A kukorica. tápanyag-ellátása

A kukorica tápanyag-ellátása

A kukoricatermesztés sikerét befolyásoló tényezők A fajtaválasztás a kukoricatermesztés kiinduló eleme. A megfelelő hibrid kiválasztását követően az adott növény igényeihez igazodó agrotechnikát szükséges alkalmazni. A helyes fajtaválasztás és a fémzárolt vetőmag ugyanis önmagában nem elég, ha nem társul hozzá a szakszerűen megválasztott és végrehajtott agrotechnika. Már a vetésnél figyelembe kell venni az egyes hibridek eltérő igényeit (pl. tőszám), továbbá a kapcsolódó technológiai elemek (pl. elővetemény, vetőágy készítés) egymásra gyakorolt hatását. A kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló tényezőket (pl. talaj, évjárat, fajtaválasztás, tőszám, növényvédelem, tápanyag-utánpótlás, talajművelés) vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az okszerű tápanyag-utánpótlás közel harmadrészben meghatározza a termesztés sikerét, így az a termést legjobban befolyásoló elem a fajtaválasztás mellett. A kukorica kifejezetten vízigényes növény, ezért termesztésének következő kulcseleme – a tápanyagellátás mellett – a vízellátás. Amíg aszályos évjáratban az öntözés szerepe értékelődik fel, addig csapadékos években a trágyázás szerepe a döntő.

A tápanyag-utánpótlás járható útja A rendszerváltás óta eltelt bő két évtized során a kapás kultúrák termésátlagai 17-30%-kal növekedtek. A termésnövekedés ellenére azonban nem sikerült előrelépni a termésbiztonság terén, azaz az évjáratok közötti termésingadozás mindkét tízéves periódusban megmaradt az 51-63%-os sávban. Ennek okai sokrétűek, de nagyobbrészt az öntözés és a tápanyagellátás hiányosságai felelősek érte. A mezőgazdasági termelők által 2010. évben felhasznált összes műtrágya hatóanyagának 73%-a nitrogén, 12%-a foszfor, 15%-a pedig kálium. Különösen a foszfor- és káliumpótlás szorult háttérbe, ami hos�szútávon elégtelen tápanyagellátáshoz, ezen keresztül a termésátlagok csökkenéséhez és a termelési kocká-

A másik út a ráfordítások azonos szintje mellett is jár-

zat növekedéséhez vezet. A fenti folyamat végső so-

ható. Ennek során a szántóföldi növények szükségle-

ron nemcsak a termelés jövedelmezőségét, hanem a

tének megfelelő arányban juttatjuk ki a tápelemeket.

biztonságos takarmánytermést is veszélybe sodor

A jövedelmezőség fenntartása – csökkenő műtrágya

hatja. Ez a tény felveti a hazai talajok tápanyag vissza-

mennyiségek mellett – különösen fontossá teszi a

pótlásának problémáját. A probléma megoldásának

felhasznált hatóanyagok mennyiségének és összeté-

egyik útja lehet a tápanyag visszapótlás szintjének

telének helyes megválasztását, valamint azok egyre

emelése, ami nyilvánvalóan költségnövekedéssel jár.

pontosabb kijuttatását.

A kukorica tápanyagigénye A kukorica fajlagos tápanyagigénye 1 tonna szemter-

ként), azonban ezeknek a tápelemeknek a hiánya is

més és a hozzá tartozó melléktermék (vegetatív ré-

súlyos termésdepressziót okozhat. Természetesen az

szek) felépítéséhez 20-28 kg N, 11-22 kg P2O5, 18-

elővetemény, a talaj fizikai tulajdonságai és tápanyag

26 kg K2O, vagyis összesen 49-76 kg NPK vegyes

szolgáltató képessége a kijuttatandó műtrágya men�-

hatóanyag a tenyészidőszak során. Nem hagyható fi-

nyiségét módosítja, ezért a fenti arányt célszerű talaj-

gyelmen kívül a növény mezoelem igénye sem,

vizsgálatra alapozottan megállapítani. Emellett nagy

amely 8 kg CaO, 3 kg MgO, és 3 kg kén.

figyelmet kell fordítani a fajták eltérő műtrágya reakci-

Mikroelemekből ettől lényegesen kevesebbet igényel

ójára és tápanyag hasznosítására, valamint a termő-

(Fe 430 g, Mn 97 g, Zn 55 g, és Cu 21 g tonnán-

helyi adottságokra is.

A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük A foszfor a generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés és az intenzív hajtásnövekedés, valamint a szemtelítődés szempontjából is alapvető jelentőségű. A magok energiatartalékaként

a

csíranövény

energiaellátása

is

foszforhoz kötött. A kukorica nem tartozik a foszfor-trágyákra intenzíven reagáló növények közé. A foszfor hiánya A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme,

esetén fellépő általános anyagcserezavar következté-

így a vegetatív részek növekedésében és a termés-

ben lassul a fehérje- és cukorképzés, gyengül a ke-

képzésben is alapvető a szerepe. A növények különö-

ményítőszintézis. Foszforhiány hatására romlik a nö-

sen a vegetatív növekedés kezdeti szakaszában érzé-

vény vízháztartása és az alsó, idősebb levelektől indu-

kenyek a hiányára. Nitrogén hiányra utalnak a követ-

ló vöröses elszíneződés, sárgulás, majd végül elhalás

kező tünetek: Világoszöld szín, az idősebb levelek

figyelhető meg az állományon. Az elégtelen foszforel-

sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. Lassú növeke-

látás következtében késik a virágzás és az érés is.

désű, satnya növények, korai öregedés. Kevés, kicsi vagy semmi termés. A kukorica növekedése teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, valamint a hajtásnövekedés intenzitása és a termés kialakítása terén. A növény a legnagyobb mennyiséget a 8-10 leveles állapotát követően, szárba induláskor, illetve a szemtelítődés időszakában veszi fel. Mivel a talajból felvehető nitrogén könnyen kimosódó nitrát- és ammóniumion formájában van jelen, kijuttatása minden esetben tavasszal történjen, megosztva a mennyiséget. Célszerű a számított adag 70%-át vetés előtt legalább 1-2 héttel, a fennmaradó részt pedig starterműtrágya részeként vetéssel egy menetben, és fejtrágyaként a kukorica 8-10 leveles állapotában kijuttatni.

Nem csak a foszfor hiánya, hanem annak többlete is káros következményekkel jár. A foszfor túladagolása jelentős tápelem aránytalanságokhoz vezethet. A fosz for és a cink antagonizmusából adódóan, foszfortöbblet esetén kukoricaállományunk relatív cinkhiányával kell számolnunk, aminek jelentős termésveszteség és minőségromlás lehet a következménye. A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A kukorica növények gyökereinek ezért folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell bejutniuk, hogy azt felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető egy magasan ellátott szintre. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a Mivel a kukoricának tavasszal, különösen hideg időjá-

növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a pá-

rás esetén, hideg talajokon nagy a foszfor szükséglete

rologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a

(a rossz felvételi viszonyok miatt), fontos hogy jól ol-

növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokoz-

dódó foszforvegyületekkel, NP műtrágya sorba ada-

za a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet.

golásával segítsük a növény foszforfelvételét.

A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, javítja a szárszilárdságot, és elősegíti a

A számított foszfor 75%-át őszi mélyműtrágyázással

kukoricacsövek kialakulását.

célszerű a gyökérzónába juttatni, a fennmaradó részt pedig startertrágyaként kiadni a kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére. A teljes

A kukoricának sok káliumra van szüksége a keményítőképzéshez.

mennyiség tavaszi kijuttatása csak akkor indokolt, ha az ősz folyamán nem volt lehetőség alapműtrágyá-

A fő növekedési szakaszban naponta 12 kg K2O-nak

zásra.

megfelelő káliumot vehet fel hektáronként.

Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető

A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a

kálium mennyiségét és a káliumdinamikát alapvető-

fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bio-

en meghatározza az ionok mozgása a talajkolloidok -

szintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora.

talajoldat - gyökér rendszerben. A talaj káliumszolgáltató képességét befolyásolja annak káliumpufferelő és fixáló tulajdonsága.

A kukorica jó termést kalciummal telített talajokon ad.

A káliumot őszi mélyszántással célszerű a gyökérzónába kijuttatni. Megosztott őszi és tavaszi kijuttatás indokolt

Savanyú talajon (pH 5-6 alatt) növényünk életfolyamatai és tápanyag

laza talajokon és abban az eset-

felvétele hiányt szenved a P

ben, ha kötött talajunk agyag-

megkötődése, az akadályozott

ásvány összetétele fokozott

Mg és K felvétel, valamint a

káliumfixálásra képes. A tava-

mikroelemek toxikus koncent-

szi kijuttatás elfogadott még

rációja miatt, de más agronó-

akkor, ha valamilyen okból az

miailag jelentős tényezőket is

őszi káliumtrágyázás elmaradt.

kedvezetlenül befolyásol az alacsony kémhatás. A jelenleg általá-

A kalcium a sejtmembránok működésében, az áteresztőképesség szabályozásában

nosan használt műtrágyák talajsavanyító hatásának ellensúlyozására ezért kukorica alá –

játszik szerepet, és a sejtfal stabilizálásáért felelős.

a meszes talajok kivételével, – 4 évente ajánlott a

Nélkülözhetetlen az egészséges gyökérfejlődéshez, a

fenntartó meszezés.

megfelelő minőség biztosításához, és az ellenálló képesség növeléséhez.

Magnéziumhiány léphet fel laza talajokon, káliummal jól ellátott területeken az ionantagonizmus következtében. A kukorica magnézium szükségletének kétharmadát 4-6 hét alatt veszi fel, a sorok záródása és a virágzás közötti időszakban. A Mg-hiány tipikus megjelenési formája a csökkent klorofill képződés következtében kialakuló „tigris-csíkozottság”.

Ezeket a tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd mész- és magnéziumpótló szerekkel, vagy a technológiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni.

A mikroelemek szerepe és pótlása A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyagcseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növekedését, a levelek rozettás jellegű sárgásfehér-fehér klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredményezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell.

A kukorica cinkigényes növény. Magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb-nagyobb cinkhiánya, melyre a kukorica élénken reagál. Cinkhiány esetén a kukorica növekedése visszafogotA bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sok-

tá válik, az ízközök rövidülnek, és az állomány „lema-

rétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és

rad” az adott fenológiai fázisra jellemző növényma-

foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok

gasságtól.

és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsav-ciklusban és a fotoszintézisben. A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát anyagcsere folyamataiban.

Ha ezeket a figyelmeztető jeleket nem ismerjük fel, és nem orvosoljuk időben, akkor számíthatunk a terméscsökkenésre, melynek mértéke néhány százaléktól (ablakos csővégek) akár a 80-100%-os termésveszteségig terjedhet, a hiány mértékétől függően. A hazai talajok cink ellátottsága nemzetközi összehasonlításban is rossznak tekinthető. Termőföldjeink közel fele az 1979-ben kiadott MÉM NAK határértékeknél (homok 1,0; vályog 2,5; agyag 3,5 mg/kg) kevesebb cinket tartalmaz, tehát gyengén ellátott. Területi megoszlásukat tekintve ezek a szántóföldek főként az

A tünetek részletesen:

ország ÉNy-DK-i átlója mentén helyezkednek el.

• Az idősebb leveleken a középér mellett mindkét oldalon fehéres–halványsárgás, klorotikus csíkok

Ezeknek a térségeknek a talajaiban többnyire köze-

keletkeznek. Ezek a levélalaptól egészen a csúcsig

pes, vagy annál jobb a foszfor-ellátottság, ami jellem-

futnak, azonban a középér, a levélszélek és a levél-

zően felszínhez közeli mésztartalommal is párosul.

csúcs zöld marad. Az eleinte finom csíkozottság

Az ilyen karbonátos talajok bázikus jellege nehezíti a

idővel egyre szélesebbé válik. Tartós cinkhiány

mikroelemek oldódását, növénybe jutását, tehát a

esetén a levél szürke, bronzszínű lesz, majd

cinkhiány kialakulásának is kedvez.

nekrotizál.

Mindezek következtében relatív foszfortúlsúly alakul-

• A fiatal kukoricalevelek világossárgák, közel fehér

hat ki a kukoricákban, amely főként aszály esetén nö-

színűek lesznek. Ezt a jelenséget „rügyfehéredés-

velheti a meddő növények arányát, és gátolhatja a

nek” nevezzük.

szemtelítődést.

• A generatív szervek fejlődési rendellenessége is megfigyelhető. Krónikus cinkhiány esetén a virág-

A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrá-

képződés késik, sőt sok esetben el is marad. A vi-

gyázási technológiával, speciális szerekkel és mikro-

rág- és termésképzési zavarok következtében torz,

elem kiegészítésű alapműtrágyával.

törpe, hiányos csövek képződnek.

Fertilia tápanyag-utánpótlási technológia

A kukorica őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix prog-

gyázására csak foszfort és káliumot tartalmazó

ram keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus gramix NPK és gramix PK

gramix PK, nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány bedolgozása esetén pedig nitrogént is tartal-

ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati laboreredmények

mazó, kálium túlsúlyos összetételű gramix NPK

és termőhelyi átlagadatok alapján, a Soilfort szakta-

műtrágyáinkat javasoljuk 200-400 kg/ha dózisban.

nácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott

A szükséges műtrágya mennyiségét mindig a talaj

táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s en-

adottságaihoz, annak tápanyag ellátottságához igazít-

nek ismeretében az egyedi gramix összetételre vo-

suk. Figyelembe véve a kukorica cinkigényét, célszerű

natkozó javaslatunkat. Amennyiben a fenti adatok

már az alapműtrágyázásnál is a cink mikroelem kijut-

nem állnak rendelkezésre, a kukorica őszi alapműtrá-

tatásáról gondoskodni.

A kukorica őszi alapműtrágyázásához ajánlott termékek Termék

Összetétel (m/m%) N

P2O5

K2O

CaO

8

36

17

30

10

28

6

12

24

5

20

20

gramix NPK 0-8-36

+cink, vas, mangán, bór, réz UMG

gramix NPK 5-17-30 +cink UMG

gramix NPK 0-10-28 gramix NPK 6-12-24 gramix NPK 5-20-20

5

MgO

S

SO3

Fe

Zn

Mn

12

5

12,5

0,04

0,1

0,03

7

2

5

8

20

12

4

10

11

4

10

0,2

Cu

B

0,014 0,016

A kukorica tavaszi tápanyag utánpótlása A tavaszi műveletsor alapvetően az alábbi három lépésből áll: 1. A növény nitrogén igényének biztosítása alapműtrágyázással, amennyiben a foszfor és kálium hatóanyagok őszi kijuttatása elmaradt, azok pótlása NPK műtrágyával. 2. Starter műtrágyázás. 3. Fejtrágyázás, lombtrágyázás.

Tavaszi nitrogén utánpótlás A kukorica vetése előtt, a magágy-készítéssel egy menetben 100-110 kg nitrogén hatóanyag kijuttatását javasoljuk hektáronként. Ehhez az alábbi folyékony és szilárd műtrágyákat ajánljuk:

A kukorica tavaszi nitrogén utánpótlásához ajánlott termékek Összetétel (m/m%)

Termék

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

S

SO3

Fe

Zn

Mn

Cu

B

Folyékony nitrogén műtrágya

Fertisol 28

28

Fertisol 27 +Zn

27

MAS 27%

27

Ammóniumnitrát

34

Karbamid

46

0,5 Szilárd nitrogén műtrágya

A

folyékony

Fertisol

műtrágya

használata mellet szól, hogy szá-

7

5

A szilárd termékeknél egyenletesebb, jobb minőségű szórásképet bizto-

raz időjárás esetén az oldat

sít. Használata gazdaságos, mi-

gyorsabban hat, mint a szilárd

vel egységnyi hatóanyagra vetí-

forma. A három nitrogénfor-

tett ára a legalacsonyabb. Min-

mának (amid, ammónium,

den cseppje hasznosul, mivel a

nitrát) köszönhetően hatása

talajba bemosódva nem illan el

nemcsak gyors, hanem tartós is.

a hatóanyag.

A kukorica startertrágyázása

A starter műtrágya kijuttatása történhet a tábla teljes felületén, de kezelhetjük csak a sorokat, illetőleg lehe-

A magból kibújó gyökérkezdemény a magban tárolt

tőségünk van a tápanyagok közvetlen mag mellé jut-

tartalék-tápanyagokat használja fel fejlődésének korai

tatására is a vetéssel egy menetben. Ennek megfele-

szakaszában. Ez önmagában nem elegendő nagy fe-

lően kétféle startertrágyázási technológia terjedt el a

lületű gyökérzet kialakításához. Kora tavasszal, a még

gyakorlatban:

hűvös talajban a talajélet, és vele együtt a foszfor fel-

• A szemenkénti vetőgépek starterműtrágya-szóró egy

táródása is minimális, ami jelentős stresszt okoz a fej-

séggel vannak felszerelve, amely a vetéssel egy me-

lődésük kezdetén lévő növényeknek. A startertrágyá-

netben, a mag mellé vagy alá juttatja ki a granulált

zás célja, hogy gyors kelést, és erőteljes gyökérnöve-

műtrágyát, általában 150 kg/ha mennyiségben.

kedést biztosítson a növény fejlődésének kezdeti sza-

• Kis dózisú, tökéletesen vízoldható, mikrogranu

kaszában. Startertrágyával megfelelő mennyiségű és

látum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag

minőségű tápanyagot, elsősorban könnyen felvehető

mellé, 15-20 kg/ha adagban. Ezt talajfertőtlenítő

foszfort juttatunk a csírázó növények közelébe, ezzel

szerek kijuttatásához használt mikrogranulátum

energiát (foszfort) biztosítunk a növekedésükhöz.

szóró adapterrel végezzük. Akkor alkalmazzuk, amikor a talaj foszfor és kálium ellátottsága egyébként megfelelő, s csak a csírázó mag gyökérfejlődését szeretnénk megtámogatni, elsősorban a foszfor odahelyezésével. Továbbá akkor, ha a növényeink kezdeti fejlődésének mikroelem igényét kívánjuk biztosítani. Sorkezelésre a mikroelemekkel kiegészített gramix

NP és a kálium túlsúlyos gramix NPK műtrágyáink A startertrágya alkalmazásának előnyei:

használatát javasoljuk, melyek a hatékonyabb táp-

• Gyors fejlődésnek indult, erős csíranövény, amely

anyag-hasznosulást segítő kalciumot, magnéziumot

a csírafertőző betegségekre kevésbé fogékony.

és ként is tartalmaznak. Mikrogranulátummal történő

• Intenzív fejlődés, korai talajborítás, ezzel az állo-

starterezéshez ajánljuk a UMG MICRO ZeaStart ter-

mány gyomelnyomó képességének növekedése és

mékcsaládot. A gyenge cink ellátottságú talajokra java-

a nedvesség elpárolgásának csökkenése a talajból.

soljuk a cink tartalmú UMG granulátumjainkat, sorke-

• Erőteljesebb, kiterjedtebb gyökérzet, ennek köszönhetően hatékonyabb tápanyagfelvétel, nagyobb hideg- és aszálytűrés. • Hamar kinő a „rovarkártevők foga alól”. • A tenyészidőszak jobb kihasználtsága mellet hamarabb beérő termés. • Fentieknek köszönhetően a hozam és a minőség javulása, a termelési kockázat csökkenése.

zelésre az UMG MICRO Cinket tartalmazó készítményeinket 50-100 kg/ha ill. 10-20 kg/ha dózisban.

A kukorica startertrágyázásához ajánlott termékek Összetétel (m/m%)

Termék

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

S

SO3

Fe

Zn

Mn

Cu

B

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

Mn

Cu

B

0,01

0,05

0,05

UMG mikrogranulált starter műtrágyák

UMG MICRO ZeaStart

7

30

UMG MICRO Cink

1,7 1,4

1,3

2

5

3

6

15

10

gramix NPK kukorica starterek

gramix NPK 15-25-5

15

25

5

5

2

6

15

0,2

gramix NPK 15-25-5

15

25

5

5

2

6

15

0,1

gramix NPK 10-15-20

10

15

20

4

1

7

18

0,2

gramix NPK 10-15-20

10

15

20

4

1

7

18

0,1

gramix NP 15-30

15

30

4

1

7

18

0,5

gramix NP 15-30

15

30

4

1

7

18

0,1

+cink UMG

+cink, mangán, réz UMG +cink UMG

+cink, mangán, réz UMG +cink UMG

+cink, mangán, réz UMG

A kukorica fejtrágyázása és lombtrágyázása A kukorica 8-10 leveles állapotában, kultivátorozással egy menetben juttatjuk ki a fennmaradó 30-40 kg N hatóanyagot hektáronként. Fejtrágyázáshoz a tavaszi nitrogén utánpótlásnál alkalmazott nitrogén műtrágyákat javasoljuk 100-120 kg/ha dózisban. A le vélen keresztül kiadott tápanyagok az anyagcsere folyamatokba való közvetlen bekapcsolódásuk miatt igen hatékonyan egészítik ki az alap- és fejtrágyázást. Fokozzák a növény élettani folyamatait, intenzívebbé válik a fotoszintézis, a légzés és az enzim aktivitás. A lombtrágyázás serkentően hat a gyökérnövekedésre, ezáltal fokozódik a talajból történő tápanyag felvétel is.

A kukorica lombtrágyázásához ajánlott termékek Termék

Összetétel (m/m%) S

SO3

Fertilia Cink

5

3,5

8,7

6

Fertilia NitroCink

18

2

7

2

Fertilia ZeaSol

7

3,7

9,2

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

Fe

Zn

Lombtrágyák

5

3

0,2

3

Vetés előtt: őszi alaptrágyázás

kukorica starter

gramix NPK

Vetés előtt: tavaszi alaptrágyázás

Vetéssel egymenetben: tavaszi startertrágyázás

00

10-20 kg/ha

10

13 6-8 leveles állapot: lombtrágyázás

17

53 8-10 leveles állapot: fejtrágyázás kultivátorozással egymenetben

34

MAS 27, AN 34

30-40 kg/ha N hatóanyag

Fertilia Cink, Fertilia NitroCink

A kukorica tápanyag-utánpótlásához ajánlott termékek

Fertisol, 100-150kg/ha MAS 27, UMG AN 34, MICRO Cink, Karbamid 46 UMG MICRO ZeaStart

100-110 kg/ ha N hatóanyag

Fejlődési Fázisok (BBCH)

200-400 kg/ha

gramix NPK, PK

#

63 Címerhányás: lombtrágyázás

Fertilia ZeaSol

69

#

Figyelembe véve a kukorica nagy cink igényét, két fenológiai fázisban javasoljuk lombtrágya kijuttatását: 6-8 leveles állapotban a tápanyag felvételi

A készítmények nagy hatékonyságú, kelát formájú

zavarok megelőzése céljából:

cinket tartalmaznak. Egyedi tulajdonságuk a szerves

• FERTILIA Cink

2-6 liter/ha*

kénforma, ami katalizálja a nagyobb mennyiségben

• FERTILIA NitroCink

5 liter/ha*

felvett szervetlen szulfát forma redukcióját, aminosavakba történő beépülését.

Címerhányás időszakában: • FERTILIA ZeaSol

5 liter/ha*

* 300-400 liter vízben kijuttatva.

Kísérleti eredmények AZ MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete 2011-ben,

2010-ben végzett UMG MICRO Cink kezelés tartam

Martonvásáron végzett szabadföldi kisparcellás kuko-

hatásának kimérése is. A kísérleti terület foszforral

rica kísérleteket UMG termékcsaládunk cink és

„igen jól” (320-390 P2O5 mg/kg), cinkkel „gyengén”

foszfor-cink tartalmú starter granulátumaival, vala-

(0,9-1,6 cink mg/kg) ellátott erdőmaradványos

mint cinktartalmú gramix NPK műtrágyáinkkal.

csernozjom talaj. 2011. évben a kukorica tenyészidőszakában lehullott csapadék mennyisége 49%-kal

A kísérlet célja a termékek hatékonyságának vizsgála-

maradt el a sokévi átlagtól.

ta volt, azaz a kezelések hatásának mérése a kukorica

Ami pozitív időjárási tényező volt, hogy a virágzás és

fejlődésére, szemtermésére és minőségi paraméte-

szemtelítődés időszakában volt csapadék, valamint a

reire. A 2011-es kísérletek mellett folytatódott a

hőségnapok száma alacsony volt.

Az alábbi táblázat a kezeléseknél használt termékeket, alkalmazott dózisukat valamint a kijuttatási módokat mutatja be. Sorsz. 1. 2.

Kezelés Kontroll

Alkalmazás –

Dózis (kg/ha) 0

UMG MICRO CINK (10m% Zn)

Vetéssel egy menetben starterként

20

3.

UMG MICRO CINK (10m% Zn)


10

4.

UMG CINK (10m% Zn)

Vetés előtt teljes felületre szórás

100

5.

UMG CINK (10m% Zn)


50

6.

UMG MICRO kukorica starter (20m% P2O5, 4m% Zn)


20

7.

UMG MICRO kukorica starter (20m% P2O5, 4m% Zn)


10

8.

gramix NP 15-30 +0,5% Zn


150

9.

Versenytárs mikrogranulátum starter


20

10.

gramix NPK 8-20-30 + UMG kukorica – 0,2% me


300

11.

Versenytárs NP starter


150

12.

Versenytárs komplex NPK 8-20-30 + me


300

A kisparcellás kukorica-trágyázási kísérlet eredményei alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: • A cinktrágyázás egyértelmű, igazolható pozitív ha-

• A tápelem-ellátottság harmóniájának javítása a ko-

tást gyakorolt a szemtermés mennyiségére. A leg-

rábbi virágzás révén segítheti a nyári aszályok ked-

jobb kezelés (2.) termésnövelő hatása meghaladta

vezőtlen hatásainak tompítását. A kezelések ko-

a 17%-ot.

rábbra hozták a címerek megjelenését, rövidítették a virágzási periódust.

• A foszfort is tartalmazó készítmények a foszforral igen jól ellátott talajon még mikroelem kiegészítés-

• A kezelések a kukorica 8-leveles állapotában nö-

sel sem eredményeztek akkora termést, mint a ki-

velték a klorofill sűrűséget, zöldebb, erőteljesebb

zárólag mikroelemet tartalmazó kezelések. Ezen

állományt eredményeztek.

termékek felhasználása elsősorban közepes, vagy

• A betakarítás előtti felvételezések azt mutatták,

annál gyengébb foszfor ellátottság mellett, kevés

hogy a szárszilárdságra (kis megdőlés) a legpozití-

cinket tartalmazó talajokon indokolt.

vabb hatása a gramix NP 15-30 +0,5% Zn műtrágyának volt.

A kezelések hatása a kukorica szemtermésére (Martonvásár, 2011.) 10,5

10,0

Szemtermés [t/ha]

9,5

9,0

8,5

8,0

7,5

7,0

1

2

3

4

5

6

7

Kezelés sorszáma

8

9

10

11

12

UMG MICRO cink trágya utóhatásának vizsgálata Erdőmaradványos csernozjom talaj foszforral igen jól

sorba juttatott 20 kg/ha adagú UMG MICRO Cink ké-

(AL-P2O5=402 mg/kg), és cinkkel gyengén (EDTA-

szítmény hatását vizsgálták. A rendkívül csapadékos

Zn=1,58 mg/kg) ellátott, meszes (CaCO3=1%), vá-

2010. évben a startertrágyázás bizonyíthatóan

lyog fizikai féleségű (KA=41) részén, 2010 tavaszán

pozitív hatású volt. A terméstöbblet meghalad-

lett beállított kisparcellás kísérlet. Ebben a vetéskor a

ta 2010-ben a 0,6 t/ha-t (+8,6%).

A Zn-trágyázás 2. éves hatása kukorica kísérletben (Martonvásár, 2011.) SzD5% – 2010 = 0,44

SzD5% – 2011 = 0,41 8,77

Szemtermés [t/ha]

8

7

8,02

7,97

7,39

2010

2011

6

5

Kezeletlen kontroll

UMG MICRO Cink 1. éves hatás

Kezeletlen kontroll

UMG MICRO Cink 2. éves hatás

2011-ben a kísérlet előző évben kezelt és kezeletlen parcelláin – egységesen 300 kg/ha 34%-os ammóniumnitrát tavaszi kiszórása és talajba dolgozása és ugyanazon Norma SC (FAO 380) hibrid elvetése mellett történt. A parcellák mérési eredményei szerint a cink tartalmú trágya a kijuttatást követő évben is igazolhatóan növelte a szemtermést. A termésnövekedés a kontrollhoz viszonyítva meghaladta a 10%-ot.

FERTILIA Agrokémiai és Logisztikai Kft. 8130 Enying, Kossuth major Tel./fax: 22/572-059 E-mail: [email protected]

Fax: 22/572-078

Honlap: www.fertilia.hu www.mutragyalicit.hu

A kukorica. tápanyag-ellátása

Recommend Documents