Dr, HORVÁTH MÁTYÁS
A KISISKOLÁSOK IRODALMI ÉRDEKLŐ DÉSE
Egy évvel ezel őtt a kisiskolások olvasóvá nevelése foglalkoztatott. Adataim és elképzeléseim rendszerezése k őiben döbbentem rá, hogy tulajdonképpen nincsenek is adataink arról, mit is olvas a vajdasági kisiskolás. Máshol rendszeres kutatás kíséri éber figyelemmel, milyen szellemi hatások érvényesülnek ebben a gyermekcsoportban, milyen tudatváltozásokat tulajdoníthatunk az irodalmi hatásoknak, esetleg milyen társadalmi intézkedéssel javítható a hatásirányzat. Nálunk esetleg a Jó Pajtás könyvtájékoztatója tekinthet ő ilyen szabályozó tényez ő nek a tantervek mellett, illetve nagynéha jelenik meg egy-egy újságcikk a ponyva- és sexkiadványok özönér ő l, amelyet társadalmi intézkedésekkel sehogy sem tudunk visszaszorítani. Pedig sürgető szükség lenne arra, hogy alaposan, szerteágazóan és rendszeresen tanulmányozzuk, milyen szellemi hatás is éri gyermekeinket az irodalmon keresztül. Évtizedes könyvtárvezet ői tapasztalatom és fiaim példája alapján állíthatom, hogy éppen ez az a korosztály, amely a legfogékonyabb az irodalom iránt, és az irodalom hatása is legélesebben tükröz ő dik mind a tanulók viselkedésformáin, mind pedig formálódó világnézetén. A kíváncsiság és a hiánypótlás szándéka vezérelt, amikor féltucat általános iskola alsó tagozatos tanulóitól egységes kérd ő ívvel adatokat gy űjtöttem az irodalmi érdekl ődésrő l, az olvasottságról. Az iskolák és tanulók osztályonkénti megoszlása a következ ő képpen alakult: Iskola
1. Gyakorlóiskola, Szabadka 2. VIII. Vajdasági Rohambrigád Általános Iskola 3. Jovan Mikić Általános Iskola 4. Sonja Marinkovi ć Általános Iskola 5. Petőfi Sándor Általános Iskola, Újvidék 6. Petőfi Brigád Általános Iskola, Bácssző lős Összesen: 499 tanuló
Osztályonkénti tanulólétszám IV. III. 1.1. 1.
20 24 23
14 33 22 23 21
21 26 33 16 23 29
30 28 25 29 40
86
113
148
152
19
A táblázatból kitű nik, hogy a mintavétel nem tükrözi pontosan a vajdasági általános iskolák szerkezeti keresztmetszetét. A tanulók osztályonkénti aránya sem azonos vagy megközelít ő . Mindezek alapján a kapott adatokat úgy tekintem, mint hozzávet ő leges pontosságúakat, amelyek azonban jelent ő s mértékben hozzájárulnak a felvetett kérdés tisztázásához. Nem vállalkozhattam azonban reprezentatív mintavételre, mert az adatszolgáltatást a pedagógusok önkéntesen végezték, másrészt minden adatot egyedül kellett feldolgoznom. Ez alkalommal szeretnék köszönettel adózni mindazoknak a tanítóknak, akik a kívánt adatokat eljuttatták hozzám. A kérd ő ív a következ ő elemeket tartalmazta: Név Általános tanulmányi el ő menetel Szeret-e a tanuló olvasni?
679
Olvasott-e eddig könyvet? Milyen könyvet olvasott az elmúlt évben? Milyen könyvet olvas a véleménykutatáskor? A legkedvesebb író neve, a legkedvesebb olvasmány címe Melyik gyermeklapot járatja rendszeresen? Hány saját könyve van? A továbbiakban a kérd ő ív adatait szeretném ismertetni a fenti sorrendben illetve vallatni a statisztikai értékeket. Ezzel a módszerrel az olvasó velem együtt juthat el a megfelel ő következtetésekig, fokozatosan tárulnak fel el őtte az irodalmi érdekl ődéssel kapcsolatos problémák. I. A TANULÓK ÁLTALÁNOS ELŐ MENETELE Á tanulócsoport — az általános el őmenetel szerint — a következ őképpen oszlott meg: kitű n ő jeles jó elégséges elégtelen
40,9% 25,5% 18,1% 7,7%
7,7%
A megoszlás adatai arról tanúskodnak, hogy nemcsak az ún. jó tanulóktól kaptunk adatokat az olvasottságra vonatkozóan. Az általános tévhittel ellentétben függetlenül a tanulmányi el őmeneteltő l, a gyermek természetes igényéhez tartozik az olvasás. A környez ő világ megismerésének vágya, a szép igenlése nem lehet és nem is egyes tanulói kategóriák jellemz ője, hanem jellemzője az ennek a korcsoportnak általában.. Nem állítom határozottan, hogy nincs olyan tanuló, akinél meg ne lenne az olvasási igény. De ha az hiányzik, az tekinthet ő természetellenes állapotnak. Éppen úgy, ahogy a társadalmi szereptanulás a szubkultúrák, els ő sorban a családi szubkultúra feladata, az olvasóvá nevelés feladatát is els ősorban a családi szubkultúrának kellene megvetnie. Ha ez hiányzik, úgy az óvoda és az iskola feladata, hogy az ilyen tanulók hátrányos helyzetén tudatosan segítsen. Igaz, hogy a tömegkommunikációs eszközök jóvoltából számos információhoz jut a tanuló még miel őtt olvasóvá válna, és ez a hatástényez ő megmarad kés őbb is, miután elsajátította az olvasást. Az irodalom azonban megmarad továbbra is az információszerzés f ő forrásaként. Ezért a kedvez őtlen családi hatást tudatosan irodalmi neveléssel pótolnunk kell. Ha a szervezett társadalmi beavatkozás ilyen esetekben a nevel ő intézetek részér ő l elmarad, a hátrányos helyzet ű és többi tanuló közötti rés az iskoláztatással csak növekszik. Hatása kisugárzik szinte a tantárgyak minden területére. De nemcsak az információszerzés biztosítását kell látnunk az olvasásban. Jelentősebb az esztétikai és etikai értékek átvétele, amely az irodalmon keresztül, az irodalom révén valósul meg. A normális mentális fejl ődés tartozékának tekintem, hogy a tanuló erkölcsi arculata a környezeti hatások mellett éppen az irodalom jóvoltából gazdagodjék és formálódjék. Ha ez nem történik meg, éppúgy beszélhetünk erkölcsi fogyatékosságokról, mint ahogy az iskola számon tartja az ismeretszegénységet. Tehát a harmonikus és természetes embernevelés tartozéka a könyv, az irodalom. A kapott adatok azt bizonyítják, hogy minden tanulónál megtalálható az az ösztönös igény, hogy kielégítse szellemi szükségleteit, mint a játékkal a mozgásigényét. Ahogy aztán a játék hatással van szocializálódására, úgy az irodalom is hatással van tudati és erkölcsi tényez ő inek a formálására. .
680
II. SZERET-E OLVASNI A TANULÓ? A feltett kérdésre négy válaszlehet őség között választhatott a tanuló: nagyon szeret olvasni közepesen kicsit nem
52,7% 35,5% 10,7% 0,7%
Táblázatunk igazolhatja az el őző ekben kifejtett tételemet, azt ugyanis, hogy minden tanuló természetes életigényét képezi a könyv. Alig minden századik tanuló idegenkedik csak az olvasástól. Még a nyílt idegenkedést sem tekinthetem a gyermek természetes állapotának. Még inkább megnyilvánulási formája az az egészségtelen környezetnek, amelyben feln őtt vagy növekszik. A majd 11 %-nyi alacsony fokú irodalmi érdekl ődést is ebbe a csoportba sorolnám. Itt már inkább az iskola hatása érz ő dik, amikor az olvasásigény csírájában talán, de már jelentkezik. Ha a gyermek a családban nem látja azt, hogy a szül ő k és a többi családtag mindennapi szükségletei közé tartozik a könyv vagy a sajtótermékek olvasása, éppúgy idegenkedik azoktól, mint környezete. Ha viszont ennek ellenkez őjét tapasztalja, már az óvodáskor el őtt természetes igénye támad a gyermeklapok, gyermekirodalom iránt. Megítélésem szerint egyre több az olyan családi környezet, ahol. pozitív tapasztalatot szereznek a gyermekek. Éppen ezért növekszik azoknak az els ő osztályba lép ő tanulóknak is a száma, akik bet ű- vagy olvasásismerettel kezdik iskolai tanulmányaikat. Nem szül ő i hatást vagy éppenséggel ambíciót kell keresnünk a jelenség mögött. Azt is felfedezhetünk egyes esetekben. A legtöbbször azonban a gyermek sajátos úton, egyedül jut el az olvasnitudás birtokába, hogy kielégítse kíváncsiságát. A családtól azt várjuk tehát, hogy serkentse a gyermek olvasásigényét. Még inkább érvényes legyen ez az iskolára! Ritka kivétellel iskoláink ma tankönyvközpontúak. Szinte babonás tisztelettel csüngünk a tankönyvön, mintha más információs csatorna nem is lenne a világon. A rosszabik eset (de nem ritka), ha még a tankönyvet sem fedeztetjük fel, hanem mindent a pedagógustól kell hallania, mindent emlékezetében kell tartania a tanulónak. Szakítsunk a tankönyvek (olvasókönyvek) egyeduralmával! Minden tantárgyban tegyük lehet ővé a népszer ű ismeretterjeszt ő Birodalom megismerését, és tanítsuk meg a tanulót bánni ezekkel a forrásanyagokkal. Magyarórára pedig rendszeresen vigyük be a gyermekirodalmat.
OLVASOTT-E EDDIG KÖNYVET? A tanulók három kérdésre adhattak választ: soha nem olvasott könyvet az adatgy űjtéskor olvasott könyvet az adatgy űjtéskor nem olvasott
—
82,4% 17,6%
Ha tudjuk, hogy 86 I. osztályos tanuló is volt a mintánkban, akkor a kapott válaszokkal igen elégedettek lehetünk. Eszerint minden tanuló legalább egy könyvet elolvasott. Mivel a tanulók 415-e az adatgy űjtéskor is valamilyen könyvet olvasott, feltételezhetjük, hogy a tanulók dönt ő többsége állandó olvasó, azaz tartós kapcsolata van a gyermekirodalommal. A fennmaradt rész id őszakos olvasó. Sejthető en ebbe a csoportba tartoznak azok a gyermekek, akik csekély érdekl ődést tanúsítanak az olvasás iránt. Az adatok 4-5%-os eltéréssel azonosak is. Tehát többoldalú adat bizonyítja a hátrányos helyzet ű tanulók százalékarányát. A hátrányos helyzet pedig a várható lemorzsolódás százalékarányát adja, azaz az elégséges és elégtelen tanulók kb. 15%-ot kitev ő csoportját.
681
IV. MILYEN KÖNYVET OLVASOTT AZ ELMÚLT ÉVBEN? Nem túlozok, ha olvasási mohóságként könyveljük el a tanulók részér ől megnyilvánuló olvasási igényt. Mindez kézzelfoghatóbb formában nyilvánul meg, amikor fel kellett sorolniuk, milyen könyveket olvastak. A 499 tanuló erre a kérdésre 442 különböz ő könyvcímet idézett, amelyet az elmúlt évben olvasott! A hosszú címjegyzék a tanulók szerteágazó érdekl ő dését bizonyítja. Azt is mondhatnám, hogy szinte mindent elolvasnak, amihez hozzájutnak. Az egyes címek gyakorisága alapján azonban felsejlik a tanulók érdekl ődési köre is. Mint egy irodalmi elektrokardiogram görbéje, úgy jelzi az idézett címek gyakorisága az irodalomolvasás határmesgyéit. Az alábbi jegyzék olvasottsági gyakoriság szerint a legolvasottabb _ gyermekirodalmi m űveket tartalmazza: Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon Gilbert Delahaye Marcel Márlier: Marika könyvek Varga Katalin: Mosó Masa mosodája Minden napra egy mese Grigor Vitez: Az agyagmadár Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Swift: Gulliver utazásai Grimm meséi Benedek Elek: Világszép Nádszál kisasszony Andersen meséi Az iskola és a pedagógus hatását az irodalmi érdekl ődés formálásában csak három cím tükrözi: —
Gőgös Gúnár Gedeon Az agyagmadár Minden napra egy mese Mindhármat »kötelez őe olvasmányként tarthatjuk számon. Ugyanis néhány évvel ezel őtt, hogy pótoljuk a tanterv hiányosságait, az alsó tagozatra is kidolgoztunk egy javaslatot a kötelez& és ajánlott irodalom jegyzékeként, és ez hatással lehet a népszer űségi lista alakulására. Másrészt azonban ez mindössze 1/3-át képezi csak a jegyzéknek. Nem vagyok bizonyos abban, hogy a Gőgös Gúnár a Mosó Masával együtt küls ő beavatkozás nélkül is nem kerülne-e jegyzékünkbe. Értékei, és ai, hogy több száz ezer példányban került az olvasóhoz, feljogosítanak erre a feltevésre. Mert figyelembe kell vennünk az egyes m űvek hozzáférhet ő ségét is. Ha egy érdekes, vonzó m ű kis példányszámban jelenik meg, vagy igen ritkán kerül Új kiadásra, természetszer ű leg sem az iskolai sem a magánkönyvtárak nem tartalmazhatnak bel őle sok példányt. Másrészt a népszer ű ségi jegyzék nem vall arról, hogy a Benedek Elek m űvei iránti érdekl ődés megoszlik. Csak egy munkája került a jegyzékre, de nagy gyakorisággal szerepelnek a következ ő m űvei is: Aranyréten arany f ű Az aranyalmafa A vitéz szabólegény A kék liliom és más mesék Többsincs királyfi A táltos kecske A jegyzékben szerepl ő m űvek döntő többsége mesekönyv, illetve az I—II. osztályosoknak szánt irodalom. Ez a tény arra utal, hogy az olvasásismeret fokozza a gyermek természetes kíváncsiságát, mohó érdekl ődéssel fordul az irodalomhoz. Az olvasási mohóságot igazolja egy-egy tanulónál a felsorolt könyvek jegyzéke is. Élvezet volt feldolgozni az adatokat, mert mint nevel őt elégedett-
682
ség töltött el a mennyiségi és min őségi elemek számbavételekor. Sok tanulónak nem volt elég a kérd ő ív üresen hagyott rovata a könyvcímek felsorolására. Nyilakkal, szóbeli utalással figyelmeztettek, hogy az üresen maradt másik oldalon folytatták a felsorolásukat. A kisiskolások olvasmányanyaga fontos bizonyítéka annak is, hogy a szellemi érés folyamata felgyorsult. Kétségtelen, hogy dominál irodalmi érdekl ődésükben a meseirodalom, azonban Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk . cím ű m űvének el őkel ő helyezése jelzi, hogy az összetettebb szerkezet ű és mondanivalójú irodalom a pár évvel fiatalabb korosztályok érdekl ődését köti le már. Igazoltnak látom az új tanterv házi olvasmány és ajánlott irodalom anyagát, mert az eddigi tanterv szinte teljes háziolvasmány-jegyzéke a kisiskolások olvasmányait képezi: Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója Defoe: Robínson Fazekas: Lúdas Matyi Gárdonyi: Egri csillagok Móra: Kincskeres ő kisködmön Móricz: Légy jó mindhalálig Petőfi: János vitéz -
Mint a kés ő bbiekb ő l még látni fogjuk, a házi olvasmányok jegyzéke különböz ő formában vissza-visszatér még. Bizonyítottnak látom, hogy minden küls ő iskolai utasítás vagy kényszer nélkül a tanulók jelent ő s része a fels ő tagozatos tanulók irodalma felé fordul, és azt olvassa. Tapasztalatból tudom, hogy sok gyermek még kisiskolás korban többször elolvassa az Egri csillagokat, a Lúdas Matyit vagy a János vitézt. Ha ez így van, akkor kellemetlen kényszer a fels ő tagozaton tudálékos és száraz rendszerezéssel újra olvastatni, hogy eleget tegyünk egy évtizeddel ezel őtti elkép- zenésnek. Változtak a m űvel ődési körülmények, és életünkkel változik a gyerekek befogadóképessége is. Ehhez kel! a nevelésben igazodnunk, és el kell fogadnunk a tényeket. Ellenvetésként említhetném, hogy talán a fels ő tagozatos házi olvasmányok azért szerepelnek nagy gyakorisággal, mert ebb ől talál a gyermek sok példányt az iskolakönytárakban, a családi könyvtárban az id ősebb testvér hagyatékaként. Ez igaz, de csak részigazság. Ezt a nézetet úgy módosítanám, hogy talán más híján ezt olvassa a tanuló. De elgondolkodtató, hogy általában a nagy választékból éppen erre az irodalomra esik választása! Senki nem kényszeríti őt, senki nem igyekszik érdekl ődését felkelteni az említett m űvek iránt, mégis ezt olvassa. Nem mondhatok mást tehát, hogy a választását befolyásoló könyvtári lehet őségek ellenére ez a tanuló természetes igénye. A népszer ű ségi lista ugyan egyetlen költ ő m űvét sem tartalmazza, a tanulók felsorolásában azonban ott találjuk a magyar költészet reprezentánsait: Ady Endre, Fehér Férenc, Fazekas Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, • Weöres Sándor nevét. Rendkívül kedvez ő nek tartom, hogy mind a népszer űségi listában, mind pedig a költ ők jegyzékében találkozunk vajdasági költővel, jugoszláv íróval. Persze egy-egy név jelentkezése nem ringathat el bennünket, nem tehet önhitté. De tény, hogy tanulóink olvasmányanyagában megjelenik a hazai irodalom, olvassák a hazai szerz ő ket. Egyben legyen intelem is a számunkra, hogy az értékes gyermek- és ifjúsági irodalmat nagyobb példányszámban, nagyobb hírveréssel kell eljuttatni az olvasóhoz.
683
Szerz őkrő l beszélve említenem kell Fekete István nevét. Nem szerepel a népszer ű sége listán, mert a- gyermekek érdekl ő dése megoszlik egyes m űvei között. Felsorolásuk azonban szinte az írói életm ű vet tükrözi: Vuk Hú A koppányi aga testamentuma Rózsakunyhó Lutra Téli berek Bogáncs Kele Tarka rét Nem szerepel a jegyzéken a Tüskevár. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy a magyar televízió többször is sugározta sorozatfilmként, és szinte minden gyermek megtekintette. (És itt el kell töprengenünk, vajon a tévé hozzájárul-e a tanulók irodalmi érdekl ő déséhez? Ha mégoly jó Les az irodalmi m űvek filmváltozata, nem az eredeti m űvet kapja a néz ő , hanem legtöbbször annak pépes változatát.) Nem hallgathatom el, hogy a gyermekek olvasmányélményei tükrözik a családi könyvtárak negatív hatását is. És ezek a könyvtárak nem mindig a legjobb irodalmi ízlésr ő l vallanak! Csak a legriasztóbb címeket sorolom fel, amelyeket kisiskolások olvastak: Gárdányi: Göre Gábor Napóleon csodálatos élete Zilahy: Valamit visz a víz Innen már csak egy lépés a ponyva: Wallace: A görbe tG Buffalo Bill Burroughs: Tarzan Nem hiányzik a sztrip, a képregény sem: Komandant Mark Teks Viler. Leszögezhetem azonban: ezek egyedi, elszigetelt jelenségek. Valószín űleg más híján került a tanulók kezébe egy-egy ilyen - könyv. Szinte azt mondhatom, hogy kisiskolásaink mentesek a ponyvairodalom hatásától. Nem azon nőnek fel, nem az formálja nézetüket, erkölcsi arculatukat. Más a helyzet a képregénnyel. Szinte biztosra veszem, hogy sokkal többen olvassák, mint ahányan bevallották. De ebben is pozitívumot látok! A tanuló már ebben a korban tudat alatt számol azzal, hogy a képregény nem irodalom; olvasása pedig szellemi onánia, amir ő l még a gyermek sem beszél. Sajnos a könyvjegyzékb ő l az is kiderült, hogy vannak tanulók, akik egész éven át csak az olvasókönyvüket olvassák. Szerintem a tanítóságnak ezeket az egyedeket kell számon tartania, és oda hatnia, hogy az olvasókönyv mellett más 'irodalom is kezükbe kerüljön. Befejezésül megállapíthatom, hogy a meseirodalmon kívül az ún. hagyományos gyermekirodalom (Cooper, Karl May, Verne) az egész olvasási fronton visszavonulóban van. Helyére általában a kortárs irodalom lépett, vagy az ifjúsági irodalom köréhez számító klasszikus szépirodalom.
V. MILYEN KÖNYVET OLVAS A VÉLEMÉNYKUTATASKOR? Erre a kérdésre 145 címet soroltak fel a tanulók. Két tény sz ű kítette a könyvjegyzéket: nem minden tanuló olvasott a véleménykutatás pillanatában,
684
másrészt csupán egy m űvet jelölhettek meg, amelyet éppen olvastak. Így is tekintélyes a jegyzék. Gyakorisági alapon a következ ő népszerűségi lista alakult ki: Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon Varga Katalin: Mosó Masa mosodája Minden napra egy mese Babinka: Igor nagyra nő Benedek Elek: Többsincs királyfi Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Grimm meséi Sel'iškar: Partizánmesék Donászi Magda: Arany ABC Kipling: A dzsungel könyve Gárdonyi: Egri csillagok Collodi: Pinocchio Történetek a népfelszabadító háborúból Kis gyermekek nagy mesekönyve A királlyá választott kutya A jegyzék szembet ű n ő vonásai a következ ők: Nagyfokú azonosság mutatkozik az el őző kérdés alapján kialakult népszer ű ségi jegyzékkel. Az egyez ő vonások a meseirodalomra és a fiatalabb korosztály irodalmára vonatkoznak. A házi olvasmányok hatása fokozottabban mutatkozik. A tanuló a napi olvasásanyagát nagyobb mértékben meríti az iskolai kötelezettségek köréb ő l. Ezt a jelleget er ősíti az is, hogy megjelenik a jegyzékben olyan olvasmány is, amely majd az új tanterv révén válik házi olvasmánnyá (Babinka Igor nagyra nő). Vele kapcsolatban el kell ítélnünk a pedagógusok túlbuzgóságát, akik az új tantervi elemek ismeretében az új tartalmat er ő ltetik akkor, amikor az iskolakönyvtárak még nem készültek fel az új oktatási-nevelési el ő írások teljesítésére. Az iskolakönyvtárak hiányosságait — mit is tehetne mást? — aztán a szül ő nek kell pótolnia vagy könyvbeszerzéssel, vagy azzal, hogy végigkilincseli ismer őseit, kinek van meg a kérdéses m ű . Az ilyen túlbuzgósággal a pedagógus mind a tanuló, mind a szül ők körében ideges hangulatot idéz el ő . A tanulóból szorongást vált ki, mert a megadott határid őre nem tudja elolvasni a kijelölt olvasmányt, a szül ő előtt pedig lejáratjuk az új tantervet, mert azt a látszatot keltjük, hogy nem készültünk fel annak megvalósítására. Mindenképpen elvetend ő tehát ez a hozzáállás. Az eltérés a hazai irodalom számának növekedésében tapasztalható. Egyrészt üdvözlend ő ez a jelenség abból a szempontból, hogy csak részben sorolható ez a (majdani) házi olvasmányok közé (tehát a kényszer lehet ősége minimális), másrészt ez az irodalom tartalmában kit ű nő lehetőséget biztosít a világnézeti-erkölcsi nevelés célkit űzéseinek megvalósítására. A tanuló ebben a korban ösztönösen azonosulni kíván olvasmányainak a h ő seivel. Az azonosulási szándék a mi esetünkben a népfelszabadító háború hőseinek tetteivel, viselkedésével, humanizmusával vág egybe. Ilyen értelemben felmérhetetlen szolgálatot tesz ez az irodalom a hazaszeretet formálása terén. A fels ő tagozatos házi olvasmányok jegyzéke a felsorolt címek között azonos az el őző vel. Kivételt csak Ćopi ć A sasok korán felrepülnek cím ű m űve jelenti. Jelentkezése szintén a fent jelzett nevelési feladatok kedvez ő megvalósítását példázza. A családi könyvtárak hatását ebben a jegyzékben Melville Moby Dick és Gárdonyi Ida regénye cím ű m űve jelzi. Felt ű nő az ilyen címek és a ponyva megritkulása. Ebb ől arra következtetnék, hogy a korukat, értelmi képességüket messze túlhaladó m űvek vagy a ponyvairodalom olvasása gyér jelenség. Csak akkor fordul a tanuló a keze ügyébe es ő felnőtt- vagy értéktelen irodalomhoz, ha fejlettségi szintjének megfelel ő irodalomhoz nem juthat hozzá.
685
A ponyvairodalom közül kitartóan a Tarzan jelentkezik. Annak idején a Forum üzleti okokból gondoskodott, hogy sok ezer példányban kerüljön az olvasóhoz. így nem meglep ő , hogy éppen ezek a könyvek jelentkeznek jegyzékeinken. Ugyanakkor a szintén Forum-kiadásban megjelent Tarka regénytár kötetei közül egyet sem említenek. Teljesen ismeretlen tanulóink el őtt a háború el ő tti ponvairodalom is. Egyetlen cím sem jelzi, hogy a családi könyvtárakban ráakadtak volna a füzetes vagy más ponyvakiadványokra, vagy hogy az vonzaná érdekl ődésüket. A szerbhorvát nyelven megjelen ő ponyvairodalomból csak a képregények hatása érezhető , ha nem is jelent ős mértékben. A különböz ő füzetes ponyvák »élvezetétő l« vagy a nyelvi korlátok vagy pedig az értékes irodalom hozzáférhető sége óvja tanítványainkat. VI. A LEGKEDVESEBB (Ró NEVE, A LEGKEDVESEBB OLVASMÁNY CÍME Erre a kérdésre 36 szerz ő nevét sorolták föl a tanulók. A jegyzék sz ű külése viszont megnövelte az egyes nevek jelentkezésének gyakoriságát. Könynyebb volt a legnépszer ű bb írók, költ ő k jegyzékét megállapítani, mert az érdekl ő dés szinte kizárólag az alábbi nevek köré tömörült: Móra Ferenc Benedek Elek Petőfi Sándor Gárdonyi Géza Varga Katalin Fekete István Hans Christian Andersen Branko Ćopi ć Móricz Zsigmond Molnár Ferenc József Attila Fehér Klára Kétségtelen, hogy az egyes szerz ő k népszer ű ségéhez jelent ő s mértékben hozzájárulnak az alsó tagozatos olvasókönyvek. Ugyanis a jegyzékben szerepl ő szerzők az el őző könyvjegyzékeken nem szerepelnek olyan gyakorisággal, hogy abból a szerz ő nagyfokú népszer ű ségére lehetne következtetni. Ez azonban nem lehet szabály, mert bizonyos esetben akár egy-egy rövidebb elbeszélés vagy vers is kitörülhetetlen emlékeket, egy életre szóló élményt jelent gyermekeinknek, amely alapján szívükbe zárják a szerz ő nevét. Büszkék is lehetünk erre a jegyzékre. Nemcsak a kimondottan gyermekeknek író, vagy gyermekíróként számon tartott szerz ő k neve szerepel azon. Igazat kell adnunk Bori Imrének, aki évekkel ezel ő tt a Magyar Szó hasábjain folyó gyermekirodalmi vitában hangsúlyozta, hogy nincs külön gyerinekirodafom. Minden irodalom befogadására képes a gyermek megfelel ő fejlettségi fokon. Lényegében még Benedek Elek neve sem mint meseíró került a jegyzékre. Népmesegyű jteményei népszer ű sítették ő t. A népmesét pedig nem gyerekeknek, vagy nemcsak gyerekeknek mesélték. Andersen m űmeséi pedig annyi összetett erkölcsi mondanivalót tartalmaznak, hogy azok valójában a feln őtteknek kellene szólniuk. A legkedvesebb olvasmány meghatározásánál ismét széthúzódik a mez ő ny. 124 címet sorolnak fel, melyek közül a legnépszer ű bbek a következ ő k: Benedek Elek: Világszép Nádszál kisasszony Móra Ferenc: Kincskeres ő kisködmön Delahaye—Marlier: Marika könyvek Gárdonyi Géza: Egri csillagok
686
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Minden napra egy mese Grimm meséi Burroughs: Tarzan Benedek Elek: Többsincs királyfi Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje A népszer ű ségi jegyzéken következetesen ismét megjelennek egyes címek, ugyanakkor á kedvenc olvasmányok között megjelenik a ponyva is. Nem jelentős helyet foglal el, de kitartóan jelentkezik, tehát számolnunk kell azzal, hogy ott szerepel a gyermekek olvasmányélményei között. Külön kell érintenem az általános népszer űségnek örvend ő Marika könyveket. Nem annyira a tartalom a megragadó ezekben, mint inkább a vonzó illusztrációk. Kétségtelen, hogy a természetes színekben készült, reális vagy idealizált képek a legmegkapóbbak ezekben a füzetekben. Még a legfiatalabb korosztály is, amelyet a hosszú szövegolvasás kimerítene, nagy vonzalommal veszi . kezébe a Marika könyveket, mert a szövegeket minduntalan feloldják a képek, pihentetik és gyönyörködtetik a gyermeket. Kiadóink számára tanulságul szolgálhatnak. A sokszor m ű vészibb tartalmú gyervnekkiadványok illusztrációi azok, amelyek nem fokozzák, vagy egyenesen csökkentik a könyv iránti érdekl ő dést. Az ifjúságnak szánt irodalom illusztrálásához tehát a legjobb képz ő művészeket kell megnyerni, ugyanakkor ügyelve arra, hogy a formabontó irányzatok ne zavarják az ifjú olvasót. Az összetettebb mondanivaló igényli a megfelel ő képz ő m űvészeti formát, ez tagadhatatlan. A fiatalok lelki érésével és képz őm űvészeti m ű veltségük növekedésével fokozatosan helyet kaphatnak az ilyen megoldások is. A kisiskolás korban azonban a forma ne hatalmasodjék el az érthet ő ség, a szemléletesség felett!
VII. MELYIK GYERMEKLAPOT JÁRATJA RENDSZERESEN? Az olvasóvá nevelés rendszerébe tartozik az is, hogy a gyermek kiskorától állandó olvasója legyen a gyermeklapoknak. A kérd ő ív erre a kérdésére a tanulók a következ ő gyermeklapok rendszeres el ő fizetését jelezték: 67,8% Jó Pajtás Mézeskalács 55 0,2% Képes Ifjúság 0,2% Kisdobos Politikin zabavnik 6,8% Miki 8,2% TV Zabavnik 3,4% Zov 0,2% 1,4% Male novine Tik-tak 2,2% 0,2% Vesela sveska 1-1 tanuló: Kekeö, Stripoteka Ha azt vesszük alapul, hogy az I—I1. osztályosok még nem vásárolják a Jó Pajtást, a III—IV. osztályosok pedig már nem vásárolják a Mézeskalácsot, akkor azt kell mondanunk, hogy az adott korcsoport szinte kivétel nélkül rendszeres olvasója két színvonalas gyermeklapunknak. A válaszok elemzése pontosan ezt a képet tükrözi: szinte alig találtam gyermeket, aki ne lenne el őfizetője legalább egy gyermeklapnak. A I1—III. osztály tanulói pedig mindkett őt olvassák. A Jó Pajtás számos magas társadalmi elismerésben részesült a gyermeknevelés, a testvériség-egység, a szocialista hazaszeretet fejlesztése .terén elért eredményeiért. Ezek az elismerések joggal követték azt a szerteágazó
687
munkát, amelyet a lap munkatársai mind a nevelés, mind pedig a tanüfók anyanyelvi m űveltségének fejlesztése terén kifejtettek. Mivel ezek a lapok kisiskolásaink szinte kizárólagos sajtótermékei, az elismerés mellett a szerkeszt őket még nagyobb felel ő sség terheli. Fokozottabb minő ségi igénnyel kezeljék a lapszerkesztést, mert sok ezer gyermek tudatát befolyásolhatják általa pozitív vagy negatív irányban. A magyarországi sajtótermékek ismerete — annak ellenére, hogy szabadon vásárolhatók — elenyész ő . Nem a minőség vagy a hozzáférhet őség teszi közönyössé a gyermekeket a szomszédország gyermeklapjai iránt. Nézetem szerint a tartalom az, amely dönt ő módon befolyásolja a kis olvasót. A hazai gyermeklapokban iskoláink, a Vajdaság ifjúságának mindennapjaival találkoznak. Itt önmagáról olvas, sokszor hazai szerz ő ktő l, akiket talán az író-olvasó találkozókról ismer is. A mi lapjaink szöveganyaga természetes közege az olvasónak. A testvérlapokban idegen mozgalmi eseményekr ől, más problémákról értesül. Sokszor a környezet, a társadalmi közeg különböz ősége érthetetlenné teszik számára a szituációt, amelyben az esemény lejátszódik. A szerbhorvát nyelv ű gyermeklapok és képes újságok olvasottsága lényegesen magasabb, de versenyképességük összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a magyar nyelv ű gyermeklapokénál. Ennek oka egyrészt a nyelvtudás alacsony foka ebben a korban, másrészt az id ő szer ű ség hiánya, amit a magyarországi lapokkal kapcsolatban fejtegettem. örülnünk kell annak, logy legszínvonalasabb gyermekmagazinunk, a Pólitikin zabavnik tekintélyes százalékkal szerepel: Mind tartalmában, mind külš őségeit illetően vezet ő gyermeklápunknak számít. Kevésbé kell azonban örvendenünk, hogy már ebben a korban hódít a sztrip. Ezek legtöbbje tartalmatlan, ostoba comicks, illetve az er őszakot propagáló, szadista és szadista viselkedésformákat népszer ű sítő képregény. Hatásuk feltehet ően a nyelvismeret fokozódásával növekszik. Érdekes lenne a fels ő tagozatos tanulóknál is megvizsgálni az irodalmi érdekl ődés alakulását, hogy pontos képet kapjunk a ponyvairodalom térhódításáról.
VIII. HÁNY SAJÁT KÖNYVE VAN? Az is érdekelt, hogy a társadalmilag biztosított könyvforrások mellett (iskolai és közkönyvtárak) milyen könyvállománnyal rendelkeznek a tanulók otthonukban, pontosabban hány saját könyvük van; megkezd ődik-e a könyvgyűjtés már ezen a fokon. Bizonyos voltam benne, hogy sokkal jobb a helyzet az 1-2 évtizeddel ezel őtti állapotnál, de nem reméltem, hogy ilyen gyökeres változás állott be ezen a téren. Mindössze a tanulók 1,4% a nyilatkozott úgy, hogy nincs egyetlen könyve sem. A leggyakoribb könyvállomány pedig a következ ő képpen alakult: -
Könyvek száma
Tanulók száma
10 20 100 50 30 5 15 200 4 22
31 31 23 22 18 18 17 13 13 11
A táblázat alapján azt mondhatjuk, hogy a tanulók többségének 5-100 könyve van saját, alakuló kis könyvtárában. Egyedi esetekben természetesen
688'
mindkét széls ő ség el ő fordulhat. Mint láttuk, még mindig vannak 'csak olvasókönyves tanulók (ha százalékuk elenyész ő _is), míg a másik oldalon az egyéni könyvtár állománya elérhette a 350 kötetet! Miért tartom rendkívül fontosnak az egyéni könyvgy űjtést? Az olyan tanuló, aki a bet ű ismerettel együtt alakítja ki a könyvgy űjtés szokását, az odafigyel, milyen újdonság jelenik meg a könyvkereskedések kirakataiban, elolvassa és hagyja" magát befolyásoltatni a könyvtájékoztatók által. Az ilyen gyermek nemcsak a könyvre, az irodalomra figyel, annak él ő lüktetésére. Ezek éltetik, ezekhez szól a kortás irodalom a legnagyobb hatékonysággal. A könyvtár szerepér ő l szólva meg kell említenem az iskolakönyvtárak hatóerejét is. Egy-egy iskola tanulóinak kérd ő ívei többek között azt is ékesen tükrözték, hogy az iskolavezetés vajon szemellenz ő sen csak a kötelez ő házi olvasmányokat biztosította-e a tanulóknak, vagy az olvasók általános irodalmi érdekl ő dését tartotta szem el őtt? Úgy tű nik, vannak iskolavezet ő k, akik a tanterveket szinte liturgikus szövegnek tekintik. Csak azt vásárolják meg az anyanyelvoktatáshoz, amit a tanterv tételesen el ő ír. S kihangsúlyozzuk: mivel az alsó tagozatra a régi tanterv tételesen, címenként nem írta el ő a házi olvasmányokat, ritka az az iskola, ahol éppen a legmohóbb olvasót ellátták volna a megfelel ő irodalommal. Még a nem hivatalos javaslat szerint sem! Másutt viszont a nevelési feladatokból indultak ki — helyesen —, és változatos, gazdag könyvállomány került így a tanulók kezébe. Természetesen az ilyen iskolákban a tanuló sokkal felfokozóttabb nevel őhatás alá esett, mint más, kevésbé szerencsés társa. Más szempontból is fontosnak tartom az iskolai könyvtárakat. A falusi közkönyvtárak sokszor szerencsésen kiegészítik az iskolakönyvtár hiányosságait. Városhelyen azonban (pl. Újvidéken, Szabadkán) :a gyönyör űen berendezett és gazdag könyvtári gyermekosztályok nem teljesíthetik feladatukat, mert a kicsi gyermek olyan távol lakik a könyvtártól, hogy egyedül nem vállalkozhat a látogatására. 7-10 éves gyerekekr ő l van szó, akik a távolabbi városnegyedekb ől egyedül körülményesen jutnának el a könyvtárakig, másrészt számításba kell vennünk a szállítási költségeket is.
- Đ -
A közölt adatok meggy őzően bizonyítják, hogy kisiskolásaink irodalmi érdekl ődése jelentős szellemi érést mutat. Sokat olvasnak, és olyan irodalmat. amely pozitív irányban befolyásolja szellemiségüket és erkölcsiségüket. A hagyományos gyermekirodalom a meséken kívül visszavonulóban van, és felváltotta azt a kortárs irodalom. A ponyva hatásával számolhatunk, de ez nem jelent még ebben a korban komoly társadalmi, világnézeti veszélyt. Az iskolai könyvtárak fejlesztésekor a f ő figyelmet a kisiskolások részlegének fejlesztésére fordítsa az iskolavezetés. Ha ebben a korban nem elég hatékony az irodalmi nevelés, a fels ő tagozaton nehezen vagy soha nem hozhatók be az elmulasztottak. Na szórványosan is, de felfedezhet ő az olvasókönyv egyeduralma. Irodalmi nevelésünk tudatosan olyan irányt vegyen, hogy a teljesség igényével valósítsa meg a nevelési feladatokat: az irodalom megszerettetése nem az olvasókönyvek olvastatásával merül ki. Mivel az irodalomszeretet a gyermek természetes életigénye, az oktatásban ésiskolán kívül biztosítsuk számára, hogy megvalósítsa jogát a széphez, az irodalomhoz!
689
