetében a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét.” 38. § Az Szt. 94/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Nem kell az ellátottal az (1) bekezdés szerint írásbeli megállapodást kötni a) népkonyhán történõ étkeztetés esetén, b) családsegítés esetén, c) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbû ellátás esetén, d) utcai szociális munka esetén, e) hajléktalanok nappali melegedõje esetén, f) hajléktalanok éjjeli menedékhelye esetén, g) hajléktalanok átmeneti szállása esetén, ha az ellátás idõtartama a 30 napot nem haladja meg.” 39. § Az Szt. 94/D. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Egyházi, illetve nem állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételérõl – a 94/B. § (3) bekezdésében foglalt kivételekkel – az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylõ, illetve törvényes képviselõje írásbeli megállapodást köt.” 40. § Az Szt. 96/A. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében a módszertani intézmény ismertetõt készít a feladatkörébe tartozó szociális intézményekrõl.”

10463

41. § Az Szt. 99/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szociális foglalkoztatás feltétele az ellátott rehabilitációs alkalmassági vizsgálatának elvégzése.” 42. § Az Szt. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 3. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti személy bentlakásos szociális intézményben határozott idõre, tartózkodási joga fennállásának idõtartamára helyezhetõ el.” 43. § Az Szt. 109. §-ának (4) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki: „Ha az áthelyezés idõsek otthonába történik, a 68/A. § szabályait is alkalmazni kell.” 44. § Az Szt. 112. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „112. § (1) Rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátás idõtartama – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nem haladhatja meg a három évet. Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs részlegére a rehabilitációs intézményre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (2) Az ellátás (1) bekezdés szerinti idõtartama egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbítható, ha a) a rehabilitációs programban meghatározott eredményeket nem sikerült elérni, de az ellátással az eredményes rehabilitáció megvalósítható, vagy b) az ellátott önálló életvitelének kialakítása további segítséget igényel, amely azonban utógondozói szolgáltatás keretében nem valósítható meg. (3) A rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátott határozatlan idõre is elhelyezhetõ, ha a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredménye szerint az ellátott az önálló életvitel kialakítására várhatóan csak részben lesz képes. (4) A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs célú lakóotthonban minden esetben biztosítani kell a) a lakhatást, b) a textíliával való ellátást, és c) a mentális gondozást. (5) A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs célú lakóotthonban határozott idõre elhelyezett ellátottak részére – külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján – kötelezõ elõtakarékossági rendszert kell mûködtetni. (6) A (4)–(5) bekezdés szerinti szolgáltatásokon túl az ellátottnak nyújtott további szolgáltatásokkal kapcsolatos körülményeket, így különösen a) az önálló, részben önálló életvitelhez szükséges feltételek biztosítását, a szükséges étkeztetést, b) az ellátott rehabilitációjához szükséges fejlesztõ felkészítést, képzést, foglalkoztatást vagy a foglalkoztatáshoz történõ hozzájutás módját,

10464

MAGYAR KÖZLÖNY

c) a szükséges egészségügyi ellátást vagy az egészségügyi ellátáshoz történõ hozzájutás módját, d) a szükséges utógondozást az ellátottal kötött, a 94/B. § (2) bekezdése, illetve a 94/D. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredményének figyelembevételével kell meghatározni. (7) Az utógondozás a rehabilitációs intézmény és a rehabilitációs célú lakóotthon által a társadalmi életben való részvétel, a munkavállalás és az önálló életvitel elõsegítése érdekében nyújtott szolgáltatás. Az utógondozás idõtartama nem haladhatja meg a két évet.” 45. § Az Szt. 113/A. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az ellátottak felülvizsgálata 113/A. § A külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt a) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban elhelyezett, BNO 10 kódkönyv F diagnóziskóddal rendelkezõ ellátottak, b) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban ellátott fogyatékos személyek, c) a rehabilitációs intézményben, rehabilitációs célú lakóotthonban ellátottak, d) a szociális foglalkoztatásban részt vevõ ellátottak.” 46. § Az Szt. 114. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, a) aki jövedelemmel nem rendelkezik, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja jövedelemmel (119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.” 47. § (1) Az Szt. 115. §-ának (1) bekezdése a következõ második, harmadik és negyedik mondattal egészül ki: „Ha az ellátásra a mindenkori költségvetési törvény differenciált összegû normatív állami hozzájárulást határoz meg, az intézményi térítési díjat valamennyi normatívakategóriára külön meg kell határozni. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történõ megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetében az intézményi térítési díjat az elõzõ évben ténylegesen igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell számítani.” (2) Az Szt. 115. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kötelezett által fizetendõ térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezetõ

2007/149. szám

konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylõt az ellátás igénybevételét megelõzõen írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, kivéve, ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot. Ebben az esetben külön jogszabályban meghatározott összegû személyi térítési díjat kell fizetni.” (3) Az Szt. 115. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások (a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 78–80. §-ai szerinti költségek, önkormányzati intézményeknél az éves költségvetési beszámoló 21. táblája 01–07 soraiban feltüntetett költségek) egy szolgáltatási egységre (ételadag, szolgáltatási óra, nap) számított értéke, amelyet az elõzõ év adatai alapján, a tárgyév március 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidõszaki folyamatok indokolják. Ha a szolgáltatás az elõzõ évben nem mûködött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni.” (4) Az Szt. 115. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.” 48. § Az Szt. 115/A. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Térítésmentesen kell biztosítani] „b) a népkonyhán történõ étkeztetést,” 49. § (1) Az Szt. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a) a szolgáltatást igénybe vevõ személy rendszeres havi jövedelmét, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet, c) kiskorú igénybe vevõ esetén – a b) pont szerinti kivétellel – a vele közös háztartásban élõ szülõk egy fõre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.” (2) Az Szt. 116. §-a (3) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A személyi térítési díj – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem” [a) 25%-át étkeztetés, b) 20%-át házi segítségnyújtás, c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10465

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, e) 2%-át jelzõrendszeres házi segítségnyújtás esetében.]

54. § Az Szt. V. Fejezete a következõ IV. címmel és 119/C–119/D. §-sal egészül ki:

50. § (1) Az Szt. 117. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövege és a) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „Az intézményi ellátásért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi – idõsotthoni ellátás esetében a 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott – jövedelmének a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;” [b) 60%-át az átmeneti elhelyezést; c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést; d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén.]

119/C. § (1) Az ellátás igénybevételét megelõzõen a jegyzõ étkeztetés – ide nem értve a népkonyhát – és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylõ családjában az egy fõre jutó jövedelmet, idõsotthoni ellátás esetében az ellátást igénylõ havi jövedelmét megvizsgálja. A jövedelemvizsgálatra a 10. § és a 32–32/A. § szabályait is alkalmazni kell. (2) A családhoz tartozó közeli hozzátartozóként a Ptk. 685. § b) pontja szerinti személyeket és az élettársat kell figyelembe venni. (3) A jegyzõ a jövedelemvizsgálat alapján – tárgyévre szóló érvényességgel – igazolást állít ki az (1) bekezdés szerinti jövedelemrõl. Az igazolás tartalmazza továbbá a) az ellátást igénylõ és a jövedelemszámítás során figyelembe vett családtagok természetes személyazonosító adatait, b) az egy fõre jutó havi jövedelmet az öregségi nyugdíj – az igazolás kiadásának idõpontjában érvényes – legkisebb összegének százalékában kifejezve, c) az igazolás érvényességi idejét. (4) Ha az igazolást a jegyzõ a család bármelyik tagjára vonatkozóan kiállította, az igazolás étkeztetés és házi segítségnyújtás igénylésekor a jövedelemvizsgálat során figyelembe vett további személyek esetében is felhasználható. (5) A jövedelemvizsgálatot a) étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelõzõen, b) házi segítségnyújtás és idõsotthoni ellátás esetében az intézmény vezetõje vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követõen kérelmezi a jegyzõnél. (6) Ha a jegyzõ a kérelmezõ családjának jövedelmi helyzetét az igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtását megelõzõen is vizsgálta, a három hónapnál nem régebbi adatok a jövedelmi rászorultság vizsgálatánál felhasználhatók. (7) Az igazolás kiállításának alapjául szolgáló tényekben bekövetkezett változás a tárgyévben a kiadott igazolás érvényességét nem érinti. Évközi jövedelemcsökkenés esetében az igazolás kiállítása ismételten kérelmezhetõ. (8) Az igazolás elsõ alkalommal történõ kiállítását követõen az intézményvezetõ minden év október 31-éig kérelmezi a szolgáltatónál, intézménynél ellátást igénybe vevõ személyek következõ naptári évre szóló igazolásának kiállítását. 119/D. § (1) Idõsotthoni ellátás esetében – a jövedelemvizsgálat keretében – a jegyzõ megvizsgálja az ellátást igénylõ vagyoni helyzetét. Vagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének idõpontjában az ellátást igénylõ tulajdonában álló ingatlant, valamint az õt illetõ

(2) Az Szt. 117. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja.” 51. § Az Szt. 117/A. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A költõpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál.” 52. § Az Szt. 118. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „118. § Amennyiben az intézményi elhelyezést a gyámhivatal határozata alapozza meg, a kiskorú ellátott után térítési díj fizetésének kötelezettsége nem írható elõ. A gyámhivatal határozatában megállapított gondozási díjat – a külön jogszabályban meghatározott feltételek és eljárás alapján – a szociális intézmény részére kell átutalni.” 53. § (1) Az Szt. 119. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a személyi térítési díjat az (1) bekezdés szerint nem fizetik meg, illetve ha a költõpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán, idõsotthoni ellátás esetében a 119/D. § (1) bekezdése szerinti vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.” (2) Az Szt. 119. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezésérõl a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a fenntartó kérelme alapján – határozatot hoz. A határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni.”

„IV. cím Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében

10466

MAGYAR KÖZLÖNY

hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékû jogot, illetve az ellátás igénylését megelõzõ 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét jövedelemként kell figyelembe venni. (3) A havi jövedelem számításakor a (2) bekezdés szerinti összeget 96 hónapra elosztva kell meghatározni és az ellátást igénylõ havi jövedelméhez hozzáadni.” 55. § Az Szt. 122/A. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [Szerzõdéses szolgáltatások lehetnek különösen] „f) jelzõrendszeres házi segítségnyújtás esetén a jelzõrendszer mûködtetése.” 56. § Az Szt. VII. Fejezete a következõ 131/A. §-sal egészül ki: „131/A. § A támogató szolgáltatások és a közösségi ellátások mûködtetését az állam – a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerzõdések útján támogatja. A finanszírozási szerzõdést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni.” 57. § (1) Az Szt. 132. §-ának (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ p)–t) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa] „n) a szociális hatóság és a szociális szakértõi szerv kijelölését;” „p) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat; q) a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közremûködõ szakértõkre, szakértõi szervekre vonatkozó részletes szabályokat; r) a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatára, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra, továbbá a fogyatékos személyek alapvizsgálatára vonatkozó szabályokat; s) a szociális igazgatási bírság alkalmazására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat; t) az energiafelhasználási támogatás mértékére, a támogatásra való jogosultság megállapításának feltételeire és a jogosultak körére, a támogatás igénylésére, megállapítására, érvényesítésére, a támogatás jogszerû igénybevétele ellenõrzésének és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésének rendjére, továbbá a támogatás forrásául szolgáló elõirányzat kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályokat.”

2007/149. szám

(2) Az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének g) és m) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek és ezzel egyidejûleg a bekezdés a következõ n) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a szociál- és családpolitikáért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza] „g) a módszertani intézmények kijelölésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat;” „m) a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályait; n) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a szociálisan rászorult személyek földgáz- és távhõszolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítõ támogatásának, valamint egyéb fûtési támogatásának szabályait.”

II. A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 58. § A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A törvény hatálya kiterjed] „b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idõpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.” 59. § A Gyvt. 5. §-ának sa)–sb) és sd) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában fenntartó:] „sa) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), sb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyû egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyû szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyû egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minõsül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a tár-

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

sadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,” „sd) a magyarországi székhelyû jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – az sa)–sb) alpontokban foglaltak kivételével,” 60. § A Gyvt. a „Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény” alcímet megelõzõen a következõ 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a 18. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmezõ lakcíme van. Ha a kérelmezõnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerûen lakik. (2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.” 61. § (1) A Gyvt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A települési önkormányzat jegyzõje megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 135%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülõ, illetve más törvényes képviselõ gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fõre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.” (2) A Gyvt. 19. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetõleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási joga megszûnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.” 62. § A Gyvt. 146. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni] „g) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben, illetve a fogyatékos gyermekek

10467

számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében” [nyújtott étkeztetésre.] 63. § A Gyvt. 162. §-ának (1) bekezdése a következõ q) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „q) a gyermekvédelmi gondoskodás, valamint a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti kapcsolattartás szabályainak végrehajtását.”

III. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása 64. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 15. §-a a következõ (3)–(4) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A munkáltató a fogyatékos személy munkához jutásának elõsegítése érdekében – a felvételi eljárás során – köteles biztosítani az egyenlõ eséllyel hozzáférhetõ környezetet. (4) A munkáltatót a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség abban az esetben terheli, amennyiben a) a megüresedett álláshelyet nyilvánosan meghirdette, b) az álláshelyre a fogyatékos személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte a meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és c) azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet. Aránytalanul nagy tehernek minõsül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató mûködését ellehetetleníti.” 65. § (1) A Fot. 23. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult] „a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy, amennyiben az ellátás igénylésének idõpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint” (2) A Fot. 23. §-a (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha a jogosult három hónapot meghaladó idõtartamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy az Európai

10468

MAGYAR KÖZLÖNY

Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra.” (3) A Fot. 23. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szûnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül.” 66. § A Fot. 23/E. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre írásban kötelezték.” 67. § A Fot. a következõ 32. §-sal egészül ki: „32. § (1) E törvény 29. §-a a légi jármûveken utazó fogyatékkal élõ, illetve csökkent mozgásképességû személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) E törvény 15–16. §-ai a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlõ bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálják.”

IV. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 68. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény hatálya kiterjed – amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – a Magyar Köztársaság területén élõ] „c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idõpontjában az Szmtv.-ben meghatá-

2007/149. szám

rozottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,” 69. § (1) A Cst. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következõ bf) alponttal egészül ki: [Családi pótlékra jogosult saját jogán b) a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, a 7. § (2) bekezdésében megjelölt életkorú, nagykorú személy,] „bf) aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban.” (2) A Cst. 8. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Az e bekezdés alapján folyósított ellátás más jogszabály alkalmazásában magasabb összegû családi pótléknak minõsül.” 70. § A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A családi pótlék havi összege a) egygyermekes család esetén 12 200 forint, b) egy gyermeket nevelõ egyedülálló esetén 13 700 forint, c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, d) két gyermeket nevelõ egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint, f) három vagy több gyermeket nevelõ egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint, g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelõ család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti intézményben élõ, továbbá nevelõszülõnél, hivatásos nevelõszülõnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelõ egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, i) a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén – a 8. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – 20 300, j) a 7. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti intézményben élõ, továbbá nevelõszülõnél, hivatásos nevelõszülõnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a 7. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti személy, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 14 800 forint.” 71. § A Cst. 12. §-a a) pontjának ac) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

[A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, a) aki az igénylõ háztartásában él, és] „ac) aki a 8. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint a b) pontjának ba)–be) alpontja szerint saját jogán jogosult az ellátásra;” 72. § A Cst. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kincstár – a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerint az életkezdési támogatás érvényesítése érdekében az állami adóhatóság által átadott természetes személyazonosító és lakcímadatok alapján – a 2007. december 31-e után született gyermek törvényes képviselõje részére megküldi a családi pótlék iránti igény bejelentéséhez szükséges nyomtatványokat, valamint az ellátásokról szóló tájékoztatást.” 73. § (1) A Cst. 35. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ellátás iránti igényt elbíráló szerv a) a kincstár, b) a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetõhely.” (2) A Cst. 35. §-a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha a jogosult három hónapot meghaladó idõtartamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra.” 74. § A Cst. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az ellátást – a (4) bekezdésben szabályozott eltéréssel – utólag, a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig, bankszámlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani.” 75. § A Cst. 41. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetõleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülõt is felelõsség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetõleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk ará-

10469

nya nem állapítható meg, akkor a felelõsöket egyenlõ arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni. (7) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelõsség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.” 76. § (1) A Cst. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelezõ határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította.” (2) A Cst. 43. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A jogalap nélkül kifizetett és jogerõs határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetõje méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megilletõ összeget és a jogosult nem részesült egyidejûleg az ellátásban.” 77. § A Cst. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha az ellátást igénylõ az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellõzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtõl, illetve az intézkedésrõl való tudomásszerzéstõl számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.” 78. § A Cst. 45. §-ának (2) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:] „i) a magasabb összegû családi pótlékban részesülõ, 18. életévét betöltött jogosult munkaképesség-csökkenése, illetve egészségkárosodása mértékére vonatkozó adat.” 79. § A Cst. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „48. § (1) A családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló szerv a 45. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelõs szervtõl, illetve az egészségbiztosítási szervtõl, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtõl a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenõrzése céljából. (2) A kincstár megkeresésére az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelõs szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság fennállásának ellenõrzése céljából TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít nyilvántartásából az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban részesülõ személyekrõl.

10470

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság fennállásának ellenõrzése céljából a kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelõs szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv megkeresésére a 45. § szerinti nyilvántartásból TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít a gyermekgondozási támogatásban részesülõ személyekrõl.”

V. Záró rendelkezések 80. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 23. §-a, az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének – e törvény 57. §-ának (1) bekezdésével megállapított – t) pontja, e törvény 82. §-ának (3) és (7) bekezdése, valamint 84–86. §-a a kihirdetést követõ nyolcadik napon lép hatályba. 81. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor mûködõ megyei, egyházi, regionális és országos módszertani intézmények kijelölése 2008. június 30-áig marad érvényben, a 2008. január 1-je és június 30-a között lejáró kijelölések 2008. június 30-áig meghosszabbodnak. 2008. január 1-je és június 30-a közötti idõtartamra új módszertani intézmény nem jelölhetõ ki, ebben az idõszakban a módszertani intézmények mûködésére a 2007. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdésének – e törvény 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított – bd) alpontját csak a törvény hatálybalépését követõen született gyermekekre tekintettel fennálló gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében kell alkalmazni. (3) Az e törvény hatálybalépésekor jelzõrendszeres házi segítségnyújtásra mûködési engedéllyel rendelkezõ szociális szolgáltatóknak, intézményeknek az Szt. – e törvény 27. §-ával megállapított – 65. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételnek 2008. december 31-éig kell megfelelniük. (4) Az e törvény hatálybalépésekor házi segítségnyújtásban részesülõ, az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény 38. §-ának (9) bekezdése szerint szociálisan rászorultnak minõsített személyek gondozási szükségletét nem kell az e törvény 26. §-a szerint megvizsgálni; a gondozási szükséglet fennállását a külön jogszabály szerinti, egészségi állapotról szóló orvosi igazolás a következõ felülvizsgálat idõpontjáig igazolja. (5) Az e törvény hatálybalépésekor idõsotthoni ellátásban részesülõ személyek gondozási szükségletét a) nem kell az e törvény 31. §-a szerint megvizsgálni,

2007/149. szám

b) fennállónak kell tekinteni idõsotthoni ellátásuk teljes idõtartama alatt. (6) Az e törvény hatálybalépésekor emelt szintû idõsotthoni ellátásban részesülõ személyek e törvény 31. §-ával meghatározott, gondozási szükséglet megállapítására irányuló vizsgálatát a fenntartó 2008. év során kezdeményezheti a szociális szakértõi szervnél. A gondozási szükséglet vizsgálata az (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem érinti, azonban a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet megállapítása esetén az ellátott után 2009. évtõl a nem emelt szintû idõsotthoni ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulás vehetõ igénybe. Ebben az esetben 2008. év során az ellátott e törvény 54. §-ával megállapított jövedelemvizsgálatát is el kell végezni, azzal, hogy az Szt. – e törvénnyel megállapított – 119/D. §-át nem kell alkalmazni. Az ellátottnak továbbra is a megállapodás szerinti elhelyezést és ellátást kell nyújtani. (7) Azon rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezett ellátottak esetén, akiknek intézményi jogviszonya e törvény hatálybalépését megelõzõen jött létre, a jogviszony idõtartamára és – ha a 94/B. § (2) bekezdése, illetve a 94/D. § (1) bekezdése szerinti megállapodás másként nem rendelkezik – az ellátás tartalmára a jogviszony létrejöttekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a rehabilitációs célú lakóotthonban e törvény hatálybalépését megelõzõen elhelyezett személy elhelyezése határozatlan idejûre módosítható. (8) Szociális igazgatási bírságot kiszabni csak az e törvény hatálybalépését követõen elkövetett jogsértések esetén lehet. Amennyiben a jogsértés valamely állapot fenntartásával valósul meg, a szociális igazgatási bírságot akkor lehet kiszabni, ha a jogsértõ állapot e törvény hatálybalépése után is fennáll. (9) Az Szt. – e törvény 56. §-ával megállapított – 131/A. §-ának rendelkezéseit a 2009. költségvetési évtõl kell alkalmazni. (10) Az e törvény hatálybalépésekor étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, illetve idõsotthoni ellátásban részesülõk után 2008. évben járó normatív hozzájárulás összege nem lehet kevesebb a 2007. évi összegnél, idõsotthoni ellátás esetében 2009. évtõl pedig a 2007. évi összegnek a differenciált normatíva emelkedésének átlagával emelt összegénél. Étkeztetés és házi segítségnyújtás 2009. január 1-jétõl csak az e törvény 54. §-a szerinti jövedelemvizsgálat alapján nyújtható. Idõsotthoni ellátás esetében a törvény hatálybalépésekor ellátásban részesülõ személyre vonatkozóan 2008. év során a fenntartó kezdeményezheti az 54. § szerinti jövedelemvizsgálat elvégzését, ebben az esetben 2009. évtõl a költségvetési törvényben a jövedelemvizsgálat eredményétõl függõen meghatározott normatív állami hozzájárulás vehetõ igénybe. A jövedelemvizsgálat során az Szt. – e törvénnyel megállapított – 119/D. §-át nem kell alkalmazni.

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(11) A Gyvt. – e törvény 60. §-ával megállapított – 18/A. §-át a 2007. december 31-e után indult ügyekben kell alkalmazni. (12) A családtámogatási kifizetõhelyeknél – ide nem értve a Cst. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti családtámogatási kifizetõhelyet – 2007. december 31-én folyamatban lévõ anyasági támogatás, családi pótlék, illetve gyermekgondozási segély ügyekben a Magyar Államkincstár lakóhely szerint illetékes Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) jár el. A családtámogatási kifizetõhely a folyamatban lévõ ügyek teljes iratanyagát 2008. január 5-éig átteszi az Igazgatóságnak. (13) A családtámogatási kifizetõhely döntése ellen benyújtott és 2007. december 31-én folyamatban lévõ fellebbezést a Magyar Államkincstár bírálja el. A fellebbezés elbírálására 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint hatáskörrel rendelkezõ Igazgatóság a folyamatban lévõ ügyek teljes iratanyagát 2008. január 5-éig átteszi a Magyar Államkincstárhoz. (14) 2007. december 31-ét követõen a családtámogatási kifizetõhely döntése ellen benyújtott fellebbezés esetén a kifizetõhely a fellebbezési eljárás lefolytatása végett az ügy teljes iratanyagát a Magyar Államkincstárhoz terjeszti fel. (15) A 200 fõt meg nem haladó biztosítotti létszámot foglalkoztató családtámogatási kifizetõhely a 2007. december hónapra járó családtámogatási ellátások kifizetése után a – 2007. december 31-éig megállapított – családtámogatási ellátások folyósításához szükséges adatállományt elektronikusan 2008. január 15-éig átadja az Igazgatóságnak. (16) Az 500 fõt meg nem haladó biztosítotti létszámot foglalkoztató családtámogatási kifizetõhely – ide nem értve a (15) bekezdés szerinti esetet – a 2008. január hónapra járó családtámogatási ellátások kifizetése után a – 2007. december 31-éig megállapított – családtámogatási ellátások folyósításához szükséges adatállományt elektronikusan 2008. február 15-éig átadja az Igazgatóságnak. (17) Az 500 fõ feletti biztosítotti létszámot foglalkoztató családtámogatási kifizetõhely a 2008. február hónapra járó családtámogatási ellátások kifizetése után a – 2007. december 31-éig megállapított – családtámogatási ellátások folyósításához szükséges adatállományt elektronikusan 2008. március 15-éig átadja az Igazgatóságnak. (18) A (15)–(17) bekezdés szerinti adatállomány átadását követõen a családtámogatási ellátások folyósításáról – ideértve az adatállomány átadásának hónapjára járó ellátást is – az Igazgatóság gondoskodik. (19) A családtámogatási kifizetõhely a családtámogatási ügyek iratanyagát az adatállomány elektronikus átadása hónapjának utolsó napjáig átadja az illetékes Igazgatóságnak.

10471

(20) Amennyiben a jogalap nélkül felvett ellátást 2007. december 31-ét megelõzõen a kifizetõhely folyósította, annak a visszafizetésére kötelezõ határozatot az illetékes Igazgatóság hozza. (21) A kifizetõhely az általa átadott és már elbírált családtámogatási ellátások jogszabályoknak való megfelelõségéért a Cst. felelõsségi szabályai szerint tartozik felelõsséggel. (22) A 2007. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályok alapján kiadott szakhatósági állásfoglalásra az Szt. – e törvénnyel megállapított – 50/B. § (1) bekezdése nem alkalmazható. 82. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az Szt. aa) 4. §-a (1) bekezdése m) pontjának második mondata, ab) 10. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, ac) 17. §-ának (8) bekezdése, ad) 19. §-ában a „csak” szövegrész, ae) 32/C. §-ának (3) bekezdése, af) 37/A. §-ának (6) bekezdése, ag) 37/E. §-ának (1) bekezdésében a „tényleges” szövegrész, ah) 54. §-ának (2) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész, ai) 54/A. §-ának (3) bekezdésében „a társadalombiztosítási igazgatási szerv és” szövegrész, aj) 59. §-ának (5) bekezdése, ak) 59/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja, al) 88. §-ának (3)–(6) bekezdése, am) 88/A. §-ának (1)–(3) bekezdése, an) 92. §-a (2) bekezdésének h) pontja, ao) 92. §-a (6) bekezdésének d) pontja, ap) 99/D. §-ának (7) bekezdése, aq) 113/B–G. §-a és az azokat megelõzõ alcímek, ar) 116. §-ának (4) bekezdése, as) 117. §-ának (1) és (4) bekezdése, at) 117/A. §-a (1) bekezdésének második mondatában az „ingatlan” szövegrész, au) 117/A. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában „az ingatlan” szövegrész, av) 134. §-a; b) a Cst. ba) 4. §-ának b) pontja, bb) 35. §-ának (2) bekezdése. (2) 2008. július 1-jén hatályát veszti az Szt. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja. (3) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) a) 55. §-ának m) pontja, b) 56. §-a (2) bekezdésének m) pontja és (3) bekezdése hatályát veszti.

10472

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt. a) 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „pénzbeli” szövegrész helyébe a „pénzbeli és természetbeni” szövegrész, b) 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „együtt élõ” szövegrész helyébe az „együtt lakó” szövegrész, c) 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az „együtt élõ” szövegrész helyébe az „együtt lakó” szövegrész, d) 19. §-ának – e törvény 5. §-ával átszámozott – (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, a kincstár” szövegrész, e) 37/A. §-ának (3) bekezdésében a „települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást” szövegrész helyébe a „közmunkát, közhasznú munkát vagy közcélú munkát (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás)” szövegrész, f) 37/B. §-a (1) bekezdésének be) alpontjában a „települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatásban” szövegrész, g) 37/B. §-a (2) bekezdésének b) pontjában „az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást” szövegrész helyébe „a közfoglalkoztatást” szövegrész, h) 37/C. §-ának (1) bekezdésében a „nem foglalkoztatott” szövegrész helyébe a „nem foglalkoztatott vagy támogatott álláskeresõ”, „a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatásban” szövegrész, i) 37/C. §-ának (2) bekezdésében „az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásból” szövegrész helyébe „a közfoglalkoztatásból” szövegrész, j) 43. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „megyei, fõvárosi módszertani intézménytõl” szövegrész helyébe a „módszertani intézmény által kijelölt szakértõtõl” szövegrész, k) 43/A. §-ának (3) bekezdésében a „megyei, fõvárosi módszertani intézmény” szövegrész helyébe a „módszertani intézmény által kijelölt szakértõ” szövegrész, l) 43/A. §-ának (4) bekezdésében a „megyei, fõvárosi módszertani intézménynek” szövegrész helyébe a „módszertani intézmény által kijelölt szakértõnek” szövegrész, m) 50/C. §-ának (1) bekezdésében az „egyéves” szövegrész helyébe „az abban megjelölt” szövegrész, n) 54. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövegében a „települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben” szövegrész helyébe a „jegyzõ” szövegrész, o) 54. §-ának (1) bekezdésében a „nem rendelkezik vagyonnal” szövegrész helyébe a „családjának vagyona nincs” szövegrész, p) 54. §-ának (2) bekezdésében, 54/A. §-a (1) bekezdésének második mondatában és 54/A. §-a (2) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe a „jegyzõ” szövegrész, q) 58/A. §-ának (3) bekezdésében az „57. § szerinti” szövegrész helyébe az „57. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész,

2007/149. szám

r) 92/J. §-ában a „szakterületét” szövegrész helyébe az „iskolai végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, szakterületét” szövegrész, s) 99/B. §-a (4) bekezdésének elsõ mondatában a „113/G. §-ban foglalt rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végzõ szakértõi bizottság szakértõi véleménye” szövegrész helyébe a „rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredménye” szövegrész, t) 99/C. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 113. §-a (1) bekezdésének második mondatában és 113. §-a (2) bekezdésének elsõ mondatában a „szakértõi bizottság” szövegrész helyébe a „szociális szakértõi szerv” szövegrész, u) 99/D. §-ának (4) bekezdésében a „vagy” szövegrész helyébe az „és” szövegrész, v) 113/G. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „évente” szövegrész helyébe a „kétévente” szövegrész, w) 114. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „kétszeresét” szövegrész helyébe a „két és félszeresét” szövegrész, x) 115. §-a (6) bekezdésének felvezetõ szövegében „a kötelezett” szövegrész helyébe „az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja” szövegrész, y) 115. §-ának (7) bekezdésében a „jogosult” szövegrész helyébe a „kötelezett” szövegrész lép. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Gyvt. aa) 20. §-ának (1) bekezdésében, 20/B. §-ának (2) bekezdésében és 21. §-ának (3) bekezdésében a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szövegrész, ab) 30. §-ának (2) bekezdésében a „személyes gondoskodást” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi szakellátást” szövegrész, ac) 103/A. §-a (1) bekezdésében a „szakterületét” szövegrész helyébe az „iskolai végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, szakterületét” szövegrész, ad) 148. §-a (5) bekezdésének a) pontjában az „1–4.” szövegrész helyébe az „1–5.” szövegrész, b) a Cst. ba) 2. §-ának d) pontjában az „ingázókat” szövegrész helyébe az „ingázó munkavállalókat” szövegrész, bb) 4. §-ának fb) alpontjában a „munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette” szövegrész helyébe a „munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett” szövegrész lép. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ának (3) bekezdésében a „polgármestere” szövegrész helyébe a „jegyzõje” szövegrész lép. (7) Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény 38. §-a (11) bekezdésének második mondatában a „szabályokat” szövegrész helyébe

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a „ , 39. § (2) bekezdése szerinti szabályokat a továbbiakban is” szövegrész lép. 83. § A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. §-a a következõ k) ponttal egészül ki: [A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják] „k) a szociális hatóság.” 84. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult] „g) a kincstár az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez, valamint az energiafelhasználási támogatás megállapításával, érvényesítésével, a jogszerû igénybevétel ellenõrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésével összefüggésben;” 85. § (1) A GET 14/A. §-a (4) bekezdésének bevezetõ rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép és ezzel egyidejûleg a bekezdés a következõ f) ponttal egészül ki: „Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok – az a)–c) és e)–f) pontok esetében az érintett egyidejû értesítése mellett – átadhatóak” „f) az energiafelhasználási támogatás megállapításával, illetõleg jogszerû igénybevételének ellenõrzésével összefüggõ feladatokat külön jogszabály alapján ellátó szervnek.” (2) A GET 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A háztartási fogyasztó a tulajdonában vagy használatában lévõ ingatlan – mint fogyasztásmérõvel rendelkezõ fogyasztási hely – rendeltetésszerû használata érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett földgázigényének – ideértve a vezetékes propán- és butángázigényt is – kielégítése érdekében külön törvény szerinti kedvezményes földgázellátásban, valamint a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben meghatározott díjfizetõ tulajdonában álló vagy általa bérelt, illetve használt lakáscélú épületrész távhõigényének biztosításához külön törvény szerinti kedvezményes távhõszolgáltatásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás és távhõszolgáltatás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.” 86. § A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 45. §-ának (4) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki, egyidejûleg utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak:]

10473

„f) az energiafelhasználási támogatás megállapításával, illetõleg jogszerû igénybevételének ellenõrzésével összefüggõ feladatokat külön jogszabály alapján ellátó szervnek. Az a)–c) és e)–f) pontok esetében az átadásról, illetõleg az átadott adatokról az érintettet egyidejûleg tájékoztatni kell.” Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2007. évi CXXII. törvény a szolgálati nyugdíjjal összefüggõ egyes törvénymódosításokról* 1. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 182. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ új (11) bekezdéssel egészül ki: „(10) A hivatásos állomány tagja a tényleges nyugállományba helyezésekor választhat a (8) bekezdés és a 182/A. § szerint rögzített, valamint a tényleges nyugállományba helyezésekor megállapított nyugdíjak között azzal, hogy ha a rögzítést követõen szolgálati idõt szerez, akkor a rögzített nyugdíjat az évenkénti emelésekkel növelve kell figyelembe venni. (11) Ha a hivatásos állomány tagja a 64. § alapján történt visszavételét követõen legalább 365 nap tényleges szolgálati idõt szerez, a szolgálati viszonyának megszüntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíj helyett – amennyiben ez számára kedvezõbb – választhatja a korábbi vagy rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét.” 2. § A Hszt. a következõ új 182/A. §-sal egészül ki: „182/A. § (1) Annak a hivatásos állományúnak, akinek a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati ideje 2007. december 31-én eléri, vagy meghaladja a 20 évet, a 2007. december 31-én hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerint meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (rögzíteni) a szolgálati nyugdíj összegét, annak folyósítása nélkül. Az így rögzített nyugdíjat megilleti a 2008. évi emelés összege is. (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugdíj rögzítésekor (megállapításakor) a 183. § szerint számított illetmény és illetmény jellegû juttatások havi átlagának a) 20 év betöltött szolgálati idõ esetén 60%-ával, * A törvényt az Országgyûlés a 2007. október 29-i ülésnapján fogadta el.

10474

MAGYAR KÖZLÖNY

b) 21 év betöltött szolgálati idõ esetén 61%-ával, c) 22 év betöltött szolgálati idõ esetén 62%-ával, d) 23 év betöltött szolgálati idõ esetén 63%-ával, e) 24 év betöltött szolgálati idõ esetén 64%-ával, f) 25 év vagy ennél több betöltött szolgálati idõ esetén a tényleges szolgálathoz tartozó, a 184. § szerint számított százalékával kell számolni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatásos állományú – a nyugdíjba vonuláskor hatályos törvényi rendelkezésektõl függetlenül – teljes összegû szolgálati nyugdíjra jogosult, ha a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik, és aa) szolgálati viszonya a törvény 56. § (1) bekezdésének a)–d) pontja, 56. § (2) bekezdésének c) pontja, illetõleg egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szûnt meg, vagy ab) szolgálati viszonya megszûnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy egészségkárosodása a 40%-ot elérte, de nem rokkant, vagy ac) 57. életévét betöltötte; vagy b) 57. életévét betöltötte, tényleges szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idõvel.” 3. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 203. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a hivatásos állomány tagja a 69. § alapján történt visszavételét követõen legalább 365 nap tényleges szolgálati idõt szerez, a szolgálati viszonyának megszüntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíja helyett – amennyiben ez számára kedvezõbb – választhatja a korábbi vagy rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét.” 4. § A Hjt. 214. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „214. § A hivatásos állomány azon tagjának, aki a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz szükséges, a 203. § (1) bekezdése szerinti 25 év tényleges szolgálati idõt megszerzi, a szolgálati nyugdíja összegét – annak folyósítása nélkül – hivatalból meg kell állapítani (rögzíteni).” 5. § A Hjt. a következõ 214/A. §-sal egészül ki: „214/A. § (1) Annak a hivatásos katonának, akinek a tényleges szolgálati ideje 2007. december 31-én eléri, vagy meghaladja a 20 évet, a 2007. december 31-én hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerint meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (rögzíteni) a szolgálati nyugdíj összegét, annak folyósítása nélkül. Az így rögzített nyugdíjat megilleti a 2008. évi emelés összege is.

2007/149. szám

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugdíj megállapításakor a 204. § (1) bekezdése szerint számított illetmény és illetményjellegû juttatások havi átlagának a) 20 év betöltött szolgálati idõ esetén a 60%-ával, b) 21 év betöltött szolgálati idõ esetén a 61%-ával, c) 22 év betöltött szolgálati idõ esetén a 62%-ával, d) 23 év betöltött szolgálati idõ esetén a 63%-ával, e) 24 év betöltött szolgálati idõ esetén a 64%-ával, f) 25 év vagy ennél több betöltött szolgálati idõ esetén a tényleges szolgálatteljesítési idõhöz tartozó, a 205. § szerinti százalékával kell számolni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatásos katona – a nyugdíjba vonuláskor hatályos törvényi rendelkezésektõl függetlenül, a 203. § (7) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – teljes összegû szolgálati nyugdíjra jogosult, ha a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik, és aa) szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés, valamint (2) bekezdésének b) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján, illetõleg egészségi, pszichikai, továbbá neki fel nem róható nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatt szûnt meg, vagy ab) szolgálati viszonya megszûnésekor az 52. életévét már betöltötte, vagy egészségkárosodása a 40%-ot elérte, de nem rokkant, vagy ac) 57. életévét betöltötte; vagy b) 57. életévét betöltötte, szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idõvel.” 6. § A Hjt. a következõ 214/B. §-sal egészül ki: „214/B. § A hivatásos állomány tagja a tényleges nyugállományba helyezéskor választhat a 203. § (8) bekezdése, a 214. §, illetõleg a 214/A. § szerint rögzített, valamint a tényleges nyugállományba helyezéskor megállapított nyugdíjak között azzal, hogy ha a rögzítést követõen szolgálati idõt szerez, akkor a rögzített nyugdíjat az évenkénti emelésekkel növelve kell figyelembe venni.” 7. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 23. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: [A pénztártag tagsági jogviszonya] „h) a törvény 123. §-ának (8) bekezdése szerinti visszalépéssel” [szûnik meg.] 8. § Az Mpt. 24. §-a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A 23. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a pénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, az írásbeli visszalépési kérelem pénztárhoz történõ megérkezésének napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

összegét a fordulónapot követõ 50 napon belül köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. A tagdíj-kiegészítés összegét a pénztár a fordulónapot követõ 50 napon belül kifizeti a tag részére. A visszalépési kérelemhez a pénztártagnak mellékelnie kell a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 191. § (1) bekezdése szerinti, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 212. § (1) bekezdése szerinti szerv igazolását arról, hogy a pénztártag megfelel a 123. § (8) bekezdésének b)–c) pontjaiban foglalt feltételeknek.” 9. § Az Mpt. 123. §-a a következõ (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(8) A pénztártag 2010. december 31-ig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben a) önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és b) a Hszt.-ben, illetve a Hjt.-ben meghatározott szolgálati viszonyban áll, és c) 2007. december 31-én legalább húsz év, a Hszt., illetve a Hjt. szerinti tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idõvel rendelkezik. (9) A (8) bekezdésben meghatározott pénztártagokat a Hszt. 191. § (1) bekezdése, illetve a Hjt. 212. § (1) bekezdése szerinti szervek 2008. február 28-ig tértivevénnyel ellátott – a pénz-, tõke- és biztosítási piac szabályozásáért felelõs miniszterrel egyeztetett tartalmú – levélben értesítik a visszalépés lehetõségérõl, amelyben tájékoztatják õket a magánnyugdíjpénztári tagság várható elõnyeirõl, illetve kockázatairól.” 10. § (1) A Hszt. 183. § (1) bekezdésében az „a szolgálati viszony keretében elért” szövegrész helyébe az „a szol-

10475

gálati viszony keretében elért, a kifizetés idõpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló” szöveg, „a számított személyi jövedelemadóval csökkentett” szövegrész helyébe az „az elért jövedelembõl levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett” szöveg lép. (2) A Hjt. 204. § (1) bekezdésében az „a számított személyi jövedelemadóval csökkentett” szövegrész helyébe az „az elért jövedelembõl levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett” szöveg lép. 11. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 32. § (5) bekezdésében a „3” szövegrész helyébe a „2” szöveg lép. (2) E törvény 1–10. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba. (3) 2008. január 31-ig nem kell pályázatot kiírni a rendõrség regionális, területi, helyi szerve vezetõjének kinevezéséhez és a jogszabály által meghatározott, csak pályázat útján betölthetõ szolgálati beosztás betöltéséhez. (4) E törvény 2008. február 1-jén hatályát veszti.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

10476

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/149. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

2007/149. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62., Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2008. évi éves elõfizetés díja: 6552 Ft áfával; féléves elõfizetés: 3276 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

10477

10478

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/149. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közigazgatási Szemle

121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év 7 400 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Nemzetközi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung

28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 7 400 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 6 048 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év

A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa. A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 07.3716 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.