A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A

Budapest, 2000. október 11.,

2000: CIV. tv. 2000: CV. tv. 28/2000. (X. 11.) EüM r.

szerda

78/2000. (X. 11.) FVM r.

101. szám

79/2000. (X. 11.) FVM r. 80/2000. (X. 11.) FVM r. 34/2000. (X. 11.) GM r. 28/2000. (X. 11.) HM r.

Ára: 275,– Ft

II. rész

Oldal

TARTALOMJEGYZÉK

30/2000. (X. 11.) OM r. 29/2000. (X. 11.) AB h. 30/2000. (X. 11.) AB h. 1082/2000. (X. 11.) Korm. h.

JOGSZABÁLYOK Törvények 2000. évi CIV. törvény

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról* 1. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 10. §ának (1) bekezdése helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: * A törvényt az Országgy´úlés a 2000. szeptember 26-i ülésnapján fogadta el.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról . . . . . A t´úzvédelem és a m´úszaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mesterséges termékenyítésr´´ ol, az embrió átültetésr´´ ol, az állati szaporítóanyagok el´´ oállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 39/1994. (VI. 28.) FM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekr´´ ol szóló 11/1999. (I. 29.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . A közcélú villamosm´ú és h´´ otermel´´ o létesítménye (f´út´´ om´úve) által értékesített g´´ oz és melegített víz árának megállapításáról szóló 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . A Magyar Honvédség hivatásos és szerz´´ odéses állományú tagjainak beosztási kategóriákba történ´´ o részletes besorolásáról és a szolgálati beosztásokban elérhet´´ o rendfokozatokról szóló 22/2000. (VIII. 31.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . A közalkalmazottak jogállását érint´´ o kérdésekr´´ ol . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság Alapító Okiratának módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,,INTAS — Nemzetközi Szövetség az Egykori Szovjetunió Független Államai Közösségének Kutatóival Folytatott Együttm´úködés Ösztönzésére’’ Alapszabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szociális és családügyi miniszter közleménye a Karitatív Tanács megalakulásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege Tárgymutató a 2000. szeptember hónapban megjelent jogszabályokról, határozatokról és közleményekr´´ ol

6397 6398 6398

6399 6400 6401 6409

6411 6411 6419 6423 6427 6428 6431 6432

,,(1) Az a hadirokkant, hadiözvegy, volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag, akinek a korabeli hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását 1944. december 22-ét követ´´ oen politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból el´´ o sem terjesztette, az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszeg´ú térítésre jogosult. Meg kell állapítani az egyösszeg´ú térítést annak a hadirokkantnak és hadiözvegynek, akinek hadigondozotti igényjogosultsága 1991. december 31-e el´´ ott fennállt, de számára pénzellátást ezen id´´ opontot követ´´ oen állapítottak meg. A pénzellátás politikai okból történ´´ o megszüntetése, szüneteltetése, illetve elutasítása bizonyítására dokumentumok hiányában a kérelmez´´ o írásos nyilatkozata elfogadható.’’ 2. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 10. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

6398

MAGYAR KÖZLÖNY

,,(4) Volt hadiárva, akit szül´´ oje halála miatt, volt hadigyámolt, akit szül´´ oje hadirokkantsága miatt, volt hadigondozott családtag, akit unokája, gyermeke vagy testvére halála miatt hadiárvaként, hadigyámoltként, illetve hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike iránti igénye fennállt.’’ 3. § E törvény 2001. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lév´´ o ügyekben is alkalmazni kell. Mádl Ferenc s. k.,

Dr. Áder János s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgy´úlés elnöke

2000. évi CV. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról* 1. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következ´´ o rendelkezés lép, egyidej´úleg új (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(2) A f´´ ováros esetében az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját, valamint a vállalkozók kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a (3) bekezdés kivételével a kerületi önkormányzat, a helyi ipar´úzési adót a f´´ ovárosi önkormányzat jogosult bevezetni. (3) A kerületi önkormányzat által a (2) bekezdés szerint bevezethet´´ o helyi adót a kerületi önkormányzat helyett a f´´ ovárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha a f´´ ovárosi rendelettel a kerületi képvisel´´ o-testületek többsége egyetért.’’ 2. § A Htv. 7. §-ának d) pontja helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: (Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy) ,,d) a kerületi önkormányzat a f´´ ovárosi közgy´úlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése id´´ opontjáig, a f´´ ovárosi közgy´úlés az általa az 1. § (3) bekezdés alapján bevezetett adót a kerületi képvisel´´ o-testületek többségi véleményének beszerzéséig nem m´úködtetheti.’’ 3. § E törvény 2001. január 1-jén lép hatályba. Az 1. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó, de a f´´ ovárosi közgy´úlés által korábban bevezetett adó is csak akkor m´úködtethet´´ o, ha a f´´ ovárosi közgy´úlés — a 7. § d) pontjára tekintettel — e törvény kihirdetését´´ ol, annak hatálybalépéséig beszerzi a kerületi képvisel´´ o-testületek többségének egyetértését. Mádl Ferenc s. k.,

Dr. Áder János s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgy´úlés elnöke

* A törvényt az Országgy´úlés a 2000. szeptember 26-i ülésnapján fogadta el.

2000/101. szám

A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 28/2000. (X. 11.) EüM rendelete a t´´ uzvédelem és a m´´ uszaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól A t´úz elleni védekezésr´´ ol, a m´úszaki mentésr´´ ol és a t´úzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 47. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a belügyminiszterrel egyetértésben — a következ´´ oket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül az egészségügyr´´ ol szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti valamennyi egészségügyi szolgáltatóra (a továbbiakban: intézmény), az intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra (a továbbiakban: munkavállaló), valamint — jelenlétük idejére — az intézményben bármilyen jogcímen tartózkodó személyekre terjed ki.

2. § Az intézmény egyszemélyi felel´´ os vezet´´ oje (a továbbiakban: vezet´´ o) gondoskodik: a) a Tv.-ben meghatározott esetben az intézmény t´úzvédelmi szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) és t´úzriadó tervének elkészítésér´´ ol, naprakész állapotban tartásáról, az azokban foglalt rendelkezések betartásáról, szükség szerinti gyakoroltatásáról; b) a t´úzvédelmi feladatokat ellátó szervezet (személy) kijelölésér´´ ol, m´úködési feltételeinek biztosításáról.

3. § (1) A Szabályzat tartalmának kialakításakor — arra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túlmen´´ oen — figyelemmel kell lenni különösen: a) az intézményben napszakonként változó létszámú munkavállalókra; b) a betegek kimentésére rendelkezésre álló helyi, illetve a ténylegesen szükséges létszámra, különös tekintettel a mozgásképtelen vagy korlátozottan mozgásképes személyek kimentésének módozataira és a befogadó hely megjelölésére;

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) az intézményben átmenetileg tartózkodók (látogatók, vizsgálaton megjelentek stb.) mentésének biztosítására; d) a gyógyító munkához elengedhetetlen egészségügyi dokumentációk, valamint gépek, m´úszerek, egyéb eszközök stb. lehet´´ oség szerinti mentésének megszervezésére. (2) A Szabályzat mellékletét képez´´ o t´úzriadó tervet a rendes munkaid´´ o, illetve a csökkentett munkavállalói létszámmal m´úköd´´ o id´´ oszakok figyelembevételével kell elkészíteni.

4. §

(1) A vezet´´ o a rendelet kihirdetését´´ ol számított 90 napon belül a t´úzvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket felülvizsgálja, azokat az e rendeletben foglaltaknak megfelel´´ oen módosítja, illetve kiegészíti. (2) A vezet´´ o a bekövetkezett t´úzesetekr´´ ol távbeszél´´ on haladéktalanul tájékoztatja munkaid´´ oben az Egészségügyi Minisztériumot, munkaid´´ on kívül annak központi ügyeletét. A bejelentést írásban is meg kell ismételni. (3) Ha az egészségügyi szolgáltató a t´úzeset következtében nem tud maradéktalanul eleget tenni területi, illetve szakmai ellátási kötelezettségének, err´´ ol az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetét is haladéktalanul értesítenie kell. (4) A t´úzeset kivizsgálásának eredményér´´ ol, a keletkezett károkról, a megállapított felel´´ osök nevének és beosztásának feltüntetésével az egészségügyi minisztert írásban tájékoztatni kell. (5) Az intézmények megel´´ oz´´ o t´úzvédelmi és m´úszaki mentése szervezettségét, a t´úzvédelmi szabályzatok és t´úzriadó tervek naprakészségét, megfelel´´ oségét az Egészségügyi Minisztérium — külön terv szerint — ellen´´ orzi.

6399

A földm´´ uvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 78/2000. (X. 11.) FVM rendelete a mesterséges termékenyítésr´´ ol, az embrióátültetésr´´ ol, az állati szaporítóanyagok el´´ oállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 39/1994. (VI. 28.) FM rendelet módosításáról Az állattenyésztésr´´ ol szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. §-a (1) bekezdésének a) 1., 10. és 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján — a 100/1997. (XII. 10.) FM rendelettel módosított — 39/1994. (VI. 28.) FM rendeletet (a továbbiakban: R .) a következ´´ ok szerint módosítom: 1. § Az R. 10. §-a a következ´´ o új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidej´úleg a jelenlegi (2)—(4) bekezdések számozása (3)—(5) bekezdésekre változik: ,,(2) Viszontforgalmazás esetén a forgalmazónak a spermát szállítólevéllel, számlával és az eredeti min´´ oségtanúsítvány szükséges számú másolataival kell ellátnia. A forgalmazó az értékesítésekr´´ ol készített összesít´´ ovel havonta tájékoztatja az eredeti kibocsátó mesterséges állomást.’’

2. § Az R. 11. §-ának (4) bekezdése a következ´´ o mondattal egészül ki: ,,A karantén feloldását követ´´ oen a szállítmányt a mesterséges termékenyít´´ o állomásra kell szállítani, amely az importáló el´´ oírásai szerint irányítja, kísér´´ oiratokkal és a mesterséges termékenyítési jegy kiállításához szükséges honosító iratokkal látja el.’’

3. §

5. §

Az R. 12. §-a el´´ otti cím és az R. 12. §-a helyébe a következ´´ o cím és az alábbi rendelkezés lép: ,,Mesterséges termékenyítési tevékenység

Ez a rendelet a kihirdetését követ´´ o 30. napon lép hatályba, egyidej´úleg a 36/1981. (EüK 21.) EüM utasítás hatályát veszti.

Dr. Gógl Árpád s. k., egészségügyi miniszter

12. § (1) Mesterséges termékenyítés a) szolgáltatásként a Tv. 33. §-ában meghatározott feltételekkel, b) saját állományban — OMMI azonosítóval ellátott — tulajdonosként, az állat tartójaként, illetve alkalmazottként adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével végezhet´´ o.

6400

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet az OMMI-nál vezetett nyilvántartásba (a továbbiakban: szakmai névjegyzék) bejegyzett a) állatorvos, vagy b) e tevékenységre vonatkozó képesítéssel rendelkez´´ o személy [a továbbiakban a) és b) együtt: inszeminátor] végezheti. (3) A szakmai névjegyzékbe történ´´ o bejegyzés iránti kérelmet az OMMI-hoz kell benyújtani a) a személyi adatok (név, szakképesítés, születési év, lakcím, személyazonosító, munkahely) megjelölésével; b) az állatorvosi oklevél, illetve inszeminátori bizonyítvány másolatának egyidej´ú csatolásával, valamint c) a m´úködési terület és az állatfaj megjelölésével, és a területileg illetékes megyei (f´´ ovárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellen´´ orz´´ o állomás hozzájárulásával. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység végzéséhez szükséges azonosítót a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltak megjelölésével, valamint az állatfaj megnevezésével kell kérni az OMMI-tól. Ez esetben a (3) bekezdés c) pontja szerinti m´úködési terület kizárólag a saját állomány tartási helye lehet. (5) A szakmai névjegyzékben szerepl´´ o, illetve az azonosítóval rendelkez´´ o személynek a (3) bekezdésben megjelölt adatok változását, annak bekövetkezését követ´´ o 30 napon belül, a módosítani kívánt adatok közlésével írásban kell kérnie az OMMI-tól. (6) A nyilvántartásba vételr´´ ol és a nyilvántartási számról a kérelmez´´ ot, valamint a (3) bekezdés c) pontja szerinti megyei (f´´ ovárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellen´´ orz´´ o állomást az OMMI értesíti.’’

2000/101. szám

mesterséges termékenyít´´ o állomásra kell havonta és öszszesítve elküldeni. A mesterséges termékenyít´´ o állomás az adatokat a 4. §-ban foglaltak szerint továbbítja. Szarvasmarhák esetében az inszeminátor és a saját állományban termékenyít´´ o, az OMMI által m´úködtetett Szarvasmarha Információs Rendszer (a továbbiakban: SZIR) szerinti termékenyítési bizonylatot állítja ki, és azt a SZIR el´´ oírásai szerinti gyakorisággal, az OMMI által megbízott területi mesterséges termékenyítési felel´´ os (a továbbiakban: TER felel´´ os) ellen´´ orzése mellett közvetlenül juttatja el a SZ IR -hez. (3) A TER felel´´ os feladata az OMMI által adott megbízás alapján az inszeminátorok és a saját állományban termékenyít´´ ok ellen´´ orzése, valamint a rendeletben el´´ oírt adatszolgáltatás megkövetelése. (4) Az adatszolgáltatás elmulasztása a névjegyzékb´´ ol való törlést vonja maga után. (5) Lovaknál a lótenyésztési, azonosítási és nyilvántartási informatikai rendszer szerinti kancafedeztetési jegyz´´ okönyvet, szarvasmarháknál a SZIR bizonylatait, más fajoknál mesterséges termékenyít´´ o állomások által rendelkezésre bocsátott, országosan egységes termékenyítési jegyet és munkanaplót kell vezetni, illetve kitölteni.’’

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ´´ o 8. napon lép hatályba. (2) Mindazoknak, akik mesterséges termékenyít´´ oi tevékenységet folytatnak, és a szakmai névjegyzékben nem szerepelnek, e rendelet hatálybalépését követ´´ o 60 napon belül az R. 12. §-ának (3)—(4) bekezdése szerint kérniük kell a nyilvántartásba vételt.

4. § Dr. Torgyán József s. k., Az R. 13. §-a helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,13. § (1) Aki mesterséges termékenyítést végez, annak az inszeminálásról termékenyítési jegyet vagy termékenyítési naplót (a továbbiakban együtt: termékenyítési bizonylat) kell kiállítania, feltüntetve abban legalább a) az állat tulajdonosának nevét, címét és az állat tartási helyét; b) a n´´ oivarú egyed azonosítóját és korcsoportját (pl. tehén, üsz´´ o megkülönböztetés); c) a termékenyítés dátumát és id´´ obeni sorszámát (els´´ o, ismételt termékenyítés); d) a spermát adó apaállat azonosítóját (nevét, számát, központi lajstromszámát); e) a sperma kiszerelésén, illetve a kísér´´ oiratán feltüntetett azonosítókat (spermatermelés helye, id´´ opontja, termelési széria száma); f) a bejegyzett inszeminátor nyilvántartási számát és sajátkez´ú aláírását. (2) A termékenyítési bizonylatot három példányban kell kiállítani. A t´´ opéldány az inszeminátornál marad, az els´´ o példány a tenyészt´´ o (az állat tulajdonosa) vagy annak megbízottja birtokába kerül, a második példányt a forgalmazó

földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A földm´´ uvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 79/2000. (X. 11.) FVM rendelete a földm´´ uvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekr´´ ol szóló 11/1999. (I. 29.) FVM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság kitüntetéseir´´ ol szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekr´´ ol szóló 11/1999. (I. 29.) FVM rendeletet (a továbbiakban: R .) — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következ´´ ok szerint módosítom:

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 1. §

(1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének bevezet´´ o szövegrésze helyébe a következ´´ o rendelkezés lép, és a bekezdés az alábbi új l) ponttal egészül ki: ,,Az ágazatok területén végzett kiemelked´´ oen eredményes tevékenység, illetve ezen ágazatok eredményességének javítása érdekében kifejtett munka, továbbá az ágazat fejlesztéséért tett kiemelked´´ oen magas áldozatvállalás elismeréseként a következ´´ o szakmai díjakat alapítom:’’ ,,l) Kovács Béla-díj.’’ (2) Az R. 2. §-ának (2) bekezdése az következ´´ o d) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározottak elismeréseként:]

6401

fa emlékplakett’’ és a fokozat megjelölése felirat szerepel. Másik oldalán a magyar címer, az adományozás éve és az adományozott neve található, gravírozva. A körgy´úr´úben a felirat: ,,A Magyar Köztársaság Földm´úvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszterét´´ ol’’. Az emlékplaketthez az adományozást igazoló, a fokozatnak megfelel´´ o oklevél jár.’’

3. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Torgyán József s. k., földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

,,d) ,,Életfa’’ elnevezés´ú emlékplakettet — bronz, ezüst, arany és gyémánt fokozattal —’’ (adományozok.)

2. § (1) Az R. mellékletének jelölése 1. számú mellékletre, címe A földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által alapított díjak és más elismerések címre változik, és a következ´´ o 15. ponttal egészül ki: ,,15. Kovács Béla-díj adományozható mindazoknak, akik kiemelked´´ o agrárágazati tevékenységük mellett sokat tettek a tulajdon sérthetetlenségén alapuló korszer´ú magángazdasági, illetve a mez´´ ogazdasági termel´´ ok eredményesebb munkáját el´´ osegít´´ o szolgáltató típusú szövetkezeti szervezeti formák elterjesztéséért. Évente 4, legfeljebb 10 díj adományozható, október 23-a alkalmából. A díjjal Kovács Béla arcképével díszített oklevél és jutalom jár. Az adományozás els´´ o két évében 50-50 díj kerül átadásra.’’ (2) Az R. 1. számú melléklete a következ´´ o 16. ponttal egészül ki: ,,16. a) Minden év március 15-e és augusztus 20-a alkalmából Életfa emlékplakett adományozható a mez´´ ogazdaság, az élelmiszeripar és az építészet területén végzett lelkiismeretes és becsületes munka, életút elismeréséül mindazoknak, akiket két különböz´´ o helyr´´ ol (pl. volt munkahely és szakmai kamara, helyi önkormányzat, szakmai egyesület stb.) egybehangzó ajánlással javasolnak. Az Életfa emlékplakett fokozatai: bronz: 70 éves korban — évente 30 db, ezüst: 80 éves korban — évente 15 db, arany: 90 éves korban — évente igény szerint, gyémánt: 100 éves korban — évente igény szerint adományozható. b) Az emlékplakett bronzból készül, kör alakú, felülete patinázott, 100 mm átmér´´ oj´ú, 10 mm vastag. A plakett szélén a fokozatnak megfelel´´ o szín´ú körgy´úr´ú található. Egyik oldalán az életfa stilizált képe, a körgy´úr´úben ,,Élet-

A földm´´ uvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 80/2000. (X. 11.) FVM rendelete az egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet módosításáról Az állategészségügyr´´ ol szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 3. pontjában, valamint az illetékekr´´ ol szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — az egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendeletet a következ´´ ok szerint módosítom: 1. § Az egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának c), h) és l) pontja helyébe a következ´´ o rendelkezések lépnek, egyidej´úleg a 2. § a következ´´ o r) ponttal egészül ki: (2. § E rendelet alkalmazásában) ,,c) prémes állat: házi-, mezei és üregi nyúl; tenyésztett és vadon él´´ o prémes állat (nutria, prémgörény, róka, nyérc, nyestkutya, mosómedve stb.);’’ ,,h) trófea: az elejtett vadon él´´ o eml´´ osök testének emléktárgyul kikészített vagy nyers, itt felsorolt része: b´´ or, fej, agancs, dámlapát, hullajtott agancs és dámlapát, mufloncsiga, vaddisznó-agyar (kampó) garnitúra, ahol az ugyanazon állatból származó részek együttesen (pl. fej, nyak, b´´ or) egy trófeának min´´ osülnek;’’

6402

MAGYAR KÖZLÖNY

,,l) húsvizsgálat: az élelmezésre szánt állat levágás el´´ otti, valamint a levágást (lelövést) követ´´ oen az állati test — az emberi fogyaszthatóság elbírálása céljából való, jogszabályban el´´ oírt (él´´ o állat, bizonyítvány, állatszállítás, marhalevél, kirakodás, fert´´ otlenítés) — hatósági ellen´´ orzése, beleértve a kiegészít´´ o bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatot is;’’ ,,r) kísérleti állat: bármely — külön jogszabályban meghatározott — gerinces állatfaj egyede, amelyet meghatározott célból állatkísérletre használnak fel, vagy felhasználni szándékoznak.’’

2000/101. szám 4. §

Az R. 2. és 3. számú mellékletében foglalt számlákban a dátum megjelölése helyébe a következ´´ o megjelölés lép: ,,Kelt: ..................................................................................., ................ év ............................ hó .......... nap ......... óra’’

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ´´ o 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követ´´ oen kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

2. § Az R. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,(5) A törzskönyvi dokumentációk elbírálásáért járó, az 1. számú melléklet 9. pontjában szerepl´´ o díjtételek nem tartalmazzák az ehhez esetenként szükséges, az 1. számú melléklet 8. pontjában felsorolt vizsgálatok díját. A törzskönyvi dokumentációk ötévenkénti felülvizsgálatának díja az alapdíj 30%-a.’’

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidej´úleg a) az ebek veszettség elleni kötelez´´ o véd´´ ooltásáért fizetend´´ o díjakról szóló 13/1992. (III. 21.) FM rendelet, valamint az azt módosító 7/1994. (III. 4.) FM rendelet, illetve a 3/1996. (I. 26.) FM rendelet, és b) az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 424. §-ának (2) bekezdésében ,,az állattartó költségére’’ és az 1. számú melléklete 424. §-ának (3) bekezdésében ,,a tulajdonos költségére’’ szövegrész hatályát veszti.

3. § Az R . 1. számú mellékletének 1—7. pontja helyébe e rendelet melléklete lép.

Dr. Szabadi Béla s. k., földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár

Melléklet a 80/2000. (X. 11.) FVM rendelethez [1. számú melléklet a 46/1999. (V. 19.) FVM rendelethez] Az állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak (forintban) Az igazgatási szolgáltatás díja

megnevezése

munkanapokon munkanapokon 6.00—16.30 óra között, 16.30—6.00 óra között továbbá az egym´ú— az 1. oszlop fejlécészakos vágóhidakon ben jelzett vágóhídi napi 8,5 órát meg nem vizsgálat kivételével —, haladó munkaid´´ o esetén valamint pihen´´ o- és 5.00—21.00 óra között munkaszüneti napokon 1.

2.

1. Élelmiszer-higiéniai ellen´´ orzési és vizsgálati díjak (kényszervágóhidakon is) +12% áfa (SZJ 142 311) 1.1. Húsvizsgálat: a) nagyállat, egyedenként*

1 060

2 120

— sertés, vaddisznó

307

614

— egyéb kisállat

180

360

b) kisállat, egyedenként*

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6403 1.

2.

c) baromfi [az 1.1. d) pont alattiak kivételével] és a nyúl* — megkezdett él´´ otömeg tonnánként

2 120

4 240

— esetenként, megkezdett óránként

2 120

4 240

16

32

530

1 060

a) tej, tejtermék vizsgálata és ellen´´ orzése*

500

1 000

b) baromfitermék, tojás, tojáslé, tojáspor*

1 272

2 544

c) hal, haltermék, egyéb víziállat*

1 272

2 544

d) csiga*

1 272

2 544

e) konzerv és félkonzerv*

1 272

2 544

f) import hús és húskészítmény*

1 272

2 544

g) gyógyszeripari alapanyag

1 908

3 816

h) fagyasztással tartósított készítmény

1 272

2 544

i) vadhús*

1 272

2 544

j) zsír*

1 272

2 544

k) egyéb, állati eredet´ú h´út´´ oházi importáru*

1 272

2 544

l) méz* és méztermék

1 272

1 272

m) másodlagos élelmiszer-vizsgálat — az f), k) és l) pontokban foglaltak kivételével

1 060

2 120

a) ménes, gulya, csorda, nyáj, konda, csürhe, baromfi- és halállomány stb. az állatok tartási helyén, alkalmanként

2 120

4 240

b) import célú karanténhely alkalmasságának ellen´´ orzése, esetenként

1 590

3 180

c) állatszállítás állatvédelmi ellen´´ orzése és bizonylatolása az EU-fuvarozók részére, esetenként

5 300

10 600

159 1 272

318 2 544

74 636

148 1 272

— ostermel´´ ´´ oknél, egyedenként d) strucc, emu, nandu, kazuár, egyedenként 1.2. Nyers és feldolgozott termékek vizsgálati és ellen´´ orzési díjai (megkezdett tonnánként):

2. Állomány- és karantén-ellen´´ orzés díja + 12% áfa (SZ J 171 200)

3. Állat és termék szállítása alkalmával a berakodáskor teljesített állatorvosi hatósági ellen´´ orzésért felszámítandó díjak + 12% áfa (SZJ 171 200) 3.1. Él´´ o állatok vasútra, hajóra, repül´´ ogépre, gépkocsira — szállítás céljából — való berakodásakor: a) nagyállat — egyedenként — rakományonként legalább b) egypatás nagyállat féléves korig, egyéb nagyállat három hónapos korig* — egyedenként — rakományonként legalább

6404

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/101. szám 1.

2.

c) kisállat* — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

53

106

636

1 272

21 200

42 400

13

13

382

382

12 720

12 720

d) házinyúl* — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb e) prémes állat (a házinyúl kivételével) — egyedenként

32

64

— rakományonként legalább

1 272

2 544

— rakományonként legfeljebb

12 720

25 440

f) vágóbaromfi és el´´ onevelt baromfi* — egyedenként

0,64

1,28


1 272

2 544


12 720

25 440

g) feln´´ ott tenyészbaromfi* — egyedenként

2,50

5


1 272

2 544


12 720

50 880

25

50


1 272

2 544


12 720

50 880

h) naposbaromfi — minden megkezdett 1000 állat

i) él´´ o áruhal* 148

296


— megkezdett nettó 100 kg-onként

1 272

2 544


12 720

25 440

445

890


1 272

2 544


12 720

25 440

254

508


2 544

5 088


23 320

46 640

500

1 000


2 000

4 000


10 000

20 000

j) él´´ o tenyészhal (a díszhal kivételével) és szaporítóanyag (halikra, haltej) — megkezdett nettó 100 kg-onként

k) kedvtelésb´´ ol tartott eml´´ osállat — egyedenként

l) akváriumi hal — minden megkezdett 100 állat után

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6405 1.

2.

m) díszmadár — egyedenként

32

64


2 500

5 000


20 000

40 000

100

200


1 500

3 000


10 000

20 000

n) laboratóriumi kiseml´´ os (egér, patkány, hörcsög, tengerimalac stb.) — rekeszenként

o) kísérleti állat

a 3.1. táblázatban szerepl´´ o — az állat kategóriájának megfelel´´ o — díjtételek alkalmazandók

3.2. Állategészségügyi ellen´´ orzés alá tartozó áru (a 3.1. pontban felsorolt él´´ o állatok kivételével) szállítása alkalmával a) állati eredet´ú termék — megkezdett tonnánként

223

446

1 590

3 180

9 116 38 160 63 600

18 232 76 320 127 200

46

92

1 272

2 544

1 590 10 600 21 200

3 180 21 200 42 400

1 590 1 060

3 180 2 120

10

20

— nagyállat, egyedenként

212

424

— kisállat (a mezei és üregi nyúl kivételével), egyedenként

106

212

21

42

— állatok gépkocsira, vasútra, repül´´ ogépre, hajóra (uszályra) való átrakásánál gépkocsirakományonként

1 590

3 180

— egyéb áru hajóra (uszályra) való átrakásánál vízi járm´úvenként

5 300

10 600

1 590

3 180

— legalább — legfeljebb = közúti és vasúti szállítóeszközönként = légi szállítóeszközönként = vízi szállítóeszközönként b) egyéb áru — megkezdett tonnánként — legalább — legfeljebb = közúti és vasúti szállítóeszközönként = légi szállítóeszközönként = vízi szállítóeszközönként c) trófea ca) darabonként = gím- és dámszarvas, oz, ´´ muflon, vaddisznó = egyéb eml´´ os cb) hullajtott agancs, kg-onként d) l´´ ott vad, szállítás céljából való berakodáskor

— mezei és üregi nyúl, szárnyasvad, egyedenként 3.3. Keskeny nyomtávú vasút átrakodó állomásain, valamint állatorvosi ellen´´ orzés után gépkocsin, vontatón szállított

3.4. Meghiúsult szállítás esetén a bejelentett rakományok számától függetlenül, esetenként a helyszínen

6406

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/101. szám 1.

2.

3.5. Ha a szállítást felügyel´´ o állatorvosnak 1 óránál hosszabb ideig kell várakoznia a berakás megkezdésére, a megkezdett óránkénti várakozási díj

1 590

3 180

4. Állatvásárok és állatkiállítások, állatversenyek és egyéb rendezvények felügyelete, kirendelt állatorvosonként, megkezdett óránként +12% áfa (SZJ 171 200)

1 272

2 544

— az 1. állat

297

594

— a 2—5. állatig

223

446


180

360


85

170

— minden további állat

32

64

297

594

763

1 526

7 632

15 264

d) Mezei nyulak tularémia-fert´´ ozöttségének vizsgálata tárgylemezagglutinációval, egyedenként

25

50

e) Vándoroltatás el´´ otti méhegészségügyi vizsgálat családonként

25

50

5. Jogszabályban el´´ oírt hatósági állatorvosi beavatkozások díjai + 12% áfa (SZJ 171 200) a) Güm´´ okór vizsgálata allergiás b´´ orpróbával (tuberkulinozás), egyedenként

b) Takonykór vizsgálata allergiás szempróbával, egyedenként c) Baromfitífusz vizsgálata tárgylemez-agglutinációval — 100 állatonként — állományonként legfeljebb

f) Hatósági mintavétel laboratóriumi vizsgálatra, beleértve a mentesség és az apaállat ellen´´ orzése céljából végzett mintavételt is: fa) vér, tej, vizelet, b´´ or, b´´ orkaparék, bélsár, tampon, tasakváladék, gyógyszer, lép stb.

a díjtétel az 5. a) pont szerint számítandó

fb) befulladt tojás, kelési tételenként és származási helyenként

318

634

fc) tej, mintánként

159

318

ga) szervezett és az állat tartási helyén végzett oltáskor

500

1 000

gb) egyéb esetben (pl. rendel´´ oben stb.) végzett oltáskor

700

1 400

h) Juhok egyedi megjelölése füljelz´´ ovel (beleértve a füljelz´´ o árát is)

50

100

6. Tényt, adatot igazoló bizonyítvány kiadása ellen´´ orzés nélkül, bizonyítványonként

1 500

3 000

g) Az ebek veszettség elleni kötelez´´ o véd´´ ooltása

Az 1. számú melléklet 1—6. pontjában felsorolt díjak a hatóság telephelyén végzett igazgatási szolgáltatásokra alkalmazandók. Ha a teljesítés a hatóság telephelyét´´ ol eltér´´ o helyszínen történik, az ügyfél e díjnak — 10 km távolságon belül 1,2-szeresét, — 10—50 km távolság között 1,3-szorosát, — 50—100 km távolság között 1,4-szeresét, — 100—200 km távolság között 1,5-szörösét, — 200 km távolságon túl 1,6-szorosát tartozik megfizetni.

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6407

7. Az állategészségügyi határállomásokon fizetend´´ o díjak + 12% áfa (SZ J 171 200) Behozatalkor és kivitelkor

Megnevezés

Munka napokon 6.00—22.00 óra között

1.

Munka napokon 22.00—6.00 óra között, valamint pihen´´ o- és munkaszüneti napokon

2.

Átvitel esetén

Hiányosan kitöltött úti okmányok, illetve sürg´´ osBelépéskori ellen´´ orzés alóli séggel kiadott behozatali enelvonáskor gedélyek kezeminden lésének díja az esetben els´´ o szállítmány esetében




a kötelez´´ o el´´ ozetes bejelentés hiánya esetén

beléptetéskor

beléptetéskor

kiléptetéskor

beléptetéskor

5.

6.

7.

8.


3.

4.

a) nagyállat (a ló kivételével) — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

159 1 272 10 600

318 2 544 21 200

318 2 544 21 200

477 3 816 31 800

318 2 544 21 200

636 5 088 42 400

795 6 360 53 000

636 5 088 42 400

b) ló — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

530 2 120 10 600

1 060 4 240 21 200

1 060 4 240 21 200

1 590 6 360 31 800

1 060 4 240 21 200

2 120 8 480 42 400

2 650 10 600 53 000

2 120 8 480 42 400

c) egypatások féléves, egyéb nagyállatok három hónapos korig — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

85 1 272 10 600

170 2 544 21 200

170 2 544 21 200

255 3 816 31 800

170 2 544 21 200

340 5 088 42 400

425 6 360 53 000

340 5 088 42 400

d) kisállat három hónapos korig — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

8,50 1 272 12 720

17 2 544 25 440

17 2 544 25 440

25,50 3 816 38 160

17 2 544 25 440

34 5 088 50 880

42,50 6 360 63 600

34 5 088 50 880

e) kisállat három hónapos kor felett — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

10,60 1 272 14 840

21,20 2 544 29 680

21,20 2 544 29 680

31,80 3 816 44 520

21,20 2 544 29 680

42,40 5 088 59 360

53 6 360 74 200

42,40 5 088 59 360

f) prémes állat — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

8,50 1 272 12 720

17 2 544 25 440

17 2 544 38 160

25,50 3 816 25 440

17 2 544 25 440

34 5 088 50 880

42,50 6 360 63 600

34 5 088 50 880

g) baromfi — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

2,50 1 272 12 720

5 2 544 25 440

5 2 544 25 440

7,50 3 816 38 160

5 2 544 25 440

10 5 088 50 880

12,50 6 360 63 600

10 5 088 50 880

h) naposbaromfi — minden megkezdett 1000 állat után — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

300 1 272 12 720

600 2 544 25 440

600 2 544 25 440

900 3 816 38 160

600 2 544 25 440

1 200 5 088 50 880

1 500 6 360 63 600

1 200 5 088 50 880

159 2 968

318 5 936

318 5 936

477 8 904

318 5 936

636 11 872

795 14 840

636 11 872

i) háziméh, petéje, lárvája, bábja — családonként, csomagonként — rakományonként legfeljebb

6408

MAGYAR KÖZLÖNY 1.

2.

3.

4.

2000/101. szám 5.

6.

7.

8.

j) háziméh anya a kísér´´ o méhekkel — anyánként — rakományonként legfeljebb

32 2 968

64 5 936

64 5 936

96 8 904

64 5 936

128 11 872

160 14 840

128 11 872

k) él´´ o áruhal — netto 100 kg-onként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

180 1 272 12 720

360 2 544 25 440

360 2 544 25 440

540 3 816 38 160

360 2 544 25 440

720 5 088 50 880

900 6 360 63 600

720 5 088 50 880

l) él´´ o tenyészhal és szaporítóanyag (ikra, tej) — netto 100 kg-onként — legalább — legfeljebb

456 1 272 12 720

912 2 544 25 440

912 2 544 25 440

1 368 3 816 38 160

912 2 544 25 440

1 824 5 088 50 880

2 280 6 360 63 600

1 824 5 088 50 880

74 1 272 12 720

148 2 544 25 440

148 2 544 25 440

222 3 816 38 160

148 2 544 25 440

296 5 088 50 880

370 6 360 63 600

296 5 088 50 880

500 2 000 10 000

1 000 4 000 20 000

1 000 4 000 20 000

1 500 6 000 30 000

1 000 4 000 20 000

2 000 8 000 40 000

2 500 10 000 50 000

2 000 8 000 40 000

636 1 272 12 720

1 272 2 544 25 440

1 272 2 544 25 440

1 908 3 816 38 160

1 272 2 544 25 440

2 544 5 088 50 880

3 180 6 360 63 600

2 544 5 088 50 880

636 2 544 12 720

1 272 5 088 25 440

1 272 5 088 25 440

1 908 7 632 38 160

1 272 5 088 25 440

2 544 10 176 50 880

3 180 12 720 63 600

2 544 10 176 50 880

636 2 544 12 720

1 272 5 088 25 440

1 272 5 088 25 440

1 908 7 632 38 160

1 272 5 088 25 440

2 544 10 176 50 880

3 180 12 720 63 600

2 544 10 176 50 880

m) kedvtelésb´´ ol tartott és védett állat ma) díszmadár = egyedenként = rakományonként legalább = rakományonként legfeljebb mb) akváriumi állat, díszhal = minden megkezdett 100 állat után = rakományonként legalább = rakományonként legfeljebb mc) eb, macska = egyedenként = rakományonként legalább = rakományonként legfeljebb md) hüll´´ o, majom, egyéb, máshol fel nem sorolt állat = egyedenként = rakományonként legalább = rakományonként legfeljebb me) védett állat = egyedenként = rakományonként legalább = rakományonként legfeljebb mf) laboratóriumi kiseml´´ os (egér, patkány, hörcsög, tengerimalac stb.) = rekeszenként = rakományonként legalább = rakományonként legfeljebb mg) kísérleti állat n) bemutatásra szolgáló (cirkuszi, állatkerti) állat — egyedenként — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb

100 200 200 300 200 400 500 400 1 500 3 000 3 000 4 500 3 000 6 000 7 500 6 000 10 000 20 000 20 000 30 000 20 000 40 000 50 000 40 000 a 7. táblázatban szerepl´´ o — az állat kategóriájának megfelel´´ o— díjtétel alkalmazandó

742 1 484 21 200

1 484 2 968 42 400

1 484 2 968 42 400

2 226 4 452 63 600

1 484 2 968 42 400

2 968 5 936 84 800

3 710 7 420 106 000

2 968 5 936 84 800

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 1.

o) csiga — megkezdett tonnánként — legalább — legfeljebb

2.

3.

6409

4.

5.

6.

7.

8.

742 1 484 12 720

1 484 2 968 25 440

1 484 2 968 25 440

2 226 4 452 38 160

1 484 2 968 25 440

2 968 5 936 50 880

3 710 7 420 63 600

2 968 5 936 50 880

p) sperma — megkezdett 1000 adagonként

1 272

2 544

2 544

3 816

2 544

5 088

6 360

5 088

r) egypatások és kér´´ odz´´ ok embriója — 10 darabonként

1 272

2 544

2 544

3 816

2 544

5 088

6 360

5 088

2 120

4 240

4 240

6 360

4 240

8 480

10 600

8 480

1 484 1 272 21 200

2 968 2 544 42 400

2 968 2 544 42 400

4 452 3 816 63 600

2 968 2 544 42 400

5 936 5 088 84 800

7 420 6 360 106 000

5 936 5 088 84 800

150 1 500

300 3 000

300 3 000

450 4 500

300 3 000

600 6 000

750 7 500

600 6 000

6 000 21 200 25 000

12 000 42 400 50 000

12 000 42 400 50 000

18 000 63 600 75 000

50 1 500

100 3 000

100 3 000

150 4 500

100 3 000

200 6 000

250 7 500

200 6 000

4 000 10 600 10 000

8 000 21 200 20 000

8 000 21 200 20 000

12 000 31 800 30 000

8 000 21 200 20 000

16 000 42 400 40 000

20 000 53 000 50 000

16 000 42 400 40 000

s) trófea, darabonként — legalább = gím- és dámszarvas = oz, ´´ muflon, vaddisznóagyar és kampó = egyéb eml´´ os — legfeljebb t) állati eredet´ú termékek, nemenként — minden megkezdett tonna után — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb = közúti és vasúti szállítóeszközönként = légi szállítóeszközönként = vízi szállítóeszközönként u) egyéb, állategészségügyi ellen´´ orzésre kötelezett áruk, nemenként — minden megkezdett tonna után — rakományonként legalább — rakományonként legfeljebb = közúti és vasúti szállítóeszközönként = légi szállítóeszközönként = vízi szállítóeszközönként

A gazdasági miniszter 34/2000. (X. 11.) GM rendelete a közcélú villamosm´´ u és h´´ otermel´´ o létesítménye (f´´ ut´´ om´´ uve) által értékesített g´´ oz és melegített víz árának megállapításáról szóló 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet módosításáról

12 000 24 000 42 400 84 800 50 000 100 000

30 000 24 000 106 000 84 800 125 000 100 000

1. § A közcélú villamosm´ú és h´´ otermel´´ o létesítménye (f´út´´ om´úve) által értékesített g´´ oz és melegített víz árának megállapításáról szóló, többször módosított 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet 1. számú melléklete helyébe — a Gy´´ ori F´út´´ oer´´ om´ú Kft. áraiban bekövetkezett változások kihirdetésére — e rendelet melléklete lép. 2. §

Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1)—(2) bekezdésében, valamint a távh´´ oszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 1. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következ´´ oket rendelem el:

(1) Ez a rendelet 2000. október 15-én lép hatályba. (2) Az e rendeletben közzétett árak (díjak) a hatálybalépés el´´ ott kötött szerz´´ odések részévé válnak, kivéve, ha a felek az eredeti szerz´´ odés változatlan fenntartásában vagy az e rendeletben foglaltaknál alacsonyabb árak (díjak) alkalmazásában állapodnak meg. Dr. Matolcsy György s. k., gazdasági miniszter

6410

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/101. szám

Melléklet a 34/2000. (X. 11.) GM rendelethez [1. számú melléklet a 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelethez] A) G oz ´´ H´´ odíjak EROM ´´ UTELEPEK ´´

BAKONYI ER OM ´´ U ´´ RT. Ajkai Er´´ om´ú Inotai Er´´ om´ú AES BORSODI ENER GETIKAI KFT. Borsodi H oer´´ ´´ om´ú Tiszapalkonya H oer´´ ´´ om´ú BU DAPESTI ER OM ´´ U ´´ RT. CSEPELI ER OM ´´ U ´´ RT. DEBR ECENI ER OM ´´ U ´´ KFT. DU NAMENTI ER OM ´´ U ´´ RT. GY OR ´´ I F U ´´ TOER ´´ OM ´´ U ´´ KFT. MÁTR AI ER OM ´´ U ´´ R T. NYÍR EGYH ÁZ I ER OM ´´ U ´´ KFT. PÉCSI ER OM ´´ U ´´ RT. SOPR ONI F U ´´ TOER ´´ OM ´´ U ´´ KFT. SZ EGEDI ER OM ´´ U ´´ KFT. VÉRTESI ER OM ´´ U ´´ RT. Oroszlányi Er´´ om´ú Bánhidai Er´´ om´ú Tatabányai F´út´´ om´ú

Csapadékvíz díja

Teljesítménydíj

G´´ oz 25 bar és felette

G´´ oz 7—25 bar között

G´´ oz 7 bar alatt

E Ft/MW/év

Ft/GJ

Ft/GJ

Ft/GJ

Ft/m 3

3 284 3 061

713 —

687 742

660

199 199

3 199 3 040 2 673 2 611 3 026 5 515 5 736 2 633 3 203 3 941 6 232 5 873

946 — — — — — — — — — — —

919 920 966 947 908 787 — 694 756 968 921

879 — 898 947 893 — 846 646 — — 852 916

263 227 263 — 499 223 526 197 526 217 509 257

2 549 2 549 2 549

— — 890

— — —

743 752 —

276 225 225

B) Melegített víz 150 ˚C alatt EROM ´´ UTELEPEK ´´

BAKONYI ER OM ´´ U ´´ RT. Ajkai Er´´ om´ú Inotai Er´´ om´ú AES BORSODI ENER GETIKAI KFT. Borsodi H oer´´ ´´ om´ú Tiszapalkonya H oer´´ ´´ om´ú BU DAPESTI ER OM ´´ U ´´ RT. CSEPELI ER OM ´´ U ´´ RT. DEBR ECENI ER OM ´´ U ´´ KFT. DU NAMENTI ER OM ´´ U ´´ RT. GY OR ´´ I F U ´´ TOER ´´ OM ´´ U ´´ KFT. MÁTR AI ER OM ´´ U ´´ R T. NYÍR EGYH ÁZ I ER OM ´´ U ´´ KFT. PAKSI ATOMER OM ´´ U ´´ RT. PÉCSI ER OM ´´ U ´´ RT. SOPR ONI F U ´´ TOER ´´ OM ´´ U ´´ KFT. SZ EGEDI ER OM ´´ U ´´ KFT. VÉRTESI ER OM ´´ U ´´ RT. Oroszlányi Er´´ om´ú Bánhidai Er´´ om´ú Tatabányai F´út´´ om´ú

Teljesítménydíj

H´´ odíj

Pótvíz díja

E Ft/MW/év

Ft/GJ

Ft/m 3

2 706 3 098

565 675

199 199

3 186 2 896 2 542 2 279 2 817 2 940 5 736 2 633 2 777 2 129 2 712 4 799 4 979

811 825 816 867 878 695 846 625 736 598 793 782 785

217 227 225 213 499 223 526 197 526 — 205 509 257

2 536 2 536 2 536

709 712 835

276 225 225

C) Használati melegvíz EROM ´´ UTELEP ´´

CSEPELI ER OM ´´ U ´´ RT.

Használati melegvíz díja Ft/m 3

647

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A honvédelmi miniszter 28/2000. (X. 11.) HM rendelete a Magyar Honvédség hivatásos és szerz´´ odéses állományú tagjainak beosztási kategóriákba történ´´ o részletes besorolásáról és a szolgálati beosztásokban elérhet´´ o rendfokozatokról szóló 22/2000. (VIII. 31.) HM rendelet módosításáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról rendelkez´´ o, többször módosított 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26—27. §-aira, valamint a Hszt. 234. §-ának (5) bekezdésére — a beosztási kategóriákban történ´´ o részletes besorolásra és a szolgálati beosztásokban elérhet´´ o rendfokozatokról — a katonai tanácsokkal rendelkez´´ o megyei bíróságokhoz vezényelt hivatásos állományú tagok rendfokozati besorolása tekintetében az igazságügy-miniszterrel egyetértésben — a következ´´ oket rendelem el:

6411 1. §

E rendelet hatálya az oktatási miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervek közül a Regionális munkaer´´ o-fejleszt´´ o és -képz´´ o központokra, Magyar Akkreditációs Bizottság Titkárságára, Professzorok Házára, OM Szolgáltató Intézményére, Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központra, Nemzeti Szakképzési Intézetre, Magyar Nyelvi Intézetre, Fels´´ ooktatási Fejlesztési Alapprogramok Irodára, Márton Áron Szakkollégiumra, Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetre, Nemzetközi Hungarológiai Központra, és az e szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyára terjed ki, a 17. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel.

[A Kjt. 20. § (2) bekezdéséhez] 2. §

1. § A 22/2000. (VIII. 31.) HM rendelet 3. számú mellékletének megjegyzéséb´´ ol az els´´ o francia bekezdés szövege hatályát veszti.

2. §

(1) Közalkalmazotti jogviszony — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — csak 18. életévét betöltött, büntetlen el´´ oélet´ú személlyel létesíthet´´ o. (2) Az (1) bekezdést´´ ol eltér´´ oen fizikai munkakörben alkalmazható az is, akivel szemben a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésnél enyhébb büntetést alkalmazott.

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. [A Kjt. 21. § (2) bekezdéséhez] Dr. Szabó János s. k., honvédelmi miniszter

3. § Helyettesítés céljából, meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, öt évet meghaladóan is létesíthet´´ o határozott id´´ ore, közalkalmazotti jogviszony.

Az oktatási miniszter 30/2000. (X. 11.) OM rendelete

[A Kjt. 22. § (1) bekezdéséhez]

a közalkalmazottak jogállását érint´´ o kérdésekr´´ ol

4. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következ´´ oket rendelem el:

(1) Az ,,E’’—,,H’’ fizetési osztályba tartozó munkakört betölt´´ o pályakezd´´ o közalkalmazott kinevezésekor egy év gyakornoki id´´ ot kell kikötni.

6412

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) E rendelet alkalmazásában pályakezd´´ o az a közalkalmazott, akit a munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséget, képesítést igényl´´ o munkakörben közalkalmazotti jogviszonyának létesítését megel´´ oz´´ oen munkaviszony, közszolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy munkavégzésre irányuló további jogviszony keretében nem foglalkoztattak.

[A Kjt. 23. § (2)— (4) bekezdéséhez] 5. § (1) Az intézményekben a) magasabb vezet´´ o beosztású közalkalmazott megbízásának feltétele a szakirányú fels´´ ofokú iskolai végzettség, vagy fels´´ ofokú végzettség és szakirányú fels´´ ofokú szakképzettség; b) vezet´´ o beosztású közalkalmazott megbízásának feltétele fels´´ ofokú végzettség vagy középiskolai végzettség és szakirányú szakképesítés. (2) Az 1. számú mellékletben felsorolt magasabb vezet´´ oi, illetve vezet´´ oi beosztás ellátására megbízás határozott id´´ ore is adható, amelynek id´´ otartama az 5 évet nem haladhatja meg. (3) Vezet´´ oi beosztás betöltésére pályázat írható ki. (4) A megbízásra kiírt pályázatot az Oktatási Közlönyben kell közzétenni. (5) A pályázat benyújtási határideje a hivatalos lapban történ´´ o megjelenést´´ ol számított legfeljebb 30 nap. (6) A pályázat elbírálását a magasabb vezet´´ o beosztású közalkalmazott feletti munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért, legalább háromtagú bizottság végzi. (7) A pályázat elbírálásáról a pályázót a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határid´´ o elteltét´´ ol számított legkés´´ obb 30 napon belül értesíteni kell.

[A Kjt. 40. § (1) bekezdéséhez] 6. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója — az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megel´´ oz´´ o 5 év kivételével — írásban köteles min´´ osíteni: a) az ,,E’’—,,J’’ fizetési osztályba sorolt közalkalmazottakat a kinevezésük, megbízásuk után három évvel, ezt követ´´ oen hatévenként; b) a Kjt. 65. § (3) bekezdése alapján bármely fizetési osztályban az egyik fizetési fokozatból az el´´ oírt várakozási id´´ o csökkentésével a következ´´ o fizetési fokozatba lép´´ o közalkalmazottat, az átsorolás id´´ opontjában; c) a Kjt. 39. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározott címet kapó közalkalmazottat, a cím odaítélését megel´´ oz´´ oen.

2000/101. szám

(2) A min´´ osítés záró részében a közalkalmazott: a) kiválóan alkalmas, b) alkalmas, c) alkalmatlan összegz´´ o értékelést kaphat. (3) A közalkalmazott kérésére a min´´ osítés kialakításába be kell vonni a munkáltatónál m´úköd´´ o munkavállalói érdekképviseleti szervet, — annak hiányában a közalkalmazotti tanácsot vagy közalkalmazotti képvisel´´ ot — és a min´´ osítésben foglalt megállapításokra tett észrevételeit a min´´ osítést tartalmazó iraton rögzíteni kell.

[A Kjt. 41. § (2) bekezdéséhez] 7. § (1) Nem bízható meg magasabb vezet´´ oi és vezet´´ oi megbízás ellátásával az a személy, a) aki a Ptk. 685. § b) pontja alapján közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási vagy ellen´´ orzési kapcsolatba kerülne; b) akinek a közeli hozzátartozója magasabb vezet´´ oként vagy vezet´´ oként munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az intézménnyel azonos vagy hasonló tevékenységet folytató és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló munkáltatóval. (2) A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése összeférhetetlen, ha a) a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával fenntartói, gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál, illetve foglalkoztatónál kerül sor, b) a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségeinek teljesítését. (3) A közalkalmazott haladéktalanul írásban köteles bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. (4) A munkáltatói jogkör gyakorlója nyolcnapos határid´´ o kit´úzésével írásban köteles felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a közalkalmazott ezt a határid´´ o lejártáig nem teszi meg, közszolgálati jogviszonyát a munkáltató a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján felmentéssel megszünteti.

[A Kjt. 54. § (2) bekezdéséhez] 8. § (1) Ha az e célra adott támogatás terhére vagy az intézmény költségvetéséb´´ ol a szükséges fedezet biztosítható, tanulmányi szerz´´ odés alapján vagy az intézmény érdekében álló képzésben, továbbképzésben részt vev´´ o közalkalma-

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6413

zott részére a munkaid´´ obe es´´ o tanulmányi id´´ ore és a vizsgázás idejére fizetett szabadid´´ ot kell biztosítani.


(2) A közalkalmazott kérésére — külön megállapodás alapján — fizetett szabadság adható a tudományos fokozat megszerzésére.

12. §

(3) A tanulmányi szerz´´ odés feltételeir´´ ol az éves költségvetés figyelembevételével a munkáltató dönt.

[A Kjt. 55. §-ához] 9. § Az oktatói munkakört ellátó közalkalmazott csak a munkaköri leírásban meghatározott feladatok végzéséhez szükséges id´´ otartam alatt köteles a munkahelyén tartózkodni.

[A Kjt. 59. § (2) bekezdés b) pontjához] 10. §

(1) A képesítési el´´ oírás teljesítése alól mentesül az a munkáltatónál korábban határozatlan id´´ ore kinevezett közalkalmazott, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez legfeljebb öt éve hiányzik, és legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A képesítési követelmények alóli felmentés mindaddig érvényes, ameddig a közalkalmazottat változatlan munkakörben foglalkoztatják. (2) A képesítési el´´ oírás alóli felmentés a munkakör betöltésére abban az esetben adható meg, ha a) a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy b) nem áll rendelkezésre olyan — a képesítési el´´ oírásoknak megfelel´´ o végzettség´ú — személy, aki az adott munkakörre kinevezhet´´ o lenne, és a kinevezend´´ o közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. (3) A képesítési el´´ oírás alóli felmentést — a (2) bekezdésben meghatározott esetekben — a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg, határozott id´´ ore.

(1) Az a közalkalmazott, aki napi munkaidején felül az intézmény munkatervében, programjában el´´ oírt feladat ellátása érdekében — felettese írásbeli utasítása alapján — ügyeletet teljesít, ügyeleti díjra jogosult.


(2) Készenlétet követ´´ oen a közalkalmazottat pihen´´ oid´´ o nem illeti meg.

A magasabb fizetési fokozatba történ´´ o besoroláshoz szükséges kötelez´´ o várakozási id´´ ot egy évvel csökkenteni kell annak a közalkalmazottnak az esetében, aki miniszteri vagy annál magasabb állami kitüntetésben részesült, illet´´ oleg tudományos fokozatot szerzett.

13. §

[A Kjt. 61. § (3) bekezdéséhez] 11. §


(1) Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. számú melléklet állapítja meg.

14. §

(2) A melléklet szerinti felsorolásban nem szerepl´´ o munkakörök esetén az adott munkakört a mellékletben szerepl´´ o besorolási el´´ oírások alapján, a munkáltató által választott megnevezéssel, a megfelel´´ o munkaköri csoportba kell besorolni. (3) Ha a jelzett melléklet valamely munkakörnél több fizetési osztályt jelöl meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, szakképzettsége alapján kell besorolni. (4) Ha a jogszabály meghatározza a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget a közalkalmazottnak azzal a képesítéssel rendelkeznie kell.

(1) A közalkalmazott illetménye a Kjt. 66. §-ában meghatározott mértékben növekszik, ha a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettségén, szakképzettségén túl a 3. számú mellékletben felsorolt szakképesítések valamelyikével rendelkezik. Minden további — illetménynövelésre jogosító — szakképesítést a kinevezésben is fel kell tüntetni. (2) A Kjt. 66. §-ának (3) bekezdésében meghatározott illetménynövekedés illeti meg: a) a Magyar Nyelvi Intézetben az oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további szakképesítést a képzésben és továbbképzésben hasznosítja;

6414

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a regionális munkaer´´ o-fejleszt´´ o és -képz´´ o központokban, valamint a Nemzeti Szakképzési Intézetben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a besorolás alapjául szolgáló fels´´ ofokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett tanári, fels´´ ooktatási szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

[A Kjt. 70. § (3) bekezdéséhez] 15. § A magasabb vezet´´ o beosztású, illetve a vezet´´ o beosztású közalkalmazottak vezet´´ oi pótlékát az 1. számú melléklet tartalmazza.

[A Kjt. 75. §-ához] 16. § (1) Az értékkezeléssel vagy pénzkezeléssel megbízott közalkalmazottat, valamint a pénztárost a pótlékalap 50—100%-ának megfelel´´ o értékkezelési pótlék illeti meg. Az értékkezelési pótlék %-os mértékét, (a keretet figyelembe véve) a pótlékra való jogosultságot és annak részletes feltételeit a munkáltató határozza meg. (2) A munkáltató által az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 4. §-a alapján szolgálati titoknak min´´ osített adatok kezelésével megbízott közalkalmazottat, az illetményalap 75—100%-ának megfelel´´ o összeg´ú adatvédelmi pótlék illeti meg. A pótlékra való jogosultságot, a pótlék mértékét és a pótlékra jogosító munkakörök jegyzékét a munkáltató határozza meg. (3) Az oktatási feladatokat is ellátó magasabb vezet´´ o vagy vezet´´ o beosztású közalkalmazottnak oktatói pótlék állapítható meg, ha havonta legalább húsz órát oktat. Az oktatói pótlék mértéke a pótlékalap 25%-a. (4) Egyes oktatók részére illetménypótlék állapítható meg, amelynek mértéke a) intézeti docens esetén a pótlékalap 50—100%-a, b) intézeti tanár esetén a pótlékalap 100—150%-a. (5) Vezet´´ o instruktori pótlék annak állapítható meg, aki a regionális munkaer´´ o-fejleszt´´ o és -képz´´ o központoknál ilyen feladatot lát el. Az illetménypótlék mértéke a pótlékalap 50%-a. (6) Az oktatói besorolás rendjét — a 4. számú mellékletben szerepl´´ o feltételek figyelembevételével — az érintett intézmények a szervezeti és m´úködési szabályzatukban állapítják meg.

2000/101. szám

Vegyes és hatályba léptet´´ o rendelkezések 17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidej´úleg hatályukat vesztik — a közalkalmazottak jogállását érint´´ o, egyes kérdésekr´´ ol szóló 1/1993. (IV. 20.) MüM rendelet 1. §-ának a munkaer´´ o-fejleszt´´ o és -képz´´ o központokra, valamint a Nemzeti Szakképzési Intézetre vonatkozó része, továbbá 12/A. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja; — a Fels´´ ooktatási Fejlesztési Alapprogramokról szóló 11/1996. (X. 9.) MKM rendelet 7/A. §-a; — a Magyar Nyelvi Intézetben foglalkoztatott közalkalmazottak jogállásáról szóló 22/1998. (V. 15.) MKM rendelet; — a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásának szabályozásáról az oktatási miniszter által felügyelt egyes intézményekben szóló 3/2000. (I. 31.) OM rendelet. (2) A közalkalmazottakat e rendelet hatálybalépésének id´´ opontjától számított 60 napon belül — 2000. október 1-jei hatállyal — be kell sorolni. A besorolás folytán a közalkalmazott illetménye nem csökkenhet. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló összeférhetetlen helyzetet — figyelemmel a rendelet 6. § (3)—(4) bekezdésében foglaltakra — a rendelet hatálybalépését követ´´ o 30 napon belül meg kell szüntetni. (4) Az e rendelet hatálya alá tartozó költségvetési intézmények — közgy´újteményi és közm´úvel´´ odési feladatot ellátó közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a m´úvészeti, a közm´úvel´´ odési és a közgy´újteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefügg´´ o egyes kérdések rendezésér´´ ol szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletet, — óvodai dolgozóinak közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történ´´ o végrehajtásáról rendelkez´´ o, többször módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet, — kutatói feladatkörben foglalkoztatottak közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként m´úköd´´ o kutató- és kutatást kiegészít´´ o intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történ´´ o végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendeletet, — egészségügyi feladatot ellátó közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban történ´´ o végrehajtásáról szóló 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendeletet kell megfelel´´ oen alkalmazni. Pokorni Zoltán s. k., oktatási miniszter

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6415

1. számú melléklet a 30/2000. (X. 11.) OM rendelethez A magasabb vezet´´ oi beosztású és vezet´´ oi beosztású közalkalmazottak vezet´´ oi pótléka

Vezet´´ oi pótlék mértéke %

Beosztás megnevezése

I. Magasabb vezet´´ oi beosztások F´´ oigazgató F´´ otitkár Igazgató Ügyvezet´´ o igazgató Gazdasági igazgató F´´ oigazgató-helyettes F´´ otitkárhelyettes Gazdasági igazgatóhelyettes Képzési igazgatóhelyettes

300 300 300 250 250 250 225 225 225

II. Vezet´´ oi beosztások Igazgatóhelyettes Irodavezet´´ o, programigazgató Titkárságvezet´´ o F´´ oosztályvezet´´ o F´´ oosztályvezet´´ o-helyettes Osztályvezet´´ o, szektorvezet´´ o Osztályvezet´´ o-helyettes Részlegvezet´´ o, intézetvezet´´ o Csoportvezet´´ o

200 200 200 200 175 150 125 125 100

2. számú melléklet a 30/2000. (X. 11.) OM rendelethez Az egyes fizetési osztályba tartozó munkakörök jegyzéke

Munkakörök munkaköri csoportosítással Munkakörök megnevezése

A

B

C

D

E

F

G

H

* * * * * *

* * * * * * * *

I

J

* * * * * * * *

* * * * * *

1. Szakért´´ oi munkaköri csoport, ezen belül: Jogtanácsos Kommunikációs vezet´´ o Programvezet´´ o, vezet´´ o koordinátor Szakért´´ o, tanácsadó (szakterülettel) Szakreferens (szakterülettel) Szakmai tanácsadó (szakterülettel) Számítógépes rendszergazda Szoftverfejleszt´´ o Óvodapedagógus

*

* * * * *

* *

6416

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/101. szám


A

B

C

D

E

Szociálpedagógus Pszichológus Intézeti kutató Intézeti tanár Intézeti docens Intézeti adjunktus Intézeti tanársegéd Testnevel´´ o tanár Nyelvtanár Andragógus Kollégiumi nevel´´ otanár Manager Ügyviv´´ oszakért´´ o Informatikus Instruktor I.

F

G

H

I

J

*

*

* * *

* * * * *

* *

* * * * * * * * * * *

* * * * * * * * * * * * * * *

* * * * *

*

* *

*

* * *

* * *

*

*

*

*

*

*

*

* * * *

* * *

* * *

* *

*

*

* * * * * * * * *

* * *

* * *

*

2. Ügyintéz´´ oi munkaköri csoport, ezen belül: Humáner´´ oforrás gazdálkodó Jogi el´´ oadó Kommunikációs asszisztens Könyvtáros Programasszisztens, koordinátor Referens (szakterülettel) Statisztikus Számítógép-hálózat üzemeltet´´ o Szervez´´ o (szakterülettel) Laboráns Instruktor II.

*

*

*

* *

* *

*

*

* *

*

*

* *

*

*

* *

3. Pénzügyi-gazdasági munkaköri csoport, ezen belül: Bels´´ o ellen´´ or Bérelszámoló F´´ okönyvel´´ o Gazdasági ügyintéz´´ o Gazdasági tanácsadó Könyvel´´ o Közgazdász Pénztáros Pénzügyi ügyintéz´´ o TB ellen´´ or TB ügyintéz´´ o Számviteli ügyintéz´´ o M´úszaki, igazgatási ügyintéz´´ o Titkársági munkatárs, gazdasági ügyintéz´´ o

* *

*

*

*

*

*

* *

* *

* * *

* * * *

* * * * * *

* * * *

* *

* *

*

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6417


A

B

C

D

E

* * * *

*

*

* * * * * *

* * * * * * * * * * * * *

* * *

* * *

* * * *

* * * *

*

* * *

F

4. Irodai és ügyviteli munkaköri csoport, ezen belül: Adminisztrátor Adatrögzít´´ o/nyilvántartó Anyagnyilvántartó El´´ oadó (szakterülettel) F´´ oel´´ oadó (szakterülettel) Iktató, iratkezel´´ o, irattáros Munkavédelmi ügyintéz´´ o Postázó Sokszorosítógép-kezel´´ o Telefonközpont-kezel´´ o Titkárn´´ o Ügykezel´´ o Ügyviteli alkalmazott

*

* *

* * * * * *

* * *

* * *

*

*

*

*

*

5. Szolgáltató jelleg´´ u munkaköri csoport, ezen belül: Anyagbeszerz´´ o Garázsmester Gépjárm´úvezet´´ o Hangszerkarbantartó Karbantartó (F´´ o)szakács Szakmunkás (szakterülettel) Rendész Technikus (szakterülettel) Szakgondozó Gyermekgondozó Dajka F´´ on´´ ovér M´úszaki (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás, kisegít´´ o alkalmazott) Gondnok

* *

* *

*

*

* * * * * * * * * * * *

*

*

6. Kisegít´´ o munkaköri csoport, ezen belül: Betanított munkás Éjjeli´´ or Hivatalsegéd Kisegít´´ o dolgozó Konyhai alkalmazott Portás Segédmunkás Takarító Betanított gondozón´´ o

* * * * * * * * *

* * * * * * *

*

* * *

*

* * *

*

*

G

H

I

J

6418

MAGYAR KÖZLÖNY 3. számú melléklet a 30/2000. (X. 11.) OM rendelethez Garantált illetménynöveléssel elismerhet´´ o szakképesítések

1. ,,B’’—,,D’’ fizetési osztályba tartozó munkaköröknél — képesített könyvel´´ o, — középfokú munkaügyi, — számítógép-kezel´´ o, — középfokú személyzeti, — társadalombiztosítási ügyintéz´´ o, — ügyvitelszervez´´ o, — pénzügyi, számviteli, banki ügyintéz´´ o, — alap/középfokú raktárgazdálkodó, — alap/középfokú anyaggazdálkodó. 2. ,,E’’—,,I’’ fizetési osztályba tartozó munkaköröknél — jogi szakvizsga, — szakjogász oklevél, — pénzügyi és számviteli szakellen´´ or, — fels´´ ofokú társadalombiztosítási ügyintéz´´ o, — fels´´ ofokú személyügyi, — fels´´ ofokú munkaügyi, — mérlegképes könyvel´´ o, — okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, — okleveles pénzügyi revizor, árszakért´´ o, — fels´´ ofokú költségvetési.

4. számú melléklet a 30/2000. (X. 11.) OM rendelethez A) 1. Szakért´´ oi munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben egyetemi vagy f´´ oiskolai végzettséggel és szakképzettséggel az intézmény alaptevékenységét segít´´ o érdemi, m´úszaki, számítástechnikai, gazdasági, jogi stb. feladatokat kell ellátni. 2. Ügyintéz´´ o munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú végzettséggel és szakképesítéssel vagy egyetemi, f´´ oiskolai végzettséget nem tanúsító fels´´ ofokú szakképesítéssel operatív feladatokat kell ellátni. 3. Pénzügyi, gazdasági munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú végzettséggel és szakképesítéssel, vagy fels´´ ofokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy középfokú végzettséggel és fels´´ ofokú szakképesítéssel pénzügyi, gazdasági feladatokat kell ellátni. 4. Irodai és ügyviteli munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy alapfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, vagy szakképesítés nélkül adminisztratív feladatokat kell ellátni.

2000/101. szám

5. Szolgáltató jelleg´ú munkaköri csoportba kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú végzettséggel és szakképesítéssel vagy egyetemi, f´´ oiskolai végzettséget nem tanúsító fels´´ ofokú szakképesítéssel, szakképesítést igényl´´ o feladatokat kell ellátni. 6. Kisegít´´ o munkaköri csoportba kell besorolni azt a fizikai munkakört, amelyben legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget igényl´´ o feladatokat kell ellátni.

B) 1. Intézetben oktatói munkakört az tölthet be, aki a) egyetemi oklevéllel rendelkezik, b) az Intézet oktatói követelményének beosztásához mérten megfelel. 2. Szoros kivételként az elfogadható képesítés f´´ oiskolai diploma is lehet, ebben az esetben azonban oktatói munkaviszony maximum 5 évre létesíthet´´ o és a további foglalkoztatás feltétele a megszerzett egyetemi végzettség. Intézeti tanárrá az az oktató nevezhet´´ o ki, aki doktori fokozattal vagy egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.), legalább 10 éves oktatási gyakorlattal rendelkezik, az oktatott tantárgy tudományának átfogó ismeretében képes intézeti tantárgy (program) és tananyag kialakítására, fejlesztésére, a követelményszint megállapítására, a beosztott oktatók szakmai munkájának irányítására, legalább egy idegen nyelven el´´ oadás tartására. Intézeti docenssé az az oktató nevezhet´´ o ki, aki legalább (1984. szeptember 1-je el´´ ott megszerzett) egyetemi doktori címmel vagy számottev´´ o publikációs eredményekkel — ideértend´´ o az eredményes tankönyvírói tevékenység is —, valamint legalább 8 éves oktatói gyakorlattal rendelkezik, az oktatott tantárgy tudományának áttekint´´ o, legalább egy részterületének elmélyült ismeretében, idegennyelv-tudás birtokában vezet´´ o szerepre képes intézeti tantárgy (program), tananyag, kialakításában, fejlesztésében a beosztott oktatók szakmai munkájának irányításában. A testnevel´´ otanár besorolásához szakirányú egyetemi végzettség, a kollégiumi nevel´´ otanár besorolásához egyetemi vagy f´´ oiskolai végzettség szükséges.

C) Ügyviv´´ o szakért´´ o elnevezés´ú munkakörbe lehet besorolni az egyetemi vagy f´´ oiskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkez´´ o, önálló tevékenységet, szakért´´ oi munkát végz´´ o közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, az egyetemi vagy f´´ oiskolai végzettség´ú tanügyigazgatási munkatársat), továbbá az Intézet gazdasági igazgatóját, igazgatóhelyettesét, az Intézet f´´ oigazgatójának és két alapegysége titkárságának hivatalát irányító titkárság vezet´´ ojét, aki nem vesz részt az oktatásban. Gazdasági, m´úszaki, igazgatási ügyintéz´´ o elnevezés´ú munkakörbe lehet besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel, vagy középiskolai végzettséggel

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

és egyetemi vagy f´´ oiskolai képzettséget nem tanúsító — fels´´ ofokú szakképesítést igazoló — bizonyítvánnyal vagy f´´ oiskolai végzettséggel rendelkez´´ o, szakmai döntés-el´´ okészítést végz´´ o közalkalmazottat. Laboráns elnevezés´ú munkakörbe lehet besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igényl´´ o szakképesítéssel az oktató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését.

III. rész

HATÁROZATOK

AzAlkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 29/2000. (X. 11.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány alapján, meghozta az alábbi határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a szabálysértésekr´´ ol szóló 1999. évi LXIX. törvény 165. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezést 2000. március 1. napjára visszamen´´ o hatállyal megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság a szabálysértésekr´´ ol szóló 1999. évi LXIX. törvény 4. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az indítványozó a szabálysértésekr´´ ol szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-ában és a 165. § (2) bekezdésében foglaltakat vitatja. Az Szt. 4. §-a a törvény id´´ obeli hatályáról úgy rendelkezik, hogy a cselekményt az elkövetés idején hatályban lév´´ o jogszabályok alapján kell elbírálni. A visszaható hatályt csak akkor engedi érvényesülni, ha a cselekmény már nem

6419

min´´ osül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el. Az Szt. 165. § (2) bekezdése értelmében a törvényt csak a hatálybalépését követ´´ oen elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni. Az indítványozó álláspontja szerint ezek a törvényi rendelkezések az Alkotmány hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó 70/A. § (1) bekezdésébe, valamint a jogállamiság elvét rögzít´´ o 2. § (1) bekezdésébe ütköznek, így azok alkotmányellenesek. Véleményét a diszkrimináció tilalmával kapcsolatban a következ´´ okre alapozza: a szabálysértési eljárásban is biztosítani kell a jogok és kötelezettségek egységességét, különös tekintettel a bírói út igénybevételére. A támadott rendelkezések ezzel szemben azt eredményezik, hogy a szabálysértés elkövetésének id´´ opontjától függ´´ oen egyes elkövet´´ ok élhetnek a bírói felülvizsgálat lehet´´ oségével, míg mások nem, ami önmagában kimeríti az ,,egyéb helyzet szerinti’’ hátrányos megkülönböztetést. A diszkrimináció súlyosabb megnyilvánulásának tartja az indítványozó azt a rendelkezést, hogy az Szt. 4. §-a szerint a korábbi szabályozáshoz képest enyhébben elbírálandó — de még a törvény hatálybalépését megel´´ oz´´ oen elkövetett — cselekmények esetén az Szt. eljárásjogi rendelkezéseit kell alkalmazni, míg a változatlan elbírálású cselekményekre lefolytatott eljárásokban a korábban hatályos törvény eljárásjoga az irányadó. Az indítványozói álláspont másik eleme a jogbiztonsággal, pontosabban annak hiányával van összefüggésben. Eszerint jogbizonytalanságot eredményez a szabálysértési eljárások lefolytatása során az, hogy ugyanolyan jelleg´ú és súlyú cselekmények körülményeinek tisztázására egy id´´ oben két különböz´´ o eljárási szabályt kell alkalmazni.

II. 1. Az indítvánnyal érintett alkotmányi és jogszabályi rendelkezések a következ´´ ok: Alkotmány 2. § (1) bekezdés: ,,A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.’’ Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés: ,,A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.’’ Szt. 4. §: ,,A cselekményt az elkövetés idején hatályban lév´´ o jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lév´´ o új jogszabály szerint a cselekmény már nem min´´ osül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.’’ Szt. 88. § (1) bekezdés: ,,A pénzbírság kiszabását, a figyelmeztetést, a járm´úvezetést´´ ol eltiltást, az elkobzást és a kiutasítást megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képvisel´´ oje vagy véd´´ oje, a 85. §

6420

MAGYAR KÖZLÖNY

(1) bekezdésének 2. fordulatában meghatározott kártérítést illet´´ oen a sértett is a marasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlését´´ ol számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be.’’ Szt. 89. § (2) bekezdés: ,,Amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem módosítja, illet´´ oleg nem vonja vissza, továbbá az eljárás alá vont személy javára módosított határozat ellen ismételten kifogást terjesztenek el´´ o, az iratokat a szabálysértési hatóság az illetékes helyi bírósághoz teszi át.’’ Szt. 165. § (2) bekezdés: ,,Ezt a törvényt a hatálybalépését követ´´ oen elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni.’’ 2. Az Szt. tartalmát és szerkezetét áttekintve egyértelm´úen megállapítható, hogy — ugyanúgy mint a korábban hatályos szabálysértési törvény — egyszerre tartalmaz anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket. Ezen kett´´ osség különösen élesen vet´´ odik fel a törvény id´´ obeli hatályának meghatározásánál. Az anyagi jogi hatály tekintetében az Szt. 4. §-ának szabályozási tartalma átveszi a Büntet´´ o Törvénykönyvr´´ ol szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) vonatkozó rendelkezését. (A Btk. 2. §-a a következ´´ oképpen rendelkezik: ,,A b´úncselekményt az elkövetése idején hatályban lev´´ o törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lev´´ o új büntet´´ o törvény szerint a cselekmény már nem b´úncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntet´´ o törvénynek nincs visszaható ereje.’’) Az Szt. 165. § (2) bekezdése a törvény eljárásjogi id´´ obeli hatályát az eljárási törvények általánosan követett megoldásaival ellentétesen határozza meg. Az általánosan követett megoldás ugyanis az, hogy az újonnan hatályba lép´´ o eljárásjogi rendelkezéseket kell — az adott törvény által az átmeneti id´´ oszakra megállapított kivételekt´´ ol eltekintve — alkalmazni mind a folyamatban lév´´ o, mind pedig a hatálybalépést követ´´ oen indult eljárásokban. Az Szt. 168. § a) pontja úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálybalépésével egyidej´úleg hatályát veszti a szabálysértésekr´´ ol szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.). A törvény hatálybalépésekor folyamatban lév´´ o eljárásokra átmeneti rendelkezést a jogalkotó nem határozott meg. Ebb´´ ol adódóan a hatósági jogalkalmazásban a törvény hatálybalépésekor folyamatban lév´´ o eljárásokban az egyébként hatályon kívül helyezett korábbi törvény rendelkezéseit alkalmazzák, és ugyanezt teszik azokban az ügyekben is, ahol az eljárás ugyan az Szt. hatálybalépését követ´´ oen indult, de a szabálysértést 2000. március 1. el´´ ott követték el. A régi, vagyis hatályon kívül helyezett eljárásjogi szabályok alkalmazásából következ´´ oen az érintett eljárásokban nem nyitják meg a bírói utat, a jogorvoslat kimerül abban, hogy az érintett a másodfokú hatósághoz fordulhat. 3. A szabálysértési jog újrakodifikálása több mint tíz évet vett igénybe. Az új szabályozás szükségességét — több más tényez´´ o mellett — alapvet´´ oen az indokolta, hogy a szabálysértési eljárásokban nem volt biztosított a bírói felülvizsgálat lehet´´ osége. Az Alkotmánybíróság 32/1990. (XII. 22.) AB határozata (ABH 1990, 145.) nyomán

2000/101. szám

1991-ben csak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nyílt meg a bírói út. Az Alkotmánybíróság 63/1997. (XII. 12.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) megállapította, hogy az Országgy´úlés elmulasztotta a szabálysértési jognak az Alkotmány 50. § (2) bekezdése, illet´´ oleg az Alkotmány 57. § (1) bekezdése követelményeinek megfelel´´ o újraszabályozására vonatkozó jogalkotói feladatát. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgy´úlést, hogy a szükséges törvényalkotást legkés´´ obb 1998. december 31-ig végezze el. (ABH 1997, 365.) Az Abh. indokolása ezzel összefüggésben a következ´´ oket tartalmazza: ,,A szabálysértés ‘kétarcú’ jogintézmény: a szabálysértések egy része ún. közigazgatás-ellenes cselekmény (pl. engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése), másik része pedig az emberi együttélés általános szabályait sért´´ o magatartás, ún. kriminális cselekmény (pl. tulajdon elleni b´úncselekmények értékhatárral elválasztott alakzatai). A szabálysértési büntetés a múltban elkövetett jogsértést represszív módon szankcionál. Az Sztv. — amely a szabálysértési anyagi jog, eljárási jog és a végrehajtás egységes kódexe — részletesen szabályozza a szabálysértési büntetés ellen igénybe vehet´´ o jogorvoslati eszközöket, a bírói utat azonban csak sz´úk körben nyitja meg. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint ez a helyzet alkotmányellenes, mivel nincs összhangban az Alkotmány 50. § (2) bekezdésében, illet´´ oleg az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt követelménnyel. A bírói út igénybevételének lehet´´ oségét ugyanis mind a közigazgatás-ellenes, mind a kriminális jelleg´ú szabálysértések miatt kiszabott büntetés tekintetében biztosítani szükséges.’’ (ABH 1997, 365, 367—368.) Az Abh. indokolása külön utal a vonatkozó nemzetközi egyezményb´´ ol is fakadó kötelezettségre: ,,Magyarország az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdette ki az ‘Emberi jogok és alapvet´´ o szabadságok védelmér´´ ol’ szóló, ún. Római Egyezményt, s annak a 6. cikk 1. bekezdésében biztosított ‘bírósághoz fordulás jogával’ kapcsolatban a következ´´ o fenntartást tette: ‘A közigazgatási hatóságok el´´ ott szabálysértés miatt folyó eljárásokban Magyarország ez id´´ o szerint nem tudja biztosítani a bírósághoz fordulás jogát, minthogy a hatályos magyar jogszabályok nem tesznek ilyen jogot lehet´´ ové a közigazgatási hatóságok szabálysértési ügyekben hozott joger´´ os határozataival szemben.’ (1993: XXXI. tv. 4. §)’’ (ABH 1997, 365, 367.) 4. Az Országgy´úlés az Abh.-ban el´´ oírt határid´´ on (1998. december 31.) túl alkotta meg az új szabálysértési törvényt. Az Szt.-t 1999. június 28-án hirdették ki, és 2000. március 1-jén lépett hatályba. Ebb´´ ol következ´´ oen a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség a határid´´ o lejárta után még további 14 hónapig fennállt, vagyis ezen id´´ otartam alatt egyáltalán nem volt lehet´´ oség a szabálysértési határozatok bíróság el´´ otti megtámadására. Tekintettel az Szt. id´´ obeli hatályra vonatkozó rendelkezéseire — figyelembe véve az Szt. 11. § (7) bekezdése szerinti 2 éves elévülési id´´ ot — elvileg és akár gyakorlatilag is el´´ ofor-

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

dulhat, hogy 2002. február 28-ig lesznek olyan ügyek, amelyekben az arra jogosult nem kezdeményezhet bírói felülvizsgálatot. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az Szt. megalkotásával a jogalkotó ugyan nagyrészt eleget tett az Abh.-ban hivatkozott Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 1. bekezdésében el´´ oírt követelménynek, de gyakorlatilag — a fentiekben vázoltak alapján — teljes egészében nem sz´únt meg az Egyezményt sért´´ o helyzet. Az Szt. indokolása az id´´ obeli hatályra vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben a következ´´ oket tartalmazza: ad. 4. §: ,,Az id´´ obeli hatály tekintetében — s ez egyébként következik a ,,nulla poena sine lege’’ elvéb´´ ol — a törvény a Btk. megoldását fogadja el. Általános szabály tehát az elkövetéskor hatályos jogszabály alkalmazása, ami alól egyetlen kivétel van, nevezetesen az elbíráláskor enyhébb megítélést eredményez´´ o jogszabály visszaható ereje. Mindebb´´ ol következik, hogy csak olyan cselekmény képezheti szabálysértés tárgyát, melyet a jogszabály az elkövetés el´´ ott azzá nyilvánított, illetve, hogy nem alkalmazható súlyosabb jogkövetkezmény annál, mint amit a jogszabály már az elkövetés el´´ ott kilátásba helyezett. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy az eljárás alá vont személyre az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályos jogszabályi rendelkezés a kedvez´´ obb — hasonlóan a büntet´´ ojogszabályokhoz — a büntetési tételen kívül egyéb szempontokat (elévülés, hátrányos jogkövetkezmények, elkobzás lehet´´ osége stb.) is vizsgálni kell.’’ ad. 165. § (2) bekezdés: ,,A (2) bekezdés kiegészíti a törvény 4. §-ában foglalt rendelkezést: e törvényhely szerint általános szabály, hogy a cselekményt az elkövetéskor hatályban lév´´ o jogszabály alapján kell elbírálni. Ennek megfelel´´ oen az új törvény hatálybalépésével a folyamatban lév´´ o ügyekben foganatosított eljárási cselekmények érvényben maradnak, és azokat az Sztv. szabályai szerint kell elbírálni. Az új törvény visszaható hatálya csak anyagi jogi értelemben érvényesül, abban az esetben, ha az új szabály az elkövet´´ ore kedvez´´ obb rendelkezést tartalmaz.’’ Az indokolásból egyértelm´úen kit´únik, hogy a jogalkotó tudatosan különválasztotta az Szt. anyagi jogi és eljárási jogi hatályát. A 4. § az anyagi jogi hatályról szól, míg a 165. § (2) bekezdés azt határozza meg, hogy az adott ügyben folytatott eljárásban a régi vagy az új szabályokat kell alkalmazni. Az eljárási jogi szabályok tekintetében a cezúra a szabálysértés elkövetésének id´´ opontja: ha a cselekményt a törvény hatálybalépése el´´ ott követték el, akkor a régi szabály az irányadó, ha utána, akkor pedig az új.

III. Az indítvány részben megalapozott. 1.1. Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálása során els´´ oként azt vizsgálta, hogy hátrányos megkülönböztetésnek számít-e az elkövet´´ ok tekintetében, ha a szabálysértési eljárásban egyidej´úleg két egymástól eltér´´ o szabályrend-

6421

szert alkalmaznak attól függ´´ oen, hogy az eljárás alapjául szolgáló cselekményt mikor követték el? Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatában már el´´ ofordult olyan eset, amikor azt kellett megítélnie, hogy egy adott jogszabály hatálybalépését követ´´ oen a korábban hatályban volt jogszabály rendelkezései alkalmazásának el´´ oírása alkotmányos-e. Az Alkotmánybíróság a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatályba léptet´´ o rendelkezése alkotmányosságának vizsgálatakor a 721/B/1995. AB határozatban kimondta: ,,A jogalkotó nagyfokú szabadsággal rendelkezik abban a vonatkozásban, hogy valamely új jogszabályban biztosított alanyi jog érvényesíthet´´ oségének kezdetét mely id´´ oponttól kezd´´ od´´ oen állapítja meg. A hatály idejének meghatározására semmilyen alkotmányi rendelkezés nincsen. A hatálybalépés idejének meghatározása annyiban vethet fel alkotmányossági kérdést, amennyiben az Alkotmány 70/A. §-ba ütköz´´ o, a személyek faj, szín, nem, nyelv, vallás, vélemény, származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetésére vezet, vagy amennyiben visszamen´´ oleges hatállyal állapít meg kötelezettséget.’’ (ABH 1995, 798, 799.) Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést a 30/1997. (IV. 29.) AB határozatban a következ´´ ok szerint értelmezte: ,,Az Alkotmánynak ez a rendelkezése a jogegyenl´´ oség követelményét rögzíti. Azt jelenti, hogy az állam, mint közhatalom — mint jogalkotó és jogalkalmazó — a jogok és kötelezettségek megállapítása során köteles az azonos helyzetben lev´´ o jogalanyokat indokolatlan megkülönböztetés nélkül, egyenl´´ okként kezelni.’’ (ABH 1997, 130, 136.) Ugyanezen határozatában azt is leszögezte: ,,Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során [...] akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszer´ú indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között.’’ (ABH, 1997, 130, 138.) A szabálysértési eljárás alatt álló személyek ,,azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok’’. Eljárási jogaikat tekintve az Szt. alapvet´´ o különbséget tesz közöttük: bizonyos személyeknek biztosítja a bírósághoz való fordulás jogát, más személyeknek pedig nem. Ez a különbségtétel ésszer´ú indok nélküli, ebb´´ ol következ´´ oen önkényesnek min´´ osül: a bírósági jogorvoslat — mint eljárásjogi eszköz — igénybevételének lehet´´ oségét anyagi jogi természet´ú tényhez, vagyis ahhoz köti, hogy a szabálysértést az Szt. hatálybalépése után követték el. Csak kivételesen, és kifejezetten átmeneti jelleggel van arra alkotmányos lehet´´ oség, hogy az egyébként hatályon kívül helyezett korábbi szabályt az új jogszabály hatálybalépésekor folyamatban lév´´ o eljárásokban még alkalmazzák. Az Szt. szabályozása ennél jóval kiterjeszt´´ obb: nem csupán az új törvény hatálybalépésekor folyamatban volt ügyek elbírálásánál határozza meg irányadónak az Sztv. szabályait, hanem minden

6422

MAGYAR KÖZLÖNY

olyan ügyben, amelyben az eljárás a hatálybalépést megel´´ oz´´ oen elkövetett szabálysértésre vonatkozóan indult, vagy indulni fog. Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az Szt. 165. § (2) bekezdése az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt, a diszkrimináció tilalmát kimondó rendelkezésbe ütközik, mert önkényesen és ésszer´ú indok nélkül tesz különbséget a szabálysértési eljárás jogalanyai között, és ezáltal személyek egy csoportját megfosztja a bírósági jogorvoslat igénybevételének lehet´´ oségét´´ ol. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben hangsúlyozza: az Szt. 88. § (1) bekezdésében foglalt kifogásra vonatkozó szabályozás alkalmazása tekintetében alkotmányos követelmény, hogy — függetlenül a szabálysértés elkövetésének id´´ opontjától — a hivatkozott rendelkezésben meghatározott személy az Szt. 89. § (2) bekezdésével biztosított bírói felülvizsgálatot kezdeményezhesse. 1.2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezést — az alábbiakban foglaltak alapján — a hatálybalépés id´´ opontjára visszamen´´ oleges hatállyal semmisítette meg. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelez´´ o. Az Abh.-ban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes az a helyzet, ha teljeskör´úen nem biztosított a szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálata. Az alkotmánybírósági eljárás akkor az Sztv.-nek az Alkotmány 50. § (2) bekezdése, valamint 57. § (1) bekezdése tükrében történ´´ o vizsgálatára irányult. Az ennek eredményeképpen tett megállapítás azonban változatlanul irányadó: biztosítani kell a szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálatát. Az alkotmánybírósági határozatok kötelez´´ o ereje folytán ett´´ ol a jogalkotó sem tekinthet el, különösen nem alkothat olyan jogszabályi rendelkezést, amely az Abh.-ban foglaltakkal ellentétes. A most lefolytatott érdemi vizsgálat részben meger´´ osítette, részben kiegészítette az Abh.-ban foglalt döntést: az sem tekinthet´´ o alkotmányosnak, ha az azonos helyzetben lév´´ o jogalanyok egy csoportja már élhet ugyan a bírói felülvizsgálat lehet´´ oségével, de ezzel párhuzamosan egy másik csoport huzamos ideig ett´´ ol a lehet´´ oségt´´ ol meg van fosztva. Az Abh. úgy rendelkezett, hogy a szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálatának hiányával kapcsolatos alkotmányellenes helyzetet 1998. december 31-ig kell felszámolni. Ez annyit jelent, hogy a megjelölt határid´´ ot követ´´ oen — az Abh.-ból fakadó követelmény tekintetében — csak az a szabálysértési jogszabály tekinthet´´ o alkotmányosnak, amely indokolatlan megszorítások nélkül biztosítja az érintettek bírósági jogorvoslathoz való jogát. Az Szt. — eljárásjogi értelemben vett — id´´ obeli hatályra vonatkozó rendelkezése éppen egy ilyen indokolatlan megszorítást eredményezett, amely a fentiek szerint alkotmányelle-

2000/101. szám

nes. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság követelményének érvényre juttatása érdekében eltekintett attól, hogy az alkotmányellenes törvényi rendelkezést — akár csak átmenetileg is — alkotmányosan elfogadhatóvá nyilvánítsa. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az Szt. 165. § (2) bekezdését — az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint — a jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének id´´ opontjára, azaz 2000. március 1-jére visszamen´´ o — ex tunc — hatállyal semmisíti meg. 1.3. Az indítványozó szerint az Szt. 165. § (2) bekezdése nemcsak az Alkotmány hátrányos megkülönböztetés tilalmát biztosító 70/A. § (1) bekezdésébe ütközik, hanem sérti a jogállamiság elvét rögzít´´ o 2. § (1) bekezdését is. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütköz´´ onek min´´ osíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét — a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben — érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABK 2000. május 158, 159; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABK 2000. május 160, 162.] Mivel az Alkotmánybíróság az Szt. 165. § (2) bekezdését az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütköz´´ onek min´´ osítette, ezért az Alkotmány jogállamra vonatkozó rendelkezésével, a jogbiztonság követelményével való ellentétét nem vizsgálta. 2. Az indítványozó az Szt. 4. §-át ugyanazon alkotmányossági összefüggés alapján támadta, mint az Szt. 165. § (2) bekezdését. A 4. §-ban foglalt rendelkezés diszkriminatív jellegére vonatkozó érvelésében különösen megkülönböztet´´ onek tartja azt a kitételt, miszerint az Sztv.-hez képest enyhébb elbírálású cselekmények esetén az Szt. eljárási rendje az irányadó, míg az azonos elbírálású szabálysértéseknél a korábbi szabályokat kell alkalmazni. Ezen indítványozói érvelés nem veszi figyelembe azt, hogy az Szt 4. §-a — az Indokolás II/4. pontjában kifejtettek szerint — a törvény anyagi jogi hatályára vonatkozik. Az anyagi jogi hatály tekintetében az Alkotmányból fakadó követelmény egyrészt f´´ oszabályként az elkövetéskori hatály megállapítása, másrészt — kivételesen — a visszaható hatály indokolt esetben való alkalmazásának az el´´ oírása. Mivel a szabálysértési tényállások jelent´´ os része kriminális jelleg´ú magatartásokat szankcionál, irányadónak kell tekinteni az Alkotmány 57. § (4) bekezdésében foglaltakat, miszerint senkit nem lehet b´únösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt b´úncselekmény. Ezt követeli meg a visszaható hatály tilalmát magában foglaló jogbiztonság elve (el´´ ore láthatóság, kiszámíthatóság), amely a jogállamiságból folyik, és amelynek logikus el´´ ofeltétele a törvény elkövetéskori megismerhet´´ osége. A visz-

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

szaható hatály kifejezett tilalma mellett az elbíráláskori enyhébb szabály alkalmazásának el´´ oírása úgyszintén a jogállamiság követelményéb´´ ol fakad. [Vö.: 11/1992. (III. 15.) AB határozat, ABH 1992, 77, 87.] A fentiekb´´ ol következik, hogy az anyagi jogi hatályra vonatkozóan — és err´´ ol rendelkezik az Szt. 4. §-a — sem a jogbiztonság hiányát, sem pedig az alkotmányellenes megkülönböztetést megállapítani nem lehet. Ezért az Szt. 4. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasította. A határozat közzétételére vonatkozó rendelkezés az Abtv. 41. §-ában foglaltakon alapul. Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

el´´ oadó alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 606/B/2000.

Az Alkotmánybíróság 30/2000. (X. 11.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 99/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azt 2000. december 31-i hatállyal megsemmisíti. Ezt a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

6423 INDOKOLÁS I.

Az indítványozó a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 99/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a R endelet sérti az Alkotmány 18., 36. és 70/D. §-ait, valamint ellentétes a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 43. §-ának (1) és (2), továbbá 44. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakkal. Az indítványozó véleménye szerint a Rendelet akként módosítja a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet el´´ oírásait, hogy a védelmi szint a korábbiakhoz képest csökkent. Ráadásul — az indítványozó állítása szerint — a Kvtv. kifejezett rendelkezésének figyelmen kívül hagyásával nem került sor a rendelettervezetnek az arra jogosult állami testület által történ´´ o véleményeztetésére.

II. Az Alkotmány érintett rendelkezései a következ´´ ok: ,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.’’ ,,18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.’’ ,,35. § (1) A Kormány … b) biztosítja a törvények végrehajtását; …’’ ,,36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttm´úködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.’’ ,,70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén él´´ oknek joguk van a lehet´´ o legmagasabb szint´ú testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.’’ A Kvtv.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezései a következ´´ ok: ,,43. § (1) A környezetvédelemmel összefügg´´ o törvényjavaslat és más jogszabály (a továbbiakban együtt: jogszabály) az ország társadalmi-gazdasági tervei, területfejlesztési koncepciói, továbbá a regionális hatást eredményez´´ o döntések (a továbbiakban együtt: döntés) el´´ okészít´´ oje köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, s azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni.

6424

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a környezetvédelemmel összefügg´´ o jogszabály az a törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, illet´´ oleg döntés, amely a) a környezeti elemekre, b) a környezet min´´ oségére, vagy c) a környezettel összefüggésben az emberi egészségre hatást gyakorol.’’ ,,44. § (1) A vizsgálati elemzésnek különösen a következ´´ okre kell kiterjednie: a) a tervezett el´´ oírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illet´´ oleg javíthatják a környezet állapotát; b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illet´´ oleg a lakosságot; c) a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez; d) a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések végrehajtására; e) a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e; f) a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoktól. (2) A 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálati elemzést a döntésre jogosult szervhez történ´´ o benyújtás el´´ ott — véleménynyilvánítás céljából — meg kell küldeni az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. A véleménynyilvánításra — a tervezet kézbesítését´´ ol számított — legalább harminc napot kell biztosítani.’’ ,,45. § (1) A környezetvédelem széles kör´ú társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében — legfeljebb 22 tagú — Országos Környezetvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) m´úködik. (2) A Tanács a Kormány m´úködési ideje alatt, annak tanácsadó szerveként állást foglal a különböz´´ o környezetvédelmi programok elvi kérdéseiben, a környezetvédelemmel összefügg´´ o jogszabályokkal és döntésekkel (43. §) kapcsolatban és egyéb környezetvédelmi ügyekben. A Tanács az Országgy´úlés vagy a Kormány hatáskörébe tartozó döntésekkel kapcsolatos állásfoglalásait a Kormány elé terjeszti. (3) A Tanácsban egyenl´´ o arányban vesznek részt a) a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek, valamint b) a szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által meghatározott módon választott, c) a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e tisztségre megbízott képvisel´´ oi. …’’ A Rendeletnek az Alkotmánybíróság által vizsgált rendelkezései: ,,1. § A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló — a 190/1996. (XII. 17.) Korm. rendelettel módosított — 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: (A rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsival, az ország közútjain) ,,b) szeptember 1-jét´´ ol június 14-éig — ezen belül november 4. és március 1. között a nemzetközi forgalomban

2000/101. szám

közleked´´ o tehergépkocsik kivételével — vasárnap és munkaszüneti napokon 8 órától 22 óráig’’ (közlekedni nem szabad). ,,2. § Az R. 3. §-a a következ´´ o (2) bekezdéssel egészül ki, egyidej´úleg az R. 3. §-ának számozása 3. § (1) bekezdésre változik: (2) Az a rakománnyal közleked´´ o tehergépkocsi, amely a június 15. és augusztus 31. közötti id´´ oszakban a hétvégi tilalom kezdete el´´ ott érkezik az államhatárnál lev´´ o vámterületre, a 2. § (1) bekezdésének aa) alpontjában meghatározott tilalom ellenére a lehet´´ o legrövidebb útvonalon a forgalmi engedélybe bejegyzett magyarországi telephelyéig vagy az els´´ o lerakodóhelyéig továbbhaladhat. Nem veheti azonban igénybe a rendelet mellékletében megjelölt útvonalakat.’’ Az Alkotmánybíróság állásfoglalás céljából megküldte az indítványt a Magyar Köztársaság környezetvédelmi és területfejlesztési, illetve közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztereinek. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak a Rendelet tervezetét nem küldték meg, ezért a rendelettervezet véleményezésére nem kerülhetett sor.

III. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. 1. Az Alkotmány 18. §-át az Alkotmánybíróság elvi éllel már értelmezte a 28/1994. (V. 20.) AB határozatával. Eszerint: ,,Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.’’ (ABH 1994. 134.) E mérce nemcsak a természetvédelemre, hanem a környezetvédelemre is irányadó, ahogy erre a 14/1998. (V. 8.) AB határozat (ABH 1998. 126, 130.) is utal. A 996/G/1990. AB határozat is rámutatott a jogalkotónak a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeire. Eszerint ,,az Alkotmány 18. § és 70/D. § (2) bekezdése alapján az állam kétségtelenül köteles az egészséges környezethez való jog megvalósítását szolgáló sajátos intézmények kialakítására és m´úködtetésére. Sem a 18. § szóhasználata (az ,,egészséges környezethez’’ való jog), sem az állami környezetvédelmi feladat beágyazása a 70/D. §-ban az egészséghez való jog megvalósításának eszközei közé nem értelmezhet´´ o a környezethez való jog korlátozásaként. Az is megállapítható, hogy az állam kötelességeinek magukban kell foglalniok az élet természeti alapjainak védelmét, ki kell terjedniök a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítésére, a környezettel kapcsolatos információhoz jutás és az érintetteknek a döntések el´´ okészítésében való részvétele biztosítására. Annak meghatározása azonban, hogy ezen állami kötelezettségekb´´ ol milyen konkrét jogalkotási és kormányzati teend´´ ok szár-

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

maznak, már csak törvényhozási úton történhet.’’ (ABH 1993. 533, 535.) 2. Az Alkotmánybíróság a jelen eljárása során a kifogásolt tartalmi alkotmányossági szempontokat megel´´ oz´´ oen a jogszabály-alkotási formai hiányosságokat vizsgálta meg. 2.1. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott az Alkotmány 36. §-a szerint a jogalkotót terhel´´ o egyeztetési kötelezettséggel. E töretlen gyakorlat során az Alkotmánybíróság a jogalkotó szervek egyeztetési kötelezettségét a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) rendelkezéseire figyelemmel vizsgálta. Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 36. §-ával kapcsolatos, de a Jat. rendelkezéseire figyelemmel kialakított, a jogszabály-alkotási követelményeket meghatározó állandó gyakorlata, hogy ,,a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkez´´ o társadalmi, érdekképviseleti szervek véleményének beszerzése a jogszabály közjogi érvényességének nem feltétele’’ [39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999. 325, 349.; korábban: 7/1993. (II. 15.) AB határozat, ABH 1993. 418, 419.; 50/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998. 387, 397.]. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a véleményez´´ o szerv ,,közhatalmi jellegének’’ tisztázása a Jat. szerinti általános egyeztetési kötelezettség alkalmazása esetén azért szükséges, mert a Jat. rendelkezései alapján az egyeztetési körbe bevonandó intézményi-személyi kör bizonytalan. A véleményez´´ o szerv ,,közhatalmi jellege’’ irányadó arra vonatkozóan, hogy a jogszabály-el´´ okészítés során a jogalkotóval szemben a Jat. által támasztott általános jelleg´ú egyeztetési, együttm´úködési elvárás alapján megállapítható-e az adott szerv véleményének beszerzésére vonatkozó speciális jogalkotói kötelezettség. Ha ugyanis a Jat. szerinti általános egyeztetési kötelezettségnek minden egyes társadalmi, érdekképviseleti szervvel szemben való megtartása a jogalkotásra vonatkozó formai alkotmányossági kritérium lenne, akkor a Kormány gyakorlatilag semmilyen rendeletet nem alkothatna, törvényjavaslatot nem készíthetne, hiszen mindig akadhatna újabb, magát érdekképviseletiként meghatározó szervezet, amelynek véleményét ki kellene kérnie. A 16/1998. (V. 8.) AB határozatában az Alkotmánybíróság ,,közhatalmi elemet tartalmazó közfeladatnak min´´ osíti az államigazgatási eljárásban gyakorolt egyetértési jogot, a tanácsadói közrem´úködést, a közigazgatási feladatok ellátását és a normaalkotást.’’ (ABH 1998. 140, 145.) Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogszabály által kifejezetten és konkrétan megnevezett, egyetértési, illetve véleményezési jogkörrel rendelkez´´ o szervezetek — a demokratikus döntéshozatali eljárásban betöltött szerepük miatt az egyeztetési kötelezettség vonatkozásában — közhatalminak, így a jogalkotó számára megkerülhetetlennek min´´ osülnek. Jelen esetben az Országos Környezetvédelmi Tanács közhatalmi jellegének vizsgálatára nem volt szükség,

6425

ugyanis a jogalkotó véleményeztetési kötelezettségét nem az Alkotmány 36. §-a, és nem a Jat. rendelkezései alapozták meg, hanem a Kvtv. 44. § (2) bekezdése. 2.2. A jogalkotó szervek általános egyeztetési kötelezettségével kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 39/1999. (XII. 21.) AB határozatában ismételten utalt arra a korábbi megállapítására, hogy ,,a jogalkotási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezheti a jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, ha az adott jogszabály egyben az Alkotmány valamely rendelkezését is sérti.’’ (ABH 1999. 325, 349—350.) Ebb´´ ol az a következtetés vonható le, hogy az Alkotmány 36. §-ával kapcsolatos Jat. szerinti általános egyeztetési kötelezettség be nem tartása önmagában nem eredményez alkotmánysértést. A jogszabály alkotmányellenessége csak akkor következik be, ha az általános egyeztetési kötelezettség figyelmen kívül hagyása esetén egyúttal más alkotmányi rendelkezés is megsérül. Az Alkotmánybíróság jelen eljárásában azt vizsgálta, hogy a Kvtv. szerinti véleményeztetési kötelezettség Kormány általi figyelmen kívül hagyása egyúttal sértette-e az Alkotmány valamely rendelkezését. Az Alkotmánybíróság 11/1992. (III. 5.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a ,,jogállamiság és jogbiztonság elvéb´´ ol fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvet´´ o jelent´´ oség´úek az egyes jogintézmények m´úködésének kiszámíthatósága szempontjából. Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály…’’ (ABH 1992. 77, 85.) Az Alkotmánybíróság több határozatában, legutóbb elvi jelleggel a 39/1999. (XII. 21.) AB határozatában (ABH 1999. 325, 349.) azt is hangsúlyozza, hogy ,,a törvényalkotási folyamat egyes eljárási szabályainak betartása a törvény érvényességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséb´´ ol levezethet´´ o jogállami követelménye. Ezért az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt, ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte el´´ o, illet´´ oleg, amely másként nem orvosolható, mint a jogszabály megsemmisítésével. [3/1997. (I. 22.) AB határozat, ABH 1997. 33, 39—40.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997. 122, 128.; 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997. 331, 332, 345.]’’ Az Alkotmánybíróság gyakorlata folyamatosan nagy hangsúlyt helyezett az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre, mely szerint ,,a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam’’. A jogállamiság részét képez´´ o döntéshozatali eljárási szabályok megsértése a döntés közjogi érvénytelenségét eredményezheti. Ellenkez´´ o esetben maga a demokratikus rendszer veszíti el legitimációját, hiszen a különböz´´ o társadalmi részérdekek megjelenítésére és összehangolására nem nyílik mód, így a konszenzus elérése eleve lehetetlen. Amennyiben pedig külön törvény ír el´´ o konkrét és intézményesített vélemény-

6426

MAGYAR KÖZLÖNY

kérési kötelezettséget, akkor annak elmulasztása olyan, a jogalkotási eljárásban elkövetett súlyos szabálytalanságnak min´´ osülhet, amely adott esetben a jogállamiság alkotmányos követelményét közvetlenül veszélyezteti, és a törvénysért´´ o módon alkotott jogszabály közjogi érvénytelenségét eredményezheti. Azt a kérdést, hogy a külön törvényekben meghatározott jogalkotási eljárási szabály megszegése súlyosságánál fogva adott esetben eléri-e az alkotmánysértés szintjét, az Alkotmánybíróságnak eseti mérlegeléssel kell eldöntenie. 2.3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen esetben a Kvtv. hivatkozott rendelkezései egyértelm´úen meghatározzák a Kormánynak az érintett szerv — az Országos Környezetvédelmi Tanács — véleményének beszerzésére vonatkozó kötelezettségét. Konkrét törvényi el´´ oírás, nevezetesen a Kvtv. 44. § (2) bekezdésében foglalt, jól körülhatárolt és félreérthetetlen rendelkezése tartalmazza a Kormány véleményeztetési kötelezettségét. Az Országos Környezetvédelmi Tanácsot a Kvtv. 45. §-a, tehát nem a Kormány akarata hozta létre. A véleményeztetési kötelezettség alá es´´ o jogszabályok körét és az eljárási szabályokat a Kvtv. 43. és 44. §-ai világosan rögzítik. Az egyeztetési kötelezettség nem a Kormány eseti döntésén, hanem törvényi el´´ oíráson alapul. A Kvtv. ezen rendelkezései az Alkotmány és a Jat. fenti általános — minden jogalkotásra kiterjed´´ o — egyeztetési kötelezettségéhez képest a környezetvédelmi jogalkotásra vonatkozó speciális és er´´ osebb érvényességi követelményt jelentenek, annál is inkább, mivel az Országos Környezetvédelmi Tanács nem is érdekvédelmi feladatokat ellátó, hanem a környezetvédelem széles kör´ú társadalmi, tudományos és szakmai megalapozását biztosítani hivatott társadalmi szervezet [Kvtv. 45. § (1) és (2) bekezdés]. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a Kvtv. jelzett szabályai alapján köteles a Kormány a törvényi rendelkezéseket betartva, a törvényben feljogosított és pontosan megjelölt szervet a normatervezet véleményeztetése végett megkeresni. A törvényben kijelölt szerv — az Országos Környezetvédelmi Tanács — meghatározott határid´´ on belül köteles véleményét a Kormánnyal közölni, tehát a jogalkotási folyamat nem szenved tartós késedelmet. Jelen esetben tehát a Kormány nem szabadulhat a véleményeztetés konkrét törvényi kötelezettsége alól. Az Alkotmánybíróság mindezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a törvények betartása és betartatásuk biztosítása a Kormánynak az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontján alapuló általános kötelezettsége. Mivel a Rendelet a Kvtv. kifejezett rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával született, ezért megállapítható, hogy a törvényben el´´ oírt véleményeztetési kötelezettség elmulasztása közvetlenül sérti a jogállamiság követelményét. Így azt az Alkotmánybíróság a jogállamiság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] követelményére figyelemmel, formai alkotmányellenessége miatt megsemmisítette. 3. Megjegyzi továbbá az Alkotmánybíróság, hogy a jelen esetben az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményé-

2000/101. szám

nek kikérése azért is garanciális jelent´´ oség´ú lett volna, mert a fentiekben kifejtett — az Alkotmány 18. §-ával kapcsolatos — alkotmányos követelmény betartásának megítélése egy ténykérdésre vezethet´´ o vissza: vizsgálandó, hogy a környezetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje változik-e a jogalkotás következtében. A társadalmi és szakmai szervezeteket, valamint a tudomány képvisel´´ oit tömörít´´ o, a környezetvédelemmel kapcsolatos szaktudást megjelenít´´ o Országos Környezetvédelmi Tanács törvényben megállapított feladata a környezetvédelem széles kör´ú társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása. A környezetet és a természetet érint´´ o, arra kihatással bíró döntések sajátossága, hogy azok következményei gyakran visszafordíthatatlanok, a jövend´´ o generációk életfeltételeit pedig alapvet´´ oen determinálják. Ez a fokozott felel´´ osség különleges megfontoltságot és körültekintést követel meg a jogalkotó részér´´ ol. Ez a körülmény a véleményeztetési kötelezettség elmulasztásának súlyosságát növeli, és az Alkotmány 18. §-ában garantált egészséges környezethez való jog érvényesülését közvetlenül veszélyeztetheti. 4. Tekintettel arra a körülményre, hogy a formai alkotmánysértés az indítvánnyal érintett jogszabály megsemmisítését önmagában indokolttá tette, az Alkotmánybíróság a Rendeletnek az Alkotmány 18. és 70/D. §-aival való összefüggésére vonatkozó b´´ ovebb tartalmi értékelést mell´´ ozte. A jöv´´ obeni megsemmisítés az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdésén alapul. Ezzel az Alkotmánybíróság lehet´´ oséget kívánt nyújtani a jogalkotó számára ahhoz, hogy alkotmányos egyeztetési kötelezettségének eleget téve alkosson új jogszabályt. A határozat Magyar Közlönyben történ´´ o közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

el´´ oadó alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 739/B/1997.

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány határozatai A Kormány 1082/2000. (X. 11.) Korm. határozata az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság Alapító Okiratának módosításáról 1. A Kormány az állam tulajdonában lév´´ o vállalkozói vagyon értékesítésér´´ ol szóló 1995. évi XXXIX. törvény 9. § (3) bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság — 1047/1995. (VI. 17.) Korm. határozattal megállapított és az 1102/1998. (VII. 31.) Korm. határozat mellékletében egységes szerkezetbe foglalt — Alapító Okiratát e határozat melléklete szerint módosítja. 2. Ez a határozat a közzétételének napján lép hatályba. Az Alapító Okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt közzétételér´´ ol a Miniszterelnöki Hivatalt vezet´´ o miniszter gondoskodik. A miniszterelnök helyett: Dr. Stumpf István s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezet´´ o miniszter

Melléklet az 1082/2000. (X. 11.) Korm. határozathoz Az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság — az 1102/1998. (VII. 31.) Korm. határozat mellékletével megállapított — Alapító Okiratának 1. számú módosítása A Kormány az Alapító Okiratot az alábbiak szerint módosítja: 1. Az 1.5. pont új g) alponttal egészül ki, egyidej´úleg a jelenlegi g) pont jelölése h) pontra változik: ,,Az ÁPV Rt. a Kormány felhatalmazása alapján az állami tulajdonosi joggyakorló szervvel annak rendelkezése alatt álló vagyon értékesítésére és az értékesítésig történ´´ o kezelésére szerz´´ odést köthet.’’ 2. A II. fejezetben ,,Az alapt´´ oke felemelése és leszállítása’’ alcím, valamint a 2.3. pont hatályát veszti. 3. A 2.4. pont hatályát veszti. 4. A 3.2. pont A részvényesi jogok gyakorlása cím´ú rendelkezés els´´ o bekezdésének utolsó mondata helyébe a következ´´ o mondat lép: ,,A Társaság igazgatósága által elfogadott éves üzleti tervet a részvényesi jogok gyakorlója hagyja jóvá.’’

6427

5. A 3.3. Igazgatóság cím´ú rendelkezés A) alpontjának második mondata helyébe a következ´´ o mondat lép: ,,Képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, illetve bíróságok és más hatóságok el´´ ott, megállapítja a Társaság munkaszervezetének a felépítését a szervezeti és m´úködési szabályzatnak megfelel´´ oen, gyakorolja a vezérigazgató esetében — kinevezés, munkaviszony megszüntetése kivételével — a munkáltatói jogokat.’’ 6. A 3.3. Igazgatóság cím´ú rendelkezés A) alpontjának második bekezdése az alábbiak szerint módosul: ,,Az igazgatóság részletes hatáskörét és m´úködésének legfontosabb szabályait a Társaság Alapító által jóváhagyott szervezeti és m´úködési szabályzata tartalmazza. Az igazgatóság üléseinek rendjét és szabályait ügyrendjében maga állapítja meg.’’ 7. A 3.3. Igazgatóság cím´ú rendelkezés B) alpont els´´ o mondata helyébe a következ´´ o mondat lép: ,,Az ÁPV Rt. testületi vezet´´ o szerve a 9—11 tagból álló igazgatóság.’’ 8. A 3.3. Igazgatóság cím´ú rendelkezés C) alpontjának második mondata helyébe a következ´´ o mondat lép, s egyidej´úleg kiegészül egy új harmadik mondattal: ,,A vezérigazgató a Társasággal munkaviszonyban áll, akit az Alapító nevez ki, és rendelkezik a munkaviszonya megszüntetésér´´ ol. A vezérigazgatóval a munkaszerz´´ odést az igazgatóság köti meg.’’ 9. A 3.4. Felügyel´´ o bizottság cím´ú rendelkezés A) alpontjának második és harmadik mondata helyébe az alábbiak lépnek: ,,A felügyel´´ o bizottság feladatkörét, m´úködését, üléseinek rendjét — a felügyel´´ o bizottság javaslata alapján — a Társaság szervezeti és m´úködési szabályzata tartalmazza. A felügyel´´ o bizottság eljárásának részletes szabályait ügyrendjében maga állapítja meg, melyet a részvényesi jogok gyakorlója hagy jóvá.’’ 10. A 3.5. A Társaság könyvvizsgálója cím´ú rendelkezés els´´ o bekezdésének helyébe a következ´´ o bekezdés lép: ,,A Társaság könyvvizsgálóját az 1995. évi XXXIX. törvény 15. §-a szerint az Állami Számvev´´ oszék elnökének javaslatára a részvényesi jogok gyakorlója bízza meg a megbízástól számított harmadik üzleti évet lezáró mérlegbeszámoló elfogadásának napjáig terjed´´ o határozott id´´ otartamra, valamint megállapítja a díjazását. A könyvvizsgálóval a megbízási szerz´´ odést az igazgatóság köti meg.’’ 11. Az V. fejezet helyébe az alábbiak lépnek: ,,V. fejezet Az ÁPV Rt. beszámolási kötelezettségei 5.1. A Társaság igazgatósága a felügyel´´ o bizottság részére negyedéves beszámolót készít a Társaság tevékenységér´´ ol. 5.2. Az igazgatóság az 1995. évi XXXIX. törvény 25. §-a szerint a saját, illetve a hozzárendelt vagyon alakulásáról félévente köteles tájékoztatni az Állami Számvev´´ oszéket. 5.3. Az igazgatóság a Társaság saját és hozzárendelt vagyonáról szóló, a számviteli törvény szerint összeállított éves beszámolót jóváhagyásra megküldi a részvényesi jogok gyakorlójának.’’

6428

MAGYAR KÖZLÖNY

V. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK GA—288 Az INTAS Alapszabályának módosított változata (végleges)

2000/101. szám

6. Az INTAS-t az 1919. október 25-én hatályba lépett és az 1954. december 6-án módosított belga törvények alapján kell irányítani. Az INTAS nem ügynöksége az Európai Közösségnek, és nem is m´úködhet olyan módon.

II. Cikk Az INTAS célkit´´ uzései

,,INTAS — Nemzetközi Szövetség az Egykori Szovjetunió Független Államai Közösségének Kutatóival Folytatott Együttm´´ uködés Ösztönzésére’’ Alapszabálya Az 1993. május 5-én elfogadott INTAS Alapszabály (Moniteur belge melléklete, 1993.12.9., 9581. o.), melyet a Közgy´úlés 1994. december 9-i (GA—99 1. változat, Moniteur belge melléklete, 1995.10.19., 9557. o.), 1995. november 14-i (GA—154/1; Moniteur belge melléklete, 1996. 08.01., 9891. o.), 1996. november 12-i (GA—215, Moniteur belge melléklete, 1997.06.26., 5406. o.), 1997. január 31-i (GA—223) és 1998. november 20-i döntése módosított.

1. Az INTAS célkit´úzése, hogy nemzetközi összefogás segítségével támogassa: — a Független Államok Közösségében folyó tudományos kutatási tevékenységet, mely a társadalmi és gazdasági fejl´´ odés és a demokrácia megszilárdulásának meghatározó eleme, továbbá — az ezen országok kutatói és a nemzetközi kutatói közösség közötti tudományos együttm´úködést. 2. Az INTAS er´´ oforrásait kizárólag az e Cikkben megfogalmazott célok megvalósítása érdekében használják fel. 3. Az INTAS tartózkodik a katonai kutatásoktól, továbbá mindenfajta politikai és kereskedelmi tevékenység folytatásától.

I. Cikk Jogállás, név, fennállás id´´ otartama, székhely

III. Cikk Az INTAS tevékenysége

1. Jelen dokumentummal létrejön egy nemzetközi non-profit egyesülés, melynek célja az egykori Szovjetunió Független Államok Közösségének (a továbbiakban: Független Államok Közössége) tudósaival való együttm´úködés el´´ osegítése, ezen országok tudományos potenciáljának meg´´ orzése érdekében. 2. A Független Államok Közössége a következ´´ o országokat foglalja magában: Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Kazahsztán, Kirgízia, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán. 3. A szövetség elnevezése: ,,INTAS — Nemzetközi Szövetség az egykori Szovjetunió Független Államai Közösségének tudósaival folytatott együttm´úködés ösztönzésére’’, melynek rövidítése: INTAS (a továbbiakban: INTAS). 4. Az INTAS-t 2002. december 31-ig tartó id´´ oszakra hozzák létre. Ezen id´´ oszak letelte el´´ ott, az INTAS tevékenységének felülvizsgálata után az INTAS tagjai — lásd IV. Cikk — egyhangú döntés alapján határoznak az INTAS jöv´´ ojét illet´´ oen. 5. Az INTAS székhelye: Belgium, Brüsszel 1000, Avenue des Arts 58. A Közgy´úlés döntése alapján a székhely Brüsszelben más helyszínre is áthelyezhet´´ o. A változást a döntés elfogadásának hónapjában a Moniteur belge mellékletében kell közzétenni.

1. Az INTAS a következ´´ o tevékenységeket irányítja és felügyeli: a) a Független Államok Közössége tagállamainak és az INTAS tagjainak kutatócsoportjai által végzett közös kutatási projektek finanszírozása; a forrásokat els´´ osorban a Független Államok Közössége tagállamainak kutatócsoportjai finanszírozására kell felhasználni; b) ösztöndíjak nyújtása, mellyel a Független Államok Közössége tagállamaiból, illetve tagállamaiba való kutatói mobilitás növelhet´´ o; c) munkatalálkozók, szemináriumok szervezése és/vagy támogatása, és a tudományos információhoz való hozzáférés el´´ osegítése; d) a Független Államok Közössége tagállamainak intézményei és kutatói, valamint a nemzetközi kutatói közösség közötti hálózatok m´úködésének támogatása; e) a kutatási eredmények elterjesztésének és felhasználásának el´´ osegítése; f) bármely más tevékenység támogatása, mely az INTAS céljainak elérését el´´ osegíti. 2. Ezen tevékenységek végrehajtásakor az INTAS a tudományos kiválóságot, valamint a tervezett kutatási tevékenység nemzetközi jellegét helyezi el´´ otérbe az INTAS tagjai által végrehajtott bármely tevékenység esetén.

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY IV. Cikk Tagság

1. Az INTAS tagjai: az Európai Közösség és bármely más ország, nemzeti vagy nemzetközi non-profit szervezet, melyet e pontnak megfelel´´ oen tagként ismernek el (a továbbiakban: az INTAS tagjai). 2. Jelenleg az INTAS tagjai: az Európai Közösség, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Izrael, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. 3. Bármely ország, illetve nemzeti vagy nemzetközi nonprofit szervezet kérheti tagfelvételét, amennyiben az INTAS költségvetéséhez számottev´´ oen szándékozik hozzájárulni. Az INTAS Közgy´úlése, az INTAS tagjainak egyhangú állásfoglalása alapján dönt az INTAS-tagsági kérelem elfogadásáról, melyet els´´ osorban az INTAS tevékenységeihez történ´´ o pénzügyi hozzájárulás mértékének figyelembevételével hoznak meg. 4. A tagság megsz´únik: a) lemondással, két hónapos határidej´ú, írásban történ´´ o értesítést követ´´ oen; vagy b) kizárással az INTAS Közgy´úlésének kétharmados szavazása alapján, melynek oka olyan jelleg´ú cselekedet, mely az INTAS céljait anyagilag vagy erkölcsileg negatívan befolyásolja.

V. Cikk Az INTAS szervei Az — — —

INTAS szervei a következ´´ ok: Közgy´úlés Titkárság Kutatók Tanácsa

VI. Cikk Közgy´´ ulés 1. A Közgy´úlés felel´´ os az INTAS tevékenységének irányításával és m´úködésével kapcsolatos általános irányelvekért. 2. A Közgy´úlés az INTAS tagjainak képvisel´´ oib´´ ol áll. Valamennyi INTAS tag két képvisel´´ ot delegálhat Közgy´úlési tagként. 3. A Közgy´úlés tagjai egyéves periódusra egy Elnököt és két Alelnököt választanak. Az Európai Közösség képviseletében az Európai Bizottság látja el az elnöki tisztséget. A Közgy´úlés üléseit az Elnök, illetve távolléte esetén az egyik Alelnök vezeti.

6429

4. A Közgy´úlés évente legalább kétszer ülésezik. Különleges esetben az Elnök vagy a Közgy´úlés tagjainak legalább egyötödének kérése alapján rendkívüli ülés hívható össze. A tagoknak általában legalább 30 nappal az ülést megel´´ oz´´ oen írásbeli értesítést kell küldeni levélben, faxon vagy egyéb úton. 5. A Közgy´úlés feladata és hatásköre — a máshol megjelölteken kívül — a következ´´ oket tartalmazza: a) az INTAS irányelveinek felülvizsgálata és átdolgozása szükség szerint, az INTAS szabályzatának elfogadása; b) az adott pénzügyi évre szóló tevékenységi és költségvetési terv jóváhagyása, módosításokkal és bevételi forrásokkal együtt; c) az éves tevékenységr´´ ol szóló jelentés, és a befejez´´ odött pénzügyi évre szóló pénzügyi jelentés jóváhagyása; d) döntéshozás a prioritást élvez´´ o kutatási területekr´´ o, és az INTAS által végrehajtandó tevékenységekr´´ ol a Kutatók Tanácsának javaslatai és az INTAS tagjai tevékenységének figyelembevételével; e) döntéshozás a projekttervekr´´ ol csakis a Kutatók Tanácsának pozitív véleménye után hozható döntés; f) döntéshozás az INTAS tagságért folyamodók kérelmének elfogadásáról; g) az INTAS tagjainak javaslata alapján a Kutatók Tanácsa tagjainak kijelölése és felmentése a Kutatók Tanácsa javaslatainak figyelembevételével; h) az elért eredmények és a menedzsment hatékonyságának független értékelése érdekében követend´´ o intézkedések meghatározása a Kutatók Tanácsának javaslatai figyelembevételével; i) a IX. pontban meghatározott Könyvvizsgáló kijelölése és felmentése; valamint j) az INTAS tevékenységeinek irányítását illet´´ o egyéb alapvet´´ o ügyek megtárgyalása és a kapcsolatos döntések meghozatala. 6. A döntéseket általában kétharmados többséggel hozzák, melyben szerepelnie kell az Európai Bizottság által képviselt Európai Közösség szavazatának is. Kivételt képeznek a következ´´ o esetek, amelyekben egyhangú döntést hoznak az INTAS tagjai: — az INTAS-ba történ´´ o új tag felvétele, a IV. Cikk 3. pontjával összhangban; — költségvetési ügyek, jelen Cikk 5. pontjának b) alpontja alapján; — az INTAS jöv´´ ojét meghatározó kérdésekben, az I. Cikk 4. pontja alapján; — az alapszabály módosítása, a XII. Cikk 1. pontjával összhangban; — az INTAS felszámolása, a XII. Cikk 1. pontjával összhangban; — az INTAS felszámolása után fennmaradt bármely vagyonról szóló döntés, a XII. Cikk 3. pontjával összhangban. A határozatképességhez az INTAS tagok kétharmada képvisel´´ oinek jelenléte szükséges. A Közgy´úlés tagjai szavazati jogukat átruházhatják a megfelel´´ o INTAS tagról

6430

MAGYAR KÖZLÖNY

meghatalmazottjukra, melyr´´ ol a Közgy´úlés ülése el´´ ott írásban, levélben, faxon vagy más úton értesíteni kell az INTAS-t. Az ülés elnöke is rendelkezik szavazati joggal. 7. Döntéshozatal esetén minden INTAS tag egy szavazattal rendelkezik.

VII. Cikk Titkárság 1. A Titkárság felel´´ os az INTAS tevékenységével kapcsolatos általános adminisztráció ellátásáért. Biztosítja, hogy a döntéseket az INTAS céljaival összhangban és érdekében hozzák. 2. A Titkárságot az Európai Közösségek Bizottsága szolgáltatja, tagjai: a Titkár és a személyzet, az Európai Közösség költségvetési szerveinek döntése szerint. 3. A Titkárt az Európai Közösségek Bizottsága javaslata alapján a Közgy´úlés nevezi ki, illetve menti fel hivatalából. 4. A Titkár engedélyezi a kifizetéseket, és képviseli az INTAS-t a bíróságon és bármilyen jogi eset során. A kifizetések az el´´ oirányzott készpénzforgalom alapján az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan történnek. 5. A Titkár felügyeli a Titkárságot, valamint felel´´ os az INTAS tevékenységeinek, a Közgy´úlés és a Kutatók Tanácsa által a feladat- és hatáskörüknek megfelel´´ o területeken hozott döntéseivel összhangban történ´´ o végrehajtásáért. 6. A Titkárság felel´´ osségi körébe tartozik továbbá, a máshol meghatározottakon kívül: — a tevékenységi terv összeállítása, az adott pénzügyi évre szóló költségvetési terv elkészítése felülvizsgálatokkal és a bevételi források megjelölésével; — az éves tevékenységr´´ ol szóló jelentés és a befejez´´ odött pénzügyi évr´´ ol szóló pénzügyi jelentés elkészítése; — az INTAS tagjai részére általános kapcsolat biztosítása; — a Közgy´úlés ülései napirendjének elkészítése; — az INTAS eljárásaira, illetve azok módosítására, az általános irányelvekre vonatkozó javaslatok el´´ okészítése a Közgy´úlés általi jóváhagyásra; — a Közgy´úlés és a Kutatók Tanácsa számára háttér dokumentáció és logisztikai segítség biztosítása; — kutatási projektek, ösztöndíjak, munkatalálkozók, szemináriumok és hálózatok részvev´´ oinek biztosítása; — mindenfajta adminisztrációs feladat ellátása az értékelési folyamat során, mely magában foglalja: = a javaslatok kiküldését a megfelel´´ o bírálók számára a Kutatók Tanácsának irányításával, = a különböz´´ o Bírálói Bizottságok üléseinek el´´ okészítése, jelentéseik továbbítása a Kutatók Tanácsa részére, = a Kutatók Tanácsa aktuális üléseinek el´´ okészítése, = a jelentkez´´ ok tájékoztatása az értékelési eredményekr´´ ol.

2000/101. szám VIII. Cikk A Kutatók Tanácsa

1. A Kutatók Tanácsa maximum negyven tagból áll az INTAS minden tagországának képviseletében, és tagjai között szerepelnek a Független Államok Közösségének tudósai is. A Tanács tagjait a Közgy´úlés nevezi ki, hároméves id´´ otartamra. Az INTAS tagjainak tudományos szervezeteit bevonják a kinevezési eljárásba. 2. A Kutatók Tanácsa az INTAS tevékenységeihez kapcsolódó tudományos ügyeket vitat meg. 3. Az Elnököt és az Alelnököt a Tanács tagjai közül a Tanács tagjai választják. 4. Az Elnök a rendszeres üléseket, évente legalább kétszer hívja össze, szükség esetén rendkívüli ülést is összehívhat. A Tagokat az ülés el´´ ott legalább 30 nappal írásban értesíteni kell az ülésr´´ ol levélben, faxon vagy más úton. 5. A Kutatók Tanácsa feladat- és hatásköre a következ´´ oket foglalja magában, a máshol meghatározottakon kívül: a) javaslatot tesz a Közgy´úlési határozatra a jelentkez´´ ok értékelésével és a támogatottak kiválasztásával kapcsolatban (értékelési rendszer, értékelési folyamat, értékelési kritériumok, a támogatás mértéke és id´´ otartama stb.); b) a kutatási területekhez kapcsolódó ügyek megvitatása és a prioritást élvez´´ o kutatási területekr´´ ol szóló javaslatok; c) a tevékenységek során elért kutatási eredmények értékelése, ennek alapján javaslat készítése a Közgy´úlés részére; d) javaslatok készítése a Közgy´úlés számára a Tanács tagjainak kinevezésére és felmentésére vonatkozóan. 6. A Kutatók Tanácsa dönt az Értékelési Bizottságok létrehozásáról, feladat- és hatáskörér´´ ol, a pályázatok értékelésére és a támogatottak kiválasztására vonatkozóan. Az Értékelési Bizottságok a Kutatók Tanácsa felügyelete alatt m´úködnek, és jelentési kötelezettségük van felé. 7. A határozatképességhez a Kutatók Tanácsa ülésén a Tanács tagjainak kétharmados jelenléte szükséges, a döntéseket a jelenlév´´ ok szavazatának kétharmados többségével lehet meghozni.

IX. Cikk Könyvvizsgálók 1. Két független könyvvizsgáló végzi az utólagos bels´´ o ellen´´ orzést az INTAS pénzügyi helyzetét és tevékenységeit illet´´ oen, és együttes jelentésüket a Közgy´úlésnek nyújtják be. 2. Az egyik revizort az Európai Közösségek Bizottsága jelöli ki, a másikat a Közgy´úlés. 2002. december 31-ig töltik be hivatalukat.

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6431

3. Az INTAS tagjainak pénzügyi hozzájárulásának felhasználására vonatkozó ellen´´ orzést a tagok hivatalos, megfelel´´ o szervei végezhetik, szükség esetén a helyszínen. A Közösségi hozzájárulás felhasználásának ellen´´ orzését a megfelel´´ o Bizottsági részleg és az Európai Számvev´´ oszék végzi.

4. Az alapokmányra vonatkozó módosítások a Királyi Rendelet általi jóváhagyást követ´´ oen lépnek életbe, a publikációra vonatkozó feltételekkel összhangban, melyet az 1919. október 25-i törvény tartalmaz.

X. Cikk

XIII. Cikk

Források és számlakezelés

M´´ uködési szabályzat

1. Az INTAS forrásai a következ´´ okb´´ ol állnak: — az Európai Közösség mindenfajta hozzájárulása és/vagy támogatása, a megfelel´´ o költségvetési és jogi eljárásaihoz igazodva; — az Európai Unió tagországai és az Európai Közösség megfelel´´ o kutatási, technológia fejlesztési és demonstrációs programjának végrehajtását pénzügyileg támogató és azzal társult INTAS tagok addicionális, önkéntes hozzájárulása és/vagy támogatása; — egyéb INTAS tagoktól érkez´´ o hozzájárulás és/vagy támogatás; — a Közgy´úlés jóváhagyását követ´´ oen bármely természetes vagy jogi személyt´´ ol érkez´´ o segély, ajándék vagy adomány.

Az INTAS m´úködésére vonatkozó keretfeltételeket, szabályokat a Titkárság készíti el, és a Közgy´úlés hagyja jóvá.

2. Az el´´ oírások szerinti számlákat a Titkárságon tartják, bemutatva a nyugtákat és kifizetéseket, valamint a rendelkezésre álló alapok felhasználásának körülményeit.

alapján, az INTAS céljainak megfelel´´ oen a Közgy´úlés döntésével összhangban kell intézkedni.

XIV. Cikk Az Alapokmány értelmezése Csakis a Moniteur belge kiadványban megjelent francia szöveg tekintend´´ o hitelesnek.

XV. Cikk Az átdolgozott Alapokmány elfogadása A jelenlegi, átdolgozott Alapokmányt, 1998. november 20-án fogadták el Brüsszelben.

XI. Cikk Pénzügyi év Az INTAS pénzügyi éve január 31-én kezd´´ odik, és a naptári év december 31-én fejez´´ odik be.

XII. Cikk Az alapokmány módosítása és a feloszlás 1. Az 1919. október 25-i törvény 5. Cikkének szellemében, az alapokmány módosításáról, vagy az INTAS feloszlatására irányuló mindenfajta javaslatról szóló döntést a Közgy´úlésnek kell meghoznia az INTAS tagjainak egyhangú szavazatával, az INTAS egy tagjának javaslata alapján. 2. A Közgy´úlés Elnökének legalább egy hónappal korábban értesítenie kell az INTAS tagjait a javaslatról, valamint a döntéshozó ülés id´´ opontjáról. 3. Ha az INTAS feloszlása után bármifajta vagyon megmarad a tartozások, kötelezettségek kiegyenlítését követ´´ oen, annak kezelésér´´ ol az INTAS tagjainak egyhangú döntése

A szociális és családügyi miniszter közlemé nye a Karitatív Tanács megalakulásáról Az egyes elkobzott dolgok közérdek´ú felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségem alapján bejelentem, hogy 2000. augusztus 4-én megalakítottam a Karitatív Tanácsot, amelynek során a tagi megbízólevelet az alábbi szervezetek képvisel´´ oinek adtam át: Magyar Karitász Alapítvány, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt. A Karitatív Tanácsnak a 65/2000. (V. 9.) Korm. rendeletben meghatározott javaslattev´´ o szervezetei az alábbi felsorolás szerintiek, amelyek nyilvántartásba vételér´´ ol intézkedtem: — ADR A Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány, — Csillaghegyi Evangélikus Gyülekezet- és Templomépít´´ o Alapítvány,

6432

MAGYAR KÖZLÖNY

— Értelmi Fogyatékosok és Segít´´ oik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, — ÉTA Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (közhasznú nyilvántartásba vételt követ´´ oen), — Etnikai Fórum Pécsi Szervezete, — Független N´´ oi Szövetség, — Gerusia Alapítvány, — Intelligens Városért Egyesület (közhasznú nyilvántartásba vételt követ´´ oen), — Kézenfogva Alapítvány, — Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, — Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, — Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, — Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, — Nagycsaládosok Országos Egyesülete, — Oltalom Karitatív Egyesület, — ,,Utolsó Szalmaszál’’ Alapítvány. Harrach Péter s. k., szociális és családügyi miniszter

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege I. Fejezet A Társaság alapvet´´ o adatai 1.1. A Társaság alapítója Név: Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Alapító) Székhely: Budapest V., Kossuth tér 1—3. 1.2. A Társaság cégneve A Társaság cégneve: Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság A Társaság rövidített neve: ÁPV Rt. A Társaság idegen nyelv´ú cégelnevezése: — angolul: Hungarian Privatization and State Holding Company — franciául: Société Hongroise de Privatisation et de Gestion du Patrimoine — németül: Staatliche Privatisierungs und Vermögensverwaltung-Aktiengesellschaft — oroszul: Vengerszkoje akcionsznoje obsesztvo privatizacii i upravlényija goszudarsztvennüm imusesztvom 1.3. A Társaság székhelye A Társaság székhelye: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. 1.4. A Társaság m´úködésének id´´ otartama A Társaság határozatlan id´´ otartamra jön létre, megszüntetésér´´ ol az Országgy´úlés törvénnyel rendelkezik

2000/101. szám

[1995. évi XXXIX. törvény 9. § (5) bekezdés]. E törvény alapján a Társaság a cégjegyzékb´´ ol való törléssel sz´únik meg. 1.5. A Társaság tevékenysége A Társaság m´úködése során az alábbi f´´ obb feladatköröket valósítja meg: a) A Társaság els´´ odleges feladata az állam tulajdonában álló és az állam vállalkozói vagyonának részét képez´´ o társasági részesedések, illetve ingatlan és egyéb vagyon miel´´ obbi értékesítése a törvényes el´´ oírások szerint magántulajdonosok részére, azaz a privatizáció [1995. évi XXXIX. törvény 1. § (1) bekezdés]. b) A privatizálandó vagyon értékesítéséig a Társaság gondoskodik a hozzárendelt vagyonnal való rendeltetésszer´ú gazdálkodásról, illetve e vagyon hasznosításáról, e vagyon kezelésér´´ ol. c) A privatizálandó vagyon tekintetében a Társaság megteszi a privatizáció el´´ okészítéséhez szükséges intézkedéseket. d) A Társaság privatizációs tevékenysége, illetve a rendeltetésszer´ú gazdálkodás, a vagyon hasznosítása és kezelése körében — a törvényben meghatározott kivételekkel — gyakorolja az állam tulajdonosi jogait, a részesedésével m´úköd´´ o gazdasági társaságoknál gyakorolja a Gt. szerinti tagi (részvényesi) jogosítványokat. e) Az 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében megjelölt hozzá tartozó tartós állami tulajdonban maradó gazdasági társaságoknál gyakorolja az állami tulajdonosi jogosítványokat. f) Azoknál a tartós állami tulajdonban maradó gazdasági társaságoknál, ahol az állam tulajdonosi jogait az 1995. évi XXXIX. törvény melléklete szerinti miniszter (Miniszterelnöki Hivatal) látja el, végrehajtja az 1995. évi XXXIX. törvény 7. §-ának (4) bekezdése szerinti, tartós állami tulajdonrészen felüli vagyon (rész) privatizációját. g) Az ÁPV R t. a Kormány felhatalmazása alapján az állami tulajdonosi joggyakorló szervvel annak rendelkezése alatt álló vagyon értékesítésére és az értékesítésig történ´´ o kezelésére szerz´´ odést köthet. h) Az el´´ oz´´ o feladatok ellátásának alátámasztásaként üzletpolitikát alakít ki, prognózisokat készít, információs rendszert m´úködtet, gazdasági társaságokat vagy befektetési célú alapokat létesít, illetve azokban részt vesz, t´´ okepiaci m´úveleteket végez. A Társaság az el´´ oz´´ o feladatok megvalósítása érdekében az alábbi ,,A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerébe’’ tartozó tevékenységi kört gyakorolja: TEÁOR 7415 Vagyonkezelés 6523 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység 7011 Ingatlanberuházás, -eladás 7012 Ingatlanforgalmazás 7020 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7031 Ingatlanügynöki tevékenység 7032 Ingatlankezelés 7414 Üzletviteli tanácsadás

2000/101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY II. Fejezet

A Társaság alapt´´ okéje és részvénye 2.1. A Társaság alapt´´ okéje A Társaság alapt´´ okéje 9 698 000 000 Ft, azaz kilencmilliárd-hatszázkilencvennyolcmillió forint készpénzb´´ ol mint az Alapító által rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulásból áll. 2.2. A Társaság részvénye A Társaságnak az 1995. évi XXXIX. törvény 9. §-ának (2) bekezdése értelmében egy részvénye van. A Társaság részvénye a Magyar Állam nevére szól, és a Ptk. 173. §-a szerint forgalomképtelen. A részvényt a Magyar Nemzeti Bankban kell letétként elhelyezni. A Társaság részvényének névértéke 9 698 000 000 Ft, azaz kilencmilliárd-hatszázkilencvennyolcmillió forint. III. Fejezet A Társaság szervezete 3.1. A Társaság alapítója A Társaság alapítója a Magyar Köztársaság Kormánya. Az Alapító elfogadja a Társaság Alapító Okiratát, illetve dönt annak módosításáról, ideértve az alapt´´ oke felemelését, illetve leszállítását. Az Alapító az 1995. évi XXXIX. törvény 12. §-ának (3) bekezdése, illetve a 14. §-ának (2) bekezdése szerint kinevezi a Társaság igazgatóságának elnökét, tagjait, illetve felügyel´´ o bizottságának elnökét és tagjait. Kinevezi továbbá a vezérigazgatót. Az Alapító az 1995. évi XXXIX. törvény 20. §-a, illetve a 33. §-ának (4) bekezdése szerint jóváhagyja a Társaság szervezeti és m´úködési szabályzatát, illetve versenyeztetési szabályzatát, továbbá az 1. § (7) bekezdése szerint elfogadja a Társaság bels´´ o ellen´´ orzési rendszerének szabályzatát. 3.2. A részvényesi jogok gyakorlása A Társaságban az 1995. évi XXXIX. törvény 11. §-a szerint a részvényesi jogokat a privatizációért felel´´ os miniszter gyakorolja az Alapítónak fenntartott jogok kivételével. A Társaságban a közgy´úlés jogai — az Alapítónak fenntartott jogok kivételével — a Gt. 19. §-ának (4) és 270. §-ának (1) bekezdése szerint a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg. Az igazgatóság jogait a részvényesi jogokat gyakorló miniszter nem vonhatja el. A Társaság igazgatósága által elfogadott éves üzleti tervet a részvényesi jogok gyakorlója hagyja jóvá. A részvényesi jogokat gyakorló miniszter a Társasággal kapcsolatos jogköreit személyesen köteles gyakorolni, azt másra nem ruházhatja át. Döntéseit írásban köteles meghozni, és arról a Társaság igazgatóságát haladéktalanul értesíteni kell. 3.3. Igazgatóság A) Az igazgatóság a Gt. 240. §-a szerint a Társaság ügyvezet´´ o szerve. Képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, illetve bíróságok és más hatóságok el´´ ott,

6433

megállapítja a Társaság munkaszervezetének felépítését a szervezeti és m´úködési szabályzatnak megfelel´´ oen, gyakorolja a vezérigazgató esetében — a kinevezés, munkaviszony megszüntetése kivételével — a munkáltatói jogokat. Az igazgatóság részletes hatáskörét és m´úködésének legfontosabb szabályait a Társaság Alapító által jóváhagyott szervezeti és m´úködési szabályzata tartalmazza. Az igazgatóság üléseinek rendjét és szabályait ügyrendjében maga állapítja meg. B) Az ÁPV R t. testületi vezet´´ o szerve a 9—11 tagból álló igazgatóság. Az elnökét és tagjait három évre az Alapító nevezi ki, illetve hívja vissza, és menti fel az 1995. évi XXXIX. törvény 12. §-ának (1), illetve (3)—(4) bekezdésében foglalt szabályok szerint. Az igazgatóság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére, illetve felel´´ osségére a Gt. rendelkezésein túlmen´´ oen az 1995. évi XXXIX. törvény 13. §-a, illetve 16. §-a az irányadók. Az igazgatóság elnöke helyettesítésének rendjét a Társaság szervezeti és m´úködési szabályzata állapítja meg. C) A Társaságnál az igazgatóság elnöki, illetve vezérigazgatói tisztségét ugyanazon személy is betöltheti. A vezérigazgató a Társasággal munkaviszonyban áll, akit az Alapító nevez ki, és rendelkezik a munkaviszonya megszüntetésér´´ ol. A vezérigazgatóval a munkaszerz´´ odést az igazgatóság köti meg. 3.4. Felügyel´´ o bizottság A) A Társaság ügyvezetését a Gt. 31. §-a szerint felügyel´´ o bizottság ellen´´ orzi. A felügyel´´ o bizottság feladatkörét, m´úködését, üléseinek rendjét — a felügyel´´ o bizottság javaslata alapján — a Társaság szervezeti és m´úködési szabályzata tartalmazza. A felügyel´´ o bizottság eljárásának részletes szabályait ügyrendjében maga állapítja meg, melyet a részvényesi jogok gyakorlója hagy jóvá. B) A felügyel´´ o bizottság tizenegy tagból áll: elnökb´´ ol és tíz tagból. A felügyel´´ o bizottság elnökét és tagjait három évre az Alapító nevezi ki, illetve hívja vissza az 1995. évi XXXIX. törvény 14. §-ában foglalt szabályok szerint. A felügyel´´ o bizottság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére a Gt. rendelkezésein túlmen´´ oen az 1995. évi XXXIX. törvény 13—14. és 16. §-ai az irányadók. 3.5. A Társaság könyvvizsgálója A Társaság könyvvizsgálóját az 1995. évi XXXIX. törvény 15. §-a szerint az Állami Számvev´´ oszék elnökének javaslatára a részvényesi jogok gyakorlója bízza meg a megbízástól számított harmadik üzleti évet lezáró mérlegbeszámoló elfogadásának napjáig terjed´´ o határozott id´´ otartamra, valamint megállapítja a díjazását. A könyvvizsgálóval a megbízási szerz´´ odést az igazgatóság köti meg. A könyvvizsgáló összeférhetetlenségére és felel´´ osségére a Gt. el´´ oírásain túlmen´´ oen az 1995. évi XXXIX. törvény 13., illetve 16. §-ai, továbbá az 1997. évi LV. törvény rendelkezései az irányadók.

6434

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/101. szám

A könyvvizsgáló részletes feladatkörét a könyvvizsgálóval kötött szerz´´ odés állapítja meg.

4.3. A Társaságot ugyanazon személy csak egyféle módon képviselheti és jegyezheti.

IV. Fejezet

V. Fejezet Az ÁPV Rt. beszámolási kötelezettségei

A Társaság képviselete, cégjegyzése

5.1. A Társaság igazgatósága a felügyel´´ o bizottság részére negyedéves beszámolót készít a Társaság tevékenységér´´ ol.

4.1. A Társaság képviselete A Társaság általános képvisel´´ o szerve a Gt. 21. §-ának (3) és 39. §-ának (1) bekezdése szerint az igazgatóság. Az igazgatóság elnöke, a vezérigazgató, illetve a vezérigazgató-helyettesek önállóan jogosultak a Társaságot képviselni. Az igazgatóság többi tagja csak együttesen járhat el a Társaság képviseletében. Az igazgatóság képviseletre jogosíthatja fel a Társaság más vezet´´ o állású munkavállalóit. Ez esetben a Társaság képviseletéhez legalább két feljogosított vezet´´ o állású munkavállaló aláírása szükséges.

5.2. Az igazgatóság az 1995. évi XXXIX. törvény 25. §-a szerint a saját, illetve a hozzárendelt vagyon alakulásáról félévente köteles tájékoztatni az Állami Számvev´´ oszéket. 5.3. Az igazgatóság a Társaság saját és hozzárendelt vagyonáról szóló, a számviteli törvény szerint összeállított éves beszámolót jóváhagyásra megküldi a részvényesi jogok gyakorlójának.

4.2. A Társaság cégjegyzése A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság el´´ onyomott, illetve nyomtatott cégneve alá a) az igazgatóság elnöke, a vezérigazgató, illetve a vezérigazgató-helyettesek külön-külön önállóan, b) az igazgatóságnak az a) pont alá nem tartozó tagjai ketten-ketten együttesen, c) a Társaságnak az igazgatóság által képviseletre feljogosított más vezet´´ o állású munkavállalói közül ketten-ketten együttesen írják alá nevüket a hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelel´´ oen.

VI. Fejezet Vegyes rendelkezések 6.1. A Társaság üzleti éve azonos a naptári évvel. 6.2. A Társaság hirdetményeit a Cégközlönyben teszi közzé. 6.3. A jelen Alapító Okirat az 1995. évi XXXIX. törvény 9. §-ának (4) bekezdése alapján fogalmaz meg eltér´´ o rendelkezéseket a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseir´´ ol.

MEGJELENT a

MAGYARKÖZLÖNYTÁRGYMUTATÓJA a 2000. szeptember hónapban megjelent jogszabályokról, határozatokról és közleményekr´´ ol. A tárgymutatót a Magyar Közlöny mai számához mellékeljük. A tárgymutató árát az el´´ ofizetési díj magában foglalja.

2000/100. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6435

6436

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/101. szám

TiszteltEl´´ ofizet´´ ok! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében lev´´ o lapokra szóló el´´ ofizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2001. évre vonatkozó el´´ ofizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének el´´ ofizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az el´´ ofizetési díj beérkezését követ´´ oen intézkedünk. Fontos, hogy az el´´ ofizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó,1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Fax: 318-6668).

A 2001. évi lapárak Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Cégközlöny Egészségügyi Közlöny Földm´úvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesít´´ o Határozatok Tára Hivatalos Értesít´´ o Ifjúsági és Sport Értesít´´ o Igazságügyi Közlöny Ipari és Kereskedelmi Közlöny Környezetvédelmi Értesít´´ o Közlekedési és Vízügyi Értesít´´ o Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesít´´ o Magyar Közigazgatás

48 720 Ft/év 9 408 Ft/év 2 352 Ft/év 12 768 Ft/év 51 408 Ft/év 12 432 Ft/év 9 072 Ft/év 11 424 Ft/év 7 392 Ft/év 2 352 Ft/év 8 064 Ft/év 12 096 Ft/év 7 056 Ft/év 12 096 Ft/év 9 744 Ft/év 10 080 Ft/év 4 704 Ft/év

Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Oktatási Közlöny Önkormányzatok Közlönye Pénzügyi Közlöny Pénzügyi Szemle Statisztikai Közlöny Szociális és Munkaügyi Közlöny Turisztikai Értesít´´ o Ügyészségi Közlöny Vízügyi Értesít´´ o Élet és Tudomány Ludové Noviny Neue Z eitung Természet Világa Valóság

2 352 Ft/év 12 096 Ft/év 3 024 Ft/év 15 792 Ft/év 11 424 Ft/év 6 720 Ft/év 9 072 Ft/év 6 048 Ft/év 3 696 Ft/év 6 384 Ft/év 5 712 Ft/év 1 344 Ft/év 2 352 Ft/év 3 024 Ft/év 3 360 Ft/év

Az árak a 12%-os áfát is tartalmazzák.

A Házi Jogtanácsadó cím´ú lap el´´ ofizetésben megrendelhet´´ o a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1394 Bp. 62. Pf. 357. Telefon: 266-9290/234, 235 mellék, fax: 318-6668. Éves el´´ ofizetési díja 2352 Ft áfával. A kiadó az el´´ ofizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

A CD-JOGÁSZ hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gy´´ ujteménye 2001. évi éves el´´ ofizetési díjai a 2000. december 31-ig beérkez´´ o megrendelések esetén: Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

36 000 Ft 48 000 Ft 60 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 84 000 Ft 96 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 12 000 Ft. (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 1998—2000. évfolyamai jelennek meg CD-n az eredeti külalak meg´´ orzésével, de könnyen kezelhet´´ oen. A halmozott évfolyamok ára 14 000 Ft. Hatályos jogszabályok online elérése: a 3 naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhet´´ o el a www.mhk.hu címen. További információ kérhet´´ o a 06 (80) 200-723-as zöldszámon.

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a szerkeszt´´ obizottság közrem´úködésével. A szerkeszt´´ obizottság elnöke: dr. Bártfai Béla, társelnöke: Nyéki József. A szerkesztésért felel´´ os: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felel´´ os kiadó: dr. Korda Judit vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. El´´ ofizetésben megrendelhet´´ o a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. El´´ ofizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közrem´úködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: Tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 246 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában. Éves el´´ ofizetési díj: 42 336 Ft. Egy példány ára: 110 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 55 Ft. A kiadó az el´´ ofizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 00.1758 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felel´´ os vezet´´ o: Burján Norbert.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Recommend Documents