TIZENHARMADSZOR Az idén immár tizenharmadszor lengeti a csallóközi szél gyermekfesztiválunk, a Duna Menti Ta vasz zászlóit. Járásunk két városa, Dunaszerdahely és Nagymegyer felkészült, hogy megszokott vendégszeretettel fogadja egyik legfontosabb ha zai magyar nemzetiségi rendezvényünk minden egyes résztvevőjét. Június első napjaiban majd vidám gyermekzsi vaj tölti be az utcákat, tereket, a művelődési há zak környékét a fesztivál városaiban. Ünnep lesz ismét Csallóközben, a szép szó ünnepe. Több mint 300 gyermek szava, önfeledt játéka, szép magyar beszéde, varázsolja ünneppé ezeket a napokat. A rendező szervek igyekeztek jó feltételeket teremteni az országos seregszemle lebonyolításához. Az idén először, a XIII.Duna Menti Tavasz döntőjébe bejutott minden egyes csoport tagja, a fesztivál egész időtartalma alatt járásunk ven dége lesz. Dunaszerdahelyen vagy Nagymegyeren megtekinthetik egymás műsorát, elegendő szabadidő áll rendelkezésükre a szórakozásra, játékra. Az úttörőtáborokban megízlelhetik az ismerkedés, a közös játék örömét, új barátokra lelhetnek. Mind ez lehetővé teszi számukra, hogy az itt eltöltött napok felejthetetlenné váljanak. Bízom abban,hogy
az együtt eltöltött idő olyan élményt jelent gyermekeink számára, ami majd erőt és ösztön zést ad a további munkára.Mert ne feledjük a ma gyermekei, öt, tíz év múlva a jövő felnőttei, nemzetiségi kultúránk örökösei. A XIII.Duna Menti Tavasz gazdag műsora is mét lehetőséget nyújt járásunk pedagógusainak, gyermekeinek a tapasztalatszerzésre és a szóra kozásra . A z országos rendezvény jó alkalom arra, hogy egyre több intézményünkben ismerjük fel a művészeti tevékenység jellem- és jövőtformáló erejét. Szeretnénk,ha az elmúlt évekhez hasonló an az egyes bemutatókat, a dunaszerdahelyi műve lődési házban tartandó szakmai értékelést a fesz tivál rangjának megfelelő érdeklődés kísérné. A Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottsá ga nevében szívből köszöntöm mindazokat a gyere keket, akik a járási, kerületi versenyeken a leg jobbaknak bizonyultak és eljutottak járásunkba, hogy itt is tanusíthassák kitűnő képességeit. Köszöntöm továbbá azokat a pedagógusokat, akik emberi, erkölcsi és pedagógiai céloktól ve zérelve vállalták mai rohanó világunkban is a többletmunkát, tanítványaik felkészítését. Mindazoknak,akik június 1—5.között Dunaszer-d ahelyen és Nagymegyeren színpadra lépnek sikeres szereplést, nézőtérén ülők ezreinek felejthetet len pillanatokat kívánok. Varga László A Csemadok jb titkára
A MÁSODIK PROMÉTHEUSZI FORRADALOM Komoly tudósok állítják, hogy a művészet jövője napjainkban az amatőr művészet ben körvonalazódik. Vitányi Iván egyenesen "második Prométheuszi forradalomnak" neve -zi a közhasználatú művészetet /tehát az amatőr műszétetet is/, mondván, hogy Pro métheusz beszélni és dolgozni tanította meg az embereket, a közhasználatú művészetek pedig a Játékra és a művészi alkotásra ta nítják meg őket. Megfogalmazásában a hang súly az emberek—en, a többesszámon van, mert a játék és művészi alkotás örömét az emberiség /az ősművészet és folklór idejét természetesen leszámítva/ csak az amatőr művészetnek köszönhetően ismerheti. De hogy pontosak legyünk; volt azért az emberiség történetében egy korszak, ami kor a nem hivatásos alkotói és műélvezői foglalatoskodásnak hallatlanul nagy volt az ázsiója. A görög időkről van szó, ami kor Arisztotelész a hivatásos művészetet még szabad emberhez méltatlannak tartotta,
de ugyanakkor a szabad emberek töbegei művélték — "amatőrökként", a micsoda fokon! a költészetet, a színház művészetet, a zenét stb. Hogy a mai amatőr művészeti moz galmakban ezek a boldog idők készülnének visszatérni? Nem tudom, de az egyre szaporodó és egyre "profibb" színvonalú,amatőr művésze t -i seregszemléink ilyesmire engednek kö v -etkeztetni, s talán nem vetem nagyon el a sulykot, ha az idei /XIII./ Duna Menti Tavasz fiatal versmondóiban, előadóiban, bábosaiban, táncosaiban én már a "második prométheuszi forradalom " alkotóinak, a jövő új tipusú művészeinek elődeit kö s -zöntöm.
SOÓKY LÁSZLÓ
Nagyon sok felnőtt van, aki azt hiszi,hogy a tavasz akkor érkezik meg, amikor az érkezési idejét a naptárban kijelölték, tehát március 21-én. Akkor aztán szakadhat a hó, jegesen fütyülhet a nagyböjti szél: Bödök Zsiga bácsi a leges legtudományosabb csillagtudor előbújik a vonalzókkal, logarlécekkel, számítógépekkel és egyéb haszontalanságokkal kibélelt odújából és elrikkantja magát: itt a tavasz! Igaz, a har kály is ilyenkor szokott rikkantani a Kisdunát őrző jegenye derekán, de ez a felnőtteknek nem számít. Nekik csak az a fontos, hogy mikor rik kant tudományosan Zsiga bácsi /ő rikkantott egyet március 1-én is!/ meg, hogy mikor mondja be a rádió, hogy itt a tavasz. Én pedig azt mondom, hogy a tavasz akkor érkezik meg, amikor az első bíbic naplementekor összeszidja a rókát, amikor a szarka körülnéz a mesterszilva ágai között, hogy fészeknek va ló sűrűt keressen, meg aztán akkor, amikor anagymama, meg a szomszéd néni először kiülnek a ház elé a kispadra és azt mondják egymásnak: csalafinta ez a napsugár, de lehet, a kutya nem ette még meg a telet. Ebből aztán világosan meg tudhatjuk, hogy a tavasz akkor köszönt ránk,amikor a kutya megeszi a telet.Tapasztalataim szerint a kutyák mindig éjszaka falják föl a telet, bár soha nem sikerült még meglesnem őket télevés közben. Mégis azt mondom, bízvást hi hetünk benne, hiszen a tavasz -mindig az első tavaszi reggelen érkezik hozzánk, mégpedig úgy, hogy a Duna felől megindul egy pici, enyhe szel lő, és a föld felett repülő feketevarjak tollát bársonyos lilává varázsolja a Nap. Aztán, ami kor a természet minden csodáját szépen helyre-
rakja, mi is ünneplőbe öltöztethetjük a szívünket, mint a Kis herceg rókája, hiszen minden alkonyattal és minden pirkadással közelebb kerülünk ahhoz a tavaszhoz, amely minden évben a mi jeladásunk r -a vár, hogy kivirulhasson. Ez a mi féltve őr zött titkunk, a Dunamenti Tavasz. Lehet, hogy majd egy-két felnőtt megpróbál felhőt vonni a napsütés elé, de mi legyünk hozzájuk türelmesek, hiszen nem tudhatják meg, hogy a Dunamenti Tavasz nem csupán naptári időszak, amely azáltal, hogy befejeződött, kipipálható. Legyünk elnézőek ezek k -el a felnőtekkel szemben, és tanítsuk meg őket újra játszani. Lehet, hogy nem is lesz olyan na g -yon nehéz, hiszen valaha ők is tudtak, csak most azt hiszik, hogy, ha szigorúan néznek ránk,akkor ők nagyon méltóságteljesek. Ha már nagyon nyűgösködnének, adjunk a kezükbe egy fűzfasípot, hátha meg tudják fújni olyan önfeledten, hogy társainkká lehetnek ebben a gyönyörű tavaszban, amely függet l -en minden förgetegtől.
KESZELI FERENC
Az utcánkban ruhabolt van s e ruhabolt falába'üvegezett kirakatban ácsorog egy fabába. Fajankó e fabáb neve, fakeze van, s falába, fából van a kerek feje, nem jár faiskolába. Reggel, mikor arra megyek, — nem ezoldalt, amazon — ráköszönök, süvegelek, s nem köszön e fa—fazon. Pedig fején fakalap van s a falábán fapapuos. Némán áll a kirakatban, azt se mondja: Papa fuccs! Mert Fajankó faragatlan, pedig fából faragták... A modora kiforratlan, nyelvét tán leharaptak. Bikkfanyelven ezért szótlan, süket, mint a fakéreg, tekintete nagyon sótlan, örökösen fakírog.
Mindenféle ruha rajta: fanadrág és fakabát, fagallérja ki van hajtva - de mit ér ily fabarát! Fafején illatos fahaj, Nem kell arra Fa-sampón, elolvad azon a favaj, légy mászik a sorompón. Lecsurgó vaj tetejére rászór egy kis fahamut s a fahéjas fafejére felülteti Fa Samut. Ül Samu a langyos vajon, meg a rászórt fahamun, de nem tudja, hol ül vajon az a vén, bölcs Salamon. A farzsebben fakabala, facipőben fazokni... Aki egyszer fából vala, nem tud arról leszokni. Fagalléron árcédula, rajta az ár: fabatka. Itt vesz zakót Facér Gyula - ráillik a kabátka.
Bent a boltban, a pult mögött, fanyalog a fakofa, mert Fajankó füle fölött ott ücsörög Samuka. Azt suttogja: "Mondom Önnek" vacsorázzon tűzifát, s holnap reggel, ha köszönnek, ne vágjon ily fapofát!" Fatányérból fakanállal, Fajankó fát vacsorál . Fapofán pofaszakállal, fülig széles vicsor ül.
DAISY MRÁZ KOVA
- Volt egyszer egy nyúl. De nem ám egy közönséges nyuszi, hanem aprócska madárki rály. Korona trónolt a fejecskéjén... mondta Elefánt. - Aranyból? - kérdezte Szöcsi. - Nem. Sárga tollakból. És szörnyű pirinyó volt, szinte ... szinte nem is volt súlya. -Miért volt olyan picinyke? - Mert neki az is elég volt. És a hang ja ilyen vékonykán szólt: zizizizizizizi. - Én szeretném látni - jelentette ki Szöcsi. - Az bizony könnyen megeshet. Olykor olykor errefelé száll, s vele van mind a
hat gyereke. - S a gyerekei is nyuszik? - Azok is. - És még nála is kisebbek? - Kisebbek. A nyuszi kirándulni hordja őket... Rátelepednek a virágokra... legszí -v esebben a lila harangvirágra... azon rin -g atóznak...! Aztán ismét frrrrrrrrrrrr! és valamennyien repülnek tovább... - És hogyan királykodik az a nyuszi? - Nos, királykodik. Amit mond, annak úgy kell lenni. - Például? - Például. . . - törte a fejét Elefánt -, például a nyuszi azt mondja: nyíljon ki a harangvirág, s a harangvirág kinyílik.
—Komolyan? - Úgybizony. Vagy pedig azt mondja... azt mondja: minden harmatcsepp legyen négyszögletes! És minden harmatcsepp egyszerre négyszögletes lesz. - Ilyent én még nem láttam. - Azért, mert a nyuszi EZT még soha nem mondta. De MONDHATHÁ , ha AKARNÁ. Én csak egy példát említettem, tudod? - Hadd mondok én is egy példát - lelkendezett Mókuska. — A nyuszi akár azt is mondhatná: legyenek a diószemek olyan nagyok, hogy lakni lehessen bennük. - Mondhatná - helyeselt Elefánt. - Vagy pedig azt mondhatná: hulljon egy csillag az erdő kellős közepébe, hogy vég re közelről is szemügyre vehessük! - Vagy pedig - sugárzott Szöcsi -, például azt mondhatná: legyen Vakondoknak széleskarimájú piros kalapja és ne tudja levenni! És Vakondoknak olyan széleskarimájú piros kalapja kellene hogy legyen, amit nem tud levenni, és nem mászhatna be le a lyukba... -Pompás! Miért nem próbálja meg a nyuszi? - Talán egy kicsit lusta - mondta Elefánt. BERECK JÓZSEF fordítása
KULCSÁR FERENC
Varjú, varjú, kántor, láttalak már százszor disznótorban károgatni, temetőben kántorkodni, csípjen meg a nagy begyű , görbe csőrű keselyű. Varjú, varjú, vén pap, annyit mondok én csak, varrd meg tépett csuhád, feketítsd ki gúnyád, csípjen meg a nagy begyű, görbe csőrű keselyű. Varjú, varjú, vészmadár, hess el innen, tűzbe szállj, szurtos banya lánya vagy, szűléd éppen itt szalad, felhussan egy tar fára száz lyukas pénz az ára.
KÖVESDI KÁROLY
Döng a dongó döng a dongó dini—dani—don Száz év óta ez a nóta dini-dani-don Kinek nem jó tegyen róla dini—dani—don Addig vígan döngicsélem dini—dani—don
. ..
1988 6 1 ai
MŰSOR
___
Dunaszerdahely 08.30 - A fasizmus áldozatai emlékművé nek megkoszorúzása 09.00 - Ünnepi nyitóműsor /Városi Művelődési Központ/ 10.00 - A versmondók versenye /Zeneiskola/ 10.00 - A prózamondók versenye /Vmk/ 16.00 - Díjkiosztás /Vmk/ 17.00 - Fórum /a verseny értékelése, megvitatása/ 19.00 - Tábori műsor /Pozsonyeperjes/
...
1988 6 2
ŰSOR Dunaszerdahely 10.00 - Schwajda G y ö r g y " : Nincs többé iskola"- a Nagydaróczi AI "Jópalócok" színjátszó együttes —rendező:Szalai Sarolta Mezei Júlia: "A pofon" a Kas sai AI "Tinódi" kisszínpada -rendező: Péter Márta Nagymegyer 14.00 - "Ezt már mi sem hisszük" - a Szepsi AI "Bódvácska" színját szó együttese-rendező : Nagy Ildikó " a kiskakas gyémánt félkrajcárja - a Nagykaposi AI "Tőzike" bábcsoportja-rendező: Sánta Jánosné Weöres Sándor: "Csalóka Péter" - a Nagymegyeri AI "Csigabiga" színjátszó együttese-rendező: Bodnár Mária Keszeli Ferenc:"Kajla Fülöp" a Párkányi AI "Nevenincs" bábcsoportja-rendező: Bernáth Mar git és Góra Ilona Dunaszerdahely 16.00 - .Fórum /Vmk/ Pozsonyeperjes és Nagymegyer: 19.00 - Tábori műsor
ÉS A TÖBBIEK ? A gyermek örül, m i k o r játszik, például - színpadon. A felnőtt örül, amikor, látja a gyermeket játszani, például - színpadon. A szín pad tehát örömforrás. Pontosabban, a színpadon játszott játék. És forrása m á s , erkölcsformáló élményeknek, érzéseknek. Ismereteknek is, ter mészetesen. Aki színpadközelben növekedik,más ként viselkedik a mindennapokban - bátrabban és határozottabban. És másként látja az embert a világot - mélyebben és tágabb összefüggésekben.Következésképpen :magabiztosabban mozog az életben. Általában. Eddig világos. Most jön a kérdés. Vajon hány gyermek számára nyílik alka lom, lehetőség tájainkon, azaz a Csallóköztől a Bdrogközig, hogy színpadra lépjen-játszani? Mert szép a Duna Menti Tavasz, szép a z , hogy gyermekek százai sereglenek ezen a feszti válon izgulva a színpadra, és sereglettek a já rási és kerületi versenyeken, azép az is,hogy vannak csoportok, melyek ugyan nem neveztek be a versenybe, művelik azonban a színházat, pró bálkoznak, kísérleteznek vele. De mi van a töb bi gyerekkel - akik ráadásul szeretnének ját szani?! Mi van főként ott, ahol csoport sem mű ködik, tehát esély sincs arra, hogy valaki is a színpad közelébe jusson?! Ahol nincs víz — hogy ne mondjak úszómedencét- o tt nemhogy baj nokot nem lehet nevelni /ki tudja a hiányok miatt hány tehetség "us zik el" tájainkon egy-egy nem zedékből/ egyszerűen a puszta fürdés lehetősé gétől van megfosztva az ember. A gyermek. Még szerencse, hogy csaknem mindenütt találhatók természetes /víz/ források. Színház azonban ilyen, nincs. Volt valamikor, amikor még eleve nen éltek a népszokások - gyermekjátékok formá jában, például. Ma már szervező-irányitó-rendező kéz kell. Beton településeken élünk sokan, és ez a közeg nem kedvez az egykor spontán mó don kialakuló közösségi játékok folytatásának,
továbbélteté sének a mában. Még a játszóterek is életveszélyesek. Gondoljunk tehát a többi gyerekre is - a Duna Menti Tavasz fényeiben. Azokra, aki sze retnének színpadon játszani, és ilyen vagy olyan okoknál fogva mégsem játszhatnak. Legyen több színpad! Legyen több pedagógus, népművelő, dol gozója művelődési és pionírháznak bátor - gyer mekszínházi csoportot létrehozni, vezetni és rendezni! Legyen idő erre! Oktatásügyünk irá nyítói, igazgató elvtársak! Tegyétek lehetővé minden pedagógusnak, aki tehetséget érez magában, hogy taníthasson a színházművészet eszkö zeivel is. Több haszon van ebből, mint a külön féle jelentések, kimutatások készítéséből, a mindenféle papírmunkából. Sőt...!
SOÓKY LÁSZLÓ
(részletek) H h Hat hal hajt hófehér habot, hatalmas harcsa halászhálót húz, halászok henyélnek horkolva; hullámok hátán hód hahotázik. Holló hullat harmatcseppet hajnalhasadáskor, hat halovány hullócsillag hamut hint — hetedhét határon.
I
i
Ipolypász tón Ipolyvarbón, illatos időben, Igar Irén incselkedik ibolyaszedőben. Ibolyája ibrikekben illatozik idáig, Ipolynyékről Ipolybélre iramondtan Idáig. K
k
Koránkelő kocsisok Köbölkútra kocsiznak, köbölkúti kocsmában kilenc kupát kiisznak Köbölkútról Karvára kétszer kerekeznek, kilenc köböl kőrisfát
Kicsinden keresnek. Kurtakeszin kurtulnak. Komáromban komorulnak, Kingyesen, Káván, Kiskeszin, Karván ködbe kurjongatnak.
P
p
Párkányból perbetére porosan poroszkáltunk, perbetei pikulásnál pikulát próbáltunk. .
Perbetei pikulásnak pöttöm pikulája, panaszosan pikulált,
por pergett pámzjára. Piripócsi porkoláb piros paripája, patak partján pattogott: piros pipacs párja!
KESZELI FERENC
100 -láb-bu-bánat Este, mikor a nap lemegy, az agg százlábú hazamegy. S bár elege van belőle: rálép a 100-láb-törlőre.
Fel-felpislant a házszámra s rugdos a falba, százszámra. Meginog a százláb-laka S beleremeg az ablaka.
Lábtörléstől kedve romlik, rugdos, s háza összeomlik. Rádől a fal száz lábára elviszik a klinikára.
Mérgelődik a százlábú: miért nincs száz lába fábú? Mert ha száz lába fa lenne, nem lenne most gipszbe benne...
És ha lába fábú volna, neje zoknit nem stoppolna. Búsul s iszogat gyógynedüt miért nem vett el százkezű t.
Tél van, odakint zimankó, ágyánál ötven pár mankó. De szivét mégis mará bú, pedig mos mankós — falábú.
KÖNYVRŐL KÖNYVRE HÉTÁGÚ CSATACSILLAG MAGYAR MONDÁK ÉS LEGENDÁK az alcíme ennek a váloga tásnak, amelyet a budapesti Népszava kiadó adott ki új sorozatában, a Híres könyvekben. Az antológia anyaga több történelmi korszakot ölel át: a honfogla lástól egészen a XIX. század végéig követhetjük nyo mon a nép emlékezetét. A mondák-legendák időrendben követik egymást. A kötet első darabjai a magyarok származásáról, majd kalandozásáról szóló mondákból merítkeznek. Csak néhány fejezetcím ebből a korból: A csodaszarvas, Hadak útja, A fehér sas, Attila föld je, Lehel kürtje, Botond. Ezt követően az Árpád-házi királyokról olvashatunk, majd Mátyás királyról szóló mondák követik egymást. Érdekes olvasmányok a török hódoltság idejéből származó feldolgozások. Biztosan nem lankad a figyelmetek a kuruc kort idéző mondák nál sem, hiszen ki ne olvasna szívesen a legendás hí rű kuruc vezérek tetteiről: II.Rákóczi Ferencről,Bercsényi Miklósról, Esze Tamásról. Aztán az 1848-as ma gyar szabadságharc legendái: Híres csatajelenetek, egyszerű honvédek tettei, s az aradi vértanúk utolsó órái - mind-mind megtalálhatók ebben a könyvben. Ha kezetekbe veszitek és elolvassátok a Hétágú csatacsillagot,az egész magyar történelem elvonul előttetek: megismeritek azt a hosszú és háborúkkal terhes utat, amelyet a magyar nép megjárt, s amely úton eljutott a huszadik századig. S nem akármilyen forrásból: a nép ajkán született legendákból és mon dákból. Mészáros Károly
KULCSÁR FERENC
Mikor a sellők vízhez mennek, harmatos fűbe heverednek, szemükben a kelő nap van, hajnal habzik a hajukban. Sugaras arcukra írva: jó itt. Ébreszthetik a csend manóit: varázsdalokat énekelnek, vízcsobogással feleselnek,
és egymás köt nevetgélnek, értik dalát a fénylő szélnek Mikor a sellők vízhez mennek harisatos fűbe heverednek, szemükben a kelő nap van, hajnal habzik a hajukban.
BARAK LÁSZLÓ
"Kinőtted már a hintalovat. " mondják a nagyok. Merthogy tízéves vagyok. Világjárás csábít9 meg egy kékszemű copfja; hírnév, dicsőség ... Füllentek itt—ott, asszondom: "izé", vagyok még mindenkié ám lassan senkié... Haragszom, ha anyu fogja a kezem, de akkor is, ha nem; napra-nap, öregszem, tejfogaimat már nem rakják kincsesládikába, szülinapomra pénzt kapok: kinőttem már a hintalovat — hiába, tízéves vagyok!
a
VERS-
ÉS
PRÓZAMONDÓK
VERSENYÉNEK GYŐZTESEI P rózamondás:
I . kategória 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Diós László - Csáb Viderman Tamás - Marcelháza Borteleki Mónika - Érsekújvár Homoly Andrea - Dunaszerdahely Andrejkovics Éva - Dunaszerdahely Oláh Denisza - Rimaszombat
II. kategória 1 . Wladár Ildikó - Zselíz 2. Erdélyi Adrianna - Vaján 3 . Germán Lívia - Nagykapos 4 . Gubik Ágnes - Zselíz 5. Gerencsér/ Csilla - Marcelháza 6 . Stugel Tibor - Párkány III. kategória 1 . Király Erika — Zselíz 2 . Zsigmond Zsuzsanna - Ipolynyék 3 . Hegedűs Orsolya - Érsekújvár 4 . Auxt Erika - Rimaszombat 3. Ádám Andrea - Kassa Versmondás: I. kategória 1. Schwardy Laura - Kassa 2. Péter Szilvia - Érsekújvár 3 . Benkó Antal - Marcelháza 4. Nyúl Rita - Léva 5. Pongó Szilvia - Kistárkány 6 . Üveges Henrietta - Nagykapos
II. kategória 1. Csengel Mónika - Hetény 2. Jencső Erika - Nagykapos 3. Szántó Ágnes - Almágy 4. Pelle Tímea - Rimaszombat 5. Bugár Melinda - Vámosfalu 6 . Pintes Mónika - Udvard III. kategória 1. Stefko Eleonóra - Komárom 2. Zsigmond Zsuzsanna - Ipolyság 3. Kiss Szilvia - Komárom 4. Gál Éva - Kassa 5. Racskó Mónika - Nagykapos 6. Daru Marica - Léva
KETTEN... M égcsak második napjához ért az,idei Duna Menti Tavasz és máris a. vers- és prózamondók versenyének eredményhirdetése után vagyunk. A díjazottak közül mos Schwardy Laura és Jencső Erika mutatkozik be a Fürge Irka olvasói nak : " A nevem Schwardy Laura. A kasssai Kuzmány ut cai Magyar Tannyelvű Alapiskola negyedik osz tályos tanulója vagyok. Már első osztályos ko— romban eljutottam ide a Duna Menti Tavaszra, és azóta minden éven itt vagyok, de csak ta valy sikerült egy harmadik helyezést elérnem. Most még sikerült elsőnek lennem. Kedvenc tan tárgyam a matika, a kedvenc költőm meg Arány János. Jó tanuló vagyok. Járok zeneiskolába. Negyedik éve tanulok zongorázni, és egy éve furulyázni. Tagja vagyok iskolánk Kis Énekka rának. Nagyon szeretek túrázni kint a szabad ban, szeretek olvasni, főleg Verne regényeket és Pöttyös Könyveket, legjobban a Modern Hungá-
riát és George Michaelt hallgatni. Fürdőkádban szoktam verseket költeni, és most írtam egy mesét Pondrocska és a Lucifer címmel". "Engem Jencső Erikának hívnak és a Nagykaposi Magyar Tannyelvű Alapiskola hatodikos tanulója vagyok. M ásodiktól mondok verset édes anyám ösztönzésére, aki hosszú évek során rend szeres résztvevője, szereplője volt a Jókai Napoknak.Most vagyok először itt a Duna Menti Ta vaszon. Éddig mindig kiestem vagy a járási vagy a kerületi fordulón. Kedvenc tantárgyam a tör ténelem. Éneklek iskolánk énekkarában. Én is szeretem a Pöttyös Könyveket. Sokat magnózom szabadidőmben. Számomra a legjobb énekesek a Madonna, George Michael és Michael Jackson. Ja és meg nem mondtam, én is jól tanulok. A vers— és prózamondó verseny minden részt vevőjének kívánok további sok sikert."
HodossyGyula
A DUNA MENTI TAVASZ BÍRÁLÓBIZOTTSÁGAI Az együttesek versenyében: Szilvássy József, az Új Szó rovatvezetője: elnök Kuczman Eta, színművész Tóth Elemér, A Tábortűz szerkesztője Baker Platon, a KNK szakelőadója Dr. Szőke István bábszakértő A versmondók versenyében: Bodnár Gyula, az Új szó szerkesztője - elnök Tóth Elemér, a Tábortűz szerkesztője Szigeti László, a Nő szerkesztője A prózamondók versenyében: Miklósi Péter, a Hét szerkesztője - elnök Kucman Eta, színművész Kiss Péntek József, a MATESZ dolgozója A gyermekzsűri vezetője: Molnár Éva, pedagógus
08.30 - Pedagógiai bábjáték /Vmk/ 11.00 - Levente Péter és barátai /Vmk/ Nagymegyer: 10.00 - Petrolay Margit - Szép Erzsébet: "A világszép kecskebéka" - Ko máromi Béke utcai AI és az Szmh "Napsugár" bábcsoportja-rendező:Szép Erzsébet Tóth Eszter: Kata és a hét törpe"-a Szarvai AI és a Jmk "Csi bészek" bábcsoportja-rendező : Csép Zsuzsa Illyés Gyula-Soóky László: "Bí ró János"-a Marcelházi Al és a Hmk "Prü csök"-rendező : Gál Lí via Fésűs Éva: "A palacsintás király" — a Párkányi AI "Csángállók szín játszó együttese - rendező :Batta Jo lán Soóky László:"Lúdas /Mai/ Matyi" - a Marcelházi Hmk "Prücsök" kisszínpada-rendező : Soóky László 14.00 - Levente Péter és barátai Dunaszerdahely 16.00 - Fórum /Vmk/ Pozsonyeperjes 19.00 - Tábori műsor
JÓKAI MÓR CSATAKÉPEK A MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL A magyar i r o d a l om nagy mesélőjenek ritk á b b a n k i a d o t t könyve, A csataképek a magya r szabadságharcról, az 1848-49—es évbe v i s z i e l az o l v a s ó i t . Mint ahogy a c ím i s j e l z i , c s a ta k é p e k rő l van szó, az í ro o t t van minden fontosabb t ö r t é n é s n é l , é s s z ín e s e n , moz— galmas í r j a l e az eseményeket. A romantikus mesékben gyakran ta lá lk o z u n k a k o ra b e li derűs anekdotákkal, amelyek mé g elevenebbé t e s z i k a t ö r t é n e t e k e t . E lv is z bennünket J ó k ai az e r d é l y i h a d já ra to k s z í n h e l y e i r e i s . Megelevenedik t o l l a a l a t t Gábor Áron ágyuöntő m ester a l a k j a , emléket á l l í t a s z e p s is z e n tg y örgyi hős asszonyoknak. Az egyszerű közkatonák i s h a t a l mas hősökké válnak az í r ó képzeleté ben, hiszen ők azok, ak ik az e ls ő sorokban küzdenek a h a z á é r t . Az 1848-as szabadságharc ma i s elevenén é l a magyar köz tu d atb an , az e r r ő l s z ól ó í r á s o k — a kora b e l i e l b e s z é l ő k t o l l á b ó l vagy a t ö r t é n é s z e k f e ld o lg o z á sában - valamennyiünket érdekelnek, hiszen a magyar t ö r t é n e l e m egyik legnagyszerűbb id ő sz a k á ró l van szó. /A könyvek kaphatók k ö n y v esb o ltja in k b a n /.
Mészáros Károly
OLGA HEJNÁ
A KÖLTŐ ÉS A KAKTUSZ Volt egyszer egy költő, s miként az már lenni szokott, mindent nagyon a szívére vett, minden érzékenyen érintette. Ha talál kozott egy kiskutyával s az nem csóválta rögtön barátságosan a farkát, a költő szo morú lett. Ha a kertben, tekintetével egy pillangót követve, letaposott egy ősziró zsát, látszott rajta, hogy vég t e l e n ül sajnálja. S midőn egyszer rálépett egy hangyá ra, olyan sajnálat fogta el, hogy egész éj jel nem tudta lehunyni a szem ét. V égül már magára is haragudott, hogy ez mégsem m ehet így tovább, agyongyötri magát, könnyekre fa kad az utcasarkon, szertefoszlik, s a köl tőből nem marad más, mint egy parányi könnytócsa... Ahogy így ment és töprengett, egyszer csak meglátott a kirakatban egy kaktuszt, óriási tü skés bajszú, szúrós-morgós, retten tően komor kaktusz volt. - Hohó - kiáltott föl a költő -, ez aztán a pompás teremtés! Nekem is ilyennek kell lennem, ilyen deréknak és hozzáférhe tetlennek, nemigaz, kaktuszocska? — S a kaktusz azt felelte neki: - Bububu! S éppen ez a bububu tetszett meg a köl tőnek olyannyira, hogy azonnal ment és meg vette a zord kaktuszt. - Most már nem féltem magam - mondta neki -, semmiféle könnytócsa nem lesz ezután. Ellesem tőled, barátocskám, hogyan kell tépni, szúrni és komorkodni, nem fogom hagyni magam, ezentúl soha semmiből nem csinálok gondot. Úgybizony! Semmiféle hangya, semmiféle virágszál nem fog meghatni! S a költőnk, akit egyébként Lojzónak hívtak, hazavitte a kaktuszt, s kezdetét vet te közös együ ttlétük. Kezdetben nem volt
benne sok köszönet, a kaktusz azonnal szúrtbökött, mihelyt a költő feléje közeledett, vicsorgott, kiöltötte rá a nyelvét s a he gyes tüskéivel az orra előtt hadonászott. Ámde egy év múlva... ... amikor Lojzo, immáron borostásan, szúrósan, bátran mint egy oroszlán, talál kozott egy kiskutyával s az nem csóválta előtte nyomban a farkát, olyat dobbantott, hogy a kutyus ijedtében a földre kuporodott. Amikor pedig véletlenül letépett egy ősziró zsát, csak nevetett, s gomblyukába tűzte. S ha megesett, hogy hangya került a talpa alá, mégcsak tudomásul sem vette. Fokozato san abbahagyta a versírást, jégkorongozni kezdett és kemény bodicsekjeiről vált hí ressé. A kaktusz ellenben nagy-nagy hívévé vált a költeményeknek, s ahogy otthon Lojzo régi versgyűjteményeit olvasgatta és a-moll szo nátáit hallgatta hanglemezről, észrevétlenül maga is változni kezdett... Elvesztette tüs kéit , nem szúrt, nem vágott komor képet, nem hadonászott támadólag a fegyvereivel, mígnem a kaktusznak egy olyan válfaja lett belőle, amilyent a világ addig még nem ismert. Tövisek helyett hosszú, selymes, aranyos pihét növesztett, amelynek kellemes volt a ta pintása, előszeretettel kényeskedett, nyafo gott , hófehér virágokat növesztett, s végül maga is verseket kezdett írni, melyeket úgy írt alá, hogy Kaktuszocska Gyengérd
BERECK JÓZSEF fordítása
KESZELI FERENC
Megcsodáltuk Keszeli Ferenc nyelvi és név adó leleményességét a már néhány évvel ezelőtt megjelent mesekönyvében, a Kajla Fülöp kaland jaiban is. A nemrégiben megjelent gyermekvers gyűjteményében, a Hókuszpókuszban mindez még észrevehetőbben, sziporkázóbban van jelen. Ne csodálkozzunk:versben, verses mesében nagyobb a lehetőség a játékra, az ötletesség jobban ér vényesülhet találó rímpárokban. S Keszeli él is ezekkel a lehetőségekkel. Ami legfőbb erénye: a nyelvi leleményeségéhez megtalálja a gondola tot is. Ebben a kötetében, de különösen se Kajla Fülöp kalandjaiban, sok újat hozott Keszeli. Az állatvilágot lopta be hazai gyermekirodalmunk ba , mely ezidáig csak hébe-hóba volt jelen. Ő egész kötetét annak szentelte. A Hókuszpókusz kötet versei közül kiemelkedőnek találom a címadó Hókuszpókuszt,amelyben havat árulnak, hóboltot nyitottak, továbbá a Furafalvát, ahol mindenki mást csinál, mint amit a természetes észjárás megszokott, pl.: nyá ron jött el a Mikulás" vagy "a szíjgyártó zabot hegyez,/ a légy farka ökröt legyez./ Cimbalmo sok tutajoznak.. Idézhetnénk tovább a jobb nál jobb fordulatokat és ötleteket. Tetszett a Bolyongó című vers is, amelyben a költővel vé gigbarangoljuk az egész Csallóközt, majd a Mátyusföldet /minő mókás utazás!/, megállunk majd minden faluban, kisvárosban, és mondókákat ta lálunk a falura, városra. Ismerős ez a játék, megtalálható a népköltészetben, nem új a műköltészetben sem. Tudja ezt K eszeli is, mégis rá m erészkedik a pályára, mert úgy érzi, kifogy hatatlan tárháza ez a költőnek, s ő tud itt is újat mondani a gyerekeknek. A Forgácsoló csupa
ötlet, meghökentő észrevétel,filozófia. Nem csak formai megoldásokra törekszik a költő ,ab ban szinte tökéletes, hanem aforisztikus igaz ságok kimondására. A Szerepcsere is kiváló öt letre épül, de ez esetben a sok rím lazítja a mesét, felhígítja a történetet. A Kalimese, de még inkább a Kupaktanács is - véleményünk szerint - a nyelvi játék kedvéért íródott, de ezt oly remekül csinálja a költő , hogy jól szó rakozunk. Már az előző kötetében is megcsodáltuk névválasztó ötletességét, ebben a kötetében ezt tovább tökéletesíti. Az olyan nevek, mint Zúz Mara, Bubó Réka, Nyeker Gergő, Szemte Lenke már önmagában költészet, alkotó leleményesség, a névvel azonnal hangulatot teremt a költő, s ez zel megragadja /elragadja?/ az olvasót. A Kajla Fülöp kalandjai után a Hókuszpó kusz is gyermekirodalmunk fontos kötetei közé tartozik, s Keszeli Ferenc hovatovább egyik leg jobb meseírónkká, költőnkké válik. Mindez a köl tő sokoldalúságát bizonyítja, amelyre oda kell figyelnünk. A kötetet Kopócs Tibor illusztrál ta . /Mészáros Károly/
KESZELI FERENC
KELEP ELEK- LEVELEK Decembernek dere pereg, fázós ember beleremeg. Jó barátom, Kelep Elek, kelekótya, fura alak - ki most messze, Afrikában, fagyok miatt nem kesereg azt írja, hogy a mocsárba, békák laknak, famozsárban. Kelep Elek fehér gólya, feketeföld Télapója. S mert az idő ott nem zordoz, kígyót-békát összehordoz. Nem is győzi nyelni neje, tele van a begye vele. Azt írja, hogy a nagy lápon, orrszarvú jár gólyalábon... Hogy megnősült a gazella, neje neve: Gaz Gizelle.
És megnősült Pörge Kálmán, fenn lakik egy törpepálmán. Elefántok ha megellnek, sek afrikot lelegelnek. No meg, hogy a zebra-stráfot, pénzért festik a zsiráfok. S a Níluson van egy malom, molnár ott egy öreg majom. Írja,hogy a törzsfőnökök komputerrel vonnak gyököt. Meg hogy a fán termesz terem, gatyában jár, nem meztelen. Nincs hajója a kalóznak, vízilovak megcsikóznak. Krokodilok istállóznak, édes banánt majmok sóznak. Gumit rágnak a tapírok "szentigaz ám, amit írok."
De amit ír, nem hiszem el, mert bizalmat nem érdemel. Gólya komám, Kelep Elek, minden sorod nagyon remek. De csak írjál, egye fene, bár nem igaz, csak a fele. M inden túlzást elviselek, csak levelezz velem, Elek. És bevallom hamarjában: telelnék én Afrikában. Lennék én is vándormadár, ki nyárvégén messzire száll. S tavasszal, ha az ég derül, messzi tájról hazarepül... Sajnos, nevem Kalap Elek, itthon rímet kalapálok.
KULCSÁR FERENC
Zalaba, Zalaba, Zalaba. Szalad a, szalad a, szalad nyúl. a
Fut ám a, fut ám a, fut ám Karcsi a bá kutyája utána, juj!
Kuncog a, kuncog a, kuncog nyúl a s lyukába, lyukába, lyukába búj!
KÖVESDI KÁROL Y
Nincskerekű autónkba hogyha beleülünk, beutazzuk a világot, szinte repülünk. A nincsszárnyú madarakkal versenyt suhanunk, székek alatt, felhők között vezet az utunk. Nincsországba is benézünk. Hogy az merre van? Nincserdőben, makkfa mögött harmadik kanyar.
BARAK LÁSZLÓ
Ha az iskolából hazaérkezem, azt mondják: "Szevasz!" Majd jön a kérdés, ami mindig ugyanaz: "No, mi volt az iskolában? Mi volt, mi volt... Ugyan mi lehetett volna? Apu meg azt kérdi anyutól: "Milyen napod volt szívem?" Választ, persze nem vár senki sem ... Furcsa nem? Aztán tanulni kell: matek, honismeret, magolni verseket; anyu horgol, apu olvas, vacsora, tévé, miegymás ... "Jóccakát gyerekek!" Aludni, mindig csak aludni a fene egye meg ...
NEVE VAN
A„NEVENINCS"- NEK Tegnap a X I I I . Duna Menti Tavasz második napján elkezdődött a gyermek s z í n j á t s z ó eg y ü tte se k , k i s s z í n padok é s bábcsoportok v ersen y e. A d é l e l őt t folyamán Dunaszerdahelyen három, d é lu tá n Nagymegyeren négy együttes s z ó r a k o z ta tta a l e l k e s h á lá s , fő le g g y ere kekből á l l ó közönséget. A hét e g y ü tte s küzül egy ha -z ai magyar műv e t v i t t s z í n r e . A Párkányi Magyar Tannyelvű A lapisk ola "Nevenincs" bábcsoportja, az egyik legrégebben mű ködő c s o p o rtunk. Tíz e s z te n d e je minden évben versenyeznek. Most va nnak hatodszor i t t az országos f e s z t i v á l o n . 1986-ban a Sze lek k ir á ly a c í mű népmeséből k é sz ü lt műsorukkal f ő d í j a sok v o lta k , de n y e rte k már rendezői dí j a t , képzőműv é s z e ti k i v i t e l é r t d í j a t , de a gyerekzsűr i i s t a l á l t a őket a legjobbnak. Számtalan e lő a d á s t t a r t o t t a k Pár kányban é s a város körn y ék i falv ak b an , de többek közöt t már Léván, Ér s e k ú jv árb an , Nagymegyeren, Somor ján vagy épp Esztergomban. A c s o p o rto t Bernáth Margit és Gór a Ilo n a v e z e ti k . Idé n a pozsonyi köl t ő , meseí ró , s z e rk e s z tő Kesze l i Ferenc: K ajla F ü löp /Madách,Pozsony,1936/ cí mű me sefüzé r é t dolgozt ák f e l . Tegnap Nagymegyeren j ó l s ik e r ü l t e lő a d á s t l á t h a t o t t tő lü k a közönség. A színpadon huszonnégy gyerek s z e r e p e l t . A leg k iseb b m á s o d ik o s , a legnagyobb h e te d ik e s v o l t . Ez mindenképpen f i gyelemre m éltó té n y , h iszen a gyerekek ily e n nagy korkülömbségű s z e r e p e lte té s e r i t k a é s nehéz v á l l a l k o z á s . Szép, k ifejező bábúkkal, paraván n é lk ü l j á t s z o t t a k . Mind a szereplők, mi a közönség lá th a tó a n é lv e z té k a mese előadást. G ra tu lá lo k a c so p o rt 10. s z ü le t ésn ap jáh o z. Sok s ik e r t! Hodos sy Gyula
Jó napot kívánok! Mindenkinek! Hiszen nekem igen jó napom volt! Budapest ről jöttem, s az idő, amit itt töltöttem - éle temben először - gyönyörű, kerek napként marad velem. Most mennem kell - sajnos. De hírét viszem az itt látott tehetséges gyerekeknek, s az áldozatos munkát végző, lámpás - lelkű pedagógu soknak.
Viszont látásra! Köszönöm , hogy itt lehettem!
Gabnai Katalin
GONDOLATOK A PEDAGÓGIAI BÁBJÁTÉKRÓL A bábu életre kel és Micimackóvá, Egérké— vé válik, mint az évente megrendezett pedagógiai bábjátékon már 11 éve. Ha riporter-bábúvá válnék és megkérdezném hány mese, vers , bábos játék je lent meg a VMH színpadán e rendezvény során, bi zony több krónikalapot kellene átböngészni. Ar ról nem is beszélve hányféle bábufajta-kesztűs , volt- , m a r i o n e t t , sík-, újjbábu elevenedett meg az óvónők, gyermekek kezén. A játék a gyermek életeleme, erre épül,ezt használja fel az óvodai nevelés. Az eszközök vál toznak csupán. A bábu, mint eszköz, csodálatos hatásokra képes. Felemelő érzés a rácsodálkozó vagy együttérző gyermek látványa , melyen az ér zelmek egész skálája leolvasható. A bábu és a gyermek nagyon közelállók,a bábu esetlensége, karaktere, mozgásának sajátosságai a gyermeki lélek mélyét mozgatja meg. Az óvodában, természetes közegükben, testközel ben együtt él , lélegzik a néző és játszó, de hogyan él meg a színpadon a pedagógiai bábjá ték? Ez a kérdés sok vita forrása volt. Azóta az az igény, hogy ,hasznos tapasztalatokat gyű jtsünk, nyilvános fórumon esztétikai, technikai, stílusbeli kérdésekről beszélhessünk, eldöntötte a vitát. Nem mellékes az sem, hogy a gyermek vá gyik a szereplésre, beleéli magát a szerepébe és nem egy talpraesett, tehetséges gyermek, aki talán az iskolások csoportjában, vagy felnőtt ként végez amatőr művészeti munkát, éppen itt kapott indíttatást. A kiváló bábművészeti munkát, a bábozás alapjait ennek óvodai bábszinpadra alkalmazását a bábtanfolyamok rendszeres megrendezése alapoz-
ta meg járásunkban. Így jutott el az óvónő az egyes nevelési területeken alkalmazott bábjá téktól a pedagógusok felnőtt bábozásáig, az egyszerűbtől az összetettebb, művészileg igé nyesebb művek előadásáig. Gondoljunk a néhány évvel ezelőtt előadott Három székely népballa dára - csak egyet emelve ki a sokból. A bemu tatkozás igénye hozza létre évről-évre a pe dagógiai bábjátékot, amely,szűk keresztmetsze te csupán az óvodákon folyó bábjátéknak. Nagy öröm számomra, hogy játékunk megtalálta méltó fórumát Duna Menti Tavasz keretei közt és 1978-tól képviseli a járás óvodai bábozását. A bábozást elindító és azóta is rendszeresen fellépő , e művészetet elhivatottként művelő pedagógusok mellett fiatal, tehetséges kollégá kát is felfedezhetünk. Ők biztosítják a folyto nosságot, életképességet. Az idei pedagógiai bábjáték a hagyományos elemek alkalmazása mellett új formák, megoldá sok keresésére is vállalkozik. Egyéni bábjáték kal próbálkozó fiatal pedagógusok is jelentkez nek. Sajnos az alkalommal a felnőtt bábcsoport nem örvendeztet meg bennünket. Akik ügyességü ket akarják kipróbálni a vásári bábkészítésben próbára tehetik képességeiket. A gyermek, felnőtt egyaránt szereti a játé kot , önfeledt beleéléssel lubickol benne. Bábozó és néző egy-egy röpke pillanatra feledkezzen bele a bábjáték szépségeibe - "mert játszatni jó", és legyen érvényes valamennyiünkre József Attila gondolata:..."jó szóval oktasd, játszani is en gedd szép, komoly fiadat!
Kiss Katalin
AJÁNDÉK Ez v o l t a c íme annak a zenés műsornak, melyet a nagymegyeri m űvészeti a la p is k o la t a n á r i kara k é s z í t e t t a gy e r meknap t i s z t e l e t é r e . Az ö t l e t e s s z e r k e s z té s ű , kö r ü l b e l ü l egyórás műsort többször e l ő adták s z e r d á n , nap közben a város i s k o lá in a k , e s te pedig a Duna Men t i Ta vasz é r k e z e t t , Nagymegyeren vendégeskedő eg y ü ttesek t a g ja in a k . Az Ajándé k e l őt t azonban v o lt még egy ajándék, melyet a h e ly i magyar t a n í t á s i nyelvű a la p is k o la t a nulói n y ú j t o tt a k á t m essz irő l j ö t t k o rtársak n ak , ez táncokból és népdalokból á l l t . Aztán valamennyi gyerek eg y ü tt ör ül t a " nagyok" f e l l épésének. Mintha Halász J u tk a , vagy a 100 Fo lk Cel s iu s k o n c e rtjé n l e t t e k volna, é lv e z té k a műsort, mely ből a humor sem h iá n y z o tt. A végére ro c k p a lo ta i hangu l a t a l a k u l t ki a v á r o s i művelődési központ nagytermében, a gyerekek l e s z a l a d t a k a nézőt é r r ől a színpad e l é , o t t tá n c o lta k , t a p s o l t a k , é n e k e lte k e g y ü tt a z e n e k a rr a l. Örülünk a m űvészeti a la p is k o la kezdeményezésének a z é r t i s mert eddig i ly e n nem v o l t még Nagymegyeren. Helyi f o r r á s b ó l s z ü l e t e t t , e g y ú tt a l mintegy b iz o n y ít va, hogy az i s k o l a nem z á rk ó z ik be a s a j á t f a l a i közé , Limpár Ferenc ig a z g a tó v e z e té s é v e l adni akar zen ei é l ményt sok-sok gyermeknek. Köszöne t e z é r t neki é s az e g y ü tte s t a g j a i n a k : Bödök K lárának, Domonkos Dezsőnek, Krauss M argitnak, Lohner Mónikának, é s Varga F rig y e s nek.
Dunaszerdahely 10.00 - "Ezt már mi sem hisszük"- a Szepsi a I "Bódvácska" színját szó együttese-rendező : Nagy Il dikó "a kiskakas gyémánt félkrajcárja"-a Nagykaposi AI "Tözike" bábcsoportja-rendező :Sánta Já nosné Weöres Sándor:"Csalóka Péter" -a Nagymegyeri AI "Csigabiga" színjátszó együttese-rendező : Bodnár Mária Keszeli Ferenc:"Kajla Fülöp"-a Párkányi AI "Nevenincs"bábcso portja-rendező :Bernáth Margit és Góra Ilona 14.00 - Petrolay Margit-Szép Erzsébet: "A világszép kecskebéka"-a Ko máromi béke utcai AI és az Szmh "Napsugár" bábcsoportja-rendező :Szép Erzsébet Tóth Eszter:"Kata és a hét tör pe" — a Szarvai AI és a Hmk "Csibé szek" bábcsoportja-rendező : Csepi Zsuzsa Illyés Gyula-Soóky László:"Bí ró János" - a Marcelházi AI és a Hmk "Prücskök" bábcsoportja -rendező: Gál Lívia, Fésűs Éva: "A palacsintás király" — a Pár kányi AI "Csángállók" színját-
szó együttese - rendező: Batta Jolán Soóky László:"Lúdas /Mai/ Matyi" - a Marcelházi Hmk "Prücsök" kisszínpada-rendező:Soóky László Nagymegyer 14.00 - Schvajda György:"Nincs többé iskola" - a Nagydaróczi Al "Jópalócok" színjátszó együt tese—rendező: Szalai Sarolta, Mezei Júlia:"A pofon" -a Kas sai AI "Tinódi" kisszínpada — rendező: Péter Márta Dunaszerdahely 16.00 - "így járta a nagyapám is..." - népművészeti műsor/szabad téri színpad/ 16.00 - Fórum /Vmk/ Pozsonyeperjes 19.00 - Tábori műsor
KULCSÁR FERENC
Amikor az Őzek nagy mezőben járnak, kék égben a sólymok nyílsebesen szállnak. Rókák, medvék, farkasok hangosan kiáltnak, amikor az Őzek nagy mezőben járnak. Amikor az Őzek erdők mélyén lépnek, egymás között titkos nyelveken beszélnek. Keltegetnek sok csudákat, mindenek, kik élnek, s amikor az Őzek erdők mélyén lépnek. Amikor az Őzek a zöld füvet- legelik, Karmaikat erős vadak fűbe fenegetik. Játékokban állatok nagy kedvüket lelik, amikor az őzek a zöld füvet legelik. Amikor az őzek vizek partján állnak, szemükben a vizek halai úszkálnak. A szellők, is könnyű köntösökben szállnak, amikor az őzek vizek partján állnak.
KÖVESDI KÁROLY
Hosszú az alagút, szalad a vonat el ne hagyjuk egymást fogd az orromat Én a füled csípem két ujjam közé tán ki se találunk oly nagy a sötét Fut a hegy fölöttünk a hegyen a fák ültében a kisnyúl és a sok virág Csak mi ülünk csendben két kicsi legény elfogyott a kulimász megette a fény
BERECK JÓZSEF
APRÓCSKA FALUSI DON QUIJOTE "Megérinteni valamit... Hogy vágytam erre mindig!? /Jozef Puškáš/ "No de hagyjuk ezt. Mam i, nagyanyám, azt mondaná r á :Csak könnyedén,éppen hogy érintsd!" /Eszterházy Péter/ Szem ben laktunk a kocsmával. Sötéten ásító,bű zös szája ott, előttünk nyelte el a helybelieket és az átutazókat. A nagyhangú és általában vidám, de trágárságokat is könnyen a levegőbe r öppentő italked velőket. Az időnként kitántorgó részegeket "kis dol guk" végeztével, amikoris a kocsm audvar kátrányozott falú és gondosan fertőtlenített vizeldéjét az egysze rűség kedvéért fölcserélték a szomszéd ház kerítésé vel. Talán ezért nem járhattunk ki az utcára. Hogy zsenge lelkületűnket f öl ne sértsék az alpári /ezt nem hagyhatom ki albári!/ kocsmai zajok, színjátékok. Szá m omra különben is a tiltások ideje volt egész gyermek korom. - A jószándékú, indokolt fegyemezéseké? - tűnő dik most szülőivé alkudt egykori rebellis énem. Ezért hát az utcakapun lógtunk naphosszat. M iként a paravánra dobott rongybábuk, kerekre nyílt szemmel, lecsüngő karral. Emlékezetem szerint ebben én vittem a prímet. É n, aki addigra már az udvar csaknem vala mennyi rejtélyes szögletét gehódítottam. Csupán a hoszszú, nádföldes padlás s az ólak néhány vaksötét zuga halasztolódott későbbi időkre. Míg szárba szökkentem valamelyest, bátorság dolgában. A figyelmem és érdeklődésen törvényszerűen for dult tehát szűk paraszti portánkom túlra. Jelen eset ben az utcára, ahol gyalogosan, zörgő kerékpárral,lo vasfogattal, motorkerékpárral, rozoga teherautóval s
csak nagyritkán a vasárnapi ünnepélyesség érzetét keltő személyautókkal n e m Apu-Anyu-+Mili-Rudi-emberek jöttek s mentek egyik irányból a másikba. M á s o k tehát, idegen, felemelkedő, izgató,biz tonságos távolból figyelendő, de egyértelműen magunkfajta lények. Eleve tudván róluk, hogy mindeközben, lassan oldódó aggodalmaskodásomat kijátszva, gondola taim és rebbenékeny érzelmeim közelébe férkőznek. S aztán már éjszakai álmaimban is helyet kérnek, sze mérmetlenül... M iként a Pipás Csendőr, aki szolgálati Zetkáján a járási székhely é s M egyer között araszolta a kilo métereket, s bőrbe öltözötten, lilába játszó orral, állandóan szivarozott. Szivarozott? A P i p á s Csend őr? A nyilvánvaló ellentmondás feloldásának kitérőjét ez a rövidke írás, sajnos, nem engedi meg. Maradjunk tehát annyiban, hogy akkor, ott, előttünk,-a K.Jenő bácsi kocsmájába be-betérő Pipás Csendőr igenis sziva rozott! N a és a Gyuri M ari? Ő t, szegényt, megzavarodott neme - ehhez öltözködésével is módfelett igazodott késztette hangos sikítozásra-rikoltozásra és eszelős nekiiramodásokra a házunk előtt, amihez általában a kocsmázó férfi- s e falusi intézmény előtt oly szí vesen megálló nagyhangú asszony nép nyújtott bőséges ösztönzést. A rossz kezű és jószívű Polom a úr óriási gerezdes sárgadinnyékf vörös belű és különféle muskotálykörték fahéj és szegfűszeg illat-uszályát vonta köny-n ű y egylovast szalmával bélelt szekerével a koc sma, vagyis hát az utcakapunk paravánja fölé meredező bu ksi fejem elé. Ilyen volt továbbá az ör ökvándor Sóskároly,aki nek táható pillantása elől magam is az oltalmazó ka— pudeszkák m ellvédje mögé buktam, mert trachomás,ör ökké nedvedző—csorgó szem eibő l olyan delejes erő sugárzott 9 hogy a környék legvadabb kutyái is meghunyász kodó farkcsóválással szegő dtek a nyomába. S ilyenek voltak a május elejei kis- és az Annanapi nagybúcsú kirakodó árusai, akik tő lünk és a szomszé dainktól kölcsönzött fölös asztalainkra, fűrészbakra fektetett ajtószárnyakra rakták ki s kínálták
nyalánkságaikat és csacska játékaikat az ünneplő falunápének. De ilyenek voltak a gátlástalan agitátorok és vándormozisok, a rongyszedők és fagylaltárusok, a szódások és jegesek, a kúttisztítók és útkaparók a sintérek és köszörűsök, mert m ind-m ind megálltak ott, a kocsma előtt, ahol m i is laktunk. Csak egy különösen szép luxusautó nem állt meg soha. Áramvonalas formája, csaknem hangtalan,ruga nyos gördülése - a legkisebb motoros ismeretnek és vonzalomnak híján is - lenyűgözött. Koromhoz illőn akár meseautónak tarthattam volna, ha a korán meg szeretett könyvekből nem tudom: egykori neves világ járóinkat - Hanzelkát és Zikmundot, ha valaki nem emlékezne már a nevükre - is egy ilyen autó hordoz ta az afrikai Szaharában. Mindig ez az autó jutott eszembe, ha fölmásztam az utcakapura. Sóvárogva vágytam -vártam az érkezté t, szerettem volna közvetlen és bensőséges kapcsolatba kerülni vele, megérinteni és végigsímítani, valami végtelenül gyöngéd, egyszersmind erőteljes,lényegi mozdulattal, miként az S ixtusi-kápolna mennyezetfres kóján látható... Mígnem egy nap - ösztönösen megéreztem! - eljött a cselekvés pillanata, Dušek Kareszéktól hoztam haza éppen a kölcsönkért meszelőnket, amikor a faluszéli Hranka-ház mögül előtűnt a formás Tatr aplán, S érzéseim, föltartóstathatatlanu l, a kezemben szorongatott hoszszúnyelű meszelő puha pamacsába tolultak, vele szeret tem volna gyengéden végigsimítani az autón, egy picit megérinteni, légies-könnyedén, de avatottan, hiszen közöm volt hozzá immár: gyermeki elvágyódásaim "uta zó nagykövete" volt szerte a világban. Izgalmamban azonban — discovery—tettek nem rit ka ára!- elvétettem a távolságot, d a meszelő érzéket len fejével kivertem a Tatraplán egyik szemét! Az udvar végében, megbízható rejtekhelyemen la pítottam már, amikorra az autó testes utasai élő ká szálódtak kényelmes járgányukból, s az üvegcsörömpölés és a fékezés hangjaira a kocsmából is kijöttek néhányan. Rejtekhelyemről lesve úgy éreztem:egyene sen a fejemet követelik, de a konyhából előszaladó
anyánk elsőül is azt nyugtázta megkönnyebbülten,hogy nem esett baja senki olyaskinek, akit megvédendő kölykének tud . Így majdnem közönyössé vált a történtek iránt, bár az eldobott m eszelő s a fél szemére vaj autó közti összefüggést - láttam rajta - részleteiben is szívesen megértette volna. Az anyai szívnek azonban semmi szüksége a szavak mankóira. A heves gesztikulálásból ítélve egyetlen sza vát sem érthette az autó méltatlankodó utasainak,aki ket a kocsmából előjöttek tartózkodó kívülállása is bosszantott. Alapos elnáspángolásomat azonban - sűrű fejbólintásokkal és kifejező kézmozdulatokkal - ki látásba helyezte előttük, csak menjenek nyugodtan... S ez az inzultus megtörtént. Mert miként a leg több akkori vágyakozásomat, reménykedésemet - e ku darcba fulladt legújabbat sem tudtam néven nevezni. Ezért hát csak hallgattam réveteg ábrázattal, olybá tűnve szeretteim és szű ke bb környezetem előtt, akár egy aprócska falusi Don Quijote, aki hosszúszárú me szelővel ront neki az utak szép vándorának.
KESZELI FERENC
Macskalaki Szőrpamacska ö reg kandúr - fakó macska, megkopott pamacs — alakban, éldegél a macska-lakban. Nagy lak, fala kilenc arasz, — áll a falon egy falragasz. S e falragaszon szöveg áll: "Ma este lesz a macskab ál!" Fal tövén kuvasz ácsorog, ereszről a víz rácsorog. Kicsordul száján a nyál is, ebsora nem ideális. Toporog, odaáll, s ide, húst álmodik a tepsibe, mely lehet kacsa, vagy csibe, csak igaz lenne sebtibe'... Vonít, mert nincsen jobb sora, csahol, s kilátszik fogsora. M ikor üres a kutyabél, miért nincs inkább kutyabál! Tegnap sem evett ebédet, fabatkát ér az ebélet. Teli torokból kiabál: miért nincs inkább kutyabál! Kiszól Pamacs az ablakon: ne voníts ott, hol én lakom! Ravaszdi róka meg arra, megáll, és fölnéz a falra.
Sandán lesi a falragaszt, kuvasz képén a vad grimaszt. Mi bajod, kedves kuvaszom? Tán a fogad fáj? Kiveszem! Fáj bizony egy vacsorára, az lenne a vicsor ára. Mert ha sültet ennék hagymán, a vicsorgást abbahagynám. Macskabálba ha mehetnék, báli-tálból húst ehetnék... Esélyeim, lám nem nagyok, mivelhogy macska nem vagyok. Ugyan, Kuvasz, ne légy csacska! Könnyen lehetsz kandúr, macska. Nesze, itt van egy paróka, hadd lásd, mily ravasz a róka... Vedd fel, akármilyen gyatra, és a bálba gyere hatra. Én már fél hatkor ott leszek, s veled egy tálból húst eszek.. Ebben majd macskának látszol s macskabálban macskát játszol. Teljesül majd kuvasz-álmod, bőven lesz mit zabálnod. Mert macskának eszkabálva, vígan mehetsz macskabálba.
MÓRA FERENC
A RAB EMBER FIAI Ki tudja, hányadik kiadásban jelent meg immáron Móra Ferenc híres történelmi kisregénye , A rab ember fiai,amely ké t kisfiúról szól, akik elhatározzák,hogy kiszabadítják az igazságtalanul börtönben tartott édesapjukat. A Móra Ferencet jellemző színes és izgal mas történet mellett megismerkedhetünk a középkori Erdély viszonyaival, a kis országot /fejedelemséget/ fenyegető török veszedelemmel, de bepillanthatunk egy szegény, az országos terheket is magán cipelő erdélyi család sorsába is. M int az igazi mesében, itt is győz az igazság, kiszabadul a két fiú édesa p j a , hogy aztán a fejedelemmel együtt szálljanak csatá ba a közös ellenséggel szemben.
Mészáros Károly
KULCSÁR FERENC
Három lábú kutya szalad ruca után kertünk alatt, csúfolja az öreg nyárfa, riszeg-roszog száraz ága, röfögi a
tarka malac, csacska patak csobog, kacag. Egy pityergő, egy nyafogó, te vagy, te vagy, te a fogó.
BARAK LÁSZLÓ
Milyen különös világ ez! Talán a gyermekkori táj ... Még minden égig ér, a magasban birkanyáj, meleg-fehér; fű szaga kószál a szélben, miegymás, am i elfér az ember legeslegbensejében, talán éppen a szívében. . . Az első játék is feldereng: nagyapád kimustrált dóznija, életed legelső mozija a kocsmakertben; kanásznak karikásostor, ha nem tanulsz; Erzsi, ki úgy szeret, hogy naponta kétszer megveret... Hát így megy ez! Még minden égig ér, a magasban birkanyáj, meleg-fehér, fű szaga kószál a szélben, miegymás...
ÜZENET
PÉTERTŐL Tegnap a Duna Menti Tavasz vendége volt a gyerekek kedvence, a budapesti színművész Levente Péter és társai Grillusz Vilmos, zenész, énekes és Mérő Imre bűvész, akik a nap folyamán felléptek Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren. Az este műsorokkal meglep ték a Duna Menti Tavaszon résztvevő csopor tokat szálláshelyükön Eperjesen is. Mondani sem kell, hogy mindhárom helyütt vastaps és sok-sok boldog gyerekarc fogadta az elő adásokat. Az előadások után Levente Péter, arra a kérdésemre, hogy a Fürge Irkán keresztül mit üzen a gyerekeknek, a következőket mondta: "Azt üzenem, hogy rengeteg irigykedő és panaszkodó ember van a világon, ez teljesen független társadalmi rendszerektől és ideo lógiáktól, ez egyéni emberi tulajdonság, rossz tulajdonság, ami ellen tenni kell, tenni lehet, például úgy, hogyha az ember megpróbálja megkeresni, mi az amit a leg-
jobban tud csinálni, amit senki nem tud utána csinálni. Ekkor szűnne az irigyek és panaszkodók tábora, mert az illető örömét lelné a maga munkájában, és aki a munkájá ban örömet lel, az a másik munkájának az eredményében is fellelheti az ő saját örömét. Ezt én régen így gondolom. Panasz kodni az az ember panaszkodjon, akiről kiderült, hogy gyógyíthatatlan betegsége van. Addig tessék cselekvőén, szeretni, gondol kodni, dönteni és cselekedni." Hodossy Gyula
Dunaszerdahely 10.00 - Ünnepélyes záróműsor - fellép nek a 13. DMT vendégegyüttesei, díjkiosztás, eredményhirdetés
KULCSÁR FERENC
A
kis húgon, Arika
tegnap kicsavarta Erika lábát, s mentőért kiáltozott — aztán vidáman vihogott.
Arika ötéves. Erika műanyag baba. Hahahahaha!
KULCSÁR FERENC
Négylevelű lóhere, de büszke vagy, hehehe! Hehe-hahaha! Zöldbe borult almafa, de büszke vagy, hahaha! Haha-hehehe! Ha büszke vagy, száradj ki, Duna vize, áradj ki! Haha-hihihi!
IVAN ÉS VLADIMÍR POPOVIČ
Egyszer szünetben az iskolaudvarom egy roppant illetlen szó szaladt ki a számon. Pé ter, az osztálytársam is meghallotta s azt mondta, hogy beárul a tanító bácsinak. Csak abban az esetben nem árul el, ha cukrot fogok neki hordani. Így hát hordtam neki a cukrot. Mígnem a végén már kockacukrunk sem volt. Nagyon fél tem, hogy most már tényleg beárul a tanító bácsinak, de ő még így sem árult el, bizonyá ra félt kiejteni előtte egy olyan illetlen szót.
Bereck József fordítása
EMLÉKEZÉS EGY ÍRÓRA
BORISZ POLEVOJ (1908- 1981) Nem tagadhatom, szívesen olvasom az orosz realista írok műveit, számon tartom őket és időnként visszatérek műveikhez. Így történt, hogy Borisz Polevoj orosz író szü letési évfordulójának tájékán /március 27/ újra kezembe vettem egyik legjobb könyvét, az Egy igaz embert. A könyvet első ízben valahogy az ötvenes évek elején olvastam, s maradandó élményt jelentett számomra. Meg mozgatta romantikus diákérzelmeimet, isme retlen világba: a harc, a repülés, a küzdés világába röpítette képzeletemet. Együtt küz döttem Alekszej Mereszjev főhadnaggyal a fa siszták ellen, és félelmetesebbnél félelme tesebb repülőgépekkel csaptam le az ellenség re, hogy időnként megmentsem a főhadnagyot és társait. Egyszer aztán nem sikerült megmentenem, lezuhant az erdőbe, lábát törte, s napokig kúszott a hóban, hogy az övéi közé kerüljön. A többit tudjátok, vagy legalábis hallottatok róla:levágták mindkét lábfejét, de a főhad nagy akarata és kitartása, a repülési szen vedélye, s nem utolsósorban az ellenség gyű lölete és hazaszeretete oly erőt adott neki, hogy a műlábakban megtanult járni,futni, tán colni, és végül repülőgépet vezetni. A könyv csúcsa, amikor ismét találkozik az ellenség gel a levegőben. Most újraolvasva a könyvet, elmondhatom, hogy Borisz Polevoj regénye nem hiába vált milliók kedvelt olvasmányává: ma is elevenen
hat.Kiváló a stílusa, izgalmas a meseszövése és jellemábrázolása. A főhadnagyot szívünkbe zárjuk. Aregény a legjobb háborús regények egyike, oda tehetjük egy másik kiváló regény, Alekszander Fagyejev Ifjú Gárdája mellé. Gondolkodtam arról, hogy ma miért nem oly népszerű ez a regény, miért nem forog közkézen, hiszen izgalmasságában jobb, mint az indiánre gények, nem is beszélve a krimikről, a ma már túlolvasott sci-fi könyvekről. Többféle oka le het, csak egyet kívánok megemlíteni: a közvet len háború után írt könyvet az ötvenes évek ben ”túladagolták", a propaganda eszközévé te tték, "kötelező" olvasmánnyá, s ilymódon vesz tett értékéből; illetőleg csökkent az érdeklő dés iránta. Polevoj regénye azonban kiállta a próbát,,lerázta magáról a rárakódott szennyet, s kiváló olvasmány maradt. Most az íróra emlé kezve, figyelmetekbe ajánlom a könyvet:olvassá tok a szovjet irodalom e kimagasló hőséről.
Mészáros Károly
BARAK LÁSZLÓ
Előfordul néhanap, főként mostanában, hogy előtted ott a tiszta irkalap, - rémes jószág — , számokkal kéne teleróni, míg a Nap kergetőző árnyakat rögtönöz odakinn... Nem megy! -Megesik! - gondolod, majd szélesre tárva ablakod, inkább a szellő pletykáit hallgatod, hogy megtudj valamit arról a nyurga, barna lányról... A minap láttad meg a suliban! Nagy ügy! Szeme barna, aranyszőke haja van; talán a bé b e jár... Nincs tovább! Vajon, most mit csinál?
Valamit tenni kéne! Mondjnk, csak úgy
betévednél a bébe. Mintha merő szórakozottságból. . . Legfeljebb kiröhögnének. Vagy inkább köszönni kéne neki? Mondjuk, reggelente
véletlenül összefutnátok az iskola előtt. Talán észrevenne ...
BÜKKFAMAKK Dénes György egyre mélyülő kötészete gyer mekverseiben is érződik. A sűrűn megjelenő gyer mekverskötetei bizonyítják törekvését: közel férkőzni a gyermeki világhoz. S tudja, ehhez a legközvetlenebb út - a jó vers. Legújabb gyer mekverskötete, a Bükkfamakk, csupa olyan versek ből áll, amelyekben korszerű nyelven fejezi ki mondanivalóját. Mekkora lépés a Tücsökhegedű óta! Alig tíz éve jelent meg ez a kötete /1974 -ben/, ahol még kísértenek "a közhelyek, az unalmasság, a szürkeség", a gondolat nélküli rigmusok. Az akkortájt elindított korszerűségi folyamat, a gyermekirodalmunk felerősítésére tett mélyreható törekvések nála sem maradtak viszhangtalanul. Alig tíz év alatt sikerült gyermekirodalmunkat elfogadhatóvá tenni, nem egy kiemelkedő teljesítmény mutatja a példát /Tóth László, Kulcsár Ferenc, Keszeli Ferenc, Simkó Tibor/, s most Dénes György kötete is a jobbak közé sorolható. Mi az, ami új Dénes kötetében? Hogy ötleteihez - gondolataihoz - megtalálja /megkeresi?/ a legjobb formát. Igaz, ez a forma jobbára rí mes, a hagyományos verselés variálása /rövid
sorok, hosszú sorok, páros rím, kereszt rím/, de találó mind, és minden verse, könnyedén sik lik /csobban/, mint a folyó. Nem véletlen a ha sonlat, mert a kötet egyik legjobb verse a fo lyók. A költő Szlovákia csaknem valamennyi fo lyójára rímet költ, teszi ezt találóan, mély átárzéssel:"Meglestem a Garamot, /mint dajkál ja a habot. /Hernád-parti füzesben/ sípnak va lót kerestem". De mindjárt a kötet nyitó verse, a Kunokban is meglepő ötletességgel variálja magát a kun fogalmat, de a kun faluközösség életébe is bepillantást enged. Vagy a nyelvtörő játékos versek, variációk a "jobb egy lúd nyak tíz tyúk nyaknál" kezdetű népi mondókára. Ilyesfajta játékosságra épül a Habakukk és a kakukk verse is. Ahogy előbbre haladunk a kö tetben, egyre jobban érezzük, hogy jó helyen járunk, s fedezzük fel az elmélyült költészet jegyeit. Kezdve mindjárt a meseszerű A dajka pókok lakomájával, amelyben tanúi vagyunk egy szúnyog pusztulásának, folytatva a gyermekkort idéző, jó hangulatú, a Széna zizzent verssel. Hangulatos vers a Téves kapcsolás. A kötet ta lán legjobb verse az Izsák és a zsák, amelyben nemcsak nagyszerűen él a két rímes szóval, de maga a történés is élvezetes. Jó könyv a hat éven felülieknek ajánlott Bükkfamakk. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban
látni a gyermekek kezében, s az írót is töb ben hívják találkozóra: van miről beszélgetni!
Mészáros Károly
Kisebb gyermekeknek ajánljuk három érde kes könyvet, amely ezekben a napokban jelent meg könyvesboltjainkban - első vagy a többedik kiadásban. Tarsánszkv J.Jenő : Misi Mókus kalandjai A hírneves magyar író, Tarsánszky J.Jenő /1888-1969/ élete válságos időszakban - az öt venes évek elején - fordult igazában a gyermekirodalom felé, amikor más művet nem közölhetett. Tersánszky ezeket a műveit is magas művészi szín vonalon alkotta: a Misi Mókus kalandjai-t, A har madik fiú-t és a Művész Maci-t. Mindhárom ifjú sági műve a magyar irodalom legszebb darabjai közé tartozik. Ezúttal a Misi mókus kalandjai-t ajánljuk nektek, ezt a huszonnégy fejezetből álló meseregényt, amely egy rakoncátlan kis mókuskölyökről szól. A mulatságos történetek so rozatában a mókuskölyök sehogy se tud beillesz kedni az iskolai fegyelembe, minduntalan elcsava rog, és sok-sok viszontagságon megy keresztül. Ha ti is elolvassátok a fekete farkú mókuskö lyök kalandjait: a szórakozás mellett megismer kedtek e bájos erdei állatok különleges életé vel. S megismeritek az írót, Tersánszky J.Jenőt, akinek ez év szeptemberében ünnepeljük születé se 100. évfordulóját. Könyve hetedik kiadásban jelent meg Róna Emy tréfás, vidám rajzaival. Václav Čvrtek: MANKA Ez a furcsa nevű cseh író különleges művel lepte meg a gyermekirodaimat: az észak-csehorszá gi erdőből elővarázsolta a híres, de jólelkű rab lócsaládot: Mankát,Rumcájszt, és Csibészkét. Ugye, hogy imserősek a nevek? A televízióban találkoz hattatok velük: sorozatban sugározzák rajzfilmes történetüket, amikor is a rejtekadó-erdő lakói
nem egyszer megleckéztetik a jičíni uraságot és kísértetét, akik általában rossz emberek. A tizenhat történetből néhány fejezetcím: Hogyan volt okosabb Manka a tündernél, Hogyan leplezte le Rumcájsz és Manka Vermest, az erdőfelügyelőt, Hogyan indította el Csibészke a segédtanító mennykőgépét. A könyvet Radek Pilař illusztrálta, magyarra Karsay Katalin fordítot ta.
Mészáros Károly
DÉNES GYÖRGY
A DAJKAPÓKOK LAKOMÁJA A mogorva dajkapók legyek után kajtatott, cipelte potrohát meg a három kisfiát, üres a háló, nincs kaja, száll a dajkapók sóhaja, bár lába nyolc, üres a polc, ez a dajkapók nagy baja. A pókfiak is rémesek, hol szomjasak, hol éhese, légysonkát kérnek untalan, sír a három haszontalan. És égnek áll a pók haja, mert nincs kaja. De jő egy szúnyog, dong, dönög, a háló kürül sündörög, s kiált eképp: de szép e kép! Pók mama mozdulatlanul nézi, mit művel Szúnyog úr, ki, mint egy karcsú helikopter,
föl-le ingázik,dalolászik szárnyán egy pici harmatcseppel. Ó , szépséges ezüst háló, parádés légi kikötő ! Csupa huzal, csupa erő s leszáll a légi úton járó. Mi ez? Árulás. Szörnyű csapda! A szúnyog sír-rí megriadva, fölröppenne, de nincs erő, szép ezüst börtön foglya ő . A dajkapók csak erre várt: kaszálva fut, kiált halált, s elkapja szegény szúnyogot, kibe a hang beléfagyott. Sejti már: szúnyogpecsenye lesz a pókok eledele!
BALLA KÁLMÁN
Van egy ember, úgy hívom, hogy Felhő—Fagylaltos. Az égben készít éjjel—nappal felhőfagylaltot. Lapátjával citromot mér, este meggyet, málnát, felhőhabos kék tölcsérét hej, de sokan nyalnák! Ám hiába ágaskodnak, küldnek sárkányt égig, a gyerekek a jégkrém-tengert el sehogysem érik. Bánatában a sok fagyott íz könnye elered, s az olvadt citrom, málna, tejszín a földre csepereg.
A 13. D M T EREDMÉNYEI A színjátszó versenyében: A 13. D M T nagydíja — a Szepsi AI "Bódvácska" színjátszó együttese A legjob f őrendezés díja - Nagyné Sarlós Ildikó, a Bódvácska rendezőjének A legjobb képzőművészeti megoldás díja a Nagymegyeri AI "Csigabiga" színjátszó együttese A legszebb színpadi beszéd és ének díja a Párkányi AI "Csángállók színjátszó együttese A legjobb dramaturgiai megoldás díja a Nagydaróci AI "Jópalócok" színjátszó együttese A választott szövegkönyv korszerű értelmezésének díja - a Kassai AI "Tinódi" együttese A kollektív alkotómunka díja - a Marcelházi AI és a Hmk " Prücsök" kisszínpada. A bábjátszók versenyében: A 13. DMT nagydíja- a Komáromi AI és az Szmh "Napsugár" babcsoportja A legszebb színpadkép díja - a Nagykaposi AI "Tőzike" bábcsoportja a II. kategóriában A 13. DMT nagydíja - a Marcelházi AI és HMK "Prucsök" bábcsoport A legjobb rendezés díja - Gál Lívia, a marcelházi Prücsök rendezője A legjobb darabválasztás díja - a Párkányi AI "Nevenincs" babcsoport A legjobb bábmozgatás díja - a Szarvai AI "Csibészek" bábosoportja A gyermekzsűri díja — a Kassai "Tinódi" együt—t e s
A TÁBORRÓL Már hetek óta készültünk a Duna Menti Tavasz pozsonyeperjesi táborába. Előre el képzeltük, milyen jól fogjuk magunkat érezni a tábori foglalkozásokon. Tavalyi élményeink alapján következtettünk arra, hogy milyen szórakoztató lesz a tábori élet, mennyi újat tanulunk, dalt, játékot. Saját magunk is ké szítettünk egy fél estét betöltő műsort, ami a többi gyerekkel való ismerkedést segítette volna elő. Ehelyett már az első este elvették a kedvünket. Az óriási tábortűz ugyan égett, azonban körülötte csak tébláboltak a gyere kek. A második tábori nap meglepően kellemes és tanulságos élményt nyújtott Levente Pé ter és társainak műsora. Számunkra sajnos szokatlan volt az, ami neki természetes, hogy játékkal neveljen minket a társainkkal való helyes viselkedésre. Így játékosan ta lán meg is ta n u l n á n k , hogy a lányoknak elsőbb séget illik adni, sőt tisztelettel, kell velük viselkedni, ahogy azt a nagymegyeri Jakab Karcsi olyan szépen elmondta. Eddig egyetlen dalt tanultunk a táborban Grillusz Vilmostól, pedig nálunk- is vannak dalok, s azok is akik megtaníthatnák. Hisz olyan jó lett volna énekelni a Kassáról, Szepsiről, Nagymegyerről, Szarváról, Marcelházáról és még annyi más helyről idesereglett gyerekekkel azon a szép nyelven, amelyet édesanyánktól tanultunk bármilyen nyelvjárásban is beszélünk. Habár nem énekeltünk mégis jó volt, mert együtt lehettünk velük. Proszonits Ildikó Béres Blanka /Párkány/
VENDÉGEINK Ma a D u n a M e n t i T a v a s z z á r ó n a p já n m u t a t ja b e a m ű s o rá t a f e s z t i v á l v e n d é g e g y ü tte s e , a s z o m ba h t e l y i B U R Á T ÍN O G y e r e k s z i n h á z . H é t é v e m ű k ö d n e k . N a p j a i n k i g m in d e g y 1 4 b e m u t a t ó t é s 2 2 0 e lő a d á s t t a r t o t t a k . E g y ik m ű s o ru k a t bem u t a t t a a M a g y a r T e le v íz ió , t e lje s e g é s z é b e n , t ö b b e k b ő l r é s z l e t e k e t k ö z ö lt e k .* E g y a lk a lo m m a l A u s z t r á liá b a n v e n d é g s z e r e p e lt e k P é c s e t t a g y e r e k s z ín já t s z ó k o r s z á g o s s e r e r e g s z e m lé jé n f ő — d i j a t k a p t a k » N á l u n k Q ia k o m o C o s t a m a g n a : a Z e n é s k ó p é s á g o k c ím ű v i d á m g y e r m e k o p e r á t m u t a t j á k b e « Ú jjs z e r ü a já t é k b a n , h o g y f e l n ő t t é s g y e r e k e k e g y ü t t s z e r e p e ln e k a s z ín p a d o n é s h o g y e g y e t l e n e g y p r ó z á b a n e lm o n d o t t s z ó n e m h a n g z ik e l * A f ő s z e r e p e t M a d ió I s t v á n j á t s z a « A t i z e n ö t p e r c e s e lő a d á s t z o n g o r á n k í s é r i R e n d e z ő : D e v e c s e r v L á s z ló t a n á r — re n d e z ő • A g y e r e k e k n e v é b e n k ö s z ö n ö m , h o g y e lf o g a d t á k a r e n d e z ő k -m e g h ív á s á t * T o v á b b i s o k s i k e r t « H o d o s s v G v u la
ÜZENETEK A DU N A M E N T I T A V A S Z P A N A S Z F A L ÁR ÓL " J á t s z a t o k a s a j á t é s a má s o k ö r ö m é r e , á r é s z t v é t e l a f o n t o s t S z i a s z t o k / e g y v o l t * d u n a m e n tis " J Ö v ő r e le g y e n e k ig a z s á g o s a b b a k ! ! ! ■ " L e g y e n a s z e r v e z ő b i z o t t s á g n a k mé g t e n g e r n y i e r e j e a t o v á b b i D .M . T . m e g re n d e z é s é b e n • A g y e r e k e k s z iv é b e n s o h a n e h a g y já k a z a n y a n y e lv lá n g o t e l o l t a n i * s a jn o s a z a l á í r á s o lv a s h a t a t la n / " S o k s i k e r t k ív á n u n k a D . M . T * r é s z t v e v ő in e k " /M o ln á r A t t i l a » K a to n a K r i s z t i n a , P e t r i k L á s z ló é s a z e g é s z G o r k ij is k o la / " A z t a t h o g y » - S o k k á jo b b a k le g y e t e k • • • a n n á i s jo b b a k • • • mé g jo b b a k • • • s z á z s z o r jo b b a k / t é n y le g jo b b a k . . . / "
