A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A
Budapest,
Oldal
TARTALOMJEGYZÉK
2002. október 24., csütörtök
216/2002. (X. 24.) Korm. r. 217/2002. (X. 24.) Korm. r. 218/2002. (X. 24.) Korm. r.
132. szám
219/2002. (X. 24.) Korm. r. 220/2002. (X. 24.) Korm. r. 221/2002. (X. 24.) Korm. r.
222/2002. (X. 24.) Korm. r.
Ára: 476,– Ft
51/2002. (X. 24.) AB h. 150/2002. (X. 24.) KE h. 151/2002. (X. 24.) KE h. 1179/2002. (X. 24.) Korm. h. 1180/2002. (X. 24.) Korm. h.
Az EU Kommunikációs Közalapítvány létrehozásáról . . . . . . . . A 2002. évi termésû takarmánykukorica intervenciós felvásárlásáról és közraktári támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mûvészeti felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fõiskolai szintû konduktor-óvodapedagógus alapképzési szak képesítési követelményeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyetemi szintû informatikus agrármérnök alapképzési szak képesítési követelményeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fõiskolai szintû szõlész-borász alapképzési szak képesítési követelményeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címzetes államtitkár kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bíró felmentésérõl és bírák kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusban kialakult árvíz elleni védekezés költségeinek biztosításáról . . . . . . . . . . . . . . . A Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusban kialakult árhullám által a magánszemélyek tulajdonában lévõ lakás céljára szolgáló épületekben és az önkormányzati tulajdonban lévõ, kötelezõ önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódó építményekben, illetve az önkormányzati bérlakásokban okozott károk enyhítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Külügyminisztérium közleménye a tiszteletbeli konzuli képviseletek címjegyzékérõl és konzuli jogosítványairól . . . . . . . . . . . Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Alapító Okirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgymutató a 2002. szeptember hónapban megjelent jogszabályokról, határozatokról és közleményekrõl . . . . . . . . . . . . . . . .
7138 7142
7146 7148 7149
7151 7153 7154 7157 7157 7157
7161 7161 7169 7172 7173
7138
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész
JOGSZABÁLYOK
A Kormány rendeletei
2002/132. szám
I. A Közalapítvány neve EU Kommunikációs Közalapítvány
II. A Közalapítvány székhelye 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/B.
A Kormány 216/2002. (X. 24.) Korm. rendelete az EU Kommunikációs Közalapítvány létrehozásáról A Kormány a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) A Kormány az EU csatlakozással kapcsolatos tájékoztatási és felkészítõ feladatok ellátására megalapítja az EU Kommunikációs Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) a mellékletben foglalt Alapító Okirat szerint. (2) Az alapító nevében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter jár el.
III. Az alapító A Magyar Köztársaság Kormánya, 1055 Budapest, Kossuth L. tér 2—4.
IV. A Közalapítvány jogállása A Közalapítvány — a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 5. §-ának a) pontja alapján kiemelkedõen közhasznú — önálló jogi személy.
V. A Közalapítvány mûködésének idõtartama A Közalapítvány határozatlan idõre jön létre.
VI. A Közalapítvány célja 2. § A Közalapítvány feladata különösen: a társadalom Európai Unióval kapcsolatos ismeretei szintjének növelése, a csatlakozással járó lehetõségek és kihívások bemutatása, az uniós tagság mindennapi életben megjelenõ hatásainak bemutatása és az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek hozzáférhetõségének biztosítása.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
Melléklet a 216/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez Az EU Kommunikációs Közalapítvány Alapító Okirata A Magyar Köztársaság Kormánya a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-ának (1)—(2) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen megalapítja az EU Kommunikációs Közalapítványt.
Az 1994. évi I. törvény hirdette ki a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást. Ezzel a Magyar Köztársaság Országgyûlése törvényi szinten fejezte ki szándékát az Európai Közösséghez történõ csatlakozásra, és a magyar jogrendbe emelte a csatlakozási folyamat tartalmi elemeit. Az EU tagság által kínált történelmi esély maximális kihasználása érdekében szükségessé vált a magyar társadalom felkészítése az EU csatlakozással járó kihívásokra és lehetõségekre, ennek egyik legfontosabb eszköze a hosszú távra szóló folyamatos kommunikációs tevékenység, amely egyre inkább konkrét, az egyes társadalmi, gazdasági, szociális csoportok igényeihez igazított speciális információkat és ismereteket közvetít. Mindezeknek megfelelõen az EU csatlakozással kapcsolatos kommunikáció céljai: — a társadalom Európai Unióval kapcsolatos ismeretei szintjének növelése, az EU tagsággal kapcsolatos hiteles tájékoztatás, — az uniós tagság mindennapi életben megjelenõ hatásainak bemutatása, — a csatlakozással járó lehetõségek és kihívások bemutatása, — a csatlakozás elõnyeinek a gazdasági elõnyökön túli bemutatása, — a felkészülési folyamat során a gazdasági és a civil szektorok bevonása az aktív kommunikációs szerepbe,
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
— az EU-val kapcsolatos ismeretek hozzáférhetõségének országos szinten történõ biztosítása.
VII. A Közalapítvány által — céljainak elérése érdekében — folytatott tevékenységek A Közalapítvány a Kszt. 26. §-a c) pontjának 3. (tudományos tevékenység, kutatás), 4. (nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés), 5. (kulturális tevékenység) és 19. (euroatlanti integráció elõsegítése) alpontjában foglalt közhasznú tevékenységet folytat.
VIII. A Közalapítvány tevékenységének függetlensége A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IX. A Közalapítvány mûködési területe A Közalapítvány céljait tekintve országos jellegû.
X. A Közalapítvány jellege A Közalapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi vagy külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság vagy szervezet csatlakozhat, ha a Közalapítvány céljaival egyetért, azokat elfogadja és támogatni kívánja. A Közalapítványhoz történõ csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. A Közalapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.
XI. A Közalapítvány vagyona, annak felhasználása 1. A Közalapítvány induló vagyona 200 millió forint, amit a Kormány a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtását követõen a Közalapítvány javára nyitott bankszámlán helyez el. 2. Az alapító a Közalapítvány céljainak folyamatos megvalósítása érdekében 2003. évtõl kezdõdõen az éves költségvetési törvényben további vagyont szándékozik a Közalapítvány rendelkezésére bocsátani. 3. A Közalapítvány vagyonából és bevételeibõl kell fedezni a Közalapítvány kezelésével, mûködésével kapcsolatban felmerült közvetlen kiadásokat és ráfordításokat. A Közalapítvány mûködési költségeire 2003-tól kezdõdõen az éves összes kiadás legfeljebb 10%-a használható fel. 4. Az induló vagyont, az alapító által juttatott vagyont, illetve a Közalapítványra ruházott pénzeszközöket és más vagyontárgyakat a Kuratórium a jelen Alapító Okiratban foglalt célok megvalósítása érdekében, az Alapító Okirat keretei között, a közalapítványokra mindenkor érvényes jogszabályi elõírások szerint szabadon használja fel, és szabadon gazdálkodik.
7139
5. Csatlakozás esetén, az ezáltal keletkezõ anyagi forrásokat is a közalapítványi célok megvalósítására kell fordítani. A Közalapítvány támogatása történhet készpénzzel, illetve a célok elérését közvetlenül segítõ szolgáltatások, vagyontárgyak felajánlásával. 6. A Közalapítvány részére történt pénzbeli felajánlásokat a Közalapítvány számlájára kell befizetni, az egyéb vagyoni hozzájárulásokat pedig a Közalapítvány rendelkezésére kell bocsátani. 7. A Közalapítvány részére külföldi pénznemben is történhet felajánlás, amit a Közalapítvány devizaszámlájára kell befizetni. Az ilyen támogatásokat forintban vagy külföldi pénznemben a Közalapítvány céljának megvalósítására használja fel. 8. A Közalapítvány írásbeli szerzõdés alapján, elszámolási kötelezettség elõírása mellett támogathat bármely kutatást, szervezetet, intézményt, ha ez összhangban áll célkitûzéseivel. A támogatási szerzõdésnek tartalmaznia kell a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját és a szerzõdésszegés következményeit. 9. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során esetleg elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott célkitûzések elõsegítésére köteles fordítani.
XII. A Közalapítvány szervezete 1. Kuratórium 2. Felügyelõ Bizottság 3. Tanácsadó Testület 4. Titkár 5. Könyvvizsgáló 6. A Közalapítvány vezetõ tisztségviselõi a Kuratórium elnöke és tagjai, valamint a Felügyelõ Bizottság elnöke és tagjai.
XIII. A Kuratórium 1. A Közalapítvány legfõbb irányító, általános ügydöntõ, ügyintézõ, képviselõ és kezelõ szerve a Kuratórium. 2. A Kuratórium — a jogszabályok és az Alapító Okirat által meghatározott keretek között — önállóan dönthet valamennyi, a Közalapítványt érintõ kérdésben. 3. A Kuratórium — az Alapító Okirat keretei között — határoz a Közalapítvány szervezeti és mûködési rendjérõl. 4. A Kuratórium — a jelen Alapító Okirat rendelkezéseinek megfelelõen — meghatározza a Közalapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatokat és a Közalapítvány céljait szolgáló gazdálkodás feltételeit. 5. A Kuratórium 7 tagból áll. A Kuratórium tagjai tevékenységükért — amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti — tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik
7140
MAGYAR KÖZLÖNY
megtérítésére is igényt tarthatnak, amelyeknek a feltételeirõl külön szabályzatban kell rendelkezni. 6. Az elsõ Kuratórium elnöke: dr. Palánkai Tibor tagjai: dr. Ágh Attila Bojár Gábor dr. Chikán Attila dr. Gerõ András dr. Kádár Béla Somodi Imre 7. A kuratóriumi tagság elfogadásáról az érintett tag írásbeli nyilatkozatot tesz. 8. A kuratóriumi tag megbízatása határozatlan idõre szól. 9. A kuratóriumi tagság megszûnik a tag lemondásával vagy halálával, megszûnik továbbá, ha az alapító a Közalapítvány céljának veszélyeztetése miatt a teljes Kuratóriumot visszahívja. 10. A kuratóriumi tagság megszûnése esetén az alapító — a Kuratórium javaslatának meghallgatásával — az Alapító Okirat rendelkezései szerint jogosult pótolni a kiesõ tagot. Ennek érdekében az alapítót fel kell kérni, hogy intézkedjék a megüresedett kuratóriumi tagság (tisztség) betöltése iránt. 11. A Kuratórium elnökét az alapító a Kuratórium tagjai közül jelöli ki. 12. A Kuratórium elnöke vagy annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt kuratóriumi tag gondoskodik a kuratóriumi ülések összehívásáról legalább az ülés elõtt három nappal, amely írásban, a napirend és a döntési javaslatok egyidejû közlésével történik. A jegyzõkönyv elkészítésérõl és a hozott határozatok írásba foglalásáról az elnök (kijelölt kuratóriumi tag) gondoskodik. 13. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább négyszer tart ülést. 14. A Kuratórium ülésén a Tanácsadó Testület vezetõje és a Közalapítvány titkára tanácskozási joggal vehet részt. 15. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium zárt ülést is elrendelhet szótöbbséges határozattal a személyes adatot, illetve személyiségi jogot érintõ esetben. 16. A Kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén a Kuratórium legalább négy tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülés összehívását legfeljebb 15 napos idõközzel meg kell ismételni mindaddig, amíg a határozatképesség nem biztosított. A Kuratórium határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlõség esetén azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyet a Kuratórium elnöke támogat. 17. A Kuratórium határoz: a) a Közalapítvány céljainak eléréséhez szükséges feladatok meghatározásáról és végrehajtásának megszervezésérõl, b) a közalapítványi vagyon bõvítésérõl, megõrzésérõl, kezelésérõl, a közalapítványi vagyonnak az Alapító Okirat keretei között történõ felhasználási módjáról,
2002/132. szám
c) a pályázatok feltételeinek meghatározásáról, kiírásáról és elbírálásáról, d) a Közalapítványhoz való csatlakozás elfogadásáról, e) az egyéb felajánlások elfogadásáról, ha ezek feltételhez vannak kötve, f) a következõ évi költségvetés megállapításáról, g) a Közalapítvány titkárának pályázat útján való megbízásáról, illetve a felmentésérõl, h) a Közalapítvány könyvvizsgálójának pályázat útján való megbízásáról, illetve a felmentésérõl, valamint díjazásának megállapításáról, i) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról, j) a Közalapítvány szervezeti és mûködési szabályzatáról, befektetési tevékenység esetén a Közalapítvány befektetési szabályzatáról, valamint k) az Alapító Okiratban meghatározott egyéb döntési tárgykörre vonatkozó kérdésekben. 18. A Kuratórium minden év március 20-áig köteles írásban beszámolni az alapítónak a Közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl. 19. A Közalapítvány számára vagyoni felajánlást teljesítõ személyek, a Kuratórium tagjai, valamint ezek hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] a Közalapítványtól támogatást nem kaphatnak. 20. A Kuratórium a Közalapítvány gazdálkodásának és tevékenységének legfontosabb adatait legalább két országos napilapban hozza nyilvánosságra. 21. A Kuratórium ülését össze kell hívni, ha legalább kettõ kuratóriumi tag azt az ülés tárgyának megjelölésével írásban kéri.
XIV. A Felügyelõ Bizottság 1. A Felügyelõ Bizottság ellenõrzi a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását. A Felügyelõ Bizottság három tagból áll. Az elsõ Felügyelõ Bizottság elnöke: dr. Csáki György tagjai: dr. Habsburg György dr. Detrekõi Ákos 2. A Felügyelõ Bizottság a Kuratórium tagjaitól és titkárától tájékoztatást, a Közalapítvánnyal munkakapcsolatban álló további személyektõl jelentést kérhet, a Közalapítvány könyvelésébe és más irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 3. A Felügyelõ Bizottság tagjait az alapító nevezi ki. A felügyelõ bizottsági tagság határozatlan idõtartamra jön létre. A Felügyelõ Bizottság tagja e tisztség elfogadásáról nyilatkozatot tesz. A Felügyelõ Bizottság tagjai tevékenységükért — amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti — tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik megtérítésére is igényt tarthatnak, amelyeknek a feltételeirõl külön szabályzatban kell rendelkezni.
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4. A felügyelõ bizottsági tagság megszûnik, ha az alapító a kijelölést visszavonja, a tag lemond, vagy meghal. 5. A Felügyelõ Bizottság tagjai a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. 6. A Felügyelõ Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 7. A Felügyelõ Bizottság elnökét a tagok közül az alapító jelöli ki. 8. A Felügyelõ Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé; b) a Közalapítvány vezetõ tisztségviselõinek felelõsségét megalapozó tény merült fel. 9. A Kuratóriumot a Felügyelõ Bizottság indítványára — annak megtételétõl számított harminc napon belül — össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. 10. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a gazdálkodás törvényességét és célszerûségét ellenõrzõ Állami Számvevõszéket, illetõleg a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget, valamint az alapítót. 11. A Felügyelõ Bizottság mûködésére egyebekben a Kuratórium mûködésének szabályai az irányadók.
XV. Tanácsadó Testület 1. A Tanácsadó Testület a Kuratóriumnak szakmai munka tartalmának meghatározásában, a stratégia kialakításában tanácsadó, a döntés-elõkészítésben részt vevõ testülete. 2. A Tanácsadó Testület tagjait, illetve vezetõjét az alapító nevezi ki határozatlan idõre a Kormányzati Kommunikációs Központ, a Miniszterelnök Kül- és Biztonságpolitikai Titkársága, a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, a Belügyminisztérium, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium képviseletében. Az alapító a Tanácsadó Testület tagjává más minisztérium képviselõjét is kinevezheti. 3. A Tanácsadó Testület tagjai, illetve vezetõje tevékenységéért díjazásban nem részesül. 4. A Tanácsadó Testület szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. 5. A Tanácsadó Testület maga állapítja meg az ügyrendjét.
7141
XVI. A titkár 1. A Közalapítvány munkaszervezetének egyszemélyi felelõs vezetõje a titkár, akit pályázat alapján a Kuratórium nevez ki határozatlan idõre, illetve ment fel. A titkár a feladatát munkaviszony keretében látja el, felette a munkáltatói jogokat — a kinevezés és a felmentés kivételével — a Kuratórium elnöke látja el. 2. A titkár feladata a Kuratórium döntéseinek megfelelõen a Közalapítvány munkaszervezetének meghatározása a szervezeti és mûködési szabályzat keretei között, munkaszervezetének irányítása, a Közalapítvánnyal munkaviszonyban állók felett a munkáltatói jogok gyakorlása, a Közalapítvány szervezeti és mûködési szabályzatának, pénzügyi tervének, továbbá a tevékenységérõl készített éves beszámoló elkészítése.
XVII. A könyvvizsgáló 1. A Közalapítvány számviteli rendjének ellenõrzését a Kuratórium által pályáztatás útján kiválasztott független könyvvizsgáló látja el. 2. A könyvvizsgáló köteles félévenként a Közalapítvány könyveit megvizsgálni, és ennek, továbbá az éves mûködés vizsgálatának az eredményérõl a Kuratóriumnak jelentést készíteni. 3. A könyvvizsgáló feladatai ellátása során jogosult felülvizsgálni a Közalapítvány pénztárát, szerzõdéseit, bankszámláját, jogosult felvilágosítást kérni a Közalapítvány alkalmazottaitól. 4. A könyvvizsgáló és a Felügyelõ Bizottság véleménye nélkül a Kuratórium nem hozhat határozatot a Közalapítvány éves gazdasági beszámolójáról és közhasznúsági jelentésérõl. 5. A könyvvizsgáló díját a Kuratórium állapítja meg.
XVIII. A Közalapítvány képviselete 1. A Közalapítványt a Kuratórium elnöke képviseli. 2. A Közalapítvány bankszámlája felett a Kuratórium elnöke és egy Kuratóriumi tag együtt jogosult rendelkezni.
XIX. Összeférhetetlenségi szabályok A kuratóriumi vagy felügyelõ bizottsági tagsággal öszszeférhetetlen helyzetet megállapító jogszabályokon túl 1. a Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás;
7142
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/132. szám
2. nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke, tagja, titkára, illetve a Közalapítvány könyvvizsgálója a) a Kuratórium elnöke vagy tagja, b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából — ide nem értve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat — részesülõ személy, továbbá d) az a)— c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 3. Nem lehet a Közalapítvány vezetõ tisztségviselõje — a közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig — az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be — annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig — vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 4. A vezetõ tisztségviselõ, a titkár, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet, így adott esetben a Közalapítványt is elõzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
3. Az alapító tudomásul veszi, hogy a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vétele után az általa tett Közalapítványt nem vonhatja vissza, ha azonban a közfeladat iránti szükséglet megszûnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható, kérheti annak bírósági megszüntetését. 4. Az alapító nevében és képviseletében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter jár el.
XX. Határozatok és nyilvánosság 1. A Kuratórium elnöke a Kuratórium döntéseit a határozatok könyvében tartja nyilván, amelybõl kitûnik a döntések tartalma, meghozataluk idõpontja, hatálya, a támogatók és az ellenzõk személye. 2. A Kuratórium elnöke írásban, igazolható módon gondoskodik a döntések közlésérõl az érintettekkel. 3. A Kuratórium döntéseirõl, mûködésének, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint éves beszámolójáról idõszaki kiadványában tájékoztatja a nyilvánosságot. 4. A Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba — a Kuratórium zárt üléseirõl készült jegyzõkönyvek, emlékeztetõk kivételével — a Közalapítvány székhelyén — elõre egyeztetett idõpontban — bárki betekinthet, a közhasznúsági jelentésbõl saját költségére másolatot is készíthet.
a 2002. évi termésû takarmánykukorica intervenciós felvásárlásáról és közraktári támogatásáról
XXI. A Közalapítvány megszûnése A Közalapítvány megszûnése esetén a Közalapítvány vagyona — a hitelezõk kielégítése után — az alapítót illeti meg, aki köteles azt a közalapítványi célokkal azonos vagy hasonló célra fordítani, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.
XXII. Z áró rendelkezések 1. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a Kszt. rendelkezései az irányadók. 2. A Közalapítvány létrejöttéhez a Fõvárosi Bíróságnak a Közalapítvány nyilvántartásba vételét elrendelõ határozata szükséges. A Közalapítvány Alapító Okiratát az alapító a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Budapest, 2002. szeptember 13. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök, a Kormány képviseletében
A Kormány 217/2002. (X. 24.) Korm. rendelete
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) Az e rendeletben foglaltak alapján az 1. § (3) bekezdésében foglalt jogosultak által megtermelt, az MSZ 12540:1998 szabvány minõségi elõírásainak megfelelõ 2002. évi termésû takarmánykukorica (a továbbiakban: kukorica) intervenciós felvásárlási ára: 21 000 Ft/tonna. (2) Az intervenciós felvásárlási ár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza. Az intervenciós felvásárlási ár a közraktározott árura vonatkozik. (3) Az e rendelet alapján támogatások igénylésére jogosultak: a) a mezõgazdasági termelõk agrártámogatás igénybevételével összefüggõ adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételérõl szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján regisztrált természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (a továbbiakban: termelõk), akik nem részesülnek a közraktárba letett 2002. évi termésû takarmánykukorica támogatásáról szóló 95/2002. (X. 7.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) támogatásaiból, valamint b) az FVM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogosultak — akik részesülnek az FVM rendelet támogatásaiból — de csak a saját termésû kuko-
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7143
ricájukra és csak az FVM rendelet alapján támogatásban nem részesített mennyiség erejéig.
5. §
(4) Az intervenciós felvásárlásra történõ bejelentkezés az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igénylõlappal történik, melyhez csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a (3) bekezdésben foglalt, az FVM rendelet által nyújtott támogatást a közraktározni kívánt termékre nem vette igénybe. Az igénylõlapokat 2002. november 30-ig az Agrárintervenciós Központ (a továbbiakban: AIK) részére postai úton kell benyújtani. A késedelmesen benyújtott igénylõlapokat az AIK nem veszi figyelembe, az ajánlatot elutasítja.
(1) A termelõ az ígérvény, valamint a közraktárjegy alapján pénzügyi intézménytõl az áru ellenértékének (21 000 Ft/tonna) mértékéig hitelt vehet fel. A közraktár az AIK ígérvény alapján közraktárra letett és a befogadott kukorica mennyiségérõl, minõségérõl, valamint a készletváltozásról minden hónap 15. napjáig az AIK részére tájékoztatást küld a 2. számú melléklet szerint.
2. § Egy termelõ által felvásárlásra felajánlható kukorica mennyisége nem lehet kevesebb 50 tonnánál. Hektáronként legfeljebb 5 tonna kukorica ajánlható fel. Egy termelõ csak egy igénylõlapot nyújthat be. Több igénylõlap benyújtása esetén az AIK az ajánlatokat határozattal elutasítja. Felajánlani csak a saját termésû és tulajdonú még nem értékesített kukoricát lehet.
3. § Az igénylõlapon szereplõ adatokat a termelõ telephelye (lakhelye) szerinti illetékes megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal az AIK felkérésére ellenõrzi. Amennyiben a termelõ nem regisztrált, vagy más regisztrációs számával visszaél (1. számú melléklet I. 17.), illetve, ha az általa a vetésterület nagyságára vonatkozóan megadott adat (1. számú melléklet III. 1.) a valóságnak nem felel meg, a valótlan adatokat közlõ termelõ 2003-ban a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által a gabonával kapcsolatosan meghirdetett támogatásokat nem veheti igénybe.
(2) Az állam az ígérvénnyel rendelkezõ és kukoricájukat közraktárba letevõ termelõket legfeljebb a 2002. november 1-jétõl 2003. május 31-ig terjedõ idõszakra — azaz legfeljebb 7 hónapra — tárolási támogatásban részesíti. Ennek mértéke mûvi közraktározás esetén 20 Ft/tonna/hét, a közraktár saját tulajdonú telepén történõ tárolás esetén 100 Ft/tonna/hét. (3) A közraktári jegy fedezete mellett felvett éven belüli lejáratú hitelre az állam az ígérvénnyel rendelkezõ és kukoricájukat közraktárba letevõ termelõket legfeljebb a 2002. november 1-jétõl 2003. május 31-ig terjedõ idõszakra — azaz legfeljebb 7 hónapra — a ténylegesen kifizetett kamat 100 százaléknak megfelelõ kamattámogatásban részesíti. A támogatás csak a kukoricafelvásárlás finanszírozásában, versenyeztetéssel kiválasztott meghatározott pénzügyi intézmények által, a külön megállapodás szerinti feltételekkel nyújtott hitelek után vehetõ igénybe. A miniszter erre külön közleményt ad ki. (4) A kamattámogatást negyedévente, a tárolási támogatást utólag, egy összegben lehet igényelni. A kamattámogatás és a tárolási támogatás csak együttesen vehetõ igénybe. (5) A kamattámogatás igényléséhez az igénylõnek mellékelni kell a hitelszerzõdést, a pénzügyi intézmény igazolását a kamat megfizetésérõl és az AIK által kiállított ígérvény másolatát. (6) A tárolt kukorica mennyiségérõl, a tárolás kezdõ és befejezõ idõpontjáról a közraktár igazolást állít ki. A tárolási támogatás igényléséhez mellékelni kell a közraktár által kiállított igazolást és az AIK által kiállított ígérvény másolatát.
4. § Az AIK a befogadott kérelmek alapján ígérvényt bocsát ki a pályázók részére arról, hogy az igénylõlapon a termelõ által felajánlott mennyiségû kukorica — amennyiben a termelõ nem áll el intervenciós értékesítési szándékától — 2003. május 31-ig az e rendeletben meghirdetett intervenciós felvásárlási áron — a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön rendeletben meghatározottak szerint — az állam megbízásából megvásárlásra kerül. Az ígérvény birtokában a termelõ 2002. november 1-jétõl a terményt közraktárba helyezheti, amelynek feltétele akkreditált laboratórium minõségi tanúsítványa. Egyben vállalja, hogy a közraktárba helyezett kukoricára 2003. június 30-ig szóló közraktári szerzõdést köt. Az ígérvényt csak egy közraktárban lehet felhasználni.
6. § (1) 2003. május 15-ig a termelõ bármikor jogkövetkezmény nélkül elállhat intervenciós értékesítési szándékától és más piaci szereplõnek eladhatja az árut. Az intervencióra felajánlott áruból történõ részértékesítést követõen az intervenció lehetõsége csak a fennmaradó mennyiségre áll fenn. (2) Az értékesítés esetén alkalmankénti kivétel minimális mennyisége 50 tonna, gyakorisága: havonta egyszer. (3) A termelõ által 2003. május 15-ig nem értékesített kukoricát megtestesítõ közraktárjegyet (árujegy és zálogjegy), 2003. május 31-ig a termelõ köteles a miniszter által
7144
MAGYAR KÖZLÖNY
késõbb külön rendeletben meghatározott szervezetre átforgatni, aki az e rendeletben meghirdetett intervenciós áron megvásárolja az árut. Ezt követõen a szervezet törleszti a közraktárjegy fedezete mellett felvett hitelt. (4) Az állam tulajdonába kerülõ intervenciós kukoricakészletek további sorsáról a miniszter külön rendeletben intézkedik.
2002/132. szám
jesíteni. Az igénylésnél az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A támogatás felhasználásának ellenõrzését az illetékes adóhatóság végzi, és rendelkezik a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetésérõl. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben meghatározott számlára kell visszafizetni.
8. §
7. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (1) A támogatások az illetékes adóhatóságtól igényelhetõk, amelyeket a 10032000-01905630 számú APEH Piacra jutást elõsegítõ támogatások folyósítási számláról kell tel-
Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
1. számú melléklet a 217/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez IGÉNYLÕLAP Benyújtás helye: Agrárintervenciós Központ H—1385 Budapest 62., Pf. 867 Az igénylõlapot géppel vagy nyomtatott nagybetûvel kell kitölteni! I. A pályázó adatai: 1. Pályázó neve: ................................................................................................................ Tel.: .................................................. 2. Adószáma*: ................................................................................................................................................................................ 3. Adóazonosító jele*: .................................................................................................................................................................. 4. Õstermelõi ig. szám*: ............................................................................................................................................................... 5. Vállalkozói igazolvány száma: ................................................................................................................................................. 6. Családi vállalkozói határozat száma: ...................................................................................................................................... 7. TEÁOR -szám: ........................................................................................................................................................................... 8. Lakhely/székhely címe: .............................................. (helység) ................................................... út/utca/tér ......... hsz. 9. Levelezési címe: ......................................................... (helység) ................................................... út/utca/tér ......... hsz. 10. Bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................................... 11. Számlavezetõ pénzintézet neve: .............................................................................................................................................. 12. Statisztikai számjel: ................................................................................................................................................................... 13. Társadalombiztosítási azonosító jel: ...................................................................................................................................... 14. Társadalombiztosítási folyószámla száma: .............................................................................................................................. 15. Felelõs vezetõ neve: ..................................................................................................... Tel.: .................................................. 16. Felelõs ügyintézõ neve: ............................................................................................... Tel.: .................................................. 17. Az áru tárolási helye (pontos címe): ................................. (helység) ......................................... út/utca/tér ......... hsz. 18. A 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti adatszolgáltatás alapján a megyeileg illetékes FM hivatal által kiállított R egisztrációs szám: ................................................................................................................................................................... * Minden mellékelt bizonylat azonos jelhez vagy számhoz kapcsolódjon. A pályázati lapon azt az adószámot vagy adóazonosító jelet kérjük feltüntetni, amely alapján a támogatást igényli.
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7145
II. Nyilatkozatok (A vonatkozó rész aláhúzandó.) Alulírott nyilatkozom, hogy csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó vagyok. Alulírott nyilatkozom, hogy lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosítási járulékhátralékkal nem rendelkezem. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár az általam közölt adataimat felhasználják. Alulírott nyilatkozom, hogy az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésének a)—p) pontjai szerinti lejárt határidejû befizetési kötelezettségek hátralékával nem rendelkezem vagy utólagosan, számlával igazoltan befizettem. Alulírott nyilatkozom, hogy a 1. § (4) bekezdésében említett a 2002. évi termésû takarmánykukorica támogatásáról szóló 95/2002. (X. 7.) FVM rendelet által nyújtott támogatást a közraktározni kívánt termékre nem vettem igénybe.
III. 1. A 2002. évi termésû takarmánykukorica vetésterület nagysága:
.................................... ha
2. A felvásárlásra felajánlott takarmánykukorica mennyisége:
.................................... tonna
3. Az igénybe venni kívánt konstrukció:
Mûvi tárolású
Közraktár saját telepe
(A megfelelõ aláhúzandó!) 4. Amennyiben már közraktározott, a közraktár megnevezése: Concordia Rt.
ÁTI DEPO Rt. (A megfelelõ aláhúzandó!)
Hungária Közraktár Rt.
Büntetõjogi felelõségem tudatában kijelentem, hogy a pályázati lapon feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ...................................................................................... ............................................................................. pályázó aláírása vagy cégszerû aláírása Melléklet: 1. Gazdasági társaságok és szövetkezetek esetében a cégbírósági bejegyzést igazoló cégkivonat vagy egyéni vállalkozó, õstermelõ és családi gazdálkodó esetében a tevékenységet TEÁOR számmal is feltüntetõ vállalkozói, õstermelõi igazolvány másolata, illetve családi gazdálkodó esetében az erre vonatkozó határozat másolata. 2. A regisztrációba vételrõl, a megyei FM hivatal által kiállított regisztrációs igazolás másolata. 3. Egy bérmentesített, a pályázó nevére megcímzett válaszlevél boríték és kiállított tértivevény.
INFORMÁCIÓ: Agrárintervenciós Központ Ügyfélszolgálat: 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. Ügyfélfogadás rendje: hétfõ—csütörtök 9—12 óráig. Honlap: www.aik.hu; e-mail:
[email protected] Tel.: 374-3604, Fax: 475-2114, Postacím: 1385 Budapest 62., Pf. 867 Kérjük, hogy amennyiben pályázatával kapcsolatban felvilágosításért fordul hozzánk, minden esetben adja meg, illetve tüntesse fel a nevét és adóazonosító számát/adószámát. Ezek nélkül információt nem áll módunkban adni.
7146
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/132. szám
2. számú melléklet a 217/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez
Közraktári havi jelentés az intervenciós takarmánykukorica készletrõl Benyújtás helye: Agrárintervenciós Központ H—1385 Budapest 62., Pf. 867 1. Közraktár neve: 2. Adószáma: 3. Kapcsolattartó neve: ...................................................................................................... Tel.: .................................................. 4. Tárgyidõszak: .............................. hónap 15-tõl .............................. hónap 15-ig
Letevõ neve Adószáma AIK ígérvény iktatószáma Közraktárjegy száma A raktár neve, címe Az ígérvény alapján tárgyidõszakban betárolt tényleges mennyiség Betárolás idõpontja Tárgyidõszakban kitárolt mennyiség Kitárolás idõpontja Igazolom, hogy a jelentésben megadott adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: .......................................................................... .......................................................... közraktár aláírása
A Kormány 218/2002. (X. 24.) Korm. rendelete a mûvészeti felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet módosításáról
1. § A mûvészeti felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének ,,Fõiskolai szintû szakok’’ fejezete kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt színész szak képesítési követelményével.
2. § A Kormány a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
A színész alapképzési szak kreditrendszerû képzésének sajátos követelményeit a felsõoktatási alapképzési szakok
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
képesítési követelményeinek kreditrendszerû képzéshez illeszkedõ kiegészítésérõl szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek a mûvészeti szakcsoport sajátos képesítési követelményeirõl szóló 9. számú melléklete határozza meg.
3. § Ez a rendelet 2002. november 15-én lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
Melléklet a 218/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez SZÍNÉSZ SZAK 1. A képzési cél Színészek képzése, akik — az 1. számú melléklet 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel — képesek a változó igényû színészi feladatok magas szintû megoldására, jártasak a mûvészetek — színházmûvészet — szakterületén, ismerik a mûvészetek elméletét, értik a mûvészetek társadalmi, kulturális szerepét. Kellõ szintû idegennyelvtudásuk birtokában alkotótársként vagy önállóan mûvészi feladatokra felkészülve tevékenyen képesek bekapcsolódni a mûvészeti-esztétikai kultúra folyamatainak formálásába. 2. Az oklevélben szereplõ szakképzettség megnevezése Színész. 3. A képzési idõ 6 félév. Az 1. számú melléklet 3. b) pontjára is tekintettel a tanórák száma 3100—3200, a megszerezhetõ kreditpontok száma: 180. A teljes képzési idõhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva: — a kötelezõ tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: legalább 75%; — a kötelezõen választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 5—10%; — a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 4—10%. 4. A képzés fõbb tanulmányi területei a) Általános és szakelméleti ismeretek az összes kredit 25—30%-ában: A tananyagszerkezetben meghatározó jelentõségû — az egyetemes és nemzeti kultúrán belül — a mûvészet értékeinek befogadására irányuló képzés, melynek része a mûvelõdéstörténet, költészettan, egyetemes és magyar drámaés színháztörténet, mûvészettörténet, mûelemzés és szerepelemzés, informatika, tanulásmódszertan, az önismeret fejlesztése, az idegennyelvi képzés.
7147
b) Szakmai ismeretek, készségek és képességek az összes kredit 60—70%-ában: A szakmai képzés a hallgatókat végigvezeti a színházi alkotás folyamatán, a céltudatos színpadi cselekvés, a partnerrel és az elõadás további szereplõivel való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás lépcsõfokain. A képzés elsõ szakaszában történik a technikai készségek megerõsítése (mozgás, tánc, hangképzés, beszédmûvelés), a színészi képzelet és kifejezõerõ fejlesztése (improvizációk, helyzetgyakorlatok, zenés elõgyakorlatok), valamint a személyiség és alkotótehetség megismerése. A második szakaszban a színjáték oktatása mûhelymunkaszerûen folyik. El kell sajátítani az eltérõ mûfajú elõadások és a különbözõ karakterû szerepek megformálásának eszközeit, ezeket a készségeket színpadi formában be kell tudni mutatni. Ebben a szakaszban lehetõséget kell teremteni színházi, film-, televíziós, rádiós és szinkronfeladatok megoldásában való közremûködésre. A képzés lezárásaként egy prózai és egy zenés produkció elõkészítésében és bemutatásában kell részt venni. c) Kötelezõen, illetve szabadon választható tárgyak (az intézmény tantervében meghatározottak szerint): A színháztudományok és az ahhoz kapcsolódó mûvészetpszichológia, etika, mûvészetszociológia, kutatásmódszertan, tanulásmódszertan, önismereti gyakorlat, informatika, színházelmélet, nevelõszínház-drámapedagógia. 5. Az ismeretek ellenõrzési rendszere 5.1. Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a kötelezõ szigorlati tárgyak: mûvészettörténet, illetve egyetemes és magyar dráma- és színháztörténet. 5.2. A szakmai fõtárgyakból a tantervben elõírt gyakorlati vizsgák, amelyek egyben rostavizsgák is. A ,,nem felelt meg’’ minõsítéssel a tanulmányok nem folytathatók. 5.3. A szakdolgozat követelményei: egy dráma- vagy szerepelemzés, színházi korszak vagy irányzat, komplex színészpedagógia bemutatása, a magyar színháztörténet vagy a kortárs színészi szakma valamely jeles személyiségének portréja. A szakdolgozat 10 kreditpont értékû. 6. Z áróvizsga 6.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei: — a két kötelezõ szigorlat sikeres letétele, — a szakdolgozat elkészítése, — egy idegen nyelvbõl legalább alapfokú C típusú, vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga letétele. 6.2. A záróvizsga részei: — a szakdolgozat megvédése, az azzal kapcsolatos kérdések megválaszolása, — egy, színházban bemutatott nyilvános elõadás legalább két különbözõ jellegû színpadi szerep megformálásával, — a színházelméleti kérdéseket felölelõ szóbeli vizsga. 6.3. A záróvizsga eredményének kiszámítása: A záróvizsga eredménye a vizsgarészekre kapott osztályzatok számított számtani átlaga.
7148
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 219/2002. (X. 24.) Korm. rendelete a fõiskolai szintû konduktor-óvodapedagógus alapképzési szak képesítési követelményeirõl A Kormány a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A konduktor-óvodapedagógus alapképzési szakon alapképzésben fõiskolai szintû végzettség és konduktor-óvodapedagógus szakképzettség szerezhetõ.
2. § A konduktor-óvodapedagógus alapképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
3. § A konduktor-óvodapedagógus alapképzési szak kreditrendszerû képzésének sajátos követelményeit a felsõoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerû képzéshez illeszkedõ kiegészítésérõl szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek a tanító és óvodapedagógus szakcsoport sajátos képesítési követelményeirõl szóló 13. számú melléklete határozza meg.
2002/132. szám
fejlesztésére; képesek megoldani az integrált csoport összetételébõl adódó differenciált fejlesztési feladatokat. A konduktor-óvodapedagógus korszerû általános mûveltséggel, nyelvtudással, társadalmi érzékenységgel rendelkezik; jellemzi az egyetemes emberi és nemzeti értékek elfogadása, az erkölcsi normák tisztelete, egyéni és közösségi felelõsségérzet és feladatvállalás, önismeret és nyitottság, a permanens mûvelõdés igénye és képessége, valamint az egészséges életvitel. A konduktor-óvodapedagógusoknak olyan elméleti és gyakorlati orvos-biológiai, pszichológiai, általános és konduktív pedagógiai, módszertani ismereteket, képességeket kell elsajátítania, amelyek birtokában mûködési területükön képessé válnak a központi idegrendszer (pre-, peri- és posztnatális) sérülése következtében mozgásfejlõdésében károsodott 3—6, illetve 8 éves óvodás korosztály általános és speciális óvodai nevelésére, célirányos fejlesztésére. 2. Az oklevélben megjelölt végzettség szintje és a szakképzettség megnevezése A fõiskolai szintû végzettséget tanúsító oklevélben szereplõ szakképzettség megnevezése: konduktor-óvodapedagógus. 3. A képzési idõ 8 félév, a tanórák (kontaktórák száma): 3000—3400 óra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 240 kreditpont. A teljes képzési idõhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva: — a kötelezõ tárgyakhoz rendelt kreditek aránya 56—71%; — a kötelezõen választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya 23—32%; — a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya 5%.
4. § Ez a rendelet 2002. november 15-én lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
Melléklet a 219/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez A konduktor-óvodapedagógus szak képesítési követelményei 1. A képzés célja Olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik fõiskolai szintû szakképzettségüknek megfelelõen elméleti ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az integrált óvodai csoportokban megszervezni az óvodás gyermekek nevelését, oktatását, és felkészültek valamennyi óvodai korcsoportban a központi idegrendszeri mozgássérültek konduktív nevelésére, a konduktív neveléssel történõ
4. A képzés fõbb tanulmányi területei, azok aránya, az egyes tanulmányi területekhez rendelt kreditpontok száma 4.1. Alapozó képzés az összes kredit 18—25% -ában: 4.1.1. Az egyetemes emberi és nemzeti kultúra szellemi értékeinek befogadására és közvetítésére irányuló, valamint szakmaorientált társadalomtudományi képzés, amely magában foglalja a természet, a társadalom, a kultúra és a gondolkodás legáltalánosabb törvényeinek, összefüggéseinek ismeretét. 4.1.2. Tudományos megalapozottságú orvos-biológiai, pszichológiai, pedagógiai ismeretek, amelyek a gyermek testi, pszichés és szociális állapotának a megismerésére, fejlõdésének, fejlesztésének (szocializáció, perszonalizáció), a gyermeki személyiség sokszínû tevékenységének — elsõsorban játék — által történõ differenciált fejlesztésére készít fel. 4.2. Szakmai elméleti képzés az összes kredit 30—40%-ában: 4.2.1. Orvos-biológiai szakmai ismeretek a mozgássérülések eredetérõl, felismerésükrõl, a társuló tünetekrõl,
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a mozgássérültek fokozott fogékonyságáról a fertõzések és a betegségek iránt és azok megelõzésérõl. A konduktív komplex fejlesztéshez szükséges anatómiai, kórtani, fejlõdéstani, neuropszichológiai, ápolástani ismeretek. 4.2.2. Konduktív pedagógiai szakmai képzés, amely felkészít a konduktív pedagógia alkalmazási körébe tartozó mozgássérültek konduktív nevelésére, a különbözõ mûködési zavarok felismerésére és pedagógiai befolyásolására, továbbá a konduktív nevelés-oktatás folyamatában — az életkort jellemzõ általános követelmények ismeretében — a családi-óvodai és társadalmi integrációra. 4.2.3. Óvodapedagógusi szakmai ismeretek: — az óvodai nevelés eszközei, a minden gyermeki tevékenységet magában foglaló és átható játék; — a gondozás és testi nevelés terén az egészséges életmódra nevelés tudatosan szervezett tevékenységei; — az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása; — a kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdései; — a mûvészeti nevelés (irodalom, zene, tánc, vizuális nevelés, báb) eljárásainak célszerû alkalmazása; — a matematikai nevelésben a gondolkodás fejlesztése, a matematikai tapasztalatok nyújtása; — a természet megismerésére nevelésben a természeti jelenségek összefüggéseinek megláttatása, a természethez való aktív viszony, a természet védelmének kialakítása. 4.2.4. Hatékony, más kultúrák megismerését szolgáló idegen nyelvi képzés, amely lehetõvé teszi a konduktoróvodapedagógus számára idegen nyelven is a konduktív nevelés megvalósítását, valamit a szakirodalomban való tájékozódást. 4.3. Szakmai gyakorlati képzés az összes kredit 14—24%-ában: 4.3.1. Módszertani és gyakorlati képzés, amely megismertet a csecsemõkortól a felnõtt korig terjedõen a központi idegrendszerû mozgássérült személyiségével, a fejlesztésükhöz szükséges korszerû módszerekkel, eljárásokkal; biztosítja a diszfunkció típusának megfelelõ intézeti gyakorlás színterét, s ezáltal fejleszti a speciális konduktoróvodapedagógus képességeket, illetve a mesterségbeli tudást; lehetõséget nyújt az óvodáskorú gyermekek fejlesztését, fejlõdését szolgáló óvodai környezet megteremtéséhez. 4.4. Speciális szakmai képzés az összes kredit 13—30%-ában: 4.4.1. A felnõttekkel való foglalkozás feladatai, a konduktív nevelést is erõsítõ speciális programok. 4.4.2. A mozgássérültek egészséges életmódra nevelése; az egészségnek mint értéknek a megbecsülésére, az aktív életre való felkészítés; a teljes értékû emberi élet megvalósításának feladatai. 5. Az ismeretek ellenõrzési rendszere Az ismeretek ellenõrzési rendszere a tantervben elõírt — részben egymásra épülõ, részben egymástól független — vizsgák (kollokvium, szigorlat) letételébõl; minõsített aláírások, gyakorlati jegyek megszerzésébõl, a szakmai gyakorlatok elvégzésébõl, a gyakorlati zárófoglalkozásokból,
7149
a szakdolgozat elkészítésébõl és megvédésébõl, valamint a záróvizsgából tevõdik össze. A minõsített aláírás: háromfokozatú értékelés — megfelelt, jól megfelelt, nem felelt meg. A gyakorlati jegy ötfokozatú minõsítés: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 5.1. Kötelezõ szigorlati tárgyak: — pedagógia — pszichológia (komplex szigorlat), — orvos-biológia (komplex szigorlat). Egy szigorlat a külön jogszabályban meghatározottak szerint 12 kreditpont értékû ismeretanyag számonkérését jelenti. A szigorlatok teljesítése kritériumfeltételt jelent. 5.2. Szakdolgozat A konduktor-óvodapedagógus általános mûveltségéhez és szakmai munkájához kapcsolódó, a szakirodalom és a saját gyakorlati tapasztalatok felhasználásával készített írásmunka, amely bizonyítja a hallgató tárgyi ismereteit és szintetizáló készségét a téma feldolgozásában, a probléma megoldásában. A szakdolgozat kreditértéke: 15 kreditpont. 5.3. Z áróvizsga 5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei: — a tantervben elõírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, az elõírt kreditpontok megszerzése; — a szakdolgozat elkészítése és elfogadása; — egy idegen nyelvbõl alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékû nyelvvizsga. 5.3.2. A záróvizsga részei: — a szakdolgozat megvédése; — a komplex szóbeli vizsga: az óvodáskorúak neveléséhez és képzéséhez, a mozgássérült személyek foglalkoztatásához szükséges módszertani és konduktív pedagógiai, pszichológiai és szaktudományi ismeretekbõl. A komplex szóbeli vizsga olyan tantervben meghatározott tárgyak ismeretanyagának számonkérését jelenti, amelynek összesített kreditértéke a külön jogszabályban foglaltak alapján legalább 15, legfeljebb 30 kreditpont. 5.3.3. A záróvizsga eredménye A záróvizsga eredménye a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott egy érdemjegy és a szóbeli tétel(ek) kifejtésére, valamint a gyakorlati zárófoglalkozás(ok)ra adott érdemjegyek számtani átlaga.
A Kormány 220/2002. (X. 24.) Korm. rendelete az egyetemi szintû informatikus agrármérnök alapképzési szak képesítési követelményeirõl A Kormány a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
7150
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/132. szám
Az egyetemi szintû informatikus agrármérnök alapképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
irányításának képességével. A szakembereknek képesnek kell lenniük az informatikai rendszer és az általa támogatott agrár-, gazdasági, közszolgálati és szakigazgatási rendszerek folyamatai közötti kölcsönhatások megismerésére, az adott területek szakértõivel való együttmûködésre, a szervezéssel kapcsolatos stratégiai és operatív feladatok megfogalmazására és az adott folyamatok szakértõivel együttmûködve a megoldás kidolgozására, az informatikai rendszer menedzselésére. Alkalmasnak kell lenniük az informatikai eszközök és megoldások beszerzési és kihelyezési folyamatainak megtervezésére és irányítására, a kiválasztási kritériumok megfogalmazására.
3. §
2. Az oklevélben megjelölt végzettség szintje és a szakképzettség megnevezése
1. § Az egyetemi szintû informatikus agrármérnök alapképzési szakon okleveles informatikus agrármérnök szakképzettség szerezhetõ.
2. §
Az informatikus agrármérnök alapképzési szak kreditrendszerû képzésének sajátos követelményeit a felsõoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerû képzéshez illeszkedõ kiegészítésérõl szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek az agrár szakcsoport sajátos képesítési követelményeirõl szóló 1. számú melléklete határozza meg.
4. § Ez a rendelet 2002. november 15-én lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k.,
Az egyetemi szintû végzettséget tanúsító oklevélben szereplõ szakképzettség megnevezése: okleveles informatikus agrármérnök. 3. A képzési idõ 10 félév, legfeljebb 3000 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 300 kreditpont. A teljes képzési idõhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva: — a kötelezõ tárgyakhoz rendelt kreditek aránya 56—70%; — a kötelezõen választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya 20—45%; — a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya 5—10%.
miniszterelnök
4. A képzés fõbb tanulmányi területei Melléklet a 220/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez Az egyetemi szintû informatikus agrármérnök alapképzési szak képesítési követelményei 1. A képzési cél A képzés célja a tudás alapú információs társadalom értékteremtõ folyamatainak agrár- és az ahhoz kapcsolódó informatikai rendszereinek fejlesztése, e rendszerek fejlesztésének irányítására és üzemeltetésére képes szakemberek kibocsátása. A végzetteknek képesnek kell lenniük az adott valóságos termelési, mûködési, üzleti folyamatok megértésére, modellezésére; az informatikai és információs rendszerek megvalósításának és üzemeltetésének menedzselésére. Meg kell tudniuk fogalmazni a gyorsan fejlõdõ számítástechnika és az átalakuló telekommunikáció együttmûködésén alapuló informatikai rendszerek információs folyamataival kapcsolatos feladatokat. Rendelkezniük kell a megoldásokhoz szükséges modellek megalkotásának, a megoldási algoritmusok kidolgozásának, a megoldási eszközök kialakításának és a megoldási folyamat
A képzésben az agrármérnöki alapozó és szakmai ismeretek arányának 55—65%, míg az informatikai ismeretek arányának 35—45% között kell lennie az alábbi tanulmányi területek szerinti megoszlásban: 4.1. Szakcsoportos alapképzés 4.1.1. Alapozó tárgyak, az összes kredit 5—7% -ában: filozófia, agrárszociológia, jogi ismeretek, környezet- és természetvédelmi alapismeretek, EU ismeretek és matematika. 4.1.2. Gazdasági és humánismeretek: az összes kredit 12—18%-ában: az agrárgazdasági ismereteket megalapozó közgazdaságtan agrárgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, számvitel, marketing, pénzügyi ismeretek, szervezés-vezetés. 4.2. Szakcsoportos törzsképzés 4.2.1. Agrárgazdasági ismeretek, az összes kredit 15—20%-ában: mezõgazdasági és élelmiszeripari alapismeretek: mezõgazdasági állattan, növénytan, agrokémia, talajtan, földhasználat, növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, mezõgazdasági mûszaki ismeretek, állategészségügyi és növényvédelmi ismeretek.
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4.2.2. Informatikai törzsanyag az összes kredit 15—20%-ában: információtechnológia, adatbázis, adatbázisrendszerek, kommunikációs hálózatok, szoftverfejlesztés, infrastruktúra-menedzsment, információs rendszerek fejlesztése, térinformatika, szakértõi rendszerek, multimédia, Internet, informatika a szaktanácsadásban. 4.3. Differenciált szakmai képzés 4.3.1. Differenciált informatikai rendszerek az összes kredit 15—20%-ában: a 7. szemesztertõl választható szakirányok a gazdasági és vidékfejlesztési szakirány; agrár és környezetinformatikai szakirány. A szakirány elismerésének feltétele a választott szakirány tárgyaiból legalább 35 kredit teljesítése. 4.3.2. Szakmai gyakorlat az összes kredit 10—12%-ában: a szakmai gyakorlat az agrármérnöki, ökonómiai, informatikai ismeretek gyakorlati elsajátítását szolgálja, mely a tapasztalatszerzést szolgáló gyakorlatból és tanulmányútból áll. 4.3.3. Differenciált egyéb ismeretek az összes kredit 5—10%-ában: a hallgatók az egyetemen oktatott tárgyak közül a szak keretében, a szak teljesítéséhez szabadon választható tárgyakat vehet fel. Más felsõoktatási intézmény egyetemi szintû képzésében teljesített tárgy kreditértéke is beszámításra kerülhet. 5. Az ismeretek ellenõrzési rendszere Az ismeretek ellenõrzési rendszere a tantervben elõírt — részben egymásra épülõ, részben egymástól független — gyakorlati jegyek megszerzésébõl, vizsgákból (szigorlat, kollokvium), szakmai gyakorlat elvégzésébõl, a szakdolgozat elkészítésébõl, valamint a záróvizsga letételébõl tevõdik össze. 5.1. A kötelezõ szigorlati tárgyak A kötelezõ szigorlati tárgyak száma: 4 — növénytermesztés, — állattenyésztés, — számvitel, vállalatgazdaságtan, — informatika komplex szigorlat. Egy szigorlat a külön jogszabályban meghatározottak szerint legalább 12 kreditpont értékû ismeretanyag integráló jellegû számonkérése. A szigorlathoz az intézményi tantervben a korábbi sikeres számonkérés ismeretanyagához rendelt és már megkapott kreditpontokon túlmenõen további kreditpont csak újabb ismeretanyag elsajátításáért adható. 5.2. A diplomamunka (szakdolgozat) A diplomamunka (szakdolgozat) a szakiránynak megfelelõ, olyan konkrét szakterületen felmerülõ informatikai feladat, amelyet a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a szakirodalom tanulmányozásával teljesíti. A diplomamunkával a jelöltnek igazolnia kell, hogy kellõ jártaságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, ké-
7151
pes önálló informatikus munka végzésére, és jártas a tananyagon túlmenõ szakirodalomban is. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 11 kreditpont. 5.3. A záróvizsga 5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei: — a tantervben elõírt tanulmányi és vizsgakövetelmények, valamint a szakmai gyakorlatok teljesítése, — egy élõ idegen nyelvbõl középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga letétele, — a diplomamunka elkészítése és elfogadása. 5.3.2. A záróvizsga részei: — a diplomamunka megvédése, — komplex szóbeli vizsga a komplex informatikai szigorlat, valamint a választott szakirány témaköreibõl. 5.3.3. A záróvizsga eredménye A záróvizsga eredménye a diplomamunka és ennek védésére adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyének számtani átlaga.
A Kormány 221/2002. (X. 24.) Korm. rendelete a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének ,,Egyetemi szintû szakok’’ fejezete kiegészül az e rendelet mellékletében szereplõ gazdaságmatematikai elemzõ szak képesítési követelményeivel.
2. § A gazdaságmatematikai elemzõ alapképzési szak kreditrendszerû képzésének sajátos követelményeit a felsõoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerû képzéshez illeszkedõ kiegészítésérõl szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek a közgazdasági szakcsoport sajátos képesítési követelményeirõl szóló 7. számú melléklete határozza meg.
7152
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
Ez a rendelet 2002. november 15-én lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
Melléklet a 221/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez Gazdaságmatematikai elemzõ szak 1. A képzési cél Matematikailag és elméletileg magas szinten képzett gazdaságmatematikusok kibocsátása, akik — az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel — a közgazdasági matematika, a matematikai pénzügyek és az operációkutatás területein képesek nemzetközileg elfogadott szintû alkotó és alkalmazó tevékenységet kifejteni. A gazdaságmatematikus felkészült a matematika és a közgazdaságtan együttes magas szintû ismeretén alapuló elemzõ, elõrejelzõ és modellalkotási tevékenységre. Makrogazdasági szinten a nemzetgazdaság és a világgazdaság pénzügyi folyamatainak ismerete révén elemzéseivel elõsegíti gazdaságpolitikai alternatívák kidolgozását, azok számszerûsítését, alkalmas a döntési folyamatban aktív szerepvállalásra. Képes arra, hogy a döntések következményeit értékelje, elemezze, az újabb döntések elõkészítését objektív alapokra helyezze. A gazdaságmatematikust felkészültsége alkalmassá teszi arra is, hogy bankok, nemzetközi nagyvállalatok vagy egyéb intézmények pénzügyi elemzõ, befektetési elemzõ vagy termelésirányítási feladatait ellássa. Ezáltal fontos szerepet tölt be ezen intézményeknél az egyes szakterületek és a felsõ vezetés közötti kommunikációban, értelmezni, elemezni képes az adatokat és segíti a döntéshozatalt. 2. Az oklevélben szereplõ szakképzettség megnevezése Okleveles gazdaságmatematikai elemzõ szakos közgazdász. 3. A képzési idõ Nappali tagozaton 10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjának figyelembevételével. Az oklevél megszerzéséhez a hallgatónak összesen 300 kreditpontot kell teljesítenie. 4. A képzés fõbb tanulmányi területei Az 1. számú melléklet 4. pontjára tekintettel az egyes ismeretkörök az összes kredit százalékában:
2002/132. szám
a) általános értelmiségképzõ ismeretek (szociológia, gazdaságtörténet, EU intézmények): 10—16%, b) közgazdasági és módszertani általános alapismeretek (mikro- és makroökonómia, közösségi és vállalati gazdaságtan, pénzügyek, matematika, informatika, számvitel, statisztika, ökonometria): 30—36%, c) speciális szakterületi ismeretek (felsõbb szintû analízis és algebra, mértékelmélet, valószínûségelmélet, dinamikus matematikai rendszerek, játékelmélet, általános gazdasági egyensúlyelmélet, gazdasági dinamika, növekedési elméletek, többváltozós statisztika, gazdaság statisztika, haladó ökonometria, numerikus módszerek, szimulációs nyelvek és módszerek, operációkutatás, döntési modellek): 49—59%. d) A szakdolgozat elfogadása esetén adható kreditek száma: 12 kreditpont. 5. Az ismeretek ellenõrzési rendszere Az ismeretek ellenõrzésére az 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak az irányadóak. 5.1. A kötelezõ szigorlati tárgyak: — módszertani szigorlat: analízis, algebra, valószínûségszámítás, statisztika témakörökbõl, — közgazdaságtani szigorlat: mikroökonómia, makroökonómia, piacszerkezetek témakörökbõl. Egy szigorlaton legalább 20 kreditpont értékû ismeretanyag átfogó számonkérését jelenti. 5.2. A szakdolgozat követelményei A szakdolgozat a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó gazdaságmatematikai probléma feldolgozása, megoldása. A szakdolgozat megírásával a hallgatónak azt kell tanúsítania, hogy a tananyagon túlmenõen is jártas a hazai és nemzetközi szakirodalomban, továbbá tanulmányai alapján és a szakirodalom felhasználásával képes önálló szakmai munka végzésére választott szakterületén. 5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei: — a tantervben elõírt tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése, — az elõírt kreditek megszerzése, — két idegen nyelvbõl legalább középfokú C típusú államilag elismert szaknyelvi nyelvvizsga; a két nyelvvizsga közül az egyik helyettesíthetõ egy felsõfokú C típusú államilag elismert általános nyelvvizsgával, — szakdolgozat benyújtása és elfogadása. 5.4. A záróvizsga részei: — a kötelezõ szak- és szakirány tárgyakat átfogó komplex szóbeli vizsga, — a szakdolgozat megvédése. 5.5. A záróvizsga eredménye A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésére adott érdemjegy és a komplex szakmai vizsga érdemjegyébõl számított egyszerû számtani átlag.
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 222/2002. (X. 24.) Korm. rendelete a fõiskolai szintû szõlész-borász alapképzési szak képesítési követelményeirõl A Kormány a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
7153
nagyságú és szerkezetû termelõegységek szõlõ és bor vertikumának irányítására, fejlesztésére. A képzés során a hallgatók megismerkednek az alapanyagot szolgáltató szõlõtermesztéssel, fajtaismerettel, termesztéstechnológiával és fitotechnikával, valamint az ehhez kapcsolódó marketinggel; a hazai, valamint a nemzetközi — elsõsorban az EU-ban érvényben lévõ — szabályzókkal. A végzett szakemberek alkalmassá válnak szõlõültetvény létesítésére, üzemeltetésére, majd az ezt követõ feldolgozás irányítására és az adott üzem menedzselésére.
1. §
2. Az oklevélben szereplõ megjelölt végzettség szintje és a szakképzettség megnevezése
A fõiskolai szintû szõlész-borász alapképzési szakon szõlész-borász szakképzettség szerezhetõ.
A fõiskolai szintû végzettséget tanúsító oklevélben szereplõ szakképzettség megnevezése: szõlész-borász mérnök.
2. § A fõiskolai szintû szõlész-borász alapképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
3. § A szõlész-borász alapképzési szak kreditrendszerû képzésének sajátos követelményeit a felsõoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerû képzéshez illeszkedõ kiegészítésérõl szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek az agrár szakcsoport sajátos képesítési követelményeirõl szóló 1. számú melléklete határozza meg.
3. A képzési idõ 6 félév, összóraszám: 1300 tanóra és 380 óra tematikus gyakorlat, valamint két hét üzemi gyakorlat. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 180 kreditpont. A teljes képzési idõhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva: — a kötelezõen tárgyakhoz rendelt kreditek legalább 74%, legfeljebb 82%; — a kötelezõen választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya — beleértve a 4.3.3. pontban meghatározottakat is — legalább 16%, legfeljebb 20%; — a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya 5%. 4. A képzés fõbb tanulmányi területe
4. § Ez a rendelet 2002. november 15-én lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
Melléklet a 222/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez A fõiskolai szintû szõlész-borász alapképzési szak képesítési követelményei 1. A képzési cél A képzés célja olyan komplex, szõlõtermesztési-borászati és ezzel összefüggõ piaci gyakorlati ismeretekkel rendelkezõ szakemberek képzése, akik képesek a különféle
4.1. Szakcsoportos alapképzés 4.1.1. Természettudományos mérnöki alapismeretek az összes kredit 19—21%-ában: matematika, fizika, elektrotechnika, általános és szervetlen kémia, szerves kémia, élelmiszerkémia, növénytan, növényélettan, környezet- és természetvédelmi alapismeretek, informatika. 4.1.2. Társadalmi és gazdasági ismeretek az összes kredit 7—9%-ában: filozófia, közgazdaságtan, vállalkozási ismeretek. 4.2. Szakcsoportos törzsképzés 4.2.1. Technológiai alapozó ismeretek az összes kredit 14—16%-ában: mûszaki alapismeretek, agrometeorológia, talajtan, mérés és automatizálás, mûvelettan, általános mikrobiológia, alkalmazott mikrobiológia. 4.2.2. Szakmai törzsanyag az összes kredit 24—26% -ában (beleértve a szakdolgozathoz rendelt 15 kreditpontot):
7154
MAGYAR KÖZLÖNY
szõlõtermesztési alapok, szõlõtermesztés ökológiája, szõlõszaporítás, termesztéstechnológiai ismeretek szõlõfajta-ismeret, integrált szõlõtermesztés, borászati kémia, borászati mikrobiológia, borászati technológia, organoleptikus értékelés, kóstolástechnika, szõlészeti és borászati gépek. 4.3. Differenciált szakmai képzés 4.3.1. Speciális szakmai ismeretek az összes kredit 5—7%-ában: szõlõ növényvédelem, minõségbiztosítás, üzemtelepítés, mûszeres analitika. 4.3.2. Szakmai gyakorlat az összes kredit 9—11% -ában: szõlészeti gyakorlatok, szõlõfeldolgozási és újbor-kezelési gyakorlat, szakdolgozat, üzemi gyakorlat. 4.3.3. Kötelezõen választható tárgyak az összes kredit 3—5%-ában: a szõlészet és a borászat története, származás és eredetvédelem a szõlészetben és borászatban, bor és gasztronómia, a szõlészet és borászat jogi szabályozása Magyarországon és az EU-ban. 5. Az ismeretek ellenõrzési rendszere Az ellenõrzési rendszer az intézményi tantervben elõírt gyakorlati jegyek megszerzésébõl, vizsgákból — beszámolók, kollokviumok —, valamint szakmai gyakorlatok teljesítésébõl, a szakdolgozat elkészítésébõl és a záróvizsgából tevõdik össze. 5.1. A szakdolgozat A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelõ, írásos, alkotó jellegû szakmai mérnöki feladat a hallgató tanulmányaira és a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozására támaszkodva. A szakdolgozat bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerû összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 15. 5.2. A záróvizsga 5.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei: — a tanulmányi és vizsgakövetelmény teljesítése, — egy élõ idegen nyelvbõl alapfokú C típusú, vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga, — a szakdolgozat elkészítése és benyújtása. 5.2.2. A záróvizsga részei: — a szakdolgozat megvédése — szóbeli vizsga: = szõlészeti ismeretek, = borászati technológia, = marketing ismeretek tantárgyakból. 5.2.3. A záróvizsga eredménye A záróvizsga eredménye a szóbeli tárgyak átlaga alapján meghatározott érdemjegy és a szakdolgozatra kapott érdemjegy számtani átlaga.
III. rész
2002/132. szám
HATÁROZATOK
AzAlkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 51/2002. (X. 24.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az Országgyûlés nem határozta meg az egyéni választókerületben az országgyûlési képviselõk idõközi választása kitûzésének határidejét. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyûlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2003. február 28-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kéri az Alkotmánybíróságtól, mert sem az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.), sem a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) nem állapít meg határidõt az egyéni választókerületben az idõközi választás kiírására. Az idõközi választás kitûzésére vonatkozó határidõ meghatározásának hiányában pedig sérül az Alkotmány 2. § (2) bekezdése. Ennek értelmében ugyanis a választók jogosultak arra, hogy választott képviselõjük legyen. Kifejtette továbbá, hogy az Alkotmány 70. § (1) bekezdése szerinti választójog is csak akkor érvényesülhet, ha a választást az arra illetékes szerv kitûzi. Az indítványozó szerint azonban ,,a választási törvények lehetõvé teszik az idõközi választás minden ésszerû idõn túli elhúzását’’. Ez pedig az Alkotmány 70. § (1) bekezdésének kényszerítõ ok nélküli és aránytalan korlátozását valósítja meg, azaz sérti az Alkotmány 8. § (2) bekezdését.
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Alkotmánybíróság véleményezés céljából megküldte az indítványt a belügyminiszternek és az igazságügyminiszternek.
II. 1. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései: ,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.’’ ,,8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.’’ ,,70. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõ minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és — ha a választás, illetõleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik — választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.’’ 2. A Vjt. vizsgált rendelkezései: ,,7. § (5) Ha az egyéni választókerületben a választás elsõ vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, idõközi választást kell tartani (46. §).’’ ,,46. § (1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetõleg, ha egyéni választókerületi képviselõi megbízatás megszûnt, idõközi választást kell tartani.’’ ,,48. § (1) Az idõközi választást [...] az Országos Választási Bizottság tûzi ki. (2) Nem lehet idõközi választást tartani az általános választások évében.’’ 3. A Ve. érintett rendelkezései: ,,4. § (1) A választást legkésõbb 72 nappal a szavazás napja elõtt kell kitûzni.’’ ,,34. § (2) Az Országos Választási Bizottság (...) k) kitûzi az idõközi országgyûlési képviselõválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,’’
III. Az indítvány megalapozott. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-a szabályozza az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó hatáskörét. Ezt értelmezve az Alkotmánybíróság kifejtette:
7155
,,Az Abtv. 49. §-a szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elõ. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet — a jogi szabályozás iránti igény — annak nyomán állott elõ, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetõségétõl [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990. 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak. [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 227, 231.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 204.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethetõ tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995. 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997. 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABK 1998. május, 222, 225.]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredõ alkotmánysértõ mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylõ jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul.’’ [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999. 52, 56—57.] 1. Az idõközi választás kitûzésére vonatkozó határidõ — a Vjt. különbözõ módosításaival — többször változott. A Vjt. megalkotásakor (1989) az országgyûlési egyéni választókerületben az idõközi választás kitûzésének határidejére a következõ rendelkezés volt irányadó: ,,46. § (2) Az idõközi választást — az illetékes választási bizottság javaslatára — az Országos Választási Bizottság az ok felmerülésétõl számított egy hónapon belül tûzi ki, és azt a kitûzéstõl számított három hónapon belül meg kell tartani.’’ A Vjt. 1994. január 20-tól hatályos szövege a következõ rendelkezést tartalmazta: ,,46. § (2) Nem lehet idõközi választást tartani az általános választások évében. Az idõközi választást legalább 90 nappal a szavazás napja elõtt az Országos Választási Bizottság évente egy alkalommal — április hónapra — tûzi ki. Az idõközi választás szükségességérõl az illetékes választási bizottság, illetve az Országgyûlés elnöke értesíti az Országos Választási Bizottságot.’’ Az utóbbi rendelkezést a Ve. 155. § a) pontja 1997. november 6-ával hatályon kívül helyezte. Ennek következtében az egyéni választókerületben az idõközi választás kitûzésére a törvény nem állapít meg konkrét határidõt.
7156
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Az országgyûlési egyéni választókerületben az idõközi választás szükségességét indokolja, ha: a) az általános választás elsõ vagy második fordulójában nem volt jelölt [Vjt. 7. § (5) bekezdése]; b) az általános választáson vagy a kitûzött idõközi választáson a választás második fordulója érvénytelen volt [Vjt. 46. § (1) bekezdés elsõ fordulata]. A második forduló érvénytelenségének esetét a Vjt. 7. § (3) bekezdés b) pontja határozza meg; c) az egyéni választókerületi képviselõi megbízatás megszûnt [Vjt. 46. § (1) bekezdés második fordulata]. Az országgyûlési képviselõi megbízatás megszûnésének eseteit az Alkotmány 20/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az idõközi választás szükségessége tehát már az általános választás évében is felmerülhet, ha az általános választáson nem volt jelölt, vagy az általános választás második fordulója érvénytelen volt, továbbá a képviselõi megbízatás megszûnése esetén is. Az általános választás évét követõen pedig a megtartott idõközi választás második fordulójának érvénytelensége és a képviselõi megbízatás megszûnése miatt válhat szükségessé az idõközi választás. 3. Idõközi választás kitûzésére az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) jogosult. Az OVB számára azonban sem a Ve., sem a Vjt. nem állapít meg konkrét határidõt az idõközi választás kitûzésére vonatkozóan. Ennek eredményeként elõfordulhat, hogy az idõközi választás kitûzésére, s ezáltal megtartására ésszerû és indokolt határidõn belül nem kerül sor. Így az egyéni választókerületi mandátum a négyéves parlamenti ciklusból akár négy évig is betöltetlenül maradhat. 4. A területi és az országos listás mandátum — parlamenti ciklus közben történõ — megüresedésének eredményeként annak betöltésérõl a Vjt. 46. § (5) bekezdése rendelkezik: a megszûnt megbízatást a párt az ok felmerülésétõl számított 30 napon belül betölti. Ez azt jelenti, hogy a listás országgyûlési képviselõi helyen — rövid idõn belül — új személy nyeri el a megbízatást. 5. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy ,,A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam.’’ Az Alkotmánybíróság az 56/1991. (XI. 8.) AB határozatával megállapította: ,,A jogállamiság egyik alapvetõ követelménye, hogy a közhatalommal rendelkezõ szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított mûködési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhetõ és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket.’’ (ABH 1991. 454, 456.) A választójog az Alkotmány 70. § (1) bekezdésében foglalt alapvetõ jog. Ennek az alapvetõ jognak a gyakorlását, illetve az annak alapján megválasztott testületek mûködését akadályozza az, ha a törvényalkotó nem határozza meg az idõközi választások kitûzésének idõpontját. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott demokratikus jogállam kiszámítható módon mûködõ választási rendszert igényel. A kiszámítható választási rendszer
2002/132. szám
feltételezi azt, hogy az idõközi választás megtartására az országgyûlési egyéni mandátum betöltése érdekében sor kerüljön. Az idõközi választás megtartása nem lehet az idõközi választás kitûzésére jogosult OVB szabad mérlegelésének tárgya. Ezért az idõközi választás kitûzésére vonatkozó határidõ törvényi meghatározása szükséges. Ezen túlmenõen az Alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást elsõsorban választott képviselõi útján gyakorolja. Az egyéni választókerületi megbízatás megszûnése esetén azonban az adott választókerület képviselet nélkül maradhat az Országgyûlésben, s — a hatályos szabályozás szerint — megtörténhet, hogy a megbízatás betöltésére ésszerû és indokolt határidõn belül nem kerül sor. Amennyiben valamely rendkívüli esemény folytán jelentõs számban üresednének meg az egyéni választókerületi megbízatások, akkor annak alapján az Országgyûlés mûködõképessége, határozatképessége is veszélybe kerülhet. A törvényhozónak meg kell tehát teremtenie azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyéni választókerületi képviselõi mandátum konkrét határidõn belül ismét betöltésre kerülhessen, és ezáltal az adott egyéni választókerület vonatkozásában is teljes körben érvényesülhessen az Alkotmány 2. § (2) bekezdésének a rendelkezése. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az Országgyûlés nem határozta meg az egyéni választókerületi országgyûlési képviselõk megbízatásának megszûnésével összefüggésben az idõközi választás kitûzésének határidejét. Az Alkotmánybíróság a hiány pótlására a rendelkezõ részben megállapított határidõn belül kötelezte a törvényhozót. Mivel az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet a fentiek alapján már megállapította, a jogalkotó mulasztásának az Alkotmány 70. § (1) bekezdésére tekintettel történõ vizsgálatára nem került sor. Az Alkotmánybíróság e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdeklõdésre való tekintettel rendelte el. Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
elõadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 761/E/1999.
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Köztársasági Elnök határozatai
7157
Drenyovszkiné dr. Szász Ildikót, dr. Magyarné dr. Bartha Andrea Évát, dr. Srajné dr. Csörgõ Andreát és dr. Zsengellér Ildikót
A Köztársaság Elnökének 150/2002. (X. 24.) KE határozata
2002. november 1. napjától határozatlan idõtartamra, dr. Mihályi Mónikát
címzetes államtitkár kinevezésérõl A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 31/A. §-ának (2) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára
2002. november 1. napjától 2005. október 31. napjáig terjedõ idõtartamra bíróvá kinevezem. Budapest, 2002. október 15.
dr. Magyari Lászlót
Mádl Ferenc s. k.,
a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium címzetes államtitkárává — 2002. október 7-i hatállyal —
a Köztársaság elnöke
KEH ügyszám: IV-1/3715/2002.
kinevezem. Budapest, 2002. október 9.
A Kormány határozatai
Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
Ellenjegyzem:
A Kormány 1179/2002. (X. 24.) Korm. határozata
Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
a Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusban kialakult árvíz elleni védekezés költségeinek biztosításáról
KEH ügyszám: V-1/3739/2002. A Kormány
A Köztársaság Elnökének 151/2002. (X. 24.) KE határozata bíró felmentésérõl és bírák kinevezésérõl Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elõterjesztésére a felsõ korhatár elérése miatt dr. Ohád Jánost 2003. május 20-i hatállyal bírói tisztségébõl felmentem;
1. tudomásul veszi, hogy a Dunán 2002. augusztus hónapban levonult árvíz elleni védekezés keretében a XI. Belügyminisztérium fejezet 796 737 278 forintot, a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 46 978 000 forintot, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 476 667 744 forintot, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 168 262 073 forintot, a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 3 198 859 000 forintot, a XIX. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 58 425 534 forintot, a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet 15 674 284 forintot, a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 4. cím IM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság 2 332 229 forintot használt fel védekezési költségként, a védekezés összes költsége 4 763 936 142 forint; 2. a) az 1. pont szerint a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetnél, a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezetnél, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetnél, a XIX. Egészségügyi, Szociá-
7158
MAGYAR KÖZLÖNY
lis és Családügyi Minisztérium fejezetnél, a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezetnél felmerült védekezési költségek forrását a központi költségvetés általános tartalékából az érintett fejezetekbe történõ átcsoportosítással biztosítja a melléklet szerint; b) elrendeli a 2245/2002. (VIII. 15.) Korm. határozat 1. pontjában, valamint az 1148/2002. (IX. 5.) Korm. határozat 3. a) pontjában biztosított elõlegek és az 1. pont szerinti védekezési költségek figyelembevételével a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetnél fel nem használt 23 332 256 forint és a XV. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetnél fel nem használt 1 141 000 forint maradvány átcsoportosítását a XI. Belügyminisztérium fejezetbe;
2002/132. szám
c) a XI. Belügyminisztérium fejezetnél felhasznált és az 1148/2002. (IX. 5.) Korm. határozat 3. a) pontjában biztosított elõleggel, valamint a b) pont szerinti átcsoportosítással nem fedezett 272 264 022 forint forrását a központi költségvetés általános tartalékából biztosítja a mellékelt adatlap szerint. Felelõs:
érintett miniszterek pénzügyminiszter Határidõ: azonnal 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
Melléklet az 1179/2002. (X. 24.) Korm. határozathoz ADATLAPAKÖLTSÉGVETÉSIELÕIRÁNYZATOKMÓDOSÍTÁSÁRA* a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2002. Ezer forintban
Államháztartási egyedi azonosító
KIADÁSOK
Elõ- KiJogJog- Elõir. emelt Feje AlAlFejezet- Címcím Címcím ir. címcso- elõ- zetcímszám szám csop.név csop.- csop. szám port - ir.név név név név szám szám szám
XI.
A módoA módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogszakezõ (+/—) bály/ évre határo áthúzódó zat hatása száma
Belügyminisztérium 5
001591
Rendõrség 1
Országos Rendõr-fõkapitányság és háttérintézményei 1
230782
Kiemelt elõirányzat neve
A módosítás jogcíme
Mûködési költségvetés 104 967
1
Személyi juttatások
2
Munkaadókat terhelõ járulékok
33 609
3
Dologi kiadások
48 728
7
BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság 1
Mûködési költségvetés 1
Személyi juttatások
2
Munkaadókat terhelõ járulékok
3
Dologi kiadások
2
2 154 674 75 596
Felhalmozási költségvetés 1
XII.
Intézményi beruházás
31 009
Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2
Ágazati célelõirányzatok 42
Vízügyi feladatok támogatása 2
Felhalmozási költségvetés 3
XIII.
Egyéb intézményi felhalmozási kiadások
46 978
Honvédelmi Minisztérium 2
Magyar Honvédség 1
Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei 1
Mûködési költségvetés 1
Személyi juttatások
3
Dologi kiadások
—6 367 —16 965
2002/132. szám
Államháztartási egyedi azonosító
MAGYAR KÖZLÖNY A módosítás jogcíme
KIADÁSOK
Elõ- KiJogJog- ElõAlir. emelt Feje AlCímcím ir. Fejezet- Címcím címcso- elõ- zetcímszám szám csop.név csop.- csop. szám port - ir.név név szám név név szám szám
XIV.
7159
Kiemelt elõirányzat neve
A módoA módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogszakezõ (+/—) bály/ évre határo áthúzódó zat hatása száma
Igazságügyi Minisztérium 4
IM Büntetés-végrehajtás 1
Mûködési költségvetés 3
XVI.
2 332
Dologi kiadások Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
8
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2
Ágazati és célfeladatok 21
Dunai rendkívüli árvízvédekezés kiadásai 1
Mûködési költségvetés 1
Személyi juttatások
—864
2
Munkaadókat terhelõ járulékok
—277
XVII.
Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 13
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2
Ágazati célelõirányzatok Országos közúthálózat árvízi védekezés költsége 1
Mûködési költségvetés 3
58 812
Dologi kiadások Országos vasúti hálózat árvízi védekezés költsége
1
Mûködési költségvetés 3
105 672
Dologi kiadások Volán Rt.-k árvízi készenléti védekezés költségei
1
Mûködési költségvetés 3
XXI. 9
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2
Ágazati célelõirányzatok 16
Katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása 2
Felhalmozási költségvetés 3
XXV.
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 4
Központi kezelésû felújítások 1
IHM Központi épületek felújítása 2
Felhalmozási kiadások 2
X.
15 674
Felújítás Miniszterelnökség
12
Tartalékok 1
—563 936
Költségvetés általános tartaléka
Az elõirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegû
Államháztartási egyedi azonosító
58 426
Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Informatikai és Hírközlési Minisztérium
4
001414
3 778
Dologi kiadások Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
b) a következõ évi költségvetésbe beépülõ
Elõ- KiJogJog- ElõAlir. emelt Feje AlFejezet- Címcím Címcím ir. címcso- elõ- zetcímszám szám csop.név csop.- csop. szám port - ir.név név szám név név szám szám
Az elõirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegû
c) rendes d) rendkívüli
A módosítás jogcíme
BEVÉTELEK
Kiemelt elõirányzat neve
b) a következõ évi költségvetésbe beépülõ
c) rendes d) rendkívüli
A módoA módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogszakezõ (+/—) bály/ évre határo áthúzódó zat hatása száma
7160
MAGYAR KÖZLÖNY
Államháztartási egyedi azonosító
Kiemelt elõirányzat neve
A módoA módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogszakezõ (+/—) bály/ évre határo áthúzódó zat hatása száma
Belügyminisztérium 5
001591
Rendõrség 1
Országos Rendõr-fõkapitányság és háttérintézményei 1
230782
A módosítás jogcíme
TÁMOGATÁSOK
Elõ- KiJogJog- ElõAlir. emelt Feje AlCímcím ir. Fejezet- Címcím címcso- elõ- zetcímszám szám csop.név csop.- csop. szám port - ir.név név szám név név szám szám
XI.
2002/132. szám
7
187 304
Mûködési költségvetés BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság
1
Mûködési költségvetés
78 424
2
Felhalmozási költségvetés
31 009
XII.
Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2
Ágazati célelõirányzatok 42
Vízügyi feladatok támogatása 2
XIII.
46 978
Felhalmozási költségvetés Honvédelmi Minisztérium
2
Magyar Honvédség 1
Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei 1
XIV.
—23 332
Mûködési költségvetés Igazságügyi Minisztérium
4
IM Büntetés-végrehajtás 1
XVI.
2 332
Mûködési költségvetés Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
8
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2
Ágazati és célfeladatok 21
Dunai rendkívüli árvízvédekezés kiadásai 1
XVII.
—1 141
Mûködési költségvetés Közlekedési és Vízügyi Minisztérium
13
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2
Ágazati célelõirányzatok Országos közúthálózat árvízi védekezés költsége 1
58 812
Mûködési költségvetés Országos vasúti hálózat árvízi védekezés költsége
1
105 672
Mûködési költségvetés Volán Rt.-k árvízi készenléti védekezés költségei
1 XXI.
3 778
Mûködési költségvetés Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
9
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2
Ágazati célelõirányzatok 16
Katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása 2
XXV.
58 426
Felhalmozási költségvetés Informatikai és Hírközlési Minisztérium
4
Fejezeti kezelésû elõirányzatok 4
Központi kezelésû felújítások 1
IHM Központi épületek felújítása 2
15 674
Felhalmozási kiadások
Az elõirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegû
b) a következõ évi költségvetésbe beépülõ
c) rendes d) rendkívüli
Foglalkoztatottak létszáma (fõ) — idõszakra Foglalkoztatottak létszáma (fõ) — idõszakra Az elõirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegû
Az adatlap 5 példányban töltendõ ki
b) a következõ évi költségvetésbe beépülõ
Az elõirányzatok felhasználása/zárolása (módosítás +/—)
Fejezet
1 példány
Állami Számvevõszék
1 példány
Magyar Államkincstár
1 példány
teljesítményarányos
Pénzügyminisztérium
2 példány
egyéb:
idõarányos
* Az összetartozó elõirányzat-változásokat (+ /—) egymást követõen kell szerepeltetni.
c) rendes d) rendkívüli
Összesen
I. negyedév
II. negyedév
III. negyedév
IV. negyedév
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 1180/2002. (X. 24.) Korm. határozata a Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusban kialakult árhullám által a magánszemélyek tulajdonában lévõ lakás céljára szolgáló épületekben és az önkormányzati tulajdonban lévõ, kötelezõ önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódó építményekben, illetve az önkormányzati bérlakásokban okozott károk enyhítésérõl
1. A Kormány a Dunán és mellékfolyóin 2002 augusztusában kialakult árhullám okozta károk felmérésérõl és a kárenyhítés elveirõl szóló 1149/2002. (IX. 5.) Korm. határozat alapján elvégzett kárfelmérés eredményének ismeretében felkéri az érintett megyék Területfejlesztési Tanácsait, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegû decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntés-elõkészítési és elszámolási rendjérõl, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenõrzési feladatairól, továbbá a TÁH feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet szerint, ezen határozat, valamint az 1149/2002. (IX. 5.) Korm. határozat, illetõleg a megyei Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján gondoskodjon
V. rész
7161
a) a magánszemélyek tulajdonában lévõ lakás céljára szolgáló épületekben keletkezett károk legfeljebb bruttó 361,833 millió forint vis maior támogatási összegbõl történõ helyreállításáról, illetve újjáépítésérõl; b) az önkormányzati tulajdonú, kötelezõ önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódó létesítményekben, illetve az önkormányzati bérlakásokban keletkezett károk együttesen legfeljebb bruttó 226,932 millió forint vis maior támogatási összegbõl történõ helyreállításáról, illetve újjáépítésérõl. 2. A Kormány egyetért a kárenyhítés azon rendszerével, mely szerint a helyi önkormányzati tulajdonban lévõ, kötelezõ önkormányzati feladatot ellátó épületek, önkormányzati bérlakások helyreállítását és a károsult helyi lakosok lakhatásának biztosítását az érintett települési önkormányzat szervezi a Bizottság koordinálásával. 3. A települések részére megállapított kárenyhítési keretösszegek támogatási címek közötti átcsoportosítására — a Bizottság javaslata és a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság kezdeményezése alapján — a belügyminiszter, a pénzügyminiszterrel egyetértésben jogosult. 4. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Külügyminisztérium közleménye a tiszteletbeli konzuli képviseletek címjegyzékérõl és konzuli jogosítványairól AMERIKA Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Böjtös László Dennis Bechara Félegyházy-Megyesy Jenõ Garai Gábor Dr. Gergátz István Dr. Kaarina Koskenalusta
Cleveland Mayaguez (Puerto Rico) Denver Boston New Orleans Chicago
Washington Washington Los Angeles New York Washington New York
felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott
7162
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Pozsgay György Pring Komjáthy Emese Solymosy S. Edmond Szablya Ilona Tar Sándor Voisin Éva
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
Miami Honolulu Houston Seattle Miami San Francisco
Washington Los Angeles Los Angeles Los Angeles Washington Los Angeles
2002/132. szám 1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
KANADA Balázs Béla Farkas Brigitta Anna Molnár András Oswáth W. Tibor
Calgary Vancouver Vancouver Calgary
Ottawa Ottawa Ottawa Ottawa ARGENTIN
Ádám Rózsa Halbritter Ferenc
Rosario Bariloche
Farkasvölgyi István Dr. Ferenczy Loránd János Füzesi Junior Király János Ürményi Géza Veronica Ruttkay Pereira
SZÖVETSÉGI
Belo Horizonte Curitiba Fortaleza Rio de Janeiro Salvador Porto Alegre
La Paz
felhatalmazva felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG
Brazíliaváros Sao Paulo Brazíliaváros Brazíliaváros Brazíliaváros Sao Paulo
BOLÍVIAI Bartos Miklós Andrés Esteban
KÖZTÁRSASÁG Buenos Aires Buenos Aires
BRAZIL
felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG Bogota
felhatalmazva
COSTA RICA Arq. José Guillermo Rojas Chaves
San José
Mexikóváros DOMINIKAI
José Urena A.
Santo Domingo
Francisco Salvador Moral
Quito
Willemstad
felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG Bogota
HOLLAND Paul van de Laarschot
KÖZTÁRSASÁG Havanna
ECUADORI
felhatalmazva
ANTILLÁK
nem felhatalmazott
(CURACAO)
Hága
nem felhatalmazott
HONDURAS José Pedro Handal Bendeck
Tegucigalpa
Mexikóváros
felhatalmazva
MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK Alejandro Vázques Macías
Guadalajara
Mexikóváros
felhatalmazva
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Modesto Alanis von der Meden
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
Monterrey
Mexikóváros PANAMAI
Szmirnov István
Panamaváros
Havanna
Hajóssy István
felhatalmazva
felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG
Asunción
Buenos Aires PERUI
1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
KÖZTÁRSASÁG
PARAGUAYI Tömböly Dénes
7163
felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG
Lima
Lima
felhatalmazva
URUGUAYI KELETI KÖZTÁRSASÁG Juan José Martony Schmidt Montevideo
Buenos Aires
VENEZUELAI Fenjves János
BOLIVÁRI
Caracas
nem felhatalmazott
KÖZTÁRSASÁG
Brazíliaváros
felhatalmazva
AFRIKA Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
BENINI Achille Djogni Dr.
1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
KÖZTÁRSASÁG
Cotonou
Abuja
felhatalmazva
DÉL- AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG André Pelser Tóth Dénes Aurél
Fokváros Durban
Pretória Pretória
felhatalmazva felhatalmazva
DZSIBUTI Said Omar Moussa
Djibouti
Nairobi
nem felhatalmazott
EGYIPTOMI ARAB KÖZTÁRSASÁG Ahmed Saad Ragab Dr. Emile Sedrak Wahba
Alexandria Suez
Kairo Kairo
nem felhatalmazott nem felhatalmazott
ETIÓPIA Zera Dawit Teklahaimanot Addis Abeba
Nairobi GHÁNAI
Ekow Fynn-Thompson Dr.
Mike Kirkland
KÖZTÁRSASÁG
Accra
Abuja KENYAI
Mombasa
Tanger Casablanca
felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG Nairobi
MAROKKÓI Abelhamid Guessous Mohamed Tazi
nem felhatalmazott
nem felhatalmazott
KIRÁLYSÁG Rabat Rabat
nem felhatalmazott nem felhatalmazott
7164
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
MAURITIUS Marie Jacques Guy Hugnin Port Louis
Trepper György
Windhoek
Déri Endre
SZÖVETSÉGI
Kaduna
Anna Butler-Payette
Victoria
felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG
Abuja SEYCHELLES
nem felhatalmazott
KÖZTÁRSASÁG Pretória
NIGÉRIAI
1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
KÖZTÁRSASÁG Nairobi
NAMÍBIAI
2002/132. szám
felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG Nairobi
felhatalmazva
SZENEGÁL Yves Marliére
Dakar
nem felhatalmazott UGANDAI
Gordon Wavamunno
Kampala
Nairobi ZAMBIAI
Gaudenzio Massimino Rossi Dr.
KÖZTÁRSASÁG
Lusaka
nem felhatalmazott
KÖZTÁRSASÁG Pretória
felhatalmazva
TUNÉZIA Khaled Benjemaa
Jerba
Tunisz
nem felhatalmazott
AUSZTRÁLIA Tiszteletbeli konzul neve
Borlai Tibor Molnár György Theodore Henry Lustig Tóth Katalin Marianne
Akkreditáció
Brisbane Perth Melbourne Adelaide
Felügyelõ képviselet
Sydney Sydney Sydney Sydney
1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
ÚJ-ZÉLAND Szabó Miklós
Auckland
Canberra
felhatalmazva
EURÓPA Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
BELGIUM Stefan Frans Vuzdugan Dr. Antwerpen
Brüsszel
nem felhatalmazott
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
BOLGÁR Atanasz Todorov Atanaszov
Várna
7165 1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
KÖZTÁRSASÁG Szófia
felhatalmazva
CIPRUS Costakis Loizou
Nicosia
Nicosia
nem felhatalmazott
DÁNIA Heine Sveistrup Jensen
Aarhus
Koppenhága
felhatalmazva
ÉSZTORSZÁG Ago Künnap Mall Hellam
Tartu Tallinn
Tallinn Tallinn
nem felhatalmazott nem felhatalmazott
FINNORSZÁG Bengt Göran Lindholm Jaakko Juhani Sandström Kristiina Koivisto Urpo Kivikari
Mariehamn Rovaniemi Tampere Turku
Helsinki Helsinki Helsinki Helsinki
nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva
FRANCIAORSZÁG Gilbert Charles Edmond Muller Jean-Pierre Prudhon László Mester de Parajd Serge Leonce Comtat
Colmar
Párizs
nem felhatalmazott
Nancy Rouen Nantes
Párizs Párizs Párizs
nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott
GÖRÖGORSZÁG Agapitos Kaillis Alexandros Besi Dimitrios Takas Frederica Kassiotis Konstantinos E. Konstantinides
Rhodes Pireus Thessaloniki Corfu Heraklion
Athén Athén Athén Athén Athén
felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
HOLLANDIA C.H. Boer Dr. Fred Dubbeling Jankovich József Béla Johannes Andreas Maria Reijnen
Amsterdam Groningen Arnhem ’s-Hertogenbosch
Hága Hága Hága Hága
nem nem nem nem
felhatalmazott felhatalmazott felhatalmazott felhatalmazott
HORVÁTORSZÁG Ivo Stanicic Marijan Kljucaricek
Split Rijeka
Zágráb Zágráb
felhatalmazva felhatalmazva
IZLAND Svavar Jónatansson
Reykjavik
Oslo
nem felhatalmazott
7166
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
2002/132. szám 1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
ÍRORSZÁG George Eaton
Dublin
Dublin
nem felhatalmazott
LENGYELORSZÁG Andrzej Hass Witold Abramowicz Dr.
Gdansk-Oliwa Poznan
Varsó Varsó
nem felhatalmazott nem felhatalmazott
LETTORSZÁG Ariana Zupika
Riga
Tallinn LIECHTENSTEINI
Markus H. Wanger Dr. jur. Vaduz
Kaunas
Tallinn
Dudelange
felhatalmazva
NAGYHERCEGSÉG Brüsszel
MÁLTAI Michael Soler
felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG
LUXEMBURGI Jean J.M. Ries
FEJEDELEMSÉG Bern
LITVÁN Jocionisné Mészáros Ilona
felhatalmazva
nem felhatalmazott
KÖZTÁRSASÁG
Sliema
Róma
nem felhatalmazott
MONACO Elek István
Monte-Carlo
Párizs
nem felhatalmazott
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA Alexander de Gelsey Andrew Z sigmond de Lemhényi Dr. Sir Geoffrey Inkin Thomas Henry Drysdale
Canterbury Liverpool
London London
nem felhatalmazott nem felhatalmazott
Cardiff Edinburgh
London London
nem felhatalmazott nem felhatalmazott
NÉMET Axel F. Schultze—Petzold Dr. Günter Marten Günter Späth Dr. Helmut Greve Dr. Jürgen Bohn Dr.
SZÖVETSÉGI
Bremerhaven
Berlin
felhatalmazva
Schwerin Nürnberg Hamburg Erfurt
Berlin Berlin Berlin Berlin
nem felhatalmazott felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott
NORVÉG Száva Gábor
Sarpsborg
Genova Nápoly Trieste Bari
KIRÁLYSÁG Oslo
OLASZ Albert Bruno Frank Andrea Amatucci Prof. Anna Rossi Illy Carmine Arena Prof. Dr.
KÖZTÁRSASÁG
felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG Milánó Róma Milánó Róma
felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva nem felhatalmazott
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Dott. Renato Martorelli Enrico R. Zoppas Dr. Giuseppe Piria Gr. Uff. Miliczky Erzsébet Dr. Pintér Lajos Prof. Dr. Santamarináné Sótyi Adelaide Ungár Ferenc Prof.
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
Milánó Milánó Róma Milánó Milánó Róma
felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott
Firenze
Róma
nem felhatalmazott
Salzburg Innsbruck Linz Horitschon Bregenz Graz Maria Enzersdorf Klagenfurt
KÖZTÁRSASÁG Bécs Bécs Bécs Bécs Bécs Bécs Bécs Bécs
PORTUGÁL Américo Ferreira de Amorim
1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
Torino Venezia Perugia Bologna Verona Palermo
OSZTRÁK Elisabeth Wassibauer Franz Lantos Katharina Pedák-Vattay Michael Leier Nemes Vincenz Rudi Roth Rudolf Gruber Dr. Wolfgang R. Röhrs
7167
Porto
felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
KÖZTÁRSASÁG Lisszabon
nem felhatalmazott
ROMÁNIA Cezar Manole Ameanu
Constanta
Bukarest
nem felhatalmazott
SPANYOLORSZÁG Andrés Goerlich Lledó Francisco Manuel Kovács Reus Pablo Zoltán Frank Tóth Vilmos Hermann Nóra Henrietta
Valencia Palma de Mallorca
Barcelona Barcelona
Málaga Gijón Tenerife
Madrid Madrid Madrid
felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
SVÁJC Gilly G. János Jürg Marquard Konrad Peter Annasohn Dr. Nagy István
Zug Zug Basel
Bern Bern Bern
felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott
Genéve
Bern
felhatalmazva
TÖRÖKORSZÁG Erdal Keresteci Erdogan Erken Ismet Güral
Izmir Tekirdag Kütahya
Isztambul Isztambul Isztambul
nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott
7168
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/132. szám
ÁZSIA Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
FILIPPIN Alfonso S. Yuchengco III.
KÖZTÁRSASÁG
Manila
Jakarta INDIAI
Amiya Gooptu M.A. Alagappan
Calcutta Chennai
Delhi Delhi
nem felhatalmazott nem felhatalmazott
KÖZTÁRSASÁG
Denpasar Bandung
Jakarta Jakarta IZRAEL
Dov Ramati Josef Weiss Tony Nadashi Dr.
nem felhatalmazott
KÖZTÁRSASÁG
INDONÉZ Cristofoli Gabriella Kámory Attila
1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
Eilat Jerusalem Haifa
felhatalmazva felhatalmazva
ÁLLAM Tel Aviv Tel Aviv Tel Aviv
felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott
JAPÁN Osamu Suzuki Takuya Yoshida
Hamamatsu Osaka
Tokió Tokió KIRGIZ
Henry Balyan Dr.
KÖZTÁRSASÁG
Bishkek
Almati KOREAI
Sohn Bongrak
felhatalmazva felhatalmazva
nem felhatalmazott
KÖZTÁRSASÁG
Incheon-City
Szöul
nem felhatalmazott
LIBANON Adel Kassar
Sidon
Bejrút
nem felhatalmazott
MALAJZIA Fáskerty Gábor
Penang
Kuala Lumpur NEPÁLI
C.S. Gyawali
Kathmandu
Mahtab H. Mohiuddin Zia Zakaria
KIRÁLYSÁG Delhi
PAKISZTÁNI
ISZLÁM
Lahore Karachi
nem felhatalmazott
nem felhatalmazott
KÖZTÁRSASÁG
Iszlamabad Iszlamabad
nem felhatalmazott nem felhatalmazott
SRI LANKA-I DEMOKRATIKUS SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Godaliyanage Rohan Nanayakkara
Colombo
Delhi
nem felhatalmazott
SZÍRIAI ARAB KÖZTÁRSASÁG Ahmad Al-Chihabi
Aleppo
Damaszkusz THAIFÖLDI
Vithaya Bunditkitsada
Pattaya
nem felhatalmazott
KIRÁLYSÁG Bangkok
nem felhatalmazott
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Alapító Okirata* A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Alapító) az 1125/2002. (VII. 17.) Korm. határozatával — a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. §-ának (1)—(10) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelõen az Alkotmány 6—8. §-a szerinti közfeladat ellátásában való közremûködés céljából, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségvállalásai teljesítésének segítése érdekében Közalapítványt hoz létre. A Közalapítvány létrehozásával az Alapító kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi intézményes kapcsolatainak tudományos megalapozása céljából, a modern demokrácia nemzetközi dokumentumain és elvein nyugvó integrációs és kisebbségi politikája társadalmi, jogi igényeinek biztosítása érdekében megfelelõ feltételeket hoz létre a tudományos igényû kisebbségkutatáshoz, valamint biztosítja az eredmények folyamatos feldolgozását és közzétételét a hazai és nemzetközi közvélemény tájékoztatása érdekében. 1. A Közalapítvány neve és székhelye 1.1. A Közalapítvány elnevezése: Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány). 1.2. A Közalapítvány önálló jogi személy. 1.3. A Közalapítvány székhelye: 1093 Budapest, Lónyay u. 24., félemelet 1. 2. A Közalapítvány alapítója A Magyar Köztársaság Kormánya, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1—3. Az Alapítvány székhelykénti jelölésérõl szóló nyilatkozat mellékelve. 3. A Közalapítvány célja 3.1. Alapítványi célok: — a Magyar Köztársaság kisebbségpolitikájának tudományos megalapozása, * A Fõvárosi Bíróság a Közalapítványt a 11.Pk.60839/2002/2. számú végzésével 8687. sorszám alatt nyilvántartásba vette, egyben kiemelkedõ közhasznú szervezetté minõsítette.
7169
— a magyar kisebbségi politika szakmai képviselete nemzetközi emberi jogi és kisebbségvédelmi fórumokon, — a kisebbségpolitika stratégiai céljainak megvalósítása érdekében projekteket dolgoz ki és javaslatokat fogalmaz meg, — az Európai Unió tagállamai emberi jogi és kisebbségi jogi elveinek és joggyakorlatának, kisebbségi politikájának figyelemmel kísérése, tanulmányozása, — a nemzeti és etnikai, nyelvi, valamint vallási kisebbségek (a továbbiakban: kisebbségek) helyzetének, az emberi és állampolgári jogok — különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó személyek és csoportjaik jogára — érvényesülésének elemzõ és összehasonlító vizsgálata, — a roma kisebbségre vonatkozó jogok és kisebbségi gyakorlat összehasonlító elemzése, — az Európa Tanáccsal, valamint más kisebbségvédelmi intézményekkel, szervezetekkel történõ kapcsolattartás, azok joggyakorlatának feldolgozása és hasznosítása. 3.1.1. E célok megvalósítása érdekében: — kutatási projekteket, programokat kezdeményez és dolgoz ki, részben vagy egészben koordinálja, szervezi és finanszírozza azok mûködését, — gondoskodik a Közalapítvány szellemi és anyagi erõforrásainak megõrzésérõl, optimális hasznosításáról és bõvítésérõl, — elsõdlegesen köteles az Országgyûlés, az illetékes kormányszervek igényeit kiszolgálni, — tudományos rendezvényeket, konferenciákat szervez, — dokumentációs és információs szolgáltatást nyújt, gondoskodik a tudományos eredmények, vizsgálati információk közzétételérõl, mielõbbi hasznosításáról, valamint a hazai és a külföldi közvélemény folyamatos, kiegyensúlyozott, igényes tájékoztatásáról, — közvélemény-kutatásokat koordinál és szervez, — kiadványokat jelentet meg, — a kutatói kapacitás bõvítése érdekében pályázatokat ír ki, — ösztöndíjakat adományoz és támogatja magyar kutatók külföldi képzését, — kutatási területén bekapcsolódik a hazai felsõoktatásba és posztgraduális képzésbe, — szervezi kutatók és szakemberek nemzetközi kapcsolatait, tanulmányútjait, fejleszti a vendégkutatói kapcsolatokat, — hazai és külföldi szakemberek bevonásával szakértõi hálózatot szervez és mûködtet, koordinálja a célokkal összhangban lévõ hazai kutatásokat, bekapcsolódik nemzetközi kutatócsoportok munkájába, nemzetközi projektekbe, valamint kezdeményezi ilyenek létrejöttét. 4. A Közalapítvány jellege 4.1. A Közalapítvány nyílt, ahhoz — ha törvény eltérõen nem rendelkezik — bárki feltétel nélkül csatlakozhat, amennyiben magáénak vallja a Közalapítvány céljait és
7170
MAGYAR KÖZLÖNY
mûködési szabályait. A csatlakozás elfogadásához a Kuratórium jóváhagyása szükséges. 4.2. A Közalapítvány céljai teljesítése érdekében kész együttmûködni minden olyan szervezettel és személlyel, amely, illetve aki hasonló célok elérésén munkálkodik. 4.3. A Közalapítvány mûködése nyilvános, munkájának és tevékenységének megítélése során — tekintettel céljaira — épít a nyilvánosság, illetõleg a szakemberek kezdeményezéseire és javaslataira. 5. Általános közhasznúsági rendelkezések 5.1. A Közalapítvány kiemelkedõen közhasznú szervezet, amely a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § — c) 3. pontjában szabályozott tudományos tevékenység, kutatás, — a c) 13. pontjában szabályozott a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, — a c) 19. pontjában szabályozott az euroatlanti integráció elõsegítése elnevezésû közhasznú tevékenységeket végzi. A Közalapítvány a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatosan olyan közfeladatokat lát el, amelyekrõl a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény 6. §-ának (3) bekezdése és a 68. §-a állami szervnek kell gondoskodnia. 5.2. A Közalapítvány politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól anyagi támogatást nem fogad el. 5.3. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. 5.4. A Közalapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag jelen Alapító Okiratban meghatározott tevékenységére fordíthatja. 5.5. A Közalapítvány közhasznú tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Népszabadság címû országos napilap útján évente nyilvánosságra hozza. 5.6. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. 5.7. A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet a Kuratórium tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be — annak megszûntét
2002/132. szám
megelõzõ két évben legalább egy évig — vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 5.8. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja, illetve a Közalapítvány könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül — kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat —, illetve d) az a)—c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 5.9. A Közalapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelyet a Kuratórium kétharmados többséggel hagy jóvá. 6. A Közalapítvány vagyona 6.1. A Közalapítvány céljaira rendelt induló vagyont az Alapító oly módon biztosítja, hogy a központi költségvetésben a Közalapítvány céljaira rendelkezésre bocsát 60 millió forintot. 6.2. A Közalapítvány anyagi forrásai: — csatlakozás során tett és nem a törzsvagyon növelésére rendelt vagyoni felajánlások, — az állami költségvetésben évente megállapítható támogatás, — egyéb bevételek, adományok. 6.3. A Közalapítvány törzsvagyona 20 millió forint. 6.4. A Közalapítvány céljai megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. 6.5. Az Alapító és késõbb csatlakozók által a Közalapítvány céljaira rendelt vagyon kizárólag a Közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében használható fel a mindenkori hatályos pénzügyi rendelkezések szerint. 7. A Közalapítvány mûködése és szervei 7.1. A Közalapítvány kezelõje és általános döntéshozó szerve a 8 tagú Kuratórium. 7.2. A Kuratórium természetes személy tagjait az Alapító kéri fel a magyar tudomány és közélet kiemelkedõ személyiségei közül 5 évre. A Kuratórium elnökét az Alapító a tagok közül nevezi ki 5 évi idõtartamra. Ez a kinevezés többször is megismételhetõ. A Kuratórium tagjai: Belügyminisztérium dr. Hegedûs András Külügyminisztérium Boros Jenõ a Miniszterelnöki Hivatal Berki Judit
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
dr. Kardos Gábor dr. Nagy Balázs dr. Valki L ászló dr. Várady Tibor A Kuratórium elnöke: dr. Törzsök Erika 7.3. A Kuratórium tagjai megbízatásukat külön nyilatkozattal elfogadják. 7.4. A Kuratórium tagjai a munkájuk során felmerült és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak, valamint a Kuratórium tiszteletdíjat állapíthat meg tagjai részére. 7.5. A kuratóriumi tagság megszûnik: — visszahívással, — a tag lemondásával, — a Közalapítvány megszûnésével, — a tag halálával. 7.6. A Kuratórium mûködése 7.6.1. A Kuratórium üléseit szükség szerint, de évente legalább kétszer tartja. A Kuratórium akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését 15 napon belül, változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. A Kuratórium ülését az elnök hívja össze. Össze kell hívni a Kuratóriumot, ha bármely két tag, a Felügyelõ Bizottság vagy az Alapító képviselõje ezt indítványozza, az indítványtól számított 30 napon belül. 7.6.2. A Kuratórium üléseinek összehívása a tagoknak küldött ajánlott levél útján történik a napirend egyidejû ismertetésével és a döntéshez szükséges információk megküldésével. Az ajánlott levél helyett a meghívás más módon is történhet, azonban a meghívó kézbesítését hitelt érdemlõ módon igazolni kell. 7.6.3. A Kuratórium határozatait általában az ülésen jelen lévõ tagok egyszerû szótöbbségével hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Kuratórium tagjainak kétharmados minõsített többsége szükséges az éves gazdálkodási terv és a költségvetés elfogadásához, az éves beszámoló és mérleg jóváhagyásához, továbbá a közhasznúsági jelentés elfogadásához. 7.6.4. A Kuratórium ülései nyilvánosak. Az ülésekrõl jegyzõkönyv készül, amely tartalmazza a testület döntéseit, idõpontját és hatályát, illetve a szavazatok megoszlását. A Kuratórium döntéseirõl olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybõl a döntések tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. 7.6.5. A Közalapítvány irataiba — elõzetes megbeszélés alapján — bárki betekinthet, amennyiben a betekintés üzleti titkot nem sért. 7.6.6. A Kuratórium döntéseit, a mûködés, a szolgáltatás igénybevételének módját, valamint beszámolóit az érintettekkel jegyzõkönyv megküldésével közli, és a Népszabadság címû napilap útján kell nyilvánosságra hozni.
7171
7.6.7. A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: — a Közalapítvány éves tevékenységének az értékelése, — a Közalapítvány éves gazdálkodási tervének, költségvetésének, gazdálkodási beszámolójának és mérlegének elfogadása, illetve jóváhagyása, közhasznúsági jelentés elfogadása, — ösztöndíjak, támogatások adományozási szabályzatának kialakítása, — csatlakozási kérelem elbírálása, — a Közalapítvány célját elõmozdító testületek létrehozása, illetve megszüntetése és vezetõinek kinevezése, illetve felmentése. 7.7. A Felügyelõ Bizottság 7.7.1. A Kuratórium céloknak megfelelõ mûködésének az ellenõrzésére az Alapító 3 tagú Felügyelõ Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. 7.7.2. A Bizottság tagjait az Alapító 5 évre kéri fel, a tagok külön nyilatkozattal elfogadják a megbízatást. A tagok ismételten is megbízhatók. A Bizottság tagjai: 1. Gazdag Ferenc 2. Simon Sándor A Bizottság elnöke: Hárs Gábor 7.7.3. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 7.7.4. A Bizottság ellenõrzi a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 7.7.5. A Bizottság köteles az intézkedésre jogosult Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Közalapítvány mûködése során jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Kuratórium döntését teszi szükségessé, b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel. 7.7.6. Az intézkedésre jogosult Kuratóriumot a Bizottság indítványára — annak megtételétõl számított 30 napon belül — össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Bizottság is jogosult. 7.7.7. Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 7.7.8. A Közalapítvány mûködésérõl készült éves beszámolót az Alapító a Felügyelõ Bizottság jelentésével együtt értékeli. 7.7.9. A Bizottság vizsgálatot folytat akkor is, ha erre az Alapító vagy a Kuratórium felkéri.
7172
MAGYAR KÖZLÖNY
7.7.10. A Bizottság vizsgálataihoz szakértõt vehet igénybe. 8. A Közalapítvány gazdálkodása 8.1. A vagyon felhasználásáról a Kuratórium rendelkezhet. A Közalapítvány vagyoni helyzete és anyagi forrásai ismeretében évente dönt a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl, felosztásuk módjáról. 8.2. A Kuratórium gazdálkodási döntéseinek végrehajtásáról annak elnöke gondoskodik, amirõl legalább évente, valamint szükség szerint, illetve kuratóriumi döntést igénylõ kérdésben köteles beszámolni a Kuratóriumnak. 8.3. A Kuratórium a Közalapítvány gazdálkodását érintõ minden rendkívüli eseményrõl, valamint a Kuratórium lényegesebb határozatairól köteles az Alapítót tájékoztatni. 8.4. A Kuratórium a Közalapítvány pénzügyeinek és a számvitel ellenõrzésére pályázat útján kiválasztott könyvvizsgálót bíz meg. 8.5. Az Alapító kijelenti, hogy az Alapítvány elõrelátható éves bevétele meghaladja az 5 000 000 forintot. 8.6. A Közalapítvány befektetési tevékenységet nem folytat, ezért befektetési szabályzatot nem készít. 9. A Közalapítvány képviselete A Közalapítvány önálló, általános képviseletére a Kuratórium elnöke jogosult. A Közalapítvány bankszámlája fölött a Kuratórium elnöke és dr. Nagy Balázs, a Közalapítvány kuratóriumának tagja rendelkezik. 10. Z áró rendelkezések 10.1. A Közalapítvány — céljai megvalósítása érdekében — együttmûködik a hasonló közfeladatot ellátó állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal, valamint nemzetközi intézetekkel és szervezetekkel. 10.2. A Kuratórium a Közalapítvány mûködésérõl köteles az Alapítónak évente beszámolni, és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni. 10.3. A Közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét az Állami Számvevõszék ellenõrzi. A Közalapítvány mûködése felett — egyéb vonatkozásban — az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. 10.4. A bíróság a Közalapítványt az Alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A Közalapítvány megszûnése esetén a Közalapítvány vagyona — a hitelezõk kielégítése után — az Alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszûnt Közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.
2002/132. szám
10.5. A Közalapítvány határozatlan idõtartamra jött létre. 10.6. Az Alapító az Alapító Okiratot indokolt esetben — a Közalapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül — módosíthatja. 10.7. A Közalapítvány Alapító Okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. 10.8. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdéseket a mindenkori hatályos jogszabályok keretei között, a Közalapítvány céljaival összhangban kell értelmezni. 10.9. A Közalapítvány tekintetében az Alapítót megilletõ jogosultságokat — az Alapító Okirat módosítása kivételével — a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gyakorolja. Budapest, 2002. augusztus 9. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján — az eddig közzétetteken kívül — az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 012641C 723999B 984650A 315956C 207876C 409497A 181423C 797291B 917536A 564972B 320543B 947440A 935984A 410128B 917262A 684738C
917262A 933865A 411208B 076942A 254626C 518315A 405875A 576532B 262458C 580167B 101786A 792567A 229010A 470670C 003812B 184494A
510482B 178668A 475895C 331290B 970572B 941003A 650938C 692203B 771933B 292902B 354407C 018226C 361635C 030836A 322549C 263161C
Közlekedési Nyilvántartó Osztály
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7173
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2002. évi 131. számában megjelent, a vágott egész csirke exportjának idõszakos támogatásáról szóló 33/2002. (IV. 20.) FVM—KüM—PM együttes rendelet módosításáról szóló 97/2002. (X. 17.) FVM—KüM—PM együttes rendelet 5. §-a helyesen: ,,5. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és 2002. december 31-én hatályát veszti azzal, hogy az R. 6. §-ának ,,181.’’ szövegrésze helyébe ,,255.’’ szövegrész lép.’’ (Kézirathiba)
MEGJELENT a
MAGYARKÖZLÖNYTÁRGYMUTATÓJA a 2002. szeptember hónapban megjelent jogszabályokról, határozatokról és közleményekrõl.
A tárgymutatót a Magyar Közlöny mai számához mellékeljük.
7174
MAGYAR KÖZ LÖNY
2002/132. szám
FELHÍVÁS Tájékoztatjuk tisztelt Olvasóinkat, hogy a Szociális és Munkavédelmi Közlöny 2002 decemberét követõen megszûnik. 2003. évtõl kezdõdõen helyette két új közlöny jelenik meg: a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny. A Szociális Közlöny az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak, a Munkaügyi Közlöny a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak lesz a hivatalos lapja. A Szociális Közlöny tartalmazza — többek között — a már kihirdetett jogszabályokat az alábbiak szerint: — a szociális törvényt és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat, országgyûlési és kormányhatározatokat, — a családtámogatási törvényt és a vele kapcsolatos jogszabályokat, — a társadalombiztosítási nyugellátási törvényt és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat, — a gyermekvédelmi törvényt és az azzal összefüggésben lévõ jogszabályokat, — a fogyatékosok esélyegyenlõségérõl szóló törvényt és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat, — jelentõs, a társadalom széles rétegeit érintõ új törvényeket, — az Alkotmánybíróságnak az elõzõekben felsorolt jogszabályokkal kapcsolatos határozatait, valamint — a szociális szakterülettel összefüggõ közleményeket (szakmai pályázatok, szociális szakvizsgáztatással kapcsolatos anyagok stb.) és — tájékoztatásokat (intézményvezetõi állással kapcsolatos pályázati felhívások stb.). A Munkaügyi Közlöny tartalmazza — többek között — a már kihirdetett jogszabályokat az alábbiak szerint: — a munkaüggyel, a foglalkoztatáspolitikával, a polgári szolgálattal, a felnõttképzéssel és emberi erõforrásfejlesztéssel, valamint a munkavédelemmel és a munkaügyi ellenõrzéssel kapcsolatos jogszabályokat, kormányhatározatokat, — az Alkotmánybíróságnak az elõzõekben felsorolt jogszabályokkal kapcsolatos határozatait, — a jelentõs, a társadalom széles rétegeit érintõ törvényeket, kormányrendeleteket, valamint — a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által kiadott utasításokat, az állami irányítás jogi eszközeit, — tájékoztatókat, pályázati felhívásokat, hirdetéseket és — a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetõ testületek tájékoztatóit. A Szociális Közlöny, illetve a Munkaügyi Közlöny megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a Szociális Közlöny címû lapot .............. példányban.
Munkaügyi Közlöny címû lapot ............. példányban.
Elõfizetési díj egy évre:
9 744 Ft áfával
Elõfizetési díj egy évre:
9 744 Ft áfával
fél évre:
4 872 Ft áfával
fél évre:
4 872 Ft áfával
A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .............................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................................... Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ………………………………………
…………………………………………………… cégszerû aláírás
2002/132. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7175
7176
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/132. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2003. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó,1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2003. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Cégközlöny Cégközlöny (CD-n) Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Határozatok Tára Házi Jogtanácsadó Hírközlési Értesítõ Hivatalos Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ
62 496 Ft/év 12 096 Ft/év 3 024 Ft/év 16 128 Ft/év 76 944 Ft/év 54 768 Ft/év 16 128 Ft/év 11 424 Ft/év 15 120 Ft/év 14 448 Ft/év 3 024 Ft/év 4 032 Ft/év 9 408 Ft/év 3 024 Ft/év 10 080 Ft/év 13 440 Ft/év 9 072 Ft/év 15 456 Ft/év 12 096 Ft/év 12 432 Ft/év
Magyar Közigazgatás Munkaügyi Közlöny Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Oktatási Közlöny Önkormányzatok Közlönye Pénzügyi Közlöny Pénzügyi Szemle Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Vízügyi Értesítõ Élet és Tudomány Ludové Noviny Neue Z eitung Természet Világa Valóság
6 048 Ft/év 9 744 Ft/év 3 024 Ft/év 15 120 Ft/év 3 696 Ft/év 19 824 Ft/év 14 448 Ft/év 8 400 Ft/év 9 744 Ft/év 7 392 Ft/év 4 368 Ft/év 8 064 Ft/év 7 392 Ft/év 2 016 Ft/év 3 024 Ft/év 4 032 Ft/év 4 704 Ft/év
Az árak a 12%-os áfát is tartalmazzák.
A Házi Jogtanácsadó címû lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1394 Bp. 62. Pf. 357 vagy faxon: 318-6668, vagy a www.mhk.hu/hj internetcímen található megrendelõlapon. Telefon: 266-9290/234, 235 mellék. Éves elõfizetési díja 3024 Ft áfával.
A CD-JOGÁSZ hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteménye 2003. évi éves elõfizetési díjai: Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
48 000 Ft 64 000 Ft 80 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
96 000 Ft 112 000 Ft 128 000 Ft
Egyszeri belépési díj: 6000 Ft. (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2002-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a 3 naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon.
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: a Kiadó vezérigazgatója. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2002. évi éves elõfizetési díj: 56 784 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 112 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 02.1879 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.