a Maglód Wodiáner-ipari park szabályozási tervéről

Egységes szerkezetbe foglalt szöveg a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelettel!

MAGLÓD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

16/1998. (XII.11.)Kt. rendelete

a Maglód Wodiáner-ipari park szabályozási tervéről Maglód Nagyközségi Önkormányzat képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. §.1 (1) A rendelet hatálya Maglód Nagyközségnek a szabályozási terven jelölt alábbi területeire terjed ki: 31. sz. főút – a temető melletti 087/1 hrsz.-ú földút – Pécel közigazgatási határa – az AlsóTápió csatorna – a 089/45 hrsz. egy része – a 089/5 hrsz.-ú földút a 31 sz. főútig. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. és az Országos településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.21.) Korm. rendelet, valamint a nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2002.(IX.30.)Kt. rendelet, és jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv szerint szabad. (3) Jelen rendelet csak a szabályozási terv (T-1) hitelesített másolatával együtt érvényes. (4) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet, - az övezetek határát - az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket, - a védőterületek határát, - az építési helyeket (telekösszevonás esetén a rendelet szerinti értelmezéssel), - a beültetési kötelezettséget. A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, ill. a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető.

1

Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től.

-2(5) A terven az irányadó telekhatárokat és az egyéb szabályozási elemeket irányadónak kell tekinteni. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető. Belterületi határ 2. §. (1) A tervezési területen Maglód bel- és külterületének meglévő és tervezett határvonalát a szabályozási terv határozza meg. (2) A szabályozási tervvel belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. E területek felhasználása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan történik és feltétele: a) az önkormányzat engedélye, amelynek megadása során vizsgálni kell, hogy a terület felhasználásának infrastrukturális feltételei biztosítottak legyenek, b) az érintett tulajdonosok tegyenek eleget az 1994. évi LV. törvényben előírt kötelezettségeiknek (a művelésből való kivonás megfizetése). (3)2 Az (1) bekezdésben kimondott belterületi határ végrehajtása érdekében a jelenlegi belterületi határhoz képest a belterületi határ a szabályozási terven jelölteknek megfelelően módosítható. II. Fejezet A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI 3. §. (1) a beépítésre szánt területek határait a szabályozási terv tünteti fel. (2) A beépítésre szánt területek felhasználásuk szerint az alábbiak: a) gazdasági terület b) különleges terület. Gazdasági területek 4. §. (1) A gazdasági területek (G) építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel. (2) G - KSZ jelű építési övezet a gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató célra kijelölt területe, amely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. a) Az övezetekben az OTÉK 19. §. (2)bek. és a (3)bek. 2. szerinti alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakások (1 lakás/telephely), 2


-3- igazgatási és egyéb irodaépület, - parkolóház, üzemanyagtöltő, - sportépítmény, - egyéb közösségi szórakoztató épület azzal, hogy utóbbi a lakóterülettől min. 200 m távolságra létesíthető. b)3 az övezetben telekalakítás és építési tevékenység a szabályozási terv szerint az alábbi feltételekkel engedélyezhető: Kialakítható legkisebb telekméret: Beépítési mód: Beépítettség: Min. építménymagasság: Max. építménymagasság: A zöldfelület legkisebb értéke: Terepszint alatti beépítettség: Közműellátás:

G – KSZ–1 min. 3000 m2 szabadonálló max. 30 % 4,00 m 10,50 m 30 % max. 30 % teljes közműellátás

G – KSZ–2 min. 3000 m2 szabadonálló max. 45 % 4,00 m 18,00 m 25 % max. 60 % teljes közműellátás

c) Az övezetben a szabályozási terven jelölt irányadó telekhatárok a telekalakítás egy lehetséges módját jelölik, a telkek azonban az igények függvényében összevonhatók. d)4 az egyes építési telkeken építmény csak a kijelölt építési helyen belül helyezhető el azzal, hogy - az előkert min. 10 m, - az oldalkert min. 6 m, - a hátsókert min. 6 m legyen. A kijelölt telkek összevonása esetén az építési hely az elő-, oldalsó és hátsókert előírásai alapján határozandó meg. Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban az épületek száma nem lehet több a telek m2-ben mért területének 1000-rel való osztásával adódó számnál, amennyiben ez nem egész szám, akkor ebből az épületek számát lefelé kerekítéssel kell meghatározni. e) A 31.sz. főút meglévő és tervezett tengelyétől számított 50 m-es sávban épületet elhelyezni nem szabad, a 100 m-es sávon belüli épület engedélyezésénél a közlekedési hatóságokat az engedélyezési eljárásba be kell vonni. f) A 31.sz. főút 100 m-es védőtávolságába eső területen belül csak végleges jellegű, a településképi elvárásoknak megfelelő épület létesíthető. A területen belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett kereskedelmi célú raktározását és bemutatását. g) A telken belül létesítendő zöldfelületeket lehetőleg összefüggően és a telekhatárok mentén, gondozott és fásított formában kell kialakítani. A beültetési kötelezettségű területen legalább 100 m2-ként 1 db fa ültetendő. h) Az egyes építmények használatba vételének feltétele, hogy az épület a vezetékes közműellátásba be legyen kötve.

3 4

Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től. Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től.

-4(3) A G-IPE jelű építési övezet a gazdasági terület egyéb ipari célra kijelölt területe, amely - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari tevékenységi célú építmények kivételével - elsősorban ipari, raktározási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. a) Az övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők. (1 lakás/telephely) b) Az övezetben telekalakítás és építési tevékenység a szabályozási terv szerint az alábbi feltételekkel engedélyezhető: kialakítható legkisebb telekméret: min. 3000 m2 beépítési mód: szabadon álló beépítettség: max. 35 % min. építménymagasság: 3,00 m max. építménymagasság: 7,50 m a zöldfelület legkisebb értéke: 30 % terepszint alatti beépítettség: max. 35 % közműellátás: teljes közműellátás c) Az övezetben a szabályozási terven jelölt irányadó telekhatárok a telekalakítás egy lehetséges módját jelölik, a telkek azonban az igények függvényében összevonhatók. d)5 Az egyes építési telkeken építmény csak a kijelölt építési helyen belül helyezhető el azzal, hogy - az előkert min. 10 m - az oldalkert min. 6 m - a hátsókert min. 6 m legyen. A kijelölt telkek összevonása esetén az építési hely az elő-, oldalsó és hátsókert előírásai alapján határozandó meg. Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban az épületek száma nem lehet több a telek m2-ben mért területének 1000-rel való osztásával adódó számnál, amennyiben ez nem egész szám, akkor ebből az épületek számát lefelé kerekítéssel kell meghatározni. e) Az egyes építmények használatba vételének feltétele, hogy az épület a vezetékes közműellátásba be legyen kötve. (4) A G - IPE* jelű építési övezet a gazdasági terület egyéb ipari célra kijelölt területe, amely - a jelenlegi funkciójának megváltozását követően - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari tevékenységi célú építmények kivételével - elsősorban ipari, raktározási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. a) a funkcióváltást követően a G - IPE jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni. b)6 A jelenlegi funkció - strucc-farm, csirke-farm - csak külterületi major jelleggel folytatható az alábbi - átmeneti - előírások alapján: - a telepen tartható maximális állatlétszámot és a tartás feltételeit a közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatóságok állásfoglalása alapján egyedileg kell meghatározni. - a telephely bővítése céljára - igény esetén - az azonos övezetbe sorolt területek is igénybe vehetők, azonban a patak menti 50 m széles területsávban építmény, burkolat vagy állatkarám nem létesíthető. A területet rétként vagy ligetes erdőként kell fenntartani. 5 6


-5- a tevékenység során be kell tartani az országos jogszabályokban és jelen rendeletben foglalt környezetvédelmi előírásokat, különös tekintettel a talaj- és a víz védelmére. - a külterületi majorsági felhasználás során az építés a következő feltételekkel engedélyezhető: Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max.:10 % Max. építménymagasság: max. 4,50 m A zöldfelület legkisebb értéke: 40 % Terepszint alatti beépítettség: max. 5% - a telephely fejlesztése részleges közműellátás mellett is engedélyezhető. Különleges terület 5. §.7 A K-T jelű építési övezet a különleges terület temető céljára kijelölt övezete, amelyre az alábbi előírások vonatkoznak: a) Az övezet temető-bővítésre kijelölt részét - a jelenlegi temetőhöz hasonlóan - lehetőleg többszintes növényállományú látványfásítással kell körbe venni a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelzett min. 10 m széles sávban. A temető területén belül a gazdasági területekkel határos telekhatárok mellett 30 m széles védőterületet kell biztosítani. b) A tervezett bővítést kertépítészeti kiviteli tervek alapján, a főbb útvonalak előfásításával és ezeken vízvételi hely biztosításával kell megoldani.

III. Fejezet A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI 6. §. (1) A beépítésre nem szánt területek határait a szabályozási terv tünteti fel. (2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak: a) közlekedési és közműterületek b) erdőterület. Közlekedési területek 7. §. (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv tünteti fel. (2)8 A területen az OTÉK 26. §. (3) szerinti építmények és épületek helyezhetők el, a közlekedési hatóságok egyedi hozzájárulása alapján.

7 8


-6(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell lehelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak láthatóságát ne zavarják. (4)9 A terv területén érintett főutak, gyűjtőutak és azok részletes szabályozása a következő: a) a 31. sz. Budapest-Jászberény másodrendű főút számára – az új elkerülő nyomvonal kiépítéséig - 40 m széles szabályozási szélességet kell biztosítani. Az út belterületi szakaszán szabványos csomópont alakítható ki a temető bővítésének határán (068 hrsz.) a Bezerédi utcával, illetve a Majláth utcával szemben. Az út külterületi szakaszán az alábbiak betartása szükséges: - az út védőtávolsága a tengelytől 100-100 m, - a tervezett telephelyek kerítése a tengelytől min. 50 m távolságra lehet, - beépítés a tengelytől mért 50 m széles sávban nem engedélyezhető, - csomópont csak a szabályozási terven jelölt helyeken létesíthető. b) a tervben érintett települési forgalmi utakra vonatkozó előírások: - a 3111. jelű út és a tervezett gazdasági terület, ill. a távlati 31. sz főút közötti kapcsolat kiépítése - a temető mellett létesítendő úton - csak a jelenlegi csomópont körforgalmúvá való átépítésével történhet. c) az egyéb települési utakra vonatkozó előírások: - a terület feltárását szolgáló utak – önkormányzati vagy közforgalom számára megnyitott magánutak - a terv szerinti szabályozási szélességgel alakítandók ki. (16, ill. 18 m) - az utakat burkolt felülettel, nyílt árkos csapadékvíz-elvezető árokkal, közvilágítással és legalább egyoldali utcafásítással kell kialakítani. (5) A telephelyek parkolási igényét az OTÉK 42. §. (2)bek. alapján meghatározott mértékben telephelyen belül, legalább a hivatkozott rendelet (7)bek.-ben meghatározott fásítással kell megoldani. Közműterületek, közműlétesítmények 8. §. (1) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. (2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. (3)10 Épületek építésére legalább részleges közműellátás - közüzemi ivóvíz és elektromos energia - biztosítása esetén adható engedély. (4) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. (Új beépítésű területen a közművek kiépítését célszerű előközművesítésként kivitelezni. Előközművesítésként a leggazdaságosabb megoldást a közös közműárkos közművesítés biztosítja.) 9


10

-7-

(5) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonalú fektetési helyet kell szabadon hagyni, azt nem szabad elépíteni. (6) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. (7) A még csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. (8)11 A fejlesztési területen épülő létesítmények szennyvizeit közcsatornára rákötni csak abban az esetben lehet, ha a szennyvizek tisztításra való befogadása biztosított. Ennek megléte és a szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre. (9) A tervezési területen vállalkozásként csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége a közcsatornára való rákötési előírásoknak megfelelő. Ettől eltérő vállalkozás csak úgy engedélyezhető, ha a keletkező szennyvíz előtisztítását is megoldják saját telken belül és csak így előtisztított szennyvizet lehet a közcsatornába beengedni. (10) A tervezési területről a felszíni- és csapadékvizek zárt csatornahálózattal gravitációsan vezethetők le, a tereprendezésnél a megfelelő lejtések kiépítésére fokozott figyelmet kell fordítani. (11) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

városképi

(12) A termikus energiaigények kielégítése a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban csak vezetékes energiahordozóval engedélyezhető. (13) A tervezési területeken a közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat, valamint a távközlési hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetéssel kell megépíteni - területgazdálkodási szempontból - az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében. (14) A földgáz elosztás középnyomású elosztóhálózattal történik, ezért telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz-nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. Zöldfelületek, erdőterületek 9. §. (1) Az ipari övezet telkeire előírt min. 30 %-os zöldfelületi fedettséget lehetőleg nagyfelületű, összefüggő fás, cserjés vagy gyepes felületek kialakításával kell biztosítani és rendezett díszkertként vagy védő zöldterületként kell fenntartani.

11


-8(2) A terület portalanításának érdekében a be nem épített és le nem burkolt felületek növényzettel való fedettségét biztosítani kell. (3) A meglévő faállomány védelméről gondoskodni kell a fák eredeti helyükön megtartásával, vagy a területen belül szakszerű átültetésükkel és létfeltételeik biztosításával. Elkerülhetetlen kivágásuk esetén ezt engedélyeztetni kell és a kivágott fák pótlásáról telephelyen belül gondoskodni kell. (4) A természetszerű növényzettel rendelkező területek eredeti vegetációját lehetőleg meg kell tartani. A patak menti gyepes terület legalább 50 m-es mélységben természet-közeli védő zöldfelületként tartandó fenn. (5) A véderdő övezetbe sorolt területeken általánosan az OTÉK 28. §. vonatkozó előírásai szerinti létesítmények helyezhetők el. (6) A véderdő övezetbe sorolt területen min. 75 %-os zöldfelületi fedettség biztosítandó, elsődlegesen többszintes, zárt fás növényállomány alkalmazásával. A telepítésnél a természetes növénytársulásnak megfelelő vagy megfeleltethető szortiment alkalmazandó. (7) A különböző funkciójú területek védőfásítással választandók el egymástól. A takarófásítási, látványfásítási, védőfásítási céllal beültetési kötelezettség alá vont területek kialakítására a jelen §. (6)bek. előírásai vonatkoznak. (8) A közmű földvezetékek fölött, ill. légvezetékek alatt kialakítandó zöldsávok növényesítésénél a telepítési előírásokat be kell tartani. (9) Az építési engedélykérelem benyújtáskor kertészeti és tereprendezési tervet is be kell nyújtani az építési hatósághoz, melynek tartalmaznia kell a kivágandó, megtartandó és telepítendő növényzetre vonatkozó előírásokat. (10)12 A parkoló felületeket fásítottan kell kialakítani, 3 parkolóhelyenként egy nagy lombos fa, és annak ültetéséhez szükséges termőterület biztosításával és fenntartásával. A minimális termőterület 4 m2, amelyet növényzettel (talajtakaró fás növényzet) kell fenntartani. A termőterület a minimális zöldfelületi arányába beszámítható. IV. Fejezet KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK Környezetalakítás, környezetvédelem 10. §. A területen az övezeti besorolásnak megfelelő környezetet nem zavaró és nem szennyező gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató és ipari-raktározási) tevékenységek telepíthetők és tarthatók fenn. Az esetleges - eddig fel nem tárt - múltbeli tevékenységekből eredő környezetszennyezések a szükséges mértékben ártalmatlanítandók. Az ártalmatlanítás szükséges mértékének minimuma a szennyezések, illetve káros hatásuk területről való kijutásának megakadályozása.

12

Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től.

-9-

Talaj- és vízvédelem 11. §. (1) A földmozgatással járó tevékenységes (tereprendezés, alapozás előkészítés, földmű építés, stb.) végzése során biztosítani kell: a) a kitermelt (megmozgatott) föld területen belüli, ártalommentes elhelyezését, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, stb.), c) a megmozgatott föld vizsgálatát, szükség esetén kezelését. (2) Szükség esetén talaj- és talajvíz figyelőrendszer építendő ki. A monitoring adatsorok elsősorban az ivóvízbázis védelmi szempontból értékelendők. (3) Felszíni vízminőség-védelmi és felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból a II/2. védettségi kategória előírásai vonatkoznak a területre. (4) A keletkező szennyvizek zárt csatornahálózatban vezetendők el a területről, szükség szerint (a kommunális szennyezettségi határértékhez való viszonyuk függvényében) megfelelő előtisztítás után. (5) A helyszíni talajvízkivétel elvileg lehetséges, a víz felhasználását bevizsgálás alapján lehet meghatározni, a közvetlen ivóvíz-, mezőgazdasági és élelmiszeripari célú felhasználás kivételével. A talajvíz-kivételi műtárgyak létesítése vízjogi engedélyhez kötött. (6) A potenciálisan szennyezett csapadékvizek esetleges szennyezettségük függvényében előtisztítandók és elvezethetők, előtisztítás nélkül csak a szennyezetlen csapadékvizek vezethetők el a befogadóba vagy szikkaszthatók el. (7)13 Zárt vagy szabadtéri üzemi tevékenység, raktározás, parkolás, tehergépjármű közlekedés vagy parkolás csak vízzáró burkolattal ellátott területen történhet. Az ilyen felületekről összegyűjtött csapadékvíz csak iszap- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a talajba vagy a végső befogadóba. A burkolatok és műtárgyak kiépítése a használatba vételi engedély feltétele. A felszín alatti vizek védelme érdekében a tisztított csapadékvíz elhelyezését, bevezetését csak engedéllyel lehet végezni. (8)14 A terv területén a felszín alatti vízminőség védelme érdekében betartandók az erre vonatkozó központi jogszabályból eredő kötelezettségek. A hatályos jogszabályok tartalmazzák a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek besorolásán túl az egyes területekre és tevékenységekre vonatkozó előírásokat is.

Hulladékgyűjtés- és szállítás 12. §. (1) A területen keletkező hulladékok zárt rendszerben gyűjtendők, és a területen újra nem hasznosítható, fel nem dolgozható részük elszállítandó. 13 14

Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től. Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től.

- 10 A kommunális hulladékok a maglódi regionális hulladéklerakóba szállítandók, a veszélyes hulladékok ezektől elkülönítve gyűjtendők és szállítandók, az erre vonatkozó jogszabályok és műszaki előírások betartásával. (2)15 Veszélyes hulladéklerakó és átmeneti tároló telep a területen nem alakítható ki. Az illegális hulladéklerakások megszüntetendők, elszállításukat jelen §. (6). bekezdése alapján kell elvégezni. (3) A veszélyes hulladék üzemi gyűjtő és tárlóhely engedélyezése és kialakítása a vonatkozó 102/1996.(VII.2.)Korm. rendelet előírásainak megfelelően végezhető. Az erre vonatkozó építési engedély benyújtása előtt környezetvédelmi engedélyt kell kérni a Környezetvédelmi Felügyelőségtől. (4)16 Az építések esetén biztosítani kell az építési és bontási hulladékok szelektív gyűjtését és a hatályos jogszabályoknak megfelelő kezelését, elszállítását. (5)17 A szabályozási tervben jelzett területeken feltöltést csak hulladéknak nem minősülő (inert) anyaggal lehet végezni. A mélyépítési munkák során felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelését, mentesítését a terület beépítése előtt a környezetvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon szükséges elvégezni. (6)18 Hulladék elszállítást csak engedéllyel rendelkező szervezet végezhet. Levegőtisztaság és zajvédelem 13. §. (1)19 A területen a zaj és rezgésvédelemről szóló központi jogszabályok szerint kell eljárni. A jelenleg érvényes jogszabály szerinti "zajvédelmi szempontból fokozottan védett" és "zajgátló védőterület" övezeti besorolás nem indokolt, a terület az ezeken kívüli, általános zajvédelmi övezethez tartozik. (2) Új létesítményt úgy kell megtervezni, hogy építése, rendeltetésszerű használata során a területre megengedett zaj- és rezgésvédelmi határértékeket ne lépje túl. A követelmények betartása érdekében zajkibocsátási határérték megállapítást kell kérni az első fokú környezetvédelmi hatóságtól. (3) A terület jelenlegi zajterheltségét ("null-állapot") terepi mérésekkel kell megállapítani, a várható zajkibocsátásokat számításokkal kell prognosztizálni a zajvédelmi beavatkozások szükségességének és mértékének eldöntése érdekében. (4) A zajvédelem megoldásánál figyelemmel kell lenni a közeli lakó- és intézményterületek (temető) megfelelő védettségének biztosítására is.

15

Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től. Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től. 17 Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től. 18 Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től. 19 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től. 16

- 11 (5)20 A terület határvonalain mérhető egyenértékű hangnyomásszinteknek meg kell felelniük a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló központi jogszabályokban előírtaknak. (6)21 A levegőterhelést okozó tevékenységek, létesítmények engedélyezése során be kell tartani a központi levegővédelmi jogszabályokban előírtakat és ahol szükséges, ott a jogszabályban meghatározott védelmi övezetet ki kell jelölni. Egyéb környezetvédelmi előírások 14. §. (1) Az üzemi veszélyes hulladékgyűjtő és üzemanyag-tároló létesítése és fenntartása környezetvédelmi felülvizsgálat alapján engedélyezhető. A környezetvédelmi felülvizsgálatot az építési engedély benyújtásáig el kell fogadtatni a Környezetvédelmi Felügyelőséggel. (2) A területen környezeti hatástanulmány készítésére kötelezett tevékenység, területhasználat csak az önkormányzat előzetes hozzájárulása után készített KHV alapján létesíthető. (3) A terület ipari célú fejlesztése a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő teljes körű közműellátás feltételeinek megteremtése után valósítható meg. Régészeti védelem 15. §. (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv tünteti fel. (2) A régészeti lelőhelyek területén építési engedély csak a Kossuth Múzeum szakhatósági hozzájárulásával adható.

20 21

Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től. Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos 2005. április 1-től.

- 12 -

V. Fejezet A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGIN TÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI 16. §. A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17-30. §. szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják: Útépítési és közművesítési hozzájárulás 17. §. (1) A szabályozási tervben a területre előirányzott helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. - Étv. 28. §. (1) bek. (2) E kötelezettség teljesítése az érintett tulajdonosok érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az önkormányzat jelen rendeletével az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonosok és az önkormányzat külön megállapodást kötnek. Településrendezési kötelezettségek 18. §. (1) Közérdekű környezetalakítás céljából a szabályozási terv az egyes kialakítandó telkek, ill. a közterületek egy részén beültetési kötelezettséget ír elő. (2) A beültetési kötelezettség az érintett telek tulajdonosát terheli, melyet az építési tevékenységgel egyidejűleg, ill. a használatba vételi engedély kiadásának időpontjáig és ennek feltételeként köteles az előírt módon teljesíteni. (3) A közlekedési területek beültetési kötelezettsége a terület tulajdonosát terheli. A kötelezettség teljesítését a közlekedési területen kialakítandó út és közműépítéssel egyidejűleg kell megvalósítani. VI. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. §. (1) A belterületbe vonással és a művelésből való kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybe vétel időpontjáig a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani. (2)22 Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

22


- 13 (3) A jelen helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási tervek a kihirdetés napján lépnek hatályba. (4)23 Jelen építési szabályzat jóváhagyásával a nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló 22/2002.(IX.30.) Kt. rendelet mellékletét képező SZT-3 számú szabályozási terv hatályát veszti. Maglód, 1998. december 10.

Bezzegh István s.k. polgármester

Oláh János s.k. jegyző

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül:

Maglód, 2009. január 20.

Margruber János jegyző

23


a Maglód Wodiáner-ipari park szabályozási tervéről

Recommend Documents