s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
BUDAPESTI M SZAKI ÉS GAZDASÁGGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR M SZAKI MENEDZSMENT GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE
A BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola II. országos konferenciájának el adásai
BUDAPEST, 2006. FEBRUÁR 9.
©
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B A konferencia elnöksége:
Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezet je Dr. Meyer Dietmar egyetemi tanár, a BME GTK Közgazdaságtan Tanszék vezet je Dr. Szlávik János egyetemi tanár, a Közgazdaságtudományok Intézet igazgatója, a Környezetgazdaságtan Tanszék vezet je Dr. Török Ádám egyetemi tanár, akadémikus, az MTA IX. Közgazdasági és Jogi Osztályának elnöke
M szaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Az el adások szakmai lektorálásában részt vettek: Dr. Daruka Magdolna egyetemi docens Deliné Dr. Pálinkó Éva egyetemi docens Dr. Deli-Gray Zsuzsa egyetemi adjunktus Dr. Füle Miklós egyetemi docens Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár Dr. Koltai Tamás egyetemi tanár Dr. Kósi Kálmán egyetemi docens Kurtán Lajosné Dr. egyetemi docens Dr. Meyer Dietmar egyetemi docens Dr. Petró Katalin egyetemi docens Dr. Sebestyén Zoltán egyetemi adjunktus Dr. Szlávik János tanár Dr. Török Ádám egyetemi tanár, akadémikus Dr. Vigvári András egyetemi docens
A konferencia szervez je: Rupp Tünde
A konferenciakötetet szerkesztette: Vig Zoltán
A borítót tervezte: Vig Zoltán
©
A konferenciát anyagilag támogatta: Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
ISBN 963 420 859 2
Copyright: Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar M szaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B Tartalomjegyzék
©
El szó ...................................................................................................................................................... 7 L RINCZ Vilmos A KKV szektor versenyhelyzetének alakulása az EU-s csatkalozást követ en........... 8 VIG Zoltán A magyar KKV szektor reprezentációja és lehet ségei a World Wide Web-en a munkatársak informatikai attit djének tükrében ..................................................................................... 17 PÉTER Erzsébet „Sok kicsi sokra megy?” – A kiskereskedelemben tevékenyked kis- és közepes vállalkozások helyzetének alakulása a Balaton kiemelt üdül körzeteiben ............................................. 26 GERGELY Róbert – Dr. BENCSIK Andrea A versenyképes tudás, és ami mögötte van ...................... 34 BARÁTH Lajos A mez gazdasági termelés hatékonyságának vizsgálata Magyarországon és Németország keleti tartományaiban ....................................................................................................... 45 CZINEGE Éva A magyar bankrendszer szerepe Magyarország versenyképességében ...................... 55 JENEI István - NAGY Judit Fókuszban a verseny: A termelési gyakorlat 1999-2004 közötti változásának bemutatása kérd íves felmérés alapján................................................................................................. 63 CZEGLÉDI Csilla N k munkaer -piaci hátrányai ................................................................................... 77 ZSOLNAINÉ HARCZI Ildikó A hazai elektronikus kiskereskedelem elterjedését befolyásoló tényez k vállalati szempontú elemzése................................................................................................................. 84 MARGITAY-BECHT András A gazdasági növekedés, az egyenl tlenség és a segélyezés kapcsolatának ágens alapú modellezése....................................................................................................................... 99 VICZE Gábor Innováció a menedzsment tanácsadásban................................................................... 109 CSUKA Gyöngyi Az Európai Unió jogegyszer sítési stratégiája és a versenyképesség...................... 118 RITZLNÉ KAZIMIR Ildikó A demográfiai átmenet hatása a Magyarországon kialakult regionális különbségekre...................................................................................................................................... 126 KEMENCZEI Nóra A Versenyképesség értelmezése makroszinten ....................................................134 CSONGRÁDI Gyöngyi A nonprofit szektor finanszírozásának néhány adózási kérdése ..................... 143 SZABÓ Zsolt Roland Versenyképes stratégiaalkotás és tervezési módszerek .................................... 153 HORTOVÁNYI Lilla - SZABÓ Zsolt Roland Versenyképesebb-e a vállalkozó vállalat?........................ 164 HALMOSI Péter A hazai önkormányzatok kockázatainak értékelése................................................... 176 KOVÁCS Gábor Az önkormányzati kötvénypiac kialakulása és fejl dése a kelet-közép-európai országokban: Tanulságok és lehet ségek ........................................................................................... 184 GÁTHY Andrea Fenntarthatóság kontra versenyképesség a magyar mez gazdaságban................... 198 TORMA András Környezetmenedzsment eszközök a vállalati versenyképesség szolgálatában ......... 208 KALLÓ Noémi Szolgáltatásmenedzsment-megfontolások a pénztári expressz sorok kialakításával kapcsolatban ........................................................................................................................................ 219 DANÓ Györgyi Mystery Shopping ........................................................................................................ 231 KISS Lilla Veronika Önkormányzati finanszírozási rendszer szerepe az önkormányzatok versenyképességének alakulásában.................................................................................................... 239 MADARASINÉ SZIRMAI Andrea A környezeti adózás felel ssége Magyarország versenyképességének megítélésében ................................................................................................. 247 KISS András Az Európai Uniós támogatások gazdasági hatása a magyar környezetvédelmi szektorra ............................................................................................................................................................. 258
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
EL SZÓ
A Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának M szaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolája 2006. február 9-én immár másodszor rendezte meg országos doktori (PhD) konferenciáját. A konferencia témájául – a Doktori Iskola Tanácsának állásfoglalása alapján – a „Magyar gazdaság versenyképessége” c. témát választottuk.
A konferencia plenáris ülését Dr. Török Ádám egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia IX. Közgazdasági és Jogi Osztályának elnöke nyitotta meg „Lehetséges magyar versenyképességi stratégiák” c. nagy érdekl dést kiváltó el adásával, amelyre a konferencia el adói többször is hivatkoztak. A konferencián három szekcióban 25 el adás hangzott el. Szekció elnökök: Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár, Dr. Meyer Dietmar egyetemi tanár és Dr. Szlávik János egyetemi tanár voltak.
Saját hallgatóinkon túlmen en el adásokat tartottak a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a gy ri Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskoláinak hallgatói. Az el adások a PhD hallgatók magas szint felkészültségét tükrözték, nagy hozzáértéssel kezelték a témákat. Következtetéseik megalapozottak voltak, az egyes el adások komoly empirikus kutatásokra is támaszkodtak. Ez a konferencia is meggy z en bizonyította, hogy érdemes ilyen fórumokat szervezni, ahol a hallgatók bemutathatják, hogy hol tartanak kutatásaikban, összehasonlíthatják eredményeiket más doktori iskolák hallgatóinak eredményeivel, ötleteket meríthetnek egymás el adásaiból. A konferencia szekcióelnökeinek, az el adások szakmai lektorálásában résztvev knek, a konferencia szervez jének és a konferenciakötet szerkeszt jének a Doktori Iskola nevében ezúton is köszönetemet fejezem ki. Budapest, 2006. február 9.
Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár a Doktori Iskola vezet je
©
7
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
L RINCZ Vilmos A KKV SZEKTOR VERSENYHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ EU-S CSATKALOZÁST KÖVET EN1
Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, egy konkrét felmérés eredményeire alapozva, hogy milyennek ítélik meg a kis- és középvállalkozások saját piaci helyzetük változását az EU-csatlakozás óta eltelt id ben, és ezeket a változásokat milyen mértékben magyarázhatjuk az új versenytársak megjelenésével. Megvizsgálom, hogy a KKV szektorban milyen mértékben jellemz a cégek kooperációja, mennyire elterjedtek a formális és informális együttm ködések. Bemutatom, hogy milyennek tartják a KKV szektor vállalatai saját rövid távú kilátásaikat. Az elemzésben a kis- és középvállalatok véleménye mellett összehasonlításként a nagyvállatok véleményét is szerepeltetem, illetve megvizsgálom, hogy milyen mértékben tér el a különböz tulajdonosi kézben lév vállalatok saját piaci helyzetükr l alkotott véleménye. Tárgyszavak: KKV, versenyképesség, EU-csatlakozás
1. Módszertan A vizsgálat 750 darab magyarországi társas vállalkozás megkérdezésével, standard kérd ívek segítségével zajlott 2005 novemberében. A kutatásba bevont 750 vállalat ágazati besorolását és a cégek létszámadatait tekintve megbízhatóan reprezentálja a legalább 10 f t foglalkoztató hazai vállalatok összességét. Az adott mintanagyság (750 vállalat) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,6 százalékponttal térnek el attól, amit az összes legalább 10 f t foglalkoztató társas vállalat megkérdezésével kaptunk volna.
Ágazatok
Alapsokaság Magyarországon ma összesen 31,5 ezer legalább 10 f t foglalkoztató vállalat m ködik, melyek közül 16,6 ezer 10-19 f t foglalkoztat, 9,4 ezer vállalat pedig 20-49 f s alkalmazotti létszámmal m ködik. A 10-49 f t foglalkoztató cégek - a kisvállalatok - darabszám szerinti aránya 85% a legalább 10 f t foglalkozató vállalatok körében. A középvállalatnak számító 50-249 f s cégek száma már csak 4,6 ezer darab, míg 250 f nél több alkalmazottal dolgozó vállalatból kevesebb, mint ezer darab m ködik ma Magyarországon. Létszám-kategória szerint összesen, 30,5 ezer vállalat tekinthet KKV-nak. Létszám-kategóriák Összesen 250 f 10-19 f 20-49 f 50-249 f felett Nyersanyagtermel 705 743 461 42 1 951 szektor Ipar 6 046 4 033 2 219 574 12 872 Kereskedelem 4 628 2 059 775 91 7 553 Egyéb szolgáltatás 5 193 2 595 1 145 211 9 144 Összesen 16 572 9 430 4 600 918 31 520 1. táblázat: A legalább 10 f t foglalkoztató vállalatok számának megoszlása a létszám-kategóriák és a vállalat tevékenysége szerint Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR; 2005/3.
©
1 L RINCZ Vilmos Közgazdaságtan Tanszék Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Telefon: (36-1) 373-0779 Email:
[email protected]
8
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Elemzési szempontok Az elemzést három csoportosítás, a vállalatok által foglalkoztatott létszám, a vállalat tevékenysége, valamint a vállalat tulajdonosi struktúrája szerint végeztem el. A 10 f feletti társas vállalatokat tevékenység szerint négy kategóriába soroltam, a TEÁOR-ban használt ágazati kategóriákat használva: • nyersanyagtermel szektor (mez gazdaság, halászat, bányászat), • ipar (feldolgozóipar, épít ipar, energiaszektor), • kereskedelem, • egyéb szolgáltatás (vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, szállítás, távközlés, pénzügyi- és ingatlanügyletek, oktatás). A négy ágazati kategória mellett négy létszám-kategóriát használtam, melyek a következ k: • 10-19 f t foglalkoztató vállalatok, • 20-49 f t foglalkoztató vállalatok, • 50-249 f t foglalkoztató vállalatok, • 250 f nél többet foglalkoztató vállalatok. Az elemzés során a KKV definíció függetlenségi kritériumát2 több okból sem érvényesítettem. A 750 válaszadó mintegy 10%-a (N=78 cég) nem válaszolt a tulajdonosi szerkezetre vonatkozó kérdésre, valamint a 25%-nál nagyobb külföldi tulajdoni hányadról beszámoló cégekr l sem lehetett eldönteni, hogy a függetlenségi kritérium szerint KKV-nak számítanak-e, mivel a külföldi vállalatra vonatkozóan nem állt rendelkezésre semmilyen adat. Ezen túlmen en, ha figyelmen kívül hagytam volna azokat a cégeket, amelyekben az állam 25%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik, akkor további 120 vállalat esett volna ki a mintából. Az említett csoportokat elhagyva egy olyan minta állt volna rendelkezésemre, amihez nincs releváns alapsokasági adat, így a súlyozás lehet sége is meghiúsult volna. A fentiek megfontolása után, a problémát kérdéssé transzformálva jutottam el az összefoglalóban felvetett gondolathoz. Az elemzésben KKV-nak tekintettem minden vállalatot, ami 10-250 f t foglalkoztat, és feltáró változóként vontam be az elemzésbe a tulajdonosi szerkezetet azzal a céllal, hogy megvizsgáljam, hogy a különböz tulajdonosi szerkezet KKV-k (vagy legalább is méretükben KKV-nak számító cégek) mennyiben látják másképpen versenyhelyzetük alakulását. Az elemzéshez a következ tulajdonosi kategóriákat használtam: • több, mint 75%-ban állami tulajdonban lév vállalatok, • több, mint 75%-ban dolgozói tulajdonban lév vállalatok, • több, mint 75%-ban belföldi magántulajdonban lév vállalatok, • több, mint 75%-ban külföldi tulajdonban lév vállalatok, • egyéb tulajdonosi szerkezet vállalatok. 2. Az EU-csatlakozás hatása a vállalatok piaci helyzetére
Új versenytársak Az EU-csatlakozás óta a 10 f nél többet, de 250 f nél kevesebbet foglalkoztató vállalatok 50%-ának piacán jelent meg új versenytárs, ami azt jelenti, hogy mintegy 16 ezer cégnek kellett ilyen jeleg kihívásokkal szembenéznie az elmúlt másfél év folyamán. Az egyes ágazatokat országos viszonylatban vizsgálva elmondható, hogy az átlagosnál jellemz bb volt a verseny er södése a kereskedelemben (az itt tevékenyked cégek 57%-a találta magát szembe új versenytárssal), azon belül is az 50-249 f s
2 Csak azok a vállalatok számítanak KKV-nak melyekben kizárólag egyéb KKV-k rendelkeznek 25%-nál nagyobb tulajdonnal.
9
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
cégek körében, ahol négyb l három cégnek lett új versenytársa az elmúlt másfél évben, és a 20-49 f s cégeknél, amelyeknek 67%-a találkozott új versenytárssal. Az átlagosnál szintén gyakrabban „kaptak” új versenytársat az 50-249 f t foglalkoztató nyersanyagtermel cégek.
2. táblázat: Hogyan változott az önök vállalatának piaci helyzete az EU-csatlakozás után? (egyenlegértékek „-” 100-tól „+” 100-ig terjed skálán, ahol a „-” 100 jelentése: jelent s mértékben romlott, a „+” 100 jelentése pedig: jelent s mértékben javult)
80% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
Kereskedelem
10-19 f
Nyersanyagtermel szektor
20-49 f
Ipar
Egyéb szolgáltatás
50-249 f
Országosan
Országosan
1. ábra: Jelent-e meg versenytárs az Önök vállalatának piacán az EU-csatlakozás óta? (az igen válaszok százalékos aránya az összes vállalat körében) Forrás: GKI Rt. saját kutatása
A vállalatok piaci helyzetének alakulása A vállalatok piaci helyzetének EU-csatlakozás óta történt változását a GKI Rt. által rendszeresen használt, az EU-s módszertan szerint is elfogadott egyenleg mutató segítségével mértem, „-” 100-tól „+” 100-ig terjed skálán, a „-” 100-at jelent s mértékben romlott, a „+” 100-at pedig jelent s mértékben javult jelentéssel felruházva. A 10 f feletti vállalatok összességében úgy látják, hogy piaci helyzetük érezhet en romlott 2004 májusa óta. A kis- és középvállalatok, valamit a nagyvállalatok véleménye között érezhet különbség van, ugyanis a KKV-k a „-” 100-tól „+” 100-ig terjed skálán -25 pontra, a nagyvállalatok pedig -8 pontra értékelték piaci helyzetük elmúlt másfél évben történt változását. A kis és középvállalatok körében létszám-kategóriánként vizsgálva elmondható, hogy a 20-49 f s cégek látják a legkevésbé negatívnak a piaci helyzetük változását. Felmerül a kérdés, hogyan befolyásolja a vállalatok saját piaci helyzetér l alkotott képet egy új versenytárs megjelenése. A második táblázatban látható az összefüggés, miszerint azok a vállalatok, amelyek új versenytárssal szembesültek az Európai Unióhoz való csatlakozás után, úgy ítélik meg, hogy helyzetük egyértelm en romlott, míg azok, akik nem találkoztak új versenytárssal csak piaci helyzetük enyhe gyengülésér l számolnak be. A létszám kategóriák szerinti összefüggés azt mutatja, hogy a kisebb cégek az átlagosnál sokkal nagyobb „csapásnak” élik meg egy új versenytárs piacra lépését, hiszen amíg a 10-19 f s cégek esetében 36 pont különbség a „van új versenytársa” és a „nincs új versenytársa” oszlop értékei között, addig 20-49 f s cégeknél ez az eltérés 25 pont, az 50-249 f t foglalkoztatóknál pedig 28 pont. Az ágazatok közül az új versenytárs belépésére a nyersanyagtermel szektor a legérzékenyebb, míg a tulajdonosi szerkezet esetében a többségi állami tulajdonban lév , illetve a vegyes tulajdonosi szerkezet cégek reagálnak a legrosszabbul egy új versenytárs megjelenésére. A külföldi tulajdonban lév cégek ebb l a szempontból nagyon er snek bizonyulnak, esetükben csak 15 pont a különbség a két oszlop között.
© 10
Nincs új versenytársa -11 -9 -11 -5
Nyersanyagtermel szektor Ipar Kereskedelem Egyéb szolgáltatás
-56 -34 -27 -39
-21 -6 -11 -9
-39 -24 -22 -24
Több, mint 75%-ban állami tulajdon Több, mint 75%-ban dolgozói tulajdon Több, mint 75%-ban belföldi magántulajdon Több, mint 75%-ban külföldi tulajdon Egyéb tulajdonosi szerkezet
-38
-4
-11
Országosan
-38
10-19 f 20-49 f 50-249 f 250 f felett
70%
0%
Van új versenytársa -47 -34 -39 -18
Átlagosan -28 -20 -24 -9
-21
-49
-34
-10
-35 -9 -41
4 -4
-24 -6 -14
-10
-24
Forrás: a GKI Rt. 2005 novemberében készült kutatása alapján készült táblázat
A teljes mintában létszám-ágazat, ágazat-tulajdon és létszám-tulajdon metszetben is elég válasz volt annak vizsgálatához, hogy hogyan látják a vállalatok saját piaci helyzetük alakulását. A vállalat tevékenysége és a vállalat által foglalkoztatott létszám szerint vizsgálódva felfedezhet , hogy a 20-49 illetve az 50-249 f t foglalkoztató nyersanyagtermel vállalatok látják legrosszabbnak piaci helyzetük elmúlt 18 hónapban történt változását. 0
-5
-10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45 -50
Nyersanyagtermel szektor
10-19 f
20-49 f
Ipar
Kereskedelem
50-249 f
Egyéb szolgáltatás
250 f felett
Országosan
Összes 10 f feletti vállalat
2. ábra: Hogyan változott az önök vállalatának piaci helyzete az EU-csatlakozás után? (egyenlegértékek „-” 100-tól „+” 100-ig terjed skálán, ahol a „-” 100 jelentése: jelent s mértékben romlott, a „+” 100 jelentése pedig: jelent s mértékben javult) Forrás: a GKI Rt. 2005 novemberében készült kutatása alapján készült ábra
11
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Az 50-249 f t foglalkozató cégek az átlagosnál is nagyobb mértékben romlónak ítélik meg piaci helyzetük EU-csatlakozás óta történt változását a kereskedelemben és a nyersanyagtermel szektorokban, amit összekapcsolhatunk a fentiekben elvégzett „versenytárselemzéssel”, amib l tudjuk, hogy ezek a cégek átlagosnál nagyobb arányban találták szemben magukat új belép kkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a versenytárs megjelenése, vagy nem megjelenése közötti összefüggés ez esetben olyan er s, hogy még az átlagos értékek is kirajzolják a kapcsolatot. Ágazat és létszám-kategória szerinti bontásban nincs olyan szegmens, amely pozitív változást tapasztalt volna piaci helyzetének alakulásában az EU-csatlakozás óta. A kis- és középvállalati kategórián belül a 20-49 f t foglalkoztató ipari vállalatok látják a legkevésbé aggasztónak piaci helyzetük alakulását. A cégek saját versenyhelyzetük alakulásáról alkotott képét a vállalat tevékenységének és tulajdonosi szerkezetének dimenziójában vizsgálva azt fedezhetjük fel, hogy a legalább 75%-ban külföldi tulajdonban lév vállalatok közül csak az iparban tevékenyked k ítélik úgy, hogy romlott piaci helyzetük, míg a nyersanyagtermel szektorban és a kereskedelemben tevékenyked k kedvez nek ítélik meg piaci pozícióik változását. A tulajdonosi szerkezet, foglalkoztatott létszám keresztmetszetében vizsgálódva, azt láthatjuk, hogy a többségében dolgozói tulajdonban lév cégek3 az ágazati kategóriákhoz hasonlóan a foglalkoztatottkategóriák szerinti bontásban is minden alcsoportban az országos átlagnál rosszabbra értékelik jelenlegi piaci helyzetüket, mint az EU-csatlakozáskori helyzetüket. A legalább 75%-ban külföldi tulajdonban lév cégek piaci helyzetük EU-csatlakozás óta való alakulásáról alkotott véleménye minden létszám-kategóriában jobb, mint az egyes létszám-kategóriákhoz tartozó országos átlag.
Összességében nem fest rózsás képet a KKV szektor versenyképességér l, hogy a létszám-kategóriák, ágazati-kategóriák és tulajdonosi-kategóriák alapján létrehozott 42 szegmens (a nagyvállalatokat figyelmen kívül hagyva) közül összesen 3 esetében mondható el, hogy az adott szegmenshez tartozó vállalatok legalább minimális mértékben jobbnak látják piaci helyzetüket most, mint az EUcsatlakozáskor. A képet tovább árnyalja, hogy mind a három kategória a 75%-nál magasabb külföldi tulajdoni hányaddal rendelkez cégek körébe esik, és egyáltalán nem biztos, hogy magyar KKV-nak számítanak.
20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45 -50 -55
0
-5
-10
-15
-20
-25
-30
-35
-40
-45
Több, mint 75%- Több, mint 75%- Több, mint 75%- Több, mint 75%- Egyéb tulajdonosi szerkezet ban állami ban dolgozói ban belföldi ban külföldi tulajdon tulajdon magántulajdon tulajdon
10-19 f
20-49 f
50-249 f
250 f felett
Országosan
Összes 10 f feletti vállalat
4. ábra: Hogyan változott az önök vállalatának piaci helyzete az EU-csatlakozás után? (egyenlegértékek „-” 100-tól „+” 100-ig terjed skálán, ahol a „-” 100 jelentése: jelent s mértékben romlott, a „+” 100 jelentése pedig: jelent s mértékben javult) Forrás: a GKI Rt. 2005 novemberében készült kutatása alapján készült ábra
Több, mint 75%-ban állami tulajdon
Több, mint 75%-ban dolgozói tulajdon
Nyersanyagtermel szektor
Ipar
Több, mint Több, mint 75%-ban 75%-ban belföldi külföldi tulajdon magántulajdon
Kereskedelem
Egyéb tulajdonosi szerkezet
Egyéb szolgáltatás
Országosan
Összes 10 f feletti vállalat
3. ábra: Hogyan változott az önök vállalatának piaci helyzete az EU-csatlakozás után? (egyenlegértékek „-” 100-tól „+” 100-ig terjed skálán, ahol a „-” 100 jelentése: jelent s mértékben romlott, a „+” 100 jelentése pedig: jelent s mértékben javult) Forrás: a GKI Rt. 2005 novemberében készült kutatása alapján készült ábra
©
5
3. Együttm ködések A versenyhelyzettel kapcsolatos érdekes kérdés, hogy a vállalatok milyen mértékben tudnak, akarnak együttm ködni egymással. Az összes 10 f feletti vállalat 12%-a vesz részt valamilyen formális értékesítési együttm ködési hálózatban, 9%-uk tagja valamilyen informális kooperációnak, 16%-uk pedig formális és informális kooperációban egyaránt részt vesz. A 20 f alatti, illetve a 250 f feletti cégek az összes cég körében nézve az átlagosnál ritkábban vesznek rész együttm ködésekben. Az új versenytársak megjelenése és a kooperációkban való részvétel között er s kapcsolatot van. Az összes vállalat 12%-a vesz részt kizárólag formális együttm ködésben, azon vállalatok körében pedig, akik nem találkoztak új versenytárssal 8% ez az arány, míg az új versenytársakkal szembesül knél 13%. Az összes vállalat 9%-a tagja informális értékesítési hálózatnak, az új versenytársat nem „kapó” cégek körében 8%, míg az EU-csatlakozás óta új versenytárssal „gazdagodók” körében 11% ez az arány. Az új versenytárssal nem találkozó cégek körében 11% a formális és informális hálózatban is részt vev cégek aránya, míg azon cégek körében, amelyek piacára új versenytárs lépett be az elmúlt másfél évben 20%-os arányról beszélhetünk.
3 A több, mint 75%-ban dolgozói tulajdonban lév csoport 250 f feletti kategóriájánál, nem szerepel érték, ugyanis a mintában nem volt
olyan nagyvállalat, ami 75%-ot meghaladó arányban dolgozói tulajdonban lett volna.
12
13
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
Országos átlag
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
mondhatjuk, hogy helyzete tartósan kedvez tlenebbé vált az EU-csatlakozás után, mert az ide tartozó cégek piaci pozíciója saját megítélésük szerint az elmúlt 18 hónap során az átlagosnál nagyobb mértékben romlott (az átlagosnál nagyobb arányban találkoztak új versenytársakkal), és ezek a vállalatok a következ 18 hónapban sem számítanak piaci helyzetük javulására. Az átlagosnál nagyobb mérték versenytársi megjelenésr l, valamint a piaci helyzetük átlagosnál nagyobb mérték nek romlásáról számoltak be az 50-249 f t foglalkoztató kereskedelmi cégek, de a rajtuk lév nyomás valamelyest enyhülhet a következ 18 hónap folyamán, ugyanis a kereskedelmi tevékenységet folytatók körében egyetlen létszám-kategóriaként piaci helyzetük javulására számítanak.
nincs új v erseny társ
v an új v erseny társ
250 f felett
50-249 f
nincs új v erseny társ
25
20-49 f
20
v an új v erseny társ
15 10
10-19 f
5
nincs új v erseny társ
0
0
formálisban
5
10
15
informálisban
20
25
30
35
40
45
50
55
formálisban és informálisban
5. ábra: Részt vesz-e valamilyen formális vagy informális értékesítési (együttm ködési) hálózatban, kooperációban más vállalattal? (az igen válaszok százalékos aránya) Forrás: a GKI Rt. 2005 novemberében készült kutatása alapján készült ábra
A versenytársak megjelenésének hatása leginkább a kizárólag informális, valamint az informális és formális kapcsolatokban egyaránt részt vev cégek együttes arányának növekedésében érhet tetten. Azon vállalatok körében, amelyeknek piacát nem „támadja” új versenytárs összesen 19% az informális értékesítési hálózatban részt vev k aránya, míg az új versenytárs által is szorongatott cégek 31% a lép be valamilyen informális szövetségbe. Az új versenytárs ellen informális együttm ködéssel való védekezés a legkisebb vállalatok körében nem jellemz , ennek okait csak feltételezhetjük, el fordulhat például, hogy ezek a cégek túl kicsik ahhoz, hogy támogatni tudják egymást, illetve az is lehetséges, hogy azért nincsenek kapcsolatban, mert tevékenységi területeik nincsenek fedésben, a vezetésük nem rendelkezik megfelel kapcsolati t kével. A 20 f nél többet foglalkoztató cégek védekezési mechanizmusát mutatja az 5. ábra, miszerint az új versenytárs megjelenése a formális szövetségek kismérték és az informális kapcsolatok nagymérték növekedését vonja maga után. Kifejezetten érdekesek a nagyvállalatok, amelyek versenytárs megjelenésének hiányában formális kooperációt egyáltalán nem tartanak fenn, míg új versenytárs piacra lépése esetén igen agresszívan reagálnak.
4. A KKV-k szektor kilátásai a következ 18 hónapra vonatkozóan A 10 f nél többet foglalkoztató vállalatok egyáltalán nem bizakodóak saját rövid távú gazdasági lehet ségeiket illet en. A válaszokat a szokásos „-” 100-tól „+” 100-ig terjed skálán mérve, ahol a „-” 100 jelent sen romlani fog, a „+” 100 pedig jelent sen javulni fog jelentéssel bír, a 10 f feletti vállalatok várakozásának átlagértéke 4 pont a következ másfél évre vonatkozóan. A vállalatok valamennyi ágazatban piaci helyzetük nagyobb mérték romlását érezték az EU-csatlakozás óta, mint amilyen mérték javulásra a következ másfél évben számítanak. Az elemzésben használt ágazat-kategóriák közül a nyersanyagtermel és az egyéb szolgáltatás szektorok vállalatai saját gazdasági helyzetük javulását várják, bár esetükben is csak alig érezhet , szerény mérték (11 pont) javulásról lehet beszélni. A nyersanyagtermel szektorban az 50-249 f t foglalkoztató vállatok az egyetlen olyan csoport, amely nem számít helyzete javulására a következ 18 hónap során. Err l a vállalati szegmensr l azt
©
14
-5
-10 -15 -20 -25
Nyersanyagtermel szektor
10-19 f
20-49 f
Ipar
Kereskedelem
50-249 f
Egyéb szolgáltatás
250 f felett
Országosan
Összes 10 f feletti vállalat
6. ábra: Hogyan változik vállalkozásának helyzete a következ másfél évben a jelenlegihez képest? (egyenlegértékek „-” 100-tól „+” 100-ig terjed skálán, ahol a „-” 100 jelentése: jelent s mértékben romlani fog, a „+” 100 jelentése pedig: jelent s mértékben javulni fog) Forrás: a GKI Rt. 2005 novemberében készült kutatása alapján készült ábra
A vállalatok saját piaci helyzetükre vonatkozó várakozásait szintén megvizsgálhatjuk az elmúlt másfél évben új versenytárssal szembesül , valamint az új versenytársak által nem támadott cégek körében. Az eredmény, miszerint azok a vállalatok, amelyek piacára az elmúlt másfél évben új versenytárs lépett be optimistábbak a jöv t illet en, mint azok, akik nem találkoztak új versenytárssal, els re meglep nek t nhet, de összességében a KKV szektor rugalmasságát és életképességét mutatja, valamint az új belép k kihívásaira adott pozitív válaszát tükrözi. Csak a 10-19 f t foglalkoztató vállalatokat emelve ki példaként, elmondhatjuk, hogy az elmúlt 18 hónap piaci helyzetre gyakorolt hatását illet en valamennyi létszám-kategória közül a 10-19 f s cégek voltak a legpesszimistábbak, ugyanakkor a következ 18 hónappal szemben nekik vannak a legkedvez bb várakozásaik. A létszám-kategóriák közül ket érintette a legérzékenyebben az új belép k piacra lépése, összességében úgy ítélik meg, hogy piaci helyzetük negatív irányba változott az elmúlt másfél évben, de kezelik a kihívást, és versenyezni kívánnak egy er sebb piacon. A nagyvállalatok piaci helyzetére a KKV-khoz képest sokkal kisebb hatással volt az új szerepl k belépése, illetve távol maradása, a 250 f feletti cégek sokkal kisebb érzékenységet mutattak ezzel kapcsolatban, ugyanakkor a jöv t illet en sincsenek olyan „széls séges” várakozásaik, mint a kisebb cégeknek. Érdekes összefüggés, hogy a több, mint 75%-ban belföldi, illetve dolgozói tulajdonban lév cégek, amelyek az elmúlt 18 hónap a vállalat piaci helyzetére gyakorolt hatását valamennyi ágazat esetében egyaránt igen negatívnak ítélték (4. ábra) a következ 18 hónap kapcsán igen bizakodóak. A külföldi többségi tulajdonban lév cégek számára ezzel szemben kisebb kényelmetlenséget okozott az EUcsatlakozás óta eltel másfél év, viszont bizonytalanabbul várják a következ 18 hónapot.
15
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola VIG Zoltán1
A MAGYAR KKV SZEKTOR REPREZENTÁCIÓJA ÉS LEHET SÉGEI A WORLD WIDE WEB-EN A MUNKATÁRSAK INFORMATIKAI ATTIT DJÉNEK TÜKRÉBEN
3. táblázat: Hogyan változik az Önök vállalatának piaci helyzete a következ másfél évben a jelenlegihez képest? (egyenlegértékek „-” 100-tól „+” 100-ig terjed skálán, ahol a „-” 100 jelentése: jelent s mértékben romlani fog, a „+” 100 jelentése pedig: jelent s mértékben javulni fog)
Van új versenytársa
Nincs új versenytársa
Átlagosan
19 2 8 -3
-1 -7 -6 7
8 -3 2 1
Nyersanyagtermel szektor Ipar Kereskedelem Egyéb szolgáltatás
12 4 2 19
2 -5 -10 2
11 2 -3 11
Több, mint 75%-ban állami tulajdon Több, mint 75%-ban dolgozói tulajdon Több, mint 75%-ban belföldi magántulajdon Több, mint 75%-ban külföldi tulajdon Egyéb tulajdonosi szerkezet
10
1
1
21
3
14
6 -23 10
-7 -17 1
1 -14 8
8
-3
4
10-19 f 20-49 f 50-249 f 250 f felett
Országosan
Forrás: a GKI Rt. 2005 novemberében készült kutatása alapján készült táblázat
5. Összefoglalás Az EU-csatlakozás óta számos új vállalat jelent meg a magyar piacon, minden második KKV új versenytárssal találta szemben magát. A gazdasági növekedést mutató makrogazdasági statisztikák alapján azt gondolhatnánk, hogy a vállalatok pozitívnak látják versenyhelyzetük alakulását az EU csatlakozás óta, ugyanakkor a kutatás eredményei megcáfolják ezt, a KKV szektor szerint saját versenyhelyzete közepes mértékben romlott a vizsgált id szakban. A KKV-k két csoportra oszthatók, az átlagosnál rosszabb véleménnyel vannak versenyhelyzetük alakulásáról az új versenytárssal találkozó cégek, és kevésbé borúlátóak azok a cégek, amelyek piacán nem jelent meg új versenytárs. A kis- és középvállalatok nem hagyták „szó nélkül” a versenytársak megjelenését, az új versenytárssal találkozók az átlagosnál gyakrabban próbálnak meg egymással együttm ködni. Az új versenytárs megjelenésének hatására a vállalatok közötti kooperáció egyre gyakoribbá válik, és a kutatás eredményei szerint els sorban informális együttm ködések alakulnak ki. A következ 18 hónaptól a KKV-k a versenyhelyzetük nagyon enyhe mérték javulását várják. Azok a vállalatok, amelyeknek az EU-csatlakozás óta új versenytárssal is meg kell küzdeniük piacukon az átlagosnál sokkal bizakodóbbak. A felmérés eredményei összességében azt sugározzák, hogy a KKV szektort felkészületlenül érte az EU-csatlakozás, és az új belép k támasztotta er sebb verseny miatt a KKV-k versenyhelyzete romlott. A piaci viszonyok átrendez désére a KKV szektor is reagált, a KKV-k szorosabbra fonták az együttm ködési szálakat. Az új belép k hatását feldolgozva, az együttm ködési rendszert meger sítve a KKV-k bizakodással várják a következ 18 hónapot, úgy gondolják versenyhelyzetük javulni fog.
©
16
A hazai Internet penetráció a régióbeli országokhoz mért elmaradása érezteti hatásait a KKV szektor versenyképességének vizsgálatakor. Korábbi kutatásaink alapján megállapítható, hogy a KKV szektor körében alacsony VIR elterjedtség jelent s részben a munkatársak alacsony IKT használati szintjével és negatív, elutasító attit djével magyarázható. Jelenleg megkezdett kutatásunk célja a WWW reprezentáció felmérése, indikátorainak meghatározása, vizsgálata, valamint a hazai kitörési pontok megkeresése, a motivációs lehet ségek feltárása. A kutatás jelen szakaszában a hipotézisek felállítása mellett a korábbi vizsgálatok -a jelen kutatási céloknak megfelel - összegzése történt meg. Ennek keretében képet kaphatunk a KKV szektor IKT használati szintjér l, attit djér l, a hazánkban megfigyelhet digitális szakadék jellemz ir l. A kutatás eredménye továbbá a KKV szektor webes megjelenéséhez és hatékony honlap-üzemeltetéséhez szükséges, költséghatékony informatikai metódusok módszerek feltárása, bemutatása. Tárgyszavak: kis- és középvállalkozások, IKT, Internet attit d
A kis- és középvállalkozások versenyképessége napjainak aktuális kérdése. A versenyképesség javítása nehezen képzelhet el modern eszközök információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata nélkül. Ezen eszközrendszer hatékony felhasználását az eddigi kutatások tisztán technológiai, szervezeti és finanszírozási feltételek meglétére korlátozták. Korábbi, más területen folytatott kutatásaink felvetették annak a hipotézisnek a fennállását, hogy ezen feltételek mellett a munkavállalók informatikai tudása, attit dje is szerepet játszhat az említett eszközrendszer optimális alkalmazásában. Mivel a teljes IKT vertikumra vonatkozó hatások feltérképezése a KKV szektorban túl tág és nehezen koncentrálható eredményeket hozott volna, így a vizsgálatok fókuszába a vállalkozás Interneten, a World Wide Weben történ megjelenését, sikerességét befolyásoló tényez k vizsgálata kerültek. A vizsgálat társadalomtudományi feladatai a BME M szaki Pedagógia Tanszékén folynak, a gazdaságtudományi feladatokat az Általános Vállalkozási F iskola Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport végzi. Az informatikai területen a két intézmény együttm ködése valósul meg. 1. A kutatás céljai Kutatási célként az alábbi feladatokat fogalmaztuk meg: • A hazai KKV szektor IKT ellátottságának felmérése korábbi tanulmányok, vagy szükség esetén saját adatfelvétel segítségével • Informatikai fejl dést el segít és gátló tényez k feltárása, mind a vállalkozás m ködése, mind a munkavállalók ismereti, beállítódása alapján • Az Internet penetráció és attit d vizsgálat a vállalkozás egészére és munkavállalóira vonatkoztatva • Vállalkozások world wide web-es megjelenésének tipikus mintáinak feltárása
VIG Zoltán Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem M szaki Pedagógia Tnaszék 1111 Budapest, Egry J. u. 1.
[email protected]
1
17
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A kutatás célcsoportja a kis és középvállalati kör, amely az alábbi táblázatok alapján definiálható. 1. táblázat: A kis és középvállalkozások meghatározása (2004. december 31-ig Hatályos tv.)
Feltétel
Foglalkoztatottak száma
Mikro-vállalkozás
Kisvállalkozás
< 10 f
<11-50 f
< 250 f
< 700 M forint < 500 M forint
< 4.000 M forint < 2.700 M forint
Éves forgalom vagy mérlegf összeg Függetlenség
Középvállalkozás
Az állam, az önkormányzat vagy aKKV vállalkozáson kívül es vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett t ke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
Forrás: 2004. évi XXXIV tv. A kis és középvállalkozásokról
2. táblázat:A kis és középvállalkozások meghatározása (2005. január 01-t l Hatályos tv.)
Feltétel
Mikro-vállalkozás
Kisvállalkozás
Középvállalkozás
Foglalkoztatottak száma
< 10 f
< 50 f
< 250 f
Éves forgalom vagy mérlegf összeg
< 2 M euró
< 10 M euró
< 50 M euró < 43 M euró
Függetlenség
Az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - t ke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
Forrás: 2004. évi XXXIV tv. A kis és középvállalkozásokról
Jelenleg a korábbi küls és saját kutatási eredmények összegzése történt meg a témában. A Cikk az alábbiakban ezek összegzését tartalmazza. Nemzetközi és hazai vizsgálatok alapján áttekintésre került az IKT, ezen belül hangsúlyosan az Internet technológiák elterjedtsége. A magyar lakossági Internet penetráció és attit d elemzésével meghatározásra kerültek a munkavállalók vizsgálatának relevánsnak feltételezett szempontjai is. 2. A kutatás el zményei
Nemzetközi vizsgálatok A Taylor Nelson Sofres (TNS) a nagyvállalati és a KKV szektorban nemzetközi felmérést végzett annak internetes ellátottságáról és az Internethasználat prioritásairól. E felmérés adatait 2004 során publikálta. Az eredmények áttekintésénél mind a hazai, mind a nemzetközi kutatást a célcsoport körében tapasztalható Internet penetráció mértékének felmérésével célszer kezdeni, hiszen az elemzett szolgáltatások és kommunikációs módok erre a technológiára épülnek.
© 18
1. ábra: Az interent penetráció a vizsgált országokban Forrás: TNS
A TNS felmérésében szerepl 6 ország, 10 f nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatainak körében szinte teljes mérték az Internet ellátottság (az USA-ban 100%). Magyarországon a 300 f feletti cégek 97%-a, a 50-299 f s cégek 80%-a, a 10-49 f s cégek 61%-a rendelkezik Internet eléréssel, ami összesen a 10 f feletti vállalati szegmenst tekintve átlagosan 76%. A felmérés az Internet penetráció nagyságának összevetése után a világháló felhasználási területeit járta körbe. A nemzetközi kutatók - az e-mail mellett, amely minden országban vezeti az Internet leggyakrabban használt funkcióinak rangsorát - két nagy felhasználási területet különítettek el: Értékesítés: Customer Relationship Management (CRM) vagy vev szolgálat, marketing, online megrendel lap és termékek, szolgáltatások elektronikus értékesítése (a hazai kutatásban az online vev szolgálatot, az ügyfelekkel való kommunikációt, az online hirdetéseket és az internetes értékesítést sorolták ebbe a kategóriába) Bels funkciók: tréningek, munka-hatékonyság menedzsment, ismeret-menedzsment és er forrásmenedzsment IP-alapon (a távoktatás, a távmunka került ebbe a kategóriába) Miután a két kategóriában elhelyezték az internetes tevékenységgel kapcsolatos területeket, a kutatásba bevont országok vállalatainak jellegzetességeit e két szempont mentén hasonlították össze.
2. ábra: Az internet felhasználási területei a vállalati szférában Forrás: TNS
19
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
Az Egyesült Államok (89%), Nagy-Britannia (81%) és Dánia (70%) élen jár az értékesítést és a vev kapcsolatokat szolgáló tevékenységek internetes alkalmazásának terén. Némileg lemaradva mögöttük Japán (57%), Szingapúr (58%), és meglepetésre Magyarország (63%) áll, míg a sor Franciaország (32%) zárja, jelent s hátránnyal. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy internetes kultúránk sokszor és széles körben emlegetett viszonylagos fejletlensége ellenére is sikerült az értékesítés és a vev kapcsolatok terén néhány év alatt felzárkóznunk a vezet ázsiai országokhoz. Az Internet és az IP-alapú technológiák bels célú, hatékonyságot, információátadást segít funkcióját tekintve már komolyabb eltérések tapasztalhatók. Az USA (76%) és Nagy-Britannia (56%) ebben az esetben is vezet szerepet tölt be, a két ország közötti különbség azonban lényegesen nagyobb, mint az értékesítés területén. Az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát Szingapúr (30%) köveit, majd a sort egy közel azonos arányokat képvisel csoport (Dánia: 21%, Franciaország: 23%, Japán: 21%) és végül Magyarország (14%) zárja. A magyarországi adat a fejlettebb nyugat-európai országok (Franciaország, Dánia) eredményeinek tükrében szép reményekre jogosít, bár hozzá kell tenni, a 14%-ot javarészt a hazánkban m köd multinacionális vállalatok teszik ki, amelyek a külföldi gyakorlatot alkalmazzák a hazai Internet használat során is. Az e tanulmányban vizsgált KKV szektor esetében megállapítható, hogy a felmérés idején a bels hatékonyságot segít IP technológia szerepe nem volt jelent s. Azóta a hazai IP technológia szolgáltatásainak elérési lehet ségei a KKV-k számára is b vültek, így a bels hatékonyságot javító IP technológiának szerepe er sebbnek feltételezhet az alábbi kulcsfontosságú feltételek részbeni javulásának köszönhet en: A kapcsolatszolgáltatói (ISP) verseny következtében jelent sen csökkentek az internetelérés költségei Az alternatív tartalomszolgáltatói kör (ICP) hazai b vülésével az internetes megjelenés költségei is mérsékl dtek. A szélessávú kapcsolatok elterjedésével hátérbe szorult az id alapú internetelérés, amely tervezhet költségek mellett teszi lehet vé a többszörös sebesség intenetkapcsolat használatát. A TNS nemzetközi kutatása miután feltérképezte a 6 ország vállalatai által alkalmazott internetes emegoldások körét, elhelyezte ezeket egy olyan "lépcs n", amelynek fokai azt mutatják, hogyan és milyen sorrendben következett (következik) be a felhasználási területek adaptációja az egyes országokban. Ennek az evolúciós rendszer segítségével végül elhelyezték az országokat a rájuk jellemz fejlettségi szintre. • USA: a vev szolgálat (vagy CRM), a marketing és az értékesítés mellett használ az alkalmazottak ismereteit fejleszt magas szint megoldásokat és tréningeket is • Nagy-Britannia: vev szolgálatot (vagy CRM-et), marketinget és értékesítést használ, ezeket várhatóan az ismeret-menedzsment, a tréning és a vezeték nélküli elérés megvalósítása fogja követni • Japán és Franciaország: a vállalatok jellemz en e-mail küldésére használják az Internetet, a vezeték nélküli Internet elérés megvalósítása lehet a következ lépés • Dánia és Szingapúr: a két végpont között helyezkednek el, tipikusan e-mail küldésre és marketingre használják az Internet nyújtotta lehet ségeket. Mindkét országban a további eladásösztönz megoldások és a vezeték nélküli Internet elérés bevezetése jelenti a jöv beli fejl dés egyik legf bb csapásirányát
© 20
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
3. ábra: Az Internetes megoldások adaptációs szintjei Forrás: TNS
A magyarországi vállalatokat az internetes e-megoldások adoptációjának szempontjából leginkább a dán és szingapúri cégekhez lehet hasonlítani. A 10 f nél több alkalmazottat foglalkoztató "tipikus" magyar vállalat e-mail küldésre használja az Internetet, de a világhálón keresztül végzett marketing megoldások sem idegenek t le. Napjainkban valószín leg a korlátozott e-business megoldások és a vezeték nélküli Internet elérés megvalósítása fog el térbe kerülni. A kutatás beszámol a nemzetközi kutatásban résztvev 6 ország tervezett Internet vonatkozású kiadásairól. A két vezet ország - USA és Nagy-Britannia - IT menedzsereinek többsége arról számolt be, hogy a jöv ben csökkenteni kívánják internetes kiadásaikat. Ennek oka abban keresend , hogy-e két ország fejlett internetes kultúráját gyorsan és nagy beruházások révén érte el, a szintentartáshoz azonban kisebb büdzsé is elegend . Dániában és Franciaországban a kiadások mérsékelt, míg Japánban és Szingapúrban dinamikus növekedésük prognosztizálható. Szingapúrban a növekedés legfontosabb gerjeszt je a vev kkel való kommunikáció fejlesztése, míg Japánban a munkavállalókkal és a fogyasztókkal is szeretnének hatékonyabb párbeszédet folytatni a világhálón. 3. Hazai kutatások
A KKV szektor informatikai fejlesztéseinek potenciális problémai A fentiekben említett nemzetközi összehasonlítás mellett szükségesnek éreztük a hazai vállalati információs fejelesztések világát részletesebben feltárni. Ezt korábbi – a vállalatirányítási rendszerek hazai elterjedési lehet ségeit vizsgáló – kutatásunk utóelemzésével végeztük. A vállalatirányítási rendszerek hazai elterjedésének befolyásoló tényez it vizsgálva áttekintésre került a hazai kis és középvállalti szektor informatikai fejlesztéseinek háttere is. Az alábbiakban a KKV szektor internetes rendszereire is vonatkozó eredmények kerülnek ismertetésre. Új informatikai rendszerek, legyen az egy vállaltirányítási rendszer, internetes kommunikációra épül vállalaton belüli, vagy küls kommunikációs célú fejlesztés, bevezetésével a vállalkozás több problémával szembesülhet. E szervezeti, finanszírozási és menedzsment jelleg problémákat az alábbi táblázat foglalja össze. A problémák megfogalmazása mellett a lehetséges okok, valamint a megoldási lehet ségek is ismertetésre kerülnek.
21
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
3. táblázat: Informatikai fejlesztések kapcsán felmerül vállalati problémák és annak lehetséges megoldásai
A KKV szektor informatikai attit dje A KKV-k nyitottak a modern információs rendszerek bevezetésére, hiszen az alacsony költségigény alkalmazásokat - könyvel és számlázó programokat, irodai szoftvereket - már használják. Korlátozott t keerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük miatt azonban jelent sebb beruházásokat nem vállalnak. Mindezen tényez k együttes hatásának eredményeként a KKV- körében az z internetes megjelenést megvalósító rendszerek szigetszer ek, kevéssé integráltak a vállalkozás egyéb informatikai rendszerébe. A vállalatok közötti integrált elektronikus üzleti rendszerek els sorban a Magyarországra települt multinacionális cégek között található meg. Az üzleti kapcsolatok, folyamatok, elektronikus úton történ lebonyolítása, információk automatikus internetes közzététele itt már nem mint lehet ség, hanem minimális elvárásként jelenhet meg.
FELMERÜL PROBLÉMA A vezetés hátráltatja a beruházás megvalósítását
PROBLÉMA OKAI Nincs elég forrás a beruházáshoz A vezetés nem vállalja az informatikai beruházás kockázatát Nem rendelkeznek elegend információval, így kockázatosnak tartják a projekt megvlósítását Félelem a nagyobb terhelést l Félelem a vállalaton blüli hierarchia megváltozásától
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A vállalat pénzügyi helyzetét meg kell vizsgálni, fel kell tárni a költség csökkent lehet ségeket Komplex elemzések készítésével kell rávilágítani a rendszer el nyeire A rendszer er sségeit és gyengségeit fel kell tárni
A felhasználók túlságosan gyors fejl dést várnak a rendszert l
Nem áll rendelkezésre megfelel információ a technikai lehet ségekr l, illetve az átállás id tartamára vonatkozóan Az informatika fejl dését nem követi az eszközpark korszer sítése
Közvetlenül vagy közvetett módon biztosítani kell a tájékoztatást
Elavult, nem megfelel eszközök használata
A helyzetfelmérés nem a valóságot tükrözi
A felmérés elkészítése elhúzódik
Nincs elég forrás a megfelel szint helyzetfelmérés elvégzéséhez A vállalat bizalmatlan a tanácsadókkal szemben, így eltitkolnak információkat Félelem, hogy a rendszer révén nem lesz szükség a munkájukra A vállalat nem érzékeli az el készít munka jelent ségét Nem akarnak változtatást, mivel a jelenlegi rendszerekb l kapott információkat elegend nek tartják A tanácsadó cég nem jól értelmezi a vállalat által közölt információkat, nincs rálátása az adott iparági, vállalati sajátosságokra A vállalat alkalmazottai késve reagálnak a kérdésekre
Nem alakul ki megfelel prototípus
A vállalat bizalmatlan a prototípussal szemben Túlzott elvárásokat támasztanak a prototípussal szemben Nem rendelkeznek elegend információval, így kockázatosnak tartják a project megvlósítását Félelem a nagyobb terhelést l
A felhasználók ellenzik a rendszer használatát
Nem akarják vállalni a felel sséget
A kulcsfelhasználók nem képesek kijavítani az id közben felmerül hibákat A felhasználók nem képesek megfelel en használni a rendszert
Nem ismerik jól a rendszert
© 22
Nem tanulták meg megfelel en a rendszer használatát
Elavult eszközök lecserélése, egyéb hasznosíthatóságának lehet ségeit fel kell mérni Megfelel mennyiség forrást kell biztosítani Er síteni kell a bizalmat (titoktartási kötelezettség) Részletesen kell ismertetni a várható következményeket Növelni kell a motivációt A vállalat megismerésére több id t kell fordítani
A munkaszakaszokhoz határid ket kell kijelölni, továbbá több, de kisebb intervallumot kell megadni a válaszadáshoz. A vállalat pénzügyi helyzetét meg kell vizsgálni, fel kell tárni a költség csökkent lehet ségeket Komplex elemzések készítésével kell rávilágítani a rendszer el nyeire A rendszer er sségeit és gyengeségeit fel kell tárni A vezetésnek kell tisztázni a problémák okait és megoldást találni a problémára A bevezet céget kell segítségül hívni További oktatásra van szükség
Forrás: Böcskei Elvira, Vig Zoltán: ERP systems gather ground int he SME sector (2005)
4. A munkavállalók társadalmi, kulturális alapjai, informatikai attit dje Munkánk során megállapítottuk, hogy a vállalkozások informatikai fejl désének gátjai csak részben magyarázhatók a fent említett problémákkal, illetve egyes problémák gyökere visszavezethet a vállalkozás munkavállalóinak informatikai képzettségére és az informatikával kapcsolatos esetlegesen negatív attit djére. Ezt a feltételezésünket meger sítette a 2005 elején a TNS által publikált megdöbbent megállapítás, miszerint a magyar (nem internetez ) lakosság körében megjelent az internetet és az informatikai fejlesztéseket negatívan, kívülállóként értékel k növekv csoportja. Így a pontosabb állapot és paraméterek feltárása érdekében szükséges volt a kutatás multidiszciplináris b vítése. A hazai és nemzetközi elemzések tükrében a negatív attit d kialakulása a digitális írástudás (computer literacy) hiányara és az így létrejött a digitális szakadék (digital divide) megjelenésével magyarázható. A digitális szakadék körüli vita megjelenése egyid s az információs társadalom kialakulásával. Bár magát az eredeti digital divide fogalmat el ször a kilencvenes évek közepén használták az Egyesült Államokban, gyakorlatilag már a nyolcvanas évekt l folyt az info-rich - info-poor (információ gazdagok információ szegények) párbeszéd ugyanerr l a kett sségr l, amely az új technológiák jelentette egyenl tlenségeket állította a középpontba. A fogalom fokozatosan terjedt el az újságírói és politikai közbeszédb l a tudományos orgánumok felé, hogy kés bb a diskurzusok kölcsönösen áthassák egymást. Napjainkban - miközben a tudósok, kutatók próbálnak hatni a politikai és az újságírói megszólalások tartalmára -, a politikusok is újfajta érvkészlettel jelennek meg. A digitális szakadékot illet en a legalapvet bb kérdés az, hogy a már meglév egyenl tlenségek mellett egyszer en csupán egy újfajta társadalmi egyenl tlenségr l (mennyiségi változás) - vagy inkább az egyenl tlenségek teljes átrétegz désével egy egészében újfajta társadalmi egyenl tlenségi rendszerr l van-e szó, amely az információs társadalom sajátossága (min ségi változás). A kutatások kalapján megállapítható, hogy a digitális szakadék kialakulása és természete sajátos képet mutat. Az információs írástudás megszerzésében elmaradó csoportok vizsgálta több okra vezethet vissza. Természetesen ezen okok egyike az anyagi források hiánya. Nem képzelhet el jelent s fejl dés azon csoportokban, ahol a létfenntartás alapvet infrastruktúrája is hiányos, azaz a napi létfenntartás igényinek kielégítése megel zi az informatikai tudás megszerzéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását- fenntartását. A másik f –az elmaradást konzerváló tényez - abból adódik, hogy a csoport attit dje elutasító, illetve saját helyzetének megítélése nem reális. Ebben az esetben az anyagi források rendelkezésre állnak az adott infrastruktúra kialakításához, fenntartásához, de az így véleked k ezt nem tartják szükségesnek. Ez más problémákkal is kapcsolatban áll. Ezen csoportok tagjainak véleménye szerint számukra nincs szükség IKT eszközökre ill. ezek használatára. Az eszközhasználat és az ebb l származó ismeretek hiányából adódó információs világ különbségét a csoport tagjai érzékelik és különállásuk attit djükben is rögzül általában még inkább elutasítást szülve a terület iránt.. Ezt a feltételezést er síti meg a fejezet elején említett hazai kutatási eredmény a negatív információs attit dr l.
23
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
Amennyiben egyenletes fejl désr l lenne szó, az így elmaradó csoportok könnyedén behozhatnák az információs korszakban felhalmozott lemaradásukat. A fejl dés üteme, így az ismeretek elsajátításának sebességigénye viszont folyamatosan n . Azok számára akik már rendelkeznek alapvet informatikai írástudással, használják az így elérhet forrásokat ez az ütem érzékelhet és követhet . A tanulás, ismeretszerzés számukra nem az életút egy szakaszát hanem folyamatos (napi) rutint jelent még ha ez nem is formalizáltan (pl egy tanfolyamon, vállalati továbbképzésen) megy végbe. A tanulásról korábban kialakult attit d lassan átalakul biztosítva az ismeretek folyamatos frissen tartásának igényét. Az elmaradó csoportok esetében így két, egyenként is nehezen teljesíthet feladat áll: az ismeretek megszerzése és a folyamatos aktualizálási igény kialakítása. A fentiekben csoportokról beszéltünk általában és nem régiókról, szakmákról, iskolai végzettségekr l. A digitális szakadék ugyanis több szinten jelenik meg. Az egyik megjelenési forma az adott ország, régió általános IKT ellátottságának függvényében értelmezhet . Azokon a területeken ahol viszont az IKT ellátottság fejlettebb a digitális szakadék társadalmat megosztó szerepér l beszélhetünk. Ennek indikátorai az egyes területeken eltér ek lehetnek. Sok esetben az elmaradás mértéke összefügghet az iskolai végzettséggel, a település méretével, az életkorral, vagy akár a munkavégzés jellegével. A digitális szakadék hazánkban három, más kutatások szerint négy indikátor alapján érzékelhet . • Lakóhely A kisebb településeken lakók, így az itt m köd vállalkozások munkavállalói IKT használata elmarad a nagyvárosokban él kt l. Ennek oka részben az infrastruktúra (technikai megvalósítás) hiányosságai, a vállalkozások, munkavállalók szerényebb anyagi lehet ségei, valamint a pozitív környezeti minták hiánya lehetnek. • Életkor Magyarországon a 15-29 éves korosztályból interneteznek a legtöbben, ebben a korosztályban az internethasználók aránya 48 százalék. Míg a 60 év feletti internethasználók száma néhány százalék. Az arány érvényes általában az IKT használati indexre is. Az okokat kutatva a feln tt lakosság tanulási aktivitásának hiányosságai fedezhet fel. Az életkor növekedésével a tanulási aktivitás és az új ismeretek elsajátításának hatásfoka csökken. Ez a paraméter szoros kapcsolatban áll az alábbiakban ismertetett munkavégzés jellegével. • Iskolai végzettség A fels oktatásban végzettek IKT használati indexe messze meghaladja a legmagasabb végzettségként általános iskolai bizonyítványt birtokló csoportot. Ez a kulturális közeg, a munkavégzés jellege és az anyagi források eltéréséb l adódik. • Munkavégzés jellege Egyes kutatások külön paraméterként értékelik hogy a munkavállaló feladati teljesítése során milyen IKT eszközök használatára kényszerül, illetve van lehet sége. Amennyiben a munkavállaló elér IKT eszközöket vagy kényszerül azok használatára, informatikai kompetenciája javul. Ennek hatása leginkább az életkor szerinti határvonal eltolódásában érzékelhet .
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
6. Irodalomjegyzék 1. ERP systems gather ground int he SME sector / Böcskei Elvira, Vig Zoltán = 5th International Conference of PhD Students University of Miskolc, innovation and Technology Transfer C Hungary 14-20 August 2005. Kiad. a Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, Miskolc: 2005. – p. 49-54. 2. Inotai András [2004] Magyarország EU csatlakozásának néhány kulcskérdése Fejlesztés és finanszírozás 2004/1MFB RT. Stratégiai Tanácsadó Testületz/Ecoforum Kft. 3. Kállay László-Imreh Szabolcs [2004] A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Budapest, Aula. 4. Kállay László [2002] Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben. Gazdaság tavasz- sz 5. Mészáros Tamás-Pitti Zoltán [2003] A vállalkozási szerkezet módosulása, különös tekintettel a középvállalkozásokra és az EU sajátosságaira. Európai Tükör 1. szám 6. Pitti Zoltán [2002] A versenyképesség, mint napjaink legújabb kihívásai. Vezetéstudomány, XXXIII. Évfolyam Különszám. 7. A kis-és középvállalkozás-fejlesztés hosszú távú stratégiája. El terjesztés a Miniszteri Kollégium részére 2004. szeptember 8. Madari Ákos [2004] Európa 2010 Gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenér l és jöv jér l II. Euro Info Service Budapest, 9. A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L161. szám, 1999. június 26. 10. Beszámoló a 2003. évi Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a kis- és középvállalkozói célel irányzatból finanszírozott pályázatokról, valamint a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segít konstrukciókról. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2004. május 11. Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006. Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, elérhet a http://www.nfh.hu 12. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004-2006 GVOP Monitoring Bizottság 2004. július 22. 13. Bodnár Katalin [2005] Felmérés a hitelezési vezet k körében, a bankok hitelezési a gyakorlatának vizsgálatára, elérhet http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_hitelezesi_felmeres 14. http://www.gkm.hu/dokk/main/gkm/gkm2/sajtokkv1230.html 15. http://www.gkm. www.gkm.gov.hu/data/82912/gvop_adatok0630.pdf 16. http://www.gov.hu/jobbboxok/sajtoszoba/sajtoanyagok/sajtoanyagok /lanchid.html 17. http://www.nfh.gov.hu/doc/Uj_NFT/NFT_jelentes_2003.12.pdf
5. További kutatási célok A kutatás következ feladata azoknak a kvantitatív paramétereknek az összeállítása, amelyekkel a KKV-k körében mérhet az IKT ellátottság szintje, és az IKT használat volumene, paraméterei. Ezek feltárása feltehet en önálló adatfelvételt nem igényel, korábbi statisztikák adataiból deriválható. Saját adatfelvételt igényel viszont a munkavállalók informatikai képzettsége, attit dje és a vállalkozás információs fejl dése közötti kapcsolat kvantitatív adatokon alapuló bizonyítása. A vállalkozások informatikai fejl dését csak az internetes reprezentáció alapján kívánjuk megvizsgálni, amelynek kvantitatív módszereit már korábbi felméréseinkben sikerrel alkalmaztunk.
©
24
25
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
PÉTER Erzsébet1 „SOK KICSI SOKRA MEGY?” – A KISKERESKEDELEMBEN TEVÉKENYKED KISÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A BALATON KIEMELT ÜDÜL KÖRZETEIBEN
A 90-es évek elején lendületet kapott a szerkezeti átalakulás a modern bolttípusok terjedésével, amelyek megváltozott vásárlási szokásokhoz idomulva, nagy eladótéren kínálnak széles áruválasztékot. Az ezredfordulóig Közép-Európa egyik leglátogatottabb üdül helye volt a Balaton. A megváltozott üdülési szokások következtében, kevesebb turista látogatja a térséget, ami a vállalkozó kedvre is kihat. A vállalkozások többsége a kereskedelem és a vendéglátás terén mutatja a legmagasabb értékeket. Az elemzés megvilágítja, hogy a m köd t ke beáramlás milyen hatással volt a kiskereskedelemben tevékenyked többnyire mikro- és kis vállalkozások jövedelmez ségére és jöv képének alakulására. Emellett a rendszerváltást követ privatizációval járó folyamatokra, amelyek a kisvállalkozások elterjedéséhez és a kereskedelem koncentrációjához vezettek. Tárgyszavak: külföldi m köd t ke, kereskedelmi koncentráció, kiskereskedelmi láncok
1. A vizsgálat célja és módszere A globalizációs folyamatok eredményeként egyre inkább teret hódított a m köd t ke beáramlás, amelyek hazánk kereskedelmét sem hagyta érintetlenül. Vizsgáltuk a rendszerváltást követ privatizációval járó folyamatokat, amelyek a kis- és közepes vállalkozások elterjedésével a kereskedelem koncentrációjához vezettek. A kutatás célja, hogy a térségben tevékenyked vállalkozások számát, és összetételét befolyásoló tényez ket (pl.: élelmiszer-láncok megjelenése) feltérképezzük, hogy vajon meg tudják-e rizni a mikro– és kisvállalkozások önálló piaci pozíciójukat vagy lehet ségük nyílik-e a továbblépésre. A kutatás helyszínéül a „Balaton Régió” szolgált, amely három megyéb l ölel fel településeket. Somogy, Zala és Veszprém megye társulásai adják ki a Balaton Kiemelt Üdül körzet (BKÜ) területét. A 164 településb l álló üdül körzet, mintegy 25000 vállalkozás számára ad otthont. A térség speciális turisztikai adottságai hatással vannak a helyi vállalati szertor szerkezetére. Leginkább az alacsony t keigény idegenforgalomhoz köthet vállalkozások dominálnak. Reprezentatív felmérés készül 2004 óta, mélyinterjúk és mintegy 300 kérd ív lekérdezésével. A kutatás most is folyik, így a jelenlegi dolgozat néhány részeredmény bemutatását célozza meg. A valószín ségi mintavétel, amelyet vizsgálat során használtam, alapvet törvényének tekinthet , hogy a populáció minden tagjának egyenl esélye van arra, hogy a mintába bekerüljön. EPSEM minta létrehozását választottam, azaz az Egyenl Kiválasztási Valószín ségi Módszert. A minta kiválasztás során figyelembe lett véve a vállalkozások száma, módszertani kistérségek szerinti megoszlása. Továbbá arányos mintavételezés történt a part közeli és a további településeket illet en, elkülönítve a városban illetve községekben m köd vállalkozásokat. Babbie [2001] Az eredmények feldolgozása és elemzése Excel programcsomag felhasználásával történt.
1PÉTER
Erzsébet Veszprémi Egyetem Gazdálkodás - és szervezés tudományok Doktori Iskola 8630 Keszthely, Deák Ferenc u. 16. Telefon: (0683) 545-300 Email:
[email protected]
©
26
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
2. A kereskedelmi szektor átalakulása Magyarországon Új vállalkozások megjelenése többnyire a tulajdonosváltások és vásárlói szokások átrendez désének tudható be. Az idegen m köd t ke jelent s multiplikátor hatásainak köszönhet en új vállalatirányítási rendszereket, új munkaszemléletet, szolgáltatói és pénzügyi hátteret jelent a gazdaság szerepl i számára. A kiskereskedelem a hazai gazdaság azon területéhez tartozik, amelyben leger sebben érzékelhet a fejl dés. A nagy alapterületen m köd kereskedelmi-láncok és bevásárlóközpontok a küls t kebefektetések révén korszer felszereltséggel, és megfelel termékválasztékkal rendelkeznek. Fejlesztésekkel új hálózatokat és megfelel disztribúciós rendszereket tudnak kiépíteni. Ezzel egy id ben besz kült a hazai kiskereskedelem, és teret vesztenek a néhány f t foglalkoztató mikrovállalkozások.
A kereskedelem globalizációjának következményei Hazánk 1989-ben els k között nyitotta meg gazdaságát a külföldi közvetlen befektetések el tt. A tulajdoni szerkezet radikális átalakulása az úgynevezett spontán privatizációval vette kezdetét. Az els befektetési hullámban, a 90-es évek els felében a f vonzer t az olcsó, a magas munkanélküliség következtében nagy számban rendelkezésre álló munkaer jelentette. A magyarországi m köd t ke befektetéseket hatalmas kockázata, (politikai, makro- és mikrogazdasági) gazdaságunk t kehiánya, eladósodottsága, súlyos szerkezeti problémái miatt „m köd t ke-bevonási kényszer” jellemezte. Antalóczy-Sass [2003] A magyar kormány a t kebevonás érdekében vámszabad területeket hozott létre és adókedvezményeket, esetenként teljes adómentességet adott a befektet knek, ily módon fiskális ösztönz k játszottak szerepet a multinacionális vállalatok letelepedésében. A külföldi t ke ekkor még nem tudott kell mértékben beágyazódni a gazdaságunkba, a növekedést a szigetszer en m köd multinacionális vállalatok generálták. A magyar kis- és közepes vállalatok beszállítóként még nem játszottak jelent s szerepet. F ként Budapesten és környékén valamint az üdül körzetekben fektetnek be, ami az állomány 60%-át jelenti. Vannak olyan megyék, ahová kevesebb, mint 1% jut. A regionális egyenl tlenség kialakulásának okai közé tartozik, hogy az ország központi és nyugati régiójában a viszonylag fejlett hálózati infrastruktúra nagyban el segítette a befektetések felfutását. Hiszen az áruszállításnál az utak min sége meghatározó, a termékek épségének meg rzése érdekében, továbbá a multiknak az infrastrukturális fejlesztésekhez nem f z dik érdekük, oda viszik székhelyüket, ahol a körülmények kedvez ek. A gazdaságilag elmaradottabb körzetek olcsóbb munkaer kapacitása által lehet vé vált a munkaintenzívebb technológiák és termelési fázisok alkalmazása. Peredi [2000] A befektet k jelent s t két invesztáltak az iparba illetve a kereskedelembe. Ez utóbbi szektort vonzották az üdül körzetek, amely közt szerepel a balatoni térség is. A multinacionális vállalatok versenyképessége jórészt technikai fölényükben rejlik, továbbra is alapvet érdekük f z dik az ezzel kapcsolatos monopol helyzetük fenntartásához. Farkas [1996] Külföldi t ke befektetések a Balatonnál A külföldr l hazánkba beáramló m köd t ke egy évtized alatt jelent s változást hozott gazdaságunkban. A külföldi befektetésekre vonatkozó liberalizáló törvények megjelenését követ en a Balaton térsége iránt is megn tt az idegen t ke érdekl dése. A térség 8 városára és 2 községére koncentrálódik a külföldi érdekeltség vállalkozások közel hattizede, míg a t kebefektetések ugyancsak 80%-án, mintegy 10 (fele város fele község) település osztozik. Mind a szervezet számát, mint a jegyzet t ke nagyságát tekintve Keszthely város volt a listavezet az 1996-os adatok alapján. KSH [1998] A külföldi t ke aránya az összes jegyzett t kén belül az 1996. évi 30 %-ról 2001-re, 41 %-ra emelkedett. Egyidej leg a belföldi magántulajdon hányada is b vült. Eközben az állami tulajdonrész er teljesen csökkent. A hazánkban m köd külföldi érdekeltség nagy- és középvállalkozások kedvezményei 27
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
huzamosabb ideig nem tarthatók fenn, másfel l számolnunk kell azzal, hogy a mikro-és kisvállalkozások csak a bels termelési és értékesítési kooperáció er sítésével, közvetít kön keresztül juthatnak ki az európai piacokra. Fontos a középvállalatok er sítése, mert ezek alkalmasak a termelési és értékesítési integrációra. Nyers-Szabó [2003] Az egyes gazdasági ágakat tekintve az országoshoz hasonlóan a Balaton körzetében is az iparba fektetnek be a legtöbbet. A külföldi érdekeltség vállalkozások közel egyharmada a kereskedelemben tevékenykedik, alacsony t keigényüknél fogva körülbelül 18 %-ot képviselnek a térségbe érkezett m köd t kéb l. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ágazatban tevékenyked k aránya a BKÜ-ben lényegesen magasabb volt az els privatizációs hullám csúcsán 1995-ben, mint az országos átlag, amelyben dönt szerepet játszott a vásárlási kedv fokozódása a külföldi állampolgárok ingatlanszerzési engedélyezését követ en.
fel a heti bevásárláskor. Ez f ként a vásárlói szokások megváltozásának tudható be. A nagyméret kereskedelmi láncok olcsón kínálják termékeiket, árleszorító magatartásukkal ellehetetlenítik a termel ket, akik zöldség és gyümölcs kereskedelemmel foglalkoznak. Olyan vállalkozói politikát diktálnak a piacon, amivel szövetkezetekbe (pl.: ÁFÉSZ) tömörül mikro- és kisvállalkozások még felveszik a harcot, de a kizárólag szezonálisan m köd , turizmusra épít vállalkozások egyre nehezebben. Ez a változás az egész üdül körzet területén megfigyelhet .
3. A kereskedelem koncentrációja A kereskedelmi koncentráció magas szintjének okai közé sorolható többek között a fogyasztói szokások változása, kényelmi üzletek felé történ elmozdulás. A méretgazdaságossági tényez k mellett a nagy láncok kapacitásának növekedése, és a saját márkák megjelenése is jobban dominál. Egyre kevesebb számú vállalkozás tartja kezében a kiskereskedelmi forgalom jelent s hányadát. Észak-Európában a bolthálózat koncentráltabb, f ként nagyobb alapterület üzletekben zajlik a kereskedelem. A nagy alapterületen m köd kiskereskedelmi üzletek száma növekszik, de még mindig jelent s forgalmi részesedést tudhatnak magukénak magyar hálózatban a kis alapterületen tevékenyked vállalkozások. Az üzletek 99,9%-a ugyanis, kis- és közepes vállalkozásnak min sül, amelynek a nagy hányada mikrovállalkozásként m ködik. Problémát jelent hazánkban, hogy vállalkozóink többsége t kehiány miatt nem tud megfelelni a multinacionális cégek követelményeinek. Ezt kissé árnyalja, hogy néhány hazai nagyvállalat sikeresen integrálódott a nemzetközi hálózat rendszerében. Forgalmuk nagy részét a nemzetközi cégek beszállítóiként végzik, ami kiváló referencia új kereskedelmi kapcsolatok létesítésekor. A Balaton Kiemelt üdül körzet területén az idelátogató turistákat és az egész évben itt tartózkodó lakosságot a kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások látják el árukkal és szolgáltatásokkal, ezek legtöbbje mikro-vállalkozásként tevékenykedik.
4000
2000
0
1991
1993
1995
1997
Somogy
2000
Veszprém
2003
2005
Zala
1. ábra: Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Forrás: saját összeállítás 2003-as és 2005-ös KSH adatok alapján
Magyarországon éles verseny bontakozott kis az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók között. A jórészt külföldi tulajdonban lév üzletláncok megjelenésével (Spar, Plus stb.), a korszer nagyáruházak, beszerzési társulásokban érdekelt keresked k, speciális szakboltokban és bevásárlóközpontokban tevékenyked keresked k meg tudták rizni vagy növelték forgalmukat. A felmérések szerint a nagy alapterület boltokat felvonultató láncokkal szemben a legnehezebb helyzetben a kisméret üzletek vannak, amelyek semmilyen kereskedelmi láncnak nem tagjai. A helyi kiszolgálásra szakosodott boltoknak nagyobb esélye az életben maradásra az apró falvakban, vagy eldugott településeken, mert a napi fogyasztási cikkek beszerzésében komoly szerephez jutnak, hiszen a nagy élelmiszerláncok sem jutnak el mindenhová. Ez a jelenség fokozottan megfigyelhet a BKÜ háttértelepülésein is. A 2. ábra a kiskereskedelmi vállalkozások számát szemlélteti, ami a Somogyi alrégióban 52%-ot; a Zalai alrégióban 18%-ot, a Veszprémi alrégióban 30%-ot jelent.
2000
1673
1500
500
270
56
0
774
115
26
háttértelepülés
Balat onalmádi kist érség
part közeli
háttértelepülés
T apolcai kist érség
part közeli
háttértelepülés
Keszt hely Zalaszent grót Kist érség
452523 218 part közeli
háttértelepülés
Siófok-T ab kistérség
61
part közeli
háttértelepülés
Fonyódi kist érség
part közeli
Marc-L.t ót iNK kist érség
háttértelepülés
0
1199
986 684
1000
part közeli
28
6000
háttértelepülés
©
8000
part közeli
4. Vizsgálati eredmények A Balaton Kiemelt Üdül körzet 7037 kiskereskedelmi üzletnek ad otthont, ezen belül 1348 élelmiszer jelleg üzlet és áruház áll a vásárlók rendelkezésére a térségben. A hipermarketek és a diszkontok terjedése több boltkategória pozícióját is rontotta. Ennek ellenére megmarad azon kis boltok létjogosultsága, melyek a lakóhelyek közelében könnyen elérhet ek, választékukat pedig rugalmasan tudják alakítani a vev körük igényeihez. A kényelem és a színvonalas kiszolgálás olyan hozzáadott értéket képvisel, amit a magyar vev k növekv része hajlandó és képes megfizetni. A felmérések adatai alapján 1996-ban a vállalkozáss r ség a tó környékén jelent sen meghaladta az országos átlagot. A térségen belül a part menti települések vonzották els sorban a kis- és középvállalkozásokat. Az els ábrán jól látható a vállalkozások számának alakulása is a Balaton Kiemelt Üdül körzetnek otthont adó három megyében. Megfigyelhet , hogy a privatizációs id szakban - amely nálunk, 1995-ben érte el csúcsát - megugrott a vállalkozó kedv és emelkedést figyelhetünk meg a vállalkozások számát illet en. A rendszerváltást követ en ugyanis sorra nyíltak a kis családi vállalkozások, hiszen az átalakult mez gazdaság miatt sokan elvesztették állásukat a kisebb településeken. A falvakban több un. „garázsbolt” született, amely 50 m2–nél kisebb üzlet f ként élelmiszer és vegyes kereskedelemmel foglalkozott, ebben látva a család megélhetésének kulcsát. Kovács [2001] 2000-ben egy újabb magánosítási hullám söpört végig a vizsgált szektorban, ami ismét fellendítette a kereskedelmet. A kiskereskedelmi vállalkozások több mint fele egyéni vállalkozásként m ködött. Kés bb a falvak lakossága inkább a nagyobb áruválasztékot kínáló külvárosi szupermarketeket kereste
10000
B. füredVeszprémAjka
2. ábra : Kiskereskedelmi üzletek megoszlása a balatoni Kistérségekben 2003-as adatok alapján Forrás: saját összeállítás 2003-as KSH adatok alapján
29
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Az ábrán is jól látható, hogy kiemelked értéket mutat a Siófok-Tab módszertani kistérség, mivel 3 városnak ad otthont, köztük Siófoknak és Balatonföldvárnak is, amely települések sok turistát vonzanak programjaikkal, akik igényeit a vendéglátóegységekkel és kiskereskedelmi üzletek arzenáljával igyekeznek mind színvonalasabban kielégíteni. A két part közeli városban 183 élelmiszer jelleg üzlet és áruház, valamint 373 ruházati szaküzlet várja az idelátogatókat. A Keszthely-Zalaszentgrót Kistérségben közvetlen a part mellett is jelent s számban található f ként mikrovállalkozásként (0-9 f közötti foglalkoztatott) m köd üzlet. A kis - és középvállalkozásokon belüli arányuk a BKÜ-ben meghaladja a 90%-ot.
2005-ben lekérdezésre került kiskereskedelemben tevékenyked vállalkozások adatai a Magyar Tengernél Az 1990-es éveket megel z id szakban a kereskedelmi szektor nagy része állami tulajdonban volt. A privatizáció és a szerkezeti átalakulások következtében sokan elvesztették munkájukat és a térségben nagy jelent ség turizmusra építkezve, indították be f ként mikro-vállalkozásaikat a ’90-es évekt l. A megkérdezett 100 vállalkozóból 77% 1991-1999 között hozta létre vállalkozását, ahogy a következ ábra is mutatja. 2000 után jelent sen megcsappant a vállalkozási kedv a térségben, ami több okra vezethet vissza: - Els k közt szerepel a turista forgalom csökkenése és az idelátogatók összetételének változása. - A multinacionális vállalatok, és a külföldi érdekeltség vállalkozások megjelenése a térségben rányomta bélyegét a mikro-és kisvállalkozások üzleti forgalmára, és a beruházási kedvre. A soron következ ábrák 100 kiskereskedelemben tevékenyked vállalkozó válaszait szemléltetik. 45
%
40 35 30 25 20 15 10 5 0
1990-ben vagy el tte
1991-1994
1995-1999
2000-2004
36%
élelmiszer jelleg üzlet
1%
8% 9% 6% 7% 3%
könyv-újság-papír áru
vasáru-festék szaküzlet
bútor-háztartási cikk
4% 6% 3%
vegyi áru szaküzlet
gépjárm szaküzlet
18%
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%
4. ábra: A kiskereskedelemben tevékenyked vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlása 2005-ben a BKÜ-ben
F ként az élelmiszer jelleg üzletek száma mutat kimagasló értékeket a kiskereskedelmen belül vállalkozók körében, mintegy 36%-kal. Ezt 18%-os aránnyal követi a térségben szintén jelent s számban el forduló ruházati szaküzlet. Közel azonos arányban vannak jelen a könyv-újság-papíráru, vegyi áru- és háztartási cikk szaküzletek, valamint a gépjárm alkatrész szaküzletek is. A legkisebb arányban a gépjárm szaküzletek képviseltetik magukat, de ezek általában egy márkanév alatt országosan vannak jelen a piacon, illetve a b ráru és cip üzletek, amik 1%-os arányt képviselnek csupán, és f ként mikrovállalkozásként tevékenykednek a Balatonnál. A válaszadók több mint 2/3-da egyéni vállalkozóként tevékenykedik. 17%-ban vannak jelen a jogi formaként Kft-t választó cégek és közel azonos arányban oszlanak meg a Bt-k és Rt-k, és az egyéb kategórián belüli értékesítési szövetkezetek, amelyek f ként kis- és közepes méret vállalkozásokat takarnak az üzleti forgalom és létszám-kategória alapján. A felmérés során felszínre került, hogy mik okozzák a legnagyobb nehézséget a térségben tevékenyked kiskeresked knek, mi vet gátat leginkább cégük dinamikus fejl désének.
2004 után
3. ábra: A vállalkozási kedv megoszlása az élelmiszer-kereskedelem területén a BKÜ-ben 2005-ös lekérdezés eredményei alapján
egyéb
létszámleépítés
1% 2%
8% 6%
adósságok törlesztése adósságok behajtása
11%
új termék bevezetése
21%
piacb vítés
reklám
2%
22%
értékesítés
27%
fejlesztési döntések
© 30
0%
5.
5%
10%
15%
20%
25%
30%
ábra: A vállalkozással kapcsolatos döntések során felmerül problémák megoszlása
31
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Az eddigi lekérdezések során kiderült, hogy a fejlesztési döntések okozzák a legnagyobb problémát a cégvezet knek. Nagy hányadot képviselnek az értékesítéssel (22%) és a piacb vítéssel (21%) kapcsolatos dilemmák is, amit er sen befolyásolnak a Balaton körül gombamód szaporodó szupermarketek és multinacionális cégek is. Az új termék bevezetése mindig nagy várakozásokat eredményez, hiszen a vállalkozó még nem tudja szükség van-e termékére a piacon. El fordul a megkérdezettek 8%-nál, hogy a cégalapításhoz hitelre volt szüksége, és az állandó és változó költségek mellett még erre is meg kell teremteni a fedezetet. A fejlesztési döntések meghozatala kiugróan magas hányadot képvisel, mivel a jöv re vonatkozó bizonytalanság miatt nehezen szánják rá magukat az újabb befektetésekre. A globalizációs folyamatokkal együtt járó szerkezeti átalakulás a kereskedelmet sem hagyta érintetlenül. A vizsgált térségben is megjelentek a multinacionális cégek, amelyek er sen befolyásolták a f ként élelmiszer kereskedelemben tevékenyked k forgalmát. A külföldi érdekeltség kis- és közepes vállalkozások terén a ruházati kiskereskedelemben arattak nagy sikert a gombamód szaporodó kínai üzletek, és miattuk több vállalkozás volt kénytelen bezárni kapuit.
amelynek az országban öt regionális központja van. Sajnos nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy a BKÜ-ben jelenleg mennyi található a folyamatban lév átalakulások miatt, de számuk jelent s. Az els helyért a 2001. januárjában alakult, mintegy 2260 üzlettel büszkélked Reál Hungária Élelmiszer Rt., illetve 1992-ben alapított 3031 üzletet számláló CBA Kereskedelmi Kft folytat versenyt. A Balaton környékén az els hálózat 25 üzletet számlál, CBA üzletek közül pedig 61 vállalkozás áll a fogyasztók rendelkezésére. Növekszik a látogatottsága a kis üzleteknek a multikkal szemben, mert a vev k jobban megbíznak az árukínálat és a szolgáltatás színvonalában. A kiszolgálás nem olyan személytelen, mint az élelmiszerdiszkontoknál és nem kell kígyózó sorokkal számolniuk. Nem csak a vásárlók számára el nyös a hazai kiskereskedelmi láncok felfutása, hanem a gazdaság számára is, hiszen a megtermelt nyereség így nem vándorol külföldre, hanem visszaforgatják a hazai termelésbe.
egyáltalán nem 25%
kis mértékben 25%
igen nagy mértékben 29%
ellehetetlenítik a vállalkozókat 21%
6. ábra: A térségben jelen lév multinacionális nagyvállalatok illetve külföldi érdekeltség KKV-k megjelenésének hatásai a vállalkozás sikerességére
A válaszokból kiderült, hogy a mikro- és kisméret üzletek nem tudják felvenni a versenyt a nagy cégekkel szemben, hiszen k nem képesek finanszírozni a 24 órás nyitva tartást. Hátrányos helyzetben vannak, mivel nem tudnak nagy tételben vásárolni így kénytelenek drágábban adni termékeiket a konkurenciánál. A válaszadók 21%-a szerint ellehetetlenítik a kisvállalkozókat, bár termékeik többsége rosszabb min ség , azonban a vásárlók nagy hányada csak az olcsó tömegárut tudja megfizetni. A Balaton háttértelepülésein lassabb ütem ez a változás, hiszen a multik sem jutnak el mindenhová, és a napi fogyasztási cikkekre mindenhol van igény. A vizsgálati alágazathoz tartozó vállalkozások forgalma nagyon megosztott. A f ként mikro- és kisvállalkozásokból álló alapsokaság 20%-nak éves üzleti forgalma 26 és 50 millió Ft közé esik. A másik kimagasló érték a 150 millió Ft feletti kategória, ami a térségben jelen lév néhány közepes méret , f ként élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó vállalkozást fed le. Kiskereskedelmi láncok jelenléte a térségben A Balaton körül található kiskereskedelemben tevékenyked közepes méret vállalkozások száma elenyész , mégis jelent s részt tudhatnak magukénak az üzleti forgalomból. 2005-ös adatok alapján mindössze 14 ilyen vállalkozás volt a térségben, ezek teljes kör lekérdezése indokolt a vizsgálat során. Az eddigi lekérdezések alapján kiderült, hogy több közülük ÁFÉSZ és COOP üzlet. Az ÁFÉSZ (Általános Fogyasztói és Értékesít i Szövetkezetek) hozták létre kés bb a COOP hálózatot. Több 10 ezer tulajdonosa van, külön beszerzési társulások révén egyre er södik a piaci helyzete, így lehet, hogy második magyar tulajdonban lév láncok sikerességének ranglistáján. Ma országszerte ezernégyszáz településen csaknem 3000 Coop-üzlet van, amelyeket beszerzési központok és közös marketingakciók segítenek. A kilencvenes években saját nagykereskedelmi céget hoztak létre Coop-Hungary néven,
©
32
6. Következtetések A legtöbb vállalkozás a térség két legjelent sebb gazdasági ágazatában, a kereskedelemben és a vendéglátás terén mutatja a legmagasabb értékeket. A balatoni turizmus er teljes szezonális jellege miatt a fent említett ágazatokban tevékenyked vállalkozások száma jelent s eltérést mutat a f szezonban, és az azt követ id szakban. Hazánkban a kis- és közepes vállalkozások, csak úgy képesek felvenni a versenyt a globalizáció következtében piacot hódító multinacionális vállalatokkal, hogy üzlethálózatokba tömörülnek. A kis- és középvállalkozások számára kínálnak megoldást az ket összefogó szövetkezetek, amelyek üzletláncok kiépítésével az ország egészére kiterjed kiskereskedelmi hálózattal veszik fel a versenyt a konkurenciával. Összefogással talán a „sok kicsi sokra megy”, és mivel az azonos logo már önmagában is forgalomstabilizáló tényez , az egységes árpolitika, az országosan és regionálisan összehangolt árengedményes akciók hozzájárulnak a forgalom növekedéséhez. A tulajdonosi és szerkezeti viszonyait illet en sajátos kett ség jellemzi a kereskedelmet a Balaton Régióban is. Az egyik oldalon a t keer s, kereskedelemben érdekelt multinacionális vállalatok, amelyek új módszereket és nehéz versenyhelyzetet hoznak, a másik oldalon nagyszámú kis-és közepes cég az utolérhetetlen szakmai leleményességgel, és alkalmazkodóképességgel.
7. Irodalomjegyzék 1. Antalóczy K.-Sass M. (2003): Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, Külgazdaság, XLVII. Évf., 2003. április, 11p. 2. Babbie E. (2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassa Kiadó- Bp.212 p. 3. Farkas P. (1996): A magyar vállalatok beszállítói, bérmunkavállalói szerepe és a m szaki fejl dés, Külgazdaság, Vol. 40, 10 pp. 4. Kovács E. (2001): Modernizációs folyamatok egyes dunántúli településeken, Doktori (PhD) értekezés, 96-97 pp. 5. KSH (1998): A Balaton és Környéke 53-56 pp. 6. Nyers J.-Szabó L. (2003): A kis- és középvállalkozások gazdasági jellemz i és kilátásai, Statisztikai Szemle, 81. évf. 9. szám, 776-777 pp. 7. Peredi Ágnes (2000): T keimport és profitkivitel, Népszabadság, 2000. december 19. 8. Statisztikai Évkönyv Zala megye (2003): Településhálózati Adatok 354-365 pp. 9. Statisztikai Évkönyv Veszprém megye (2003): Településhálózati Adatok 342-353 pp. 10. Statisztikai Évkönyv Somogy megye (2003): Településhálózati Adatok 354-365 pp.
33
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
GERGELY Róbert – Dr. BENCSIK Andrea 1 A VERSENYKÉPES TUDÁS, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN
A rövid távú memória Bizonyos dolgokat, például neveket vagy telefonszámokat csupán másodpercekig vagyunk képesek megjegyezni, míg más tényeket, adatokat hosszú évek elmúltával is viszonylag könnyen felidézünk. Az el bbiért a rövid távú, míg az utóbbiért a hosszú távú memória a felel s. Egyes szerz k külön tárgyalják a szenzoros memória fogalmát, mely gyakorlatilag a rövid távú memória els lépcs jének tekinthet . A külvilág ingerei el ször a szenzoros memóriába kerülnek, ahol az akusztikusan, a vizuálisan, vagy a szemantikusan kódolt ingert rövid ideig, néhány másodpercig meg rzi a tudat. A rövid távú memóriába már csak az az információ kerül, amire figyelünk. Takács [2003] A rövid távú memóriában lev információ gyorsan elfelejt dik. Azok az adatok, amelyeket nem ismételgetünk aktívan, 20-30 másodperc alatt elenyésznek. A rövid távú memória korlátozott kapacitással rendelkezik. George Miller szerint egy id pillanatban csak korlátozottan vagyunk képesek a környezet ingereire odafigyelni. Az ingerlést kiváltó ingerek száma nem lehet több, mint 7±2. Csepeli [1997]
A környezet intenzív változásai, a kiélez d piaci verseny a vállalatok stratégiai szint problémájává emelte az információval és a tudással történ gazdálkodást. A megfelel információs és tudásmenedzsment rendszerek alkalmazása azonban önmagában még nem elegend a sikerhez. Arra is szükség van, hogy a szervezet pontosan tudja, mit tud és mit nem, valamint képes legyen és akarja folyamatosan megújítani, pótolni hiányos tudását, azaz képes legyen a tanulásra. Tanulmányunk bemutatja, hogy az információ, illetve tudás megszerzését, tárolását és felhasználását támogató információtechnológiai eszközök mellett a szervezeti tanulás, valamint az annak eredményeként létrejöv tudás és annak rögzítése, tárolása a memóriában hogyan játszik kulcsszerepet egy vállalat versenyképességében. Tárgyszavak: egyéni memória, csoport memóriája, szervezeti memória, szervezetek memóriája
1. Bevezetés Az egyének, csoportok és a szervezetek tanulás által tudásra tesznek szert. Ez a tudás rögzül az egyének, a csoportok és ami számunkra legfontosabb, a szervezet memóriájában. A szervezet tehát folyamatos, több szinten zajló tanulás által hozza létre a szervezeti tudást, mely ezt követ en rögzül a szervezet memóriájában. Mivel a szervezeti memória fogalma még sokak számára újszer nek hangzik – szemben a szervezeti tanulás és tudás fogalmával –, mindenképpen szükségesnek tartjuk részletesebb értelmezését, tárgyalását. Miel tt rátérünk a szervezeti memória tárgyalására, mindenképpen hasznosnak tartjuk el ször a memóriát, mint az idegrendszer speciális sajátosságát bemutatni, majd csak ezt követ en terjesztjük ki azt a csoport és a szervezet szintjére. 2. A memória értelmezése
Memória alatt értjük egyrészt az emlékezetet, másrészt az emlékez tehetséget, -képességet. Ugyanakkor többféle értelmezése létezik a memóriának: •
Biológiai értelemben: emlékez tehetség, emlékezet. A tanulás eredményeként rögzített információk a központi idegrendszerben.
•
Elektronikai rendszerek esetében: adatok, információk, programok és utasítások fogadására, valamint folyamatos vagy id szakos tárolására szolgáló eszköz, közeg vagy szerkezeti elem.
Mindkét megközelítéssel találkozhatunk a hétköznapi életben is, gondoljunk csak a számítógépek, digitális fényképez gépek stb. memóriájára, vagy arra, hogy mindennapi cselekvésünk, tevékenységünk folyamán hányszor hívjuk el , próbáljuk felidézni a korábban rögzített, megtanult információt. A szervezet memóriájának tárgyalásakor els sorban a biológiai megközelítésre helyezzük a hangsúlyt, ezért most a memória informatikai szempontú vizsgálatától eltekintünk.
GERGELY Róbert,
[email protected] Dr. BENCSIK Andrea Ph.D. hallgató – egyetemi docens,
[email protected] Szervezési és Vezetési Tanszék Veszprémi Egyetem 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. 1
34
©
A hosszú távú memória A hosszú távú memória segíthet abban, hogy minél nagyobb egységeket formáljunk az adatokból, és így valamivel többet tudjunk megjegyezni. A hosszú távú, tartós emléknyomok tárolása – éppen tartósságuk miatt – nem alapulhat fizikai jelenségeken. Valószín , hogy bizonyos kémiai folyamatokkal, anyagcsere–folyamatokkal és a fehérjeszintézisben bekövetkez változásokkal összefüggésben neuron-hálózatok alakulnak ki, módosulnak, új tulajdonságokra tesznek szert. Érdi és mtsai [1997] A hosszú távú memóriát általában két f csoportra osztják: a deklaratív és a procedurális memóriára. Moorman, Miner [1998] A deklaratív memóriához tartoznak egyfel l az olyan tények, adatok, információk vagy események, amelyeket nem kell ismételni ahhoz, hogy ket kés bb fel tudjuk idézni. Például egy baleset látványa hazafelé menet. A procedurális memória tartalmazza a rutinok, képességek, magatartások összességét, melyek elsajátítási körülményeir l nem igen tudunk beszámolni. Ilyenek a mozgási ügyességek, készségek pl. úszni, kerékpározni tudás. Rögzülésükhöz mindenekel tt gyakorlás, ismétlés szükséges, s nem kell ket tudatosan felidézni ahhoz, hogy kés bb – immár megtanulva – használni tudjuk e képességünket. A mozgási ügyesség mellett procedurális memória része a klasszikus kondicionálás. Megszoktuk, hogy 12 órakor ebédelünk, ezért ha üt az óra, enni szándékozunk függetlenül attól, hogy éhesek vagyunk-e vagy sem. Ehhez kapcsolódóan elmondható például, ha egy egyetemen hosszú évek óta bevett szokás, hogy mindenfajta ünnepély szerdán van, akkor az emberek ”automatikusan” szerdára szervezik az egyetemi programokat, holott lehetne máskor is. Egyes szerz k a szenzoros, rövid távú és hosszú távú memória mellett megemlítik még az állandó (permanens) memóriát, amelynek túltanulás révén jutunk a birtokába. Ez életünk végéig meg rz dik, s gyakorlatilag kitörölhetetlen. Ide tartoznak egyebek között a viselkedés automatikus, legelemibb összetev i, a személyes adatok, a f bb mozgások (írás, járás) és az anyanyelv.
Az emlékezés folyamatának szakaszai Mind a rövid távú, mind pedig a hosszú távú memória esetében három f szakaszra bontható az emlékezés folyamata (1. ábra). A látott vagy hallott információt el ször kódoljuk, azaz elhelyezzük memóriánkban, ezt követ en tároljuk, meg rizzük, végül, ha szükség van rá, el hívjuk, visszanyerjük onnan. Ez persze nem minden esetben m ködik hibátlanul, egy emlék elveszhet a három szakasz bármelyikén. Takács [2003]
35
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. Kódolás
Tárolás
Kódolás és elhelyezés a memóriában
Megtartás a memóriában
El hívás
Visszaszerzés a memóriából
1. ábra. Az emlékezés szakaszai Forrás: Takács [2003] Mindenki számára világos, és elfogadott, hogy minden egyénnek van memóriája. Az viszont már nagyobb képzel er t igényel, hogy a csoportok szintjén is értelmezzük a memóriát. Ekkor azonban már figyelembe kell venni bizonyos csoporthatásokat, melyek befolyásolják mind a tanulási, mind az ismeret- és tudásátadási folyamatokat.
3. A csoport memóriája Ahogy létezik csoportos tanulás és kollektív tudás, úgy beszélhetünk a csoport memóriájáról is, hiszen a tudás, a tanulás és a memória egymástól való elválaszthatatlansága a csoportok szintjén is igaz. A hatékony munkavégzés érdekében az emberek csoportokba rendez dnek, és (a kivételekt l eltekintve) kollektívan történik a munkavégzés, mely során az egyének kapcsolatba kerülnek egymással. Ekkor szükség van az egyének tudására, memóriájára, azonban nem feltétlenül egyforma arányban. Megfelel id elteltével a dolgozók megismerik a csoport többi tagjának tudását, mely el segíti új ismeretek elsajátítását, valamint a csoport memóriájának kialakulását. Az egyének tudása rögzül a csoport memóriájában. Mind a csoportos tanulás, mind a közös munkavégzés szempontjából nagyon fontos a csoport összetétele. Lényeges, hogy érvényesüljön az egyének kreativitása, a csoporttagok ne irigykedjenek egymásra, hanem tanuljanak egymástól, ne „szólják le” a másikat, hanem segítsék, támogassák egymást. A csoportvezet személyisége is befolyásolja az alkotó-tanuló légkör kialakítását és fenntartását. Mindenképpen meg kell említeni, hogy bizonyos tényez k, melyek gátolják a csoportos tanulást, egyben a tudásnak a csoport memóriájában történ rögzülését is megnehezítik. Ezen tényez k a következ k: Bencsik, Bognár [2003] • a tagadás, mint védekez mechanizmus, • csoportos racionalizálás, mely során a probléma okainak magyarázatai elfedik a valóságot, • a projekció (b nbakképzés), amikor az egyén a bels feszültséget a külvilágra hárítja, • idealizálás, mely esetén a pozitív érzelmek dominálnak és a negatívumok figyelmen kívül maradnak, • fantáziálás, valótlan ábrándozás során a „légvárak” eltakarják a valóságot. Természetesen a csoportos tanulást el mozdító eszközök a tudás memóriában történ rögzítését is segítik. Ilyen eszközök a kommunikáció (ötletek cseréje); közös jöv kép (célok, stratégia, filozófia, azonosulás); a pszichológiai biztonság; normák (hibák tolerálása); személyes irányítás (önmegvalósítás); tudatosság (önkontroll, nyitottság); vezet i szerep és stílus (példamutatás). Bencsik, Bognár [2003] A tudás szervezeti memóriában való rögzülését az említetteken túl az is el segíti, ha a csoportok tanulása által elkötelezett, sikeres, a szervezeti célokat magáénak valló csoport hozható létre. Bencsik [2003] Azért fontos beszélni a csoportok szerepér l, mert a csoport integrálja a csoportot alkotó egyének memóriáját, tudását. A csoportlégkör, a csoportszerepek és a megfelel vezet lehet vé teszi, hogy az egyének ismert vagy rejtett tudása, képessége, készsége felszínre kerüljön, megfelel támogatásra leljen, így az egyén fejl djön. Ezáltal a csoport teljesítménye és hatékonysága is javul. Ez pedig
©
36
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
meghatározza a vállalat teljesítményét, hiszen a csoportok, (mint egy-egy kis szervezet) összessége adja a vállalatot. A csoportok szintjén jelent s hatékonyságot lehet elérni a tudásnak a memóriában történ elterjesztésében, hiszen számos tényez kedvez bb, mint vállalati szinten: • a csoport kisebb létszámú, ezáltal az egyének kapcsolata szorosabb, kötetlenebb, nyíltabb lehet, • könnyebb kialakítani egy ösztönz légteret, amely kedvez en hat az új ötletek megszületésére, illetve az ismeretek átadására. A vállalati méret már túlságosan nagy az ismeret-, tudásátadással stb. kapcsolatos folyamatok sikeres lebonyolításához, ezért véleményem szerint a csoport az a megfelel szervezeti egység (a megfelel méret), amely éppen ideális, tehát kulcsszerepe van a tudás szervezeti memóriában való rögzítésében, a tudásmenedzselés megvalósításában. Ezek szerint a szervezetek szintjén is beszélhetünk memóriáról. De mi is tulajdonképpen a szervezeti memória, és mi indokolja id szer ségét, aktualitását?
4. A szervezeti memória Az egyének memóriája és tanulási folyamata hogyan hozza létre a csoport memóriáját és a szervezeti memóriát, az egyéni tanulás eredménye hogyan ágyazódik be a közös memóriába? Ezek és ezekhez hasonló kérdések fogalmazódhatnak meg bennünk, ha mélyebben megvizsgáljuk a szervezetekben zajló tanulási, valamint tudásátadási folyamatokat. A szervezeti memória meghatározása A szervezeti memória fogalmát a 19. században, a szociológiában fogalmazták meg el ször. Emile Durkheim abból indult ki, hogy a közös emlékezés az egyes személyek emlékezéséb l tev dik össze, és az információ a szimbólumok cseréje révén megoszlik. Traugott [1978] A szervezeti memória egyfajta gy jt memória, csoport memória, amely akkor jelenik meg, amikor különböz embercsoportok kapcsolatba kerülnek egymással. Már 1982-ben Nelson és Winter Nelson, Winter [1982] megvitatta a szervezeti memória természetét, bár csak az elmúlt években vált önálló kutatási területté. A szervezeti memória (Organizational Memory), illetve a szervezeti memória rendszerek (Organizational Memory Systems) fogalmával egyre gyakrabban találkozhatunk. Sajnos azonban sokan csupán az adattárolás funkcióját hangsúlyozzák a szervezeti memóriának. Fontos, hogy a szervezeti memória fogalmát megkülönböztessük a szervezet tudásának fogalmától, melybe beletartozik minden olyan egyéni, csoport vagy szervezeti szint képesség, ismeret, tudás vagy információ, amelyhez a szervezetnek közvetett vagy közvetlen hozzáférése van. A szervezeti memóriába nem tartoznak bele azok a képességek, melyek csak bizonyos egyénekre jellemz ek, ezért azt mondhatjuk, hogy a szervezeti memória független bármely tagjától. Beláthatjuk, hogy a szervezetek rendelkeznek olyan rutinokkal, értékekkel és adatokkal, melyek még a szervezeti tagok kicserél dése mellett is nagyjából állandóak maradnak, tehát léteznek olyan elemek, amelyek a szervezetre, s nem az azt felépít egyénekre jellemz ek. Hedberg [1981] Az el bbiek jobb megértése érdekében gondoljunk például arra az esetre, amikor egy új munkatárs bekerül a szervezetbe. Ekkor még nem ismeri a szervezetet, az elvárásokat, normákat, a régebbi munkatársak mégis megismertetik a helyes magatartási, viselkedési normákkal, a szervezeti kultúra sajátosságaival. Tételezzük fel, hogy egy id után minden dolgozó „kicserél dik” a munkahelyen, tehát már csak új munkatársak fognak dolgozni, a régi értékek, normák, eljárások és rutinok viszont lényegében nem változnak. A memória fogalmát tágabb értelemben szemlélve, egy másik kit n példával találkozhatunk Jánossy Ferenc növekedési elméletr l szóló könyvében. Jánossy levonja azt a következtetést, hogy „a gazdasági fejl dés folyamatában feltétlenül léteznie kell valamilyen olyan dönt jelent ség 37
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
tényez nek, amely csorbítatlanul túléli a háborút.” Jánossy [1966], 112. o. Bebizonyítja, hogy „…ez a stabil tényez maga az emberiség; nem az egyes ember, aki százezrével esik áldozatul a háborúnak, hanem az emberi társadalom, a maga teljességében, minden tapasztalatával, tudásával, ismeretével együtt. A népek – a valóban súlyos, szinte felmérhetetlen áldozatok ellenére – mind a mai napig nemcsak túlélték az összes elmúlt háborúkat, hanem csaknem hiánytalanul meg rizték a múltból átmentett, legfontosabb örökségüket, felhalmozott tudásukat és ismereteiket; s t ezeket esetleg még gazdagították is. Visszatérve a szervezeti szintre, a szervezeti memória különböz területeit Walsh és Ungson modellje alapján Walsh, Ungson [1991] az alábbiak szerint azonosíthatjuk: egyének, szervezeti kultúra, transzformációs folyamatok, szervezeti struktúrák és rendszerek, környezet, küls tárolók. Ezekb l az els öt bels tényez , a hatodik pedig küls . Az említett szerz páros megközelítését Hackbarth és Grover Hackbarth, Grover [1999] kiegészítette egy hetedik elemmel, az információs rendszerrel, melybe beletartoznak a számítógépes rendszerek, multimédiás alkalmazások, CAL–rendszerek, kommunikációs hálózatok stb. A szervezeti memória hatással lehet a szervezeti hatékonyságra, ezáltal akár a szervezet versenyképességére is. Erre utal Stein [1995] szervezeti memória definíciója is, mely a következ képpen szól: A szervezeti memória egy olyan eszköz, amely által a múltból jöv tudás hatást gyakorol a jelen tevékenységeire, ezáltal a szervezet hatékonyságának magasabb vagy alacsonyabb szintjét eredményezi. A szervezetnek több metaforája is létezhet. Ha a szervezetre, mint emberi agyra tekintünk, akkor a tanulóképességet, a memóriát, az intelligenciát fejleszt és gátló tényez ket emeljük ki, valamint az értelmi kapacitást úgy próbáljuk szétosztani, hogy önszervez vé váljon a szervezet, azaz képes legyen a váratlan kihívások megoldására. Amennyiben a fentiek alapján modellezzük a szervezetet, nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy a szervezetet alapvet en zártnak tekintsük, melynek f célja önmaga el állítása. Az el bbieken túl egy szervezetnek a külvilágból jöv információt is fel kell dolgoznia, majd azt be kell építenie a saját memóriájába. Klein [2005] A szervezeti memóriával kapcsolatos kutatásokat és eredményeket Stein [1995] munkája alapján az 1. táblázatban foglaljuk össze. 1. táblázat: A szervezeti memóriával kapcsolatos f bb kutatások és eredmények összefoglalása Elméleti irány Menedzsment tudomány Kommunikáció
© 38
Szerz k
Filozófiai mérföldkövek
Cyert és March (1975)
Az eljárásokban megtestesül memória
Krippendorf (1975)
Memória, mint: (i) kommunikációs folyamat, (ii) szervezeti struktúra, (iii) a kódolás, dekódolás mellékterméke. Ashby (1956) – aki a memóriát a megfigyel néz pontjából értelmezte – elképzelései alapján
Uralkodó nézet a tanulásról Egyhurkos tanulás Egyhurkos tanulás
Az emlékezet jelentései
Emberek és iratok, fájlok: alapvet m ködési eljárások
Emberek (viselkedések, történések), szervezeti struktúrák, nyilvántartások (fájlok, adatbázisok stb.)
A tudás karbantartása
Ismételt felhasználás, szabály alkalmazása Tartós struktúrák és viselkedések, szájhagyo-mány, kommunikációs hálózatok által
Szervezeti tanulás
Argyris és Schon (1978) Hedberg (1981)
Rendszerelmélet
Miller (1978)
Döntéshozatal és információmenedzsment
Morgan és Root (1979)
Szervezeti magatartás
Weick (1979)
Politikaelmélet
Covington (1981)
Közgazdaságtan
Nelson és Winter (1982)
Szervezetelmélet
Szervezet és információ elmélet
Egyhurkos és kéthurkos tanulás
Emberek (kognitív térképek), kultúra (normák, megosztott nézetek)
Egyhurkos tanulás
Emberek (szerepek), ember által készített dolgok (fájlok, adatbázisok, fényképek, feljegyzések stb.)
A memóriának fontos szerepe van a növekv információ cserében
Egyhurkos tanulás
A memória létrehozza a cég egyéniségét, mely azon alapul, hogy az emberek hogyan értelmezik környezetüket. „Ny gként” kezeli a memóriát. Rugalmasság vagy merevség kérdése Memória, mint információ a kormányzati ügynökségekr l, A memória fejlesztése annak megfelel en, hogy a kormányzati tisztvisel k milyen gyakorisággal használják az ügynökség dokumentumait, vagy konzultálnak el deikkel
Egyhurkos és kéthurkos tanulás
Emberek (egyéni tudás, fájlok, folyamatok és eljárásmódok, adatbázisok, szakért i rendszerek Emberek (térképek), szabályok, fájlok és számítógépek
Memória, mint a tanulás következménye. A memória szükséges a tudás tárolásához, de a változás akadályává is válhat A memória, mint a tanulási folyamat második fázisa, az emberi információ feldolgozás folyamata
Egyhurkos tanulás
Az egyének meger sítik rendellenes viselkedé-seiket „tiltó-hurkok” segítségével A tárolással kapcsolatos jelzések karbantartása
A múltban kialakult stratégiák ismételt kiválasztása
Emberek (természetes memória), akták, iratok, fájlok (mesterséges memória)
Kommuni-kációs transzfer az újoncok és a veteránok között, információ továbbítása fájlokban az újonnan érkezettek felé
Memória, mint rutinszer viselkedés
Emberek (szokásos magatartásminták)
Rutin meger sítése
Smith (1982)
Memória, mint kollektív tapasztalat
Emberek (viselkedés), nyelvek, mítoszok, szimbólumok, rituálék
Tradíciók fenntartása
Stein (1989, 1992)
A szervezeti memória keretrendszere és empirikus vizsgálata, a memória és a szakértelem mérése hálózat elemzési technikák felhasználásával
Sémák, kéziratok, rendszerek
Kommuni-kációs hálózatok
Forrás: Stein [1995], 20-21. o.
39
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
A rövid távú és a hosszú távú memória értelmezése szervezeti szinten Számos tanulmány bizonyítja Souire [1986], hogy az egyéneknek van rövid távú memóriájuk, amely gyorsan „elhomályosul”, és hosszú távú memóriájuk, mely évtizedekig fennmarad, hacsak valamilyen sérülés következtében nem válik hozzáférhetetlenné. A szervezetek életében a rövid- és hosszú távnak sajátos jelentése van. Például azt az információt, amelyet csak pár óráig tartunk fenn, a legtöbb szervezet tagjai rövid távúnak tekintik, ellentétben egy keresked vel, aki vételi és eladási döntéseket hoz. Hasonlóképpen hat hónap hosszú táv lehet a számítógépes ipar egy elemz jének, de nem egy bankárnak, amikor áttekinti a hitelképesség el zményeit. Tehát a szervezet esetében a hosszú vagy rövidtáv összefüggésben van a szervezeti és környezeti változások mértékével és az érdekeltek eltér néz pontjával.
A szervezeti memória jelent sége Napjainkban a szervezeti memória tárgyalása több szempontból is el térbe kerül. Egyrészt a szervezetek sokszor maguk sem tudják, hogy mit is tudnak, ezért újra meg újra fel kell találniuk ugyanazokat a megoldásokat, és újra meg újra el kell követniük ugyanazokat a hibákat, hogy el bbre jussanak. Másrészt a szervezeti memória b víthet sége és rugalmassága meghatározza, hogy az új szervezeti tudás rögzülhet-e a szervezetben, ugyanis minden új tudás a szervezeti memóriában rzött korábbi tudás feltételrendszerében válik használhatóvá. Harmadrészt a szervezeti memória befolyásolja, hogy a szervezetek miként észlelik és értelmezik a környezet jelenségeit, s ennek alapján hogyan reagálnak például a versenytársak akcióira, vagy a fogyasztói igények változására. Bakacsi és mtsai [1999] Megállapítható, hogy a szervezeti memória – akár informatikai, akár más megközelítésb l tekintve – fontos szerepet játszik a szervezetek tanulási folyamataiban és tudásmenedzsment tevékenységében. A szervezeti memóriának fontos szerepe van a különböz tanulási eljárásokkal, vagy más módon megszerzett ismeretek és tudás rögzítésében (kódolásában), azok meg rzésében (tárolás), valamint hatékony felhasználásában (el hívás). A szervezeti tanulás szempontjából jelent s figyelmet érdemel az a tény, hogy az egyének tudása beépülhet a szervezet memóriájába, és ezáltal új, közös szervezeti tudás jöhet létre.
5. A szervezeti memória kiterjesztése: szervezetek memóriája Véleményünk szerint nemcsak az egyén, a csoport és a szervezet szintjén beszélhetünk memóriáról, hanem több szervezet, vállalati szövetségek esetében is értelmezhetjük a memória fogalmát. A memória kiterjesztésének alapja a vállalatok közötti tudásmegosztás, mely alapvet en kétféle úton valósulhat meg: • munkatársak integrálásával és/vagy • más vállalatoktól történ tanulás által. Tehát az egyes vállalatokra jellemz sajátosságokat az elvándorló dolgozók „magukkal vihetik” és átadhatják más vállalatok dolgozóinak, ezáltal a korábbi munkahelyükre jellemz dolgok, a korábbi tapasztalatok beépülhetnek az új munkahely memóriájába. Természetesen ez nem mindig történik meg. Befolyásolja, hogy az elvándorló dolgozó milyen beosztásban kezd dolgozni az új munkahelyen, illetve, hogy mennyire tekintélyes és befolyásos személyiség. Sok esetben az új munkahely már a belépéskor igyekszik elfelejtetni az új munkatárssal a korábbi tapasztalatait, és megpróbálja „rákényszeríteni” az új normákat, vállalati filozófiát. Természetesen a vállalatok tanulhatnak más vállalatoktól is. Ennek két legismertebb formája az együttm köd tanulás és a versenyz tanulás. El bbi esetben egy kölcsönös, mindkét fél számára el nyös együttm ködés alakul ki a vállalatok között, mely során mindegyik fél információt ad és kap.
©
40
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Ezzel szemben a versenyz tanuláskor bizonyos vállalatok igyekeznek minél több információt megszerezni a másikról, másiktól, cserébe azonban csak minimális, vagy használhatatlan információt szolgáltatnak. Ezen gondolatok megértését és alátámasztását segíti a stratégiai szövetségeket kialakító vállalatok példáinak tanulmányozása. Vállalati szövetségek tudása A világméret vé vált versenyben nagyon sok vállalat számára egyetlen esély marad: összefogni más vállalattal, vállalatokkal. A szövetségkötés gyakori motivációs tényez je a gyártási ismeretek, technológiai eljárások átadása és átvétele, a felhalmozott m szaki tudás egyesítése és kombinálása, illetve kiegészítése. A vállalatok közötti tudásmegosztás egyik formája a stratégiai szövetségek esetében figyelhet meg. Stratégiai szövetség alatt értjük a szervezetközi kapcsolatok sajátos formáját, mely hosszabb távra szóló, stratégiai célokat szolgáló, az üzleti partnerek viszonylagos stratégiai önállóságát meg rz , kölcsönösen el nyös együttm ködés, melynek keretében a szövetség rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök és ismeretek által létrejön az üzleti felek bizonyos mérték tevékenységi integrációja. Tari [1998] Az üzleti partnerek stratégiai önállósága, döntéshozatali függetlensége a stratégiai szövetségre jellemz egyik legfontosabb megkülönböztet tulajdonság. Ugyanez azonban nem mondható el a vállalatközi kapcsolatok egyéb megjelenési formáiról: például cégfelvásárlás, fúzió, franchise. A következ kben megvizsgáljuk, hogy milyen szerepe van a franchise rendszereknek a vállalatok közötti tudásátadási folyamatokban. Franchise, mint sajátos tudástranszfer A szervezeti tudás a piacon való sikeres érvényesülést és m ködést segíti és így hozzájárul mind a megfogható vállalati vagyonelemek (pénz, er források, infrastruktúra), mind a megfoghatatlan vállalati vagyonelemek (márkanév, vev i lojalitás, ismertség) növekedéséhez. Adott szükségletet a piacon nagyon sok vállalat ki tud elégíteni, sokszerepl s a kínálati oldal. A fogyasztóknak túl sok termék közül lehet választaniuk. A szolgáltatóknak ugyanakkor, ha meg akarják szerezni, illetve tartani a fogyasztót, igyekezniük kell szükségletét minél eredményesebben kielégíteni, illetve változó igényeihez minél pontosabban alkalmazkodni. Minden szervezetnek fel kell mérnie, mi az, amit tud és mi az, amit nem tud. Ha egy cég felismeri, hogy mi az, amit nem tud, már megtette az els lépést a sikeressé váláshoz. Az üzleti életben számos lehet ség kínálkozik arra, hogy a szervezetek tudáshoz jussanak, tudásukat egymás között megosszák. Azonban a lehet ségek, megoldások sok tekintetben különböz ek, melyet a választáskor figyelembe kell venni. Az együttm ködés egyik lehetséges formája a franchise, mely ma egyre inkább terjed ben van számos, minden fél számára el nyös jellemz je miatt.
A franchise szerepe a tudásáramoltatásban A szervezetekre els sorban a tudásmegtartó kultúra jellemz . A tudásféltés nemcsak a szervezeteken belül, hanem a szervezetek között is megfigyelhet . Ez utóbbi érthet , hiszen a vállalat egyedi tudása alapvet versenyképességi tényez . A franchise mint egyfajta tudástranszfer, lehet vé teszi, hogy bizonyos vállalatok jogilag szabályozottan, ezáltal kockázatmentesebben továbbadják üzleti tudásukat. A franchise szerz dés keretében, amelyre a franchise rendszer épül, a franchisee egyaránt kap explicit és implicit (tacit) tudást. Az explicit vállalati tudás, melyet Lam kódolt tudásnak nevez, könnyen átadható Kapás [1996]. Ilyen tudás például az infrastruktúrára, küls -bels megjelenésre, technológiai, m veleti leírásokra, valamint a szolgáltatás min ségére vonatkozó ismeret. Az explicit tudás a teljes üzleti koncepció átadásával kerül a franchiseehoz. Alapesetben egy üzleti vállalkozás beindításához rendelkezni kell bizonyos iparági alaptudással. 41
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Ez esetben azonban a részletes program oly módon íródik, hogy lehet vé teszi, hogy egy személy, akinek korábbról semmiféle üzleti gyakorlata nincs, saját felel sségre üzleti tevékenységbe fogjon egy olyan szervezettel a háta mögött, mely egyébként nem állna rendelkezésére. A vállalatok közötti tudásáramoltatás során a kritikus lépés az, hogy az implicit tudást hogyan lehet eredményesen explicitté alakítani. Ugyanis az implicit vállalati tudás, az úgynevezett „beágyazott tudás” sokkal nehezebben adható át, els sorban megfigyelés útján transzferálható. Az implicit tudás transzferálása szoros interakciót igényel az átadó és átvev között, valamint kölcsönös megértésen és bizalmon alapul. Ezért különösen fontos a betanítási és képzési folyamat, valamint a folyamatos szakmai segítség és irányítás a „know-how” típusú, szervezeti gyakorlatban, rutinokban és normákban létez implicit tudás transzferálásakor. Ahhoz, hogy a franchisee is pontosan ugyanazt tudja nyújtani a fogyasztóknak, mint a franchisor, alapvet fontosságú, hogy mindkét fél közös fogalmi rendszert használjon. A fent elmondottakat, valamint a franchise rendszerben végbemen tudásáramlási folyamatot a 2. ábra szemlélteti.
6. Összefoglalás Amikor az emberek elhagyják a szervezetet, nemcsak hogy „lyukakat” hagynak a szociális kapcsolatok meglév hálózatában, hanem a fontos tudást és az évek során felgyülemlett tapasztalatot is magukkal viszik. Ez jelent s költséget és id veszteséget jelent a szervezet számára, hiszen az oktatás, egy új ember betanítása hónapokba, s t akár évekbe is telhet. A kulcsemberek, a szakért k tudásának az elvesztése negatívan befolyásolhatja a vállalat versenyképességét és kompetenciáit, valamint hatással van a kulturális normákra és értékekre. A rendelkezésre álló információtechnológiai eszközök alkalmazása mellett a szervezeti memória megértése segítheti a menedzsereket a szervezeti tudás megtartásával és hasznosításával kapcsolatos problémák meghatározásában és megoldásában. Az ilyen tudás magasabb szint szervezeti hatékonysághoz vezethet, amely egyben a versenyel ny megszerzését is eredményezheti. A tanulmányban leírtakat figyelembe véve már érthet vé válik, hogy a tanulás, a tudás és a memória fogalma egyaránt értelmezhet az egyén, a csoport és a szervezet szintjén, illetve a szervezetek közötti szinten. Az említett fogalmak közötti kapcsolatokat a 3. ábra szemlélteti: Szervezetek közötti szint
Szervezetközi tanulás és felejtés
Szervezetek tudása
Szervezetek memóriája
Szervezeti szint
Szervezeti tanulás és felejtés
Szervezeti tudás
Szervezeti memória
Csoport szint
Csoportos tanulás és felejtés
Csoport tudása
Csoport memóriája
Egyéni szint
Egyéni tanulás és felejtés
Egyéni tudás
Egyéni memória
Tanulás
Tudás
Memória
3. ábra: A tanulás, a tudás és a memória többszint értelmezése Forrás: saját ábra
2. ábra: Tudásáramlás franchise rendszerben Forrás: saját ábra
A tanácsadók speciális közvetít szerepe Szükségesnek tartjuk megemlíteni a vezet i tanácsadók speciális közvetít szerepét, mely nagyon fontos a szervezetek közötti ismeret és tudásátadás szempontjából. Gondoljunk csak arra, hogy a vezet i tanácsadók milyen hatalmas tudást és tapasztalatot integrálnak tanácsadói munkájuk során. A vállalatoknál el forduló különböz problémák megoldása által folyamatosan tanulnak és a megszerzett tudást beépítik a memóriájukba. Ugyanakkor minden új ügyfél esetén felhasználják a memóriában rögzített tudást, mely segítségével választ adnak a konkrét vállalati problémára. Ezáltal a korábbi tapasztalatok, más vállalatoknál eredményesen alkalmazott eljárások beépülhetnek a tanácsadókat alkalmazó cégek mindennapi m ködésébe, így a saját szervezeti memóriájukba.
©
42
7. Irodalomjegyzék 1. Bakacsi, Gy. és mtsai (1999): Stratégiai emberi er forrás menedzsment. Budapest, KJK. 2. Bencsik, A. (2003): Csoportszerepek és csoportfejl dés a tudásmenedzsment szolgálatában. Vezetéstudomány, 34. Évf. 6. Szám, 17-24. o. 3. Bencsik, A., Bognár, K. (2003): Tanulószervezetek változásmenedzsmentje a tudásmenedzsment felé vezet úton. IME, 2. Évf. 5. Szám, 24-30. o. 4. Csepeli, Gy. (1997): Szociálpszichológia. Budapest, Osiris. 5. Érdi, P. és mtsai (1997): A matematikai modellek szerepe az idegrendszerkutatásban. MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, Biofizikai Osztály 6. Hackbarth, G., Grover, V. (1999): The Knowledge repository: Organizational memory information system. Information Systems Management, Vol. 16 Issue 3, pp. 21-30 7. Hedberg, B.: How Organizations Learn and Unlearn. In: Nyström, P. C., Starbuck, W. H. (1981): Handbook of Organizational Design, Vol. 1, Oxford, University Press.
43
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Jánossy, F. (1966): A gazdasági fejl dés trendvonala és a helyreállítási periódusok. Budapest, KJK. Kapás, J. (1996): A vállalat tudása, Vezetéstudomány 30. Évf. 6. Szám, 2-11. o. Klein, S. (2005): Vezetés és szervezetpszichológia. Budapest, Edge 2000 Kiadó. Moorman, C., Miner, A. S. (1998): Organizational improvisation and organizational memory. Academy of Management Review, Vol. 23 Issue 4, pp. 698-723 Nelson, A. A., Winter, S. G. (1982): An Evolutionary Theory of Economic Change. Harvard University Press, Cambridge, MA Souire, L. R. (1986): Mechanisms of memory. Science 232. pp. 1612-1619 Stein, E. W. (1995): Organizational Memory: Review of Concepts and Recommendations for Management. International Journal of Information Management, Vol. 15, No. 2, pp. 17-32 Takács, I. (2003): Pszichológia. Budapest, BME Oktatási segédlet. Tari, E. (1998): Stratégiai szövetségek az üzleti világban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 19-21. o. Traugott, M (ED) (1978): Emile Durkheim on Institutional Analysis. University of Chicago Press, Chicago, pp. 103 Walsh, J. P., Ungson, G. R. (1991): Organizational Memory. Academy of Management Review, Vol. 16 Issue 1, pp. 57–91
© 44
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
BARÁTH Lajos1 A MEZ GAZDASÁGI TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON ÉS NÉMETORSZÁG KELETI TARTOMÁNYAIBAN
A rendszerváltást követ en a magyar és a keletnémet mez gazdaságnak hasonló problémákkal kellett szembenéznie. A volt NDK területén az átalakulás pénzügyi feltételei a hazainál kedvez bbek voltak, és az üzemi szerkezet átalakítása is jóval átgondoltabban ment végbe. Várható volt, hogy az eredmények is hamarabb jelentkeznek, és a keletnémet gazdálkodók a termelékenység gyors növekedése révén már középtávon nagyobb fejl dés elérésére lesznek képesek, mint Magyarország és a többi volt szocialista ország. Azóta eltelt közel másfél évtized. Felmerül a kérdés, hogy hová jutott a hasonló helyzetb l kiinduló keleti tartományok mez gazdasága napjainkra? A dolgozat naturális és gazdasági hatékonysági mutatók elemzésének segítségével erre a kérdésre kíván választ adni. Tárgyszavak: naturális hatékonyság, parciális termelékenység, magyar mez gazdaság, keletnémet mez gazdaság
1. Bevezetés A versenyképesség szempontjából egyik dönt tényez a hatékonyság, illetve a termelékenység alakulása. A klasszikus kereskedelmi elméletek szerint a termelékenység és a termelési költségekben mutatkozó különbségek indukálják a nemzetközi kereskedelmet. A mez gazdasági termékek versenyképességét azonban igen jelent s mértékben befolyásolják a különböz közgazdasági szabályozó eszközök. Itt szeretném megjegyezni, hogy a mez gazdaságot egyedül a versenyképesség szemszögéb l vizsgálni nem szerencsés. A mez gazdaság szerepe nem korlátozódik csupán a végtermék el állítására, jelent s a szerepe a szociális, kulturális és környezeti szempontoknak is. De ezek vizsgálata nem tárgya a dolgozatnak. A mez gazdaság nemzetgazdasági szerepe folyamatosan csökken, amely megmutatkozik mind a GDP-hez való hozzájárulásban, mind a foglalkoztatottak számának csökkenésében, valamint az exportból történ részesedés folyamatos mérsékl désében egyaránt. Célszer -e akkor egyáltalán versenyképesség szempontjából vizsgálni ezt az ágazatot? Egyetlen nemzetközi viszonylatban jelent s természeti er forrásunk a term föld. Ezért ennek versenyképes kihasználása az ágazat és az ország érdekét egyaránt szolgálja. S annak ellenére, hogy a mez gazdaságnak egy fejl d nemzetgazdaságban természetes a relatív térvesztése a különböz mutatókat tekintve, ha a kapcsolódó ágazatokat is bevonva az egész vertikumot vizsgáljuk, ma is jelent s szerepet lát el a fejlett országokban is az értékteremtésben és a foglalkoztatásban egyaránt. Kapcsolódó ágazatok alatt értjük az ún. ellátó ágazatokat (amelyek a különböz input anyagokat szolgáltatják a mez gazdaság számára), valamint a mez gazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripart, továbbá az élelmiszer-kereskedelmet. Az egyes vertikum szakaszok fejlettségének színvonala pedig kölcsönösen meghatározza egymás versenyképességét. Egy jól m köd élelmiszeripar igényeit csak egy megfelel en fejlett mez gazdaság képes kielégíteni. (S a sort folytathatnánk: egy fejlett mez gazdaság pedig nem képzelhet el fejlett kereskedelem, valamint modern ellátó ágazatok nélkül.) A keleti tartományok mez gazdasága alapvet en hazánkhoz hasonló helyzetb l indult a rendszerváltást
BARÁTH Lajos Agrárgazdaságtani és Közgazdaságtani Tanszék Debreceni Egyetem ATC AVK 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138 Telefon: 06-52 508-444/88161 Email:
[email protected]
1
45
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
követ en. Jelent s különbség, hogy Németország újraegyesülésével a keleti tartományok az Európai Uniónak is teljes jogú tagjai lettek. Vitathatatlan, hogy ennek és a nyugati tartományok jobb anyagi körülményeinek köszönhet en az átalakulás pénzügyi feltételei a hazainál kedvez bbek voltak. Lényeges eltérés az is, hogy a keletnémet mez gazdaság hamarabb ki volt téve az Európai Közösségben uralkodó versenyfeltételeknek. Ezért már a 90-es évek elején várható volt, hogy a termelékenység gyors növekedése révén nagyobb fejl dés elérésére lesznek képesek, mint Magyarország és a többi volt szocialista ország. A következ ket írta 1991-ben Heinrich: „a volt NDK mez gazdaságának aktuális problémái nagyobbak, mint a többi közép- és kelet-európai országé. A pillanatnyi helyzet az ára annak a jogos reménynek, mely szerint az NDK termelékenységének a közös piachoz való kényszer gyors közelítése által, a keletnémet parasztok viszonylag gyorsan, sokkal magasabb jövedelemhez jutnak, mint a többi középés kelet-európai ország mez gazdasági foglalkoztatottjai.” A dolgozat során hatékonysági mutatók segítségével vizsgálatra kerül, hogy valóban az el z ekben vázoltak szerint ment-e végbe a keleti tartományok mez gazdaságának fejl dése? Valóban végbemente a termelékenység gyors növekedése? Mennyiben tér el a fejl dés menete a Magyarországon tapasztalhatótól? Ezekre a kérdésekre kíván választ adni a dolgozat a következ struktúrában. El ször a naturális hatékonysági mutatók elemzésére kerül sor. Ezt követ en a bruttó hozzáadott érték volumen indexeinek alakulását, majd a parciális termelékenységi mutatók évi átlagos növekedési ütemeit vizsgáltam. Végül az összefoglalás során a magyar mez gazdaság versenyképességének szemszögéb l érdekes néhány tapasztalat levonására törekedtem. A számításokhoz a magyar és német statisztikai hivatalok adatait használtam. A cél a 90-es évek elejét l napjainkig tartó id szak elemzése volt, azonban ilyen hosszú id sor azonos tartalommal nem minden esetben állt rendelkezésre, ezért több mutatónál csak ennél rövidebb id szak elemzésére nyílt lehet ség. A statisztikákon kívül, magyar és német folyóirat cikkeket, könyveket, internetes anyagokat dolgoztam fel. 2. A naturális hatékonyság alakulása A növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságának színvonalát naturális és ökonómiai hatékonysági mutatókkal fejezhetjük ki. Az egyik leggyakrabban használt naturális hatékonysági mutató mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés jellemzésére a fajlagos hozam. Az egységnyi területre, illetve az egy állatra vetített hozam megfelel lehet séget biztosít a termelés változásának nyomon követésére, és biztosítja az összehasonlíthatóságot más ország adataival. Az 1. táblázat adatai egyes f bb szántóföldi növények egy hektárra vetített hozamait tartalmazzák tonnában kifejezve. Az id járás hatásának kisz rése végett az összehasonlítást átlagadatokkal végeztem. A táblázat alapján egyértelm en megállapítható, hogy igen nagy a lemaradásunk a keleti tartományokhoz viszonyítva. A helyzet súlyosságára utal, hogy a keleti tartományok valamennyi növény esetében növekedést mutattak az els vizsgált id szakhoz képest, ezzel szemben hazánkban, pedig a burgonyát és cukorrépát kivéve, csökken tendencia figyelhet meg. A burgonya és cukorrépa esetében sem ment végbe viszont olyan mérték növekedés, hogy utolértük volna a keleti tartományokat. A jelent s különbség f okaként az alacsony mérték m trágya-felhasználás, a kedvez tlen id járás és a gazdák kedvez tlen jövedelem helyzetéb l adódóan elmaradt beruházások említhet k. A m trágyafelhasználás 1990-hez viszonyítva az összes hatóanyagban mérve 2002-re, mintegy egy harmadával csökkent. A felhasznált istállótrágya mennyisége szintén jelent sen mérsékl dött a 90-es évek során. A fenti tények a mez gazdaság extenzívebbé válására utalnak, állapította meg Kapronczai [2003].
©
46
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
1. táblázat: A fajlagos hozamok alakulása Magyarországon és Németország keleti tartományiban (t/ha)
Magyarország
19911996
19992003
Keleti tartományok 19911996
19992003
Búza
4,1
3,5
6,1
6,7
Rozs
2,0
2,0
4,3
5,3
3,4
2,9
5,5
6,2
szi árpa
Zab
2,4
2,1
-
4,3
Burgonya
15,3
17,8
26,9
34,7
Cukorrépa
32,1
39,7
41,3
49,8
Forrás: Saját számítás - KSH, 2004; Internet 1; 3 alapján
Az állattenyésztés fajlagos hozamai közül csak az egy tehénre jutó tejtermelés tekintetében álltak rendelkezésre egymással közvetlenül összehasonlítható adatok (1. ábra). Az ábrán látható, hogy Magyarországon és a keleti tartományokban is növekedés ment végbe 1991-hez viszonyítva. Egyértelm en kit nik azonban, hogy a közel hasonló helyzetb l induló keleti tartományokban jóval nagyobb növekedés ment végbe. 7000
6000
5000
4000
Magyarország
3000
Keleti tart.
2000
1000
0
1991
1995
1999
2001
2002
1. ábra: Az egy tehénre jutó tejtermelés Magyarországon és a keleti tartományokban Forrás: Saját ábrázolás - KSH, 2004; Internet 1; 2 alapján
Közismert tény, hogy a magyar állattenyésztés teljesítménye drasztikusan visszaesett a rendszerváltás el tti id szakhoz képest. Az állatállomány leépült, és a legtöbb állatfaj esetében a csökkenés – ha a korábbinál lényegesen kisebb ütemben is – továbbra is töretlenül folytatódik. Egyedüli pozitívumként említhet a magyar állattenyésztési ágazattal kapcsolatban, hogy az egy állatra jutó hozamok némi növekedést mutatnak. A hozamok javulását jól szemlélteti a 2. táblázat, amely az egy juhra jutó gyapjútermelést és az egy tyúkra jutó tojástermelést tartalmazza. 2. táblázat: Fajlagos állattenyésztési mutatók Magyarországon
Gyapjú (kg/ juh))
Tojás (db/ tyúk)
1991-1994
2,55
189
1995-1999
3,45
200
2000-2002
3,78
211
Forrás: Saját számítás - KSH, 2004 alapján
47
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
2002
Marhahústermelés (1000 t)
Sertésállomány (millió db.)
Sertéshústermelés (1000 t)
3,9
150,5
5,6
548,1
20
2,7
109,8
3,5
572,0
0
2,6
110,6
3,5
544,7
2,4
102,8
3,6
549,0
A táblázat adatai alapján látható, hogy az állatlétszám csökkenésével párhuzamosan nem ment végbe hasonló mérték csökkenés az el állított állati termék tekintetében. Különösen jól jellemzi ezt, hogy közel 2 millió darabbal kevesebb sertéssel 1 tonnával több sertéshúst tudtak termelni 2002-ben 1991hez viszonyítva (3. táblázat).
3. A bruttó hozzáadott érték változása A termelékenységi mutatók számításánál outputként valamennyi esetben a változatlan áron számított bruttó hozzáadott értéket használtam. Ezért a parciális mutatók vizsgálata el tt fontosnak tartottam alakulásának külön fejezetben történ bemutatását. A két terület közötti összehasonlíthatóság biztosítása érdekében volumenindexeket használtam. A változás irányának meghatározása trendszámítás segítségével történt. A keleti tartományok esetében egyértelm pozitív tendencia figyelhet meg, az id sor adataira megfelel megbízhatósági szinten (R2=0,73) lineáris trend függvény illeszthet . A lineáris trend kifejezi, hogy a kezdeti visszaesést követ en alapvet en egy folyamatos és egyenletes növekedésr l beszélhetünk. A magyar adatsorra nem illeszthet analitikusan meghatározható függvénytípus, ezért itt a mozgóátlagok módszerével lehetett meghatározni a trend alakulását. Az így kapott trendfüggvény azt mutatja, hogy az el z évtized eleji drasztikus csökkenést követ en minimális növekedés ugyan megindult, de a bruttó hozzáadott érték mértéke jóval alatta marad a bázisévként választott 1991-es évinek. Amennyiben lehet ség lenne a bruttó hozzáadott érték f ágazati szinten történ elemzésére, minden bizonnyal láthatóvá válna, hogy mindkét területen a növénytermesztésnek sikerült jobban átvészelnie a változást. A keleti tartományok és Magyarország termelési szerkezetében is a növénytermesztés túlnyomó súlya figyelhet meg. A keleti tartományokban uniós tagként ennek következtében igen nagy támogatások lehívására voltak jogosultak már a 90-es évek elejét l, ugyanis az Európai Unió jelenlegi támogatási rendszere els sorban a növénytermesztést preferálja. Hazánkban is a belépést követ en a növénytermesztési ágazatok esetében figyelhet meg nagyobb mérték javulás a jövedelmez ség tekintetében. Az állattenyésztés teljesítménye mindkét területen továbbra is csak töredéke a rendszerváltást megel z id szakénak.
©
48
keleti tart. Lineáris (keleti tart.) Mozgó átl. 5 sz. (Magyar)
80
Szarvasmarha állomány (millió db.)
Forrás: Internet 2
Magyar
100 60
03
20
01 02 20
20
99 00 20
19
97 98 19
19
95 96 19
19
93 94
40
19
2001
120
91 92
1999
140
19
1991
160
19
3. táblázat: Az állatállomány és a hústermelés alakulása a keleti tartományokban
A 2. ábrát nézve megállapíthatjuk, hogy a kezdeti visszaesést követ en a keleti tartományokban viszonylag gyorsan megindult a növekedés, hazánkban ezzel szemben a visszaesés is több évig húzódott, és az er teljes növekedés a mai napig várat magára.
19
A javulás mértéke azonban közel sem kielégít , különösen ha figyelembe vesszük, hogy ez a növekedés alapvet en a gyengébb teljesítmény állatok kiszelektálódásának köszönhet . A német statisztika a tejtermelésen kívül az egyéb állati hozamokat nem közli keleti és nyugati tartományokra lebontva. Ennek oka valószín leg az, hogy a többi termék esetében nem található jelent s különbség a két országrész között. A következ táblázat adataiból viszont arra következtethetünk, hogy az egy állatra jutó hústermelés tekintetében is jelent s javulást ment végbe a keleti tartományokban (3. táblázat).
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
2. ábra: A bruttó hozzáadott érték alakulása Magyarországon és a keleti tartományokban Forrás: Saját ábrázolás - KSH, 2004; Internet 4 alapján
Jelent s szerepe volt a mélypontot jelent 1992-es év utáni gyors növekedésben, hogy a keleti tartományok az Európai Közösségben uralkodó versenyfeltételeknek gyakorlatilag a kezdetekt l ki vannak téve. Ezzel azonban még csak a változások gyorsasága magyarázható. A növekedésben lényeges szerepe volt, hogy a nyugati tartományok hathatós EU-beli segítséggel, nagy támogatásokkal és átgondolt adópolitikával megakadályozták a mez gazdaság további mélyrepülését. Az agrárstruktúra és a piacvédelem javítását szolgáló szövetségi és tartományi program keretében 1991 és 2003 között közel 8,5 Mrd eurót kaptak az új tartományok, írta Sulyok [2003]. Mindezek eredményeként a szövetségi kormánynak a német egység helyzetér l készült 2004 szén megjelent jelentésében a keleti tartományok mez gazdasági fejl dését „sikertörténetként” említik. A keleti országrész felzárkóztatásáért is illetékes szövetségi miniszter Manfred Stolpe kiemelte: „Az új tartományokban a mez gazdaság sikeresen fejl dött, és az európai versenyben helyt tud állni.”, olvashatjuk Sulyok [2003] -ban megjelent cikkében. Ezzel szemben a magyar mez gazdaságot a teljesítménycsökkenés jellemezte 1989 óta. Pedig az irány világos és egyértelm volt: egy er s, versenyképes, érdekeit az EU keretein belül is érvényesíteni tudó agrárgazdasággal kapcsolódjunk az Unióhoz, fogalmazta meg Kapronczai [2003]. A csatlakozás 2004. május elsején megtörtént. A mez gazdaság teljesítményét illet en nagyon minimális mérték növekedés a trend számítás alapján ugyan kimutatható, de jelent s áttörésr l továbbra sem beszélhetünk. Kovács-Udovecz [2003] a magyar mez gazdaság versenyképességér l a következ ket írta: „a versenyképesség számottev javításához hatékonyság növel és piacrajutási beruházásokra, valamint üt képes termel i szervezetekre, összefogásra van szükség. Feltétlenül szükség van a régóta halogatott struktúraváltásra. Ha ez a folyamat kell en irányított és gyors lesz, akkor a magyar mez gazdaság jövedelme már 2004-2005-ben nagyobb lesz, mint a csatlakozás el tti években volt”. A bruttó hozzáadott értékek jelent sen eltér változásából már valószín síthet , hogy a keleti tartományokban minden bizonnyal nagyobb a termelékenység növekedése. A következ fejezet során a termelékenység évi átlagos növekedésének ütemeit láthatjuk.
49
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
4. A parciális termelékenységi mutatók A naturális hatékonyság ugyan jó lehet séget biztosít az összehasonlításra, de célszer összehasonlítani a termelékenységi mutatókat is. Ez a kategória „beszél” az elmúlt id szak hatékonyságáról, de a jöv beni versenyképesség esélyeir l is, írja Kovács és Udovecz [2003]. A mez gazdaságban f ként négyféle parciális termelékenységi mutatót szoktak használni: • területi termelékenység, • él munka-termelékenység, • t ketermelékenység, • folyó anyagi ráfordítások hatékonysága. A parciális termelékenységi mutatók abszolút szintjei és id beli változásai is vizsgálhatóak. A pontosabb összehasonlítás érdekében a dolgozat során az id beli változások szerepelnek. Az abszolút szint összehasonlítását a megfelel forint-euró árfolyam kiválasztása nehezíti. Indexszámítások során az ebb l adódó problémák nem jelentkeznek, ezért a mutatók id beli változásának bemutatását választottam. Outputként a változatlan áron számított bruttó hozzáadott érték évi növekedési ütemeit használtam, föld- inputként a mez gazdaságilag használt területet, munkaer -inputként az éves munkaer egységet, folyó ráfordításként a termel -felhasználást, t ke-inputként pedig az állóeszközállomány bruttó értékét vettem figyelembe (az utóbbi kett nél összehasonlítható árakon). Mivel az input és output oldal adatai is évi növekedési ütemeket jelentenek, így a parciális termelékenységi mutatók a bruttó hozzáadott érték volumenének és az inputvolumen különbségeként határozhatók meg. Itt szeretném megjegyezni, hogy a magyar mez gazdaság hatékonyságának nemzetközi mez nyben történ összehasonlításával kapcsolatban a 90-es évtized elején Mészáros Sándor [1990; 1991] végzett vizsgálatokat, melyek nagy segítséget jelentettek munkám elkészítésében.
A munkatermelékenység A területi termelékenységen kívül célszer megvizsgálni más er források felhasználásának hatékonyságát is. Az emberi munkaer a mez gazdasági tevékenység egyik kiemelt er forrása. A felhasznált munkaer mérésére a statisztikában különböz lehet ségeket találunk. A foglalkoztatottak száma, azonban nem mutat reális képet a Magyarországon felhasznált munkaer nagyságát illet en. A foglalkoztatottak létszámában, ugyanis csak a fizetett munkaer jelenik meg, amely az összes ledolgozott munkaid alapnak csupán a 20%-a. A munkaer nagyságára vonatkozóan 1999-t l közöl adatokat a Központi Statisztikai Hivatal éves munkaer egységben2 kifejezve. Ezért a rövidebb id sor ellenére a munkatermelékenység vizsgálatánál munkaer inputként az éves munkaer egységet választottam.
A területi termelékenység A parciális termelékenységi mutatók közül országok összehasonlítására az egyik leggyakrabban használt a területi termelékenység. Az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték évi átlagos változásának ütemeit a 4. táblázat tartalmazza. Az id járás hatásaiból adódó évenkénti nagy ingadozások mérséklésére a mutató alakulását négyéves átlagadatok alapján mutatom be. 4. táblázat: A területi termelékenység alakulása (évi növekedési ütemek, %)
1992-1995
1996-1999
2000-2003
Magyarország
-4,94
0,72
0,06
Keleti tartományok
0,72
5,87
-0,2
Forrás: Saját számítás - KSH, 1999; 2004; Internet 4; 5 alapján
A táblázat adataiból kit nik, hogy a keleti tartományokban a területi termelékenység évi átlagos növekedési üteme a vizsgált els és második négyéves periódusban is nagymértékben meghaladja a magyarországi adatokat. 2000 és 2003 között Magyarországon ugyan némi növekedés mutatkozik, de ennek mértéke még az 1%-ot sem éri el. A keleti tartományokban ebben az id szakban minimális csökkenés tapasztalható, de ennek mértéke is elhanyagolható. Ezek alapján az utolsó négyéves átlag esetében gyakorlatilag stagnálásról beszélhetünk. Mindkét területr l elmondható, hogy 1996 és 1999 között ment végbe a legnagyobb mérték növekedés. A mutató alakulására els sorban az output oldal volt nagyobb hatással- -nem utolsósorban az id járási viszonyok következtében –, ugyanis a mez gazdaságilag m velt terület változása mindkét vonatkozásban viszonylag szerény mérték nek tekinthet .
© 50
5. táblázat: Az egy munkaer egységre jutó bruttó hozzáadott érték (évi növekedési ütemek, %)
2000-2003
Magyarország
4,17
Keleti tartományok
1,39
Forrás: Saját számítás - KSH, 2004; Agrarbericht, 2004 alapján
A munkatermelékenység a vizsgált id szakban mindkét területen javulást mutat. A keleti tartományokban a növekedés közel 3% ponttal elmarad a hazánkban végbement növekedést l (5. táblázat). Szemben a területi termelékenységgel e mutató alakulására jelent s hatással van az input oldal is. A munkaer -felhasználás munkaer egységben mért csökkenése hazánkban és az új tartományokban is jelent s. Versenyképesség szempontjából ez egyértelm en pozitív jelenségnek mondható, azonban figyelembe véve azt a tényt, hogy a mez gazdaságból kiáramló munkaer az esetek többségében nem tud más nemzetgazdasági ágazatban elhelyezkedni, komoly társadalmi problémára hívja fel a figyelmet. Egész Németországban, de a keleti tartományokban különösen magas a munkanélküliség. A munkanélküliek száma éves átlagban 1,50 és 1,62 millió f körül alakul, amely 18,5% és 20%-os munkanélküliségi rátának felel meg. Ilyen körülmények között véleményem szerint feltétlenül figyelembe kell venni a mez gazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepét. Annak ellenére, hogy országos átlagban nem tulajdonítható nagy szerep a mez gazdasági foglalkoztatottságnak, egyes kistérségekben akár az egyetlen munkalehet séget jelentheti, hozzájárulva ezzel a munkaer piac stabilizálásához. Hazánkban szintén nagy problémát jelent a munkanélküliség.
A t ketermelékenység Magyarországon a lekötött állóeszköz egy hektárra vetített értéke csupán töredéke az uniós átlagnak. Ennek különböz okai vannak, de alapvet en az eszközök korszer tlensége, elhasználódottsága dönt szerepet játszik. Az egységnyi eszközértékre jutó jövedelem az Unió átlagához viszonyítva Magyarországon a legmagasabb. Amennyiben azonban a t ketermelékenység átlagos évi növekedési ütemét vizsgáljuk, ismét bebizonyosodik a lemaradásunk mind az Unió átlagához, mind a keleti tartományokhoz viszonyítva. Az 6. táblázat a keleti tartományok és Magyarország t ketermelékenység növekedési ütemének összehasonlítását tartalmazza. A mutató számítása során a mez gazdasági számlarendszerben közölt bruttó állóeszköz-felhalmozás értéke lett input adatként felhasználva összehasonlítható áron. A Az éves munkaer egység egy olyan személy munkaid -ráfordításának felel meg, aki egy egész éven át teljes munkaid ben végez mez gazdasági tevékenységet egy mez gazdasági egységben.
2
51
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
munkaer egységhez hasonlóan itt is, csak 1999-t l álltak rendelkezésre adatok, ezért csak az utóbbi évek termelékenységének összehasonlítására nyílt lehet ség.
2,83 ha. Az egyéni gazdaságok dönt hányada 5 hektár alatti, ami nem nyújt megfelel létalapot egy család biztonságos megélhetéséhez, hívja fel a figyelmet Kapronczai [2003].
6. táblázat: A t ketermelékenység alakulása (évi növekedési ütem, %)
2000-2003
Magyarország
-6,58
Keleti tartományok
1,12
Forrás: Saját számítás - KSH, 2004; Internet 5; 6 alapján
A keleti tartományokban e mutató tekintetében is növekedés volt tapasztalható, Magyarországon viszont itt is jelent s csökkenés jellemz a 2000-2003-as id szakra. A hazánkban végbement jelent s csökkenésben nagy szerepe van a 2001. évi jelent s beruházásoknak. Az összes állóeszközfelhalmozás közel 25%-kal volt magasabb az el z évhez képest, amely növekedés els sorban a gépek és egyéb eszközök növekedésének köszönhet . A gépek és egyéb eszközök bruttó állóeszközfelhalmozása ugyanis közel megduplázódott az el z évhez képest (95,5%-kal n tt) [KSH, 2003]. Ennek termelésre gyakorolt pozitív hatása minden bizonnyal a kés bbi évek során fog jelentkezni.
A folyó termel -felhasználások hatékonysága A folyó anyagi ráfordítások hatékonysága mind a három vizsgált id szakban, a keleti tartományokban mutatott gyorsabb növekedést. Magyarországon érdemi növekedésr l csak 1996 és 1999 között beszélhetünk, de éves átlagban ez sem éri el az egy százalékot. A 2000-2003-ig terjed id szakban a növekedés nem folytatódott, s t jelent s csökkenés tapasztalható. A csökkenésben az input és output oldal is jelent s szerepet játszik, ugyanis a -3,64%-os csökkenés a bruttó hozzáadott érték 1%-os csökkenésének és a folyó ráfordítások 2,63%-kal történ növekedéséb l adódik. Rendkívül kedvez tlen helyzetre utal, hogy a folyó termel -felhasználások növekedését nem kísérte a bruttó hozzáadott érték növekedése. 3. táblázat: A folyó termel -felhasználások alakulása (évi növekedési ütemek, %)
1992-1995
1996-1999
2000-2003
Magyarország
0,02
0,86
-3,64
Keleti tartományok
7,53
8,64
3,93
Forrás: Saját számítás - KSH, 2004; Internet 5;7 alapján
A keleti tartományokban a folyó termel -felhasználások csökkenése folyamatos. Ez két tényez nek köszönhet , egyrészt az állatállomány leépülésének, másrészt annak, hogy a technológia fejl désével takarékosabb anyagfelhasználás révén is képesek a termelékenység növelésére. A technológia fejl dését támasztja alá az is, hogy a t keállomány növekedése 1996-tól folyamatos. Jelent s szerepet játszanak e mutató alakulásában az üzemméretben és a támogatások színvonalában lév különbségek is. A keleti tartományokban a rendszerváltást követ en is a nagyüzemek dominanciája a meghatározó. Az egy üzem által m velt átlagos területnagyság a jogi személyek esetében közel 1000 ha. (Az összes területnek mintegy 50%-át jogi személyek m velik). Az úgynevezett személyegyesít társaságok átlagos üzemnagysága is nagynak mondható, értéke mintegy 390 ha. Az egyéni gazdaságok által m velt terület nagyság ennél jóval alacsonyabb, átlagosan 59 ha. A német gazdálkodók személyegyesít társaságok formájában az összes földterületnek 25%-át m velik. A magyar statisztika a földhasználat megoszlását egyéni és társas vállalkozásokra bontva közli. Az egyéni gazdaságok területi részesedése 40%, a társas vállalkozások pedig az összes terület 60%-át m velik. A gazdasági szervezeteknél egy gazdaság átlagos területe 711 ha, amely a keleti tartományok adataival összevetve is jónak mondható. Az egyéni gazdaságok átlagos üzemnagysága viszont csak
©
52
5. Összefoglalás Annak ellenére, hogy a korábbi NDK és Magyarország kiinduló helyzetében sok a közös vonás, több lényeges eltérés is található. Egyrészt a keletnémet mez gazdaság az újraegyesülést követ en rögtön ki lett téve az Európai Közösségben uralkodó versenyfeltételeknek. A többi volt szocialista országban, köztük Magyarországon is a változás nem ilyen hirtelen történt, így az alkalmazkodási kényszer sem volt olyan nagy mérték , mint a keleti tartományokban. Az is vitathatatlan, hogy a volt NDK területén az átalakulás pénzügyi feltételei kedvez bbek voltak, a nyugati tartományok és az európai uniós támogatásoknak köszönhet en. Az agrárstruktúra és a piacvédelem javítását szolgáló szövetségi és tartományi program keretében 1991 és 2003 között 8,5 Mrd eurót kaptak az új tartományok. A kezdeti nehézségeket tehát volt, ami ellensúlyozza, s megindulhasson a mez gazdaság fejl dése. A dolgozat során els ként a naturális hatékonyságot vizsgáltam. A növénytermesztés és az állattenyésztés esetében is jól látható, hogy a keleti tartományok hozamai már az el z évtized els felében jelent sen meghaladták a magyar mez gazdaság által elért eredményeket. A 90-es évtized második felére a különbség tovább n tt a két terület termelési színvonala között, amely a vizsgált növények nagy részénél kett s hatás eredményeképpen jött létre: egyrészt a magyar mez gazdasági termelés csökkenése, másrészt a keleti tartományokban végbement növekedés hatására. A naturális mutatók után a bruttó hozzáadott érték volumenindexeinek alakulását láthattuk a magyar és keletnémet mez gazdaságban. A keleti tartományokban a bruttó hozzáadott érték növekv tendenciát mutatott. Magyarországon Növekedés ugyan tapasztalható a trend függvény szerint, de ennek mértéke nagyon minimális. A termelékenységi mutatók vizsgálatával még teljesebbé válik az összehasonlítás. A vizsgált négy parciális termelékenységi mutató közül csupán egy esetben, a munkatermelékenységnél volt nagyobb a növekedés hazánkban. A munkatermelékenységnél inputként a munkaer egységet használtam, ugyanis csak ebben jelenik meg a nem fizetett munkaer nagysága, amely hazánkban az összes ledolgozott munkaid alapnak a 80%-a. A KSH a munkaer egységet 1999-t l közli, ezért csak a 2000-2003-ig terjed id szak vizsgálatát lehetett elvégezni. Ennek alapján megállapítható volt, hogy hazánkban a munkatermelékenység növekedése a vizsgált id szakban átlagosan közel évi 3%-kal magasabb volt, mint a keleti tartományokban. Összegzésként elmondható, hogy a keleti tartományok mez gazdaságában valóban gyors termelékenység növekedés ment végbe a rendszerváltást követ id szakban, s ez a növekedés ma is tart. A jobb anyagi körülményeken túl jelent s szerepe volt ebben a világos és célratör agrárpolitikának, ezek közül különösen a birtokpolitikát emelném ki. Az üzemi szerkezet átalakítása a hazainál jóval átgondoltabban ment végbe. A különböz vállalati formáknak egyenl esélyt biztosítottak az átalakulás során, s így nem aprózódott el annyira a birtokszerkezet, mint Magyarországon. Az Európai Unióhoz történ csatlakozással új fejezet kezd dött a magyar mez gazdaság történetében. Ez jelent s kihívásokat és lehet ségeket is jelent egyben. A magyar mez gazdaságnak most kell szembesülnie a közös piac versenyfeltételeivel, melynek a volt NDK a rendszerváltást követ en azonnal ki lett téve. A kib vült piacnak köszönhet en a termelékenység gyorsabb növekedése várható, az alkalmazkodási kényszer er södésének következtében. A keleti tartományok példája mutatja, hogy átgondolt agrárpolitikával már néhány év alatt is jelent s eredményeket lehet elérni. A lehet ségek adottak, melyekkel ha tudunk élni, megindulhat a magyar mez gazdaság régóta várt fellendülése.
53
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
6. Irodalomjegyzék Agrarbericht der Bundesregierung (2004): Ernährungs- und agrarpolitischer Bericht der Bundesregierung, Bundesministerium für Verbraucherschutz, Ernährung und Landwirtschaft, Berlin Heinrich, I. (1991): Milyen Irányba halad a keletnémet és magyarországi mez gazdaság átalakítása? Gazdálkodás 9. sz. 33-37. o. Kapronczai, I. (2003): A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest Kovács, G. – Udovecz, G. (2003): A mez gazdasági vállalkozások jövedelmez sége az Európai Unióban és Magyarországon, Gazdálkodás 3. sz. 1-18. o. Központi Statisztikai Hivatal (2000): Mez gazdasági Statisztikai Évkönyv-1999. Budapest Központi Statisztikai Hivatal (2004): Mez gazdasági Statisztikai Évkönyv-2003. Budapest Mészáros, S. (1990): A gazdasági hatékonyság értelmezése, mérése, nemzetközi összehasonlítása és növelésének tényez i a magyar élelmiszer-termelés f bb vertikumaiban (OTKA-tanulmány), AKI, Budapest Mészáros, S. (1991): A hatékonyság alakulása az EK és Magyarország mez gazdaságában, Gazdálkodás 9. sz. 1-13. o. Sulyok, F. (2005): A keleti tartományok sikertörténete, Az Európai Unió Agrárgazdasága 1-2. sz. 26-27. o. Internet 1: Datenreport 1999: http://www.gesis.org/Dauerbeobachtung/Sozialindikatoren/Publikationen/Datenreport/dr99.htm Internet 2: Datenreport 2004: http://www.destatis.de/download/d/datenreport/1_13gesch.pdf: Internet 3: Genesis - Online Regional: https://www.regionalstatistik.de/genesis/online/Online Internet 4: Genesis- online: http://www-genesis.destatis.de/genesis/online/Online; Internet 5: Genesis- online: http://www-genesis.destatis.de/genesis/online/Online;jsessionid Internet 6: Statistische Ämter des Bundes und der Länder: http://www.statistik-portal.de/StatistikPortal Internet 7: Statistisches Landesamt Baden-Württemberg: http://www.statistik.badenwuerttemberg.de/Landwirtschaft/LGR/Laender
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
CZINEGE Éva1 A MAGYAR BANKRENDSZER SZEREPE MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉBEN
Tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésé eléréséhez fejlett pénzügyi közvetít rendszerre és annak hatékony m ködésére van szükség. A dolgozat bemutatja a magyarországi pénzügyi közvetít rendszeren belül a bankrendszer elmúlt b évtizedes fejl désének f bb mozzanatait. Mivel a bankrendszer fejl dése a külföldi tulajdonosok folyamatos térnyerésével párhuzamosan valósult meg, kitekintek arra is, hogy a külföldi befolyásszerzés hatásaival kapcsolatban milyen f bb megállapítások születtek eddig. Tárgyszavak: versenyképesség, bankrendszer, külföldi tulajdonosok
1. Bevezetés Egy ország versenyképességének hallatán el ször talán a gazdaság növekedése, a külkereskedelmi egyensúly vagy a bérek színvonala kerül szóba. Ugyanakkor stabil és fejlett pénzügyi intézményrendszer kell ahhoz, hogy a gazdaság egésze is képes legyen tartós és kiegyensúlyozott növekedést elérni. A pénzügyi intézményrendszeren belül a bankrendszer is jelent s szerepet játszik az ország versenyképességének formálásában, a kelet-közép-európai országokra ez különösen igaz. Elég, ha csak az eszközök és kockázatok transzformációjának funkciójára, a hitelek és megtakarítások hatékony kezelésére gondolunk. Magyarországon a pénzügyi közvetít rendszeren belül a bankrendszer fejl dése összekapcsolódott a külföldi szerepvállalás növekedésével. A külföldi jelenlét eddigi hatása a bankszektoron keresztül a magyarországi versenyképességre pozitív mérleget mutat. A hitelkínálat növelésén keresztül javultak a vállalatok finanszírozási forráshoz jutásának lehet ségei és a háztartásokkal szembeni likviditási korlát is olvadásnak indult az ezredforduló környékén. Emellett javult a pénzügyi szolgáltatás min sége, és a pénzügyi termékek, szolgáltatások kínálata b vült. Mindezek a szabályozási változásokkal együtt hozzájárultak a vállalatok számára versenyképesebb környezet kialakításához. A következ fejezetben rövid áttekintést adok arról, hogy a pénzügyi közvetít rendszer fejl dése hogyan kapcsolódik egy ország versenyképességének megítéléséhez. Ezt követ en Magyarország vonatkozásában áttekintem azt, hogy a bankrendszer milyen fejl dési pályát írt le az elmúlt b évtizedben az ország versenyképessége szempontjából.
2. Versenyképesség és a pénzügyi közvetítés kapcsolata A versenyképesség a vállalatok m ködésének értékeléséhez kapcsolódó, alapvet en mikrogazdasági fogalom, emellett mára már teljesen elterjedt fogalomnak számít egy ország vonatkozásában is, mely alatt nagy vonalakban megfogalmazva egy ország vállalatainak versenyképességét értik összességében. Az IMD World Competitiveness Yearbook (IMD [2004]) két definíciót is ad a versenyképesség fogalmára, melyek közül az egyik inkább akadémiai megközelítést, a másik inkább üzleti szemléletet tükröz. Az akadémiai megközelítés szerint a nemzetek versenyképességnek vizsgálata során azt elemzik, hogy egy országban lezajló folyamatok és mechanizmusok mennyiben járulnak hozzá egy olyan környezet kialakításához és fenntartásához, ami a vállalatok nagyobb
© 54
CZINEGE Éva Pénzügy Tanszék, Gazdaság- és üzletpolitika specializáció Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Sztoczek u. 2. 610-es szoba Telefon: (36-1) 463-5000 / 1000 Email:
[email protected] 1
55
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
értékteremtési képességét és a lakosság nagyobb jólétét segíti el .2 Lényegét tekintve az üzleti szempontú megfogalmazás sem mond mást: „A nemzetek versenyképessége során azt vizsgáljuk, hogy egy ország hogyan hozza létre és tartja fenn azt a környezetet, amely támogatja vállalatai versenyképességét”. Az ország versenyképességének komplex mérési feladata során az ország teljesítményét különböz dimenziók mentén vizsgálják. A Global Competitiveness Report (GCR [2004]) három pillérre építkezik: a makrogazdasági folyamatok, a közintézmények m ködésének és a technológiai fejl désének értékelésére. Mindegyik dimenzió értelemszer en további tényez kre bontható, melyek mind kvantitatív, mind kvalitatív értékeket vizsgálnak. Az IMD [2004] négy f bb dimenzióba csoportosítja a vizsgált tényez ket, úgymint gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság, és infrastruktúra. A GCR [2004] a makrogazdasági folyamatok között értékeli a pénzügyi szektort érint tényez ket, míg az IMD [2004] az üzleti hatékonyság részeként vizsgálja a pénzügyi szektort. A Global Competitiveness Report a makrogazdasági stabilitással kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy „minden bizonnyal nem állja meg a helyét az a megállapítás, hogy a makrogazdasági stabilitás önmagában képes növelni egy ország növekedését, de az sem kevésbé igaz, hogy egy makrogazdasági z rzavar megsemmisíti a növekedési kilátásait”. Ennek analógiájára elmondható, hogy minden bizonnyal egy jól funkcionáló pénzügyi szektor önmagában nem elég egy jól m köd gazdaság fenntartásához, de egy rosszul funkcionáló pénzügyi rendszer jelent sen visszavetheti az ország további fejl dését. Jóllehet máig sincs teljes egyetértés a pénzügyi közvetít rendszer és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat er sségében és ok-okozati viszonyában, a kérdéskör már régóta vizsgálatok tárgyát képezi a szakirodalomban. Schumpeter megközelítésében a bankok azok a szerepl k, melyek a további gazdasági növekedéshez elengedhetetlen innovatív vállalkozások finanszírozását ellátják. De a pénzügyi közvetít rendszer nemcsak ezen eszköz-transzformáció funkcióján keresztül járul hozzá egy hatékonyabb gazdasági környezet kialakításához és áttételesen a gazdasági növekedés el segítéséhez. Jelent s szerepet tölt be az információs és tranzakciós költségek csökkentésében (igaz az információs aszimmetria jelensége nem szüntethet meg teljesen), és a kockázatok diverzifikálásában és átalakításában. A pénzügyi közvetít k az egyes gazdasági szerepl knél jellemz en kisebb keresési költséggel és gyorsabban tudják megoldani a megtakarítások hitellé transzformálását. Az ügyfélkörbe tartozó gazdasági szerepl k pénzügyi helyzetének folyamatos nyomon követésével csökkentik a hitel vissza nem fizetése által okozott társadalmi költségeket. A kockázatok feltárása és diverzifikálása céljából innovatív módon lépnek fel, ami hozzájárul a technológiai fejl déshez, mely szintén implicit módon a gazdasági növekedéshez járul hozzá.3 A pénzügyi közvetít rendszeren belül mind a pénzpiacok, mind a t kepiacok fontos szerepet töltenek be és ezen két forma közötti interakció is a gazdaság fontos alakító tényez je. A szakirodalomban innovációs spirálként (lsd. Merton és Bodie [1995]) ismert jelenség az egyedi igények jobb kielégítésére alkalmas bankrendszer és a standardizáltabb, nagyobb volumenek kezelését végz t kepiac közötti interakciót írja le. A bankrendszer és a t kepiac statikus szemléletben egymás versenytársaként, dinamikus szemléletben egymás kiegészít jeként mozdítják el a pénzügyi szektor fejl dését, az innovációk megjelenésével, az új termékek standardizálásával, majd ez alapján újabb igények megjelenésével. A neoklasszikus növekedési elméletek szerint az ilyen technológiai fejlesztések járulnak hozzá a növekedési ütem gyorsításához. Mason, Merton, Perold és Tufano [1995] szerint „a pénzügyi innováció olyan dinamikus er , mely a pénzügyi rendszert a forrás-allokációs funkciójának hatékonyabb megvalósítása irányában tereli”. A fentiek alapján tehát hatékony és jól m köd pénzügyi közvetít rendszer a gazdasági szerepl k széles körének finanszírozásán keresztül képes befolyásolni a gazdaság versenyképességét. Az
innovációs megfontolások els sorban a fejlett gazdaságok szempontjából relevánsak, ugyanis a fejl d országokban megjelen újítások kevésbé tekinthet k tényleges innovációnak, sokkal inkább a nyugati országokban már korábban megjelen innovációk implementálásának. Ugyanakkor a hatékonysági és a pénzügyi közvetítés mértékével kapcsolatos tényez k a felzárkózó gazdaságok szempontjából is fontos kérdések. Ami a felzárkózó országok szempontjából kiemelten fontos, az a gyorsabb felzárkózást el segít beruházások finanszírozása. Mivel azonban a felzárkózó országokban magasabb beruházási szint finanszírozásához a forrásokat nem képes önmagában a lakossági és vállalati szféra megtakarítani, így külföldi finanszírozás igénybevétele is szükségessé válik, amiben a bankrendszernek is lehet hatékony közvetít szerepe.4
©
2 Ez nagyban összecseng Zinnes, Eilat, Sachs (2001) definíciójával, mely szerint a versenyképesség mérése olyan módszer, melynek során uniformizált kritériumrendszer használatával azt mérik fel, hogy milyen mértékben használ fel egy ország különböz eszközöket arra, hogy el segítse az ország jólétének növekedését.
3 Ezekr l b vebben lsd. Mér [2004]
56
3. Pénzügyi közvetítés és a külföldi szerepvállalás Magyarországon Magyarország, mint felzárkózó gazdaság szintén küls forrásokra szorul a gyorsabb felzárkózást el segít beruházási szint finanszírozásához, ami kis méret és nyitott gazdaság révén nem is nagyon alakulhatott volna másképp. A külföldi szerepvállalás növekedését két csatornán, a bankrendszeren és a határon átnyúló hitelnyújtáson keresztül vizsgálom. Emellett megvizsgálom azt is, hogy a külföldi befolyás növekedése a bankrendszeren belül a hatékonyságon keresztül milyen hatással volt Magyarország versenyképességi megítélésének alakulásában. Mivel a magyar pénzügyi rendszer banki alapú pénzügyi közvetítésre épül, és a t kepiaci finanszírozás szerepe jelent sen elmarad a banki finanszírozás szerepét l, a t kepiac vizsgálatával nem foglalkozom részletesen. Kiemelend ugyanakkor, hogy a vállalatok t kepiacon keresztüli forrásszerzési lehet sége a nemzetközi versenyképességi értékelések során hagyományosan alacsony osztályzatot kap, és a további el relépésekhez elengedhetetlen lenne ezen terület fejlesztése is. A külföld szerepe a pénzügyi közvetítés alakulásában A pénzügyi közvetítés alakulása a kétszint bankrendszer létrehozásának id pontja óta két nagyobb id szakra osztható. Az els szakasz megközelít leg a külföldi stratégiai befektet k tulajdonszerzési lehet ségének 1994-es engedélyezéséig tartott5, a második id szak napjainkig tart. A pénzügyi közvetítés tényleges gazdasági szerepének vizsgálata érdemben a második id szakra vonatkozóan történhet meg, mivel azt megel z en lényegében nem beszélhetünk a bankrendszer fejlett piaci normák szerinti m ködésér l. A bankok többsége például súlyos portfolió problémákkal küzdött, mivel kihelyezései között sok volt a behajthatatlan követelés, így a tényleges eszközök mértékér l nem mutattak reális képet az akkori kimutatások.
4 A külföldi forrásbevonás korlátainak és egyéb járulékos hatásainak vizsgálata meghaladná a dolgozat kereteit. A továbbiakban a küls forrásbevonás alatt a bankrendszeren és a vállalati szektor külföldi finanszírozásán keresztül jelentkez külföldi forrásokat vizsgálom csak. 5 Külföldi kisebbségi tulajdonszerzésre és zöldmez s beruházásra korábban is volt lehet ség.
57
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
'% (
)*
!
# $ %&
"
!
!
1. ábra: Pénzügyi közvetítés mélységének alakulása Forrás: MNB
A pénzügyi közvetítés mélyülése a külföldi bankok szerepvállalásának növekedésével párhuzamosan valósult meg. A t keer s külföldi bankok vállalták a leánybankok növekedésének folyamatos finanszírozását, így t keoldalról nem volt gátja a hazai hitelkínálatuk növekedésének.6 Emellett természetesen a felvállalt kockázatok növekedését is kézben kellett tartani, és így az expanzió nem társult szisztematikus kockázatot hordozó problémás portfolió kiépítésével az esetükben.7 A külföldi bankok magatartására a kezdeti id szakban az volt jellemz , hogy a nagyvállalati ügyfélkör finanszírozásában mutattak aktivitást, aminek jövedelmez ségi és kockázati okai is voltak8. A külföldi és multinacionális cégek hazai leányvállalatai jó adósnak számítottak és kezdetben rendkívül jövedelmez volt a hitelezésük. Eleinte viszonylag magas marzsot tudtak alkalmazni velük szemben is csupán azáltal, hogy némileg a hazai versenytársak árai alá kínálva színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtottak, forrásköltségük pedig messze a magyar bankoké alatt maradt. A jó vállalati ügyfelekért folytatott küzdelem eredményeképpen a verseny növekedésével párhuzamosan a marzsok is folyamatosan lemorzsolódtak, a piac telít dött, és a növekedési dinamika jelent sen visszaesett. A bankrendszeri hitelforrások mellett a vállalatok közel hasonló mértékben támaszkodhatnak külföldi hitelekre is. A vállalatok külföldi adósság állománya nem járul hozzá a pénzügyi közvetítés mélységének növeléséhez ugyan, de jelent sen hozzájárul a vállalati szektor finanszírozási éhségének csillapításához.
6 Természetesen nem mindegyik külföldi tulajdonú bank járult hozzá a pénzügyi közvetítés mélyüléséhez. Voltak olyan szerepl k is, melyek els sorban „megfigyel ként” alapítottak érdekeltséget hazánkban azért, hogy felmérjék a fejl désbeli lehet ségeket. Ilyen volt a Nomura bank is, mely néhány éves meglehet sen visszafogott aktivitás után 2000-ben kivonult a magyar piacról. 7 Ami viszont nem mondható el minden hazai tulajdonban maradt bankról. 8 A külföldi bankok piacra lépési motivációja nagyban meghatározta azt, hogy milyen mérték és típusú tevékenységeket végeznek a fejl d piacon. Az ún. „ügyfélkövetési stratégia” esetében a bankok magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával az anyabanki ügyfélkör leányvállalatainak kiszolgálása a cél. A külföldi bankok másik része a fejl d piacokon elérhet magasabb növekedési és jövedelmez ségi lehet ségek kihasználása végett szerzett érdekeltséget. Ezen körbe els sorban a földrajzilag közelebb es és nagyobb helyismerettel rendelkez országok bankjai tartoztak, de a kezdeti id szakban ezen bankok is els sorban a kevésbé kockázatos nagyvállalati hitelezés terén fejtették ki aktivitásukat.
©
58
% +
,
2. ábra: Vállalati szektor belföldi hitelállományának és külföldi adósságállományának alakulása Forrás: MNB, Pénzügyi számlák A nagyvállalati piac fokozatos telít dése ráirányította a bankok figyelmét el bb a háztartási hitelezésben rejl lehet ségekre, majd az utóbbi id kben egyre inkább a kis- és középvállalkozások finanszírozására is. A háztartási szektor negligálásának oka a kezdetben szabályozásbeli okokra is visszavezethet k9 ugyan, de ennél nagyobb akadályt jelentett az, hogy a legtöbb bank nem volt felkészülve nagy volumen lakossági ügyfélkezelésre, a külföldi tulajdonosok többsége pedig az információs aszimmetria (pl. számlamúlt, hiteltörténet hiánya, hitelképesség megítélésének nehézségei) problémája miatt is sokáig távol tartotta magát a háztartási ügyfélkezelést l. A háztartási hitelezés terén a fordulat a 2000. évet követ en következett be, mikor a háztartási hiteldinamika kezdte meghaladni a vállalati hitelek növekedési dinamikáját. A háztartási hitelek növekedésének dinamizmusát az állami támogatásos lakáshitelek megjelenése er sítette, és gyors növekedést hozott az alacsony bázisról induló lakáshitelek állományában. A fogyasztási hitelek növekedését formálisan a bankrendszeren kívülr l, gyakorlatilag bankrendszeri forrásokból a pénzügyi vállalkozások10 által kínált gépjárm hitelek generálták, majd a piac telít dését követ en 2003 végét l a fogyasztási hitelek növekedésének motorját a banki szabad felhasználású jelzáloghitelek vették át. A pénzügyi közvetítés folyamatos mélyülése ellenére a pénzügyi rendszer gazdaságfinanszírozásban betöltött súlya elmarad a fejlett, szintén banki alapú rendszerre építkez európai országokban megfigyelhet értékeknél. A belföldi hitel/GDP arány Európai Uniós átlaga a 2004-ben csatlakozott országokkal kib vítve is 120% körüli, míg ugyanezen érték Magyarországon az 50%-ot alulról közelíti. Nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy els sorban a háztartási hitelezés, azon belül is a jelzáloghitelek terén van lehet ség további számottev növekedés elérésére. És jóllehet a pénzügyi közvetítés további mélyülése kívánatos a gazdaság szempontjából, mindenképpen szem el tt kell tartani azt, hogy egy túlzott hitelexpanzió, a hitelállomány növekedésének a konvergencia folyamat által indokolt pályáról történ letérése akár a pénzügyi rendszer instabilitásához is vezethet. A külföldi tulajdon hatásai a bankrendszerben Az elmúlt b évtized távlatában elmondható, hogy a külföldi befektet k szerepvállalásának növekedésével kapcsolatosan jelentkezett hatások közül az ország szempontjából pozitívnak értékelhet k összességében túlsúlyozták a negatív hatásokat. A jótékony hatások vizsgálata el tt röviden áttekintem, hogy milyen érveket hoztak fel a külföldi tulajdonosok növekv befolyásszerzésével szemben és milyen ténylegesen tapasztalt hátrányokat okozott a külföldi jelenlét. 9 1989-ig csak az ún. lakossági bankok számára volt engedélyezve háztartási szolgáltatások nyújtása (betétgy jtés). 10 A gépjárm hitelezésben aktív, piacvezet pénzügyi vállalkozások tulajdonosai és kizárólagos finanszírozói maguk a bankok.
59
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A jó min sítés ügyfelek kimazsolázása, az ún. „cherry picking” magatartás a kezdetekben egyértelm en megfigyelhet volt a külföldi tulajdonú bankok esetében. A nagyvállalati üzletág esetében ez egyrészt jelentette a hitelképesebb külföldi és multinacionális cégek leányvállalatainak megszerzését az anyabank és anyavállalat már korábban kialakult kapcsolata révén. Másrészt versenyképesebb árakkal és jobb szolgáltatásokkal a nagy volumen tranzakciókat lebonyolító nagyobb hazai vállalatokat is magukhoz csábították. A zöldmez s beruházással alapított külföldi bankoknak nem kellett megküzdeniük az öröklött portfolió problémáival, így már csak emiatt is kedvez bb helyzetbe kerültek a hazai bankoknál, amihez még a társasági adókedvezmény nyújtotta el nyök is társultak.11 Emellett az 1990-es évek elején olyan szigorúbb szabályozás lépett életbe, ami tovább nehezítette a hazai bankok helyzetét: a nem realizált bevétel kimutatásának lehet sége megsz nt, az amúgy is t keellátottságbeli nehézségekkel küzd bankoknak céltartalékot kellett képezniük, a cs dtörvény pedig a felszínre hívta a vállalati körbetartozás és fizetésképtelenség korábban rejtve maradt jelenségét. Az egyes piaci szegmensek finanszírozásának – els sorban a háztartási és a kis- és középvállalkozói elhanyagolása a külföldi bankok piacra lépésének korai szakaszában elfogadott ténynek számít. Ugyanakkor most már többen vitatják azt, hogy ez ténylegesen a tulajdonosi struktúra függvénye-e. Sokkal inkább az információs aszimmetria meglétének és az üzletág él er forrás igényességének tulajdonítják az ezen szegmensek felé irányuló hitelezés elégtelen voltát. A külföldi tulajdonosok térnyerésével szemben az egyik legtöbbet hangoztatott érv a tulajdonosokon keresztül egy-egy külföldi országgal szembeni túlzott mérték függ ség kialakulásának lehet sége volt. A Magyarországon kialakult tulajdonosi struktúra ugyanakkor sem az egy tulajdonossal szembeni, sem egy országgal szembeni függ ség tekintetében nem tekinthet torz struktúrának. Igaz ugyan, hogy a tulajdonosok többsége egy régióból, az Euro-zónából kerül ki. Az anyaország és befogadó ország üzleti ciklusai közötti eltérés lehetséges hatásának kérdése az elmúl években került el térbe. De Haas és van Lelyveld [2003] empirikus kutatása ugyanakkor azt mutatta ki, hogy a külföldi bankok stabilizálták a hitelkínálatot, mivel kevésbé fogták vissza hitelezésüket a befogadó országbeli gazdasági visszaesés id szakában. Emellett negatív kapcsolatot tártak fel az anyabank anyaországbeli problémái és a külföldi leányvállalatának hitelezési aktivitása között. Az anyabanknál jelentkez visszaesés esetén – amennyiben az nem volt t kekorlátos - fokozták a leánybank aktivitását, hogy ezáltal is a csoporton belül kompenzálni tudják az anyabanknál kies profitot. A külföldi jelenlét pozitív hatásai szintén több dimenziót érintettek. A hitelkínálat alakulásáról a pénzügyi közvetítés mélyülésével kapcsolatban már szót ejtettem. A leglátványosabb hatásuk azonban a kezdeti id szakban volt talán tapasztalható, a fejlettebb technológia meghonosításával, melybe beletartozik a humán er forrás fejlesztését l a bels eljárásrendek átszervezésén keresztül a kockázatkezelés és monitoring nemzetközi normák szerinti kiépítése is. Várhegyi [2002] szerint a külföldi tulajdonosok által végrehajtott bankrendszeri fejlesztések mintegy egy milliárd dollár nagyságrendet képviseltek. Mindezekkel párhuzamosan a termék és szolgáltatások kínálata is szélesedett, a külföldi bankok nagyban támaszkodhattak az anyabankjuk által felhalmozott tapasztalatokra és korábbi fejlesztéseikre. Különösen a háztartási hitelezés megindulását követ en indult meg látványosan a korábbi külföldi innovációk adaptálása hazánkban. A külföldi bankok megjelenését követ en a hatékonysági mutatók javulása volt tapasztalható. Az új termékek és technológiák bevezetése kihívást jelentett a felügyeleti és szabályozói szervek számára is. A kifinomultabb termékek, bels eljárásrendek és technikák t lük is kifinomultabb ellen rzési módszereket kívántak meg. A tulajdonosok elvárták magyarországi érdekeltségeikt l, hogy számviteli, bels elszámolási rendszereik az anyabanki standardoknak megfelel en készüljenek el, ami a korai id szakban messze meghaladta a magyarországi gyakorlat színvonalát.
A bankrendszeri vonatkozású törvények és szabályok fejl dése, valamint a külföldi tulajdon növekedése közötti egyértelm ok-okozati viszony felállítása nem lehetséges. A bankrendszeri privatizációtól függetlenül is folyamatban voltak olyan jogszabályi módosítások, melyek a halaszthatatlan modernizációból és az akkor még távlati tervként elképzelt EU-integrációval kapcsolatos ütemtervb l fakadtak. A külföldi tulajdonosok jelenléte a bankrendszerben ugyanakkor minden bizonnyal implicit módon befolyásolta a szabályozási folyamat egyes részterületeit.
©
11 Bár ez az el ny a hazai bankok veszteségessé válásával párhuzamosan olvadt el.
60
3. táblázat: A bankrendszerrel összefügg szabályozási változások
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1996
2000
2004
Engedély a kereskedelmi bankoknak háztartási szolgáltatások végzésére
„Egyszámla” rendszer megszüntetése
Jegybank tv.
Cs d tv.
Cs d tv. módosítása
Vége a külföldi tulajdonosok társasági adókedvezményének Forrásadó módosítás
Pénzintézeti törvény módosítása (Hpt.)
Új számviteli törvény Egységes felügyelet i hatóság
EU jogharmonizáció
Pénzintézeti tv.
Számviteli törvény
2004-ben az EU csatlakozással a jogszabályi harmonizáció gyakorlatilag lezajlott, ennek ellenére a bankrendszeri szabályozás tekintetében az ország versenyképességi mutatói a középmez nyben helyezkednek el. Ennek oka az, hogy továbbra is több olyan szabályozás van érvényben, melyek ugyan a gazdaságot a bankrendszeren keresztül ösztönz rendszereket támogatnak12, de viszonylag magas állami beavatkozással járnak. Ilyen például az állami támogatások intézménye, ami a lakáshitelezésben, a kis- és középvállalkozói szektorban is megfigyelhet , de ide tartozik a viszontgaranciák rendszere is. A közeljöv ben a Bázel II. irányelvek, a CRD direktíva megfelel hazai átültetése és az ezzel kapcsolatos szabályozási feladatok jelentenek majd nagy kihívást. A nemzeti diszkréciók meghatározása kiemelten kezelend kérdés amiatt, hogy a hazai jogszabályok ne jelentsenek majd versenyhátrányt egyes területeken a hazai bankok számára.
4. Befejezés A magyarországi bankrendszer nemzetközi normák szerinti megítélésének javulásához, a verseny er södéséhez, és a fogyasztói jólét növeléséhez a külföldi tulajdonosok növekv szerepvállalása és a külföldi bankok tevékenysége fontos szerepet játszott. A bankrendszeri finanszírozás fokozatos kiterjesztése a gazdasági aktorok széles körére növelte a pénzügyi közvetítés mélységét, ami a fogyasztói jólét növekedéséhez és az ország gazdasági növekedéséhez is hozzájárult.
12 Olyan területeket, ahol az állami beavatkozás nélkül elégtelen lenne a hitelkínálat.
61
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
5. Irodalomjegyzék Várhegyi, É. (2002): Bankvilág Magyarországon, Helikon Kiadó Várhegyi, É. (1995): Bankok versenyben, Pénzügykutató Rt. Mér . K. (2004): A gazdasági növekedés és a pénzügyi közvetítés mélysége in Antal, L.: Fenntartható-e a fenntartható növekedés?: Az átmeneti gazdaságok tapasztalatai, Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2004 Porter, M.E., Schwab, K., Sala-i-Martin, X., Lopez-Claros, A. (2004): The Global Competitiveness Report 2003-2004, World Economic Forum IMD World Competitiveness Yearbook 2004, IMD International Molyneaux, Ph. (1999): Increasing concentration and competition in European banking: The end of anti-trust? EIB Papers, Volume 4. No. 1. Mason S., Merton R., Perold A., Tufano P.,(1995): Cases in Financial Engineering: Applied Studies of Financial Innovation. Prentice Hall, Englewood Cliffs, New Jersey 07632 Merton R. C., Bodie, Z. (1995): Financial innovation and the management and regulation of financial institutions. Journal of Banking & Finance 19 (1995) 461-4 De Haas és Lelyveld (2003):Ralph de Haas, Iman van Lelyveld: Foreign Banks and Credit Supply Stability in Central and Eastern Europe: Friends or Foes?, De Nederlandsche Bank, 2003 May
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Judit1
JENEI István - NAGY FÓKUSZBAN A VERSENY: A TERMELÉSI GYAKORLAT 1999-2004 KÖZÖTTI VÁLTOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA KÉRD ÍVES FELMÉRÉS ALAPJÁN
2004. évben harmadik alkalommal került megszervezésre a vállalati versenyképesség kutatás a BCE Versenyképesség Kutató Központjának gondozásában. A kutatás a résztvev vállalatok kérd íves megkérdezésén alapul. A teljes kutatásnak csupán egy kis szelete kerül itt bemutatásra: a vállalatok termelési gyakorlatának változása az 1999-es állapothoz képest. Feltárjuk továbbá a termelési funkció szervezetben elfoglalt helyének, jelent ségének évek során bekövetkezett változását is. Kutatásaink eredményeként megválaszolunk olyan kérdéseket, hogy a vizsgált vállalatok esetén a vev orientáltság hogyan változott, sikerült-e megvalósítani az 1999-ben kit zött célokat, milyen fejlesztéseket sikerült a vállalatoknak végrehajtaniuk. Eredményeink, habár a vizsgált vállalati kör relatív sz kössége miatt nem állják ki az általánosíthatóság próbáját, mindenképpen jelzés érték ek lehetnek, és kiindulópontként szolgálhatnak további, a témában vizsgálódó kutatásoknak. Tárgyszavak: termelés, versenyképesség 1.
Bevezetés: az elemzés el zményeinek, módszertanának bemutatása
Jelen tanulmány annak a kutatási programnak a része, amelye a Budapesti Corvinus Egyetem (korábban Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) Vállalatgazdaságtan Intézete mellett m köd Versenyképesség Kutató Központ szervezésében zajlik. A tanulmány alapja egy kérd íves lekérdezésb l származó adatbázis. Mivel a kutatási program célja a hazai vállalati szféra versenyképességének bemutatása az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatában, a lekérdezés 2004 tavaszán zajlott le. Ez a tanulmány a teljes kutatási program Értékteremtés alprojektjének részét képezi. A továbbiakban bemutatott longitudinális elemzést az a tény tette lehet vé, hogy ez a kutatási program sorrendben a harmadik az 1996-ban, majd az 1999-ben lezajlott azonos kutatások után. Ennek megfelel en lehet ség nyílt nem csak az EU-hoz való csatlakozás id pontjában fennálló állapot elemzésére, hanem az 1999-es felmérés óta lezajlott változások feltérképezésére is. Véleményünk szerint a fejl dési utak feltárása nagyban segíthet a kialakult helyzet megértésében, csakúgy, mint a jöv lehet ségeinek, problémáinak megmutatásában. A vizsgálati minta és a módszertan bemutatása A 2004. évi és az 1999 évi felmérések a vállalatok számát illetve azok méretét, irányultságát tekintve jelent s hasonlóságot mutattak. 2004-ben 301 vállalat vett részt a kutatásban. Minden vállalat minimum 50 f t alkalmazó jogi személyiséggel rendelkez társaság. A mintában közepes méret , feldolgozóipari, hazai piaci fókuszú vállalatok szerepelnek többségben. A közép-magyarországi régió alulreprezentált, jelent s viszont az alföldi vállalatok aránya. [Chikán és tsai, 2004]. Az egyes kérd íveket a vállalatok vezet i töltötték ki. Jelen anyagban a vállalatok termelési területéért felel s vezet k válaszait használtuk
JENEI István, Email:
[email protected], Telefon: (36-1) 482 5821 NAGY Judit, Email:
[email protected], Telefon: (36-1) 482 5817
1
© 62
Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem 1053 Budapest, Veres Pálné u. 36.
63
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
fel. A kérdésekre a válaszokat igen/nem, vagy 1-5 skálán jelölve adhatták meg. A további elemzéseket az így létrehozott adatbázis alapján, statisztikai eszközök segítségével végeztük el. A longitudinális elemzésben résztvev k köre jelent sen sz kebb a teljes mintánál. Ennek oka, hogy bizonyos vállalatok megkeresésünk ellenére 2004-ben már nem válaszolták meg a kérd ívet, míg más vállalatok az évek során olyan mértékben zsugorodtak, hogy kikerültek a kutatás célzott köréb l. 54 vállalat válaszolta meg mind az 1999-es, mind a 2004-es kérd ívet (1. melléklet). Annak érdekében azonban, hogy minél homogénebb csoporttal dolgozhassunk, a vállalatok körét tovább sz kítettük a feldolgozóipari vállalatokra Az 1999-es és a 2004-es felmérésben is szerepl vállalatok közül 25 feldolgozóipari vállalatot találunk. (Ezeket vastagon kiemeltük az 1. mellékletben.) Mindez természetesen azt jelenti, hogy a kutatásban résztvev összes vállalatnak kevesebb, mint a 10%-át vontuk be jelen elemzési körbe. Tudatában vagyunk az általánosíthatóság ilyen módon való elvesztésének, azonban meggy z désünk, hogy megállapításaink ennek ellenére jó kiindulópontjai lehetnek további, a témában folytatott kutatásoknak. Annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a teljes mintából kiragadott részminta mennyire tér el a 2004-es teljes mintától, vagyis mekkora hibát követünk el, amennyiben a részminta viselkedése alapján a teljes mintára vonatkozó következtetéseket próbálunk meg levonni, megvizsgáltuk a két mintára vonatkozóan néhány kiemelt változó értékeit (2. és 3. melléklet). A mellékletekb l kiderül, hogy egyetlen kiemelt változó esetén mutatható ki statisztikailag szignifikáns különbség, a piaci céloknál. A vállalatok méretét, tulajdonosi szerkezetét, f tevékenységét, diverzifikáltságát, teljesítményét, exportorientáltságát, az EU-val kapcsolatos elvárásaikat és a változásokhoz való viszonyukat tekintve a 25-ök nem térnek el (statisztikai értelemben) társaiktól. A piaci céloknál a részminta a többségnél alacsonyabb átlagot ért el, bár nagyobb szórás mellett. A részmintában szerepl vállalatok tehát társaiknál kevésbé törekednek piaci részesedésük növelésére, inkább annak megtartására helyezik a hangsúlyt. Mindezek ismeretében elmondható, hogy habár a részminta a piaci célokat tekintve eltér a teljes mintától, további jellemz iben nagyfokú hasonlóságot mutat ahhoz. A piaci célok különböz sége (mérsékelt növekedés helyett csupán a pozíció megtartása való törekvés) a longitudinális elemzés szempontjából nem jár olyan következményekkel, amelyek az eredményeket jelent sen torzítanák, így a részmintát jellemz nek tekinthetjük.
eredményeként megállapítják, hogy a fejlett gazdaságok legjobb termelési gyakorlatában ma a folyamatorientált és húzásos termelés, a termelékenységet fokozó programok (pl. TPM), és a környezettudatos-, balesetvédelmi szempontból is kiemelked termelési gyakorlat segítik hozzá a vállalatokat leginkább a nyereséges m ködéshez. A min ségmenedzsment, vagy az információrendszerek, mint termelési programok alkalmazása a múltban jelent sen növelte a vállalati profitot, mára viszont már elveszítette ezt a szerepét. A gyártási automatizálásnak, vagy a kapacitások növelésének a vizsgálat szerint nincs érzékelhet hatása a vállalat eredményességére.
A vizsgálat kapcsolódása más kutatói munkákhoz Az elemzés során feltárt adatok, összefüggések értelmezésnél nagyban támaszkodtunk az 1996-os és 1999-es Versenyben a Világgal cím kutatássorozat megállapításaira, valamint a versenyképességkutatás nemzetközi irodalmára. Az 1996-os felmérés alapján végzett kutatások kimutatták, hogy „A magyar gazdaság vállalati szférájában lényegében véget ért az átmenet, a vállalatok magatartása a piacgazdaságra jellemz jegyeket mutatja.” [Chikán, 1997.] Majd ezt meger sítette az 1999-es felmérés is: „A többnyire hazai tulajdonú, középméret vállalatok szemléletmódja, stratégiai és m ködési alapelvei a piacgazdasági m ködéshez igazodnak. Tevékenységükben a piaci viszonyok és piaci kapcsolatok dominálnak.” [Czakó és tsai, 1999.]. Mindezek alapján feltételezzük, hogy a fejlett piacgazdaságokban tapasztalható jelenségek, trendek Magyarországon is jellemz kké fognak válni. Így kutatóként feltételezzük, hogy a hazai vállalatok az évek során fejl dnek, így egyre közelebb kerülnek a világszint termelési gyakorlathoz, a WCM-hoz (Word Class Manufacturing) ezáltal növelve versenyképességüket. Hayes és Wheelwright [1984] hat termelési területet nevezett meg, mint a kiemelked termelési teljesítmény, a „best practice” bázisát. Ezek a munkaer szaktudása, a menedzsment technikai hozzáértése, a min ség alapú verseny, a munkaer bevonása, a termelési mérnökség újjáépítése és az inkrementális fejlesztés. Mindezek a tényez k az évek kutatásai során többször kerültek a viták kereszttüzébe és ennek megfelel en át is alakultak [Schonberger, 1986; Voss, 1995; Flynn et al., 1997; ]. Laugen és társai [2005] felmérésükben már 14 tényez t (termelési programot) vizsgálnak. Vizsgálatuk
©
64
2. Alapelemzések a feldolgozóiparra
A termelési teljesítménymérésében (t2) bekövetkezett változások vizsgálata (’99-04) A termelési teljesítmények mérésére vonatkozó kérdés a 2004-es felmérésben némileg módosításra került. Összesen 6 kérdés változott meg, így ezeket nem tudjuk értékelni. Ez alól egyetlen kérdés a kivétel, mégpedig a 2004. évi felmérés ’alkalmazottak elégedettsége’ kategóriát összehasonlíthatónak ítéltük meg az 1999-es felmérés ’alkalmazottak cserél désének foka’ kategóriával. Annak ellenére, hogy ezek nyilvánvalóan nem ugyanazt mérik, mégis feltételezhet , hogy a két jelenség er sen összefügg, így párhuzamba állításuk indokoltnak tekinthet . A termelési teljesítmény mérésére felállított mér számok alkalmazásának gyakoriságát, illetve annak változását 1999-r l 2004-re az elemzésben részt vev 25 vállalat esetében a 4. melléklet mutatja be. A 4. melléklet táblázatából kiolvasható, hogy a kérd ívben megemlített mér számok alkalmazása általában jellemz bbé vált a két felmérés közötti id szakban. Statisztikailag is szignifikáns különbség azonban csak a rendelésteljesítés id tartamának és pontosságának, a vásárlói elégedettség, a min ségköltség, az alkalmazotti javaslatok számának és az alkalmazottak elégedettsége/fluktuáció mérése esetén volt kimutatható. Ett l függetlenül úgy ítéljük meg, hogy a jelenség nem puszta véletlen, hanem egy trendszer változás kezdete lehet. Kifinomultabb menedzsment módszerek alkalmazására utal, ami mindenképpen pozitívumként értékelhet . Az egyetlen meglepetés a készletszintek értékelésének alkalmazása volt. A felmérésben résztvev 25 vállalat közül azok csupán 75%-a használta ezt a mutatót 2004-ben, míg 1999-ben még 83%-uk! Habár a különbség statisztikailag nem szignifikáns, ez az eredmény a többi mutató gyakoribb alkalmazása ismeretében mindenképpen meglep . Mindemellett egybecseng azzal az ellentmondással, amelyre Demeter [2001] hívta fel a figyelmet az 1999-es felmérés elemzésekor; nevezetesen, hogy a készletszintek értékelését sokkal kevesebben tartották fontosnak, mint ahányan valójában alkalmazták azt. Ugyanakkor ellentmond mindennek az a tény, hogy a készletnyilvántartás pontosságának mérését a válaszadó vállalatok 83%-a végzi, és ez a szám n tt az évek során. S t a 5. melléklet adatait is elemezve, ahol a teljesítmények mérésének fontossága elemzését mutatjuk be, a készletek értékelését általában fontosnak tartják a vállalatok, és ez az évek során fontosabbá vált. Az ellentmondás hátterének feltárására itt nem vállalkozunk, az egy külön kutatás tárgyát kell, hogy képezze. Amennyiben azt vesszük szemügyre, hogy mely teljesítménymutatókat alkalmazza a legtöbb vállalat, illetve eszerint rangsoroljuk a mutatókat, akkor kit nik, hogy a leggyakrabban alkalmazott mutatók nagyjából azonosak a korábbiakkal. Pozitív változásként értékelhet , hogy a vev központú szemléletben fontos mutatók el rébb kerültek az alkalmazási rangsorban (rendelésteljesítés id tartama és pontossága, vásárlói elégedettség). Szintén a vev központúság el térbe kerülését támasztja alá, hogy ezek a tényez k a fontossági sorban is hasonlóképp léptek el re (5. melléklet). A t2-es kérdés második része a megnevezett mér számoknak a válaszadók szerinti fontosságra kérdezett rá. Ennek változását a 5. melléklet mutatja be. Mint az 5. melléklet táblázatából látható, a korábbi felméréshez képest 2004-ben a vállalatok képvisel i nagyobb fontosságot tulajdonítottak minden egyes mutató mérésének. A 17 értékelhet tényez közül 12 esetében a növekedés statisztikailag szignifikáns! 65
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Ennek oka lehet az élesed verseny, s emiatt a vezet k nagyobb igénye a folyamatok kézben tartására, vagy éppúgy lehet a menedzsment ismeretek egyre szélesebb körben való elterjedése, így a vezet k még egy kevéssé éles verseny esetén is törekednek - a korszer menedzsment elveknek megfelel en a minél teljesebb kör informáltságra a vállalat m ködésével kapcsolatosan. Az általános tendencia mellett is szembet n a vásárlói elégedettség és a rendelésteljesítési pontosság mérésének el retörése a fontossági rangsorban a korábbi felméréshez képest. A rangsorban egyedül a vev i reklamációk számának mérése került hátrébb jelent sen, azonban a változás itt is pozitív, bár statisztikailag nem szignifikáns. Mindezt úgy is értelmezhetjük, hogy ebben az esetben a fontosság kevéssé er s növekedése okozta a rangsorban történt visszalépést. Termelési és szolgáltatásnyújtási célok változása 1999 és 2004 között a feldolgozóipari vállalatoknál (T3) A változások elemzéséhez el ször meg kell vizsgálnunk annak a 25 vállalatnak (röviden: 25-ök) a kérdésekre adott válaszait, amelyek részt vettek mindkét évben a felmérésben. A 4. mellékletben feltüntettük mind a teljes (feldolgozóipari) minta, mind a 25-ök esetében az egyes célok fontosságát mutató átlagokat. A 4. melléklet táblázatából kiderül, hogy a 25-nél a felsorolt célokat sokkal fontosabbaknak ítélik a vállalatok. Szinte minden cél (kivéve a munkatermelékenység növelését) magasabb átlagértéket kapott és több esetben a 25 vállalat mindegyike fontosnak, vagy nagyon fontosnak (100%!) ítélte a célt. A fontosságok átlagai mellett feltüntettük, hogy statisztikai értelemben eltér nek tekinthet k-e az átlagok. Ezek alapján látható, hogy a felsorolt 19 cél közül összesen 6 esetében különböznek (különböz szinteken) szignifikánsan a nagy minta és a 25-ök válaszai. A legegyértelm bb különbség az általános költségek csökkentésében és a rendelésteljesítési id csökkentésében tapasztalható. Mindezeket a 25-ök 1999-ben adott válaszaival összevetve (7. melléklet) a jelen eredményeket az alábbiak mondhatók el: Meglep módon, a 99-es favoritok, a gyártási min ség javítása, és a géppark modernizációja 2004-re veszítettek fontosságukból (bár nem jelent sen, és nem szignifikáns az eredmény), és ezzel visszacsúsztak az 5. és a 9. helyre. Ennek lehetséges okai lehetnek többek között a korszer min ségbiztosítási rendszerek bevezetése, amelyek immár képesek szavatolni a piacon elvárt minimális min séget. Másrészr l a min ség biztosításához sokszor elengedhetetlen korszer gépeket beszerezték, így ennek a problémának a jelent sége tovább nem emelkedett. Hiszen tulajdonképpen ezek a célok is csak más célokhoz viszonyítva kerültek hátrébb a sorban, azért továbbra is fontosak maradtak. Mindezek azonban jelenthetik a vállalatok evolúcióját is, hiszen ezek a tapasztalatok összecsengenek Laugen és társai [2005] által leírt felmérés eredményeivel, amelyben kimutatták, hogy a világszínvonalú termelésben a min ségmenedzsment és a gépek technikai színvonalának emelése önmagában már nem fokozza a vállalatok versenyképességét. A többi cél szinte mindegyikénél jelent sen változott a megítélés. A felsorolt 19 célból gyakorlatilag mára mindet fontosnak ítélték a cégek (mindegyik cél a válaszadók legalább 50%-ánál fontos, vagy nagyon fontos min sítést kapott). A célok fontossága alapján hatékony és gazdaságos, a fogyasztók igényeire rugalmasan reagálni akaró, jó min ség termékeket el állítani akaró cégek képe rajzolódik ki el ttünk. Mindez jelentheti azt, hogy a vállalati vezet k teljes mértékben megértették a nyugati vállalatvezetési elveket, és (céljaikban) képesek is követni a fejlett gazdaságok szerepl it, de jelentheti egy krízishelyzet kialakulását is, ahol minden cél egyszerre válik fontossá. Ennek eldöntéséhez a vállalatok helyzetére vonatkozó további információk lennének szükségesek!
felmerésben, így összehasonlító elemzésükre sincsen mód. A további eszközök esetében ez a különbség nem szignifikáns, így összességében a 99-ben és 04-ben az azonos kérdésekre adott válaszok összehasonlításának nincs akadálya. Az eszközök, programok használatáról az alábbiak mondhatók el (8. melléklet): A 8. melléklet táblázatában összefoglalt eltérések több tényez vel állhatnak kapcsolatban. A valós változás mellett fel kell tételeznünk, hogy a két lekérdezésben a kérdések eltér megfogalmazása értelmezési különbségeket okozott. Ez lehet az oka, pl. a „munkaer képzése, és a delegáció szintjének növelése”, mint eszköz esetén. Ebben az esetben jelent s (statisztikailag is szignifikáns) visszaesés tapasztalható a 2004-es válaszok alapján 1999-hez képest. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a 99es kérdés az „alkalmazottak továbbképzése” megfogalmazást tartalmazta, amely tartalmilag némileg eltér a 2004-es megfogalmazástól. Ugyan ez a helyzet állhat fenn a „Húzásos termelés” és a „Gyártási folyamatok átstrukturálása” esetén is, ahol szintén eltér meghatározást találunk 1999-ben („Gépek átállítási idejének csökkentése” és „Új termelési folyamat kialakítása”). Mindezek ellenére javasolható a jelenség mélyebb vizsgálata a vállalatoknál, az esetlegesen valós visszalépések tényének, okainak feltárására. Azon kérdéseknél, ahol a kérdésfeltevés módja (a program megnevezése) gyakorlatilag nem változott (pl. TQM, CAD) az évek során az alkalmazási arány növekedését tapasztalhatjuk (pl. TQM, CAD, CAM, NC/CNC technológia), azonban ez a növekedés statisztikailag csupán a min ségbiztosítási programok (pl.: TQM) alkalmazása esetén szignifikáns. Ett l függetlenül valószín síthet , hogy tényleges fejl dés áll a számok változása mögött, még ha ez a változás id ben lassan megy is végbe. Érdekes tény, hogy a rugalmas gyártórendszerek (FMS) alkalmazásának elterjedtsége az évek során semennyit sem változott, ezzel megtartva az 1999 évi igen alacsony szintet. Különösen sajnálatos ez a tény, hiszen általában pont a rugalmas gyártórendszerek teremtenék meg az alapokat a pontosabb és rugalmasabb vev i igénykielégítéshez. Még egy, igen érdekes megfigyelést tehetünk a különböz évi felmérések eredményeit vizsgálva: az „Információs és kommunikációs technológiák és/vagy ERP szoftver bevezetése” 2004-es kérdés esetében az alkalmazók aránya megegyezik a 99-es „Információs rendszerek” alkalmazóinak arányával, míg jelent sen eltér az „Integrált termelési, készletezési rendszer, MRP” alkalmazóinak arányától. Ebb l azt a következtetést vonhatjuk le, hogy (1) az integrált informatikai rendszerek alkalmazása (elterjedtsége) jelent sen nem változott az elmúlt öt év alatt, (2) az integrált termelési, készletezési rendszerek elterjedtsége más szoftverekhez képest is sokkal alacsonyabb volt 99-ben és feltételezhet en az még ma is. Ennek a hipotézisnek a meger sítése, vagy megcáfolása azonban a vállalati mélyinterjúk feladata marad. Az eszközök, programok kifizet dése megítélésének változása (9. melléklet) Az egyes programok kifizet désének, illetve megítélésének változását statisztikailag gyakorlatilag nem tudjuk vizsgálni a válaszadók igen alacsony száma miatt (pl. a „Rugalmas gyártórendszerek alkalmazása” esetén egyetlen vállalat válaszolta meg a kérdést mindkét évben!!). Habár a 9. melléklet táblázatában összefoglalt adatok csak tájékoztató érvény ek lehetnek, minden esetre érdekes megfigyelést tehetünk: azon néhány vállalat, amely mindkét évben megválaszolta ezeket a kérdéseket, az egyes programok kifizet désének mértékét (a „Húzásos termelés/ gépek átállítási idejének csökkentése” kivételével) legfeljebb azonos mérték nek, de inkább kevéssé kifizet d nek ítélte meg. Ennek a változásnak lehetséges okai lehetnek, pl. a korábbi tapasztalatok hiánya, vagy a kezdeti túlzott elvárások. Itt el fordulhat az egyes programok nem megfelel bevezetése/kivitelezése, amely a rossz tapasztalatokat er síti, így csökkentheti a programok érzékelt hozadékát.
A felhasznált eszközök (t4, t5) változásának vizsgálata (’99-04) A 25-ös részmintának a teljes mintától való eltérését vizsgálva megállapítható, hogy a termelési programok és technológiák használatára vonatkozó kérdéscsoportok kérdéseire 2004-ben adott válaszok csak a „vállalat újraszervezése az e-kereskedelem és/vagy az e-business konfigurációk irányába – használat és kifizet dés”, illetve a „különálló gépek – jöv beli befektetések” kérdések esetén különböznek szignifikánsan (0,1 szinten). Ezek a kérdések azonban nem szerepeltek a korábbi
©
66
67
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Az eszközök, programok alkalmazásának szándéka (99-ben) és a tényleges alkalmazás (04-ben) összevetése (10. melléklet): Elemzésünk következ kérdése, hogy vajon azok a programok, amelyekkel kapcsolatosan a vállalatok 1999-ben azt írták, hogy a jöv ben jelent s hangsúlyt szeretnének helyezni rájuk, valóban nagy hangsúlyt kaptak-e. Ennek vizsgálatához a 99-es hangsúlyosság kérdés (hangsúlyos lesz-e: igen/nem) a 2004-es használatra vonatkozó kérdés (igen/nem) együttmozgását elemezzük. Az 10. melléklet táblázatából kiderül, hogy a szándékok és azok megvalósulása a legritkább esetben esik egybe. Csupán a NC/CNC technológia esetében szignifikáns a kapcsolat a 99-ben kifejezett jelent sebb használat és a 04-re megvalósult között. Sajnos a szándékok és azok megvalósulása közötti ilyen nagymérték eltérést jelen kérd ívben rendelkezésre álló adatok alapján nem tudjuk megmagyarázni, ezért mindenképpen indokolt lenne ennek feltárása vállalati mélyinterjúkkal.
A vállalati siker szempontjából kulcsfontosságú az egyes tevékenységi területek közötti sikeres együttm ködés. A következ kben azt vizsgáljuk, hogy melyek azok a legfontosabb tevékenységi területek, amelyek leginkább befolyásolják a termelés teljesítményét, illetve a termelés mely területek m ködésére gyakorol nagy hatást (M3). Az eredmények, amelyek a 13. mellékletben láthatók, azt mutatják, hogy a pénzügyi, a kereskedelmi és a legf bb vezet k szerint a termelés teljesítménye leginkább a marketing-értékesítés funkciótól függ. A második, termelést jelent sen befolyásoló tevékenység a m szaki fejlesztés, a harmadik legfontosabb pedig, a logisztika. A három vezet csoport véleménye szerint az információ menedzsment hat legkevésbé a termelés sikerességére. A termelési igazgatók véleménye kis mértékben eltér a másik három vezet csoport egybehangzó nézetét l. A termelési vezet k állítása szerint irányított funkciójuk sikere legf képp ugyancsak a marketingértékesítést l függ, a második helyet ezúttal is a m szaki fejlesztés kapta, ám a harmadik helyen az eddig mell zött emberi er forrás menedzsment áll! Az információ menedzsmentet k is utolsó helyre sorolják, ami igen furcsa a termeléstervezéshez szükséges adatok kezelése miatt.
A min séggel kapcsolatos költségek (t6, t7) változásának vizsgálata (’99-04) A min séggel kapcsolatos költségek változását 1999-r l 2004-re a 11. mellékletben mutatjuk be. A 11. melléklet táblázatából látható, hogy az összes min séggel kapcsolatos költségb l (100%) az ellen rzésb l adódó költségek jelentik a legnagyobb hányadot 2004-ben csakúgy, mint 99-ben. Ennek a költségtípusnak az aránya (ha statisztikailag nem is szignifikánsan) növekedett az évek folyamán. A korábban szinte azonos súlyú bels hibaköltség azonban visszaesett. A megel zési költség aránya növekedett (ez került a második helyre), míg a garanciával kapcsolatos költségek jelent sen (arányait tekintve felére!) estek, amely változás statisztikailag is szignifikáns. A melléklet eredményei alapján egyértelm en elmondható, hogy a válaszadó vállalatok esetében a min séggel kapcsolatos költségek szerkezete az évek során javult. Az átalakult szerkezet a min ségszemlélet meger södésének hipotézisét látszik alátámasztani. Ennek eredményeként a vállalatok nagyobb figyelmet szentelnek a megel zésnek és az ellen rzésnek, melynek hatására a valós hibával kapcsolatos költségeik csökkennek. A min séggel kapcsolatos költségek árbevételhez viszonyított nagyságáról megállapítható, hogy azok növekedtek, habár statisztikailag nem szignifikáns a változás (1999=3,81%, 2004=4,46%). Az el z ek ismeretében feltehet , hogy a min ségi megel zéshez kapcsolódó költségeiknek növelése nem feltétlenül volt képes ugyanolyan arányban csökkenteni a hibákból adódó költségeiket, de az is elképzelhet , hogy korábban a min ség költségeiknek kevéssé precíz számbavétele vezetett az alacsonyabb értékhez.
A termelés is gyakorol hatást az t körülvev tevékenységekre. A 14. mellékletben látható adatokból úgy t nik, nagy hatással van a m szaki fejlesztésre és a marketing-értékesítésre. Közepes a hatása az emberi er forrás menedzsmentre és a pénzügyekre, az információ menedzsment pedig, ezúttal is az utolsó helyre szorult. Érdekes az enyhe változás a termelésre gyakorolt hatás és a termelés által gyakorolt hatás tekintetében a vállalati tevékenységek rangsorában. Kölcsönösen szoros kapcsolat (nem statisztikai értelemben) a m szaki fejlesztés és a marketing-értékesítés esetében alakult ki.
A termelés szervezetbeli helyének változása az 1999-es és a 2004-es felmérés tükrében A termelés területén bekövetkezett változások vizsgálata során nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy annak a szervezetben elfoglalt helye miként változott. A szervezetben elfoglalt pozíció a funkció fontosságára is utal, amelyet itt az összvállalati sikerben játszott szerep alapján értékeltünk. A vállalati funkciók azonban nem értelmezhet k egymagukban, mint a vállalat sikerének letéteményesei, összefüggnek más szervezeti egységekkel is. A 2004-es adatok vizsgálata alapján az összvállalati siker szempontjából a termelés kiemelt helyen szerepel, mind a négy megkérdezett vezet csoport szerint (M1). A vállalat sikeréhez a megkérdezettek szerint ugyanaz a három terület járul hozzá legf képpen: a marketing, a termelés és az értékesítés. Az értékesítés került az els helye mind a négyféle kérd ív értékelése után, a termelés és a marketing egyenl arányban kaptak szavazatot a második és a harmadik helyre a vállalati sikerhez való hozzájárulásban, amint az a 12. mellékletben látható. Némileg árnyalja a képet Demeter és Kolos [2005] tanulmánya, amelynek eredményeként megállapítják, hogy habár gyenge összefüggés mutatható ki a termelési kiválóság és az üzleti teljesítmény között, a termelés esetében ez jelent sebb, minta a marketing és a logisztika kapcsán.
©
68
Az 1999-es felmérés adatai szerint a vállalati siker legf bb letéteményese a fels vezetés. Mind a négy kérd ív-csoport eredményei alapján ez a legfontosabb tényez . A második helyet az értékesítés szerezte meg, a harmadik legfontosabb sikertényez a termelés, amint a 15. melléklet mutatja. A 2004es eredményeket az 1999-es adatokhoz hasonlítva tapasztalható, hogy a fels vezetés szerepe csökkent, és a marketing fontossága ugyanakkor emelkedett. A tevékenységi területek közti függés tekintetében 1999 óta az els két pozícióban nem történt változás, azaz a marketing és a m szaki fejlesztés gyakorolja a legnagyobb hatást ma is a termelésre. A pénzügy szerepe azonban visszaszorult. Oka valószín leg a vállalatok pénzügyi er södése, a termelés költséghatékonyságának megvalósulása lehet. Az információ menedzsment elhanyagolt szerepe nem változott az id k folyamán (16. melléklet).
A termelés által gyakorolt hatásban ugyancsak történt kisebb változás az évek során. 1999-ben a termelés legnagyobb hatással a kereskedelem-marketing területre volt, amint az a 17. mellékletben olvasható. 2004-ben azonban a m szaki fejlesztés vette át az els helyet. Oka lehet véleményünk szerint, hogy a termék el állításában, a fogyasztó elvárásainak való megfeleltetésben, költséghatékonyságban nagyobb szerepe van a frissül technológiának. További változás 1999-hez képest az emberi er forrás felértékel dése. Lehetséges oka, hogy bár egy modern technológia sok tevékenységet kivált, az üzemeltetéséhez jobban képzett szakemberekre van szükség. A termelés szerepe a vállalatok életében meghatározó, az értékesítéssel és a marketinggel együtt alkotják a vállalati siker alapvet tényez it. A termelésre befolyást gyakorló, illetve a termelés által befolyásolt területek fontossági sorrendje kis mértékben rendez dött át. A kis változások mögött rejl okok azonban számottev ek lehetnek a cégek életében. 3. Összegzés 2004 évben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a jelenre vonatkozó eredményeket összevethetjük a korábbi felmérések eredményeivel. A kérd ív évek során végrehajtott fejlesztésével azonban bizonyos kérdések átalakultak, így nem minden kérdés esetén tudjuk annak eredményeit a korábbi évekéhez hasonlítani. A termelésre vonatkozó kérdésekre adott válaszok értékelésénél a longitudinális elemzést csak a 69
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
feldolgozóipari vállalatokra végeztük el. Ennek oka, hogy más iparágakhoz tartozó vállalatok tevékenysége olyan mértékben eltér a feldolgozó ipari vállalatokétól, hogy az jelent sen torzítaná az eredményeket. Másrészr l viszont más iparágak képvisel inek számossága a mintában túlzottan alacsony a statisztikai elemzéshez. Összességében tehát azon 25 vállalat válaszai alapján, amelyekre el tudtuk végezni az 1999-es és a 2004-es felmérés eredményeinek összevetését, az elmúlt 5 évben az alábbi változások következtek be: A vállalatok menedzsmentje egyre több mér szám alkalmazásával igyekszik minél teljesebb képet kapni a termelés helyzetér l. Pozitívum, hogy el térbe helyezik a vev i igénykielégítés megvalósulását mér mutatókat. A készletek mérésénél bizonytalanság érz dik a vállalatvezet k részér l, hiszen a készletek mérésének megítélése és a tényleges gyakorlat jelent s eltéréseket mutat, s t azok mozgásai is! A vev i igénykielégítés és a termelési hatékonyság javítása érdekében a vállalatok els sorban a min ségügyi rendszerek bevezetését végezték el (ez igazolja, hogy a min ségköltség n , a garanciális költségek csökkennek, a min ség további emelése kevéssé cél), illetve termelési eszközeiket fejlesztették. A termelési eszközök korszer sítése az NC/CNC technológia alkalmazásáig terjedt, de feltehet en már nem volt lehet ség a nagyobb beruházást igényl rugalmas gyártórendszerek beállítására. Ugyanígy elmaradt az integrált informatikai rendszerek bevezetése is. Nemzetközi kutatások alapján a világszint termelés (WCM) szintjén önmagukban ezeknek a programok az alkalmazása már nem elegend a vállalat versenyképességének biztosításához, azonban a szükséges programok között vannak. [Laugen és tsai, 2005] Ezt támasztja alá a célok megvalósulásának vizsgálata is. Pozitívum, hogy a jöv beli célok között el retörtek a vev i igények magasabb szinten történ kielégítését kit z törekvések. Ez a vállalatok fejl désének motorja lehet. Szintén jelent s pozitívum, hogy habár a vállalatok a folyamatszemlélet - illetve a húzásos gyártás alkalmazásában még mindig le vannak maradva a világ élvonalához viszonyítva, már felismerték annak kifizet d voltát, így várhatóan a továbbiakban gyakrabban alkalmazzák majd. A további programok kifizet désének értékelésében mutatkozó csökkenés ugyanakkor jelent s veszélyre hívja fel a figyelmet: a programok helytelen alkalmazására. Ilyenkor természetes a kudarc és az ezzel járó csalódottság. Azonban pont a (helyesen kiválasztott) programok átgondolt bevezetése és következetes használata az, ami a legjobbakat kiemeli társaik közül. [Laugen és tsai, 2005; Narasimhan és tsai, 2005]. A termelés szervezetek számára való fontossága enyhén növekedett a vizsgált 5 év viszonylatában: a harmadikról a második helyre lépett el a vállalati sikertényez k között. Az összvállalati sikerben az értékesítés és marketing mellett ez a harmadik funkció, amely jelent s szerepet játszik, illetve az el bbi két vállalati terület az, amely jelent sen befolyásolja a termelés teljesítményét. A vizsgálatban résztvev magyar vállalatok tehát még elmaradnak a világ legjobbjainak szintjét l, azonban az elmúlt 5 évben jelent s lépést tettek meg ennek eléréséhez. Sajnos a további fejl dési irány látszólag nem egyértelm a vállalatvezet k számára (túl sok kiemelt cél), azonban igen pozitív jelenség, hogy igyekeznek teljes informáltsággal rendelkezni a folyamatokkal kapcsolatban (mutatók), és már a legfontosabbak célok között érzik a vev i igények minél teljesebb kielégítését. 4. Irodalomjegyzék 1. Chikán, A. (1997): Jelentés a magyar vállalati szféra nemzetközi versenyképességér l, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vállalatgazdaságtan tanszék, Versenyképességi Kutatóközpont 2. Czakó, E. – Wimmer, Á. – Zoltainé Paprika, Z. szerk. (1999): Arccal a piac felé – Gyorsjelentés az 1999. évi kérd íves felmérés eredményeir l, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vállalatgazdaságtan tanszék, Versenyképességi Kutatóközpont 3. Demeter, K. (2001): Termelés Magyarországon az ezredfordulón, Vezetéstudomány, február pp. 24-33.
©
70
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Demeter, K. – Kolos, K. (2005): Marketing, manufacturing and logistics – relation to company performance, EurOMA Conference papers, Budapest, OOK-Press Ltd. 5. Laugen, B. T. – Acur, N. – Boer, H. – Frick, J. (2005): Best manufacturing practices – What dob estperforming companies do?, International Journal of Operations & Production Management, Vol. 25., No. 2. 6. Narasimhan, R. – Swink, M. – Kim, S. W. (2005): An exploratory study of manufacturing practice and performance interrelationships – Implications for capability progressions, International Journal of Operations & Production Management, Vol. 25., No. 10. 4.
5. Mellékletek
1. Számú melléklet: A 99-es és a 2004-es felmérésben is résztvev vállalatok ágazati megoszlása Cumulative Frequency Percent Valid Percent Percent Mez gazdaság 6 11,1 11,1 11,1 Kitermel ipar és energiaszolgáltatás 9 16,7 16,7 27,8 Élelmiszeripar 4 7,4 7,4 35,2 Könny ipar 7 13,0 13,0 48,1 Vegyipar 2 3,7 3,7 51,9 Gépipar 8 14,8 14,8 66,7 Egyéb feldolgozóipar 4 7,4 7,4 74,1 Épít ipar 2 3,7 3,7 77,8 Kereskedelem 4 7,4 7,4 85,2 Szolgáltatás és közösségi szolgáltatás 8 14,8 14,8 100,0 Total 54 100,0 100,0 2. Számú melléklet: A 25-ök és a további vállalatok eltérése a kiemelt változók tekintetében Group Statistics
Vállalati teljesítmény
Vállalatméret
Tulajdonosok típusa F tevékenység
A tevékenység diverzifikáltsága
Exportorientáció
Az EU-csatlakozással kapcsolatos várakozások Változásokhoz való viszony, reakciók
Piaci célok
Piaci koncentráció
KÖZS9904 1,00 ,00 1,00 ,00 1,00 ,00 1,00 ,00 1,00 ,00 1,00 ,00 1,00 ,00 1,00 ,00 1,00 ,00 1,00 ,00
N
24 121 25 129 24 122 25 129 25 127 24 123 25 118 25 127 25 124 21 103
Mean 2,08 2,07 2,00 2,11 2,17 2,12 5,04 4,90 1,68 1,83 3,25 3,70 1,76 1,65 2,48 2,35 1,56 1,86 1,81 1,76
Std. Deviation ,881 ,798 ,764 ,783 ,637 ,675 1,399 1,430 ,476 ,710 1,751 1,815 ,831 ,831 ,872 ,831 ,583 ,531 ,873 ,734
Std. Error Mean ,180 ,073 ,153 ,069 ,130 ,061 ,280 ,126 ,095 ,063 ,357 ,164 ,166 ,076 ,174 ,074 ,117 ,048 ,190 ,072
71
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
3. Számú melléklet: A 25-ök és a további vállalatok eltérése szignifikancia vizsgálata a változók tekintetében
5. Számú melléklet: A termelési teljesítmény mérésére alkalmazott mér számok jelent ségének megítélése
Independent Samples Test
Levene's Test for Equality of Variances
Vállalati teljesítmény
Equal variances assumed Equal variances not assumed Vállalatméret Equal variances assumed Equal variances not assumed Tulajdonosok típusa Equal variances assumed Equal variances not assumed F tevékenység Equal variances assumed Equal variances not assumed A tevékenység Equal variances diverzifikáltsága assumed Equal variances not assumed Exportorientáció Equal variances assumed Equal variances not assumed Az EU-csatlakozással Equal variances kapcsolatos várakozások assumed Equal variances not assumed Változásokhoz való Equal variances viszony, reakciók assumed Equal variances not assumed Piaci célok Equal variances assumed Equal variances not assumed Piaci koncentráció Equal variances assumed Equal variances not assumed
F
1,158
Sig.
,284
t-test for Equality of Means
95% Confidence Interval of the Difference Lower Upper
Sig. (2-tailed)
Mean Difference
Std. Error Difference
,049
143
,961
,01
,181
-,349
,046
30,937
,963
,01
,194
-,386
,404
-,637
152
,525
-,11
,170
-,445
,228
t
df
,367
,846
,359
-,648
34,505
,522
-,11
,168
-,449
,232
,110
,741
,293
144
,770
,04
,149
-,252
,339
,304
33,973
,763
,04
,144
-,248
,336
,011
,918
,452
152
,652
,14
,311
-,474
,756
,459
34,439
,649
,14
,307
-,482
,764
2,951
,088
-1,042
150
,299
-,15
,148
-,448
,139
-1,354
47,871
,182
-,15
,114
-,384
,075
,679
,411
-1,115
145
,267
-,45
,403
-1,245
,347
-1,143
33,380
,261
-,45
,393
-1,249
,350
,085
,771
,587
141
,558
,11
,183
-,254
,469
,588
34,929
,561
,11
,183
-,264
,479
,070
,791
,686
150
,494
,13
,183
-,237
,488
,664
33,156
,511
,13
,189
-,259
,511
4,426
,037
-2,560
147
,011
-,30
,118
-,537
-,069
-2,404
32,516
,022
-,30
,126
-,559
-,046
2,479
,118
,288
122
,774
,05
,182
-,307
,412
,256
26,074
,800
,05
,204
-,366
,471
Szignifikancia szintek: * = 0,1; ** =0,05; *** = 0,01 4. Számú melléklet: A termelési teljesítmény mérése érdekében alkalmazott mér számok Jel (99)
Jel (04)
l o v a f g b n p h w m e i s u q
e i n a c d t g j u o f b v k m w
72
©
Átlag (04)
Átlag (99)
Sorrend (99)
Szignifikáns a különbség?
Termék/szolgáltatás min sége 1 0,92 Termelékenység 2 0,88 Vev i reklamációk száma 3 0,83 Készletnyilvántartás pontossága 3 0,83 Rendelésteljesítés pontossága 3 0,83 Rendelésteljesítés id tartama 3 0,83 Anyagjegyzék, gyártási útvonal pontossága 5 0,82 Vásárlói elégedettség 8 0,79 Készletszintek 7 0,75 Termelési átfutási id 10 0,73 Reklamáció kezelés gyorsasága 11 0,70 Min ségköltség 14 0,61 Keresleti el rejelzés pontossága 16 0,57 Terméktervezési id 12 0,55 Alkalmazottak elégedettsége vs. fluktuáció 13 0,54 Alkalmazotti javaslatok száma 17 0,50 Átállítási id k 15 0,45 Szignifikancia szintek: * = 0,1; ** =0,05; *** = 0,01
0,83 0,83 0,79 0,74 0,62 0,54 0,72 0,50 0,83 0,59 0,48 0,39 0,39 0,36 0,17 0,20 0,41
1 1 2 3 5 7 4 8 1 6 9 11 11 12 14 13 10
nem nem nem nem * ** nem ** nem nem nem * nem nem *** *** nem
Mérik-e az alábbiakat?
Sorrend (04)
Jel (99) l n f o b w g h v a e m p i s q u
Jel c e f b a h j k s l g i m d q o r n p
Jel (04) e g c i t o d u n a b f j v k w m
Sorrend Átlag Átlag Mennyire fontos? (04) (04) (99) Termék/szolgáltatás min sége 1 4,79 4,50 Vásárlói elégedettség 1 4,79 3,70 Rendelésteljesítés pontossága 2 4,64 3,59 Termelékenység 3 4,54 4,20 Anyagjegyzék, gyártási útvonal pontossága 4 4,52 3,80 Reklamáció kezelés gyorsasága 5 4,36 3,77 Rendelésteljesítés id tartama 6 4,35 3,69 Termelési átfutási id 7 4,33 3,47 Vev i reklamációk száma 8 4,30 4,04 Készletnyilvántartás pontossága 9 4,23 3,63 Keresleti el rejelzés pontossága 10 4,19 3,04 Min ségköltség 11 4,18 2,09 Készletszintek 12 4,09 3,56 Terméktervezési id 13 4,00 2,47 Alkalmazottak elégedettsége vs. fluktuáció 14 3,95 2,40 Átállítási id k 15 3,90 3,20 Alkalmazotti javaslatok száma 16 3,64 2,36 Szignifikancia szintek: * = 0,1; ** =0,05; *** = 0,01
Sorrend (99) 1 6 9 2 4 5 7 11 3 8 13 17 10 14 15 12 16
Szignifikáns a különbség? nem ** *** nem * nem * * nem nem *** *** * *** *** * ****
6. Számú melléklet: Célok fontossága a 2004-es összes feldolgozóipari vállalat és a 25-ök részére Fontos, vagy Átlag (nagy Átlag (25-ök, nagyon Szignifikáns a Célok minta 04.) 04.) fontos különbség? ált.ktg-ek csökkentése 4,52 4,84 100 *** rendeléstelj. pontosságának növelése 4,37 4,72 100 ** rendeléstelj-i id csökkentése 4,26 4,72 96 *** egységköltség csökkentése 4,6 4,68 100 Nem gyártási min ség javítása 4,5 4,64 96 Nem munkatermelékenység növelése 4,61 4,56 100 Nem kommun. jav. küls partnerekkel 4,23 4,56 96 ** kapacitáskihasználás javítása 4,41 4,56 92 Nem géppark modernizálása 4,34 4,45 86 Nem gyártási átfutási id csökkentése 4,17 4,39 91 Nem munkahelyi légkör javítása 4 4,36 96 ** funkciók közötti kommunikáció javítása 4,18 4,36 92 Nem termékváltoztatási képesség javítása 3,83 4,30 87 * készletek csökkentése 3,95 4,28 88 ** karbantartási teljs. javítása 4,03 4,27 86 Nem termékfejlesztési ciklus rövidítése 3,8 4,14 82 Nem átállási id csökkentése 3,79 4,00 82 Nem mennyiségváltoztatási képesség javítása 3,83 3,96 78 Nem termékválaszték b vítése 3,68 3,90 67 Nem Szignifikancia szintek: * = 0,1; ** =0,05; *** = 0,01
73
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. Jel c e f b a h j k s l g i m d q o r n p
7. Számú melléklet: A 25-ök 99-es és 04-es válaszai közötti különbségek Célok Sorrend Átlag Átlag Sorrend Különbség (04.) (04.) (99.) (99.) ált.ktg-ek csökkentése 1 4,84 4,16 5 0,68 rendeléstelj. pontosságának 2 4,72 4,37 4 0,35 növelése rendeléstelj-i id csökkentése 3 4,72 3,86 9 0,86 egységköltség csökkentése 4 4,68 4,38 3 0,30 gyártási min ség javítása 5 4,64 4,68 1 -0,04 munkatermelékenység növelése 6 4,56 4,01 6 0,55 kommun. jav. küls partnerekkel 7 4,56 3,86 10 0,70 kapacitáskihasználás javítása 8 4,56 3,99 7 0,57 géppark modernizálása 9 4,45 4,50 2 -0,05 gyártási átfutási id csökkentése 10 4,39 3,94 8 0,45 munkahelyi légkör javítása 11 4,36 3,54 15 0,82 funkciók közötti kommunikáció 12 4,36 3,69 14 0,67 javítása termékváltoztatási képesség 13 4,30 3,69 13 0,61 javítása készletek csökkentése 14 4,28 3,54 16 0,74 karbantartási teljs. javítása 15 4,27 3,82 11 0,45 termékfejlesztési ciklus rövidítése 16 4,14 3,34 18 0,80 átállási id csökkentése 17 4,00 3,47 17 0,53 mennyiségváltoztatási képesség 18 3,96 3,79 12 0,17 javítása termékválaszték b vítése 19 3,90 2,66 19 1,24 Szignifikancia szintek: * = 0,1; ** =0,05; *** = 0,01
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Szingifikáns a különbség? *** * *** nem nem ** *** ** nem ** *** **
*** ** nem *** *
nem ***
8. Számú melléklet: A különböz programok, eszközök használatának gyakorisága 99-ben és 04-ben (0= egy cégnél sem, 1= minden cégnél) Szignifikáns Sorrend Átlag Átlag Sorrend a jel Jel (04) (04) (99) (99) (04) (99) Program/eszköz különbség? t4f t5p Min ségjavítási programok (TQM)/ TQM 1 0,62 0,33 6 * t4g t5f
t5a t5c
t4a
t5k
t4a
t5q
t4n
t5g
t4n t5c
t5t t5e
t4l t5g
t5j t5d
t4e t5h
t5i t5f
74
©
Munkaer képzése, delegáció szintjének növelése/ alkalmazottak továbbképzése Számítógépes tervezés - CAD / CAD
2 3
0,55 0,48
0,81 0,38
1 4
** nem
Információs technológiák, ERP/ információs rendszerek integrálása
4
0,39
0,38
5
nem
5
0,39
0,1
12
**
6
0,38
0,33
7
nem
7 8
0,38 0,38
0,14 0,24
10 8
* nem
9 10
0,35 0,33
0,47 0,24
3 9
nem nem
Gyártási folyamatok átstrukturálása/ új termelési folyamat kialakítása 11 0,19 Rugalmas gyártórendszerek - FMS / FMS 12 0,14 Szignifikancia szintek: * = 0,1; ** =0,05; *** = 0,01
0,48 0,14
2 11
*** nem
Információs technológiák, ERP/ Integrált termelési, készletezési rendszer, MRP Termékfejlesztés gyorsítása/ DFM - gyártásra tervezés
Termékfejlesztés gyorsítása/ párhuzamos fejlesztés CNC&DNC technológia / NC&CNC technológia Húzásos termelés/ gépek átállítási idejének csökkentése Számítógépes gyártás - CAM / CAM
9. Számú melléklet: Az eszközök, programok kifizet dése megítélésének változása 1999 és 2004 között Sorrend Átlag Sorrend Szignifikáns a Válaszadók Program/eszköz (04) (04) Átlag (99) (99) különbség? száma Húzásos termelés/ gépek átállítási t4l t5j idejének csökkentése 1 4,50 4 6 nem 2 t5g t5d Számítógépes gyártás - CAM / CAM 2 4,50 4,5 3 nem 2 t5f t5c Számítógépes tervezés - CAD / CAD 3 4,40 4,6 2 nem 5 4 4,25 4,75 1 nem 4 t4f t5p Min ségjavítási programok (TQM)/ TQM Termékfejlesztés gyorsítása/ DFM gyártásra tervezés 5 3,80 4 5 nem 5 t4n t5g Gyártási folyamatok átstrukturálása/ új t4e t5i termelési folyamat kialakítása 6 3,75 3,75 10 nem 4 CNC&DNC technológia / NC&CNC technológia t5c t5e 7 3,75 4,25 4 nem 4 Munkaer képzése, delegáció szintjének t4g t5a növelése/ alkalmazottak továbbképzése 8 3,55 3,72 11 nem 11 Használják-e:termékfejlesztés t4n t5t gyorsítása/ párhuzamos fejlesztés 9 3,50 4 9 nem 2 Információs technológiák, ERP/ t4a t5k információs rendszerek integrálása 10 3,40 4 7 nem 7 Rugalmas gyártórendszerek - FMS / nem t5h t5f FMS 11 3,00 3 12 értelmezhet 1 Információs technológiák, ERP/ Integrált nem termelési, készletezési rendszer, MRP értelmezhet t4a t5q 12 2,00 4 8 1 Szignifikancia szintek: * = 0,1; ** =0,05; *** = 0,01 10. Számú melléklet: A 99-es szándékok és a megvalósulásuk 04-ben (Szignifikancia szintek: * = 0,1; ** =0,05; *** = 0,01) Átlag Átlag Válaszadók jel Jel Sorrend megvalósított tervezett (04) (99) száma (04) (99) (04) Korreláció Szignifikancia Program/eszköz Információs technológiák, ERP/ információs rendszerek integrálása 3 0,50 0,64 0,45 nem 14 t4a t5k Információs technológiák, ERP/ Integrált t4a t5q termelési, készletezési rendszer, MRP 4 0,50 0,43 0,29 nem 14 Gyártási folyamatok átstrukturálása/ új t4e t5i termelési folyamat kialakítása 10 0,29 0,5 0 nem 14 t4f t5p Min ségjavítási programok (TQM)/ TQM 1 0,57 0,5 0 nem 14 Munkaer képzése, delegáció szintjének t4g t5a növelése/ alkalmazottak továbbképzése 5 0,50 0,93 0,26 nem 16 Húzásos termelés/ gépek átállítási idejének t4l t5j csökkentése 11 0,27 0,53 0,26 nem 15 Termékfejlesztés gyorsítása/ DFM - gyártásra tervezés 9 0,33 0,33 0,1 nem 15 t4n t5g Termékfejlesztés gyorsítása/ párhuzamos t4n t5t fejlesztés 8 0,36 0,42 -0,4 nem 14 t5c t5e CNC&DNC technológia / NC&CNC technológia 2 0,53 0,33 0,6 *** 15 t5f t5c Számítógépes tervezés - CAD / CAD 6 0,47 0,53 0,34 nem 15 t5g t5d Számítógépes gyártás - CAM / CAM 7 0,40 0,33 0 nem 15 t5h t5f Rugalmas gyártórendszerek - FMS / FMS 12 0,14 0,28 0,19 nem 14 11. Számú melléklet: A min séggel kapcsolatos költségek változása (1999-2004) jel név sorrend (04) átlag (04) átlag (99) sorrend (99) Szignifikáns a különbség? t6a Ellen rzési költség 1 35,42 31,84 1 nem t6c Megel zési költség 2 31,58 25,31 3 nem tab Bels hibaköltség 3 23,89 29,94 2 nem t6d Garanciával kapcsolatos ktg-k 4 7,94 14,16 4 * Szignifikancia szintek: * = 0,1; ** =0,05; *** = 0,01 jel (04)
Jel (99)
75
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
12. Számú melléklet: A termelés szerepe az egyes vezet csoportok szerint 2004-ben Pénzügy Termelés Kereskedelem Vezérigazgató Értékesítés szerepének 4,48 4,25 4,43 4,39 értékelése Termelés szerepének 4,11 4,24 4,11 4,16 értékelése Marketing szerepének értékelése
4
4
4,17
4,18
13. Számú melléklet: A termelést befolyásoló tényez k értékelése, a négy vezet csoport átlaga 2004-ben Befolyásoló tevékenység A termelésre gyakorolt hatás (max.5) Marketing-értékesítés 3,69 M szaki fejlesztés 3,59 Logisztika 3,37 Emberi er forrás menedzsment 3,29 Pénzügy 3,23 Információ menedzsment 2,86
14. Számú melléklet: A termelés hatása az egyéb vállalati tevékenységekre, a négy vezet csoport átlaga 2004-ben Befolyásolt tevékenység Gyakorolt hatás mértéke (max.5) M szaki fejlesztés 3,9 Marketing-értékesítés 3,84 Emberi er forrás menedzsment 3,53 Logisztika 3,47 Pénzügy 3,3 Információ menedzsment 3,18
15. Számú melléklet: A termelés szerepe az egyes vezet csoportok szerint az 1999-es kutatásban Pénzügy Termelés Kereskedelem Vezérigazgató
Fels vezetés szerepének értékelése Értékesítés szerepének értékelése Termelés szerepének értékelése
4,77
4,66
4,72
4,75
4,41
4,18
4,26
4,33
4,24
4,24
4,28
4,26
16. Számú melléklet: A termelést befolyásoló tényez k értékelése, a négy vezet csoport átlaga 1999-ben Befolyásoló tevékenység A termelésre gyakorolt hatás (max.5) Marketing-értékesítés 3,82 M szaki fejlesztés 3,64 Pénzügy 3,62 Emberi er forrás menedzsment 3,31 Logisztika 3,23 Információ menedzsment 2,93
17. Számú melléklet: A termelés hatása az egyéb vállalati tevékenységekre, a négy vezet csoport átlaga 1999-ben Befolyásolt tevékenység Gyakorolt hatás mértéke (max.5) Marketing-értékesítés 3,97 M szaki fejlesztés 3,9 Emberi er forrás menedzsment 3,57 Pénzügy 3,54 Logisztika 3,29 Információ menedzsment 3,27
©
76
CZEGLÉDI Csilla1 N K MUNKAER -PIACI HÁTRÁNYAI
A társadalomban kialakult szerepmodelleken, melyek a szocializáció folyamatában örökl dnek át nehéz változtatni. Patriarchális társadalomban élünk, és az ebb l következ munkamegosztás hagyomány. A n k munkaer -piaci hátránya leginkább a családi életben betöltött szereppel, a gyermekszülés és nevelés miatt történ kieséssel magyarázható. El adásomban statisztikai adatok és néhány empirikus vizsgálat eredményeinek segítségével mutatom be ezt a tényt alátámasztó eredményeket. Bemutatom azokat a törekvéseket, melyek a kialakult helyzet változtatását célozzák meg. Tárgyszavak: n k a munkaer piacon, kereseti arányok, foglalkoztatás, munkanélküliségi ráták, harmonizáció, szegregáció
1. Bevezetés Nemcsak az Egységes Foglalkoztatási Stratégia és a Wim Kok (Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport vezetésére Wim Kok urat, Hollandia volt miniszterelnökét kérték fel) Jelentés egyik fontos célja, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel, egyebek mellett az aktív munkaer -piaci politikák eszközeinek felhasználásával el segítse a n k és férfiak egyenl ségének megvalósulását. A célok együttesen szerepelnek az EQUAL (2004-2006) programdokumentumban. (például: 4.1.3. A nemek közötti munkaer -piaci különbségek és a foglalkozási szegregáció csökkentése). Az uniós csatlakozás után még er teljesebben építi be a magyar foglalkoztatáspolitika az EU-s irányelveket a prioritásai közé. Így fontos helyet foglal el a n k munkaer -piaci részvételének és beilleszkedésének segítése, amihez a család és a munkavállalás összehangolását segít szolgáltatások is szükségesek. Konkrétan a következ tagállami tennivalókat emeli ki a Speciális Munkacsoport Jelentése:2 • A n k munkaer -piaci részvételét akadályozó pénzügyi ellen-ösztönz k lebontása, különös tekintettel a bérezésre és az adózásra, beleértve a nemek közötti bérkülönbségeket. • A gyermek- és id sellátás hozzáférhet ségének és megfizethet ségének biztosítása, valamint ezen szolgáltatások min ségének javítása. A Jelentés ezzel kapcsolatban kiemeli, mert ezen szolgáltatások hozzáférhet sége és a n k munkavállalása között egyértelm en szoros összefüggés mutatható ki. • A munkavégzés feltételeinek javítása, mégpedig olyan eszközökkel, amelyek vonzóbbá teszik a részmunkaid s foglalkoztatást; megkönnyítik a karrier megszakítását és a rugalmas munkavégzést. Az új tagállamokban nagyobb figyelmet kell fordítani a család-barát munkavállalási szerz désekre és munkaid beosztásra. • Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a hátrányos helyzet n k speciális igényeit. 2. N k a munkaer piacon
Történeti el zmények A n k munkaer -piaci problémái nem ma kezd dtek. A hátrányok okait kutatva vissza kell tekinteni a történelemben. Az ipari forradalom kora volt az, amikor a n k tömegesen megjelentek a
1 Czeglédi Csilla PhD hallgató Marketing Menedzsment Tanszék Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r Egyetem tér 1. E-mail:
[email protected] 2
Több munkahelyet Európában! Wim Kok Jelentés Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Budapest, 2004. február
77
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
munkaer piacon. Az iparfejl dés kezdetén a n i foglalkoztatás funkciója a tömeges és olcsó munkaer szükséglet kielégítése volt. A n i munkaer nek egyensúlyteremt funkciója is van a munkaer piacon, ugyanis nagyobb társadalmi konfliktusok nélkül is kiszoríthatóak a munkaer piacról, a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepükb l, illetve a gyengébb érdekérvényesítési képességükb l fakadóan. Ez az egyensúlyteremt funkció nem mindig m ködött jól pl.: 1929-1933-as gazdasági válság idején az elbocsátott férfi kereset kiesésének kompenzálására megváltozott a n k munkaer -piaci szerepe.3 A második világháború óta a fejlett ipari országokban folyamatosan emelkedett a munkaviszonyban lév n k aránya a keres népességben. A szocialista rendszer ideológiai és foglalkoztatáspolitikai céloktól vezérelve sikeresen kiterjesztette a teljes foglalkoztatást a n i lakosságra is.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
- keresetek alakulása
Foglalkoztatás alakulása Els ként az el z fejezetben már megfogalmazott gondolatot szeretném adatokkal igazolni, miszerint az EU-s országokéhoz hasonló a hazai n i foglalkoztatás. 1.
N k
1997.
Érdekes módon az Európai Unió alapító országaiban és a most csatlakozott országokban, 40 év gyökeresen különböz gazdasági-társadalmi berendezkedése ellenére, a n k helyzete a foglalkoztatás terén hasonló. Magyarországon a rendszerváltás, az ezzel járó politikai és gazdasági változások sok szempontból a mai napig is kiható, meghatározó és nem lezárult folyamatot indítottak el. Az el z rendszerben kialakított családmodellek, karrierlehet ségek és a szociális háló a rendszerváltással, illetve annak társadalmi és gazdasági hatásai eredményeként átalakultak.
Az 1990-es évekt l a n k és férfiak munkavállalásában és karrierlehet ségében a meglév egyenetlenségek feler södtek, kiélez dtek. A n k foglalkoztatottsága és aktivitása az átalakulás id szakában nagyjából a férfiakhoz hasonló ütemben esett vissza, ebben az id ben a Nyugat-Európai országokban viszont a n i aktivitás növekedett. 1997 után a n i aktivitás valamivel jobban n tt, mint a férfiaké, ezt a pozitív változást azonban árnyalja az a tény miszerint a n k körében magasabb az inaktivitás. Jelenleg a f munkaer -piaci jellemz k a következ k: a foglalkoztatási ráta alacsony, különösen az alacsony képzettség ek, a n k és az id sebb munkavállalók körében. Ugyanakkor, a munkanélküliség szintje jóval alacsonyabb az Uniós átlagnál. Ez az alacsony részvételi aránnyal magyarázható: a munkaképes korú népességben igen magas az inaktivitás mértéke. Az inaktivitás problémája generális probléma a magyar munkaer piacon, amely a piacgazdaság kialakulásával er södött Magyarországon. Az állások 25%-a megsz nt, ami egy jelent s munkanélküli réteget, majd ebb l kialakuló intaktív réteget hozott létre. Ma Magyarországon jelenleg 10 aktív korú ember közül 4 inaktív, és nem is keres munkát: - 27%-uk tanul - 10%-uk gyermekeit gondozza - 43%-uk nyugdíjban van. A magas inaktivitás egyik legf bb oka, hogy a magyar népesség egészségi állapota az egyik legkedvez tlenebb európai összehasonlításban, s az elmúlt évek csak enyhe javulást mutatnak. A magas inaktivitás másik okaként említhet , hogy nagy számú azon hátrányos helyzet rétegeknek (fogyatékossággal él k, egészségkárosodott emberek, roma származásúak stb.) a létszáma, amelyek iránt a keresletet a gazdasági fellendülés sem élénkíti. Helyzetük csak külön programok, támogatások segítségével javítható. 4 3. N k munkaer -piaci helyzete a statisztikák tükrében A n k és a férfiak munkaer -piaci esélyegyenl ségének változásával kapcsolatban több mutatót érdemes megvizsgálni: - foglalkoztatási - munkanélküliségi arányok 3 4
©
táblázat Foglalkoztatottak aránya (15-64 éves korú népességben) nemek szerinti bontásban,%
Férfiak
2004.
1997.
2004.
EU-25
51,1%
55,7%
70,2%
70,9%
EU-15
50,8%
56,8%
70,6%
72,7%
45,4%
50,7%
59,7%
63,1%
Magyarország
Forrás: Eurostat Yearbook 2005.
A fenti táblázatot áttekintve megállapítható, hogy a n k foglalkoztatási rátájának elmaradása általános jelenségnek tekinthet az Európai Unióban, s az újonnan csatlakozott országok alig módosították az összesített adatokat. Szembet n , hogy a férfiak foglalkoztatása jobban elmarad az EU-s rátától, mint a n k foglalkoztatási rátája, de az is látható, hogy a vizsgált id szakban Magyarországon 1998ig minkét nem esetében csökkent a ráta, s 1998 óta tapasztalható növekedés, melynél szembet n , hogy a férfiak foglalkoztatása jobban n tt, mint az EU-15s országokban. Maradva a foglalkoztatás témájánál még szeretném bemutatni, hogyan oszlik meg és változott az utóbbi id ben az egyes szektorokban a férfiak és a n k foglalkoztatása. 2. táblázat Foglalkoztatottak a teljes foglalkoztatás arányában az egyes szektorokban nemenként
Mez gazdaság
N k
Ipar
Férfiak
N k
Szolgálatatás
Férfiak
N k
Férfiak
1998 2003 1998 2003 1998 2003 1998 2003 1998 2003 1998 2003
EU-15
3,7
3,1
5,4
4,8 14,1 12,5 36,1 34,7 82,2 84,4 58,6 60,5
EU-25
4
4,3
5,9
6,1 15,1 13,7 36,7 35,5 80,9
Magyarország
4,1
2,8 10,4
8,3 25,3 22,4 41,8
82 57,5 58,4
40 70,6 74,8 47,7 51,7
Forrás: KSH Munkaer -piaci tendenciák Európában
A három f ágazat közötti mozgások már jóval 1989 el tt megindultak, de az átmenet során felgyorsultak:, a mez gazdaság az összes foglalkoztatott mintegy 45%-át, az ipar a 26%-át veszítette el 1993-ig tartó id szakban. Ez két ellentétes irányban ható tényez eredményeként jöhetett létre: • munkahelyek fúziója, karcsúsítása, felszámolása • újonnan alapított vállalkozások számának növekedése A foglalkoztatás stagnálása, a n i foglalkoztatás alacsony volta és az utóbbi években lassuló növekedése a gazdaság folyamatos átalakulása mellett figyelhet meg. A gazdaság három nagy szektorában: a mez gazdaságban, az iparban és a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak arányai az utóbbi tíz évben csekély mértékben változtak, s ez jellemzi a n i foglalkoztatás szektorális megoszlását is. Ha a n k arányait vizsgáljuk a három hazai szektor vonatkozásában, egyértelm en a szolgáltatási szektorban vannak a n k többségben.
Koncz Katalin: N k a munkaer piacon Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1987. 15. o., 194. o A n k foglalkoztatási helyzete és a n k foglalkoztatási esélyegyenl ségét célzó aktivitások a f városban Bp. 2004
78
79
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Munkanélküliség alakulása A foglalkoztatottság áttekintése után megvizsgálom a munkanélküliségi mutatókat is. A n k munkanélküliségi rátája Magyarországon a gazdasági átalakulás utáni tömeges munkanélküliség megjelenése óta alacsonyabb, mint a férfiaké. A legtöbb EU-s országgal ellentétben Magyarországon a n i munkanélküliség alacsonyabb, mint a férfiaké. Ezt azonban nem lehet el nyösebb piaci helyzetükként felfogni. Sajnos nem olyan tényez k okozzák ezt, mint például, hogy nagyobb arányban dolgoznak olyan ágazatokban, ahol viszonylag alacsony az állásvesztés kockázata, vagy, hogy hajlamosabbak elvállalni az alacsonyabb bér munkákat is, hanem inkább annak a ténynek tudható be, hogy a munkaképes korú n k jelent s része az inaktívak számát növeli, de ez nem tükröz dik a munkanélküliségi rátákban. Ennek több oka is van. Alacsonyabb a nyugdíjkorhatáruk, magasabb a részvételi arányuk az oktatásban, a gyermekfelügyelettel, a családdal kapcsolatos feladatokat is alapvet en k látják el, valamint a munkahelyek tömeges felszámolása is elkerülte azokat az ágazatokat, amelyek zömében n i munkaer t alkalmaznak. Ha megnézzük a statisztikákat jól látszik, hogy a 1998-tól 2001-ig folyamatosan csökkent a munkanélküliség. 2002-ben 1998 óta el ször n tt a n i munkanélküliek aránya, de a férfiaké továbbra is csökkent, s itt növekedés csak idént l kezd dött.5 A családi-háztartási jellemz k tekintetében arra lehet számítani, hogy eltér en befolyásolják a két nem munkanélküliségi kockázatát. Az a tapasztalat, hogy a munkáltatók a házasságot és a gyereknevelést férfiak esetében hajlamosak a megbízhatóság, a stabil munkaer -piaci elkötelezettség jeleként értékelni, míg n k esetében inkább arra utaló jelként, hogy háztartási-gyereknevelési kötelezettségeik miatt kevésbé lehet számítani rájuk. A családi és a munkahelyi terhek „összeegyeztethet ségét”, a velük való megbirkózás lehet ségének megteremtését szolgálják a családtámogatási rendszer összetev i, a megfelel gyermekintézményi ellátottság, a részmunkaid s foglalkoztatás er sítése. 6
Nemek szerinti munkanélküliségi ráták alakulása Magyarországon
Nemek szerinti munkanélküliségi ráták alakulása EU-25
12
(%)
10 8
Munkanélküliségi ráta-férfi
6
Munkanélküliségi ráta-N
4 2 0
1998
5 6
©
2000
2002
12 10
Munkanélküliségi ráta-férfi
(%)
8
Munkanélküliségi ráta -n
6 4 2 0
1998
2000
2002
2005
* 2005-ös adat prognosztizált adat Forrás: Eurostat 2005.
Keresetek alakulása A fejlett ipari országokban a nõk a férfiak bérének kb. 70 százalékát kapják. Ennek oka részint a szegregáció. A feminizált munkakörökben a keresetek egyértelm en alacsonyabbak. Továbbá jelent sek az életkori szerinti eltérések: a n i munkavállalók korösszetétele eltér a férfiakétól. A munkaviszonyban eltöltött id átlagosan szintén kevesebb a n knél. A keresetkülönbségek egy részét azonban egyértelm en diszkriminációra lehet visszavezetni, hiszen ugyanabban a foglalkozásban, beosztásban is megfigyelhet k keresetkülönbségek a n k hátrányára. A foglalkozások nemek szerinti elkülönülése hozzájárul a keresetkülönbségek fennmaradásához, a patriarichális családi hatalmi viszonyok konzerválásához. Magyarországon a szocializmusban a béreket szigorúan szabályozták. 1968-tól kezdve fokozatosan rugalmasabbá vált a bérszabályozás, és 1989-t l kezdve a piaci szférában a vállalatok szabadon alakíthatták ki a béreket. A rendszerváltás óta a nominálbér emelkedés mellett a reálbérek csökkenése azaz a bérek vásárlóerejének romlása jellemz . A témában készült tanulmány (Frey, 1999) alapján a 90-es évek közepéig a n k és férfiak keresete közötti rés 15%-kal sz kült, de a különbség a mai napig megmaradt. Ennek oka a 90-es évek közepét l kezd d s a gazdasági átalakulásától egyértelm en meghatározott folyamat, mely eredményeként felértékel dött a nemfizikai munka, s ezen a területen nagyobb arányban vannak n i foglalkoztatottak. Az elmaradást egy másik tényez is igazolja. A n k iskolázottság tekintetében el nyösebb pozícióban vannak, mint a férfiak, kés bb azonban ennek már nem tudnak érvényt szerezni, ennek igazolására szolgál az üvegplafon-elmélet. A grafikon alapján megállapítható, hogy a kereseti rés alacsonyabb az EU-15-ök átlagánál.
2005
Közös foglalkoztatáspolitikai értékelés Magyarország 2001. november 16. Strukturális alapok fogadása a szociális ágazatban 1. ESZCSM 2001-2002
80
81
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. N k fizetésének aránya a férfiakéhoz képest
Arány 1998 Arány 2002
1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0
8.
zá ga ) A ng l Be ia lg iu m C ip ru s D F i án nn ia Fr o an rsz ág ci a G ors ör z ö g ág or s H zág ol la nd ia Le I ng zla ye nd lo rs z Li ág tv L u án ia x M em ag b ya urg r N ors ém zá g et or s Po z á S p r tu g an gá yo lia lo rs zá g S S v vá éd jc or s Sz zág lo vá ki a
9.
10.
EU
(1
5
or s
Arányok
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Forrás: EUROSTAT Commission Services 2005.
4. Összegzés Néhány pontban összefoglalom a statisztika adatok és az eddig áttanulmányozott vizsgálatok eredményeit, amely lehet séget ad kés bbi kutatásom irányának meghatározására illetve azoknak a problémaköröknek a megfogalmazására, amely megoldásra vár. Mostani recenzióm alapján kijelenthetem, hogy Magyarországon a n k munkaer -piaci helyzete sok esetben kedvez nek mondható. 1. Az esélyegyenl ségi gondolat elterjedt, de az egyenl lehet ség, bánásmód még nem terjedt el, a törvényi háttér már kialakulóban, de a gyakorlati megvalósítás még hiányos. A legfontosabb célokat a Foglalkoztatási irányvonalakban (2003) fogalmazták meg: 1. A nemek közötti esélyegyenl ség horizontális érvényesítése 2. Szakmapolitikai intézkedések 3. A n k munkaer -piaci részvételének ellenösztönz inek megsz ntetése 2. Állásinterjúkon, ha egy n szeretné megkapni a munkát, letagadják gyermeküket, kiemelik a családi segítséget, mert így nagyobb esélyük van. 3. Elterjedt a diszkriminatív álláshirdetés fogalma. El relépés, hogy az esélyegyenl ségi törvény kimondja, a munkaadónak kell bizonyítania, hogy nem diszkriminatív módon járt el. 4. A gyermeknevelés megkönnyítésére lehet ségeket kell biztosítani, hogy apák is otthon maradhassanak a gyerekekkel, illetve a n k visszatérhessenek a munkahelyükre. Jelenleg az apáknak öt nap fizetett szabadság jár, ha gyermekük születik. Példaérték a skandináv modell, mely szerint a gyerekszületés után az apa három hónapig otthon maradhat, s az állam fizeti a bérét. El relépés, hogy az apák is igénybe vehetik a GYES-t. Kormányzati intézkedések történtek pl.: 5. Az anyák részmunkaid ben (otthon végzett munka esetén teljes munkaid ben) vállalhatnak munkát a gyermek 12 hónapos korától. 1. GYES-ben, GYET-ben részesül munkavállalók után a munkaadó 2004-t l mentesül az EHO fizetése alól. 2. Gyermeknevelés miatt inaktív személyek térítésmentesen szerezhetnek szakképesítés, vagy vehetnek részt fels fokú képzésben. 6. Családbarát munkahelyek kialakítása, melyek a család és a munkaösszeegyeztethet ségét szolgálják a családtámogatási rendszer segítségével pl.: munkaer -piacra való visszatérés a szülési szabadság után. 7. Atipikus foglalkoztatási formák megjelenése: a részmunkaid s foglalkoztatás el segítése és az elterjedéséhez szükséges feltételek megteremtése. A szakirodalom pro-kontra elemzi ezeket a
©
82
1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9. 10. 11. 12. 13.
lehet ségeket. Itt megemlítenék egy kutatást, ami szintén Frey Mária nevéhez f z dik. (Frey M.,2005), aki igazolta, hogy az alacsony n i foglalkoztatás összefügg a részmunkaid s foglalkoztatás sz kös elterjedésével. Ehhez viszont hozzájárul egy olyan tény, hogy a részmunkaid ben foglalkoztatott munkavállalók a minimálbérnél kevesebb fizetést lehet adni. A hazánkban is elterjedt kétkeres s családmodellen belüli asszimetria ezáltal megmarad. A keresetkülönbség megjelenik nyugdíjasoknál is. A nemek közötti kereseti arányok alakulásából következ en, a n k átlagosan alacsonyabb nyugdíjjal rendelkeznek, mint a férfiak, pedig a n k 10-15 évvel tovább élnek, mint a férfiak. A n i diszkrimináció megjelenik a biztosításokban is. A n knél a szülés kockázati tényez nek számít, így magasabb biztosítási díjat kell fizetniük. Az Európai Unióban már direktíva szabályozza, nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a n ket a biztosításoknál. A munkaer -piaci különbségek mérsékelésére számos program, intézmény, civil szervezet jött létre. Az egyik intézmény 2005-ben kezdte meg a m ködését: Köztársasági Esélyegyenl ségi Program (KEP). Pénzbírságolási joggal, országos hatáskörrel bír, s f feladata országos hatáskör szervek által indított programok, minisztériumok összefogása.
5. Irodalomjegyzék A n k foglalkoztatási helyzete és a n k foglalkoztatási esélyegyenl ségét célzó aktivitások a f városban (2004) F városi Esélyegyenl ségi Módszertani Iroda Bp. Demográfia, foglalkoztatás, n i munkavállalás Stratégiai Füzetek 14. (2003 augusztus) Miniszterelnöki Hivatal Frey M. (1999): N k a munkaer piacon Szerepváltozások TÁRKI, Bp. Frey M. (2005): N k munkaer piacon – a rugalmas foglalkoztatási formák iránti igények és lehet ségek Koncz K. (1987): N k a munkaer piacon Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. Közös foglalkoztatáspolitikai értékelés Magyarország (2001. november 16.) N k a civilekért, a civilek a n kért Kutatási összefoglaló (2004) EUCONSULT Közhasznú Alapítvány EUROSTAT Yearbook (2005) Nagy Gyula: A n k munkaer -piaci helyzete Magyarországon (2000) Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ Strukturális alapok fogadása a szociális ágazatban 1.(2002) ESZCSM 2001-2002
83
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
ZSOLNAINÉ HARCZI Ildikó1 A HAZAI ELEKTRONIKUS KISKERESKEDELEM ELTERJEDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K VÁLLALATI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE
szemszögb l vizsgálva. A vizsgálatot két év múlva megismétlem ugyanebben a körben. Így mód nyílik majd a cégek m ködésének, a piaci környezet változásának nyomon követésére is.
Bár a hazai on-line áruházak súlya még mindig nem meghatározó a magyar gazdaságban, de az interneten keresztüli kiskereskedelmi forgalom dinamikusan n , így a magyar internetgazdaság jelent sége is. A tanulmányban bemutatom a hazai e-vállalatok helyzetét, a várható internetes tendenciákat, összehasonlítva a külföldi tapasztalatokkal. Ebb l a célból a dolgozat alapját képez kutatásom során több mint harminc, az e-kereskedelemben érintett vállalkozás vezet jével valamint szakért kkel folytatott mélyinterjúk segítségével igyekszem feltárni a hazai tapasztalatokat e témában, a lehet legtöbb szegmenst lefedve. Tárgyszavak: elektronikus kereskedelem, B2C, on-line értékesítés
1. Bevezetés A kilencvenes évek közepén a számítógépes világháló térhódítása a gazdaság szerepl it ráébresztette arra, hogy az internethasználat elterjedése milyen óriási lehet ségeket rejt magában, így nem volt meglep , hogy az azzal kapcsolatos vállalkozások részvényei jelent s árfolyam emelkedéseket értek el. Philip Kotler 1999-ben megjelent m vében 2005-r l az alábbi jöv képet festi: „A legtöbb vállalat forgalma már 60 %-nál is nagyobb arányban a hagyományos kereskedelmi formák mell zésével, bolton kívüli formában bonyolódik. Egyeseknél ez az arány a 100 %-ot is eléri.” (Kotler 1999) Azonban a sok cs dbe ment e-kereskedelmi cég példája azt mutatta, hogy az elektronikus kereskedelem térhódítására vonatkozó fokozott várakozások túlzóak voltak. Jelenleg újból lendületes felfutásról számolnak be az amerikai gazdasági elemz k, a kínálati oldalon valóságos robbanás következett be. Most azonban az e-vállalatok részvényárfolyamai jobban összhangban vannak a vállalati eredményekkel. (Martin 2005) Bár a hazai on-line áruházak súlya még mindig nem meghatározó a magyar gazdaságban, de az internet penetráció, valamint az e-boltok száma és kínálata is dinamikusan n , így a magyar internetgazdaság jelent sége is. Ezt bizonyítja, hogy az interneten keresztüli kiskereskedelmi forgalom idén elérheti a 18 milliárd forintot, szemben a tavalyi 12 milliárd forinttal. A növekedési dinamika jelent snek tekinthet , bár az on-line értékesítés csak töredéke a múlt évi 5.311 milliárd forintos teljes kiskereskedelmi forgalomnak. (Fincziczki 2005) A hazai e-kereskedelem témában végzett kutatásom során vizsgálom mind a vállalati mind a fogyasztói oldalt. Ez utóbbi kutatásom során hólabda mintavétellel kialakított 400 elem mintán végzek longitudinális kutatást, melynek célja a fogyasztók véleményének, tapasztalatainak, e-vásárlási szokásainak illetve az ezekben bekövetkezett változásoknak a feltárása, melyek figyelembevétele az evállalatok sikerének egyik forrása lehet. Jelen tanulmányban a vállalati oldallal kapcsolatos eddigi kutatási eredményeimet foglalom össze. Feltárom, hogy a nagy várakozások ellenére milyen okai lehettek több internetes kereskedelemmel foglalkozó külföldi cég látványos bukásának, melyek az ekereskedelemmel kapcsolatos nehézségek, melyek a siker alappillérei a hazai vállalkozások számára levonható következtetésekre fókuszálva. A tanulmány alapját képez kutatásom során mélyinterjút folytattam az elektronikus kereskedelemben érintett cégek vezet ivel, munkatársaival és szakért kkel a célból, hogy több oldalról tárjam fel a hazai e-kereskedelem helyzetét vállalati ZSOLNAINÉ HARCZI Ildikó E-mail:
[email protected] Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Témavezet : Vasné dr. Egri Magdolna egyetemi docens E-mail:
[email protected]
1
84
©
2. A kutatás célja és jellemz i Az Economist Intelligence Unit által 2004. évre készített, 64 ország „elektronikus érettségét” vizsgáló rangsorban hazánk csak a 30. helyen áll, ami a tanulmány szerint leginkább két tényez nek tulajdonítható: az internet penetráció alacsony és a kormányzati politika kevéssé jól koordinálja a fejl dést biztosító folyamatokat (Economist Intelligence Unit 2004). E nem túl el kel hely javítása érdekében az elektronikus kereskedelem hazai helyzetét feltárva, arról valós képet festve szükséges áttekinteni azokat a nehézségeket, akadályokat, melyek a magyar e-kereskedelem útjában állnak. Ennek érdekében: • A szakirodalom elemz feldolgozása, valamint a külföldi B2C vállalatok példáiból levonható következtetések segítségével összegzem, hogy egy interneten értékesíteni kívánó vállalkozásnak milyen szempontokra kell feltétlenül tekintettel lennie. • Áttekintem néhány hazánkban végzett vállalati kérd íves felmérés eredményét a fenti témára fókuszálva. • Ezt követ en dolgozatomban on-line értékesít vállalatok vezet ivel, munkatársaival és az általuk említett nehézségek tekintetében az illetékes szakért kkel készített mélyinterjúk alapján kívánok választ kapni arra, hogy milyen problémákkal találkoztak tevékenységük során, mely tényez k meglétét tartják elengedhetetlennek egy sikeres e-vállalkozás számára. A kutatás módszertanát tekintve szekunder és primer kutatások segítségével próbálom meg minél szélesebb körben vizsgálni a választott téma hátterét. A hazai kutatóintézetek és m helyek vizsgálataiból egy sor igen fontos összefüggésre derül fény. Az empirikus kutatás primer részét, a kutatás jelenlegi stádiumában – a kvalitatív kutatások közül az egyik, a témához illeszked , leginkább alkalmas – mélyinterjús módszerrel végeztem el. Harminckét személyes interjút folytattam le saját kutatásom során (1. sz. melléklet). A mélyinterjúk el készítésénél, a cégek kiválasztása során igyekeztem a lehet legkülönfélébb termékcsoportot lefedni. A kritikával illetett vállalatok (pl. OTP, Magyar Posta), állami szervek (Minisztérium, Okmányiroda) illetékeseit is megkerestem a témában, valamint könyvvizsgáló és programozó véleményét is kikértem a felvet dött kérdésekben. A szakirodalom feldolgozása és a külföldi példák alapján összeállított vezérfonal mentén, egyeztetett id pontban lefolytatott interjúk id tartama 25-140 perc volt. Célom a magyar e-piac sajátosságai mellett az esetleges termékspecifikus piaci jellemz k, rákérdezéssel a rejtett információk feltárása volt.
3. Az e-kereskedelem fejl dését leginkább befolyásoló tényez k Az irodalom-feldogozás és a külföldi példákat (szerkeszt ségi cikkek 24-31) elemz szekunder kutatásaim alapján megállapítható, hogy az e-kereskedelem fejl dését legnagyobb mértékben befolyásoló, vállalaton kívüli és belüli tényez k az alábbiakban foglalhatók össze: I. Vállalaton kívüli tényez k közül különösen: 1. intézményi, jogi, pénzügyi; 2. m szaki, infrastrukturális; 3. állami szervek támogatása; 4. fogyasztói oldal; 5. nemzetközi piac sajátosságainak figyelembevétele; 6. a befektet i bizalom megrendülése az internetes cégekben;
85
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
7. az e-kereskedelem jelen fejl dési fokán jól meghatározható azon termékek köre, melyeket szívesen vásárolnak a fogyasztók on-line. Ilyenek az utazáshoz és szabadid höz köt d termékek, a pénzügyi szolgáltatások, az on-line aukció, szórakoztatás, szoftverek, szellemi termékek. II. Vállalaton belüli tényez k meglétére vonatkozóan: 1. az on-line üzleti lehet ség vállalati stratégia szintjén történ kezelése, hálózatalapú m ködéssel összefügg célok eléréséhez szükséges szervezeti gondolkodás; 2. megfelel szint technológiai megközelítés (hardver, szoftver), hálózatfejlesztés költségeinek megtérülése; 3. a vállalat infrastrukturális háttere; 4. a „színrelépés” dinamikája: a nagyszabásúság magában rejtheti a bukást, a túl gyors expanzió, a rosszul megválasztott stratégia szintén bukáshoz vezethet, és vannak piacok, melyeken csak a fokozatosan építkez k lehetnek sikeresebbek, akik saját, jól m köd , hagyományos kisiparosi, kiskeresked i tevékenységüket terjesztik ki az internet segítségével, jobb hozzáférést, nagyobb választékot kínálva; 5. a vásárlók körültekint megválasztása, a vállalattal szembeni bizalom megszerzése és megtartása az elektronikus kereskedelemben is az els számú eszköz, elengedhetetlen feltétele a kiemelked vásárlói h ség kiépítésének, amely alapfeltétele a túlélésnek. Vannak szakért k, akik szerint az elektronikus kereskedelem hazai terjedésének f bb akadályai az alábbi négy pontban foglalhatóak össze: • a virtuális vállalatok szinte csak olyan termékeket kínálnak, melyek hagyományos csatornákon is elérhet ek, • nem eléggé fejlett a logisztika, • magasak a távközlési díjak, • nem eléggé fejlettek az internetes banki szolgáltatások. (Gábor-Stauder 2002)
tényez ket tekintik az e-kereskedelem legnagyobb gátjainak: • A legtöbb vállalat az informatikai rendszer költséges voltát emelte ki. • A válaszadók 80%-a szerint a vev k bizalmatlanok a kereskedés biztonságával szemben. • Sokak szerint a fizikai tapasztalás hiánya is visszavetheti az e-kereskedelem volumenének növekedését. • Legtöbben elvetették azt a tézist, mely szerint az internetes kereskedelem során technikai nehézségek merülhetnek fel a szállítókkal, illetve a vev kkel (!). A válaszadók mindhárom, el z felmérésben alulértékelték a logisztikai háttér fontosságát. Pedig a megfelel en szervezett háttérfolyamat a jól m köd e-kereskedelmi vállalat sikerének egyik kulcsa, ugyanis: • Az e-kereskedelemben résztvev cégek közti különbségtétel alapja a háttérben futó folyamatokban keresend . A webkereskedelem éllovasai a szállítóikhoz f z d kapcsolataikkal és a termékek hatékony fizikai áramoltatásával tesznek maguk között különbséget. Láthatóvá és valós idej vé teszik a raktárkészletükkel, a kapacitásukkal és a szállítással kapcsolatos adataikat, s mindezt a megrendelés pillanatnyi állapotára és a szállítás id pontjára „fordítják le” ügyfeleik számára. • A háttérfolyamatok integrálását azonnal el kell végezni, figyelembe véve, hogy a hagyományos értékesítéshez kapcsolódó, meglév logisztikai feltételekkel nem lehet elboldogulni a webrendelések teljesítésekor. (Mártonffy 2000b)
4. A témával kapcsolatos hazai vizsgálatok Az eddigi megállapításokkal nincsenek összhangban azok az eredmények, melyeket az alábbi, hazánkban, 2004-ben elvégzett kérd íves, telefonos megkérdezések eredményei hoztak. 2004-ben egy felmérés során 2167 cégvezet t kérdeztek meg (GKIeNET 2004), hogy szerintük melyek az online értékesítés elterjedésének akadályai. A leggyakoribb válaszok az alábbiak voltak: • a termékeik alkalmatlanok az on-line értékesítésre (56%); • az ügyfelek vagy partnerek felkészületlenek az internetes értékesítésre (41 %); • fizetési aggodalmak (60 %); • a jogi keretek bizonytalansága (20 %); • logisztikai problémák (a válaszadók 50 %-a ezt a tényez t egyáltalán nem tekinti az on-line értékesítés akadályának) (!). Az interneten keresztül értékesít kiskereskedelmi áruházak helyzetére vonatkozó 2004-es vizsgálatban (Lemák 2005) megkérdezték a webáruházat üzemeltet k véleményét arról, hogy szerintük mely tényez k akadályozzák versenyképességüket: • a válaszadók az elégtelen szállítási és logisztikai feltételeket emelték ki, de úgy vélik, hogy 2005 végére e tényez már nem fogja befolyásolni m ködésüket (!); • a lakosság alacsony internet penetrációja, mely akadályozó tényez lesz 2005-ben is; • 2005-ben leginkább a növekv verseny az on-line piacon fogja a legnagyobb problémát jelenteni. Egy m helytanulmányban (Szántó 2004) a szerz beszámol arról, hogy a megkérdezett vállalatok mely
©
86
5. Primer kutatás – mélyinterjúk: a siker alapkövei és nehézségek a hazai ekereskedelemben Vállalaton kívüli tényez k - Intézményi, jogi, pénzügyi
-
-
-
-
-
-
Az interjúalanyok törvényi szabályozásokkal kapcsolatos megállapításai A vásárlási folyamat teljes egészében történ elektronikus leképezésének egyik akadálya, hogy az APEH nem fogadja el a vásárló által kinyomtatott számlát. Bár az autószalonok informatikai szempontból készen állnak a gépkocsik elektronikus úton történ értékesítésére, de a forgalmi engedély kiadása miatt jelenleg elengedhetetlen a vev vel való személyes találkozás. A 2004. évi 140. trv. taglalja az elektronikus ügyintézést, de az eljárási szabályok megjelenése folyamatos, és az elektronikus aláírás kérdése bizonyos területeken, f ként biztonsági okokból még nem megoldott. Egy vállalkozás elindításánál nagyon megnehezíti a finanszírozást a hivatalok harminc napos ügyintézési ideje. A szoftverek letöltés útján történ vásárlása nem megoldható, mivel a telepít lemezzel igazolja a vásárló a szoftver jogtisztaságát, ezért annak lemezen történ leszállítása szükséges. Nem megfelel törvényi szabályozás miatt az on-line értékesít vállalkozásoknak csomagküld szolgálatos regisztrációt kell szerezniük: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal csak azt a vállalkozást veszi nyilvántartásba, amelyik „az üzlettel és az üzlet profiljának megfelel üzletkört tartalmazó m ködési engedéllyel” rendelkezik. (G. Tóth 2005) Jelenleg is folyamatban van e szabályozás módosítása, melynek egyik célja, hogy üzlethelyiség helyett ügyfélszolgálathoz legyen kötve az engedély kiadása. Egy e-áruház legnagyobb értéke az adatbázisa. Az egyik e-vállalat vezet je a számviteli törvény hiányosságát emelte ki: tevékenységük elmúlt hat évében az összes er forrásuk arra irányult, hogy felépítsenek egy m köd képes üzleti modellt és létrehozzák adatbázisukat, mely lehet vé teszi a cég, vásárlói által is elismert kiemelked m ködését. Ez az er feszítés és érték 87
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
azonban nem szerepel olyan súllyal a számviteli mérlegben, mint amekkora érték valójában. Ez utóbbi felvetéssel kapcsolatban megkérdezett könyvvizsgáló szakért kifejtette: mivel a számvitel eszközként olyan vagyonelemeket ismer el, amelyek a jöv ben várhatóan megbecsülhet értékben hasznot termelnek, (mely hasznot a piac piaci árként ismeri el), minden olyan immateriális jószág, amit a piac még nem árazott be - jellemz en ilyenek a vállalkozás által létrehozott egyedi szellemi termékek , piaci árral nem rendelkezik, így értéke (várható haszna) megbízhatóan nem mérhet . Ezért napjainkban is, de a jöv ben is a számviteli els dleges beszámolókból ki fognak maradni ezek a vagyoni elemek, amelyek persze adott esetben hatalmas értéket is képviselhetnek.
Fizetés háttere: bankkártyás vs. utánvétes fizetés F ként a bizalmatlanság miatt igen alacsony, 5-10 % körüli a bankkártyás fizetés, jellemz en a vásárlók a csomag átvételekor fizetnek. A megkérdezettek közül többen említették az OTP-vel kapcsolatosan, hogy gyakran módosítja rendszerét. Van olyan cég, amely azért nem részesíti el nyben a bankkártyás fizetést, mert a 3 % körüli jutalékot túl magasnak ítéli az átlag 10 %-os árrésnél. Ráadásul sok a lopott kártya, és a visszaélés velük. A kártyás fizetés mellett szól, hogy a vásárlás akkor is realizálható, ha a vev nél nincs elég készpénz. Továbbá egy vállalkozásnak számba kell vennie a pénztári funkciók, elszámolások, munkaer és készpénz szállítás költségeit szembe állítva ezzel a banki jutalék összegét. Annak kockázatáról sem szabad megfeledkezni, hogy a készpénz biztonságban beér-e a cég pénztárába. Ezen pénzügyi megfontolások mellett több cégvezet kiemelte, hogy a kártyás fizetésé a jöv , fel kell vállalni az esetleges hátrányait, költségeit, mert – ahogy egyik marketing igazgató interjúalanyom fogalmazott – „nem szabad lemaradni”. Az utánvétellel történ fizetésnek vannak egyéb hátrányai is: a vev t tekintve az, hogy ily módon kifizetve a terméket, nem lehet ajándékot küldeni. Az eladó szempontjából pl. a ma már meglehet sen drága koncertjegyek esetén, ha a vev nem veszi át azokat, mire visszakerülnek a jegyirodába, már lehet, hogy le is zajlott az el adás. Az OTP Bank Rt. az elektronikus csatornák, valamint a bankkártya kibocsátás és elfogadás tekintetében piacvezet . Internetes bankkártyás fizet felületük célja WebShop-ok számára a banki felület tranzakció-végrehajtáshoz szükséges kommunikációs, tranzakció-vezérl , visszajelz biztosítása. A bank ingyen rendelkezésre bocsátja a terminált, interface-t, kellékanyagokat, biztosítja a karbantartást, szoftver frissítést. Az elektronikus úton történ fizetés kockázatosabb a bank számára, mint mikor az ügyfél személyesen fizet kártyájával, ebb l ered a némileg magasabb jutalék, mely biztonsági szempontoktól függ en a tranzakció bruttó értékének átlagosan 3 %-a. A kártyával való visszaélésekb l ered kárt szerz dés szerint a bank továbbhárítja az elfogadó helyre, de a bank is visel kockázatot, amennyiben az elfogadóhely valójában csalásra létrehozott fantom cég, ugyanis ez esetben a vev kárát megtéríti. Az OTP rendszer változásainak oka a folyamatos fejlesztés, például az újabb kártyák elfogadása, az angol, német nyelv fizet oldal létrehozása érdekében, mely fejlesztések mind a vásárlók, mind a szerz d partnerek érdekeit szolgálják. A vev is tehet lépéseket, ha kételkedik a rendszer biztonságában: lehet igényelni egyszer használatos kártyát, egyszeri limitet és lehet sms információt kérni a banktól a kártyán történt pénzmozgásokról. A K&H Bank f osztályvezet je arról tájékoztatott, hogy mára már az internetes tranzakciók védelme, a rendszerek biztonságos elemekkel történ ellátása, csökkentették e tranzakciók kockázati tényez it, így a bekalkulált veszteségeket is fedez magasabb jutalék csökkent, és lehet vé vált a forgalom függvényében történ jutalék meghatározás. A mobil POS terminál kihelyezésének költsége is forgalomfügg , akár térítésmentes is lehet. Látható, hogy a bankok között a fizetési határid , szolgáltatás színvonala, terminál teljesítési feltételek, jutalék tekintetében jelenleg már komoly verseny van, ami egyik alapfeltétele a kártyás fizetés elterjedésének.
A termék eljuttatásával kapcsolatos kérdések: Magyar Posta vs. futárszolgálat Interjúalanyaim dönt többsége számos kritikával illette a Magyar Posta szolgáltatását: • A Magyar Posta szolgáltatásai ÁFA mentesek a futárszolgálattal ellentétben, mely ÁFÁ-s számlát ad, így az ÁFA visszaigényelhet . • A postás gyakran nem keresi meg a címzettet, csak az értesít t dobja be a postaládába, így a csomagot a postán kell átvenni – ezzel azonban elveszik az e-vásárlás egyik legnagyobb el nye: a kényelem. • Utánvétellel történ postai kézbesítés esetén sok a panasz a tekintetben, hogy gyakran csak hetekkel kés bb jutnak a vállalatok a pénzükhöz. • Panasz hangzott el arra vonatkozóan, hogy a könyvek, szoftverek levélként történ postázásakor, ha a címzettet nem találják, sokszor hiányosan, sérülten kerülnek vissza a csomagok. Gyakori panasz a küldemények elt nése. Kártérítésre nem lehet számítani általános levélpostai küldemény esetében (nem állapítható meg hol t nt el, lehet hogy fel sem adták), csak az ajánlott küldeményért vállal felel sséget a Magyar Posta (Fincziczki 2005). • Ha a postaköltséget a vev fizeti ki, a csomagban lév számlán azt is fel kell tüntetni. Azonban ugyanazt a csomagot, ugyanoda nem mindig ugyanakkora összegért (néhány 100 forint a különbség) viszi ki a posta. • A futáros szolgáltatás általában olcsóbb mint a postai, és külön díj fizetése nélkül tartalmazza a biztosítást. Egyetlen interjúalanyom volt elégedett a postai csomagszállítással. A cég tapasztalata szerint az esetek 97 %-ban a teljesítés a felek megelégedésére zajlik, problémát jellemz en az alábbiak okozzák: címzett nem tartózkodik a megadott címen; a címzés pontatlan; nem megfelel , vagy nincs postaláda; a kézbesít – új vagy helyettesít postás – nem ismeri a terepet. A postai szolgáltatás el nyének tekintik, hogy tudni lehet, mikorra várható a postás, míg a futárszolgálat nem kiszámítható, hogy mikorra érkezik meg a csomaggal. A megrendel k a Postához általában közel laknak, és oda amúgy is rendszeresen járnak. A postai kézbesítés további el nye, ha nem történik meg kiszállításkor az átvétel, átmeneti pénzügyi zavar esetén a vásárlónak nyolc napja van arra, hogy csomagját átvegye, az ellenértéket kifizesse. A Magyar Posta felismerte a logisztikában rejl óriási üzleti lehet séget, amit az MPL, a Magyar Posta logisztikai üzletágának kifejlesztése bizonyít: saját infrastrukturával fedik le a logisztika palettát, a rendszerszervezést l a szállítás- és a raktárlogisztikán át egyéb kiegészít logisztikai szolgáltatásokig. A Posta Business Pakk Plussz belföldi forgalomban nyújtott id garantált, megbízható, nyomkövetett árufuvarozási szolgáltatását egyedi díjmegállapítás (a díj tartalmazza az ÁFA-t) alapján nyújtja szerz d ügyfeleinek. (Magyar Hírlap, 2005). Az ár/érték arányt tekintve a marketingvezet szerint felveszik a versenyt a futárszolgálatokkal. A futárszolgálatokkal kapcsolatban is merültek fel problémák: nem mennek id ben az áruért, nem várnak a termék felvételére. Nem tudni, hogy a futárszolgálat mikorra érkezik a csomaggal: lehet célfutárt igénybe venni pontos id pont egyeztetéssel, de a magas felár miatt kevesen élnek ezzel a lehet séggel.
©
88
A fekete gazdaság kérdése Óriási kárt okoz pl. a m szaki cikkek esetében a fekete gazdaság. Ha a fekete gazdaságba kerül a termék, annak ára olyan alacsony, amivel nem lehet versenyezni. Az e-cégek a jelenség ellen közös küzdelmet folytatnak: a gyanúsan alacsony ár figyelemfelkelt tényez . A fekete gazdaság visszaszorítása azonban alapvet en az állami szervek feladata kell, hogy legyen. Ezzel szemben érdekes, hogy az illegálisan letöltött CD-k és DVD-k esetében a megkérdezett cégvezet k úgy vélik, hogy célcsoportjuk számára oly mértékben számít a termék eredetisége, a gyári csomagolás, hogy ha le is töltenek vásárlóik zeneanyagot vagy filmeket, akkor is megveszik azt 89
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. eredetiben – feltéve, ha a letöltött anyag elnyeri tetszésüket.
M szaki, infrastrukturális háttér Az otthoni internet hozzáféréssel rendelkez háztartások száma 2006. végére elérheti az 1 milliót, amivel a jelenlegi 17 %-os arány 26 %-ra emelkedik (www.ihm.hu), azonban unios viszonylatban ez még mindig rendkívül alacsony. Emiatt legtöbben munkahelyükr l látogatnak a weblapokra, amit az is mutat, hogy a hét elején gyakran kétszer annyi a látogató, mint hétvégén. A kizárólag on-line értékesít vállalkozások m ködésének m szaki alapfeltétele a telefonvonal, az internet kapcsolat zavartalan biztosítása. Maga a meghibásodás is komoly kárt okozhat a cégeknek, sajnos azonban e szolgáltatásokban id nként felmerül m ködési zavarok orvoslása nem mindig zökken mentes, mint ahogy az egy jól m köd piacgazdaságban, versenyhelyzetben a szolgáltatóktól elvárható lenne. Egyik interjúalanyom elmesélte, hogy egy péntek délutáni, telefonvonalban bekövetkezett meghibásodást a hétvégére hivatkozva csak hétf n javítottak meg, és a hívásátirányítást sem kívánta a szolgáltató ugyanezen okból megoldani. Nagy nehezen mégis eleget tettek az így hétvégére részlegesen m ködésképtelenné vált cég kérésének, megtörtént az átirányítás mobil vonalra, de a vállalkozás költségére. Állami szervek támogatása Abban a körben, melyben a mélyinterjúkat lefolytattam, egyetlen esetben sem számoltak be állami támogatás elnyerésér l az e-vállalatok. A támogatásokat áttekintve, két Minisztérium is kínál pályázati lehet ségeket. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium maximum 50 %-os mértékben, és legfeljebb 300 ezer forinttal támogatja a vállalkozásokat weblapjuk elkészítésében. Ennél jóval nagyobb mérték a támogatást nyújthat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kis- és középvállalkozások számára informatikai fejl désüket támogató pályázati lehet ségek keretében. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében 2004-2006-ban 154,64 milliárd forintot irányzott el négy prioritásra koncentrálva, melyek közül a témát érint negyedik prioritásra az „információs társadalom- és gazdaságfejlesztés” témakörre 35 milliárd forintot biztosítanak. A negyedik prioritás hat alpontján belül két pont kapcsolódik a tanulmányhoz: 4.1.2. Elektronikus, ill. internetes üzleti megoldások támogatása a KKV-k és üzleti partnereik közötti kapcsolat fejlesztése érdekében, melynek el irányzott keretösszege 2005-ben 2.500 millió forint. Alcélok: elektronikus piactér létesítése; vállalati elektronikus értékesítési és ügyfélszolgálati rendszer létrehozása; vállalatközi elektronikus üzletviteli rendszer kialakítása; csatlakozás elektronikus piacterekhez. 4.2.1. Üzleti tartalomfejlesztés támogatása KKV-k számára, melynek keretösszege 2005-ben 1.300 millió forint. Alcélok: új, on-line tartalmak létrehozása és szolgáltatása; meglév tartalmak on-line hozzáférhet vé tétele, szolgáltatása, a hozzáférés javítása. 1. táblázat: Adatok a GVOP 4.1.2. és 4.2.1. alpontjainak pályázatairól
Rögzített pályázat (db)
Millió Ft
Támogatott pályázat (db)
Millió Ft
4. prioritásból részesedés (%)
2004
120
2.815
26
553
3
2005
108
1.492
16
202
18
Forrás: www.itkht.hu adatai alapján saját táblázat
Sajnos 2005-ben a vizsgált két témakörre el irányzott 3.800 millió forintos keretösszegb l mindössze annak 5 %-a, 202 millió forint került felhasználásra. Ugyan 2005-re javult a tekintetben a helyzet, hogy 3 %-ról 18 %-ra n tt a téma támogatottsága a negyedik prioritásbeli összes kifizetéshez képest, azonban abszolút értékben majdnem harmadára csökkent a támogatási összeg.
©
90
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Bár volt olyan piacvezet könyvértékesít cég, mely megkérdezett vezet je azt nyilatkozta, hogy az aktuális kormányzathoz, a politikához való kapcsolat látszatát is szeretnék elkerülni, ezért semmilyen állami támogatást nem vettek igénybe, azonban fenti adatokat tekintve nem meglep , hogy a megkérdezett és pályázatot benyújtó cégek egyike sem nyert el állami támogatást. Az IT Információs Társadalom Kht. részlegvezet je fenti megállapításokra reagálva tájékoztatott, hogy forrás átcsoportosításokra volt szükség, egyrészt, mert nem érkezett be megfelel számú és min ség pályázat az egyes kiírásokra. Az általában felmerül legtipikusabb hibák között említésre került, hogy a tervezett beruházás nem felelt meg a pályázati kiírásban elvárt követelményeknek. A pályázati kiírás koncepcióját tekintve azonban érdekes az említett példa: „.. ne legyen teljesen egyedi fejlesztés egy informatikai beruházás”. A forrásátcsoportosítás másik oka volt, hogy kiderült: az ebusiness, még nem olyan jelent s hazánkban, mint ahogy azt feltételezték a prioritás megalkotásakor. Mindennek oka abban keresend , hogy a szélessávú internet infrastruktúra nem terjedt el megfelel képpen Magyarországon. Mindezek után arra a következtetésre jutottak, hogy a szélessávú infrastruktúra kialakítása az els dleges cél, ezt követ en kell majd nagyobb hangsúlyt fektetni az ebusiness megoldások támogatására. A fogyasztói oldal Sajnos bizonyos társadalmi csoportok, mint az id sek, kevéssé iskolázottak, a kistelepüléseken él k kirekesztettek az on-line világból. A vidéki lakosok körében az országos átlagnál jóval alacsonyabb az otthoni internet hozzáférés, pedig interjúalanyaim szerint a vidéki vásárlókban nagy piaci lehet ségek rejlenek. Rendkívül lassan változnak a fogyasztói szokások: az internetr l letölthet katalógus kézzelfogható példányát gyakran kérik postán megküldeni. Az is el fordul, hogy olyan termékek esetében is, melyeknél ez nem indokolt, az interneten kiválasztott árut az off-line boltban megtekintik, és csak azután vásárolják meg. A vev k, f ként egy nagy érték termék megvásárlása esetén gyakran hoznak emocionális döntéseket, melyek nem meghozhatók a weblapon látott képek és száraz információk alapján. Az e-boltok a fogyasztóknak nyújtott plusz szolgáltatások közül nem szívesen biztosítanak fórum lehet séget a vásárlóknak, bár általában az el l nem zárkóznak el, ha egy-egy termék kapcsán az spontán kialakul (pl. Vatera). Sajnos legf bb indok, hogy rengeteg a min síthetetlen megjegyzés, ráadásul szinte sosem írnak az elégedett vásárlók, viszont az elégedetlenek annál inkább, ami igen rossz képet fest a vállalatról. Kedvez tlen továbbá a cégek számára, hogy a fórum moderálásának humán er forrás igénye nagy. A vev oldali „fogyasztóbarát” szoftverháttér jelent ségét egy vállalkozás sem vitatja. Cél a gyors, kényelmes, szép, felhasználóbarát szoftver kialakítása, melynek els dleges célja, hogy a könny vásárlást kell szolgálja. Rendkívül nagy jelent sége van az els kontaktusnak a vev vel: ha els re nem sikerül a rendelést lebonyolítania, másodszorra már lehet, hogy nem is fogja megpróbálni, hiszen néhány kattintás és továbbáll. Nemzetközi színrelépés Az e-kereskedelem eltörli a határokat, de figyelemmel kell lenni a nemzetközi piac sajátosságaira: gazdasági fejlettség, kulturális szokások, versenytényez k, jogi tényez k, verseny intenzitása stb. Valószín leg a magas szállítási költségek miatt határainkon túlról érkez megrendelések a megkérdezettek körében alig akadnak (1-2 román példát említettek). Interjúalanyaim úgy vélik, hogy legfeljebb speciális, csak hazánkban kapható termékek esetében lehet külföldr l érkez megrendelésekre számítani.
91
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Az on-line értékesít cégek bukásainak hatása A bizalom világszerte megrendült az e-kereskedelmi cégekben azok sorozatos bukásai után, ami Magyarországon is éreztette hatását. Többek között ennek is köszönhet en a webáruházak számára legnagyobb gát maga a keresked , akik közül sokan a bizalmatlanság mellett f ként a tájékozatlanság miatt nem látják értelmét annak, hogy a virtuális piactérre lépjenek.
tekintetében Lengyelországgal karöltve élen jár: ezzel az aukció szempontjából a legígéretesebb országok közé tartozunk.
Termékek Mivel a hazai e-kereskedelem még kezdeti szakaszban van, a dönt többségben kétked , bizalmatlan fogyasztók leginkább azon termékeket vásárolják on-line, melyek érték és termékmin ség szempontjából alacsony kockázatot jelentenek számukra. Ezért leginkább a szolgáltatások mellett a könyv, CD, DVD értékesítés terén tapasztalható a fogyasztói kereslet jelent s növekedése. Az e termékek kapcsán elégedett e-vásárlók azonban lassan a legkülönfélébb árucikkek (pl. élelmiszer, m szaki cikkek stb.) on-line vásárlása iránt is kezdenek fokozódó érdekl dést mutatni. A vállalatvezet k véleménye szerint a közeljöv ben, értékét tekintve csak a milliós nagyságrend termékek esetén nem várható számottev fogyasztói kereslet. Az internetes élelmiszerkereskedelemben esetében nem lehet cél, hogy kiváltsák a hagyományos értékesítési csatornákat. A G’Roby kiegészíteni akarja a hagyományos bevásárlást: maradjon meg a vásárlás élménye, de sz njön meg a „robotvásárlás”. Élelmiszerre mindenkinek szüksége van, így nem a termékre helyezik a hangsúlyt, hanem a szolgáltatásra: illedelmes, szolgálatkész alkalmazottak viszik házhoz a termékeket, így az id igényes mindennapi vásárlást felválthatja az élelmiszer- és vegyiáruk egyszer , kényelmes on-line beszerzése - elfogadható áron. A hagyományos értékesít helyekkel szemben az on-line áruházak talán legfontosabb és behozhatatlan el nye, hogy óriási termékválasztékot tud nyújtani. Például egy könyvesboltban 5-6 ezer „cím” közül lehet választani, egy óriási könyváruházban legfeljebb 20 ezerb l, interneten akár dupla ennyi cím is elérhet . Úgy t nik, a vev számára is egyre fontosabb szempont, hogy egy-egy márkából teljes legyen a termékskála, b a választék, így „azt vehet a vásárló amit akar, nem pedig ami raktáron van”. Több cég vezet je nyilatkozott arról, hogy a kezdeti széles termékskálát sz kíteni és mélyíteni kellett a vállalkozás sikerének érdekében. Rendkívül nagy üzleti lehet ség rejlik a saját fejlesztés szoftver értékesítésében, ugyanis nagyon alacsony az anyagköltség, nagy a hozzáadott érték aránya. Nagy érték termékek elektronikus úton történ értékesítése el tt nem áll nagy jöv : ilyen volumen vásárlás esetén a vev természetes igénye, hogy személyesen megtekintse az árut. Például az autók esetében a termék a maga valójában az érzékekre is hat: a küls -bels harmóniát nem lehet a képerny n átadni. Személyes megtekintéskor pedig a kipróbálásra is lehet ség van. A gépkocsi vásárlásnál már most is van arra mód, hogy a vásárló „összerakja” autóját, lehet árra, fizetési kondíciókra, hitelfelvételre, biztosításokra vonatkozó ajánlatokat kérni interneten keresztül. Ugyan az elektronikus aláírás elfogadásának hiánya szükségessé teszi a személyes találkozást az okmányok kiállítása miatt, de a legf bb gátat a fogyasztói gépkocsi vásárlási szokások jelentik. Legfeljebb alacsonyabb kategóriáknál, és ha természetessé válik az autók 3-4 évenkénti automatikus cseréje, merülhet fel igény a vásárlók részér l a gépkocsik e-vásárlására. Megjegyezend , hogy egy autó élete csak elkezd dik annak megvásárlásával. Az azt követ években a szerviz szolgáltatásnál (mely egyébként jóval magasabb profitot jelent a szalon számára, mint maga az értékesítés) már elkerülhetetlen a személyes találkozás. A hazai helyzettel szemben az Egyesült Államokban a vásárlók 6 %-a interneten keresztül vásárolja meg új gépkocsiját, ugyanis gyorsabb és olcsóbb a neten vásárolni: az autók ára átlagosan 450 dollárral alacsonyabb. Használt autók esetében ez jóval nagyobb arány: az eBay fixáras üzletkötéseinek harmada származik az autókereskedelemb l (Martin 2005). Az otthoni Internet penetráció növekedésével az online aukciós piactér úgy vélem hazánkban is nagy jöv el tt áll. Ezt támasztják alá a Vatera e-aukciós piactér cégvezet jének BGF-n tartott el adásán elhangzottak: hazánk az 1000 internet felhasználóra vetített aktív aukciók száma vs. internet penetráció
©
92
6. Vállalaton belüli tényez k
Az on-line üzleti lehet ség stratégiai szint kezelése, valamint a hardver, szoftver kérdése Elengedhetetlen a háttérfolyamatok, informatika teljes kör integrációja már az on-line értékesítés beindításakor is, különben a rendelésszám növekedésével a vásárlók magas szint kiszolgálása még az alkalmazottak számának növelése ellenére sem lesz kielégít . Vev oldalról általában megfelel ek a vásárlási folyamatot leképez szoftverek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a szoftverek folyamatos frissítését, karbantartását, a minél kényelmesebb vásárlást lehet vé tev javítását, az egyedi igények kezelésének lehet vé tételét. A testre szabott keresked oldali adatbázis kezel programok megteremtése nehezebb feladat. Igen komplex szoftverekre van szükség: megrendelés tábla, minimális készlet, logisztika, számlázás, könyvelés stb. Lehet bérelni ezeket a programokat, azonban elengedhetetlen, hogy „testre szabják” ket. A cégeknek gyakran saját informatikusuk van, de legalábbis 24 órás ügyeletet biztosító küls munkatárs, hogy az esetlegesen felmerül problémákat miel bb orvosolni lehessen. A G’Roby ügyvezet je számolt be konkrét adatokról: a szoftver karbantartása, frissítése az on-line értékesítés évi árbevételének kb. 0,5 %-át teszi ki (múlt évben ez kb. 2,5 millió forint volt). Kisebb online értékesítési forgalmú vállalkozásnál kezdetben ez a költség nem is biztos, hogy megtérül, hacsak – amennyiben van off-line értékesítése is - nem veszik figyelembe az elektronikus értékesítés reklám szerepét, amely pozitív hatást gyakorolhat a vállalat hagyományos értékesítési forgalmára.
Infrastrukturális háttér Napjainkban gyakran jelennek meg e-vállalatok anélkül, hogy a tevékenységük alapját jelent összehangolt logisztikai háttér meg lenne teremtve. Gyakran a megrendelések jelentkezésekor kezdik szervezni, hogy a csomag hogy fog eljutni a vásárlóhoz. A Sprinter futárszolgálat naponta kap újonnan létrejött webáruházaktól felkérést, de kedvezményt csak azoknak a cégeknek tudnak adni, melyek legalább napi 5 csomagra adnak megbízást. Az új webáruházak azonban még ezt a megrendelés mennyiséget sem tudják garantálni. A Sprinter igazgatójának javaslata: az új cégek napi 5-10 megrendelésig gondoskodjanak maguk a kiszállításról, és csak ha az üzlet felfejl dik, akkor forduljanak futárszolgálathoz. Problémát okozhat, ha a vev különböz beszállítók termékeit rendeli meg, ugyanis el fordulhat, hogy különböz id pontokban, így aztán két fuvardíj kifizetésével jut az árucikkekhez, ui. a termékeket „össze kell hozni”, a szállító pedig nyilván nem fog vállalkozni erre a feladatra. E probléma kiküszöbölésére szüksége van az elektronikus úton értékesít vállalatoknak egy puffer raktárra, mely összegy jti, és egyben feladja a megrendeléseket. Továbbá megoldandó, hogy a vev akár óráról-órára követni tudja az áru útját. Fenti problémákra megoldást jelenthet a Magyar Posta logisztikai üzletága jelenleg már tesztelés alatt álló, a tervek szerint tavasszal induló új szolgáltatása. Ezzel a B2B és B2C kapcsolatokat kezel , e-logisztikai megoldással a kis- és középvállalatokat célozzák meg. Számításaik szerint e komplex (árubeszerzés, raktározás, szállítás) logisztikai szolgáltatás testre szabott megoldásokkal, partnereik számára még költség csökkenést is eredményezhet. A növekedés kérdései Két vállalatvezet is arról számolt be, hogy nem gy znek lépést tartani a növekv vásárlói igényekkel. Nem meglep , hogy pont a könyv, CD és DVD értékesítés terén jelentkezik ez a probléma. A Bookline ügyvezet je elmondta, hogy az elmúlt három év mindegyikében évi háromszoros növekedést könyvelhettek el. Mindez óriási er feszítést jelent a cég számára, ugyanis évente kell költözniük, mert kinövik a telephelyüket, folyamatosan veszik fel a munkatársakat stb. Semmilyen plusz szolgáltatást (mint pl. a termék b vebb leírása) nem tudnak nyújtani vev iknek, ugyanis nincs rá 93
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. kapacitásuk. Nem titkoltan az alacsony árra és a széles kínálatra helyezik a hangsúlyt.
Vásárlói h ség kiépítése Úgy t nik, sikereket leginkább csak megfelel szakmai, gyakran kereskedelmi tapasztalattal is rendelkez vállalkozó érhet el az e-kereskedelemben. Az általam vizsgált kiemelked e-vállalatok mindegyikében fellelhet a komoly off-line szakmai múlt: pl. a NetPiac (DVD, VHS) vezet je filmkritikus volt, a CéDé Bt. vezet je zenei szerkeszt a rádióban, az I love sushi vezet jének két étterme is volt korábban, a Bookline az antikváriumból n tt ki, tulajdonosuk is megegyezik stb. A szakmai tapasztalat mellett a siker kulcsa az a kapcsolati t ke (f ként a beszállítókat tekintve), melyre biztosan lehet építkezni már a vállalkozás elindításakor is. Erre alapozva a széles választék biztosítása, a szakértelem, a gyors és méltányos ügyfélszolgálati munka, a vev érdekeinek és igényeinek szem el tt tartása alapja a vásárlói h ség elnyerésének. 7. Egyéb felvet dött kérdések
Konkurencia A piacon tapasztalható éles verseny számos el nye mellett, néhány hátrányát is meg kell említeni. Hazánkban a ’90-es évek közepén egyszerre két lehet ség/hatás érte az újdonság erejével a vásárlókat. A bevásárlóközpontok új vásárlási szokások elterjedését jelentették: új élmény, nagy választék, kultúrált, tágas környezet, szórakozási lehet ségek, gyermekprogramok biztosítása – mely „sokkhatás” még nem múlt el. E mellett a kényelmes, de élményt, programot nem jelent elektronikus vásárlás is megjelent (akkor még elenyész kínálattal) és nyilván hatásában alulmaradt (szemben az USA-val, ahol már jóval korábban elterjedtek a bevásárlóközpontok és elementáris hatásuk le is csengett, mire megjelent az e-kereskedelem). Az irodaszer piacon szinte hetente jelennek meg újabb és újabb e-kereskedelmi vállalkozások. Ezek az „apró újak” gyakran úgy vélik, hogy t ke, hozzáértés nélkül rövid id alatt nagy haszonra tehetnek szert – természetesen hamar elt nnek a piacról, de a stabil szerepl k miattuk folyamatosan piacot veszítenek. A könyvpiacon is rendkívül nagy a verseny, aminek hátránya, hogy míg régen egy könyváruházban tartott nagy választék honorálva volt az eladott best sellerekb l elért bevétellel, addig manapság a kizárólag best sellereket árusító könyváruházak, bevásárlóközpontok elviszik ezt a hasznot, ami veszélyeztetheti a szépirodalmi alkotások könny hozzáférését. Gépkocsi értékesítést tekintve olyan nagy a konkurencia harc a szalonok között, hogy egy, a nevét az interjúhoz nem adó értékesítési munkatárs elmondta: kedvezményes ajánlatot nem adnak ki a kezükb l pl. faxon, mert az ajánlattal átsétál a vásárló a szomszéd szalonba, ahol még nagyobb kedvezményt kér – és kap. Kétségtelen tény, hogy az eladók szempontjából nem kedvez az, ami a vev ket tekintve óriási el ny az elektronikus vásárlásban: rendkívül könnyen összehasonlíthatóak az árak.
Árak F ként a bevásárlóközpontoknak köszönhet en rendkívül nagy a verseny a piacon, nyomottak az árak, melyekkel egy jóval kisebb forgalmú on-line értékesít cég nem tud versenyezni. Javít a helyzeten, ha a vállalat hagyományos úton is árulja termékeit, mert akkor nagyobb forgalma után is el tud érni kedvez bb árakat a beszállítóinál. A könny ár összehasonlíthatóság miatt feltételezett alacsonyabb netes árakhoz képest az on-line áruházak 86 %-a meglehet sen alacsony, 10 % alatti kedvezményt nyújt (Fincziczki 2005). Az éles verseny miatt pl. az IrodaNET 25 %-al olcsóbban árulja termékeit elektronikus úton, mint off-line boltjában, és folyamatosan figyelik a „gomba módra szaporodó” konkurencia árait. A 2005-ben az „Év internetes keresked je” (www.azevinterneteskereskedoje.hu) címet elnyert Bookline legf bb fegyvere, hogy 15-20 %-al olcsóbbak off-line versenytársaiknál. Az off-line is értékesít Libri és
©
94
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Fókusz Könyváruházak azonban ebbe az árversenybe nem mennek bele, hiszen a jelent s forgalom növekedés ellenére bevételük nagyobb részét az off-line értékesítésb l érik el. 5 % kedvezményt adnak, viszont a szolgáltatás színvonalában igyekeznek többet nyújtani. A m szaki, elektronikai árucikkek, DVD-k árai az el zetes várakozásokhoz képest jóval nagyobb mértékben csökkennek évr l-évre: két év alatt átlagosan a felére, illetve DVD-nél öt év alatt akár a tizedére.
Reklám Interjúalanyaim egyöntet véleménye, hogy az off-line reklám rendkívül drága és szinte teljesen eredménytelen a kizárólag on-line értékesít cégek számára. Vannak kivételek: ugyan off-line éttermük nincs, de az I love Sushi rendszeresen hirdet újságban és szórólapokon, ugyanis vev ik csak 30 %-a rendel on-line. A megrendelések nagyobb részét a telefonos ügyintéz k veszik fel, akik segítenek a választásban, további információkat nyújtanak az ételekr l. Az on-line reklám további el nye azon kívül, hogy olcsóbb: hatásosabb is, hiszen az érdekl d k azonnal kattinthatnak – azaz rögtön meglátogathatják a boltot. A megkérdezettek szinte mindegyike a keres ket, különösen a Google jelent ségét emelte ki: cél els nek, de legalábbis az els tízben lenni. Ehhez figyelni kell a keres k m ködését, keresési szempontjait, szabályait és ennek megfelel en folyamatosan frissíteni, csiszolni az oldalt. A weboldalt úgy kell megtervezni, hogy a keres motorok minél mélyebben bele tudjanak menni, ugyanis annál nagyobb az esélye annak, hogy a cég benne lesz az els tízben. Meg kell jegyezni, hogy a Google-ban hirdetésre is van mód, amiért csak akkor kell a cégnek fizetni, ha egy érdekl d rákattint arra. A G’Roby vezet je leginkább az elégedett vásárló keltette szájreklám sikerében bízik: vásárlóik 40 %-a ismer sét l hallott pozitív tapasztalatokat. A futárszolgálattal ellentétben, melynek nincs „arca”, a G’Roby saját, tíz autóból álló flottáján megjelenik lógójuk, a járm veket egyenruhás alkalmazottak vezetik – fontosnak tartják az egységes megjelenést.
Az IrodaNet tapasztalata, hogy vásárlóik 95 %-a nem az interneten, hanem a telefonkönyvben talál rájuk. Az on-line marketinggel kapcsolatos leggyakoribb vélemény, hogy nem szeretik a vásárlók, ha „figyelik ket”, vásárlási szokásaikat, melynek alapján kapcsolódó termékeket érint figyelemfelhívó reklámokkal „zaklatják ket”. A vásárlók szeretik meg rizni inkognitójukat, így a vev k megkeresése vásárlási szokásaik alapján nem jöhet szóba. Meg kell említeni, hogy a hiába a kell rutin a hagyományos katalógusok összeállításban, az on-line katalógus létrehozása teljesen más kihívást jelent: letöltésre alkalmas képek, plusz információk a vásárlói döntések megkönnyítésére – több ezer terméknél ez óriási feladatot jelent.
A hagyományos úton is értékesít vállalkozások többsége számára, az általában forgalmuk kis részét kitev on-line értékesítés egyenl re inkább reklám jelent séggel bír. Egy ilyen piacvezet cég marketing igazgatója fogalmazta meg, hogy nem k akarják „rászoktatni” a vásárlókat az elektronikus vásárlásra, viszont az image szempontjából fontos volt, hogy az on-line értékesítés felé nyitásban is az els k legyenek.
8. Összegzés Szekunder és primer kutatásaim alapján az „e-siker”-hez vezet út alapköveit az alábbiak tudnám összefoglalni: • Elengedhetetlen, hogy a vállalat átfogó elektronikus kereskedelmi stratégiával rendelkezzék, melynek alapja egy testre szabott, gyakran egyedi tervezés , folyamatos fejlesztés és 24 órás karbantartás alatt álló informatikai háttér. • Mivel az e-kereskedelemben résztvev cégek közti különbségtétel alapja a háttérben futó folyamatokban keresend , ezért ezekre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. • A saját arculat, egységes megjelenés, az udvarias kiszolgálás, a szakmai tapasztalat az ekereskedelem esetében is elengedhetetlen, nem is beszélve a felhasználóbarát, esztétikus, könnyen 95
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
kezelhet vev oldali szoftverr l. Kiemelked jelent sége van a gyors, korrekt, a vev k érdekeit szem el tt tartó vev szolgálati tevékenységnek. A sikeres internetes vállalkozásoknak gyorsan kell tudniuk megújulni, és folyamatosan reagálniuk kell az ügyfelek igényeire. • A hagyományos értékesítési csatornákhoz, különös tekintettel a jelent s konkurenciát jelent bevásárlóközpontokhoz képest az e-vállalatoknak mind kínálatban, mind szolgáltatásban többet kell nyújtaniuk. • A jelen internet penetrációs helyzetben és vásárlási szokások mellett néhány piacon csak a fokozatosan építkez k lehetnek sikeresek, akik saját, jól m köd kiskeresked i tevékenységüket terjesztik ki az internet segítségével, ugyanis az off-line, on-line értékesítés er síti egymást. Mindezek mellett, jelenleg az off-line is értékesít vállalkozással szemben, jóval nagyobb a vev i bizalom. • A témával kapcsolatosan lefolytatott mélyinterjúkból jól látszik, hogy az e-kereskedelmet érint nehézségek, buktatók a külföldi példákkal összevetve specifikusabbak a sajátos magyar piaci viszonyok, vásárlói szokások, törvényi szabályozások miatt, és jóval összetettebbek, mint az a külföldi példák alapján várható volt. A vállalkozását elindítani kívánó cég vezet jének tehát feltétlenül tájékozódni kell a korábbi, és a jelenlegi piaci szerepl k tapasztalatairól. Ezért is van jelent sége a mélyinterjúk segítségével készült kutatásokból lesz rhet véleményekre az egyéb kutatások, felmérések általánosítható eredményei mellett. 9. Irodalomjegyzék 1. B gel, Gy. (2000): Verseny az elektronikus üzletben, M szaki Könyvkiadó 2. B gel, Gy. (2000): e-Stratégia, Ki sikeres az elektronikus gazdaságban? Magyar Távközlés, 2000. május, XI. évf. 5. Szám 8. o. 3. Demcsák, G. (2003): Virtuális boltból valódi kultúra, Piac és Profit 2003. február, 52-54. o. 4. Demcsák, G. (2003): Nagybevásárlás a weben, Piac és Profit 2003. április, 46-47. o. 5. Dessewffy, T. (2003): Internet-penetráció Magyarországon, avagy gátak, hidak és a Nagy Áttörés, IV. Telecom Liberalizáció Konferencia, 2003. június 12. 6. Eszes, I. –Bányai, E. (2002): Online marketing, M szaki Könyvkiadó 7. Farkas, E. (2003): Az elektronikus kereskedelem alakulása az Európai Unióban, Marketing és Menedzsment 2003/2., 58-75. o. 8. Fincziczki, B. (2005): Pénzköltészeti hetek, hvg Háló 2005. december, 19-20. o. 9. G. Tóth, I. (2005): Virtuáliából jelentjük, Heti Világgazdaság 2005. május 21. 105-106. o. 10. Gábor, J. – Stauder, M. (2002): Az elektronikus kereskedelem nemzetközi és hazai tapasztalatai Gazdálkodás 2002. 46. évf. 4. Szám 29-35 o. 11. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft (2004): Vállalati monitoring felmérés, 2004. november 12. Hámori, B. – Szabó, K. (2004): Az ipari kapitalizmustól az információgazdaság felé -mi változik, és mi nem? Vezetéstudomány. XXXV. évf. 2004. 10. Szám, 2-15. o. 13. Higgins, J. (2001): Lehet ségek és fenyegetések az elektronikus kereskedelem világában, Logisztikai évkönyv, 53-55. o. 14. Kápolnai, A. – Nemeslaki, A. – Pataki, R. (2002): E-Business stratégia vállalati fels vezet knek, Aula Kiadó 15. Kotler (1999): Kotler a marketingr l, Park Kiadó 16. Lemák, G. (2005): Az interneten keresztül értékesít kiskereskedelmi áruházak helyzete 2004. II. félév, GKI Gazdaságkutató Rt Budapest, 2005. január 17. Martin, J. P. (2005): Visszatérés a völgybe, Figyel 2005. augusztus 18-24., 40-43. o. 18. Mártonffy, A. (2000a): Fogyasztó, vállalat, interakció, Marketing és menedzsment 2000. 34. évf,
©
96
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
1. Szám, 4-6. o. 19. Mártonffy, A. (2000b): A webkereskedelem hét téveszméje, Marketing és menedzsment, 2000. 34. évf, 1. Szám, 12-13. o. 20. Meixner, Z. (2001): Új gazdaság Magyarországon, Cégvezetés, 2001. 9. évf. 2. Szám 21. Mojzes, I. – Talyigás, J. (2000): Elektronikus kereskedelem, Budapest, MTA Információtechnológiai Alapítvány 22. Reichheld, F. F. – Schefter, P. (2000): E-Loyalty Your Secret weapon on the Web, Harvard Business Review, 2000. Július-Augusztus, 105-113. o. 23. Szántó R. (2004): Az e-business helyzete Magyarországon – egy kutatás eredményei, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Vállalatgazdaságtan Tanszék, 49. sz. M helytanulmány 2004. május 24. Szerkeszt ségi cikk (2001): Záróra, Heti Világgazdaság, 2001. július 18. 28. o. 25. Szerkeszt ségi cikk (2000): Óriási boo.kás, Heti Világgazdaság, 2000. június 3. 46.o. 26. Szerkeszt ségi cikk (2001): Lapozzunk ! Heti Világgazdaság, 2001. június 9. 31. o. 27. Szerkeszt ségi cikk (2002): Amazon.com Csodaszám, Heti Világgazdaság, 2002. márc. 9. 31. o. 28. Szerkeszt ségi cikk (2001): Vonalban vannak, Heti Világgazdaság, 2001. augusztus 18. 30. o. 29. Szerkeszt ségi cikk (2001): Lekattantak, Heti Világgazdaság, 2001. március 10. 35. o. 30. Szerkeszt ségi cikk (2000): Hálószövés, Heti Világgazdaság, 2000. február 19. 33. o. 31. Szerkeszt ségi cikk (2000): A hálózat csapdájában, Heti Világgazdaság, 2000. szept. 23. 43. o. 32. Szerkeszt ségi cikk (2005): MPL-az innovációs pólus, Magyar Hírlap, 2005. szeptember 13. 2021. o. 33. Vasné dr. Egri, M. (2002): A vállalati versenyképesség változó faktorai, PH.D. disszertáció. BMGE 34. http://www.hvg.hu/gazdasag/20050905kiskerinternet.aspx (levétel id pontja: 2005. X. 19.) 35. Economist Intelligence Unit (2004): The 2004 e-readiness ranking. http://graphics.eiu.com/files/ad_pdfs/ERR2004.pdf: (levétel id pontja: 2005. V. 24.) 36. http://www.ihm.gov.hu/sajtoszoba/kozlemenyek/1millio_internetes_haztartas.print (levétel id pontja: 2005. X. 23.) 37. http://www.azevinterneteskereskedoje.hu (levétel id pontja: 2005. XI. 28.) 38. http://www.itkht.hu (levétel id pontja: 2005. XII. 01.) 39. http://www.google.co.hu/intl/hu/ads (levétel id pontja: 2005. XII. 02.)
10. Mellékletek A kutatásba bevont vállalatok, interjúalanyok, a mélyinterjú id pontja és -tartama - CentralNET – webáruház (www.centralnet.hu): Földváry Péter: 2005. V. 3. – 140’ - Web services – webáruház (www.webservices.hu): Hernádi Gábor sales manager: 2005. X. 14. – 80’ - G’Roby Netshop Kft - internetes élelmiszer kereskedelem (www.groby.hu): Nagy Sándor üzletágigazgató: 2005. V. 17. – 35’ - Viala Kft - internetes ételrendelés (www.netpincer.hu): Perger Péter cégvezet : 2005. XI. 9. – 30’ - I love sushi Kft - on-line sushi étterem (www.ilovesushi.hu): Turkovics Ilona ügyvezet igazgató: 2005. XI. 18. – 30’ - Netdepo.hu Kft -házimozi-HIFI szakáruház (www.netdepo.hu): Hutvágner Barna ügyvezet : 2005. V. 03. – 45’ - Cd Gráf - CD és DVD értékesítés (www.cdbt.hu): Szever Pál cégvezet : 2005. X. 4. – 80’ 97
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
- NetPiac Kft - on-line filmáruház (www.netpiac.hu): Kis Ervin Egon ügyvezet igazgató: 2005. XI. 23. – 60’ - IrodaNet - irodaszer áruház (www.irodanet.hu): Székely Zsigmond ügyvezet : 2005. V. 13. – 50’ - Office Depot Hungary Kft - irodai kellék értékesítés (www.officedepot.hu): Nagyváthy Viktória m. asszisztens: 2005. V. 12. – 25’ - Hórusz Bt - ezoterikus SW értékesítés (
[email protected]): Rusznyák Gábor ügyvezet : 2005. V. 4. – 30’ - Domus Rt - Fotex csoport tagjaként bútor értékesítés: Báthory Béla vezérigazgató: 2005. V. 10. – 25’ - Ticket Express - jegy értékesítés (www.tex.hu): Kiss László IT manager: 2005. XI. 10. – 40’ - Vatera.hu Kft - online aukciós piactér (www.vatera.hu): Valner Szabolcs cégvezet : 2005. X. 12. – 30’ - Sunbooks Kft - elektronikus vállalatközi könyvkereskedelem (www.sunbooks.hu): Száraz Miklós vezérig. h.: 2005. V. 12. – 30’ - Egmont Hungary Kft - gyermekkönyv és magazin kiadó (www.egmont.hu): Bartucz Katalin marketing assz.: 2005. V. 5. – 30’ - Bookline-LM Internetes Keresked.-i Kft - könyv értékesítés (www.bookline.hu): Budai Zoltán ügyvezet : 2005. X. 18. – 25 ’ - Líra és Lant Rt Fókusz Könyváruház – könyv, DVD (www.fokuszonline.hu): Papp Miklós áruház igazgató: 2005. XI. 10. – 35’ - Libri Áruház – könyv értékesítés (www.libri.hu): Kozma Zoltán marketing igazgató: 2005. XI. 24. – 30’ - Reálszisztéma Kft. - autókereskedelem – Toyota (www.toyota.hu): Papp Zsolt ügyvezet igazgató: 2005. X. 11. – 30’ - HIFI-CAR Kft. - Suzuki Plussz – autókereskedelem (www.suzukiplusz.hu): Fehér László ügyvezet igazgató: 2005. X. 5.-25’ - Opel Interat – autókereskedelem: Bánkuti János m szaki igazgató: 2005. X. 7. – 30’ - SPQR Hungária Járm kereskedelmi Rt. – autókereskedelem (www.spqr.hu): Németh Mariann marketingvezet : 2005. X. 18.–25’ - Sprinter – csomagszállító vállalat (www.sprinter.hu): Fári Tamás ügyvezet igazgató: 2005. V. 9. – 30’ - OTP Bank Rt Budaörsi fiókja: Pais József fiókvezet : 2005. XI. 21. – 25’ - OTP Bank Rt., Kártya Elfogadói F osztály (www.otpbank.hu): Lévai Tamás keresked i hálózatvezet : 2005. XI. 25. – 60’ - K&H Bank Rt., Értékesítés irányítás és támogatás igazgatóság, Bankkártya elfogadás és ATM értékesítés Osztály (www.khb.hu): Tubai Csilla f osztályvezet (elektronikus megkérdezés): válasz érkezett: 2005. XI. 28. - IT Információs Társadalom Kht., EU Tervezési és Tudásmenedzsment Részleg (www.itkht.hu): Dr. Szentgyörgyi Andrea részlegvezet (elektronikus megkérdezés): válasz érkezett: 2005. XII. 09. - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KKV Stratégiai és Pályázati F osztály (www.gkm.gov.hu): Dr. Kóczián József f tanácsos (telefonos megkérdezés): 2005. XI. 28. – 10’ - Budaörsi Okmányiroda: Benk István hivatalvezet : 2005. XI. 22. – 30’ - Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (www.ofe.hu): Fischer Gábor informatikai és kommunikációs szakért : 2005. V. 10. – 60’ - Magyar Posta Rt., Logisztikai Üzletág Értékesítési és Marketing Igazgatóság (www.mpl.hu): Kovács Levente marketing vezet és - ugyanitt Rácz András komplex logisztikai értékesítési vezet : 2005. XI. 30. – 50’ - Globe Kft (www.globemaster.net): Vati András programozó: 2005. XII. 02. – 60’ - Könyvvizsgáló: Matukovics Gábor PhD, (elektronikus megkérdezés): válasz érkezett: 2005. XII. 05.
MARGITAY-BECHT András1 A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, AZ EGYENL TLENSÉG ÉS A SEGÉLYEZÉS KAPCSOLATÁNAK ÁGENS ALAPÚ MODELLEZÉSE
A világ minden gazdasága számára kulcsfontosságú a versenyképesség mérése. Ez az a mutató, amely meghatározza, hogy az adott nemzetgazdaság teljesítménye hogyan viszonyul a többi gazdaságéhoz, hogy a nemzetek közötti gazdasági versenyben milyen szerepben lehetséges az országnak részt venni. Ennek megfelel en nem lehet elégséges ezen mutató mérése; szükséges el rejelezni a gazdasági döntések versenyképességre gyakorolt hatását is. Dolgozatomban bemutatok egy olyan modellezési eljárást, melynek segítségével egy olyan komplex gazdasági modell készíthet , melyb l a a releváns szektorok és az egész gazdaság teljesít képességének illetve a versenyképességnek a változása könnyen kiolvasható. 1. Bevezetés A közgazdaságtudomány – mint az összes többi tudományterület – arra használja a modellezést, hogy leírja, pontosabban megértse és el re tudja jelezni a vizsgált rendszer m ködését, amelynek komplexitása a direkt vizsgálatot lehetetlenné teszi. A közgazdászok már Adam Smith óta rendszeresen megkísérlik, hogy tanácsokkal segítsék a nemzetek vezet it azon úton, mely szerintük a helyes gazdasághoz vezet. A morálfilozófus teológus Smith modelljének segítségével kívánta bemutatni, hogy nem immorális ha az egyéneket a saját gyarapodásuk hajtja, és – szemben az akkor elfogadott merkantilista doktrínával – ez az önérdekkövet magatartás az, amely a nemzet igazi gazdagságát adja. Bár ez a gondolatmenet vált a közgazdaságtan meghatározó irányvonalává, nem válaszolta meg a gazdaság m ködésével kapcsolatban felmerül összes kérdést. Mindeközben a kormányzatok m ködésének megítélésében egyre meghatározóbbá válik a gazdaság teljesít képességének megítélése. A „hagyományos” kormányzati feladatok helyett egyre inkább a szociális és gazdasági kérdések lesznek központiak, és így a kormányzat egyre intenzívebben rászorul a gazdasági tervezés, a közgazdaságtan segítségére. Az egyre gyorsabb globalizáció miatt pedig a gazdasági el rejelzés nem szorítkozhat egyetlen ország bels m ködésére; a küls környezet egyre meghatározóbbá válik. A külfölddel fenntartott gazdasági kapcsolatok részben kiterjesztik, részben besz kítik a hazai gazdaság mozgáskörét, és ebb l a szempontból meghatározó a vizsgált nemzetgazdaság versenyképessége. Ezen dolgozat célja, hogy a versenyképesség vizsgálatának egy újszer megközelítését adja. A manapság használatos modellek alapvet tulajdonságaik miatt a versenyképességet nem tudják teljességében vizsgálni, csak pár kiemelt aspektusával foglalkoznak. A dolgozat bemutat egy alternatív megoldást, levezeti az el nyeit és a hátrányait, és bemutatja, hogy ez a modell a nagyobb magyarázó er mellett is rugalmasabb tud maradni, mint a hagyományos modellek. Végül megmutatom, hogy a mostani technológia felhasználásával egy ilyen modell létrehozható, és ezen modell felhasználásával a versenyképesség változása pontosabban el rejelezhet vé válhat.
MARGITAY-BECHT András Közgazdaságtan Tanszék Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Sztoczek u. 2. 408-as szoba Telefon: (36-1) 463-1908 Email:
[email protected] 1
© 98
99
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
2. Versenyképesség A versenyképesség fogalma több szempontból problémás; mi sem utal erre jobban, mint a tény, hogy legtöbb szakirodalom nem is kívánja definiálni. A fogalom mögöttes tartalma az, hogy egy adott gazdaság teljesít képessége hogyan változik a többi országéhoz képest. Egy kvázidefiníció szerint a versenyképesebb gazdaság több, jobb terméket állít el olcsóbban, azaz saját termékei iránt a világpiacon található kereslet. Ennek megfelel en a versenyképesség javulását fel lehet fogni az országban megtermelt javak iránt mutatkozó küls keresletváltozással is.
el rejelezni, hanem az adott versenyképesség-élénkít politika eredményességét is nehéz értékelni (eltér mérési megközelítések eltér eredményességet adhatnak; ráadásul egy adott mérési módszertan rögzítésével a politika már nem a versenyképességet, hanem az adott mutató növelését t zi ki célul). A versenyképesség problémájának valós gyökere az, hogy míg makrofogalmakról kívánunk beszélni, nagyon fontos mikrotényez k is hatnak rá. Ahogy az a The Competitiveness Institute (2005) idei jelentésének el szavából is kiderül, a 104 országból való 8700 értékel kiemelt hangsúlyt fektetett a: • makrogazdasági környezetre • a növekedést befolyásoló közintézményekre • a technológiai fejlettségre és innovációs hajlandóságra Jól látható, hogy ezen három alapérték közül az els makroökonómiai jelleg , a második, bár szintén a makroszinten helyezkedik el, a kormányzat hatását mutatja, míg a legutolsó tényez er sen mikroökonómiai és oktatáspolitikai jelleg . Annak ellenére, hogy ezen szempontok viszonylag könnyen figyelembe vehet k szubjektív értékelések készítésekor, a valós gazdaságpolitikai és iparpolitikai döntések meghozatalakor nehéz azok hatását el rejelezni, modellezni.
A versenyképesség mérése A probléma igen komplex, mint azt a számos, a versenyképesség mérésére létrejött módszertan is bizonyítja. Számos módon mérhet egy gazdaság versenyképessége, és ezen mér számok egymással sem összemérhet k.
A kínálat oldali versenyképesség A klasszikus-neoklasszikus elméletekb l kinöv versenyképesség mérés a komparatív el nyökre, és ezek kihasználására helyez hangsúlyt. A f kérdések a tényez ellátottság és az ennek következményeképp kialakuló árak. A tényleges komparatív el ny fejezi ki a mért tényez ellátottságbeli különbségeket, míg a látszólagos komparatív el ny a kereskedési szerkezetb l adódó eltéréseket mutatja. Tekintettel arra, hogy ez a két érték nem egyezik meg, már itt is van értelme versenyképességr l beszélni. Ezen megközelítés lényege, hogy a fajlagos költség-különbségekre épít, f mutatója a ULC (Unit Labor Cost). Problémája, hogy országok közti összehasonlításban használata kérdéses.
Kereslet oldali versenyképesség Ez az elmélet a versenyképesség kérdését mint piaci igényekre való reagálási képességet veszi figyelembe, azaz az a versenyképesebb gazdaság, amelyik dinamikusabban alkalmazkodik a változó világpiaci igényekhez. A költségel nyök itt már nem annyira relevánsak, hiszen a tökéletes verseny helyett itt inkább monopolisztikus verseny jellemzi a piacot. A vev például nem „autó”-t akar vásárolni, hanem „olcsó, 5 személy gazdaságos szállítását lehet vé tev autó”-t, és ezek az al-piacok állandóan alakulnak a fogyasztói szokások és a többi termék változásának függvényében. A megközelítés lényege az exportváltozás mérése, mutatója az UVI (Unit Value Index). Problémája, hogy naturális egységekben méri a termelést, és az import/export mikroszerkezetbeli eltérését figyelmen kívül hagyja.
Kombinált mérési megoldások Jól látható, hogy a két fenti megközelítés alapvet en eltér egymástól, mégis szükséges lenne a kett egymáshoz való közelítése. Külön problémát jelent, hogy a versenyképesség fogalma mást jelent makroszinten mint mikroszinten, azaz a nemzetgazdaság versenyképessége nem okvetlenül jelenti az összes vállalat versenyképességét és fordítva. Az átfogó megközelítés hívei épp ezért csak a nemzetgazdaság általános mutatói alapján dolgoznak; Török [1999] szavaival élve „az a gazdaság versenyképes, amelynek általános fejlettség- és állapotjelz i jók, a gazdaság szerepl i ennek tudatában vannak, és a gazdaság nyitottsági foka is eléggé magas ahhoz, hogy a versenyképesség a külgazdasági kapcsolataiban is érvényre jusson.” Ezen megközelítés lényege egy szubjektív felmérés készítése, azaz mutatószámok nem generálhatók bel le (a kimutatás lényege pont az, hogy a megkérdezettek szubjektív véleményét tartalmazza). A versenyképesség változásának el rejelzése Tekintettel arra, hogy a mérési módszertan sem egységes, igen nehéz a versenyképesség változásának el rejelzését elvégezni. A helyzet ennél súlyosabb, hiszen nem csak a változást nehéz
©
100
A szükséges modellezési környezet A cél tehát egy olyan környezet létrehozása, amelyben a különböz gazdasági és iparpolitikai intézkedések a versenyképességre, illetve a versenyképesség különböz mutatóira gyakorolt hatásai megmutathatók. A fenti tényez ket figyelembe véve az alábbi követelményeket kell a modellezési környezetnek teljesítenie: Mérni kell tudni a vállalati teljesít képességet, hatékonyságot, reakciósebességet. Szükséges mérni az egyének tudásszintjét is, hogy meghatározható legyen a humánt kébe való beruházás, ennek hatékonysága és termelékenységre, innovativitásra gyakorolt hatása Természetesen meg kell tudni határozni a nemzet kibocsátását, és ebb l a növekedését Végül garantálni kell egy eljárást, amelynek segítségével az eltér versenyképesség-értékel módszerek a modellbe integrálhatók A lényeges kérdés: milyen modellezési környezet teszi lehet vé a rugalmasságot? 3. Ágens alapú modellezés Az ágens alapú modellezés egy számítógépes modellezési eljárás, amely lehet vé teszi komplex modellek alulról való felépítését. A hagyományos matematikai modellezéssel szemben az individuumvagy ágens alapú modellek olyan szimulációk, melyekben a populáció tagjainak lokális kapcsolatainak globális hatásai megfigyelhet ek. Az ágensek sok mindent megjeleníthetnek, madarakat egy rajban, autókat a forgalomban, gazdasági szerepl ket egy gazdaságban stb. Az ágens alapú modellezés a multiágens rendszerek egy alcsoportja. A multiágens rendszerek lényege, hogy a komplex egész több apró, egymással kommunikáló ágensb l áll. Az ágens alapú szimulációk esetében az ágensek autonómok. Az ágens alapú és a szimbolikus összehasonlítása Az ágens alapú modellekben autonóm, önálló ágensek tevékenykednek egy el re definiált környezetben, és az együttes viselkedésük határozza meg a rendszer m ködését. A szimbolikus modellekben az individuumok viselkedése eleve átlagoltan, aggregáltan szerepel a rendszerben, és ezen aggregátumot írja le a modell matematikai formában. A meghatározó különbségek: • A modell létrehozása: ágens alapú modellek esetében az ágensek viselkedését és egymás közti kommunikációját kell leírni. A szimbolikus modellekben az egész rendszert le kell írni, és mindenféle kapcsolatot eleve fel kell venni a szerepl k között. Ebb l következik, hogy míg egy ágens alapú 101
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
környezetben könnyen tesztelhet az ágensek relevanciája (a valós életbeni megfelel ikkel könnyen összevethet ek), a kialakuló makroviselkedés nehezen ellen rizhet . A szimbolikus modellekben ez pont ellentétes: a modell a makroviselkedést írja le, így az könnyen ellen rizhet 2, míg az alapfeltevések rejtve maradnak, axiómaszer ek. • Makroviselkedés: egy szimbolikus modellben ez könnyen látható, hiszen a modell ezt írja le. Az ágens alapú modellekben ez direktben nem jelenik meg, csak az ágensek viselkedéséb l alakul ki. • A kimenetel változása: A szimbolikus modellek során egy paraméter megváltoztatásának hatása könnyen látható, azonban lehet, hogy a releváns változások egyáltalán nem megfigyelhet ek. Az ágens alapú modellekben minden olyan változás megfigyelhet , amely az ágensek állapotaiból aggregálható.3 Mindent egybevetve az ágens alapú modellek összetettebbek, számításigényesebbek, de az alulról való felépítésük miatt relevánsabbak lehetnek, mint a deklaratívan létrehozott matematikai modellek.
Ezen kísérleteket használva számos olyan kérdésre választ kaphatunk, amelyeket a standard terminológia nem tud érinteni, például: hogyan alakul ki a gazdasági szerepl k közti együttm ködés (megjelenik a kialakuló magatartásban?) a “társadalmi hasznosság” több eltér társadalmi hasznossági függvény alapján is kiszámítható, hiszen minden ágens saját hasznossága ismert. Az egyéni értékek többféle aggregációja a modell állapotának többféle értékeléséhez vezethet, amely lehet vé teszi az eltér szempontrendszerek figyelembe vételét. hogyan változik az egyének teljesít képessége a gazdaságban? (Az ágensek tudás alapján történ sokasági eloszlása nagyban meghatározza, hogy mennyire alkalmas a társadalom tudásintenzív, innovatív iparágak fejlesztésére.) hogyan módosul az egyes vállalatok (gazdasági szektorok) teljesít képessége, reakciósebessége, hatékonysága (A modellb l tehát szektoriális információk is kinyerhet ek) hogyan változik az aggregált versenyképesség értéke, akár több szempont szerint is (Az ágens alapú megközelítés lehet vé teszi, hogy számos versenyképesség-értékel megközelítést alkalmazzunk) legfontosabb, hogy a törvényi beavatkozások hogyan hatnak a fenti értékekre. (Egyéni szintre bontva meg tudjuk mondani, hogy milyen hatással van a kormányzat a szerepl kre, illetve a makrogazdaság egészére.)
Adaptív ágensek A matematikai modellekkel szemben az ágens alapú modellekben a tanulás elosztott módon történhet, és így pontosabban írják le a gondolkozó szerepl ket. Az ágens alapú modellezés igazi ereje ebben rejlik: az ágensek viselkedését leíró eljárásoknak nem kell statikusnak lenni! Egy átlagos ágenst a típusjellemz k, a bels viselkedési normák, és az állapotinformációk jellemeznek. A bels m ködési információk általában az ágens kommunikációs lehet ségeit és a döntéshozatali eljárásait írják le, és meglehet sen egyszer egy olyan szabályhalmaz létrehozása, amelyek lehet vé teszik egy ágens számára a tanulást. Ebb l a szempontból irreleváns, hogy milyen módszerrel „gondolkoznak”, azonban fontos lehet, hogy az egyszer if-then szerkezetek mellett komplex mesterséges intelligenciával (neurális hálóval, genetikus algoritmussal) is rendelkezhetnek.
Közgazdasági alkalmazások Az ágens alapú modellezés sokban hasonlít egy petricsészés kísérlethez: a kísérlet elvégzéséhez létre kell hozni egy ágensekb l álló modellgazdaságot. Ezen ágensek reprezentálják a gazdaság szerepl it és a gazdasági környezetet (szociális, kultúrális kérdések, intézmények stb) is. A gazdaság ilyen inicializálása után hagyni kell fejl dni, és a makroviselkedés az ágensek viselkedésének ered je lesz. Nincs küls beavatkozás, csak ágensek közötti kapcsolattartás engedélyezett (pl. az árat nem lehet küls leg meghatározni, ez az ágensek döntései alapján alakul ki). Egy gazdaság ilyetén való modellezése során számos kérdés merül fel. Az egyik legfontosabb az, hogy hogyan „gondolkoznak” az ágensek, hogyan viselkednek? Egyes esetekben nem lényeges, hogy az ágensek emberszer en viselkedjenek, így hagyományos tanuló algoritmusokat is lehet használni. Más esetekben (pl. társadalmi kapcsolatok vizsgálatakor) elengedhetetlen, hogy az ágensek emberszer en viselkedjenek, ilyenkor alternatív (pl. neurális háló alapú) döntési eljárásokat kell használni. Szintén problémás az ágensek között használandó protokoll kérdése. Ezen protokollok határozzák meg a piacokat (és a piacokon kívüli tranzakciókat), így jelent s hatást gyakorolnak a szimuláció kimenetelére. Hasonló problémát vet fel a kereskedési hálózatok kialakulásának kérdése. Milyen algoritmussal határozzák meg az ágensek a partnereiket? Véletlenszer en választanak? Felhasználják a múltbeli tapasztalataikat?4
2 Pl: segélyezés. A modell nem m ködik. 3 Természetesen az ágenseknek igen bonyolult állapotváltozói is lehetnek. Pl. historikus állapotváltozók esetében ágens szinten meghatározható a változás. 4 Ez a kérdés elválaszthatatlan az ágensek gondolkozásától. Az evolúciós algoritmust használó ágensek véletlenszer en választhatnak partnereket, és egy megfelel ségi függvény segítségével értékelhetik ket (a „hasznosabb” partnerek magasabb pontszámot kapnak, így a jöv ben valószín bb a velük való kapcsolat). Egy neurális hálózatot használó ágens kevésbé véletlenszer döntéseiben, és a „jó” partnerekhez jobban fog ragaszkodni, mint egy evolúciós ágens (fontosabb a
©
102
4. Az ASPEN modell Érdemes megnézni az els országszint ágens alapú modellt. Az ASPEN modell az egész Egyesült Államok gazdaságát modellezte egy összefügg egységben,és célja nem volt más, mint az ország gazdasági helyzetének és versenyképességének az el rejelzése.
1. ábra: Az ASPEN ágenseinek kommunikációja Forrás: Scania National Laboratories [1997], 15. old.
A korai ASPEN modell meglehet sen egyszer volt, csak piaci tényez ket vett figyelembe. A háztartást 1000 ágens jelképezte, az ipart 4, akik élelmiszert állítottak el , a kormányzati szektort egy. Ezt a modellt napi szimulációs ciklusban 30 szimulációs évig futtatták, és már ezzel is sikerült kimutatni a gazdaság 7 éves ciklikusságát. Bár már ez is jelent s eredmény volt a modell m köd képességének igazolása irányában, még messze elmaradt az igényelt pontosságtól. Az ASPEN modell célja: kormányzati, jogi és szabályozási döntések hatásának vizsgálata a gazdaság szektorainak különálló vizsgálata a gazdasági szerepl k szimulálása 103
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
a gazdaság egészének vizsgálata és a kezdeti modell meglehet sen messze volt ezen cél elérését l. A következ lépés egy olyan modell létrehozása volt, amely már meg tud felelni a tervez k elképzeléseinek. Ezen modell bonyolultabb felépítés kellett legyen, amely más szektorokat és a bankrendszert is tartalmazta. Ezzel a modellel minden korábbinál pontosabban tudták el rejelezni a gazdaság m ködését, ismételten meggy z dve az elképzelés életképességér l. Az elmúlt évtizedben a számítási kapacitás és a szimulációs technikák exponenciális sebességgel fejl dtek. Az eredeti ASPEN modellt az Egyesült Államok SANDIA laborjában futtatták, abban az id ben a leggyorsabb számítógépnek számító „TERAFLOP” gépen. Ennek 9200 darab PII processzora 3.1 teraflop teljesítményt nyújtott. Összehasonlításképp a januárban megjelen Playstation III játékkonzol 2 teraflop számítási kapacitással fog rendelkezni. Ráadásul a GRID technológia fejl dése egyre inkább kitolja a számítási kapacitás korlátait.5 Ez egyre bonyolultabb és életszer bb modellek létrehozását teszi lehet vé. Látva, hogy az ágens alapú modellezés számos minket érdekl kérdésre választ tud adni, és hogy a m köd modell nagy magyarázó erej , kézenfekv nek látszik a segélyezést is ágens alapú módon modellezni. De hogy kéne egy ilyen modellnek felépülnie?
országspecifikus tényez ket is figyelembe lehetne venni. Amint az a 2. ábrán is látszik, az ABMA modell lelke a benépesít modul. Ennek bemenete a modellezni kívánt országot leíró statisztikai adatok, amelyb l el állítja az országra jellemz ágens-sereget. Ezzel az eljárással egységes modell használható ágensszinten, de mégis lehetséges eltér országok szimulálása. A benépesít modul csak egyszer futna le, az inicializálási stádiumban, és miután létrehozta a szükséges ágenseket, már csak azok m ködése határozná meg a gazdaság viselkedését. Ez az eljárás lehet vé teszi, hogy petricsésze-gazdaságokat lehessen létrehozni, amelyeknek m ködését megfigyelve következetéseket lehetne levonni a valós gazdaságok m ködésér l. Egy hipotézis teszteléséhez csak be kell vinni a modellbe a küls hatást (pl. utasítani a központi bankot, hogy csökkentse a tartalékrátát). A küls változtatás után az ágensek lassan alkalmazkodnak az új szituációhoz, (a “bank” típusú ágensek megnövelik a hitelezést, a “vállalat” típusú ágensek növelik a beruházást stb.), és a kialakuló viselkedés leírja a makrohatást. Ágens attribútumok
Statisztikai Adatok
Lekérdezés
Döntéshozó Egység
Döntéshozó algoritmus
Benépesít modul
Ágens-alapú gazdaság
Ágens
Állapotváltozók
Eredmény
2. ábra: Az ABMA modell
A SANDIA laboratórium kutatói sikerrel használták az ASPEN modellt az árszínvonal, kibocsátás, árfolyamváltozás el rejelzésére, és még egy háborús helyzetben bekövetkez infrastruktúra-veszteség hatásait is ki tudták mutatni. Ha egy olyan nagy és komplex gazdaság modellezhet volt, egyszer feladat kellene, hogy legyen egy alacsony jövedelm ország fejletlenebb gazdaságának modellezése. Ehhez azonban egy olyan modellezési környezetre van szükségünk, amely lehet vé teszi különböz országok modellezését, így elkerülhet vé válna, hogy minden egyes országhoz új modellt kelljen kidolgozni. Alapszerkezet Az ABMA modell mögött meghúzódó alapgondolat egyszer : a környezet határozza meg a formális m ködést, míg az országspecifikus tényez k az ágensek eloszlásában és kezdeti paramétereiben jelennének meg. Így egy egységes platformon válna lehet vé minden kísérlet elvégzése, miközben az
©
5 A mi esetünkben a GRID nem okvetlenül használható. Bár elképeszt számítási és tárolási potenciált biztosít, a m ködés sz k keresztmetszete a kommunikáció. Egy adaptív ágensalapú kommunikáció esetében nagymennyiség adat áramlik minden számítási node között, így egy nagyteljesítmény , többprocesszoros architektúra jobb megoldásnak t nik, mint a GRID.
104
Eredmények
Eljárás memória
5. Az ABMA modell
Cél
3. ábra: Egy mintaágens Forrás: Saját ábra
A versenyképesség modellezéséhez meglehet sen bonyolult felépítés ágensekre van szükség. Az alapstruktúrájuk megegyezik egy általános adaptív ágens struktúrájával (3. ábra), de néhány specifikus tulajdonságra külön ki kell térni. Az ágens elolvassa a bemeneteit: ez egy környezetvektor, ami leírja a többi ágens tevékenységeit, kommunikációját, ajánlatait, stb. A döntéshozó algoritmus kiértékeli ezeket figyelembe véve az ágens állapotát (állapotváltozók), célját (valamiféle hasznosságmaximum) és az ágens „gondolkozását”, az eljárásmemóriáját (pl. a neurális hálózatát). A modell csak akkor tud megfelelni az elvárásoknak, ha számos állapotváltozót használnak az ágensek. A mi szempontunkból szükséges extra információk a dolgozó ágensek tudása, tapasztalata; a vállalati ágensek technológiája (er forrás-felhasználási szerkezete) és innovativitása (a termelési szerkezet átalakítására való képesség). Az egyéni tudás modellezése viszonylag egyszer en végrehajtható, ha az ember eldob 1-2 makroökonómiai paradigmát. Amennyiben a munkát nem egységesnek fogjuk fel, hanem N különféle munkatípust definiálunk a gazdaságban, és eltároljuk, hogy az ágens mely típusú munkából mennyit végzett, illetve mennyit tanult az adott munkához tartozó ismeretanyagból, akkor egy igen differenciált munkapiaci leírást kapunk. Ezen [tudás;tanulás] vektor meghatározza minden egyes munkás teljesítményét. Például tegyük fel, hogy egy országban kétféle munkaer létezik csak, a képzett (LM) és a képzetlen 105
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
(LS). A képzetlenr l tudjuk, hogy nincs szükség hozzá iskolázottságra, a képzett munkaer esetében azonban az iskolázottság foka egy ideig er sen javítja a termelékenységet. Mindkét esetben azonban adott, hogy a munkatapasztalat növeli a termelékenységet. Ebben az esetben az ágens három állapotváltozót tartalmaz, EDUM, WORKM, WORKS, amelyek a képzettségi szintet, illetve a megfelel munkákban szerzett munkatapasztalatot tartalmazzák. Természetesen ilyenkor nyugodtan a modellbe helyezhet egy paraméter a munkamorál kifejezésére is. A vállalati szektor modellezése során figyelembe kell venni az eltér típusú munkák alkalmazásának lehet ségét, azaz a termelési technológia többféle (akár az összes) munka felhasználását is tartalmazza. Ezzel leírható nem csak a t ke ill. munkaintenzív szerkezet, hanem a tudásintenzív iparágak is. Viszonylag problémás az innovativitás modellezése, ennek egy egyszer bb megoldása az összvállalati termelékenység ill. hatékonyság változtatása (esetleg a képzett munkaer alkalmazásának függvényében). A munkaer mennyisége itt természetesen nem tisztán darab*id , hanem a korábban bemutatott termelékenység-függvény visszatérési értéke. Természetesen ezzel a vállalati döntést kettébontottuk, el ször meghatározza a keresett LM és LS mennyiséget a vállalat, majd adott munkavállalók felvételével tölti ki ezt a keretet. Így a tapasztaltabb munkásokat felvev vállalat kevesebb effektív munkást alkalmaz. Természetesen granuláltabb munkatípusok esetében még precízebb döntést hoz a vállalat, és figyelembe veheti a munkavégzés során történ hatékonyságnövekedést is. Az állapotváltozók kezdeti értékeit és az ágensek célját a benépesít modul határozza meg a modell inicializálási stádiumában. Intézményi környezet Ez határozza meg az ágensek környezetét: • az ágensek közti kommunikáció alapvet formái • a gazdaság szerkezete (a termel ágensek száma és elosztása, a t keelosztás és termelékenység, a „bank” szerepl k kapcsolata a többi szerepl vel stb.) • a kormányzati feltételek (árfolyamrendszer, támogatások, adók stb.) • a társadalmi paraméterek (átlagos családméret, várható élettartam, stb.) Ezeket az adatokat is a benépesít modul tölti fel.
Külkereskedelem Az ország többi országgal való kereskedelmét általában egy speciális, RotW (Rest of the World, „többi ország”) ágens bevezetésével végzik. Ennek a megközelítésnek az el nye, hogy viszonylag egyszer vé teszi a nemzetközi kereskedelem ábrázolását, a mi esetünkben azonban pont ez az, amit a modellb l ki szeretnénk emelni. Az országunk versenyképességét nagyban az határozza meg, hogy a küls (kereslet-oldali) változásokra hogyan tud reagálni. Egy egyszer RotW ágens használatával a „többiek” csak elnagyoltan szerepelnek, így viselkedésük elég egyszer vé satnyul. Az alternatív megközelítés természetesen az, hogy állítsunk egymással szembe két ágens alapú gazdaságot. Ebben az esetben viszont abba a problémába ütközünk, hogy a többieket reprezentáló modell bonyolultabb lehet, mint maga az „érdekes”, a hazai gazdaságot bemutató modell. A kompromisszumos megoldás az, hogy a RotW ágens egy viszonylag komplex m ködés , de monolitikus ágensként szerepel, amelynek m ködése kívülr l nagyon pontosan befolyásolható. Ennek következtében a modell magyarázóértéke magas marad, miközben a számítási kapacitást is kordában tudjuk tartani.
©
106
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Felmerül problémák Egy olyan keretrendszer létrehozása, amely egységesen le tudj írni sok alacsony jövedelm országot, már eleve problémás. Nagy leíróer vel kell, hogy rendelkezzen, miközben nem tartalmazhat információt az adott országokról. Az országspecifikus információkat mind az ágensekbe magukba kell bekódolni, ami nehezebb feladat, mint els ránézésre látszik (hiszen ez azt jelenti, hogy az országok közti különbségeket ágensszinten kell tudni megragadni és megjeleníteni). A megvalósítás során ez azt jelenti, hogy a különféle társadalmi intézmények is ágens reprezentációt kell kapjanak, és ezen ágensek min ségi (illetve egyes esetekben mennyiségi) változtatásával lehetséges az adott tulajdonság kezelése. A keretrendszer létrehozása messze nem olyan bonyolult, mint a társadalmi rendszerek leírása. Egy ágensalapú környezetben a társadalmi struktúrát leginkább több típusú, eltér karakterisztikájú (hasznosságfüggvény , stb.) „személy” ágens segítségével lehet leírni, ami lehet vé teszi az alapvet személyiségtípusok leírását (homo economicus, homo custodius stb). Ezen ágensek megfelel arányú keverésével el lehet állítani a kívánt társadalmi struktúrát. Természetesen itt beleütközünk az „alapvet személyiségtípusok” problémájába: mi alapján lehet típusba sorolni az embereket? A hasznosságfüggvényük szerint? A képzettségük, termelékenységük szerint? Több dimenzióban? Ennek az ábrázolási módnak természetesen nagy el nye is van. A versenyképesség elemzése miatt már eleve szükségünk volt a tudás dimenzió nagypontosságú elemzésére, és annak változását a modellbe beépítettük. Ennek következtében a tudás alapú társadalmi struktúra a modell endogén változójává válik, és a versenyképességnél mélyebb változásokról is képet kaphatunk. Egy újabb probléma a gondolkozás. Eltér vagy azonos algoritmust használjanak? Eltér módon emlékezzenek? Ha igen, mi alapján lehet felosztani a lakosságot? Természetesen a “benépesít modul” önmagában is tartalmaz számos implicit feltételezést a modellezési technológiáról. Ezek: • bemeneti adatok: az alapfeltevés, hogy az országok közti meghatározó különbségek kinyerhet k statisztikai adatokból. De például milyen „statisztikai adat”-tal lehet leírni a társadalmi szerkezetet? Mit kell tudni, hogy meg lehessen határozni Zimbabwe és Timbuktu társadalmi berendezkedése közti különbségeket? • adat elérhet ség: még ha ismert is, hogy milyen adatra van szükség, elérhet -e az az adat? Ha igen, elegend en pontos-e az adat? (Ezt honnan lehet tudni?) Ha nem, lehet pótolni-e más adattal? Ha azt sem, akkor mit lehet tenni? • benépesítési folyamat: Amennyiben az összes szükséges statisztikai adat rendelkezésre áll a megfelel pontossággal, akkor egyértelm -e az ágensek létrehozása? Lehet-e determinisztikus folyamattal leírni ezt, vagy valamiféle sztochasztikát kell alkalmazni? Ha a folyamat sztochasztikus, az eltér trajektóriák mennyire befolyásolják a kísérlet kimenetét? (Ha nem, minek a sztochasztika? Ha igen, használható-e a modell?) Könnyen látható, hogy nem minden típusú ágens esetében ugyanakkora ez a probléma. A bankszektor létrehozásakor például ragyogó kiindulópontként szolgálhatnak az IMF adatsorai. A kormányzat is meglehet sen egyszer en leírható. A háztartások sokkal komplikáltabbak (hierarchikusan kell leírni ket, hiszen a bevételek és kiadások részben egyéni jelleg ek, részben családiak). Az ágens-családok létrehozásánál is jelent sebb a gazdaság szektorizáltságának meghatározása és modellezése. 6. Összegzés A dolgozatban bemutattam, hogy az ágens alapú modellezés radikálisan eltér a hagyományos szimbolikus modellezési megközelítést l. Lehet vé teszi, hogy a modellez a gazdaság mikro- és makrom ködését egyszerre figyelje meg, és ennek segítségével adott változások hatásmechanizmusának vizsgálata egységszinten is lehet vé válik. A mikroszint állapotinformációkból olyan makroinformációk is kinyerhet k, amelyek nem állnak rendelkezésre a megszokott eljárások 107
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
segítségével. Ennek következtében a változások elemzése pontosabbá válik (hiszen a versenyképesség változásának az okait is megmutatja a modell, nem csak az eredményét), és ez jobb el rejelz képességet eredményezhet. A benépesít modul használatával könnyen ábrázolható a modellben a termelési struktúra, gazdasági kultúra, és az ágensek kialakuló viselkedése meghatározza a gazdaság- ill. iparpolitikai beavatkozások nyomán kialakuló versenyképességváltozást. Ezen modell használata nem ütközik számítástechnikai kapacitáskorlátba. Az IT infrastruktúra fejl désével elegend processzorid összegy jtése triviálissá vált, így ilyen modellek már nem csak nagy kutatólaborokban használhatók. Elméleti problémák azért maradtak a rendszerben. Egy transzparens ágensalapú modellezési környezetet kell kialakítani, amely lehet vé tenné alacsony jövedelm országok modellezését. Az ehhez tartozó benépesít modult is létre kell hozni, amely lehet vé tenné a transzparens keretrendszer konkrét adatokkal való aktualizálását. Végül ki kell dolgozni a különböz kormányzati beavatkozások modellezhet ségét a rendszerben, hogy a legmegfelel bb séma megtalálhatóvá váljon.
VICZE Gábor 1 INNOVÁCIÓ A MENEDZSMENT TANÁCSADÁSBAN
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
7. Irodalomjegyzék Begg, David – Fischer, Stanley – Dornbusch, Rudiger (2003): Economics, McGraw-Hill index.hu (2005): Munkaidejük felét ellógják az amerikaiak, [http://index.hu/gazdasag/vilag/amcsm4/] index.hu (2004): Keveset dolgozik a magyar, [http://index.hu/gazdasag/magyar/kvma040910/] Keynes, John Maynard (2003): The Economic Consequences of the Peace, New Brunswick, NJ: Transaction Publisher Martinás Katalin – Ayres, Robert U (2005): On the Reappraisal of Microeconomics, Edward Elgar Meyer Dietmar – Solt Katalin (2002): Makroökonómia, Budapest, Aula Scandia National Laboratories (1996): Aspen's Microsimulation Economics Model, [http://www.cs.sandia.gov/tech_reports/rjpryor/Aspen.html] Scandia National Laboratories (1997) ASPEN: A Microsimulation Model of the Economy [ftp://ftp.cs.sandia.gov/pub/rjpryor/Aspen_Paper2.pdf] Smith, Adam (1959): A nemzetek gazdagsága, Akadémiai Kiadó, Budapest (A “Wealth of nations”, 1776 fordítása) The Competitiveness Institute (2005): Global Competitiveness Report, [http://www.competitiveness.org/article/articleview/390/1/14/] Török Ádám (1999): Verseny a Versenyképességért? ISM
© 108
Az innováció kulcsfontosságú szerepet tölt be a gazdaság fejl désében. Az üzleti tanácsadó cégek termék és szolgáltatásportfoliójuk jellegéb l fakadóan, valamint az infokommunikációs technológiák gyors változása miatt, folyamatosan fejlesztésre, újításra kényszerülnek. Innovációs tevékenységük és jelent ségük azonban ennél szélesebb kör , hiszen a napi m ködésükkel kulcsfontosságú szerepet töltenek be a többi piaci szerepl folyamatinnovációs tevékenységében. A cikk összefoglalja az innováció értelmezési lehet ségeit, az EU által elfogadott definíciókat és az innováció szerepét az üzleti tanácsadó cégek életében, valamint a tanácsadó cégek szerepét a gazdasági innovációban. Tárgyszavak: vezetési tanácsadás, innováció, kutatás-fejlesztés, diffúzió
1. Innováció értelmezései Schumpeter els ként határozta meg az innovációt gazdaságelméleti kategóriaként, melynek lényegét a termelési tényez k új kombinációinak kialakulásában és az azt létrehozó vállalkozó személyében jelölte meg. Schumpeter az innovációt a gazdasági növekedés f forrásaként értelmezte. Az innováció öt alapesetét határozta meg: 1. új termékek, vagy min ségileg új javak el állítása, 2. új termelési eljárások bevezetése, 3. új piacok megnyitása, 4. új beszerzési források megnyitása, 5. új szervezet létrehozása. Schumpeter innováció megközelítése els dlegesen gazdasági szempontú, nem foglalkozik az innováció m szaki tartalmával és újdonságfokával. Schumpeter a technikai változások folyamatának három fázisát különbözteti meg. Az els fázis az invenció (a feltalálás), az új ötletek megszületésének és kifejlesztésének id szaka. A második fázis az innováció, az új ötleteknek, a találmányoknak a piacképes termékké/termelési folyamattá alakítási id tartama. A harmadik fázis a diffúzió (az elterjedés) szakasza, amikor az új termékek és termelési folyamatok meghódítják a potenciális piacokat. A neoklasszikus értelmezés szerint a termelési függvény a munka és a t ke függvénye, több t ke felhasználásával a t ke határhaszna csökken, kivételt jelent ez alól, ha a gazdaság át tud térni egy másik termelési függvényre. Annak ellenére, hogy a neoklasszikus iskola a technológiai fejl dést a növekedés motorjaként értelmezi, nincs definíció a technológiai váltásra (a termelési függvény megváltozására). Az újabb növekedéselméletek szerint a tudás növeli a t ke megtérülését (nagyobb ROI-t eredményez), valamint a folyamat segíti a tudás felhalmozását. A tudás hatékonyabb termelési módszerek, továbbfejlesztett termékeket és szolgáltatást eredményez, ezáltal adott mennyiség befektetett t ke (és munka) folyamatos növekedést eredményezhet az adott ország által el állított termék mennyiségében. A tudás jellegzetessége, hogy át tud terjedni az egyik cégb l, vagy iparágból egy másikba (spill-over effect), és az új ötletek alkalmazása és újra felhasználása nem jár költséggel (vagy csak minimális
1VICZE
Gábor Közgazdaságtan Tanszék Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Sztoczek u. 2. 417-es szoba Telefon: (36-1) 437 2800 Email:
[email protected]
109
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
költséggel jár). Az ilyen típusú tudás átterjedés segíti a gazdaság növekedését sz kös er források esetén. A Frascati Manual az innovációt a következ képp értelmezi (Frascati 1993): kutatáson és tapasztalaton alapuló fejlesztés az a kreatív munka, melynek alapján szisztematikusan n a tudás mennyisége (ideértve a humán t ke, a kultúra és a társadalom fejl dését), valamint a tudás felhasználásra kerül új alkalmazások formájában. Az Oslo Manual az OECD elemzések csoportjának részeként az innováció értelmezésével, folyamatával és mérhet ségével foglalkozik, így illeszkedik a Frascati Manual és a Canberra Manual által alkotott családba. A Frascati Manual a kutatás fejlesztés kézikönyve, az Oslo Manual az innovációra fókuszál, a Canberra Manual pedig a tudomány és technológia területének átfogó tanulmánya. Az Oslo Manual az üzleti szféra innovációs tevékenységével foglalkozik a vállalatok szintjén, termék és folyamatinnovációra (technological product and process innovation – TPP) koncentrálva. Az innováció esetében a minimális újdonságtartalom a cég számára új termékeket és folyamatokat jelenti.
Az Oslo Manual értelmezése szerint a vállalati innováció a vállalat tevékenységének tervezett átalakítását jelenti, mely átalakítás célja a vállalat teljesítmény növelése. A kézikönyv az alábbi jellegzetességeket tekinti az innováció alapvet jellemz inek: 1. Az innováció kimenete bizonytalanságot tartalmaz, vagyis az innovatív tevékenység megkezdése el tt nem lehet megmondani, hogy a kutatás, az új termék piaci bevezetése, a szervezeti átalakítás sikerrel jár-e. 2. Az innováció befektetéssel jár együtt, mely befektetés magába foglalhat immateriális és materiális javak megszerzését, valamint egyéb költségeket (pl: fizetés megemelése bizonyos alkalmazottak számára) 3. Az innováció átterjedési hatásával (spill-over effect) számolni kell, vagyis az innovatív tevékenység hasznából nemcsak a feltaláló vállalat fog részesedni. Néhány innovációs tevékenység esetén a követ magatartás alacsonyan tudja tartani a fejlesztési költségeket, ilyen esetekben a vállalatok motivációja kisebb lesz a saját innováció megkezdésére. 4. Az innováció magába foglalja az új tudás használatát, valamint a meglev tudás új kombinációban történ felhasználását. A tudást generálhatja a vállalati innovációs tevékenység, de egyéb forrása is lehet (pl: új technológia vásárlása). A tudás használata, vagy új kombinációban történ alkalmazása a vállalaton belül meglev rutineljárásokon és folyamatokon felül egyéb er forrásokat, er feszítést is megkövetel. 5. Az innováció célja a vállalati teljesítmény javítása és kompetitív el ny elérése a versenytársakkal szemben. A kompetitív el nyt három módon lehet megszerezni: A keresleti görbe eltolásával (pl: új termék bevezetése, jobb min ség el állítása, új piac meghódítása) A költséggörbe eltolásával (termelés, beszerzés, vagy értékesítés költségének csökkentése) A cég innovációs képességének növelése révén (új termékek bevezetési idejének csökkentése, új, hatékonyabb innovációs folyamatok kialakítása) Az European Competitiveness Report innovációs fejezetében az Európai Bizottság által az Innováció Zöld könyvében (Green Paper on Innovation) kiadott definíciót használja, amely a következ : „Az innováció az újdonságok sikeres el állítását, gazdasági és szociális szférába való beépítését és felhasználását jelenti. Az innováció új megoldásokat ad meglev problémákra, ezáltal segíti az egyének és a társadalom igényeinek kielégítését. (European Commission, 1995)” A jelentésben az innováció tág értelmezésével találkozhatunk, amely átfogja a teljes innovációs folyamatot, amíg egy termék vagy szolgáltatás piacképessé nem válik. Az innováció kiindulópontja a kutatás-fejlesztési tevékenység, amely új/jobb/olcsóbb megoldásokat állít el . A folyamat magába foglalja a szervezeti változásokat, az új technológia adaptációját, együttm ködések kialakítását éppúgy, mint a prototípus készítését, tesztelését és marketingjét.
1. ábra: Az innováció mérésének keretrendszere, Oslo Manual Third Edition 34. oldal
Az Oslo Manual innovációs keretrendszere integrálja a vállalati alapú innovációs és az egyéb innovációs modelleket (mint például a Kline és Rosenberg féle lánc-kapcsolat modellt, valamint az innovációs dinamó (innovation dynamo OECD/Eurostat, 1997) megközelítéseket). Az ábra a következ tényez ket foglalja magában: 1. a vállalaton belüli innovációt, 2. a vállalatok és a kutatóintézetek közötti kapcsolatokat, 3. a vállalatokat körülvev intézményi hátteret 4. és a kereslet szerepét.
©
110
K + F kiadások és a vállalati eredményesség kapcsolata A technológiai váltás és fejl dés a dolgozók oktatása, a kutatás fejlesztés és új szervezeti és menedzsment megoldások révén növeli a termelési tényez k határhasznát. A tudásba való beruházás az OECD jelentése (OECD 1996) szerint növekv határhasznossággal járnak, vagyis a K + F kiadások növelésével a vállalatok hatékonyságnövekedést érnek el. A Booz-Allen-Hamilton tanácsadó cég kutatása szerint a vállalati K + F kiadások növelése önmagában nem garancia a vállalati eredményesség növelésére. (BAH 2005) A vállalati innovációs ráfordítások és a vállalati teljesítmény közötti legfontosabb mutató az innovációs befektetések megtérülési hányadosa a ROI2, vagyis a return on innovation investment. A cikk a világ vezet , t zsdén jegyzett vállalatai közül az 1000 K + F-re legtöbbet költ vállalatot vizsgálta, hogy eloszlassa azt a tévhitet, hogy a K + F kiadások növelésével növelni lehet a vállalat eredményességét.
111
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A tanulmány kulcsfontosságú megállapításai: • A K + F kiadásoknak önmagában nincs közvetlen kapcsolata a gazdasági eredményesség legfontosabb mutatóival (növekedés, profitabilitás, shareholder return) • A méret számít, vagyis a méretgazdaságosság törvénye érvényesül. A tanulmány kimutatta, hogy nagyobb cégek a bevételek kisebb százalékát költik K + F-re, de így is ugyanolyan eredményességet tudnak elérni. • Túl sok és túl kevés, vagyis a kiadások növelése önmagában nem elegend , viszont túl kevés K + F befektetés biztosan visszaveti a vállalati innovációs képességet. Mindez azt jelenti, hogy a K + F költségek a vállalati innováció szükséges, de nem elégséges feltételeit jelentik. • Nincs egyértelm en megállapítható szabály a K + F kiadások mértékére vonatkozóan, a kiadások mértéke még iparágakon belül is nagymértékben eltér. Ez is alátámasztja azt, hogy a K + F kiadások növelése önmagában nem elegend , vagyis a hatékony vállalati stratégia kialakításánál más elemeket is figyelembe kell venni. • Az innovációs folyamat min sége, nem pedig a befektetés nagysága számít. A tanulmány kimutatta, hogy a vállalati innovációs folyamatok és a K + F kiadások felhasználásának hatékonysága között egyértelm összefüggés van. Az innovációs folyamat min sége (vagyis hogy milyen „téteket” tesz a vállalat és azokat milyen min ségben valósítja meg) sokkal inkább befolyásolja a vállalat innovációs képességét, mint a K + F kiadások nagysága. • Az együttm ködés kulcsfontosságú. A kiadások és az elért eredmények között a leger sebb korreláció azokon a területeken található, ahol a K + F kontroll a leger sebb, vagyis, ahol zökken mentes az együttm ködés a tradicionális vállalati területek (termelés, marketing, értékesítés, pénzügy) és a kutatás-fejlesztési részlegek között. Mindez azt is jelenti, hogy az innovációt a legkönnyebb olyan vállalati területeken, olyan folyamatoknál elérni, ahol kevesebb részleg vesz részt. Az egyik legbonyolultabb terület az új termékek kifejlesztése és kereskedelmi bevezetése, hiszen ebben a folyamatban minden vállalati részleg szerephez jut.
• Információtechnológia, információs rendszerek fejlesztése • Projektek menedzselése • Kiszervezéssel (outsourcinggal) kapcsolatos tanácsadás • Gazdasági és környezeti tanulmányok A vezetési tanácsadás egyes területei között a különbségek sok esetben elmosódnak, a projektmunkák során gyakran vegyes, azaz különböz szakterületek képvisel ib l álló csapatok kerülnek kialakításra, ami megnehezíti a projektek, illetve a tanácsadó cégek kompetenciáinak besorolását a fenti terminológiába. A tanácsadási termékre (a szolgáltatásra) jellemz a folyamatos innováció, a folyamatos változás, ami szintén megnehezíti egyértelm kategóriák kialakítását.
2. A menedzsment tanácsadási ágazat
A vezetési (menedzsment) tanácsadás A vezetési tanácsadás körébe tartozó tevékenységeket sok elemz sokféleképpen definiálja. A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSZ) által ajánlott meghatározás a következ : „…a vezetési tanácsadás vezetési kérdésekben független személyek által nyújtott tanácsadási tevékenység, mely magában foglalja a problémák és lehet ségek felismerését és elemzését, megoldási javaslatok kidolgozását és a megvalósításukhoz nyújtott segítséget.”(VTMSZ, 2004) Vezetési tanácsadó cégnek az a vállalat tekinthet , amelynek éves munkájából értékben mérve több mint 6O%-ot tesz ki az olyan tanácsadói tevékenység, amelyet a céget alapító vállalattal, vállalatcsoporttal vagy közintézménnyel szervezeti kapcsolatban nem lév ügyfelek részére végez.(Manager Magazin, 2004) A magyar tanácsadói iparra különösen jellemz a külföldi módszertanok és terminológiák átvétele és használata, ezért a magyar gyakorlatban meghonosodott definíciók nem térnek el a külföldi szóhasználattól. A vezetési tanácsadás területei: (VTMSZ, 2004) • Vállalati stratégia és szervezetfejlesztés • Pénzügyi és ügyviteli rendszerek • Emberi er források • M ködési tanácsadás (beleértve a technológiát, a logisztikát, a kutatást és fejlesztést, valamint a min ségbiztosítást)
©
112
Piac bemutatása A magyarországi menedzsment tanácsadási piac fragmentált, sokszerepl s piac, mely magában hordozza a tökéletesen versenyz piac jellemvonásait. A termékek kialakításánál megfigyelhet , hogy id ben nagyon gyorsan elavulnak, vagyis hosszabb távon csakis az innovatív, folyamatosan fejleszt tanácsadó cégek képesek fennmaradni. Jellemz hosszú távú együttm ködések kialakítása a tanácsadó cég és a projektgazda szervezet között. A hosszú távú együttm ködések alapja lehet kompetencia és/vagy er forráshiány a projektgazda szervezetnél. A kompetencia alapú együttm ködések esetében azonban már kevésbé beszélhetünk piaci versenyr l, hiszen a projektgazda szervezetben szükséges tudás csak egy (vagy néhány) hazai tanácsadó cégnél találhatók meg. Ez alapján a tanácsadói piac leginkább a monopólisztikus piac jellemz it viseli magán. A monopólisztikus piac jellemz je, hogy a piaci szerepl k képesek monopol kompetenciákra szert tenni és ezáltal neoklasszikus értelemben extraprofitot realizálni. Ilyen környezetben a tanácsadó cégek motiválva vannak a folyamatos innovációra. A hazai piacon jelen lev vezetési tanácsadó cégeket bemutatása és kategorizálása sokrét és összetett feladat, mert az elmúlt években sok cég jelent sen kib vítette és/vagy megváltoztatta tevékenységi területét. Mivel sok konzultációs feladat, illetve vállalatátalakítási projekt az informatikai rendszer átalakításának igényén keresztül fogalmazódik meg, a nagy tanácsadó cégek már jó néhány évvel ezel tt elkezdtek informatikai tanácsadással is foglalkozni. A globális tanácsadó cégek gyakran kisebb helyi tanácsadó cégeket vásároltak meg, majd a globális módszertan és tapasztalat segítségével kib vítették helyi tevékenységüket. Másfel l az informatikai cégeknek is b víteniük kellett profiljukat, mert az ügyfelek gyakorlatában az informatikai beruházások egyre inkább valamely üzleti átalakítási projekt részeként valósulnak meg, az informatikai feladatot gyakran megel zik stratégia kialakítási, folyamat átalakítási, szervezetfejlesztési feladatok. A nagy informatikai vállalatok eltér módon reagáltak a piaci változásokra, vannak, amelyek tanácsadó cégeket vásároltak fel és kib vítették tevékenységüket, mások stratégiai szövetségek kialakításával növelték versenyképességüket. A folyamatosan változó piaci igények és tendenciák miatt még nem alakult ki biztos üzleti modell az informatikai és a vezetési tanácsadási üzletágak egységes kezelésére. A tanácsadói piacon m köd vállalatok három, egymástól jól elkülönül szinten szolgálják ki ügyfeleiket. Az els szint az IT-tanácsadás a m szaki, illetve az informatikai infrastruktúra területén igyekszik eligazítani a cégeket; a második szint az üzleti tanácsadás az üzleti folyamatok átalakításában, a vállalati stratégia kialakításában és a szervezet optimalizálásában nyújt segítséget a vállalatoknak. Emellett feljöv ben van harmadik szint, az üzleti folyamatok kihelyezése is. Egy-egy cég általában egy területre összpontosítja az er it, bár az utóbbi id ben néhány nagyvállalat a több szegmensben is igyekszik kibontakozni. (Példa lehet az informatika mellett üzleti tanácsadással és az üzleti folyamatok kihelyezésével is foglalkozó IBM, és az informatikai megoldások és stratégiai tanácsadás mellett az üzleti folyamatok, valamint a vállalati adminisztráció kiszervezése területén is jelent s tapasztalattal 113
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
rendelkez Accenture.) A tanácsadási piac felosztása lehetséges egy másik dimenzió mentén. A tanácsadói projektek típusát, a projektek méretét, a díjszabást, valamint a szolgáltatást nyújtó tanácsadó cég kompetenciáit és méretét figyelembe véve az alábbi négy f kategória alakítható ki: 1. Globális vezetési tanácsadó és szolgáltató cégek 2. Közepes méret hazai és külföldi vállalatok 3. Egyéni tanácsadók és a kis tanácsadó vállalatok 4. Hardver- és szoftvergyártók, rendszerintegrátorok Az els csoportba sorolhatók a következ cégek: Accenture, KPMG Tanácsadó, IBM, Cap Gemini stb. Díjszínvonalban, nemzetközi tapasztalatokban, a szolgáltatási paletta szélességében és mélységében, az általuk vállalt feladatok, projektek nagyságrendjében ez a kategória alkotja a legfels szegmenset.
3. A menedzsment tanácsadás jelent sége innovációs szempontból A menedzsment tanácsadó cégek innovációs szempontból kett s szerepet játszanak: • Saját termékeik fejlesztése és a piaci verseny miatt folyamatos szervezeti, termék és folyamat innovációra vannak kényszerítve • A tanácsadó cégek folyamatosan több projektgazda szervezettel vannak kapcsolatban, ezért az innováció diffúziójában kiemelt jelent sséggel bírnak A tanácsadó cégek nemzeti innovációs rendszerben betöltött szerepének tisztázásához érdemes elemezni, hogy az innovációs folyamat mely tényez inél játszanak szerepet tanácsadók. Az Oslo Manual az innovációs folyamat alábbi tényez it foglalja magában: 1. a vállalaton belüli innováció, 2. a vállalatok és a kutatóintézetek közötti kapcsolatok, 3. a vállalatokat körülvev intézményi háttér 4. és a kereslet szerepét.
A h a z a i v e z e té s i ta n á c s a d ó p ia c s z e r e p l i
1 . G lo b á lis v e z e té s i ta n á c s a d ó cégek
•P ro je k te k m é re te •D íjs z a b á s
•S z o lg á lta tá si p a le tta m é ly sé g e é s s z é le s sé g e
2 . K ö ze p es m é re t h a z a i é s k ü lfö ld i v á lla la to k
3 . H a rd v e r - é s s z o ft v e r g y á r tó k , re n d sz e rin te g rá to ro k
•P ro je k te k m é re te
4 . E g y é n i ta n á c s a d ó k é s k is ta n á c s a d ó v á lla la to k
In fo rm a tik a s z e re p e a p r o je k te k e n é s a c é g p ro filb a n
2. ábra A hazai vezet i tanácsadó piac szerpl i
A második csoportba sorolhatók a közepes méret tanácsadó cégek, melyek hazai vagy külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkeznek. A csoporthoz tartozó cégek: Volán Elektronika Rt., MIS Consulting, IFUA Horváth és Partner, Stratis, Kürt, DSS, T Systems, Fornax, AAM Vezet i és Informatikai Tanácsadó Rt stb. A harmadik kategóriához tartoznak az egyéni tanácsadók és a kis tanácsadó vállalatok, melyek jellemz en egy sz k területre specializálódtak, sok esetben nagyobb cégekb l vagy kutatóintézetekb l való kiválással alakultak. A hardver- és szoftvergyártók, rendszerintegrátorok leginkább az informatika közeli területeken, mint például a licenszeladás, a fejlesztések végrehajtása, a hardver méretezés, az informatikai hálózatok kiépítése témakörében nyújt tanácsadási szolgáltatást. Példaként említhet k a következ vállalatok: HP, Oracle, SAP, Microsoft, Synergon A kialakított kategóriák között a határok sok esetben elmosódnak, több vállalat besorolása nehézkes. A hazai piaci er viszonyok alapján mérete, kompetenciái és szolgáltatási területe miatt az els kategóriába sorolható még az AAM Vezet i Informatikai Tanácsadó Rt., amely a hazai tanácsadói piac meghatározó szerepl je. Díjszabása, a projektek mérete, a nemzetközi háttér hiánya miatt viszont inkább a második csoport jellemz ivel rendelkezik. Az IBM korábban a hardver- és szoftvergyártók kategóriájához tartozott, de a PwC tanácsadói divíziójának megvásárlásával üzleti tanácsadás területén is komoly pozíciókat szerzett.
©
114
Vállalaton belüli innováció A tanácsadó cégeknek kiemelt szerepük van a vállalaton belüli innovációban, els sorban a szervezeti, folyamatinnováció és az új termékek piaci bevezetésének területén. A VTMSZ tanácsadási területek közül a legtöbb esetében szinergiákat figyelhetünk meg, hatékonyabb az adott tevékenység kiszervezése. Például egy vállalatirányítási rendszer bevezetési projekt a vállalatok életében 8 – 10 évente egyszer merül fel, tehát nem célszer ilyen típusú kompetenciák kiépítése a projektgazda szervezetben. Másrészt a tanácsadó cégek a különböz vállalatoknál jól m köd modelleket a projektgazda szervezetbe be tudják építeni, ezáltal egyfajta tudásközvetít szerepet töltenek be az egyes gazdasági szerepl k között. Vállalatok és kutatóintézetek közötti kapcsolatok A tanácsadó cégek gyakran szoros kapcsolatot ápolnak egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Sok esetben egyetemi oktató részt vesz a tanácsadó cégek munkájában, ami abból adódik, hogy a tanácsadó cégek közvetít szerepet játszanak a közgazdasági/üzleti tudomány és a versenyszféra között. Az üzleti stratégiák kidolgozása, informatikai projektek összehangolása komoly elméleti felkészültséget és gyakorlati tapasztalatot kíván. A vállalatokat körülvev intézményi háttér A vállalatokat körülvev intézményi háttér, a közigazgatás a tanácsadói szolgáltatások egyik legnagyobb felvev piaca. Sok esetben a versenyszférában bevált módszerek gyakorlatok a tanácsadó cégek közvetítésével jutnak el az államigazgatásba, vagyis a versenyszféra innovatív eljárásai, munkamódszerei a közigazgatásban is meghonosodhatnak.
A tanácsadó cégek tudás közvetít szerepe A tudás közvetít szerep megértéséhez fontos áttekinteni a tanácsadók alkalmazásának okait. A szakma egyik legismertebb és legrégebbi cége a McKinsey & Company az alábbi hat tényez vel magyarázza a tanácsadók igénybevételét (Poór 2001, 38. o.): • Tanácsadóknak olyan kompetenciái vannak, amivel az ügyfél nem rendelkezik • Másoknál sikerrel alkalmazott módszerek ismeretével rendelkeznek • Elegend id t szánnak a probléma tanulmányozására • Megfelel szakmai háttérrel bírnak • Függetlenek az ügyfeleikt l
115
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
• Képesek javaslataik megvalósítását el segít akciók megfogalmazására A tanácsadó cégek igénybevétele a tudás koncentráló szerepükön és a merétgazdaságosságon alapul. Méretgazdaságosság alapját pedig a projektek hasonlósága adja. Például egy vállalatirányítási rendszer bevezetése két hasonló iparágban m köd cégnél hasonló kompetenciákat követel meg. A kompetenciák egyszeri kiépítése után a következ alkalmazás költsége (replikáció) jelent sen alacsonyabb, mintha újra fel kellene halmozni egy másik piaci szerepl nek ugyanezen kompetenciákat.
A közvetített tudás újdonságfoka Az Olso Manual a termék és folyamatinnováció (technological product and process innovation – TPP) két típusát határozza meg: • Technológiailag új termék (szolgáltatás) • Továbbfejlesztett termék (szolgáltatás) A kézikönyv mátrixban kezeli az innováció típusait és újdonságának mértékét. Az újdonság mértékében három fokozatot határoz meg (részletesebben err l lásd: Oslo Manual 36. o.): • Világújdonság • Közepes újdonságfokozat • Már létez , de az adott vállalat számára új A tanácsadó cégek els sorban a harmadik kategóriába sorolható újdonságtartalmú innovációban játszanak fontos szerepet, hiszen az egyik vállalatnál sikeresen m köd modelleket módosításokkal át tudják adni más, hasonló vállalatoknak. Ez alapján elmondható, hogy a tanácsadó cégek leginkább az innováció diffúziójában vesznek részt, felgyorsítják a folyamatot. Innovációs clusterek alakulhatnak ki több hasonló tevékenység cég és egy tanácsadó cég között. Jól megfigyelhet mindez a vállalatirányítási rendszerek piacán, ahol a tanácsadó cégek iparágakra szakosodnak és a kifejlesztett módszereket a vállalati igényekhez igazítva többször tudják értékesíteni hasonló vállalatok számára. 4. Irodalomjegyzék Organization for Eonomic Cooperation and Development: Oslo Manual; Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data, www.oecd.org 2. OECD (2002), Proposed Standard Practice for Surveys for Research and Experimental Development, Frascati Manual 2002, OECD, Paris. 3. Magyar Innovációs Szövetség (2003): Az innováció hatása a nemzeti jövedelem növekedésére, www.innovácio.hu 4. Hannes, L. (szerkeszt ) at all. (2005): European Competitiveness Report, Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung, 2005 5. Barabási, Albert-László (2003): Behálózva – A hálózatok új tudománya, Magyar Könyvklub, 2003, 367. 6. Török Ádám (1999): Verseny a versenyképességért 7. Jaruzelski, B. – Dehoff K. – Bordia R. (2005): Money Isn’t Everything, The Booz – Allen – Hamilton Global Innovation 1000; www.bah.com 8. OECD (2000): Bologna Ministrerial Conference, Enhancing Competitiveness of SMEs in the Global Economy: Strategies and policies, Conference for Ministers Responsible for SMEs and Industry Ministers, Bologna, Italy, 14-15 June 2000. 37. 9. Hoványi Gábor [1997]: Menedzsment tanácsadás, Pécs, Janus Panonnius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 1997. 397. 10. Hoványi Gábor [2001]: Globális kihívások - menedzsmentválaszok, Budapest, KJK-Kerszöv Jogi és 1.
©
116
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Üzleti Kiadó Kft., 2001. 277. és szerz i kollektívája [2000]: Menedzsment tanácsadás kézikönyv, Budapest, KJKKerszöv, 2000. 524. 12. Török Ádám [2003]: Az „Új Gazdaság” esélyei az átalakuló országokban, Információs Társadalom folyóirat, 2003/01, 6.-26. 13. Török Ádám [1999]: Verseny a versenyképességért, MeH Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest, 1999. 247. 14. Török Ádám [1991]: East European economics and their crossroads, Budapest, Külkereskedelmi F iskola, 1991. 49. 15. Török Ádám [2002]: Az elektronikus gazdaság kibontakoztatása az Európai Unió tagjelölt országaiban, in: Külgazdaság 2002. 46. évf. 5. szám, 5-22. 16. Török Ádám [2004]: Felzárkózás és versenyképesség: Stratégiai dilemmák az EU Lisszaboni Programjának megvalósulásával kapcsolatban – kísérlet egy vitaindítóra, in: Európai Tükör 2004. 9. évf. 3. szám, 60-77. 17. Török Ádám [1997]: Forms and structures of cooperations and coordination between owners, managers and employees in the Hungarian industry, Budapest, MTA-IVKI, 1997. 61. 18. Török Ádám [2002]: A hazai (nagy) vállalkozások helyzete és stratégiája – a nemzetközi tapasztalatok, in: Vezetéstudomány, 2002. 33. évf. különszám, 3-13. 19. Török Ádám [2002]: A gazdasági modernizáció stratégiája Finnországban I., in: Vezetéstudomány, 2002. 33. évf. 7-8. szám. 58-73. 20. Török Ádám [2002]: A gazdasági modernizáció stratégiája Finnországban II., in: Vezetéstudomány, 2001. 32. évf. 9. szám. 31-38. 21. Tari Ern [1998]: Stratégiai szövetségek az üzleti világban, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1998. 172. 22. Antal-Mokos Zoltán (et al.) [1997]: Vállalati stratégiák és stratégiai menedzsment a magyar gazdaságban: „Stratégiai magatartás és menedzsment” alprojekt zárótanulmánya, Budapest, BKE Vállaltgazdasági Tanszék, 1997. 50. 23. Szabó Katalin – Kocsis Éva [2003]: Tanulás és felejtés vegyes vállalatokban, Oktatási Minisztérium, 2003. 326. 24. VTMSZ sajtótájékoztató [2003]: A nemzetközi vezetési tanácsadói piac, 2003. november 25.; http://www.vtmsz.hu/sajtreg/sajtotaj.doc 25. Figyel [2004]: Üzleti tanácsadás – váltás az IT-piacon [2004] http://www.fn.hu/cikk.php?id=30&cid=74452 26. Figyel [2003a]: Vezetési tanácsadók – öldökl verseny? 2003. november 26. http://www.fn.hu/cikk.php?action=nyomtat&id=25&cid=70813&layout=no&id=25 27. Figyel [2003b]: Vezetési tanácsadás - Kicsik el nyben? 2003. január 2. http://www.fn.hu/cikk.php?action=nyomtat&id=64&cid=51958&layout=no&id=64 28. AAM Vezet i Informatikai Tanácsadó Rt. honlapja [2004]; http://www.aam.hu (2004.05.20) 29. Euromoney Intsitutional Investor Company [2004]: ISI Hungary – Felfelé a lejt n? http://site.securities.com/doc.html?pc=HU&doc_id=52406330&query=felfelé:a:lejt n&hlc=hu (2004.03.27. 30. Manager Magazin [2004]: Berater Ranking – Die Methode; www.manager-magazin.de (2004.04.18. 11. Poór József
117
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
CSUKA Gyöngyi1 Az Európai Unió jogegyszer sítési stratégiája és a versenyképesség
programokat a célok elérése érdekében a tagállamok között össze kell hangolni, és folyamatosan koordinálni. 4
A 2000 márciusában meghirdetett Lisszaboni Programban (Lisszaboni Stratégia) az Európai Tanács célul t zte ki, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljék. A programban meghatározott id felénél, 2005 szén megkezd dött az unió jogrendszerének egyszer sítése, a szabályozási környezet átalakítása, a versenyképesség és a növekedés fokozása érdekében. A jogszabályok közötti ellentétek megnehezítik alkalmazóik számára a köztük való eligazodást, a mindennapi munkát, továbbá jelent s jogi költségeket okoznak, mely hatással van a versenyképességre is. Egy hatékony, stabil és átlátható jogrendszer er síti a befektet i bizalmat, el segíti a m köd t ke áramlását, és hozzásegíti a vállalatokat, hogy gyorsan növekedési pályára álljanak. Hároméves stratégia keretében, 2008-ra több, mint 1400 uniós jogi aktus egyszer sítésével, hatályon kívül helyezésesével, illetve újrafogalmazásával kívánják a túlszabályozott Uniót olcsóbbá, hatékonyabbá, s ezáltal versenyképesebbé tenni. Tárgyszavak: Lisszaboni Program, jogegyszer sítés, versenyképesség
1. A Lisszaboni Program Az Európai Tanács 2000 márciusában hirdette meg a Lisszaboni Programot, mely a mélyebb integráció megvalósításának az eszköze. Célja, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdasága legyen, fenntartható gazdasági növekedés, több és jobb min ség munkahely valamint nagyfokú társadalmi kohézió megvalósítása mellett. A Lisszaboni Program f bb célkit zései ennek alapján:2 • a versenyképesség javítása • a kutatás-fejlesztés támogatása • innováció és infokommunikáció fejlesztése • a foglalkoztatás és képzés növelése • a szociális gondoskodás modernizálása a fenntartható növekedés megvalósítása és a természeti környezet megóvása mellett. 2005-re azonban világossá vált, hogy a Lisszaboni Program eredeti célkit zései nem valósíthatók meg 2010-re, ezért ebben az évben a program felülvizsgálatára került sor. A Lisszaboni Program új nevet kapott: Lisbon Strategy for Growth and Jobs (Partnerség a növekedésért és a munkahelyteremtésért), ezzel is jelezve, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés kerül a Lisszaboni Program középpontjába, háttérbe szorítva olyan területeket, mint például a szociális intézkedések és a környezetvédelem, a f bb célkit zések azonban továbbra is megmaradnak.3 A Lisszaboni Program felülvizsgálata nyomán a következ döntések születtek: a Lisszaboni Program kétszint vé vált, megszüntették a 2010-es határid t, így az rögzített határid nélküli lett. Továbbá az egyes tagállamok kormányainak nemzeti cselekvési tervet kell készíteniük, melyben megfogalmazzák, hogy miként teljesítik a Lisszaboni Programban meghatározott célkit zéseket, e lépéseket hogyan, s mikor hajtják végre, illetve az adott tagállamban ki a felel s ezek végrehajtásáért. A megvalósítandó 1 CSUKA Gyöngyi Közgazdaságtan Tanszék Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Veszprémi Egyetem 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. „A” épület 107-es szoba Telefon: (36) 88-624-000/4807 Email:
[email protected] 2 Gács (2005): A lisszaboni folyamat: rejtélyek, elméleti problémák és gyakorlati nehézségek 3 Közlemény az Európai Tanács tavaszi ülésszakának (2005)
©
118
A versenyképesség javítását a telekommunikáció és a közszolgáltatások, a közlekedés és szállítás illetve a pénzügyi szolgáltatások területének liberalizációjával az új vállalkozások alapításának támogatásával, a bürokratikus szabályozás miatti terhek csökkentésével és a tagállamok által nyújtott állami támogatások szabályozásával kívánják elérni.5 Ehhez nélkülözhetetlen a szabályozási környezet átalakítása, mely a Lisszaboni Program része. Ennek során olyan környezet létrehozása a cél, mely hatékony, könnyen érthet és alkalmazható.
2. A versenyképesség Az Európai Unióban a versenyképesség fogalma többféle tartalommal bír.6 • „hétköznapi” értelemben a versenyképesség nem más, mint a piaci versenyben való helytállás, a sikeresség szinonimája, legyen szó vállalatról, régióról vagy országról, • gazdaságpolitikai értelemben, az iparpolitikával kapcsolatban az ipari/ágazati versenyképességi politikát jelenti, • közgazdasági tartalma: a globális verseny feltételei között fenntartható endogén gazdasági növekedés és annak meghatározó tényez i. Sokféle módszer létezik a versenyképesség mérésére, jelen tanulmányban az International Institute for Management Development módszerét választottam. A táblázat az egyes országok versenyképességét gazdasági teljesítményük, a kormányzati és az üzleti szféra hatékonysága, és az infrastruktúra alapján vizsgálja, bár ezeken a területeken a számszer mérés gyakran nehézségekbe ütközik. 2005-ben az egyes Európai Uniós tagállamok, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Japán rangsora versenyképesség szempontjából a következ képpen alakult: 1. táblázat: Az egyes országok ranglistája versenyképességük szempontjából
Helyezés 1 6 7 10 12 13 14 17 21 22 23 24 26 30 36 37 38 40
Ország Amerikai Egyesült Államok Finnország Dánia Luxemburg Írország Hollandia Svédország Ausztria Japán Nagy-Britannia Németország Belgium Észtország Franciaország Cseh Köztársaság Magyarország Spanyolország Szlovákia
4 Közlemény az Európai Tanács tavaszi ülésszakának (2005) 5 Gács (2005): A lisszaboni folyamat: rejtélyek, elméleti problémák és gyakorlati nehézségek 6 Lengyel (2003): Verseny és területi fejl dés: térségek versenyképessége Magyarországon
119
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. 45 50 52 53 57
Portugália Görögország Szlovénia Olaszország Lengyelország
Forrás: IMD, World Competitiveness Center, 2005
Egyetlen uniós tagállam sem található az els öt helyen, ezért a versenyképesség további fokozására van szükség. Erre szolgál a szabályozási környezet átalakítása, a jogegyszer sítési program is.
3. A jogegyszer sítési program Miként növeli a versenyképességet a jogegyszer sítési program? Egyrészt gondot okoz, hogy egy eljárásra gyakran kétféle szabályozás is érvényben van. Ez a vállalatok számára többletköltségeket okoz, mert jogértelmezési és alkalmazási kérdésekben a bíróság döntését kell igénybe venni. Másrészr l, az úgynevezett nem vám jelleg (paratarifális) piacra lépést korlátozó eszközök gyakran függetlenek maradnak az európai uniós szabályozástól az egységes piaci program többször meger sített célkit zései ellenére. Ilyen eszközök lehetnek például7: - az eredetmegjelölésre vonatkozó el írások, - szabványok és min ségi tanúsítványok, - egészségügyi, illetve növény-egészségügyi rendeletek, - az információs technológiákhoz és a hírközléshez kapcsolódó kereskedelempolitikai szabályozások, - a belföldi versenyjog önkényes kiterjesztése külföldre, - a külkereskedelmet érint szellemitulajdon-szabályozás, - a különböz dömpingellenes eszközök. Az ilyen és hasonló piacvédelmi eszközök hatékony szabályozása a versenyképesség növelése szempontjából elengedhetetlen az Európai Unióban és Magyarországon is, mert az egységes(ebb) piac kialakítását szolgálják. Els sorban a kis- és középvállalkozások számára lesz fontos, hogy megvalósuljon a jogegyszer sítési program, mert ezáltal adminisztrációs terheik csökkenni fognak, könnyebb lesz számukra eligazodni a jogszabályok útveszt jében. Ennek oka többek között, hogy a kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek megfelel jogi apparátussal, amely megkönnyítené számukra a jogszabályok változásának követését, és értelmezését. Az els lépések – Az egységes piac létrehozása8 Az Európai Unióban az els lépések az egységes piac kialakítására, s ezáltal a versenyképesség növelésére, 1985-ben, Milánóban, az Állam és Kormányf k Csúcsértekezletén történtek, amikor politikai határozatot fogadtak el az Egységes Piac megteremtésér l. A program kidolgozói, mely kés bb a Bels Piac Fehér Könyve nevet kapta, Lord Cockfield, illetve Jacques Delors (a Bizottság kés bbi elnöke) voltak. Ez a Fehér Könyv, több, mint 300 utasítást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a gyakorlatban milyen intézkedések szükségesek az Egységes Piac létrehozásához. Korábban a Római Szerz déssel a kemény jogi akadályokat már elhárították a szabadkereskedelem útjából, azonban létezett még számos olyan láthatatlan akadály, melyek gátolták a t ke, az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását. Az Egységes Piac létrehozásával a cél ezen akadályok megsz ntetése volt, azonban ekkor a nemzeti kormányok még mindig er sen védték piacaikat.
©
7 Török - Deli (2004): A magyar export nem vám jelleg versenyképességi akadályai 8 Az alfejezetet Az európai integráció története cím tárgy (el adó: Dr. Gergó Zsuzsanna) saját el adásjegyzeteim alapján dolgoztam ki.
120
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Az Egységes Piac megteremtésér l szóló, 1987-ben életbe lépett Egységes Európai Okmány, magába foglalja a fizikai vagy adminisztratív, a technikai és a fiskális (pénzügyi, költségvetési, adózási szabályok eltér ségéb l fakadó akadályok) korlátok felszámolására irányuló lépéseket. A fizikai akadályok lebontása a határátlépési szabályok betartásával kapcsolatos, és a határellen rzés során felmerül korlátok megsz ntetését jelentette. Az áru ugyan vámfizetés nélkül léphette át a határt, de minden egyes határállomásnál vámvizsgálatnak vetették alá, s ez jelent s id veszteséget okozott, így szükség volt egy újfajta áruszállítási technikára, hogy a termék szabadon, ellen rzés nélkül áramolhasson a Közösség határain belül. A fennálló szabályozás miatt a vállalatok jelent s készleteket voltak kénytelenek raktározni, abban az id ben, mikor Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban a „just in time„ rendszer már számos iparvállalatnál sikeresen m ködött. A technikai akadályok, azaz a jogszabályok, szabványok, illetve más el írások különböz ségéb l fakadó korlátok a nyolcvanas évek közepén 9-10%-os bújtatott vámnak feletek meg, amit a vállalat a fogyasztóra hárított. Egy tagállam kormánya úgy tudta védeni saját termel it, hogy nemzeti szabványokat vezetett be meghatározott termékekre. Például az olaszok a német motorkerékpárokkal szemben büntet vámokat alkalmaztak, mert azok túl hangosak voltak. Ennek elkerülése érdekében közös európai szabványok kidolgozására volt szükség. Ez két módon volt lehetséges. Egyrészr l közösségi szint jogharmonizációval, ezt azonban csak a fogyasztóvédelem, környezetvédelem, biztonság, csúcstechnológiák területén alkalmazták. Másrészr l a többi területen a kölcsönös bizalom elve érvényesült, azaz az adott állam területén az el írásoknak megfelel en el állított termék szabadon bevihet volt másik országba. A fiskális akadályok lebontására azért volt szükség, mert a tagállamok között az adókulcsok tekintetében számottev eltérések voltak, s ez jelent s versenytorzító hatással bírt. A Fehér Könyv kidolgozói három sávot határoztak meg, s ett l 5% ponttal nem lehet nagyobb az eltérés. Ezen a területen azonban csak apró lépések történtek, mert nagy volt az egyes tagállamok kormányainak ellenállása az inflációs hatás miatt. Végül a szolgáltatások területén megjelen korlátok lebontására is szükség volt. A bankszektorban a bankok közötti átutalás akár 10 napot is igénybe vehetett, így a keletkez pluszköltség az utalt összeg 10%-át is kitehette. Ezért szükség volt a devizakorlátozások megsz ntetésére, melyet az 1994-es II. Bankjogi Direktívában határoztak meg. Így nemcsak a hitelügyletek, hanem a bankok más típusú ügyletei (pl.: biztosítások) is felélénkültek. A szállítmányozás területén azonban minden tagállam védte a saját szállítmányozási szektorát. A szárazföldi szállítmányozás esetében így nem sikerült harmonizálni az úthasználati díjakra vonatkozó jogszabályokat, illetve a kabotázs (egy-egy tagország területén, nem honos fuvarozók által végzett szállítási tevékenység) tilalma is megmaradt. Enyhültek azonban a nemzeti piacvéd technikák a víziés légi közlekedésben is, azonban teljes liberalizációról ezeken a területeken nem beszélhetünk. A közbeszerzések, állami megrendelések területén is szükség volt a jogszabályok átalakítására. Ha egy tagállam közbeszerzési pályázatot írt ki, az egyes országok saját, bels , hazai vállalkozójukat részesítették el nyben, azonban nem biztos, hogy ez volt a leggazdaságosabb megoldás. A versenyképesség fokozása érdekében szükség volt arra, hogy 1993-tól meghatározott összeghatár felett a nyilvános nemzetközi pályázat kiírás kötelez legyen. Amikor elkészült az Egységes Piac létrehozásáról szóló program, egy pénzügyi tervezetet is csatoltak mellé, melyben azt vizsgálták, hogy mi az Egységes Piac megteremtésének a konkrét pénzügyi haszna (Cecchini-jelentés): 100 milliárd eurós hasznot, 2,2%-os GDP növekedést, 2-5 millióig terjed új munkahely létrejöttét, 6%-os inflációcsökkenést reméltek a program megvalósulásától. Azonban a valóság mást mutatott. Ennek oka els sorban az volt, hogy felültervezték a mutatókat, és a világgazdasági helyzet sem alakult annyira pozitívan, mint ezt prognosztizálták, illetve létezett az úgynevezett súrlódásos veszteség is. Voltak tagállamok, melyek kedvezményeket kaptak. Például a biztosítási piacon Görögország, Spanyolország és Portugália 1998-ig haladékhoz jutott, aminek értelmében ilyen típusú szolgáltatást a többi uniós bank ezekben az országokban nem nyújthatott. 121
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A jogegyszer sítési program9 Az Egységes Piac megteremtésekor különös hangsúlyt fektettek a t ke, a munkaer , a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását biztosító szabályozási rendszer kialakítására, azonban ezek a lépések egyes terülteteket túlszabályozottá tettek. A versenyképesség növelése érdekében szükség van az egységes bels piac további elmélyítésére. Az Európai Unióban 1997-ben próbálkoztak el ször a szabályozási környezet átalakításával, a következ kezdeményezés 2003 februárjában történt. Ennek során több mint 200 jogi aktus egyszer sítését határozták el. Ez a folyamat nem vesztett aktualitásából. A legátfogóbb egyszer sítési program elindítását 2005 márciusában határozta el a Bizottság, melyet az érintettekkel és a tagállamokkal közös hatásfelmérés el zött meg. Ennek során annak vizsgálatára került sor, hogy az újonnan bevezetend jogszabályoknak milyen gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai lesznek. 2005 októberében a Bizottság úgy döntött, hogy az 1957 óta elfogadott több, mint 1400 európai uniós törvény és rendelet felülvizsgálatát és egyszer sítését kezdi meg, ezzel is csökkentve a gazdaság szerepl inek adminisztrációs terheit, s növelve a versenyképességet. A program (gördül program) három éves id tartama alatt kell a most meghatározott jogszabályokat felülvizsgálni és egyszer síteni. A végrehajtás során folyamatos konzultáció zajlik a Bizottság és az érintett felek között: figyelembe veszik az érintett felek javaslatait, hogy melyek azon területek, ahol további egyszer sítésre van szükség a versenyképesség további növelése érdekében. Az eddig vizsgált területek: környezetvédelem, mez gazdaság, élelmiszer-biztonság, társasági jog, közlekedés és a fogyasztóvédelem. Ennek megfelel en el ször az olyan túlszabályozott területek, mint például az autóipar, a hulladékgazdálkodás (hulladékkezelés- és feldolgozás), illetve az épít ipar szabályozási környezetének egyszer sítésére kerül sor. Ezt követi majd az élelmiszeripar, a kozmetikai- és a gyógyszeripar. A program a kés bbiekben ki kell terjedjen a szolgáltatásokra is, mivel ennek a szektornak a „termékei” országhatárokon átnyúlnak, az igény irántuk egyre inkább n , a versenyképesség fokozása szempontjából egyre fontosabbá válnak. A programot folyamatosan felül kívánják vizsgálni, ellen rizni az abban kit zött feladatok végrehajtását, hogy meggy z djenek, elérték-e azok a céljukat. Azonban a program jelenlegi állapotában még csak azt tartalmazza, hogy melyek azok a területek, irányelvek, illetve rendeletek, melyek felülvizsgálatára szükség van, illetve az egyes területekhez hozzárendeli a használt módszert, de, hogy milyen formában, s tartalmi változtatásokkal fog létrejönni az új jogi aktus, még nem kidolgozott. Ezidáig nem létezik még tanulmány arra vonatkozóan, hogy a szabályozási környezet átalakításának milyen számszer hatásai lesznek az unió gazdaságára vonatkozóan.
következtében folyamatosan figyelni kell a jogi aktusokat, azért, hogy ha egy jogi aktus hatályát veszti, emiatt ne keletkezzen jogfolytonossági hiány. Létezik azonban az úgynevezett felülvizsgálati záradék, mely hasonló hatással bír. Lényege, hogy egy el re meghatározott id pontban felül kell vizsgálni a jogi aktust, hogy az még mindig helytálló-e. Ekkor a jogszabály még nem sz nik meg, így jogfolytonossági hiány keletkezése kizárt. Ezen módszerek hatására a vállalatok számára kiszámíthatóbbá és áttekinthet bbé válik a jogszabályi környezet. A felülvizsgálati, illetve a megsz ntetési záradék bevezetésének hatására el re fel tudnak készülni a jogszabályok megváltozására. Az egységes szerkezetbe foglalás (becikkelyezés) során az eredeti törvény és kés bbi módosításainak egy új szövegbe helyezése történik. A jogi aktus lényege megmarad, tartalma nem változik, azonban sokkal átláthatóbb lesz, s így könnyebb lesz azt végrehajtani. Ennek hatására az Uniós törvények mennyisége csökken. A következ módszer, az átdolgozás, amikor a törvények újraírására kerül sor, hogy azok könnyebben érthet ek legyenek, és logikusan kapcsolódjanak egymásba. Ezáltal lehet vé válik az egymást átfed jogi aktusok kiküszöbölése. A társszabályozás, vagy más néven együttszabályozás az egyik legköltséghatékonyabb és legcélravezet bb módszer. Ide tartozik például a szabványosítás: ha más független intézmény már meghatározott egy szabványt, az m köd képes, és ezt hatékonyan alkalmazzák is, akkor az uniónak felesleges erre vonatkozóan más szabványokat el írni. Fogadja el a független intézmény által már korábban kialakított szabványokat. Így a vállalatoknak csak egy szabványt kell figyelembe venni, és megfelelni. Ha lehetséges, akkor az irányelveket rendeletekre kell cserélni, így elkerülve, hogy a tagországok az Európai Uniós irányelvek elé újabb korlátokat építsenek. Mivel a rendeletek azonnal alkalmazhatók, általános hatályúak, minden elemükben kötelez jogi aktusok, és mindenkire ugyanúgy vonatkoznak. Ebben eltérnek a határozatoktól, melyek meghatározott szerepl khöz (tagállam vagy akár európai uniós állampolgár), meghatározott ügyekr l szólnak, illetve az irányelvekt l, melyek a tagországokat érintik, bár ezek célja a jogszabályok közelítése. Irányelvekr l azért is érdemes áttérni a rendeletek alkalmazására, mert minden tagországnak a saját nemzeti szabályozását is át kell alakítania, ha egy új irányelv születik, és addig nem m ködik az új irányelv, amíg a korábbi nemzeti szabályozás érvényben van.
A jogegyszer sítés során alkalmazott módszerek10 A szabályozási környezet egyszer bbé tétele során használt módszerek a hatályon kívül helyezés, az egységes szerkezetbe foglalás, vagy más néven becikkelyezés, az átdolgozás, a társszabályozás, vagy együttszabályozás illetve az irányelvekr l rendeletekre való áttérés. Hatályon kívül helyezik azon törvényeket és jogszabályokat, melyek már nem helytállóak, feleslegesek illetve elavultak. Annak érdekében, hogy elkerüljék a törvények kés bbi elavulását, a Bizottság úgynevezett „megszüntetési záradék” (sunset clauses) bevezetését fontolgatja, amelynek lényege, hogy a törvény automatikusan hatályát veszti egy el re meghatározott id pont elmúltával. Ennek 9 Az alfejezetet a Communication of the Commission to the European Parlament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. (2005): Implementing the Community Lisbon programme: A strategy for the simplification of the regulatory environment cím anyag alapján dolgoztam ki. 10 Ambitious three-year strategy to simplify EU laws (2005) illetve Better regulation continued: Commission wants to simplfy over 1,400 legal acts (2005)
©
122
A jogegyszer sítési program az egyes szektorokban 11 A program el írásainak megfelel en a gépjárm iparban 2007-ben kívánják a típusjóváhagyással kapcsolatos jelenleg, 2005-ben, hatályban lév 56 irányelv közül kb. 28 megsz ntetését, hogy el segítsék a gépjárm ipar gyorsabb alkalmazkodását a m szaki fejl déshez. Az épít iparban szintén 2007-ben az építési termékekre vonatkozó irányelvek egyszer sítésére, pontosítására kerül sor, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, melynek célja, hogy az egyszer bb tanúsítási szabályok bevezetésével támogassák az épít ipari termékek egységes bels piacának megteremtését. Az állami támogatásokkal kapcsolatban érvényben lév hét jogszabály számát háromra kívánják csökkenteni, a mentességi rendelet, az egyik iránymutatás illetve a de minimis (csekély összeg támogatások, melyeket nem kell az adott tagországnak bejelentenie az Európai Bizottságnak) rendelet létrehozásával. A pénzügyi szolgáltatások területén, ezen belül is a határokon átnyúló átutalásokra vonatkozó
11 Az alfejezet kidolgozásánál felhasználtam a Communication of the Commission to the European Parlament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. (2005): Implementing the Community Lisbon programme: A strategy for the simplification of the regulatory environment cím anyagot.
123
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
jogszabály átdolgozására kell, hogy sor kerüljön 2005-ben. Ezzel kapcsolatban egy új irányelvet szándékoznak létrehozni, felváltva ezzel a 2005-ben érvényben lév irányelvet, s további három ajánlást. 2006-ban a biztosítás területén a hatályban lév biztosítási irányelveket kell átdolgozni egységes jogi eszközzé. A gépjárm -biztosítás esetében a jelenleg érvényben lév hat irányelvet egy irányelv váltja fel, illetve a gépjárm -biztosításokkal kapcsolatos jogszabály átdolgozására kerül még sor. Az értékpapírpiac területén az egységes szerkezetbe foglalás módszerét tervezik alkalmazni. 2007ben el re meghatározott pénzügyi intézmények felügyeletére vonatkozó irányelvek felülvizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. Szállítási szolgáltatásokat érint en 2005-ben a légi (els sorban a számítógépes helyfoglalási rendszerekre vonatkozó szabályzatok), tengeri szállítás esetében (a biztonsági, környezetvédelmi, munkavédelmi el írásokra vonatkozóan) kerül sor rendeletek hatályon kívül helyezésére, illetve irányelvek átdolgozására. 2006-ban a légi, tengeri, vasúti, és közúti szállítással illetve a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatban kerül sor jogszabályok átdolgozására, egységes szerkezetbe foglalására, és jogi aktusok módosítására. 2007-ben el reláthatóan a tengeri szállítás esetén, a tengerészeti felszerelésekr l szóló irányelv átdolgozására kerül sor. 2008-ban a légi, közúti, tengeri szállítással kapcsolatos jogszabályok átdolgozása kell, hogy megtörténjen.
4. Összefoglalás Dolgozatomban röviden bemutattam az Európai Unió versenyképesebbé tételét célul kit z Lisszaboni Programot, illetve a 2005 szén útjára indított, és szintén a versenyképesség növelését szolgáló jogegyszer sítési programot, továbbá ennek eszközrendszerét, és a program végrehajtásának lépéseit az egyes szektorokban. Az Európai Unió jogegyszer sítési programjának hatására a versenyképesség el reláthatóan növekedni fog, mivel az új jogszabályok, és intézkedések eredményeképpen a túlbürokratizált unió a tranzakciós költségek, illetve a jogi eljárások költségeinek csökkentésének hatására olcsóbbá és átláthatóbbá fog válni. A gazdasági szabályozás így kiszámíthatóbbá válik, amely els sorban a kis- és középvállalkozások számára lesz kedvez . Azokon a területeken, ahol a szabályozási környezet átalakítása gyorsan, és zökken mentesen lezajlik, a verseny minden bizonnyal tisztábban fog érvényesülni, jelent s számú rejtett komparatív el ny tárul fel. Ezek a hatások várhatóan minden uniós tagállamban, így Magyarországon is érezhet ek lesznek. Véleményem szerint azonban gond lehet, hogy a szabályozási környezet átalakításának hatására nem egyértelm , „általános” jogszabályok is keletkezhetnek, melyek lehet séget nyújthatnak a visszaélésekre. A jogegyszer sítés tehát nem jelentheti a szabályok megsz ntetését, azaz a deregulációt, hanem el segíti azok hatékonyabb alkalmazását. Összességében az alapvet cél a versenyképesség fokozása, az Európai Unió gazdaságának növelése a jogrendszer átláthatóbbá és könnyebben alkalmazhatóvá tételével.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
1.
2.
3.
4.
5. 6.
7.
8. 9. 10.
11.
12. 13.
14. 15. 16.
© 124
5. Irodalomjegyzék Ambitious three-year strategy to simplify EU laws (2005) http://www.euractiv.com/Article?tcmuri=tcm:29-146443-16&type=News, Letöltés ideje: 2005. december 16. Az európai integráció története (2002): Saját el adásjegyzeteim, Oktató: Dr. Gergó Zsuzsanna, Veszprémi Egyetem Better regulation continued: Commission wants to simplfy over 1,400 legal acts (2005) http://europa.eu.int/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/05/1343&format=HTML&aged= 0&language=EN&guiLanguage=en, Letöltés ideje: 2005. december 10. Communication of the Commission to the European Parlament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. (2005): Implementing the Community Lisbon programme: A strategy for the simplification of the regulatory environment, Brussels, COM (2005) 535 final Európa ma és holnap (1997), Euration, Budapest Gács, J. (2005): A lisszaboni folyamat: rejtélyek, elméleti problémák és gyakorlati nehézségek, Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet, MT-DP, Budapest IMD, World Competitivness Center : The World Competitiveness Scoreboard 2005 (2005) http://www01.imd.ch/documents/wcc/content/overallgraph.pdf, Letöltés ideje: 2005. december 21. Kaposi, Z. (2001): A XX. Század gazdaságtörténete II., Dialóg Kende, T. (1995): Európai közjog és politika, Osiris-Századvég, Budapest Közlemény az Európai Tanács tavaszi ülésszakának. Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért. A lisszaboni stratégia új kezdete (2005), Brüsszel, COM (2005) 24 Lengyel, I. (2003): Verseny és területi fejl dés: térségek versenyképessége Magyarországon, http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv6/Szerk-7-eus.pdf, Letöltés ideje: 2005. december 27. Losoncz, M. (1999): Nyugat-Európai integráció, Tatabánya Monti, M. (1998): Az egységes piac és a holnap Európája. Az Európai Bizottság jelentése, Európa Füzetek, ITD Hungary, Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága, Budapest Palánkai, T. (1998): Az európai integráció gazdaságtana, Aula Kiadó, Budapest Simplifying EU legislation makes life easier for citizens and enterprises (2005) http://europa.eu.int/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/05/394&format=HTML&ag ed=0&language=EN&guiLanguage=fr, Letöltés ideje: 2005. december 10. Török, Á. – Deli, Zs. (2004): A magyar export nem vám jelleg versenyképességi akadályai, Közgazdasági Szemle, 7-8. szám
125
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
RITZLNÉ KAZIMIR Ildikó1 A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET HATÁSA A MAGYARORSZÁGON KIALAKULT REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEKRE
gazdasági, társadalmi és kulturális változások követik. A demográfiai átmenet id szaka Európában az iparosodás elterjedésével kezd dött el. Ezt az id szakot el zte meg a stacioner fázis, amikor népesség nagysága viszonylag stabil volt, mert a születési és halálozási arányszámok egyaránt magasak voltak. Az egészségügyi állapotok javulásával csökkent a halandóság. Emiatt megn tt az egy családban él k száma, és a megnövekedett családnagyság némileg csökkentette a születési arányszámot. A születések számának csökkenése a halandóság csökkenésénél lassabb folyamatnak bizonyult, mert azt számos egyéb tényez befolyásolta. Ilyenek a vallási doktrínák, amelyek hosszú id n át meghatározzák az emberek viselkedését, a városi életmód elterjedése, amely együtt jár a tradicionális viselkedés feloldódásával, egyéb cselekvési formák elterjedésével (újfajta fogyasztási, szórakozási lehet ségek), a n k munkába állásával. A városi életforma elterjedése ezen túl megnövelte az iskoláztatás szerepét, és így a gyermeknevelés költségeit is. Emellett a társadalmi mobilitás is egyre jelent sebbé válik, egyre nagyobb az egyén törekvése a felemelkedésre. A folyamat végeredményeként, évtizedek múlva létrejön az úgynevezett modern társadalom. Természetesen a különböz , folyamatot befolyásoló tényez k a különböz országokban eltér id ben és intenzitással jelentkeztek.4 A születésszám csökken a korábban leírt tényez k hatására, azonban a halandóság nem javul olyan mértékben, hogy az ellensúlyozza az alacsonyabb születésszámot, úgyhogy a folyamat végül is a természetes fogyási szakaszhoz vezet. Ekkor a születések száma már alacsonyabb a halálozások számánál. A következ ábrán látható a demográfiai átmenet folyamata, amely öt szakaszra osztható. Els a már említett stacioner fázis, ezt követi másodikként a korai növekedés szakasza, amikor a halálozási arányszám csökken, de a születések száma még állandó. A harmadik szakaszban mindkét arányszám csökken, de a születési arányszám még meghaladja a halálozási arányszámot. A negyedik szakaszban a halálozási arány javulása mérsékl dik, míg a születések száma tovább csökken, és így a népesség növekedése a nullához közelít. Ekkor következik be a fordulópont, ami után az ötödik szakaszban a halálozási arányszám magasabb a születési arányszámhoz képest.
Magyarországon a rendszerváltás óta több aggasztó probléma merült fel, amelyek hatással vannak az ország versenyképességére és gazdasági helyzetére. Az els probléma az, amely már régóta jelen van az, hogy az országban bizonyos régiók között tartós és jelent s fejlettségbeli különbségek nyilvánulnak meg.2 Köztudott, hogy az ország keleti és nyugati része között jelent s társadalmi és kulturális különbségek figyelhet k meg. A másik probléma az, hogy az ország egyes területein koncentrálódott – f ként külföldi tulajdonban lév – vállalatok közül számos a keletebbre költözés mellett döntött. Az elköltözött vállalatok pótlása viszont nem valósult meg. A változás oka valószín leg az ország relatív versenyképességének változása lehetett. Jelen tanulmányban egy modell segítségével azt vizsgáljuk, hogy a két jelentkez probléma bizonyos demográfiai jelenségeknek köszönhet -e és így a népesedés folyamata ezen keresztül is jelent sen befolyásolja az ország versenyképességét. Ezen kívül kitérünk az elemzés tárgyát képez jelenségek szociológiai vonatkozására is. 1. A demográfiai átmenet elmélete3 A demográfiai átmenet elmélete arra a nagyon hosszú, több évszázadot átfogó folyamatra vonatkozik, miszerint a halandóság javulása maga után vonja a termékenység csökkenését. Ezt természetesen
RITZLNÉ KAZIMIR Ildikó Közgazdaságtan tanszék Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar 1149 Budapest Buzogány u. 10-12 Tel: (36-1) 4696600/6894 Email:
[email protected] 2 Régiónak valamilyen szempontból homogén földrajzi egységet tekintünk, amelynek azonban a határai nem egyértelm ek, és a különböz ismérvek szerint meghatározott régiók nem feltétlenül esnek egybe. (Dusek [2003]) 3 Ez a fejezet Andorka Rudolf: Gyermekszám a fejlett országokban (Gondolat Kiadó 1987 Budapest) alapján készült 1
©
126
H a lá lo z á s i a r á n y s z á m
S z ü le té s i a r á n y s z á m
1
Természetes szaporodás
Az Európában a tizenötödik században kialakuló centrum-periféria szerkezet Magyarország helyzetét a periférián határozta meg. A modern, növekv hozadékú termelést jelent technológiák csak kés bb honosodtak meg az országban. Ugyanakkor a centrum-periféria szerkezet kialakulásával a modern társadalom feltételrendszere elindította a demográfiai átmenet, ami a halandóság és kés bb a születésszám csökkenésével a huszadik század els felében a népesség csökkenését okozta. A demográfiai átmenet másként ment végbe a centrumban és a periférián. A periférián, mint ahogy Magyarországon is az elégtelen szint iparosodás miatt az emberek jelent s számban az elvándorlás mellett döntöttek. Ezzel tovább er sítették a centrum gazdasági erejét. A demográfiai átmenet hatásai a mai Magyarországon is érezhet k. A fejlettebb nyugati régió városi népességének növekedése, ill. a keleti, délkeleti régiók elnéptelenedése egy olyan kumulatív folyamatot indított el, ami a különbségek mélyülését okozza. A növekv hozadékú technológiát felhasználó vállalatok oda települnek, ahol a nagyobb piacok miatt kihasználhatják a méretgazdaságosságból származó el nyöket. El adásomban szeretném megvizsgálni, hogy a hazai demográfiai folyamatok menyire igazolják ennek a magát er sít folyamatnak a létezését, és így a nyugati országrész ipai koncentrációjának növekedését. Tárgyszavak: regionális gazdaságtan, demográfia, monopolisztikus verseny
Halálozási és születési arányszám
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
2
3
4
5
id
id
T e rm é s z e te s s z a p o ro d á s
4 Az általánosan elterjedt nézetekkel szemben már egészen korán ismertek születéskorlátozási módszereket, azonban ezeket nem alkalmazták, mivel a házasságban született gyermekek már korán munkába álltak, és így növelték a család gazdasági erejét. A már korábban is ismert módszerek alkalmazása akkor terjedt el széles körben, amikor egyéb ösztönz k hatására csökkenteni akarták a születésszámot.
127
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
1. ábra Forrás: saját szerkesztés Ez a folyamat Európa legtöbb államában megfigyelhet volt, a kezdete, és a fordulópont azonban eltér id ben jelentkezett. A korábban iparosodott, és fejlettebb országok esetében a fordulópont hosszan elhúzódott, vagyis a születési és halálozási arányszám viszonylag hosszú id n keresztül nagyjából megegyezett. Ezekben az országokban az átmenet viszonylag korán ment végbe. Ezek közé az országok közé tartozik Anglia, Dánia, Hollandia és a skandináv országok. A többi országban a demográfiai átmenet gyorsabban és kés bb zajlott le. Általánosságban igaz, hogy az átmenet id szaka a tizenkilencedik század els felében kezd dött és 1965-re Írország kivételével egész Európában végbe ment. Azonban érdekes megfigyelés, hogy a korábban iparosodott és városiasodott területeken korábban folyt le, és ezekben az országokban általában magasabb volt az iskolázottság szintje is.5 Tehát a demográfiai átmenet Európa gazdasági centrumában kezd dött, és az iparosodás terjedésével a periférián már kés bb, de gyorsabban ment végbe.6 A halandóság javulásával bekövetkez népességnövekedésre többféle társadalmi válasz lehetséges, amelyek eltér ek a centrumban és a periférián. A centrumban jellemz volt a házasságkötések kés bbre halasztása, a városi népesség növekedése és a különböz születéskorlátozási módszerek alkalmazása. A periférián azonban a társadalmi válasz az ország más részeibe, ott is inkább városokba, vagy más országokba való elvándorlás volt. Az eltér társadalmi válaszok az eltér társadalmi és gazdasági körülményeknek köszönhet k. A kés n iparosodott régiókban például a megnövekedett falusi népesség nem választhatott ipari munkahelyet a közvetlen környezetében, ezért kénytelen volt az elvándorlás mellett dönteni. Ez történt a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján, Magyarországon is. A dunántúli falvak birtokos parasztsága inkább a születéskorlátozás mellett döntött, míg a nagy kivándorlási hullám f ként az északkeleti országrészb l eredt. (Andorka [1987] 51. o.) Ezek alapján a demográfiai átmenet az ország és az országon belül is meghatározta az egyes régiók népességét, termel képességét, a humánt ke színvonalát, és így a versenyképességét is, hiszen a modern társadalmi szerkezet nem mindenütt egyforma mértékben alakult ki.
2. A kumulatív folyamatok hatása mobil tényez áramlást feltételezve Az el z pontban bemutatott demográfiai folyamat elindíthat egy olyan önmagát er sít folyamatot, amely a régiók közti centrum-periféria szerkezet kialakulásához vezethet. Ezt írja le a következ modell (Matsuyama [1995])7, amelyben a homogén terméket valamennyi közbüls input felhasználásával termelik meg. A szerz feltételezi, hogy minden vállalat egy terméket gyárt. A végs , fogyasztási cikkek piacára kerül jószágot és a közbüls inputokat is monopolisztikusan versenyz vállalatok állítják el , és szabad belépést tételezünk fel.8 A technológia konstans skálahozadékkal jellemezhet az inputok halmazán. A termelési függvény szimmetrikus CES-alakú: 5 Nem minden országra igaz, hogy az átmenet ezekkel a gazdasági, és társadalmi tényez kkel megmagyarázható. Például Franciaországban a születések száma már a halandóság javulása el tt elkezdett csökkenni. Ezzel ellentétben Németországban – amely nagyjából hasonlóan városiasodott és iparosodott volt ebben az id szakban – az átmenet kés bb ment végbe, és követte a leírt folyamatot. 6 A centrum periféria szerkezet kialakulásáról Wallerstein [1983] írt, és az átalakulásnak els sorban demográfiai okokat tulajdonított. 7Matsuyama cikkében Dixit és Stiglitz 1977-es, leegyszer sített modelljét használja fel. 8 A monopolisztikus versenyt általában kétféleképpen szokták definiálni. Egyrészt lehet egy olyan piaci szerkezet, ahol szabad a ki és belépés, viszont a magas állandó költségeknek és az ehhez képest kis piacnak köszönhet en a vállalatok az átlagköltség csökken szakaszán – vagyis a technológia növekv hozadékú szakaszán termelnek. Ekkor a piacra addig lépnek be újabb és újabb vállalatok, amíg a profit nullává nem válik, ugyanakkor a vállalatok monopolista árképzést alkalmaznak. A másik megközelítés szerint a monopolisztikus versenyben nem szabad a be- és kilépés, és annyiban különbözik ez az oligopolisztikus piactól, hogy itt a termékek ugyanazt a szükségletet elégítik ki, viszont differenciáltak. (Carlton-Perloff [2003])
©
128
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
X=
n
x( z)
1−
1
σ
dz
σ σ −1
, ahol σ >1 .
(1)
0
x(z) a z inputok végs jószág termeléséhez felhasznált mennyisége, ezek száma 0-tól n-ig terjed. A termelés rugalmassága a választott termelési függvény esetén bármely tényez páros között . Ha a termelési rugalmasság nagyobb, mint egy, akkor ez azt jelenti, hogy a végs jószág termeléséhez egyik input sem szükségszer . Ha növekszik a közbüls inputok választéka, akkor javul a termelékenység. Azonban annak a vizsgálata is figyelmet érdemel, mi történik akkor, hogyan alakul a végs termékek választéka, ha az inputokból felhasznált mennyiséget rögzítjük, vagyis legyen x(z)=x. Ebben az esetben a termelési függvény a következ re egyszer södik: σ
(2)
X=n σ −1 x
1
Legyen M=nx az összes felhasznált input. Így az inputok átlagos termelékenysége X / M = n σ −1 ami n monoton növekv függvénye,vagyis a növekv , magasabb szinten specializált inputok felhasználása növeli a gazdaságban a termelékenységet. Létezik a modellben a fogyasztási cikkeknek valamilyen optimális választéka. Ennek az az oka, hogy a növekv hozadék miatt csökken a vállalatok átlagköltsége, és az újabb vállalatok belépése csökkenti a már az iparágban tevékenyked k profitját. Ott alakul ki az optimális termékválaszték, és vállalatok száma, ahol profit nulla. Tegyük fel, hogy x input termelése bármely változat esetén ax+F munkaegységet igényel, és F az állandó költség és a a munka határigénye. A kényelmesebb jelölés kedvéért a modellben feltételezik, hogy a=1-1/ . A munkaigény korlátja a gazdaságban ekkor: L = n ( ax + F )
, ahol L a munkakínálat. A (2) és (3) kombinálásával adódik, hogy:
(3)
1
n σ −1 (4) ( L − nF ) . a Ebb l az egyenletb l felírható az optimális termékválaszték és az optimális inputválaszték is: X=
n* =
X* L = σF L
L , σF
1
σ −1
(5)
Ezek szerint az egy f re jutó termelés és a termékválaszték növekszik, ha csökken a monopolista termelés állandó költsége, csökken a helyettesíthet ség az inputok között, vagy nagyobb a gazdaság mérete. A végs fogyasztású jószágok piaca kompetitív, míg az inputok piaca monopolisztikusan versenyz . Legyenek a közbüls inputok n piacon hozzáférhet k, ezek ára legyen p(z), és z ∈ (0,1) , továbbá a végs javak ára legyen P, amely rögzített. Természetesen fel kell tételezni, hogy a végs javak termel i törekszenek a profitmaximumra úgy, hogy az inputok költségeit minimalizálják. Az egyes inputok relatív kereslete bármely inputra levezetve: x(z) p(z) = X P
−σ
(6) A versenyb l következ a „nulla-profit-feltétel” eredményezi, hogy az output árnak egyenl nek kell
129
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. lennie az egységköltséggel, azaz: P=
n
p ( z)
1−σ
dz
1 1−σ
(7) A (6) és (7) összefüggések alapján a végs fogyasztásra szánt termékek ára és mennyisége adott, ha az inputok termel i a profitmaximumnak megfelel en meghatározzák az árakat. Ezek alapján kimutatható, hogy a kereslet árrugalmassága , így a profit maximalizáló ár: p(z)(1-1/ )=a, vagy p(z)=1. 0
1
A végs fogyasztásra szánt javak egyensúlyi ára pedig: P = n1−σ . Meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló specializált inputok választékának növekedése alacsonyabb outputárat okoz, annak ellenére, hogy minden input ára konstans. Ez is a már korábban említett jelenségre utal, miszerint a növekv specializáció növeli a hatékonyságot. Az állandó költségen felüli bruttó profitja9 minden inputot el állító vállalatnak arányos a megtermelt outputtal: x π = ( p − a) x = σ (8) A vállalatok bruttó profitja az inputválaszték csökken függvénye.
π (n) =
1
L
σ −1 n
−F
(9) Az iparágban jelen lév vállalatok profitja mindaddig csökken az új belépésekkel, ameddig el nem éri a fix költség szintjét. Így csak egyetlen egy egyensúlyi helyzet van. A piaci egyensúlyi helyzetet, a munka elosztását, a közbüls inputok választékát a piac mérete, vagyis a kereslet nagysága befolyásolja. Ahogy n a piac, több vállalat jelenik meg, n a választék, n a termelékenység, a nagyobb gazdaságban növekszik a fogyasztók fogyasztási lehet sége, vagyis az életszínvonal. Egy olyan modellben viszont, amely tökéletes versenyt tételez fel, az aggregált jövedelem az aggregált bérekkel konzisztens, mert a közbüls inputokat ekkor egyetlen termelési tényez , a munkaer felhasználásával lehet el állítani. Emiatt ebben az esetben az egy f re jutó kibocsátás megegyezik a reálbérrel. A bemutatott modell könnyen kiterjeszthet a nemzetközi kereskedelem esetére is. A modell feltételezi, hogy két, kiinduló helyzetben elzárt gazdaságot vizsgálunk, keletet, és nyugatot. A két gazdaságban azonosak a fogyasztói preferenciák és a termelés technológiája, csak a munkakínálat eltér . A gazdaságok közti kapcsolat szorossága, azaz az integráció mértéke így lényegében attól függ, hogy mennyire mobil a munkaer és mennyire korlátozott a javak kereskedelme. Ha szabad termékáramlást tételezünk fel, és kizárjuk a tényez áramlást akkor a munka termelékenysége a vizsgált két gazdaságban kiegyenlít dik, és így mindkét országnak el nyére válik a kereskedelem. Más a helyzet azonban akkor, ha a termelési tényez szabad áramlását tételezzük fel, és a termékáramlás korlátozott. A szabad munkások a kisebb gazdaságból a nagyobb felé áramlanak, mert ott nagyobb a reálbér, ami a nagyobb termékválasztéknak és az emiatt létrejöv alacsonyabb jószágáraknak köszönhet . A tényez ellátottság így még kiegyensúlyozatlanabbá válik. Új vállalatok jönnek létre a fejlettebb gazdaságban, ugyanakkor a kisebb gazdaság vállalatai kénytelenek megszüntetni a termelést, és ezzel a kevésbé fejlett gazdaságot még rosszabb helyzetbe sodorják. A növekv hozadék most régióspecifikus lesz. Ez azt indukálja, hogy a munkaer egy régióba koncentrálódik. A növekv volumenhozadék csak a nagyobb gazdaságban érvényesül. Az immobil munkások a nagyobb gazdaságban jól járnak, míg a kisebb gazdaságban sérül a helyzetük az
©
9 Bruttó profiton olyan profitot értünk, ami még tartalmazza a termelés állandó költségét is.
130
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
integrációt követ en.10 Éles ellentét látható a szabad kereskedelem esetén megvalósuló helyzethez képest, mert ott mindkét gazdaság szerepl i egyértelm en jól jártak. A modell következménye, hogy a monopolisztikusan versenyz iparágakban felhasznált munkaer szabad áramlása tartós fejl désbeli különbségeket eredményez, bizonyos gazdasági tevékenységeket centrumokba rendez, és a perifériát az alulfejlettség helyzetében hagyja. Ezzel visszajutottunk a kiinduló kérdésünkhöz, hiszen a modell segítségével kimutattuk a regionális versenyképesség és a demográfiai folyamatok közötti kölcsönhatást, amely a demográfiai átmenet lényege. Az országon belüli centrum és periféria szerkezet vizsgálata szempontjából ezért is fontos a demográfiai folyamatok vizsgálata. (Matsuyama [1995])11 3. A demográfiai átmenet hatása Magyarország versenyképességére A térségünkben is megfigyelhet demográfiai, és az általuk elindított kumulatív folyamatok eredményeként Magyarország keleti, északkeleti részén az emberek nem a születésszám csökkentésével reagáltak a népességnövekedésre, hanem inkább az elvándorlással. Így a gyermeknevelés költségei, az iskoláztatásra fordított kiadások nem változtak jelent sen. A folyamat következményeként ezekben a régiókban jellemz en megmaradt a tradicionális társadalmi berendezkedés, hagyományos mez gazdasági termelés és alacsony szint iparosodás. A tradicionális termelési mód nem ösztönöz a gyermekek magasabb szint iskoláztatására, mert a kisebb gazdaságokban a gyermekek már korán elkezdtek dolgozni, és nem f z dött a magasabb képzettséghez gazdasági érdek. (Andorka [1987]) Ezeken a területeken inkább a kisebb, tradicionális gazdaságok voltak jellemz k, és ez szintén meghatározta egyrészt a születések számát, hiszen a nagyobb gazdaságokban inkább iparosodott termelés jellemz , másrészt az emberek munkához való hozzáállását is. A keleti országrészben a nyugatihoz képest alacsonyabb volt a humánt ke színvonala, ami nem csak a képzettség színvonalában, hanem az emberek kötött munkahelyhez való hozzáállásában is megnyilvánulhat. Az ország nyugati részén ezek szerint nagyobb a városi népesség aránya, ami nagyobb piacot jelent a termel vállalatok számára. A keleti országrésszel szemben inkább a modernebb társadalmi rendszer jellemz . Itt viszonylag magasabb a humánt ke színvonala, és nagyobb a viszonylag jól képzett munkaer aránya. A tradicionális és modern társadalmi rendszer területeken rendelkezésre álló munkaer viszonylag nehezen helyettesíthet egymással (Wagner [1993]), másrészt a jól képzett, magasabb szint humánt kével rendelkez népesség földrajzi mobilitása nagyobb, mint a képzetlen munkaer é. (Krugman [2003])12 Az eddigiekben vázolt demográfiai helyzet meghatározó lehet a vállalatok telephelyválasztásának szempontjából, ugyanis a gazdaságban bizonyos centripetális és centrifugális er k is hatnak egymással párhuzamosan. A vállalatokat a koncentrált telephelyválasztásra késztetheti a rendelkezésre álló infrastruktúra nagysága, a helyi jelent s méret piac, a rendelkezésre álló munkaer min sége, és az adott iparág termelésére jellemz növekv hozadék. (Krugman [2003]) Figyelembe kell még venni a termelési tényez k és a termékek közti helyettesítési rugalmasságokat. Minél könnyebben helyettesíthet k egymással a termelési tényez k, annál kevésbé szükséges a vállalatnak az adott telephelyet választania (például képzett és kevésbé képzett munkaer ). Másrészt a termékek helyettesítési 10 Ezt a folyamatot írja le az új gazdaságföldrajz (Stiller [2000]) 11 A cikknek ez a fejezete a BGF Magyar Tudomány Napja Konferencián 2005. november 11-én Komplementaritás a monopolisztikus verseny modelljében cím el adáson is elhangzott. 12 Az ismertett modell, ill. Krugman új gazdaságföldrajza egyaránt a centrum periféria szerkezet kialakulásához vezet szabad tényez áramlást feltételezve.
131
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
rugalmasságának a nagysága kiegészít termékek esetén növeli a koncentrációt, helyettesít termékek esetén a rugalmasság abszolút értéke negatív kapcsolatban áll a koncentrációva. (Matsuyama [1995]) Viszont a jelent s szállítási és egyéb tranzakciós költségek a koncentráció csökkenésének irányában hatnak. Ugyanakkor a vállalatnak azt is figyelembe kell vennie, hogy ha nem a versenytársai mellé települ, akkor monopolista erejét jobban érvényesítheti, akár az input, akár az outputpiacon. (Krugman [2003]) Magyarországon az iparágak telephelyválasztásában meghatározók voltak a koncentrációra vezet er k. A vállalatok a városiasodott, jobb min ség humánt kével rendelkez régiókba települtek, ipari centrumok jöttek létre. Ezekben a régiókban a képzett munkaer relatív ára valószín leg alacsonyabb volt. A különböz szint humánt ke alacsony helyettesíthet sége miatt az országban strukturális munkanélküliség alakult ki, ami f ként az egyébként is elmaradottabb területeket sújtotta. Így az ott lakók kereslete, még inkább elmaradt a nyugati országrészek piacának nagyságától. Ez további motivációt jelenthetett a vállalatok számára a koncentráció növelésére. (Wagner [1993])13 E folyamat eredményeként Magyarországon tartósan alulfejlett régiók alakultak ki. Az ipari centrumok kialakulásával valószín leg megindult egy folyamat, ami a tényez árarányok kiegyenlít désének irányába hatott, és ez a termelésben jelenlév növekv hozadék kihasználásával együtt a vállalatokat továbbköltözésre ösztönözte. A potenciális piac adta lehet ségeket már nem tudják fokozni, és a növekv hozadék további lehet ségeit realizálni. Ugyanakkor a hazai, képzett munkaer relatív árának emelkedése miatt el fordulhat, hogy más országba, vagy olyan régióba érdemes áthelyezni a termelést, ahol a potenciális piac még nincs kiaknázva, továbbá a képzett munkaer is relatív olcsó. Más olyan tényez k is vannak, amelyek az iparágak elköltözésének irányában hatnak. Például az új országban megszilárduló gazdasági és társadalmi intézményrendszer, amelyek a piacgazdaság m ködésének megfeleltethet k. Emellett meghatározó a már említett képzett munkaer relatív ára, aránya és koncentrációja. Fontos még megemlíteni, hogy az új telephelynek köszönhet en tágul a vállalat által ellátható piac mérete. Az intézményrendszer változása csökkentheti a termelés tranzakciós költségeit, amelyeken ebben az esetben nem csak a szállítási költségeket kell érteni. (Wagner [1993]) Nyilván akkor fog egy vállalat az elköltözés mellett dönteni, ha az új kapacitás kiépítésének költségeit ellensúlyozzák az elérhet el nyök. A nagyvállalatok délre és keletre költözésének magyarázatát nyújthatja a demográfiai átmenet elmélete, hiszen a természetes fogyás szakasza ezekben az országokban valamivel kés bb következett be, és a rendszerváltást követ új intézményrendszer kialakulása is némi eltolódással mentek végbe. Az intézményrendszer megszilárdulásával a termelés tranzakciós költségei csökkennek, így jobban ki lehet használni az elérhet nagyobb piacok miatt a termelés növekv hozadékából származó el nyöket. Egyszer bben megfogalmazva így egy üzemmel nagyobb piacot lehet kiszolgálni, alacsonyabb egységköltséget elérve. Magyarországnak így két jelent s problémával kell megküzdenie. Az egyik az országban lév jelent s gazdasági és társadalmi különbségek, amelyek mélyülni látszanak. A másik problémát az elvándorló vállalatok jelentik, amelyek helyett sajnos nem jelentkeznek újabbak.
szokták javasolni különböz protekcionista eszközök segítségével. Ezen kívül az alulfejlett régiókban az importjavak gazdaságon belüli helyettesíthet ségét kell megoldani. Ezekkel az eszközökkel lehet csökkenteni a függ ségi kapcsolatot, és egyúttal el segíteni az alulfejlett gazdaság növekedését. Ezt a stratégiát javasolja a külkereskedelem-elmélet, és a dualizmus elmélete is. (Wagner [1993]) A politikai gazdaságtan szerint a tartós alulfejlettség a jelent s jövedelem és vagyonkülönbségeknek köszönhet k. Például a politikusoknak a gazdasági növekedés el segítése céljából olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek a t ketulajdonosok érdekeivel egyeznek meg. Ezzel szemben a szegényebb, de jelent sebb néprétegeknek tetsz gazdaságpolitikai beavatkozásokat hajtanak végre, annak érdekében, hogy az újraválasztásukat el tudják érni. Másrészt a nagy társadalmi egyenl tlenségek elégtelen humánt ke beruházásokat eredményezhetnek. (Wagner 1993, Gilpin [2004]) Az országon belüli tartósan alulfejlett területek fejlesztésénél véleményem szerint nem feltétlenül a szokásos, függ séget csökkent intézkedéseket kellene alkalmazni. Ugyanis a most koncentráltan m köd iparágak decentralizációja csökkentheti a termelésben elért növekv hozadék hatásait. Úgyhogy ezeknek az intézkedéseknek a hatására a fejlettebb területek el nye is elveszhetne. Ezzel szemben inkább a keleti területek modernizációját egy olyan felzárkóztatási programmal lehetne elérni, amely az infrastruktúra fejlesztéséb l, a mez gazdaság modernizációjából és tervezett humánt ke-beruházásokból állna. Azonban a képzett munkaer t ösztönözni kellene az adott régióban maradásra, mert az elvándorlás tovább er síti lemaradás folyamatát. A kormányzati kereslet növelése az elmaradt régióban olyan termékek iránt, amelyeket növekv hozadékú technológiával állítanak el , a vállalatok aggregált profitjának emelkedésének köszönhet en szintén elindíthatja a felzárkózás folyamatát. (Krugman [2003], Matsuyama [1995]) A humánt ke beruházásoknál pedig a régió adottságait és a lehetséges jöv beni fejl dési lehet ségeket is figyelembe kell venni, és ennek megfelel en kellene megtervezni a szükséges humánt ke igényt. A magyar versenyképesség meg rzése érdekében pedig vonzóvá kell tenni az országot az olyan iparágak számára, amelyekre a növekv hozadékú termelés és a monopolisztikusan versenyz iparági szerkezet jellemz . Mivel viszonylag kis országról van szó, ezért nem a potenciális piacméret, hanem a viszonylag b ségben rendelkezésre álló és ezért relatív olcsó, jól képzett munkaer lehet az a tényez , amely vonzó a vállalatok számára. Ezért ezen a területen is el re megtervezett humánt ke beruházásokra van szükség, ill. arra, hogy a b ségben rendelkezésre álló termelési tényez relatív ára a piaci mechanizmusoknak köszönhet en valóban kedvez legyen.
4. A versenyképesség lehetséges javítási lehet ségei Az els probléma megoldásának vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy az ország eltér fejlettség területei között függ ségi kapcsolatot kell feltételezni. Általában az alulfejlett gazdaságok esetében, amelyek függ ségi kapcsolatban állnak a nagyobb gazdaságokkal az exportstruktúra szélesítését
©
13 Ezt Lewis híres dualizmus modellje is leírja. (Wagner [1993])
132
5. Irodalomjegyzék 1. Andorka Rudolf: Gyermekszám a fejlett országokban Gondolat, Budapest, 1987 2. Carlton, Dennis W. – Perloff Jeffrey M.: Modern piacelmélet 2003 Panem Budapest 3. Dusek Tamás: A területi elemzések alapjai Regionális Tudományi Tanulmányok 10. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék- MTA-ELTE Regionális Tudományi kutatócsoport 2003 4. Gilpin, Robert: Nemzetközi politikai gazdaságtan Budapest Centre for International Political Economy 2004 Budapest 5. Krugman, Paul: Földrajz és kereskedelem (Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2003) 6. Matsuyama, Kiminori: Complementarities and Cumulative Processes in Models of Monopolistic Competition Journal of Economic Literature, Vol. XXXIII (June 1995) 701-729 7. Stiller, Silvia Dr.: Raumdifferenzierende Effekte, Aussagen der Neuen Ökonomischen Geographie (WiSt Heft 10 – 2000 Oktober) 8. Wagner, Helmut: Wachstum und Entwicklung Theorie der Entwicklungspolitik R. Oldenbourg Verlag München Wien 1993 9. Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása A t kés mez gazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. Században Gondolat, Budapest, 1983
133
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
KEMENCZEI Nóra1 A VERSENYKÉPESSÉG ÉRTELMEZÉSE MAKROSZINTEN
mutatkozó gazdasági fejlettségi és átalakulási szintben jelentkez eltéréseket, gondolok itt f ként a privatizációs folyamat beindítására és lebonyolításának országonként eltér ütemére, melyb l származó adatok jelent s mértékben befolyásolják a fent említett mutatószámok mértékét. Ez a torzítás a versenyszempontú összehasonlításban kétségessé teszi a fenti mutatószámokon alapuló országok közötti összemérhet séget. Dolgozatom alapvetése, hogy az állami beavatkozás lehet versenytorzító hatású, de lehet a hosszú távú versenyképesség megalapozója is. Fontosnak tartom a kiemelt iparágak ösztönzését, amely el segítheti az ország beilleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba, ezáltal javítva a versenyképességet. Ezen a ponton rögtön felmerül a kérdés, hogy rendelkezünk-e olyan mélység és magas megbízhatóságú adatokkal az ipar egyes szegmenseir l, hogy arra hatékony iparpolitikát lehessen alapozni. A válasz sajnos az, hogy jelenleg országunk nem rendelkezik a megfelel információs hálózattal a fent említett mélység elemzések elkészítéséhez. Egy valóban megalapozott gazdaságpolitika létrehozásának tehát els dleges alapfeltétele a mérhet séget megalapozó információs rendszer létrehozása. Természetesen egyre másra jelennek meg kísérletek a versenyképesség átfogó megközelítésére. Egy újabb irányzat szerint nemzetgazdasági szinten az a gazdaság versenyképes, amelynek általános fejlettségi és állapotjelz i jók, a gazdaság szerepl i ennek tudatában vannak, és a gazdaság nyitottsági foka is eléggé magas ahhoz, hogy a versenyképesség a külgazdasági kapcsolatokban is érvényre jusson. Az úgynevezett „I/Q elmélet” (a piaci koordináció elmélete) a gazdasági elemzés során összefoglalja a versenyképesség 5 f tényez csoportját: piaci m ködés alapfeltételei, piaci struktúra, magatartás, teljesítmény és gazdaságpolitika címszavak alatt. Számomra ezek az átfogó versenyképességi megközelítések adnak elméleti alapot a makro-szint versenyképesség jelentésének, illetve elemeinek továbbgondolásakor. A versenyképesség elemzése és mérése során tehát kulcsfontosságú megvizsgálni a kutatott nemzetgazdaság általános jellemz it, piacainak információ ellátottságát és külgazdasági nyitottságát. Egy nemzetgazdaság versenyképességének mérése tehát azért meglehet sen nehéz és összetett feladat, mivel a versenyképességet makro- és mikro-gazdasági tényez k együttesen befolyásolják.
Tanulmányom arra keresi a választ, hogy mit is jelent a versenyképesség makro-ökonómiai szinten és hogyan növelhet egy ország versenyképessége állami ösztönz k segítségével. Felvázolom a jelenlegi gazdaságpolitika versenyképességi koncepcióját és megfogalmazom a kritikáját. Dolgozatom végs célja, hogy összefoglaljam azokat az elemeket, amelyek egy versenyképességi koncepció és stratégiaalkotás alapját kell képezzék. Tárgyszavak: versenyképesség, állami szerepvállalás, gazdaságösztönzés Ez a tanulmány kutatási területemhez kapcsolódóan az autóipari beszállítói hálózat versenyképességét er sít iparpolitika irányadó megalapozását szolgálja. Megírása adalékul szolgál a versenyképesség makro-ökonómiai megközelítéséhez és kell megalapozásához, tárgyalja a gazdaságpolitika szükségességét és keresi a választ az állami beavatkozás optimális mértékére.
1. Versenyképesség A versenyképesség konzisztens elmélete még nem alakult ki, mivel a versenyképesség fogalma nem vezethet le egyértelm en a közgazdaságtan egyik alapvet paradigmájából sem. Elméleti definiálása ezért nehéz, módszertana egyel re amorf és szerteágazó, leginkább térben és id ben korlátozott érvény következtetések levonására ad lehet séget. A versenyképesség fogalma mindenekel tt a komparatív költségek elvére épült, majd Michael Porter munkássága nyomán a nyolcvanas évek közepét l megjelentek a komparatív el nyökre alapozott elemzések. Ezek az elméletek azonban már túlmutatnak a közgazdaságtan eszköztárán, inkább a marketing-elmélet fogalmi rendszerét alkalmazzák, így mindenekel tt a vállalati vezet k hasznosíthatják, makro-szint megközelítést nem adnak. A versenyképességet hagyományosan keresleti és kínálati oldalról megközelít elméleteket a klasszikus és neoklasszikus elméletrendszerek törték meg, megkérd jelezve a piac tökéletes m ködésének elvét. A tökéletlen verseny modelljének nemzetközi kereskedelemre való alkalmazásából fakadóan a versenyképesség magyarázata és mérése már nem lehetséges csupán a keresleti és kínálati oldal vizsgálatával, mivel a kereslet és kínálat a versenyképesség mérése során megnyugtatóan nem kapcsolhatók össze egymással. Egyik külkereskedelmi elméletnek sem sikerült maradéktalanul bizonyítania az egyértelm ok-okozati összefüggést a költségel nyök és az értékesítési siker között. A kínálati oldal versenyképességén alapuló, de bizonyos keresleti (piaci) oldali elemeket is magába foglaló, átfogó versenyképesség felmérés legismertebb formája a World Economic Forum évenként megismételt ország felmérése, melynek keretében publikálják magát az országok közötti rangsort is. A WEF ország elemzései két részb l állnak: egy statisztikai mutatókra épül gazdasági állapotvizsgálatból és a kérd íves megkérdezésen alapuló gazdaságpolitikai információk feldolgozásából. A módszer tehát egyértelm en magába foglalja az ország-rangsorban is megjelen szubjektivitást. A World Economic Forum módszere még így is magasan túlszárnyalja az egyszer bb gazdasági mutatókon alapuló versenyképesség mérésére tett kísérleteket. A beáramló külföldi t kén (FDI2) és a gazdasági növkedésen alapuló adatok – bár minden ország számol velük – nagyon csalókák lehetnek f ként az unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok részér l, mivel kiszámítási módjuk nem standardizált, statisztikai módszerekkel tehát jól manipulálhatóak. Kiemelném az egyes országokban 1Kemenczei Nóra, Közgazdaságtan Tanszék Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Bp, M egyetem rkp. 3. St. épület, 417-es szoba Telefon: 30/241-6554
[email protected] 2 FDI = Foreign Direct Investment
©
134
Egy nemzetgazdaság nézetem szerint akkor számít világviszonylatban versenyképesnek, ha mikroökonómiai szempontból: az ország vállalatai által termelt javakra van fizet képes kereslet mind bel- és külföldön, melynek el feltétele a jól informált piac és ha makro-gazdasági oldalról: vonzó befektetési környezetet tud biztosítani a vállalkozók és befektet k számára, így biztosítva a folyamatos gazdasági növekedés lehet ségét, valamint gazdasági szerkezete lehet vé teszi a nemzetközi bekapcsolódását. A gazdaságpolitikát eszköznek tekintve a munkamegosztásba történ versenyképesség fokozásának szolgálatában, ezen a felosztáson elindulva nyilvánvalóvá válik el ttünk, hogy melyek a gazdaságpolitika lehetséges beavatkozási pontjai és el revetíti a hozzá kapcsolódó állami szint eszközrendszert. 2. Állami beavatkozások szükségessége a gazdaságban Állami beavatkozás szükségességére vonatkozóan két végletet lehet megkülönböztetni. Az egyik felfogás kifejezetten az állam aktív folyamatszabályzó szerepe mellett teszi le a voksot, míg a másik ellenez szinte minden beavatkozást, jobban bízik a spontán folyamatok önszabályzó képességében. Az aktivista gazdaságpolitika gyakran és lényeges módon avatkozik be a gazdasági folyamatokba, mivel felfogása szerint a gazdaság alapvet en nem önhelyreállító, egyensúlyra törekv rendszer. Az aktivista politika mérsékeltebb változata nem vonja ugyan kategorikusan kétségbe a gazdaság önhelyreállító jellegét, de hangsúlyozza, hogy komoly zavaró hatások esetén a magára hagyott gazdaságnak túl hosszú id re van szüksége az egyensúly helyreállításához, ami komoly társadalmi áldozatokat követel. A gazdaság „finomszabályozását” irreálisnak tartják. Az aktivista politika éles kritikáját a monetaristák, 135
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
majd kés bb az újklasszikus közgazdászok fogalmazták meg. Szerintük a gazdaság alapvet en önhelyreállító, egyensúlyra tör rendszer, amely legjobban akkor képes m ködni, ha nem zavarják állandó beavatkozásokkal. A hibás gazdaságpolitikai döntés tetézheti a bajt, de a késleltetett hatásmechanizmus miatt még a helyes intézkedés is csak akkor kezd érvényesülni, amikor már nincs rá szükség. A gazdasági beavatkozásról folyó vita másik aspektusa a beavatkozás jellegével kapcsolatos. Itt a vélemények a fix szabályozás és az eseti beavatkozások között oszlanak meg. A közgazdaságtudomány elméletileg a tökéletes versenyt tartja az ideális piaci helyzetnek, mivel így alakul ki a piaci egyensúly és hatékony munkamegosztás, valamint így érvényesülnek leginkább a fogyasztó érdekei. Az ideális állapot azonban a valóságban csak nagyon ritkán valósul meg, akkor sem egy teljes piacon, hanem legfeljebb egy-egy termék piacán, mivel érvényesülése szigorú feltételekhez kötött. El ször is minden terméket kompetitív vállalatoknak kell hatékonyan el állítaniuk, másodszor csak olyan magánjavak létezhetnek, amelyeken a fogyasztók rivalizálnak és végül nem fordulhatnak el externáliák vagy nem érhetik a gazdaságot küls zavaró hatások. Amennyiben teljesülnek ezek a feltételek, akkor beszélhetünk arról, hogy a gazdaság egésze maximális hatékonysággal m ködhet. A gazdaságot azonban minduntalan zavaró hatások érik. Felmerülhetnek zavaró hatások küls , nem gazdasági okok miatt, például háború vagy természeti katasztrófák következtében. Egy ország gazdasági egyensúlyát felborító tényez ként felléphetnek küls vagy bels gazdasági okok is, ilyen küls tényez például az 1973-mas olajválság. További zavaró hatást eredményezhetnek a gazdaságpolitikában hozott hibás döntések is. A piac magára hagyva nem birkózik meg bizonyos zavaró folyamatokkal. A tökéletes verseny, ha csak a versenyz vállalatokon múlik, nem valósul meg, mivel az egyes vállalkozások érdeke természetesen éppen a verseny kiiktatása. A verseny csorbulása egyaránt jelent hátrányt a versenytársak, illetve végs fogyasztók számára. A verseny szabályozása tehát állami feladat. Szintén állami feladat a káros termelési externáliák csökkentése. A szabályozatlan piac elviselhetetlen környezetszennyezést okozhat. A verseny jellegéb l adódóan a versenyel ny szoros kapcsolatban áll az információval. Az információ sosem oszlik meg egyenletesen a piaci szerepl k között. Az információhiány esetleg többlet szintén versenykorlátozó tényez . A piaci automatizmus nem érvényesül az újraelosztásában sem. A jóléti állam feladata, hogy jövedelmeket csoportosítson át a társadalom perifériára szorult tagjai számára. A gazdasági folyamatok befolyásolása és a jövedelmek újraelosztása tehát a gazdasági hatékonyság és társadalmi igazságosság érdekében szükségesek. A kormányzat gazdasági feladatai: - gazdasági hatékonyság fokozása, - jövedelemelosztás javítása, - a gazdaság stabilizálása makrogazdasági eszközökkel, - nemzetközi gazdaságpolitika kialakítása és érvényesítése. Az állami beavatkozás eszközei: - szabályozás, - finanszírozás, - állami termelés, - jövedelemtranszferek. Az 1989-es rendszerváltozás óta Magyarország gazdasága még így 15 év elteltével is átmeneti jelleg . A szocialista gazdaságban mesterségesen életben tartott iparágak leépítése és az er források versenyképes iparágakba történ bevonása, azaz a gazdasági szerkezetváltás állami beavatkozás nélkül csak igen hosszú id alatt és hatalmas társadalmi veszteségek mellett valósulhatott volna meg. A jelenlegi gazdaságpolitika éppen arra irányul, hogy az állami beavatkozás olyan eszközrendszerét alakítsa ki, amely hatékonyan képes a gazdaságot a megfelel fejl dési irányba terelni. Különböz állami ösztönz k révén forrásokat biztosít a preferált területek számára. Elmondható, hogy hazánk szabályozási és támogatási rendszere mára – a derogációk kivételével –
teljes egészében EU-konformnak tekinthet . Bár az unió szabályzata tiltja a direkt támogatásokat, mivel azok nagyrészt versenytorzító hatásúak, mégis megadja a kell mozgásteret a tagállamok számára, hogy kialakítsák a számukra optimális, egyéni gazdaságösztönz rendszerüket, hiszen az utóbbi évekre jellemz stagnáló, illetve nem kell mértékben növekv gazdaság az Európai Unió fejlett gazdaságaiban el térbe kerül , megoldandó feladatot jelent. Egy állam gazdálkodását én leginkább egy család életéhez tartom hasonlónak szemben azokkal, akik makrogazdasági szinten vállalati politikák érvényesülést tartják kívánatosnak. Igaz, van néhány olyan hatékonysági elem, amelyet érdemes átvenni a vállalati filozófiából, én mégis az állam, mint háztartás szemléletet tartom magamhoz közelebb állónak. Ezt a szókapcsolatot rzi egyébként a magyar nyelv is, amikor államháztartásról beszélünk. Az állam m ködése abban tér el leginkább egy vállalat m ködését l és válik inkább hasonlóvá egy háztartáshoz, hogy míg egy vállalat bármikor beszüntetheti veszteséges tevékenységeit, ugyanez egy állam vagy akár egy család esetében elképzelhetetlen. Az állam a befizetett adók fejében köteles ellátni olyan szociális tevékenységeket is, amelyek nem helyezhet ek piaci alapokra. Ugyanúgy ahogy egy család is ellenszolgáltatás elvárása nélkül segíti bajba jutott tagjait, úgy az államnak is kötelessége gondoskodni a perifériára szorult társadalmi rétegekr l.
©
136
3. „Versenyképes Magyarország” koncepció A „Versenyképes Magyarország” a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005. tavaszán kidolgozott versenyképességi koncepciója, amely jelenleg hazánk mérvadó fejl dési iránymutatója. A koncepció kialakítását magam is nyomon követtem és egyes részeinek kidolgozásában aktívan részt vettem. A koncepció sok el remutató gondolatot fogalmaz meg és rendszerez, ezt szeretném felvázolni a következ kben. A 4. fejezetben azonban véleményt alkotok a koncepcióról, mind a vívmányait, mind a hiányosságai tekintetében. Megalapozása több pilléren nyugszik. Az alkotók szerint figyelembe veszi a nemzetközi versenyképességi jelentések következtetéseit, a sikeresen növekv és felzárkózó országok tapasztalatait, a növekedés és versenyképesség változó globális trendjeit, valamint Magyarország kiinduló helyzetét. A koncepcióalkotást segítették hazai mérvadó gondolkodókkal készített interjúk is. A koncepció célja, hogy meghatározza a tartós növekedés alapfeltételeit és tényez it, amelyek alapján végeredményképp fejlesztési fókuszokat jelöl ki.
Alapfeltételek A versenyképesség alapfeltétele a stabilitásorientált gazdaságpolitika, a kormányzati szektor megfelel terjedelme és szerkezete, valamint a kiszámítható szabályozás és hatékony intézményrendszer. Sajnálatos módon napjainkban a magyarországi gazdasági folyamatokat jellemz stop-and-go megközelítés a politikai ciklusokat követi, így hazánkban nem beszélhetünk stabilitásorientált gazdaságpolitikáról. Az állami beavatkozás hazánkban túlburjánzó és kedvez tlen szerkezet . Az állam sok olyan területen nem avatkozik be kell mértékben, ahol ez szükséges. Említhetjük például a versenyszabályozást, szakképzést vagy az iparpolitikát. Számos esetben azonban a túlzott állami beavatkozás túlburjánzó bürokráciához vezet. A stabilitásorientált gazdaságpolitika fontos el feltétele tehát a monetáris és fiskális politika közötti összhang megteremtése. A kormányzati szektorban radikálisan egyszer síteni kell a meglév intézményrendszert és ezzel párhuzamosan az államháztartásban foglalkoztatottak számát csökkenteni kell, még akkor is, ha ez átmenetileg kedvez tlenül hat a munkaer piacra. Versenyképesség szempontjából fontos gazdaságpolitikai alapfeltétel az intézményrendszer és a szabályozás átalakítása, melynek célja a befektetési környezet javítása és a meglév nem kompetitív piaci szerkezetek felszámolása. Az adórendszer átalakítása során figyelembe kell venni a méltányosság, igazságosság, egyszer ség elvének érvényesülését. Szükséges ezen felül a versenyképességet torzító adónemek megsz ntetésére illetve átalakítására. Gondolok itt többek között 137
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
a versenytárs országok3 közül kizárólag Magyarországon alkalmazott ipar zési adóra, amely a külföldi befektet k számára, mint többlet adóteher, valamint az adózást bonyolító tétel jelenik meg, de beszélhetnék például a bérek magas közterheir l is, amely béralapú versenyképességünkre van romboló hatással. Mindezen célok elérése érdekében politikai konszenzus megteremtésére van szükség, amely kormányokon átível en képes szem el tt tartani hazánk hosszú távú gazdasági érdekeit.
Tartós gazdasági növekedés tényez i A versenyképességi koncepció három tartós növekedési tényez re fekteti a hangsúlyt Magyarország tekintetében: a foglalkoztatásra, humán t kére és fizikai t ke min ségére. Ennek oka, hogy e három tényez súlya értékel dött fel az utóbbi id ben versenyképességi szempontból és hazánk lemaradása talán ezen tényez k esetében a legnagyobb. A foglalkoztatási ráta növelése csakis úgy valósítható meg, ha Magyarország humán t ke állománya szorosan követi a munkaer piac igényeit, ami csakis az oktatás-képzés reformjával érhet el. A fizikai t ke min ségének javítása alatt a szerz k els sorban a közlekedés racionalizálását és fejlesztését, az állami és ületi kutatás-fejlesztés er sítését, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztését t zik ki célul. A befektetés ösztönzésben kulcsfontosságúnak tartom a foglalkoztatási és oktatási-képzési rendszer összehangolását. Az alap és feln tt képzésnek mindenképpen igazodnia kell a piaci igényekhez, amely egy jól m köd információs rendszerrel rövid- és középtávon el re jelezhet vé válna. A munkaügyi központok funkcionális átalakításával el állna az információs rendszer m ködtetéséhez és felhasználásához szükséges intézményi háttér. Be kell szüntetni az öncélú képzéseket, átképzést. Alapozó képzés szintjén a nyelvoktatásra és számítástechnikai képzésekre kell koncentrálni, az egyéb képzéseket pedig a vállalati igényeihez igazodva kell indítani, ahol a képzésen résztvev k számára a befektet garantált munkahelyet biztosít. Közép- és fels fokú képzés tekintetében is fontos követelmény, hogy tudja követni a munkaer piac változásait. Erre megoldást jelenthet egy olyan rugalmas képzési rendszer, ahol az egyes szakirányok képzési létszámát évr l évre felülvizsgálják és a munkaer piac igényeihez igazítják. Az alapképzéshez adott támogatások szabályzásával az állam aktív résztvev je lehet ennek a folyamatnak. A hiányszakmák képzését vonzóbbá lehet tenni az ösztöndíjrendszer differenciálásával. Hiányszakmák esetében az adott képzés állami támogatása magasabb, ezzel párhuzamosan a tanulóknak kiadott ösztöndíj is magasabb, mint egyéb szakirányokon. Így fokozható a képzés iránti intézményi és egyéni érdekl dés. Nehéz kérdés azonban, hogy hosszú távú fejlesztéspolitikai koncepció hiányában hogyan alakítható ki egy piaci trendeket követni tudó oktatás-képzési rendszer. A perifériára szorult, úgymond tartós munkanélküliek számára az államnak közérdek munkát kellene biztosítania, amely egy részr l folyamatosan alkalmi jövedelmet biztosít számukra, más részr l el segíti a munkához való szocializálódást. Ilyen munka lehet az el képzettséget egyáltalán nem igényl tereprendezés, szemétgy jtés, természeti kármentesítés és így tovább.
©
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Lehetséges fejlesztési fókuszok
1. táblázat: Tartós növekedési tényez k és összetev ik, valamint a lehetséges fejlesztési fókuszok összefoglalása (GKM-ICEG Versenyképességi koncepció 2005)
Tartós növekedési tényez k
Összetev k
Fejlesztési fókuszok
Demográfiai és egészségügyi trendek megfordítása Munkaer -kereslethez igazított munkaer kínálat Munkahelyteremtés, helyi foglalkoztatás ösztönzése
Migráció Preventív egészségügyi és életmódprogramok Szakképzés, élethosszig tartó képzés Beszállítói program Munkahelyteremtés (különösen KKV) Magas hozzáadott érték termelés támogatása Atipikus munkavállalási formák (részmunka, távmunka) terjesztése
2. Humán t ke
Közoktatás Fels oktatás Szak- és feln ttképzés
Nyelvi képzés Digitális írástudás Egyetemi–üzleti tudásközpontok kialakítása, Vállalati szakképzési programok támogatása
3. Fizikai t ke min sége
Állami és üzleti K+F Információs társadalom infrastruktúrája Közlekedés racionalizálása és fejlesztése
Innováció-menedzsment Szélessávú hálózati infrastruktúra Digitális tartalomfejlesztés Környezetbarát közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés
1. Foglalkoztatás
4. Versenyképesség és ágazati prioritások Véleményem szerint Magyarország csakis úgy tud versenyképesen bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági rendszerekbe, ha célzott, komparatív el nyökön alapuló, világgazdasági trendeket szem el tt tartó iparpolitikát folytat. Iparpolitika és állami beavatkozás Magyarországon a rendszerváltás óta átmeneti gazdaság m ködik, amely nagyon messze áll egy jól m köd piacgazdaságtól, ahol állami beavatkozás nélkül is kiválóan m ködnek a piaci folyamatok. A horizontális fejlesztések nem célravezet k, mivel elaprózzák az amúgy is sz kös forrásokat. El kell fogadnunk, hogy hazánk nemzetközi versenyképességének érdekében célul kell kit znünk olyan ágazati fejlesztéseket, amelyek hazánk húzóágazataivá válhatnak, még akkor is, ha ezzel egyes ágazati érdekek sérülnek. Az iparági felméréseket csakis alulról jöv kezdeményezés kereteiben lehet megvalósítani, hiszen csakis a szakma képvisel i képesek tudják reálisan feltérképezni az iparágban rejl tartalékokat, esetleges hiányosságokat. A jelenleg szervez d klaszter rendszer teremtheti meg az ehhez szükséges intézményi hátteret.
3 Visegrádi országok
138
139
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Jelenlegi ágazati prioritások hazánkban A jelenlegi kormány által 2005 márciusában megjelölt ágazati prioritások4: 1. Informatika és távközlés; 2. Biotechnológia és egészségipar; 3. Környezetipar; 4. Üzleti szolgáltató és logisztikai központok; 5. Járm ipar; 6. Idegenforgalom; 7. Szórakoztatóipar. Kifejezett szemléletbeli változásnak tartom, hogy a gazdaságpolitika irányítói kijelölnek és nyilvánosan felvállalnak olyan ágazatokat, amelyeket Magyarország versenyképességének szempontjából kulcsfontosságúnak tekintenek. Nem elég azonban csupán az ágazati prioritásokat kijelölni, behatóan tanulmányozni kellene a kijelölt ágazatok illeszkedését a nemzetközi munkamegosztásba, illetve fel kell tárni az ágazatok egyes szegmenseiben rejl lehet ségeket. Ilyen mélyreható ismeretekkel azonban a mai magyar gazdaságpolitika ezekr l az iparágakról nem rendelkezik, s t a fent megjelölt ágazatok definiálása is meglehet sen aggályos, mivel nehéz lenne TEAOR számoknak megfeleltetni ket, ami önmagában persze nem lenne akadálya egy beható ágazati analízis elkészítésének.
A koncepció hiányosságai Egy gazdasági koncepció megvalósíthatóságának alapfeltétele az egységes politikai elkötelezettség. Sajnos erre a versenyképességi koncepcióra alapozva nem sikerült politikai konszenzust létrehozni, azaz a koncepcióban nem sikerült egyeztetni a tartós növekedési tényez kre vonatkozó már meglév stratégiákat. Nem tartom szerencsésnek azt sem, hogy a koncepció elkötelezett a horizontális fejlesztések5 mellet és a fejlesztési fókuszokat is horizontális alapon jelöli ki. Úgy gondolom, vannak olyan pontok a gazdaságban, ahol célszer horizontális fejlesztéseket végrehajtani, tipikusan ilyen terület az informatikai infrastruktúra fejlesztése, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése, azonban nem tartom ésszer nek a fejlesztésekre szánt teljes összeg ily módon történ terítését a gazdaságban. Én személy szerint a sz kös források elosztásának hatékonyabb módjának tartom a célzott iparpolitikára alapozott fejlesztések támogatását. Csak úgy kerülhetünk európai vagy akár világviszonylatban valamely területen az élmez nybe, ha nem a trendeket követ , hanem a folyamatokat el revetít , tervez gazdaságpolitikai stratégiát folytatunk. A koncepció alapvet hibája, hogy a három tartós növekedési tényez fejlesztésére 17 különböz fejlesztési fókuszpontot jelöl meg. Ez is abba az irányba viszi a koncepciót, hogy célirányos fejlesztések helyett szétfolynak a támogatási összegek a gazdaságban. A koncepció jelent s hiányosságának tartom, hogy nem ad választ arra a talán legfontosabb kérdésre, hogy a koncepció megvalósításán keresztül, hogyan fog Magyarország bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Hazánk kis ország, ezért létfeltétel számunkra a gazdasági együttm ködés a minket körülvev országokkal.
Válságágazatok kezelése Nem szabad megfeledkeznünk a válságágazatok kezelésér l sem. A ’90-es években Magyarországon lezajlott gazdasági szerkezetváltásnak sok hagyományos iparágunk áldozatául esett részint a nem elég körültekint privatizáció miatt, melynek keretein belül olyan beruházók vették meg egész iparágak kapacitásait, melyek kizárólag piacszerzésre törekedtek hazánkban, másfel l pedig t kehiánytól szenvedve nem tudtak megfelelni a piacgazdaság által diktált új kihívásoknak. A veszteségminimalizálás elve makrogazdasági szinten is érvényesül, vagyis jelent s számú munkaer t foglalkoztató ágazatok m ködtetése még akkor is szociális és anyagi haszonnal járhat az anyaország számára, ha azok egyenl re saját er b l nem tudnak talpra állni. A gazdaságpolitikának arra kell törekednie a nagy hagyományokkal és ebb l adódóan jelent s humán t kével rendelkez iparágak esetében, hogy feltárja és támogassa azokat a szegmenseket, azaz részterületeket, amelyek képesek hatékonyan bekapcsolódni a piaci vérkeringésbe. 5. A versenyképességi koncepció kritikája A Versenyképes Magyarország koncepció egy részr l nagy áttörést jelent a mai magyar gazdaságpolitikában, mivel els ként foglal össze sok olyan gondolatot, amelyek kulcsfontosságúak hazánk jöv jének tervezésekor, más részr l azonban nem tartom elég fókuszáltnak, azaz nem ad konkrét választ hazánk sz kös er forrásainak leghatékonyabb elosztási módjára figyelembe véve Magyarország tágabb értelemben vett régióhoz való kapcsolódását.
A koncepció vívmányai A koncepció legnagyobb vívmánya, hogy ez az els olyan tanulmány, amely kifejezetten hazánk versenyképességének javítását t zi ki célul. A versenyképességi alapfeltételek tárgyalása során rámutat arra, hogy egy ország gazdasági megítélésében hatalmas szerepet játszik a vonzó befektetési környezet kialakítása, melynek fontos elemei a makrogazdasági stabilitás feltételeinek megteremtése, a közigazgatás átszervezése és az adóreform. A tanulmány élenjáró abban is, hogy az elemzésekb l kiindulva fejlesztési prioritások kijelölésére törekszik.
©
4 Figyel , 2005 február 24 - március 2.
140
6. Következtetések, kilátások Úgy gondolom, egy ország versenyképességét makro- és mikroökonómiai tényez k együttesen alkotják. A makrogazdasági szint - azaz a befektetési környezet és a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás el segítése - állami eszközökkel hatékonyan befolyásolható. Az ország termékkínálatát alakító vállalatok szintjén viszont az állami beavatkozások többsége csak indirekt módon fejti ki hatását. A mai magyar gazdaságpolitikának arra kell törekednie, hogy vonzó befektetési környezetet teremtsen a vállalkozók számára, melynek kulcsfontosságú elemei a közigazgatás átszervezése, a gazdasági szabályozás racionalizálása és az adóreform. A vonzó befektetési környezet fontos eleme és szociális szempontból sem elhanyagolható tényez a foglalkoztatás növelése, amely kizárólag az oktatás-képzés piaci igényekhez történ igazítása révén valósulhat meg. Egyetlen gazdaságpolitikai prioritás sem valósulhat meg öncélúan. A fejlesztend gazdasági elemek kijelölésekor figyelembe kell venni a regionális és világgazdasági folyamatok alakulását annak érdekében, hogy hazánk bekapcsolódhasson a nemzetközi munkamegosztásba. Csakis így biztosíthatunk Magyarország számára valamely területen vezet pozíciót. Vállalati szinten a versenyképesség állami eszközökkel befolyásolható legfontosabb eleme a kutatás-fejlesztés, amely nem csak a vállalati versenyképesség kulcsa, hanem a befektet k tartós hazai megtelepedésének biztosítéka is. Véleményem szerint hazánk versenyképességi programjának kidolgozásakor a versenyképességet alkotó tényez k mindegyikére ugyanakkora hangsúlyt kell helyezni, mivel ezek az elemek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Nem elég állami eszközökkel vonzó befektetési környezetet biztosítani, fel kell tárni azokat a pontokat, ahol Magyarország képes bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Mindezek alapján kell kidolgozni egy olyan állami ösztönz rendszert, amely valódi, azaz nemzetközi viszonylatban is reális prioritásokat kijelöl ki és képes az er forrásokat az adott fókuszált céloknak megfelel en koncentrálni.
5 Lásd az 1. táblázatban szerepl fejlesztési fókuszokat
141
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
CSONGRÁDI Gyöngyi1 A NONPROFIT SZEKTOR FINANSZÍROZÁSÁNAK NÉHÁNY ADÓZÁSI KÉRDÉSE
7. Irodalomjegyzék 1. Török Ádám: Verseny a versenyképességért? Mediant Nyomda, 1999
2. GKM – ICEG Európai Központ: Versenyképességi koncepció, 2005 március 3. Múlt heti hetes: Figyel , 2005 február 24 - március 2.
4. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika: Intézkedések, Döntések, Következmények, Aula, 2003 5. Paul A. Samuelson, William D. Nordhaus: Közgazdaságtan, KJK-KERSZÖV, 2000 6. Babarczy Eszter, Erdélyi Ágnes: A jóléti állam politikai gazdaságtana, Osiris, 1999 7. Veress József: Gazdaságpolitika, Aula, 1999
8. Veress József: Bevezetés a gazdaságpolitikába, Aula, 1996
A nonprofit szektor adózási szempontból különleges helyzetben van a világ szinte minden országában. A kormányzatok támogatják ezeket a szervezeteket, mivel kialakulásukban szerepet játszik a közjavak elégtelen kínálata valamint a társadalom felel sségérzete is. M ködésük könnyítése érdekében az adórendszereket úgy alakítják, hogy ösztönözzék a lakosságot és a vállalatokat is a szervezetek támogatására, ezzel mintegy levéve az állam válláról az elosztási döntés súlyát. Hiszen így a gazdaság szerepl i azon szervezeteket részesítik el nyben, akiket akarnak, és a politikának így csökken a szerepe. De hogyan lehet az adókedvezményeket meghatározni? Milyen az optimális adókedvezmény? Tárgyszavak: nonprofit szektor, adózás, közjavak
9. Dr. Kozma Ferenc: Külgazdasági Stratégia, Aula, 2001
10. Dr. Kozma Ferenc: Mire képes a magyar népgazdaság, Kossuth Kiadó, 1978
1. Bevezetés
A nonprofit szervezeteket a szakirodalom harmadik szektorként is szokta említeni. Ennek oka, hogy a gazdaságban hiánypótló szerepet tölt be a magán és az állami szektor közt. Ezt kialakulásának elméletei közül talán legjobban Weisbrod (1975) emelte ki. Vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy az állam a mediánfogyasztók igényeit igyekszik kielégíteni, és ezek alapján határozza meg az általa biztosított közjavak mennyiségét. Azok a fogyasztók, akiknek igényei ennél magasabbak, a piacon kereshetnek alternatívákat. Azonban a közjavak magánszféra általi biztosítása sok esetben nem hatékony, vagy nagyon drága. Ezen probléma kiküszöbölésére adnak jó megoldást a nonprofit szervezetek, amelyek közjavak illetve „közjószág jelleg ” javak, azaz pozitív externáliát létrehozó, nem tiszta közjavak el állításával foglalkoznak, de nem piaci feltételek közt.
Ezért általános az a hozzáállás, hogy a kormányzatok támogatják ezeket a szervezeteket, és ezeken keresztül azon közjavak kínálatához járulnak hozzá, melyeket k nem tudnak hatékonyan biztosítani. Ennek egyik módja a nonprofit szervezeteket illet en az adókedvezmények alkalmazása. Ilyen például a szervezetek tevékenységének kedvezményes adóztatása, vagy adó alóli mentessége. Ide tartoznak még az adományok is, melyek nem jelentenek üzleti hasznot a szervezet számára. Ugyanakkor a közgazdászok véleménye az adományok kedvezményei terén megoszlik. Ellene vannak azok az érvek, hogy az adományok ugyanolyan személyes kiadások, mint a többi fogyasztásra szánt összeg, mellette pedig az szól, hogy ezek a kiadások nem a személyes, hanem a társadalmi hasznot növelik. Ha egy kormányzat már elhatározta, hogy támogatja a nonprofit szervezetek m ködését, akkor csak az a kérdés, hogy milyen arányban alkalmazza a támogatás közvetlen vagy közvetett, azaz adórendszeren keresztüli módját. Az utóbbiak azért t nnek el nyösebbnek, mert kevésbé érzékenyek a politikai változásokra, jobban alkalmazkodnak a fogyasztók szükségleteihez. A következ kben ismerkedjünk meg a támogatások kedvezményének hatásmechanizmusával és a környez országokban alkalmazott gyakorlattal. 2. Az adományok szubvenciója és a közjavak elmélete
Hochman és Rodgers [1977] szerint szubvenciók optimális szintje annak alapján határozható meg, hogy hogyan oszlanak meg a hasznok az adományozók, az els dleges elosztó csoport és a másodlagos keresletet támasztók közt. Ez akkor jöhet csak létre, ha a tevékenység pozitív externáliát okoz a társadalomnak. Hiszen, ha ez az extern hatás nem jön létre, akkor a jószágot a magánszférának kell
© 142
CSONGRÁDI Gyöngyi, Közgazdaságtan Tanszék Budapesti Gazdasági F iskola – Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar 1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. 109/B szoba Telefon: (36-1) 469 - 6693 Email:
[email protected]
1
143
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
el állítania, és azt az államnak nem kell támogatnia.
Az önkéntes adományozásra jellemz optimális esetben, hogy járulékos költségei megegyeznek járulékos hasznaival, de azt is figyelembe kell venni, hogy léteznek potyautasok, olyan személyek, akik részesülnek a hasznokból, de nem járulnak hozzá a költségekhez. Ez is hozzátartozik az optimumhoz, ahol minden adományozó határegyensúlyban van. Ekkor a gazdaság egészére igaz, hogy2: m
MRS +
i =1
n
MRS = MRT
(1.)
i =m +1
Azaz a társadalmi optimumot úgy fejezhetjük ki, hogy a népességet két részre osztjuk, az adományozókra (1…m), és a nem adományozókra (m+1..n) és így optimalizálunk. Ugyanakkor az adományozók esetében, mivel k önkéntesen és egyéni hasznukat maximalizálva adakoznak, teljesül a Lindahl egyensúly3 feltétele: MRSi=MCi. Ha egy gazdaságban nem teljesülne az 1. egyenlet által kifejezett egyensúly, a szubvenciókkal helyre lehet állítani azt. Ha például az egyenlet baloldala nagyobb mint a jobb a szubvenció nélküli helyzetben, akkor egy szubvenció bevezetésének a hatása hasonló lesz egy árcsökkentéséhez. Ennek következtében a korábbi adományozók növelik hozzájárulásaikat, de megjelennek azok is akik eddig nem adtak, de már elég alacsony az „ár”, ezért egyéni optimumukat keresve elkezdenek adományozni. Ugyanakkor maradnak olyanok is, akik továbbra sem járulnak hozzá a közjavak el állításához. A szubvenciónak azonban van egy másik hatása is: a költségvetés bevételeit is csökkenti. Ez pedig azt jelenti, hogy bár nem közvetlenül, de a közjószág el állításához a társadalom minden tagja önkéntelenül is, de hozzájárul.
konstans. A költségvetési egyenes nem a függ leges tengelynél ér véget, mivel több szerepl is részt vesz a közjószág el állításában. Ha az A szerepl döntését nézzük, ha nem járul hozzá a közjószág el állításához, ett l függetlenül B szerepl még finanszírozhatja azt, azaz a költségvetési egyenes kezd pontja a függ leges tengelyt l QB távolságra kezd dik. Ebben az E-vel jelölt kezd pontban A szerepl jövedelme YA0. A közjószág el állításához való hozzájárulás nagyságát a szerepl k preferenciáinak ismeretében tudjuk meghatározni. A szerepl esetében ezt az optimumot az F pont jelöli, mely megmutatja, hogy A szerepl QA mennyiség közjószág el állításához járul hozzá YA0-YA1 nagyságú pénzösszeggel. B esetében is a közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes érintési pontja, J határozza meg az egyéni optimumot a szubvenció nélküli esetben. C pedig potyautasként viselkedik, mivel számára a közjószág túl drága.4 C szerepl re viszont nem kell teljesülnie a Lindahl optimumnak, mivel nem adományoz, számára a közjószág ára és mennyisége ebben az esetben küls adottság. Igen ám, de a modell kimenete nem biztosítja a közjószág Pareto optimális szintjét. Hiszen semmi garanciát nem ad arra, hogy teljesül az 1. egyenletben meghatározott feltétel. Hochman és Rodgers [1977] levezette, hogy a közjavak szükségesnél kisebb kínálatát hogyan lehet az egyensúly felé terelni szubvenciók segítségével. MC, ME
ΣME
MEA R
A szubvenciók optimalitása
Tegyük fel, hogy a gazdaságban 3 szerepl van A, B és C. Közülük A és B hozzájárul a közjószág el állításához, C pedig nem, hiszen számára az nem lenne optimális. Nézzük meg, hogyan döntenek a szerepl k, ha nincsenek állami támogatások az adományokra vonatkozóan:
yA yA0
yB
E
yB0 yB1
F
yA1 QA 0
"B"
"A"
QB
Q
GQ
H
QB QA Q
U
"C"
R
yC0
Q
Q*
Q
2.ábra: Közjavak keresletének társadalmi optimalizálása Forrás: Hochman and Rodgers [1986], 231.o.
QA QB
KQ
Q
S Q
Forrás: Hochman and Rodgers [1986], 230.o.
A függ leges tengelyen a szerepl k jövedelme, a vízszintes tengelyen a közjószág mennyisége szerepel. Az ábrában a negatív meredekség egyenesek jelölik a szerepl k költségvetési egyeneseit a közjószág mennyiségére vonatkozóan, azzal az egyszer sítéssel, hogy a Q-ra vonatkozó határköltség 2 MRS – Marginal Rate of Substitution (helyettesítési határráta), MRT – Marginal Rate of Transformation (transzformációs határráta) 3 Akkor beszélünk Lindahl egyensúlyról, ha a fogyasztók hozzájárulását a közjavak el állításához a fogyasztók fizetési hajlandóságától függ. Ezáltal a közjószág költsége a határhasznok alapján oszlik meg.
144
T
V
yC
1. ábra: Közjószág kereslete egyéni optimalizálás alapján
©
MC (=AC)
MEC
0
J
S
Ebben a modellben tekintsünk el B szerepl t l, és csak A és C viselkedését vizsgáljuk. A vízszintes tengelyen a közjószág mennyisége szerepel, a függ leges tengelyen ábrázoljuk a határköltséget, amelyet konstansnak vettünk, valamint A és C szerepl közjószág iránti keresletét5, melyeket ME-vel jelöltük. Ekkor A szerepl egyéni optimuma az R pontban van, C szerepl pedig nem járul hozzá a közjószág el állításhoz, mivel számára az adott határköltség túl magas. Így az egyéni keresletek összege is R pontban alakul ki, azaz nagysága Q lesz, míg a társadalom számára optimális mennyiséget az S pont határozza meg, melynek nagysága Q* lenne. Azaz a közjószág kínálata elmarad a társadalmilag optimális szintt l.
4 Ez a modell Buchanan modelljét, a független elrendez dés egyensúlyát mutatja be, melyben minden személy hozzájárulása az egyéni preferenciákon és a határköltségeken múlik, adottnak véve a többi szerepl közjószágra vonatkozó kínálatát. Ezzel analóg módon lehet levezetni a duopolista modell Cournot egyensúlyát is. 5 marginal evaluations – határértékelés; lásd Buchanan [1967]: a közjavak iránti keresleti görbe, amely megmutatja a közjószág optimálisan keresett mennyiségét különböz [adó]árak esetén.
145
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Ha a gazdaságban viszonylag kevés szerepl van, akkor a társadalmi optimum alkufolyamatokkal elérhet lenne, de sok kis szerepl esetén ez a megoldás nem m ködik. Ezért van szükség állami beavatkozásra. Tegyük fel, hogy ez kormányzati szubvenció formájában fog megvalósulni, mely során a szerepl k adókötelezettségét csökkentik oly mértékben, hogy a hozzájárulások nagysága S pontba terelje a gazdaságot. Ezt viszont ellensúlyozni kell, hogy a költségvetés egyenlegét ne befolyásolja. Ennek módja, hogy vagy a tényleges adókulcsokat emelik meg, vagy a közszektor aktivitását csökkentik, vagy mindkett t egyszerre alkalmazzák a költségvetés aktuális egyenlegének fenntartása végett. Bármilyen intézkedést is hoz a kormány, a szubvenció költségeket ró mind A, mind C szerepl re.
egységnyi rugalmasságú. Ekkor a kereslethez tartozó ár a jövedelemmel arányos, és a határértékelés jövedelemrugalmassága is egységnyi lesz. Ebben az esetben, ha A jövedelme (1+λ)-szorosa B jövedelmének, akkor határértékelésük is ugyanolyan arányban áll. Kombinálva ezt a (2.) és (3.) egyenlettel, a következ khöz jutunk:
Tegyük fel, hogy a kormány az adókulcsokat emeli, és A szerepl számít erre. Ekkor két tényez t kell figyelembe vennie adománya meghatározásakor. Egyrészt az adókedvezmény csökkenti a hozzájárulás egységárát, ugyanakkor magasabb adókulccsal kell számolnia. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy az adókulcs emelkedésének hatása attól is függ, hogy mekkora a szerepl adománya. Minél többet ad, annál nagyobb bevételt l esik el a közösség, és annál magasabb adókulcsokat kell bevezetni, hogy a költségvetés egyenlege ne változzon. A 2. ábra azt mutatja, hogy hogyan lehet Lindahl optimumot elérni. Ehhez A szerepl kedvezmény nélküli hozzájárulását (0QxRQ négyszög) 0Q*xTQ*-ra kell változtatni. Ekkor A bruttó hozzájárulásának nagysága 0Q*x SQ* kell legyen. C implicit hozzájárulása pedig 0Q* x UQ* lesz, ami a magasabb adókulcsokból adódik. Az eredmény szükségképpen Lindahl optimum, mivel mindkét szerepl különkülön is optimalizálja helyzetét. A szubvenciók optimális struktúrája
A most következ levezetés során arra a kérdésre ad Hochman és Rodgers [1977] a választ, hogy a szubvenció terhe hogyan oszlik meg a társadalom szerepl i közt, feltéve, hogy azok jövedelmei különböz ek, és ennél fogva nem csak egy adókulcs létezik, mint az az el z példában látható volt. Ismét tételezzük fel, hogy a gazdaságban 3 szerepl van, közülük A és B adományoz, C nem. Továbbá tegyük fel, hogy mindhármuk ízlése azonos, jövedelmük viszont különböz . A közjószág határköltsége továbbra is konstans, optimális mennyisége pedig adott: Q*. A kérdés most az, hogy milyen kapcsolat van az A és a B által kapott szubvenciós arányok közt. YA és YB a szerepl k jövedelmét jelöli, és minden szerepl re igaz, hogy az ár egyenl a közjószág hasznosságával, mivel ezen feltétel teljesülése nélkül a szerepl k nem kényszerülnek a megfelel nagyságú hozzájárulás fizetésére, valamint a szubvenció miatt jövedelemátcsoportosítás jön létre a szerepl k közt. Ezt az alábbi kifejezésekkel is leírhatjuk: C A (1 − S A ) = ME A* Q* CB (1 − S B ) = MEB* Q*
(2.)
(3.)
Ahol CA és CB a szerepl k adományainak nagyságát, SA és SB a szubvenciós rátákat, ME*A és ME*B a szerepl k közjavak iránti határértékelését mutatja. Ahhoz, hogy a két egyenletet felírják, abból indultak ki, hogy a szubvenciós rátáknak meg kell egyezniük a szerepl k egyéni határköltségeivel a közjószág optimális mennyiségénél. Ez akkor teljesül, ha a nettó hozzájárulás nagyságát elosztják az optimális mennyiség nagyságával, így ez egységköltséget eredményez.
©
Feltéve, hogy A szerepl rendelkezik magasabb jövedelemmel, normál jószág esetén ME*A meghaladja ME*B értékét, melyb l következik, hogy A nettó hozzájárulása is nagyobb lesz, és ez eleget tesz a Lindahl feltételnek is. Tegyük fel továbbá, hogy az adományokból finanszírozott közjószág kereslete 146
C A (1 − S A ) = (1 + λ )CB (1 − S B )
(4.)
Ez azt jelenti, hogy A nettó hozzájárulásának (1+λ)-szorosának kell lennie B hozzájárulásának. S t, ha a szubvenciós ráták is megegyeznek, akkor a bruttó hozzájárulások aránya is (1+λ) lesz. Ennél fogva az azonos szubvenciós ráta Lindahl optimumhoz vezet, ugyanakkor a határköltségen belüli hozzájárulás aránya változó lesz, mivel különböz a bruttó hozzájárulásuk. A többi szubvenciós séma, amelyek különböz költségmegoszlásokat feltételeznek, már nem felelnek meg a Lindahl feltételnek és eltorzítják a közjószág finanszírozását. Nézzük meg, mi történik akkor, ha a jövedelemrugalmasság nagysága 1,5. Ebben az esetben ha A jövedelme (1+λ)-szerese B jövedelmének, és λ>0, akkor MEA=(1+λ/2)MEB. Ismét véve a (2.) és (3.) egyenleteket, a következ kifejezéshez jutunk: C A (1 − S A ) = (1 + λ / 2)CB (1 − S B )
(5.)
Ebben az esetben is teljesül a Lindahl feltétel, ha a szubvenciós ráták egyenl k; bár a hozzájárulások aránya (1+λ/2)-re csökken. Az elemzés jól illusztrálja, hogy az ösztönzött adománynövelés a hozzájárulási szintt l függetlenül nem igényli a pénzügyi szubvenció különböz ségét, ha a szerepl k közti egyetlen különbség a jövedelemszint. A szubvenciók különböz szintje viszont több adórendszerben is fellelhet , mellyel ellentétben áll az, hogy a Lindahl feltétel egy szubvenciós rátát tart megfelel nek. Az adónövekedés hatása a szubvenciós rátára
Az el z levezetésben nem vették figyelembe az adó növekedésének hatását. Hiszen áttételesen ez is hatással van a gazdasági szerepl k jövedelmi helyzetére, és ezen keresztül az általuk fizetett adományokra is. Figyelembe véve ezt a tényez t, a (2.) és (3.) egyenlet a következ módon alakul át, ahol t’(Yi) az i-edik szerepl határadókulcsát jelöli: C A (1 − S A ) + t ' (YA )YA = ME A* Q*
(6.)
CB (1 − S B ) + t ' (YB )YB = MEB* Q*
(7.)
Az el z fejezet elemzését követve, el ször azt vizsgálták meg, hogy mi történik ha a közjószág jövedelemrugalmassága egységnyi. Ebben az új helyzetben csak akkor optimális az azonos szubvenciós mérték, ha a szerepl k azonos határadókulcs alá esnek, azaz, ha A jövedelme kétszerese B jövedelmének, akkor az A-ra vonatkozó adónövekedésnek is kétszer akkorának kell lennie, mint a B szerepl t érint adónövekedés.
A kérdés akkor válik bonyolultabbá, ha nem egységnyi a jövedelemrugalmasság. Ha most is teljesíteni szeretnénk a szubvenciós ráták egyenl ségét, akkor az adókulcsoknak a jövedelemrugalmasság arányában kellene változniuk. Azaz magasabb rugalmasság esetén az adónövekmény progresszivitásának is n nie kellene. Ugyanakkor minél progresszívabb az adónövekmény, annál nagyobb szubvencióra van szükség a közjószág relatív árcsökkenésének fenntartásához. 147
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
Ugyanakkor kérdéses az, hogy ennek hatása milyen nagyságrend . Mivel az egyének jövedelmüknek mindössze 2 százalékát szokták nagy általánosságban adományokra fordítani, ennek szubvenciója meglehet sen kicsi. Ugyanakkor az ebb l adódó adónövekedés még ennél is jelentéktelenebb mérték . Azaz elmondhatjuk azt, hogy az adó növekedését kiváltó hatástól az egyszer ség kedvéért eltekinthetünk, és így a gazdaság és szerepl i számára továbbra is az lesz az optimális, ha egységes szubvenciós szintet határoz meg, mint az már a 2.2 fejezet végén megállapítást nyert. 3. Az adományozókat megillet kedvezmények gyakorlata
A nonprofit szervezeteket érint szabályozások illetve az adótörvények országonként eltér módon határozzák meg a szervezeteket érint adományokat. A bevett gyakorlat szerint adományozók kaphatnak adókedvezményt (tax credit) vagy adóalap kedvezményt (tax deduction). Adókedvezményr l akkor beszélünk, ha az adományozó az általa fizetett összeg meghatározott százalékával a befizetend adó összegét csökkentheti. Ezzel szemben az adóalap kedvezmény az adófizetési kötelezettség alá es összeget csökkenti. Ekkor az adomány nagyobb százalékával, akár többszörösével is lehet csökkenteni az adóalapot.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola Adó- vagy adóalap kedvezmény?
Másik érdekes kérdés, hogy egy közcélú nonprofit szervezetet támogató adózó adókedvezményben (tax credit) vagy adóalap kedvezményben (tax deduction) részesüljön-e. Általánosan elfogadott, hogy progresszív adórendszerben az adóalap kedvezmények a magasabb jövedelm rétegeknek kedveznek, azoknak, akik magasabb adókulcs szerint adóznak. Az adókedvezmények a befizetend adó összegét csökkentik, ezért nincs rá hatással az adórendszer progresszivitása, így méltányosabb. Ezt pedig már e tanulmány második fejezetéb l ismer s lehet, s az elmélethez szorosan kapcsolódva nézzük meg a gyakorlatban mi jellemz . Bár a legtöbb országban progresszív adórendszer van, mégis el szeretettel alkalmazzák az adókedvezményt az adóalap kedvezménnyel szemben. Az alábbi táblázat néhány közép-európai ország gyakorlatát mutatja: 1. Táblázat: Az adományok kedvezményei Közép-Európában
Ország
Magánszemély maximum a jövedelem 10%-a, de minimum 2% ill. 1000CK (34,5 euro) adóalap kedvezmény
Vállalat maximum az adóköteles bevétel 2%-a, minimum 2000 CK (69 euro) adókedvezmény
Az adomány fizikai tulajdonságai szerint is lehet a gyakorlat különböz . Azaz nem közömbös az adótörvények szempontjából, hogy valaki épületet, ajándékot, tagdíjat vagy pénzösszeget juttat az adott szervezetnek. Sokszor a szervezetek jogállása szerint is különbséget kell tenni az adományok kedvezményeit tekintve, de akár az adományozó személye is változtathat a kedvezményen. Más szabályok vonatkoznak például az intézményekre, és mások a magánszemélyekre. Ugyanakkor számszer és százalékos korlátokat is megszabhatnak a kedvezmények igénybevételének mérséklésére.
Lengyelország
az adomány 100%-a levonható az adóalapból, maximum 10%-is mértékig
maximum 10%-ig az adóalapot csökkenti
Az ICNL (1998) szerint jogos, hogy az adományozó vállalatokat és magánszemélyeket kedvezmények illetik meg, persze csak ésszer határokon belül. Ugyanakkor általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a nonprofit szervezeteket nem adóztatják meg a kapott adományok után – kivételt képeznek az üzleti tevékenységb l származó bevételek, illetve ezek egy része, de ezek vizsgálatától most eltekintünk. Így tehát, ha egy alapítvány támogatást kap, akkor kétszeresen is élvezi a kedvezményeket, egyszer az adományozó, másszor pedig a szervezet részér l. Most az adományozókra vonatkozó szabályokra összpontosítsunk.
Magyarország
az adomány 30%-a, maximum 50 illetve 100 ezer forint (200 ill. 400 euro) adókedvezmény
az adomány 100 illetve 150%-a adóalapot csökkent maximum az adózás el tti eredmény 20%-áig
Szlovákia
500 SK (13,2 euro) felett, az adóalap maximum 10%-áig adóalap kedvezmény
az adókötelezettség min 2%-a ill. 1000 SK (26,5 euro), és maximum az adóalap 10%-áig adóalap kedvezmény
A kedvezmények mértéke és nagysága országonként nagyon különböz lehet. Indiában például az ICNL (1998) szerint a jótékony szervezeteknek adott pénzösszeg 50 százaléka csökkenti az adóalapot, de maximum a bevételek 10%-áig. Ennek jelent ségét az az ESCAP (1994) tanulmány mutatja, mely szerint a kedvezmény bevezetése nélkül az ilyen jelleg adományok 64%-kal maradnának el az aktuális értékt l. Ez bizonyítja Hansmann és Rodgers modelljét abban a tekintetben, hogy a szubvenciók növelik a közjószágra fordított pénzösszegek nagyságát, és ezen keresztül a közjavak finanszírozása akár önkéntes hozzájárulások segítségével is megoldható. De el fordultak olyan különleges esetek is, melyek nem a társadalmi jólétet növelték. Az ICNL (1998) kutatásai alapján 1996-ban Lengyelországban hoztak egy olyan törvényt, mely lehet vé tette a magánszemélyek egymás közötti pénzadományainak kedvezményes adóztatását. Azaz lehetséges volt, hogy egy testvérpár egymásnak finanszírozza a tanulmányi vagy orvosi költségeket, és mindezért adóalap kedvezményt kapjon. Ez olyan folyamatokat indított el a gazdaságban, ami miatt a törvényt hamarosan megváltoztatták, és jogilag jótékonynak tekintett szervezetekre sz kítették le az adományozottak körét. De az is bevett szokás, mint például Magyarországon is, hogy megkülönböztetik a nonprofit szervezeteket azon szempont szerint, hogy közhasznúak-e vagy sem. Ekkor azonban a törvényhozó és végrehajtó hatalomra nehezedik nyomás, azáltal, hogy hol húzza meg a határt a két csoport közt.
©
148
Csehország
Forrás: Simon, Karla W. [2004] 159-164.o.
Látható, hogy a környez országokban mindenhol az adóalap kedvezményeket alkalmazzák, ezzel szemben Magyarországon a magánszemélyek esetén, ahol az adórendszer progresszivitása érvényesül, az adókedvezmény módszerét alkalmazzák. Meg kell azonban jegyezni, hogy Szlovákiában a személyi jövedelemadó már egykulcsos rendszerben m ködik, azaz ott az adóalap- és az adókedvezmény hatása az adományozók jövedelmi helyzetét l független. A vállalati adományok tekintetében az adórendszerek nem tartalmaznak progresszivitást, azaz mindkét kedvezmény alkalmazható, itt minden ország az adóalap kedvezményt részesíti el nyben.
Megfigyelhet azonban, hogy a kedvezményeknek mindig szabnak fels határt. Kérdés az, hogy szükség van-e ilyen jelleg megszorításokra. Attól függ en, hogy milyen országban történik az adományozás, a fels határ elég különböz lehet. Az ICNL (1998) tanulmánya szerint a legalacsonyabb limittel Oroszország büszkélkedhet, itt a vállalkozások bevételeiknek mindössze 1%-áig vehetnek igénybe kedvezményt, ezzel ellentétben az Egyesült Államokban a magánszemélyek jövedelmük 50%áig élhetnek a kedvezménnyel. Ausztráliában pedig egyáltalán nincs fels határ. A vállalat vagy tulajdonosa adományozzon?
Az átalakuló gazdaságokra jellemz , hogy vállalkozói szektora széles, és a nonprofit szervezetek ezekt l a vállalkozásoktól remélik bevételeik egy részét megszerezni. Érdekes azonban megvizsgálni, hogy az adományozók szempontjából mi az el nyösebb. A két lehet ség, amelyek közül választani lehet:
149
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. •
a vállalat adományozzon, és az adókedvezményt a vállalat vegye igénybe
•
a vállalat tulajdonosa, vagy alkalmazottak adományozzanak, és kapjanak adókedvezményt mint magánszemélyek.
A fenti táblázatból látszik, hogy Lengyelországban a két csoport azonos feltételek közt kap adóalap kedvezményt, viszont az adókulcsokban, amelyek a magánszemélyekre és a vállalatokra vonatkoznak, jelent s különbségek vannak, mint azt a 2. táblázat is mutatja. Ez azt jelenti, hogy például 10.000 PLN adomány esetén a magánszemélyek és a vállalatok is 10.000 PLN-val csökkenthetik adóalapjukat, viszont a vállalatok ezáltal 1900 PLN-val kevesebb6 adót fizetnek. Ezzel ekvivalens módon az alsó sávba tartozó adózók 10.000 PLN adomány után 1900 PLN adókedvezményt kapnak. Viszont a magánszemélyekre vonatkozó fels adókulcs mértéke 40%. Igaz, az ide tartozó adófizet k kedvezménye nem fogja elérni a 4000 PLN-t a sávos adózás miatt, de a kedvezmény nagysága valószín leg meghaladja a vállalatok által elérhet kedvezmény mértékét, s minél nagyobb a magánszemély jövedelme, annál jobban közelíti a 40%-os mértéket. Hasonló a szabályozás Csehországban is, a különbség mindössze a fels határ megállapításánál van, ami a vállalatok esetében 2%, magánszemély esetén 10%, ami nagyságrendileg fordított is lehet, hiszen a vállalati bevételek jellemz en sokszorosai a magánszemélyek jövedelmének
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
kedvezmény esetén viszont a kedvezmény mértéke a 38, illetve 2006-tól a 36 százalékot is megközelítheti, ha az adomány összege elég nagy, és az adományozó a fels kategóriájú sávba esik. Azaz egy esetleges változtatás esetén az adóalap kedvezmény a nagyobb jövedelm rétegeknek kedvezne, a szegényebbeket viszont hátrányosan érintené. Végeredményben az a kérdés, hogy a magánadományok mekkora része érkezik a tehet sebb, és mekkora része a szegényebb rétegekt l.
A vállalati kedvezményeket megvizsgálva láthatjuk, hogy az adóalap kedvezmény nálunk nem az adomány 100%-a, hanem annak akár másfélszerese is lehet. Ez a kiemelten közhasznú szervezetek támogatására vonatkozik, és ezek azok a szervezetek, melyek m ködéshez talán a legnagyobb társadalmi érdek f z dik. Természetesen itt is kérdéses a bürokrácia szerepe, hiszen bejegyzési eljárás keretében lehet a kiemelten közhasznú min sítést megszerezni. 3. Táblázat: A nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása (1995; vallási célú szervezetek kivételével)
Ország
Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia
2. Táblázat: Adókulcsok Közép-Európában
Társasági adó Személyi jövedelem adó
Ország
Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia
26 19 16 19
alsó kulcs
15 19 18 19
fels kulcs
32 40 38 19
Forrás: PriceWaterhouseCoopers [2005] 2.o.
Ugyanezen analógia alapján elmondható, hogy Szlovákiában a kedvezmények nagysága kiegyenlített. Viszont nem vettük figyelembe azt, hogy a magánszemélyek a vállalatoktól kapják jövedelmüket munkabér formájában. És ha ezt a változót is beiktatjuk a modellbe, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a vállalatok által adományozott összeg után járó adókedvezmény jobban csökkenti a költségvetés bevételét, mint ha azt a magánszemélyek a vállalattól kapott munkabérb l fizetnék. Ennek oka pedig az, hogy magánszemélyek esetén a vállalat a magánszemély bérére vonatkozóan a teljes adóalap után fizeti be a járulékokat, a kedvezmény csak a személyi jövedelemadóra érvényesíthet . Ez pedig addig nem elhanyagolható különbség, amíg a munkaadói illetve munkavállalói járulékok összesen a munkavállaló jövedelmének 40-45%7-át teszik ki. Magyarországon a helyzet kicsit bonyolultabb. A vállalatok 10.000 forint adomány után 1800 – 2400 forint kedvezményt kaphatnak, a magánszemélyek pedig 3000 forintot. Viszont magánszemélyek esetén az adókedvezmény maximális mértéke 50 illetve 100 ezer forint lehet. Ez a rendszer a szegényebbek számára nyújt kedvez bb feltételeket, hiszen feltételezhet en k azok, akik nem érik el a fels összeghatárt. Ugyanakkor hátránya a rendszernek az, hogy a gazdaság tehet sebb szerepl it nem ösztönzik adományaik növelésére.8 Ez pedig azért fontos, mert nemzetközi kutatások (Bater (2000)) bebizonyították, hogy ha egy magánszemély adományozni akar, akkor az adomány összegét meghatározza az adókedvezmény igénybevételének lehet sége illetve annak nagysága. Ha azt is megvizsgáljuk a magyar rendszerben, hogy ez az adókedvezmény az összeg 30%-a. Adóalap 6 10.000 PLN * 19% = 1.900 PLN 7 PriceWaterhouseCoopers [2005] 8 Tehát magánszemély esetén, ha a maximális adókedvezmény 50.000 forint, és ez 30%-a lehet az adomány nagyságának, akkor ugyanakkora az adókedvezmény 170.000 és 1.000.000 forint támogatás után is. Kiemelten közhasznú szervezetek esetén a kedvezmény maximális mértéke 340.000 forinton felül érvényesül.
©
150
Saját bevétel 47% 60% 55% 55%
Kormányzati Adományok bevételek 39% 14% 24% 15% 27% 18% 22% 23%
Forrás: Salamon [2003] 32.o.
Érdekes egy pillantást vetni a következ táblázatra, mely a nonprofit szervezetek bevételeit mutatja a források szerint. Bár Szlovákiában a magánadományok után járó kedvezmény a legalacsonyabb a vizsgált országokban, az adományok aránya mégis itt a legmagasabb a bevételi forrásokon belül. Magyarország a második helyen áll, és ez a jelent s vállalati kedvezmények miatt alakulhat így. Az alacsony cseh rátára magyarázatul szolgálhat, hogy ott nem vezették be az 1%-os törvényeket, melyek jelent s összegeket juttatnak a nonprofit szférába, illetve az országon belül a nonprofit szektor viszonylag magas aránya, melyet az alábbi grafikon mutat. 3. ábra: A nonprofit szektorban foglalkoztatottak aránya a gazdaságilag aktív népességen belül (1995; vallási célú szervezetek kivételével)
Szlovákia
0,80%
Magyarország
0,80%
Lengyelország
1,10%
Csehország
0,00%
2,00%
0,50%
1,00%
1,50%
2,00%
2,50%
Forrás: Salamon [2003] 17.o.
4. Következtetések
Végeredményben elmondható, hogy a nonprofit szervezetek támogatóit illet kedvezmények országonként nem mutatnak nagy változatosságot, az adótörvények különböz sége azonban jelent s különbségeket okoz a kedvezmények mértékében. Mindazonáltal nem a kedvezmények azok, amelyek meghatározzák az adományozás tényét, ezek mindössze az adomány nagyságának növekedéséhez járulnak hozzá. Ez pedig nem elhanyagolható szempont akkor, ha a nonprofit szervezetek által 151
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
biztosított közjavak kínálata nem elégséges a társadalom számára. Ekkor tartja az elmélet is fontosnak az adókedvezmények alkalmazását. A gyakorlatban azonban nem lehet közjószág fajtánként meghatározni az ösztönzés mértékét, így általános szabályok bevezetésére került sor.
SZABÓ Zsolt Roland1 VERSENYKÉPES STRATÉGIAALKOTÁS ÉS TERVEZÉSI MÓDSZEREK
Másik jellemz , hogy a kedvezményeknek fels határt szabnak. Ezen fels határok megállapításakor célszer figyelembe venni, hogy a gazdaság szerepl i adókedvezmények nélkül milyen mértékben járulnak hozzá a szektor m ködéséhez. Ha a fels határ ennél nagyobb, akkor semmi hatása nincs az adókedvezmények maximumának meghatározása az adományozásra. Ugyanakkor mégis szükségesnek tartják ennek bevezetését, annak okán, hogy megakadályozzák az esetleges adóelkerülések gyakorlatát. Tehát az adó illetve adóalap kedvezmények fels határát ott célszer meghatározni, ahol nem fogják jelent sen vissza az adományokat, de mégsem adnak lehet séget visszaélésre.
Saját bevallásuk szerint a vállalatok 97,7%-a rendelkezik stratégiával, mely arra utal, hogy a versenyképesség fontos kelléke a stratégia. Korábbi ismereteink alapján azonban nem ennyire egyértelm a helyzet a formalizált stratégiai tervezéssel kapcsolatban, ezért 1996 és 1999 után 2004ben harmadszor került górcs alá a versenyképes stratégiaalkotás folyamata és alkalmazott tervezési módszerek. Az empíria a „Versenyben a világgal” cím kutatássorozat keretében valósult meg. A legutóbbi 2004-2006-os felmérés során, 301 els sorban közép- és nagyvállalat vezér- és pénzügyi igazgatójának, vagyis 602 fels vezet nek a kérd íves válaszai jelentették a témával kapcsolatos kvantitatív elemzések alapját. A fels vezet i válaszokat id beli fejl dés szerint, valamint számos vállalati jellemz alapján kialakított kategóriák szerint csoportosítva is vizsgáltuk. A tanulmány rámutat arra, hogy a versenyképesség kapcsán az elmúlt években jelent sen fejl dött a stratégiai tervezés módszertana hazánkban. Tárgyszavak: versenyképesség, stratégia, tervezés, SWOT-analízis, szcenárió technika, portfolióelemzés
5. Irodalomjegyzék Bater, Paul (2000): Evaluating Tax Incentives for Donations to Public Benefit Organizations, International Journal of Not-for-Profit Law, Volume 3, Issue 2 2. Buchanan, J. M. (1967): Public Finance in Democratic Process: Fiscal Institutions and Individual Choice, In: The Collected Works of James M. Buchanan, Liberty Fund, Indianapolis 3. ESCAP - Economic and Social Commission for Asia and the Pacific (1994): Fiscal Incentives, 2324. o. 4. Hochman, H. M. and Rodgers, J. D. (1977): The Optimal Tax Treatment of Charitable Contributions, In: Rose-Ackerman, S. ed.: The economics of Nonprofit Institutions: Studies in Structure and Policy, Oxford University Press 1.
PriceWaterhouseCoopers [2005] :Taxes at a glance 2005 Regional Observatory on Financing Culture in East-Central Europe http://www.budobs.org/index.htm (2005.12.05.) 7. Salamon, L.M., Sokolowski, S.W., List K. (2003): Global Covil Society: An Overview, Johns Hopkins Comparative Nonprofit Sector Project, Baltimore 8. Simon, Karla W: Tax Laws and Tax Preferences, In: Zimmer, A. – Priller E.: Future of Civil Society in Central Europe, Verlag 2004. 9. The International Center for Nont-for-Profit Law (ICNL) (1998): The Tax Treatment of Nongovernmental Organizations – a Survey of Best Practices from Around the World, Washington 10. Weisbrod, Burton A. (1975): A háromszektoros gazdaságban m köd nonprofit szektor egy elmélete felé In: Kuti Éva szerk. – A harmadik szektor – tanulmányok, Nonprofit kutatócsoport kiadványa 5. 6.
© 152
1. Bevezetés A stratégiai tervezés jelent ségére, és versenyképességre gyakorolt hatására (a stratégiai iskolák közül) a tervezési iskola képvisel i hívták fel a vállalatok és menedzsment tudomány figyelmét els sorban az 1970-es és az 1980-as években. A tervezési iskola legmeghatározóbb alapm vének Ansoff [1965] „Corporate Strategy” cím m vét tekinthetjük, míg elterjedésében az oroszlánrészt „professzionális” menedzserek, tapasztalt pénzügyi fels vezet k, tanácsadók és kormányzati szervek vállalták magukra els sorban Franciaországban és az USA-ban (Mintzberg et al. [2005]). Magyarországon is, a tervezési hagyományoknak köszönhet en, már az 1980-es évek elején megjelentek publikációk a stratégiai tervezés témakörében (például: Horváth és Csath [1982]), ám a stratégia tervezés elterjedésével kapcsolatos áttörést (mint számos egyéb területen is) a kilencvenes évek eleje jelentette. S t, a beáramló új szemlélet nem állt meg az akkor már nyugaton „lecseng ” stratégiai tervezésnél, hanem rögtön az akkor aktuális stratégiai menedzsment, vezetés és magatartás témakörei kerültek el térbe (például: Balaton [1994], Barakonyi és Lorange [1991] és Csath [1990]). Mindemellett a stratégiai tervezés mind a mai napig fontos része a stratégiával foglalkozó irodalmaknak. A versenyképes stratégiaalkotás és tervezési módszerek hazai gyakorlatának vizsgálata az 1990-es évek közepét l került fókuszba a „Versenyben a világgal” kutatás kapcsán. A kutatás kutatássorozattá vált, hiszen 1996 után 1999-ben és 2004-ben is több mint 300 els sorban közép- és nagyvállalat vezér, pénzügyi, termelési és kereskedelmi igazgatójának véleményét sikerült rögzíteni többek között a stratégiai tervezés és a versenyképesség kapcsán. Ez a tanulmány egyrészr l a legfrissebb eredmények bemutatásával képet fest a stratégiaalkotás folyamatáról és az alkalmazott tervezési módszerekr l, másrészr l a korábbi eredmények komparatív elemzésével megjeleníti a versenyképesség, és különös tekintettel a versenyel ny tényez it a gyorsan változó környezetben.
SZABÓ Zsolt Roland Vezetés és Szervezés Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, F vám tér 8. 342-es szoba Telefon: (36-1) 482-5380 Email:
[email protected]
1
153
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
2. Kutatási kérdések és hipotézisek Az 1996-os kutatás során kialakult elméleti keretre a stratégiaalkotás nemzetközi irodalmán túl a hazai vállalatok gyakorlata volt jelent s hatással (Balaton [1996], [2002]). 1999-ben bekerült a vizsgálatokba a formalizált stratégiai tervezést nem folytató vállalatok stratégia formálási gyakorlata is, míg a 20042006-os elemzések a korábbi tapasztalatokra, kutatási eredményekre és szakért i véleményekre épül hipotézisek tesztelésével gazdagodtak. A stratégiaalkotással kapcsolatos vizsgálatok a felmérések során az alábbi témakörökre terjedtek ki (Szabó [2005] p. 9.): • Folytat-e a vállalat formalizált stratégiai tervezést? • Ha igen, hogyan szabályozzák a vállalatnál a stratégia kidolgozásának folyamatát? • Milyen id horizontra készítenek stratégiát a vállalatnál? • Milyen id közönként kerül sor a stratégia felülvizsgálatára és módosítására? • Kik vesznek részt a stratégia kidolgozásában a vállalatnál? • A stratégia kidolgozása során küls tanácsadó cégeket foglalkoztatnak-e? • Ha foglalkoztatnak küls tanácsadó céget, az hazai vagy Magyarországon m köd külföldi tanácsadó cég? • Alkalmazzák-e a vállalatnál az alábbi stratégiai tervezési módszereket; SWOT-elemzés, szcenárió technika, Porter-féle iparágelemzés, portfolió-elemzés, értéklánc-elemzés, technológiai portfolió elemzése, csoportos alkotó technikák, egyéb? • Ha nem folytat a vállalat formalizált stratégiai tervezést, akkor mi jellemz rá? Jelen tanulmányban górcs alá kerülnek a vizsgálat kérdései számos vállalati jellemz alapján kialakított kategória2 és id beli fejl dés szerint, valamint a segítségükkel megfogalmazott versenyképes stratégiaalkotás és tervezési módszerek hipotézisei is hamarosan elemzés tárgyát képezik. A nemzetközi és hazai szakirodalom és gyakorlat alapján nem jelenthet ki egyértelm en, hogy versenyképesebbek a formalizált stratégiai tervezést folytató vállalatok, mint azok, akik nem folytatnak ilyen tevékenységet. Mégis hipotéziseim megfogalmazásakor azzal a feltételezéssel élek, hogy a stratégiaalkotás formalizálása és a stratégiai tervezési módszerek használata pozitív kapcsolatban áll a versenyképességgel. Tehát feltételezem, hogy versenyképesebb az a vállalat, ahol: H1) formalizált stratégiai tervezést folytatnak, mint ahol nem folytatnak. H2) szélesebb körre terjesztik ki a stratégiakészítés szabályozását, mint ahol sz kebbre. H3) hosszabb id távra készítenek stratégiát, mint ahol rövidebbre. H4) rendszeresen, illetve gyakrabban vizsgálják felül a stratégiát, mint ahol ritkábban. H5) a fels vezet kön kívül minél szélesebb kör vesz részt a stratégia kidolgozásában. H6) foglalkoztatnak küls tanácsadó cégeket, mint ahol nem. H7) hazai és külföldi tanácsadókat is bevonnak a stratégiakészítésbe, mint ahol csak egyiket. H8) (rendszeresen) alkalmazzák a stratégiai tervezési módszereket, mint ahol nem is ismerik, illetve nem használják azokat. A megfogalmazott hipotézisek teszteléséhez azonban fontos el zetesen tisztázni, hogy a versenyképesség mely dimenziók mentén kerül értelmezésre. A versenyképesség négy dimenzióját
2 Vállalati méret létszám szerint, vállalati méret eszközérték szerint, vállalati méret nettó árbevétel szerint, export aránya a vállalati árbevételben, üzletágak száma (diverzifikáció mértéke), volt-e a vállalatnak állami tulajdonú el dje többségi tulajdonos valamennyi témakörre. A kategóriák kialakításával és azok összefüggéseivel kapcsolatban lásd Wimmer és Csesznák [2005] tanulmányát.
©
154
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
vizsgálom3 5-ös, illetve 3-as Likert-skálán, a múlt – jelen – jöv hármasságában: A) 2001 és 2003 közötti (közelmúltbeli) növekedés, ahol az 1-es érték évi több mint 10% csökkenést, a 2-es érték évi kisebb mint 10% csökkenést, a 3-as érték stagnálást, a 4-es érték évi kisebb mint 10% növekedést, az 5-ös érték pedig évi több min 10% növekedést jelent. B) Környezeti változások befolyásolása, ahol az egyes értékekhez az alábbi jelentések társulnak; 1es: késve ismerte fel, 2-es: idejében felismerte, de nem talált rá megoldást, 3-as: idejében felismerte, utólag reagált, 4-es: el rejelezte és idejében reagált, 5-ös: el rejelezte és tudatosan befolyásolta. C) Vállalati teljesítmény az iparági benchmark alapján; 3-as: vezet k, 2-es követ k és 1-es lemaradók. D) Piaci célok: 1-es piaci pozíciók megtartása, 2-es mérsékelt növekedés, 3-as agresszív növekedés. A tanulmányban használt versenyképesség fogalom értelmezésének tisztázásával szabaddá vált az út a kutatási kérdés (vagyis versenyképesebbek-e a formalizált stratégiai tervezést folytató vállalatok) megválaszolására. Azonban miel tt rátérhetnénk az eredményekre, fontos néhány gondolat erejéig kitérni az alkalmazott vizsgálati módszerekre és az elemzések adatait szolgáltató adatbázis jellemz ire. 3. Vizsgálati módszerek és mintajellemz k A tanulmány a „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás4 keretében megvalósult 301 magyarországi vállalatot és 1204 fels vezet i5 véleményt tartalmazó adatbázis alapján kíván következtetéseket levonni a formalizált stratégiai tervezést folytató vállalatok jellemz ir l, alkalmazott módszereir l, valamint a formalizált stratégiai tervezést nem folytató vállalatok gyakorlatáról. A cél érdekében a vezér és a pénzügyi kérd ívek témával kapcsolatos fejezetei képezték vizsgálat tárgyát. Arra a kérdésre, hogy folytat-e a vállalat formalizált stratégiai tervezést, a válaszok igen, illetve nem voltak. Aki igennel válaszolt, azt megkértük a formalizált stratégiaalkotással kapcsolatos kérdéseink megválaszolására is, míg a nemmel válaszolók esetében, az informális stratégiaalkotás mikéntjére, vagy éppen a stratégia hiányára voltunk kíváncsiak. Ha a vállalat folytat formalizált stratégiai tervezést, akkor a stratégia kidolgozásának folyamatát az alábbi módokon szabályozhatják annak megfelel en, hogy mennyire széles körre terjesztik kis a szabályozást: a) Szabályzatban rögzítik a stratégia készítésének és átdolgozásának menetrendjét, meghatározva a résztvev k körét és a folyamat ütemezését, b) A szabályzat a folyamat f bb lépéseit írja el , a résztvev k körét nem tartalmazza, c) A szabályzat csak a résztvev k körét jelöli ki, a folyamat id beli lefolyását nem írja el d) Nincs külön stratégia-készítési szabályzat, a tervezésre vonatkozó általános vállalati szabályok határozzák meg a stratégia kidolgozásának kereteit e) A stratégia készítésével a szabályzatok nem foglalkoznak f) Egyéb. A stratégia id horizontjáról és a felülvizsgálat gyakoriságáról a pénzügyi vezet k számoltak be hónapokban kifejezve, illetve a vezérigazgatók id kategóriában. A kategóriák az id horizont esetén a következ képpen alakultak: nincs, 10-15 év, 5-10 év, 2-5 év, 1-2 év, míg a felülvizsgálat esetén a következ k voltak: nincs felülvizsgálat, nincs meghatározva a gyakorisága, évente, 2-5 évente, 5-10
3 Az els kett (A és B) a vezér kérd ívb l származik, a második kett (C és D) kialakításával kapcsolatban lásd Wimmer és Csesznák [2005] tanulmányát. Megjegyzend , hogy a harmadik (D) dimenzió kialakítása a megjelölt tanulmányban leírt módszerrel készült, de javított adatbázis és újabb programcsomag felhasználásával történt. A két tanulmány változója között nagyon er s kapcsolat van (0,849 a korreláció értéke 0,01 szignifikancia szinten). 4 A kutatás részletes bemutatásával kapcsolatban lásd Chikán és Czakó [2005] tanulmányát, illetve a kutatás hivatalos honlapját: http://www.uni-corvinus.hu/vallgazd/kutatas/versenykepesseg_main.html 5 Külön kérd ívet töltöttek ki a vállalatok vezér-, pénzügyi, kereskedelmi és termelési igazgatói.
155
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
évente, egyéb. A stratégiai tervezésbe bevontak körének kategóriái a szerint alakultak, hogy az el z lehet séghez képest még kik kerülnek bevonásra. Az els kategóriába azok a vállalatok kerültek, ahol a stratégiát csak a fels vezet k határozzák meg. A másodikban a fels vezet mellett a tervezési apparátus is részt vesz. A harmadikban a középvezet k is, a negyedikben valamennyi vezet i szint, az ötödikben a dolgozók is aktívak a stratégia kialakításában. Emellett még elképzelhet volt egyéb megoldás is. A stratégiai terv elkészítésének egy másik dimenziója szerint a stratégiát vagy a vállalat munkatársai küls segítség nélkül dolgozzák ki, vagy esetenként igénybe veszik küls tanácsadó cégek segítségét, vagy a stratégia kidolgozásában rendszeresen közrem ködik küls tanácsadó cég(ek). Abban az esetben, ha vállalat küls tanácsadó cég segítségét id nként, vagy rendszeresen igénybe veszi, további kérdés volt, hogy az(ok) hazai tanácsadó, vagy Magyarországon m köd külföldi tanácsadó, vagy esetleg mindkett típusba tartozó cég(ek)-e. A vizsgált tervezési módszerek ismeretér l és használatáról a válaszadók 5-ös Likert-skálán nyilatkoztak. A skála egyes értékeihez tartalmat is rendeltünk, miszerint az 1-es válasz azt jelenti, hogy a válaszadó nem ismeri az adott technikát, 2-es válasz esetén ismeri, de nem alkalmazza, 3-as válasz esetén a módszert kipróbálták, de nem vált be, 4-es válasz esetén a módszert id nként alkalmazzák, míg az 5-ös válasz a módszer rendszeres használatát jelzi. A tervezési módszerek közé beépítésre került egy nem létez technika is, mely segítségével lehet ség nyílt következtetések levonására a kérd íves felmérés szignifikanciájával kapcsolatban. Az hogy a vállalat nem folytat formalizált stratégiai tervezést, még korántsem jelenti azt, hogy nincs stratégiája, jellemz bb, hogy a stratégia menet közben alakul ki (Mintzberg et al. [2005]). Mindemellett lehetséges, hogy a stratégiát az els számú vezet határozza meg, de a folyamat nem szabályozott, illetve a stratégiát a fels szint vezet k informális folyamat keretében alakítják ki. Ezeken kívül egyéb módok is elképzelhet k. Jelen dolgozat vizsgálati alapjául szolgáló vállalati minta egy olyan 1300-as vállalati lista alapján állt össze, amely Magyarországon m köd , jogi személyiséggel rendelkez , 50 f feletti vállalkozásokat tartalmazott. A cégek kiválasztásánál a létszám és területi reprezentativitás játszott szerepet. A 23 százalékos válaszadási ráta mellett 301 esetet tartalmazó adatbázis jött létre. Méretkategóriák szerint a közép- és nagyvállalatokra tekinthet a minta reprezentatívnak. A minta gazdasági ágak szerinti összetétele a magyarországi 50 f feletti vállalkozások összetételéhez hasonló, bár a sokasághoz képest nagyobb arányban tartalmaz feldolgozóipari, energia- és közösségi szolgáltatásokat nyújtó cégeket, míg a kereskedelem, az épít ipar és a nem közösségi szolgáltatás szektoraiba tartozó szervezetek valamelyest alulreprezentáltak. A felmért vállalati kör több mint fele a feldolgozóiparban m ködik. A vállalatok tulajdonosi szerkezetét tekintve, a közösségi és a külföldi tulajdonú cégek felül-, míg a hazai magántulajdonúak alulreprezentáltak. Területi elhelyezkedés alapján kisebb részben kerültek budapesti és Pest megyei vállalatok az adatbázisba, a többi régió cégei viszont magasabb arányban szerepelnek a mintában, mint a populációban.6
1.1. Versenyképes stratégiaalkotás 2004-ben a mintába került vállalatok 42,7%-a folytatott formalizált stratégiai tervezést. A formalizálás gyakorisága n a vállalat méretének növekedésével (nagyvállalatok esetén az arány meghaladja a kétharmadot), illetve gyakoribb az er sen diverzifikált (50%), az állami státuszú el ddel rendelkez (51,3%), a magyar állami (53,5%) és a külföldi többségi tulajdonban lév (51,7%) vállalatok esetén. Alaposabb elemzésekkel, melyben sikerült kisz rni a minta összetételének hatását, kiderül, hogy a korábbi felmérésekhez képest n tt a formalizált stratégiaalkotást folytató cégek aránya. A vállalatok felénél (50%) az általános vállalati szabályokban rögzítik a stratégia készítésének folyamatát, illetve ötödénél (20%) szabályzatban rögzítik a stratégia készítésének és átdolgozásának menetrendjét, meghatározva a résztvev k körét és a folyamat ütemezését, további egyötödnél (21,9%) a stratégia készítésével a szabályzatok nem foglalkoznak. Egyéb módok nem jellemz ek. A nyolc évvel ezel tti állapothoz képest 7,7 százalékponttal n tt a szabályozottság, els sorban az általános vállalati szabályok javára. Magasan átlagon felülinek tekinthet az önálló stratégiakészítési szabályzat kidolgozásában a külföldi többségi tulajdonban lév vállalatok gyakorlata (37,5%). A stratégia id horizontja jellemz en (59,4%) 2-5 év, illetve mindössze a vállatok 1,6%-ánál haladja meg a 10 évet. A nyolc évvel ezel tti állapothoz képest az id horizont kismérték megnyúlásáról beszélhetünk, mely a vállalatok helyzetének stabilizálódását jelezheti. A kisvállalatok id horizontja rövidebb, mint a közép- és a nagyvállalatoké. A magasabb exporthányaddal rendelkez és a külföldi többségi tulajdonban lév vállalatok hosszabb távra készítenek stratégiai tervet. A stratégia felülvizsgálata mára minden vállalatot érint. A felülvizsgálat gyakorisága illeszkedik a stratégia id horizontjához. A vállalatok kétharmada (66,4%-a) esetén évente ismétl d rendszeres feladat. A fennmaradó rész fele (14,8%) 2-5 évente, míg másik fele (16,4%) el re nem meghatározott id közönként vizsgálja azt felül. A kisvállalatok évente vizsgálják felül stratégiájukat, míg a közép- és nagyvállalatok hatoda ennél ritkábban. Az er sen diverzifikált, az állami státuszú el ddel rendelkez , a külföldi és magyar állami többségi tulajdonban lév vállalatok ötöde 2-5 évente vizsgálja felül stratégiáját, míg többségük évente. A stratégia kidolgozásában egyre nagyobb szerephez jut a fels vezet k és a stratégiai/tervezési szakapparátus mellett a többi vezet i szint, mint azt az 1-es számú táblázatból is leolvashatjuk. Fontos tendencia következménye, hogy mára a vállalatok többsége (56,5%-a) bevonja a középvezet i szintet a stratégiaalkotásba, mely növeli a stratégia sikeres megvalósításának esélyét. A bevontak köre illeszkedik a vállalat szervezeti felépítéséhez, melyet bizonyít az is, hogy milyen mélységig lehet lemenni a stratégiakészítés körének kiszélesítésében. A belföldi magánvállalatok esetén a fels szint vezetés szerepe jóval meghaladja az átlagot (17,6 százalékponttal).
4. Eredmények A vizsgálat problémához igazodó módszerek, és megfelel reprezentativitású minta alapján az elemzések, így az eredmények is két csoportra oszthatók. Az egyik, az egyes kérdésekhez tartozó válaszkategóriák és az el zetesen meghatározott kategóriaváltozók összevetése kereszttáblákkal és leíró statisztika segítségével. Ezek az eredményeket a korábbi felmérések eredményeivel is összevetésre kerültek. A másik típusú eredményeket a hipotézistesztelések korreláció-elemzései és azok értelmezései adják.
©
6 A minta reprezentativitásának részletes vizsgálatát lásd Lesi [2005], mely a felmérés mintájának alapjellemz it mutatja be. Összeveti a felmért vállalatok méret, tulajdonosi szerkezet, iparág és régiók szerinti megoszlását a sokaságra vonatkozó hivatalos statisztikákkal.
156
157
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
141 100% 113 100% 129 100%
technikák
72,8% 78,0% 68,6% alkotó
Csoportos
62,5% 68,0% 69,2% Porter-féle
elemzése
portfolió
Technológiai
1996 1999 2004
iparágelemzés
76,0% 79,7% 74,0%
83,3%
71,4% 73,8%
technika
SWOT-
1. ábra: Stratégiai tervezési módszerek ismertsége Forrás: saját ábra
Forrás: Saját táblázat
70,6%
A stratégiai módszerek alkalmazása területén a SWOT-analízis és az értéklánc-elemzés tekinthet ek az elmúlt évek nyerteseinek, és a megelégedettséget tapasztalva, további elterjedésük prognosztizálható. Ennek a két módszernek a használata az elmúlt években megduplázódott, a SWOT esetén 36,4%-ról 70,6%-ra, míg az értéklánc-elemzés 19,8%-ról 40%-ra változott a technika használata. A korábbi els helyen álló technika, a portfolió-elemzés használata az elmúlt évek során stagnált (53,3% 2004-ben), így visszacsúszott a képzeletbeli dobogó második fokára. A két listavezet rendszeres alkalmazása is átlagon felüli (a helyezés rendjében 43,7%(!) és 26,2%), melyet a 3-as számú ábráról is leolvashatunk. A külföldön népszer Porter-féle iparágelemzés továbbra is a legkevésbé alkalmazott technika hazánkban (22,5%).
iparágelemzés
15,0% 22,7% 22,5% Porter-féle
elemzése
32,0% 30,4% 28,5% portfolió
Technológiai
25,0% 28,2% 33,9% elemzés
SWOT-
10%
elemzés
20%
Értéklánc-
30%
1996 1999 2004
technikák
40%
36,4%
60%
50%
52,1%
70%
37,6% 41,5% 34,7%
1,6%
elemzés
2
4,0% 40,2% 45,7%
51,5% 55,6% 53,3%
6,2%
elemzés
-
8
elemzés
4,4%
Portfolió-
5
Szcenárió
65%
Portfolió-
-
4,3%
Versenyképes tervezési módszerek Amint az az 1-es és a 2-es számú ábrából is jól kit nik: a stratégiai tervezési módszerek ismertsége és használata tekintetében örvendetes tendenciáról számolhatunk be, mindkett jelent sen emelkedett 2004-re az 1996 kiinduló állapothoz képest. Az id szak alatt mindvégig legismertebb technika, a 158
70%
60%
6
A vállalatok többségénél (58,6%-ánál) a vállalat munkatársai önállóan dolgozzák ki a stratégiát, esetenként igénybe veszik küls tanácsadó cégek segítségét a vállalatok harmada (33,6%), míg rendszeresen elenyész hányaduk (7,8%) kér fel küls tanácsadókat segítségül. Az arányok az évek során nem változtak jelent sen. A nagyobb vállalatok esetén valószín bb és gyakoribb a tanácsadó cégek alkalmazása. Ugyanez mondható el az egy üzletágban tevékenyked , az állami státuszú el ddel rendelkez és a külföldi többségi tulajdonban lév vállalatokról. A felkért tanácsadó cégek jellemz en hazaiak (83%), de nem ritka a Magyarországon m köd külföldi tanácsadó cégek bevonása sem (34%). 1996-hoz képest a külföldi cégek alkalmazása csökkent, melyet jól mutat a párhuzamos foglalkoztatás érétkének 8 százalékpontos csökkenése a hazai cégek önálló megbízása javára. A felkért tanácsadó cégek származása szinte valamennyi kategóriaérték szerint különbséget mutat, ám alapvet en visszavezethet a többségi tulajdonos származására és a vállalat méretére, melyekkel az er sen korrelál. A formalizált stratégiai tervezést nem folytató vállalatok esetén sem beszélhetünk arról, hogy nem lenne stratégia (csak 2,3%-ban). A jellemz gyakorlat, mely a vállalatok többségét érinti (50,9%), az, hogy a stratégiát a fels szint vezet k informális folyamat keretében alakítják ki. A stratégiát az els számú vezet határozza meg, a folyamat nem szabályozott a vállalatok negyedénél (26,3%). A stratégia menet közben, spontán alakul ki a vállalatok hetedénél (14%). Egyéb módszerek elenyész arányban fordulnak el (6,4%). Az 1999-es állapotokhoz képest nem változtak meghatározóan az eloszlási értékek. A kisebb méretkategóriákban az els számú vezet szerepe fokozottabb, ám mindvégig a fels szint vezet k szerepe a meghatározó. A külföldi többségi tulajdonú vállalatok esetén az els számú vezet szerepe lényegesen alacsonyabb (4,2%), mint az átlag (26,9%), de sokkal gyakoribbak az egyéb informális stratégiaformálási gyakorlatok (33,3%) az átlagnál (6,3%).
©
75%
alkotó
20 14,2% 17 15,0% 22 17,1% 6,1% 13,4% 20,2%
80%
Csoportos
9,3%
75,8% 78,2% 83,9%
8,8%
85%
elemzés
41 29,1% 33 29,2% 41 31,8% 0,4%
90%
Értéklánc-
-5,1% 30,4% 33,9%
19,8% 28,6% 40,0%
43 30,5% 24 21,2% 26 20,2%
95%
technika
2004 %
Szcenárió
N
85,1% 88,9%
1999 %
76,5%
N
A módszer használata .
a vállalat fels szint vezet i a fels szint vezet k és a tervezési/stratégiai szakapparátus tagjai a fels szint és a középvezet k, valamint a tervezési/stratégiai szakapparátus tagjai valamennyi vezet i szint részt vesz a vállalat valamennyi vezet je, valamint a beosztott dolgozók is részt vesznek a stratégia kidolgozásában a beosztott dolgozók sokszor kezdeményeznek, tesznek javaslatot Összesen
1996 %
88,6% 91,1% 90,2%
Változás (%) '99/'96 '04/'99 '04/'96 5,8% 31 22,0% 34 30,1% 30 23,3% 36,9% 22,7% N
portfolió-elemzés 90,2%-os ismertségét a SWOT-analízis 88,9%-os elterjedése követi, mely érték az évek során 12,4 százalékpontot javult. A harmadik legismertebb technika az értéklánc-elemzés (83,3%). A módszertan fejl dését mutatja, hogy a legkevésbé ismert csoportos alkotó technikákat is háromból két vállalatvezet ismeri (68,6%).
A módszer ismertsége
1. táblázat: A stratégia kidolgozásában résztvev k köre
2. ábra: Stratégiai tervezési módszerek használata Forrás: saját ábra
159
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
Érdemes a stratégiai tervezési módszerek alkalmazási gyakoriságát alaposabban is megvizsgálni, hiszen egy technika ismerete és használata mellett az sem mindegy, hogy azt milyen gyakorisággal teszik, rendszeresen vagy csupán esetenként nyúlnak egy-egy technikához. Ennek vizsgálatát foglalja össze a 3-as számú ábra. A buborékokban lév fels érték (mely egyben az x tengely értéke is) az esetenként használók arányát, az alsó érték (mely egyben az y tengely értéke is) a rendszeresen használók arányát, míg a buborék nagysága a technikát bármilyen rendszerességgel alkalmazók arányát fejezi ki a 2004-es felmérés értékeit felhasználva.
Rendszeresen használják .
50%
40%
30%
20%
10%
0% 10%
SWOTelemzés
27,0% 43,7%
Szcenárió technika
Porter-féle iparágelemzés
27,0% 26,2%
16,1% 17,7%
15,0% 7,5% 15%
21,5% 13,2% 22,0% 6,5%
20% Esetenként használják
Portfolióelemzés
Értékláncelemzés
26,7% 13,3%
25%
30%
Technológiai portfolió elemzése Csoportos alkotó technikák
3. ábra: Stratégiai tervezési módszerek alkalmazásának típusa Forrás: saját ábra
Mindössze két módszer akad, melyet legalább a formalizált stratégiai tervezést folytató vállalatok ötöde rendszeresen használ. Az egyik a SWOT-elemzés (43,7%) a másik a portfolió-elemzés (26,2%). Ez a két módszer egyben a leggyakoribb esetenként felhasznált technikák 27-27%-os részesedésükkel. Ett l nem sokkal marad el az értéklánc technika eseti alkalmazása sem a maga 26,7%-os gyakoriságával. A vállalatok több mint ötöde alkalmaz esetenként csoportos alkotó technikákat (21,5%) és elemzi a technológiai portfoliót (22%), ennek ellenére nem tekinthet ek rendszeresen alkalmazott technikáknak (csupán a vállalatok 13,2% és 6,5% esetén). Az értéklánc-elemzést valamivel (1 százalékponttal) többen alkalmazzák rendszeresen, mint esetileg, így 17,7%-os értékével ez a harmadik a rendszeresen alkalmazott technikák rangsorában. A felmérés tanulsága szerint a Porter-féle iparágelemzés nem tekinthet hazánkban elterjedt technikának. A módszerek kategóriák szerinti vizsgálatából kit nik, hogy általában a módszerek ismertebbek, nagyobb valószín séggel és gyakrabban használtak a nagyobb, er sen diverzifikált, az állami státuszú el ddel rendelkez és a külföldi többségi tulajdonban lév vállalatok körében. Az exportaránynak általában nincs hatása ezekre a tényez kre. Megjegyzend , hogy a három méret szerinti kategorizálás közül az árbevétel alapján történ adta általában a legnagyobb eltéréseket a csoportok eloszlásai között.
© 160
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola Hipotézistesztelés
2. táblázat: A hipotézisek tesztelésének eredményei
Hipotézis H1 H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 SWOT-elemzés H8 szcenárió technika H8 Porter-féle iparágelemzés H8 portfolió-elemzés H8 értéklánc-elemzés H8 technológiai portfolió elemzése H8 csoportos alkotó technikák
Pearson korreláció értéke a versenyképesség dimenzióiban A B C D 0,056 0,326(**) 0,232(**) 0,140(*) 0,238(**) 0,133 0,245(**) 0,039 0,158(**) 0,148(*) 0,041 0,107 0,144(*) 0,165(**) 0,051 0,086 0,056 0,290(**) 0,215(**) 0,035 0,173(*) 0,059 0,133 - 0,119 - 0,063 0,142 0,100 0,120 0,106 0,012 0,170 - 0,055 0,195(*) 0,240(**) 0,227(*) 0,066 0,169 - 0,016 0,156 - 0,036 0,001 - 0,051 0,232(*) - 0,090 0,033 - 0,008 0,140 - 0,026 0,058
0,161
0,202(*)
- 0,167
0,097
0,131
0,159
0,124
** A korreláció 0.01-es szinten szignifikáns. * A korreláció 0.05-es szinten szignifikáns Forrás: Saját táblázat
A 2. számú táblázat részletesen bemutatja a hipotézistesztelés eredményét a négy dimenzió mentén értelmezett versenyképesség függvényében. A **-val jelölt korrelációs értékek arra utalnak, hogy a versenyképesség adott dimenziója és a hipotézis „ahol” utáni eleme 0,01-es szinten szignifikáns kapcsolatban áll egymással. A kapcsolat er sségét az abszolút értékben minél nagyobb érték jelzi (legfeljebb 1), illetve a kapcsolat irányát a pozitív vagy negatív tulajdonság. A jelenlegi magas elemszám mellett a **-val jelölt kapcsolatok közepesen er snek mondhatóak, míg a *-val jelöltek ennél valamivel gyengébbek. A **-val és a *-val jelölt hipotézisek az adott dimenzióban elfogadásra kerülnek, míg a jelöletlenek elvetésre. A múltbeli versenyképességet, vagyis a 2001 és 2003 közötti (közelmúltbeli) növekedést vizsgálva versenyképesebbek azok a vállalatok (a formalizált stratégiai tervezést folytató vállalatok közül), ahol • szélesebb körre terjesztik ki a stratégiakészítés szabályozását, mint ahol sz kebbre. • hosszabb id távra készítenek stratégiát, mint ahol rövidebbre. • rendszeresen, illetve gyakrabban vizsgálják felül a stratégiát, mint ahol ritkábban. • foglalkoztatnak küls tanácsadó cégeket, mint ahol nem. • (rendszeresen) alkalmazzák a szcenárió technikát, mint ahol nem is ismerik, illetve nem használják azt. A környezeti változások befolyásolása alapján versenyképesebbek azok a vállalatok, ahol • formalizált stratégiai tervezést folytatnak, mint ahol nem folytatnak. • hosszabb id távra készítenek stratégiát, mint ahol rövidebbre. • rendszeresen, illetve gyakrabban vizsgálják felül a stratégiát, mint ahol ritkábban. • a fels vezet kön kívül minél szélesebb kör vesz részt a stratégia kidolgozásában.
161
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
(rendszeresen) alkalmazzák a szcenárió technikát, mint ahol nem is ismerik, illetve nem használják azt. A Vállalati teljesítmény alapján versenyképesebbek azok a vállalatok, ahol • formalizált stratégiai tervezést folytatnak, mint ahol nem folytatnak. • szélesebb körre terjesztik ki a stratégiakészítés szabályozását, mint ahol sz kebbre. • a fels vezet kön kívül minél szélesebb kör vesz részt a stratégia kidolgozásában. • hazai és külföldi tanácsadókat is bevonnak a stratégiakészítésbe, mint ahol csak egyiket. • (rendszeresen) alkalmazzák a szcenárió technikát, a portfolió-elemzést és a technológiai portfolió elemzését, mint ahol nem is ismerik, illetve nem használják azokat. A jöv dimenziója szerint, vagyis a növekedési szándékok szerint versenyképesebbek azok a vállalatok, ahol • formalizált stratégiai tervezést folytatnak, mint ahol nem folytatnak. Megjegyzend , hogy bár számos hipotézis elvetésre került a versenyképesség különböz dimenzióiban, egy hipotézis esetén sem került elfogadásra valamely hipotézis ellenkez je, vagyis a stratégiai tervezés, illetve annak elemei valóban versenyképesebbé teszik a vállalatokat. A tervezési módszerek közül a szcenárió technika, a portfolió-elemzés és a technológiai portfolió elemzés alkalmazása ad versenyel nyt, míg a SWOT-elemzés általánosan használt eszközzé vált., így nem ad már versenyel nyt (legfeljebb versenyhátrányt szüntet meg) használata.
Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet munkatársainak a „Versenyben a Világgal” kutatási program indításáért és megvalósításáért, valamint a kutatásban résztvev vállalatvezet knek a kérd ívek kitöltésére fordított idejükért illetve a rendelkezésünkre bocsátott értékes adatokért. Külön köszönet illeti témavezet met, Balaton Károly professzort, a kutatási szárnypróbálkozások fáradhatatlan terelgetéséért és bátorításáért.
•
5. Az eredmények felhasználhatósága A kapott eredmények széles körben felhasználhatóak; egyrészr l akadémiai területen, másrészr l a vállalati szféra gyakorló (és leend ) menedzserei számára nyújtanak tartalmas mondanivalót. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány gondolatot kiemelni, melyek hasznosak lehetnek valamennyi olvasó számára. Betekintést nyerhettünk abba, hogy • mi számít napjainkban Magyarországon versenyképes stratégiaalkotásnak, • mennyire elterjedtek (ismertek és használtak) a különböz stratégiai tervezési módszerek, illetve • mennyire versenyképesek, továbbá • mi jelentheti a vállalatok számára a (sikeres) bechmarkot. A felhasználhatóság mellett, fontosnak tartom felhívni a figyelmet a kutatás következtetéseinek korlátaira. Mint az korábban már kifejtésre került a minta – a kutatás céljának megfelel en – els sorban közép- és nagyvállalatokat tartalmaz. Egy másik szempontból jelent limitációt, amint az a kérd ívbe épített ellen rz kérdésekb l kiderült, hogy a kapott a válaszok 15-20%-ánál apróbb fenntartással kell lennünk az adatokat illet en, azonban ez az elfogadhatóság határán belül marad.
7. Irodalomjegyzék 1. Ansoff, H. I. (1965): Corporate Strategy, McGraw-Hill, New York 2. Balaton K. (1994): Vállalati stratégiai magatartás az átmenet id szakában (1990-1994), Vezetéstudomány, szeptember 3. Balaton K. (1996): Stratégiaalkotási folyamatok az átalakulás id szakában, Vezetéstudomány, 7-8. szám 4. Balaton K. (2002): A stratégia eszköztárának alkalmazása, In: Chikán A. – Czakó E. – Zoltayné Paprika Z. (ed.) [2002]: Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar gazdaságban, Akadémiai Kiadó, Budapest 5. Barakonyi K. – Lorange, P. (1991): Stratégiai menedzsment, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 6. Csath, M. (1990): Stratégiai vezetés – vállalkozás, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 7. Chikán A. – Czakó E. (ed.) (2005): Kutatási tervtanulmány, „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás 1. sz. m helytanulmány, BCE, Budapest 8. Horváth L. – Csath M. (1982): Stratégiai tervezés: Elmélet és gyakorlat, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 9. Lesi M. (2005): A 2004-es versenyképesség kutatás vállalati mintájának alapjellemz i és reprezentativitása. „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás 2. sz. m helytanulmány, BCE, Budapest 10. Mintzberg, H. – Ahlstrand, B. – Lampel, J. (2005): Stratégiai szafari, HVG, Budapest 11. Szabó Zs. R. (2005): A stratégiaalkotás folyamata, „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás 13. sz. m helytanulmány, BCE, Budapest 12. Wimmer Á. – Csesznák A. (2005): Vállalati jellemz k és összefüggéseik az EU-csatlakozás idején – A „Versenyben a világgal 2004-2006” kutatási programban résztvev vállalatok jellemzése, „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás 3. sz. m helytanulmány, BCE, Budapest
6. Összegzés A dolgozatban bemutatott eredmények tükrében kijelenthet , hogy az elmúlt években, az elmúlt évtizedben a stratégiai tervezés módszertana és az alkalmazott tervezési eszközök ismerete és használata jelent sen fejl dött hazánkban. Úgy érzem, a vállalati emberek és az akadémiai pályán lév k számára is tanulságos megállapításokhoz jutottunk, mind a versenyképes stratégiaalkotás, illetve annak elemeinek, mind a versenyképes stratégiai tervezési módszerek azonosításakor. Külön kiemelném, hogy a formalizált stratégiai tervezés a legtöbb versenyképesség felfogásban versenyel ny(ök) forrása. Mindemellett a SWOT-elemzés mára már általános használt eszközzé vált, míg a szcenárió technika továbbra is versenyel nyök hordozója.
©
162
163
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
Roland1
HORTOVÁNYI Lilla - SZABÓ Zsolt VERSENYKÉPESEBB-E A VÁLLALKOZÓ VÁLLALAT?
A vállalati vállalkozás (corporate entrepreneurship) és a stratégiai menedzsment találkozási felületén vizsgáltuk a gazdasági versenyképesség tényez it. Hipotéziseink szerint a vállalkozó vállalatok (entrepreneurial ventures) intenzívebben növekednek, jobban képesek befolyásolni környezetüket, és tudatosabban készülnek jöv jük alakítására, mint akár offenzív, akár defenzív, de hagyományosan gondolkodó társaik. Empirikus vizsgálatainkat a magyarországi vállalatok versenyképességét vizsgáló „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás keretében végeztük el. A kvantitatív elemzések alapját 301 els sorban közép- és nagyvállalat vezér-, kereskedelmi, pénzügyi és termelési igazgatójának, vagyis 1204 fels vezet nek a kérd íves válaszai jelentették. A kutatás provokatív eredményei arra késztetnek bennünket, hogy alapvet en átformáljuk a versenyképességr l eddig alkotott elképzeléseinket. Tárgyszavak: versenyképesség, vállalati vállalkozás (corporate entrepreneurship), stratégiai magatartás 1. Bevezetés Corporate Entrepreneurship, azaz vállalati vállalkozás az 1990-es évek elején robbant be az angolszász tudományos köztudatba. Három alapvet típusa azonosítható be: új vállalkozás létrehozása meglév szervezeten belül (corporate venturing vagy más néven intrapreneurship), meglév szervezet stratégiai megújítása illetve átalakítása, valamint a harmadik lehet ség az ’iparági játékszabályok’ megváltoztatása. Egyazon vállalaton belül a corporate entrepreneurship akár mindhárom formája egyidej leg is fellelhet , továbbá a vállalat életében betöltött súlyuk id vel változik (Stopford és BadenFuller [1994]). A corporate entrepreneurship olyan vállalati magatartás, amely rendszerint testet ölt új lehet ségeket keresésében illetve új el nyök kialakításában2, így követése versenyel ny teremt hatású lehet. M ködésének feltétele azonban a vállalat hozzáférése a versenyképesség dönt forrásaihoz, melyek „az új nemzetközi munkamegosztásban a m szaki teljesítmény, a technikai infrastruktúra, a tudáshoz való hozzáférés és a magasan képzett munkaer ” (Castells [2005] p. 161). A hazai corporate entrepreneurship irodalom még gyermekcip ben jár, és ezzel párhuzamosan a hazai vállalati gyakorlatról sem áll rendelkezésünkre releváns empirikus adat. Els lépésként ezért célul t ztük ki a magyarországi közép- és nagyvállalatok vállalkozói szokásainak feltérképezését. A corporate entrepreneurship fogalmát kutatásunkban tehát korlátozva alkalmazzuk, els sorban közepes és nagy szervezeteken belül végbemen folyamatos megújulási szándékként értelmezzük. 2. Kutatási keret és hipotézisek Kutatásunk elméleti keretének kialakítását els sorban nemzetközi publikációk inspirálták (a teljesség igénye nélkül: Stopford és Baden-Fuller [1994]; Burgelman [1984]; Lumpkin és Dess [1996]). Mint azt már a bevezet ben hangsúlyoztuk, vizsgálódásunk középpontjában a vállalati vállalkozás áll. Szükséges ezért leszögeznünk, hogy kutatási kérdéseink megfogalmazásában két igen fontos el feltevés játszott szerepet. El ször, a vállalkozási hajlandóság nem korlátozódik kicsi, újonnan 1HORTOVÁNYI Lilla, Telefon: (36-1) 482-5221,Email:
[email protected] SZABÓ Zsolt Roland, Telefon: (36-1) 482-5380, Email:
[email protected] Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés Tanszék 1093 Budapest, F vám tér 8. 342-es szoba
©
2 Lásd Schumpeter elterjedt kifejezését: „doing sg new or doing sg in a new way”
164
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
alapított, vagy tulajdonos által irányított szervezetek kontextusára. Éppen ellenkez leg, corporate entrepreneurship els sorban már létez (established) szervezetek sajátossága. Másodszor, entrepreneurship alatt egy magatartásformát értünk, nem pedig eredményt. A „vállalkozónak” min sített vállalatok éppen úgy hozhatnak rossz döntéseket és lehetnek sikertelenek, mint hagyományos versenytársaik. Célunk tehát nem egy el író tanulmány készítése volt, mely „rámutat” a sikeres vállalkozások fortélyaira, hanem sokkal inkább egy párbeszéd elindítása a különböz paradigmákban gondolkozó kutatók között. Számos kutató, köztük Burgelman [1984, 1983] rámutatott arra, hogy a nagyvállalatok növekedési potenciáljának fenntartása meglév kompetenciáik és er forrásaik maximális kihasználása mellett is rendszerint nehézségekbe ütközik, ezért új kompetenciák megszerzése dönt fontosságú a vállalatok fenntartható sikerességéhez. Corporate entrepreneurship tevékenység új tudás, kompetenciák megszerzése révén pedig versenyképesebbé teheti a vállalatokat (Zahra [1999]; Lumpkin és Dess [1996]). Vagyis a növekedési „gátak” kezelésére alkalmas eszköz a corporate entrepreneurship, másrészr l a vállalati vállalakozás gyakorlása nagyobb növekedési potenciált eredményez. Mindemellett a konkrét célkit zés az a hiányzó elem, melynek az innovációval együttes jelenléte a vállalkozói elkötelez dés szükséges feltétele. A cél a kimagasló teljesítményt és a versenyképesség javítását t zi ki, és olyan akciókon keresztül valósul meg, melyek vitalizálják a szervezetet, illetve felrázzák az iparági és piaci status-quo-t (Covin és Miles [1999]). Kiindulópontunk szerint a versenyképesség, illetve a teljesítmény növelése az iparági átlagnál magasabb profit által biztosítható, így a vállalat képes tartalék er forrásokat felhalmozni, mely biztosítják a vállalat fenntartható növekedését. „A profit növelésére valamely adott pénzügyi környezetben, a piac által megszabott árak mellett négy f bb út kínálkozik: a termelési költségek csökkentése (a munkabérekkel kezdve), a termelékenység növelése, a piac kiszélesítése, valamint a befektetett t ke megtérülésének felgyorsítása” (Castells [2005] p. 145). Tehát feltételezzük, hogy inkább nagyok, mint közepes méret ek a vállalkozó vállalatok (H1); illetve céljaik között élesebben jelentkezik a növekedési stratégia (H2). • Az Entrepreneur vállalatok nagyobbak, mint hagyományos versenytársaik. • Összesített méret kategória, • Alkalmazottak száma, • Eszközérték, és • Árbevétel szerint. • Célkit zés: növekedési stratégia • Entrepreneur vállalatok „éhesebbek”3, mint hagyományos versenytársaik. • Entrepreneur vállalatok számára a piaci részesedés növelése fontosabb, mint hagyományos versenytársaik számára. • Entrepreneur vállalatok a közelmúltban nagyobb növekedést produkáltak, mint a hagyományos vállalatok. • Entrepreneur vállalatok diverzifikáltabbak (több iparágban tevékenykednek), mint a hagyományos vállalatok. • Entrepreneur vállalatok a közelmúltban több piacra léptek be, mint hagyományos versenytársaik. • Entrepreneur vállalatok lényegesen többet ruháznak be, mint hagyományos versenytársaik. • Entrepreneur vállalatok inkább iparági vezet k, mint hagyományos versenytársaik. Új lehet ségek, alkalmazási területek felfedezése illetve kialakítása által támasztott kihívásoknak – mint 3
„Éhesebbek” kifejezés a növekedés agresszívebb manifesztálódására vonatkozik
165
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
arra már korábbi megfigyelések is rámutattak (lsd. Nyström [1983]) – decentralizált, az újdonság iránt nyitott, széles látókör szervezetek tudnak leginkább megfelelni. A vállalatok innovációs tevékenységüket nem kutatólaboratóriumuk elszigetelt magányában végzik, fogyasztóikkal vagy akár versenytársaikkal való együttm ködésük kiépítése és szorosabbra fonása dönt fontosságú (Kiss [2005]). Ezt a nézetet er síti meg Castells [2005] is rámutatva arra, hogy a Szilícium-völgyben a vállalatok azért voltak képesek meghódítani a technológia határvidékeit, mivel egymást folyamatosan megtermékenyítették jó szakembereik állásváltoztatása valamint a közöttük kialakuló, a napi munkakapcsolat megszakadása után is fennmaradó barátságok által terjesztett tudással: „a gyakran éjszakába nyúló szakmai viták a Mountain View-ban, a Walker’s Wagon Wheel grillbár helyiségeiben, többet tettek a technológiai újítások terjedésében, mint a legtöbb stanfordi szeminárium.” (p. 109). A technológia produktív felhasználását – folytatja Castells – segíti el a decentralizált szervezeti struktúra és az ügyfélorientált üzleti stratégia szinergikus kombinációja. Vállalati filozófia • Entrepreneur vállalatok ügyfélközpontúbbak, mint hagyományos versenytársaik. • Entrepreneur vállalatok fels vezetése vállalkozóbb kedv , mint a hagyományos vállalatok fels vezetése. • Entrepreneur vállalatok inkább koncentrált piacokon m ködnek, szemben hagyományos versenytársaikkal. A környezeti bizonytalanság csökkentése érdekében a vállalatok többé-kevésbé törekszenek arra, hogy megismerjék a környezetükben végbemen folyamatokat, és ezáltal felkészülhessenek az el rejelezhet változásokra. A stratégiai tervezés egyrészr l versenyel nyök forrása, másrészr l bizonyos elterjedt elemeinek használata, versenyhátrányt sz ntet meg (Szabó [2005]). Számos stratégiai iskola a stratégiai tervezést a szervezeten belül a hierarchia csúcsán lév fels vezetéshez kapcsolja, beleértve magát a Vállalkozói iskolát is (Mintzberg et al. [2005]). Mi azonban, fels vezetés egyeduralmával ellentétben, arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy egy estlegesen er s menedzsment jelenléte még nem gátolja meg a szervezeti hierarchián átnyúló, decentralizált stratégiaalkotási folyamatot, csupán nyomatékot ad iránykijelöl szerepén keresztül. A Bower-Burgelman-féle folyamatmodelljére támaszkodva megközelítésünkben a stratégia kialakítása nem teljesen demokratikus, hiszen a fels vezetés határozza meg azokat a szervezeti és adminisztratív mechanizmusokat, amely által bizonyos autonóm kezdeményezések életteret kapnak, míg mások szelektálódnak. A corporate entrepreneurship továbbá nem egyszeri esemény, hanem egy folyamat melynek során az állandó akciók-reakciók és visszajelzések sorozatán keresztül a vállalat tanul, korábbi piaci magatartását finomítja. Dinamikus, nehezen kiszámítható környezetben a tervek rendszeres felülvizsgálata elengedhetetlen a vállalat rugalmasságának biztosításához. Stratégiai tervezés és jöv formálás Entrepreneur vállalatoknál a stratégiai tervezésbe bevontak köre mélyebb, mint hagyományos versenytársaiknál. Entrepreneur vállalatok proaktívabbak, mint hagyományos versenytársaik. Entrepreneur vállalatok stratégiai terveinek id horizontja rövidebb, mint hagyományos versenytársaikénak. Entrepreneur vállalatok stratégiai terveiket gyakrabban vizsgálják felül, mint hagyományos versenytársaik. A technológiai élenjárás valamint a vállalat termékeinek újdonságtartalma az entrepreneu vállalatok egyik megkülönböztet jegyei. Mint arra már korábban utaltunk, a vállalkozó vállalatokat els sorban innovációs-, kezdeményez -, és újdonságkeres képességük különbözteti meg hagyományosan gondolkodó versenytársaiktól (Bluedorn és Barringer [1999]). Ezek a vállalatok viszonylagos
versenypozíciójukon a piaci kereslet aktív befolyásolásával próbálnak meg javítani. A befolyásolás legjellemz bb módja a termék- és a piacdifferenciálás. Megkülönböztet versenystratégia • Entrepreneur vállalatok differenciáltabbak termékeiket tekintve, mint hagyományos versenytársaik. • Entrepreneur vállalatok új termékei világviszonylatban is újabbak, mint hagyományos versenytársaiké. • Entrepreneur vállalatok számára termékszerkezetük b vítése fontosabb, mint hagyományos versenytársaiknak. • Entrepreneur vállalatok technológiai megújulása magasabb színvonalú, mint hagyományos versenytársaiknál. A megfogalmazott hipotézisek mindegyikében szerepel a vállalkozó vállalat, melynek ugyan, a nemzetközi szakirodalom alapján, bemutattuk általános jegyeit, azonban a gyakorlatban azonosítása még sem triviális feladat. Ennek az az els dleges oka, hogy egy komplex fogalomról van szó, amelynek számos interpretációja létezik. Ezért dolgozatunkban a ráutaló magatartásuk és filozófiájuk alapján csoportosítottuk a vállalatokat, a csoportosítás módszertanáról a következ szakaszban részletesen beszámolunk. A kutatásunkhoz Wimmer és Csesznák [2005] által bemutatott vizsgálati kategóriákat vettük alapul, melyek a vállaltméret (összesen 4 kategória), tevékenység diverzifikáltsága, vállalati teljesítmény, piaci célok, piaci koncentráció. Ezen felül saját kategóriákat is képeztünk: piaci részesedés növelése, közelmúltbeli növekedés, piacok számának változása, marketing stratégia, entrepreneur fels vezetés, beruházások változása, stratégiai tervezésbe bevontak köre, stratégiai tervezés id horizontja, stratégiai tervek megújítása, környezeti változások befolyásolása, termékdifferenciálás, új termék színvonala, termékszerkezet b vítése, és végül új technológia. A kategóriaképzésr l részletes leírást „Pillanatfelvétel a magyarországi közép- és nagyvállalatok vállalkozási hajlandóságáról” cím tanulmányunk tartalmaz (Hortoványi és Szabó [2006]).
©
166
3. Entrepreneur vállalatok azonosítása és mintajellemz k
Versenyben a világgal 2004-2006 Hipotéziseink teszteléséhez a „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás4 keretében megvalósult 301 magyarországi vállalatot és 1204 fels vezet i5 véleményt tartalmazó adatbázis szolgált mintaként. A 23 százalékos válaszadási ráta mellett 301 esetet tartalmazó adatbázis jött létre. A cégek kiválasztásánál a létszám és a területi reprezentativitás játszott szerepet. A felmérés során olyan Magyarországon m köd , jogi személyiséggel rendelkez , 50 f feletti vállalkozásokat kérdeztek le, melyek több mint a fele a feldolgozóiparban m ködik. A minta gazdasági ágak szerinti összetétele a magyarországi 50 f feletti vállalkozások összetételéhez hasonló, bár a sokasághoz képest nagyobb arányban tartalmaz feldolgozóipari, energia- és közösségi szolgáltatásokat nyújtó cégeket, míg a kereskedelem, az épít ipar és a nem közösségi szolgáltatás szektoraiba tartozó szervezetek valamelyest alulreprezentáltak. A felmért vállalati kör méretkategóriák szerint közép- és nagyvállalatokra tekinthet reprezentatívnak. A vállalatok tulajdonosi szerkezetét tekintve, a közösségi és a külföldi tulajdonú cégek felül-, míg a hazai
4 A kutatás részletes bemutatásával kapcsolatban lásd Chikán és Czakó [2005] tanulmányát, illetve a kutatás hivatalos honlapját: http://www.uni-corvinus.hu/vallgazd/kutatas/versenykepesseg_main.html 5 Külön kérd ívet töltöttek ki a vállalatok vezér-, pénzügyi, kereskedelmi és termelési igazgatói.
167
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
magántulajdonúak alulreprezentáltak. Területi elhelyezkedés alapján kisebb részben kerültek budapesti és Pest megyei vállalatok az adatbázisba, a többi régió cégei viszont magasabb arányban szerepelnek a mintában, mint a populációban.6 A vállalati vállalkozásra mint magatartásformára tekintünk, melynek központi eleme az újító tevékenység. Az újító tevékenység célja nem els sorban technológiai, hanem piacképes versenyel ny teremtése. Ennek megfelel en egy olyan folyamat, melyben a m szaki-technológiai, szervezési, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységek egyaránt jelen vannak, és azok egymással kölcsönhatásban, integráltan határozzák meg az ötletek megvalósításának mikéntjét.
Az els klaszter 95 vállalatot tartalmaz, mely a minta csaknem egyharmadát (36,5%) teszi ki. A csoportot „Entrepreneur”-nek neveztük el, mivel a klasztert alkotó vállalatok vállalkozási elkötelez désük tekintetében magasan megel zik a másik két csoportot. Náluk figyelhet k meg a legmagasabb, 3,45 érték feletti átlagok (természetesen leszámítva a vállalkozói elkötelez déssel ellentétes h) állítást). Az Entrepreneur klaszteren belül a fels vezet k szerepe igen markánsan elismert (átlag 4,51 – szórás 0,666), ugyanakkor ezeknél a vállalatoknál egyáltalán nem jellemz , hogy az innovációra ne lenne idejük (átlag 1,26 – szórás 0,488). A magas kockázatú projektekre fókuszálás az Entrepreneur vállalatokra sem kifejezetten jellemz , de még mindig er teljesebb, mint a másik két klaszterben (2,31 szemben a 1,80 és 1,10 átlagokkal). A viszonylag alacsony érték talán azzal magyarázható, hogy az Entrepreneur vállalatok „óvatosan merészek”: egyszerre több projekten is dolgoznak, így a portfoliójuk összkockázatát csökkentik, valamint ötleteik megvalósítása során csak óvatosan, kis lépésekben – új információ birtokában, folyamatosan tanulva – haladnak el re. Mivel elkötelez désük kisebb, így kisebb a veszteségük is, ha valamely ötlet még sem váltja be a hozzá f zött reményeket. A második, 71 vállalat által alkotott csoportot (27,3%) „Konzervatívan Offenzív”-nak neveztük el. A csoport tagjainál szintén megfigyelhet az újításra törekvés, azonban alapvet en konzervatív értékrend mentén. Ezt alá is támasztja a viszonylag magas marketing szemlélet (átlag 3,44). Fontos megjegyezni, hogy ezek a vállalatok több tényez tekintetében is hasonlóságot mutatnak az el z klaszterrel, azonban az átlag értékeik alacsonyabbak (3,07-3,85), illetve jelent sen más a fels vezetés és az innováció megítélése. Az alacsonyabb átlag értékek arra engednek következtetni, hogy a Konzervatívan Offenzív vállalatok számára új termékek bevezetése, az innováció vagy a marketing szerepe jellemz en kevésbé hangsúlyos, mint Entrepreneur versenytársaiknál. A klaszter kudarccal szemben tanúsított toleranciája neutrális hozzáállásra utal. Feltételezhet , hogy a hibákból tanulás a vállalati kultúrának kevésbé szerves része, mint azt az el z klaszter esetén tapasztaltuk. Ennél a klaszternél továbbá, az is el fordul, hogy innovációra „nincs id ” – ráadásul ebben a tekintetben a harmadik, „Defenzíven Konzervatív” klaszterral mutatnak hasonlóságot (átlag értékek 2,79 és 2,94). A harmadik klasztert 94 vállalat (36,2%) alkotja, ket „Defenzíven Konzervatív” vállalatoknak neveztük el tekintve azt, hogy a vállalatok e csoportjának legf bb jellemz je a követ , illetve lemaradó, továbbá alkalmazkodó vállalat filozófia. Ráadásul a Defenzíven Konzervatív vállalatoknak rendszerint nincs idejük innovációra (átlag 1,26), s talán ezért sem jut kiemelked szerep a marketing szemléletnek (átlag 1,91), illetve az új termék bevezetésének (átlag 1,61). Az ide tartozó vállalatok a magas kockázatú projekteket sem részesítik el nyben (átlag értékek 1,10 valamint a szórás is meglehet sen kicsi 0,296). A klaszterelemzés érdekessége, hogy mindhárom csoportnál jól felismerhet az er s fels vezet i befolyás, még a defenzív vállalatok esetében is az átlag 3,00 bár a szórás (1,48) itt az egyik legnagyobb.
Klaszterképzés Az Entrepreneur vállalatok mintabeli azonosításához kétlépcs s klaszterelemzést7 alkalmaztunk, melynek el nye a hierarchikus klaszterképzéssel szemben, hogy a kiválasztott Schwarz bayes-i kritériuma (BIC) alapján a klaszterek ideális számát is el irányozza. A klaszterképzéshez az SPSS programcsomag 12.0-ás verzióját használtuk fel. A klaszterképzéshez a folytonos változókat a termelési igazgatókhoz intézett kérd ív 26-os kérdése szolgáltatta, mely különböz állítások helytállóságára kérdezett rá. Az értékeléshez 5-ös Likert skála volt megadva, a skálához a következ jelentéstartam volt társítva: 1-es semennyire sem igaz az állítás, 5-ös teljes mértékben igaz az állítás. A kérd ívben szerepl állítások: a) Vállalatunknál rendszeres az új termékek bevezetése b) Az innováció kiemelt fontosságú c) A dolgozók számára egyértelm en megfogalmazott az innováció szerepe a vállalat stratégiájában. d) Kifejezetten a magas kockázatú projekteket részesítjük el nyben. e) A vállalat els számú vezet jének dönt szerepe van az innovációs stratégia kialakításában. f) A fels vezetés a kudarcot képes tolerálni. g) Az innovációban résztvev osztályok közötti kommunikáció intenzív. h) Máról-holnapra élünk, nincs id nk innovációra. i) Az innovációban er teljesen érvényesül a marketing szemlélet. A vizsgált vállalatok közül 41 nem válaszolt a kérdésre, így a hipotézisek tesztelésére 260 vállalatot tartalmazó adatbázissal dolgoztunk tovább. A klaszterképz eljárással három, egymástól jól elkülönül , és közgazdaságilag is értelmes, értelmezhet klasztert kaptunk; Entrepreneur, Konzervatívan Offenzív és Defenzíven Konzervatív. Megoszlásukat az 1-es táblázat szemlélteti. 1. táblázat: Azonosított klaszterek
Klaszterek
Entrepreneur Konzervatívan Offenzív Defenzíven Konzervatív Klaszterek összesen Hiányzó Összesen
N
%
95
36,5%
71
27,3%
94
36,2%
260 41 301
100,0%
Forrás: Saját táblázat
©
6 A minta reprezentativitásának részletes vizsgálatát lásd Lesi [2005], mely a felmérés mintájának alapjellemz it mutatja be. Összeveti a felmért vállalatok méret, tulajdonosi szerkezet, iparág és régiók szerinti megoszlását a sokaságra vonatkozó hivatalos statisztikákkal. 7 A klaszterképzés további részleteivel kapcsolatban lásd b vebben Hortoványi és Szabó [2006]
168
169
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
4 3,8 3,6 3,4 3,2 3 2,8 2,6 2,4
3,5
Korreláció Szignifikancia szint Elemszám Eredmény
3
2,5
2
2 Klaszter
3
1
2 Klaszter
3
A referenciavonal a minta teljes átlagát jelenti = 3,2
A referenciavonal a minta teljes átlagát jelenti = 2,3
1. ábra: Fels vezetés a kudarcot képes tolerálni Forrás: saját ábra
2. ábra: Nincs id nk innovációra Forrás: saját ábra
A klaszterképzés rávilágít arra, hogy a Konzervatív vállalatok (az Offenzív és a Defenzív klaszterek együttesen) „fels vezetés kudarc toleranciájában” illetve a „nincs id nk innovációra” különböznek leginkább az Entrepreneur klasztert l. A kudarc toleranciára adott válaszok csoport átlagai el bbiek esetén: 2,96-2,76 szemben az entrepreneur vállalatok 3,76-os átlagával. Az innovációra nincs id nk kérdésre utóbbiak, azaz az Entrepreneur vállalatok 1,26 átlagú válaszai élesen elválnak a Konzervatív vállalatok 2,76-2,94 átlagától. A Konzervatív vállalatok elkülönülését Entrepreneur versenytársaiktól az 1-es és a 2-es számú ábra illusztrálja, az átlagok és a 95%-os konfidencia-intervallumok együttes szerepeltetésével. 4. Eredmények A vizsgált problémához igazodó, általunk választott hipotézistesztelési módszer a Pearson-féle korreláció-elemzés, és annak értelmezése a közgazdasági tartalom függvényében. A korrelációelemzés alkalmas módszer két változó közötti kapcsolat er sségének kimutatására. Az olvasó kedvében járva a korreláció-elemzések eredményeit bemutató táblázatokat (2-6-ig) egységes szerkezetbe foglaltuk. A **-val jelölt korreláció értékek közepesen er s szignifikáns kapcsolatot jeleznek, míg a *-val jelölt értékek ennél valamivel gyengébbet, de még mindig szignifikánst. Minél nagyobb abszolút értékben a korreláció nagysága (legfeljebb 1), annál er sebb kapcsolatra utal. Amennyiben a korreláció értéke negatív, azt mutatja, hogy ellentétes a kapcsolat, de nem azt, hogy nincs összefüggés a két változó között. Tanulmányunkban azok a hipotézisek kerültek elfogadásra, melyek esetén pozitív szignifikáns kapcsolat van (táblázatbeli jelölése: ). Azon hipotézis esetén, ahol negatív szignifikáns kapcsolatot ). A többi találtunk, ott a hipotézisben foglaltak ellenkez je került elfogadásra (táblázatbeli jelölése: hipotézis, melyek esetén nem találtunk legalább 95%-os bizonyossággal kapcsolatot, elvetésre kerültek (táblázatbeli jelölése: ).
© 170
Összesített méret 0,271(**)
Alkalmazottak száma 0,157(*)
0,000 260
Eszközérték
Árbevétel
0,235(**)
0,260(**)
0,012
0,000
0,000
258
239
245
* A korreláció 0.05 szinten szignifikáns ** A korreláció 0.01 szinten szignifikáns Forrás: Saját táblázat
1,5
1
1
2. táblázat: H1 – Entrepreneur vállalatok nagyobbak
Az átlagok és 95%-os konfidencia intervallumuk együttes ábrázolása
Nincs id nk innovációra
Fels vezetés a kudarcot képes tolerálni
Az átlagok és 95%-os konfidencia intervallumuk együttes ábrázolása
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A korrelációs-elemzés alapján a H1-es, méretkategória hipotézisnek mindegyik elemét elfogadjuk. Tehát összesített méret, alkalmazottak száma, eszközérték és árbevétel szerint kimondhatjuk, hogy az Entrepreneur vállalatok gyakrabban fordulnak el a nagyobb méretkategóriákban, mint hagyományos versenytársaik. Az eredmények arra utalnak, hogy a nagyvállalatoknak er forrásaik optimális felhasználásához illetve versenyképességük fenntartása érdekében elengedhetetlen újabb és újabb kompetenciák és tudás elsajátítása. Ezek szerint a nagyobb vállalatoknak nem csak lehet ségük van kihasználni a Corporate Entrepreneurship adta el nyöket, de élnek is ezzel a lehet séggel. S mivel ezek a vállalatok folyamatosan „kísérleteznek”, egyszerre több vállalkozásba is belefognak, így valószín síthet , hogy id vel néhány közülük üzleti egységgé is kinövi magát. Vajon ez az endogén növekedési stratégia tudatosan is megjelenik a vállalat célkit zései között?
„Éhes” piaci célok
Korreláció
Szignifikanc ia szint Elemszám Eredmény
3. táblázat: H2 – Célkit zés: növekedési stratégia Piaci Tevékenység Növelni a Közelmúltbeli részesedés diverzifipiacok növekedés növelése káltsága számát
Beruházások
0,227(** 0,208(** ) )
Iparági vezet k (Benchmark)
0,143(*)
0,246(**)
0,109
- 0,080
0,023
0,000
0,079
0,203
0,000
0,001
0,000
251
260
260
257
256
257
244
0,278(**)
* A korreláció 0.05 szinten szignifikáns ** A korreláció 0.01 szinten szignifikáns Forrás: Saját táblázat
A kérdésre válaszolva, a 3. számú táblázatban foglalt eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy tudatos célkit zés a piaci részesedés növelése, sokkal inkább, mint a konzervatív vállalatoknál, ám ez nem feltétlenül jelent agresszív növekedési terveket. A mérsékelt növekedési elvárások a jellemz bbek. Ez összhangban áll azzal a feltevésünkkel, hogy az Entrepreneur vállalatok óvatosan merészek, azaz fokozatosan tesztelik egy-egy vállalkozásuk életképességét. A piaci részesedésén túl a piacaik számának növelése, és ezzel összhangban beruházások eszközlése is fontos célkit zés. Mindezt megtehetik, hiszen iparági vezet k. S t meg is kell tenniük, ha iparági vezet k akarnak maradni. Érdekes volt szembesülnünk azzal, hogy Entrepreneur vállalataink közelmúltbeli növekedése nem volt szignifikánsan jobb, mint a hagyományos versenytársaiké. Ennek feltehet en az a magyarázata, hogy a 2001-2003 között lassabb növekedés volt tapasztalható a világgazdaságban, s így Magyarországon is, amely a vállalatokat inkább konszolidációra késztette. Élünk azzal a feltételezéssel, hogy tartós fellendülés idején a vállalati vállalkozás magasabb növekedéssel társul. Ennek a hipotézisnek a tesztelése a jöv feladata. Az a feltételezésünk, hogy az entrepreneur vállalatok tevekénysége diverzifikáltabb, mint hagyományos versenytársaiknak nem igazolódott. Diverzifikáltságuk mértéke tehát nem különböztethet meg. Hajlunk annak az álláspontnak az elfogadására, hogy az iparágak száma
171
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
nem befolyásolja egy vállalat vállalkozási hajlandóságát. Vajon a vállalatok célkit zései milyen vállalati filozófiára vezethet k vissza?
6. táblázat: H5 – Megkülönböztet versenystratégia
0,149(*)
Entrepreneur fels vezetés 0,253(**)
Piaci koncentráció 0,120
0,016
0,000
0,087
260
260
204
Ügyfélorientáció
Korreláció Szignifikancia szint Elemszám Eredmény
0,268(**)
Új termék színvonala 0,336(**)
Termékszekezet b vítése 0,323(**)
Új technológia 0,278(**)
0,000
0,000
0,000
0,000
256
260
260
260
Termékdifferenciálás
4. táblázat: H3 – Vállalati filozófia
Korreláció Szignifikancia szint Elemszám Eredmény
* A korreláció 0.05 szinten szignifikáns ** A korreláció 0.01 szinten szignifikáns Forrás: Saját táblázat
* A korreláció 0.05 szinten szignifikáns ** A korreláció 0.01 szinten szignifikáns Forrás: Saját táblázat
Az Entrepreneur vállalatok fels vezetése dönt jelent ség a vállalati vállalkozás meghonosításában és képviselésében. Igazolódott az az álláspontunk, hogy a fels vezetés iránykijelöl szerepe kiemelked hatással van a vállalati filozófiára és a piaci magatartás gyakorlatára. Az Entrepreneur vállalatokkal azonosított újdonság keres magatartásformát jelen tanulmány is meger sítette, hiszen a piaci igényeknek megfelel en alakítják ki kínálatukat. A technológia nem kizárólagos hajtóer az új termékek generálásában, hanem sokkal inkább a marketinggel integráltan keresi az új lehet ségeket. Nem sikerült alátámasztanunk azt a feltételezésünket, hogy az Entrepreneur vállalatok els dlegesen koncentrált piacokon m ködnek.
A megkülönböztet versenystratégia vizsgálata szintén igazolta mind a négy alhipotézisünket, azaz szignifikáns kapcsolat mutatható ki az Entrepreneur vállalatokkal. A termékdifferenciálás és a termékszerkezet b vítés, valamint a magasabb színvonalú termékek és technológiák egyaránt jellemz bbek. Utóbbi vizsgálatok részben a klaszterképzés helyességét is tesztelték, mely során eljárásunk helytállósága alátámasztást nyert. Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a vállalati vállalkozás nem „one best way”. Ahogyan azt már a bevezet ben is hangsúlyoztuk, a vállalkozó vállalatok is hozhatnak rossz döntéseket, melyek versenypozíciójukat gyengítik, valamint a konzervatív gondolkodású vállalatok is képesek kiemelked iparági teljesítményt felmutatni környezetükhöz jól illeszked stratégia kiválasztásával.
5. táblázat: H4 – Stratégiai tervezés és jöv formázás
Korreláció Szignifikancia szint Elemszám Eredmény
- 0,179(**)
Stratégiai tervek megújítása 0,178(**)
0,001
0,004
0,004
260
260
260
Stratégiai tervezésbe bevontak köre 0,219(**)
Környezeti változásokkal proaktív 0,211(**)
0,000 260
Tervezés id horizontja
Új technológia színvonala 1,0
2,1
3,3
* A korreláció 0.05 szinten szignifikáns ** A korreláció 0.01 szinten szignifikáns Forrás: Saját táblázat
A stratégiai tervezés az Entrepreneur vállalatok sajátja, mely következtében a környezeti változásokra idejében felkészülnek, s t elébe mennek, így képessé válnak környezetük befolyásolására is. A környezetfigyelés része a vállalat dolgozóinak nagyobb mérték bevonása a stratégiaalkotás folyamatába. H4.c) hipotézisünk ellentétjét sikerült igazolnunk, vagyis tévesen feltételeztük, hogy a környezeti változásokra való felkészülés rövidtávú stratégiai tervek kidolgozását indokolja. Éppen ellenkez leg, a tervek inkább hosszabb távra készülnek (jellemz en 3-5 év). Ez az eredmény azzal magyarázható, hogy a fels vezetés – mint azt a H3.b) hipotézissel igazoltuk – vállalakozó beállítottságú, így víziója alapján a vállalat irányát id ben hosszabb távra jelöli ki. A tervek rugalmasságát, el zetes várakozásainkkal megegyez en, azok gyakori felülvizsgálatával biztosítják.
© 172
3. ábra: Kétél kard a vállalati vállalkozás Forrás: saját ábra
173
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A négy dimenzió mentén értelmezhet 3. számú ábra szemléletesen tárja elénk a közelmúltbeli növekedés (els koordináta), a környezeti változások befolyásolásának képessége (második koordináta) és az alkalmazott új technológia kapcsolatát (oszlopok sötétsége), a mintában szerepl vállalatok megoszlásán keresztül (oszlopok magassága). Az ábra két fontos felismeréshez vezetett: egyrészr l a legújabb technológiába való – feltehet en kései – befektetés nem jár feltétlenül azonnal növekedési és környezet befolyásolási képességgel (lásd (1;2) koordinátájú legsötétebb oszlop). Másfel l közepes technológia színvonal mellett egy vállalat képes lehet dönt en befolyásolni a környezetében bekövetkez változásokat, továbbá mérsékelten növekedni (lásd (4;5) koordinátájú középszürke oszlop).
rendelkezésünkre bocsátott értékes adatokért. Külön köszönet illeti témavezet nket, Balaton Károly professzort, kutatási szárnypróbálkozásaink fáradhatatlan terelgetéséért és bátorításáért.
5. Az eredmények felhasználhatósága A kapott eredmények széles körben felhasználhatóak; egyrészr l akadémiai területen, másrészr l a vállalati szféra gyakorló (és leend ) menedzserei számára nyújtanak tartalmas mondanivalót. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány gondolatot kiemelni, melyek hasznosak lehetnek valamennyi olvasó számára. Többek között betekintést nyerhettünk abba, hogy: • Az entrepreneur mentalitás önmagában is versenyel ny, további versenyel nyöket teremt és tart fent. • A vállalati gyakorlatban a tervezésnek és a fels vezetésnek kiemelt szerepe van a vállalkozási hajlam kialakításában és gyakorlásában. • A vállalati vállalkozás ugyan többnyire pozitív jelenség, a versenyképességet nagymértékben javíthatja, mégsem csodaszer. Körültekint en, a vállalat egészének elkötelez dése mellett érdemes alkalmazni. A felhasználhatóság mellett, fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet a kutatás következtetéseinek korlátaira. Mint az korábban már kifejtésre került, a minta – a kutatás céljának megfelel en – els sorban közép- és nagyvállalatokat tartalmaz. Egy másik szempontból jelent limitációt, amint az a kérd ívbe épített ellen rz kérdésekb l kiderült, hogy a kapott a válaszok 15-20%-ánál apróbb fenntartással kell lennünk az adatokat illet en, azonban ez az elfogadhatóság határán belül marad. Tanulmányuk jöv beni vizsgálatokat is megalapoz, hiszen a vállalatok vállalkozási hajlandósága és az iparági kontextus közötti kapcsolat tesztelése, valamint a gazdasági fellendülés hatása a vállalkozó vállalatok növekedésére két, önmagában is igen izgalmas kérdés. Érdekes lehet még, a corporate entrepreneurship fogalmának kiterjesztése, például az elkötelez dés vizsgálata már létez és m köd , gyorsan növekv , de még kicsi vállalatok körében. Pontosabban annak a kérdésnek a feltárása, hogyan biztosítható a vállalkozói szellemiség „örökös tündöklése”. 6. Összegzés Fontos, újszer megállapításokat tettünk a magyarországi vállalatok versenyképességér l, magatartásáról, és gyakorlatáról a vállalati vállalkozás tükrében (corporate entrepreneurship). Három klasztert azonosítottunk: Entrepreneur, Konzervatívan Offenzív, és Defenzíven Konzervatív vállalatok csoportját. Az Entrepreneur vállalatok jellemz ivel és versenyképességével kapcsolatban 4 f hipotézist és hozzájuk kapcsolódóan alhipotéziseket fogalmaztunk meg, melyek a tesztelések során – többnyire – elfogadást nyertek. Az eredmények tükrében megállapíthatjuk, hogy az Entrepreneur vállalatok jellemz en nagyobbak, explicit növekedési stratégiájuk van, és innovatívabbak. Kutatásunk számos további kérdést vetett fel, melyek a vállalkozó vállalatok piaci magatartásának jobb megértését szolgálják.
7. Irodalomjegyzék Balaton K. (2005): Vállalati stratégiák és szervezetek a rendszerváltást követ en, Aula, Budapest 2. Barringer, B. R. – Bluedorn, A. C. (1999): The relationship between corporate entrepreneurship and strategic management, Strategic Management Jouranl, 20. szám 3. Burgelman, R. A. (1983): A process modell of internal corporate venturing in the diversified major firms, Administrative Science Quarterly, 28. szám 4. Burgelman, R. A. (1984): Designs for corporate entrepreneurship in established firms, California Management Review, 26. szám 5. Castells, M. (2005): A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat-infonia, Budapest. 6. Chikán A. – Czakó E. (ed.) (2005): Kutatási tervtanulmány, „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás 1. sz. m helytanulmány, BCE, Budapest 7. Covin, J. G. – Miles, M. P. (1999): Corporate entrepreneurship and the pursuit of competitive advantage, Entrepreneurship Theory and Practice, spring 8. Hortoványi L. – Szabó Zs. R. (2006): Pillanatfelvétel a magyarországi közép- és nagyvállalatok vállalkozási hajlandóságáról. „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás, m helytanulmány (kiadás folyamatban), BCE, Budapest 9. Kiss J. (2005): Az innováció és a technológiai fejl dés elmélete az evolucionista közgazdaságtanban, BCE – Vállalatgazdaságtan Intézet, 59. számú m helytanulmány 10. Lesi M. (2005): A 2004-es versenyképesség kutatás vállalati mintájának alapjellemz i és reprezentativitása. „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás 2. sz. m helytanulmány, BCE, Budapest 11. Lumpkin, G. T. – Dess, G. G. (1996): Clarifying the entrepreneurail orientation construct and linking it to performance, Academy of Management Review, 21. szám 12. Mintzberg, H. – Ahlstrand, B. – Lampel, J. (2005): Stratégiai szafari, HVG, Budapest 13. Nyström, H. (1983): Kreativitás és innováció, KJK, Budapest 14. Stopford, J. M. – Baden-Fuller, C. W. (1994): Creating corporate entrepreneurship, Strategic Management Journal, 15. szám. 15. Szabó Zs. R. (2005): A stratégiaalkotás folyamata, „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás 13. sz. m helytanulmány, BCE, Budapest 16. Wimmer Á. – Csesznák A. (2005): Vállalati jellemz k és összefüggéseik az EU-csatlakozás idején – A „Versenyben a világgal 2004-2006” kutatási programban résztvev vállalatok jellemzése, „Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati néz pontból” cím kutatás 3. sz. m helytanulmány, BCE, Budapest 17. Zahra, S. A. – Anders, P. – Bogner, W. C. (1999): Corporate entrepreneurship, knowledge, and competence development, Entrepreneurship, Theory & Practice, 23. szám 1.
Köszönetnyilvánítás Szeretnénk köszönetet mondani a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet munkatársainak a „Versenyben a Világgal” kutatási program indításáért és megvalósításáért, valamint a kutatásban résztvev vállalatvezet knek a kérd ívek kitöltésére fordított idejükért illetve a
©
174
175
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
HALMOSI Péter1 A HAZAI ÖNKORMÁNYZATOK KOCKÁZATAINAK ÉRTÉKELÉSE
kiindulni. Amíg ugyanis az „elvárt kontroll” a törvények, jogszabályok normatív el írásainak való megfelelést jelenti, amely az önkormányzatok kockázatainak csökkentését csak igen korlátozottan teszi lehet vé, addig az „elvárható magatartás” a törvények, jogszabályok által felkínált döntési alternatívák, illetve „mozgástér” kihasználását jelenti – ezek révén az önkormányzat lényegesen többet tehet a kockázat mérsékléséért. A rendszer teljes kockázata így az eredend kockázatok és az „elvárható magatartás” hatásának együttese. A hazai önkormányzati szektor fokozatosan alakította m ködését az „elvárható magatartás” követelményeihez: az 1990-es évek elején a mozgástér kihasználása még nem saját döntés, hanem kényszerít intézkedések révén történt (lásd. helyi adók kivetése, intézményátalakítások), kés bb azonban az önálló felismerésnek is szerep jutott (szerz déses kapcsolatok, PPP-megoldások). Az elvárható magatartás lassú térnyerésének alapvet en két oka volt: egyrészt az önkormányzati vezet k a központi támogatásokért való lobbizástól remélték saját helyzetük tisztázódását, másrészt számos törvény lesz kítette a más törvények által felkínált mozgásteret, illetve a cselekvései alternatívák körét (pl. áfa-visszaigénylés víz- és csatornaberuházások után, bérlakás- és sportcsarnoképítés). Az „elvárható magatartás” tehát mindig a „lehet ségekhez mérten elvárt magatartást” jelenti, amely szükséges, de nem elégséges feltétele a hosszú távú fennmaradásnak.
Jelen tanulmány kísérletet tesz a magyar önkormányzati szektori hitelez i pozícióból történ megközelítésére, a m ködés során fellép kockázatok csoportosítására, illetve bels kapcsolataik feltárására, felhasználva nemzetközi min sít ügynökségek, illetve az Állami Számvev szék módszertanait. Tárgyszavak: önkormányzat, kockázat, min sítés
1. Az önkormányzati kockázatok elméleti megközelítése A kockázat mind a hétköznapokban, mind a szakmai életben gyakran használt kifejezés. Míg azonban az els esetben valamilyen cselekvés következményér l, addig az utóbbi esetben rendszerint valamilyen állapotra vonatkozó megállapításról van szó. Ez az alapvet különbség jól érzékelteti, hogy a kockázatok feltárása a korábban megalkotott fogalmak további árnyalását, illetve új elemzési módszerek kidolgozását igényli. Az egyes önkormányzatok helyzetértékelésének kiindulópontja annak eldöntése, milyen szerepl szemszögéb l tekintünk az önkormányzatokra. Másképpen értékeli az önkormányzat jelenlétét az adófizet kisvállalkozás, a t kebefektet nagyvállalkozás, a finanszírozó hitelintézet, a min sít ügynökség, illetve maga az önkormányzat is. A hitelez i szempontból történ értékelés jelent sége azért nagy Magyarországon, mivel a sajátos helyzet feltárásával kapcsolatos a kormányzati információk (részben módszertani problémák miatt) hiányosak. A kormányzatnak fel kellene vállalnia a helyzet hitelez szempontjából - a banki jövedelmez ség javítása érdekében történ tisztázását. A kockázatértékelés elvégzésekor figyelembe kell venni az önkormányzati kockázatok keletkezését, azok elméleti befolyásolhatóságát, illetve gyakorlati megvalósítását. A kockázatok minden gazdasági szerepl nél jelentkeznek, ezek egyik része azonban (piaci, ágazati, stb.) adottság, másik része viszont az operatív m ködés következménye. Az önkormányzatok esetében adottságként, eredend kockázatként kezelend a „kvázi-piaci” helyzet (tényleges megsz nés hiánya), a feladat- és forrásallokáló rendszer (népességszám, szervezetek mérete, vagyon mobilitási foka, stb.), az operatív m ködés következménye pedig az el állított közjavak min sége. A m ködés során az önkormányzat vezetésével szemben elvárt, hogy eleget tegyen a törvényi követelményeknek, és megfelel bels kontroll rendszer m ködtet. Ezt Vigvári [2002] „elvárt kontroll”-nak nevezi. Az „elvárt kontroll” alapja azok a jogszabályok, amelyek az alapvet m ködés körülményeit el írják, illetve amelyekb l az eredend kockázatok származnak (pl. Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az Egyes állami tulajdonban lév vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény, ágazati törvények, Kormány Rendeletek, stb.). A jogszabályok a feladatellátás kereteire vonatkozóan megvalósítási alternatívákat kínálnak fel, normatív módon hozzájárulva az önkormányzatok fennmaradásához. Bár a normatív szabályozás jelent sége vitathatatlan, a hosszú távú fennmaradáshoz a törvényi szabályozás nem elégséges, amit jól bizonyít, hogy bizonyos esetekben az önkormányzatok olyan döntéseket hoznak, amelyek a jelenbeli egyensúlyt el térbe helyezik a hosszú távú céllal szemben (fennmaradás)! A hangsúly tehát a hosszú távú fennmaradáson van, amely az önkormányzat vezetésének közrem ködésével jön létre. A megítélésnél véleményem szerint az „elvárható magatartás”-ból kell 1 Halmosi Péter Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar 6722 Szeged Honvéd tér 6 Telefon: (36-1) 62-544632 Email:
[email protected]
©
176
Önkormányzati kockázatok a hitelez és a min sít ügynökség szemszögéb l A kétféle megközelítés bár részleteiben különbözik egymástól, sok hasonlóságot is mutat, amely a szektor értékelésének kiindulópontja lehet. A min sít ügynökségek tevékenysége parciálisan öleli át az önkormányzati tevékenységeket. A Moody’s az önkormányzati kötvénykibocsátásra, iskolák, ivóvízszolgáltató és hulladékfeldolgozó cégek, egészségügyi és fels oktatási intézmények hitelfelvételi adatait elemzi. Az ügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a magáncégeknél alkalmazott megközelítés – amely a hitelez érdekeinek védelmére épül – a közfeladatot ellátó intézmény speciális helyzete miatt gyakran nem használható, mivel csökkenti a rugalmasságot, és így nehezíti a hosszú távú fennmaradást. Az elemzések alapja ezért alapvet en az önkormányzat vezetésével függ össze. Vizsgálandó, hogy az önkormányzat vezetése a kidolgozott kockázatelemzési paraméterekhez hosszú távon ragaszkodik-e, illetve, hogy a kötelezettségvállalás a vagyoni helyzettel összhangban történik-e. Hitelez i szemmel tekintve az önkormányzatokra olyan megközelítést kell kidolgozni, amely a speciális helyzetet figyelembe veszi. Az önkormányzatok ugyanis kényszer pályán mozognak, ami bár megköveteli egy célrendszer kidolgozását, a helyi szinten hozott döntések hatásai gyakran ellentétesek, azaz bizonyos célok, feladatok elérését akadályozzák. Az önkormányzati értékelés el tt ezért fel kell tárni a kockázatok gyökereit, illetve össze kell gy jteni mindazokat a szempontokat, amelyeknek meg kell felelniük az önkormányzatoknak, ezt követ en pedig értelmezni kell a kockázatok közötti kapcsolatokat.
A magyar önkormányzati rendszer kockázatainak gyökerei A magyar önkormányzati rendszer az 1990. évi LXV. törvény alapján éledt újjá, egyesítve a nyugateurópai önkormányzati rendszerek egyes jellemz it, igazodva egyúttal az irányadó nemzetközi önkormányzati reformtendenciákhoz. A jogalkotó tiszta, átlátható helyzet teremtésére irányuló szándékát a piacgazdaságra való átmenet kísér jelenségei mindazonáltal beárnyékolták. Az önkormányzatok feladatait érint ágazati törvények már az els években komoly gondokat okoztak: egyrészt az újabb közszolgáltatás-ellátási feladatel írás nem járt együtt megfelel mérték pótlólagos forrásátadással, másrészt a feladatok decentralizációja több szempontból inkonzisztensnek bizonyult2.
2 A feladatellátási felel sség kormányzati szintek közötti megosztása, továbbá a m ködési és felhalmozási jelleg szerinti elválasztás bizonyos helyi feladatok diszpreferáltságát eredményezte. A problémát súlyosbította a tanácsi rendszer néhány elemének továbbélése (pl. megyei szint tisztázatlan helyzete: köteles a települési önkormányzatoktól átvenni bizonyos feladatok ellátását, helyi adókivetési joggal azonban nem rendelkezik), és a kötelez feladatellátás els dleges célként tekintése (amely a vagyongazdálkodási, pénzügyi feladatokra negatívan hatott).
177
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A feladatellátás els dlegességét hangsúlyozó szabályozás számos kockázat kialakulásáért felel snek tekinthet . A szektorban rejl kockázatok bekövetkezésének megel zése a gazdasági átmenet nehézségei miatt csak kés bb került a gazdaságpolitika látóterének középpontjába. Az önkormányzatoknak ezáltal egy nehezen definiálható mozgástérben kellett innovatív, gyakran igen kockázatos lépéseket tenniük. A következményeket rendszerint maguk is csak késve ismerték fel, ekkor is a feladatellátáshoz nélkülözhetetlen, alternatív döntésnek tekintették. 1995-t l szigorodott a helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozási környezete. A nettó finanszírozás bevezetése jelent s kamatbevételkieséseket eredményezett, a hitelfelvételi korlát Ötv-be építése, az adósságrendezési eljárásról szóló törvény jelentették a kezdetet. mint amekkora haszon realizálódott volna. Az évtized végére a központi transzferek csökkentése újabb kiegyenlít mechanizmusok bevezetését tette szükségessé, ami a kisebb önkormányzatok hitelképességének problémáira utal. Az ezredfordulót követ en a közszolgáltatások min ségének javítása került el térbe mind a hazai, mind pedig az Európai Unió illetékes szerveinél. A közszolgáltatások fejlesztésére irányuló projekteket az önkormányzatok saját er b l, hitel igénybevételével képesek megvalósítani, ez azonban a rendszer bels kockázatainak feltárása nélkül nem reális célkit zés.
makrogazdasági környezet ugyanis csökkenti mind a saját, mind az átengedett bevételeket, illetve növeli a kiadásokat. A feladatellátás érdekében történ hitelfelvétel minden európai országban korlátozva van a túlzott mérték eladósodás elkerülése érdekében. A szigorú szabályozás ellenére a kockázat egyedi esetekben – amelynek formája lehet hitel-, illetve kölcsönfelvétel, saját intézmény, illetve közszolgáltató vállalat részére történ garanciavállalás – minden európai országban megjelenik. Az államháztartás rendszerébe ágyazottság a fentiek alapján két konkrét formában jelenik meg kockázatként: 1. A makrogazdasági környezet romlásának kockázata 2. Feladat- és forrásigények eltérésének kockázata
2. Az önkormányzati kockázatok csoportjai Az önkormányzati m ködésb l ered kockázatokat 5 csoportra bonthatjuk, amelyeken belül további eredend kockázatok különíthet k el (az „elvárható magatartás”, mint a rendszer teljes kockázatának csökkentésére irányuló magatartás az egyes kockázatok mérésekor jelenik meg).
Az államháztartás rendszerébe ágyazottság következményei Az önkormányzatok különböznek a vállalatoktól abból a szempontból, hogy jogutód nélkül nem sz nhetnek meg fizetésképtelenség esetén sem, hiszen a törvények értelmében a helyi közfeladatokat el kell látni. Az adósságrendezésr l szóló 1996. évi XXV. törvény nem a hitelez i igények maradéktalan kielégítésére törekszik, hanem a helyi közszolgáltatások iránti („kvázi-piaci”) igény jöv beli kielégítési képességének alapjait igyekszik megteremteni. Az államnak az adósságrendezésbe történ beavatkozása az egyes országokban részben azon a meggondoláson is nyugszik, hogy az önkormányzatok a „helyi gazdaság motorja”-i. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy bár a teljes megsz nés elkerülése a munkahelyek meg rzését lehet vé teszi, a hitelez knek fel nem róható erkölcsi kockázat a vállalkozásokra negatívan hat. A költségvetési kapcsolatok az önkormányzati kockázatok kiindulási pontjai. Az önkormányzatoknak ugyanis adott makrogazdasági környezetben kell feladataikat ellátni, a rendelkezésre álló bevételekb l. A makrogazdasági környezet determinálja az önkormányzati bevételeket, illetve kiadásokat – ez utóbbira utal az intézménym ködtetési feladat megyei önkormányzat részére történ átadása –, illetve magyarázatot ad a kötelez feladatok alulfinanszírozására. Mivel az önkormányzatok a feladatellátás módjára, intézményi kereteire (illetve a min ségi elvárások tisztázatlansága miatt a mértékére) vonatkozóan bizonyosfokú önállósággal rendelkeznek, így egyes önkormányzatok – az „elvárható magatartás” révén – képesek a kockázatot jelent sen mérsékelni, akár meg is szüntetni. A kockázat jelent ségére utal, hogy a törvények által biztosított mozgástér kihasználása lassan következett be, és az eltér helyzet miatt a szektor egészére nézve máig nem teljesül. A történelmi események a romló makrogazdasági környezetnek a hitelfelvételi lehet ségek besz külésére is többször szolgáltattak bizonyítékot, ami az adósságállomány finanszírozása érdekében a vagyontárgyak értékesítését is szükségessé teheti. A makrogazdasági kockázatok közös jellemz je, hogy tiszta szabályozási megoldásokkal nem lehet megszüntetni ket, az eredményesség nagymértékben függ az önkormányzat vezetését l, illetve a központi kormányzattal kialakított kapcsolati t két l. A költségvetési kapcsolatok felvetik a költségvetési egyensúly hiányának kockázatát, amely ellen – egyensúlyi költségvetési tervezéssel – csak formailag képesek védekezni az önkormányzatok. A romló
©
178
A feladatdecentralizáció sajátosságai Az önkormányzatok „kvázi-piaci” szerepl k, mivel mind feladataikat, mind pedig forrásaikat jogszabályok határozzák meg. A feladat- és forrásallokáló rendszer a helyi érdekeltség figyelembe vételével kerül kialakításra, ez azonban a kötelez feladatok alulfinanszírozottsága miatt a feladatok mennyiségével és min ségével kapcsolatosan vet fel problémákat. Az alulfinanszírozottság az önkormányzatoknál differenciáltan jelentkezik. Bár a támogatásokat egy f re vetítve kalkulálják, a jelenlegi rendszer egyel re csak kivételes esetekben veszi figyelembe az azonos típusú feladatok fajlagos költségeinek eltéréseit. Egyel re csak a forráslehet ségek eltéréseinek kiegyenlítése figyelhet meg a támogatási rendszer átalakításában [Péteri, 2004: 122] Az alulfinanszírozottság további mérsékléséhez a normatív támogatásoknak az intézményi kapacitáskihasználtság helyett alapvet en a helyi gazdaság statisztikai jellemz inek függvényében kell alakulnia a jöv ben3. Nem tisztázott a közfeladatokkal kapcsolatos törvényi elvárás minimuma, ami a jogszabályi ellentmondások, illetve hiányosságok miatt indokolatlan önkéntes feladatvállalást eredményezhet. Ez – bár lényegében költségvetési tartalékról van szó – komoly pénzügyi problémák kiindulópontja lehet: rövid távon a költségvetési egyensúlyhiányhoz, hosszú távon akár óriási adósságállomány felhalmozódásához vezethet. A feladatellátás gyenge min sége – a kötött normatív felhasználású támogatások okozta egyensúlyhiányon kívül – mind a helyi intézmények, mind pedig a helyi és a központi kormányzat közötti konfliktusoknak is forrása lehet. A feladatdecentralizációval kapcsolatosan meg kell említeni a rendszert predetermináló szabályozási inkonzisztenciákat. A megyei önkormányzatok nem rendelkeznek helyi adó kivetési joggal, kötelesek viszont a települési önkormányzatoktól feladatokat átvenni, amennyiben err l a képvisel testület dönt. Az önkormányzati feladatok kormányzati szintek közötti megosztásával kapcsolatosan szintén meg kell említeni a feladatellátási felel sség tisztázatlanságát, amely horizontálisan (pl. m ködési és felhalmozási tevékenységért való felel sség megosztása) és vertikálisan (különböz kormányzati szintek közötti feladatmegosztás) is megjelenhet. A feladatdecentralizációval kapcsolatosan véleményem szerint az alábbi kockázatok különülnek el: 1. Kötelez feladatok alulfinanszírozottságának kockázata 2. Túlzott önkéntes feladatvállalás kockázata 3. Feladatellátás gyenge min ségének kockázata A pénzügyi kockázatok Az önkormányzatok pénzügyi helyzetével összefügg kockázatok azt jelentik, hogy az önkormányzat képtelen m ködésének finanszírozására. A pénzügyi egyensúly felborulása – rövid és hosszú távon egyaránt – több formában következhet be:
Itt jegyezzük meg, hogy az intézményi kapacitáskihasználtsági információk alkalmazásának oka nem minden esetben a forráselosztó rendszer hiányossága, bizonyos esetekben a megfelel min ség és összetétel helyi statisztikai jellemz k hiánya miatt van rájuk szükség.
3
179
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
1. Költségvetési egyensúly hiánya 2. Likviditási hiány 3. Hitelképtelenség 4. Túlzott mérték adósság 5. Költségvetésen kívüli („off-budget”) kötelezettségek A fenti kockázatok közül a költségvetési egyensúly hiánya, a likviditási hiány és a hitelképtelenség egyértelm en rövidtávú kockázatok, el fordulásuk – az „elvárható magatartás” maximális teljesülése esetén is – gyakori. Az éves költségvetési egyensúly csak formailag (a priori) teljesül, hiszen ezt a hazai önkormányzatok egyharmada csak évközi forráskiegészít támogatásokkal képes elérni, nem várt események (természeti katasztrófa, régió fejl désének visszaesése, stb.), illetve több éves kötelezettségvállalások azonban likviditási problémákat okozhatnak. Nyugat-Európában több országban évtizedek óta középtávú pénzügyi tervet kell készíteni az ilyen kockázatok elkerülése végett. A hosszú távú pénzügyi kockázatokat a tapasztalatok szerint az önkormányzatok nem mérik fel megfelel en, ami a vezetés felel sségére utal. Az „elvárható magatartás” hiánya öngerjeszt hatással bírhat: növelheti a m ködési kiadásokat (drágábbá válik a hitelfelvétel, a kötelez feladathoz kapcsolódó vagyon felélése miatti megnövekednek a m ködési kiadások, stb.), széls séges esetben akár a m ködést veszélyeztet helyzetet is eredményezhet. Az adósságrendezési törvény lényeges mozzanata volt a kötelezettségek nyilvántartásának ösztönzése, amely 1996 után fokozatosan javult. Teljes biztonságról a mai napig nem beszélhetünk, mivel a kiszervezett közszolgáltatások esetében szinte egyáltalán nem ismert a kockázat. Az ún. „off-budget” (költségvetésen kívüli önkormányzati szektor) kockázatát nem lehet az önkormányzatok által az államháztartással kapcsolatos jogszabályok alalpján szolgáltatott adatokból kimutatni. A közszolgáltatások nyújtásával megbízott önkormányzati, illetve magáncégek adatai a legtöbb település esetében továbbra sem ismertek. Mivel a feladatellátási felel sség az önkormányzaté, és a cégek gyakran önkormányzati vagyontárgyakat, támogatásokat, illetve garanciákat is igénybe vesznek, az önkormányzat értékelésekor a költségvetésen kívüli szektor tevékenységét is figyelembe kell venni. Az átadott eszközök esetében felmerül az állagromlás kockázata, a szolgáltató fizetésképtelensége vagy a szolgáltatási szerz dés felmondása esetén pedig az önkormányzat pénzügyi helytállási kötelezettsége. A költségvetésen kívüli tevékenység kockázatának mérlegelésekor az önkormányzati költségvetésen belüli közszolgáltatásokhoz viszonyított arányból lehet kiindulni. Heged s és munkatársai [2004] által végzett kutatások két szintet különböztetnek meg: az els esetben a költségvetésen kívüli szektor jelent sége csekély, a második esetben viszont meghaladja az önkormányzati költségvetésb l finanszírozott közszolgáltatásokat. A különbséget amiatt is hangsúlyozni kell, mert bizonyos esetekben a lakosságnak való kedvezés érdekében az önkormányzatok alacsonyabb – a m ködési költségeket az átengedett bevételekkel sem fedez – díjakat állapítanak meg, pótlólagos támogatással kényszerítve ezáltal ki.
hogy a vagyontárgyak egyszeri hiányfinanszírozási eszközzé válnak. Ezek a folyamatok azért is veszélyesek, mivel a csekély mérték forgalomképes önkormányzati vagyon valójában tartalék, elt nése csak akkor válik a központi kormányzat, illetve az ellen rz szervek számára nyilvánvalóvá, amikor azonnali közvetlen központi támogatásra van szükség a m köd képesség fenntartása érdekében. Bár elviekben a vagyonmegóvást, illetve -pótlást szolgálja, jelent s kockázatok rejlenek az önkormányzatok felhalmozási tevékenységében is. Eme tevékenység kötelez önkormányzati feladat, a konkrét beruházásokról azonban az önkormányzat vezetése dönt, mérlegelve a helyi igényeket, illetve a címzett- és céltámogatási programok prioritásait, amelyek a kisebb települések számára a beruházások egyetlen jelent s finanszírozási forrásai. A nem a helyi igényekhez, illetve finanszírozási képességre épül – kínálatorientált – beruházáspolitika kés bb m ködési-feladatellátási problémákat okozhat, akár a politikai kapcsolatokat is veszélyezteti. Az önkormányzati vagyongazdálkodás során a hitelez szemszögéb l a következ kockázatok jelentenek veszélyt: 1. Törzsvagyon állagának romlása 2. Nem megfelel vagyoni szint 3. Indokolatlan vagy er n felüli beruházások
A vagyongazdálkodás sajátosságai Az önkormányzati gazdálkodás fiskális determináltsága a vagyonstruktúra átalakításával, illetve akár felélésével is járhat. Bár a törvényalkotó – a törzsvagyon egy részének forgalomképtelenné nyilvánításával – igyekszik biztosítani a feladatellátáshoz szükséges vagyoni szintet, ennek állagmegóvása, pótlása már nem biztosítható tisztán jogszabályi úton. Országos szinten vannak információink a törzsvagyon amortizáltságának fokáról, helyi szinten azonban sem aggregált, sem pedig egyedi adatok nem állnak rendelkezésre. Nem megállapítható továbbá, milyen mértékben lehet csökkenteni, illetve növelni a vagyoni szintet úgy, hogy az ne okozzon egyéb (például pénzügyi) problémát. Lényegesnek tartom kiemelni, hogy a kötelez feladatok ellátása nem kizárólag a forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz, hanem bizonyos szint forgalomképes vagyonhoz is kapcsolódik, amelyekkel kapcsolatos döntéseket a helyi szint önállóan hozhatja meg. A forgalomképes vagyontárgyakat az Állami Számvev szék elemzései szerint gyakran használták fel az önkormányzatok finanszírozási célból, ez azonban egyedi esetekben annak a veszélyét is felvetheti,
©
180
Az önkormányzati vezetés felel sségének speciális helyzete Az önkormányzat vezetésének a kockázat elkerülésére vonatkozó igénye is eltér a vállalatok vezet inél megfigyelhet magatartástól. A vezetés számára ugyanis az újraválasztásban, és nem a piacról való kiszorulástól való félelemként jelenik meg a kockázat. Amellett, hogy a vezetés a kényszerpályán mozgó önkormányzat számára biztosított lehet ségeket nem tudja kihasználni, illetve az egyes kockázatok együttes hatását nem tudja minimalizálni, további kockázatot jelent az egyes intézmények pénzügyi-szakmai irányítása, illetve a központi kormányzattal kialakított politikai kapcsolat. Ez utóbbi ugyanis a helyi, ki nem elégített igényeknél el nyt, illetve megfelel kapcsolat hiánya esetén hátrányt jelenthet. A vezetéssel szemben a szakmai alkalmasságon túl elvárás a különböz szakmai és politikai ellentétek kezelése. A szakmailag gyenge, felkészületlen vezetés a jogszabályok be nem tartásán keresztül olyan feladatokra helyezhet túlzott hangsúlyt, amelyek nem szigorúan az önkormányzat feladatai, fokozva ezáltal a kötelez feladatok min ségromlásának kockázatát. A sajátos helyzetre utal az is, hogy nem bizonyítható az önkormányzat vezetésének egyértelm en a vagyonmegóvásban, illetve a túlzott eladósodás elkerülésében való érdekeltség sem (lásd önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak értékesítése, illetve önkormányzati választások idején tett felel tlen ígéretek). A fentiek alapján a vezetésen belül három kockázatot tartok elkülöníthet nek: 1. A vezetés szakmai alkalmatlanságából következ ún. általános vezetési kockázat 2. Az intézmények közötti megfelel koordinációt-kapcsolat hiánya esetén fellép ún. speciális vezetési kockázat 3. A helyi igények központi kormányzattal szembeni képviseletének hiánya esetén ún. politikai kockázat
3. Az önkormányzati kockázatok tipizálása A fentiek alapján az önkormányzatok múlt- és jelenbeli helyzetének értékelésére az 5 kockázati kategórián belül 16 alapvet kockázat elkülönítése lehetséges. A mellékelt ábra az egyes kockázatok közötti ok-okozati kapcsolatokat mutatja be (az azonos típusú kockázatok egy tömbben találhatók). Megjegyzés: az ábrán az ok-okozati kapcsolatokat különböz szín és vastagságú nyilak jelzik. Az átláthatóság kedvéért az ábra közepén a nyilakat fehér téglallappal helyettesítettük. Ennek megfelel en a nyilak el bb kiindulnak egy kockázattól, majd a fehér téglalap valamelyik távoli pontján ismét megjelennek. Az adott kockázatból – szintén az ábra értelmezésének segítése érdekében – csak egy kiindulási nyilat rajzoltunk, amelynek azután számos elágazása lehetséges. Az adott kockázatra 181
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
© 182
III/1 Kötelez feladat alulfinanszírozása
I/2 Likviditási hiány
III/2 Túlzott önkéntes feladatvállalás
I/3 Hitelképtelenség
III/3 Feladatellátás színvonala gyenge
I/4 Túlzott adósságállomány
IV/1 Általános vezetési kockázat
I/5 Költségvetésen kívüli kötelezettségek
IV/2 Speciális vezetési kockázat
II/1 Törzsvagyon állagromlása
IV/3 Politikai kockázat
II/2 Nem megfelel vagyoni szint
V/1 Makrogazdasági környezet romlása
II/3 Indokolatlan /er n felüli beruházások
V/2 Feladatok és forrásigények eltérése
Vezetési kockázatok
I/1 Költségvetési hiány
Feladatellátási kockázatok
Vagyoni kockázatok
5. Irodalomjegyzék 1. Heged s, J. (2004): Off-budget revenues and expenditures: a challenge to subnational finance. In: Kopányi Mihály (et. al. szerk.): Intergovernmental finance in Hungary. A decade of experience 1990-2000. Local government and public sector reform initiative. Budapest. ISBN 963 9419 77 X. 2. Moody’s Investor Service (2005): The role of bond covenants in municipal finance credit analysis. www.moodys.com Letöltve: 2005. november 30. 3. Péteri, G. (2004): Önkormányzati forrásszabályozás: Ideák és javaslatok. In: Vigvári András (szerk.): Félúton. Tanulmányok a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének továbbfejlesztési lehet ségeir l. Timp Kft, Budapest, 115-125.o. 4. Vigvári, A. (2002): Az önkormányzati rendszerre alkalmazható CAMELS-típusú monitoring rendszer koncepciója. Vitaanyag és megvalósíthatósági tanulmány. Készült az Állami Számvev szék Fejlesztési és Módszertani Intézete részére.
Pénzügyi kockázatok
4. Záró következtetések az önkormányzati kockázatok értékelésér l Az ok-okozati kapcsolatok a szakmai véleményeken nyugvó szubjektív értékelés eredményének tekinthet k. Az önkormányzati kockázatok további elemzéséhez a feltárt kockázatok közötti elmozdulásokat számszer síteni kell, az egyes kockázatokon belül az „elvárható magatartás” teljesülésének feltételeit definiálni kell, továbbá el kell készíteni a szektorra jellemz kockázati térképet. Az értékelést nehezíti, hogy a szabályozás évente változik, így a kockázatok bekövetkezésének valószín sége, jelent sége nem tekinthet hosszú távon stabilnak. A rendszer teljes kockázatának értékelése így csak nagyfokú szubjektivitással és kiegészít megjegyzésekkel végezhet el, el rejelzési célból készített értékelés esetén indokolt az elmúlt évek adatait alaposan elemezni.
Feladatellátási kockázatok
jellemz szín és vastagságú kiindulási nyíl mindig a szövegdobozon legfelül található.
1. ábra: Az önkormányzatok kockázatai közötti ok-okozati kapcsolatok Forrás: saját szerkesztés
183
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
Gábor1
KOVÁCS AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYPIAC KIALAKULÁSA ÉS FEJL DÉSE A KELETKÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN: TANULSÁGOK ÉS LEHET SÉGEK
A múlt század utolsó évtizedében a kelet-közép-európai országok egy drasztikus társadalmi-gazdasági átalakulással szembesültek. A piacgazdaságba történ átmenet során az önkormányzati gazdálkodás átalakulása is hasonló folyamatokkal, jellemz kkel írható le a térség országaiban. Ennek eredményei közé sorolhatjuk, hogy egy nemzetgazdaság versenyképességét nem csupán a nemzeti gazdaságpolitika, hanem a helyi gazdaságfejlesztési potenciálok is befolyásolják. A versenyképes gazdasági környezet, a szükséges közösségi és fizikai infrastruktúra kialakítása nagy t keigény . Ennek közvetlen finanszírozása rövid id távon belül, a beruházási hitelek különböz formáin keresztül valósul meg. Az önkormányzati kötvény- és hitelpiac kiépülésének azonos szakaszai, problémai fedezhet k fel a gazdasági rendszerváltás hasonló fázisában járó országok, így Magyarország, Lengyelország és Csehország esetén is. Az önkormányzati kötvénypiac m ködése, szerepe és jelent sége azonban még ezen országok esetén is bizonyos eltéréseket mutat. El adásomban összehasonlítom a jelzett országok önkormányzati kötvénypiacának jellemz it föltárva annak jöv re vonatkozó lehet ségeit és kockázatait. Tárgyszavak: Kelet-Közép-Európa, transzformáció, önkormányzati finanszírozás, kötvénypiac
1. Az önkormányzati kölcsönforrás-bevonás szerepe a helyi beruházások finanszírozásában. Az önkormányzati m ködés és feladatellátás finanszírozásának2 egyik lehetséges módja a küls kölcsönforrás-bevonás3. A kölcsönfelvétel célja szerint likviditási, hiányt finanszírozó, illetve fejlesztési célú hitelr l beszélhetünk Vígvári [2002]. A likviditási hitel célja els sorban az önkormányzatok bevételeinek, illetve kiadásainak aszinkronitásából fakadó id szakos likviditáshiány megoldása, finanszírozása. Hiányt finanszírozó hitelr l beszélünk, ha a kölcsönforrás-bevonás oka az önkormányzat gazdálkodásának zavara, széls séges esetben fizetésképtelensége. A fejlesztési célú hitel pedig az önkormányzati gazdálkodás és feladatellátás természetéb l fakadó t kebefektetések, beruházások finanszírozását szolgálja. Mivel az önkormányzatok normál, zavartalan m ködése során els sorban a fejlesztési célú kölcsönfelvétel kell, hogy domináljon, ezért a továbbiakban az önkormányzati beruházás-finanszírozás egyik fontos lehetséges eszközének, a fejlesztési célú hitelfelvételnek az egyéb finanszírozási formákkal szemben fennálló el nyeit mutatom be. A helyi beruházások finanszírozásának forrása a kölcsönforrás-bevonásán kívül ugyanis még lehet Vígvári [2002]:
1KOVÁCS Gábor Pénzügyi és Számviteli Tanszék Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1., 606-os szoba Telefon: (06-96) 503400 Email:
[email protected] 2 Finanszírozásnak nevezzük „a folyamatos m ködés és a különböz fejlesztések megvalósításához szükséges pénzeszközök biztosítását” Vígvári [2002], 237.o. 3 A kölcsönforrás-bevonás történhet a hitelpiac (bankhitelek, a központi kormányzat által nyújtott beruházási hitelek, stb.) és a t kepiac segítségével (pl. önkormányzati kötvények kibocsátása). A továbbiakban „hitel” alatt az összes lehetséges kölcsönforrás-bevonási lehet séget – köztük tehát az önkormányzati kötvények kibocsátását is – értem
©
184
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
• Az önkormányzati folyó költségvetés nettó eredménye • A saját vagyon hasznosításából, eladásából származó források • Meghatározott fejlesztési célokra pályázható állami támogatások • Külföldi, vissza nem térítend források • Küls , véglegesen (t ke) átadott források A helyi beruházások önkormányzati hitelfelvétel révén történ finanszírozása mellett szóló legfontosabb érvek a következ k Swianiewicz [2002]: 1. A beruházások költségeinek viseléséb l fakadó terheknek és az beruházás megvalósításából származó el nyöknek a generációk közötti igazságosabb, egyenl bb mérték megfeleltetése: Hosszú lejáratú hitel felvétele esetén a beruházás megvalósításának költségei (tehát a kapcsolódó hiteltörlesztések és kamatfizetések) viszonylag egyenletesen oszlanak el az id ben, így els sorban azt a generációt terhelik, amely a t kebefektetés megvalósításának el nyeit, hasznait is élvezni fogja. Ezzel szemben amennyiben az önkormányzat egyéb finanszírozási forrásokat használ (pl. helyi adók kivetése által szerez forrásokat) a beruházás hasznai azon kés bbi generációk számára is elérhet k lesznek, melyek lehet, hogy a beruházás megvalósítási költségeinek terhét nem is viselték. Hitellel való finanszírozás esetén tehát egyfajta biztosíték létezik arra, hogy igazságosabb teherviselés valósuljon meg a generációk között a költségek finanszírozása, terheik viselése során.4 Megjegyzend azonban, hogy kölcsönforrás bevonása esetén az önkormányzat az elkövetkez évek megtakarításait „kötelezi el” a hitel törlesztésének egyfajta biztosítékaként, fedezeteként, tehát így csökkenti az elkövetkez években befektetési célra felhasználható önkormányzati forrásokat, az ezekb l megvalósítható helyi beruházásokat és így az újabb generációk számára az önkormányzati feladatellátás min ségének javulásából fakadó el nyöket. Amennyiben azonban a beruházások el nyeit ténylegesen azok élvezhetik, akik fizettek is érte, az er források egyfajta optimális allokációja valósítható meg Swianiewicz [2004]. Mindazonáltal megemlítend , hogy amennyiben a beruházások a helyi költségvetés megközelít leg adott százalékát teszik ki minden évben, sokkal igazságosabb ragaszkodni a finanszírozás során az elmúlt években az egyéb források, illetve a kölcsönforrás bevonás nagyságának egymáshoz viszonyított arányának fenntartásához. Amennyiben ugyanis ilyen esetekben például hirtelen megnövelnénk a hitelfelvétel súlyát a finanszírozási forrásokon belül, az így megvalósított beruházás költségeit is átterhelnénk a jelenlegi generációk válláról az elkövetkez kére. 2. A kölcsönforrás-bevonás segítségével korábban megvalósítható beruházások révén elérhet fejlesztés haszna meghaladhatja a hitelfelvétel költségeit: A küls forrás bevonása során bizonyos helyi beruházások korábban megvalósíthatók, id ben „el rébb hozhatók”, mint abban az esetben, ha az önkormányzat kénytelen megvárni, hogy saját megtakarításai, egyéb forrásai elegend ek legyenek a szükséges mérték finanszírozáshoz. Ugyanezen oknál fogva, az így korábban megvalósítható, kivitelezhet beruházások révén –amennyiben ezek egyben a kapcsolódó szolgáltatás-ellátás hatékonyságának növeléséhez is vezetnek- az önkormányzat számára bizonyos mérték költségmegtakarítás is valószín síthet . 3. A hitelfelvétellel történ finanszírozás stabilizációs funkciója: A helyi szinten megvalósítandó t kebefektetések nagysága évente viszonylagosan nagy ingadozást is mutathat. Amennyiben az önkormányzat saját megtakarításait kívánja felhasználni ezen beruházási igények kielégítésére, ez jelent s eltérést, ingadozást fog kiváltani az erre a célra elkülönítend saját források volumenében is. Tehát azon önkormányzatok, melyek beruházásaik nagy részét például helyi adók segítségével finanszírozzák, kénytelenek lesznek a helyi adókulcsok mértékét is ennek megfelel en változtatni. Ennek következtében pedig – a stabil gazdasági környezet kialakítását meggátló – irracionális Feltéve, ha a kölcsön futamideje megközelít leg megegyezik a beruházás révén létrehozott eszköz gazdasági élettartamával Peterson [2000]
4
185
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
ingadozás lesz megfigyelhet a megállapított adókulcsok nagyságában is. 4. Hozzáférés az európai uniós és egyéb fejlesztési alapokhoz: A legtöbb esetben ahhoz, hogy az önkormányzat hozzájuthasson bizonyos európai uniós vagy egyéb beruházási támogatást nyújtó intézmény forrásaihoz, saját forrásokra, ún. „önrész”-re is szükség van, illetve bizonyos támogatási formák esetén az önkormányzatnak minden a beruházás megvalósításával kapcsolatos költséget magának kell viselnie, mely költségek visszatérítését csak a project megvalósítása után kérheti a fejlesztést támogató alaptól. Kölcsön-forrás bevonás révén ez az ideiglenes finanszírozási szükséglet megoldható, tehát nagyobb eséllyel pályázhatók meg, érhet k el ezen küls források is.
A kiegyensúlyozatlan folyó költségvetés mindemellett jelent s negatív mikro- és makroökonómiai hatásokkal is járhat, ugyanis az önkormányzati hitelfelvétel kiszoríthat bizonyos magánszférabeli befektetéseket is a pénzügyi piacokról6: • A helyi önkormányzatok hitelfelvétele révén csökken a magánvállalkozások által a bankszektortól megszerezhet pénzügyi források nagysága. Bizonyos szempontból a helyi önkormányzatok a bankoknál akár versenyel nyt is élvezhetnek a forrásokért folytatott harcban, mivel a közszféra szerepl jeként kockázatuk megítélése is kedvez bb lehet. • A banki forrásokért a helyi önkormányzatok és a többi piaci szerepl között folytatott verseny a hitelek átlagos kamatszintjének emelkedéséhez is vezethet, ami magasabb t keköltséget okozva növelheti a magánbefektetések költségeit. • A helyi színt deficit és eladósodottság növekedésének makróökonómiai következménye lehet hosszú távon az infláció mértékének emelkedése is, ami várhatóan szintén az általános kamatszínt növekedésével járhat. Az önkormányzatok kölcsön-forrás bevonása tehát –a fent említett kivételekt l eltekintve- a helyi, fejlesztési célú beruházások finaszírozását kell, hogy szolgálja. Ha még egy lépéssel tovább megyünk, ez azt is jelentheti, hogy az újonnan felvett hosszú futamidej hitelek nagysága meg kell, hogy egyezzen az adott évben megvalósítandó fejlesztési célú beruházások volumenével Peterson [2000]. Ahhoz azonban, hogy a fent említett szabály a gyakorlatban is követhet vé és ellen rizhet vé váljon, mindenképpen szükséges az önkormányzatok folyó és t kekiadásainak, -bevételeinek elkülönítése, és egy ezt megalapozó és lehet vé tév elszámolási, számviteli rendszer kialakítása7.
2. Mekkora hitelt vehet fel egy önkormányzat? A túlzott mérték önkormányzati hitelfelvétel fogalmának többféle értelmezési szintje határozható meg Peterson [2000]: A kölcsön-forrás bevonásban közvetlenül érintettek, az önkormányzati vezet k és a bankok szempontjából túlságosan magas hitelterhekr l beszélhetünk, amennyiben ezen kötelezettségekb l fakadó kamatfizetések és törlesztések veszélyeztethetik az önkormányzat fizet képességét, hitelképességét. Ezen szabály szerint tehát az önkormányzatok olyan mértékben vonhatnak be küls kölcsön-forrásokat, amelyek még bizonyos kockázati szint átlépése nélkül biztonságosan törleszthet k. A gazdasági hatékonyság szemszögéb l vizsgálva túlságosan magas önkormányzati hitelfelvételr l pedig akkor beszélhetünk, ha az így finanszírozott beruházások megtérülési rátája alacsonyabb, mint a gazdaságban megvalósítható egyéb befektetéseké5, illetve még a project t keköltségét sem haladják meg. A harmadik, a maróökonómiai hatásokat is figyelembe vev megközelítés alapján a helyi szint aggregált hitelkeresletére vonatkozóan határozhatok meg bizonyos szabályok. Túlzott mérték kölcsönforrásbevonásról ebben az esetben akkor beszélhetünk, ha a felvett hitel nagysága szignifikánsan hozzájárul az adott ország költségvetési deficitjének növekedéséhez, azaz az önkormányzatok költségvetésük folyó deficitjét is hitellel finanszírozzák. Mivel az önkormányzati kötvénypiac keresleti oldalának vizsgálatához, megértéséhez els sorban az els értelmezési szint használata a releváns, a továbbiakban a hitelfelvétel optimális mértékének meghatározása során az így definiált „túlzott mérték eladósodottság” fogalmát használom. Széles körben elfogadott az a nézet, hogy az önkormányzati költségvetés folyó deficitjének hitelfelvétel révén történ finanszírozása csak nagyon ritkán, rövid id re és akkor is csak indokolt, speciális esetekben megengedhet Musgrave [1959]. Ilyen szituáció például akkor fordulhat el , ha a bevételek rendelkezésre állása és a kiadások esedékessége között bizonyos id beli meg nem felelés tapasztalható és ez ideiglenes likviditási problémákat okozhatna. A kiegyensúlyozott folyó költségvetési egyenleg fenntartása mellett szóló érvek többek között a következ k Dafflon [2002]: A folyó költségvetési deficit hitellel való finanszírozása a hitelek hitellel való finanszírozásához és el bbutóbb kezelhetetlen mérték eladósodottsághoz, hitelezési terhekhez vezethetnek, mely következtében az önkormányzat fizetésképtelenné válhat. Amennyiben a folyó deficitet folyamatosan küls kölcsön-forrás bevonásával fedezzük, ez ideiglenesen az önkormányzati feladatellátás egyfajta eltúlzott mértékéhez vezethet, ami másrészr l természetesen hosszú távon együtt járna az ezen szolgáltatások finaszírozásának költségeit visel helyi érintettek terheinek növekedésével is. Az elkövetkez generációkra hárulna ugyanis a jelen generációk által élvezett szolgáltatások költségeinek finanszírozásának terhe. Másrészr l pedig úgynevezett „fiskális illúzió” alakulna ki, ami a helyi szolgáltatások és ellátás mesterségesen magas – a keresleti oldal igényei által nem feltétlen indokolt és az önkormányzat lehet ségeit hosszú távon meghaladó - szintjét alakítaná ki.
5
©
Természetesen feltéve, hogy a megközelít leg azonos kockázatú befektetésekr l van szó ezen összehasonlítás során
186
3. Az önkormányzati kötvények típusai Az elkövetkez kben bemutatásra kerülnek a hosszú lejáratú önkormányzati kötvények legfontosabb típusai8. A csoportosítás els dleges alapját a kötvényszerz désb l fakadó kötelezettségek fedezeteként felajánlott eszköz, pénzáramlás jelentheti Freire [2000]: 1. Általános kötelezettséget biztosító kötvény: A kifizetések biztosítékát ebben az esetben az önkormányzat „ígérte és az ebbe az ígéretbe vetett bizalom” jelenti. Ez egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzat teljes adóztatási képességét, összes bevételét9 kötelezi el biztosítékul. Ez nagyon er s biztosítékot jelent abban az esetben, ha az önkormányzat egyrészt rendelkezik a megfelel lehet séggel, másrészt elkötelezettséggel, szándékkal is a saját bevételek10, köztük a helyi adók emelésére. Sok esetben azonban a központi kormányzat közvetlenül vagy közvetve11 korlátozhatja a kivethet adók növelésének lehet ségét. Az általános kötelezettséget biztosító kötvény biztosítékának értéke nagyban függ tehát az önkormányzatok által kinyilvánított és a küls szerepl k által észlelt, megítélt hajlandóságtól a helyi adók, vagy növelésére, a folyó költségek csökkentésére, tehát minden olyan szükségszer lépésre, amely a kötelezettségek id ben történ teljesítését el segítheti. 2. Project-kötvény: Ebben az esetben a kifizetések biztosítékaként a kötvény-kibocsátásból befolyt bevételekb l megvalósítandó project várható jöv beli pénzáramlását kötelezik el. Az önkormányzati kötvények ezen csoportja esetén belül különbséget tehetünk az értékpapírok között aszerint is, hogy a
6 Ez a „kiszorítási hatás” azonban csak akkor jelent makróökonómiai szinten komolyabb problémát, ha feltételezzük, hogy az önkormányzati befektetések kevésbé hatékonyak, mint a magánszféra által megvalósítottak Swianiewicz [2004] 7 Lásd részletesebben a szabályozásról szóló részben. 8 Természetesen elméletileg létezhetnek rövid (< 1év) futamidej önkormányzati kötvények is, mivel azonban ezen értékpapírok kibocsátása els dlegesen nem beruházási célú, jelen csoportosítás csak a hosszabb futamidej kötvényekre vonatkozik. 9 Számos országban – köztük Magyarországon is – törvény korlátozza az adósságszolgálatra felhasználható bevételeket, illetve eszközöket. 10 Ide tartoznak az ár- és díjbevételek, illetékek, illetve egyéb saját bevételek is. 11 A központi kormányzat például bizonyos szerepl knek helyi adómentességet adhat, illetve központilag meghatározhatja a kivethet helyi adók alapját is.
187
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
beruházás megvalósítója teljes egészében a közösségi szektor12, vagy pedig részben a magánszektor is megjelenik tulajdonosként a projectben. A project-kötvény potenciális megvásárlói számára lényeges információt és döntési alapot jelent az önkormányzat által elkészítend , a projectre vonatkozó megvalósíthatósági terv, tanulmány. A tervben foglaltak hihet ségén, megvalósíthatóságán túl sok esetben a kötvény-szerz désben egyéb kötelezettségek, záradékok is megfogalmazásra kerülnek.13 Olyan konstrukció is elképzelhet , hogy project kötvénynek a jöv beli pénzáramláson alapuló biztosítékát az önkormányzat meger síti, összekapcsolja az általános kötelezettséget biztosító kötvénytípushoz tartozó garanciák vállalásával is. Bár a kötvény fedezetét els dlegesen ebben az esetben is a létrehozott projectb l ered pénzáramlás biztosítja, azonban a bevételek elégtelensége esetén az önkormányzat fent említett „adóztatási képessége” is felhasználható az adósságszolgálat biztosítására.
4. Választás a kölcsönforrás-bevonás eszközei között: Bankhitel versus kötvénykibocsátás A kölcsönforrás-bevonás során alkalmazott pénzügyi eszköz jellege szerint megkülönböztethetünk bankhitelt és önkormányzati kötvényt Vígvári [2002]. Önkormányzati kötvény kibocsátása során a t kepiacról gy jthet k források. A helyi beruházások önkormányzati kötvénnyel történ finaszírozásának legfontosabb el nyei a következ k: • A kötvénykibocsátás által megszerezhet források azonnal rendelkezésre állnak, elkölthet k, azaz az önkormányzat nincsen kitéve az esetlegesen a project megvalósítási fokához kötött részletfizetésekhez, illetve az ehhez kapcsolódó banki ellen rzésnek, monitoringnak. • Általában hosszabb futamidej kölcsön-forrás bevonás valósítható meg, mint a banki hitelezés során, ami jobban megfelel az önkormányzati hitelezés generációk közötti igazságosabb teherviselését is lehet vé tev azon feltételének, miszerint a hitel futamidejének megközelít leg meg kell egyezni az általa finanszírozott beruházásból származó eszköz gazdasági élettartamával. • A kötvénykibocsátás révén az önkormányzat olcsóbb forráshoz juthat, az így megszerezhet t ke költsége alacsonyabb egyrészt a kötvény piacképessége, másrészt azon oknál fogva, hogy a kötvénykibocsátás során több piaci szerepl –az egyéni magánbefektet kt l az intézményi befektet kig - megtakarításai érhet k el, szerezhet k meg. • A megszerzett források felhasználásának nagyobb szabadsága • A kötvénytulajdonosok és az önkormányzatok között a finanszírozás ezen formája révén sokkal közvetlenebb, szorosabb kapcsolat alakulhat ki, ami fokozhatja az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságát, illetve átláthatóságát. A kötvénykibocsátás fent említett el nyei mellett azonban nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy amennyiben az önkormányzat kötvények kibocsátása mellett dönt, saját magának, azaz a pénzügyi vezetésnek kell gondoskodnia az esetleges kapcsolódó kockázatok megfelel kezelésér l, gondoljunk itt például egy nemzetközi kötvénykibocsátás során fennálló árfolyamkockázatra, vagy akár a kötvény pénzáramlásának jellegéb l fakadó kamatlábkockázatra. Ezen kockázati faktorok megfelel kezeléséhez pedig egy szakmailag is jól felkészült, gyakorlott menedzsmentre van szükség. Bár az önkormányzati kötvények kamatköltsége – a már említett piacképesség okán – általában alatta marad a hasonló bankhitelek kamatainak, a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó egyéb járulékos, tranzakciós költségek jelent sen megdrágíthatják az önkormányzat számára az ezen az úton szerzett forrást. Ide soroljuk többek között az audit költségét, a felügyeleti eljárási díjat, a forgalmazási költségeket és az esetleges t zsdei bevezetés díját. Ezen költségek nagy része azonban fix költségnek tekinthet , melyek nagyobb volumen forrásbevonás esetén relatíve jelentéktelenné is válhatnak, azaz kiaknázható ebben az esetben a méretgazdaságosság jelensége. A kötvények értékesítése révén megszerezhet összegek azonnal rendelkezésre állnak, nincs tehát mód a felhasználásra kerül pénzösszegeknek a project finanszírozási igényeinek megfelel id beli „adagolására”.
1. Táblázat: Az önkormányzati hitelfelvétel lehetséges instrumentumai
Instrumentum
Forráshoz jutás ideje
Kötvénykibocsátás, nyílt, hazai
Azonnal
Kötvénykibocsátás, zárt, hazai
Azonnal
Nemzetközi kötvénykibocsátás
Azonnal
Bankhitel, hazai
Adagolt, feltételes
Szindikált hitelek
Nemzetközi hitelintézetek forrásai
Adagolt, feltételes
Adagolt, feltételes
El nyök
A törlesztés és kamatfizetés rugalmasabban állapítható meg. Nem terheli banki kamatrés. Jó fejlesztési célok esetén a lakosság bevonható a vásárlásba. Megfelel volumen esetén olcsóbb, mint a hitel Rugalmasabb, mint a bankhitel. Megfelel volumenesetén olcsóbb, mint a hitel. A törlesztés és kamatfizetés rugalmasabban állapítható meg. Nagyobb összeg bevonása lehetséges. Devizanemt l függ en eltér rating követelmények. Megfelel volumen esetén olcsóbb, mint a hitel. A bank hitelbírálata el zetes és folyamatos kontrollt jelent. Nem lehet a pénzt politikai döntésre használni. Nagyobb összeg bevonása lehetséges. A hitelbírálat kontrollt jelent. Preferált célokra, viszonylag alacsony kamatok. A gondos hitelbírálás jó projectkontroll. Gyakran társul hozzá támogatás (hazai és nemzetközi) jelleg , visszafizetést nem igényl forrás.
Hátrányok
Korlátozott a bevonható forrás. A kibocsátás megszervezése viszonylag drága.
Korlátozott a bevonható forrás.
Árfolyamkockázat. A kondíciók függnek az ország hitelképességi besorolásától. Csak nagyobb összeg bevonása esetén éri meg.
A hazai bankok forráskorlátai. Nehézkes elbírálás, szigorú feltételek. Devizahitel esetén árfolyamkockázat. A konzorcium megszervezésének költségei és id igénye.
Kötelez nemzetközi tendereztetés, szakért i díjak és egyéb járulékos költségek. Speciális jelentési rendszer el írása a hitelfelvev részére. Esetleg árfolyamkockázat.
Forrás: Vígvári [2002], 251.o.
3. Dedikált-project kötvény: Ebben az esetben a kötvény kifizetéseinek biztosítékaként egy el zetesen definiált, adott bevételi forrás, pénzáramlás-sorozat szolgál, ami független a project által generált pénzáramlástól. Fedezetként felajánlhatók bizonyos központi kormányzattól érkez bevételek14, illetve az önkormányzat egyes helyi adóbevételei is.
©
12 Akár közvetlenül maga a helyi önkormányzat vagy valamely az önkormányzati tulajdonban lév vállalkozás. 13 A záradék vonatkozhat például a visszafizetések megkönnyítését, biztosítását szolgáló törlesztési alap létrehozására, a létrejött project üzemeltetési, fenntartási körülményeire, id tartamára, stb. 14
Amennyiben ennek az adott országban nem létezik jogi, szabályozási akadálya.
188
5. Az önkormányzati hitel- és t kepiac m ködése és a helyi beruházások hatékonysága A piaci alapon m köd önkormányzati kölcsönt ke-bevonás – azon felül, hogy lehet vé teszi a t ke egyéb forrásainak elérését – segítheti az így megvalósított befeketetések hatékonyságának növelését is. A piaci kamatlábak alkalmazása a kölcsönfelvétel során15 általában pozitív korrelációt eredményez a hitelkamatláb (a finanszírozás t keköltsége) és a hitelb l megvalósított beruházás hozama között Peterson [2000]. Azok az alacsonyabb hozamú befektetések ugyanis, amelyek támogatott hitellel való finanszírozás esetén még rentábilisek lehetnek, egy piaci-alapú finanszírozási forma alkalmazása során esetlegesen már veszteségessé válhatnak. Az önkormányzatok ezáltal elutasítják ezeket a 15
Az önkormányzati kötvények megvásárlásához például megfelel versenyképes piaci hozamot kell nyújtaniuk
189
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
beruházásokat, melyek így kiszorulhatnak a piacról. A piaci közvetít rendszer „mélyülése”, több dimenzióssá válása esetlegesen szintén az önkormányzatok által megvalósított beruházások hozamának emelkedését eredményezheti. Amennyiben a pénzügyi közvetítés például nyereségérdekelt bankok vagy intézményi befektet k segítségével valósul meg, a projekt értékelése során a hitelnyújtó16 saját szakértelmét is felhasználva egy szakmailag megalapozottabb döntés születhet a beruházás elfogadásáról vagy elutasításáról. Egy beruházás hatékonysága ugyanis akkor lehet a legmagasabb, ha mindkét fél (a hitelfelvev és a hitelnyújtó is) érdekelt a projekt sikerében. Ez az érdekeltség egyértelm en fennáll például abban az esetben, ha a hitelfelvétel fedezeteként az abból megvalósított beruházás majdani bevételei szolgálnak. Amennyiben azonban a kölcsönforrás-bevonás fedezeteként az önkormányzat által nyújtott általános garancia esete áll fenn, ez kisebb mérték érdekeltséget jelenthet a hitelnyújtó számára a beruházás jövedelmez ségét és sikeres m ködését illet en. Egy piaci alapon m köd hitelpiac esetén azonban még az önkormányzatok ilyen jelleg kötelezettség-vállalása is a pénzügyi fegyelem megszilárdulását eredményezheti, hiszen fizetési problémák esetén az önkormányzat hitelképességének kedvez tlenné válása miatt a felvehet hitelek kockázati prémiuma megemelkedik és ez széls séges esetben az önkormányzatnak a kompetitív hitelpiacról való kiszorulását is eredményezheti.
6. Az önkormányzati hitel- és t kepiac kialakulása Kelet-Közép-Európában Ahhoz, hogy képesek legyünk elemezni és megpróbálni megérteni az önkormányzati kötvénypiacok kialakulást, fejl dését, a közös vonásokat és a különbségeket, egyedi karaktereket a rendszerváltó kelet-közép-európai országokban17, mindenképpen nagyobb távlatokban kell gondolkodni, szélesebb spektrumban kell megvizsgálni a jelenséget. Nem lehet tehát csupán a kötvénypiacok m ködésének szabályozásával, id beli trendek vizsgálatával, a piac abszolút forgalmának alakulásával foglalkozni, hanem mindenképpen szükséges magának az önkormányzati hitel- és t kepiac egészének, egymásra hatásának, esetleges kiegészít funkciójának együttes vizsgálata18. Az önkormányzati kötvénypiac története és szerepe a helyi finanszírozásban együtt vizsgálandó az egyéb beruházási források kínálatával, keresletével együtt. 19 Kifejezetten fontos a térség országainak önkormányzati kötvénypiacának megértése szempontjából a kereskedelmi bankok által nyújtott hitellehet ségek vizsgálata, a bankok hitelezési tevékenységének, szerepének elemzése, nemcsak azért, mert a kölcsönforrás-bevonás folyamatában mindegyik országban jelent s szerepet töltenek be, hanem azért is, mert a majdnem kizárólagosan zártkör kötvénykibocsátások aláírói, s t vásárlói is els sorban maguk a bankok Pigey [1999]. A transzformációs id szak kezdetén gyakorlatilag kölcsönt ke-bevonásról nem is beszélhetünk sem a lengyel, sem a magyar, sem a cseh(szlovák) önkormányzatok szintjén, mivel a beruházások finanszírozásának forrása szinte kizárólagosan a helyi költségvetés többlete volt20. A kilencvenes évek els éveiben aztán megkezd dött az önkormányzatok eladósodása is. A helyi önkormányzatok egyre nagyobb mértékben fordultak a kereskedelmi hitelpiac felé, s t már külföldi bankoktól felvett hitelekkel is találkozhatunk. A legtöbb önkormányzat azonban – részben a posztszocialista rendszer túlzott mérték állami szint eladósodásához köt d negatív emlékek hatására – vonakodott, s t elutasította a hitelpiac
révén megszerezhet forrásokat. Megfelel tapasztalat, ismeret és el zmények híján az önkormányzati vezet k, illetve a pénzügyi menedzsment tagjainak többsége a küls eladósodást egyértelm en a helyi gazdálkodás sikertelenségének és az önkormányzati m ködés gyengeségének tekintette, nem ismervén a kölcsönt ke-bevonás közgazdasági szerepét és esetleges el nyeit. Ebben az id szakban a bankszektor is els dlegesen inkább a vállalatokat, a vállalkozói ügyfélkört részesítette el nyben, preferálta a hitelfelvétel során. Csehországban például még 1994-ben is a kihelyezett hosszú lejáratú banki hitelek csak kevesebb, mint 2%-a vett részt az önkormányzatok finanszírozásában.21 Ennek egyik oka az volt, hogy a megfelel számviteli eljárásrend, a hiteles és standard szerkezet kimutatások hiánya nélkül az önkormányzatok gazdálkodása, pénzügyi helyzete kevésbé volt átlátható, megérthet a bankok számára, így az önkormányzatok hitelképességének megítélése és a hitel-kihelyezés kockázatának feltérképezése, el rejelzése is komoly problémát jelentett. Ezt a hátrányt még tovább fokozta az is, hogy az önkormányzatok új szerepl i voltak a hitelpiacnak, így motivációik, m ködésük sem lehetett ismert a bankok számára. Az önkormányzatok által els sorban igényelt hosszabb lejáratú bankhitelek kevésbé voltak csak elérhet k, ami részben a térség országainak gazdasági helyzetének bizonytalanságának, a hosszú távú el rejelzések nehézségének és a kihelyezéseknek tulajdonított magasabb kockázatnak tudható be. A helyi önkormányzatok a bankszektortól legnagyobb értékben középlejáratú (1-3 év) és rövidebb futamidej (< 1 év) forrásokhoz juthattak hozzá22. A kölcsön-forrás bevonás egy másik formája is megjelent az évtized elején: már 1992-ben sor került az els (rendszerváltás utáni) cseh- és magyarországi önkormányzati kötvény kibocsátására is.23 Az önkormányzati kötvények gyakorlatban való szélesebb kör elterjedését azonban jelent sen hátráltatta a fejletlen és kialakulatlan t kepiac, valamint a kapcsolódó szabályozási, jogszabályi háttér majdnem teljes hiánya. Az önkormányzati hitel- és t kepiac megélénkülése és els „virágzása” Csehországban az 1994-97-es, Magyarországon az 1993-95-ös, míg Lengyelországban az 1995-98-as évek közötti id szakhoz köthet . Ez alatt a periódus alatt Magyarországon a kölcsönforrásoknak az önkormányzati kiadásokhoz viszonyított aránya kevesebb, mint 2%-ról közel 6%-ra emelkedett az id szak végére, azaz gyakorlatilag megháromszorozódott.24 Hasonló nagyságrend változások történtek a cseh és lengyel önkormányzatok hitellel való finanszírozásában is. Az önkormányzatok által igénybe vett kölcsönforrások volumenének emelkedésében több tényez is közrejátszott: Az hitelek növekv népszer sége részben az önkormányzatoknak a beruházási célra felhasználható források iránt megnövekedett keresletére vezethet vissza, aminek oka egyrészt a közösségi és fizikai infrastruktúra25 jelent s t kebevonást igényl fejlesztése, másrészt a privatizáció által az önkormányzatok tulajdonába került bizonyos eszközök állagmegóvásával, megújításával kapcsolatos forrásigénye volt. A központi kormányzat által biztosított források - bár általában reálértékben jelent sen nem csökkentek – nem bizonyultak elégségesnek a hosszabb távú források iránt megnövekedett kereslet kielégítésére26. Az önkormányzatok többsége el ször a központi kormányzat által speciálisan a hosszú távú, a környezet védelmét, a természeti környezet fenntarthatóságát és az ehhez kapcsolódó közösségi
16 A kötvény vásárlója, vagy a kötvény-kibocsátás „aláírója” 17 A tanulmány a továbbiakban a kelet-közép-európai országok közül Csehország, Magyarország, Lengyelország önkormányzati kötvénypiacának elemzésével foglalkozik, mivel ezek a térség azon országai, melyek a gazdasági rendszerváltásnak is hasonló fázisában járnak, így hasonló problémákkal és lehet ségekkel szembesülnek 18 A vizsgálatot nehezíti, hogy a f leg a kilencvenes évek els felére vonatkozó adatok korlátozott mértékben és nem egységes szerkezetben állnak csak rendelkezésre, ezért sok esetben a jelenségek pontos mérés helyett csupán a fontosabb tendenciák, változások azok, amelyek megragadhatók és interpretálhatók. 19 Mint a hosszú távú hitelfelvétel eszköze, az önkormányzati kötvények kibocsátása beruházási célt kell, hogy szolgáljon Musgrave [1959], ezért els sorban az egyéb beruházási forrásokkal összevetve vizsgálandó. 20 Lengyelországban az önkormányzatok nagy részének költségvetése az egész transzformációs id szak alatt szufficites volt.
21 Peterson [1997], 43.o. 22 1993. december 31-én a cseh önkormányzatok kereskedelmi bankokkal szembeni hitel-kintlév sége lejárat szerint a következ módon alakult: rövid lejáratú hitel 632,96 millió CZK, középlejáratú hitel 818,761 milllió CZK, hosszú lejáratú hitel 532,661 milllió CZK értékben (Forrás: Pénzügyminisztérium, Csehország). 23 Az els önkormányzati kötvény-kibocsátásra Lengyelországban csak 1996-ban került sor. 24 Forrás: Pénzügyminisztérium 25 Kommunális szolgáltatások, vezetékes-gáz ellátás, szennyvíz-tisztítás, csatornázás, közlekedési hálózatok kiépítése 26 A beruházási célú kiadások ebben az id szakban az önkormányzat összkiadásainak Csehországban kb. 36-38%-át, Magyarországon 18-22%-át, Lengyelországban 23-25%-át tették ki Swianiewicz [2004] 36. o., 100.o., illetve Peterson [1997] 50.o.
©
190
191
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
infrastruktúra kiépítését célzó környezeti alapok, illetve ezek intézményei, bankjai révén kerültek el ször kapcsolatba a kölcsönt ke-bevonással. Csehországban els sorban az 1992-ben létrehozott „Állami Környezeti Alap”27, illetve az 1995-ben elindított MUFIS28 program említend meg, Lengyelországban pedig az 1994-ben létrehozott „Önkormányzati Fejlesztési Ügynökség”29, illetve az „Állami Környezeti Alap”, és annak bankja, a BOS30. Magyarországon pedig szintén az „Állami Környezeti Alap”.31 Bár az alapok többségében vissza nem térítend , illetve támogatott hiteleket nyújtottak, a források pályázati úton történ megszerzése miatt az önkormányzatoknak el kellett sajátítani a beruházási projectekhez kapcsolódó pénzügyi tervek elkészítését, a hitelez kkel való megfelel kommunikáció formáit és információigényét, illetve meg kellett tanulniuk a speciális hiteleszközök használatát is. A keresleti oldal aktivitásának megélénkülésében az is szerepet játszott, hogy bizonyos központi kormányzati – és sok esetben külföldi, f leg amerikai32 – segítség, programok, tanfolyamok keretén belül – az önkormányzati menedzsment tagjainak lehet sége nyílott a piacgazdaság és a hitelpiac m ködésével kapcsolatos ismeretek elsajátítására, megismerésére is. Ebben az id szakban számos, a helyi önkormányzatok m ködését, gazdálkodását számviteli rendjét szabályozó rendelet, törvény illetve intézmény jött létre, született meg. Lengyelországban ide sorolandó az 1994-es Számviteli törvény, illetve a „Helyi önkormányzatok finanszírozásáról” szóló törvény. Lengyelországban az önkormányzatok túlzott mérték eladósodottságát meggátolandó, az állam bizonyos korlátok közé szorította a kölcsönt ke-bevonás mértékét is: az éves adósságszolgálat nagysága nem haladhatta meg az adott évre tervezett bevételek 15%-át.33 Megemlítend még Lengyelországban a regionális számvev székek34 1993-as megalakulása, Csehországban pedig az önkormányzati kötvénykibocsátások pénzügyminisztériumi, kés bb értékpapír felügyeleti, a külföldi fizet eszközben denominált kötvények kibocsátásának pedig központi banki engedélyeztetési kötelezettségének bevezetése. Létrejött azonban els független hitelmin sít ügynökség, a CERA is.35 Az önkormányzatok m ködését érint rendeletek, jogszabályok megszületése szignifikáns segítségét nyújtott a hitelez knek kihelyezéseik kockázatának megítélésében és segítette az önkormányzatok gazdálkodásának és pénzügyi helyzetének áttekinthet ségét is. A három vizsgált ország közül Lengyelország volt az egyedüli, ahol a hitelpiac megélénkülését gyakorlatilag az önkormányzati kötvénypiac kialakulása indikálta. Az 1995-decemberében elfogadott „kötvénytörvény”36 kirobbanó hatást gyakorolt az önkormányzati kölcsönforrás-piacra: az elkövetkez , 1996-os évben a piaci hitelforrások közel fele köténykibocsátás útján került az önkormányzatokhoz, 1998-ig közel 50 önkormányzati kötvény-kibocsátás történt Levitas [1999]. A korábban említett általános, Magyarországra és Csehországra is vonatkozó okokon, magyarázaton túl a sikerben jelent s szerepet játszott a törvény megfelel „tálalása”, marketingje is, ami er sen támaszkodott
Lengyelországnak a két világháború között virágzóan m köd kötvénypiaci hagyományainak felemlegetésére. Bár a törvény messze nem volt tökéletes, mégis megfelel szabályozási, jogi hátteret teremtett a kibocsátásoknak és egyben jól lehet séget is az egyes településeknek ismertségük, népszer ségük növelésében Levitas [1999]. Az önkormányzatok részér l a kötvény-kibocsátás népszer ségét fokozta az is, hogy ezen pénzügyi eszköz alkalmazásakor nem kellett kitenni magukat a project-megvalósításakor a befolyt források megfelel felhasználását célzó banki ellen rzésnek, monitoringnak. Az elkövetkez években a kötvény-kibocsátási kedv és hajlandóság fenntartását kiválóan szolgálta az ebben az id szakban elfogadott „Banktörvény” is, ami akkor Közép-KeletEurópában egyedülálló módon preferálta az önkormányzati kötvényeket a hitelintézetek portfóliójában. A törvény ugyanis az egyes hitelkihelyezésekhez tartozó szavatoló t ke-követelmények megállapításakor az önkormányzati kötvényeket az egyéb, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírokkal37 szemben az ún. második osztályba sorolta, amely csoport esetén a bankok tartalékképzési követelményei jóval alacsonyabbak voltak. A bankok sok esetben éppen ezért amellett, hogy a kibocsátás „aláírójaként” is szerepet kaptak - a legtöbb esetben maguk vásárolták fel az értékpapírokat, magyarán szólva a kötvénykibocsátás egyfajta „bújtatott bankkölcsönnek” volt tekinthet . Ez alatt az id szak alatt Lengyelországban mindösszesen egy nyilvános kibocsátás történt csak. Csehországban és Magyarországon az önkormányzati kötvények elterjedését el segítette, hogy nem kellett önkormányzati eszközöket felajánlani a törlesztések biztosítékaként, így viszonylag kisebb települések is élhettek (és éltek is) ezzel a lehet séggel38. Általánosságban elmondható, hogy a kötvények átlagos futamideje 5 év körül mozgott, általában változó kamatozásúak voltak, forrásköltségük a viszonylag magas infláció miatt kifejezetten magas volt. A nyilvános kibocsátású kötvények elterjedését azonban több tényez is nehezítette: az engedélyezési eljárás hosszú és id igényes volt (bár els sorban csak alaki, jogi és formai követelményekre koncentrált), a prospektus és kibocsátási tájékoztató elkészítése drága és szintén id igényes volt, nem létezett az értékpapíroknak másodlagos piaca sem, illetve speciális és rendszeres információszolgáltatási kötelezettséget is rótt az önkormányzatok nyakába. Nem meglep tehát, hogy a vizsgált id szakban a térségben összesen csak pár nyilvános kibocsátás történt. A törvényi el írások egyik országban sem tették lehet vé az ún. project-kötvények kibocsátását, az ebben az id szakban piacra került kötvények - els közelítésben- tehát kizárólagosan ún. „általános kötelezettséget vállaló” kötvénynek tekinthet k, azaz az önkormányzat összes bevételével és teljes „adóztatási képességével” kellett, hogy helytálljon a kötelezettségekért. Valójában azonban pl. Magyarországon is, az önkormányzati törvény kifejezetten megtiltotta bizonyos önkormányzati bevételeknek az adósságszolgálatra való felhasználását Makay [2004], azaz a fogalom eredeti jelentéséhez ragaszkodva, inkább csupán egyfajta részleges, nem teljeskör kötelezettségvállalásról van szó. Részben az önkormányzati ügyfelekért folytatott piaci verseny, részben a finanszírozási forma népszer ségének eredményekét erre az id szakra tehet néhány kisebb önkormányzat kötvénykibocsátása is. Ez a kibocsátási nagyságrend az intézményi befektet k számára irreleváns volt, ami egy újabb magyarázat a keresleti oldal kereskedelmi bankok által dominált összetételére.
27 State Environmental Fund 28 Csehország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai által létrehozott Municipal Infrastructure Finance Program 29 Municipal Development Agency 30 Bank for Environmental Protection 31 A környezeti alapok finanszírozási forrásai egyrészt a környezet használatáért beszedett díjak, a környezetszennyezéssel járó tevékenységek folytatásáért kirótt bírságok, valamint az állam által nyújtott központi támogatások. Pénzeszközei els sorban a következ megvalósítási célokra vehet k igénybe: megújuló természeti er források felhasználása, energiamegtakarítás, szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztítás, hulladék-hasznosítás. 32 A térségben els sorban az USAID és kapcsolódó donorszervezetek tevékenysége volt jelent s. Lengyel-országban az USAID „Municipal Development Agency” nev szervezete tevékeny szerepet vállalat az els önkormányzati kötvények kibocsátásában is. 33 Az adósságszolgálat meghatározásakor azonban nem vették figyelembe a reáleszközökkel fedezett hitelekb l származó fizetési kötelezettségeket (Levitas, 1999). 34 Regional Accountig Office, a továbbiakban RIO 35 Central European Rating Agency, kés bb a Fitch Ratings vásárolta meg. Els sorban intézményi hitelnyújtók, hitelfelvev k pénzügyi helyzetét, fizet képességét vizsgálta, bár m ködésének jelent sége ebben az id szakban még csak marginális volt. 36 Bond Law
©
192
7. Restrikció és korrekció és önkormányzati hitelezésben A hitelpiaci eufóriát Magyarországon már 1995-ben, Csehországban 1997-ben, míg Lengyelországban 1998-ban követte jelent sebb visszaesés, illetve magának az államnak a részér l kezdeményezett restrikció, megszorítás. A visszaesés els dleges oka az egyes országokban fennálló súlyos gazdasági nehézségek, a bekövetkezett gazdasági recesszió és bizonytalanság volt. Ehhez még hozzájárult –
37 Kivéve néhány speciális intézmény értékpapírjait, mint pl. a Varsói Értékt zsde, a Lengyel Nemzeti Bank, stb. 38 A cseh önkormányzati kötvénypiac elemzését megnehezíti, hogy a jogszabályi háttér ellentmondásossága miatt az önkormányzatok önkormányzati kötvényt (municipal bonds) és kötvényt is kibocsáthattak, illetve, hogy bizonyos esetekben a törvény speciális banki közrem ködést is el írt a kibocsátásokhoz kapcsolódóan Kopanska – Levitas [2004]
193
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
f leg Magyarországon – néhány kisebb méret önkormányzatnál a túlzott eladósodottság következtében kialakuló fizetésképtelenség is39. A kormányzat felismerte, hogy nem lehet csupán a piaci er kre bízni a hitelpiac m ködését, azaz mindenképpen a kapcsolódó szabályozási háttér elmélyítésére, szigorítására van szükség. Csehországban például 1997 és 1998 között teljesen felfüggesztették az önkormányzati kötvények kibocsátásának engedélyezését Kameníkova [1999]. A kompetitív önkormányzati hitelpiac fejl dése megtört, az önkormányzatok hitelkereslete egyéb, a kormányzat és bizonyos állami dominanciájú alapok, intézmények által nyújtott hitelek felé fordult. A cseh önkormányzatok kereskedelmi banki hitelállománya pl. 1998-ról 1999-re közel 400 millió cseh koronával, az önkormányzati kötvény-állomány értéke pedig 200 millió cseh koronával csökkent, míg az egyéb forrásból származó hitelek állománya 2,4 milliárd koronával n tt40. Ugyanígy Magyarországon is hasonló trendek voltak megfigyelhet k, egyedül Lengyelországban nem változott jelent sebben az önkormányzati hitelek hitelintézeti és kormányzati források közötti megoszlása, s t az önkormányzati kötvénypiac – bár messze nem az el z id szakban produkált növekedési pályán –de továbbra is a viszonylag keresett volt és- bár kismértékben csökken –de jelent s részét elégítette az önkormányzatok hitelkeresletének. A térség országai –az átmeneti recesszióból való kilábalást követ en – úgy érezték, a hitelezési szabályok, eljárás, monitoring szigorítására, er sebb kontrolljára van szükség. A megfelel eszközök kiválasztásában és alkalmazásában azonban Lengyelország, Magyarország és Csehország esetén is lényeges különbségek voltak megfigyelhet k. Lengyelországban az önkormányzatok további eladósodását meggátolandó, els sorban adminisztratív limiteket, korlátokat vezettek be a hitelfelvétellel kapcsolatosan 1998-ban: el írták, hogy az éves adósságszolgálat és az önkormányzat vállalt harmadik személy javára41 vállalt garanciák értéke nem haladhatja meg a bevételek 15%-át, a teljes hitelkinntlev ség értéke pedig a bevételek 60%-át. Korlátozták a külföldi hitelfelvétel lehet ségét is, illetve – az ország jelent s eladósodottsága miatt – az önkormányzatok hitelfelvételi lehet ségét a teljes lengyel adósság alakulásához kötötték, azaz amennyiben a konszolidált államadósság eléri a GDP 50%-át, az önkormányzatok adott évi hitelfelvétele (arányaiban) nem haladhatja meg a költségvetését Kopa ska [2004]. Csehországban az adminisztrarív, bürokratikus korlátok helyett inkább preventív, a bankok önkormányzati hitelkihelyezési kockázatának megítélését megkönnyít intézkedéseket, szabályokat hoztak. Új, szigorúbb rendelkezések lépek életbe 2000-ben a helyi önkormányzatok költségvetésével kapcsolatban: a folyó költségvetésnek minden esetben egy megalapozott, középtávú pénzügyi terven, el rejelzésen kell alapulni, a tervezés során törekedni kell a költségvetés egyensúlyának biztosítására, illetve bizonyos mértékben a folyamat során figyelembe kell venni a fels bb kormányzati szintek költségvetésének prioritásait, lehet ségeit akár egy utólagos revízióval, változtatással is. A 15000 f feletti települések számára kötelez jelleggel küls auditot írtak el , illetve szigorúan szabályozták és korlátozták az önkormányzatok által harmadik személy kötelezettségeiért vállalható garancia módját és mértékét. Magyarországon, ahol a recesszió már 1995-ben bekövetkezett - a térségben els ként – 1996-ban lépett életbe az „Önkormányzati cs törvény”42. A törvény, a térség országainak körében egyedülálló, úttör módon egy ún. adósságrendezési folyamatot, eljárást határoz meg, amely célja az önkormányzatok pénzügyi helyzetének rendezése, helyreállítása, a pénzügyi problémák megoldása, a hitelez k érdekének védelme mellett. A törvény világossá teszi, hogy az önkormányzatok hitelfelvétele mögött nem áll semmiféle implicit kormányzati garancia sem, és az önkormányzatoknak viselniük kell esetleges rossz pénzügyi döntéseik következményeit. A szabályozás a következ célok megvalósulását kívánta el segíteni Kopányi – Vígvári [2003]:
©
39 A 90-es évek közepén kb. 10 ilyen esetet regisztráltak Balás-Heged s [2004] 40 Kameníkova [2004], 136.o. 41 Például önkormányzati tulajdonú vállalkozások 42 1996. évi XXV. tv.
194
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
az önkormányzatok fizet képességének helyreállítását a fizet képesség helyreállítását szolgáló adósságrendezési eljárás szabályozását • a hitelez k követelésének lehet ség szerint vagyonarányos kielégítését • az adósságrendezési folyamat során a kötelez önkormányzati feladatok ellátásának biztosítását • az önkormányzatok felel s gazdálkodásának kikényszerítését Az önkormányzati törvény 1996-os módosítása el írja a kölcsönt ke-bevonásból származó adósságszolgálat43 maximális éves nagyságát: ennek értéke nem haladhatja meg az ún. korrigált saját bevételek44 értékének 70%-át. Egyes vélemények szerint ez az el írás olyan mértékben volt „óvatos”, és el vigyázatos, hogy az önkormányzatok közel felét gyakorlatilag teljesen elzárta a hitelpiacoktól Heged s – Balás [2004]. Az 1997-ben életbe lépett T kepiaci törvény közvetetten szabályozta az önkormányzati kötvények kibocsátását és forgalmazását is, bár különbség más hitelviszonyt megtestesít értékpapírokkal szemben csak a törvény mellékleteként elkészült „különleges információszolgáltatási” kötelezettséggel kapcsolatban jelenik meg. Nyilvános kibocsátások esetén a minimális értékhatár 10 millió Ft. Mivel a T kepiaci törvény nem rendelkezik az önkormányzati kötvények zártkör kibocsátásáról, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet hozott ezzel kapcsolatosan rendelkezéseket: a kibocsátás minimális értékét például 5 millió Ft-ban határozta meg. Az önkormányzati költségvetés készítésével kapcsolatban pedig két éves el zetes költségvetési terv megalkotását írták el , szabályozták az önkormányzati eszközértékelés módját, az Állami Számvev szék pedig – bár els sorban a jogi és nem hatékonysági szempontból - jogosult lett az önkormányzati költségvetés id szakonkénti ellen rzésére. • •
8. Záró gondolatok: Tanulságok és lehet ségek Rövid tanulmányomnak – részben a rendelkezésre álló, nem tökéletesen összefügg , pontos és messze nem standard szerkezet , min ség adatok rendelkezésre állása, részben terjedelmi okoknál is fogva – nem lehetett, de nem is volt a célja lépésr l-lépésre, részletesen leírni, statisztikai mutatószámok segítségével kvantifikálni, összehasonlítani a vizsgált kelet-közép-európai országok önkormányzati hitelpiacának és ezen belül önkormányzati kötvénypiacának jellemz it. A f bb közös vonások, a jelent sebb változások, trendek felkutatása, beazonosítása révén azonban levonhatók bizonyos következtetések és tanulságok az eltelt b egy évtizedr l. Úgy gondolom azonban, hogy nem lehet általános érvény és mindenkor érvényes következtetéseket és igazságokat kimondani, nincsen tehát semmiféle „titokzatos recept” arra vonatkozóan, hogy a piacgazdaságba való átmenet során egy országnak milyen stratégiát kell követnie például ahhoz, hogy jól m köd és hatékony önkormányzati hitel- és t kepiacot alakítson ki.45 A szükséges lépések minden esetben a konkrét szituációtól, az adott ország helyzetét l, lehet ségeit l, nyitottságától függnek és egy részletes és mindenekel tt komplex elemzést, akcióprogramot igényelnek. A múlt – és talán egy kicsit a tanulmányomban bemutatott országok hitelpiacának története, elemzése is – megtaníthat minket arra, hogy akár egy hasonló átalakulással küzd , de mégis teljesen más és egyedi ország esetében is – ha a válaszokat automatikus tudni nem is fogjuk – megfelel és lényeges kérdéseket tehessünk fel, és beazonosíthassuk, rátalálhassunk azokra a lényeges, kritikus problémákra, amelyek veszélyeztethetik vagy akár el segíthetik a kívánt cél elérését. Vizsgálatom alapján els sorban a következ tanulságokat emelném ki: Az önkormányzati költségforrás-bevonás els sorban beruházási célt kell, hogy szolgáljon. Ahhoz, hogy ez a feltétel teljesíthet és kontrolálható legyen, mindenképpen szükséges az önkormányzati
43 Ide sorolódik a lízing és a harmadik fél javára vállalat garancia is. 44 Korrigált saját bevétel= saját bevételek – rövid lejáratú kötelezettségek 45 Jól m köd és hatékony piacról véleményem szerint akkor beszélhetünk, ha az önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás – a tanulmány els fejezetében részletesen bemutatásra került- közgazdasági el nyei kiaknázhatók és élvezhet k.
195
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
költségvetés folyó és beruházási költségeinek, bevételeinek nem csupán elkülönítése, hanem külön költségvetésben való szerepeltetése is, ahogy ez gyakorlat Nyugat-Európa számos országában is Swianiewicz [2004]. Az önkormányzati hitelpiac kialakulásában és a kölcsönt ke-források kisebb önkormányzatok számára való elérhet ségében jelent s szerepet játszhat egy viszonylag stabil, kiszámítható önkormányzati finanszírozási rendszer kialakítása a központi kormányzat részér l, mint ezt Lengyelország példája is mutatja. Az önkormányzati hitelpiac- és t kepiacnak nem szabad csupán az állami beruházási támogatások „kiegészít piacának” lennie, az olcsó állami forrásokkal szemben az önkormányzati beruházások hatékonyságnövel szerepét betölthet piaci források eleve versenyhátrányban vannak. Az önkormányzati hitelek mögötti feltételezett implicit kormányzati garancia csapdáját elkerülend , lényeges törvényileg is szabályozni az önkormányzat fizetésképtelensége esetre vonatkozó eljárást és annak következményeit, ami egyben visszatartó er t is jelenthet a felel tlen mérték önkormányzati eladósodással szemben. Jól m köd és minden szerepl által elérhet hitelpiac kialakítása jóval nehezebb és nagyobb összefogást igényl feladat olyan elaprózott településszerkezettel rendelkez országok esetén, mint Csehország és Magyarország. Természetesen ebben a struktúrában is kialakítható a kötvénykibocsátások során er teljesen érvényesül a méretgazdasági el nyöket kiaknázni tudó megoldás, az önkormányzatok er inek egyesítése, kooperáció révén. Az önkormányzati kötvény – mint a kölcsönforrás-bevonás egyik eszköze – ne csupán egy lehet ség legyen a bankok számára arra, hogy bizonyos költség, illetve szabályozási megfontolásokból hiteleiket ebben a formában értékesítsék az önkormányzatok számára. Ebben az esetben, mint ugyanis a kötvény, mint „álruhába bújtatott hitel” elveszíti majd minden el nyös tulajdonságát, ami egyrészt lehetséges vásárlói köre, másrészt piacképessége okán fennáll. Az önkormányzati kötvény piacképességének növeléséhez szükségesnek tartom egy likvid, viszonylag alacsony tranzakciós költségekkel m köd másodlagos piac kialakítását. Jól definiált, célzott beruházási célok esetén a nyilvános kibocsátású kötvényeknek jelent s szerepe lehet a helyi, magán megtakarítások összegy jtésében és egyben közvetetten lehet séget is teremthet a civil szféra bevonására az önkormányzati finanszírozásba.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10. 11.
12.
13. 14.
15.
16.
17.
18.
© 196
9. Irodalomjegyzék Balás, G.- Heged s J. (2004): Local government borrowing in Hungary, In: Swianiewicz, P. (eds.): Local government borrowing: Risk and rewards. Open Society Institute, Budapest. Dafflon, B. (2002): Local public finance in Europe: Balancing the budget and controlling debt. Studies in fiscal federalism and state-local-finance series, Edward Elgar, CheltenhamNorthampton. Freire, M. – de la Torre, A. – Huertas, M. (1999): Credit rating and bond issuing at the subnational level. Training Manual, The World Bank, Washington. Kamenikova, V. (1999): Fiscal decentralization in the Czech Republic, The Urban Institute, Washington DC Kopa ska, A. - Levitas, T. (2004): The regulation and development of sub-sovereign debt market in Poland, In: Swianiewicz, P. (eds.): Local government borrowing: Risk and rewards. Open Society Institute, Budapest. Kopányi, M. – Vigvári, A. (2003): Az önkormányzati szektor forrásbevonó képességének növelésével kapcsolatos gazdaságpolitikai kérdések. Pénzügyi Szemle 11. sz., 1071-1088. o. Ježek, V. – Marková, H. – Vá a, L. (2004): Local government borrowing in the deregulated market of the Czech Republic, In: Swianiewicz, P. (eds.): Local government borrowing: Risk and rewards. Open Society Institute, Budapest. Levitas, T. (1999): The political economy of fiscal decentralization and local government finance in Poland 1989-1999, The Urban Institute, Washington DC Makay, M. (2004): The prospects for municipal revenue bonds, In Kopányi, M., Wetzel, D., El Daher, S. (eds.) Intergovernmental finance in Hungary. Local Government and Public Service Reform Initiative, Budapest. Musgrave, R. (1959): The theory of public finance, McGraw-Hill, New York. Oliveira, J., D. – Martinez-Vazquez, J. (2001): Czech Republic. Intergovernmental fiscal relations in the transation, World Bank technical paper (517), Washington DC. Noel, M. (2000): Building subnational debt markets in developing and transition economies. The World Bank, Policy Research Working paper 2339, Washington DC Péteri, G. (eds.) (1995): Public Government Economy. World Bank Working Papers, Budapest Peterson, G. (2000): Building local credit systems. The World Bank, Municipal finance Background series 3, Washington CD Peterson, G. – Matoušková, Z. – Ta jman, P. (1997): Monitoring Report, Municipal Infrastructure Program, Czech Republic. USAID, Prague Pigey, H.,J.(1999): Fiscal decentralization and local government finance in Hungary 19891999, The Urban Institute, Washington DC Swianiewicz, P. (2004): The theory of local borrowing and the West-European experience in Local government borrowing: Risk and rewards, ed. Swianiewicz, P., Open Society Institute, Budapest Vígvári, A. (2002) Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek, Budapest. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
197
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
GÁTHY Andrea1 FENNTARTHATÓSÁG KONTRA VERSENYKÉPESSÉG A MAGYAR MEZ GAZDASÁGBAN2
fenntartható gazdasági növekedést, több és jobb min ség munkahelyet, valamint nagyobb társadalmi kohéziót képes biztosítani.” (EC, 2001a, p.1.). A dokumentum nagyra tör középtávú gazdasági és társadalmi célkit zései az egyre er söd nemzetközi versenyben való helytállást hivatottak biztosítani. A versenyképességet nem definiálva a dokumentum a tudásalapú társadalom kialakításának, meg rzésének és fejlesztésének a jelent ségére helyezi a hangsúlyt. E szerint a nemzetek, az Unió versenyképességének a kulcsa az innovatív, jól képzett, kreatív társadalom, mely megfelel szociális infrastruktúrát biztosít a gazdaság számára.
A fenntarthatóság és a versenyképesség egyaránt f célkit zése az Európai Uniónak. A Közös Agrárpolitika szintén a fenntartható és versenyképes mez gazdaságot preferálja. Célok és elvek szintjén a két fogalom párhuzamosan jelenik meg nemzetközi dokumentumokban is, s a köztük lév ellentmondásokra nem fordítanak kell figyelmet. A versenyel nyök és -hátrányok bemutatására leginkább a jövedelemtermel képességet, naturális és gazdasági hatékonysági mutatókat használnak, mely mutatók gazdasági szempontból ugyan megfelel ek, azonban nem tartalmazzák a mez gazdasági termelés pozitív, sok esetben negatív környezeti és társadalmi hatásait. Jelen tanulmányban az EU és hazánk szintjén elemzem a versenyképesség és a fenntarthatóság problematikájának megjelenését a f bb uniós és a magyar mez gazdaságra vonatkozó dokumentumok alapján. Majd a magyar mez gazdaságnak a fenti szempontok alapján történ részletes vizsgálatával foglalkozom. Tárgyszavak: fenntartható fejl dés, versenyképesség, nemzeti fenntartható fejl dési stratégiák, versenyképes mez gazdaság 1. Célok és ellentmondásaik az Európai Unióban
Az Európai Unió versenyképes és fenntartható társadalom és gazdaság kialakítására törekszik. Ezt támasztja alá, hogy az utóbbi években megfogalmazott stratégiai dokumentumai – a Lisszabonban (2000) valamint a Göteborgban (2001), majd Barcelonában (2002) elfogadott stratégiák – e két célkit zésnek való megfelelés érdekében születtek. A nemzetközi verseny er södése, az USA-val szembeni lemaradás leküzdésének igénye, a gazdasági pozíciók meger sítésének és javításának kényszere markánsabb középtávú gazdasági célokat eredményeztek uniós és tagállami szinten is. Ett l szinte teljesen függetlenül csak ezzel párhuzamosan fordítanak figyelmet a globális ökológiai problémák leküzdésére, megoldására, holott ha a társadalmi és gazdasági problémák kezelését hosszú id horizontra is kiterjesztenék a két problémaegyüttes összefüggései és ellentmondásai is fényre kerülnének. A versenyképesség alapvet en rövid- illetve középtávú céljainak megfogalmazása során gyakran figyelmen kívül hagyják a hosszú távú környezeti szempontokat. Számos esetben ez nem csak véletlen, hiszen a kiterjedt id horizontú környezeti érdekek sok esetben rövidtávon versenyképességi hátrányt jelenthetnek a vállalatoknak, illetve a gazdaságnak. Azonban az élj a mának gondolkodásmód távolról sem tekinthet felel sségteljes vállalati stratégiának, gazdaságpolitikának. A két stratégiai célkit zés egymástól független, elkülönített kezelése nagy dilemmája az Európai Uniónak, s eddig csak igen halvány kísérletet tettek a probléma feloldására, amikor is a Lisszaboni Stratégiához kapcsolva a Göteborgi stratégiát, az el bbit mintegy kiegészítették a környezeti pillérrel. Versenyképességi célok
Az Európai Unió 2000-ben hirdette meg a Lisszaboni Stratégiát (LiS), melynek f célkit zése, hogy 2010-re „az Unió a világ legversenyképesebb és dinamikus, tudásalapú társadalma legyen, amely 1 GÁTHY Andrea
[email protected] Telefon: (36-52) 508-444 / 88161 Agrárgazdaságtani és Közgazdaságtani Tanszék Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. 2A tanulmány az OTKA T-046704 sz. pályázatának támogatásával készült.
©
198
A lisszaboni stratégia egy átfogó – gazdasági és társadalmi szempontból – hosszú távú terv, mely az európai gazdasági térségnek az amerikai és ázsiai gazdasági régiótól való lemaradását hivatott csökkenteni és felszámolni. A LiS egymással párhuzamosan az alábbi területekre határoz meg célokat (Gács, 2005, 207. o.): 1. versenyképességet el segít reformok; 2. kutatás, fejlesztés, innováció és infokommunikáció; 3. foglalkoztatás és képzés; 4. társadalmi kohézió; 5. természeti környezet védelme. A versenyképesség javítása kapcsán célokat fogalmaztak meg a telekommunikáció és a közszolgáltatások, a közlekedés és a szállítás, valamint a pénzügyi szolgáltatások liberalizációjára. Továbbá a vállalatok alapítására, szabályozására és az állami támogatások versenypolitikai szerepére vonatkozóan. Ahogyan azt Gács is összefoglalja „a LiS párhuzamosan kíván követni számos célkit zést (a termelékenység javítása, a foglalkoztatás növelése, a kutatás és fejlesztés el segítése, a szociális kohézió növelése, a természeti környezet fokozott védelme stb.) anélkül, hogy a stratégia megalkotói e dimenziók közötti viszonnyal … minimális mértékben is számot vetettek volna.” (Gács, 2005, 212. o.) A stratégia (LiS) középidej értékelése 2005-ben kezd dött, mely során a Bizottság újrafogalmazta a célokat a hátralév id szakra. A stratégia kulcsproblémája továbbra is a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, a gazdasági reform, a társadalmi kohézió megteremtése és a környezeti kérdések. Kiemelend az a tény, hogy az eredeti Lisszaboni Stratégiában jószerivel figyelmen kívül hagyták a fenntarthatóság kérdéskörét, s a Barcelonai Európai Tanács által kib vített dokumentumban is éppen csak említésre kerül az Unió fenntartható fejl dési stratégiája az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint a közlekedés és a GDP növekedésének szétválasztása kapcsán. Ez utóbbi módosítás a Göteborgi Európai Tanács határozata alapján született, mely a célokat kiegészítette a környezeti pillérrel ezáltal létrehozva az Unió fenntartható fejl dési stratégiáját.
Mindenesetre, a „lisszaboni célok” és a fenntarthatósági törekvések közötti ellentmondások felszínre kerülése az egyes országokban is megfigyelhet , és a két stratégia felülvizsgálata feltehet en nemzetközi szinten is világosabbá teszi a különböz célok összefüggéseit, s újabb lendületet ad a „pillérek” összehangoltabb építésének. Nem véletlen, hogy a LiS sem vállalkozott a versenyképesség makrorégióra vonatkozó definiálására, hiszen míg egyes vállalatok esetén számokkal alátámasztott módon mérhet és bizonyítható azok egymáshoz viszonyított versenyképességi el nye vagy hátránya, addig egy ország, vagy gazdasági térség esetében a mérés és a számszer sítés már sokkal nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható. A lisszaboni stratégiában foglalt célok számszer sítésére számos mutatót dolgoztak ki, melyek közül az országok átfogó versenyképességi teljesítményének mérését illet en általánosan elfogadott, hogy azt az országot tekintik versenyképesebbnek, amely nemzetgazdasági szinten nagyobb termelékenységet tud felmutatni, mint társai (például az egy f re es GDP tekintetében). Bár már többen rámutattak a GDP hiányosságaira, többek között, hogy nem veszi figyelembe a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, nem jelzi a természeti t kében bekövetkezett változásokat, nem számszer síti a természet 199
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
által nyújtott szolgáltatásokat, továbbá a cs végi környezetvédelemmel támogatják a környezetszennyez tevékenységet is. Míg a megel z , takarékos energia- és anyagfelhasználás negatívan hat a GDP-re, bár ez esetben a GDP csökkenésével n a jólét. (Szlávik, 2005)
környezetet ígér — egy olyan társadalmat, amely jobb életmin séget nyújt számunkra, gyermekeink és unokáink számára” (EC, 2001a). A fenntarthatóság három pillére (gazdaság, társadalom, környezet) összhangjának alapvet fontosságát emeli ki, ami a kés bbi anyagokban is rendre visszatér – sokszor sokféleképp értelmezett – motívum.
A fentiek ellenére a GDP a tagállamok nemzeti fenntartható fejl dési stratégiáinak célrendszerében is hangsúlyos szerepet kap. A nemzeti stratégiák célrendszere igen összetett és szerteágazó. A gazdasági célok általában az egyes gazdasági szektorokhoz kapcsoltan jelennek meg, és többnyire a gazdasági növekedést célozzák meg. Szinte valamennyi stratégiában f célkit zésként szerepel az egy f re es bruttó hazai termék értékének növelése (lásd: SSESD 2000, p. 27; Danish Gov., 2002, p. 80.). A fenntarthatóság mint cél
1987-ben a Közös Jöv nk címmel kiadott ENSZ dokumentum, az ún. Brundtland Jelentés bevezette a fenntartható fejl dés koncepcióját. A dokumentum a fogalom egyik alapvet jellegzetességének tekintette a környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatok összehangolt kezelésének szükségességét. A megvalósítás eszközrendszerének egyik elemeként már ez a dokumentum is több helyen felhívja a figyelmet az új típusú fejlesztési stratégiák készítésének szükségességére: „A világnak gyorsan ki kell dolgozni olyan fejlesztési stratégiákat, amelyeknek segítségével az egyes országok kiszakadnak a jelenlegi, gyakran romboló fejl dési folyamatukból …”. (WCED, 1988, 75. o.)
1992-ben az ENSZ Környezet és Fejl dés Konferenciája (Rio de Janeiro) a Feladatok a XXI. Századra (Agenda 21) cím dokumentumban konkrétabb formában fogalmazta meg ezt az ajánlást: „A kormányok … alkalmazzanak … nemzeti stratégiát a fenntartható fejl dés érdekében …. A stratégiának a nemzet különböz ágazati gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi irányelveire és terveire kell épülnie, és összhangba kell hoznia azokat”. (UNCED, 1992, 72-73. o.) 1996-ban az OECD a Milyen legyen a 21. század? („Shaping the 21st Century”) 2005-öt jelöli meg, amikorra minden országnak ki kell dolgoznia fenntartható fejl dési stratégiáját és meg kell kezdenie annak megvalósítását. (OCDE, 2001) 1997-ben az ENSZ Közgy lésének Rendkívüli Ülésszaka (UN Rio+5), még szorosabb határid t szabott, és célként t zte ki, hogy 2002-re valamennyi ország vezessen be nemzeti fenntartható fejl dési stratégiát, az Agenda 21-nek megfelel en.
2000-ben a Millennium Csúcson a világ vezet politikusai elfogadták az Ezredforduló Fejlesztési Célkit zései cím dokumentumot, amely 2015-re nyolc konkrét célt fogalmazott meg. Ezek között szerepel a környezeti fenntarthatóság biztosítása (7. pont), melynek els követelménye a „fenntartható fejl dés elveinek integrálása az országok politikáiba és programjaiba és a környezeti er források csökkenésének visszafordítása”. (UNDP, 2000) 2002 augusztusában Johannesburgban az ENSZ Fenntartható Fejl dés Világkonferenciája határozatot hozott, hogy „az államoknak azonnali lépéseket kell tenniük, hogy el rehaladást érjenek el nemzeti fenntartható stratégiájuk megfogalmazása és kidolgozása terén, és 2005-ig kezdjék meg azok végrehajtását”. (WSSD, 2002, p. 77.) Az Európai Unió Fenntartható Fejl dési Stratégiája
1999-ben a Helsinki Európai Tanács megbízta az Európai Bizottságot, hogy készítsen javaslatot egy a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat harmonizáló hosszú távú stratégiára. Az Unió 2001ben a Göteborgi Európai Tanács alkalmával fogadta el a stratégia ’bels komponensét’ (sokszor ezt emlegetik Stratégiaként), majd 2002-ben a Barcelonai Európai Tanács a stratégia ’küls dimenzióját’ is megfogalmazta. E két dokumentum együttesen alkotja az EU átfogó fenntartható fejl dési stratégiáját. A Stratégia a fenntarthatóság átfogó, a szokásosnál szélesebb kör felfogását hangsúlyozza: „A fenntartható fejl dés az Európai Unió számára a társadalom egy hosszú távú, pozitív vízióját nyújtja, amely sikeresebb és igazságosabb, és amely egy tisztább, biztonságosabb, egészségesebb
©
200
Új politikai irányvonalat ajánl, amely az egyes részpolitikák összehangolását teszi lehet vé annak érdekében, hogy a sokszor ellentmondásos célkit zések közötti megfelel kompromisszumok megszülethessenek. A korábban jellemz ágazati megközelítés helyett célkit zéseit a fenntarthatóság legfontosabb problémái köré csoportosítja. Hat, a fenntarthatóságot veszélyeztet területet jelöl meg: i) éghajlatváltozás; ii) az emberi egészséget fenyeget veszélyek; iii) a szegénység és a társadalmi kitaszítottság; iv) a lakosság elöregedéséhez kapcsolódó problémák; v) a biológiai változatosság csökkenése; vi) a szállítás egyre zsúfoltabbá válása. (EC, 2001b) A Stratégia ’küls dimenziója’ (EC, 2002) számot vet a globalizációval, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel és szándékával, hogy a fenntartható fejl dés élharcosa maradjon. A hetvenes évek elejének elkülönült környezetpolitikáitól, az ezeknek az ágazati politikákba történ beépítésére való törekvéseken át, az ezredfordulóra – az Unió és a tagállamok szintjén egyaránt – eljutottunk az átfogó fenntartható fejl dési politikák, illetve azok intézményesült formái, a nemzeti fenntartható fejl dési stratégiák kidolgozásáig és a megvalósítási folyamat elindításáig. Az EU 23 tagállama – Ciprus és Magyarország kivételével valamennyi ország – elkészítette nemzeti fenntartható fejl dési stratégiáját (nffs), s némelyikük (Egyesült Királyság, Szlovénia) már több év tapasztalat alapján értékelte és egyszer vagy kétszer át is dolgozta azt. 2. A versenyképesség és a fenntarthatóság a magyar mez gazdaságban
A versenyképesség és a fenntarthatóság kett s célja hazánkban is megjelenik. A gazdaságunk versenyképességének növelése állandó célja a különböz gazdaságpolitikai dokumentumoknak. A fenntarthatóság szintén megjelenik tervekben és programokban, ennek ellenére elveinek teljesülése még határozottan nem érzékelhet . A tanulmány következ részében, a címnek megfelel en a mez gazdaságra fókuszálva vizsgálom a versenyképességi és a fenntarthatóság célok párhuzamos megjelenését, valamint kísérletet teszek a magyar mez gazdaság mindkét szempontnak megfelel fejlesztési lehet ségeinek feltárására. Végül röviden ismertetem a hazánk mez gazdaságának fejlesztésére kidolgozott dokumentumokat. A versenyképes mez gazdaság hazai vizsgálata
A magyar mez gazdaság versenyképességének vizsgálatát általában gazdasági mutatók értékelésével végzik. A versenyel nyök és -hátrányok bemutatására leginkább a jövedelemtermel képességet, naturális és gazdasági hatékonysági mutatókat használnak, mely mutatók gazdasági szempontból ugyan megfelel ek, azonban nem tartalmazzák a mez gazdasági termelés pozitív, sok esetben negatív környezeti és társadalmi hatásait. A nemzetközi gyakorlatnak megfelel en az ágazat versenyképességi vizsgálata során nem fordítanak figyelmet a mez gazdaság pozitív, és gyakran negatív externális hatásaira. Jelen elemzés során az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2004. 8. számára támaszkodom, mivel e tanulmány az általam fellelhet és legátfogóbb a magyar mez gazdaság versenyképességére vonatkozóan. A Potori által szerkesztett „A f bb mez gazdasági ágazatok élet- és versenyképességének követelményei” cím , 2004-ben megjelent tanulmány f célja volt, hogy számszer sítse azokat a tényez ket, amelyek alapvet en befolyásolják az egyes ágazatok kül- és belpiaci élet- és versenyképességét. A szerz k definiálják az élet- és versenyképesség fogalmát. Eszerint abban az esetben életképes egy mez gazdasági vállalkozás, ha bel- és külpiacon egyaránt komparatív el nyöket élvez ágazatban m ködik, továbbá az aktuális jogszabályi és gazdasági környezetben, a rendelkezésre álló er források hatékony allokálásával a társadalom számára elfogadható, a 201
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
szokványostól nem eltér haszonra képes szert tenni. A meghatározást tovább gondolva a szabad, nyílt és kompetitív piacon, a társadalom számára elfogadható, a szokványosnál magasabb haszonra szert tenni képes vállalkozásokat versenyképesnek min sítették. (Potori, 2004) Az élet- és versenyképesség vizsgálataikat a komparatív el nyök elméletére, a termeléshez felhasznált er források alternatív költségeinek összehasonlítására alapozták. Vizsgálataikat a búza-, kukorica-, napraforgó-, paradicsom-, alma- és tejtermelésen túl a sertés- és csirkehízlalásra végezték el. Jelen tanulmánynak nem tárgya bemutatni a kutatás eredményeit (melyek leginkább a termelés különböz költségtényez ivel és az árakkal foglalkoznak), azonban a fenntarthatóság követelményeihez kapcsoltan kiemelek néhány, a szerz k véleménye szerint a versenyképességet meghatározó tényez t, ezzel is el térbe helyezve a kapcsolatot a versenyképes és a fenntartható gazdálkodás között.
A tanulmány is alátámasztja, hogy az iparszer mez gazdasági termelés már nem életképes. Mind a kül-, mind a belpiacon a megbízható, min ségi termékeket keresik a vásárlók. Ezt a tendenciát az uniós szabályozások is el segítik, az állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés a gazdálkodók érdeke, több esetben a támogatások kifizetése is ezen szabályok betartásának függvénye. Azontúl, amely gazdálkodó nem tartja be a szabályozásokat, az versenyhátrányba is kerül. A tanulmány az almatermesztés esetén figyelmeztet az egyéni és kis gazdálkodók hátrányos helyzetére a piacon. Véleményem szerint a zöldség- és gyümölcstermesztés megszervezése, a gazdálkodók koordinálásának megoldása, TÉSZ-ek és BÉSZ-ek szervezése nagy el relépést jelentene, s jobb helyzetbe hozná a termel ket a bel- és a külpiacokon is. A vizsgálat egyik hiányossága a fenntarthatóság tekintetéb l, hogy a munkatényez t csak és kizárólag mint inputtényez t kezeli, s ezáltal természetesen célja annak minimalizálása, így a termelés intenzifikálása, amely már a gazdálkodás nem fenntartható módja. Továbbá ez a felfogás a társadalmi érdekekkel is szemben áll, mivel a munkahelyek számának csökkenését eredményezi. Az álláslehet ségek besz külése pedig a vidéki területek népesség-csökkenéséhez vezet. Pozitívumnak fogható fel, hogy általában a m trágya- és a növényvéd szer-ráfordítások csökkentésére törekszenek, azonban ennek még mindig csak a költségcsökkentési cél az oka, nem pedig a környezet terhelés csökkentése. S pont ez az, ami a veszélyt is jelenti, hiszen az olcsóbb vegyszerek általában sokkal ártalmasabbak a környezetre, mint a drágább, speciálisabb társaik.
Nem lehetünk elégedettek, nem állhatunk meg ezen a szinten, s a versenyképességi vizsgálatoknál is be kell építenünk a fenntarthatóság elvét. Figyelmet kell fordítanunk a rövid távú gazdasági érdekeken túl a hosszú távú társadalmi és környezeti kérdésekre is. Figyelembe kellene venni a helyi érdekeket is. A vizsgált gazdaságnak a környezetére gyakorolt pozitív és negatív hatását is számszer síteni kell, mind a természetre, mind a társadalomra vonatkoztatva. A fenntartható mez gazdaság Magyarországon
Magyarországon a fenntartható agrárfejl dés megvalósításával kapcsolatos kutatási programot Láng István vezette, mely vizsgálat eredményeit 1995-t l az „AGRO 21” füzetekben publikálták. Az összegz kiadvány tartalmazza az agrárgazdaság fenntartható fejl désének tudományos megalapozását, bemutatja a megvalósítás ajánlott lépéseit és feladatokat fogalmaz meg, javaslatokat tesz a végrehajtás érdekében.
A kilencvenes évek közepén szakért k megfogalmazták, hogy „a fenntartható agrárfejl dés csak úgy valósítható meg Magyarországon, ha a társadalom, illetve a nemzetgazdaság minden rétege és területe szintjén megvalósítják a fenntarthatóság alapelveit. Ha a társadalom egésze környezetromboló és er forrás-pazarló termelési és fogyasztási eljárásokat alkalmaz, akkor az agrárágazat önmagában nem képes a megújulásra. Vagyis a társadalom- és a gazdaságpolitika teljes vertikumát a fenntartható fejl dés koncepciójának megfelel en kell kialakítani.” (Láng et al., 1995, 17. o.) A magyar agrárgazdaság fenntarthatóvá tétele érdekében a következ elveket fogalmazták meg:
©
202
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
legyen környezetkímél , er forrás-takarékos,
egészséges élelmiszert és takarmányt állítson el ,
tegye érdekeltté a gazdálkodók jelen és jöv generációit a termelésben, segítve a falusi térségek népességmegtartó képességét, járuljon hozzá a vidék fejl déséhez.
A mez gazdasági termelés a vidéki élet természetes része, a vidék megmaradásának egyik alapvet feltétele. A jól m köd , versenyképes mez gazdaság munkalehet séget, megélhetést biztosít a vidéki lakosság számára. Annak érdekében, hogy a fenntarthatóság szemléletének is megfelel termelés folyjék, a környezet és a társadalom szempontjából fontos elveket is be kell tartani a gazdasági érdekeken túlmen en. Éppen ezért nem elfogadható a versenyképesség kizárólag gazdasági (termelékenységi és jövedelmez ségi) mutatókkal történ elemzése. A fenntartható agrárfejl dés koncepcióját, lényegét a következ képpen fogalmazták meg a tanulmányban: „olyan gazdasági növekedésr l van szó, amely harmonizál a természeti er források regenerálódásával és a környezetterhelés asszimilációs képességével. Ezzel elérhet a folyamatos, mennyiségében korlátozott, de min ségében korlátlan gazdasági növekedés – amely alapja az érdekek, törekvések érvényesítésének –, a természeti er források és a tágan értelmezett környezet óvása, végeredményben az egészségesebb emberi környezet és táplálkozás, az élet min ségének javulása.” (Láng et al., 1995, 17. o.). A fenti koncepció sikerességének kulcsa, hogy széles körben ismertté kell válnia, mind az agrárszakemberek, mind a fogyasztók, a mez gazdasági termékek vásárlóinak körében. 3. A magyar mez gazdaság helyzetértékelése és fejlesztési lehet ségei
A mez gazdaság fenntarthatósági koncepciójának kialakítása során elengedhetetlen megvizsgálni, értékelni hazánk agrárgazdaságát és az azt meghatározó körülményeket. A következ kben a fenntarthatóság elvéhez ragaszkodva elemzem, hogy milyen relatív el nyökkel, hátrányokkal rendelkezik az ágazat és milyen veszélyek fenyegetik, valamint milyen lehet ségek kínálkoznak a fenntartható és versenyképes mez gazdaság megvalósítására. (1. ábra) A mez gazdaság el nyeit, hátrányait, a fejlesztésének korlátait és lehet ségeit a fenntarthatóság pilléreihez kapcsoltan tüntetem fel. A pillérek összefüggését, egymáshoz való viszonyát, egymásba ágyazottságát a három egymásba illeszked kördiagram szemlélteti. A gazdasági rendszer a társadalmon belül lehet életképes, annak alrendszere, a kett együttese pedig a környezetbe ágyazva m ködhet, m ködik. Éppen ezért valamelyik pillérhez kapcsolódó probléma kihat a többi rendszer állapotára. Bár els megközelítésben egy a mez gazdaság számára el nyös lehet ség, vagy más esetben hátrány konkrétan köthet valamely pillérhez, de annak következménye mindig hatással lesz a többi dimenzióra. Lényegében csak ökológiai fenntarthatóság létezik, ezért olyan gazdasági és társadalmi rendszert kell kiépítenünk, amely kielégíti a társadalom igényeit a környezeti szempontokat, határokat figyelembe véve. A mez gazdaság értékelése során Szabó 2002-ben elhangzott „A magyar mez gazdaság kilátásai az Európai Unióban” c. el adására támaszkodtam. (Szabó, 2002)
Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kit n földrajzi, természeti és ökológiai adottságokkal rendelkezik. Hazánk fekvése és természeti adottsága rendkívüli lehet séget biztosít a sokszín mez gazdasági termelés megvalósítására. Talajaink a nyugat-európai szinthez viszonyítva kevésbé szennyezetek, köszönve a viszonylag rövidebb ideig tartó intenzív mez gazdálkodásnak (a magyarországi növénytermesztés intenzív kemikáliázása a hatvanas évek közepét l volt jelent s). A relatíve jobb min ség talaj a mez gazdaság által el állított termékek – élelmiszer, élelmiszeralapanyag, ipari nyersanyag – potenciális versenyképességét növeli. A kedvez ökológiai adottságok és a kevésbé szennyezett talaj els megközelítésben környezeti el nynek tekinthet , azonban társadalmi és gazdasági versenyel nyöket indukálnak.
203
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
1. ábra: A magyar mez gazdaság helyzetértékelése a fenntarthatósághoz igazodva
A vidéken tapasztalható magas munkanélküliség jelenti a legnagyobb társadalmi problémát. Ráadásul a regisztrált munkanélküliek számát jóval meghaladja a valós munkanélküliek aránya, akik hagyományosan mez gazdasági termelést folytattak. A vidéki területek népesség csökkenésének f oka a munkalehet ségek hiánya, ez pedig a környezet leépülését eredményezheti, hiszen ha elnéptelenedik a vidék nem lesz aki m velje s gondozza azt. Ráadásul a társadalmi és környezeti problémán túl igen jelent s gazdasági terhet is jelent, hogy leginkább az elmaradott térségek esetében magas a munkanélküliség. A mez gazdasági népesség korösszetétele és nem megfelel képzettsége is súlyos gyengesége, versenyhátránya a magyar agrárgazdaságnak, vidéknek és ezek e körülmények további társadalmi és környezeti problémákat okoznak. A vidéki infrastruktúra fejletlensége tovább sz kíti a lehet ségeket, ennek a helyzetnek a megoldása a legsürget bb.
El nyök
Gyenge gyepterületek
Hátrányok
Kedvez ökológiai adottságok
Társadalmi pillér
Kevésbé szennyezett talaj
Magas munkanélküliség
Gazdasági pillér
Pozitív külkereskedelmi szaldó
Szigorú EU szabályozások + hatásai
Termelési alapok és az üzemi struktúra
A vidéki infrastruktúra fejletlensége
Az EU-nak nem érdeke az új tagországok mez gazdaságának fejlesztése
Versenyképességi el nyök
A technikai és technológiai színvonal tovább romlása
A pénzügyi források jó kihasználása
A termel i összefogás er sítése
Alternatív álláshelyek teremtése
A többfunkciós mez gazdaság
Lehet ségek
A mez gazdasági életforma folyamatosan veszít társadalmi presztízséb l
A mez gazdasági termel k alacsony fokú kooperációs képessége
Ökológiai pillér
Korlátok
Forrás: saját ábrázolás
A nyugat-európaihoz viszonyítva alacsony földár, földbérleti díj és még az Uniós csatlakozásunk után is jelent s munkabér különbségek szintén versenyképességi el nyt jelentenek a mez gazdasági termékeink számára. Bár az említett versenyképességi er sségek els megközelítésben gazdasági el nyt eredményeznek, azonban egy jól prosperáló ágazatnak alapvet en pozitív hatása van a társadalomra is (pl. egy eredményes mez gazdasági vállalkozás számos vidéki lakosnak biztosíthat megélhetést), viszont a pozitív környezeti hatások mellett a környezetvédelmi szabályok nem megfelel betartásával a negatív externális hatások súlyosan terhelhetik a környezetet.
Hazánkban a turizmus mellett kizárólag a mez gazdaság tud felmutatni pozitív külkereskedelmi egyenleget, mintegy másfél milliárd USA dollárral magasabb mez gazdasági termékekb l az exportunk, mint az importunk. A magyar mez gazdaságnak ezt az er sségét és az el z ekben említett versenyel nyeit meg kell riznie és a lehet ségeket kihasználva tovább növelnie. Az Unióhoz történ csatlakozásunkkal szigorúbb, több esetben környezetvédelmi szempontból is határozottabb, merevebb szabályozás alá került a mez gazdaságunk. A megreformált Közös Agrárpolitika (CAP) már több alkalommal a támogatások kifizetését agrár-környezetvédelmi feltételek betartásához köti (pl. cross-compliance). A szigorúbb szabályozás az ökológiai fenntarthatóság megteremtésének feltételeit segíti el , mindamellett, hogy a társadalmi és a gazdasági hatásai is jelent sek. Gondoljunk csak az élelmiszerbiztonsági szabályozásokra, mely által a fogyasztó is meg lehet gy z dve arról, hogy jó min ség és egészséges élelmiszert vásárol. Az el nyökkel szemben sajnos a hátrányokat is számba kell vennünk, f leg a tisztánlátás szempontjából fontos, hogy a mez gazdaságunk gyenge pontjait is ismerjük. Sajnos gyepterületeink nem túl jó min ség ek, ezért a legeltetésre alapozott extenzív állattartás (amit az EU is támogat) nem valósítható meg megfelel eredményességgel, így versenyhátrányba kerülünk az Unión belüli is, s az azon kívüli piacokon is.
©
204
A termelési alapok és az üzemi struktúra szintén gyenge pontja a magyar mez gazdaságnak. Még mindig nagy gondot jelent a szükségesnél jóval alacsonyabb technikai és technológiai színvonal, a rendezetlen és elaprózott birtokszerkezet és a mez gazdasági termel k minimális tulajdonrésze az élelmiszeriparban és kereskedelemben. Az egyik legnagyobb hátrányunknak t nhet az a tény, hogy az EU fokozatosan leépíti a mez gazdaság támogatását. Ez azonban az el nyünkre is válhat, hiszen a fenntartható mez gazdaság megvalósítását teljes mértékben preferálja. Ily módon a hátrányból el nyt is kovácsolhatunk, ha a mez gazdaságot radikálisan megváltoztatva ráállunk a fenntarthatóság útjára. A hátrányokhoz kapcsolódva nagyon röviden összefoglalom, hogy milyen korlátokkal kell szembenézni agrárgazdaságunknak és ekképpen a vidéknek is. A technikai és technológiai színvonal további romlását jól átgondolt és célorientált gazdaságpolitikával lehetne megoldani. Ellenpéldaként a gazdáknak nyújtott gépvásárlási támogatást említeném, amelynek eredményeképpen sok esetben olyan gépek megvásárlására került sor, amelyek kapacitását ki sem használják. Az egyéni támogatás helyett ebben az esetben ésszer bb lett volna, nyugati példát követve társulásoknak nyújtani a kedvez hitelt, ezáltal biztosítva az új gépek megfelel kihasználtságát. A korlátok kapcsán már át is térünk a lehet ségek feltérképezésére. A termel i összefogás er sítésével, az elismert TÉSZ-ek, BÉSZ-ek, szövetkezetek és gépkörök számának jelent s növelésével jelent sen javulna az Uniós tagságból származó lehet ségek (pl. pályázatok, támogatások) kihasználtsága. Külön kiemelném a pénzügyi források nagyobb eséllyel történ kiaknázását, de a termékek és a szolgáltatások értékesítése kapcsán is el nyökre tehetnének szert a gazdák, ha összefognának.
Az alternatív álláshelyek teremtése már a fenntarthatóság elveinek messzemen en megfelel multifunkcionális mez gazdasághoz köt dik. Lehet ség, abból a szempontból, hogy az intenzív mez gazdasági termelés során egysíkúvá vált gazdálkodást új-régi funkciókkal ruházzuk fel, ezáltal biztosítva a vidék meg rzését. A többfunkciós mez gazdaság valójában a szerkezet radikális átalakítását feltételezi a vidéki térségekben rendelkezésre álló természeti és emberi er forrás-kapacitás minél hatékonyabb kihasználása és meg rzése érdekében.
A mez gazdaság további funkciói közé tartoznak a vidéki kulturális értékek és a vidéki örökség meg rzése, a fenntartható turizmus formák megvalósítása.
A már meglév versenyképességi el nyeink és lehet ségeink kihasználása kulcsfontosságú a magyar mez gazdaság érdekében. A mez gazdaság fejlesztésével kapcsolatos döntéseinket azonban csak a hátrányok és a korlátok figyelembevételével szabad meghozni. A vidéki területeken lév magas munkanélküliség, a gyenge termelési alapok és a nem megfelel üzemi struktúra, a vidéki infrastruktúra fejletlensége olyan versenyhátrányai a magyar mez gazdaságnak, amelyek fennmaradása esetén nem létezhet, nemhogy versenyezzen. A fejl dés hajtóereje els sorban a m szaki fejl dés és a humánt ke b vülése, így a fenti problémák kezelése mindannyiunk közös érdeke. Véleményem szerint a legfontosabb a többfunkciós mez gazdaság kialakítása és a termel i összefogás er sítése.
205
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. A versenyképesség fenntarthatósággal összeegyeztethet megközelítése
A magyar mez gazdaság versenyképességének a fenntarthatóság elveinek megfelel kialakítására vonatkozó koncepció kidolgozására a nemzeti fenntartható fejl dési stratégia dokumentuma hivatott. Hazánk nemzeti stratégiája napjainkban készül, így a mez gazdaságra vonatkozó fenntarthatósági és a versenyképességi tervek kapcsán jelen tanulmányban a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) dokumentumaira támaszkodom. Mind az NVT mind az AVOP célja a fenntartható és versenyképes mez gazdaság megvalósítása és ennek érdekében fogalmaznak meg célkit zéseket, határoznak meg prioritást élvez területeket. Az NVT és az AVOP megvalósításával elérend mez gazdasági és vidékfejlesztési célkit zések a következ k (NVT 2004, 91. o. és FVM 2003, 67. o.): a mez gazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása; a mez gazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása; a vidéki területek szerkezetváltásának el segítése. Az NVT kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejl dését szolgáló prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések céljait, az intézkedések keretében támogatható tevékenységeket, a támogatás igénybevételének feltételeit és végrehajtásának részletes szabályait is. Az NVT megállapítja, hogy a magyar mez gazdaság jó adottságokkal rendelkezik és a vidék gazdaságában és a nemzetgazdaság szintjén is fontos szerepet tölt be. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az agrárgazdaság pozíciója és eredménymutatói szinte minden területen romlanak. El relépést jelent, hogy a GDP és az export teljesítményen túl már kitérnek a m szaki-technikai színvonal, a foglakoztatás és a természeti adottságok kérdésére is. (NVT, 2004)
Az AVOP három f fejlesztési prioritást határoz meg (a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mez gazdaságban, az élelmiszer-feldolgozás modernizálása és a vidék fejlesztése), mely fejlesztési irányokkal els sorban az életképes gazdaságok fejlesztését, modernizálását kívánják támogatni. (FVM, 2003)
Mindkét dokumentum (NVT és AVOP) megfelel alapot jelent a versenyképes mez gazdaság kialakítására, bár a fenntarthatóság elveinek el térbe helyezése még nem valósult meg teljes mértékben. Valószín leg mind a versenyképesség, mid a fenntarthatóság kihívásának való megfelelés els dleges gyengesége az elkötelezett politikai cselekvés hiánya nemzeti és uniós szinten is. 4. Összefoglaló gondolatok
A tanulmány elkészítésével az volt a célom, hogy bemutassam, hogy a fenntarthatóság és a versenyképesség célkit zései egymással párhuzamosan jelennek meg mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. Az Európai Unió esetében a probléma bemutatására a Lisszaboni és az Unió Fenntarthatósági stratégiában megfogalmazott célkit zések adtak lehet séget. Ezen dokumentumok vizsgálata alapján kijelenthet , hogy a két stratégiai célkit zés egymástól független, elkülönített kezelése a jellemz az Európai Unióban. Továbbá megfigyelhet , hogy a középtávú gazdasági és társadalmi célkit zések megfogalmazása során hagyják gyakran figyelmen kívül a hosszú távú környezeti szempontokat, ezáltal a két problémaegyüttes – a versenyképesség és a fenntarthatóság elvei – közötti összefüggések és ellentmondások nem kerülnek a felszínre. A tanulmányban Magyarország esetében a mez gazdaságot vizsgálva kíséreltem meg bemutatni a két egymás melletti problémakör jelenlétét, bemutatva a fenntartható magyar mez gazdaságra vonatkozó koncepciót. A versenyképesség hazai vizsgálatai közül az Agrárgazdasági Kutató Intézet tanulmányát használtam fel, kiemelve annak a fenntarthatóság szempontjából is releváns pontjait. A magyar mez gazdaság helyzetértékelése és fejlesztési lehet ségeinek leírása során a mez gazdaság versenyel nyeit és -hátrányait a fenntarthatóság egyes pilléreihez kapcsoltan és a pillérek közötti összefüggéseknek megfelel en végeztem el. Véleményem szerint a többfunkciós mez gazdaság el térbe helyezésével és a termel i összefogás el segítésével javíthatnánk leginkább a hazai
©
206
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
mez gazdaság versenyel nyeit a fenntarthatóság elveinek megfelel en.
A magyar mez gazdaság fenntarthatóvá és versenyképessé tételére már történtek lépések (pl. NVT, AVOP), mely dokumentumok jó alapot jelentenek a napjainkban készül magyar nemzeti fenntartható fejl dési stratégia mez gazdaságra és vidékre vonatkozó részéhez.
5. Irodalomjegyzék 1. Danish Gov. (2002): A shared future – balanced development (Denmark’s national strategy for sustainable development), The Danish Government, August 2002, Copenhagen, 87 p 2. EC (2001a): A Sustainable Europe for a Better World: A European Union Strategy for Sustainable Development, European Commission, Brussels, 15.5.2001 [COM(2001)264 final], pp. 1-17. 3. EC (2001b): A Sustainable Europe for Better World: A European Union Startegy for Sustainable Development, European Commission, Brussels, 15.5.2001 [COM(2001)264 final], pp. 1-17. 4. EC (2002): Towards a global partnership for sustainable development (Communication from the Commission to the European Parliament), European Commission, Brussels, 13.2.2002 [COM(2002)82 final], pp. 1-20. 5. FVM (2003): Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP 30. változat) Budapest, 2003. 12. 16-i változat, http://fvm.hu, 6. Gács J. (2005): A lisszaboni folyamat – egy hosszú távú stratégia rejtélyei, elmeéleti problémái és gyakorlati nehézségei Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. március (205-230. o.) 7. Láng I.- Barótfi I.- Biacs P.- Csete L.- Dohy J.- Erdész Fné.- Harnos Zs.- Jolánkai M.- Kocsis K.Kismányoki T.- Király Z.- K míves T.- Somogyi Z.- Várallyay Gy. (1995): „AGRO-21” füzetek – Az agrárgazdaság jöv képe, Szerkesztette: Láng I.-Csete L.-Jolánkai M, kiadja az „AGRO-21” Kutatási Programiroda, Budapest, 1995, 124 o. 8. NVT (2004): Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg Intézkedéseire (13. változat) Budapest, 2004. április 9. http://fvm.hu 9. OCDE (2001): Stratégies de développement durable (Les lignes directrices de CAD) OCDE, Paris, 2001, 89 p. 10. 1Potori, N. (szerk.) (2004): A f bb mez gazdasági ágazatok élet- és versenyképességének követelményei, Szerz k: Erdész F.-né, Fogarasi J., Hingyi H., Nyárs L., Papp G., Potori N., Spilánszky M, V neki É. Agrárgazdasági Tanulmányok, AKI, 2004. 8. szám, Budapest, 91. o. 11. SSESD (2000): Federal plan for sustainable development 2000-2004, Secretary of State for Energy and Sustainable Development, Brussels, September 2000, 143 p. 12. Szabó G. (2002): A magyar mez gazdaság kilátásai az Európai Unióban c. el adás kézirata 13. Szlávik J. (2005): Fenntartható környezet- és er forrás-gazdálkodás, Környezetvédelmi Kiskönyvtár 14, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2005, 318. o. 14. UNCED (1992): Feladatok a 21. századra (Az ENSZ Környezet és Fejl dés Világkonferencia dokumentumai) Föld Napja Alapítvány, Budapest 1993, 433 o. 15. UNDP (2000): Millennium Development Goals – The global challenge: Goals and targets UN – UNDP, New York, 2000 16. 1WCED (1987): Közös Jöv nk – Our common future (A Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése) Mez gazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1988, 404 o. 17. WSSD (2002): Report of the World Summit on Sustainable Development (Johannesburg, South Africa, 26 August – 4 September 2002), United Nations, New York, 2002, 173 p.
207
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
TORMA András1 KÖRNYEZETMENEDZSMENT ESZKÖZÖK A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG SZOLGÁLATÁBAN
általános jelleg vizsgálata, egyes szintjeinek jellemzése. Röviden bemutatásra kerül a versenyképességhez való hozzájárulása, környezetvédelemnek a nemzetgazdasági szint hozzájárulási lehet ségei, valamint az egyes vállalatok versenyképességére gyakorolt hatása is. Súlyponti kérdésként – egy konkrét vállalat, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. példáján keresztül bemutatásra és elemzésre kerül a vállalati környezetvédelem, ezen belül is az egyes környezetmenedzsment eszközök vállalati versenyképességre gyakorolt hatása is.
A vállalati szint környezetvédelem napjainkra már a gazdasági versenyképesség egyik kulcstényez jévé vált. Számos tanulmány és gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy egy megfelel en kiépített környezetmenedzsment rendszer adott gazdasági egység imázsának javításán túl, bevételeit növelheti, piaci versenypozícióját er sítheti. Ennek hátterében a rendszer m ködésének alapját képez menedzsment-eszközök hatékony és innovatív alkalmazása áll. Jelen tanulmány célja a nemzetközi kutatások eredményei és konkrét vállalati tapasztalatok alapján alátámasztani a hipotézist, miszerint egy jól m köd környezetmenedzsment rendszer és egy megfelel en összeállított környezetmenedzsment eszköz-mix jelent s mértékben hozzájárulhat egy vállalat versenyképességének növeléséhez. Dolgozatomban az alkalmazható eszközök széles skálájának bemutatása mellett igazolom ezen eszközök versenyképességre gyakorolt pozitív hatását is. Tárgyszavak: versenyképesség, externáliák, környezetmenedzsment eszközök 1. Bevezetés Napjainkban a környezeti problémák súlyosbodásának korszakát éljük. Ezen „jelenségek”, melyek nem is olyan régen a XX. század derekán jelentek meg és onnantól kezdve mintegy exponenciális növekedési folyamatként b vültek, elnyerve jelenlegi súlyukat és megítélésüket, er teljesen megváltoztatták az emberi tevékenység (els sorban emberi gazdasági tevékenység) és a környezet állapota közötti összefüggésekr l addig vallott nézeteket. A korábbi korlátlan jelleg megközelítésmódot fokozatosan felváltotta a természeti er források korlátos, azon belül is akár a gazdaságot is korlátozó jellegének felismerése. Nem kérdés, hogy ezen problémák gyújtópontjában az emberiség megnövekedett gazdasági aktivitása áll. Ez a folyamatosan emelked jelleg eredményezte azt, hogy napjainkra a gazdaság növekedése elé már a természeti t ke korlátos volta gördít akadályokat. Mivel egyik oldalról a természeti t ke korlátos, másik oldalról pedig definiálható egy jól számszer síthet növekedési igény, így egy adott gazdaság növekedési lehet ségeinek, másképp értelmezve versenyképességének a természeti rendszerekhez való hozzáállása lehet az egyik ismérve. Mindennek következtében a XX. század utolsó évtizedeire a gazdasági versenyképesség megítélése jelent s átalakuláson ment át. A továbbra is meghatározó mértékben jelenlev „klasszikus”, a gazdasággal összefüggésbe hozható tényez k mellett jellemzésében és alakulásában egyre nagyobb szerepet tölt be adott gazdaság – legyen az akár mikro-, akár pedig makro-szinten értelmezve – környezetéhez való hozzáállásának mikéntje, azaz a környezetvédelem irányába tett er feszítéseinek mértéke is. Ily módon kijelenthetjük, hogy napjainkra a környezetvédelmi aktivitás a gazdasági versenyképesség egyik fontos kulcstényez jévé vált, melynek felismerése, feltérképezése és jellemzése elengedhetetlen adott gazdaság, vagy gazdasági egység versenyképességének megértéséhez. Ez a folyamat, illetve jelenség a gazdaság minden szintjén (mikro-, illetve makro-szint), valamint minden gazdasági szerepl esetében definiálható. Jelen tanulmány célja a környezetvédelemnek a gazdasági versenyképességben betöltött szerepének
1 TORMA András Környezetgazdaságtan Tanszék Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Sztoczek u. 2. Telefon: (36-70) 208-2475 Email:
[email protected]
©
208
2. A versenyképesség fogalma, a környezetvédelem megjelenési lehet ségei a versenyképességi fogalmakban
A versenyképesség fogalma és értelmezése Mi is a versenyképesség? Michael Porter megfogalmazása szerint2: „A versenyképesség nagyon röviden: alkalmazkodóképesség. A gazdasági egység – nemzetgazdaság, vagy vállalat – ama képessége, hogy viszonylag gyorsan, rugalmasan tud alkalmazkodni a változó körülményekhez úgy, hogy a társadalom, vagy a fogyasztók szükségleteit a lehet legjobban kielégítse. A fenntartható versenyel ny a gazdasági egység megújuló – innovációs és tanulási – képességében rejlik.” A környezetvédelem, mint versenyképességi tényez ? Mint láttuk a klasszikus versenyképességi értelmezésben konkrétan csak a rugalmasság, a társadalom, vagy a fogyasztók szükségleteinek a lehet legjobb kielégítése és az innovációs és tanulási képesség kifejezések szerepelnek, nem jelentkezik benne a környezetvédelem fogalma. Felvet dhet a kérdés, hogy vajon a környezetvédelem, illetve környezetvédelmi intézkedések képezhetik-e a részét a versenyképességi értelmezésnek. A kérdés megválaszolása napjainkban már jóval egyszer bb, mint pár évtizeddel korábban lett volna: igen! Pontosabb megértéséhez egy kicsit vissza kell kalandoznunk az id ben. A XX. század -60’-as éveiben, mikor az els környezeti- és társadalmi válságjelenségek megjelenését és érezhet vé válását követ en kezdtek kialakulni – el ször persze állami szinten – a környezeti szabályozás módszerei és eljárásai, a válasz korántsem volt ilyen egyértelm , hiszen a „hirtelen” jött és ezzel együtt a korábbi megközelítésekhez képest szigorú szabályozások, határértékek csak jelent s pótlólagos beruházások segítségével váltak teljesíthet vé. Ezek a beruházások természetesen el ször még rontották az egyes vállalatok profitkilátásait, jövedelmez ségét és ezáltal versenyképességét, esetlegesen elbocsátásokat vontak maguk után. Ahogy azonban fejl dött a környezeti szabályozás (direkt szabályozás helyett egyre inkább a „puhább” közgazdasági jelleg szabályozási eszközök), valamint kialakultak a szabályozás által lefektetett sarokpontok teljesítését megkönnyít vállalati szint környezetvédelmi módszerek (értsd alatta: környezetmenedzsment rendszerek) a helyzet alapvet en megváltozott. A korábbi szemléletet egyre inkább felváltotta a megközelítésmód, miszerint egy jól m köd környezeti szabályozás és vállalati környezetmenedzsment nemhogy csökkenti adott nemzetgazdaság, adott vállalat versenyképességét, hanem növelheti is azt. A kutatások és tapasztalatok azt mutatták, hogy a hatékony környezetvédelem a minimális negatív hatásokon (költségnövekedés, esetlegesen a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatások, stb.), túl többek között az alábbi pozitív hatásokkal lehet számolni:
2 Michael Porter: A nemzetek versenyel nye, 1990, in: Pataki Gy., Bela Gy., Kohleb N.: Versenyképesség és környezetvédelem, Budapest, 2003. december, p. 8.
209
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
•
Új gazdasági ágazatok megjelenése és azok foglalkoztatottság-növel hatása (Pl.: környezetvédelmi szakért i ipar, környezettechnikai eszközök Nemzetgazdasági gyártása, stb.) oldal innovációs képesség ezáltal növekv nemzetközi • Növekv versenyképesség • Hatékonytalanságok feltárása, öko-hatékonyság növelése • Folyamatok pontosabb ismerete, ezáltal pontosabb befolyásolása Vállalati oldal • Imázsnövel hatás, új piacokra való belépés lehet sége • Pozitív profitot eredményezhet Vagyis nyugodtan állíthatjuk, hogy a hatékony környezetvédelem (értsd alatta: hatékony és megfelel eljárásokkal) nemhogy csökkenti, hanem növeli is a versenyképességet, mind nemzetgazdasági, mind pedig vállalati szinten. Versenyképesség és környezetvédelem értelmezésének lehetséges szintjei A gazdasági versenyképesség és környezetvédelem összefonódását a gazdaság minden szintjén lehet értelmezni. A f bb definiálható szintek a következ k: − A gazdaság makro-szintje: nemzetgazdasági szint és nemzetgazdaságok nemzetközi versenyképessége − Egyes gazdasági szektorok szintjén − Vállalati szint versenyképesség Jelen tanulmányban érint legesen foglalkozok a nemzetgazdaságok nemzetközi versenyképességben betöltött szerepével, valamint általánosságban a vállalati környezetvédelem versenyképességre gyakorolt hatásával. Mélyebb vizsgálat tárgyát képezi a vállalati környezetvédelem eszközeinek, az ún. környezetmenedzsment eszközöknek a vállalati versenyképességre gyakorolt hatása.
3. Versenyképesség és környezetvédelem a nemzetgazdaságok szintjén3 Adott nemzetgazdaság egyik legfontosabb ismérve a nemzetközi gazdaságban elfoglalt versenypozíciója. A versenyképesség és környezet kérdésköre – leszámítva a ’70-es években megjelent tanulmányokat: Leontief féle világmodell, Római Klub jelentése – el ször csak a XX. század utolsó évtizedében került a gazdasági döntéshozók érdekl désének körébe. A korábban vizsgálat tárgyát nem képez összefüggésrendszer er teljesen megosztotta a döntéshozókat és a kutatókat is. A diszkusszió hátterének megértéséhez egészen 1920-ig Arthur Cecil Pigou munkásságáig kell visszanyúlnunk. Pigou volt az, aki el ször foglalkozott a környezeti károk társadalmi jólétet befolyásoló hatásával. Felismervén, hogy a környezet szennyezése a társadalmi jólétet negatívan befolyásolja bevezette az ún. externália fogalmát. Véleménye szerint ezen gazdasági küls hatások (vagyis externáliák) gazdaságon belülivé tevésével (vagyis internalizálásával) megoldható a gazdaság társadalmi jólétet befolyásoló volta. Ennek eszköze az ún. Pigou-adó lett. Egészen a fent említett „viták” kirobbanásáig tartotta magát a nézet, miszerint a javarészt a Pigou-adó elméletén alapuló környezetszabályozás, amellett, hogy jóléti nyereséget teremt, azt meghaladó mértékben a szennyezést okozó termék termelését és fogyasztását visszaveti, ezáltal csökkenti a gazdaság teljesítményét, vagyis annak nemzetközi versenyképességének romlásához vezet. Ezen vélemény megváltozását nagymértékben el segítette Michael Porter munkássága, aki szerint a „a nemzetközi versenyképesség – vállalati és nemzetgazdasági szinten egyaránt – az alkalmazkodási és megújuló képességben rejlik, amivel a folyamatosan és egyre gyorsabban változó fogyasztói
©
3 Jelen fejezet részben Pataki Gy., Bela Gy., Kohleb N.: Versenyképesség és környezetvédelem, Budapest, 2003. december cím m véb l építkezik.
210
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
szükségleteket és igényeket jobban tudják kielégíteni a vállalatok és a nemzetgazdaság globális szinten.”4 Vagyis a versenyel ny alapja nem a termelési tényez kkel való ellátottság, hanem az innovációs képesség. A környezeti szabályozás – és ezáltal közvetve a környezetvédelmi aktivitás – pedig a gazdálkodók felé jelezve a fennálló er forrás-sz kösséget, innovációra sarkallja ket, ezáltal növelve mind a vállalatok, mind pedig a nemzetgazdaság versenyképességét. Egy másik megközelítésben a környezet terhelése nem más, mint az er források felhasználásának nem hatékony volta , azok pazarlása, melyek megakadályozása hozzájárul a termelékenység, a termelési hatékonyság, ezáltal pedig a versenyképesség növekedéséhez. Ennél nagyobb mérték versenyel nyt hordoz azonban az a tanulási folyamat, mely hozzájárul ezen hatékonytalanságok megszüntetéséhez. Ezt a megközelítést nevezik ún. Porter-hipotézisnek: „A szigorodó, ám hatékony környezetpolitikai szabályozás az érintett gazdasági szektorokat és vállalatokat innovációra kényszerítve javíthatja hosszú távú versenyképességüket, s ezzel a nemzetgazdaság nemzetközi versenyképességét is.”5 A Porter-hipotézis tesztelése kimutatta, hogy a makrogazdasági szint negatív hatásokat (negatív hatások a gazdasági növekedésre, a befektetésekre), általában meghaladják a pozitív következmények (pozitív hatások a foglalkoztatottságra, stb.). Összegezve tehát elmondható, hogy a környezetvédelmi aktivitás nemhogy csökkenti, hanem növeli az adott gazdaság versenyképességét. 4. A vállalati környezetvédelem versenyképességre gyakorolt hatása Tovább bontva a gazdasági versenyképesség fogalmát eljuthatunk a nemzetgazdasági szintr l az egyes gazdasági egységek, vagyis a vállalatok szintjére. Ezen megközelítés hátterében az a felismerés t alkotó vállalatok áll, miszerint adott gazdaság versenyképessége alapvet en az versenyképességéb l áll. Egy adott vállalat versenyképességének mutatószáma lehet többek között részvényárfolyamának nagysága is. Vagyis felmerülhet a lehet ség, hogy adott vállalat környezetvédelmi aktivitása és versenyképessége közötti kapcsolatot a vállalat részvényárfolyamának alakulásán keresztül vizsgáljuk. A környezeti teljesítmény és a vállalati részvényportfolió közötti kapcsolat jellemzésére több módszertan is született. Ezek közül jelen tanulmányban két index kerül bemutatásra6. Az egyik az Innovest Strategic Value Advisors (Innovest) által kifejlesztett ún. EcoValue’21™ módszertan, a másik pedig a Dow Jones Sustainability Group Indexes GmbH (DJSGI) által jegyzett SAM Sustainability Rating™ módszer. A két módszer hasonlósága megközelítésmódjukban rejlik. Mind a kett környezeti teljesítmény és a részvényárfolyamok közötti kapcsolatot vizsgálja és abból a feltételezésb l indul ki, hogy a jobb környezeti teljesítmény magasabb részvényárfolyamot okoz. A módszerek bemutatása helyett jelen esetben azonban sokkal fontosabb eredményeik bemutatása és az ebb l következ következtetések levonása. Az Innovest eredményei azt mutatták, hogy az általuk vizsgált mintában „A jobb EcoValue’21™ pontszámot kapott cégek részvényei 3 év alatt 26,6%-os növekedést mutattak, míg a rosszabbak csupán 23,2%-ot. A különbség egyre n . Megvizsgálták 10 iparág legjobb és legrosszabb vállalata közötti különbséget is. A 10 vezet cég egy év alatt 17%-al teljesítette túl a 10 lemaradót. … A DJSGI eredményei majdnem ugyanilyen meggy z ek; 9 bemutatott iparágból 7 esetében a jobb fenntarthatósági értékelést kapó cégek részvényeinek árfolyama gyorsabban növekedett az elmúlt öt és fél év alatt, mint a többi cégé.”7
4 Forrás: Pataki Gy., Bela Gy., Kohleb N.: Versenyképesség és környezetvédelem, Budapest, 2003. december, p. 8. 5 Forrás: Pataki Gy., Bela Gy., Kohleb N.: Versenyképesség és környezetvédelem, Budapest, 2003. december, p. 10. 6 Forrás: Tóth G.: Vállalatok környezeti teljesítményének értékelése, Ph.D. értekezés, Budapest, 2002. 7 Forrás: Tóth G.: Vállalatok környezeti teljesítményének értékelése, Ph.D. értekezés, Budapest, 2002., p. 96.
211
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
5. Környezetmenedzsment eszközök a vállalati versenyképesség szolgálatában
1. ábra: Az EcoValue21 indikátor alakulása 1998-ban,
Forrás: Innovest: Financing Sustainable Production and Consumption, UNEP DTIE, 2003
2. ábra: A DJSGI 1993 december és 2000 március közötti változása,
Forrás: SAM Sustainability Group: Sustainability: A future focused, innovative investment approach
Ezen összefüggés hátterében nem feltétlenül a befektet k magas környezeti érzékenysége áll, hanem sokkal inkább az, hogy azok a vállalatok, amelyek foglalkoznak és hatékonyan foglalkoznak környezetvédelemmel, a vállalati m ködés más területein is proaktív, innovatív módon viselkednek. Összegezve tehát látható, hogy a vállalati környezetvédelmi tevékenység pozitív módon hat adott vállalat versenyképességére, melynek egyik mér száma részvényeinek árfolyama. Kiviláglott továbbá az elmondottakból az is, hogy az innovációs képesség nemcsak nemzetgazdasági, hanem vállalati szinten is a versenyképesség egyik forrása és amelynek növelésében a környezetvédelmi aktivitásoknak jelent s szerepe van.
©
212
Fogalommeghatározás, vizsgálati fókusz Az eddigiekb l látható volt, hogy a környezetvédelem és versenyképesség között mind makrogazdasági, mind pedig vállalati szinten egyértelm összefüggés definiálható. Bemutatásra került továbbá az is, hogy mind a nemzetgazdaság, mind pedig a vállalatok szintjén a versenyképesség növelésének egyik legfontosabb forrása, adott gazdasági szerepl hatékonyabb megoldásokat kidolgozó képessége, vagyis innovációs hajlama. Felmerülhet a kérdés, hogy vállalati oldalról mi lehet a hajtóereje – a környezetvédelem szemszögéb l – ennek az innovációnak, milyen eszközök járulhatnak hozzá növeléséhez. A vállalati szint környezetvédelem gyökerei egészen a ’60-as évekig, a környezeti szabályozás megjelenéséig nyúlnak vissza. Köszönhet en az újonnan megjelent, majd egyre szigorúbbá váló szabályozási formáknak a vállalati környezetvédelem módszerei is egyre fejl dtek. A legnagyobb lökést ennek a fejl désnek az ún. környezetmenedzsment rendszerek megjelenése adta. Ezek a rendszerek már nem csak az output oldali szabályozást teszik lehet vé, hanem pont a rendszerszemlélet megközelítés miatt már az input-oldali folyamatszint szabályozást is. Ezen rendszerek célja a vállalat környezeti teljesítményének (mind a fizikai-, mind pedig a menedzsment-teljesítmény) folyamatos javítása, a vállalaton belüli, ún. öko-hatékonyság növelése. Ez a megközelítés – pont a hatékonyságnövelésen keresztül – aztán magával hozza a vállalat versenyképességének növekedését is. A legfontosabb versenyképességet növel faktorokat a 2.2-es fejezetben mutattam be. Ahhoz azonban, hogy ez a hatás fennállhasson és érvényesülhessen megfelel módszertan is szükségeltetik. A környezetmenedzsment rendszerek m ködésének hátterében az ún. környezetmenedzsment eszközök hatékony és átgondolt alkalmazása áll. Vagyis, ha a környezetmenedzsment rendszerek vállalati versenyképesség-növel hatását akarjuk elemezni, vizsgálódásainkat az alkalmazott környezetmenedzsment eszközök szintjén kell kezdeni. Az elkövetkezend kben, a teljesség igénye nélkül bemutatok néhány alkalmazható környezetmenedzsment eszközt és azoknak a versenyképességre gyakorolt hatását. A vizsgálat fókuszát Magyarország legnagyobb export r vállalata az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. képezi. Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. rövid bemutatása Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. (AHM) az AUDI AG 100%-os leányvállalataként jött létre 1993-ban. Profilja a motorok és motorkomponensek gyártása, valamint a személygépjárm -gyártás. A 2004-es évben 1.480.630 motort és 23.580 autót gyártott. Munkatársainak létszáma 5074 f (2004), éves forgalma 3.924 millió Euro (2004), melyb l 2004-ben 251 millió Euro-t fordítottak beruházásra. A vállalat termelési mélysége a beérkez nyers darabok megmunkálásán, motorrá történ összeszerelésén és tesztelésén keresztül a teljes el állítási folyamatot felöleli. Mindezen értékek Magyarország egyik legnagyobb vállalatává és az ország legnagyobb export révé sorolják. A vállalat környezeti teljesítményének érzékeltetésének látványos mér száma a keletkezett hulladékok mennyisége, mely a 2004-es esztend ben közel 33.000 tonna volt. Ezt a környezeti teljesítményt javítandó a vállalat 1999 óta m ködteti az Európai Unió …/1993-as rendelete szerinti EMAS, majd 2002 óta az EU 761/2001-es rendelete szerinti EMAS II, valamint az ISO 14001 szerinti környezetmenedzsment rendszerét. Az AHM, mint környezetéért felel sséget érz vállalat, felismervén és tudván az ipari szektornak a környezeti terhelésekhez való hozzájárulásának jelent s mértékét és az ezzel kapcsolatos megkérd jelezhetetlen felel sségét, a lehetséges minden eszközzel azon van, hogy folyamatos innovációval tevékenységét kevésbé környezetterhel vé tegye és ezáltal példát mutasson az ipari szektor más szerepl inek is. Ezen „fáradozás” egyik példája és eredménye, hogy az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. volt az els magyarországi vállalat, melynek EMAS II szerinti rendszerét az Európai Unió hivatalosan regisztrálta. 213
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
Alkalmazható környezetmenedzsment eszközök és hatásuk a vállalati versenyképességre A környezetmenedzsment rendszerek fejl désével párhuzamosan hasonló fejl dés volt megfigyelhet a környezetmenedzsment eszközök mennyiségében és módszertanában egyaránt. A környezetmenedzsment eszközök egyik fontos jellemz je, hogy hasonló módon épülnek fel a menedzsment már ismert és meglév módszereivel, azzal a különbséggel, hogy céljuk adott gazdasági egység környezeti teljesítményének minél pontosabb megismerése és javítása. Általánosságban elmondható, hogy a környezetmenedzsment eszközök alkalmazásának legfontosabb hozománya a folyamatok pontosabb ismerete, az esetleges hatékonytalanságok felismerése, a pontosabb és hatékonyabb szabályozás kialakítása és ezáltal a vállalati versenyképesség növekedésének támogatása. A vállalati döntéshozók számtalan ismert módszer közül választhatnak, melyek bár más és más területet vizsgálnak, de mind hozzájárul(hat)nak a környezeti teljesítmény javítása mellett a vállalat jövedelmez képességének növeléséhez is. A számtalan választható módszertan közül jelen tanulmányban az alábbiakat tárgyalom részletesebben: − Anyagáram-elemzés − Környezetvédelmi benchmark tevékenység − Környezetvédelmi indikátor-rendszerek − Öko-marketing − Környezeti költségszámítás
Anyagáram-elemzés Egy adott gazdasági egység, jelen esetben egy vállalat m ködésének hátterében különböz anyag-, információ- és pénzáramok állnak. Ezen áramokon alapuló megközelítés bár megközelítésében hasonló, logikailag mégis szögesen eltér a környezet anyagáramlás-rendszerét l. Ha sikerülne a társadalmi anyagáramokat (melyek szemben a környezet zárt, körforgásszer áramaival, ún. nyílt anyagáramok) úgy szervezni, mint azt a természet teszi, jelent sen enyhíthet lenne a természet és társadalom konfliktusa. A nyílt társadalmi anyagáramot tehát zárni kellene. Természetesen ez a megközelítés csak akkor lehet eredményes, ha a rendszert a maga komplexitásában, vagyis környezet és a gazdaság minden kapcsolatát feltérképezve vizsgáljuk. Az így kialakult rendszer az ún. ipari metabolizmus rendszere. Az anyagáram-elemzés, mint viszonylag fiatal módszertan célja az ipari metabolizmuson, jelen esetben egy adott vállalaton belüli anyagáramok minél pontosabb feltérképezése. Ez a megközelítés azonban csak akkor lehet hatékony, ha nem csak a bemen - és kimen anyagáramok kerülnek feltérképezésre, hanem ezen áramok rendszeren belüli „útja” (értsd alatta milyen anyag hova, milyen arányban épül be, hol vannak és milyenek a veszteségek, milyen az átalakítási hatékonyság, stb.). Vagyis az anyagáramelemzés segítségével sokkal pontosabb képet lehet kapni adott gazdasági egység m ködésér l, m ködésének hatékonyságáról. Anyagáram-elemzésr l a gazdaság minden szintjén beszélhetünk (makro-szint: nemzetgazdaság szint anyagáram-elemzés, mikro-szint: vállalati szint anyagáram-elemzés, stb.). ezek a szintek logikailag és információsan is egymásra épülnek a mikro-szintt l a makro-szintig. Jelen tanulmánynak azonban nem célja ezen módszertanok mindegyikének jellemzése, mindössze a vállalati szint anyagáram-elemzés és annak vállalati m ködésre gyakorolt hatásának bemutatására szorítkozik. Egy vállalaton belül is számos szintje különíthet el az anyagáram-elemzésnek, melyek a következ k lehetnek8:
8
©
Forrás: Dr. Kósi K. – Torma A.: Tracing material flows on industrial sites (in press), Budapest, 2005.
214
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
− Folyamat-szint (Level 1) − Technológia-szint (Level 2) − Termék-szint (Level 3) − Telephely-szint (Level 4) − Egyéb folyamatok anyagáramai (Level 5) Ezen szintek logikailag egymásra épülnek és más és más módszereket és megközelítésmódot igényelnek (melyek bemutatásától eltekintünk). Macro level (Level 6)
Industrial site (Level 4)
Site level (Level 4)
Technology 1 (Level 2)
Technology 2 (Level 2)
Technology 3 (Level 2)
Process 1 (Level 1)
Process 2 (Level 1)
Process 3 (Level 1)
Process 1’ (Level 1)
Process 2’ (Level 1)
Process 3’ (Level 1)
Process 1’’ (Level 1)
Process 2’’ (Level 1)
Process 3’’ (Level 1)
Product level (Level 3)
Other material flows (Level 5)
Technology level (Level 2) Process level (Level 1)
3. ábra: Az anyagáram-elemzés vállalaton belüli szintjeinek egymásra rétegz dése és megjelenése a vállalati m ködésen belül (Forrás: Kósi-Torma, 2005)
Összegezve tehát a fent elmondott gondolatokat: az anyagáram-elemzés egy módszertanát tekintve rendkívül hatékonyan és eredményesen alkalmazható, a vállalat már meglév folyamataiba és módszereibe könnyen illeszthet eszköz, melynek segítségével pontos képet kaphatunk adott gazdasági szerepl m ködésér l, folyamatainak jellegér l és hatékonyságáról, egy olyan információs bázist képezve, mely a kés bbiekben segítséget nyújthat a környezet-gazdaság interface-t érint kérdések adekvátabb megalapozásához. A vállalati versenyképesség növeléséhez a folyamatok pontosabb ismeretén, a hatékonytalanságok felismerésén és a megfelel beavatkozási pontok kiválasztásához nyújtott segítségen keresztül járulhat hozzá.
Környezetvédelmi benchmark tevékenység Egy vállalat m ködését tekintve mindig egy adott gazdasági környezetben, versenytársaival együtt képzelhet el. Nyilvánvaló, hogy az eltér vállalatok, eltér módon, eltér hatékonyággal kezelnek adott problémákat, kérdéseket, ennek következtében eltér mérték a versenyképességük is. Bevett szokás, hogy adott iparágon belül a konkurens vállalatok összemérik teljesítményüket, felmérik a mások által alkalmazott módszereket, azzal a céllal, hogy megkeressék a legjobb módszertant (Best Practice). Ez a tevékenység az ún. benchmark-tevékenység. Benchmark-tevékenység a vállalati m ködés minden területén definiálható, többek között a környezetvédelem terén is. Ha elfogadjuk a megállapítást, miszerint a környezetvédelem a vállalati versenyképességet növelheti, akkor egyértelm , hogy a környezetvédelem terén végzett benchmark tevékenység - melynek célja a környezetvédelmileg legjobb módszertan fellelése – is hozzájárulhat adott vállalat versenyképességének növekedéséhez. 215
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Környezetvédelmi indikátor-rendszerek Mint már említésre került a vállalati versenyképesség növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a vállalati folyamatok minél pontosabb ismerete. Erre számtalan módszer ismert, melyek alapvet en két f kategóriába sorolhatók: − Folyamatszemlélet módszerek − „Pillanatfelvétel-szer ” módszerek Az el bbiekre volt példa a már említett anyagáram-elemzés, míg az utóbbiak „klasszikus” képvisel i az ún. indikátor-rendszerek. Ezen rendszerek, szemben az anyagáram-elemzéssel – mely mindig egy egész folyamatot szemlélt, annak komplexitásában – el re meghatározott pontokon vizsgálják a folyamatokat, mintegy pillanatfelvételt készítve róluk. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az indikátorrendszer megtervezése és kiépítése során meghatározásra kerülnek azok a pontok és azok a jellemz k, ahonnan lényegi információk nyerhet k. A gy jtött információk adott id sor menti összehasonlításából aztán következtetni lehet az egyes folyamatokban bekövetkez változásokra, trendekre. Egy ilyen rendszer kialakítása nagy körültekintést igényel, hiszen nem mindegy, hogy milyen információk, milyen gyakorisággal és honnan kerülnek gy jtésre. Elméletét tekintve számtalan módszer ismert az egészen egyszer t l (Pl.: öko-térképezés) a bonyolultakig (Pl.: öko-pont rendszerek). A legfontosabb különbség közöttük a gy jtött adatok mennyiségében és azok aggregáltsági fokában rejlik. A leggyakrabban alkalmazottak azonban az ún. klasszikus indikátor-rendszerek, mint például az ISO 14031-es szabvány szerinti rendszer. A gy jtött információk mélysége és mennyisége is fontos jellemz je a rendszernek. Az AHM-nél eddig használt ISO 14031 szerinti indikátor-rendszer közel 180 mér számot alkalmazott, melyek a lefedték a vállalatnak mind a fizikai-, mind pedig a szervezeti- környezeti teljesítményét. Köszönhet en azonban annak, hogy ez a módszer nem aggregálta az adatokat és ezáltal nehezebbé tette az egyes környezeti elemek szerinti áttekintést, illetve az AUDI AG más üzemegységeivel való összehasonlítást ezért egy öko-pont rendszer (BUWAL 133) került bevezetésre. A rendszer legnagyobb el nye, hogy a gy jtött indikátorokat megfelel súlyfaktorok (ún. öko-faktorok) segítségével aggregálja és számítja át nagyobb környezeti problémakörökbe. A módszer legnagyobb el nye, hogy az adatok magasabb aggregáltsági foka miatti kevesebb indikátor következtében könnyebben áttekinthet vé válik a rendszer, ezáltal könnyebb a környezetvédelmi célok és programok kidolgozása, illetve nyomonkövetése, valamint ily módon lehet ség nyílik más indikátorkészletet alkalmazó vállalatokkal is az összehasonlításra. Az indikátor-rendszerek, hasonlóképpen az anyagáram-elemzés módszertanához a folyamatok pontosabb ismerete, a hatékonytalanságok feltárása és az esetleges trendek felismerése és megrajzolása révén szolgál(hat)ja a vállalati versenyképesség növekedését.
Környezeti költségszámítás A vállalati versenyképesség egyik legfontosabb területe adott vállalat gazdasági versenyképessége, vagyis, hogy milyen költségek mellet, milyen hasznokat tud termelni. A normál számviteli megközelítésmód azonban nem veszi figyelembe a környezeti költségek meglétét, s ily módon nem ad pontos képet a vállalat tényleges pénzáramairól. Ennek hátterében az áll, hogy a környezetvédelemhez köt d költségek javarészt ún. rejtett, vagy intangibilis költségek, melyek önmagukban nem kerülnek számszer sítésre. A másik probléma ezen költségek kapcsán, hogy ha számszer sítésre is kerülnek, nem mindig a megfelel folyamathoz, tevékenységhez, vagy éppen beruházáshoz köt d en. A környezeti költségszámítás, vagy más néven környezeti számvitel feladata ezen rejtett környezeti költségek feltérképezése és a vállalat számviteli rendszerébe illesztése. Ily módon sokkal pontosabb képet lehet kapni a vállalat pénzáramairól, árnyaltabban lehet összeállítani és megítélni egyes beruházások költség – haszon mérlegét. Vagyis a környezeti költségszámítás egyértelm en hozzájárul a vállalat pénzáramainak pontosabb ismeretéhez, ily módon a gazdasági versenyképesség növeléséhez.
Öko-marketing Egy adott vállalat versenyképességéhez hozzátartozik az a képesség, hogy milyen hatékonysággal tud új piaci szegmensekbe belépni, illetve a meglév piaci szegmensekben milyen mértékben tudja az eladásait növelni. Ezen tényez k elemzésére és er sítésére született meg a marketing, mint tudományág. A marketing, mint a vállalati m ködés egyik területe önmagában is versenyképességnövel tényez . A vállalati környezetvédelem megjelenésével a marketing klasszikus területei is átrendez dtek, egy új taggal az ún. zöld-, vagy öko-marketinggel b vültek. Az öko-marketing során a vállalat környezetvédelem terén elért eredményeit kommunikálják a marketing-stratégák, ezáltal is er sítve a vállalat imázsát. A fejlettebb környezettudattal rendelkez piacokon a vásárlók érzékenyek adott termék, vagy a termék el állításának környezetbarát voltára. Ezek a vásárlók az ún. környezettudatos vásárlók, az általuk képviselt piaci szegmens pedig az ún. zöld piaci szegmens. Az öko-marketing segítséget nyújt a vállalatnak abban, hogy ezen zöld piaci szegmenseket meghódítsa, a környezettudatos vásárlókat megnyerje. Ily módon nyugodtan kijelenthet , hogy az öko-marketing, mint környezetmenedzsment eszköz a vállalati versenyképesség növelésének megfelel eszköze.
©
216
A környezetmenedzsment módszerek versenyképesség-növel hatása az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. esetében Hulladékgazdálkodási szegmens bevételei és kiadásai (Euro/év)
Euro/év
7 000 000,00
0,00
1999
2000
Bevétel az ártalmatlanításból
2001
2002
2003
2004
A rendszer m ködésének költségei
4. ábra: Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. hulladékgazdálkodási szegmensének bevételei és kiadásai (Forrás: vállalati bels anyag)
Egy környezetmenedzsment rendszer versenyképesség-növel hatása általában nem közvetlenül, hanem közvetetten jelentkezik egy vállalat esetében. Van azonban néhány terület, ahol közvetlenül is tetten érhet . Ezen területek az AHM esetében a következ k: Gazdasági versenyképesség növelése költségmegtakarítás révén: Mint említésre került a vállalati versenyképesség-növelés egyik legfontosabb területe a gazdasági versenyképesség növelése. Ennek eszköze többek között a költségek csökkentése és a bevételek növelése. Napjainkban már nyilvánvaló tény, hogy egy jól m köd környezetmenedzsment rendszer ökológiai el nyök mellett ökonómiai el nyöket is nyújt. Ennek alátámasztására álljon itt az AHM hulladékgazdálkodási rendszerének költség-haszon mérlege (2.ábra). Mint az ábrából is látható a bevételek már a rendszer bevezetését l kezd d en meghaladták a költségeket, nem kevés pótlólagos bevételt jelentve ezzel. • Marketing-el nyök • Konszernen belüli versenyképesség: Egy környezetéért felel sséget érz vállalat esetében a környezetvédelem, mint önálló vállalati terület a versenyképességi számítások részét képezi. Nincs ez másképp az AUDI AG és az AHM esetében sem. Az AUDI AG-n belül az egyes gyáregységek hasonlóan egy normál szabadversenyes piachoz versengenek egymással az újabb beruházások és termelési darabszámok növelése területén. Ezen verseny egyik fontos tényez je adott üzemegység környezetvédelmi tevékenységének min sége és 217
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
környezeti teljesítményének alakulása. Ily módon egy hatékony környezetmenedzsment rendszer, felvértezve egy jól m köd környezetmenedzsment eszköz-mix-szel jelent s mértékben hozzájárulhat adott üzemegység konszernen és természetesen a piacon belüli versenyképességének növekedéséhez is.
KALLÓ Noémi1 SZOLGÁLTATÁSMENEDZSMENT-MEGFONTOLÁSOK A PÉNZTÁRI EXPRESSZ SOROK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN
6. Összegzés Napjaink megnövekedett gazdasági aktivitásának egyik legfontosabb jellemz je adott vállalat, vagy adott gazdaság versenyképessége, illetve az a képessége, hogy versenyképességét növelni tudja. Ezen versenyképességi elemzésekben, melyek az egész gazdaságot jellemzik és mozgatják eddig a környezetvédelem, mint tényez nem szerepelt. A környezetvédelmi aktivitás, mint a versenyképességi vizsgálatok része el ször az 1920-as években Pigou elméletének megjelenését követ en vált általánossá. Az els elemzések azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a környezetvédelem a versenyképességet csökkenti a pótlólagos költségeket növeli. Ez a nézet egészen a XX. század végéig tartotta magát, mikor is Porter megállapította és vizsgálatokkal alá is támasztotta, hogy a környezetvédelmi szabályozás, az er források sz kösségét jelezve, innovációra sarkall, mely innováció a vállalatok és nemzetgazdaságok versenyképességének egyik legfontosabb jellemz je. A nemzetgazdasági versenyképesség alapját az adott nemzetgazdaságot alkotó gazdasági egységek versenyképességei alkotják. Felmerülhet a kérdés, hogy ha nemzetgazdasági szinten definiálható összefüggés a környezetvédelem és versenyképesség között, vállalati szinten megtehet -e ugyanez. A válasz egyértelm en igen. Ezt a nézetet támasztják alá többek között az adott vállalat környezeti teljesítménye, öko-hatékonysága és részvényeinek értéke közötti kapcsolatot vizsgáló kutatások is. Tovább haladva lefelé a logikai láncban bizonyítást nyert, hogy a vállalati öko-hatékonyságot biztosító környezetmenedzsment rendszer és az annak megvalósulását alátámasztó környezetmenedzsment eszközök is eltér módon bár, de jelent s mértékben hozzájárulhatnak a vállalati versenyképesség növekedéséhez. Összegezve tehát a fentebb elmondottakat kijelenthet , hogy a környezetvédelem, mint viszonylag fiatal tudomány- és vállalati terület jelent s mértékben hozzájárulhat egy adott vállalat, s t akár egy egész nemzetgazdaság versenyképességének növekedéséhez, ily módon biztosítva számunkra azt, hogy – lévén immár a környezetvédelem is a gazdasági gondolkodás és a lehetséges elérhet versenyel ny integráns része – a fenntartható világ felé vezet nehéz lépéseket kicsit könnyebben tehessük meg.
Az id alapú-versenyzés térnyerésével egyre fontosabbá válik az id jellemz k csökkentése. Ennek szolgáltató rendszerekben kiemelt jelent sége van, ugyanis a várakozás nagy hatással van a vev i elégedettségre és ezen keresztül a vállalati versenyképességre. A vev i várakozás csökkentésének közel költségmentes és gyakran alkalmazott módja az expressz sorok kialakítása. Ekkor egy bizonyos mennyiségnél – a limitértéknél – kevesebbet vásárlók kiszolgálása külön pénztáraknál történik. Expressz sorok alkalmazásakor a menedzsment számos problémával találkozik. Az átlagos vev i várakozást minimalizáló limitértéket sok tényez befolyásolja, a limit gyakori változtatása azonban zavarhatja a vev ket. Ugyanakkor nem optimális limit alkalmazásakor jelent s mértékben növekedhet a vev i várakozás. Expressz sorok m ködtetéséhez ezért alapos vizsgálatok elvégzése szükséges. Tárgyszavak: Id alapú-versenyzés, sorállási rendszerek, sorképzési szabály, expressz sor, érzékenységvizsgálat
7. Irodalomjegyzék 1. Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. bels vállalati anyagai 2. Dr. Kósi Kálmán, Torma András: Tracing material flows on industrial sites, Periodica Polytechnica (in press) 3. Innovest: Financing Sustainable Production and Consumption, UNEP DTIE, 2003 4. Pataki György, Bela Györgyi, Kohleb Norbert: Versenyképesség és környezetvédelem, PM Kutatási Füzetek 5. szám, 2003. december 5. SAM Sustainability Group: Sustainability: A future focused, innovative investment approach 6. Tóth Gergely: Vállalatok környezeti teljesítményének értékelése, Doktori (Ph.D.) értekezés, Budapest, 2002
© 218
1. Bevezetés Az id alapú-versenyzés korszakában a korábbi költségcsökkentési és min ségjavítási követelmények mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az id vel kapcsolatos jellemz k csökkentése. Szolgáltató rendszerekben az id jellemz k csökkentésének kiemelt jelent sége van. A vev k szolgáltatásra való várakozásának hossza ugyanis jelent s befolyásoló tényez je a vev i elégedettségnek, ezért a szolgáltatás színvonalát meghatározó leglényegesebb tényez k közé tartoznak a vev i várakozást kifejez mutatók. A vev i várakozás több jellemez vel is leírható, az esetek többségében a sorban és/vagy a rendszerben tartózkodó vev k számát, illetve a sorban és/vagy a rendszerben eltöltend átlagos várakozási id t alkalmazzuk a vev i várakozása kifejezésére. A vev k száma és a vev i várakozás között azonban nem mindig áll fenn szoros kapcsolat, a vev i elégedettséget pedig sokszor nem a teljes rendszerben töltött id határozza meg, sokkal inkább a kiszolgálásra való várakozás id tartama. Ezért e jellemz k közül a sorban töltött átlagos várakozási id t tekintjük a vev i elégedettséggel legszorosabban összefügg jellemz nek, ennek megfelel en vizsgálataink során e jellemz minimalizálása volt a célunk. Az id alapú-versenyben történ helytállás feltétele a költség- és min ségalapú-verseny követelményeinek való megfelelés (Koltai-Kalló [2005/a]). Éppen ezért fontos, hogy az egyes id jellemz k csökkentése ne a költség- és min ségjellemz k rovására valósuljon meg. A gyorsabb kiszolgálás magasabb árakkal való finanszírozása vagy udvariatlansággal való párosulása aláássa az id alapú-versenyben való hosszú távú helytállást. Ezért fontos olyan megoldások azonosítása, amik alacsony költségek mellett, nem a kiszolgálás min ségének rovására érik el a vev i várakozás csökkenését. A vev i várakozás közel költségmentes módja a sorképzési szabályok alkalmazása. E szabályok valamilyen jellemz alapján különböz kiszolgáló egységekhez, pénztárakhoz rendelik a vev ket (Hillier-Lieberman [1995]). Ilyen osztályozási jellemz lehet például a bankkártyával való fizetés, az áfás
1 KALLÓ Noémi Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest M egyetem rkp. 9. T. ép. 49/e. Telefon: (36-1) 463-1337 E-mail:
[email protected]
219
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
számla igénylése vagy a vásárolt mennyiség. Áruházakban gyakran találkozhatunk vásárolt mennyiségen alapuló sorképzési szabályok, expressz sorok kialakításával, amikor a vev ket az általuk vásárolt mennyiség alapján rendelik különböz pénztárakhoz. Az expressz pénztárakat azok a vev k vehetik igénybe, akik a megjelölt mennyiségnél – a limitértéknél – nem vásárolnak többet. A limitérték tehát az expressz sorokban maximálisan megengedett vásárolható mennyiség. A továbbiakban bemutatásra kerül vizsgálatok igazolták, hogy létezik olyan limitérték, ami minimalizálja az átlagos vev i várakozást, és ez az érték meg is határozható. Ugyanakkor ezen optimális limitérték viselkedési törvényszer ségeit vizsgálva azt is megállapítottuk, hogy ez az érték számos tényez hatására változhat. Vizsgálataink felhívták a figyelmet továbbá arra is, hogy az alkalmazott limitértéket körültekint en kell megválasztani, ugyanis az esetek többségében csak optimális limitértékkel bevezetett expressz sor képes csökkenteni a vev i várakozást. Ugyanakkor a limit gyakori változtatása zavaró lehet a vev k számára, ezért a menedzsmentnek ett l tartózkodnia kell, azaz nem alkalmazhatja minden id szakban az éppen optimális limitértéket. Ezért van szükség annak vizsgálatára is, hogy a nem optimális limit alkalmazása milyen hatással van a vev i várakozásra. A cikk további felépítése a következ . A 2. fejezetben a várakozó sorokkal és azok menedzsmentproblémáival foglalkozó legfontosabb irodalmakat tekintjük át. A 3. fejezet a jelen kutatás alapjául szolgáló korábbi eredményeket ismerteti, majd részletesen bemutatja a vizsgálatainkhoz létrehozott analitikus összefüggéseket és szimulációs modellt. Végül bemutatja, hogy az analitikus megközelítésre támaszkodva hogyan határozható meg numerikus módon a vev i várakozást minimalizáló limitérték. A 4. fejezetben az optimális limitértéket befolyásoló tényez ket mutatjuk be, illetve ismertetjük ezek hatását az optimális limitértékre, valamint tárgyaljuk az ebb l levonható menedzsmentkövetkeztetéseket. Ezt követ en az 5. fejezet egy több id szakban alkalmazható limitérték meghatározásának módját ismerteti egy konkrét esetben, példát mutatva ezzel a nem optimális limitérték alkalmazásából származó hatások értékelésére. Végül a 6. fejezet összefoglalja a kutatás eredményeit.
érzékelésmenedzsment-eszközöket egyaránt alkalmaznak vev ik elégedettségének növelése érdekében (Nie [2000]). A szolgáltatásmenedzsment és az érzékelésmenedzsment által egyaránt gyakran alkalmazott eszköz a sorképzési szabályok bevezetése, illetve ennek egyik speciális esetének, az expressz soroknak a kialakítása. Szolgáltató rendszerek központi kérdéseinek egyike a kiszolgálási folyamat olyan kialakításának azonosítása, ami a lehet legnagyobb mértékben csökkenti a vev i várakozást és legjobban növeli a szolgáltatási színvonalat (Hill et al [2002]). Ehhez értékelni kell az egyes megoldások vev i várakozásra való hatását. A legegyszer bb sorállási problémák esetén a sorállás elmélet formuláinak segítségével értékelhet k a különböz megoldási lehet ségek. Az ilyen jelleg vizsgálatok általában valós eseteket vizsgálnak (Andrews-Parsons [1989] és Srikar-Vinod [1989], de ezek mellett létezik néhány elméleti vizsgálat is (Sheu-Babbar [1996]). Az olyan esetekben, amikor a sorállási modellek nem alkalmasak a probléma leírására, a változtatás hatásának közvetlen megfigyelése alkalmazható. Ilyenkor a régi és az új kiszolgálási folyamat megfigyelését követ en a két eredmény összehasonlításával kiválasztható a kedvez bb megoldás (például Luo et al [2004]). Bonyolult sorállási rendszerekben, ha a folyamat átalakítása költséges, illetve a menedzsment el zetes eredményekre támaszkodva kíván döntést hozni, szimulációval vizsgálhatja az átalakítás hatásait. Ezek a vizsgálatok ugyan magas költségekkel járnak és id igényesek, de ezt általában kompenzálják az így kiválasztható, legkedvez bb megoldás bevezetésével járó el nyök (Law-Kelton [1991]). Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az id alapú-versenyzés id szakában nagy hangsúly helyez dik a különböz kiszolgálási folyamatok vev i várakozásra gyakorolt hatásának elemzésére, értékelésére (Hill et al [2002]). Az expressz sorok kialakítása gyakran alkalmazott menedzsmenteszköz, azonban a szakirodalomban nem találkoztunk az alkalmazott limitérték tudományos alapon történ meghatározásával. Ezért minden eredmény, ami segít megérteni az expressz sorok m ködését és vev i várakozásra gyakorolt hatását, nagy segítséget nyújthat az expressz sorokkal kapcsolatos menedzsmentdöntések meghozatalában.
2. Irodalmi áttekintés Szolgáltatás nyújtásához feltétlenül szükséges a szolgáltatást igénybe vev vásárló és a szolgáltatást nyújtó kiszolgáló. Ez a két szerepl egyszer en azonosítható, azonban az általuk megtestesített két folyamatnak, azaz a vev k beérkezésének és a szolgáltatás nyújtásának, leírása nem egyszer . Ezek a folyamatok ugyanis sztochasztikus jelleg ek. Áruházak esetében véletlenszer en érkeznek a vev k a pénztárakhoz, és sztochasztikus változóval leírható ideig kötik le annak kapacitását. E két sztochasztikus folyamat ered jeként várakozó sor alakul ki (Koltai [2003]). A várakozó sorok kialakulása tehát természetes jelenség, a várakozás hossza pedig a szolgáltatási színvonal fontos jellemz je (Bitran-Mondschein [1997]). A vev k egy bizonyos mérték várakozást elfogadhatónak tartanak ugyan, de ha tényleges várakozásuk meghaladja ezt az értéket, az nagy mértékben növeli elégedetlenségüket. Számos vizsgálat kimutatta a vev i várakozás és a vev i elégedettség között fennálló szoros kapcsolatot, valamint a vev i elégedettség jelent s hatását a vev i lojalitásra (Chebat et al [1995], Carmon et al [1995]). Szolgáltató rendszerekben pedig a vev i lojalitás a profitszerzés egyik f forrása, ezért a várakozási id nek kiemelt szerepe van a szolgáltatások értékteremt láncában (Heskett et al [1994]). Ez az oka annak, hogy az id alapú versenyzés korában a vev i várakozás okozta elégedetlenség kiemelt jelent séggel bír, hogy a szolgáltató vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek vev ik várakozásának csökkentésére (Kostecki [1996], Heskett et al [1994]). A különböz szolgáltató rendszerek várakozási folyamatainak vizsgálata során kapott eredmények felhívták a figyelmet arra, hogy a várakozás mutatószámai mellett számos szociális és viselkedési faktor is hatással van a várakozás vev i megítélésére (Chebat et al [1995], Katz et al [1991], Larson [1987]). Ez a felismerés vezetett az érzékelésmenedzsment (perception management) kialakulásához. Az érzékelt várakozási id általában különbözik a tényleges várakozás idejét l. Ennek a két értéknek a különbsége befolyásolható a várakozás körülményeivel, illetve a várakozási folyamat jellegével (Larson [1987], Jones-Dent [1994]). Ezért a sikeres szolgáltató vállalatok szolgáltatásmenedzsment- és
3. A várakozási id meghatározása expressz sor alkalmazásakor A sorállási rendszerek vizsgálatának alapvet en két módja létezik (a várakozási id közvetlen megfigyelésén túl): az analitikus megközelítés és a szimuláció. Analitikus megközelítés esetén a vizsgált rendszert valamilyen sorállási modell segítségével írjuk le, ami általában a vizsgált probléma egyszer sítésével jár együtt. Bizonyos sorállási rendszerek nem is vizsgálhatók ilyen megközelítésben, míg más rendszerek a sorállási rendszerek általános vizsgálatát meghaladó összefüggések modellekbe való beágyazását követelik meg. Szimuláció segítségével a sorállási rendszerek igen széles köre vizsgálható, a szimulációs szoftverek alkalmazása azonban speciális szaktudást és költséges szoftverek rendelkezésre állását igénylik. Vizsgálataink során egy analitikus és egy szimulációs modellt alkalmaztunk. A modellek létrehozásához szükséges adatokat és azok statisztikai feldolgozását korábbi empirikus vizsgálataink szolgáltatták (Koltai et al [2004]). E vizsgálatok során a budakalászi Bricostore áruház kiszolgálási folyamatait vizsgáltuk. Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítottuk, hogy a vev i beérkezések eloszlása Poisson eloszlással közelíthet (az egyes id szakokban eltér beérkezési rátával, átlagosan 0,325-es szignifikancia szinten), valamint azt is, hogy a vev k pénztárak közötti eloszlása közel egyenletes. Vizsgálataink azt is igazolták, hogy a vev k által vásárolt mennyiség és a hozzájuk tartozó kiszolgálási id között lineáris kapcsolat áll fenn (0,777-es korrelációs együtthatóval). A kapcsolatot leíró regressziós egyenes meredeksége az egyetlen tétel számlázásához szükséges id t reprezentálja, míg az egyenes tengelymetszete – a minden kiszolgálásnál el forduló – fizetés id szükségletét testesíti meg. Az i darab tétel teljes kiszolgálási ideje tehát a következ képpen határozható meg (a fejezetben használt jelöléseket az 1. táblázat foglalja össze):
©
220
ti = a + b ⋅ i .
(1)
221
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. 1. táblázat: Az alkalmazott jelölések jegyzéke
S E H L K N l a b pi
tkiszolg ti tE tH tS tSE
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
az összes pénztárak száma az expressz sorok száma a hagyományos pénztárak száma az expressz sorban maximálisan megengedett vásárolt mennyiség (limitérték) a vev k által vásárolt maximális mennyiség mintanagyság a vev k által vásárolt tételek átlagos száma a kiszolgálási id konstans tagja egyetlen tétel számlázásához szükséges id i darab tétel vásárlásának valószín sége az áruház egészére jellemz beérkezési ráta az expressz pénztárakra jellemz beérkezési rátája a hagyományos pénztárakra jellemz beérkezési rátája az áruház egészére jellemz kiszolgálási ráta az áruház egészére jellemz kiszolgálási id szórása az i tételt vásárló vev kre jellemz kiszolgálási id szórása az expressz pénztárakra jellemz kiszolgálási id szórása a hagyományos pénztárakra jellemz kiszolgálási id szórása átlagos kiszolgálási id i darab tétel átlagos kiszolgálási ideje az expressz pénztárakra jellemz átlagos kiszolgálási id a hagyományos pénztárakra jellemz átlagos kiszolgálási id az áruház egészére jellemz átlagos kiszolgálási id az expressz pénztárakra jellemz átlagos kiszolgálási id
tSH
–
a hagyományos pénztárakra jellemz átlagos kiszolgálási id
E H
i E H
Forrás: saját táblázat
A vev k által vásárolt tételek számának eloszlásáról pedig igazoltuk, hogy csonkított geometriai eloszlással közelíthet (magasabb, mint 0,1-es szignifikancia szinten).
Analitikus megközelítés Az adatgy jtés és -feldolgozás során szerzett információk birtokában megállapíthattuk, hogy az egyes pénztárakat egymástól független egycsatornás M/G/1 sorállási rendszernek tekinthetjük. Így az erre a sorállási rendszerre érvényes összefüggések segítségével határozhatjuk meg a vev i várakozást leíró jellemz ket, els sorban az átlagos sorban töltött várakozási id t. A várakozási jellemz k meghatározásához azonban olyan paraméterek ismeretére is szükségünk volt, ami nem állt rendelkezésre az adatgy jtésb l, illetve az adatok feldolgozásából. Ennek oka, hogy az általunk vizsgált áruház nem alkalmazott expressz sort, tehát nem volt semmilyen információnk arról, hogy e sorképzési szabály bevezetése hogyan befolyásolja a kiszolgálási folyamatot. Ugyanakkor megállapíthattuk, hogy az egyes pénztártípusokhoz (az expressz és hagyományos pénztárakhoz) érkez vev k aránya az expressz sorban maximálisan megengedett tételszám – a limitérték – és a vev k által vásárolt tételek számának eloszlásának segítségével egyértelm en meghatározható. A pénztártípuson belül a vev k egyenletesen oszlanak meg a rendelkezésre álló pénztárak között, ennek megfelel en az egyes pénztártípusokra jellemz beérkezési ráta:
©
222
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola L
λ⋅
λE =
i =0
K
λ⋅
pi
λH =
és
E
i = L +1
pi
H
.
(2)
Az i tételt vásárlók kiszolgálási ideje a regressziós egyenlet (1) segítségével könnyen meghatározható. A pénztártípusokra jellemz kiszolgálási id k az egyes vev k kiszolgálási idejének súlyozott átlagaként számíthatók, súlyként az adott pénztártípushoz érkezés valószín ségét alkalmazva: L
tE =
i =0
K
( pi ⋅ t i ) L
i =0
( pi ⋅ ti )
és t H = i= L +1K
pi
i = L +1
(3)
.
pi
Továbbá a lineáris regresszió tulajdonságait felhasználva az egyes pénztártípusokra jellemz kiszolgálási id szórása is meghatározható, mely két forrásból ered: az egy adott mennyiséget vásárló vev k kiszolgálási ideje sem tekinthet konstansnak, és egy pénztártípusnál különböz mennyiségek számlázására kerül sor (Koltai-Kalló [2005/b]). L
2
σE ≈
i =0
[(N ⋅ p )⋅ σ ]+ [N ⋅ p ⋅ (t − t ) ] L
2
i
i
L
K
2
i
i =0
E
i
2
[N ⋅ pi ] − 1
i =0
[(N ⋅ p )⋅ σ ]+ [N ⋅ p ⋅ (t − t ) ] K
2
és σ H ≈ i = L+1
i
i
K
i = L +1
[N ⋅ pi ] − 1
i
i
H
2
. (4)
i = L +1
Az egyes pénztártípusok beérkezési rátájának, kiszolgálási idejének és a kiszolgálási id k szórásának ismeretében már alkalmazhattuk a megfelel sorállási modellt a várakozási jellemz k meghatározására. A sorban töltött átlagos várakozási id M/G/1 modell esetén a Pollaczek-Khintchine formula felhasználásával határozható meg a következ módon (Hillier-Lieberman [1995]): tS =
λ ⋅ σ2 + λ 2 ⋅ 1− λ
µ2
=
2 λ ⋅ σ 2 + λ ⋅ t kiszolg
2 ⋅ (1 − λ ⋅ t kiszolg )
µ
.
(5)
Ezzel az összefüggéssel külön-külön az egyes pénztártípusokra jellemz átlagos várakozási id ket határozhatjuk meg. Az áruház egészére jellemz átlagos várakozási id t a pénztártípusokra jellemz várakozások súlyozott átlagaként számíthatjuk, súlyként az adott pénztártípushoz érkezés valószín ségét alkalmazva: tS =
L
i =0
pi ⋅ t S E +
K
pi ⋅ t S H .
(6)
i = L +1
Összességében tehát az áruház egészére jellemz átlagos várakozási id a következ összefüggés segítségével határozható meg: tS =
λ ⋅ 2
L
i =0
2
pi
⋅
2
2
σE + tE + E ⋅ (1 − λ ⋅ t E )
K
2
pi
i = L+1
⋅
2
2
σR + tR R ⋅ (1 − λ ⋅ t R )
.
(7)
A várakozási id meghatározásához azonban nem elegend (7) alkalmazása, fel kell használni az egyes pénztártípusok kiszolgálási idejére (3) és annak szórására (4) vonatkozó összefüggéseket is. Ezen öt összefüggés mindegyikében szerepel a limitérték (L), mindegyikben egy összegzés alsó, illetve fels határában. Ezért a várakozási id limitérték szerinti optimumának meghatározása analitikusan nehéz, így vizsgálataink során a kérdés numerikus megoldására szorítkoztunk (0. fejezet) A szimulációs modell Vizsgálatainkhoz az Arena diszkrét szimulációs szoftver segítségével hoztunk létre egy szimulációs modellt (Kelton et al [1998]). Ez a modell nem épít mindazokra a közvetett eredményekre, amelyeket az analitikus megközelítés során létrehoztunk (0. fejezet), a statisztikai vizsgálatok eredményeire támaszkodik, azaz a vev i beérkezések Poisson jellegét, a vásárolt mennyiség geometriai eloszlását, valamint a vásárolt mennyiség és a kiszolgálási id között fennálló lineáris kapcsolatot veszi figyelembe. 223
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Az egyes eloszlásoknak megfelel en generálja a különböz mennyiségeket vásárló vev ket, akik kiszolgálási idejét a lineáris regresszió eredményei alapján határozza meg. A vev k egyes pénztártípusokhoz való rendelését pedig a vev höz rendelt tételszám és a beállított limitérték függvényében végzi el (Kalló [2005]). A modell rövid bemutatásából is kit nik, hogy az analitikus modellnél kevesebb egyszer sítést tartalmaz, éppen ezért alkalmas annak validálására. A validálás alátámasztotta az analitikus közelítés elfogadhatóságát, ugyanis a két módszerrel kapott eredmények közötti eltérés nem haladta meg a 0,6%-ot, azaz nem volt szignifikánsnak mondható (Kalló [2005]). Így összességében kijelenthetjük, hogy az analitikus megközelítés nem tartalmaz olyan egyszer sítést, ami jelent sen torzítaná a rendszer leírását.
minden más limit alkalmazása kedvez tlen a vev i várakozás szempontjából. (Megjegyezzük, hogy bár az ábra egy konkrét esetet ábrázol, általánosságban is megfogalmazható, hogy az optimális limitt l legfeljebb 1 tételes eltérés engedhet meg anélkül, hogy a vev i várakozás a sorképzési szabály nélküli esetben tapasztalható érték fölé emelkedjék.) Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy létezik egy optimális limitérték, ami minimalizálja az átlagos vev i várakozást, és numerikus modellünk segítségével ezt az optimális limitértéket meg is tudjuk határozni. Vizsgálataink felhívták a figyelmet arra is, hogy fontos az optimális limitérték meghatározása, ugyanis csak így biztosítható, hogy az expressz sorok kedvez hatással legyenek a vev i várakozásra. Azonban nem elegend megfelel en kialakítani egy expressz sort, megfelel en is kell m ködtetni azt. Ezért a menedzsmentnek fontos tisztában lennie azzal, hogy milyen tényez k vannak hatással az optimális limitértékre, továbbá, hogy milyen e hatások mértéke és iránya. A következ , 4. fejezet erre a kérdésre adja meg a választ.
2,5 2,0
[perc]
Sorban töltött átlagos várakozási id
Az optimális limitérték meghatározása Analitikus összefüggéseinkre támaszkodva – az Excel táblázatkezel segítségével – létrehoztunk egy modellt, mely egyidej leg minden lehetséges limitérték esetén meghatározza az áruház egészére jellemz átlagos sorban töltött várakozási id t. E várakozási id k közül kiválasztható a minimális érték, ami egyben meghatározza az optimális limitértéket is. Az 1. ábra a vev i várakozás – numerikus modell segítségével meghatározott – alakulását szemlélteti a limitérték függvényében.
1,5 1,0
0,5 0,0
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
22
24
26
Limitérték
1. ábra: A várakozási id alakulása a limitérték függvényében Forrás: saját ábra
Az 1. ábrán jól látható, hogy a létezik egy olyan limitérték, melynek alkalmazása minimalizálja az átlagos vev i várakozást. Az ábrán látható görbe U-alakja két hatás ered jeként alakul ki. A limitnövelés hatására egyre több vev érkezik e pénztárakhoz, akik átlagosan nagyobb mennyiséget vásárolnak, mint a limitmódosítás el tt, azaz a kiszolgálási id és annak szórása is növekszik. E 3 változás mindegyike a várakozási id növekedésének irányába hat (4) értelmében. Ugyanakkor a limitnövelés következtében a hagyományos pénztáraknál a fenti folyamatok ellenkez je figyelhet meg, azaz csökken az átlagos várakozási id . Az, hogy ez a változás a teljes áruházra jellemz átlagos várakozási id t növeli vagy csökkenti-e, függ az egyes átlagos várakozási id k változásának mértékét l, valamint attól, hogy az egyes várakozási id k milyen mérték szerepet játszanak a teljes áruházra jellemz átlagos várakozási id meghatározásában. (A kérdés megítélését nehezíti az is, hogy a limitmódosítás következtében (6) értelmében az áruház egészére jellemz várakozási id meghatározásakor alkalmazott súlyok is változnak.) Limitcsökkenés esetén az el z ek ellenkez je mondható el. Az 1. ábra szaggatott vízszintes vonala a sorképzési szabály nélküli esetet írja le, azaz amikor a hagyományos és expressz pénztárak egyaránt minden vev t kiszolgálnak. Az ábráról leolvasható, hogy csak az optimális, 2 tételes limitet alkalmazó expressz sor bevezetésével csökken a vev i várakozás,
©
224
4. Az optimális limitértéket befolyásoló tényez k Az optimális limitértéket befolyásoló tényez ket a 0. fejezetben ismertetett analitikus összefüggés segítségével határozhatjuk meg. Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk az optimális limitérték m ködésér l, nem elegend (7) vizsgálata. Figyelembe kell venni az összefüggésben látható minden paraméter meghatározási módját, és ezen keresztül azt, hogy e paraméterek értékét mely tényez k befolyásolják. A részletes vizsgálatok elvégzése után a következ befolyásoló tényez k azonosíthatók (Koltai-Kalló [2005/b]): • a beérkezési ráta ( ), • az átlagosan vásárolt tételek száma (l), • a kiszolgálási id konstans tagja (a), • az egyetlen tétel számlázásához szükséges id (b), • az expressz sorok száma (E), • a hagyományos pénztárak száma (H). Az analitikus összefüggés segítségével tehát feltártuk azokat a tényez ket, amelyek hatással lehetnek a limit optimális értékére. Amennyiben e tényez k optimális limitértékre gyakorolt tényleges hatására keressük a választ, akkor az optimális limitérték érzékenységvizsgálatainak elvégzésére van szükség. A paraméterek között fennálló kapcsolat bonyolultságára való tekintettel független érzékenységvizsgálatokat végeztünk el. Ez azt jelenti, hogy egyszerre egyetlen paraméter értékét módosítottuk, és figyeltük, hogy ez milyen hatással van az optimális limitértékre. Az egyes paraméterek értékeit növelve, illetve csökkentve megkaptuk az optimális limitérték adott paraméterre vonatkoztatott érvényességi tartományát. A vizsgálat jellegéb l kifolyólag független érvényességi tartományokat meghatároztunk meg. A paraméterek értékét az érvényességi tartomány határain túl növelve, illetve csökkentve választ kaptunk arra is, hogy milyen irányú a vizsgált tényez és az optimális limitérték kapcsolata. Azaz, hogy a vizsgált tényez növelése esetén az optimális limitérték milyen irányba változik. Ha az optimális limitérték n , akkor pozitív kapcsolatról beszélünk, ellenkez esetben negatívról. Az érzékenységvizsgálatok eredményeit a 2. táblázat foglalja össze. A táblázat második oszlopa a paraméterek aktuális értékeit tartalmazza (egy vasárnap reggeli id szakra vonatkozóan), a harmadik oszlop az érvényességi tartományokat foglalja össze, míg a negyedik oszlopban az adott tényez és az optimális limitérték iránya került feltüntetésre.
225
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. 2. táblázat: Az érzékenységvizsgálatok eredményeinek összefoglalása Jelenlegi érték
Befolyásoló tényez
Független érvényességi tartomány 250 …
A kapcsolat iránya
Beérkezési ráta ( ) [f /óra]
180
… 25
Átlagosan vásárolt tételek száma (l) [db]
3,089
2,6 l 3,5
pozitív
–
Kiszolgálási id konstans tagja (a) [perc]
0,5463
0,225 a 1 …
negatív
Egyetlen tétel számlázásához szükséges id (b) [perc]
0,1622
0,05 b 0,3 …
pozitív
Expressz sorok száma (E)
2
2 E 2
pozitív
Hagyományos pénztárak száma (H)
3
3 H 4
negatív
Expressz és hagyományos pénztárak aránya (E/H)
2/3
2/3 E/H 2/3
pozitív
Forrás: saját táblázat
A 2. táblázatban foglalt információk nagymértékben segíthetik az áruház menedzsmentjét az expressz sorok m ködtetésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A következ kben az egyes paraméterek érzékenységvizsgálatainak eredményeit foglaljuk össze a vizsgálatokból levonható menedzsmentkövetkeztetésekkel együtt. A beérkezési ráta eredeti értéke 180 f /óra az általunk vizsgált vasárnap délel tti id szakban. A független érvényességi tartomány nagysága alapján megállapítható, hogy e paraméter szinte semmilyen mérték változása esetén nem módosul a limit optimális értéke. Az érvényességi tartomány alsó és fels határa melletti pontok azt fejezik ki, hogy az érvényességi tartomány valójában szélesebb a feltüntetettnél, de vizsgálatainkat az adott érték alacsony el fordulási valószín sége miatt megszakítottuk. Az optimális limitérték viszonylagos érzéketlensége a beékezési ráta változására azonban félrevezet lehet. A beérkezési ráta nagyobb mérték változása ugyanis általában a nyitva tartó pénztárak számának változtatásával jár együtt. Erre az esetre azonban a független érzékenységvizsgálat eredményei nem alkalmazhatók, külön vizsgálatok elvégzése szükséges (5. fejezet). Ugyanakkor az optimális limitérték érzéketlensége a beérkezési ráta változására biztosítja azt, hogy egy nap során ne kelljen folyamatosan új limitértéket alkalmazni, mivelhogy ezt a beérkezési ráta változása önmagában nem indokolja. Az átlagosan vásárolt tételek száma (l) 3,089 darab. Ez az érték különböz értékesítési akciók hatására, illetve a különböz vásárlási periódusokban (például ünnepek közeledtével, szezonalítás miatt) változhat. Az érvényességi tartomány határainak segítségével az is megállapítható, hogy ennek a tényez nek az értéke viszonylag gyakran kilép az érvényességi tartományból, azaz módosítja az optimális limitértéket. Ugyanakkor ez a változás általában el re jelezhet és viszonylag tartós. Összességében tehát a menedzsmentnek tekintettel kell lennie ennek a paraméternek a változására, a szokásostól eltér átlagos vásárolt mennyiséggel jellemezhet id szakokban felül kell vizsgálnia az alkalmazott limitértéket. Az optimális limitértékkel való kapcsolat irányának pozitív volta pedig azt jelzi, hogy az átlagosan vásárolt mennyiség növekedését az alkalmazott limitérték növelésével kell ellensúlyozni. A kiszolgálási id konstans tagjának (a) jelenlegi értéke 0,5463 perc. Ennek a paraméternek az értékét a vev k fizetési szokásainak változása (például bankkártya, kuponok gyakoribb használata) módosíthatja. E paraméter érvényességi tartománya látszólag nem széles, de ennek reális megítéléséhez figyelembe kell vennünk azt is, hogy a paraméter a valóságban milyen mértékben változhat. Annak valószín sége pedig, hogy fizetéshez szükséges átlagos id a kétszeresére n jön, vagy felére csökkenjen igen alacsony. Éppen ezért ilyen mérték változás nem kerülheti el a menedzsment figyelmét, így id ben felül tudja vizsgálni az alkalmazott limitértéket.
©
226
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Az egyetlen tétel számlázásához szükséges id (b) jelenlegi értéke 0,1622 perc. A paraméter érvényességi tartománya is látszólag sz k, de a paraméter tényleges értékkészletéhez viszonyítva valójában széles érvényességi tartományról beszélhetünk. E paraméter értéke technológiaváltás eredményeként változhat (például vonalkód-leolvasó bevezetésével), ezért e változás el re látható. Ezekr l a technológiaváltásokról pedig kijelenthet , hogy az átlagos számlázási id csökkenését vonják maguk után, azaz – a paraméterek kapcsolatának irányából kifolyólag – az optimális limitérték e paraméter változásának hatására csökken. Az általunk vizsgált esetben az expressz sorok száma (E) 2 volt. Az expressz sorok számát a menedzsment növelheti új pénztárak megnyitásával, ha a beérkez vev k száma megn , illetve csökkentheti, a beérkez vev k száma lecsökken. Ugyanakkor a pénztárak száma csökkenhet egy berendezés meghibásodása vagy egy pénztáros kiesése miatt is. A 2. táblázatból láthatjuk azt is, hogy ennek a paraméternek a változtatására érzékeny az optimális limitérték. Ez ehhez való alkalmazkodás azonban nem okozhat gondot a menedzsment számára, ugyanis e paraméter értékét rendszerint az áruház menedzsmentje határozza meg. A paraméterek kapcsolatának irányából kiolvasható, hogy az expressz sorok számának növelése növeli az optimális limitértéket. A vasárnap délel tti id szakban a nyitva tartó hagyományos pénztárak száma (H) 3. Err l a paraméterr l ugyanaz mondható el, mint az expressz sorok számáról, azzal a különbséggel, hogy e paraméter optimális limitértékkel való kapcsolatának iránya negatív, tehát egy új hagyományos pénztár megnyitása csökkenti a limit optimális értékét. Gyakori azonban, hogy az áruház egy nap, illetve egy napszak során rögzített számú pénztárat üzemeltet. Ekkor is el fordulhat, hogy – rögzített pénztárszám mellett – az áruház menedzsmentje megváltoztatja az expressz és hagyományos pénztárak arányát (E/H). A 2. táblázatból látható, hogy e paraméter változtatására nagymértékben érzékeny az optimális limitérték. Emellett fontos kiemelni azt is, hogy ennek a paraméternek a módosítása teljesen költségmentes, a pénztártípusok arányának ilyen módon történ változtatása ugyanis nem növeli az üzemel pénztárak számát. Ez a paraméter továbbá azért is nagy jelent ség , mert értékét a menedzsment határozza meg, így akár felhasználhatja arra is, hogy – vev központú szemléletet követve – konstans limitértéket biztosítson a hét minden id szakában. Bizonyos esetekben azonban – f leg ha a pénztárak száma viszonylag alacsony – a pénztártípusok arányának változtatásával nem biztosítható az állandó limitérték. Ennek oka, hogy a pénztártípusok aránya kevés pénztár esetén viszonylag nagy lépésekben módosítható (tekintettel a pénztárszám diszkrét jellegére), ezért nem biztosítható minden limitérték optimális volta. Ezért van szükség az olyan esetek vizsgálatára is, amikor a menedzsment nem az optimális limitértéket alkalmazza. Az ilyen vizsgálatok elvégzésére nyújt példát a következ , 5. fejezet. 5. Több id szakban alkalmazható limitérték meghatározása Expressz sorok üzemeltetésének legnagyobb problémája azon két cél összeegyeztetése, miszerint a lehet legrövidebb vev i várakozás valósuljon meg – azaz minden esetben az optimális limitértékkel m ködjenek az expressz pénztárak – és ezzel egyidej leg egy állandó limitértéket alkalmazzon az áruház menedzsmentje. Ezen – id nként ellentmondó – célok biztosítását nehezíti az is, hogy sok esetben az áruház menedzsmentje ragaszkodik az expressz pénztárak számának konstans szinten tartásához (a hét minden napján vagy egy-egy jellegzetes id szakon belül). Ebben a fejezetben egy ilyen probléma vizsgálatát (Kalló [2005]) ismertetjük. Az általunk vizsgált esetben vasárnap délel ttönként 180 vev érkezik óránként az áruházba, akik kiszolgálását összesen 5 pénztár (S=E+H=5) biztosítja, sorképzési szabály alkalmazása esetén 2 expressz sorral (E=2). Hétköznap reggelenként az áruházba érkez vev k száma 85 f /óra, ekkor 4 pénztár is elegend a vev k kiszolgálására (S=4), melyek közül a menedzsment 1-et kíván expressz sorként üzemeltetni (E=1). A numerikus modell segítségével megállapítható, hogy ilyen paraméterértékek mellett vasárnap az optimális limitérték 2 tétel, míg hétköznap reggelenként 1. Így a kijelölt korlátok (állandó limitérték, pénztártípusok rögzített száma) betartásával nem alkalmazható 227
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
minden esetben az optimális limitérték, ezért meg kell vizsgálni a nem optimális limitérték kijelölésének következményeit. A több id szakban alkalmazható limitérték meghatározásához szükséges adatokat szemlélteti a 2. ábra. A 2. ábrán szaggatott vonallal tüntettük fel a hétköznap reggeli id szakot. A vízszintes szaggatott vonal a sorképzési szabály nélküli esetet írja le, míg a szaggatott görbe az 1 expressz sorral megvalósuló várakozást ábrázolja a limitérték függvényében. A folytonos vonal a vasárnap délel tti id szakot írja le, a folytonos vízszintes vonal a sorképzési szabály nélküli esetet jelöli, míg a folytonos görbe a 2 expressz sorral megvalósuló várakozási id ket ábrázolja a limitérték függvényében. A menedzsmentnek tehát az 1 és a 2 tételes limit alkalmazása közül kell választania. Az ábráról is látható, hogy az 1 tételes limit alkalmazása elfogadhatatlan vasárnap délel ttönként. Ez ugyanis olyan nagy mértékben megnövelné az átlagos várakozási id t, hogy az optimális 2 tételes limit alkalmazásához képest 124,63%-kal, a sorképzési szabály nélküli esethez viszonyítva 106,17%-kal növekedne. Az állandó 2 tételes limit alkalmazása ugyanakkor elfogadható lehet. Ez ugyan kedvez tlenebb hétköznap reggelenként a sorképzési szabály nélküli esetnél, de nem okoz túl magas várakozási id t (0,455 perc). A 2 tételes limit alkalmazása mellett szól az is, hogy minimális várakozást biztosít a vasárnapi, forgalmasabb id szakban.
megengedett vásárolt mennyiség. Vizsgálataink bizonyították, hogy létezik optimális limitérték, ami minden egyéb limitérték alkalmazásánál kedvez bb átlagos várakozási id t biztosít, azaz minimalizálja a vev i várakozást. Az optimális limitérték meghatározásához létrehozott numerikus modell ugyan a budakalászi Bricostore áruház adataira épült, de megfelel átalakítással bármely áruház expressz sorainak vizsgálatára alkalmas. Vizsgálható továbbá segítségével minden sorképzési szabály, ami az egyes entitásokat olyan paraméter alapján rendeli különböz kiszolgáló egységekhez, amely paraméter számszer síthet kapcsolatban áll a kiszolgálási id vel. Vizsgálataink felhívták a figyelmet arra, hogy az expressz sorok limitértékének megválasztása nagy jelent séggel bír. A limitérték megváltoztatása ugyanis teljesen költségmentes, azonban nagy hatással van a vev i várakozásra. A nem megfelel en kiválasztott limitérték nagymértékben növelheti a vev i várakozást, ezért az optimális limitérték meghatározása mellett fontos a nem optimális limit alkalmazásából származó vev i várakozás növekedésének vizsgálata is. Ennek ellenére irodalom- és egyéb forráskutatásaink során nem találkoztunk azzal, hogy áruházak menedzsmentje tudományos alapon határozta volna meg a kialakított expressz sor limitparaméterének értékét. Fontos kiemelni azonban, hogy az általunk végzett vizsgálatok csak a várakozási id kvantitatív jellemz ire vonatkoztak, csak a tényleges várakozást vették figyelembe. A vev i elégedettségre azonban nem a tényleges, hanem az érzékelt vev i várakozás van hatással. Ezt pedig számos tényez befolyásolhatja: a várakozás körülményei, a kiszolgálás min sége, el zetes feltételezések a várakozás hosszára vonatkozóan stb. Így amennyiben a vev k nagy része úgy gondolja, hogy az expressz sorok jelent sen csökkentik várakozásukat, akkor – függetlenül attól, hogy az átlagos várakozási id esetleg kis mértékben n – a vev i elégedettség n ni fog. Ezért további kutatásaink célja egy olyan modell kifejlesztése, ami az expressz sorok sorállás elmélettel feltárt hatásait ötvözi az érzékelésmenedzsment (perception management) eredményeivel, és így a várakozási id változásának vev kre gyakorolt hatását segít elemezni.
2,5 2,0 1,5
[perc]
Sorban töltött átlaos várakozási id
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
1,0 0,5 0,0
0
1
2
3
Limitérték
S=5, E=2 ( =180 f /óra)
S=5, E=0 ( =180 f /óra)
S=4, E=1 ( =85 f /óra)
S=4, E=0 ( =85 f /óra)
2. ábra: A több id szakban alkalmazható limitérték meghatározása Forrás: saját ábra
Alternatív megoldásként a menedzsment dönthet amellett is, hogy hétköznaponként nem alkalmaz sorképzési szabályt, csak a kiugróan magas igény id szakokban (2 tételes limittel). Összességében ez a megoldás a legkedvez bb, mivel hétköznaponként nem növeli a vev i várakozást, míg a forgalmas id szakokban minimális várakozási id t biztosít. Természetesen ennek a megoldásnak is létezik hátránya, ugyanis ebben az esetben a vev knek ahhoz kell alkalmazkodniuk, hogy az adott id szakban üzemel-e expressz sor. Ez a rendszer bevezetésekor, amikor a vev knek hozzá kell szokniuk az expressz sorok létéhez, különösen zavaró lehet. Tekintettel arra, hogy az optimális limitértékt l való eltérés általában negatív hatással van a vev i várakozásra (1. ábra), általában mégis ez a legkedvez bb megoldás, amennyiben az optimális limitérték más eszközökkel (például a pénztártípusok arányának módosításával) nem befolyásolható. 6. Összefoglalás Az id alapú-verseny korszakában nagy jelent sége van az olyan szolgáltatásmenedzsment eszközöknek, amelyek relatíve kis költségnövekedés mellett képesek csökkenteni a vev i várakozást. A pénztári expressz sorok kialakítása ilyen eszköznek tekinthet , ugyanis kialakítási költségük alacsony, üzemeltetésük pedig nem okoz költségnövekedést. Kutatásaink során az expressz sorok vev i várakozásra gyakorolt hatását vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy e sorképzési szabályok legf bb paramétere a limitérték, az expressz sorokban maximálisan
©
228
1. 2. 3.
4.
5.
6.
7. 8. 9.
7. Irodalomjegyzék Andrews, B. H. and Parsons, H. L. (1997): L.L. Bean chooses a telephone agent scheduling system. Interfaces Vol. 19, pp 1-9. Bitran, G. and Mondschein, S. (1997): Managing the tug-of-war between supply and demand in the service industries. European Management Journal Vol. 15, No. 5, pp 523-536. Carmon, Z., Shanthikumar, J. G, and Carmon, T. F. (1995): A psychological perspective on service segmentation models: The significance of accounting for customers’ perceptions of waiting and service. Management Science Vol. 41, No. 11, pp 1806-1815. Chebat, J. C., Filiatrault, P., Gélinas-Chebat, C., and Vaninsky, A. (1995): Impact of waiting attribution and consumer’s mood on perceived quality. Journal of Business Research Vol. 34, No. 3, pp 191-196. Heskett, J. L., Jones, T. O., Loveman, G. W., Sasser, W. E. Jr., and Schlesinger, L. A. (1994): Putting the service-profit chain to work. Harvard Business Review Vol. 72, No. March-April, pp 164174. Hill, A. V., Collier, D. A., Froehle, C. M., Goodale, J. C., Metters, R. D., and Verma, R. (2002): Research opportunities in service process design. Journal of Operations Management Vol. 20, No. 2, pp 189-202. Hillier, F. S. and Lieberman, G. J. (1995): Introduction to Operations Research, McGraw-Hill, Singapore. Jones, P. and Dent, M. (1994): Improving service: managing response time in hospitality operations. International Journal of Operation & Production Management Vol. 14, No. 5, pp 52-58. Kalló N. (2005): Az átlagos várakozási id meghatározásának és csökkentésének elméleti és gyakorlati kérdései a Bricostore pénztárainak példáján, Diplomamunka. 229
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
K. L., Larson, B. M., and Larson, R. C. (1991): Prescription for the waiting-in-line blues: entertain, enlighten, and engage. Sloan Management Review Vol. 32, No. Winter, pp 44-53. 11. Kelton, D. W., Sadowski, R. P. and Sadowski, D. A. (1998): Simulation with Arena. McGraw-Hill, New York. 12. Koltai T. (2003): A termelésmenedzsment alapjai II.: A termelési feladat végrehajtása, M egyetemi Kiadó, Budapest. 13. Koltai T. és Kalló N. (2005/a): Az id alapú-versenyzés termelésmenedzsment vonatkozásai. In: Tudásalapú Társadalom, Tudásteremtés – Tudástranszfer, Értékrendváltás II. kötet, V. Nemzetközi Konferencia, Miskolc – Lillafüred, pp 19-26. 14. Koltai T. and Kalló N. (2005/b): Optimizing the Average Waiting Time at the Cash Desk of a Supermarket. In: Company Competitiveness in the XXI Century, microCAD 2005 International Scientific Conference, Miskolc, pp 153-158. 15. Koltai T., Lakatos L., and Kalló N. (2004): The Application of Line Structuring Rules for Service Improvement: Analysis of Waiting Lines at the Cash Desks of a Supermarket. In: Company Competitiveness in the XXI Century, microCAD 2004 International Scientific Conference, Miskolc, pp 111-116. 16. Kostecki, M. (1996): Waiting lines as a marketing issue. European Management Journal Vol. 14, No. 3, pp 295-303. 17. Kleinrock, L. (1979): Sorbanállás – kiszolgálás: Bevezetés a tömegkiszolgálási rendszerek elméletébe, M szaki Könyvkiadó, Budapest. 18. Larson, R. C. (1987): Perspectives on queues: social justice and the psychology of queuing. Operations Research Vol. 35, No. 6, pp 895-905. 19. Law, A. M. and Kelton, D. W. (1991): Simulation modeling and analysis. McGraw-Hill, New York. 20. Luo, W., Liberatore, M. L., Nydick, R. L., Chung, Q. B., and Sloane, E. (2004): Impact of process change on customer perception of waiting time: a field study. Omega Vol. 32, No. 1, pp 77-83. 21. Nie, W. (200): Waiting: integrating social and psychological perspectives in operations management. Omega Vol. 28, No. 6, pp 611-629. 22. Sheu, C. and Babbar, S. (1996): A managerial assessment of the waiting-time performances for alternative service process designs. Omega Vol. 24, No. 6, pp 689-703. 23. Srikar, B. N. and Vinod, B. (1989): Performance analysis and capacity planning of a landing gear shop. Interfaces Vol. 19, pp 52-60.
DANÓ Györgyi1 MYSTERY SHOPPING
10. Katz,
© 230
A mystery shopping tecnhikákról szóló tanulmány keretében bemutatásra kerülnek a hagyományos, a telefonos és az Internetes próbavásárlások, ezen módszerek alapjai, alkalmazási lehet ségeik, korlátaik. Szó esik arról, hogy milyen esetekben célszer a használatuk, milyen eredmények nyerhet k bel lük, valamint a gyakorlati alkalmazás legfontosabb jellemz ir l, feltételeir l is. A módszertan ismertetése során részletezésre kerülnek a shopperek kiválasztásának, felkészítésének kritériumai, az alkalmazandó kérd ívek és az ellen rzés metódusa. Tárgyszavak: piackutatás, mystery shopping, álcázott vásárlás, próbavásárlás 1. Bevezetés A mystery technikák (álcázott, vagy próbalátogatás, próbavásárlás, próbahívás) sajátos megfigyelési és kísérleti eljárásokat foglalnak magukba, melynek során képzett shopperek valódi vev ként megjelenve standard szituációkat adnak el , majd értékelik a vásárlási folyamatot. A szakirodalom módszertani szempontból egyes esetekben a kísérleti módszerek, más esetekben pedig a megfigyelések közé sorolja a próbavásárlást. A hazai szerz k rendszerint kísérletként definiálják, Veres Z. szerint „… kutatásmódszertani szempontból sajátos kísérlet…” ( Veres, 2003: 268). Saját meghatározásomat a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva fogalmaztam meg, miszerint a módszer alapvet en megfigyelésre épül, ugyanakkor egyes esetekben - a konkrét kutatás paramétereinek függvényében sajátos kísérletként is értelmezhet . Az adatfelvétel módjától függ en megkülönböztethetjük a • (klasszikus – személyesen végzett) mystery shopping, • mystery calling, vagy mystery call, • online mystery shopping eljárásokat, ugyanakkor a szakirodalom a legtöbbször együttesen mystery shoppingnak nevezi ezeket. Hasonlóan az angol nyelvterületeken kialakult gyakorlathoz, hazánkban is több néven említik ezeket a kutatásokat, a leggyakoribb elnevezések: • próbavásárlás • titokzatos vásárlás • álcázott vásárlás. Az elnevezéssel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy bár egységesen vásárlásnak nevezzük ezeket a tevékenységeket, ugyanakkor nem szükségszer , hogy ezen kutatások során ténylegesen is létre jöjjön a vásárlás. Adott esetben tehát a kutatás szempontjából vásárlásnak min sül az érdekl dés, információ kérés, el zetes foglalás is. Kezdetben f képp bankok és kiskereskedelmi üzletek alkalmazták ezt a metódust, hogy megel zzék a bels visszaéléseket, lopásokat. A múlt század negyvenes éveiben vev szolgálatok értékelésénél használatos fogalomként jelent meg alakult ki a „mystery shopping” kifejezés. A módszert a 70-es 80-es évekt l egyre többen használták, de áttörést a 90-es évek hoztak, amikor is az Internetnek köszönhet en gyorsan elterjedt. Ma már az egész világon ismert széles körben, sokféle területen használatos kutatási módszer. Ellentétben a korábbi ellen rzési célokkal, manapság a vállalatok 1 DANÓ Györgyi Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, M egyetem rkp. 9. T. ép. Email:
[email protected] Témavezet : Vasné dr. Egri Magdolna
231
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
gyakran a vev knek nyújtott szolgáltatások min ségjavításának érdekében használják. Az utóbbi évek legfontosabb változásai az Internethez köt dnek. Megjelentek az online felületen végzett mystery shoppingok, illetve az Internet és a technológiai változások forradalmasították az adatfelvételt és a feldolgozást is. (http://mspa-eu.org/about (2005) alapján)
Milyenek a szerz déskötési, a fizetési, a számlaadási folyamatok jellemz i. Milyen a reklamáció kezelés módja, folyamata. Milyen az egyes akciók, kampányok, termékek, szolgáltatások elfogadottsága a személyzet körében? Milyen mértékben ismerik és értik ezeket? Továbbá gyakori, hogy a személyzet a vev kkel osztja meg a termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatos tapasztalatait, ötleteit a min ségjavítás lehet ségeir l, illetve a vállalattal kapcsolatos elégedettségét, vagy elégedetlenségét. Ezen információk hasznosak lehetnek a vállalatvezetés számára, kiinduló pontjai lehetnek számos döntésnek. Sok esetben ezek a kutatások a legnagyobb hangsúlyt a frontvonal személyzet milyenségére, teljesítményére, attit djére fektetik. Részletezve ezt, tehát az eredmények tükrében megtudhatjuk a következ ket: • A frontvonal személyzet emberi, stílusbeli tulajdonságai milyenek, azaz mennyire udvariasak, kedvesek, empatikusak, el zékenyek. • Milyen a teljesítményük: mennyire gyorsak, hatékonyak. • A szakmai jellemz i milyenek, azaz mennyire felkészültek, tájékozottak, szakszer ek. • A sales-es attit djének jellemz i milyenek, mennyire meggy z ek. • Mennyire ügyfélorientáltak. • Milyen mértékben képesek azonosulni a vállalati célokkal? Milyen a hozzáállásuk a vállalathoz. • Milyen termékeket/szolgáltatásokat ajánlanak az ügyfeleknek. • Milyen mértékben, és hogyan próbálják meggy zni az ügyfeleket az egyes termékek/szolgáltatások el nyeir l. • Milyen az egyes szituációkhoz való hozzáállásuk? Milyen a konfliktuskezel képességük. • Mennyire tudják kezelni a felmerül kérdéseket, problémákat, egyéni igényeket. • Hogyan használják az oktatásokon, tréningeken megtanult ismereteket, technikákat. A módszer alkalmas arra is, hogy az összehasonlítsa az egyes értékesítési/ szolgáltatási pontokat, akár saját, akár a konkurencia érdekeltségeir l van szó. Vizsgálhatóak az egyes partnerhálózatok, üzletegységek, osztályok, részlegek, vagy akár az egyes alkalmazottak is. Egyre gyakrabban használják a mystery shoppingot az ösztönz rendszerek kialakításához. Tehát megvizsgálhatjuk, azt is például, hogy: • A különböz partnerhálózatok, üzletegységek osztályok, részlegek, személyek között milyen különbségek fedezhet k fel? • Kiknek a teljesítménye kiemelked vagy szorul javításra, továbbképzésre? • Vannak e területi, földrajzi különbségek? A leggyakrabban a következ területeken alkalmazzák a mystery shoppingot: • pénzügyi szolgáltatások, • idegenforgalom, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, • utazás, közlekedés, • telekommunikáció, IT szolgáltatások, • a kereskedelem különböz területei; áruházláncok, franchise üzletek, bevásárlóközpontok, • állami, önkormányzati hivatalok, • Call Center szolgáltatások.
2. Miért és milyen területeken érdemes alkalmazni a mystery shoppingot? A 21.század kihívásai kiváltképp az információs társadalom, a gyorsan változó környezet és ezzel együtt a gyorsan változó fogyasztói, vásárlói szokások folyamatos alkalmazkodásra kényszerítik a piaci szerepl ket. Kiemelten fontossá vált a vev kapcsolat, a vállalati filozófiákat egyre inkább a vev orientáció jellemzi, mind fontosabb szerepet kap a vev i igények feltárása, a vev k figyelmének felkeltése és a vev k megtartása. Ennek legfontosabb mozgatórugói: a. Általánosan elfogadott az a megállapítás, miszerint egy új vev megszerzése (legalább) ötször annyiba kerül, mint egy régi megtartása. (http://mspa-eu.org/about (2005) és Kotler, 2002: 82. alapján) b. Többek közt a globalizációnak köszönhet en egyre gyakrabban fordul el , hogy különböz vállalatok szinte teljesen azonos termékeket kínálnak a vev knek. A versenyel ny megszerzéséhez a vállalatok nem koncentrálhatnak csak az alaptermékeikre, kiterjesztett termékekben kell gondolkodniuk és ezáltal egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, a vev kapcsolatokra. c. Egy elégedetlen vásárló legalább még másik ötnek elmondja rossz tapasztalatát. (http://mspaeu.org/about (2005) alapján) d. Kutatások kimutatták, hogy a vállalatok a vev ik 69%-át a nem megfelel kiszolgálás, bánásmód miatt, 13%-át a termék vagy szolgáltatás rossz min sége miatt, 9%-át a versenytársak miatt, 5%-át más okok miatt vesztik el, továbbá a vev k 3%-a elköltözik, 1%-uk pedig meghal. (http://mspa-eu.org/about (2005) alapján) e. A vásárlási szokások változására jellemz , hogy a vev k egyre gyakrabban döntenek az eladás helyszínén. A szolgáltatások komplexitásának növekedésével, a világháló nyújtotta temérdeknyi információ rendelkezésre állásával egyre bonyolultabbá válik a vásárlási döntés. Éppen ezért a frontvonalban dolgozó munkatársak felkészültsége, az általuk nyújtott tájékoztatás felértékel dik. A szolgáltatások min ségének mérésére számos módszer használatos, ugyanakkor ezek rendszerint az ügyfelek megkérdezésén és/vagy statisztikai adatokon alapulnak. A számadatok meglehet sen egyoldalú tájékoztatást adnak, és a vev k által érzékelt kép, a vev k véleménye, elégedettsége sem képes a szolgáltatásmin ség minden egyes elemér l megfelel információt adni. A mystery shopping viszont alkalmas arra, hogy felmérjük vele az egyes szolgáltatások, illetve szolgáltatási elemek min ségét, a szolgáltató személyzetr l képet alkossunk. A vizsgálat kiterjedhet a saját, illetve a konkurencia érdekeltségeire is. Bár a módszer kvantitatív jelleg , jól hasznosítható kvalitatív információk is nyerhet k az ilyen jelleg kutatásokból. A legfontosabb kérdések, melyekre választ kaphatunk (a konkrét kutatási céltól függ en), a következ k: • Az értékesítési/szolgáltatási környezet színvonala, milyensége. • Az értékesítési/szolgáltatási hely elérhet sége, nyitva tartási ideje. • Az egyes vállalati kommunikációs elemek használatának jellemz i. Az arculat jellemz i. • Az ügyfélkezelési normák, el írások alkalmazásának jellemz i. • A frontvonal személyzet viselkedése (udvariasság, stílus stb.), szakmai hozzáértése, felkészültsége. • Vállalati célkit zések, stratégiák megvalósulásának mértéke, eredménye. • Mérhet a frontvonal személyzet képzésének hatékonysága. • Mérhet az értékesítési és szolgáltatási teljesítmény. • Feltérképezhet k az értékesítés/szolgáltatás er sségei, gyengeségei. • Milyenek a szolgáltatási/értékesítési folyamat egyes tulajdonságai, paraméterei. (pl. az átlagos várakozási és ügyintézési id , az ügyintézés szervezettsége, gördülékenysége)
©
232
• • •
3. A mystery shopping módszertana
A mystery shopping – irodalmi feldolgozásra és gyakorlati tapasztalatra épül saját meghatározásom szerint - tehát egy sajátos megfigyelési és kísérleti eljárásokat magába foglaló módszer, melynek során képzett shopperek valódi vev ként megjelenve standard, forgatókönyvben meghatározott szituációkat adnak el . A próbavásárlás során megfigyelik a folyamatot és a vizsgált egyéb jellemz ket (pl. környezet) majd értékelik a vásárlási folyamatot. Az értékelés közvetlen a vásárlás után történik, 233
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
rendszerint kérd ív (vagy jegyz könyv) segítségével. Ebben a shopperek a kutatók által el re elkészített kérdésekre válaszolnak, azokat szükség szerint indokolják és feltüntetik megjegyzéseiket. A mystery shopping fogalmába tartozó módszerek fajtái: Az adatfelvétel módjától függ en lehet: • személyesen végzett, • telefonon keresztül végzett (mystery calling, vagy mystery call), • illetve interneten kersztül végzett (online) mystery shopping. Az online mystery shopping alapvet en új módszer, alkalmazása ugyan egyre gyakoribb, de egyel re f ként észak-amerikai és nyugat-európai kutató intézetek szakosodtak ilyen jelleg kutatások kivitelezésére. Els sorban a pénzügy, az idegenforgalom valamint az online kiskereskedelem területén alkalmazzák. Jellemz , hogy azok a szervezetek, akik alkalmazzák a hagyományos mystery shopping kutatásokat, fokozatosan bevezetik ezek online verzióit is. (Levél, illetve fax segítségével is végezhet mystery shopping, de a gyakorlatban ez nem jellemz .) A felmérés lehet • teljes kör , • reprezentatív, • benchmarking jelleg (a konkurenciát vizsgáljuk). Ezen kívül lehet kvantitatív és kvalitatív jelleg is. A gyakorlatban leggyakoribb a kett kombinációja, a kvantitatív adatok mellett kvalitatív információk is felvételre, illetve elemzésre kerülnek.
A mystery technikák alkalmazásakor kizárólag képzett, felkészült shopper alkalmazható. (A telefonos kutatások shoppereit szokás callereknek is nevezni, de bevett gyakorlat, hogy ket is shoppereknek nevezik.) A módszer nem összekeverend a valós vásárlók viselkedésének megfigyelésével, vásárlói tapasztalatuk feltérképezésével! Megfelel felkészítés hiányában az eredmények megbízhatósága megkérd jelezhet . Könny belátni, hogy a megfelel felkészítéssel, gyakorlott shopperek alkalmazásával nagyrészt kiküszöbölhet k a személyiség jegyekb l, eltér szokásokból adódó különbségek, míg valós vásárlók esetén az eredmények igen szubjektívek lesznek, sokkal kevésbé függnek a tesztelt, megfigyelt személyzet min ségét l, annál inkább a vásárló egyéniségét l, személyiségét l, korábbi tapasztalataitól. Tehát alapvet szabály, hogy az adatfelvétel során csak olyan shoppert alkalmazzunk, akit kiképeztünk a feladatra. Azaz elláttuk a szükséges instrukciókkal, szituációs gyakorlatok keretében megismertettük a leggyakoribb esetekkel és teszteltük képességeit, valamint legalább egyszer végzett teszt vásárlást, melyet a felkészít személyzet a shopperrel együtt kielemzett. A felkészít teszt vásárlást célszer egy gyakorlattal rendelkez felkészít személyzet kíséretében végezni, amennyiben a felkészít személyzet kapacitása ezt nem teszi lehet vé, érdemes képi, de legalább hanganyag rögzítést alkalmazni. (Hang és/vagy képi rögzítés kizárólag a hatályos adatvédelmi törvények figyelembevételével készíthet !) Egyes esetekben a felkészítés történhet Interneten vagy telefonon keresztül is (f képp az Interneten illetve telefonon történ vásárlásoknál), ez esetben viszont rendkívüli jelent séget kap a folyamatos ellen rzés. Ilyenkor kiemelten fontos figyelmet fordítani arra, hogy a shopper megértette-e a feladatot, kell képpen felkészült-e, majd az álcázott vásárlás elvégzése után is meg kell gy z dni arról, hogy helyesen értelmezte a feladatot. A személyesen végzett mystery shoppingok esetében jelent s kockázattal jár, nagy mértékben veszélyezteti az eredmények megbízhatóságát, ha a felkészít személyzet nem kerül közvetlen kontaktusba a shopperrel. Általában érvényes ezekre a kutatásokra (is), hogy a shopper és a kutató közötti személyes kapcsolat er síti a shopper elkötelezettségét. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy ha a shopper tudja, hogy mi a kutatás célja, milyen következményei vannak az általa végzett munkának, jelent s felel sségérzet alakul ki benne, így alaposabb, pontosabb, részletesebb leírásokat várhatunk t le. Különösen fontos gyakorlott munkatársak megbízása azon kutatásoknál, ahol audió/videó felvételt készítünk. Ez esetben egy gyakorlott shopper képes „megfeledkezni” arról, hogy munkáját rögzítik, azaz ugyanolyan min ségben képes végezni munkáját, mint bármilyen más esetben, ugyanakkor egy megfelel tapasztalatokkal nem rendelkez személy sokszor nem tudja megfelel en el adni a szükséges szituációt, zavarja a rögzítés. Mindazonáltal a gyakorlott shopperek esetében is szükséges néhány olyan tesztvásárlás elvégzése, melynek során megtanulja megfelel en alkalmazni a szükséges technikai eszközöket. Rendszerint sokat segít a shoppernek, könnyebben feloldódnak a kamerával vagy a diktafonnal végzett vásárlásokkor, ha ezeknek a tesztvásárlásoknak a felvételét visszanézik. Ehhez a tevékenységhez szükséges ismeretek jelent s része megtanulható, gyakorlattal megszerezhet , ugyanakkor a jó shoppernek rendelkezni kell néhány extra tulajdonsággal is. A jó shopper legfontosabb tulajdonságai: • gyors helyzetfelismerés • jó megfigyel képesség • gyorsan tanul • jó a memóriája • képes gyorsan, határozottan dönteni • kreatív • jó problémamegoldó képességgel rendelkezik • jól kommunikál • a vizsgált termék/szolgáltatás szempontjából átlagos vásárló • jó „színész” • megbízható
A mystery shopping kutatások kivitelezésének lépései A kutatási cél meghatározása után, ehhez igazodva kell kialakítani a mintát, a vásárlási szituációk forgatókönyvét, elkészíteni a kérd ívet, és definiálni a szükséges shopper jellemz ket. A minta összeállításánál, a kvóták meghatározásánál jó néhány, speciálisan a mystery shoppingokra vonatkozó szempontot érdemes figyelembe venni. Egy-egy vizsgálati elem esetében célszer – az eredmények megbízhatóságának növelése céljából - egy kutatás folyamán legalább három különböz vásárlást végezni. Ezeket az adatfelvétel során id ben el kell különíteni, és a szolgáltatás nyújtásának (nyitvatartási id ) különböz id pontjaiban kell elvégezni. A minta készítésekor a próbavásárlás id pontjait is el re meg kell határozni. A különböz id pontokban (pl. éjszaka, hétvége) végzett vásárlások arányát a tényleges vásárlások jellemz ihez kell igazítani. Különböz vizsgálati elemek teljesítménye csak akkor mérhet össze, ha a próbavásárlások jellemz i megegyeznek. A vásárlási szituációk forgatókönyvét részletesen, érthet en kell kidolgozni. Kerülend az idegen szavak, a szakzsargon használata. A forgatókönyvnek minimálisan tartalmaznia kell azt, hogy a megszemélyesített vev t milyen fogyasztási szokás jellemzi a vizsgált termék/ szolgáltatás szempontjából (pl. gyakran vásárolja, el ször szeretné kipróbálni, konkurens cég vásárlója), milyen magatartásformát vár el a shoppert l (pl. tegez dés, magázódás, udvarias, köteked ) és az alapvet en szükséges shopper jellemz ket. Sok esetben a forgatókönyv definiálja az elvárt személyiség jegyeket és egyéb tulajdonságokat is. Továbbá itt kell feltüntetni ha – a vizsgálat céljától, jellegét l függ en - van olyan kifejezés, amiket a shopper nem szabad, hogy említsen, avagy olyan kulcsszó, mondat, amelyeket feltétlen, vagy szó szerint kell említenie. A vásárlás kiértékeléséhez a shoppereknek kérd ívet (vagy jegyz könyvet) kell kitölteniük. (Rendkívül fontos, hogy ez a vásárlási folyamat befejezése után amilyen hamar csak lehet, megtörténjen.) Célszer els sorban eldöntend igen/nem kérdéseket feltenni, illetve skálák is jól alkalmazhatók. A minden egyes negatív eredmény esetén a válaszokat indokolni kell. A kérd ív egyes blokkjainál, vagy akár minden kérdésnél megjegyzés rovatot kell elhelyezni, ahol a shopper feltüntetheti személyes megjegyzéseit, benyomásait. A kutatás céljáról, a vizsgált termékr l/szolgáltatásról, a mintáról, az ütemezésr l, a forgatókönyvr l és a kérd ív kitöltésér l részletes útmutatót kell készíteni a shopperek számára.
©
234
235
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
pontos, precíz sem maga, sem közvetlen ismer sei nem lehetnek kapcsolatban a megrendel vel, vagy konkurenciájával. A shopperek kiválasztásánál nem alapvet feltétel, – szubjektív vélemény – hogy célszer el nyben részesíteni azokat a shoppereket, akik elkötelezettek a min ségi termékek és szolgáltatások iránt. Részletesebb, alaposabb megfigyelést végeznek azok az álcázott vásárlók, akik a feladatot nem egyszer en csak munkának tekintik, hanem a vev i/fogyasztói érdekérvényesítésük egy lehet ségét látják benne. További el ny, hogy az ilyenfajta elkötelezettség hozzájárul az adatfelvétel megbízhatóságához is, alacsony annak a kockázata, hogy egy ilyen shopper nem, vagy nem megfelel en végzi el a rábízott feladatot. A mystery shopper „munkakör” mindenképp bizalmi pozíciónak tekintend . Ugyanakkor elengedhetetlen a shopperek titoktartási kötelezettségének megkövetelése. Beláthatatlan következményekkel járhat az „egyszeri” shopperek alkalmazása a megrendel k számára. A feladatok és a juttatások rendszerének kialakításánál a kölcsönös el nyök kialakítását és a hosszú távú együttm ködés megalapozását kell szem el tt tartani. Minden egyes vásárlásról készült kérd ívet meg kell vizsgálni, hogy az objektív, hiánytalan, következetes, pontosan lett-e kitöltve, valamint a valódiságáról is meg kell gy z dni. A mystery shoppingok esetében az adatfelvétel ellen rzése jelent sen eltér a hagyományos piackutatások során alkalmazott kontrolltól. Els sorban min ség ellen rzésre van szükség. Rendszerint rendelkezésünkre áll számtalan az adatfelvétellel kapcsolatos bizonylat, dokumentum, esetleg hang-, vagy képfelvétel. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mystery shoppingok esetében nem jellemz a direkt csalás. A visszaélések amúgy is alacsony kockázata tovább mérsékelhet a megfelel , gyakorlott shopperek alkalmazásával, képzésükkel és megfelel en kialakított ösztönz kkel. Az online mystery shoppingok esetében rendszerint rendelkezünk a vásárlásról, érdekl désr l valamilyen kézzelfogható bizonyítékkal. Pl. e-mail, foglalás visszaigazolása stb. Amennyiben ezek mégsem állnak rendelkezésünkre, könnyen rögzíthet („lefényképezhet ”) a képerny . Telefonon keresztül zajló mystery shoppingok esetében, amennyiben van rá lehet ség - a törvényi és technikai feltételek adottak - célszer hangrögzítést alkalmazni. Ez hasznos lehet mind az ellen rzés, mind a feldolgozás szempontjából. Természetesen egyszer bb telefonos mystery shoppingok, vagy például nagy mintaszám esetén nem feltétlenül szükséges, praktikus a hangrögzítés. Ez esetben az adatfelvétel kontrollja egyrészt logikai ellen rzésb l áll, másrészt a beszélgetésekbe való behallgatás is jó megoldás lehet. A személyesen végzett mystery shoppingok esetében alapvet a logikai ellen rzés. Ezen felül ha nem készült képi-, vagy hanganyag a vásárlásról, és nincs a vásárlást igazoló bizonylatunk (pl. számla, megrendelés, szerz dés stb.) úgy is meggy z dhetünk a próbavásárlás megtörténtér l, ha a shoppert l valamilyen a vásárlás helyszínéhez köthet dokumentumot kérünk. Pl. névjegykártya, vagy prospektus, szórólap, ha azon valamilyen formában fel van tüntetve az üzlet neve, címe. Célszer , és az ellen rzéshez felhasználható, - amennyiben megfelel háttér információval rendelkezünk - ha a shoppert l részletes leírást kérünk az üzletr l, az ügyintéz r l, eladóról stb. Az ellen rzést követ en történhet csak az adatfeldolgozás. Rendszerint aggregált eredményeket, valamilyen bontás szerinti (területi, cégcsoportok, osztályok, id beli stb.) eredményeket és sok esetben az egyedi vásárlások adatait is tartalmazza a kutatási jelentés.
nincs válaszmegtagadás (bár az online mystery shoppingnál el fordul, hogy nincs reakció) folyamatos alkalmazhatóság, fejleszthet ség könny módosítási lehet ség gyors reagálási lehet ség tényszer információk kvantitatív és kvalitatív (okok feltárása) információk is nyerhet k bel le könnyen megismételhet egyszer adatfelvétel viszonylag olcsó módszer, internetes és telefonos adatfelvétel esetén kifejezetten olcsó Hátrányok: • egyes min ségi paraméterek megítélése szubjektív, nagymértékben függ a shoppert l • a megbízhatóság szintje ismeretlen • jogi, etikai problémák léphetnek fel • a mintanagyságot, illetve az azonos helyen történ vásárlás mennyiségét korlátozza a személyzet terhelhet sége • az adatfelvétel id pontjától (a személyzet adott id pontban jellemz terheltségét l függ en) nagy mértékben függhet az eredmény (Megj.: a field munka megfelel tervezésével, az el zetes forgalmi adatok elemzésével a legtöbb esetben kiküszöbölhet az ebb l adódó torzítás.) • általában a megbízhatóság érdekében egy mintavételi helyen több vásárlás lebonyolítása szükséges, személyes vásárlásoknál különböz shopperekkel (egy alkalmazott, egy id pontban történ munkája nem tükrözheti az üzlet / részleg / vállalat stb. teljesítményét)
• •
A mystery shopping el nyei és hátrányai
El nyök: • a megfigyeltek nincsenek tudatában a felmérésnek, ezért a kapott eredmények ebb l a szempontból torzításoktól mentesek • kevés el készítést igényel • gyorsan kivitelezhet kutatás, gyorsan elérhet k az eredmények
©
236
• • • • • • • • •
1.táblázat: A különböz adatfelvételi módszerekkel készült mystery shopping kutatások összehasonlítása
A különböz adatfelvételi módszerekkel készült mystery shopping kutatások összehasonlítása személyesen végzett mystery calling mystery shopping
online mystery shopping
költségek
viszonylag olcsó
olcsó
nagyon olcsó
adatfelvétel gyorsasága
viszonylag gyors
gyors
nagyon gyors
a kutatásból nyerhet információ mennyisége
sok
viszonylag sok
korlátozott
shopper szubjektivitásának az eredményekre gyakorolt hatása
jelent s
viszonylag jelent s
alacsony
a shopperek felkészítésének szükséges mértéke
nagyon magas
magas
alacsony
az adatfelvétel id beli kötöttsége (amikor a vizsgálat elvégezhet )
er sen korlátozott
korlátozott
korlátlan
a shopperek ellen rizhet sége
viszonylag nehéz
viszonylag egyszer
egyszer
komplikált szituációk alkalmazásának lehet sége
jó
korlátozott
er sen korlátozott
237
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
4. Összefoglalás Napjainkra Magyarországon is egyre több vállalat felismerte a mystery kutatások jelent ségét, és végeztet próbavásárlásokat a min ségfejlesztés érdekében. Eközben Észak-Amerikában és NyugatEurópában egyre jelent sebben megmutatkozik az Internet iparágra gyakorolt hatása, a mystery shopping kutatások - maga a próbavásárlás és a kutatási folyamat egyes lépései - számottev része már a világhálón zajlik. A következ néhány évben várhatóan jelent sen fog növekedni a hazai Internet használat és ezzel együtt számos el nyének következtében az online mystery shopping kutatások is elterjednek nálunk is.
KISS Lilla Veronika1 ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁSI RENDSZER SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁBAN
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
5. Irodalomjegyzék Erdei Magdolna (2001): felsége az ügyfél, Gereblye Bt. Eszes István – Bányai Edit (2002): Online m@rketing, M szaki Könyvkiadó. Hoffmann Márta-Kozák Ákos-Veres Zoltán (2001): Piackutatás, M szaki Könyvkiadó Hofmeister Tóth Ágnes-Simon Judit-SajtosLászló (2003): Fogyasztói elégedettség, Alinea Kiadó Kotler, P. (2002): Marketing Management, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Naresh K. Malhotra (2001): Marketingkutatás, M szaki Könyvkiadó. Vágási Mária: Újtermék-marketing (2001): Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Vasné dr. Egri Magdolna (2005): Marketingdöntések a fejlett gazdaságokban, Aula Kiadó Kft. Veres József (szerk.)(2001): A fejlett gazdaság vonzásában, Stúdium Kiadó. Veres Zoltán (2003): Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. http://mspa-eu.org/about (2005.12.02.) http://www.nrc.hu (2005.12.02.) http://www.tns-global.hu (2005.12.02.)
© 238
Világgazdasági viszonylatban versenyképes Magyarországot csak sikeresen gazdálkodó, vállalkozásbarát és versenyképes szolgáltatást nyújtó települések teremthetnek. Európa sikeresen felzárkózó országainak és régióinak gyakorlati példája is azt mutatja, hogy a versenyképesség er sítése – noha nálunk ez került a viták középpontjába – csak részben makrogazdasági kérdés (pl. adócsökkentés, piaci liberalizálás), legalább ennyire fontos a regionális és a települési szint telephelyi környezet fejlesztése. Hazánk gazdasági modernizációja akkor tud megvalósulni, ha a települések elegend forrással fognak rendelkezni önálló és aktív telephelyi politikájuk kialakításához. A magyar települések versenyképességét elemz cikkem a települési önkormányzatok finanszírozási rendszerének bemutatása mellett átfogó képet rajzol a gazdálkodási helyzetb l és egyéb okokból fakadó önkormányzati válságról, integrálva javaslataimat.
1. Bevezetés Az önkormányzatok többféle szerepkört is betöltenek: jogalkotók, engedélyez hatóságok, árhatóságok, szervez k, beruházók és végrehajtók. A többszerepl s önkormányzatok feladataik ellátásához egyre inkább összefognak, viszont gyakorta egymással is szemben állnak. Az elmúlt évtizedben az ország területi szociális egyenl tlenségrendszere alapvet en átalakult, az ország legperiférikusabb helyzet térségeiben és településeiben a szociális krízis elmélyült, míg az ország centrális helyzet térségeiben a fejl dés vált uralkodó tendenciává. A helyi önkormányzatok forrásainak dinamikája azonban nem követte a szociális viszonyok területi változását. A rendszerváltozás után a kiadásorientáltság helyébe a forrásorientáltság lépett, mely az önállóságra épít. A gazdasági háttér mérsékelt érvényesítése vált elfogadottá hazánkban. Ezen elveken alapuló szabályozás igyekezett összhangba hozni a forrásokat a feladatokkal. A helyi önkormányztaok szociális feladataik ellátásához rendelkezésre álló források az elmúlt évtizedben csak igen mérsékelt ütemben b vültek, messze elmaradva a GDP, valamint a háztartások végs fogyasztásáak növekedését l, miközben az önkormányztai szociális ellátással kapcsolatos szükségletek országosan lényegében nem csökkentek, s talán a munkanélküli ellátás besz külésével még növekedtek is. Ennek ellenére a helyi önkormányzatok finanszírozása maradványelv nek nem tekinthet , ugyanis annak dinamikája csak csekély mértékben tért el a közösségi fogyasztás, illetve a költségvetési újraelosztás kompetencia körébe tartozó más szektorok növekedésének ütemét l. (Vécsei, 2005) Az önkormányzati rendszer, valamint a települések finanszírozási rendszerének átalakítása, vagyis az államigazgatási és közigazgatási reform nélkül nincs, és nem is lehet sikeres és versenyképes Magyarország. Településeink jelenlegi helyzete – mindenekel tt a finanszírozási rendszer miatt – nem teszi lehet vé, hogy a települések önálló és aktív telephelyi politikát folytassanak. A 2007–2013-as uniós tervezési id szakban hazánk a mainál mintegy háromszor nagyobb küls támogatási forráshoz juthat. Ezt a forrást csak akkor képes felszívni a magyar gazdaság és a hazai településrendszer – tekintve, hogy az uniós források lehívásához átlagosan ötvenszázaléknyi saját részre is szükség van –, ha a települések jelenlegi forráshelyzete érdemben javul.
1 Kiss Lilla Veronika 2. éves PhD. és MBA Hallgató, BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola, Pénzügyek Tanszék, email:
[email protected]
239
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
2. Önkormányzati versenyképesség A versenyképesség komplex fogalmát leginkább a sikeresség szinonimájaként lehet értelmezni. A települések versenyébe elvileg bele kellene érteni a kistelepülések, a falvak versenyét éppúgy, mint a kisvárosokét, a városokét vagy a f városét. Persze nehéz a településhierarchia különböz szintjén álló településeket egységes egészként kezelni. Kérdés, hogy a globalizáció árnyékában kell-e egyáltalán az összes településsel foglakozni, hiszen a nemzetközi verseny színterén jó, ha a nagyobb hazai városok, agglomerációk meg tudnak jelenni. Ráadásul a versenyképesség elfogadott módszertana és fogalma a településeken belül eleve – a munker -vonzáskörzeteket is jelent – városokra és agglomerációkra értelmezhet , ahol a mérhet ség feltételei is fennállnak. A globalizáció hatásaként azonban hazánkban is egyre inkább felértékel dik a lokalitás szerepe, ezért egyre fontosabb annak vizsgálata, hogy a helyi szint, a település, a kistérség hogyan képes megtalálni, megtartani a saját egyediségét. A versenykényszer a helyi közösségek szintjén éppúgy megjelenik, mint a régiók vagy a nemzetállamok között. A saját adottságokhoz igazodó helyi gazdaságpolitika és fejlesztési stratégia ma már elengedhetetlen feltétele a települések túlélésének, és akkor még nem beszéltünk a helyi lakosság vonzásáról és megtartásáról, a jövedelmek alakulásáról, az életmin ségr l. (Mezei, 2001) A versenyképesség fogalma id ben is változik. Ami miatt ma versenyképesnek tartunk egy települést, az hosszabb távon akár versenyhátránnyá is válhat. E tekintetben például a Dél-Dunántúl esélyei nem a legkedvez bbek. A rendszerváltás el tt el nyben részesített ipari tevékenységek leértékel désével párhuzamosan a régió mindmáig nem tudott olyan tömegben letelepíteni vagy kifejleszteni sikeres alternatív iparágakat, amelyekkel felvehetné a versenyt a szerkezetváltást sokkal sikeresebben abszolváló Közép-Magyarországgal vagy Északnyugat-Dunántúllal. A versenyképesség javítása, valamint új munkahelyek létrehozásának ösztönzése érdekében kiemelten támogatandó cél a munkahelyteremtés, valamint a munkahelyteremtést segít beruházás-ösztönzés a vállalkozásokhoz szükséges infrastruktúrafejlesztés. Az el irányzat fennmaradó részét a regionális fejlesztési tanácsok a fejlesztési programjaikban szerepl , a régiók társadalmi-gazdasági-szellemi súlyának növekedését és a régión belüli kohézió er sítését szolgáló sajátos célok, programok, projektek el készítésére, illetve megvalósítására használhatják fel. (Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2003) Ha végignézzük a versenyképes települési önkormányzatok (Enyedi, 1997) sikertényez it, fel kell ismernünk, hogy többségük a falvakra, a kisvárosokra, a kistérségekre is alkalmazható. Ezek a sikertényez k: • gazdasági szerkezetváltoztatás, a szolgáltató szektor el retörése; • a tercier és a quaterner szektorok kimagasló aránya; • az innováció készség megléte; • döntési központok jelenléte; • a tudásalapú termelés meghonosodása; • a középosztály meghatározó súlya; • az egyre jobb életkörülmények, a környezet állapotának javulása; • a negatív externáliák sikeres kezelése; • széles és jelent s küls és nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése; • a jövedelmek és a foglakoztatási helyzet terén elért pozitív eredmények. Mivel minden területi egység a maga hierarchikus szintjén belül talál versenytársakra, így nyilván egyegy kisebb település esetében a gazdasági szerkezet, az innováció készség stb. feltételek más dimenzióban jelennek meg, mint a régióknál és a nagyvárosoknál. A jó életkörülmények biztosítása, a megfelel környezeti állapot fenntartása a nem anyagi javak védelme, a negatív externáliák elleni küzdelem, a küls kapcsolatrendszer, a foglalkoztatás és a jövedelem kérdése stb. mind-mind követelményként fogalmazódik meg a versenyképes
©
240
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
kistelepülésekkel szemben is. Ha tehát fel lehet sorolni azokat a tényez ket, amelyek sikeressé tehetnek egy települést a kialakult versenyhelyzetben, akkor érdemes a települési szint sikerr l, versenyképességr l beszélnünk. A sikeres régiókban elhelyezked és a sikeres városok mögött meghúzódó vagy a centrumtérségek árnyékában él települések gondjai csak úgy juthatnak a felszínre, ha a település, mint vizsgálati egység megjelenik a versenyképességi kutatásokban. A sikeres régiókban elhelyezked és a sikeres városok mögött meghúzódó vagy a centrumtérségek árnyékában él települések gondjai csak úgy juthatnak a felszínre, ha a település, mint vizsgálati egység megjelenik a versenyképességi kutatásokban. Lássuk az európai uniós tagállamok és még néhány fejlett ország (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán) helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatában leggyakrabban használt gazdaságfejlesztési eszközöket: (Norton, 1994) • adócsökkentés, adómentesség biztosítása, • vállalkozóbarát adópolitika alkalmazása; • forrásbiztosítás; • telekvásárlás, telephely-biztosítás; • fejlesztési megállapodások; • bérletdíj-támogatási megállapodások; • ipari körzetek, iparterületek támogatása; • az új technológiák letelepedésének ösztönzése; • technológiai tanácsadó centrumok alapítása; • garancia-biztosítás; • kedvezményes hitelek nyújtása; • a helyi közszolgáltatások vállalkozói igények szerinti alakítása; • kisvállalkozói szaktanácsadás; • a helyi termékek támogatása; • munkahely-biztosítás; • a továbbképzés el segítése; • a kutatás és az innováció támogatása; • a kereskedelmi és a marketing tevékenységek támogatása; • a kézm ves ipar és a kisvállalkozások támogatása. A fenti gazdaságfejlesztési eszközök többsége a helyi vállalkozások támogatását célozza, de van néhány többcélú ösztönz eszköz is, például a helyi munkaer piac szerkezetébe történ beavatkozás, a helyi önkormányzat foglalkoztatóként való megjelenése. Van jó néhány beavatkozási forma, amelyek alkalmazását a hazai viszonyok lényegében kizárják, ha a helyi gazdaságfejlesztést a helyi önkormányzatok végzik. Ilyen például a garanciavállalás vagy a hitelnyújtás intézménye – bár elképzelhet olyan „gazdag” önkormányzat, amelynél a saját bevételek ezt lehet vé teszik (Péteri, 1994). 3. A magyar települési önkormányzatok versenyképességének kulcstényez i Magyarországon a piacgazdasági viszonyok közé is átörökít dött a magángazdagság és a közszegénység kett ssége. A magán gazdagodása és a közösség, a település elszegényesedése. Ez az állapot nemcsak hogy társadalmilag káros, de ma már a gazdasági versenyképesség, és így a magán gazdagodásának is akadálya. A település egyben egy sajátos gazdasági, társadalmi és kulturális közeg, amely segítheti, de gátolhatja is a vállalkozásokat. Segítheti, de gyengítheti is versenyképességüket. A vállalkozások versenyképessége pedig napjaink globális gazdaságában egyre er sebben attól függ, hogy milyen települési környezetben m ködnek. Ezért a települések fejl dése és 241
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
fejlesztése nem egyszer en az élhet emberi lakókörnyezet, vagy – költségvetési és üzemgazdasági szempontból – a közszolgáltatások hatékony m ködtetésének kérdése. A települések fejl dése és fejlesztése a vállalkozások és ezen keresztül az ország gazdasági versenyképességének egyik kulcseleme. A globális gazdaság jelenlegi kialakulása ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy széleskör en egységesednek a telepít tényez k, hanem azt is, hogy – éppen az egységesedés következményeként – a korábbiakhoz képest rendkívüli mértékben feler södnek a települések egyedi, sajátos telephelyi tényez i. Olyan telepít tényez i, amilyenekkel más telephelyek és települések nem rendelkeznek, magyarán: a település gazdasági, társadalmi és kulturális mili je. Napjaink globális gazdaságában – a tranzakciós költségek radikális csökkenése miatt – a mobil termelési tényez k, mindenekel tt a t ke, a vállalatok és a magasan képzett munkaer hihetetlen gyorsasággal vándorolhatnak oda, ahol a legkedvez bb telephelyi adottságokat találják. Ezért ma a telephelyek a mobil termelési tényez kért folyó versenyben, egymással gyakorlatilag az immobil termelési tényez k terén versenyeznek (pl. a helyhez kötött munkaer vel, a helyi infrastruktúrával, a helyi munkakultúrával, a vállalkozásbarát önkormányzattal, a társadalmi klímával, az oktatási-képzési intézményekkel). Magyarország versenyképessége is ma már egyre nagyobb mértékben annak a függvénye, hogy a gazdaságpolitika mennyire tudja mozgósítani a helyi er forrásokat, és képes-e megteremteni egy olyan településgazdálkodási rendszert, amely a hazai településeket érdekeltté teszi az egyedi, a sajátos telephelyi tényez k fejlesztésében. Európa sikeresen felzárkózó országainak és régióinak gyakorlati példája is azt mutatja, hogy a versenyképesség er sítése csak részben makrogazdasági kérdés (pl. adócsökkentés, piaci liberalizálás). Legalább ennyire fontos a regionális és a települési szint telephelyi környezet fejlesztése. Napjainkban a régiók és települések sikere mögött csupa olyan tényez t találunk, amelyek csak települési vagy kistérségi szinten alakíthatók, mint a helyi kis- és középvállalkozások, azok termelési, innovációs és információs hálózatai, a vállalatok beágyazódása a helyi gazdaságitársadalmi mili be, vagy a támogató intézmények jelenléte (pl. továbbképzési, tanácsadási, innovációs intézmények). Hazánk gazdasági versenyképessége csakis akkor fokozható, ha a gazdaságpolitikában – a makrogazdasági feltételek javítása mellett – a mezoszint versenyképességének javítása is el térbe kerül. Önálló telephelyi politika folytatásához és a telepít tényez k fejlesztéséhez legalább két feltételnek kell teljesülnie: Egyrészt szükséges, hogy a települések a telephelyi politika alakításához megfelel pénzügyi eszközökkel rendelkezzenek. Másrészt szükséges, hogy a központi újraelosztási rendszer a források elvonásával ne büntesse az eredményes telephelyi politikát, ellenkez leg, jutalmazza és motiválja azt. Azoknak a településeknek, amelyek aktív telephelyi politikát folytatnak, a saját bevételek szempontjából is el nyöket kellene élvezniük. (Cséfalvay–Csizmadia– Csordás, 2005) A hazai települések egyharmada csak küls , állami támogatásból képes puszta fennmaradását biztosítani, a legalapvet bb közszolgáltatásokat ellátni. Az alapvet közszolgáltatásokat ellátni képtelen településeknek ez a magas aránya azonban már önmagában jelzi, hogy mind a települések saját forrásainál, mind pedig a normatív feladatfinanszírozásnál alapvet változásokra van szükség. A továbbiakban az önkormányzatok finanszírozási rendszerét mutatom be, kiemelve a f problémákat.
- Nem adó- és nem támogatás-jelleg bevételek: e körbe számos és nagyon különböz bevétel tartozik: m ködési bevételek, használati, belépti díjak, költséghozzájárulások, bírságok, vállalkozási bevételek, ingatlanhasznosítás- és értékesítés, kamatok, stb. - Támogatások: e kategóriába taroznak az államháztartás más szféráiból a helyi önkormányzatoknak juttatott források, függetlenül attól, hogy milyen el írások és kötelezettségek tartoznak hozzájuk. (Illés, 2005) Önkormányzati bevételek f típusok szerinti megoszlása az európai OECD országokban
4. A települési önkormányzatok finanszírozási rendszere A nemzetközi statisztikák hagyományosan az önkormányzati bevételek három f csoportját különböztetik meg: - Adóbevételek: az OECD statisztikai rendszere sajnos csak az adók típusa szerint tesz különbséget (jövedelemadók, tárgyi adók, vagyonadók, stb.). Nem különböztethet k meg azok az adók, amelyek csak sajátos önkormányzati bevételek és azok, amelyek a közigazgatás különböz szintjei között megosztásra kerülnek. Ugyancsak nem különböztethet k meg azok, amelyek megosztására alkotmányos garanciák vannak, és azok, amelyek a parlament és a kormány döntései alapján akár évenként is jelent sen változhatnak;
©
242
Forrás: IMF Government Finance Yearbook 2003. IMF, Washington DC: 2003.
A struktúrák rendkívül eltér ek. Az adóbevételek aránya a legkisebb Írországban (5,4%), a legmagasabb Görögországban (100%). Az utóbbi adat jelzi, hogy e számokat milyen fenntartással kell fogadni. Görögországban az önkormányzatok bevételeinek egészét mint a központi adókból „átengedett” részt definiálják, amely a kormány által változóan és önkényesen van megállapítva. Az önkormányzatok alacsony autonómiáját jelzi, hogy nincs helyi nem-adó jelleg bevételük. Magyarországon a helyi adóbevételek aránya a jelzett id pontban (1999) még viszonylag csekélynek volt mondható (azóta lényegesen n tt), ugyanakkor európai viszonylatban is tekintélyes (Európában harmadik legnagyobb arányú) nem adó jelleg saját jövedelemmel rendelkeztek, e tekintetben csak Ausztria és Szlovákia el zött meg bennünket, de Szlovákiában az önkormányzati bevételek színvonala általában alacsony volt. A nem-adó jelleg bevételek lehet ségeinek viszonylag széles skálája állt tehát a magyar önkormányzatok számára rendelkezésre, illetve ezek széles körére voltak rászorulva. Mindenesetre, a mérés id pontjában (1999) a magyar önkormányzatok bevételeinek még európai viszonylatban nagy aránya – 57 százaléka – központi támogatásokból származott – beleértve az Egészségbiztosítási Pénztártól az önkormányzatoknak átutalt összegeket is. Ez az arány azonban semmiképpen nem kivételes: ugyanezen aránnyal találkozunk Olaszország, Spanyolország és Belgium esetében. Az önkormányzatok bevételi struktúrájára vonatkozó modellez számítások egyértelm en jelzik, hogy a GFS rendszer bevételek növekedési ütemét a gazdaság összteljesítményének alakulása (a GDP éves növekedési üteme), a központi költségvetés és az önkormányzatok közötti forrásmegosztás lehetséges módosulása, valamint a közösségi forrásokért „lehívásának” eredményessége determinálja. (Pitti, 2005)
243
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
vagy saját bevételek növeléséb l, vagy a fejlesztési és beruházási kiadások lefaragásából fedezik. Természetesen az állami költségvetés rövid távú szempontjaiból nézve, mind a két megoldás kielégít , hiszen az önkormányzatok – az állam által nyújtott elégtelen mennyiség finanszírozás ellenére is – elvégzik a rájuk rótt feladatokat. Makrogazdasági szempontból és a települési önkormányzatok szempontjából azonban rendkívül veszélyesek és károsak. A normatív finanszírozás mai rendszerének további, most már gazdaságossági szempontból nézett ellentmondása, hogy a sz kös er források ellenére is nagyon pazarló. A jelenlegi rendszerben ugyanis a normatív módon finanszírozott közszolgáltatások hatékonyságának növelése, a közszolgáltatások racionalizálása egyszer en megvalósíthatatlan. Így végül marad a mai helyzet: az állam a normatívákon keresztül folyamatosan alulfinanszírozza a közszolgáltatásokat, a települési önkormányzatok pedig egyéb fejlesztéseik terhére inkább kiegészítik azokat. A végeredményt tekintve azonban most is a fogyasztók, a közszolgáltatásokat igénybe vev állampolgárok járnak a legrosszabbul: befizetett adójukért csak alacsony min ség közszolgáltatásokat, és ráadásként – a saját forrás hiánya miatt – egy folyamatosan romló színvonalú települési infrastruktúrát kapnak cserébe. A fenti megoldások ugyanis egyrészt gyengítik az ország egészének a versenyképességét, másrészt pedig a településeken olyan kumulatív, öngerjeszt folyamatokat indítanak el, amelyek – mint egy lefelé húzó spirál – folyamatosan csökkentik a települési önkormányzatok telephelyi és településfejlesztési politikájának lehet ségeit.
Forrás: IDEA program keretében készült hazai modellszámítások, 2003
Az önkormányzati források képz désének jogcímei között – lásd a feni ábra – kitüntetett jelent sége lesz a saját bevételeknek, a megosztott forrásoknak, valamint az országos és a nemzetközi pályázati úton elnyerhet támogatásoknak, míg a normatív állami támogatások funkciója lényegében az alapellátás normatív jelleg támogatására korlátozódik. Többek között ezért ma már mind az ország versenyképessége, mind pedig az uniós források felhasználása érdekében elengedhetetlen a települések finanszírozási rendszerének modernizálása. A gyenge fejlesztési politika és az elégtelen közszolgáltatások kett sségének oka azonban csak részben a krónikus forráshiány. Legalább ekkora szerepet játszik az a tény, hogy a hazai finanszírozási rendszerben napjainkra diszfunkcionálisan összekeveredtek egymással: a települések telephelyi és településfejlesztési politikájának forrásaként megjelen , helyben keletkezett adóbevételek, az állam által el írt feladatok finanszírozására szolgáló normatív támogatások, valamint a területi kiegyenlítést és a hátrányos helyzet településeket segít központi támogatások. Az adóbevételek, a közfeladatok ellátására szolgáló normatív támogatások, valamint a központi felzárkóztató támogatások bonyolult szövevénye pedig ma szinte teljesen átláthatatlan, nemcsak az önkormányzatok, de már az állam számára is. Az önkormányzati törvény megállapítja a helyi települések feladatait, a feladatok végrehajtását azonban a törvény az önkormányzatokra bízza. A cél mindenképpen a takarékosság, a pénz ésszer bb felhasználása. Az önkormányzatok bevételeinek legnagyobb részét a különféle - általában valamilyen normatív alapon folyósított központi költségvetésb l származó - pénzek jelentik. Egyre jelent sebb forrásnak számít a pályázatokon megszerezhet támogatás is. A pályázati rendszer viszont a települések egyre növekv része számára nem jelent tényleges megoldást, mivel a jelent s költségigény beruházások esetén, a viszonylag kis önrész is meghaladja a kisebb települések teherbíró képességét és ezen lakossági kör sem terhelhet tovább. Ugyancsak a pályázatokkal összefügg probléma, hogy a különféle pályázati alapok között nincsen összhang, így meglehet sen gyakori, hogy sikeres pályázatok esetén sem megvalósítani a beruházást, mivel a pályázó önkormányzat az igényelt összegnél kevesebb forráshoz jut és a hiányt nem tudja fedezni hitelb l – mert nincs megterhelhet vagyona, így nem hitelképes – és a gyakran id s, illetve munkanélküli lakosság sem terhelhet . A probléma tüneti kezelését jelentheti az új – megint csak – pályázati lehet ség az uniós pályázathoz hiányzó önkormányzati önrész pótlására. A települések hiányzó forrásaikat a pályázati pénzeken kívül:
©
244
5. Konklúzió A települési önkormányzatok hazai finanszírozási rendszerével szemben két alapvet kritérium fogalmazódi meg: Segítse el , hogy a települések önálló és aktív telephelyi és településfejlesztési politikát folytathassanak, valamint tegye lehet vé, hogy polgárok minél jobb min ség , és minél szélesebb közszolgáltatásokhoz juthassanak Jelenleg azonban a települések finanszírozási rendszere egyik kritériumnak sem felel meg: a gyenge fejlesztési politika többnyire elégtelen közszolgáltatásokkal párosul. A települések forráshelyzetének javulása alapfeltétele annak, hogy a hazai települések, mint telephelyek meger sítsék gazdasági versenyképességüket és telephelyi politikájukat. A települések jelenlegi finanszírozási rendszerében azonban, a korlátok vagyis az elvonások jóval nagyobbak, mint azok a lehet ségek, amelyek kiegyenlítést szolgáló központi támogatásokból fakadnak. Ez a támogatás a települési önkormányzati szektor számára nem jelent külön, pótlólagos többletforrást. Miközben ugyanis az állam a településeken keletkezett személyijövedelemadó- bevételek kilencven százalékát elvonja, addig a területi kiegyenlítésre és támogatásra fordított állami támogatás összege nem éri el a településeken keletkezett személyijövedelemadó- bevételek felét. A támogatásoknak egy része – mindenekel tt a címzett támogatások és részben a céltámogatások – többnyire pártpolitikailag motivált újraelosztást jelent. A települések finanszírozási rendszerének további problémáját, az újraelosztási rendszer diszfunkcionalitását jelzi az a tény, hogy ma a települések egyharmada az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lév önkormányzatok csoportjába tartozik. Az önkormányzati szektor részesedését a konszolidált államháztartáson belül növelni szükséges. Az önkormányzati szektor GDP-b l való részesedésének utóbbi években történt újbóli növekedése a közszektorbeli béremelésekkel magyarázható, vagyis nem jelenti az önkormányzatok pénzügyi mozgásterének javulát, melynek dönt en a helyi önkormányzatok saját bevételei növekedésén kell alapulnia. Az átfogó finanszírozási reform nem el zheti meg a feladatok egyértelm és lényegi pontokon újragondolt szabályozását. Világosan meg kellene határozni a települési, a kistérségi, és így tovább a különböz de facto különböz szinteket jelent helyi önkormányzattípusok kötelez szolgáltatási minimumait.
245
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
Irodalomjegyzék 1. Vécsei P. (2005): A helyi önkormányzati szociális finanszírozás és ellátás alakulása 1993 és 2003 között, 1-3 2. Cséfalvay Z. – Csizmadia N. – Csordás L. (2005): A magyar települések és kistérségek versenyképessége, Polgári szemle, 2005. július-augusztus 1. évfolyam 6-7. szám 1-5 3. http://www.rkk.hu/kon/regiok.html 4. Enyedi Gy. (1997): A sikeres város. – Tér és Társadalom, 4. pp. 1–7 5. Mezei C. (2001): A helyi gazdaságfejlesztés szerepe a települések versenyképességének alakulásában, 1-4 NKFP 5/074/2001. számú kutatás 6. Lengyel I.–Rechnitzer J. (2000): A városok versenyképessége. – Horváth Gy.–Rechnitzer J. (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai. MTA RKK, Pécs, pp. 130–152 7. Norton A. (1994): International Handbook of Local and Regional Government, 27 8. Péteri G. (1994): „A vállalkozó önkormányzattól” a helyi gazdaságfejlesztésig. – Comitatus, 1. pp. 14– 20 9. Illés I. (2005): Instirutional Design and Capacity-Building in the Post-Accession Period, Hungarian Centre for Democracy Studies, 21-47 10. Pitti Z. (2005): Instirutional Design and Capacity-Building in the Post-Accession Period, Hungarian Centre for Democracy Studies, 47-71 11. IMF Government Finance Yearbook 2003. IMF, Washington DC: 2003. 12. IDEA program keretében készült modellszámítások, 2003
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
MADARASINÉ SZIRMAI Andrea1 A KÖRNYEZETI ADÓZÁS FELEL SSÉGE MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSÉBEN
A cikkben a környezeti adózás sikerének problémakörét elemzem. Valóban olyan egyszer , hogy az adó bevezetésre kerül, azt a társadalom, vállalkozások megfizetik, és ezzel a környezet szennyezésének költsége nemzeti szinten fedezetet talált? Milyen tényez k hatnak a környezeti-adó sikerességére? A probléma feltárásának és megoldásának érdekében vizsgálom, hogy milyen tényez k jelennek meg a környezeti adók mértékének kalkulálásakor. Célom azonosítani az adóhatékonyság lehetséges akadályait, az egyén környezet iránti felel sségének számbavételét az adó mértékének meghatározásához, a környezeti min ség kalkulálhatóságát. Kutatásaim során arra jutottam, hogy nem szabad megfeledkezni az adózás elfogadottságának szintjér l, arról, hogy az adó éppen ellenkez hatású lehet a társadalom felfogásában, mint a bevezetésének a célja volt. Éppen ezért keresem a választ, hogy meghatározható-e olyan küszöb érték, ahol az adózás már teljesen célját veszti. Az Egyesült Királyság és Dánia példáján rávilágítok arra, hogy az elméletben felvetett kételyek tényleges problémákat jelentenek, és az elméleti megoldások a gyakorlatban alkalmazhatóak, elfogadva azt a tényt, hogy a kiszámított adatok becsléstartalma - és így kockázata- magas lehet. Az elméleti ismeretre és a nemzetközi tapasztalatra alapozva kutatásom végs kérdése: hazánk szembesült-e ezen problémákkal, kezeli-e azokat. Befolyásolja-e versenyképességet a környezeti adók hatékonysága? A környezeti adók milyen célt szolgálnak: pusztán a költségvetési bevételeket gyarapítják, vagy alkalmazásukkal a környezet iránti felel sség is javul? Tárgyszavak: környezeti adó, környezeti adózás hatékonysága, környezeti felel sség 1. A környezeti adók hatékonyságának problematikája
A környezeti adó kidolgozásának szempontjai Az adózásnak, mint a környezeti-gazdaságpolitika eszközének az els dleges célja, hogy a környezet védelmére ösztönözze mind a fogyasztókat, mind az el állítókat, azaz az adó alkalmazása végs soron egy viselkedésre való ösztönzést mutat. Természetesen nem szabad megfeledkezni a költségvetési bevételeket növel jellegér l sem. A környezeti adózás célja egy másik aspektusból megközelítve a környezeti externális költségek mérséklése, illetve internalizálása. Ma már senki nem vitatja azt, hogy a környezetvédelem nem költségmentes, ennek következtében a termel k csak valamilyen küls beavatkozással, például a társadalomnak okozott kár internalizálásával kényszeríthet k arra, hogy teljesítményüket a kívánatos Q* nagyságúra csökkentsék.2, A túl magas extern költségek megkett zik a gazdálkodási optimumot, azaz más lesz az optimum vállalati és más nemzetgazdasági szinten, és ha ez az állapot tartós, az nemzetgazdasági hátrányként jelentkezik.
© 246
1 Madarasiné Szirmai Andrea Gazdálkodás és Szervezéstudományi Kar M szaki Menedzsment Phd program Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111, Budapest, M egyetem rakpart 1-3. R épület 212. szoba Email:
[email protected]
2 Elfogadva a szabad verseny és a tevékenységgel arányos környezetszennyezés feltételezését.
247
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A környezeti adók típusainak kidolgozásakor a szakemberek, a törvényalkotók számos szempontot figyelembe vesznek: - ösztönz hatás: - a termék költségének-, illetve árának változása az adó bevezetésével csökkentené a szennyez termékek termelését, fogyasztását - új, környezetkímél technológia bevezetése az adófizetés elkerülése érdekében - adódifferenciálás: a környezetbarát termék ára kedvez bb - adókedvezmények: technológia újítás esetén adót, adóalapot csökkent - redisztributív hatás: az összegy jtött adókat, díjakat a szennyez támogatás formájában visszakapja, vagy a szennyez kibocsátások megtisztításának költségeit fedezi - mennyire befolyásolja az adó a jövedelmez ségi, illetve jóléti szintet, stb. 3Felvet dik azonban az a kérdés, hogy az adórendszer kidolgozásakor, illetve gazdasági elemzések készítésekor mennyire kerül el térbe a gazdasági szerepl k felel sségének kérdése, csak és kizárólag az adózással való kapcsolatuk révén, más szempontokat figyelmen kívül hagyva.
levonni: - egyrészt az adó közvetlenül javítja a környezet min ségét, - másrészt közvetett hatása révén el idézi a környezet szennyezésének, felhasználásának növekedését, mivel visszaszorítja a környezet iránti felel sségteljes viselkedést. A modell megpróbál rávilágítani arra, hogy a törvényhozók által magasztalt adózás felel sség-elhárító magatartásra ösztönöz, és hogy a gazdaságpolitikák az adórendszer tervezésekor figyelmen kívül hagyják az egyéni felel sséget. Ezen megállapításokat megvizsgálja a modell a termelés és fogyasztás szempontjából is, és végül arra a következtetésre jut, hogy egy igen magas szint felel sség az adózást teljes mértékben helyettesíthetné. Az ember természete alapján igen merész gondolat a környezeti-felel sség olyan mérték meger södésér l beszélni, amely az adókat kiválthatná. Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy a környezeti-felel sségünk napjaink természeti katasztrófáinak hatására – hurrikánok, földrengések, cunamik, az Antarktisz jegének olvadása – mikor mélyül el, mikor válik tudatossá, és ezzel orvosolhatóe a mára kialakult helyzet.
A környezeti adó és az egyéni felel sség kapcsolata Az adók magukba foglalnak egyfajta felel s viselkedést. A környezeti felel sség meghatározható-e függetlenül az adózástól, milyen jelleg a felel sség és az adózás kapcsolata? Érdemes növelni az adókat a környezetvédelem ösztönz hatásának reményében? Számos ország igen speciális adózási rendszert alkotott a környezet-terhelésének megadóztatására, azzal a céllal, hogy az adózás rendszerén keresztül vegyék fel a harcot a szennyezés növekedésével és a szennyez termékek túlzott fogyasztásával szemben. Az adók hatására a fogyasztás és a termelés visszafogottabbá válik, így a környezet terhelése csökken. Ez az érvelés azonban egy olyan elméleten alapszik, ahol a fogyasztó és a termel kizárólag az állam lépéseire reagál: „magas az adó, kevesebbet termelek, fogyasztok”. A felel sségteljes viselkedés lehet ségével ezek az elvek nem számolnak. A következ kben bemutatott modellben elkülönítésre kerül a környezeti felel sségteljes viselkedés és az adózáshoz való hozzáállás. A probléma a tapasztalatok szerint az, hogy az egyén azzal, hogy megfizeti az adót, úgy érzi, hogy mentesült a környezeti felel sség alól. „Megfizetem az adót, azaz fogyasztok, és ez környezetszennyezést okoz.” Ebben a logikában az adózást úgy kezelik a gazdasági szerepl k, mint egy engedélyt a szennyezésre. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az egyén nem felel s. Az egyén korlátokat szab magának a környezetszennyezést illet en, és így ezáltal egy felel s magatartásformát alakít ki és alkalmaz. Ebb l már könnyen belátható, hogy a felel s viselkedés egyértelm en különválasztható az adózás hatásától, s t az adózásnak a felel sséget háttérbeszorító hatása lehet. Levonható-e az következtetésként, hogy az adóemelés a környezet fokozottabb szennyezéséhez, felhasználásához vezethet? Lehetséges, hogy ha a törvényalkotók ezt a viselkedési hatást figyelembe vennék, akkor ez el segítené a környezet min ségének javulását? Hogyan kezelend az egyéni felel sség az adó rendszerének kialakításakor, hogy hozzájáruljon a környezet min ségének javításához? 4
Az adó-modell tényez inek algoritmizálása A modell alapfeltétele egy olyan mérték adó, amely mellett a környezeti min ség javítása fenntartható, illetve egy olyan szint felel sség, ami az adózás hatékonyságát csökkenti. A modell központi mutatója az α ( m t ) , ahol α az egyéni felel sség a környezeti min séggel szemben fogalmat takarja, mt pedig az adó szintjét mutatja meg. Az egyéni felel sség szigorúan pozitív, az adózás szintjét l függetlenül, azaz α ( m t ) > 0∀m t és az adó is szigorúan pozitív, azaz mt>0.
2. A környezeti-felel sség alapú adó-modell A következ kben bemutatott modell újdonsága, hogy a környezeti-felel sséget beépíti a fogyasztási funkcióba. Ennek révén az adózásra vonatkozóan két egymásnak ellentmondó következtetést tudunk
©
3 A cikk gondolatmenetének alapját az Enviromental responsibility versus taxation (D. Bazin, J. Ballet, D.Touahri, Ecological Economics, 2004.) szakcikk feldolgozása jelenti. 4 Howarth és Norgaard 1992-ben arra az eredményre jutott, hogy a nemzedékeken át megmutatkozó önzetlenség hiánya utal az állami intervenció szükségességére.
248
A felel sség szintje nulla és 1 között van, azaz α ( m t ) ∈] 0 ,1[ . Ha az adó nulla felé tart, akkor a felel sség a maximumához, azaz 1-hez közelít, azaz lim α (mt ) = 1; mt → 0 . Fordítva: ha az adó nagyon magas, akkor a felel sség a minimumához tart, azaz lim α (mt ) = 0; mt → +∞ .
Álljunk meg egy pillanatra ezen gondolatsornál: a fentiek azt jelentik, hogy ha az adó nulla vagy igen alacsony, akkor az egyéni környezeti-felel sség egyre nagyobb. Valljuk be szintén, ez a megállapítás kissé idealisztikus. Véleményem szerint, ha az adó alacsony, az egyén nem fog a környezete felé nagyobb felel sséggel fordulni, pusztán örül annak, hogy a termék költségében, árában nem jelenik meg többletteher. Nézzük a megállapítás ellenkez jét: ha az adó magas, akkor a felel sség a minimumához tart. Ez helytállónak t nik, hiszen az egyénnél érvényesül a „megfizettem a környezetszennyezést” elv.5 A modell gondolatmenetét folytatva: a jöv beni fogyasztás nem pusztán a halmozott megtakarítások függvénye, hanem függ - a bevezetett mutatóban megtestesül tartalomtól - a környezettel szemben tanúsított egyéni felel sségt l is. Az összefüggés a következ képpen algoritmizálható: Legyen - c a fogyasztás, - t+1 a jöv beni fogyasztás id pontja, - r az alkalmazott kamatláb, a t keérték amortizációja az adott periódus alatt, és - st a t id pontban rendelkezésre álló megtakarítások összege: Ct +1 = [1 − α (mt +1 )] × (1 + rt +1 − δ ) × st
A felvázolt összefüggés azt mutatja meg, hogy a fogyasztás lineáris kapcsolatban áll az egyéni
5 Ezt igazolja például Magyarországon a benzin adójának folyamatos emelése. Az adóemelés ellenére a kereslet nem csökken. Igaz, ez magyarázható a termék jellegével is: nem helyettesíthet termék, árrugalmatlan, valamennyire luxus jószágnak is tekinthet .
249
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
felel sséggel: a fogyasztás alacsony, ha a környezeti-felel sség magas. Ha feltételezzük, hogy a felel sség változása nullánál kisebb, azaz a környezeti-felel sség romlik, akkor bármilyen adóemelés a fogyasztás növekedéséhez vezet. Ez alátámasztja azt az állítást, miszerint az adó fizetésével az egyén többé-kevésbé megveszi a jogot arra, hogy többet fogyasszon, és így szennyezzen.
környezet min sége romlik. Meghatározható a felel sségnek az a küszöbértéke, ahol az adó hatékonysága megsz nik: ha a környezeti felel sség változása nagyobb mérték a technológiai faktor és a környezet-felhasználás faktorának hányadosánál, figyelembe véve a populáció változásának és a fogyasztásnak a korrigáló hatását, akkor a ∆q / ∆m < 0
A környezeti min ség meghatározása az adó-modell alapján Néhány új tényez beiktatásával, próbáljuk meg meghatározni a környezeti min séget. Legyen b [0,1], a környezet önálló fejl dését, regenerálódását méri, a környezetszennyezés csökkenésének technológiai faktora, a környezet olyan jelleg felhasználásának faktora, amelyet az el z generációk fogyasztása okozott Nt a populáció t id szakban A környezeti min ség összefüggése az alábbi: Qt +1 = (1 − b) xγN t mt − βN t −1Ct (α ( mt ))
A következ id szak környezeti min sége kifejezhet úgy, hogy az adott id szaki környezeti min séget multiplikálni kell annak önállóan meg nem újuló részével, ez jelenti a jelenleg rendelkezésre álló környezeti min séget. Ezt módosítja, növeli a technológiai faktor, a populáció és az adó szorzata, amely a min ség javulásának mértékét testesíti meg. Csökkenti az el z id szak népességének környezet felhasználása, valamint fogyasztása, és az egyén környezeti-felel sségének szintje. Ha ezen összefüggést elosztjuk a populációval, akkor megkapjuk az egy f re jutó környezeti min séget, ahol (1+n) a népesség növekedésének jelölése: (1 + n ) q t + 1 = (1 − b ) q t + γ m t − β ÷ (1 + n ) c t (α ( m t ))
Az egyenletb l arra következtethetünk, hogy a környezeti min ség közvetlenül függ az adózástól az γ m t tényez n át, de indirekt módon függ az egyén környezeti felel sségének szintjén át a fogyasztás mértékét l. Az egy f re jutó környezeti min ség nagyobb, amikor az egyének közötti felel sség magas. Egyensúlyi állapotban az egy f re jutó környezeti min ség állandó: qt+1 =qt = q, ugyanúgy, mint a többi változó: mt=m és ct=c. Az adóemelés hatása a környezet min ségére Az adóemelés hatása a környezet min ségére kikalkulálható az q=
γ (n + b)
m−
β
(1 + n )( n + b )
c (α ( m )) egyenlet alapján.
Egyensúlyi állapotban az adóemelés hatása a környezet min ségére ∆q / ∆m , azaz egyénre jutó környezeti min ség változás és az adóváltozás hányadosa. Az egyenletb l látható az adóhatás kett sége: • egyrészr l közvetlen pozitív hatása van a környezet min ségére, mert γ ÷(n +b) > 0, azaz a technológiai faktor arányosítva a népességnövekedés és önálló természeti regenerálódás mutatójának összegével nullánál nagyobb értéket mutat. Az adóemelés hatására a környezetszennyezés csökken. • másrészr l van egy negatív közvetett hatása is a környezet min ségére: a környezet el z generációk általi felhasználása a népességnövekedés, a környezet automatikus regenerálódása, a környezeti felel sség változása és a fogyasztás függvényében, mivel a környezeti felel sség változása mutató nullánál kisebb értéket mutat. Az adóemelés hatására az egyén környezeti-felel ssége romolhat, az egyén úgy gondolkozhat, hogy fizet a szennyezésért, így szennyezhet. Ennek következtében a
©
250
Ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi állapot az adó és a környezet min sége között megsz nik, az el z oldalon ismertetett negatív közvetett hatás olyan er s lehet, hogy a közvetlen pozitív hatás azt nem tudja ellensúlyozni.6 A kapcsolat jellege a környezeti felel sség és az adózás között Végül, gondoljuk végig, milyen általános kapcsolat mutatható ki a felel sség és az adózás között. Lineáris kapcsolat A lineáris kapcsolat esetében az adóemelés hatására az egyén környezeti-felel ssége kvázi arányosan változik az adóemeléssel, és termelése, fogyasztása is ennek megfelel en alakul. A lineáris kapcsolat a gyakorlatban nem került alátámasztásra, els sorban a termékek jellege miatt (helyettesíthet vagy sem, inferior, luxus, stb. jószágok). Konkáv kapcsolat Konkáv kapcsolat esetében a fogyasztás növekedése nagyobb ütem , ha az adó magas. A környezetifelel sség elt nik, a fogyasztó kvázi megvásárolja a szennyezés jogát. Ez a gondolat alapvet en, önmagában vizsgálva igaz lehet, de összességében nem mondható igaznak. Ennek a véglete az lehetne, hogy az adót hiába emelik – a környezeti-felel sség elem már elenyész szerephez jut -akkor is n ne a termelés, fogyasztás. Érezhet , hogy ez nem valós helyzetet teremt: egyrészr l a fogyasztást korlátozza a korlátozott jövedelem, és a fogyasztói kosár összetétele, másrészr l remélhet leg a környezeti-felel sség soha nem sz nik meg teljesen. Konvex kapcsolat Ha a lineáris és konkáv kapcsolat nem támasztható alá, akkor feltételezzük, hogy a felel sség és az adózás között konvex összefüggés áll fenn, azaz az adózás felel sségre gyakorolt hatása csökken az adózás szintjének növekedésével. Ez nem jelent mást, mint hogy az adó változtatásának hatása a felel sségre akkor nagyobb, ha az adózás alapvet en gyenge szint , alacsony mérték . Ha az adó magas, akkor ennek növekedése kismértékben csökkenti a felel sséget. A fentiek alapján megállapítható, hogy a modellben bemutatott összefüggések az adózás és a felel sség között akkor m ködnek jól, ha az adó viszonylag alacsony. Ha már az amúgy is magas adókat tovább növelik, akkor az egyén reakciója a környezeti felel sséget illet en igen gyenge. Ugyanakkor az egyénre olyan magas pénzügyi terheket ró az adó megemelése, hogy az adófizetés elkerülése a termelés, fogyasztás csökkentésére ösztönzi. Ebben az esetben az adó közvetlen pozitív hatása dominál a közvetett negatív hatása felett, így az adó emelésével a környezet min sége javul.
Konklúzió a környezeti adózás elméleti ismereteihez A modell alapfeltételezése, hogy az állami beavatkozás a környezeti-adózás alkalmazásával az egyén környezeti-felel sségét csökkenti, így amennyiben a törvényhozók, szabályozók figyelembe vennék e hatást, ez segítséget nyújtana az optimális környezeti min ség meghatározásában. A modell vizsgálja a környezeti min ség elemeit, a környezeti-felel sség és az adózás kapcsolatát. Megállapítja, hogy a felel sség szint és az adó hatással bír a környezeti min ségre, és az adó és a felel sség közötti kapcsolatot is analizálja. E szerint összességében az adózás felel sségre gyakorolt
6 El fordul, hogy az adóemelés hatására a fogyasztás nem csökken, hanem állandó szinten marad. Különösen igaz ez akkor, ha az adó alapvet en magas, akkor már nem befolyásolja lényegileg a fogyasztást.
251
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
hatása csökken az adózás szintjének növekedésével. Célja a környezeti min ség meghatározásához elméleti hátteret nyújtani úgy, hogy az adóemelés a környezeti min ség javulását eredményezze, és az egyéni környezeti-felel sség jelent sen ne romoljon.
energia alkalmazását támogatva. A vállalkozások, a mez gazdaság és a public szektor által felhasznált fölgáz, szén és elektromos áram szintén a díj alapját képezte, de az elektromos áram termel kre nem vetették ki, ahogyan a háztartási felhasználókra sem. A klímaváltozási díj hatására az energia érzékeny iparágak nyeresége jelent sen csökkent. 1999 óta számos alkalommal átdolgozásra, módosításra került ez a díj: csökkentették a díjat, a megújuló energiákat kivették a díj alól, és az energia-érzékeny vállalatok az adó 80 %-os csökkenését érték el különböz , a szennyezések, emissziók csökkentésére vonatkozó megállapodások megkötésével. A kollektív megállapodás két formája létezett: vagy minden vállalkozásnak azonos célokat kell kit znie vagy a kollektív célok átrendezhet k különböz célokká a vállaltokra szabva azokat. A megállapodás értelmében a következ négyb l egy céllal kellett azonosulni: teljes CO2 kibocsátás, teljes energia felhasználás, CO2 kibocsátás a termelés egy egységére, vagy egy egységre jutó energia felhasználás. Majdnem minden szektor az utóbbi tényez t választotta célként. Ez lehet vé tette számukra, hogy növeljék a szennyezés kibocsátást, ha nagyobb arányban növelik a termelést, mint ahogyan az energia hatékonyságuk javul. 2003-ban a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy a kit zött célok megvalósultak, de ennek hátterében az állt, hogy a célkit zések túlzottan leegyszer södtek, végrehajtásuk nem jelentett különösebb er feszítést. 2002-ben nemzeti emisszió kereskedelmi tervet vezetett be a kormány, amely kisebb-nagyobb problémákkal küzdve m ködik. A Kiotói Egyezmény szerint az Egyesült Királyságnak az 1990. évi szinthez képest 12,5 %-kal kell csökkentenie a teljes üvegházhatásból adódó gáz emisszióját. Az Egyesült Királyság szándékai szerint, a Kiotói Egyezményben rögzítetteken túl, 2010-re 20 %-kal csökkentenék a széndioxid emissziót.
3. Környezetszabályozás kiemelt elemei és tapasztalatai az Egyesült Királyságban A kutatás központi kérdése az, hogy milyen mértékben és módon választható el egymástól, avagy függnek össze és hatnak egymásra a környezet iránti felel sség érzése, az adófizetés gyakorlata, és ezek hogyan járulnak hozzá s környezet min ségének elvárt javulásához. Az Egyesült Királyság környezetszabályozó f bb eszközeinek és azok hatásának, és a Dániában végrehajtott környezeti adóreform folyamatának és tapasztalatainak áttekintése, valamint az elfogadottságukról szóló kutatások értelmezése alátámasztja az elméletben kifejtett tényez k gyakorlati érvényesülését. A f bb környezetei adók célja és hatékonysága az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyságban 1989-ben alkották meg az ún. Pearce Jelentést (Pearce Report), amely els ként mutatott be környezetei adókat, mint a környezetvédelmi célok teljesítésének eszközét. A Jelentés támogatta a bevétel-semleges környezeti adó (szó szerinti fordításban szénadó) bevezetését, az általános felmelegedés elleni harc eszközeként. Az 1990-es évek elején a Skandináv országokban bevezették ezt az adót, így az Egyesült Királyságban szintén felélénkült a vita e kérdésben. Els sorban nem a vállalkozások ellenállása volt er s, hanem a társadalomé, az egyéneké. 1993-ban végül bevezetésre került az adó: míg ez id pontig a háztartási energia ÁFA mentes volt, addig 1993-tól 8%-ra emelték, majd a kés bbiekben 17,5%-ra tervezték emelni. A szegényebb réteg és a nyugdíjasok hatására a kormány kompenzációs csomagot biztosított, amely végül csillapította az adóemelés hatását. 1997-ben a háztartási energia ÁFA-ját 5%-ra csökkentették, az Európai Unióban alkalmazott minimális mértékre. 1993-ban bevezették a közúti üzemanyagadó automatikus kiigazításának (eszkalátor) el írását. 1993tól 1997-ig minden évben 5%-kal n tt a benzinadó, majd 1997-ben évi 6%-ra növelték. Az adó és annak emelése sikeres volt a költségvetési bevételek növekedésének szempontjából, de más érdemét nem lehetett feltárni. Nagyon kevés autós volt ennek az automatikus emelésnek a tudatában, az autózási szokásaik nem változtak, nem választottak más autómodellt, vagy olyan lakóhelyet, ahol az autónak a távolságok miatt nincs akkora szerepe. 1999-ig az olaj ára esett, így az emelés célja ténylegesen az volt, hogy a benzin reál árának csökkenését megakadályozza. Ezt követ en az olaj ára emelkedni kezdett, és az adóemelés az áremelkedéssel együtt már éreztette hatását, így er teljes tiltakozást váltott ki. Ennek következtében 1999 novemberében az eszkalátort eltörölték, azzal a megjegyzéssel, hogy az emelések nem kerülhet k el, de nem automatikusak lesznek, és a tömegközlekedés és útépítés költségeire fordítják majd a többletbevételeket. A kés bbiekben úgy módosult a szabályozás, hogy az üzemanyagadót „befagyasztották”, csak inflációkövet emelkedésre lehetett számítani, és az útadót csökkentették, amely így az üzemanyag árának csökkenéséhez vezetett. Az üzemanyag adó automatikus kiigazítása nem volt bevétel-semleges adó, de hasonlóan a szénadó ÁFA-hoz, tudható volt, hogy az energia adók emelésével szemben a közvélemény, a társadalom igen érzékeny. Újabb bevétel-semleges környezeti adó került bevezetésre 1996-ban, a területszennyezési adó (landfill tax). A bevételt visszaforgatták, csökkentve a munkaadók társadalombiztosítási terheit 0,2 %-kal. A területszennyezési adó igen kis érdekl dést váltott ki, az ellene irányuló tiltakozás nem jelent s. 1998-ban látott napvilágot a Marshall Jelentés, amely többek között kinyilvánította, hogy a gazdaságpolitikai eszközöket hatékonyabban kellene felhasználni a szennyezések, emissziók csökkentése érdekében. Rámutatott a Klímaváltozás Díjának (Climate Change Levy) szükségességére, amelyet 1999-ben hoztak nyilvánosságra, és 2001 Áprilisában lépett hatályba. Az adó az ipari energiafelhasználókra vonatkozott, és a beszedett díj visszaforgatásra került a vállalatokhoz, ismét a munkaadók társadalombiztosítási terheit csökkentve, illetve hatékony energiafelhasználást és megújuló
©
252
A környezeti adóreform folyamata Dániában A környezeti adóreform Dániában az 1980-as évek végén kezd dött. A kormány közzétette a nemzeti célkit zést, amelynek lényege, hogy Dánia az 1988. évhez képest 2005-re a CO2 kibocsátást 20 %-kal csökkenti. Egy összehasonlító tanulmányban felvetették a környezeti adók bevezetésének jelent sségét. Rámutattak, hogy a modern környezeti problémák egyre inkább terjednek, az adminisztratív ellen rzés egyre bonyolultabb és költségesebb. Erre hivatkozva úgy vélték, hogy a környezeti adókkal egyrészt érvényesülne a szennyez fizet elv, másrészt megfelel gazdasági ösztönz lehet a szennyezési szint csökkentésére. Az elképzelés a következ volt: • át kell szervezni a jelenlegi energia-adókat, hogy jobban tükrözzék a környezetvédelmi megfontolásokat • be kell vezetni a háztartások és a vállalkozások energiafelhasználására a CO2 adót. • új adót kell bevezetni a hulladékra, bizonyos csomagolóanyagokra • az adózásban meg kell különböztetni az ólmozott és ólommentes benzin adóját Hasonlóan az Egyesült Királysághoz a kormányzat az átfogó adóreform keretében úgy gondolkodott, hogy az adóreform következménye ne csak fiskális bevételek növekedése legyen – amely természetesen nem volt elhanyagolható érdek – hanem a munkanélküliség szintjét is lehet leg csökkentse. Így Dánia ugyanarra a megoldásra jutott, mint az Egyesült Királyság: a környezeti adók bevezetésével a munkavállaláshoz kapcsolódó közterheket csökkentette. A környezeti adók ellen igen er s harcot folytatottak a vállalkozások, azzal érvelve, hogy a nemzetközi versenyképességéb l veszíthet a dán ipar, ha az energiaárak jelent sen drágulnak. A tiltakozás ellenére, kitolva a bevezetést, 1992-t l a háztartásokra, majd 1993-tól a vállalatokra is bevezették a CO2 környezeti adót, a szén, olaj, gáz és elektromos áram felhasználása után. A versenyképesség meg rzése érdekében a vállalkozások az általános adómérték 50 %-ának megfelel összegben visszatérítést kaptak. További visszatérítéshez lehetett hozzájutni a vállalatok energia-intenzitása, érzékenysége alapján, így el fordult, hogy a vállalat támogatás formájában visszakapta az általa 253
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
befizetett adó teljes összegét. A beszedett CO2 adó jelent s része közvetlen támogatás – bioenergia használatáért, energia megmaradási projektekért, környezetvédelmi beruházásokért - formájában a vállalkozásokhoz visszakerült. 1993-ban újabb reformra került sor, amelynek középpontjában az állt, hogy a jövedelemadók csökkenthet k legyenek. Ennek következménye, hogy a környezeti adókat megemelték, - fedezetet teremtve a csökken jövedelemadó bevételnek – új jogcímen, társadalmi hozzájárulásként kértek zöld adót munkavállalótól és munkaadótól egyaránt, és bezárták a törvény alóli kibúvás kiskapuit. Az adóreform intézkedéseivel növelte a háztartások energia és hulladék adóját, új adót vezettek be a vízre, m anyag táskákra, üzemanyagra. A háztartások adóterheit 199-ben tovább növelték. A vállalkozások zöld adóit azonban nem változtatták meg 1993-ban, csak 1995-ben, ám ekkor is a nemzetközi versenyképesség meg rzésének maximális figyelembevétele mellett. Kidolgozták az általányadót, illetve három különböz adószintet, és az adó-visszatérítés rendszerét (közterhek csökkentésére, beruházások támogatására, munkakörülmények javítására).
5. A környezeti adók hatékonysága Magyarország versenyképességének tükrében
4. A környezeti-adók tapasztalatai A társadalom reagálása a fenti környezeti adókra meglehet sen egységes képet mutat, valamint a környezeti adók megítélése független attól is, hogy háztartásokat, vagy vállalkozásokat vizsgálunk. A kutatások azt mutatják, hogy a környezeti adóreformmal szembeni nyílt szembenállás a társadalom és a vállalkozások részér l nem olyan er teljes, mint az adóreformhoz kapcsolódó konceptuális problémák felvetése. Nézzük, melyek a legf bb kétségek a környezeti adókkal kapcsolatban: • Az egyének és a vállalkozások alapvet en nincsenek tisztában az adóreform mögött meghúzódó elvekkel, és jellemz en a környezeti adókhoz negatív a hozzáállásuk. Az alapelvek és célok ismertetése után a hozzáállás valamennyire javult, de még mindig ellenséges maradt. • Az emberek nem bíznak abban, hogy a kormány ténylegesen ígérte szerint használja fel a bevételeket7. Ez probléma kezelhet lenne egy független testület felállításával, amely figyelemmel kísérné a bevételek elköltésének jogszer ségét. • Az emberek nehezen értik meg a környezeti adók emelését a társadalombiztosítási adók csökkentésével párhuzamosan8. Úgy vélik, hogy ez a pénzek átcsoportosítása a kormányzat egyik zsebéb l a másikba. a kormány valójában a környezeti adók bevételeit a munkavállaláshoz kapcsolódó közterhek redukálására használja. • Dániában problémáz okozott az is, hogy az emberek úgy vélték, hogy az alacsony jövedelm családokra nagy adóterhet rónak a környezeti adók. Arról már hajlamosak voltak megfeledkezni, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódó közterhek csökkentek és más kompenzációs intézkedéseket is tett a kormány. • Az emberek azt szeretnék, hogy a környezetbarát viselkedésükért jutalmat kapjanak, ahelyett, hogy az energiafelhasználásukért „büntetéseket”, adókat szabnak ki rájuk.
7 Ez a vélemény hasonló a Magyarországon megfogalmazottal. Az üzemanyag árába beépített számtalan adó és díj elviekben a tömegközlekedés és az úthálózat fejlesztését szolgálná, de a célok elérése, teljesítése ebb l a forrásból megkérd jelezhet . 8 Ezt a kormányzat kett s haszonnak nevezte: egyrészt a munkavállaláshoz kapcsolódó közterhek csökkentése el segíti a munkanélküliség csökkenését, másrészt a környezeti-adók felhasználhatók a szennyezés csökkentésének ösztönzésére, és az adóbevételek támogatás formájában történ visszaforgatására.
©
254
Költségvetési szint Véleményem szerint Magyarországon ökológiai adóreform még nem történt meg. Igaz, energiaadót 2004. év januárjától, és környezetterhelési díjat 2005. januárjától fizetnek a vállalkozások, de a Pénzügyminisztérium adatai szerint9 a bevezetésük óta befolyt összeg ezen adókból mindössze 27.440 MFt. Az összeg alapján még az sem mondható ki, hogy jelent s költségvetési bevételt képeznének a környezeti adók napjaink Magyarországában. A nemzetközi egyezményekben és egyéb jogszabályokban rögzített kötelezettségeinknek, elvárásoknak megpróbálunk megfelelni, de a környezeti adózás lehet ségeit, alkalmazásának problémáit még nem táruk fel, nem szembesültünk velük. Mivel a környezeti adózás különböz eszközei, módszerei alapvet en még nem alkalmazottak Magyarországon, így hatékonyságukat nincs értelme vizsgálat alá venni. A környezeti adók társadalmi elfogadása valószín leg a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonló gondokat vetne fel, de a jöv ben Magyarország kénytelen szembesülni mind az ökológiai adóreform keretében elvégzend feladatokkal, a folyamatosan felmerül problémákkal és kezelésükkel. Mindezt annak érdekében is meg kell tenni, hogy Magyarország versenyképessége ne sérüljön azért, mert nem teszzük meg a szükséges és megfelel intézkedéseket a környezet védelmének érdekében.
Vállalkozási szint Az Európai Unió tagországaiban m köd közepes és nagyvállalatokat arra ösztönzi az Unió, hogy a 2005-ös üzleti évt l kezdve a pénzügyi eredményekr l szóló jelentés kiegészítéseként a társadalmi felel sségvállalás területén vállalt szerepükr l is számoljanak be, különös tekintettel a környezeti hatásokra és foglalkoztatással kapcsolatos kérdések kezelésére. A direktívát [2003/51/EK] a magyar jogi szabályozásba is átültették, a Parlament 2003-ban és 2004-ben módosította a számviteli törvényt (A számvitelr l szóló 2000. évi C. törvény 95 §, 96 §, 134 §-a), amely már az új szabályozást tartalmazza. Magyarországon ma alig 40 olyan vállalat m ködik, amely fontosnak tartja, hogy a pénzügyi eredményein kívül a nyilvánosság el tt a társadalmi és környezeti tevékenységér l is beszámoljon. Remélhet leg a jöv ben egyre több vállalat fogja úgy gondolni, hogy m ködésük környezeti és társadalmi hatásaival szükséges és érdemes tör dni, és gazdasági értékek mellett társadalmi értéket is teremthet. Ezt segítheti el az ún. GRI (Global Reporting Initiatives) útmutató, amelyet 2002-ben adott ki az ENSZ égisze alatt m köd , holland székhely , független civil szervezet. Célja, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatát a pénzügyi jelentéstétel szintjére emeljék, és így elérjék, hogy a jelentésekben közölt információ összehasonlítható, hiteles, pontos, id szer és ellen rizhet legyen. A jöv ben célszer lenne elérni azt, hogy a lehet legtöbb magyarországi vállalat közzétegye a GRI útmutatóban megfogalmazott környezeti és társadalmi információkat. Amennyiben ez nem történik meg, a magyar vállalatok versenyképessége is sérülhet. Gondolatok a hazai ökológiai adóreformhoz Kutatómunkámat zárva elgondolkodtam azon, milyen lehet ségek nyílnak hazánk el tt az ökológiai adóreform kapcsán. Az általam felvetett gondolatok azonban csak egy igen sz k metszetét adják annak a lehet ség- és egyben problémahalmaznak is, amellyel az ökológiai adóreform során találkozni fogunk. • Szükséges egy külön bizottság felállítása, amelynek célja az ökológiai adóreform hazai irányainak kijelölése, hatásainak el rejelzése, részleteinek kimunkálása. • A nemzetközi tapasztalatcsere szintén el segíti és gyorsítja az adóreform folyamatát.
9 www.pm.gov.hu, Költségvetési bevételek 1996-2005
255
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
• Olyan makrogazdasági mutatók alkalmazása, amelyek a természeti t ke értékének változását is nyomon követik, és az egy f re jutó nemzeti jövedelem mellett a fejl dés mércéjeként alkalmazzák. (ISEW, NEW, HDI, GPI mutatók) • A környezetterhelési díj ugyan 2005. januárjában már bevezetésre került, de figyelemmel kell kísérni a díj hatását, emeléseket, mentességek megszüntetését folyamatosan meg kell tenni. • A környezeti-adók társadalmi elfogadottságát el remozdíthatná például speciális adókedvezmények, adócsökkentések nyújtása, mintegy jutalomként a helyes környezeti magatartásért. • Amennyiben a környezeti adókból származó bevételeket el irányozná a kormány kifejezetten környezetvédelmi tevékenységek finanszírozására, az emberek úgy éreznék, hogy nem az általános m ködéshez szükséges finanszírozási forrást fizettek meg az államnak.10 • Az adók igazságtalansága orvosolható különböz kompenzációs mechanizmusok bevezetésével, vagy egyénileg meghatározott szennyezési mértékkel, esetleg progresszív adórendszerrel. • Célszer elkülöníteni mennyiségi és min ségi alapon a szennyez termékeket: „háztartási jelleg ” és „üzemi jelleg ” környezeti adókat megkülönböztetve. Például az elemek, a m anyag dobozok, üdít italok dobozai, m anyag zacskók, stb. felhasználása – mint háztartási jelleg szennyez termékek - külön csoportba kerülnének az energia-, víz-, üzemanyag, stb – mint üzemi jelleg termékek - felhasználásának és szennyezésének környezeti adóitól. • A háztartási jelleg szennyez termékeknél az els dleges cél, hogy a környezetvédelmi célokat a lehet legkisebb költséggel valósítsuk meg. Így például a szelektív hulladékgy jtés, betétdíjas termékek visszavitele a gy jt ponthoz és egyéb háztartási környezetbarát tevékenység jutalmazható lenne azzal, hogy az adóbevétel egy rész visszakerülne a háztartásokhoz. Ezzel a háztartások adózáshoz való hozzáállása, a környezeti-felel sség, illetve a környezeti min ség egyaránt javulna. • Az üzemi jelleg termékek felhasználásnál, szennyezésnél komplexebb a kérdés. Itt figyelemmel kell lenni a tényleges környezeti hatásukra és arra, hogy mennyiben képesek állami bevételeket „adni” a lehet leghatékonyabb és társadalmilag legelfogadottabb módon. Ha az ilyen jelleg termékeknél nem vesszük figyelembe azt, hogy a társadalom minden tagja nagy mennyiségben és állandóan használja azokat, és árukat a környezeti adókkal túlzottan megnöveljük, csapdába eshetünk. A magas adó társadalmi elfogadásához bonyolult kompenzációs vagy visszatérítési rendszert kellene kialakítani és m ködtetni. • Végül nem szabad mell zni az informáltság, az információk folyamatos közvetítésének fontosságát. Csökkenthet a környezeti adókkal szembeni ellenállás, javítható a környezeti-felel sség, ha a környezetvédelmi célokat, a bevételek felhasználását, az adócélokat, a kompenzációs rendszert, a környezetbarát viselkedésért járó „jutalmakat” az egyének és a vállalkozások ténylegesen megismernék, és nem olyan ellen tiltakoznának, amelyhez átfogó, alapos ismeretekkel nem rendelkeznek. Kutatásaim alapján úgy vélem, hogy amennyiben Magyarország felismeri az átfogó ökológiai adóreform jelent sségét, és felvállalja valamennyi kérdésének megoldását, úgy hosszú távon az eredmény is megjelenik: amellett, hogy n a költségvetési adóbevétel, javul a környezet min sége, az egyének környezeti felel ssége el térbe kerül, a vállalkozások felismerik a környezeti tevékenységek fontosságát, az EU és más nemzetközi piacokon versenyképességünk javul.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
6. Irodalomjegyzék Szlávik János: Fenntartható környezet és er forrás gazdálkodás (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2005.) Csutora Mária – Kerekes Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2004.) Csutora Mária: A vállalti környezeti költségek számbavétele (2001. Tisztább Termelés Kiskönyvtár 2001/III., BKÁE Környezetgazdaságtan és Technológia Tanszék) A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei: Kerekes Sándor – Szlávik János, KJKKerszöv, 2001. A környezetgazdaságtan alapjai: Szerz csoport BGF, Budapest Corvinus Egyetem és Gábor Dénes F iskola oktatói, Perfekt, 2004. Vállalti Környezet-menedzsment, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai tanszék, 1997 Birkin, F.: ENVIRONMENTAL MANAGEMENT ACCOUNTING, Management Accounting: Magazine for Chartered Management Accountants, Feb 1996, Vol. 74 Issue 2, p34 Environmental responsibility versus taxation: D. Bazin, J. Ballet, D.Touahri, Ecological Economics, 2004. Comparative politics and environmental taxation: Per G. Fredriksson and Daniel L Millimet, Journal of Environmental Economics and Management, 2003. History and social responses to environmental tax reform in the United Kingdom: Simon Dresner, Tim Jackson, Nigel Gilbert, Energy Policy, 2004. Ecological Tax Reform in Denmark: history and social acceptability: Jacob Klok, Anders Larsen, Anja Dahl, Kirsten Hansen, Energy Policy, 2004. Pataki György, Bella Györgyi, Kohlheb Norbert: Versenyképesség és környezetvédelem, 2003. dec. PM kutatási füzetek 5. szám KPMG, Braun&Partners: GRI útmutató, 2005. november 09. (Internet)
10 Az el irányzatok alkalmazásával viszont az a probléma, hogy többé-kevésbé általánosan elfogadott a közgazdászok körében, miszerint a bevételek el irányzata el idézheti a nem hatékony fiskális döntéshozatalt. Ha ugyanis az el irányzat alapján költenék el a környezeti adók bevételének összegét környezetvédelmi tevékenységekre, akkor a tevékenységre fordítható összeg az adóbevétel függvényében változna, ahelyett, hogy a tényleges igényeket, a becsült költségeket és hasznokat figyelembe vennék.
©
256
257
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
KISS András1 AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK GAZDASÁGI HATÁSA A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELMI SZEKTORRA
Az Európai Uniós támogatások vitathatatlanul jelent s hatással voltak és vannak Magyarország környezetvédelmére, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból. Ebben a tanulmányban az ISPA és Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatások gazdasági hatásának elemzésével foglalkozom, melyek természetesen elválasztathatatlanok az intézményi struktúrától és a támogatások közbeszerzési eljárásaitól. Azt vizsgálom, hogy a támogatások milyen hatással vannak (vannak-e mérhet hatással) a magyar gazdaságra és annak versenyképességére. Tárgyszavak: Európai Unió, versenyképesség, magyar gazdaság
1. Bevezetés Magyarország 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. Érdemes tehát megvizsgálni a környezetvédelem területén is, hogy a csatlakozás milyen gazdasági hatással volt erre a szektorra. Természetesen ismert, hogy az Európai Unió már 2004 el tt is számos területen támogatta a csatlakozni kívánó országokat, ezek egyike volt az ún. ISPA el csatlakozási alap, mely a környezetvédelmi és a közlekedési szektor elmaradásait igyekezett csökkenteni. A csatlakozástól ez az alap és projektjei átalakultak Kohéziós Alappá, mely kib vült forrásokkal, de hasonló célokkal támogatja azokat az országokat az Európai Unióban, melyek megfelelnek a kritériumainak. A korábban ISPA támogatásban részesül országok mind ide tartoznak. Tanulmányomban az ISPA és Kohéziós Alap beruházások hatását kívánom megvizsgálni a magyar környezetvédelmi szektorra, a gazdasági hatásokra koncentrálva. A kérdés az, hogy mérhet -e számszer hatás ezen a területen, illetve a gazdaság egészéhez képest mekkora a jelent sége a környezetvédelmi iparnak.
2. A regionális politika és eszközrendszere A regionalitás fokozatosan vált az Európai Közösség – Európai Unió meghatározó politikáinak egyikévé. Ma már a közösségi kiadások közel egyharmada erre a területre fordítódik. A kezdeti id kben (Spaak-jelentés - 1955), a gazdasági fejl dést l várták a döntéshozók, hogy a gazdaságitársadalmi különbségek és egyenl tlenségek kiegyenlít dnek Európában. Azonban az országok kulturális és gazdasági különböz sége nem tette lehet vé ezen egyenl tlenségek csökkentését, nem ment végbe olyan folyamat, mint az USA-ban, ahol a tagállamok közötti intenzív kapcsolat és a nem túl jelent s különbségek hatására az er teljes gazdasági fejl dés az egyenl tlenségek csökkenéséhez és összességében az USA gazdasági meger södéséhez vezetett. Eközben Európában az egyes tagországok saját eszközeikkel próbáltak meg segíteni elmaradottabb régióiknak, miközben hiányzott a központi jelleg szabályozás. A 60-as és 70-es években hosszú folyamat után jutott el oda az Európai Közösség, hogy a tagállami befizetések n ttek, megszülettek a közösségi támogatások koordinációjának szabályai (pl. a regionális támogatásokat szabályozó direktíva - 1971) és elkészültek az els fejlesztési tervek, melyek a pénzek célba jutását és hatékony felhasználását el segít hasznos programozási dokumentumok a mai napig. Mindezen folyamatok eredményeképpen 1986-ban a regionális politika bekerült a közösségi politikák közé az
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
ún. Európai Egységes Okmányban (SEA). A 90-es években már konkrét támogatási formákról is döntöttek az Európai Unióban, 1993-ban a Kohéziós Alapról, az 1999-es berlini csúcson pedig az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) el csatlakozási alapról. A Kohéziós Alap célja, hogy segítse az elmaradott tagállamok felzárkózását, konvergenciáját, számszer en kifejezve: azon tagállamok támogathatók bel le, amelyek 1 f re es vásárlóer paritásona számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A támogatási arány maximum 85% lehet – az addícionalitás elve alapján a fennmaradó minimum 15%-ot a tagállamnak kell biztosítania – a projektek költségvetésének el kell érnie a 10 millió eurót. Hazánk 2004. óta részesülhet Kohéziós Alap támogatásból, mint tagállam, 2000-2004 között az ISPA támogatta Magyarország és a többi csatlakozás el tt álló ország környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését. Az Európai Bizottság évi 1040 millió euróban határozta meg az ISPA esetében a támogatás mértékét, ebb l hazánk a népesség, a szárazföldi terület nagysága és az egy f re jutó GDP (vásárlóer -paritáson számolva) alapján évi 88 millió euró lekötésére volt jogosult, egyenl mértékben elosztva a közlekedési és a környezetvédelmi szektor között. Örömmel mondható el, hogy 2000-2004 között a teljes összeg lekötésre került, s t a 2004-2006 között rendelkezésünkre álló Kohéziós Alap források egy része is ISPA-programokra került lekötésre. Ez a környezetvédelem területén 12 db hulladékgazdálkodási és 7 db szennyvizes projekt megvalósulását teszi lehet vé. Az ISPA szabályrendszere nagyon hasonlított a Kohéziós Alapéra, hiszen az egyik cél éppen az volt, hogy a csatlakozás el tt álló országok felkészüljenek a közösségi támogatások fogadására, kiépüljön a megfelel intézményrendszer. A Kohéziós Alap projektek megvalósításában résztvev intézmények felel ssége és hatásköre meghatározott, a vonatkozó jogszabályokban és/vagy kétoldalú megállapodásokban rögzített, és a következ képpen néz ki Magyarországon: (részletesen lásd az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felel s intézményekr l) A Kohéziós Alapok jelenlegi szabályozása alapján a projektekr l a döntés Brüsszelben történik (így volt ez az ISPA esetén is). A projekteket a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, mint Irányító Hatóság juttatja ki Brüsszelbe. Azok a projektek kaphatnak támogatást, melyek az EU-nak benyújtott magyar Kohéziós Alap stratégia kritériumainak megfelelnek. A stratégia a következ területeket fogalmazta meg támogatandó célként: szennyvízkezelés- és elvezetés 50 000 Leé (lakosegyenérték) feletti településeken, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek (min. 100 000-150 000 f ), ivóvízmin ség-javítás (f leg arzénmentesítés) és vizek, vízbázisok kármentesítés útján történ védelme. A projekteket önkormányzatok, önkormányzati társulások, mint Kedvezményezettek nyújtják be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságára (ún. Közrem köd Szervezet a 2/2004. (IV. 21.) TNM-KvVM együttes rendelet alapján – korábban ISPA Végrehajtó Szervezet, illetve 2003. szeptember 1. el tt Nemzetközi Támogatások F osztálya). A minisztérium és szakért k elemzik és min ségbiztosítják a projektet, amely ezek után kerül az Irányító Hatóságon keresztül Brüsszelbe. Pozitív döntés esetén lép be a rendszerbe a Pénzügyminisztérium, pontosabban annak Nemzeti Programengedélyez Irodája, mint Kifizet Hatóság, mely a kifizetések EU-részét biztosítja. Az Irányító Hatóság a költségvetési forrást, a Kedvezményezettek az önrészt (általában 10%) biztosítják. Az 1. ábra mutatja azokat a szervezeteket, melyek a Magyar Államkincstáron keresztül a Vállalkozóknak kifizetend számla forrásait biztosítják.
1 KISS András Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék Tel: 1/224-9119 E-mail:
[email protected]
©
258
259
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. Nemzeti Fejlesztési Hivatal – Irányító Hatóság
Nemzeti Programengedélyez Iroda – Kifizet Hatóság EU-forrás
Magyar Államkincstár
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
Költségvetési forrás
Önkormányzat Kedvezményezett
Vállalkozó
-
Önkormányzati forrás
1. ábra: Az EU-támogatások forrása Forrás: saját ábra
Ezzel az ábrával összefüggésben kapcsolnám össze el ször a versenyképesség kérdését a regionális politikához, de nem részleteiben, hiszen a 4. fejezetben pontosan err l lesz szó. A vállalkozókhoz eljutó források, egyben maguk az infrastrukturális beruházások megvalósulása eredményezik azt a közvetett hatást, amit az Európai Uniós támogatások fejtenek ki a magyar gazdaság versenyképességére. A Bizottság ajánlása a regionális és kohéziós politikával összefüggésben az, ahogyan azt Biacs [2002] is idézi tanulmányában, hogy ezeknek a támogatásoknak a fenntartható fejl dést leginkább fenyeget kérdésekre kell koncentrálnia, mint a föld teherbírására nehezed nyomás, a társadalmi szakadékok elmélyülésének kockázata és a közegészségügyet fenyeget veszélyek. Az intézkedések végrehajtását nem akadályozhatják a költségek azonnali felmerülésével szemben a hasznoknak csak a jöv ben történ érzékelése. 3. A versenyképesség definíciója és mérése
A versenyképesség definíciója A versenyképességgel foglalkozó szakirodalom több helyen és részletesen foglalkozik a versenyképesség kérdésével, de sokszor a pontos meghatározás nélkül. Egyáltalán lehet-e pontosan definiálni ezt a fogalmat? Akar [2003] szerint a versenyképesség min sítésére nincs igazi jelz szám. Ha mégis definiálni szeretnénk, a hazai szakirodalomban elfogadott értelmezés a következ : A versenyképesség egy nemzetgazdaság azon képességét jelenti, amelynek alapján – a nemzetközi kereskedelem támasztotta követelményeknek megfelel en – úgy képes termelni, elosztani és/vagy szolgáltatni termékeket, hogy közben saját termelési tényez inek hozadéka növekszik” (Chikán, 1998., idézi: Pitti, 2002. 15.). Ez egy elfogadható és hasznos megfogalmazás, azonban nem mérhet . A mérhet ségre tett kísérletet Horváth [2002]: A “gyakorlatias”, „környezeti” és “fejlesztési” fogalomkörét vizsgálva fogalmazott meg mérhet kategóriákat, azonban ezek nem köt dtek a piaci teljesítményhez, melyet a legtöbb kutató vizsgált, és amelyhez az általam használt mér számok is inkább köt dnek. Általában vizsgálva a gazdaságtannal foglalkozó szakirodalmat, megfigyelhet , hogy a versenyképesség nem szerepel bennük, ugyanis nem vezethet le egyik közgazdaságtani paradigmából sem. Annál gyakoribb szerepel je a menedzsment tudományokkal foglalkozó tankönyveknek [Török, 2002].
©
A versenyképesség mérése A kérdéskörrel részletesen foglalkozik Török [2002], akinek munkáját részletesen vizsgálom a következ kben. Ha közgazdaságtani alapfogalmakhoz akarjuk kötni a versenyképesség mutatóit, a 260
kereslet és a kínálat lehet fogódzkodónk. A kínálat oldali versenyképesség mérésének egyik bevált mutatója az ULC (Unit Labor Cost – Egységnyi munkaer költség), melynek mértéke befolyásolja a fajlagos termelési költséget, és az alacsonyabb termelési költség nagyobb nyereséghez, a piaci részesedés növekedéséhez vezethet, vagyis a vállalat versenyképessége n . Itt kapcsolódik egy újabb közgazdaságtani fogalom a versenyképesség definíciójához, mégpedig a komparatív költségek modellje, melynek részletezését Török (1989, 27.) részletesen vizsgálta. Az ULC-hez közel álló másik kínálat oldali mér szám a Lary-mutató, mely a termelésitényez -intenzitás összevont mutatószáma. A munkaer költséggel összefügg mutatók azért nem a legjobbak, hiszen a fejlett országok iparában a technológia-intenzív termékek gyártása a jellemz , az ilyen iparág versenyképességének jellemzésére a csúcstechnológiai termékek részarányát lehet használni. A technológiai versenyképesség mérésére szokás még a csúcstechnológiai termékek kereskedelmi mérlegét használni. Mindkét csúcstechnológiával összefügg mutató hátránya – szakért k szerint – hogy nem veszik figyelembe azt a tényt, miszerint a t ke-és technológiaimport r országok versenyképességét ezen a mutatón keresztül nagyban befolyásolja a külföldi t ke és K+F beruházás, és kevésbé a hazai. Véleményem szerint ez nem olyan jelent s probléma, hiszen az ország gazdasága integrált egészet alkot, nem érdemes elkülöníteni a hazai és külföldi befektetések hatását a versenyképességre, hacsak nem ez a kifejezett cél. Összességében elmondható Török [2002] szerint, hogy a kínálat oldali versenyképességi mutatók a hasonló fejlettség országok, illetve kis mérési egységek (pl. vállalatok, kisebb régiók) esetén alkalmazhatók jól. A keresleti (piaci) oldali versenyképesség mérésének egyik elfogadott eszköze az úgynevezett UVI-mutató (Unit Value Index – az export relatív egységértékének az indexe). A részletes magyarázatot mell zve a mutató azt mutatja, hogy az adott ország feldolgozóipari exportjának egységváltozása mekkora a fontosabb kereskedelmi konkurensek világimporton belüli súlyozott arányának egységváltozásához képest, vagyis a vizsgált ország a kivitel egységnyi értékét jobban vagy kevésbé jobban tudta-e növelni vetélytársaihoz képest. Problémát jelent, hogy a mutatóban nem különíthet el az állami támogatások versenytorzító szerepe, illetve szembekerülünk azzal a problémával, hogy az áruexport nem minden országban jelent s a teljes gazdasághoz viszonyítva (pl. Hollandia, Svájc, Szingapúr), és itt ennek a versenyképességi mutatónak a használata csak bizonyos korrekciókkal elfogadható. Továbbra is a kereslet oldalon maradva, léteznek speciális külkereskedelmi áruszerkezeti mutatók, melyek arra építenek, hogy az exporttöbblet és annak bizonyos összetétele egy ország szempontjából komparatív el nyre, ezáltal jobb versenyképességre utal. A legegyszer bb ilyen specializációs mutató az import exportfedezettségi mutatója (fedezeti arány, export-import arány). Az ebben a mutatóban található adatok felhasználásával állítható el az RCA is (Revealed Comparative Advantage – megnyilvánult komparatív el ny), melynek alapgondolata, hogy a látszólagos el nyök és hátrányok egy adott termék nemzetközi kereskedelmében az országok között kiegyenlít dnek, ami beleillik a Heckscher-Ohlin-Samuelson elmélet által képviselt általános egyensúlyelméleti felfogásába. Nem vizsgálva tovább Török [2002] munkájának versenyképességi okfejtését (pl. a keresleti és kínálati oldal versenyképességének összekapcsolási lehet ségeit), további kutatók versenyképességi mutatóit mutatnám be. Viszt [2002] kutatásában (építve a WIIW bécsi kutatóintézet adatbázisára is) a következ mutatókat használta: 1. Egy f re jutó GDP vásárlóer paritáson 2. reálárfolyam 3. átlagbérek 4. termelékenységi index (a feldolgozóipar bruttó termelése / a foglalkoztatottak száma) és 5. a már jól ismert ULC. Ez utóbbi az árfolyam, a bérek, és a termelékenység változásait együttesen fejezi ki. Losoncz [2002] is definiálja, hogy a versenyképesség értelmezhet mind mikrogazdasági, mind makrogazdasági szinten, és beleértend a termelésre vonatkozó mutatószámok mellett a jogrend, a fizikai, kereskedelmi és pénzügyi infrastruktúra, az államigazgatás és a környezetvédelem min sége. Ezek mind olyan kategóriák, melyeket a 4. fejezetben érinteni fogok. Természetesen itt is vita van a kutatók között, hiszen Oblath [2003] idézi el adásában Paul Krugmant, aki szerint a versenyképesség alapvet en mikrogazdasági fogalom. Én nem osztom ezt a véleményt, ha az egyes vállalatok szintjén értelmezhet a versenyképesség, a gazdaság egészét (melyet az egyes vállalatok teljesítménye alkot) illet leg miért ne lehetne? A „hagyományos” mutatószámok közül Losoncz [2002] is a valutaárfolyamot, a termelékenységet, az egységnyi munkaer költséget, illetve új elemként a külföldi m köd t ke261
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
beáramlást és a gazdasági környezetet említette. A szocialista gazdaság átalakulása piacgazdaságba eredményezte a foglalkoztatottság csökkenését, és ezáltal a GDP/f és termelékenységi mutatók (az definíciója: egy munkaórára jutó kibocsátás) javulását. Magyarországon 1990 és 2001 között 1,2 millió f vel (25%) csökkent a foglalkoztatottak száma. A piacgazdaságokban a termelékenység javulása a m szaki fejlesztések és a beruházások eredménye, így a jöv ben várhatóan hazánkban is ezek a tényez k lesznek hatással a termelékenységre, f leg, hogy az aktivitási ráta (ténylegesen foglalkoztatottak / aktív korú népesség) növelése a cél. Losoncz [2002] következtetése az, hogy önmagában a termelékenység növekedése nem elegend a versenyképesség növekedéséhez, ellensúlyoznia kell az egységnyi munkaer költség növekedését. Véleményem szerint fontos meglátásai még a szerz nek, hogy a versenyképesség javításának nincs egyetlen üdvözít útja. A versenyképességet az azt meghatározó kulcstényez k különféle kombinációjával lehet javítani. A versenyképesség egy érdekes – és Közép-Kelet Európára jellemz - mér száma a valuta- és vásárl er -paritáson alapuló munkabér közötti különbség. A versenyel ny annál nagyobb, minél nagyobb a kétfajta számításon alapuló bér között a különbség. Így például Magyarországon 2001-ben 348 euró volt az átlagos havibér, ennek vásárlóereje viszont 809 euró volt (57%-os eltérés). Az 1. táblázat mutatja Magyarország helyét a World Economic Forum (WEF) által felállított versenyképességi rangsorban, helyünk 2004-ben és 2005-ben is ugyanaz volt. Csehország 2 helyet javított a pozícióján elénk került a rangsorban, 2005-ben. A WEF négy tényez csoportban vizsgálja az országok teljesítményét, és a négy lista szintetizálásával kapják az összesített rangsort: 1. gazdasági teljesítmény 2. kormányzati hatékonyság 3. üzleti hatékonyság 4. infrastruktúra (Török [2002])
jelenti mind a vállalatok, mind a régiók, országok szempontjából, másrészt az iparpolitikában, amely alatt egyre inkább ipari / ágazati versenyképességi politikát értenek. Harmadrészt közgazdasági tartalommal fordul el a versenyképesség, amely alatt a globális verseny között fenntartható endogén gazdasági növekedést és annak tényez it értik. Az EU uniós versenyképességi felfogásának els definíciója (piaci helytállás) jelenik meg az EU Magyarországról szóló országjelentésében, mely hazánkat versenyképességi szempontból a csatlakozásra érettnek nyilvánította. [Török, 2002] A növekedés, a foglalkoztatottság és a versenyképesség kérdését vizsgálta az 1993-ban megjelent ún. Fehér Könyv, mely a korábban már említett komparatív el nyöknél fontosabbnak tartja a kompetitív el nyök kihasználását a globális versenyképesség megfogalmazásakor. A Fehér Könyvvel egyid ben készült a régiókról szóló ötödik periodikus jelentés, amely a Versenyképesség és kohézió: Trendek a régióban címet kapta. A versenyképességet meghatározó tényez k közül kiemelném az infrastruktúrát és a humán er forrást. Az Európai Uniós versenyképességi áttekintést az Amszterdami Szerz déssel zárnám, ahol az Unió létrehozásának alapcéljait rögzít 2. cikkelyben a közösség célul t zte ki (idézi: Farkas és Lengyel [2001]) „a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejl dését, a foglalkoztatás és a szociális védelem magas szintjét, a férfiak és a n k közti egyenl séget, a fenntartható és nem-inflációs növekedést, a gazdasági teljesítmény versenyképességének és konvergenciájának magas fokát, a környezet min ségének javítását és védelmének magas szintjét, az életszínvonal és életmin ség emelését, a gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást a tagállamok között”. Tehát az Európai Unió alapcéljai között szerepel mind a versenyképesség, mind a kohézió gondolata, és a továbbiakban pont ennek a két fogalomnak a környezetvédelem területén megnyilvánuló összekapcsolódásáról kívánok beszélni. Miel tt azonban erre rátérnék, egy összefoglaló táblázatban bemutatom a versenyképesség különböz szakirodalmakban fellelhet mutatószámait. A táblázat is azt er síti meg, hogy a versenyképesség makrogazdasági szint értelmezésének van létjogosultsága, hiszen számos mutató értelmezhet ezen a szinten.
1.táblázat: Versenyképességi rangsor a WEF szerint
GCI
GCI
GCI
2005 rangsor
2005 pontszám
2004 rangsor
Finnország
1
5.94
1
0
USA
2
5.81
2
0 0
Ország
Változás Változás iránya 2004-2005 2004-2005
Svédország
3
5.65
3
Dánia
4
5.65
5
1
5
5.58
4
-1
Tajvan
Szingapúr
6
5.48
7
1
Izland
7
5.48
10
3
8
5.46
8
0
Svájc Norvégia
Ausztrália …
9
5.4
6
-3
10
5.21
14
4
Csehország
38
4.42
40
2
Magyarország
39
4.38
39
0
Forrás: www.weforum.org
Érdemes megvizsgálni, hogy az Európai Unió hogyan definiálja a versenyképesség fogalmát. Itt sem találkozunk egyértelm bb fogalom-meghatározással, hasonlóan a hazai szakirodalomhoz. Már az els kohéziós jelentés a versenyképesség növelését tartotta a Strukturális Alapok legfontosabb feladatának, így nem meglep , hogy a 2000-2006-os id szak regionális politikájának is meghatározója a maradt. Farkas és Lengyel [2001] szerint az EU dokumentumaiban a versenyképesség kifejezésnek háromféle alkalmazása használatos: egyrészt egy ún. „hétköznapi”, amikor a piaci versenyben való helytállást
©
262
2. táblázat: Versenyképességi mutatók
MAKRO (és részben MIKRO is lehet) KERESLET KÍNÁLAT UVI-mutató (export relatív ULC – Egységnyi munkaer költség versenyképessége) speciális külkereskedelmi áruszerkezeti Lary-mutató (termelésitényez mutatók intenzitás összevont mutatója) import exportfedezettségi mutatója csúcstechnológiai termékek részaránya (fedezeti arány, export-import arány) RCA (megnyilvánult komparatív el ny) csúcstechnológiai termékek kereskedelmi mérlege piaci versenyben való helytállás
MAKRO
Egy f re jutó GDP vásárlóer paritáson reálárfolyam átlagbérek
termelékenységi index
Jogrend fizikai, kereskedelmi és pénzügyi infrastruktúra – gazdasági környezet Államigazgatás min sége környezetvédelem min sége külföldi m köd t ke-beáramlás valuta- és vásárl er -paritáson alapuló munkabér közötti különbség foglalkoztatottság
Forrás: saját gy jtés
4. A környezetvédelmi szektor és a versenyképesség Mint ahogy azt a bevezet ben is említettem, tanulmányomban az ISPA és Kohéziós Alap beruházások hatását kívánom megvizsgálni a magyar környezetvédelmi szektorra, a gazdasági hatásokra koncentrálva. Érdemes megvizsgálni, mi is történik egy ISPA / Kohéziós Alap beruházás során, miképpen hatnak ezek a támogatások a magyar környezetvédelemre, a magyar gazdaság versenyképességére. Gyakorlatilag egy komplex környezetvédelmi beruházás valósul meg jelent s 263
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
vissza nem térítend EU-támogatással, nagy mérték állami szerepvállalással és önkormányzati önrésszel. (ált. 10%). A Brüsszelben megítélt támogatási összeg szerz désekben, majd az elvégzett munkák ellenértékeként kifizetett összegekben manifesztálódik. A munkák dönt része (összeg szempontjából) épít ipari, kivitelezési munka, nagyságrendben ezt követi a hulladékos beruházásokhoz kapcsolódó áru- és gépbeszerzés, és a szolgáltatási jelleg munkák, mint mérnöki, tervezési, PR és technikai segítségnyújtási feladatok. Valójában az EU-támogatások lekötése még nem kapcsolható össze a versenyképességgel, bár fontos jelz száma (A) a rendszernek. A szerz déskötések összege (B) már fontosabb, ráadásul ezzel összefüggésben vannak országos statisztikák (pl. egyéb építményekre vonatkozó szerz déskötések). A vállalkozások számára a legfontosabb, amikor megkapják a szerz dések ellenértékét, tehát a harmadik mutatószám a kifizetések alakulása (C). Ennek a három jelz számnak (A-B-C) az alakulását mutatja a környezetvédelem területén a 3. táblázat. /a lekötések terén egyszer sítéssel éltem, úgy tekintettem, hogy a lekötött összeg abban az évben jelenik meg, amikor a támogatást odaítélték – valójában az összeg rendelkezésre állása több évre elosztott/ 3. táblázat: A környezetvédelmi célú ISPA és Kohéziós Alap támogatás magyarországi sarokszámai
2000 /Mrd Ft/*
LEKÖTÉS
2001 /Mrd Ft/*
2002 /Mrd Ft/*
2003 /Mrd Ft/*
2004 /Mrd Ft/*
2005. Összesen I. félév (Mrd Ft)* /Mrd Ft/*
24,18
38,14
45,11
136,87
0
276,38
0,05
1,17
22,94
29,39
8,47
62,02
0,02
0,57
3,77
10,16
3,89
18,41
32,08
SZERZ DÉSKÖTÉS 0 KIFIZETÉS
0
*250 Ft/EUR árfolyammal számolva Forrás: saját gy jtés
Kumulált környezetvédelmi EU-támogatás (ISPA és KOHÉZIÓS ALAP) és annak felhasználása
összegek (Mrd Ft)
300,00
250,00
lekötés szerz déskötés kifizetés
200,00
150,00
100,00
50,00 0,00
2000
2001
2002
2003
2004
2005. I. félév
4. táblázat: A környezetvédelmi célú ISPA és Kohéziós Alap támogatás felhasználásának eredményei
2003 /millió Ft/
2004 /millió Ft/
2005. I. félév /millió Ft/
Összesen (millió Ft)
SZERZ DÉSKÖTÉS – KA
22 237*
45 857*
5 269*
73 363*
SZERZ DÉSKÖTÉS – EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK
574 599
1 188 495
636 994
2 400 088
3,87
3,86
0,83
3,06
ÉPÍT IPAR
KA részesedése (%)
*250 Ft/EUR árfolyammal számolva Forrás: saját gy jtés ill. KSH [2005]
Mint látható, az ISPA/KA támogatással megkötött épít ipari szerz dések nem játszanak túl nagy szerepet az „egyéb építmények” statisztikai adataival összevetve, de figyelembe kell venni, hogy ide nagyszámú beruházás tartozik, melyeknek csak kis része a környezetvédelmi infrastruktúra. Ha rendelkezésre állnának az „egyéb építmények” kategória további alágazati statisztikái, az EUtámogatással megvalósuló építési beruházások jelent sége is jobban mérhet lenne. Hiszen ismert tény, hogy 2005-ben már nem állt az önkormányzatok rendelkezésére KAC és KÖVICE támogatás infrastrukturális beruházásokra, így a BM cél- és címzett támogatásán kívül jelent s pályázati forrást csak a Kohéziós és Strukturális Alap pályázatok jelentenek. Érdemes megvizsgálni, hogy használható-e a 2. táblázatban ismertetett versenyképességi mutatók valamelyike ezen a területen. A mutatók egy része azonnal kiesik. Mivel nem exportról van szó és nem is termel iparról, az ezekhez köt d mutatók nem jöhetnek számításba. Maradt a harmadik oszlop: az egy f re jutó GDP vásárlóer paritáson érdekes mutatónak t nik. Mivel a Kohéziós Alap támogatás egyik feltétele, hogy azon országok számára elérhet , amelyek 1 f re es vásárlóer -paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át, ez a mutató használhatónak t nik. Itt a versenyképességet (ill. annak javulását) országok között mérhetjük, vizsgálva a GNP-t, illetve az 1 f re es GDP-t. Ahhoz azonban, hogy az EU-támogatások „tiszta” hatását ki tudjuk mutatni, mérni kellene a beruházások hatását a GDP-re, mely nem könny dolog, mivel ilyen statisztika jelenleg nem áll rendelkezésre, ráadásául a projektek még nem fejez dtek be, így torzítana a mérés. Ha kizárólag az épít ipart tekintem, a GDP-ben fontos szerepet játszik ennek a szektornak a növekedése (vagy visszaesése). 2000-2005 között 4,45-4,55 % között mozgott az épít ipar részesedése a bruttó hazai termékb l, de pl. 2005. III. negyedévében ez 5,35%-ra n tt. Az egy f re jutó GDP a „régi” kohéziós országokban (Görögország, Spanyolország, Portugália – Írország nélkül) az EUátlaghoz képest az 1988-as 68%-ról 1999-re 79%-ra n tt [Farkas és Lengyel, 2001], jórészt a támogatások által. A 3. ábra az EU-25-ök GDP/f értékeit mutatja az EU-átlaghoz viszonyítva, vásárlóer -paritáson. Mint látható, az újonnan csatlakozott országok mindegyike az átlag alatti egy f re es GDP-vel rendelkezik (s t 90% alattival), tehát van min javítania az EU-támogatásoknak.
id (év)
2. ábra: A környezetvédelmi célú ISPA és Kohéziós Alap támogatás felhasználásának eredményei Forrás: saját ábra
Ezekb l az adatokból az épít ipari szerz déseket kiemelve és összehasonlítva a KSH egyéb építményekrea vonatkozó statisztikáivalb [KSH, 2005], a következ ket kapjuk: /2003 el tt nem volt szerz déskötés/
©
264
265
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9. Egy f re jutó GDP, vásárlóer -paritás alapján, az EU-25 átlagához viszonyítva (2003) 250% arány
200%
EU-25 átlaga
150%
100%
50%
Au s B e z tr lg ia C C iu m s e ip h o ru rs s É s D z ág zt á n o F F r i n rs i a a n no z á g r c s G ia z ör o r ág ö g sz o á Ho r sz g lla ág Le ng Í ro nd y e r s ia z L e l o rs á g tto zá rs g L z M Lu x itváá g ag e n y a m b ia ro u r N rs g ag zá y Né B M á g r m ita lt a O et nn la o r i a s z sz S P o rs á g pa o z ny rt u ág g S v o lo á li é d r sz a S o rs á g zl z S ov á á g zl o k v é ia ni a
0%
orszá g
3. ábra: Az Európai Unió jelenlegi tagországainak egy f re jutó GDP-je, vásárlóer -paritáson, 2003-ban Forrás: KSH [2005]
Vida, Veress és Béres [2004] modellszámításokat végeztek arra vonatkozóan, hogy az Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) milyen hatással lesz különböz makrogazdasági mutatókra a 2004-2006-os id szakban és kés bb. A számítások azt mutatták, hogy az NFT 2006-ig szignifikáns növekményt fog hozni a GDP növekedés, a beruházások és foglalkoztatás tekintetében. Ennél is fontosabb megállapításuk azonban, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv hosszú távon is kifejti hatásait, a GDP tartósan 3,7%-kal lehet magasabb, és a néhány tízezerrel magasabban stabilizálódhat a foglalkoztatás szintje is. Az NFT hatására kismértékben csökkenhet az infláció is, és javulhat az ország versenyképessége. Amennyiben a modellszámítások helyesek, úgy az EU-támogatások egy részét adó Kohéziós Alap beruházások is hozzájárulnak a GDP ill. a versenyképesség javításához, figyelembe véve azt a tényt, hogy ezek a beruházások els sorban a konvergenciát szolgálják, tehát a versenyképességre kifejtett hatásuk áttételes. A 2. táblázat mutatóit tovább vizsgálva, a reálárfolyam, átlagbérek és termelékenységi index mutatók nem köthet k ehhez a területhez. A külföldi m köd t ke-beáramlás viszont, bár els sorban vállalati befektetések esetén használt mutató, jó mér száma lehet az EU-támogatásoknak, hiszen gyakorlatilag a projektek 50-75%-a vissza nem térítend támogatás, amely igen jelent s t keberuházás. Az államigazgatás min ségére pozitív (de nem számszer síthet ) hatással vannak az EU-támogatások, hiszen az ezzel foglalkozó apparátus szaktudása és felkészültsége jelent sen javul, amit kés bb az államigazgatásban maradva vagy a gazdaság más területén elhelyezkedve hasznosíthatnak. A környezetvédelem min sége jelent sen javul, a projektek befejezése után, illetve a megvalósíthatósági tanulmányok részletes elemzésével állapítható meg ennek mértéke. A 2. táblázatban nem szerepel, de már én is említettem jelz számként, s lehetséges versenyképességi mutatóként is a támogatás összegét. (összehasonlítva a korábbi id szakkal, illetve más országok abszolút vagy fajlagos adataival). Voszka [2003] a GKI „Befektetés és versenyképesség” konferenciáján felhívta a figyelmet arra, hogy a egyáltalán nem biztos, hogy a támogatási pénzek növelik a versenyképességet. (ráadásul vállalkozásoknak adott pénzekr l beszélt, melyek hatása sokkal közvetlenebb, mint az infrastrukturális beruházásoké). Érdekesség, hogy ugyanezen a konferencián Csillag [2003] az infrastrukturális beruházásokra szánt pénzeket is a versenyképesség javításának egyik eszközeként említette. A Kohéziós Alap támogatások célja nem els dlegesen a projektekben részt vev vállalatok támogatása és ezen keresztül a versenyképesség javítása, hanem az infrastruktúra fejlesztése és a piaci alapon nem megtérül környezetvédelmi és közlekedési beruházások támogatása (és ezen keresztül ez elmaradottabb országok felzárkóztatása), de a támogatásoknak a vállalati szektorra kifejtett
©
266
BME M szaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola
hatása sem elhanyagolható. Ennek nemzetgazdasági szinten jelentkez hatása a GDP növekedése, de maga az infrastruktúra (annak fejlettsége) is egy versenyképességi mutató lehet, például a Fehér Könyv, és a Versenyképesség és kohézió: Trendek a régióban cím tanulmány is a versenyképességet meghatározó tényez k között említi. A támogatások jelent s t keberuházásnak tekinthet k, és a projekteknek ezen kívül több olyan, definícióm szerint „másodlagos”, versenyképességi mutatóra van hatása, mint az államigazgatás, a környezetvédelem min sége és a foglalkoztatottság. Ez utóbbit akár f mutatóként is használhatjuk, hiszen például az EU-ban 1995-96 ill. 1997-99 között m ködött Versenyképességi Tanácsadó Csoport (Competitiveness Advisory Group) is azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség er sítése, javítása a foglalkoztatottság f forrása [Farkas és Lengyel, 2001], így egyben egyik mutatója is. (a már korábban említett modellszámítás is használta mér számként). 5. Összegzés és kitekintés a 2007-2013-as id szakra Három dolgot le kell szögeznem: 1. A tanulmánnyal nem volt célom a versenyképesség és a Kohéziós Alap támogatások összes kapcsolódási pontjának teljes részletesség és alaposságú feltérképezése, inkább a további kutatások számára kijelölni a lehetséges vizsgálódási irányokat. 2. A Kohéziós Alap – mint ahogy arról már szóltam – els sorban a konvergencia, felzárkóztatás eszköze, így összekapcsolása a „hagyományos” versenyképességgel nagy kihívást jelent a témát kutatók számára, bár számos olyan mutatót sikerült felkutatni, amely a támogatások mér száma és egyben a szakirodalmakban használt versenyképességi mutató is. 3. Magának a versenyképességnek a definíciója is nagyon képlékeny, így ez hatványozottan igaz erre a területre. Összefoglalva az elmondottakat, talán azzal kezdeném, hogy túlzás nélkül állítható: a Kohéziós (és Strukturális) Alap támogatások a Közép-Kelet Európai tagországok számára a XXI. század Marshallsegélyét jelentik. A 2007-2013-as id szakban az eddigi támogatás többszöröse érkezik hazánkba a környezetvédelem területén is, és ha eddig nem is volt mérhet (vagy érezhet ) a gazdasági hatás, a jöv ben meghatározója lesz a gazdasági életnek, azon belül is a környezetvédelmi szektornak a 7 év alatt érkez közel 1200 milliárd Ft. A területet jellemz versenyképességi mutatók egy része nem számszer síthet (pl. államigazgatás), más részük szorosan kapcsolódik más szakterületek mér számaihoz (GDP), míg megint más mutatókhoz nem állnak rendelkezésre naprakész statisztikák (infrastruktúra), így mindenképpen további részletes kutatások szükségesek ezen a területen, felhasználva a 2000-2006-os id szak támogatott projektjeinek adatait.
267
s á d o k l á d la z a o k G t i Is n r e o m kt s o z d iD e n ny e á M i om k a ud z s st M ezé K rv T G Sz e E s M é B
A magyar gazdaság versenyképessége – PhD konferencia – 2006. február 9.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
6. Irodalomjegyzék Akar, L. (2003): felszólalás – Befektetés és versenyképesség konferencia, Közgazdasági Szemle L. évf., 1121-1124. o. Biacs R. (2002): Az Európai Unió regionális politikája által támasztott fenntartható fejl dés értékelések, Integrációs és Fejlesztéspolitikai követelményrendszerébe illeszked Munkacsoport (IFM) tanulmány – www.nfh.hu Csillag I. (2003): felszólalás – Befektetés és versenyképesség konferencia, Közgazdasági Szemle L. évf., 1121-1124. o. Farka B. és Lengyel I. (2001): Regionális versenyképesség és kohézió az Európai Unióban, Tér és Társadalom, XV. évf., 3-4. Horváth, Gy. (2001): A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben. Tér és Társadalom, 203-231. Losoncz, M. (2002): Az EU-csatlakozás várható hatásai a versenyképesség alakulására, a Nemzeti Fejlesztési Terv Versenyképesség Munkacsoportjának Programja keretében, IFM-tanulmány - www.nfh.hu Oblath G. (2003): felszólalás – Befektetés és versenyképesség konferencia, Közgazdasági Szemle L. évf., 1121-1124. o. Pitti, Z. (2002): A versenyképesség, mint napjaink legújabb kihívása, Vezetéstudomány, XXXIII. Évfolyam, 14-22. Tóth R. (2004): Magyarország kihívásai a közösségi támogatások fogadásában, különös tekintettel a környezetvédelem területére (ISPA, Kohéziós Alap), szakdolgozat, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Török, Á. (2002): Mit mérünk mivel? A versenyképesség értelmezésér l és mérési problémáiról, IFM-tanulmány Vida Sz., Veress G. és Béres A. (2004): Makrogazdasági kitekintés, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Elemz , Értékel , Modellez F osztály, NFH háttértanulmánya – www.nfh.hu Viszt, E. (2002): A versenyképesség alakulása Magyarországon az EU-csatlakozás el tt, a Nemzeti Fejlesztési Terv Versenyképesség Munkacsoportjának Programja keretében, IFM-tanulmány – www.nfh.hu Voszka É. (2003): felszólalás – Befektetés és versenyképesség konferencia, Közgazdasági Szemle L. évf., 1121-1124. o. www.bankhitel.hu www.ksh.hu www.weforum.org
© 268