A „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia, Gyermekszegénység elleni program bemutatása
Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Sásd, 2010. 06. 08.
Egy kis történelem • 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul • 2005-2006. A gyermekszegénység elleni program (rövid program) kidolgozása kb. 100 szakember részvételével
Egy kis történelem 2. • 2006-2007: A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia elkészítése • 2006: A szécsényi alkalmazási kísérlet kezdete • 2007: A Stratégiáról (2007-2032) szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat elfogadása • 1092/2007. kormányhatározat az OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.)
Egy kis történelem 3. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 • Növekvő gond a gyermekszegénység • A gyermekszegénység és az inaktivitás csökkentése azért az aprófalvas, városhiányos térségekben kiemelten fontos, mert ezzel megtörhetjük a szegénység és a kirekesztődés újratermelődését
A szegénységről • A szegények aránya Magyarországon valamivel kisebb, mint az EU 25-ben (Mo 13% , EU 25: 16%); • A gyermekszegénység azonban az átlagosnál valamivel nagyobb; • Ezért azon 5 ország között vagyunk, amelyekben a legnagyobb a távolság a népesség és a gyerekek szegénysége között, a gyerekek rovására
Anyagi depriváció • A szűkösség általában nagyobb az új tagállamokban, mint a régiekben. • Jellegzetes a kevésbé egészséges táplálkozás és a nagyobb arányú díjhátralék.
A gyerekek helyzete Magyarországon Európához képest: Szegénység okai
(Átlagos gyerekszegénységi arány: EU:19%, MO:20%)
Egyedülálló szülők
Szegénységi kockázat valamivel kisebb , mint EU25 (34%-33%)
3 és többgyerekes családok
Szegénységi kockázat valamivel nagyobb (25%-28%)
Területi egyenlőtlenségek Becslések szerint: Magyarországon különösen nagyok és növekvők. Nyugathoz képest sajátosság: Gyerekszegénység egyre inkább falusi, mint városi jelenség Oktatás Foglalkoztatás
Szegregáltabb, szülői háttér hatása szokatlanul nagy (PISA) • •
Szülői (különösen anyai) foglalkoztatás Európában egyik legalacsonyabb Az összes gyerek 14%-a foglalkoztatott nélküli háztartásban él (negyedik legrosszabb EU 25-ben, átlag 10% alatt)
A szülői munkavállalás hatása
Gyerekszegénység alakulása Magyarországon az utóbbi években, 1 1. Gyermekszegénység 2001 után csökkent, 2006 óta kicsit nőtt:
Gyerekszegénység alakulása Magyarországon az utóbbi években,2
Mi a szegénység? • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Szűkös és bizonytalan jövedelem Létbizonytalanság Elégtelen és egészségtelenebb táplálkozás Rossz lakásviszonyok Kielégítetlen szükségletek A fejlődéshez szükséges változatos környezeti ingerek hiánya Szorongás Diszkrimináció, előítéletesség Rosszabb egészségi állapot Rövidebb várható élettartam Előre jelezhető iskolai lemaradás Rossz munkaerőpiaci „érték” Szegregáció, izoláltság Rosszabb minőségű szolgáltatások A gazdasági, politikai és kulturális életben való részvétel nem megfelelő szintje Sérti az emberi méltóságot Megfosztja az embereket alapvető emberi jogaik gyakorlásától Gazdasági és társadalmi instabilitáshoz vezethet, ha tömeges Az egész társadalom életminőségét, végső soron akár fennmaradását veszélyezteti.
Miért a gyerekek? • A mai gyerek a holnap • A gyerekeknek nincs idejük várni! A korai életévekben elszenvedett nélkülözések az egész életpályára hatással vannak. • A megelőzés jóval hatékonyabb, mint a későbbi kompenzálás. • Újratermelődik (szegény gyerekeknek nagy valószínűséggel szegény gyermekei lesznek)
Miért a gyerekek?
Biztos Kezdet • • • • • • • • •
Filozófia, amely áthatja a kisgyerekek számára szolgáltatást nyújtó intézmények és szakemberek munkáját. A gyermeki szükségletek középpontba állítása Az optimális kisgyerekkori fejlődés feltételeinek biztosítása, ezáltal az iskolai és felnőttkori hátrányok csökkentése A fejlődésben való elmaradás korai felismerése, a megfelelő diagnosztikai és fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása A szülői szerepek, kompetenciák megerősítése fejlesztése A gyermeki fejlődéssel kapcsolatos ismeretek, információk terjesztése A gyerekek fejlődésében szerepet játszó személyek közötti együttműködés fejlesztése Egyik megjelenési formája a gyerekház. http://www.youtube.com/watch?v=OKuAtQkElX0
A Nemzeti Stratégia céljai • egy generáció alatt a jelenleginek töredékére csökkentse a gyermekek és családjaik szegénységének arányát; • felszámolja a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit; • átalakítsa azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és kirekesztést.
A NS alapelvei • A prevenció elve • A gyermekérdek mindent átható elvként kezelésének elve • A fokozatosság, valamint a leghátrányosabb helyzetben lévők fokozott védelmének elve – • Az egyenlő esélyű hozzáférés elve
A NS beavatkozási területei Jobb lakáskörülmények Jobb szolgáltatások
Foglalkoztatás
Anyagi helyzet javítása
Korai képességfejlesztés és szegregáció‐mentes iskola
Egészségesebb gyerekkor
A Nemzeti Stratégia megvalósítása • 2005. Elindul a szécsényi alkalmazási kísérlet az MTA Gyerekprogram Irodájának közreműködésével • 1092/2007. (XI. 29.) Kormányhatározat a Nemzeti Stratégia megvalósításával kapcsolatos kormányzati feladatokról 20072010. • Megvalósítása főként az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaiban
A Nemzeti Stratégia megvalósítása TÁMOP 5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet program módszertani megalapozása TÁMOP 5.2.2. és 5.2.4. programok megalapozása Szociális és Munkaügyi Intézet
Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére TÁMOP 5.2.3. program megalapozása MTA Gyerekesély Programiroda
A Nemzeti Stratégia megvalósítása
Mi a komplex kistérségi program? • A Nemzeti Stratégia, a gyerekszegénység elleni küzdelem helyi megvalósítása • Szerves része a kistérség jövőképének • Nincs modell, mindegyik egyedi: eltérő szükségletek, eltérő lehetőségek, eltérő megoldások • Szécsény: “akciókutatás”, alkalmazási kísérlet, egy lehetséges út
Mit tehet egy kistérség? • Hosszú távú, kistérségi szinten összehangolt gondolkodás, stratégiai tervezés • Közösségi együttműködés, partneri kapcsolatok fejlesztése, • A 12 kistérség együttműködése, közös érdekérvényesítés • Helyi gazdaság fejlesztése, munkahelyteremtés, munkaerőfejlesztés • A szociális gazdaság fejlesztése • Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése • Intézmények és szakemberek együttműködésének fejlesztése, szakmai műhelyek, stb. • A gyermekek táplálkozásának, egészségügyi ellátásának javítása
Mit tehet egy kistérség? • Biztos Kezdet Gyerekházak és a filozófia bevitele a meglévő intézményrendszerbe • a közoktatás fejlesztése érdekében: iskolai koordinátorok, napközi, tábor, tanoda, mestertanár, módszertani fejlesztések, stb. • szolgáltatások és programok a fiatalok társadalmi részvételének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása érdekében: ifjúsági klubok, szórakozás • információs társadalom fejlesztése: IT mentorok • forrásfejlesztés
Mit tehetnek a szegénységben élők és szerveződéseik, az őket támogató hálózatok? • Állam és állampolgár viszonyának újrafogalmazása – a kistérségek, mint új “centrumok” ismeretében (Varsányi Erika: Helyhatóságok és állampolgárok a magyar ugaron - Civil Szemle, 2005/2) • Mennyire vagyunk hitelesek? • Merjük-e küzdésre biztatni a helyi állampolgárokat?
A program elérhetőségei MTA Gyerekprogram Iroda, 1112 Budapest, Budaörsi út 45. www.gyerekesely.hu
[email protected] Dandé István
[email protected] 30.871.2339