A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A

Budapest,

Oldal

TARTALOMJEGYZÉK

2004. április 15., csütörtök

61/2004. (IV. 15.) Korm. r.

A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4147

A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati rendszerben történõ felhasználása összehangolásának rendjérõl szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4148

A 2004. évi területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás megyék közti felosztásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4149

64/2004. (IV. 15.) Korm. r.

A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl . . .

4150

65/2004. (IV. 15.) Korm. r.

A többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4159

A regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt fejezeti kezelésû elõirányzatok régiók közötti felosztásának elvérõl, a régiók forrásairól, a támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályairól és a közmunkaprogramok támogatási rendjérõl szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4164

Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség szabályozásáról . . . . . . . . . . . . .

4166

68/2004. (IV. 15.) Korm. r.

A postai szolgáltatók piacra lépésének feltételeirõl . . . . . . . . . . .

4170

69/2004. (IV. 15.) Korm. r.

A Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4179

70/2004. (IV. 15.) Korm. r.

A Kormányzati Ellenõrzési Hivatalról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4180

71/2004. (IV. 15.) Korm. r.

A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . .

4184

Az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4185

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során alkalmazható közvetítõválasztásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4195

A fogyasztók védelme céljából a jogsértéstõl eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv szerinti minõsített szervezetek jegyzékébe való felvételre irányuló eljárásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4199

Az országos jelentõségû területfejlesztési programokra szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4199

62/2004. (IV. 15.) Korm. r.

63/2004. (IV. 15.) Korm. r.

47. szám

66/2004. (IV. 15.) Korm. r.

67/2004. (IV. 15.) Korm. r.

Ára: 1288,– Ft

72/2004. (IV. 15.) Korm. r. 73/2004. (IV. 15.) Korm. r. 74/2004. (IV. 15.) Korm. r.

75/2004. (IV. 15.) Korm. r.

A tartalomjegyzék a 4146. oldalon folytatódik.

4146

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám Oldal

TARTALOMJEGYZÉK

76/2004. (IV. 15.) Korm. r.

46/2004. (IV. 15.) FVM r. 45/2004. (IV. 15.) GKM— KvVM—PM e. r. 1027/2004. (IV. 15.) Korm. h. 1028/2004. (IV. 15.) Korm. h.

1029/2004. (IV. 15.) Korm. h.

1030/2004. (IV. 15.) Korm. h. 1031/2004. (IV. 15.) Korm. h. 1032/2004. (IV. 15.) Korm. h.

A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsõfokú tanulmányainak egyes kérdéseirõl szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4205

Az Európa terv Agrár-hitel programjáról szóló 6/2004. (I. 22.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4208

Az egyes használt vagy sérült gépjármûvek vámkezelését megelõzõ vizsgálatokról szóló 3/1999. (I. 18.) KHVM—KöM—PM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4208

Az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülésérõl szóló Nemzeti Jelentés jóváhagyásáról . . . . . . . . . . . . . . . .

4210

Az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítõ jegyzõkönyve, a kollektív panaszok rendszerének biztosításáról szóló 1995. évi Kiegészítõ jegyzõkönyv, és a Módosított Európai Szociális Karta aláírásáról, valamint az Európai Szociális Kartával kapcsolatos egyes feladatokkal foglalkozó Tárcaközi Bizottság felállításáról szóló 1049/1991. (X. 29.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4210

A Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok kormányzati felelõseirõl és egyes feladatokról szóló 1034/2003. (IV. 24.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4211

A többcélú kistérségi társulások ösztönzéséhez szükséges intézkedésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4211

A kormányzati létszámcsökkentésrõl szóló 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4212

Életmentõ Emlékérem adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4212

2004/47. szám

II. rész

MAGYAR KÖZLÖNY

JOGSZABÁLYOK

A Kormány rendeletei A Kormány 61/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján és a pályázati díjak tekintetében az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendeletet a következõk szerint módosítja: 1. § A rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás három éves kereteirõl szóló 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a termelõ, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint támogatásban részesülõ humán infrastrukturális feltételekben meglévõ területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére biztosított támogatás felhasználására az államháztartás mûködési rendjérõl szóló, módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) elõírásait kell alkalmazni az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel.’’

4147

ta egy összegben, a tárgyhót követõ 15 napon belül, utólag átutalja az illetékes megyei területfejlesztési tanács számlájára. A díjakról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A díjak a pályázati rendszer mûködtetésével összefüggõ kiadások fedezésére használhatók, és a költségvetési támogatással együtt a felhasználásukról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése szerint el kell számolni. 3/B. § Amennyiben a területfejlesztési tanács forrásainak teljes összegére a pályázati felhívásban meghatározott benyújtási határidõ lejárta elõtt döntést hoz, köteles a pályázati felhívást, illetve a pályázatok befogadását felfüggeszteni a pályázati felhívás közzétételével azonos módon. A forráshiány miatt támogatásban nem részesített pályázatok esetében a megyei területfejlesztési tanács a döntést követõ 60 napon belül intézkedik a befizetett pályázati díj pályázó részére történõ visszafizetésérõl.’’

3. § (1) A rendelet 5. §-ának (1)—(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) Más állami támogatásban nem részesülõ beruházásoknál, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások nem haladhatják meg az elismerhetõ költségek 70%-át. (2) A felszíni vízelvezetõ rendszerek — beleértve a patakmeder-rendezéseket is — kiépítésénél, a több település összefogásával megvalósuló beruházásoknál a támogatás az (1) bekezdésben meghatározott támogatás mértékénél 10%-kal magasabb lehet akkor, ha a társult településekre esõ összes beruházási hányad meghaladja a beruházás teljes összegének 10%-át.’’ (2) A rendelet 5. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: ,,(6) Más állami támogatásokban — kivéve az Országos Cigány Önkormányzat által, valamint a külön jogszabályban meghatározott leghátrányosabb helyzetû kistérségekben megvalósuló beruházásokhoz megítélt támogatás — is részesülõ beruházásoknál, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás mértékét minimum 30%-kal alacsonyabb mértékben kell megállapítani az egyébként adható támogatás mértékénél.’’

2. § 4. § A rendelet az alábbi 3/A. és 3/B. §-okkal egészül ki: ,,3/A. § Pályázati díjként a támogatási igény 1% -át, de minimum 10 000 Ft-ot, maximum 50 000 Ft-ot a megyei területfejlesztési tanácsok és ügynökségek mûködési kiadásai elnevezésû 10032000-00287120-50001006 számú számlára, az összeg rendeltetésének megjelölésével kell befizetni. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal a díjakat a befizetést követõen visszamenõleg havon-

A rendelet 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,10. § A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú éves támogatási elõirányzat éven túli kötelezettségvállalása nem haladhatja meg az adott évi elõirányzat 70%-át és ezen belül a következõ évekre vonatkozó kötelezettségvállalás az elõirányzat 50%-át (az elsõ évre), illetve 20%-át (további két évre).’’

4148

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám 2. §

5. § A rendelet 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) A pályázathoz az R . 83. §-a (4) bekezdésének e) pontjában elõírt mellékletben meghatározott, értelemszerûen kitöltött adatlapot, és az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, értelemszerûen kitöltött nyomtatványt, valamint a pályázati díj befizetését igazoló bizonylatot kell csatolni.’’

Az R . 1. számú melléklete helyébe az alábbi melléklet lép: ,,Melléklet a 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelethez Az összehangolás szabályai alá tartozó pályázati rendszerben felhasználható területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok

6. § Címszám

Alcímszám

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

Jogcímcso- Jogcímportszám szám

Elõir. csop.szám

Kiemelt elõír. szám

Fejezet kiemelt elõirányzat neve

X. Miniszterelnökség

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

8

4

1

Terület- és régiófejlesztési célelõirányzat

miniszterelnök XI. Belügyminisztérium

A Kormány 62/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati rendszerben történõ felhasználása összehangolásának rendjérõl szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról

23

2

Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás

23

8

1

Céljellegû decentralizált támogatás (Területfejlesztési Tanácsok és Fõvárosi Közgyûlés normatív kerete)

19

2

58

Állami Támogatású Bérlakás Program

23

2

12

Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

10

5

2

Fejlesztési típusú támogatások XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

1. § A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati rendszerben történõ felhasználása összehangolásának rendjérõl szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló pályázatoknál a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben megjelölt a) leghátrányosabb helyzetû kistérségek és a leghátrányosabb helyzetû települések esetében az egyébként nyújtható támogatás összege további 20%-kal, b) hátrányos helyzetû kistérségek esetében az egyébként nyújtható támogatás összege további 10%-kal, c) átmenetileg kedvezményezett kistérségek esetében az egyébként nyújtható támogatás összege további 5%-kal, emelt mértékben állapítható meg.’’

25

3

1

Beruházás-ösztönzési célelõirányzat

25

3

3

Kis- és középvállalkozói célelõirányzat

25

5

1

3

2

2

3

Útfenntartási és fejlesztési célelõirányzat Turisztikai célelõirányzat XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

10

8

Környezetvédelmi és vízügyi célelõirányzat XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

10

2

9

Nemzeti közmûvelõdési és könyvtári hálózatfejlesztési program XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Jogcímcso- Jogcímszám portszám

Elõir. csop.szám

Kiemelt elõír. szám

Fejezet kiemelt elõirányzat neve

Címszám

Alcímszám

2

4

3

2

Ifjúsági házak, klubok fejlesztése

2

4

3

3

Játszótér fejlesztés

2

4

3

4

Ifjúsági szállások fejlesztése XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium

5

6

Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

8

8

15

4149

térium fejezet 23. címszám, 7. alcím alatt elõirányzott, 10 573,0 millió Ft területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásként a megyei területfejlesztési tanácsok rendelkezésére álló összegbõl a) 30% , vagyis 3 milliárd 171,9 millió Ft a megyei bruttó hazai termék (GDP) egy fõre jutó mutató alapján, b) 70% , vagyis 7 milliárd 401,1 millió Ft a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján kerül felosztásra. (2) A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási elõirányzatból az egyes megyék (1) bekezdésben meghatározott keretét a rendelet melléklete tartalmazza.

Közmunkaprogramok támogatása

2. §

LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

’’

A megyei területfejlesztési tanácsok 2005. évre a mellékletben meghatározott keret 50%-áig, 2006—2007. évekre a keret 20%-áig vállalhatnak kötelezettséget.

3. § 3. § (1) Az R. 2—3. számú mellékletei hatályukat vesztik. (2) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba azzal, hogy a hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban levõ eljárásokban alkalmazni kell.


Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök


Melléklet a 63/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez

A Kormány 63/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete

A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásnak a megyei területfejlesztési tanácsok részére biztosított 2004. évi támogatási kerete Adatok millió Ft-ban

a 2004. évi területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás megyék közti felosztásáról A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) 7. § d), valamint a 27. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõt rendeli el:

Megnevezés

Bács-Kiskun megye

888,7

Baranya megye

572,8

Békés megye

659,7

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye

1. § (1) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás három éves kereteirõl szóló 2003. évi CXVI. törvény 1. számú melléklete XI. Belügyminisz-

2004. év

1 288,0 445,4

Fejér megye

265,5

Gyõr-Moson-Sopron megye

236,0

Hajdú-Bihar megye

862,8

Heves megye

428,4

4150

MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés

2004. év

Jász-Nagykun-Szolnok megye

728,5

Komárom-Esztergom megye

199,9

Nógrád megye

508,5

Pest megye

673,1

Somogy megye

505,8

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

1 099,5

Tolna megye

368,9

Vas megye

183,4

Veszprém megye

441,5

Zala megye

216,6

Összesen:

10 573,0

2004/47. szám

fõre jutó személyi jövedelemadó alap, továbbá a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta. (2) A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. § A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségnek minõsülnek a 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben meghatározott, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések is.

3. §

A Kormány 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

(1) A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben szereplõ, de az e rendelet 1. számú mellékletébõl kimaradó térségek a 2004. és a 2005. években átmenetileg kedvezményezettnek minõsülnek. Az átmenetileg kedvezményezett kistérségek támogatására felhasználható decentralizált források megállapításánál az átmenetileg kedvezményezett kistérség lakónépességét a 2004. évben 66%-ban, a 2005. évben 50%-ban kell figyelembe venni. (2) Az átmenetileg kedvezményezett térségek jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

1. §

4. §

(1) A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek (statisztikai vonzáskörzetek) a következõk: a) a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek: amelyeknél a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveirõl, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerérõl szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozat 3. számú mellékletében meghatározott mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt; b) az ipari szerkezetátalakítás térségei: amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990—1999 között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta; c) vidékfejlesztési térségek: amelyekben a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fõ/km2-nél magasabb népsûrûségû településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezõgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy

(1) A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek, amelyeknek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60%-át, területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetû kistérségeknek minõsülnek. (2) A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetû kistérségnek minõsülõ 48 kistérség jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1) A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek, amelyek nem tartoznak a leghátrányosabb helyzetû kistérségek közé, hátrányosabb helyzetû kistérségnek minõsülnek. (2) A területfejlesztés szempontjából hátrányosabb helyzetû kistérségnek minõsülõ 47 kistérség jegyzékét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 6. §

Társadalmigazdasági szempontból elmaradott

Ipari szerkezetváltás

Vidékfejlesztés

Baranya Komlói

1

1

0

Mohácsi Sásdi

1 1

0 0

1 1

Sellyei Siklósi

1 1

0 0

1 1

Szigetvári Pécsváradi

1 1

0 0

1 1

Szentlõrinci

1

0

1

Mezõkovácsházai Orosházai

1 1

0 0

1 1

Sarkadi Szeghalomi

1 1

0 0

1 1

Békési

1

0

1

Edelényi Encsi

1 1

0 0

1 1

Kazincbarcikai Mezõkövesdi

1 1

1 0

0 1

Ózdi Sárospataki

1 1

1 0

0 1

Sátoraljaújhelyi Szerencsi

1 1

0 0

0 1

Szikszói Abaúj-Hegyközi

1 1

0 0

1 1

Bodrogközi Mezõcsáti

1 1

0 0

1 1

Tokaji

1

0

1

Csongrád Csongrádi

1

0

1

Kisteleki

1

0

1

Makói Mórahalomi

1 1

0 0

1 1

Enyingi Sárbogárdi

1 1

0 0

1 1

Abai

1

0

1

Megye, kistérség

(1) A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetû településnek minõsülnek azok a halmozottan hátrányos helyzetû települések, amelyek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet mellékletében szerepelnek, továbbá mind a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, mind az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségû feltételnek megfelelnek, ugyanakkor nem a rendelet 3. számú mellékletében hivatkozott 48 leghátrányosabb helyzetû kistérségben helyezkednek el. Ezek a települések a területfejlesztési támogatások szempontjából leghátrányosabb helyzetû kistérségekkel azonos elbírálás alá esnek. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt, a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetû 235 település jegyzékét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

4151

Békés

7. § Borsod-Abaúj-Zemplén Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett 95 kistérség jegyzéke

Megye, kistérség

Bács-Kiskun Bajai Bácsalmási Kalocsai Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Jánoshalmai


1 1 1 1 1 1


0 0 0 0 0 0

Vidékfejlesztés

1 1 1 1 1 1

Fejér

4152

MAGYAR KÖZLÖNY

Megye, kistérség



Vidékfejlesztés

Megye, kistérség

2004/47. szám Társadalmigazdasági szempontból elmaradott


Vidékfejlesztés

Gyõr-Moson-Sopron Csornai

Somogy 1

0

0

Barcsi

1

0

1

Téti

1

0

0

Csurgói

1

0

1

Fonyódi

0

0

1

Lengyeltóti

1

0

1

Marcali

1

0

1

Nagyatádi

1

0

1

Tabi

1

0

1

Balatonföldvári

0

0

1

Baktalórántházai

1

0

1

Csengeri

1

0

1

Fehérgyarmati

1

0

1

Kisvárdai

1

0

0

Mátészalkai

1

0

1

Nagykállói

1

0

1

Nyírbátori

1

0

1

Tiszavasvári

1

0

1

Hajdú-Bihar Balmazújvárosi Berettyóújfalui

1 1

0 0

1 1

Hajdúböszörményi

0

0

1

Hajdúszoboszlói Polgári

0 1

0 0

1 1

Püspökladányi

1

0

1

Derecske-Létavértesi Hajdúhadházi

1 1

0 0

1 0

Heves Hevesi Füzesabonyi

1 1

0 0

1 1

Pétervásárai

1

0

1

Bélapátfalvai

1

0

0

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Jászberényi

1

0

0

Vásárosnaményi

1

0

1

Karcagi

1

0

1

Ibrány-Nagyhalászi

1

0

1

Kunszentmártoni Tiszafüredi

1 1

0 0

1 1

Tolna

Törökszentmiklósi

1

0

1

Dombóvári

1

0

0

Mezõtúri

1

0

1

Tamási

1

0

1

Kisbéri

1

0

1

Vas

Oroszlányi

0

1

0

Celldömölki

1

0

0

Õriszentpéteri

1

0

1

Vasvári

1

0

1

Sümegi

1

0

1

Tapolcai

0

0

1

Letenyei

1

0

1

Zalaszentgróti

1

0

1

Komárom-Esztergom

Nógrád Balassagyarmati

1

0

0

Bátonyterenyei Pásztói

1 1

1 0

0 0

Rétsági

1

0

1

Salgótarjáni Szécsényi

1 1

1 0

0 1

Veszprém

Zala Pest Szobi

1

0

0

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4153

2. számú melléklet a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez


A területfejlesztés szempontjából átmenetileg kedvezményezett 15 kistérség jegyzéke

A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetû 48 kistérség jegyzéke

Megye, kistérség



Megye

Kistérség

Vidékfejlesztés

Leghátrá nyosabb térségek

Bács-Kiskun Bács-Kiskun Kiskõrösi

1

0

0

Kiskunfélegyházai

1

0

0

Kiskunhalasi

1

0

0

1

0

1

Sásdi

1

Sellyei

1

Szigetvári Szentlõrinci

1 1

Mezõkovácsházai Sarkadi

1 1

Szeghalomi

1

Békés

Borsod-Abaúj-Zemplén Tiszaújvárosi

1 1

Baranya

Békés Szarvasi

Bácsalmási Jánoshalmai

1

0

0

Csongrád Szentesi

1

0

0

Borsod-Abaúj-Zemplén

Gyõr-Moson-Sopron Pannonhalmi

1

0

0

Heves Hatvani

1

0

0

Pest Ceglédi

1

0

0

Nagykátai

1

0

0

Edelényi

1

Encsi Ózdi

1 1

Sárospataki

1

Szerencsi Szikszói

1 1

Abaúj-Hegyközi

1

Bodrogközi

1

Mezõcsáti Tokaji

1 1

Kisteleki

1

Mórahalomi

1

Balmazújvárosi

1

Csongrád Tolna Bonyhádi

1

0

0

Paksi

1

0

0

Veszprém

Hajdú-Bihar

Ajkai

1

0

0

Berettyóújfalui Polgári

1 1

Pápai

1

0

0

Püspökladányi

1

Zirci

1

0

0

Hajdúhadházi

1

4154

MAGYAR KÖZLÖNY

Megye

Kistérség

2004/47. szám



A területfejlesztés szempontjából hátrányosabb helyzetû 47 kistérség jegyzéke

Heves Hevesi

1

Pétervásárai

1 Megye, kistérség

Bélapátfalvai

1

Jász-Nagykun-Szolnok



Vidékfejlesztés

Bács-Kiskun

Kunszentmártoni

1

Bajai

1

0

1

Tiszafüredi

1

Kalocsai

1

0

1

Kiskunmajsai

1

0

1

Kunszentmiklósi

1

0

1

Komlói

1

1

0

Mohácsi

1

0

1

Siklósi

1

0

1

Pécsváradi

1

0

1

Nógrád Bátonyterenyei

1

Salgótarjáni

1

Szécsényi

1

Somogy

Baranya

Barcsi

1

Csurgói

1

Békés

Lengyeltóti

1

Orosházai

1

0

1

Tabi

1

Békési

1

0

1

Borsod-Abaúj-Zemplén

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kazincbarcikai

1

1

0

Baktalórántházai

1

Mezõkövesdi

1

0

1

Csengeri

1

Sátoraljaújhelyi

1

0

0

Fehérgyarmati

1

Mátészalkai

1

Csongrád

Nagykállói

1

Csongrádi

1

0

1

Nyírbátori

1

Makói

1

0

1

Vásárosnaményi

1

Ibrány-Nagyhalászi

1

Enyingi

1

0

1

Sárbogárdi

1

0

1

Abai

1

0

1

Csornai

1

0

0

Téti

1

0

0

Tolna Tamási

1

Fejér

Gyõr-Moson-Sopron Vas Õriszentpéteri

1

2004/47. szám

Megye, kistérség

MAGYAR KÖZLÖNY Társadalmigazdasági szempontból elmaradott




Vidékfejlesztés

Tolna Dombóvári

1

0

0

Vas Celldömölki Vasvári

1 1

0 0

0 1

Veszprém Sümegi

1

0

1

Tapolcai

0

0

1

Zala Letenyei Zalaszentgróti

1 1

0 0

1 1

Vidékfejlesztés

Hajdú-Bihar Hajdúböszörményi

0

0

1

Hajdúszoboszlói

0

0

1

Derecske-Létavértesi

1

0

1

4155

Megye, kistérség

Heves Füzesabonyi

1

0

1

Jász-Nagykun-Szolnok Jászberényi

1

0

0

Karcagi

1

0

1

Törökszentmiklósi

1

0

1

Mezõtúri

1

0

1

Kisbéri

1

0

1

Oroszlányi

0

1

0

Komárom-Esztergom

5. számú melléklet a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetû 235 település jegyzéke

Nógrád Balassagyarmati

1

0

0

Pásztói

1

0

0

Rétsági

1

0

1

Megye

Település


Bács-Kiskun Pest Szobi

1

0

0

Fonyódi

0

0

1

Marcali

1

0

1

Nagyatádi

1

0

1

Balatonföldvári

0

0

1

Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg Kisvárdai

1

0

0

Tiszavasvári

1

0

1

Bácsszentgyörgy Dunafalva Fülöpháza Kunbaracs Rém

1 1 1 1 1

Babarcszõlõs Bodolyabér Bosta

1 1 1

Cún Drávacsehi Drávacsepely Drávapalkonya

1 1 1 1

Baranya

4156

MAGYAR KÖZLÖNY

Megye

Település


2004/47. szám

Megye

Település


Drávapiski

1

Filkeháza

1

Erdõsmecske

1

Füzér

1

Gordisa

1

Füzérkajata

1

Hegyhátmaróc

1

Füzérkomlós

1

Homorúd

1

Füzérradvány

1

Ivánbattyán

1

Hejõbába

1

Kásád

1

Hejõkürt

1

Kékesd

1

Hejõpapi

1

Kisbudmér

1

Hejõszalonta

1

Kovácsszénája

1

Imola

1

Kölked

1

Liptód

1

Kánó

1

Matty

1

Kesznyéten

1

Monyoród

1

Kiscsécs

1

Nagybudmér

1

Kishuta

1

Old

1

Kovácsvágás

1

Regenye

1

Köröm

1 1

Sárok

1

Mályinka

Siklósnagyfalu

1

Nagybarca

1

Szalatnak

1

Nagyhuta

1

Szaporca

1

Nemesbikk

1

Szárász

1

Nyíri

1

Szellõ

1

Ormosbánya

1

Szõke

1

Pusztafalu

1

Tésenfa

1

Ragály

1

Téseny

1

Rudabánya

1

Tófû

1

Rudolftelep

1

Vékény

1

Sajókaza

1

Sály

1

Békés

Szuhafõ

1

Bélmegyer

1

Trizs

1

Pusztaföldvár Végegyháza

1 1

Vágáshuta

1

Vilyvitány

1

Zádorfalva

1

Zubogy

1

Borsod-Abaúj-Zemplén Alsószuha

1

Alsótelekes

1

Bánhorváti

1

Dövény

1

Árpádhalom

1

Felsõkelecsény

1

Csanádalberti

1

Felsõregmec

1

Kövegy

1

Felsõtelekes

1

Magyarcsanád

1

Csongrád

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Megye

Település


Gyõr-Moson-Sopron Fenyõfõ

1

Hajdú-Bihar Bagamér

1

Heves Mezõszemere Nagyfüged Sarud Újlõrincfalva Vécs

1 1 1 1 1

Jász-Nagykun-Szolnok Kétpó Kuncsorba Mesterszállás Mezõhék Tiszabõ

1 1 1 1 1

Komárom-Esztergom Bakonybánk

1

Bér Bokor Cserhátsurány Debercsény Felsõtold Hugyag Kisecset Kutasó Mátraszõlõs Nógrádmarcal Szátok Szente

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Nógrád

Somogy Alsóbogát Bakháza Bálványos Beleg Bolhás Bõszénfa

1 1 1 1 1 1

4157

Megye

Település


Csákány

1

Csököly

1

Ecseny Edde

1 1

Gadány

1

Gálosfa

1

Gamás Gige

1 1

Görgeteg

1

Hajmás

1

Háromfa Hedrehely

1 1

Hencse

1

Hollád

1

Hosszúvíz

1

Jákó

1

Kaposkeresztúr Kaszó

1 1

Kercseliget

1

Kisasszond

1

Kisbajom Kõkút

1 1

Kutas

1

Mike

1

Nagykorpád Nemesdéd

1 1

Ötvöskónyi

1

Patca

1

Polány

1

Rinyabesenyõ Rinyakovácsi

1 1

Rinyaszentkirály

1

Somodor

1

Somogyfajsz

1

Somogygeszti Somogyszentpál

1 1

Szabás

1

Szentgáloskér

1

Szenyér Szilvásszentmárton

1 1

Tarany

1

Táska

1

4158

MAGYAR KÖZLÖNY

Megye

Település


2004/47. szám

Megye

Település


Teleki Tikos Újvárfalva

1 1 1

Gyepükaján

1

Hetyefõ

1

Kispirit

1

Varászló Vése Visnye Zselickisfalud

1 1 1 1

Kisszõlõs

1

Megyer

1

Mindszentkálla

1

Nagydém

1

Nemeshany

1

Oroszi

1

Öcs

1

Pusztamiske

1

Rigács

1

Vid

1

Zalaerdõd

1

Zalameggyes

1

Zalaszegvár

1

Szabolcs-Szatmár-Bereg Rétközberencs Szabolcsveresmart

1 1

Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Újdombrád

1 1 1 1

Tolna Báta Bátaapáti

1 1

Bikács Gyulaj Jágónak Kocsola Lápafõ

1 1 1 1 1

Alsószenterzsébet

1

Belezna

1

Bezeréd

1

Bucsuta

1

Csörnyeföld

1

Mórágy Mõcsény Murga Nak

1 1 1 1

Dióskál

1

Döbröce

1

Esztergályhorváti

1

Gyûrûs

1

Sárszentlõrinc Szakcs Várong Csibrák

1 1 1 1

Hernyék

1

Iborfia

1

Kerecseny

1

Kistolmács

1

Maróc

1

Murarátka

1

Muraszemenye

1

Pat

1

Vas Döbörhegy Keléd Szakonyfalu

1 1 1

Veszprém

Zala

Sand

1

Szentmargitfalva

1

Adorjánháza

1

Szijártóháza

1

Bakonypölöske Bazsi Borszörcsök

1 1 1

Vindornyalak

1

Zajk

1

Zalaszentjakab

1

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeirõl A Kormány a többcélú kistérségi társulások ösztönzésének szándékával, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás három éves kereteirõl szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. számú mellékletének 20. pontja szerinti támogatás igénylésére és felhasználására vonatkozóan a következõket rendeli el:

4159

térium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a területfejlesztésért felelõs miniszter képviselõi, valamint az országos önkormányzati szövetségek által delegált egy képviselõ. A Tárcaközi Bizottság elnökét a belügyminiszter, társelnökét a területfejlesztésért felelõs miniszter bízza meg; d) többcélú kistérségi társuláson belül létrehozott intézményfenntartó társulás: amennyiben a többcélú kistérségi társuláson belül az 5. § (2) bekezdés a)— d) pontjai szerint több intézményfenntartó társulást hoznak létre, úgy az intézmények költségvetése az intézményfenntartó társulás költségvetésében szerepel.

Értelmezõ rendelkezések

Általános rendelkezések

1. §

2. §

E rendelet alkalmazásában: a) többcélú kistérségi társulás: aa) a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérõl szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R .) meghatározott kistérség határain belül, ab) az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével, ac) legalább három — e rendeletben meghatározott — közszolgáltatás, és a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátására megalakuló, ad) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezése szerinti jogi személyiséggel rendelkezõ társulás; b) többcélú kistérségi társulásnak tekinthetõ, de alacsonyabb összegû támogatásra jogosult az a társulás is, amely: ba) az R .-ben meghatározott kistérség határain belül, az adott kistérséghez tartozó települési önkormányzatok több mint felének, de legalább két települési önkormányzat részvételével alakul meg, feltéve ha a többcélú kistérségi társulásban részt vevõ települési önkormányzatok lakosságszáma eléri a kistérség összlakosságának 60%-át, és legalább három — e rendeletben meghatározott — közszolgáltatás ellátására jön létre, vagy ha az R.-ben meghatározott kistérség határain belüli önkormányzatok 60%-a az elõzõekben foglaltaknak megfelelõ társulást hoz létre, feltéve ha a lakosságszám eléri a kistérség összlakosságának 50%-át, bb) a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat vállalja, és bc) megfelel az ad) pontban foglaltaknak; c) Tárcaközi Bizottság: tagja a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz-

(1) A többcélú kistérségi társulások ösztönzését szolgáló támogatás igényelhetõ a) a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történõ, hatékonyabb ellátására; b) a kistérségi területfejlesztési projektek támogatására; c) a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerûsítésére; d) a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek támogatására. (2) A támogatás felhasználására az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. 3. § A támogatásról a) az 1. § a) és b) pontja szerinti többcélú kistérségi társulás által benyújtott pályázatok esetében a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a belügyminiszter, b) a kistérségi területfejlesztési célú pályázatok esetében pályázati rendszer keretében, a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a belügyminiszter a területfejlesztésért felelõs miniszter véleményének figyelembevételével, c) a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek esetében a belügyminiszter dönt.

A többcélú kistérségi társulások támogatásának általános feltételei 4. § (1) A támogatás felett a többcélú kistérségi társulás rendelkezik és felelõs a támogatás jogszerû felhasználásáért. A

4160

MAGYAR KÖZLÖNY

támogatás folyósítása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott — a többcélú kistérségi társulás költségvetését elkülönítetten kezelõ — települési önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történik. (2) A pályázat benyújtása esetén a társulási megállapodás tartalmazza: a) a Ttv. 18. §-ában foglaltakat; b) a többcélú kistérségi társulás mûködésének tényleges megkezdésétõl számított legalább 3 évre szóló együttmûködés vállalását; c) valamennyi önkormányzat képviselõ-testületének kötelezettségvállalását arra, hogy a többcélú kistérségi társulás által a 2. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok ellátására kizárólag egy közös szakmai munkaszervezetet hoznak létre. A szakmai munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint mûködhetnek a minisztériumoknak, illetve területi szerveiknek a kistérségben fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó hálózati munkatársai, valamint az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai; d) a vállalt költségviselés nem teljesítésének következményeit; e) e rendelet 16. §-ában foglalt megszûnéssel és a társulásból történõ kiválással összefüggõ visszafizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat; f) a vagyon elszámolásának és a közös vagyon megosztásának szabályait a társulás megszûnése esetén; g) kötelezettségvállalást arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggõ feladatokat — legalább a b) pont szerinti idõtartam alatt — az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével, kilépés vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják.

5. § (1) Az 1. § a) és b) pontjai szerinti többcélú kistérségi társulások támogatásban részesülhetnek a (2)—(4) bekezdés szerinti feladatok közös ellátásához. (2) A közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történõ, illetve hatékonyabb ellátása érdekében támogatás nyújtható a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 20. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott intézmények fenntartásával összefüggõ egyes feladatok pályázati felhívásban meghatározott közös ellátásához. A többcélú kistérségi társulás támogatásra abban az esetben jogosult, amennyiben aa) egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok szervezésérõl közösen gondoskodik, és ab) a Kotv. 20. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott intézmények fenntartását közösen biztosítja. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson

2004/47. szám

belül több közoktatási intézményi társulás is létrehozható. A közoktatási intézményfenntartó társulások létrehozása történhet a társulást megelõzõen önálló intézmények tagintézménnyé vagy intézményegységgé alakításával is; b) a személyes gondoskodás keretébe tartozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 57. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplõ intézmények közül az idõskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona, továbbá az Sztv. 57. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontjai szerinti szociális intézmények vagy egyes gyermekjóléti intézmények közös fenntartásához. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több szociális és gyermekjóléti intézményfenntartó társulás is létrehozható; c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó, az Sztv. 57. §-a (1) bekezdésének b)— d) pontjai szerinti szociális alapellátási formák, vagy az Sztv. 57/A. §-ának (1) bekezdése szerinti gondozási központok, vagy a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes gyermekjóléti alapellátások közös fenntartásához és szervezéséhez. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több szociális és gyermekjóléti intézményfenntartó társulás is létrehozható; d) egészségügyi alapellátás együttes szervezéséhez, ezen belül háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, fogászati ellátás, védõnõi szolgálat, központi ügyelet közös szervezéséhez és fenntartásához, iskolaorvosi szolgálat közös fenntartásához és mûködtetéséhez. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több egészségügyi alapellátó intézményfenntartó társulás is létrehozható; e) nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezéséhez, illetve létrehozásához azon településeken, ahol nincs könyvtári szolgáltatás; f) települési szilárd és/vagy folyékony hulladékgyûjtés és -kezelés közös szervezéséhez; g) állati hulladékok gyûjtésének és ártalmatlanításának közös szervezéséhez; h) útkezelõi (útüzemeltetõi és fenntartási) feladatok közös ellátásához; i) a többcélú kistérségi társulás, valamint tagjai közbeszerzési eljárásainak közös szervezéséhez és bonyolításához; j) a hatályos jogszabályok szerinti belsõ ellenõrzési feladatok ellátásának biztosításához (amennyiben a többcélú kistérségi társulás vagy az abban részt vevõ önkormányzatok egy része a belsõ ellenõrzési társulások támogatása jogcímén már kapott a 2004. évre támogatást, és a többcélú kistérségi társulás jogcímén is e feladatra társul, úgy az e célra kapott összeg az e rendelet alapján megítélhetõ összeget csökkenti); k) az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 15. §-ában szabályozott, a tér-

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ség egészére vagy egy-egy részére vonatkozó közös építési szabályzatok és közös településrendezési tervek készítéséhez. (3) A kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása érdekében támogatás nyújtható a) kistérségi területfejlesztési koncepció és program készítéséhez; b) kistérségi fejlesztési programok finanszírozásához (pl. pályázatokhoz szükséges tervdokumentáció készítéséhez, saját erõ biztosításához, szakértõ igénybevételéhez). (4) Támogatás nyújtható a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerûsítése érdekében az önkormányzatok, valamint területi államigazgatási szervek által létrehozott integrált kistérségi ügyintézési, ügyfélszolgálati irodák, megoldások bevezetéséhez és alkalmazásához.

6. § (1) A támogatás a többcélú kistérségi társulás útján történõ — az 5. §-ban szereplõ feladatellátás indításához szükséges egyszeri jellegû — elsõsorban felhalmozási, másodsorban mûködési kiadásának finanszírozására szolgál. A 2004. évi egyszeri jellegû támogatás forrása a további évek költségvetésében elsõsorban e feladatok folyó (mûködési) kiadásaihoz kapcsolódik. (2) A többcélú kistérségi társulás által ellátott feladatok felhalmozási kiadásai közül különösen az alábbiak támogathatóak: a) az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti intézmények korszerûsítése, fejlesztése, egyéb tárgyi feltételek biztosítása (különösen iskolabusz beszerzése, a kötelezõ eszköz- és felszerelésjegyzék, egészségügyi elõírások, élelmiszer-elõállítás követelményeinek a biztosítása, közoktatási intézmény átalakítása más — elsõsorban — szociális célra); b) az 5. § (2) bekezdés b)— e) pontjaiban foglalt szociális, gyermekjóléti, egészségügyi és kulturális feladatokat ellátó intézmények fejlesztése, a szükséges tárgyi feltételek biztosítása; c) az 5. § (2) bekezdés f) és g) pontjaiban foglalt hulladékgazdálkodási feladatok tárgyi feltételeinek biztosítása (különösen az illegális hulladéklerakóhelyek felszámolása, hulladékgyûjtéssel összefüggõ fejlesztések, a szelektív hulladékgyûjtés tárgyi feltételeinek biztosítása, hulladékgazdálkodási tervek készítése); d) a többcélú kistérségi társulás önkormányzatait összekötõ önkormányzati tulajdonú utak, illetve a társult önkormányzatok tulajdonában levõ belterületi utak üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos kiadások (burkolat-, közúti jelzések és úttartozékok fenntartása); e) az 5. § (2) bekezdés i)—k) pontjaiban foglalt feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása;

4161

f) az 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési programok finanszírozása, valamint g) az 5. § (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása. (3) A többcélú kistérségi társulás által ellátott feladatok közös szervezésével összefüggõ mûködési kiadások közül az alábbiak támogathatóak: a) a többcélú kistérségi társulás által beszerzett iskolabusz fenntartásával összefüggõ kiadások; b) az egészségügyi alapellátás keretében biztosított központi ügyelet közös szervezésével összefüggõ mûködési kiadások; c) a könyvtár-ellátási szolgáltató rendszer fenntartásával összefüggõ kiadások; d) az 5. § (2) bekezdés f) és g) pontjaiban foglalt hulladékgazdálkodási feladatok kistérségi ellátásához szükséges szervezet létrehozásának egyszeri kiadása; e) útkezelõi feladatok közös szervezését segítõ szakértõ alkalmazásával, megbízásával összefüggõ mûködési célú kiadások; f) az 5. § (2) bekezdés i)—k) pontjaiban, valamint az 5. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feladatok közös szervezését segítõ szakértõ vagy szervezet alkalmazásával, megbízásával összefüggõ mûködési célú kiadások.

7. § (1) A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás. (2) Egy többcélú kistérségi társulás számára megítélhetõ támogatás összege az 1. § a) pontja esetén nyolcvan millió forintnál kevesebb, százhúsz millió forintnál több nem lehet. E támogatás akkor igényelhetõ, ha a többcélú kistérségi társulásban részt vevõ települési önkormányzatok vállalják és a társulási megállapodásban rögzítik, hogy az 5. § (2) bekezdés a), d) és b) vagy c) pontjai, és az 5. § (3) bekezdés szerinti feladatokat — a pályázati felhívásban meghatározottak szerint — közösen látják el. (3) Egy többcélú kistérségi társulás számára megítélhetõ támogatás összege az 1. § b) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén húsz millió forintnál kevesebb, ötven millió forintnál több nem lehet. E támogatás akkor igényelhetõ, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a) az 1. § ba) pontjában meghatározott feltételek szerinti többcélú kistérségi társulásban részt vevõ települési önkormányzatok vállalják és a társulási megállapodásban rögzítik, hogy az 5. § (2) bekezdésében foglaltak közül legalább három feladatot — a pályázati felhívásban meghatározottak szerint — közösen látnak el. A három feladatból két feladat az 5. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontjai közül választható, további egy feladat az 5. § (2) bekezdésében felsorolt további feladatok közül választható, továbbá

4162

MAGYAR KÖZLÖNY

b) az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat vállalja az 5. § (3) bekezdésében foglalt feladatok közös ellátását. (4) A támogatás szempontjából elõnyben részesül az a többcélú kistérségi társulás, a) amelyben a kistérség települési önkormányzatai minél nagyobb számban vesznek részt; b) amely az 5. §-ban foglalt feladatok közül több feladat közös ellátását vállalja.

2004/47. szám

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatokat — papír alapon és elektronikus úton — a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságaihoz (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani a pályázati felhívásban meghatározott példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszerûségét és — hiányosság észlelése esetén — a pályázót hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétõl számított nyolc napon belül van lehetõség. (3) A pályázatokat az Igazgatóság a Belügyminisztériumnak legkésõbb június 30-áig megküldi.

8. § (1) A 6. § (2) bekezdése szerinti támogatás folyamatban lévõ beruházáshoz nem használható fel.

12. §

(2) A beruházás megkezdése idõpontjának a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés napját, b) építéssel nem járó beruházás (pl. tárgyi eszköz beszerzés, program-, projekt- és pályázati dokumentáció készítés) esetén a szerzõdéskötés idõpontját kell tekinteni.

(1) Amennyiben az R . szerinti kistérségekben az 1. § a) vagy b) pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás nem jön létre és e miatt a 11. § szerinti pályázat benyújtására nem kerül sor, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a kistérség székhely település önkormányzatát 2004. június 15-ig megkeresi, és tájékoztatja a kistérségi területfejlesztési célú pályázat benyújtásának lehetõségérõl.

Pályázati rendszer 9. § (1) A támogatás mértékére, igénylésére, felhasználására, elszámolására vonatkozó részletes szabályokat a 3. § a)—b) pontjaiban meghatározott támogatás tekintetében a belügyminiszter — az érintett miniszterekkel egyeztetett — pályázati felhívásban teszi közzé e rendelet hatálybalépését követõ harminc napon belül. (2) A pályázati felhívás tartalmazza az e rendelet 5. §-a szerinti többcélú kistérségi társulás által ellátandó feladatok szervezésének, megvalósításának elvárt módját, az egyéb szükséges követelmények részletes leírását, az egyes ágazatokhoz tartozó hatékonysági és szakszerûségi feltételeket, valamint a kistérségi fejlesztési projektek támogatásának feltételeit.

10. § A többcélú kistérségi társulásban részt vevõ települési önkormányzatok kötelesek a pályázatukban a pályázati felhívásban elõírt adatok szolgáltatására.

11. § (1) Az 1. § a) és b) pontjai szerinti többcélú kistérségi társulások pályázatainak benyújtási határideje 2004. május 31.

(2) A területfejlesztési célú pályázat az 5. § (3) bekezdése szerinti kistérségi fejlesztési projektek megvalósításához nyújtható be, amennyiben az R. szerinti kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat társulási megállapodásban legalább 3 évre vállalja a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását. (3) A területfejlesztési célú pályázat keretében megítélhetõ támogatás összege kilenc millió forintnál kevesebb és húsz millió forintnál több nem lehet. (4) A pályázatot 2004. július 15-ig — papír alapon és elektronikus úton — az Igazgatósághoz és a Hivatalhoz egyidejûleg kell benyújtani a pályázati felhívásban meghatározott példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszerûségét és — hiányosság észletelése esetén — a pályázót két napon belül hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétõl számított nyolc napon belül van lehetõség. (5) Az Igazgatóság a hiánypótlást követõen legkésõbb 2004. augusztus 3-ig a Belügyminisztériumnak a pályázat valamennyi dokumentációját, a Hivatalnak a hiánypótlás dokumentációját megküldi.

13. § A belügyminiszter a 11—12. §-ban meghatározott pályázatokról — a 12. § szerinti pályázatok esetében a területfejlesztésért felelõs miniszter véleményének figyelembevételével — a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján 2004. augusztus 15-ig dönt.

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Támogatási megállapodás megkötése 14. § (1) A támogatás felhasználásának — a döntés alapját képezõ pályázatban vállalt — feltételeit megállapodásban (a továbbiakban: támogatási megállapodás) rögzíti a belügyminiszter és a 4. § (1) bekezdése szerinti települési önkormányzat.

4163

a) az elidegenítést mûszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé és az abból származó ellenértéket a többcélú kistérségi társulás ugyanazon közszolgáltatás ellátásának fejlesztési szükségleteire fordítja, amelyhez az elidegenítést megelõzõen az értékesített vagyon kapcsolódott, vagy b) az adott közszolgáltatás kistérségi szintû ellátásának megszûnése esetén, amennyiben a támogatással létrehozott vagyon a közszolgáltatási feladatot a továbbiakban ellátó helyi önkormányzat tulajdonába kerül.

(2) A támogatási megállapodás elõkészítését a Belügyminisztérium végzi. (3) A támogatási megállapodásokat a belügyminiszter döntését követõen, az errõl szóló értesítés kézhezvételétõl számított harminc napon belül meg kell kötni. Amennyiben a támogatási megállapodás megkötésére a kedvezményezett mulasztásából a megadott harminc napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. (4) A támogatási megállapodásokat az aláírást követõ három munkanapon belül a Belügyminisztérium a Magyar Államkincstárnak megküldi. (5) A támogatási döntéseket — a támogatási döntést hozó kezdeményezésére — az Önkormányzatok Közlönyében, továbbá a Belügyminisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

15. § A támogatási megállapodásnak — a döntés alapját képezõ pályázatban meghatározott feltételek mellett — tartalmaznia kell a) a támogatás összegét, a támogatás folyósításának ütemezését, a felhasználás részletes feltételeit és követelményeit; b) a Belügyminisztérium, valamint a Hivatal, illetve az általa megbízott szervezet 20. § szerinti ellenõrzési jogosultságának elfogadását; c) a vállalt kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése esetén irányadó jogkövetkezményeket; d) a tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettséget és annak módját; e) a támogatási megállapodásban rögzített célok megvalósulása utáni záró-beszámoló készítési kötelezettséget és annak módját; f) a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket.

17. § (1) A támogatást kamattal növelt összegben vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe, ha a) a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont a beruházás idõtartama alatt vagy az aktiválást követõen — ingatlanvagyon esetében tíz éven, más vagyon esetében öt éven belül — elidegenítik, ide nem értve a 15. §-ban foglaltakat; b) a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelõen használják fel. (2) Amennyiben az adott feladat többcélú kistérségi társulásban történõ ellátása a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti idõtartamon belül megszûnik — kivéve, ha a feladat jogszabály által kerül megszüntetésre —, úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe. (3) Amennyiben a többcélú kistérségi társulásból történõ kilépés eredményeként a többcélú kistérségi társulás a 7. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetén nem felel meg az 1. § ab) pontjában meghatározott feltételeknek, a 7. § (3) bekezdése szerinti támogatás esetén pedig nem felel meg az 1. § ba) pontjában meghatározott feltételeknek, úgy a kilépõ önkormányzat(ok) köteles(ek) a kilépõ önkormányzatra — lakosságszám szerint — jutó támogatásnak megfelelõ összeget kamattal növelten a központi költségvetésnek megfizetni. (4) Az (1)—(3) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség esetén a kamat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (2) bekezdése szerint számított összeg, amelyet a támogatás igénybevétele napjától a visszafizetés napjáig kell felszámítani.

16. §

18. §

A kistérségi feladatellátás érdekében támogatással létrehozott vagyon — az aktiválást követõen — ingatlanvagyon esetében tíz évig, más vagyon esetében öt évig nem idegeníthetõ el, kivéve ha

A 4. § (1) bekezdésében meghatározott települési önkormányzat a támogatás felhasználásáról, a tárgyév december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.

4164

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

A támogatás folyósítása

c) közbensõ helyszíni ellenõrzést kiváltó konkrét ok vizsgálatára.

19. §

(3) A 20. § (3) bekezdése szerinti utólagos ellenõrzésre a záró-elszámolást követõen kerülhet sor, amely kiterjedhet a) az együttmûködés 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti idõtartamának teljesítésére; b) a vállalt kötelezettségek megvalósulására.

A támogatást a támogatási megállapodásban foglaltak szerint — a felhalmozási kiadások esetében teljesítményarányosan, a mûködési kiadások esetében idõarányosan — a Belügyminisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósítja.

Záró rendelkezések Ellenõrzés

22. §

20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(1) A támogatási megállapodásban foglaltak teljesítését a többcélú kistérségi társulások által ellátott közszolgáltatások, közigazgatási ügyintézési feladatok és modellkísérletek támogatása esetén a Belügyminisztérium; a kistérségi fejlesztési projektek támogatása esetében a Hivatal, illetve általa megbízott szervezet, továbbá jogszabályban erre feljogosított szervezet ellenõrzi.

(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter arra, hogy rendeletben szabályozza a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek támogatásának részletes feltételeit.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti települési önkormányzat köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenõrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenõrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenõrzést lehetõvé tenni.

miniszterelnök

(3) Ellenõrzésre a támogatási döntést megelõzõen (elõzetes ellenõrzés), a támogatás felhasználása során (közbensõ ellenõrzés) és a támogatás folyósításának megszûnését követõ tíz naptári éven belül utólagosan is (utóellenõrzés) sor kerülhet.

A Kormány 66/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete

21. § (1) A 20. § (3) bekezdése szerinti elõzetes ellenõrzés a döntés-elõkészítés szakaszában, a döntés meghozatala elõtt történhet, amely kiterjedhet a) a pályázatban szereplõ adatok, b) a vállalt feladatok megalapozottságának vizsgálatára. (2) A 20. § (3) bekezdése szerinti közbensõ ellenõrzés a támogatási megállapodás megkötését követõen a záró-elszámolásig történhet, amely kiterjedhet a) a vállalt kötelezettségek tartalmának támogatási megállapodásban foglaltak szerinti megvalósulására; b) a tájékoztatási kötelezettségek teljesítésének ellenõrzésére, a szolgáltatott adatok hitelességének vizsgálatára;

a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt fejezeti kezelésû elõirányzatok régiók közötti felosztásának elvérõl, a régiók forrásairól, a támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályairól és a közmunkaprogramok támogatási rendjérõl szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás három éves kereteirõl szóló 2003. évi CXVI. számú törvény 64. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a mellékletben felsorolt elõirányzatoknak a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt kereteire.

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A keretek felhasználása vonatkozásában az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vátr.), valamint a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati rendszerben történõ felhasználása összehangolásának rendjérõl szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendeletet is alkalmazni kell. A Vátr. rendelkezései helyett a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépését követõen a R ómai Szerzõdés 87. cikk 1. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

4165

tési programjaiban foglaltak figyelembevételével összevont pályázati felhívásokat is megfogalmazhatnak. (2) A regionális fejlesztési tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívásokat és a pályázatokat elbíráló értékelõ rendszerét — elsõ alkalommal — a megállapodások aláírását követõ 30 napon belül — a regionális fejlesztési tanács elnökének kezdeményezésére — a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõjében, a megyei önkormányzatok hivatalos lapjaiban és legalább egy helyi lapban köteles közzétenni. (3) A pályázati felhívásokban megjelenõ támogatás szempontjából elismerhetõ költségeket, a támogatási adatlapokat — az egyes támogatási elõirányzatok felhasználási szabályairól szóló jogszabályok figyelembevételével — a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal a pályázat-nyilvántartás keretében az érintett tárcákkal egyezteti.

2. § (1) A mellékletben meghatározott elõirányzatok összegének régiók közötti felosztását, az ebbõl finanszírozható célokat és feladatokat — a terület- és régiófejlesztési célelõirányzat és a Projekt Generation Facility II. elõirányzat kivételével — a minisztériumok és regionális fejlesztési tanácsok között megkötött megállapodásokban kell régiónként meghatározni. A megállapodásokat az e rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül kell megkötni. A megállapodásokban a következõket kell rögzíteni: a) a regionális fejlesztési tanács döntési körébe utalt keret összegét, b) a felhasználás céljait, feltételeit, c) a pályázati rendszerben mûködtethetõ keret pályázati felhívásának tartalmi egyeztetését, és a bevont közremûködõ szervezetek körét, d) a támogatási szerzõdések elõkészítésének rendjét, e) a támogatással megvalósult projektek ellenõrzésében a feladat- és hatáskört, f) a keret terhére megvalósítandó egyedi projektek megnevezését és elõirányzatát. (2) A terület- és régiófejlesztési célelõirányzatot és a Projekt Generation Facility II. elõirányzat elkülönített keretét a külön jogszabályban meghatározott elvek szerint kell felosztani. (3) A megállapodásokban szereplõ egyedi projekt esetén az elõirányzatért felelõs tárca gondoskodik a projekt megvalósításáról.

4. § (1) A pályázatokat — törvény eltérõ rendelkezése hiányában — a R egionális Fejlesztési Ügynökségekhez (a továbbiakban: RFÜ) kell benyújtani. a) Az R FÜ a benyújtott pályázatokat a támogatásicélelõirányzatok pályázati rendszerében megjelölt közremûködõ szervezeteknek 3 napon belül megküldi. A közremûködõ szervezetek a támogatási célelõirányzat felhasználási szabályainak megfelelõen gondoskodnak a hiánypótlás beküldésérõl. A pályázatok befogadásától számított 60 napon belül a közremûködõ szervezet a döntés-elõkészítõ anyagot megküldi: aa) az R FÜ-nek, ab) amennyiben a támogatási célelõirányzat döntés elõkészítésébe dekoncentrált hivatal, regionális szintû módszertani központ, tanács vesz részt, úgy ennek a szervezetnek; b) A döntés-elõkészítõ anyag alapján a regionális szakértõi bizottságok vagy az ab) pontban megjelölt szervezetek 30 napon belül a regionális fejlesztési tanácsok elé terjesztik döntési javaslataikat, a regionális fejlesztési tanács dönt a támogatások odaítélésérõl; c) A regionális fejlesztési tanács csak a b) pontban szereplõ döntés-elõkészítõk által támogatásra javasolt pályázatok elfogadásáról dönthet. (2) A döntés-elõkészítések során biztosítani kell az Ámr. 85. § (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

3. §

5. §

(1) A regionális fejlesztési tanácsok a döntési körükbe utalt — pályázati rendszerben felhasználható — támogatási elõirányzatok felhasználási céljai, illetve a régió fejlesz-

A támogatási szerzõdések elõkészítése a megkötött megállapodások alapján az RFÜ feladata, azokat támogatási elõirányzatonként kell megkötni, a szerzõdéseket és

4166

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

azok kötelezõ mellékleteit a regionális fejlesztési tanács elnöke írja alá.

Melléklet a 66/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez

6. §

Kimutatás a regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe decentralizálandó érintett elõirányzatokról

(1) A támogatásokat az egyes elõirányzatok pályázati rendszerében közremûködõ szervezet vagy közvetlenül a tárca folyósítja az Ámr. 90—92. §-ában elõírtak szerint. (2) A támogatott projektek megvalósítását az RFÜ, illetve az elõirányzatok pályázati rendszerének mûködésében közremûködõ szervezetek ellenõrzik. (3) A támogatás folyósítása, a támogatás felhasználásának ellenõrzése, a zárójelentés elkészítése a támogatási elõirányzat felhasználási szabályairól szóló jogszabály rendelkezései alapján történik.

7. § (1) A közmunkaprogramok támogatási rendjérõl szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A pályázatokat országosan a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, régiónként a regionális fejlesztési tanácsok írják ki.’’ (2) Az R . 6. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,e) döntési javaslatot készítenek a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter számára a c) pontban meghatározott szakértõi vélemények, valamint a Regionális Közmunka Fórumon elhangzott vélemények alapján és azt továbbítják a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumba. A regionális fejlesztési tanács által kiírt pályázati felhívásra benyújtott pályázatokról készült döntéselõkészítõ anyagokat a Regionális Fejlesztési Ügynökségeknek kell megküldeni.’’ (3) Az R . 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Az országos közmunkaprogram támogatásáról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a regionális közmunkaprogramról a regionális fejlesztési tanácsok döntenek.’’

8. §

Millió Ft

Fejezet/elõirányzat

Decentra lizált keretek

XI. Belügyminisztérium fejezet Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatása

1 500

XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet Nemzeti közmûvelõdési és könyvtári hálózatfejlesztés

250

XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet Játszótérfejlesztés

310

X. Miniszterelnökség fejezet Terület- és régiófejlesztési célelõirányzat Projekt Generation Facility II. ütem

11 192 1 500

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet Útfenntartási és fejlesztési célelõirányzat

5 348

XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet Környezetvédelmi és Vízügyi célelõirányzat

1 600

XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok

140

XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet Közmunkaprogramok támogatása

800

Összesen

22 640

A Kormány 67/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség szabályozásáról



A Kormány a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-ának (10) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

2004/47. szám


A rendelet hatálya kiterjed a) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszonyban munkavállalót foglalkoztató munkaadóra (a továbbiakban: munkaadó), b) az a) pontban meghatározott munkaadóval munkaviszonyban álló munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló), c) a Foglalkoztatási Hivatalra, illetõleg a szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központra (a továbbiakban: Központ), d) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központra (a továbbiakban: munkaügyi központ), valamint e) az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) által nyilvántartott adatokból adat igénylésére jogosult szervezetekre.

A bejelentési kötelezettség teljesítése és igazolása 2. § (1) A munkaadó a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 57/E. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségét (a továbbiakban: bejelentés) a rendelet mellékletében meghatározott Adatlap kitöltésével, illetõleg az abban meghatározott adatok közlésével a) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok bármely kirendeltségén (a továbbiakban: kirendeltség) személyesen, illetõleg képviselõje útján, b) a Központ ügyfélszolgálatánál, a saját adataihoz történõ hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, tone üzemmódú telefonon, vagy c) a saját adataihoz történõ hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, interneten keresztül, d) a bejelentést tartalmazó levélnek a Központ részére postai úton (tértivevénnyel) vagy kézbesítõ útján történõ eljuttatásával teljesítheti. (2) A munkaadó a bejelentést az (1) bekezdés b)— c) pontjában meghatározott módon akkor teljesítheti, ha rendelkezik a saját adataihoz történõ hozzáférést biztosító kóddal. A kód igénylésének és kiadásának szabályait külön jogszabály állapítja meg. (3) A munkaadónak az elsõ bejelentést követõ bejelentés teljesítésekor a saját adatai közül csupán székhelyét, telephelyét, valamint az adószámát (adószámmal nem rendelkezõ magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jelét) kell közölnie.

4167

(4) A munkaadónak a munkaviszony megszûnésére vonatkozó bejelentés teljesítésekor a munkavállaló adatai közül a munkavállaló TAJ számát kell közölnie. (5) A munkaadónak az azonosító adataiban, vagy a munkavállalónak az Flt. 57/B. § (3) bekezdése A) pontjának a) alpontjában meghatározott személyi adataiban bekövetkezett változásról a változást követõen, a következõ bejelentés teljesítésével egyidejûleg kell tájékoztatnia a Központot. (6) A munkaadó személyében bekövetkezett — az Mt. 85/A. § (1) bekezdésében szabályozott — jogutódlást a bejelentés szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a jogelõd munkáltatóval fennálló munkaviszony megszûnik, és a jogutód munkáltatóval új munkaviszony létesül.

3. § (1) Ha a munkaadó a bejelentést a kirendeltségen teljesíti, a kirendeltség a) felveszi az Flt. 57/B. §-ának (3) bekezdésében meghatározott adatokat, és azokat haladéktalanul, de legkésõbb a következõ munkanapon továbbítja a Nyilvántartás részére, és b) a munkaadó részére igazolást állít ki a bejelentési kötelezettség teljesítésérõl. (2) A bejelentés tone üzemmódú telefonon történõ teljesítése esetén a Központ ügyfélszolgálata a munkaadó által közölt adatokat, valamint a bejelentés pontos idõpontját számítógépen rögzíti és az adatfelvétel regisztrációs számáról a bejelentõt tájékoztatja. A bejelentés interneten történõ teljesítése esetén a számítógépes rendszer visszaigazolást ad. (3) A Központ az adatokat és a bejelentéseket a Nyilvántartás — Flt. 57/B. §-ában szabályozott — központi adatbázisában tárolja. (4) A munkaviszony létesítésének és megszüntetésének nyilvántartásba vételérõl a Központ írásban igazolást állít ki, és azt a bejelentésnek a Központhoz történõ érkezését követõ nyolc napon belül eljuttatja a munkaadó részére. A munkaadó köteles az igazolást a munkaviszony megszûnését követõ három évig megõrizni, és azt a munkaügyi ellenõrzés során bemutatni. (5) A Központ csak azt a bejelentést veszi nyilvántartásba, amely az Flt. 57/B. §-ában, valamint e jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A bejelentési kötelezettségét nem a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelõ módon teljesítõ munkaadó — a Központ vagy a kirendeltség írásbeli felszólítására, annak kézhezvételétõl számított három napon belül — köteles a bejelentési kötelezettségének ismételten eleget tenni. Ha a munkaadó a felszólításnak nem tesz eleget, a Központ vagy a

4168

MAGYAR KÖZLÖNY

kirendeltség a szükséges intézkedések megtétele iránt a munkaügyi ellenõrzést végzõ szervhez fordul. (6) A bejelentés teljesítésének ellenõrzésére, a bejelentés elmulasztásának, vagy nem a jogszabálynak megfelelõ teljesítésének jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény tartalmazza.

4. § A bejelentési kötelezettség teljesítésére, valamint a teljesítés visszaigazolására vonatkozó határidõ számításánál a következõket kell figyelembe venni: a) Napon naptári napot kell érteni. b) A napokban megállapított határidõbe nem számít be az a nap, amelyen a határidõ számítását megalapozó intézkedés, cselekmény történt. c) Az években megállapított határidõ (idõtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdõ napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. d) Ha valamely nyilatkozat megtételére elõírt határidõ utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár le.

A Nyilvántartás adataiból történõ adatigénylés 5. § (1) A munkavállaló a saját adataihoz a) a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kirendeltségen, természetes azonosítóinak (név, anyja neve, születési idõ, hely) igazolásával, b) a központi adatbázisból interneten keresztül, a saját adataihoz történõ hozzáférés céljából rendelkezésére bocsátott kód alkalmazásával, vagy c) tone üzemmódú telefonon, az azonosító kódból képzett töredékes azonosító kód alkalmazásával, továbbá a d) a Központtól, írásban, postai úton férhet hozzá, és kérhet azokról tájékoztatást. (2) A munkaadó, illetõleg képviselõje a munkaadóra vonatkozó, az Flt. 57/B. § (3) bekezdésének B) pontjában meghatározott adatokhoz a) a munkaügyi központ — székhelye (telephelye) szerint illetékes — kirendeltségén, azonosítóinak (név, adószám, adószámmal nem rendelkezõ magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jel), valamint a képviselõ a képviselõi jogosultságának igazolásával, b) központi adatbázisból interneten keresztül, a saját adataihoz történõ hozzáférés céljából rendelkezésére bocsátott kód alkalmazásával, vagy

2004/47. szám

c) tone üzemmódú telefonon, az azonosító kódból képzett töredékes azonosító kód alkalmazásával, továbbá d) a Központtól, írásban, postai úton férhet hozzá, és kérhet azokról tájékoztatást. (3) A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 2. §-ában meghatározott munkaügyi ellenõrzést végzõ személy a Nyilvántartás adatairól — az ellenõrzési tevékenysége keretében — a) a Központtól írásban, b) a Központ ügyfélszolgálatától hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, tone üzemmódú telefon, vagy c) hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, interneten keresztül kérhet tájékoztatást. (4) A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal, valamint a munkaügyi központok a munkanélküli ellátásra való jogosultság, valamint az Flt.-ben és végrehajtási szabályaiban meghatározott támogatások feltételeinek ellenõrzése céljából a Nyilvántartás adatait az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számítógépes rendszerén keresztül ismerhetik meg. Az adatokhoz történõ hozzáférés feltételeit a számítógépes feldolgozásra kialakított belsõ eljárás, továbbá a Foglalkoztatási Hivatal, valamint a munkaügyi központ adatvédelmi szabályzata határozza meg. (5) A Központ a Nyilvántartásból történõ adatigénylésekrõl nyilvántartást vezet. A Központ az érintettet — kérelmére — írásban tájékoztatja az adatait érintõ adatigénylésekrõl.

6. § Ha a bejelentés, valamint az adatokhoz történõ hozzáférés, illetõleg a saját adatokról történõ tájékoztatás kérése e jogszabályban foglaltaknak megfelelõen tone üzemmódú telefon felhasználásával történik, a Központ ügyfélszolgálata arról hangfelvételt készít, amelynek tényérõl a telefonkapcsolat kezdetén tájékoztatást ad. Ha a Központ ügyfélszolgálatával telefonkapcsolatban álló személy a tájékoztatást követõen nem szakítja meg a telefonkapcsolatot, úgy kell tekinteni, hogy a hangfelvétel készítéséhez hozzájárul. A Központ a hangfelvételt a nyilvántartásba vételrõl szóló igazolás kiadását, illetõleg a tájékoztatást kérést követõ 15 napon át õrzi meg, azt követõen törlésre kerül.

7. § Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4169

Melléklet a 67/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez Adatlap az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba történõ bejelentésekhez I. Munkaadóra vonatkozó adatok Adószám/adóazonosító jel: Megnevezés*: .............................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................

Székhely címe:

A munkavállalót foglalkoztató telephely címe:

..........................................................................................

II. Munkavállalóra vonatkozó adatok TAJ szám: Név*: ............................................................................................................................................................................................. Születéskori név*: ....................................................................................................................................................................... Neme*: férfi / nõ

Anyja neve*: ..........................................................................................................................................

Születési helye*: Születés dátuma*: ................................................................................ Állampolgársága* (Kérjük csak egyet tüntessen fel.): ............................................................................... Iskolai végzettség*:

kód:

**

(0 — általános iskola 0—7. osztály, 1 — általános iskola, 2 — szakmunkásképzõ iskola, 3 — szakiskola, 4 — szakközépiskola, 5 — technikum, 6 — gimnázium, 7 — középiskolát meghaladó szakképzettség, 8 — fõiskola, 9 — egyetem)

Szakképzettség megnevezése*: (Kérjük vegye figyelembe a Kitöltési Útmutatóban elhelyezett Képzési jegyzéket.) ..... ........................................................................................................................................................... Kód: **

III. Munkaviszonyra vonatkozó adatok Munkaviszony kezdete*: Munkaviszony vége: Munkaidõ hossza*: Heti munkaidõ hossza*: Személyi alapbér összege*:

teljes munkaidõ / részmunkaidõ óra , fajtája*: órabér / havibér

Dátum:

.......................................................... aláírás P. H.

A *-gal jelölt sorokat csak a munkaviszony kezdetének bejelentésekor kell kitölteni! A **-gal jelölt kódot a Nyilvántartó Központ tölti ki, kérjük üresen hagyni!

4170

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 68/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a postai szolgáltatók piacra lépésének feltételeirõl

2004/47. szám

lalkozó az irányító tevékenységét teljes munkaidõben végzi, és a) felsõfokú postai vagy logisztikai szakirányú végzettséggel, vagy b) más felsõfokú végzettséggel és legalább 3 éves postai vagy logisztikai szakirányú gyakorlattal rendelkezik.

A Kormány a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 53. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) az engedély alapján (a továbbiakban: engedélyes szolgáltató) vagy bejelentés alapján postai szolgáltatást nyújtókra; b) azokra, akik a Magyar Köztársaság területén a Pt.ben meghatározott postai szolgáltatást vagy postai közvetítõi tevékenységet (a továbbiakban együtt: postai szolgáltatás) kívánnak végezni; c) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság). (2) E rendelet hatálya nem terjed ki — a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével — a Pt. 50. §-ában kijelölt egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó tevékenységére.

2. § (1) Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki postai szolgáltatást kíván engedély alapján vagy bejelentés alapján (a továbbiakban: engedélyt kérõ, illetve bejelentõ) nyújtani, ezt a szándékát a hírközlési hatósághoz az 1. számú melléklet szerinti szolgáltatási engedély iránti kérelem, vagy a 2. számú melléklet szerinti bejelentés benyújtásával kezdeményezheti. (2) Postai szolgáltatás ellátásához a postai irányítószámok rendszerét valamennyi postai szolgáltató és postai közvetítõ tevékenységet végzõ (a rendelet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: postai szolgáltató) külön engedély nélkül használhatja.

Az engedély alapján nyújtható postai szolgáltatások személyi feltételei 3. § (1) Az engedélyt kérõ szakmailag alkalmas, ha az engedélyt kérõ szervezet vezetõje, illetve az egyéni vál-

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakirányú gyakorlat teljesítéséhez az ott meghatározott tevékenység teljes munkaidõben történõ végzése szükséges. (3) Az engedélyt kérõ szakmailag nem alkalmas, ha az engedélyt kérõ szervezet vezetõje, illetve az egyéni vállalkozó az engedélyezési eljárás megindítását megelõzõ 3 éven belül legalább 1 évig olyan postai szolgáltatónál volt vezetõ, amelynek az engedélyét a hírközlési hatóság viszszavonta és a helyzet kialakulásában a vezetõ, illetve az egyéni vállalkozó személyes felelõsségét jogerõs bírósági határozat megállapította. (4) Az engedélyt kérõ teljesítõképessége nem biztosított, ha a) ellene csõd-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban, vagy végelszámolás alatt áll; b) egy évnél régebben lejárt vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása van, illetve a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelezõ az adósság késõbbi idõpontban történõ megfizetéséhez írásban hozzájárult; c) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 23. §-ában foglaltakon túlmenõen, az engedélyt kérõ szervezet vezetõ tisztségviselõje, illetve szakmai tevékenységéért felelõs vezetõ állású munkavállalója (a továbbiakban együtt: vezetõ), továbbá az egyéni vállalkozó, az engedélyezési eljárást megelõzõ 3 éven belül legalább 1 évig vezetõ volt olyan gazdálkodó szervezetnél, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerõsen megállapította és felszámolását elrendelte. (5) Az engedélyes szolgáltató postai tevékenységének szakmai irányításáért felelõs vezetõ elhalálozása vagy cselekvõképességének elvesztése esetén, a hírközlési hatóság egyidejû értesítése mellett, a változástól számított további 3 hónapig mûködhet a tevékenység irányításáért felelõs vezetõ vagy a szakmai tevékenységért felelõs vezetõ állású munkavállaló nélkül. A hírközlési hatóság — az engedélyes szolgáltató kérelmére — ezt a határidõt további 2 hónappal meghosszabbíthatja. Az engedélyes szolgáltató a határidõ lejártáig — a hírközlési hatóság külön elõzetes felszólítása nélkül — köteles igazolni a szakmai alkalmassági követelmények teljesülését.

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az engedély alapján nyújtható postai szolgáltatások tárgyi feltételei 4. § (1) Az engedélyt kérõnek az 1. számú melléklet szerinti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a) milyen tárgyi feltételek állnak rendelkezésére, és b) a rendelkezésére álló tárgyi feltételek segítségével el tudja-e látni a postai szolgáltatást, valamint vállalni tudja-e az azzal járó kötelezettségeket. (2) A postai szolgáltatás nyújtásához szükséges vagyoni biztosíték megfelelõ, ha az engedélyt kérõ igazolja, hogy a postai szolgáltatási szerzõdés megszegésével általa az igénybevevõknek esetlegesen okozott anyagi kár fedezetére pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letéttel, bankgaranciával vagy felelõsségbiztosítással rendelkezik. (3) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerzõdést legalább 1 évi idõtartamra kell megkötni. A szerzõdésben ki kell kötni, hogy a pénzintézet, illetve a biztosítóintézet a szerzõdés megszûnésérõl a hírközlési hatóságot — legkésõbb a szerzõdés megszûnésétõl számított — 8 napon belül értesíti. A postai szolgáltató a hírközlési hatóság — külön elõzetes felszólítása nélkül — legkésõbb a szerzõdés lejártának napján köteles igazolni, hogy a szerzõdést meghosszabbította, vagy más pénzügyi, illetve biztosító intézménnyel új szerzõdést kötött. (4) Az engedélyes postai szolgáltató köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot — amennyiben a postai szolgáltatást tovább folytatja — haladéktalanul, de legkésõbb a felhasználástól számított 30 napon belül pótolni. (5) A szükséges vagyoni biztosíték összege nem lehet kevesebb, mint a szolgáltató szolgáltatási engedély alapján nyújtott postai szolgáltatásaiból kimutatható megelõzõ évi nettó árbevételének egy ezreléke. Ha ez nem állapítható meg, akkor a szolgáltatásnyújtás területétõl függõen a vagyoni biztosíték összege legalább a) településenként 250 ezer forint, legfeljebb 3 millió forint, amennyiben a szolgáltató a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott közigazgatási területen, b) Pest megye kivételével megyénként 3 millió forint, legfeljebb 35 millió forint, amennyiben a szolgáltató a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott közigazgatási területen, c) Pest megye és még egy megye után együttesen 8 millió forint, további megyénként 3 millió forint, összesen legfeljebb 35 millió forint, amennyiben a szolgáltató a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott közigazgatási területen, d) Budapest és — Pest megye kivételével — legalább két megye után együttesen 16 millió forint, további me-

4171

gyénként 3 millió forint, de összesen, legfeljebb 35 millió forint, amennyiben a szolgáltató a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott közigazgatási területen, e) az ország egész területe után 35 millió forint, amennyiben a szolgáltató a 6. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közigazgatási területen kíván postai szolgáltatást nyújtani.

A személyi és tárgyi feltételek teljesítésének, valamint rendelkezésre állásának igazolása 5. § A személyi és tárgyi feltételek teljesítésének igazolása érdekében a szolgáltatási engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a) az engedélyt kérõ teljesítõképessége tekintetében: aa) a 3. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltakra vonatkozó szolgáltatói nyilatkozatot, ab) a köztartozást nyilvántartó hatóság 60 napnál nem régebben kiállított igazolását a 3. § (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak vonatkozásában, illetve az adósság késõbbi idõpontban történõ megfizetésére vonatkozó hatósági hozzájárulás eredeti vagy hitelesített másolati példányát, ac) a 3. § (4) bekezdésének c) pontjában foglaltakra vonatkozó szolgáltatói nyilatkozatot; b) az engedélyt kérõ szakmai alkalmassága tekintetében: ba) a 3. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozó szolgáltatói nyilatkozatot, bb) az iskolai végzettséget igazoló okiratok — külföldi végzettség esetén a honosított okirat — eredeti vagy hitelesített másolati példányát, bc) szükség esetén a szakmai gyakorlat teljesítettsége tekintetében szolgáltatói nyilatkozatot, amelyben fel kell tüntetni azt a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaságot, egyéni vállalkozót, amelynél a postai tevékenység szakmai irányításáért felelõs vezetõ állású munkavállalója (illetve vezetõ tisztségviselõje), vagy az egyéni vállalkozó a postai szakirányú vagy logisztikai szakmai gyakorlatát szerezte, a gyakorlat megszerzése idõszakának feltüntetésével; c) az engedélyt kérõ szervezet vezetõje vagy az egyéni vállalkozó büntetlen elõéletének igazolása érdekében, 1 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti vagy hitelesített másolati példányát; d) a Pt. 9. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tárgyi feltételek — a postai küldemények felvételéhez, feldolgozásához, továbbításához és kézbesítéséhez szükséges és alkalmas ingatlanok, helyiségek, gépjármûpark és mûszaki

4172

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

berendezés — rendelkezésre állása és megfelelõsége tekintetében szolgáltatói nyilatkozatot; e) a vagyoni biztosíték megfelelõsége tekintetében: ea) az engedélyt kérõ és a pénzintézet vagy biztosítóintézet között kötött szerzõdés eredeti vagy hitelesített másolati példányát, eb) felelõsségbiztosítás esetén az elsõ biztosítási díj befizetését igazoló átutalási megbízás szelvényének eredeti vagy hitelesített másolati példányát; f) a titkos információgyûjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetekkel való együttmûködés teljesítésére vonatkozó szolgáltatói nyilatkozatot.

c) a postai szolgáltató címét (székhelyét); d) a postai szolgáltató statisztikai számjelét (azonosítóját); e) a postai szolgáltatás(ok) megnevezését és azok Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolását; f) a postai szolgáltatás ellátásának közigazgatási területét.

A postai szolgáltatás engedélyezése

(4) A szolgáltatási engedély a) a hírközlési hatóság által történõ visszavonásig, b) a postai szolgáltatás nyújtása megszüntetésérõl szóló bejelentésben — a Pt. 12. §-a (2) bekezdésének figyelembevételével — meghatározott idõpontig, c) a postai szolgáltató jogutód nélküli megszûnéséig

6. § (1) Szolgáltatási engedély — az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó, de nem fenntartott egy vagy több — postai szolgáltatásnak az alábbi közigazgatási területek valamelyikén történõ nyújtására kérhetõ: a) város kivételével egy vagy több település; b) Pest megye kivételével legalább egy megye; c) Pest megye és legalább egy megye; d) Budapest és — Pest megye kivételével — legalább két megye együttesen; e) az egész ország. (2) Az engedélyezési eljárás során a hírközlési hatóság dönt a kérelemrõl és az engedélyt kérõ általános szerzõdési feltételeinek jóváhagyásáról. (3) A hírközlési hatóság a kérelemhez mellékelt általános szerzõdési feltételeket abban az esetben hagyja jóvá, ha a) az a jogszabályoknak és nemzetközi megállapodásoknak megfelel; b) az igénybevevõ számára egyértelmû, átlátható; c) a postai szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó különszolgáltatások egymással összehasonlíthatóak a jogszabályban elõírt és a szolgáltató által vállalt minõségi követelmények vonatkozásában; d) tartalmazza a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmi elemeket.

A szolgáltatási engedély 7. § (1) A szolgáltatási engedélyben fel kell tüntetni: a) a postai szolgáltató nevét (cégnevét); b) a vállalkozás cégjegyzékszámát vagy az egyéni vállalkozó vállalkozói engedélyének számát;

(2) A postai szolgáltató a szolgáltatási engedélyt vagy annak másolati példányát, a jóváhagyott általános szerzõdési feltételeivel együtt, köteles valamennyi szolgáltató helyén kifüggeszteni. (3) A szolgáltatási engedély nem ruházható át és nem engedményezhetõ.

érvényes.

A postai szolgáltatás bejelentése 8. § (1) A bejelentõ 2. számú melléklet szerinti bejelentésének tartalmaznia kell a Pt. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a Pt. 9. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a Pt. 9. §-a (8) bekezdésének e) pontjában meghatározott adatokat. (2) A bejelentéshez mellékelni kell a Pt. 9. §-a (8) bekezdésének a)—d) pontjaiban meghatározott okiratokat, valamint az e rendelet 5. §-ának f) pontja szerinti nyilatkozatot.

A postai szolgáltatók és szolgáltatások nyilvántartása 9. § (1) A postai szolgáltatókról, valamint az általuk nyújtott postai szolgáltatásokról — a Pt. 8. §-ának (4) bekezdése értelmében a hírközlési hatóság által — vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a postai szolgáltató nevét (cégnevét), címét (székhelyét); b) a vállalkozás cégjegyzékszámát, illetve külön jogszabályban meghatározott más hivatalos nyilvántartási vagy azonosítószámát;

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) a postai szolgáltató statisztikai számjelét (azonosítóját); d) a postai szolgáltatás Pt. szerinti megnevezését, és annak a Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolását; e) a postai szolgáltatás ellátásának közigazgatási területét; f) annak a központi ügyfélszolgálatnak az elérhetõségét (pl. cím, telefonszám, e-mail, Internet honlap), ahol az igénybevevõk a postai szolgáltatónál a postai szolgáltatásokkal kapcsolatosan érdeklõdhetnek, illetve ahol panaszukat vagy kártérítési igényüket bejelenthetik. (2) A szolgáltatási engedély iránti kérelemben, a bejelentésben, valamint azok mellékleteiben, illetve a személyi és tárgyi feltételek igazolásául benyújtott dokumentumokban és nyilatkozatokban foglalt adatokban bekövetkezett változást a postai szolgáltató köteles 30 napon belül írásban a hírközlési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben hivatkozni kell a szolgáltatási engedélyre vagy a korábbi bejelentésre, és csak a változások tekintetében kell adatot közölni, nyilatkozatot tenni, illetve dokumentumokat csatolni. (3) A hírközlési hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban feltüntetett adatokat Internet honlapján közzéteszi.

4173

f) a jogutód — jogutódlás esetén — nem felel meg a feltételeknek; g) jogerõs bírósági határozat erre kötelezi; h) a szolgáltató megszûnik. (2) Az (1) bekezdés a)— f) pontjában meghatározott esetekben a postai szolgáltató engedélye csak abban az esetben vonható vissza, illetve a szolgáltató nyilvántartásból csak abban az esetben törölhetõ, ha a postai szolgáltató a jogsértések megszüntetése érdekében meghozott jogerõs határozat ellenére a jogsértõ állapotot 30 napon belül nem szüntette meg. (3) Az a postai szolgáltató, — illetve jogutódja — akinek szolgáltatási engedélyét a hírközlési hatóság visszavonta, illetve akit a nyilvántartásból törölt, az engedély visszavonásától, illetve a nyilvántartásból történt törléstõl számított 6 hónapon belül újabb szolgáltatási engedély iránti kérelmet nem nyújthat be, és postai szolgáltatás ellátása céljából bejelentést nem tehet.

Záró rendelkezések 11. §

10. § (1) A hírközlési hatóság a szolgáltatási engedélyt viszszavonja, illetve a postai szolgáltatót a nyilvántartásból törli, ha a) ellenõrzése során megállapította, hogy a postai szolgáltató a postai piacra vonatkozó súlyos jogszabálysértést követett el, illetve a szolgáltatási engedélyben vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérõen nyújtja szolgáltatását; b) ellenõrzése során megállapította, hogy a postai szolgáltató az ellenõrzés idõpontjában a Pt.-ben vagy az e rendeletben meghatározott feltételek alapján az engedélyre vagy a bejelentés nyilvántartásba vételére nem lenne jogosult; c) a postai szolgáltatás minõsége a külön jogszabályban meghatározott követelményektõl lényeges tartalmi elemeiben eltér; d) a postai szolgáltató az általános szerzõdési feltételeiben foglaltaktól jogellenesen és lényegesen eltérõ gyakorlatot folytat; e) a Pt. 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt körülmények fennállnak és a szolgáltató más szolgáltatást nem nyújt;

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a postáról szóló 2003. évi CI. törvénnyel együtt, az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belsõ piacának fejlesztésére vonatkozó szabályokról és a szolgáltatások minõségének javítására vonatkozó közös szabályokról; b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/39/EK irányelve a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történõ módosításáról.


4174

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

1. számú melléklet a 68/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez Illetékbélyeg helye SZOLGÁLTATÁSIENGEDÉLYIRÁNTIKÉRELEM a postai szolgáltatók piacra lépésének feltételeirõl szóló 68/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján 1. Az engedélyt kérõre vonatkozó adatok [lásd a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 9. §-ának (7) bekezdése] a) Az engedélyt kérõ neve és címe Név (cégnév): ............................................................................................................................................................................... Cím: .............................................................................................................................................................................................. Székhely: ...................................................................................................................................................................................... Telefon: ........................................................................................................................................................................................ Telefax: ......................................................................................................................................................................................... Cégjegyzékszám (vállalkozói engedély száma): ..................................................................................................................... Statisztikai számjel (azonosító): ............................................................................................................................................... Vezetõ tisztségviselõ neve, személyes azonosító adatai (születési hely és idõ, anyja neve): ........................................... ......................................................................................................................................................................................................... A postai tevékenység szakmai irányításáért felelõs vezetõ állású munkavállaló (illetve tisztségviselõ) neve, személyes azonosító adatai (születési hely és idõ, anyja neve): .............................................................................................................. ......................................................................................................................................................................................................... b) Az általános képviseleti joggal felruházott személy neve és címe (ha van ilyen felelõs személy) Név: ............................................................................................................................................................................................... Cím: .............................................................................................................................................................................................. Székhely: ...................................................................................................................................................................................... Telefon: ........................................................................................................................................................................................ E-mail: .......................................................................................................................................................................................... c) Az engedélyt kérõ központi ügyfélszolgálatának címe és elérhetõsége Cím: .............................................................................................................................................................................................. Telefon: ........................................................................................................................................................................................ E-mail: .......................................................................................................................................................................................... Internet honlap: .......................................................................................................................................................................... d) A hírközlési hatósággal való kapcsolattartásra az engedélyt kérõ által kijelölt személy adatai Beosztás: ...................................................................................................................................................................................... Cím: .............................................................................................................................................................................................. Telefon: ........................................................................................................................................................................................ E-mail: ..........................................................................................................................................................................................

2. A postai szolgáltatásra vonatkozó adatok [lásd Pt. 9. §-ának (7) bekezdése] a) A postai szolgáltatás általános adatai A postai szolgáltatás megnevezése: ......................................................................................................................................... a Pt. ………… szakaszának …………………… bekezdése/pontja alapján Besorolás a Szolgáltatások Jegyzéke alapján: SZ J ................................................................................................................ A postai szolgáltatás beindításának tervezett idõpontja: .....................................................................................................

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4175

b) A postai szolgáltatás rövid leírása, minõségi paraméterek: ........................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... c) A postai szolgáltatás ellátásának közigazgatási területe: ............................................................................................... .........................................................................................................................................................................................................

3. A szolgáltatási engedély iránti kérelemhez csatolt mellékletek: a) aa) az engedélyt kérõ cégkivonata [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének a) pontja], vagy ab) a vállalkozói igazolvány [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének a) pontja], vagy ac) cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy esetén a jogi személy létesítésérõl szóló jogszabály, határozat vagy okirat hitelesített másolata, és ha a cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez van kötve, a nyilvántartásba vételt igazoló okirat másolata [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének b) pontja] b) az engedélyt kérõ általános szerzõdési feltételei [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének c) pontja]: ................................ ......................................................................................................................................................................................................... c) az engedélyt kérõ azonosítására alkalmas dátumnyomat, illetve bérmentesítési lenyomat, jelzés, módszer mintája [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének d) pontja]: ...................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... d) az engedélyt kérõ teljesítõképességét igazoló dokumentumok [lásd a Korm. rendelet (a továbbiakban: R endelet) 5. §-ának a) pontját]: .......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... e) az engedélyt kérõ szakmai alkalmasságát igazoló dokumentumok [lásd R endelet 5. §-ának b) pontja]: ............... ......................................................................................................................................................................................................... f) az engedélyt kérõ, illetve az engedélyt kérõ vezetõje, a postai szakmai tevékenységért felelõs vezetõállású munkavállalója, illetve az egyéni vállalkozó hatósági erkölcsi bizonyítványa [lásd Rendelet 5. §-ának c) pontja]: ................ ......................................................................................................................................................................................................... g) a postai szolgáltatás ellátásához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állását és megfelelõségét igazoló nyilatkozat [lásd R endelet 5. §-ának d) pontja]: ......................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... h) a postai szolgáltatás ellátásához szükséges vagyoni biztosíték rendelkezésre állását igazoló dokumentumok [lásd R endelet 5. §-ának e) pontja]: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... i) a titkos információgyûjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetekkel való együttmûködés teljesítésére vonatkozó nyilatkozat [lásd R endelet 5. §-ának f) pontja]: ................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... Kijelentem, hogy a szolgáltatási engedély iránti kérelmében foglalt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ........................................................

............................................... cégszerû aláírás

4176

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

2. számú melléklet a 68/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez Illetékbélyeg helye BEJELENTÉS a postai szolgáltatók piacra lépésének feltételeirõl szóló 68/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján 1. A bejelentõre, illetve a postai szolgáltatóra vonatkozó adatok [lásd a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 10. §-ának (2) bekezdése] a) A bejelentõ, illetve a postai szolgáltató neve és címe Név (cégnév): ............................................................................................................................................................................... Cím: .............................................................................................................................................................................................. Székhely: ...................................................................................................................................................................................... Telefon: ........................................................................................................................................................................................ Telefax: ......................................................................................................................................................................................... Statisztikai számjel (azonosító): ............................................................................................................................................... Cégjegyzékszám (vállalkozói engedély száma): ..................................................................................................................... Vezetõ tisztségviselõ neve, személyes azonosító adatai (születési hely és idõ, anyja neve): ........................................... ......................................................................................................................................................................................................... A postai tevékenység szakmai irányításáért felelõs vezetõ állású munkavállaló (illetve tisztségviselõ) neve, személyes azonosító adatai (születési hely és idõ, anyja neve): .............................................................................................................. b) Az általános képviseleti joggal felruházott személy neve és címe (ha van ilyen felelõs személy) Név: ............................................................................................................................................................................................... Cím: .............................................................................................................................................................................................. Székhely: ...................................................................................................................................................................................... Telefon: ........................................................................................................................................................................................ E-mail: .......................................................................................................................................................................................... c) A bejelentõ, illetve a postai szolgáltató központi ügyfélszolgálatának címe és elérhetõsége Cím: .............................................................................................................................................................................................. Telefon: ........................................................................................................................................................................................ E-mail: .......................................................................................................................................................................................... Internet honlap: .......................................................................................................................................................................... d) A hírközlési hatósággal való kapcsolattartásra a bejelentõ által kijelölt személy adatai Név: ............................................................................................................................................................................................... Beosztás: ...................................................................................................................................................................................... Cím: .............................................................................................................................................................................................. Telefon: ........................................................................................................................................................................................ E-mail: ..........................................................................................................................................................................................

2. A postai szolgáltatásra vonatkozó adatok (lásd Pt. 10. §-ának (2) bekezdése) a) A postai szolgáltatás általános adatai A postai szolgáltatás megnevezése: ......................................................................................................................................... a Pt. .......... szakaszának .......... bekezdése/pontja alapján és statisztikai jelzõszáma: ..................................................

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4177

Besorolás a Szolgáltatások Jegyzéke alapján: Futárposta-szolgáltatás (SZ J 64.12.) Gyorsposta-szolgáltatás (SZ J 64.12.) Integrált postai szolgáltatás (SZ J 64.12.) Dokumentumcsere szolgáltatás (SZ J 64.12.) Postai közvetítõ tevékenység (SZ J 64.12.) A postai szolgáltatás beindításának tervezett idõpontja: ..................................................................................................... b) A postai szolgáltatás rövid leírása, minõségi paraméterek: ........................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... c) A postai szolgáltató ellátásának közigazgatási területe: ................................................................................................. .........................................................................................................................................................................................................

3. A bejelentéshez csatolt mellékletek: a) aa) a bejelentõ, illetve a postai szolgáltató cégkivonata [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének a) pontja], vagy ab) a vállalkozói igazolvány [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének a) pontja], vagy ac) cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy esetén a jogi személy létesítésérõl szóló jogszabály, határozat vagy okirat hitelesített másolata, és ha a cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez van kötve, a nyilvántartásba vételt igazoló okirat másolata [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének b) pontja] b) a bejelentõ, illetve a postai szolgáltató általános szerzõdési feltételei [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének c) pontja]: ......................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... c)* a bejelentõ, illetve a postai szolgáltató azonosítására alkalmas dátumnyomat, illetve bérmentesítési lenyomat, jelzés, módszer mintája [lásd Pt. 9. §-a (8) bekezdésének d) pontja]: ................................................................................ ......................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... d) a titkos információgyûjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetekkel való együttmûködés teljesítésére vonatkozó nyilatkozat [lásd a Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdését]: ........................................................ ......................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................................................

Kijelentem, hogy a bejelentésben foglalt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ..................................................................

............................................... cégszerû aláírás

* A postai közvetítõnek nem kell csatolnia.

4178

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

3. számú melléklet a 68/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez A postai szolgáltatók általános szerzõdési feltételeinek kötelezõ tartalmi elemei 1. A szolgáltató neve (cégneve), székhelyének és telephelyeinek címe, egyéb szükséges azonosítója — A központi ügyfélszolgálat/ügyfélszolgálatai címe, telefonszáma, e-mail címe, nyitva tartási ideje — Felügyeleti szervek megnevezése és címük, telefonszámuk, e-mail címük 2. Az általános szerzõdési feltételek célja, területi, idõbeli hatálya 3. A szolgáltató által szolgáltatási engedély/kijelölés alapján nyújtott belföldi és nemzetközi postai szolgáltatások meghatározása, az igénybevétel módjai és feltételei minden szolgáltatásra vonatkozóan — A postai szolgáltatás meghatározása — A postai küldemény méret- és tömeghatára — Csomagolás, lezárás, címzés — Igénybe vehetõ különszolgáltatások — A postai küldemény felvétele — A bérmentesítés módjai — Kézbesítés, a feladó utólagos rendelkezései — A szolgáltató felelõsségi köre és mértéke — Kézbesíthetetlen postai küldemények kezelése, után- és visszaküldés — Tudakozódás, panaszok intézése — Díjvisszatérítés és kártérítés — Megfelelõségi követelmények, eljárás a minõségi követelmények hibás teljesítése esetén, minõségi kifogások rendezésének módja 4. A szolgáltató által bejelentés alapján nyújtott belföldi és nemzetközi postai szolgáltatások meghatározása, az igénybevétel módjai és feltételei minden szolgáltatásra vonatkozóan — A postai szolgáltatás meghatározása — A postai küldemény méret- és tömeghatára — Csomagolás, lezárás, címzés — Igénybe vehetõ különszolgáltatások — A postai küldemény felvétele — A bérmentesítés módjai — Kézbesítés, a feladó utólagos rendelkezései — A szolgáltató felelõsségi köre és mértéke — Kézbesíthetetlen postai küldemények kezelése, után- és visszaküldés — Tudakozódás, panaszok intézése — Díjvisszatérítés és kártérítés — Megfelelõségi követelmények, eljárás a minõségi követelmények hibás teljesítése esetén, minõségi kifogások rendelkezésének módja 5. A postai szállításból kizárt tárgyak köre 6. A postai kezelésben feltételesen továbbítható tárgyak köre, továbbítási feltételeik 7. A szolgáltatás esetleges korlátozása és szüneteltetése 8. A postai szolgáltatások díjai — A postai szolgáltatások díjai — A postai különszolgáltatások díjai — Kedvezmények igénybevételének lehetõségei és mértékei — Alkalmazható bérmentesítési lehetõségek és azok módjai 9. Az igénybevétel egyéb tudnivalói — A postai szolgáltatások igénybevételéhez használt ûrlapok, mint az igénybevevõvel kötendõ szerzõdések formai keretei — Kitöltési útmutatók — Nemzetközi postaforgalomra vonatkozó információk — Egyéb, az igénybevevõket érintõ tájékoztatók (különösen az állandó postai szolgáltató helyek nyitvatartási ideje) — Az általános szerzõdési feltételek közzététele, az igénybevevõk tájékoztatása

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 69/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

4179

Melléklet a 69/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelethez] A közpénzek felhasználása feletti felügyelettel kapcsolatos feladatkör

1. § (1) A Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 3. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A miniszter) ,,f) ellátja a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal felügyeletét;’’ (2) Az R . 3. §-a a következõ új j) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi j) pontjának jelölése k) pontra változik: (A miniszter) ,,j) szakterületén gondoskodik a társadalmi bûnmegelõzéssel összefüggõ feladatok ellátásáról;’’

2. § Az R . 4. § (1) bekezdés j) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: (A miniszter — a Hivatal meghatározott feladattal megbízott politikai és címzetes államtitkárai közremûködésével — ellátja — ,,j) a közpénzek felhasználásának felügyelete,’’ (területén jelentkezõ kormányzati teendõket)

3. § Az R . 5. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba.


I. A miniszter a közpénzek felhasználásának felügyeletével összefüggõ feladatait az e feladatok ellátásával megbízott politikai államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) közremûködésével látja el.

II. A miniszter a közpénzek, a közvagyon átlátható és hatékony felhasználásának, valamint az államháztartás pénzügyi és ellenõrzési rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos kormányzati célkitûzések megvalósulása, valamint a közélet tisztaságát veszélyeztetõ cselekmények, tendenciák, az állami vagyont megkárosító, a költségvetési források elköltését kedvezõtlenül befolyásoló cselekmények, tevékenységek, jelenségek, visszásságok feltárásának, megszüntetésének elõsegítése érdekében, a közpénzek felhasználásának felügyeletével kapcsolatos feladatkörében a) figyelemmel kíséri a közpénzek felhasználására irányuló döntéseket és intézkedéseket; b) javaslatot tesz az arra feljogosított szerveknek és hatóságoknak a szükséges vizsgálatok, intézkedések megtételére, eljárások kezdeményezésére, lefolytatására; c) elemzi, összegzi és értékeli az irányítása, felügyelete alá tartozó és más szervek nyilvános jelentéseit, megállapításait, a vizsgálatok során kapott információkat és egyéb adatokat; d) feltárja, elemzi azokat az okokat és körülményeket, jogszabályi és államigazgatási strukturális tényezõket, valamint az ezekhez kapcsolódó felelõsségi viszonyokat, amelyek a közélet tisztaságát veszélyeztetõ jelenséget elõidézték vagy lehetõvé tették, illetve a jövõben ezt eredményezhetik; e) az illetékes miniszterek bevonásával korrupcióellenes cselekvési programot dolgoz ki; f) a korrupciómentes közélet megteremtésével összefüggõ tanácsadó szervezetet hozhat létre, illetve mûködtethet; g) részt vesz az államháztartás reformjához szükséges szabályozási koncepció kidolgozásában; h) figyelemmel kíséri a közpénzek felhasználásával megvalósuló közbeszerzési és vagyongazdálkodási tevékenységet;

4180

MAGYAR KÖZLÖNY

i) támogatja a Kormány irányítása alá tartozó ellenõrzési, ellenõrzés-fejlesztési tevékenységet végzõ szervezetek munkáját; j) kapcsolatot tart a közpénzek felhasználását ellenõrzõ nem kormányzati irányítás alatt álló más szervezetekkel, így különösen az Állami Számvevõszékkel és a Közbeszerzések Tanácsával; k) közremûködik a magyar támogatási rendszer EUkonform átalakításában; l) figyelemmel kíséri a részben vagy egészben állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek, pénzügyi szervezetek tulajdonosi irányításával kapcsolatos ellenõrzéssel összefüggõ feladatok végrehajtását; m) részt vesz a jogszabályok vagy kormánydöntés alapján létrehozott, hatáskörét érintõ bizottságok munkájában; n) tájékoztatja a Kormányt tevékenységérõl, az ennek során tett megállapításairól, javaslatairól.

2004/47. szám

A Kormány 70/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása érdekében, az Áht. 121/A. § (10)—(12) bekezdésében foglaltak végrehajtására, az Áht. 124. § (2) bekezdésének u) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

A Kormányzati Ellenõrzési Hivatal jogállása 1. §

III. Az államtitkár a feladatai ellátása során a) együttmûködik a Kormány irányítása (felügyelete) alá tartozó, ellenõrzõ és ellenõrzés-fejlesztési tevékenységet folytató szervekkel — különösen a Kormányzati Ellenõrzési Hivatallal, a Pénzügyminisztériummal, a bûnüldözõ szervekkel, a közalapítványokkal, a köztestületekkel, továbbá a részben vagy egészben állami tulajdonban lévõ gazdálkodó szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel, illetõleg az ellenõrzõ tevékenységet folytató más hazai és nemzetközi ellenõrzõ szervezetekkel; b) elõkészíti, illetõleg véleményezi a feladatkörét érintõ kormányzati döntések és intézkedések, valamint jelentések és tájékoztatások tervezeteit, véleményezi a közpénzek felhasználását érintõ jogszabályok tervezeteit, szakterületét érintõen kezdeményezi a szükséges jogszabály-módosításokat; c) segíti a miniszter kormányzati ellenõrzési feladatokkal kapcsolatos jogkörének gyakorlását; d) gondoskodik a szakterületét érintõ országgyûlési beszámoló és tájékoztató anyagok, valamint interpellációkra és kérdésekre adandó válaszok elõkészítésérõl, valamint a szakterületét érintõen képviselheti a minisztert a válaszadás során.

(1) A Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (rövidített neve: KEHI, a továbbiakban: Hivatal) az Áht. 121/A. §-ának (10)—(12) bekezdései alapján a Kormány belsõ ellenõrzést végzõ szerve. (2) A Hivatal országos hatáskörû közigazgatási szerv, amely ellátja az e rendeletben meghatározott feladatokat. (3) A Hivatal felügyeletét a Kormány nevében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter látja el. (4) A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése a Miniszterelnökség fejezetben külön cím alatt szerepel. (5) A Hivatal székhelye Budapest.

A Hivatal szervezete, vezetõi 2. § (1) A Hivatal élén elnök áll, akit feladatai ellátásában elnökhelyettesek segítenek.

IV.

(2) A Hivatal elnökét határozatlan idõtartamra a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.

1. Az államtitkár feladatainak ellátását a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében mûködõ Közpénzügyi Államtitkárság segíti.

(3) A Hivatal elnökhelyetteseit határozatlan idõtartamra — az elnök javaslatára — a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter nevezi ki, és menti fel.

2. A Közpénzügyi Államtitkárságot az államtitkár vezeti; e feladatkörében megállapítja a szervezeti mûködés rendjét, és a személyi állomány tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogkört.

(4) A munkáltatói jogokat — a kinevezés és felmentés kivételével — a Hivatal elnöke felett a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, az elnökhelyettesek felett pedig a Hivatal elnöke gyakorolja.

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) A Hivatal elnökévé, illetve elnökhelyettesévé legalább 5 év közigazgatási és szakmai gyakorlattal, valamint 5 éves vezetõi tapasztalattal rendelkezõ, a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 11. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelõ magyar állampolgár nevezhetõ ki. (6) A Hivatal elnökét államtitkári, az elnökhelyetteseket helyettes államtitkári illetmény és teljes körû juttatások illetik meg. (7) A Hivatal dolgozói köztisztviselõk, jogállásukra a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók. (8) A Hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát az elnök állapítja meg és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter hagyja jóvá.

A Hivatal ellenõrzési hatásköre 3. § (1) A Hivatal ellenõrzési hatásköre kiterjed: a) a Kormány programjából adódó feladatok fejezetek általi végrehajtásának és a Kormány egyéb döntései végrehajtásának ellenõrzésére; b) az Áht. 121/A. § (10) bekezdésének megfelelõen a központi költségvetés bevételei és kiadásai, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a központi költségvetési szervek pénzügyi ellenõrzésére (ideértve a közbeszerzési és pályáztatási rendszerek ellenõrzését is); továbbá a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és — a pártok kivételével — a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésbõl, alapokból juttatott pénzeszközök — ideértve a nemzetközi szerzõdések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is — felhasználásának ellenõrzésére; c) a központi költségvetés bevételeinek tervezési, beszedési rendszerére, a Kormány irányítása alatt álló központi költségvetési szervek saját (intézményi) bevételei tervezésének, nyilvántartásának és beszedésének rendszerére és a Kormány irányítása alatt álló központi költségvetési szervek követelései megállapításának, nyilvántartásának és beszedésének rendszerére; d) az Áht. 13/A. § (2) bekezdése alapján az államháztartás alrendszereibõl, továbbá az európai uniós forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerû felhasználására (ideértve az ezen kedvezményezettek által a felhasználással összefüggésben kötött szerzõ-

4181

dések jogszerûségének, valamint a szerzõdésekben foglaltak teljesülésének vizsgálatát is); e) az Áht. 121/A. § (11) bekezdésének megfelelõen az állami kezesség vállalásának és beváltásának jogosságára; f) az Áht. 122. § a) pontja alapján végzett ellenõrzések lefolytatására a költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások lebonyolításában részt vevõ szervezeteknél, illetve a kedvezményezetteknél, különös tekintettel a 250 millió forint értéket meghaladó egyes projektekhez kapcsolódó pályáztatási, lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek ellenõrzésére; g) az európai uniós elõcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenõrzési rendjérõl szóló 80/2003. (VI. 7.) Korm. rendeletnek megfelelõen illetékes nemzeti pénzügyi ellenõrzõ szervezetként a PHARE-ra vonatkozóan 5%-os és az ISPA-ra vonatkozóan 15%-os ellenõrzések végzésére és koordinálására, továbbá rendszerellenõrzések és zárónyilatkozatok kibocsátásához szükséges ellenõrzések végzésére, illetve zárónyilatkozatok, valamint az 5%-os és 15%-os ellenõrzések megállapításait tartalmazó összefoglaló jelentés kibocsátására; h) az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendeletnek megfelelõen a Strukturális Alapokra vonatkozóan 5%-os és a Kohéziós Alapra vonatkozóan 15%-os ellenõrzések végzésére és koordinálására, továbbá rendszerellenõrzések és zárónyilatkozatok kibocsátásához szükséges ellenõrzések végzésére, illetve zárónyilatkozatok, valamint a 5%-os és 15%-os ellenõrzések megállapításait tartalmazó éves összesített jelentés kibocsátására; i) a Magyar Export-Import Bank R észvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történõ elszámolásának ellenõrzésérõl szóló 181/1994. (XII. 28.) Korm. rendeletnek megfelelõen a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történõ elszámolásainak ellenõrzésére; j) a közszolgálatban állók önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagságának támogatásáról szóló 103/1996. (VII. 16.) Korm. rendeletnek megfelelõen a közszolgálatban állók önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagsága támogatásának felhasználására; k) több költségvetési fejezetet együttesen érintõ rendszer-, teljesítmény- és informatikai rendszerellenõrzésekre; l) a központi költségvetési szervek informatikai rendszerellenõrzésére; m) az Európai Unió Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegébõl finanszírozott intézkedések ellenõrzésére, kivéve az igazoló szervi feladatok ellátását;

4182

MAGYAR KÖZLÖNY

n) az európai uniós közösségi kezdeményezésekbõl (különösen az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben meghatározott EQUAL és INTERREG közösségi kezdeményezésekbõl) származó támogatások ellenõrzésére; o) egyéb, törvényen alapuló és kormányrendeletben, illetve kormányhatározatban részletezett feladatokra. (2) A Hivatal ellenõrzési hatásköre nem terjed ki az Országgyûlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Országgyûlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevõszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia fejezetekre, valamint a Magyar Nemzeti Bank ellenõrzésére.

Eljárásrend 4. § A Hivatal által végzett ellenõrzések tekintetében a belsõ ellenõrzés általános szabályaira, eljárási és végrehajtási rendjére, az ellenõrzést végzõk és az ellenõrzött szervek jogaira, kötelezettségeire a Ber. rendelkezéseit kell alkalmazni, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel, figyelembe véve az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendeletben foglaltakat is.

5. § (1) A Ber. 12. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért a Hivatal elnöke felelõs. (2) A Ber. 15. §-ának (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat a Hivatal elnökére is alkalmazni kell, az elnök összeférhetetlenségérõl a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határoz.

2004/47. szám

Hivatal köteles éves ellenõrzési tervét a tárgyévet megelõzõ év december 31. napjáig a Kormánynak benyújtani. (2) A Ber. 18—21. és 23. §-aiban foglalt feladatok ellátásáért a Hivatal elnöke felelõs. (3) A Ber. 22. §-át a Hivatal tekintetében nem kell alkalmazni. (4) Kormánydöntés vagy a miniszterelnök írásos felkérése alapján a Hivatal soron kívüli ellenõrzést végez.

7. § (1) A Hivatal ellenõrzéseit a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belsõ ellenõrzési standardok, valamint a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyvminta figyelembevételével elkészített, a Hivatal elnöke által jóváhagyott ellenõrzési kézikönyv szerint végzi. (2) A Hivatal ellenõreinek megbízóleveleit a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese írja alá. (3) A rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenõrzését tevékenységük sajátosságainak és a külön törvényekben foglaltaknak megfelelõen kell végrehajtani, illetve az ellenõrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyûjtéssel kapcsolatos dokumentumaira, informatikai rendszereire és tevékenységére. (4) Amennyiben az ellenõrzés során büntetõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az elnök a vizsgálatvezetõ javaslatára köteles a költségvetési szerv vezetõjét, illetve a költségvetési szerv vezetõjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetõjét haladéktalanul tájékoztatni a szükséges intézkedések megtétele céljából. (5) A költségvetési szerv vezetõje, illetve a költségvetési szerv vezetõjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetõje köteles a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, melyrõl értesíti a Hivatalt. (6) A Ber. 14. §-ának (1) bekezdése tekintetében a Hivatal elnöke minõsül belsõ ellenõrzési vezetõnek.

8. § 6. § (1) A Hivatal az elnök által készített stratégiai terv, középtávú ellenõrzési terv, valamint — kockázatelemzés alapján elkészített, a Kormány által jóváhagyott — éves ellenõrzési terv alapján végzi ellenõrzési tevékenységét. A

(1) A vizsgálatvezetõ az ellenõrzésekrõl — megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat is tartalmazó — ellenõrzési jelentést készít, melyet a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese megküld az ellenõrzött szerv vezetõjének. Több ellenõrzött szervezetet érintõ ellenõrzés esetén — a 3. § (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott ellen-

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

õrzések kivételével — a Hivatal az ellenõrzési jelentésnek csak a vonatkozó részét küldi meg az egyes szervezeteknek. (2) Az ellenõrzési jelentés adatainak törvényes kezeléséért, biztonságáért és pontosságáért, illetve a megállapítások valódiságáért és megalapozottságáért az ellenõrzést végzõ ellenõrök, az összegzett megállapításokért, következtetésekért, javaslatokért és az ellenõrzési jelentés egészéért az ellenõrzési jelentést aláíró vizsgálatvezetõ felel. (3) A Hivatal a Kormány részére minden ellenõrzésrõl összefoglaló jelentést készít az ellenõrzési jelentés alapján, melyet a Hivatal elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter útján a Kormány elé terjeszt. Ha az összefoglaló jelentés megállapításai szerint a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez a Kormány döntése szükséges, az összefoglaló jelentéssel egyidejûleg elõzetesen egyeztetett határozati javaslatot is be kell nyújtani. (4) Ha az összefoglaló jelentés nem tartalmaz a (3) bekezdés szerinti határozati javaslatot, akkor az összefoglaló jelentésre a Kormány ügyrendjérõl szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozatnak a jelentésre vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

9. § (1) Az ellenõrzött szerv vezetõje a tárgyévet követõ év január 15-éig tájékoztatást ad a Hivatal elnöke részére a Hivatal ellenõrzési jelentése alapján készített intézkedési tervben foglaltak idõarányos teljesítésérõl. (2) Az elnök évente beszámol a Hivatal tevékenységérõl a Kormánynak a tárgyévet követõ év február 28-áig. A beszámoló különösen az alábbiakat tartalmazza: a) az ellenõrzési munkatervekben foglalt feladatok teljesítésének értékelését, a tervektõl való eltérések indokát, a terveken felüli ellenõrzések indokoltságát; b) az ellenõrzések személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elõsegítõ és akadályozó tényezõket; c) az ellenõrzések fontosabb megállapításait; d) a Hivatal ellenõrzési jelentései alapján készített intézkedési tervekben foglaltak idõarányos teljesítését; e) az ellenõrzések során büntetõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett bejelentések számát; f) a pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszer szabályszerûségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatokat.

10. § Az egyes törvényekben meghatározott titokkörök, illetve személyes adatok védelmére, valamint a döntés-elõké-

4183

szítéssel összefüggõ adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak és a nemzetközi belsõ ellenõrzési standardoknak megfelelõen a Hivatal ellenõrzési és összefoglaló jelentései nem nyilvánosak.

Az ellenõrzés megszakítása, felfüggesztése 11. § (1) Az ellenõrzést az elnök megszakíthatja, amennyiben a Hivatalnak soron kívüli ellenõrzést kell lefolytatnia, illetve a vizsgálatvezetõ vagy az ellenõr akadályoztatva van. (2) Az ellenõrzést az elnök felfüggesztheti, amennyiben a számviteli rend állapota, a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, illetve az ellenõrzött szerv jogsértõ magatartása az ellenõrzés folytatását akadályozza. (3) A vizsgálatvezetõnek kötelessége a (2) bekezdésben foglalt, az ellenõrzés folytatását akadályozó tényeket, továbbá büntetõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúját jegyzõkönyvben rögzíteni, szükség esetén javasolva az elnöknek az ellenõrzés felfüggesztését. (4) Az elnök az ellenõrzés felfüggesztése vagy megszakítása esetén a) írásban tájékoztatja az ellenõrzött szerv vezetõjét, melyben az ellenõrzés felfüggesztése esetén határidõ megállapításával felhívja az ellenõrzött szerv vezetõjét az akadály megszüntetésére; b) indokolt esetben kezdeményezi a büntetõ-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési eljárás megindítását az ellenõrzött szerv vezetõjénél, illetve az ellenõrzött szerv vezetõjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetõjénél.

Nemzetközi közös ellenõrzések 12. § (1) A Hivatal nemzetközi szerzõdés alapján az európai uniós támogatások tekintetében közös ellenõrzéseket végezhet az Európai Unió illetékes szerveivel. (2) Közös ellenõrzések során az ellenõrzésben részt vevõ ellenõrzési szervezetek mindegyike önálló ellenõrzési jelentést készít. A közös ellenõrzésekben részt vevõ szervek vezetõi elõzetes egyeztetés után ettõl eltérõen dönthetnek.

4184

MAGYAR KÖZLÖNY Együttmûködés 13. §

A Hivatal tevékenysége során: a) támogatja a pénzügyminiszter államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzési területet érintõ fejlesztési munkáit; b) a 3. § (1) bekezdésének g)— h) pontjaiban meghatározott zárónyilatkozatok kibocsátásával összefüggésben kapcsolatot tart fenn az Európai Unió Bizottságának ellenõrzési ügyekben illetékes fõigazgatóságaival és szervezeti egységeivel.

2004/47. szám

A Kormány 71/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról a következõket rendeli el:

A Hivatal belsõ ellenõrzése 1. § 14. § A Hivatal saját tevékenységére irányuló belsõ ellenõrzési tevékenységre a Ber. rendelkezései irányadóak.

Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdés kivételével — a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) E rendelet 3. § (1) bekezdésének m) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba, a rendelkezést a hatálybalépést követõen létrejött megállapodásokra kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal felügyeletérõl, feladat- és hatáskörérõl szóló 61/1999. (IV. 21.) Korm. rendelet azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben továbbra is alkalmazni kell; b) a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal felügyeletérõl, feladat- és hatáskörérõl szóló 61/1999. (IV. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 1/2003. (I. 8.) Korm. rendelet; c) az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 43/2003. (III. 31.) Korm. rendelet 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja. (4) Ahol jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze Kormányzati Ellenõrzési Irodát említ, azon az e rendelet szerinti Kormányzati Ellenõrzési Hivatalt kell érteni. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 5. §-a (3) bekezdésének l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt övezeti besorolás alapján nem kizárt a tevékenység folytatása, úgy a jegyzõ köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik. A jegyzõ a helyszíni szemlérõl értesíti] ,,l) a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal illetékes Területi Mûszaki Biztonsági Felügyelõségét,’’

2. § (1) Az R . 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A jegyzõ a telepengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep, különösen mûszaki szempontból megfelel a — környezetvédelmi, a vízügyi és az építésügyi követelményekre — vonatkozó jogszabályi elõírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élõk szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élõk egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. Az építésügyi és a környezetvédelmi szakhatóságok szakvéleménye alapján — az abban foglalt feltételekkel — ideiglenes vagy meghatározott idõtartamra érvényes telepengedély is adható.’’ (2) Az R . 7. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A jegyzõ a telepengedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkezõ határozatot kézbesítés útján közli] ,,e) az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség illetékes területi szervével.’’

2004/47. szám


Az R . 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Amennyiben a telepengedély megadását követõen a 4. § a)— c) és e)—r) pontjaiban megjelölt adatokban változás következett be, arról a telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles a jegyzõt írásban értesíteni. A jegyzõ az adatokban bekövetkezett változásról az engedélyezési eljárásban részt vevõ szakhatóságoknak, az illetékes megyei (fõvárosi) fogyasztóvédelmi felügyelõségnek és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség illetékes területi szervének értesítést küld, illetve megteszi a szükséges további intézkedéseket. A 4. § d) pontjában megjelölt tevékenységben történõ változás esetén a jegyzõ — az e rendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával, a 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján — a régi telepengedély bevonásával egyidejûleg a jogosult nevére szóló új telepengedély megadásáról hoz határozatot. Amennyiben a telepengedély jogosultja tevékenységét megszünteti, köteles azt a jegyzõnek haladéktalanul bejelenteni.’’

4185

(4) Az R. mellékletében a TEÁOR 63.21 szám alatt meghatározott tevékenység a következõképpen módosul: ,,63.21 Egyéb szárazföldi szállítást segítõ tevékenységekbõl a parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelõje által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetõleg kijelölt várakozóhely’’

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, egyidejûleg az R. mellékletének ,,90.00 Szennyvíz- és hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás’’ szövegrésze hatályát veszti.


4. § (1) Az R. mellékletének címe a következõképpen módosul: ,,Telepengedélyhez kötött tevékenységek a TEÁOR1 alapján, ideértve az ezen tevékenységekhez tartozó szolgáltatásokat2 is’’ (2) Az R. mellékletében a TEÁOR 17.54, 17.71 és a 17.72 szám alatt meghatározott tevékenység a következõképpen módosul: ,,17.54 Máshova nem sorolt egyéb textiltermék gyártása, kivéve a kéziszõttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés 17.71 Kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésû, horgolású harisnyafélék gyártása 17.72 Kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása, kivéve a kézi kötésû, horgolású pulóverfélék gyártása’’ (3) Az R. melléklete a következõ tevékenységi körrel egészül ki: [TEÁOR] ,,60.2 Egyéb szárazföldi szállítás ágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjármûv(ek)et külön jogszabály3 szerint telephelyen kell tárolni’’

A Kormány 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl A Kormány az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya: a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók), és b) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság) terjed ki.

2. § 1

9003/2002. (SK. 6.) KSH közlemény. 2 9004/2002. (SK. 7.) KSH közlemény. 3 A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet.

(1) Az elektronikus hírközlõ hálózatokban használt, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez szükséges — az Eht. szerint az azonosítógazdálkodás körébe esõ — azonosítókat e rende-

4186

MAGYAR KÖZLÖNY

let mellékleteinek megfelelõen a hatóság köti le, illetõleg jelöli ki külön jogszabályban* meghatározott eljárás szerint. (2) A szolgáltatók az azonosítókat kijelölés nélkül, valamint a kijelölésben meghatározottaktól eltérõ módon nem alkalmazhatják. (3) A helyhez kötött, illetve a mobil rádiótelefon hálózatok [a továbbiakban: telefonhálózat(ok)] számozási tervét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (4) A mobil rádiótelefon-hálózatokban használt nemzetközi mobil elõfizetõ azonosítók felosztási tervét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (5) Az adattovábbításra használt, számozási terv alapján irányított elektronikus hírközlõ hálózatok (a továbbiakban: adathálózatok) számozási tervét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (6) Az elektronikus hírközlõ hálózatokban alkalmazott jelzéspont kódok felosztási tervét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

2004/47. szám

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és Tanács 2002. március 7-i, az elektronikus hírközlõ hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésérõl szóló 2002/20/EK irányelvével (Engedélyezési irányelv), továbbá az Európai Parlament és Tanács 2002. március 7-i az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlõ hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelvével (Egyetemes szolgáltatási irányelv) összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez A telefonhálózatok számozási terve

3. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdés kivételével — a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg a közcélú távközlõ-hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl szóló 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelet, valamint a módosításáról szóló 26/2001. (XII. 22.) MeHVM rendelet, a 4/2003. (II. 12.) IHM rendelet és a 22/2003. (XII. 27.) IHM rendelet hatályát veszti. (2) E rendelet 1. számú mellékletének 3.2.1. pontja helyébe 2004. május 1-jén a következõ rendelkezés lép: ,,3.2.1. Mobil rádiótelefon-hálózaton belüli hívás esetén A tárcsázási folyamat: BE-SHS-ES A nemzetközi számmal — +36-SHS-ES vagy NE36SHS-ES formában — való hívást a belföldi számos hívással azonos módon kell kezelni. Megengedett az elõfizetõi szám formátumú tárcsázás a) Pannon hálózatból az SHS= 20 — ES számokra irányuló hívás esetén; b) Westel hálózatból az SHS= 30 — ES számokra irányuló hívás esetén; c) Vodafone hálózatból az SHS= 70 — ES számokra irányuló hívás esetén.’’

* A távközlési szám- és címgazdálkodásról, valamint annak eljárási szabályairól szóló 75/2000. (V. 31.) Korm. rendelet.

Ez a számozási terv meghatározza a helyhez kötött telefon-, ISDN-, és a mobil rádiótelefon-hálózatokban használatos számok típusát, a különbözõ típusú számok felépítését, terjedelmét, a kijelölhetõ számok mennyiségét, illetõleg az elõtéteket és a tárcsázási eljárásokat. A számozási terv az ITU-T E.164 és E.213 ajánlása, illetve az MSZ ETS 300 927 szabványa alapján készült. 1. Nemzetközi szám A nemzetközi szám egy másik ország, globális szolgáltatás vagy Hálózat elõfizetõjének elérése érdekében tárcsázandó szám, amely tartalmazza az országhívó számot és a hívott elõfizetõ belföldi számát, de nem tartalmazza a nemzetközi elõtétet. A nemzetközi szám formátumai: — A földrajzi területek nemzetközi helyhez kötött telefon száma: OS + Belföldi szám ahol: OS Földrajzi terület országhívó száma Az OS egy, kettõ vagy három számjegybõl áll. Magyarország országhívó száma: 36. — A globális szolgáltatások nemzetközi telefon száma: OS + GES ahol: OS A globális szolgáltatás országhívó száma GES Globális elõfizetõi szám Az OS három számjegybõl áll. — A Hálózatok nemzetközi telefon OS+AK+ES ahol: OS A Hálózat országhívó száma AK Hálózat azonosító kód ES Elõfizetõi szám

száma:

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az OS három számjegybõl áll és Hálózatok egy csoportját azonosítja. Az AK egy-négy számjegybõl áll. Az adott Hálózatot az OS és AK együtt azonosítják. A belföldi szám felépítésének meghatározása, kijelölése az egyes nemzeti hatóságok feladata. Az országhívó számokat és a Hálózat azonosító kódot az ITU határozza meg. A globális szolgáltatásokat ITU-T ajánlások rögzítik. A globális elõfizetõi számot a szolgáltató az ITU-val egyeztetve határozza meg. Valamely Hálózat elõfizetõi számait a Hálózat szolgáltatója jelöli ki. 2. Belföldi szám A belföldi szám a nemzetközi szám országhívó számot nem tartalmazó része, és két részbõl áll: belföldi rendeltetési számból és elõfizetõi számból, elõtétet nem tartalmaz. A belföldi szám hossza 8 vagy 9 számjegy. Egy számozási körzetben a belföldi szám hossza azonos.

4187

2.1. Belföldi rendeltetési szám (BR S) A belföldi rendeltetési szám egy számozási körzetet határoz meg, amely földrajzi alapon egy földrajzi számozási területhez vagy nem földrajzi alapon egy szolgáltatáshoz, illetõleg egy hálózathoz tartozik. 2.1.1. Körzetszám (KS) A körzetszám egy földrajzi körzetet azonosító belföldi rendeltetési szám. Távhívás esetén ez jelöli ki a hívott számozási körzetet. A körzetszám lehet egy (A) vagy két (AB) számjegyes: — a körzetszám nem kezdõdhet 0-val (A0); — egyjegyû körzetszám (Budapest) csak 1 lehet (A= 1); — kétjegyû körzetszám nem kezdõdhet 1-gyel (A1); — a körzetszám második számjegye nem lehet 0 sem 1 (B0 vagy 1). 2.1.2. A körzetszámok felosztása Egyjegyû körzetszám: Budapest A=1.

Kétjegyû körzetszámok: A/B

2

3

4

5

6

7

8

9

2

Székesfehérvár

Biatorbágy

Szigetszent miklós

Dunaújváros

Szentendre

Vác

Gödöllõ

Monor

3

Salgótarján

Esztergom

Tatabánya

Balassa gyarmat

Eger

Gyöngyös

—

—

4

Nyíregyháza

—

Mátészalka

Kisvárda

Miskolc

Szerencs

Ózd

Mezõkövesd

5

Debrecen

Cegléd

Berettyóújfalu

Teszt

Szolnok

Jászberény

—

Karcag

6

Szeged

Szentes

—

—

Békéscsaba

—

Orosháza

Mohács

7

Pécs

Szigetvár

Szekszárd

Paks

Kecskemét

Kiskunhalas

Kiskõrös

Baja

8

Kaposvár

Keszthely

Siófok

Marcali

—

Tapolca

Veszprém

Pápa

9

Zalaegerszeg

Nagykanizsa

Szombat hely

Sárvár

Gyõr

—

—

Sopron

2.1.3. Szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ szám (SHS) A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ szám az igényelt szolgáltatást vagy a hívott hálózatot meghatározó belföldi rendeltetési szám. A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ szám két számjegybõl áll: AB, ahol A=2..9 és B=0 vagy B=1. 2.1.4. A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számok felosztása A/B

0

1

2

Mobil rádiótelefon-hálózat (GSM/DCS)

—

3


B-ISDN hozzáférési szolgáltatás (tervezett)

4

Osztott díjas szolgáltatás

Informatikai szolgáltatás

5

—

Internet hozzáférési szolgáltatás

6

—

—

7


Üzleti hálózat hozzáférési szolgáltatás

8

Díjmentes hívás szolgáltatás

Intelligens hálózati szolgáltatás

9

Emelt díjas hívás szolgáltatás

IP VPN hozzáférési szolgáltatás

4188

MAGYAR KÖZLÖNY

A szolgáltatók kötelesek saját hálózatukból biztosítani más, SHS-sel jelölt hálózat vagy szolgáltatás elérését. Internet hozzáférési szolgáltatás kizárólag az SHS=51 szolgáltatás- és hálózatkijelölõ számmal nyújtható. Az SHS-re vonatkozó szabályok a helyhez kötött telefonhálózatban és a mobil rádiótelefon-hálózatban azonosak. 2.2. Elõfizetõi szám (ES) Az elõfizetõi szám egy BRS által meghatározott számozási körzetben egy elõfizetõi hozzáférési pont hívására, illetve azonosítására szolgál. 2.2.1. A helyhez kötött telefonhálózat elõfizetõi számai Az elõfizetõi számmezõket — az egyes központok számmezõit — a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki használatra a szolgáltató számára lekötött számmezõ(k)bõl. A részletes számkiosztás a szolgáltatók feladata. A kijelölés a budapesti számozási körzetben tízezres, a vidéki számozási körzetekben ezres mezõkben történik. Az alközponti beválasztás a helyi központok számmezejének részeként oldandó meg, és erre a célra az igényeknek megfelelõ számmezõt tartalékolni kell. Az elõfizetõi számok a budapesti számozási körzetben hétjegyûek, a vidéki körzetekben hatjegyûek. Az elõfizetõi számok elsõ számjegye nem lehet 0 vagy 1 (a0 vagy 1). 2.2.2. A mobil rádiótelefon-hálózatok elõfizetõi számai Az elõfizetõi számmezõket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki százezres mezõkben. A részletes számkiosztás a szolgáltató feladata. Az elõfizetõi számok hossza a GSM/DCS hálózatokban 7 jegyû. Az elõfizetõi számok elsõ számjegye nem lehet 0 vagy 1 (a ≠ 0 vagy 1). 2.2.3. Az SHS-sel megjelölt szolgáltatások elõfizetõi számai Az SHS-sel megjelölt különleges díjazású szolgáltatások (osztott díjas hívás, díjmentes hívás, emelt díjas hívás) elõfizetõi számainak hossza 6 vagy 7 számjegy és elsõ számjegye 1—9 lehet (a=1—9), kivéve a belföldi számstruktúrába illeszkedõ, SHS=80-nal jelölt nemzetközi díjmentes hívások elõfizetõi számait, amelyek 0-val is kezdõdhetnek. Az SHS-sel megjelölt informatikai, Internet forgalmi, illetve hozzáférési, intelligens hálózati és IP VPN hozzáférési szolgáltatások elõfizetõi számainak hossza 6 számjegy, elsõ számjegyük 1—9 lehet (a=1—9). Az üzleti hálózatok hozzáférési szolgáltatás elõfizetõi számának hossza 7 számjegy. Az elõfizetõi számok elsõ számjegye nem lehet 0 vagy 1 (a0 vagy 1). 2.3. Speciális szám (SP) A speciális számok segélyhívó vagy valamely közérdekû szolgáltatáshoz való hozzáférést biztosító, az elõfizetõi számoknál rövidebb számok. A speciális számok hossza három-öt számjegy, elsõ számjegye csak 1 lehet.

2004/47. szám

A speciális számok alapvetõen belföldi használatúak, a nemzetközi számmal definiált számstruktúrában nem szerepelnek. Az európai és országosan harmonizált számok esetében a hívott szolgáltatás mindig annak a földrajzi körzetnek vagy hálózatnak a szolgáltatása, melybõl a hívás kiindul, de több számozási körzetre kiterjedõ szolgáltatás is létrehozható. A speciális számokra vonatkozó szabályok a mobil rádiótelefon-hálózatban és a helyhez kötött telefonhálózatban azonosak. 2.3.1. Speciális számok felosztása Szolgáltatás

Szám

Segélyhívó számok

10c

Megjegyzés

Országosan harmonizált

Mentõk Rendõrség Tûzoltók

104 107 105

Európai harmonizált számok

11c(de) Európában harmonizált 112 118(de)

Európai egységes segélyhívó Tudakozó Szolgáltatóhoz rendelt országos számok

12cd

Kiegészítõ szolgáltatások Hívószám kijelzés hívásonkénti engedélyezés Hívószám kijelzés hívásonkénti tiltás

—

13c


14c


130 131

Közüzemi hibabejelentõk Elektromos Mûvek Gázmûvek Vízmûvek Távközlési szolgáltatók Csatornázási Mûvek

140 141 142 143 144

Távfûtõmûvek

145

Késõbbi felhasználásra

16c(d)

Zárolt

Szolgáltatóhoz rendelt számok

17c(d)

—

Közérdekû szolgáltatások Pontos idõ EU-vonal Távközlési ügyfélszolgálati irodák Munkavonal Autóklub


19c


180 181 184 185 188

Távközlési szolgáltatások Nemzetközi hívásbejelentõ Belföldi távolsági hívásbejelentõ Táviratfeladás Ébresztés Szakmai tudakozó Belföldi tudakozó Nemzetközi tudakozó

18c

190 191 192 193 197 198 199

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A segélyhívó számokkal kijelölt szolgáltatás elérését a helyhez kötött telefonhálózat minden számozási körzetében biztosítani kell. Az országosan harmonizált számhoz rendelt szolgáltatás bevezetése nem kötelezõ, de alkalmazásuk esetén a fenti táblázatban felsorolt számok csak a táblázatban adott szolgáltatásokhoz használhatók. A szolgáltatóhoz rendelt országos számok (12cd), a szolgáltató választó szám (15cd) és a szolgáltatóhoz rendelt számok (17cd) tartományainak számait a hatóság a szolgáltatók kérésére egyenként jelöli ki. 2.3.2. A speciális számok lekötése és kijelölése A speciális szám olyan egyedi azonosító, melyet lekötni nem kell, és a kijelölés mindig egy speciális számra vonatkozik. 3. Elõtétek és tárcsázási eljárások Az elõtét egy vagy több számjegybõl áll, használatával a belföldi vagy a nemzetközi számformátumok közül lehet választani, illetõleg hívásonként lehet közvetítõ szolgáltatót választani. A belföldi elõtét (BE=06) a belföldi szám tárcsázását, a nemzetközi elõtét (NE=00) a nemzetközi szám tárcsázását jelzik, a közvetítõ választó elõtét (KVE=15cd) a számhoz tartozó közvetítõ szolgáltató választását jelzi. Az elõtét nem része a számnak. 3.1. Tárcsázási eljárások a telefonhálózatban A telefonhálózatban az elõtét tárcsázása után a központ tárcsahangot (TT) ad, a belföldi vagy nemzetközi szám ezután tárcsázható. 3.1.1. Földrajzi számozási területen belüli hívás A tárcsázási folyamat: (KVE)-ES Ugyanígy kezelendõ a belföldi számmal — (KVE)-BEsaját KS-ES formában — való hívás is. 3.1.2. Földrajzi számozási területrõl kilépõ belföldi hívás A tárcsázási folyamat: (KVE)-BE-TT-belföldi szám. Az SHS-sel hívható szolgáltatásoknál az azonos SHShez tartozó elõfizetõk egymást közvetlenül, SHS nélkül nem hívhatják. 3.1.3. Nemzetközi hívás A tárcsázási folyamat: (KVE)-NE-TT-nemzetközi szám 3.1.4. Speciális számok hívása A speciális számok a telefonhálózatban általában csak közvetlen formában hívhatók, elõtét (BE, NE), illetve belföldi rendeltetési szám (KS vagy SHS) után nem. Egyes speciális számmal jelölt szolgáltatások belföldi távhívását a szolgáltató javaslatára a hatóság engedélyezheti. Ezekben az esetekben a tárcsázási folyamat: BE-TTBRS-SP. 3.1.4.1. Hívószám kijelzés elõtétek A KEE, illetõleg a KTE elõtétet a tárcsázási folyamat legelején kell tárcsázni.

4189

3.2. Tárcsázási eljárások a mobil rádiótelefon-hálózatokban 3.2.1. Mobil rádiótelefon-hálózaton belüli hívás esetén Elegendõ az elõfizetõi számot tárcsázni. A belföldi számmal — BE-saját SHS-ES formában — való hívást, valamint a nemzetközi számmal — +36-saját SHS-ES vagy NE36 saját SHS-ES formában — való hívást az elõfizetõi számos hívással azonos módon kell kezelni. 3.2.2. Mobil rádiótelefon-hálózatokból kilépõ belföldi hívás A tárcsázási folyamat: BE-belföldi szám A nemzetközi számmal — +36-belföldi szám vagy NE36-belföldi szám formában — való hívást a belföldi számos hívással azonos módon kell kezelni. 3.2.3. Mobil rádiótelefon-hálózatokból indított nemzetközi hívás A tárcsázási folyamat: (KVE)-NE-nemzetközi szám. A NE helyett megengedett a ,,+ ’’ és a ,,+ 0’’ alkalmazása is. 3.2.4. Speciális számok hívása mobil hálózatokból A segélyhívó speciális számok a mobil rádiótelefonhálózatban a helyhez kötött telefonhálózatban azonos módon hívhatók. 1. Függelék Fogalmi meghatározások 1F1. Elõtét (prefix) Az elõtét egy vagy több számjegybõl álló indikátor, mely lehetõvé teszi a különbözõ típusú számformátumok, hálózatok és/vagy szolgáltatások közötti választást. 1F2. Nemzetközi elõtét (NE) (international prefix) A nemzetközi elõtét azt jelöli, hogy az azt követõ szám nemzetközi telefonszám. 1F3. Belföldi elõtét (BE) (national/trunk prefix) Az országon belüli, de a hívótól eltérõ számozási (földrajzi és nem földrajzi) körzetben lévõ elõfizetõ hívásakor használt elõtét. 1F4. Országhívó szám (OS) (country code) Az országhívó szám egy, kettõ vagy három számjegybõl álló szám, amely azonosítja a hívott országot, nemzetközi/globális szolgáltatást vagy nemzetközi Hálózatot. 1F5. Számozási körzet BRS-sel jelölt földrajzi körzet, szolgáltatás vagy hálózat. 1F6. Számmezõ Az elõfizetõi szám elsõ néhány számjegyével meghatározott számtartomány, azaz 10, 100, ... 1 millió szám. 1F7. A globális szolgáltatás országhívó száma (OS) (country code for global services) A globális szolgáltatások országhívó számát a globális szolgáltatások azonosítására használják, és hosszúságuk három számjegy. 1F8. A Hálózat országhívó száma (OS) (country code for Networks) A Hálózat országhívó száma az azonosító kóddal (AK) együtt a hálózatok azonosítására szolgáló osztott országkód, és hosszúsága 3 számjegy.

4190

MAGYAR KÖZLÖNY

1F9. Azonosító kód (AK) (identification code) Az azonosító kód a Hálózat azonosítására szolgál, és hosszúsága 1—4 számjegy. 1F10. Hálózat (Network) A Hálózat nemzetközileg összekapcsolt fizikai csomópontok és mûködtetõ rendszerek hálózata, amelynek üzemeltetését és fenntartását egy vagy több — az ITU-nál bejegyzett — szolgáltató végzi elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából. 1F11. Közvetítõ választó elõtét (KVE) A közvetítõ választó elõtét a hívott elõfizetõ vagy szolgáltatás eléréséhez adott feltételekkel igénybe vett közvetítõ szolgáltatót jelöli ki. A közvetítõ választó elõtét országosan harmonizált. A közvetítõ választó elõtét formátuma 15cd, ahol a cd értéke 00 és 99 közötti és a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki. 1F12. Hívószámkijelzés elõtétek (KEE és KTE) A hívószámkijelzés hívásonkénti engedélyezése elõtét (KEE) alkalmazása esetén az elõfizetõ az adott hívásra vonatkozóan feloldhatja az egyébként letiltott hívószámkijelzést. A hívószámkijelzés hívásonkénti letiltása elõtét (KTE) alkalmazása esetén az elõfizetõ az adott hívásra vonatkozóan letilthatja az egyébként engedélyezett hívószámkijelzést. A 130, illetõleg 131 formátumú hívószámkijelzõ elõtétek országosan harmonizáltak. 2. Függelék Az SHS-sel jelölt szolgáltatások leírása és az SHS-t követõ elõfizetõi szám felépítése 2F1. Osztott díjas szolgáltatás (SHS=40) Igénybevételével lehetõség nyílik telefonhálózatból valamely tartalom szolgáltató vagy elõfizetõ elérése. A szolgáltatás igénybevételéért a hívó elõfizetõ elõre meghatározott díjat fizet, függetlenül a hívó elõfizetõ és a tartalomszolgáltató földrajzi helyzetétõl, illetve attól hogy mely kiinduló és végzõdõ hálózathoz kapcsolódnak. A hívás földrajzi alapon meghatározott teljes díja a hívó által fizetett díj közti különbséget a hívott fél fizeti. Az SHS=40 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számot követõ elõfizetõi szám hossza 6 számjegy. Az elõfizetõi számmezõket a távközlési szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki használatra a szolgáltató számára lekötött számmezõ(k)bõl. A részletes számkiosztás a szolgáltatók feladata. A kijelölés ezres mezõkben történik. 2F2. Informatikai szolgáltatás (SHS=41) Alkalmazásával lehetõség nyílik a telefonhálózatból az informatikai szolgáltatások elérésére. A már bevezetett informatikai szolgáltatások: EDI (Electronic Data Interchange) X.400-as elektronikus üzenetkezelés és az ISDN videokonferencia Az SHS=41 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számot követõ elõfizetõi szám hossza 6 számjegy.

2004/47. szám

Az elõfizetõi szám felépítése: abc def, ahol: az elõfizetõi szám 1. és 2. számjegye a díjkategóriát és a szolgáltatót egyaránt kijelöli, az elõfizetõi szám 3., 4., 5. és 6. számjegye az informatikai szolgáltatás elõfizetõi vagy hálózati hozzáférési pontjait határozza meg. Az ab számjegyeket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki, az igények beérkezésének sorrendjében. A cdef számjegyeket a szolgáltató jelöli ki. 2F3. Internet forgalmi, illetve hozzáférési szolgáltatás (SHS=51) Egységes számozási megoldást biztosít telefonhálózatokból internet szolgáltató(k) elérésére. 1. Az elõfizetõi szám felépítése Az SHS=51 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számot követõ elõfizetõi szám hossza 6 számjegy. Az elõfizetõi szám felépítése: abc def, ahol: az elõfizetõi szám elsõ számjegye — a — a díjkategóriát jelöli az alábbiak szerint: a 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Díjkategória Tartalék Tartalék Helyi beszélgetés díja A helyi beszélgetés díjánál olcsóbb díj A beszélgetés mindenkori díja A beszélgetés mindenkori díjánál olcsóbb díj Egyéb díj Átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás Tartalék Ingyenes

A díjra vonatkozó tájékoztatást nyilvánosságra kell hozni, azt minden hirdetésben szerepeltetni kell. A szolgáltató engedményt adhat a feltüntetett díjkategóriához képest. Az elõfizetõi szám 2. és 3. számjegye — bc — a telefon szolgáltatót jelöli ki, amelynek hálózatához az internet szolgáltató csatlakozik (bc=00-99). Amennyiben a telefon szolgáltató közvetítõ szolgáltatóként internet forgalmi szolgáltatást nyújt az elõfizetõi szám 2. és 3. számjegye kijelöli azt, hogy a közvetítõválasztás hívásonkénti közvetítõválasztással vagy közvetítõ-elõválasztással valósul meg. Az abc számokat a telefon szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki. Az elõfizetõi szám 4., 5. és 6. számjegye — def — az internet szolgáltatót jelöli, amelynek egy vagy akár több, azonos díjkategóriájú szolgáltatás-hozzáférési pontja a bc számjegyekkel meghatározott szolgáltató hálózatához csatlakozik (def=000-999).

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A def számokat az elektronikus hírközlési szolgáltató jelöli ki. 2. Az internet forgalmi, illetve hozzáférési szolgáltatás igénybevételével lehetõvé válik az internet szolgáltatók csatlakozása a telefonhálózathoz. Egy internet szolgáltató több hálózati hozzáférési ponton is csatlakozhat a telefonhálózathoz. Egy internet szolgáltató tetszõleges számú telefon szolgáltató hálózatához csatlakozhat. Egy telefon szolgáltató hálózatához tetszõleges számú internet szolgáltató csatlakozhat. 2F4. Üzleti hálózatok (SHS=71) Az elõfizetõk egy meghatározott és korlátozott csoportját — jellemzõen egy adott cég, szervezet, vállalkozás, intézmény tagjait — kiszolgáló hálózat [üzleti hálózat — (Corporate Network)] elérését biztosítja a telefonhálózatból. Az üzleti hálózat összekapcsolja az adott szervezet különálló alközpontjait (PBX) és/vagy végponti szolgáltatást nyújt (pl. CENTREX), ezen kívül lehetõséget biztosít az elektronikus hírközlési hálózat elérésére. Egy üzleti hálózat egyaránt tartalmazhat elektronikus hírközlési és saját hálózati elemeket. 1. Az elõfizetõi szám felépítése Az SHS=71 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számot követõ elõfizetõi szám hossza 7 számjegy. Az elõfizetõi szám felépítése: az elõfizetõi szám két részbõl áll: az azonosítóból és a belsõ számból, ahol: az azonosító a céget jelöli. Az azonosító számjegyeinek száma az üzleti hálózat használóinak számától függ, a belsõ szám számjegyeit a cég (magán)hálózatának számozási terve határozza meg. 2. A céget (üzleti hálózatot) azonosító számjegyeket az üzleti hálózat tulajdonosának megbízásából valamely szolgáltató vagy több szolgáltató együttes kérésére a hatóság jelöli ki. A kijelölt számmezõ nagysága az üzleti hálózat belsõ használóinak számától függõen 10, 100, 1000 vagy 10 000 számból álló számmezõkben történik. A további számjegyeket az üzleti hálózat üzemeltetõje jelöli ki. 3. Az üzleti hálózat elõfizetõi száma nem-földrajzi szám, ezért az elõfizetõi szám sem a teljes hálózat, sem egyes részhálózatok földrajzi elhelyezkedésérõl nem nyújt tájékoztatást. 2F5. Díjmentes hívás szolgáltatás (SHS=80) Igénybevételével lehetõség nyílik a telefonhálózatból valamely tartalomszolgáltató vagy elõfizetõ elérésére. A szolgáltatás igénybevétele a hívó elõfizetõ számára minden esetben díjmentes, függetlenül a hívó elõfizetõ és a tartalomszolgáltató földrajzi helyzetétõl, illetve attól, hogy mely kiinduló és végzõdõ hálózathoz kapcsolódnak. A hívás teljes díját a hívott elõfizetõ fizeti meg. Az SHS = 80 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számot követõ elõfizetõi szám hossza 6 számjegy. Az elõfizetõi számmezõket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki használatra a szolgáltató számára lekötött számmezõ(k)bõl. A részletes számkiosztás a szolgáltatók feladata. A kijelölés ezres mezõkben történik.

4191

2F6. Intelligens hálózati szolgáltatások (SHS=81) Igénybevételével lehetõség nyílik a telefonhálózatból olyan IN szolgáltatások elérésére, melyek nem igényelnek egy teljes SHS tartományt. Jelenleg bevezetett IN szolgáltatás a távszavazás. 1. Az elõfizetõi szám felépítése Az SHS=81 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számot követõ elõfizetõi szám hossza 6 számjegy. Az elõfizetõi szám felépítése: abc def, ahol: az elsõ egy, kettõ vagy három szám a szolgáltatót és az általa nyújtani kívánt IN szolgáltatást azonosítja. Az elsõ egy, kettõ vagy három számjegyet a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki. A további számjegyeket a szolgáltató jelöli ki. 2F7. Emelt díjas hívás szolgáltatás (SHS=90) Igénybevételével lehetõség nyílik a telefonhálózatból valamely tartalom szolgáltató vagy elõfizetõ elérésére. A szolgáltatás igénybevételéért a hívó elõfizetõ minden esetben az érvényes tarifánál magasabb, a szolgáltatók által meghatározott díjat köteles fizetni. A fizetendõ díj mértékét a szolgáltatónak minden esetben — az emelt díjas szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt — nyilvánosságra kell hozniuk. Az SHS=90 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számot követõ elõfizetõi szám hossza 6 számjegy. Az elõfizetõi számmezõket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki használatra a szolgáltató számára lekötött számmezõ(k)bõl. A részletes számkiosztás a szolgáltatók feladata. A kijelölés ezres mezõkben történik. 2F8. IP VPN hozzáférési szolgáltatás (SHS=91) Egységes számozási megoldást biztosít a telefonhálózatokból IP alapú virtuális magánhálózatok elérésére. 1. Az elõfizetõi szám felépítése Az SHS=91 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számot követõ elõfizetõi szám hossza 6 számjegy. Az elõfizetõi szám felépítése: abc def, ahol: az elõfizetõi szám elsõ számjegye — a — a díjkategóriát jelöli az alábbiak szerint: a 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Díjkategória Tartalék Tartalék Helyi beszélgetés díja A helyi beszélgetés díjánál olcsóbb díj A beszélgetés mindenkori díja A beszélgetés mindenkori díjánál olcsóbb díj Egyéb díj Tartalék Tartalék Tartalék

4192

MAGYAR KÖZLÖNY

A díjra vonatkozó tájékoztatást nyilvánosságra kell hozni, azt minden hirdetésben szerepeltetni kell. A szolgáltató engedményt adhat a feltüntetett díjkategóriához képest. Az elõfizetõi szám 2. és 3. számjegye — bc — a szolgáltatót jelöli, amely szolgáltató a virtuális magánhálózati szolgáltatást nyújtja (bc=00-99). Az abc számokat a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki. Az elõfizetõi szám 4., 5. és 6. számjegye — def — a virtuális magánhálózatot jelöli, amelynek egy vagy akár több, azonos díjkategóriájú szolgáltatás-hozzáférési pontja a bc számjegyekkel meghatározott szolgáltató hálózatához csatlakozik (def=000-999). A def számokat a szolgáltató jelöli ki. 2. Az IP VPN hozzáférési szolgáltatás igénybevételével lehetõvé válik IP alapú virtuális magánhálózatok kialakítása. Egy IP VPN-t használó természetes vagy jogi személy a kívánt lefedettségtõl függõen egy vagy több szolgáltató hálózatán vehet igénybe IP VPN szolgáltatást. Egy szolgáltató tetszõleges számú IP VPN-t nyújthat saját hálózatán. 3. Függelék A szolgáltatóhoz rendelt speciális számok leírása 3F1. Szolgáltatóhoz rendelt országos számok A szolgáltató egy ügyfélszolgálat körébe tartozó meghatározott szolgáltatást vagy szolgáltatáscsoportot rendelhet hozzá. A többi szolgáltatóval való megegyezés alapján az adott számmal kezdeményezett hívások a hívó helyétõl függetlenül az adott szolgáltató meghatározott szolgáltatását éri el, és a szolgáltatók kötelesek saját hálózatukból biztosítani más szolgáltatók szolgáltatóhoz rendelt országos számának elérését. A szolgáltatóhoz rendelt országos számokat a szolgáltatók kérésére a hatóság osztja ki az igények beérkezésének sorrendjében. 3F2. Szolgáltatóhoz rendelt számok A telefon szolgáltató egy általa meghatározott szolgáltatást vagy szolgáltatáscsoportot rendelhet hozzá, a többi szolgáltatótól függetlenül. A szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki.

2. számú melléklet a 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez A mobil rádiótelefon-hálózatokban használt nemzetközi mobil elõfizetõ azonosítók felosztási terve 1. A mobil végberendezések és elõfizetõk nemzetközi azonosítási terve A mobil rádiótelefon-hálózat elektronikus hírközlõ végberendezései és elõfizetõi számára egy egyedi azo-

2004/47. szám

nosítót kell kijelölni, mely lehetõvé teszi a mobil hálózatok közötti barangolás szolgáltatás igénybevételét. Ez az azonosító a mobil elõfizetõ nemzetközi azonosítója (IMSI). A nemzetközi mobil azonosítót az ITU E.212 Ajánlása és az ETSI TS 100 927 mûszaki elõírás írja le. 1.1. A mobil elõfizetõ nemzetközi azonosítójának, IMSI (International Mobile Subscriber Identifier) felépítése: IMSI=MCC+MNC+MSIN, ahol: az IMSI maximális hossza 15 számjegy lehet, és 0—9 számjegyekbõl állhat. MCC (Mobile Country Code) mobil országkód, melynek hossza 3 számjegy, és egyértelmûen meghatározza a mobil elõfizetõ hálózata szerinti országot. A mobil országkódokat az ITU jelöli ki. Magyarország mobil országkódja: 216. MNC (Mobile Network Code) mobil hálózati kód, melynek hossza két vagy három számjegy, és meghatározza a GSM mobil elõfizetõ honos hálózatát. A mobil hálózati kódot a hatóság jelöli ki. MSIN (Mobile Subscriber Identification Code) mobil elõfizetõi azonosító szám, mely egy GSM hálózaton belül azonosít egy elõfizetõt. A mobil elõfizetõi azonosító számot a szolgáltató jelöli ki.

3. számú melléklet a 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez Az adathálózatok számozási terve Az adathálózatok számozási terve az adathálózatok elérésére alkalmazott azonosítók felépítését, terjedelmét és a kijelölhetõ azonosítókat határozza meg. A számozási terv nem foglalkozik a hálózatokhoz tartozó elõfizetõk [elektronikus hírközlõ végberendezések (a továbbiakban: végberendezés): adat-, illetõleg adatáramköri végberendezések] azonosítóival, ezeket a hálózatokat üzemeltetõ szolgáltatók osztják ki. A felosztási terv az ITU-T X.121 Ajánlása alapján készült. Az E.164 alapú és X.121 alapú számozási tervek együttmûködését az E.166/X.122 Ajánlás szabályozza. 1. Adatátviteli nemzetközi szám Az adatátviteli nemzetközi szám egy másik országbeli elõfizetõ (adat-végberendezés, illetõleg adatáramköri végberendezés) elérése érdekében választandó szám, amely tartalmazza az adott ország azonosítására szolgáló számot, és a hívott elõfizetõi/adat-végberendezés adatátviteli bel-

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

földi számát. Az adatátviteli nemzetközi szám legnagyobb hossza 14 számjegy lehet. Az adatátviteli nemzetközi szám felépítése: DCC+NN ahol: DCC adatátviteli országhívó szám, amely három számjegybõl áll, NN adatátviteli belföldi szám, amely legfeljebb tizenegy számjegybõl áll. Az adatátviteli országhívó számot az ITU jelöli ki. Magyarország adatátviteli országhívó száma: 216. A DCC-ben alkalmazható számjegyeket az X.121 Ajánlás adja meg. 2. Adathálózati azonosító kód Az adathálózati azonosító kód az adott országot és ezen belül valamely adathálózatot azonosít. Az adathálózati azonosító kód maximális hossza négy számjegy lehet. Az adathálózati azonosító kód felépítése: DNIC=DCC+ND ahol: ND adatátviteli hálózatkijelölõ szám, amely egyetlen számjegybõl áll. 3. Adatátviteli belföldi szám Az adatátviteli belföldi szám az adatátviteli hálózatkijelölõ számot és az adatátviteli elõfizetõi számot tartalmazza. Az adatátviteli belföldi szám felépítése: NN=ND+NTN ahol: NTN az adatátviteli elõfizetõi szám, amely legfeljebb tíz számjegybõl áll, és az adott hálózatban lévõ elõfizetõk (adat-végberendezések, illetõleg adatáramköri végberendezések) azonosítására szolgál. Az adat hálózatkijelölõ számot a hatóság határozza meg, és a kijelölést bejelenti az ITU-nak. A hatóság egy ND-t megoszthat több belföldi adatátviteli hálózat között, ebben az esetben az üzemeltetõ által kiosztható NTN tartomány megfelelõen módosul. Az ITU-tól újabb DCC kijelölése kérhetõ, amennyiben a belföldi adathálózatok azonosításához a rendelkezésre álló ND tartomány már nem elegendõ. Az adatátviteli elõfizetõi számot a szolgáltató határozza meg az X.121 Ajánlás elõírásai alapján.

Függelék Fogalmi meghatározások F1. Adathálózat azonosító kód (DNIC) (Data Network Identification Code) Meghatároz valamely adathálózatot egy adott országon belül az adathálózati számozási tervben. F2. Adatátviteli országhívó szám (DCC) (Data Country Code)

4193

Meghatároz valamely országot az adathálózati számozási tervben. F3. Adatátviteli belföldi szám (NN) (National Number) Azonosít egy elõfizetõt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) valamely országon belül. F4. Adatátviteli hálózatkijelölõ szám (ND) (Network Digit) Meghatároz egy adathálózatot valamely országon belül. F5. Adatátviteli elõfizetõi szám (NTN) (Network Terminal Number) Azonosít egy elõfizetõt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) valamely ország valamely adathálózatában. F6. Adatátviteli nemzetközi szám Azonosítja valamely ország elõfizetõjét (adat-, illetve adatáramköri végberendezést).

4. számú melléklet a 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez A elektronikus hírközlõ hálózatokban használt jelzéspont kódok felosztási terve A 7-es jelzésrendszert alkalmazó elektronikus hírközlõ hálózatok jelzéseit külön jelzéshálózatok továbbítják. A jelzéshálózatokban a jelzéseket jelzéspontokban irányítják a kijelölt végpont felé. A jelzéspontok (a jelzéshálózat kapcsoló központjai) kijelölésére jelzéspont kódok szolgálnak. A felosztási terv a jelzéspont kódok (mint azonosítók) felépítését, terjedelmét és a kijelölhetõ tartományokat, illetõleg az egyedi azonosítókat határozza meg. A felosztási terv az ITU-T Q.708 Ajánlása alapján készült, figyelembe véve a Q.704, Q.705 és Q.708 Ajánlásokban foglaltakat is. A globális 7-es jelzéshálózat nemzeti jelzéshálózatokra tagozódik, amelyeket a nemzetközi jelzéshálózat köt össze. A hazai jelzéshálózat kétszintû, a nemzeti jelzéshálózatok egy nemzeti összekötõ jelzéshálózaton át csatlakozzanak egymáshoz. A jelzéshálózatok közötti kapu szerepét betöltõ jelzéspontok funkcionálisan egynél több jelzéshálózathoz tartoznak egyidejûleg. A 7-es jelzésrendszer címzési szabályai szerint egy kapu jelzéspontnak annyi jelzéspont kódja kell legyen, ahány jelzéshálózathoz tartozik. A jelzéshálózat jellegét a Q.704 Ajánlásban meghatározott kettõ bites hálózatjelzõ (NI, Network Indicator) adja meg. A jelzéspont kódok számára egy 14 bit terjedelmû mezõ áll rendelkezésre. Ezt a mezõt az ITU-T három részre osztotta, és meghatározta, hogy nemzetközi jelzéspont kódok esetében az egyes részek mit jelöljenek. A nemzeti jelzéspont kódok esetében a mezõ felosztására nincs ITU-T Ajánlás, a felosztás és a részek értelmezése szabadon választható. A jelzésrendszer a teljes mezõt együtt kezeli, a részekre osztás és értelmezés csak rendszerezési célokat szolgál. A

4194

MAGYAR KÖZLÖNY

részletes ismertetésben a bitmezõ részeit bittérkép helyett az átszámított decimális szám szemlélteti.

2004/47. szám Függelék Fogalmi meghatározások

1. Nemzetközi jelzéspont kód Nemzetközi jelzéshálózat NI bit kiosztása kötelezõen: 00 A nemzetközi jelzéspont kód szerkezete: ISPC (14 bit)=SANC (3+8 bit)+SPC (3 bit) ahol: ISPC nemzetközi jelzéspont kód, SANC jelzéspont tartomány/hálózat kód, SPC jelzéspont kód. A jelzéspont tartomány/hálózat kódot az ITU-T jelöli ki. A SANC bitmezõ elsõ, 3 bites része földrajzi zónát, a második 8 bites rész területet/országot határoz meg. Magyarország jelzéspont tartomány/hálózat kódja: 2+032. A jelzéspont kódot a hatóság jelöli ki a hazai szolgáltatók nemzetközi jelzéspontjai számára, és a kijelölést egyidejûleg bejelenti az ITU-T-nek. Az ITU-T-tõl új SANC kérhetõ, ha a rendelkezésre álló SPC tartomány (8 lehetõség) 75%-át a szabályozó hatóság már kiosztotta. 2. Nemzeti összekötõ jelzéshálózat jelzéspont kódok A nemzeti összekötõ hálózatot a továbbiakban az NISN jelöli. Magyarországon egyetlen NISN van. A nemzeti összekötõ jelzéshálózat NI bit kiosztása kötelezõen: 11 Az NISN jelzéspont kód szerkezete: NISPC (14 bit)= NIAA (5 bit)+ NIBB (4 bit)+ NICC (5 bit) ahol: NISPC az NISN jelzéspont kód, NIAA a nemzeti jelzéshálózat csoport kijelölõ kód, NIBB a nemzeti jelzéshálózat kijelölõ kód egy csoporton belül, NICC a kapu jelzéspont kijelölõ szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül. Az NIAA és NIBB kijelölõ kódokat a hatóság határozza meg. Egy adott NIBB-hez tartozó NICC tartomány kijelölõ számait a szolgáltató/hálózat üzemeltetõ osztja ki saját kapu jelzéspontjai számára. Az NISN jelzéspont kód jelenleg alkalmazott szerkezetét szükség esetén a hatóság módosíthatja. 3. Nemzeti jelzéshálózat jelzéspont kódok Magyarországon több egymástól független nemzeti jelzéshálózat van. A nemzeti jelzéshálózatok NI bit kiosztása kötelezõen: 10 A nemzeti jelzéshálózat jelzéspont kód szerkezete: NSPC (14 bit)=tetszõleges ahol: NSPC a nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód. Nemzeti jelzéshálózat létesítésére a szolgáltató/hálózat üzemeltetõ azzal kap felhatalmazást, ha számára a hatóság meghatározza az NISPC-hez tartozó NIAA és NIBB kódokat. Az NSPC kiosztását a szolgáltató/hálózat üzemeltetõ végzi.

4.1F1. Jelzéspont (SP, Signalling Point) Csomópont a jelzéshálózatban, amely jelzésüzeneteket küld, valamint fogad, és/vagy jelzésüzeneteket továbbít az egyik jelzés-összeköttetéstõl egy másik jelzés-összeköttetés felé. 4.1F2. Jelzéspont kód (SPC, Signalling Point Code) Jelzéspontot azonosít a jelzéshálózatban. 4.1F3. Nemzetközi jelzéspont kód (ISPC, International Signalling Point Code) Olyan jelzéspont kód, amelynek kötelezõ, egyedi 14 bites szerkezete van, és nemzetközi szinten alkalmazzák jelzésüzenetek irányítására, valamint jelzéspontok azonosítására. 4.1F4. Hálózat jelzõ (NI, Network Indicator) A jelzéshálózat jellegét (pl. nemzetközi, nemzeti) egyértelmûen meghatározó kettõ bites kód. 4.1F5. Jelzéspont tartomány/hálózat kód (SANC, Signalling Area/Network Code) A nemzetközi jelzéshálózat földrajzi zónáját és ezen belül valamely területet vagy országot határoz meg. 4.1F6. Nemzeti összekötõ jelzéshálózat (NISN, National Interconnecting Signalling Network) A kétszintû hazai jelzéshálózati rendszerben kapcsolatot teremt a nemzetközi jelzéshálózat és az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetõk nemzeti jelzéshálózatai között. 4.1F7. NISN jelzéspont kód (NISPC, National Interconnecting Signalling Point Code) Jelzéspontot azonosít a nemzeti összekötõ jelzéshálózatban, tizennégy bitbõl áll. 4.1F8. Nemzeti jelzéshálózat csoport kijelölõ kód (NIAA) A nemzeti összekötõ hálózatra csatlakozó nemzeti jelzéshálózatok egy csoportját határozza meg. 4.1F9. Nemzeti jelzéshálózat kijelölõ kód (NIBB) A nemzeti összekötõ hálózatra csatlakozó nemzeti jelzéshálózatok egy csoportján belül azonosít valamely nemzeti jelzéshálózatot. 4.1F10. Kapu jelzéspont kijelölõ szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül (NICC) A nemzeti összekötõ hálózatra csatlakozó nemzeti jelzéshálózat kapu jelzéspontját azonosítja. 4.1F11. Nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód (NSPC, National Signalling Point Code) Jelzéspontot azonosít valamely nemzeti jelzéshálózatban, tizennégy bitbõl áll.

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 73/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során alkalmazható közvetítõválasztásról A Kormány az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a) az Eht. 111. § (1)—(2) bekezdése, illetve a 178. § alapján közvetítõválasztás biztosítására kötelezett elõfizetõi hozzáférést nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatóra (a továbbiakban: kötelezett szolgáltató), b) a közvetítõ szolgáltatóra, és c) az elõfizetõre terjed ki.

Értelmezõ rendelkezések 2. § a) Európai egységes segélyhívószám: az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl szóló külön jogszabályban meghatározott hívószám, b) segélyhívószám: az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl szóló külön jogszabályban meghatározott hívószámok.

A közvetítõválasztás általános feltételei 3. § (1) Közvetítõválasztást a kötelezett szolgáltató olyan közvetítõ szolgáltató esetében köteles biztosítani, amely a) nyilvánosan elérhetõ elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújt, és b) amellyel összekapcsolási szerzõdést kötött. (2) Hívásonkénti közvetítõválasztás esetén a kötelezett szolgáltató olyan közvetítõ szolgáltató esetében köteles biztosítani a közvetítõválasztást, amely az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) rendelkezik külön jogszabály szerinti közvetítõválasztó számmal, és

4195

b) a kötelezett szolgáltatóval kötött összekapcsolási szerzõdésben az általa megajánlott forgalmi irányokban gondoskodik a hívás végzõdtetésérõl. (3) Közvetítõ-elõválasztás esetén a kötelezett szolgáltató olyan közvetítõ szolgáltató esetében köteles biztosítani a közvetítõválasztást, amely — az (1) bekezdésben foglaltakon túl — a kötelezett szolgáltatóval kötött összekapcsolási szerzõdésben vállalja a) valamennyi nemzetközi hívás végzõdtetését, vagy b) valamennyi belföldi helyhez kötött telefon és mobil rádiótelefon hálózatba irányuló hívás végzõdtetését, vagy c) az a)— b) pontban foglalt hívások végzõdtetését együttesen. (4) Internet hívások esetén mind a hívásonkénti közvetítõválasztás, mind a közvetítõ-elõválasztás a választott közvetítõ szolgáltató külön jogszabály szerint kijelölt, a hívásonkénti közvetítõválasztást, illetve a közvetítõ-elõválasztást lehetõvé tevõ kódját tartalmazó hívószám tárcsázásával kezdeményezhetõ. (5) A kötelezett szolgáltató nem adhat át a közvetítõ szolgáltató által történõ végzõdtetésre a) a segélyhívószámokkal, és b) az európai egységes segélyhívószámmal indított hívásokat. (6) Közvetítõ-elõválasztás esetén a kötelezett szolgáltató a (3) bekezdésben meghatározott hívásokon túl megállapodhat a közvetítõ szolgáltatóval egyéb, külön jogszabályban rögzített számmal indított hívások1, így különösen az (5) bekezdésben nem említett nemföldrajzi számra irányuló hívások (speciális számok és szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számok), illetve nem a (4) bekezdés szerint kezdeményezett internet hívások végzõdtetésérõl. (7) Amennyiben a kötelezett szolgáltató referenciaajánlat benyújtására kötelezett, de a (6) bekezdésben foglalt hívások bármelyikének átadása referencia-ajánlatában nem szerepel, azt más szolgáltató részére sem vállalhatja. (8) A kötelezett szolgáltató köteles a közvetítõ szolgáltató választása szerint a közvetítõ-elõválasztásra, valamint a hívásonkénti közvetítõválasztás tárgyában az összekapcsolási szerzõdés megkötése vagy módosítása érdekében együttesen vagy külön-külön tárgyalni, valamint az összekapcsolási szerzõdést megkötni illetve módosítani.

Közvetítõ-elõválasztás 4. § (1) Közvetítõ-elõválasztás keretében az elõfizetõ a 3. § (3) bekezdésében felsorolt egyes hívástípusok, illetve az internet hívás tekintetében választhat közvetítõ szolgáltatót. 1 Az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl szóló 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet.

4196

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Amennyiben a közvetítõ szolgáltató a hívások továbbítását mind híváskezdeményezéssel, mind hívásvégzõdtetéssel vállalja, az elõfizetõnek meg kell határoznia, hogy a két lehetõség közül melyiket választja. (3) Internet hívások esetében a közvetítõ szolgáltató az elõfizetõ választása alapján lehetõvé teheti az internet szolgáltatás díjának a forgalmi szolgáltatásokkal együtt történõ kiszámlázását.

5. § (1) A kötelezett szolgáltató kizárólag a közte és a közvetítõ szolgáltató közötti összekapcsolási szerzõdés alapján irányíthatja át a hívást más elektronikus hírközlési szolgáltatóhoz. Az ebbõl eredõ többletköltségek a közvetítõ szolgáltatót terhelik. (2) Amennyiben a közvetítõválasztás automatikusan nem valósul meg, a kötelezett szolgáltató a szükséges mûszaki változtatást köteles a közvetítõ szolgáltató értesítésétõl számított öt munkanapon belül végrehajtani, és ennek megtörténtérõl az elõfizetõt és a közvetítõ szolgáltatót írásban vagy egyéb bizonyítható módon tájékoztatni.

Hívásonkénti közvetítõválasztás 6. § (1) A hívásonkénti közvetítõválasztásra vonatkozó elõfizetõi szerzõdés az elõfizetõ ráutaló magatartásával jön létre úgy, hogy az elõfizetõ a közvetítõ szolgáltatót közvetítõválasztó elõtét tárcsázásával jelöli ki. (2) Az elõfizetõ hívásonkénti közvetítõválasztással az adott hívásra érvényes közvetítõ-elõválasztástól eltérhet. (3) A kötelezett szolgáltató kizárólag a közte és a közvetítõválasztó elõtéttel kijelölt közvetítõ szolgáltató közötti megállapodás alapján alkalmazhat olyan forgalomirányítást, amely az elõfizetõ választásától eltérõ, más elektronikus hírközlési szolgáltató közremûködését eredményezi. Az ebbõl az eltérésbõl eredõ többletköltségek a közvetítõ szolgáltatót terhelik.

A közvetítõválasztás esetén kötött elõfizetõi szerzõdés sajátos szabályai 7. § (1) A közvetítõ szolgáltató által az elõfizetõ részére nyújtott szolgáltatás tekintetében az elektronikus hírközlési elõfizetõi szerzõdésekrõl szóló külön jogszabályban foglaltakat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2004/47. szám

(2) A közvetítõ szolgáltató közvetítõválasztás útján elérhetõ szolgáltatásokra vonatkozó általános szerzõdési feltételeiben: a) köteles feltüntetni azokat a telefon szolgáltatókat, amelyek elõfizetõi jogosultak arra, hogy a közvetítõ szolgáltatót válasszák, b) az elõfizetõi hozzáférési pont létesítésének határideje helyett a szolgáltatás nyújtása megkezdésének az elõfizetõi szerzõdés megkötésétõl számított határidejét köteles meghatározni, c) nem köteles feltüntetni az áthelyezés és az átírás teljesítésének határidejét, d) köteles figyelmeztetni az elõfizetõt, hogy a szerzõdés megkötésével — beleértve az erre irányuló ráutaló magatartás tanúsítását — bekövetkeznek a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmények, e) fel kell hívnia az elõfizetõ figyelmét, hogy a szerzõdés megkötésekor a kötelezett szolgáltatónak a közvetítõ szolgáltató igénye esetén eleget kell tennie az (5)—(6) bekezdés szerinti kötelezettségnek, f) köteles feltüntetni, hogy amennyiben az elõfizetõ az elõfizetõi hozzáférést nyújtó szolgáltatótól elõre fizetett szolgáltatást vesz igénybe és ennek keretében él a közvetítõválasztás jogával, a közvetítõválasztásával igénybe vett szolgáltatásokért — az elõfizetõi hozzáférést nyújtó szolgáltatónak elõre kifizetett díjtól függetlenül — külön díjfizetési kötelezettség terheli-e, g) amennyiben olyan szolgáltatást nyújt, amely esetén más internet szolgáltató szolgáltatását az internet hívás forgalmi díjával együtt számlázza ki elõfizetõi részére, köteles feltüntetni az internet szolgáltatóra és annak szolgáltatására vonatkozó adatokat. (3) A közvetítõ szolgáltató és az elõfizetõ az elõfizetõi szerzõdést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással, így különösen közvetítõválasztó elõtét tárcsázásával, illetve — amennyiben az lehetséges — a felkínált választási lehetõségekre számbeadással válaszolva kötheti meg. (4) Az egyedi elõfizetõi szerzõdés megkötésével a) az elõfizetõ elfogadja a közvetítõ szolgáltató általános szerzõdési feltételeit, b) az elõfizetõ hozzájárul ahhoz, hogy a kötelezett szolgáltató a közvetítõ szolgáltató igénye esetén továbbítsa a választott közvetítõ szolgáltató részére az elõfizetõ nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, illetve székhelyét, természetes személy elõfizetõ esetén az elõfizetõ leánykori nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nem természetes személy elõfizetõ esetén az elõfizetõ cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartási számát, valamint az elõfizetõ telefonszámát, továbbá ha az elõfizetõnek díjtartozása van, ennek tényét, c) az elõfizetõnek — a hívásonkénti közvetítõválasztás esetét kivéve — a kötelezett szolgáltatóval, illetve más közvetítõ szolgáltatóval a választott szolgáltatás vonatkozásában fennálló elõfizetõi szerzõdése megszûnik vagy

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

— ha a választás azt nem érinti teljes egészében — módosul, amelyet a kötelezett szolgáltató köteles az elõfizetõi szerzõdésen átvezetni. (5) A kötelezett szolgáltató a közvetítõ szolgáltató igénye esetén a választást követõ 2 munkanapon belül — illetõleg ha a közvetítõ szolgáltatóval a szerzõdés megkötése nem ráutaló magatartással történt, a (8) bekezdés szerinti tájékoztatást követõ 2 munkanapon belül — térítésmentesen köteles közölni a választott közvetítõ szolgáltatóval a) a (4) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat, b) ráutaló magatartással történõ választás esetén a választás tényét és idõpontját. (6) A kötelezett szolgáltató az (5) bekezdésben foglalt adatközlési kötelezettségét a nyilvántartásban szereplõ adatok alapján teljesíti, amely adatok valódiságáért felelõsség nem terheli. (7) Amennyiben az elõfizetõnek a választott szolgáltatás tekintetében a kötelezett szolgáltatón kívüli szolgáltatóval áll fenn elõfizetõi szerzõdése, errõl — a hívásonkénti közvetítõválasztás esetét kivéve — az elõfizetõ szerzõdés megkötésekor köteles tájékoztatni az újonnan választott közvetítõ szolgáltatót. (8) A közvetítõ szolgáltató a szerzõdés megkötésérõl, az elõfizetõ nevérõl, hívószámáról a választott szolgáltatások körérõl legkésõbb 2 munkanapon belül tájékoztatja a) a kötelezett szolgáltatót, b) ha az elõfizetõnek a választott szolgáltatás tekintetében a kötelezett szolgáltatón kívüli szolgáltatóval áll fenn elõfizetõi szerzõdése, ezt a közvetítõ szolgáltatót, a hívásonkénti közvetítõválasztás esetét kivéve. (9) Az elõfizetõi szerzõdés, valamint — a hívásonkénti közvetítõválasztás esetét kivéve — az elõfizetõnek az elõfizetõi hozzáférést nyújtó szolgáltatóval vagy más közvetítõ szolgáltatóval fennálló elõfizetõi szerzõdésének az új szolgáltató választása esetén történõ módosítása, illetve megszûnése a közvetítõválasztás mûszaki megvalósításával lép hatályba.

Közvetítõválasztás elmaradása 8. § Vélelmezni kell, hogy az elõfizetõ a hívásokhoz a kötelezett szolgáltatót, vagy az utóbbi által elõválasztást nem igénylõ elõfizetõi részére kijelölt szolgáltatót választotta, ha az elõfizetõ nem él a közvetítõválasztás jogával. Ebben az esetben az elõfizetõ számára valamennyi választható szolgáltatás elérhetõségét a kötelezett szolgáltató biztosítja, amelyekre a kötelezett szolgáltató által közzétett feltételek és díjak érvényesek.

4197 Tájékoztatás 9. §

(1) A kötelezett szolgáltató új elõfizetõi szerzõdés megkötésekor, valamint az elõfizetõi díjakat utólag havonta fizetõ elõfizetõk esetében havi rendszerességgel, írásban azonos betûmérettel köteles a vele fennálló összekapcsolási szerzõdések alapján közvetítõválasztás keretében választható szolgáltatókról és azok ügyfélszolgálati telefonszámáról, illetõleg a (2) bekezdés szerinti információk elérhetõségérõl az elõfizetõt tájékoztatni. (2) A kötelezett szolgáltató ügyfélszolgálatán, valamint internet oldalán köteles feltüntetni a választható közvetítõ szolgáltatók nevének alfabetikus sorrendjében az alábbi információkat: a) a közvetítõ szolgáltató neve, címe, ügyfélszolgálati telefon, fax és e-mail címe, a vonatkozó információkat tartalmazó honlap címe; b) a közvetítõ szolgáltató által a közvetítõválasztás keretében nyújtott szolgáltatás választható: ba) elõválasztással vagy hívásonkénti közvetítõ választással, bb) elõválasztás esetén a nemzetközi, belföldi hálózatba, illetve internet szolgáltatás elérésére irányuló hívások, illetve e lehetõségek közül több tekintetében, bc) hívásonkénti választásnál az egyes hívásviszonylatok tekintetében híváskezdeményezéssel vagy hívásvégzõdtetéssel történõ közvetítõválasztás keretében, (3) A közvetítõ szolgáltató köteles a kötelezett szolgáltató által a (2) bekezdés szerint közzéteendõ adatokat díjmentesen a kötelezett szolgáltató rendelkezésére bocsátani. (4) Hívásonkénti közvetítõválasztás esetén a kötelezett szolgáltató, illetõleg a közvetítõ szolgáltató köteles az általános szerzõdési feltételeiben meghatározott módon tájékoztatni az elõfizetõt arról, ha a kötelezett szolgáltató és közvetítõ szolgáltató nem kötött összekapcsolási szerzõdést az adott hívásviszonylat tekintetében választani kívánt szolgáltatóval. (5) A kötelezett szolgáltató köteles az elõfizetõt tájékoztatni arról, hogy a 10. § (4) bekezdése alapján melyik szolgáltató felel az elõfizetõ felé történõ hibás teljesítésért, illetve az elõfizetõi panaszok kezeléséért. (6) Amennyiben az elõfizetõ a kötelezett szolgáltatótól elõre fizetett szolgáltatást vesz igénybe és ennek keretében él a közvetítõválasztás jogával, a kötelezett szolgáltató tájékoztatja az elõfizetõt a) az elõfizetõi hozzáférés biztosításának az elõre fizetett szolgáltatás igénybevételére kötött elõfizetõi szerzõdés hatálybalépésétõl számított idõtartamáról, b) arról, hogy az elõfizetõt a közvetítõválasztással igénybe vett szolgáltatásokért — a kötelezett szolgáltató-

4198

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

10. §

a) a közvetítõ szolgáltató híváshoz kapcsolódó forgalmi szolgáltatásai díját az elõfizetõ részére a kötelezett szolgáltató számlázza ki és szedi be az Eht. 128. § (3) bekezdése szerint, vagy b) a kötelezett szolgáltató híváshoz kapcsolódó forgalmi szolgáltatásai díját az elõfizetõ részére a közvetítõ szolgáltató számlázza ki és szedi be.

(1) A kötelezett szolgáltató és a közvetítõ szolgáltató együttmûködésük részletes szabályait az összekapcsolási szerzõdésben kötelesek rögzíteni.

Záró rendelkezések

nak elõre kifizetett díjtól függetlenül — külön díjfizetési kötelezettség terheli-e.

A szolgáltatók közötti együttmûködés

(2) Ha a kötelezett szolgáltató, illetõleg a közvetítõ szolgáltató lehetõvé teszi a hívott elõfizetõi berendezésen a hívószám vagy más azonosító kijelzését, a kötelezett szolgáltató és a közvetítõ szolgáltató köteles együttmûködni abban is, hogy az elõfizetõ vagy más felhasználó az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeirõl, a hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló jogszabály által elõírt módon letilthassa hívószámának vagy más azonosítójának kijelzését. (3) Közvetítõ-elõválasztás esetén belföldi helyhez kötött telefonhálózatba irányuló hívás (különösen az azonos számozási körzetbe irányuló hívás) irányításakor a kötelezett szolgáltató azon az összekapcsolási ponton köteles átadni a hívást a közvetítõ szolgáltatónak, amely a hívott elõfizetõ elõfizetõi hozzáférési pontjához irányítási szempontból a legközelebb esik, illetve amelyen keresztül a hívás irányítása forgalmi vagy egyéb szempontból a leggazdaságosabban megvalósítható. (4) A kötelezett szolgáltató és a közvetítõ szolgáltató közötti felelõsség-megosztásra vonatkozó eltérõ megállapodás hiányában az elõfizetõ felé történõ hibás teljesítés esetén, valamint az elõfizetõi panaszok kezeléséért híváskezdeményezéssel történõ közvetítõválasztás esetén a közvetítõ szolgáltató, hívásvégzõdtetéssel történõ közvetítõválasztás esetén a kötelezett szolgáltató felelõs. (5) Az elõfizetõi forgalmi szolgáltatás díját — a kötelezett szolgáltató és a közvetítõ szolgáltató eltérõ megállapodása hiányában — híváskezdeményezéssel történõ közvetítõválasztás esetén a közvetítõ szolgáltató, hívásvégzõdtetéssel történõ közvetítõválasztás esetén a kötelezett szolgáltató állapítja meg. (6) Híváskezdeményezéssel történõ közvetítõválasztás esetén — a kötelezett szolgáltató és a közvetítõ szolgáltató eltérõ megállapodása hiányában — a kötelezett szolgáltató híváshoz kapcsolódó forgalmi szolgáltatásai díját az elõfizetõ részére a közvetítõ szolgáltató számlázza ki és szedi be. (7) Hívásvégzõdtetéssel történõ közvetítõválasztás esetén a kötelezett szolgáltató és a közvetítõ szolgáltató megállapodása alapján

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg a szolgáltatóválasztás bevezetésének és alkalmazásának feltételeirõl szóló 250/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) A kötelezett szolgáltató és a közvetítõ szolgáltató — a közvetítõválasztás tekintetében — köteles a közöttük fennálló hálózati szerzõdést e rendeletnek megfelelõen a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet II. fejezetében meghatározott eljárás szerint módosítani. (3) A referenciaajánlat készítésére köteles szolgáltató legkésõbb az Eht. 168. § (1) bekezdése szerinti idõpontot követõen elõször benyújtott referenciaajánlatában köteles e rendelet szerint módosítani referenciaajánlatának közvetítõválasztással kapcsolatos rendelkezéseit. (4) Az Eht. 168. § (1) bekezdése szerinti idõpontig az Eht. 178. §-ának (2) bekezdése alapján közvetítõválasztás biztosítására köteles mobil rádiótelefon szolgáltatóra a jelen rendelet rendelkezéseit megfelelõen kell alkalmazni azzal, hogy e szolgáltatók csak a nemzetközi hívások vonatkozásában kötelesek a közvetítõválasztás biztosítására. (5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és Tanács 2002. március 7-i, az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlõ hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelvével (Egyetemes szolgáltatási irányelv) összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz.


2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 74/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstõl eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv szerinti minõsített szervezetek jegyzékébe való felvételre irányuló eljárásról

4199

olyan változást, amelynek következtében a jegyzékbe való felvételhez való joga megszûnik. (6) A tevékenységi kör (3) bekezdés szerint bejelentett módosítását, a szervezet törlés iránti igényét, valamint a (5) bekezdésben foglalt körülményeket a miniszter közli az Európai Bizottsággal.

3. § A Kormány a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 55. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha megfelel az Fgytv. 2. §-a h) pontjában írt feltételeknek, a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstõl eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékbe minõsített szervezetként való felvételre irányuló kérelmét a gazdasági és közlekedési miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) nyújthatja be. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet elõterjesztett szervezet nevét és tevékenységi körét, amennyiben a kérelem a 2. § (1)—(3) bekezdésében foglaltaknak megfelel, a miniszter közli az Európai Bizottsággal.

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstõl eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelvének 3. cikkével és 4. cikkének (2) bekezdésével.


2. § (1) A kérelemben igazolni kell, hogy az Fgytv. 2. §-a h) pontjának megfelelõen a szervezet a) tevékenysége legalább két éve kiterjed a fogyasztói érdekek képviseletére, b) legalább 50 tagja magánszemély, c) a székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bíróság által a társadalmi szervezetekrõl külön jogszabály szerint vezetett nyilvántartásban szerepel. (2) Az (1) bekezdésben írt igazolási kötelezettségnek az a) pont esetében az alapszabály csatolásával, a b) pont esetében a szervezet képviselõjének nyilatkozatával, a c) pont esetében a megyei (fõvárosi) bíróság által kiállított, harminc napnál nem régebbi igazolással kell eleget tenni. (3) A kérelemben meg kell jelölni, hogy a szervezet mely tevékenységi körben képviseli a fogyasztói érdekeket. E tevékenységi kör módosítását a jegyzékbe felvett szervezet köteles haladéktalanul bejelenteni.

A Kormány 75/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete az országos jelentõségû területfejlesztési programokra szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az országos jelentõségû területfejlesztési programokra szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következõket rendeli el: Általános rendelkezések

(4) A jegyzékbe felvett szervezet bármikor kérheti törlését.

1. §

(5) A jegyzékbe felvett szervezet — törlés céljából — köteles haladéktalanul bejelenteni megszûnését, illetve a felvételét megalapozó körülményeiben beálló bármely

(1) Az országos jelentõségû területfejlesztési programok célelõirányzat rendeltetése:

4200

MAGYAR KÖZLÖNY

a) Balaton Kiemelt Üdülõkörzet területfejlesztésével és területrendezésével kapcsolatos feladatok támogatása; b) Velencei-tó—Vértes Üdülõkörzet területfejlesztésével és területrendezésével kapcsolatos feladatok támogatása; c) Tisza-tó Kiemelt Üdülõkörzet területfejlesztésével és területrendezésével kapcsolatos feladatok támogatása; d) Tisza-völgy terület- és vidékfejlesztési kormányprogramja (Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése) keretében a területfejlesztési és területrendezési feladatok támogatása; e) Z áhonyi Vállalkozási Övezet logisztikai központ létesítésének támogatása; f) termelõ létesítmények bezárásával, illetve nagy létszámot foglalkoztató intézmények megszüntetésével, válságövezet kialakulásával összefüggésben kistérségi gazdasági szerkezetátalakítási programok kidolgozásának és a megvalósítás egyes feltételei megteremtésének támogatása; g) turisztikai fejlesztések, illetve országos és regionális jelentõségû logisztikai központok, repülõterek, közlekedési csomópontok megvalósításának támogatása. (2) További országos jelentõségû területfejlesztési programokra szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok rendeltetése: a) Szigetközi térség rehabilitációjával kapcsolatos feladatok; b) Mosoni-Duna térség komplex területfejlesztése, Mosonmagyaróvár település közigazgatási területére vonatkozó rendezés; c) Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása. (3) A célelõirányzatok felhasználása vonatkozásában az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel alkalmazni kell.

2. § E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás három éves kereteirõl szóló 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklet X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 3. alcím, 29. jogcím csoport, 12. jogcímszám Országos jelentõségû területfejlesztési programok célelõirányzat, 23. jogcímszám Szigetközi térség rehabilitációjával kapcsolatos feladatok célelõirányzat, 24. jogcímszám MosoniDuna térség komplex területfejlesztése Mosonmagyaróvár belterületi rendezése célelõirányzat és a 25. jogcímszám Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása megnevezések alatti kiadási elõirányzatokra.

2004/47. szám

A támogatás általános feltételei 3. § (1) Támogatás belföldi székhelyû jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkezõ természetes személyek részére nyújtható. (2) A lejárt, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezõknek a köztartozás megfizetéséig, valamint a csõd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szervezeteknek támogatás nem nyújtható, illetve azokkal támogatási szerzõdés nem köthetõ. A szerzõdéskötést követõen felmerülõ köztartozás, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a támogatás nem folyósítható, csõdeljárás esetén a csõdegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

4. § (1) A támogatási forma vissza nem térítendõ támogatás. Az adott támogatás támogatástartalmát a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vátr.) 2. számú mellékletében, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját követõen a regionális állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. (2) A támogatási igény benyújtása elõtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható. (3) A beruházás megkezdése idõpontjának a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés napját, b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az elsõ beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot, c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az elsõ pénzátadás napját, d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerzõdés megkötésének dátumát, e) az a)— d) pontokban nem szereplõ fejlesztések (programkészítés, megvalósíthatósági tanulmány, pályázati dokumentáció) esetében a megbízói szerzõdés megkötésének idõpontját kell tekinteni. (4) Termelõ infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdésétõl számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell.

2004/47. szám


(1) A fejlesztés megvalósításához a) az önkormányzatoknak és a nonprofit szervezeteknek 10%, b) természetes személyeknek, egyéni vállalkozóknak, õstermelõknek, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 25%, c) az egyéb szervezeteknek 50% saját forrással kell rendelkezniük. (2) Kivételesen indokolt esetben — ha törvény másként nem rendelkezik — 100% támogatás adható a) a külön jogszabályban meghatározott leghátrányosabb helyzetben lévõ kistérségbõl pályázó önkormányzatnak, ha az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (mûködési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítõ támogatási keretébõl a 2002. és a 2003. évben is kapott támogatást, b) Szigetköz és Mosoni-Duna térségekben elõkészítendõ és megvalósuló rehabilitációs fejlesztések esetében. (3) Az 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozat alapján a strandok kotrására maximum 75% támogatás adható.

6. § Az egy projekthez igénybe vett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját követõen a Római Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a Vátr. 29. § (1)—(2) bekezdésekben meghatározott mértéket.

4201

megelõzõ 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be, vagy b) a Vátr. 3. számú mellékletének BAA. pontjában meghatározott költségek; c) szerzõdés szerinti pénzeszközátadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerzõdésben fejlesztési célra átadásra kerülõ pénzeszköz. (2) Amennyiben a támogatás nem tartozik az Áht. 15. §-a, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját követõen a Római Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, az elszámolható költségek köre: a) önkormányzatok, egyéni vállalkozók, nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztések esetén a beruházások, tárgyi eszközök és immateriális javak az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint; b) programkészítés esetében a közbeszerzési eljárással kiválasztott megbízott megbízási díja. (3) Az általános forgalmi adó a támogatás szempontjából elismerhetõ költségként a következõk szerint ismerhetõ el, a) ha a kedvezményezettnek — külön jogszabály szerint — a támogatással megvalósuló beruházással kapcsolatosan általános forgalmi adó levonási joga nincs, a beruházásra jutó általános forgalmi adó teljes összege, b) ha a kedvezményezett általános forgalmi adó levonási joggal rendelkezik, akkor az általános forgalmi adó arányosított, a támogatásra esõ hányada, c) a 17. § (2) bekezdés b) pontjában szereplõ kutatásfejlesztés támogatása esetén az állami támogatás miatt arányosított általános forgalmi adó le nem vonható hányada vehetõ figyelembe.

8. § 7. § (1) A támogatás szempontjából elszámolható költségek körét a vállalkozások esetében a Vátr. 3. számú melléklete, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját követõen a regionális állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján kell értelmezni. Beruházás elõkészítés támogatására önálló pályázat nem nyújtható be. Szinten tartás nem támogatható. Halászati tevékenységre beruházási támogatás nem nyújtható. Az elszámolható költségek köre a következõ: a) a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglévõ tárgyi eszközök bõvítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás elõkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeirõl, a pályázatok benyújtását

(1) A támogatás a támogatási szerzõdésben rögzített éves ütemezésben vehetõ igénybe. (2) A támogatás igénybevétele forrás és teljesítményarányosan — számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, természetes személytõl történõ ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerzõdés alapján a kifizetés megtörténtét követõen utólagosan — történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerzõdésben meghatározott bizonylat alapján történhet. (3) Az Ámr. 91. §-ának (4) bekezdése alapján folyósított elõleg esetén annak összegére a felhasználásról történõ, a támogatási döntést hozó által meghatározott elszámolás idõpontjáig a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MTR FH) javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garancia-

4202

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

vállalásával, készfizetõ kezesi szerzõdéssel kell biztosítékot nyújtani.

11. §

(4) Amennyiben a támogatott a szerzõdésben rögzített kezdési idõpontot követõ 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, vagy nem kezdeményezi a támogatás — vagy a támogatás egy részének — igénybevételét, és a késedelem okát nem indokolja, a támogatási döntés érvényét veszti.

(1) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha a) a beruházást nem helyezik üzembe, vagy b) az elfogadott céltól eltérõ beruházást valósítanak meg, vagy c) az e rendelet szerinti, illetõleg a támogatási szerzõdésben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidõn belül nem teljesítik.

(5) Az igényeltnél alacsonyabb mértékû támogatás is megítélhetõ, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat mûszaki tartalmának, illetve munkahelyteremtõ beruházás esetén a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni. Az átdolgozott pályázatot a támogatási döntést hozók kötelesek megvizsgálni, és támogatásáról dönteni, különös tekintettel megvalósíthatóságára és életképességére. A támogatási döntést hozók az átdolgozott pályázatok esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthetnek, ebben az esetben az igényeltnél alacsonyabb mértékû támogatás nem ítélhetõ meg.

9. § E rendelet 16. § (1) bekezdésének b)— c) pontjai alapján nyújtott támogatás csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül. Egy vállalkozásnak csekély összegû támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma — 3 év vonatkozásában — nem haladhatja meg a Vátr. 40. §-ának (4) bekezdésében, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját követõen a 69/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározott összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási, a mezõgazdasági, a halászati ágazatban tevékenykedõ vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek.

(2) A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támogatás igénybevételétõl a visszavonási döntés idõpontjáig kell felszámítani. (3) A visszavont támogatást és késedelmi kamatait az Országos jelentõségû területfejlesztési programok célelõirányzat, a Szigetközi térség rehabilitációjával kapcsolatos feladatok célelõirányzat, a Mosoni-Duna térség komplex területfejlesztése Mosonmagyaróvár belterületi rendezése célelõirányzat és a Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása megnevezések alatti kiadási elõirányzat esetén a Kincstár 10032000-00287120-50001006 számú bonyolítási számlájára az értesítés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül kell befizetni. (4) A döntést hozó által engedélyezett elidegenítésbõl, a 10. § (2) bekezdése alapján járó összeget, az elidegenítést követõ 5 munkanapon belül kell befizetni a (3) bekezdésben meghatározott számlára. (5) Abban az esetben, ha a visszavont támogatás és késedelmi kamata, valamint az elidegenítésbõl járó összeg befizetésére a (3)—(4) bekezdésekben meghatározott idõtartamhoz képest késõbb kerül sor, az eltelt idõszakra késedelmi kamatot kell fizetni.

10. § A támogatási rendszer általános szabályai (1) A célelõirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétõl a támogatási szerzõdésben meghatározott kötelezettségvállalás idõpontjáig csak a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek más által történõ átvállalásával idegeníthetõ el, adható más társaság tulajdonába, vagy adható bérbe. (2) A támogatásban részesült beruházásnak a támogatási döntést hozó elõzetes hozzájárulásával történõ elidegenítése esetén a bevételbõl a támogatás arányának megfelelõ összeget vissza kell fizetni. (3) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha az elidegenítésre, más társaság tulajdonába adásra vagy a bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor.

12. § (1) A támogatási pályázatoknak az Ámr. 83. § (1)—(2) bekezdésében és (4) bekezdésében, valamint a 84. §-ában megjelölt adatokat kell tartalmazniuk. (2) A pályázatokat a MTRFH-hoz, illetve a kiemelt térségi fejlesztési tanács munkaszervezetéhez kell benyújtani. A pályázatbefogadás idõpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelõ pályázat beérkezésének idõpontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelelõ, hiányos pályázat esetében a pályázót a pályázat benyújtását követõ 15 napon belül a MTRFH, illetve a munkaszervezet hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 munkanapon belül van lehetõség.

2004/47. szám


(1) A támogatásra benyújtott pályázatról a befogadást követõ 60 napon belül dönt a területfejlesztésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a kiemelt térségi fejlesztési tanács (e rendeletben együtt: támogatási döntést hozó). (2) A döntés-elõkészítéssel és a támogatási döntésekrõl történõ értesítéssel kapcsolatban az Ámr. 85. §-ában, valamint a 86. §-ának (2)—(3) bekezdéseiben foglaltakat is alkalmazni kell. (3) A támogatási szerzõdéseket a támogatási döntésrõl szóló értesítõ átvételét követõ 90 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerzõdés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából — a megadott 90 napos határidõtõl számított 30 napon belül — nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. (4) Amennyiben a fejlesztés a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozik, a szerzõdésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, illetve az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása után kerül folyósításra. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként a program, projekt összköltsége (kiadása) a tervezetthez képest csökken, az Ámr. 87. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (5) A támogatási döntéseket a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõben nyilvánosságra kell hozni. A támogatási döntéseket a Kiemelt Térségi Fejlesztési Tanács esetében az érintett megyei önkormányzatok hivatalos lapjaiban is nyilvánosságra kell hozni. 14. § (1) A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén a támogatási döntést hozó akkor köt támogatási szerzõdést a kedvezményezettel, ha az a) az Ámr. 87. §-ban foglalt feltételeket teljesítette, és b) a szükséges források rendelkezésre állását igazolta. (2) A támogatást nyújtó köteles a szerzõdésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha a) az Ámr. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik; b) a Kbt. rendelkezései alapján kötelezõen lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követõ 30 napon belül a támogatott nem nyújtja be.

A támogatások folyósítása, ellenõrzése 15. § (1) A támogatásokat a MTRFH folyósítja, és végzi a támogatási szerzõdés és a kifizetés összehangolását.

4203

(2) A támogatási szerzõdések végrehajtásának és a támogatások felhasználásának ellenõrzésére jogszabályban felsoroltakon kívül a miniszter felkérésére az érintett kiemelt térségi fejlesztési tanács továbbá az MTRFH jogosult. (3) A támogatásból megvalósuló beruházások, fejlesztések hatásait értékelõ jelentéseket, a folyamatban lévõk nyomon követését és pénzügyi ellenõrzését tartalmazó elemzéseket a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a MTRFH által meghatározott formában és tartalommal évente elkészítik, és a tárgyévet követõ február 15-éig megküldik a MTRFH részére.

A kiemelt térségi pályázati rendszer 16. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)— c) pontjai esetében a kiemelt térségi fejlesztési tanács a miniszter, illetve az általa felhatalmazott MTRFH-val kötött együttmûködési megállapodás alapján pályázati rendszer keretében támogatást nyújthat: a) az érintett kiemelt üdülõkörzet hosszú távú területfejlesztési koncepciójába illeszkedõ mûszaki fejlesztési munkák, illetve beruházások támogatására; b) a kiemelt térség területfejlesztési programjának és területrendezési tervének elkészítéséhez, módosításához; c) európai uniós és nemzetközi forrás elnyerését szolgáló projektek elõkészítéséhez, kidolgozásához; d) a turizmus infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló beruházásokhoz; e) környezetvédelmet és természetvédelmet szolgáló infrastruktúra és zöld terület fejlesztéséhez; f) közbiztonság javítását szolgáló fejlesztések támogatásához; g) településrendezési tervek elkészítésének és módosításának támogatásához; h) tájékoztatási feladatok ellátásához; i) megállapodás alapján rendezvények támogatásához. (2) A kiemelt térségi tanács által nyújtott támogatások esetén a támogatási szerzõdést a tanács elnöke írja alá. (3) A kiemelt térségi fejlesztési tanács az együttmûködési megállapodás alapján ellátja a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. (4) A kiemelt térségi fejlesztési tanács az általa mûködtetett pályázati rendszer keretében az együttmûködési megállapodásban 2004. évre biztosított szabad forrás összegére vetítve 2005. évre 50%, 2006. évre 20% támogatásra vállalhat kötelezettséget. 2005. és 2006. évekre támogatási kötelezettséget csak áthúzódó beruházások támogatására lehet vállalni. (5) A kiemelt térségi fejlesztési tanács az együttmûködési megállapodásban meghatározott lebonyolítási díjat a

4204

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

pályázati rendszer mûködtetésével kapcsolatos kiadásokra fordíthatja.

g) a térség környezetvédelmi és vízgazdálkodási infrastruktúrájának fejlesztése.

A központi támogatási rendszer

(4) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a pályázati felhívás az érintett tárcákkal elõzetesen egyeztetésre kerül.

17. § (1) Az 1. § (1)—(2) bekezdéseiben meghatározott esetekben az elõirányzat felhasználásáról központi szinten a Tv. 49. § (7) bekezdése alapján egyedileg vagy pályázati rendszerben a miniszter dönt. (2) A miniszter az 1. § (1)—(2) bekezdéseiben meghatározott esetekben az elõirányzatok központi keretébõl a Vátr., illetve a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját követõen a Vátr.-t felváltó jogszabály szabályaival összhangban támogatást biztosíthat: a) a mûködtetési, kommunikációs feladatokra, b) kutatásfejlesztési feladatokra, c) területrendezési tervek és területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozására, d) fejlesztési projektek kidolgozására és a megvalósítás egyes feltételei megteremtésének támogatására, e) Balaton Kiemelt Üdülõkörzet, a Velencei-tó—Vértes Kiemelt Üdülõkörzet, a Tisza-tó Kiemelt Üdülõkörzettel kapcsolatos — Korm. rendeletekben és Korm. határozatokban rögzített — területfejlesztési és területrendezési feladatokra, f) Tisza-völgy térsége terület- és vidékfejlesztését szolgáló kormányprogramban szereplõ területfejlesztési és területrendezési feladatokra, g) a Duna-Tisza közi hátság területén bekövetkezett kedvezõtlen változások hatásainak mérséklésérõl szóló kormányprogramban szereplõ területfejlesztési feladatokra, h) Szigetközi és a Mosoni-Duna térsége területfejlesztési feladatainak támogatására (térségi tervezési, kutatásfejlesztési, a hágai Nemzetközi Bíróság döntésébõl adódó kormányzati feladatokból a területfejlesztési feladatok ellátására), i) szerkezetátalakítási programok elõkészítésének és kidolgozásának támogatására. (3) Az 1. § (2) bekezdésének a)— b) pontjaiban meghatározott esetekben pályázati rendszer keretében támogatható: a) a szigetközi térség természeti értékei degradációjának mérséklése, a természetes (természet közeli) élõhelyek megóvása, helyreállítása; b) a megváltozott környezeti feltételekhez alkalmazkodó mezõgazdasági mûvelésre való átállás elõsegítése; c) a Mosoni-Duna, valamint mellék- és holtágainak rehabilitációja, vízminõségének javítása elõsegítése; d) a térség ökoturizmusának fejlesztése; e) a táj komplex helyreállítása és megõrzése elõsegítése; f) Mosonmagyaróvár település közigazgatási területének rendezése;

(5) A miniszter az általa mûködtetett pályázati rendszer keretében a 2004. évre pályázat útján biztosított szabad forrás összegére vetítve 2005. évre 50%, 2006. évre 20% támogatásra vállalhat kötelezettséget. 2005. és 2006. évekre támogatási kötelezettséget csak áthúzódó beruházások támogatására lehet vállalni. (6) A miniszter a támogatásra vonatkozó pályázatot elsõ alkalommal e rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõjében közzéteszi. A pályázatokat a Pályázati Felhívás megjelenésétõl számított 60 napon belül lehet benyújtani. (7) A pályázatokat a MTR FH-hoz kell benyújtani 1 eredeti és 8 másolati példányban. A hivatal a beérkezett pályázatokat regisztrálja, a formailag és tartalmilag teljes pályázatokról egyedi döntés-elõkészítési lapot készít, a hiányos pályázatoknál intézkedik a hiánypótlás érdekében. (8) A (2) bekezdésben foglaltak megvalósításában a VÁTI Kht. közhasznú keretszerzõdésben meghatározott feltételek szerint közremûködik.

18. § (1) A támogatási döntések elõkészítését a miniszter által kijelölt 5 tagú szakértõi bizottság végzi, amelynek elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki. (2) A szakértõi bizottságban részt vesznek az érintett tárcák képviselõi is. (3) A szakértõi bizottság állásfoglalása elõtt az érintett kiemelt térségi fejlesztési tanács véleményét ki kell kérni. Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás a Vátr., illetve a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját követõen a szénbányászat részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK számú tanácsi rendelet, az ESZAK szerzõdés lejártából eredõ versenyjogi esetek kezelésének bizonyos szempontjairól szóló bizottsági közlemény, illetve a nagyberuházásokhoz nyújtott regionális támogatásokról szóló multiszektorális keretszabály szerinti érzékeny ágazatokban tevékenykedik, vagy a fejlesztés nagy beruházásnak minõsül, a Vátr., illetve a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját követõen a fenti jogszabályok szerint kell eljárni. (4) A szakértõi bizottság javaslata alapján a támogatásokról a miniszter dönt.

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) A döntést követõen a támogatási szerzõdések elõkészítését a MTRFH végzi, a támogatási szerzõdést a miniszter vagy megbízottja írja alá. A döntéseket a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõjében közzé kell tenni.

Záró rendelkezések 19. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.


A Kormány 76/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsõfokú tanulmányainak egyes kérdéseirõl szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. § A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsõfokú tanulmányainak egyes kérdéseirõl szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 2. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A külföldi hallgatók a térítések és juttatások szempontjából az alábbi csoportba sorolhatók:] ,,a) ,,A’’ kategória: nemzetközi megállapodás alapján a magyar fél ösztöndíjával, illetõleg magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató hallgatók, ,,A/1’’ kategória: évi 12 havi ellátásban részesülõ, vagy részképzésben részt vevõ Európán kívüli hallgatók, ,,A/2’’ kategória: évi 10 havi ellátásban részesülõ, vagy részképzésben részt vevõ európai hallgatók, ,,A/3’’ kategória: évi 10 havi, illetve 12 havi ellátásban részesülõ, vagy részképzésben részt vevõ határon túli magyar hallgatók;’’

4205 2. §

Az R . 4. §-ának (1)—(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Nem magyar állampolgár magyar felsõoktatási intézményben egyetemi, illetõleg fõiskolai alap-, kiegészítõ alap-, doktori (PhD) és mester- (DLA), teljes vagy részképzésben, általános, illetõleg szakirányú továbbképzésben, felsõfokú szakképzésben, egyéni munkaprogram keretében tanulmányúton, tudományos kutatómunkában vehet részt. (2) Részképzésben vesz részt, azaz résztanulmányokat folytat az a külföldi hallgató, aki hazájában hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és felsõfokú tanulmányai egy részét magyar felsõoktatási intézményben végzi, továbbá azon ,,A’’ és ,,B’’ kategóriába sorolt hallgató, aki szakdolgozat (diplomamunka), illetve doktori értekezés elkészítésére irányuló tanulmányokban vagy kutatómunkában vesz részt. (3) Külföldi hallgató magyarországi felsõoktatási intézmény által szervezett alapképzésben, vagy a tudományos fokozat (PhD) megszerzésére felkészítõ doktori képzésben, illetve mûvészeti területen a tudományos fokozatnak megfelelõ mûvészeti fokozat (DLA) megszerzésére felkészítõ doktori képzésben folytathat résztanulmányokat államilag finanszírozott formában. A részképzésben résztvevõ külföldi hallgató magyarországi tanulmányainak fedezetét a központi költségvetésben az Oktatási Minisztérium fejezetén belül külön jogcímen kell megtervezni.’’

3. § Az R . 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A külföldiek felvételére a felsõoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló jogszabály, az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ külföldiek — a 7. § (1) bekezdésében meghatározott külföldiek kivételével — tekintetében e rendelet, továbbá a felsõoktatási intézményeknek az államilag finanszírozott képzésre jelentkezõ magyar állampolgárokra vonatkozó felvételi szabályzatai az irányadók.’’

4. § Az R . 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Az alapképzésben részt venni szándékozó magyar és nem magyar anyanyelvû külföldi jelentkezõ a Balassi Bálint Intézetben magyar állami ösztöndíjjal vagy nemzetközi megállapodás alapján elvégzett egyéves felkészítést követõen tett sikeres magyar nyelvi, illetõleg magyar nyelvi

4206

MAGYAR KÖZLÖNY

és szaktárgyi záróvizsga alapján felvételt nyerhet magyar felsõoktatási intézmény magyar nyelvû képzésére.’’

5. § (1) Az R . 9. §-ának (4)—(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Teljes alapképzésre állami ösztöndíjat adományozni a felsõoktatási intézménybe vagy — a felkészítõ tanfolyamon való részvétel esetében — a Balassi Bálint Intézetbe való beiratkozástól a felsõoktatási intézményben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követõ elsõ záróvizsga idõszak utolsó napjáig lehet, amely a záróvizsgát követõ egy hónap idõtartamára, de legfeljebb az oklevél átadásának napjáig meghosszabbítható. Az ösztöndíj-folyósítás meghosszabbításának kérdésében az Oktatási Minisztérium dönt. Ezen szabályok vonatkoznak a kollégiumi elhelyezésre is. (5) Ha az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ külföldi hallgató a beiratkozási kötelezettségének a beiratkozási idõszak elsõ napjától számított 60 napon belül nem tesz eleget, mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, illetve nem nyújt be hallgatói jogviszony szüneteltetése iránti kérelmet, hallgatói jogviszonyát megszûntnek kell tekinteni. A hallgatói jogviszony szüneteltetésének kérdésében a felsõoktatási intézmény dönt, az ösztöndíj folyósításának engedélyezésérõl az ,,A/1’’ és ,,A/2’’ kategóriába sorolt hallgatók esetében a Magyar Ösztöndíj Bizottság (a továbbiakban: MÖB), az ,,A/3’’ kategóriába sorolt hallgatók esetében az Oktatási Minisztérium.’’ (2) Az R . 9. §-ának (7)—(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(7) A külföldi hallgató kérelmére — az ,,A/3’’ kategóriába sorolt hallgatók esetében az ösztöndíjszerzõdésben foglaltak szerint — vagy az ösztöndíj adományozásáról szóló okiratban foglalt okokból az adományozó az ösztöndíjat annak lejárta elõtt visszavonhatja vagy az ösztöndíjas kérelmére — a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges idõtartamra — meghosszabbíthatja. (8) A 2. § (4) bekezdésében, a 11. § (4), (5), (6) és (9) bekezdéseiben jelzett juttatások a hallgatói jogviszony szünetelése esetén az ,,A/1’’ és ,,A/2’’ kategóriába sorolt hallgatók esetében a MÖB, az ,,A/3’’ kategóriába sorolt hallgatók esetében az Oktatási Minisztérium egyedi döntése alapján illetik meg a hallgatót.’’ (3) Az R . 9. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(11) Az ,,A/3’’ kategóriába sorolt hallgatók esetében a magyar állami ösztöndíj adományozásának feltételeit a pályázati felhívás, részletes feltételeit az ösztöndíjas és az oktatási miniszter által kijelölt szervezet között létrejött szerzõdés szabályozza. Az ,,A/1’’ és ,,A/2’’ kategóriába sorolt hallgatók, valamint a 3. § (6) bekezdése alá tartozó külföldi kutatók és oktatók esetében az ösztöndíj adomá-

2004/47. szám

nyozásának feltételeit nemzetközi megállapodás, a teljes alapképzésben részt vevõ ,,A/1’’ és ,,A/2’’ kategóriába sorolt hallgatók ösztöndíj folyósításának részletes feltételeit az ösztöndíjas és az oktatási miniszter által kijelölt szervezet között létrejött szerzõdés szabályozza. A szerzõdésnek tartalmaznia kell a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket.’’

6. § Az R . 10. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A nem magyar anyanyelvû, magyar nyelvû képzésben részt vevõ hallgató esetében az Ftv. 95. §-a (7) bekezdésében elõírt nyelvismeretként a magyar nyelvtudást kell figyelembe venni.’’

7. § (1) Az R . 11. §-ának (3)—(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ külföldi hallgatót — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a képesítési követelményekben elõírt tanulmányi idõszakra, a hallgatói jogviszony keletkezésétõl, annak fennállása alatt a beiratkozott félévekben az Ftv. 9/A. § (2) bekezdésében meghatározott hallgatói normatíva éves költségvetési törvényben meghatározott összegének idõarányos része havonta illeti meg. E hallgatók — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a hallgatói elõirányzat terhére biztosítható egyéb juttatásokra a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos módon és mértékben jogosultak. (4) Az államilag finanszírozott képzésben magyar állami ösztöndíjjal részt vevõ külföldi hallgató és kutató megélhetésének fedezetére szolgáló ösztöndíját az Oktatási Minisztérium biztosítja, mértékét tanévenként az oktatási miniszter határozza meg. Az ,,A/1’’ és ,,A/2’’ kategóriába sorolt, nappali tagozatos elsõ alapképzésben (teljes vagy részképzés) részt vevõ hallgató ösztöndíja nem lehet kevesebb a tudományos fokozattal nem rendelkezõ kutató ösztöndíjának 50%-ánál, a tudományos fokozattal rendelkezõ kutató ösztöndíja a nem minõsített kutató ösztöndíjának 150%-a. (5) Az ,,A/3’’ kategóriába sorolt, alapképzésben részt vevõ hallgató ösztöndíját — a tanulmányi eredménye alapján differenciáltan — az Oktatási Minisztérium egyetértésével az oktatási miniszter által kijelölt szervezet a (4) bekezdés keretein belül állapítja meg.’’ (2) Az R . 11. §-a (9) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,Az ösztöndíjas külföldi hallgatók ellátásának fedezetéül szolgáló tételes egészségbiztosítási hozzájárulásnak,

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

valamint a kutatók megállapodás alapján kötött egészségbiztosításának fedezetét az oktatási miniszter által kijelölt szervezet folyósítja az Oktatási Minisztérium költségvetése terhére.’’

8. § Az R . 14. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) Az Ftv. és végrehajtási jogszabályai tekintetében a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos jogállásúak:] ,,a) a letelepedett és a menekültigazolvánnyal rendelkezõ külföldiek a letelepedési engedély, illetõleg a menekültigazolvány kiállításának napjától,’’

9. § Az R . 15. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(4) E rendelet alkalmazásában magyar állami ösztöndíjnak kell tekinteni:] ,,a) a nemzetközi megállapodásokban felajánlott ösztöndíjat, ha az adományozás, a pályázat elbírálása, illetõleg a pályázat bírálatra való elõkészítése magyar állami szerv hatáskörébe tartozik;’’

10. § Az R . 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A magyar állami ösztöndíj adományozásának feltételeit a pályázat, részletes szabályait az ösztöndíjas és az oktatási miniszter által kijelölt szervezet között létrejött szerzõdés tartalmazza.’’

11. § A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsõfokú tanulmányainak egyes kérdéseirõl szóló 157/2001. (IX. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 115/2002. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: r.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A rendelet 2. §-ának (2) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki: »f) ,,F’’ kategória: a fenti kategóriák egyikébe sem tartozó, államilag finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók, akik az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai.«’’

4207 12. §

Az r. 9. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,9. § A rendelet a következõ 14/A §-sal egészül ki: »14/A. § (1) Az ,,F’’ kategóriába sorolt hallgató a magyar hallgatókra megállapított államilag finanszírozott létszámkeret része, ezért az Ftv. 9/A., 9/B. §-ában és a 10. §-ának (5) bekezdésében meghatározott képzési, fenntartási és hallgatói elõirányzat megállapításánál figyelembe kell venni. (2) A felsõoktatási intézmény elõírhatja, hogy az államilag finanszírozott képzésre jelentkezõ, Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára, a szabályzatban meghatározott módon bizonyítsa, hogy rendelkezik a tanulmányok folytatásához szükséges szintû magyar nyelvtudással. (3) Az ,,F’’ kategóriába sorolt hallgatókat a magyar felsõoktatási intézményekben fizetendõ díjak és térítések tekintetében a magyar hallgatókkal azonos kötelezettségek terhelik. (4) Az ,,F’’ kategóriába sorolt hallgatókat megilletik a diákigazolvány és az azzal igénybe vehetõ kedvezmények. Az ,,F’’ kategóriába sorolt hallgatók a magyar hallgatókkal azonos mértékû tanulmányi ösztöndíjra és egyéb olyan juttatásokra jogosultak, melyeket a felsõoktatási intézmény szabályzatában kizárólag a tantervi elõírások teljesítésével összefüggõ tanulmányi eredmények alapján állapít meg. Az ,,F’’ kategóriába sorolt hallgatók által — az (5) bekezdésben foglaltak kivételével — szociális helyzetük alapján, pályázati úton igényelhetõ támogatások körét a felsõoktatási intézmény szabályzatában határozza meg. (5) A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, a Tanács 1612/68/EGK rendeletének hatálya alá tartozó ,,F’’ kategóriába sorolt hallgatók a magyar hallgatókkal azonos feltételekkel jogosultak a szociális helyzetük alapján igényelhetõ támogatásokra.« ’’

13. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet 11. és 12. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R . 8. §-ának utolsó mondata, valamint 15. §-ának (3) bekezdése. (4) Nem lép hatályba az r. 3. §-a. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az egyetemi és fõiskolai hallgatók által fizetendõ díjakról és térítésekrõl, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet 28. §-a, valamint 30. §-ának (5) bekezdése.

4208

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R . 9. §-ának (9) bekezdésében az ,,Eötvös Közalapítvány’’ szövegrész helyébe az ,,Oktatási Minisztérium’’ szövegrész, a 11. §-ának (7) bekezdésében az ,,Eötvös Közalapítvány’’ szövegrész helyébe ,,MÖB és annak Irodája’’ szövegrész, a 14. §-ának (2) bekezdésében az ,,Eötvös Közalapítvány Titkárságát’’ szövegrész helyébe a ,,MÖB Irodáját’’ szövegrész, 15. §-ának (1) bekezdésében az ,,Eötvös Közalapítvány’’ szövegrész helyébe a ,,MÖB’’szövegrész lép. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 46/2004. (IV. 15.) FVM rendelete az Európa terv Agrár-hitel programjáról szóló 6/2004. (I. 22.) FVM rendelet módosításáról Az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján — a 2016/2004. (I. 22.) és az azt módosító 1018/2004. (III. 12.) Korm. határozatban foglaltakra is figyelemmel — a következõket rendelem el: 1. § Az Európa terv Agrár-hitel programjáról szóló 6/2004. (I. 22.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM r.) 7. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelt csak az 1. § a) pontjában meghatározott mezõgazdasági termelõk közül az õstermelõk és egyéni vállalkozók vehetik igénybe.’’

2. § Az FVM r. 6. § (2) bekezdése a következõ új n) ponttal egészül ki: (Az Európa hitel) ,,n) halfeldolgozási tevékenység (TEÁOR 15.20.)’’

2004/47. szám

,,(1) A 7. § (3) bekezdése szerinti õstermelõk és egyéni vállalkozók a 4. § (1) bekezdés szerinti hitelcélokra a pénzügyi intézmények saját forrásai terhére igénybe vett Európa hitelhez a kamat terhelésének idõpontjában érvényes három havi BUBOR alapján számított kamat 70 százalékának megfelelõ összegû kamattámogatást vehetnek igénybe, amennyiben a hitelhez legfeljebb a kamatperiódusonkénti kamatmegállapítás idõpontjában érvényes három havi BUBOR + 2 százalékpontnak megfelelõ kamat kapcsolódik. A hitelszerzõdés megkötését követõen a pénzügyi intézmény a kamaton kívül az üzletszabályzatának megfelelõen rendelkezésre tartási jutalékot, késedelmi kamatot és a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségeket számolhatja fel.’’

4. § Az FVM r. 11. § (1) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül ki: (Az e fejezet alapján az Európa terv Agrár-hitel programjának keretében felvett Európa hitel) ,,d) halfeldolgozási tevékenységhez (TEÁOR 15.20) kapcsolódó beruházások.’’

5. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejûleg az FVM r. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint 14. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni kell. (2) E rendelet alkalmazásában folyamatban lévõ ügynek tekinthetõek a még meg nem kötött szerzõdések. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 45/2004. (IV. 15.) GKM—KvVM—PM együttes rendelete

3. §

az egyes használt vagy sérült gépjármûvek vámkezelését megelõzõ vizsgálatokról szóló 3/1999. (I. 18.) KHVM—KöM—PM együttes rendelet módosításáról

Az FVM r. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának 15. alpontjában foglalt felha-

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

talmazás alapján — figyelemmel a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 26. §-ára is — a következõket rendeljük el:

4209

c) a c) pont esetében az életvitelszerûen külföldön tartózkodás igazolásával,’’ [kell igazolni.]

1. § (1) Az egyes használt vagy sérült gépjármûvek vámkezelését megelõzõ vizsgálatról szóló 3/1999. (I. 18.) KHVM— KöM—PM együttes rendelet (a továbbiakban: R .) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén történõ forgalomba helyezés vagy az ugyanott forgalomban lévõ jármûbe történõ beépítés céljából az Európai Közösség tagállamán kívüli harmadik országból behozott — a (2) bekezdésben meghatározottak szerint vámkezeltetni kívánt, továbbá a szabad forgalomba bocsátással egy tekintet alá esõ eredménnyel járó vámigazgatási eljárás (a továbbiakban: vámigazgatási eljárás) alá vont — használt vagy sérült a) 250 cm 3 hengerûrtartalom feletti motorkerékpárra, b) személygépkocsira, c) autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, nyergesvontatóra, d) egyedi azonosítási jelzésre kötelezett alkatrészekre (alváz, egyedi azonosítóval megjelölt motor, a továbbiakban együtt: számozott fõdarab) terjed ki.’’ (2) Az R . 1. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) A vámhivatal a nyilvántartásba vételkor, illetõleg az i) pont esetében a vámkezelés megkezdésekor — a (7) bekezdésben meghatározott igazolások alapján — a jármûvet kísérõ vámokmányra rájegyzi, ha:] ,,b) a gépjármû a Tanács a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról szóló 918/83/EGK rendeletének 16—19. cikke alapján vámmentesen vámkezelhetõ; c) a gépjármû a Tanács a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról szóló 918/83/EGK rendeletének 2—10. cikke szerinti olyan természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgy, aki harmadik országból helyezi át lakóhelyét a Magyar Köztársaságba;’’ (3) Az R . 1. §-a (7) bekezdésének a)—c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(7) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételeket] ,,a) az a) pont esetében a Muzeális Minõsítõ Bizottság által kiadott igazolással,1 b) a b) pont esetében közjegyzõ vagy magyar külképviselet által záradékolt hagyatéki leltárral, illetve jogerõs bírói, közjegyzõi vagy hatósági határozattal, amely örökösként a gépjármû tulajdonosát jelöli meg,

1 A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szól 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 19/A. § alapján.

2. § Az R . 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott gépjármû és számozott fõdarab vámkezelését megelõzõ vizsgálatot kérelemre — a vámhivatal által történt nyilvántartásba vételrõl szóló igazolás egyidejû bemutatása mellett — ] ,,a) a külön jogszabályban2 meghatározott gépjármûvek esetében — a 7. sz. Vámhivatal telephelyén — a Központi Közlekedési Felügyelet,’’ [végzi.]

3. § Az R . 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Az 1. § (5) bekezdésének a) az a) pontjában meghatározott gépjármûvek esetében nem kell alkalmazni az (1) bekezdés b), c), e)—h), valamint j) pontjaiban meghatározott követelményeket, b) az a) és az e) pontjában meghatározott gépjármûveknek az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során a forgalomba helyezés engedélyezésére meghatározott követelményeket a gépjármû gyártásának idõpontjában hatályos elõírások szerint kell alkalmazni, c) a b), a c), az f), a g) és a h) pontjában meghatározott gépjármûvek esetében a légszennyezésre és zajkibocsátásra vonatkozó jóváhagyási kötelezettséget nem kell alkalmazni, azonban az ENSZ —EGB 49. számú elõírásának hatálya alá tartozó gépjármûveknek az elõírás 02/A változata szerinti jóváhagyási jellel kell rendelkezniük, d) a d) pontjában meghatározott gépjármûvek esetében a légszennyezésre és zajkibocsátásra vonatkozó jóváhagyási kötelezettséget nem kell alkalmazni, azonban az ENSZ —EGB 49. számú elõírásának hatálya alá tartozó gépjármûveknek az elõírás 02/B változata szerinti jóváhagyási jellel kell rendelkezniük, e) az i) pontjában meghatározott gépjármûveknek az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során a bíróságnak vagy más hatóságnak a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó döntésének idõpontjában hatályos, a forgalomba helyezésre, illetõleg az üzemben tartásra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni.’’ 2 Jelenleg a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 2/a. számú mellékletének 11. pontja, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozása napjával a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény végrehajtásának részletes szabályozása tárgyában módosul.

4210


Az R . 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek a vámhivatal a Közösségi Vámkódexben3 és annak végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak szerint jár el.’’

2004/47. szám

2. felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a Nemzeti Jelentést az Európa Tanács fõtitkárához juttassa el. Felelõs:

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter Határidõ: azonnal


5. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének a napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépését követõen ahol az R. ,,belföldi forgalom számára történõ vámkezelést’’ említ, azon ,,szabad forgalomba bocsátást’’ kell érteni. (3) E rendelet 1. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a rendelet hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Persányi Miklós s. k.,

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

pénzügyminiszter

A Kormány 1028/2004. (IV. 15.) Korm. határozata az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítõ jegyzõkönyve, a kollektív panaszok rendszerének biztosításáról szóló 1995. évi Kiegészítõ jegyzõkönyv, és a Módosított Európai Szociális Karta aláírásáról, valamint az Európai Szociális Kartával kapcsolatos egyes feladatokkal foglalkozó Tárcaközi Bizottság felállításáról szóló 1049/1991. (X. 29.) Korm. határozat módosításáról I. A Kormány

III. rész

HATÁROZATOK

1. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság részérõl az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítõ jegyzõkönyve, a kollektív panaszok rendszerének biztosításáról szóló 1995. évi Kiegészítõ jegyzõkönyve, és a Módosított Európai Szociális Karta aláírásra kerüljön;

A Kormány határozatai

2. felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a fenti egyezményeket — az Országgyûlés utólagos megerõsítésének fenntartásával — aláírja;

A Kormány 1027/2004. (IV. 15.) Korm. határozata

3. felkéri a külügyminisztert, hogy az egyezmények aláírására szóló meghatalmazási okiratokat adja ki;

az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülésérõl szóló Nemzeti Jelentés jóváhagyásáról A Kormány 1. jóváhagyja az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülésérõl szóló Nemzeti Jelentést;

4. felkéri az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítõ jegyzõkönyve aláírását követõen készítsen elõterjesztést a hivatkozott jegyzõkönyv megerõsítésérõl, illetõleg a jegyzõkönyv 1., 2. és 3. cikkeinek a Magyar Köztársaság tekintetében való kötelezõ alkalmazásáról szóló országgyûlési határozati javaslatra vonatkozóan;

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. felkéri a Tárcaközi Bizottságot, hogy folyamatosan tekintse át az Európai Szociális Karta még ratifikálásra váró kötelezõ és fakultatív cikkeit, tegyen javaslatot, hogy melyek kerüljenek aláírásra az elkövetkezendõ idõszakban.

II. 1. Az Európai Szociális Kartával kapcsolatos egyes feladatokkal foglalkozó Tárcaközi Bizottság felállításáról szóló 1049/1991. (X. 29.) Korm. határozat (a továbbiakban: kormányhatározat) 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A Magyar Köztársaság alapvetõ érdeke az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve a hozzá kapcsolódó jegyzõkönyvekhez, valamint a Módosított Európai Szociális Kartához (a továbbiakban együtt: Karta) való csatlakozás. A Karta aláírása alkalmából a Kormány szükségesnek tartja az azzal kapcsolatos alábbi feladatok megoldására Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozását.’’

4211

A Kormány 1029/2004. (IV. 15.) Korm. határozata a Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok kormányzati felelõseirõl és egyes feladatokról szóló 1034/2003. (IV. 24.) Korm. határozat módosításáról 1. A Kormány elrendeli, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tekintetében az alapítói jogokat a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter helyett a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gyakorolja. Erre tekintettel a Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok kormányzati felelõseirõl és egyes feladatokról szóló 1034/2003. (IV. 24.) Korm. határozat (a továbbiakban: Határozat) a következõk szerint módosul: a) A Határozat 1. pontja az ,,informatikai és hírközlési miniszter a Puskás Tivadar Alapítvány;’’ szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:

2. A kormányhatározat 2. pontja a következõ e) ponttal egészül ki: ,,e) az Európai Szociális Biztonsági Kódexszel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása.’’ 3. A kormányhatározat 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,3. A Bizottság munkáját az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára együttesen irányítja. A Bizottság titkársági feladatait az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium látja el.’’ 4. A kormányhatározat 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,4. A Bizottság tagjai a Miniszterelnöki Hivatal, az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal, a minisztériumok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság állásfoglalásra jogosult képviselõi.’’ 5. A kormányhatározat 6. pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,6. A Bizottság vezetõje kérje fel az Országos Érdekegyeztetõ Tanács munkavállalói és munkaadói oldalát, hogy két-két fõvel képviseltesse magát a Tárcaközi Bizottságban.’’


,,a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány;’’ b) A Határozat 1. pontjában ,,a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter’’ szövegrészt követõen ,,a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány’’ szövegrész hatályát veszti. 2. Jelen kormányhatározat a közzététel napjával lép hatályba.


A Kormány 1030/2004. (IV. 15.) Korm. határozata a többcélú kistérségi társulások ösztönzéséhez szükséges intézkedésekrõl 1. A Kormány a) felhívja az érintett minisztereket, hogy a pályázati felhívás közzétételéhez dolgozzák ki a többcélú kistérségi társulás által ellátandó feladatok szervezésének, megvaló-

4212

MAGYAR KÖZLÖNY

sításának elvárt módját, az egyéb szükséges követelmények részletes leírását; Felelõs:

2004/47. szám

A Kormány 1031/2004. (IV. 15.) Korm. határozata

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kormányzati létszámcsökkentésrõl szóló nemzeti kulturális örökség minisztere 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat módosításáról oktatási miniszter pénzügyminiszter a területfejlesztésért felelõs miniszter 1. A kormányzati létszámcsökkentésrõl szóló a belügyminiszter koordinálásával 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat mellékletének ,,GazHatáridõ: azonnal dasági és Közlekedési Minisztérium’’ címe alatt a ,,HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat’’ és az ,,Összeb) egyetért azzal, hogy a kistérségi együttmûködés ösz- sen’’ sor helyébe a következõ rendelkezés lép: tönzésére fordítható 2004. évi elõirányzatból a kistérségi fejlesztési projektek megvalósítására 1,8 milliárd forint (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) használható fel; ,,HungaroControl Magyar Légiforgalmi 60,0 Felelõs a támogatási összeg felhasználásáért: Szolgálat*** belügyminiszter Összesen: 285,0’’ területfejlesztésért felelõs miniszter Határidõ: a pályázatok elbírálásával egyidejûleg 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. c) felhívja az érintett minisztereket, hogy a fejlesztési célú fejezeti elõirányzatok feltételrendszerének kialakítása és felhasználása során támogassák a többcélú kistérségi társulások pályázatait. belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter informatikai és hírközlési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere oktatási miniszter pénzügyminiszter a területfejlesztésért felelõs miniszter Határidõ: folyamatos


Felelõs:

2. A közigazgatás korszerûsítéséhez kapcsolódó pénzügyi szabályozórendszer továbbfejlesztése során gondoskodni kell a többcélú kistérségi társulások létrehozásának ösztönzését szolgáló támogatási elõirányzatról. Felelõs:

pénzügyminiszter belügyminiszter Határidõ: 2005. költségvetési törvényjavaslat elõkészítésével egyidejûleg


A Kormány 1032/2004. (IV. 15.) Korm. határozata Életmentõ Emlékérem adományozásáról A Kormány életmentés közben tanúsított hõsies magatartásuk elismeréseként Bús Mihály gyulai, Paczolay Árpád miskolci, Szegedi Tibor tokaji, Tapasztó Lajos tokaji, Jani Krisztián apátfalvai, Apró Juhász Péter szegedi, Kapos Viktor székesfehérvári, Kiss Gábor székesfehérvári, Pityinger Ottó gönyûi, Kelemen Balázs töltéstavai, néhai Pásztor Ferenc gönyûi, Nagy György gönyûi,

2004/47. szám Kiss Sándor abádszalóki, Báthor Pál jászapáti, Krizsán Éva jászfényszarui, Kulics Gábor jászfényszarui, Fábián Zoltán abonyi, Hajdú Dezsõ vezsenyi, ifj. Szabó László vezsenyi, id. Balya István nagybárkányi, ifj. Balya István bátonyterenyei, Balogh Tibor nagybárkányi, Lángó István szalkszentmártoni, Kassai László váci, Szabó Anett váci, Pásztor László szentendrei, Kovács József Ferenc nemesvidi, Somogyi Csaba ötvöskónyi, Pintér Róbert inkei, Éder Patrik abaligeti, Bíró Béla pécsi, Szluk Sándor máriapócsi, Kulcsár József apagyi, Lónai Endre rábapatyi,

MAGYAR KÖZLÖNY

4213

Radmanics László molnári, Varga József nagykanizsai, Lukácsi László nagykanizsai, Molnár Róbert nagykanizsai, Flumbort Antal nagykanizsai, Rácz Géza muraszemenyei, Wöller Ferenc budapesti, Dér Béla szentendrei, Kaszab Zoltán budapesti, Bakai Bernadett szigetszentmiklósi, Engel Tibor szigetszentmiklósi, Sõmen József tárnoki és Horváth János szombathelyi lakos részére az Életmentõ

Emlékérem

kitüntetõ jelvényt adományozta.


4214

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY — az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja — az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron bocsátja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére a jogszabályok szövegét, munkájukhoz szükséges gyakorlati információkat, az OEP aktuális közleményeit. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõ helyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Ezúton tisztelettel tájékoztatjuk az érdekelteket, hogy 2004. év elejétõl a Magyar Hivatalos Közlönykiadó adja ki az Egészségbiztosítási Közlönyt. A lap elõfizetésben megrendelhetõ. 2004. évi éves elõfizetés díja: 15 180 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás

2004/47. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2004. évre: 94 700 Ft, fél évre: 50 000 Ft, negyedévre: 26 100 Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: .............................................................................................. Címe (város/község, irányítószám): ............................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................. Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................. Elõfizetési díj

egy évre fél évre negyedévre

94 700 Ft 50 000 Ft 26 100 Ft

Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás

4215

4216

MAGYAR KÖZLÖNY

2004/47. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2004. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó,1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2004. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ

73 140 Ft/év 10 764 Ft/év 16 836 Ft/év 4 140 Ft/év 14 076 Ft/év 3 588 Ft/év 18 768 Ft/év 15 180 Ft/év 19 044 Ft/év 13 248 Ft/év 17 664 Ft/év 4 692 Ft/év 3 588 Ft/év 11 868 Ft/év 15 732 Ft/év 10 764 Ft/év 94 700 Ft/év 17 940 Ft/év 14 076 Ft/év 14 628 Ft/év

Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Vízügyi Értesítõ

11 316 Ft/év 17 664 Ft/év 23 184 Ft/év 9 660 Ft/év 11 316 Ft/év 8 556 Ft/év 4 968 Ft/év 9 384 Ft/év

Ellenõrzési Figyelõ Házi Jogtanácsadó Magyar Közigazgatás Pénzügyi Szemle Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele

2 484 Ft/év 3 588 Ft/év 6 900 Ft/év 16 836 Ft/év 3 588 Ft/év

Élet és Tudomány Ludové Noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság

8 556 Ft/év 1 932 Ft/év 3 588 Ft/év 4 692 Ft/év 5 520 Ft/év

Tájékoztatjuk elõfizetõinket, hogy 2004. január 1-jétõl a Cégközlöny elektronikus formában (CD-n) jelenik meg. Éves elõfizetési díja: 73 500 Ft/év.

A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2004. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

48 000 Ft 62 400 Ft 78 720 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

96 000 Ft 110 400 Ft 124 800 Ft

Egyszeri belépési díj: 6000 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2003-as évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. A Házi Jogtanácsadó címû lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1394 Bp. 62. Pf. 357 vagy faxon: 318-6668, vagy a www.mhk.hu/hj internetcímen található megrendelõlapon. Telefon: 266-9290/234, 235 mellék. Éves elõfizetési díja 3588 Ft/év

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2004. évi éves elõfizetési díj: 73 140 Ft. Egy példány ára: 161 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 04.0841 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Recommend Documents