A
M Ű V I VETÉLÉSEK H A T Á S A I N A K KÉRDÉSÉHEZ DR. M I L T É N Y I
K Á R O L Y
A Demográfia előző számában Barsy-Sárkány tollából figyelemreméltó cikk jelent meg „A művi vetélések hatása a születési mozgalomra és a csecsemőhalandóságra” címmel. A cikk témaköréből két témával: a művi terhességmegszakítások és a spontán abortuszok kapcsolatának kérdésével, illetve a művi vetélések és a koraszülések összefüggésével kívánunk foglal kozni. a
m ű v i
v e t é l é s e k
ÖSSZEFÜGGÉS
és
a
s p оn t á n
v e t é l é s e к
кö
z ö t t i
K É R D É SE
A hivatkozott tanulmány idevonatkozó része pozitív összefüggést mutat ki a művi vetélések és a spontán abortuszok gyakorisága között és ennek nyomán feltételezi, hogy „a spontán vetélések több mint feléért az előzetes művi vetélések felelősek” . Miután szerzők elemzésüket és következtetésüket a területi (megyei) adatokra alapítják, vizsgáljuk meg az 1962. évi szülészeti események gyako riságát ebben a részletezésben. Az 1. táblázat alapján a következő főbb megállapítások tehetők:1 1. A teherbeesések (összes szülészeti események) gyakorisága kisebb ingadozásokkal viszonylag állandó szinten mozog. (A különbségek feltehe tően még tovább csökkennének ha a propagatív korú női népesség családi állapot és kor szerinti megoszlásában levő eltéréseket kiküszöbölnénk. Más irányú vizsgálatok eredményei ugyanis azt mutatják, hogy az egyes vidékek, sőt a falvak és a városok fogamzásgátlása között nincs lényeges különbség.) A terherbeesések gyakoriságának szóródási együtthatója 8,6%. 2. Magasabb a szóródása a spontán vetéléseknek (szóródási együttható 16,9%); viszonylag alacsony nagyságrendjük következtében azonban a szülészeti események összegére és szerkezeti összetételére lényeges befolyást nem gyakorolnak. (A szórás értéke az összes szülészeti események átlagának csupán 1,7%-a.) A spontán vetélési gyakoriság szóródása nem mutat össze függést más szülészeti eseményekkel (szülés, művi vetélés). Miután a szóbanforgó kérdés szempontjából a művi vetélésekkel való kapcsolat az elsőrendű jelentőségű, erre vonatkozóan a regressziós és korrelációs számításokat elvégeztük (lásd I. sz. ábra). 1 A m éhen k ív ü li terhességek arán y szám ával, am ely m inim ális nagyságrendje m ia tt a szü lészeti esem ények volu m en ét és összetételét nem befolyásolja, a to v áb b iak b an nem foglalkozunk.
74 1. A s z ü lé s z e ti e s e m é n y e k g y a k o r i s á g a 1 9 6 2 -b e n , m e g y é n k é n t Ч а ст о т а г и н е к о л о г и ч е с к и х с л у ч а е в в 1 9 6 2 г ., п о к о м и т а т а м F r e q u e n c y o f O b stetrica l C a ses in 1 9 6 2 , b y C o u n tie s
a A tá b lá b a n a m egyeszékhelyek — á llam igazgatási k ü lö n á llá su k figyelm en k ív ü l hagyásával — a megfelelő m e g yék adata ib a n szerepelnek, m iu tá n a — születések kivé te lé ve l — de facto (szülészeti esem ény helye sze rin ti) a d a to k b a n a m egyeszékhely, ille tv e m egye lakosságának ad a ta nem külö n íth e tő el. Más (a la k h e ly tő l eltérő) m egye területén tö rténő szülészeti esem ény g y a k o ri sága v is zo n t elenyésző és az összehasonlítást nem "za varja. (A z íg y részletezett la k h e ly és esethely sze rin ti adato k a t a születéseknél — ah ol m in d k é t típ u s ú a d a t rendelkezésre áll — - egybevetve m e g á lla p íth a tó , h o g y a két a d a t k ö z ti átlagos eltérés mindössze 1 ,4 % ,) Г оризонт альная гр а ф а : (1 ) К о м и таты (го р о д а ); (2 ) рож даем ость; (3 ) хи р ур ги ч е ск и е абор ты ; (4 ) спонтанны е аборты ; (5 ) внем аточная беременность; (6 ) оконченная (п рек ращ енная беременность всего; (7 ) н а 1000 ж енщ и н с возрастом 15— 4 9 л е т. H ea d in g: (1 ) Counties (to w n s ); (2 ) b irth s ; (3 ) induced a b o rtio n s; (4 ) spontaneous a b o rtio n s; (5 ) e xtrauterine p re g n a n c y ; (6 ) to ta l com pleted (in te rru p te d ) p re g n a n c y ; (7 ) per 1000 females aged 15— 49 years. w
/. A z 1 9 6 2 . é v i m ű v i v e t é l é s e k é s s p o n t á n v e t é l é s e k m e g y e i g y a k o r i s á g á n a k r e g r e s s z i ó j a Р е г р е с с и я ч а ст о т ы х и р у р г и ч е с к и х и с п о н т а н н ы х а б о р т о в п о к о м и т а т а м в 1 9 6 2 г. R e g r e s s io n o f the F r e q u e n c y o f I n d u c e d a n d S p o n ta n e o u s A b o r ti o n s , in the C o u n tie s , 1962
75 А - legkisebb négyzetes eltérések szerint számított — regressziós egye nes az X tengellyel csaknem párhuzamos, ami azt jelzi, hogy a két gyako riság között összefüggés nem észlelhető. A kapcsolat hiányára utal a kor relációs együttható értéke (0,161) is. 3. A szülészeti események összetételét a szülések, illetve a művi veté lések egymáshoz való aránya befolyásolja a legerősebben. Az összes szülé szeti esemény között a szüléseknek és a művi vetéléseknek a szórása a leg nagyobb (a szóródási együttható a szüléseknél 21,9%, a művi vetéléseknél 19,4%) és nagyságrendjük következtében az összes szülészeti esemény átla gához viszonyítva is jelentős. (A szórás nagysága az összes szülészeti ese mények átlagához viszonyítva a szüléseknél 8,7%, a művi vetéléseknél 9,5 %.) 4. A 3. pontban említett két szülészeti esemény gyakorisága — értelem szerűen, egymást kölcsönösen kizáró jellegük következtében — határozott negatív összefüggést mutat. E negatív kapcsolatot a Il/a. ábra érzékelteti és a korrelációs együttható értéke ( —0,664) is jelzi.
I I /a. A s z ü lé s e k és m ű v i v e té lé se k g y a k o r is á g á n a k r e g r e s s z ió ja
1 9 6 2 . év b en m e g y é n k é n t
Р е г р е с с и я ч а с т о т ы р о д о в и х и р у р г и ч е с к и х а б о р т о в п о к о м и т а т а .и в 19 62 г. R e g r e s s io n o f F r e q u e n c y o f C o n f i e m c n ts a n d I n d u c e d A b o r tio n s b y C o u n tie s , 1 9 6 2
5. Fentiek következtében a spontán vetéléseknek a születésekhez viszo nyított aránya és a művi vetélések gyakorisága között összefüggés mutat ható ki. A viszonylag stabil, illetve nem szabályszerűen ingadozó spontán vetélési gyakoriság ugyanis alacsony születési gyakorisághoz viszonyítva magasabb értéket, magas szülési gyakorisághoz viszonyítva alacsonyabb értéket ad. A művi vetélések gyakorisága pedig — összefüggésben a terhes ségek gyakoriságának stabilitásával és a 4. pontban jelzett kapcsolattal — az előbbi esetben magasabb, az utóbbi esetben alacsonyabb. E másodlagos jellegű összefüggést szemlélteti a Il/b. ábra, amely lényegében a Il/a. ábra tükörképe; a korrelációs együttható abszolút értéke is rendkívül közel esik a szülések —művi vetélések korrelációjához; természetesen ellenkező elő jellel (0,672).
76
I l/ b .
A
Р егр есси я
m űvi
v e té lé s e k g y a k o r is á g á n a k és a s p o n tá n v e té lé se k s z ü leté se k h e z a r á n y á n a k r e g r e s s z ió ja 19 6 2 . évb en m e g y é n k é n t
ч а с т о гы
хи р ур ги ч еск и х
а бор т ов и т нош ени яв сп он т а н н ы х абор т ов к о м и т а т а м в 19 6 2 г.
v is z o n y íto tt к родам
по
R e g r e s s io n o f the F r e q u e n c y o f In d u c e d A b o r ti o n s a n d o f the R a t io o f S p o n ta n e o u s A b o r ti o n s , as C o m p a r e d to C o n f in e m e n ts , b y C o u n tie s , 19 62
A vitatott tanulmány a legutóbbi — 5. pontban megjelölt — össze függésre alapítja megállapításait és következtetéseit. Indokolt tehát meg vizsgálni, hogy e fentiek szerint másodlagos, származékos összefüggésnek (amely logikailag nyilvánvalóan következik az előző pontokban megállapí tott összefüggésekből) lehet-e önálló jelentőséget tulajdonítani. Más szavak kal: van-e jogosultsága és értelmezhető jelentősége a spontán abortuszok születésekhez való viszonyításának. Barsy és Sárkány e viszonyszám megkonstruálását azzal indokolják, hogy miután a művi vetélés a terhesség minden más kimeneteli formáját kizárja, az egyes szülészeti eseményeket csak a művi vetélés leszámítása után fennmaradt terhességekhez lehet viszonyítani. Ezzel nagyjából egyen értékűnek tekintik a születésekhez való viszonyítást, amelynek külön előnye, hogy a születésszám egyúttal a népesség reprodukciós szándékát is jelzi. Ez a felfogás — hallgatólagosan — a szülészeti események időrendjében egy határozott sorrendet feltételez, közelebbről azt, hogy a művi vetélés idő rendben minden más szülészeti eseményt megelőz.2 Ezzel összefüggésben a művi vetélések e feltételezett időrendi szakaszának túljutása után fenn 2 E llenkező esetben — tu d n iillik , h a a szerzők ezt az időrendet nem feltételeznék — az a m egállapítás, hogy a m űvi vetélés a terhesség m inden m ás fo rm á já t kizárja, csu p án olyan á lta lánosság lenne, am ely v alam en n y i szülészeti esem ényre egyform án elm ondható. E nnek a la p já n pedig u g yanolyan jogosultsággal lenne v isz o n y íth ató a sp o n tá n vetélések szám a, például a m űvi vetélésekhez is, am ely esetben term észetesen éppen ellentétes ten d en cia ju tn a kifejezésre.
77 maradt terhességeket reprodukciós célzatú, vagyis kihordani szándékozott terhességeknek feltételezi. (Ez indokolja a reprodukciós szándékra jellemző élveszületésekliez való viszonyítást is..) A spontán, illetve művi vetélések időrendjének összehasonlítása arra utal, hogy ez a feltételezés nem helytálló. 2.
A s p o n t á n , i l l e t v e m ű v i v e t é l é s e k m e g o s z l á s a a t e r h e s s é g i d ő t a r t a m a s z e r i n ta Р а сп р ед ел ен и е с п о н т а н н ы х и х и р у р ги ч еск и х а б ор т ов п о п е р и о д у бер ем ен н ост и S p o n ta n e o u s r e s p . I n d u c e d A b o r ti o n s b y P r e g n a n c y D u r a tio n
a A m űvi v etélésekre vonatkozó a d a to k az 1957— 59. évi re p re z e n ta tív a d a tg y ű jté s ered m ényei, a sp o n tá n v etéléseké az Is tv á n K ó rház 1962. évi eseteinek (493 eset) feldolgozásából ered nek. Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1) Период беременности; (2) процентное распределение (3) спон танны х, (4) хирургических абортов. H e a d in g : (1) P reg n an cy d u ra tio n ; (2) percentage d istrib u tio n of (3) spontaneous, (4) induced ab o rtio n s. H ónap = месяцы = m onths
A művi vetélések időrendben nem előzik meg a spontán abortuszokat. Utóbbiaknak csupán mintegy 1/7 részéről (4 és több hónapos terhességek) állítható teljes biztonsággal, hogy a kihordani szándékozott terhességekből származnak (3 hónapos terhességen túl ugyanis művi vetélés csak kivételes egészségügyi indok alapján engedélyezhető). További közel 1/7 részüknél (3 hónapos terhesség) ugyancsak valószínűsíthető, hogy túlnyomó részük reprodukciós célzatú teherbeesésből eredt; ebben az időszakban a művi vetélések valószínűsége3 ugyanis már igen csekély (13,8%). A spontán vetélések több mint 2/3 részénél azonban a terhesség kihordására, illetve megszakítására vonatkozó szándék nem állapítható meg, mert időpontjuk ban még bármilyen irányú elhatározás realizálható. Ezért nem jogosult a reprodukciós szándékot jelző szülésekhez, mint egyetlen lehetséges alter natívához való viszonyítás.4 Ellenkezőleg, bizonyosra vehető, hogy a spon tán vetélések egy része művi vetéléseket helyettesít, illetve előz meg. A két A m ű v i vetélések és szülések m egoszlásának a rá n y a , to v á b b á a m űvi vetélések időrendi m egoszlása a la p já n k isz ám íth ató k a terhesség k ihordásának, illetve m űvi m egszakításának való színűségei az egyes terhességi időszakokban. A terhességek A terhesség időszaka k ih o rd ásán ak m ű v i m egszakításának valószínűsége % -ban 44,6 1 hónap 55,4 46,5 53,5 2 hónap 86,2 13,8 3 hónap 99,7 0,3 4 és tö b b hónap A tá b lá z a t k iin d u lásk én t a szülések, illetve m űvi vetélések 1962. évi m egoszlását v e tte alapul, m a jd a m űvi vetéléseknek a 2. szám ú tá b lá z a tb a n közölt m egoszlását h asz n á lta fel. A szám ítás term észetesen leeg y szerű sített, csupán m egközelítő jellegű. * E z a v iszonyítási m ód e g y ú tta l a v i ta to tt ta n u lm á n y n a k a sp o n tán abortuszok időbeli alak u lására v o n atk o zó elem zését is befolyásolta. U gyanilyen m érték b en h a tá s a v o lt a m éhen k ívüli terhességekről a d o tt k é p re is ; a m éhen k ívüli terhességek észlelése ugyanis szintén tú ln y o m órészt a terhesség első h ó n ap jaib an tö rté n ik .
78 szülészeti esemény kapcsolatát tehát kölcsönös és nem egyoldalú kizárás jellemzi. További problémaként jelentkezik e viszonyításnál az a tény, — melyre egyébként szerzők is utalnak —, hogy a spontán abortuszként elszámolt események között jelentős számban vannak ténylegesen művi vetélések, melyeket a terhességmegszakitást engedélyező bizottság megkerülésével, az ezzel kapcsolatos adminisztratív akadályok és anyagi hátrányok kijátszá sával hajtottak végre. Amennyiben a kihordani szándékozott terhességek és ezen belül az ebből származó spontán vetélések kérdését kívánjuk vizs gálni, úgy az adatokat ezektől az esetektől is meg kell tisztítani. (Szerzők erre kísérletet is tesznek és ezzel összefüggésben utalnak arra, hogy a művi vetélések és a spontán vetélések közötti korreláció a spontán vetélések szá mának 10, 20, illetve 30%-os csökkenése után is fennmarad; a levonás a spontánként elszámolt művi vetélések leszámítását célozza.) Fenti nehézségek ellenére sem utasítható vissza az az igény, hogy a reproduktív célzatú terhességek kimenetelét külön megvizsgáljuk; ezen belül a spontán vetélési, illetve szülési arányt is. Ehhez azonban olyan korrekciót kell végezni, amely a spontánként nyilvántartott vetélések szá mából leszámítja: a) a spontánként elszámolt művi vetéléseket (erre szerzők is tettek kísérletet), b) azokat a spontán vetéléseket, amelyek feltételezhetően nem szü léseket, hanem művi vetéléseket helyettesítettek, illetve előztek meg. Mindkét tényező — ceteris paribus — a terhességmegszakítás igényével áll arányban, melyet megközelítőleg a művi vetélések nyilvántartott száma jellemez. Ez azt jelenti, hogy a korrekciót - bármilyen mértékét tartjuk is indokoltnak — a művi vetélések arányában kell elvégeznünk. Ha például a szerzők által említett, a spontán vetélések 30%-át érintő — csak az a) pontban megjelölt tényező kiküszöbölését célzó — korrekciót nagyság rendileg helyesnek fogadjuk el, akkor a művi vetélések — ezen abszolút számnak megfelelő — 6,22%-os arányával kell az egyes megyei adatokat korrigálni. Ha csak ezt a korrekciót is hajtjuk végre, a művi vetélések gya korisága és a spontán vetéléseknek az élveszületésekhez viszonyított aránya közötti korreláció már nem értékelhetővé gyengül (0,461). Ha azonban a korrekciónál a b ) pontban említett, semmiképpen sem elhanyagolható tényezőt is igen szerény mértékben figyelembe vesszük, akkor a korrigálás mértékét minimálisan 10%-ban jelölhetjük meg.5 E korrekciót végrehajtva az összefüggés teljesen eltűnik. A korrelációs együttható értéke 0,188, ez azt jelzi, hogy a két jelenség között statisztikailag nem észlelhető kapcsolat.6 Azt a megállapítást, hogy a művi vetélések és a spontán vetélések gyakorisága között statisztikailag releváns összefüggés nem észlelhető,7 az idevonatkozó közvetlen adatok is alátámasztják. Az 1960. októberi szüle5 A nem reprodukciós célzatú terhességekből szárm azó sp o n tá n vetélések lev o n ását elvileg a 3. jegyzetben e m lite tt, terhességek k ih o rd ásán ak valószínűségére vonatkozó tá b lá z a t alap ján kellene v ég reh ajtan i. E z azonban m egyei viszo n y latb an nem á ll rendelkezésre; alap v ető ten d en c iá já t pedig úgyis a m űvi vetélések gyakorisága a d ja m eg, a m it az a lk a lm a z o tt — egyszerű — m ód szer is figyelem be vesz. 6 A kap cso lat m egszűnését az sem befolyásolja, hogy m iu tá n a m űvi vetélések 1 0% -ának megfelelő szám ot a sp o n tá n vetélésekből levonjuk, u g y an an n y iv al a m űvi vetélések szám át m eg em eljük. E z ugyanis — különösen a sp o n tá n k én t elszám olt m űvi vetélésekkel összefüggésben — logikailag indokolt. 7 E z term észetesen nem z á rja ki a zt, hogy egyes esetekben a nőgyógyászati vizsgálatok fen ti összefüggést m eg állap ítják , illetve valószínűsítik.
A
MŰVI
V E T É L É S E K
79
szeti eseményekre vonatkozó, az Egészségügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal által közösen végzett adatgyűjtés ezzel kapcsolatos eredményeit a következő táblázatban közöljük.
1 1 1 . A m ű v i v e té lé se k g y a k o r is á g á n a k és a fe lte h e tő e n r e p r o d u k c ió s c élz a tú ter h es s ég e k b ő l s z á r m a z ó s p o n tá n v e té lé s e k s z ü le té s e k h e z v i s z o n y ít o t t a r á n y á n a k r e g r e s s z ió ja m e g y é n k é n t 1 9 6 2 . év b en Р е р е с с и я ч а ст от ы х и р у р г и ч е с к и х а б о р т о в и с п т о н т а н н ы х а б о р т о в , п р о и с х о д я щ и х п р е д п о л о ж и т е л ь н о от б е р е м е н н о с т е й в о с п р о и з в о д и т е л ь н о й ц ел и в о т н о ш е н и и к р о ж д е н и я м п о к о м и т а т а м . в 1 9 6 2 г. R e g r e s s io n o f the F r e q u e n c y o f I n d u c e d A b o r ti o n s a n d o f th e R a t io o f S p o n ta n e o u s A b o r t i o n s , p r e s u m a b ly h a v in g is s u e d o u t o f p r e g n a n c ie s o f r e p r o d u c tiv e p u r p o s e , p e r birth s b y C o u n tie s , 1 9 6 2
3.
A s p o n tá n v e té lő n ő k s z á m a k o r c s o p o r t o n k é n t , a z elő z e tes m ű v i v e télés s o r s z á m a s z e r i n t Ч и сл е н н о ст ь ж е н щ и н , и м е ю щ и х с п о н т а н н ы е а б о р т ы п о в о з р а ст н ы м г р у п п а м и п о р я д к у п р едва р и т ел ьн ого хи р ур ги ч еск ого аборт а S p o n t a n e o u s ly A b o r t i n g F e m a le s b y A g e G r o u p s , A c c o r d i n g to the N u m b e r o f the P r e v i o u s I n d u c e d A b o r ti o n
Г оризонт альная гр а ф а : H e a d in g : (1) Age g ro u p s;
(1) В озрастны е группы ; (2) число хирургических абортов. (2) n u m b er of induced abortions.
80 A reprezentatívnak és megbízhatónak8 bizonyult adatgyűjtés szerint a spontán vetélő nők 69%-ának nem volt előzetesen művi vetélése. Ez a tény önmagában irreálissá teszi azt a feltételezést, mely szerint a spontán vetélések előidézésében a művi vetéléseknek jelentős szerepe lenne, azok több mint feléért a művi vetélések volnának felelősek. Az okozati összefüg gés kutatása is — fogalmilag — csak az esetek mintegy 1/3-ával kapcsolat ban lehetséges. Mindamellett teljesen egyetértünk szerzőknek azzal a követ keztetésével, hogy ebben a körben e témának az eddiginél behatóbb kuta tására volna szükség. A szülészeti eseményekkel kapcsolatos statisztikai megfigyelések programjában is e kérdés vizsgálatának az eddiginél nagyobb súlyt kell kapnia. A M Ű V I V E T É L É SE K É S A K O R A S Z Ü L É S E K ÖSSZEFÜGGÉS
KÖZÖ T T I
A vitatott tanulmány egy másik fejezete a művi vetélések és a kora szülések közötti összefüggéssel foglalkozik, a budapesti terhesgondozó 1962. évi anyaga: 13 888 szülés adatai alapján. A kérdés fontosságára való tekintettel szükségesnek tartottuk a további idevonatkozó adatgyűjtések eredményeinek feldolgozásáig egy régebbről rendelkezésre álló anyagot ebből a szempontból kiegészíteni és feldolgozni. Feldolgozásunk alapját a már említett 1960. októberi intézeti szülészeti eseményekre vonatkozó adat gyűjtés 9671 szülési esete képezte. Ez tartalmazta a szülést megelőző minden szülészeti esemény adatát, így a művi vetélésekét is. Az újszülött súlyára vonatkozóan azonban e kérdőíven nem szerepelt kérdőpont. Ezért ezt az adatot a népmozgalmi (születési) statisztikai adatlapokról kellett — meg felelő azonosítás után — kigyűjteni. Az azonosítás 9194 esetben járt siker rel.9Az ennek alapján végzett feldolgozás — országos viszonylatban is — igazolta szerzőknek azt az állítását, hogy a művi vetéléseknek szerepük van a koraszülések arányának emelkedésében. A továbbiakban (4 —8. tábla) e feldolgozás főbb adatait ismertetjük. Miután a koraszülések arányában számos tényező szerepet játszik, az előzetes művi vetélések szerinti bontást néhány ilyen fontosabb tényezővel kombináltuk. Elsőként a nő kereső, illetve eltartott státusával való kombi nációt végeztük el. Ez azt mutatja, hogy a koraszülöttek magasabb aránya azoknál a nőknél, akiknek előzetesen volt művi vetélése, mind a keresőknél, mind az eltartottaknál tapasztalható. Jóllehet a keresőknél a művi vetélésen átesettek aránya magasabb (12,8%), mint az eltartottaknál (7,8%), az összes nőre vonatkozóan meg állapítható különbséget ez nem befolyásolja. (A keresők és eltartottak standard megoszlását véve alapul a művi vetélésen áleseLt, illetve át nem esett nők koraszülési arányszámai közötti különbség nem változik.) Ugyan akkor megállapítható fenti táblázatból az is, hogy a nő kereső foglalkozásá nak is van önálló hatása a koraszülési arányra. Ez ugyancsak független 8 Az előzetes m űvi vetélés b evallásánál — az a d a tg y ű jté s t végző szülész-nőgyógyász szak orvosok vélem énye szerint — nem v o lt észlelhető to rz ítá s v ag y le tagadás. Az a d a to k m egbízható ság ára u ta l a k o rcsoportok szerinti részletezés is; az arán y o k m inden korcsoportban azonosak. Az a d ato k zöm ét kitevő fiatal k orosztályoknak különösebb oka nem volt esetleges előző m űvi v etélésü k letag ad ására, m iu tá n az m á r a szabadon engedélyezhető m űvi vetélések időszakában m e h e te tt csak végbe. így az a d a to k nag y ság ren d jét befolyásoló letag ad ás k iz á rtn a k tek in th ető . 9 A szülészeti esem ényekre vonatkozó kérdőíven közvetlen azonosítási a d a to k nem szere p eltek , ezért az azonosítás k ö z v e te tt m ódszerét k e lle tt alkalm azni.
A
MŰVI
81
V E T É L É S E K
az előzetes művi vetélések arányától; annak standard megoszlását felté telezve is lényegében változatlanul jelentkezik. 4.
A
k o r a s z ü lé s e k
a rá n ya
a
k ereső
és
e lta r to tt
n ők n él
У д е л ь н ы й вес п р е ж д е в р е м е н н ы х р о д о в с р е д и с а м о д е я т е л ь н ы х н н е с а м о д е я т е л ь н ы х э ю е н щ и н R a t io o f P r e m a tu r e C o n fin e m e n ts A m o n g G a in fu lly O c c u p ie d a n d D e p e n d a n t F e m a le s
Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1) Число (2) всех рож дений; (3) в том числе: преждевременно родивш иеся; (4) недоноски в процентах ко всем рож дениям. В е р т и к а л ь н а я г р а ф а : 1. Самодеятельные женщ ины; 2. хирургического аборта не было; 3. был хирургический аборт; 4. вместе; 5. несамодеятельные женщ ины; 6. женщ ины всего. H e a d i n g : (1) N u m b er (2) of to ta l b irth s , (3) of w hich: p re m a tu re b ab ies; (4) p re m a tu re b ab ies p er 100 to ta l b irth s. L a te r a l t e x t: 1. G ainfully occupied fem ales; 2. no induced ab o rtio n to o k place; 3. induced a b o rtio n w as carried o u t; 4. to g e th e r; 5. d e p e n d a n t fem ales; 6. to ta l fem ales.
A továbbiakban vizsgáltuk a szülési sorszám — eddig is közismert — hatását, illetve ennek összefüggéseit a művi vetélések hatásával. ő. A
k o r a s z ü lé s e k a r á n y a
У дел ьн ы й
вес
% -b a n s z ü lé s i s o r s z á m
п р еж девр ем ен н ы х
P e r c e n t R a t io
родов
по
o f P r e m a tu r e C o n fin e m e n ts
родовом у by
B ir t h
s z e rin t порядку O rder
Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1) Родовой порядок; (2) самодеятельные; (3) иж дивенцы; (4) всего; (5) хирургический аборт; (6) не имел место; (7) имел место; (8) вместе. H e a d in g : (1) B irth o rd er; (2) earners; (3) d e p e n d a n ts; (4) to ta l; (5) induced a b o rtio n ; (6) d id n o t ta k e p lace; (7) took p lace; (8) together.
A táblázatról leolvasható, hogy az előzetes művi vetélések hatása a koraszülési arányra a szülési sorrend — egyébként igen jelentős — hatásától 6 D em o g ráfia
82 függetlenül jelentkezik és minden szülési sorszámnál észlelhető.10 Sőt meg állapítható, hogy a szülési sorrendnek a koraszülések arányára gyakorolt befolyása bizonyos mértékig ellensúlyozza az előzetes művi vetélések hatá sát. A koraszülöttek aránya ugyanis az elsőszülötteknél a legmagasabb. Az első szülések aránya pedig azoknál a nőknél, akiknek előzetesen nem volt művi vetélésük, lényegesen magasabb (53,0%), mint azoknál, akik művi vetélésen már átestek (24,8%). Ha az ebből adódó hatásokat kiküszö böljük, akkor a művi vetélések szerepe a koraszülési arány alakulásában még kifejezettebben jelentkezik. Standard megoszlás esetén — vagyis a szülési sorszám szerinti eloszlást azonosnak feltételezve — a művi vetélésen át nem esett nők koraszülési aránya 7,9%, a művi vetélésen átesetteké 12,7% (szemben a 8,0%-os, illetve 11,5%-os nyers arányszámokkal). A művi vetélések tárgyalt hatása valamennyi korcsoportban észlelhető. 0.
A
k o r a s z ü lé s e k a r á n y a
% -b a n k o r c s o p o r to n k é n t
У д е л ь н ы й вес п р е ж д е в р е м е н н ы х р о д о в п о в о з р а ст н ы м г р у п п а м P e r c e n t R a tio o f P r e m a tu r e C o n fin e m e n ts b y A g e G r o u p s
Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1) В озрастные группы ; (2) при всех родах; (3) в том числе: при первых родах; (4) хирургический аборт; (5) не имел место; (6) имел место; (7) вместе. H e a d in g : (1) Age groups; (2) am ong to ta l confinem ents; (3) of w hich: a t first d eliv ery ; (4) induced a b o rtio n ; (5) did n o t ta k e place; (6) to o k place; (7) together.
A szülő nők kormegoszlásának hatása a szülés kimenetelére általában a szülési sorrendből adódó hatással összefonódva jelentkezik. Ez a magya rázata annak, hogy az összes szüléseknél a legkedvezőbb koraszülési arány a 25—29 éveseknél mutatkozik, ahol a második és további szülések aránya magasabb. Ezért az első szülések adatait különválasztva is feltüntettük. (A további sorszámú szülések száma már nem volt elegendő fenti kombináció céljára.) Ennek adatai jelzik az öregedés koraszülési arányt növelő hatását. Mivel a művi vetélésen átesett nők között az idősebb nők aránya magasabb, mint a másik csoportban, a kormegoszlás hatása valamelyest nagyítja a művi vetélésnek tulajdonított befolyást. Standard kormegoszlást alapul véve az elsőszülötteknél a művi vetélésen átesett nők között a koraszülési arány csak 14,7% (szemben a 15,1 %-os nyers aránnyal). A standard arány szám azonban azt is jelzi, hogy a két csoport (művileg vetélt, illetve nem vetélt nők) koraszülési arányszáma közötti különbség csupán kis mértékben indokolható a kormegoszlás hatásával. 10 K iv ételt képez a keresőknél a 4. és to v áb b i szülés ro v ata, am elyben azonban összesen 167 eset fo rd u lt elő; ebből m indössze 38 esetben v o lt előzetes m űvi vetélés. Így az arán y szám — a szám ok alacsony nagyságrendje m ia tt — ebben a ro v atb an nem értékelhető.
83 A művi vetélések hatását a koraszülésekre valószínűsíti a vetélés ismét lődésének fokozott jelentősége. 7. У дельн ы й
A k o r a s z ü lé s e k a r á n y a a z e lő z e tes m ű v i v e télés s z á m a s z e r in t
вес п р е ж д е врем енных р одов по н ом еру предварит ельного хир ур ги ческ ого аборт а R a tio o f P rem atu re C onfinem en ts by the N um ber o f the P rev io u s Induced A bortion
Горизонт альная гра ф а : (1) Ч исло предварительны х хирургических абортов; (2) число родов; (3) в том числе: преждевременные роды; (4) преж девременные роды в процентах ко всем родам. H ea d in g: (1) N um ber of previous induced a b o rtio n s; (2) n um ber of confinem ents; (3) of w hich: p rem atu re co n finem ents; (4) prem atu re confinem ents p er 100 to ta l confinem ents.
A fenti táblázatban jelzett összefüggés feltétlenül további behatóbb kutatást igényel nagyobb és részletesebb anyag alapján, amely többek között a vetélések számán kívül időrendi megoszlásukat is figyelembe veszi; a tendencia azonban igy is felismerhető. A művi vetélések vizsgált hatása a budapesti szüléseknél nagyobb arányban jelentkezett, jóllehet a koraszülési arány Budapesten a művileg nem vetélteknél igen magas. 8.
A
k o r a s z ü lé s e k a r á n y a B u d a p e s te n és v id ék en
У дел ьн ы й вес п р еж д ев р ем ен н ы х р одов в Б уд а п еш т е и в В ен гр и и без Б удап еш т а P rem atu re C onfinem ent R atio in B udapest and in H u n g a ry E xclu d in g B udapest
Горизонт альная граф а: (1) Ч исло родов; (2) в том числе: недоноски; (3) недоноски в
процентах ко всем родам.
Верт икальная граф а: 1. Будапеш т; 2. хирургического аборта не было; 3. был х и р у р ги ческий аборт; 4. вместе; 5. В енгрия без Б удап еш та. H ea d in g: (1) N um ber of b irth s ; (2) of w hich: p re m a tu re b ab ies; (3) p rem atu re babies per 100 to ta l b irth s. L ateral text: 1. B u d a p est; 2. no induced ab o rtio n took place; 3. induced ab o rtio n was carried o u t; 4. to g e th e r; 5. H u n g ary excluding B udapest.
A táblázat egyúttal figyelmeztet arra is, hogy a budapesti lakhely jelentősége a koraszülési arány alakulásában nagyobb, mint a művi vetélé seké; Budapesten az előzőleg művi vetélésen át nem esett nők csoportjá6
84
DR.
MI LT É NYI
KÁROLY
ban magasabb volt a koraszülési arány, mint vidéken a művi vetélésen át esetteknél. Ez az adat a városiasodás jelentőségére hívja fel a figyelmet e vonatkozásban annál is inkább, mert község—város bontásban a különb ségek feltehetően sokkal nagyobbak lennének (a vidéki anyagban ugyanis a vidéki városok, köztük a megyei jogú nagyvárosok is szerepelnek). Összefoglalva idevonatkozó vizsgálatunk eredményeit megállapítható, hogy a művi vetéléseknek a koraszülési arányt növelő hatása több más, befolyásoló tényező (szülési sorrend, a szülő nő kereső foglalkozása, életkora, lakhelye) szerepétől elkülönítve is észlelhető. Fentiek megállapítása mellett utalnunk kell azonban arra, hogy az adatok tanúsága szerint a koraszülések alakulásában — kétségtelen hatásuk mellett — a művi vetélések nem játszanak lényeges, meghatározó szerepet. A vizsgálati anyagunkban szereplő 766 koraszülött közül 664 (86,7%) olyan nőnél fordult elő, akinek előzőleg nem volt művi vetélése. A művi vetélésen átesett nők között előforduló 102 koraszülésből is csupán 31 (az összes esetek 4%-a) írható — ceteris paribus — a művi vetélések rová sára. Ha feltételezzük is, hogy vizsgálati anyagunkban ez az arány a művi vetélések esetleges letagadása, továbbá az azóta e tekintetben bekövet kezett romlás következtében valamivel kisebb, mint a jelenlegi tényleges országos arány, akkor is nyilvánvaló, hogy a koraszülések magas arányá ban és ennek — egyébként jelentős részben látszólagos — emelkedésében11 elsősorban más tényezőknek kell közrejátszaniok. A terhességmegszakítá sok befolyásának viszonylag csekély nagyságrendje azzal függ össze, hogy a művi vetélést nagyrészt olyan nők végeztetik, akik családtervezésüket lezárták, több gyermeket nem kívánnak, akiknél tehát a továbbiakban 11A k o raszü lö ttek — a nem zetközi a já n lá sn a k megfelelő m ag y ar g y ak o rlat szerin t: 2500 gram m on alu liak — a rá n y á n a k sta tisz tik a ila g k im u ta tó it em elkedése jelentős részben látszólagos. A születési súly m érése a kórházi szülések elterjedéséve . összefüggésben pontosabb le tt. A kór h ázb an sz ü letette k á tla g súlya — feltehetően elsősorban a pontosabb m érlegelés következtében — az 1950-es évek elején kb. 10% -kal alacsonyabb v o lt és jelenleg is 2—3 % -k al alacsonyabb, m in t az o tth o n születetteké. E z é rt 1950— 1961. k ö z ö tt p éld áu l az összes születések átlag sú ly á n ak 6,6% -os visszaesésével egyidejűleg az in tézeti élveszületések á tla g súlya csak m ásfél százalékkal csö k k en t; a csökkenés nagy részét te h á t az in tézeti szülések a rá n y á n a k em elkedése (34 %ról 90 % -ra), illetve az ezzel összefüggő pontosabb m érlegelés idézte elő. U gyanez a jelenség a — súly a la p já n sz á m íto tt — koraszülések szám ánál és a rá n y á n á l is észlelhető. 9. A koraszülések % -os aránya a kórházi és az otthoni szüléseknél П р оцен т н ое соот нош ение п р еж д ев р ем ен н ы х р одов в случае р о до в в больницах и дома P ercen t R a tio o f Prem ature C onfinem ents A m o n g D eliveries in H osp itals and at H om e
Г оризонт альная гра ф а : (1) Место родов; (2) процентное соотношение преж девременно родивш ихся (с весом меньше 2500 гр.). Верт икальная гра ф а : 1. Учреж дение (больница); 2. другое место (дома); 3. вместе. H ea d in g: (1) Place of b ir th ; (2) p ercen t ra tio of prem atu re babies (w eight under 2500gr). L ateral text: 1. In stitu tio n (h o sp ital); 2. o th e r place (a t hom e); 3. together. A nyers koraszülési a rá n y b a n 1950-ről 1961-ге 58 %-os em elkedés m u tatk o zik . Ezzel szem b en az in tézeti szülések 1961. évi sta n d a rd a rá n y á t feltételezve az em elkedés csupán 3% . (Az 1961. évi m egoszlásra sta n d a rd iz á lt 1950. évi koraszülési a rá n y 9,8 %.) E m egállapítással term észetesen nem a k a rju k a jelenlegi koraszülési h ely zet súlyosságát lekicsinyelni, csak a rra u talu n k , hogy a p ro b lém a v aló jáb an nem ú jk e le tű és a rá n y a in a k tisz tá z á sá t a kórházon kívüli szülések m agas a rá n y a sokáig g á to lta. (U gyanakkor lehetséges, hogy a k o raszü lö tt fogalm ának a 2500 gram m os sú ly h a tá rra l való m érése az a rá n y t ném ileg eltúlozza.)
A
MŰVI
V E T É L É S E K
85
szülésre már nem kerül sor. (Bár kétségtelen, hogy a fiatalabb, termékeny ségi korszakuk előtt álló nők aránya a vetélők között az utóbbi években emelkedett: 1962-ben a gyermektelenek aránya az összes terhességmeg szakításokban 15,8% volt.) Ezért — véleményünk szerint — gyakorlati szempontból nagyobb jelentősége van a koraszülések problémájával kapcsolatban azon tényezők vizsgálatának, amelyek általánosan jelentkeznek (például elsőszülöttség, kereső foglalkozás, városiasodás), jóllehet hatásuk elméletileg esetleg kisebb. Vizsgálati anyagunkban pl. egyedül a budapesti koraszülési aránynak a vidékivel szemben — a vetélésektől függetlenül — mutatott többlete is lényegesen meghaladja a vetélések országos hatását — jóllehet (mint erre már utaltunk) a vidéki anyag egy része ugyancsak városi. Más tényezők elsődleges szerepét jelzi az a körülmény is — amire szerzők is utalnak —, hogy a koraszülések aránya az 1940-es évek végétől folyamatosan emelke dett, illetve magas függetlenül a művi vetélések számától, illetve engedélye zésük feltételeitől. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a művi vetélések és a kora szülések közötti összefüggés — amelyet szerzők a magyar demográfiai iroda lomban első ízben vetettek fel — elhanyagolható lenne.*A már hivatkozott 1960. októberi felvétel során a művileg vetélő nők egynegyede úgy nyilat kozott, hogy kíván még szülni, további 13%-a pedig bizonytalan választ adott. Más adatok is utalnak arra, hogy a terhességmegszakításhoz gyakran időzítés, halogatás céljából a termékenységi időszak előtt, illetve alatt is folyamodnak, nem lévén tudatában az esetleges következményeknek. E ma gatartás gyakran párosul a fogamzásgátlásban tanúsított felelőtlenséggel is, amivel szemben az eddiginél lényegesen hatékonyabb egészségügyi felvilá gosításra lenne szükség. A téma időszerűsége és gyakorlati fontossága pedig — a vitatott tanulmány szerzői jogosan hangoztatott igényének meg felelően — további kutatásokat tesz szükségessé e tárgykörben. Befejezésül hangsúlyozni szeretnénk — a vitatott tanulmány szerzői nek véleményétől némileg eltérően — azt a különbséget, amely az illegális, illetve legális művi vetélésekből származó egészségügyi károsodás mérté kében statisztikailag is kimutathatóan fennáll. Szerzők szerint e különbség csupán azzal illusztrálható, hogy az 1950. évi 100 vetélési halálozás helyett az utóbbi években ez a szám 30—40 között mozgott. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy ennek az évi 30—40 vetélési anyai halálozásnak a 80—90%-a a spontán (vagy spontánnak jelzett illegális) abortuszokból származott. (Jóllehet ezeknek száma a legális művi vetéléseknek csupán 1/5-e.) A legális művi vetélésekből származó halálozások száma évente 3—8 között mozog. A legális vetélések letalitása tehát valamennyi szülészeti eseményhez képest messze a legalacsonyabb és mintegy 1/30 — 1/40 része csak a spon tán (vagy illegális) abortuszokénak. Ez valószínűsíti azt a feltételezést, hogy a legális lehetőségek bármely megszorítása az egészségügyi károsodás mértékét és ennek különféle kihatásait (így a koraszülésekre való hatását is) fokozná.
86
DU.
MILTÉNYI
К ВОПРОСУ
KÁR OLY
О ПОСЛЕДСТВИЯХ ИСКУССТВЕННЫХ АБОРТОВ Резюме В своем очерке автор в связи со статьей «Влияние искусственных абор тов на динамику рождении и детскую смертность», появившейся в преды дущем номере журнала, останавливается на взаимосвязи, с одной стороны, искусственного прекращения беременности и произвольных абортов и, с другой стороны, искусственных абортов и преждевременных родов. Автор, — па основе данных о рождениях и связанных с ними событий за 1962 год, при помощи регрессивных и корреляционных расчетов, показывает, что между частотой произвольных и, соответственно, искус ственных абортов (их удельным весом, отнесенным к тысяче женщин в воз расте от 15 до 49 лет) не наблюдается корреляции. Приводимая в обсуж даемой статье, — обоснованная территориальными данными, — взаимо связь между частотой искусственных абортов и отнесенной к числу рож дений долей произвольных абортов имеет вторичный характер и выте кает из того, что внутри относительно стабильной частоты наступления беременности между частотой рождений и, соответственно, искусствен ных абортов логично возникает отрицательная взаимосвязь. Согласно мнению автора не является правомочным относить все зарегистрирован ные в качестве произвольных аборты к рождениям, как единственной возможной альтернативе (обозначающей также и намерение к воспроиз водству); так как одна часть абортов, зарегистрированных в качествепроизвольпых, представляет собой скрытые искусственные аборты, а их дру гая часть замещает или, соответственно, превосхищает проводимое в будущем искусственное прекращение беременности. (Автор на основе данных о хронологическом порядке искусственных и, соответственно, произвольных абортов показывает, что для этих двух гинекологических событий является характерным взаимное исключение и не является право мочным предполон%ение обсуждаемой статьи, что искусственный аборт хронологически предшествует всем другим гинекологическим событиям.) Автор очерка устанавливает, что отнесенная к рождениям доля произволь ных абортов, возникающих в ходе беременностей, имеющих в качестве цели воспроизводство (намерение выносить плод), не показывает корреля цию с частотой искусственных абортов. Таким образом между частотой искусственных и произвольных абортов с точки зрения статистики не наблюдается взаимосвязи. Этот вывод подтверждает также и результат относящегося сюда прямого сбора данных, согласно которому 2/3 жен щин, у которых наступил произвольный аборт, не имели предварительно искусственного аборта. Во второй части своего очерка автор на основе обработки 9194 слу чаев, — аналогично с утверждениями обсуждаемой статьи, — показы вает, что искусственные аборты оказывают влияние на повышение удель ного веса преждевременных родов. Воздействие искусственных абортов мончет быть замечено также и раздельно от ряда других факторов, влияю щих на удельный вес случаев преждевременных родов (очередность рожде ния, самодеятельное занятие и возраст рожающей женщины, урбаниза ция); это может быть подтверждено посредством соответствующих комбинатнвных таблиц и стандартных расчетов. Прочие факторы отчасти ком пенсируют, отчасти увеличивают влияние присваиваемое искусственным абортам. Однако в динамике преждевременных родов, — несмотря на их несомненное влияние, — искусственные аборты не играют существенной, определяющей роли. Согласно материалу, который был подвергнут иссле дованию со стороны автора, только 4% преждевременных родов может быть сопряжено с искусственными абортами. Высокая доля преждевременных родов (колеблющаяся на уровне около 10%) связана прежде всего с влия нием других факторов (урбанизация, самодеятельные занятия женщин, рост удельного веса перворождений). Однако рост процента преждевремен ных родов в значительной части является лишь видимым; в связи с уве личением доли рождений в больничных условиях измерение веса ново
87 рожденных стало более точным. Можно показать, что в течение последних 12 лет это обстоятельство привело к значительному росту, — на основании весового лимита в 2500 грамм, — числа преждевременно рожденных. В заключение автор, — опираясь на соответствующие статистические данные, — указывает на большое различие в мере ущерба для здоровья от легальных и, соответственно, нелегальных искусственных абортов.
ON
T H E
E F F E C T S
OF
I N D U C E D
A B O R T I O N S
S um m a ry
T h e f i r s t p a r t of th e p a p e r d eals w ith th e c o n n e c tio n b e tw e e n in d u c e d a b o r tio n s a n d s p o n ta n e o u s a b o r tio n s , a s u b je c t t a k e n fro m th e a r tic le “ I m p a c t of in d u c e d a b o r tio n s on th e b ir th r a t e a n d in f a n t m o r ta li t y ” w h ic h a p p e a r e d in t h e la s t n u m b e r of th is jo u r n a l. O n b a s is of t h e d a t a of b i r th e v e n ts re g is te r e d in 1962 th e a u t h o r p ro v e s w ith th e a id of re g re ssio n a n d c o r re la tio n m e th o d s of c o m p u ta tio n t h a t n o c o r re la tio n c a n be f o u n d b e tw e e n t h e f re q u e n c y of s p o n ta n e o u s a n d in d u c e d a b o r tio n s ( ta k in g t h e ir r a tio s to 1000 w o m e n in t h e ag e b r a c k e ts 15— 49). In th e c o m m e n te d p a p e r a s e c o n d a r y c o n n e c tio n — b a s e d on re g io n a l d a t a — is in d ic a te d b e tw e e n th e f re q u e n c y of in d u c e d a b o r tio n s a n d t h e r a tio b e tw e e n s p o n ta n e o u s a b o r tio n s a n d b ir th s . I t is d u e to t h e f a c t t h a t w ith in t h e r e la tiv e ly s ta b le fre q u e n c y of c o n c e p tio n s th e r e is a lo g ical n e g a tiv e c o n n e c tio n b e tw e e n t h e fre q u e n c y of b i r th s a n d in d u c e d a b o r tio n s . In a u t h o r ’s o p in io n i t is n o t j u s tif ie d to c o m p a re a ll a b o r tio n s re g is te r e d as s p o n ta n e o u s w i t h b i r th s , th i s l a t t e r b e in g t h e o n ly p o ss ib le a l t e r n a t i v e ( in d ic a tin g also th e in te n tio n of r e p r o d u c tio n ) ; fo r so m e o f th e a b o r tio n s re g is te r e d a s s p o n ta n e o u s a re c o n c e a le d in d u c e d a b o r tio n s , w h e re a s so m e o th e r s r e p la c e o r p re c e d e a n a b o r tio n to b e p e r fo r m e d a t a la t e r d a te . (O n g r o u n d s of d a t a sh o w in g t h e tim e -o r d e r of in d u c e d a n d u n in d u c e d a b o r tio n s a u t h o r p ro v e s t h a t t h e r e la tio n b e tw e e n th e s e tw o e v e n ts is f e a tu r e d b y m u tu a l e x c lu s io n a n d t h e a s s u m p tio n of t h e p a p e r c o m m e n te d u p o n t h a t a n in d u c e d a b o r tio n h a s p r i o r i t y in tim e o v e r a n y o th e r o b s te tr ic a l e v e n t, is u n ju s tif ie d .) T h e p a p e r show s t h a t t h e r a tio b e tw e e n s p o n t a n e o u s a b o r tio n s d e r iv in g fro m r e p ro d u c tiv e p re g n a n c ie s (i. e. w h e re th e in te n tio n is c h ild b e a r in g ) a n d b i r th s sh o w s n o c o rre la tio n to t h e fre q u e n c y of in d u c e d a b o r tio n s . T h u s n o s t a ti s t i c a l l y r e le v a n t c o n n e c tio n ca n be tr a c e d b e tw e e n th e fre q u e n c ie s of th e in d u c e d a n d s p o n ta n e o u s a b o r tio n s r e s p e c tiv e ly . T h is claim is s u p p o r te d also b y t h e r e s u l t of a d a t a c o m p ila tio n a c c o rd in g to w h ic h tw o th ir d s of th e s p o n ta n e o u s ly a b o r tin g w o m e n h a d n o t h a d in d u c e d a b o r tio n s . O n b a s is of t h e p ro c e s s in g of 9194 cases th e se c o n d p a r t of th e p a p e r — c o n fo rm in g w ith th e c o m m e n te d a r tic le — sh o w s t h a t t h e in d u c e d a b o r tio n s p la y a p a r t in t h e rise of t h e r a tio of p r e m a tu r e b ir th s . T h e im p a c t of in d u c e d a b o r tio n s c a n b e re c o g n iz e d ev e n s e p a r a te d fro m o t h e r f a c to rs in flu e n c in g t h e r a tio of p r e m a t u r e b i r th s ( b i r t h o r d e r, t h e g a in fu l o c c u p a tio n of t h e w o m a n , h e r a g e , u r b a n is a tio n ) . I t ca n b e p r o v e d w i t h t h e a id of c o m b in e d ta b le s a n d s t a n d a r d c o m p u ta tio n s . T h e o th e r f a c to rs p a r t l y o f fs e t p a r t l y e m p h a s iz e t h e e ffe c t a t t r i b u t e d to in d u c e d a b o r tio n s . In t h e te n d e n c y of p r e m a t u r e b i r th s h o w e v e r t h e in d u c e d a b o r tio n s do n o t p la y a n e s s e n tia l, d e te r m in in g ro le , th o u g h th e ir in flu e n c e n o d o u b t p r e v a ils . In t h e t e s t m a te r ia l p r o d u c e d b y t h e a u t h o r n o t m o re t h a n 4 p . c. of all p r e m a tu r e b ir th s can be a s c rib e d to in d u c e d a b o r tio n s . T h e h ig h r a tio of p r e m a tu r e b i r th s ca n b e a t t r i b u t e d f i r s t of a ll to th e im p a c t of o th e r fa c to rs ( u r b a n is a tio n , t h e g a in f u l o c c u p a tio n of th e w o m e n , t h e rise of t h e f ir s t- b o r n r a tio ). H o w e v e r, th e g r o w th of th e r a t i o of p r e m a t u r e b i r th s is b u t a p p a r e n t ; w i t h th e ris e of c o n f in e m e n ts a t i n s t i t u t i o n s a lso t h e w e ig h in g of t h e n e w b o r n h a s b e c o m e m o re a c c u r a te . I t c a n b e p r o v e d t h a t t h i s c ir c u m s ta n c e h a s g r e a tly in c re a s e d t h e n u m b e r of p r e m a t u r e l y b o rn (d e te rm in e d b y th e 2500 g r w e ig h t lim it) d u r in g th e la s t 12 y e a rs . B a s in g h is c o n te n tio n s on th e r e le v a n t s t a ti s t i c s t h e a u t h o r c o n c lu d e s b y s tr e s s in g t h e g r e a t d iffe re n c e p r e v a ilin g b e tw e e n th e d a m a g e c a u s e d to t h e h e a lth b y le g a l a n d ille g a l in d u c e d a b o r tio n s .
