A KÉT FORRADALOM NÉHÁNY KÉRDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL BALMAZÚJVÁROSRA 1918-1919 Ónosi László
A polgári demokratikus forradalom idején a község a megye egyik legforradalmibb települése Mint ahogyan országosan, úgy a megyében is új szakasz kezdetét jelentette az 1918-as őszirózsás forradalom" az ipari és mezőgazdasági proletártömegek harcában, osztályharcos küzdelmeiben . Felerősödött a harc a háború, a monarchia ellen, a béke és a munkás-paraszt hatalom megteremtése, a köztársaság megteremtése mellett. Ezzel együtt és egy időben a harci célok, a napi politikai küzdelmek között ott volt a földkérdés rendezése, a nagybirtokrendszer felszámolásának tömegigénye. A falu politikai hangulatában felerősödött aföldosztás követelésének hangja a földműves szegénység között . Balmazújvároson a szegényparasztok egy csoportja a Semsey-uradalom ellen intézett támadást .l Megszaporodtak a népgyűlések, ahol élesen merült fel a szegényparasztság háború alatti nyomasztó helyzete és uradalomellenessége .2 Az 1918 . november eleji parasztmozgalom fellendülését Balmazújvároson az agrárproletariktus sok évtizedes osztályharcos magatartása, a szocialista mozgalom hagyományai - az ismert gazdasági és társadalmi helyzet talaján - robba násszerűen elősegítették. A frontokról hazatérő katonák - akik a békevágyon túl erős monarchia-ellenességgel térnek haza - még radikálisabb irányba tolták a mozgalmat. Peres Péter - aki az olaszországi piavei frontról november 15-e körül került haza és a helyi mozgalom kimagaslóan tájékozott, olvasott vezető alakja lesz - azt írja, hogy a katonák többségében ugyan a békevágyás, a hazavágyódás élt, de a szocialista földmunkások túlléptek ezen és azt vallották : Forradalom kell ! Forradalom lesz ! . . . még olyasféle osztályradikalizés a már szocialista mus volt bennem is, mint majdnem az egész munkásságban szegényparasztságban : el az urakkal ! Mindennel !"3 1918 . november 12-én a balmazújvárosi mezőgazdasági munkások, napszámosok, uradalmi cselédek elfoglalták a Semsey féle grófi uradalmat. Elzavarták az intézőket, és a közel 40 000 kh-as területen biztosították a rendet . Ez volt Hajdú megyében az elsőjól megszervezett földfoglalás . A kommunista köztársaság jelszavával" kezdtek a munkához, . . . a rendfenntartásról ott a nép maga gondoskodik, maga tart fenn példás rendet és semmiféle karhatalmi 1 HBmL . IV. B. 905/b .15 6. 1918 . nov. 5. Vö . : Fehér András : Agrárkérdésésparasztmozgalmak Hajdú megyében a polgári demokratikus köztársaság időszakában (1918-1919) . Db . 1962 . KLTE . Történelmi Intézet évkönyvei I. köt. 131 . old. ; Fehér András : A forradalmak útján (1918. október - 1919 . április) Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Szerk . : Tokody Gyula. Db. 1970 . 88 . old. (Továbbiakban : HBmD . munkásmozg . tört.) ; HBmL. IV . B. 905/ b. 157. A balmazújvárosiak földosztásra vonatkozó tervezete. 2 HBmL . IV. B . 905/ b. 157 . 15/1919 XVI . 1 . 1918-157 . ; DU. 1918 . nov. 6. 3 Peres Péter : Történelmi jelenlét Bp . 1971 . 154-155. old.
beavatkozásra szükség nincs . . . A nagykiterjedés ű Semsey-birtokot teljesen a balmazújvárosi kisemberek tartják hatalmukban. Kimondották, hogy ők a kommunista köztársaság alapján állnak és mint ilyenek vették birtokukba a földet, melyet mint a kommunista közösség tagjai fognak munkálni és hasznából közösen osztozkodni . Az egész akció a legnagyobb rendben folyt le, semmiféle fosztogatás nem történt, maguk a birtokot megszálló földművelők vigyáznak rá, hogy a legkisebb tárgy se tűnjön el, mert ez most már szerintük a közösségé."4 Az 1918. november 10-én megalakult községi Nemzeti Tanács és a lakosságnak a népgyűlésekben is megnyilvánuló harcos közössége ura volt a helyzetnek . Addig, míg a megye településeinek többségében a nemzeti tanácsok a falu gazdag és befolyásos embereinek a kezébe kerültek, Balmazújvároson - és Nádudvaron - a kezdettől fogva más volt a nemzeti tanács : más volt megalakulásának körülményeiben, összetételében és betöltött szerepkörében . Itt a földmunkások és szegényparasztok, a Földmívelő Egylet szocialistái hozták létre a nemzeti tanácsot - amelyből teljesen kiszorultak a polgári és a gazdaelemek - 40 taggal és 6-8 tagú végrehajtó bizottsággal . Elnöke Pokrócz Ferenc - a régi agrárszocialista vezető, az 1908-as Országos Földmívelő Párt titkára - lett . Az országos politikai orientálással szemben és annak akarata ellenére szervezték meg az osztályharcos szegényparaszti elemek az agrárproletárok helyi szervezetét, ami tulajdonképpen nem is nemzeti tanács, hanem szocialista agrárproletárokból és szegényparasztokból álló paraszttanács volt" .s Ezt a különbséget - más nemzeti tanács és az újvárosi nemzeti tanács között - elnevezésében is kifejezésre juttatták, mivel Balmazújvárosi Szövetségi Tanácsnak nevezték el, jelezni akarva, hogy a szocialista földmunkásszövetség, a szervezett földmunkások erejér ől és hatalmáról van szó. Tömegbázisát is agrárproletárok és szegényparasztok alkotják, akik között ott vannak a földmunkás asszonyok is, akik a szocialista férfiakkal együtt igyekeztek megakadályozni a rablásnak és a rombolásnak még a szándékát is" .c A régi községi képvisel őtestületet a politikai életben nem fogadták el és testületi funkcióit a szövetségi tanács gyakorolta. Az elöljáróság tisztviselőit és régi vezetőit - főjegyzőt, főbírót, törvénybírót - nem kergették el, de munkájukat a tanács, illetve annak végrehajtó bizottsága jelölte meg és ellenőrizte . Már november 8-án programjába vette aföldosztás végrehajtását, akkor azonban még sikerült a debreceni nemzet őrségnek 4 DU . 1918. nov. 12 . Balmazújvároso n megszállották a kisemberek a nagybirtokokat ; Vö . : Farkas Dezs ő : A földért folytatott harc néhány kérdése Hajdú-Biharban a két forradalom között (1918. november-1919. március) ; KLTE Marxizmus-Leninizmus Tanszék Közleményei 1959-60. 96. old. ; Farkas Dezső : A két forradalom hajdú-bihari történetének néhány kérdése Db . 1919 . (Az MSZMP Okt. Ig. Jubileumi Tudományos >;Jlésszaka 1919-1969.) . 37 . old. ; Fehér András : Agrárkérdés és parasztmozgalmak . . . i. m. 144-147. old.; Veres Péter : Történelmi jelenlét i . m. 156. old. ; Veres Péter : Falusi krónika Bp . 1956 . 263. old. ; DFU. 1918 . nov. 14 . ; Szakát Pál: A dolgozó parasztság anyagi helyzete Magyarországon az első világháború idején . Közgazdasági Szemle 1959 . 3. sz . 331 . old. ; Népszava, 1918 . nov. 15 . ; Kathó István : Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak . Századok 1956 . 394-415. old.; Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak Magyarországon 1848-1948. Bp . Ii . köt. 510. old. ; Szeberényi Lajos Zsigmond : Parasztok a világháború után . B . Csaba, 1929 . 19 . old. ; Ónosi László : A forradalom útján. Parasztmozgalmak az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában Hajdú megyében . Alföld, 1969 . 101-109. old. ; Ónosi László : Forradalmi események a megyében 1918 . novemberében . HBN. 1968 . nov. 24 . Mozaik 1918 . őszéről. HBN. 1968. okt. 27. 5 Fehér András : Agrárkérdés . . . i. m.144 . old. ; Vö . : Fehér András : A forradalmak . . . i. m. 90. old. ; Varga A . : Balmazújváros története 1945-ig. Debrecen, 1958 . 222-227. old. 6 Yeres P. : Falusi krónika i. m. 263. old.; Yeres P. : Történelmi jelenlét i. m. 156-157. old.; Peres P. : Szárszó Bp . 1971 . 74-83. old.
88
megakadályozni, de a tömeg egy része is megtorpant a vezet ők bizonytalankodását látva. Pedig a földért és jobb megélhetésért, a választójogért és az uradalom hatalma alóli igazi felszabadulásért lelkesed ő parasztság már az egyik október végi napon - a budapesti Nemzeti Tanács megalakulása után - egy nagyszabású népgyűlésen elfogadtak egy határozati javaslatot, amely a föld megváltási árát egy helyileg kiszámított törlesztési rendszer szerint követelte a kormánytól" .' Lichtschein Dezs ő és Márton, valamint Lichtschein Samu fölbirtokos nagybérl ők 1918. novemberi és decemberi beadványaiból - amelyeket Handler Gyula kormánybiztos főispánhoz terjesztettek be érdekeik védelmében a törvénytelenül működő nemzeti tanács ellen" - egyértelműen kiderül egyrészt a kapitalista nagybérlők szemfényvesztő politikája (például a nemzeti tanács megalakulásának napján 10 000 koronát bocsátottak a nagy tömegkapcsolattal rendelkező népiszerv rendelkezésére), másrészt lényeges adatokat hozhatunk napvilágra az azóta megsárgult levéltári iratokból. 8 Noha a földbirtokos kapitalista nagybérl ők megbízottja dr . Rásó Sándor vármegyei ügyvéd által megfogalmazott beadványok törvényellenesnek, rendbontónak, a vármegyei intézkedésekkel ellentétesen működő népellenes" szervezetnek igyekezett feltüntetni a tanácsot, a valóságos összefüggések azonban fellelhetők . Ezek közül a legfontosabbaknak ítélhetjük meg az alábbiakat : - a nemzeti tanács népi tömegmozgalomban született meg ; - megalakulás után azonnal az aktív cselekvés politikáját alakították ki ; - az intézkedéseket a lakosság érdekében és a lakosság állandó támogatásával határozták el, illetve hajtották végre ; - az uradalmak tulajdonosait és a nagybérl őket kirekesztették a gazdaság ügyeinek intézéséből ; - a rendet és a törvényességet biztosították ; - a községi népi szerv nem kapott egyértelmű felső támogatást radikális célkit űzéseinek megvalósításához, sőt esetenként igyekeztek a helyi forradalmi lendületet lefékezni és a mozgalmat izolálni. Milyen feladatokat teljesített a Szövetségi Tanács? Mindenekelőtt megszervezte a rend fenntártása érdekében a 300 tagú nemzetőrséget . Ez a tulajdonképpen helyi rend őrségi feladatokat ellátó egyesület teljes egészében szocialista földmunkás katonákból állott . Ők biztosították többek között a megszállt grófi birtokokon a rendet, a lopásokat, gyújtogatásokat, rombolásokat megakadályozták, mert úgy fogták fel, hogy a szövetségi tanács mindent köztulajdonba vett és a közösség tuiajdonát meg kell védeni . Felléptek a tanyákon a kóbor" és garázdálkodó katonák ellen, egyes megrészegült uradalmi cselédek, a szomszédos településekr ől idecsapódó tanyai tolvajok ellen. De felléptek az ispánok és nagybérl ők ellen is, akik a lefoglalt tulajdonból akartak maguknak jelentős vagyonrészeket megmenteni", a közösség kárára akartak taktikai kibúvókat keresni, amihez gyakran megkapták a debreceni Nemzeti Tanács közreműködő segítségét is. A Községi Szövetségi Tanács a nemzet őrséggel együttműködve következetesen nem vették figyelembe a nagybérl ő k érdekeit . Saját elhatározásuk alapján a lakosság közélelmezésére igénybe vett terményt, jószágokat a szükségletek alapján igazságosan osztották szét . Ezekről kimutatást Számadás . Bp. 1937 . 196. old. 8 HBmL . IV . B. 1402/b. 1 . 1918 . nov.-dec. 7 Veres P. :
89
készítettek, sőt jóváhagyásra felterjesztették a vármegyéhez. Megfékezték a szabot őröket, a forradalomellenes er őket megrendszabályozták. A tanács végrehajtó bizottsága átvette az uradalmak gazdasági vezetését és a gazdálkodásból teljesen kirekesztette a bérlőket. Biztosította a hazatérő katonák ellátását, amelyhez kérte a lakosság kö2.reműködését. November 20-án többek között röplapban fordult a lakossághoz, hogy a hazatérő katonáknak, a földnélküli szegénycsaládoknak, özvegyeknek, árváknak és a nemzet őrség zsold-élelmezési ellátására adományozzon. 9 Nehéz körülmények között - közigazgatási tapasztalat nélkül - szervezte a község közellátását, az élelmiszer kiutalását. A helyi és a megyei hatósági ellenállással is szembenálló Szövetségi Tanács végrehajtó bizottsága azonban nem volt forradalmi értelemben következetes . A rendet", nyugalmat", törvényes ut"-at hirdető debreceni nemzeti tanács és a szociáldemokrata pártvezetés is nagymértékben hozzájárul ehhez. A debreceni szociáldemokraták és a nemzeti tanács vezérkara elítélték az újvárosi parasztok önkényes" földfoglaló lépéseit. A parasztok ekkor megtorpantak és nem jutottak el odáig, hogy a földet felső törvényes jóváhagyás" nélkül felosszák . A debreceni nemzeti tanács - félve a következményektől - már 1918. november 13-án Debrecenbe rendelte : Alföldi Imre főbírót és Pokrócz Ferencet, ahol a Nemzeti Tanács testülete vonta őket felelősségre a történtekért . Az ingadozó Pokróczot olyan nyilatkozat megtételére kötelezték, hogy a lapoknak is nyilatkozzon, miszerint a balmazújvárosi törvénytisztel ő nép" nem foglalt földet . A Debreceni Független Újság hírmagyarázója szerint az újvárosiak hajlandók teljes egészében a bérlőknek, illetve meghatalmazottaiknak a bérleményüket megjelenésük esetén átszolgáltatni és garantáljuk úgy testi, mint anyagi épségük biztonságát" . Pokrócz a nemzeti bizottságtól azt kéri, hogy a bérlőkkel és szükség esetén Semsey gróffal lépjenek érintkezésbe a kisbérletek ügyében. (Gyermektelen földnélküli földműveseknek 3 kh-at, a gyermekkel rendelkező földműves családoknak 6 kh-at adjanak alhaszonbérletbe", mintegy 2000 igényjogosultnak . Ha a bérletek életbe lépnének, kötelezik magukat a vetőmag árának és a szántás díjának megtérítésére) . Nyilvánvaló meghátrálás volt ez a községi végrehajtó bizottság korábbi döntéséhez viszonyítva, amely nem a földbérleteket, hanem a földosztást tekintette legfontosabb feladatának, illetve a Semsey-birtokok végleges és teljes fel osztását tűzte ki célul. A debreceni Nemzeti Tanács - mint aki jól végezte dolgát - megígérte, hogy a maga erkölcsi tekintélyének teljes latbavetésével" támogatja az újvárosi földéhes parasztságot, de csak törvényes" úton jár közben, hogy a balmazújvárosi nép szerény és jogos kívánságai azonnal kielégítést nyerjenek" haszonbérlet útján. Pokróczék a faluban ennek megfelelően készítették el 1918. november 29-én azt a tervezetet, amit december 1-én bocsátottak a népgyűlés elé. A forradalmi magatartású nemzeti tanács, majd december 1-én a még radikálisabb népgyűlés nemcsak a földbérletet sürgette a vármegyétől és a Földművelésügyi Minisztériumtól, hanem azt is, hogy BalmazLíjváros nagyközség határában levő gróf Semsey-féle hitbizományi nagybirtok felosztása is a lehető leghamarabb hozassék javaslatba a Nemzetgyűlésnek éspedig akként, hogy minden földnélküli család legalább 10 kat. hold földhöz juthasson megfelelő legelőilletménnyel és minden 10 holdon aluli kisbirtokosnak szántóföld területe 10 holdra egészíttessék ki méltányos vételár mellett a háború előtti árak nívóján - megfelel ő legelővel . . . ". Ismét megerősítik, 9 HBmL. IV . B . 905/ b . 157. 15/1919.
90
hogy a nép ítéletétől" elmenekült földbirtokosok és tőkés nagybérlők uradalmait a nemzeti tanács a nemzet vagyona"-ként kezeli . Sürgetik a tervbevett szétosztandó területeknek mielőbbi kiadását . . .'°,i° A balmazújvárosi 1918 . novemberi mozgalmak (a nemzeti tanács megalakulásának körülményei, összetétele és funkcionálása ; a falusi tömeggyűlések radikalizmusa a földkérdésben, a függetlenség kérdésében ; a jelenlev ő tömegnyomás, amellyel a vezetőket is tolják előre a következetesebb, a forradalmibb lépések irányába) jelezték, hogy a legégetőbb gazdasági-társadalmi problémát, a földhöz való jutást, a tömeg agrárforradalmi úton akarta megoldani . Ahogyan és amennyire beigazolódott a helyi vezetők és a kormányzati vezetés következetlensége és bátortalansága, úgy lett mind nagyobb szakadék a vezetők és a tömegek között . A liberális reform-elképzelések és az agrárproletárok, földnélküli és kevés földdel rendelkező kisparasztok radikális felfogása sokáig nem fért meg egymás mellett. Pedig az itteni parasztság - a birtokviszonyok mostohaságából és a forradalmi földmunkásmozgalom tradíciói alapján 1918 őszén is egységes volt az uradalom és nagybérl ő-ellenességben ; a földkérdés megoldásának sürgetésében földosztás és földbérletek útján ; a különböz ő politikai akciókban ; a népi szervek támogatásában. Itt egységes volt az úrgyűlölet és a kizsákmányolás-ellenesség, hogy egységesen és tudatos szervezkedéssel kell kitörni a nyomasztó gazdasági-politikai helyzetből . Erre kellett volna alapozni mind a helyi és debreceni nemzeti tanácsvezetésnek, mind a szociáldemokrata párt debreceni vezérkarának . Támogatás helyett inkább leszerelni igyekeztek azt a községi mozgalmat, amelyet gyorsan követtek volna szerte a Hajdúságban. A kommunista köztársaság" jelszava mögött itt egyre tudatosabban harcoló és szervezett tömeg állt, s ezt az őszirózsás" forradalom időszaka debreceni politikai vezetésének elszigetelni, leszerelni és lefékezni nemcsak hiba, hanem pótolhatatlan mulasztás is volt. 1918 . december elejére tovább mélyültek az ellentétek a még mindig földet követelő parasztok és a most már nemzeti tanácsnak nevezett szövetségi tanács között . A napilapok - éppúgy, mint a falura járó szociáldemokrata agitátorok és a nemzeti tanács - a kormány legfontosabb programjaként emlegetik azt a törekvést, hogy a földtelen nép földhöz jusson". A megyében a földkérdés felvetésénél szinte kivétel nélkül megemlítik Balmazújvárost, legtöbbször elismerve a végsőkig feszül ő és birtokviszonyokban rejl ő községi problémákat, elismerve és méltatva a földért folytatott küzdelmet. Ezek azonban már azt a bizalmatlanságot is el akarták oszlatni, amely mindinkább megfogalmazódott a földért sóvárgó szegényparasztokban a kormánnyal szemben . Az 1918 . novemberi - tiszántúli, sőt országos visszhanggal és hatással rendelkező és az ekkor még el nem csituló - földfoglalási mozgalomra emlékezve hangoztatják, hogy az újvárosi földkérdés rendezését Rásó István főispán fontosnak tartja, mert ez kihat az egész Hajdúság hangulatára. Azon fáradozik", hogy apró bérleteket kapjanak a földmunkások és az igények a leggyorsabban és legsimábban kielégítést nyerjen"-ek, még decemberben. Bejelenti, hogy az eddigi tárgyalások eredménnyel jártak és megegyezés történt, hogy a bérlők megfelelő és igazságos kártalanítása mellett . . . egy évre" bérleteket 10 HBmL. IV. B. 905/b. 157. 15/1919. ; Vö .: Fehér A . : Agrárkérdés . . i. m. 146-147. old.; A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban . 1919. Összeállította : Komoróczy Gy.Fehér A.-Gazdag I.Farkas D . Db . 1959 . 65 . old. (Továbbiakban : TK . HB-ban.) ; Yeres P . : Számadás i.m . 193-198. old. ; Veres P . : Őszi változatok 66 . old. ; Yarga A . : i. m. 222-2~6. old. ; Ha~aú Varmegye Hivatalos Lapja. Db . 1918 . nov. 18 .
91
osszanak . Az egy évet azzal indokolják, hogy a birtokpolitikai reform meg fogja oldani úgyis a földkérdést" .ii 1918. december 9-én - az eddigi kollektív kérések, követelések mellett - Dobi András a lakosság nevében fogalmazott egyéni kérelme is kapcsolódik a földkérdés megoldását sürget ő sorba. A kormánybiztostól kéri, hogy az eddig szívettépő nyomorban élő" tömeg földhöz és emberi megélhetéshez jusson .l2 1918 . decemberének helyileg és országosan is kiemelkedő eseménye Móricz Zsigmond látogatása a községben december 8-13-a között . A novemberi földfoglalások országos híre óta készült ide, de csak akkor jutott el, amikor Kabán és Kisújszálláson is megfordult . Erről az útról írja meg a balmazújvárosi mozgalomra különösen tanulságos tanulmányát : Népszavazás a földfeformról.~3 Móricz földnélküli földmunkásokkal beszélt, akik többségükben analfabéták voltak, de a földkérdést mindannyian egyformán, s ezeknek a napoknak egyetlen dönt ő problémájá"-nak látták . A három vizsgált település közül Balmazújvárost tartja legérdekesebb"-nek nemcsak a község gazdasági helyzete és a dönt ően teljesen vagyontalan szegénység jelenléte miatt, hanem azért, mert itt változatlanul a nép át akarja venni az egész uradalmat" . A radikálisan gondolkodó szegényparasztok a földreformot azonnal akarják és mindenkinek, nemcsak a katonaviselteknek, egy tavaszt sem szabad úgy megérni", hogy a földnélküli tömeg ne jusson földhöz. A földreform-ígérgetéseket és azokat, akik a korábbi bejelentésektől visszaléptek, árulóknak" nevezik. A földbirtokhatárt 10 kh-ban szabják meg most is, mert az ilyen nagyságú kis paraszt-gazdaságban egyfel ől nem kell napszámos és részesmunkásokat alkalmazni - egyébként is elvetik a másik parasztember idegen munkaerőként való alkalmazását, kizsákmányolását már korábban is - másfel ől ezt még a kisparaszt meg tudja művelni saját és a család munkaerejére támaszkodva . Az 1000 holdon felüli nagybirtokok teljes megszüntetését követelik, mert ha marad, tönkreteszi a kisbirtokokat . A megmaradó nagybirtokok után a birtokos igazságos és progresszív adó-elv alapján adózzon és saját birtokán dolgozzon, mert az a cél, hogy a föld annak kezébe kerüljön, aki megm űveli". A vitában - főleg a harcos asszonyok véleményeiben - az is felmerült, hogy nem igazságos az 1000 holdat sem meghagyni, mert mivel a nagybirtokos önmaga és családja nem tudja megművelni a földet, kemény uzsorás" feltételekkel bérletbe adja vagy rosszul megfizetett cselédeket alkalmaz. Nem akarunk mink mostohák lenni vetek szemben, mint ahogy ők voltak velünk szemben . . . mi egy kicsit jobb sorsot engedélyezünk nekik. Ha tíz hold nekik kevés, hát engedjük meg, hogy húsz hold terméséb ől élhessenek ." A földtulajdon kérdésében a beszélgetésen nagy vihar keletkezett. Az egyik csoport véleménye szerint : a földet nem tekintem magaménak, az az országé, nemzeti tulajdon", a másik csoport - és ez a többség - a földmagántulajdon elvére helyezkedett . A földosztás és ennek kapcsán megszülető kisbirtokok azonban egymásra lesznek utalva, mert nincs elég termel őeszköz és igaerő. A szövetkezés nem pontos és nem teljesen körülhatárolt gondolatvilágát lehet érzékelni olyan szegényparaszti megfogalmazásokból, amelyeket Móricz kiváló érzékkel kitapintott : Nem kell mindenkinek lovat tartani" ; egy ekekapával százhúsz holdat is meg lehet művelni ; Aki énmellém testvérileg esne, beleegyeznék, hogy most én, most te 11 DFU. 1918 . dec. 4. ; Földhöz jutnak a balmazújvárosiak . 12 HBmL . 1V. B. 905/ b. 157. 15/1919. 13 Móricz Zsigmond : Népszavazás a földreformról . Bp . 1919 . jan. 7-40 . old.
92
dolgozz, segíts" . Az állami hitel egy részét is arra használnánk, hogy közösen vennénk gépet" ; A szövetkezés arra való, hogy segítsen a kisgazdán." A hitelpolitikában a parasztérdek érvényesítését Újvároson csak úgy tudják elképzelni, hogy a helyi nemzeti tanács feladatkörébe kerül . A nagygazdákat nem tartják ebben biztosítéknak, mert a világháború alatt is szegényellenes magatartásukkal gazdagodtak meg. A háború el őtt még ők voltak a Takarékpénztár zsebében" és most másfél millió koronájuk van elhelyezve . A Nemzeti Tanács feladata lenne annak eldöntése, hogy ki vehet fel kölcsönt, és megszervezné a felhasználás, a visszafizetés ellenőrzését . Tar Sándor a Földmívelő Egylet elnöke külön is aláhúzta a nemzeti tanács hatáskörének, hatalmának fontosságát a község közéletében. Biztosítani a körültekintő és a szegényparaszton azonnal segítő földreformot, utána a gazdálkodást és azt, hogy megfelelő hitelpolitika segítse a kisgazdaságokat ; tönkremenés esetén a nemzeti tanács a községi vagyonhoz csapja oda" a szétesett birtokot, mintegy elejét véve az érdemtelen meggazdagodásnak . Balmazújvároson - mint a másik két vizsgált településen is - úgy fogják fel a földreform utáni helyzetet, hogy a kisgazdaságoknak nem szabad csak önmagukat nézni és befeléfordulni, hanem figyelembe kell venni a népgazdasági érdekeket és be kell szolgáltatni" az Országos Gazdasági Tanács által kivetett terményeket, amit éppen kíván az ország érdeke". Móricz Zsigmond 1918 . decemberi balmazújvárosi felfedez ő útja után néhány nappal a Hajdú vármegyei Gazdasági Egyesület - gyorsan akcióba lépve a szociáldemokrata szervezkedés debreceni és vidéki sikerei, és a földre jogosul tak összeírásának földmunkás nyugtalanságot takaró tapasztalatai láttán megkezdte a gazdák szervezését egyrészt a földosztás kérdésében megnyilvánuló forradalmi-radikális elképzelések visszaszorítására, másrészt a falusi osztályellentétek levezetése és az er őviszonyoknak a gazdák javára történ ő billentése érdekében. Felvonultattak a kapcsolat és az erőfitogtatás érdekében az 1918. december 17-i gazdasági egyesületi közgyűlésre földmunkásokat is, amellyel a gazdakövetelés agrárproletár hátterét igyekeztek biztosítani. És mi sem természetesebb, hogy ebbe mindenekel őtt Balmazújvárost kapcsolták be, számolva azzal, hogy ennek az egész megyére szóló kihatása lesz . Az újvárosi parasztvezet ők - Pokrócz Ferenc, Tar Sándor, Némethi Gábor - erre nemcsak azért voltak hajlandók, mert az elméleti tisztánlátás zavarta őket a következetes osztályharcban, hanem mert ekkor már a törvényes" utat elfogadva és hirdetve, földet reméltek a Gazdasági Egyesülettől. Ezen a megyei gazdagyűlésen anakronisztikus volt mindaz, ami elhangzott és akik elmondták. Leplezni akarták igazi céljukat, de a nagybirtok és a magántulajdon védelme, valamint az éles kommunizmus"-ellenesség lerántotta a leplet. Üres, az osztálybéke hamis illúzióját keltő maradt a jelszó : Az új korszak vetette előre ajövendő képét . . . Hajdú vármegye gazdái és mezőgazdasági munkásai egy táborban". Fried Leó balmazújvárosi nagybérl ő a gazdatársadalom szervezésének szükségességéről beszélt, Klárik József püspökladányi plébános erélyesen tiltakozott a kormány földreform elgondolásának nagybirtokok ellen irányuló tervezete ellen, mert azok a kommunizmus alapján állanak . . . és a gazdatársadalom a leghatározottabban tiltakozik a magántulajdon megszüntetése ellen" . Rásó Sándor megyei főügyész nem értett egyet Károlyiéknak azzal az elgondolásával, miszerint a birtokok alsó és felső határát a földreformtörvénynek meg kell határozni. Kifejezetten a nagybirtok mellett van és ellenzi a kommunizmus elvén" alapuló földosztást. Csáthy Dezső dr. azt hangsúlyoz93
ta, hogy a mezőgazdaság nem állhat csak kisbirtokokból, mert akkor az ország a kisbirtok gazdálkodási rendszerénél fogva önmagát sem tudná ellátni, nemhogy . . . mezőgazdasági kivitelre termelhetne" . Ebben a - gazdatársadalmat és a nagybirtokot magaslatra emel ő és védelmező - hangulatban valójában csak földmunkás-kirakatnak és a tömegbázis igazolásául adnak szót a három balmazújvárosi földmunkásmozgalmi vezet őnek, akik bár enyhébben fogalmaznak mint odahaza saját tömegeik el őtt, de még így is egyértelműen fellépnek a nagybirtok ellen. Tar Sándor a Földmívelő Egylet elnöke elismeri a nagybirtok jelentőségét a kisgazdasággal szemben a belterjes gazdálkodásban, de annak nagyságát az Alföldön 500 holdban lehetne megállapítani . . . az örökösödés határát 100 holdban" . Sürgeti a beígért földet, a gazdálkodás megszervezését és azonnali beindítását. Élni és élni hagyni, ez legyen a vezérelv. Dolgozott eddig is a nép, dolgozni fog ezután is 10 hold föld mellett is a családjával együtt ." Büszke öntudattal vallja, hogy független szocialista és mint ilyen, a földosztás és a magántulajdon híve. Némethi Gábor - a földre váró otthoni katonák, a rokkantegylet képviseletében védelmébe veszi a mezőgazdasági munkásokat, akik 16-20 órát is dolgoznak nagy munkacsúcsok idején . Hangsúlyozza, hogy ha ez a földnélküli munkás birtokba kerül, a kisbirtokon is képes annyit termelni, hogy az országos érdekeknek eleget tegyen és kivitelre is termeljen. Nagybirtok szerinte csak ott lehet, ahol ez nem megy a kisgazdák rovására . Pokrócz Ferenc szerint a nagybirtokosok hiába hullatják könnyeiket, nem tud megindulni könnyeik pergésén". Elveti az óvatoskodást és bírálja azt a lábrakapott nézetet, hogy a földreformra nem érett meg a helyzet és az sötétbe ugrás", i4 E gazdagyűlés tanulságaiból is kimutathatjuk, hogy a megyei vezetésnek csak részben sikerült a balmazújvárosi földmunkás vezetőket elkötelezni . Ebből a kézfogásból azonban az következett, hogy egyrészt tompította a földkérdésben jelentkező nyugtalanságot, másrészt ezzel elindult Pokróczék részér ől egyfajta útkeresés, ami a majd később megalakult Hajdú vármegyei Földműves Népszövetséggel kötött szövetségben folytatódik . A Gazdasági Egyesület látva a földmunkás és paraszttömegek balratolódását, azt a taktikát választotta - Rásó István főispán által találóan már a gazdagyűlésen megfogalmazva -, hogy : A gazdatársadalom kezet fog a magyar munkássággal", és ezzel összefüggésben 1918 végén kezdeményezték a Földműves Népszövetség megalakítását. A szövetség egyik alapítója lett Juhász Nagy Sándor haladó gondolkodású régi függetlenségi polgári politikus, a Károlyi-kormány államtitkára, majd igazságügyminisztere . December 22-én a Hajdúszoboszlón tartott népgyűlés az államtitkár beszámolója után egyhangúlag kimondta az Országos Földműves Népszövetség megalakulását, amelyhez és Balcsatlakoztak az iparosok, a szociáldemokrata földmunkás szervezetek mazújváros népe nevében az ismert nev ű népvezér, Pokrócz Ferenc is",is Korabeli napilapok és néhány mozgalmi vezető visszaemlékezése alapján joggal mondhatjuk, hogy Juhász Nagy Sándor mindenekel őtt Pokrócz Ferencék támogatására számított, mert benne az egész megyében, sőt az országban ismert parasztvezet őt látta, akit követni fog a tömeg, mint ahogyan követett a Hajdú 14 DU . 1918 . dec. 18 . Szervezkednek a gazdák ; DFU. 1918 . dec. 18 . A kommunizmus ellen; Uo . A hajdú megyei gazdák és a földbirtokreform - nagygy űlés a vármegyeházán, éles felszólalások a kommunizmus ellen; Vö . : Fehér A.: Agrárkérdés i. m. 154. old. ; Farkas D. : A földért folytatott harc . . . i. m. 98 . old. 15 DFU. 1918 . dec. 25 .
94
megyei szegényparasztság az 1908-as Országos Földmívelő Párt idején is. Pokrócz Ferenc itt kereste meg a szövetségest, holott a régi szociáldemokrata, majd független-szocialista vezetőnek a tömeget a szociáldemokratákhoz, a Kommunista Párt megalakulása után pedig a kommunistákhoz kellett volna vezetni a forradalmi fejlődés, a forradalom kibontakozása érdekében. Ezzel a csatlakozással Pokróczék megbontották az agrárproletár tömeg harci egységét, átmenetileg szétzilálták a földért folytatott küzdelemben, nagybirtokellenességben kikovácsolódott forradalmi töltés ű egységet. A tömeg nincs egy véleményen a parasztvezérrel, már 1918 decemberében sem. Ez különösen meglátszott 1919 . januárban a Földmívelő Egylet vezetőségének újjáválasztásán, ahol a földmunkások jelent ős részben behódolásnak vették Pokrócz lépését és tő le elfordulván 1919. február közepén már a szociáldemokrata párt által kezdeményezett Magyarországi Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének építették ki az erős szervezetét.ls A Veres Péter és a vörösgárdista Csige István vezette földmunkásszövetség tagjainak száma márciusban már meghaladta a 700-at . A Földműves Népszövetség 1919 . január 1-ével indított lapjában, a Hajdúföldben közzéteszik a Juhász Nagy Sándor szerkesztette programadó kiáltványt, amelyb ől nyilvánvalóvá válik a cél ; visszaszorítani a baloldali szociál demokraták és a kommunisták hatását, csökkenteni tömegbázisukat és innen elhódítani a tömegeket. Egyértelmű en az ipari munkásellenesség nem fogalmazódik meg, de az ország vezetésére a földműves népet tartja hivatottnak. A magyar politikát úgy lehet helyes irányba terelni, ha megszervezzük a föld népét . A kisgazda, földművelő-napszámos, mezőgazdasági munkástömeget egy táborba kell tömöríteni . Ez a földművestömeg legyen olyan szilárd alap, amelyen az egész államhatalom elhelyezkedhetik . Magyarországon földműves demokráciát kell teremteni . . . a magyar politika súlypontját át kell helyezni a föld népére ." Még ilyen szépen csengő - de reálpolitikának egyáltalán nem nevezhet ő szólamok sem tudtak a parasztságra különösebb hatást gyakorolni . A megyében februárig mindössze hat községben sikerült 100-200 tagból álló szervezeteket létrehozni, de Balmazújvároson ez a lépés sikertelen maradt. Részben a sikertelen szervezés és a szocialista földmunkásság szervezett fellépése következtében már februárban formálissá válik a szűk tömegkapcsolattal rendelkező Földműves Népszövetség munkája. A szövetség alakuló közgyűlését is csak 1919 . március 15-én tudták megtartani, ahol elnökké Juhász Nagy Sándort, társelnökké: Rásó István főispánt és Pokrócz Ferencet választották.l' Balmazújvároson a földkérdésről azonban semmi sem tudta elterelni a figyelmet . Az 1918 . december közepére elkészült kimutatás szerint csak a hadiszolgálat, hadifogság, hadiözvegység, hadiárvaság címén összeírt igényjogosultak száma 1091 fő. (Ennél több csak Debrecenben - 2254 -, Hajdúböszörményben - 1160 .) Már az összeírások heves vitákban zajlottak le az igényjogosultság korlátozása és a tervbe vett földterületek minősége miatt. Nemhogy levezették volna a türelmetlenséget, hánem fokozták az elégedetlenséget. Januárban Rásó István kormánybiztos Balmazújvároson és Püspökladányban fogott a földkérdés rendezéséhez, mert itt voltak legrosszabbak 16 Fehér András : Agrárkérdés i. m. 154. old.; Yarga A . : i . m. 227. old. Peres Péter : Ő szi változatok i. m. 64-65. old . 17 Fehér A . : i . m. 156. old. ; HBmL . IV. B. 905/b. 157. 1919. ; Juhász Nagy Sándor : A magyar októberi forradalom története (1918. okt. 31 .-1919 . márt . 21 .) Bp . 1945 . 392-407.-1. ; Veress P. : Szárszó i. m. 74-75. old. ; Hajdúföld 1919 . márt . 23 .
95
a birtokmegoszlási viszonyok és számoltak azzal, hogy a földműves nép, a véres harcból hazatért katonák türelmetlenül és erős akarattal kívánják az őket megillet ő és megígért földosztást" . ts 1919. január 18-án a balmazújvárosi igényjogosultaknak haszonbérlet formájában felajánlottak 4700 kh szántó és mintegy 2000 kh legelőterületet. A parasztok által korábban elfoglalt uradalmakat a debreceni nemzeti tanács a nagybérl őknek visszaadta s így ez nyilvánvalóan nem oldhatta meg a földínséget sem a tényleges földigényl ők jóval nagyobb száma, sem a nagyfokú várakozás és türelmetlenség miatt. Még a leszerelt katonáknak és hozzátartozóiknak is családonként 4,3 kh és 1,8 kh legelő jut a terv szerint haszonbérlet formájában . Hol van ez az itt megálmodott 10-15 kh-as nagyságú és megvásárolható birtokhatártól. Itt nem bérletet ; földosztást vártak és követeltek . Ezért is erősödött fel 1919 . januárban és február elején a kormányintézkedéseket bíráló hang és a földet követelő paraszti akarat . 1919 . február 3-án - tehát nem sokkal azután, hogy a nagybérlők visszakapták a földmunkások által lefoglalt uradalmakat - a balmazújvárosi nemzetőrök egy csoportja elfoglalta és birtokba vette Lichtschein Jenő és Licht schein Márton nagyháti nagybérletét, fogva tartották a nagybérl őt és Ornschtein Mór gazdasági intézőt is. A községi elöljáróság a debreceni karhatalmi parancsnokságtól azonnal határozott, gyors közbelépést kért, mivel a nagybérl ő vagyonának és biztonságának védelmére kivezényelt nemzet őrök elhatározták az uradalom kommunizálását" . Beköltöztek a bérlő lakásába, ott laktak, teljesen berendezkedtek és az összes helyiségeket a maguk részére foglalták le. Berendelték a gazdasági munkásokat és ispánokat és a gazdasági munka végzésére rendelkezéseket adtak ki ; általában úgy kezelték a birtokokat, mint sajátjukat ." Napokon át őrizetben tartották a nagybérl őt, megakadályozták abban, hogy katonai segítséget kérjen Debrecenből. A fogvatartott nagybérl ő végül a községi elöljáróságnak küldött be titkos üzenetet, ahonnan azonnali segítséget kapott .l9 Nemcsak a debreceni karhatalom és a községi elöljáróság közbelépése, hanem a szocialista földmunkásoktól való elszigeteltség is hozzájárult a nemzetőrök sikertelen földfoglalásához . Bár alapvetően ismét a tömegek földigényét és harcos fellépését meg nem értő hatalmi erőszakon buktak el . Még a Károlyi-kormány 1919 . február 16-i A földmívelő nép földhözjuttatásáról" szóló néptörvénye előtt Balmazújvároson a szocialista földmunkásszövetség és a nemzeti tanács megalakította az 50 tagú Földosztó Választ mányt - amelynek tagja lett Veres Péter is - és a háromtagú intézőbizottságot. Megkezdték a földigényl ők összeírását és eldöntötték, hogy addig, míg a hosszadalmas földmérési munkákat a Földmérési Felügyelőség elvégzi - az uradalmi nagybérlőkkel megteremtett február 7-i egyezség után - bérbevesznek mintegy 10 000 kh területet a község mint erkölcsi testület jótállása mellett . A parcellázás még februárban megtörtént, a kisbérleteket kiosztották a földmunkások és szegényparasztok között. A birtokbakerült parasztok ezt úgy
18 Hajdúföld. 1919 . jan. 11 . jan. 18 . ; Vö. : Farkas Dezső: i. m. 100. old.; Az alispán szerint a békéltető tárgyalásokra szükség volt Egyeken, Balmazújvároson, Püspökladányban, Tetétlenen, Hajdúszováton, mert kitörésekt ől lehetett tartani" és ezzel sikerült a kedélyeket megnyugtatni s ennek folytán a szocialisták megyei térhódítását megakadályozni. 19 DFU. 1919 . febr . 6. ; A Szegény Ember 1919 . febr . 9. ; (A magyar munkásmozgalom . . . i. m. V. köt. 518-519. old.) ; HBmL. (XVI . 2. 1 .) 1919 .
96
fogták fel, mint olyan bérelt földet, amit a földtörvény alapján megválthatnak az 1913 . évi földárak alapján . 2 ° Az elöljáróság részér ől végleges és a Földm űves Népszövetséghez átcsapódott Pokróczék részér ől átmeneti lemondással együttjáró megállapodás volt a bérlet, a tömegben és a földmunkásszövetségben azonban nem. Addig, míg az elöljáróság lezárásnak vette a földkérdést a bérletek kiosztásával, a szegényparasztok csak elindulásnak, az 1918. novemberi követeléshez viszonyítva részkérdésnek és visszalépésnek tekintették. A Tanácsköztársaság mellett az egész falu
1919 tavasza a Földmívelő Egyletben, a Földmunkásszövetségben heves vitákat hozott . Ez több tényez ővel függött össze. Többek között : óvatosnak, következetlennek és megkésettnek tartották a földtörvényt, a végrehajtás el húzódása nyugtalanítólag hatott ; megváltásnélküli földreformot reméltek a törvényes úttól ; nem láttak összhangot az alulról elindult radikális földfoglalás és a felül megalkotott törvény között . Helyileg pedig a már korábban felborult egységhez - Pokrócz népszövetsége és Veres Péter földmunkásszövetsége - a vitában új differenciáló tényezőként hatott az egyéni és a kollektív gazdálkodás híveinek összecsapása . 21 Az éjszakákba nyúló vitákban, politikai csatákban a közös szövetkezeti gazdálkodás hívei még kevesebben voltak - ide tartozott Veres Péter is -, de hatásuk még a Tanácsköztársaság ideje alatt is kimutatható. Az általános elé gedetlenségben - a kormány intézkedései elmaradtak a szegényparaszti várakozástól - és a forradalmi fejlődés útkeresésében keresend ő tehát, hogy 1919 márciusára ismét fellángoltak a helyi mozgalmak, noha a gyakorlati megvalósításig ezek az igények nem jutottak el és nem is lépték túl a község határait . Megosztottak voltak a paraszti erők, amit tömegünnepség vonatkozásában többek között jelzett a március 15-i ünnepség is, ahol a szónoklatokban megütköztek a különböz ő csoportosulások és nézetek. Csökkent a szegényparasztság harcos akcióegysége, ami a március 15-i ünnepség után nyilvánvalóvá lett. A hazafias lelkesedéstől fűtött többezres tömeg nemzetiszínű és vörös zászlók alatt vonult fel, a zenekar hazafias és munkásdalokat" játszott . Még a Földműves Népszövetség szónokai voltak túlsúlyban . Némethi Gábor szónok után felszólaltak : II. Tarr Sándor - a forradalom vívmányainak védelméről -; Veres Péter - a haladásról, a továbblépés feltételeiről és a Párizsi Kommünről -; I. Tarr Sándor - az egyetértésről, a parasztság együttműködéséről - beszéltek. A földművesszövetségi nyomaték és Balmazújváros politikai súlya miatt megjelent Rásó István kormánybiztos és Reitz Bános vármegyei gazdaszövetségi vezető állategészségügyi főfelügyel ő is, akik az ünnep-
20 Yeres-Péter : Visszaemlékezése Balmazújvároson a községből elszármazottak találkozóján 1968 .
november 29-én ; Vö . : HBmL . IV . B. 905/ b. 162. alisp. ad. 1746/1920. Harsányi Béla főjegyz ő jelentése az alispánnak 1919. szeptember 2-án az 1919 . január 31-augusztus 31 . között előfordult fontosabb eseményekr ől ; DFU. 1919. febr . 18 . ; Fehér András : Agrárkérdés . . . i.m .149-150 . old. 21 Veres Péter : Számadás . i. m. 205-207. old. 7 Évkönyv V.
97
ség után tömegkapcsolataik szélesítése érdekében felkeresik az olvasóköröket Pokrócz Ferenc vezetésével.22 A szocialista forradalom hírére a budapesti események után Debrecenben 1919 . március 22-én alakult meg a Munkás- és Katonatanács, amelynek tagjai között ott voltak a kommunisták is. A Munkástanács végrehajtó bizottsága 23-án megválasztotta a háromtagú direktóriumot (Török Gábor szociáldemokrata, Vági István szociáldemokrata, Hajdú János kommunista) . A megye közigazgatásának irányításáért a megyei direktóriumban felelősök : Szepesi Albert szociáldemokrata, Kozma A. Lajos szociáldemokrata és Fülöp Miklós kommunista .23 Március 22-ét követően naponta sorra alakultak meg a megyében is a Munkások-Katonák-Földm űvesek Tanácsai, amelyek rövid idő alatt átvették a helyi hatalmat . Balmazújvároson 1919 . március 22-én este alakult meg a Földmunkástanács - tagjai sorában volt két régi harcos nő is - és a községi direktórium másnap, 23-án. A direktórium tagjai lettek : Veres Péter szociáldemokrata, Csige István kommunista és Kerekes Miklós függetlenségi politikus. Tömegbázisát mindenekel őtt a szocialista földmunkásszövetség közel 1000 fős tagsága, a régi feminista mozgalomból kin őtt - és a háború ideje alatt megedződött - harcos nőszervezet széles tömege és a szocialistákhoz visszakanyarodott Pokrócz-Tarr-féle tekintélyes tábor jelentette . A hatalom átvétele békés körülmények között zajlott . A községi elöljáróság a tömegerőtől megrémült főjegyzővel az élen minden erőszak alkalmazása nélkül átadták a közigazgatási hatalmat . A községi Nemzeti Tanács - amelyet az útkereső régi független szocialisták uraltak - Pokrócz Ferenc elnökkel együtt testületileg csatlakoztak a proletárhatalomhoz. A parasztvezér - aki ekkorra véglegesen szakított a Földmíves Népszövetséggel a csatlakozását azzal indokolta : Ezért harcoltam egész életemben." Pokróczcal együtt II. Tarr Sándor is szövetséget vállalt a direktóriummal, I. Tarr Sándor pedig már a földmunkástanács megalakulása előtt csatlakozott a Veres Péterék hatása alatt funkcionáló földmunkásszövetséghez . A Földmunkástanács és a direktórium azonnal feladatához látott . Ezekre a napokra jellemző volt Veres Péter visszaemlékezése : Nincs idő töprengésre - cselekedni kell!" Amellett, hogy a hatalom átvétele az országos és megyei irányításnak megfelel ően történt, sajátos vonásnak tarthatjuk a magasfokú öntevékenységet és azt, hogy a lehető legszélesebb összefogást igyekeztek megteremteni a különböző pártokhoz, szervezetekhez, irányzatokhoz tartozók azonnali és aktív bekapcsolásával. (A Földmunkástanácsba bekerültek : kubikosok, napszámosok, uradalmi cselédek, kisgazdák, kisiparosok, tanítók, tisztviselők, a Vörös Őrség katonaképviselői.) Ezzel is magyarázható, hogy a direktórium és a földmunkástanács elgondolásait, megfogalmazott céljait a falu lakossága lelkes hangulatban és tenniakarással követte . De ezt a cselekvési egységet megelőzte a vezet ők és az agrárproletárok rendszeres párbeszéde . Minden lényegi kérdésben történt döntés előtt falugyű lést tartottak - legtöbbször a Semsey kastély udvarán -, ahol a tömeg közvetlen javaslatait meghallgatták, a vezetők elgondolásaikat kontrollálták s megerősítették . A la22 Hajdúföld. 1919 . márc . 15 . Balmazújváros ünnepel, márc . 23 . Balmazújváros ünnepet ült; Yeres Péter : Számadás i. m. 208. old. ; YeresPéter : Visszaemlékezés 1968 . nov. 29-én Balmazújvároson ; Hajdúföld. 1919 . márc. 23 . Vö. : Yeres Péter : Őszi változatok i. m. 67 . old. ; Veres Péter : Számadás i. m. 209. old. 23 Fehér András : A forradalmak . . . i. m. 108. old. Vö . : A magyar munkásmozgalom . . . i. m. VI/a. köt. 20. old.
98
kosság legszélesebb rétegeit kapcsolták be ezzel a helyi politika kialakításába, az önkormányzat gyakorlásába . Az első napokban elvégzett direktóriumi feladatok is a fentiek reálisságát igazolják ; lezáratták és lefoglalták a földmunkástanács céljaira a takarékpénztár, valamint a posta pénzkészletét, hogy a nagybérl ők, gazdák el ne sikkasszák ; kimondották a grófi birtokon a köztulajdont és minden uradalomban megszervezték a népvagyon" védelmét ; azonnal összehívták a gazdatiszteket, tájékoztatták őket a politikai fordulatról és megfogalmazták felelősségüket a népvagyon átmeneti kezelésében ; biztosították a külsőségeken, a faluban a közrendet, keményen megbüntették a munkástanács és a direktórium döntéseivel szembenállókat és a közrendet, a köztulajdont veszélyeztet őket. Elsősorban a falu szegényeinek érdekeit figyelembe véve szervezték meg a lakosság közellátását . A direktórium szervezte a politikai rendezvényeket. Felülvizsgálta és helybenhagyta az 1919. február-márciusi közel 10 000 kh-as földbérletosztást . Megtették az el ő készületeket a termelés és a mezőgazdasági munka beindítására . Az elöljáróság tisztviselőapparátusát politikailag felülvizsgálták, zömüket meghagyva ellenőrizték munkájukat az általános igazgatási területen, a különböző engedélyek, igazolások kiadásában . A községi direktórium rendszeres kapcsolatot tartott a megyei munkástanácscsal és direktóriummal . A felsoroltakból látható, hogy a községi direktórium feladatköre széles volt és fő helyen kezelték a földkérdést, a termelés megszervezését. A direktóriumnak az első napokban semmiféle konfliktusa nem volt a lakossággal, annál több a nagybérl őkkel és intézőkkel. A büntetés szigorával kellett fellépni többek között akkor, amikor az uradalmak sertésállományát olcsó áron el akarták adni, mintegy ártva ezzel a népvagyon"-t hirdet ő földmunkástanácsnak és direktóriumnak . A lakossággal tulajdonképpeni egyetlen összeütközés a szövetkezeti kérdésben volt, s ez már március végén megtörtént első alkalommal a kastély udvarán tartott népgy űlésen. A résztvevők többsége a földosztást sürgette és a közös gazdálkodás ellen volt. Azok a földmunkások, akik a szövetkezeti kollektív gazdálkodás hívei voltak, már 1918. november--decemberben, most a vitában alulmaradtak vagy közömbösséget mutattak . A munkástanács pedig egyértelműen a föld felosztása ellen volt, a szövetkezetekben látta a jövőt és ezt nyíltan hirdette is . A földmunkástanács álláspontját Veres Péter úgy védte, hogy a forradalom nem a nép ellen, hanem a népért van" . A paraszti többség azonban a tanácshatalom kikiáltása után közvetlen és a kés őbbi hetekben is megmaradt az egyéni gazdálkodás hívének. A szocializmust és a kisparaszti gazdaságot összetartozó és egymást nem kizáró fogalompórnak tartották. Mindez azonban nem volt akadálya annak, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt a direktórium a parasztság támogatásával ne tudja megszervezni a gazdálkodás és a termelés kérdéseit.24 A Tanácskormány földreform rendeletét - amely többek között intézke24 Peres Péter: Számadás i. m. 205-210. old. ; Peres Péter: Ő szi változatok i. m. 67 . old. 73 old. ; HBmL . IV. B. 905/ b. 162. 1746/1920. Harsányi Béla főjegyző jelentése az alispánnak 1919 . szeptember 2-án a községben, 1919 . január 31 .-augusztus 31-ig előfordult fontosabb eseményekr ől ; Vö . : Fehér András : A forradalmak . . . i. m. 108. old. ; Peres Péter : Az ország útján Bp. 1965 . 183. old. ; Peres Péter: Szül őhazám Hortobágy menyéke" Bp. 1968 . 234. old. ; Peres Péter: Falusi Krónika i. m. 263. old.; Yarga A . : i. m. 228-229. old. ; Peres Péter:Történelmi jelenlét i.m.157158. old.; Peres Péter: Szárszó i. m. 75 . old.; Veres Péter a régi agrárszocialisták beválasztását a munkástanácsba a falusi egység megteremtésének, Népfront-gondolkozás"-nak ítéli meg ; Beszélgetés Csige Istvánnal (1919-es direktóriumi tag, vörös katona). Felvette 1963 . júl. 6-án és 16-án Harangi József, Balmazújváros. (Kézirat) ; TK . HB-ban 473-475. old. ; Részletek a Veres Péter elleni törvényszéki ítéletből.
99
dett, hogy a 100 kh-on felüli közép- és nagybirtokok minden felszerelésükkel együtt megváltás nélkül a munkáshatalom tulajdonába menjenek át, de amely egyben meg is tiltotta a köztulajdonba vett birtokok felosztását - a földnélküli szegényparasztok és a földre éhes kis- és törpebirtokos parasztok Balmazújvároson nem fogadták egyértelmű helyesléssel . A debreceni egyesült párt szocialista propaganda utak"-at szervezett a megyébe magyarázni a Forradalmi Kormányzótanácsnak a föld szocializálására vonatkozó rendeletét és a mezőgazdasági munka megszervezésének fontosságát. Újvároson 1919 . április 6-án tartottak nagyszabású gy űlést, ahol a paraszti közvélemény változatlanul a földosztás követelésében és a szövetkezeti gazdálkodás útkeresésében öltött testet . A birtokrendező- és termelést biztosító bizottság a megyei irányításnak megfelelően kezdte meg a munkáját . A háromtagú földmérő és 10 tagú leltározó bizottság már 1919. április első felében befejezte a Lichtschein, Fried, Bleyer és Fürst-féle nagybérletek leltározását . A gazdaságok irányítására és ellenőrzésére gazdasági biztosokat neveztek ki. A falusi munkástanácsnak és a direktóriumnak határozott, a szegényparaszti akaratot kifejező, de felsőbb utasításokkal ugyanakkor ellentétes volt a fellépése a nagybérl őkkel és intézőkkel szemben : eltiltották a szocializált birtok ügyeibe való beleszólástól és a nagybirtokok vezetésére a földmunkástanács tagjait rendelték ki . (Lichtschein Dezső bérletét pl. Tarr Sándornak, az ismert szocialista földmunkásvezet ő irányítására bízták.) A nagybérl ők nem mertek kimenni a községbe . Lichtschein Dezső Újváros legnagyobb bérlője - nyolc tanyaközpontot bérelt mintegy 15 000 kh földdel - is csak írásban merte bejelenteni, hogy a tanácskormány őt bízta meg saját uradalmaiba termel ői biztosnak. A falu népe azonban nem fogadta be ."tis A tanácshatalom rövid fennállása miatt - aromán intervenciós csapatok már április 23-án elfoglalták a községet - a gazdálkodás végleges megszervezésére nem kerülhetett sor. A falu nagygyűlése és a munkástanács döntése alapján meghagyták a parasztok kezelésében a korábban bérletként kiosztott 10 000 kh-at és ezt még kiegészítették 3-6 kh-as parcellákkal és így mintegy 15 000 kh lett a parásztok kezelésében . Alakult egy termel őszövetkezet is, ahol a volt gazdasági cselédek közösen kezdték meg a munkát több mint 2000 kh területen. Az uradalmak egy töredék részét - kb. 300 kh-at - házhelyeknek és kerteknek osztották fel. A szocializált uradalmak többi területeit - a több mint 20 000 kh-at - harmados művelésre adták ki éspedig; egyharmada az államé lett a munkástanács kezelésében, egyharmada a gazdasági cselédeké és egyharmada a részesmunkát végz ő földmunkásoké. A birtokos parasztság tulajdonában meghagyták a földet, azt nem érintették . Az 1919 . április 15-e körül tartott népgyűlési határozatot pedig - miszerint köztulajdonba kellett volna venni néhány nagygazda birtokát, akik a háború ideje alatt népellenes" magatartást tanúsítottak - nem tudták realizálni . Ezzel teljes egészében biztosították az egész határ megm űvelését, amit még a királyi román hadsereg bejövetele sem tudott megakadályozni. Néhány hét leforgása alatt a kiosztott földeket és tanyákat a megszálló román csapatok visszaadták a grófoknak és nagybérl őiknek. Törvényes"-nek csupán a polgári demokratikus forradalom időszakában kiosz25 Yeres Péter : Történelmi jelenlét i. m.157.old. ; Fehér A. : A forradalmak . . . i. m. 120-121 . old. ; Népakarat 1919 . ápr. 4.; Szocialista propaganda utak Hajdú megye községeibe ; Népakarat, 1919. ápr. 6. Uo . ápr. 14 .
100
tott bérleteket (9728 kh) tartják és átmenetileg ezeket hagyták meg a kisparasztok kezelésében.2 s Az 1919. áprilisi események sorából kiemelkedik a tanácsválasztások előkészítése és lebonyolítása. Jelent őségét itt különösen hamar felfogják s ez külön is politikai aktivitást és felpezsdülést eredményezett, hiszen a választás ban most a felnőtt lakosság mint választó és mint választható állampolgár is érdekelt lett . Különösen megnövekedett a fiatalok és a nők aktivitása. Az április 7-i tanácsválasztás előtti napon nagy népgyűlés jelezte a választás politikai jelent őségét, ahol a két debreceni szónok mellett felszólalt Veres Péter is. A választást mindössze az zavarta, hogy nem adtak ki névjegyzéket . A népakaratnak megfelelően kevés kivétellel a tanácsba a Földmunkástanács korábbi tagjait választották meg.2' 1919 . április 16-ig a megalakult helyi tanácsok küldöttei megválasztották a járási és a megyei tanácsot . A központi járási tanácsba és az intéző bizottságba is Balmazújvárosról I. Tarr Sándort beválasztották . A megyei tanácsba Csige István került, akit egyben a megyei tanács április 16-i ülése egyhangú szavazással az országos tanácsba is delegált Szepessy Alberttel (Debrecen) és Horváth Sándorral (Hajdúná$ás) együtt . 28 Veres Péter politikai megbízottként dolgozott a debreceni központi járás mezőgazdasági termel őbizottságában a megyei és járási tanács döntése alapján . Mindezek egyben igazolják, hogy Balmazújvárost a tanácshatalom időszakában is a megye egyik legjelentősebb vidéki területének, forradalmi gócpontnak tartották. 1919 április második felében a községi tanácsi vezető terv bevett egy sor jelent ős feladatot, többek között a régi tisztvisel ő k politikai felülvizsgálatát, a közigazgatás megtisztítását, amit azonban már derékbatört az intervenciós román csapatok bevonulása és a régi hatalom vezetőivel való öszszefogás útján megtestesült terrorja. 1919 . április 22-én elesett Vámospércs, 23-án hajnalra bevonultak Debrecenbe és megdöntötték a munkáshatalmat . A hadügyi népbiztosság összefoglaló helyzetjelentése szerint az ellenséges román csapatok lovassága Debrecenbe történt bevonulása után nem sokkal Balmazújváros felé az előrenyomulást azonnal folytatta" és a községet elfoglalta .2 s Április 30-án az egész megyében megdöntötték a proletariátus hatalmát és a román királyi haderő vette kezébe a katonai megszállás kapcsán a tényleges politikai hatalmat . A mintegy egy évig tartó megszállás első lépése a forradalom vívmányainak és szervezeteinek felszámolása, szétrombolása volt . Some Aspects of the Two Revolutions in Balmazújváros László Ónosi
It has always been an exciting task for a historian to examine the past events, to research the processes and tendencies . It holds true especially in respect of the events of the working class movement, the historaal antecedents of our socialist present. In the framework of regional history some particular issues can be illuminated which may contribute to drawing more general conclusions . 26 Peres Péter : Történelmi jelenlét i. m. 158-159. old.; HBmL. IV . B. 905/b. 162. 1746/1920. ; Peres Péter : Számadás i. m. 217. old. 27 Peres Péter : Számadás i. m. 215-216 . old. ; Yarga A . : i. m. 229. old. 28 Népakarat, 1919. ápr. 17 . ; Vö.: Hajdúföld, 1919 . ápr. 20 . ; Peres Péter : Számadás i. m. 216. old. 29 A magyar munkásmozgalom . . . i. m. VI/a. köt. 306. old.
