A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
Ki választhatja ? Vállalkozás: a) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó, b) az egyéni cég, c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (´T101, ´T101E, ´T201T) bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény szerint teljesíti.
Ki nem lehet alanya? Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás •amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, •vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve, •amely a TEÁOR 2008 szerint a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége, c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
Mikortól adózik KATA szerint ? 1. Már működő vállalkozásnál: a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
1. Év közben kezdő vállalkozásnál: a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg kell a bejelentést megtenni, az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával - legkorábban 2013.01.01-jén - jön létre.
Tájékoztatás A NAV a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja a kisadózó vállalkozást:
• a vállalkozás nevéről, elnevezéséről, székhelyének címéről és adószámáról •az adóalanyiság kezdő dátumáról •a bejelentett kisadózó nevéről, címéről és adóazonosító jeléről •a főállású kisadózói jogállás esetén ennek tényéről •a tételes adójának fizetendő összegéről, esedékességéről és a bevételi számla számáról •rövid ismertetőt a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos adókötelezettségről
Mikor szűnik meg a KATA alanyiság a) ha az adóalany bejelenti => a bejelentés hónapjának utolsó napjával b) a vállalkozási forma megváltozása esetén =>a változást megelőző nappal c) az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése esetén =>a megszűnés napjával d) ha az egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélkül megszűnik =>a megszűnés napjával e) ha a gt. bejelentett kisadózó tagja elhalálozik, -feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;
f) ha a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagja kilép -és a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre => a kilépést követő nappal
g) ha a betéti társaságnak, vagy közkereseti társaságnak nem magánszemély tagja lesz => tagsági jogviszony kezdő napjával
Mikor szűnik meg a KATA alanyiság h) az adó- vagy vámhatóság mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg => jogerőre emelkedés napjával - számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért
i) ha az adószámát az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti, törli => jogerőre emelkedés napjával j) ha a végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot => naptári negyedév utolsó napjával k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás esetén l) olyan tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén, melyet kizár a törvény => a bevétel megszerzését megelőző nappal m) ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek => az átalakulást megelőző nappal Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
A kisadózó Az adóalanyiság létrejöttéhez legalább egy fő kisadózót be kell jelenteni! Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent Egyéni vállalkozás => egyéni vállalkozó Egyéni cég => az egyéni cég tagja Kkt, Bt esetén => a nem munkaviszonyos vezető tisztségviselő, a megbízási jogviszonyban álló, a tagi jogviszonyban álló
A kisadózó olyan magánszemély, aki a vállalkozásban munkaviszonyon kívüli más jogviszonyban végez tevékenységet
Kisadózó A munkaviszonyban álló tag nem minősül kisadózónak! Nyilatkozat a bejelentéskor => főállású kisadózónak minősül-e Változás bejelentés => 15 napon belül Kkt, Bt => aki nincs bejelentve kisadózóként, kizárólag munkaviszonyban működhet közre! (be nem jelentett alkalmazott)
Főállású kisadózó : • • • •
aki nem áll legalább heti 36 órás munkaviszonyban aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak aki nem megváltozott munkaképességű vállalkozó aki más EU tagállamban nem biztosított
Változásbejelentés : 15 napon belül meg kell tenni !
Kisadózó Főállásúnak nem minősülő kisadózó : • aki a tárgyhónapban folyamatosan legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll ( nem lehet összeszámítani az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőket a Tbj.szerint ! )
• aki a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül • megváltozott munkaképességű vállalkozó (rokkantsági, vagy rehab. ellátás )
De nem tartozik ide, tehát főállású lesz : • Nappali tagozatos közép,vagy felsőoktatási intézmény hallgatója
KATA – TBj többes jogviszony ? Egyidejűleg egyéni vállalkozó kisadózóként bejelentkezett és emellett Bt.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közreműködik : NEM alkalmazhatóak a Tbj. Többes jogviszonyra vonatkozó rendelkezései , ezért
↓↓ a Bt-ben főtevékenységet folytató tagként köteles a Tbj-ben szabályozottaknak megfelelően szociális hozzájárulási adót (szocho), illetve nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni
Az adó mértéke 1. 1. Tételes Főállású kisadózó (fogalom!): 50.000.-Ft/hó/fő Nem főállású : 25.000.-Ft/hó/fő Minden megkezdett hónapra az egész havi adót meg kell fizetni! Ha a kisadózó a hónap bármely napján főállásúnak minősült, 50.000.-Ft-ot kell fizetni! Befizetés: tárgyhót követő hó 12-ig. Kötelezettség előírás: a bejelentőlap alapján (végrehajtható okirat) 2. Százalékos Az egész naptári évben elért bevétel 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni. Tört évi adóalanyiság esetén: 40 százalékos adó alapja = az adófizetéssel érintett hónapok és 500.000.-Ft szorzatát meghaladó rész
KATA adónem • Adónem kód: 288 • A kisadózó vállalkozások tételes adóját egyetlen számlaszámra kell befizetni, a központi költségvetés bevétele • az ebből befolyó összeg nem kerül megosztásra a költségvetési alapok között • Számlaszám: HU27-10032000-01076349-00000000
Az adó mértéke 2. Bevétel: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt.
Nem bevétel például: a) az áthárított általános forgalmi adó, b) a kapott kölcsön, hitel, c) a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összege, ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot e) nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos MNB árfolyamon kell forintra átszámítani.
Az adó mértéke 3. Nem kell megfizetni az adót azokra a hónapokra, melyek egészében a kisadózó a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott, d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Nem kell megfizetni az adót a kieső idő záró tört hónapjára sem, ha a kieső idő kezdő és záró tört hónap napjainak száma legalább 30 nap. Ha kieső idő miatt nincs a hónapban adófizetési kötelezettség => bejelentés a következő hó 12-ig.
Példa kieső időre 2013.01.01.-től kisadózó Bt. személyesen közreműködő, főállásúnak minősülő beltagja 2013. szeptember 7-től december 5-ig táppénzben részesül • • • • • •
2013. januártól szeptemberig eső hónapokra összesen 450000,- Ft tételes adó megfizetésére köteles A szeptember adófizetési kötelezettséggel érintett, mivel nem a teljes hónapban történik a folyósítás Az októberi-novemberi teljes naptári hónapokra a vállalkozás a tag után nem fizet tételes adót a decemberi hónapban szűnik meg a táppénzfolyósítás, azaz meg kell nézni, hogy a folyósítás időtartama – az október-november hónap kivételével – elérte-e a 30 napot Mivel az adózó szeptember hónapban 24, december hónapban 5 napig (azaz összesen csupán 29 napig) részesült táppénzben, ezért : decemberben szintén meg kell fizetnie a tételes adó teljes összegét
Forrás: Adóvilág XVI. évfolyam 12. szám
Példa kieső időre Bt. beltagja 2013. február 6.- december 22.ig ápolási díjban részesül • • • • • •
február hónapra meg kell fizetnie az adót márciustól novemberig tartó időszakban mentes az adó alól december hónap szintén kedvezményezett hónap lesz, mivel az ápolási díj folyósítása legalább 30 napig tartott (a márciustól novemberig tartó időszakot nem számítva), hiszen februárban 23 napra, míg decemberben 22, azaz összesen 45 napra részesült a kisadózó ápolási díjban
Forrás: Adóvilág XVI. évfolyam 12. szám
A tételes adóval kiváltott közterhek a kisadózó vállalkozások mentesülnek a: • • • • •
vállalkozói szja ,vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó társasági adó szociális hozzájárulási adó szakképzési hozzájárulás 10, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól
A tételes adóval kiváltott közterhek a kisadózók mentesülnek a: • • • •
személyi jövedelemadó nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (összesen18,5%) egészségügyi szolgáltatási járulék (a Tbj. módosítása alapján 2013-ban havi 6660 forint) magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól
A tételes adóval kiváltott közterhek ÁFA NEM! • • • •
A kisadózó vállalkozások tételes adója nem érinti az áfa fizetési kötelezettséget, de egyidejűleg 2013. január 1-től az áfában az alanyi mentesség értékhatára 5 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra emelkedik Az alanyi adómentesség alkalmazása a kisadózó vállalkozások számára azonban nem kötelező, de ezzel egyidejűleg természetesen nem jogosult adólevonásra sem
A kisadózónak nem minősülő személyek után a közterheket a vonatkozó jogszabályok szerint kell teljesíteni! Pl: munkaviszony,egyszerűsített foglalkoztatás.
A kisadózót megillető ellátások, a jövedelem A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhet. Az ellátások alapja havi 81.300.-Ft.
A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. A kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.
Nyilatkozat, bevallás Az adóévet követő év február 25-ig papír alapon vagy elektronikus úton nyilatkozni kell a kisadózó vállalkozásnak az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. Év közbeni megszűnés: a megszűnést követő 30 napon belül.
Ha 40 százalékos adó megfizetésére is köteles a vállalkozás, az adóévet követő év február 25-ig bevallja és megfizeti. Év közbeni megszűnés: a megszűnést követő 30 napon belül. Nyilatkozat, bevallás: 13KATA
Adatszolgáltatás 1. Ha a kisadózó ugyanannak az adóalanynak (kivéve az „adószámos magánszemélyt”) az adóévben összesen 1 millió forintot meghaladó összegben számlát bocsát ki, a nyilatkozatban/bevallásban adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik: 13KATA 2. Az Art. szerinti adózó (kivéve az „adószámos magánszemélyt” és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó ´08-as bevallásában adatot szolgáltat arról a kisadózó vállalkozásról, amelynek a naptári évben juttatott összeg meghaladta az 1 millió forintot. [13. §]
Nyilvántartási kötelezettség A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, a számlán köteles feltünteti azt, hogy „Kisadózó”. (ellenkező esetben mulasztási bírság Art. 172.§.(1)bek, és adóalanyiság elvesztése) A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) sorszám; b) a bizonylat sorszáma; c) a bevétel összege; d) a bevétel megszerzésének időpontja. A kisadózó vállalkozás a számviteli törvénynek nem alanya.
Munkaviszonytól való elhatárolás 1. • Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
• Ellenőrzési eljárás keretében - ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.
Munkaviszonytól való elhatárolás 2. A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbiak közül egynél több megvalósul: -vagyis ekkor NEM minősül munkaviszonynak, és marad a vállalkozási szerz. a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg
Személyi jövedelemadót érintő különös szabályok 1. Az adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját. Az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó úgy számolhatja el, mintha azok az adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel.
Személyi jövedelemadót érintő különös szabályok 2. Belépés 1. Az adóalanyiság bejelentése évében az Szja tv. szabályai szerint megállapítja a készletekkel kapcsolatos bevételt. Ezt a bevételt az adóalanyiság időszaka alatt adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván. 2. Ha az adóalany egyidejűleg őstermelő is, a költségeket a bevételek arányában kell megosztani. 3. Ha az adóalanyiság mellett kistermelőnek minősül, erre tekintettel választhatja az átalányadózást.
Személyi jövedelemadót érintő különös szabályok 3. Kilépés 1.az egyéni vállalkozó választhatja az átalányadózást, ha valamennyi feltételnek megfelel 2.Költségként elszámoltnak kell tekinteni például: - az adóalanyként lezárt adóévben teljesített, az Szja. tv. szerint költségnek minősülő kiadást. - a nem anyagi javaknak, tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre időarányosan jutó értékcsökkenési leírását. 3. A megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszak minden 12 hónapjában 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.
Osztalék utáni adót kiváltó adó • Kkt, Bt, egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján megállapítja a törvény 26. § (2) bekezdése szerinti összeget. • Ezen összeg után 16% osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetni. • Bevallás: az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásban elkülönítetten bevall. • Befizetés: 3 egyenlő részletben: 1. részlet => a bevallásra előírt határidőig, 2 - 3. részlet => az üzleti évet követő két adóévre , az adóév 02.25-ig, legkésőbb az adóalanyiság megszűnését követő év 02.25-ig.
A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ 2013-TÓL ÉRVÉNYES ÚJ KEDVEZMÉNYEI Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
Új kedvezmények 2013-tól 1. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (461. §) 2. A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény (462/B. §) 3. A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény (462/C. §) 4. A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (462/D. §) 5. A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye (462/E. §) 6. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény (462/F.§)
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezmény 1. A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezmény 2. • Részkedvezmény = a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka • Fizetendő: 12,5% + 1,5% szakképzési hozzájárulás • Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezmény 3. • Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. • Időkorlát nélkül érvényesíthető, amíg ilyen munkakörben foglalkoztatják a munkavállalót.
A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 1. Pályakezdő 25 év alatti kedvezménye: A legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a részkedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka a foglalkoztatás első két évében (szakképzési hozzájárulás sincs!)
További feltétel: a munkavállaló egy alkalommal, az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással igazolja a munkáltató részére, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A kedvezmény a feltételek fennállása esetén a 2012.12.31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható.
A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 2. Nem pályakezdő 25 év alatti, és 55 év feletti kedvezménye: a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5%-a Fizetendő: 12,5%+1,5% szakképzési hozzájárulás
A kedvezmény időtartama: •A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után maximum 2 év, legfeljebb a 25. életév betöltéséig. •A 25. életév alatti nem pályakezdő és az 55. életév feletti munkavállalók utáni kedvezmények mindaddig járnak, amíg az életkori feltétel a munkavállalónál teljesül.
A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25., 55. évét betölti.
A tartósan álláskeresők utáni adókedvezmény 1. • Tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.
• A 9 hónap, valamint a 6 hónap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. • Igazolás: állami foglalkoztatási szerv
A tartósan álláskeresők utáni adókedvezmény 2. Adókedvezmény: • a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka (nincs szakképzési hozzájárulás), • a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka. Nem kell tört havi kedvezménnyel számolni!
A kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény 1. Érvényesíthető: • A gyermekgondozási díj folyósítását követően, • a gyermekgondozási segély, és • a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, vagy azt követően követően foglalkoztatott munkavállalók után Adókedvezmény: • a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka (nincs szakképzési hozzájárulás), • a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka.
A kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény 2. Igazolás: az anyasági ellátást folyósító szerv adja ki
• A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. • Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. • A 2013 előtt visszatérő kisgyermekes munkavállaló után is érvényesíthető a kedvezmény. • Nincs tört havi kedvezmény
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye 1. Szabad vállalkozási zóna fogalma a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § j) pontja alapján: A térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételek teljesítése mellett, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye 2. Feltétel: a kifizető a) a Tao. törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult adózónak minősül, és b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli. Adókedvezmény: • a foglalkoztatás első két évében az új munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka, • a foglalkoztatás harmadik évében az új munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka. E § alkalmazásában új munkavállaló az, akivel a kifizető a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye 3. • További feltétel: a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül található. • A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik. • A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.
Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 1. Adókedvezmény illeti meg a vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizetőt a munkaviszonyban foglalkoztatott • doktori (PhD), vagy • ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy • tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló után Kutatóhelynek minősül a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (Innovációs tv.) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó. Kutató, fejlesztő az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik.
Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 2. Adókedvezmény: a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százaléka Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti. Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag a meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
Kedvezmények korlátozása 1. A munkáltató ugyanazon munkavállaló után egyidejűleg nem vehet igénybe több jogcímen adókedvezményt. Kivéve: START PLUSZ, START EXTRA vagy START BONUSZ adókedvezmény + bérkompenzációs kedvezmény A több adókedvezmény egyidejű igénybevételét lehetővé tévő külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.
Kedvezmények korlátozása 2. A START PLUSZ, START EXTRA vagy START BONUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után, b) a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után, c) a tartósan álláskereső személyek után, d) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után, e) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók után, f) a kutatók foglalkoztatása esetén érvényesíthető adókedvezmény.
Ssz.
A kedvezményezetti kör (program) megnevezése
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók
A részkedvezmény időtartama
A részkedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás
Időkorlát nélkül
(FEOR-08) 9 főcsoportba tartozó foglalkozás
27%
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft
A foglalkoztatás első két évében, illetve a 25. életév betöltéséig
A NAV által kiállított igazolás, (15 napnál nem régebbi) hogy a munkavállaló legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkezik.
14,50%
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft
Mindaddig, amíg az életkori feltétel a munkavállalónál teljesül.
-----
A részkedvezmén y mértéke
A részkedvezmény alapja
14,50%
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft
1.)
25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók (1) pályakezdők 2. a)
25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók (2) nem pályakezdők
2. b)
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft
A foglalkoztatás első 2 évében
14,50%
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft
Foglalkoztatás 3. évében
27%
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft
A foglalkoztatás első 2 évében
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft
A foglalkoztatás 3. évében. az anyasági ellátások folyósításának megszüntetését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig
27%
Tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény
Munkaügyi központ igazolása, hogy a foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartotta (közfoglalkoztatást figyelmen kívül kell hagyni).
3.)
Gyed, gyes, gyet. folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók (együtt: anyasági ellátások) 14,50%
4.)
Az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, tb. kifizetőhely, MÁK vagy család támogatási kifizetőhely igazolása
27%
ÚJ munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft
A foglalkoztatás első 2 évében
14,50%
ÚJ munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft
A foglalkoztatás 3. évében
27%
Bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer Ft
Időkorlát nélkül
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye fejlesztési adókedvezményre jogosult,és létszámát növeli
5.)
Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 6.)
Köszönöm a figyelmet!