IRODALOMTORTEIET A
MAGYAR
I R O D A L O M T Ö R T É N E T I
T AR S AS A G
FOLYÓIRATA
2.
1958.
sím
BARTA JÄNOS ; A mester nyomában (Horváth János 80. születésnapjára) CZINE MIHÄLY: Móricz Zsigmond parasztábrázolásának kezdetei
VITA ADATOK ÉS ADALÉKOK SZEMLE TÁRSASÁGI HÍREK
IRODALOMTÖRTÉNET — XLVI. ÉVF. 1958. 2. SZ. 193
320. LAP. — BUDAPEST, 1958. M Á J U S
IRODALOMTÖRTÉNET A MAGYAR
IRODALOMTÖRTÉNETI
TÁRSASÁG
FOLYÓIR
ATA
Szerkesztőbizottság:
BARTA
JÁNOS, BÓKA LÁSZLÓ, K I R Á L Y ISTVÁN, KOCZKÁS SÁNDOR, TÓTH DEZSŐ Felelős
BÓKA
szerkesztő:
LÁSZLÓ
Segédszerkesztő:
VARGHA
KÁLMÁN
E szám munkatársai : B a r t a J á n o s egyetemi t a n á r (Debrecen), az i r o d a l o m t u d o m á n y d o k t o r a , Czine Mihály, az I r o d a l o m t ö r t é n e t i Intézet t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a , H e r m a n n I s t v á n , a Filozófiai Intézet t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a , a filozófiai t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a , Tiborc Zsigmond hírlapíró, Komlós Aladár az I r o d a l o m t ö r t é n e t i Intézet önálló t u d o m á n y o s k u t a t ó j a , az i r o d a l o m t u d o m á n y doktora, V. Kovács Sándor, az I r o d a l o m t ö r t é n e t i Intézet t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a , Bäsch Lóránt író, jogi szakíró, Bodolay Géza gimnáziumi t a n á r , Réz Pál k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t i lektor, Vargha K á l m á n , az I r o d a l o m t ö r t é n e t i Intézet t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a , Busa Margit k ö n y v t á r o s , Scheiber Sándor főiskolai igazgató, K u n s z e r y Gyula író, hírlapíró, középiskolai t a n á r , Benedek Marcell egyetemi t a n á r , az irodalomtudom á n y d o k t o r a , Cs. Gárdonyi K l á r a , az Országos Széchényi K ö n y v t á r osztályvezetőhelyettese, R ó n a y György író, m ű f o r d í t ó , középiskolai t a n á r , N é m e t h G. Béla, az I r o d a l o m t ö r t é n e t i I n t é zet t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a , Kiss József, az I r o d a l o m t ö r t é n e t i Intézet t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a , Belia György t u d o m á n y o s k u t a t ó , M a k a y Gusztáv gimnáziumi v e z e t ő t a n á r , P é t e r László t u d o m á n y o s k u t a t ó (Szeged), Sík Csaba középiskolai t a n á r , k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t i tisztviselő, J á v o r O t t ó gimnáziumi t a n á r , F e n y ő I s t v á n k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t i lektor, N a g y Miklós, egyetemi a d j u n k t u s . A következő számok tartalmából : B a r t a J á n o s : V a j d a J á n o s pályakezdése, Bán Imre: „ F e j e d e l m e k n e k serkentő ó r á j a " , Bóka László : A vers-elemzés problémái, Brisits Frigyes : T o l d y Ferenctől Gyulai Pálig, E c k h a r d t Sándor : Balassi Bálint írói szándéka, K e r e s z t u r y Dezső : Költemények m a g y a r á z á s a , R ó n a y György : Kassák és az izmusok, Sükösd Mihály : H e m i n g w a y világa, Szabolcsi Bence : H á r o m régi m a g y a r vers r i t m u s á r ó l , Zolnai Béla : Ady-emlékek, Zsolnai Béla : Kosztolányi, Nietzshe, J u h á s z . Vita : Vita József Attila betegségéről. Adatok és adalékok : Csekey István : Liszt Ferenc B a r a n y á b a n , F e n y ő I s t v á n : K i h a gyott részletek K i s f a l u d y K á r o l y naplójából, Grezsa Ferenc : E g y J u h á s z Gyula-vers t ö r t é n e t e , V. Kovács Sándor : Grell J á n o s irodalmi m u n k á s s á g a , Mezősi K á r o l y : Móra Ferenc ismeretlen ifjúkori költészetéből, D. Zöldhelyi Zsuzsa—• Köllő Miklósné : V ö r ö s m a r t y Szózatának első orosz fordításai, B o r y I s t v á n : J ó k a i házasságlevele, K o r o m p a y Bertalan : A Szózat eszmevilágához, Gyallay Domokos : E g y t á j tökröződése i r o d a l m u n k b a n , Scheiber Sándor : A r a n y J á n o s ifjúkori elégiája : Gabuz ístók halálára, Scheiber Sándor—Zsoldos J e n ő : Tizenkét Kosztolányi-levél, Branyiczky Dezső : „ E m l é k e k A n n a b á l j a " , Boros L a j o s : Kiegészítések a m a g y a r irodalom helyi h a g y o m á n y a i c. füzethez, F ü l ö p Géza : Gárdonyi Géza levelei id. Szinnyei Józsefhez, Ungvári T a m á s : Két „ a m e r i k á s " vers, Zoványi J e n ő : S z a t h m á r i P a p J á n o s és S z a t h m á r i J á n o s , Kosztolányi Dezső levele Berda Józsefhez, Móricz Zsigmond levelei Veres P é t e r h e z (Közli : F. Csanak Dóra), Törő Györgyi : Szépirodalmi L a p o k , B a r t a J á n o s : A r a n y adalékok, Borzsák István : Budai Ézsiás életrajzához, Horlai Györgyné : Népiesség a prózáb a n a szabadságharc u t á n , Zuzana A d a m o v á : Adalék a cseh redikális "demokraták és a m a g y a r s z a b a d s á g h a r c kapcsolatához, Geleji Dezső, : A d y ismeretlen levele a Világ szerkesztőjének, Szalatnai Rezső : Móricz Zsigmond eló'szava a Légy jó mindhalálig cseh f o r d í t á s á h o z , K o s s u t h L a j o s k i a d a t l a n levele Wesselényi Miklóshoz (Közli : Harcos Ottó), Réz Pál : József Attila k i a d a t l a n levele Móricz Zsigmondhoz, G y ő r f f y Miklós : Madách novelláinak k r o n o l ó g i á j á h o z G y ő r f f y Miklós : Madách k i a d a t l a n levelei. Szemle : Lengyel Dénes : Móra Ferenc : A világ így megyen, Kiss József : Várkonyi N á n d o r : Az Üstökös csóvája, R a j n a v ö l g y i Géza : N a g y L a j o s : Válogatott karcolatok, Péter László : O r t u t a y G y u l a — K a t o n a Imre : Magyar parasztmesék, II., Benedek Marcell : Kassák Lajos : E g y ember élete, Benedek Marcell : Á p r i l y L a j o s : Abel f ü s t j e , N a g y Péter : Az erkölcs és az író (,,A céda és a s z ű z " olvasása k ö z b e n ) , N a g y Péter : Kolozsvári-Grandpierre Emil : A tisztesség keresztje, V. Windisch Éva : B a t sányi J á n o s v á l o g a t o t t művei, Szabolcsi Miklós : József F a r k a s : R o h a n u n k a f o r r a d a l o m b a , R ó n a y György : Sőtér István : V i l á g t á j a k , Komlovszki Tibor : Magyar költők, X V I I . s z á z a d . Szerkesztőség: B u d a p e s t , XI., Ménesi út 11/13. -
T e l e f o n : 259—266
B A R T A JÁNOS
A MESTER NYOMÁBAN (Horváth János nyolcvanadik
születésnapjára.)
1. E m l é k e i m t ö b b m i n t negyedfél évtizeddel ezelőttre n y ú l n a k vissza. Az E ö t v ö s K o l l é g i u m m a g y a r s z a k o s t a n á r j e l ö l t j e i , a k i k az órákról m á r ismerték H o r v á t h J á n o s m ó d s z e r é t és a l a p e l v e i n e k , s z i n t e t i k u s e r e d m é n y e i n e k egyrészét is — a k i k az e g y e t e m e n m é g B e ö t h y t , az egyre s z ü r k ü l ő N é g y e s y t és a p á l y á j a végén álló R i e d l t h a l l g a t t á k , vizsgáikra pedig P i n t é r k é z i k ö n y v e i n e k a d d i g m e g j e l e n t k ö t e t e i b ő l k é s z ü l t e k — ezek a részben h a r c t e r e t j á r t , részben legalább a f o r r a d a l m a k a t és a Monarchia összeomlását m e g é r t f i a t a l o k , a k i k közül e g y n é h á n y a n t i t o k b a n a j ö v e n d ő n a g y t u d ó s v a g y n a g y k ö l t ő k é p é t á p o l g a t t á k m a g u k b a n — a m i k o r s z a k t u d o m á n y r ó l , t a n u l á s r ó l , dolgozatokról volt szó, érezhetően k é t csoportra oszlottak. A könyvmoly-szerű, könyvtárasztalok mellett remetéskedő, szorgalmasan j e g y e z g e t ő és k i v o n a t o l ó t í p u s n a k nem volt n a g y becsülete a szakosok szűk köreiben, m é g a z é r t sem, ha a vizsgáit k i t ű n ő e n t e t t e le ; a szóvivők azok v o l t a k , a k i k e t m o s t u t ó l a g legt a l á l ó b b a n „ i n t u i t í v i r o d a l m á r o k " - n a k neveznék el: a k i k r a j o n g v a o l v a s t á k k e d v e s íróikat, a k i k a világirodalom d i v a t o s n a g y j a i t is ízlelgették, de e s k ü d t ellenségei v o l t a k az „ a n a l í z i s é n e k , a filológiának, s k a l a u z u l v a l a m i irracionális, beleérző m e g é r t é s t v o l t a k csak h a j l a n dók elfogadni. A k o l l é g i u m n a k ez időben kissé l a n y h u l ó vezetése k e d v e z e t t a t a n u l m á n y a i k b a n és é l e t m ó d j u k b a n is l a z á b b , r e n d s z e r t e l e n e b b i n t u i t í v e k n e k ; h a n g j u k m é g élesedett a k k o r , a m i k o r Riedl helyére Császár E l e m é r k e r ü l t , s a h a z a i k o n z e r v a t í v irodalom k e z d t e ö n m a g á t a N a p k e l e t f o l y ó i r a t b a n ú j j á s z e r v e z n i . I t t az ellentét m á r H o r v á t h J á n o s személyét is érint e t t e , akiről ú g y t u d t u k , h o g y a c í m é b e n is t ü n t e t ő e n „ N y u g a t " - e l l e n e s f o l y ó i r a t t a n u l m á n y és k r i t i k a i r o v a t á t vezeti ; a k i b o n t a k o z ó H o r t h y - k o r s z a k i r á n t i erős politikai f e n n t a r t á s o k s e m k e d v e z t e k a n n a k , h o g y a N a p k e l e t a kollégium i f j ú s á g á b a n népszerű legyen. Persze a kollégium m a g a csak p a r á n y i része volt a m a g y a r közélet a k k o r i t e n g e r é n e k , s jórészt a n n a k h u l l á m a i g y ű r ű z t e k b e n n e t o v á b b . A m i k o r H o r v á t h J á n o s P e t ő f i - k ö n y v e m e g j e l e n t , m e g s z ó l a l t a k az irodalmi közélet i n t u i t í v j e i is ; Szabó Dezső a „ P a n a s z " c. k ö t e t é b e n , Földessy Gyula egy, n y o m t a t á s b a n a N y u g a t - b a n közölt e l ő a d á s á b a n i n t é z e t t e g y á l t a l á n nem k í m é l e t e s h a n g ú t á m a d á s t ellene. Mohó o l v a s m á n y a i lettek ezek a kollégiumi ellenzéknek, a m e l y a m a g a igazolását l á t t a b e n n ü k . A z u t á n j ö t t e k a z o k a z évek, a m e l y e k szétszórták a n y u g t a l a n k o r s z a k n y u g t a l a n n e m z e d é k é t ; ki oklevéllel, ki f é l b e n m a r a d v a , k i k e r ü l t ü n k a kollégiumból, s h e l y ü n k b e lassan-lassan m á s o k j ö t t e k , a k i k a k á r m i l y e n , de mégiscsak s z i l á r d a b b a l a p o k r ó l i n d u l t a k , s k ö n n y e b b volt k o n s z o l i d á l t n a k lenniük. H o r v á t h J á n o s 1923 n y a r á n a z e g y e t e m r e k e r ü l t ; m i u t á n előbb Császár E l e m é r előretörését nem sikerült m e g a k a d á l y o z n i , Négyesy v á l l a l t a , h o g y á t m e g y a B e ö t h y h a l á l á v a l m e g ü r e s e d e t t esztétikai
1
Iiodalomtörténet
193
tanszékre, hogy H o r v á t h J á n o s meghívását a maga irodalomtörténeti tanszékére lehetővé tegye. A harcok pedig, amelyeknek a k a r t v a g y a k a r a t l a n részese volt, m á s színtérre t e v ő d t e k á t , és más, ú j jelszó a l a t t folytak t o v á b b . Az 1922-ben megindult Minerva, s benne T h i e n e m a n n beköszöntő cikke ( A pozitivizmus és a magyar történettudományok) az erők ú j csoportosulási kísérletét jelezte. Most m á r nem költők és i n t u i t í v próféták lázadozásáról volt szó. A pozit i v i z m u s n a k , különösen a pozitivizmus epigonjainak meddősége az öregebb irodalomtörténészek f i n o m a b b érzékű t a g j a i t is n y u g t a l a n í t o t t a ; m i u t á n k r i t i k á n k éveken á t udvarias bókokkal és a nagy rendszerezó'nek k i j á r ó elismeréssel f o g a d t a P i n t é r J e n ő k ö t e t e i t , az 1922-ben megjelent k é t k ö t e t e s „ t u d o m á n y o s rendszerezés"-sel k a p c s o l a t b a n Négyesy végre k ö v e t t e t u d ó s lelkiismerete s z a v á t , s az 1923-as E g y e t e m e s Philologiai Közlönyben meggyőző erővel m u t a t o t t rá a m ű koncepciótlanságára, esztétikai sekélységére. T h i e n e m a n n pedig m á r egy fiatal tudós-csoport nevében beszélt, a m e l y n e k p á l y á j a — esetenként — megindult az első világháború előtt, újszerűségük és rokon célkitűzéseik a z o n b a n most v á l t a k t u d a t o s s á ; m i n d e n bizonnyal a német t u d o m á n y b a n v é g b e m e n t csaknem egyidejű f o r d u l a t is befolyásolta őket. A „ s z e l l e m t ö r t é n e t " lett az ú j jelszó, a m e l y n e k zászlaja a l a t t megindult a harc a pozitivizmus és filologizmus bizony elég szilárd hadállásai ellen. A Minerva első évfolyamain H o r v á t h J á n o s nevét társszerkesztőként o l v a s h a t t u k ; mi a k a d á l y o z h a t t a meg a t u d o m á n y o s közvéleményt, a pozitivizmus h a s a d t a b b l e l k ű képviselőit, vagy pláne a zsurnalisztikát a b b a n , hogy benne a „szellemtörténeti i r á n y " egyik fő képviselőjét lássa ? Pedig a „szellemtörténész" elnevezés h a m a r v e t t fel peioratív mellékzöngét ; elég h a m a r fölmerült a v á d , és nem is mindig a l a p t a l a n u l , hogy az ú j irány a tények megvetésére, t u d o m á n y o s felelőtlenségre, szubjektivizmusra nevel. Természetesen a t ö r t é n e t í r ó s z á m á r a a k a d eloszlatnivaló tévedés elég. Az is kérdés : mennyire és meddig a l k o t t a k viszonylag is egységes t á b o r t azok, akiket a n n a k idején szellemtörténészeknek neveztek ; azt meg m á r éppen nem szabad h i n n ü n k , hogy a z i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s b a n a „ s z e l l e m t ö r t é n e t " a pozitivizmus b á s t y á i t lerombolta volna. A régi i r á n y z a t n a k jelentős képviselői dolgoznak még a húszas-harmincas években, s komoly pozíciókat t a r t a n a k kézben (Dézsi, Tolnai Vilmos, Badics, Császár stb.) ; az I r o d a l o m t ö r t é n e t i Közlemények h a s á b j a i t a szerkesztő Császár Elemér gondosan t á v o l t a r t j a az ú j iránytól ; f i a t a l j a i t célzatosan v á l o g a t j a össze, s v a n n a k m á s fórumok és pozíciók is, amelyek elérhetetlenek a n n a k , a k i t szellemtörténésznek bélyegeztek. Az idő a z o n b a n h a l a d t ; az egyetemen egyik é v j á r a t a másik u t á n került ki H o r v á t h keze alól ; az egykor v i h a r o k a t k e l t e t t P e t ő f i - k ö t e t e t új m u n k á k k ö v e t t é k ( A magyar irodalmi népiesség, s a meginduló nagy t ö r t é n e t i szintézis kötetei) ; az ember és az életmű egyre n a g y o b b a r á n y o k b a n fölébenőtt a t u d o m á n y o s és t u d o m á n y p o l i t i k a i h a r c o k n a k , fölébenőtt a n n a k is, hogy a k á r m i n ő divatos t u d o m á n y o s irányzat címkéjével jelöljék meg. Hallgatói szétszéledtek az országban, s középiskolai k a t e d r á k r ó l , igazgatók, főigazgatók, felügyelők és érettségi elnökök B e ö t h y n t ú l j u t n i nem a k a r ó konokságával k ü z d v e h i r d e t t é k , t a n í t o t t á k a z t , aminek ők a szélesebb nyilvánosságot megelőzve m á r részeseivé, t a n ú i v á lettek : H o r v á t h J á n o s ú j s z e m p o n t ú irodalmi szintézisét. Mert hiszen erről és nem csekélyebbről volt szó. Egy p á r a t l a n a r á n y ú t u d o m á n y o s kísérlet az, a m e l y k i b o n t a k o z o t t , s a m e l y b e az a v a t o t t a k o n , egykori t a n í t v á n y a i n t ú l m e n ő e n a nagyközönség elég későn n y e r t igazi bepillantást : amikor 1956-ban az egykori egyetemi előadások legfontosabbjai a Tanulmányok-kötetben megjelentek. Azok, akik benne a húszas évek fogalmai szerinti „ s z e l l e m t ö r t é n é s z t " v á r t a k , m e g h ö k k e n t e k a népiesség-könyv filológiai a d a t - t ö m e g é n és teljességre t ö r e k v ő t é n y f e l t á r ó szorgalmán ; m a m á r l á t j u k , hogy a lelkiismeretes tényfeltárással p á r h u z a m o s a n h a l a d t a z o k n a k a végső elvi a l a p o k n a k és szintetikus, fejlődési s z e m p o n t o k n a k keresése is, amelyek a k o n k r é t a d a t o k sokaságát önmagából é r t h e t ő történelmi f o l y a m a t t á szervezik á t . M i n d n y á j u n k előtt itt állnak m á r a „ m a g y a r irodalomismeret"-nek, H o r v á t h rendszerének maga-kidolgozta elméleti alapfogalmai és történelmileg rendező szintetikus kategóriái. T u d o m á n y o s köreink n é h á n y
194;
évvel ezelőtti elfogultsága is e l t ű n t m á r , a m e l y — egyeseknél t a l á n csak tanácstalanságból — h a j l a n d ó volt mellőzni azt az életművet, a m e l y egy negyedszázadig eleven h a t ó e r ő volt az egyetemen, s m a is az még a t a n í t v á n y o k seregében. Az ünnepi megemlékezés legigazibb t a r t a l m a az lesz, ha megpróbáljuk ezt a rendszert végre a m a g a egészében szemünk elébe idézni, alapfogalmait és kategóriáit kritikailag megvizsgálni, s a m e n n y i r e ezt egyszeri, igénytelen kísérlet elérheti, legalább r á m u t a t n i bennük a r r a , ami irodalomtörténetírásunk jelene és jövője számára eleven h a t ó e r ő k é n t fog továbbélni. A szavak pátosza helyett ü n n e p e l j ü n k , Hozzá is illőbben, az értelem keresésének pátoszával.
2. Elindulása az európai szellem t ö r t é n e t é n e k egyik legkritikusabb, s t a l á n éppen ezért érdekes időszakába esik. A m i k o r tudományos-világnézeti értelemben eszmélkedni kezd — a millénium és a századforduló t á j á n •— az előző évtizedek n a g y művészi h a t a l m a s s á g a : a n a t u r a l i z m u s , m á r h a l o t t ; sőt f o l y a m a t b a n v a n m i n d a z , a m i t az irodalomtörténészek a n t i n a t u r a l i s t a reakciónak neveznek ; t u d o m á n y és filozófia csalódott a pozitivizmusban, s a vezető elmék és a közönség is tele v a n n y u g t a l a n áhítozással : emberibb, mélyebb, igazibb világképet keresnek. V a l a m e n n y i t közvetlenül látnia kellett ebből a b b a n az esztendőben, amelyet P á r i z s b a n , az École Normale Superieur-ben volt a l k a l m a eltölteni ; érdekes volna ennek az esztendőnek irodalmi mozgalmait, a párizsi kohó v a g y f é n y f o r r á s lángjait közelebbről is feleleveníteni : Barrés, Bergson, Bourget, F r a n c e , Gide, Maeterlinck f é n y k o r a ez, de Zola még él és Verlaine, Mallarmé csak n é h á n y esztendeje h a l o t t . A közvetlen jelennél t a l á n j o b b a n h a t o t t rá Brunetiére h a d j á r a t a a n a t u r a l i z m u s ellen ; az ú j r o m a n t i k a , a szimbolizmus megszületése előtt v a g y ezzel t a l á n egyidőben látszólag p u s z t á b a n kiáltó szó volt az eszmén y í t ő realizmusnak az angolokon (Eliot) orientálódó p r o p a g a n d á j a — de a fiatal m a g y a r tudósjelöltben t a r t ó s a b b n y o m o t h a g y h a t o t t . Mert ne h a g y j u k figyelmen kívül, hogy benne olyasvalaki t a n u l t P á r i z s b a n professzoroktól és az élő irodalomtól, aki i t t h o n előbb Gyulai t a n í t v á n y a volt és minden bizonnyal B e ö t h y I Zsolt irodalomelméleti és esztétikai előadásaival is foglalkozott ; aki körül itthon a pozitivista irányú t á r g y t ö r t é n e t i és összehasonlító irodalomtörténeti k u t a t á s virágzott és foglalk o z t a t t a egy éppen felserdülő t u d ó s nemzedék k o p o n y á i t . Ügy képzelem, hogy B e ö t h y , aki pedig a k k o r p á l y á j a delelőjén állt, i n k á b b k i á b r á n d í t o t t a . F u r c s a elmélet volt az, a m e l y p r o g r a m j á b a n a fő pozitivistára, Taine-re és környezet-elméletére is h i v a t k o z o t t , mire a z t á n gyakorlat lett, kiszűrte belőle m i n d a z t , ami egzakt, ami, ha t e r m é s z e t t u d o m á n y o s is, de lega l á b b k o n k r é t , ami pedig m e g m a r a d t , azt egy — illuziósan r o m a n t i k u s a l a p f o g a l m a k r a („nemzeti szellem") é p í t e t t — hazafias hevület és k r i t i k á t l a n retorika szolgálatába á l l í t o t t a . (L. B e ö t h y : Az irodalomtörténet elmélete, I. 69—92. Magyar í r o d . R i t k . 51.) Mindezt kellett, hogy kezdettől fogva idegennek érezze m a g á t ó l ; józan, a valóság t a l a j á h o z ragaszkodó igénye a z o n b a n erős t á m o g a t á s t k a p h a t o t t az összehasonlító-filológiai iskolától, amelynek t é n y t i s z t e l e t é t és az absztrakcióktól való irtózását mindig m e g t a r t o t t a a m a g a normái k ö z ö t t . A legélőbb, s a j á t törekvéseivel és eszményeivel leginkább összehangzó h a g y o m á n y mégis Gyulai volt — t a l á n nem is a professzor Gyulai, h a n e m m i n d a z , a m i t az ő személye jelentett : a Petőfire, A r a n y r a , K e m é n y r e való t á m a s z k o d á s , a bennük különböző v á l t o z a t b a n t e s t e t öltött m a g y a r költő-típus ideállá-emelése; k o n k r é t állásfoglalás az esztétika d ö n t ő kérdéseiben : t a n u l m á n y és tehetség, m ű f a j i jellegek erős hangsúlyozása, érzületi ihlet, művészet és erkölcs, művészi igazság és k o n k r é t életvalóság viszonya s t b . Mindez, k i n t a nyilvánosság előtt, k é t szeresen is nem volt élő h a g y o m á n y : az A k a d é m i a , a t u d o m á n y o s k ö r ö k , a hivatalosan elismert írók és költők m á r csak a b e t ű j é t őrizték, v a g y t a l á n még azt se, i n k á b b csak formuláit ; az élő irodalom pedig, hosszas készülődéssel, m á r érlelte a z t a m o z g a l m a t , a m e l y h a m a r o s a n , vulkáni erővel k i r o b b a n v a , egy ideig kérdésessé teszi az Arany—Gyulai-féle irodalomszemlélet -
1*
195
1
nek csaknem v a l a m e n n y i lényeges elvét. T a l á n m á r ö n m a g á b a n is nagyság jele : ebben a k o r b a n ezt a h a g y o m á n y t úgy hordozni m a g á b a n , hogy egykor élő hatóerővé t u d j u k megint v á l t o z t a t n i . Van a z u t á n H o r v á t h működésének két olyan h a j t ó r u g ó j a , amelyben — t ú l a klasszikus m a g y a r h a g y o m á n y o n és a pozitivizmus realitás-igényén — mégis m i n t h a a századfordulóval jelzett n y u g t a l a n korszak dolgozna t o v á b b . Az az i r o d a l o m t u d o m á n y , amely a pozitivizmuson és r a j t a keresztül a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k o n orientálódott, a „ t é n y t " t e k i n t e t t e valahogy végső a d o t t s á g n a k , s a tények m a g y a r á z a t á b a n sem h a g y t a el az adatszerűség s í k j á t ; h i á n y z o t t belőle a tények mögé hatolás, a jelenségek mögött a lényeg felismerésének igénye ; legfeljebb I csak valami r o m a n t i k u s lelkesedéssel ö n t ö t t e le a t é n y e k e t („Begeisterungsphilologe"). E g y e t e m e s érvénnyel nehéz v o l n a m e g m o n d a n i : mi h á t az, a m i t lényegnek nevezünk. Az irodalom területén mindenesetre azzal kezdődik, hogy a m ű b e n jelentésösszefüggést, szellemi t a r t a l m a t , írójára és k o r á r a jellemző egységes a l k a t o t , az a l k o t ó b a n egységes lelkiséget, élményvilágot és f o r m a ö s z t ö n t keresünk, s mindezt, a kifejezést, az o b j e k t i v á c i ó k a t elemezve, m a j d mögéjük hatolva próbáljuk megérteni. E n n e k az igénynek többfelől való f e l b u k k a n á s a jelzi a kor szavát : a megértés és az interpretáció, a jelentőség fogalmaival való bíbelődés a németeknél (Dilthey), — s a fogalmi megismerés helyett az intuitív megismerés radikális követelése Bergsonnál. („Intuíciónak h í v j u k azt a bizonyos szellemi s z i m p á t i á t , mellyel valamely t á r g y belsejébe visszük m a g u n k a t , hogy azonosuljunk avval, ami benne egyetlen és k ö v e t k e zőleg k i f e j e z h e t e t l e n . " Bevezetés a metafizikába.) É n r á m m a g a m r a , a m i k o r ott ültünk a Kollégium úgynevezett Eötvös-termében, és gyarló dolgozataink felolvasása u t á n H o r v á t h J á n o s fejtegetéseit h a l l g a t t u k , éppen ez a lényegre törekvő, lényeglátó képesség t e t t e a legfőbb b e n y o m á s t : sokat gyötrődtem a k k o r i b a n azért, hogy m e g t a l á l j a m az u t a t az irodalmi alkotások r e j t e t t m a g j á h o z , hogy értsem is az irodalmat, s azon kezdtem először eszmélni, a h o g y t a n á r u n k egy-egy n a g y lírikus m ű v é n e k , egyéniségének központi tényezőjét, „ l é n y e g é t " röviden, plasztikusan meg t u d t a formulázni (Vörösmarty, az ihlet költője). Talán még energikusabban szólal meg az ú j század szava a szintetikus rendezés igényében. Túlmesszire vezetne, ha ehhez is szélesebb európai h á t t e r e t akarnék adni. U t a l n o m kellene a t ö r t é n e t i látás lassú csírázására a felvilágosodás u t á n fellépő gondolkodóknál (Herder, W i n c k e l m a n n , nálunk Kölcsey), az organikus fejlődés-szemlélet kultuszára a r o m a n t i k u s o k n á l ; közelebb jutok t é m á m h o z , ha megemlítem, hogy a század utolsó évtizedeinek t e r m é s z e t t u d o m á nyos igényű pozitivizmusa a t ö r t é n e t i látást voltaképpen újból lerombolta, de lerombolta a szinkronikus, poétikai természetű rendszerező k a t e g ó r i á k a t is. A történeti rendszerezéshez a fejlődés meglátása kell, de ehhez előbb t u d n o m kell : mi az, ami fejlődik, mi az az a l a p v e t ő e n egy valami, ami az idők e g y m á s u t á n j á b a n új- m e g - ú j v á l t o z a t b a n , gazdagodva, emelkedve, olykor visszakanyarodva kibontakozik : íme a „ l é n y e g l á t á s " , másik v á l t o z a t b a n . S a j á t századeleji irodalomtörténetírásunk a beszédes példa. A r o m a n t i k a jócskán elhalványult szintetikus elvei (népszellem, nemzeti szellem) kísértenek benne, de igazi h a t é k o n y s á g nélkül ; a nyolcv a n a s évektől a szintetikus törekvések helyét csaknem teljesen a részletkutatások foglalják el. Kétségtelenül megvolt a n n a k is a haszna, hogy a korszellem teljesen feléjük fordult : a d a t közlő, forráskiadó, h a t á s o k a t és kölcsönzéseket k u t a t ó buzgóságuk, amelyet ú j a b b nemzedékek f o l y t a t t a k , v e t e t t e meg egyáltalán minden későbbi rendszerezés a l a p j a i t . De a b b a n az éles k r i t i k á b a n , a m e l y b e n Heinrich G u s z t á v a m a g a elődeit részeltette, o t t rejlik a szintetikus elveknek, legalábbis az a d d i g i a k n a k , lerombolása : „ T o l d y r a építeni valóban semmiben sem s z a b a d " — „ i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s u n k . . . a n y a g á n a k egy t e t e m e s töredéke egyenesen mitológia". Toldy illúzióinak lerombolása egy fejezetét a l k o t j a irodalomtörténetírásunk pozitivista korszakának. Rendkívül, bár szomorúan tanulságosak a pozitivizmusból fakadl „rendszerező" kísérletek. A Képes I r o d a l o m t ö r t é n e t e t , az ún. Nagy B e ö t h y - t , negyvenegyen írják ; mindenesetre a Műveltség K ö n y v t á r a b e l i egy nagy k ö t e t b e n ez a szám m á r ötre a p a d t . Az A k a d é m i á n a k az
196;
első világháború előtt tervezett h a t k ö t e t e s irodalomtörténete soha nem készült el, u g y a n ú g y , m i n t az E g y e t e m e s I r o d a l o m t ö r t é n e t ötödik kötetének szánt m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t , amelyet Négyesy és Császár Elemér írtak volna. (Valami mégiscsak elkészült belőle, de úgy látszik, elkallódott ; 1920—21 -ben Négyesy a m a g a részének n y o m d a i levonata a l a p j á n a d o t t elő.) Végül is, amikor a t u d o m á n y o s k ö z h a n g u l a t m á r csaknem a honfoglalási eposzra emlékeztető a r á n y o k b a n követelte az irodalomtörténeti szintézist, éppen ezért örömmel és elismeréssel f o g a d t a P i n t é r J e n ő m ű v é n e k első v á l t o z a t á t ; csak a többszöri, egyre n a g y o b b m é r t é k ű átdolgozások közben derült ki, hogy csak t é n y h a l m a z z a l és ennek lelkes m é l t a t á s á v a l v a n dolgunk ; a rendező elv, az egységbenlátás teljesen hiányzik. H o r v á t h n a k viszont m á r első megszólalásaiból kihallik a szintézisre irányuló szándék. T a n u l m á n y k ö t e t é b ő l hiányoznak éppen ezek a korai d o k u m e n t u m o k : a középiskolai programértekezés g y a n á n t megjelent Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai, ez zsengevolta címén m a r a d h a t o t t ki, b á r teljesen hozzáférhetetlen ; a Magyar Figyelő-beli Forradalom ntón-t'(1912) a z o n b a n vétek volt kihagyni ; erre a z t á n valóban ráillik az a kifejezés, hogy k o r t ö r t é n e t i d o k u m e n t u m , nem szólva arról, hogy H o r v á t h p á l y á j á n a k is legérdekesebb d o k u m e n t u m a . 1912 számára az volt a fontos, hogy a k a d t végre a céhbeli irodalomtörténészek közt valaki, aki az abszolút elutasítás és a p a j t á s k o d ó magasztalás helyett a t u d ó s megéitésével közeledett a Nyugat-mozgalomhoz. É n most, utólag i n k á b b a történeti szemléletet érzem a cikkben jelentősnek : a fiatal t u d ó s megint i r o d a l m u n k egész fejlődését a k a r j a összefogni : olyan k a t e g ó r i á k a t állít fel, a m e l y e k b e beillesztve, az egész ú j irodalom, Adyval az élén, m i n d e n forradalmisága ellenére egy bizonyos jelentős m a g y a r h a g y o m á n y f o l y t a t ó j a k é n t k a p értelmet. (Petőfi-előtti költészetünk s t í l r o m a n t i k á j a t á m a d fel b e n n ü k , a P e t ő f i — A r a n y - h a g y o m á n y stílrealizmusa ellenében. E k é t fogalom a később k i a l a k u l t nagy szintézisben m á r alárendelt szerepet k a p o t t ) . Maga és k o r a szintetikus h a j l a m a i n a k teljesítésére nem sok segítséget k a p o t t sem a vele e g y ü t t felnőtt k u t a t ó - n e m z e d é k t ő l (bár a stílustörténeti elv f e l b u k k a n a z o k b a n a v i t á k b a n , amelyek az I r o d a l o m t ö r t é n e t első évfolyamaiban a korszakolás körül lezajlottak), sem a nagy m e s t e r n e k , Gyulainak szemléletétől. De egyben mégis irányt m u t a t o t t a G y u l a i - h a g y o m á n y : kerülte a t ú l z o t t elméletieskedést, és nem szeretett idegenből, a k á r irodalomtörténészektől, a k á r filozófusoktól származó m a g y a r á z ó , korszakoiási és hasonló elveket a hazai égöv alá á t p l á n t á l n i , f g y m a r a d H o r v á t h is túlnyomórészt hazai t a l a j o n , mindig a jelenségek k o n k r é t , közeli szemléletében. E b b e n rejlik szintézisének egyik nagy értéke.
3. A lényeglátást a lélektan úgy tekinti, m i n t valami speciális tehetséget, az ember értelmi erőinek egyik legfontosabb elemét. Akiben nincs meg, nem p ó t o l h a t j a semmi bűvészkedés ; a k i b e n m e g v a n , nem elvontan, hanem különleges i r á n y b a n , valami s a j á t területhez k ö t v e jelentkezik. H o r v á t h elemi lényeglátása, egyik döntő megnyilvánulása szerint, lelki, lélektani jellegű : a költői m ű v e k lelki t a r t a l m á r a , a bennük megrögzített lelki f o l y a m a t o k r a , költőj ü k n e k műveiben kifejeződő m a g a t a r t á s á r a irányul. N e m önként v á l a s z t o t t érdeklődés ez nála, h a n e m veleszületett, „sorsszerű" h a j l a m és képesség. De éppen a m a g y a r irodalomtörtén e t és kritika a k t u á l i s helyzete.és továbbfejlődése s z e m p o n t j á b ó l megvolt a maga nem lekicsinylendő jelentősége a n n a k , hogy Gyulai, P é t e r f y és Riedl örökébe egy ilyen h a j l a m ú k u t a t ó lépett. Újszerűsége a két utóbbihoz képest nem látszik olyan r i k í t ó n a k , noha m e g k e l l gondoln u n k , hogy P é t e r f y lélektani érzéke nem nagyon széleskörű ; a d d i g t e r j e d , a m í g a maga h a n g u latainak és belső vívódásainak valódi vagy vélt rokonait és ellenpólusait m e g t a l á l j a . Riedl szélesebb körben fogékony az idegen lelkiség iránt (bár kedves hajlandóságai neki is m e g v a n nak), csakhogy nem mindig mély, nem elég elemző és nem elég következetes. Mégis l e g i n k á b b ő az, elődeihez képest, akit íróink-költőink m i n t emberek is érdekelnek. E l ő f u t á r a i ők annak a
197;
Gyulaihoz képest gyökeresen újszerű tényezőnek, amely H o r v á t h Jánossal irodalomtörténeti szemléletünkbe belépett. Nem arról v a n szó, m i n t h a Gyulai nem a l k a l m a z o t t volna lélektani és jellemtani s z e m p o n t o k a t ; a költő megítélésében döntően befolyásolta az emberről (igaz, hogy nem okvetlenül a lélektan segítségével) a l k o t o t t véleménye ; lírai k ö l t e m é n y e k érzelmi t a r t a l m á t megjelöli, epikus-drámai m ű v e k jellemeit elemzi. H o r v á t h n á l lényegesen másról és többről v a n szó : a beleélő, megértő képességről : a m ű és az író külön világába belehelyezkedés, a belülről-szemlélés tehetségéről. Megvannak ennek nála is az önjelleméből és erkölcsi eszméiből adódó természetes h a t á r a i , ezek a z o n b a n t ú l n y o m ó r é s z t nem a megértést z á r j á k el eleve, hanem a rákövetkező értékelést teszik n y o m a t é k o s a b b á és olykor egyoldalúbbá. Mégis : a lélektani, individuális megértésnek ez a belső ösztöne bővíti ki H o r v á t h irodalomszemléletének h a t á r a i t , t á g a b b r a , m i n t Gyulaié és P é t e r f y é v a l a h a is volt — ez teszi lehetővé, hogy irodalomtörténész legyen, azaz megértse a z o k a t az írókat, m ű v e k e t és i r á n y o k a t is, amelyek egyébként nem a s a j á t esztétikai és etikai normáit testesítik meg. Azt m á r nem t i l t h a t j u k meg, hogy ezek a normák az értékelésben ne érvényesüljenek, hogy az irodalom tényeit ne a m a g a klasszikus ideáljához m é r j e . Nem m a r a d t h a t á s t a l a n u l ez a pszichikai irányú lényeglátó képesség H o r v á t h n a k az egykorú irodalom körül kialakult helyzetére. É r d e k e s összehasonlítani azt a történelmi konstellációt, amelybe k é t nagy irodalomtudósunk belefejlődött. Gyulai megérte azt, hogy k i b o n t a kozása és virágkora egy olyan irodalmi iránnyal esett egybe, a m e l y n e k f e n n t a r t á s nélkül szolgálatába t u d o t t szegődni ; olyan lángelméknek lehetett k o r t á r s a , a k i k n e k d i a d a l á b a n s a j á t emberi és esztétikai ideáljai öltöttek testet. H o r v á t h ha t a l á n remélt is ilyesmit, a sors makacsul megfosztotta tőle ; benne is élt eredetileg az az igény, hogy az élő irodalomra s a n n a k közönségére hathasson ; életének minden bizonnyal egyik legnagyobb élménye volt A d y és a N y u g a t f o r r a d a l m i a n újszerű irodalmi mozgalma ; csakhogy ez a mozgalom éppen azt rombolta le és ó h a j t o t t a s u t b a d o b n i , a m i t H o r v á t h addigi irodalmi fejlődésünk legnagyobb, l e g m a r a d a n d ó b b eredményének t a r t o t t . Gyulai fogékonyságával H o r v á t h m á r i f j a n m e n t hetetlenül a kései Gyulai szerepébe szorult volna, vagy a z o k n a k a jószándékú t u d ó s o k n a k a körébe, akik még évtizedek m ú l v a is az A k a d é m i a és a K i s f a l u d y - T á r s a s á g bástyafalai mögül k u k u c s k á l v a csóválták a f e j ü k e t ú j a b b irodalmunk furcsa, érthetetlen t ü n e m é n y e i n . De ehelyett megszületett a maga k o r á b a n nagy jelentőségű korai A d y - k ö n y v , (amelynek egy részletét a t a n u l m á n y k ö t e t hozza) a m á r említett Forradalom után, a b á t o r felszólalás az 1913-as Greguss-jutalom ügyében ; a Magyar ritmus, jövevény versidom-ban A d y r i t m i k á j á n a k megfejtése, s főként megszülettek a Magyar versek könyve második k i a d á s á n a k m i n i a t ű r jellemzései a N y u g a t lírikusairól. Az sem lehetetlen, hogy a k o r t á r s A d y — B a b i t s nagy t a n u l sága a m ú l t r a nézve is befolyásolta itt-ott H o r v á t h szemléletét. Ez az ösztönös képesség és érdeklődés v a j o n kereste-e a teoretikus t á m a s z t , kibővítést és t u d a t o s o d á s t ? H o r v á t h nyilván igyekezett ö n m a g á b a n a m a g a fogalmait tisztázni ; p á l y á j a kezdetén t a l á n a t u d o m á n y o s lélektant is megkérdezte. Az Egy magyar versbeli mondatképlet (1909-ből ; a t a n u l m á n y k ö t e t b e n a cikk a l a t t s a j t ó h i b a az 1929-es évszám) a W u n d t - f é l e lélektan ismeretére utal. A k k o r i b a n mások is orientálódtak errefelé : Gonítócz Zoltán egész jelentéstani rendszere W u n d t r a t á m a s z k o d i k . A nyelvészek dolgába kevés a beleszólásom, de W u n d t n á l az irodalomtörténész, ha a m a g a lélektani fogékonyságát a k a r t a bővíteni és t u d a t o sítani, nem sokat k e r e s k e d h e t e t t . Pláne a lényeglátásra és szintézisre t ö r e k v ő H o r v á t h az akkor még uralkodó mechanikus-atomisztikus, érzéklésekkel, emlékezettel, asszociációval bíbelődő lélektannál. A húszas évek nagy f o r d u l a t a a z t á n e l f ú j t a vagy igen szerény helyre d e g r a d á l t a ezt az egész lélektant ; megszületett a modern karakterológia és tipológia. Azt a m a g y a r (akár irodalomszakos, a k á r másféle) t u d ó s nemzedéket, a m e l y 1920 előtt k i b o n t a k o z o t t , ez a fejlődés m á r nem t u d t a d ö n t ő e n befolyásolni. T a l á n ez is oka a n n a k , hogy H o r v á t h lélektani fogékonysága főként a m ű v e k r e irányul, az e m b e r b e n is legfeljebb a világnézetre, m i n t a költői a l k o t á s és m ű m ö g ö t t k i n y o m o z h a t ó egységes valamire (lásd például a Reviczky- és K o m j á t h y -
198;
t a n u l m á n y t a k ö t e t b e n ) — és t u d a t o s a n nem törekszik a m o d e r n k a r a k t e r o l ó g i a v a g y a z e n n e k befolyása a l a t t álló irodalomszemlélet k ö z v e t l e n emberközelségére, h o g y t a p i n t a t o s a n megáll a költő egyéni i n t i m s z f é r á j a e l ő t t , s k i t é r a h é t k ö z n a p i n a k ítélt, m ú l ó jelenségek elől. Persze k é r d é s : a k á r m i l y e n m o d e r n k a r a k t e r o l ó g i a á t t u d t a volna-e t ö r n i a z o k a t a s o r o m p ó k a t , a m e l y e k e t H o r v á t h etikai- esztétikai elvei s a m á r t ö b b s z ö r e m l í t e t t k l a s s z i k u s h a g y o m á n y szabnak? Bizonyos s z ű k e b b é r t e l e m b e n mégis ú g y a l a k u l t a h e l y z e t , h o g y H o r v á t h lényegkereső lélektani érzéke m a g á t ó l is a m o d e r n j e l l e m t a n i szemlélet felé, azzal e g y i r á n y b a f e j l ő d ö t t , a n é l k ü l h o g y tőle k ö z v e t l e n ösztönzést k a p o t t v o l n a . A sok közül k i r a g a d o m a l e g k l a s s z i k u s a b b é r t é k ű b i z o n y í t é k o t , helyesebben csak n é h á n y s o r á t . Az „ E g y g o n d o l a t b á n t e n g e m e t " e l e m zésére gondolok : „Az ellenszenvestől, a z elviselhetetlenből egyszerre az a k a r a t , a p o z i t í v é r d e k e l t s é g i n d u l a t - v é g l e t é b e csap á t , s l a n k a d a t l a n h e v e s r o h a n á s s a l éli végig a holtig v a l ó cselekvés l á z á t . . . " „A halálba r o b b a n t a k a r a t e r ő , a p o r h ü v e l y é t t ű z b e l o b b a n t ó lelki v i l l á m l á s m e n n y d ö r g é s e ez, m i n d e n testiséget eltipró f e l m a g a s z t a l á s a az erkölcsi e s z m é n y n e k . . . " „ N i n c s k ö l t e m é n y e P e t ő f i n e k , m e l y b e n m a g a s a b b r a csigázott i n d u l a t lobogna fel, n i n c s k ö l t e m é n y e , m e l y b e n i n d u l a t o s személyessége t i s z t á b b a n k i m u t a t n á erkölcsi f o r r á s á t , önzetlenség forróbb egységben melyben közvetlen lírai érdekeltség s jellembeli mutatkoznék..." A költői a l k a t o t , b e n n e a k o n k r é t lelkierők m ű k ö d é s é t , e m b e r i és erkölcsi r a n g s o r á t , m a j d a k t u á l i s k i á r a m l á s á t a versből kiérezni és m a g a - a l k o t t a t e r m i n o lógiával, önállóan, az e l ő a d á s m ű v é s z e t é v e l , a s z a k t u d o m á n y b a l l a s z t j a nélkül kifejezni : v a n ebben a n n y i e m b e r b e l á t ó érzék, m i n t a z o k b a n a t u d ó s o k b a n , a k i k t ő l esetleg t a n u l n i a kellett volna. A h o g y ez a P e t ő f i - k ö t e t b e n egyszerre, a l e g n a g y o b b a r á n y o k b a n j e l e n t k e z e t t , volt a b b a n az a k k o r i m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k és az olvasóközönség s z á m á r a v a l a m i m e g h ö k k e n t ő és c s a k n e m n y o m a s z t ó . „Még a szíve d o b o g á s á t is ismeri P e t ő f i n e k " — m o n d t a egyik k o l l é g i s t a - t á r s u n k . É r t e t t ü k ezt m i n d a n n y i a n a z a d a t s z e r ű ismeretre, de a z o n t ú l a k ö l t ő lángelme m i v o l t á n a k , k i b o n t a k o z á s á n a k és m e g n y i l a t k o z á s á n a k , önkifejezésének v i z s g á l a t á b a n a r e j t e t t e b b z u g o k b a az azonosulás erejével bevilágító beleélésre is. A k ö n y v h í v e n őrzi, s m i n t az előbb idézett n é h á n y sor m u t a t j a , nem is t i t k o l j a el e n n e k az a z o n o s u l á s n a k a lírai v i s s z h a n g j á t sem : a lángelme t i t k a i b a n való részesedés m é l y á h í t a t á t . T ö b b ez, m i n t p u s z t a t u d o m á n y , v a n b e n n e v a l a m i t u d o m á n y - f e l e t t i b e a v a t o t t s á g ; ezért olyan különös, e g y e d ü l álló jelensége i r b d a l o m t ö r t é n e t í r á s u n k n a k m é g m a is. Persze m á s k é p is jellemző, beszédes d o k u m e n t u m ez a P e t ő f i - k ö n y v . H o r v á t h a m a g a lélektani f o g é k o n y s á g á t első ízben k o r t á r s - k ö l t ő n , A d y n p r ó b á l t a ki, i t t sem egészen dicstelenül — (zárójelben : i t t a m e g é r t é s t n a g y o b b t u d o m á n y o s a p p a r á t u s készíti elő és k ö z v e t í t i a z olvasónak : az a r c h a i k u s lelkiséget, a m á g i k u s g o n d o l k o d á s t s z a k k ö n y v e k n y o m á n k e l l e t t m e g á l l a p í t a n i a , ezt a z o n b a n i n k á b b e l t i t k o l j a ) — ez a t e h e t s é g e a z o n b a n igazi, d i a d a l m a s n a g y s á g á b a n n e m c s a k egy m á r rég h a l o t t , h a n e m A d y é k k a l i n k á b b csak politikai eszmeiségben r o k o n í t h a t ó „ n e m z e t i k l a s s z i k u s " t e l j e s é l e t m ű v é n e k elemzésében b o n t a k o z i k ki. A pszichikai és ízlésbeli f o g é k o n y s á g o t m a g a s a b b erők i r á n y í t j á k , nekik o t t h o n o s a b b t e r ü l e t e k felé ; — d ö n t ő mégis az A r a n y - G y u l a i - ö r ö k s é g , a m e l y e t n e m a n n y i r a e l t a n u l t , m i n t i n k á b b m a g á b a n h o r d o z . E z é r t n e m lesz m é g s e m H o r v á t h f o g é k o n y s á g á b ó l m i n d e n t m e g é r t e n i - t u d á s , a n n á l k e v é s b é e m b e r i és esztétikai m i n d e n t - m e g b o c s á t á s , a m i h e z a t u d o m á n y o s k a r a k t e r o l ó g i a t a l á n - t a l á n k ö z e l e b b h o z t a v o l n a . Az az i r o d a l o m t ö r t é n é s z ő, a k i n e k h a t á r o z o t t ideáljai v a n n a k ; n a g y író-kortársaitól t á v o l t a r t j a , olykor el is r i a s z t j a az, h o g y az irodalom élményi k ö r é n e k a z t a r o b b a n á s s z e r ű ( e g y é b k é n t a f r a n c i á k n á l m á r n e m ú j d o n s á g n a k s z á m í t ó ) kiszélesítését, a m e l y e t a n y u g a t o s o k v é g r e h a j t o t t a k , t e l j e s m é r t é k b e n soha nem t u d j a helyeselni, elismerni. A d y E n d r e d é m o n i a l v i l á g á b a leszállni, Móricz Z s i g m o n d d a l az e m b e r i ösztönök l a b i r i n t u s á t b e j á r n i , B a b i t s e m b e r i és k u l t u r á l i s élményéhségével azonosulni : ez m á r kívülesik H o r v á t h lélektani és lényeglátó érzékenységén.
199;
^
4. H o r v á t h J á n o s Eötvös-kollégiumi óráin szemináriumi rendszerű m u n k a folyt. Egész évre tervszerűen összeállított témákról dolgozatokat olvastunk fel ; ezeket H o r v á t h röviden megbírálta s a z t á n k i f e j t e t t e a témáról a m a g a nézeteit. H a r m a d é v e s k o r o m b a n a t á r g y k ö r a m a g y a r verses epikai költészet fejlődése volt, emlékezetem szerint a 16. századtól (vagy t a l á n csak a 18. végétől) A r a n y Jánosig. A vezető szempont lassan b o n t a k o z o t t ki előttünk : az epika tárgyias m ű n e m ; jellemzésben, kompozícióban, írói szemléletben és m a g a t a r t á s b a n m e g v a n n a k a m a g a követelményei. Ezek a k ö v e t e l m é n y e k legtisztábban A r a n y elbeszélő műveiben valósulnak meg ; ő a született epikus költő. A megelőző félszázad e p i k u s a i b a n f o g y a t é k o s volt, esetleg teljesen h i á n y z o t t a tehetség epikus oldala ; a n n á l erősebb volt a s z u b j e k t í v lírai h a j l a m . Ez a z t á n m a g á h o z i d o m í t o t t a , átképezte, a m a g a líraiságával t ö l t ö t t e meg a különféle elbeszélő m ű f a j o k kereteit ; így j ö t t létre költészetünkben A r a n y előtt a lírai epikának számos v á l t o z a t a . Az elemzések legérdekesebb m o z z a n a t a mindig az volt, a m i k o r á látszólag epikus m a g a t a r t á s mélyén a lappangó lírai a l a p o t , lírai-hangulati m a g a t a r t á s t pl. H i m f y n é l , Vörösmartynál, Petőfinél m e g t a l á l t u k . Legfeljebb csak s e j t e t t ü k a k k o r , hogy ebben a t á r g y a l á s m ó d b a n H o r v á t h lényeglátó képességének másik, az előbb t á r g y a l t a t h a r m o n i k u s a n kiegészítő iránya bontakozik ki előtt ü n k : az irodalmi alkotások o b j e k t í v oldalának, a bennük megnyilatkozó tárgyi a l k a t változ a t a i n a k , m ű f a j i , szerkezeti, verselési stb. t í p u s o k n a k éles és h a t á r o z o t t felismerése. A beleélés m e g r a g a d j a az egyénit, esetleg az egyszeri lelki f o l y a m a t o t a m ű b e n . A művészi a l k o t á s a z o n b a n objektiváló f o l y a m a t ; az egyszerit m a r a d a n d ó a l k a t t á kristályosítja ki, az a l k a t pedig h a g y o m á n n y á válik, hol követésre, hol t a g a d á s r a ösztönözve. H o r v á t h e s z t é t i k á j á b a n , m i n t á l t a l á b a n az o b j e k t í v idealista esztétikákban, a m ű f a j o k n a k , a velük összefüggő nyelviformai-szemléleti követelményekkel e g y ü t t h a t á r o z o t t ideáltipus-jellegük v a n : megvalósulásuk foka e g y ú t t a l értékmérő is. A döntő helyzet — s ezt H o r v á t h m i n d i g a gyökerén r a g a d j a meg — a t e r e m t ő egyéniség találkozása a h a g y o m á n n y a l , a kialakult f o r m á k és a kialakulásra t ö r ő tendenciák világával. T a r k a színjáték születik ebből : öröklött formai kincsek átvétele, á t i d o m í t á s a , olykor eldobása vagy szétrombolása, ú j a k v á r a t l a n vagy fokozatos kialakulása, csírában meglevő irányzatok küzdelme, diadala és elhalása — egyszóval az, a m i t az irodalomban t ö r t é n e t n e k szoktunk nevezni. Lehet, hogy ebben a történeti látásban csakugyan a Brunetière-féle m ű f a j e l m é l e t érvényesül, amellyel H o r v á t h Párizsban m e g i s m e r k e d h e t e t t (a L'évolution des genres megjelent 1890-ben) ; én emellett a csaknem p á r h u z a m o s a n kialakuló ú j m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y ösztönzését sem t a r t o m k i z á r t n a k (intézmények, szervezetek, ideológiák kialakulása, t o v á b b élése, a korigények szerinti módosulása). A fentiek a l a p j á n természetes, hogy H o r v á t h o t elsősorban mindig a „ k e z d e t e k " vonzzák ; bennük l á t j a a f ő p r o b l é m á t . I r o d a l m u n k n a k v o l t a képpen két ilyen nagy „ k e z d e t e " v a n : a honfoglalás utáni, meg az 1772 körüli ; nagy rendszerezésében meg is r a g a d j a mind a k e t t ő t . T e r e m t ő egyéniség és f o r m a i - m ű f a j i ideálok találkozása szempontjából mégis a második az érdekesebb, illetve a Bessenyeitől P e t ő f i i g — A r a n y i g t e r j e d ő időszak ; H o r v á t h m u n k á s s á g á n a k zöme is ezt t á r g y a l j a (a C s o k o n a i — K a t o n a — K i s f a l u d y S á n d o r — K i s f a l u d y Károly—Kölcsey-előadások, a népiesség-, a Petőfi-monográfia) s ha a részlet-feldolgozások közt v a n is hézag, a t a n u l m á n y k ö t e t b e n közölt ízléstörténeti eló'adások ( A 19. század fejlődéstörténeti előzményei; A nemzeti klasszicizmus irodalmi ízlése) a szintetikus kereteket teljesen kidolgozzák. Ezekről u t ó b b külön szólok még ; most i n k á b b a részletekbe szeretnék belenyúlni, hogy H o r v á t h most elemzett látását példákkal illusztrálhassam. Alacsonyabbrendű, csaknem ponyva-szintű m ű f a j b ó l indul ki és azt emeli az egyéniség erejével m a g a s a b b szintre Csokonai A lélek halhatatlanságában (halotti búcsúztatóból gondolati líra), K a t o n a a Búnk bán-ban (lovagdrámából jellem-tragédia). Ez u t ó b b i b a n külön is kiemelendő elemzés : Bánk jellemének felemelése a puszta, sablonos lovagi szintről s emberi r e m e k k é
200
á t f o r m á l á s a . A lovagdráma alaptípusából fejti meg és vezeti le Kisfaludy K á r o l y egyéni d r á m a v á l t o z a t a i t . A másik Kisfaludynál aprólékosan r e k o n s t r u á l j a egy ú j hazai epikus m ű f a j n a k , a regének keletkezését, ahogy s z u b j e k t í v élményi-lírai gyökerekből és kész irodalmi m i n t á k ösztönzéseiből az első kísérletek megszületnek s a z t á n a m ű f a j fokozatosan önállósodik. Kész stílussal (az antik klasszicizmus életbölcseletével és formáival) találkozik Berzsenyi, de ,,e m a g y a r H o r a t i u s erőteljes külsőségei a l a t t egy modern ember sebzett mélasága s a j o g " ( Tanulmányok, 144. 1.). A „ m ű f a j " ideáltípus-jellegét leginkább a ,,dal"-ról a l k o t o t t fejlődésrajz á r u l j a el ; ez a fonal köti össze a népiesség-könyvet a Petőfi-monográfiával, s élteti jórészt ez u t ó b b i t is. „A dal főjegye a közönségről nem t u d ó , csak m a g á v a l elfoglalt dalolónak tisztán életszerű viselkedése, lélektani m a g á n y a " . (Ebben a megfogalmazásban 1. Kisfaludy Károly, az ú j kiadás 88. lapján.) A m a g a s irodalom szintjén Petőfi valósítja m e g tökéletesen ezt az ideált, s tőle, mint csúcsponttól k a p értelmet egy hosszú fejlődési sor, amelyet K i s f a l u d y Károly, Kölcsey, Vörösmarty, Czuczor és sok m á s küszködései töltenek m e g ; m i n t h a ezt a hosszú küzdelmet a még meg nem valósult tiszta dalnak lappangó, hol m e g s e j t e t t , hol szem elől tévesztett, ideális k é p e szítaná fel. A m ű f a j i változatok elkülönítése olykor t ú l z o t t a n aprólékosnak látszik. Megint a dal köréből véve a példát : K i s f a l u d y K á r o l y alkotásai közt „ v a n . . . a régi (vígjátéki) felfogáson alapuló genre-szerű dal, v a n rokokó szerelmi t é m á j ú helyzetdal és hazafias v a g y t ö r t é n e t i n é p d a l " (I. m. 86. 1.). Persze végül az ilyen distinkciókba is történelmi fejlődés-eredmények v a n n a k belesűrítve, a mi s z á m u n k r a pedig azt éreztetik, hogy megint h a t á r v o n a l h o z j u t o t t u n k el : formai h a g y o m á n y és formai fejlődés v á l t o z a t a i n a k ilyen finom kifürkészésétől m á r csak egy lépés a változatok történelmi-társadalmi föltételeinek k u t a t á s a . Maga H o r v á t h ezt a lépést nem teszi meg, mégpedig t u d a t o s a n nem. Ahogy lélektani fogékonysága az írói egyéniség vizsgálatában megáll bizonyos h a t á r o k n á l , az irodalmi k u l t ú r a alakzatai m ö g ö t t sem keresi azokat a társadalmi erőket, amelyek őket létrehozták. Pedig ő is t ö b b helyen (így pl. Kisfaludy Károly, 64.1.) beszél a t á r s a d a l o m , a kor „ m o d e r n e b b s z ü k s é g l e t e i d r ő l ; t u d j a , bár nem k u t a t j a tüzetesen, hogy a h a g y o m á n y o s f o r m á k a t nem mindig és nemcsak a t e r e m t ő egyéniség i d o m í t j a - h a j l í t j a , hanem a kollektívum, a kor t á r s a d a l m a is: De ne hibáztassuk azért, h o g y ezt a második lépést nem teszi meg. Tekintsék ezt f e l a d a t u k n a k az i f j a b b k u t a t ó - n e m z e d é k e k ; tapasztalni f o g j á k , hogy H o r v á t h m ű f a j i a l a p ú fejlődésrajzai a l a p j á n k ö n n y ű lesz t o v á b b haladniuk. Mi pedig m a r a d j u n k H o r v á t h J á n o s birodalmának niaga-megvonta h a t á r a i k ö z ö t t . T a l á n nem ü n n e p r o n t á s , ha éppen a m o n d o t t a k k a l k a p c s o l a t b a n m a g a m és t a n á r t á r s a i m n é h á n y egykorú, kritikus emlékét is felelevenítem. Alkotó egyéniség és költői m ű k ö z ö t t H o r v á t h többször úgy alkot hidat, hogy k ö z b e i k t a t j a a világnézetet, m i n t olyan egységes a l a p o t , a m e l y n e k a m ű v e k a folyományai. A világnézet, m i n t az alkotások m a g y a r á z ó elve, nagy jelszó volt nemcsak a szellemtörténet v i r á g k o r á b a n , hanem m á r előbb is (Dilthey), s megfelelő körültekintéssel, a világnézetet megalapozó t á r s a d a l m i viszonyok és egyéni lelki rugók figyelembevételével fel is lehet használni. A maga szándéka szerint Berzsenyinél jár el legsikeresebben H o r v á t h ; fonala itt : a költő által maga elé szabott világnézetnek és a t é n y leges lelkierőknek a n t a g o n i z m u s a (1. a t a n u l m á n y k ö t e t b e n : Egy fejezet a magyar irodalmi ízlés történetéből, Berzsenyi Dániel). Igazi elemében mégis azoknál a csupa k o n k r é t , csupa elevenség-költőknél van, akiknél nincs szüksége a „ v i l á g n é z e t " m e g k o n s t r u á l á s á r a (Kisfaludy K á r o l y , K a t o n a ) ; néhányszor, amikor összefüggő tételrendszert vázol fel, merevnek, sőt kissé szürkének is érezzük. í g y l á t t u k ezt m á r a n n a k i d e j é n Csokonai „ideálpoétai világ"-áról, a m e l y „költészetében áll megvalósítva e l ő t t ü n k " ; R e v i c z k y t nem a k a r o m túlbecsülni, de lírája mégis t ö b b , m i n t humorelméletének illusztrációja. (L. a k ö t e t b e n : Újabb költészetünk világnézeti válsága.) Azonban lehetségesnek t a r t o m , hogy az o k t a t ó szándék diktálta az ilyen egyszerűsítéseket.
201;
/
4. A m a g y a r i r o d a l o m t u d o m á n y n a k régi, szinte kötelező h a g y o m á n y a az elzárkózás a t ú l z o t t n a k érzett elméletieskedéstől. N a g y szintetikus vállalkozása előtt H o r v á t h is beéri a minimális elméleti alapvetéssel (1. a k ö t e t b e n : Magyar irodalomismeret) ; nem is olyan nagy t ú l z á s azt m o n d a n i , hogy csupán t á r g y á n a k , az irodalomnak mibenlétét a k a r j a ú j r a , de gyökeresen átgondolni, f g y j u t el a sokat e m l e g e t e t t „irodalmi a l a p v i s z o n y " problematikájáig, „ í r ó k és olvasók szellemi viszonya írott m ű v e k közvetítésével : ennél e l v o n t a b b , szélesebb s egyszersmind igazabb a l a p r a aligha lehet visszavinni az irodalom állandó l é n y e g é t . . . E végső a l a p v e t é s nem ragad ki b e n n ü n k e t az emberi élet eleven valóságából, sőt megszünteti a szokásos definíciók azon végzetes egyoldalúságát, mely igen h a j l a n d ó volt az irodalomban bizonyos írott m ű v e k nagy, holt tömegét látni, s . . . t ö b b n y i r e megfeledkezett az olvasó közönségről, mely pedig az említett irodalmi alapviszonynak, forgalmas életnek, szintén figyelembe veendő részese". (1. ni. 15.1.) E z t a nagy horderejű felfogást m i n d m á i g nem m é l t a t t u k eléggé. Benne él nyilvánvalóan a századforduló t á j á n diadalra j u t o t t ú j világnézeti igény, amely, Bergson lendületét t o v á b b f o l y t a t v a , minden merev tárgyiasságot és fogalmiságot dinamizálni, folyam a t o k b a n vagy tiszta szemléletben feloldani t ö r e k e d e t t . De figyelemreméltóak a belső kisugárzó ösztönzések : sarkal a m é l y r e h a t ó lélektani szemléletre, s k i n y i t j a a k a p u t a szociológiai látás előtt ; megalapozza az irodalom-szociológiát, m i n t az i r o d a l o m t u d o m á n y ú j t a r t o m á n y á t . Termékenységét bizonyos fokig egyoldalúságának is köszönheti : az i r o d a l o m n a k , ennek a sokrétű a d o t t s á g n a k csak egyik elemét veszi élesen figyelembe : a z t , ami benne valób a n „ d y n a m i s " , szándékosan nem v e t számot azzal, ami benne objektiváció, kifejezés, a l k a t és a l a k í t á s — holott az irodalomnak v a n rendszere és összefüggése innen a tárgyi oldalról is. (Az irodalomtörténeti g y a k o r l a t b a n , m i n t az előző szakaszból l á t t u k , H o r v á t h éppen s o k a t támaszkodik ezekre az elméletében mellőzött tényezőkre. G y a k o r l a t á b a n sokoldalúbb és t ö b b e t a d , m i n t elméletében.) Az „ a l a p v i s z o n y " f o g a l m á b a n benne v a n az, hogy az irodalom embernek emberrel való k a p c s o l a t á r a , t e h á t az eleven szellemi életre épül : ebben rejlik nagy igazsága. T e r m é kenységét a nemzeti klasszicizmus-előadásban Petőfi költői m a g a t a r t á s á n a k elemzése bizon y í t j a : Petőfitől fogva jelent az irodalom nálunk „nem m ű v e k e t és k ö n y v e k e t , h a n e m valóságos életbeli viszonyt a kimagasló egyes és a kollektivitás k ö z ö t t " ; Petőfivel „ a z irodalmi viszony ős-naivságú g y a k o r l á s a " a r a t diadalt. (I. m. 319, 322. 1.) De H o r v á t h szemléletbeli ú j d o n s á g á t ezen a téren is csak első lépésnek kell t e k i n t e n ü n k , b á r hangsúlyozom, hogy az első, az ú t t ö r ő lépés mindig a döntő. E g y fiatalkori t a n u l m á n y o m n y o m á n , de mai megfogalmazásban h a d d u t a l j a k megint a r r a — éppen a viszony-fogalom t a l a j á n állva — hogy az egyén a gazdasági-társadalmi életben és a kulturális felépítmény t u d a t f o r m á i b a n s z á m t a l a n viszonyulást él á t , valósággal azok kereszttűzében áll. Van k ö z t ü k mélyebb, állandóbb, v a n felszínesebb és m u l a n d ó b b ; m i n d e n k é p p e n ezeknek a szövevényéből kiindulva kell az irodalmi a l a p v i s z o n y t m i n t külön, speciális v á l t o z a t o t leszármaztatni és elhatárolni. Ez eddig m é g nem t ö r t é n t meg. H a valaki r á s z á n j a m a g á t , abból kell m a j d kiindulnia, hogy az irodalmiművészi viszony a személyiség egészét r a g a d j a meg, m i n t a h o g y k ö z v e t í t ő j e : a m ű is az alkotó személyiségének egészéből születik. Mint l á t t u k , az irodalomnak viszonyként való felfogásában m á r benne v a n a kollektív tényező n y o m a t é k o s elismerése. A m i ó t a irodalomtörténetírásunk szintetikus látásra törekszik, itt első ízben t u d a t o s o d i k a történelmi f o l y a m a t a l a n y á n a k , reális hordozójának kérdése. A m ú l t század pozitivizmusa ö n m a g á b a n történetietlen volt, amellett a t o m i z á l t a is a z irodalom t é n y e i t . Beöthyék természetesnek v e t t é k , hogy az irodalom életének a „nemzeti szell e m " a voltaképpeni hordozója ; a „ n e m z e t i " - t ismerték fel és követelték m i n d e n ü t t . E z a z o n b a n az akkori k r i t i k u s szemlélet s z á m á r a , a m a g a fenséges h o m á l y á b a n , nem volt egyéb r o m a n t i k u s illúziónál. A H o r v á t h - f é l e viszony-fogalomban fel kell ismernünk és nagyra kell
202
-értékelnünk a z t a szándékot, hogy az ilyesféle misztikus egyetemességek helyett viszonylag reális és a l a p j a i b a n kollektív t é n y e z ő t tegyen meg az irodalmi fejlődés h o r d o z ó j á n a k . í r ó és olvasók, író és közönség kapcsolata n y i l v á n v a l ó a n nemcsak lélektani, h a n e m főként t á r s a d a l m i t é n y , a t á r s a d a l m i viszonyok erőterében játszódik le, — nem számít az, hogy H o r v á t h ezt külön nem elemzi. A k o l l e k t i v u m b a , a kulturális élet egészébe való beilleszkedést, a végső, m á r irodalomfeletti tényekkel való kapcsolatot érezteti a rendszer k é t záró fogalma : az ízlés és az irodalmi tudat. „ N e m m á s ez, m i n t az egyéni különféleségek fölött és ellenére létrejövő, kiegyenlítődött, írót s olvasót irodalmi szempontból e g y n e m ű v é a v a t ó közös lelki forma. Valami nagyszerű, nemcsak k o r t á r s a k a t , h a n e m k o r á b b i és későbbi nemzedékeket is egybeölelő f o r m á j a ez az összetartozásnak, erkölcsi közösség az irodalmi műveltség f o r m á i b a n . . . E közös lelki f o r m a egyrészt f e j l ő d m é n y , a k t u á l i s eredője az egész irodalmi m ú l t n a k , n é m i k é p kényszerű megkötöttség, öröklött h a j l a m : irodalmi ízlés ; másrészt a z o n b a n eleve-állásfoglalás m i n d e n t o v á b b i v a l szemben, a d v a levő foglalat az a k t u á l i s irodalmiság számára, befogadó képesség és a k a r a t , mérték és ítélet, szemlélet és eszmélkedés : egyszóval irodalmi tudat." Az irodalomtört é n e t ezen az alapon válik „az irodalmi fejlődés teljes, történeti egészének genetikus önismeretévé." „Az i r o d a l o m t ö r t é n e t e t m i n t önszemléletre, ö n t u d a t r a törekvése szervét hozta létre az irodalmi fejlődés". (Id. m ű 21. és 23. 1.). A n n y i év u t á n ú j r a o l v a s v a ezeket a sorokat, úgy érzem, k o r á b b i ellenvetéseimnek jórészt el kell némulniuk. Nemcsak azért, m e r t H o r v á t h fejtegetéseit fogalmilag helytállóknak érzem ; fölötte v a g y u n k itt m á r a puszta f o g a l m i - t u d o m á n y o s síknak : egy n a g y egyéniség vallja m e g itt a maga végső értékeléseit, ideáljait, hitét — az ennek k i j á r ó tisztelettel kell hozzá közelítenünk. Azt hiszem, a benne foglalt fejlődés-elgondolás filozófiai lényegét m a sem lehet elutas í t a n u n k . Célul tűzi ki az irodalom terén egy olyan k ö z t u d a t , közös nyilvánosság k i a l a k u l á s á t , a m e l y t u d a t o s í t j a , az értelmi ítélet és az erkölcsi érzület szűrőjén t i s z t í t j a á t minden irodalmi i r á n y ihlet-gyökerét, stílusbeli és ízlésbeli elveit — mindez n y i l v á n v a l ó a n csak rész-mozzanata lehet a n n a k az egyetemes fejlődésnek, a m e l y az egész emberiség s ezen belül az egyes nemzetek életében érzületté nemesíti az ösztönöket, t u d a t o s í t j a az erőket és a célokat, s ezáltal az emberközösségek életét szervezni és m a g a s a b b szintre emelni képes. H o r v á t h is t u d j a , hogy ennek a t u d a t o s o d á s n a k m e g v a n n a k a h a t á r a i , a föltételei, a n a g y történelmi válságai — v a j o n ok-e ez arra, hogy f e l a d j u k m a g á t az elvi k ö v e t e l m é n y t ? S o k u n k n a k f e l t ű n t a n n a k idején : mily n y o m a t é k k a l h a t á r o l j a el m a g á t H o r v á t h ismételten is Adyék „ösztön-ihleté"-től („kerülése a racionálisnak s lidérces homálya a t u d a t a l a t t i n a k " ; Magyar ritmus, jövevény versidom 93. lap). Helyezzük ezt az elhatárolást, az érzületi ihlet és a t u d a t o s o d á s magasabbra-értékelését a b b a a k o r b a , amelyben elhangzott : az anti-intellektuális á r a m l a t o k lassú elszabadulásának és e l h a t a l m a s o d á s á n a k európai és m a g y a r h á t t e r é b e , a növekvő világnézeti és politikai megrészegülés k o r á b a — s m i n d j á r t m e g l á t j u k valódi értékét. Bizony nem H o r v á t h úszott ezekben az á r a m l a t o k b a n , sokkal i n k á b b azok, akik jelszóul használták A d y t és kizárólag V a j d a - m e g Tolnai-kultuszt a k a r t a k t e r e m t e n i . „Igazi műveltség nincs genetikus önismeret n é l k ü l . " H a v a l a h a , H o r v á t h elgondolásának k í v á n a t o s t o v á b b f o l y t a t á s a k é p p e n , az irodalmi t u d a t és a közízlés f o g a l m á t rendszeresen ki a k a r n á n k fejteni, ügyelnünk kellene a részletekben n é h á n y kétely, n é h á n y probléma tisztázására. N e m t u d o m , szerencsés volt-e m a g a az „irodalmi t u d a t " elnevezés? A szó ö n m a g á b a n túlságosan is idealisztikusnak hangzik, sok m i n d e n t bele lehet m a g y a r á z n i , amire a l k o t ó j a nem is gondolt. A „közízlés" megjelölést m á r időállónak érzem, a m ö g ö t t e álló k ö v e t e l m é n n y e l e g y ü t t ; itt meg a fogalom szomszédságát, összefüggés e i t kell irodalomelméletünknek boncolgatnia. Ma aligha l á t j u k úgy, h o g y a közízlés genetikusan az egyéni ízlések súrlódásaiból, kiegyenlítődéséből jön létre ; a k o l l e k t i v u m b a n (népben, o s z t á l y o k b a n , rétegekben) eleve meglevő föltételek nemcsak körét h a t á r o z z á k meg, h a n e m befolyásolják minőségét is. Az „ a k t í v (alkotó) ízlés" elfogadható, de ha az ízlésnek ilyen h a t é k o n y s á g o t t u l a j d o n í t u n k és ennyire közel hozzuk az irodalom t e r e m t ő elvéhez, a stílust pedig
203;
az ízlés l e n y o m a t á n a k jelentjük ki, a k k o r el kell h a t á r o l n u n k azt az értelmet, a m e l y b e n a „ s t í l u s " szót h a s z n á l j u k . Szocialista szemléletű irodalomtörténetírásunk n y i l v á n v a l ó a n fel fogja használni H o r v á t h következő ú t m u t a t á s á t : „Az ízlés leple a l a t t világnézetek h a r c a folyik : politikai, társadalmi, erkölcsi ellentéteké". ( T a n u l m á n y o k , 274, I.)
6. Az elmélet, pláne ha ennyire á t van szőve értékelő mozzanatokkal, maga is sürget a r r a , hogy szembesítsük a valósággal. Keressük a k i m o n d o t t törvények és ideálok megvalósulását a m ú l t b a n , és harcolunk megvalósulásukért a jelenben. H o r v á t h , különösen p á l y á j a k o r á b b i szakaszain, vállalkozott mind a k u t a t ó , mind a harcos szerepére, sajnos, nem egyforma sikerrel és szerencsével. Elméletével egy tőről f a k a d történelmi rendszerezésének k ö z p o n t j a : a „nemzeti klasszicizmus" fogalma. „A klasszicizmus.. . t ö b b volt puszta ízlési f o r m á n á l . Ihletője a t ö r t é neti m a g y a r s á g kifejlett erkölcsi ö n t u d a t a , irodalma pedig a m a g y a r szellem kvintesszenciáj á n a k művészi megnyilatkozása v o l t " . „A Kazinczy féle nagy nyugati iram hozományait ez a korszak : Petőfi, A r a n y , Gyulai nagy félszázada volt h i v a t v a meggyökereztetni, nosztrifikálni. Vállalta s meg is cselekedte. Európaiság és gyökeres m a g y a r s á g , művészi és erkölcsi eszmény a klasszicitás tökélyével ragyog m ű v e i k b e n . . . T e r m é k e n y n e k ígérkező megállapodás s a j á t forrásaink mellett a százados i r a m b a n ; történeti egyéniségünkhöz idomítása az európai szerzeménynek ; huzamosnak tervezett s hatékonyságra s z á m í t h a t ó érintkezése a m ű v e l t irodalmiságnak a nevelésre szoruló olvasóközönséggel." ( Aranytól Aclyig.) ,,A m a g y a r klasszikus ízlés, melynek első, s p o n t á n képviselője Petőfi, nem egyéb, mint végső kitisztulása az irodalmi ízlés i m m á r hét évtizedes forrongásának, t e h á t nem kieszelt formula, hanem egy fejlődésfolyamat célhoz j u t t a t á s a . Természetes, hogy ez az ízlésváltozat nem maga nevezte el m a g á t klasszikusnak, vagyis nemzeti és művészeti v o n a t k o z á s b a n legtökéletesebb irodalmiságnak, örök m i n t á n a k . Az u t ó k o r , az irodalomtörténet minősíti, s említett jegyein kívül azért is minősíti a n n a k , m e r t korszerű, eleven közízlés volt a maga i d e j é b e n " . ( T a n u l m á n y o k , 279. 1.) A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, újjászervezése u t á n alig egy évvel, 1949 őszén v i t á t rendezett a nemzeti klasszicizmusról. ( L á s d : Irodalomtörténet, 1950. I. szám. 48—54. 1.) Marxista i r o d a l o m k u t a t á s u n k n a k ezen a korai szárnypróbálgatásán igyekeztünk ezt a k a t e góriát irodalomszemléletünkből k i t a g a d n i . Azt hiszem, m a m á r k i lehet m o n d a n i , hogy nagyonis siettünk a kitagadással. F o r g a t o m az egykori beszámolót, olvasom helyenként e m f a t i k u s m o n d a t a i t , de az érvek jórészét m a m á r erőtlennek érzem. Azóta H o r v á t h J á n o s n y o m t a t o t t szövegéből t u d j u k , hogy elgondolásában Petőfi nem „irodalmi f ö l d g ö m b ü n k másik felén v a n " , hanem első nagy „nemzeti klasszikus"-unk. Ez természetesen nem részletkérdés ; k i h a t az egész kategória megítélésére. „Nemzeti klasszicizmus v a g y irodalmi D e á k - p á r t ? " — állítja fel m i n d j á r t a cím a kiélezett kérdést. „A 67-es politikát közvéleményünk m a m á r egyértelműen elítéli. Nem következetlenség-e, hogy a 67-es politika érzelmi t a l a j á t t ü k r ö z t e t ő irodalmat t o v á b b r a is b á l v á n y o z z u k ? " „A nemzeti klasszicizmus írói az úgynevezett b é k e p á r t b a n szerveződő nemesi rétegnek megszólaltatói". Ez v o l t a k é p p e n az igazi komoly érv : a „nemzeti klasszicizmus" elnevezésben összefoglalt írócsoport voltaképpen egy politikai p á r t n a k , r a j t a keresztül egy t á r s a d a l m i osztálynak az irodalma. Egyik felszólaló kereken k é t s é g b e v o n t a , hogy „nemzeti klasszikus" irodalom egyáltalán lehetséges. Azóta m i n d a n n y i a n t a n u l t u n k egyet-mást az irodalmak nemzeti jellegéről. Lehetnek korszakok, amelyek t á r s a d a l m i l a g is megvalósítanak bizonyos nemzeti egységet ; a l a k u l h a t úgy a fejlődés, hogy egy társadalmi osztály egyetemes nemzeti érdekek harcosa g y a n á n t lép fel. A Bach-korszak nyilvánvalóan ilyen volt ; a 48-at megelőző évek, Petőfi és A r a n y föllépésének ideje erős társadalmi feszültségekkel voltak ugyan tele, de számos kérdésben ekkor is megvolt az egység. Nem lehetetlen
204;
vállakózás t e h á t ennek a klasszicizmusnak egy osztályon t ú l t e r j e d ő , egységes nemzeti a l a p j á t bizonyítani ; minden olyan állítás, amely a k á r A r a n y , a k á r pláne Petőfi költészetét egyetlen osztályhoz k ö t n é , ma m á r k o m o l y t a l a n n a k tetszik. Annál inkább, m e r t ma m á r n y u g o d t a n beszélhetünk a nagy költők és alkotóművészek „osztályfelettiségéről". Az a kérdés : volt-e a „nemzeti klasszicizmus" címszava a l a t t összefoglalható egységes írócsoport, csak másodrangú ; a nemzeti ízlés, eszmeiség és erkölcsiség e l j u t h a t a t u d a t o s o d á s r a a k á r egymástól elszigetelt tehetségekben is. De azért a tényleges történeti kapcsolatok még tüzetes á t t e k i n t é s r e várnak. A nemzeti klasszicizmus k a t e g ó r i á j a H o r v á t h körülírása szerint egyaránt t a r t a l m a z történeti, és történetfeletti, „ ö r ö k " elemeket. Az „ízlés és m ű f o r m á k , az irodalmi esztétikum m a g y a r s á g a " , a „legtökéletesebb irodalmiság, örök m i n t a " m a g a is történelmileg j ö t t ugyan létre ; s ami benne történetfeletti, korfeletti é r v é n y ű (Petőfire és A r a n y r a gondoljunk), a b b a n m i n d e n k é p p e n v a n n a k erős nemzeti vonások, olyan tisztaságban, a m e l y megérteti m i n t a k é p jellegüket. De ha mégis h a t á r o z o t t a n föltesszük a kérdést : az ily módon felfogott nemzeti klasszicizmus mennyire történelmi és mennyire esztétikai kategória, m á r komoly, eddig nem tisztázott problémák állnak elő. H o r v á t h így m o n d j a : „Megjegyzendő még, hogy a nemzeti irodalmak klasszikus korszakai igen különféle ízlés-minőségeket képviselhetnek, nem csupán s nem mind azt az egyet, melyet nemzetközileg »klasszikusának szokás nevezni ; az a kérdés, mily előzmények u t á n , s mikor, kik által érkezik, s mit vesz át belőle maga az eleven kor. í g y a miénkben — mi csak látszik p a r a d o x n a k — sok a r o m a n t i k u m . " (I. m. 280. 1.) H o r v á t h talán elsősorban az angol fejlődésre gondolt, ugyanis a hozzánk legközelebb eső két világirodalmi példa : a 17. század francia klasszikája és a németek Goethe—Schiller-korszaka m i n t h a mást m o n d a n a . Mindkettő törekszik valami egyéneken és osztályokon, t a l á n m é g korokon is felülemelkedő egyetemességnek a m e g r a g a d á s á r a , t e h á t a szépségideál, a kifejezőeszközök terén is többé-kevésbé az egyetemesítés, az elvonás felé orientálódik, ami erős n y o m o t hagy típusalkotásán, képkincsén, nyelvén is. Ezeket a v o n á s o k a t , legalább olyan m é r t é k b e n , m i n t a németeknél, fel lehet fedezni a mi klasszicizmusunkon is. Igaz, hogy A r a n y ismételten m e g t a g a d j a a „ p u s z t a elvont ideál"-t, s t u d a t o s a n a nemzeti színezetű konkretizálás híve (1. Töredékes gondolatok), de erkölcsi eszményeiben valami egyetemesig ó h a j t emelkedni, művészi módszereiben pedig kerüli a n a t u r a l i z m u s r a , sőt a polgári realizmus egyrészére is jellemző tényhalmozást, a megrekedést az esetlegesben. (L. az 1863-as koszorúban közölt b í r á l a t o t a Salammbo-ról.) A r a n y lírai szimbolikájában m á r 49 u t á n feltűnik az eszményítő t e n d e n c i a , sőt bizonyos éi telemben eszményít maga Petőfi is. A német újklasszicizmussal pedig közelebbről is rokonítja a mienket az a morális, emberformáló tendencia, amelyet h a r m o n i k u s a n olvasztanak be az e s z t é t i k u m b a . Úgy látszik t e h á t : mégis közelebb j u t u n k a klasszicizmushoz, m i n t történeti stíluskategóriához. (L. evvel k a p c s o l a t b a n H o r v á t h utalását k ö t e t é n e k 317. lapján.) (Fölmerülhet még a rokonítás a csaknem egyidejű német „ p o é t i k u s realizmus"-sal, O t t o Ludwiggal és társaival, de a mi klasszicizmusunk nemzetibb náluk, erősebben támaszkodik a népi alapra, és jórészt még a verses epika h a g y o m á nyait őrzi.) Mindebből a z o n b a n , ismerve a mi Bach-korszakbeli i r o d a l m u n k a t , k é t további probléma a d ó d i k . A modern m a g y a r realizmus fejlődési szakaszainak vizsgálata közben találkoztunk egy olyan v á l t o z a t t a l , amelyet eszményítő realizmusnak n e v e z t ü n k . Hogy viszonylik íz a nemzeti klasszicizmus k a t e g ó r i á j á h o z ? Nyilván hamis volna az eszményítő realizmust a nemzeti klasszicizmus kizárólagos esztétikai t a r t a l m á n a k megtenni. De m i n d e n k é p p e n a n n a k a p r o d u k t u m a , legfeljebb második, esetleg késeinek is nevezhető szakaszában (az ötvenes évek második felétől) ; még k é s ő b b , a h a n y a t l á s szakaszában merev, t e r m é k e t l e n , a fejlődést gátló szemléletté válik. Az epigonok eszményítése más, m i n t A r a n y é vagy K e m é n y é . Nemzeti klasszicizmusunk t e h á t a l a p j á b a n realista jellegű volna. Ebből a z o n b a n , a benne nyilvánvalóan meglevő romant i k u s elemek elismerésén túl is fogas kérdés adódik. Számolnunk kell azzal, hogy a Bach-
205;
korszak idején — mai irodalomszemléletünk szerint -— k i b o n t a k o z o t t és az egykorú k ö z ö n séget is m e g h ó d í t o t t a az ún. nemzeti r o m a n t i k u s irány, amelynek egyetlen klasszikus k é p viselője J ó k a i , de kisebb korifeusa számos a k a d (Vas Gereben, Szigligeti, T ó t h K á l m á n ) , — s a m e l y i t t - o t t m a g á r a A r a n y r a is hatással volt. H o r v á t h f o g a l m a z á s á b a n aligha lehet oly t á g r a vonni klasszicizmusunk körét, hogy ez is beleférjen ; ihlet- és ízlés-elvük aligha h o z h a t ó közös nevezőre. De azt hiszem, a k a d rokonság is köztük ; együttélésük történeti t é n y ; nem t u d o m , ez az együttélés nem jelentett-e versenyezést? A k á r így, a k á r ú g y — m i n d e z mégis kényszerűen fölveti a legkomolyabb problémát : a nemzeti klasszicizmus, ahogy H o r v á t h n y o m á n é r t j ü k , a h o g y A r a n y r a , P e t ő f i r e , K e m é n y r e , Gyulaira v o n a t k o z t a t j u k , c s a k u g y a n a teljes m a g y a r s á g o t fejezi-e ki, helyesebben : m a g á b a fogad-e m i n d e n t a m a g y a r s á g népi-társadalmi-történelmi-erkölcsi problémáiból? A sokat emlegetett érzületi-erkölcsi átszűrés nem jár-e e t e k i n t e t b e n áldozatokkal is? Az Aranytól Adyig koncepciója klasszicizmusunk asszimilációjának e l m a r a d á s á é r t k r i t i k á n k a t , irodalomtörténészeinket, k u l t ú r p o l i t i k á n k a t , nem utolsósorban t ö r t é n e l m ü n k alakulását teszi felelőssé. Ezek a tényezők viselik-e valóban a teljes felelősséget? V a j d á b a n , A d y b a n , Móriczban nem a klasszicizmus köréből eleve kiszorított erők és t a r t a l m a k törnek-e fel? A történelem száz év a l a t t nem fejlesztett-, g y ú r t - é p í t e t t - e r a j t u n k olyan értelemben is, hogy m a g y a r s á g u n k t ö b b t e k i n t e t b e n t ú l is n ő t t az Arany—Gyulai-féle klasszicizmus befogadóképességén? Ilyen szempontból különösen elgondolkoztató H o r v á t h n a k előbb m á r jelzett kísérlete a klasszikus ideálokért f o l y t a t o t t gyakorlati harccal, a m e l y a húszas évek elején a közönségnevelésnek, az ú j közízlés kialakításának jelszavával indult meg, s amelynek külső kerete a Napkelet folyóirat (és a m ö g ö t t e álló „ M a g y a r Irodalmi T á r s a s á g " ) volt. Nehéz és kényes t é m a m a is még erről írni, pedig az elvek és tények tisztázására szükség volna. Lehet-e az irodalmi fejlődésnek eszmeileg végső s t á d i u m á t , eredményét, a közízlést, közvetlenül megvalósítandó célként kitűzni, irodalomtörténészeknek, k r i t i k u s o k n a k , pláne, amikor igazi h a d e r e j ü k : a nagy a l k o t ó költők-írók fél évszázada h a l o t t a k ? Mennyi valódi társadalmi erőt lehetett ez i r á n y b a n a k k o r megmozgatni, különös t e k i n t e t t e l a h a g y o m á n y o s osztályok kulturális a l k o t ó és befogadóképességének h a m a r o s a n nyilvánvaló gyöngeségére? É p p e n ezért mennyire lehettek függetlenek a nem valami magasszintű á l l a m h a t a l o m t ó l ? Számoltak-e k o m o l y a n a korízléssel, amely, nemcsak nálunk, h a n e m Európa-szerte, az első világháború és a n y o m á b a n k i a l a k u l t helyzet élményeitől még j o b b a n ösztönözve, irodalomtól és művészettől ekkor még a klasszik á v a l össze nem férő, ösztönös, sejtető, elemi, lazább f o r m á k b a öltöző h a t á s o k a t v á r t ? E k k o r m i n t h a még az élő m a g y a r irodalom alakulása is ellenükre j á r t volna. A N y u g a t ugyan v é g k é p elszürkült, de a halott A d y t a k k o r kezdik megismerni és szeretni szélesebb k ö r b e n , azok is, akik előbb e l u t a s í t o t t á k . Móricz, Babits, Kosztolányi, T ó t h Á r p á d a N y u g a t t ó l csaknem függetlenül ú j a l k o t ó korszakot ér el és növekvő népszerűséghez j u t . A Napkeletnek pedig ezek nélkül, sőt ezek ellenében kellett volna sikert a r a t n i a . H o r v á t h egy-két évtizeddel előbb t a n ú j a volt az ú j e l v ű irodalom megszületésének, a m e l y az ő eszményeivel erős ellentétben volt ; mégis, a N a p k e l e t k o r á b a n , ehhez közeledni, megérteni, t a l á n nevelni is lehetett volna megfelelő eszközökkel — de legyőzni csak más ihletű és ízlésű nagy alkotó-tehetségek f e l b u k k a n á s a révén lehetett volna, ezt pedig a k k o r nem a d t a meg az idő. A N a p k e l e t csődjének legfőbb oka nem a benne közölt t a n u l m á n y o k , amelyek közt sok értékes volt, h a n e m szépirodalmi részének alacsony színvonala, a dilettantizmus erős beszivárgása soraiba, a m i b e n m á r a „ k o n z e r v a t í v " m a g y a r t á r s a d a l o m kimerültsége is t ü k r ö z ő d ö t t . N é h á n y esztendő, a h ú s z a s évek vége i r o d a l m u n k b a n m á r ú j helyzetet hozott ; Osvát halála u t á n a N y u g a t ú j kézbe került,. Móricz m i n t szerkesztő a „nemzeti k o n c e n t r á c i ó " jelszavával indult el, a népiesekkel ú j ihlet, ú j ízlés jelentkezett. T a l á n ekkor n a g y o b b reménye lett volna a k r i t i k á n a k és az irodalomt ö r t é n e t n e k , H o r v á t h elképzelése szerint, egy Petőfihez és A r a n y h o z közeledő közízlés kialakítására. T a l á n - t a l á n . Csakhogy ekkorra m á r H o r v á t h , élete nagy csalódásával lelkében, régen visszavonult p u r i t á n , csaknem szegényes b ú t o r z a t ú egyetemi s z o b á j á b a .
206;
4. Akik csak a z e g y e t e m r ő l ismerik, s pláne csak a húszas évek végétől, m á r z á r k ó z o t t n a k , vissza v o n u l t n a k , m a g á n o s n a k ismerik. O l y k o r e l e j t e t t k ö z v e t l e n , személyes v a l l o m á s a i t megüli a rezignáció h a n g u l a t a , csak szűk b a r á t i k ö r b e n sugárzik k e d é l y é n e k eredeti melegsége. Már csak az e m l é k e k b e n él az az idő, a m i k o r , m é g t i z e n n é g y e l ő t t , b a r á t j a , A d y m ó d j á r a r o n t o t t be a m a g y a r b o z ó t b a . M ű k ö d é s é n e k fő színhelyén, az e g y e t e m e n , Császár E l e m é r a l e m a r a d ó k irigységével figyeli és h a lehet, g á t o l j a is nevelő és o k t a t ó m u n k á j á t . N a g y a l k o t ó k o r s z a k a m á r e b b e n az e l z á r k ó z o t t s á g b a n b o n t a k o z i k ki. Voltak, a k i k szellemtörténésznek h i t t é k , pedig a t á r g y i hűség föltétlen megkövetelésével és a d a t g y ű j t é s é n e k teljességre t ö r e k v ő p á r a t l a n g a z d a g ságával e n n e k a n e m m i n d i g kellemes ú t i t á r s n a k i n k á b b ellenére dolgozott. Igaz, h o g y a filológiai és t ö r t é n e l m i r e a l i z m u s n á l a csak szolgája a n a g y szintézisnek, a m e l y n e m c s a k a r á n y a i val és a r c h i t e k t ú r á j á v a l fog j ö v ő b e n is ihletni, a n a g y g o n d o l a t r e n d s z e r e k m ó d j á r a , h a n e m a l a p f o g a l m a i v a l , fejló'désrajzával és a n n a k e r e d m é n y e i v e l is. M a r a d a n d ó rendszer ez, h a a m a r a d a n d ó s á g o t n e m m e r e v s é g n e k és k i z á r ó l a g o s s á g n a k é r t j ü k . H a t á s á t , a m e l y e g y k o r a t a n í t v á n y o k százain á t s u g á r z o t t szerte az o r s z á g b a , n é h á n y e s z t e n d ő m e g z a v a r h a t t a — t a r t ó s a n n e m lesz k é p e s a k a d á l y o z n i . Módszere, k a t e g ó r i á i m e g j e l e n n e k olyan f i a t a l t u d ó s o k n á l is, a k i k személy szerint alig v a g y e g y á l t a l á n n e m v o l t a k hallgatói. T u d ó s - t a n í t v á n y a i n a k e g y ü t t e s e elég t a r k a k é p e t m u t a t . E g y k o r i d i s s z e r t á n s a i n a k , a n a g y rendszer n a p s z á m o s a i n a k és t é g l a h o r d ó i n a k j e l e n t é k e n y része m e g m a r a d t p á l y á j á n , a középiskolai t a n á r s á g b a n . N é h á n y a n dolgoztak és dolgoznak m a is a z o n , h o g y k o n c e p c i ó i n a k egyes részleteit t o v á b b f e j l e s s z é k . Maga a n a g y m ű a z o n b a n , ha kidolgozása m é g nincs is lezárva, a n n y i r a kerek és ö n m a g á b a n n y u g v ó egész, h o g y — m i n t az ilyen é l e t m ű v e k e t á l t a l á b a n — k ö z v e t l e n ü l f o l y t a t n i nem lehet. Csak epigonjai lehetnének ; de a d e r e k a b b a k a szó igazi é r t e l m é b e n m a g u k é v á teszik, s e g y ú t t a l ki is nőnek a Mester keze alól. T a n í t v á n y a i n a k v a l a m i l y e n k i a d v á n y s o r o z a t b a n v a g y effélében való összefogására, a h o g y ezt m á s o k , nála kisebbek is m e g t e t t é k , ő nem v á l l a l k o z o t t ; „ i s k o l á t " n e m szervezett. N e m t u d o m , lett volna-e m ó d j a rá ; Császár E l e m é r r e gondolok, aki a n n y i r a ellenlábasa v o l t , h o g y a m í g élt, m é g egy m a g á n t a n á r i h a b i l i t á c i ó b a n sem t u d t a k megegyezni, legalábbis a z i f j a b b n e m z e d é k k ö r é b ő l . S z á m í t á s b a kell m é g venni, h o g y H o r v á t h n a k szuggesztív h a t á s á t m á s h a t á s o k is keresztezték. T a n í t v á n y a i közül t ö b b e n j u t o t t a k ki a H o r t h y - k o r s z a k b a n k ü l f ö l d r e , i s m e r k e d t e k m e g n é m e t , f r a n c i a professzorokkal, ú j s z e r ű filozófiai, esztétikai, i r o d a l o m t u d o mányi irányokkal. H a d d szóljak végül, e b b e n az összefüggésben n é h á n y szót m a g a m r ó l is. Az e g y e t e m i p a d s o r o k b a n m á r nem ü l t e m e l ő t t e ; az É ö t v ö s - K o l l é g i u m b a n volt s z a k v e z e t ő t a n á r o m . S e m m i k é p p sem v o l t a m a hűséges t a n í t v á n y m i n t a k é p e . T é m á i t , a m e l y e k e t a j á n l o t t , h a m a r elfeledtem ; igaz, h o g y f o l y t o n t a n u l n i a k a r t a m , de n a g y o n is a m a g a m fejével. R e n d s z e r é t e l h a g y t a m , m i e l ő t t m é g igazán m e g i s m e r t e m v o l n a . Sokfelé i n d u l t a m ; f u t o t t a m idegen f é n y e k u t á n , a m e l y e k olykor légvárak a b l a k á b ó l v i l á g í t o t t a k . Szeretném m o s t , későn, megm o n d a n i , h o g y professzorom be nem t e l t v á r a k o z á s a i u t ó l a g mégis f á j t a k , s egy kis szégyenkezést m a is érzek m i a t t u k . T u d o m á n y o s b a r a n g o l á s a i m k ö z b e n i d ő n k é n t n a g y o n messze j u t o t t a m tőle ; ú g y érzem, az u t ó b b i évek, k ü l ö n ö s e n t a n u l m á n y k ö t e t é n e k megismerése, m e g i n t közel h o z t a k hozzá. Mégiscsak az ő t a n í t v á n y a v a g y o k , és ha m ó d o m volna m é g e g y s z e r nekiindulni, kezdeni m e g i n t csak őnála s z e r e t n é m .
207
CZ1NE MIHÁLY
MÓRICZ ZSIGMOND PARASZTÁBRÁZOLÁSÁNAK KEZDETEI F e l t ű n ő , hogy a szegénység iránt a n n y i r a érzékeny Móricz Zsigmondnak, aki falusi k ö r n y e z e t b e n t ö l t ö t t e gyermekéveit, ifjúsága legfogékonyabb idején éveken á t j á r t a a szatmári u t a k a t , — írói készülődése idején évekig nincs ú j szava a parasztság korabeli életéről ; legalábbis, ami novellába k í v á n k o z n a és a m i t meg is m e r n e írni. Gyermekeknek szánt meséiben és b e t y á r t ö r t é n e t é b e n együttérzéssel és szeretettel ír a faluról ; — a t á r g y természete szerint e n y h é n r o m a n t i k u s lepelben, — de a gyermek és a b e t y á r még nem az igazi és főként nem az élő és k ü z d ő falu. Az induló Móricz Zsigmond s z á m á r a is elsősorban emlék és költészet. 1907 végén közli Az Újság első paraszti t á r g y ú , ünnepien derűs r a j z á t , a Kézfogó lesz-1, s m a j d a következő év n y a r á n az uralkodó közízlésnek megfelelően a n e k d o t á b a szerkesztett Mári nénit, nem sokkal előbb jelenik meg a Jó palócok és Tót atyafiak történeteivel rokonságot t a r t ó , r o m a n t i k u s - b a l l a d á s Dorkó. S csak ú j a b b esztendő m ú l t á n , a Hét krafcár u t á n 1909 t a v a s z á n jelenik meg a Százszin selyem keszkenő, s m á r az A d y v a l való személyes találkozás u t á n , 1909 őszén, a Tragédia. E b b e n a k é t novellában írja meg először a k ü z d ő , földet a k a r ó és éhező p a r a s z t o t . Vagyis : az induló Móricz a legnehezebben éppen a parasztról, s korabeli szegény paraszti életről t u d o t t , illetve mert ú j a t , újszerűen m o n d a n i . Hiába van innen a legtöbb, megírásra méltó élménye, — hiszen évtizedekig abból a „ t a r i s z n y á b ó l " merít f a l u r a j z a i h o z , paraszti -alakjaihoz, amit 1903 és 1907 k ö z ö t t g y ű j t ö t t , — ez a rengeteg élmény sokáig csak emlékezeti teher. Nem t u d mit kezdeni vele ; ellentétben v a n szinte mindazzal, a m i t az irodalom, a nagy elődök a parasztról, a faluról írtak ; s s z á m t a l a n ponton eltérő a t t ó l a képtől, a m e l y e t ő m a g á v a l hozott, az idilltől; az álmoktól, amelyeket dédelgetve őrzött. T e k i n t e t e c s a l h a t a t l a n , a jelenségek m e g l á t á s á b a n , de világnézete nem a l k a l m a s a megfigyelt, a m e g l á t o t t tények rendezésére és áttekintésére. Sokáig m a g a sem t u d j a élményei a l a p j á n eldönteni, milyen a paraszt. Úgy volt velük, mint a falura nyaralni u t a z ó idegen, a k i t maga jellemez az ökörítói tűz u t á n : A vendég úgy l á t j a „ ú r a m a g y a r paraszt, a nemes m a g y a r s á g n a k szellemi örököse" — s sehol sem szebb a f a j t á j a m i n t S z a t m á r b a n , sehol sem g a z d a g a b b , r o m l a t l a n a b b , értékesebb a nyelve, a szelleme, a h u m o r a és a lelke, m i n t éppen a Tisza- és a Szamosháton. Vendégk é n t nézve igazoltnak t ű n i k a h a g y o m á n y o s k é p : „ c s u p a daliasság, okosság, k e d v e s magabiztosság, remek h u m o r , h a t a l m a s tréfaképesség, erős m u n k a b í r á s , úri m u l a t n i t u d á s és csupa tetsző, szeretni, dicsérni való t u l a j d o n s á g ékesíti ő k e t . " E z t a legendás népet anyagi dolgokb a n , pénzben, úrral szembeni viselkedésben egész m á s k é p p l á t j a az idegen : „kellemetlenül és hűvösen veszi észre, hogy ravasz, komisz, telhetetlen a paraszt, se istent, se e m b e r t nem ismer, s ezen a n y o m o n elindulva l á t j a , hogy d u r v a , szabadszájú, o k t a l a n u l makacs, m e g á t a l k o d o t t , okos szóra nem hallgat, amellett lomha, rendes m u n k á r a nem való s f a j t a l a n . . . É s örül, ha végül ép bőrrel szabadul k ö z ü l ü k . " S ez a k é p is t a r t a l m a z igazságot, mint a másik is ; olykor éppen a nemes vonások torzulnak embertelenné.
208;
S ezek az ellentétes színek soha j o b b a n ki nem ü t k ö z t e k , m i n t a század elején. A falu, melyet Móricz g y ű j t ő ú t j a i n megismert, más, m i n t a gyermekkorból h o z o t t csécsi h a n g u l a t . A régi Csécse : Móricz szemében z a v a r t a l a n idill. A századforduló s z a t m á r i f a l u j a gyors t e m p ó b a n vetkezik ki a régen is v i t a t h a t ó idillből. É l e t é b e n , felfogásában Móricz szerint e n é h á n y esztendőben n a g y o b b változás t ö r t é n i k , m i n t k o r á b b a n 50, s 100 évek a l a t t . A k a p i t a lizmus, a civilizáció most n y o m u l be m i n d e n t felforgatóan az eldugott t á j életébe, egyelőre reális haszon helyett morális k á r t hozva. Lecsapolják a lápot, de a t e r m ő v é t e t t föld nem n a g y o b b kenyeret hoz a szegényparasztoknak, csak n a g y o b b éhséget : még a láp n y ú j t o t t a szűkös életlehetőségtől is elesnek. Minden faluból semmitlen zsellérek r a j a széled a világba, a gémekkel és szárcsákkal ú j hazát keresni. S az i t t h o n m a r a d t a k m e g t ö r t e n robotolnak, v a g y konokul k á r o m k o d n a k . Az ország m á s tájairól is szomorú híreket hallani : a székely parasztok tízezrével „ b ú j d o s n a k " ki a R e g á t b a , a lánykereskedők m u n k á j a révén a balkáni ö r ö m h á z a k b a n o t t h o n o s a m a g y a r szó, s é v e n k é n t százezrek kényszerülnek A m e r i k á b a . De nemcsak szenvednek és menekülnek : az i t t h o n m a r a d t a k elégedetlensége is g y a k r a n v e t lángot, vörös kakasok röppennek a grófi szerükre, f e l ú j u l n a k az agrárszocialista mozgalmak, Szegvár parasztsága Mezőfit küldi a p a r l a m e n t b e , Békésben Achim A n d r á s f o g a l m a z g a t j a a népi követeléseket, B a l m a z ú j v á r o s o n a szocializmusra esküsznek, s m á r a szelídebb m ú l t ú D u n á n t ú l o n is csendőrgolyóval próbálják megtörni az a r a t ó s z t r á j k o k a t . Külföldről is különös híreket közöl még Az Ű j s á g is : az orosz m u n k á s o k és parasztok felkelése u t á n a román parasztság lázadásáról ír. Hogy mennyire k ö v e t t e nyomon a f i a t a l Móricz Zsigmond a korabeli parasztság életét, mozgalmait, nem t u d j u k . Adyról ismeretes, hogy publicisztikájában minden nagy paraszti kérdésre — k i v á n d o r l á s r a , a szegvári választásra, a m á r a m a r o s i r o m á n parasztok lázadására, és a milotai „ i s t e n v á l s á g r a " azonnal reagált, lírájából is ki lehet olvasni a parasztság forradalmi i n d u l a t a i n a k fellobogását és h a m u b a h u l l á s á t . Móricz Zsigmond eddig ismert műveinek tervei a l a p j á n csak feltételezhetjük a paraszti kérdések szemmel követését, legalábbis 1905 u t á n . Valamelyes, az átlagosnál erősebb politikai érdeklődése kezdettől volt, s az a népi színezésű 48-asság, amely ködös politikai elképzeléseit jellemezte, állandó v i d é k j á r á s a , a m e l y n e k során a k a r v a - a k a r a t l a n u l az élet legvéresebb problémáival is t a l á l k o z o t t , kellett, hogy a parasztság mozgalmaira, kérdéseire legalább időnként r á i r á n y í t s a a figyelmét. Dózsa f o r r a d a l m á t , a kivándorlás kérdéseit, m á r 1905 előtt t a n u l m á n y o z t a , a Budapesti Szemlének és a Huszadik Századnak kezdettől olvasója volt ; — ez utóbbi nélkül aligha lehetne elképzelni a Sárarany megírását. Némely, parasztsággal kapcsolatos kérdésre figyelmesek voltak a k o n z e r v a t í v körök is. Vargha Gyulánál kevesebben nézték nagyobb rettenettel a k i v á n d o r l á s t , a néprajzi h a t á r o k mozdulását s a székelyek sorsáról — ha nacionalista szempontból is — B a r t h a Miklós is írt, ugyancsak ő a r u t é n föld nyomorúságáról is. í g y Móricz Zsigmond, mégha nem kereste volna is, radikális és k o n z e r v a t í v , h a l a d ó és reakciós forrásokból e g y a r á n t t u d o m á s t kellett, hogy szerezzen a forrongó paraszti kérdésekről s művei igazolják, szerzett is. A Tragédia, a Száz-szin-selyem keszkenő, a Sárarany, nem hirtelenében r á é r z e t t problémák kivetítése, régóta benne zajló kérdések letisztulásáról beszélnek.
Miért ilyen későn k ö v e t k e z e t t be ez a letisztulás, egyáltalán mikor k ö v e t k e z e t t b e ? E g y késői vallomása szerint 1905-ben egy súlyos falusi élmény m á r elvezette ahhoz a felismeréshez, hogy a szegényparaszti élet „nehéz és t ö m ö t t n y o m o r ú s á g a " , a szegénység, éhség és nélkülözés „feltétlenül k i t e r m e l i . . . a véres b a l l a d á k a t " s ettől kezdve a népköltészet mellett egyre i n k á b b figyelte az egyéni életek tragédiáit s szívére íródtak fel ,,a nép életének mély rezd ü l é s e i " . Nincs okunk kételkedni vallomásában az időpontot illetően sem ; 1905 körül, mikor
- Iiodalomtörténet
209
a lápi f a l v a k a t j á r t a , volt a legnagyobb az elkeseredés Ecsed és T y ú k o d k ö r n y é k é n , a lecsapolt lápból kisemmizett parasztok körében. 1905-ben Móricz — újságíró társairól való feljegyzése m u t a t j a — m á r igen erős és találó k r i t i k á v a l t u d o t t nézni hozzá közelálló személyeket is ; de nézeteinek nyílt megírására m é g nem volt bátorsága. Nem t e t t e közzé az újságírással, az újságírókkal és politikusokkal k a p csolatos véleményét sem. Hogy m e r t e volna h á t megírni a „véres b a l l a d á k a t " , az é d e s a n y j á r a késsel rohanó p a r a s z t o t ? A közízlés, a h a g y o m á n y nem ismert el ilyen t ö r t é n e t e t s bizonyára maga Móricz sem t u d t a még irodalomra méltónak elfogadni, hisz neveltetésénél, művészi elképzelésénél fogva szeme a falu költészetére volt még mindig beállítva. Mint az előtte parasztot ábrázolók legtöbbjének, s kora népies irodalmának á l t a l á b a n . *
Más népek irodalma is, sokáig, elsősorban a paraszti élet költészetére volt érzékeny ; a falu iránti nosztalgia az irodalomban szinte egyidős a városok megszületésével. Már a görögöknél megjelenik a paraszti idill s máig sem veszett ki a művészetekből. A XVIII. századtól Rousseau n y o m á n egy ideig a paraszt európaszerte az irodalom egyik legkedveltebb, legdédelgetettebb a l a k j á v á válik. Benne l á t j á k a „Természet r o m l a t l a n egyszerű életet élő boldog g y e r m e k é t " — akit még nem mérgezett meg a civilizáció. N y u g a t o n , ahol erős a polgárság és egyre fogy a parasztság száma és t á r s a d a l m i súlya, ez a k é p h a m a r o s a n elfakul, s csak időnként, mint divat tűnik fel ú j r a , e g z o t i k u m k é n t és misztikus színezéssel, fők é n t a X X . s z á z a d b a n . A paraszti t é m a az irodalom perifériájára szorul ; a faluról, a p a r a s z t ról l e r á n t j á k a r o m a n t i k u s díszeket s helyét olykor naturális sallangokkal l á t j á k el, a - p r i m i t í v tisztaság helyett nyers elemeket vagy állatiságot v e t í t v e beléjük. A X I X . század francia realista i r o d a l m á b a n a paraszt i n k á b b zsugori és szűkszívű, k o m i k u s f a j t a ; a n é m e t b e n erős, dolgos, de nem feltétlenül ragyogó elméjű ; az angolban — a m e n n y i b e n megjelenik — a m a g a értékében megbecsült ember. Mindhárom irodalomban : aki v a n , akire szükség v a n , aki kenyeret ád s a művészetek számára érdekességet, de á l t a l á b a n nem a nemzet géniusza, i n k á b b csak e l m a r a d o t t osztálya. Keleten, a t ú l n y o m ó részt paraszti lakosságú és megkésett történeti fejlődésű, sokáig leigázott, elnyomott népeknél más irányban a l a k u l t a parasztszemlélet és h a l a d t a paraszt ú t j a az irodalomban. N a g y o b b volt a parasztság t á r s a d a l m i súlya : belőle lehetett és kellett nemzetet csinálni. G y a r m a t i és félgyarmati sorsban ő volt a nemzeti h a g y o m á n y o k őrzője, a m e g t a r t ó erő és a jövendő reménysége : a minden szépre h i v a t o t t nemes, n a g y és szent nép ; róla m i n t á z t á k a nemzeti k a r a k t e r t és a haladó politikában és irodalomban á h í t a t t a l e j t e t t é k a nevét. Á h í t a t t a l az orosz, az u k r á n , a r o m á n , a bolgár irodalomban, s ez az á h í t a t szinte m i n d m á i g m e g m a r a d t . A t é m a nem szorult perifériára : a keleteurópai népek irodalmáb a n a parasztság életével foglalkozó m ű v e k értékben és s z á m b a n szinte máig a legjelentősebbek. A keleteurópai irodalomfejlődéssel érintkezik a sokban rokon történelmi út k ö v e t k e z t é b e n a m a g y a r irodalom ú t j a is. A rousseaui, r o m a n t i k u s a n színezett p a r a s z t k é p e t a reformkor liberalizmusa egyre t ö b b d e m o k r a t i k u s t a r t a l o m m a l telíti, a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s t t ű z v e ki célul, s Petőfi és A r a n y álma és célja m á r nem kisebb, m i n t hogy a költészetben u r a l k o d ó v á t e t t nép uralkodóvá váljék a politikában is. Az orosz, a r o m á n , a bolgár irodalomban is megfogalmazódik ez a v á g y és egyre erősödve vezet a X X . század népi, sőt szocialista törekvéseiig. A m a g y a r irodalomból a z o n b a n 1849 u t á n a forradalom és szabadságharc elbukásával lassanként a népiesség Petőfi és A r a n y által megfogalmazott politikai t a r t a l m a e l h a l v á n y u l t , m a j d teljesen kiveszett. Adyig, Móriczig nincs ilyen igénye az irodalomnak. Még azoknak az íróknak sincs, akik pedig őszintén szerették és tisztelték a népet s nem divatból, hanem nemzeti érzésből és emberi rokonszenvből f o r d u l t a k
210;
hozzá ; azok is csak a n a g y o b b megbecsülésért emelik fel s z a v u k a t . A r a n y J á n o s is, aki 48 előtt Petőfivel e g y ü t t vallotta a nép uralkodóvá tételének elvét ; V a j d a J á n o s is, aki pedig őszinte rajongással a nemzet törzsének vallja 67 u t á n is a parasztságot. A parasztság elégületlenségéről, szociális nyomorúságáról m i n t h a még azok is megfeledkeznének, akik 49 előtt t u d t a k róla. A ' a n y a szegény j o b b á g y zsellérré lett u n o k á j á n a k m á r nem énekli meg a p a n a s z á t , a b e t y á r r á kényszerített Viola egykori meglátója, E ö t v ö s József a g y a r a p o d ó faluról ír, szegény lányt feleségül kérő gazdag parasztokról. Szinte természetes, hogy J ó k a i n á l a boldog j o b b á g y illúziója él t o v á b b s lényegében ez az illúzió él a századvégi J u s t h Zsigmondnál is, csak filozofikus köntösben. *
A szabadságharc bukása u t á n az egész m a g y a r irodalomban diadalmaskodik a rousseauian színezett p a r a s z t k é p . Szabadsághős b e t y á r o k , talpig nemes szegénylegények, t á b l a b í r á k n á l gazdagabb a r a n y p a r a s z t o k , p á r b a j o z ó pásztorok képviselik sokszor a p a r a s z t ságot ; a civilizáció által meg nem r o n t o t t egyenes, egyszerű, gyermeteg boldogságban élő lények, akiknek a p r ó hibái, b a j a i lehetnek, de csak h u m o r o s szinező a n y a g u l s z o l g á l h a t n a k ; személyi, szerelmi tragédiáik is, de csakis költészetté enyhülve, r o m a n t i k u s k ö n t ö s b e öltözt e t v e . A szabadságharcot k ö v e t ő 40 esztendő irodalma szinte csak a vasárnapi falu „ o l a j n y o m a t o s " k é p e t ismeri. A képzőművészet és a zene is. A kor legjelentősebb parasztábrázolói, Jókai, Mikszáth, Baksay — m a j d Gárdonyi — sok szépet és igazat m o n d t a k a faluról, a nép belső értékeiről, arról hogyan szeretnek, ölelnek, vásárolnak k a s z á t és halnak meg bölcsen ; — de hogy éheznek, izzadnak, k i v á n d o r o l n a k és lázadoznak is — arról még ők sem szólottak. A népszínművek kisebb írói meg éppen nem : csak névnapokról, nagy lakodalmakról ; egy boldogan zsíros világról, ahol soha el nem némul a tréfa és a nóta. *
A m a g y a r parasztábrázolás ilyen alakulására nem nehéz m a g y a r á z a t o t találni. A j o b b á g y ság felszabadításában a parasztság kérdése a nemzeti történelem s z e m p o n t j á b ó l elvesztette központi szerepét. Legalábbis a kor szemében. Akik 48 előtt harcoltak a j o b b á g y s á g egyenjogúsításáért, 1853 u t á n kielégítően m e g o l d o t t n a k t e k i n t e t t é k a parasztság sorsát. Egy ideig n é h á n y a n még szemmel kísérik a földesúri paraszti földek elkülönítését, de Asztalos J á n o s m o z g a l m á n a k elfojtása u t á n , — m i n d j á r t a kiegyezést k ö v e t ő évben — ez a kérdés is lekerül a politika mezejéről s igyekeznek elfeledni. A p a r l a m e n t i beszédekben, szaporodó ú j s á g o k b a n alig esik szó a parasztról ; a kor Blaha L u j z a játékából ismeri a kackiás p a r a s z t m e n y e c s k e képét s Göndör Sándort vélte az igazi daliás parasztlegény t í p u s á n a k , s a népszínművek elmar a d h a t a t l a n bölcs bíróját, a józan, okos paraszt leghűbb képviselőjének. A közízlés a politika elgondolását t ü k r ö z t e . A politika, mely különben is el volt foglalva az asszimiláció, a k ö z j o g és az ipar kérdéseivel, tanácsosnak vélte békén hagyni a f a l u t , kérdésekkel, v i t á k k a l nem h á b o r g a t n i a boldog parasztságról szőtt illúziókat. Az irodalom nem o k v e t l e n k e d e t t : t ö b b é kevésbé osztozott a liberális illúziókban. Sőt az erősödő k a p i t a l i z m u s embertelenségétől visszar e t t e n v e egyre i n k á b b a f a l u b a n kereste a csöndes, idillikus n y u g a l o m , a tiszta és nemes életmód színhelyét s a k a p i t a l i z m u s idegennek érzett szellemével szemben a törzsökös m a g y a r ságot. Tolnai és Peletei kivételek : a rózsás k é p r e ők húzzák t a l á n az egyetlen sötét v o n á s t , m i n t e g y figyelmeztetőül : a parasztság élete sem felhőtlen s nem csupa jó egészség. A többiek meg v a n n a k győződve, legalábbis a 90-es évek elejéig, hogy a parasztság s z á m á r a kielégítőek az életlehetőségek. Jókai az a g r á r k a p i t a l i s t a n a g y b i r t o k o t véli a legjobb megoldásnak, Vajda elképzelése is — a kérdésről való hallgatásából k ö v e t k e z t e t v e — hasonló lehetett ; Mikszáth a basáskodó n a g y p a r a s z t o k k a l szemben az okszerűen m ű v e l t , a jövedelmet a m u n k á l ó k k ö z ö t t elosztó n a g y b i r t o k b a n l á t j a a paraszti nyugalom és megelégedettség
2*
211
b i z t o s í t ó j á t , s Justli is a nagybirtok h u m á n u s bérletrendszerét állítja ideálul, — mikor a föld h í j j á n százezrek kényszerülnek kivándorlásra. *
A kiegyezés u t á n i évtizedek parasztsággal szembeni közömbössége, v a g y a közömbösségnél is rosszabb becézése még talál mentséget is : a 48-as t ö r v é n y e k v é g r e h a j t á s a némileg valóban j a v í t o t t a n é p sorsán, a felszabadult parasztság k a l a p j a mellett helyenként virít o t t a k a rózsák, s hellyel-közzel vállát is cifra szűrök »takarták. A folyók szabályozásánál, v a s u t a k építésénél egyideig a földnélküli zsellérek is m u n k á t t a l á l t a k . Csöndben éltek, tömeges lázadásról nem t u d a korabeli t ö r t é n e l e m . A faluból g y e r m e k k o r b a n elkerült, v a g y a városon kívül sohse j á r t e m b e r t nem volt, ami figyelmeztesse az emlékeiben őrzött, nosztalgiával színezett, s az irodalom által t á p l á l t idill mögötti szenvedésekre. A fellobbanó agrárszocialista t ü z e k voltak az első felkiáltó jelek, az 1890-es évek elején. Az irodalom nem m e n t el v a k o n m e l l e t t ü k : Petelei éhező p a r a s z t j a u t á n a k k o r jelent meg a sztrájkoló és lázadó paraszt típusa a m a g y a r irodalomban, T ö m ö r k é n y és T h u r y novelláiban. A k o r m á n y is felfigyelt : bizottságot k ü l d ö t t a hódmezővásárhelyi zendülés kivizsgálás á r a . A jelentés első p o n t j a szerint m e g kell erősíteni a k a r h a t a l m a t . . . Azaz : nem l á t o t t a hivatalosság egyebet az agrárszocialista m o z g a l m a k b a n rendőri kérdésnél. „ L á z í t ó k " , „ i z g a t ó k " okvetetlenkedését, akik m e g z a v a r t á k a falu n y u g a l m á t . Tisza István n a g y t a n u l m á n y b a n fejti ki a liberalizmus á l l á s p o n t j á t : hagyni kell a p a r a s z t o t , m e r t jó dolga v a n . M a j d k ö n y v é b e n az agráriusokkal v i t á z v a azt vallja, hogy nincs szó Magyarországon a dzsentri és p a r a s z t b i r t o k o k nagy pusztulásáról, a gazdasági m e c h a n i z m u s t ö r v é n y e szerint ami életképes, az m e g m a r a d . Tisza I s t v á n t a n u l m á n y a és k ö n y v e a századfordulón m á r nem egyedüli jelenség a liberális publicisztikában. T ö b b e n is foglalkoznak a falu kérdéseivel, de ha Tisza I s t v á n n á l olykor k ö r ü l t e k i n t ő b b e n is, lényegében azonos szellemben ; a p a r a s z t o k a t úgy kell m e g n y u g t a t n i , hogy a földbirtokhoz ne kelljen hozzányúlni. Ez volt az alapelve az agráriusok p r o g r a m j á n a k is, Károlyi Sándor Gönci levelének és a Magyar Gazda cikkeinek is, ha lehet, még erősebben a feudalizmus megmentésére és megerősítésére kitermelt elképzelésekkel. Hogy a parasztságot m e g n y e r j é k a f i n á n c t ő k e ellen, hird e t t e k bizonyos r e f o r m o k a t , de p r o g r a m j u k elsősorban a n a g y b i r t o k érdekeit szolgálta és s z e m h a t á r u k b ó l teljesen kiesett a nincstelen, földetlen négy és félmilliónyi agrárproletárság. A H a n g y á t , a telepítést, a b i r t o k m i n i m u m o t , s t b . m i n d - m i n d a m ó d o s a b b p a r a s z t o k n a k talált á k ki ; a zselléreknek, cselédeknek, az ú j jobbágyságba d ö n t ő r a b s z o l g a t ö r v é n y t . Az a g r á r proletárokról, a nincstelenekről nem volt szavuk, a függetlenségieknek sem. S z á m u k r a m é g a szociáldemokrata p á r t is csak s z a b o t t m u n k a i d ő t és t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t k ö v e t e l t , a m e n n y i r e a z a d o t t helyzetben egyáltalán szóhoz j u t o t t , s míg a parasztság szervezéséről le nem m o n d o t t . A paraszti nyomorúságról, a földről beszélni nem volt tanácsos. Aki m e g p r ó b á l t a , ha l e h e t e t t , e l h a l l g a t t a t t á k . T ö m ö r k é n y érezte : a földkérdés a mozgató. Mikszáth vállalkozott rá, hogy leközli T ö m ö r k é n y erről szóló cikksorozatát, a Keserű p a r a s z t o k a t az Országos H í r l a p b a n . A második közlésnél m á r lábjegyzetet kényszerült tenni, a h a r m a d i k m á r meg sem jelenhetett. M a r a d j o n csak az agrárszocializmus rendőri ügy. Nem e n g e d h e t t e meg az uralkodó osztály sem szociális, sem nemzetiségi szempontból a m á s k é n t való megoldást. A földterület nagy százaléka az 1000 holdon felüli nagybirtokosoké volt, s a kiegyezés a l a p j á n a politikai h a t a l m a t a feudális eredetű osztály t a r t o t t a kezében. A kérdést még súlyosbította, hogy a parasztok n a g y százaléka r o m á n , szlovák, szerb nemzetiségű volt, s a szociális mozgás ezeken a helyeken szükségképpen a történelmi Magyarországból való kiszakadáshoz vezetett volna, aminek az elkerüléséért még a d e m o k r a t i k u s m a g y a r o k legtöbbje is m e g a l k u d o t t a feudális közigazgatással, a n a g y b i r t o k k a l , a választójog h i á n y á v a l .
212;
T a l á n ez is egyik oka, hogy n á l u n k , a keleti országoktól eltérően, a kisnemességből, sőt paraszti rétegekből j ö t t értelmiségiek közül kevesebben t a l á l t a k u t a t a szegényparasztság és m u n k á s s á g szociális mozgalmaihoz. *
É r t h e t ő h á t , ha a h i v a t a l o s Magyarország szemében t a b u volt a falu szociális a r c a . A népiesség csak a megelégedett, ünnepi falura i r á n y í t o t t a a figyelmet, a szenvedő, lázadó n é p ábrázolása ellen valahányszor óvást emelt. Rózsaszínű ködöt kellett a szemek elé v i n n i , nehogy r á é b r e d j e n e k az igazságra, nehogy észrevegyék, v a g y m é g segítsék is a szilárdnak és örökösnek h i r d e t e t t t a l a j megingását. H a g y o m á n y o s m ó d o n , a tréfa, bölcsesség és jó egészség színében a z o n b a n örömmel v e t t é k a népábrázolást. A hivatalosan u r a l m o n levő népnemzeti esztétika még ösztönzött is rá. Előszeretettel i r á n y í t o t t a és k o r l á t o z t a a figyelmet a békés f a l u r a , m i n t a nemzeti szellem hordozójára. A Kossuth-kultusz is m a g á b a n foglalta a n é p iránti érdeklődést, de csakis a k u r u c k o d ó középbirtokos, úr és paraszt egysége jegyében. A m á b ó l visszanézve m e g ú j u l á s r a t ö r e k vés is érezhető a századforduló népiességében. Az építészet és iparművészet részben a népiesség jegyében t ö r modern u t a k r a , a p i k t ú r a n é h á n y k o m o r hangoltságú, nehézsorsú arcot fest az ünnepi képek közé, hirtelen fellendül a népköltészet gyűjtése, Kodály és Bartók indul m e g keresni régi századok kallódó dallamkincsét, hogy segítségével megteremtsék a modern m a g y a r zenét. De a század elején k ö r ü l t e k i n t ő , elsősorban irodalmi t á j é k o z ó d á s ú ifjú mindebből alig lát v a l a m i t . Mikszáth tolla a dzsentri körül jár, Tömörkény a tüzesebb novellák u t á n ú j r a gyöngécske etnografizáló írásokat közöl, Gárdonyi a csendes n a p f é n y b e n mélázó f a l u t festegeti ; a parasztábrázolás legfrissebb i r á n y á t , m i n t h a Homok jelentené, s Jakab Ödön elbeszélései a legnemesebb epigonságot. Költészetben : Szabolcska-Pósa, Lampért vérszegény poézisa. Zenében a Hubay csárdajelenetei „glaszé-kesztyűt viselő" p a r a s z t o k k a l és a Dankó Pista m a g y a r nótái. K é p z ő m ű v é s z e t b e n : a derűs, a n e k d o t á s népi életképek. E z t vásárolta az úri polgári közönség legszívesebben, ez felelt meg jóllakott o p t i m i z m u s á n a k és szellemi érettségének, m i n t színházi irodalmi k u l t ú r á j á n a k a népszínmű, zenei igényének a m a g y a r nóta. A k o r m á n y z a t és az úri közízlés így találkozott : m i n d k é t fél csak Szent Gellért jókedvvel daloló szolgálóleányát f o g a d t a el m a g y a r t í p u s n a k . Ez az oka, hogy a közönség Tolnai Falusi Blaha L u j z á j a m i a t t l e m o n d j a az Ország-Világot, Peteleit, Gozsdut csak az alkudozó, f u r f a n g o s parasztot l á t j a meg. elfelejtik, Thury felett elnéz, s Tömörkényből Hollósi szociális ízű képeiről még a modernség sem a k a r t u d o m á s t venni. A közvélemény ilyen megmerevedése a legjobbak számára is megnehezíti a h a g y o m á n y o s parasztábrázolás h a t á r a i nak az á t t ö r é s é t . Megnehezítette Móricz s z á m á r a is. Megírja az érett Móricz, indulása idejére emlékezve : ,,A nép valósággal féltett és rettegett téma volt mindig az irodalomban. Akkor fiatal szívvel nem értettem, ma már tudom, hogy azért, mert a társadalmi egyensúly fenntartását nem tudták elképzelni másként csak úgy, ha a nép megmarad a mély tudatlanságban és szegénységben. Állandó rettegés veszi körül ezt a problémát, az uralkodó osztályoknak mindig attól kellett félniök, hogy forradalom tör ki, mihelyt levegőt kap a lassan, lappangóan füstölgő tűz." M á s h e l y t : hogy „bárki is jött, aki nem a kor politikai flastromragasztó szemüvegén nézte vagy nem a vasalt gatyás esetlen, de jólelkűen daliás parasztromantika hősét látta a szegény emberben, az gyújtogató volt, lázító volt, rosszabb volt, mint a tolvaj és félelmesebb, mint a bakonyi betyár. . ." Abban a körben is, amelyikben Móricz Zsigmond m o z g o t t . *
A Móricz-előtti parasztábrázolás az ú t j á b a n álló a k a d á l y o k ellenére nagy e r e d m é n y e k e t ért el. Jókainál a paraszt szinte mindvégig a patriarchális világ j ó a k a r a t t a l b e m u t a t o t t , érdekes festői a l a k j a . Az úri világ függvénye. Móricz szavait idézve : „mellékalak. Kiséret. Alkal-
213;
m á z o t t , akit illik ncha észrevenni. De csak a huszár, a főispán h á t a megett, akinek nem j á r h a t olyan jogszolgáltatás, m i n t a f ő i s p á n n a k . " Hogy az úri világtól függetlenül is létezik paraszti élet, s a j á t o s erkölcsökkel : Mikszáth rajzolta először a m a g y a r prózában. A J ó palócoknak és Tót a t y a f i a k n a k ebben van m i n d e n idillizmusuk ellenére a parasztábrázolás s z e m p o n t j á b ó l döntő szemléleti újszerűsége. A vers m á r k o r á b b a n hírt a d o t t az ö n m a g á b a n is létező népi világról. Csokonai, Petőfi és A r a n y t ö b b versében ; még a m e g v e t e t t népszínmű is v a l a m e n n y i r e A falu rosszában. P r ó z á b a n a z o n b a n Mikszáth az első nagy művész, aki erre felfigyel. Igaz, ő még — Móricz szavaival élve — „novellettjeiben szinte f a f a r a g á s t csinál a népi a l a k o k b ó l " : túlságosan cifra szűröket a k a s z t a n y a k u k b a ; de azért ki v i t a t n á , hogy Mikszáth valóban hallotta a palóc erdők zúgását és h a r m a t o s üdeséggel á l m o d t a vissza a Péri-lányok szép h a j á t . Senki előtte melegebb érzelmi közösséget nem vállalt paraszt emberrel, felnevelő t á j j a l , senki előtte nem l á t o t t a d u r v a külső a l a t t a n n y i nemes, mélyen emberi érzést, nem t u d t a olyan jól, milyen üzenetet visz Bede Erzsitől Szűcs Palihoz a Magdalena-bogár. Ünnepi, vasárnapi a f a l u j a bizonnyal. A műveletlenség, a durvaság, a n y o m o r ú s á g színei kívül rekednek művészetén, de belső ábrázolása idillikus r o m a n t i c i z m u s a , szépköltőiségű rajzai máig a mikszáthi életmű, s az egész m a g y a r próza egyik legfényesebb fejezeteit jelentik, m e l y nélkül elképzelhetetlen lenne Gárdonyi f a l u j a , de Mó'icz Zsigmond P a c s i r t a szója, Pillangója és talán a Boldog ember is. Igaz, a hamis idillhez kötöző ereje is nagy volt a J ó palócoknak és a T ó t a t y a f i a k n a k , m a g á r a Mikszáthra is. Még a k k o r se bírt egészen megszabadulni a m a g a t e r e m t e t t e varázslattól, mikor m á r jól t u d t a , h o g y a Bágy völgyében is kavicsos az országút s a jó palócok válláról a d ó b a húzzák le a m e g k o p o t t cifra szűröket. Csak elszórt megjegyzésekben u t a l t a falu panaszaira. A T ó t a t y a f i a k b a n és a J ó palócokban m e g ü t ö t t hangra Gárdonyi művészete rezonált a legtisztábban. Szociális látása alig erősebb a Mikszáthénál ; az ő emberei sem speciális lények, nem éreznek maguk körül társadalmi és szociális k o r l á t o k a t . Szenvedni t u d n a k legjobban, r i t k á n szállnak szembe a sorssal, s r i t k a lázongásuk is csendes melankóliába süpped. Béke, csend, idill veszi körül őket ; bölcsen, megelégedetten élik le a m a g u k egyszerű, „ n e m e s e n e g y ü g y ű " életét, az a d o t t , m e g v á l t o z h a t a t l a n n a k érzett k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t . Bizonyos értelemben Gárdonyi visszább is lép Mikszáth szemléleténé! : t ö b b megmosolyogni való naivságot és esetlenséget vegyít a l a k j a i b a . Egyszerű embereiben r i t k á n lobognak fel n a g y szenvedélyek, hegyek közé bezárt kis f a l u j u k b a n csöndesen, m i n d e n t megértve, a természettel e g y ü t t lélegezve morzsolják n a p j a i k a t . Az író — Sik Sándort idézzük — a t a n í t ó m ó d j á n , az „életközösség intim közelségéből l á t j a , együttéli a falu életét ; akihez a falusiak bizalommal v a n n a k , m e r t t u d j á k , hogy jót a k a r nékik, de aki mégis egy m á s világból való, felülről a j ó a k a r a t meleg, de mégis pedagógiai j ó a k a r a t t e k i n t e t é v e l nézi ő k e t . " Ebből a közelségből és ismeretből a d ó dik Gárdonyi egyik s a j á t o s értéke. Mikszáth sokkal i n k á b b gyermekkori emlékeiből, a mesélő világból t á p l á l k o z v a írta a J ó palócokat, a Tót a t y a f i a k a t ; Gárdonyinál t ö b b a hosszabb együttélésből f a k a d ó megfigyelés. A falusi életnek t ö b b rezdülését, apróságát jegyezte fel. Móricz is egyik érdemének t a r t o t t a , hogy Mikszáthnál „ m é l y e b b r e " j u t o t t a megismerésben, közvetlen dialógjaiban „ t ö m é r d e k finom r é s z l e t e t " h a l m o z o t t fel. Ábrázolása is realistább némileg a Mikszáthénál : e m b e r e i t k i v e t k ő z t e t t e a r o m a n t i k a hímes köpenyéből, s érzéseiket g a z d a g a b b a n — s a j n o s sokszor pepecselően — á r n y a l t a ; lelki életük r a j z á r a gondosan ügyelve. Pszichológiára törekvését Móricz Zsigmond különösen m é l t á n y o l t a , szerinte Gárdonyi parasztjai „jelennek meg először a m a g y a r irodalomban, m i n t lelki életet élő e m b e r e k " . Még valami v a n , amire Móricz G á r d o n y i művészetében felfigyelhetett : a stílus. Igaz á b a n színtelenebb, erőtlenebb az É n f a l u m stílusa a J ó palócokénál, naivitása túlzásig v i t t ; egyszerűsítése olykor a szürkeség és kopogósság érzetét kelti. Törekvése, az „abszolút leegyszerűsítés" — az emberi lélek megírásra legméltóbb, m e r t legprimitívebb megnyilvánulásainak
214;
a tökéletesen leegyszerűsített nyelven való kifejezése — nyilván elérhetetlen és nála is sokszor mesterkéltségre vezetett ; a m a g y a r próza fejló'désében a z o n b a n mégis n y o m o t h a g y o t t . A nagynak elismert írók közül ő t ö r t e meg először a próza n u m e r o z i t á s á t , melyet éppen Mikszáth é p í t e t t ki legtökéletesebben ; párbeszédeiben ő ismételtette meg leggyakrabban a kérdés utolsó egy-két szavát ; ami oly gyakori lesz különösen a parasztok beszélgetésénél, s б k e l t e t t e a legnagyobb hitet a szűkszavúságban, a t ő m o n d a t o k kifejező erejében. Gárdonyi stílusának eme vonásaira emlékeztető jegyekkel Móricz p r ó z á j á b a n is találkozunk. N e m lehetetlen, hogy éppen Gárdonyitól n y e r t e az első b í z t a t á s t . Persze a Móricz szűkszavúsága, k o n c e n t r á l t előa d á s m ó d j a sokkal életteljesebb, dialógusai Gárdonyi lírai jellegű dialógjaival szemben sűrít e t t e n d r á m a i a k ; mint ahogy a parasztjai is s ű r ű b b v é r ű e k és i n d u l a t o s a b b a k , cselekvőbbek és társadalmi — arciális lények. A Móricz előtti parasztábrázolás csúcsának Gárdonyi r a j z a i t t a r t o t t a a korabeli k r i t i k a és sokáig az irodalomtörténet is. Tömörkény írásairól i n k á b b csak f a n y a l o g v a beszéltek. A N y u g a t H e i m a t k u n s t - o t látott benne, provincializmust, cifraszűrt, a Budapesti Szemle sem t ö b b e t : részletek bőbeszédű rajzolóját, etnográfikus írót. Életében J u h á s z Gyulától, halála u t á n A d y E n d r é t ő l és Móricz Zsigmondtól k a p t a az első igazán elismerő m é l t a t á s t . A d y líráj á t , emberszeretetét, tárcaíró művészetét t a r t o t t a nagy értéknek ; Móricz Zsigmond a t u d ó s t , a g y ű j t ő t és f ő k é n t a művészt becsülte benne. A Barlanglakók szerzőjét, az élet d o k u m e n t u m a i nak feljegyzőjét, a pusztai hangok felfogóját és a szegény m a g y a r élő szavának szerelmesét. A d y és Móricz írása szinte m i n d m á i g visszhangtalan m a r a d t : egyedül a fiatal O r t u t a y Gyula t ö r e k e d e t t a 30-as évek elején T ö m ö r k é n y emberi írói a r c á t t u d o m á n y o s igénnyel megrajzolni. Ő m u t a t o t t rá, mennyire eltér T ö m ö r k é n y parasztképe néprajziasságával, belső szemléletével, szociális vonásával a kor felfogásától. Ma m á r T ö m ö r k é n y t egyes novelláiban t a l á n még közelebb érezzük Móricz Zsigmondhoz, m á r - m á r formai és t a r t a l m i érintkezést is g y a n í t v a . Egyes novelláiban, m e r t hiszen a t ö m ö r k é n y i életmű a legegyenetlenebbek közül való, sivó h o m o k p u s z t á k v á l t a k o z n a k zöld mezőkkel s nincs olyan kiemelkedő p o n t j a , melyből egybe lehetne fogni szanaszét fekvő részleteit. Sokszor még egyes novelláinak sem : a n e k dotaszerű történetei elvesznek a mellékes e t n o g r á f i k u s leírásokban, k ö r ü l m é n y e s okoskodás o k b a n , s a l a k j a i t is g y a k o r t a belefullasztja az együgyüségbe és a n e k d o t a i s á g b a . Mégis a p r ó megfigyeléseiből a paraszti élet reálisabb képe bontakozik ki, m i n t Gárdonyinál ; a parasztság é l e t m ó d j a , szokása, gazdasági és családi élete, a gazdagok f u k a r s á g a , a szegények elesettsége, sőt lázadozása is. Az ő p a r a s z t j a i m á r gyilkolni is t u d n a k , ha k é n y szeríti őket az élet. T ö m ö r k é n y t az induló Móricz nem t a r t o t t á k ö v e t e n d ő mesterének, nem is t a r t h a t t a : ö is, m i n t a k o r t á r s a k , indulása idején az etnográfikus, a n e k d o t á z ó , művészileg elbizonytalanodó T ö m ö r k é n y t ismerte s nem a S z t r á j k t a n y á n , A nép nem tréfál novellák íróját. A 90-es évek agrárszocialista megmozdulásaira visszhangzó keserű novellák m á r feledésbe merültek s az új k ö t e t e k b e Czibor J á n o s szerint a Singer és W o l f n e r cég nem v e t t e fel T ö m ö r k é n y legerősebb, a k o r népieskedésétől m e n t írásait. T ö m ö r k é n y művészete így főként részletekre f i g y e l m e z t e t h e t t e Móricz Z s i g m o n d o t : az élet a p r ó jelenségeinek, m o z d u l a t a i n a k megfigyelésére, főként a népnyelv, a paraszti élő h a n g lehetőségeire. Mikszáth irodalmi nyelven beszéltette jó palócait. Gárdonyi egy m a g a t e r e m t e t t e stilizált nyelven, T ö m ö r k é n y : szegedi h a n g o n . Mikszáthnál a népnyelvből lett szavak gyöngyszemként csillogtak v a g y r i t m i k u s prózába o l d ó d t a k , Gárdonyinál a stilizált m o n d a t o k b a n kissé elvértelenedtek, T ö m ö r k é n y a z o n b a n azon nyersen, darabosan veszi be művészetébe a szólásokat és f o r d u l a t o k a t . Nem m i n d i g válik ez j a v á r a p r ó z á j á n a k : a népies stíluselemek sokszor nehézkessé teszik, különösen, mikor a népi beszéd lassú, k ö r ü l m é n y e s k a n y a r g ó i t n a g y o n is hűségesen a k a r j a követni ; — olykor a z o n b a n mégis élénk, friss színeket, mozgalmasságot, képszerűséget és a legjobb helyeken tömörséget ad művészetének ; s ami novelláinak külön értéke, az élőhang v a r á z s á t .
215;
Az élőhang Mikszáth művészetét is jellemezte : de Mikszáth h a n g j a fehér asztal melletti pallérozott a n e k d o t á z á s volt, a numerozitás t ö r v é n y e i t tiszteletben t a r t ó . T ö m ö r k é n y é művészietlenebb, d a r a b o s a b b a n jövő, de egyben földízűbb, p a r a s z t i b b , az irodalmi nyelv szabályaival keveset törődő. Móricz Zsigmond tőle v e h e t e t t ösztönzést, hogy a népnyelvből oly mértékig merítsen, m i n t előtte senki, s ne csak embereit beszéltesse népnyelven, de az írói közlést is színesítse t á j i ízekkel. *
Jókai—Mikszáth—Gárdonyi—Tömörkény : a m a g y a r p a r a s z t á b r á z o l á s n a k ez a f ő vonala, ezt ismerte Móricz is leginkább. E mellett, illetve ezzel egybefonódva v a n egy másik v o n u l a t is : J ó k a i v a l egyidőben r a j z o l j a Vas Gereben t r é f á s k e d v ű kálvinista p a r a s z t j a i t ' akik igen jól élnek, á l t a l á b a n n ó t a és cimbalomszó mellett. Lényegében a Jókai-féle paraszt az ővé is, de m i n t h a n a g y o b b ismerettel és parlagiasabbnak rajzolná. E z t a k é p e t részint elveti, részint igazabbá rajzolja a másik J ó k a i - k o r t á r s , B a k s a y Sándor. „A régi jó i d ő k " derűjében élnek az ő p a r a s z t j a i is ; de m á r nemcsak a d o m á z n a k és m u l a t n a k , h a n e m dolgoznak, g y a r a p o d n a k és olykor neki is keserednek. Gárdonyi részint az ő parasztképét is t o v á b b r a j z o l j a : a j ó k e d v helyébe t ö b b naivságot ültetve. A parasztábrázolás m á s kezdéseit a század elején, de valószínű hogy m á r k o r á b b a n sem t a r t o t t a számon a k ö z t u d a t . E ö t v ö s Violáját az irodalomtörténet m é l t a t j a , paraszti t á r g y ú novelláit legfeljebb felsorolja. Gyulairól, Tolnairól m á r azt sem igen t u d j á k , hogy parasztokról is í r t a k . Peteleinek még v a n n a k utódai : T h u r y Zoltán is az ő t a n í t v á n y á n a k vallja m a g á t , de T h u r y parasztábrázolásáról m i n t h a m á r a k o r t á r s a k sem vennének t u d o m á s t . Azokról pedig, akik k o r á b b a n alkalmilag az idilli faluképhez nem illő v o n a l a k a t h ú z t a k , éppen nem t u d az irodalmi k ö z t u d a t . Az induló Móricz is a J ó k a i , Mikszáth, B a k s a y , Gárdonyi és T ö m ö r k é n y paraszti t á r g y ú írásait ismeri, ezen a n y o m o n indul el ő is. Petelei, T h u r y Zoltán v a g y legalább T ö m ö r k é n y lázasabb hangvételű novelláinak ismeretében t a l á n h a m a r a b b j u t o t t volna el az igazán realista parasztábrázolásig. A m a g y a r irodalomból ismert p a r a s z t k é p korrigálására így elsősorban élményeiből s világirodalmi olvasmányaiból n y e r h e t e t t művészi ösztönzést, leginkább Maupassant-tól és Zola-tól. R e y m o n t regénye ekkor még csak lengyelül jelent meg, Giono még kisdiák, Solohovnak csak a bölcsőjét r i n g a t j á k . A r o m á n , bolgár irodalom paraszti t á r g y ú műveiről a korabeli Magyarországon alig t u d valaki. *
A gyermekekről írt s a gyermekek életéről szóló írásokat nem számítva, m i n t m á r jeleztük, első paraszti t á r g y ú elbeszélését 1907 végén közli Az Ú j s á g : Kézfogó lesz. Ezt a z o n b a n m á r t ö b b paraszti t á r g y ú kísérletezés u t á n í r h a t t a meg. T á r g y a szerint még ez is beillene a népies iroddalom nagyon is e l k o p t a t o t t , lagzi, keresztelő, névnapi t e m a t i k á j á b a ; de a jellemek felfogása, a lényeges megfigyelések pontossága és finomsága, az etnográfia teljes elkerülése, külső leírás helyett a lélektani r a j z r a t ö r e k v ő előadás m á r az é r e t t e b b , a paraszti életet természetesebben szemlélő Móricz Zsigmond m u n k á j a lehet. Adatszerű bizonyítékunk ugyan nincs, de f ü l ü n k mégis k o r á b b i időkből valóknak érzi az András szerencsét próbál, a Péter körülnéz lány után című s még n é h á n y elbeszélést, melyek csak a Magyarok későbbi k i a d á s a i b a n jelentek m e g először, mikor m á r a kiadók versenyeztek az írásaiért s nem kellett félni a leszólástól. A M a g y a r o k b a n t ö b b gyengébb, H é t k r a j c á r előtti írás v a n , m i n t a Tavaszi szélben ; de a Hét k r a j c á r u t á n ezeket is a „ l e t i s z t u l t " , „ l e h i g g a d t " nagy művész a l k o t á s a i k é n t üdvözölte sok k r i t i k a . Az András szerencsét próbál és a Péter körülnéz lány után az induló évek stílusgyakorlatai közül valók lehetnek. A Péter körülnéz lány u t á n - t a k ö v e t k e z ő megjegyzéssel közli az egyik n a p i l a p b a n a világháború h a r m a d i k évében : „ T ö r t é n e t a régi boldog időkből, mikor a legényeknek nem volt okosabb dolguk, m i n t lányok u t á n nézni".
216;
P é t e r „ s u b i c k o s " csizmájú, „ k ő k e m é n y r e " összedolgozott b a j u s z k á j ú , darutollas k e z d ő legényke. A v a s á r n a p reggeli etetés u t á n Ligetről a szomszédos Tiszabecsre indul, l á n y u t á n , m e r t „nagyon szemtelenek mán ezek a falumbéliek". A lányos háznál szívesen f o g a d j á k , s a k ö t e lező megilletődés u t á n indul a kor népies r e c e p t j e — a félreértett T ö m ö r k é n y — szerint az u d v a r l á s : „ — Énnye be jó a hívesen — állott az ajtóba, ahogy magába maradt, mert a nénémnek is ki kellett menni a pitvarba, meg a bátyám is kiment, tán egy kis borér. — Aki nem fázik — mondta a kisján. Péter mosolygott s azt mondta : — Somodi Péter vagyok én. Magosligetrül. A kisfán csak elfordult azér. — Mér nem szólsz rá,— intette az anyja nyájasan, avval kifordult ; szerette ha szóra kap ez az ö kis vadjánya..." S így, ebben a t ó n u s b a n folyik a beszélgetés t o v á b b i négy oldalon, míg végül P é t e r ki nem m o n d j a a lassan fogalmazódó gondolatát, hogy az ő falubeli lányok mégis csak m á s o k . , , . . . olyan féléket nem lehet ámakárhun látni. . . mer tuggya, még a mi falunkba, a mi kis falunkba azér mégsem oan szemtelenek a jányok, mint másutt. Tuggya, nincsenek úgy elszemtelenedve." Ez a parasztlátás, a felnőtt p a r a s z t e m b e r visszagyerekesítése, esetlenségeinek ilymérvü eltúlzása, naivságával való eljátszogatás nehezen lehet a S á r a r a n y t , a T r a g é d i á t , az Égi m a d á r t m á r megírt szerző írása ; sokkal i n k á b b e m ű v e k h e z vezető út egyik kezdeti lépcsője. Valószínű, hogy mikor Móricz 1917-ben rászánta m a g á t a derűs falusi k é p k i a d á s á r a , megfésülte a régi elbeszélés stílusát, a m e n n y i r e lehetett. E k k o r k e r ü l h e t t e k bele a p o m p á s a n t ö m ö r í t ő jelzők a kissé túlbeszélt m o n d a t o k b a . De b á r m e n n y i r e is átfésülte, nem lehetett róla e l t ű n t e t n i teljesen a születési jegyeket. Ilyen erős, erőltetett tájszólással sohse beszélnek az érett Móricz novellákban s azt sem m o n d j á k a l á t o g a t á s t visszaadókról, hogy „a ligeti hetyke fattyak visszázták a látást." Az induló Móricz Zsigmond parasztszemléletét és stíluskeresését m u t a t h a t j a az András szerencsét próbál című írás is. Rokon a t á r g y , a h a n g n e m is : az éppen csak legénykévé serdült A n d r á s is feleséget indul keresni ; csak nem a szomszéd, h a n e m a m a g a f a l u j á b a . Ünnepien szép a csöndesen leszálló este ; amilyennek Szabolcska énekelte és Gárdonyi f e s t e t t e : f ű , f a , bogár, ember és kiscsikó egyszerre és e g y ü t t lélegzik. A lányok sietve szűrik el a t e j e t , a bokrét á s k a l a p ú legények „nagy csámpás léptekkel viszik magukkal a vihogó lovak meleg állatszagát s forró tavaszi tüzét a lányos udvarakba". A n d r á s is : benéz minden k a p u n , szót vált minden eladó l á n n y a l , o l y a n f o r m á n , m i n t a szomszéd f a l u b a n P é t e r , hogy a z t á n visszatérjen, akitől elindult, első kedveséhez. A mese, a t á r g y , a helyzet t e h á t m a j d n e m azonos. Csak a megírás, a stílus tér el eró'sebben. Az előbbi novellában a „ n é p i " stílust elsősorban a mesebeli és népnyelvi f o r d u l a t o k jelentették ; itt a népdal t ó n u s á t próbálja novellába á t v i n n i ; a népdalt beleszőni a prózai előadásba. Nem népdal betétekkel s z a k í t j a meg a t ö r t é n e t e t ; h a n e m a szerelmesek beszélgetését igyekezik népdalszerűen d r á m a i v á tenni. A n d r á s visszatérve lánykereső ú t j á r ó l így szól kedveséhez : — Megmásoltam rózsám előbbi mondásom. A lány megrántotta a vállát. — Késő már, — Visszahoztam hozzád igaz megbánásom : — Vidd vissza. — Házad körül szomorúan addig forgolódom . , , — Állhatsz tótáfast is. — Mig két piros orcád rendre nem csókolom ! — Rendre a bornyut a szemeten. A n d r á s a beszélgetésben egy n é p d a l t , v a g y legalábbis egy népdalszerű verset m o n d el csonkítatlanul. A népdallal, r i t m i k u s prózával ilyen kísérlet nem ú j : a f a l u j á t ó l búcsúzó
217;
G ö n d ö r Sándor szava rokonmód fordult versbe, s Mikszáth novelláiból oldalszám idézhetnőnk ütemes, népdalfoszlányokat idéző prózát. Móricz kísérletében legfeljebb a szűkszavú, a r o m a n t i k u s h a n g u l a t o t t á v o l t a r t a n i t ö r e k v ő válaszok az újszerűek : A n d r á s vallomásait kedvese nemjei és enyhe gorombaságai óvják a túlédesedéstől. Az érzelmesbe csúszó h a n g u l a t o k t ó l később is idegenkedik Móricz, egy-egy nyersebb jelzővel, hasonlattal visszafogja a t ú l m a g a s r a lendülő pátoszt v a g y a csordulni a k a r ó k ö n n y e t . A népköltészet ilyen közvetlen „beépítésével" nem találkozunk t ö b b elbeszélésében. Bizonyára érezte, hogy ezzel a módszerrel még szerencsés esetben is csak n é h á n y novellát lehet megírni. A népköltészet h a n g j á n a k , k é p a l k o t á s á n a k , fényének a novellába s á l t a l á b a n az elbeszélő prózába való felszívásáról nem m o n d o t t le ; a Barbárokban a balladák, a Rózsa Sándorban a népmesék nyelvén szól. De ezekben m á r nehezebb fellelni a népköltészeti foszlán y o k a t s t a l á n sohasem fogja senki m e g m o n d a n i , hogyan született e „foszlányokból", „a népköltészeti h a t á s o k b ó l " a modern ú j novella és regény. Eredeti kísérletei szerint a népköltészet segítségével hősei lelkivilágát, a nemes, nagy érzéseket a k a r t a megközelíteni, s az egyszerű emberek érzéseinek, gondolatainak a művészi kifejezését megtalálni. Arra m u t a t az 1908-ból ismert Dorkó című rajza is. Dorkó m u n k á s parasztasszony, aki minden hetedik napon a b b a h a g y j a a dolgát, még a dagasztást is, s n ó t á b a , t á n c b a kezd. Béninek táncol, regi kedvesének akit irigységből megöltek a legények, de aki azt h a g y t a néki, hogy ne táncoljon soha senki mással. A t ö r t é n e t n e k lehet némi reális m a g v a : a családi emlékek Pallagi tiszteletes beregújfalusi parókiájáról őriznek egy hasonló asszonyi arcot ; a k o r t á r s a k t a n ú s á g a szerint a századvégi Kisújszálláson élt egy hibás leány — a r a j z egésze azonban mégis r o m a n t i k u s , a J ó palócok vagy A r a n y balladái felé t e k i n t ő ; a népköltészet „irodalmi t o v á b b v i t e l e " . Ilyet sem írt többé Móricz : ezt a t é m á t csak egyszer lehet megírni. Az A n d r á s szerencsét próbál, a P é t e r körülnéz lány u t á n házasodó legénykéit és a Dorkó táncoló asszonyát bárki m e g í r h a t t a volna, nemcsak a nagy elődök, hanem az epigonok közül is ; legfeljebb még erősebben éreznők Mikszáth, Gárdonyi és T ö m ö r k é n y közelét. A szemlélet még csak a költőire v a n beállítva, az idillre és a balladára, az érdekesre, ahogy r o m a n t i k u s népszeretettel lehet látni a patriarchálisnak hitt f a l u t . N a p f é n y csordul az ereszen, jókedv és szerelem, vagy m e g e n y h ü l t b á n a t a szívekben, úr és paraszt békés közösségben él a t e r m é szet ölén. Ez a szemlélet kísért az 1909-ben közölt Dohányosok c. elbeszélésben is. I t t m á r az elődök stílusának nincs n y o m a , de szemléletének igen. A jegyző csupa passzióból, — az író j ó v á hagyó tudomásulvételével — f e l h í v a t j a a dohányost és a feleségét : látni a k a r j a , hogy f o g a d j á k elválasztásuk hírét. A lehető legközömbösebben : m á r összebékültek, „ t u r u e z volt az egész". A novella sem sokkal t ö b b egy jól elbeszélt a n e k d o t á n á l s az író szemlélete sincs távol a jó jegyzői irodától. Ő is u t á n a néz a szép i f j ú p á r n a k , amely „ v i d á m a n , ruganyos léptekkel m e n t ki az u t c á r a , annak is a közepére, s a teljes, égető, beözönlő, napsütésben szépségesen, boldogan, a z élet gazdag p o m p á j á b a n virítva h a l a d t el végig a f a l u n , úgy t ű n t e k az e m b e r szemében, m i n t a mezőnek v i r á g a i " . A szereplők jó egészségében való gyönyörködés t u l a j d o n k é p p e n új a novellában, a túlá r a d ó jókedv, m a g u k a szereplők : a n e k d o t a f i g u r á k . A Kend a pap? juhásza is, az 1908-ból ismert Mári néni is, a Pestről f a l u j á b a vonaton utazó, göregáboros helyzetbe kerülő parasztasszony. A d o m a , t r é f a , még ha igaz t ö r t é n e t is : m e n n y i t lehet nevetni a j á r a t l a n paraszton. Mári néninek a kocsi minden u t a s a versengve keresi a t é m á t . Rá is szolgál a várakozásra : „olyan édes t r é f á v a l beszél, hogy csak úgy k u n c o g v a nevet r a j t a az e m b e r " . Valami többlet azért ebben is van, ami a kor hasonló t é m á j ú írásai fölé emeli. Móricz őt is gyönyörűséggel, n a p f é n n y e l rajzolja, m i n t a d o h á n y o s o k a t . Még kinevetni sem h a g y j a egészen : Mari néni csak j á r a t l a n , de nem b u t a , t r é f á s játékossága, nevetése, h u m o r a a szegény emberek életkedvének forrása. A fiatal házasok összekoccanásáról írt és „édes m o s o l y g á s ú " kibéküléséről
218;
szóló Csitt-csati és Kokas m a g v a sem t ö b b a n e k d o t á n á l , de Móricz kezén a mosolygó szerelemnek szinte a Csokonai versek üdességével h a t ó idilljei lettek. *
Ezeket a novellákat m á r érett művészettel írta Móricz, de a szemléletük, látásuk még nem feltétlenül új. A t á r g y , a mese, az alakok az elődöknél sem ismeretlenek, újszerű csak a megírás. Biztosabb, művészibb ; a belső indítékok rajza igazabb, s ezáltal az alakok is j o b b a n kinőnek az adomaszerűségből. Az első, nem a n e k d o t á b ó l kinövelt, jelentősebb elbeszélése az 1907 k a r á c s o n y á n megjelent Kézfogó lesz. T é m a szerint ez sem idegen az A n d r á s szerencsét próbál-tól, de itt m á r semmi sincs az együgyii udvarlási ceremóniából, nincsen „ k e m é n y r e d o l g o z v a " a b a j u s z , és nem szeplős a leány ; semmi különösséget, bogarasságot, a n e k d o t i k u m o t nem érez az olvasó egyéniségükben, mint a Dohányosok-ban, a K e n d a p a p j u h á s z á - b a n is érzett. Nem furcsa, de erős egyéniségek ; igazi tüzek égnek b e n n ü k , r a j t u k m á r nem lehet jószándékú s megértő fölénnyel sem mosolyogni. A paraszt m á r : csak ember, nem n é p r a j z , nem e x o t i k u m , nem példakép és nem irigyelt boldogsagú ősállat. Csak ember, falun, mezei m u n k á b a n n ő t t és élő ember, akin nincs álmélkodni, csodálkozni való, természetesnek veszi k a l a p j á n a rózsát, vállán a g u b á t , szívében az i n d u l a t o t , jó és rossz vonásait. Mikor így csak e m b e r n e k l á t j a és ábrázolja a p a r a s z t o t , születnek meg a legjobb paraszt jellemei. í g y A Végék Juli fa. A t ö r t é n e t szinte egy m a g y a r Falusi R ó m e ó és J u l i a - k é n t indul, k é t ellenségeskedő család gyermekeinek egymásra találásáról beszél. Ez m á r a mesés befejezés ellenére — nem t r é f a , nem elbámészkodás, nem a n e k d o t a ; ezek a jellemek — J u l i , T ó t h J ó s k a , Vég A n d r á s — igazi tiszaháti p a r a s z t e m b e r e k , élettől duzzadó, ölelni vágyó, forróvérű fiatalok, gazdag lelkiélettel, jósággal és rosszasággal, nagy i n d u l a t o k k a l és o k t a l a n virtusokkal. Az élet végéről visszatekintő öreg p a r a s z t o k n a k ezzel a tisztuló szemlélettel a d j a első jelentős ábrázolását a Bent a kupéban című novella. Az A r a n y o s öregek közeli rokona ez az írás, rokon h a n g u l a t o t őriz. Egy k u p é b a n t ö l t ö t t negyedórácskáról szól a novella : Bot F á b i á n öreg s z á m a d ó k o n d á s találkozik a v o n a t o n legénykori kedvesével, akit szeretett, s aki nem m e n t hozzá mégsem. N é h á n y félszegen t u d a k o z ó kérdés u t á n megered a beszéd, s m i n d e n kiderül : Bot F á b i á n n a k így is t ű r h e t ő az élete, a F ó t Marcsáé a régi szakítással örökre elromlott s elzülött az is, akinek a felesége lett. E g y pillanatra f e l t á m a d a m ú l t , a rég elmerült órák, Bot F á b i á n „ ú j r a parasztlegény volt. Egészen a régi. Szinte nem illett rá t o v á b b az ólompitykés, n e h é z f o r m á j ú pásztorg ú n y a " — szeme csak úgy szórja a szikrát, szavaiban „gőgösen b ú g " a férfi önérzet. Az a n y ó k á b a n is f e l t á m a d a dacos leány : arcul a k a r j a ütni a kevély és gőgös legényt. „Csak csendesen úgy, hogy ne legyen feltűnő. Vagy t á n nem is ütni a k a r t a , csak legyinteni, k a r m o l n i v a g y cirógatni, m a g a sem t u d t a . Ahogy a k k o r civódtak, mikor elszakadt közös életük folyása. L á n y o s a n , a szerető nagy s z a b a d s á g á b a n . " Csak a k a r t a : Bot F á b i á n nem F ó r i z s P e s t a . í g y csak soha ki nem vallott b á n a t á t , soha meg nem v á l t h a t ó boldogtalansága okát pityeregheti el : „ H e j , F á b i á n y ! K á r hogy t e nem a k k o r t ö r t e d ki a kezem. . . ha t e a k k o r nem azt teszed, h o g y a f e j e d b e vágod a k a l a p o d , a válladra veted a szűröd, oszt elmégy, m á i g se t u d t a senki, merre, a k k o r én se lettem vóna egy rossz Fórizs P e s t á n é . Neked nem kelletett a t t ó l félni, hogy k o c s m á b a s z o r u l s z . . . d e t e nem szerettél engem úgy, F á b i á n y , m i n t én téged. O t h a t t á l . Az e m b e r faarccal h a l l g a t t a . Ú g y t e t s z e t t , m i n t h a szorulna r a j t a a tágas, idegen r u h a . Hogy is k e r ü l t ez r á ? Soká nézte a pipa k u p a k j á t , egyszerre csak o d a p i l l a n t o t t a j á n y r a . H á t egészen e l b á m ú l t , hogy nem a szép, kackiás, t á m a d ó , piroskendős j á n y ül szemben vele, hanem egy összeesett, ráncosarcú, lógófejű vénasszony. A v o n a t megállt.
219;
— Isten á l d j a F á b j á n y — szólt az asszony. — Isten á l d j o n Maris — szólt az ember. É s meg sem érzett a h a n g j u k o n , hogy nem k é t idegen köszön el e g y m á s t ó l . " Móricz legjava novellái közül való ez az írás. Az élet végéről, egyetlen résen keresztül derít f é n y t k é t ember lefolyt életére; a jelenbe dübörgő v o n a t z a j á b a n f e l t á m a s z t v a a régmúlt a k zenéjét, a m ú l t a k l í r á j á t , a visszahozhatatlan perceket ; a sebeket és t r a g é d i á k a t . . . De csak n é h á n y percre, a z t á n elnémul minden panasz, m i n d e n vád ; elmerül ú j r a a m ú l t és búcsúznak egymástól, m i n t közömbös, k i s z i k k a d t öregek. Ez a rideg, száraz t u d o m á s u l v é t e l e a m e g v á l t o z h a t a t l a n t é n y e k n e k , az indulat pillan a t n y i k i l o b b a n á s a u t á n a közömbösségbe való visszahullás, a percnyi ellágyuláson erőt vevő zord k e m é n y s é g ; a minden érzelmeskedéstől, felesleges beszédtől irtózás — ez az alföldi m a g y a r paraszt természete, s Móricz m á r ennek a természetnek a pontos ismeretében, sőt szellemében rajzolja Bot F á b i á n t . Szeretettel, szentimentalizmus nélkül, azzal a t e r m é s z e t e s hangsúllyal, amellyel felnőtt férfi önmagáról, v a g y a m a g á v a l teljesen e g y é r t é k ű n e k t a r t o t t emberről beszélhet. Bot F á b i á n és Tót Marcsa lelkében éppoly mélységek örvénylenek, m i n t mindenkiében, aki igazán e m b e r ; életük „messziről" jön, jelenük m ú l t j u k b a gyökerezik. Az elődök legtöbbször csak a jelenét ismerték a p a r a s z t n a k , lelküket egyszerűnek, á t l á t s z ó n a k t u d t á k , jónak vagy rossznak, de m i n d e n k é p p e n e g y t u l a j d o n s á g ú n a k és k ö n n y e n megismerhetőnek. Móricz a „ p r i m i t í v " lélek mélységeire, ösztöneinek s o k t i t k ú l a b i r i n t j á r a vet világot. A pásztorg ú n y á j ú Bot F á b i á n p o g á n y keménysége semmivel sem e g y s z e r ű b b , m i n t a T ü n d é r k e r t főúri B á t h o r y I s t v á n j á é ; Tót Marcsa b á n a t á n á l nem lehet mélyebb a R é d h e y Eszteré sem. S Móricz azzal, hogy pártfogói gesztusok nélkül felismerte és elfogadta a p a r a s z t b a n a teljes e m b e r t , a dicsérhetőt, a s z i d h a t ó t , a jót és rosszat, a m i n d e n r e képes e m b e r t és a z t á b r á zolni t u d t a , v a l ó j á b a n elvette a genre kisszerű jelentését. Ő Gárdonyi j a v á r a írta ezt a m ű vészi t e t t e t ; de igazában mégis csak az ő nevéhez f ű z ő d i k . Gárdonyi valóban i n d i v i d u u m k é n t nézte a p a r a s z t o t , engedte őket lelki életet élni, de egy kicsit mindvégig gyermekes individ u u m k é n t ; a k i k b e n csak m e g h a t á r o z o t t v o n á s o k a t (szemlélődés, passzivitás, bölcselkedés) t u d o t t elképzelni. S szinte mindig csak végtelenül kisszerűeket és gyermekien egyszerűeket. Gárdonyinál még Mikszáth is szebb szenvedélyeket t u d o t t álmodni némelyik hősébe. A p a r a s z t : Móricz művészetében magasodik minden v o n a t k o z á s b a n önálló, felnőtt emberré, akiből m i n d e n lehet, aki m i n d e n r e képes. J ó k a i n á l mellékalak volt, Mikszáthnál a r o m a n t i k a csillogásában, vagy az a d o m a köntösében jelent meg, Gárdonyinál, T ö m ö r k é n y n é l szinte a t e r m é szeti világ részeként, sokszor vaskos együgyüségben, Móricz művészetében felnőtt e m b e r k é n t vonul be az irodalomba, még nyomorúságos sorsában is életet hírdetően. Ez a tendencia egyre erősődő m é r t é k b e n b e n n e volt m á r az elődök művészetében is. S z u b j e k t í v és történelmi okok m i a t t a z o n b a n egyikük sem é r h e t e t t el a Móricz a d t a teljességhez. Az ő gyermekkori f a l u j u k még t ö b b e t őrzött az idillből s azt is i n k á b b az úri m ó d b a n élő gyermek szemével l á t t á k , s a jólelkű úr nosztalgiájával őrizték meg v a g y szereztek hozzá ú j , esetleg f á j d a l m a s a b b élményeket. Móriczot végigkíséri a paraszti sorsban v a g y éppen n y o m o r ú s á g b a n t ö l t ö t t évek emléke ; legfogékonyabb i f j ú s á g á b a n készül önállóan politikai porondra lépni a m a g y a r parasztság. A m e g v á l t o z o t t kor segítségére v a n , hogy az elődök ú t j á n indulva, az elődök m u n k á j á n a k betetőzője s a faluábrázolás ú j ú t j a i n a k kijelölője lehessen. Mikszáth csak — Móricz szavát idézve — „összekötő k a p o c s " lehetett a régi és ú j irodalom között ; — Móricz művészetében a régi világból, a m a g y a r próza régi törzséből h a j t ki az ú j novella. É r d e k e s jelensége a m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t n e k : a N y u g a t előtti népies k o n z e r v a t í v költészetet szinte nyom nélkül e l f ú j t á k a szelek, Mikszáthtól, — részben Gárdonyiés T ö m ö r k é n y t ő l is — az út a N y u g a t , a m a g y a r próza legmagasabb csúcsaihoz vezet. Móricz Zsigmond szemléletben és m ű v é s z e t b e n a p a r a s z t á b r á z o l á s Mikszáth—Gárd o n y i — T ö m ö r k é n y vonalán indult, az ő t e c h n i k á j u k a t fejleszti és csiszolja m o d e r n e b b é és
220;
p l a s z t i k u s a b b á , művészibbé és egyszerűbbé. T á r g y á b a n , a cselekmény fejlesztésében, a h a n g életszerűségében az elődökhöz hasonlatos. Művészetében beolvaszt minden előzményt ; egyéni kincsévé válik minden nagy örökség : J ó k a i ragyogása, Mikszáth h u m o r a , Gárdonyi individuális látása, T ö m ö r k é n y élő h a n g j a , A r a n y „ p o m p á z a t o s népi k o l o r i t j a " s mindaz, ami az elődöket k e d v e l t t é , olvasott írókká t e t t e ; és a n a g y művész h a t á r o z o t t s á g á v a l elhagyott m i n d e n t , ami az ősök m ű v é s z e t é t , reális ábrázolását terhelte : Mikszáth hímező r o m a n t i k á j á t , Gárdonyi szentimentális pepecselését, T ö m ö r k é n y lapos n é p r a j z o s k o d á s á t . Az ősök sokszor a d o m á k b ó l , ö t l e t d a r a b o k b ó l álló, s még többször h u m o r o s c s a t t a n ó k b a forduló r a j zaiból, elbeszéléseiből kiindulva m e g t e r e m t i a m a g a kellemesen karcsú, szűkszavú, m a j d a n i szociális m o n d a n i v a l ó j a s z á m á r a is a l k a l m a s novella f o r m á j á t . S ha t á r g y á b a n , a cselekmény felfejlesztésében, az elmondó h a n g b a n t o v á b b r a is az elődökre emlékeztet, a szándékot cselekm é n y r e erősítő t á r s a d a l m i és lélektani m o t í v u m o k a t egyre i n k á b b a modern, szociális és lélektani látású írók szerint v á l a s z t j a ki és á b r á z o l j a . Mikszáth h u m o r á v a l , Gárdonyi filozófiai elmélázásával és T ö m ö r k é n y részletekbe ragadó szemléletével szemben — m á r a f e n t e b b i novellákban is egyre i n k á b b a teljes realitásban keresi az eredetiséget. Az eddig említett paraszti novellák szemléletben, t a r t a l m i l a g , t e m a t i k a i l a g semmivel, vagy csak alig m o n d a n a k valamivel t ö b b e t az elődöknél, egy sincs k ö z ö t t ü k , mely elképzelhetetlen lenne Mikszáth, Gárdonyi v a g y T ö m ö r k é n y neve a l a t t . Önkénytelen paraszti arck é p e k , a t r é f a , a h u m o r v a g y csöndes melankólia színeiben, derült t á j a k , n a p f é n y e s arcok és clégikussá szelídült b á n a t o k . A m a g y a r Ugar, a k i p á n y v á z o t t lelkek m o t í v u m á t , a v e r e j t é k szagot, az éhező faluvéget hiába keressük e z e k b e n ; az igazán ú j a t csak Móricz későbbi műveinek ismeretében érezzük b e n n ü k ; elsősorban csak a Bent a kupéban c. novellában, amely k ü l ö n b e n is a Hét k r a j c á r u t á n jelent meg. A f i a t a l o k n a k v i r t u s a szerelem és az élet, enyelgő k e d v feszíti szívüket. Mári néni boldog ember, a Dorkó t r a g é d i á j a m á r költészet, Bot F á b i á n az író elképzelése szerint elérte, amit az ő helyzetében elérni lehet, s F ó t Marcsa is beletörődik régen e l r o n t o t t s soha .többé helyre nem h o z h a t ó életébe. Mégis a novellákat k ö t e t e k b e n való megjelenésükkor elfogadta a kritika és az olvasóközönség m o d e r n e k n e k , az új próza, az ú j szemlélet d i a d a l á n a k ; és f é n y ü k nem homályosult m á i g sem, pedig m á r k ö z t u d o t t , hogy egy részük s Hét k r a j c á r előtt született s nem feltétlenül az ú j szemlélet jegyében. Ami élteti őket, a későbbi Móricz művészetének is egyik legértékesebb s a j á t j a lesz ; bizonyos mértékig k i b o n t a k o z á s á n a k a l a p j a : a h u m a n i z m u s , a k i á r a d ó , a hívő, a szépért és az életért r a j o n g ó lélek. Ez a lélek l á t t a m e g m á r indulása idején is mindenkiben és m i n d e n b e n a s a j á t o s szépet : a gyermekházasok civódásában és kibékülésében, a Dohányosok cigányos s z a b a d s á g á b a n , Mári néni m ó k á s t r é f á i b a n és Végh J u l i r e j t e t t büszkeségében, F ó t Marcsa valló b á n a t á b a n és Bot F á b i á n pogány keményszívűségében, de még a T ó t J ó s k a k a l a p j á n lengő hosszú p á n t likában és a Csitt-csatt-beli k é t kicsi ökör ballagó j á r á s á b a n is. Művészi örömet érez a l a k j a i b a n , gyönyörködik m i n d e n b e n , ami szép ; ami élet és emberi ; szinte olyan m é r t é k b e n , m i n t paraszti t á r g y ú írásaiban G o t t f r i e d Keller. Ez az életöröm, tavaszi jókedv, e m b e r h i t , a szépre és jóra beállított szem, a fiatal Móricz írásaiban részint derűs természetéből f a k a d , részint az elődöktől, elsősorban Petőfitől és J ó k a i t ó l nyert örökség. Átmenetileg a k a d á l y o z ó is — é p p a Hét k r a j c á r t megelőző években — az idill felé vonz, nehezíti az élet gyökeréig való lehatolást, de csak átmenetileg, a nagy megrendülésig, m í g szívére nem hull az élet k i t a g a d o t t j a i n a k a h a n g j a . Mert az élet szépségét, az ember n a g y r a h i v a t o t t s á g á t valló férfi a szenvedők h a n g j á t t ö b b é nem t u d j a meg nem hallani és t o v á b b nem kiáltani ; sorsok, életek derékon r o p p a n á s á r a , emberi t r a g é d i á k r a csak a legmélyebb megrendülés k o m o l y s á g á v a l t u d reagálni s életét teszi az embergyalázó k ö r ü l m é n y e k m e g v á l t o z t a t á s á r a . í g y természetes, h o g y a Mári néni, a Végék J u l i j a , a Csitt-csatt boldog •embereinek rajzolója írósága m á s n a p j á n a Tragédia és a S á r a r a n y n y o m o r ú s á g á n a k , a boldog-
221;
t a l a n s á g n a k és az élet nevében való l á z a d á s n a k lesz e l k e s e r e d e t t szószólója. S a z t is, h o g y m é g l e g m é l y e b b elkeseredésében, a l e g n a g y o b b n y o m o r ú s á g b a n és s z e n n y b e n élő e m b e r b e n is m e g l á t j a a n a g y r a h i v a t o t t a t , az á l m a i b a n h o r d o t t daliás, zengő, széplelkű, v i r t u s o s e m b e r e k lehetőségét. Ez lesz egyik v o n á s a , m e l y a l e g t ö b b hazai és külföldi n a t u r a l i s t á t ó l e l v á l a s z t j a . Az ő e m b e r e i n e k h o m l o k á n m i n d i g d e r e n g v a l a m i fölfelé s u g á r z ó f é n y , az ő emberei m i n d i g t a l á l n a k a l k a l m a t a szépre és emberségesre. A T r a g é d i a k e s e r ű zsellére elmosolyodik egy p i l l a n a t r a , T u r i Dani a l e g h a j s z á s a b b m u n k a k ö z b e n k ö r ü l k a s z á l j a a m a d á r f é s z k e t : a Szegény e m b e r e k gyilkosságba esett s z a b a d s á g o s k a t o n á j a b e t a k a r j a a h a l o t t csecsemőt és nem felejt el v á s á r f i á t vinni r o n g y o s g y e r e k e i n e k . A 20. század írói közül G o r k i j mellett t a l á n ő l á t t a m e g l e g i n k á b b a s á r b a n az a r a n y a t , a z é r t , m e r t az e m b e r t a l e g m é l y e b b leszorítotts á g b a n is e m b e r n e k érezte. Rózsa S á n d o r Szeged v á r o s á h o z k ü l d ö t t izenetét is i f j ú k o r á t ó l v a l l j a : ,,a szegény is e m b e r " , — a szegény élete is élet. S az élet l e g n a g y o b b c s o d á j á n a k t u d t a , hogy az e m b e r i lélek a legmélyebb t á r s a d a l m i n y o m o t t s á g b a n is m e g t u d j a t a l á l n i a j ó s á g n a k , az ö r ö m n e k , a b á n a t n a k , a b o l d o g s á g n a k , az erőnek és gyöngédségnek v a l a m e l y e s lehetőségeit. E z a n a g y életszeretet és e m b e r h i t az a l a p j a Móricz Zsigmond művészi fejlődésének ; ez vezeti el a k e z d e t d e r ű s idilli képeitől a S á r a r a n y h o z , a F á k l y á h o z , a f o r r a d a l o m vállalásáig ; t a r t j a m e g 1919 u t á n is a szegények ügye m e l l e t t és k e r e s t e t i véle élete végén a n é p b o l d o g u l á s á n a k f o r r a d a l m i ú t j á t . I l y e n ' n a g y élet és e m b e r s z e r e t e t nem is v e z e t h e t m á s felé : k ü z d e n i m i n d e n ellen, a m i e m b e r t e l e n , a m i m e g f o j t j a , leigázza a zengeni és örülni a k a r ó lelket. I s m e r e t e s , micsoda különbséggel h a l a d n a k az e l n y o m o t t szegények szeretetéből s az i n k á b b csak a személyes gyűlöletből t á p l á l k o z ó f o r r a d a l m i politikusok ú t j a i . A k ü l ö n b s é g m ű v é s z e k n é l sem kisebb : a mélyebb szeretetnek tisztább a lírája. Az induló Móricz Zsigmond p a r a s z t t á r g y ú elbeszélései k ö z t a B e n t a k u p é b a n a legér e t t e b b írás. Körülbelül ez jelenti a h a t á r t , a m e d d i g a J ó k a i - , Mikszáth-, G á r d o n y i - , T ö m ö r k é n y iskolából k i i n d u l v a , népi 48-as szemlélettel, a szociológia oltása és a n a t u r a l i z m u s ismerete nélkül is e l j u t h a t o t t — elvileg — a s z á z a d f o r d u l ó n egy n a g y t e h e t s é g ű , k e z d ő m ű v é s z . Ezzel a szemlélettel m e g l e h e t e t t rajzolni a falu egyik a r c á t , h á z a s o d ó , örvendező, búsuló e m b e r e k e t , i g a z a b b á és m ű v é s z i b b é festeni az elődök a l k o t t a k é p e t és t í p u s o k a t , de nem l e h e t e t t m e g rajzolni a szociális n y o m o r ú s á g o t , az éhezőt és k ü l ö n ö s e n nem a l á z a d ó t . Az érzelmi a d o t t ságok, a belső rezonáló h a n g o k a z o n b a n m e g v a n n a k hozzá. Csak a m ű v é s z i - g o n d o l a t i megvilágosodás hiányzik : e h h e z kell a g y ú j t ó szikra. S ezt a g y ú j t ó s z i k r á t k a p j a A d y E n d r é t ő l , a Hét krajcár esztendejében.
222;
VITA
HERMANN ISTVÁN
A KOMMENTÁTOR ÉS ARANY JÁNOSA — Válasz Barta Jánosnak —
.
„Győződjünk meg alaposan a tényről, m i e l ő t t az o k á t k u t a t j u k . E z a m ó d s z e r lassú u g y a n , de legalább e l k e r ü l j ü k a z t a n e v e t s é g e t , h o g y o l y a s m i n e k az o k á t t a l á l t u k meg, a m i n i n c s . " (Fontenelle)
B a r t a J á n o s az I r o d a l o m t ö r t é n e t m ú l t évi negyedik s z á m á b a n igen éles c i k k b e n szállt s z e m b e A r a n y J á n o s e s z t é t i k á j a című k ö n y v e m m e l . A v i t a m i n d e n k é p p e n megtisztel legalábbis, h a a r r a gondolok : h o g y aquila non c a p t a t m u s c a s . E b b e n a cikkben a z o n b a n a szerző m e g kísérli védelmezni a h a g y o m á n y o s és tévesen k i a l a k í t o t t A r a n y k é p e t , m e l y e g y á l t a l á n nem hasonlít A r a n y J á n o s h o z . A h h o z , h o g y ezt b e b i z o n y í t s u k , egy előzetes m e g j e g y z é s t kell tennünk a vitamódszerünkre vonatkozóan. E sorok í r ó j á n a k t a p a s z t a l a t a a l a p j á n meggyőződésévé v á l t , h o g y a n e g a t í v jelzők h a l m o z á s a n e m c s a k t e r j e n g ő s s é teszi a v i t á k a t , h a n e m á l t a l á b a n az érvek s ú l y t a l a n s á g á n a k elfedésére szolgál. E z é r t — a n n a k ellenére, h o g y B a r t a s z á m o s ilyen jelzőt használ — úgy g o n d o l j u k , h o g y az állítások h e l y t á l l á s á n a k , illetve h e l y t nem á l l á s á n a k b i z o n y í t á s a , a v i t á b a n t ö k é l e t e s e n elegendő. A jelzőket az olvasó megítélésére b í z h a t j u k . M i n d e n e k e l ő t t m e g kell m o n d a n i a z t , h o g y bizonyos f a j t a é r v n e k látszó f e j t e g e t é s e k k e l nem s z á n d é k o z u n k v i t á b a szállni, m e r t i t t p u s z t á n az é r v l á t s z a t a v a n meg. M i n d j á r t igyekszem ezt egy példával illusztrálni. B a r t a v é l e m é n y e szerint, h a a T ö r ö k Bálint a k é t ellenség közé szorult m a g y a r s á g p r o b l e m a t i k á j á r ó l szól, a k k o r „ezért k á r volt A r a n y n a k verset írnia, e l m o n d h a t t a volna vezércikkben is." (510. o.) B a r t a m e g á l l a p í t á s a v é l e m é n y e m szerint helyes, csak e g y á l t a l á n nem cáfol s e m m i t . E n n e k a l a p j á n például nem lehetne a z t m o n d a n i , h o g y P e t ő f i a n é p jogaiért k ü z d ö t t és ennek j e g y é b e n írta m e g a N é p n e v é b e n t , v a g y a k i r á l y s á g i n t é z m é n y e ellen k ü z d ö t t és ezért írta m e g a R e s p u b l i k á t , illetve az „ A k a s s z á t o k fel a k i r á l y o k a t című v e r s é t , " m e r t n y i l v á n v a l ó ezeket is m e g í r h a t t a volna v e z é r c i k k b e n . K ü l ö n b e n a r r a , hogy a b s z t r a k t t e m a t i k a i s z e m p o n t b ó l egy k ö l t e m é n y érintkezik egy publicisztikai m ű v e l , s z á m o s példát h o z h a t n á n k n e m c s a k A d y b ó l , de m é g példára a k a d h a t n á n k A r a n y J á n o s n á l is. E l f o g a d h a t ó B a r t á n a k az az érve is, melyszerint nem kell az egész t e n g e r t k i i n n o m , h o g y vízének milyenségéről m e g g y ő z ő d j e k . E l f o g a d h a t ó , h a b á r A r a n y é l e t m ű v e t ö b b centrális k é r d é s é n e k , például az Elveszett A l k o t m á n y n a k , T o l d i n a k , részben a Toldi estéjének a lírai versek és balladák legtöbbjének elemzése, nem vált ki e l l e n t m o n d á s t B a r t a J á n o s b ó l . U g y a n így nem érinti A r a n y prózai m ű v e i l e g t ö b b j é n e k (Zrinyi és Tasso, Széptani jegyzetek, B á n k t a n u l m á n y o k ) , t e h á t elsősorban esztétikai m ű v e i n e k elemzését sem. A z o n b a n nem itt v a n a f ő h i b a , h a n e m o t t , hogy B a r t a a vizsgált vizet nem egészen tiszta p a l a c k o k b a töltögeti és a z o t t ő r i z g e t e t t és e l r o n t o t t vízből igyekszik a milyenséget m e g á l l a p í t a n i . L á s s u k m i n d j á r t e n n e k a m ó d s z e r n e k egyik e k l a t á n s p é l d á j á t , m e l y a k ö n y v k o n c e p cióját érinti. B a r t a szerint h e l y t e l e n az 50-es évektől k e z d v e egészen a hallgatásig A r a n y t r a g é d i á j á r ó l beszélni, hiszen t r a g é d i á n a k csak a h a l l g a t á s k o r a t e k i n t h e t ő . (513. o.) í g y B a r t a . S m i t m o n d é p p e n erre az időszakra v o n a t k o z t a t v a A r a n y ? „ S így l e t t e m m i n t m u n k á i m n a g y o b b része t ö r e d é k . " Ez t e h á t a t r a g é d i á n a k a leírása. S ha ez ellen az 1867-ben k e l t
223;
kijelentés ellen B a r t a felhozza A r a n y t ú l z o t t ö n k r i t i k á j á t , ú j a b b kérdés vetődik fel. V a j o n u g y a n e b b e n az ö n é l e t r a j z b a n miért fordul A r a n y szinte sóvárgással s m i n d e n rezignáció nélkül 1849 előtti műveihez. E n n e k nyilván egyetlen oka lehet az, amelyet i n t e r p r e t á c i ó b a n k i f e j t e t t e m . S ebben az A r a n y k o n t r a B a r t a v i t á b a n — t u d j isten milyen d o g m a t i k u s szemlélet a l a p j á n — , de A r a n y J á n o s n a k adok igazat. K ü l ö n b e n B a r t a a v v a l igyekszik megcáfolni még e tragédia-felfogásomat, hogy k i m u t a t j a b á r : „ v a n mindenesetre többszöri irányvesztettség, iránykeresés, m e g h a s o n l o t t s á g , de v a n , különösen a Buda haláláig hősies küzdelem, a költő és ember A r a n y h a t a l m a s erőfeszítése, mely éppen a k r i t i k u s évtizedben n a g y d i a d a l o k a t , nagy művészi p o z i t í v u m o k a t is t u d t e r e m t e n i . " (513. o.) Mindeddig úgy t u d t u k , hogy a hősies küzdelem a tragédia egyik lényeges jegye. Mindeddig ú g y t u d t u k , hogy a tragédia hőse á l t a l á b a n pozitív t e t t e k r e képes e m b e r . T e h á t B a r t a ezzel a fejtegetésével egyáltalán nem cáfol, h a n e m a l á t á m a s z t . Megerősíti az A r a n y sors tragédia jellegét erre az időre, G l a u k á s eis Áthenas, vagyis b a g l y o k a t h o z A t h é n b a , vizet a D u n á b a , anélkül, hogy t u d n a róla. Igen hasonló az érvelés módszere a z o n b a n részletkérdésekben is. Csaknem másfél sűrű oldalt szentel B a r t a a n n a k bizonyítására, hogy az az archimedesi pont, melyből Petőfi és A r a n y a m u r á n y i t ö r t é n e t e t felfogják, nem a későbbi Wesselényi összeesküvés p e r s p e k t í v á j a , h a n e m a szerelem és önkéntesen felkarolt p á r t é r d e k közötti ellentét. A n n a k ellenére s így v a n ez szerinte, hogy A r a n y szükségesnek t a r t o t t a a k ö l t e m é n y befejezését éppen az iösszeesküvésre utaló jegyzettel kísérni és Széchi Mária e m ű v e n ezt m o n d j a : „Most legyőzet é n k , de csak azért h ó d o l u n k , Hogy biztosabb legyen egykor d i a d a l u n k . " (A tévedések elkerülése végett hangsúlyoznom kell, hogy az egykor szót A r a n y húzza alá, és erről B a r t a hallgat.) K r i t i k u s o m azért háborog, m e r t a p e r s p e k t í v á n a k az archimedesi p o n t n a k m á s k i m o n d o t t jelét nem l á t j a m a g á b a n a m ű b e n . Feltenném a z o n b a n a k é r d é s t , m i t jelent m a g a az archimedesi pont fogalma. Archimedes tudvalevőleg egy p o n t o t k é r t a földön kívül, melynek segítségével a földet kiemelheti, vagyis a p e r s p e k t í v á t n y ú j t ó archimedesi p o n t , legfeljebb utalás f o r m á j á b a n lehet b e n t a m ű b e n , és s e m m i k é p sem m á s k é p . A feldolgozott archimedesi pont, vagyis á t v i t t értelemben a földönlevő ilyen pont kategóriájával B a r t a J á n o s előtt csak b á r ó Münchausen dolgozott. Ő tudniillik s a j á t h a j á n á l fogva emelte ki ö n m a g á t a lápból, de ezt persze senkisem hitte el neki. E g y é b k é n t a perspektíva, m i n t ez a szocialista, realista m ű v e k t á r g y a l á s á n á l a k o n k r é t perspektíva kérdésében is kiderül, sohasem lehet benn m a g á b a n a m ű b e n , a m ű legfeljebb ezen perspektíva szellemében f o g a n h a t , í g y v a n ez még a szocialista realizmusban is, s mennyivel i n k á b b v a n így a régebbi realizmusb a n . B a r t a azon is gúnyolódik, hogy én a szerinte A r a n y n á l jelentéktelen várőrséget v á r v é d ő t ö m e g e k k é léptetem elő. A z o n b a n itt is tévedés v a n , ugyanis egy viszonylag k o m o l y erőről ( B a r t a szerint : „ n e m t u d o m h á n y a n l e h e t t e k , " ) nem én beszélek, h a n e m A r a n y J á n o s . Ezek a v á r v é d ő k ugyanis elég k o m o l y erőt képviselhetnek, még Wesselényi seregeivel és Szécsi Máriával szemben is, hiszen a szövegben ez t a l á l h a t ó
„Csak egy lázasztó k e l l . . a z t á n ki bír velek Isten óhat u g y a n , de én nem felelek." B a r t a J á n o s ezen érvelési módszere a z o n b a n k o r á n t s e m korlátozódik az epikára ilyen jellegű a líra v o n a t k o z á s á b a n is. A Gondolatok a Békekongresszus felől című vers elemzésénél szememre h á n y j a , hogy t ú l n a g y jelentőséget t u l a j d o n í t o k a n é p á r a d á s szónak. Közben nem veszi észre, hogy a n é p á r a d á s szó, ismét csak m a g a A r a n y J á n o s h ú z t a alá s ezután azt b i z o n y í t g a t j a , hogy A r a n y mivel P r o m e t e u s r a hivatkozik, nem a népmozgalomra gondol, h a n e m valamilyen m á s mozgalomra, „ a m e l y e t valamely kiváltságos lángelme szít f e l " a „hangsúly a lángelme szerepén v a n " . Máskor pedig úgy értelmezi, a j ö v e n d ő n é p á r a d á s t , hogy A r a n y : „A h á b o r ú k ú j a b b okát nevezi meg, ez az a bizonyos n é p á r a d á s , azaz közkeletibb nevén n é p v á n d o r l á s " . T e h á t A r a n y v a g y egy kiváltságos lángelmére v á r t , v a g y pedig — s itt nem a múltról v a n szó, ez A r a n y szövegében világosan kiderül, — n é p v á n d o r l á s r a . ( „ N e m lehetne ismét egy ú j népáradás a f ö l d ö n ? " ) Az u t ó b b i lehetőség egyáltalán nem valószínű, hiszen A r a n y az 50-es években — m i n t igen józan ember — aligha v á r h a t o t t n é p v á n d o r lásra, nem v á r h a t t a a világ m e g ú j h o d á s á t a vízigótok és v a n d á l o k betörésétől. Az előbbit, m á r i n k á b b elhinném, ha P r o m é t h e u s a mitosz hőse és a felvilágosodás gondolatvilágában állandóan újra megjelenő hősi t i t á n a magasból az emberekhez leereszkedő lángelme volna, de P r o m e t h e u s nem m a g a v á l t o z t a t j a meg a világot, csak eszközt ad az emberek kezébe a világ m e g v á l t o z t a t á s á h o z . Nehéz volna most a P r o m e t h e u s - m i t o s z szerepének a felvilágosodás g o n d o l a t v i l á g á b a n j á t s z o t t f u n k c i ó j á t n y o m o n k ö v e t n i , elegendő itt p u s z t á n Herderre
224;
Goethére, Beethoven és az i f j ú N é m e t o r s z á g r a , v a l a m i n t a fiatal M a r x r a utalni, az érdeklődő olvasót pedig Rolf S a n n d w a l d e kérdésről megjelent k ö n y v é r e orientálni. (Arany J á n o s nak és a m a g y a r forradalmi d e m o k r á c i á n a k a felvilágosodással és az i f j ú Németországgal való gondolati k a p c s o l a t á t , k ö n y v e m b e n részletesen d o k u m e n t á l o m . ) Kritikusom végső érve e kérdéssel k a p c s o l a t b a n az, hogy a n é p á r a d á s szóban foglalt képcsira jelentősége a n y u g a l o m b a n bontakozik ki. Idézi A r a n y t : „ J a j annak mely már tündökölt A n n a k közéig halála. Elsimul a víztükre és Ú j h a b tolul r e á j a . " Majd megjegyzi : „Az utolsó k é p : az elsimuló v í z t ü k ö r . . . " Az utolsó sor a k r i t i k u s koncepciója m i a t t a Graeca sunt non leguntur k a t e g ó r i á j á b a t a r t o z i k . L á t j u k t e h á t , hogy ha a P r o m e t h e u s r a való h i v a t k o z á s t helyesen értelmezzük, a k k o r egész világossá válik, hogy A r a n y itt egy népmozgalomra gondolt egy népmozgalom p e r s p e k t í v á j a k ö d l ö t t fel benne, nem pedig a vízigótoké, v a g y egy nagy egyéniség t e t t é é . Az az A r a n y , aki az Elveszett alkotm á n y írója volt, a kicsinyek és együgyüeké, aki B a r t a szerint is Petőfi harcostársa, aki a Toldit és a forradalmi indulókat t e r e m t e t t e , aki ebben az időszakban így panaszkodik : „Nincs t ö b b é Caledonián nép, akit f e l g y ú j t s énekeddel", aki szerint a d d i g t e r j e d a költő h a z á j a „ A m e d d i g nép fogja őt körül Nép a m e l y n e k érzi keble, zengi szája A költő énekét . . . " Aki a népmozgalom elhalása k ö v e t k e z t é b e n l a n t j á t a k a r j a letenni, nyilván, nem az egyedülálló nagy e m b e r b e n s nem is a vízigótokban, h a n e m a n é p á r a d á s b a n , n é p m o z g a l o m b a n reménykedik (503. o.). Hasonló értetlenség m u t a t k o z i k meg B a r t á n á l az Enyhülés című vers elemzésével k a p c s o l a t b a n is. Az 510-ik oldalon arról beszél, hogy ha az utolsó reményszikra is elveszett a k k o r nem lehet egy lélektani és költői értelemben enyhülés hangulatról szó. Miért? Ki ne t a p a s z t a l t a volna, hogy az utolsó reményszikra elveszése igen sokszor vezet egy belső feszültség feloldódásához. S ha a lelki enyhülést megelőző m o z z a n a t k é n t erről beszélni sem lehet, a k k o r legfeljebb A r a n y t lehetne elmarasztalni az idéztem sorokért, melyek az E n y h ü l é s című versben t a l á l h a t ó k : „ T e g n a p a r e m é n y is eltört Az utolsó árbóc Csupán a kétség k ö t ö t t egy Gyarló deszkaszálhoz." Hiszen éppen ezen keresztül kellene megérteni a nagy lélekábrázoló A r a n y t , aki ilyen nagy összetettségben t u d t a megragadni ezt a lelki f o l y a m a t o t , s akinek lélektanilag finom megoldásairól B a r t a általánosságban olyan sokat ír. B a r t a eljárása a z o n b a n kiterjeszkedik a prózára is. T a l á n itt is kézenfekvő egy példa. A r a n y 1863-as cikkében így í r : „ E jogfolytonosság (az irodalmi H. I.) s a n n a k is ami a h í r h e d e t t tizenkét esztendő a l a t t t ö r t é n t , megköveteli érvényét irodalmi fejlődésünk f o l y a m a t á b a n . " Birálom kifogásolja a z t , hogy én itt arról beszélek : a jogfolytonosság hangsúlyozása a népi költészet a P e t ő f i k e z d e t t e irány ú j módszerekkel való követésére vonatkozik, vagyis A r a n y tizenkét esztendős költészete a 49-előtti népi költészet jogfolytonos u t ó d a . B a r t a szerint viszont az, a m i t A r a n y védeni a k a r : „ n e m a népköltészet meg a Petőfi h a g y o m á n y , hanem az, a m i ú j e 12 év, és elsősorban A r a n y költői termésében : az eszményítésnek és a realizmusnak ú j . . . v á l t o z a t a . " (504. o.). Vagyis azáltal, hogy e g o n d o l a t m e n e t t e l k a p c s o l a t b a n A r a n y V ö r ö s m a r t y r a és Petőfire h i v a t k o z i k , (lásd : A r a n y J á n o s összes prózai művei 393. o.), p u s z t á n a különbséget a k a r j a megalapozni. A jogfolytonosság h a n g o z t a t á s a csak a r r a való, hogy k i m u t a s s a m e n n y i r e nincs folytonosság. Petőfire pusztán azért utal, m i n t a konvencionáliseszményiség megdöntőjére, hogy k i m u t a s s a : az ő költészetében valami egészen ú j , a Petőfiéktől egészen eltérő született, s ennek a gondolatmenetnek egyedül lehetséges végkövetkeztetése hogy a jogfolytonosság hangsúlyozása a r r a való, hogy A r a n y bebizonyítsa s a j á t költészete önön m a g á n a k jogfolytonos u t ó d a . H a viszont ez a g o n d o l a t m e n e t rossz és n y i l v á n v a l ó a n rossz, a k k o r B a r t a t é v e d e t t . Gondolom az idézett helyek a l a p j á n az I r o d a l o m t ö r t é n e t olvasóközönsége a legkülönbözőbb területeken megismerhette B a r t a J á n o s érvelési módszerét s nem kell foglalkoznunk részletesen B a r t a J á n o s minden indokolásnélküli kijelentésének cáfolatával. Nem foglalkozunk
3
Irodalomtürténe
225
olyan jellegű érvelésekkel sem, m i n t az Apostol elemzésének „ c á f o l a t a " . I t t B a r t a szerint P e t ő f i in médias res k e z d e t t megoldási m ó d j á t azért nincs jogom úgy m a g y a r á z n i , hogy ezáltal P e t ő f i Szilveszter ú t j á n a k helyeslésére készteti az olvasót, m e r t az Elveszett a l k o t m á n y is in médias res kezdődik. Miért ne lehetne egy kompozíciós eszköznek egyszer ilyen, egyszer m á s f u n k c i ó j a . Ezen v i t á k helyett i n k á b b azt kell m e g m u t a t n i , miért kényszerül B a r t a ilyen módon érvelni. B a r t a szerint az én állítólagos tévedéseimnek gyökere, vezértémája : forradalom és forradalomellenesség, írók m a g a t a r t á s a a b u k o t t forradalom u t á n . Valóban ez elgondolásom egyik alappillére. B a r t a szerint viszont : „Negyenkilencben nem arról van szó, hogy egy társadalmi fórradalom elbukott, hanem arról, hogy egy nemzeti függetlenségi hacot levertek" (508. o.). Miután t e h á t m e g t u d t u k , hogy B a r t a szerint a tragédia k i z á r j a a hősies k ü z d e l m e t , hogy az archimedesi pontot münchauseni módon kell érteni, hogy a n é p á r a d á s szó v a g y a n a g y egyéniségre v a g y a vízigótokra u t a l , hogy a jogfolytonosság nem folytonosság és m á s hasonló dolgokat, nem lepődhetünk meg a t t ó l , hogy a forradalom nem f o r r a d a l o m . A z o n b a n nemcsak az az érdekes itt, hogy B a r t a indokolás nélkül szembehelyezkedik egy évszázad t ö r t é n e t í r á s á n a k legjobb h a g y o m á n y a i v a l , h a n e m az is, hogy milyen célból helyezkedik szembe velük. A legfurcsább ugyanis az, hogy B a r t a ezzel a felfogásával éppen K e m é n y Zsigmondot a k a r j a védelmébe venni. H a m á r nem Petőfi á l l á s p o n t j á n áll, aki 48—49-et f o r r a d a l o m n a k t e k i n t e t t e , legalább a n n a k az á l l á s p o n t j á t f o g a d n á el, akit védeni a k a r . K e m é n y ugyanis állandóan forradalomról beszél (lásd : röpiratait). B a r t a mégis úgy védené K e m é n y t , hogy az amiről K e m é n y Zsigmond beszélt — nem is létezett. De ennek az egész koncepciónak m e g v a n a m a g a f u n k c i ó j a B a r t a elképzelésében, melynek lényege az, hogy szeretné A r a n y t , K e m é n y t és Gyulait, t á r s a d a l m i nézeteik szempontjából teljesen egy szinten tárgyalni. Ezzel k a p c s o l a t b a n hivatkozik a Széchenyi ódára, melyről k i m u t a t o m , hogy m e n n y i r e m e g t o r p a n á s volt A r a n y ú t j á n belül, mennyire pillanatnyi jellegű szembefordulást jelentett a f o r r a d a l o m m a l . (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy B a r t a m o n o g r á f i á j a a Széchenyi ódát nem is t á r g y a l j a . ) A valóságban a z o n b a n A r a n y t végigkíséri a Petőfi h a g y o m á n y és éppen ezt kell m e g m a g y a r á z n i , hogy e h a g y o m á n y alapjaiból indulva, hogyan j u t A r a n y a k ö r ü l m é n y e k mostohasága k ö v e t k e z t é b e n először pillanatnyilag, m a j d később t a r t ó s a b b a n a D e á k - p á r t t a l közös álláspontra lényeges politikai kérdésekben is. Az A r a n y , Gyulai, K e m é n y e g y s z i n t e n t a r t á s érdekében B a r t a kitalál egy k a t e g ó r i á t , amely ezt a célt szolgálja. Az eszményítő realizmus kategóriájáról v a n szó. Hogy ezt a k a t e g ó r i á t m e g lehessen védeni, bizonyos esztétikai tisztázást kell v é g r e h a j t a n i a . Mindenekelőtt a h a l a d ó ideológia szerepét nevetségesség szintjére kell leszállítania. „Az ideológiai t u d a t o s s á g szerepe m i n d j á r t problematikussá válik, m i h e l y t az irodalomból, v a g y a festészet vagy a zene t e r ü letére lépünk. Festő Feuerbach és társai nem lettek a t t ó l j o b b művészek, m e r t m u n k á j u k h o z imádsággal és böjtöléssel k é s z ü l t e k . " (509. o.) Természetesen ennél jobb példát is lehetett volna találni, pl. Van Gogh levelezésében fellelhető esztétikai elvek és műveinek k a p c s o l a t á t . De meg kell m o n d a n i , hogy b á r m e n n y i t is lehet v i t a t k o z n i a haladó ideológiai felfogás szerepéről a művészetben. B a r t á i g még n e m a k a d t senki, aki ezt a böjtöléssel egyenértékű princíp i u m n a k t a r t o t t a volna. Másodszor. B a r t a szerint az irodalomtörténeti kongresszus arra a m e g á l l a p o d á s r a j u t o t t , hogy az író : „A k o r t tükröztesse ne a kor társadalom politikai t u d a t á t " . (Uo.) Ebből legalább is az következne, hogy a kor társadalom-politikai t u d a t a nem t a r t o z n a a korhoz. A z o n b a n sohasem tisztán t u d a t i tükrözésről beszéltünk, persze arról is, m e r t a n n a k a szellemi arcok megrajzolásában nagy jelentősége v a n , h a n e m elsősorban a kor o b j e k t í v t á r s a d a l m i problémáiról. Úgy gondolom, számos elemzés bizonyította m á r , hogy a kor o b j e k t í v t á r s a d a l m i problémáinak bizonyos fokú megértése nélkül nem lehet az ezen a t a l a j o n kinövő egyes nem közvetlenül t á r s a d a l m i p r o b l é m á k a t sem megérteni. Erre az eliminálásra azonban B a r t á n a k szüksége volt azért, m e r t a k o r t általában mindenféle író tükrözi. A kérdés, hogy milyen szemszögből tükrözi és ez határozza m e g , hogy megérti-e a társadalmi problémák lényegének és megjelenési formáinak közvetettségét, d i a l e k t i k á j á t . A k o r t á l t a l á b a n természetesen az említett megszorítás nélkül viszont tükrözi K e m é n y is, Gyulai is és A r a n y is. Az é r t é k rendet egyfelől éppen ez a megszorítás a d j a . Ezen az alapon indokolható e külön kategória, melyet B a r t a eszményítő realizmusnak nevez. Ennek a k a t e g ó r i á n a k a z o n b a n A r a n y esztétikai elképzelésében semmiféle a l a p j a nincs. A l a p t a l a n ez filológiailag is, esztétikailag is és mindenféle szempontból. Nézzük talán előbb a filológiai oldalt. Az eszményítő realizmus állítólag a 49-utáni évek i r á n y z a t a . E k k o r jelenik m e g először, ekkor teljesedik is ki, és szemben áll a 49-előtti népi forradalmi realizmussal. E n n e k a koncepciónak cáfolatát éppen A r a n y J á n o s a d j a meg. Ő tudniillik a 60-as években sem arról beszél, hogy ez a realizmus nem valami speciálisan ú j , valami szembefordulás az eddigiekkel, h a n e m a n n a k szerves f o l y t a t á s a . „ A m a konvencionális eszményiség, mely íróin-
226;
k a t b i z o n y o s szűk kör t a p o s ó - m a l m á r a k á r h o z t a t j a vala, nem b á n j u k , h o g y u r a l m á t v e s z t e t t e . E g y k ö n n y e t sem sírunk u t á n a . Maga V ö r ö s m a r t y t á g í t á k o r l á t a i t ; P e t ő f i h a l o m r a d ö n t ö t t e . A z ó t a n á l u n k is m á r v a g y az ö n t u d a t o s a n g o n d o l k o d ó főknél, v a g y az ö n t u d a t l a n a p é l d á k u t á n induló többségnél az a hiszem g y ö k e r e z e t t m e g , h o g y a z eszinényiség nem áll b i z o n y o s s z ű k k ö r ű f o r m á k b a n , s h o g y m i n d e n igazi költészet e s z m é n y i t . E nézet e u r ó p a s z e r t e u r a l k o d n i látszik, a m i r e l e g t ö b b e t S h a k e s p e a r e t a n u l m á n y a s a népköltészeti kincsek f á r a d h a t a t lan k i a k n á z á s a t ő n . " (I. M. 393. o.) N o s t e h á t A r a n y t ó l m e g t u d j u k , h o g y a z állítólag P e t ő f i vel s z e m b e f o r d u l ó i r á n y z a t é r t , n á l u n k l e g t ö b b e t P e t ő f i t e t t e . N e m K e m é n y és Gyulai, h a n e m V ö r ö s m a r t y és P e t ő f i , sőt mi t ö b b , S h a k e s p e a r e és a népköltészet a p é l d a k é p e . Az eszmén y í t é s nem egy k o r s z a k , h a n e m m i n d e n igazi költészet s a j á t j a , v a g y i s m i n d e n realizmusé. A r a n y t e h á t egy olyan egészen ú j v á l t o z a t á t t e r e m t i m e g a r e a l i z m u s n a k , m e l y n e k példaképei t ö b b s z á z é v e s e k , a n n y i r a m á s ez a t e n d e n c i a , m i n t P e t ő f i é , h o g y n á l u n k m a g a P e t ő f i t e r e m t e t t e meg. D e h o n n a n ez a tévedés, melyet B a r t a e l k ö v e t ? Van-e mégis v a l a m i l y e n a l a p j a ? Semmi más, m i n t m a g a az eszményi szó. E z e k u t á n úgy gondolnók, h o g y az e s z m é n y í t é s f o g a l m a , 1850-utáni K e m é n y Zsigmond m ű h e l y b ő l k e r ü l t ki, pedig d e h o g y . A f o g a l m a t m á r egészen k o n k r é t e n é r t e l m e z t e a 40-es é v e k b e n Erdélyi J á n o s Egyéni és eszményi című t a n u l m á n y á b a n is. S h o n n a n ered ez a fogalom e b b e n az é r t e l m é b e n ? T e r m é s z e t e s e n Hegeltől, a k i a m ű v é s z e t e t az eszme l á t s z á s a k é n t f o g t a fel, az eszme m e g j e l e n í t é s e k é n t i n t e r p r e t á l t a , a k i n e k aligha volt a l k a l m a a r r a , h o g y ezt a f o g a l m a t K e m é n y t ő l , v a g y a B u d a halálából v o n j a le. H a valaki a k á r c s a k igen f u t ó l a g o s a n is o l v a s t a , a k á r H e g e l t , a k á r E r d é l y i t , l á t h a t j a , h o g y i t t nem m á s r ó l v a n szó, m i n t a realista m ű v é s z e t helyének m e g f o g a l m a z á sáról egy o b j e k t í v idealista r e n d s z e r e n belül. A r a n y , aki filozófiailag szintén o b j e k t í v idealista á l l á s p o n t o n áll, t e r m é s z e t e s e n átveszi ezt. A z o n b a n , h a a z i d e á l p r o b l é m a e n n e k az e s z m é n y í t ő r e a l i z m u s n a k k ö z p o n t i k a t e g ó r i á j a , a k k o r fel kell t é t e l e z n ü n k , h o g y H o m e r o s , S h a k e s p e a r e , a n é p k ö l t é s z e t , G o e t h e , Schiller és m i n d a z o k , a k i k e t ezen az a l a p o n Hegel és E r d é l y i elemeznek, szintén e s z m é n y í t ő r e a l i s t á k , h o z z á t é v e m é g P e t ő f i t is, m i n t e z t , m a g a A r a n y J á n o s emeli ki. Ilyen m ó d o n a z e s z m é n y í t ő r e a l i z m u s k a t e g ó r i á j á n a k n i n c s é r t e l m e , m a g a A r a n y se h a s z n á l j a ezt, m i n t k a t e g ó r i á t és legfeljebb A r a n y é r t e l m é b e n a realizmussal szinonim f o g a l o m k é n t h a s z n á l h a t j u k . A mi e s z t é t i k á n k s z á m á r a , m e l y n e m o b j e k t í v i d e a l i s t a , h a n e m m a t e r i a l i s t a , ennek a k a t e g ó r i á n a k é r t e l m e nincs. F e l v e t ő d i k mégis az a k é r d é s , h o g y az e s z m é n y í t é s k a t e g ó r i a m a g a m i é r t j á t s z i k e b b e n az i d ő b e n d ö n t ő szerepet A r a n y g o n d o l a t v i l á g á b a n . A z é r t , m e r t á l l a n d ó a n vitázik az üres gondolati, t a r t a l o m n é l k ü l i k ö l t é s z e t t e l a petőfiskedőknél s a valóságtól való elrugaszkodással Bulcsunál. Ú j r a és ú j r a a gondolati t a r t a l m a k , t e h á t „ e s z m é k " á l t a l d e t e r m i n á l t realizmus m e l l e t t kell kiállnia a z üres lélektelen „ v a l ó s á g á b r á z o l á s á v a l " és a r o m a n t i k a f a t t y u h a j t á s a i v a l s z e m b e n . A gondolati t a r t a l o m n a k megfelelő k a t e g ó r i a az o b j e k t í v idealizmus n y e l v é n az eszményiség. E n n e k megfelelően a V o j t i n a a r s p o é t i k á j a idézett szavai : „ N e m a való h á t a n n a k égi m á s a . . . ez ö n m a g á n á l szebb, dicsőbb t e r m é s z e t : egyszóval . . . a k ö l t é s z e t . " O l y a n o k , m e l y e k e t Hegel t e l j e s helyesléssel f o g a d o t t v o l n a , m e r t nem m á s ez, m i n t hegeli g o n d o l a t költői f o r m á b a öntése. Azt viszont m á r l á t t u k , h o g y Hegel ezt éppen a világirod a l o m realista f ő v o n a l a s a j á t j a k é n t f o g t a fel. Minden gondolkozó e m b e r s z á m á r a t e r m é s z e t e s , h o g y a m ű v é s z e t nem n y ú j t j a a v a l ó ság p u s z t a m e c h a n i k u s t ü k r é t . E z t a k é r d é s t m á r Aristoteles elintézte, aki szerint a m ű v é s z e t nem a z t á b r á z o l j a , a m i m e g t ö r t é n t , h a n e m a m i a szükségképiség szerint m e g t ö r t é n h e t , s h a a m e c h a n i k u s visszatiikrözésre i r á n y u l ó t e n d e n c i a f e l m e r ü l t is a k é s ő b b i e k b e n , m i n t a n t i realista i r á n y o k m e g a l a p o z á s a jelent meg. A realizmuson belül t e r m é s z e t e s e n v a n n a k stílus i r á n y z a t o k . A speciálisán ú j k o r o k ú j m ó d s z e r e k e t p r o d u k á l n a k s i t t elsősorban a v a l ó s á g a n y a g s az e n n e k megfelelő s z u b j e k t í v szemlélet h a t á r o z z a meg, m a g á n a k a m ű v é s z e t n e k jellegét. Az e s z m é n y í t é s ha az e s z m é n y í t é s t nem a hegeli é r t e l e m b e n t a r t a l m a s s á g é r t e l m é ben f o g j u k fel, a v a l ó s á g t e n d e n c i á k k a l szembeszegülő idealizálást jelent. Ez viszont idegen a igazi m ű v é s z e t t ő l . F e l m e r ü l olyan g o n d o l k o d ó k n á l , m i n t Vischer, és lényegében a n t i r e a l i s t a t e n d e n c i á k s a j á t j a . T e h á t az e s z m é n y í t é s t v a g y hegeli é r t e l e m b e n f o g j u k fel, m i n t A r a n y J á n o s teszi, v a g y pedig m i n t a n t i r e a l i s t a t e n d e n c i á t , amellyel a realizmus semmiféle m ó d o n össze nem fér. (Megjegyzem, h o g y a p r o b l é m á n a k v a n egy reális m a g v a Gyulainál és K e m é n y nél s h a t á s á b a n A r a n y n á l is. Ezzel k a p c s o l a t b a n t a n u l m á n y o m b a n „ k o r l á t o z o t t r e a l i z m u s r ó l " beszélek.) Végül m é g egyetlen k é r d é s t v e t n é k fel. B a r t a , aki á l t a l á b a n s o k a t a d a filológiai precizitásra, ilyen filológiával dolgozik A r a n y esetében m á s a l k a l o m m a l is. P é l d a erre a n e m z e t i költészet a r a n y i felfogása. A r a n y 49 előtt g y a k r a n beszél a nemzeti költészetről s nem m o n d j a meg, m i t é r t r a j t a . B a r t a szerint semmi esetre sem a z t a m i t én. K r i t i k u s o m lényegében átveszi
3*
227
Voinovich f e l f o g á s á t , melyszerint : ( A r a n y H. I.) „célja m a g a s a b b Petőfiénél, művészi t e k i n t e t b e n is, m e r t P e t ő f i elsősorban a n é p n e k k í v á n t élni, m á s k é p is, m e r t időszerű politikai cél h e l y e t t a nemzet összefoglalását s z o l g á l t a " (Voinovich, A r a n y J á n o s é l e t r a j z a 17. o.) Nos, e n n e k a B a r t a által k ö v e t e t t v é l e m é n y n e k semmi a l a p j a nincs. H a ez igaz, a k k o r elvtelenség lett volna A r a n y részéről erről az a l a p v e t ő különbségről nem beszélni P e t ő f i v e l . M i n d e n ü t t helyeselni P e t ő f i nézeteit és e g y á l t a l á n nem érinteni az eltérést. A r a n y e g y á l t a l á n nem v i t a t k o z o t t erről a problémáról. E g y é b k é n t k ö n y v e m b e n igyekszem b e b i z o n y í t a n i , h o g y A r a n y , aki a Szépirodalmi Szemle olvasója volt, aki — m i n t ezt részletesen d o k u m e n t á l o m — esztét i k a i t e k i n t e t b e n a Szépirodalmi Szemle nézeteit, v a g y i s Erdélyi felfogását o s z t o t t a é p p e n ezt a k é r d é s t 49 előtt a viszonylag á l t a l á n o s a b b népköltészet és k o n k r é t e n nemzeti költészet egym á s b a á t m e n e t e l e k é n t r a g a d j a meg. I t t a d a t t a l s z e m b e n , a d a t o t kellene állítani, m i n t m i n d e n m á s helyen is. E z a z o n b a n nem t ö r t é n t meg. T e h á t igaza v a n B a r t á n a k , m i d ő n G o e t h é t idézi : „ G e d i c h t e sind g e m a l t e F e n s t e r s c h e i b e n . " S a h h o z , h o g y m e g i s m e r j ü k őket, be kell lépni a szent k á p o l n á b a , de nem úgy h o g y b e h ú n y j u k a s z e m ü n k e t , m e r t a b b a n az esetben hiába t ö r t é n i k meg, hogy : „ B e t e u t e n d w i r k t ein edler S c h e i n " , nem l á t h a t u n k m á s t , m i n t s a j á t szemünk k á p r á z a t á t .
BARTA JÁNOS
VISZONVÁLASZ HERMANN ISTVÁNNAK H e r m a n n I s t v á n észrevételei nehéz helyzetbe h o z n a k . Nem m i n t h a b á r m i t is e l t u d n é k r e n d k í v ü l m a g a b i z t o s érveféséből f o g a d n i . De aki m é g m i n d i g nem hiszi, hogy a G o n d o l a t o k a békekongresszus felől „ n é p á r a d á s " szava n é p v á n d o r l á s t jelent, aki ezt a szót a z o n o s í t j a a n é p m o z g a l o m m a l , azaz f o r r a d a l o m m a l , — aki a t ö r e d é k e t v a g y hősies k ü z d e l m e t s z e m r e b b e n é s nélkül egynek veszi a t r a g é d i á v a l , aki p i l l a n a t n y i szükséglete szerint f o r g a t j a a m ű és a „ p e r s p e k t í v a " v i s z o n y á t , h o g y t o v á b b ne f o l y t a s s a m , — azt b a j o s a n lehet meggyőzni. É p p e n ezért nem látom é r t e l m é t a n n a k , h o g y vele v i t á b a szálljak. Mindössze egy helyesbítést t a r t o k szükségesnek : ha a szóban forgó k ö n y v v a l a m e l y s z a k a s z á t nem é r i n t e t t e m , ez e g y á l t a l á n nem jelenti az illető szakasz helyesléset v a g y e l f o g a d á s á t . E z t n a g y j á b ó l m e g m o n d t a m s a j á t c i k k e m bevezetésében. E g y é b k é n t az olvasót a r r a k é r e m : mielőtt H e r m a n n c á f o l a t a i n a k hitelt a d n a , f u s s a á t mégegyszer b í r á l a t o m a t : v a j o n oda üt-e H e r m a n n , a m i t én m o n d t a m , s v a j o n megfelel-e é p p e n l e g d ö n t ő b b k i f o g á s a i m r a . H e r m a n n I s t v á n pedig ne vegye rossz n é v e n , h a f ő k é n t A r a n y ismerőit és értőit m é g k é r e m v a l a m i r e : olvassák minél t ö b b e t H e r m a n n m ű v é t , vessék össze A r a n n y a l : v a j o n az v a n - e benne, a m i t ő beleolvas? É n m a g a m nem v a g y o k kétségben ennek az e g y b e v e t é s n e k e r e d m é n y e felől.
TIBORC ZSIGMOND
A MAGYAR SZOCIALISZTIKUS LIRA ELŐZMÉNYEI ÉS KEZDETEI K o m l ó s A l a d á r , aki m á r sok é r t é k e s i r o d a l o m t ö r t é n e t i m u n k á v a l g a z d a g í t o t t a irodalm u n k a t , a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi osztályának folyóiratában (A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a I. o s z t á l y á n a k közleményei X . k ö t e t , 3 — 4 sz.) h o s s z a b b t a n u l m á n y t írt a m a g y a r szocialisztikus líra elindulásáról. Ez a t a n u l m á n y m o s t k ü l ö n lenyom a t b a n is m e g j e l e n t . I r o d a l o m t ö r t é n e t ü n k n e k ez a része igen e l h a n y a g o l t t e r ü l e t , és P á n d i P á l kisebb értekezésén kívül úgyszólván s e m m i l y e n m u n k á t sem t a l á l u n k , a m e l y ezt az é r d e k e s k o r t t u d o m á n y o s a n feldolgozta volna. (E sorok í r ó j á n a k F a r k a s A n t a l r ó l szóló p r é m i u m o s n a g y o b b k é z i r a t á t a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a első osztálya őrzi. E b b e n külön fejezet foglalkozik a m a g y a r o r s z á g i szocialisztikus irodalom elindulásával.) Helyesen t e t t e t e h á t K o m l ó s , hogyezt a f o n t o s periódust feldolgozta, hiszen éppen ő az, aki M a d á c h , K o m j á t h y , V a j d a J á n o s ko rát és i r o d a l m á t igen jól ismeri. K o m l ó s t a n u l m á n y a nem n a g y , mindössze 56 oldal t e r j e d e l m ű , és valószínű, h o g y csak v á z l a t a egy n a g y o b b , részletesebb m u n k á n a k , de így is jelentős és i r o d a l o m t ö r t é n e t i s z e m p o n t ból f i g y e l e m r e m é l t ó a l k o t á s . A t a n u l m á n y kissé a r á n y t a l a n , m e r t j ó f o r m á n a fele, a 7 0 — 8 0 - a s
228;
évek polgári szocialisztikus költészetét ismerteti, és csak a fele t á r g y a l j a a 90-es é v e k e t , a z ú g y n e v e z e t t m u n k á s k ö l t ő k e t . í g y t ö r t é n i k az, h o g y R u d n y á n s z k y Gyula költészetének ismertetése a n n y i helyet k a p , m i n t a szocialisztikus költészet s z e m p o n t j á b ó l igen f o n t o s Csizmadia (6 oldalt), ellenben F a r k a s A n t a l n a k csak 4, G y a g y o v s z k y E m i l n e k csak 3, az ú t t ö r ő A b e t Á d á m n a k n é h á n y sor j u t . Midőn felemlíti a polgári k ö l t ő k e t , akik a m u n k á s s a j t ó b a n dolgoztak, kifelejti K i s s J ó z s e f , Szép E r n ő , Gábor A n d o r , sőt P ó s a L a j o s n e v é t , akik szintén j e l e n t k e z t e k verseikkel a munkássajtóban. Teljesen hiányzik a t a n u l m á n y b ó l P e t e r d i A n d o r , aki pedig m á r 1904 óta f e j t e t t k i m u n k á s s á g o t , és a k i t V á r k o n y i N á n d o r i r o d a l o m t ö r t é n e t é b e n az első szocialista k ö l t ő n e k nevez. T u b a K á r o l y is m e g é r d e m e l t e volna a felemlítést, aki 1896 óta f e j t e t t e ki m ű k ö dését, ha igazi szocialisztikus költészete csak k é s ő b b b o n t a k o z o t t is ki. H i á n y z i k M a d a r á s z E m i l is. E g y á l t a l á b a n kissé v á l l v e t v e bánik K o m l ó s a szocialista k ö l t ő k k e l . M i n t h a lenézné az ú n . „ p á r t k ö l t é s z e t e t " . H i b á z t a t j a , h o g y a régi n y o m o k o n , P e t ő f i h a t á s a a l a t t í r n a k , és elfelejti, hogy nem í r h a t t a k A d y h a t á s a a l a t t , m e r t A d v m a g a is e l i n d u l á s a k o r m é g a régi c s a p á s o n haladt. Lebecsüli K o m l ó s A b e t Á d á m verseit, a k i t „ m a j d n e m k ö l t ő " - n e k nevez, F a r k a s A n t a l t , akire nézve nem h a g y j a jóvá A d y m e g á l l a p í t á s á t , aki genienek n e v e z t e és a z t írja, h o g y A d y ezt csak Csizmadia S á n d o r iránti h a r a g j á b ó l jegyezte meg, noha n é h á n y oldallal előbb idézi A d y n a k Mezőfi Vilmosról írt megjegyzését es hozzáfűzi, h o g y A d y „ t á j é k o z o t t s á g á b a n és ítéletében m a j d n e m c s a l h a t a t l a n " . M é l t á n y t a l a n u l bánik és tévesen ítéli m e g a t a n u l m á n y Bodrogi Z s i g m o n d o t , a n é p d a l k ö l t ő t , a k i t „ f é l m ű v e l t n e k is alig m o n d h a t ó n a k " , „ k á v é h á z i szocialista v e r s f a r a g ó n a k " nevez, aki „ e g y ü g y ű e n népies n ó t á k a t r ö g t ö n ö z . " V e r s k ö t e t é t nem m i n d e n n a p i k ü l ö n ö s k o t y v a l é k n a k " nevezi. Nos, Bodrogi középiskolát végzett t a n í t ó volt, aki n é p d a l a i b a belevitte a szocialista világnézetet. ( K ü n n a p u s z t á n s z á n t o k - v e t e k , — Dicsértessék szól a legény, — A szegedi d o h á n y g y á r b a n stb.). É r t é k ü k r ő l hallgassuk m e g m i t m o n d Csizmadia S á n d o r Bodrogi Zsigmond első verses k ö n y v é n e k — „Tövises t a r l ó n " — b í r á l a t á b a n . : „ B o d r o g i v e r s e s - k ö n y v e p á r h ó n a p a l a t t ezrek lelkébe v i t t e el a szocialista n é p d a l t . Mi is í r t u n k szocialista d a l o k a t , énekelték is az e l v t á r s a k m i n d e n f e l é , de csak az e l v t á r s a k , Bodrogi n ó t á i t a z o n b a n a szegény n é p összesen, h a nem is e l v t á r s . " ( N é p s z a v a , 1908. j a n u á r 15.) Bodrogi egyik-másik verse valóságos népdallá v á l t , úgy h o g y O r t u t a y Gyula is f e l v e t t e , m i n t n é p d a l t , a népdalról szóló n a g y m ű v é b e . I t t t e h á t igen m é l t á n y t a l a n u l j á r t el K o m l ó s , m e r t Bodrogi dalait még a k k o r is f o g j á k énekelni, m i d ő n a m a élő és író k ö l t ő k és k r i t i k u s o k l e g t ö b b j é n e k m á r a nevét sem f o g j a ismerni senki. Nem á r t o t t volna G v a g y o v s z k y Emilnél megemlíteni a z t , h o g y ő a m u n k á s m ű k e d v e l é s m e g t e r e m t ő j e h a z á n k b a n és F a r k a s Á n t a l n á l is rá kellett volna m u t a t n i a a r r a a f o n t o s m ű k ö désre, a m i t novelláival, regényeivel és szatíráival k i f e j t e t t , hiszen a polgári költőknél, P a l á gyinál, R u d n y á n s z k y n á l , Á b r á n y i n á l , erre is u t a l . A szerző n é h á n y tévedésére is rá kell m u t a t n u n k , m á r a z é r t is, m e r t egy kis k ö r ü l tekintéssel ezek a tévedések elkerülhetők lettek v o l n a . T é v e s az a megállapítás, h o g y a szocialista mozgalom első vezetői nem t u d t a k m a g y a r u l . Igaz, h o g y külföldről is j ö t t n é h á n y a g i t á t o r , de Külföldi V i k t o r r a , Politzer Z s i g m o n d r a , Szmolénvi N á n d o r r a , Ihringer A n t a l r a , K r e t o v i c s J ó z s e f r e , Csillag Z s i g m o n d r a , s t b . ez nem mondható. Téves a szerzőnek az a m e g á l l a p í t á s a is, h o g y M a r x és Engels f ő m ű v e i t csak 1909-től f o r d í t t a t t a l e a p á r t és nem v é g z e t t rendszeres m a r x i s t a o k t a t ó m u n k á t . Nos, M a r x : „ T ő k e és m u n k a " cmű m ű v e 1893-ban, a „ K o m m u n i s t a k i á l t v á n y " 1896-ban, „ B é r m u n k a és t ő k e " című m ű v e 1898-ban, Engels „ A szocializmus fejlődése az u t ó p i á t ó l a t u d o m á n y i g " 1897-ben, L a f a r g u e „ K o m m u n i z m u s és szocializmus", 1894-ben, és „ A t u l a j d o n f e j l ő d é s e " című m ű v e 1896-ban, Lassalle „Mi az a l k o t m á n y ? " 1899-ben, és B r u t u s ( B o k á n y i ) „ M a r x élete és m ű k ö d é s e 1899-ben jelent m e g a Magyarországi M u n k á s k ö n y v t á r b a n , h o g y csak a l e g f o n t o s a b b a k r ó l emlékezzünk meg. Tévesen írja Komlós, h o g y Csizmadia S á n d o r a Marseillaise-t l e f o r d í t o t t a , m e r t Csizmadia c s u p á n a zenéjére írt m a g y a r n y e l v ű m u n k á s s z ö v e g e t . T é v e s F a r k a s A n t a l h a l á l á n a k a d á t u m a , m e r t nem 1942-ben, h a n e m 1940-ben halt meg. G y a g y o v s z k y Emil utolsó versk ö t e t é n e k a címe nem „ T e r m é s " , h a n e m „Őszi t e r m é s " és nem a f e l s z a b a d u l á s u t á n jelent meg, h a n e m jóval 1945 előtt. Ez u t ó b b i hibák egy kis k ö r ü l t e k i n t é s s e l e l k e r ü l h e t ő k lehettek v o l n a . A f e l h o z o t t észrevételek d a c á r a K o m l ó s m u n k á j a ú t t ö r ő és jelentős a l k o t á s a szocialiszt i k u s költészet megismerésére.
229;
Végezetül a lenézett „ p á r t k ö l t ő " szerepére vonatkozólag közöljük, Emilnek érdekes versét, amely 1945-ben jelent meg a Húsipari Munkásban :
,„Pártköltö" ( F a r k a s A n t a l emlékezetének.) Jöttem néhányad magammal, Hogy hozzak zengő, tiszta szót, Szent b i z t a t á s t , jövőbenézőt, Vérforralót, v a g y n y u g t a t ó t . A győzelem még messze késett, Csak harc dúlt itt, véres vita, S a hangszerem sem a r a n y h á r f a , De h a r c b a h í v ó érces t r o m b i t a . Akkor m é g : „ V á g d ! " ez volt a jelszó, Lovak p a t á j a vérbe gázolt, S akik sebbel a t é p e t t ú t r a hulltak, Nem egy, nem tíz, de sok-sok száz volt. Árnyék f e k ü d t az oldalunkon, Felénk vihar k e m é n y ökle ü t ö t t , S ti hol voltatok, kik most ugy s ü r ö g t ö k ? Valahol o t t , ahol a n a p s ü t ö t t . . . Hol j á r t a t o k a rossz n a p o k b a n ? Hol i t t a t o k , melyik vidám toron? De v á r t u n k a k k o r ! s n é m á n állt a sok Elefántcsontból f a r a g o t t t o r o n y . . . Felénk hideg mosolytok szállott, Nem l á t t á t o k meg a rideg valót, S a harcos költőket így illettétek : „ P á r t k ö l t ő k ők, h á t nem közénk v a l ó k ! " É n k ü n n fekszem a csendes éjben, A csillagokba nézek hidegen, S nem t u d o m innen m e g m u t a t n i , A költők tolla mi legyen. Nem múló p á r t n a k voltam harsonása, A n ó t á t minden dolgozónak zengtem, S ha most a h a r c b a n nincs rá idejük, Nem b a j , h a percre elfelednek engem. ' P á r t k ö l t ő ? Igen!. . . e g y p á r t lesz a világ, S minden érte, s k ö r ö t t e forog, Költője lenni egy egész világnak : Nos, m o n d j á t o k , ez utolsó dolog?
230;
Gyagyovszky
KOMLÓS ALADÁR
VÁLASZ TIBORC ZSIGMONDNAK T i b o r c Zsigmond ellenvetéseinek közös gyökere az a kegyeletes törekvése, h o g y m i n d e n k i t m e n t e n i a k a r , aki v a l a h a a s z o c i á l d e m o k r a t a m o z g a l o m m a l v a g y m u n k á s s a j t ó v a l érintkezett. E z é r t helyteleníti, h o g y a polgári szocialista k ö l t ő k k e l n a g y o b b t e r j e d e l e m b e n foglalk o z t a m , m i n t az ú g y n e v e z e t t m u n k á s - k ö l t ő k k e l . Elfelejti, h o g y az i r o d a l o m t ö r t é n e t nem k á d e r l a p o k , h a n e m művészi érték és i r o d a l o m t ö r t é n e t i jelentőség a l a p j á n foglalkozik a költőkkel. E z é r t h i b á z t a t j a , h o g y „ b á r felemlítem a polgári k ö l t ő k e t , akik a m u n k á s s a j t ó b a n d o l g o z t a k , k i f e l e j t e t t e m Kiss J ó z s e f , Szép E r n ő , G á b o r A n d o r , sőt P ó s a L a j o s n e v é t , akik szintén j e l e n t k e z t e k verseikkel a m u n k á s s a j t ó b a n . " D e v a l ó b a n j e l e n t k e z t e k - e ? N e m . Mezőfi Vilmos, a N é p o l v a s ó t á r szerkesztője csak m á s lapokból á t v e t t e verseiket. É l ő k é t és h o l t a k é t , a felsoroltakon kívül T o m p a Mihályét, E n d r ő d i S á n d o r é t , K o z m a A n d o r é t , L a m p é r t h Gézáét, a z a k k o r m á r régen renegát G á s p á r I m r é é t , az évek ó t a h a l o t t k a t o l i k u s p a p k ö l t ő R ó n a y I s t v á n é t és Gyulai P á l é t is. ( N é p o l v a s ó t á r , 1898. f e b r . 28.) Á l t a l á b a n alig volt a k o r n a k m a g y a r k ö l t ő j e , a k i k t ő l Mezőfi ne közölt volna v a l a m i t . Már m o s t mindezek „dolgoztak a m u n k á s s a j t ó b a n " , k a p c s o l a t b a n á l l t a k a szocializmussal, t e h á t v a l a m e n n y i ü k e t m e g kellett volna e m l í t e n i ? Még aki v a l ó b a n j e l e n t k e z e t t is egy-két verssel a m u n k á s s a j t ó b a n , nem feltétlenül szocialista költő s nem szükséges megemlékezni róla. T i b o r c összetéveszti az i r o d a l o m t ö r t é n e t i t a n u l m á n y t a t a r t a l o m j e g y z é k k e l . Mellesleg : Kiss Józsefről nem feledkeztem meg, a 288—9. lapon elemeztem Tüzek és K n y á z P o t y e m k i n című k ö l t e m é n y e i t , b á r őt sem t a r t o m szocialista k ö l t ő n e k . P e t e r d i Andorról a z é r t nem í r t a m , m e r t t a n u l m á n y o m b a n csak A d y Ű j Versek-jének megjelenéséig v i z s g á l t a m a m a g y a r szocialista költészet k i b o n t a k o z á s á t , P e t e r d i a d d i g m e g jelent k é t k ö t e t e , a Lia és a Szívem pedig m é g nem szocialista líra ; V á r k o n y i N á n d o r állítása m i n d e n k é p p e n téves. U g y a n e z a helyzet T u b a K á r o l y n á l . Róla m a g a T i b o r c is elismeri, h o g y csak k é s ő b b lett szocialista költővé, nem t u d n i h á t , m i é r t h i á n y o l j a mégis a szerepeltetését. A m o n d o t t kegyeleti okból r o s s z a l h a t j a Tiborc, h o g y nem „ h a g y o m j ó v á " A d y ítéletét, aki F a r k a s A n t a l t „zseninek n e v e z i " . Az idézet u g y a n nem egészen pontos, m e r t A d y csak a n n y i t m o n d , h o g y „ a zseni, a géniusz illata csap m e g egyik-másik v e r s é b e n " . Azzal, h o g y t a n u l m á n y o m b a n i d é z t e m e s z a v a k a t , úgy vélem, eleget t e t t e m az A d y véleményeinek j á r ó tiszteletnek is, a F a r k a s A n t a l n a k j á r ó m é l t á n y o s s á g n a k is. De az ítéletet v a l ó b a n n e m teszem m a g a m é v á . M e g n y u g t a t , h o g y ezt T i b o r c o n kívül eddig m é g nem is t e t t e senki. T i b o r c sikraszáll A b e t , sőt Bodrogi Zsigmond m e l l e t t is. R ó l u k nem v i t á z o m . í t é l j e m e g az olvasó a z t a k á v é h á z i nótacsinálót, aki 1912-ben m é g k ü l ö n b k ö l t ő n e k t a r t o t t a m a g á t A d y n á l és így írt : „ É n v o l t a m az, én v a g y o k az, a k i t úgy illetnek, h o g y zsidó P e t ő f i . . . É n , aki f e l r á z t a m M a g y a r o r s z á g n é p é t ezeréves síró, sirongó á l m á b ó l . " T i b o r c természetesen szembeszáll azzal a z á l l í t á s o m m a l , h o g y a s z o c i á l d e m o k r a t a m o z g a l o m századvégi vezetői nem t u d t a k m a g y a r u l . Cáfolatul felsorol n é h á n y a t , aki t u d o t t ( K ö z t ü k m i n t hazai s z á r m a z á s ú t említi Külföldi V i k t o r t , h o l o t t ő N é m e t o r s z á g b ó l v á n d o r o l t be.) É n persze nem á l l í t o t t a m , h o g y a m o z g a l o m n a k nem v o l t a k m a g y a r u l t u d ó vezetői is, d e é p p a legfőbbek : F r a n k e l Leó és az o s z t r á k s z o c i á l d e m o k r a t a p á r t m e g b í z o t t j a i k é n t B u d a pestre k ü l d ö t t Silberberg és E n g e l m a n n n e m t u d t a k m a g y a r u l . Az az állításom, h o g y M a r x és E n g e l s f ő m ű v e i csak 1909-ben (Szabó E r v i n ismert v á l o g a t á s á b a n ) jelentek m e g először m a g y a r u l , v a l ó b a n v i t a t h a t ó , sőt m e g c á f o l t n a k t e k i n t h e t ő . A z t a z o n b a n n e m é r t e m , h o g y M a r x és E n g e l s l e f o r d í t o t t f ő m ű v e i k ö z ö t t m i é r t sorolja föl T i b o r c n y o m a t é k u l L a f a r g u e , Lassalle és B o k á n y i m ű v e i t is. E z e k e t is M a r x és E n g e l s f ő m ű veinek kell t a r t a n u n k t a l á n ? — A b b a n is igaza v a n T i b o r é n a k , h o g y G y a g y o v s z k y E m i l ő s z i t e r m é s e nem 1945 u t á n , h a n e m előbb l á t o t t n a p v i l á g o t . T é v e d é s e m e t t a l á n m e n f i , h o g y a k ö n y v évmegjelölés nélkül jelent m e g s az í r ó s z ö v e t s é g k ö n y v t á r á n a k p é l d á n y á n , a m e l y e t használt a m , a szerző s a j á t k e z ü l e g ezt írta be : „ M a g y a r í r ó k Szövetségének G y a g y o v s z k y E m i l 1948." (A s a j t ó h i b á k : F a r k a s A n t a l h a l á l á n a k d á t u m a és G y a g y o v s z k y verseskönyve címének h e l y r e i g a z í t á s á t köszönettel f o g a d o m . ) Végül : T i b o r c szerint h i b á z t a t o m , h o g y a p á r t k ö l t ő k P e t ő f i h a t á s a a l a t t írtak és elfel e j t e m , h o g y nem is í r h a t t a k A d y h a t á s a a l a t t . A m i b ő l a z t a k ö v e t k e z t e t é s t v o n j a le, h o g y , m i n t í r j a , „kissé v á l l v e t v e " b á n o k a szocialista k ö l t ő k k e l ; „ m i n t h a lenézném az ú g y n e v e z e t t p á r t k ö l t é s z e t e t . " Idézete ismét p o n t a t l a n . Az igazság az, h o g y 7. „ a z ú g y n e v e z e t t p á r t k ö l t é s z e t " elvi k é r d é s é t nem is é r i n t e t t e m , csak a r r a az i r o d a l o m t ö r t é n e t i t é n y r e m u t a t t a m rá, h o g y a s z o c i á l d e m o k r a t a mozgalom nem C s i z m a d i á b a n , h a n e m A d y b a n k a p o t t igazi irodalmi jelentő-
231;
séget, 2. nem azt írtam a p á r t költőiről, hogy Petőfi, hanem hogy Ábrányi Emil n y o m á n h a l a d tak s eszem á g á b a n sem volt szemükre hányni, hogy nem A d y t k ö v e t t é k (hiszen ez aligha lett volna művészileg értékesebb, m i n t Á b r á n y i követese). 3. H a ez „a p á r t k ö l t é s z e t " lenézését jelenti, a k k o r közös b ű n b e n leledzem József Attilával, aki — m i n t t a n u l m á n y o m b a n is idézt e m — ezt írta : „szocialista voltukkal hivalgó költőtársaim m u n k á i b a n . . . csak a századvégi március 15-i hazafias ódák a b s z t r a k t lelkesedését t a l á l o m " . H a József Attila is, T i b o r c szavával élve, ilyen „ v á l l v e t v e " ír szocialista költőtársairól, azt kell hinnem, hogy e költők tárgyilagos ismertetése még nem egyértelmű a „ p á r t k ö l t é s z e t " lenézésével.
V. KOVÁCS SÁNDOR
PÁNDI PÁL TALLÓZÁSAIHOZ Az Irodalomtörténet 1957. évi 3. s z á m á b a n P á n d i Pál „Tallózás erdélyi levéltárakban. II." c. közleményében k i a d a t l a n pap-ellenes verseket közöl a X I X . század elejéről. A K o n d é Miklós n a g y v á r a d i püspökről szóló Epitaphium szövegét — m i n t írja — , az aradi 48-as M ú z e u m b a n , egy Mindenes Gyűjtemény c. kéziratos k ö t e t b e n találta meg, a m e l y n e k a n y a g á t F á b i á n G á b o r g y ű j t ö t t e össze 1816-ban. P á n d i jóllehet ú j d o n s á g o t lát az Epitaphium-han, mégsem ismeretlennek, hanem k i a d a t lannak nevezi. De még így is téved. A Vajthó-féle Magyar Irodalmi Ritkaságok sorozatnak ,,Debrecen a régi magyar irodalomban" (1941?) c. k i a d v á n y á b a n ugyanis m á r megjelent egyszer ,,Sírvers Kondé Miklós nagyváradi püspök emlékezetére és dicsősegére" címen. 1 Á szóban forgó könyvecske szerkesztői szerint a K o n d é elleni paszkvillusnak csak ,,egy részlete" az, a m i t közzétettek. A teljes szöveg Győri L a j o s Holmi (1824) c. kéziratos g y ű j t e m é n y é b e n t a l á l h a t ó Debrecenben. I t t kell u t a l n u n k a r r a , hogy az Epitaphium-пак m á s kéziratos lelőhelye is ismeretes. Megvan például a n y o m t a t á s b a n is megjelent két szövegnél kétségkívül korábbi — egyébként h a t sorral teljesebb — v á l t o z a t a Szeöts I s t v á n Mindenes Gyűjtemény-éhen „Néhai ( !) Nagy Váradi Püspök Konde ( !) Hertzeg ő excellentiája meg olvasást érdemlő koporsó csinje" címen. 2 Minthogy e kéziratos kötet írása 1798-ban k e z d ő d ö t t meg, és a K o n d é halálakor (1802) keletkezett gúnyverset pedig e g y ű j t e m é n y elején t a l á l j u k , Szeöts szövege minden bizonnyal egykorú, vagy közel egykorú lehet. A k ö l t e m é n y eme v á l t o z a t á n a k prioritása mellett szól az is, hogy a Pánditól k i a d o t t szöveg — Győri feljegyzése sem kivétel — , viszonylag nagy számú szövegromlást (az eredetinél kevesebbet mondó s z ó v á l t o z t a t á s o k a t , k i h a g y á s o k a t , másolási h i b á k a t ) m u t a t . Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy az Epitaphium egy másik kéziratos variánsa megvan a sárospataki Felvidító sorozat 11. k ö t e t é b e n is, 3 de sajnos P á n d i ezt sem ismeri. Lehetne f o l y t a t n i a problémák további felvetését, 4 á m ezúttal mindössze a r r a a k a r t u k felhívni a figyelmet, hogy ú j o n n a n felfedezett m ű v e k publikálásakor sohasem felesleges szétnézni a n y o m t a t á s b a n megjelent szövegek között, éppúgy, m i n t hazai l e v é l t á r a i n k b a n , ahol a számos diétái paszkvillustól, jobbágyvédő, németellenes, stb. költeménytől e l t e k i n t v e , •— P á n d i esete bizonyítja — , efféle k i a d a t l a n vers is v a n , csak j o b b a n u t á n a kell nézni.
1 Idézett kiadás, 118.1. Erre az a d a t r a , valamint egy másik kéziratos másolatra ( I t K 1953. 285.) Komlós Aladár figyelmeztetett. 2 . Sárospataki Kollégium k ö n y v t á r a . K t . 257. p. 45. 3 Egyveleg. Iső. 1824. Jelzete : K t . 129. A vers a 150—151. lapokon olvasható. A szöveg közel áll a Pándi-közölte sírfeliratéhoz. 4 Vargha Balázs szóbeli közlése szerint még további h á r o m kéziratos másolata v a n az Epitaphiumnak. Valószínűnek t a r t j u k , hogy t o v á b b is lehetne gyarapítani a variánsok számát, ha teljességre t ö r e k e d n é n k .
232;
ADATOK ÉS ADALÉKOK
BÄSCH LÓRÁNT
KÉT LITERÁTOR (Osvát
és
Babits.)* aXkoç pév rexeiv ôvvarôç rá rijç TÉyvtjç a)J.oç ôè XQÏvai TCV' È%ei fioigav ßAdßrjg те xai cbcpeXsiaç (Más a z , aki a m ű v é s z e t e k b e n a l k o t n i k é p e s , m á s , ki m e g í t é l n i a v e l e j á r ó h á t r á n y t és e l ő n y t ) P l a t o n : P h a i d r o s . I.
A m i ó t a e l h a t á r o z t u k , h o g y v é l e m é n y e z ő s z e r v v e l b ő v í t j ü k ki a B a u m g a r t e n - a l a p í t v á n y t , t i s z t á b a n v o l t u n k a z z a l , h o g y a b b a n a N y u g a t k r i t i k u s a i t , O s v á t o t és S c h ö p f l i n t t a n á c s a d ó k k é n t nem nélkülözhetjük. B a b i t s m á r a legelején (Török Sophie n a p t á r i feljegyzése szerint 1927. m á r c i u s 16-án) m e g b e s z é l t e v e l ü k a z elvi k é r d é s e k e t . É s z r e v é t e l e i k e t a z a l a p í t ó o k l e v é l nél f i g y e l e m b e is v e t t e . O s v á t o t is B a b i t s k é r t e fel m é g 1927 n o v e m b e r é b e n , h i v a t a l o s t á r g y a lásaink megkezdése előtt a tanácsadó-testület tagjául. Bár a minisztériumhoz b e n y ú j t o t t e l ő t e r j e s z t é s ü n k b e n én j e l ö l t e m ő t . (A n y o l c t a g ú t e s t ü l e t b e m i n d e g y i k k u r á t o r 4 — 4 t a g o t jelölt ( O s v á t a k k o r igenlő v á l a s z t a d o t t . N e m t u d o t t k i t é r n i B a b i t s é r v e l é s e elől, h o g y „ s z e r e n csétlenségnek t a r t a n á , ha nem vállalná." De később aggályai t á m a d t a k . Híre m e n t , hogy a t a n á c s t a g j a lesz és m á r i s t ö b b e n f o r d u l t a k h o z z á a b b a n a h i t b e n , h o g y a d ö n t é s e k n é l s z a v a lesz. 1927. d e c e m b e r 14-én k e l t l e v e l é b e n , (1. a 3 / a — b m e l l é k l e t e t ) m e l y e t é r d e k e s s é g é n é l fogva facsimilében közlök, u t ó b b elhárította a tisztséget. Lehet, hogy azért, mert a merőben t a n á c s a d ó f u n k c i ó n e m f e l e l t m e g n e k i , a k i m e g s z o k t a i r o d a l m i k é r d é s e k b e n a d ö n t é s t . Mégis s i k e r ü l t r á v e n n i őt — t a l á n S c h ö p f l i n n e k , — h o g y n e v o n j a vissza s z a v á t . V a l ó b a n e g y baloldali irodalmi a l a p í t v á n y tanácsából a N y u g a t szerkesztője nem h i á n y o z h a t o t t . Maga a negatívum félreértésekre a d h a t o t t volna okot. É s reménységekre a másik oldalon. A min i s z t é r i u m b a n t a r t o t t első é r t e k e z l e t e n a k k o r m á r b e is j e l e n t e t t ü k n e v é t . H ű v ö s e n , de m e g j e g y z é s n é l k ü l v e t t é k t u d o m á s u l . ( N e m , m i n t M i k e s L a j o s é t . 1. D u n á n t ú l 16. s z á m 9 4 . o.) Részemről nem volt merő formaság, a m i k o r őt jelöltem a testületbe. Arra s z á m í t o t t a m , h a t a n á c s r a s z o r u l o k , reá t á m a s z k o d h a t o m . M é g a z első ü l é s s z a k u n k e l ő t t , 1928 őszén k e r e s t e m az alkalmat, hogy feladatainkról hosszabban beszélgethessünk. Személyesen addig nem találk o z t u n k . D e a B a b i t s s z o b á j á n a k f a l á n l á t o t t f é n y k é p r ő l s z i n t e i s m e r ő s ö m n e k é r e z t e m . Mégis nem minden elfogódottság nélkül léptem át Aréna-úti földszinti lakása küszöbét a megbeszélt n a p o n , e g y k é s ő esti ó r á b a n . R ó l a m á r é l e t é b e n is m í t o s z o k k e r i n g t e k . í g y j á r u l h a t t a k e g y k o r a
* R é s z l e t a B a u m g a r t e n - a l a p í t v á n y t ö r t é n e t é r ő l k é s z ü l ő m ű b ő l . M i n t ilyen, n e m lép fel t e l j e s s é g igényével. A z i d é z e t t l e v e l e k e t a z O r s z á g o s S z é c h é n y i K ö n y v t á r z á r t l e t é t b e n őrzi.
233;
S t u r m u n d D r a n g i d e j é n , a z „ É s z a k m á g u s a " , H a m a n n elé. E g y n a g y o b b s z o b á b ó l j o b b k é z felé n y í l o t t a z ő d o l g o z ó j a . A m i k o r a j t a j á n k o p o g t a t t a m , é p p e n k i l é p e t t v a l a k i . C s o d á l k o z v a n é z e t t r á m , m i n t h a t i l o s o n é r t v o l n a . R é d e y M á r i a v o l t , R é d e y T i v a d a r felesége, ki B a b i t s é k tól ismert. Osvát k e s k e n y hosszúkás s z o b á j á b a n fogadott. Szerte hevertek kötetlen könyvei, k é z i r a t o k . A t i t o k z a t o s k ö r n y e z e t b e n t i t o k z a t o s n a k l á t s z o t t m a g a is. T a r t á s á b a n v o l t v a l a m i s z a k r á l i s . A m b r u s o n k e z d t e . N a g y o n h e l y e s v o l t a t a n á c s a d ó k k ö z ö t t r e á g o n d o l n i o k , az ú j m a g y a r p r ó z a m e s t e r é r e . A „ N i n i v e p u s z t u l á s a " , „ B o b , az o r o s z l á n " és a t ö b b i : f e l e j t h e t e t l e n e k . R á t é r t ü n k a r r a , a m i h o z z á v e z e t e t t . I g n o t u s v o l t a z első, k i n e k n e v é t f e l v e t e t t e . E l m o n d t a m , h o g y B a b i t s g o n d o l t r e á ; de n e m él i t t h o n , bécsi ú j s á g m u n k a t á r s a . A régi N y u g a t m é g élő, jól i s m e r t g á r d á j á t c s a k é r i n t e t t e , m i n t m a g á t ó l é r t e t ő d ő t . L e l k e s e n beszélt Színi „ T r i l i b i " jéről, d e k ü l ö n ö s m e l e g s é g g e l és h o s s z a s a n F ü s t M i l á n r ó l . A z u t á n R é v é s z B é l á r a és S z o m o r y r a t e r e l ő d ö t t a szó : r á j u k is kell g o n d o l n i . M a j d K a s s á k n e v é t e j t e t t e k i , ó v a t o s a n . R á m n é z e t t : j ó v o l n a , h a m e n n e ? í g y k e r ü l t s z ó b a a m i n i s z t e r i v é t ó j o g . „ E r r e d ö n t é s e i k n é l ne l e g y e n e k t e k i n t e t t e l s o h a . R á j o k kell k é n y s z e r í t e n i a n e m t e t s z ő s z a v a k a t " . S z a v a i r a k é s ő b b n e m e g y s z e r g o n d o l t a m v i s s z a . M a j d k e v é s b é i s m e r t t e h e t s é g e k r ő l k e z d e t t beszélni, k i k e d d i g n e m t u d t a k é r v é n y e s ü l n i . M o l y T a m á s r ó l , a k i t ű n ő elbeszélőről, k i t e h e t s é g é t e l a p r ó z n i k é n y t e l e n . K o r t s á k J e n ő r ő l , H a j n i k Miklósról ; e z e k r ő l m e g j e g y e z t e , h o g y a j o b b o l d a l h o z s z á m í t a n a k , de f i g y e l m e t é r d e m e l n e k . M a r s o v s z k y Miklós f i a t a l e s z t é t i k u s r a , k i n e k í r á s a i t s ű r ű n h o z t a a N y u g a t , k ü l ö n ö s e n f e l h í v t a f i g y e l m e m e t ( a b b a n a z i d ő b e n m e n t P á r i z s b a és a z ó t a n e m h a l l o t t a m r ó l a ) . A nőírók közül csak K o s á r y n é Réz Lolát említette. (Babitstól t u d o m , hogy a döntés előtt — a m i u t ó b b i é v e i k b e n r i t k á n t ö r t é n t — őt k ü l ö n fel is k e r e s t e , h o g y m e g g y ő z z e K o s á r y n é érdemességéről a díjra). A f i a t a l í r ó k r a én t e r e l t e m a b e s z é d e t . A m i k o r S z a b ó L ő r i n c n e v é t k i e j t e t t e m , r á m n é z e t t és t a g a d ó l a g i n t e t t : „ N e m i d e v a l ó " . (1924 ó t a egészen O s v á t h a l á l á i g n e m j e l e n t m e g v e r s e a N y u g a t b a n , a z u t á n i s m é t ) . S á r k ö z i r ő l , k i t ő f e d e z e t t fel, de u t ó b b B a b i t s t a n í t v á n y n a k számított, tartózkodóan nyilatkozott. Megnevezett azonban két fiatal költőt, kikben a jövő r e m é n y s é g é t l á t t a : Illyés G y u l á t és I m e c s B é l á t . Illyésről m é g m i e l ő t t v e r s e i t a N y u g a t b a n o l v a s t a m , h a l l o t t a m , m i n t a párizsi e m i g r á c i ó b ó l h a z a t é r t f e l t ű n ő f i a t a l t e h e t s é g r ő l . „ B ú c s ú z t a t ó " - j a , m e l y a N y u g a t 1928. o k t ó b e r i első s z á m á b a n ozorai k e l e t t e l j e l e n t m e g , m é l y h a t á s t t e t t r á m . L á t t a m , O s v á t r a is. É s B a b i t s o t is v é g l e g e s e n a „ n a e n i a " g y ő z t e m e g a r r ó l , h o g y k ö l t ő j e , k i r e a R u b i n „ L á t h a t á r á " - b a n m e g j e l e n t első versei ó t a f e l f i g y e l t , a m a g y a r l í r á n a k új, nagy reménysége.1 H i r t e l e n k a r o s s z é k é b ő l f e l é m h a j o l v a a z t k é r d e z i O s v á t : „ V o l n a rá l e h e t ő s é g , h o g y a z a l a p í t v á n y k i a d j a Illyés v e r s k ö t e t é t ? " Igenlő válaszomra a f é m k e r e t e s üveg mögül felcsillant s z e m e : a k k o r f e l k í i l d ö m Ö n h ö z a n a p o k b a n . í g y t ö r t é n t , h o g y n é h á n y n a p m ú l v a , e g y esős k o r a d é l u t á n o n , b e t o p p a n t Balaton-utcai lakásomba egy vidéki, szélesképű, nyurga fiatalember, hosszú b ő r k a b á t b a n , ki „ O s v á t szerkesztő ú r r a " h i v a t k o z v a , a k t a t á s k á j á b ó l elővette versesk ö n y v é n e k k e f e l e v o n a t a i t . Illyés első k ö t e t é n e k , a „ N e h é z f ö l d " - n e k m e g j e l e n é s é t a z a l a p í t v á n y tette lehetővé. (Ügyiratainkból látom, hogy az a l a p í t v á n y bankszámlájáról 1926. n o v e m b e r 12-én a n y o m d a i k ö l t s é g e k r e n é g y s z á z p e n g ő t b o c s á t o t t u n k O s v á t E r n ő rendelkezésére). É n h o z t a m szóba P a p K á r o l y nevét. É p p a k k o r jelent meg a N y u g a t b a n a „Messiás s z ü l e t i k " c. elbeszélése. O s v á t h e l y e s l ő e n b ó l i n t o t t : „ I g e n , o l y a n ő, a m i l y e n n e k e g y f i a t a l r ó n a k l e n n i e k e l l . É s n e m c s a k Íróilag, de e m b e r i l e g is f e j l ő d i k . " ( U t ó b b P a p K á r o l y e l m o n d t a 1 Illyés O s v á t b i z t a t á s á r a í r t B a b i t s r ó l t a n u l m á n y t a N y u g a t b a , m e l y „ A z i s t e n e k h a l n a k , a z e m b e r é l " c í m e n a z 1928. d e c e m b e r 1-i s z á m első c i k k e k é n t , a m i a k k o r f e l t ű n é s t keltett, jelent meg. Babits-csal a k k o r még nem állott személyes ismeretségben. H o f f m a n n E d i t h d r . közléséből p e d i g t u d o m , O s v á t g o n d o s k o d á s á b a n , h o g y a f i a t a l k ö l t ő t megfelelő álláshoz juttassa, a Szépművészeti Múzeum igazgatójához, Petrovics Elekhez fordult t á m o gatásáért.
234;
n e k e m , hogy ez a megjegyzés régebbi csínjére v o n a t k o z o t t , amivel a N y u g a t szerkesztőjét k é n y e s helyzetbe hozta ; de az nem h a r a g u d o t t rá.) Beszélgetésünk során nemcsak m a g y a r irodalomról esett szó. B a u m g a r t e n r ő l és b a r á t a i r ó l , Troeltschről, s P a u l Ernstről, akit Osvát é r t h e t ő e n nagyrabecsült. Proustról és a „ T h i b a u l t s " - r ó l is. Az u t ó b b i t m o n d t a a n a g y o b b r e g é n y n e k . É j f é l felé j á r t , a m i k o r elköszöntem. E z volt O s v á t t a l egyetlen hosszabb beszélgetés e m . De emberi közelségbe k e r ü l t ü n k . Évek m ú l t á n is, a l k a l o m a d t á n t ö r e k e d t e m felfogásának é r v é n y t szerezni. 2. Első formális jelölőülésünk 1928. december 12-re esett. Azon a testület minden t a g j a jelen volt. Nyolc évdíjra k é r t ü n k a j á n l á s t , felerészben szépírókra, felerészben k r i t i k u s o k r a , akikkel a t u d o m á n y o s írók helyeit k í v á n t u k betölteni. Osvát jelölése sorrend szerint így h a n g z o t t Színi Gyula, Tersánszky, Elek A r t ú r , Erdélyi József, Szász Zoltán, F ü s t Milán, Telekes Béla és N a g y Lajos. Meglepetés volt s z á m o m r a Szász Zoltán és Telekes, akiknek neve k ö z ö t t ü n k nem került szóba. Ha oeuvrejük jelentősége címén nem is, de a végrendelet egyéb feltételeinek különösképp megfeleltek. Osvát nyílván ezt k í v á n t a jelölésükkel kifejezésre hozni. H a n g s ú l y o z o t t a n , kis s z ü n e t e k e t t a r t v a olvasta fel a n e v e k e t . Nem egyszerű a j á n l á s volt e z , h a n e m felelőss é g t u d a t á b a n t e t t nyilatkozat : hogy ki volna az a nyolc író, akinek ö j u t t a t n á az é v d í j a t . H a visszatekintek hosszú évek testületi üléseire, azt kell m o n d a n o m : O s v á t n a k ez az egyszeri jelölése volt az igazi. D ö n t ő ülésünket az év utolsó n a p j á n t a r t o t t u k , de előbb m é g — Török Sophie feljegyzése szerint december 2 2 - é n — b i z a l m a s t a n á c s a d ó i n k k a l , Schöpflinnel és O s v á t t a l külön is összejöttünk. E k k o r közöltük velük, hogy a nyolc d í j a t meg t u d t u k toldani kettővel, (kezdettől fogva így h a t á r o z t u n k ) és hogy ezeket nekik s z á n t u k . Alapítóoklevelünk szerint ugyanis t a n á c s a d ó t e s t ü l e t i tagok is kivételesen indokolt esetben részesíthetők voltak a d í j b a n , ha a k é t k u r á t o r egyértelműen így d ö n t ö t t . (A k u r á t o r o k közti nézeteltésés esetén a testület volt h i v a t v a dönteni, de s a j á t t a g j a ügyében az nem d ö n t h e t e t t volna ; ezért kellett ily esetben, hogy a k é t k u r á t o r megegyezzék.) Babits Schöpflin é v d í j á r a m á r az oklevél megszövegezésénél is gondolt. De m a g á t ó l értetődőnek találta u t ó b b egyidejűleg O s v á t é t is. E m l í t e t t e is nekem egyszer, még 1928 t a v a s z á n , hogy b í z t a t t a O s v á t o t , aki hosszú évek óta nem írt — publikáljon v a l a m i t — amiből az k ö v e t k e z t e t h e t e t t s z á n d é k a i n k r a . T a l á n ennek is köszönhető, hogy „Az Elégedetlenség k ö n y v é " - b ő l Gondolatait még azon a nyáron közzétette a Pesti N a p l ó b a n . A m i k o r pedig, még a díj k i a d á s a előtt, Babits értesült Osvát anyagi nehézségeiről, az a l a p í t v á n y egyik első intézkedését (1928. október 16-án) az ő j a v á r a t e t t e . Mégis egy megjegyzéséből a r r a kellett k ö v e t k e z t e t n e m , m i n t h a nem egészen a „szíve s z e r i n t " részesítené O s v á t o t a d í j b a n . Az ülésszak megkezdése előtt (1928. december 5-én volt első ülésünk) beszélgettünk egyszer a díj esélyeseiről k ö n y v t á r s z o b á j á b a n . Babits egy hirtelen m o z d u l a t t a l leemelte a polcról I g n o t u s egyik verseskönyvét : „ H a I g n o t u s i t t h o n lenne, az első d í j a t neki kellene a d n u n k . Szívesebben a d n á m , m i n t O s v á t n a k . Költő. É s hálás is vagyok azért, a m i t értem egykor t e t t " . (A Pester L l o y d b a n 1909-ben, m é g első k ö t e t e előtt, „ Ü b e r Verse" címen róla, az ismeretlen vidéki t a n á r r ó l írott húsvéti cikkére, b a r á t s á g á n a k szóban és t e t t b e n éveken á t m e g n y i l v á n u l t jeleire g o n d o l h a t o t t . 2 M a j d h o z z á t e t t e : „ I g n o t u s t szeretem is, O s v á t o t n e m " . E z t m i n t h a 2 E h e l y ü t t idézni szeretnék, a későbbiek megvilágítására is egy-egy passzust : az első cikkből, a m i t Babitsról írt, „ O l y a n virtuóza a vers t e c h n i k á j á n a k , a m i n ő t a m a g y a r nyelv lehetőségeinek m e g á l m o d ó j a se s e j t h e t e t t meg soha. Eddig erre csak a görög és angol nyelv m u t a t k o z o t t k é p e s n e k . " É s a B a b i t s - a r c h í v u m b a n őrzött Ignotus-levelek egyik legelsőjéből (mely 1911. VII. 20-án kelt), válaszként Babits köszönetére, amiért a fővárosba-helyezésén f á r a d o z o t t : „Fölteszem a genie nemes alázatosságáról, hogy á l t a l á b a n és túlzóan hálás lélek lévén, azt a hálát is érzi s nyilván kényelmetlenül; melyről engem b i z t o s í t . . . U g y a n ú g y boldog volnék, m i n t mindenki, ha v a l a m i kézen-közön h o z z á j á r u l h a t n é k genieje k i b o n t a kozásához — teljes kibontakozásához. Ön tehetségének tartozik azzal, hogy ö n m a g á t ó l is, másoktól is mint köteles adót v á r j o n el m i n d e n t . "
235;
ö n m a g á n a k m o n d t a volna. Mégis e bizalmas pillanat emlékét — a fejlemények m e g m u t a t j á k miért, nem h a l l g a t h a t o m el. Ma ugyan látom, Babits szavaiban a n n a k megérzése rezonált, hogy Osvát nem rokonszenvezett vele. A december 31-re k i t ű z ö t t ülésen n é h á n y hely betöltését t a n á c s a d ó i n k r a b í z t u k . N e m m i n t h a k ö z t ü n k , k u r á t o r o k k ö z ö t t nézeteltérés lett volna (nem f o r d u l t elő soha olyan eset, hogy a testületre kellett volna bízni a vita eldöntését). A szavazás előtt h o z z á m j ö t t Osvát : „ N e m lehetne-e a kritikusok sorában szerepeltetni F ü s t M i l á n t ? " Ebből l á t t a m , mily f o n t o s lett volna neki, hogy első d í j a z o t t a i n k k ö z ö t t legyen. A s z a v a z á s k o r Tersánszky Józsi J e n ő kiesett. E g y f i a t a l irodalomtörténész j u t o t t volna évdíjhoz, kinek k ö n y v e a k k o r jelent meg. M á s n a p reggel, ú j é v n a p j á n , Osvát felhívott telefonon — szavaira pontosan emlékszem : „ Á l m a t l a n éjjelem volt. Az nem lehetséges, hogy T e r s á n s z k y ne k a p j o n d í j a t (második helyen őt jelölte.) 6 a legszorgalmasabb m a g y a r író. Reggel nyolckor m á r ül és ír és egyebet se tesz, csak ír. A d j á k oda neki az én d í j a m a t . " Kérdésemre, miért nem t e t t e ezt az ülés u t á n szóvá, k ö n n y e n r e p a r á l h a t t u k volna, válasza ez volt : „ A n n y i r a ö r ü l t e m , hogy a m a g a m életének gondja egy évre m e g o l d ó d o t t , észre se v e t t e m ezt a n a g y h i b á t . " Ü g y r e n d ü n k a k k o r még nem volt. Mint noviciusok h i b á z h a t t u n k is. Babits n y o m b a n e g y e t é r t e t t ; egyébként se vállalta volna — k ö z b e n megnézte az irodalomtörténész k ö n y v é t — a szavazás e r e d m é n y é t . A m b r u s azzal f o g a d o t t — bizonyára beszélt vele Osvát — hogy ő is helytelenítené, ha jez a jó prózaíró, — a k i t ő m a g a is jelölt — k i m a r a d n a a díjból. K ö v e t k e z ő n a p ülést t a r t o t t u n k : és az ú j szavazás e r e d m é n y e k é n t Tersánszky is h o z z á j u t h a t o t t a díjhoz. De a j a n u á r 2-i ülés nem folyt le minden emóció nélkül. Babits amilyen t a p i n t a t o s — a n n y i r a érzékeny is volt és féltékeny a r r a , amit a m a g á é n a k t u d o t t . Osvát pedig m i n t k r i t i k u s a l k a t kevés t e k i n t e t t e l a mások érzékenységére és nem m e n t k a j á n gondolatoktól. Az alapítólevelet olvasgatva hirtelen megszólalt : Voltaképp nem is az lehetett a szándéka B a u m g a r t e n n e k , hogy a k é t k u r á t o r válassza ki az írókat. Csak az, hogy ők állapítsák meg a kiválasztás m i k é n t j é t . E z t a rendelkezést a k u r á t o r o k rosszul értelmezték. (Osvát ebben kétségkívül t é v e d e t t . ) Babits elsápadt, felugrott és szónélkiil k i m e n t a szobából. F e l l o b b a n h a t o t t benne a mellőzöttség éveken á t elfojtott indulata, a m i é r t Osvát az ő társszerkesztői jogait csorbítani törekszik. 3 Most meg k é t s é g b e v o n j a a k u r á t o r i j o g á t . Osvát e szavakkal : „ D e M i h á l y ! " u t á n a r o h a n t . Rövid idő múlva e g y ü t t j ö t t e k vissza. Érintkezésük baráti h a n g j á n ezután sem észleltem változást. Babits, ha m e g h a r a g u d o t t is, nem volt h a r a g t a r t ó . De ez az incidens 4 h o z z á j á r u l h a t o t t ahhoz, hogy bizalma szerkesztőtársa j ó i n d u l a t á b a n m e g r e n d ü l j ö n , ami nem sokkal u t ó b b a N y u g a t szerkesztőségéből való kiválásához v e z e t e t t .
3 E z a sértődöttség és a bizalom h i á n y a a húszas évek elejére nyúlik vissza. K i t ű n i k Babits irodalmi h a g y a t é k á b a n az Országos Széchényi K ö n y v t á r b a n őrzött 1923. márc. 12-én kelt levél-fogalmazványból, melyben a következő m o n d a t o l v a s h a t ó : „Te éveken, át, mig együtt szerkesztettük (Kiem. tőlem) a N y u g a t o t , velem nem természetes és őszinte, 'hanem politikus a t t i t ű d ö t foglaltál el, mely szavaidnak értékét nagyon csökkenti. Sohasem éreztem, hogy u g y a n a z t gondolod, amit mondasz. Mikor ezt a szerkesztést veled elvállaltam, két dolgot k ö t ö t t e m ki : először bizonyos vétójogot (előre megjegyezve, hogy ezt nem esztétikai szempontból k í v á n o m gyakorolni) ; s a z t á n azt a jogot, hogv egyes közleményeket a N y u g a t b a n én is elhelyezhessek. Mindkét jogot a legnagyobb liberalizmussal és irántad való tel jes tisztelettel kezeltem és a vétójoggal, a m e n n y i r e emlékszem, egyetlen egyszer se éltem és a m á sikat is csak r i t k á n kivételes esetekben g y a k o r o l t a m . De valahányszor g y a k o r o l t a m , Te m a j d nem mindig nehézségeket t á m a s z t o t t á l , nem őszinte és természetes ellenvetésekkel, h a n e m v a l a m i különös makacssággal és hallgatagsággal (pl.: a K o m j á t h y ü g y b e n ) s ez szinte a r r a látszott kiszámítva lenni, hogy engem, kiről t u d o d , hogy konciliáns ember vagyok és nem harcos természet, kifárasszon az ellenkezésben s m i u t á n semmi kívánságom sem m e n t simán, s z o k j a k le a k í v á n s á g o k r ó l . " 4 Ügylátszik erre g o n d o l h a t o t t N é m e t h László az Ember és Szerep-ben (94 o.) : „ k ö z t ü k a harc régi keletű volt s k e z d e t t e l f a j u l n i " . M a j d így f o l y t a t j a : „ a z első B a u m g a r t e n díjosztásnál Osvát kellemetlenkedett B a b i t s n a k " .
236;
3.
Mi lehetett Babits és Osvát elszakadásának mélyebb oka, amiért az a néki oly f o n t o s szerkesztés jogáról is l e m o n d o t t . Akik felvilágosítást a d h a t n á n a k , nem élnek m á r , vagy el nem érhetők. Babitssal erről nem beszéltem. Ő t u d o t t szimpátiámról Osvát iránt. Érzéseit csak r i t k a a l k a l m a k k o r f e d t e fel. Egyedül Gellért Oszkár „ K o r t á r s a i m c. könyvének közléseire t á m a s z k o d h a t o m — a rendelkezésemre álló d o k u m e n t á c i ó s a n y a g o n kívül. De irodalomt ö r t é n e t i érdekkel bíró, az a l a p í t v á n y t ö r t é n e t é b e kapcsolódó kérdésről, a húszas évek k é t vezető irodalmi emberének egymáshoz állásáról lévén szól, nem térhetek ki ennek vizsgálata elől. A kérdés egyébként a b b a n az időben ily pregnánsan nemigen f o g l a l k o z t a t t a a kort á r s a k a t . Még Schöpflin is á t s i k l o t t fölötte. ( B a b i t s - E m l é k k ö n y v 227 o. megjegyzése, ,.kézirat kérdésekben egy vagy más n é z e t e l t é i é s ü k r ő l " , világosan az 1919. előtti időié vonatkozik.) A költő egy még élő b a r á t j á t ó l t u d o m , hogy Babits és Osvát között m e g h i t t b a r á t i viszony soha nem a l a k u l t ki. Ennek oka szellemi a l k a t u k különbözőségében és d o m i n á n s önérzetükből folyó z á r k ó z o t t s á g u k b a n rejlik. E t t ő l a bizalmas b a r á t t ó l t u d o m azt is, a m i t m a g a m is megerősíthetek — hogy Babits a legnagyobb tisztelet h a n g j á n beszélt Osvát irodalomszervező és az irodalmat m o z g á s b a n t a r t ó képességéről és érdemeiről, céljainak tisztasáságról és önérdektől mentességéről. Becsülte O s v á t b a n — ha sokban nemis é r t e t t vele egyet — a gondoldolkodót és k r i t i k u s t is. És nem f e l e j t e t t e el azt a K e m é n y Simon H o l n a p bírálatához f ű z ö t t „szerkesztői m e g j e g y z é s t " , amellyel a N y u g a t b a n Osvát emelte ki nevét az ismeretlenség homályából. Erre utalt is az 1923. m á j u s 27-én, Osvát jubileumakor m o n d o t t beszédében ( N y u g a t I. 726.), m a j d a Pesti Napló 1923 karácsonyi s z á m á n a k a d o t t ö n v a l l o m á s á b a n . ( I g n o t u s „A N y u g a t ú t j a " címen 1930. j a n u á r 14-én t a r t o t t előadásában ugyan a maga érdemének véli, hogy a N y u g a t b a n Babitsra a figyelmet először f e l h í v t a . A csillag a l a t t i jegyzet szerzőségét a z o n b a n Schöpflin (Babits e m l é k k ö n y v 225.) és Gellért is i. m ü . t a n ú s í t j á k . ) É s nem f e l e j t h e t t e el Osvát kezdeti érdeklődésének m á s jeleit sem. Azt a híressé vált (itt facsimilében közölt) „leghosszabb levelet" sem, amit a N y u g a t szerkesztőjétől,kezdő í r ó a b b a n a z időben k a p o t t . (1. a. 4. mellékletet) Babits levelesládájában Osváttól ebből az időből még egy R á k o s p a l o t á r a k ü l d ö t t sürgöny is található 1912. m á j u s 1-ről: „ K é r e m sürgönyözzön, felolvasna-e v a s á r n a p délelőtt Kolozsváron viszont látásra holnap b a r á t j a Osvát E r n ő . " ( E z i d ő t á j t a H a t v a n y - a f f é r u t á n rebesgetni kezdt é k , hogy Osvát Babitsot szeretné „ k i j á t s z a n i " A d y ellen.) És k i t ű n n e k Osvát érdeklődésének nyomai F e n y ő Miksának, Babits kezdettől fogva leglelkesebb hívének az Oiszágos Széchényi K ö n y v t á r b a n őrzött leveleiből is. 1909. j a n u á r 5-én F e n y ő m á r a beígért Swinburne-cikken kívül k é z i r a t o k a t k é r Osvát nevében : egy Milton t a n u l m á n y t , Meredithről cikket, „ A szagokról, illatokról" írt régibb dolgot, a N a g y v á r a d o n előadásra kerülő egyfelvonásost, végül bírálatot Kosztolányi Maupassant versfordításairól. U t ó b b i t — F e n y ő egy későbbi levele szerint — Osvát „kissé t ú l z ó n a k " találta és egy b e k e r í t e t t rész elejtését k é r t e . í g y is jelent meg. 1911. j a n u á r 18-án közli Fenyő, hogy Osvát előző n a p t a l á l k o z o t t Angyal D á v i d d a l és szóbahozva Babits áthelyezését Fogarasról, azt a hírt hozta, h o g y egy fővárosi III. kerületi gimnáziumi t a n á r cserélne vele. Ez a z o n b a n a gimnázium igazgatójának „kétszínű i n t é z k e d é s é n " meghiusult ( 1. P e t h ő Sándor 1911. febr. 3-i levelét Babitshoz). A b b a n az időben sokan f á r a d o z t a k , hogy a fogarasi t a n á r „száműzetéséből" a fővárosba k e r ü l j ö n . Szorosabb k a p c s o l a t b a a k k o r léphetett O s v á t t a l Babits, amikor 1917. június végén F e n y ő helyét á t v e t t e a N y u g a t szerkesztőségében. E t t ő l fogva Ignotus főszerkesztő mellett A d y v a l e g y ü t t jegyezte a folyóiratot. Osvát neve ugyan 1913 óta nem volt olvasható a N y u g a t szerkésztői k ö z ö t t , de t u d t a mindenki, hogy ő a folyóirat valódi szerkesztője. Hogy Babits és Osvát k ö z ö t t m á r k e z d e t b e n is lehettek ellentétek (amire a 4. jegyzetben idézett levélnek ez a kitétele „éveken át, míg e g y ü t t s z e r k e s z t e t t ü k " is m u t a t ) a n n a k feltételezésére egykori egyetemi h a l l g a t ó t á r s á n a k (Gagyhy Dénes soproni gimnáziumi t a n á r n a k ) 1917. október 12-én Babitshoz intézett levele ad indítékot : „Szerkesztői
237
helyzeted, m i n t s e j t e m , bizonyos m é r t é k b e n k e d v e d e t szegte. Nem lesz h a r m ó n i a , hacsak nem látsz, nem hallasz." A közös szerkesztésnek első szakasza nemsokára véget is ért. Osvát a z októberi f o r r a d a l o m u t á n kivált a N y u g a t b ó l . (Schöpflin b ú c s ú z t a t t a az 1919. j a n u á r 1-i s z á m b a n . ) E t t ő l fogva Babits egyedül szerkesztette a folyóiratot, a T a n á c s k ö z t á r s a s á g idején is, m i n t felelős szerkesztő, 1919 m á j u s l-ig. M a j d az újrafeléledt N y u g a t o t az év végéig. E k k o r Osvát ismét h a j l a n d ó n a k m u t a t k o z o t t a szerkesztésre. Gellért szerint : (i.m. 39. 1.) „ B a b i t s csal is, ha nagyon kell." (Célzás Fenyőre, a kiadótulajdonosra.) Ez a közös szerkesztés fokozódó elhidegülésükhöz v e z e t e t t . Már 1923-ban hírlett, hogy Babits önálló folyóirat g o n d o l a t á v a l foglalkozik. (Kuncz A l a d á r Kolozsvárról írja hozzá : „Gézától h a l l o t t a m — ez Laczkó Gézára utalás — hogy kritikai revüt fog szerkeszteni.") É s ettől az időtől fogva mind r i t k á b b a n jelennek m e g versei a N y u g a t b a n . N a g y o b b részük az E s t - l a p o k b a n lát napvilágot. (Nyilván nem a m a g a s a b b h o n o r á r i u m k e d v é é r t , m e r t mihelyt a m a g a o r g a n u m á n a k t e k i n t h e t t e a N y u g a t o t , 1930-tól, m á s h o v a verset alig a d o t t . ) Emlékszem : a m i k o r az a l a p í t v á n y j ó v á h a g y á s a t á r g y á ban 1927. október 8-án (Török Sophie n a p t á r i feljegyzése) Klebelsberg kultuszminiszternél m e g j e l e n t ü n k , a r r a a miniszteri kérdésre „Mi ú j s á g a N y u g a t k ö r ü l ? " Babits ezt v á l a s z o l t a : „A szerkesztéshez m á r nincs sok k ö z ö m . " A közös szerkesztésnek ebből a második szakaszából a figyelmes olvasó nem egy közlésre b u k k a n Gellért emlékezéseiben, amelyekből a r r a kell következtetnie, hogy Osvát ebben az időben m á r nem éppen a legjobb i n d u l a t t a l olvasta Babits írásait. í g y feljegyzi Gellért (i. m . 177.1.), hogy a Timár Virgil fia „ f e l h á b o r í t o t t a " O s v á t o t (Ignotus o k á n ) és hogy a n n a k nem is a k a r t a folyóiratban helyet a d n i . M a j d a z t , hogy a Gellért költészetéről írott B a b i t s t a n u l m á n y á b a n „ a m a g y a r poézis t e m p l o m á b a n épült külön k á p o l n a " kitételt Osvát úgy értelmezte, hogy a „ k ü l ö n " szó a „ s z á r m a z á s r a " és nem a „Gellért-versre" u t a l n a . És feljegyzi azt is, a m i t ehhez Osvát megjegyzésként f ű z ö t t , hogy a neve szerint szerb eredetű B a b i t s n a k „ilyesmiben kevésbé v a n joga, m i n t lett volna a színmagyar A d y n a k v a g y Móricznak". (i.m. 219 l.) 5 A Babits h a g y a t é k ebből az időből egy levelet is őriz Osváttól 1923. március 12-i kelettel, mely a k ö v e t k e z ő k é p p h a n g z o t t : „ K e d v e s Mihály. — cikkeidnek az a korrektúrája, amellyel a Gellért Oszkár és a Juhász Gyula jelentőségét feltüntetni akaró szavakat összevonod, azt hiszem : nem szerencsés. Azt, hogy G.O. előbb kezdte mint Ady — azért szabad, sőt azért kell felemlíteni, mert G.O. rendkívüli eredetiséggel mint újító előzte meg Adyt, míg J.Gy., ha csakugyan néhány nappal előbb irta volna is az első verseit, mint Ady — azokban bizony nem sok önállóságot mutatott. Azután a — termékeny — jelző egyenesen talált : Juhász Gyula szaporaságára. Gellért Oszkárt csak az mutatja termékenynek, hogy abból a kevésből, mit írt, a későbbi idő számára alig veszett el valami. Végül a — nagyértékű-nagykendőjén nehéz két ilyen különböző értékű költőnek megosztoznia. Remélem, ha kissé elgondolkozol észrevételeimen, igazat tudsz majd nekem adni. Barátsággal: 0. E." — E levél B a b i t s n a k a Gragger-anthológiáról írott (Ny. I. 397.1.) bírálatára v o n a t k o z i k , (vö. Gellért i. m. 2951. abból az ellenkezőt következtető közlésével) és előzménye a fenti 3. jegyzetben idézett levélnek. Amikor Gellért Oszkárt egyízben a B a b i t s — O s v á t ellentét okáról m e g k é r d e z t e m , ő csak K a s s á k n a k a Halálfiairól írt k r i t i k á j á r a emlékezett, a m e l y n e k Osvát helyet a k a r t adni. (Erről egyébként is t u d o m á s o m volt.) Gellértnek a B a b i t s - a r c h i v u m b a n t a l á l h a t ó 1927. szeptember 9-i leveléből a z o n b a n az is k i t ű n i k , hogy e cikken m á r r a j t a volt a n y o m d á n a k szóló tipográfiai jelzés, anélkül, hogy azt B a b i t s n a k , kinek m i n t szerkesztőnek m i n d e n cikk b e m u t a t a n d ó volt, előzetesen m e g k ü l d t é k volna. T u d j u k , hogy Babits, Schöpflinnel m e g t a n á c s s Ezek ismeretében a B a b i t s - a r c h í v u m b a n őrzött 1923. november 14-én kelt Gellértlevélnek m a g y a r á z k o d á s a — Babits a levél írója előtt s z ó v á t e t t e , h o g y m i n t szerkesztő csak véletlenül és mástól értesült egy készülő Móricz-számról : — hogy „ O s v á t e m i a t t személyesen a k a r t a őt felkeresni, m e r t ezt az a l k a l m a t a k a r t a felhasználni arra, hogy bizalmasan elbeszélgessen vele egy régtervezett Babits-számról is" — nem látszik meggyőzőnek.
238;
k o z v á n a dolgot, a cikket v i s s z a a d a t t a (az idézett levélből kitűnőleg a K a s s á k - ü g y e t úgy intézték el, „ a h o g y Schöpflin a j á n l o t t a " ) . A cikk a S z á z a d u n k b a n jelent m e g . (1927. 51. 1.). B a b i t s Osvát e m a g a t a r t á s á b ó l m é l t á n k ö v e t k e z t e t h e t e t t a r r a , hogy az e bírálat n é z ő p o n t j a i t és konklúzióit 6 nem v e t e t t e el. É s a r r a is, h o g y nincs egy véleményen I g n o t u s n a k azzal a N y u g a t egy k o r á b b i (1927. I X . 1-i) s z á m á b a n k i f e j t e t t megállapításával, hogy a „ B a b i t s t e g n a p r ó l m á r a t ö r t é n e t i v é lett regényének hol, m i n t a hősi eposzokban s a legnagyobb t ö r t é n e t í r ó k nál a költészet s a politika egy lélekzetben forr össze és az epiktim egyszerre emberi s politikai vallomás, ki kell várnia a m a g a i d e j é t . " K ö n y v é b e n Gellért az elidegenedés okát (i.m. 32.1. lent) részben a r r a vezeti vissza, hogy „ O s v á t sohasem b o c s á t o t t a meg, a m i t B a b i t s a p r o l e t á r d i k t a t ú r a u t á n 1919-ben í r t . " , amivel nyilván a „ M a g y a r költő kilencszáztizenkilencben" С: „ V i t a és valiomás"-nak jelzett cikkre célz o t t : Ez nem vallana a r r a az Osvátra, ki az Elégedetlenség K ö n y v é b e n , t ú l a francia m a x i m á n , a „megértéstől f ü g g e t l e n í t e t t m e g b o c s á t á s " szükségességét t a n í t j a . Ne é r t e t t e volna meg a m a g á t „ n e m z e t e által k i t a g a d o t t " - n a k érző (a P u r g a t ó r i u m - f o r d í t á s 1920. m á r c i u s á b a n kelt előszavából idézek) költő ö n b í r á l a t á n a k indítékait és ne értékelte volna az „ e l l e n p á r t " fölött gyakorolt k e m é n y b í r á l a t á t és a z t , hogy Babits, a m i t mások m e g t e t t e k , a „ k u r z u s " l a p j a i b a n soha egy sort le nem írt? (Aki e cikket az Összes Művek s o r o z a t á b a n olvassa, a k i h a g y o t t részek ismerete h í j j á n , nem n y e r h e t tiszta képet a dantei sorshasonlóságra gondoló költő lelkiállapotáról.) H a t á r o z o t t a n téves azonban Gellértnek az a m a g y a r á z a t a (i. h.) hogy Osvát azért neheztelt B a b i t s r a , m e r t „ m e g t u d t a , hogy az egyik megbeszélésen azt m o n d t a , szívesebben a d n a d í j a t Osvát helyett I g n o t u s n a k , ha B u d a p e s t e n élne." Hisz Osvát e kijelentésről nem t u d h a t o t t , m e r t az nem „megbeszélésen", h a n e m egyedül előttem h a n g z o t t el és arról 1948-ig tőlem senki t u d o m á s t nem szerzett. ( „ A K o r t á r s a i m " írója is csak a k k o r , egy t a n á c s a d ó t e s t ü l e t i ülésünkön, a m i k o r I g n o t u s B a u m g a r t e n - d í j á v a l k a p c s o l a t b a n érvül felhoztam.) Hogy Gellért Oszkár költészetét Osvát t ö b b r e becsülte Babitsénál, a r r a hiteles a d a t o m v a n . Elek A r t ú r t ó l , legbizalmasabb emberétől t u d o m . P é l d a k é n t a n é m e t irodalomból Alfred Mombertet hozta fel Rilke rovására, találó és O s v á t r a jellemző h a s o n l a t k é n t . Távolról sem t é t e lezzük fel, hogy utóbbi ne lett volna meggyőződve Babits kimagasló jelentőségéről k o r u k élő i r o d a l m á b a n : Annál sokkal n a g y o b b szabású és biztosabb ítéletű k r i t i k u s volt. De hisszük, h o g y Babits irodalomtörténeti nagyságát nem ismerte úgy fel, m i n t e korszak m á s kritikusa : Ignotus a v a g y Schöpflin. Babits ifjúsága óta érezte azt, hogy a m a g y a r irodalom h a l h a t a t l a n j a i közt lesz a helye. Egész életét m ű v é n e k kiteljesítése t ö l t ö t t e ki. Ami őt nagy kortársaitól is m e g k ü l ö n b ö z t e t t e : legmagasabbra törő becsvágya, mellyel tervszerűen d e t e r m i n á l t a és erőinek végsőkig feszítésével m e g f o r m á l t a a m a g a m ű v é s z e t é t . Az a k a r á s nagyságát Osvát elismerte Gellértnek 1924. m á j u s 28-án kelt, az Oedipus-fordítása alkalmából Babitshoz írott leveléből kitűnőleg. „Senki Osvátnál jobban nem b á m u l j a nagy erőfeszítésedet és m u n k a t e l j e s í t é s e d e t , hogy zaklat o t t n a p j a i d b a n és ilyen rövid idő a l a t t erre képes v o l t á l . " De a lángész önérzetének hőfoka és örökkévalóságának hite idővel e l t é r í t h e t t e O s v á t o t a t t ó l a lobogólelkű szerény t a n á r k ö l t ő t ő l , akinek első verseit egykor a , , H o l n a p " - b a n „ c s o d á l a t t a l " olvasta. B a b i t s valóban t ú l n ő t t az ő 6 A b í r á l a t b a n a következő kitételek olvashatók : „ R e g é n y ez a rengeteg terjedelmű k ö n y v ? Nem regény. N e m t ö b b egy vidéki esetnél, egy család jellegzetes leírásánál, stilusművészeti teljesítmény, társadalmi jelentőség nélkül". J ó , regény-e írásművészeti s z e m p o n t ból? N e m . A Halálfiai nem jó regény, mert hiányoznak belőle a regény alapelemei s m e r t Babits nem a történések könyörtelen szerkesztője, h a n e m a t ö r t é n e t passzív szereplője, lírai k ö l t ő . " (Kiem. tőlem). — B a b i t s n a k egyébként szerkesztői á l l á s p o n t j a az volt, hogy oly k r i t i k á n a k , amely véleményével ellenkezett, f o l y ó i r a t á b a n nem a d o t t helyet, mégha általa n a g y r a becsült kritikus"tollából is eredt. Példa erre Halász G á b o r n a k Illyés verseiről 1937-ben írott k r i t i k á j a , a m e l y n e k közlését Babits ezzel az indokolással t a g a d t a meg. (Lásd Halász 1937. II. 23-i levelét a Babits-archívumban.)
239;
szerkesztői szféráján s rokonszenvének h a t á r a i n . Ne érezte volna meg az a v a t o t t a k véleményére feszülten figyelő Babits, a rokonszenv lanyhulásán túl azt is, hogy az európai m a g y a r s á g gondol a t á n épült sokrétűségében is egységes életművét Osvát nem értékeli az azt megillető mért é k k e l ? E pszichológiai m o m e n t u m felismerése nélkül ellentétük nem volna teljesen é r t h e t ő . Mert a szerkesztőtársak között többé-kevésbé elkerülhetetlen nézeteltérések, a k á r összeütközések se v e z e t h e t t e k ö n m a g u k b a n oly elidegenítéshez, a m e l y végül e g y ü t t m ű k ö d é s ü k e t kizárta.7 Pedig Babits m é g az utolsó időkben is a n n a k kritikusi tekintélyét elismerő bizalommal közeledett Osváthoz, a m i n t azt a K o r t á r s a i m b a n (29. 1.) o l v a s h a t j u k . 1928. szeptemberében b e j ö t t egy délelőttre Esztergomból, hogy O s v á t n a k b e m u t a s s a nyári elmélyedő m u n k á j á n a k gyümölcsét, ,,Az írástudók á r u l á s á t . " (Meg kell cáfolnom Gellért közlését, hogy én is jelen voltam a találkozásnál.) Gellért részletesen ismerteti a k ö z ö t t ü k órákhosszat lefolyt eszmecserét. Babits a r r a k é r t e Osvátot, f e j t s e ki ellenérveit írásban. Erre utal az 1928. I X . 27-i Osvát-levél, mely így hangzik : „ K e d v e s b a r á t o m , első kísérletem, hogy cikkedre feleljek, nem sikerült. De nem m o n d t a m le róla. Ölel : O. E . " Osvát csak hónapok m ú l t á n készült el írásával. 1928. december 1-én kelt „levelét", a kritikai gondolkodóra jellegzetes utolsó írását, Babits sietett a N y u g a t b a n közreadni. De az a b b a n feltett kérdésekre m á r nem a d t a meg a csillag a l a t t ígért választ. E g y m á s t k ö v e t t é k azok az események (Kortársaim 188.1.), melyek a „ N y u g a t - v á l s á g á " - h o z (annak t a r t o t t á k R é d e y 1929. V. 17-i leveléből kitűnően a Napkelet köreiben) és Babitsnak a szerkesztőségből való kiválásához v e z e t t e k . Az 1929. m á j u s 1-i s z á m á b a n Babits márcsak a f ő m u n k a t á r s a k névsorában szerepelt. De T o r m a y Cecil reménysége, hogy „egy-egy verset vagy egyéb k é z i r a t o t a N a p k e l e t is k a p h a s s o n " (Rédey idézett levele) e z ú t t a l sem m e n t teljesedésbe. 4. Nem az én f e l a d a t o m O s v á t n a k és Babitsnak, m i n t literátoroknak p á r h u z a m b a és szembeállítása. De t a l á n n é h á n y észleletem a jövő irodalomtörténészének megvilágításul szolgálhat. E korszak többi vezető irodalmi emberétől m e g k ü l ö n b ö z t e t t e őket az — a m i b e n hasonlatosak voltak : az étosz tisztasága, lelkiismeretük érzékenysége és felelősségtudatuk szigora, apolitikus elvonultságuk s a teljes közönyösség a n y a g i a k iránt és mindenek fölött szenvedélyes igazságvágyuk és - h i t ü k . Osvát „ m o r a l i s t a " volt. Ezt m a g a Babits á l l a p í t o t t a meg róla : „ S z á m á r a az egész emberi élet morális probléma s irodalmi és t u d o m á n y o s problémák a morális p r o b l é m á k n a k egy-egy t a r t o m á n y a . " (1. N y . 1931. I. 50.) B a b i t s b a n is volt a „ m o r a l i s t á " - b ó l . De míg előbbi szellemi kiteljesedését az a b s z t r a k t „ e s z m e t o r n á v a l " elérte (Gyergyai Albertet t a l á lóan emlékeztette a Monsieur Teste a l a k j á r a , N y . 1930. I. 335. 1.), u t ó b b i n a k , ki maga volt a megtestesült logika, a gondolkodás mégis, csak eszközül szolgált ahhoz, hogy alkotóművészi egyéniségét elvi síkon és d i a d a l m a s a b b a n teljesíthesse ki. Mind a k e t t ő b e n volt a b b ó l a szerzetesből — ki ö n m a g a ellen föllázadt". Á m d e Osvát lázadása nem j u t o t t el az a l k o t á s győzelméig, megelégedett azzal, hogy a másokét személytelenség leple a l a t t szolgálja. 7 N é m e t h László m á r idézett életleírásában így l á t t a Osvát és Babits szembenállását (94. 1.) „ O s v á t nem szerette Babits gondolkodói és prófétai h a j l a m a i t ; Babits játsszék a játékaival s ne merevítse m a g á t az a t t i t ű d gyönyörűségeért nem neki való szerepekben. Babitsot s é r t e t t e ez a lebecsülés. Elismerte Osvát érdemeit a N y u g a t szervezése körül, de úgy érezte, hogy mint a N y u g a t p a r a n c s n o k a , az ő helyét b i t o r o l j a . " Ëz utóbbi feltevés nem felel meg B a b i t s k a r a k t e r é n e k . Ő legfeljebb p a r i t á s t k í v á n t a szerkesztésben. T u d j u k is — Gellért közléséből (i. m. 189.1.) — hogy mielőtt kivált, a folyóirat vers- és kritikarészének szerkesztését igényelte, úgy m i n t később a Móriczcal közös szerkesztésnél.
240;
1, O s v á t E r n ő élete végén
2. Illyés Qyula első jelentkezésekor
3/a—b. Osvát levele Babitshoz 1927. december 14-ről
NYUGAT
A .FïGYEtô- Щ FOLYAMA. Í Ш í. é* 15. ?»|»jà». ЮШТШ
Swi«»íí«t Fe«*» Mi« <4* ОЫй Ша&.
(ЫЬцт*, mi
& ШШпЫ. # й-., ТЫйг-И»!* ft ».
ti
V
4. Osvát első levele Babitshoz Fogarason
,• ' I
Egy világban éltek : a K ö n y v e k v i l á g á b a n . Babits m a g a s a b b igénnyel és mélyrehatoló •érdeklődéssel, az angol scholarre emlékeztetőn. Osvát szélesebb körre t e r j e d ő n , a „flaireur des livres" f r a n c i á s a t t i t ű d j é v e l . Az Élettel mind a k e t t e n idegenül álltak szemben. Mégis Osvát lehetett az életidegenebb; B a b i t s a végletekig ragaszkodott az élethez, s r e t t e g e t t a megsemmisülés gondolatától. O s v á t , t u d j u k , a n t i k filozófusra emlékeztető könnyedséggel dobta el m a g á t ó l életét. H a t á r o z á s r a és cselekvésre б m i n d e n k o r készen állott, míg Babits kételyekkel és gátlásokkal k ü s z k ö d ö t t . M i n d k e t t ő j ü k éltetőeleme volt az Irodalom. De míg az egyik az életből varázsolt i r o d a l m a t , a másik az irodalomból életet. Babitsot az életnek m i n d e n moccanása írói f e l a d a t k é n t érdekelte u g y a n ú g y , m i n t O s v á t o t élete f e l a d a t a k é n t az irodalom minden megmozdulása. í g y lett Babitsn a k az irodalom egyetlen életcéljává és t a r t a l m á v á , O s v á t n a k é l e t f o r m á j á v á és eszközévé. O s v á t n a k v a n egy m a x i m á j a : „ K é t k ü l ö n dolog. Van az irodalom s v a n n a k nagy írók." B a b i t s ily különbséget nem t e t t . Neki a n a g y írók jelentették az irodalmat. N y í l t a n v a l l o t t a , h o g y az „Irodalom a r i s z t o k r a t i k u s valami ; az igazi írók kisebbségben v a n n a k , a rutinos t ö r t e t ő k és dilettáns álírók k ö z ö t t . " (Ünnepi beszédek 42.1.) Osvát e t e k i n t e t b e n sokkal d e m o k r a t i k u s a b b volt Babitsnál. Nem egy nevet találunk a N y u g a t h a s á b j a i n , akikre ráillik az idézett m e g h a t á r o z á s . Osvát, akinél csak tehetséget szimatolt, igyekezett azt a N y u g a t fémjelzésével a t ö b b r e ösztönözni. Az ő N y u g a t j a bizonyára v á l t o z a t o s a b b volt, az olvasók szélesebb rétegéhez szóló a Babitsénál, a h a r m i n c a s évek N y u g a t j á n á l , de azzal irodalmi színvonal és a k u l t u rális törekvések igényessége s z e m p o n t j á b ó l nem v e t e k e d h e t e t t . É s nélkülözte a z t az egységes kritikai szemléletet, amely u t ó b b i n a k a t t r i b u t u m a . Osvát nem egyszer t é v e d e t t . Vonzódott a középszer felé. É p p ezért felfedezettjei és kedvelt m u n k a t á r s a i k ö z ö t t nincsenek sokan, akinek m ű v e e k o r irodalomtörténetének részévé vált volna. Babits viszont a N y u g a t k a p u j á t nem e g y k ö n n y e n n y i t o t t a meg (1. Szabó Lőrinc „ T ü c s ö k z e n e " CCXL). I n n é t egyes fiatalok ressent i m e n t b ő l eredt ellenszenve, akik mellőzöttnek érezték m a g u k a t . De i r o d a l o m t ö r t é n e t ü n k l a p j a i n neve, alkotásain túl, a nagy nevelőként is fog szerepelni. Irodalmi ízlésben r i t k á n t a l á l k o z h a t t a k . Mégis feljegyezhetem meglepő egyértelműség ü k e t egy fiatal népi költő megítélésében, k i t az első B a u m g a r t e n - d í j odaítélésekor az u r b á n u s Osvát is a második nemzedék legeredetibb és igazabb költőtehetségének t a r t o t t . Ez Erdélyi József volt. L i t e r á t o r i voltuk különbözőségére, ha túlzásnak h a t is, jellemző és ezért felidézném, I g n o t u s megállapítását, mely az O s v á t j u b i l e u m á r a írott cikkében (Ny. 1923. I. 862. 1.) olvash a t ó : „ O s v á t E r n ő szerelmese az írásnak s nem az irodalommal törődik, h a n e m az íróval. O s v á t s z á m á r a — úgy gondolom szívbélibb eset volt — még A d y n á l is, Zsögöd — Grosschmid Benő, a néhai neves m a g y a r m a g á n j o g á s z (nyüzsgő a d a t o s s á g á v a l , gutaütéses gondolatmenetével s érvágásra szoruló m o n d a t a i v a l ) kivel Osvát nyílván szívesebben t e l e i r a t t a volna a N y u g a t o t , m i n t nem egy irodalmi íróval." Babits ezzel szemben m i n d e n t k i z á r t az irodalomból, aminek elindítója az írás művészetétől idegen cél szolgálata volt. I n n é t gőgösnek látszó m a g a t a r t á s a , amellyel az irodalom területétől (és az a l a p í t v á n y é t ó l ) a zsurnalizmusnak írói tehetségre valló p r o d u k t u m a i t is t á v o l t a r t o t t a . Schöpflin írja X X . századi irodalomtörténetében (185. 1.), Osvátról : „ U t á n u n k jövő késői nemzedékek m á r nem is fogják biztosan t u d n i mit jelentett az i r o d a l o m b a n " . Az, ki az irodalom életéért o d a a d t a a m a g á é t . Babits élete m a g a irodalomtörténet.
5. A m i d ő n Babits a N y u g a t szerkesztésétől m e g v á l t , a B a u m g a r t e n - a l a p í t v á n y , melynek célja végsőfokban a m a g y a r irodalom színvonalának emelése volt, igyekezett irodalmi k u r á t o r á n a k egy ú j o r g á n u m megalapításához segédkezet n y ú j t a n i . E n n e k a részletei a z o n b a n m á r m á s fejezetre t a r t o z n a k . Tervezgetéseinket az e s e m é n y e k v á r a t l a n alakulása rövidesen
4 I odaiomtörténet
241
t á r g y t a l a n n á t e t t e . O s v á t t a l a B a u m g a r t e n - d í j első ünnepélyes kiosztása u t á n — az e s t é t is e g y ü t t t ö l t ö t t ü k kedélyesen, n a g y o b b t á r s a s á g b a n — csak egy a l k a l o m m a l t a l á l k o z t a m m é g . Az Andrássy-úti K o r o n a - k á v é h á z b a n kerestem őt fel. ( N é h á n y asztallal o d é b b — tőle t u d t a m m e g — K a s s á k ült fekete-ingben, egyedül.) H a r s á n y i K á l m á n r ó l beszélgettünk, ki a k k o r h a l t meg. Arról : helyesen cselekedtünk-e, amikor nem a d t u k ki részére a d í j a t . A díj havi részlet e k b e n k e r ü l t kifizetésre, nem élvezhette volna soká, j o b b a n j á r t a néki n y ú j t o t t nagyösszegű t á m o g a t á s s a l . É s elkerültük, hogy m á r az első a l k a l o m m a l a . jobboldalnak is a d j u n k d í j a t . Ironikusan elmosolyodott : „ D e hisz az egyetlen volt a jobboldalon, akinek ki lehetett v o l n a a d n i . " (Nem is k a p o t t hosszú éveken á t az irodalmi jobboldalhoz t a r t o z ó szépíró B a u m g a r t e n díjat.) Hirtelen megszólal Osvát : „ K o s z t o l á n y i t kellene beválasztaniok a t a n á c s a d ó t e s t ü l e t b e : Neki igazán o t t a helye." Mintha m á r a k k o r a r r a gondolt volna, hogy u t ó d j a lehetne a t e s t ü leti t a g s á g b a n . E z volt utolsó t a l á l k o z á s u n k . H a l l o t t a m ősszel, h o g y l á n y a g y ó g y í t h a t a t l a n és hogy n a g y b e t e g ő m a g a is. N e m i s j ö t t el a Baumgarten-síremlék o k t ó b e r eleji leleplezéséhez és a P a u l E r n s t tiszteletére t a r t o t t összejövetelünkre. N é h á n y n a p m ú l v a , 1929. o k t ó b e r 15-i kelettel Babitshoz a k ö v e t k e z ő levél érkezett : „ K e d v e s B a r á t o m , helyzetem olyan rossz, a segítség forrásai úgy k i a p a d t a k , h o g y a m i utolsónak m a r a d t , k é n y t e l e n vagyok a B a u m g a r t e n segélyalapnál k o p o g t a t n i . Kérlek j á r j közbe, h o g y k a p h a s s a k belőle. Azt hiszem kérésemből, ha nem is volna teljesíthető, önk é n t következik, hogy most m á r n e m m a r a d h a t o k a t a n á c s t a g j a . Ne ítélj meg és kérlek k ü l d d v á l a s z o d a t sietve. B a r á t o d : 0 . E . " A segélyalap felett csak együttesen r e n d e l k e z h e t t ü n k . É n a k k o r éppen kis olasz v á r o s o k a t j á r t a m s nem voltam elérhető. Babits a b a n k s z á m l á n levő pénzünkről egyedül n e m i n t é z k e d h e t e t t . Várnia kellett a hó végére jelzett hazajövetelemig. Csak ezt v á l a s z o l h a t t a O s v á t n a k . De közben b e k ö v e t k e z e t t az, a m i t Osvát s e m m i k é p p e n sem a k a r t túlélni : egyetlen gyermekének halála. Amikor október 31-én a h a t á r t á t l é p t e m , első t e k i n t e t e m e g y m a g y a r újságra esett, mely f e l t ű n ő helyen hozta Osvát halálának hírét. Idejében érkeztem m é g az a z n a p d é l u t á n n é m a csendben végbement temetéséhez. J e l t e l e n sírba, a h o g y a n kívánta. Ami Babitsot elválasztotta Osváttól és ú j út keresésére i n d í t o t t a , nem é r i n t e t t e mélyen gyökerező tiszteletét emléke i r á n t . Nevét r i t k á n e j t e t t e ki előttem. De k é t eset, az a l a p í t v á n y ügyeivel k a p c s o l a t b a n még emlékemben él. Egy költőről volt szó, kihez Osvát nagy r e m é n y e k e t f ű z ö t t : m á s a l k a l o m m a l a testvéröccséről. „Meg kell t e n n ü n k — Osvát e m l é k é é r t " — volt B a b i t s válasza. Osvátra gondolt B a b i t s a k k o r is, a m i k o r nem is egy évvel halála u t á n Mikes Lajosról emlékezett (Az e l m a r a d t vendég. N y . 1930. II. 319.1.) Szembehelyezve a k é t k r i t i k u s t , r á m u t a t o t t a „ h a t a l m a s irodalmi iskolázottságra és önfegyelmezésre", m e l y Osvátot a „nehéz dologra, ami a szerkesztés" képessé t e t t e . É s nem m u l a s z t o t t a el az egyetlen a l k a l m a t , a m i k o r Osvátról, az íróról í r h a t o t t , az Elégedetlenség könyvé-nek díszes kiadásakor, 1931-ben (Erről a cikkről írta Osvát K á l m á n : „ A Babitsén kívül egy h a n g o t se h a l l o t t a m , mely azt m o n d t a volna : Az Elégedetlenség k ö n y v e nem kétszáz olvasót é r d e m e l ! " Magyar Csillag, 1944. 344.1.). Az „Irodalom örök nevelő"-jének nevezte őt, ki e posztumusz könyvével is „példát a d o t t a m a g y a r írók nagy á t l a g á n a k — a küzdelmes f o r m á l á s k í n j a i r a és a d i a d a l a i r a " . M a j d így f o l y t a t j a : „ a m i első pillanatra a gondolat őszinteségének látszik v o l t a k é p a lélek őszintesége s t a l á n ez a v a t j a ezt a k ö t e t e t l í r á v á . " Nekem ezek a szavak revelálják Osvát E r n ő t i t k á t : a z elvetélt költő t r a g i k u m á t .
242;
BODOLAY GÉZA
ADATOK A ÉLETÉBŐL
SOPRONI
MAGYAR TÁRSASÁG
SZABADSÁGHARC
ELŐTTI
I r o d a l o m t ö r t é n e t i k u t a t á s u n k k e v é s e r e d m é n y t m u t a t h a t fel idáig az irodalmi közönség milyenségének és szerepének v i z s g á l a t á b a n . í r ó k r ó l és m ű v e i k r ő l r e n g e t e g a d a t o t , é r t é k e l é s t h o r d t a k össze az i r o d a l o m t ö r t é n e t szorgos m u n k á s a i egy é v s z á z a d a l a t t , de k e v e s e t t u d u n k a m ű v e k e t olvasó közönségről. Ez t e r m é s z e t e s is, hiszen a közönségre v o n a t k o z ó a n n a g y o n k e v é s í r o t t a d a t u n k m a r a d t f e n t . F o n t o s lenne a z o n b a n , h o g y legalább ezt a k e v é s a d a t o t a lehető legtökéletesebben feldolgozza i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s u n k , hiszen írók és a l k o t á s o k reális értékelése csak a k k o r k é p z e l h e t ő el, h e l y ü k e t k o r u k t á r s a d a l m á b a n csak a k k o r t u d j u k egészen p o n t o s a n m e g á l l a p í t a n i , h a i s m e r j ü k — az a d a t o k - s z a b t a h a t á r o k k ö z ö t t — a közönségre g y a k o r o l t h a t á s u k a t is. A közönség vizsgálata o t t válik lehetségessé, o t t t a l á l u n k megfelelő a d a t o k a t , a h o l v a l a m i l y e n közösségben megszervezik az olvasóközönséget, és ennek a m e g s z e r v e z e t t k ö z ö n ségnek irodalmi m ű v e k k e l való foglalkozásáról írott emlékek is m a r a d n a k . Ilyen vizsgálati lehetőséget t a l á l t a m az ö n k é p z ő k ö r ö k őseinek, a m ú l t század első évtizedeiben v i r á g z o t t iskolai k é p z ő t á r s a s á g o k n a k , m a g y a r t á r s a s á g o k n a k t ö r t é n e t é t k u t a t v a . E z e k b e n is t á r s a s á g g á szerveződött irodalmi közönség g y ű l t össze, a m e l y az írásos emlékek b i z o n y í t é k a szerint erős k a p c s o l a t b a n állott kora i r o d a l m á v a l és bőséges a d a t o t j e g y z e t t fel erről a' kapcsolatról. E z e k n e k a t á r s a s á g o k n a k ilyen i r á n y ú vizsgálata eddig teljesen h i á n y z o t t . Még a t ö r t é neti a d a t o k összeállítása is elég h i á n y o s volt, m i n t ezt 1937 elején T r e n c s é n y i - W a l d a p f e l I m r e egyik r á d i ó - e l ő a d á s á b a n m e g á l l a p í t o t t a : „ A z ö n k é p z ő k ö r m a g y a r szükségletekből k i n ő t t , jellegzetesen m a g y a r i n t é z m é n y , m e l y n e k a m a g y a r irodalom fejlődésére is j e l e n t é k e n y h a t á s a v o l t . Közel másfél évszázados t ö r t é n e t e a z o n b a n m á i g m e g í r a t l a n és csak úgy lesz kielégítően m e g í r h a t ó v á , ha az egyes ö n k é p z ő k ö r ö k t ö r t é n e t é t előbb feldolgozzák azok, a k i k n e k k e z ü k ü g y é b e n v a n az illető ö n k é p z ő k ö r ö k j e g y z ő k ö n y v e , é r d e m - k ö n y v e , i r a t t á r a , egyszóval egész d o k u m e n t u m - a n y a g a . " 1 U g y a n e z volt a helyzet m é g 1945-ben is, F a r a g ó József m e g á l l a p í t á s a szerint : „ A hazai önképzőkörök irodalmi m u n k á s s á g a eddig sem k e r ü l t e u g y a n el az i r o d a l o m t ö r t é n e t i vizsgálódás f i g y e l m é t , de mégis bizonyos h a r m a d r e n d ű f o n t o s s á g ú k u t a t á s i t e r ü l e t n e k s z á m í t o t t ; alig t u d o t t előkelőbb helyet kiharcolni m a g á n a k egy-egy iskolai é r t e s í t ő v a g y kollégiumi m o n o g r á f i a h o s s z a b b - r ö v i d e b b fejezeténél. H a i s m e r t ü k is a m ú l t századi m a g y a r i f j a k e t á r s a s á g a i t , é r d e k l ő d é s ü n k e t és r o k o n s z e n v ü n k e t m i n d i g az o n n a n k i k e r ü l ő n a g y egyéniségek v o n z o t t á k és i r á n y í t o t t á k : m e g á l l a p í t o t t u k és t u d t u k , h o g y pl. P e t ő f i , J ó k a i , v á g y m á s v a l a k i e b b e n m e g e b b e n az ö n k é p z ő k ö r b e n m ű k ö d ö t t s innen "meg innen k e r ü l t ki, de t u d á s u n k is, érdeklődésünk is m e g r e k e d t e h a t á r n á l . " „ I f j ú s á g i olvasóegyleteink t ö r t é n e t e igen hézagos, s ha az a n y a g o t m ó d s z e r t a n i s z e m p o n t b ó l is m e g r o s t á l j u k , a lezárt k é r d é s e k s z á m a elenyésző." 2 H a s z n o s és szükséges lenne pedig, h a ezeknek az i f j ú s á g i t á r s a s á g o k n a k a t ö r t é n e t é t feldolgoznánk, az a n y a g - g y ű j t é s n é l f i g y e l e m b e v é v e k ö z ö n s é g k u t a t á s i s z e m p o n t o k a t is. Elsős o r b a n olyan pedagógusok végezhetnék a m u n k á t , m i n t ezt m á r T r e n c s é n y i - W a l d a p f e l is s ü r g e t t e , akik a helyszínen t a n í t v a az e g y k o r i t á r s a s á g o k és ö n k é p z ő k ö r ö k írásos emlékeit a l e g k ö n n y e b b e n kézhez k a p h a t j á k . A s z a b a d s á g h a r c előtti k o r h o z z á f é r h e t ő a n y a g á t m á r feldolgoztam. De u g y a n i l y e n h a s z n o s lenne a későbbi k o r o k iskolai ö n k é p z ő k ö r e i n e k életére v o n a t k o z ó a d a t o k a t is h o s s z a b b - r ö v i d e b b m o n o g r á f i á k b a n feldolgozni, h o g y a z o k a t az irodalmi közönség k u t a t á s á b a n i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s u n k k e l l ő k é p p e n h a s z n o s í t h a s s a . E n n e k a t a n u l m á n y n a k a k e r e t é b e n legrégibb ilyen i f j ú s á g i t á r s a s á g u n k n a k , a soproni líceum M a g y a r T á r s a s á g á n a k a d a t a i r ó l k í v á n o k beszámolni 1790—1848-ig. Szó esik az írókkal v a l ó személyes k a p c s o l a t a i k r ó l , k i t e r j e d n e k a d a t a i m a T á r s a s á g k ö n y v t á r á r a , a T á r s a s á g á l t a l j á r a t o t t f o l y ó i r a t o k r a , s m i n t h o g y a gyűléseiken e l ő a d o t t versek is arról t a n ú s k o d n a k , h o g y melyik k ö l t ő n e k milyen verseit k e d v e l i k , feldolgozom az erre v o n a t k o z ó a d a t o k a t is. T a n u l m á n y o m t e h á t nem meríti ki a soproni M a g y a r T á r s a s á g t ö r t é n e t é t a m o n d o t t i d ő s z a k b a n , csak a k ö z ö n s é g - k u t a t á s s z e m p o n t j á b ó l é r d e k e s a d a t o k a t f o g l a l j a össze. E l ö l j á r ó b a n és k i s e b b n a g y o b b kitérők során a z o n b a n mégis megkísérlem v á z l a t o s a n m e g r a j z o l n i a T á r s a s á g k é p é t 1
A rádióelőadás k é z i r a t a a szerző szívességéből t u l a j d o n o m b a n v a n . M i n t h o g y az ö n k é p zőkör szó csak a s z a b a d s á g h a r c u t á n jelent m e g , én t a n u l m á n y o m b a n t á r s a s á g o k r ó l beszélek. 2 F a r a g ó József : A „ R e m é n y " III. k ö t e t é n e k k é z i r a t a . Erdélyi M ú z e u m , 1945. 1 — 2 . f ü z e t 37—45. lap.
4*
243
a s z a b a d s á g h a r c i g , h o g y o l v a s m á n y a i k r a , s z a v a l a t a i k r a v o n a t k o z ó részletes a d a t a i m ebbe a k é p b e beilleszthetők legyenek. A soproni M a g y a r T á r s a s á g n a k m á r m e g a l a k u l á s a is m u t a t j a , h o g y b e n n e olvasni és m ű v e l ő d n i v á g y ó f i a t a l o k t ö m ö r ü l t e k . K i s J á n o s , a későbbi e v a n g é l i k u s p ü s p ö k - k ö l t ő , a k k o r m é g soproni diák, levélben f o r d u l t a Mindenes G y ű j t e m é n y híres k o m á r o m i szerkesztőjéhez, Péczeli J ó z s e f h e z : „ K i k e t t a r t tiszt, u r a m n e m z e t ü n k legclassicusabb p r o z a i s t á i n a k , s poét á i n a k , s micsoda renddel k ö v e t k e z t e t i őket e g y m á s r a ? (Az ö n n ö n szép m u n k á i s F a l u d i F e r e n c írásai m i n d n y á j u n k n a k esméretesek s kedvesek.) M i m ó d o n és h o n n é t t u d h a t n á m én m e g , milyen ú j k ö n y v e k j ö t t e k ki az e l m ú l t e s z t e n d ő t i z e d b e n , s kik legyenek virágozni k e z d ő liter a t u r á n k n a k f o r r ó b b kedvelői és b u z g ó b b g y a r a p í t ó i , hol l a k n a k azok, m i c s a d a tisztséget s t i t u l u s t v i s e l n e k ? " 3 Péczeli készségesen válaszolt az érdeklődő i f j a k n a k , s n e m s o k á r a m e g k a p t a é r t e s í t é s ü k e t a T á r s a s á g m e g a l a k í t á s á r ó l . Az a l a p í t ó k olvasási és művelődési v á g y á r ó l beszél a korszak vége felé, az 50 éves j u b i l e u m o n T ó t h J á n o s is, a T á r s a s á g a k k o r i t i t o k n o k a : „ E s z k ö z t n y ú j t o t t a k ők, m ó d o t , ösztönt a ' m ű v e l ő d é s r e , mi pedig p é l d á j o k o n g y u l a d v á n , a z o k a t m a g u n k é v á t e v é n k . Mivelődés volt az ő jelszavok 's elöl m e n t e k egy n e m z e t előtt ú t m u t a t á s o k k a l , telkesítésekkel ők 's n é m e l l y m á s r o k o n é r z e t ü h o n f i t á r s a i k , ők v o l t a k alkotói jelen s z á z a d u n k ' j e l s z a v á n a k , melly m i n d e n ü t t a ' buzgalom 's lelkesedés h a n g j á v a l k i á l t j a : » É b r e d j ü n k ! H a l a d j u n k ! Mivelődjünk!« É r e z t é k ők m á r k o r á n a ' t u d o m á n y o s miveltség' m é l t ó s á g á t , fenségét ' s b á j á t , a z é r t k í v á n t á k a z t S z á z a d u n k ' lelkébe, 's legközelébb a ' mi k e b l e i n k b e b e c s e p e g t e t n i . — H í v m a r a d t t á r s a s á g u n k elvökhőz, hiv jelszavokhoz, a ' n a g y o k ' n y o m a i n b u z g o t t m i n d é g h a l a d n i , 's h o g y t ö r e k e d é s e csüggetlen v o l t , h o g y i p a r j a i , a ' millyen szük h a t á s k ö r ü e k , olly l a n k a d a t l a n o k v o l t a k , a n n a k b i z o n y s á g á t a ' mai n a p m u t a t j a , melly az ö t v e n é v e s intézetet m é g létezni l á t j a . N e m is l é t e z h e t n e ez, hacsak a ' m ű v e l ő d é s ' v á g y a , a ' mellyből c s í r á d z o t t , f o l y v á s t nem ö v e d z e n é . " 4 Az a l a p í t ó k Péczelin kívül é r t e s í t e t t é k a bécsi h í r l a p í r ó k a t is, akik a H a d i és m á s n e v e zetes T ö r t é n e t e k h a s á b j a i n ö r ö m m e l s z á m o l t a k be a T á r s a s á g megalakulásáról. 5 E g y é b k é n t a M a g y a r T á r s a s á g elnevezést innen v e t t é k a soproni d i á k o k . Az 1789. é v f o l y a m b a n olyan M a g y a r T á r s a s á g o k r ó l írnak a H a d i és m á s nevezetes T ö r t é n e t e k szerkesztői, „ K i k h a l d o k l o t t n y e l v ü n k n e k ú j életre való h o z á s á b a n . . . m u n k á l ó d n a k " , s t a g j a i k „ n y e l v ü n k g y a r a p o d á s á é r t élnek, h a l n a k . " 6 E m l í t i k a k o m á r o m i T á r s a s á g o t , m e l y Péczeli vezetésével k i a d j a a Mindenes G y ű j t e m é n y t (erről m á r k o r á b b a n is í r t a k ) , ' a z u t á n a kassai T á r s a s á g o t és l a p j á t , a M a g y a r M ú z e u m o t , m é g a t a g o k a t is felsorolják : B a t s á n y i , K a z i n c z y , Baróti Szabó. 1790-ben a szebeni „ k i s M a g y a r T á r s a s á g " - r ó l í r n a k , m e l y n e k t a g j a i az E r d é l y i M a g y a r Hírv i v ő t a d j á k ki 8 E z e k u t á n o l v a s h a t j u k a soproni T á r s a s á g m e g a l a k í t á s á r ó l szóló h í r a d á s t . A soproni d i á k o k a t n y i l v á n v a l ó a n b u z d í t o t t a , h o g y a lap á l t a l dicsért M a g y a r T á r s a s á g o k s o r á b a l é p h e t n e k . A bécsi M a g y a r H í r m o n d ó k é s ő b b is ír a pesti M a g y a r T á r s a s á g r ó l és k i a d v á n y á r ó l , és M a g y a r T á r s a s á g n a k nevezi a Debreceni G r a m m a t i c a szerzőit is. 9 A m a g y a r szó i t t t e h á t m é g csak f o g l a l k o z á s u k a t jelöli (a m a g y a r n y e l v ápolása, fejlesztése), és csak k é s ő b b jelenti e g y ú t t a l a N é m e t , sőt egyideig a L a t i n T á r s a s á g t ó l való m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jelzőt. 1 0 A t á r s a s á g szó a f r a n c i a felvilágosodás és f o r r a d a l o m h a t á s á t m u t a t j a , f r a n c i a példára a l a k u l t a k o r s z á g s z e r t e a k ü l ö n f é l e t á r s a s á g o k . O l y a n n y i r a , h o g y W i e t o r i s J á n o s rektor-professzor 1792.
3 Az 1790. f e b r . 2-án kelt levelet K i s J á n o s is említi Emlékezéseiben ( K . J . s u p e r i n t e n d e n s Emlékezései életéből m a g a által feljegyezve. II. k i a d á s . Bp. 1890. 70. lap), a levél szövegét T o l d y F e r e n c közli (Magyar á l l a m f é r f i a k és írók. É l e t r a j z i emlékek. II. k ö t e t . K i s J á n o s . 194— 196. lap) ezzel a jegyzettel : „ A levél eredetiéből, m e l y t ö r t é n e t í r ó n k Péczelinek, a h a l h a t a t l a n a t y a m é l t ó f i á n a k b a r á t s á g á b ó l fekszik e l ő t t e m . " 4 T ó t h J á n o s : " M i v e l ő d j ü n k ! ez s z á z a d u n k , ez T á r s a s á g u n k j e l s z a v a . " M e g n y i t ó beszéd a soproni M . T . félszázados ö r ö m ü n n e p é n , 1840. M á j . 30-án. M e g t a l á l h a t ó a T á r s a s á g e m l é k k ö n y v e i k ö z t B.I. 9/a jelzetű „ Ö r ö m ü n n e p e n elszavalt M u n k á k 1840-től" című k ö t e t 2. l a p j á n . 6 H a d i és m á s nevezetes T ö r t é n e t e k . 1790. 705—708. lap. « Uo. 1789. 593—594. lap. ' Uo. 1789. 30—31. lap. 8 Uo. 1790. 344. és 375—376. l a p . 9 M a g y a r H í r m o n d ó . 1792. I. szakasz 30. lap. és 1795. V I I I . szakasz 112. lap. 10 A soproni N é m e t T á r s a s á g 1803—1848-ig m ű k ö d ö t t , a L a t i n T á r s a s á g R u m y K á r o l y G y ö r g y t a n á r s á g a idején, a tízes é v e k b e n a l a k u l h a t o t t , m e r t 1813-ban (s b i z o n y á r a m á s é v e k b e n is) n y o m t a t o t t m e g h í v ó t a d o t t ki a N é m e t T á r s a s á g h o z h a s o n l ó a n é v z á r ó ö r ö m ü n n e p é r e , m e l y R u m y t m o n d j a t a n á r e l n ö k n e k . Az érdekes latin és n é m e t n y e l v ű m e g h í v ó k a t B o d o k y R i c h á r d t u l a j d o n á b a n volt a l k a l m a m olvasni és lemásolni.
244;
nov. 4-i beszédében, amikor R a i t s P é t e r professzor-társát a T á r s a s á g elölülői tisztébe ü n n e pélyesen b e i k t a t t a , szükségesnek t a r t o t t a bejelenteni, „ h o g y ezen béállott Ns. I f j ú M a g y a r T á r s a s á g éppen nem valami á r t a l m a s F r a n t z J a k o b i n u s K l ú b o t jegyezzen". A T á r s a s á g n a k nem célja, hogy „ b o t r á n k o z t a t ó beszédekkel v a g y írásokkal töltse á r t a t l a n i d e j é t " , a b e n n e t ö m ö r ü l t i f j ú s á g csupán a r r a törekszik, „ h o g y iskolai m u n k á i n a k f o l y t a t á s a a l a t t is jó és szép renddel Magyar Nyelvét leginkább pallérozhassa, m a g á t az által m i n d e n , Magyar H a z á n k b a n f o l y t a t a n d ó és elő a d a n d ó dolgokban alkalmatossá jó idejében tehesse". A beszédből kiderül, hogy azokkal szemben védelmezi meg a Társaságot, ,,a' kik illy Ns. l t j a i n k n a k á r t a t l a n alkalm a z t a t á s o k a t v a g y éretlennek, v a g y b o t r á n k o z t a t ó n a k , v a g y éppen helytelennek á l l í t o t t á k lenni". Ezek u t á n reméli, hogy senki sem lesz ,,a' ns. előmenendő ifjúságot szerető lélek", ,,a' ki illy á r t a t l a n igyekezetiben v a g y gáncsot t a l á l n a , v a g y . . . h á t r á l t a t n á ezen most béjel e n t e t t ns. M.S. T á r s a s á g o t " . 1 1 Ez az óvatos elkülönítés nem volt hiábavaló, ha meggondoljuk, h o g y az a Kazinczy, akivel a Társaság szoros k a p c s o l a t b a n állott, nem sok idő múlva j a k o b i n u s összeesküvés v á d j á v a l m á r börtönben ült. Kis J á n o s ekkor, 1795. szept. 29-én Győrben találk o z o t t vele először személyesen, " m i d ő n a szerencsétlen Spielbergre vitetvén e v á r o s b a n megszálla, és Kist m a g á h o z a fogadóba h i v a t á , hol első ölelésök s u g y a n a k k o r végsSnek vélt búcsújok azon egy órában esett". 1 2 Kazinczy b a r á t j á n a k , a m á r t í r h a l á l t halt Hajnóczi Józsefnek még szorosabb kapcsolatai voltak Sopronnal, ha a Társasággal való kapcsolatáról nem is t u d u n k . Közvetlenül l e t a r t ó z t a t á s a előtt többször j á r t Sopronban m e n n y a s s z o n y á n á l , a k i t a z t á n a b ö r t ö n b e n „végrendeletileg" Kazinczyra bízott. Kazinczy t ö b b levelében erdeklődött is Kistől és R u m y t ó l a szép leány sorsáról, aki a Kis által Emiékezeseiben is emlegetett A s b ó t h lányok mellett egyik közkedvelt csillaga volt a soproni társaséletnek. 1 3 A t á r g y a l á s a d a t a i szerint Hajnóczi Sopronból v i t t e a Marseilles egyik f o r d í t á s á t Pestre, és Verseghy is azt vallotta, hogy ő csak k i j a v í t o t t a a Hajnóczitól k a p o t t döcögő f o r d í t á s t . Hajnóczi nem emlékezett r á , hogy kitől k a p t a a szerinte közkézen forgó szöveget. 1 4 Soproni diák volt Hajnóczi unokaöccse is, a k i t a perben börtönre ítéltek, Hajnóczi n a g y a p j á n a k egyik testvére, Hajnóczi Dániel a soproni líceumnak egykori igazgatója, a p j á n a k u n o k a t e s t v é r e , Hajnóczi Sámuel pedig t a n á r a volt. K ö n n y e n g y a n ú b a k e v e r e d h e t t e k volna t e h á t a soproni Magyar Társaság tagjai is ezek m i a t t a kapcsolatok m i a t t , hiszen a k k o r mindenhol jakobinusokat szimatolt az önkényuralom. J a k o b i n i z m u s v á d j a m i a t t s z ü n t e t t é k m e g a sárospataki Társaságot, melyről József főherceg h e l y t a r t ó felterjesztésében azt írta a k i r á l y n a k , h g o y b á r az csak irodalmi célzatúnak látszott, a királyi biztos szigorúan m e g h a g y t a az iskolai vezetőségnek, ügyeljenek, „ d a s s keine solche Gesellschaft (die doch ein übles E n d e nehmen k ö n n t e ) u n t e r den S t u d e n t e n entstehe." 1 5 A soproni Magyar T á r s a s á g valóban nem volt „ j a k o b i n u s " gyülekezet, a forradalmi gondolat nem lelkesítette őket. Kis J á n o s önjellemzése, a m e l y szerint „ m i n d e n t ö r v é n y e s szabadságnak fiatal korától fogva forró b a r á t j a " volt, 1 6 jellemző a T á r s a s á g legjobbjaira egészen a szabadságharcig, aminél t o v á b b politikai kérdésekben csak kevesen m e n t e k el. E b b e a z t á n beleértendő, hogy királytisztelők voltak, első k o r s z a k u k b a n csupán Széchényi F e r e n c és Festetich György lojális r e f o r m - p r o g r a m j á é r t lelkesedtek ; á l t a l á b a n aulikus p á r t fogók t á m o g a t t á k a T á r s a s á g m u n k á j á t . Később, amikor a H e l y t a r t ó t a n á c s 1837-ben és 1845-ben ismételten b e t i l t o t t a az a k k o r m á r szépszámú iskolai képzőtársaságot, a sopronit, pártfogói m e g m e n t e t t é k . Azt o l v a s h a t j u k j e g y z ő k ö n y v ü k b e n 1837-ben : „Április 15-én egy a ' F ő Mlgú H e l y t a r t ó Tanácstól érkezett T á r s a s á g u n k a t némileg érdeklő K . K . parancs' következésében, Tiszt. Elnök U r u n k ' meghagyása szerént gyűlést nem t a r t o t t u n k " , s a lap a l j á n x-hez jegyzetben : „ K é n t e l e n i t t e t v e érzem m a g a m a t lenni T á r s a s á g u n k ' ezen veszélyei (sic) fenyegetődző i d ő p o n t j á r a nézve jegyzésbe foglalnom : hogy azon K . K . parancs azon szempontból „ h o g y minden ifjak által fennálló egyesületek politicai (aláhúzás a jegyzők ö n y v b e n ) tekintetekből töröltessenek el", T á r s a s á g u n k r a is eltörlő ítéletet m o n d o t t . Ezen parancs kétségen kivül szüleménye volt a ' Pesti és Posonyi i f j a k lázongásainak. Ezen p a r a n c s törlé el a ' Posonyi, Losonczi 's t ö b b m á s testvér T á r s a s á g o k a t . A' sopronit lelkes p á r t f o g á s t a r t á meg. Ugyan is, a' helybéli Convent azon felelete mellett hogy T á r s a s á g u n k nem politicai t á r g y a k k a l foglalatoskodik, de egyedüli czélja a ' honni nyelvben való gyakorlás, — fenn áll, b á r s a j á t erkölcsi ereje 's kül-szives p á r t o l t a t á s által, örökre!! Óvásul legyen ez, cz. U t ó d o m ,
11 12 13 14 15 16
Magyar H í r m o n d ó . 1793. III. szakasz 277—280. lap. Toldy Ferenc : I. m . 224. lap. P a y r Sándor : Hajnóczi Sámuel és fia, József. Sopron 1934. 29—30. lap. Uo. 17. lap. D o m a n o v s z k y Sándor : József N á d o r iratai, 1925. I. 159. lap. T o l d y Ferenc : I. m. 244. lap.
245;
a j ö v e n d ő r e n é z v e ! M a j o r m k . " 1 7 Még látni f o g j u k , h o g y b á r a T á r s a s á g nem t é r t le „veszélyes" politikai ö s v é n y e k r e arról az útról, a m e l y e t W i e t o r i s jelölt ki elébök e m l í t e t t beszédében, o l v a s m á n y a i k , folyóirataik révén szoros k a p c s o l a t b a k e r ü l t e k az ú j eszmékkel is, és a T á r s a s á g b a n f e l n ö v ő i f j ú s á g a r e f o r m k o r eszméinek h a t á s a a l a t t n e v e l ő d ö t t . í g y velük k a p c s o l a t b a n sem helytálló egészen az É l e t k é p e k levelezőjének m é l t a t l a n k o d á s a , aki 1847-ben r e n d e z e t t ö r ö m ü n n e p ü k k e l k a p c s o l a t b a n í r j a : „ V a l ó b a n s a j n o s , h a illy á r t a t l a n és h a s z n o s czélú t á r s u l a t o k f e n s ő b b helyen f é l r e é r t e t n e k . " 1 8 E g y r é s z t t ö b b T á r s a s á g m é g a n n y i r a sem volt „ á r t a t l a n " , m i n t a soproni, így „ f e n s ő b b h e l y e n " é r t h e t ő e n a g g á l y o s k o d t a k , másrészt a m ű v e l ő d é s r e , o l v a s á s r a , ezáltal g o n d o l k o d á s r a s e r k e n t é s h a t á r o z o t t politikai t a r t a l o m nélkül, ö n m a g á b a n is ellenkezik m i n d e n reakciós h a t a l o m céljaival. Visszatérve a soproni i f j a k n a k 1790-ben a bécsi H a d i T ö r t é n e t e k szerkesztőihez k ü l d ö t t jelentésére, m e g t u d j u k belőle, h o g y v a l ó b a n a l a p b u z d í t á s a i és a k o m á r o m i példa s e r k e n t e t t é k ő k e t . A szerkesztők előmozdításul „szép m a g y a r k ö n y v e c s k é k k e l " és a H a d i T ö r t é n e t e k első é v f o l y a m á v a l k e d v e s k e d t e k a soproni d i á k o k n a k , és m e g k é r t é k ő k e t , foglalatosságaikról t o v á b b r a is k ü l d j e n e k értesítést. A k ö n y v a j á n d é k r ó l a T á r s a s á g első j e g y z ő k ö n y v e is lelkesedéssel számol be 1790. m á j . 22-én : „ E g g y olly v á r a t l a n szerentsénk t ö r t é n t a ' mellyen való ö r ö m ü n k e t nem is t u d t u k elegendő k é p p e n érezni. A ' H a d i t ö r t é n e t e k ' érdemes írói e' k ö v e t k e z e n d ő k ö n y v e k k e l m é l t ó z t a t t a k m e g a j á n d é k o z n i : 1. A ' H a d i t ö r t é n e t e k első d a r a b j á b ó l k é t n y o m t a t v á n y , 2. H e r v e y : S i r h a l m a i , 3. Alzir, eggy szomorú j á t é k , 4. C a m p e : E r k ö l t s ö s k ö n y v e t s k é j j e , 5. T o r n y o s P é t e r , eggy f a r s a n g i vig j á t é k , 6. eggy J á m b o r S z á n d é k , a ' fel á l i t a n d ó M a g y a r T á r s a s á g e r á n t . " 1 9 K é s ő b b ismét k a p t a k tőlük n é h á n y . k ö n y v e t , ezek a k ö n y v e k a l k o t t á k a k ö n y v t á r a l a p j á t , l a s s a n k é n t a z u t á n ú j a b b és ú j a b b k ö t e t e k k e l g y a r a p í t o t t á k k ö n y v t á r u k a t . 1808-ban m á r 462, 1833-ban 1121, és 1846-ban 1505 k ö n y v ü k volt a jegyzők ö n y v e k t a n ú s á g a szerint. 2 0 Részletes k ö n y v t á r - j e g y z é k ü k , a m e l y a T á r s a s á g emlékei k ö z t t a l á l h a t ó , 1856-ból való. Ez a jegyzék a T á r s a s á g t a g j a i n a k s o k i r á n y ú érdeklődéséről t a n ú s k o d i k . F i g y e l e m b e véve a k ö n y v t á r fejlődésének fenti a d a t a i t , v a l a m i n t a j e g y z ő k ö n y v e k bőséges a d a t á t a k ö n y v e k v á s á r l á s á r ó l és a j á n d é k o z á s á r ó l , m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y gyorsan r e a g á l t a k az irodalmi élet ú j a b b és ú j a b b eseményeire, a m e g j e l e n t m u n k á k a t lehetőleg a z o n n a l beszerezték. Maga K i s J á n o s az évtizedek során m a j d n e m 200 k ö t e t t e l g y a r a p í t o t t a a T á r s a s á g k ö n y v t á r á t , és szimbolikus jelentőségűnek t e k i n t h e t j ü k , h o g y nem sokkal a halála előtt a j á n d é k o z t a nekik P e t ő f i k ö l t e m é n y e i n e k első k i a d á s á t : „ J e l e n t e t e t t F ő t i s z t e l e n d ő s N a g y s á g o s u r n á k azon szívessége, miszerint ő a t á r s a s á g s z á m á r a P e t ő f i verseire előfizetett. E z e n szives részvéte a t á r s a s á g részéről a z o n b a n k ö s z ö n e t t e l v é t e t e t t , m í g a k ö n y v á l t a l a d á s a k o r ő n a g y s á g á n a k ünnépelyes (sic) köszönet h a t á r o z t a t o t t . " 2 1 Az e m l í t e t t jegyzék t á r g y szerint c s o p o r t o s í t j a a k ö n y v e k e t és legtöbbször m e g j e l e nésük é v s z á m á t is közli. A j e g y z ő k ö n y v e k b i z o n y í t j á k , h o g y a l e g t ö b b k ö n y v v a g y a z o n n a l , v a g y nem sokkal megjelenése u t á n b e k e r ü l t a k ö n y v t á r u k b a . N y e l v t a n i k ö n y v 55 v a n , szépirodalmi 656, t ö r t é n e t i s e g é d k ö n y v 179, filozófiai és m a t e m a t i k a i k ö n y v 26, „ t e r m é s z e t és g a z d a s á g t a n i m u n k á k " 38, „orvosi t u d o m á n y o k " 14, „ t ö r v é n y és politikát t á r g y a z ó k ö n y v e k " 45, vallási t á r g y ú k ö n y v 36, és „ e g y v e l e g m u n k á k " 240. É r d e m e s végigböngésznünk ezt a j e g y z é k e t , m e r t b e n n e összefoglalva m e g t a l á l h a t j u k , m i t o l v a s t a k ö t v e n n y o l c éven keresztül a soproni d i á k o k , k ö z b e n egyes szerzőkkei és k ö n y v e k kel k a p c s o l a t b a n k i t é r h e t ü n k a T á r s a s á g életének jelenségeire, írókkal való k a p c s o l a t a i r a . A n y e l v t a n i k ö n y v e k k ö z ö t t t a l á l h a t ó k a prozódiai h a r c v i t a i r a t a i ; R a j n i s J ó z s e f t ő l A m a g y a r helikonra vezető k a l a u z 1781-ből (22. sz.), Baróti Szabó D á v i d t ó l K i a n y e r t e s ? 1787-ből (28. sz.), u g y a n c s a k tőle a K i s d e d s z ó t á r is 1792-ből (34. sz.) ; és a m á s i k n a g y v i t á n a k , a z y-ista, jot-ista h a r c n a k az emlékei : Verseghy : A tiszta m a g y a r s á g 1805. (14. sz.), és a válaszok, R é v a i : Verseghy F e r e n c n e k t i s z t a s á g g a l k é r k e d ő t i s z t á t a l a n m a g y a r s á g a 1805. (10. sz.) és „ V e r s e g h y F e r e n c n e k m o t s k o l ó d á s a i a t i s z t a m a g y a r s á g b a n (9. sz.). R é v a i n a k E l a b o r a t i o G r a m m a t i c a H u n g a r i c a c í m ű m u n k á j a is szerepel 1803-ból a jegyzék 2. s z á m ú k ö t e t e k é n t , a m i t tőle k a p t a k a j á n d é k b a , és az A n t i q u i t a t e s L i t e r a t u r a e H u n g a r i c a e 1803. (14. sz.) R é v a i t n a g y o n tisztelték s levelező t a g n a k is m e g v á l a s z t o t t á k . K o v á c s S á n d o r u g y a n a z t írja, h o g y n a g y elfoglaltságára való t e k i n t e t t e l a levelező t a g s á g o t nem f o g a d t a el, 22 ezzel 17 A ' Sopronyi M a g y a r T a n u l ó T á r s a s á g ' J e g y z ő - K ö n y v e . N e g y e d i k D a r a b 1829—1840. ( J e l z e t e : A. II. 4. s z á m o z a t l a n lapok). 18 É l e t k é p e k . 1847. 21. s z á m , m á j u s 22-én. 19 A' Sopronyi M a g y a r T a n u l ó T á r s a s á g ' J e g y z ő - K ö n y v e . Első D a r a b 1790—1805. 20 A soproni T á r s a s á g II. j e g y z ő k ö n y v e 68. l a p (1808. szept), IV. j k . (1833. j ú n . 10), V. j k . (1846. j ú n 13.). 21 A ' soproni m a g y a r t á r s a s á g J e g y z ő k ö n y v e V-dik k ö t e t , 1844. szept. 7. 22 K o v á c s S á n d o r : A soproni ev. lyceumi m a g y a r t á r s a s á g t ö r t é n e t e 1790—1890.52. lap^
246;
.szemben levelező t á r s u k n a k nevezik, a m i k o r h a l á l á t k ü l ö n gyűlésen g y á s z o l j á k , s erről a H a z a i T u d ó s í t á s o k b a n b e s z á m o l n a k : „ V a l a m i n t az egész h a z á r a nézve dicsőséges, ha jeles f é r f i a k a t n e v e l t : szinte ú g y kötelesség a z élő h a z a f i a k r a nézve, h o g y az illyen é r d e m e s e k e t holtok u t á n a ' h a l h a t a t l a n s á g r a segítsék ; m e r t t a g a d h a t a t l a n , h o g y egyedül az Í r ó k n a k , k i v á l t a ' k ö l t ő k n e k m u n k á i k igéző kellemeikkel vihetik a z t végbe, h o g y a ' jeles é r d e m m é l t ó f é n y é b e n m e g m a r a d j o n . Mi ezen igazságnak megismerésétől i n d í t t a t v á n tiszt. R é v a i Miklósnak emlék e z e t é t s z o m o r ú a n i n n e p l e t t ü k . T a r t o z ó k ö t e l e s s é g ü n k n e k v é l t ü k ezt m i n d a z é r t , mivel n a g y é r d e m e i t a ' m a g y a r l i t e r a t u r á b a n az egész h a z á v a l e g y ü t t tiszteltük ; m i n d , mivel személyében kisded M a g y a r T á r s a s á g u n k egy első rendbéli levelező t á r s á v a l d i c s e k e d e t t . G y ü l e k e z e t e t t a r t v á n az i f j ú t á r s a k , elolvasták k ü l ö n b f é l e vers n e m e k b e n készült m u n k á i k a t . " 2 3 A jegyzők ö n y v b e n is a z t í r j á k , h o g y „ T i s z t e l e n d ő P r o f . R é v a y Miklós T á r s a s á g u n k n a k első Rendbéli Levelező T á r s a " ú j a b b k ö n y v e k k e l b ő v í t e t t e k ö n y v t á r u k a t , megemlékezik a j e g y z ő k ö n y v R é v a i haláláról is, és a H a z a i T u d ó s í t á s o k b a n hírül a d o t t ünnepségről, és R é v a i t m i n d i g első rendbeli levelező t á r s u k n a k nevezik, a m i tudniillik a legelső f o k o z a t volt, erre a legkiválóbb í r ó k a t és t u d ó s o k a t h í v t á k meg.' 24 M u t a t i s m u t a n d i s , m e r t levelező t á r s u k volt Czinke F e r e n c is, a k i n e k Az ú j holmi című k ö n y v e a n y e l v t a n i m u n k á k k ö z t első helyen szerepel. A z é r t lehetséges, h o g y ők sem t a r t o t t á k k i v á l ó n a k a buzgó d i l e t t á n s t , csak u d v a r i a s s á g b ó l tisztelt é k így meg. Czinke u g y a n i s m é g soproni t a n á r k o r á b a n k ö t ö t t velük b a r á t s á g o t , ö r ö m ü n n e p e i k r e rendszeresen e l k ü l d t e üdvözlő verseit, t ö b b s z ö r m e g is l á t o g a t t a őket. K é t versét k i a d t á k ,,A' Soproni M. T á r s a s á g P r ó b a m u n k á i n a k Sengéi" c í m ű , 1805-ben m e g j e l e n t kis k ö t e t ü k b e n is. A T á r s a s á g életének erre a z első k o r s z a k á r a e g y é b k é n t a nyelvészet iránti érdeklődés n y o m t a r á a bélyegét, nem hiába a j á n l o t t a nekik Péczeli is, K i s J á n o s h o z írt v á l a s z á b a n , h o g y a n y e l v k é r d é s e i t t a n u l m á n y o z z á k ; s nem h i á b a állt a nyelvi k é r d é s országszerte az érdeklődés k ö z é p p o n t j á b a n , k i i n d u l ó p o n t j a lévén e g y a r á n t a m a g y a r i r o d a l o m , t u d o m á n y fellendítését célzó, sőt A m a g y a r politikai t ö r e k v é s e k n e k is. Nyelvészeti érdeklődésükről, s e g y b e n országos hírükről t a n ú s k o d i k az A r a n k a G y ö r g y a l a p í t o t t a m a r o s v á s á r h e l y i M a g y a r N y e l v m ű v e l ő T á r s a s á g g a l v a l ó levélváltásuk 1794-ben. 2 5 Az erdélyiek a r r a k é r t é k fel ő k e t , jelöljék ki, h o g y melyik szerint ü k a l e g j o b b m a g y a r g r a m m a t i k a . À k é r d é s r e a l a p o s vizsgálat u t á n v á l a s z o l t a k , m i u t á n gyűléseiken t ö b b n y e l v t a n t á t t a n u l m á n y o z t a k . A felkérésnek E r d é l y b e n is n y o m a v a n , m i n t ezt a N y e l v m ű v e l ő T á r s a s á g n a k J a n c s ó E l e m é r által k ö z z é t e t t i r a t a i b i z o n y í t j á k . 2 6 E s z e r i n t a T á r s a s á g h a t o d i k ülésén k i k ü l d ö t t b i z o t t s á g a tizedik gyűlésben, a m e l y e t 1794. m á j , 29-én ,,g. Teleki László a t y á n k f i a elölülése a l a t t " t a r t o t t a k , f e l o l v a s t a t ö b b r e n d b e l i j a v a s l a t á t : „ E r r ő l a h á r o m p o n t r ó l v é g e z t e t e t t (a n y e l v t a n í r á s r é s z l e t f e l a d a t a i n a k kiosztásáról v a n szó), h o g y mivel tiszteletes B ö j t h i , d o k t o r G y a r m a t i és Szentpáli I s t v á n u r a k g r a m m a t i k á b a n í r t a k , a z i r á n t t a l á l t a s s a n a k m e g , h o g y ezen g r a m m a t i k á b ó l kézi kis g r a m m a t i k á k a t készítsenek, e v é g e t t pedig M a g y a r o r s z á g o n a Soproni T á r s a s á g t a l á l t a s s é k m e g a T á r s a s á g n e v e a l a t t a z i r á n t , h o g y egy olyan kézi g r a m m a t i k á t , a m e l y e t o n n a n l e g j o b b n a k t a l á l t a k , ezen T á r s a sággal közleni s a z i r á n t m a g a vélekedését a d n i ne t e r h e l t e s s é k . " 2 7 A T á r s a s á g m a g á é v á t e t t e a j a v a s l a t o t , m e r t a tizedik gyűlés j e g y z ő k ö n y v é b e n m a j d n e m szószerint u g y a n e z áll : „ A Soproni M a g y a r T á r s a s á g pedig a z i r á n t (ti. „ t a l á l t a s s é k m e g " ) , h o g y az ilyen k ö n n y ű s z e r ű kézi g r a m m a t i k á c s k á k közül e g y e t , m e l y M a g y a r o r s z á g o t t l e g j o b b n a k t a l á l t a t o t t , m a g a gondol a t j á t is h o z z á t é v é n , a T á r s a s á g g a l közleni ne t e r h e l t e s s é k . " 2 8 Levelük Teleki a l á í r á s á v a l m e g is é r k e z e t t S o p r o n b a , s d e c e m b e r végén a soproniak el is k ü l d t é k k i m e r í t ő v á l a s z u k a t . Ezzel k a p c s o l a t o s m u n k á j u k a t , jegyzőkönyvi a d a t a i k a t , leveleik szövegét részletesen ismerteti és közli P e é r y Rezső az idézett helyen, csak a z t jegyzem m e g , h o g y P e é r y „ t a n á r v e z e t ő j ü k " n e k nevezi W i e t o r i s J o n a t h á n t , ami félreértésre a d h a t o k o t . T a n á r e l n ö k ü k , a z a z elölülőjük R a i t s P é t e r volt (idéztem a beszédből, amellyel W i e t o r i s ebbe a h i v a t a l á b a b e i k t a t t a ) , W i e t o r i s t pedig, m i n t az iskola r e k t o r á t t a n á c s n o k u k n a k , t a n á c s a d ó j u k n a k k é r t é k fel. Az E r d é l y b e k ü l d ö t t , P e é r y á l t a l közölt levélben is a z t í r j á k , h o g y a T á r s a s á g n a k „ T a g j a i á l l a n a k T a n á t s n o k o k b ó l ; ítélő, Levelező, É r d e m e s , u g y n e v e z e t t M u n k á s és I d ő r e T á r s a k b ó l " . Ezek k ö z ü j
23
H a z a i T u d ó s í t á s o k 1807. m á j . 12. 329—331. lap. A ' Sopronyi M a g y a r T a n u l ó T á r s a s á g J e g y z ő K ö n y v e . Második Rész, 1806—1820. J e l z e t e A . II. 2. F e n t i a d a t o k 1806. o k t . 18-i, 1807. á p r . 11-i gyűlésről (24. lap), és a jegyzők ö n y v 28. l a p j á r ó l v a l ó k . 26 Közli P e é r y Rezső : Soproni a d a l é k 1794-ből az erdélyi m a g y a r n y e l v m ű v e l ő m o z galomhoz. M a g y a r N y e l v 1957. 1—2. szám. 274—278.1. 26 J a n c s ó E l e m é r : Az E r d é l y i M a g y a r N y e l v m ű v e l ő T á r s a s á g i r a t a i . B u k a r e s t , 1955. 27 Uo. 167. lap. 28 Uo. 165. lap. J a n c s ó előbb közli a j e g y z ő k ö n y v , és a z u t á n a j a v a s l a t szövegét, h o l o t t a z iratok é r t e l m é b ő l a j a v a s l a t o k előbbi keletkezése n y i l v á n v a l ó . 24
247;
csak a m u n k á s és i d ő r e t á r s a k v o l t a k a T á r s a s á g t u l a j d o n k é p p e n i d i á k t a g j a i , a t ö b b i e k e t f e l n ő t t e k közül k é r t é k fel. 2 9 E z t a n a g y o b b szabású szervezetet nem az a l a p í t ó k h o z t á k létre, hiszen Kis J á n o s és négy t á r s a olyan k i s k ö r t a l a k í t o t t , a m e l y n e k ilyen szervezetre nem volt szüksége. Az ő t á v o z á s u k u t á n Zigán J á n o s és L a k o s J á n o s , a későbbi t á b o r n o k - í r ó szinte ú j r a a l a p í t o t t á k a T á r s a s á g o t , f e l é p í t v e ezt a n a g y o b b szabású szervezetet. í g y emlékezik erre K i s J á n o s is : „ Á l t a l á b a n m i u t á n N é m e t h és én Sopronból e l m e n t ü n k , a t á r s a s á g l e g i n k á b b m o s t a n i generális b á r ó L a k o s J á n o s n a k , ki a k k o r S o p r o n b a n t a n u l t , buzgósága á l t a l a n n y i b a n ú j a l a k o t veve m a g á r a , h o g y a professorok közül egy elnök s a z o n j ó a k a r ó k közül, k i k n e k szives részvételök t a p a s z t a l t a t o t t , részint h e l y b e n tiszteletbeli, részint vidéki levelező, a f i a t a l a b b t a n u l ó k közül pedig rendes t a g s á g r a készülő t á r s a k v á l a s z t a t á n a k . " 3 0 E z t írja L a k o s n a k is a Soproni E s t v é k e l ő s z a v á b a n : „ N é h a soproni t a n u l ó v á leszek, veled a t u d o m á n y o k n a k , k ü l ö nösen a m a g y a r l i t e r a t ú r á n a k szeretetében v e t é l k e d e m , a m a g y a r i r ó k a t K ó n y i J á n o s t ó l s K a r t i g a m f o r d í t ó j á t ó l f o g v a egész Virágig s K a z i n c z y i g tűzzel o l v a s o m , a kis m a g y a r t á r s a s á g o t a l a p í t o m , e l m e n t e m u t á n benned ennek h a t a l m a s r e s t a u r á t o r á t l á t o m . " 3 1 A r á n k m a r a d t j e g y z ő k ö n y v e t is ezek a m á s o d i k a l a p í t ó k k e z d t é k írni, ők s z á m o l t a k be az a l a p í t á s r ó l : „ K i s J á n o s és N é m e t h László, ez a ' k é t érdemes m a g y a r születésü i f j ú volt az, k i k r e a ' M a g y a r é g d e r ü l ő f é n y e k i h a t v á n , ' s k i k b e n a ' leg m a g a s s a b b ész, a ' leg jól t é v ő b b H a z a és e m b e r i s é g szerelmével foglalva, a ' kik ezen kis T á r s a s s á g ', melly T a g j a i n a k fő tzélja, m a g o k a t a n y a i n y e l v ö k b e h e t e n k é n t való m u n k á l k o d á s o k e g g y m á s előtt való elolvasása á l t a l is g y a r a p é t t a n i , a k i k , m o n d o m , ezen t á r s o s s á g a l a p k ö v é t m e g v e t e t t é k . I f j ú i esztendeikre nézve S o p r o n b a n n e v e l ő d t e k , m é g t s a k a ' köz T á r s a s s á g h a s z n á r a , m i d ő n ezen n a g y lelket 's m é g f o r r ó b b H a z a i szerelmet m u t a t ó s z á n d é k é b r e s z t e t t e volna szivöket. ö r ü l t e k ezen s z á n d é k n a k , a ' melly d i t s é r e t e s is volt, — m á s M a g y a r I f j a k is k e d v e t szervezvén, T á r s a s á g o k b a v e t t e k : — 's a z t a ' kis Társosságot á l l í t o t t á k fel, m e l l y a ' mi időnkig fel áll még. — El végezték a z t is, h o g y a ' T á r s o s s á g m i n d e n v i s z o n t a g s á g a i t , — T ö r v é n y e i t , — a ' T á r s o k s z á m á t , — a ' T á r s o s s á g b a fel o l v a s o t t m u n k á k a t , eggy k ö n y v e t e k é b e jegyezzék. Mi pedig h á l a d a t o s u t ó b b i a k e' J e g y z ő k ö n y v e t k é s z é t t e t v é n a z o k n a k k ö t e t l e n Írásait S o p r o n b a 1791-be Bak 10-dikén r e n d r e fel j e g y e z t ü k ; a ' melly is igy k ö v e t k e z i k : " 32 A legelső gyűlések j e g y z ő k ö n y v e i k ö z t ilyenek t a l á l h a t ó k : „1790. ikernek 23-dik n a p j á n " azaz m á j u s 23-án : „ N . f o l y t a t t a A d e l u n g b ó l kiszed e g e t e t t jegyzéseit egész a ' IV. rész végéig. P . is u g y a n a z t . K . pedig E s c h e n b u r g R h e t o r i k á j á n a k II. s z a k a s z á t végezte el." 3 3 E b b ő l is l á t h a t ó n a g y f o k ú érdeklődésűk a nyelvészeti k é r d é sek i r á n t , a m e l y a t á r g y a l t k ö n y v j e g y z é k b ő l is kiviláglik. A b b a n m e g t a l á l h a t ó az a l a p í t ó k későbbi nyelvészeti m u n k á j á n a k b e m u t a t á s a k é n t N é m e t h László R ö v i d D e á k G r a m m a t i k á j a (Győr, 1799., a jegyzékben 37. sz. a l a t t ) , a z o n k í v ü l említésre m é l t ó k ö t e t e k m é g : M á r t o n József N é m e t - M a g y a r , M a g y a r - N é m e t lexikona (18—19. sz.), melyet a szerző R a i t s kérésére a j á n d é k o z a T á r s a s á g n a k , 3 1 — A szebeni M a g y a r N y e l v m i v e l ő T á r s a s á g m u n k á i n a k első d a r a b j a , — B i t t n i t z L a j o s n a k , a soproni m i n t a n y o m á n S z o m b a t h e l y e n a l a k í t o t t T á r s a s á g 3 4 t u d ó s t a n á r e l n ö k é n e k a m u n k á j a : A m a g y a r nyelvbéli előadás t u d o m á n y a . T ö b b soproni k i a d á s ú nyelvészeti m u n k a u t á n o t t l á t h a t j u k a j e g y z é k b e n a M o n d o l a t o t , T á n c s i c s M i h á l y
29 W i e t o r i s t a n á c s n o k s á g á r ó l ő m a g a beszél e m l í t e t t b e i k t a t ó beszédében, v a l ó s z í n ű l e g t a n á c s n o k n a k t e k i n t e t t é k az elölülő R a i t s P é t e r t is, sőt t a l á n Széchényi F e r e n c e t is, a k i n e k e l k ü l d t é k ekkor k é s z í t e t t t ö r v é n y e i k e t , a m i r e a gróf részletes m e g j e g y z é s e k e t t e t t . Erről K i s J á n o s is megemlékezik : „. . . a m i n d e n jó igyekezetet, k i v á l t n e m z e t ü n k j a v á r a czélozót f o r r ó n szerető gr. Széchenyi (!) F e r e n c z sem t a r t o t t a r a n g j á h o z s m é l t ó s á g á h o z i l l e t l e n n e k , h o z z á n k kegyesen lebocsátkozni, s i n t é z e t ü n k h a s z n o s a b b á tevése v é g e t t bölcs t a n á c s o k a t a d n i . " (Kis : I. m . 69. 1.). í t é l ő társról csak egy a d a t o t t a l á l t a m , eszerint a m i k o r 1807-ben m e g h a l t W a l t e r s d o r f e r J á n o s úr „ í t é l ő T á r s " , a k k o r kesergő v e r s e k e t í r t a k (II. j k . 44. lap). Levelező t a g o k , v a g y elsőrendű levelezők, m i n t m á r e m l í t e t t e m , az írók v o l t a k , é r d e m e s t á r s a k , v a g y m á s o d r e n d ű levelezők t ö b b n y i r e a T á r s a s á g b ó l k i k e r ü l t vidéki lelkészek, t a n í t ó k stb. 30 K i s J á n o s I . m . 68. lap. a z á l t a l a e m l í t e t t r e n d e s t a g s á g r a készülő f i a t a l a b b d i á k o k a t nevezték i d ő r e - t á r s a k n a k . E z e k n e k erősen k o r l á t o z o t t jogaik voltak a m u n k á s t a g o k k a l s z e m b e n . A jogegyenlőséget a T á r s a s á g n a g y r e f o r m e r e , P á k h A l b e r t v a l ó s í t o t t a m e g a z ö t v e n e d i k é v f o r d u l ó u t á n , 1842-ben. 31 K i s J á n o s : Soproni E s t v é k 1839. 2. lap. 32 A T á r s a s á g I. j e g y z ő k ö n y v é n e k bevezető szavaiból. 33 A T á r s a s á g I. j e g y z ő k ö n y v é b ő l m á j . 23-án 1790. 34 A T á r s a s á g II. j e g y z ő k ö n y v e 229. lap, 1816. dec. 36 T u d o m á n y o s G v ű j t e m é n y 1824. I I . k ö t e t 127. lap, 1826. IV. k ö t e t 111—120. l a p é s 1826. V I I . k ö t e t 119. lap.
248;
M a g y a r n y e l v t u d o m á n y á t és Brassai Sámuel Okszerű vezérét a n é m e t n y e l v t a n u l á s b a n , aM a g y a r T á j s z ó t á r a t 1838-ból, a T ö r v é n y t u d o m á n y i M ű s z ó t á r a t . M e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y n y e l v é szeti k ö n y v e i k k e v é s kivétellel n y e l v ú j í t á s előttiek és a n y e l v ú j í t á s i h a r c k o r á b ó l v a l ó k , a m i k o r a n y e l v k é r d é s állt érdeklődésük k ö z é p p o n t j á b a n . B e f e j e z v e a n y e l v t a n i m u n k á k jegyzékének á t t e k i n t é s é t , é r d e m e s m e g á l l n u n k egy pillan a t r a a T á r s a s á g első, n y e l v é s z k e d ő g e n e r á c i ó j á n a k a t a g j a i n á l . Belőlük k e r ü l t e k ki az első é r d e m e s t á r s a k , v a g y m á s o d r e n d ű levelezők, m i u t á n e l h a g y t á k az iskolát. A Kisék t á v o z á s a u t á n i ú j t a g o k a t is a l a p í t ó k n a k s z á m í t v a , az összesen 16 a l a p í t ó k ö z ü l é p p e n a felét, n y o l c a t Szinnyei József is s z á m o n t a r t , m i n t m a g y a r írót. K i s J á n o s o n k í v ü l N é m e t h Lászlót, a k i győri t a n á r l e t t , s korai haláláig (1806) t ö b b nyelvészeti és f ö l d r a j z i m u n k á v a l ö r ö k í t e t t e m e g a n e v é t , H a l a s y M i h á l y t , a k i 1805-ig soproni t a n á r volt, s így a T á r s a s á g g a l t o v á b b r a is szoros k a p c s o l a t o t t a r t o t t , a z u t á n lelkészként m ű k ö d ö t t s t ö b b m a g y a r és n é m e t n y e l v ű egyházi m u n k á t írt ; Zigán J á n o s t , a T á r s a s á g első v á l a s z t o t t t i t o k n o k á t , a k i u g y a n c s a k korai h a l á l á i g K i s J á n o s b a r á t i k ö r é n e k t a g j a k é n t , m i n t e v . lelkész t ö b b k ö s z ö n t ő és sirató verssel, N a g y b r i t a n n i á r ó l szóló f o r d í t á s s a l jelent m e g n y o m t a t á s b a n ; u t ó d á t a t i t o k n o k i székben, L a k o s J á n o s t , aki vitézkedésével nemességet és b á r ó s á g o t , m a j d a k a d é m i a i t a g s á g o t szerzett, e g y é b k é n t evangélikus lelkész fia volt és s z í n m ű írással k e z d t e p á l y a f u t á s á t ; egy m á s o d i k K i s J á n o s t , aki ev. lelkész volt s „ Ú t m u t a t á s a k l a v i r o z á s r a " c. m u n k á j á v a l t e t t e érdemessé m a g á t a r r a , h o g y Szinnyei n a g y m ű v é b e b e k e r ü l j ö n ; A j k a y P á l vasmegyei t á b l a b í r ó t , a k i n e k „ N é v telen s z e r e t ő " c. n é m e t b ő l f o r d í t o t t v í g j á t é k á t 1794-ben a d t á k elő P e s t e n ; és végül I h á s z (Ihászi) I m r é t , t ö b b v á r m e g y e t á b l a b í r á j á t , n a g y d é m i f ö l d b i r t o k o s t , a k i n e k sok eredeti és f o r d í t o t t s z í n m ű v e szerepelt az ú t t ö r ő m a g y a r színészek m ű s o r a i b a n . Őróluk t u d , m o n d o m , Szinnyei is, és h a beleképzeljük m a g u n k a t a k o r b a , a m e l y b e n u j j a i k o n s z á m l á l g a t t á k irodalmi és t u d o m á n y o s életünk ú t t ö r ő i , h o g y h á n y a n is írnak m á r m a g y a r u l , a k k o r csak t i s z t e l e t t e l g o n d o l h a t u n k e lelkes f i a t a l o k r a , akik a m a g u k kétségtelenül m é r s é k e l t írói t a l e n t u m á t s i e t t e k a n a g y ügy szolgálatába állítani. Mint a fenti a d a t o k b ó l l á t h a t j u k , a s z í n p a d i r á n t is é r d e k l ő d t e k , sőt n e m c s a k n y e l v é s z k e d ő m u n k á j u k k a l v á l t a k i s m e r t t é , h a n e m a s z í n j á t s z á s b a n is, m i n t diákok ú t t ö r ő , k e z d e m é n y e z ő szerepet v i t t e k . E z a vállalkozásuk jelentőségében t a l á n m é g n a g y o b b , m i n t a z A r a n k á é k k a l való k a p c s o l a t u k . B u d á n e k k o r a l a k u l g a t o t t a m a g y a r s z í n j á t s z á s ü g y e . A soproni M a g y a r T á r s a s á g f e n t i lelkes g á r d á j a is n e k i v á g o t t h á t a n a g y f e l a d a t n a k : m a g y a r színelőadást rendeztek a j o b b á r a n é m e t n y e l v ű S o p r o n b a n 1792. á p r . 30-án. Az első, és h o s s z ú időre egyetlen m a g y a r n y e l v ű színelőadás volt ez S o p r o n b a n , a m e l y n e m c s a k soproni, h a n e m országos v i s z o n y l a t b a n is p á r j á t r i t k í t ó jelenség. L a k o s J á n o s eredeti t r a g é d i á j á t a d t á k e l ó H u n y a d i Lászlóról, m a g a a szerző j á t s z o t t a a címszerepet, Zigán Czilleit, A j k a y Q r i s k á t , a m á s o d i k K i s J á n o s Szilágyi M i h á l y t , Ihász pedig egy M o d r á r n e v ű f ő n e m e s t . 3 6 M i n t h o g y a nevezetes e s e m é n y n e k elég bő i r o d a l m a van, 3 7 a részleteket m o s t mellőzve csak a k o r a b e l i m é l t a t á s t h a d d idézzem a M a g y a r H í r m o n d ó b ó l : „A" miolta f e n n áll a ' Sopronyi T e á t r o n , s o h a t a l á n n e m volt olyan d u g v a teli, m i n t ezen M a g y a r Zsenge J á t é k a l k a l m a t o s s á g á v a l , ö s z v e gyűltek ennek l á t á s á r a m i n d e n U r a s á g o k , k i k n e k s z á m a közzül v a l ó volt az i t t e n l a k o z ó E s z t e r h á z y n é ő Hertzegsége is. Minden F e l - v o n á s k o r , ú j t a p s o k k a l f o g a d t a t t a k a ' j á d z ó Személlyek, kik á t a l l y á b a n szép r e m e k j é t a d t á k h a z a f i ú i i g y e k e z e t j e k n e k , k i v á l t k é p p e n v a l ó m ó d o n k i m u t a t t á k pedig m a g o k a t A j k a y P á l és L a k o s J á n o s U r a k . " 3 8 A m a g y a r felvilágosodás m o z g a l m a felfelé ívelő k o r s z a k á b a n v a g y u n k m é g , a M a r t i n o v i c s - p ö r e l ő t t , a m i k o r f ő u r a k és hercegasszonyok is ildomosnak t a r t o t t á k az i l y e n f a j t a vállalkozások t á m o g a t á s á t . A soproni d i á k o k m á s o d i k p r ó b á l k o z á s a 1808-ban (amellyel h a s o n l ó k é p p e n messze m e g e l ő z t é k v á r o s u k a t és a m a g y a r n y e l v ű s z í n j á t s z á s t , hiszen színészek csak 1820-ban p r ó b á l k o z t a k először m a g y a r n y e l v ű előadással S o p r o n b a n ) m á r k o r á n t s e m v á l t o t t ki ilyen k e d v e z ő f o g a d t a t á s t . A színlapon röviden i s m e r t e t e t t , de e g y é b k é n t ismeretlen t a r t a l m ú „Zrini Miklós é s
36 L a k o s n a k ez a d a r a b j a Szinnyei szerint k é z i r a t b a n v a n , t ö b b s z ö r e l ő a d t á k P e s t e n és K o l o z s v á r t is. Virág B e n e d e k , aki u g y a n c s a k levelező t a g j a volt a soproni M. T á r s a s á g n a k , í r j a K a z i n c z y n a k (K. F . levelezése I I I . k ö t e t 8. lap) : „ I g a z ! Most olvasom H u n y a d i László Szom. J á t . öt felvon. Sopron. 1792. I r t a L a k o s J á n o s . " E b b ő l ú g y t ű n i k , m i n t h a ki is n y o m t á k v o l n a , de t u d o m á s o m szerint egy p é l d á n y a sem ismeretes, így a t a r t a l m á t sem i s m e r j ü k . 37 G a n t n e r A n t a l : A soproni színház és színészet t ö r t é n e t e (Sopron 1 9 4 1 . ) ; C s a t k a y E n d r e : Az első soproni m a g y a r színielőadás szereplőinek l e v é l v á l t á s á b ó l (Soproni Szemle 1942. f e b r . 15., k ü l ö n l e n y o m a t b a n is) ; F o d o r O t t m á r : S o p r o n első m a g y a r színészei a lyceu m i d i á k o k . (Sopron 1944.) ; Tolnai G á b o r : A soproni ö n k é p z ő k ö r ( S z á z a d o k és t a n u l s á g o k X I I I . f ü z e t e 1946.) 38 M a g y a r H í r m o n d ó 1792. m á j u s .
249;
az ő b a r á t i " című d a r a b o t a T á r s a s á g jegyzőkönyve szerint ,,a' nézőközönségnek nagy megelégedésével" a d t á k u g y a n elő, de a legközelebbi ülésükön azt írják : „T.T.Elölülő U r u n k arról való a t y a i 's bölts intésit, hogy T á r s a s á g u n k ' T a g j a i n a k t ö b b é a ' fellyebb m e g - i r t t J á t é k s z í n é n jádzani szabad nem lészen, r a k t a sziveinkre ; egyszer 's mind azoknak (kiemelés n a g y o b b betűkkel a jegyzőkönyvben) dölfös véleményeket is közlötte velünk, kik ezen szabads á g u n k a t el-nyomni igyekeznek. —. Kikről igy szólhatunk : Irigy szemekkel nézik édes Honnyai n y e l v ü n k ' tsinosodását ; — de e n g e d j ü n k meg nékik, m e r t hiszen kedves H a z á n k n a k tsak m o s t o h a f i j a i ! — " 3 9 F i g y e l j ü n k az é v s z á m o k r a ! E k k o r m á r 1808-at írtak, a reakciós törekvések mind j o b b a n visszaszorították a felvilágosodás v í v m á n y a i t , a Szent Szövetség k o r a közeledett. Nincs is t ö b b diákelőadás Sopronban sem, egészen 1829-ig. Akkor a z o n b a n — n a g y változás a felfogásban — m á r nem s a j á t színdarab-próbálkozásukkal állnak elő, hanem Vörösm a r t y S a l a m o n j á v a l . A húszas években ú j r a éledő T á r s a s á g m á r nem a b b a n l á t j a f e l a d a t á t — n a g y o n helyesen észrevéve az ú j kor követelményeit — hogy s a j á t kezdetleges írásaival helyet k é r j e n az irodalomban, hanem a közvetítő, népszerűsítő szerepet vállalják, ugyanolyan sikerrel, m i n t elődeik az írói k ö z r e m ű k ö d é s t . Á l l í t á s u n k a t a l á t á m a s z t j a , hogy e k k o r t á j t , 1822-ben vezetik be ismert költők verseinek a szavalását, a d d i g ki-ki s a j á t versét a d t a elő a gyűléseken (erre még később visszatérek). Ne u g o r j u n k a z o n b a n ennyire előre a T á r s a s á g t ö r t é n e t é b e n , t é r j ü n k vissza a t á r g y a l t k ö n y v j e g y z é k szépirodalmi k ö n y v e k r ő l szóló fejezetéhez. Ez az első k o r s z a k r a v o n a t k o z ó a n is sok érdekes a d a t o t t a r t a l m a z , s csak azokon á t h a l a d v a t é r j ü n k vissza m a j d a m a g a helyén V ö r ö s m a r t y v a l k a p c s o l a t b a n erre az előadásra. Szépirodalmi k ö n y v e i k k ö z ö t t elég szép számmal találunk azóta m á r feledésbemerült nevű szerzőket, de o t t sorakoznak szinte kivétel nélkül a korszak kiváló írói is. A nemesi ellenállás írói közül nagyon népszerű volt Dugonics A n d r á s , neve tizenegyszer szerepel a k ö n y v jegyzékben, regényei mellett o t t v a n Gyöngyösi-kiadása is. Nem hiányzik természetesen „ a régi jó G v a d á n y i " sem, akit talán éppen a T á r s a s á g k ö n y v t á r á b a n ismert meg a k a t o n a - k o r á b a n k ö n y v e k e t kikölcsönözgető P e t ő f i . 1802-ben ezt írták a jegyzőkönyvbe : ,,Döbröntei G á b o r (akkor m é g a T á r s a s á g t a g j a ) a m a H o n n y u n k i literatura mellett buzgó Gróf G v a d á n y i t ö r t é n t halálát kesergé alagyos v e r s e k b e n . " Megtalálhatók a jegyzékben Orczy Lőrinc versei is ( „ K ö l t e m é n y e s holmi egy nagy elmétől. K é z r e b o c s á t o t t a R é v a y Posony 1787."), és megt a l á l h a t ó Pálóczi H o r v á t h Á d á m is a későbbi nemesi gondolkodású írók közül. Tiszteletük jeléül levelező taggá v á l a s z t o t t á k a nemesség két nagy d u n á n t ú l i költőjét, Berzsenyi Dánielt és K i s f a l u d y S á n d o r t . K i s f a l u d y n a k összes m ű v e szerepel a k ö n y v t á r j e g y z é k b e n , Berzsenyinek is előbb versei, a z t á n az 1843-i Összes versek is (Döbrentei kiadása). Berzsenyi-tiszteletükről még szavalataikkal k a p c s o l a t b a n lesz szó. M a g y a r á z h a t n á n k azzal is, hogy Berzsenyi is soproni diák volt (évzáró örömünnepeiken később is többször megjelent), hogy o d a j á r t a k iskolába és a T á r s a s á g n a k tehetséges, ünnepelt t a g j a i voltak fiai, F a r k a s és László, de az igazi m a g y a r á z a t o t mégiscsak az a d j a , hogy a T á r s a s á g tagjai nagy többségükben ugyancsak a d u n á n t ú l i nemesség fiai közül kerültek ki, akik a napóleoni h á b o r ú k a l a t t m á r i n k á b b Berzsenyi, sőt K i s f a l u d y nemesi szemléletét v a l l o t t á k m a g u k é n a k , s még h a meg is őriztek v a l a m i t a francia felvilágosodás nagy eszméiből,azokat k o r á n t s e m azonosították a napoleoni hódító politikával, amellyel szemben egyértelműen elutasító volt az á l l á s p o n t j u k . Míg értekezéseikben fel-felmerül a h a l a d á s gondolata, például az 1806/7-es t a n é v b e n : „Melyek v o l t a n a k légyen legg f ő b b okai, h o g y a ' Magyar Nyelvet, Magyar Országba közönségesé'tteni nehéz", 4 0 vagy 1808-ban az ö r ö m ü n n e p értekezései közt : „Mi légyen az oka, hogy Magyar Ország a ' szép T u d o m á n y o k nak ki-pallérozására nézve m á s Országoknál olly sokkal h á t r á b b v a g y o n ? " és „ H o n n y u n k virágzásának a k a d á l y a i r ó l " , 4 1 ehhez m á r nem kapcsolódik, m i n t k o r á b b a n , a f r a n c i a példák é r t való lelkesedés, sőt a közelgő francia seregekkel szemben m a g a t a r t á s u k h a t á r o z o t t a n elutasító és ellenséges. E g y helyen „ a ' gőgös és hitszegő F r a n t z " nemzetről írnak, „melly soha á l h a t a t o s nem volt", 4 2 a felkelt nemességet u g y a n a k k o r lelkesen ünneplik. 1809. febr. 20-án a Sopronban táborozó felkelt nemesség tiszteletére ö r ö m ü n n e p e t rendeztek „sok jeles m a g y a r U r a k n a k j e l e n l é t e k " mellett, 4 3 ahol ilyen dolgozatokat olvastak fel Magasy D á v i d titoknok „ M i k é p p ' ítéljünk a ' mái Magyar N e m e s e k r ő l ? " című beköszöntő értekezése u t á n : „ A ' Magyar Szív, H o n n y á h o z h í v " — „A nagylelkű H a z a f i a k " — „Az igaz N e m e s " — „Mellyik a ' boldog O r s z á g ? " — „Minden bajnoki próba nagy szívekre szorul" — „Mi által t u d t a a ' Magyar Ősi szabadságát m á i g is f e n t t a r t a n i " — „ K a r d r a Nemes Magyarok !" — Ezek versek voltak,
39
A T á r s a s á g II. jegyzőkönyve 54. és 55. lap. A Társaság II. jegyzőkönyve 33. l a p j á n . 41 Uo. 64—65. lap. 42 Uo. 91. lap. 43 Uo. 83. lap. 40
250;
s közben t ö b b e n „ f o l y ó b e s z é d b e n " m o n d t á k el u g y a n e z e k e t a g o n d o l a t o k a t : „ A ' H a z a ' s z e r e t e t e n e m e s í t ! " — „ S e r k e n t é s a ' M a g y a r o k h o z . " (Ez versben is és p r ó z á b a n is). — „ B u z d í t á s a ' s z a b a d s á g ' f e n t t a r t á s á r a . " — „ N e m a ' p u h a s á g , h a n e m a ' vitézség m é l t ó a ' M a g y a r N é v r e . " — Még pénzt is g y ű j t ö t t e k a felkelt nemesség hadi költségeire, 4 4 és az 1808/9. t a n é v t a g n é v s o r á b a n ez o l v a s h a t ó n é g y n é v u t á n (27 t a g volt) : „ V a j d a A l b e r t k ö n y v t á r n o k ( A ' N e m e s e k k e l fel-kélt), H o r v á t h , S á n d o r (felkélt), S z e m e r e y J á n o s (felkélt), Szabó P é t e r (felkélt)." A m a g y a r n y e l v fejlesztésének, a t u d o m á n y , i r o d a l o m megbecsülésének t e r m é s z e t e s e n a z é r t é p p o l y a n hívei m a r a d t a k , m i n t az a l a p í t ó k , s így n a g y h a l a d ó íróink k ö n y v e i is o t t v o l t a k k ö n y v t á r u k b a n . A L u d a s M a t y i n a k első, bécsi k i a d á s a volt m e g a T á r s a s á g k ö n y v t á r á b a n , Csokonai emlékét is t ö b b k ö t e t őrizte. Csokonai k ö t e t e i t n e m c s a k k i v á l t o t t á k , h a n e m gyűléseiken is o l v a s t á k közösen. E z t í r j á k : „ F e l o l v a s t u k p é l d á n y u l a ' m i n a p i végzés szerint, h o g y ti. m i d ő n a ' t a n á c s k o z á s t a r t a t i k [ k ü l ö n v o l t a k a T á r s a s á g ügyeit intéző, t a n á c s k o z ó g y ű l é s e k ] , némelly híresebb szerzőknek m u n k á j i o l v a s t a s s a n a k fel, Csokonainak e' k ö v e t k e z e n d ő d a r a b j a i t : 1. Az E s t v e , 2. Az ősz, 3. A ' n y á r , 4. A ' n o v e m b e r , 5. A ' Tél, 's u g y a n ezeket a ' m i n t gyenge i f j ú i erőink engedék, meg-is c r i t i z á l t u k , szépségeket 's némelly b i z o n y t a l a n k i m o n d á s o k n a k é r t e l m é t felfedezvén." 4 6 K é s ő b b is : „Csokonai Vitéz Mihály a n a r c r e o n i D a l j a i b o l o l v a s t u n k fel e g y n é h á n y a t . " 4 6 . 1805-ben Csokonai h a l á l á t is elégiákkal gyászolta D ö b r e n t e i G á b o r a T á r s a s á g egyik ülésén. A j a k o b i n u s írók is szerepelnek a j e g y z é k b e n v a l a m e n n y i e n e g y - k é t k ö t e t t e l , K a z i n c z y , a k i t a T á r s a s á g m á r 1793-ban tiszteleti t a g j á v á v á l a s z t o t t , t e r m é s z e t e s e n egész sereggel, csak b a r á t j a , K i s J á n o s közelíti m e g a k ö t e t e k s z á m á t t e k i n t v e . Tiszteleti t a g g á v á l a s z t á s á r ó l e z t írja K i s n e k Regmecről : „ L a k o s t á r s u n k á l t a l b é v e z e t t e t é m a soproni t á r s a s á g b a ; s m á r erről m e r e m r e m é n y l e n i , h o g y ez, h a csak e g y - k é t K i s t és L a k o s t t a l á l u n k , dicsőségére f o g v á l n i n e m z e t ü n k n e k . É n , n e m s o k á r a v a l a m e l y m u n k á m homloklevelére f ü g g e s z t e m ezt a m e g t i s z t e l t e t é s e m e t . " 4 7 C s a k u g y a n , a Stella c í m l a p j á n a soproni M a g y a r T á r s a s á g t a g j á n a k m o n d j a m a g á t . A Stellából n e g y v e n p é l d á n y t a j á n d é k o z o t t a T á r s a s á g n a k . Az i f j a k k é s ő b b P r ó b a m u n k á i k első d a r a b j á t k ü l d t é k el neki, a j e g y z ő k ö n y v szerint egy „ t z i f r á n b e k ö t ö t t i r ó p a p p i r o s ú " p é l d á n y t , K a z i n c z y viszont K i s J á n o s n a k az ő h á z a s s á g á r a írt e p i s z t o l á j á b ó l s a j á t a r c k é p é v e l ö t v e n e t k ü l d ö t t azzal, h o g y á r á t a d j á k á t a szerzőnek. E g y a l k a l o m m a l K a z i n c z y l á t o g a t á s á t is v á r t á k : „ t e t s z e t t jelenteni T . T . Elölülő U r u n k n a k Ts. K a z i n c z y Ferencz U r n á k B é t s b e v a l ó u t a z á s á t , és o n n é t hozzánk való bizonyos e l j ö v e t e l é t , m i r e nézve m e g - h a t á r o z t a t o t t , h o g y ezen f é n y e s é r d e m ű és m a g y a r szivű M a g y a r n a k e l f o g a d á s á r a Társaságunk' e r á n t a v a l ó tiszteletének és s z e r e t e t é n e k jeléül, kiki a ' M.Társok közzül v a l a m e l l y m u n k á r a 48 el-készüljön." Ez a látogatás azonban elmaradt : a jegyzőkönyvben semmi nyoma. M e g t a l á l h a t ó a szépirodalmi k ö n y v e k k ö z ö t t a felvilágosodás legelső íróinak is t ö b b k ö t e t e , Bessenyeitől az Agis t r a g é d i á j a 1772-i bécsi k i a d á s a , és A philosophus 1777-ből (a j e g y z é k szerint Bessenyei József írta, 340. sz. a l a t t ) . Szép s z á m ú k ö n y v e v a n Kisék első írób a r á t j á n a k , Péczelinek is, és m é g régebbről F a l u d i F e r e n c , Gyöngyösi J á n o s is m e g t a l á l h a t ó k . F e l v o n u l n a k t e r m é s z e t e s e n a klasszikus verselés ú t t ö r ő i is v a l a m e n n y i e n Baróti Szabótól R a j n i s o n és R é v a i n keresztül Virágig, m e g t a l á l h a t ó k D a y k a versei is, de érdekes, h o g y Á n y o s é s K á r m á n n e v é t hiába keressük a j e g y z é k b e n . I t t , a szépirodalmi k ö n y v e k közt is szerepel a m á r e m l í t e t t Czinke F e r e n c , a z t á n A r a n k a G y ö r g y , K o n y i J á n o s , Szacsvay S á n d o r , K u l c s á r I s t v á n , akivel v a l ó levelezésükről a h í r l a p o k k a l k a p c s o l a t b a n m é g lesz szó. A T á r s a s á g első k é t é v t i z e d é b e n , m i n t ezt az eddigiekből is l á t h a t t u k , v a l ó b a n erős k a p c s o l a t o t t a r t o t t a k s z á m o s íróval, azok is n a g y r a é r t é k e l t é k a soproni i f j a k T á r s a s á g á t . „ M á s o d r e n d ű levelező", v a g y „ é r d e m e s " t á r s a i k m é g lelkesebben leveleztek v e l ü k . Egész k i s n y e l v m ű v e l ő , i r o d a l m i k ö r a l a k u l t ki a M a g y a r T á r s a s á g k ö r ü l ezekből a levelező és é r d e m e s t á r s a k b ó l , m u n k á k a t k ü l d t e k be, sőt m u n k á i k k i a d á s a előtt a T á r s a s á g v é l e m é n y é t k é r t é k . Beliczay J ó n á s n a g y geresdi t a n í t ó , k é s ő b b e v a n g é l i k u s egyházi énekköltő, a k i n e k t ö b b k ö t e t e v a n a j e g y z é k b e n is, 1795-ben e l k ü l d t e m u n k á i t b í r á l a t r a "a T á r s a s á g n a k „ R e b e g ő m ú z s á m s z ü l e m é n y e i " c í m m e l . U t o l s ó levelét, m i n t alásonyi lelkipásztor írta 1808-ban, 4 9 Buzgó vidéki t a g volt Zigán J á n o s k e m e n e s h ő g y é s z i , Szüts I s t v á n csengei, Edvi-Illés P á l nagygeresdi, m a j d n e m e s d ö m ö l k i lelkip á s z t o r . N é m e t h László győri t a n á r k o r á b a n csak a T á r s a s á g v é l e m é n y é n e k m e g h a l l g a t á s a
44 46 46 47 48 49
Uo. 87. lap.. A T á r s a s á g I I . j e g y z ő k ö n y v é b e n 209. lap, 1915. n o v , 18-án. Uo. 216. lap 1816. m á r c 2-án. K a z i n c z y levelei K i s J á n o s h o z . I. k ö t e t . 1842. 2. lap. A T á r s a s á g II. j e g y z ő k ö n y v e 69. l a p j á n 1808. o k t . 1-én. A T á r s a s á g II. j e g y z ő k ö n y v e 60. lap. 1808. m á r c . 12-én.
251;
u t á n a d t a m u n k á i t s a j t ó alá. 60 A T á r s a s á g maga is a d o t t ki k ö n y v e k e t : 1796-ban M e s t e r h á z y N a g y J á n o s t a n á r vallástanító kézikönyvét, a Boldogságra vezérlő o k t a t á s t , 1807-ben K o n t o r J á n o s kertai prédikátor Méhész című könyvecskéjét. 8 1 Ők a d t á k ki a k ö n y v j e g y z é k b e n isszereplő regényt : „Sarolta, a Soproni M . T - e g y t a g j á t ó l Győr, 1805. R o m á n . " Ezeket a k ö n y v e k e t á r u s í t o t t á k és a pénzt könyvtárfejlesztésre f o r d í t o t t á k . Az első t a n k ö n y v volt, melyet a z alsóbb osztályosok használtak, a Méhész legtöbb p é l d á n y á t Széchényi Ferenc s m á s p á r t fogóik vásárolták meg. S a j á t verseikből is k i a d t a k egy kis g y ű j t e m é n y t 1804-ben, D ö b r e n t e i Gábor b u z g a l m á n a k e r e d m é n y e k é p p e n (ő volt ekkor a Társaság t i t o k n o k a ) : A' sopronyi Magyar T á r s a s á g P r ó b a - m u n k á i n a k 'sengéje, Első d a r a b . S o p r o n y b a n , a ' T á r s a s á g k ö l t s é g é n , 1804." Az „első d a r a b " utalás a r r a , hogy egy második k ö t e t e t prózai m u n k á i k b ó l a k a r t a k összeállítani, de ez csak t e r v m a r a d t . A fedőlap belső oldalán „ j e l e n t é s " - b e n a j á n l j á k a k ö n y v e t a közönségnek, és engedelmet kérnek azoktól a volt tagoktól, kiknek régebbi írásait t u d t u k és beleegyezésük nélkül k i n y o m a t t á k . Végül arról is értesítést k a p u n k , hol ^kapható a k ö n y vecske : Sopronban R a i t s P é t e r professzornál, Bécsben a „ M a g y a r K u r í r É r d e m e s í r ó i n á l " , B u d á n Czinke Ferenc professzornál, Pozsonyban Schwaiger A n d r á s k ö n y v á r u s n á l , G y ő r ö t t Ném e t h László professzornál. Debrecenben Sárvári Pál professzornál, Szebenben Hochmeister M á r t o n y k ö n y v n y o m t a t ó n á l . A „ K é t Magyar H a z á " - h o z címzett a j á n l á s b a n röviden összefoglalják a Társaság t ö r t é n e t é t és törekvéseiket : „ N e m egyéb t e h á t ezen Társaság tzélja, h a n e m az, h o g y a b b a n némelly m a g y a r I f j a k önként gyakorolják m a g o k a t Anyai nyelvük édes hangzásaiban ; n e m egyéb, h a n e m , hogy a ' hazai szózatokat megízlelvén 's gyakorolván, u t ó b b nem tsak ' s e n g e , sőt remek m u n k á k a t is a j á n l h a s s a n a k a ' H a z á n a k . " ö t v e n k ö l t e m é n y t foglal m a g á b a n ez a kis százötvennyolc lapos zsebkönyv, huszonegy i f j ú és volt t a g m u n k á j á t . Csak nevük k e z d ő b e t ű j é t írták verseik alá, így csak n é h á n y név f e j t h e t ő meg. Zigán J á n o s 9, Kis J á n o s és a kiadó* Döbrentei Gábor 7, Lakos J á n o s 5 m u n k á v a l szerepel, azonkívül H. B. 4 és K . S. 3 m u n k á val, a többi eggyel. K ö z t ü k van Czinke Ferencnek a Társaság 1800-beli örömünnepére Pestről k ü l d ö t t költeménye is : „ T ü n d é r k é p a sopronyi m a g y a r t á r s a s á g érdeméről". A könyvecskeh á t s ó borító lapja időrendi sorrendben is feltünteti a verseket : melyik évben h á n y k e l e t k e z e t t . 1803-ból való a legtöbb. T ú l n y o m ó többségük m a g y a r f o r m á b a n v a n írva, kedvelték a tizenkét szótagos sorokat és a nyolcas, hetes sorok v á l t o g a t á s á t . A klasszikus f o r m á k közül a h e x a meteres szakozatlan költemények és a sapphói szakok találhatók leggyakrabban. Nyelvük még nem sokat v e t t fel az alig kezdődő nyelvújításból. Gyöngyösi képei, kifejezései élnek m é g benne, sokszor szerepelnek Apolló, Ámor, Zefir, a n i m p h á k és a barokk költészet m á s „kellék e i " . Sok k ö z t ü k az óda, v a n n é h á n y e p i g r a m m a , a lírai költemények nagy része a gondolati lírához tartozik : A költő vigasztalása, A bölcsesség, Munkásság, őszi gondolatok, A v a k m e r ő ség á r t a l m a i . T ö b b vers foglalkozik a Társasággal is, a m a g y a r nyelvvel és a hazával. H a d d álljon i t t n é h á n y sor, mellyel a buzgó d i á k o k a t b i z t a t t a a k ö t e t egyik m u n k a t á r s a :
Szerettem h a z á m n a k igaz m a g z a t j a i , Magyar kikeletnek nyilány virágjai, K i k b e n a szent érzés gyuladozó heve A n y a n y e l v ü n k eránt legszebb ösztön leve : Csak jó s z á n d é k t o k b a n meg ne csüggedjetek, E r r e kér egy főkincs, — szép a n y a n y e l v e t e k ! 5 2 Sokfelé elvitte a T á r s a s á g hírét ez a kis könyvecske, néhányról a jegyzőkönyv is t a n ú s kodik. P á p a y Sámuel, Veszprém vármegyei t á b l a b í r ó , pápai uradalmi fiskális ír nekik e g y levelet 1807-ben, „Mely Levél mellet (!) ezen n e v e z e t t ' s nálunk még esméretlen L i t t e r á t o r T á r s a s á g u n k e r á n t , mellyet, vallása szerént még eddig tsak a ' közönséges t u d ó s e t t á s o k b ú l , és T á r s a s á g u n k ' az 1804-dik Esztendőben ki j ö t t P r ó b a Munkáinak Zsengéjibül esmért, az e r á n t m o n d o m vonszó szeretetétül ösztönöztetvén ezen nemes gondolkozású férfiú K ö n y v - T á r u n k bővettésire általa a ' világ eleibe lépett m u n k á t : A' Tisztbéli Magyarsáp/ul 2 példányokba m e g k ü l d ö t t e . " „ M i n t h o g y pedig ezen L i t t e r á t o r T á r s a s á g u n k a l (!) t o v á b b esmerkedni k i v á n , m e g h a g y a t o t t itt ezen gyűlésünkbe, hogy a ' T á r s a s á g ' T i t k o s a , a n n a k egész környülállásos T ö r t é n e t i le-irását meg k ü l d j e . " 5 3 T a l á n a P r ó b a m u n k á k viszonzásaképpen k a p t á k a j á n d é k b a a pozsonyiak zsebkönyvét is, mely jegyzékükben 238. szám a l a t t szerepel „ A z t is illő lessz i t t 50
K o v á c s Sándor : I m. 33. lap. I I . J e g y z ő k ö n y v 77. lap. 52 A soproni Magyar T á r s a s á g P r ó b a m u n k á i n a k Sengéje. 53 A T á r s a s á g II. jegyzőkönyve 29. l a p j á n . 61
252;
e m l í t e n ü n k , — í r j a a j e g y z ő k ö n y v 6 4 — hogy Győri Mihály ú r , a ' P o ' s o n y i E v a n g . M. T á r s a s á g n a k t a g j a , m i d ő n a ' m u l t a l k a l m a t o s s á g g a l t a r t a t o t t ö s z v e g y ü l é s ü n k b e n m e g jelent v o l n a , T á r s a s á g u n k a t a ' k ö v e t k e z e n d ő t z í m ű k ö n y v e t s k é v e l : T a v a s z i Virágok, m e g a j á n d é k o z t a . " Valószínűleg a P r ó b a m u n k á k sikereként k ö n y v e l h e t j ü k el a z t is, h o g y F e s t e t i c h G y ö r g y „ p l e n i p o t e n t a r i u s s a " , P l a t t h y Elek f e l k é r t e őket, h o g y í r j a n a k üdvözlő verseket F e s t e t i c h l e á n y á n a k és Zichy K á r o l y n a k a h á z a s s á g á r a , a m i k e t ki is n y o m t a t t a k . 6 6 A k ö v e t k e z ő t a n é v e t azzal kezdik, h o g y Széchenyi Zsófia kisasszony és Zichy F e r d i n á n d cs. és k i r . k a m a r á s , h u s z á r k a p i t á n y e s k ü v ő j é r e írnak verseket. 6 6 E b b ő l az i r o d a l o m n a k u g y a n v a j m i k e v é s h a s z n a v o l t , de a soproni d i á k o k n a k a n n á l t ö b b , m e r t a boldog ö r ö m a p á k b u s á s a n m e g f i z e t t é k a k i n y o m a t á s i k ö l t s é g e k e t (s a k ö n y v t á r i l y e n t é n k é p p e n i g y a r a p í t á s a mégiscsak az irodalom ügyét s e g í t e t t e elő). Levelező t a g j a i k m é g E r d é l y b ő l is voltak : „ E r d é l y országból Alsó Csernátoni V a j d a Sámuel U r n á k , ki a ' T u d o m á n y o k b ó l részint a ' Debreczeni, részint a ' P á p a i Collegiumokban b ő v részt veve, és a ' N é m e t N y e l v n e k m e g t a n u l á s a v é g e t t B a l f o n m u l a t a , azon levelére, m e l y b e n T á r s a s á g u n k k a l öszveszövetkezni való ó h a j t o z á s á t k i n y i l a t k o z t a t t a , . . . az v é g e z t e t e t t , h o g y a ' f e n t n e v e z e t t U r Másod R e n d b é l i Levelező T á r s n a k el-fogadtassék, és az a z t Valló-írás, nékie ki-is szolgáltassák ; a ' m e l l y a k k o r m i n d j á r t véghez-is v i v ő d ö t t . " 6 7 Bethlen Elek gróf m é g régebb ó t a , 1795-től volt t a g j a a T á r s a s á g n a k , és 1805-ben csak a z é r t u t a z o t t Erdélyből S o p r o n b a , h o g y részt vehessen a T á r s a s á g ö r ö m ü n n e p é n . K i a d v á n y a i k m e l l e t t ezek az ö r ö m ü n n e p e k emelték különösen a T á r s a s á g t e k i n t é l y é t , növelték hírét. Minden t a n é v végén, n é h a k é t a l k a l o m m a l is, s a j á t m u n k á i k k a l jelentek m e g a n y i l v á n o s s á g e l ő t t , m é g p e d i g a hírlapi t u d ó s í t á s o k és a j e g y z ő k ö n y v i bejegyzések t a n ú s á g a szerint nem kis sikerrel. Messze vezetne, h a h a t v a n h é t év örömünnepeiről ennek a t a n u l m á n y n a k a k e r e t é b e n a k a r n é k s z á m o t a d n i , aki nem s a j n á l j a a f á r a d s á g o t , n é h á n y k o r a beli folyóirat és h í r l a p h a s á b j a i n o l v a s h a t j a v i s s z h a n g j u k a t . 6 8 Most csak egy szem- és f ü l t a n ú t i d é z e k , a n n a k az érzékeltetésére, h o g y m i t is j e l e n t h e t e t t a soproni közönségnek az i f j ú s á g •évről évre m e g t a r t o t t ö r ö m ü n n e p e . A s z e m t a n ú , Slachta E t e l k a , nem is állt n a g y o n közel a líceumhoz, hiszen részben k a t o l i k u s vallása, részben előkelő s z á r m a z á s a m i a t t m á s k ö r ö k b e n f o r g o t t , s n a p l ó j a , m e l y a T á r s a s á g k é t ö r ö m ü n n e p é n e k emlékét őrzi, k ü l ö n b e n a bálozások és a szerelmek t ö r t é n e t e . 5 9 1839. m á j u s 30-án „ D . u . a m a g y a r i f j a k s z a v a l á s á b a m e n t ü n k . Miillner S a t y r á j a felséges vala ; ő a h e n y e s é g p á r t j á t fogá, k á r , h o g y sokan nem é r t e t t é k ! a versek s z a v a l á s á b a n t a n i t ó j o k kellene ; h a m i s pathosszal m o n d j á k el. T ó t h n é leányai velünk v o l t a k ; e z u t á n ezekhez, hói u z s o n n á z t u n k . " 6 0 1840. m á j u s 30-án : „ D . u . A t a n u l ó m a g y a r t á r s a s á g ö r ö m i n n e p é n v o l t a m ; Schneller folyóbeszédje, ugy Peczé is, N e n d t v i c h s ó h a j a s T a t a y h á l á j a k ü l ö n ö s e n sikerültek ; a z t á n csak k a l a p o t és e r n y ő t h o n n h a g y v a , a m é g hozzánk t á r s u l t T e r é z zel az evangélikusok i m a h á z á b a m e n t ü n k ; i t t m e n t végbe A r t n e r Lini egybekelése I h á s z I m r é v e l . Lini g y ö n y ö r ű szép volt, szívesen k ö s z ö n t ö t t . A hosszú beszéd k ö z b e n haza s i e t t ü n k , s innen l á t t u k a nem p o m p á s u g y a n , de csinos m e n e t e t . A z t á n város k ö r ü l m e n t ü n k , s a Casinóhoz ü l t ü n k , B u d a y é k k a l is. Ezek k é s ő b b m é g hozzánk j ö t t e k , a f á k l y á s m e n e t e t nézők s a zenét h a l g a t ó k (!), m e l l y e t a t a n u l ó i f j ú s á g S u p e r i n t e n d e n s K i s s n e k , ki m a 50. éves j u b i l a e u m á t ünnepié, hozott".61 A b b a n a k o r b a n , a m e l y b e n S l a c h t a E t e l k a h a l l g a t t a a soproni diákok ö r ö m ü n n e p é t , m á r nem a felkelő nemességről í r t a k , h a n e m a lengyel s z a b a d s á g h a r c r ó l , nem is a felkelő n e m e s s é g költségeire g y ű j t ö t t e k , h a n e m a N e m z e t i Színházra, 6 2 és m i n d e n e k f ö l ö t t Széchenyi r e f o r m j a i é r t lelkesedtek ; a k i t „ S z á z a d u n k b a j n o k á " - n a k nevez a T á r s a s á g egyik sikeresebb verselője,: „Mellyik m a g y a r n a k szivét nem éleszti az ö r ö m n e k , 's r e m é n y n e k leg b á j o s a b b s u g a r a , m i d ő n N e m z e t i n y e l v ü n k n e k mi a ' honi m ű v e l ő d é s n e k a l a p j a , sebes felvirágozását szemléli ' s s o k a t igérő N e m z e t i i n t é z e t e i n k e t , a ' M.T. T á r s a s á g o t , Ország Gyűléseink ú j a l a k ú f o l y a m a t j á t , a ' P e s t i N e m z e t i S z í n h á z a t , a ' D u n a h u l l á m a i t szegdelő Gőzösöket, 's t ö b b illyeket, m i n t honi •emelkedésünk leg bizonyosb t a n u j i t , l á t j a " — írja Eöri Szabó S á n d o r , a p á p a i K é p z ő t á r s a s á g
64
Uo. 48. lap. I I . j e g y z ő k ö n y v 3—4. lap, 1806. o k t . 18-án. Uo. 41—42. l a p , 1807. őszén. 67 Uo. 75. lapon. 1808. őszén. 68 T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y 1823. I X . 118.1. ; 1825. V. 118.1. ; 1828. V. 117—122.1. ; H í r n ö k 1840. V. 4. ; J e l e n k o r 1844. j ú n . 2 „ 44. sz. 174. lap. ; É l e t k é p e k 1846. m á j . 3 0 . 1 . félév 2 2 . sz. 701. lap. s t b . 69 C s a t k a y E n d r e : Z a d j e l i S l a c h t a E t e l k a soproni n a p l ó j a 1838—1842. (1943.) 60 C s a t k a y : I. m . 26. lap. 61 Uo. 69—70. lap. S l a c h t a E . i t t t é v e d e t t : a T á r s a s á g volt ö t v e n éves. 62 A T á r s a s á g IV. j e g y z ő k ö n y v é b e n , 1836. o k t . 23-án. 66
66
253;
a l a p í t ó t a g j a , m a j d t a n á r e l n ö k e m é g m i n t soproni d i á k , 1839-ben. 6 3 P e t ő f i b a r á t a i e k k o r m á r a T á r s a s á g t a g j a i , m a j d i r á n y í t ó i , o t t v a n P á k h A l b e r t , Sas I s t v á n t ö b b e k k ö z ö t t . A n a g y irodalmi p é l d a k é p ekkor m á r nem K a z i n c z y és Berzsenyi volt, h a n e m V ö r ö s m a r t y , n e m is főúri p á r t f o g ó k kegyeit keresték h á z a s s á g k ö t é s r e írt a l k a l m i ó d á k k a l , h a n e m például az á r v í z i h a j ó s t m a g a s z t a l t á k . E n n e k megfelelően V ö r ö s m a r t y u g y a n c s a k sok, t i z e n n é g y k ö t e t t e l szerepel a k ö n y v j e g y z é k b e n . Azonnal felfigyeltek rá, a m i n t a Z a l á n f u t á s a f i a t a l k ö l t ő j e o r s z á gos hírre t e t t szert, és 1829. j ú n i u s á b a n elő is a d t á k , m i n t m á r e m l í t e t t e m , S a l a m o n k i r á l y c í m ű d r á m á j á t j ó t é k o n y célra. E z volt a S a l a m o n egyetlen előadása. A szereplők közt volt S z é k á c s J ó z s e f , m i n t O t t o m o r v á i f e j e d e l e m . A j e g y z ő k ö n y v csak p á r s o r b a n említi a n a g y e s e m é n y t , m e r t az egészen év végére esett, de ez a pár k e d v e s sor m e g é r d e m l i , a V ö r ö s m a r t y - u t á n z á s b e m u t a t á s a k e d v é é r t is, h o g y idézzük : „Meg-jegyzést érdemel ; H o g y e' folyó H ó 2 4 - d i k é n ezen Ns. T á r s a s á g T a g j a i által a ' közönséges J á t é k s z í n r e h o z a t o t t : S a l a m o n K i r á l y d i c s é r e t e s A p p l a u s u s s a l lépett le. É l j e n e k a ' N s T á r s a s á g n a k jeles T a g j a i , 'S m í g M a g y a r E l d ő d i n k l e b o r o n g o t t századi diszesbb P á l y a f u t á s r a h i v á n d a n a k illy v i r t u s se m a r a d j o n A' feledékenység' csendes folyamába^ m e r ü l v e , 'S csak soraim — ha nem m á s — Éltessenek Hősi B a r á t i m ! ! ! T ó t h J . " 6 4 A d r á m á t m é g jóval előbb t i z e n k e t t e n m e g r e n d e l t é k , és V ö r ö s m a r t y m é g egy p é l d á n y t k ü l d ö t t nekik a j á n d é k b a a k ö v e t k e z ő levél kíséretében 1827. f e b r . 24-én : „ N e m h a g y h a t o m felelet nélkül azon szép és p é l d á t l a n készséget, mellyel U r a s á g o d és t á r s a i felszólittatlanul is részt k í v á n t a k venni m u n k á i m e l ő m o z d í t á s á b a n . É n v a l a m i n t eddig ö r ö m m e l h a l l o t t a m h í r é t T á r s a s á g o k n a k , u g y m o s t ú j okom v a n n a g y r a b e c s ü l n i a z t , m i d ő n b e n n e a legszebb i g y e k e z e t e t m u n k á l ó d n i l á t o m . E z e n n y i l a t k o z t a t á s o m és k ö s z ö n e t e m m e l l e t t f o g a d j a el U r a s á g o d az előfizetési p é l d á n y o k o n k í v ü l a t i z e n h a r m a d i k n y o m t a t v á n y t velinen, m e l y e t jeles T á r s a s á g o k k ö n y v t á r a s z á m á r a m a g a m j e g y e z t e m ki. Áz i f j ú s á g eveiben egyebet is t e n n i , m i n t szilaj k i c s a p o n g á s t , r i t k a s á g , de a n n á l n a g y o b b é r d e m . " 6 5 . V ö r ö s m a r t y m e l l e t t m e g t a l á l h a t ó k a k ö n y v t á r b a n Kölcsey m u n k á i is, aki e g y é b k é n t a s á r o s p a t a k i T á r s a s á g g a l t a r t o t t f e n t k a p c s o l a t o t a h a r m i n c a s é v e k b e n , és Czuczor Gergelyé, a k i t a p á p a i a k k é r t e k fel p á l y a m u n k á k b í r á l á s á r a a n e g y v e n e s é v e k b e n . N e m hiányzik G a r a y sem, a k i n e k szónokias balladáit m i n d e n T á r s a s á g b a n n a g y o n k e d v e l t é k . A szépirodalmi k ö n y v e k k ö z t egy m u n k á v a l szerepel Széchenyi, a m e l y e t a M a g y a r A k a d é m i á r ó l írt, és eggyel Wesselényi, a Balítéletekkel. K i s f a l u d y K á r o l y n a k is m e g t a l á l h a t ó m i n d e n m ű v e , k ö l t e m é n y e i , színművei és az A u r ó r a , m e l y e t b u z g ó n o l v a s t a k . Mint látni f o g j u k , Berzsenyi és V ö r ö s m a r t y k ö z t egy ideig K i s f a l u d y volt l e g k e d v e l t e b b k ö l t ő j ü k . A d r á m a í r ó k közül Szigligeti emelkedik ki k ö t e t e i s z á m á v a l , N a g y Ignáccal v e t e k e d v e , aki a z o n b a n n e m c s a k s z í n m ű v e k k e l szerepel. N e m hiányzik K a t o n a B á n k B á n j a , Teleki K e g y e n c e sem, és Czakó, H u g o , O b e r n y i k is m e g t a l á l h a t ó , sőt H o r v á t h C-yrill, a szegedi piarista iskolában a l a k u l t T á r s a s á g t a n á r e l n ö k e , T y r u s című s z o m o r ú j á t é k á v a l , és Malatidesz Dániel, a pozsonyi T á r s a s á g egyik buzgó elnöke is (különben pozsonyi orvos) : „ É d e s y Gergely v a g y az erköícs d i a d a l m a " c. d r á m á j á v a l , m e l y e t 1824-ben írt 6 6 A társasági t a n á r e l n ö k ö k közül m é g T a u b n e r K á r o l y t a l á l h a t ó m e g , aki k o r á b b a n a soproni T á r s a s á g t a g j a , k é s ő b b a pesti evangélikus líceum M a g y a r T á r s a s á g á n a k első t a n á r elnöke volt, A n a k r e o n f o r d í t á s a i v a l , m e l y e t V a j d a P é t e r a d o t t ki, aki u g y a n c s a k v e z e t t e a pesti, m a j d a szarvasi T á r s a s á g o t . V a j d a meglepően sok m ű v é v e l szerepel a j e g y z é k b e n , k ü l ö nösen m ű f o r d í t á s o k k a l . Az iskolai T á r s a s á g o k i f j ú s á g á n a k erős k a p c s o l a t á t b i z o n y í t a n d ó , m e g t a l á l h a t ó k a selmeci, kolozsvári és debreceni hasonló d i á k t á r s a s á g o k á l t a l k i a d o t t zsebk ö n y v e k is : a Kis koszorú, R e m é n y és L a n t . Hosszú készülődés u t á n 1837. n y a r á n m e g j e l e n t a soproni T á r s a s á g második z s e b k ö n y v e c s k é j e is V i r á g f ü z é r c í m m e l . K i s J á n o s n a k a j á n l j á k a z s e b k ö n y v e t , és Berzsenyi F a r k a s ügyes d i s t i c h o n j a áll elöl bevezetőül : K i s T a v a s z u n k b i m b ó t , csak gyenge v i r á g o k a t a d h a t ; Sárga k a l á s z t s z a m a t o s f ü r t ö k e t oszt csak az ősz. 63 A Sopronyi M a g y a r T a n u l ó T á r s a s á g ' Ö r ö m - Ü n n e p i M u n k á j i ö s z v e i r a t t a k által 1827-dik E s z t e n d ő t ő l f o g v a . 64 A T á r s a s á g I I I . j e g y z ő k ö n y v e utolsó l a p j á n . 65 K o v á c s S. : I. m . 55. lap. 66 . Lásd : T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y 1824. VII. 117. és 1825. III. 109. lap.
254;
a'
Tagok
E z u t á n a T á r s a s á g t ö r t é n e t e k ö v e t k e z i k , m e l y e t M a j o r P á l , az évi t i t o k n o k írt. A k ö n y v e c s k é b e n n e g y v e n k é t k ö l t e m é n y t és n é h á n y elbeszélést t a l á l u n k t i z e n h é t i f j ú tollából. Összeh a s o n l í t v a az első soproni z s e b k ö n y v v e l , t ö b b érdekes v á l t o z á s t l á t h a t u n k . K e v e s e b b a m o r a lizáló, gondolati líra, t ö b b e t f o g l a l k o z n a k a m a g y a r t ö r t é n e l e m n a g y j a i v a l , ó d á k a t írnak az élő n a g y s á g o k r ó l . Megjelenik a n é p d a l is. N y e l v ü k m á r t e l j e s e n a r o m a n t i k a k o r á é , V ö r ö s m a r t y h a t á s a érezhető a v e r s f o r m á b a n is. Megjelennek a n y u g a t e u r ó p a i f o r m á k , és e l t ű n i k a z alex a n d r i n , t ö b b , egészen jól sikerült disztichont is t a l á l u n k a k ö t e t b e n , a m i o t t m é g n e m v o l t . E g y - e g y h o s s z a b b k ö l t e m é n y b ő l egész g y ű j t e m é n y t s z e d h e t ü n k össze a r o m a n t i k a k e d v e l t kifejezéseiből, például Berzsenyi F a r k a s n a k A v á n d o r c í m ű k ö l t e m é n y é b ő l : B ú s h o n f i , p á r t o s h o n , holló s z á r n y a i v a l , megrezzen az é j , ü d v t e l j e s , a szív l e p k e s z á r n y á n nem m e r e n g a k é j , k o m o r b ú , b á n a t k í n , lángzó é r z e m é n y , b á j v i d é k , g e r j e d e l e m , a m ú l t k o r n a k emléke, m i n t gyászos f é n y a l a k , i l i a t n e d v , f é n y t e t ő , b o r o n g ó h o n , derengő lángfelhő s t b . E p i g r a m m á i k közül h a d d álljon i t t a k ö t e t egyik t e h e t s é g e s e b b m u n k a t á r s á n a k , a k é s ő b b is verselgető Matisz P á l n a k 6 7 t a r t a l m a m i a t t is f i g y e l e m r e m é l t ó verse : A jobbágy. Miért n a p k ö l t e u t á n ? — o r d í t f e n y e g e t v e a h a j d ú ; „ K ö l t e előtt keresém g y e r m e k e i m k e n y e r é t . " U g y a n c s a k ő írja Gróf Széchenyi I s t v á n h o z című k ö l t e m é n y é b e n : Soká r a g y o g m a j d néked is é r d e m e d N a g y férfi ! H o n n o m hőn s z e r e t e t t fia ! L á n g z ó b e t ű k k e l lesz felírva N a g y neved a k i d e r ü l t egekre. Ó d á i k b a n m é g Berzsenyi h a n g j á t , s z a v a i t i s m e r h e t j ü k fel, de m o n d a n i v a l ó j u k m á r a r e f o r m k o r é . B á r á n y i László írja Kölcseyhez című v e r s é b e n . Az égi hangok f e n n r a g y o g ó s z a v á t A n e m z e t érté s álmaiból kikelt ; Az eszme f á k l y á j á t k e z e d b e n L á t j a ragyogni, s u t á n a d indul. A n y u g a t e u r ó p a i és m a g y a r o s d a l - f o r m á k l e g i n k á b b szerelmes verseikben jelennek m e g , legj o b b ezek k ö z ö t t D u k a v i c s K á r o l y h á r o m n é p d a l a , ( t ö b b nincs is a k ö t e t b e n ) , azok k ö z t is a harmadik : L e h u l l o t t a f a levele, Hej, ha benne csalatkozom, Őszi szellő játszik vele, A csapodárt megátkozom, H e j de nyíl m é g r ó z s a b i m b ó , S h a h í v e b b e t nem t a l á l o k , G a l a m b o m a j k á n viruló. K a t o n á n a k m a j d beállok. V a g y a m á r idézett Matisz P á l rövid kis verse : Igen és n e m . Elet s halál leng Lány ajkadon, É l t e m s halálom Leng szavadon.
I g e n t ha m o n d a s z K i n y í l egem, N e m - e t rebegve — A sírverem.
H a d d idézzük m é g Vigasztalás című versét H o g y h a élted h a j n a l á b a n , Béborula f é n y e g e d , S a homály befedte barna F á t y o l á v a l szép neved ; O h , ne ölts m a g a d r a b ú t , Fény-derű követ borút.
Ha S Bús A
barátid elhagyának, senki téged nem vezet ú t a d b a n , s n e m n y ú j t senki veszélvben h ű k e z e t ; Oh, ne ölts m a g a d r a b ú t , Rossz b a r á t o d b á r m i r ú t .
67 Matisz P á l r ó l Szinnyei : M a g y a r írók élete és m ű v e i b e n o l v a s h a t j u k , h o g y egy ideig nevelő , m a j d P e s t e n ügyvéd volt, és t o v á b b f o g l a l k o z o t t k ö l t é s z e t t e l , P e t ő f i v e l js összebarátk o z o t t . Versei az A t h e n a e u m b a n , Regélő P e s t i D i v a t l a p b a n , H o n d e r ű b e n , É l e t k é p e k b e n , N e m z e t i A l m a n a c h b a n jelentek meg.
255;
Ha reményed füstbe mène, S izzadásod ingyen volt, Mert m o s o l y g v a a szerencse H ű szívedre nem h a j o l t ; Oh, ne ölts m a g a d r a b ú t , Hosszú m é g a p á l y a ú t .
H a szerelmed a l e á n y k a Csalfasággal élteté,' V a g y ha kebled é r z e m é n y i t Gúny-mosolygva megveté ; Oh f e l e j t s d a csél-csapot, S véle a b ú t s b á n a t o t .
N é h á n y elbeszélés is v a n a k i s k ö t e t b e n , a m e l y e k b e n K i s f a l u d y K á r o l y v i d á m elbeszéléseinek a h a t á s a érezhető, de m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y p r ó z á b a n g y e n g é b b e k , m i n t a v e r s b e n , b á r regény is szép s z á m m a l v a n o l v a s m á n y a i k k ö z t . A regényírók közül t á r g y a l t k ö n y v j e g y z é k ü k b e n J ó s i k a Miklós szerepel legtöbbször, h u s z o n k é t k ö t e t t e l . É r d e k e s , h o g y E ö t v ö s t ő l csak A falu j e g y z ő j e és Körösi Csorna S á n d o r f e l e t t m o n d o t t emlékbeszéde szerepel a j e g y z é k b e n , a prózai s z a v a l á s l e g k e d v e l t e b b d a r a b j a k é n t szereplő K a r t h a u s i t , úgy látszik az Árvízk ö n y v b ő l t a n u l t á k m e g , a m e l y a j e g y z é k b e n előfordul (463—467 szám). F e l t ű n ő e n sok k ö t e t t e l szerepel F á y A n d r á s . R e n g e t e g n é v t e l e n f o r d í t o t t és eredeti r o m á n is t a l á l h a t ó a j e g y z é k b e n , a l i g h a n e m ezekre v o n a t k o z o t t az a későbbi h a t á r o z a t , h o g y ,,olyan k ö n y v e k , m e l l y e k n e k olvasása v a g y épen nem hasznos és egészen nélkülözhető, v a g y t a l á n az erkölcsre k á r o s b e f o l y á s ú l e e n d h e t n e , senkinek ne a d a s s a n a k k i " . 6 8 A T á r s a s á g t ö r v é n y e i b e n a z t o l v a s h a t j u k , h o g y m i n d e n elbúcsúzó t a g a j á n d é k o z egy-egy k ö n y v e t a T á r s a s á g n a k , részben így k e r ü l h e t e t t ez a sok „ r o m á n " a k ö n y v t á r b a . Az a j á n d é k o z á s o k n a g y része a j e g y z ő k ö n y v e k b e n m e g is t a l á l h a t ó . N é h á n y címet lássunk m u t a t ó b a n : „ B r e n d vitéz á r n y é k a , v a g y a csodálatos e r e j ű k a r d . T o r m á s y J á n o s , P e s t . " (32. szám) — „ B e r t a r i d és G r i m w a l d , a l o n g o b á r d o k királyai. В. I. P o z s o n y - P e s t . " (33. sz.) —• „ A szívnek gerjedelmei. В. I. r o m á n , P o z s o n y és Pest 1807." (38. és 62. sz.) (ez а В. I. szerepel a T a v a s z i virágok k i a d ó j a k é n t is.) —• „Szerelem p é l d á j a , v a g y Deila Valle olasz gróf. T ö r t é n e t i k é p . Geiza László, Vác 1790." (34. sz.) — „ T e o d o r és M á r i a , v a g y a holtig t a r t ó r i t k a hűség. R o m á n . " (53. sz.) — „ V a l d r a f v a g y a v á n d o r l ó lélek. P e s t 1 8 0 9 . " (85. sz.) — „ A szép Trézsi, v a g y a haszon és tisztesség. R o m á n , 1800." (86. sz.) — „Olly feleség, millyen r i t k á n t a l á l t a t i k . R o m á n . Veszprém 1794." (104. sz.) — „ O t t o v a g y a z a b o l á t lan i n d u l a t o k á l d o z a t j a . Csery P é t e r , R o m á n , P e s t 1812." (116. sz.) (Ez volt K a t o n a József B á n k B á n - j á n a k egyik forrása.) U g y a n c s a k Csery P é t e r t ő l : „ I d a , v a g y a szerelemféltés ereje. R o m á n . P o z s o n y és P e s t 1809." (126. sz.) — „ A f ö s v é n y á n g y , v a g y A m á l i a és A l b e r t . P o z s o n y és P e s t 1807." (105. sz.) E z t a k ö n y v e c s k é t a H a z a i T u d ó s í t á s o k is hirdeti, m i n t a „ t u d ó s p u b l i k u m m e g t e t s z é s é n e k elnyerésétől ismeretes Téli és N y á r i K ö n y v t á r " h a t o d i k k ö t e t é t . A h i r d e t é s szerint : „ E g y n a g y o n szívre h a t ó s b á j o s , de m a g á b a n mégis valóságos t ö r t é n e t szép c í m k é p p e l . " F ü s k u t i L a n d e r e r Mihály k i a d á s á b a n jelent meg. 6 9 — „Mária v a g y a n e m e s lelkü p a r a s z t leány. R o m á n . K o l o z s v á r 1794." (73. sz.) — " Zorida, v a g y a n a g y Mongol l e á n y a . R o m á n . S . S . P o z s o n y és P e s t 1805." (81. s z . ) — „ V a n d a K r a k k ó i herecegasszony v a g y a szerelem á l d o z a t j a . P o z s o n y 1800." (243. sz.) A m i n t l á t h a t j u k , ezek a k ö n y v e k szinte k i v é t e l nélkül a s z á z a d f o r d u l ó k ö r ü l i k o r b ó l v a l ó k , a m i k o r a z l e h e t e t t a jelszó, h o g y nem b a j , h a gyenge is, csak m a g y a r u l legyen írva. A k é s ő b b m e g t e r e m t ő d ő m a g y a r k r i t i k a a t y j a , B a j z a József öt k ö t e t t e l szerepel a k ö n y v j e g y z é k b e n , s a z u t á n f e l v o n u l n a k P e t r i c h e v i c h és K u t h y n y o m á n a B a j z a által a n n y i r a p á r t fogolt és b i z t a t o t t „ m á r c i u s i f i a t a l o k " is : a k é t V a c h o t , P e t ő f i (négy k ö t e t t e l ) T o m p a , P á l f f y , Degré, J ó k a i , S a m a r j a y , L i s z n y a y , Vas Gereben ; t o v á b b á m e l l e t t ü k J á m b o r P á l balladáival, T ó t h Lőrinc Ú t i t á r c á j á v a l és H u n y a d i László című d r á m á j á v a l . M e g t a l á l h a t ó N a g y I m r é n e k , a f i a t a l o n e l h u n y t debreceni d i á k k ö l t ő n e k a v e r s k ö t e t e is, a z t á n a K l i e g l k ö n y v , ellenben hiányzik A r a n y T o l d i j a , pedig a j e g y z ő k ö n y v b e n o l v a s h a t j u k , h o g y m e g r e n d e l t é k . B e k ö t v e h e l y e t foglalnak a k ö n y v t á r b a n az előfizetett f o l y ó i r a t o k is. Elég sok a m ű f o r d í t á s is. A Külföldi S z í n m ű t á r k ö t e t e i n k í v ü l Milton : E l v e s z e t t p a r a d i c s o m , Y o u n g : É j s z a k á k , W i e l a n d : Téli rege, S h a k e s p e a r e : M a c b e t h , G o e t h e : Az i f j ú W e r t h e r keservei, B y r o n versei, K o t z e b u e , George S a n d , Schiller m u n k á i t a l á l h a t ó k ötletszerű összevisszaságban. Victor H u g o B u g J á r g á l j a m e l l e t t o t t v a n Dickens T w i s t Olivérje és Cooper Utolsó M o h i k á n j a . E z u t á n P e t ő f i első f o r d í t á s a , a K o r o s hölgy k ö v e t k e z i k , és a klasszikusokból is n é h á n y k ö t e t : T a c i t u s , Ovidius, P h a e d r u s , T h e o k r i t u s , J u v e n a l i s , H o m e r o s Iliásza és O d y s s z e á j a . A t ö r t é n e t i s e g é d k ö n y v e k k ö z ö t t F é n y e s Elek : M a g y a r o r s z á g n a k s a hozzákapcsolt t a r t o m á n y o k n a k m o s t a n i á l l a p o t j a című m ű v e (hat k ö t e t ) n y i t j a m e g a sort. M e g t a l á l h a t ó Páloczi H o r v á t h Á d á m ő s t ö r t é n e t e is : A m a g y a r o k Mágog p a t r i a r k h á t u l f o g v a I. I s t v á n királyig. A T á r s a s á g első n e m z e d é k e szívesen o l v a s t a Szekér J o a c h i m : MagyaroTc e r e d e t e 68 69
256;
A T á r s a s á g V. J e g y z ő k ö n y v e 5. l a p j á n C. p o n t . 1840. szept. 19. Hazai T u d ó s í t á s o k 1807. I. félév 94. lap.
cimű k ö n y v é t , mellette o t t v a n Heltai Gáspár Magyar k r ó n i k á j á n a k 1789-i győri kiadása és Virág Benedek sokat olvasott Magyar századokja. G v a d á n y i József h é t kötetes m u n k á j a : A világnak közönséges históriája (biztosra v e h e t j ü k , hogy a Kis J á n o s írta nyolcadik k ö t e t is megvolt) és kisebb útleírásai következnek, m a j d Dugonics Andrástól A m a g y a r o k n a k uradalmaik, R ó m a i t ö r t é n e t e k és Szittyái t ö r t é n e t e k . E g y k ö n y v Simonyi óbesterről szól (Vitézvári B. Simonyi József. N. Pál Pest, 1831.), egy másik X V I . Lajos, „szerencsétlen francia k i r á l y " életéről (Berta Gy. Kassa 1792.). R u m y K á r o l y György M o n u m e n t a H u n g a r i c a j á t jegyzők ö n y v ü k szerint a szerzőtől k a p t á k a j á n d é k b a : „ T . T. R u m i (!) Káról néha G y m n á s i u m u n k n a k érdemes professor Ura, most pedig a ' Carlovitzi Oskolák' Rectora, T á r s a s á g u n k eránt vonszó szeretetének, a ' mellyet m á r sok izben bizonyított, zálogául, m e g k ü l d ö t t e a ' töle világ eibe (sic!) b o t s á t o t t M o n u m e n t a H u n g a r i c a n a k második d a r a b j á t : kedvezzen az É g ezen nagy H a z á n k f i a életének ; 's a d j o n sok illyeneket hamvaiból m á r - m á r fényre törő m a g y a r H a z á n k n a k . " 7 0 H r a b o v s z k y Dávid Utazási rajzok című m u n k á j á t is a j á n d é k b a k a p t á k , m e r t ő is a T á r s a s á g b a n kezdte irodalmi m u n k á s s á g á t (1820—22-ig), m a j d később a pozsonyi T á r s a s á g n a k vált lelkes reformerévé : „ F e l m u t t a t o t t egyszer s' mind Hrabovszky Dávid (kiemelés a jegyzők ö n y v b e n ) „ U t a z á s i r a j z a i n a k " 1. és 2. k ö t e t e melly, m i n t a ' Szerző U r ' T á r s a s á g u n k eránti szívességének záloga hálás köszönettel f o g a d t a t o t t " — olvassuk a jegyzőkönyvben. 7 1 A t á r gyalt k ö n y v j e g y z é k szerint megszerezték a soproni diákok Budai Ésaiásnak Magyarország históriájáról írt h á r o m k ö t e t e s m u n k á j á t , valamint Közönséges h i s t ó r i á j á t . A jegyzék 129. számú k ö t e t e : D e n t u magerek, a magyarok őseleji. Csorna Sándor, B u d a 1826. (Ezt a k ö t e t e t a k i a d á s évében k a p j á k egyik professzoruktól). 7 2 — Második József életéről Péczeli József m u n k á j á t , H u n y a d i J á n o s viselt dolgairól Czuczor Gergelyét o l v a s h a t t á k a Társaság t a g j a i . Sok k ö n y v szól Napóleonról. H o r v á t h Mihály Magyarok t ö r t é n e t é n e k három k ö t e t é n kívül B a j z a József történeti m u n k á i érdemelnek m é g említést, a z u t á n H u n f a l v y J á n o s n a k , a késmárki T á r s a s á g utolsó 1848. előtti tanárelnökének (mely tisztségben b á t y j á t , P á l t követte), Egyetemes történelme, a pozsonyi Társaság ú j r a alapítói közt szereplő Tessedik Ferencnek (Sámuel f i á n a k ) délfranciaországi utazásáról szóló könyve, és a soproni Társaság k é t alapítój á n a k a könyvei : Kis J á n o s t ó l a Nevezetes utazások t á r h á z a és E s m e r t e t ő g y ű j t e m é n y (Pest 1810.), N é m e t h Lászlótól Európai nevezetes országok leírása (Sopron 1795.) és Világtörténet t u d o m á n y á r a való készület (Sopron 1795.). A filozófia és matézis könyvei á l t a l á b a n iskolai t a n k ö n y v e k . A M a t e m a t i k a i m ű s z ó t á r a t (1834.), Philosophiai m ű s z ó t á r a t (1839), Dugonics A n d r á s k ö n y v é t : T u d á k o s s á g n a k első könyve, a b e t ű v e t é s ; Kis J á n o s két f o r d í t á s á t : Erkölcsi o k t a t á s az ifjú asszonyok számára (angolból) és P y t h a g o r a s s Isokrates a r a n y m o n d a t a i (görögből) h a d d említsem meg, és három „ t a n á r e l n ö k " m u n k á j á t : T a u b n e r K á r o l y M é r t a n á t és Tiszta m e n n y i s é g t a n á t , Tarczy L a j o s (a pápai Képzőtársaságnak volt első tanárelnöke) Népszerű é g r a j z á t , és Vandrák A n d r á s n a k (az eperjesi T á r s a s á g tanárelnökének) Lelkileges e m b e r t a n á t . A természet és gazdaságtani m u n k á k közt t a l á l h a t ó k : „A m e n n y k ő mivolta s eltávoztatásáróli bölcselkedés Makó P . szerint", — Baróti Szabó Dávid : Paraszti majorság. — F á y A n d r á s : Hasznos házijegyzetek. — V a j d a P é t e r : Az állatország Cuvur u t á n . — T a r c z y L a j o s : Népszerű t e r m é s z e t t a n . — Magda Pál : A mezei gazdaság philosophiája szerint okoskodó gazda. — Pánczél Dániel : Mezei gazdaságot t á r g y a z ó jegyzetek. A z u t á n a T á r s a s á g által k i a d o t t könyvecske : „A méhekről jegyzések. K o n t o r J á n o s , Sopron 1806." Ezeken kívül egy sor gyakorlati t a n á c s a d á s t szolgáló könyvecske, m i n t : „Az okos, gondos és értelmes kertész. I.B. K a s s a . " — „A jó gazdasszony. Weörös Mih. Pozsony és Pest 1717." (ez valószínűleg elírás 1817. helyett) — „Dohánytermesztésről való rövid o k t a t á s . " — „A szőlő plántálásáróli o k t a t á s . F ö t . Pronai Pál Pest 1786." — Okos méhész. Verseg József Pest, 1836." Az orvosi t u d o m á n y o k fejezetében k é t k ö n y v is szól az élet meghosszabbításáról, a z u t á n himlő, pestis, gyermekbetegségek ellen szerelnek fel jó tanáccsal, m á r a m e n n y i r e címükből ítélni lehet. Helybeli kiadású k ö n y v : „Egészséget t á r g y a z ó k a t e c h i z m u s dr. Kiss J o s . Sopron 1796." és van még egy k ö n y v „Ä lovak orvoslásáról" is, N é m e t Mihály f o r d í t o t t a 1796-ban Pozsonyban. A t ö r v é n y és politikát tárgyazó részben az első k ö n y v Széchenyi Hitele. T ö b b e k k ö z ö t t ezt is azonnal megrendelték. 1830. szeptember 11-én írják (IV. jegyzőkönyv) : „Végére köz megegyezéssel m e g h a g y a t v á n a ' T i t o k n o k n a k és a ' Kincsesnek, hogy a ' Cassa m a r a d v á n ' nyából ezen k ö n y v »a' Hitel« megvétessék 's K ö n y v t á r u n k a t , mind külső szép f o r m á j á t , mind belső értékét t e k i n t v é n , ékesítse, eloszlottunk." 6 k m a g u k is említésre 70
j:
71 72
5
A T á r s a s á g II. jegyzőkönyvének 235. lapján, 1817-ben. A T á r s a s á g IV. jegyzőkönyve 1838. szept. 29-én. A T á r s a s á g III. jegyzőkönyve 1826. jún. 3-án.
Irodalomtörténet
257
m é l t ó n a k é r z i k , h o g y egy-egy f o n t o s a b b k ö n y v e t a z o n n a l m e g r e n d e l n e k : „ N e v e z e t e s , — í r j á k — h o g y a t á r s a s á g alig h a l l v á n in, h o g y b. Wesselényi Miklós »Szózat a m a g y a r és t ó t n e m z e t i ség ügyében« k i j ö t t sietve t e t t e m e g r e n d e l é s é t . " 7 3 . A Hitel u t á n k ö v e t k e z i k a j e g y z é k b e n : „ T o l d a l é k észrevételek gr. Széchenyi I s t v á n H i t é h e z egy h a z a f i t ó l , P e s t , 1833." A k ö v e t k e z ő k ö t e t a S t á d i u m , p á r sorral l e n t e b b a Világ. E z u t á n a Hitel című m u n k a t a g l a l a t j a k ö v e t k e z i k D e s s e w f f y J ó z s e f t ő l . Sok a j e g y z é k b e n a t ö r v é n y e k e t i s m e r t e t ő k ö n y v , k ö z t ü k jogi t á r g y ú leírás K ö n y e y J á n o s : A p a r a s z t e m b e r M a g y a r o r s z á g b a n c í m ű , Bécsben 1786-ban m e g j e l e n t m u n k á j a . J o g i t á r g y ú m é g Virág B e n e d e k n e k az A r a n y b u l l á r ó l írt k ö n y v e és M o n t e s q u i e u : A t ö r v é n y e k lelke című m u n k á j á n a k h á r o m k ö t e t e s 1833-i f o r d í t á s a , u t á n u k időszerű politikai m ű v e k k ö v e t k e z n e k e j e g y z é k b e n : Széchenyitől a K e l e t népe, K o s s u t h Felelete, F á y A n d r á s t ó l a K e l e t n é p e n y u g a t o n , E ö t v ö s t ő l a K e l e t népe és Pesti H í r l a p , D e s s e w f f y Aurél H á t r a h a g y o t t m u n k á i , I f j . P a l u g y a y I m r e „Megyerendszer, M e g y e - a l k o t m á n y 1841.", az 1844-i Országgyűlési T ö r v é n y c i k k e l y e k , E ö t v ö s R e f o r m j a , Széchenyi Politikai p r o g r a m m t ö r e d é k e i , Szalay Lászlótól a S t a t u s - f é r f i a k és szónokok k ö n y v e . A vallási k ö n y v e k n a g y része h a l o t t i beszéd és énekes k ö n y v , de v a n k ö z t ü k n é h á n y i r o d a l m i l a g is érdekes m u n k a . Első helyen P á z m á n y P é t e r H o d e g u s á n a k 1757-i k i a d á s a áll. T o v á b b i a k : M á r t o n I s t v á n : K e r e s z t é n y morális kis k a t e c h i z m u s . — Edvi-Illés P á l : Vallást ü r e l e m példái. — Igaz Sámuel : K i s Biblia. — Id. Péczeli József : A Szentírás t h e o l o g i á j a . — H e r v e y : S i r h a l m a s emlékbeszédei. — K i s J á n o s : Lelki á l d o z a t o k i m á d s á g o k b a n és é n e k e k b e n . F á y A n d r á s : Ó r a m u t a t ó . — „ N a p l ó j a az 1846-iki első p r o t . t a n á r i k ö z t a n á c s k o z m á n y n a k , dr. T a v a s s y L a j o s , 1846." és „ T a n s z é k i beszéd. K i a d j a B. d. T a v a s s y L a j o s , 1847." Mellékesen jegyzem meg, h o g y T a v a s s y (Teichengräber) L a j o s is t a n á r e l n ö k e és f e l v i r á g o z t a t ó j a volt a pesti e v a n g é l i k u s iskolabeli T á r s a s á g n a k . Becses szépirodalmi m u n k a z á r j a be a vallási k ö n y vek c s o p o r t j á t : Balassa Bálint és R i m a y J á n o s É n e k e i n e k 1738-i debreceni k i a d á s a . Az egyveleg m u n k á k k ö z t főleg olyan k i s e b b n y o m t a t v á n y o k szerepelnek, m i n t Széchényi F e r e n c k ö n y v t á r á n a k jegyzéke, Széchenyi I s t v á n n a k a M a g y a r játékszínről írt t a n u l m á n y a , Bessenyeinek E g y m a g y a r t á r s a s á g i r á n t való J á m b o r s z á n d é k a , J ó s i k a Miklós I r á n y és Vázlatok című írásai, a B a j z a József s z e r k e s z t e t t e K r i t i k a i L a p o k h a t f ü z e t e , F a l u d i F e r e n c től a N e m e s e m b e r és az U d v a r i e m b e r , K ó n y i J á n o s t ó l Erkölcsi mesék, Táncsics Mihálytól K r i t i k a i értekezések, A M a g y a r T u d ó s T á r s a s á g É v k ö n y v e i , a T á r s a l k o d ó , A t h e n a e u m , Figyelmező, É l e t és L i t e r a t u r a , M u z a r i o n , É l e t k é p e k b e k ö t ö t t é v f o l y a m a i , Dugonics A n d r á s t ó l a P é l d a b e s z é d e k és jeles m o n d á s o k , N a g y Ignáctól a M a g y a r t i t k o k , K u t h y L a j o s t ó l , a H a z a i r e j t e l m e k , Degrétől az I p a r l o v a g . N e m t u d n i , mi okból, sok szépirodalmi m u n k a is i d e k e r ü l t , ebbe a f e j e z e t b e : Szigligeti és Czakó színművei, P e t ő f i v a l a m e n n y i k ö t e t e m é g egy p é l d á n y b a n , O a r a y t ó l a T o l l r a j z o k , Irinyitől az Ú t i j e g y z e t e k , Erdélyi J á n o s N é p d a l a i , végül a t a n k ö n y v e k közül Bloch (Ballagi) Mór Költészeti k é z i k ö n y v e , T o l d y F e r e n c I r o d a l m i beszédei, és egy S z a v a l l á s t a n . Végére é r t ü n k a h a t a l m a s k ö n y v t á r i k a t a l ó g u s n a k , a m e l y e t p á r évvel a T á r s a s á g élet é n e k ú j r a i n d u l á s a u t á n írtak össze. A s z a b a d s á g h a r c u g y a n i s az iskolai T á r s a s á g o k életének is v é g e t v e t e t t , s az ö n k é n y u r a l o m éveiben csak nehezen, egy ideig t i t o k b a n i n d u l h a t o t t m e g a m u n k a , S o p r o n b a n is csak 1853—54-ben f o l y t a t j á k a j e g y z ő k ö n y v e t . í g y a k ö n y v t á r j e g y z é k ben szereplő k ö n y v e k e t feltehetőleg m a j d n e m kivétel nélkül m é g a s z a b a d s á g h a r c előtt szerezt é k be. E z a k a t a l ó g u s természetesen nem á r u l el s e m m i t a k ö n y v e k o l v a s o t t s á g á r ó l , és bőven v a n n a k esetlegességek is : egy-egy k ö n y v véletlenül b e k e r ü l t a k ö n y v t á r b a , anélkül, h o g y valaki v a l a h a is o l v a s t a volna. A k ö n y v e k s z á m á b ó l és a j e g y z ő k ö n y v e k beszerzési, a j á n d é k o zási a d a t a i b ó l mégis l e v o n h a t u n k n é h á n y k ö v e t k e z t e t é s t a r r a v o n a t k o z ó l a g , h o g y k i k e t k e d v e l t e k k ü l ö n ö s k é p p e n . A z t m i n d e n e s e t r e m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a k o r s z a k n a k szinte m i n d e n nevezetes k ö n y v e o t t volt a T á r s a s á g k ö n y v t á r á b a n . N e m c s a k k ö n y v e k e t v á s á r o l t a k á l l a n d ó a n , h a n e m a f o l y ó i r a t o k a t is rendszeresen j á r a t t á k és o l v a s t á k . M á r a T á r s a s á g m e g a l a k u l á s a előtt előfizettek K i s J á n o s é k a Mindenes G y ű j t e m é n y r e , M a g y a r K u r í r r a , H a d i és m á s nevezetes T ö r t é n e t e k r e , m a j d a M a g y a r H í r m o n d ó r a . 7 4 A M a g y a r H í r m o n d ó írói 1801. dec. 1-én kelt levelükben f e l a j á n l o t t á k , h o g y k é t évig ingyen k ü l d i k a l a p o t . Megindulása u t á n a z o n n a l előfizettek a H a z a i s Külföldi T u d ó s í t á sokra is, és K u l c s á r I s t v á n k é r t e t ő l ü k 1806. m á j . 18-i levelében, h o g y a laphoz hír és e g y é b a n y a g o t k ü l d j ö n a T á r s a s á g egy levelező, által, a k i n e k a portóköltséget is megtéríti. 7 5 T o v á b b j á r a t t á k a M a g y a r K u r i r t is. K é s ő b b előfizettek a F e l s ő m a g y a r o r s z á g i M i n e r v á r a . J e l l e m z ő , h o g y erre is a z o n n a l felfigyeltek megjelenése u t á n és 1825. f e b r . 5-én ezt írták j e g y z ő k ö n y v ü k b e :
73 74 75
258;
A T á r s a s á g V. j e g y z ő k ö n y v e 113. lap. 1843. á p r . 22. K i s J á n o s : I. m . 65. és K o v á c s S á n d o r I. m . 6. lap. K o v á c s S á n d o r : I. m . 18., 116. és 119. lap.
„ F e l o l v a s t a t v á n Felső M a g y a r Országi M i n e r v a n e v e z e t ű folyóirásról t e t t jelentés, m i n t h o g y m i n d a ' b e n n e elő f o r d u l ó t á r g y a k h a s z n o s o k n a k l á t t a t t a k , m i n d pedig m i n t h o g y az irás m ó d j a mellyel a ' jelentés t é t e t e t t igen kellemetes volt és s o k a t igérő, hozzá j á r u l v á n F ő T i s z t . S u p e r i n t e n d e d u r n á k [ K i s J á n o s n a k ] a j á n l á s a , köz a k a r a t t a l m e g h o z a t n i k í v á n t a t o t t , a t i s z t e k r e b i z v á n az, az e r á n t t e e n d ő r e n d e l é s e k e t . " 7 6 K e d v e l t l a p j u k volt a h ú s z a s - h a r m i n c a s é v e k b e n a T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y , a m e l y különösen T h a i s z szerkesztése idején s o k a t írt a T á r s a s á g o k ról. A h a r m i n c a s é v e k b e n j á r a t t á k a J e l e n k o r t , m a j d az A t h e n a e u m o t . A j e g y z ő k ö n y v szerint, m i u t á n t u d o m á s u k r a j u t , „ h o g y a h a z a 3 nevezetes í r ó i t ó l " szerkesztve megjelenik az A t h e n a e u m , e l h a t á r o z z á k , h o g y a n y a g i á l l a p o t u k n e m e n g e d v é n m e g k é t lap j á r a t á s á t , i n k á b b e z t j á r a t j á k , a R a j z o l a t o k r ó l l e m o n d a n a k . U g y a n e z e n az ülésen : „ F e l o l v a s á t o v á b b á a ' T i t o k nok a ' V i r á g f ü z é r és a ' Pesti M a g y a r Színházra a d o t t á l d o z a t t á r g y á b a n a ' J e l e n k o r Szerkesztőségéhez k ü l d e n d ő jelentését." 7 7 A J e l e n k o r b a n v a l ó b a n t ö b b s z ö r o l v a s h a t u n k n e m c s a k a soproni, h a n e m m á s T á r s a s á g o k r ó l is. A negyvenes é v e k b e n n e m c s a k S o p r o n b a n , h a n e m v a l a m e n n y i T á r s a s á g b a n a P e s t i H í r l a p volt a l e g o l v a s o t t a b b . N a g y o n jellemző p á r r ö v i d bejegyzés, a m e l y hírül a d j a , h o g y ebben a k o r b a n a soproni diákok s z á m á r a is K o s s u t h az i r á n y m u t a t ó : „ M i n t h o g y a P e s t i h í r l a p b a n (!) m a j d m i n d a z o n t u d ó s í t á s o k , mellyek a j e l e n k o r (!) l a p j a i t t ö l t i k , o l v a s h a t ó k , ez utolsó m e g h o z a t á s a m e g s z ü n t e t i k . A t ö b b i lapok h o z a t a l a a z o n b a n f o l y t a t t a t i k . " 7 8 J á r t m é g az A t h e n a e u m és a Regélő. H o g y a Pesti H í r l a p o t m e n n y i r e megbecsülték, a k ö v e t kező feljegyzés is m u t a t j a : „ J e l e n t v é n a ' t i t o k n o k , h o g y egy a ' helybeli I y c e u m b a n létezett t a n u l ó k b ó l álló olvasó egylet, t á r s a s á g u n k k ö n y v t á r á n a k a ' «Pesti Hírlap« ez évi első félévi s z á m a i v a l k e d v e s k e d i k , ez a j á n l a t é r t az illető olvasó-egyletnek k ö z k ö s z ö n e t s z a v a z t a t o t t . " 7 9 Az év végén m é g egyszer felmerül a J e l e n k o r r a való előfizetés : „ A J e l e n k o r . . . , h a l l v á n a t á r s a s á g h gr. Széchenyi I s t v . ez évre a J e l e n k o r térére ú j r a kiszáll, ismét m e g h o z a t n i rendelt e t e t t . " V a l ó b a n előfizetnek a négy l a p r a , a z u t á n 1843. o k t . 7-én az É l e t k é p e k r e is, m a j d a m i k o r é v végén a k ö v e t k e z ő félévre m e g ú j í t j á k az előfizetést, m á r csak a P e s t i H í r l a p r a , Regélőre, É l e t k é p e k r e f i z e t n e k elő. „ A J e l e n k o r szótöbbséggel j á r a t n i m e g s z ű n t . " 8 0 E l ő f i z e t t e k k é s ő b b az egykori tehetséges társasági t a g , Székács József P r o t e s t á n s E g y h á z i és Iskolai L a p j á r a ; népszerű volt a szépirodalmi lapok közül az É l e t k é p e k , és a Regélő u t ó d a , a Pesti D i v a t l a p . 1845—46-ban ezek j á r n a k a Pesti H í r l a p o n k í v ü l . A k i v á l ó b b ú j s á g o k a t d o l g o z a t a i k kal fel is k e r e s t é k és t ö b b l a p n a k levelezői v o l t a k . A szerkesztők is írtak nekik és a j á n d é k b a is k ü l d t e k p é l d á n y o k a t . H í r l a p j a i k a t kívülállók is o l v a s t á k , a T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y egyes f ü z e t e i m é g v i d é k e n is k ö r u t a t t e t t e k , a z u t á n helyezték el őket a k ö n y v t á r b a n . A k ö n y v e k és f o l y ó i r a t o k m e l l e t t s o k a t á r u l el az i f j ú s á g n a k i r o d a l o m m a l való k a p c s o latáról, a gyűléseken elhangzó s z a v a l a t o k s t a t i s z t i k á j a is. K e d v e l t k ö l t ő i k k e d v e l t verseit a d j á k elő, b á r k é t s é g t e l e n , h o g y a számszerű a d a t o k nem v e h e t ő k teljesen i r á n y a d ó k n a k , hiszen e l ő t é r b e k e r ü l n e k a s z a v a l h a t ó b b v e r s e k , é s a szavalásra k e v é s b é a i k a l m a s a k , b á r m e n y nyire k e d v e l t e k legyenek is e g y é b k é n t , nem f o r d u l n a k elő. S o p r o n b a n a szavalást d e k l a m á l ó g y a k o r l a t k é n t v e z e t t é k be m é g a század elején D ö b r e n t e i k e z d e m é n y e z é s é r e , és egészen 1822ig csak s a j á t versével á l l h a t o t t elő ki-ki a szavalási a l k a l m a k k o r . Azért t é r t e k el ettől a szabálytól, m e r t s o k a n — m i n t a j e g y z ő k ö n y v b ő l é r t e s ü l ü n k — p á r soros versikével b ú j t a k ki a deklamálási f e l a d a t alól, a z t sem t a n u l t á k jól meg. „ H o g y t e h á t enek u t á n n a az órátori g y a k o r lás t u l a j d o n t z é l j á v a l j o b b a n m e g e g y e z e n , 's az elmére nézve is n a g y o b b haszonal j á r j o n , — olvassuk — m e g e n g e d t e t i k , h o g y ki ki a ' f ő b b 's jelesebb a u t o r o k b ó l a ' velősebb és szebb h e l y e k e t d e c l a m a t i ó n a k v á l a s z t h a s s a , de a ' szerzőt m i n d e n k o r meg-kell n e v e z n i . " 8 1 Nehezen i n d u l t a szavalás, az első tíz évben csak egyszer e m e l k e d e t t 50 fölé a s z a v a l a t o k s z á m a , 1832/33-tól a z t á n , a m i k o r hirtelen 150-re u g r o t t , á l t a l á b a n 100 f ö l ö t t , v a g y 100 közelében m o z g o t t . K é t k ö l t ő verseit a d j á k elő 1821/22-től a s z a b a d s á g h a r c i g szinte k i h a g y á s nélkül n a g y s z á m b a n : első a soproni k a p c s o l a t a i m i a t t is k ü l ö n ö s e n tisztelt Berzsenyi, m á s o d i k a z országosan is l e g n é p s z e r ű b b költőink közé sorolható K i s f a l u d y K á r o l y . Berzsenyit csak egy é v b e n , Kisf a l u d y t k e t t ő b e n nem s z a v a l j á k , 1822/23-at n e m s z á m í t v a , a m i k o r egy ismert n e v ű k ö l t ő sem szerepel a j e g y z ő k ö n y v b e n . V ö r ö s m a r t y t és Kölcseyt n é h á n y évvel k é s ő b b kezdik szavalni, de a z t á n k i h a g y á s nélkül s z a v a l j á k őket a s z a b a d s á g h a r c i g , V ö r ö s m a r t y messze megelőz m i n d e n k i t versei s z á m á t t e k i n t v e , Kölcsey körülbelül u g y a n a n n y i s z o r f o r d u l elő, m i n t Kisfaludy.
76
A A 78 A 79 A 80 A 81 A 77
5*
Társaság Társaság Társaság Társaság Társaság Társaság
III. j e g y z ő k ö n y v é b e n 1825. f e b r . 5. IV. j e g y z ő k ö n y v é b e n 1836. dec. 10. V. j e g y z ő k ö n y v é b e n 1842 szept. 17. 86. lap. V. j e g y z ő k ö n y v é b e n 49. lap. 1841. szept. 18. V. j e g y z ő k ö n y v e 103. 116—117. l a p j á n és 1843. dec. 9-én. III. j e g y z ő k ö n y v e , 1822. f e b r . 16-án.
259
Berzsenyi Dánielnek 36 k ö l t e m é n y é t szavalták 215 a l k a l o m m a r . A húszas évek végén ő volt a legnépszerűbb és még hosszú ideig szavalták az említett költőkkel egyenlő s z á m b a n , 1842/43-tól m á r csak néhányszor fordul elő minden évben. Természetesen közismert ódáit a d t á k elő legtöbbször : a Fohászkodás (22), A m a g y a r o k h o z (a k é t vers e g y ü t t 32-szer szerepel, a jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy melyiket szavalták), Búcsúzás Kemenesaljától (20), Osztályrészem (17), Szilágyi 1458-ban (17), Wesselényi h a m v a i h o z (10), B a r á t a i m h o z (9), Az ulmai ütközet (9) a leggyakoribbak. 8 2 . Kisfaludy Károlynak 41 k ö l t e m é n y é t szavalják 152 a l k a l o m m a l . Különösen népszerű a h a r m i n c a s évek elején, később mind kevesebb versét a d j á k elő, 1843/44 és 1844/45-ben csak egyet, 1846/47-ben egyet sem. Leggyakoribbak : A m a g á n y o s sír (28), K a r á c s o n é j (11), H o n vágy (11), A kedves t á j (9), B a j n o k d í j (7), Budai h a r c j á t é k (7), L e á n y b ú (7), Mohács (7), Zuárd (7), Elte (5). Szavalják népdalait is és két a l k a l o m m a l monológot az Irénéből. 1825/26-ban jelennek meg az első Vörösmarty-versek, éspedig az 1824-ben írt A t ű n ő d ő kétszer, és Á r p á d emeltetése egyszer. A szabadságharcig 325 alkalommal szavalnak tőle, 66 kisebb k ö l t e m é n y t , eposz- és drámarészietet. A h a r m i n c a s évek derekától m á r ő a legkedvelt e b b k ö l t ő j ü k , míg a z t á n az utolsó k é t évben egy ú j csillag egészen elhomályosítja fényét ; 1846/47-ben Vörösmartytól tizennégy verset szayalnak, Petőfitől huszonegyet, 1847/48-ban Vörösmartytól nyolcat, Petőfitől huszonnégyet. É r d e k e s megfigyelnünk, hogy a két évtized a l a t t mindig ú j a b b és ú j a b b költeményeit választják ki, a régebben í r o t t a k a t lassan e l h a g y j á k . Az 1836-ban írt Szózatot például 1837/38-ban m á r kétszer szavalják (tíz vers és egy d r á m a részlet között), a z u t á n minden évben három—ötször, sőt P á k h Albert t i t k á r s á g a évében (1841/ 42), amikor h e t e n k é n t k é t gyűlést rendeztek, s az évi szavalatok száma 182 volt, hatszor szavalták a Szózatot, összesen harmincháromszor, ami a Vörösmarty-versek szavalásának egytizede. A Szózat mellett leggyakoribb még A hontalan (23), Salamon (21), melyeket megjelenésük u t á n ugyancsak azonnal szavalni kezdtek, A m a g y a r költő (16), Csák (15, néhányszor Csaba álnéven is), A n d r á s és Béla (14), Szép Ilonka (14), kezdettől fogva szavalt verse az Á r p á d emeltetése (13), később jelennek meg Liszt Ferenchez (10), B ú v á r K u n d (10), és Az ősz b a j n o k (8). Az 1841-ben írt Liszt Ferenchez c. k ö l t e m é n y t m á r az 1840/41. t a n é v b e n kétszer előadják az u g y a n a k k o r írt Petikével (4) e g y ü t t . Az utolsó években megjelenik a Fóti dal (2), Az élő szobor, Az úri hölgyhöz, az Országháza és az emberek egy-egy a l k a l o m m a l . Eposzaiból is szavalnak részleteket, legtöbbször a Zalán f u t á s á b ó l (20), néhányszor a Cserhalomból, K é t szomszédvárból, Romból, drámarészietet legtöbbször az elő is a d o t t Salamon királyból (9), a z u t á n a Vérnászból, Á r p á d ébredéséből, Csongor és Tündéből és J u l i u s Caesarból B r u t u s beszédét. Kölcsey Ferenc 1827/28-ban jelenik meg először négy versével, 1832/33-ban tíz fölé emelkedik művei száma, m a j d n é h á n y év u t á n h a t — t í z között mozog a szabadságharcig, kivéve a nagyszámú szavalatáról nevezetes 1841/42 t a n é v e t . L e g g y a k r a b b a n szavalt k ö l t e m é n y e a Zrínyi dala (35), melyet 1841/42-ben hatszor a d n a k elő, u g y a n a k k o r Zrínyi második énekét hétszer, s ezenkívül még egyszer (8). A Zrínyi dalának népszerűségét meg sem közelíti a többi verse : Vérmenyegző (8), Vándor (7), Hős (7), V a n i t a t u m v a n i t a s (6), R á k o s m y m p h á j á h o z (6), R á k o s (5). G y a k r a n szavalnak beszédeiből, melyeknek csak egy részét jelöli meg pontosan a jegyzőkönyv : Kazinczy Ferenc felett m o n d o t t emlékbeszédéből (3). A m a g y a r játékszínről (2), Nemzeti hagyományokról (2), Beszéd a vallás t á r g y á b a n (1), ezenkívül „Beszédéből" megjelöléssel (14). 1825/26-tól kezdve mindig kevesebb alkalommal szerepel, m i n t az előbbiek, de végül 103-szor mégis előfordul Bajza Józsefnek 39 költeménye. Kölcseyhez hasonlóan az ő versei közül is egyet kedvelnek különösképpen, a Fellegekhez címűt (16), a t ö b b i t kevesebbszer szavalják : A vezér búcsúja (9), Apotheosis (7), A b a j n o k nője (5), A visszatért (5), Kesergés (5), A r a b költő (4), S ó h a j t á s (3). 82 Ezek és a következő s z á m a d a t o k a jegyzőkönyvek hiányosságai m i a t t nem lehetnek egészen pontosak. Helyenként a szerző megjelölése nélkül közlik a szavalt versek címeit, a z u t á n m á s szerzőket írnak a versekhez, v a g y sehol elő nem forduló verscímeket jelölnek meg. Különösen eleinte gyakori a folyóirat szerinti megjelölés, a szerző neve nélkül, pl. Aurórából, Hébéből, Erdélyi Múzeumból stb., ami viszont azt bizonyítja, hogy ezeket a lapokat g y a k r a n f o r g a t t á k , s az ú j számokból a tetszetős verseket m i n d j á r t meg is t a n u l t á k . Ezeket a jegyzők ö n y v i h i b á k a t csak közismert verseknél j a v í t o t t a m ki, így a m e g a d o t t számoktól egy-két, r i t k á b b a n nagyobb eltérés is lehetséges. Az egyszerűség kedvéért mégis s z á m o k a t közlök, és nem „ t ö b b mint h ú s z " , „ m a j d n e m h a r m i n c " féle megjelöléseket, v a g y sok, kevés, t ö b b stb. féle h a t á r o z a t l a n megjelölést, hiszen a számoknál nem érdekes, hogy pl. az Osztályrészem 17-szer szerepelt-e valóban, v a g y 18-szor, de az így m e g a d o t t szám egy másik m e g a d o t t h o z k ö n n y e b b e n viszonyítható, pl. a Szózat (33), t e h á t k b . m é g egyszer annyi, m i n t az Osztályrészem.
260;
A századforduló n a g y o b b költői közül Berzsenyin kívül Csokonai Vitéz Mihálynak v a n még t ö b b verse, elszórva k é t és fél évtized szavaló-gyűlésein, összesen 19 vers 22 alkalommal. Érdekes, hogy a Zsugori u r a m - a t szavalják háromszor, éspedig a reformkor politikai harcai idején, a korszak vége felé, a z u t á n a R e m é n y h e z - t kétszer, többi költeményét egyszer, köztük : A rózsabimbóhoz, Lillához, A pillantó szemek, az első p i p a d o h á n y a Béka-egérharc-ból, részlet A lélek halhatatlanságá-ból. Kazinczy Ferenc költeményei ugyanígy elszórva még kevesebbszer fordulnak elő (13 vers 15 alkalommal). Kisfaludy Sándornak 16-szor szerepel k ö l t e m é n y e , ebből 9 egy-egy részlet H i m f y szerelmeiből, más költeményei k ö z ö t t kétszer szavalnak a Csobánc-ból, egyszer a Somló-ból. Sopronról lévén szó, természetes, hogy Kis János versei többször f o r d u l n a k elő, m i n t n a g y kortársaié (21 verse 28-szor), m i n d j á r t az első évben kétszer, u t o l j á r a 1839/40 és 40/41-ben m á r csak egy-egy alkalommal. Régebbi költőink közül Virág Benedek szerepel még említésre méltó s z á m b a n (10), utoljára 1834/35ben. Elsősorban a húszas években, de néha később is előfordul még egy-kétszer Ovadányi József, Révai Miklós, Baróti Szabó Dávid, Ráday Gedeon, Dayka Gábor, Döbrentei Gábor, Faludi Ferenc és Ányos Pál neve is, sőt Szentjóbi Szabó Lászlónak Az együgyű paraszt című versét a negyvenes években szavalják kétszer. Az Auróra-kör költői közül a m á r e m l í t e t t nagyokon kívül egy ideig kedvelt költőjük volt Szenvey József. 1826/27-ben tűnik fel egy versével, 1832/33-ban szerepel a legtöbbel, és 1842/43-ban szavalnak tőle u t o l j á r a . Összesen 18 verse szerepel 53 alkalommal, de különösen k e t t ő t ismételnek g y a k r a n : A sír címűt (18) és a Vigasztalás-t (11), többször fordul még elő A búsongó (5), és a Schillerből f o r d í t o t t A b ú v á r (3), a többi költeménye egy-két alkalommal. A húszas évek végén és a h a r m i n c a s években néhányszor előfordulnak a K i s f a l u d y körül t ö m ö r ü l t kisebb költők versei is : Szent-Miklóssy Alajos (7), Helmeczy Mihály (3), Töltényi Szanyiszló (1), Majláth János (5), Makáry György (3) Tessedik Ferenc (5), Fenyéri Gyula (3), Gr. Teleki Ferenc (7), Kovasóczy Mihály (4), 'Horváth Endre (5), Vitkovics Mihály (4). 1830/31-ben kezdik szavalni Czuczor Gergely költeményeit, és minden évben előadják őket néhányszor. 14 verse szerepel 56 alkalommal, közülük legnépszerűbb a H u n y a d i (21), a többi hozzá képest r i t k á n szerepel : Szondi (6), Legszebb ének (5), Falusi kislány Pesten (5), R e m e t e P é t e r (5) stb. A h a r m i n c a s évek közepén jelenik meg, először Bustavi álnéven, és Czuczorral versenyez népszerűség dolgában Kunoss Endre. 12 versét szavalják 58-szor, de ennek t ú l n y o m ó többsége k é t vers állandó ismétlése : Fohász (28), Csák (16), többi verse egy-két alkalommal szerepel. Garay János verseit is szavalták m á r a h a r m i n c a s évek közepétől, de csak egyet-egyet évente, népszerűvé szónokias balladái váltak a negyvenes években, s a k k o r többször szerepelt, m i n t Czuczor és Kunoss. Összesen 29 k ö l t e m é n y é t a d t á k elő 75-ször, l e g g y a k r a b b a n a K o n t - o t , tizenhatszor. Mellette gyakoribbak még : Körének (7), Toldi esküje (6), Előre (4), A sir (4) és H u n y a d i László (3). Ú j o n n a n megjelenő verseit is szemmel t a r t j á k , és azonnal beveszik szavalati d a r a b j a i k közé. í g y az 1843-ban írt Obsitos m á r 43/44-ben szerepel az u g y a n a k k o r írt Országgyűlési szózattal e g y ü t t ( m i n d k e t t ő összesen háromszor), megjelenése u t á n szavalják a M á t y á s Király G ö m ö r b e n - t is. Ismerik és szavalják a készülő Á r p á d o k m á r megjelent részeit is : Botond és b á r d j a és A m a g y a r o k Mózese többször előfordul. Gaál József is a h a r m i n c a s évek elején jelenik meg, de sokkal kevesebbszer, m i n t a z előbbiek. H é t versét szavalják 22 alkalommal, ebből tizenhárom a Zrinyi Ilona b ú c s ú j a , és h á r o m az Ólmos botok, a m e l y e t szintén h a m a r felfedeznek. A h a r m i n c a s évek végén és a negyvenes évek elején szavalják Tóth Lörincz m ű v e i t (9szer) k ö z t ü k részletet V a t a , E r d ő s hangok, K á r p á t i v i h a r című színműveiből. E k k o r válik divatossá a próza-szavalás is, többször e l m o n d j á k Wesselényitől a Balítéletek-et, s előadnak Széchenyi Nemzeti jólét és Nemzetiség című írásaiból. Mielőtt a fiatalok bevonulását ismert e t n é n k , említsük meg még n é h á n y idősebb költő nevét, akik főleg a harmincas, kevesebbszer a negyvenes években f o r d u l n a k elő. Mindenekelőtt Szemere Pál érdemel említést, akitől 15 a l k a l o m m a l szavalnak, a z u t á n Papp Endre, Guzmics Izidor, Thaisz András, s a volt soproni diákok : Székács Pál, Hrabovszky Dávid, Matisz Pál. N e m t a r t o z n a k a fiatalok közé, de csak a negyvenes évek szavalatai közt jelennek meg, elsősorban prózai m ű v e i k k e l Eötvös József és Vajda Péter. E ö t v ö s n e k műveiből 41-szer szavalnak, ebből 21-szer a Búcsú című híres versét ; még k é t másik k ö l t e m é n y e fordul elő egyszer, prózai műveiből tizennyolcszor a d n a k elő, legtöbbször a Karthausi-ból, egyszer A falu jegyzőjéből, A zsidók emancipációjáról és Körösi Csorna Sándor emlékezetére m o n d o t t beszédéből. Vajdától 16 alkalommal szavaltak, legtöbbször részleteket a Dalhon egyes ciklusaiból. A próza-szavalatok k ö z ö t t előfordul m é g Jósikának A k é t Barcsai-jából egy részlet, a z u t á n „ H o n d e r ű , ú j hírlap v e z é r h a g j a " , és a pesti t a n á r e l n ö k , Tavassy örömünnepi beszédéből egy részlet. A fiatalok közül k i t ű n i k szavalatai számával az egri kispapok Magyar T á r s a s á g á n a k ünnepelt költője, Tárkányi Béla, akitől 41 alkalommal szavalnak, ennek a fele Coriolan című
261;
szónokias b a l l a d á j a , a többi : F á k l y á s r a b n ő (5), T e m e t é s (5), Országgyűlésen (4), H o n á l d o z a t (2), Nemzeti dal (2) és még három vers. Sokszor szerepel a debreceni diákköltő, Nagy Imre is. Árpád című, a K i s f a l u d y Társaság p á l y á z a t á n első d í j a t nyert b a l l a d á j á t 1839/40-ben szavalt á k először. E z u t á n az Á r p á d o t még nyolcszor, H a t t y ú d a l á t tizenkilencszer, V á n d o r című versét egyszer. H a t t y ú d a l á t , nyilván az i f j ú diákköltő tragikus halálának h a t á s á r a 1841-től 44-ig szavalták g y a k r a n . Hogy mennyire figyelték m á s iskolák i f j ú s á g á n a k irodalmi m u n k á j á t , m u t a t j a az is, hogy 1840/41-ben egész sorozatot szavaltak a kolozsvári unitárius kollégium T á r s a s á g á n a k a k k o r megjelent R e m é n y című zsebkönyve első és második kötetéből : Kriza János, Jakab Elek, Csillador egy-egy, és Szentivdni Mihály három verse sorakozik e g y m á s u t á n . Megtalálható később Ács Károlynak a pápai K é p z ő t á r s a s á g b a n d í j a t n y e r t Lengyel keservek című verse is (ezzel nyerte el Petőfi elől a lírai p á l y a d í j a t 1842-ben). Kísérjük figyelemmel, hogyan vonul be Petőfi Sándor a T á r s a s á g szavaló-gyűléseire ! Első verse 1843. dec. 23-án az É n című, s ebben az iskolai évben még egy : Az utolsó alamizsna. A következő t a n é v b e n m á r hétszer szavalnak Petőfi-verset : az A m b r u s gazdát kétszer, részletet A helység kalapácsából, A n a p házasélete, Hozzá, A h a l v á n y k a t o n a , H a z á m b a n című verseket. 1845/46-ban ismét csak négy verse szerepel : Vándorélet, H a t t y ú d a l - f é l e és a H a z á m b a n kétszer. A k k o r a z t á n , m i n t m á r e m l í t e t t e m , ő lesz hirtelen a legnépszerűbb. Petőfi versei közt alig a k a d ismételt, ellentétben a kisebb költőkkel, úgy látszik a n n y i r a kedvelték verseit, h o g y mindig ú j a b b a k a t t a l á l t a k szavalásra a l k a l m a s n a k . 1846/47-ben kétszer fordul elő A hazáról, A külföld m a g y a r j a i h o z , H a z á m b a n , a többi egyszer : Egressy Gáborhoz, Téli éj, Bordal, Végszó. . .-hoz, Élő h a l o t t , A m a g y a r nemzet, A n a p házasélete, A m a g y a r nemes, K é t v á n d o r , Mért nem születtem ezer év előtt, Szomjas ember tűnődése, A helység kalapácsa (részlet), Szeget-szeggel, Csokonai, A csárda r o m j a i . A csonka 1847/48-i t a n é v b a n összesen nyolcvanegyszer szavalnak, s t ö b b m i n t negyed részében Petőfi-verset. Kétszer szavalják Pál mester. Végszó . . .-hoz, A külföld m a g y a r j a i h o z című k ö l t e m é n y e i t , egyszer A hazáról, F u r csa t ö r t é n e t , Vándorélet, I v á s közben, Múzsám és menyasszonyom, Vizet iszom, Felköszöntés, Téli éj, Széphalmon, Az őrült, T o m p a Mihályhoz, A világ és én, E b é d u t á n , Hozzá, Az utósó alamizsna, Jövendölés, Megyeri, Szeretlek én szeretlek téged címűeket. (Ez az u t ó b b i 1848. t a v a s z á n jelent meg!) A felsorolásból l á t h a t ó , hogy n é h á n y k o r á b b i hazafias verse mellett különösen zsáner-képei (köztük az éles h a n g ú A m a g y a r nemes is !) és bordalai voltak kedveltek. A negyvenes években szavalt költők közül ötnél többször fordul elő : Erdélyi János (A honfi-tiszt, Pórfiú) Papszt ( H u n y a d álma), Payer Antal, Kerényi Frigyes (Vidor Emil álnéven is, Diego L e o n j á t a d j á k elő többször), Vahot Sándor, Tompa Mihály (csak az utolsó k é t évben), Szelestey László, Sárossy Oyula, Császár Ferenc, Jámbor Pál, Lisznyay Kálmán, Bérczy Károly, ötnél kevesebbszer szerepel Szigligeti Ede, (Micz-bán című d r á m á j á b ó l részlet), Petrichevich Horváth Lázár, Lovassy László (Börtön-dal), Kuthy Lajos, Sulyánszky Antal, Samarjai Károly, Gregus Ágost, Pákh Albert, Adorján Boldizsár, Vajda János (Arany János neve nem fordul elő a szabadságharcig.) Az említetteken kívül ismeretlen nevű költők is t a l á l h a t ó k kezdettől fogva, tőlük m i n t e g y h a t v a n k ö l t e m é n y t szavalnak, 1822-től 1848-ig összesen t ö b b , m i n t 2000 a szavalatok száma. Azt hiszem, elég érdekes tanulságokkal z á r h a t ó k ö l t ő k n e k és k ö l t e m é n y e k n e k ez a seregszemléje. Megfigyelhettük, 1822—48-ig az ízlés á t a l a k u l á s á t , egyes költők és költemények népszerűségét. Különösen érdekes, hogyan k ö v e t t é k egymást Berzsenyi, Kisfaludy, Vörösm a r t y és Petőfi. Egy-egy f e l k a p o t t , m a m á r csak irodalomtörténészek által ismert k ö l t e m é n y nek gyakori előfordulása is érdekes a d a t a korabeli közönségre v o n a t k o z ó a n . Összevetve m i n d a z t , a m i t a fentiek során a soproni Magyar T á r s a s á g ifjúságáról megt u d t u n k , m e g á l l a p í t h a t j u k — ötven éves jubileumi szónokukkal egyetértésben — hogy valóban hűek m a r a d t a k a h á r m a s jelszóhoz: „ É b r e d j ü n k ! H a l a d j u n k ! M í v e l ő d j ü n k ! " , h a m a r felfigyeltek a kor szellemi vezetőire, s legjobbjaik fel is zárkóztak m ö g é j ü k . Még egy a d a t h a d d támassza alá a m o n d o t t a k a t , szabadságharc előtti utolsó, 1847-i ö r ö m ü n n e p ü k r ő l , amellyel k a p c s o l a t b a n m á r idéztem az É l e t k é p e k levelezőjét. Azt írja t ö b b e k közt a T o r m a álnevű levelező : „Az ünnepély színhelye, a f ő t a n o d a i szónokterem alkalmilag, egyszerű csinnal diszíttetett, jelesb szónokaink és koszorús költőink, úgy egyéb innepelt művészeink foglalván el a zöld füzéres f a l a z a t o t . " A jegyzőkönyv elárulja, hogy h á r o m „jelesb szónok", m é g p e d i g Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós és Deák Ferenc „ n a g y o b b szerű k é p e " díszítette a f a l a t , , a ' szónok-szék f e l e t t " , jobbról Petőfi, V ö r ö s m a r t y és Garay, balról pedig Liszt, B a r a b á s és L e n d v a y " kisebb szerű k é p e " f ü g g ö t t . Azt is m e g t u d j u k a jegyzőkönyvből, hogy az így feldíszített teremben „vendégeink száma — kivált a ' szép nem — a ' t a v a l i t n a g y b a n felhaladta, különössen örültünk ollyak szemlélésén, kik nyelvünk nem értése dacára is megjelentek, v a l a m i n t h o g y
83
262;
A Társaság V. jegyzőkönyve 1847. m á j u s 13-án.
Catholikus vallású a t y á i n k fiai közül hct t a n i t ó és p a p jelent meg". 8 3 Az Életképekből v i s z o n t arról értesülünk, hogy „nagyaink közül egy sem alázta meg m a g á t " , t e h á t a hivatalos emberek nem tolongtak, hogy ilyen „felsőbb helyen félreértett, á r t a t l a n " helyen m u t a t k o z h a s s a n a k . A műsor természetesen nem volt „forradalmi t e t t " , de azért bevezetőül a H i m n u s z t énekelték, felolvastak egy merész gondolatokat t a r t a l m a z ó értekezést „Csak az igazság a v a t o t t j a lehet valódilag s z a b a d " címmel, s ha el is h a n g z o t t egy k ö l t e m é n y „A félszázados m a g y a r nádor h a l á l á r a " , a szerző, P á k h Károly, Albert öccse, mégiscsak itt szívta m a g á b a a szellemet, a m e l y egy év m ú l v a önkéntesként a szabadságharc k a t o n á i közé állította, e m i a t t a z t á n egy évet "oimützi várfogságban t ö l t ö t t . E l h a n g z o t t u g y a n a k k o r nagy költőink versei közül G a r a y K o n t - j a , ez a zsarnokság ellen szónokló közkedvelt ballada, elhangzott Eötvös Búcsúja és Vörösmarty Szózata is. „ P e t ö f y n e k (sic) gyönyörű »Csárda r o m j a i t « - írja az Életképek — velünk egy derék német fiú, Zundell Károly örvendetes sikerrel ismerteié meg." 8 4 . „ P u s z t a , puszta, t e v a g y a szabadság képe, És, szabadság, t e v a g y lelkem istensége!" szavalta a „derék német f i ú " , és mindezt végighallgatta, tapssal j u t a l m a z t a a szépszámú, összetételében nyelvi és felekezeti k o r l á t o k a t is á t t ö r ő , lelkes közönség, amelybe „ n a g y a i n k " nem keveredtek ugyan, de amelyet ezen az ö r ö m ü n n e p e n K o s s u t h , Wesselényi, Vörösmarty és P e t ő f i szelleme é r i n t e t t meg és lelkesített.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ' KÉT ISMERETLEN CIKKE CSÁTH GÉZÁRÓL Kosztolányi Dezsőnek mindössze egy cikkét, emlékező t a n u l m á n y á t ismertük Csáth Gézáról ; ez a nekrológ a Nyugat 1919 decemberi s z á m á b a n jelent meg. Ismeretes, hogy Kosztolányi mennyire szerette és milyen sokra becsülte u n o k a b á t y j á t ; nemcsak az emlftett t a n u l m á n y t a n ú s k o d i k erről (amely egyébként az Illyés Gyula-szerkesztette Kortársak című g y ű j t e m é n y b e n is megjelent), v a l a m i n t Kosztolányi Dezsőné szép k ö n y v e férjéről, h a n e m a költő versei i s ; a Csáth Gézának, a „Cs. G."-nek a j á n l o t t írás régi könyvben (1921) mellett m á s k ö l t e m é n y e k b e n is f e l b u k k a n Csáth Géza a l a k j a , v a g y legalábbis utal rá a költő. A bús fér/i panaszainak (1924) Ó szép magyar fejek .. . kezdetű versében is visszatér hozzá : Ó szép magyar fejek, ti drága-régik, költők, az írás büszke bajnoki, ifjan virágzók és ifjan lehullok, Ady, Csáth Géza, édes Cholnoky . . . „ I f j a n virágzók és i f j a n lehullok . . . " — h á r m u k r ó l írta Kosztolányi, s talán egyikükre sem illik j o b b a n , m i n t éppen Csáth Gézára, akit iszonyatos és tragikus betegsége végül is gyilkosságba és öngyilkosságba k e r g e t e t t . A h á b o r ú a l a t t sokat levelezett Kosztolányival ; pszichikai bomlásának f o l y a m a t á r ó l t a n ú s k o d ó , m o r f i u m o t kérő levelei és naplója a K o s z t o l á n y i - h a g y a t é k b a n t a l á l h a t ó k . Aki m a j d összegyűjti Csáth Géza novelláit és s z í n d a r a b j a i t s vállalkozik a r r a a f e l a d a t r a , hogy életr a j z á t is megírja, a n n a k számolnia kell ezzel az anyaggal. Kosztolányi — egyébként Csáth Géza erre fel is k é r t e egyik levelében — azt tervezte, hogy Csáth életének bizonyos mozzanat a i t felhasználva megírja b a r á t j á n a k és rokonának sorsát ; a Mostoha színdarab-vázlata, n é h á n y jelenete, s egy regény k é t - h á r o m elkészült fejezete és össze nem függő részlete m a r a d t csak fenn. Ezeknek feldolgozása és publikálása is a k t u á l i s f e l a d a t i m m á r . Mint a h o g y a n érdemes volna Csáth Géza zenekritikai írásait k ö t e t b e g y ű j t e n i ; hiszen nemcsak a világ zeneköltészetének legújabb irányzatait ismerte fel és értékelte — az elsők között — Magyarországon, de egyben Bartók és K o d á l y első m a g y a r hívei közé t a r t o z o t t . Csáth Géza h a g y a t é k á b a n egy lapkivágást t a l á l t u n k A Hét 1908. m á j u s 17-i számából ; a k i v á g o t t cikk A varázsló kertje című novelláskötetről szól, s m a r g ó j á r a bizonyára m a g a Csáth i r t a fel a szerző nevét : Kosztolányi. A cikk ugyanis névtelenül jelent meg. í g y h á t szinte biztosnak vehető, hogy a k r i t i k á t Kosztolányi írta ; a bírálat h a n g j a , stílusa, n é h á n y megá l l a p í t á s a , a m e l y Kosztolányi későbbi írásaiban is visszatér, ugyancsak a l á t á m a s z t j a ezt a feltételezést. í m e , a bírálat : 81
Életképek 1847. m á j u s 22-én, 21. szám.
263;
A VARÁZSLÓ KERTJE Csáth Géza
novelláskönyve
Viharos reggeleken születnek ily erős k ö n y v e k . Csáth Géza k ö t e t e f i a t a l k ö n y v . Nemcsak azért, m e r t első — és írójuk merész kézzel markol bele a h a r m a t o s h a n g u l a t o k b a , h a n e m m e r t a fiatalságról szól, az író fiatalságáról, aki — m o n d j u k ki m i n d j á r t — m i n d i g t ö b b r e becsüli a testtelen lírát a testes elbeszélésnél. A f i a t a l s á g : igen, ez a szó zene. Csáth Géza is körülbelül zenét ír róla, v i d á m , k ö n n y ű , andalgó elégiát. L a s s a n k é n t elmarad m ö g ö t t ü n k minden, emlékeinkre óriás á r n y a k tűznek f a n t a s z t i k u s g y á s z b o k r é t á t , és a gyerekkor, a család oly ködössé, f á j ó v á és é r t h e t e t l e n n é válik, h o g y csak visszaálmodni t u d j u k néha, s csak egy misztikus s z e r t a r t á s t l á t u n k bennök. E z t olvasom ki Csáth Géza könyvéből. H a l o t t a n y á n k , aki egykor fiatal v o l t , és á l o m b a n , kék levegőben, gyöngyvirágkoszorúsan mosolyog reánk, a s z o m b a t este k e n e t e s és zsolozsmás h a n g u l a t a , a varázsló titokzatosan elmélyített a l a k j a , m i n d erről a fiatalságáról beszél, a m e l y az évek mérföldtávolságán ködlik felénk. E g y k o r valóság, m a a z o n b a n mese. Mese és költészet. Finom idegekhez szóló, m a j d n e m idegbeteg t ö r t é n e t . Az eredeti mesehangulatok között néha o t t b u j k á l az orosz realizmus h a t á s a is, a visszaemlékezések titokzatos lírájává f i n o m í t o t t és idillé lágyított szépségei mellett a k a d n a k csinált — jól csinált — A n d r e j e v Leonid-hangulatok és egypár rózsaszínű erotikus merész k i r u c c a n á s is. Az igazi elbeszélés csak itt-ott h ö m p ö l y ö g széles folyamatossággal, a t ö r t é n e t e k e n rendesen a zene uralkodik. Az emberek mindig felemásak ; árnyból és húsból v a n n a k gyúrva. Vagy a fejők, vagy a szívok, v a g y a lábuk köd : k ö d e m b e r e k . Ezeket a k ö d e m b e r e k e t az író a z o n b a n ö n t u d a t o s a n h a l v á n y lírai messzeségekbe mossa el. E g y álmodó, aki b e h ú n y t szemmel nézi az életet. De látja.Kosztolányi említett nekrológjában megjegyzi, hogy k r i t i k á t írt a Schmidt mézeskalácsosról Csáth Géza utolsó novelláskönyvéről. Téved a b b a n , hogy ez lett volna Csáth utolsó k ö t e t e ; a Schmidt mézeskalácsos 1912-ben jelent meg, a Muzsikusok pedig 1913-ban, az előbbi a Modern Könyvtár, az utóbbi pedig a Tevan Könyvtár k i a d á s á b a n . A Schmidt mézeskalácsosról írt állítólagos bírálatot nem l e l t ü k ; Gulyás Pál bibliográfiája (Magyar írók Életrajza) nem t u d róla, s a z o k b a n a l a p o k b a n , f o l y ó i r a t o k b a n sem t a l á l j u k , a m e l y e k b e ekkoriban Kosztolányi dolgozott. Valószínűnek látszik, h o g y Kosztolányi kétszeresen t é v e d e t t , rosszul emlékezett vissza a m a g a cikkére. A Hét 1913. a u g u s z t u s 31-i s z á m á b a n ugyanis névtelen bírálat jelent meg Csáth Géza Muzsikusok című kötetéről ; ennek megállapításaira hivatkozik is Kosztolányi az e m l í t e t t nekrológban. M a j d n e m biztosnak vehető t e h á t , hogy Kosztolányi erre a k ö t e t r e — Csáth utolsó novelláskönyvére •— gondolt, s erre a k r i t i k á j á r a , de úgy emlékezett, h o g y azt a Schmidt mézeskalácsosról írta volt. A bírálat jellegzetes stílusa, g o n d o l a t m e n e t e e z ú t t a l is erősen „kosztolányis", íme, a kritika : MUZSIKUSOK Csáth Géza novellái 1 Csáth Géza első elbeszéléseit ú g y írta, m i n t egy a l v a j á r ó , félig ö n t u d a t l a n u l . A varázsló kertje, a Délutáni álom egzotikus szigetek ú j i r o d a l m u n k b a n , a m e l y e k e n ritka rózsák, n y m p h e á k és titokzatos bogyók nőnek, f ö l ö t t ü k p e d i g a n a p ég, a délután álmos, sárga n a p j a . E z az író intim mesemondó. A m a g y a r vidék m i s z t i k u m á t hozza. O t t , ahol minden realitás, semmi realitást se vesz észre, egy gyermekszoba a b l a k á n á t k ö d f o l t o k a t , á r n y a k a t , d e k o r a t í v v o n a l a k a t lát és a valóságot beteg á b r á k k á stilizálja. K é t k ö n y v e t írt eddig. Mind a k e t t ő meséskönyv.
2 A fiatalság sohase t u d mosolyogni. K o m o r arc, sötét szemek,ökölbeszorított kezek : így kell elképzelni minden f i a t a l e m b e r t . Csak örülni és nevetni t u d n a k , mosolyogni még n e m . Kissé túlbecsülik az életet. A rosszat rosszabbnak hiszik, a jót j o b b n a k , az életet színesebbnek, t á g a b b n a k , mint amilyen. Nincsenek t a p a s z t a l a t a i k , de fiem is csalódtak még. T á j k é p e k e t l á t n a k . Nem t u d j á k azonban megkülönböztetni a b a r a c k f á t a körtefától, a c h a r m e u r t a jó embertől, a betörőt a lakatossegédtől. A húszéves s z á j a k k e m é n y r e feszült szögletében t r a g i k u s á r n y é k ül.
264;
Később, évek m ú l t á n , a líra k á r p ó t l á s á v a l a z t á n megismernek egyet-mást. Azok a t á r g y a k , amelyek valaha szimbólumok, azok az emberek, akik mesealakok v o l t a k , megjelennek előttük a magok m i v o l t á b a n és t u d o m á s t szereztek a t á r g y a k piaci értékéről, az embereket szemtől-szembe l á t j á k , beszélgetnek velük, kritizálják őket. Az összehasonlítás kifejleszti bennük a k r i t i k á t . A kritika meghozza a h u m o r t , í g y é r t h e t j ü k meg, hogy az új k ö n y v , mely előttünk hever, a régi íróról alig m o n d v a l a mit, hiába keressük a lírát m á s f o r m á t öltött, á t a l a k u l t : h u m o r r á és mosollyá. 3 Csáth Géza m e g t e t t e az u t a t az első fiatalságtól a második f i a t a l s á g i g : az intuíciótól az analízisig. A mai lélektan m á r sokszor és alaposan r á m u t a t o t t a r r a , h o g y az igazi intuíció és az igazi analízis közt nincs különbség (az intuíció csak egy tökéletesebb, gyorsabb, szervesebben összefüggő analízis) s az, aki analízis nélkül dolgozik, nem misztikus,csak misztifikátor. Az író itt azokat az érzéseket, amelyeket eddig csak érz e t t , az ö n t u d a t á b a emelte. A v a r á z s i ó most egy kőműveslegény, a bagdadi hercegkisasszony egy hervadó, de k í v á n a t o s hölgy {Irén mama), akit egész testi m i v o l t á b a n lát u n k , a délutáni p a n o p t i k u m világossága helyett teljes n a p f é n y b e n . Azelőtt az író volt b á b j a az a l a k j a i n a k . Most ő a bábszínház igazgatója. Sujet-i, amelyek régebben v á g y a t és végtelenséget k ö t ö t t e k össze, igénytelenek, a p r ó k , az emberei szürkék, de m e n n y i szeretettel kezeli és f ő k é p p hogy ismeri őket. E g y vidéki részeges muzsikuskolóniát ír le (.Muzsikusok). Az 1890 félkultúr m a g y a r vidékről fest k é p e t : egy szerencsés ó r á b a n sietve papírra v e t e t t regényvázlat. A régi a l v a j á r ó pedig így ír : „ I t t a k elsősorban a szegény, n y o m o r u l t sorsuk m i a t t , másodszor a tehetséghiány érzése m i a t t , harmadszor az ó r a a d á s izgalmainak és f á r a d s á g á n a k ellensúlyozására, negyedszer az elégedetlenség és kellemetlen érzések m i a t t , a m i k e t a s a j á t zenéjük hallgatása k e l t e t t f e l . " A többi elbeszélései? E g y parasztmenyecskét leszúrja a h a t a l m a s férje, a k ő m ű v e s (Rozi). E g y budapesti lányportré, Rippl-Rónai m o d o r b a n (Erna). Gimnazistaemlékek és friss impressziók, csupa szigorúan lemért megfigyelés. Az író az a l a k j a i pulzusát olvassa, órával a kezében. Csáth Géza orvos. Pszichiáter, aki t u d j a , h o g y a lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan végzetesek, m i n t a szívünk, a vesénk, a m á j u n k működése és a h a r a g u n k , az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre. Csáth Géza ezeket a görbéket r a j z o l t a le ú j k ö n y v é b e n . 4 L í r á j a bölcsességében, az egyensúlyozottságában, a mosolyában v a n . A kis gondok, a kis e m b e r e k , a kis epizódok észrevevésében, a m e l y e k e t csak nagyítóüvegen lehet látni, a h u m o r és a szeretet l u p á - j á n . Peter Altenberg ír valahol a vidék mélységes mítoszáról. („Ma megint szilvásgombócot e t t ü n k , de a gombóc nem volt olyan jó, m i n t nyolc évvel ezelőtt.") A m i n d e n n a p i események a vidéki ember számára a mítoszt pótolják. (Az ebéd : szertartás ; a séta : társadalmi f u n k c i ó ; a szilvásgombóc : m á r szimbóluma.) Csáth Géza benne élt ebben a mítoszban. Most kiemelkedett belőle a k r ó n i k á s a lett, a fölényes kritikusa és okos szemlélője. S z a t í r á j á t mosollyal expiálja. S a j n á l j u k a régi lírát? K a l á s z o k a t , n a p f é n y t , mosolyt k a p t u n k helyette. E k é t bírálat szerzőjének tisztázása t a l á n hozzájárul a teljes Csáth-portré kialakításához, s egyben Kosztolányi k é t ismeretlen írására v e t f é n y t . N e m érdektelen Kosztolányi Csáth-képének alakulása szempontjából sem, s adalék lehet a nem-jegyzett Kosztolányicikkek felismeréséhez és összegyűjtéséhez. (Közli : Réz Pál>
265;
VARGHA KÁLMÁN
SEBŐK ZSIGMOND MESÉI EGY POSTHUMUS MÓRICZ-KÖTETBEN 1. Sebők Zsigmond 1889-től Az én újságom indulásától kezdve húsz éven á t állandó m u n k a t á r s a volt a népszerű ifjúsági f o l y ó i r a t n a k . 1 I t t jelent meg f o l y t a t á s o s közleményekben t ö b b ifjúsági regénye. Regényei és n a g y o b b t e r j e d e l m ű írásai t ö b b n y i r e teljes nevén jelentek meg, de m á r az első évfolyamtól kezdve g y a k r a n „Zsiga bácsi" aláírással jelzi meséit, r ö v i d e b b írásait. Szinnyei József Magyar í r ó k c. lexikona és Gulyás Pál k ö z e l m ú l t b a n megjelent Magyar írói Álnév Lexikona is jelzi, hogy Sebők Zsigmond ifjúsági írásait Zsiga bácsi álnévvel közölte. Az 1909-es é v f o l y a m b a n még megjelenik n é h á n y írása, de a t o v á b b i a k b a n hiába keressük nevét Az én újságom h a s á b j a i n , teljes névvel és a Zsiga bácsi aláírással jelölt mesék e g y a r á n t eltűnnek a lapból. A róla szóló egyetlen v é k o n y kis monográfia, K a t o n a Piroska dolgozata m e g m a g y a rázza enek o k á t : Sebők Zsigmond 1909-ben megvált Az én újságomtól és Benedek Elekkel e g y ü t t ú j ifjúsági folyóiratot i n d í t o t t Jó Pajtás címen. Ezentúl m á r a Zsiga bácsi jelzésű cikkek a Jó Pajtásban jelentek meg. Az én újságomban közölt regényei később k ö t e t b e n is megjelentek, de az a p r ó b b mesékből is sokat f e l v e t t későbbi mesekönyveibe. Futólagos átlapozás k ö z b e n húsz olyan mesét t a l á l t a m Sebők Zsigmond mesekönyveiben, amelyek 1900 és 1908 k ö z ö t t Az én újságomban Zsiga bácsi aláírással jelentek meg. 1907-ben Móricz Zsigmond neve is feltűnik Az én újságomban. I t t a d j a ki A nehéz kétgarasos c. meséjét, m a j d a következő évben az Iromba Jankót és a Mátyás ficjánját. Móricz m i n d h á r o m meséje teljes névvel jelent meg, b a j o s a n is í r h a t t a volna meséje alá csak a keresztnevét abban a lapban, ahol ekkor m á r tizenkilenc éve a szintén Zsigmond nevű f ő m u n k a t á r s , évfolyamról évfolyamra g y a k r a n jelezte Zsiga bácsi aláírással cikkeit és meséit. (Móricz m é g csak tízéves gyerek volt, amikor Sebők m á r így írta alá cikkeit Az én újságomban.) Az Ifjúsági K ö n y v k i a d ó 1952-ben kísérletet t e t t Móricz Zsigmondnak Az Újság c. napilap és Az én újságom régi évfolyamaiban lappangó ifjúsági írásainak összegyűjtésére és kiadására. Ebből a vállalkozásból született A nehéz kétgarasos2 című posthumos Móricz-kötet. A nehéz kétgarasos összeállítója az a k k o r még k é z i r a t b a n levő Móricz-bibliográfia 3 a l a p j á n végezte gyűjtését. Válogatás közben azonban, eltérve a bibliográfiától, négy olyan mesét is felvett a k ö t e t b e , amelyek Zsiga bácsi álnévvel jelentek meg Az én újságomban. À fentiek alapján aligha v i t a t h a t ó , h o g y ezeknek a meséknek nem Móricz, h a n e m Sebők Zsigmond a szerzője. (A négy mese címe : János vitéz, A huszár, A vödör és a kút, Gigágó! gigágó !) H a a z o n b a n valakit ez az okfejtés mégsem győzne meg teljesen, fellapozhatja Sebők Zsigmond Mennek, mendegélnek c. 1907-ben megjelent k ö t e t é t , és a k ö n y v 63. l a p j á n m e g t a l á l h a t j a a Gigágó ! gigágó ! c. mesét, amelyet az I f j ú s á g i K ö n y v k i a d ó a szóban forgó p o s t h u m u s Móricz-kötetben, m i n t Móricz-művet a d o t t ki. 2. A Móricz-bibliográfia szerkesztője is Móricz-műnek gyanít olyan mesét, amelyről bebizonyosodott a z ó t a , hogy Sebők a szerzője. A bibliográfia Móricz szétszórtan megjelent művei k ö z ö t t jelzi A sípládás c. elbeszélést, a m e l y az Új Debreceni Hírlap 1901-ik évfolyamának 9. s z á m á b a n jelent meg Zsiga bácsi álnévvel. Ugyanez a mese azonban m e g t a l á l h a t ó Sebők Zsigmond Utazás tündérországban c. 1905-ben megjelent k ö n y v é n e k 32. l a p j á n . T e k i n t v e , h o g y nem valószínű, hogy u g y a n a z o n n a p i l a p egyező é v f o l y a m á b a n k é t ifjúsági író azonos álnévvel jelölte írásait, a Debreceni Hírlap (és az Új Debreceni Hírlap4) 1900-as és 1901-es é v f o l y a m a i b a n Zsiga bácsi néven közölt meséket ( A sípládás c. mese bizonyítéka a l a p j á n ) nem Móricz, h a n e m Sebők Zsigmond ifjúsági írásai k ö z ö t t kell számont a r t a n u n k . Az öt mese címe : Mese, A nagyszülőknél, (1900) A hózivatar, A sípládás, A szigetvári vértanúk (1901). A nehéz kétgarasos szerkesztője e mesékből is k e t t ő t f e l v e t t a p o s t h u m u s k ö t e t b e (Mese, A szigetvári vértanúk). 1
Vö. K a t o n a Piroska : Sebők Zsigmond, 1933., 5—6. 1. A nehéz kétgarasos. V á l o g a t t a K o r m o s I s t v á n . I f j ú s á g i K i a d ó , B p . 1952. Móricz Zsigmond irodalmi munkássága. Összeállította : Kozocsa Sándor, Művelt N é p K ö n y v k i a d ó , Bp. 1952. 4 A k é t n a p i l a p azonos volt : a Debreceni Hírlap а h é t egyik n a p j á n (legtöbbször pénteken) Új Debreceni Hírlap címen jelent meg. 2
3
266;
3. N e m c s a k a filológiai pontosság k e d v é é r t tesszük szóvá az I f j ú s á g i K ö n y v k i a d ó eme tévedését, h a n e m egyrészt azért, hogy a fiatal Móricz Zsigmond termését megtisztítsuk olyan (bár a kezdő Móriczhoz n e m m é l t a t l a n ) írásművektől, a m i t a válogató tévedése sorolt Móricz zsengéi közé. Másrészt ezzel a példával is rá k í v á n u n k m u t a t n i a k ö n y v k i a d á s b a n az elmúlt években m e g m u t a t k o z ó hierarchikus, v a g y helyesebben protokol-jellegű tekintélytiszteletre, a m e l y merev k a t e g ó r i á k b a n rangsorozott élőket és h o l t a k a t . Anélkül, hogy valamiféle Sebőkreneszánszot a k a r n á n k inspirálni, m e g k é r d e z z ü k : ha Sebők Zsigmond h a t meséje, a m í g azt h i t t é k , h o g y Móricz alkotásai, jók voltak a r r a , hogy h á r o m k i a d á s b a n , összesen t ö b b m i n t negyvenötezer p é l d á n y b a n népszerűsítsék, t a l á n Sebők egyéb meséiből is lehetne egy k ö t e t n y i t g y ű j t e n i és (most m á r Sebők Zsigmond n é v e n ! ) k i a d n i . D u t k a Ákost 1953-ban egy szerkesztői és filológiai baklövés t á m a s z t o t t a fel a feledettség homályából a mai olvasók, a nagyközönség számára, a m i k o r tévedésből egy régi, ismert szép versét frissen felfedezett A d y - v e r s k é n t p u b l i k á l t á k . N é h a bizony nem is olyan feleslegesek ezek a melléfogások.
BUSA MARGIT
TOMPA MIHÁLY ISMERETLEN VERSEI T o m p a Mihály h á r o m ismeretlen versét közöljük. Az egyik sírvers a gávai t e m e t ő b e n , a másik k e t t ő a költő gávai b a r á t j á n a k v e r s m á s o l a t g y ű j t e m é n y é b e n l a p p a n g o t t eddig. 1 I. A Szabolcs megyei G á v a község régi, m a m á r nagyrészt felszántott r e f o r m á t u s t e m e t ő j é b e n , a Soldos-család fiatalon e l h u n y t t a g j a , Soldos Borbála síremlékén v a n kőbevésve T o m p a Mihály e d d i g ismeretlen verse. 2 A költő neve nincs a vers a l a t t —• síremléken ez nem is szokásos — e nélkül is hozzávezet a családi kapcsolat és ettől függetlenül, mindennél d ö n t ő b b e n rávall a vers ö n m a g a : ráismerünk T o m p a szókészletére, szóhasználatára, végül, szerzőségét bizonyítja a falubeli, n a p j a i n k i g f e n n m a r a d t s z á j h a g y o m á n y . A családi kapcsolat elég közvetlen : T o m p a felesége, Soldos Emília a kis h a l o t t leánynak unokanővére. R u n y á r ó l , a Soldos-család ősi fészkéből Soldos J á n o s G á v á r a s z a k a d t , mikor feleségül v e t t e az o t t a n i földbirtokos Fáy-család l e á n y á t , A n n á t . 3 Házasságukból szület e t t 1837. j a n . 3-án Soldos Borbála. A gyermek 13 évet élt, meghalt 1850. j a n . 3-án. T o m p a 1849. m á j . 1-én h á z a s o d o t t a családba. A haláleset a l k a l m á v a l érthető, hogy az a k k o r m á r híres költő megemlékezik kis rokonáról. K ü l ö n b e n is T o m p a t ö b b sírverset írt ebben az időben. É p p e n a haláleset előtti n a p o n , 1850. jan. 2-án keltezett, Szemere Miklóshoz intézett levelében olvassuk : „ . . . egész poetai működésem a b b a n határozódik, hogy R e c s k y B e n y á n a k írok sírverset ; í r t a m m á r n é h á n y a t , de ez mind nem tetszik s írok f o l y v á s t . . . " 4 A gávai sírvers kizárólag Soldos Borbála személyéhez szól. Ebből t a l á n a r r a következt e t h e t ü n k , hogy bár a család csak 1851-ben állította fel á síremléket, 5 versünk még a költő kisf i á n a k a halála előtt, 1850. j a n . 3. és m á j . 18. között keletkezett, m e r t kérdés v a j o n T o m p a a s a j á t b á n a t á v a l h á t t é r b e n t u d o t t volna-e m a r a d n i , a kisleány halála feletti panaszba nem szőtte volna-e bele s a j á t szívének nagy f á j d a l m á t is, v a g y valami általános keserűséget a z emberi sorsról, v a g y a halál kegyetlenségéről. A vers a kis halott leányka dicsérete : Soldos
Borbála
emlékének
Pihensz angyal szelíd leány Arczád h a m a r m e g h e r v a d a . Lelked fényes és tiszta volt, Mint a m e n n y gyöngéd h a r m a t a . A földön megszerette ezt Az ég, amelytől származott S k o r á n , korán visszavevé, Mint n a p s u g á r a h a r m a t o t . 1
J e l z e t e : OSzK Oct. H u n g . 1394. A n d ó László szíves közlése. N a g y I v á n : Családtörténet. OSzK Fol. H u n g . 1316. ff. 36*—37*. 4 OSzK Levelestár. 6 A síremléken v a n kőbevésve a felállítás éve. 2
3
267
P i h e n j angyal szelíd leány K ö n n y s b á n a t áll szobrod felett, Mely a mély gyásztöltő szívek F á j d a l m á b ó l emelkedett. Bús könnyeikből h a n t o d o n A sírvirág k i s a r j a d o t t , Ah, csak te hervadsz odalenn H a l v á n y liljom, h a l v á n y h a l o t t . Virág voltál, a m e l y n e k ad A szép t a v a s z díszt, s illatot, Kellem s szelídségben valál Dicsőített s m e g á l d a t o t t . S a dús kincset n e m bírva meg, Qyöngéded élted m e g s z a k a d t , Mint megtörik a gyenge szár A túlteljes virág alatt. Égi virág, e föld rideg és szomorú vala néked S szólt Isten : j ö j j a m e n n y b e virítani f e l ! Az elégia n y u g o d t , b á n a t o s szomorúsága m ö g ö t t t e h á t nem szólal m e g a költő személyes panasza, de ezzel a következtetéssel csak a vers keletkezésének idejét próbáltuk meghatározni. A szerzőséget vizsgálva T o m p a mellett vall a gondolatok kifejezési m ó d j a , azok az allegorikus képek és hasonlatok, amelyeket ilyen t á r g y ú verseiből ismerünk m á r , s melyek Soldos Borbála versében a legteljesebb szépségben b o n t a k o z n a k ki. Vessünk össze versünkkel n é h á n y ismert k é p e t . Síremlék
c. versből:
(1841.)
Soldos
Borbála
c.
verséből:
P i h e n j f i a m ! nem áll u g y a n Kevély m á r v á n y álmod felett ; De bús a n y á d f á j d a l m i v a l Sírodnak élő szobra lett.
P i h e n j angyal szelíd leány K ö n n y s b á n a t áll szobrod felett, Mely a m é l y gyásztöltő szivek Fájdalmából emelkedett.
Halott c. versből:
Soldos
(1844)
K o r á n , k o r á n lehervadott Fehér liliom, fehér h a l o t t !
Borbála
verséből:
Ah, csak t e hervadsz odalenn H a l v á n y liljom, h a l v á n y h a l o t t .
T o m p a k e d v e s m o t í v u m a ez a liliomos hasonlat. A Soldos-vers keletkezése előtt k é t évvel, 1848-ban így ír : A fehér liliom Lelkemben t i t k o s sejtelem v a n — Jövőre? múltra? Nem tudom ! — H o g y h a j d a n én virág valék m á r , Vagy egykor azzá változom. F e h é r liljom valék, ha v o l t a m , Mielőtt szívem dobogott ; F e h é r liljom leszek, ha lészek, Midőn m á r szívem nem dobog. K o r á b b a n , 1847-ben is használja a liliomos h a s o n l a t o t , egyik b a r á t j a Dobozi Ferenc k é r é sére, ennek m e n y a s s z o n y a sírjára írja : É n vagyok a liliom sírnak h a l v á n y l i l i o m j a ! Szűz koszorús fővel, m e n n y n e k a r á j a levék! 6 A Soldos-vers utolsó verssoraiban „Mint megtörik a gyenge szár A túlteljes v i r á g a l a t t " a letört virág h a s o n l a t á n a k bibliai idézetére ismerünk : 7 „ A v i r á g mihelyt kinyilik leszakasztatik 6 7
268;
Gulyás József : T o m p a sírversei egy b a r á t j a a r á j á n a k a sírkövére. I t K 1932.411—414.1. J ó b k ö n y v e X I V . , 2. vers. 1. : Pollák M i k s a : T o m p a Mihály é s a Biblia. Bp. 1912.53.1.
é s elmúlik, m i n t az á r n y é k . " E z t a gondolatot vésette a költő 1858-ban meghalt második kisfia sírkövére. T o m p a szerzőségét bizonyítja a n a p j a i n k i g f e n n m a r a d t s z ó h a g y o m á n y is. G á v a község egy-egy idős lakója még emlékszik arra, milyen kegyelettel vésték emlékezetébe g y e r m e k k o r á b a n hogy T o m p a Mihály írt verset a t e m e t ő j ü k b e , Soldos Borbála sírjára. A n d ó László, kinek ez ú t o n is köszönöm, hogy felhívta az Országos Széchényi K ö n y v t á r figyelmét szülőfaluja t e m e t ő j é n e k nevezetességére, személyes b a r á t s á g b a n volt egyetemi hallgató k o r á b a n a Soldoscsalád egyik közvetlen l e s z á r m a z o t t j á v a l , Soldos Pállal, aki neki 1905 őszén b i z o n y í t o t t a , hogy t e s t v é r n é n j e sírversét T o m p a Mihály írta. 8 Soldos Pál állítása szerint T o m p a az ő testvéreinek nevelője volt G á v á n . A sírverssel k a p c s o l a t b a n nincs o k u n k kételkedni Soldos Pál szavaiban, i n k á b b csak igazolhatjuk állítását azzal, hogy még Andó László é d e s a p j á n a k is T o m p a versével dicsekedett a G á v á n élt és e l h u n y t id. B a r á t h I m r e r e f o r m á t u s lelkész. I t t köszönöm meg F a r k a s I m r e most G á v á n m ű k ö d ő r e f o r m á t u s lelkész sok szívességét ; a sírvers pontos szövegösszevetését, az e m l é k m ű r a j z á t , leírását és T o m p a gávai t a r t ó z k o d á s á n a k kiderítéséért végzett f á r a d s á g o s m u n k á j á t . Szíves közléséből t u d j u k , hogy az e m l é k m ű egy h a t a l m a s d o m b tetején áll, gúlával lezárt négyszögletű oszlop, a vers három versszaka elosztva egy-egy oldalán v a n , a k é t utolsó sort a keleti főoldalra vésték, a h a l o t t életadatai alá. II. A másik k é t T o m p a - v e r s közül az egyik sírvers, Körösi József haldiakor címmel, a másik keserű elégia, címe Küzdés és megadás az élet estélyen. A verseket rejtő kéziratos m á s o l a t g y ű j t e m é n y provenienciája is Gávához kapcsolódik, az Andó-családhoz. Családi h a g y o m á n y szerint őseik az 1840 -es években g y a k r a n l á t t á k vendégül a költőt. T o m p a gávai tartózkodásáról nem t u d az i r o d a l o m t ö r t é n e t , a mi k u t a t á s u n k sem volt eredményes. H a elfog a d j u k Soldos P á l állítását, mely szerint T o m p a a Soldos-testvérek nevelője volt G á v á n , ezzel ú j , ismeretlen a d a t o t t u d n á n k meg a költő életéről. Az Andó-család s z ó h a g y o m á n y a b i z o n y í t j a , hogy egyik gávai ősük, T o m p a j ó b a r á t j a , írogatta össze ezt a m á s o l a t g y ű j t e m é n y t , m e l y e t családjuk leszármazottjától, Andó Lászlótól 1955-ben vásárolt az Országos Széchényi K ö n y v t á r . Az egykézírással teleírt, nyolcadrét a l a k ú k ö t e t 271 fólió, első oldalait hosszú prózai szöveg, Kölcsey Ferenc Parainesis-másolata tölti ki a 8—43. fólióig, u t á n a következik a Divatos költő című, k é t v á l t o z a t b a n ismert Tompa-vers, 9 itt Új divatú költő című, eddig ismeretlen, érdekes szövegváltozata, m a j d a k é t ismeretlen vers és még n é h á n y ismert T o m p a - v e r s másolata. A k ö t e t elején, a k é t ismeretlen Tompa-versnél v a n a legkésőbbi évszám ; 1847. Ebből következtetve t a l á n ez lehet a kézirat összeírásának éve. A g y ű j t e m é n y b e n v á l t a k o z n a k a 18. század elejéből származó szerzők, és T o m p a k o r t á r s a i n a k versei és prózai m u n k á i . Sok helyen a másolatok u t á n pontos forrásként szerepel a folyóiratok címe és évszáma. Most csak T o m p a Mihály ismeretlen verseinek a vizsgálatára szorítkozunk. Az első kérdés, hogyan kerültek T o m p a versei a kéziratos k ö t e t b e , m e r t a n y o m t a t o t t verseskötetekben és a korabeli ú j s á g o k b a n nem jelentek meg. Csak arra gondolhatunk, hogy T o m p a kéziratából másolta le gávai b a r á t j a és a z u t á n az eredeti kézirat elkallódott. Ki volt Körösi J ó z s e f ? Nem t u d j u k . Nevét nem őrizte meg T o m p a levelezése, nem jegyezték fel a költőről szóló t a n u l m á n y o k sem, lehet, h o g y csak a falu p a p j á h o z ragaszkodó, hívő ember volt. A verssorok elárulják, hogy T o m p a t e m e t t e : B a r á t é a kéz, a ki sírba tesz, B a r á t é a szív a ki nem felejt. Ezek szerint T o m p a m á r lelkész volt, mikor a verset írta. Első állomáshelyét 1846 szeptemberében foglalja el Bején, t a l á n itt keletkezett a vers, m e r t innen csak 1849-ben m e n t Kelemérre, s a m á s o l a t g y ű j t e m é n y összeírását 1847-re d a t á l t u k . Körösi
József
halálakor
Nehéz kiszenyvedés Forrózta le élted szép virágszakát, S k o r á n alunni küld Kiszenyvedt jó b a r á t ! . . . jó é j s z a k á t ! A föld neked semmit nem a d v a itt E l ö l t e ! a h ! r e m é n y dús á l m a d a t L á m , mégis m i n d e n t a föld ad meg o t t Sok szenyvedés u t á n : n y u g a l m a d a t . 8 0
A n d ó László szíves közlése. Kéki L a j o s : T o m p a Mihály művei, Bp. 1914. 325. és 449. 1.
269;
L á t t u k : mi kín vala F e k ü d n i kór á g y a d n a k fenekén, Most á g y a d olly puha Leend — mellybó'l van — a rög milly k e m é n y . A gyászkíséret csendesen halad Sok, b á r nem ismert, még is k ö n y e t e j t , B a r á t é a kéz, a ki sírba tesz Baráté a szív a ki nem felejt. — Az elválás nehéz, — S szemünkből kínos k ö n y e k e t fakaszt, Ha még találkozunk, Te m á r t u d o d , — mi még reményijük azt, — N y u g o d j b a r á t u n k , egy bús érzelem Sírodhoz m i n k e t g y a k r a n elvezet. — S tél vagy tavasz lesz nyílni fog n e k ü n k Egy búsan szép virág : e m l é k e z e t . A Körösi József temetésén elhangzott b ú c s ú z t a t ó nem jelent meg T o m p a H a l o t t i emlékbeszédek című, 1867-ben Miskolcon k i a d o t t k ö t e t é b e n . Szerzőségét csak az ilyen t á r g y ú Tompa-versek azonos szókészletével és h a n g u l a t á v a l próbáljuk b i z o n y í t a n i . T a l á n az e z i d ő b e n írt versei közül a legközvetlenebb a hangulati kapcsolat a K é t menyasszony című verssel, illetve ennek a t e m e t é s t leíró részletével. E g y azonos sora is v a n a k é t v e r s n e k : "Gyászkíséret csendesen h a l a d " . Hasonló a két vers befejezésének gondolata. Két menyasszony
Körösi
c. versben :
S emlékezet lett a f á j d a l o m , Még él h á t az emlékezet, L á n y k a , mely a sírhoz elvezet? Csendes á l m o t k é t szegény halász.
József
versében :
N y u g o d j b a r á t u n k , egy bús érzelem Sírodhoz m i n k e t g y a k r a n elvezet. —S tél vagy tavasz lesz nyílni fog n e k ü n k Egy búsan szép virág : emlékezet.
A h a r m a d i k , illetve a kéziratos k ö t e t b e n a második ismeretlen T o m p a - v e r s soraiból a költő életrajzi a d a t a i r a ismerünk, és ezek a l a p j á n a vers keletkezését 1846 első felére t e h e t j ü k . A költő életkörülményei v á l t o t t á k ki a vers elkeseredett hangulatát. 1 0 E k k o r T o m p a t ü d ő b a j a ismét fellángolt, 1846. febr. 15—márc. 11-ig a R ó k u s k ó r h á z b a n gyógyították. Ezekben a n a p o k b a n , 1846. febr. elején jelenik meg a Népregék és m o n d á k című kötete, mellyel olyan Sikert a r a t , hogy egy h ó n a p m ú l v a ú j a b b kiadás lát napvilágot, de T o m p a közönyös, fásult csüggedése erre sem oldódik fel. E l h a g y o t t n a k érzi m a g á t — korán j u t o t t á r v a s á g r a , a n y j á t öt éves k o r á b a n veszítette el, a p j a ú j r a megnősült és fiát nagyszülők nevelésére bízta. A költő család u t á n vágyódik — későbbi feleségét, Soldos Emíliát csak 1847 decemberben ismerte meg. Nincs állása T o m p á n a k — csak 1846 szeptemberében h í v j á k meg Bejére a r e f o r m á t u s parókiára. Céltalannak érzi életét, A r a n y J á n o s h o z írja, hogy milyen közel v a n hozzá az öngyilkosság gondolata : „ . . . l a n k a d t s á g és életutálat lep meg. N e gondold, hogy ez a n é m e t „ W e l t s c h m e r z " b e n n e m , én utálom a nyegléskedést, de isten úgyse, komolyan kezdtem m á r agyonlövésről gondolkodni. És én ezt nem t a r t o m semmi n a g y dolognak : a mi nem tetszik, eldobjuk m a g u n k t ó l . " 1 1 T o m p a szerzőségét bizonyító sorokat nem emelünk ki a versből, felismerjük ezeket enélkül is, ezek a l a p j á n állítottuk össze a költő életrajzi a d a t a i t . Küzdés
és megadás az élet
estvéjén.
Légy üdvöz tőlem jégkeblű halál A földi élet véghatárinál Sötét arczád nem r e t t e g e m , t u d o m ' A' sírba int hol v á r a nyugalom H á n y kínosan á t k ü z d ö t t éjeken Sohajtozám neved sükertelen 10 T o m p á r a v o n a t k o z ó életrajzi a d a t o k a t 1. : Kéki L a j o s : T o m p a Mihály. Bp. 1912., és Váczy J á n o s : T o m p a Mihály életrajza. Bp. 1913. 11 A r a n y J á n o s H á t r a h a g y o t t iratai és levelezése. Bp. 1887. III. к . 212. 1.
270;
Az álom e l t ű n t 's én m a g a m valék Kimondhatatlan kínoknak martalék N e késs, ne késs, ím kész a síri á g y Az élet v á n d o r elpihenni v á g y Az est közelget, nézd n a p o m leszáll Ól vigy a l u n n i éjarrczu halál De vessünk s z á m o t élet és világ, Nyílt é számomra bennetek virág? H a l l o t t a m én b a r á t s á g szerelem О m é r t nem o s z t á t o k m e g ezt velem H a z u g volt a szó nincs igaz b a r á t K i m i n d e n b a j k ö z t h ű n öleljen á t De a ' t e t t e t é s gyilkos ördöge M a g á r a illy czimet keresztele S m i d ő n hiszed : h o g y a j k á n szíve ül Mint a pók mérges nyállal sző k ö r ü l A h h á n y s z o r nem f o l y t b ú s k ö n n y a r c z o m o n S le nem t ö r ö l t e a z t b a r á t rokon H o g y b ú s szivemre h i n t s e b a l z s a m á t H i á b a v á r t a m a béke a n g y a l á t Sirpuszta volt, s kietlen életem É s r a j t a á t o k b ú j d o s o t t velem Szívem szerelmet is s ó h a j t o z o t t D e b e n n e ez m e g n e m f o g a n h a t o t t A d ú l t k e b e l csak k í n o k a t t e r e m N e m v i r u l h a t o t t b á j o s szerelem A ' rósa elhull illat- s színtelen Hol éltető n a p s u g á r nincs jelen, A h ! k ó r á g y a m n á l egy hű nő n e m ül E s g y e r m e k i m nem á l l a n a k k ö r ü l , N e m ú s z n a k k ö n y b e n b á n a t o s szemek I s t e n se t u d j a m e n y i t szenyvedek ! K i végharczot k ü z d a halál c s a t á n , H i d e g verejték' ömlik h o m l o k á n E s nincs ki gyöngén törlené le a z t , E n g e m szilaj kin s f á j d a l o m viraszt ! K i f o g j a be h o m á l y o s u l t szemem ! Hisz a világon senki sincs n e k e m S a siron hol k ö n y ü k nem h u l l a n a k Emlény helyett vad kórók inganak B u s mécs világnál kinos é j s z a k á n H á n y a szilaj h a b k é p z e t e m z a j á n l m , én elértem p á l y á m a l k o n y á t S mi a földi lét? alig l á t o m á t H i t v á n y irás a végzet l a p j a i n De m é l y t i t o k v a n r e j t v e sorain S h a évek m u l t á n m e g s á r g u l v a áll Letörli o n n é t a sötét halál S m i d ő n felnyílik a gyász siribólt N e m t u d j a senki az irás mi v ó l t ? S ha már álomra h a j t á d ott fejed A k á r emlékek hirdessék n e v e d , Akár a harang végkongásival Sötét feledség éj k ö v é b e hal, A ' vég csak e g y ! csak egy a j u t a l o m A k á r m i n t éltél . . . . puszta sirhalom Az élet egy h u l l á m o s oczeán Ezer halandó küszködik zaján T á v o l v i r á n y o s t á j é k integet S ha" hozá küzdesz l a k t a l a n sziget. — H a j ó z t a m én i s , . . . óh n e m vész r a g a d t Véd h o r g o n y o m szirtek közé s z a k a d t
Villám zuzá le s a j k á m á r b ó c z á t Szilaj h a b o k n a k e n g e d v é n m a g á t , K é t e s t á v o l b a fellobogva b á r E l ő t ű n t ollykor egy r e m é n y sugár D e m é g alig születve elhalà Mit a n n a k h i t t e m , bolygó f é n y vala É s m i m m a r a d t , kinzó emlékezet Melly p á l y á m o n m é g egyszer á t v e z e t Előidézi gyász u g a r j a i t Hogy tépjem kinom sarjadásait. T e elröpült idő felelj n e k e m ! Mi vólt h á t m é g is földi életem Vagy e szó élet, a k k o r m i t jelent H a kintól r i t k a p i l l a n a t j a m e n t ? É n nem t u d o m ! . . . ki e n y i t szeny v e d e t t Hazugság annak adni e nevet Az vólt e n y é m is, k ü z d és g y ö t r e l e m , S végén . . . felém ásit a sir v e r e m S a föld m e l l y n e k e m a n n y i b ú t h o z o t t Hol n y u g t o t igér o t t is á t k o z o t t . . . A sirok k ö z t g y a k r a n h a l l o t t a m én N y ö g é s t , s ó h a j t , a késő éjfelén E s n y u g t a l a n sir szellemek v a d u l R i a d t a k szélyel sirok o r m i r u l . . . K i t u d j a milly kin o s t o r o z t a fel? Melly a f a g y o s f ö l d b e n sem alszik el, — N e m , n e m ! a rémes sirba nem m e g y e k A k a r o m : h o g y mi v o l t a m az legyek. — N e m kell h a l h a t l a n s á g , n e m hír, r e m é n y ! É n s e m m i v o l t a m , s e m m i légyek é n ! A h . . . ! m é g i s . . . így e l m e n n e m n e m lehet M e g á l j ! m e g á l j ! h á t ! b e t e g képzelet Sötét a g y r é m e k messze t ű n j e t e k N e m szállhatnék s í r o m b a véletek ! Vad k ü z d é s i d e t f e l l á z a d t kebel Csendes m e g n y u g v á s ! s béke v á l t s a f e l ! A t y á m oszlasd a k é t e l y fellegét H o g y lássam a hit b i z t a t ó egét Bár ingerelve sokszor k i n a i m P a n a s z r a n y í l t a k gyarló a j k a i m De m o s t l á t o m : h o g y bölcs czélod v a l a És é n j a v a m munkáltad általa Megnyugszom én . . . s e boldog érzelem K ö z ö t t n y u g o t t a n zárom bé szemem Csak egy buzgó k ö n y ö r g é s t m o n d o k el T a k a r j elosztán gyászos s z e m f e d e l ! így boldog v a g y o k jer csendes halál K i állsz p á l y á m közel h a t á r i n á l ! N a p o m h a n y a t l i k a l k o n y a t r a szállt De k e b l e m édes m e g n y u g v á s t t a l á l t , Z a j o s n a p végén csendes est leve S békés n y u g a l m a t igér éjjele A' szenyvedés onnét kitiltva van A' sirhalom sötét ; de z a j t a l a n S h i t e m világa b i z t a t ó n r a g y o g A ' b e n n e a l v ó ú j r a élni fog A ' semmiségbe éltem nem merül Az éj u t á n m é g szebb k o r á n y derül. A vers h a n g u l a t a összefügg a D i v a t o s k ö l t ő címmel n y o m t a t á s b a n m e g j e l e n t , és ennek i t t a kéziratos k ö t e t b e n Ú j d i v a t ú k ö l t ő című v á l t o z a t á v a l . A k é z i r a t b a n levő v á l t o z a t n a k befejező, ismeretlen sorai a h a n g u l a t i összefüggésnél m é g t ö b b e t is s e j t e t n e k , felvetik a z t a
272;
g o n d o l a t o t , h o g y a K ü z d é s és m e g a d á s . . . című vers lehet-e f o l y t a t á s a az Ü j d i v a t ú k ö l t ő c í m ű v e r s n e k . Lehetséges-e, h o g y az „első r é s z " volna az Ű j d i v a t ú k ö l t ő , a „ m á s o d i k r é s z " pedig a K ü z d é s és m e g a d á s . . . című v e r s ? L á s s u k a vers n y o m t a t á s b ó l ismert és a k é z i r a t b ó l m o s t előkerült ismeretlen v á l t o z a t á n a k befejező sorait. A D i v a t o s k ö l t ő 1847-ben m e g j e l e n t i s m e r t sorai : K i is írtak m á r m i n d e n t á r g y a k a t K i á m . . . 1 és n e k e m semmi sem m a r a d t . . . A h , m é r t is nem s z ü l e t t e m h a m a r a b b ? A h a . . . mégis jó lesz l e h a j t a n i F e j e m , h a jőne bele v a l a m i . . . ! K ö l t ő u r ! ez a l e g j o b b gondolat, Boldog jó é j s z a k á t s szép á l m o k a t ! ; : . Az Ü j d i v a t ú k ö l t ő ismeretlen sorai : É s a h ! n e k e m . . . h a h ! dicső g o n d o l a t ! Az ének t á r g y a lesz becses m a g a d ! í g y , m o s t helyén v a g y o k ! . . . de a h mi b á n t , Mi nyügzi l e l k e m ! t e s t e m e g y i r á n t ? , A h . . . h a ! az álom rosszkor érkezik, Jójszakát! folytatás következik! É r t e l m e z h e t j ü k - e úgy az Ü j d i v a t ú k ö l t ő ismeretlen, befejező sorait, a „ f o l y t a t á s " - r a u t a l á s t , m i n t á t v e z e t ő g o n d o l a t o t a k ö v e t k e z ő , K ü z d é s és m e g a d á s . . . című vershez? A „ f o l y t a t á s á b a n az ének t á r g y a v a l ó b a n csak a költő személyes p a n a s z a , mi „ n y ű g ö z i " lelkét, t e s t é t e g y i r á n t , a h o g y ezt az „első r é s z " a „ f o l y t a t á s " t á r g y v á l a s z t á s á b a n előre m e g h a t á r o z t a . H a a z o n b a n a „ f o l y t a t á s " és a t a r t a l o m m e g h a t á r o z á s a a versek k ö z ö t t levő kapcsol a t r a u t a l , felvetődik a gondolat, m i é r t nem j e l e n t e t t e m e g T o m p a az „első rész"-szel a „ m á s o dik rész"-t is? Lehetséges-e h o g y elkallódott a K ü z d é s és m e g a d á s . . . című „ m á s o d i k r é s z " k é z i r a t a és ezért kellett m e g v á l t o z t a t n i az Ü j d i v a t ú k ö l t ő , , f o l y t a t á s " - r a u t a l ó sorait. Vagy t a l á n T o m p a nem a k a r t a , h o g y az „első rész"-nél is k e s e r ű b b h a n g ú „ m á s o d i k r é s z " n a p v i l á got lásson. N e m t u d j u k . Az Ü j d i v a t ú költő n y o m t a t á s b a n m e g j e l e n t k é t s z ö v e g v á l t o z a t á n a k összevetése a k é z i r a t o s szöveggel nem a d n a a fenti k é r d é s r e m e g o l d á s t . — K ü l ö n b e n is a k é z i r a t o s k ö t e t b e m á s o l t , ismert T o m p a - v e r s e k 1 2 s z ö v e g v á l t o z a t a i t nem k ö z ö l j ü k , végezze el a szövegösszevetést a költő verseinek k r i t i k a i , jegyezetelt k i a d á s á t előkészítő m u n k a . — Az Ü j d i v a t ú k ö l t ő című verssel csak a „ f o l y t a t á s " p r o b l é m á j a m i a t t f o g l a l k o z t u n k , m e r t k a p c s o l a t á t k e r e s t ü k a z ismeretlen verssel. A k é t vers ö s s z e t a r t o z á s á t ezek u t á n is csak f e l t é t e l e z h e t j ü k , b i z o n y í t a n i nem t u d j u k . Mindegyik vers k ü l ö n - k ü l ö n is b e f e j e z e t t n e k t e k i n t h e t ő . T o m p a szerzőségét a versek ö s s z e t a r t o z á s á n a k m e g h a t á r o z á s á t ó l f ü g g e t l e n ü l , az ismeretlen vers életrajzi a d a t a i n kívül b i z o n y í t j a m é g az az elégikus h a n g , a m e l y á l t a l á b a n u r a l k o d ó a költészetében, és a m e l y r e jellemző, h o g y sok p a n a s z és lázadozó h a n g u t á n a k ö l t ő versét szelíd megbékéléssel fejezi be. 1 3 T o m p a ismeri s a j á t költészetének ezt a f e l é p í t é s é t , így ír róla A r a n y n a k : „ B á r - m i n t tele legyünk világi bölcseséggel v a g y cynizmussal ; a n a g y . . . p i l l a n a t o k b a n a r r a , a j o b b felé fordul a lélek s a g o n d o l a t . " 1 4 A K ü z d é s és m e g a d á s . . . c í m ű versben is a b ú s k o m o r , elkeseredett h a n g u l a t o t végül legyőzi a megbékélés, a bizalom és a r e m é n y k e d é s , m i n t a z t T o m p á r a olyan jellemzően igazolja m á r a vers címe is : K ü z d é s és m e g a d á s az élet estvélyén.
12 A k é z i r a t o s k ö t e t b e m á s o l t ismert T o m p a - v e r s e k : L i g e t b e n , A szellő, Béla k i r á l y és a b ú j d o s ó k , P é t e r , K é t m e n y a s s z o n y , T e m e t é s , Az ősi k a r d . Zokol. 13 Pollák Mihály i. m . 183. 1. " A r a n y J á n o s i. m . IV. k. 254. 1
6
Irodalomtörténet
273
SCHEIBER SÁNDOR
KÉT MÓRICZ ZSIGMOND-DOKUMENTUM Az alábbi k é t Móricz Z s i g m o n d - d o k u m e n t u m o t N a g y E n d r e leánya volt szíves közlésre átengedni. Az első egy levél, amelyet Móricz Zsigmond Debrecenből k ü l d ö t t (a postabélyegző t a n u sága szerint) N a g y E n d r é n e k , b á r a levél h á t á n a feladó így szerepel: Móricz Zsigmond, B u d a p e s t , H o r t h y Miklós 50. A levél gépírásos, ceruza-aláírással. Kondoleál benne N a g y E n d r é n e k fia, i f j . N a g y E n d r e halálakor. Feleleveníti itt is — m i n t írásaiban annyiszor — két kisfia elvesztését. Az emlékezés n y o m á n csak ú g y ömlik, á r a d belőle a kétségbeesett mondanivaló. Adalékul szolgálhat ez az írás egyben a n n a k a b a r á t s á g n a k ismeretéhez, a m e l y Móriczot N a g y E n d r é h e z fűzte. E g y alkalommal így ír Móricz róla : „ N a g y E n d r e halálakor a n n y i r a m e g d ö b b e n t e m , h o g y csak sírni t u d t a m " (Móricz Zsigmond : Válogatott irodalmi t a n u l m á n y o k . K i a d t a : Vargha K á l m á n . B u d a p e s t , 1952. 298.). A második d o k u m e n t u m részlet N a g y E n d r é n e k fiához írt leveléből, amelyben beszámol a Móricz-jubileumról 1929-ben Tiszacsécsen. Erről különben N a g y E n d r e n y o m t a t á s b a n is megemlékezett ( N y u g a t . 1929. II. 70—71.). A k e t t ő között van itt-ott érintkezés, de a levél ki is egészíti a r i p o r t o t . A levél további részeit, amelyek m a g á n t e r m é s z e t ű e k , e l h a g y t u k . I. Móricz Zsigmond levele Nagy Endréhez Drága E n d r é m , Órákig n é m á n ültem, napokig nem bírtam gondolathoz j u t n i . Mintha a m a g a m f i á t vesztettem volna ú j r a el. Minden legkisebb m o z z a n a t ú j r a felégett b e n n e m . Mikor az első kisfiam meghalt, azt h i t t e m , én is meghalok. O t t voltam reménytelen életemmel, még semmi m á s életalapom nem volt csak Az Ú j s á g könyörfizetése, amit nem t u d t a m le sem dolgozni, m e r t mindig égetett a szégyen, ahányszor felvettem a száz koronás fizetést. í r á s a i m a t nemcsak nem a d t á k ki, de m á r teljesen ki volt alakulva a vélemény felőlem, hogy tehetségtelen vagyok és soha sem lesz belőle[m] semmi . . . S én b e m e n e k ü l t e m a pici alkovos lakásba az élet elől s o t t J a n k á v a l és Bandikáva!, a nyolc hónapos kis férfival, m e g j á t s z o t t a m a boldogságot és a reménységet. É s a k k o r csak j ö t t , egész v á r a t l a n u l a hasmenés a picinél és én csak néztem : mi ez, elfolyik? . . . Semmi m á s b a j nem m u t a t k o z o t t és én ezt szimbolikusnak t e k i n t e t t e m az egész életemre. B ó k a y professzor oly finoman és m e g h a t ó a n viselte m a g á t a b b a n a mi kis miliőnkben, m i n t h a a n a g y a p a lett volna, aki velünk csügged . . . Másfél év m ú l v a ismétlőd ö t t . . . a második Bandika is egyszer csak el kezdett nyár közepén elfolyni s elment ez is . . . Évekig felriadtam álmomból, hogy a két fiúval játszom . . . ez lesz az életem? . . . S itt vagyok m a is, kiteljesítetlenül, féléletnek tekintem az életemet, hogy nincs fiam s ha a te B a n d i k á d a t l á t t a m , mindig meghomályosodott a szemem s úgy szerettem m i n t a m a g a m é t és e g y ü t t éltem veletek, r e m é n y k e d t e m , búsúltam és számolgattam ennek a nyomorék életnek szeszélyeit. Milyen kiszolgáltatottak vagyunk : semmi az embernek nem j u t , csak ha bele t u d j a m a g á t ölni a m u n k á b a s az is milyen ostoba dolog. Sírok veletek és lethargiában vagyok veletek, egy d a r a b i g még élünk s a z t á n por és h a m u . Milyen kár, hogy nincsen f e l t á m a d á s , ahol velük ú j r a találkozzunk és újra játszhassuk a gyermeknevelés kis szórakozását és azt a sok édes reménységet, amit bele t u d u n k rakni az á l m o k b a és az értük kínlódó vergődésekbe, mikor úgy sem t e h e t ü n k értük semmit s ők sem t e h e t n e k m a g u k é r t semmit s nem m o n d h a t u n k m á s t , csak hogy jól j á r t a k : minden n a p a j á n dék, amennyivel h a m a r á b b szabadul a rab. Csókollak benneteket Zsiga 1936 f e b r u á r 6. Címzés : NAGY E N D R E író úrnak BUDAPEST VII., D a m j a n i c h - u . 38: II. Nagy Endre leveléből fiúhoz a Móricz-jubileumról Édes fiam ! Móricz Zsiga b á t y á d jubileumán voltam (ezért nem írtam oly sokáig) és most is a n n y i r a a h a t á s a a l a t t vagyok, hogy nem is t u d n é k másról beszélni. A R a j n a völgye u t á n a Tisza völgye !
274;
Tisza-Űjlakkal szemben, ép a n a g y a n y á d házával szemben v a n Gál E n d r e kastélya, o d a m e n t ü n k , az egész ünneplő társaság, m e r t Móricz Zsiga születési helyén nincs szállásra a l k a l m a s ház. A kastély m a g a építészetileg elég szerény (körülbelül olyan, m i n t az az a u t ó b u s z megálló volt az országút mellett), de a p a r k j á n a k tér-viszonyai thyssen-i m é r e t ű e k . Maga a tiszabecsi lakosság szalmafedelű, kéménytelen, v á l y o g - k u n y h ó k b a n lakik és amíg mi vacsor á z t u n k , odagyült a kerítés mögé — szagolni. Az ünnepély Tisza-Csécsen volt, b a n d é r i u m m a l , f e h é r r u h á s lányokkal, a h o g y azt a kerület képviselője megrendezte. Néztem a lovas daliákat, a fehérruhás lányokat, az egész ünneplő f a l u t : csupa elkorcsosodott, f a k ó , lerongyolt ember az emberi szépségnek minden n y o m a nélkül. N a g y o n sokan mezítláb álltak ( v a s á r n a p volt!) és még t ö b b n e k sebforradással volt tele a n y a k a , az arca. Nem a f a j n a k , h a n e m a n y o m o r n a k a közös s t i g m á j a volt r a j t u k . Értelmetlenül nézték az egész ünnepélyt, beszéltem velük, a n n y i t t u d t a k az egészből, hogy az öreg Móricznak, az ácsnak a fia „ ú r " lett Pesten és most borzasztó gazdag ember és még a képviselők is paroláznak vele. A falu lelkésze* nekem t i t o k b a n elsírta : — Kérlek alássan, v é r t a n ú s á g o t vállaltam m a g a m r a , a m i k o r r á v e t t e m a f a l u t az ünnepre, mind azt m o n d t á k , hogy most m á r nekik kell a b a n k e t t költségét viselniök. Csak a k k o r n y u g o d t a k meg, a m i k o r Gál Endrénél k i j á r t a m , hogy az elöljáróságnak ő fizeti az e b é d j é t . Persze volt rengeteg szónoklat m a g y a r kultúrfölényről, a m a g y a r nép szeretetéről, sőt az irodalomról is. A nép pedig o t t állott mezítláb, rongyosan és s z á j t á t v a hallgatta . . .
KUNSZERY GYULA
„CSOKONAINAK EGY ISMERETLEN KÖLTEMÉNYE" Fenti címmel igen érdekes közleményre b u k k a n t u n k a Vasárnapi Üjság 1865. október 8-i s z á m á b a n . (XII. évfolyam, 41. sz. 515. lap.) Minthogy a szóban forgó Csokonai-versnek semmi n y o m á t nem t a l á l t u k az eddig legteljesebb Harsányi—Gulyás-féle Csokonai-kiadásban, érdemesnek ítéljük ezúton és e h e l y ü t t felhívni rá a Csokonai-szakértők figyelmét további vizsgálatok megejtése végett.—-A közlemény érdemi része szószerint a következőképpen hangzik : Nem a k a r o m az olvasókat a b b a n az édes reményben ringatni, hogy ezen k ö l t e m é n y egy h e r v a d h a t l a n levél költész-irodalmunk f á j á n . Ez csak egy kis e l m e f u t t a t á s — m i n t meglátj u k , — h a t á s k ö r e e k ö l t e m é n y n e k családi. Nem is közleném, ha minden olvasó szivének örömöt nem szereznék, e k ö l t e m é n y t , melyet a 20 éves Csokonai irt. E vers kezemhez poros családi i r a t t á r u n k b ó l j u t o t t , kisérve boldogult n a g y a t y á m jegyzeteivel, melynek végét azonban valamely könyörtelen kéz leszakította ; szerencse azonban, hogy értelmét ki lehet venni. T e h á t közlöm az egész m e g m a r a d t i r o m á n y t , mely igy hangzik : Kedves Ű r ! hogy tegnap, g y o m r u n k jól meg tele Nem h a g y t u k a habzó p o h a r a k a t tele. Bőrszag érzett r a j t u n k , nem könyv-szag, nem kard-szag Kisértvén s z o m j u n k a t a vinum de Kardszag De a vig k o r t y o k közt még t ö b b r e m e n t a szám, Hogy egy kis édes izt érzett r a j t a a szám Az édes bor kedvet m á s n a k is tám1 adott Mert l á t t a m , jó k e d v e m á s n a k is támadott Ilyen vigan állott k ö z ö t t ü n k a Világ H á t egyszer estvére gyúl a gyertya-v/Vag Akkor Madarasi szánra ültem végre S ki t s ú s z t u n k nyargalva, így a Város-vegre. H á t össze üt egy nagy rög a szánka-talppal S a szánka a Notér 2 Ur h á z á n a k talpal. Előbb, m i n t egy l a p t á t a Szánról fel-ejtett, A z u t á n leejtett, s a földön felejtett. Talán szemek fényét mind elfogta a Hó, * Görömbey Péter. !tán. 1 A kézirat itt hibás, a mennyiben itt a franczia szó nem értése okozza azt. Notér helyett N o t é t van.
6* 275
Mert közzülök egy sem k i á l t o t t a , hogy, hó ! É n m o n d t a m — s a nádból felelt rá az Ekhó I t t v a n a L e g á t u s ! hó vak e m b e r e k ! hó ! Elnyargalt a szánjok ! t á n egyik sem látta , Hogy oda közzülök, m á r egy madár-tátta ! 3 H a z a j ö t t e m s i t t a m rá kardszagi Egrit Hogy ily figurásán nyertem el az egrit* Adieu b a r á t i m ! Adieu Madaras ! Légyen a borotok, mint itt szóll madaras !5 Most pedig instálok egy kevés édesért T e g n a p is legtöbbet, m e r t lám az édes értt.e Ú g y v a n ! s az u t a m b a m a j d ha bele fogok, Az Ú r n a k mellette vivátozni fogok. Most pedig m a g a m a t a j á n l o m hűséggel, Mig az orrom czinkét fogna a hűs éggel. M i n d j á r t elő fog most állani a szánom, Megyek ! bár elhagyni az U r a k a t szánom. De ha kérdik — ki volt -— ki ezt irta Varró Ú r n a k , így értse meg : egy szegény vers-varró. 7 S mikor ez írásra f e l j ö t t volt — az Hava, Akkor huszonnyolczra telt karácson hava. Tök vagy túrós étek, zsir v a g y valami Háj Csokonai Vitéz — néven vala — Mihály, s. k. Lé t a r t szolgai nem hús. Saphó mértékére A L e g a t u s n a k p o h a r á b a töltsön A ki jó k e d v e t a k a r adni költsön, E g y b e jó P a p leszsz, hegyi bort ha kóstol, Minden Apostol; „Az 1794-ik Esztendei K a r á c s o n b a , Legátióba Kardszagon lévén Csokonai, — Varró J á n o s édes a t y á m n á l ős fivá vált a n n y i r a , hogy a Templomból az Isteni tisztelet végeztével nem is az Oskolába, h a n e m egyenesen hozzánk j ö t t ; „ I n n e p 2-ik n a p j a délután is deák hosszú r u h á b a egyenessen hozzánk j ö t t , hová akkori Madarasi J e g y z ő is szánkán eljővén, Csokonait rábeszélte az oda való menetelre, hová el is i n d u l t a k , de tsak h a m a r a kardszagi Nótárius ur házánál feldűlvén, a jó n a g y t e s t ű a t y á m b u n d á j á t , mit az ú t r a a d t a k neki, a sovány t e s t ű Csokonai alig b i r t a haza vonszolni a nagy hóba, s nállunk ü t ö t t e a J á n o s estvéjét. „ I t t elő hozódván az olyakkoriban divatozó vers neme, melly u g y a n a z o n szóra végződnek, de m á s értelembe v e v ő d n e k , s ez okon irta ezt. „Annyira ős fivá vált nállunk, hogy ha t ú l a D u n á r a , v a g y onnan vissza v á n d o r o l t , nállunk t ö b b napokig sőt 2.3 hétig is m u l a t o t t , s ezen házunkhoz m u t a t o t t b a r á t t s á g á t velem is, m i n t Debretzeni Deákkal f o l y t a t t a , nevezetesen . . . " I t t vége szakad a k é z i r a t n a k ; minek f o l y t á n én is bevégzem ismertetésem, azzal a megjegyzéssel, hogy most midőn a H - g y szerint a debreczeni emlékkertben felállítandó Csokonai szobor alaptőkéje 2000 f t t a l n ö v e k e d e t t , melylyel az egész összeg 4000 f r t r a rug, ez örvendetes hirt ezen megőrzött, ismeretlen verse az e l h u n y t költőnek némi részben n a g y o b b í t s a . Varró Sándor Idáig t a r t a Vasárnapi Újság közleménye, melyet az eredeti helyesíráshoz híven szó szerint közöltünk. A m a g u n k részéről nem t a l á l t u n k benne s e m m i olyan m o z z a n a t o t , m e l y k i z á r t t á tenné az idézett verset illetően Csokonai szerzőségét. Az itt elbeszélt karcagi k a l a n d belefér Csokonai életrajzi kereteibe, a vers vidám h a n g j a , verselése, bravúros játékos rímelése pedig egyenesen a fiatal Csokonaira utal. Mindenesetre érdemes lenne k u t a t á s t végezni az i r á n y b a n , mi lett a kérdéses kézirat t o v á b b i sorsa. 3 H a valamit р. o. kenyeret, kivisznek a s z a b a d b a , s haza hozzák vagy v a l a k i n e k viszik, a kenyeret : m a d á r látta k e n y é r n e k czimezik. 4 nevet, egri nevet. 6 érthetetlen. 6 homályos. 7 A hasonlat a görög rhapsodtól jő, mely is azt teszi, hogy varró-szerző, szerkesztő.
276;
SZEMLE
CSATHÓ KÁLMÁN : ILYENEKNEK LÁTTA
ŐKET
Magvető K ö n y v k i a d ó , 1957. Helyesen teszik kiadóink, hogy sorra megszólaltatják a még élő t a n ú k a t a t e g n a p színészeinek semmibe foszló alkotásairól. A l k o t á s t m o n d o k , m e r t m a m á r nincs vita arról, hogy a színész alkotó m u n k á t végez, mikor élő e m b e r t formál a szerep szavaiból. T e g n a p még teljesen semmibe foszlott ez az alkotás, csak a nézők emlékezete őrizte ideig-óráig — a z t á n csak a d a t o k m a r a d t a k , semmit el nem áruló magasztalások v a g y gáncsok, s n a g y r i t k á n egy-egy részletes elemzés, a m e l y — éppen m i n t a zenéről szóló írások — idegen közegben, idegen eszközökkel próbált rekonstruálni valami ú j r a meg nem a l k o t h a t ó t . Ma film és hanglemez m e n t meg v a l a m i t a színészből a h a l h a t a t lanság s z á m á r a . E z a valami is igen kevés : a színész m ű v é s z e t e hozzá v a n k ö t v e a test eleven h a t á s á h o z , a pillanathoz, a rögtönzöttség és a közvetlen átélés illúziójához. A hanglemez, a m e l y e t százszor is leforgathat u n k és mindig u g y a n a z m a r a d , nem a d j a meg ezt az illúziót. Csathó K á l m á n személyes emlékek alapj á n , m i n t e g y önéletrajzát is megírva, fontos emberi vonásokkal egészíti ki az emberalkotók k é p é t . K ö n y v e a Nemzeti Színház igazgatóiról és művészeiről szól, P a u l a y E d é t ő l — az egyetlen, akit .csak f e n n m a r a d t h a t á s á b ó l ismert — Sugár Károlyig. A m ű ígért f o l y t a t á s á t nagy érdeklődéssel v á r j u k . Ez a cím : Ilyeneknek láttam őket, kiüti a f e g y v e r t a fontoskodó t u d o m á n y o s k r i t i k a kezéből. S z u b j e k t í v k é p e t ígér, de ezt a k é p e t eleve érdekessé és jelentőssé teszi az, hogy rendezőtől és színpadi írótól s z á r m a zik, aki évtizedeken á t közvetlen emberi és művészi k a p c s o l a t b a n állt modelljeivel. N a g y nyeresége a m a g y a r színjátszás t ö r t é n e t é n e k , hogy egy író megfigyelő szeme ily hosszú időn á t ennyire közelről n é z h e t t e első színházunk életét. Csathó k ö n y v e — bár egyes szerepekről a d o t t jellemzései is értékesek — f ő k é n t azzal pótolja a h a n g l e m e z - h a l h a t a t l a n s á g
h i á n y a i t , hogy emberi m i v o l t á b a n á b r á z o l j a a színészt. Jellemképeihez sok a n e k d o t i k u s a n y a g o t használ fel, igen helyesen. íróról, költőről szólva b e é r h e t j ü k egy-egy vallomásszerű sor idézésével : a színész emberi m i v o l t á t ezekből az a n e k d o t i k u s részletekből h ü v e l y e z h e t j ü k ki. Színészek életében a közönség szeret bizonyos vonatkozások u t á n szimatolni. V a n n a k népszerűsítő életrajzírók, akik szívesen kiszolgálják az olvasónak i l y e n f a j t a kíváncsiságát. (Maurois költőéletrajzaira gondolok.) Csathó megőrzi a köteles diszkréciót. — E g y é b k é n t a z o n b a n m ű v e olyan gazdag emberi v o n á s o k b a n , hogy a jövő század Scarronja m e g í r h a t j a belőle Histoire comique-\át. Csathó s z u b j e k t í v arcképeit csak művészi szempontból s z a b a d n a bírálni : sikerült-e az írónak embereket megelevenítenie? Ezen a helyen b e é r h e t j ü k egyetlen szóval : sikerült. A m b r u s Zoltán, a színházigazgató, u g y a n o l y a n elevenen él e l ő t t ü n k a k ö n y v b e n , m i n t M á r k u s Emília v a g y Csillag Teréz. A bírálónak aki egyben a szerző k o r t á r s a , csak az a szerepe, hogy helyreigazítsa a z t , amit t é n y k é r d é s e k b e n m á s k é n t t u d , v a g y kiegészítsen egy-egy k é p e t olyan vonásokkal, a m e l y e k e t a szerző nem vett észre. Ilyen ténybeli helyreigazítással t a r t o z o m Hevesi Sándor emlékének. Védelemre t u l a j donképpen nem szorul Csathó ábrázolásával szemben, hiszen a róla szóló t a n u l m á n y a legnagyobb elismerés h a g j á n beszél t e h e t ségéről, t u d á s á r ó l , jelleméről. De tisztázn u n k kell vele k a p c s o l a t b a n egy kérdést. A H e v e s i - t a n u l m á n y közepén, m i n t h a csak utólag t o l d o t t á k volna bele, v a n egy meghökkentő elmefuttatás, amely a tanulm á n y elejével is, a valósággal is ellentétben áll. Arról szól, hogy Hevesi csak lassan, nagykésőre szabadult meg n a t u r a l i s t a nézeteitől. Ez a részlet, a k ö n y v m á s helyeivel e g y ü t t , részben a r r a vall, hogy Csathó is átveszi a k ö z t u d a t n a k azt a kényelmes egyszerű-
277;
sítését, a m e l y a természetes színpadi beszédet ar naturalizmussal a z o n o s í t j a . Holott pl. Ű j h á z y r ó l szólva, m a g a m o n d j a el, hogy a „ M e s t e r " , s a j á t vallomása szerint, Szerdahelyi K á l m á n t ó l t a n u l t a a természetes színpadi beszédet. Nos, Szerdahelyi még hírét sem h a l l h a t t a a n a t u r a l i z m u s n a k . Molière sem, aki az Impromptu de Versailles-ban a természetesség nevében gúnyolja ki az Hôtel de Bourgogne színészeit. Alighanem természetesen beszéltek a commedia dell'arte, só't m á r a görög p h l y a x színészei is. T e r m é szetes beszéd és n a t u r a l i z m u s t e h á t nem azonos. E z t a nevet — vagy jelszót — a m ú l t század 80-as éveinek írói, művészei, színészei és rendezői foglalták le. A szó felszabadulást is jelent bizonyos hazug konvenciók alól, de túlzásokat is, amelyek h a m a r o s a n k i k o p t a k irodalomból és művészetből e g y a r á n t . Nincsenek kezem ügyében Hevesi i f j ú k o r i cikkei, a m e l y e k b e n a Nemzeti Színházat és J á s z a i t is t á m a d t a . Meglehet, hogy ezekben a cikkekben még naturalista alapon áll — ennek u t á n a kellene nézni. De hogy a Thdlia alapítása idején — Csathó a T h á l i á t is azonosítja a naturalizmussal — Hevesi m á r nagyon is elkülöníti ö n m a g á t és az új vállalkozást a naturalizmustól, azt nemcsak a k o r t á r s és résztvevő emlékeivel, h a n e m Hevesi szavaival is b i z o n y í t h a t o m . A Thália 1904-ben alakult, t e h á t olyan időben, a m i k o r Hevesi — Csathó szerint —• m é g benne úszott a n a t u r a l i z m u s b a n . D e h á t a Thália p r o g r a m j a , amelyet Hevesivel, L u k á c s Györggyel és Bánóczi Lászlóval négyesben f o g a l m a z t u n k meg, s b ő v e b b szövegezésben Hevesi f e j t e t t ki az alakuló ülésen, igen világosan fogalmazza meg állásp o n t u n k a t a naturalizmussal szemben. Idézem Hevesi beszédének idevágó passzusát (A
Thdlia
története,
17. I.) :
„. . . A modernséget a Thália a művészi igazságban l á t j a , lehet a d r á m a f o r m á j a , stílusa a k á r m i l y e n . . . Ebből az elvből nyilvánvalóan folyik a másik : a színjátszás és rendezés terén érvényesülő. Semmi sem áll t á v o l a b b a Tháliától, m i n t az, hogy a természetesség jelszavával egyforma, szürke előadási stílust a k a r j o n ráhúzni minden d a r a b r a . A n a t u r a l i z m u s külföldön m á r e l j á t s z o t t a kis j á t é k a i t és a Thália nem a k a r j a f e l t á m a s z t a n i . Kétségen felül áll, hogy minden d a r a b n a k m e g v a n a m a g a stílusa, h a n g j a , színe. Igazság a d r á m a í r á s b a n , igazság a színjátszásban : ebben lehet röviden összefoglalni a Tháliatársaság programját." így beszélt Hevesi 1904-ben. N e m volt t e h á t szüksége a Csathó által m e g k o n s t r u á l t
278;
tíz-tizenkétéves fejlődésre, h o g y ezekhez az igazságokhoz eljusson. A Jászairól rajzolt k é p — teljes tiszteletben t a r t v a a szerző s z u b j e k t i v i t á s á t — némi kiegészítésre szorul. Csathó meghajol J á s z a i kivételes tehetsége előtt, elismeri nagy f á r a d sággal megszerzett műveltségét is, de azért m i n t valami „őslényről" beszél róla. Igen, volt Jászai h a n g j á b a n , t e m p e r a m e n t u m á b a n valami félelmes és idegenszerű — de semmi emberi nem volt neki idegen, a rosszat kivéve. Hogy jól játsszék, ahhoz hinnie kellett az ábrázolt alak s z u b j e k t í v igazában. (Gondoljunk k é t G e r t r u d i s á r a , H a m l e t b e n és Bánk bánban!) Csathó sehogysem t u d j a ezt az „ ő s l é n y t " Ibsen-szerepben elképzelni. Gúnyolódik Alvingné r u h á j á v a l és nem veszi észre (sőt a P e t h e s - t a n u l m á n y b a n nevetségbe f u l l a s z t j a ) a z t , ami r á m n é z v e l e g m a r a d a n d ó b b emléke a Kísértetek előadásának : az aggódó a n y a i szeretet m e g n y i l a t k o z á s á t J á s z a i b a n . Micsoda rettegő várakozással szegezte szemét fiára, a m i k o r az betegségéről k e z d e t t vallani ! É p p ily felejthetetlen — rövid vígszínházi szereplése idejéből — egy kis epizód-szerep a T a k á c s o k b a n . Mosás közben, mellét verve k i á l t j a el szenvedélyesen : — A n y a a k a r o k lenni ! A n y a a k a r o k lenni !. . . Hogy mennyire m a g á t j á t s z o t t a itt, v a g y G á r d o n y i n a k a budai színkörbe szorult F e k e t e n a p című gyenge d a r a b j á b a n , az kiviláglik naplójából. Éz az „ ő s l é n y " élete legnagyobb f á j d a l m á n a k érezte, hogy a n y a nem lehetett soha. I v á n f i J e n ő jellemrajza emberi és színészi szempontból e g y a r á n t tökéletes. Csathó ítélete, azt hiszem, nem szigorúbb a kelleténél. E g y t é n y k é r d é s b e n mégis v é d e l m e m b e kell v e n n e m í v á n f i t , b á r e l v b e n — h o g y ti. a színész á l t a l á b a n és I v á n f i különösen szeretett a színpadon kiemelkedő helyet elfoglalni — tökeletesen igaz. De ami * Hebbel J u d i t j á t illeti: a szóban forgó felvonást R e i n h a r d t é k budapesti v e n d é g j á t é k a a l k a l m á v a l is sátorb a n j á t s z o t t á k s a Nebukadnezár-dikciót a színész — ha jól emlékszem, Wegener — hierat i k u s pózban, egy ugródeszka-szerű kis emelvényen állva m o n d t a el. N e m t u d o m hirtelenében megállapítani, van-e Hebbel u t a s í t á s a i b a n n y o m a ennek az emelvénynek, de szereplése semmiesetre sem lehetett a h a t a l m a s t e r m e t ű Wegener egyéni akciója, különösen olyan előadáson, amelyen m a g a R e i n h a r d t is részt v e t t a megszólaló n é m a szerepében. Ezek a megjegyzések, ne f e l e d j ü k , a t ö b b , m i n t háromszáz oldalas k ö n y v n é h á n y sorára v o n a t k o z n a k . Nem szeretném az olvasó szeme elől e l t a k a r n i azt a t é n y t , h o g y a k ö n y v igazi k i n c s e s b á n y á j a a j e l l e m r a j z o k n a k (legj o b b t a l á n v a l a m e n n y i közt Sugár K á r o l y é )
s a kortörténeti adatoknak. Remek, amit az „ é n e k e s " színészek botfülűségéről m o n d Csathó és tanulságos, a h o g y a színészek a n y a g i helyzetét és pénzzel-bánását jellemzi. K á r , hogy írás közben — m i n t h a k i a d á s r a nem is gondolt volna — teljesen s z a b a d j á r a e n g e d t e tollát, nem t ö r ő d v e az egyes jellemrajzok megszerkesztésével. Valamennyi jóval hosszabb a kelleténél, az ismétlések igen gyakoriak. Sőt nem is mindig következetesek.
MIKSZÁTH KÁLMÁN ÖSSZES Szerkesztik Bisztray Gyula Akadémiai K i a d ó . Bp. 1956.
Márkus E m m a halálának d á t u m a tíz soron belül kétszer fordul elő, de k é t hét különbséggel. Ez m á r nem is egyedül a szerző h i b á j a . Ma minden k ö n y v e t a n n y i a n „ s z e r k e s z t e n e k " , a h á n y a n valamikor egy k i s e b b f a j t a lexikont is világrahoztak. A sok szerkesztő közül valamelyiknek gondja lehetne a r r a , hogy egy szép és m a r a d a n d ó értékű k ö n y v e t ilyen lapsusok el ne csúfítsanak. Benedek Marcell
HÜVEI és
Király
N a g y m a g y a r klasszikusaink műveinek korszerű szövegkritikai kiadása terén még i g m sok adóssága v a n i r o d a l o m t u d o m á n y u n k nak. Petőfi és A r a n y u t á n most Mikszáth K á l m á n összes műveinek közrebocsátását kezdte meg az Akadémiai K i a d ó . E n n e k a t é n y n e k az a d különös jelentőséget, hogy Mikszáth az első nagy prózaíró, akinek teljes, minden igényt kielégítő kritikai a p p a r á t u s sal ellátott oeuvre-jét veszi most kezébe az olvasóközönség és az irodalomtörténet b ú v á r a . É p p e n azért, mivel a k ö t e t e k s a j t ó alá rendezőinek t u d o m á n y o s szempontból nagyjelentőségű ú t t ö r ő m u n k á t kellett végezniük, szükséges, hogy m á r most, induláskor (eddig 7 k ö t e t jelent meg és a t e r v szerint még 68 v a n h á t r a ) leszögezzünk n é h á n y szempont o t és f e l h í v j u k a figyelmet az eddig elért eredményekre. Mikszáth egyike legnépszerűbb és egyben legkitűnőbb prózaíróinknak. Művei m á r életében is s z á m t a l a n kiadást értek meg és friss, üde stílusa, mélyen emberi h u m o r a nem hogy v e s z t e t t , h a n e m — ha ez m é g lehetséges — i n k á b b nyert az idők f o l y a m á n . Egy-egy m ű v é n e k , elbeszélésének megjelenése m a is biztos közönségsiker. e fölmerülhet és bizon y á r a föl is merül egyesekben a kérdés : v a j o n szükséges-e Mikszáth műveiből kritikai, azaz teljes és a szöveghűség minden legapróbb részletére k i t e r j e d ő összkiadást készíteni? Erre a kérdésre a válasz csakis igenlő lehet és az a l á b b i a k b a n a most megjelenő kritikai kiadással k a p c s o l a t b a n éppen azokra a mozzan a t o k r a szeretnénk r á m u t a t n i , amelyek ezt az á l l í t á s u n k a t a l á t á m a s z t j á k . Mikszáth műveinek eddig nem volt, még csak megközelítően sem, teljes k i a d á s a . A legteljesebb, ún. J u b i l e u m i Kiadásból (1910) a n a g y o b b m ű v e k közül hiányzik pl. a Fekete város és a Noszty fiú esete T ó t h Marival c. regény. Ez a k i a d á s részben még Mikszáth életében, az ő gondozásában l á t o t t napvilágot, halála u t á n még 19 p o s t h u m u s
István.
I—VII.
k.
Szövegkritikai
[kiadás
k ö t e t jelent meg. Ez a kiadás volt az első kísérlet a r r a , hogy Mikszáthnak h í r l a p o k b a n , napilapokban, folyóiratokban szétszórtan megjelent elbeszéléseit, tárcáit, cikkeit — a z o k a t , amelyek k ö t e t b e n még sehol nem jelentek meg — összegyűjtve k i a d j á k . Azonban a g y ű j t é s nem volt teljes és az egyes m ű v e k kronológiájának megállapítása sokszor téves. Minthogy a z o n b a n a J u b i l e u m i K i a d á s nem egy kritikai kiadás igényével jelent meg, nem lehet m i n d e n t ennek a rovására írni, de t u d o m á n y o s k u t a t á s céljából sem lehet alapul venni. A J u b i l e u m i K i a d á s hibáit, tévedéseit á t v e t t é k és sokszor még fokozták az u t á n a megjelent Mikszáth-kötetek, amelyek nagyrészt csupán ú j a b b lenyomatai voltak a J u b i l e u m i K i a d á s szövegének. Hosszú idő u t á n a Szépirodalmi K i a d ó 1954—55-ben h á r o m Mikszáth-elbeszéléskötetet a d o t t ki Király I s t v á n szerkesztésében, amelyekkel elsőként próbált ú j u t a t törni : az egyes m ű v e k e t eredeti források a l a p j á n megállapít o t t időrend — és ami ezzel egyet jelent : fejlődési sorrend szerint közölte (ezeknek a k ö t e t e k n e k s a j t ó alá rendezését e sorok írója végezte). A most megjelenő kritikai kiadás korszerű bibliográfiai és t u d o m á n y o s előkészítő m u n k a u t á n , m ű f a j o k szerint csoportosítva és ezek e n belül időrendi sorrendben közli az egyes m ű v e k e t . A s a j t ó alá rendezés munkáját Bisztray Gyula és K i r á l y I s t v á n végzik, a bibliográfiait Kozocsa Sándor és Ficzay Dénes (utóbbi az erdélyi m a g y a r és az egész r o m á n bibliográfiai a n y a g o t b o c s á t j a rendelkezésre, p u s z t á n ügyszeretetből). A k ö t e t e k b e n először a n a g y o b b elbeszélések és regények kerülnek k i a d á s r a . Az e d d i g megjelent k ö t e t e k t a r t a l m a és a szerkesztői m u n k a megoszlása a k ö v e t k e z ő : A m i a lelket megmérgezi, A b á t y u s zsidó l á n y a , A lutri, A v á r m e g y e r ó k á j a (I. k ö t e t ) , Az a p á m ismerősei, Nemzetes uraimék (II. k ö t e t ) ,
279;
A lohinai f ű , A k é t koldusdiák, A beszélő k ö n t ö s (III. kötet), G a l a m b a k a l i t k á b a n , A kis prímás, F a r k a s aVerhovinán (IV. k ö t e t ) , Kísértet Lublón, Az eladó birtok, P á v a a v a r j ú v a l (V. k ö t e t ) , Beszterce o s t r o m a (VI. k ö t e t ) . Szent P é t e r esernyője (VII. kötet); az I., v a l a m i n t a IV—VII. köteteket Bisztray Gyula, a III. k ö t e t e t Király I s t v á n rendezte s a j t ó alá. A II. kötet m u n k á j a megoszlik a k é t szerkesztő-társ között. A s a j t ó alá rendezők az I. k ö t e t b e n (249. 1.) röviden ismertetik a kiadásnál k ö v e t e t t alape l v e k e t ; céljuk az, hogy Mikszáth K á l m á n n a k , a m a g y a r széppróza egyik legnagyobb mesterének írásait eredeti hűségükben tegyék közkinccsé — írják — , megtisztítva a t t ó l a sok n y o m d a i hibától, a m e l y a sokféle kiadás k ö v e t k e z t é b e n m ű v e i r e évtizedeken á t r á r a k ó d o t t . Minden egyes m ű v é t végigkísérik első közlésétől 1910-ig, az író haláláig. A különböző szövegekben m u t a t k o z ó módosít á s o k a t , j a v í t á s o k a t — a legcsekélyebb b e t ű eltérésekig — a jegyzetekben felsorolják. T e h á t nem a szerkesztők m a g u k á l l a p í t j á k m e g az egyes m ű v e k összes k i a d á s a i n a k és szövegváltozatainak ismeretében az általuk leghelyesebbnek vélt szöveget, h a n e m ezt az olvasóra, illetőleg a k u t a t ó r a bízzák. Minden olvasónak m ó d j á b a n áll t e h á t a szöveg minden egyes s z a v á n a k ellenőrzése. A Mikszáthkiadások ingadozó helyesírása helyett a mai akadémiai helyesírást a l k a l m a z z á k , tekint e t t e l a r r a , hogy a k i a d á s a t u d o m á n y o s követelmények mellett az olvasóközönség érdekeit is szem előtt t a r t j a (id. h. 250. 1.). Alapszövegül mindig azt a k i a d á s t veszik, amely még Mikszáth életében az ő ellenőrzése mellett jelent meg és véglegesen kialakult szövegnek t e k i n t h e t ő . Ez a t u d o m á n y o s a n elfogadott „ A u s g a b e letzter H a n d " elvének felel meg. A szerkesztők a Bevezetésben azt is leszögezik, h o g y M i k s z á t h n a k nincsenek k i a d a t lan kéziratai. Ez így is v a n , a z o n b a n v a n n a k nagyszámban kötetben még m e g nem jelent cikkei, tárcái, amelyek ha formálisan nem is, de é r t é k ü k b e n fölérnek egy-egy k i a d a t l a n k é z i r a t t a l . Másrészt nem is m a r a d t f ö n n Mikszáth m i n d e n egyes m ű v é n e k a kézirata. 6 maga nem igen őrizte meg őket, nem t u l a j d o n í t o t t jelentőséget nekik. Pedig éppen azok a szövegeltérések és változatok a legérdekesebbek, amelyek Mikszáth kézi r a t a i b a n t a l á l h a t ó k . K i s e b b - n a g y o b b javításai, v á l t o z t a t á s a i néha csupán stiláris e r e d e t ű e k , sokszor a z o n b a n mélyebb o k o k r a , v a g y a napi politika ingadozásaira vetnek érdekes f é n y t . E d d i g m é g senkinek sem volt a l k a l m a felmérni Mikszáth é l e t m ű v é t , m u n k á s s á g á n a k az i r o d a l o m t ö r t é n e t s z e m p o n t jából teljes jelentőségét az összes, főleg pedig á k é z i r a t a i b a n föllelhető szövegváltozatok t ü k r é b e n , ahol néha bizony m é g egy-egy betű
280;
is s z á m í t h a t . A kéziratokkal való gondos egybevetés a d o t t lehetőséget a szerkesztőknek a r r a is, hogy Mikszáth m ű h e l y m u n k á j á t t a n u l m á n y o z z á k . A szövegváltozatok hű és á t t e k i n t h e t ő felsorolásán kívül a jegyzetek t a r t a l m a z z á k az egész kritikai a p p a r á t u s t , ú g y h o g y az egyes m ű v e k szövegének olvasását ezek nem z a v a r j á k meg, a szöveg mellett csupán a z o k a t a m a g y a r á z ó jegyzeteket t a l á l j u k , a m e l y e k e t m a g a Mikszáth f ű z ö t t egy-egy m u n k á j á h o z . A jegyzetek viszont k i t e r j e d n e k az egyes m ű v e k összes kiadásainak bibliográfiai pontosságú felsorolására, az idegennyelvű fordításokkal, esetleges színdarab- és filmv á l t o z a t o k k a l e g y ü t t . A m ű keletkezésére, forrásaira v o n a t k o z ó ismeretek u t á n a szükséges tárgyi m a g y a r á z a t o k , legvégül a m ű r e v o n a t k o z ó irodalom, k r i t i k á k és a szerkesztők s a j á t megjegyzései k ö v e t k e z n e k . A jelen kritikai k i a d á s legfőbb eredményei közé t a r t o z i k , hogy végre m e g á l l a p í t j a a M i k s z á t h - m ű v e k helyes kronologiáját (pl. eddig a Szent P é t e r esernyőjét k o r á b b i m ű n e k t a r t o t t á k , m i n t a Beszterce o s t r o m á t ) , felt á r j a az egyes m ű v e k keletkezés-történetét (pl. G a l a m b a k a l i t k á b a n , A kis p r í m á s stb.), a m i r e eddig i r o d a l o m t u d o m á n y u n k b a n alig v a n példa. A folyóiratbeli folytatás-részletek bibliográfiai f e l t ü n t e t é s e a z é r t helyes és indokolt, m e r t így az egyes részek megírásának i d ő p o n t j a is hozzávetőlegesen megállapíth a t ó . A források ismertetése és olykor szövegük közlése irodalomtörténészeinket t o v á b b i k u t a t á s r a i n d í t h a t j a , hogy v a j o n milyen napi érdekű a k t u á l i s o l v a s m á n y o k , t é m á k a d h a t t a k ösztönzést Mikszáthnak a f o l y t a t á sok írása közben. Az Irodalom c. jegyzeta n y a g b a n a lehetőségig teljes beszámolót, sőt olykor szövegrészleteket k a p u n k az illető műről szóló m é l t a t á s o k b ó l . E n n e k jelentőségét csak az t u d j a méltányolni, aki ismeri k ö n y v t á r a i n k a g y o n o l v a s o t t , megcsonkított újság- és k ö n y v p é l d á n y a i t . A k r i t i k á k , mélt a t á s o k szövegének közlésével a s a j t ó alá rendezők hosszú időre biztosították a m a m é g meglevő hírlap- és k ö n y v a n y a g a l a p j á n a Mikszáthra v o n a t k o z ó d o k u m e n t u m o k f e n n m a r a d á s á t . N é h á n y példát szeretnénk felhozni a r r a is, hogy m á r eddig is h á n y súlyos, t u d a t l a n s á g b ó l v a g y gondatlanságból eredő tévedést k ü s z ö b ö l t ' ki Mikszáth műveiből a kritikai kiadás. A Beszterce o s t r o m á - b a n előfordul B á t h o r y Erzsébet neve. A Mikszáth K á l m á n Válogatott Művei (Szépirodalmi K i a d ó , 1953) a 414. lapon B á t h o r y Erzsébetet B á t h o r y György erdélyi fejedelem leányak é n t t ü n t e t i fel, holott a történelem nem ismer ilyen nevű erdélyi fejedelmet. Ugyancsak a Beszterce o s t r o m a egyik örökletes s a j t ó h i b á j a a „szószék", ami szuszék helyett áll (vö. K r k . VI. k. 247. 1.), v a g y egy másik
m ű b e n az „ i n d e x " iudex helyett (vö. K r k . V. 216. 1.). Még sokáig f o l y t a t h a t n á n k ezt a sort. Az e l m o n d o t t a k világosan b i z o n y í t j á k a kritikai k i a d á s t ö b b szempontból való nélkülözhetetlenségét és egyben azt is, hogy a szövegközlés sokszor nehéz és fárasztó, valam i n t a jegyzetek nagy t u d á s t és széleskörű ismereteket kívánó munkáját feladatuk m a g a s l a t á n álló irodalomtudósok végezték. K í v á n a t o s lenne, ha m a j d a teljes kritikai k i a d á s megjelenése u t á n az egyes Mikszáthm ű v e k r e v o n a t k o z ó és most a jegyzetekbe szorított gazdag irodalomtörténti v o n a t k o z á s ú részletekből külön k ö t e t b e n jelennék m e g pl. a Mikszáth m u n k a m ó d s z e r é r e , stílusán a k fejlődésére, műveinek, a l a k j a i n a k motív u m a i n a k egymáshoz való rokonságára, s t b . v o n a t k o z ó a n y a g . Mindezek így, elszórtan is tanulságosak, de összefüggő előadásban érték ü k csak növekedni fog. Mikszáth írói fejlődésének m é l t a t á s a is külön k ö t e t b e k í v á n kozik. Külön említést érdemel a kritikai k i a d á s b a f e k t e t e t t bibliográfiai m u n k a is. Csak a szakember előtt ismeretes, hogy milyen n a g y a p p a r á t u s r a v a n szükség ahhoz, hogy a hírlapok, napilapok, folyóiratok a l a p j á n m e g lehessen állapítani az egyes d a r a b o k helyes i d ő r e n d j é t . Mikszáth egy-egy t á r c á j á t , elbeszélését közel egyidőben t ö b b l a p b a n is leközölték, néha m e g v á l t o z t a t o t t címmel, sőt néha m e g v á l t o z t a t o t t kezdettel. Az egyegy év, v a g y periódus írói t e r m é s é t m a g u k b a n foglaló elbeszélés-kötetekben m a j d n e m
mindig] m á s címmel l á t j u k viszont írásait. Ha még azt is meggondoljuk, hogy m ű v e i n e k változatai sokszor m á r nem is a hasonlóság, h a n e m csupán a „távoli r o k o n s á g " fokozatain állíthatók egymás mellé, a k k o r a z t is felm é r h e t j ü k , hogy a kritikai kiadás m u n k a társai nem dolgozhatnak még a bibliográfia terén sem pusztán m e c h a n i k u s a n , cédulák megbízhatóságára t á m a s z k o d v a . Még szólni kell arról, hogy — kritikai kiadásról lévén szó — különösen szívesen nékülöztünk volna a k ö t e t e k b ő l n é h á n y szembetűnő s a j t ó h i b á t . Ilyen f a j t a k ö n y v k i a d á s t csak a leggondosabb n y o m d a i m u n k á val érdemes végezni, nem pedig elsietve. Különösen feltűnik az V. k ö t e t 214. lapján a n é h á n y b e t ű lecsúszása m i a t t előállott 5 m a j d n e m é r t h e t e t l e n jegyzetsor. E g y é b k é n t a k i a d v á n y külső kiállítása ízléses és az ünnepélyes alkalomhoz illő ; az egyes k ö t e t e k b e n elhelyezett sorjelzők h a n g u latosak. A gazdag, jól összeválogatott képa n y a g Soltész Zoltánné közreműködésével készült, a képek n y o m á s a a z o n b a n n e m mindegyik k ö t e t b e n kielégítő. A k i a d v á n y — m i n t Bisztray Gyula hangsúlyozza — a k r i t i k a i kiadáson t ú l m e n ő f e l a d a t o t k í v á n ellátni : M i k s z á t h - m ú z e u m nak készül. E h h e z a szép célkitűzéshez csupán azt k í v á n h a t j u k , hogy sikerüljön is megvalósítani ezt a n a g y m u n k á t , a m e l y , h a teljes lesz, méltó emléket állít a n a g y írónak. V á r j u k a t o v á b b i k ö t e t e k e t , a Finis coronat opus jegyében. Cs. Gárdonyi Klára
JÉKELY ZOLTÁN : TILALMAS K E R T (Versek, 1931—1956) M a g v e t ő
K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t , 1957.
K o r t á r s a i , a N y u g a t h a r m a d i k nemzedékének költői közül t a l á n senki nem k e z d t e p á l y á j á t olyan erős, á t h a t ó hangon, és bizonyos, hogy senki nem m a r a d t a n n y i r a hű az először m e g ü t ö t t hanghoz, m i n t J é k e l y Zoltán. Mennyi kísérlet, próba, magakeresés R a d n ó t i Miklósnál a Pogány köszöntő kassákos-bukolikus h a n g j á t ó l a Meredek út s még i n k á b b a Tajtékos ég, az utolsó évek k i f o r r o t t , nagy lélegzetvételű lírájáig. F o r m a és meditáció m e n n y i v á l t o z a t a , a lét és lélek mélyrétegéig való leásásnak milyen m a k a c s szenvedélye Weöres Sándornál a Valse triste v a g y az Altwien ábránd technikai és stílusnehézséget nem ismerő b r a v ú r - f u t a m a i t ó l az Orpheus v a g y A Föld meggyalázása lényegmagyarázat-igényű mítoszaiig. S Vas I s t v á n n á l is, 1931-től 1956-ig; m i n t h a egy f a n y a r , nyirkos, nagyvárosi f e b r u á r v é g kicsit szürke, kicsit k o n y a k - és cigarettafüst-szagú
égboltja alól fokozatosan egy r e n d e z e t t , t á v l a t o s , érett n y á r u t ó i t á j r a é r t ü n k volna ki. De üssük föl a Tilalmas kertet : a t é m á k is, a f o r m á k is m a j d n e m u g y a n a z o k , legföljebb az ének h a n g j a lett egy á r n y a l a t t a l kemén y e b b ; néha k o m o r a b b , néha f á r a d t a b b — de lényegében u g y a n a z a hang. Legalábbis ez az olvasó első b e n y o m á s a . „ V a n bennük valami nagymessziről h o z o t t " . . . J é k e l y Zoltán rögtön, csalhatatlan biztonsággal erre a „nagymessziről h o z o t t " h a n g r a hibázott rá. Már első k ö t e t é b e n , az Éjszakákban „készen v o l t " , ingadozások, tévedések nélkül szinte azonnal a m a g a legm a g a s a b b színvonalán. E g y á l t a l á n : a líra magas színvonalán. Egészen különálló, s a j á t o s a n egyéni színt képviselt nemzedékében ; m i n d a n n y i u k közt ő volt a legeredetibb. Holott t e m a t i k á j a a l a p j á b a n véve n é h á n y örök közhelyből
281;
állt. S éppen ez volt — s ez m a is, költői p á l y á j a huszonöt esztendejének t e r m é s é t egységben szemlélve — a fiatal J é k e l y Zoltán lírájának a t i t k a , a z a m a t a , a különlegessége : közhelyek, csupa közhely — halál, múlandóság, t e m e t ő , ismert nosztalgiák ismert variációi — egy sereg banalitás, és mégis megragadó eredetiség, a t é m á k kezelésének valami különös és t ö b b é el nem f e l e j t h e t ő ú j d o n s á g a : egy semmi mással össze nem téveszthető, első hallásra fülbemászó J é k e l y hang. P r ó b á l j u k egy-két példán közelebbről megvizsgálni. I t t v a n elsőnek egy 1933-ból való h á r o m s t r ó f á s kis verse : Caruso emlékének. Holt művész h a n g j a szól a r á d i ó b a n , hallgatom, hallgatom s irigyelem. A mi h a n g u n k a t , h o g y h a m e g h a l u n k , testestül elnyeli egy rossz verem. A g y é m á n t h a n g kiszáll az a b l a k o n s a dombról m i n t p a t a k lehempereg, a m e r r e csörgedez s b u k k a n vígan, r e m e g a f ű s az őszi levelek. K é s e t t lepkéknek lesz nászindulója s egy kisleány k e n d ő t bont és örül : karingós t á n c b a kezd a k ú t körül, pendelye leng s látszik, nincs b u g y o g ó j a . Az ihlet „ s z i t u á c i ó j a " egyáltalán nem előkelő. „ H o l t művész h a n g j a szól a r á d i ó b a n " — gépzene s melankolikus képzettársításai : kispolgárias, m a j d h o g y n e m f ű z f a p o é t a i helyzet. Belép a halál-téma ; megfogalmazása szép, de ez az „elnyeli egy rossz v e r e m " t a l á n meglepőbben h a t n a , ha nem volna a fiatal J é k e l y s a j á t külön közhelye, úntig a l k a l m a z o t t p a t r o n j a . E d d i g a versben „nincs semmi k ü l ö n ö s " . A második s t r ó f á b a n a z o n b a n egyszerre valami v á r a t l a n varázslat megy végbe — a Jékely-varázslat. E g y hasonlat (a g y é m á n t h a n g m i n t dombról lefutó p a t a k ) , s egy az első szakasz m a j d n e m maestoso h a n g u l a t á h o z képest merész, meglepő, szinte vulgáris szó (lehempereg) fölold m i n d e n ünnepélyesk o m o r b a n a l i t á s t . A költő s a j á t o s ellenpontművészettel m á r - m á r disszonancia h a t á r á n járó polifóniát t e r e m t : az olvasó lelkében még o t t cseng az első strófa mély gyászzenéje, s most egyszerre átszövik, belevegyülnek a második szakasz világos, villanó hangjai, s a gyémánt-csillogású k é p : a víg p a t a k csörgedez, bukkan. . . A negyedik sorban megint fölsejlik az a l a p t é m a : az elmúlás, de m i n t h a csupa lágy f a f ú v ó s , f u v o l a , oboa hozná vissza, m i n t e g y csak gyöngéd emlékeztetésül : „remeg a fű s az őszi levelek". A h a r m a d i k „ t é t e l " : a h a r m a d i k strófa olyan, m i n t mikor egy szimfónia k o m o r a b b
282;
első tételei u t á n t á n c o s r o n d ó következik, mozgalmas scherzo, idillies pasztorál. Az ihlet most m á r egészen az őszi realitásban mozog t o v á b b ; m i n t h a a költő az a b l a k o n kiszállt g y é m á n t h a n g u t á n nézve most m á r azt rögzítené, a m i t lát : násztáncot libegő lepk é k e t , k ú t körül keringélő k i s l á n y t . . . sa végszó : az utolsó sor bájosan groteszk képe : m i n t egy fintor, de nem a halálra, nem az elmúlásra, nem erre az elemi közhelyre, h a nem a r a j t a való merengésre, a halál-borzongásra, m i n d a r r a saját magában, ami az első szakasz „ t e s t ü n k e t elnyeli egy rossz v e r e m " - j e volt. A fiatal J é k e l y t mindig az a veszély fenyegette, h o g y t ú l o n t ú l beleesik valamiféle morbid h a l á l r o m a n t i k á b a ; hogy c s o n t v á z a k , k o p o n y á k , cintermek rekvizítumszerű halmozásával a múlandóság-illusztrációknak afféle kelléktárosa lesz. Ezt a veszélyt kerüli el egy ilyen j o b b szó híján groteszknak nevezhető elemnek a belejátszásával : halálversekben h ű m a r a d az élet realitásához. Csontok, csigolyák, r o t h a d á s : mindez borzongató valószínűséggel (kevésbé sikerült verseiben borzongató r o m a n t i k á v a l ) megv a n benne, de mégsem ez az egyedüli lényeges, h a n e m a halál mellett mindig az élet is : t e m e t ő k b e n a porló csontok, de e g y ü t t a t e m e t ő k dús, mámoros-illatos tenyészetével. J é k e l y temetői nem sivár csont-sivatagok, h a n e m v a d kozsbor-szagú kertek. A világért se gondoljuk a z o n b a n , hogy m i n d e b b e n t u d a t o s s á g , elmélet, filozófia v a n ! A halál mellett egyszerűen azért v a n o t t Jékelynél az élet, m e r t így v a n a v a l ó ságban; a" szemléletben is. Szó sincs s e m m i féle dialektikáról, tézisről-antitézisről, szembeállításról v a g y dokumentálásról. É l m é n y ről v a n szó, s az élmény pontosan rögzített reális keretéről — m a j d n e m a z t m o n d h a t n á az ember : t o p o g r á f i á j á r ó l . E g y triviális szó kínálkozik : a fiatal J é k e l y (akitől pedig nem idegen a halál-élménynek bizonyos szerepjátszása), végeredményben mégsem „dől b e " egészen ennek a h a l á l - r o m a n t i k á n a k (mint a n n a k i d e j é n a r o m a n t i k u s o k , s f ő k é n t az ú g y n e v e z e t t p r e r o m a n t i k u s o k ) . Minden o t t v a n benne: enyészet, sír, elmúlás, koporsó, panasz, zokogás, kísértet, sírba-sodró világszél ; de valahol, egy végső ponton, egy szób a n , d a l l a m b a n , f o r d u l a t b a n , alig ellenőrizhetően, t a p i n t a t o s a n egy leheletnyire mégis ;,distanszírozza m a g á t " az egésztől. Egy-egy ilyen sorral, m i n t a Caruso-vers végén a „ p e n d e l y e leng s látszik, nincs b u g y o g ó j a " . Vagy m i n t a Csontjaimhoz végén, a legzordabb enyészet-képek u t á n egészen s a j á t o s a n fölszivárványló irónia — a h o g y egy m a j d n e m glaszékesztyűs m o z d u l a t t a l m i n t e g y félreh á r í t j a a síri l á t o m á s o k a t s föllibben (képben,
h a s o n l a t o k b a n , s z a v a k b a n ) egy más, nehézkedés nélküli szférába : Szegény kezem, kit a n n y i t s z i m a t o l t a m , miután testeken motozgatott, hogy visszaintsél annak, aki voltam, szegény kezem, nem m o z d u l h a t s z meg o t t ! S ti lábaim, sebes, v a d agaracskák, akik leányok lábát szorították s felhők alá r ú g t á t o k fel a l a b d á t — örökre megmereszt a síri hapták. E g y verset — t u d o m — nem szabad szétanalizálni ; de ha m á r ezt v á l a s z t o t t a m p é l d á n a k , h a d d térjek vissza megint a Caruso emlékének strófáira, h o g y a fiatal J é k e l y Zoltán egy másik s a j á t o s v o n á s á t illusztrálj a m r a j t a . A z t , h o g y míg egyfelől halálhangulatai hihetetlenül élettel teljesek, másfelől viszont életteljességében mindig v a n valami halálos. Megint nem programszerűen, nem k i m o n d o t t a n , h a n e m beleszőve a vers szövetébe, benne a vers m o n d h a t n i létanyagában. Megfigyelhetjük a Caruso-versben : amik o r m i n t e g y vitálisán a legteltebb, legdúsabb lesz (a h a r m a d i k strófában), a k k o r lesz a legteltebb zeneileg is. Az első k é t szakasz félrímes ; ennek az utolsónak m á r mind a négy sora egybecseng, erősen kihangzó ölelkező r í m e k b e n : a m á s o d i k - h a r m a d i k sor dur-hangzású hímrímeit k é t k i t a r t o t t moH-zengésű nőrím fogja közre. Az „örülk ö r ü l " r í m p á r itt szinte vidám (végtére a rím sem független a „ t a r t a l o m t ó l " ) — s ezt az allegrót csak n y o m a t é k o s í t j á k a h a r m a d i k sor tánc-illusztráló K-alliterációi (figyeljük meg, milyen hangzati szerepe v a n minden szókezdő m á s s a l h a n g z ó n a k , mennyire a „ b u g y o g ó t l a n " kislány groteszk-bájos t á n c á t festi zeneileg : Karingós t á n c b a Kezd a K ú t Körül). Következik minderre az első sornak visszafelelő negyedik : ennek zenéje, végén az -ója nőrím messze elzengő melankóliájával szinte alattomosan szomorú, éppen ellentétben a „ t a r t a l o m m a l " (pendelye leng s látszik, ninfcs bugyogója) : a derűs idill zenei aláfestése nosztalgikusán szomorú — az életteli, gyermekien á r t a t l a n , dús tenyészetű realitása is „ h a l á l o s " ; s a m i t erről szóval m o n d a n i a vers elrontása volna, azt e l m o n d j a fogalmak h e l y e t t a zene. (Nem t u d o k ellentállni a csábításnak, hogy — az agyonelemzés v á d j á t is m e g k o c k á z t a t v a —ne h í v j a m föl az olvasó figyelmét ennek az utolsó sornak a zenei szépségeire. Figyeljük meg, hogy leng, lebeg, úszik a sor első része a folyékony hangokon (1, ly) ; figyeljük meg, hogy egy szótaggal eló'bbrehozott cezúrájával s az ott beálló leheletnyi pauzával a sor k é t egyenlőtlen részre bomlik, s ezek közül az
első hosszan k i t a r t o t t (pendelye leng), a második gyorsabb ü t e m ű — m i n t h a csak a kislány „ k a r i n g ó t á n c á t " járná a verssor ; figyeljük meg, h o g y m a j d n e m esetlen ehalmozása az első t a g b a n itt m e n n y i r e helyénvaló, indokolt, s mennyire ellenpontja a m é l y h a n g o k b a n kihangzó sorvégnek ; figyeljük meg, hogy a megelőző sor h i b á t l a n nak m o n d h a t ó r i t m i k u s lüktetéséhez képest (az öt láb közül négy kifogástalan, erős j a m b u s , egy, a legkevésbé kiemelt második l á b b a n szpondeusz) milyen „ s z a b á l y t a l a n " a végsor, de micsoda k o n t r a p u n k t i k á j a v a n benne h a n g s ú l y n a k és ü t e m n e k ) . . . Az életteljesség „ h a l á l o s " teltsége a vers zenéjében : m i n d e n ü t t megfigyelhető ez a f i a t a l Jékelynél, de t a l á n sehol nem j o b b a n és szembeszökőbben, m i n t a Szép nyári zenekarban : egy t ú l é r e t t pillanat, szinte f o k o z h a t a t l a n létteljesség („most kellene megállnia a n y á r n a k , s t o r p a n n a b á r meg az egész világ") ; s a z t á n a halál-motívum f ö l b u k k a n á s a u t á n valami p á r j á t r i t k í t ó n t e j t zene (mint a h o g y a kifejezés is p á r a t lanul s ű r ű ) : L a n k a d t szüzek, pilledt p e t ú n i á k , f ú j j á t o k ránk illatos h a r s o n á t o k ! A k k o r úgy sem f ú j h a t j á t o k reánk, a m i k o r m a j d sírunkon t r o m b i t á l t o k . *
E g y másik példa, melyen a fiatal J é k e l y „ t i t k á t " elleshetjük, ezúttal is j ó f o r m á n t a l á l o m r a , v a k t á b a n választva a sok hasonló közül, az Éjjel Budán című szonett. Csak első k é t s t r ó f á j á t idézem. Most v o l t a k é p p e n sírni kellene : t é t o v a m á n k végkép holnapba lendül, b ú c s ú z t a t ó j a borízű zene, m e l y kiszivárog egy kis étteremből. Ez eddig m a j d n e m szentimentális : kocsm á b ó l kiszűrődő zene, zeneszóra ébredő mulandóság-sirató m e g h a t o t t s á g ; némi túlzással a k á r operettesnek is lehetne mondani : „Most voltaképpen sírni kellene" . . . De jön a második strófa, s pompás illusztrációt szolgáltat arról, h o g y a n r a g a d j a vissza J é k e l y a verset a giccstől. Mert a vers kiindulása sok esetben m á r - m á r giccses ; a fiatal J é k e l y egyik meglepő ú j d o n s á g a éppen az volt, hogy nem idegenkedett az ilyen banális lírai helyzetektől, vállalta őket, a n n a k ellenére, v a g y éppen a n n a k ellenére, hogy a h a r m i n c a s évek „harmadik nemzedéke" m i n d e n banalitástól rendkívül idegenkedett s m e g k í v á n t a , hogy a költő lehetőleg minél j o b b a n t ü n t e s s e n el minden „ t r a m b u l i n t " valóság és vers k ö z t , s hogy a vers
283;
m i n d j á r t f ö n t , a valóság fölötti régióban k e z d ő d j é k (vagy h a lent m a r a d a valóság t a l a j á n , ez indokolva legyen a k á r bizonyos irodalmias reminiszcenciákkal, a k á r bizonyos „ e s z m e i " meggondolásokkal). J é k e l y versei, mit sem t ö r ő d v e a k o r d i v a t t a l és költői korizléssel (vagy t a l á n egy m á s i k , egyszer ű b b , esztétikailag nem olyan fölcsigázott igényű ízlésnek, az erdélyinek az iskolájából hozva e „ n a i v i t á s t " ) t ö b b n y i r e a n n a k a helyzetnek v a g y h a n g u l a t n a k a regisztrálásával k e z d ő d n e k , a m e l y b e n — h o g y úgy m o n d j u k — „ m e g i h l e t ő d ö t t " ; s ezeknek esetleges közhelyszerűségét nem is a k a r j a elleplezni. Az első lépés t e h á t : banalitás. A „ t i t o k " , a J é k e l y - t i t o k az, h o g y a második lépés viszont éppen nem az. A k ö l t ő előtt t á r v a - n y i t v a a szentimentális giccs, k í n á l j a összes kellékeit és közhelyeit, olcsók a t és kevésbé olcsókat e g y a r á n t ; az Éjfél Budán esetében lehetne valóban „sírni', könnyezni az élet m ú l a n d ó s á g á n , m á n k h o l n a p b a lendülésén, kocsmából kiszivárgó cigányzenére, v a g y lehetne f i n n y á s á n elhallgatni az ihlető cigányzenét s filozofálni a múlandóságról. J é k e l y a z o n b a n n e m teszi egyiket sem. A h a r m a d i k , l e g v á r a t l a n a b b (de legigazabban költői) megoldást v á l a s z t j a : nem a giccsben m e g y t o v á b b , h a n e m a valóságban ; ezzel visszamenőleg h a t á l y t a l a n í t j a a giccset, és a látszólag m á r - m á r o d a e n g e d e t t verset visszaragadja a giccstől, í m e a második strófa ; ha az első valósággal szentimentális, ez egyenesen antiszentimentális : Az út a l a t t szagos f ü r d ő k leve zubog s a rács alól kék pára leng föl, m i n t süllyesztőből foglyok szelleme . . . K ó b o r k a n d ú r t ciról a sarki rendőr. A realizmus regisztráló pontosságán semmiféle leíró költészet nem t e h e t n e túl. A k é p csalhatatlanul pontos : budai kiskocsma, kiszűrődő zeneszóval, füstölő csatornarács, s lent a k a n á l i s b a n a budai f ü r d ő k szagos melegvize zubog (a k é p nemcsak vizuálisan pontos és hiteles, h a n e m hogy úgy m o n d j u k akusztikailag is). Mindez éjszakai megvilágításban, a valóságosság olyan erejével, a m e l y (mint, természetesen mutatis mutandis, egy Breughelnál) a realitásból éppen ezzel a m a j d n e m túlcsigázott hitellel és pontossággal u g r a t j a ki a benne lappangó irreálisát (de azt is realitás-értékkel) : „ m i n t süllyesztőből foglyok szelleme" . . . H a szétszedjük : szellem, süllyesztőből, s foglyoké — k é p t e lenség ; de itt t é v e d h e t e t l e n ü l reális, cáfolh a t a t l a n , helytáll, kezeskedik érte a szemléleti valóság : „ a rács alól kék pára leng föl". *
284;
Sem a Caruso emlékének, sem az Éjfél Budán nem tartozik J é k e l y első „ k o r s z a k á n a k " kiemelkedően n a g y versei közé, a m i l y e nek (s m á r a n n a k i d e j é n , a h a r m i n c a s években így emlegették őket, a h a r m a d i k nemzedék valósággal klasszikus lírai d a r a b j a i k é n t ) az így jött az éjszaka, az Elhagyott kutyánk elégiája, az Intő szavak süldő macskánkhoz, a Pisztrángbalett, v a g y a talán legszebb : a Nizsinszkihez, s a balladás-zsoltáros-erdélyi J é k e l y remeke, A marosszentimrei templomban. De a l k a l m a s a k voltak rá, h o g y megkíséreljem b e m u t a t n i bennük a költő m ű v é szetét, m a g a t a r t á s á t , „ s a j á t s z e r ű s é g é t " . Ebben a „sajátszerűségben", mint már céloztam rá, bizonyára része volt a n n a k , hogy J é k e l y Zoltán m á s légkörben nevelődött: E r d é l y b e n , az o t t a n i (mint a k k o r nevezni szerették: a transzilván) líra levegőjében, szellemében ; h a n g j á b a n bizonyos fokig Erdélyből kijőve is sokkal erdélyibb m a r a d t , m i n t nemzedékének mindvégig E r d é l y b e n élő t a g j a i : Dsida J e n ő , v a g y Szemlér Ferenc ; s a figyelmes fül ki-kihallja olykor lírájából, az ő egészen m á s fekvésű h a n g j á b a n is, azt a messzi, m o n d h a t n i a t a v i s z t i k u s rokonságot, a m e l y —- t á j , levegő, h a g y o m á nyok közös élményein á t — nemcsak Aprily Lajoshoz, h a n e m R e m é n y i k Sándorhoz (fők é n t a természetről íróhoz, a Fagyöngyök s a Vadvizek zúgása költőjéhez) és T o m p a Lászlóhoz fűzi. A költői eszmélés, költői gyermekévek erdélyi a t m o s z f é r á j a volna némileg részes a b b a n is, hogy J é k e l y Zoltán volt nemzedékében alighanem az egyetlen, aki készséggel vállalta m a g á r a egy olyan r o m a n t i k u s - s z á z a d végi poéta-típus k ö n t ö s é t , amelytől nemzedéktársai rendkívül i d e g e n k e d t e k ? — v a g y legalábbis ennek, e bizonyos szempontból n a i v a b b , provinciálisabb, de mindenesetre más erdélyi irodalmi levegőnek t u l a j d o n í t h a t ó , hogy nem szállt szembe t e r m é s z e t é b e n , a l k a t á b a n a z o k k a l a h a j l a m o k k a l , amelyek erre a k ö l t ő - m a g a t a r t á s r a p r e d e s z t i n á l t á k ? L e h e t . N e m z e d é k t á r s a i valahogyan szemérmeskedők v o l t a k , i n k á b b csak írók, literát o r o k , iszonyodva a lírai pózoktól ; J é k e l y Zoltán természetesen — de a m a z o k h o z képest m a j d n e m t ü n t e t ő e n — költő volt és semmi m á s ; nem irodalmár, hanem a költő, a lírikus, a t r u b a d ú r : epekedő, szerelmes, szenvedő, sóvárgó, melankolikus ; társadalmilag (nem szociológiai értelemben !) k o n f o r m i s t a társaihoz képest excentrikus ; különös, r o m a n t i k u s egy k o r b a n , a m e l y valósággal szenvelgően a n t i r o m a n t i k u s , józan és é l e t f o r m á i b a n polgári volt. A z t , hogy a költő valahogyan „ á t k o z o t t " , nem baudelaireian, h a n e m örök e p e d é s r e - k á r h o z o t t a n , t r u b a dúrosan, állandó halálos szerelmességre rendelten, de u g y a n a k k o r bizonyos gáláns-
u r b á n u s disztingváltsággal is : ezt a h a r m i n cas években egyetlen m a g y a r költő képviselte és élte — J é k e l y Zoltán. E z is ú j volt ; noha egyáltalán nem volt ú j . Századvégi volt — de vegyült bele m á s is, a m i m o d e r n n é t e t t e ezt a századvégiséget. Nemcsak valami az őszinte k ö n n y e i t s epedéseit őszintén f o n á k r a fordító Laforgue-ból ; ez csak csipetnyi idegen bors volt mindazon, a m i ebben a m a g a t a r t á s b a n — s oly jellegzetesen budai magatartásban — hazai, m a g y a r : a k r ú d y z m u s o n (s m e n n y i „vitalit á s " volt ebben a h a r m i n c a s évek végén, s milyen á h í t a t o s K r ú d y - k u l t u s z a nemzedékben !) s a z o n a z egész messze nyúló r o m a n t i k á n , melyet K r ú d y varázsolt elő (vagy amellyé ő varázsolta á t P e s t b u d á t , B u d á t , B u d a p e s t e t s egy kicsit az egész múltszázadi és századeleji m a g y a r városiasságot). Ki í r h a t t a volna meg szebben Rezeda Kázmér búcsúját, mint J é k e l y ? S ki lehet r o k o n a b b Rezeda K á z m é r ral, m i n t aki ezt vallja magáról : Örök elvágyás r a b j a vagyok én, v é k n y a m b a n az idő vad sarkalása . . .
1935-ből való e rezedakázméros J é k e l y n e k t a l á n legnagyobb verse : a Téli éjszakák. „ K í s é r t e t k é n t járok a K r i s z t i n á n " , hóhullás, szerelem, az a bizonyos m a j d n e m - g i c c s (mely ilyen sort mer leírni : „ e g y lyuk legyen csak a szívem helyén") olyan hőfokra hevítve, szépség és szenvedély olyan fehérizzásával, olyan télben-csattogó nagy szárnycsapással, aminek nem is igen lelni t ö b b é p á r j á t l í r á j á b a n , s amely — k e t t ő s b r a v ú r — nemcsak a t é m a és helyzet, h a n e m néhol a kifejezés b a n a l i t á s á t is a leghitelesebb, legm a g a s a b b költészet s z f é r á j á b a emeli („s ki v o l t a m m é g az ősszel Krisztián, m i a t t a d lettem télre, lásd, Cyránó. R o x á n , én meghalok") . . . Ez az o r k á n k a p t a föl s v i t t e m a g á v a l ? Ó, h a te t u d n á d , hogy k i f o r g a t o t t m a g a m b ó l lázam, ez a tüzes o r k á n ! Néha úgy érzem m á r , J é k e l y Zoltán, az aki v o l t a m , nem is én vagyok. Valami ú j t ű n i k föl a költőben is. A Tilalmas kertben (s m á r a n n a k i d e j é n első k ö t e t é b e n , az Éjszakákban is) csak egyetlen vers v á l a s z t j a el a Téli éjszakáktól a Levél címűt : az elsőt (ha h i h e t ü n k a Tilalmas kert kronológiájának), a m e l y e t J é k e l y ötsoros, ababa rímképletű strófakompozícióban írt — Apollinaire egyik legkedvesebb s l e g s a j á t a b b strófaf o r m á j á b a n . G o n d o l h a t u n k a r r a , hogy J é k e l y a francia költő n y o m á n talált rá erre a form á r a ? V a n n a k f o r m á k , amelyekhez elválhat a t l a n u l h o z z á t a p a d valami első igazi „ t u l a j -
d o n o s u k " ihletéből ; m a j d n e m lehetetlen, hogy az alkajoszi strófa m a g y a r u l ne csengjen egy á r n y a l a t n y i t berzsenyisen ; a Balassis t r ó f á b a n mindig o t t b ú j k á l Balassi h a n g j a ; a Nagy Testamentum strófa-formájában mindig bizonyos villonesque felhang lesz, a k á r m i l y e n t a r t a l m a t is a k a r benne elmondani a költő (mert ebben a f o r m á b a n m á r kénytelen-kelletlen villonosan m o n d j a , a m i t m o n d ) . Nos : a Levélnek (de a Kalotaszegi elégiának is) v a n n a k részletei, kapcsolásai, melyekben m i n t h a az apollinaire-i ihletmód sugallatát vélné fölfedezni az e m b e r : azét az apollinaire-i „ s v á d á é t " , a m e l y eggyésodorja az i h l e t f o l y a m b a n a szemlélet diszp a r á t elemeit, egyetlen (apollinaire-i v o n a t kozásban bizonyos „ p r e s s z i m u l t a n i s t a " ) lendület egységébe. E b b e n a kocsmák cincogó zenéje úgy hull belém, m i n t nagy szimfónia ; lilás d o m b h á t r ó l titkolózva néz le s hálásra hív egy filagória ; m i n t t e m p l o m é , szökik rossz t o r n y a égbe. Kéklő kórház-pavilon t e t e j é n t á n c o l n a k a t ü d ő b a j o s leányok. A m i n t lépek az u t c a peremén, feléjük gáláns csókokat dobálok, h a d d örüljön a sok szegény. R i g ó b ú c s ú t visszhangzik a medence v é n park szívében, hol nem jár a f é n y ; m i n t h a egyszer f ü r ö d t ü n k volna benne, ilyen lilás h o m á l y b a n , te meg én, mikor a hold kerek volt, mint a lencse . . . Ez a négy soron t ú l még egy ötödikbe kiömlő „ s v á d a " , ez a keresztrímre még rákövetkező rím, m e l y nemcsak egybeöleli zeneileg a s t r ó f á t , h a n e m a mindig t o v á b b á r a d á s élményét is kelti benne : jellemzően apollinaire-i dallam és lendület ; ez sodorja á r a d a t a fölszínén A megcsalt szerető éneke kép- és h a n g u l a t - f ü z é r é t , s m i n t h a ennek távoli, á t s z ű r t , elégikusabbra lassított (mert egy lábbal megtoldott) visszhangját sejtené e fül az idézett strófák lélegzetvételében. Természetesen nem „ h a t á s r ó l " , h a n e m sokkal f i n o m a b b és bonyolultabb dologról v a n i t t szó. Mindenesetre m i n t h a ezen a t á j o n t ö r t é n t volna valami J é k e l y Zoltán költői világában. E g y n a g y szenvedély sodra ez? Vagy „ b ú c s ú s z ü r k ü l e t b e n " u t á n i m a g á n y o s kóborlások, üres v a s á r n a p o k b a n való bolyongások f é l t u d a t o s r i t m u s á b ó l f ö l f a k a d t á r a d á s („ez is elmúlik lassan nélküled, ó v á j j o n ez m á r h á n y a d i k v a s á r n a p " ) ? F o r m a i Apollinaire-élmény? Vagy mind e g y ü t t ? A k á r m i n t is áll a dolog : J é k e l y most ér el p á l y á j a első részének t e t ő p o n t j á r a , három egymáshoz közeleső versben (mind ötsoros s t r ó f á k b a n , ababa rímeléssel) : A Szépjuhászné elégiájá-
285;
ban, a Kalotaszegi elégia ban és Csillagtoronyban címűben. Mintha egész addigi költészetének, egész addigi t e m a t i k á j á n a k összefoglalása volna e három vers : bőségében halálos életé s az élet erotikus teljében benne kísértő halálé (amit például a Szép nyári zenekar zengett) A Szépjuhászné elég iájában ; a „nagymessziről h o z o t t " erdélyi ballada-hangé, emlékezésé, m ú l a n d ó s á g - f á j d a l o m é valami — n y u g o d t a n m o n d h a t j u k — csodálatos balladás-modern fölerősítéssel a Kalotaszegi elégia ban ; s a halál és m ú l a n d ó s á g élményének a m a kozmikus felhangjaié, amelyeket különös módon m i n t h a nem m é l t a t t a k volna eléggé figyelemre, s t a l á n kellően észre sem vettek Jékelyben : valami borzongató, jeges, sziderális halál-eljegyzettségé, csillag-magányé, csillag-múlandóságé a Csillagtoronyban strófáiban — valami világűrbe k i v e t e t t s é g ez, részvétlen k o z m i k u s csillagporlódás, melyben az e m b e r dideregve nyúl ki a másik ember, a m ú l a n d ó s á g b a n - r o k o n „örök nőiség" felé, nem megváltódást remélve, h a n e m csak felejtést, kiszárnyalást az Idő m e n t h e t e t l e n sodrából, s a z t á n közös hullást, h ú n y t s z e m ű e g y ü t t - z u h a n á s t a semmibe. Micsoda vad mindenség-félelemmel telítnek az éjféli csillagok ebben a nagy-nagy kék-sötét t e r e m b e n ! Egy-vér szívünk most egymásért dobog ; a d d ismerős kezed, szomorú ember. Jékelynél a szerelem m ö g ö t t t ö b b n y i r e ott l a p p a n g , v a g y legalábbis o t t sejlik valami „mindenség-félelem" ; halál-élményében pedig o t t jár-kel valami k o z m i k u s f u v a l a t , a lepergett évmilliók sivatagi t á v l a t a , valami ősemberi borzadás, amiről a Máglya, egyik legkorábbi verse vallott : T u d o m , a feledés konok f á t y l a borul rám s n y o m a i m az úton beporozza az Idő-sivatag f u t ó h o m o k j a , a földgolyó pedig t o v á b b gurul bolygói közt, végtelen úton át . . . — amiről a Mélység, ez a szintén való négysoros vers szólt :
1933-ból
Élek : h a l á l s á p a d t a n lebegek az iszonyú időmélység felett. Lebegsz t e is — így lebeg m i n d a h á n y — a m ú l t j á n , mint a pók a fonalán . . . — v a g y a m i t az Uj évezred felé érzékeltet : földi, emberi m ú l a n d ó s á g u n k n a k és nosztalg i á j á n a k összefüggését, szerves egységét a történelmi (azt m o n d h a t n á m , s nem indokolatlanul J é k e l y v e l k a p c s o l a t b a n : antropológiai) és k o z m i k u s mulandósággal :
286;
Mi kétezerben nem élünk, szegénykém, L e b o n t o t t á k a h á z a t , hol s z ü l e t t ü n k , m i n t a T a b á n t . Á g y u n k , székünk elégett. Az u t a k o n ú j cipők nyikorognak, m á s r u h á b a n m á s lányok lengedeznek. Mint lelke eldugott öreg boroknak : az á l m u n k egyre sűrűbb, édesebb lesz. T o v á b b lóbálja f e l e t t ü n k az égen az idő a n a p o t , e lassú ingát, s úgy alszunk m á r , m i n t földünk m á s felében a kőbepólyált, hosszúcsontú inkák. *
E csúcsok és jortissimók u t á n lapály következik és meglehetősen egyhangú, szürke zene. Szinte rejtéllyel állunk szemben : mi t ö r t é n t itt ebben a költőben, ebben a költés z e t b e n ? A bel canto elreked ; — állandósul e g y f a j t a ihlet és m a g a t a r t á s , nincsenek t ö b b é meglepetések, a költő beéri önmagával, kipróbált melódiákat játszik le a kipróbált hangszeren ; a hálózatból m i n t h a kikapcsolt á k volna azt a magasfeszültséget, ami a d d i g keringett benne, s egyre ragyogóbb izzással. K é n y e l m e s e b b lapályra é r t ü n k ; s most m á r azon fogunk haladni hosszú éveken á t . Szép, jó, „jól m e g c s i n á l t " versek következnek e g y m á s u t á n , v á l t a k o z v a szürkébbekkel, de valami fásult m e g á l l a p o d o t t s á g b a n , valami túlságos kiírtságban. Vannak természetesen most is olyanok, amelyekhez vissza-visszaj á r u n k (mint a Júniusi éjszaka v a g y a Testamentum) ; de ezek az évek, m a j d n e m húsz esztendő, 1937—38 t á j á t ó l 1946-ig mégiscsak mélyföld, lapály az Éjszakák és az Uj évezred felé költészetéhez képest. Mérföldek, esztendők e korszak kötetének címe — s most utólag valahogyan nagyon találónak érzi az e m b e r : m i n t a m i k o r esztendők során halad u n k végig, m i n t m i k o r m é r f ö l d e k e t m e g y ü n k , egyforma kilométerjelző kövek mellett, s alig enyhíti valami a t á j e g y h a n g ú s á g á t . Pedig — a versekből és keltezésekből ellenőrizhetőleg — volt közben Róma, P á r i z s ; utazások, ú j élmények t a r k í t o t t á k az „ e s z t e n d ő k e t " , anélkül a z o n b a n , hogy kicsiholták volna Jékelyből ismét a nagy é l m é n y t , nagy ihletet, nagy verset. F ö l b u r j á n z o t t a k nála a banalitások, a vers-közhelyek ; s most m á r nem is mindig volt k e d v e , lendülete (vagy ereje) hozzá, hogy m i n t azelőtt oly b r a v ú r r a l t e t t e : visszaváltsa a verset, kiemelje megindulása t u d v a és a k a r v a vállalt köznapiságából, egy f o r d u l a t t a l , egy gesztussal, v a g y a k á r egy krúdys-gavalléros piruettel szikrázó, m a g a s költészetté emelje. Régen valamilyen a l v a j á r ó (de nagyonis éber) biztonsággál t u d t a belecsöppentem a veszedelmesen édesedő a n y a g b a azt a csipetnyi f a n y a r s á g o t , groteszkséget, iróniát,
amivel m e g m e n t e t t e és megnemesítette (épp ez volt egyik „ t i t k a " ) ; most nem egyszer édeskés, szentimentális. Mi t ö r t é n t ? — kérdezi a Tilalmas kert olvasója. Csak találgatással t u d felelni a kérdésre. Végtére nem lehet állandóan azt a rendkívül magas, tiszta hangot t a r t a n i , amilyen a Kalotaszegi elégiáit. J é k e l y Zoltán igazán nem csinált t i t k o t soha a n e u r a s z t é n i á j á b ó l ; s az ilyen neuraszténiás a l k a t o k h a j l a m o s a k a hosszú k i h a g y á s o k r a , p e r m a n e n s f á r a d t s á gokra ; m á m o r o s a n nagy teljesítmények u t á n kimerül náluk nem is a lélek és szellem, de az idegzet energia-telepe, s csak nagyon lassan töltődik föl : talán csak erről v a n szó. Talán a Téli éjszakák o r k á n j a u t á n sokáig nem találkozott — ő, akit semmi nem ihlet úgy, m i n t a szerelem — a „női Ö r ö k k é v a l ó s á g " olyan inkarnációjával, aki fölcsiholta volna a t u l a j d o n legszenvedélyesebb és legmagas a b b színvonalára. T a l á n . . . — folytath a t n á m ; de mi értelme v o l n a ? E g y utolsó „ t a l á n t " a z o n b a n mégsem h a l l g a t h a t o k el. J é k e l y Zoltán lelki é l e t f o r m á j a a nosztalgia. Azt hiszem itt t ö r t é n t valami : egyrészt valami olyasmi, m i n t a m i k o r a beteg gyógyszerrel túltelítve érzéketlenné válik az orvosság iránt ; másrészt a f o r d í t o t t j a : egyáltalán elvonják tőle az orvosságot. Az utazás, a h a z á j á t ó l távollevés készen a d o t t J é k e l y n e k egy nosztalgikus közhelyet : a h a z a v á g y á sát. Ez a költő, akinek megfigyelhettük a valóság szívéig h a t ó erős „ r e a l i z m u s á t " (idézőjelbe teszem a szót, m e r t itt nem a közkeletű értelemben vett realizmusról v a n szó, de nem találok rá m á s kifejezést — csak utalni t u d o k m i n d a r r a , a m i t az Éjfél Budán második szakaszával k a p c s o l a t b a n m o n d t a m ) — ez a költő úgyszólván semmit nem l á t o t t objektívan-igazán abból, a m i t l á t o t t , m e r t m i n d e n t túlságosan nemis a n n y i r a s a j á t m a g á n , m i n t i n k á b b a saját maga nosztalgikus magatartásán át l á t o t t ; azt m o n d h a t nám : nosztalgia-mérgezése volt. Másfelől meg, i t t h o n , egyszerűen megszűnt számára a nosztalgia lehetősége : hazaköltözött Erdélybe, Kolozsvárra. Kikerült a számára alkatilag elrendelt l e g s a j á t a b b lelki életelemből. 1941-től 1946-ig megrendítő dolgok t ö r t é n n e k a világban, s J é k e l y megrendülten rezonál r á j u k — nem élt „ e l e f á n t c s o n t - t o r o n y b a n " , gőgös elzárkózásban, kívül a k o r á n : mindig mélyen h u m a n i s t a volt, s érzelmi élete mindig érzékeny ingaként jelezte a m a g y a r ság sors-változásait ; de belül, a költészetében, t ú l az intellektuson, a költői ösztön t i t o k z a t o s világában nem történik semmi. Ez a költészet nem izgalmas t ö b b é . Legalábbis pillanatnyilag — s milyen hosszú pillanat ez m á r !
De a költői nagyságnak sosem a k ö l t ő rossz korszakai a m é r t é k e , h a n e m az : t u d - e főniksz lenni, megújulni, ú j r a fölszárnyalni. *
1946 termésében a z t á n egyszerre ilyen versek k ö v e t k e z n e k egymásra : Futballisták, Emlékeim, Az ég játékai, Maya a kígyóval, s egy évvel később a Madár-apokalipszis. Bennük v á r a t l a n u l , m e g i n t J é k e l y nagy h a n g j a zeng. Megint a banális, köznapi valóság ihletése : egy grund, l a b d á t rugdaló gyerekekkel, s a f ö l t á m a d ó emlék („most e döngés emlékezésbe r i n g a t " ) , m a j d n e m prózai regisztrálás, s ami ú j n a k h a t J é k e l y nél (bár nem előzménytelen) : valami finom a n szomorú önirónia (mint a 48-ból való Gül Baba fürdőjéhez című versben is) : S m i n t Toldi vén lovában harc z a j á t u l , a régi tűz bennem is fellobog, s szép passzaiktól m e g f o g y a t k o z o t t combizmom össze-összerándul ; a múló élet, múló idő nosztalgiája, de u g y a n a k k o r bennemozgás a szemlélet v a l ó s á g á b a n , az ihlet jelenidejében ; s végül a vers hatalm a s a n fölnyíló t á v l a t a , egy szóban (dobzene) szinte egzotikus (valahogyan ősemberi) döbbenetet szugerálva ; — megint az alliterációk messze-ringató melankolikus zenekísérete ( „ M e l y Mérföldekről Mágnesez M a g á hoz"), megint az utolsó strófa ölelkezőrímes zenei telítődése, s megint egy szóban (pasas) s egy o d a v e t í t e t t gesztusban valami u t á n o z h a t a t l a n u l jékelys „ g r o t e s z k " : — Mindig lesz a nagyvárosok egy-egy letarolt-gyepű rét, hol h ű v ö s a l k o n y a t i órán hallani e mély dobzenét,
határán
mely mérföldekről mágnesez m a g á h o z labdaéhes diákot és inast, s egy-egy bolyongó, d é r ü t ö t t pasast, ki e l t ű n ő d v e dől a k a p u f á h o z . „ E z e k volnának h á t a jelenések?" Ezek : az egy lépéssel még közelebb lépett valóság, a realitás, méhében a szürrealitással. A Corona borealis : ú j v á l t o z a t b a n a Téli éjszakák fehérizzása, a fénynek valami olyan v a k í t á sával, ami Scève tízeseiből csap ki. A Csunyinka tánca : ugyanaz a spirál-vonal, m i n t h a j d a n a Nizsinszkihez strófáiban — m a j d n e m albatrosz-totyogással, h a n y a g esetlenséggel való nekiindulás, m a j d n e m ügyefogyottan botló („nem is t u d h a t j a az, hogy mi a t á n c " ) ,
287;
h o g y a z t á n fokozatosan föllendüljön a vers v a l a m i létfölötti, v a g y „ l é t e l ő t t i " lét képzelett e j ú t j á r a (itt is ö n k é n t a d ó d ó alliterációk trámbulinjáról) : Szeme, a kék k a t á n g , k ö v e t h e t e t l e n álmélkodással oly világba lát, h o v á , én n y o m o r u l t , el nem m e h e t t e m , b á r h o g y g y ö t ö r t e m lovam v é k o n y á t . . . A Tilalmas kert emlék-realitása, olyan erővel, hogy az e m b e r érzi a fölhorzsolt v a d növények kesernyés szagát, s szinte a r c á b a c s a p "a g y e r m e k i - b u j a b ú j ó c s k a i z g a t o t t , perzselő lehelete. A Középkori fametszet. É s m e g i n t egy nagy „összefoglaló" vers, egy szintézis, h a t a l m a s áradással, antropológiával és kozmoszba táguló világ-borzongással ; Világszél sepri az ember n y o m á t , düledék m i n d e n e m b e r t a n i korszak : ; . és : Be m i n d e g y m á r i t t hatszázezer é v ! Megnyíló t á v l a t , melyben—(belül, a lélekben, a h o l m i n t h a most érne meg igazán az első kötetéhez, 1936-ben előlegezett Valéry-idézet: „J'entands l'écho de ma grandeur interne, Amère, sombre et sonore citerne, Sonnant dans l âme un creux toujours futur") — „nincs meditáció, csak l á t o m á s o k " . Természetesen nem minden ú j a b b vers áll ezen a m a g a s szinten. De a magas szinten állók : a csúcsok m é l t á n intenek vissza fiatalkori testvéreikre. Ami ú j , b e n n ü k , a férfi J é k e l y b e n , legjobban s a j á t , imént idézett szavaival t u d n á m megsejtetni : átlagából kiemelkedő m o s t a n i „ n a g y " verseiben m á r „nincs meditáció, csak l á t o m á s o k " . S innét visszanézve : t a l á n mégis t é v e d t e m , a m i k o r azt m o n d t a m , hogy a világban meg-
SZIKLAY LÁSZLÓ : A SZÁZADVÉG ELLEN2 GÁSPÁR IMRE
r e n d í t ő dolgok t ö r t é n t e k , jelenések szakadt a k ránk és látomások nyíltak meg e l ő t t ü n k , de J é k e l y költészetében belül, legbelül nem t ö r t é n t semmi. T ö r t é n t . A lélek mélyrétegeinek kataklizmáit a z o n b a n sokszor csak évek m ú l v a tükrözi a m ű . A jelenések és látomások belé i v ó d t a k ebbe a lélekbe. Olyan erővel nehezedtek rá, úgy m e g r á z t á k , hogy ihletbeli l á t á s á n a k a tengelye elmozdult tőle — az emlékező látástól a látomásos látás felé. Amikor a dolgok a k ü l v i l á g b a n t ö r t é n t e k : a k k o r , egyidejűleg ő éppen csak regisztrálta őket egy jól kiírt s t í l u s b a n - m o d o r b a n , a m e lyen a z o n b a n m á r m a g u k a regisztrált a p o k a l i p t i k u s dolgok m i n t e g y „ t ú l f u t o t t a k " . A h a n g : az apokalipszis h a n g j a , stílusa, verse csak később ért meg ; a h o g y mindezt az
Álom-látás
illusztrálja. *
Ilyesféleképpen lehet megrajzolni J é k e l y Zoltán költői ú t j á n a k és világának t é r k é p é t a Tilalmas kert huszonöt esztendőt egybefoglaló termése a l a p j á n . Mindez természetesen csak essai, a szó valódi értelmében kísérlet, bizonytalan t á j é k o z ó d á s egy élettől meleg, lüktető, kortárs anyagban. Kísérlet a t á j é k o z ó d á s r a , melynek hitelét m a g a a költő fogja eldönteni, további műveivel. Ezek természetesen mindig ú j m e g ú j f é n y t vetnek az a d d i g i a k r a , ú j meg ú j v o n á s o k a t világítanak meg, esetleg ú j u t a k nak a k i i n d u l ó p o n t j a i t , a m i k e t most, mikor ezeket az u t a k a t még a jövő m ű rejti, észre sem vesz az ember. U j j n y i repedés a sima t a l a j o n t a l á n olyan mélyrétegi földmozgásra vall, mely m a j d hegyeket fog fölvetni egykor. De ki m o n d h a t j a meg ezt előre? Rónay
György
IRODALMÁNAK TÖRTÉNETÉRŐL
I r o d a l o m t ö r t é n e t i T a n u l m á n y o k , Művelt Nép K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t , 1955. 198 lap I. 1. Sziklay k ö n y v e hősének, Gáspár Imrének neve elé értékítéletet kifejező jelzőt, neve u t á n helyét m e g h a t á r o z ó értelmezőt v a j m i nehéz volna találni. N e m jelentős prózaíró és nem jelentős költő, f o r d í t ó n a k sem jelentős és újságírónak sem különösebben az. De kétségtelenül jellemző, b á r meglehetősen különleges típusa k o r á n a k . A szerep, a m e l y e t b e t ö l t ö t t , a m ű , a m e l y m a r a d t u t á n a , ö n m a g á b a n egy m a j d k é t -
288;
száz lapos k ö n y v r e szóló filológiai m u n k á t kétségtelenül nem ér meg ; de h a Sziklaynak sikerült a l a k j á n és sorsán, szerepén és m ű v é n á t a századvég n é h á n y kérdését megvilágítania, k ö n y v e nemcsak indokolt, h a n e m nagyonis hasznos m u n k a . A k ö n y v címe mindenesetre azt m u t a t j a , Sziklay m a g a is így f o g t a föl f e l a d a t á t , így t ű z t e ki maga elé célját. Gáspár neve eddig sem volt egészen ismeretlen a korszak k u t a t ó i s z á m á r a , hiszen nemcsak nehezen hozzáférhető, még k i a d a t lan írói levélváltásokban, h a n e m már
k ö z r e a d o t t emlékezésekben, s f ő k é p p e n a s z á z a d v é g legkülönfélébb l a p j a i b a n elég g y a k r a n előfordult a h h o z , h o g y egy p u s z t a névnél, egy, a Szinnyei l e x i k o n á b ó l való p u s z t a címszónál v a l a m i v e l t ö b b legyen, v a l a m e l y e s h o m á l y o s j e l l e m k é p és s z a k a d o z o t t p á l y a k é p is t á r s u l j o n hozzá. Vagyis filológiai a n y a g a r á n y l a g , a f i g u r a n a g y s á g á h o z k é p e s t , elég b ő v e n állott Sziklay rendelkezésére, á m t e l j e s egészében neki kellett elsőként ö s s z e g y ű j t e n i e ezt az a n y a g o t , a m e l y G á s p á r h á n y t - v e t e t t sorsa, t e k e r v é nyes p á l y a f u t á s a n y o m á n az egykori M a g y a r ország legkülönfélébb v á r o s a i b a n és l a p j a i b a n , k ö n y v t á r a i b a n és l e v é l t á r a i b a n volt szétszórva ; Nagybecskerektől Pozsonyig, S z é k e s f e h é r v á r t ó l Debrecenig, a Pesti N a p l ó tól a D u n a j i g , a S v o r n o s t t ó l a Debreceni Hírlapig. Bizonyos, h o g y f á r a d s á g o s k u t a t ó m u n k a volt ez, de k é t s é g k í v ü l g a z d a g filológiai a n y a g j u t a l m a z t a . S e m e l l e t t m é g ehhez a h a g y o m á n y o s , m o n d h a t n á n k , külső filológiához igen t e r m é k e n y m ó d o n p á r o s í t o t t Sziklay e g y f a j t a „ b e l s ő " filológiát : gondos figyelemmel és erős érzékenységgel g y ű j t v e egybe G á s p á r írásaiból n e m c s a k a bizonyos, h a n e m a f ö l t e h e t ő életrajzi v o n a t k o z á s o k a t is. E g y - k é t s z o r o s a b b a n v e t t s t a l á n n e m is egészen k ö z ö m b ö s filológiai k é r d é s v a l a m i k é p p e n mégis elkerülte a f i g y e l m é t . í g y például G á s p á r Szigligetivel való k a p c s o l a t á nak k ö r ü l m é n y e i v a g y G á s p á r n a k az a t ö b b ízben ismételt állítása, h o g y „félévet Heidelb e r g á b a n " t ö l t ö t t . H a összeállítjuk G á s p á r tevékenységének kronológiáját, naptárát, nemigen t u d j u k benne elhelyezni ezt a félévet. Ú g y t ű n i k , ez is t a l á n i n k á b b csak egyike G á s p á r nagyzási h ó b o r t j a m e g n y i l v á n u l á sainak. Természetes keretül, műfajul, adatainak e g y b e f o g á s á r a az é l e t r á j z k í n á l k o z o t t ; Sziklay ezt is v á l a s z t o t t a , s k ö n y v é t G á s p á r pályafordulóinak, életszakaszainak megfelelően o s z t o t t a négy f e j e z e t r e ( H a j n i k — B u d a p e s t . A k e z d ő író. A lejtőn lefelé. À színv o n a l a s vidéki lapszerkesztés bölcsőjénél). 2. A f ö l t á r t a d a t a n y a g b ó l Sziklay l á t h a t ó lag minél k e v e s e b b e t a k a r t elejteni, minél t ö b b n e k igyekezett az é l e t r a j z b a n helyet biztosítani. " E z t a t ö r e k v é s t , a filológus t e r m é s z e t e s b e c s v á g y á n t ú l , n y i l v á n az m a g y a r á z z a s egyben jogosítja is, h o g y Gáspárról e g y h a m a r aligha jelenik m e g m a j d ú j a b b t a n u l m á n y , ú j a b b cikk s így félő, h o g y a k ö n y v b e be nem v e t t a d a t , a n y a g , esetleg elkallódhat. Mégis ez a t ö r e k v é s nem m i n d e n k o r vált h a s z n á r a a t a n u l m á n y n a k . N é h a m i n t h a nem is G á s p á r I m r e b i o g r á f i á j á t , h a n e m egy „ G á s p á r I m r e n a p j a i " - f é l e életrajzi m ú z e u m o t o l v a s n á n k . A n e v e k n e k például — h o g y t u d ó s
7
irociaiomtörténet
érv h e l y e t t a laikus olvasóét m o n d j u k először — olyan légiója fordul elő, h o g y országok sorsát intéző á l l a m f é r f i é l e t r a j z á b a n sem volna kevés. S G á s p á r n a k mennyi m ű v é b ő l lelünk idézetet, s m e n n y i r e h i v a t k o z á s t ! P i s s a r r o m ű v e i n e k j e l e n t é k e n y részét úgy f e s t e t t e , h o g y ecsetheggyel száz m e g száz p o n t o t illesztett k é p p é egybe. Poentilizm u s n a k nevezték a k r i t i k u s o k ezt az eljár á s t . H a Sziklay m ó d s z e r é t szakszóval, t e r m i n u s s a l kellene j e l ö l n ü n k , b á t r a n életrajzi, irodalomtörténeti poentilizmusnak mondhatnánk azt. N e m , é p p e n nem az a d a t o l t s á g és a t á r g y i a s s á g ellen v a n k i f o g á s u n k , s a z is igaz, h o g y m á s a z a r c k é p f e s t ő esszéista s m á s a t u d ó s t á r g y i a s s á g a , de i t t néha t a l á n m i n t h a m á r a f i l m f e l v e v ő lencse t á r g y i a s sága k í s é r t e n e . Azért említem ezt ilyen n y o m a t é k k a l , s t a l á n n é m i k é p p k e m é n y e n is, m e r t Sziklay egyik j o b b életrajzírói s a j á t s á g a érvényesülésének állta ú t j á t . Sziklay jól ismeri, érti és érzi is a k o r m ű v e l t s é g p o l i t i k á j á n a k , és közéletének szellemét, éltető lelkét s r á t a l á l ó jóérzékkel v á l o g a t j a m e g példáit. Milyen p o m p á s illusztráció például a G á s p á r ellen i n d í t o t t soviniszta h a j s z a s z í n v o n a l á t illetően az, h o g y egyik ellenfele a S l á v y d c é r á t kortársi pánszláv röpiratként aposztrofálja, v a g y a cívis v á r o s d z s e n t r i j é n e k erkölcsi érzületét illetően az, h o g y o t t a becsület b í r á j a , aki a nála m a j d egy évtizeddel idősebb G á s p á r f ö l ö t t is ítél, egy p ö k h e n d i joghallgató. H a ez a v á l o g a t ó készség k ö v e t k e z e t e s e b ben és b á t r a b b a n é r v é n y e s ü l t volna, a k k o r , m i n t a régi f r á z i s m o n d j a , a k e v e s e b b is csakugyan t ö b b lehetett volna. S akkor bizonyosan p r e g n á n s a b b a n állna az olvasó előtt a k ö n y v elvi a l a p v e t é s e , G á s p á r életú t j á n a k , t r a g é d i á j á n a k értelmezése és jelentése is. 3. A k ö n y v a l a p v e t é s e , úgy t ű n i k , a b b a n a t ö r e k v é s b e n testesül, h o g y m e g m u t a s s a : a m a g a jelleme és t á r s a d a l m i h e l y z e t e egymást alakító kölcsönhatásában a tehetséges dzsentri gyerekből m i n t lesz irodalmi rebelliót szervező lázadó, a lázadóból m á r - m á r f o r r a d a l m a t v á r ó szellemi p r o l e t á r , s a szellemi p r o l e t á r b ó l tollát b é r b e a d ó , m e g a l á z o t t és m e g a l á z k o d ó , lezüllött, vidéki, o p p o r t u n u s újságíró. A k é t e g y ü t t h a t ó szerepének bem u t a t á s a közül kétségtelen az utóbbié sikerült j o b b a n . A z ű r z a v a r o s családi élet, a rokoni k e g y e l e m k e n y é r , a f ő v á r o s b a n s a k ü l ö n f é l e vidéki v á r o s o k b a n való h á n y ó d á s , a m a g á r a m a r a d á s és k i s z o l g á l t a t o t t s á g r a j z a p o n t o s s a célnak megfelelően hiteles. G á s p á r közszereplésének r a j z á b ó l k ü l ö n ö sen a z t a részletet kell k i e m e l n ü n k , a m e l y ben a szlovák néphez s a szlovák i r o d a l o m h o z
289
való v i s z o n y á t m u t a t j a be a k ö n y v . A k ö z é p európai kis népek irodalmi m ú l t j á n a k rokon voltáról szólni nem ú j dolog. Az e l m ú l t n e g y e d s z á z a d f o l y a m á n egyre h e v e s e b b e n nyilatkozott a kiterjesztett határú, párhuzam o s k u t a t á s o k i r á n t i igény és k ö v e t e l m é n y . Hevesen jelentkező, és hirtelen á l t a l á n o s s á v á l ó igény és k ö v e t e l m é n y a z o n b a n g y a k r a n a z e l ő t t ösztönző e r e j é t v e s z í t e t t k ö z h e l y szerűséggé válik m á r , m i e l ő t t kielégítésére b á r m i érdemleges t ö r t é n h e t e t t v o l n a . Mert n é h á n y k i t ű n ő i n d í t á s u g y a n nem h i á n y z o t t egyik oldalról sem ; K r l e s a , N é m e t h László v a g y P e t r o v i c i p é l d á j a i g a z o l h a t j a ezt, de e g y - k é t k e z d e m é n y n é l t ö b b e t alig m u t a t h a t fel egyik d u n a i n é p i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s a is. Sziklay könyvének legfőbb becsét m i n d e n e k e l ő t t b i z o n y o s a n a b b a n kell látn u n k , h o g y ezen a n a g y o n is g y a k r a n emleget e t t , de n a g y o n is kevéssé m u n k á l t t e r ü l e t e n g a z d a g í t o t t a i s m e r e t e i n k e t . A szlovák irod a l o m b a n való szinte b e n s z ü l ö t t o t t h o n o s s á g a szépen gyümölcsözött i t t . S erről a problémáról szólván nem m a r a d h a t említés nélkül, az a t á r g y i l a g o s s á g sem, amellyel e b b e n a z oly b o n y o l u l t k é r d é s b e n ítélt, lehetőleg m e n t e n m i n d e n nacionális előítélettől, de m e n t e n a t t ó l az é m e l y í t ő t ú l b u z g ó s á g t ó l is, a m e l y a közép-európai fejlődés e t r a g i k u s processzusának m é g a nem létező v a g y a nem m i n k e t illető v é t k e i é r t is s z e m f o r g a t ó ö n v á d d a l m e a k u l p á z i k . Hiszen k é t s é g t e l e n v é t k e z t e k a f a l a k o n k í v ü l is ; V a j á n s k y i r á n y z a t a például b i z o n y á r a nem sokkal s e g í t e t t e a kiengesztelődést. Persze, m i n d e n t á r g y i l a g o s s á g m e l l e t t is, csak rosszul ü t h e t ki r á n k nézve e k é r d é s vizsgálata ; Sziklay k ö n y v é n e k ez a részlete ú j a b b keserű bizonyság arra, mint homályosította meg a nemzeti t ú l z á s m é g a k o r j o b b j a i n a k , legj o b b j a i n a k szemét is. G á s p á r , ha m á s é r t n e m , nemzetiségi k e z d e m é n y e i é r t megérdemli, h o g y n e v é t el ne f e l e d j é k . 4. G á s p á r p á l y á j a m á s i k f o r m á l ó t é n y e z ő j é n e k , egyéniségének, lelki h a b i t u s á n a k r a j z a a z o n b a n k e v é s b é elégíthet ki. P e d i g a t a n u l m á n y — , A. Schlegel h a s o n l a t á v a l szólva — , a fölszínre hozta m á r az ércet i t t e n is, csak k i o l v a s z t á s á t , f o r m á l á s á t nem végezte el teljesen. G y a k r a n , t a l á n t ú l s á g o s a n is g y a k r a n , u t a l u g y a n G á s p á r jellemére, de a n n a k legfőbb elemeit sem elég k o n k r é t a n , sem elég h a t á r o z o t t a n nem emeli ki. K o m j á t h y , a k i l e g t o v á b b őrizte m e g b a r á t s á g á t és t á r g y i l a g o s s á g á t G á s p á r i r á n t , igen t a l á l ó a n h a s z n á l t a i n d u l a t a i n a k fogl a l a t a k é n t a „ r e v a n c h e " szót. G y e r m e k e s , v a g y i n k á b b asszonyos h i ú s á g a , tetszelgő s z e r e p v á g y a , ( a m e l y aligha m a g y a r á z h a t ó d e f e k t u s á n a k , h o m o s e x u á l i s v o l t á n a k említése nélkül), f o l y t o n o s összeütközésekbe sodorta, amelyekből mindig revanson át
290;
a k a r t k i k e r ü l n i . Állásfoglalásának g y a k o r i , szélsőséges v á l t o z á s á b a n t a l á n nem ez volt a legfőbb m a g y a r á z ó m o t í v u m , de b i z o n y o s a n nem is az utolsó. T u l a j d o n k é p p e n nem is az érvényesülés, h a n e m a szerep m e g s z á l l o t t j a v o l t . Az Ú j N e m z e d é k című a n t o l ó g i á j á b a n az ö n m a g á ról a d o t t i s m e r t e t é s s a k ö t e t e t záró m ű f a j i összefoglalás — a m e l y G á s p á r I m r e m ű v é s z i , műfaji sokoldalúságát hivatott bizonyítani — k é t s é g t e l e n ü l m á r i n k á b b beteges t ü n e t , s e m m i n t k o m i k u s a n n a g y k é p ű blöff csupán. 5. A k o r t á r s a k , a volt b a r á t o k is, k é t s é g telenül g y a k r a n m é l t á n y t a l a n kicsinyléssel és szigorral szóltak G á s p á r r ó l . Sziklay viszont m i n t h a t a l á n t ú l s á g o s a n is n a g y pietással volna i r á n t a , s e m e l l e t t m i n t h a t ú l s á g o s a n is közelről, h á t t é r és t á v l a t nélkül t e k i n t e n é . Ennek következtében aztán menthetetlenül a l a p o s optikai csalódás, a r á n y t é v e s z t é s k ö v e t k e z e t t be. V a g y n e m erős túlzás-e az i l y e n f a j t a m e g á l l a p í t á s : „Föllép-e u t á n a egészen A d y - i g v a l a k i is, aki e n n y i r e élesen á t l á t a s z á z a d v é g rózsaszínű k ö d é n ? " Szinte k í v á n kozik a tollra a l a k o n i k u s válasz : t u c a t j á val lépnek ilyenek fel, s ez a felelet a l i g h a n e m k e v é s b é volna túlzó, m i n t m a g a a k é r d é s . V a g y nem túlzás-e egy i f j o n t i , u t á n z á s t ó l t e r h e s versezetről, a m e l y országosan k ö z kézen forgó szociális-morális szólamokat szed e p i k u s k e r e t b e , így szólni : „ A l e j t ő r e j u t o t t nemesi o s z t á l y k r i t i k á j a ez, de u g y a n akkor még figyelmeztetés, memento is." Az pedig m á r - m á r m o s o l y t rezdít á t az olvasón, h o g y a R i m a s z o m b a t b a n d i á k o s k o d ó G á s p á r n a k szinte m é g az is é r d e m é v é válik a k ö n y v b e n , h o g y m e g é r d e m e l t évvégi m é r t a n s z e k u n d á j á b ó l nem csinált m a g á n a k k ü l ö n ö s e b b k á z u s t . „Az élet balsikere, — ú g y m o n d Sziklay — csak a k k o r l á z í t j a fel, ha" a b b a n i g a z s á g t a l a n s á g o t l á t . " S v a j o n m u t a t k o z i k - e ez a h á t t é r - és t á v l a t h i á n y a szorosabban v e t t i r o d a l o m t ö r t é n e t i s esztétikai k é r d é s e k b e n is?
II. 1. T u l a j d o n k é p p e n m i n d e n íróról t ö b b k ü l ö n f é l e m ű f a j ú dolgozatot kellene írnia a vele foglalkozó i r o d a l o m t ö r t é n é s z n e k . Hiszen az é r t e k e z ő m ű f a j o k n a k is m e g v a n n a k a m a g u k t ö r v é n y e i , s az é l e t r a j z például m e g lehetősen nehezen viseli el a hosszas szövegb o n c o l g a t á s t , a részletes esztétikai elemzések e t . Egysége m e g t ö r i k , d i n a m i k á j a földrehull. Sziklay is n y i l v á n m u n k á j a m ű f a j i jellegét és egységét f é l t e t t e s ezért nem foglalta k ü l ö n f e j e z e t b e v a g y k ü l ö n részletbe össze az egyes m ű v e k említése a l k a l m á n t e t t elemző v o n a t k o z á s ú megjegyzéseit. Ezek a
megjegyzések rendszerint találóak, á m b á r néha t a l á n túlságosan is általánosak. í m e n é h á n y példa : „Szép, részletes t a n u l m á n y " (81. lap), „ v a n n a k igen komoly k r i t i k á i " , „komoly m é l t a t á s t ad A r a n y László szatirikus t e h e t s é g é r ő l " (56. lap). Mindenesetre, bár okait é r t j ü k , s a j n á l j u k az összefoglaló elemzés e l m a r a d á s á t . Ám éppen ezért, szorosan Sziklay megjegyzéseihez kapcsolódva, h a d d kíséreljük meg egy föltételezett, egy lehetséges összefoglalás n é h á n y valószínű elemét megjelölni. 2. „ . . . e l j u t o t t a szegény emberekhez, azoknak típusait írta meg. Nem a nagyipari p r o l e t á r i á t u s é t . Azoknak a szegény e m b e r e k nek a világát, akiket a k á v é h á z ablakából pillantott meg : az u t c a s z á m k i v e t e t t j e i é t " — olvassuk a 129. lapon. A 30-on pedig ezt : „Az első pillantásra a f f e k t á l t s á g n a k látszik (tudniillik az Oly régi ének c. i f j ú k o r i szerelmes vers). Az ember igazán nem azt v á r j a egy tizenhétéves k a m a s z t ó l , hogy olvasmányélményei a l a p j á n énekel a szerelemről." E b b e n a k é t n y i l a t k o z a t b a n v a n egy olyan, az alkotáslélektant illető közös m o t í v u m , amely a k ö n y v többi esztétikai megjegyzéseiben is g y a k r a n o t t lappang. Az élmény és m ű túlságosan közvetlen s z á r m a z t a t á s á r ó l az irodalmiságnak, a stílusnak k ö z v e t í t ő és formáló közegként való kapcsolásáról v a n szó. Tizenhét éves, t a n u l t , költőnek készülő fiatalembertől ezt, szinte szükségszerűen csak ezt v á r h a t j a az ember. Hiszen — bizonyosan közhelyszerű mondani is m á r — az érzés- és é l m é n y f o r m á k , a gesztus- és kifejezésformák e l t a n u l á s á n a k időszaka ez s a Rimbaud-szerű kivételek valóban kivételek csupán. S v a j o n csakugyan közvetlenül, k ö z v e t í t ő közeg nélkül, v a g y legföljebb a k á v é h á z üvegen á t látja-e az író, a m i t l á t ? A s a j á t o s írói, művészi látásnak legjellemzőbb vonása a jelenségeknek egységben való látása ; s a m ű egységének alkotóelemeit és ezeknek az alkotóelemeknek összetartó belső f o r m á j á t , kohéziós erejét sokkal i n k á b b a kor irodalmi iránya, stílusa szabja meg, semmint a közvetlen t a p a s z t a l a t . Nem a kor irodaimiságán á t látni az ábrázolandó világot csak a legn a g y o b b a k n a k a d a t o t t meg, s nekik sem egészen. Gáspár nem azért írt utcai koldusról és kóristalányról, prostituáltról és hordárról, báléjszakai halálról és „ b i t o r koronás gazokról", m e r t a k á v é h á z ablakából ezt lehetett látni, h a n e m m e r t a kor i r á n y z a t a , irányzatai ezt l á t t a t t á k a k o r , a nemzedek írójával. S Gáspár esetében mindezek a szempontok különös súllyal esnek l a t b a , hiszen egyéniségében, m i n t Sziklay is t ö b b ízben helyesen hangsúlyozza, sok v a n a pedagógus a l k a t á -
7»
ból : átvesz és á t a d ; nem a n n y i r a t e r e m t ő , nem a n n y i r a kezdeményező, mint ink á b b közvetítő, a k o r t á r s A s b ó t h J á n o s kedvelt szavával élve „ t r a n s a c t i o n á l i s " jellem. 3. L í r á j á b a n — elsősorban erről v a n itt szó — az elemző h á r o m i r á n y összeszövődését figyelheti meg. Ezek ugyan állandóan egym á s b a j á t s z a n a k , egymástól el sem választh a t ó k , de azért világosan meg lehet különböztetni őket. Melyek ezek? A h a t v a n a s évek végén kialakult nálunk is egy bizonyos radikális, i t t - o t t republikanizmussal kacérkodó hangnem és irány. Több-kevesebb v á l t o z a t t a l egész E u r ó p á b a n m u t a t k o z o t t ez ; sugalló védőszentjeként H u g ó t tisztelte, b á r zászlajára hősi ideálnak szívesebben írta a megdicsőült Byron nevét, s v a l ó j á b a n Béranger-től m a j d n e m a n n y i t t a n u l t , m i n t m a g á t ó l Hugótól : negyediknek Heine neve ragyogott egén. A liberalizmus magtalan utóvirágzása, pszeudovirágzása volt ez, a polgári szabadságfogalm a k , szabadságeszmények verbális korszaka, a m e l y n e k m ű v e i t olvasván az u t ó k o r nem t u d j a elfojtani azt az érzését, hogy ezek a fogalmak és eszmények g y a k r a n t a l á n i n k á b b csak a pátosz k i v á l t á s á r a , a dikció ürügyéül szolgáltak. N a g y eszményeket és eszméket h á n y t o r g a t o t t ez az i r á n y örökké, egészen az unalomig, mégis r i t k á n volt nála i r á n y valódi filozófiai gondolatokban szegényebb. Ábrányi Emil volt ennek az iskolának legjelesebb m a g y a r képviselője s Gáspár I m r e verseinek igen tekintélyes csoportja, elsősorban a Dalok az időnek című k ö t e t versei, kortársi rokonságnál, úgy lehet, közelebbi viszonyban állanak Ábrányi költészetével. Ha a verselés virtuóz művészetének, a dikció latinos eleganciájának, az előadás csillogó, de azért mindig iskolázottan fegyelmezett elokv e n c i á j á n a k h i á n y a el nem á r u l n á őket, nagyobbrészt Á b r á n y i - k ö t e t b e n is olvashatnánk őket. Az elvont erkölcsi, politikai, szociális fogalmak megszemélyesítése, a nagy morális intenzitású, p e j o r a t í v jelentésű melléknevek szélsőséges használata, a versmond a t tirádaszerű a l a k í t á s a , a jelenetszerű, d r a m a t i z á l t verskeret kedvelése, a m e l y h a t á sos befejezést r e j t m a g á b a n , a természet i n k á b b allegorizált, semmint átlelkesített megélesztése, a versnek dialógusok, dialógus t ö r e d é k e k , álmegszólítások által történő meg-megszakítása, a bibliai, a vallásos jelképek profanizálása, a szabadság és istenfogalom azonosítása, e x t r é m ellentétek gyakori szembeállítása, idegen s z a v a k n a k , ford u l a t o k n a k , f ő k é p p e n publicisztikai és szalonias idegen s z a v a k n a k , f o r d u l a t o k n a k a versbe illesztése : — íme n é h á n y stíluselem, válogatatlanul, ennek az i r á n y z a t n a k gazdag,
291
de jórészt m á r e k k o r is a v u l t t á r h á z á b ó l s íme, h o z z á j u k n é h á n v példa is G á s p á r e m l í t e t t kötetéből : Szól a k i r á l y : „előre n é p ! P ó r ! K a t o n a ! Fel i f j ú s á g ! Előre . . . á g y ú t ö l t e l é k , Értem vagy, számítok reád!" ( K i r á l y , Vezér, N é p , K ö l t ő ) Készül a gaz h a d - m i l l i ó k k a l . K a j á n szavát m á r hallhatod. . . . H o g y e l t i p o r j á k , szertezúzzák K o r o n á s gazok seregei? (Európa) [a n é p ] R a b . . . r a b j a lett bitor g a z o k n a k . . . . Elhull,elporlik botorul! K i r á l y o k , b ű n ö k léha r a b j a . (Szabadság) De jog, igazság, ős erő, m e l y M i k é n t a szikla állni fog. (u.
o.)
É s holta nem t e t t v á t o z á s t , m e r t A p o m p e f u n e b r e szinte f é n y ! . . . A s z a l o n o k b a n gyászbeszédül H a n g z i k egy „ p a u v r e ! elle est m o r t e ! " (Adrienne grófnő t e m e t é s e . ) E z t e h á t G á s p á r költészetének első rétege. A m á s o d i k az a l m a n a c h - l í r á n a k az a t o v á b b é l ő h a g y a t é k a , a m e l y a népiesség e g y e d u r a l m a idején az iskolába és a családi k ö r b e szorult vissza, szállott le, s o t t , ha s z a b a d úgy m o n d a n u n k , e g y f a j t a é r t e l m i ségi folklóri szerepet t ö l t ö t t be. E n n e k a t o v á b b é l ő i r á n y n a k szívós életerejét bizon y o s a n f o k o z t a T o m p a költészetének á l t a lános kedveltsége, a m e l y n e k a közízlést a l a k í t ó , m e g h a t á r o z ó szerepével, úgy t ű n i k , nem számol kellőképpen i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s u n k , jóllehet érzelmessége, m o r a l i z m u s a f o l y t á n m é g n é h á n y e m b e r ö l t ő v e l ezelőtt is a z a l s ó b b f o k ú iskola egyik l e g k e d v e l t e b b költői o l v a s m á n y a volt". Az almanachlírának ez a s u r v i v a n t h a g y a t é k a persze m a g á b a f o g a d t a a r o m a n t i k u s , a dal- és r o m á n c k ö l t ő Heinenek a h a t á s á t is és érzelmességéhez némi b y r o n i v i l á g f á j d a l o m , sőt pesszimizmus is t á r s u l t . Maga G á s p á r m o n d j a , Ú j N e m z e d é k című a n t o l ó g i á j á t berekesztő összefoglalásában nemzedéke jellemzőjek é n t : v a l a m e n n y i , „ B u l l á t és Kisst kivéve, a B y r o n — P u s k i n o s k o l á j á b ó l " való (378. lap). G á s p á r lírai verseibe, a k á r c s a k az a l m a nach-költészet idején, e p i k u s elemek k e r ü l nek s a vers k e r e t e d r a m a t i z á l t jelenet-féle.
292;
Afféle költői helyzet, amelynek hőse legtöbbször t e r m é s z e t e s e n f o r m a szerint is m a g a a k ö l t ő . E z e k a versek nem egyszer laza láncba f ű z h e t ő k s a lánc szemei egy lírai regény kifejletlen szakaszainak, fejezetkéinek f o g h a t ó k föl. E z a s a j á t s á g n y i l v á n i n k á b b a byroni i r á n y beütése, hiszen a z a l m a n a c h - l i r ä sokkal i n k á b b a m a g á b a n álló, idegen hősű h e l y z e t d a l t kedvelte. S m í g o t t a k ö l t ő k e r e t k é n t szolgáló e p i k u s leleménye, a költői helyzet k o n k r é t és valóságh ű e n k i d o l g o z o t t , itt i n k á b b csak jelképi, i n k á b b csak u t a l á s a r r a a k ö z t u d a t b a n élő, az a l m a n a c h - l í r a á l t a l b e g y ö k e r e s í t e t t „ k ö l t ő i " , a l a p h e l y z e t e k , sablonok v a l a m e l y i k é r e . (Elválás, t a l á l k o z á s , b u k á s ; a k e d v e s b á l éjszakai halála, a h ű t l e n k e d v e s víg m u l a t á s a , b e n n , az e l h a g y o t t k ö l t ő g y ö t r ő d é s e a külső s ö t é t e n ; a k ö l t ő lelkében f á j d a l m a s ősz, a t e r m é s z e t b e n t a v a s z ; üzenet a síron t ú l ról ; a szerelmi b á n a t elpanaszolása az a n y á n a k és így t o v á b b ) . Az a l m a n a c h l í r á r a oly jellemző morális t a n u l s á g , e m l é k k ö n y v i életbölcsességet tolmácsoló a f o r i z m a , — r e n d szerint az utolsó v e r s s z a k b a n — t e r m é s z e t e sen i t t is e l m a r a d h a t a t l a n . L á s s u n k n é h á n y példát : S ha b u k t á l , Csak fölkelsz Irigység volt, Bizony csak
a z t se b á n d ! valaha, s a sors mostoha
Sikamlós ú t j a i n R a g a d t a szenvedély T á n i f j ú is valál, F e l e j t i k a z t ne félj ! R a j t a m mi Lelkemben Ki s ú j t o t t , J ó t tesz és
sem segít, egy t u d a t : bánt, l e v e r . . . igazat! (Passiódalok
1875)
Sírbolt szobád, rálépve k ü s z ö b é r e Mi tiszta volt lelkemben eladám, Nem g y ő z ö t t s e m m i emlék A szenvedélyek f e l z ú d u l t h a d á n ! Sírbolt szobád, hisz halva fekszik o t t a n Szívemből m i n d e n tiszta érzelem. . . . Meghalt a szív, m e g h a l t m é g e világon, H a nem szentsége m á r a szerelem. (Marie . . . 1875.) E l g o n d o l o m , hogy T e , k e d v e s , Yagy m o s t is a b á l k i r á l y n ő . É s én írom a jelentést S í r h a n t o n , hol c i p r u s á g nő. (A b á l k i r á l y n ő dalai. 7.)
„ B ű v ö s - b á j o s báli sereg", „ r a g y o g ó keszkenő", „fehér lányka", „koszorús ravatal", „ g a z d a g l o b o r " , „ b í b o r r e g g " , „égi a r c " , „vilii t á n c " , „ c i p r u s á g " , „ s í r k ü s z ö b " , „szívá b r á n d " , „ k i s estike, szép g y ö n g y v i r á g " — : a hosszú s o r b a n f o l y t a t h a t ó példák h e l y e t t a z o n b a n i n k á b b említsük m e g a z t , h o g y elsős o r b a n a B á l k i r á l y n ő dalai című k ö t e t é n e k és az 1876-ban k i a d o t t V á l o g a t o t t k ö l t e m é n y e i l á n y n e v e k k e l c í m z e t t ciklusainak versei t a r t o z n a k l í r á j á n a k e m á s o d i k rétegébe. 6. A h a r m a d i k réteg a szlovák népiesség h a t á s á t t ü k r ö z i . L e g k e v é s b é ez k ü l ö n ü l el zárt korszakra vagy költeménycsoportra. E z a h a t á s m i n d v é g i g jelen v a n l í r á j á b a n , de csak r i t k a versében e g y e d u r a l k o d ó . ( T a l á n m é g l e g i n k á b b a Közös b ú , A f a l u n , s Az alamizsna címűekben, meg a Bálkirálynő dalai c. ciklusból a 39., 42. és 43. d a r a b b a n az.) A S t u r - és a Sladkovié-féle népiességet k é t s é g t e l e n ü l sokkal i n k á b b jellemzi bizon y o s bensőséges érzelmesség, r o u s s e a u i á n u s t e r m é s z e t r a j o n g á s , a kései n é m e t r o m a n t i k u sok W a l d r o m a n t i k j á v a l némiképp rokon idillizmus, a t ü n d é r i e s és t ö r t é n e t i m o n d a világtól való á t h a t o t t s á g , m i n t a m a g y a r t . J e l l e m e nem is a n n y i r a szociális, szociálispolitikai, m i n t a m a g y a r é . N e m a n n y i r a egy r é t e g e t , egy o s z t á l y t ö v e z e t t f é n y k ö r é v e l , m i n t i n k á b b az egész n e m z e t e t . Bizonyosan a z é r t , m e r t egy t á r s a d a l m i ellentétektől nemzeti kevésbé szabdalt, s főképpen s z a b a d s á g á é r t egységesen k ü z d ő n é p k i f e j e z ő j e volt. K é t s é g t e l e n ü l k e v é s b é volt h a r c i a s társadalmi, osztály-társadalmi értelemben, m i n t a 4 8 körüli m a g y a r népiesség, de a n é p n e k sokkal i g a z a b b szeretete, a n é p i r á n t való s o k k a l e m b e r i b b részvét j á r t a á t , m i n t a 70-es 80-as évek rideg m a g y a r epigon népiességét. Mindezek a vonások k i v á l ó a n a l k a l m a s a k v o l t a k a r r a , h o g y a nagyzoló családi élet z ű r z a v a r á b ó l e l v á g y ó d ó , a m e g h i t t , meleg egyszerűség, s az idilli béke n o s z t a l g i á j á v a l eltelő f i a t a l k ö l t ő érdeklődését m a g u k h o z vonzzák s f o r m á l j á k k ö l t é s z e t é t . Visszanézek rád m é g egyszer H a j n i k falu hegye völgye B é b o r í t h a t ez u t á n a Sírhalomnak lanka völgye! Sírt sokáig sírt a l á n y k a , N y ú j t j a kezét kedvesének, H a r m a d n a p r a fölzokogott F ö l ö t t e a síri ének . . . . . . Sebes p a t a k p u h a h a b j a Volt a lakzi — égi p á r n a , — K i e m e l t é k a halászok, Ű j h a z á b a viszik m á r m a . (Tót népdal)
Fölél a lomb. . . mozdul a g y e p . . Dal o t t : s itt f é n y b o g á r k á k — P a r a s z t l á n y k á k vígan m e r i k Az úti csermely á r k á t T á v o l h a r a n g itt nyugszik el H a j n a l i k ü r t t e l hallom . . . Szellőcske csak h a l k a n s u h a n j E szent, e d r á g a h a l m o n ! (43. dal. A b á l k i r á l y n ő dalaiból) A t ü n d é r s z é p berek virít Dalos p ó r l á n y e p r e t keres . . . Az a kis n a p mi belesüt Olyan h a l v á n y , olyan keves, (42. dal. A b á l k i r á l y n ő dalaiból)
4. Ez t e h á t G á s p á r k ö l t é s z e t é n e k h á r m a s a l a p r é t e g e . F o g a d o t t be, t e r m é s z e t e s e n , ő is az e m l í t e t t e k e n kívül m á s h a t á s t is ; Sziklay például P o e - r a , Mickieviczre u t a l , de, m i n t a z egész n e m z e d é k n é l , nála _ sem m a r a d t el L e n a u erős h a t á s a sem. Á m d e a z , a m i n e k a l a p j á n a f ö l t é t e l e z e t t és ó h a j t o t t elemző fejezet G á s p á r helyét a m a g y a r költészet v á l t o z á s f o l y a m a t á b a n m e g s z a b h a t n á , aligh a n e m mégiscsak ez a h á r m a s elemű a l a p r é t e g lehet. S éppen ez a t é n y a k a d á l y o z z a m e g a z t , hogy, m i n t e felföldi k ö l t ő c s o p o r t j o b b j a i t , G á s p á r t is a z ú j a b b m a g y a r líra ú t t ö r ő i n e k elsői k ö z t e m l e g e t h e s s ü k . Hiszen ezeknek az é v t i z e d e k n e k m a g y a r l í r á j á b a n a m o d e r n s é g é r t e l m e , az erős s z u b j e k t i v i t á s m e l l e t t v á r o s i a s s á g o t , a korszerű filozófia gondolatkincsével való g a z d a g t ö l t e k e z é s t s ezzel e g y ü t t b i z o n y o s i n t e l l e k t u a l i z m u s t jelentett (Vajda, K o m j á t h y , Palágyi L., Z e m p l é m i Á.). Bizonyos, h o g y n e m z e d é k t á r s a i k ö l t é s z e t é ben is fellelhető e n n e k a h á r o m r é t e g n e k egyike v a g y m á s i k a . A p á l y a k e z d ő K o m j á t h y nak például egy egész ciklusa volna az a l m a nach-líra e „ k o r s z e r ű s ü l t " örökségéhez sorolh a t ó , R u d n y á n s z k y n a k m e g éppen egy egész k ö t e t e , s R u d n y á n s z k y n á l is, Reviczkynél is nem egy Á b r á n y i h a n g n e m é b e n "fogant verset t a l á l u n k , de ők, h o g y úgy m o n d j u k , t ú l j u t o t t a k , t ú l l é p t e k ezeken. Igaz u g y a n , egyszer-egyszer az ő l í r á j á n is m e g p e n d ü l t egy-egy, a kései K o m j á t h y r a e m l é k e z t e t ő f ö l ü t é s , az ő k ö l t é s z e t é b e n is fölcsillant e g y egy, a kései K o m j á t h y t idéző sor, hiszen ezek nem c s u p á n K o m j á t h y é i v o l t a k , h a n e m a k o r é is. í m e egy példa :
A n y á m , szép föld, s ti f é n y e s o r m o k . . . . . . О h a l l j a t o k , ti ! Ü g y szeretlek, Oly szívből k ü l d ö m d a l o m a t . ( A n y á m , szép föld)
293;
Csakhogy ezek kivételek, s nemcsak jellemzők rá. Stílusválság, stílusváltás korszaka volt ez. Gáspár nem volt tehetség h í j á n , de sokkal i n k á b b „ t r a n s a c t i o n á l i s " tehetség, sokkal i n k á b b á t v e v ő - á t a d ó , m i n t kezdeményező egyéniség. E g y kialakult stílusirány u r a l m a idején t a l á n a neves m á s o d r a n g ú a k sorába is b e k e r ü l h e t e t t volna, á m itt nem volt elég valamely a d o t t példát követni ; kezdeményezni, s a lehető kezdemények k ö z ö t t választani is kellett, s ehhez neki nem volt sem elég tehetsége, sem elég művészi elszánása. Szerepet a k a r t minél előbb és mindenáron, a szereplés j o b b a n érdekelte, t ö b b volt számára, m i n t a szerep m a g a , m i n t a szerep t a r t a l m a s így v á l a s z t o t t a , k ö v e t t e azt a példát, a m e l y éppen előtte állott, s a m e l y legelőbb látszott biztosítani a sikert és a szerepet. Választása a z o n b a n éppen a valódi sikertől és szereptől ü t ö t t e el, bizonyítva újra Goethe híres tanítólevelének igazát : „Die N a c h a h m u n g ist angeboren, das N a c h a h m e n d e wird nicht leicht e r k a n n t . " A k o r költői közül mindenesetre azokhoz áll közelebb, akik a fejlődés f o l y a m a t á b a n egy mellékágat vagy k o r á b b i fokot képviselnek ; közelebb Ábrányihoz, m i n t Vajdához, közelebb E n d r ő d i h e z , m i n t Kis Józsefhez, közelebb Reviczkyhez, m i n t K o m j á t h y h o z . S prózája? Nagyobbrészt lefelé t a r t ó életszakaszához fűződik. Ha a kortársi elbeszéléshez m é r j ü k , nem látszik szükségesnek hosszabban foglalkozni vele. A k ö n y v b e n a z o n b a n valamelyes irodalmi h á t t é r , például t é m a t ö r t é n e t i u t a l á s nem á r t o t t volna ; utalni például a r r a , hogy a „Tiszteljétek a k ö z k a t o n á k a t " t á r g y a T h u r y híres d a r a b j á nak, a „ K a t o n á k " - n a k a t á r g y á v a l , az A r a n y , ólom, vér t é m á j a pedig Iványi P ü s p ö k atyaf'iságáéval e g y t e s t v é r ; v a g y k r i t i k á i t illetően a r r a , hogy a K u p a Árpádról szóló bírálata m i n t h a * P é t e r f y azonos t á r g y ú recenziójának ismeretéről t a n ú s k o d n é k .
III. H a Sziklay módszerét joggal neveztük poentilizmusnak, némi erőltetéssel stílusát is nevezhetnénk a n n a k . Nincsenek folyton visszatérő s az emlékezetbe rögződő n a g y ecsetvonásai, állandó stílusformulái. Az élő beszéd sok-sok a p r ó színfoltjából sok k ü l ö n féle színű p o n t j á b ó l , eleméből illeszkedik egybe nyelvének a n y a g a . Nemcsak friss, olvasmányos ezáltal ez a nyelv, h a n e m m e n t nem is csak a t u d ó s k o d á s modorosságától, de a t u d o m á n y o s s á g szárazságától és elvont-
294;
ságától is. Szinte familiáris melegség h a t j a á t néha. Á m d e a régi szólás úgy t a r t j a : a m i b e n a segély, a b b a n a veszély, s a szóban forgó veszelyt Sziklay sem k e r ü l t e egészen el. Az élő nyelv, az élő beszédstílus nem kevés jellegzetes h i b á j á t lehetne könyvéből kiírni, í m e közülük n é h á n y . K é p z a v a r : „ E u r ó p a felé t e k i n t ő légkör" (29). „Az u r a l k o d ó oszt á l y egyik legfontosabb b á s t y á j á n a k , a p á r b a j n a k a föltétlen h í v e " (142.). Zsargon, a n a k r o n i z m u s : „ Ú t á l j a és üldözi a személyi k u l t u s z t " (169.). „ P o z i t í v e é r t é k e l " (23.). „ R e n d e z v é n y " (67.). (Gáspár által rendezett koncertről v a n szó.) „ I n k á b b visszafelé, m i n t előre m u t a t ó b a r á t s á g k ö t i " (52). Pesties jelzőtúlzás : „ I m á d o t t t a n á r a " (33.). P o n t a t l a n , o d a v e t e t t jelző : „A n a g y világk a t a k l i z m a vérmes m e g á l m o d ó j a " (156.). E b b e az utóbbi csoportba tartozik az a f u r c s a s á g is, hogy Szabolcska népiességét „szalon népiesség"-nek nevezi, a Családi K ö r t pedig „szalon f o l y ó i r a t " - k é n t említi. Pesties zsargon-germanizmus : „a »konszolidált« közvélemény, amelynek ellenzéki m a g a t a r t á s a a m ú g y i s kényelmetlenül j ö t t " (67.). Szórendi pongyolaság : „A táblabíró-latinságának m é g ekkor is á p o l á s á b a n t ű n t k i " (52.) s m á s effélék. A stílus dolgában ki-ki m á s k é p p vélekedik ; eszményt állítani itt a legnehezebb. Mi mindenesetre i n k á b b a d n á n k s z a v a z a t u n k a t valamelyes „ t u d ó s szárazságra", sőt még t a l á n „ t a n á r o s p e d a n t é r i á r a " is, s e m m i n t a beszélt nyelv ilyen közeli voltára, stíluselemeinek ilyen rostálatlan a l k a l m a z á s á r a . IV. Mindezt összevéve t e h á t e l m o n d h a t j u k , hogy ez a Gáspár-életrajz jó k ö n y v , hasznos m u n k a , m e r t Sziklaynak sikerült úgy megírnia, hogy benne a századvég műveltségtörténetének j ó n é h á n y alapkérdése került az elemzés átvilágító r ö n t g e n l á m p á j a alá. Igaz, Sziklay k ö n y v e talán j o b b történeti m u n k á n a k , m i n t i r o d a l o m t ö r t é n e t i n e k . Gáspár sorsán á t , ha szabad úgy m o n d a n i , közéleti szereplésén á t t ö b b e t sikerült m e g m u t a t n i a a századvég életéből, m i n t Gáspár m u n k á i n á t a századvég irodalmából. Mint Gáspár p á l y á j á n a k , az ő m u n k á j á n a k is legértékesebb szakasza a nemzetiségi kérdést t á r g y a l ó szakasz. E z é r t h a d d fejezzük be azzal az óhajtással, hogy itt, ezen a t e r ü l e t e n , például a szlovák és m a g y a r népiesség p á r h u z a m o s vizsgálatának területén, k u t a t á s a i n a k ú j a b b eredményeit is mielőbb szeretnénk látni. Németh G. Béla
VIRÁGÉNEKEK ÉS MULATÓNÓTÁK X V I I - XVIII. SZÁZAD Összeállította és a j e g y z e t e k e t írta Stoll Béla , B p . 1956. M a g v e t ő . M a g y a r K ö n y v t á r 243 1. Irodalomtörténetírásunknak a névtelen k é z i r a t o s költészet t a n u l m á n y o z á s a t e r é n n a g y adósságai v a n n a k . A f e l s z a b a d u l á s előtti k u t a t á s , melyet f ő k é n t a k u r u c k ö l t é szet problémái k ö t ö t t e k le, m e g r e k e d t a k u r u c dalok hitelességének kérdésénél, s irodalomtörténetünk e gazdag fejezetének reális, á l r o m a n t i k u s szemlélettől mentes értékelése is csak az u t ó b b i évek során v á l t lehetségessé. A t ö b b i , k i v á l t a szerelmi s ehhez kapcsolódó m ű f a j o k területén a k u t a t á s még a z a n y a g rendszeres és t e l j e s f e l t á r á s á n a k kísérletéig sem j u t o t t el. P e d i g Erdélyi P á l m á r a m ú l t század végén így írt : „ R é g e b b i k ö l t é s z e t ü n k alig v a n k i a d v a . A m i t alig n é h á n y évtizede k e z d t e k , a b b a n m a r a d t , v a g y csak l a s s a n k i n t h a l a d , m é g é n e k m u t a t ó n k s i n c s . . . A mi a Régi M a g y a r K ö l t ő k T á r a köteteiben s Thaly Kálmánnak ez irányú publikációiban van, mind nagyon becses, de kevés, s a m i t f o l y ó i r a t a i n k , hírl a p j a i n k r e j t e g e t n e k , nincs összefoglalva . . . N i n c s l a j s t r o m u k az é n e k í r ó k n a k , h o g y é l e t r a j z i lexiconról ne is á b r á n d o z z u n k . I t t volna az ideje, h o g y f o r r á s a i n k a t rendszeresen i s m e r t e s s ü k , a n y a g u n k a t m e t h o d i k u s a n földolgozzuk s ezzel előkészítsük a n a g y munkát, régebbi k ö l t é s z e t ü n k n e k összefoglaló s k i m e r í t ő k i a d á s á t . . . E g y ily É n e k l e x i c o n v a g y g y ű j t e m é n y nem f o g soká késni, ha m e g v a n b e n n ü n k a k o m o l y a k a r a t , h o g y régebbi m ű v e l ő d é s ü n k költői emlékeit g y ű j t s ü k és közzé t e g y ü k . " ( E P h K . 1899. évf. 211—212. 1., a K o m á r o m i - é n e k e s k ö n y v i s m e r t e t é s é b e n . ) E t e r v e k csak kis részben v a l ó s u l t a k meg. N é h á n y X V I I . századi d a l o s k ö n y v szakszerű i s m e r t e t é s e (Dézsi L a j o s t ó l ) , a Szíveket ú j í t ó b o k r é t a é s a Szentsei-daloskönyv kiadása, kisebb anyagközlések és a d a l é k o k , Szabó T . A t t i l a igen becses, de m á r m e g j e l e n é s ü k k o r h i á n y o s és a z ó t a n a g y m é r t é k b e n elavult k é z i r a t j e g y z é k e i , egyk é t elvi k é r d é s e k e t is f e l v e t ő dolgozat ( m i n t J e n e i F e r e n c é és 0 . N a g y G á b o r é ) : lényegében ennyi az, a m i t az i r o d a l o m t ö r t é n e t E r d é l y i P á l felhívásától a m á s o d i k világh á b o r ú i g eltelt t ö b b , m i n t n é g y évtizedes időszak a l a t t e t e r ü l e t e n p r o d u k á l t . í g y t ö r t é n t , h o g y a X V I I — X V I I I . század r e n d k í v ü l g a z d a g szerelmi s ezzel r o k o n k ö l t é szete, m e l y az e g y k o r ú m ű k ö l t ő i t e r m é s t n e m c s a k mennyiségileg h a l a d j a m e g , h a n e m művészi színvonal t e k i n t e t é b e n is messze f e l ü l m ú l j a , mindezideig jórészt ismeretlen m a r a d t n e m c s a k a régi m a g y a r költészet i r á n t érdeklődő olvasóközönség, h a n e m a k u t a t ó k előtt is. H o g y e g y e b e t ne említsek, X V I I . századi n é v t e l e n szerelmi líránk egyik
legbecsesebb f o r r á s á n a k , a M á t r a y - d a l o s k ö n y v n e k a m a i n a p i g sincs m e g b í z h a t ó és teljes k i a d á s a . Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t érthető, ha irodalomtörténetírásunknak m i n d e d d i g le k e l l e t t m o n d a n i a azokról a fontos tanulságokról, melyeket a kéziratos költészet jellegét, s a j á t o s t á r s a d a l m i f u n k c i ó j á t , a n é p - és m ű k ö l t é s z e t k ö z ö t t i kölcsönös k ö z v e t í t ő szerepét s nem utolsó s o r b a n a m a g y a r verselés t ö r t é n e t é t illetően l e v o n h a t o t t és sok t e r ü l e t e n é r t é k e s í t h e t e t t v o l n a . Az e l m ú l t n é h á n y esztendő észrevehető j a v u l á s t h o z o t t . E l v i jelentőségű cikkek és t a n u l m á n y o k jelentek m e g a k u r u c k ö l t é szetről (Esze T a m á s tollából) és á l t a l á b a n a k é z i r a t o s költészetről ; k i a d v á n y o k egész sora jelzi a közönség és a k u t a t ó k f o k o z ó d ó é r d e k l ő d é s é t : Esze T a m á s v á l o g a t á s a a Szépirodalmi K i s k ö n y v t á r b a n , a M a g y a r Klasszikusok-sorozat a n t o l ó g i á j a ( „ M a g y a r költészet B o c s k a y t ó l R á k ó c z i i g " ) , t e r j e d e l mes, t u d o m á n y o s é r t é k ű bevezetéssel és j e g y z e t e k k e l , Pálóczi H o r v á t h Á d á m Ö t ö d félszáz Énekeinek kritikai kiadása, a Szádeczky—Miscellania X V I I I . századi dalosk ö n y v k i a d á s a s t b . De a m i a legjelentősebb e r e d m é n y , Erdélyi P á l 60 é v előtti ó h a j a a megvalósulás küszöbén van : évek óta folyik a Régi M a g y a r K ö l t ő k T á r a f o l y t a t á s á n a k a n y a g g y ű j t é s e és s a j t ó alá rendezése (egyelőre a X V I I . századi a n y a g g a l ) , s m i n den r e m é n y m e g v a n a r r a , h o g y a 10—15 k ö t e t r e t e r v e z e t t sorozat k i a d á s a a legközelebbi j ö v ő b e n m e g k e z d ő d i k . K i s t e r j e d e l m ű , de igen t a n u l s á g o s ízelítőt k a p az olvasó ebből a n a g y a r á n y ú vállalkozásból a M a g v e t ő K ö n y v k i a d ó M a g y a r K ö n y v t á r - s o r o z a t á n a k 1956-ban m e g j e l e n t k ö t e t é b e n . Az egy h í j á n 100 d a r a b b ó l álló g y ű j t e m é n y a n y a g á n a k m i n t e g y h a r m a d r é s z e kiadatlan s találhatunk benne kiadott voltuk ellenére e l f e l e j t e t t szép d a r a b o k a t is ( m i n t a 45. sz. „ J ó l a k á s b a n a z kik v a d t o k . . . " k e z d e t ű r e m e k , friss ü t e m ű t á n c d a l ) . Stoll Béla, m i n t a Régi M a g y a r K ö l t ő k T á r a készülő, ú j k ö t e t e i n e k egyik szerkesztője, bőven m e r í t e t t a rendelkezésére álló g a z d a g anyagból, s e kis antológia alapján m á r némi f o g a l m a t a l k o t h a t u n k a r r ó l , h o g y a régi magyar költészetnek h á n y meg h á n y értékes d a r a b j a h e v e r t eddig e l r e j t v e és i s m e r e t l e n ü l kéziratos énekeskönyvekben, ponyvafüzet e k b e n , b e j e g y z é s k é n t régi n y o m t a t v á n y o k b a n , porosodó f o l y ó i r a t k ö t e t e k b e n s levélt á r a k , k é z i r a t t á r a k ilyen s z e m p o n t b ó l feldolgozatlan k ö t e g e i b e n . A g y ű j t e m é n y szerkesztője mindezekből a forrásokból válogat o t t és f e l h a s z n á l t a a z o k a t az erdélyi és fel-
295;
v i d é k i m i k r o f i l m f e l v é t e l e k e t is, m e l y e k K l a niczay Tibor k u t a t ó ú t j a i n y o m á n készültek s ma a Magyar Tudományos Akadémia K ö n y v t á r á n a k mikrofilmtárában hozzáférhetők. Olyan valóban szép d a r a b o k a t ismerhet meg itt az olvasó, m i n t az „Óh gyönyörűséges, m i n d e n e k n é l l e g s z e b b . . . " k e z d e t ű d a l t , a h a s o n l ó k e z d e t ű X V I I . s z á z a d i dal k é s e i , l é n y e g e s e n eltérő, népi jellegű v á l t o z a t á t (MTA Népköltési gyűjtés), a „Szólalj m e g m á r egyszer h o z z á m " kezdetű, m a d á r szimbólumokban gazdag bókverset (Kelecsényi-énekeskönyv), a „Keservesen kezdi búcsúzó v e r s e i t . . . " kezdetű, őszinte hangú búcsúdalt, melynek egyik szép s t r ó f á j á t é r d e m e s e h e l y e n is idézni : Olyan v a g y m i n t ráró, sebes szárnyon járó, Szerelmes szíveket szerelemre h a j t ó , Ékes szárnyaiddal engem takargató, J a j , szívemtől szakadt, tőlem elmaradó! F e l v e t t e a s z e r k e s z t ő a k i a d a t l a n Szikszaié n e k e s k ö n y v t ö b b d a r a b j á t is, k ö z t ü k a pajkos, friss h u m o r ú diákdalt : Úton mégyen menyecske, Vékony, karcsú, szépecske, Oskolában a szeme, O d a s z a k a d a szíve. S t b .
eltérő változatot találunk e g y m á s mellé állítva, mintegy a kézről-kézre, szájrólszájra t e r j e d ő szövegek folytonos módosulásának szemléltető példáiként. N e m k ö n n y ű f e l a d a t e g y ilyen v i s z o n y l a g kisterjedelmű összeállításban bemutatni a XVII—XVIII. század kéziratos szerelmi k ö l t é s z e t é n e k r e n d k í v ü l g a z d a g , m ű f a j i és formai tekintetben egyaránt változatos anyag á t . D e Stoll Béla b i z o n y á r a n e m is v a l a m i féle „ h ű k e r e s z t m e t s z e t e t " k í v á n t a d n i , h a n e m e l s ő s o r b a n ízlésére t á m a s z k o d v a v á l a s z t o t t a ki a n é p s z e r ű k i a d v á n y r e n d e l t e t é s é n e k megfelelő d a r a b o k a t . Ez a törekvése pedig sikerrel j á r t : m i n d a m á s k i a d v á n y o k b ó l m á r ismert, mind az eddig k i a d a t l a n versek alkalmasak arra, hogy az olvasókat gyönyörk ö d t e s s é k és é r d e k l ő d é s ü k e t régi m a g y a r kéziratos költészetünk iránt felkeltsék. K á r , hogy a XVIII. század közepetájának, második f e l é n e k ú j ízlést k é p v i s e l ő legszebb szer e l m i d a l a i ( „ E r d ő k ö n , m e z ő k ö n j á r ó . . ., E l l o p t á k s z í v e m e t , jól é r z e m . . . , J a j g y ö n g y virágom, rozsmarintágom. . . stb.) m á r nem k a p h a t t a k helyet ebben a kis válogatásban. É r d e m e s lenne ezeknek a X I X . század elejiekkel e g y ü t t a sorozatban külön k ö t e t e t szentelni.
Találkozunk a kötetben a Kodály Zoltán feldolgozásából ismert Esti dal, v a l a m i n t a „ T a v a s z i szél v i z e t á r a s z t . . . " k e z d e t ű k ö z i s m e r t n é p d a l s t r ó f a m o s t először k ö z ö l t régi s z ö v e g v á l t o z a t á v a l is. A kiadatlan darabok némelyikének variánsa ugyan megj e l e n t m á r n y o m t a t á s b a n , de ez a z i t t k ö z ö l t s z ö v e g e k é r t é k é b ő l m i t s e m v o n le : a v á l t o zatok nem egyszer épebbek, szebbek az eddig ismerteknél. Négy esetben k é t - k é t erősen
Az antológia a n y a g a m ű f a j i t e k i n t e t b e n e g y s é g e s : szerelmi és l a k o d a l m i , ill. l a k o d a l mak alkalmával előadott darabokat tartalmaz. A címadást nem találom szerencsésnek : m u l a t ó n ó t á n a m a i o l v a s ó b o r d a l t é r t , ilyen p e d i g csak e g y e t l e n e g y v a n a k ö t e t b e n , a 33. sz. „ É l j e t e k v í g a n . . . " H e l y e s e b b l e t t volna a k ö n y v gerincén — nyilván sajtóhiba folytán — olvasható „mulattató nóták" e l n e v e z é s ; de l e h e t e t t v o l n a a c í m b e n a lakodalmi énekek gazdagon képviselt m ű f a j á r a is u t a l n i . Kiss József
LENGYEL G É Z A : A D Y A M Ű H E L Y B E N S z é p i r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , B p . 1957. 3 9 4
lap.
A k ö z ö n s é g e g y része az i n t i m i t á s t , a „ l e l e p l e z ő " s z ó b e s z é d e t szereti a h ő s é r ő l szóló e m l é k e z é s b e n v a g y h ő s é n e k m a g á n leveleiben látni, hallani : a n a g y versek költőjét meglesni borozás, szerelmeskedés közben, ismerni hálóköntösének mintáit, oknyomozó pontossággal tudni szeretőinek számát, nevét, életkorát, társadalmi rangját, a hős betegségének o k á t , természetét, testi és lelki é l e t é n e k f u r c s a s á g a i t , á l l h a t a t l a n ságát, összeférhetetlenségét, kicsinyhitűség é t , p ó z o s a n előkelő g e s z t u s a i t , p é n z s ó v á r ságát, ordénáréságát, vagyis mindazt, ami inkább a költő magánéletéhez, mint művéhez
296;
tartozik ; mindazt, ami különös, „romantik u s " , meghökkentő vagy éppen taszító ebben az életben — sokkal i n k á b b ezt, mint a z t , a m i v o n z ó b e n n e . A z élet és a m ű t e r m é s z e tesén szorosan kapcsolódik egymáshoz, s j o g o s ez a k é r d é s : a n y á r s p o l g á r i é r t e l m e z é s b e n k ü l ö n ö s élet t u d j a - e csak k i b o n t a k o z t a t n i a k ö l t ő e l e v e a d o t t t e h e t s é g é t , zsenij é t ; kell-e n a r k ó z i s u l a v e r s t e r e m t ő lelki diszpozíció á l l a n d ó é b r e n t a r t á s á h o z a k ü l ö n ö s és p e d a g ó g i a i p é l d a k é p ü l n e m á l l í t h a t ó magánélet ; jobban értjük-e életművét, ha ismerjük emberi gyöngeségeit? A válasz b a j o s a n lehet egyértelmű — A d y esetében
meg éppen nem, hiszen ő maga vallja A magyar Pimodartban, hogy szüksége volt a folytonos m á m o r r a , s ha jól ismerjük azt a t á r s a d a l m i , művészeti és politikai légkört, melyben A d y n a k alkotnia kellett, a k k o r bízvást m o n d h a t j u k , h o g y A d y n a k sok rossz t u l a j d o n s á g o t kellett fölráncigálnia m a g á b ó l : alakoskodnia, szeszélyeskednie, pózolnia is kellett, s olykor az a m o r a l i t á s egész f e g y v e r t á r á t kellett f ö l v o n u l t a t n i a , hogy megírhassa m i n d a z t , amire h i v a t o t t n a k érezte m a g á t . Balassi életében is v a n n a k olyan m o z z a n a t o k , melyeknek követésére aligha b u z d í t a n á n k i f j ú s á g u n k a t , életét mégis föl kell t á r n u n k , mert t u d n u n k kell a z t , mit miért t e t t , hogy é l e t m ű v é t világosan é r t s ü k . Nem azért t e h á t , hogy a közönség emez i m é n t említett részének leselkedő kíváncsisk o d á s á t kielégítsük, hanem azért, hogy t u d a t o s í t s u k és tárgyszerűen bizonyítsuk : az írástudónak nemegyszer b á n t ó gesztusokat kell tennie pénz és országló hatalom előtt, hogy — g y a k r a n — életét, s z a b a d s á g á t m e g ó v j a , v a g y m i n d e n n a p i k e n y e r é t megszerezze — éppen életművének érdekében. De hogy az emlékezés ez legyen, s ne leselkedés, ahhoz az emlékezőnek tisztában kell lennie azzal, milyen „ i n t i m i t á s o k " szolgálnak m a g y a r á z a t u l az életműhöz, s mi az, ami csak t u r k á l á s a költő magánéletében. H a t á r o k a t kell vonni t e h á t , és m é r t é k e t kell t a r t a n i — A d y esetében különösen : a k ö n y v t á r n y i Ady-irodalom nem egy ilyen példátlanul ízléstelen emlékező írással „dicsekedhetik". Mindezt azokra az emlékiratokra vonatkozt a t o m , melyek közönségnek és nem szakembereknek íródtak ; — m e r t bár a filológusban az emlékező p l e t y k á l k o d á s i n k á b b viszolygást kelt, mint érdeklődést, mégis számolnia kell minden a d a t t a l , mégha nem is bízik az emlékező m e m ó r i á j á b a n , v a g y ha kételkedik is jóhiszeműségében, s ha t u d j a is, hogy a t á v l a t minden a d a t o t , minden t ö r t é n é s t s a j á t o s fénytörésben l á t t a t : a k é t s é g b e v o n h a t ó a d a t n a k is lehet filológiai értéke, ha ebből az a d a t b ó l v a g y a szükségképpen stilizált történésből a költő szemléletm ó d j a valamiképpen k i k ö v e t k e z t e t h e t ő . Lengyel Géza k ö n y v e f o n t o s f o r r á s m ű v e lesz az A d y - k u t a t á s n a k , a n n a k ellenére, h o g y a közönségnek is íródott ; ezért t e t t e m előbbi megjegyzéseimet az ilyen jellegű művekről á l t a l á b a n , s azért, hogy általánosságban m e g m u t a t h a s s a m , milyen h i b á k a t k e r ü l t el Lengyel Géza, s hogy miért t u d o t t ilyen k i t ű n ő és hasznos k ö n y v e t írni. Művét az imént k í v á n t m é r t é k t a r t á s és az emlékezés céljának — A d y esetében joggal megkövetelt — tisztázottsága teszi k i v á l t k é p p e n vonzóvá ; — t e h á t az, hogy olyan emlékeket és m a g á n leveleket a d a közönség kezébe, melyek
teljesebbé teszik A d y művészetéről a l k o t o t t k é p ü n k e t , melyek é r t h e t ő b b é teszik életm ű v é t , sőt ú j a d a t o k n a k egész sorát b o c s á t j a a k u t a t ó k rendelkezésére. Lengyel Géza azok közé az emlékírók közé tartozik, akik emlékezetüket állandóan ellenőrzik k é t s é g b e v o n h a t a t l a n és kellően dokum e n t á l t a d a t o k k a l , sőt emlékezetüket ú j r a meg ú j r a ezekkel az a d a t o k k a l frissítik föl, olyannyira, hogy ez a tárgyszerűség a d j a meg emlékezetüknek a lehetőséget olyan k é p z e t t á r s í t á s o k r a , melyek az emlékezetnek ilyen ösztönzése és t á m o g a t á s a nélkül aligha b u k n á n a k föl a t u d a t mélyéből. Lengyel Géza e módszer alkalmazásával egyrészt a maga nagyon rokonszenves szerénységéről tesz t a n ú b i z o n y s á g o t , másrészt azt a még rokonszenvesebb igyekezetét d e m o n s t r á l j a , mellyel a r r a törekszik, hogy e m l é k i r a t á n a k történelmi hitelét kétségtelenné tegye. Ezt azért kell hangsúlyoznom, m e r t a modern emlékírók közül t ö b b e n h a j l a m o s a k nagyon is s z u b j e k t í v állításokra, még olykor olyanokra is, melyeket a filológus könnyűszerrel cáfolni t u d . Talán azért teszik, m e r t a m a g u k személyének n a g y o b b fontosságot t u l a j d o n í t a n a k a kelleténél, t a l á n azért, hogy az u t ó k o r figyelmét szándékosan eltereljék bizonyos m o z z a n a t o k r ó l , m á s o k r a meg a dolgok érdemén fölül fölhívják az olvasó figyelmét — legtöbbször azzal az i n d u l a t t a l , hogy rossz színben l á t t a s s a n a k egyeseket, vagy hogy efemér politikai nézőpontok szerint egyértelműre fessék hősük k o r á n t s e m egyértelmű, i n k á b b zavaros és i n g a t a g politikai m a g a t a r t á s á t ; azt remélik, ezáltal „ s z a l o n k é p e s e b b é " válik hősük, s közben nem gondolnak azzal, hogy a filológust m e g t é veszteni nem lehet, m e r t h a t a l m a s és az emlékíró által — rendszerint — még n a g y j á ban sem ismert a p p a r á t u s és a n y a g áll a legújabbkori m a g y a r irodalom s z a k é r t ő j é nek rendelkezésére. Lengyel Géza nem e szubjektív,különféle szándékok szerint j o b b r a balra pislogó és emlékezetüket c s a l h a t a t lannak deklaráló, indulatos emlékírók közé tartozik : Lengyel Géza filológus is, pedáns, lelkiismeretes, ha nem is g y a k o r l o t t , s m ű v e nemcsak emlékezés, h a n e m filológiai m ű is ; — az a d a t segíti emlékezését, s az emlékezés kiegészíti, m a g y a r á z z a az a d a t o t , b e m u t a t j a h á t t e r é t és k ö r n y e z e t é t . A történelmi hitelre való törekvést m u t a t j a a k ö n y v szerkezete is : nem az időrend a f ő szerkesztési alapelve, h a n e m A d y , illetve a környezet, a t á r s a d a l o m életének, a politikai közéletnek egy-egy f o n t o s a b b periódusa. Nem kell végigolvasni a k ö n y v e t ahhoz, hogy ez az állítás igazolható legyen, elég csupán a t a r t a l o m j e g y z é k b e n megnézni a k ö n y v fejezetekre osztását ; ilyen fejezetcímeket o l v a s h a t u n k benne : Varsdny, Ady és Koszto-
297;
lányi, Ady és Bíró s t b . A Varsány például a Vészi-családdal való k a p c s o l a t á t t á r g y a l j a ; ennek a viszonynak — m i n t periódusnak — is természetesen m e g v a n a m a g a időbeli kiterjedtsége, s a perióduson belül az idő fő szerkesztési elemmé v á l h a t , akárcsak a hasonló jellegű A d y és Kosztolányi v a g y az A d y és Bíró periódusban i s ; — gondoljuk meg, m e n n y i r e á t t e k i n t h e t e t l e n volna A d y nak a k á r ez, a k á r az a kapcsolata, ha Lengyel Géza nem önálló periódusként, h a n e m időbeli k i t e r j e d t s é g ü k n e k megfelelően elszórtan t á r gyalná őket k ö n y v é b e n ; — Lengyel Géza m ű v é b e n t e h á t az eseményeknek és viszonylatoknak nem krónikáját, hanem történelmét o l v a s h a t j u k . Ez a módszer teszi lehetővé, hogy A d y életének egy-egy v o n a t k o z á s á t részletesen, gazdagon és sokoldalúan elemezze, s a k ö n y v ezáltal válik t u d o m á n y o s é r t é k ű m ű v é , az Adyról szóló irodalom egyik becses forrásművéve. A k ö n y v N a g y v á r a d érzékletes, tárgyilagos, alaposan d o k u m e n t á l t b e m u t a t á s á v a l indul, s a jellegzetes n a g y v á r a d i figurák jellemzése u t á n rátér A d y nagyváradi t a r t ó z k o d á s á n a k első i d ő s z a k á r a ; helyesen emeli ki a Somló-affér jelentőségét A d y újságírói p á l y a f u t á s á n a k a l a k u l á s á b a n , s rendkívül okosan, meggyőzően t á r g y a l j a A d y „ T i s z a - k o m p l e x u m á t " , ezt a sokat emlegetett kérdést, mely köré egész legendakör épült, s melynek végső tisztázásához Lengyel Géza n a g y m é r t é k b e n hozzájárul. A m a g y a r t ö r t é n e t í r á s máig sem elemezte és értékelte m e g n y u g t a t ó m ó d o n , h i g g a d t a n , indulatok nélkül az 1905-ös koalíció vagy a d a r a b o n t k o r m á n y viselt dolgait, különösen nem ennek a n é h á n y esztendőnek igen bonyolult t á r s a dalmi, politikai, művelődési v i s z o n y l a t a i t ; pedig A d y , , d a r a b o n t s á g a " csak a k k o r é r t h e t ő igazán, ha ezeknek az éveknek kuszaságát a tárgyilagos történetíró á t t e k i n t h e t ő v é teszi. Lengyel Géza k ö n y v e ebben a vonatkozásb a n is jelentős és forrásértékű, m e r t sok olyan dologra hívja föl az olvasó figyelmét, melyek eddig nemigen voltak ismeretesek, s közben k i t ű n ő portrét rajzol F e j é r v á r y Gézáról és Vészi Józsefről. Lengyel Géza k ö n y v e egészen ú j a d a t o k a t t u d A d y és a Vészi-család kapcsolatáról, s teljesen ismeretlen leveleket és a d a t o k a t tesz közzé Bíró L a j o s h a g y a t é k á b ó l ; eközben olyan naplókra és egyéb d o k u m e n t u m o k r a figyelmeztet, melyeket eddig az Ady-filológia nem ismert — v a g y h a ismert is, nem h a s z n á l h a t o t t föl ; ez ismét a r r a int, hogy az A d y - k u t a t á s n a k még számos, eddig ismeretlen forrása lappang, s hogy a m é g — i t t h o n v a g y külföldön — élő k o r t á r s a k sok a d a t t a l és fölvilágosítással szolgálhatnak az
298;
A d y - k u t a t á s n a k . F o n t o s és sürgős f e l a d a t u n k , hogy ezeket az a d a t o k a t és fölvilágosításokat valamilyen m ó d o n k ö z g y ű j t e m é n y e i n k részére megszerezzük. Lengyel Géza k ö n y v é n e k v a n m á s érdeme is : helyreigazít eddig tévesen ismert a d a t o k a t (pl. A d y és Tisza kapcsolata — 210— 213. l a p ; az Ady-itinerárium egyik a d a t a — 136. lap ; egy A d y n a k t u l a j d o n í t o t t cikk — 31. l a p ) ; érdeme az is, hogy olyan cikkekre h í v j a föl a kritikai k i a d á s készítőinek figyelm é t , melyeket az Ady-irodalom eddig nem t a r t o t t számon (169—174. lap). (Nem lesz k ö n n y ű mindről bebizonyítani, hogy valób a n A d y írta-e őket.) Kifogásolni való alig v a n Lengyel Géza k ö n y v é b e n , legföljebb n é h á n y kisebb — nyilv á n gyakorlatlanságból eredő — filológiai hiba. Ilyen például az — nem is hiba t a l á n , csak kisebb p o n t a t l a n s á g — , hogy a 132. lapon közölt keltezetlen Ady-levél d á t u m á t csak megközelítően — igaz, elég szoros megközelítéssel — á l l a p í t j a meg ; a levelet Ady 1903. dec. 18-án írta. A 158. lapon közölt levelet A d y s e m m i k é p p e n sem í r h a t t a 1904 elején, mivel a levél egyik m o n d a t a — melyet Lengyel Géza i t t nem közöl — így hangzik : „ K e z e l t e t n e m kell itt Nizzában is m a g a m . " A d y pedig csak 1904 őszén j u t o t t el N i z z á b a , 1904 elejét P á r i z s b a n t ö l t ö t t e . Hasonló a p r ó keltezési hibák m é g a k a d n a k a k ö n y v b e n (a 333. lapon közölt levél helyes keltezése : 1908. nov. 22., a 346. lapon közölt levél pedig nem 1903 o k t ó b e r é b e n , h a n e m 1903. dec. 15. u t á n kelt), ezek a z o n b a n olyan jelentéktelenek, hogy a k ö n y v értékét s e m m i k é p p e n sem r o n t j á k le. Végül még egy megjegyzés. Lengyel Géza ezt írja (331. lap) : „ H o g y az év melyik h ó n a p j á b a n volt ez a vacsora s így az A d y leveleben [a levelet Lengyel a 330. lapon közli] leírt bécsi k a l a n d , a r r a , sajnos, a k i t m e g k é r d e z t e m , H a t v a n y L a j o s sem t u d visszaemlékezni." Az említett Ignotus-vacsora 1908. j a n . 9-én volt, s A d y n a k itt volt a l k a l m a először H a t v a n y v a l hosszasan beszélgetni, m a g a a keltezetlen levél pedig 1908. j a n . 11-én kelt, a z u t á n , hogy A d y Bécsig kísérte a j a n u á r első n a p j a i b a n Párizsba u t a z ó Lédát. K á r , h o g y a k ö n y v n e k nincs n é v m u t a t ó j a ; régi t a p a s z t a l a t , hogy az ilyen jellegű m ű v e k e t s z a k e m b e r csak nehezen t u d j a használni megfelelő m u t a t ó k nélkül. Lengyel Géza k ö n y v é t örömmel üdvözölheti irodalomtörténész és érdeklődő olvasó e g y a r á n t : az egyik értékes a d a t o k r a lel, a másik t a n u l s á g o t n y ú j t ó , nemes élményben részesül. Belia György
KÉT TANÁR-REGÉNY ÚJ KIADÁSA KOSZTOLÁNYI DEZSÓ' : ARANYSÁRKÁNY — MÓRA FERENC: HANNIBÁL FÖLTÁMASZTÁSA Magvető K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t , 1956. — Tiszatáji Magvető, Szeged, 1956.
Minden regény h a t á s a a t t ó l függ, hogy milyen érzéseket és gondolatokat borzol fel a z olvasóban. Vajon hogyan h a t Kosztolányi és Móra regénye olyan olvasóra, akinek nincsen személyes köze a pedagógus-hivatáshoz? A tanár-olvasó mindenesetre hetekig borongós lesz tőlük : f á j d a l m a k , kétségek s z a k a d n a k föl b e n n ü n k , s megint egyszer mélyen á t é l j ü k h i v a t á s u n k fenségét és tragikumát. Megszoktuk, hogy a pedagógusokat á l t a lában mulatságos vagy szánalmas f i g u r á k n a k r a j z o l j á k a regények és színdarabok. Kosztolányi és Móra a m a r i t k a írók közé t a r t o z n a k , a k i k (néhány t a n á r b ó l lett íróval, Babitscsal, Szabó Dezsővel e g y ü t t ) megértéssel, rokonszenvvel, sőt bizonyos tisztelettel ábrázolják t a n á r - h ő i ü k e t . Ámikor az Aranysárkány főszereplője, N ó v á k Antal, a m a t e m a t i k a és a fizika t a n á r a egyik pedagógusnak készülő t a n í t v á n y á v a l beszélget, Kosztolányi gyön y ö r ű s z a v a k a t a d a j k á r a a t a n á r i hivatásról : „A mi igazi f ö l a d a t u n k az apostolk o d á s , a nevelés, az e m b e r t e r e m t é s , m i n t a j ó I s t e n é . . . T u d j a , hogy kik voltak az első pedagógusok? . . . Rabszolgák voltak. . . Ú g y á m . Görög rabszolgák, kiket az uraik m e g k o r b á c s o l t a k . Ők kísérték el a gazdagok gyermekeit a gimnáziumba. Mi is rabszolgák v a g y u n k . A szeretet rabszolgái. Azzal a különbséggel, hogy mi, modern pedagógusok nemcsak a gazdagok gyermekeit kísérjük el a gimnáziumba és a z t á n t o v á b b , a m e d d i g lehet, h a n e m m i n d e n k i t . Mi a j u t a l m u n k ? N e m sokkal t ö b b , m i n t azoké . . . " Az Aranysárkány K o s z t o l á n y i n a k kétségtelenül legszebb regénye. Főhősében, N ó v á k t a n á r b a n legrokonszenvesebb, legkidolgozott a b b r e g é n y a l a k j á t a l k o t t a meg. Jellemében és sorsában egy olyan t a n á r t r a g é d i á j a t á r u l fel, aki diákok százait nevelte fel becsülettel, a s a j á t l á n y á v a l a z o n b a n k u d a r c o t vall, s a sok száz t a n í t v á n y közül egy-kettő — a k ö r ü l m é n y e k összejátszása f o l y t á n — k a t a s z t r ó f á b a sodorja. Sorsát mélyen t r a g i k u s n a k érezzük, m e r t az író t u d a t o s a n egy t u d ó s képzettségű, nemesen gondolkodó és megé r t ő , modern pedagógust rajzol meg benne. A regény többi t a n á r - a l a k j a valamilyen szempontból mind korlátolt. N ó v á k „ h a l a d o t t , s z a b a d e l v ű nézeteket vallott, b a r á t k o z o t t a diákokkal az iskolán kívül is, anélkül, hogy c i m b o r á s k o d n é k v e l ü k " . Megértő Csajkás
Tiborral szemben is — azzal a t a n í t v á n y á val, aki belekábult a l e á n y á b a , H i l d á b a , s egy n a p o n meg fogja szöktetni a l á n y t . „Mint pedagógus, Rousseau és Pestalozzi híve, k ü l ö n b e n sem volt b a r á t j a az erőszakn a k , hiszen az semmire se visz. Azt v a l l o t t a , hogy a természet m u n k á j á t nem szabad meggátolni, csak a r r a kell törekedni, h o g y f a t y t y ú h a j t á s a i t m e g n y i r b á l j u k , egészséges, helyes fejlődését biztosítsuk. A nevelőnek elsősorban az e r e d m é n y t kell szem előtt t a r t a n i a : belátással mindig t ö b b e t érhet el, m i n t h a indulataira, hallgat. . . " Megértő a p a i pedagógiával igyekszik vezetni félárva leán y á t is, akinek a n y a i terheltségével, nehezen kezelhető, bonyolult lélekalkatával tisztáb a n v a n . „ T u d t a , hogy az életet nem lehet vaskorlátok közé z á r n i " : ezért engedi m e g Hilda és Tibor találkozásait. É p p e n ez a gyengesége tetőzi be t r a g é d i á j á t , s az olvasó m á r g y a n ú t l a n s á g a és tehetetlensége l á t t á n is megrendül. Ez az özvegyi és tudósi k o m o l y s á g á b a n is jó, nemes férfi apai és t a n á r i minőségében e g y a r á n t k a t a s z t r ó f á b a sodródik. Az író szerkesztő-művészete éppen a b b a n niyilvánul meg, hogy a b b a n a p i l l a n a t b a n r a g a d j a meg főhőse t ö r t é n e t é t , a m i k o r sorsa egyszerre j u t válságba életének m i n d k é t s í k j á n . A városában k é t évtizede tisztelt, t a n í t v á n y a i t ó l is elismert t a n á r t v á r a t l a n u l m e g a l á z t a t á s o k sora éri : k é t e l b u k t a t o t t t a n í t v á n y a bosszúból megveri éjszaka, egy h a r m a d i k t a n í t v á n y a pedig megszökteti a l á n y á t . M a g á n y a ezzel teljessé válik. Felesége rég meghalt. T a n á r t á r s a i közt m á r a d d i g is k ü l ö n állt a felfogása. Most úgy érzi, hogy C s a j k á s és Liszner személyében t a n í t v á n y a i is megcsúf o l t á k , s azt hiszi, h o g y m e g a l á z t a t á s á n a k szégyene az egész v á r o s t szembeállította vele. A helybeli revolverlap t á m a d á s a a k e g y e l e m d ö f é s : idegzete összeroppan, és tökéletes m a g á r a m a r a d o t t s á g á b a n szinte ö n t u d a t á n k í v ü l öngyilkos lesz. Novákkal párhuzamosan a többi főbb szereplő is válságos életpillanathoz ér. Liszner Vilmos, a s p o r t b a j n o k , elbukik az érettségin N ó v á k tárgyaiból, és m e g é r l e l ő d i k , t e t t é gonoszodik benne a bosszú v á g y a . Hilda és T i b o r szerelme biológiai és lélektani szempontból e g y a r á n t k r i t i k u s szakaszba torkollik, s megoldása —• a k á r így, a k á r úgy — á l d o z a t o k a t követel. S m é g az addigi nevelés is válságba
299;
j u t . Kiderül, hogy a diákot ellenségnek néző, tekintélyre és megfélemlítésre a l a p í t o t t pedagógia (amelyet a h u m a n i s t a Nóvák ellenlábasa, Fóris t a n á r képvisel a regényben, szinte desztillált f o r m á b a n ) már nem érhet célt a bonyolódó lelki világú, ú j típusok felé m u t a t ó fiatalok között ; de — íme — k u d a r c o t vall Nóvák fölényesen intelligens, megértő nevelői felfogása is! Ezt elsősorban Hilda bizonyítja be. Ő a másik alak, akit l á t h a t ó érdeklődéssel és bizonyos írói izgalommal ábrázol Kosztolányi, m i n t h a m a g a is vonzódással, de egyúttal kissé t a n á c s t a l a n u l és a g g o d a l o m m a l nézné szülöttét. Jóidéig az olvasó se t u d j a , hova tegye ezt a különös leányt. Először azt hinnénk, hogy egy új leánytípus jelentkezéséről v a n szó : az ö n t u d a t r a ébredő, a m a g a egyéniségének érvényesítésére törő modern nőről. A z t á n i n k á b b kisvárosi kokott o t s e j t ü n k benne, tizenhét éves t a n á r l á n y jelmezben. De egyik sem talál. Csupán egy kissé terhelt, egy kicsit romlott, a n y a nélkül felnőtt, foglalkozás nélküli, m a g á r a m a r a d t , nagyon önző leányról van szó, aki egyszerűen a p r ó pillanatnyi szeszélyeinek és veszélyes v á g y a i n a k él ; de ezt is csak lomhán, m a c s k á s kényelmességgel és felelőtlen n e m t ö r ő d ö m séggel teszi. Később kiderül, hogy nagy szerelme is — T i b o r iránt — vidéki u n a l o m b a , tétlen merengésbe fullad. Különleges volta nem e l ő r e m u t a t ó nagystílűség, nem is a m ú l t b ó l m a r a d t r o m a n t i k a , h a n e m századeleji fülledt dekadencia. Maga az író „édes p a r á z s n a k " , „ m a k r a n c o s t a v a s z n a k " , „illatos p i s z o k n a k " nevezi — s mindegyik kifejezésen el lehet t ű n ő d n i . A t a p a s z t a l t k a t o n a o r v o s diagnózisa : „Neuraszténia". Nem t u d n i , hogy t a n á r l á n y létére miért nem t a n u l v a l a m i t . Egész n a p s e m m i t t e v é s b e n lustálkodik, n y a l a k o d i k , közben t ö b b diákfiúval flörtöl, s az egyiket szó szerint elcsábítja. (Csajkás T i b o r t el lehet képzelni kezdeményezőnek?) Testi ösztöneinek vonzásán túl t u d egyáltalában szeretni ez a l á n y ? Ő, aki oly forró szerelmet játszik Tiborral, hideg, szívtelen önzéssel játssza ki és h a g y j a ott é d e s a p j á t . Hol lapul, hol lázad, hol meg hízelgéssel, k é p m u t a t á s s a l veszi le lábáról. N ó v á k tehetetlen vele szemben, hiába próbál hozzáférni a nevelés h a t a l m á v a l — hol szigorral, hol ellágyulással, végül k ö v e t kezetlen m a g a t a r t á s b a bonyolódva. „ Ü g y rémlett, hogy egy szörnnyel birkózik, mely erősebb nála s kijátssza ő t . . . elsiklik ujjai közül. . . Férfi-esze, férfi-logikája csődöt mondott. . . " Hilda excentrikus, hisztériás l e á n y a l a k j á n az olvasó is hosszan eltöprenghet. K á r , hogy Csajkás Tiborral t o m b o l ó szerelmének r a j z á ból h i á n y z a n a k az előzmények : szinte m á r csak a t e t ő p o n t o n , a válság n a p j a i b a n ismer-
300;
jük meg őket. í g y Hildát, m i n t meggyőzően ábrázolt regényalakot, csak elfogadni lehet, megérteni nem. Kosztolányi a Flaubert-i és Maupassant-i elbeszélőmodor klasszikus m i n t á j a n y o m á n szerkeszti és beszéli el t ö r t é n e t é t . Mindent elmond, ami szükséges — látszólag t á r g y i lagosan, „ é l e t s z e r ű e n " — de egy szóval sem t ö b b e t . (Legalábbis az utolsó fejezetekig.) Seholsem „ b o n c o l j a " a lelket lapszámra ; de kétségtelen, hogy a lélekábrázolás eszközeivel közelíti m e g a l a k j a i t . „Pszichológizál á s " — m o n d t á k erre a sematizáló k r i t i k u sok — beleértve azt a v á d a t is, hogy az író a pszichológizálással rekeszti ki ábrázolásából a t á r s a d a l m i kérdéseket. De h á t v a j o n az emberi minőség kérdése nem társadalmi p r o b l é m a ? E g y húsz év óta becsületesen t a n í t ó és nevelő, köztiszteletben álló t a n á r t r a g é d i á j a nem közösségi érdekű-e — még a k k o r is, ha nem csupán közvetlenül h a t ó t á r s a d a l m i okok, h a n e m magánéleti v o n a t kozások m i a t t következik be összeomlása? N ó v á k és Hilda t ö r t é n e t é b e n állandóan jelen v a n Sárszeg, a kisváros egész t á r s a d a l m i a t m o s z f é r á j a , s nemcsak a cselekmény érintkezik folyvást a közösség életével (a t a n á r i szoba, az érettségi lázában égő t a n t e r e m , a p a t i k a , az ügyvédi iroda, a rendőrség, a t a n á r i „ t e a d é l u t á n o k " , a városi erdő, az utca környezetével), h a n e m a főszereplőkre is társadalmi erők h a t n a k . É p p e n Kosztolányi regényei vetik fel az olvasóban a kérdést : v a j o n nem a lélektani ábrázolás-e a legmeggyőzőbbek egyike a való élet tükrözésének lehetőségei közül? Nem vitás, hogy az egyes emberek életét is társadalmi erők befolyásolják. Ezek az erők a z o n b a n t ö b b n y i r e nem közvetlenül h a t n a k az egyes ember cselekedeteire és a vele t ö r t é n ő eseményekre, h a n e m a t u d a t o n keresztül, a lelken á t . Ha az író nem m u t a t j a be, mi megy végbe a közvetítő közegben, h a n e m csupán m a g u k a t az eseményeket beszéli el : t u l a j donképpen csak mozgófényképet ad a l a k j a i ról és a velük t ö r t é n t e k r ő l . A l a p j á b a n véve riportot ír, a m e l y csak mennyiségben gazdagítja az életről és az emberekről szerzett t u d á s u n k a t , nem pedig minőségben, megértésben. Vajon nem a lélektani m o z z a n a t o k elhanyagolása-e az egyik oka a n n a k , hogy realista íróink egy része sematizmusba f u l l a d t ? L e h e t , hogy az eseményeket egymásra halmozó író leköti az olvasó érdeklődését ; de ezt megteszi egy detektívhistória is. Az író művészetének p r ó b á j a sokszor éppen az áttétel ábrázolása : hogyan h a t n a k a t á r s a dalmi erők, hogyan m ű k ö d n e k a külső h a t á sok az emberek t u d a t á b a n és cselekedeteire, milyen lélektani h á t t e r e van nem egyszer é r t h e t e t l e n n e k látszó cselekedeteknek? N ó v á k , Hilda, Liszner Vili bizonyára nem t á r s a -
dalmi típusok az engelsi értelemben : de lélektani típus-voltuk t a g a d h a t a t l a n . „ E s e t ü k " sem t á r s a d a l m i szempontból tipikus, h a n e m lélektani szempontból. Kosztolányi nem viszi túlzásba a lélekelemzési: a külső hatóerők, a lélektani átvitel és az események rajza egyensúlyban van nála. H a j s z á l p o n t o s pszichológiai ábrázolásába a z o n b a n beleszúrődnek az a k k o r i b a n divatos freudizmus és spiritizmus motívumai is. Hilda jellemrajza m á r - m á r a patopszichológia ingoványaiba lábal. N ó v á k úgy lesz öngyilkos, m i n t h a valami t u d a t a l a t t i k é n y szerképzetnek engedelmeskednék, m i n t h a lehetetlennek érzett helyzetéből szükségszerűen csak ez a megoldás vezetne ki. E n n e k külső megnyilvánulása az a jelenet, amelyben az öngyilkosság küszöbén a n y i t o t t a j t ó előtt kulcsért t a p o g a t j a zsebét, — kulcsért, „ m e l y azt a n y i t o t t a j t ó t ki t u d n á nyitni s m e g s z a b a d í t a n á cellájából, ahol r a b " . Freudista részlet a Liszneréknél t e t t l á t o g a t á s előzetes elképzelése, megálmodása is, — p o n t b a n délután három órakor, „ a m i k o r a számlapon derékszöget a l k o t n a k a m u t a t ó k " . Az elképzelés kényszerképzetként m ű k ö d i k — m i n d a d d i g , míg Nóvák csakugyan el nem látogat — értelmetlenül — Lisznerékhez. E n n e k a l á t o g a t á s n a k során tévedésből (de a t u d a t a l a t t i pszichológiája szerint nem véletlenül) Tibornak szólítja Liszner Vilit, éjszakai t á m a d ó j á t . A freudista lélektan h a t á s a ugyanis az az á t t é t e l is, hogy t u l a j donképpen Hildáék szökése teszi szinte rejtélyesen beteggé N o v á k o t , holott a regényben fejezeteken keresztül csak a Lisznerügvről folyik a szó. Ezt az á t t é t e l t á r u l j a el az író a Vilmos—Tibor névcserével. Nóvák igazi betegsége nem az a gyógyuló seb, amelyet elvetemült t a n í t v á n y a i t ó l k a p o t t , hanem lelki betegség, leányának elvesztése és nevelői csalódása n y o m á n . S lelki betegség Liszneré is, aki m e g b á n á s , félelem, megnevezhetetlen n y u g t a l a n s á g áldozatául esik t e t t é n e k elkövetése u t á n . A szellemidéző spiritizmus még a regény szerkezeti megoldásába is behatol. Az Aranysárkány — az erősen sűrítő d r á m a i szerkesztésmód ellenére — nem úgy fejeződik be, ahogy a d r á m á k szoktak : a p a t e t i k u s t r a gédiával, a m e l y leveri vagy fölemeli a nézőt, de m i n d e n k é p p e n pontot tesz a f ö l m u t a t o t t sorsok végére. Kosztolányi ezzel szemben azt k í v á n t a érzékeltetni, hogy nem a halál a legnagyobb emberi tragédia, hanem az élet. Ezért két epilógust is f ű z ö t t a regény végére, egy-egy fejezetben. Az egyik a józan valóság s í k j á n m u t a t j a be azt a rideg t é n y t , hogy az élet t o v á b b folyik — lejtőtlenül — a regényhősök halála u t á n is, és a nagy, „végzetes" szerelmek is ellaposodnak a házasság unalm á b a n . A másik a spiritizmus természet-
fölötti fikciójával szuggerálja azt a m o n d a nivalót, hogy az e m b e r csak a k k o r boldog, ha n i n c s e n . . . A regényből kiszűrődő életfelfogással ugyanis b a j v a n . Amilyen nemes elveket, szép eszményeket sugároznak Nóvák a l a k j a körül a regény jórészének lapjai, éppoly leverőek az utolsó fejezetek, a m e l y e k b e n az író a végső t a n u l s á g o k a t kezdi levonni. Az a r a n y s á r k á n y , a m e l y a regény első fejezetében a magas levegőégben szárnyal a diákok kezén egy zengő-vidám m á j u s i reggelen, itt válik keserű s z i m b ó l u m m á : az elröpült élet, a csalódás, a visszahozhatatlan életbizalom jelképévé. A záró a k k o r d o k szerint az életben „ n e m lehet s e m m i t sem elintézni", minden j ó t - a k a r á s k u d a r c b a fullad. „Az élet félreértések sorozatából tevődik össze." Igazi erkölcs csak a természetben van, a t á r s a d a lomban nincs. A pedagógus törekvése eleve bukásra v a h ítélve. Talán e g y á l t a l á b a n nem is lehet nevelni. Az élet „végtelen és esztelen" — „csak lázzal lehet élni, m i n t Hilda és Tibor, v a g y erőszakkal, m i n t Liszner Vilmos. Akármilyen fájó belátni, ez a rend. A nő, akit szépségnek hisznek, alattomosság, a férfi, akit az erőnek hisznek, durvaság.. ." Ezek a gondolatok a l e s ú j t o t t , m e g a l á z o t t , m a g á r a m a r a d t N ó v á k t u d a t á n keresztül kerülnek megfogalmazásra, de úgy t ű n i k , hogy az író m a g a is osztja őket. A regény végső tanulságai egy f á j d a l m a s a n k i á b r á n dult, keserűen pesszimista ember igazságai. Ám miért éppen Kosztolányira ne alkalmazn á n k a m a r x i s t a esztétikának azt a tételét, hogy a kor t ö r t é n e t i - t á r s a d a l m i körülményei sokszor nagyon is áttételesen h a t n a k az író t u d a t á b a n ? Nem f e l e d h e t j ü k , hogy Kosztolányi ezt a regényt 1923-ban írta. Az ellenforradalom éveiben Móricz Zsigmond művei is k i á b r á n d u l á s t t ü k r ö z n e k — a k á r a Légy jó mindhaláligra, a k á r az Erdély-trilógiára gondolunk. Kosztolányi regényeiből — m i n t lírájából is — az a t a n u l s á g v o n h a t ó le, hogy a polgári írók-költők m a g u k se érezték jól m a g u k a t koruk t á r s a d a l m á b a n , r a j t u k is a k i á b r á n d u l á s vett erőt a forradalom b u k á s a után. A regényben egyébként v a n n a k h a t á r o z o t t , nyílt t á r s a d a l o m k r i t i k a i részletek is. A t a n á r i testület kedélyes családi összejövetelei m ö g ö t t t i t k o s belső ellentétek feszülnek. A helyi revolverlappal, az „Ostor"-ral vagy Fóris pedagógiai nézeteivel szemben az író nem rejti véka alá heves ellenszenvét. Milyen lesújtó a rendőri vizsgálatról szóló k é t - h á r o m l a p ! S az sem véletlen, hogy a regény vége felé, amikor az író minden alakjáról kiállítja az erkölcsi b i z o n y í t v á n y t : Nóvák u t á n az orvos, B a r a b á s doktor részesül a legnagyobb emberi elismerésben.
301;
Az Aranysárkány — a befejezés leverő eszmeisége ellenére is — a legmegkapóbb m a g y a r regények egyike. Mindazok a t u l a j donságok felsorakoznak benne, amelyek Kosztolányi prózai írásait vonzókká teszik. Már az elején felejthetetlen a m á j u s i reggel sugárzó leírása. A természetből (amely egyébként u g y a n o l y a n végtelen közönyt t a n ú s í t az emberi tragédiákkal szemben, m i n t egyéb írásaiban) remek m i n i a t ű r képek illeszkednek a regény szövetébe. „ A g y e p á g y b a n zirregett a sok tücsök, m i n t egy nagy vasúti állomás ezer és ezer villamos csengője, melyet e l b ú j t a t t a k a f ű b e n . . . " Az alakok közül Nóvák nemes jellemével és k a t a s z t r ó f á b a fulladó sorsával, Hilda az érdekességével, Pepike halk, öreglányos önfeláldozásával, Csajkás T i b o r n é h á n y szép gesztusával vési be m a g á t emlékezet ü n k b e . P o m p á s jellemrajz E b e c z k y Dezsőé is, a k i t ű n ő tanulóé, aki még kedves t a n á r a temetéséről jövet is — növényt határoz. Felejthetetlen a regényben a diákszerelem festése is — ,,az első, szent és b u t a szerelemé, melyhez képest a többi silányság s a házasság csak gazdasági szerződés. ! . " T a l á n még senkisem írta le ilyen hitelesen, reálisan az érettségi vizsga gyötrelmes-mámoros élményeit. Liszner Vili m a t e m a t i k a - f e l e l e t e lega l á b b olyan komikus, m i n t K a r i n t h y diákhumoreszkjei. A párbeszédek is életszerűek, m i n d e n elhangzó szónak m e g v a n a súlya és a pszichológiai hitele. N ó v á k a legdrám a i b b percekben, leánya elcsábítójával folyt a t o t t v i t á j a során is t a n á r o s a n k i j a v í t j a s a j á t nyelvbotlását. Az alakok mozdulatai sokszor jellemeket lepleznek le. Mily pazarul jellemző például Fóris, a rideg és pedáns t a n á r gesztusa, aki izgatott vita közben megigazít egy f o r d í t o t t címkével álló k ö n y v e t a polcon, m e r t „félt, hogy a t ó t á g a s t "álló k ö n y v fejébe vér tolul s megüti a g u t a " ! S a n y e l v ! Szellemes m a g y a r í t á s o k b u k k a n n a k fel a szövegben : a zokni : félharisnya ; Hilda fru-frui : „ h a l á n t é k á r a bodorodó h u n c u t k á k . " Olykor egy-egy népi v a g y régies h a n g u l a t ú szó szövődik az intellektuális vagy költői stílusfajba : az a r a n y s á r k á n y a l a k j a — közeledőben — egyre „ d a l m a h o d o t t " , N ó v á k k e r t j é b e n „ a virágpihék egy f u v a l o m t ó l elkapva, mesebeli hópehelyként pilinkéltek a l á " , az iskolaszolga ősszel „ p á r sütyő m á k o t " k a p o t t . Egy-egy hasonlat felejthetetlen eredetiségével t a p a d emlékezetünkbe. „A négerek halván y o d n a k el í g y " — m o n d j a az író a napégette arcú s p o r t b a j n o k , Liszner Vili elsápadásáról. Mielőtt N ó v á k drámai jelenetben fölfedezné Hilda szökését, az ellentét erejével h a t ránk a b u j a nyári k e r t éjszakai leírása : „ . . . A m i n t arcába csapódott a k e r t hűvös, élő lehelete, a természet r a g a d t a meg, mely zöld dagályával elöntött m i n d e n t .
302;
A k o n y h a k e r t b e n a gyér holdfényben n ő t t e k az u b o r k á k , m e r t azok éjszaka nőnek. Éji p o m p á j u k b a n a l u d t a k a cserjék, illatosan susogva, m i n t á l m u k b a n a menyasszonyok. F ö n n a gesztenyefákon fehér virágok gyertyái világították m e g az ú t j á t . . . " Általában minden realizmus mellett is v a n valami édesen artisztikus íze és zenéje Kosztolányi m o n d a t a i n a k , s ez is a regény vonzóerejét növeli. *
Móra kisregénye — a Hannibál föltámasztása — csak pikáns v á z l a t n a k tűnik föl Kosztolányi regénye mellett. Az elbeszélés ürügyén készített film ( H a n n i b á l t a n á r úr) a m a g y a r filmekre jellemző rikító színekkel széleskörű t á r s a d a l m i t r a g é d i á t m e s t e r k e d e t t alapötletéből ; Móra viszont — ez a kedves, szellemes, rokonszenves í r ó — m i n t h a nem a k n á z t a volna ki teljesen a t é m a p o m p á s lehetőségeit. (Nem is tartozik legjelentősebb művei közé.) A kisregény megszületésének körülményei nem világosak. V a j d a László rövid bevezető t a n u l m á n y a szerint Móra 1924-ben írta, a kéziratot a z o n b a n „a család, a rokonok és a j ó a k a r ó k " kegyesen e l t ü n t e t t é k , hogy a szerző b a j b a ne jusson m i a t t a . A mű csak 1949-ben jelent meg a „ M a g y a r N e m z e t " h a s á b j a i n , szelídített szöveggel, s ennek a l a p j á n l á t o t t napvilágot a mostani kiadás. A t é m a kétségtelenül érdekes, és n a g y lehetőségeket rejt m a g á b a n . E g y görög-latin szakos t a n á r az első világháború u t á n a hadifogságból félkézzel, orosz származású feleséggel és azzal a t u d o m á n y o s fölfedezéssel tér haza, hogy Hannibál, a k a r t h a g ó i hadvezér nem úgy halt meg, hogy a r ó m a i a k tól elszenvedett vereség u t á n a bithynai királyhoz m e n e k ü l t , s o t t öngyilkos lett, h a n e m később, egy K a r t h á g ó b a n k i t ö r t f o r r a d a l o m n a k esett áldozatul. E z t az a d a t o t egy kaffai t e m p l o m padlásán találta egy római pergamenen, amelyet valószínűleg az alexandriai k ö n y v t á r b ó l hurcoltak el. H a z a érkezése u t á n egy t a b á n i ház földalatti helyiségében k a p lakást, és kinevezik régi iskolájához — r a j z t a n á r n a k . A t a n é v végén megjelenteti Hannibálról szóló értekezését a gimnázium értesítőjében — azzal a megjegyzéssel, h o g y a történelem t á n egészen m á s k é n t a l a k u l t volna, ha a zámai c s a t á b a n nem a római Scipió győz, a nyers erő k é p viselője, hanem Hannibál, a finom szellemű k a r t h a g ó i k u l t ú r a megtestesítője. Ezzel betelik végzete. Esze á g á b a n sem volt politizálni. Az ellenforradalmi korszak mégis lázító politikumot m a g y a r á z bele az értekezésbe. Hannibál a punok vezére volt, a punok pedig a sémita népcsaládba t a r t o z t a k , akárcsak a zsidók ; t e h á t az Oroszország-
ból orosz feleséggel h a z a t é r t t a n á r a zsidók világuralmának híve! Tanártársai között egyik-másik orosz bérencnek tartja, a p a r l a m e n t b e n pedig egy „ é b r e d ő " képviselő — történetesen egykori osztálytársa — interpellál a destruktív, f o r r a d a l m á r t a n á r ellen. A meghurcolt t a n á r t ó l mindenki elfordul, s ő tehetetlenségében és k i á b r á n d u l t s á g á b a n e g y m á s u t á n a D u n a vízébe h a j í t j a h á b o r ú s k i t ü n t e t é s e i t , s m á r m a g a is öngyilkosságra készül. Végül mégis i n k á b b az „ébredő m a g y a r o k " gyűlésére megy el, amelyen éppen fölötte tör pálcát említett képviselő-osztályt á r s a . A t a n á r t különös ihlet szállja meg : szót kér, és a dobogóról — az akkori politikusok módszere szerint — a k a s z t ó f a h u m o r ral és cinikusan összevissza hazudozva, a m a g a oldalára állítja a kispolgári hallgatóságot. A siker u t á n maga is d ö b b e n t e n ébred rá a r r a , hogy a vészt elhárította u g y a n feje fölül, de bemocskolta az igazságot, m e g t a g a d t a a s a j á t meggyőződését, m e g h a m i s í t o t t a H a n n i bál a l a k j á t . Magával m e g h a s o n l o t t a n lemond t a n á r i állásáról. E n n y i a t ö r t é n e t . Persze, Móra feldolgozásában k o r á n t s e m hangzik ilyen k o m o r a n az elbeszélés. E l ő a d á s á t á t - meg átszövi a jól ismert móraferenci h u m o r . Ez a h u m o r azonban n a g y o n keserű mondanivalókat úsztat — és a pedagógus t é m a közösségén kívül ebben rokon a regény Kosztolányi Aranysárkányaval. Nem véletlen, hogy mind a k e t t ő az ellenforradalmi korszak elején született meg. Irónia és szatíra b u j k á l felv á l t v a Móra soraiban, a tréfálkozó párbeszédekben, a nyelvi bukfencekben. A nagyon is modern, korszerű t ö r t é n e t e t s a j á t o s p a t i n á val v o n j a be az a n t i k mitológiai v o n a t k o z á sokkal, latinos szavakkal t e l í t e t t stílus, s u g y a n a k k o r Móránál szokatlan erotikus p a j z á n k o d á s vonul végig az elbeszélésen Dia, az orosz feleség körül. Lényegében a z o n b a n itt is egy t a n á r tragédiájáról v a n szó. E g y tanáréról, aki az igazságot képviseli egy hazug, a l j a s k o r b a n , és teljesen á r t a t l a n u l , a n n a k á l d o z a t á v á válik. Móra egészen egyéni módszerrel a d j a elő a t ö r t é n e t e t , nem élezi ki a t r a g é d i á t komor színekkel, nem vetíti elénk részletesen a főhős lelki f o l y a m a t a i t , m i n t Kosztolányi. De az, ami az Aranysárkányból hiányzik, az övében m e g v a n : a k o r képe, hacsak dióhéjban is, a reakciós t á r s a d a l m i erők csúfos j á t é k á n a k ábrázolása egy becsületes szándékú, d e m o k r a t i k u s érzésű t a n á r a l a k j a körül. Ezeket a társadalmi erőket ő se r á g j a szájba közvetlenül, de világosan k i t a p i n t h a t ó k , elő-előbukkannak a regényben. Móra szembenállása m u t a t k o z i k meg ebben az ellenforradalmi korszakkal, s így válik m ű v e rendszer-leleplező szatírává. A Hannibál föltámasztása nem „iiagy r e g é n y " ,
de egy a k k o r időszerű t é m a szellemes, eredeti kidolgozása. *
Önkénytelenül fölvetődik a kérdés : miért éppen t a n á r t választott hőséül a k é t k i t ű n ő író, akik mindössze n é h á n y regényt írtak egész p á l y á j u k o n ? — Az Aranysárkányt és a Hannibál föltámasztását csak pedagógus-író í r h a t t a meg, v a g y legalábbis olyan valaki, aki pedagógus k ö r n y e z e t b e n n ő t t fel. Móra t a n á r i képesítéssel nyergelt á t a hírlapírásra. Bizonyára Kosztolányinak a t a n á r i h i v a t á s ról a l k o t o t t felfogásába is belejátszottak a maga bölcsészetkaron t ö l t ö t t évei, s m é g i n k á b b ihlethette é d e s a p j á n a k , a szabadkai gimnázium m a t e m a t i k a — f i z i k a t a n á r á n a k , később igazgatójának a l a k j a . Benne v a n a regényben a szülőváros, Szabadka vidékies, kisvárosi légköre is. Felesége írja róla szóló k ö n y v é b e n , hogy a regény a S z a b a d k á n lezajlott húsz éves érettségi találkozó élményéből született meg 1923-ban, s arról is t u d ó s í t , hogy írása közben Kosztolányi teljesen a feltoluló gyermekkori emlékek h a t á s a alá került. „A legtöbb emlékét k é t oldalról l á t t a ő, a színén és a f o n á k j á n is ; m e g h a t ó d o t t és mosolygott a m ú l t o n . Ezen a t a n á r - és diákmítoszon csak sírni t u d . Sír, a m í g írja, egyre sír. Öregedő a p j á r a gondol, diáktársaira és ö n m a g á r a . . . Az Aranysárkány tanárkisasszonyának a l a k j á b a n első nagy szerelmének arcképét r a j z o l g a t j a . . . " (Vajon m e n n y i t a d o t t hozzá a m a g a a l a k t e r e m t ő ihletéből diákkori szerelmének valóságos a l a k j á h o z ? ) E k k o r t á j t írja legszebb verseinek egyikét is, a t a n á r i h i v a t á s apoteózisát : a „ T a n á r az én a p á m . . ." k e z d e t ű t . É p p e n a nagyfokú érzelmi érdekeltség á r u l j a el, m e n n y i r e személyes köze volt Kosztolányinak ehhez a t é m á h o z . Nem k í v á n u n k semmit belemagyarázni m ű v é b e , de nem s z a b a d u l h a t u n k meg a t t ó l a sejtéstől, hogy a d i á k o k a t nevelő tanár p r o b l é m á j á b a n egy kissé a tömegekhez szóló költő t r a g i k u m á t is á t é l t e a húszas évek elején. Mintha az Aranysárkányból kiszűrődő pedagógiai peszszimizmus r e j t e t t összefüggésben lenne a költő tehetetlenségével, k i á b r á n d u l t s á g á v a l egy bizonyos t ö r t é n e t i időszakban ! Erre vall az a t é n y is, h o g y 1920-as k ö t e t é b e n jelenik m e g a jól ismert Boldog, szomorú dal, s közvetlenül az Aranysárkány előtt született m e g A véres költő (1922). A t á r s a d a l m i m o n d a n i v a l ó szándéka még világosabban m u t a t k o z i k meg Móra kisregényében. Semmiesetre sem véletlen, hogy a súlyosan k r i t i k u s , a m a g a k o r á b a n k i a d h a t a t l a n elbeszélés k ö z é p p o n t j á b a éppen egy olyan ember k e r ü l t , akinek sorsa a legérzék e n y e b b e n , legmeggyőzőbben p é l d á z h a t j a — foglalkozásánál fogva — egy t á r s a d a l o m el-
303;
r u g a s z k o d á s á t az igazságtól, a becsülettől, a h u m a n i z m u s t ó l . A pedagógusnak valóban az igazság b a j n o k á n a k kell lennie, s ha egyszer m e g t á n t o r o d i k : nincs m á s h á t r a , m i n t hogy lemondjon az i f j ú s á g neveléséről. É p p e n ebben rejlik Móra kisregényének időtlen eszmei m o n d a n i v a l ó j a .
Kosztolányi és Móra regényeinek és elbeszéléseinek most reneszánsza van. A két
Magvető (a budapesti és a tiszatáji) jól t e t t e , hogy újból k i a d t a az Aranysárkányt és a Hannibált. Az utóbbi ízléses, ú j k i a d á s á b a n hasznos ú j í t á s a szövegben bőven előforduló idegen szavak és nevek m a g y a r á z a t a . De miért nem jelzik kiadóink régi k ö n y v e k ú j a b b k i a d á s a i b a n az első megjelenés évét? E g y Kosztolányi- v a g y Móra-könyv m a m á r nemcsak üzleti „ k i a d v á n y " , h a n e m bizonyos fokig irodalomtörténeti ereklye is. Makay
Gusztáv
RÖPÜLJ PÁVA, RÖPÜLJ M A G Y A R N É P B A L L A D Á K ÉS B A L L A D Á S
DALOK
A bevezető, a válogatás és a jegyzetek Csanádi I m r e és Vargyas L a j o s közös m u n k á j a . Szépirodalmi K ö n y v k i a d ó . Bp. 1954. 588 1. Az elmúlt é v e k b e n örvendetesen megszaporodtak népköltészeti kiadványaink, k ö z ö t t ü k a m a g y a r népballadakincset fölt á r ó és népszerűsítő g y ű j t e m é n y e s m ű v e k is. Ezek közül is kiemelkedik terjedelmével és szép kiállításával Vargyas L a j o s és Csanádi I m r e t ö b b m i n t kétszáz szép n é p b a l l a d á n k a t t a r t a l m a z ó k ö t e t e . Nem t u d o m á n y o s k i a d v á n y , a népköltészetet kedvelő szélesebb olvasóközönség érdeklődésére számít, s b á r k e v é s p é l d á n y s z á m a , kissé m a g a s á r a korlátozza is elterjedését, bizonyos, hogy ú t t ö r ő szerepe lesz az általános műveltségű olvasók népköltészeti ismereteinek gazdagításában. Hiszen voltaképpen eddig nem is volt olyan g y ű j t e m é n y ü n k , a m e l y az egész m a g y a r népballadakincset s ily jelentős mennyiségű a n y a g o n m u t a t t a volna föl. O r t u t a y Gyulának t ö b b k i a d á s t megért székely népballadásk ö n y v e sokáig egyedül i s m e r t e t t e meg népköltészetünk e legreprezentatívebb m ű f a j á t az irodalmi k ö z t u d a t t a l . Ám m á r K á l m á n y L a j o s k ü z d ö t t azért, hogy a székely népballadakincs ősisége, szépsége, klasszicitása ne homályosítsa el az alföldi balladák értékeit ; s gazdag a n y a g á v a l t u d a t o s a n igyekezett cáfolni az a k k o r még oly divatos miliőelméletet, a m e l y balladáink komor h a n g u l a t á t , érett tragikusságát a hegyvidékek s a j á t j a i nak h i r d e t t e . Ebből mindössze a n n y i volt igaz, hogy a hegyvidéki zártság j o b b a n konzerválta az ősi m o t í v u m - és formakincset ; ám az alföldi és d u n á n t ú l i m a g y a r balladák, e feudáliskori folklór-fajta fejlődésének ú j a b b , más, de nem kevésbé sajátságos, értékes állomását jelentik. K i t ű n ő bevezető t a n u l m á n y ismerteti meg az olvasót balladáink történetével és f ő b b jellemvonásaival : ez a szép, a legjobb értelemben vett esszé-stílusban megírt t a n u l m á n y mintaszerű lehet világosságával, jó m a g y a r s á g á v a l és olvasmányosságával,
304;
u g y a n a k k o r megbízható, a t u d o m á n y színvonalán álló t a r t a l m i értékével. N é h á n y ponton ú j a t is m o n d . Az például, hogy teljes következetességgel kirekeszti népköltészet ü n k b ő l a m á r O r t u t a y t ó l is g y a n ú s n a k t a r t o t t , Benedek Elek és Sebesi J ó b a l k o t t a álnépi, m ű b a l l a d á k a t (pl. A fogoly katona, Bíró Máté), első pillantásra t á n m e g h ö k k e n t , de u t ó b b föltétlenül helyeslésünkre talál. Minthogy a g y ű j t e m é n y elsősorban irodalmias igényt elégít ki, n é h á n y irodalmi utalással, hivatkozással még érdekesebbé lehetne tenni. Olyasmire gondolok, m i n t K e m é n y Zsigmond ismert n y i l a t k o z a t a a Fogarasi I s t v á n - t í p u s ú ballada egyik változatáról („Ez az a hang, amiért odaadnám minden regényemet"), a m i t jegyzetben idéznek is (461), Erdélyi J á n o s szellemes meghatározása a balladáról („a nép operája" — а 27. lapra kínálkozik), v a g y olyan figyelemre méltó példák, m i n t pl. az ismétlés jellemzésénél (27) az Ilias analógiája, melynek e g y h a r m a d a k ö z t u d o m á s ú a n ismétlésekből adódik s. í. t. (Hogy m á s u t t v a n ilyen, m u t a t j a a „ h o m é roszi jelzőkről" írott ötletes m o n d a t , 28. 1.) Ahol a motívumközösségről, a megformálás ( = variálás) sajátosságáról szólunk (37—38), idézhetnők A n a t o l e F r a n c e szellemes p a r a d o x o n j á t „az u t á n z á s eredetiségéről". Az a n y a g osztályozása merészen ú j . Ám ezzel — ha a kezdeményezés b á t o r s á g á t , ötletességét meg is kell dicsérnünk — aligha é r t h e t ü n k egyet. Ügy v é l j ü k , a csoportosítás elve nem azonos, így az osztályozás nem következetes. A „klasszikus b a l l a d á k " csop o r t j a szerintünk k o r á n t s e m egységes, egyetlen kategória, m e r t hiszen a m á s o d i k k é n t t e k i n t e t t „történelmi b a l l a d á k " é p p ú g y a voltaképpeni klasszikus balladakincshez t a r t o z n a k , m i n t a h a r m a d i k csoportnak szánt virágok „lírai b a l l a d á k " némelyike, pl. A
vetélkedése. Teljesen formai ismérv különbözteti m e g a történeti és t a r t a l m i alapon csoportosított többitől az úgynevezett „ s t r ó f a i s m é t l ő " b a l l a d á k a t . Helyes, s az alapelvnek megfelelő a „ b e t y á r b a l l a d á k " és az „ ú j ball a d á k " k ü l ö n t a r t á s a . Talán ez u t ó b b i a k a t célszerű lett volna még t o v á b b bontani, éppen úgy, m i n t ahogyan elképzelésünk szerint a b e t y á r b a l l a d á k előtti, általános ,,klasszikus" kategórián belül kellene a t ö r ténelmi, lírai s t b . balladák csoportjait megkülönböztetni. Itt-ott föltűnik, hogy i s m e r t e b b típusú balladáink (pl. m i n d j á r t a Kőműves Kelemen) nem az eddig közismert v á l t o z a t u k k a l szerepelnek, h a n e m ú j a b b a l , g y a k r a n még k i a d a t lannal. Ez egyes esetekben igen helyes, m e r t szebb, de legalábbis v á l t o z a t o s a b b a n y a g o t tesz közkinccsé, népköltészetünk kimeríthetetlen gazdagságáról t a n ú s k o d i k ; néhol azonb a n az az érzésünk, hogy az ismertebb, m á r megkedvelt v á l t o z a t n a k i n k á b b helye lenne egy ilyen reprezentatív ballada-kötetben, m i n t a m o s t a n i n a k . Igaz, a szerkesztők n a g y gonddal v á l o g a t t á k össze az egyes típusok v á l t o z a t a i t , s némelyikből n é g y e t — ö t ö t is
közöltek, hacsak valami t a r t a l m i vagy formai variáció m e g o k o l t t á t e t t e . A szövegközlés m ó d j a helyes, b á r n é h á n y nyelvjárási s a j á t s á g megőrzését szívesen m e g t ű r t ü k volna. A jegyzeteket is gondosság, pontosság, szabatos fogalmazás jellemzi. A Júlia szép leány balladánál célszerű lett volna kitérni Szabédi Lászlónak az Utunk 1954. o k t . 15-i s z á m á b a n megjelent érdekes, tetszetős, b á r nem eléggé bizonyított föltevésére e ballada értelmezését illetően. A s z ó m a g y a r á z a t jó, de n é h á n y szót (pl. árdeli — 445) elfelejt m a g y a r á z n i . A k ö t e t legnagyobb érdeme, hogy alföldi és d u n á n t ú l i népballadakincsünk számos ősi és szép a l k o t á s á t (mint pl. a K á l m á n y g y ű j t ö t t e Gyönyörű Bán Katát, Komáromi szép lányt, Csanádi, Vargyas, B a r t ó k Fehér Л л л а - v á l t o z a t a i t , s még a n n y i m á s t 1) k ö t e t b e g y ű j t ö t t e , irodalmi k ö z t u d a t u n k s z á m á r a hozzáférhetővé t e t t e . Bizonyos, h o g y ez a jelentősége ú j a b b , s egyre tökéletesülő kia d á s o k b a n is m e g m u t a t k o z i k m a j d , s sokáig hasznosan szolgálja a m a g y a r népköltészet kincseinek megszerettetését. Péter László
NEMES NAGY ÄGNES : SZÁRAZVILLÁM Magvető K ö n y v k i a d ó . Bp. 1957. 1946-ban jelent meg első verseskötete, a m e l y egycsapásra nemzedéke egyik legjelentősebb költőjévé a v a t t a . A nemzedék — a „ n e g y e d i k " — a h á b o r ú b a n n ő t t fel, érett íróvá. Verseik, novelláik h á t t e r é b e n nyíltan vagy elmosódva az iszon y ú élmény h ú z ó d o t t meg. É s ők nem t u d t a k szabadulni tőle, nem t u d t á k elégszer — v a g y eléggé? — k i m o n d a n i ; az emlék élő valóságként, kitörölhetetlenül bevésődött az az idegrendszerükbe. A születő demokrácia viharos esztendeiben bennük megállt az idő, szemük élesebben l á t t a a pusztulást, a hullást, m i n t az építést. A nemzedék lassan „kit a g a d o t t " lett — érdekes, hogy velük k a p csolatban minden jelzőt idézőjelbe kell tenni — t a r t a l m a t l a n n á vált intellektualizmusról, látszat-költészetről szólt a kritika, ha róluk szólt. É s tiz éves hallgatás u t á n ú j r a hírt a d o t t magáról az Újhold műhelye — N é m e t h László kifejező szava illik rá — illő, hogy megértéssel és előítéletek nélkül szóljunk róla.
Nemes N a g y Ágnesnek is a l a p v e t ő élm é n y e a h á b o r ú . Pedig eseményeiről alig ír, k o n k r é t u m a i r i t k á n jelentkeznek költészetében.
8
Irodalomtörténet
„Szaladgálok üres s z o b á k b a n , t ü k ö r b e nézek : nem felel, G y e r t y á t g y ú j t o k , firkálok, alszom s megijedek, ha kelni kell, m á r k á l y h a sincs, (mert ostromolják a várost éppen) . . . (Őseimhez) De a versben benne v a n a háború : az élet megszokott rendjének a megbomlása, a lélek idegensége a t á r g y a k ú j arcával szemben, az elkövetkezőktől való félelem. A h á b o r ú valóságának epikus m e g f o r m á lása a nemzedék legizgalmasabb költői kísérletei közé t a r t o z i k . Nemes N a g y Ágnes elbeszélő k ö l t e m é n y e — amiből sajnos csak részleteket közöl a k ö t e t , — egy m a r o k n y i ember sorsát ábrázolja a háború kataklizm á j á b a n . Ez az epikusság — m i k é n t a resistance költészetében — nem a történetiségre, a cselekmény egységes f o l y a m a tosságára épül. É l m é n y és lírai reflexió, valóság és h a n g u l a t összeötvöződése ez a k ö l t e m é n y , az a célja, hogy a s a j á t sorsából k i s z a k a d t , a kollektív pusztulás aprócska részesévé lett e m b e r t ábrázolja, aki vergődik a h á b o r ú poklában és menekülne, ha lenne menekülés...
305
Az élmény m a is kísért, nem fakul. A k ö t e t új verseiben is f e l b u k k a n a h á b o r ú emléke, S y d n e y Keyes a l a k j á h o z kapcsolódva. Sydney K e y e s egy a milliók közül, 21 éves k o r á b a n elesett. K é t v é k o n y v e r s k ö t e t őrzi emlékét és Casamian irodalomtörténetében egy m o n d a t : A hír h á z á n a k előcsarnokában állt. Nemes N a g y Ágnes róla írott versében az első m o n d a t a l e g m e g d ö b b e n t ő b b : „Ő halt meg, nem é n . " A kategorikus kijelentés arról vall, hogy a legerősebb élmény t u l a j d o n k é p p e n az : hogy túlélte, hogy a k o r t á r s meghalt, és ő életben m a r a d t — véletlenül. A vers tökéletes remeklése a szimultánista módszernek, egy villam o s - u t a z á s a p r ó veszélyei felidézik Keyes utolsó a u t ó ú t j á t , halálát. Persze, ez így prózára f o r d í t v a semmit nem m o n d a vers nagyszerűségéről, de f é n y t vet Nemes N a g y Ágnes költészetének egy sajátos v o n á s á r a . Verseiben a t é m a kisegítő eszköz, sőt ürügy. Mert mindig másról van szó, valami általánosabbról, mélyebbről : megismerésről, rádöbbenésről, lényegről. Sydney Keyes-ről írott másik versét idézni kell : ,,. . . T o b r u k n á l elesett szegény. Angol volt. N e k ü n k m á s nevek jelzik : hol h u l l t a k a fejek, s t ö r t e k szét, m i n t érett diók e h o r d o z h a t ó rádiók, s az Eiffelnél j o b b a n elosztott egyensúlyú, szép gerincoszlop, hol s z a k a d t földre csikorogva . . . " (Egy
költőhöz)
í g y l á t j a a halált. Nincs érzelgés, nincs megh a t o t t s á g : ez a természetes t u d o m á s u l vétele. Szellemes és t a l á l ó Sőtér I s t v á n jellemzése : Nemes N a g y Ágnes „nemzedékének a legf é r f i a s a b b k ö l t ő j e . " (Sőtér I s t v á n : Négy nemzedék, Bp. 1948.) A babaszoba N ó r á j á t , az emlékkönyvpoézist túllépte az idő és k o m i k u s s á t e t t e a h á b o r ú . Mert nem volt különbség férfi és nő között, sőt a nők, az a n y á k és a szeretők a pokol mélyebb bugyrait j á r t á k , a rettegés súlyosabb keresztú t j á t . Nőies h a n g o t egyszer üt m e g : „. . . Helyükön a hegyek, nagy fák a l a t t kicsiny szerelmesek, mély b a r l a n g o k b a n b ú j d o k l ó szavak vízben, v i r á g b a n visszhangozzanak, s a tengerből m á r felmerüljenek, m i n t h a j n a l o d ó biztos szigetek kinek a p á l m á k , kinek a n a p , s a költőnek a születő s z a v a k . " (Utazás) A r i t m u s t , a zenét a szelíd érzelem melegíti á t , de nem t u d o m , nem f o n t o s a b b - e az utolsó sor
306;
a többinél. A világból a költőnek járót k í v á n j a leginkább, a mesterség szép eszközét, a szót. Nemes N a g y Ágnes t u d a t o s költő. Ars p o e t i c á j á t egy m o n d a t b a n így fogalmazza meg : „ N e m o n d d soha a m o n d h a t a t l a n t , m o n d d a nehezen m o n d h a t ó t . " Büszke, ö n m a g a elé nagy célt kitűző, m a g a s mércével mérő költő célkitűzése ez. Á nehezen m o n d h a t ó , a b o n y o l u l t a b b , mélyebb összefüggéseket,alélek nehezen felszínre b u k k a n ó t i t k a i t , a f é n y és á r n y t i t o k z a t o s kettősségét jelenti. É s mindig a f o n t o s a t , a lényegest. Ebből következik költészetének elvontsága. Nemes N a g y Ágnes verse nem az e s e m é n y t , a valóságban gyökerező élményt m o n d j a —- h a n e m a logikai, v a g y érzelmi k ö v e t k e z m é n y t . N e m a valóságot, h a n e m a n n a k a költőre gyakorolt h a t á s á t . Költői eszközei is segítik ezt : a képek elvontsága, s a j á t o s logikájú és jelentőségű f u n k c i ó j a . „ K é t lomb-szelet közt messze l á t h a t : a földi téren á r n y r a — á r n y a t . S ha lefoszt egy-egy á r n y - p i h é t , alatta újabb árnyalatnyi t e m é r d e k ú j a b b á r n y szakad ki, egy óriási v a d m a d á r . . . De nem. Elég. Elég a kép. Lélekzik egyet. F u l l a t a g a végtelen á r n y z u h a t a g , jöjjön helyette más alak, s l á t j a a földet, m i n t h a l a t . " (Paradicsomkert) De a látszólag tetszőleges k é p e k e t mégsem az asszociáció k o r m á n y o z a t l a n szabadsága veti egymásmellé, h a n e m az indulat, a szenvedély. Költészetének k é t összetevője v a n , a ráció, a logika és a szenvedély sugallta látomás. A versek e két pólus k ö z ö t t villódznak : kimértség és lobogás, szenvedély és értelem. K a r d o s László finom és lényeglátó t a n u l m á n y a ( K o r t á r s 1957. 2. sz.) ezt a kettősséget a t a r t a l o m és f o r m a látszólagos ellentétének m o n d j a . Mert ez a szenvedély egy lélek dúltságáról, megpróbáltatásairól és gyötrelmeiről beszél, a racionális csillogás pedig a f o r m a k i s z á m í t o t t és k i k a l a p á l t k e m é n y r e n d j é b e n ölt t e s t e t . Első k ö t e t é n e k Kettős világban a címe. A k e t t ő s világ ennek az ellentétnek misztikus költőisége és k o z m i k u s a r á n y o k b a vetítése : „S a k e t t ő s , e g y m á s t t ü k r ö z ő világban megindulok, m i n t földmérő az égen, s pontos b a r á z d á n igazítva lábam, a nyíri t á j a t csillagokba l é p e m . "
Ez az ellentét a d j a meg Nemes N a g y Agnes verseinek bizarr feszültségét. Sohasem véletlenül. Mert nagyon erős és biztos a t u d a t o s sága. Az ő költészetében semmi sincs a véletlenre bízva, minden k i s z á m í t o t t , megm u n k á l t — néha túlságosan is. Mert helyenk é n t t ö b b e t követel a verstől, m i n t a m i t elbír, az elvontság így érthetetlenség, a gondolat h o m á l y lesz. A m o d e r n m a g y a r költészetben egyre g a z d a g a b b a n fejlődik a bölcseleti líra. Babits, József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés, Weöres Sándor a gondolati költészet gazdag kincseit t e r e m t e t t é k meg és ezen az úton j á r N e m e s N a g y Ágnes is, tehetsége és a l k a t a szerint. A háború ránézve d ö n t ő és elhatározó élm é n y e a z o n b a n kifejezésre j u t bölcseleti l í r á j á b a n is. A h á b o r ú u t á n i évek szülte nem ú j , csak ú j k ö n t ö s t öltött filozófiai irány, az exisztencializmus érezhető h a t á s t gyakorolt rá. A m a g á n y m i n t filozófiai elgondolás és m a g a t a r t á s — b á r feltételezhetően kényszerűen — kifejeződik költészetében. „Ülsz és olvasol. Még t e sem t u d o d , milyen egyedül vagy. Néha felérzel azért és méla m o z d u l a t o d d a l gyöngéd állati bú sejtése m á r t j a a f é n y b e egyszeri a r c o d . " (Napló) Az ú j világban még helyét meg nem lelő költő bizonytalansága fejeződik ki e szolipszista hitben. Különösen hangsúlyozzák ezt a bizonytalanságot ú j a b b versei, amelyeknek legjelentősebb élménye a félelem : • „. . . Hogy t u d reszketni, tehetetlen, m i n t egy járó, húsos növény, az e m b e r ! H o r d v a elfeledten, szirmai titkos belsején, a h a j l ó borda r e j t e k e k b e n a verdesőt, a reszketőt,
amellyel méri az időt, s míg színe — fodra meg se lebben, l á t h a t a t l a n u l egyre rázza, v i b r á l t a t v a a levegőt : e l f o j t o t t szíve — d o b b a n á s a ! . . . " (Jegyzetek a félelemről) A lélek szörnyű vívódásairól, a félelem igézetében á t r e t t e g e t t éjszakákról beszélnek ezek a megrázó sorok. É s ezeket az emberfeletti m e g r á z k ó d t a t á s o k a t , m i t i k u s rezdüléseket milyen t ö m ö r egyszerűséggel m o n d j a el! Ezek az érzések túlcsordulnak, kikívánkoznak a lélekből, egyedül m á r nem viselhetők, t r a n s z p o n á l j a őket- a természetbe. A békés balatoni t á j a t , a k e r t v á r o s t , az o t t h o n t felveri a lélek rettegése, széttépve az egyszerű harmóniát. Menekülés a szerelem lehetne : „ H é t esztendeje szeretlek, szerelmem, f o r d í t s egyet a Göncöl-szekeren, szólj a világnak, m o n d d , hogy lehetetlen — s maradj velem." De ennek a versnek is Félelem a címe. É s egy másik vers leleplezi a szerelembe menekvés hiábavalóságát : „ — De így? Mi v a n m é g ? N e m nyugszom sosem. Szeretsz, Szeretlek. Mily r e m é n y t e l e n . " Ki kell m o n d a n o m , ami a legbensőbb érzésem volt, míg ízlelgettem Nemes N a g y Ágnes verseit, és beleszédültem f á j d a l m a s , félelmes világába : igazi költő, őszinte költő. É s kivételes nagysága lehetne a m a g y a r költészetnek, h a ö n m a g a külön világából, e gyötrő és szenvedésteli, színtelen világból u t a t találna az emberek felé. Hiszek benne, de a b b a n is, hogy ez nem csak r a j t a múlik. Sík
Csaba
KARDOS LÁSZLÓ : SZÁZ VERS Válogatott idegen versek eredeti szövege és 1. k i a d á s B p . 1956; 2. k i a d á s B p . 1957.
magyar
Örömmel üdvözöljük a Magvető k i a d á s á b a n megjelent antológiát, a Száz verset, amelyet K a r d o s László s z e r k e s z t e t i Izgat o t t a n k u t a t j u k , mi ú j a t a d , h o l b u k k a n n a k elénk ismeretlen szépségek, a régi ismerősök e t pedig m e g n y u g o d v a fedezzük fel. Különösen örvendetes, hogy az antológia világirodalmi és t ö b b n y e l v ű . Sokan panaszk o d t a k m á r , hogy az u t ó b b i években túlságosan szűkkörűvé szegényítettük kulturális
érdeklődésünket. A távolabbi horizontok meglátásához segít hozzá b e n n ü n k e t a Száz vers világirodalmi jellege és többnyelvűsége. F i a t a l s á g u n k , diákságunk nyelvi, irodalmi műveltségét is jelentős m é r t é k b e n g y a r a p í t j a az antológia. E r é n y e a szerkesztésnek, hogy klasszikussá vált m ű f o r d í t ó i n k mellett, akiknek m u n k á s s á g á t felesleges m é l t a t n i , n a g y mért é k b e n t á m a s z k o d i k jelenlegi f o r d í t ó i n k r a ,
8*
fordítása.
Magvető
Könyvkiadó,
307
és t e r e t k a p t a k a f i a t a l o k is. M e g á l l a p í t h a t ó , hogy a fiatal műfordítók : Kerényi Grácia, Meiler P é t e r , L a t o r László, R á b a G y ö r g y , m á r f e l n ő t t e k , v a g y k e z d e n e k felnőni Áprily L a j o s , Devecseri G á b o r , Illyés G y u l a , K a r d o s László, K é p e s Géza, Mészöly Dezső, Szabó Lőrinc, Vas I s t v á n mellé. E z a z é r t is f o n t o s , m e r t a jó t o l m á c s o l á s m i n d i g k i h a t az irodalmi élet egészére, a mesteri m ó d o n fordít o t t szép k ö l t e m é n y élő része lesz a n e m z e t i i r o d a l o m n a k , ösztönzőleg h a t k ö l t ő i n k r e . Igen é r d e k e s a k ö t e t végén K a r d o s László u t ó h a n g j a . „ A k i k ismerik Szerb A n t a l régi a n t o l ó g i á j á t , azok előtt n y i l v á n v a l ó , h o g y ennek a z ú j g y ű j t e m é n y n e k a g o n d o l a t á t — legalább részben — az a régi a n t o l ó g i a s u g a l l t a . E z t az első p i l l a n a t b a n e l á r u l j a k ö n y v ü n k címe, t e c h n i k a i felépítése, t ö b b n y e l v ű s é g e . " H o z z á t e h e t j ü k , h o g y ez az u t á n z á s k ü l s ő f o r m á t u m b a n n a g y o n is jól sikerült. L e g a l á b b a b o r í t ó l a p o n fel k e l l e t t volna t ü n t e t n i K a r d o s László n e v é t , m e r t a cím a k é t a r c ú J a n u s fejjel n a g y o n z a v a r ó , és szinte a régi k i a d á s s a l való visszaélésnek tűnik. K é z e n f e k v ő a régi és a z ú j a n t o l ó g i a összeh a s o n l í t á s a . K a r d o s László m e g is teszi az e g y b e v e t é s t . A s z u b j e k t í v és o b j e k t í v válogatási s z e m p o n t o t á l l í t j a e g y m á s s a l szembe. Világosan leszögezi s a j á t szerkesztési elvét : „ . . . az ú j k ö n y v s z e r k e s z t ő j é t éppenséggel v o n z o t t á k az olyan v e r s e k , a m e l y e k b e n a szabad e m b e r i h a l a d á s , a b á t o r h a r c gondolatai z ú g t a k . " E r r ő l az eszmei síkról nézve a régi a n t o l ó g i á t , a szerkesztő t ö b b s z ö r k r i t i k u s a n n y i l a t k o z i k a n n a k t a r t a l m á r ó l , erősen szubj e k t í v összeállítási elvéről, a p o l i t i k u s jellegéről. D e r ö g t ö n fel is m e n t i Szerb A n t a l t a v á d a k alól, hiszen : „ 1 9 4 3 - b a n r a k o s g a t t a sorba a n t o l ó g i á j a d a r a b j a i t . . . Ü g y érezte, v a l a m i e m b e r i é r t é k e t m e n t m e g , h a összeg y ű j t i k e d v e s verseit, v a l a m i h u m á n u m o t óv a t é b o l y u l t v i h a r b a n . " T a l á n csak a n n y i t ehhez az idézethez, h o g y Szerb A n t a l érzése valósággá is v á l t , és k ö t e t e — e l s ő s o r b a n összességében — a h u m á n u m o t s u g á r o z t a szét n e m k i s s z á m ú olvasói k ö r é b e n . De felesleges Szerb A n t a l t m e n t e g e t n i K a r d o s László e l ő t t , szép befejező s o r a i b a n m a g a ismeri el elődjének értékeit. Az ú j a n t o l ó g i á t ó l t e r m é s z e t e s e n m á s t , bizonyos t e k i n t e t b e n t ö b b e t v á r u n k , m i n t a régitől. N e m k ö n n y ű a v á l o g a t á s : a szerk e s z t ő n e k a k ö l t ő r e , n é p é r e és k o r á r a jellemző verset k e l l e t t k i v á l a s z t a n i a . Szerb A n t a l s z u b j e k t í v v á l o g a t á s i elvét el lehet v e t n i , de ez m e g ó v t a őt a t t ó l , h o g y egyes versek felvételét az a n t o l ó g i á b a bírálni lehessen. K a r d o s László v á l o g a t á s á n á l a közösségi s z e m p o n t o t t e t t e m e g elsődlegesnek. A versek — objektíve — megállják helyüket, de a k ö t e t egésze mégsem o l y a n egységes, m i n t
308;
Szerb A n t a l g y ű j t e m é n y e . K é t s é g t e l e n , h o g y ezt az egységet a legnehezebb m e g t e r e m t e n i a s o k o l d a l ú s á g igényének f e n n t a r t á s á v a l . Ü g y érzem a z o n b a n , h o g y a k i t ű z ö t t cél, a g a z d a g t a r t a l m i s á g , a m i t a v á l o g a t á s el is é r t , csökkenti a fent említett hibát. Erénye a kötetnek, hogy legtöbbször sikerrel a d j a vissza egy-egy k ö l t ő leglényeges e b b v o n á s á t . Pl. Catullus, Vergilius, B u r n s , N y e k r a s z o v esetében. Olykor a k ö l t ő k k ü l ö n böző arcéle is megvillan pl. Shelley, H e i n e , M a j a k o v s z k i j verseiben. A k o r t is b e m u t a t ó s z e m p o n t a X X . század elejéről közölt s z e m e l v é n y e k n é l kissé elsikkad. É r d e k e s e n színezték volna az a n t o l ó g i á t az angol k ö l t ő k h á b o r ú e l l e n e s versei v a g y Masefield k ö l t e ményei. N e m v o l t , n e m is l e h e t e t t volna célom a k ö t e t e t filológiai s z e m p o n t b ó l á t n é z n i . Felt ű n ő a z o n b a n Schiller : An die F r e u d e c í m ű k ö l t e m é n y é n e k n é h á n y sora az első versszakból : — Deine Z a u b e r binden wieder W a s der Mode Schwert geteilt. Bettler werden Fürstenbrüder W o dein s a n f t e r Flügel weilt. Ez a v e r s első v a r i á n s a , így jelent m e g 1786b a n a T h a l i a című f o l y ó i r a t b a n . A m a g y a r fordítás (Rónay Györgytől) azonban : — Ü j r a f o n j u k szent k ö t é s e d , mit szokásunk szétszabott, e g y t e s t v é r lesz m i n d e n e m b e r , hol t e s z á r n y a d n y u g t a t o d . " — nem ezen a szövegen a l a p u l , h a n e m a későbbi változaton, amelyet a különböző kiadásokból' a I X . szimfóniából így ismert m e g az olvasóközönség : — Deine Z a u b e r b i n d e n wieder W a s die Mode s t r e n g geteilt. Alle Menschen w e r d e n B r ü d e r W o dein s a n f t e r Flügel weilt. — Ezzel k a p c s o l a t b a n k é t dolgot kell szóvát e n n i . Az egyik : s e m m i k é p p e n nem helyeselh e t ő , h a egy k é t n y e l v ű k i a d á s az eredeti szöveg m e l l e t t o l y a n f o r d í t á s t közöl, a m e l y eltérő s z ö v e g v á l t o z a t b ó l k é s z ü l t . Másrészt v i t a t h a t ó , v a j o n szükséges-e a k ö l t ő k á l t a l véglegesen m e g f o g a l m a z o t t és é v t i z e d e k e n keresztül hagyományosan közismertté vált sorokat megváltoztatni, módosítani variánsok a l a p j á n , m i n t a z t l e g u t ó b b A r a n y J á n o s Családi k ö r című versénél is l á t t u k . (Összes k ö l t e m é n y e i , Szépirodalmi K ö n y v k i a d ó 1955. bibliofil k i a d á s . ) L e g a l á b b a j e g y z e t b e n fel kellene t ü n t e t n i a v á l t o z t a t á s o k á t . Voinovich Géza t e r m é s z e t e s e n m e g is teszi A r a n y
összes műveinek kritikai kiadásánál, de ilyen esetben sem á r t a n a a jegyzet. Mi az, amivel t ö b b e t ad az antológia a réginél? Elsősorban a szélesebb költői k ö r t felölelő t a r t a l m á v a l gazdagabb. Örültünk Leopardi : Szombat a f a l u b a n , Carducci : Az ökör című k ö l t e m é n y é n e k . Különösen örvendetes, hogy az orosz és szovjet költők mellett a környező népek irodalmából is t ö b b k ö l t e m é n y került a válogatásba. Eminescu, Hviezdosláv, Botev versei m é l t á n foglalnak helyet a g y ű j t e m é n y b e n . Megkapó a finn Eino Leino verse (Temetés), a m e l y a megjelent Kivi k ö t e t t e l és a K a n t e l e t á r r a l e g y ü t t azt bizonyítja, hogy ú j r a kezdünk némi érdeklődést m u t a t n i északi rokonaink k u l t ú r á j a iránt.
A szélesebb költői kör a z o n b a n nem öncélú erény. Ú j és szélesebb gondolatiságot is t a r t a l m a z a k ö t e t . Valóban a h a l a d á s friss levegője csap meg b e n n ü n k e t a versekből. Ez az egész k ö t e t r e jellemző v o n á s egyre erősödik, a h o g y a költők sorában a mához közeledünk, és a k ö n y v méltó lezárása Neruda : О Chile című k ö l t e m é n y e Somlyó György f o r d í t á s á b a n . A szerkesztő jól o l d o t t a meg f e l a d a t á t , helyesen v á l o g a t t a össze az antológia d a r a b jait. A bíráló megjegyzéseket a k ö n y v igényessége v á l t o t t a ki, mely igényesség csak fokozza azt a megbecsülést, amit K a r d o s Lászlónak t ö b b évtizedes írói, m ű f o r d í t ó i , nevelői m u n k á s s á g a biztosít. Jávor Ottó
TRÓCSANYI ZSOLT: A NAGYENYEDI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉHEZ (1831—1841) I r o d a l o m t ö r t é n e t i Füzetek 9., Akadémiai Kiadó. Bp. 1957. H o g y a n folyt le a „ n a g y k o r s z a k " Erdélyben, illetve a t e s t v é r h a z a egyik forrongó szellemi g ó c p o n t j á b a n , az enyedi kollégiumb a n — ezzel foglalkozik Trócsányi Zsolt kis k ö n y v e . Nem akármilyen iskola volt ez: a diákok közül K e m é n y Zsigmondok, Szász Károlyok emelkedtek ki. Enyed — nevének hallatán önkéntelenül is valami magyarra, hazaira, nemzetire gondolunk. Méltán. A híres kollégium, — akárcsak P a t a k , P á p a , Debrecen — történelmi őrhelye volt nemzeti k u l t ú r á n k n a k , szerves, eltéphetetlen része magyarságtudatunknak. Trócsányi Zsolt lényegében történelmi jellegű t a n u l m á n y á b a n k e t t ő s f e l a d a t o t old meg : egyrészt elemzően vizsgálja az 1830-as évek ellenzéki mozgalmát E n y e d e n , másrészt pedig megkísérli Szász Károly, a kollégium vezéregyénisége értékelésének a l a p j a i t felvázolni. Alapjait — hiszen e gazdag s szerteágazó m u n k á s s á g ú polihisztor életművének részletes feldolgozása testes k ö t e t e t k í v á n . S ez i r á n y b a n éppen Trócsányi t a n u l m á n y a jelenti az első lépést ! Nem lévén történészek, nem f e l a d a t u n k , hogy a korszak Történelmi feldolgozásának részleteit firtassuk. Ami az elvi részt illeti, a b b a n Trócsányival teljesen e g y e t é r t ü n k : az enyedi ellenzéki mozgalom, de az egész erdélyi ellenállás az 1830-as években a nemesi liberalizmus, illetve az a l k o t m á n y o s m o n a r chizmus jegyében születik, ideológiája a liberális szemlélet k é t ága, a Kölcsey, a Kisf a l u d y K á r o l y fémjelezte változatok közé helyezhető. Igen örvendetes, hogy Trócsányi t a n u l m á n y á b a n a mit adott? helyes történelmi s z e m p o n t j á t következetesen érvényesíti, nem s z á m o n k é r , h a n e m összegez, nemcsak a
48-as b é k e p á r t i t l á t j a Szász K á r o l y b a n körében, hanem a 30-as évek n a g y h a t á s ú ellenzéki vezérét, a jelentős jogtudóst, az oly kevés m a g y a r filozófus egyikét, s a kiváló pedagógust, aki 1848—1849 számos hősét, kiemelkedő a l a k j á t nevelte a hazának. Többszörös bűn a hallgatás Szász Károllyal szemben — nemcsak a história és az irodalomt ö r t é n e t h a l l g a t o t t eddig az enyedi juris professzorról, hallgat a pedagógia tudom á n y a is. T á n mégsem lenne szabad a m a g y a r diák nagyszerű ismerőjét s melegszívű b a r á t ját egészen odadobni a feledésnek? „ R e n d e z n i végre közös dolgainkat. . . " Itt lenne az ideje, hogy a szomszédos népi demokráciák tudósaival karöltve feldolgozzuk a híres történelmi m ú l t ú iskolák, Selmec, Igló, E p e r j e s ,,tanodái"-nak történetét. Tennivaló e téren idehaza is a k a d elég : Debrecenről h a l l g a t u n k , P á p á r ó l n e m k ü l ö n ben, P a t a k n a k is 425 évesnek kell lennie ahhoz, hogy obligát újságcikkek jelenjenek meg róla! Élemző t a n u l m á n y o k n a k se híre, se h a m v a . . . Az ilyen irányú t a n u l m á n y o k b ó l az irod a l o m t ö r t é n e t n e k is igen nagy haszna lenne. Ezeknek a történelmi iskoláknak önképzőkörei még nem voltak mai irodalmi szakkörök, bennük igen értékes szépirodalmi t e v é k e n y ség folyt. Sok gyöngyszemre, értékes irodalmi adalékra b u k k a n h a t , aki ezeket az önképzőköröket b e h a t ó b b a n szemügyre veszi. Mellesleg — Trócsányi dolgozatának itt látom egyik — ha nem is h i b á j á t , de hiányosságát : sorban említi, t á r g y a l j a ugyan az enyedi diákok irodalmi szövetkezését, a Virágkosár c. zsebkönyvet, de esztétikai elemzésével adós m a r a d .
309;
Az enyedi diákok 1835—1837 közt k i a d o t t a l m a n a c h j a , a Virágkosár bizonysága a n n a k , m e n n y i r e összeforrott az enyedi diákság az a n y a o r s z á g irodalmi életével. Trócsányi e zsebkönyvek érdemét eszmei m o n d a n i v a l ó j u k b a n l á t j a . H o z z á t e n n é m : é r t é k ü k az is, hogy jelzik a fejlődő, fellendülő hazai irodalmi élet széles h a t ó s u g a r á t . A Virágkosár első k é t kötetének a n y a g a m é g elég kezdetleges, a szerkesztő, Vízi József nagyrészt alkalmi verseket közöl ( j o b b á r a s a j á t tollából), a Hébe c. zsebkönyv m o d o r á b a n . Sok a fordítás, Schiller és Pfeffel m ű v e i t ültetik á t . Egészen m á s jellegű a h a r m a d i k k ö t e t , a m e l y m á r az Aurora r o m a n t i k á j á n a k t e r m é k e n y í t ő h a t á s á t mut a t j a . A Virágkosárnak ebben a k ö t e t é b e n sorra m e g t a l á l j u k a z o k a t a f ő b b művészi i r á n y o k a t , amelyeket K i s f a l u d y K á r o l y zsebk ö n y v e fejlesztett ki. Az irodalmi irányok közül legerősebben h a t a r o m a n t i k u s nemzeti epikum, egyik központi eszméjével, a Várna—Mohács motív u m m a l (id. Zeyk J á n o s : Rigómező c. eposza). I t t a szerző m ú l t b a f o r d u l á s a m á r szorosan összefügg a jelen harcaival — ezt jelzi az eposz kisfaludykárolyos optimista tanulsága is : ,,ÉI Hollós, s vele él a remény. Török így megadózik ! É s a m a g y a r k a r d dúlt Félholdnál ú j r a [dicsőül!" Ez a d e r ű l á t á s a n n á l e l ő r e m u t a t ó b b , ha meggondoljuk, hogy Zeyk m ű v e 1837 elején, a nagy politikai a p á l y idején jelent meg. (Az volt Erdélyben is : 1836 f e b r u á r j á b a n verték szét az országgyűlést.) A Virágkosárb a n m á r novellával is találkozunk (Helvilához), melyben felleljük a r o m a n t i k u s széppróza minden kellékét, (van benne lányrablás a viharos éjben, álarcos lovag, p á r b a j , fehér leplű szűz stb.) A m i n t a K i s f a l u d y Tihamér]a, de még i n k á b b az Abafi. (Egy évvel ezelőtt, 1836-ban jelent meg!) E r r e k ö v e t k e z t e t h e t ü n k a m o t t ó k b ó l is. N e m nehéz felfedezni a Cselepataka c. enyedi vers m i n t á j á t sem : „ B o r z o n g v a borong te fölötted az É l é b e - t e r e m t v e a puszta h a z á t ; A hon kebelébe dühönge a vész, A hon fia öldösé h o n n á f i á t . "
ész,
N e m kétséges : Kölcsey Himnusza ihlette meg a fiatal szerzőt. Az enyedi zsebkönyv m ű f a j i újszerűségére, frissességére m u t a t , hogy m á r balladát is közöl (Vérmenyekző). A hazai i r o d a l o m b a n e téren éppen ekkor
310;
megy végbe változás, az Aurora, m a j d az Athenaeum lapjairól eltűnik a rege és az eposz i d e j é t m ú l t m ű f a j a , s á t a d j á k helyüket a balladának. A Bajza kimunkálta németes szentimentális d a l t í p u s t is felleljük a Virágkosárban (pl. Epedés, Holt leányhoz, A vak, Szirtipatak stb.), s találkozunk a n n a k az o l d o t t a b b , k ö n n y e d é b b , rövidebb d a l f o r m á nak u t á n z a t a i v a l is, melyet V ö r ö s m a r t y i n d í t o t t el. A dal kölcseyes v á l t o z a t á r a is r á b u k k a n u n k (Magány, Ömlengés), s hogy a kor irodalmi s p e k t r u m a teljes legyen : a k a d példa kisfaludysándoros H i m f y - u t á n é r z é s r e is. Ilyen a Safdár álnevű szerzőnek h á r o m dala. Művészileg a Virágkosár valóban alatta m a r a d a vezető irodalmi o r g á n u m o k n a k , de az i l y e n f a j t a összehasonlításnak nem is lenne értelme. Az viszont kétségtelen, hogy b á r döcögnek a versek, megbicsaklanak a fiatal hangok, — mégis, viszonylag meglepően jók ezek az alkotások, 16—17 éves fiúk első próbálgatásai. Jelzik azt is, hogy m e n n y i r e behatolt az irodalom a m a g y a r i f j ú s á g körébe (Lovassyék nemzedéke!), m e n n y i r e érzékenyen rezonáltak az enyedi i f j a k a hazai irodalom fejlődésére, milyen nagy t á r s a dalmi hatósugara volt — a messzi E r d é l y ben is! — a kor híres zsebkönyvének, az Aurorának. Visszatérve a szerző t a n u l m á n y á r a , t á n nem h a t szőrszálhasogatásnak, ha hiányolunk a kötet végéről egy függeléket, mely az előforduló (s igen sűrűn előforduló) közéleti szereplők, enyedi t a n á r o k , diákok, politikusok p á l y a f u t á s á n a k legfontosabb a d a t a i t közölné, f gy ugyanis sok szereplő megjelenése a k ö t e t lapjain csak villanásszerű, nem egyszer csak puszta nevek m a r a d n a k , s nehéz őket az események láncolatához kapcsolni. Trócsányi Zsolt t a n u l m á n y a derekas, szorgalmas, számos v o n a t k o z á s b a n k i t ű n ő m u n k a . S h a d d jegyezzük meg : m ű v e egyik legn a g y o b b erényének lendületes, lebilincselő, szuggesztív stílusát t a r t j u k . Erő, kifejezőkészség, magyarföldi z a m a t jellemzi nyelvét, m a g v a , súlya v a n a szavainak. (Néhol azonban az érdeklődést fokozó megjegyzéseket t ú l o n t ú l halmozza, stílusa ezáltal modorossá lesz. Az ilyen megjegyzésekből : „ D e menjünk s o r j á b a n " ; „A szálak t o v á b b sűrűsödn e k " e g y p á r a t bizonnyal e l h a g y h a t o t t volna.) Trócsányi stílusán érzik, hogy a m a g y a r értekező próza s az a n e k d ó t á z ó - a d o m á z ó elbeszélő irodalom legjobb h a g y o m á n y a i n nevelődött. T u d o m á n y o s m ű nyelvére, stílusára legnagyobb dicséret, hogy az első oldaltól az utolsóig egyvégtében kell elolvasni, „ n e m lehet l e t e n n i . " Fenyő
István
TÁRSASÁGI H Í R E K
GYULAI ÁGOST (1868—1957)
Gyulai Ágosttal nem is a t e g n a p , h a n e m a tegnapelőtt t u d o m á n y o s életének öreg t a n ú j a t á v o z o t t el k ö z ü l ü n k . Hosszú é l e t p á l y á j á n a k jelentősebb állomásai : a budapesti polgári t a n á r k é p z ő n e k , az ún. P e d a g ó g i u m n a k előbb t a n á r a , m a j d igazgatója volt, s 1918-ban a debreceni egyetemen m a g y a r irodalomtörténetből m a g á n t a n á r i képesítést szerzett. Nem volt nagy termékenységű tudós, amellett érdeklődése k e t t ő s i r á n y b a n m o z g o t t . Mint főiskolai igazgató a n e v e l é s t u d o m á n y h o z is közelkerült, hosszú ideig t i t k á r a volt a Magyar Pedagógiai T á r s a s á g n a k és szerkesztette f o l y ó i r a t á t : a Magyar Paedagógiát, amelybe m a g a is számos kisebb cikket és könyvismert e t é s t írt. Pályáját mégis irodalomtörténészként k e z d t e , s ezirányú t á j é k o z ó d á s a , ha olykor a h á t t é r b e n is, mindvégig m e g m a r a d t . Első m ű v e : A budetini monda (Bp. 1891, még Griesbach néven) világosan m u t a t j a elindulását az a k k o r uralkodó pozitivista t á r g y t ö r t é n e t i irányból : szabályos t á r g y t ö r t é n e t i módszerrel a m o n d a eredetét, feljegyzőit és NAGY SÁNDOR 80 ÉVES Amikor zászlót h a j t u n k a vállán 80 évvel is fiatalosan tervezgető N a g y Sándor előtt, lehetetlen m e g nem emlékezni irodalomtörténészeink egykori, ma m á r feledésbe m e n ő típusáról. Ötven e g y n é h á n y évvel ezelőtt az i r o d a l o m t ö r t é n e t e t főként középiskolai t a n á rok m ű v e l t é k az ország legkülönbözőbb részeiben szétszórtan. K ö n y v t á r a k t ó l távol, kollégáktól és idősebb professzoroktól els z a k í t v a , az iskola sokféle megkötöttsége k ö z ö t t különösen rögös út volt a pályakezdés. A tárgyszeretet és a k i t a r t á s a z o n b a n legyőzte az a k a d á l y o k a t : a vidéki m a g á n y b a n cikkek, kiadások, sőt monográfiák születtek, A fiatal N a g y Sándor is egy n a g y a r á n y ú T o m p a é l e t r a j z megírásán m u n k á l k o d o t t szászvárosi ( H u n y a d m.) m a g á n y á b a n , noha az egvete-
feldolgozóit taglalja. K é s ő b b számos népszerűsítő irodalomtörténeti előadást t a r t o t t az U r á n i á b a n , s ezeket n y o m t a t á s b a n is k i a d t a (Képek Vörösmarty, Madách, Shakesapeare s t b . életéből). Szemléletében teljesen és mindvégig a „régi iskola" t a n í t v á n y a volt : B e ö t h y Zsolt színtézisét t e t t e m a g á é v á , s az ú j a b b irodalomtörténeti irányokról m á r nem vett tudomást. Maradandót Arany János dalgyűjteményének k i a d á s á v a l a l k o t o t t ; az 1952-ben megjelent k ö t e t b e n a dalszövegek filológiai gondozása az ő m u n k á j a . A r a n y népdalidézeteinek, közléseinek, a g y ű j t e m é n y b e n szereplő dalok variánsainak és lelőhelyeinek kiderítése hosszú, pontos k u t a t á s s a l a n n y i e r e d m é n y t h o z o t t , hogy a k i a d á s t f o n t o s folklorisztikai segédkönyvvé t e t t e . É r d e k e s színfoltot képvisel a jórészt s z a k t u d o m á n y i és népszerűsítő dolgozatok közt T h o m a s Mann Fiorenzajának fordítása (1923). — Az i r o d a l o m t ö r t é n e t elsősorban m i n t A r a n y k u t a t ó r a fog Gyulai Ágostra emlékezni. Barta
János
men még csaknem a m a g y a r nyelvészettel jegyezte el Simonyi Zsigmond. Á k ö n y v megírása egy szerencsésebb pályat á r s n a k j u t o t t osztályrészül, de az értékes előmunkálatok h a t t e r j e d e l m e s cikk a l a k j á ban megjelentek 1910 körül szakfolyóirataink h a s á b j a i n . Ez idő t á j t nyúlt először ahhoz a k é t t é m a k ö r h ö z , a m e l y a z t á n évtizedeken á t f o g l a l k o z t a t t a : A r a n y Toldijához és a h u m o r irodalmi formáihoz. Az előbbi téren első e r e d m é n y e Lehr Albert-díjjal j u t a l m a z o t t értekezése a J á n o s vitéz és Toldi összevetéséről. Ugyanez évben (1914) lát napvilágot Mikszáth humoráról szóló, m a is g y a k r a n idézett tanulmánya. 1926-ban Budapestre telepszik, a Szent István Gimnázium tanára lesz. Nehéz körülményei ellenére is k é t m u n k á j a készül el : egy népszerűsítő k ö t e t Jókairól, s egy a maga
311;
idején a t a n á r i körökben ritka tárgyilagosságot és megértést m u t a t ó kisebb monográfia Adyról. H á t r a van még két, leginkább összefoglaló jellegű dolgozata. A r a n y Toldijáról írt hatíves k ö n y v e sokoldalúságával és diákoknak is é r t h e t ő egyszerűségével olyan példam u t a t á s a műelemzés terén, a m e l y e t m a is követni kellene. S a j n o s csak k é z i r a t b a n olvasható legnagyobb a n y a g g y ű j t é s e n alapuló m ű v e , a J ó k a i humoráról szóló, melyet már megújhodott Akadémiánk jutalmazott p r é m i u m m a l 1953-ban. Még egy vonást a p o r t r é h o z ! N a g y Sándor k i t ű n ő pedagógus, aki a m a g y a r és latin klasszikusok szeretetét egy életre beoltotta sokszáz t a n í t v á n y a szívébe. Azért h á t nem üdvözölhetjük őt igazabb jókívánsággal, m i n t egy Horatius-idézettel (Carm. I. 31.) : Frui paratis et valido mihi Latoe, dones, u t precor, intégra Cum mente, nee t u r p e m senectam Degere пес cithara carentem. Nagy
Miklós
ADY ÉVFORDULÓ A d y születésének 80. évfordulója a l k a l m á b ó l a Művelődésügyi Minisztérium és az Irodalmi T a n á c s ünnepi estet rendezett a M a g y a r N é p h a d s e r e g Színházában, n o v e m b e r 21-én. Tolnai Gábor m e g n y i t ó j a u t á n Bölöni György t a r t o t t előadást A d y költészetéről. A műsor keretében Földessy Gyula, Lengyel Géza és Dénes Zsófia emlékezett meg a költőről, Major T a m á s , Ascher Oszkár, Horváth Ferenc, P é c h y Blanka és J a n c s ó Adrienne verseket m o n d o t t . N e m é n y i Lili és J á m b o r László A d y - d a l o k a t a d o t t elő. N o v e m b e r 22-én délben koszorúzási ünnepély volt a Kerepesi t e m e t ő b e n A d y síremlékénél. P é c h y Blanka szavalata . u t á n Bóka László m o n d o t t beszédet. A T á r s a s á g koszor ú j á t Földessv Gyula és Vincze Géza helyezte el. ADY-ÜNNEPSÉGEK
ROMÁNIÁBAN
Adyfalván ( É r d m i n d s z e n t e n ) november 24én f e l a v a t t á k az e m l é k m ú z e u m m á a l a k í t o t t szülőházat. F r a n y ó Zoltán író m o n d o t t ünnepi beszédet. Á m a g y a r írók üdvözletét K a r d o s László tolmácsolta. Nagykárolyban nov. 23-án lepleztek le k é t Á d y - e m l é k t á b l á t . Az egyiket a volt N a g y h a j d ú v á r o s i u t c á b a n , ahol kisdiákkoráb a n l a k o t t A d y , a m á s i k a t a volt piarista gimnázium épületén, ahol 1888—1892-ig t a n u l t . Az ünnepi esten Suceveanu Paul t a n á r , K o v á c s Sándor szerkesztő és Gellért Sándor költő m o n d o t t beszédet.
312;
Szatmáron az Állami Színházban rendeztek ünnepélyt november 22-én. G. Georgescu Ady-fordító t a r t o t t előadást, m a j d A n t a l P é t e r t a n á r m o n d o t t ünnepi beszédet. Zilahon n o v e m b e r 22-én f e l a v a t t á k a kollégium előtt A d y mellszobrát, Balaskó N á n d o r a l k o t á s á t . A szobornál Székely László, az A d y gimnázium igazgatója m o n d o t t beszédet. E m l é k t á b l á t helyeztek el a Petőfi u t c á b a n azon a házon, ahol A d y l a k o t t d i á k k o r á b a n 1892—1896-ig. Az emlékesten Balogh E d g á r egyetemi t a n á r t a r t o t t előadást. Nagyváradon november 23-án t a r t o t t a k ünnepségeket. Az A d y E n d r e p a r k b a n f e l a v a t t á k a költő mellszobrát. A szobornál Aurel P o p t a n á r és T a b é r y Géza író m o n d o t t beszédet. Az Állami Színházban rendezett irodalmi esten R a d u Boureanu. Bölöni György, N a g y I s t v á n , F r a n y ó Zoltán és D u m i t o n Isac beszélt. Bukarestben a Petőfi Sándor Művelődési Ház és a R o m á n N é p k ö z t á r s a s á g í r ó s z ö v e t sége rendezett ünnepélyt, n o v e m b e r 27-én a Clubul Poligrafiei dísztermében R o b o t o s Imre, D u m i t r u Micu és Bölöni György m o n d o t t beszédet. N o v e m b e r 28-án а С. I. P a r h o n egyetem filológiai k a r a ünnepi ülést rendezett A d y emlékére. Az ünnepségen Bölöni György, Eugen J e b e l e a n u és A l e x a n d ru Andritoiu beszélt. JÓZSEF ATTILA ÉVFORDULÓ József Attila sírjánál a Kerepesi úti t e m e t ő ben december 6-án délben rendeztek koszorúzási ünnepélyt a költő halálának huszadik évfordulóján. A T á r s a s á g k o s z o r ú j á t K é p e s Géza helyezte el. KARINTHY EMLÉKTÁBLA K a r i n t h y Frigyes e m l é k t á b l á t helyeztek el az író i s k o l á j á b a n , az egykori M a r k ó utcai kereskedelmi iskolában (jelenleg Bolyai J á n o s T e c h n i k u m , Markó u. 18.). A felavatási ünnepélyen december 7-én K o m l ó s A l a d á r m o n d o t t beszédet a T á r s a s á g nevében.
KLUBMEGBESZÉLÉSEK Az i r o d a l o m t u d o m á n y ú j e r e d m é n y e i t ismertető sorozatunk második megbeszélésén n o v e m b e r 6-án Komlós A l a d á r számolt be az 1850—1900 közti időszak lírájának kérdéseiről. A jelenlevők sok kérdést t e t t e k föl és hozzászólásaikkal kiegészítették a beszámoló egyes részleteit.
A sorozat k ö v e t k e z ő megbeszélésén dec. 4-én K o v a l o v s z k y Miklós i s m e r t e t t e az A d y - k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t és t e r v e i t . R ö v i d összefoglalást a d o t t a l e g ú j a b b , ö r v e n d e t e s e n n a g y s z á m ú A d y - p u b l i k á c i ó k r ó l , m a j d részletesen beszélt az I r o d a l o m t u d o m á n y i I n t é zetben m e g a l a k u l t A d y - b i z o t t s á g m e g i n d í t o t t m u n k á i r ó l . K o v a l o v s z k y Miklós és H e g e d ű s N á n d o r j a v a s o l t á k , h o g y az I r o d a l o m t ö r t é neti T á r s a s á g is szorgalmazza az A d y M ú z e u m új folyamának megindítását.
ÖSSZEFOGLALÁS KÉSZÜL AZ IRÓI ÉVFORDULÓKRÓL A T á r s a s á g f e l h í v á s t t e t t közzé a b u d a p e s t i és megyei n a p i l a p o k b a n , h o g y az A r a n y J á n o s é v f o r d u l ó helyi ünnepségeiről a d j a n a k hírt az iskolák, k ö n y v t á r a k és m á s i n t é z m é n y e k . A t e l j e s a n y a g beérkezése u t á n összefoglalást f o g u n k közölni az A r a n y - é v f o r d u l ó eseményeiről. U g y a n c s a k f e l h í v á s b a n k é r t ü n k értesít é s t az A d y és József A t t i l a - é v f o r d u l ó eseményeiről is.
1957. október 1 és november 27 között t a g d í j a t fizettek : B o d n á r G y ö r g y (20) B o h u s M a g d a (10) Czine Mihály (20) H e g e d ű s N á n d o r (50) H e r n á d y F e r e n c (10) H e r n á d y F e r e n c n é (10) H o r v á t h K á r o l y (25) J a k i Gyula (50)
J e n e i F e r e n c (20) K e m é n y G. G á b o r (25) K o m l ó s A l a d á r (25) K o v á c s Győző (20) Lengyel D é n e s (25) L ö k ö s I s t v á n (15) L u k á c s y S á n d o r (25) N a g y Géza (10) N é m e t h G. Béla (20) R á b a G y ö r g y (25) Sőtér I s t v á n (50) Szabó G y ö r g y (20) Szabolcsi Miklós (25) S z a l a t n a i Rezső (25) S z a m o s ú j v á r i S á n d o r (10) S z a u d e r József (25) Szekér E n d r e (10) T a m á s A t t i l a (10) V a j d a G y ö r g y Mihály (20) Varga József (25) V a r g h a Balázs (40) V á r k o n y i I m r e (10) *
F o l y ó i r a t k i a d v á n y a i n k előfizethetők és szám o n k é n t is v á s á r o l h a t ó k a k ö v e t k e z ő helyeken : A k a d é m i a i K ö n y v e s b o l t , B u d a p e s t V., Váci u t c a 22. A k a d é m i a i K i a d ó T e r j e s z t é s i oszály, B u d a pest, A l k o t m á n y u t c a 21. P o s t a K ö z p o n t i H í r l a p I r o d a , B u d a p e s t , V., József n á d o r t é r 1. K ü l f ö l d ö n terjeszti a K U L T Ú R A K ö n y v - és H í r l a p k e d e l m i Vállalat
Külkeres-
B u d a p e s t VI., N é p k ö z t á r s a s á g ú t j a 21. Telefon : 429—760.
313;
СОДЕРЖАНИЕ
Я. Барта:
ПО СЛЕДАМ
М А С Т Е Р А (К 80-ТИ Л Е Т Н Е Й Р О Ж Д Е Н И Я Я. ХОРВАТА)
Г О Д О В Щ И Н Е СО Д Н Я
Венгерский научный мир празднует 24-го июня 1958 года восьмидесяти летнюю годовщину со д н я р о ж д е н и я литературоведа профессора Будапештского университета Я . Х о р в а т а . Н а р у б е ж е Х1Х-го и в н а ч а л е Х Х - г о столетий в венгерском л и т е р а т у р о ведении п р о я в л я л о с ь в л и я н и е позитивизма. Решительный поворот наступил с деятельностью Я . Хорвата. Его воззрения х а р а к т е р и з у ю т с я синтетическим образом мышления, восприятием существенного в п о л о ж и т е л ь н ы х я в л е н и я х и познанием моментов исторического развития. В его восприятии существенного п р о я в л я е т с я т а к ж е развитие, психологическое сознание ; историческое развитие л и т е р а т у р ы он исследует, п р е ж д е всего, в ее ж а н р а х , в их оформлении и по их изменениям. Общественные точки з р е н и я сказываются в его системе в том, что он, с одной стороны, считает в а ж н ы м проведение исследований в отношении читателей, а с другой, рассматривает в к у с главным фактором литературного развития. Оформление активного и пассивного литературного вкуса, его периодические изменения з а в и с я т от общественных сил и о т р а ж а ю т развитие последних. Х о р в а т и з л о ж и л свои теоретические взгляды в некоторых более м е л к и х очерках, его г л а в н ы е труды историческо-синтетического х а р а к т е р а . В этих т р у д а х сказывается его постоянство в венгерской классической традиции, однако, большое значение имело в н а ч а л е его к а р ь е р ы , что он — в противоположность к р у г у академиков — п р о я в л я л интерес и понимание по отношению к современному венгерскому поколению поэтов, п о я в л я ющемуся в первых десятилетиях нашего столетия.
М. Цине:
ЗАРОЖДЕНИЕ ИЗОБРАЖЕНИЯ КРЕСТЬЯН МОРИЦ
В ТРУДАХ
ЖИГМОНДА
К р е с т ь я н с к а я тема, а особенно з а т р о н у т а я а г р а р н ы м социализмом деревня появл я ю т с я в творчестве Ж и г м о н д а Мориц л и ш ь позже, чем это м о ж н о было бы о ж и д а т ь на основании его п е р е ж и в а н и й в детстве и его путешествий в ц е л я х исследования фольк л о р ы . Его жизненные события настолько противоречат известной из л и т е р а т у р ы к а р тине, традиционное, идиллическое воззрение на крестьянство настолько обостояло его взгляд, что он долгое время не р е ш и л с я писать о бедствии, о возмущении деревни. В его воззрениях, о п и с а н и я х он сперва идет по дороге своих предшественников — Миксата, Гардоньи, Тэмэркеньи. Наследство своих предшественников он сумел своим искусством сливать в собственный вклад, причем он с решительностью большого х у д о ж н и к а отбросил все то, что он рассматривал у своих предшественников обременением. Эскизы его предшественников п р е д с т а в л я л и собой анекдоты с юмористическим острием. И з этих эскизов Мориц создает свою красиво построенную, л а к о н и ч е с к у ю форму новеллы, к о т о р а я оказывается пригодной и з л о ж и т ь в ней все то, что он в последствии ж е л а е т сказать в социальном смысле. Е с л и он одно время еще в выборе тем, в развитии действия не отличается от своих предшественников, то все ж е д в и ж у щ и е действие общественные и психологические мотивы он все больше выбирает по манере современного социального писат е л я , а оригинальность он ищет в абсолютном реализме.
314;
Дискуссия И. Я. Ж. A. B.
Германн: Коментатор и его Я н о ш А р а н ь Барта: Контрответ И. Германну. Тиборц: Предистория и начало венгерской социалистической л и р и к и . Комлош: Ответ Ж и г м о н д у Тиборц. 111. Ковач: Примечание к статье П а л а Панди.
Документация J1. Баш: Д в а литератора (Ошват и Бабич). M• Бенедек : К а л м а н У а т о : Т а к я их в и д е л . — Г. Бодолаи:
Д а н н ы е из ж и з н и Венгерского Общества в Шопроне до Освободи-
тельной войны. Д в е неизвестные статьи Д е ж э Костоланьи о Геза Ч а т , опубликованные П а л о м Р е з . К. Варга : Сказки Ж и г м о н д а Ж е б э к в одном посмертном томе Морица. М. Руша: Неизвестные стихотворения М и х а л я Томпа. 111. Шейбер: Д в а документа о Ж и г м о н д е Мориц. Дь. Кунсери: «Неизвестное стихотворение» Ч о к о н а и . Обзор Ч. К. Гардонъи: Полное собрание сочинений К а л м а н а Миксат. I — V I . — Дь. Ронаи: З о л т а н Й е к е л ь : Запретный сад. — F. Г. Немет : Л а с л о Сиклаи : И м р е Гашпар. — Й. Кишш : Любовные песни и застольные песни. — Дь. Белиа : Геза Л е н ь д ь е л : Ади в мастерской. — Г. Макай : Д в а ж и з н е н н ы х романа ( Д е ж э Костоланьи : Золотой дракон, Ференц М о р а : Воскресение Г а н н и б а л а ) . — Л . Петер: Л е т и павлин, л е т и . . . — Ч. Ш и к : Агнеш Немеш Н а д ь : З а р н и ц а . — О. Явор: Л а с л о К а р д о ш : Сто стихотворений. — И. Феньэ: Ж о л т Т р о ч а н ь и : К истории коллегии в г. Надьеньед.
CONTENU J.
Barta:
dUR LES TRACES DU MAITRE (POUR LE QUATREVINGTIÉME VERSAIRE DE JÁNOS HORVÁTH)
ANNI-
Le m o n d e scientifique hongroise se prépare de célébrer, le 24 juin de l'année c o u r a n t e , le quatre-vingtième anniversaire de J á n o s H o r v á t h , historien de la l i t t é r a t u r e hongroise, professeur r e t r a i t é de l'Université de B u d a p e s t . P e n d a n t les dernières décades di siècle passé ainsi q u ' a u d é b u t siècle présent, la science des lettres hongroises se t r o u v a i t sous l'unfluence «lu positivisme. L ' a c t i v i t é de J á n o s H o r v á t h y a amené un t o u r n a n t décisif. Les principales earactérisques de sa façon de voir sont les suivantes : la perception s y n t h é t i q u e , la c o m p r é h e n sion de l'essentiel derrière les phénomènes positifs, le discernement des étapes de l'évolution historique. D a n s sa perception de l'essentiel c'est son sens psychologique bien d é v e l o p p é qui se m a n i f e s t e également ; il analyse L'évolution historique s u r t o u t d a n s l'existence, la f o r m a t i o n et la modification des genres littéraires. D a n s son système les points de vue sociologiques prévaelnt par le f a i t qu'il a t t r i b u e de l ' i m p o r t a n c e aussi a u x recherches c o n c e r n a n t le public des lecteurs et qu'il pose le goût c o m m e f a c t e u r principal de l'évolution k l i t t é r a i r e . La f o r m a t i o n active et passive du goût littéraire et les c h a n g e m e n t s de celui-ci, susceptibles de m a r q u e r des époques, sont fonctions des forces sociales et reflètent le développement d e ces dernières. H o r v á t h a exposé ses vues t h é o r i q u e s d a n s quelques études de moindre é t e n d u e , ses oeuvres principales sont de caractère historico-synthétique. D a n s celles-ci il s'en t i e n t a u x t r a d i t i o n s classiques hongroises, mais u n e grande i m p o r t a n c e doit être a t t r i b u é e a u f a i t q u ' a z d é b u t de sa carrière il a v a i t , en opposition a v e c les cercles académiques, f a i t m o n t r e de compréhension envers la génération moderne de poètes hongrois entrée en scène p e n d a n t les premières décades du siècle.
315;
M. Czine : L E S D É B U T S D E S F I G U R A T I O N S P A Y S A N N E S D E ZSIGMOND MÓRICZ Le sujet p a y s a n , et s u r t o u t le village touché par le socialisme agraire, f o n t leur a p p a r i tion dans l'oeuvre de Zsigmond Móricz plus t a r d qu'il n'eût été naturel t e n a n t c o m p t e de ses souvenirs d ' e n f a n c e et de ses pérégrinations folkloriques. Ses expériences personnelles é t a i n e n t à ce point incompatibles avec les images transmises p a r la l i t t é r a t u r e , sa vision f u t éellement aiguisée par la traditionnelle conception bucolique de la paysannerie que p e n d a n t longt e m p s il n ' a v a i t pas le courage de décrire la misère et les révoltes du village. Q u a n t à la manière de voir et de représenter les choses il fait ses d é b u t s sur es traces des prédécesseurs c o m m e Mikszáth, Gárdonyi, T ö m ö r k é n y . P a r son a r t il fond en un trésor individuel t o u t héritage et avec la résolution propre a u x grands artistes il écarte t o u t ce qui pesait sur l'art des prédécesseurs. P a r t a n t des esquisses souvent anecdotiques et a b o u t i s s a n t à des point h u m o r i s t i q u e des prédécesseurs, il a le t a l e n t de créer sa propre F o r m e de feuilleton, a g r é a b l e m e n t , mince, laconique qui, plus t a r d , se pretera si bien à la t r a d u c t i o n de ses idées sociales. Et même, si p e n d a n t quelque t e n m p s son choix de s u j e t et son développement de l'action ne laissent pas de nous rappeler les prédécessuers, il procède à la sélection des motifs sociaux et psychologiques de l'action de plus en plus selon la manière d ' u n écrivain moderne d ' u n e clairvoyence sociale qui cherche l'originalité d a n s la réalité sans retenue. Débats István Hermann : Le c o m m e n t a t e u r et son J á n o s A r a n y . János Barta : Réplique à I s t v á n H e r m a n n . Zsigmond Tiborc : Les a n t é c é d e n t s et les d é b u t s de la lyre socialiste hongroise. Aladár Komlós : Réplique à Zsigmond Tiborc. Sándor V. Kovács : R e m a r q u e s a u x glanements de Pál P á n d i . Notes
et
doku
ments
Lóránt Bäsch : D e u x l i t t é r a t e u r s (Osvát et Babits). Géza Bodolay : Renseignements sur la vie quotidienne de la Société Hongroise de Sopron a v a n t la guèrre d ' i n d é p e n d a n c e de 1848—49. D e u x articles inconnus de Dezső Kosztolányi sur Géza Csáth (Publiés par Pál Réz.). Kálmán Vargha : Les contes de Zsigmond Sebők d a n s un volume posthiume de Móricz. Margit Busa: P o è m e s inconnus de Mihály T o m p a . Sándor Scheiber : D e u x d o c u m e n t s concernant Zsigmond Móricz. Gyula Kunszery : „ P o è m e inconnu de Csokonai". Revue Marcell Benedek : K á l m á n Csathó : J e les ai vus tels. — K l á r a Cs. Gárdonyi : L ' o e u v r e complet de K á l m á n Mikszáth, I — V I . — György Rónay : Zoltán J é k e l y : Le jardin d é f e n d u . — G. Béla Németh : László Sziklay : I m r e Gáspár. — József Kiss : Chansons d ' a m o u r et c h a n t s de noceurs. — György Nelia : Géza Lengyel : A d y à l'atelier. — Gusztáv Makay : D e u x r o m a n s de professeurs (Dezső Kosztolányi : Le cerf-volant d'or — Ferenc Móra : La ressuscitation d'Annibal). — László Péter : P r e n d s ton vol, paon . . . — Csaba Sik : Agnes Nemes N a g y : Éclair de chaleur. — Ottó Jávor: László K a r d o s : Cent poèmes. — István Fenyő: Zsolt Trócsányi : Contribution à l'histoire du Collège de N a g y e n y e d .
316;
INHALT J. Barta:
AUF
DER
SPUR
D E S M E I S T E R S (ZUM A C H T Z I G S T E N DES J . HORVÁTH)
BEBURTSTAG
Am 24ten J u n i dieses J a h r e s feiert die ungarische wissenschaftliche Welt den achtzigsten G e b u r s t a g des Literaturhistorikers Professor im R u h e n s t a b d der B u d a p e s t e r U n i v e r s i t ä t , J . H o r v á t h . Inder ungarischen L i t e r a t u r w i s s e n s c h a f t m a c h t e sich in den letzten J a h r zehnten des ausgehenden 19. J a h r h u n d e r t s u n d im beginnenden 20. J a h r h u n d e r t s der E i n fluss des Positivismus geltend. Die entscheidende W e n d u n g b r a c h t e die T ä t i g k e i t J . H o r a t h s . Die Charakteristika seiner A n s c h a u u n g sind : die synthetische Betrachtungsweise, das Erfassen des Wesentlichen hinter den positiven Erscheinungen u n d die E r k e n n t n i s der Momente d e r historischen E n t w i c k l u n g . In dem Blick f ü r das Wesentliche k o m m t a u c h ein entwickelter, psychologischer Sinn zum A u s d r u c k ; der historischen E n t w i c k l u n g forscht er vor allem in den G a t t u n g e n , in ihrer Ausbildung und ihren Voränderungen nach. Die gesellschaftlichen Gesichtspunkte k o m m e n in seinem System d a d u r c h zur Geltung, dass er einerseits im H i n blick auf die Leser Forschungen f ü r wichtig hält, andrerseits den Geschmack als H a u p t f a k t o r der literarischen E n t w i c k l u n g darstellt. Die Ausbildung des a k t i v e n u n d passiven literarischen Geschmacks, die periodischen Ä n d e r u n g e n dessen sind von den gesellschaftlichen K r ä f t e n a b h ä n g i g und widerspiegeln ihre E n t w i c k l u n g . H o r v á t h h a t seine theoretischen Ansichten in etlichen kleineren Essays dargelegt, seine H a u p t w e r k e sind historisch-synthetischen Charakters. In diesen b e h a r r t er auf ungarischen, klassischen Überlieferung, von grosser B e d e u t u n g war jedoch zu Beginn seiner L a u f b a h n , dass er — im Gegensatz zu dem Kreis der A k a d e m i k e r — der modernen ungarischen Dichtergeneration, die in den ersten J a h r z e h n t e n des J a h r h i u n d e r t s a u f t r a t , Verständnis e n t g e g e n b r a c h t e .
M. Czine : A N F A N G E D E R B A U E R N D A R S T E L L U N G VON Z S I G M O N D MÓRICZ In der K u n s t des Zsigmond Móricz erscheint das B a u e r n t h e m a u n d insbesondere d a s von Agrarsozialismus b e r ü h r t e Dorf erst später, als es auf Grund der Erlebnisse seiner K i n d e r jahre und seiner folklorischen Reisen zu e r w a r t e n wäre. Seine Erlebnisse widersprachen so sehr dem aus der L i t e r a t u r b e k a n n t e n Bilde, die traditionelle, idillische B a u e r n a n s c h a u u n g v e r s c h ä r f t e d e r a r t seinen Blick, dass er lange Zeit nicht w a g t e über das Elend, die E m p ö r u n g des Dorfes zu schreiben. In der A n s c h a u u n g , Schilderung beschreitet er a n f a n g s den W e g der Vorgänger, den von Mikszáth, Gárdonyi, T ö m ö r k é n y . E r v e r s t a n d die ganze H i n t e r lassenschaft der Vorgänger d u r c h seine K u n s t zu einem eigenen Schatz zu v e r s c h m e l z e n , m i t der Entschiedenheit des grossen K ü n s t l e r s sich alldessen zu entledigen was er bei seinen Vorfahren als Belastung e m p f a n d . Die Skizzen seiner Vorgänger waren A n e k d o t e n die in humoristischen P o i n t e n endeten, a u s diesen s c h a f f t er seine schöngebaute, w o r t k a r g e Novellenf o r m , die sich auch geeignet zeigt in ihr alles niederzulegen, was er späterhin im sozialen Sinn zu sagen haben wird. E r i n n e r t er im Schöpfen des Stoffes, in der E n t w i c k l u n g der H a n d l u n g eine Zeitlang noch an die Vorgänger, die H a n d l u n g bewegenden gesellschaftlichen u n d psychologischen Motive wählt er immer mehr nach der A r t eines modernen sozialen S c h r i f t stellers und die Originalität sucht er in der absoluten R e a l i t ä t .
Diskussion István Hermann : Der K o m m e n t a t o r u n d sein J á n o s A r a n y . János Barta: Gegenantwort a n I s t v á n H e r m a n n . Zsigmond Tiborc : Die Vorgeschichte u n d die A n f ä n g e der ungarischen Aladár Komlós : E r w i d e r u n g an Zsigmond Tiborc. V. Sándor Kovács : Zu der Nachlese von Pál P a n d i .
Daten I.oránt
und
sozialistischen L y r i k .
Beiträge
Bäsch : Zwei Literatoren (Osvát und Babits).
317;
Géza Bodolay : Angaben a u s dem Leben der Ungarischen Gesellschaft in Sopron vor dem Freiheitskampfe Zwei u n b e k a n n t e Aufsätze von Dezső Kosztolányi über Géza Csáth veröffentlicht von Pál Réz. Kálmán Vargha : Die Märchen von Zsigmond Sebők in einem p o s t u m e n Móricz-Band. Margit Busa : Die u n b e k a n n t e n Gedichte des Mihály T o m p a . Sándor Scheiber : Zwei Zsigmond Móricz D o k u m e n t e . Gyula Kunszery : „ U n b e k a n n t e s G e d i c h t " des Csokonai. Rundschau Marcell Benedek : K á l m á n Csathó : So sah ich sie. — Cs. Klára Gárdonyi : K á l m á n Mikszáths sämtliche W e r k e I — V I . — György Rónay: Zoltán J é k e l y : Verbotener G a r t e n . — Béla G. Németh : László Sziklay : I m r e Gáspár. — József Kiss : Liebeslieder und Trinklieder. — György Belia : Géza Lengyel : A d y in der W e r k s t a t t . — Gusztá Makay : (Dezső Kosztolányi : Golddrache. — Ferenc Móra : Die A u f e r w e c k u n g Hannibals. — László Péter : Flieg P f a u , fliege . . . — Csaba Sik : Ágnes Nemes Nagy : W e t t e r l e u c h t e n . — Ottó Jávor : László K a r d o s : H u n d e r t Gedichte. — István Fenyő: Zso't Trócsányi : Zur Geschichte •des N a g y e n y e d e r Kollegiums.
T e r j e s z t i : Posta K ö z p o n t i Hírlap Iroda B u d a p e s t V. József n í d o r t é r 1. telefon 180—850 Előfizftési ára egy évre 24.— F t . egy p é l d á n y á r a 8. — F t . C s e k k s z á m l a s z á m : 61.257 A k i a d á s é r t felel az A k a d é m i a i K i a d ó igazgatója Műszaki felelős : Szöllösy K á r o l y K é z i r a t b e é r k e z e t t : 1957. XII. 13. — T e r j e d e l e m : 11-2 (A/5) ív + 4 old. n e l l é k l e t 44380/58 A adémiai N y o m d a , V., Gerlóczy u. 2, — Felelős vezető : B e r n á t György
*
318
Ára : 8,—
Ft
Előfizetés
egy évre:
24,—
Ft
Világirodalmi Figyelő 1958. I. szám. TARTALOM Szenczi
Miklós : A szovjet irodalomelmélet n é h á n y időszerű kérdése
Országh László: A nemzeti szempont uralomra j u t á s a az amerikai ircdalomt ö r t é n e t í r á s b a n és k r i t i k á b a n Vajda
Oyörgy
Mihály
: Egyszerűség v a g y k é t é r t e l m ű s é g ?
Rába György : Baudelaire esztétikája ú j a b b megvilágításban Jan
Slaski
: J ó k a i lengyelül
KÖNYVSZEMLE A Pléiade Enciklopédiája. (Az irodalmak t ö r t é n e t e , 1—2. k ö t e t . ( H o p p Lajos) B. 0. Unbegaun
: Az orosz verselés (Gáldi László)
Gustave Cohen : T a n u l m á n y o k a francia középkori és renaissance-kori színház t ö r t é n e t é r ő l (Lakits Pál) J.
VT. Lever:
Az Erzsébet-kori szerelmes szonett (Róna
M. Cesnaková—Michalccvá
Éva)
: Pavel Kyrir.ezer színdarabjai (Sziklay László)
R. F. Brown : A spanyol regény 1700—1850-ig (Király Rudolf) Angol paraszt к ölt észét (Vámosi Pál) J. D. Levin : A paraszti t é m a az angol költészetben a X V I I I . században és a X I X . század kezdetén és George Crabbe falusi költeményei R. Unwin : A falusi múzsa. T a n u l m á n y o k az angol parasztköltészetről FOLYÓIRATSZEMLE HÍREK
T e r j e s z t i a P o s t a K ö z p o n t i H i r l a p i r o d a B u d a p e s t , V., József n á d o r t é r 1. T e l e f o n : 780-850
IHOl) Ш 1 М Т 0 К Т Е И Т
Barta János : A mester n y o m á b a n ( H o r v á t h J á n o s nyolcvanadik születésnapjára) Czine Mihály: Móricz Zsigmond p a r a s z t á b r á z o l á s á n a k kezdetei
193 208
VITA Hermann István: A k o m m e n t á t o r és A r a n y J á n o s a Barta János : Viszonválasz H e r m a n n I s t v á n n a k Tiborc Zsigmond : A m a g y a r szocialisztikus líra előzményei és kezdetei Komlós Aladár : Válasz Tiborc Zsigmondnak V. Kovács Sándor: P á n d i Pál tallózásaihoz
223 228 228 231 232
A D A T O K ÉS A D A L É K O K Bäsch Lóránt : K á t literátor (Osvát és Babits) Bodolay Géza: A d a t o k a soproni Magyar Társaság szabadságharc előtti életéből Kosztolányi Dezső két ismeretlen cikke Csáth Gézáról (Közli : Réz Pál) Vargha Kálmán : Sebők Zsigmond meséi egy p o s t h u m u s Móricz-kötetben Busa Margit: T o m p a Mihály ismeretlen versei ! Scheiber Sándor : Két Móricz Z s i g m o n d - d o k u m e n t u m Kunszery Gyula: „ C s o k o n a y n a k egy ismeretlen k ö l t e m é n y e "
233 243 263 266 267 274 275
SZEMLE Benedek Marcell : Csathó K á l m á n : Ilyeneknek l á t t a m őket Cs. Gárdonyi Klára: Mikszáth K á l m á n összes művei Rónay György : J é k e l y Z o l t á n : Tilalmas kert Németh G. Béla : Sziklay László : A századvég ellenzéki i r o d a l m á n a k t ö r t é n e t é r ő l . Gáspár Imre Kiss József: Virágénekek és m u l a t ó n ó t á k X V I I — X V I I I . század Belia György : Lengyel Géza : A d y a m ű h e l y b e n Makay Gusztáv : Két t a n á r - r e g é n v új kiadása. Kosztolányi Dezső : A r a n y s á r k á n y . Móra Ferenc : H a n n i b á l f ö l t á m a s z t á s a Péter László: R ö p ü l j p á v a , röpülj. Magyar balladák és balladás dalok Sik Csaba : Nemes N a g y Ágnes : Szárazvillám Jávor Ottó : K a r d o s László : Száz vers Fenyő István : Trócsánvi Zsolt : A nagyenyedi kollégium t ö r t é n e t é h e z TÁRSASÁGI Barta Nagy
János : Gyulai Ágost Miklós: N a g y Sándor 80 éves
277 279 281 288 295 296 299 304 305 307 30i
HÍREK 311 311