A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐ BEVÉTELEI FEJEZET 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A központi költségvetésnek a társasági adó címén 2007-ben 504 milliárd forint bevétele keletkezhet. Az adóváltoztatások hatására a 2007. évre tervezett társaságiadó-bevétel 48,1 milliárd forinttal, 10,6%-kal több a 2006. évi költségvetési törvény által előirányzott összegnél. A GDP arányában kifejezett társaságiadó-bevétel 2007-ben 2% lehet. A 2007. évre vonatkozó előirányzat tartalmazza az adótörvénybe már beiktatott, de csak 2007-től hatályba lépő két módosítást: −
az ún. elvárt adó bevezetése: ha az általános szabályok szerint megállapított adóalap nem éri el az adóévi összes bevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével) 2%-át, akkor ez utóbbit kell az adó alapjának tekinteni;
−
a legalább 10 milliárd forint értékű beruházások utáni adókedvezmény érvényesítéséhez már a beruházás üzembe helyezését követő évben 500 fővel növelni kell a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.
Ezek a költségvetés társasági adóból származó bevételét a következőképpen érintik: milliárd forintban
Adóváltozások hatása összesen ebből: - az elvárt adó bevezetése - a beruházási adókedvezmény módosítása
+65 +55 +10
A bevallott adózás előtti nyereség 2007-re tervezett összege 5344,5 milliárd forint, a ténylegesen adózás alá vont jövedelem (pozitív társasági adóalap) 3978,3 milliárd forint, a bevallott számított adó tervezett összege pedig 624,2 milliárd forint lehet. A fizetendő társasági adó meghatározásakor a vállalkozások több jogcímen csökkenthetik a számított adójukat. A bevallott, érvényesíthető adókedvezmények tervezett összege 137,9 milliárd forint, az adócsökkentésekkel mérsékelt, fizetendő társasági adó pedig 484,9 milliárd forint. A bevallott adózás előtti nyereség arányában kifejezett fizetendő társasági adó, azaz az átlagos adóterhelés mértéke 2007-ben 9,1% lehet. 1/2. ALCÍM: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK KÜLÖNADÓJA A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében 2006. szeptembertől a társas vállalkozások a korrigált adózás előtti nyereség után 4%-os különadót fizetnek. A különadó 2007. évre tervezett alapjának összege 3750 milliárd forint, míg az azután fizetendő adó összege 150 milliárd forint.
1/3. ALCÍM: HITELINTÉZETI JÁRADÉK A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójának 2007-től történő megszűnéséből fakadó költségvetési forráskiesés pótlására 2007-től a hitelintézeteknek 5%-os járadékot kell fizetniük az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján befolyt kamatbevétel után. A hitelintézeti járadék címén a 2007. évi költségvetés 25 milliárd forint bevétellel számol. 1/6. ALCÍM: EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ A 2007. évi költségvetés az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) címén 168,2 milliárd forint bevétellel számol. A 2006. évi költségvetési törvényben előirányzott összeghez képest az adóbevétel 61,3 milliárd forinttal növekedhet. A GDP arányában kifejezett eva-bevétel 2007-ben 0,67% lehet. A 2007. évre vonatkozó előirányzat számításba veszi a 2006. október 1-jétől hatályos szabályváltozásokat: az adókulcs 10 százalékpontos emelését, illetőleg az ún. feltöltési kötelezettség bevezetését. Ezek a változások a 2007. évben összességében 53 milliárd forinttal növelik a költségvetés eva-bevételét. A tervezés azzal számol, hogy az eva alanyainak száma 2007-ben lényegesen nem változik, kb. 107 ezer lesz. 1/7. ALCÍM: BÁNYAJÁRADÉK A bányajáradék költségvetési bevétele 2007-ben 30 milliárd forintra tehető, ami az előző évi tervet 1,3 milliárd forinttal lépi túl. A bányajáradék döntő részét, több mint 90%-át továbbra is a kőolaj és a földgáz termékek adják. 2007-ben azzal számolunk, hogy − − − −
a kőolaj világpiaci ára a jelenlegi szint körül stabilizálódik, a hazai termelés 2-2,5%-kal csökken, a földgáz viszonteladói díja az év első felében tovább növekszik, az év második felében pedig várhatóan stagnál, és a kitermelés kis mértékben tovább csökken, az árfolyamok nem változnak jelentősen, a bányajáradék számítás és fizetés feltételei nem változnak.
Az egyéb szilárd ásványi nyersanyagok területén (elsősorban az építőanyag- és az építőipar igényeinek megfelelően) a bányajáradék-bevételekből enyhe növekedés prognosztizálható. 1/8. ALCÍM: JÁTÉKADÓ-BEVÉTEL A 2007. évre játékadó-bevétel címen a központi költségvetésben 73,4 milliárd forint tervezhető, amely összeg mintegy 4%-kal haladja meg az előző évi előirányzatot. Ez elsősorban a pénznyerő automata piacon az üzemeltetésre vonatkozó szabályokban történt változásnak köszönhető. Az állami játékszervező 2006-ban elindított új, ún. gyorsjátéka, a Puttó a játékosok körében népszerű, e téren 2007. évben már több mint 10 milliárd forintos forgalommal számol. Az állami játékszervező a jövő évben tervezi egy új számsorsjáték, a Tenno elindítását is.
1/9. ALCÍM: ÖKOADÓ 1/9/1. Energiaadó Az energiaadóból 2007. évre mérsékelt energiafogyasztást feltételezve – a 2006. évi előirányzathoz hasonló -, 11,5 milliárd forint bevétele származhat a költségvetésnek. 1/9/2. Környezetterhelési díj A környezetterhelési díj tervezete 2007. évben 5,5 milliárd forint. A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a környezetterhelési díjról szóló törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 90%-át köteles megfizetni 2007-ben. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónak pedig a törvény alapján megállapított vízterhelési díj 80%-át kell megfizetnie. A díjkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok továbbra is érvényben maradnak. 1/10. ALCÍM: EGYÉB BEFIZETÉSEK Az egyéb befizetések 2007. évi előirányzata 29 milliárd forint, amely a bázis időszakhoz viszonyítva 5 milliárd forint összegű növekedést jelent. Ennek döntő részét az állami adóhatóság által beszedett bírságok, pótlékok teszik ki, de az előirányzat bevételét képezi az adóalanyok által befizetett önellenőrzési pótlék, illetve a vámhatóság által beszedett szankciók összege is. A gazdálkodó szervezetek egyéb befizetései bevételi előirányzatának bázis időszakhoz viszonyított emelkedését alapvetően a jegybanki alapkamat – inflációs célú – várható növekedése indokolja, mely a késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék naptári napi mértékének változását is maga után vonja. Az adózás rendjéről szóló törvény 2007. év elejétől hatályba lépő változásai értelmében az illetékhivatalok az állami adóhatóság szervezetébe integrálódnak, amely szintén növelő tényezőként hat az egyéb befizetések alakulására.
2. CÍM: FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK 2/1. ALCÍM: ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Általános forgalmi adóból a központi költségvetés a 2007. évre 1971,2 milliárd forint adóbevételt tervez, amely a GDP arányában 8%-ra tehető. A makrogazdasági pálya stabil, export vezérelte gazdasági növekedéssel, az infláció korábbi évekhez képesti jelentősebb növekedésével és a reálkeresetek számottevő csökkenésével számol. Az adóbevételek szempontjából a lakossági vásárolt fogyasztás – főként az adókulcs változásából adódóan – az előző évinél nagyobb ütemben bővül. A lakossági beruházások – a reáljövedelmek változásával összhangban – a korábbi éveknél szerényebb ütemben növekednek. A közösségi fogyasztás növekedési ütemének lassulása folytatódik. Az áfa szabályozásban számszerűsíthető költségvetési kihatással bíró változások közül a legnagyobb jelentőséggel az idén szeptembertől érvényesülő 15%-os kedvezményes kulcs 20%-ra történő emelése bír, amely 2007 folyamán mintegy 160 milliárd forint áfa bevételi többletet jelent. Ezzel ellentétes hatású, éves szinten 10 milliárd forintra tehető a telefon áfa levonható hányadának 50%-ról 70%-ra történt emeléséből származó bevétel-kiesés. A lakossági beruházások utáni áfa bevételek szerény, 1,8%-os ütemben bővülnek. Az egyéb vásárlások, ezen belül is főként az államháztartás folyó termelő
felhasználása és beruházásai után keletkező áfa bevételekben a takarékosabb állam elvének megfelelően mindössze 0,7%-os növekedés várható. A 2007. évi tervezés 3127,2 milliárd forint belföldi, 190 milliárd forint import és 70 milliárd forint dohánytermékek utáni áfa befizetéssel számol 1416 milliárd forint visszaigénylés mellett, amelynek nettó egyenlege 1971,2 milliárd forint. 2/2. ALCÍM: JÖVEDÉKI ADÓ A jövedéki adó tekintetében a 2007. évi költségvetési bevétel – az egy évvel korábbi előirányzathoz képest 8%-os növekedéssel számolva – 743 milliárd forintra tehető, amely a GDP 3%-ának felel meg. A jövedéki adók valorizációjára 2007. évben differenciáltan és több lépésben kerül sor. A jövedéki adótörvény előírásai 2007. évben is az EU feltételeknek való megfelelés érdekében az egységes belső piac szabályai szerinti működés feltételeit közvetítik a gazdálkodók felé. A szabályozás változtatása az adó biztonságosabb beszedésének lehetőségét biztosítja. A tervezés a makropálya változásából eredően azzal is számol, hogy a reálkeresetek csökkenése a jövedéki termékek vásárlását az átlagosnál nagyobb mértékben érinti. Az összes bevételnek ebben az évben is mintegy 60%-át teszi ki az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó, melynek adómértéke - az előző évekhez hasonlóan - 2007. évre sem változik. A benzin és a gázolaj esetében kismértékű forgalomnövekedés valószínűsíthető az árak mérséklődését feltételezve. A dohánytermékeknél az adótételek összességében kb. 11%-os, 3 lépésben történő emelése mellett, 4% körüli forgalomcsökkenéssel számolva, mintegy 6-7% körüli bevétel-növekedés valószínűsíthető. A szeszesitalok esetében termékkörönként eltérő forgalomváltozás figyelhető meg. E területen némi fogyasztáscsökkenést és a termékcsoportonkénti differenciált adótétel emeléseket figyelembe véve, mérsékelt bevétel-növekedés várható. 2/3. ALCÍM: REGISZTRÁCIÓS ADÓ A költségvetésnek 2007. évre regisztrációs adóból 78,4 milliárd forintos, 0,32%-os GDP arányos bevétele adódik. Ez az összeg a 2006. évi előirányzattól 3,3%-kal marad el. A szabályozás a 2007. évre nem számol a regisztrációs adótételek valorizációjával. A reálbér csökkenés következtében 2006. évhez képest a forgalom élénkülése sem várható. A tervezés mindössze a vámhatóságnak a regisztrációs adóval kapcsolatos csalások elleni hatékony fellépése következtében a legális forgalom némi emelkedését feltételezi. A szerény mértékű növekedést csökkenti – az Európai Bíróság döntéséből adódóan – az avultatás elmaradása miatt 2004-2005. éveket potenciálisan érintő 10 milliárd forint regisztrációs adó visszatérítési kötelezettség, valamint a közösségi joggal történő harmonizáció miatt további 2 milliárd forintra tehető adóbevétel-kiesés.
3. CÍM: LAKOSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 3/1. ALCÍM: SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevételének 2007. évre tervezett összege 1751,6 milliárd forint. Ebből 1238,3 milliárd forint a központi költségvetést, míg 513,3 milliárd forint a helyi önkormányzatokat megillető rész. A tervezett bevétel 182,9 milliárd forinttal, 11,7%-kal meghaladja a 2006. évi költségvetési törvény által
előirányzott összeget. Az adóbevétel GDP-hez viszonyított aránya 2007-ben a tervek szerint 6,9%. A 2006. július 17-én kihirdetett adóváltozások a 2007. évi költségvetés személyi jövedelemadóból származó bevételét a következőképpen érintik: milliárd forintban Adóváltozások hatása összesen ebből: - az adótábla sávhatára 2007-től 1700 ezer forintra emelkedik - a természetbeni juttatások adókulcsának 44%-ról 54%-ra történő emelése 2006. szeptember 1-jétől - a cégtelefon magáncélú használatának adóztatása 2006. szeptember 1-jétől - a nyugdíj 2007-től adóterhet nem viselő járandóságként adózik - a tőzsdén jegyzett vállalkozások által először 2007-ben kifizetett osztalék utáni adó 10%-ra csökken - a kamatjövedelem és a tőzsdei árfolyamnyereség utáni 20%-os adó bevezetése 2006. szeptember 1-jétől
+56 -33 +20 +4 +32 -1 +34
A 2007. évre vonatkozó tervezés azzal számol, hogy a nemzetgazdasági szintű bér- és keresettömeg a jövő évben 6,6%-kal emelkedik. Az összevont adóalap 2007. évre tervezett összege 7587 milliárd forint, míg az arra jutó, az adótábla szerint számított adó összege 1868,8 milliárd forint. A számított adót ténylegesen csökkentő adómérséklések, adókedvezmények összege a 2007. évre 390,1 milliárd forintra becsülhető. A kedvezmények levonása utáni, a visszafizetendő adócsökkentéseket is tartalmazó, összevont adóalap utáni adó 2007-re tervezett összege 1478,6 milliárd forint. A nemzetgazdasági szintű, összevont adóalapra számított átlagos adóterhelés a 2007. évben 19,5% lehet. Az elkülönülten adózó jövedelmek után 2007-ben 173,5 milliárd forint bevallott adóbevétellel lehet számolni. A kifizetőket – például a természetbeni juttatások után –, a társasházakat érintő bevallott személyi jövedelemadó 2007-re tervezett összege 112,3 milliárd forint. A valamennyi tételt tartalmazó személyi jövedelemadó bevallott összege 2007-ben 1767,1 milliárd forint lehet. 3/2. ALCÍM: EGYÉB LAKOSSÁGI ADÓK Ezen a címen alapvetően a meghatározó jelentőségű bérfőzési szeszadóból, valamint az EU csatlakozás előtti lakossági vámterhek utólagos rendezéséből, felülvizsgálatából adódó kisebb mértékű pénzügyi korrekciók elszámolásából származó befizetések szerepelnek. 2006. szeptember 1-jétől a bérfőzési szeszadó a tömény szeszek adóváltozásával azonos mértékben változott. A befizetések 2007. évre tervezett összege az ideihez hasonlóan kedvező gyümölcsterméssel kalkulálva - 4,4 milliárd forintra tehető. 3/3. ALCÍM: MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJA Az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva, 2007-től különadó-fizetési kötelezettség terheli az egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határát meghaladó összevont adóalappal rendelkező magánszemélyeket. A 4%-os mértékű adót a járulékalap felső határát meghaladó
jövedelemrészre kell megfizetni. Az egyéni vállalkozóknak a különadót (már 2006. szeptember 1-jétől) a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, átalányadózás esetén az átalányadó-alap után kell teljesíteniük. Ezen a címen tervezett költségvetési bevétel 2007. évi összege 17,9 milliárd forint. 3/4. ALCÍM: LAKOSSÁGI ILLETÉKEK A központi költségvetés 2007. évi illetékbevételi előirányzata 126,8 milliárd forint, amely mintegy 25%-kal lépi túl az előző évi összeget. E bevétel-növekmény alapvetően a következő tényezők együttes hatására vezethető vissza. A központi költségvetés a 2007. évben is a korábbi megosztási elvek szerint 50%-kal részesül az illetékbevételből, amelyet növel az illetékhivatalok APEH-be való integrációja miatt – korábban illetékhivatalt fenntartó – önkormányzatoktól visszatartott összeg. Ez 10 milliárd forintos központi költségvetési „bevételnövekményt” eredményez. Az illetékbevételi előirányzatot növelte továbbá az illetéktörvény 2006. évi évközi módosítása (gépjárművek visszterhes vagyonátruházási illetékének emelkedése). Az öröklési, az ajándékozási és a visszterhes ingatlanátruházási illeték területén a 2007. évben várhatóan stagnáló ingatlanpiacból eredő lassuló bevétel-növekedés legfeljebb az infláció közelében alakul majd.
4. CÍM: EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 4/1. ALCÍM: VEGYES BEVÉTELEK Vegyes bevételek címen a központi költségvetés a 2007. évre 4,7 milliárd forint bevételt tervezett. A korábban beváltott állami kezességekből és viszontgaranciákból várható 1,5 milliárd forintos megtérülés zömében a Hitelgarancia Rt. befizetéseiből adódik. Az egyéb vegyes bevételek 3,1 milliárd forintos előirányzata többek között az önkormányzatok által jogtalanul igénybevett támogatások utáni kamattérítésekből, a felszámolásokból származó bevételekből, valamint a kezességvállalási díjakból tevődik össze. A kezességvállalási díj bevételek egyrészt a lakásvásárláshoz vállalt állami készfizető kezességek (ún. „fészekrakó” program, közszféra lakáshitelei) utáni befizetésekből, másrészt a 2006-ban indult „Pályamódosító hitelprogram” díjaiból származnak. Ez utóbbi esetében az egyénenként maximum 3 millió forintos hitelösszeg 2%-ának megfelelő mértékű a díjkötelezettség. Az Áht. 26. § (4) bekezdése értelmében az egyéb bevételek között kerül majd elszámolásra az általános tartalék terhére elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtandó támogatások visszafizetett összege is.
5. CÍM: KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEK 5/1. ALCÍM: KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettségeinek 2007. évi tervezett összege 22,7 milliárd forint az alábbi jogcímeken:
−
a költségvetési törvényben meghatározott bevételek – áru és készlet-értékesítés bevétele, szolgáltatások ellenértéke, bérleti és lízingdíj bevételek – 5%-ának kincstári vagyon utáni részesedés címén előírt befizetése;
−
a kizárólag saját bevételből gazdálkodó – a költségvetési törvényben meghatározott – intézmények tételesen megadott összegű befizetése;
−
a központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységből keletkező nyeresége – a társasági adó általános mértékével megegyező – 16%-ának befizetése;
−
a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből származó bevételnek a központi költségvetés központosított bevételét képező hányada;
−
a cégbejegyzések közzétételének költségtérítése.
5/2. ALCÍM: HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI A helyi önkormányzatok befizetéseiből 2007. évben 6,5 milliárd forint bevétel várható a központi költségvetésben. E befizetések a helyi önkormányzatok előző évi zárszámadásával, illetve a zárszámadási törvényben az Állami Számvevőszék megállapításaival kapcsolatban rögzített – a normatív állami hozzájárulások és támogatások tervezésével, valamint a központosított, s a címzett és céltámogatások elszámolásával összefüggésben -, jogtalanul igényelt és felhasznált támogatások visszafizetéséből származnak. Itt szerepel a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik vállalkozási tevékenységéből származó eredmény elszámolása során keletkezett befizetési kötelezettségeiből származó bevétel is, figyelemmel az alaptevékenység ellátásához felhasznált részre. Változatlan szabályozás mellett az elkövetkező években is hasonlóan alakul a helyi önkormányzatok befizetésének összetétele és volumene. 5/3. ALCÍM: ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI A Munkaerőpiaci Alap összesen 113,6 milliárd forint befizetést teljesít. Az Alap hozzájárul a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő feladatokhoz, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásához.
6. CÍM: ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK Az állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos 46 602,1 millió forint összegű tervezett befizetések nagyságrendjét a kincstári vagyon értékesítéséből és hasznosításából befolyó várható bevételek mértéke (28,6 milliárd forint) határozza meg. Ezeken felül e bevételi cím az osztalék- és a koncessziós díjbevételeket is magában foglalja. 6/1. ALCÍM:
OSZTALÉKBEVÉTELEK
Az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos osztalékbevétel 2007. évben 12 620 millió forintot tesz ki. A tervezett osztalék-bevételből az ÁPV Zrt-től származik 8 620 millió forint, amelynek befizetési kötelezettsége a társaság hozzárendelt vagyonába tartozó cégektől elvonni tervezett osztalék mértékéhez igazodik. A 2007. évi osztalék-bevétel a társaságok 2006. évi eredménye alapján várhatóan elvonható mértéket tartalmazza, az ÁPV Zrt. nem tervez osztalék-előleg
elvonást. A nem az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságok közül a Magyar Fejlesztési Bank Rt. eredménye alapján várható még költségvetési osztalékbevétel (4 milliárd forint). 6/2. ALCÍM:
KONCESSZIÓS BEVÉTELEK
A koncessziós díjakból származó befizetések 2007. évi előirányzata 5362,1 millió forint. Ez az előirányzat két típusú koncessziós bevétel összegét tartalmazza. A szerencsejáték szervezése után fizetendő díj 1629,3 millió forintot tesz ki, mely várhatóan négy játékkaszinó befizetéseiből származik. A 4 koncessziós szerződés alapján üzemelő játékkaszinó közül az egyik budapesti kaszinó koncessziós szerződése 2007 szeptemberében lejár, meghosszabbítására nincs mód, így ez a kaszinó csak addig fizet koncessziós díjat. A szerencsejáték törvény és a kaszinókkal kötött koncessziós szerződések alapján az éves koncessziós díjat úgy kell megállapítani, hogy az előző év koncessziós díját valorizálni kell az előző év éves fogyasztói árindexével. A hírközlési koncessziókból és frekvenciahasználati jogosultságokból származó koncessziós befizetések jövő évre tervezett összege 3732,8 millió forint. A 2007. évre tervezett bevétel alapvetően az UMTS rendszerű harmadik generációs mobil rádiótávközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság 2004. év végén történt értékesítésének jövőre esedékes törlesztő részletéből származik. A fennmaradó rész a három mobilszolgáltató által fizetendő éves koncessziós díjakból valamint a Vodafone Magyarország Zrt-nek az UMTS frekvencia felhasználásával nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó befizetéséből tevődik össze. 6/3. ALCÍM:
KINCSTÁRI VAGYONBA TARTOZÓ TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL ÉS HASZNOSÍTÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ, KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉST MEGILLETŐ BEVÉTELEK
A kincstári vagyonba tartozó ingatlanok és ingóságok kezeléséből és hasznosításából származó bevétel előirányzata 21 320 millió forint. E bevétel a költségvetési törvény-javaslat 9. §-a szerinti, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) ingatlanértékesítési bevételeiből a központi költségvetést megillető részt foglalja magába. A KVI költségvetési befizetésének előirányzatát az államháztartási törvény tervezett változása segít megalapozni. Az államháztartási törvény javasolt módosítása a KVI kincstári vagyonnal kapcsolatos jogosítványait erősíti. A kincstári vagyonba tartozó ingatlanok kezelése tekintetében a cél az, hogy az állami feladat ellátásához nem használt, felesleges vagyonelemek értékesítésére, hasznosítására kerüljön sor. 6/4. ALCÍM:
KINCSTÁRI
VAGYONBA TARTOZÓ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL ÉS HASZNOSÍTÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ, KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉST MEGILLETŐ BEVÉTELEK
A kincstári vagyonba tartozó társasági részesedés értékesítéséből 2007-re tervezett bevétel előirányzata 7300 millió forint. Ezt indokolt külön előirányzatként megjeleníteni, mivel így elkülöníthető a maastrichti hiánymutató számítása szempontjából a hiányt nem érintő privatizációs bevétel a maastrichti hiányt javító ingatlanértékesítéstől.
7. CÍM: UNIÓS ELSZÁMOLÁSOK 7/2. ALCÍM: VÁMBESZEDÉSI KÖLTSÉG MEGTÉRÍTÉSE Az Európai Unió tagállamaként hazánk egyben a vámunió tagja is, aminek következtében a Magyarországon vámkezelt árukból származó vámbevétel nem tulajdonítható hazánknak, hanem tisztán az Európai Unió költségvetési bevételének minősül. Mivel a beszedést a tagállamok vámhatóságai végzik el, ezért a 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat értelmében a felmerült költségek megtérítésére a tagállamokat a beszedett vámok 25%-a illeti meg. Ez a vámbeszedési költség címén hazánknak járó összeg a költségvetés bevételeként kerül elszámolásra, ami 2007-ben 9 000 millió forintot jelent. 7/3. ALCÍM: CUKORILLETÉK BESZEDÉSI KÖLTSÉG MEGTÉRÍTÉSE Az Európai Unióban a cukor közös piaci szabályozásából adódóan a cukor-, az izoglükóz- és az inulin-gyártóknak úgynevezett termelési illetéket kell fizetniük. Az illeték beszedése a vámokhoz hasonlóan a tagállamokra delegált feladat. A cukorilleték beszedésével járó költségek fedezetére a 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat a beszedett illeték 25%-ának megtartására jogosítja fel hazánkat. 2007-ben az ezen jogcímen befolyó összeg 237,2 millió forint. 7/4 ALCÍM: UNIÓS TÁMOGATÁSOK MEGELŐLEGEZÉSÉNEK VISSZATÉRÜLÉSE Az uniós jogszabályok alapján egyes európai uniós támogatási programok pénzügyi lezárására speciális szabályok vonatkoznak. Ezen szabályoknak megfelelően az Európai Bizottság mindösszesen csak a teljes támogatási keret 95%-át utalja át előleg, illetve ún. számla-alapú (a támogatott tevékenység tényleges megvalósulása alapján teljesített) kifizetés formájában. A fennmaradó 5% kifizetésére a program egészére vonatkozó pénzügyi elszámolás, az annak végrehajtásáról szóló záró beszámoló, stb. benyújtását és a Bizottság által történő elfogadását követően kerülhet csak sor. Mindez egy évet is igénybe vehet. A program lezárásához, a megítélt támogatások utolsó részleteinek kedvezményezetteknek történő kifizetéséhez szükséges – a teljes közösségi támogatási keret legalább 5%-át kitevő – összeget ezért hazai költségvetési forrásból kell megelőlegezni. Ezen az alcímen szereplő összeg az így megelőlegezett közösségi forrás visszatérülése az Európai Uniótól, ami a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 2007-ben a 2006-ban lezáruló Sapard program utolsó, 2156,2 millió forint összegű közösségi átutalása jelenik meg ezen az előirányzaton.
Dr. Veres János pénzügyminiszter