extra 47.
kukoricatermesztőknek
a kukorica kártevői és tüneteik Dr. Szeőke Kálmán növényvédelmi szakmérnök Székesfehérvár A kukorica a magyar mezőgazdaság sikernövénye. E fontos takarmánynövényünk eredetileg az amerikai kontinensről származik. Az Újvilág felfedezését követően hozták be Európába. Hozzánk már Törökországból került, ezért a népnyelv eleinte csak törökbúzaként emlegette. Termesztése során korábban csak néhány őshonos kártevő károsította, melyek közül a polifág talajlakó kártevők és a mezei vadak voltak jelentősebbek. A polifág talajlakó kártevők közül a pattanó bogarak (Elateridae) lárvái, a drótférgek és a cserebogárfélék (Melolonthinae) lárvái (pajorok) okozhatnak károkat a kukoricában. Külön kiemelendők a földihernyójú bagolylepke-fajok (Noctuinae) lárváinak, a mocskos-pajoroknak a károsítása. A talajlakó kártevők tevékenysége a gyökérzet elrágása végett bekövetkező növénypusztulás, mely foltszerű állománypusztulást, jelentős termésveszteséget okoz. A leggyakoribb kukorica kártevő pattanóbogarak a mezei pattanók (Agriotes spp.). A legelterjedtebb kukorica kártevő cserebogárfaj
a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) (1-2. kép). Homoktalajokon a kalló cserebogár (Polyphylla fullo), a keleti cserebogár (Anoxia orientalis) és a zöld cserebogár (Anomala vitis) (3. kép) lárvái is gyakran károsítják a gyökereket. A földi hernyójú bagolylepkefélék közül a vetési bagolylepke (Agrotis segetum) okozza a leggyakoribb gyökér- és gyökérnyaki rágást a kukoricanövényeken (4. kép). A talajlakó kártevők megtelepedése, felszaporodása rendszeres talajműveléssel, gyommentesítéssel mérsékelhető. A vegyszeres védekezés leggyakoribb formája a preven-
1. kép Polifág talajlakó kártevő a májusi cserebogár lárvája
102
tív inszekticides vetőmagcsávázás és a talajfertőtlenítés. A mezei vadak közül szinte mindegyik károsítja a kukoricát. Kártételük megelőzése a vadjárta területeken nehézségekbe ütközik. Hatékony vadriasztással védekezhetünk ellenük. A kukorica kelése időszakában csíranövény pusztítást okozhat a fácán (Phasianus colchicus) és a vetési varjú (Corvus frugilegus). A kárt többnyire azzal okozzák, hogy a csíranövények gyökérzetét rágó talajlakó kártevőket fogyasztva a csíranövényt is elpusztítják. Riasztással, vagy csalogató vetések alkalmazásával mérsékelhetjük az általuk okozott kárt. Az első kukoricára specializálódott, kárt okozó rovar egy eredetileg kender és komló-fogyasztó tűzmoly (Pyralidae) az Ostrinia (Pyrausta) nubilalis volt. Ezért e lepke méltán kapta a kukoricamoly elnevezést (5-9. kép). Az idők során Amerikába is behurcolták, ott máig „európai kukoricamoly”-nak nevezik. A dolog legújabb érdekessége, hogy az európai kukoricamoly populációkat vizsgálva egy
2. kép Májusi cserebogár imágója
2012. december
extra 47.
kukoricatermesztőknek
3. kép A kukorica levélzetét is károsító zöld cserebogár
6. kép Kukoricamoly hernyója a növény legfiatalabb levelein
4. kép A gyökeret és a gyökérnyakat rágó mocskospajor
7. kép Kukoricamoly lárva kártétele a csövön
5. kép Kukoricamoly peték a levél fonákán
8. kép Bebábozódott kukoricamoly
2012. december
103
extra 47.
kukoricatermesztőknek
9. kép Kifejlett kukoricamoly
12. kép Erős fritlégy-károsítás üzemi táblán
10. kép Fritlégy lárvája a kukoricában
13. kép Zselnicemeggy-levéltetű kolónia a kukorica levelein
11. kép Fritlégy által elpusztított fiatal kukorica
104
14. kép Levélen szívogató zöld gabona-levéltetű
2012. december
extra 47.
kukoricatermesztőknek
15. kép Kora tavaszi kártevő a kukoricabarkó
18. kép Fuzáriumos penészgyep molyos csővégen
16. kép Kukoricabarkó és kártétele a fiatal kukoricán
19. kép Kukoricabogár kifejlett példánya
17. kép Gyapottok-bagolylepke kukoricán
20. kép Kukoricabogár lárvája és bábja
2012. december
105
extra 47.
kukoricatermesztőknek
21. kép Kukoricabogár lárva által károsított gyökerek (jobbra) Leraut nevű francia kutató ebben az évben a kukoricára specializálódott biotípust Ostrinia maysalis Leraut, 2012 néven írta le. (A kenderen, komlón és egyéb dudvaszárú növényeken fejlődő biotípus maradt a Hübner által 1796-ban leírt Ostrinia nubilalis.) Elgondolkodtató, hogy néhány száz év elég lehetet-e ahhoz, hogy a kukoricára specializálódott, megváltozott életmódú biotípus új fajjá fejlődjön. A kukorica növényt Európába kerülését követően további rovarok, mint egyes pázsitfű-féléken tenyésző levéltetvek (Aphidae) és földibolhák (Halticidae) és egy apró gabonalégy faj, a fritlégy (Oscinella frit) (10-12. kép) kezdték károsítani. A levéltetvek közül a zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi) (13. kép), a zöld gabona-levéltetű (Schizaphis graminum) (14. kép) és a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) a jelentősebbek. A földibolhák közül a muharbolha (Phyllotreta vittula) kártétele az ismertebb. A hazai kukoricatermesztés fontos kártevőjének számító kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis), csak a múlt század 50-es éveitől kezdett, tőlünk délebbi területekről észak felé terjedve fellépni, és egyre nagyobb károkat okozni a kukorica állományokban (15-16. kép). A kukorica monokultúra mellőzésével mérsékelhetjük a betelepülésüket, megelőzhetjük a tömegesen bete-
106
22. kép Gyökérrágás okozta megdőlés
lepülő bogarak tarrágását. Hatékony vegyszeres megoldás a kelést követő (1-3 leveles állapotban történő) állománypermetezés. Elterjedtebb a megelőző védelmet nyújtó inszekticides vetőmagcsávázás és talajfertőtlenítés. Mivel ez a talajban károsító drótférgek, cserebogárpajorok, mocskos-pajorok és a kukoricabogár lárvája ellen is védelmet nyújt, a termelők gyakran alkalmazzák. A máig tartó századvégi felmelegedés eredményeként, egy gyapot- és dohánykártevő vándor természetű bagolylepkefaj, a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) fogott északi irányú terjeszkedésbe Európában (17. kép). Megjelenése talán Magyarországon volt a legintenzívebb. Itt bebizonyította, hogy valójában egy nagyon polifág lepkefaj. Magyarországon is számos szántóföldi és kertészeti növényt károsít, de a kukoricának kiemelten fontos kártevőjévé vált. A kukoricamollyal ellentétben, mely a cső mellett a szárat is károsítja, a gyapottok-bagolylepke hernyók csak a virágot és a termést rágják. Ugyanakkor a nagyra nőtt hernyók még a kukoricamolynál is jelentősebb termésveszteséget okozhatnak. A gyapottok-bagolylepke fellépése és kártétele a melegebb, szárazabb évekre jellemző. Így nem meglepő, hogy a 2012-es száraz évben ismét domináns kukorica kártevőként hívta fel magára a figyelmet. A kukoricamoly és a gya-
23. kép Négyfoltos fénybogár pottok-bagolylepke kártétele nyomán másodlagosan fuzáriumos csőpenészedés jelentkezhet, mely tovább tetézi a hernyók kártételét (18. kép). A Fusarium spp. gombákkal fertőzött kukoricaszemek a gombák toxinjai (aflatoxinok) miatt mérgezőek a velük takarmányozott állatok számára. A gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly ellen a lárvakeléskor permetezéssel eredményesen védekezhetünk. Fénycsapdás és szexferomon csapdás előrejelzéssel kiszámítható a lárvakelés 2012. december
extra 47.
kukoricatermesztőknek
24. kép Négyfoltos fénybogár kukoricamoly lárva járatában ideje. Ugyanis a tojásrakást követően 5-10 nap múlva kelnek a lárvák. Ezért ilyenkor a permetezéssel már nem lehet késlekedni. A megkésett permetezés eredménytelen, súlyos károkhoz vezethet. Ennek oka, hogy a hernyók hamar berágják magukat a csőbe, ahol védelmet találnak a permetezőszerekkel szemben. Sajnos kevésbé elterjedt, pedig hatékony peszticid-mentes eljárás a Trichoplus kapszulák kihelyezése. A kapszulák valójában apró petefürkészeket tartalmaznak, melyek a kihelyezést követő napokban jönnek elő és fertőzik a kukoricamoly és a gyapottokbagolylepke petéit. Az időzítés itt is kulcskérdés. A kapszulák kihelyezését első alkalommal a lepkék tömeges rajzása idején (tojásrakás kezdetén) kell elvégezni. A hatékonyság érdekében, ezt követően 8-10 nap elteltével, még két alkalommal célszerű a kihelyezést megismételni. Ugyanis a lepkék (mindkét rajzás idején) jó egy hónapig repülnek. A petefürkészes környezetkímélő módszer leginkább csemegekukorica és hibridkukorica termesztésnél ajánlott. A kukoricamoly a címerhányást megelőzően (címerhányás kezdetén) és az érés időszakában rajzik. A gyapottok-bagolylepkének akár három rajzása is lehetséges évente. A rajzás ideje, időtartama időjárástól függően változik. Esős nyarakon el is maradhat. Ezért a rajzásuk 2012. december
25. kép Négyfoltos fénybogár kukoricamoly rágcsálékában
megfigyelése nélkül a kezelések időzítése lehetetlen. Kiemelkedő veszteségeket okozhat a mintegy másfél évtizede Magyarországon is károsító, közép-amerikai eredetű, amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) (19. kép). Ezt a speciális kukorica kártevőt az elmúlt század végén hurcolták Európába. Első alkalommal Szerbiában, egy Belgrád közeli repülőtér mellett akadtak rá. Ez az eset (az okozott óriási káron túl) példaértékkel hívja fel arra a figyelmet, hogy a nemzetközileg megnövekedett légi közlekedés milyen növényvédelmi kockázatot jelenthet a jövőben is. Az amerikai kukoricabogár kártételét súlyosbítja, hogy a lárvái és a kifejlett egyedei (imágói) is kártevők, egyaránt a kukorica növényt károsítják. A lárvák kártétele május-június hónapokban a gyökérzet rágásából áll, mely a kukorica-növények kidőlését válthatja ki (20-22. kép). A júniusban megjelenő bogarak, a virágzás idején a bibét, cső végét rágva termékenyülési hiányosságból eredő termésveszteséget okoznak. A rágás a hímvirágra és a levélzetre is kiterjed. A bogarak kártétele a nyár közepén a legintenzívebb, de rajzásuk a nyár végéig elhúzódik. A károk megelőzésének kulcsa az önmaga utáni kukoricatermesztés (monokultúra) kerülése. Szükség esetén a vegyszeres védekezés az elterjedt. A lárvák ellen
preventív úton, talajfertőtlenítéssel és inszekticides csávázással védekezhetünk. A bogarak csővégi és levélkártétele, valamint tojásrakásának elkerülése, időben végzett permetezéssel előzhető meg. Ez az időszak többnyire egybe esik a kukorica fővirágzásával. A virágzáskori légi permetezésnél, a méhek védelme érdekében „méhekre nem jelölésköteles” készítményekkel, vagy alkonyati kijuttatással „méhekre mérsékelten veszélyes” készítményekkel védekezhetünk. A szintén amerikai eredetű négyfoltos fénybogár (Glischrochilus quadrisignatus) alkalmi kukorica kártevő (23-25. kép). A mintegy fél évszázada behurcolt apró rovar Amerikában almakártevő. Nálunk ez a kártétele nem ismert, de helyenként a kukorica levelek gócszerűen jelentkező rágásával hívja fel magára a figyelmet. Gyakrabban találkozhatunk vele erjedésben levő cukortartalmú anyagokon, fák kicsorgó nedvén, erjedő/rothadó terméseken, vagy éppen a kukorica levélhüvelyében összetömődött virágporon. Jelentősége, remélhetőleg elmarad majd a kukoricabogárétól. A kukorica levelét száraz nyarakon szívesen rágcsálják a zöld cserebogarak is. Mivel csoportosan károsítanak, a megrágott levelek cafrangossá válnak. Fotók: Az 1-9., 13-14., 17-23. fotók Dr. Szeőke Kálmán, a 10-12., 15-16. és 23-25. fotók Dr. Keszthelyi Sándor felvételei n
107