A középszintű érettségi vizsga nyilvános dokumentumai MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR IRODALOMBÓL Életművek: 6 1. Témakör: PETŐFI SÁNDOR (Életművek) Tétel: Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete 2. Témakör: ARANY JÁNOS (Életművek) Tétel: Arany János balladaköltészete 3. Témakör: ADY ENDRE (Életművek) Tétel: Ady Endre költészetének sokszínűsége 4. Témakör: BABITS MIHÁLY (Életművek) Tétel: Babits Mihály Jónás könyve című művének elemző bemutatása 5. Témakör: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (Életművek) Tétel: Kosztolányi Dezső: Édes Anna 6. Témakör: JÓZSEF ATTILA (Életművek) Tétel: József Attila szerelmi költészete Portrék: 4 7. Témakör: BALASSI BÁLINT (Portré) Tétel: A reneszánsz világlátás Balassi Bálint költészetében 8. Témakör: CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (Portré) Tétel: Csokonai Vitéz Mihály költészetének stílus- és műfajbeli gazdagsága 9. Témakör: MÓRICZ ZSIGMOND (Portré) Tétel: Móricz Zsigmond novellisztikája 10. Témakör: RADNÓTI MIKLÓS (Portré) Tétel: Radnóti Miklós eklogái Látásmódok: 3 11. Témakör: JÓKAI MÓR (Látásmódok) Tétel: Jókai Mór: Az arany ember – romantikus és realista vonások 12. Témakör: XX. századi magyar irodalom (Látásmódok) Tétel: Kiszolgáltatottság megjelenítése a magyar irodalomban 13. Témakör: ÖRKÉNY ISTVÁN (Látásmódok) Tétel: Az abszurd dráma A kortárs irodalomból: 1 14. Témakör: NAPJAINK MAGYAR IRODALMA Tétel: Szabó Magda regényei Világirodalom: 2 15. Témakör: A XIX. SZÁZADI VILÁGIRODALOM (Világirodalom) Tétel: A dráma megújulása a 19. században 16. Témakör: A XX. SZÁZADI VILÁGIRODALOM (Világirodalom) Tétel: A modern kisepika sajátosságai Színház- és drámatörténet: 2 17. Témakör: SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA A XIX. SZÁZAD ELEJÉN MAGYARORSZÁGON Tétel: Katona József: Bánk bán 18. Témakör: A MAGYAR DRÁMAIRODALOM Tétel: Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei: 1 19. Témakör: FILM ÉS KÖNYV Tétel: Kertész Imre: Sorstalanság című regényének megfilmesítése Regionális kultúra: 1 20. Tétel: Zrínyi Miklós vagy Pék Pál portréja
MAGYAR NYELV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Témakör: EMBER ÉS NYELV Tétel: A nyelv mint jelrendszer Témakör: EMBER ÉS NYELV Tétel: A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése Témakör: KOMMUNIKÁCIÓ Tétel: A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói Témakör: KOMMUNIKÁCIÓ Tétel: A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei Témakör: KOMMUNIKÁCIÓ Tétel: A jelek és jelrendszerek Témakör: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE Tétel: A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai Témakör: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE Tétel: A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása Témakör: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE Tétel: A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése Témakör: NYELV ÉS TÁRSADALOM Tétel: Tömegkommunikáció Témakör: NYELV ÉS TÁRSADALOM Tétel: Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra Témakör: A NYELVI SZINTEK Tétel: A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, a hangtörvények Témakör: A NYELVI SZINTEK Tétel: A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata Témakör: A NYELVI SZINTEK Tétel: A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezet alkotásában Témakör: A NYELVI SZINTEK Tétel: A mondat szerkezete és modalitása Témakör: A SZÖVEG Tétel: A szövegösszetartó erő Témakör: A SZÖVEG Tétel: A továbbtanuláshoz illetve a munka világában szükséges szövegtípusok Témakör: A RETORIKA ALAPJAI Tétel: Az érvelés fajtái és módszerei Témakör: A RETORIKA ALAPJAI Tétel: A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedési kritériumai Témakör: STÍLUS ÉS JELENTÉS Tétel: A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése Témakör: STÍLUS ÉS JELENTÉS Tétel: A publicisztikai stílus ismérvei
TÖRTÉNELEM I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A földrajzi felfedezések és hatásuk 2. A magyar királyság gazdasága a XIV-XV. Században 3. A gazdasági világválság és következményei (1929-1933) II. Népesség, település, életmód 4. A középkori városok 5. Demográfiai, etnikai viszonyok és társadalom a XVIII. századi Magyarországon 6. Az első ipari forradalom és következményei III. Egyén, közösség, társadalom 7. A görög polisz és polgárai 8. A római köztársaság válsága (Kr.e .II-I. század) 9. A XIII. századi magyar gazdaság és társadalom 10. Széchenyi István és a reformkori társadalom IV. Modern demokráciák működése 11. Polgári forradalom Magyarországon 1848-ban 12. A dualista állam 13. 1956 közvetlen előzményei és eseményei V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 14. Az Erdélyi Fejedelemség születése, sajátos etnikai és vallási helyzete 15. Géza fejedelemsége, István állam- és egyházszervező tevékenysége 16. Magyarország a két világháború között VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 17. Hunyadi János törökellenes harcai 18. Az első világháború jellege és jellemzői 19. Magyarország részvétele a második világháborúban 20. A hidegháború Sztálin haláláig (1945-53)
FIZIKA Témakörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás A rezgőmozgás Mechanikai hullámmozgás Newton törvényei Munka, energia Hőtágulás Halmazállapot változások Gáztörvények Energiaátalakulási folyamatok Az elektromos állapot Magnetosztatika A mozgási indukció Elektromágneses hullámok Geometriai optika Az anyag részecske-természete Az atom szerkezete Radioaktivitás Az atomreaktor A Nap Csillagászat
Kísérletek és eszközök 1. Buborék mozgásának vizsgálata Mikola-csővel Eszközök: Állványba fogott, dönthető Mikola-cső, stopperóra, mérőszalag. Végezze el az alábbi kísérletet! A Mikola-cső azonos szögben történő beállítása mellett végezzen három-három párhuzamos mérést az alábbi kérdések megválaszolására: a) Mekkora utat tesz meg a csőben mozgó buborék azonos időtartam (pl. 3 s) alatt? b) Mennyi idő alatt tesz meg a buborék azonos utakat (pl. 40 cm-t)? Foglalja táblázatba mérési eredményeit! Vonjon le következtetést a buborék mozgásáról!
2. Gyorsuló mozgás vizsgálata Eszközök: állítható hajlásszögű lejtő, golyó (vagy kiskocsi), stopperóra, mérőszalag Végezze el az alábbi kísérletet! Két különböző hajlásszög esetén 3-3-párhuzamos mérést végezzen a leguruló test gyorsulásának meghatározásához! Vonjon le következtetést a gyorsulás és a hajlásszög kapcsolatára!
3. Mechanikai hullámmozgás Eszközök: magas edény vízzel, üvegcső, mérőszalag, hangvilla. Végezze el az alábbi kísérletet! Az ismert frekvenciájú hangvilla segítségével mérje meg a hang terjedési sebességét levegőben! Magyarázza meg a mérés lényegét!
4. Newton törvényeinek bemutatása kiskocsik segítségével Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós és mágneses ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Végezze el az alábbi kísérletet! Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd az egyik kocsit meglökve ütköztesse azt az álló helyzetű másiknak! Ismételje meg a kísérletet a két kocsi szerepét felcserélve! Változtassa aszimmetrikusra a két kocsi terhelését, először a könnyebb kocsit lökje a nehezebbnek, majd fordítva: a nehezebbet a könnyebbnek! Mit tapasztal? Értelmezze a jelenséget!
5. Munka, mechanikai energia Eszközök: erőmérő, különböző súlyú testek, finom, száraz homokkal (vagy liszttel) töltött műanyag tál. Végezze el az alábbi kísérletet! Mérje meg erőmérővel a kiadott testek súlyát! Számítsa ki a testek helyzeti energiáját 20 cm, 30 cm, 40 cm magasba történő emelés után! Ejtse le a legkisebb testet 20, 30, 40 cm magasságból a homokba! Figyelje meg a test homokban hagyott nyomát! Értelmezze tapasztalatait!
6. Hőtágulás jellemzőinek szemléltetése Eszközök: Fémgyűrű és karika, iskolai alkoholos bothőmérő, állványba fogott „üres” gömblombik, a lombikot átfúrt gumidugó zárja, benne U alakú manométercső vízzel, borszeszégő, gyufa. Végezze el az alábbi kísérleteket! a) Melegítse a gyűrűt, majd a karikát borszeszlánggal ! Mit tapasztal? Értelmezze a látottakat! b) Fogja ujjai közé a hőmérő folyadéktartályát, esetleg enyhén dörzsölje! Mit tapasztal? Értelmezze a hőmérő működését!
c) Melegítse két keze közé véve a lombikot! Mit tapasztal? Adjon magyarázatot a jelenségre!
7. Halmazállapot-változások Eszközök, anyagok: Borszeszégő, kémcső, kémcsőfogó csipesz, vizes papír zsebkendő, könnyen szublimáló kristályos anyag (jód). Tű nélküli orvosi műanyagfecskendő, meleg víz. Végezze el az alábbi kísérletet! a) Szórjon kevés jódkristályt a kémcső aljára, a kémcső felső végére tekerjen hideg vizes papír zsebkendőt, fogja át a kémcsőcsipesszel, és a kémcsövet ferdén tartva melegítse az alját a borszeszlángban! Mit tapasztal? Értelmezze a jelenséget! b) A műanyagfecskendőbe szívjon kb. 1 ml meleg vizet, a víz feletti levegőt a dugattyúval nyomja ki, majd ujjával légmentesen fogja be a fecskendő nyílását! Rántsa ki hirtelen a dugattyút! Mit tapasztal? Értelmezze a jelenséget!
8. Gázok állapotváltozása Eszközök: Melde-cső, mérőszalag Végezze el az alábbi kísérletet! A Melde cső segítségével állapítson meg összefüggést az állandó hőmérsékletű gáz nyomása és térfogata között! Mérje le a csőben lévő higanyszál hosszát! Mérje meg a bezárt levegőoszlop hosszát a cső vízszintes és kétféle függőleges helyzetében! Mit tapasztal? Végezzen számításokat a törvényszerűség igazolásához!
9. Az elektromos állapot jellemzése Eszközök: Két elektroszkóp, ebonit- vagy műanyag rúd, dörzsölésére szőrme vagy műszálas textil , üvegrúd, dörzsölésére bőr vagy száraz újságpapír. Végezze el az alábbi kísérletet! a) A megdörzsölt ebonitrúddal töltse fel az egyik, a megdörzsölt üvegrúddal a másik elektroszkópot! Mutassa meg, hogy a két elektroszkóp töltése ellentétes! b) Megdörzsölt ebonitrúddal töltse fel ismét az elektroszkópot, majd közelítsen hozzá először a megdörzsölt ebonitrúddal, majd a megdörzsölt üvegrúddal! Mit tapasztal? Értelmezze a jelenséget!
10. Lorentz-erő bemutatása Eszközök: patkómágnes, felfüggesztett rézpálca, áramforrás, vezetékek Végezze el az alábbi kísérletet! Csatlakoztassa a rézpálca kivezetésit az áramforráshoz! Változtassa az áramerősséget és az áramirányt! Fordítsa meg a patkómágnest és így is végezze el a kísérletet! Foglalja össze és értelmezze tapasztalatait!
11. Mozgási indukció bemutatása Eszközök: Középállású demonstrációs feszültségmérő, vasmag nélküli tekercs (kb. 600 menetes), 2 db rúdmágnes, vezetékek. Végezze el az alábbi kísérletet! Csatlakoztassa a tekercs két kivezetését a feszültségmérőhöz! Mozgasson először egy mágnest, majd két mágnest összefogva a tekercs hossztengelyében különböző sebességekkel! Figyelje a mérőműszer mutatóját a mágnes mozgatásakor! Foglalja össze és értelmezze tapasztalatait!
12. Elektromágneses hullámok Eszközök: A3 méretű fekete fotókarton lap, közepén 3 cm hosszú, 2-3 mm széles réssel, optikai háromszög-prizma (üveg vagy műanyag), két mobiltelefon, alufólia (vagy fémedény), zárt műanyag doboz Végezze el az alábbi kísérletet! A kartonlapot helyezze az asztalra és fordítsa úgy, hogy a résen át a világos ablak vagy izzólámpa fénye átjöjjön! Nézze a rést a szeme elé fogott prizmán keresztül! Figyelje meg és magyarázza meg a jelenséget! Burkolja be az egyik mobiltelefont alufóliával, ill. helyezze bele a műanyag dobozba! Próbáljon kapcsolatot létesíteni a másik mobiltelefon segítségével! Mit tapasztal? Értelmezze a tapasztaltakat!
13. Geometriai fénytan – optikai eszközök Eszközök: Szemüveg, papírlap, alumínium lemez (ernyőnek), papír-ernyő, gyertya, mérőszalag. Végezze el az alábbi kísérletet! Napfény esetén: A szemüveglencsét tartsa napsugárba, és az ernyő mozgatásával keresse meg a lencse fókuszát, majd mérje le a fókusztávolságot! (Vigyázat! A papír-ernyő a fókuszált napsugaraktól meggyulladhat, ezért ebben az esetben ernyőként használja az alumínium lemezt!) Borús idő esetén: Gyújtsa meg a gyertyát, és a szemüveglencsével képezze le a lángot a fehér papír-ernyőre! Mérje le a kép- és tárgytávolságot, és a leképezési törvény segítségével határozza meg a lencse fókusztávolságát! Határozza meg a kiadott szemüveglencse dioptria-értékét! Milyen szemhiba (rövid- vagy távollátás) korrigálására szolgál ez a szemüveglencse?
14. Napelem működésének vizsgálata Eszközök: Napelem, zseblámpa, izzólámpa, mérőműszer, vezetékek Csatlakoztassa a napelem az árammérő műszerre és különböző erősségű megvilágítást alkalmazva mérje meg az áramerősséget! Értelmezze a tapasztaltakat!
KÉMIA Szóbeli érettségi témakörök kémiából Atomszerkezet Kémiai kötések Anyagi halmazok A kémiai reakciók csoportosítása Elektrokémia Az s-mező fémei A p-mező fémei A d-mező fémei A szén és szervetlen vegyületei A nitrogén és szervetlen vegyületei A kén és vegyületei Az alkánok Az alkének Az etin (acetilén) A benzol és származékai Egyszerű oxigéntartalmú szerves vegyületek A karbonsavak Aminosavak és fehérjék Szénhidrátok A nitrogéntartalmú szénvegyületek Kémiai kísérletek Keményítő kimutatása hamisított tejfölben A főzőpoharakban valódi és hamisított tejföl van előkészítve. Cseppentsen mindegyikre néhány csepp káliumjodidos jódoldatot és figyelje a változást! Folyékony szerves vegyületek oxigéntartalmának kimutatása jóddal Mindegyik kémcsőbe tegyen egy-két jódkristályt, majd az elsőhöz öntsön kevés toluolt, a másodikhoz etilalkoholt, a harmadikhoz dietil-étert. Fehérje kicsapódásának vizsgálata Mindhárom kémcsőbe töltsön egy-egy ujjnyi tojásfehérje oldatot. Csepegtessen az egyikbe réz-szulfát oldatot, a másodikba nátrium-hidroxid oldatot, a harmadikat pedig óvatosan melegítse. Kísérletek keményítővel Fél kémcsőnyi vízbe tegyen egy vegyszeres-kanálnyi keményítőt, és rázza össze a vízzel. Ezután forralja az oldatot 1-2 percig. Egy-egy óraüvegre tegyen burgonyaszeletet és kevés lisztet, valamint az előző kísérletben készült keményítőoldatból néhány cseppet tegyen fél kémcsőnyi vízbe. Mindhárom mintára cseppentsen 2-3 csepp jódoldatot. Fehérjék kimutatása Mindkét kémcsőbe öntsön kevés higított tojásfehérje oldatot! Az elsőhöz csepegtessen tömény salétromsavat, a másikhoz öntsön kevés nátrium-hidroxid oldatot, majd csepegtessen hozzá 1-2 csepp réz-szulfát oldatot! Kísérletek szőlőcukorral Fél kémcsőnyi vízbe tegyen vegyszeres kanálnyi szőlőcukrot. Rázza össze a kémcső tartalmát, majd univerzál indikátorpapírral vizsgálja meg a vizes oldat kémhatását. A másik kémcsőbe töltsön kb. 2 cm3 ezüst-nitrát oldatot, majd csepegtessen hozzá annyi ammóniaoldatot, hogy a kiváló barnás csapadék éppen feloldódjon. A kapott oldatba tegyen vegyszeres kanálnyi szőlőcukrot. Rázza össze a kémcső tartalmát, és melegítse a kémcső alját! Kísérletek etil-alkohollal Három kémcsőbe öntsön kevés etil-alkoholt. Az elsőhöz öntsön kevés desztillált vizet, a másodikhoz benzint, a harmadikba dobjon egy jódkristályt! Rázza össze a kémcsövek tartalmát. Ezután vizsgálja meg az alkohol vizes oldatának kémhatását univerzál indikátorral.
Szénhidrátok beazonosítása A tálcán lévő sorszámozott kémcsövekben szőlőcukor illetve répacukor van, melyeket az alábbi módon kell beazonosítania. Az egyik kémcsőbe töltsön kb. 2 cm3 ezüst-nitrát oldatot, majd csepegtessen hozzá annyi ammóniaoldatot, hogy a kiváló barnás csapadék éppen feloldódjon. A kapott oldatba tegyen vegyszeres kanálnyit az egyik cukorból és melegítse a kémcső alját. Ezután ismételje meg a kísérletet a másik cukorral. Vizes oldatok kémhatása A kísérleti tálcán lévő sorszámozott óraüvegeken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát valamilyen sorrendben. Mind a három anyagból készítsen vizes oldatot! Adja meg a tapasztalatokat! Az oldódás hőváltozása A rendelkezésre álló főzőpoharat töltse félig szobahőmérsékletű desztillált vízzel, majd az egyikhez adjon egy vegyszeres kanálnyi nátrium-hidroxidot, a másikhoz ugyanennyi ammónium-kloridot. Az oldódás befejeztével mérje meg az oldatok hőmérsékletét! Kockacukor égése Egy kockacukor egyik sarkát fogja meg csipesszel és próbálja meggyújtani borszeszégő lángjában. Ezután a kockacukor másik sarkát mártsa cigarettahamuba, majd ismét tartsa a láng fölé. Fémek redukáló-képességének vizsgálata A tálcán két kis főzőpohárban réz- illetve vaspor található. A rendelkezésre álló híg sósav segítségével döntse el, hogy melyik főzőpohárban melyik fém van! Ismertesse a kísérletek eredményeit, és magyarázza meg a látottakat! Adja meg a végbemenő folyamat reakcióegyenletét is! Sósav reakciói Mindhárom kémcsőbe öntsön néhány ujjnyi reagens sósavat. Ezután az egyikhez öntsön kevés ezüst-nitrát oldatot, a másikhoz fenolftaleines nátrium-hidroxid oldatot, a harmadikba tegyen kevés magnézium forgácsot. Gázfejlődéssel járó reakciók Az egyik kémcsőbe tegyen cink darabkát, a másikba kevés mészkövet. Mindkettőre öntsön kevés sósav oldatot. Kalcium reakciója vízzel Egy kémcsövet töltsön meg egyharmadáig desztillált vízzel, és adjon hozzá 2-3 csepp fenolftalein oldatot. Ezután vegyszeres kanál segítségével szórjon a vízbe kalciumreszeléket. Sósav reakciója fémekkel Öntsön a két darab kémcsőbe kb. 2 cm3 reagens sósav oldatot. Tegyen az egyikbe kevés rézforgácsot, a másikba pedig alumíniumport. Kísérletek jóddal A három kémcső mindegyikébe tegyen egy-két jódkristályt. Az első kémcső nyílását vattával fedje be, és melegítse enyhén a kémcső alját. A másik kémcsőbe öntsön kevés benzint, a harmadikba kevés alkoholt. Oldódási viszonyok vizsgálata Öntsön a kémcsőbe káliumjodidos jód-oldatot, majd adjon hozzá kb. 2 cm3 benzint. Rázza össze a kémcső tartalmát, majd várjon egy-két percig! Kísérletek szódával Egy kanálnyi kristályszódát szórjon száraz kémcsőbe, majd melegítse 1-2 percig a kémcső alját. Egy másik kémcsőben oldjon fel néhány szódakristályt desztillált vízben, majd az oldathoz cseppentsen néhány csepp fenolftalein oldatot. Sósav és nátrium-hidroxid-oldat azonosítása Két kémcső közül az egyikben sósav, a másikban nátrium-hidroxid-oldat található. Mészkő segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát!
INFORMATIKA Az információs társadalom: 1. A kommunikáció általános modellje 2. Az informatika fejlődéstörténete 3. A modern információs társadalom jellemzői 4. Informatika és etika 5. Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek-hardver: 6. Analóg és digitális jelek 7. Az adat és az adatmennyiség 8. Bináris szám- és karakterábrázolás, bináris kép-, szín- és hangkódolás 9. Neumann elvű számítógépek 10. Személyi számítógép részei és jellemzőik. Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer interfészek, ház, tápegység, alaplap. 11. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 12. Számítógép hálózatok Informatikai alapismeretek-szoftver 13. Az operációs rendszerek fajtái, részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 14. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése 15. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 16. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 17. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 18. Szoftver és hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és –irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás 19. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Komunikáció az interneten 20. Elektronikus levelezési rendszer használata 21. Állományok átvitele 22. WWW 23. Keresőrendszerek 24. Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat: 25. Könyvtár fogalma, típusai 26. Könyvtár felépítése (zárt raktár, szabad polcos rendszer, multimédia övezet), katalógusok 27. Könyvtári számítógépes rendszer, számítógépes katalógus, adatbázisok 28. Dokumentumok (nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok) 29. Közhasznú információs források pl. telefonkönyv, menetrend, térkép, szótár)